Településfejlesztési koncepció Vitaanyag

Településfejlesztési koncepció Vitaanyag

JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VITAANYAG Elfogadva a ………………………kt. sz. határozatával

Megbízó Jánossomorja Város Önkormányzata Lőrincz György Polgármester 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39. Tel.: 06-96-565-240 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: 1-439-0491, 20-9138-575, 70-938-3224 www.vzm.hu e-mail: [email protected]

2016. július VZM 1300/15 Jsomorjai_konc_egyezt_160715

JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2 VITAANYAG

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ

3

ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE.......................................................................................................................... 3 A TERVEZÉSI FOLYAMAT ................................................................................................................................................ 3 II. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ

5

VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ..................................................................................................................................... 5 EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK ................................................................................................. 9 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ..................................................................................................... 10 III. A TELEPÜLÉS ADOTTSÁGAI EGY SWOT TÁBLÁZATBAN ÖSSZEFOGLALVA

12

IV. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

16

1. JÁNOSSOMORJA JÖVŐKÉPE

16

1.1. A KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE ..................................................................................................................................... 16 1.2. JÁNOSSOMORJA JÖVŐKÉPE ................................................................................................................................... 17 2. JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ CÉLOK

18

2.1. ÁTFOGÓ ÉS TEMATIKUS CÉLOK............................................................................................................................... 19 2.2. HORIZONTÁLIS CÉLOK .......................................................................................................................................... 20 2.3. CÉLRENDSZER ELEMEI .......................................................................................................................................... 21 2.4. A FEJLESZTÉSI CÉLOK AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE VONATKOZÓAN .............................................................................. 23 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

24

3.1. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK..................................................................................................... 24 3.2. JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ...................................................................... 25 3.3. ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ......................................................................................... 26 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

27

4.1. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER .................................................................................. 27 4.2. A MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................ 28 4.3. JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMONKÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE ................................................................ 28 V. MELLÉKLETEK

29

1. SZ. MELLÉKLET – KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................. 29 2. SZ. MELLÉKLET – A 2016. FEBRUÁR 22-I NYITOTT FÓRUM – FEJLESZTÉSI CÉLOK ................................................................. 38

VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu


3 VITAANYAG

I. BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A város önkormányzatának képviselő-testülete a településfejlesztési dokumentumok elkészítéséről döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. Az elkészítendő dokumentumok: -

a hosszú távra – 10 évet meghaladó időszakra – szóló Településfejlesztési Koncepció,

-

a középtávra – legalább 4 és legfeljebb 10 évre – vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégia, ami koncepcionális elemeken túl a célok eléréséhez szükséges stratégiát is megfogalmazza.

A TERVEZÉSI FOLYAMAT A többször módosított az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.) – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel összhangban, mely a településfejlesztést az önkormányzatok hatáskörébe rendelte - a települési önkormányzatok feladatává jelölte ki a településfejlesztési és a településrendezési feladatkör ellátását. A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok számbavétele és értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító - és a településrendezést is megalapozó -, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A településfejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a közösség gyarapodását, a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében illetve több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni az Étv. értelmében. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.



4 VITAANYAG

A településfejlesztés során is kiemelkedő feladat a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vétele. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 1 A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődésnek általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) a települési önkormányzatok által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (8-10 év) átfogó dokumentum, célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a területrészre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. Egy ilyen stratégia elkészítése önmagában is hasznos, ugyanakkor megléte feltétele egyes településfejlesztési közösségi támogatások igénybevételének is. A települési területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása a cél, amely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a település gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a település vonzereje erősödjék mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások illetve intézmények, szervezetek számára. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia illetve az ezekhez készülő helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészek tartalmi elemeire vonatkozóan a a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A településfejlesztési koncepcióhoz és integrált településfejlesztési stratégiához közös megalapozó vizsgálat készül, melynek részletezettsége mindkét dokumentumnak megfelel. A helyzetelemzés munkarész készítésével párhuzamosan sor került konfliktuskezelési, mediációs módszerek alkalmazására. A településfejlesztési koncepció kialakítását megelőzően civil szervezetek, vállalkozók, gazdasági vezetők, intézményvezetők meghívásával került sor három fórum megtartására. A fórumok iránymutatásul szolgálnak az Önkormányzati vezetők, képviselők számára a lakossági vélemények becsatornázásának új módjára, konszenzusos megoldások megtalálására a településfejlesztés során. Tervező és facilitátor együttes munkájának eredményeként létrejött a lakosság bevonása a fejlesztéstervezési folyamatba. A gyakorlatban tapasztalhatta Önkormányzati szakember, döntéshozó, tervező egyaránt, hogy kellő előkészítéssel, körültekintő szervezéssel, s megfelelő körülmények biztosításával, a facilitátorok közreműködésének eredményeként megindulhat a párbeszéd a résztvevők között, s több alkalommal folytatott közös gondolkodás során megállapíthatók a fejlesztési koncepció alapgondolatai. Az elkészült – és az önkormányzat képviselő-testülete által előzetesen jóváhagyott – településfejlesztési eszközök tervezetét a képviselő-testületi elfogadást megelőzően véleményeztetni kell az illetékes államigazgatási szervekkel, érintett területi és települési önkormányzatokkal, valamint a további partnerekkel. Az egyeztetési folyamat szabályait a Korm. rendelet tartalmazza.

1

1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.



5 VITAANYAG

II. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődése, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Terület (ha) - Belterület - Volt zártkert - Külterület Lakosság (fő) - munkaképes korúak száma - regisztrált munkanélküliek száma Lakásállomány (db) Üdülőállomány (db)

14896,4 405,72 93,9 14396,7 6052 3804 116 2186 0

Térségi kapcsolatok, településhálózat Jánossomorja város Magyarország északnyugati részén, a 86-os főút mentén, Mosonmagyaróvártól 15 km-re délnyugatra, az osztrák-magyar határtól 5 km-re található, A Fertő tó és a Szigetköz között. Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban helyezkedik el. Jánossomorja közlekedési lehetőségei igen jók hét közben és hétvégén egyaránt. Személyautóval Mosonmagyaróvár, a járásközpont alig több, mint negyed óra alatt megközelíthető. Buszjárat minimum óránként érinti a települést, és több megállóhelyen, köztük az óvodánál és az iskolánál is megáll. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon. A település társadalma Jánossomorja lakosainak száma 2014-ben 6052 fő volt. A város népességszáma 1870 és 2011 között jelentős változásokon ment át. A népesség az 1940-es évek elején volt a legmagasabb, majd innentől kezdve 1980-as évek elejéig folyamatosan csökkent. Azóta növekedést mutat. Az 1940-es években történt jelentős népességcsökkenés a kitelepítéseknek tudható be. Az elmúlt 15 év adatait nézve, először kismértékű csökkenést tapasztalhatunk, majd 2010-et követően újra a népesség növekedését figyelhetjük meg. Mosonszentjános a legnépesebb településrész, itt lakik a lakosság közel fele. Mosonszentpéteren a lakosság kicsivel több, mint negyede lakik. A legkisebb településrész Pusztasomorja, ahol a lakosság közel ötöde lakik. A település gazdasága Jánossomorja településnagyságához mérten komoly foglalkoztatási potenciával rendelkezik. A korábbi Győri Keksz- és Ostyagyár Jánossomorjai Üzeméből alakult édesipari cégek (Dr. Oetker, PEZHungária, Multi-Cikória Kft., Ed. Haas Kft.), a Leier betonelem gyártó üzeme, a Hipp és a Binder (volt AMB Components Kft.) nemcsak a megye illetve a régió, hanem az ország gazdasági életének is fontos szereplői. Ezek a cégek nem csak a helyi lakosságnak, hanem a környező településen élőknek is munkalehetőséget biztosítanak. Az építőipari és az élelmiszeripari vállalkozások emellett a település adóerőképességét is nagymértékben javítják. A Jánossomorján működő vállalkozások száma 2013-as adatok szerint 237 db volt. Az elmúlt évekre visszatekintve a működő vállalkozások számában hullámzás figyelhető meg. Az adatok szerint 2005. volt a csúcs év. Az elmúlt években folyamatosan egyre kevesebb működő vállalakozás van jelen, de a meglévő nagy vállalkozások folyamatosan növelik a foglalkoztatottak számát. A vendéglátóhelyek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2002-2014-es időszakban harmadával csökkent az kiskereskedelemmel foglakozó üzletek száma



