JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN

Tartalomjegyzék

1

Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 4

2

Bevezetés ........................................................................................................................................ 6

3

2.1

Projekt rövid bemutatása ...................................................................................................... 6

2.2

Módszertan ismertetése a programterv kidolgozásához ....................................................... 7

Helyzetelemzés ............................................................................................................................... 9 3.1

Stratégiai környezet ............................................................................................................... 9

3.2

Jogszabályi keretrendszer .................................................................................................... 14

3.3

Járás bemutatása ................................................................................................................. 18

3.4

Székhelytelepülés bemutatása ............................................................................................ 23

3.5

Csatlakozó települések bemutatása .................................................................................... 25

3.6

Járási szintű problémák feltárása ......................................................................................... 34

3.6.1

Romák és/vagy mélyszegénységben élők ........................................................................ 34

3.6.2

Gyermekek ....................................................................................................................... 35

3.6.3

Nők .................................................................................................................................. 36

3.6.4

Idősek .............................................................................................................................. 37

3.6.5

Fogyatékkal élők .............................................................................................................. 38

3.7 3.7.1

Az elemzés módszertana ................................................................................................. 39

3.7.2

A kulcsszóelemzéssel végzett HEP IT elemzés eredményei ............................................. 41

3.7.3

Az elemzés megállapításai ............................................................................................... 42

3.8 4

2

HEP-‐IT-‐k elemzése ................................................................................................................ 39

SWOT analízis ....................................................................................................................... 45

Célkitűzések ................................................................................................................................... 47 4.1

Jövőkép/Vízió ....................................................................................................................... 47

4.2

KOMPLEX célkitűzések ......................................................................................................... 47

4.2.1

A foglalkoztatás hatása az esélyegyenlőségre ................................................................. 47

4.2.2

Beavatkozási pontok ........................................................................................................ 48

4.2.3 5

A beavatkozási pontok hatása az esélyegyenlőségi csoportokra .................................... 50

Eszközök (akcióterv a feltárt hiányosságok és problémák komplex kezelésére) ........................... 51 5.1 Célokhoz rendelhető eszközök: párhuzamos feladatok ellátására tervezett intézkedések kidolgozása és összehangolása. Lehetséges együttműködések bemutatása. ................................... 51 5.1.1

Fűszerpaprika program részletes bemutatása ................................................................. 51

5.1.2 Öntözőfürt, a helyi sajátosságok jobb kihasználása és járási szintű együttműködés megalapozása ................................................................................................................................ 66 5.1.3

Lakossági energiahatékonyság emelése, az energiatudatosság terjesztése .................... 69

5.1.4

Idősek garzonház programja ........................................................................................... 72

5.1.5 Helyi turizmus fejlesztése a rendelkezésre álló erőforrásokkal és a helyi szereplők együttműködésével. ...................................................................................................................... 74 5.2

Ütemezés (Mérföldkövek az eszközökhöz rendelve) ........................................................... 76

5.3 Forrás lehetőségek (lehetőségek a jövőbeni finanszírozásra 1-‐2 releváns OP prioritás bemutatása) ...................................................................................................................................... 78

6

5.3.1

Terület-‐, és településfejlesztési operatív program .......................................................... 78

5.3.2

Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Program .................................................... 79

5.3.3

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program ............................................................... 79

5.3.4

Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program ..................................................... 79

5.3.5

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ...................................................... 80

5.3.6

Az egyes operatív programok relevanciája ...................................................................... 80

Nyomon követés / monitoring és értékelés .................................................................................. 81

3

1 Vezetői összefoglaló Az ÁROP-1.A.3-2014 kódszámú pályázatban benyújtott, területi együttműködés megvalósítása a Mórahalmi járásban c. programban a mórahalmi járás 10 települése vesz részt a járási szintű esélyteremtő programterv megalkotásában. A pályázati programban a 2013-ban megalkotott helyi esélyegyenlőségi programokhoz képest a végrehajtás magasabb szintre kerül, a komplex program eredményeképpen a járási koordináció megvalósul. A program kötelező tevékenységei a következők: Járási szintű együttműködések erősítése, együttműködési megállapodások megkötése Szakmai megvalósítók bevonásával koordináció kialakítása, működtetése Járási szintű felzárkózási kerekasztal működtetése Rendezvények, konferenciák keretében a járási problémák felvetése és javaslatok megfogalmazása • Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) megalkotása (ez a dokumentum).

• • • •

A programban a fentieken felül a megvalósító vállalta továbbá: • A területi együttműködéshez, az Esélyteremtő-programterv kialakításához, illetve kapcsolódó, a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását segítő szakértő bevonását • Közös, több önkormányzat részvételével zajló, a helyi esélyegyenlőségi programjaikban megfogalmazott tevékenységek megvalósítása a járásszékhely önkormányzat szervezésében. Mindezen tevékenységek eredményeképpen a jelen dokumentum létrejöttét megelőzően több alkalommal rendezvények, kerekasztalok kerültek megvalósításra, ahol a JEP céljai és eszközei kijelölésre kerültek. A JEP ugyanakkor jövőbe mutató dokumentum, az abban foglalt intézkedések és programok végrehajtásához a települések a 2014-2020 időszakban jelentős uniós forrásbevonással számolhatnak. A JEP megalkotása során feltérképezésre kerültek a járás együttműködő településeinek helyi esélyegyenlőségi programjai, az egyes célcsoportokkal kapcsolatos járási szintű problémák pedig a felzárkózási kerekasztal ülésein kerültek megvitatásra. Elemeztük továbbá az intézkedési terveket. Feltárásra került, hogy a járási esélyegyenlőség komplex programokkal történő előmozdítása érdekében elsősorban a foglalkoztatás, versenyképesség és életszínvonal fókuszaira szükséges programokat meghatározni, vagyis a helyi esélyegyenlőség nem független a jövedelmi és munkaerőpiaci szempontoktól.

4

Az elemzés eredményeképpen járási szintű komplex javaslatok születtek, az alábbi témákban: • Fűszerpaprika-program, a járás megkülönböztető termékének kihasználása • Öntözőfürt, a helyi sajátosságok jobb kihasználása és járási szintű együttműködés megalapozása • Lakossági energiahatékonyság emelése, az energiatudatosság terjesztése • Idősek garzonház programja • Helyi turizmus fejlesztése a rendelkezésre álló erőforrásokkal és a helyi szereplők együttműködésével. A fenti programok végrehajtása érdekében a járási települések együttműködését a járási együttműködési megállapodások fogják kiterjeszteni, ezáltal a JEP a 2015-2020-as időszakra jelent további feladatokat, intézkedéseket.

5

2 Bevezetés 2.1 Projekt rövid bemutatása A projekt célja, hogy olyan együttműködés alakuljon ki a Mórahalmi járáshoz tartozó települési önkormányzatok és a helyi önkormányzatok intézményei, valamint a civil és gazdasági szereplők között, mely a helyi esélyegyenlőségi programokban foglalt társadalmi felzárkóztatás minél hatékonyabb megvalósulását szolgálja a járásszékhely önkormányzat koordinációs tevékenységének köszönhetően. Azonban nem csak az együttműködés megvalósulása fontos, hanem, hogy a projekt lezárását követően továbbra is fenntartható módon működjön a járási koordináció, és a fejlesztések valódi területi hatással bírjanak a későbbiek folyamán is. A járási szintű együttműködés pozitív eredményeként várható a feladatok szervezésének és ellátásának minőségi javulása és a költségfelhasználás ésszerűbbé tétele, így jelentősen javulhat a költséghatékonyság és a problémakezelés színvonala, a kooperáció által sikeresebben megvalósítható a járásban élők társadalmi felzárkózását is szolgáló együttműködések elmélyülése. A szakmai koordináció megvalósulása során szervezői és tanácsadói tevékenységek révén a települések többlet szakmai támogatáshoz jutnak. A projekt hathatósan elősegíti a Helyi Esélyegyenlőségi Programok intézkedési tervében megfogalmazott teendők megvalósítását, illetve ezek járási szintű összehangolását és koordinálását, ezzel pedig az esélyegyenlőség helyreállítását, javítását járási szinten. A projekt eredménye jelen járási szintre vonatkozó Esélyteremtő programterv is, amely kifejezetten az olyan demográfiai, szociológiai és gazdasági jellegű problémákra vázol fel gyakorlati megoldásokat, amelyek a járáson belül merültek fel, a települések együttműködését igénylik, és a problémák komplex kezelése szükséges. A programterv kialakítását segítették a járás több önkormányzatának és az egyéb érintett gazdasági, illetve civil szereplők között megvalósult találkozók, továbbá az ezen találkozón elindult párbeszéd. A projekt eredményeként továbbá megvalósulnak még az alábbiak: o A projekt keretében létrejön a járás érintett intézményei között egy hosszú távú együttműködés, amely lehetővé teszi az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges koordinációt; o Kialakul és megerősödik a társadalmi párbeszéd a járási hivatal, a járás önkormányzatai, a nemzetiségi önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek valamint a gazdasági szereplők között;

6

o Létrejön egy olyan fórum az önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek között, melynek feladata a valódi érintettek rendszeres információ- és tudáscseréje. A fentiek hatásaként hosszú távú együttműködés alakul ki az érintett önkormányzatok és társadalmi szervezetek között, továbbá sikeres, valamint fenntartható esélyegyenlőségi helyi és járási fejlesztések valósulhatnak meg a 2014-2020 közötti programozási időszakban. A problémák komplex kezelése hatására javulhat az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének minősége és hatékonysága, javul az önkormányzatokba és tágabb értelemben a közigazgatási szervekbe vetett bizalom, erősödik a társadalmi felzárkózás és az esélyegyenlőség célja iránti elkötelezettség.

2.2 Módszertan ismertetése a programterv kidolgozásához Jelen esélyteremtő programterv elkészítése érdekében felhasználtuk a kerekasztalokon és a rendezvényeken elhangzottakat, továbbá a települések által elkészített helyi esélyegyenlőségi programokban foglaltakat. A csoportos találkozókon túl személyes beszélgetéseket, interjúkat is folytattunk az érintettek nézeteinek mélyebb megismerése érdekében és a téma részletes feldolgozása céljából további desk-research kutatást is végeztünk. Kerekasztal ülések A programterv elkészítését megelőzően megtartott kerekasztal beszélgetések keretében megvitatásra kerültek a települések helyi esélyegyenlőségi programjai, az azok megvalósítása során szerzett tapasztalatok, a közös problémák, szinergiák és a megoldási alternatívák, melyek összegzése beépült ebbe a programtervbe. A kerekasztal találkozók során összehangolásra kerültek a térségben tervezett intézkedések, fejlesztések, melyek hozzájárultak a beavatkozási pontok kapcsán megfogalmazott megoldási alternatívák kidolgozásához. A programterv megvitatásra kerül és véglegesítése az érintettek véleménye alapján fog megtörténni, mely végleges verzió elfogadása az utolsó kerekasztal találkozón kerül előterjesztésre. Rendezvények A rendezvények keretében olyan témák szakmai megvitatására került sor, mely lehetőséget teremt az érintett célcsoportok esetében a diszkrimináció csökkentésére, az esélyegyenlőség biztosítására. Jelen dokumentumba beépülnek a rendezvényeken elhangzott javaslatok, a felvetett a problémák, a bevonásra javasolt szervezetek, a megfogalmazott célok és az elképzelt jövőkép.

7

Desk-research A programterv elkészítéséhez egyrészt áttekintettük a mórahalmi járás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjait, az abban foglalt egyedi települési jellemzőket és a megfogalmazott intézkedési terveket. Az intézkedési tervben megfogalmazott célokat célcsoportonként elemeztük és ennek eredményét szintén beépítettük a programtervbe. Az érintett célcsoportokhoz kapcsolódóan, a felmerülő problémák és a megoldási lehetőségek tekintetében internetes kutatást is végeztünk, melynek keretében piaci információkat és az esélyegyenlőséghez kapcsolódó szakirodalmat dolgoztunk fel.

8

3 Helyzetelemzés 3.1 Stratégiai környezet A társadalmi felzárkózás, különösen annak minél hatékonyabb elérése rendszeresen szerepel a vonatkozó szakpolitikai dokumentumokban. A projekt szervesen illeszkedik a releváns hazai és európai uniós szakpolitikákhoz, amint az már a „„Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” ÁROP 1-A-3-2014” pályázati dokumentációjában is részletesen kifejtésre került, melyhez képest a stratégiai környezet nem változott, így annak elemeit jelen dokumentum összeállításakor is felhasználtuk.

Államreform Operatív Program Az Államreform Operatív Program1 célja a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával a közigazgatási rendszer teljesítményének és azon keresztül a szolgáltatások színvonalának emelése. Ezt a célt három prioritás fejlesztéseivel kívánja elérni az operatív program, amelyből az első prioritás a „Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztése” címet viseli. Ezen prioritás célja a költséghatékonyabb és eredményesebb közigazgatási működés megteremtése. Ez akképp illeszkedik a Mórahalmi járás céljaihoz, hogy részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményesebb, hatékonyabb és befogadóbb szervezetek kialakítása, a kulcsfontosságú partnerekkel való közös gondolkodás, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása. A területi együttműködésre alapozó, eredményesebben működő közigazgatás elérése az eljárások és folyamatok korrigálása révén valósul meg. A projekt beavatkozásai támogatják a 2014-2020-as programozási időszak operatív programjai keretében tervezett fejlesztések sikeres megvalósulását is, amelyekben a felzárkózási/esélyegyenlőségi fejlesztések esetében kiemelt figyelmet kap a helyi esélyegyenlőségi programok intézkedési tervében rögzített mutatók pozitív irányú változása és az ezek érdekében végzett tevékenységek támogatása. A projekt által lehetőség nyílik a szolgáltatások térségi szintű megszervezésére, hatékonyabbá tételére. Erre kiemelten a 1

http://palyazat.gov.hu/download/41413/%C3%81llamreform%20Operat%C3%ADv%20Program%28hat%C3%A 1lyos%202012.01.%2001-‐t%C5%91l%29.pdf

9

társadalmi felzárkózás érdekében az oktatás-képzés, a szociális és egészségügyi ellátások, valamint a foglalkoztatás területén van lehetőség.

A 2014-2020-as időszakra vonatkozó operatív programok közül elsősorban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), valamint a járás egyoldalú agrárjellegéből eredően a Vidékfejlesztési Program (VP) külön kiemelendő. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program2 (EFOP) öt prioritást fogalmaz meg. Beavatkozásai főként a társadalmi kohézió erősítését szolgálják. Megállapítja, hogy a szegénység elleni küzdelem összetett, nagy fejlesztési igényű kihívás, amit csak több operatív program tud együttesen megoldani. Ezért speciális foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési eszközök szükségesek a leghátrányosabb helyzetű térségekben, ehhez az általánostól eltérő megközelítés szükséges. Végső soron egy területileg integrált felzárkóztatási programra is javaslatot tesz. A komplex program magába foglalhatna EFOP-, VP-, GINOP- és TOPfinanszírozott tevékenységeket is. Az EFOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 11,8%-a. Az EFOPon belül a 9. tematikus célkitűzéshez kapcsolható prioritástengelyekre jut az EFOP forrásainak jelentős része (53,2%). Mind az EU2020 indikátorok, mind társadalmi oldalról a szociális problémákra, a romák helyzetére fokuszáló befogadó társadalom kialakítása, erősítése a legfőbb kihívás. Az EFOP hozzájárulhat egy kedvezőbb képzési szerkezet kialakításához, illetve a mezőgazdasági szaktudás elmélyítéséhez, ezáltal pedig a tartós munkanélküliségből való kitöréshez, továbbá a külterületi népesség integrációjához.

Vidékfejlesztési Program A vidéki térségek általános jellemzői (pl. képzettek alacsony aránya; értékesítési problémák; kedvezőtlen gazdasági mutatók) részben a Mórahalmi járás térségében is jelentkeznek.

2

http://palyazat.gov.hu/download/53462/Emberi%20Erőforrás%20Fejlesztési%20Operatív%20Program.pdf

10

A Vidékfejlesztési Program3 hat prioritást határoz meg. A kijelölt prioritások közül az 1. (3%), a 3. (3%) és az 5. (5%) a forrásarány tekintetében a legkisebb, míg a 2. prioritás jelenleg 42%-os arányával előreláthatólag a legnagyobb jelentőségű lesz a következő ciklusban. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által adott lehetőséggel élve a magyar VP a hat prioritás mellett két tematikus alprogramot is tartalmaz, ezek: fiatal gazdálkodók alprogram és rövid ellátási lánc tematikus alprogram. E programok különös jelentőséggel bíró területek sajátos szükségleteivel foglalkoznak és több prioritás megvalósítását szolgálhatják. A VP él a LEADER módszertant újabb szintre emelő közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) eszközével, mely a program valamennyi prioritásához kapcsolódik. A VP elsősorban a szociális gazdaság és az öntözési célú fejlesztések terén jelenthet kiemelkedő forrásszerzési lehetőséget. A társadalmi integrációs problémákat nagymértékben képesek orvosolni a munkahelyteremtést ösztönző beavatkozások.

Európa 2020 A 2014-2020 közötti kohéziós politika irányvonalát alapvetően határozza meg az Európa 2020, az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő stratégiája. Az Európa 2020 célkitűzéseihez4 (kiemelt céljaihoz) jelen projekt számos ponton illeszkedik: • A 20–64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie: a tartós munkanélküliség orvoslására, a mezőgazdasági szaktudásra és a munkaerő-piaci szempontoknak nem megfelelő képzési szerkezet megváltoztatására fejlesztési elképzelések építendők. • Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30%-kal történő csökkentését): a járás térségében a megújuló energia, kiemelten a geotermikus energia komplex (foglalkoztatás-bővítő mezőgazdasági, turisztikai stb.) hasznosítása ajánlott, és

3

http://palyazat.gov.hu/download/54181/VP_elfogadott%20verzió_0810.pdf http://ec.europa.eu/europe2020/europe-‐2020-‐in-‐a-‐nutshell/targets/index_hu.htm

4

11

előtérbe kell helyezni a fenntartható, a szociálisan rászorulók szempontjait érvényesítő energetikai megoldásokat. • Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel: a mélyszegénységben élő családok gyermekei és a sajátos nevelési igényű tanulók szempontjából kiemelt jelentőségű. • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát a térségben meglévő foglalkoztatási és szociális potenciál (összehangolt akciók megvalósításán keresztül) megteremti a lehetőségét a szegénység felszámolásának.

Nemzeti Reform Programok Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a Nemzeti Reform Programok5 jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A Nemzeti Reform Programok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, valamint hogy mindennek milyen költségvetési vonzatai várhatóak. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett a foglalkoztatás, oktatás és társadalmi felzárkózás területén.

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS)6 az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, 5

http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/nrp2015_hungary_hu.pdf http://romagov.kormany.hu/download/8/e3/20000/Strat%C3%A9gia.pdf

6

12

hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztésre és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Beavatkozási területeihez szorosan illeszkedik a projekt, mint gyermek jól-lét, oktatás-képzés, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás és bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem.

Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia A stratégia7 szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözés a legjobban korlátozza fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.

Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot8. A jogszabály a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz pedig konkrét feladatokat. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A romák és/vagy mélyszegénységben élők célcsoportja érdekében tervezett tevékenységek jól illeszkednek a programhoz. 7

47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032; http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110123.156139 8 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110534.221278

13

Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat)9. A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024 időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A stratégia horizontális céljai terén az esélyegyenlőség elősegítésén keresztül, specifikus céljai terén pedig az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztésén keresztül kapcsolódik jelen projekt.

Helyi esélyegyenlőségi programok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény10 31. § (1) bekezdésének értelmében, minden települési önkormányzat öt évre szólóan fogad el helyi esélyegyenlőségi programot, melyet ezt követően kétévente áttekint, és szükség esetén felülvizsgál. Ez a helyi szinten kidolgozandó és megvalósítandó stratégiai program a hazai és uniós pályázatokon való részvétel egyik feltétele. A programokban szükséges helyzetelemzést készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – mint romák és/vagy mélyszegénységben élők, gyermekek, idősek, nők és fogyatékkal élők – oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, valamint intézkedési tervbe kell foglalni a feltárt problémák kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A mórahalmi járás minden települése rendelkezik helyi esélyegyenlőségi programmal, melyek fontos kiindulási- és viszonyítási pontot képeztek jelen járási szintű esélyteremtő programterv elkészítéséhez.

3.2 Jogszabályi keretrendszer Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő kérdések szabályozási kereteit a következőkben felsorolt jogszabályok határozzák meg.

9

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125558.227158 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=76310.294675

10

14

Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint • „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.” • „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” • „ A nők és férfiak egyenjogúak.” • „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” • „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (továbbiakban: Ebktv.) Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program (HEP) elkészítését is e törvény előírásai alapján kellett elvégezniük a településeknek és ezek a programok nagyon fontos alapját képezik jelen esélyteremtő programtervnek. A HEP-ek elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei tartalmazzák: • a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és • a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet.

