Javaslat
A Pécsi Jókai Lakásszövetkezet Alapszabályának módosítására (vitaanyag)
Az Alapszabály módosítását indokolttá tette: -
a hatályos 2004. évi Lakásszövetkezetekről szóló törvény és a 2013. évi új PTK összehangolása; az Alapszabály mellett a Szervezeti Működési Szabályzat megalkotása, illetve ennek alapján az Alapszabály bizonyos elemeinek az SZMSZ-be való áthelyezése; az Alapszabályban rögzítettek és a gyakorlati alkalmazásuk közti feszültségek oldása, az alapszabály finomhangolásával a szövetkezeti önigazgatás erősítése, a demokratizmus bővítése.
A tagságnál lévő Alapszabály és módosítások az alábbi dokumentumokban találhatóak: -
a 2006-ban kiadott- zöld feliratú- Alapszabály; a 2012-ben kiadott- fehér borítású- Alapszabályt, Házirendet, és Tűzvédelmi Szabályzatot módosító füzet; a 2013. december 6-i küldöttgyűlésről kiadott 7. számú határozat; a 2015. április 30-i küldöttgyűlésről kiadott 10, 11, 12, 14, 15. számú határozat.
1
1. oldal, bevezető rész módosítása: A „Jókai” Lakásszövetkezet az 1960. évi október hó 4. napján elfogadott, majd az 1992. évi I. Törvény és a 2004. évi CXV. Törvény, illetve ennek 2011. évi módosítása, továbbá a 2013. V. Törvény alapján egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a 2015. napján megtartott küldöttgyűlésén a záradékban feltüntetetteknek megfelelően elfogadta és hatályosította. (A módosítást aláhúzással, vastagon szedve jelöljük.)
A 4. pont kiegészítése: 4; Az Alapszabályban kell meghatározni: l; a Házirend alapvető témaköreit; m; az Alapszabályon kívüli más belső szabályzatok megnevezését és a megalkotásukra jogosult testület megnevezését.
(2. oldal bevezető rész) új 5. pont 5., A Közgyűlés az Alapszabályt a jelenlévők szavazatának kétharmados többségével bármikor módosíthatja. A módosítást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
4. Oldal A II/1/2/A/b pont kiegészítése: (b) Az épületben lévő közös helyiségek, lépcsőházak, folyosók, szárítók, mosókonyhák, tárolók, légóhelyiségek, szeméttárolók, szemétledobók, a központi berendezések helyiségei (liftkamrák, távhőelosztó helyiségek, elektromos központok).
6. oldal A II/1/3. pont pontosítása: ……….. fel nem osztható vagyonrészt hozott létre.
A II/1/4. pont: törölve, SZMSZ-be.
2
A II/2/a. pont: II/2/a: rövidítve kerüljön át a IV/1/7/e pont helyére. II/2/b: kerüljön át az SZMSZ-be.
A II/4/l. pont módosítása: A gépkocsitárolókat csak a lakásszövetkezet tagjai vehetik igénybe, kivéve a tartalékalapból vásároltakat. A gépkocsitárolók elosztásánál az SZMSZ-ben foglaltak szerint kell eljárni.
7. oldal
A II/4/2. pont első és utolsó mondatának módosítása:
A Lakásszövetkezet tulajdonát képező lakások, ingatlanrészek és az épületek külső homlokzata használatbavételének nem feltétele a lakásszövetkezeti tagság. A szövetkezeti tulajdon funkciójának megváltoztatására az igazgatóság jogosult, figyelembe véve a II/6/8. pontban foglaltakat. A használatba adás követelményeire az SZMSZ-ben leírtak irányadóak.
A II/5/2. pont módosítása: a) Az épületek lakásszövetkezeti tulajdonát képező homlokzati, tetőszerkezeti és egyéb részein bármit elhelyezni, átalakítani, az eredeti szerkezettől és színezéstől alapvetően eltérni - a hatósági előírástól függetlenül – csak az igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem, illetve írásbeli jóváhagyás után lehet. Az Igazgatóság döntése az illetékes építési hatóságnál megtámadható. b) Új pont: Az egyes épületek Tulajdonosai 50%-nál magasabb szavazati aránnyal dönthetnek az egész épületre vonatkozóan a nyílászárók egységes szerkezetéről. Ezt az Igazgatóság - ha jogszabályba nem ütközik – köteles tudomásul venni, illetve engedélyezni. c) Új pont: Az 5/2/a és b. pontban foglaltak részletes szabályozását az SZMSZ tartalmazza.