6 VITAANYAG

Településüzemeltetés Jánossomorja település önkormányzata a lakosság számára minden anyagi közszolgáltatást biztosít. A közművek nagy része nem önkormányzati tulajdonú. A szennyvízelvezetést és a víziközmű szolgáltatást az Aqua szolgáltató Kft. nyújtja. A villamos energia ellátást az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., a távközlési ellátást és a vezetékes műsorelosztást a Magyar Telekom Nyrt., a UPC, az AustriaSat Magyarország és a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft., a Satelit Kft., a kommunális hulladék elszállítását a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. biztosítja. A település saját Tv csatornája a Jánossomorja Televízió. Jánossomorja üzemeltetéséért Jánossomorján a VÜMESZ azaz Városüzemeltetési és Műszaki Ellátó Szervezet felel. Természeti adottságok Jánossomorja a Kisalföld nagytáj területén, a Hanság kistájon helyezkedik el. A kistáj Győr-MosonSopron megyében helyezkedik el. Területe 447 km 2 (a középtáj 17,3%-a, a nagytáj 8,2 %-a). A felszín legmagasabb pontja Szállástető (120m), a legalacsonyabbak a 114 m körüli felszínrészletek. A kistáj a Duna és a Rába hordalékkúpjai által közrezárt és lefolyástalansága következtében eltőzegesedett. Talajainak 80%-a vízhatás alatti lápos réti, lecsapolt és telkesített síkláp, réti, és réti öntés talaj. A kistáj fő vízfolyása a Hansági-főcsatorna (30 km), amely Tárnokrétitől Ny-ra torkollik a D felől érkező Rábcába. Tájszerkezet A város sík területen terül el, ahol a lakóterületet egykor nagy kiterjedésű mocsarak vették körül. Ezen domborzati és vízrajzi adottságok határozzák meg a település tájszerkezetét. A település területén a szántók dominálnak, melyek a legtöbb helyen mezővédő erdősávval vannak egymástól elválasztva. A vonalas létesítmények közül a közlekedési és vízgazdálkodási tájhasználatoknak van jelentős szerkezet-meghatározó szerepe. Jánossomorján a 86 sz. főút, valamint az erről leágazó, településeket és az országhatárt összekötő utak fragmentálják a tájat. Tájhasználat Jánossomorja a Hanságban, Mosonmagyaróvártól délre, a Fertő tótól nyugatra, a magyar-osztrák országhatár mentén helyezkedik el. Adottságaiból adódóan a szántó-, illetve az erdőterületek dominálnak. A település szántóterületei a térség vízrajzi, talajtani, valamint éghajlati adottságainak köszönhetően kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartoznak. A mezővédő erdősávok gondoskodnak a széleróziós károk minimalizálásáról, a talaj termékenységének fenntartásáról, a megfelelő párologtatásról, kellően sűrűn vannak kialakítva. A település délkeleti illetve délnyugati részén nagyobb összefüggő erdőterületek találhatóak. Jánossomorja erdőtervezett területe 4365,15 ha. Gyepek elszórtan helyezkednek el a területen, réteket és legelőket egyaránt találunk. A belterülettől északra 6 szélerőműből álló szélfarm található, amik egy szántóterületen kerültek elhelyezésre. A lakott területekhez közel három tó található. Pusztasomorja településrészen egy sporthorgászati tó, Mosonszentjánoson egy üdülőházakkal szegélyezett, elsősorban rekreációs funkciójú tó, a belterülettől északra pedig egy kavicsbánya-tó. Táji és természeti értékek A Jánossomorját számos nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti terület érinti. Az Országos Ökológiai Hálózat részeként ökológiai folyosó található a település délkeleti részén, puffer területek közé tartoznak a délnyugati területeken fekvő erdők, a magterületek pedig Jánossomorja északi határában helyezkednek el. Zöldfelületi rendszer Jánossomorján a zöldfelületi rendszer elemei a belterületi zöldterületek (közkertek), a sportpályák, a temetők zöldfelületei, a közlekedési célú közterületek zöldfelületi részei, a telken belüli zöldfelületek, a mezőgazdasági területek, a fasorok, erdősávok és az erdőterületek. A belterületen négy kiemelkedő szerkezeti jelentőségű zöldterület található. A zöldterületekre általánosságban elmondható, hogy gondozottak, a fenntartási munkák minősége és mennyisége kielégítő.



7 VITAANYAG

Településszerkezet A településen öt jellegzetes településrész különíthető el. Az egykori Pusztasomorja, Mosonszentjános, Mosonszentpéter területei, Hanságliget, mint a település legnagyobb külterületi lakóterülete, továbbá egyéb külterületi lakóterületek (Hanságfalva, Újtanya). Pusztasomorja központjának legmeghatározóbb eleme a Szent István királyról elnevezett római katolikus templom. Ez a falu kezdetben egyutcás település volt, amely a mai Szent István utca mentén helyezkedett el. A városrész központja és legfontosabb intézményei e köré az út köré csoportosultak. Itt található Pusztasomorja egykori iskolája, illetve különböző üzletek. A településrész központjában az épületek homlokzata az utcafrontra épült. A házak mögött található kerteket veteményesként hasznosították. A településmagtól elsősorban észak felé terjeszkedett a település, itt nagyobb kiterjedésű, szabályos utcahálózattal rendelkező lakóterület található. Mosonszentjános központjában található a jánossomorjai városháza. Ez a település is az egyutcás falvak jellemzőivel bírt az első katonai felmérés idejében, ennek köszönhetően a főutca körül alakult ki a központ. Mosonszentjános városrész központjának is meghatározó eleme a keresztelő Szent Jánosról elnevezett, 1769-ben épült római katolikus templom. Mosonszentjános városrész központjában az épületek homlokzata az utcafronton helyezkedik el. A házak egy-két kivétellel egy szintesek és kisebb hátsókerttel rendelkeznek. Ez a településrész a központtól északra az egykori szőlők helyére, valamint nyugatra Pusztasomorja felé terjeszkedett. Mosonszentpéter Jánossomorja város legkeletibb városrésze. Központja a mai 86-os számú főút mentén található. A településrész közintézményei - az óvoda és az iskola -, valamint kereskedelmi egységek helyezkednek itt el. Az Árpád-kori alapokra épült, neoromán stílusú Szent Péter templom a főúttól egy házsorral távolabb épült. Az előzőekhez hasonlóan, itt is az egyszintes, utcafrontra épült homlokzattal rendelkező házak a jellemzőek. Ez a településrész elsősorban keleti irányban terjeszkedett, az egykori szőlők területén. A település külterületein egyéb lakóterületek is fellelhetőek. Jánossomorja korábban Habsburg főhercegi, illetve Eszterházy birtok volt. Ezek az uradalmak nagy területeken gazdálkodtak, ami szükségessé tette a külterületeken majorok létesítését. Így alakult ki a legtöbb külterületi lakóterület, mint: Hanságfalva, és Hanságliget. A településtől északra, Várbalog irányában fekvő Újtanya településrészt az 50-es években az állami gazdaság létesítette. A külterületeken elsősorban szántóföldi művelésbe vont területek, valamint erdők váltják egymást. A települést szinte teljesen szántók veszik körül, az erdők jórészt a déli részen helyezkednek el. A külterületen lévő fontos létesítmény a településtől délkeletre, a 86-os út mellett található hulladéklerakó. Belterületi területhasználat Jánossomorja beépített területei jellemzően lakóterületek, ahol elsősorban kertes családi házak találhatóak, de van néhány társasház is. A három településközpontban az oldalhatáron álló szalagtelkek a jellemzőek, ugyanakkor az újonnan beépített területeken szintén az oldalhatáros beépítés a meghatározó. Jánossomorja intézményei szinte kivétel nélkül a településközpontokban helyezkednek el. A három településközpont közül - helyzetéből adódóan is - a mosonszentjánosi rendelkezik a legközpontibb szerepkörrel. A kereskedelmi és vendéglátóhelyek jó része az intézményekhez hasonlóan Mosonszentjánoson található. Természetesen mindhárom településmag rendelkezik valamilyen fajta vendéglátóhellyel. Ezek zömének a településrészek központjában, a főút mentén van ingatlana. Jánossomorja nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területfelhasználású területei a temetők és a sportpályák területe. Különleges területnek minősül még a hulladékkezelési terület (hulladékudvar), ez Mosonszentjánoson található, a település déli határában. Jánossomorja belterületeinek határában az északi, keleti, déli és nyugati részeken is találhatóak gazdasági területek. Ezekben elsősorban építőipari, élelmiszeripari, és mezőgazdasági létesítmények helyezkednek el.



8 VITAANYAG

Településkarakter, jellemző épülettípusok A településközpontokban találhatóak Jánossomorja legértékesebb épületei, ezt az is jelzi, hogy a Jánossomorjában található műemléki védelem alatt álló épületek mindegyike ezeken a településrészeken található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 19. században létrejött településképet. A településközpontok meghatározó épülete mindhárom esetben a római katolikus templom. A településközpontok jellegében napjainkban is visszatükröződnek az egykori egyutcás település sajátosságai. Jánossomorja településközpontjain kívüli területei jellegükben nagyban különböznek a központi területektől. Érződik, hogy csak a későbbi korokban került sor a kiépítésükre. Épített értékek Jánossomorja több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek magas arányban maradtak fenn a központokban. A hagyományos építészet jellemzői közül a településközpontokban számos elsősorban lakóépület, valamint közintézmény őrzi még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat. Jánossomorján négy országos védelem alatt álló műemlék építmény található, ezek a település templomai, valamint egy szobor. Közlekedés A településnek nincs közvetlen kapcsolata az országos gyorsforgalmi hálózattal. A településen halad keresztül a 86. sz. Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár másodrendű főút, amely egyúttal E65 jelzéssel a nemzetközi főútvonal hálózat része, illetve a településről indul a 8507 j. Jánossomorjaországhatár összekötő út, a 8508 j. Jánossomorja-Várbalog összekötő út, a 85107 j. Hanságfalva bekötő út; továbbá a településen belüli kapcsolatot biztosítja a 85308 j. Jánossomorja állomáshoz vezető út. A tágabb térség legjelentősebb útja az M1 autópálya és a településen áthaladó 86 sz. főút. Jánososmorja periférikus elhelyezkedésű település a nyugati országhatár mellett. A periférikus elhelyezkedésén sokat segített, hogy 2007-ben megnyíltak a schengeni határok. A szomszédos településekkel való közlekedési kapcsolata jónak mondható. Az országos közutakhoz és a gyűjtőutakhoz kapcsolódnak a település lakóutcái. A főutakon és a gyűjtőutakon kívül a lakóutcák sok esetben szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Az önkormányzati belterületi utak 68,7%-a kiépített, burkolt. A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű, a csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. Jánossomorja területén az országos közutak burkolatának minősége többnyire megfelelő, a település egyéb útjainak burkolata közepes ill. rossz minőségű. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására. A buszjáratokat az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. üzemelteti. A településről a legjobb viszonylat Mosonmagyaróvár irányában van. A településnek önálló közlekedési rendszere nincs, de a település utjait használó buszjáratok el tudják látni a belső közlekedési igényeket. A településen halad keresztül Hegyeshalom – Szombathely vasútvonal. Közmű A vezetékes ivóvízhálózat szolgáltatója az AQUA Szolgáltató Kft., aki egyben a szennyvíz elszállításáért és tisztításáért is felel. A településen szolgáltatott összes víznek átlagosan a 70%-a kerül háztartásokba, a maradék 30%-ot egyéb célokra használják. A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A településen 1998-ra készült el a település vezetékes földgáz-ellátását biztosító hálózat. A villamosenergia, valamint a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat vezetékei jellemzően föld felett vannak elhelyezve, mely jelentős mértékben befolyásolja, alakítja a település arculatát. Jánossomorja közigazgatási határain belül 6 db szélerőmű került elhelyezésre, amelyek az ALTEO Csoport tulajdonában vannak.