15

Az Ebktv. 2010. május 1-jén hatályba lépett 63/A. §-a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet 2 évente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A rendelkezést a 2011. évi CLXXIV. törvény módosította, így az esélyegyenlőségi programra vonatkozó szabályozás az Ekbtv. 31. §-ába került át. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. A HEP megalkotás során különös figyelmet kellett fordítani: • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.) • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

16

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület – törvényi felhatalmazás alapján – egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszertét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: • 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve • 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról • 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

17

• 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről • 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról • 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről • 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról • 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról • 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól • 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól • 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról.

3.3 Járás bemutatása A területi együttműködést segítő programok kialakításának előfeltétele a szükséges helyzetfeltárás elvégzése. Ennek érdekében általános leírást adunk a járás komplex állapotáról, adottságairól, figyelembe véve annak táji, településhálózati, infrastrukturális, gazdasági és társadalmi adottságait. Szintén értékeljük a járási koordináció alapstruktúráját, továbbá bemutatjuk a társadalmi felzárkóztatás elősegítésében, a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásában és a gazdaságfejlesztésben érintett intézményeket, illetve az ezen intézményekhez köthető koordinációt. Mindezekből kirajzolható a felzárkóztatással, esélyegyenlőséggel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos megoldandó problémák és a várható nehézségek köre.

A Csongrád megye délnyugati szegletében található Mórahalmi járás 2013. január 1-jei hatállyal alakult meg Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, valamint Zsombó települések részvételével. A járás illetékességi területe 561,71 km², népessége 29 535 fő, népsűrűsége 53 fő/km² volt a 2012. évi adatok alapján. A járás településsűrűsége alacsony, a népesség a közép- és nagyfalvakba koncentrálódik, csak Öttömös lakosságszáma marad 1000 fő alatt. A mindössze 10 helységet magába foglaló járásra az alföldi tanyás településszerkezet jellemző. Országos szinten is jelentős a külterületi népesség, a lakosság kb. 40%-a szórványtelepüléseken, külterületen él. A szórványtelepülések speciális problémákkal és mélyreható változásokkal néznek szembe. A tanyák népessége évtizedek óta csökken az elvándorlás következtében. A rendszerváltás után a szuburbanizáció

18

jeleként a tanyákra való kiköltözés is megjelent Szeged irányából. Azonban a kiköltözők számottevő része szociális nehézségekkel küzd. További tanyai probléma a gyakran egyedülálló, idős személyek magas aránya. A tanyák komfortfokozata és építési ideje nagy kontrasztot mutat a Szegedről kivándoroltak belterületi, szuburbán zónában épített ingatlanjaival. Általánosságban a külterületi népesség városi funkciókkal és megfelelő színvonalú infrastruktúrával való ellátása, a belterületi lakosságéval azonos életminőség biztosítása komoly problémakört jelent. A járáson halad át a Szegedet Bátaszékkel összekapcsoló, Mórahalmot és Ásotthalmot és Öttömöst érintő 55-ös másodrendű főút. A külső közlekedési kapcsolódást szolgálja a járás keleti határában futó, a Rajna–Duna transzeurópai TEN-T folyosó részét képező M5-ös, illetve M43-as autópálya. A járás belső közúti közlekedési viszonyai országos szinten kedvezőek, egyedül Ruzsa, Üllés és Pusztamérges szempontjából kedvezőtlen a járásközpont elérhetősége (26-28 perc). A járásban nincsen vasúti közlekedés, területét nyugatról a Budapest–Kunszentmiklós–Tass–Kelebia, keletről a Cegléd–Szeged vasútvonal határolja. A településhálózat funkciósűrűsége igen kiegyenlített (pl. minden településen működik óvoda és általános iskola). A településhierarchiából a járás egyetlen városi rangú települése, Mórahalom mégis egyértelműen kiemelkedik. Mórahalom lakosságnagyságához (5822 fő) mért vonzereje kimondottan erősnek mondható, a vidéki ellátott népesség aránya magas. Az egykor Szeged részét képező tanyaközség település fokozatosan és szisztematikusan építette ki központi funkcióit, és erősítette kistérségi/járási szerepköreit, használta ki vonzási potenciálját. 1950-ben önállóvá, 1989-ben várossá, napjainkra pedig járásszékhely településsé fejlődött. A járás településeinek, beleértve a bolygóvárossá váló Mórahalmot is, csökkenő mértékben kell ügyintézés vagy szolgáltatás igénybevétele végett Szeged szerepköreire támaszkodniuk. Mórahalom a járás foglalkoztatási, gazdaságszervezési, pénzügyi, lakossági és üzleti szolgáltatói központja, a településesen összpontosulnak a városi és járási közigazgatási funkciók. A Mórahalmi járásban 2012-ben az ezer főre jutó élve születés 7,8 fő volt, mely érték az országos átlag alatt van. A járás lakosságszámának utóbbi bő egy évtizedben tapasztalható, az országos átlagtól elmaradó mértékű csökkenésének hátterében a jelentős természetes fogyást (-6,0 fő ezer lakosra számítva) némileg ellensúlyozó pozitív vándorlási mérleg (2000 és 2012 között a belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra 3,9 fő volt) áll. A járás demográfiai helyzete szoros összefüggést mutat a települések település-földrajzi helyzetével: a Szegedhez közeli községek, mint Zsombó, Bordány és Zákányszék a szegedi agglomeráció

19

egyre integránsabb részeként jóval kedvezőbb népmozgalmi és migrációs folyamatokat könyvelhettek el. A térségben az elhelyezkedési problémák a pályakezdő fiatalok (arányuk a nyilvántartott álláskeresők körében 13% körüli) és az alacsony iskolai végzettségűek körében jelentkeznek nagyobb súllyal. A foglalkoztatást nagyban nehezíti, hogy gazdasági diverzifikációt hozó új, korszerű munkahelyek alig létesülnek, és probléma a korszerű szaktudás hiánya is. A szocializmusra jellemző szövetkezeti modellek felbomlása a vidéki ipart leginkább megtestesítő melléküzemágak megszűnését is jelentette, és ez – a mezőgazdaság értéktermelésének és foglalkoztatási szerepének csökkenése mellett – állandóvá tette a foglalkoztatási problémákat. Ugyanakkor ez az adottság a foglalkoztatási problémákat kis mértékben oldja is, mivel a mezőgazdaság, mint kiegészítő tevékenység képes pótlólagos munkát és jövedelmet biztosítani az itt lakóknak. Emellett továbbra is jellemző az ingázás, különösen a Szegedhez közel eső településeken. A térségben elérhető jövedelmek hagyományosan alacsonyak. Ez szoros összefüggésben van az egyoldalú gazdasági szerkezettel, a mezőgazdaság viszonylag alacsony jövedelmezőségével. Magas a nyugdíjasok és a jövedelempótló támogatásból élők száma. A mezőgazdasághoz kötődő hagyományos gazdálkodói tudás a lakosság nagy része esetében nehezen alakítható át korszerűbb szaktudássá. Az oktatási infrastruktúrából hiányzik a felsőoktatás, meghatározó a Szegedre történő tanulói migráció. A Homokhátság változatos mikro-domborzattal rendelkező mozaikos tájszerkezetének különös sajátossága, hogy a belterületek, a tanyák és a művelt területek közé természet-közeli élőhelyek sora ékelődik. A homoki erdők, homoki gyepek, szikesek, semlyékek, lápok európai összevetésben is egyedi társulásoknak és fajoknak nyújtanak menedéket. A környező alföldi, nem homokhátsági agrártermelő vidékekhez képest kimagasló a gyümölcsösök, szőlők és kertek aránya, valamint a homokos talaj megkötését is szolgáló telepített erdők aránya. A vidék az alacsony aranykorona-értékű termőföld ellenére kedvez a mezőgazdasági termelésnek, igazi agrárjellegű térségről van szó. A napsütéses órák magas száma, a mezőgazdasági termelés számára is kiaknázható megújuló energiaforrások (elsősorban geotermikus energia, napenergia, biomassza), továbbá társadalmi-gazdasági oldalról az agrárgazdálkodás termelési tradíciója, a szükséges szaktudás megléte mind kedvez az agrárgazdaságban rejlő potenciál kihasználásához. A Homokhátság a Duna-Tisza közének homokkal fedett, alföldi viszonyokhoz képest magasan fekvő tája. A homokos talajok rossz víz-, és tápanyagháztartása miatt az itteni földek

20

eltartó-képessége a szántóföldi növénytermesztés céljaira többnyire gyenge. Ennek ellenére viszont a jövedelmező, magas munkaigényű, többnyire melegházas zöldségtermesztés kedvező termelési feltételekkel rendelkezik. A kistérség mezőgazdasága a jellegzetes homoki gazdálkodási kultúrára, főleg a szőlő- és gyümölcstermesztésre, a szántóföldi és a hajtatott zöldségtermesztésre épül. A termesztett növények közül kiemelkedik a burgonya, a paprika, a paradicsom, valamint elterjedtek a saláta- és káposztafélék, a gyökérzöldségek és a tökfélék is. Egyre inkább teret nyer az intenzív, mindinkább megújuló energiaforrásokat (főként termálvizet) hasznosító kertkultúra. A homokháti területek terményeinek kezelését tekintve fontos hűtőházi, terményfeldolgozói feladatokat képesek ellátni a járás kapacitásai. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztés adja az értéktermelés túlnyomó részét, az állattenyésztés (sertés- és baromfitenyésztés) kisebb súlyú. A Homokhátságban a vízháztartás problémái, a klímaváltozás hatásai fokozott veszélyt jelentenek. Komplex környezetgazdálkodási beavatkozásokra van szükség a talajvízszint csökkenésének és az elsivatagosodás megfékezésének érdekében. Az aszály és a belvíz elleni védelem szintén fokozott jelentőséget élvez. A járásban magas az ezer főre jutó vállalkozások száma, aránya, különösen a kis- és középvállalkozásoké. Mindez az egyéni gazdálkodók magas arányából és a közép- és nagyvállalatok szinte teljes hiányából adódik. A gazdaság erőteljesen egyoldalú, elsősorban az agrárszektorra épül. A kisebb településeken a döntően mezőgazdasággal foglalkozó egyéni vállalkozókon, mikro- és kisvállalkozásokon kívül nincs jelen más jelentős gazdasági szereplő. Az agrárvállalkozásokat egyedül a szolgáltató szektorban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás 68,2%-a) múlja felül. A tágan értelmezett agrár- és élelmiszergazdaság foglalkoztatási súlya is meghatározó; az aktív keresők nagy része a mezőgazdaságban (20,4%, amely egy dombságihegyvidéki járás nyolcszorosa-tízszerese), illetve az arra épülő feldolgozóipari tevékenységekben dolgozik. A járás legfontosabb gazdaságfejlesztési célú infrastrukturális komplexuma a Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park. Az ipari park a térség kedvező mezőgazdasági adottságaira és termelési hagyományaira alapozva elsősorban az élelmiszergazdaságban érdekelt vállalkozások betelepedését preferálja. A vállalkozások jelentős része a logisztikai és építőipari tevékenységek mellett az élelmiszergazdaságban működik, a mezőgazdasági termékek raktározásával-szállítmányozásával, kereskedelmével és feldolgozásával foglalkozik (pl. PH-Centrum Zöldség-Gyümölcs Forgalmazó és Feldolgozó Kft.).

21

Az iparban foglalkoztatottak száma főként Mórahalmon a kitűzött gazdasági diverzifikációs célokkal összhangban az elmúlt években növekedésnek indult. Elsősorban a mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz, illetve az élelmiszeriparhoz kapcsolódóan jelentek meg új vállalkozások. A nehézipar, illetve a nyersanyag-kitermelés nem jellemző, és fosszilis tüzelésű erőmű sem található a járásban. A tercier szektoron belül a kereskedelem és a pénzügyi szektor még igen gyenge, továbbá hiányoznak a kutatás-fejlesztési kapacitások is. A tercier szektoron belül kivételt jelent az évek óta mind a szálláshely-szolgáltatás, mind az attrakciófejlesztés terén dinamikusan bővülő turisztikai ágazat. A térség turizmusának meghatározó szereplője a 2004-ben regionális jelentőségű gyógyfürdővé nyilvánított mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő. A fürdő és Mórahalom az elmúlt években egyre jelentősebb, határon átnyúló vonzáskörzettel rendelkező egészség- és fürdőturisztikai központtá nőtte ki magát, ahol a gyógykezelési és a turisztikai, wellness funkciók egymást erősítő módon épültek ki. A járásban a rekreációs funkciók mellett az ökoturisztikai és egyéb kiegészítő idegenforgalmi szolgáltatások is folyamatosan gyarapodnak. Magyarország közigazgatási rendszere a 2013. január 1-én hatályba lépett jogszabályi módosításokkal jelentősen átalakult. A legalsóbb területi szintű államigazgatási feladatok az újonnan kialakított, a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működő járási hivatalokhoz kerültek. Az országban összesen 198 járás került kialakításra, ezek közül 23 járás (fővárosi kerület) a fővárosban. A Mórahalmi Járási Hivatalhoz 10 település tartozik. A járási hivatal székhelye Mórahalom, Üllésen pedig a Járási Hivatal kirendeltsége működik. A Mórahalmon és Üllésen kívüli településeken a kormányhivatal települési ügysegédek útján biztosítja, hogy az állampolgároknak lehetőségük legyen államigazgatási ügyek kezdeményezésére, illetve egyszerűbb ügyek elintézésére is. A Mórahalmi Járási Hivatalhoz tartozó települések: • Ásotthalom • Bordány • Forráskút • Mórahalom (székhely) • Öttömös • Pusztamérges • Ruzsa

22

• Üllés (kirendeltség) • Zákányszék • Zsombó A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A járási törzshivatal szervezeti egységeként Hatósági Osztály és Okmányirodai Osztály működik.11 A járási hivatal szakigazgatási szervei:12 a) a járási gyámhivatal b) a járási földhivatal c) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége Az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges szolgáltatási és intézményi együttműködések kialakítása és erősítése során a járási szakigazgatási szervek közül kiemelt szerepe lehet a Járási Gyámhivatalnak és a Járási Munkaügyi Kirendeltségnek.

3.4 Székhelytelepülés bemutatása

Mórahalom Csongrád megye délnyugati részén, Szegedtől 22 km-re, az 55-ös főközlekedési út mentén, a M5-ös autópálya Szeged - Nyugati lehajtójától 12 km-re található település. A kisváros az osztrák határtól (Hegyeshalom) 350 km-re, a román határtól (Csanád-Cemad, valamint Nagylak-Nădlac) 50 km-re, a szerb határtól (Ásotthalom-Bački Vinogradi) pedig csak 9 km-re található. Mórahalom a dél-alföldi tanyavilág egyik kulcstelepülése, egy hangulatos mezőgazdasági kisváros az ország déli homokvidékén. A város neve a "Móra Halma" homokdombról veszi eredetét - melynek első említése 1729-ből való. A halom névadója a Móra család, mely a XVII. századtól kap szerepet Szeged életében. A mai Mórahalom területén már a török hódoltság alatt állattartó szállások léteztek. A város határából önállósult település fejlődése különleges utat járt be. "Mórahalom tanyai kapitányságban" Szeged városa Szeged-Alsótanya központ néven közigazgatási- és kultúr-központot létesített 1892-ben. Az ebből kis faluvá fejlődő Alsóközpontot 1950-ben önálló községgé, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították, 1989-ben pedig városi rangra emelték az akkor öt és fél ezer lakosú települést.

11

2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 12 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

23

Mórahalom Csongrád megye legkisebb lélekszámú, legfiatalabb városaként dinamikusan fejlődik, gazdag civil társadalma büszke a múltjára, és bizakodik a homokba álmodott jövőjében. Mórahalom mezőgazdasági kisváros gyenge termőhelyi adottságú homokvidéken. A mezőgazdasági tevékenység döntő mértékben befolyásolja az emberek életkörülményeit, amelyhez a tanyai létből fakadó hátrányok is társulnak. A kisváros lakói évtizedeken keresztül szinte kizárólag zöldség- és gyümölcstermesztésből, állattenyésztésből éltek, és ez a tendencia a mai napig fennáll. A gazdálkodásnak szervezeti keretet adó szakszövetkezeti forma felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja során megnövekedett a magángazdák számaránya. Az őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók száma meghaladja a 2000et. Sikeres magángazdálkodásra azonban csak annak volt és van lehetősége, aki megfelelő anyagi és szellemi tőkével rendelkezik, illetve lehetősége van igénybe venni az infrastrukturális szolgáltatásokat. A település központjában található - több mint négy évtizedes múltra visszatekintő – Mórahalmi Gyógyfürdő mára a város legfőbb turisztikai vonzerejévé nőtte ki magát. A fürdőkomplexumban medencék, szauna, szolárium, gyógytornaterem, különböző gyógyászati szolgáltatások várják a látogatókat. A négy csillagos Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőt az utóbbi néhány évben teljes egészében felújították. A termálkút gyógyvízzé nyilvánítása során végzett klinikai vizsgálat pedig statisztikailag igazolta a fürdő vizének kifejezett gyógyhatását a térd-, és vállizületi megbetegedésekben, így a fürdőt méltán nevezhetjük a térség "térd és váll- centrumának". A nyári időszakban 21 medence áll a vendégek rendelkezésére (gyermek és bébi élménymedence, úszómedence, családi csúszdás medence sodrófolyosóval, beltéri gyógymedencék, tanmedence) a téli hónapokban 16 medencében (egy szabadtéri melegvizes gyógy-élménymedence, egy fedett tanmedence, négy fedett gyógyvizes medence különböző masszázselemekkel, továbbá vízforgatóval ellátott egyéb medencék) gyógyulhatnak az idelátogatók. Öt medencében korszerű vízforgató-berendezés üzemel. A magas ásványanyag tartalmú alkáli-hidrogén-karbonátos jódos jellegű gyógyvíz mellett a Móra-Vitál Kht. szakképzett asszisztensei, gyógytornászai, gyógymasszőrei biztosítják a fiziktherápia három fő elemét: a megelőzést, a gyógyítást és az utókezelést. A fürdő gyógyászati részlegén több mint harmincféle kezelést tudnak nyújtani. A fürdő wellness részlegén különböző vízi és szárazföldi kondícionáló tornák mellett, a szépségápolás minden területével kényeztetni tudják a látogatókat. Egyéb turisztikai látványosságokban is bővelkedik a település, amelyek közül kiemelkedik a Madarász-tó és környéke, a Tanaszi rét. A város határában található a Dél-Alföld legszebb semlyékes rétje a Csipaki semlyék. A település határában ritka növényi társulásokat védő természetvédelmi területek találhatók. A természetvédelmi terület védett növényei például: a pókbangó, szibériai nőszirom, korcs nőszirom, poloskaszagú kosbor.

24

Mórahalom jelentős számú látogatót vonzó kulturális rendezvényeknek ad otthont. pl. Majális, a Homokháti Sokadalom júliusi több napos fesztiválprogramja, az Úrnapi búcsú, az augusztusi Új kenyér ünnepe, és a novemberi Kórustalálkozó. A fentiekre tekintettel kijelenthető, hogy a város gazdasága a turizmusnak, és az ipari parknak köszönhetően jelenleg átalakulóban van, mindez igyekszik stabil egzisztenciát biztosítani az itt élőknek. A Dél-alföld első ipari parkja itt valósult meg, kis- és középvállalkozás fejlesztési programok révén egyre több ipari munkahely létesül, kistérségi szinten fejlődik a szolgáltatói szektor, a gyógyturizmusra alapulva fürdőváros született a homokhátságon karnyújtásnyira Szegedtől. Mórahalom lakónépesség száma

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

3.5 Csatlakozó települések bemutatása A Mórahalmi Járás valamennyi önkormányzata (9 település) írásban jelezte szándékát a projektben való részvételre, így nagyban segítve az esélyegyenlőségi szempontok járási szintű érvényesülését és a projekt sikerét. Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk ezeket a településeket. Ásotthalom Ásotthalom község Csongrád megye délnyugati részén, az 55. számú főútvonal mellett terül el. A település a Dél-alföldi régióhoz, azon belül is a Homokháti Kistérséghez tartozik. Közigazgatási területe 12.254 ha, melyből 12.088 ha külterület. A település Csongrád megye egyik legnagyobb kiterjedésű szórt tanyás települése. Ásotthalom község szociálisan elmaradott térségben helyezkedik el, melynek oka a társadalmi, gazdasági lehetőségek hiánya.