A II/5/3/b és c pont törölve, az SZMSZ-be helyezve.
A II/6/1. pont módosítása:
3
A tag és nem tag tulajdonosok olyan lakásátalakítási, felújítási vagy bővítési munkái, melyek falazatok, burkolatok bontásával és helyreállításával az épület statikai állapotával kapcsolatosak, a közművek áthelyezésével és a fűtési mód megváltoztatásával járnak, s így a közművek rendeltetésszerű működését befolyásolhatják, az Igazgatósághoz – ha jogszabály előírja, az illetékes szakhatósághoz is – írásban benyújtott kérelem alapján megkapott írásos engedély birtokában valósíthatók meg. A tulajdonos az Igazgatóság elutasító döntését az illetékes építési hatóságnál megtámadhatja. Az eljárási kötelezettségeket az SZMSZ tartalmazza.
8. oldal
A II/6/2 pont pontosítása:
A zajjal, épületrezgéssel járó felújítást, átalakítást – a munka megkezdésének és befejezésének idejét megjelölve – be kell jelenteni az Igazgatóságnak, majd tájékoztatni kell az adott épület tulajdonosait.
A II/7/2/j. pont: Új pont: j) A dohányzás szabályai.
9. oldal
A III/2/1. pont második mondatának pontosítása:
A közgyűlés feladatát közgyűlési és részközgyűlési formában is gyakorolhatja, illetve – kizárólagos jogköröket kivéve – a küldöttgyűlésre ruházhatja.
A III/2/b. pont pontosítás: b) Körzeti részközgyűlés
A III/2/4. pont első mondatának módosítása: Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tagok legalább 10%-a vagy a Felügyelő bizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza.
A III/2/4/b. pont: Új pont:
4
b) A meghirdetett Közgyűlés napirendjére a tagok 10%-ának indítványára bármely ügyet napirendre lehet tűzni. Az indítványt legkésőbb a Közgyűlés megtartása előtt 8 nappal kell benyújtani az Igazgatósághoz. Az így kiegészített napirendről a tagokat a Közgyűlés előtt legalább 3 nappal a hirdetőtáblán keresztül kell értesíteni.
10. oldal
A III/2/7. pont módosítása:
A Közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell a törvényben és az SZMSZ-ben meghatározott követelményeket.
11. oldal
A III/2/10. pont módosítása:
A Közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza, kivéve az Alapszabály módosítását, a tisztségviselők megválasztását és visszahívását, a fel nem osztható vagyon csökkentését, a Lakásszövetkezet megszüntetését.
A III/2/13/a. pont módosítása: 2/13. A Lakásszövetkezet tagját a Közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján is lehet képviselni. a) Nem lehet képviselő az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja. b) A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg az adott fórum tagjainak 10%-át. c) A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
A III/2/14. pont módosítása: A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmát – a törvény alapján – az SZMSZ tartalmazza.
12. oldal
A III/2/a. és b. pont áttehető az SZMSZ-be.
5
A III/2/17. pont módosítása: A határozatok kézbesítésénél az SZMSZ-ben leírtak szerint kell eljárni. A 2/17/a. és b. pont kerüljön az SZMSZ-be
A III/2/19/c. pont második mondatát az SZMSZ-be helyezzük át.
A III/2/19/d. pont az SZMSZ-be helyezendő.
A III/2/21. pont: Új pont: Az írásbeli szavazás részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.
13. oldal A III/3. címpontosítás: Körzeti Részközgyűlés
A III/3/2/c.pont: Új pont c) A Részközgyűlések körzetenkénti vagy épületenkénti szervezéséről az Igazgatóság jogosult dönteni.