9 VITAANYAG

Környezeti állapot A település kedvező természeti adottságainak köszönhetően a földek jelentős hányada szántóművelésre alkalmas, így szántó művelési ágban vannak. A nagy kiterjedésű, homogén táblákat mezővédő erdősávok tagolják. Ezek az ökológiai előnyeiken túl, a terméshozam növekedésben is szerepet játszhatnak. Helyenként hiányoznak az erdősávok, illetve fasorok, így az utakról szennyezőanyag mosódhat be a szántóföldek talajába. A település külterületi útjainak nagy része burkolatlan földút, az úthálózatnak egy része nem rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel, ami hosszútávon az út károsodásához vezet. Jánossomorja területén több ponton is találhatóak állattartó telepek, ahol a keletkező trágya felhasználására, elhelyezésére illetve kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Jánossomorja a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő település. A jogszabályi előírások teljesülésének feltétele a szennyezőanyagok talajba és felszín alatti vizekbe való bejutásának megakadályozása, a keletkező szennyvizek és tisztított szennyvizek ártalommentes, nem szikkasztással történő elhelyezésének megoldása. Jánossomorja területén a levegőminőség szempontjából veszélyeztető tényezők a lakossági fűtés, a közlekedésből származó terhelés, a mezőgazdasági művelésből származó porterhelés, illetve az ipari tevékenységből származó emisszió. Zajterhelés Jánossomorja estében a közlekedésből illetve a gazdasági tevékenységből származhat elsősorban. Közúti terhelés leginkább abból adódik, hogy a településen keresztül halad a 86-os számú főút, melyen naponta átlagosan 7200 jármű halad keresztül a mosonszentpéteri településrészen. A kommunális hulladék elszállítását jelenleg a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. A szelektív hulladékgyűjtést – az előzőekhez hasonlóan - Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi, előre megjelölt időpontban, havonta legalább egy alkalommal. Katasztrófavédelem A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (IX.10.) Korm. rendelet, illetve a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet alapján készült el a települések katasztrófavédelmi besorolása. Jánossomorja város a jogszabály alapján II. katasztrófavédelmi osztályba tartozó település, a Mosonmagyaróvári székhelyű katasztrófavédelmi kirendeltséghez tartozik. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK Belterületi kiemelt feladatok: -

Három településközpont jelenléte, párhuzamos fejlesztések;

-

A településközpontok tradicionális szerkezetének, településképi megjelenésének megóvása érdekében megfelelő szabályozás szükséges, meghatározva a védelemre érdemes településszerkezeti elemeket is (beépítési mód, utcakép, telekszerkezet stb.) – értékközpontú fejlesztések megvalósítása;

-

Intézményterületek integrált fejlesztése;

-

Alulhasznosított területek hasznosítása;

-

A kialakult zárványtelkek kérdésének megfelelő szabályozása;

-

Településrészek közötti kapcsolat javítása;

-

Külterületi településrészek nagy távolsága;

-

A település zöldfelületi rendszerének megfelelő szabályozása, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében;

-

Gazdasági területek átgondolt fejlesztése.



10 VITAANYAG

Tájhasználati feladatok -

A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken összeegyeztetése a természetvédelem érdekeivel;

-

Szélenergia termelés létesítményeinek biztosítása.

található

területhasználatok

Környezeti, természeti értékek -

Ökológiailag értékes (védelem alatt álló) természetközeli területek megóvása;

-

Környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, vegyszerhasználat racionalizálása;

-

Helyi természetvédelemi célok átgondolása és azok érvényesítése.

Közlekedési és közmű területek -

A hatályos szabályozási tervben tervezett közterület szabályozások átgondolása;

-

Települési elkerülő út megvalósítása;

-

Utak minőségének javítása bel- és külterületen;

-

Rossz állapotú járdák felújítása;

-

Kerékpárutak nyomvonalának kijelölése és megvalósítása;

-

Szennyvíz tisztítás megoldása Hanságliget településrészen;

-

A közcsatorna hálózat teljes körű kiépítése a beépített területeken;

-

Külterületi lakóterületek infrastruktúra ellátásának javítása;

-

A felszíni vízrendezés megoldása;

-

A közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztése;

-

Energiahatékony rendszerek megvalósítása.

ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK Jánossomorja belterülete három jól elkülöníthető településrésszel rendelkezik, melyek részletes bemutatása a Megalapozó vizsgálat I. Helyzetfeltáró, Helyzetelemző munkarész 9.1.1. fejezetében található. Ezek: ‐ ‐ ‐

Pusztasomorja Mosonszentjános Mosonszentpéter

A külterületi majorokhoz kapcsolódóan további lakott területek találhatók, melyek közül kiemelkedik Hanságliget. További külterületi lakóterületek: Újtanya és Hanságfalva. A településrészek beépítésük idejét, a kialakult szerkezetet, beépítési módot és épületállományt tekintve jól elkülöníthetőek. Ezzel együtt megállapításra került, hogy a település nem rendelkezik a többitől markánsan eltérő, szegregált településrésszel. A fentiek alapján a településfejlesztési dokumentumokban a területi fejlesztéseknél az alábbi településrészek kerülnek bemutatásra: 1. 2. 3. 4. 5.

Pusztasomorja Mosonszentjános Mosonszentpéter Hanságliget Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások



11 VITAANYAG

Hanságliget



12 VITAANYAG

III. A TELEPÜLÉS ADOTTSÁGAI EGY SWOT TÁBLÁZATBAN ÖSSZEFOGLALVA2 Jánossomorja fejlesztési dokumentumainak elkészítéséhez elengedhetetlen a SWOT analízis készítése. Amellett, hogy a település adottságait erősségekre és gyengeségekre szétválasztva összegyűjtjük, az adottságokból adódó lehetőségek mellett a települést veszélyeztető tényezők is feltárásra kerülnek. A SWOT analízis lehetőségei és veszélyei nem azt jelentik, hogy a jövőbeni fejlődés egyértelműen egyik vagy másik szempont szerint alakul. A térség és Jánossomorja helyzetelemzéséből származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis, aminek az összeállításában részt vettek többek között a településfejlesztési koncepció készítésébe bevont 2016. január 18-i és február 1inyitott fórum szereplői: a Polgármester, a Polgármesteri Hivatal dolgozói, intézményvezetők, civil szervezetek képviselői, településfejlesztést meghatározó szakértők, helyi vállalkozók, gazdasági szereplők stb. ERŐSSÉG 

             

             

2

GYENGESÉG

Fekvés o osztrák-magyar határ o jó közlekedés földrajzi helyzet: nemzetközi főút, vasút o jó nyelvgyakorlási lehetőség o német/osztrák tőke megjelenése o M1 autópálya közelsége o Mosoni-Duna közelsége Három falu – egy város Multik jelenléte Jelentősen iparosodott település Alacsony munkanélküliség, sok munkalehetőség Erős szolgáltatási szektor Vásárlási lehetőség Erős identitástudat Közösség Sokszínűség (nemzetiség, vonzáskörzet, betelepülők) Belső migráció Soknemzetiségű, befogadó város Civil szervezetek száma és sokszínűsége Civil kezdeményezések támogatottsága Programok o sokszínűsége o kulturális rendezvények is o fesztiválok Sportélet (sportolási lehetőségek sokasága) Fejlődőképesség Nyugodt irányítás Pártsemlegesség Önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodása o pozitív/erős költségvetés o hitel nélküli gazdálkodás Kiterjedt intézményhálózat Intézmény és cégvezetők együttműködési szándéka Oktatás magas színvonala Jó iskola - 2 helyen Jó demográfiai helyzet, megfelelő korfa Állandó gyereklétszám Megfelelő háziorvosi ellátottság Települési szintem megoldott orvosi ügyelet Uszoda

     

       

          

Fekvés o határ o átmenő forgalom Vonzáskörzet hiánya / kicsi vonzáskörzet Osztrák településekhez való kapcsolat hiánya Határon túli kulturális kapcsolatok hiánya 86-os út o forgalma o forgalomból adódó veszélyek Három falu – egy város o három központ problémája o igazi városi centrum hiánya o aránytalan fejlesztések Városrészek saját funkcióinak hiánya Hanságliget (mint mostohagyermek); Hanságliget településrész hiányos fejlettsége Zsáktelepülés jelleg Heterogén városszerkezet Külterületi iparterületek tagoltsága Üzemek, telephelyek fejlődéséhez szükséges ipari, mezőgazdasági , parkok telephelyek kijelölésének hiánya Helyi mezőgazdasági termékek feldolgozása Alacsony munkanélküliség o kevés potenciális munkaerő a cégek számára o szakemberhiány o munkaerő elszívás Idénymunkások a mezőgazdasághoz kapcsolódóan Kismama műszak hiánya Idegenforgalom hiánya Kis turisztikai vonzerő Német lakosság kitelepítése - identitásvesztés Bevándorlás következtében o a közbiztonság romlása o kulturális különbségek) Ifjúságpolitika hiánya o fiatalok megtartó képessége alacsony o ösztöndíjak hiánya Magasabban kvalifikált réteg elvándorlása Az ellátásból kikerültek foglalkoztatottságának hiánya Értelmiség hiánya Magányos idősek

A SWOT analízisben zöld színnel kerülnek kiemelésre a civil fórumon elhangzottak



13 VITAANYAG

ERŐSSÉG                      

GYENGESÉG

Város átlátható mérete (belterület nem is túl nagy, de nem is túl kicsi) Nagy közigazgatási terület Hanság Mezőgazdaság Nincsenek természeti katasztrófák Településközpontok Malom Élhető település Egészséges környezet Infrastruktúra (utak, víz, szennyvízhálózat, gáz) kiépültsége Jelenlévő geotermikus energia Termálvíz jelenléte Szélcsatorna Szelektív hulladékgyűjtés Internet lefedettség Közbiztonság, nyugalom o rendőrőrs működése helyben o polgárőrség működése Fejlődés jelei JTV megfelelő tájékoztatása Stratégiai munkacsoport Jövőkép készítés szükségességének felismerése Stratégia kialakítás innovatív módon Koncepció operatív megvalósítását ellátó szervezetet létrehozta az önkormányzat

   



        

           

   

    