25

A település népessége a korai időktől kezdve egészen az 1940-es évekig folyamatosan emelkedett, ezután rohamosan csökkent. Ez a tendencia az utóbbi tíz évben mérséklődött, a változás oka nem a természetes népszaporulat növekedésében keresendő, hanem a megyeszékhelyen élő vagy a környéken lakó – napi megélhetési gondokkal küzdő – általában sokgyermekes családok kiköltözésében a tanyavilágba. Ásotthalom településszerkezetét alapvetően meghatározza a Tiszától való helyzete. Az állandó lakosság száma 2014. szeptember 15-ei adatok alapján 4073 fő, melynek közel fele külterületen él, ahonnét a belterületen lévő infrastrukturális szolgáltatások nehezebben érhetők el. A külterületen élők száma fokozatosan emelkedik. Ezt magyarázza az, hogy egyre több család választja a tanyai életmódot, mivel sokak számára az újbóli megélhetés lehetőségét kínálja. A szociális ellátások tervezése során kiemelt figyelmet érdemel a külterületi népesség, mivel átlagos életminősége, lakhatási színvonala, egészségi állapota, foglalkoztatottsága, iskolázottsága fokozottan igényli azt. A község lakói évtizedeken keresztül kizárólag a növénytermesztésből és állattenyésztésből szerzett jövedelmekből éltek, e tevékenységüket termelőszövetkezeti formában végezték. A termelőszövetkezetek és egyéb munkahelyek megszűnésével a megélhetés bizonytalanná vált, az életszínvonal romlott számos családban. Ásotthalom földrajzi és gazdasági fekvése nem kedvező. Ennek okai az alacsony értékű földterületek, évek óta kedvezőtlen időjárás, aszály, fagy, szélviharok, piaci változások, piacvesztés, termékértékesítési változások, apadó pénzforrások. Megjelent a munkanélküliség, amely napjainkban egyre nagyobb gondot okoz.

Ásotthalom lakónépesség száma


26

Bordány Bordány Szegedtől 20 kilométerre, a homokhátság szívében terül el. Területe 3648 ha, melyből 200 ha a belterület aránya. Területén már a XVIII. század utolsó negyedében gazdálkodtak. Bordány 1950-ig Kiskundorozsma tanyavilágához tartozott, ekkor a Belügyminisztérium rendelete alapján Kistemplomtanya önálló közigazgatási községgé vált, és legnagyobb dűlőjéről Bordánynak nevezték el. A vezetékes gáz-, telefonhálózat kiépítésével, az utak portalanításával, az alapellátást biztosító intézmények megjelenésével illetve a szolgáltatások kialakulásával jelentős mértékben javult a lakosok életminősége. Az 1950-60-as években a lakosság létszáma jelentősen csökkent, sokan felhagytak a földműveléssel és inkább a szegedi gyárakban, üzemekben kerestek munkalehetőséget. A tendencia az 1980-as évek elején megfordult, a fiatalok többsége helyben maradt és a korábban elköltözöttek közül is visszaköltöztek korábbi lakhelyükre. A tanyai életforma vonzóbbá vált, kialakult a tanyai gazdálkodás lehetősége. Bordány lakónépesség száma


Forráskút Forráskút tipikus alföldi homokhátsági tanyás település, a Szegedet és Kiskunmajsát összekötő út mentén terül el, Szegedtől 23 km-re. Területe 3664 ha, a település lélekszáma 2200 fő. Átokháza dűlőben – melynek nevét a nyelvtudomány az Altuk kun családnévből származtatja – már a 18. században szállásokon gazdálkodtak, majd a 19. század elejére sűrűn lakott tanyasor bontakozott ki. Dorozsmai gazdáknak voltak errefelé földjeik, akik lassan

27

kitelepültek ide. Az előzőekben leírt Bordányhoz hasonlóan alakult ki. Kiskundorozsma határvidékéből önálló községgé 1950. január 1.-én vált. Népességének jelentős része élelmiszertermeléssel foglalkozik. A mezőgazdasági termelés rendkívül sokrétű a településen, zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztés is jellemző. A szőlőtermelő gazdák 1995-ben Hegyközségbe szerveződtek. A település talajára a gyenge termőképesség, a rossz vízgazdálkodás a jellemző, fő természeti kincs a termálvíz. A település tengerszint feletti magassága 120 m.) A község területén működik az országosan ismert FORRÁS GÉPEK mezőgazdasági gépgyártó műhely. Forráskút lakónépesség száma


Öttömös Öttömös a Dél-alfödön a Duna-Tisza folyók közti homokhátságon, Csongrád megye nyugati peremén, Szegedtől 40 kilométerre helyezkedik el. Az 55-ös számú Szeged – Baja főút közelében fekszik, vasút nem vezet át rajta. Mezőgazdasági jellegű, az ezer főt el nem érő lélekszámú kistelepülés. A határ növény- és állatvilága rendkívül gazdag, vadászati lehetőségei kiválóak, kirándulásra is alkalmas szép homoki erdőség is terül el itt, valamint a rovar és növényritkaságokat rejtegető Baromjárás-puszta. Itt halad át az Alföldi kéktúra útvonala. A település vezetékes vízzel, gázzal, felújított villamos energia hálózattal, kábeltelevíziós-, és telefonhálózattal ellátott. A falu lakossága számára biztosított a szélessávú internet hozzáférés. A kommunális hulladékszállítás megoldott. A község földrajzi fekvéséből, domborzati viszonyaiból, éghajlatából, talajösszetételéből adódóan elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására alkalmas. A településen körülbelül 50 fő (család) megélhetését biztosítja mezőgazdasági termelő tevékenység (mezőgazdasági vállalkozó, Bt., családi

28

vállalkozás stb.) ezek azonban nagy létszámú munkaerőt nem foglalkoztatnak. Őstermelő igazolvánnyal kb. 200 fő rendelkezik. Öttömösön ipari üzemek nem létesültek, ipari termelés kialakulására nem került sor. A lakosság egy része elsősorban a megyeszékhelyre, illetve a környező településekre kénytelen ingázni. A nagy távolság miatt ez eléggé problémás.

Öttömös lakónépesség száma


Pusztamérges Pusztamérges a Duna-Tisza közi homokhátságon Csongrád megyében, de Bács-Kiskun megye határán helyezkedik el. A lakosság száma 1900-ban még mindössze 184 fő volt, de 1910-re már 2000 fő fölé emelkedett. A szőlőtermelés és a jó minőségű bor anyagi jólétet teremtett a lakosoknak. A községalapítást követő években nagy fejlődés indult meg a településen. Megépült a falu temploma, községháza, postahivatal, telefonhálózat, létesült csendőrőrs, körorvosi állás. Az 1940-es években kezdődött meg az iparosodási folyamat, suszter, női - és férfiszabó, asztalos, bognár, fodrász, hentes is volt a faluban. E kedvező adottságok ellenére az 1945-ös társadalmi változások hosszú távú következményeként a község gazdasági és egyéb vonatkozásban az 1980-1990-es évekre olyan helyzetbe került, amely a tulajdonképpeni létét kérdőjelezte meg és a jövőjét tette bizonytalanná. Pusztamérges a Trianoni békeszerződéstől kezdve határközeli településsé vált (16 km-re van a határ), ennek hátrányai megmutatkoztak gazdasági és közigazgatási szempontból egyaránt.

29

Kiépült a belterületi gázvezeték, nagyrészt lakossági önerőből. Német szénsegélyből a község közvilágítása került korszerűsítésre. 1995-ben lakossági finanszírozással Pusztamérges belterületi útjai szilárd útburkolatot kaptak. Digitális vezérlésű telefonközpont telepítésével a telefonhálózat korszerűsítését végezte el a Déltáv Rt. a településen, így több mint 300 belterületi ház kapott önálló telefonvonalat. Szennyvíztisztító telep is épült a községben 150 millió Ft-os beruházással.

Pusztamérges lakónépesség száma


Ruzsa Ruzsa Község Csongrád megye nyugati részén az 55-ös úttól 8 km-re, az M5-ös autópályától 25 km-re – Szegedtől 36 km-re, Mórahalomtól 20 km-re található. Ruzsa Község viszonylag fiatal település a Magyar Millennium évében, 2000-ben ünnepelte önálló településsé válásának 50. évfordulóját. A község 1964. óta dinamikusan fejlődik, infrastruktúrával jól ellátott. Kiépített belterületi és külterületi villanyhálózat, szilárd útburkolattal ellátott utak, vezetékes földgáz, ivóvíz, telefon, kábel TV, szennyvízcsatorna, biológiai szennyvíztisztító rendszer szolgálja a községben élő emberek mindennapi életét. Ruzsát vasút nem köti össze a környező településekkel, csak közút, mely közúthálózat Szeged központú.

30

A község belterülete 187 ha, külterülete 8281 ha, melyből 3917 ha szántó, 2191 ha erdő, 1197 ha a gyep, 349 ha gyümölcsös, 100 ha szőlő, 17 ha nádas, 17 ha zártkert, és 493 ha kivett terület.

Rúzsa lakónépesség száma


Üllés Üllés Szegedtől 25 km-re található. A település területe 4981 hektár. A község kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, 202 hektár a bel-, és 4779 hektár külterület. A nagyközség lélekszáma 2012. december 31-én 3202 fő volt. A lakosság nagy része főként a mezőgazdaságból él.

Üllés lakónépesség száma


31

Zákányszék Zákányszék község Szegedtől 22 km-re Ny-i irányban a Duna-Tisza közi síkvidék középtájában, Kiskunsági-homokvidék kistáj-csoportjának a Dorozsma-Majsai-homokhát kistájában fekszik. A község fejlődése sajátos tanyás településfejlődésből indult ki. A szegedi polgárok szőlőt telepítettek itt. Ekkoriban a városi lakosság egy része is kitelepült a közel eső homokföldekre, a mocsaras, vizes területekről kiemelkedő halmokra, azaz "högyekre". Az elsősorban Alsóvárosról kitelepülő családok az 1800-as évek első harmadában kezdték kibontakoztatni a hatalmas pusztákon a tanyavilágot. A belügyminiszter rendelete értelmében 1950-től a település önálló községgé válik és ekkor kapja meg ma is ismert nevét, a Zákányszék nevet. A település közigazgatási területe 6.607 ha–t hasít ki a homokos öntéstalajú "Zákány–medencéből", melyből a belterületet 133 ha teszi ki. A település éghajlati adottságai kedvezőek a mezőgazdasági növénytermesztés számára. A település talajadottságai kedvezőtlenek, homoktalajok fordulnak elő főként. A homoktalajok kedveznek bizonyos növények, gyümölcsök termelésének, de a gyakori, aszályos nyarak miatt csak öntözéses növénytermesztést lehet folytatni. Zákányszéken a termőföld döntő hányada őstermelők és egyéni vállalkozók tulajdonában van. A termelést magángazdálkodók végzik, a lakosság nagy része mezőgazdaságból él. A szolgáltatások és a kereskedelem is elsősorban a mezőgazdaságot és az abból élőket szolgálja ki, ugyanakkor a megtermelt termékek többségére nem épült ki feldolgozó kapacitás. Zákányszék nem rendelkezik feldolgozó üzemmel. A térség kevéssé iparosodott, a településen az ipar majdnem teljes egészében hiányzik. Zákányszék lakónépesség száma


32

Zsombó Zsombó Csongrád megye Duna-Tisza közi homokhátságon terül el, Szeged központjától 16 km-re, a kiskunmajsai út mellett. A község területe 2688 ha. Zsombó dinamikusan fejlődő település, ahová a vonzó,kertvárosias környezet és a kedvező telekárak miatt szívesen költöznek ki a vagyonosabb rétegek a városból. A település elnéptelenedő tanyáit részben a tehetősebb, nyugalomra vágyó városi lakosok, nagyobb részben a városi, egzisztenciáját elvesztő, a földműveléshez nem értő, többgyermekes családok veszik birtokba. Ezek a családok gyakran élnek elszigetelődve, ingerszegény környezetben. A község lakói évtizedeken keresztül kizárólag a növénytermesztésből és állattenyésztésből szerzett jövedelmekből éltek. A termelőszövetkezetek és egyéb munkahelyek megszűnésével a megélhetés bizonytalanná vált, az életszínvonal romlott számos családban. Komoly egyéni, majd családi problémák származtak a munkahelyek megszűnéséből, az egzisztenciális bizonytalanságból, elsősorban a férfiak, aktív családfenntartói szerepének hanyatlásából. A településen az ipari jellegű tevékenység az összes munkavállalóhoz képest nem jelentős, sokan a megyeszékhelyen való munkavállalást választják, mivel megélhetésük csak így biztosított, vállalva a mindennapi ingázást. Zsombó természeti értékekkel rendelkezik, ezek lehetőségeket kínálnak helyi turisztikai, vadászati, gasztronómiai túrákra, szabadtéri élmények szerzésére.

Zsombó lakónépesség száma


33

3.6 Járási szintű problémák feltárása 3.6.1 Romák és/vagy mélyszegénységben élők Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Ugyanakkor a romák etnikai csoportjára külön figyelmet kell fordítanunk, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegények között is ők a legszegényebbek. A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. A települések fekvése is eredményez differenciálódást. A Szegedhez közeli településeken a megélhetés a jobb munkalehetőségek, a bejárás lehetősége, a könnyebben elérhető szolgáltatások miatt kedvezőbb. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A járás településein egyáltalán nem vagy elenyésző mértékben vannak roma lakosok. Főbb beazonosított problémák: § a szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. § a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte, digitális írástudás hiánya, valamint a nyelvtudás hiánya

34

§ a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. § a lakossági adósságállomány újratermelődése § munkanélküli, szociális, egészségügyi ellátás igénybevételi jogosultság ismeretének hiánya, a mélyszegénységben lévők sokszor nem ismerik fel a környezetük által nyújtott lehetőségeket § kevés a munkalehetőség § a szociális bérlakások elavult, korszerűtlen állapota § a tanyán élők szolgáltatásokhoz való hozzáférése akadályozott.

3.6.2 Gyermekek A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegény gyerekkor nem csak anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, egyáltalán: hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. A kirekesztődés egyik oka az intézményes, iskolai nevelés és általában a képzés hiányosságaihoz kapcsolódik. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők – az egész népesség körében – az alacsony aktivitási arány és a magas munkanélküliség; az alacsony iskolai végzettség, illetve a szakképzettség hiánya; a „rossz” lakóhely, azaz kis település, depressziós térség; rossz egészségi állapot, fogyatékossággal élés; a roma népességhez tartozás. Ugyanezek a tényezők jellemzik a gyerekek szegénységét. Azaz a gyerekeket különösen sújtja, ha szüleik tanulatlanok, ha munkanélküliek, ha kis falvakban élnek, ha romák. Rossz a helyzetük azoknak a gyerekeknek is, akiket egyedül-élő szülő nevel, vagy akiknél fogyatékossággal él valaki a családban – legyen az szülő vagy gyerek. Főbb beazonosított problémák: § a család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett § csökken a gyermekek életszínvonala

35

§ jellemzően a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül kerülnek ki az évismétlők § nincsenek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál olyan eszközök, amelyek a gyermekek szabadidős tevékenységét vagy esetlegesen tanulásukat segítik (játékok, bútorok, számítástechnikai eszközök) § egyes településeken nem működik hatékonyan a jelzőrendszer, így a problémák nehezebben kerülnek a felszínre § a családok működését érintő zavarok pl. elvált szülők, családon belüli konfliktusok okán tapasztalható, hogy ezek a gyerekek kevesebb önbizalommal, motivációval, célokkal rendelkeznek, mint a jobb körülmények között élők § az integrált oktatásban részesülő gyermekek esetében előfordul a hátrányos helyzetű társak kiközösítése, megkülönböztetése § sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedése, gyógypedagógusok leterheltsége § a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kérelmezők számának emelkedése § nyári időszakban a hátrányos helyzetű gyermekek étkeztetése § a gyermekek nyári elhelyezése, felügyelete, hasznos szabadidő eltöltése anyagi okok miatt sok családnál nem megoldott § a kompetenciavizsgálatok eredményei néhány település esetében iskolai szinten elmaradnak az országos átlagtól, kiemelten a HHH helyzetű gyermekek körében. 3.6.3 Nők Az 1997-es Amszterdami Szerződés a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtését az Európai Unió egyik céljaként jelöli meg. Maga a Szerződés pedig kötelezettségvállalást jelent arra, hogy az EU segítse a nemek közötti egyenlőség elérését. A társadalmi nemek közötti egyenlőség érvényesítése tehát több mint tíz éve az Európai Unió egyik alapvető elve, illetve stratégiája. Az ezért tett erőfeszítések, illetve a szükséges szakmai munka éppen ezért nem választható: mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell a férfiak és nők egyenlőségének szempontjait. Az egyenlőtlenségek sora hosszú, de az egyik leginkább érintett terület a nők gazdasági szerepvállalása, munkaerő piaci helyzete. A munkaügyi szervezetek munkatársai, a vállalkozás- és területfejlesztési szakemberek nap-nap után találkoznak a problémával. Tapasztalatok szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak o a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, o a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, o a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.

36

A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt.

Főbb beazonosított problémák: § a gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas § a tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb § egyes településeken a kisgyermekek teljes nyári szünidő alatti napközis ellátása nem biztosított § a magányérzet kialakulásával nem csak az anya mentális állapota lehet rosszabb, hanem családi konfliktusokhoz is vezethet § szülés után a munka világába való visszailleszkedés illetve a munkahelykeresés nehezített § a gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magasabb § egyes településeken az óvodai nyitva tartás rövidsége, a családi napközi hiánya, amely megnehezíti a nők munkavállalását § a szűréseken való részvétel alacsony arányú, a méhnyakrákos megbetegedések száma magas § a munkahelyen betölteni kívánt munkakörhöz, vagy szakmai előrelépéshez gyakran többet kell bizonyítaniuk rátermettségüket, mint a férfiaknak § a nők kiszolgáltatottsága, az ellenük elkövetett erőszak tabu téma.

3.6.4 Idősek Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik – idősödik. E változások ráirányítják a figyelmet a társadalmi szolgáltató és védelmi rendszerek hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságára. Az ellátó-szolgáltató rendszerek fejlesztése csak akkor lehet hatékony, ha sikeresen igazodik a társadalmi-családi strukturális változásokhoz, a szükségletekhez, a gazdasági adottságokhoz. Fontosabb megoldandó kérdés az időskorúak diszkriminációjának megszüntetése és esélyegyenlőségének megteremtése. Ma még sok idősebb ember ki van téve a társadalmi kirekesztés valamelyik kockázatának: elszigetelődés, egészségi problémák, hozzáférés az ellátásokhoz. A társadalmi részvétel azt is jelenti, hogy az egyén milyen mértékben, milyen intenzitással és hányféleképpen használja fel képességeit, tudását, egyéniségének sajátos adottságait más emberek, szűkebb vagy tágabb közösségek hasznos szolgálatára,

37

gazdagítására, illetve milyen mértékben veszi igénybe mások adottságait saját élete alakításában. A korábban említett célcsoportok viszonylatában az idősek többszörösen veszélyeztetettek, hiszen jellemzően egyedül, sokszor a tanyavilágban, a szociális ellátórendszertől messze és saját tulajdonú autó nélkül élnek. Bár a tanyagondnoki program igen jelentős munkát végez a segítésük érdekében, ez mégsem tud teljeskörű megoldást biztosítani. Főbb beazonosított problémák: § gyakran válnak áldozattá § idősebb korosztály egészségi állapota romló, a morbiditási statisztikák rangsorában – a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák – mellett a pszichés problémák a leggyakrabban előforduló betegségek § magas az egyedül élők aránya § nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége. § idősek számának növekedése, az idősek szociális ellátásának bővítése vált szükségessé § van olyan település, ahol ott helyben nem biztosított az idősek nappali ellátása § a családi szerkezet átalakulásával a személyes gondoskodásra szoruló idősek száma nő § a nyugdíjba vonulást követően a feleslegesség érzése erősödik § az idős korosztály egy részének alacsony a rendszeres jövedelme, nehézséget okoz a mindennapi megélhetés.

3.6.5 Fogyatékkal élők Magyarországon a 2011-es népszámlálási adatok alapján13 a fogyatékossággal élők – mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi sérült, autista – száma 490.578, amely a 10 évvel korábbi népszámlálási adatokhoz képest 15%-os csökkenést jelent. A két népszámlálási pillanatkép között történt egy szemléletváltás a fogyatékosság értelmezése terén és új, a fogyatékosságok csoportosítását segítő nomenklatúrák kerültek bevezetésre, mely tényezők nehezítik az összehasonlítást és torz képet mutathatnak. Fogyatékossági típusok szerinti megoszlás (2011): - mozgáskorlátozottak 39% - vakok és gyengénlátók 13,8 % 13

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, 11. Fogyatékossággal élők, Központi Statisztikai Hivatal kiadványa (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf)

38

- értelmi fogyatékosok 7,2% - siketek és nagyothallók 12% - beszédhibások 2,4% - egyéb 25,6% A fogyatékkal élő emberek és családjaik rendkívül sérülékeny társadalmi csoportot alkotnak. Közös feladat olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A tapasztalatok szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeniük. A munkáltató előítélete mellett a közlekedési eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 9%. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. Főbb beazonosított problémák: § az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe, fontos lenne a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén § az intézmények, közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése több település esetében nagyon hiányos vagy egyáltalán nem megoldott, közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférésük nehézkes § megváltozott munkaképességű lakosok foglalkoztatása alacsony mértékű, a fogyatékkal élő munkaképes személyek részére nincs megfelelő munkalehetőség § a fogyatékosok kevésbé tájékozottak lehetőségeiket illetően § kevés az adat a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban § a fogyatékkal élők családtagjai részére nincs támasz § bizonyos esetekben tapasztalható, hogy negatív a fogyatékos személyek megítélése.