A III/3/2/d.pont: Új pont d) A körzeti Részközgyűléseket arra alkalmas bérleményben, az épületi részközgyűléseket a Nagy Lajos király útja 10. számú épület földszinti tanácstermében tartjuk.
A III/3/3. pont A 3/3. pont első mondata legyen 3/3/a. pont.
6
A III/3/3/b.pont: Új pont b) A körzeti Részközgyűléseket a közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben, illetve az épületek tulajdonosait egyformán érintő tárgykörökben, továbbá tájékoztatás, véleménycsere céljából hívják össze. A 3/3/a-d pontok itt törlendők, az épületi részközgyűlések feladatkörébe helyezendők.
14. oldal
A III/3/4. pont módosítása (egybevonás és kiegészítés)
3/4. Az épületi részközgyűlések hatáskörébe tartozik: a) az épület pénzügyi elszámolásáról szóló írásos és szóbeli beszámoló elfogadása, a következő év fenntartási előirányzatainak jóváhagyása, b) az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság – Küldöttgyűlés elé kerülő – beszámolójának véleményezése, c) ötévenként és ciklus közben az épületi küldöttek megválasztása, beszámoltatása és ciklus közbeni visszahívása, d) a magastető vagy emeletráépítéshez való hozzájárulás; e) az épület részleges vagy teljes felújításában való döntés, a költség finanszírozásának elfogadása, f) lakáselőtakarékosságban való részvétel eldöntése, illetve bankkölcsön felvételében és annak törlesztésében való döntés, g) a házirend betartásával, kiegészítésével, a társas együttéléssel kapcsolatos ügyekben való állásfoglalás, h) annak eldöntése, hogy a közös terület takarítását az Igazgatóság önálló alkalmazottal vagy vállalkozóval végeztesse, i) a vízfogyasztásban az épületi főmérő és a lakásban lévő almérők közti különbözet elszámolási módjának eldöntése, j) Új pont: a távhőszolgáltatási díj légköbméter és hőfogyasztás arányának meghatározása, k) Új pont: a hulladékszállítási díj felosztásában való döntés, l) Új pont: döntés a pályázatokon való részvételről. (A 3/4/b. és c. pont összevonása) (A 3/4/d. pont törlése – mert ismétlés)
A III/3/4/A. pont törölve, helyette 3/5 pont Az épületi megismételt részközgyűlés is hozhat határozatot a saját épületével kapcsolatban, kivéve az emeletráépítést, a lakás-előtakarékosságon túli bankhitelfelvételt. Ha a bankhitel meghaladja az épület éves felújítási díjának ötszörösét, a tagság több mint 50%-os jelenléte vagy meghatalmazása alapján lehet többségi szavazattal dönteni. Ha a bankhitel meghaladja az éves felújítási díj tízszeresét, vagy annál is nagyobb, a tagság legalább 2/3-os támogató döntése szükséges.
7
A III/3/5/a. pont pontosítása: a) A körzeti Részközgyűléseket az Igazgatóság szükség szerint, az épületi Részközgyűléseket évente legalább egyszer, illetve szükség szerint köteles összehívni. A III/2/4 pont esetében az ügyvezető-elnökhelyettes köteles a Közgyűlés összehívása érdekében intézkedni. A III/5/b pont törölve, mert ismétlés 3/6/a
A III/4. pont: Új pont A választott testületek működésének, a tagok jogviszonyának, illetve jogainak és kötelezettségeinek, a szövetkezet gazdálkodásának, szervezeti átalakulásának, képviseletének a jogszabályokban és az Alapszabályban rögzített elveinek végrehajtását segíti elő a Szervezeti és Működési Szabályzat.
A III/5/2/a. pont módosítása: Az első mondat után: A kerekítés szabályait az SZMSZ tartalmazza A második mondat kiegészítése: Épületi küldött az a szövetkezeti tag lehet, aki erre pályázik, vagy az, akit az adott épület tagjai jelölnek, illetve akit ezek hiányában a levezető elnök javasol.