Hagyományok hiánya Hajléktalanok Érdeklődés, aktivitás hiánya programok esetén; rendezvényeken ugyanazok vesznek részt (sokan passzívak) Szórakozási lehetőségek hiánya o Szabadidőparkok, közösségi terek hiánya o Családközpontú létesítmények, családok számára közösségi tér biztosítása o Igazi nagyrendezvény hiánya Egészségügy o A lakosok egészségi állapota o helyben végzett diagnosztika vizsgálatok, betegségmegelőző vagy utókezelések hiánya o idősek gondozása, ellátása Patika időbeli elérhetősége (ügyelet biztosítása, hétvégi nyitva tartás) Pártsemlegesség Kapcsolatok hiánya, cégek bevonása nem megfelelő Új lakóterület hiánya Kevés építési telek: lakások, telkek hiánya Albérletek magas ára, illetve albérletek hiánya Épületek állapota a településen, „kallódó telkek” Telkek rendezetlen tulajdonviszonyai Oktatás o Magasabb fokú intézmények hiánya o középfokú oktatás vagy továbbképzés o Klafszky rossz állapota o Iskolabusz hiánya (Somorja) o kutató intézetek hiánya Üresen álló önkormányzati ingatlanok Infrastrukturális hiányosságok Strand megoldatlan helyzete Termálvíz kiaknázatlansága Bevásárlóközpont hiánya Piac hiánya (kistermelői) Szabadtéri színpad hiánya Kerékpárutak hiánya Kevés parkoló Egységes arculat hiánya Energetikai hálózat problémái (villamos) Utak o minősége (kül- és belterületi, mezőgazdasági földutak) o túlterheltsége Vasút és közút szintbeni kereszteződése Járdák hiánya Utcanév táblák, házszámozás hiánya Sport o Szabadidősport gyengeségei o a tömegsport szervezésének a hiánya o vizi sportolási lehetőségek hiánya Forráshiány Szél Elhanyagolt ipartörténeti emlékek o malom o kendergyár Természetvédelmi területek szabályozásából adódó nehézségek Operatív megvalósító szervezet erőforrásai még hiányosak



14 VITAANYAG

LEHETŐSÉG 

    



 

  

    

 

VESZÉLY

Földrajzi fekvés o turizmus o természeti kincsek (Fertőtáj –Szigetköz – Hanság) o kerékpáros központ (kerékpárkölcsönzés, kerékpárút kiépítése, kerékpáros pihenő) o vízparti lehetőségek (strand, vizi sportok) o lovas turizmus o hármas határ (a település multikulturális centrummá válása) Vállalkozások mozgásterének biztosítása Kisvállalkozói park létrehozás o a kisvállalkozások támogatása o lehetőség a fejlesztésükhöz) Termálvíz –fürdő- gyógy centrum kialakítása (turizmus fejlesztés, és a szolgáltatói szektor fejlesztése) Mezőgazdasági lehetőségek kihasználása o bio gazdaságok (mezőgazdaság) Malom o apartmanok kialakítása a felső szinteken o nagyszabású fesztivál rendezése („Szél Fesztivál”; „Szél+Malom=Fesztivál”) o kulturális központ o oktatás o szabadidős tevékenység 86-os számú főút települést elkerülő szakaszának megépítése o a településen áthaladó forgalom csökkentése o fő utcák rehabilitációja Települést elkerülő út építése Ausztria felé Ingatlanfejlesztés o munkásszálló létesítése o idősek otthona o minőségi bérlakások o közművesített telkek o beépíthetőség Bevásárló központ létesítése Szülők iskolája Oktatás o erős oktatás, modern iskolaépület (Klafszky, Központi) o középfokú/szakképzés indítása a településen (élelmiszeripari középiskola létrehozása) o továbbtanulási stratégiák o cégekkel pályaorientációs együttműködés indítása (fiatalok helyben tartását célozza) Családok, mint a közösség legfontosabb alapkövei Hétvégi buszjárat indítása o Mosonmagyaróvárra o Nyáron: Andauba Kommunikáció-kapcsolatépítés Mentési központ kialakítása Határon túli kapcsolatok fejlesztése o testvérváros o oktatás o civil szervezetek o jobban nyitni Ausztria felé (gazdasági és kulturális téren egyaránt) Pályázatfigyelő rendszer kiépítése Szennyvíztisztító telep fejlesztése

 

   

  

  

                

Sok vegyi anyag a gyárakból Migráció (elvándorlás és bevándorlás is!) o fiatalok elvándorlása o közbiztonság romlása a bevándorlás miatt o nincs regisztráció o kérdéses ellenőrizhetőség Romló korfa o elöregedés o korai halálozás Munkaerőhiány o visszafejlődő vállalkozások o Környező települések túliparosodása Fiatalok hiánya 86-os számú főút településen keresztül haladó szakasza o ingázók átmenő forgalma o teherforgalom –ipari park Belterület forgalma megnő Mentőállomás hiánya Családtámogatás hiánya o telek o életvitel o gyermeknevelés Komplexitás hiánya Szúnyog- és rovar invázió Településkép o rosszul kezelt zöldfelületek o út beláthatatlansága o nem szakszerű kivitelezés Kerékpárforgalom (amennyiben a szükséges infrastruktúra továbbra sem épül ki) Közvilágítás megbízhatatlansága Csapadékvíz elvezetés nincs megfelelően megoldva Forráshiány (részben) Átgondolatlan, ötletszerű kiadások (intézményekhez kapcsolódóan) Nagy cégek megjelenésével (pl. bevásárló központ) a helyi vállalkozók háttérbe szorulhatnak Iparűzési adó központosítása Közbiztonság romlásának veszélye Határ menti lét veszélyei (határ visszaállítása) Lakossági aktivitás nem elég nagy Pályázati lehetőségek csökkenése (EU) Elöregedő tanári kar Klafszky tagiskola jövője Kábítószerfogyasztás rohamos növekedése A hajléktalanság növekedése (a "devizahitelesek" nagy számát tekintve a márciusi kilakoltatási moratórium lejártával ennek felgyorsulása várható) A fiatalok döntéshozatali lehetőségekből való kiszorulása A város nincs berendezkedve egy esetlegen adódó vészhelyzet esetén-az önellátásra



15 VITAANYAG

LEHETŐSÉG          

   



VESZÉLY

JTV fejlesztése Multik erőteljesebb bevonása a település életébe Lobbi tevékenység fokozása További gyárak telepítése Történelmi múltunk értékeinek kiemelése Betelepítést jól kihasználni a jövőben Szabadidősport kihasználása, fejlesztése Egészséges környezet fenntartása Fesztiválok, programok szervezése 3 falu 1 város (egység a különbségből) o határ menti bezártságból előny (múlt és közösség) o sok tehetséges, tevékeny ember o sok népcsoport ereje (kohó) o erős kommunikáció a városon belül Településmarketing kialakítása Villamosított vasútvonal Önkormányzat–vállalkozások–civilek közötti együttműködés Hanság–Nagyerdő erdészház önkormányzati használata o táborok o erdei iskola o ifjúsági találkozó o fesztiválok Nyirkai-Hany védett terület bemutatása



16 VITAANYAG

IV. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. JÁNOSSOMORJA JÖVŐKÉPE 1.1. A KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE Az elkészült koncepció nagyban támaszkodik azokra az eredményekre, amik a városban szervezett közösségi várostervezési fórumokon születtek. Ennek megfelelően a koncepció, mind formai, mind tartalmi elemei összhangban vannak azokkal a véleményekkel, amik az említett fórumokon elhangzottak. A közösségi tervezés során két fontos tapasztalatot lehetett leszűrni. Egyrészt csak akkor lehet a város számára értelmes és hasznos célokat megfogalmazni, ha előtte áttekintjük, hogy milyen jövőképpel rendelkezik a városvezetés és a közösség. Másrészt a megfogalmazott településfejlesztési célok nem csak önmagukban fontosak, hanem azt a viszonyrendszert is vizsgálni kell, ahogy ezek egymáshoz kapcsolódnak. Vertikális szemlélet: A dokumentum megalkotása során a felülről lefelé történt a fejlesztések definiálása. Ez a logika arra épít, hogy a tervezési folyamat során megfogalmazott fejlesztési elképzelések, akkor tudnak a későbbiekben a gyakorlatban működni és valóban segíteni a város fejlődését, ha mindenek előtt tisztázva van, hogy a település közössége milyen jövőképpel rendelkezik, azokhoz milyen általános és konkrét célok köthetőek és csak ezután lehetséges azoknak a fejlesztési eszközöket beazonosítása, amelyek végeredményben elvezettnek a fejlesztések megvalósításához. A település jövőjével kapcsolatos víziók strukturálása

Jövőkép

•A település jövőjével kapcsolatos víziók strukturálása •Annak definiálása, hová szeretne a település hosszútávon eljutni

•Olyan célok, amiknek az érvényesülését minden egyéb cél esetében szükséges vizsgálni Horizontális •Az itt megfogalmazott célok egyben a koncepció szemléleti keretét is meghatározzák célok

•A településfejlesztési folyamat során elérni kívánt szándékok összefoglalása •A koncepció meghatározó céljai Átfogó célok

Tematikus célok

•Ágazati célok •Területi célok

Horizontális szemlélet: Miután összegyűjtésre került, hogy a település milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani, arra is szükséges figyelmet fordítani, hogy ezeknek milyen az egymáshoz való viszonyuk. Az egyes fejlesztési elemek nem csak külön-külön érvényesek, hanem fontos figyelembe venni, hogyan hatnak egymásra. Az ágazati, tematikus célok, településrészi célok és átfogó városi célok szinergiáira épített fejlesztések mindig sokkal hatékonyabbak, mint ha a fejlesztési elemek csak külön-külön érvényesülnek.