3.7 HEP-‐‑IT-‐‑k elemzése 3.7.1 Az elemzés módszertana A járási települések helyi esélyegyenlőségi programjainak elemzése során az alábbi lépéseket követtük: • Elvégeztük a HEP-‐ek összegyűjtését, ezen belül az intézkedési tervek pontjait vizsgáltuk.

39

• Az intézkedési tervek cselekvési pontjait táblázatba töltöttük, minden egyes intézkedésről rövid leírás, az érintett település és célcsoport bontásban • Az intézkedések tartalmi elemzését követően kulcsszavakat adtunk az intézkedésekhez: o Elsődleges kulcsszavakat, a következő listából: § akadálymentesítés § bűnmegelőzés § egészség § életszínvonal § fejlesztés § feladatellátás javítása § foglalkoztatás § információgyűjtés § képzés § közösségépítés § megelőzés § oktatás § propaganda § új szolgáltatások § veszélyeztetés o Másodlagos kulcsszavakat a következő listából: § atipikus foglalkoztatás § egészség § életszínvonal § fejlesztés § feladatellátás javítása § foglalkoztatás § információgyűjtés § képzés § közösségépítés § megelőzés § oktatás § propaganda § szociális ellátás § termelés § új szolgáltatások

A kulcsszóelemzés lényege, hogy objektivitást, és magasszintű elemezhetőséget biztosít az egyes intézkedéseknek úgy, hogy közben az intézkedés tartalmi egyszerűsítését nem kényszeríti ki, vagyis az elemzés végeztével az intézkedések tartalma nem fog változni.

40

3.7.2 A kulcsszóelemzéssel végzett HEP IT elemzés eredményei A kulcsszavas elemzést az egyes célcsoportokra és egyes településekre az alábbi táblákban foglaltuk össze. Pivot&1:&ami&a&HEP&IT/ből&a&legfontosabb&kulcsszónak&tűnt Count&of&Kulcsszó1 Oszlopcímkék Elsődleges&kulcsszó Ásotthalom Bordány Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék Zsombó Mindösszesen Fogyatékkal&élők 1 2 3 2 2 2 2 4 2 2 22 akadálymentesítés 1 1 2 1 2 2 2 2 13 egészség 1 1 fejlesztés 1 1 feladatellátás&javítása 1 1 2 információgyűjtés 1 1 2 propaganda 1 1 új&szolgáltatások 1 1 2 Gyermekek 2 1 2 2 2 2 2 3 2 3 21 életszínvonal 1 1 fejlesztés 1 1 feladatellátás&javítása 1 1 1 1 4 információgyűjtés 1 1 képzés 1 1 oktatás 1 1 1 1 1 5 propaganda 1 1 1 2 5 új&szolgáltatások 1 1 veszélyeztetés 1 1 2 Idősek 2 2 2 3 2 2 2 3 2 2 22 bűnmegelőzés 1 1 egészség 2 1 3 feladatellátás&javítása 1 1 1 1 1 1 2 8 foglalkoztatás 1 1 információgyűjtés 1 1 közösségépítés 1 1 1 1 2 6 oktatás 1 1 2 Mélyszegénységben&élők,&romák 3 2 3 4 3 2 3 6 2 2 30 bűnmegelőzés 1 1 1 1 4 egészség 1 1 1 3 életszínvonal 1 1 feladatellátás&javítása 1 3 4 foglalkoztatás 1 1 1 1 1 1 1 1 8 információgyűjtés 1 1 képzés 1 1 1 1 4 megelőzés 1 1 2 oktatás 1 1 2 propaganda 1 1 Nők 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 egészség 1 1 életszínvonal 1 1 feladatellátás&javítása 1 2 1 1 5 foglalkoztatás 1 1 1 3 információgyűjtés 1 1 2 4 közösségépítés 1 1 2 propaganda 1 1 1 3 új&szolgáltatások 1 1 Mindösszesen 10 9 12 13 11 10 11 18 10 11 115

Ábra 1 A HEP IT kulcsszóelemzés eredménye a járásban (elsődleges kulcsszavak, zölddel a jó gyakorlatok, sárgával a kiegészítendők)

41

Pivot2:(ami(a(HEP(IT/ből(a(második(legfontosabb(kulcsszónak(tűnt Count&of&Kulcsszó2 Oszlopcímkék Második(legfontosabb(kulcsszó Ásotthalom Bordány Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék Zsombó Mindösszesen Fogyatékkal(élők 1 2 1 2 6 egészség 1 1 információgyűjtés 1 1 megelőzés 1 1 propaganda 1 1 szociális(ellátás 1 1 új(szolgáltatások 1 1 Gyermekek 1 2 1 1 2 1 2 10 fejlesztés 1 1 2 feladatellátás(javítása 1 2 3 információgyűjtés 1 1 2 népesedés 1 1 oktatás 1 1 propaganda 1 1 Idősek 2 2 2 3 1 2 2 1 1 16 feladatellátás(javítása 1 1 2 információgyűjtés 1 1 1 3 képzés 1 1 2 közösségépítés 1 1 megelőzés 1 1 1 1 4 propaganda 1 1 1 3 új(szolgáltatások 1 1 Mélyszegénységben(élők,(romák 2 2 2 4 2 1 2 6 2 2 25 egészség 1 1 2 fejlesztés 3 3 feladatellátás(javítása 2 2 foglalkoztatás 1 1 2 információgyűjtés 1 1 2 képzés 1 1 megelőzés 1 1 2 oktatás 1 1 1 3 propaganda 1 1 1 1 4 szociális(ellátás 1 1 2 termelés 1 1 2 Nők 1 2 2 1 1 2 1 10 fejlesztés 2 2 feladatellátás(javítása 1 1 2 foglalkoztatás 1 1 képzés 1 1 2 megelőzés 1 1 propaganda 1 1 veszélyeztetés 1 1 Mindösszesen 4 7 10 11 4 5 4 13 4 5 67

Ábra 2 A HEP IT kulcsszóelemzés eredménye a járásban (másodlagos kulcsszavak, zölddel a jó gyakorlatok, sárgával a kiegészítendők)

Az elemzés eredményeképpen jól látható tartalmi és fókuszra vonatkozó megállapítások tehetők a járási HEP-‐ek tartalmára vonatkozóan, vagyis ha feltételezzük, hogy a járási HEP-‐ek tudatosan, az érintett településeken valóban felmerülő célként kijelölt intézkedéseket tartalmazzák, akkor a kulcsszóelemzés alapján megállapíthatóak az egyes települések fő fókuszai és az esetleges hiányosságok.

3.7.3 Az elemzés megállapításai 3.7.3.1 Az elsődleges kulcsszóelemzés megállapításai A fogyatékkal élők esetében megállapítható, hogy míg az EU 2010-‐2020 stratégia a fogyatékkal élőkre vonatkozóan nyolc pontban határozza meg a fellépési területeket, addig a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos intézkedések a járás településein összesen három területen mutatnak koncentrációt.

42

Akadálymentesítés

Részvétel

Egyenlőség

Foglalkoztatás

Oktatás

Szociális védelem és befogadás

Egészségügy

Külső fellépés

Ábra 3 Az A fogyatékkal élők egyenlő jogokat élveznek címmel készült Európai Unió 2010-‐2020 stratégiájának fellépési területei

A járási HEP IT kulcsszó térképén szereplő három koncentrációt mutató téma: • Információgyűjtés • Feladatellátás javítása • Akadálymentesítés Az unió céljainak és fellépési területeinek jobb megértése javasolt a fogyatékkal élők kapcsán, elsősorban a munkába való integrációjuk kapcsán, hisz a foglalkoztatási területek alig jelennek meg az intézkedések közt. Az elsődleges kulcsszavak elemzésénél a gyermekekre vonatkozó intézkedések meglehetősen egyenletes képet mutatnak a járásban, egyedül Zákányszék gyakorlatát érdemes külön említeni, itt ugyanis a gyermekekkel kapcsolatos intézkedések (mindkettő) tájékoztatás jellegűek, kevéssé gyakorlatiak. A tájékoztatás, és propaganda jellegű intézkedések fontossága egyébként az egész járásban magasabb a kívánatosnál. A szükségesnél alacsonyabb figyelmet kapnak a gyermekek veszélyeztetettségével és életszínvonalával kapcsolatos intézkedések a HEP-‐ekben. Ki kell továbbá emelni mint pozitívum, hogy az oktatás igen magas szinten, több intézkedésben is megjelenik, illetve hogy a gyermekekkel kapcsolatosan a települések saját feladatellátásuk javítását is a legfontosabbak között tartják számon. Az idősek esetében a járási fókuszterületek egyértelműen a feladatellátás javítása, és a közösségépítés, melyek hozzájárulnak az idősek jobb életéhez. A célkijelölés egyenletesnek mondható, azonban a bűnmegelőzés prioritása kissé alacsony (egyedül Mórahalom fordított rá figyelmet a HEP-‐ben, jóllehet pl. Ásotthalom is jelentős lépéseket tesz a helyiek biztonságának

43

javítására). Szintén odafigyelést igényel az idősek foglalkoztatásához kapcsolódó témák, illetve az egészségügyi megelőző szűrővizsgálatok témaköre is. A mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége kapcsán ki kell emelni a foglalkoztatást, melyet egyértelműen minden település elsődleges kitörési pontként mutat be, jóllehet az ezt megelőző felnőttképzési, oktatási feltételek megteremtésére Bordány, Forráskút és Zákányszék programjában lelhetők fel elsődleges elemek. A többi településen is hangsúlyos oktatási jellegű kulcsszavak inkább másodlagosként jelennek meg, kissé megfordítva a természetes sorrendet. Ki kell emelni továbbá Mórahalom és Üllés jó gyakorlatát ahol a mélyszegénységben élők számszerűen a legtöbb intézkedéssel kerülnek kezelésre a programokban. A nők esélyegyenlősége kapcsán a HEP IT-‐k elsődleges fókusza a járásban a feladatellátás javításához és információgyűjtéshez kapcsolódik, ez utóbbi annak a jele, hogy a járási döntéshozók még nem teljesen értik a célcsoportba tartozók esélyegyenlőségi kérdéseit. Zsombó településen az elsődleges prioritások a propaganda és közösségépítés kulcsszavakkal írhatók le, vagyis érdemes a prioritásokat újragondolni e településen. Ugyancsak érdemes felülvizsgálni a nőkkel kapcsolatos intézkedéseket azzal a tudással, hogy a járásban a nők életszínvonalával, egészségügyi állapotával mindössze 1-‐1 intézkedésben foglalkoznak a települések elsődlegesen. Összességében elmondható hogy a járási HEP-‐ek intézkedéseinek fókuszai és prioritásai a járásban csak kisebb felülvizsgálatot igényelnek, ugyanakkor összességében meg kell állapítani azt is, hogy az intézkedések településről – településre azonos formában kerültek helyenként megfogalmazásra. Ennek az oka a kistérség homogenitásából eredő kistérségi településekben jelentkező azonos problémák és az azokra adott azonos válaszok. 3.7.3.2 A másodlagos kulcsszóelemzés megállapításai A másodlagos kulcsszóelemzés a fogyatékkal élők esetében azzal a meglepő megállapítással zárult, hogy a települések nagy többsége az akadálymentesítésen (középületek, közterületek és közösségi közlekedés valamint informatika) kívül jellemzően nem határozott meg másodlagos prioritásokat, melyeket nagy sárga foltokkal jeleztünk a táblában. Ugyanez mondható el kisebb mértékben a gyermekekről is, ahol a másodlagos kulcsszavak között csak három helyen jelenik meg a feladatellátás javítása. A másodlagos kulcsszavak hiánya két dolgot jelenthet: • Az intézkedések erősen fókuszáltak: a döntéshozók céltudatosak és eltökéltek a haladás irányában (ugyanakkor egy legfőbb probléma kezelésével megoldódnak a települési esélyegyenlőség kérdései) • Az intézkedések komplexitása alacsony, így csak a legelső lépésre, a legsürgetőbb problémákra fókuszálnak, vagyis rövidtávon gondolkoznak az esélyegyenlőség megteremtésében.

44

A komplexitás kérdésében összességében elmondható hogy kevés a HEP intézkedési tervek között a nagy komplexitású, végrehajthatóság szempontjából is komplexnek tekinthető célkijelölés. Az idősek esetében a járási települések a másodlagos kulcsszavak tekintetében sokkal nagyobb diverzitást mutatnak, mint az előző két célcsoportban, így elmondható hogy az idősek problémakörei jobban átgondolt, komplexebb programokat eredményeztek. A mélyszegénységben élők intézkedéseivel kapcsolatos elemzésből kiderült, hogy míg a pusztamérgesi programban alig, az üllési programban nagy számban találhatók a komplexitást növelő elemek, így a két település kiváló ellenpontja e tényező tekintetében egymásnak. Ki kell emelni, hogy e célcsoport kapcsán mondhatóak összességében járási szinten a legnagyobb komplexitásúnak a programok, tehát valószínűleg járási szinten e csoport esélyegyenlőségi kérdései a legégetőbbek. A nők esetében a helyzet hasonló a gyermekekéhez illetve a fogyatékkal élőkhöz, vagyis az elsődleges kulcsszavak kapcsán tapasztalt megállapításokat erősítik a másodlagos kulcsszavak hiányai. Külön említést érdemel, hogy a nők veszélyeztetése (családon belüli erőszak) egyedül Bordányban jelenik meg, ott is csak másodlagosan, vagyis e téma a mai napig tabuként kezelt, jóllehet a jelenség sokkal szélesebb körben jellemző, mint amennyire ismert. Összességében a másodlagos kulcsszavak elemzéséből kiderül, hogy az intézkedések komplexitásában vagy időtávjában érdemes az intézkedések továbbgondolását elvégezni, vagyis helyi szinten a jelen járási esélyteremtő programtervtől függetlenül az intézkedések felülvizsgálatát • komplexitás • és időtáv tényezők mentén elvégezni.

3.8 SWOT analízis A helyi esélyegyenlőségi programokban foglalt település leírások és a találkozókon elhangzott információk alapján elkészítettük a mórahalmi járás SWOT analízisét, melynek elemzése révén körvonalazódnak azok az esélyegyenlőségi célcsoportokat is érintő gyengeségek és veszélyek, melyek a települések, a helyi szervezetek erősségeiben és lehetőségeiben rejlő adottságok révén kezelhetők.

45

ERŐSSÉGEK • • • • • • • • • • •

GYENGESÉGEK

mezőgazdasági szaktudás közlekedési kapcsolatok javuló infrastruktúra Szeged közelsége idegenforgalmi vonzerővel bíró táji értékek a települések meglévő turisztikai vonzerői, falusi turizmusra alkalmas térség jelentős termálvíz-‐, kőolaj-‐ és földgázkészletek bevándorlás erősödése, a népesség összességében növekedik tájjellegű termékek, hungaricumok jelenléte tájsajátosságokhoz igazodó tanyai gazdaságok, termelési hagyományok megléte a tanyai emberek élni akarása, munkabírása, találékonysága, identitása

• • • •

• • • • • •

LEHETŐSÉGEK •

•

• • • • • •

•

•

• •

kedvezőtlen népességi mutatók (elöregedés, csökkenő születésszám) munkanélküliség, helybeli munkahelyek alacsony száma alacsony iskolai végzettség az esélyegyenlőségi célcsoportokat segítő intézmények alacsony száma, korlátozott kiszolgáló képessége gazdaság egyoldalúsága, ipar és a szolgáltató szektor alig van jelen mezőgazdasági értékesítés nehézségei, feldolgozóipar megrendülése a mezőgazdasági termelést környezeti problémák nehezítik (szélsőséges időjárás, vízhiány) kis-‐ és középvállalkozások alacsony száma általános tőkehiány, hitelképtelenség a tanyavilág infrastrukturális (ivóvíz-‐, szennyvíz-‐, úthálózati problémák) ellátása nagyon nehéz és hiányos

VESZÉLYEK

oktatás, képzés, szakképzés erősítése, speciális, esélyegyenlőségi célcsoportokra szabott képzési lehetőségek bevezetése együttműködési megállapodások, összefogás a problémák megoldása érdekében, a kistérség belső koherenciájának erősítése társadalmi aktivitás minőségi termelés termelés-‐feldolgozás-‐értékesítés termékpályáinak helyreállítása helyi feldolgozás erősítése helyi termékek kialakítása határmenti együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása, exportlehetőségekbe való bekapcsolódás kedvezményes beruházási politikával az ipar, kereskedelem, szolgáltatások erősítése, térségbe vonzása operatív programokhoz kapcsolódó pályázatok révén kiegészítő támogatás a járás fejlesztésére, munkahely-‐teremtésre idegenforgalmi lehetőségek kihasználása falusi turizmus minőségi és mennyiségi fejlesztése

• • • • •

• • • • •

a menekültekkel kapcsolatos problémák akadályozzák és visszavethetik a térség fejlődését a kialakuló mezőgazdasági szövetkezetek nem tudnak megerősödni és általánossá válni a helyi termékek iránti kereslet nem jelenik meg a külföldi befektetések a Dél-‐alföldi térséget elkerülik foglalkoztatási lehetőségek nem bővülnek, csökken a foglalkoztatási arány, így a fiatalok nem maradnak a térségben tanyák leértékelődése (legszegényebb réteg lakóhelye, bűnözés erősödése) önkormányzatok és gazdasági szféra különállása élesen megmarad feldolgozóipar nem tud megtelepedni nő a mélyszegénységben élők száma nem sikerül támogatást nyerni a járás fejlesztésére.

46

4 Célkitűzések 4.1 Jövőkép/Vízió A mórahalmi járást a 2015-‐ös év több tekintetben is új helyzet elé állította. Az új EU programidőszak kihívásai, a háborús menekültek hulláma olyan új helyzetek, melyek változó, új reakciókat kívánnak meg a járás településeitől. Ugyanúgy ahogy az Európai Unió egyik alapelve az együttműködés, a járás települései, szervezetei, gazdálkodói és állampolgárai is együttműködésre ítéltetnek egy ilyen változékony periódusban. Az együttműködés különféle területei közül a Járási Esélyteremtő Programtervben olyan együttműködési célokat jelölünk ki, melyek: • A járási települések HEP célkitűzéseiből és intézkedéseiből indulnak ki • A 2015-‐ös évben tartott rendezvények és kerekasztalok során megtárgyalt helyzetet és célokat veszik alapul • Illeszkednek a környezethez és a járás egyedi tulajdonságaihoz • Végrehajthatóak, és hozzájárulnak az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

4.2 KOMPLEX célkitűzések A járás települései által készített esélyegyenlőségi programok, a települések fent elvégzett komplex elemzése, a járási SWOT analízis és a települések képviselői által a rendezvényeken és kerekasztalokon kommunikált jövőkép figyelembevételével a járási esélyegyenlőség javítását öt komplex programon, beavatkozási ponton keresztül látjuk megvalósíthatónak. A programok részletes ismertetését megelőzően ki kell emelni, hogy minden program esetében elmondható, hogy a járási végrehajtás fő hatóerejét a foglalkoztatásra és életszínvonalra gyakorolt hatáson keresztül fogják elsősorban kifejteni. Ilyen módon a programok ismertetése előtt vizsgálni szükséges a foglalkoztatáson keresztül gyakorolt hatást is.

4.2.1 A foglalkoztatás hatása az esélyegyenlőségre A koncepció összefoglalásában az egyes beavatkozási pontok meghatározásánál abból indulunk ki, hogy a különféle akciók különböző esélyegyenlőségi csoportokra különbözőképpen hatnak. Az önkormányzatok eszközrendszerének jelentős része – a szociális ellátórendszerben biztosított esélyegyenlőség mellett – a foglalkoztatásra gyakorol jelentősebb hatást, így a meghatározott beavatkozási pontok foglalkoztatásra gyakorolt hatásukon keresztül fejtik ki hatásukat az egyes csoportok esélyegyenlőségére. A foglalkoztatás hatása az esélyegyenlőségre az egyes programokban csoportonként meghatározható, a főbb beavatkozási pontok ismertetése után azok hatását is valószínűsíthetjük.