15. oldal: A III/5/2/d. pont: Új pont d.) A küldöttek a munkájukat társadalmi tevékenységként végzik. Az épületi részközgyűlés viszont – saját költsége terhére – tiszteletdíjban is részesítheti a küldöttet. A küldöttek feladataikat az Alapszabályban, az SZMSZ-ben leírtak alapján és a tagság igényei szerint végzik.
A III/5/5. pont módosítása: A Küldöttgyűlést az Igazgatóságnak évente legalább kétszer – tavaszi és őszi időszakban – össze kell hívni. Ezen kívül akkor is össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha azt a küldöttek legalább 10 % -a vagy a Felügyelőbizottság, napirend, ok, és határozati javaslat megjelölésével írásban indítványozza.
8
A III/5/6. pont első mondatának módosítása: A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van, kivéve az Alapszabály módosítását és a fel nem osztható vagyon csökkenését előidéző döntést, melyhez a küldöttek 2/3-os jelenléte és a jelenlévők 2/3-os szavazata szükséges.
A III/5/9/b. pont módosítása: b) Az Igazgatóság tagjainak, elnökének, ügyvezető-elnökhelyettesének – ha az elnök egyben ügyvezetői feladatokat is ellát – társadalmi elnökhelyettesének megválasztása és felmentése. 16. oldal
A III/5/9/n. pont törölve, helyette:
n) Az ügyvezető-elnökhelyettesi vagy társadalmi elnökhelyettesi tisztség létesítésére.
A III/5/9/j. és m. pontok összevonása: j) Gazdasági társaság létrehozása és megszüntetése, illetve pénzügyi fedezetének jóváhagyása.
A III/5/9/l. pont helyesbítése: l) A tisztségviselők elleni kártérítési per indításának elhatározása.
A III/5/9/m. pont: Új pont m) A szövetkezeti ingatlan értékesítésének engedélyezése.
A III/5/9/o. pont: Új pont o) A Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása.
9
A III/5/9/q. pont: Új pont q) A csődeljárás iránti kérelem benyújtása, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala, kivéve a jogutód nélküli megszűnést.
A III/5/10. pont: Új pont A Küldöttgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a lakásszövetkezet működéséhez, vállalkozási tevékenységéhez szükséges belső szabályokat – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – megalkossa. E szabályzatok témái: a) A számvitelről szóló (2000. évi C.) törvényben és a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tartalmú szabályzatok által előírt helyi adaptálások. b) Az iratkezelési szabályzat (az 1995. évi CXVI. törvény alapján) c) A kockázatértékelési szabályzat (az 1993. évi XCIII. törvény 54.§ (2) bekezdése alapján) d) Egyéb, a lakásszövetkezet jogszerű működéséhez szükséges szabályzatok megalkotását a Küldöttgyűlés az Igazgatóságra ruházza.
A III/6/2. pont második mondatának kiegészítése: A küldöttgyűlés választja az Igazgatóságot: az elnököt, az ügyvezető-elnökhelyettest vagy társadalmi elnökhelyettest és az Igazgatóság többi (3) tagját.
A III/6/3/a. pont második mondatának módosítása: Az Igazgatóság összehívásáért az elnök vagy az ügyvezető-elnökhelyettes felelős.
17. oldal A III/6/3/d. pont törölve, helyére új pont: d) Az Igazgatóság legalább háromhavonta köteles a szövetkezet vagyoni helyzetéről a Felügyelőbizottság részére jelentést készíteni.
18. oldal A III/6/7. pont módosítása: Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van, döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Ha a többség igényli, titkos szavazás is elrendelhető.
10
A III/7/1/b. pont törlendő, helyette: b) A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza.
19. oldal
A III/7/2/h. pont kiegészítése:
h) Javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek a szövetkezet elnöke és ügyvezető-elnökhelyettese munkabérére és/vagy díjazására, valamint a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok éves tiszteletdíjára. A szövetkezet elnökének, illetve ügyvezető-elnökhelyettesének véleményét kikérve javaslatot tesz a többi tisztségviselő tiszteletdíjának megállapítására.
20. oldal
A III/7/6. pont törlendő.