17 VITAANYAG

Ágazati célok

Településrészi célok

Átfogó városi célok

1.2. JÁNOSSOMORJA JÖVŐKÉPE

A jövőkép megalkotása során azt a kérdést szükséges feltenni, hogy a település közössége milyen hosszútávra érvényes víziókkal rendelkezik. A jövőkép végső megfogalmazásának konszenzuson kell alapulnia. „Jánossomorja, ahol mindig jó irányba fúj a szél” A jövőkép megalkotása során törekedtünk arra, hogy olyan irányokat jelöljünk ki, amik figyelembe veszik a településrészek identitását, de ezzel párhuzamosan a város egészére érvényesnek tekinthetőek. Jánossomorjának 2030-ra a településrészek identitását megőrző, s ezzel a sokszínűséget erősítő; erős gazdaságra épülő; fiatalokat megtartó; egységes közösséget építő kisvárossá kell válnia, ahol az innovatív fejlesztések és technológiák támogatást nyernek. Jánossomorjának legfőbb célja, hogy ‐ ‐ ‐

biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valósuljon meg; lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára; a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön.



18 VITAANYAG

Jánossomorján biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valosuljon meg •Jánossomorja munkáltatói potenciája kedvező, ami jó alapot jelent a település fejlődése szempontjából. Mindez önmagában azonban kevés, hiszen az Önkormányzatnak arra is gondolnia kell, hogyan lehet a mostani állapotokat átmenteni a jövőre, s így milyen lehetőségek vannak a település gazdasági teljesítőképességének növelésére. Minél inkább biztosítva van hosszútávon a település gazdasági fejlődése, úgy képzelhető el az egyéb területeken (szociális, közösségi, közszolgáltatás, stb.) történő fejlesztések, amik viszont biztosítani tudják, hogy a település népességmegtartó ereje növekedjen.

Jánossomorja a lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára •Jánossomorja büszke múltjára, illetve az eddig elért eredményeire, de tisztában van azzal is, hogy soha nem lehet teljesen elégedett. A település igazi sikere az lehet, ha az eddig elért eredményeket sikerül megőrizni, illetve azokat kamatoztatni tudja. Csak így képelhető el, hogy az elkövetkező generációk perspektívát lássanak Jánossomorjában és további életüket is a településen képzeljék el. Jánossomorjának szüksége van képzett, a helyi közösséget építő fiatalokra, akik a jövő sikeréért tudnak dolgozni. Ez a jövőkép, csak akkor valósulhat meg, ha az Önkormányzati fejlesztések egyik legfontosabb fókuszába a fiatalok kerülnek.

Jánossomorja a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön •Egy településen általában sok fejlesztési elképzelés van jelen egyszerre. Ezek közül, azok a fejlesztési elképzelések tudnak igazán működni, amik belülről jövő, közösségi igényként jelennek meg. A fejlesztések kidolgozása során, soha nem lehet elfeledkezni, hogy azok nem önmagukért szükségesek, hanem a közösség érdekét kell hogy szolgálják. A helyi közösség a fejlesztések célcsoportja, de egyben annak motorja is.

2. JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ CÉLOK A fentiekben felvázolt jövőkép összehangolt cselekvés nélkül csak álom marad. Fontos tehát, hogy a jövőkép megvalósulását meghatározó fejlesztési irányok – cselekvési tervként – meghatározásra kerüljenek, hogy aztán azok megvalósításán a település döntéshozói, gazdasági szereplői és lakossága együtt munkálkodhasson. E fejezetben tehát megfogalmazásra kerülnek azok a településfejlesztési célok és feladatok, melyek megvalósulása révén elérhető a fentiekben felvázolt jövőkép.



19 VITAANYAG

2.1. ÁTFOGÓ ÉS TEMATIKUS CÉLOK

Település teljesítőképességének erősítése

Települési funkciók megerősítése

Települési környezet fejlesztése

A város jövőbeli tervei akkor biztosítottak, ha Jánossomorja gazdasági teljesítőképessége növekedni tud. Az önkormányzat célja, hogy partneri viszony alakuljon ki a helyi gazdaság szereplőivel és együttes erővel tudják a város gazdasági lehetőségeit bővíteni.

A helyi lakosság közérzetét közvetlenül befolyásolja, hogy a települési funkciók milyen állapotban vannak. Az Önkormányzat számára fontos cél, hogy a lakosság minél több és színvonalasabb szolgáltatást tudjon igénybe venni.

Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre.

Humán funkciók fejlesztése

Korszerű infrastruktúra kialakítása

Gazdaságfejlesztés

Megújuló energiák hasznosítása Közösségi funkciók fejlesztése

Idegenforgalom-turizmus fejlesztése


Lakókörnyezet fejlesztése


20 VITAANYAG

2.2. HORIZONTÁLIS CÉLOK Jánossomorja négy olyan fejlesztési szempontot emel ki, amelyek érvényesülését a koncepció tervezési és megvalósítási szakaszaiban egyaránt vizsgálja. Ezek olyan szempontok, amik általánosságban elősegítik az koncepcióban megfogalmazott tartalmak hatékony működését.

Fenntarthatóság •A településfejlesztés során kiemelkedő feladat a fenntarthatóság alapelvének a figyelembe vétele. A fenntartható településfejlesztés feltételezi a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítését, illetve ezek összhangját. A fenntarthatósági stratégia kidolgozása során a jelen szükségleteit kell alapul venni, de annak figyelembe vételével, hogy a jövő generációjának lehetőségei ne szűküljenek be egyik dimenzió terén sem. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba. Az Önkormányzat azt gondolja, hogy a fejlesztések során a fenntarthatóságérvényesítése már rövid távon is pozitív változásokat indíthat el, hosszútávon pedig komoly gazdasági előnyökkel járhat.

Esélyegyenlőség •A fejlesztések során minden esetben szükséges vizsgálni, hogy az esélyegyenlőség elve teljesüljön. Alapelv, hogy a tervezett fejlesztések semmilyen társadalmi csoport számára ne járjon hátrányos következménnyel. Ennek érdekében szükséges előre feltérképezni, hogy a fejlesztések önmagukban, illetve azok összejátszása milyen következményekkel járhat esélyegyenlőségi szempontból. Cél az is, hogy a jelenleg hátrányos helyzetűnek számító személyek, csoportok körülményei javuljanak, élet lehetőségeik bővüljenek. Az esélyegyenlőség biztosítása nem állhat meg a tervezési szakaszban, fontos a nyomonkövetés rendszerének kialakítása, ami a fejlesztések megvalósítása során is folyamatosan monitoringózni tudja az esélyegyenlőség teljesülését.

Partnerségi kapcsolat kialakítása •A településfejlesztési dokumentumokban leírt tartalmak, fejlesztési elképzelések akkor tudnak igazán működni, ha léteznek azok a kommunikációs csatornák, amiken keresztül kapcsolat teremthető a fejlesztések szereplői között. A partneri kapcsolatok a következő következő szereplők esetében különősen fontos: Települérszek között, Önkormányzat és lakosság között, önkormányzat és helyi munkaadók között, illetve az Önkormányzat és civil szervezetek között.

Településrészek harmonikus fejlesztése •A város sajátos fejlődésének köszönhetően három település egyesítésével jött létre. Fontos, hogy Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja belterületi településrészei összenőttek. Cél, hogy olyan fejlesztési elképzelések valósuljanak meg, ami a településrészek identitását megőrizve, a város egységes fejlesztését szolgálja. A fentiek mellett fontos a külterületi településrészek körülményeinek a javítása.



21 VITAANYAG

2.3. CÉLRENDSZER ELEMEI 1. Település teljesítőképességének erősítése A város jövőbeli tervei akkor biztosítottak, ha Jánossomorja gazdasági teljesítőképessége növekedni tud. Az önkormányzat célja, hogy partneri viszony alakuljon ki a helyi gazdaság szereplőivel és együttes erővel tudják a város gazdasági lehetőségeit bővíteni. 1.1. Gazdaságfejlesztés A település jó foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik, azonban a település gazdasági hatékonyságát szükséges fokozni. Ennek érdekében az Önkormányzat igyekszik partneri kapcsolatot kialakítani a helyi foglalkoztatókkal, igényeiket felmérni és ehhez igazítva segíteni a helyi gazdaság aktivitásának és hatékonyságának emelését. A településen cél, hogy olyan munkahelyek, vállalkozások hozzájárulnak kvalifikált munkaerő alkalmazásához úgy, s munkaerőhiányt a településen.

szülessenek, melyek nem okoz további

A település nagy külterületi területéből és kedvező természeti állapotából adódóan a nagy hozzáadott értékkel járó biogazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó feldolgozó ipar fontos kitörési pont lehet Célok kiemelten: Nagyobb hozzáadott értéket termelő vállalkozások támogatása Magasabb szakképzettséget igénylő vállalkozások támogatása, munkahelyek számának növelése Diplomás munkahelyek számának növelése Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek támogatása Partneri kapcsolatok kiépítése Biogazdálkodás támogatása 1.2. Megújuló energiák hasznosítása Jánossomorja megújuló energiák tekintetében (pl. szél-, nap- és geotermikus energiaforrások) kedvező helyzetben van. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti annak átgondolását, hogyan lehet az önkormányzati intézmények energiaellátást részben vagy teljesen megújuló energiákra alapozni. A megújuló energiák felhasználásában a helyben található nagyfoglalkoztatók is érdekelté tehetők, tehát az Önkormányzatnak lehetőségeihez képest ezt a segítenie kell. Célok kiemelten: Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek áttekintése, program kidolgozása Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása. 1.3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése Jánossomorja jelenleg nem rendelkezik kiemelt turisztikai adottságokkal, azonban tágabb környezete lehetővé teszi, hogy Jánossomorján idegenforgalmi fejlesztések is megvalósuljanak. Az Önkormányzat legfontosabb feladata ezen a területen annak áttekintése, hogy Jánossomorját hogyan lehet bekapcsolni a környező tájegységek turisztikai vérkeringésébe. Célok kiemelten: Partneri kapcsolatok kiépítése Jánossomorja környezetében megtalálható jelentősebb turisztikai desztinációkkal Helyi idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése



22 VITAANYAG

2. Települési funkciók megerősítése A helyi lakosság közérzetét közvetlenül befolyásolja, hogy a települési funkciók milyen állapotban vannak. Az Önkormányzat számára fontos cél, hogy a lakosság minél több és színvonalasabb szolgáltatást tudjon igénybe venni 2.1. Humán funkciók fejlesztése Az Önkormányzatnak rengeteg fejlesztési elképzelése van, mindehhez azonban szükséges a település humán teljesítményének javítása. A cél, hogy olyan módon történjen meg a település humánerőforrásának az erősítése, hogy a jövőbeli fejlesztéseknek ne csak hatékony használói, hanem fejlesztések generálójaként is megjelenjenek. Célok kiemelten: Hatékony ifjúságpolitika kialakítása Idősellátás szolgáltatásainak fejlesztése Helyi oktatás-nevelés fejlesztése Komplex egészségfejlesztés kialakítása 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése A településen közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények esetében szükség van a működésük átgondolására. Ezek során figyelembe kell benni a lakossági igényeket, és ehhez igazítani a szolgáltatások kapacitását, illetve tartalmát. Célok kiemelten: Kultúra és közösségfejlesztés Helyi lakáspolitika felülvizsgálata Közellátások fejlesztése Helyi közbiztonság erősítése 3. Települési környezet fejlesztése Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre. 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása A városi infrastruktúra fejlesztése kedvezően befolyásolja a városban élők életkörülményeit, de ezen túlmenően a gazdasági szereplők számára is fontos szempont, hogy a település milyen a műszaki infrastruktúra állapota. Célok kiemelten: A mosonszentpéteri településrészen áthaladó forgalom csillapítása A város külső és belső közlekedési rendszerének a folyamatos fejlesztése Korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra megvalósítása (hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás és szennyvíz-elvezetés) Megfelelő energia szükséglet biztosítása (energia közművek fejlesztése) Infokommunikációs infrastruktúra biztosítása minden lakosnak a versenyképesség érdekében 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése A lakókörnyezet azt az épített és természeti teret jelenti, amiben a lakosság a mindennapjait éli. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez a lakókörnyezet milyen minőségi állapotban van, milyen kisugárzással rendelkezik. Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre. A lakókörnyezet fejlesztése, megújítása hozzájárul a helyi lakosság pozitív érzetéhez.



23 VITAANYAG

Célok kiemelten: Zöldfelületek megújítása, fejlesztése Hagyományos településképi arculat megőrzése Közterek fejlesztése Rekreációs célú területek kijelölése, fejlesztése 2.4. A FEJLESZTÉSI CÉLOK AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE VONATKOZÓAN Jánossomorja területén az Integrált Településfejlesztési Stratégiával (ITS) összhangban 5 településrész került lehatárolásra: 1. 2. 3. 4. 5.

Mosonszentjános Mosonszentpéter Puszta-somorja Hanságliget Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfel-használások

A fejlesztési célok többsége a település egész területét érinti. Ilyenek leginkább az általános célok, amelyek mindenhol érvényesítendők, illetve a területhez ténylegesen nem köthető fejlesztések. A célok egy része az egyes településrészeken fejtik ki leginkább hatásukat. Az alábbi mátrixban összesítve mutatjuk be a településfejlesztési koncepció célrendszere és a településre, településrészekre vonatkozó fejlesztések közötti kapcsolatokat. TELEPÜLÉSRÉSZEK CÉLOK

JÁNOSSOMORJA

1.1. Gazdaságfejlesztés Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek X támogatása Partneri kapcsolatok X kiépítése Biogazdálkodás támogatása 1.2. Megújuló energiák hasznosítása Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő X lehetőségek áttekintése, program kidolgozása Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása. 1.3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése Partneri kapcsolatok kiépítése Jánossomorja környezetében X megtalálható jelentősebb turisztikai desztinációkkal Helyi idegenforgalmi X infrastruktúra fejlesztése 2.1. Humán funkciók fejlesztése Hatékony ifjúságpolitika X kialakítása Helyi oktatás-nevelés X fejlesztése Komplex egészségfejlesztés X kialakítása 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése Kultúra és X közösségfejlesztés Helyi lakáspolitikai X felülvizsgálata

Mosonszentjános

Mosonszentpéter

Pusztasomorja

Hanságliget

Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások

X

X

X


X


24 VITAANYAG TELEPÜLÉSRÉSZEK

CÉLOK

Közellátások fejlesztése

JÁNOSSOMORJA

Mosonszentjános

Mosonszentpéter

Pusztasomorja

Hanságliget

Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások

X

Közösségi bűnmegelőzési X program 3.1. Korszerű infrastruktúra fejlesztése A városon áthaladó forgalom csillapítása A város külső és belső közlekedési rendszerének X a folyamatos fejlesztése Korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra X megvalósítása (hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás és szennyvízelvezetés) Megfelelő energia szükséglet biztosítása X (energia közművek fejlesztése) Infokommunikációs infrastruktúra biztosítása minden lakosnak a X versenyképesség érdekében 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése Zöldfelületek megújítása, fejlesztése Hagyományos településképi arculat X megőrzése Közterek fejlesztése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK

A társadalmi, gazdasági és környezeti adatok korábban meghatározásra kerültek a Megalapozó vizsgálat dokumentáció I. Helyzetfeltáró munkarész részében. Az egyes kiinduló adatokat az alábbi fejezetek tartalmazzák: 

Társadalmi adatok

3. 1. fejezet – Demográfiai jellemzők 1.2. fejezet - A társadalom térbeli rétegződése 3.6. fejezet - Esélyegyenlőség

-

Kultúra

3.3. fejezet – Települési identitást erősítő tényezők

-

Közszolgáltatások

3.4. fejezet – Humán közszolgáltatások

3.5. fejezet - Közbiztonság 6. fejezet – Településüzemeltetési szolgáltatások 11. fejezet – Közművizsgálat - közműellátottság -

Gazdaság

4.1. fejezet – Gazdaság

4.2. fejezet – Turizmus, idegenforgalom


JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ -

Környezeti adatok

25 VITAANYAG 8. fejezet – Zöldfelületi rendszer vizsgálata

11. fejezet – Közművizsgálat – közműellátottság 12. fejezet – Környezeti állapot értékelése -

Infrastruktúra

10. fejezet – Közlekedésvizsgálat

11. fejezet – Közművizsgálat – közműellátottság 3.2. JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE Jánossomorja esetében a műszaki infrastruktúra legfőbb elemei az alábbiak szerint alakulnak: Közlekedés A településnek nincs közvetlen kapcsolata az országos gyorsforgalmi hálózattal. A településen halad keresztül a 86.sz. Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár másodrendű főút, amely egyúttal E65 jelzéssel a nemzetközi főútvonal hálózat része, illetve a településről indul a 8507 j. Jánossomorjaországhatár összekötő út, a 8508 j. Jánossomorja-Várbalog összekötő út, a 85107 j. Hanságfalva bekötő út; továbbá a településen belüli kapcsolatot biztosítja a 85308 j. Jánossomorja állomáshoz vezető út. A településen halad keresztül Hegyeshalom – Szombathely vasútvonal. A település területén összesen három vasúti megállóhely található: Hanságliget, Hanság-Nagyerdő és Jánossomorja. A településen jelenleg balesetveszélyes és a lakókörnyezetet terhelő a településen áthaladó 86.sz. Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár másodrendű főút forgalma, mely fontos tranzitútvonal Mosonmagyaróvár és a rédecsi határ között. A jövőben az alábbi közlekedési elemek fejlesztésére van szükség közlekedéshálózati szinten, aminek egy része az útviszonyokból, vagy a közösségi közlekedésből adódik: ‐

Kapcsolathiány o

‐

‐

kerékpárút Jánossomorján keresztül Mosonmagyaróvár és az osztrák határ között

Elkerülő út hiánya, o

86. sz. főútvonal települést elkerülő szakasza – OTrT és a TRT tartalmazza

o

települést északról elkerülő tehermentesítő út a 86. sz. főút és a 8507 j. Jánossomorja-országhatár összekötő összekapcsolásával - 8508 j. JánossomorjaVárbalog összekötő út érintésével.

Egyéb fejlesztési igények, tervek: o

lakóutcák burkolása

o

parkolók kialakítása

A közlekedési fejlesztésekkel párhuzamosan meg kell oldani a parkolást a településen. Ezek egy részét a szentjánosi településközpontban, a Szabadság utca mellett, az intézményeknél kell kijelölni. Közmű A közmű infrastruktúra legfőbb elemei: -

nagyközépnyomású gázvezeték;

-

20 kV-os távvezeték;

-

ivóvíz-gerincvezeték;

-

szennyvízfőgyűjtő-csatorna nyomott.

Közmű szolgáltatás szempontjából az alábbi konfliktusokat kell kezelni: -

Kiegyensúlyozott energiaszolgáltatás biztosítása, hálózatfejlesztés.

-

Külterületi lakó ingatlanok közmű ellátásának biztosítása.

-

Beépített területek szemvízkezelésének megoldása. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu


26 VITAANYAG

-

Felszíni vízrendezés, különösen a klímaváltozás hatására várható még szélsőségesebb csapadékesemények zavarmentes elvezetésének biztosítására. Felszíni vízrendezés megoldása a közutak felújításával együtt.

-

A közvilágítás arculatépítő és közbiztonság javító hatása érdekében a közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztést igényel.

-

Jánossomorja központjában a légvezetékek kiváltása.

Megújuló energia A település a megújuló energiaforrások területén jelentős potenciállal rendelkezik. A potenciálok kihasználásának egyik záloga - energiatermelés szempontjából - a szabályozási környezet. A megújuló energiaforrások használata csak csekély mértékben lehet hatással a meglévő települési területfelhasználásokra. ‐

A jelenlegi jogszabályok és kvóták nem teszik lehetővé a szélenergia hasznosításának bővítését. (Jánossomorja közigazgatási határain belül jelenleg hat darab szélerőmű működik, összesen 10,8 MW összteljesítménnyel.) A szél átlagos nagysága a település környezetében 10 m magasságban 3-3,5 m/s, ami kiemelkedőnek számit az ország többi részéhez képest.

‐

Jánossomorja területén 1850-1900 a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. A hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. (Becslések szerint a beruházás megtérülése 10 év körüli lehet.) A napenergia hasznosítása helyi jelentőségű, intézményi szinten és házi hasznosítással növekszik.

‐

Biomassza-biogáz előállítására az ország területén szinte mindenhol, így Jánossomorja területén is van lehetőség.

‐

A geotermikus energia (földhő) hasznosítására Jánossomorja területén is van lehetőség. A hőszivattyú használata telken belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető hagyományos energiahordozó megtakarító hatása.