47

4.2.2 Beavatkozási pontok A beavatkozási pontok a foglalkoztatás elősegítésén túl az esélyegyenlőségi célcsoportok életszínvonalának emelésén, közösségi aktivitásán, illetve a mélyszegénység továbbörökítésének csökkenésén lehet legfőképpen lemérni. E faktorok figyelembevételével az alábbi fő programok elindítását tartjuk fontosnak a járás következő középtávú céljaként, 2015-‐2017 közötti időszakban. • Fűszerpaprika-‐program, a járás megkülönböztető termékének kihasználása • Öntözőfürt, a helyi sajátosságok jobb kihasználása és járási szintű együttműködés megalapozása • Lakossági energiahatékonyság emelése, az energiatudatosság terjesztése • Idősek garzonház programja • Helyi turizmus fejlesztése a rendelkezésre álló erőforrásokkal és a helyi szereplők együttműködésével. 4.2.2.1 Fűszerpaprika-‐‑program A mélyszegénységben élők foglalkoztatásának és összességében véve a munkahelyteremtés elősegítésének érdekében agrár innovációs projektfejlesztő műhely került megtartásra. A vidék jellege kedvez a mezőgazdasági termelésnek, igazi agrárjellegű térségről van szó, ahol a mezőgazdasági termelés számára is kiaknázható megújuló energiaforrások (elsősorban geotermikus energia, napenergia, biomassza), továbbá társadalmi-‐gazdasági oldalról az agrárgazdálkodás termelési tradíciója, a szükséges szaktudás megléte mind kedvez az agrárgazdaságban rejlő potenciál kihasználásának. Ugyanakkor ezen a területen is fontos kihasználni a jelen kor technológiái által nyújtott lehetőségeket és innovatív megoldásokat alkalmazni, melynek révén bővül a foglalkoztatás, illetve az ezen a területen dolgozók képzése, a korszerű technológiák használata révén nő az esély a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre, a mélyszegénységben élők felzárkóztatására. Fontos előrelépési, kitörési lehetőség helyi termékek termelésének, gyártásának elősegítése, támogatása, bemutatók szervezése, akár az agrárturizmusban lévő potenciál kiaknázása. A beavatkozási ponthoz kapcsolódóan szervezetalakítási feladatok merülnek fel. Az önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek legjobb együttműködését célozva olyan laza, együttműködésen alapuló szervezetalakítási célt tűzünk ki, melynek eredménye a valódi érintettek információ és tudáscseréjén alapuló rendszeres együttműködés, együtt gondolkodás. Ennek a célnak formális szervezet nem felel meg, azonban ha az érintettek gondolatcseréjének fórumaként valósul meg, működőképes lehet. Cél tehát olyan fórum szervezése, melynek minden évben legalább egy publikusan hozzáférhető elektronikus kiadványa születik, az alábbi témák legalább egyikét érintve: -‐‑

48

A térségbeli jó gyakorlatok ismertetése, esettanulmányok

-‐‑ Együttműködési minták, a programhoz kapcsolódó nyitott közösségek -‐‑ A fűszerpaprika belső és külpiac éves alakulása, várható trendjei és tapasztalatai -‐‑ Innováció, technológia 4.2.2.2 Öntözőfürt A területi szegregáció-‐csökkentés és a tanyavilágban történő munkateremtés érdekében vízgazdálkodási projektfejlesztő műhely került megtartásra, melynek révén, a külterületen élők mezőgazdasági termelési lehetőségei a járási összefogás következtében növekedhetnek. A tanyákon élő, zömében alacsony jövedelmű és szegénységben élő mezőgazdasággal aktívan foglalkozó réteg gazdálkodásának támogatásával az őstermelők egy új bázisa jöhet létre, felemelkedési lehetőséget biztosítva a leszakadó társadalmi csoportoknak. A beavatkozás célja szervezetalakítás. Olyan érdekközösség-‐alapú szervezet alakítását célozzuk, melynek elsődleges célja a mezőgazdasági vízhasznosítás termelői érdekeinek összefogása, és az infrastruktúra-‐fejlesztés érdekében a járási fejlesztési források optimális célba juttatása. A szervezet tehát nem kötött, formalizált formában, hanem az érintettek érdekközösségén alapuló kötetlen fórumként működhet, melynek a későbbiekben lehet formalizált szervezeti evolúciója is. 4.2.2.3 Lakossági energiahatékonysági, energiatudatossági program kidolgozása – rezsicsökkentés kicsiben Részben összefügg az öntözőfürt témával, a hatékony vízgazdálkodással. A program kidolgozásának nem csak anyagi, hanem jelentős mértékben környezetvédelmi okai is vannak. Nagyon fontos mind az agrárgazdaság, mind a hétköznapi életben a tudatos energiafogyasztásra való felkészítés, hisz a vízhiány, a belvíz, az aszály egyre gyakoribb problémává válik Magyarország ezen térségében is, amely nehezíti a hátrányos helyzetben élők mindennapi életét is, a mélyszegénységben élők kitörési lehetőségeit. Ezen program nyújtotta ismeretek elsajátítása révén nem csak környezetünket óvjuk, hanem a megtakarításaik révén az idősek, mélyszegénységben élők, egyedülálló anyák mindennapjai könnyebbé válhatnak. 4.2.2.4 Idősek garzonház programjának kidolgozása: A helyi esélyegyenlőségi programokban felvázolt helyzetképből az derült ki, hogy az idősek egészségügyi-‐, szociális ellátása megfelel a jogszabályi követelményeknek, ugyanakkor sokan nem tudják, hogy kihez, hova fordulhatnak problémáikkal, milyen ellátásra jogosultak és azt hogyan tudják igénybe venni. Cél az idősekkel kapcsolatos problémák, megoldási javaslatok megvitatása. Elsődleges feladat a járási szintű teljes lefedettség biztosítása, vagyis minden idős számára legyen biztosított az egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, a lehetőségekről tájékoztató anyagok biztosítása, a helyi hálózatok (egyházak, falu-‐ és tanyagondnoki hálózat stb.) révén a megfelelő információáramlás elősegítése. Cél az összefogás az idősek számára a jobb életminőség biztosításáért, melynek egyik megoldása lehet az idősek garzonház programjának megvalósítása, illetve ennek az elképzelésnek a helyi

49

érdekképviseletek általi megvitatása, támogatók szerzése. A program célja továbbá olyan szervezési lehetőségek feltárása, mely a szociális ellátást hatékonyabbá, így szolgáltatásaiban fejlettebbé teheti. 4.2.2.5 Térségi turizmus szereplői (különösen szálláshely kínálók) együttműködésének előmozdítása Cél turisztikai műhelyek létrehozása, mely együttműködések révén vízi turisztikai infrastruktúrához, kerékpáros turisztikai infrastruktúrához, lovas turisztikai infrastruktúrához kapcsolódó, egészségturizmushoz, határon átnyúló turizmushoz kapcsolódó működés (tevékenység) és infrastruktúrafejlesztések megvalósítása javasolt. Ezen területen megvalósuló vállalkozás-‐fejlesztések révén jelentős mértékben növekedhet a foglalkoztatás az érintett célcsoportokban. A turisztikai témákhoz kötődő együttműködési megállapodások a helyi turizmus értékeinek közös meghatározására, illetve a térségi összehangolt turisztikai szolgáltatásportfolióra építenek.

4.2.3 A beavatkozási pontok hatása az esélyegyenlőségi csoportokra Az egyes beavatkozási pontok meghatározása mellett sort kell keríteni a foglalkoztatáson keresztül az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások megítélésére is. Az alábbi táblázatban ötfokozatú skálán mutatjuk be az egyes akciók hatását az egyes csoportokba. A táblázat egyes adatpontjaihoz a későbbiekben készített végrehajtási terv (5-‐ös fejezet), amely pontosan meghatározza majd a területek esélyegyenlőségi relevanciáját is.

Fűszerpaprika-‐ program Öntözőfürt Energia-‐ hatékonyság Idősek garzonház-‐ programja Térségi turizmus fejlesztése

mélyszegénység, romák

nők

gyermekek

idősek

fogyatékkal élők

50

5 Eszközök (akcióterv a feltárt hiányosságok és problémák komplex kezelésére) 5.1 Célokhoz rendelhető eszközök: párhuzamos feladatok ellátására tervezett intézkedések kidolgozása és összehangolása. Lehetséges együttműködések bemutatása. 5.1.1 Fűszerpaprika program részletes bemutatása A fűszerpaprika a térség egyértelműen azonosítható egyediséget és kitörési pontokat ígérő terméke. A magyar települések közül kevés rendelkezik olyan kézzelfogható, a teljes magyar lakosság által ismert termékkel, mint a fűszerpaprika, így kézenfekvő, hogy a fűszerpaprika-‐program kivitelezésekor ezt a terméket szükséges körbejárni a lehető legtöbb szempontból. Ebben a fejezetben sort kerítünk az alábbi témák elemzésére: • • • • •

A fűszerpaprika termék helyzete és trendjei A piacról és a piac által elismert termékjellemzőkről, a piaci stratégia fókuszairól A helyi termelési lehetőségekről és a helyi főbb vállalkozások tőkehelyzetéről Az alaptermék előállításáról Javaslattétel járási szintű egyeztető fórumról és annak feladatairól: o Piacra lépés koordinációja o Termékfejlesztési tanácskozás o Pénzügyi hatékonyságnövelés o Promóciós tevékenységek összehangolása o PR és marketingkommunikáció o Rövid távú kiaknázható lehetőségek és hosszú távú stratégiai irányok meghatározása

5.1.1.1 A fűszerpaprika termék helyzetének és trendjeinek elemzése A fűszerpaprika nem őshonos magyar növény. Magyarországi elterjedése az 1600-‐as évekre tehető, amikor az amerikai kontinensről származó növény jó termőterületre lelt hazánkban. Az egyik első dokumentált nagyobb termelő a szegedi ferences kolostor volt, a termelés azonban néhány évtized alatt elterjedt. A fűszerpaprika mára a mindennapok részévé vált. A terméket nem csak Magyarországon termelik nagyobb mennyiségben. A fűszerpaprika őrleményét spanyol, dél-‐amerikai és kínai importból is szerzik be. A magyar boltok polcain kapható fűszerpaprika nagy része kevert, több fajtából és országból származó fűszer. A mai magyar fűszerpaprika-‐piac további beavatkozást igényel. A 2008-‐as válság óta tapasztalható jövedelem-‐csökkenés, és a banki termékekben megingott bizalom miatt a lakosság a fogyasztásról egyre inkább megtakarítás-‐fókuszúvá vált, mindeközben a jövedelmi különbségek olyan ütemben nőnek, hogy míg a lakosság középrétegének megtakarításai növekednek (és eközben fogyasztása csökkenő vagy stagnáló) addig a szegényebb rétegek eladósodottsága és a mindennapok nélkülözése ijesztő méreteket ölt.

51

Általánosságban a fűszerpaprika piaca egyébként világszerte létezik, magyar cégek is jelentős mennyiségű fűszerpaprikát exportálnak főként Európába és az amerikai kontinensre (elsősorban az Egyesült Államokba). A fűszerpaprika a néhány olyan nemzetközileg is ismert termék egyike, melynek prémium minőségét és tradicionális előállítási módját egyes vevők hajlandóak prémium ár ellenében is megfizetni. Míg az export e magyar cégek esetében milliárdos nagyságrendű (jelenleg kb. 6-‐7M EUR) árbevételt termel, addig a hazai fogyasztásra a minőség figyelmen kívül hagyása és az erős árverseny a jellemző. Európa egyik legnagyobb exportőre Hollandia, bár nem saját termőterületei, hanem fejlett kereskedelmi kapcsolatai okán. A termelés és a termék előállítás között hazánkban koncentrációs szakadék van. A termelők a területen jellemzően szétaprózódottan, tanyasi környezetben működnek, a nagyobb helyi termék-‐ előállítók esetenként százas nagyságrendben szerződnek termelőkkel. Ez nem teszi lehetővé a termelők egységes fellépését, a termék-‐előállító cégek erőfölénye megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor az erőfölénnyel való visszaélés nem tapasztalható túlzott mértékben. Bár a kommunikációjukban általában megjelenik a termelőkért való felelősség, igyekeznek olyan helyzetet teremteni ahol a termelt nyerspaprika mennyiség feldolgozása mellett a legnagyobb működési eredményre tesznek szert. A termelésben még csak kezdeményekben létezik a precíziós mezőgazdasági technológia alkalmazása, az informatikai képességek használatával elvileg a termelés tovább optimalizálható. A hosszú távú befektetéseket azonban akadályozza a földhöz való hozzáférés bizonytalansága, illetve az uniós támogatási rendszerek fenntarthatósága (hogy a 2014-‐20-‐as időszak második felében mekkora fejlesztési forrás érhető majd el, ismerve a kormányzat 2015-‐2017-‐es forráslehívási terveit). Nem hagyható figyelmen kívül a pirospaprika hazai piacának eddigi legnagyobb sokkját eredményező aflatoxin-‐botrány sem 2004-‐ben. A termelés minőségbiztosításának kérdése hatósági beavatkozást igényelt, vagyis a kiéleződő versenyhelyzet tarthatatlanná vált. Ez az egyetlen (világszerte ismert) hír jelentős mértékben vetette vissza a piac fejlettségét, ugyanakkor hozzájárult az élelmiszerbiztonságra való komolyabb kormányzati odafigyeléshez. Ez utóbbi pedig – ismerve az amúgy európai szinten is túlméretezettnek tekinthető magyar közigazgatást – nyilvánvaló bürokratikus akadályokkal és nehezen követhető szabályozással tette még nehezebbé az amúgy szabálykövető, etikus termelők és kereskedők életét. A paprika piac méretét befolyásoló tényezők az alábbiak: Belpiaci feldolgozóipar A fűszerpaprikát felhasználó termék-‐előállítók számára egyértelmű hogy a szállítók közötti árverseny szempontja az egyik legfontosabb, mindeközben a termék minőségével kapcsolatosan a jellemző elvárás a még éppen megfelelő termék felé tolja a piacot. A feldolgozóipari kapacitások tehát a tömegtermelést és nem a minőségi alapanyagok felhasználását célozzák, ily módon nem a prémium minőségű tradicionális magyar paprika feldolgozását végzik. A feldolgozóipar jelentős része import, például kínai forrásból származó, még megfelelő minőségű áruval dolgozik. Vendéglátás

52

A vendéglátás az elmúlt 10 évben jelentős változást szenved el. A korábban jellemző adóelkerülés és fekete munka összhatósági üldözésének eredményeképpen a piacon jelenleg átrendeződés zajlik. A korábbi rendszerben meghatározott piaci árra e hatósági intézkedéseknek egyértelmű hatása van: az áfa terhelés növekedése (a tisztán forgó árukból és a pénztárgép-‐programból ez következik az elmúlt 2 évben) a fogyasztói árakban is meg kellene hogy jelenjen. Szintén az árakat befolyásoló tényező az egyre komolyabban vett fekete foglalkoztatás valamint a különféle minőségi, és áru/termék kezelési követelmények megjelenése az utóbbi évtizedben, azonban a vendéglátóiparban e tényezők eredőjeként megjelenő, egyes becslések szerint 60-‐80%-‐os időszaki árváltozás nem jelenik meg teljes körűen. A piaci szereplők egy része a minőségi termékek felé mozdul el (Budapesten a Nyugati téren van egy hely ahol egy jó minőségű kakaós csigáért például 690 forintot kérnek el), míg mások igyekeznek összehúzni a vállalkozás költségeit és lehetőleg talpon maradni addig, amíg ebbe a versenyhelyzetbe más szereplők belebuknak. A fűszerpaprika a vendéglátásban e trendeknek megfelelően szenved el nagyobb piacvesztést: tipikusan a vendéglátás az a szolgáltatás ahol a rosszabb minőségű alapanyagok is elfogynak. Egészen kevés ma még az a vendéglátóhely ahol pl. az alapanyagok minőségbiztosítása mindennapos feladat volna. Magán fogyasztás A magán fogyasztás a kiskereskedelem átrendeződésével képezhető le. Eltekintve attól a szűk rétegtől, akik fűszerpaprika tekintetében igényességüket megfelelő termékismerettel ötvözve tudnak választani a piacon, a többség – bízva a kereskedők beszerzőiben – a boltok által kínált választékot vásárolják. A kiskereskedelemben az elmúlt évtized a beszállítók számára rengeteg negatív trendet hozott. Előfordul, hogy a kereskedelmi láncok által alkalmazott innovatív szerződéses konstrukciók a beszállítókat fedezeti pont alá lökik. A jó minőségű fűszerpaprikához való hozzáférés jelenleg a kereskedelmi egységeken keresztül jellemző. Igaz ugyan hogy egy háztartás éves fogyasztása nem jelentős tétel, ugyanakkor ma alig léteznek annak a feltételei, hogy a háztartások e nagy kereskedelmi láncok elkerülésével, közvetlenül a gyártóktól vásároljanak jó minőségű termékeket. Gyártókon pedig nem feltétlenül a nagy élelmiszer feldolgozó vállalatokat, hanem a kistermelőket, a minőségre jobban odafigyelő, emberi léptékű, tradicionális termelőket értjük ez esetben. A fűszerpaprika minőségi kérdései ugyanakkor ebben a szegmensben hangsúlyosabbak. A magán fogyasztás esetén fontos tényezők lehetnek a különféle minőségtesztek illetve a véleményvezérek írásai, ebből a szempontból kifejezetten negatív eredményt hozott a Gault&Millau 2015 augusztusában végzett minőségtesztje (2014 őszi termést vizsgáltak), ahol a Kotányi fűszerpaprika őrleménye az utolsó helyen végzett. A teszt szubjektivitásán túl elmondható, hogy egy súlyosan válságban lévő termékkel kapcsolatosan is fontos hogy a fogyasztók minőség-‐percepciójára a gyártók ügyeljenek, a hazai termelésű paprikát vásárlók ugyanis az ilyen mérések után akár évekre is más termékek mellett döntenek.

53

Export lehetőségei

A magyar fűszerpaprika-‐export – a szégyenletes 2005-‐ös évet kivéve – meglehetősen stabil, fejlődési potenciált nem tartalmazó képet fest. Jól látható hogy az exportmennyiséget a 2004-‐es botrány kb. lefelezte, és ebből az ágazat azóta sem tért magához. Az export árbevétele nagyságrendileg 7 millió euró körül mozog, Nagyobb probléma, hogy az export szinten maradása mellett a hazai termőterület egyértelműen csökken, így a hazai fogyasztás egyre kisebb mértékben elégíthető ki hazai termékkel.

Ábra 4 Fűszerpaprika külkereskedelem alakulása 1995-‐2012 (Forrás: agraragazat.hu)

Ezer EUR

Fűszerpaprika külkereskedelem alakulása (ezer EUR) 2012-‐2015 június 10000 8000 6000 4000 2000 0 2012. év

2013. év Import

Export

2014. év

2015. január -‐ június

Szaldó

Ábra 5 Fűszerpaprika kereskedelem alakulása 2012-‐2015 június (Forrás KSH statinfo, 09042200 (KGM) időadatsor)

54

Az utóbbi három évben az importunk Ázsiából arányaiban csökkent, de a hazai termelés az export szinten maradása, kisebb mértékű növekedése mellett csupán a hazai fogyasztás egyharmadát képes ellátni, miközben a termőterület mértéke lassan csökkenő trendet mutat. Fontos megjegyezni, hogy hosszabb távon a magyar export kilátásai is rosszak. A magyar paprika egyik fontos versenyhátránya, hogy ezen az éghajlaton a perui (dél-‐amerikai) vagy spanyol napon szárításos eljárás olcsóságát nem tudja reprodukálni, a szárításhoz ma jellemzően fosszilis energiahordozók felhasználása történik, így a világpiaci árhoz képest ma is 30-‐40%-‐os árprémium társul. Ennek leküzdésére megújuló energiaforrások bevonását kellene elvégezni, vagyis a szárítást napenergiával fűtött szárítókban kellene végezni. A prémium árat nem kismértékben adja továbbá a helyi foglalkoztatás relatíve magas közteherviselése, mely által az export versenyképessége romlik. Mindezek mellett a paprikatermelés egyik lehetősége az export hosszabb távon negatív kilátásai mellett is a hazai igények teljesebb körű kielégítése, hiszen az elmúlt években a termésátlagok nem alakultak rosszul, vagyis látszik a mezőgazdasági fejlesztések hatása is. Versenytárs / alternatív termékek fogyasztása, használata A fűszerpaprika felhasználásának egyik fontos területe a közétkeztetés. A közétkeztetés 2015. Szeptemberétől érvényes szabályozása a klasszikus ízfokozók széleskörű használatát tiltja, így az ételek fűszerezése, és az ezzel kapcsolatos innováció mindenképpen teret nyer. A só, zsír, cukor a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet szerint lényegében száműzetésbe került a közétkeztetésben. Ennek hatására, elsősorban a gyermekek számára új fűszerezési, ételízesítési technikák bevezetésére kell sort keríteni, melyben a fűszerpaprika termelő települések allokálhatnak kutatási, vagy termékfejlesztési kapacitásokat. Ebben a rendeletben tehát nem csak a nehézséget kell az önkormányzatoknak azonosítani (hogy ti. a só nélküli ételek hagyományos elkészítése miatt az ételek ízetlenek, így a gyerekek elutasítják azokat) hanem a lehetőséget is, hogy a szabályozás utat nyitott alternatív ételízesítési eljárások előtt. És a fűszerpaprika használata (még ha nem is a csípős fajták) fűszerkeverékekben vizsgálandó irány lehet. A fűszerpaprika felhasználásának alternatívája lehet a különféle egyéb chili paprikák használata is. Ma már Magyarországon is zajlik a magasabb kapszaicin-‐tartalmú chili paprikák termelése és feldolgozása, melynek példájaképpen már kifejezetten magyaros külsőben is kaphatóak chili paprikából készült őrlemények, zúzalékok és krém állagú ételízesítők. E termékek esetében a marketing a kulcs, megkülönböztető jegyük ugyanis a magyar fűszerpaprikához képest nagyobb mértékű csípősségük. Íz-‐, aroma és illatanyagaik már mérések alapján is elmaradnak a magyar paprika élvezeti értékét biztosító anyagokhoz képest14. 14

Forrás: Hovorkáné Horváth Zsuzsa: FŰSZERPAPRIKA ŐRLEMÉNYEK ÉRZÉKELT ÉS MÉRT SZÍNJELLEMZŐI, http://phd.lib.uni-‐corvinus.hu/21/1/horvath_zsuzsa.pdf )

55

5.1.1.2 A piacról és a piac által elismert termékjellemzőkről, a piaci stratégia fókuszairól A fűszerpaprika termékjellemzőit tekintve a minőségét meghatározó elemek túlsúlya figyelhető meg. A paprika zamatát, illatát a benne a szárítás során megőrzött (kismértékben a hő hatására létrejött) valamint az őrlés során felszabadított anyagok adják. A világon a fűszerpaprikát jellemzően 5 fő fajta terméséből készítik. A Magyarországon termesztett valamennyi fűszerpaprika-‐fajta a Capsicum annuum var Longum fajba sorolható. A Közép-‐ és Dél-‐ Amerikában valamint Ázsiában a C. chinense, a C. frutescens, a C. pubescens és a C. baccatum var. pendulum fajok termesztett változatai, fajtái ismertek és jelentősek15. A magyar fűszerpaprika az alföldi talaj és éghajlat speciális kombinációjának hatására teljesen egyedi, íze, illata és aromája másutt nem található meg. Hiába alacsonyabb a színezéktartalma (és világosabb, kisebb színező képességű őrleményt ad), valamint kevesebb a kapszaicin-‐tartalma más őrleményeknél (kevésbé csípős azoknál), a világpiacon még magasabb előállítási költsége mellett is helye van. A termék egyedisége mellett ki kell emelni, hogy a felhasználók e termékjellemzőket nem feltétlenül értékelik. A fűszerpaprika ilyen finom eltéréseit nem érzékeli az átlagos felhasználó, bár modern elemzésekkel kémiai úton vagy színképelemzéssel általában a vegyületek kombinációjából egyértelműen megállapítható mely országból származik az őrlemény. Azok a termékjellemzők, melyek a fogyasztók számára nem különösebben érzékelhetők, hosszú távon nem is eredményeznek prémium árat, hacsak nem sikerül fenntartani azt a minőség-‐ percepciót, mely miatt a luxuscikkeknek vagy különlegességeknek a piacán maradhat. A fogyasztók nagy többségénél a dél-‐amerikai vagy ázsiai termelők olcsósága ezt a pozíciót támadja, sikerrel. A magyar fűszerpaprika esetében tehát kétfajta piaci pozíciót szükséges egyszerre elfoglalni, és ez különösen nehézzé teszi a termék pozícionálását. Termék pozíciója: prémium minőség A prémium minőséget, a speciális termőterület, zamat és illat egyediségét a piac egy része hajlandó csak megfizetni. A 2004-‐es botrány ennek a piacnak ártott a legtöbbet. Miután felmerült, hogy a magyar fűszerpaprika egészségkárosító hatású, a prémium minőséget kereső vevők másfelé fordultak. Ennek a pozícionálásnak a lényege továbbra is az aktív termékkommunikáció, a szokásos, prémium termékekre vonatkozó eszközökkel. Ahhoz azonban hogy a piac prémium minőségűnek ismerje el a terméket, szükséges annak rendszeres megméretése is, valamint az, hogy a termék előállítás folyamatában szereplő 15

Forrás: mint fent.