20. oldal
A III/8/1/a. pont kiegészítése (tisztségviselők):
a) Az Igazgatóság elnöke, ügyvezető-elnökhelyettese vagy elnökhelyettese és tagjai;
A III/8/2/a. pont második mondatának kiegészítése: A Küldöttgyűlés külön választja meg az Igazgatóság elnökét, ügyvezető-elnökhelyettesét – ha az elnök egyben ügyvezető is- társadalmi elnökhelyettesét, illetve a Felügyelőbizottság elnökét, amely tisztséget a szavazólapon külön fel kell tüntetni.
A III/8/2/c. pont első mondatának kiegészítése: c) A Lakásszövetkezet elnöke rendelkezzen legalább középfokú - ha az ügyvezetői teendőket is ellátja – az ügyvezető-elnökhelyettessel egyenrangú felsőfokú iskolai végzettséggel és ötéves vezetői gyakorlattal.
21. oldal
A III/8/3/d. pont törlendő, mert ismétlés. (ld.: 8/5. pont)
A III/8/5/A/2. pont a. és b. alpontja kerüljön az SZMSZ-be.
11
A III/8/5/B/2. pontja kerüljön az SZMSZ-be.
22. oldal
A III/8/7. pont törölve, helyette:
A Jókai Lakásszövetkezet tisztségviselői más lakásszövetkezetnél tisztséget nem vállalhatnak. Amennyiben a tisztségviselők ezen szabályt megszegik, kötelesek lemondani, illetve a következő Küldöttgyűlésnek vissza kell őket hívnia. Ettől a határozattól (döntéstől) a küldöttgyűlés – ha ez a Lakásszövetkezet érdekeit szolgálja – kétharmados szavazattal eltérhet.
A III/8/8. pont törlése, helyette: Az elnöki funkció, választás útján, két formában tölthető be: a) Az elnök választott tisztségviselőként a munkaszervezet vezetője, az operatív feladatok intézője is. b) Ha az elnök csak tisztségviselőként működik, az ügyvezető-elnökhelyettes tisztségviselőként, főállásban látja el a szövetkezet és a munkaszervezet operatív vezetését. Régi b.) pont törölve.
23. oldal
A III/8/12. pont: Új pont.
A tisztségviselő-választás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos részleteket az SZMSZ-ben kell meghatározni.
A III/9/2. pont kerüljön át az SZMSZ-be.
24. oldal
A IV/3/2/a. pont második mondatának módosítása:
A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie.
A IV/1/7 c pont és a IV/3/2/c. pont kerüljön az SZMSZ-be.
12
25. oldal
A IV/3/7/c. pont: Új pont
c) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az Alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a Lakásszövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.
26. oldal
A V/1/1/f. pont módosítása:
f) Javasolhatja a közgyűlés, részközgyűlés összehívását. Javaslatot tehet a Közgyűlés, Részközgyűlés napirendjére, az épület felújítására, a felújítási munkára vonatkozó árajánlat beszerzésére. A fentiek gyakorlati lebonyolításának módját az SZMSZ tartalmazza.
27. oldal
A V/3/4. pont pontosítása:
Aki a lakástulajdon-változást 30 napon belül nem jelenti be, úgy tekintendő, mint aki nem kíván a Lakásszövetkezet tagja lenni, és így a lakás birtokbavételétől nem részesülhet a tagnak nyújtott kedvezményekből, szolgáltatásokból.
29. oldal
A VI/3/2. pont kiegészítése:
A fenntartási költségek viselésének és felosztásának alapja a lakások – Földhivatalban nyilvántartott – teljes alapterülete. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha: a) A tetőtéri lakástulajdonos hiteles okirattal igazolja a bruttó és nettó alapterületet. A bruttó és nettó méret közötti különbségre a közös költség 50%-át kell előírni. b) A költségnemet a jogszabály létszámarányosan határozza meg, illetve a Részközgyűlésnek döntési lehetősége van.
A VI/3/5/c. pont: Új pont c) A hitelfelvétel részletes eljárási feladatait – az Alapszabály III/6/b. pontján túl – az SZMSZ tartalmazza.