3.3. ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE A település három egykor önálló községet foglal magába. Mosonszentpéter 1950-ben lett Mosonszentjános része, majd az így kibővült Mosonszentjános és Pusztasomorja (németül Wüstsommerein) 1970-ben egyesültek Jánossomorja néven. Mosonszentjános és Mosonszentpéter települések már az Árpád-kor óta ismertek, okleveles említésük a települést elpusztító tatárjárás után kezdődött. Jánossomorján négy országos védelem alatt álló műemlék építmény található, ezek a település templomai, valamint egy szobor. Mindegyik műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki terület került kijelölésre. Jánossomorján 93 nyilvántartott régészeti lelőhely található. Jánossomorjának jelenleg nincs helyi védelem oltalma alatt álló épített értéke. A települési bejárás alapján több olyan épület és műtárgy is található a településen, amely védelméről gondoskodni érdemes, mert a műemlékek mellett megőrzik a település karakterét. A helyi védelemre érdemes építmények mellett az egykori települések központi magjai érdemesek védelemre, amelyek megőrizték a korábbi telekstruktúrát, beépítési módot, léptéket stb. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény felhatalmazása alapján az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012. (XII.20.) Kormányrendelet kötelezően előírja az Örökségvédelmi hatástanulmány készítését a településfejlesztési koncepció készítése során. Az Örökségvédelmi hatástanulmányban számba kell venni a régészeti eredetű területeket, a régészeti emlékeket és lelőhelyeket, illetve ezek védőövezeteit, a műemlékeket, a műemléki értékeket, valamint az egyéb építészeti értékeket, és javaslatot kell tenni a fenntartható használat lehetőségeire, illetve ki kell térni a tervezett változtatások, új beruházások örökségvédelmi következményeire. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012. (XII.20.) Kormányrendelet részletesen szabályozza a hatástanulmány készítésének szabályait és tartalmi követelményeit.



27 VITAANYAG

A hatástanulmány a rendelet alapján előírt tartalmi és formai követelmények szerint készült. Az Örökségvédelmi hatástanulmányt— épített értékek és régészet fejezetet tartalmazó — dokumentáció épített értékek védelméről szóló, valamint régészeti tanulmánya alkotják. A települési értékek védelme a gyökerek ápolása, az identitástudat erősítése, a lakóhelyhez kötődés szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel.

4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 4.1. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER A településfejlesztési koncepcióban szereplő elgondolások megvalósítása érdekében a meglévő intézményrendszer koncepcionális célokkal való összehangolására van szükség. Jánossomorja város Önkormányzata által fenntartott, működtetett intézmények, illetve az Önkormányzattal szoros együttműködésben lévő szervezetek az alábbiak: 

Nevelési és oktatási intézmények o o o



Közművelődési intézmények: o o



Jánossomorjai SE

Kommunikáció: o



Jánossomorjai Rendőrőrs Jánossomorja Polgárőr Egyesület Jánossomorjai Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Sport: o



Jánossomorja Egészségügyi Kombinát – háziorvosi szolgálat Védőnői Szolgálat Fogászat Háziorvosi Ügyelet

Közbiztonság: o o o



Kék Bagoly Bölcsőde Idősek klubja Jánossomorjai Gyermekotthon (nem önkormányzati működtetésű intézmény a település területén)

Egészségügyi intézmények: o o o o



Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár Helytörténeti Gyűjtemény

Szociális intézmények: o o o



Jánossomorjai Aranykapu Óvoda (és Péteri Tagóvoda, Somorjai Tagóvoda, Újrónafői Tagóvoda) Körzeti Általános Iskola és Klafszky Katalin tagiskola Jánossomorjai Alapfokú Művészeti Iskola

Jánossomorjai TV

Településüzemeltetés, településfejlesztés o

Városüzemeltetési és Műszaki Ellátó Szervezet

A fentieken túl ki kell emelni a településen működő gazdasági szereplőket és civilszervezeteket, melyek az Önkormányzattal együttműködve sokat tehetnek a városért. A legfontosabb civilszervezetek a településen az alábbiak: o o o o ‐

Horgászegyesület (Gála és Erdészeti) Jánossomorjai Fúvós Egyesület Postagalamb Sportegyesület Örökség Kulturális Egyesület Jánossomorjai Független Közéleti Társaság Egyesület



28 VITAANYAG

4.2. A MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK A jövőképben foglaltak teljesülését elősegítő átfogó- és részcélok megvalósítását szolgáló intézkedéseket és programokat a készülő integrált településfejlesztési stratégia tartalmazza. 4.3. JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMONKÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósulásának folyamatos nyomon követése, felülvizsgálata elsősorban a község érdeke. A monitoring célja felhívni a döntéshozók és a megvalósításért felelős szervezetek figyelmét a céloktól való esetleges eltérésre és összegezni az elvégzett feladatokat. Figyelni kell arra, hogy a célkitűzések elérése érdekében tett lépések a megfelelő időben történjenek, a megfelelő eszközökkel. A monitoring számos komplex feladatot foglal magában, az adatgyűjtéstől a koncepció esetleges szükséges módosításáig. 

Évenkénti rendszerességgel meg kell vizsgálni, hogy milyen lépések történtek a koncepció célkitűzésinek elérésére. Eltérés esetén be kell avatkozni, a kívánt cél elérése érdekében módosítani kell a meghatározott intézkedéseket.



A fejlesztési koncepció felülvizsgálata, aktualizálása tízévenként szükséges, az elkészült felmérések, legfrissebb statisztikai adatok, egyéb új információk ismerete, illetve a koncepció megvalósulási folyamataiból levonható következtetések alapján.



Figyelemmel kell kísérni a külső környezet változásait, amellyel szükség esetén összhangba kell hozni a célkitűzéseket, illetve azok megvalósulási eszközeit.



Ki kell értékelni a már végrehajtott feladatok eredményeit, különös tekintettel a pályázati úton megvalósított fejlesztések pénzügyi és fizikai megvalósulására.



A koherencia vizsgálata az integrált településfejlesztési stratégiával.

A településfejlesztési feladatok teljesítéséről a közmeghallgatáson a polgármester évente beszámolót tart a község polgárainak. A közvélemény folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül, illetve a helyben szokásos módon, a községi honlapon és a hirdetőtáblákon elhelyezett közlemények útján valósul meg.



29 VITAANYAG

V. MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET – KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Jánossomorja Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer segítségével kerültek lekérdezésre. A kérdőív mindenki számára elérhetővé tettük. Összesen 319 darab kérdőív érkezett vissza. A település lakosságának megkérdezésében az volt az Önkormányzat célja, hogy szélesebb ismeretekkel rendelkezzen arról, milyennek ítéli meg a lakosság Jánossomorja jelenlegi fejlettségért, hogyan vélekednek a tervezett fejlesztésekről, illetve ők maguk milyen fejlesztéseket látnának szívesen a városban. A kérdőív nem tekinthető reprezentatívnak, de ahhoz elegendő kérdőív érkezett vissza, hogy a kapott eredményekből tájékozódni tudjon az Önkormányzat.

A válaszadási hajlandóság magasabb volt a nők körében. A válaszadók kétharmada nő volt, míg harmaduk férfi. A megkérdezetek tizedének volt felsőfokú végzettsége, negyedének gimnáziumi végezettsége, és szintén negyedének szakközépiskolai végzettsége. A kérdőív kitöltők leginkább a középkorúak közül kerültek ki, hiszen 3/4-ük 30-49 éves. A fiatalok aránya 16%, az idősebb korosztály közül kevésbé kerültek ki kérdőívet kitöltők.



30 VITAANYAG

A megkérdezettek nagytöbbsége úgy ítéli meg, hogy Jánossomorja életminősége az elmúlt években pozitív irányban változott. A válaszadók több mint fele szerint fejlődés volt tapasztalható Jánossomorján, és csak 15% nyilatkozott úgy, hogy véleményük szerint rosszabb lett az elmúlt 5 évben az élethelyzet Jánossomorján.

A kérdőívben nyitott kérdés formájában rákérdeztünk, hogy mit gondolnak a kérdőívet kitöltők Jánossomorja legfontosabb értékének. A két legmagasabb, említés a település elhelyezkedéséhez, illetve a helyi foglalkoztatási lehetőségekhez kapcsolódik, de sok esetben az is megfigyelhető volt, hogy a válaszadók összekötötték válaszukban ezt a két elemet. Az elhelyezkedés esetében alapvetően a határ közeliséget említették, de megjelenik a válaszokban a Hanság tájegység is. A többi válaszkategória esetében nagyjából hasonló arányok figyelhetőek meg. Némileg kiugrik a helyi közösségek pozitív megítélése. Ebbe a válaszkategóriába tartoznak még a helyi kulturális- és sportesemények is. Az uszoda esetében, a válaszokban megjelenik, hogy sajnálják, hogy jelenleg nem működik az uszoda. Az épített értékek esetében alapvetően a helyi templomokat említették meg a válaszadók. A közszolgáltatások válaszkategória mögött alapvetően a helyi oktatás jelenik meg.



31 VITAANYAG

A megkérdezettek válaszai azt mutatják, hogy a településen élők a legjelentősebb problémának az úthálózat állapotát gondolják. Ebben a válaszban leginkább az elkerülő út hiány jeleneik meg. A válaszok közel negyedében jelenik meg a közbiztonság kérdése. Az ilyen típusú válaszok mögött, legtöbbször a vendégmunkásokkal, helyi kisebbségekkel szembeni ellenérzések, rossz tapasztalatok jelennek meg. A harmadik legtöbb említés, valamilyen formában a fiatalok szűk lehetőségeihez kapcsolódik. Ezen válaszkategória mögött megjelenik a szórakozási lehetőségek hiánya, lakáskérdés, de konkrétan olyan említések is voltak, amik azt említették, hogy a fiatalok helyben tartása nincs eléggé támogatva. Az aktuális ügyek között megjelenik a Klafszky Katalin tagiskola körüli bizonytalanság.