56

kulcsfontosságú személyeknek kellő tudása álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a gyártás során a lehető legkevesebb hibával álljon elő a kész alaptermék. Ebben az eljárásban javasolt a híres magyar borvidékek sikeres modelljeinek követése, amennyiben a bor hasonló pozíciót foglal el a piacon, mint a fűszerpaprika, azonban annak prémium jellege, és az ehhez kapcsolódó értékesítési és marketingkommunikációs eszköztár sikeres használatára sok példa áll rendelkezésre. A minőséget tehát nem elég előállítani, be is kell tudni mutatni. Ehhez a hagyományos termékmarketing mix használatán felül érdemes közvetlenül a fogyasztókat, felhasználókat megszólítani. Ennek eszközei lehetnek: • Választás fontosságát üzenő kampány a jó minőségű paprika élettani hatásaival • Kóstoló, főzőverseny a rendezvényeket látogatók meggyőzésére • Fősodratú média (pl. Borbás Marcsi műsorai), ahol a felhasznált alapanyagokra alapozva teljeskörű helyi program bemutatására is van lehetőség • Speciális termékelhelyezések, termékminták, a környék paprika-‐pirossá alakítása nagyobb forgalmú helyeken • Ceteris paribus tesztelés (pl. milyen lesz egy gulyásleves ha korrekt paprikából csinálják ahhoz képest ha nem) • Paprika-‐minőség tanúsítvány használata és kommunikációja, paprika verseny, díj osztása (nem egyetlen termék-‐előállító van a környéken) Termék pozíciója: tömegtermék a világpiacon Az alapvető fűszerpaprika-‐őrlemény terméket a piacon más hasonló tömegtermékkel összehasonlítva annak árbeli versenyképességét meghatározó tényezők felől közelítve azt látjuk, hogy helye van az innovációnak, termékfejlesztésnek, és a méretgazdaságosság miatti optimalizálásnak is. Ennek eszközei lehetnek: • Növénynevelési technológiai innovációk (precíziós mezőgazdasági felkészülés) • Növénynevelés költséghatékonyságának vizsgálatai, közös járási üzleti tervezés és a beruházások, folyó költségek optimalizálása o Közös beszerzések, termelői egységes fellépés a növényvédőszerek, eszközök, közművek szállítói felé o Munka-‐optimalizálás, a közterhek optimális elosztása különféle kisvállalkozói, őstermelői kedvezmények figyelembevételével és kihasználásával o Új technológiák kipróbálásával jelenlegi költségokozók kiváltásának (pl. alternatív növényvédelmi eljárások) vizsgálata • Betakarítás, szállítás, őrleménygyártási logisztikai költségek optimalizálása • Őrleménygyártási technológiai költségek felülvizsgálata és gyártástechnológiai fejlesztés (pl. szárítás megoldása megújuló energiaforrások felhasználásával)

57

• Foglalkoztatás közterheinek optimalizálása részmunkaidős, vagy egyéb atipikus foglalkoztatási formák támogatásával • Szabad kapacitások felismerése, mérése és kihasználása az értékláncban szereplők között a teljes vertikumban Mindezek figyelembevételével a javaslatban szereplő folyamatos együttműködésben mind a minőségi termék értékesítésének lehetőségeire, mind pedig a termék létrehozás költségokozóinak vizsgálatára és járási szintű optimalizálására kellő hangsúlyt kell fektetni. 5.1.1.3 A helyi termelési lehetőségekről A fűszerpaprika értéklánca több fő elemből áll. Ezek az elemek egymásra épülnek, és jellemzően egyre nagyobb hozzáadott-‐értéket képviselnek.

1. Termény előállítása

2. Termény feldolgozása, előkészítése termékelőállításhoz

3. Ternék elkészítése (őrlemény, vagy egyéb termék a paprikából) és kereskedelme

4. Őrlemény vagy egyéb termék felhasználásával újabb termék előállítása

5. Őrlemény kapcsán szolgáltatások nyújtása

Ábra 6: A fűszerpaprika-‐növényből kiinduló értéklánc sematikus rajza

A helyi vállalkozások ezen az értékláncon belül jellemzően az első, második és harmadik pozíciót foglalják el. Az egyes értéklánc-‐pontokon érdemes számbavenni: • • • • •

A koncentráció mértékét A hozzáadott értéket A méretet A vertikális terjeszkedés lehetőségeit Az értéklánc szomszédos szereplőivel való együttműködés lehetőségeit.

Termény-‐termesztők A mórahalmi járásban jelenleg százas nagyságrendben találhatók termény termesztésével foglalkozó gazdák. Az átlagos néhány hektáros termőterületi méretből adódóan a koncentráció alacsony, a felvásárlási árak nyomottsága miatt hozzáadott értékük alacsony. A megfelelő termény minőség pedig alapvető a késztermékek minőségének szempontjából, mivel nem állnak rendelkezésre nagy számban eljárások, melyek a termény és a késztermék minősége közötti szoros összefüggést

58

lazítanák. A fűszerpaprika kapcsán a korábbi borgazdasági példához hasonló kémiai eljárások nem alkalmazhatóak, így a termény minősége és a késztermék minősége közötti összefüggés szorosabb. A termény előállítói kisebb méretekben terjeszkednek vertikálisan a késztermék-‐előállítók felé. Sok esetben maguk is foglalkoznak a termék-‐előállításhoz szükséges előkészítéssel, szárítással, szállítással. A kistermelői fűszerpaprika előállításáig igen, annak hatékony piacra viteléig azonban jellemzően már nem jutnak el. A megtermelt árut kiegészítésképpen, kisebb mennyiségekben hozzák létre, országos terítéssel, marketinggel, netán termékfejlesztéssel nem foglalkoznak. Együttműködésük jellemzően kimerül a nagyobb feldolgozócégekkel való szerződés megkötésében. Előfordul a vetőmag-‐támogatás miatt együttműködés is néhány esetben. Termény előkészítés és feldolgozás A terményt előkészítő és feldolgozó kapacitás, valamint ebből készterméket előállító kapacitás jellemzően néhány helyi nagyvállalat kezében van. Az előállítás mellett a kereskedelem is fontos eleme az értékláncnak. E vállalkozások jelenleg a 2004-‐es szint feldolgozására is képesek, tehát a termény mennyiség növeléséhez jelenleg lényegében rendelkezésre állnak a feldolgozó szabad kapacitások. Ennek kapcsán érdemes jelezni, hogy a kapacitás mértéke miatt a feldolgozói koncentráció magas, azonban ezek vertikális terjeszkedése ennek megfelelően nem jellemző. Jóllehet milliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolítanak, eredményük alacsony, bár ez adódhat az adóelkerülő magatartásból. Jellemzően termény-‐termelőkkel és kereskedelmi partnerekkel kötnek megállapodásokat, bel-‐, és külföldön egyaránt. Fontos részei a helyi érdekeknek, gazdasági mellett politikai jelentőségük is nagyobb. Termék elsődleges felhasználói, mint termék-‐előállítók A fűszerpaprika egyéb termékekbe történő felhasználását termék-‐előállítás céljából nem járás-‐ specifikusan végzik vállalkozások. E vállalkozások profilja jellemzően a vendéglátás, konzervipar (készételek forgalmazása). Szoros kapcsolatuk nagyfokú dekoncentrációjuk miatt a mórahalmi járási esélyegyenlőség biztosításával nincsen, bár a mórahalmi járásban is megtalálhatók. A későbbiekben, a javaslattételi résznél az ebbe a szegmensbe tartozó járási vállalkozásokat mégis szükséges lesz megemlíteni, mert az értéklánc egyéb szereplőivel való együttműködésük, illetve az együttműködés kereskedelmi kapcsolatokon túli erősítése kritikus a terület versenyképessége szempontjából. A vendéglátóipar szerepe a környék vonzerejének meghatározásában kritikus, így ezek a vállalkozások nem csak jelen fejezet szerinti szerepükben, de a későbbiekben a járási esélyegyenlőséget megalapozó foglalkoztatás-‐növekedés szempontjából is fontosak lesznek. Szolgáltatásnyújtók

59

A járási szálláshelykínálók, valamint szabadidős és rekreációs programokat biztosító vállalkozások jelentik az értéklánc végét. Mögöttük már kizárólag végfelhasználók helyezkednek el, vagyis a szerepük a felhasználók helyi (járási) élményeiben meghatározó. A téma szorosan összefügg a külön tárgyalt turizmussal is. A szállásadók és programszervezők ugyanis a helyi jellegzetességekre építve, de már magától a terméktől alapvetően függetlenül nyújtják szolgáltatásaikat. Koncentrációjuk alacsony, azonban területi összefogásuk, a helyi programok kialakításában végzett koordinációjuk elengedhetetlen. 5.1.1.4 Az alaptermék előállításáról A jelen munkában a járási esélyegyenlőség megteremtése szempontjából az alaptermék előállításának képességét ismertnek vesszük. Megfogalmazunk ugyan olyan, az előállítást befolyásoló javaslatot, melynek hatására a termék prémium pozícionálása vagy költséghatékonyabb előállítása vizsgálható, azonban annak elvégzése nem jelen munka feladata. A járási esélyegyenlőségi szempontokat az szolgálja legjobban, ha a területen az egyik korábbi pontban leírt értékláncban minél jobban jellemzővé válik az egyes szereplők járási szintű együttműködése, illetve az esélyegyenlőség céljainak kapcsán az egyes célcsoportok jobb bevonása vagy a foglalkoztatás növekedésén keresztül életszínvonaluk emelkedése. Az alaptermék előállításán felül azonban vizsgálni kell a jövedelemnövelő faktorokat külön-‐külön is, ugyanis a végső célja a mórahalmi járásban indítandó fűszerpaprika programnak az, hogy a helyben maradó jövedelem mennyiségét növelje. Mennyiség növekedése Mint korábban láthattuk, az exportra termelt mennyiség hosszú távon várhatóan stagnál, azonban a belföldi fogyasztásban az ország importra szorul, így a termelés mennyisége elvileg a korábbi, 2004-‐ es szintre emelhető. A mennyiség növeléséhez azonban a technológia fejlesztése, és a világpiaci árhoz való közelítés szükséges, vagyis le kell küzdeni néhány versenyképességet korlátozó tényezőt, melyek az előállítás árát magasan tartják. Termékfejlesztés (esettanulmányokkal) Termékfejlesztésen azt értjük, amikor a már meglévő terméket valamely fontos tulajdonságában megváltoztatva, átalakítva, esetleg csomagolásában, adagolásában változtatva visszük közelebb az időközben változott felhasználói igényekhez. Néhány példa termékfejlesztésre, melynek nagyon komoly haszna volt a gyártó számára. Szándékosan távolról indulva a mosószerek piacán már régóta zajlott a verseny a hagyományos eszközökkel: mindenféle mosóporok és mosógélek versenyeztek egymással, melyek mindegyike valamilyen a mosással kapcsolatos tulajdonságukban igyekeztek kiválóak lenni. Ezekben az években elpuffogtattak már mindent, ami egy embernek eszébe juthat egy mosószer tisztító hatásától, sőt a termékfejlesztés fontosabb lépéseit is meglépték adalékanyagok, látványos grafikák és a tömegből kitűnni akaró csomagolás tekintetében.

60

Újszerűséget ebbe a kissé elavult, lassuló fejlesztésű piacba az előre csomagolt adagolású mosószerek megjelenése hozott. A mosószer adagolása ugyanis mindig problémás volt: sokan kupakkal, sokan a mosógép adagolóján lévő vonallal, de legtöbben csak úgy szemre adagolták a mosószert. Néhány évvel ezelőtt aztán megjelent a mosásonként adagolt mosószer, mely a terméken magán nem, de a csomagolásán (ti. vízben oldódó kis zacskókba adagolta a mosószert) változtatott. Ezzel megszüntetett néhány problémás területet: nem kell az adagolással bíbelődni, nem kell a mosógép adagolóját rendszeresen tisztítani, elegendő egy kis zacskót minden mosásba a ruha közé bedobni. Önmagában persze a praktikussága a termékfejlesztés, azonban ezzel a csomagolási trükkel ma a mosószert azonos mennyiségű nem zacskózotthoz képest (kb. 1000 Ft/kg) háromszoros (kb. 3000 Ft/kg) áron tudja eladni. Végső soron ez a termékfejlesztés célja. Magyarországon néhány éve jelentek meg a fűszerek, melyeket sütőzacskóval egybecsomagolva árusítottak. A termékfejlesztés azért zseniális, mert a húshoz használható fűszerkeveréket úgy vitték a felhasználáshoz közelebb, hogy közben a többletköltséghez viszonyítva hatalmas áremelést tudtak végrehajtani. 25g fűszer ebben a csomagolásban kb. 300 forintos fogyasztói áron kel el, mely kb. 12.000 forintos kilogrammonkénti árat jelent szemben a fűszerkeverékek szokásos 5-‐7 ezer forintos árával. A Kotányi kínálatában több olyan fűszerkeverék is van mely az összecsomagolás ötletét tartalmazza, de érdemes volna a fűszerpaprika felhasználásában is összecsomagolásban, a konyhakészhez közelebb kerülő termékfejlesztésben gondolkozni.

Ábra 7: példa a sikeres termékfejlesztésre

Anélkül, hogy a konkrét gyártási technológia ismeretében pontos fejlesztési célokat fogalmaznánk meg javasoljuk, hogy a termékfejlesztés alábbi irányaiban kezdjenek el gondolkodni: • Co-‐branding, vagyis olyan termékkel való közös brand vagy csak közös csomagolás kialakítása, mely jellemzően közösen kerül a fűszerpaprikával készült ételekkel elfogyasztásra. • Fűszerpaprika, vagy a gyártási folyamat során előálló hulladék, maradék alternatív felhasználásának kutatása pl. kozmetikai ipar, növényvédelem terén • Félórás receptek konyhakész elemeinek megteremtése, melynek egyik fontos eleme a fűszerpaprika. Összegyűjtöttünk néhány közismert és közkedvelt receptet melyek a vizsgálat kiindulópontjául szolgálhatnak: o www.mindmegette.hu/korozottel-‐toltott-‐paprika-‐es-‐paradicsom.recept o www.mindmegette.hu/bableves-‐angolszalonnaval.recept o www.mindmegette.hu/babos-‐lecso-‐ii.recept o www.mindmegette.hu/baconben-‐sult-‐csirkemaj.recept

61

o www.mindmegette.hu/boros-‐gombasalata.recept o www.mindmegette.hu/borsoporkolt-‐husgolyokkal.recept o www.mindmegette.hu/feherboros-‐tojasleves.recept o www.mindmegette.hu/hideg-‐sajtkrem-‐trio.recept o www.mindmegette.hu/kolbaszos-‐vajkrem.recept o www.mindmegette.hu/paprikas-‐krumpli-‐fustlivel.recept o www.mindmegette.hu/parasztgulyas.recept o www.mindmegette.hu/reszeges-‐hal.recept o www.mindmegette.hu/sajtban-‐sult-‐tojas.recept o www.mindmegette.hu/tepertokrem-‐parasztosan.recept o www.mindmegette.hu/tojasporkolt-‐sonkaval.recept o www.mindmegette.hu/uborkas-‐repas-‐zoldsegragu.recept o www.mindmegette.hu/virslis-‐zoldborsoporkolt.recept • A fűszerpaprika felhasználásával konyhai segédanyagok, kész panírok, pácok, pörkölt és levesalapok készítése, szárított vagy tablettázott (kocka) formában, esetleg konzervként.

Kommunikáció fejlesztése Szintén fontos vizsgálni a kommunikációs eszközök használatát, és jó gyakorlatok megismerésével és alkalmazásával a térségi termékkommunikációt és a járási értékek imázskommunikációját fejleszteni. Ehhez célszerű konkrét termékek köré épített kommunikációs jó gyakorlatok átvétele, pl. borvidékekről vagy termelői gazdaságok által előállított más termékek előállítóitól. 5.1.1.5 Javaslattétel járási szintű egyeztető fórumról és annak feladatairól A fenti négy alfejezetben meghatározott vizsgálatok rendszeres elvégzése, a termék több szempontú körbejárása, a járási szempontok érvényesülése oda vezet, hogy a program jelentősen hozzájárul a járási esélyegyenlőségi problémák orvoslásához, elsősorban a foglalkoztatásra gyakorolt hatásán keresztül. A program egy laza együttműködést feltételez a résztvevők között, azonban olyan szervezet létrehozását célozzuk meg, mely a termék kérdésköreit részletesen, és lehetőleg formálisan elfogadott stratégiákban, javaslatokban vizsgálja és formázza meg. A szerteágazó területek munkacsoportok alakítását feltételezik. A munkacsoportok munkáját koordináció végzi. Az egyes szervezeti egységek fő feladatait az alábbiak szerint részletezzük:

62

Fűszerpaprika program koordináció Járási önkormányzatok összefogásában

Adminisztráció, dokumentálás, külső meghívottak kezelése Önkormányzati adminisztrátor

Technológia fejlesztési munkacsoport Tagjai a környék agrár technológiában jártas szakemberei, termelők és gyártók képviselői

Pénzügyi és kereskedelmi munkacsoport Tagjai a környék fűszerkereskedői és kisebb termékelőállítói, valamint pénzügyi szakemberek

Termékfejlesztési munkacsoport Tagjai termék-‐ fejlesztéssel foglalkozó szakemberek, más iparági gazdálkodó szervezetek

Turisztikai, és külső kapcsolatok munkacsoport Tagjai szállásadók, szabadidős programok szervezői, rekreációs szakemberek

Esélyegyenlőségi munkacsoport Tagjai az önkormányzatok esélyegyenlőségi felelősei, TKKI, és helyi munkaadók

Program koordináció A program koordináció fő feladata, hogy meghatározza a program fő irányát, és feladatokat adjon, valamint beszámoltassa a munkacsoportok vezetőit a munkacsoportokban végzett munkáról. Feladata továbbá a végrehajtás elősegítése érdekében a járási közhatalmi szervek felé formális javaslattétel, piaci szereplők és lakosság felé pedig együttműködési megállapodások előkészítése. E feladataiban a munkacsoportok felé feladatokat delegál. A koordináció feladata a munkacsoportok között felmerülő ellentétek feloldása, vagy szinergia-‐lehetőségek felismerése és érvényre juttatása. Adminisztráció Az adminisztrációs szakember vagy csoport feladata a program koordináció támogatása adminisztratív eszközökkel: • A munkacsoportok és a koordináció üléseinek szervezése, jegyzőkönyvezése • A munkacsoportok vagy a koordináció eredménytermékeinek az érintettekhez való eljuttatása • A koordinációs tevékenység kommunikációja a külső érintettek (lakosság, programban nem résztvevők, média) felé. • Érintett szervezetek nyilvántartása, kapcsolattartási segítségnyújtás. Technológia-‐fejlesztési munkacsoport A technológia-‐fejlesztési munkacsoport fő feladata, hogy a fűszerpaprika-‐programot a megvalósíthatóság talaján tartsa. Feladatai:

63

• Technológiai szaksajtó figyelése, publikált alkalmazott kutatási eredmények helyi alkalmazásának vizsgálatai • Megvalósíthatósági vizsgálatok és javaslattétel közös technológiai innovációk kipróbálására, közös finanszírozására • Más munkacsoportok által javasolt előállítási vagy egyéb folyamatokat érintő változtatások, termékfejlesztések technológiai ellenőrzése, elemzése.