13
30. oldal
A VI/4. pont: Új pont
A rezsicsökkentésről a jogszabályokban előírtak szerint kell a tagságot tájékoztatni, amit az SZMSZ tartalmaz.
31. oldal
A VI/5/3. pont módosítása:
A hátralékos felszólításakor a törvény 24/A paragrafusában foglaltak szerint – az SZMSZben leírtak alapján – kell eljárni.
A VI/7/1. pont kiegészítése: Amennyiben az adott épület lakástulajdonosai nem hajlandók a pótbefizetésre, a Lakásszövetkezet nem köteles a fedezethiányos épület által igénybe vett szolgáltatások díjának kifizetésére.
A VI/7/2. pont helyesbítése: Az 1992. évi I. Törvény 110.§ (3) helyett: A Lakásszövetkezetekről szóló Törvény 46.§ (2) bekezdés
A VI/8/1. és 9. pont összevonása és pontosítása az a.) pontba: a) A Lakásszövetkezet tulajdonát képező ingatlanok bérleti díjbevételének az érintett épületek és a Lakásszövetkezet közötti megosztásáról, illetve a vállalkozások eredményének felhasználásáról a zárszámadó Küldöttgyűlés hivatott dönteni. b) Új pont Az épületek között az előző év adózott nyereségénél – a tartalékalap rovására – magasabb összeg nem osztható fel.
A VI/9. pont: Új pont A VI/8/1/a. és b. pontban foglaltak fontosabb szabályait az SZMSZ határozza meg.
14
32. oldal
A VII/1/4. pont: Új pont
Az egyesülés előkészítésének költségei az abban résztvevő szövetkezeteket egyenlő mértékben terhelik. Vagy: ………. szövetkezeteket megállapodás szerint, ennek hiányában egyenlő mértékben terheli.
A VII/11. pont második mondatának módosítása: A kár megtérítésére való kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik, de a kárt okozó hajlandósága esetén az Igazgatóság közös egyezséget is köthet.
33. oldal
A VII/2/2. pont első mondatának pontosítása:
A szétválást a Lakásszövetkezet tagjainak legalább 10%-a írásban kezdeményezheti.
36. oldal
A IX. fejezet két fejezetre bontása:
36. oldal
IX. fejezet: A Lakásszövetkezet képviselete
37. oldal X. fejezet: A törvényességi felügyelet, a határozatok bírósági felülvizsgálata és a kisebbségvédelem.
37. oldal
A IX/2/3-5. pont törlése javasolt.
(Tárgy: bírósági eljárás kezdeményezése előtt a Felügyelőbizottsághoz kell beadvánnyal fordulni.)
37. oldal
A X/2/3. pont: Új pont
a.) Ha a Közgyűlés elvetette, vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező lakásszövetkezeti tagoknak a Közgyűléstől számított 30
15
napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó hatóság a Lakásszövetkezet költségére köteles elrendelni és könyvvizsgálót kirendelni. b) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadhatja, ha a kérelmet előterjesztő tagok kisebbségi jogukkal visszaélnek. c) A vizsgálat költségeit a Lakászövetkezet előlegezi és viseli. A Lakászövetkezet a költségeket abban az esetben háríthatja át a vizsgálatot indítványozó lakásszövetkezeti tagra, ha ezt a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte.
A X/2/4. pont: Új pont b) Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Lakásszövetkezet valamely tagja vagy vezető tisztségviselője ellen támasztható követelését érvényesítse, a követelést a szavazati jogok 5%-ával rendelkező tagok a Közgyűléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a Lakásszövetkezet képviseletében a Lakásszövetkezet javára – bírósági úton – maguk is érvényesíthetik.
38. oldal A X/3. pont kiegészítése: b) A szövetkezeti jogvitára a tagok és nem tag tulajdonosok vagy a jogvitában érintett személyek megállapodásában választott bírósági eljárás köthető ki. A jogvitának minősülő eseteket – a Ptk. alapján – az SZMSZ tartalmazza.
Pécs, 2015.augusztus 06.
Moró Erika ügyvezető-elnökhelyettes
Kiss György igazgatósági tag
16
17
18
19