A megkérdezettek leginkább a teleülés közüzemi ellátásával, illetve a helyi foglalkoztatottsági lehetőségekkel vannak megelégedve. Alapvetően inkább pozitívan ítélik meg a válaszadók település közszolgáltatásait, úgy mint az oktatást, egészségügyi szolgáltatást, kulturális szolgáltatásokat. Átlag alatti értékkel rendelkezik, így inkább negatív a megítélése a település turisztikai adottságainak. A megkérdezettek a legkevésbé a település úthálózatával, és a közvilágítással vannak megelégedve. Egyik legalacsonyabb értéket a közvilágítás kapta, így annak fejlesztését szükségszerűnek ítélik meg. Az említetteteken túl a helyi szórakozási lehetőségek kapták a legalacsonyabb értéket.



32 VITAANYAG

A kérdőívben azt is megkérdeztük, hogy milyen szolgáltatásokat hiányolnak leginkább a megkérdezettek. A kapott válaszok szinkronban vannak az előző grafikonnal, ahol azt mutattuk be, hogy az egyes települési szolgáltatásokkal, milyen mértékben vannak megelégedve a válaszadók. Az ottani válaszok közül az derült ki, hogy legkevésbé a kikapcsolódási lehetősségekkel elégedettek a kérdőívet kitöltők. Ennek megfelelően az ilyen típusú szolgáltatásokat hiányolja a feltett kérdésre válaszadók 2/3-a. A megkérdezettek fele több kereskedelmi szolgáltatást szeretne találni a településen. A válaszadók közel harmada említett azt, hogy több vendéglátó ipari szolgáltatást látna szívesen a településen, de hasonlóarányban említették, hogy több egészségügyi szolgáltatást látnának szívesen a településen, mert jelenleg más településre kell elmenniük néhány egészségügyi szolgáltatás esetében.

A megkérdezettek túlnyomótöbbsége azon a véleményen van, hogy Jánossomorjának fejlődő szolgáltatásokkal rendelkező kisvárosnak kell lennie. Ez az a válasz azt is jelenti, hogy a megkérdezettek igénylik a folyamatos fejlődést, és a jelenleginél több városi funkciót, szolgáltatást látnának szívesen a településen.



33 VITAANYAG

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a megkérdezettek szerint a külterületi mezőgazdasági területek milyen potenciált rejtenek magukban. A válaszadók a legnagyobb lehetőséget az alternatív energia hasznosításában látják, hiszen a válaszadók közel fele megjelölte ezt a választ. A második legnagyobb említést a családi gazdaságok általi hasznosítás kapta. A természetvédelmi értékek védelmére a válaszadók negyede gondolt. Azt, hogy a külterületi területeknek valamilyen rekreációs hasznosítása legyen csupán a válaszadók tizede támogatja.

A településen környezetet nem terhelő ipari jellegű vállalkozási, gazdasági területek kijelölését a válaszadók bő kétharmada támogatja, ami mellett 19% válaszolta azt, hogy nincsen erre szükség.



34 VITAANYAG

A megkérdezettek háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy szerintük szükséges lenne a település kapcsolatait erősíteni Ausztria felé.

Az elkövetkező évek fejlesztései közül a belterületi járdák, utak fejlesztéseiről tudnak leginkább a megkérdezettek, illetve az iskola felfejlesztés esetében lehet viszonylag magas ismertséget kimutatni. A következő évek egyik legnagyobb volumenű fejlesztéséről, a 86-os főút elkerülő szakaszának megépítéséről, a válaszadók 2/5-e tud. Az előző fejlesztéshez hasonlóan a malomépület fejlesztéséről is a válaszadók 2/5-ének van tudomása. A többi felsorolt fejlesztés ismertsége kissé elmarad az eddig felsoroltaktól. Érdemes még kiemelni a tervezett Mosonmagyaróvárra vezető kerékpárutat, illetve a helyi intézmények tervezett energiakorszerűsítését, amiről egyaránt a válaszadók fele tud, valamilyen információt.



35 VITAANYAG

A tervezett fejlesztések megítélése esetében az látszik, hogy alapvetően egyikkel szemben sincsen elutasítás, mindegyik megítélése inkább pozitív. A fejlesztések közül egyértelműen az úthálózat fejlesztése kapta a legnagyobb támogatottságot, ezen belül is az elkerülő út fontosságát emelték ki a megkérdezettek. Érdekes, hogy bár a malomépület tervezett fejlesztése a megkérdezettek között viszonylag ismert, de a felsorolt fejlesztések közül ezt kapta a legkisebb támogatottságot.

A településsel kapcsolatos szubjektív érzés, inkább pozitív, hiszen a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy pozitívan gondol a városra, ami mellet mindösszesen a válaszadók 8%-ának van valamilyen negatív érzete a várossal szemben.



36 VITAANYAG

A megkérdezettek nagytöbbségének van, valamilyen élő kapcsolata a Polgármesteri Hivatallal, hiszen 87%-uk mondta azt, hogy az elmúlt 1 évben legalább egyszer járt a hivatalban. A válaszadók 2/3- évente egy-két alkalommal kerül kapcsolatba a hivatallal.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a megkérdezettek honnan kapnak híreket a helyi közügyekről, eseményekről. A válaszadók legfontosabb hírforrása az internet, illetve helyi televízió, hiszen 3/4ük ezeket a hírforrásokat említett, mint ahonnan tájékozódni szokott.



37 VITAANYAG

A megkérdezettek többsége (58%), inkább jónak ítéli meg a Polgármesteri Hivatal információ szolgáltatását. A válaszadók harmada szerint nem mindig közérthető és hiányosságok is vannak a Polgármesteri Hivatal kommunikációkban.



38 VITAANYAG

2. SZ. MELLÉKLET – A 2016. FEBRUÁR 22-I NYITOTT FÓRUM – FEJLESZTÉSI CÉLOK 1. HATÉKONY IFJÚSÁGPOLITIKA ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Stratégia kialakítása Együttműködések kialakítása Képzett fiatalok helyben tartása Diplomás fiatalok számának emelkedése Családok támogatása (nevelési programok, családok/szülők iskolája) Ingatlanfejlesztés - nyitás a különböző generációk felé: o kedvező telekpolitika o új építési telkek kijelölése o lakópark kialakítása o bérlakások kialakítása o munkásszállás megvalósítása o generációs házak támogatása

2. KORSZERŰ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

86-os út forgalmának csökkentése, elkerülő út kiépítése Biztonságos közlekedés a forgalomban részt vevő minden (autós, gyalogos, kerékpáros) eszköz számára Kerékpárút létesítése Mosonmagyaróvár – Jánossomorja – Andau között Város belső úthálózatának fejlesztése - Utak, járdák, minőségének javítása Mezőgazdasági utak rendezése Elektromos hálózat korszerűsítés Légvezetékek kiváltása - földkábelek Közszolgáltató telephelyek létesítése

3. GAZDASÁGFEJLESZTÉS ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

A településen működő cégekkel hosszú távú együttműködések létesítése Nagy hozzáadott értékkel bíró befektetők idecsábítása (amennyiben a meglévő foglalkoztatási helyzetet nem rontja) Helyi kis- és középvállalkozások támogatása (inkubátorház létesítése) Ipari park fejlesztése, korszerű iparterület kialakítása, alulhasznosított gazdasági területek rehabilitációja Pályázatfigyelő, tanácsadó, író felelős/csoport szervezése Kistermelői, őstermelői piac/öko piac létrehozása Vizek mezőgazdasági hasznosítása Biogazdálkodás fejlesztése

4. OKTATÁS-NEVELÉS FEJLESZTÉSE ‐ ‐ ‐ ‐

Modern oktatási intézmények – oktatás színvonalának megtartása, javítása Oktatás támogatása Közös továbbtanulási stratégia kialakítása a helyi cégek bevonásával Középfokú oktatás (duális képzés a helyi cégekkel együttműködve)

5. IDEGENFORGALOM-TURIZMUS FEJLESZTÉSE ‐ ‐ ‐ ‐

Természeti kincsek (Hanság) kiaknázása, reklámozása Malom és környezetének a rendezése, malom hasznosítása Víz szerepének erősítése (termálvíz, víziút létesítése, strand kiépítése) Szolgáltatások fejlesztése (szállás, vendéglátás, látogató központ, túraútvonalak kijelölése)

6. HANSÁGLIGET INTEGRÁLÁSA, FEJLESZTÉSE ‐ ‐

Infrastruktúra fejlesztése Lajta telephely fejlesztése



39 VITAANYAG

7. ZÖLDVÁROS ÉS MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSA ‐ ‐ ‐

Megújuló energiák hasznosítása (szél, nap, geotermikus) Termálvízben rejlő lehetőségek kiaknázása Hulladékégető létesítése, hulladékhasznosító üzem létesítése

8. RENDEZETT, ÉLHETŐ VÁROS ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Felelősségteljes, megbízható, szakmai településvezetés Önkormányzati szakemberek számának növelése. Korrekt, megvalósítható településfejlesztési stratégia, területenkénti felelősökkel Városközpont kiépítése Településkép rendezése Középületek, intézmények felújítása Zöldterület(ek) fejlesztése és rehabilitációja (játszóterek, Balsay park fejlesztése és védelme, programok) Közbiztonság javítása

9. KOMPLEX EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ‐ ‐

Egészségfejlesztő prevenciós programok biztosítása Egészségügy támogatása

10. KULTÚRA ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Rendszeres együttműködés az Önkormányzat és a településfejlesztési stratégiai munkacsoport között Élő, produktív kapcsolat a városvezetés, a civilek, az intézmények és a vállalkozók között Kultúra támogatása Fiataloknak szórakozási lehetőség, kulturált szabadidős tevékenységek biztosítása Közösségi terek kialakítása – nagy befogadóképességű közösségi tér JTV fejlesztése



40 VITAANYAG

A koncepció összeállításában Lőrincz György, Jánossomorja város polgármestere, a Jánossomorja nyitott fórum résztvevői (vállalkozók és civil szervezetek képviselői, lakosok), a kérdőívvel megszólított lakosok valamint a Völgyzugoly Műhely Kft. (2083 Solymár, Bimbó u. 20.) munkatársai vettek részt: Ferik Tünde, Horváth Ágnes, Kéthelyi Márton, Kéthelyi Gergely, Pósfai Máté.


Településfejlesztési koncepció Vitaanyag

Recommend Documents