Pénzügyi és kereskedelmi munkacsoport A munkacsoport fő feladata hogy pénzügyi vizsgálatokat végezzen, valamint kereskedelmi lehetőségeket tárjon fel a programban résztvevők számára. Ezen belül: • A termény és termékelőállítás folyamatát tevékenységköltség-‐mérési (ABC) módszertannal elemezze és tárja fel a költségmegtakarítási lehetőségeket az értéklánc szereplőinél. • Végezzen pénzügyi megtérülési vizsgálatokat a technológiai munkacsoport által készített megvalósíthatósági tanulmányokhoz • Végezzen beruházási térülési számításokat, dolgozzon ki egységes módszertant a program résztvevői számára technológiai és termékfejlesztési témák pénzügyi vizsgálatához. • Végezzen piackutatási feladatokat a meglévő termény vagy termékek piaci értékesítési lehetőségeinek feltárására • Végezze el a programban résztvevők kereskedelmi szerződéseinek elemzését, és mutasson rá a hiányosságokra, fedezeti pont alatti szerződésekre (az ABC modell birtokában), ezáltal járuljon hozzá a járási gazdálkodás fenntarthatóságához • Létesítsen kapcsolatokat kereskedelmi szempontból fontos más szervezetekkel, a termény vagy termékek pozíciójának erősítése, promóciója végett. Termékfejlesztési munkacsoport A termékfejlesztési munkacsoport feladata, hogy komplex szemléletben végezzen termékfejlesztési előkészítő feladatokat, vagyis vizsgáljon olyan lehetőségeket, melyek a helyi termék előállítás számára inputként szolgálnak a továbbfejlesztések elindításához. Mindehhez használja a pénzügyi munkacsoport elemző kapacitását a termékfejlesztés megtérülési számításainak elkészítéséhez. Feladatai: • Piacfigyelés, a nemzetközi piacon látható termékfejlesztési ötletek és megvalósult fejlesztések figyelése • Piackutatási tevékenység a termékfejlesztési ötletek életképességének vizsgálatára a kereskedelmi partnerek és a fogyasztók körében • Termékfejlesztési ötletek dokumentált vizsgálata, fejlesztési javaslatok elkészítése • Fogyasztókkal való kapcsolattartás, rendezvények keretében termékfejlesztési eredmények bemutatása és tesztelése

64

Turisztikai és külső kapcsolatok munkacsoport Fő feladata a fejlődő értéklánc külső kapcsolatainak létrehozása és feltérképezése, vagyis turisztikai szolgáltatókkal és más külső érintettekkel való kapcsolattartás, így különösen: • A turisztikai szolgáltatók számára (utazásszervezők) olyan ajánlatok, csomagok összeállítása, melyeket kínálatukba beemelhetnek • Médiakapcsolatok létrehozása és ápolása, hogy a fősodratú média is értesüljön a helyi törekvésekről, eredményekről • Nemzetközi turisztikai szemlézés, a régió turisztikai megjelenésének figyelése, javaslattételek az elkészült programcsomagok kiajánlására a helyi szállásadókkal programszervezőkkel közösen Esélyegyenlőségi munkacsoport A többi munkacsoport számára nyújt támogató szolgáltatásokat, a szükséges munkaerő megtalálásában, illetve az esélyegyenlőségi csoportoknak megfelelő atipikus foglalkoztatási formák terjesztésében, a következő feladatok mentén: • Részt vesz a technológiai, termékfejlesztési munkacsoportok javaslatainak véleményezésében, azokhoz hozzáadja az esélyegyenlőségi szempontokat • Biztosítja a járásban a foglalkoztatók számára az atipikus foglalkoztatási formákról való kellő tájékoztatást, rendezvényeket szervez az atipikus foglalkoztatás formáinak ismertetésére, előnyeik kommunikálására • Vizsgálja a helyi vállalkozások, foglalkoztatók működését, javaslatot tesz atipikus foglalkoztatási formák használatára • Bevonja az önkormányzati feladatellátás szervezésében résztvevőket a fűszerpaprika program miatti esetleges igényekhez való jobb illeszkedés megteremtése érdekében • Járási szinten létrehozza és üzemelteti az esélyegyenlőségi csoportokat és a nekik szóló atipikus foglalkoztatási lehetőségeket összekötő portált, vagyis olyan online felületet készít, mely: o Regisztrált foglalkoztatóknak lehetővé teszi részmunkaidős vagy távmunka lehetőségek felajánlását o Munkakeresőknek lehetővé teszi az ilyen munkakörökre való jelentkezést o A foglalkoztatási lehetőségeknél minden esetben biztosítja, hogy az esélyegyenlőségi csoportok részvételére vonatkozó szempontok és információk minden esetben rendelkezésre álljanak (álláshirdetéseknél megjelenjenek a munkavállalók alkalmasságát jelző kritériumok, pl. hogy az adott munkakört mozgáskorlátozottak is végezhetik-‐e). 5.1.1.6 Gyakorlati megfontolások Mindezek alapján a javaslatban szereplő fórum feladatai és az általa elérhető eredmény jelentős, azonban szükséges a járási érdekek egyeztetése és a fórum ellustulásának megakadályozása végett

65

olyan indikátorok meghatározása, melynek teljesülése nem csupán elismerést, de akár anyagi ösztönzőt is jelent a résztvevők számára. Javasolt továbbá az ülésezés rendjét rendszeressé (pl. havonta) tenni, ahol minden munkacsoport-‐ vezető kötött formában beszámolót tart az időszakban elvégzett feladatokról, illetve minden alkalommal a munkacsoport témájához kapcsolható vendégelőadó is tart előadást valamely kapcsolódó témáról. Ez utóbbi formálisabbá, és rendszeresebbé teszi az üléseket (külső elvárást fogalmazva meg). A jelentési kötelezettség miatt pedig tartalommal töltődik fel a munkacsoport munkája. A munkacsoportok a koordináció rendszeres (pl. kéthavonta tartott) ülésein beszámolnak az elvégzett feladatokról, bemutatják az elkészült stratégiákat, javaslatokat. A koordináció a javaslatok elfogadását és végrehajtásának megkezdéséül pl. a képviselőtestületek elé terjesztését rendelheti el.

5.1.2 Öntözőfürt, a helyi sajátosságok jobb kihasználása és járási szintű együttműködés megalapozása A járás földrajzi szempontból meglehetősen homogén táj, tiszta kiterjedt tanyavilág. A települések jó része az 1950. évi közigazgatási átszervezést követően vált önálló településsé, előtte a tanyavilág kisebb koncentrációi voltak megfigyelhetőek. Szeged és Kiskundorozsma szegényparaszti kitelepülői töltötték fel a településeket. E szerkezet hosszabb távú fennmaradása várható. A területet kiterjedt mesterséges csatornahálózat teríti be. A térség egyetlen természetes felszíni vízforrása a Tisza. A térség ökológiai jellemzői a hagyományos, szántóföldi művelésre alapozott mezőgazdálkodást csak kis mértékben teszik lehetővé, így fejlődött ki a speciális talaj-‐ és éghajlati adottságokhoz alkalmazkodó homoki gazdálkodás. A termelést a kisbirtokok túlsúlya jellemzi. Ez a birtokszerkezet azonban nem negatív hatású, hiszen az intenzív gazdálkodás hozamai elérik, sőt meghaladják a gazdaságosan csak nagyobb birtokméreten végezhető szántóföldi művelését. Az adottságok a napfényigényes, hőigényes, de kis vízigényű kertészeti kultúrák termesztését teszik lehetővé, vagyis homoki szőlő, hajtatott zöldségfélék és spárga termesztése zajlik, míg a gyümölcstermesztés visszaszorulóban van. „A vizsgált térségben az időjárási helyzet nagy szélsőségek között változik. Ugyanabban az évben előfordulhat a tél végén, tavasszal, belvízzel kísért árvíz, és a nyári hónapokban pedig erősen aszályos időjárás.”16 Ennek megfelelően a terület gazdálkodását e helyzetek megfelelő kezelése erősen befolyásolja. Az aszályos és belvizes időszakok váltakozásai a terményre gyakorolt hatáson keresztül a teljes környék életszínvonalát meghatározzák, az ellenük való védekezés tehát járási szintű feladat. 16

Forrás: Crosswater területspecifikus vízgazdálkodási tanulmány, 87.o.

66

A már hivatkozott területspecifikus vízgazdálkodási tanulmány néhány prioritást határoz meg e két problémára: • Az aszály kezelésére a víztakarékos technológiák elterjesztése • A belvíz kezelésére o a lehulló csapadék minél nagyobb mennyiségének helyben tartása, az összegyülekezés lassítása o a veszélyeztetett területen élők árvízi tudatosságának növelése és a döntéshozók tájékoztatása o a befogadó főcsatornák szivattyútelepeinek kapacitás-‐növelése, a teljes vízgyűjtő szinten történő tervezéssel (pl. Horgos-‐Martonos csatorna problémája) A vízgazdálkodási stratégiában meghatározott intézkedések az alábbiak:

Ábra 8 A Homokhátság vízgazdálkodási stratégiájának stratégiai céljai (Forrás: Crosswater vízgazdálkodási tanulmány, 2014)

A stratégiai célokból levezetésre kerültek a 2014-‐2020 időszakban végzendő témába vágó tevékenységek, melyeket a Homokháti Kistérség Területfejlesztési Koncepciója 2014-‐2020 dokumentum részletez. A területfejlesztési koncepció a feladatokat fejlesztési programokba rendezi, melynek végrehajtására az alábbi logikai sorrendben tesz javaslatot: • Öntözőszövetkezetek kialakítása (1. Strat. cél 11. intézkedés) • Öntözőtelepek létrehozása a kistérség stratégiai jellegű̋ pontjain (1. Strat. cél 9. intézkedés) • Vízelvezető csatornahálózatok burkolása, korszerűsítése belterületen (4. Strat. cél 4. intézkedés) • Vízelvezető csatornahálózat felújítása és rendszeres karbantartása külterületen (4. Strat. cél 4. intézkedés, 7. intézkedés) • Víztározók építése, csapadékgyűjtők, záportározók kialakítása (4. Strat. cél 12. intézkedés) • Erdőtelepítés (4. Strat. cél 9. intézkedés) • Natura 2000 területek hasznosítása (közvetve a 6. Strat. célon keresztül) • Vizes élőhely rehabilitációs programok (közvetve a 6. Strat. célon keresztül) A fejlesztési programok végrehajtására lehetőséget és forrást két program biztosít. A Településfejlesztési Operatív Program 2014-‐2020 (TOP) és a Környezet-‐ és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP).

67

A TOP az Európai Unió Területi Agendája 2020 dokumentumban megfogalmazott regionális politikai megközelítéssel összhangban határozza meg a 2014 – 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban hazánk decentralizált fejlesztési céljait, beavatkozásait. A TOP helyi szintű – így településekre, megyékre – vonatkozóan megvalósítani kívánt fejlesztések alapdokumentuma. A TOP által a térségspecifikus fejlesztési célok, elképzelések megvalósítására mutatkozik lehetőség, így általa helyi igények is hatékonyabban érvényesíthetőek. A KEHOP az EU 2020 dokumentumnak a környezetvédelemre, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a szén-‐dioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó tematikus céljainak megvalósítását segíti elő hazánkban. A két program keretében végrehajtandó beruházások tekintetében a járási együttműködés az alábbi pontokban célozza a programok forrásainak optimális lehívását: Közös, beruházás-‐optimalizált tervek készítése Önerő és előfinanszírozási források biztosítása együttes, koordinált fellépéssel Sablonok készítése a pályázati források lehívásához (egységes tervdokumentáció) Beszerzések összehangolása Üzemeltetési és karbantartási feladatokra járási szintű ellátást biztosító vállalkozás együttes alapítása • E vállalkozás szabad kapacitásainak kiszervezése más járási feladatok ellátására vagy más járásokban hasonló feladatokra (szinergikus hatások elérése) • Az önkormányzatok ingatlanainak vagy termelőeszközeinek esetleges igénybevételével a projektek és az önkormányzati részvétel szinergiái kihasználhatóak. • • • • •

A projektek eredményeképpen az infrastruktúrafejlesztések megvalósulása több tényező miatt is hatással van a járási esélyegyenlőség alakulására. Ezek: • A hatékonyabb vízgazdálkodás a mezőgazdasági tevékenység magasabb jövedelmezőségét biztosítja, ezáltal az e tevékenységgel foglalkozók jövedelme nő • A fejlett infrastruktúra további fejlesztési lehetőségeket eredményez, melynek megvalósítása további forrásbevonást tesz lehetővé • A magasabb járási jövedelem az adóerő növekedésén keresztül jobb közszolgáltatásokat tesz lehetővé

68

5.1.3 Lakossági energiahatékonyság emelése, az energiatudatosság terjesztése „A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, amelyből energia nyerhető ki, és akár naponta többször ismétlődően vagy folyamatosan rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.”17 Az energiahatékonyság több területen mérhető fogalom, a lakossági ingatlanok energiahatékonyságától kezdve az ipari létesítmények energiahatékonyságán át a középületek energiafelhasználási hatékonyságáig sok tényező foglalható bele. Mégis, a mórahalmi járás helyi esélyegyenlőségi programjainak intézkedési terveiben jelentős közös beavatkozási faktorként azonosítottuk az elszegényedés megállítását, az adósságspirál megfékezését illetve ezen keresztül a háztartások (ezen belül is elsősorban nők, gyermekek, mélyszegénységben élők) életszínvonalának emelését. Ebből következik, hogy a háztartások egyik legnagyobb kiadásnövelő tényezője, a rezsi fontos szerepet kell kapjon az elkövetkező évek cselekvési tervét meghatározó járási esélyteremtő programtervben. Az esélyegyenlőségi célcsoportok mint háztartások, és mint mezőgazdasági kistermelők is szerepelnek a program célcsoportjai között, így a jelen fejezetben javasolt programok is e két célcsoportot célozzák: • A lakosságot a háztartási energiafelhasználás hatékonyságának növelésén keresztül • A kistermelőket a fűszerpaprika szárítási folyamatának megújuló energiával való ellátásán keresztül. Mindkét célcsoportban fontos energiahatékonysági lépések tehetők, melyhez azonban beruházási forrásokra és a helyi önkormányzatok, piaci szereplők aktív támogatására van szükség. Lakosság háztartási energiafelhasználásának hatékonyabbá tétele A járási esélyteremtő programtervben a lakosság háztartási energiafelhasználásával kapcsolatosan az alábbi beavatkozási pontokat azonosítottuk: • Fűtés és használati melegvíz-‐előállítás energiahatékonyságának növelése o A házak hőszigetelésének javításán keresztül o Alternatív megújuló energiaforrások használatával • Háztartási nagygépek energiahatékonyságának növelése Mindkét területen több alternatív megoldás alkalmazásával lehet indulni. A fűtési költségek csökkentésének jellemzően két módja van, melynek kombinációja adja a legjobb megoldásokat. Egyrészt a fűtési költségek csökkentésére van mód a házak utólagos hőszigetelésével, jól záródó 17

Forrás: Wikipedia, Megújuló energiaforrás szócikk

69

nyílászárók beépítésével, vagy eleve a Thermo-‐Block típusú energiahatékony építési módok használatával. Előbbi esetben a fűtési költségek jellemzően 20-‐30%-‐al csökkennek, a megfelelő nyílászárócseréket követően. Utóbbi esetben a kulcsrakész állapot eléréséhez akár négyzetméterenkénti 125.000 forintos építési költség tartozik, 60-‐70%-‐os fűtési költségmegtakarítás mellett. A hőszigetelési rendszereket kiválóan egészítik ki a napelemes elektromos rendszerek, melyek az épület elektromos bekötéséhez alakítanak ki a hálózatra tápláló második kapcsolódást. E rendszerek által termelt villamos energia átvételével az áramszolgáltató az épület fogyasztásának megfelelő összeghatárig fizet az elektromos áramért, vagyis praktikusan kellően nagy rendszerrel az áramszámla lenullázható. Számba kell venni azt is, hogy egy új építésű épületben gáz használatára szükség van-‐e. A gáz tervezése, bekötése és a komplett engedélyeztetése, valamint a gáz alapú fűtésrendszer beszerelése egy új építésű házban 800.000-‐1.200.000 forint közötti költséget emészt fel, Ha az építtető a gázhálózatra egyáltalán nem köti rá a házat, ezeket a költségeket megspórolhatja. Amennyiben a fűtést korszerű fal-‐, vagy infra fűtési megoldásokkal oldja meg, azok beruházási tétele jellemzően a gáz rendszerekénél alacsonyabb, míg a működési költségek (a villanyfűtés használatával) 40-‐50%-‐al magasabbak a felhasznált gáznál. Ha viszont az épület megújuló energiaforrást (pl. napcellákat) használ a villanyszámla mérséklésére, a beruházás térülése sokkal rövidebb, mint egy gázfűtéssel épített ház utólagos átalakításának térülése. Új ingatlan építésénél tehát érdemes megfontolni a gáz elhagyását is. A másik komoly energiahatékonyságot befolyásoló tétel a háztartási nagygépek áramfogyasztása. Például egy korszerűtlen, 20 éves fagyasztó láda (400l, -‐20C) fogyasztása eléri a napi 3-‐3,5 KWh-‐t, vagyis havi szinten kb. 4000 forintos villanyszámlát okoz. Könnyen látható, hogy egy ilyen fogyasztású gépet használni a húsok és zöldségek fagyasztására azok bekerülési értékét (200.000 forint értékű árut, féléves tárolást feltételezve) éves szinten átlagosan 10%-‐al, vagyis 20.000 forinttal emeli meg, vagyis azok éves folyamatos tárolása sokkal drágább, mintha csak a legszükségesebbeket (egész évben nem kapható, valóban fagyasztandó áruk) fagyasztását végeznénk el egy hatékonyabb géppel. A ma kapható hasonló méretű fagyasztószekrények fogyasztása jellemzően napi 0,6-‐0,7 KWh, vagyis kb. havi 800 Ft. A havi 3200 forintos megtakarítással számolva 80.000 forintos beruházásunk kb. 2 év alatt térül meg, míg az eszköz várható élettartama 20 év, tehát a háztartás teljes megtakarítása egy ilyen gép vásárlásával kb 691.000 forint jelenértéken. Az önkormányzatok által teljesített lakossági energiahatékonysági programokkal kapcsolatosan a legfontosabb kérdés ami felmerül, hogy mit ér meg az önkormányzatnak, hogy az ott lakó háztartások energiafogyasztásában eszközönként jól látható megtakarítások, vagy a fűtéskorszerűsítéssel az egész családra vonatkozó megtakarítások jelentkeznek. Az önkormányzat szerepe az ilyen programokban jellemzően a tájékoztatás, de felmerül a lakossági energiahatékonysági programok kapcsán a növekvő háztartási jövedelem miatti életszínvonal-‐ növekedés jótékony hatása, vagy akár a megmaradó jövedelem miatt az igénybe vett szociális juttatások csökkenése is.

70

Akármelyik is történik, a nagyobb helyben maradó jövedelem sok pozitív változást indíthat el a környéken, így az önkormányzatok fő feladatai a program kapcsán: • Tájékoztató programok szervezése a lakossági energiahatékonysági beruházások kapcsán • A bevonható uniós források (országos pályázatok, pl. mosógépcsere-‐program) információinak megosztása, a jelentkezések segítése • Mintaprojektek indítása, ahol a helyiek kézzelfogható eredményeket láthatnak • Referencia-‐helyszínek látogatásának szervezése, ahol a technológiákról, alkalmazott megoldásokról kézzelfogható bemutatókat tartanak (az érintett vállalkozások) • Beruházás-‐megtérülési számítások elvégzése/segítése független szakértők által készített modellekkel, ahol nem a gyártók optimista számaival, hanem reális, a helyszínen tapasztalható éghajlatviszonyoknak megfelelő változókkal létrehozott modellek adják a számítások eredményét. Fűszerpaprika-‐termelők energiahatékonysági beruházásai A járásban a termény szárítása általában nem napon, hanem fosszilis energiahordozók felhasználásával történik. Ennek az az oka, hogy a csapadék eloszlása, és a napsütéses órák száma nem megfelelő/kevés a napon történő szárításhoz, mely az energiafelhasználás miatt jelentős versenyhátrányt jelent a nemzetközi fűszerpaprika-‐piacon. A gyártástechnológia fejlesztésére a megújuló energia felhasználása jellemzően lehetséges. Uniós forrásbevonással, vagy hitelforrások, banki hiteltermékek igénybevételével elkészíthetőek olyan üzleti tervek, ami alapján a szárító kapacitások napenergiára történő legalább részleges átállítása megvalósítható. A program célja kell legyen a következő 1 év során, hogy vizsgálja a technológia alkalmasságát, a jelenlegi szárítási technológiához való illeszthetőségét és a már megvalósult energiahatékonysági beruházásokat azért, hogy korrekt alátámasztással, érveléssel tudja a javaslatot a szükséges vállalkozások, termelők számára felajánlani. Járási együttműködés feladatai A járási együttműködésben tehát: • Létre kell hozni egy energiahatékonysági tudásközpontot, ahol o A lakosság számára az energiahatékonysági beruházások bemutatására, modellezésére és az ezzel kapcsolatos információk hozzáférhetővé tételére lehetőség nyílik, o A termelők energiahatékonysági beruházásaival kapcsolatosan üzleti modellezési, javaslattételi képesség jön létre, o Kapcsolatok épülnek ki a különféle piaci szereplőkkel, hogy a mindenkori jó gyakorlatokat és referencia-‐értékű projekteket az érintettek megismerhessék.

71

• Az energiahatékonysági tudásközpont szervezésében rendezvényeken, mintahelyszíneken kell biztosítani a célcsoport számára az információk elérhetőségét, kereshetőségét.

Az együttműködés szereplői az önkormányzati koordináción felül a helyi energiahatékonysági beruházásokat végezni képes vállalkozások/szakemberek képviselői, az országos nagyvállalatok (pl. Enhome-‐ELMŰ) képviselői és az illetékes szakminisztérium képviselői dolgoznak a fenti tudásközpont céljain. Ezen felül meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy e tudásközpont tudása más települések, járások számára is elérhető legyen. Ezáltal a járási esélyegyenlőségi szempontok közül az adósságcsökkenés, adósságspirál megállítása és az életszínvonal fokozatos emelése megvalósulhat a létrejövő beruházások kapcsán.

5.1.4 Idősek garzonház programja Az életkorhoz kapcsolódó negatív megkülönböztetés tipikus esete, amikor a bankok nem kötnek hitelszerződést nyugdíjas kérelmezővel. A biztosítók a biztosítási szerződés megkötésekor (pl.: gépjármű biztosítás, utasbiztosítás vagy életbiztosítás esetén) kérik a szerződő fél életkorára vonatkozó adatokat, a díjszámítás megállapításánál pedig figyelembe veszik azt. A magasabb életkor gyakran eredményez magasabb díjkötelezettséget, adott esetben előfordul, hogy bizonyos biztosítók nem kötnek életbiztosítást időskorú ügyfelekkel (a magasabb kockázat miatt). Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb a fiatal idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció. Habár a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és a munka törvénykönyve is tiltja az életkor alapú diszkriminációt, a magyarországi idősebb korosztály már 45–50 éves kortól nagyobb mértékben kitett a foglalkoztatásbeli diszkriminációnak, mint a hasonló korú Uniós állampolgárok. A kor alapú megkülönböztetés az új állások betöltésénél, a létszámleépítésnél és az elbocsátásoknál is gyakori. Az esélyegyenlőség szempontjából jelentős szerepe van az idősödő és idős emberek valamint a fiatalok között meglévő szakadékok csökkentésének, a generációk közötti kapcsolatok és együttműködések erősítésének. Az idősek tudásának számos olyan tartománya van, amelyek ma hiányoznak a társadalmi tőkéből, s amelyeket semmi és senki más nem pótolhat. A helyi esélyegyenlőségi programok vizsgálata során azt állapítottuk meg, hogy az idősekre vonatkozó intézkedések lényegi elemei a feladatellátás javítása, és a közösségépítés, melyek hozzájárulnak az idősek jobb életéhez. A főbb beazonosított problémák között megjelent, hogy az idősek gyakran válnak áldozattá és magas az egyedül élők aránya. Rendkívül nagy problémát jelent, hogy gyakori az ellenük elkövetett bűncselekmények száma, melyet az alábbi térkép is alátámaszt.

72

Ábra 9: Vagyon és élet elleni bűncselekmények 2014. augusztus 1-‐2015. augusztus 31. Forrás: police.hu

Az idősek kapcsán a másik kiemelt téma az elszigetelődés, a mindennapi ellátás kérdése. Gyakori probléma, hogy a korábban földműveléssel foglalkozók már nem bírják az ezzel járó napi terhelést, de mivel a fiatalok a munkahelyek hiánya miatt elköltöznek, így nincs, aki elvégezze a napi feladatokat és ez hosszú távon a föld minőségének romlásához, elértéktelenedéséhez vezet. A már említett problémák mellett szintén ezt a célcsoportot sújtják leginkább az egészségügyi problémák és akár a mindennapi megélhetéssel járó nehézségek. Cél az összefogás az idősek számára a jobb életminőség biztosításáért, melynek egyik megoldása lehet az idősek garzonház programjának megvalósítása, illetve ennek az elképzelésnek a helyi érdekképviseletek általi támogatása, forrás szerzése. Az idősellátás tömbösítése, önálló lakásokban, de egy tömbben történő elhelyezésük révén lehetőség nyílik arra, hogy egy helyre lehessen koncentrálni az ellátásukhoz szükséges szolgáltatásokat. Az energiahatékonyság, az esélyegyenlőség fényében fontos lenne egy olyan ház kialakítása, ami teljes mértékben akadálymentes, modern technológiával megépülő, napkollektoros és amelyben a kiszolgáló közösségi helyiségek, és a szolgáltatások is otthonra találnak (idősek klubja, orvosi rendelők, gyógyszertár, gondozási központ, bankfiók stb.). A program kapcsán összegyűjtött önkormányzati feladatok: o az önkormányzat szerepvállalása a tanyasi ingatlanok adásvételében (akár saját forrásból vásárlás majd megfelelő vevőnek értékesítés), figyelembe véve a 2013. évi CXXII. Törvény rendelkezéseit az önkormányzat által szerezhető földtulajdonra vonatkozóan, a 11§ (2) c pont szerinti kötöttségeket alkalmazva. o úthálózat fejlesztése, javítása o a garzonházhoz kapcsolódó igények, elvárások felmérése

73

o o o o o

az igénynek megfelelő méretű ingatlan vagy telek keresése ingatlan megépítésének vagy átalakításának tervezése forrás keresése (uniós és/vagy befektetők) a garzonház megvalósításához a garzonház megépítése idősek számára közösségi programok szervezése.

A program megvalósítása révén tapasztalható pozitív hatások: • • • • • • • • •

bűncselekmények, visszaélések számának csökkenése, rezsi csökkenése, önkormányzati feladatellátás javulása (koncentráció miatt az ellátások időigénye csökken) közösségi lehetőségek száma nő, elmagányosodás csökken, akár saját konyhakert és közös állattartás révén is csökkenthetők a napi kiadások szűrések költséghatékonyan végezhetőek, nem kell annyit utazni, állami szolgáltatásokhoz való hozzáférés időigénye csökken, nő az elégedettség, boldog öregkor.

A programhoz kapcsolódóan felmerült egy olyan kiegészítő megoldás is, hogy a környéken földet bérlőknek vagy vásárlóknak a földhöz jutásért cserébe vállalniuk kellene, hogy bizonyos mennyiségű terményt meghatározott időközönként átadnak az idősek garzonházának. A Bordányban megvalósított 8 lakásos garzonház jó példaként szolgál a program megvalósításához.

5.1.5 Helyi turizmus fejlesztése a rendelkezésre álló erőforrásokkal és a helyi szereplők együttműködésével. 5.1.5.1 Turisztikai alapok, feltételezések, feltételek A turizmus jellemzően tematika köré épül. Létezik ugyan városnéző, általános célú turizmus is (amikor a látogató nem tudja előre milyen programjai lesznek), azonban ehhez világhírű látványosságok és tömegek kellenek. A speciális tartalmi kínálattal rendelkező kistelepülések tudatosan kell, hogy felépítsék azt a programtervet, amivel családokat, társaságokat tudnak fogadni. Ez jellemzően annyit jelent, hogy a településen ki kell alakítani néhány programtervet, amely legalább egész napos, de még jobb ha hétvégi elfoglaltságot tud jelenteni az odalátogatók számára, vagyis nem csak egy-‐egy látványosságot, de lehetőleg egész programsorozatot tartalmaz. A családok turisztikai erejét kihasználni általában több különböző vállalkozás közös munkája szükséges. A szükséges feltételek a turizmus létezéséhez az alábbiak: • Kellenek szállásadók, akik képesek a szállásaik minőségében, árában és a nyújtott szolgáltatásokban országos szinten versenyképes ajánlatot tenni. Érdemes pl. a fürdővárosokban alkalmazott gyakorlatot alapul venni, ott is a kisebb vendégházak gyakorlatát: Zalakaros, Bükfürdő, Hévíz stb.

74

• Kellenek vendéglátósok, akik a napi háromszori étkezési időben elérhető, jó minőségű, esetenként tájjellegű étkezést biztosítanak. Ezek összeköthetők programokkal • Kellenek programszervezők, akik képesek 1-‐2 napos turisztikai élményt faragni az előző két szolgáltató kínálatából, valamint azokból a járási egyedi tényezőkből, mely országosan megkülönbözteti a területet más turisztikai célpontoktól.

Ezen felül a turisztikai szolgáltatások fellendítéséhez elengedhetetlen, hogy: • A programok szervezésében ne csak a helyiek, de az országos lefedettséggel bíró, vagy lokálisan a külföldi turisták felhordásában érdekelt cégek is részt vegyenek (pl. Németországból a Dertour magyar képviselői) • Valósuljon meg a turisták bevonása a mindennapokba, akár egy tanyasi hétvége program keretében ahol a vidéki élet mindennapjaiba kaphatnak a látogatók bepillantást • Valósuljon meg a helyi termék bemutatása, olyan program keretében ahol nem csak a termékkel, de a járási szakemberek által megfogalmazott fő ismérvekkel, tudnivalókkal is megismerkednek (pl. ha a paprika minőségére akarunk utalni akkor elengedhetetlen, hogy azt az idelátogatóknak be is mutassuk, kóstolóval, főzéssel egybekötve) • Valósuljon meg a termék előállítás folyamatának a bemutatása, akár „gyárlátogatás” keretében, akár a helyi termelők szállásadóvá fejlesztése keretében. • Mindehhez elegendő hírértékű megszólalás szükséges, hogy a mórahalmi járás új szolgáltatásairól minél többen értesüljenek. Egy hétvégi kirándulás legalább 30-‐50 ezer forintos költést jelent egy négytagú család esetében, amelyhez a költségek relatíve alacsonyak, tehát a turizmus családonként jelentős jövedelmet hoz létre a régióban. A mórahalmi járás épített és természeti környezete megfelelő alapot ad a turisztikai szolgáltatások terjedéséhez, ehhez azonban kiterjedt járási együttműködés szükséges a következő fejezetben megjelölt szereplők közt. 5.1.5.2 Együttműködési javaslat A turizmus témakörében létrejövő fejlődés elsősorban a szállásadók, vendéglátó ipari szolgáltatók, és a programszervezők együttműködésére alapul. Javaslatunk egy többlépcsős folyamat, melynek eredményeképpen egyre szorosabb együttműködés, végső soron e vállalkozások stratégiai szövetsége jön létre. A stratégiai szövetségek olyan együttműködések, melyek során az együttműködők a saját érdekeikből adódóan lépnek szövetségre, és önállóságukat megőrzik. Ezen belül vertikális stratégiai szövetségnek nevezzük a különböző tevékenységű, de egy értéklánchoz tartozó vállalkozások szövetségét. A stratégiai szövetségek fő jellemzői az alábbiak:

75

• Az együttműködő felek megőrzik stratégiai döntéshozatali és tulajdonjogi-‐szervezeti önállóságukat, elkülönültségüket, • Hosszabb távra szóló, közös célokat valósítanak meg, • Kölcsönösen előnyös, kockázat-‐ és haszon-‐megosztáson alapuló kooperációt folytatnak, • Erőforrásaik egy részének közös felhasználásával meghatározott üzletági vagy funkcionális területeken integrálják tevékenységüket.

A stratégiai szövetségek a szereplők autonóm döntése, és nem külső kényszer vagy szabályozás során jönnek létre. Ennek megfelelően a járási önkormányzatok szerepe ebben az esetben nem szervezetalakítás, hanem olyan körülmények megteremtése, melyek alapján a helyi vállalkozások a stratégiai szövetség létrejötte mellett foglalnak állást. Ennek az első lépcsője a közös célok megfogalmazása: • A három vállalkozástípus képviselői közös nyilatkozatban határozzák meg a járási turisztikai ipar jövőképét, és a céljaikat. • A célok megvalósíthatóságát vizsgálják • A célok megvalósulásához szükséges lépéseket, intézkedéseket határozzák meg • Készítsék el a fentiek alapján a járási turisztikai stratégiát. A stratégiai dokumentum alapján a második lépcsőben meg kell határozni a stratégia végrehajtásában érintettek körét, valamint azokat az együttműködési lehetőségeket, melyek pozitív pénzügyi hatással bírnak. Ezen a ponton kell vizsgálni azt is, hogy vannak-‐e olyan egyéb, nem szorosan kapcsolódó tevékenységű vállalkozások, melyek a célelérést katalizálják. Amennyiben van ilyen (pl. média, tanácsadó cégek, pályázati forrásbevonást végzők), akkor azt be kell vonni a feladattervezésbe. Harmadik lépcsőben a megfelelő előkészítést követően a stratégiai szövetségek két-‐, vagy többoldalú megállapodás-‐formát öltenek. 5.1.5.3 Esélyegyenlőségi relevancia A téma az esélyegyenlőséget a foglalkoztatáson, életszínvonalon és a térségben maradó jövedelmen keresztül befolyásolja. A stratégiai szövetségek létrejötte munkaerőpiaci, illetve közvetlen foglalkoztatási hatással bír. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi célcsoportok elemi érdeke e szövetségek megvalósulása, eredményeképpen ugyanis a térségben javuló körülmények jönnek létre.

5.2 Ütemezés (Mérföldkövek az eszközökhöz rendelve) Az egyes komplex járási együttműködést igénylő intézkedések tekintetében az alábbi mérföldkövekhez rendelt ütemezést határozzuk meg.

76

Terület Program-neve Dátum Sorszám 1 2 3 4 5

Terület Program-neve Dátum Sorszám 1 2 3 4 5

6

Mórahalmi-járás Fűszerpaprika-program

P-I.-

2015.09.30 A-program-eleme Program-koordináció-felállítása Munkacsoportok-létrehozása,szabályozása Munkacsoportok-munkája Éves-jelentés-elkészítése Fűszerpaprika-programfelülvizsgálata

Időzítés 2015.Q3

2016

2017

2018

Mórahalmi-járás Öntözőfürt

P-II.-

2015.09.30 A-program-eleme Egyeztető-szervezet-felállítása BeruházásOtervezés Pályázati-sablonok,sablondokumentációk-készítése Összehangolt-beszerzésekelőfeltételeinek-megteremtése Pályázatok-lebonyolítása Üzemeltetés,-karbantartásszervezet-kijelölése/létrehozása,működtetése

Időzítés 2015.Q3

2016

2017

2018

Terület

Mórahalmi-járás Lakossági-EnergiahatékonyságNövelése-és-EnergiatudatosságProgram-neve Elterjesztése Dátum 2015.09.30 Sorszám A-program-eleme Energiahatékonysági-tudásközpont1 létrehozása-és-működtetése Energiahatékonysági-rendezvények2 szervezése Lakossági-Energiahatékonysági3 mintaprojekt-megvalósítása Fűszerpaprika-termelők-számáramegújuló-energiaforráshasználatának-üzleti-tervezés4 workshopok-szervezése Idősek-garzonház-programjáhozpasszívház-technológia-és-megújulóenergiaforrások-alkalmazásának5 megvalósíthatósági-tanulmánya

77

P-III.Időzítés 2015.Q3

2016

2017

2018

Terület Mórahalmi-járás Program-neve Idősek-garzonház-programja Dátum 2015.09.30 Sorszám A-program-eleme a-garzonházhoz-kapcsolódó1 igények,-elvárások-felmérése 2 Idősek-garzonházának-tervezése Idősek-garzonház-programjáhozpasszívház-technológia-és-megújulóenergiaforrások-alkalmazásának3 megvalósíthatósági-tanulmánya az-igénynek-megfelelő-méretű4 ingatlan-vagy-telek-keresése forrás-keresése-a-megvalósításhoz,5 pályázat-benyújtása 6 garzonház-megépítése 7 úthálózat-fejlesztése,-javítása idősek-számára-közösségi8 programok-szervezése

P-IV.Időzítés 2015.Q3

2016

2017

2018

Terület Mórahalmi-járás Program-neve Területi-turisztikai-együttműködés Dátum 2015.09.30 Sorszám A-program-eleme Járási-turisztikai-kerekasztal1 felállítása Járási-turisztikai-stratégia2 alapdokumentum-megalkotása Stratégia-végrehajtása-I.3 együttműködések-megkötése Stratégia-végrehajtása-II.-szinergiák4 feltárása,-feladattervezés Stratégia-végrehajtása-III.-stratégiai5 szövetségek-létrejötte

P-V.Időzítés 2015.Q3

2016

2017

2018

5.3 Forrás lehetőségek (lehetőségek a jövőbeni finanszírozásra 1-‐‑2 releváns OP prioritás bemutatása) A programok végrehajtása szempontjából releváns 2014-‐2020 időszaki programokat és azok fő célját az alábbi pontokban ismertetjük. A programok JEP intézkedésekkel kapcsolatos prioritási-‐ relevanciáját az 5.3.6 alfejezetben részletezzük.

5.3.1 Terület-‐‑, és településfejlesztési operatív program A Terület-‐ és Településfejlesztési Operatív Program célja, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Törekvéseinek tematikus fókuszában két tényező áll:

78

• Térség-‐specifikus gazdasági növekedés és foglakoztatás-‐bővítés: a TOP erős gazdaságfejlesztési orientációja miatt jelentősen hozzájárul ahhoz a kormányzati törekvéshez, amely szerint a 2014–2020-‐as uniós fejlesztési források 60%-‐ának közvetlenül a gazdaságfejlesztést kell szolgálniuk. • Területi és települési önkormányzati kompetenciákba eső feladatellátás kapcsán felmerülő fejlesztési szükségletek kielégítéséhez szintén keretet ad. Ezért a TOP fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. Ugyanakkor ezek esetében is szempont a legalább közvetett gazdasági és foglalkoztatási hatás.

5.3.2 Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Program A KEHOP (Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Program) átfogó célja a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. Egyszerűsítve: hogy a fejlődés tudatosan fenntartható legyen, és ne károsítsa a jövő generációinak élőhelyét. Ezen cél megvalósulását négy horizontális irányelv hatja át: • a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása; • az erőforrás-‐felhasználás hatékonyságának fokozása; • a szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése; • egészséges és fenntartható környezet biztosítása

5.3.3 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az EFOP célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Az EFOP stratégiai célja, hogy elősegítse a társadalmi befogadást, befektessen az oktatásba, növelje ezáltal a foglalkoztatást, valamint ösztönözze a technológiai fejlődést és az innovációt.

5.3.4 Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (a továbbiakban: RSZTOP, Operatív Program) a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alap (a továbbiakban: Alap) Magyarországon történő felhasználására irányul. Az Alap a megfelelő étkezés és az alapvető fogyasztási cikkek hiányát kívánja enyhíteni, kiegészítve a szegénység csökkentését szolgáló kísérő intézkedésekkel. Az operatív program olyan műveleteket támogat, melyek

79

• személyes felhasználásra szánt élelmiszert és/vagy alapvető fogyasztási cikkeket juttatnak el a program szerinti leginkább rászoruló személyeknek (az élelmiszert és cikkeket előállítás és/vagy adománygyűjtés útján lehet beszerezni); • a leginkább rászoruló személyek újbóli társadalmi beilleszkedését előkészítő, adott esetben elősegítő kísérő intézkedéseket hajtanak végre; illetve • a kölcsönös tanulást és tapasztalatátadást biztosítják a partnerek között.

5.3.5 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A 2014-‐2020-‐as időszakra vonatkozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (továbbiakban: GINOP) a magyar gazdaság növekedését szolgálja. A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75%-‐ot. Ehhez szükséges egyrészt új munkahelyek létesítése, másrészt a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztése.

5.3.6 Az egyes operatív programok relevanciája A programok relevanciáját (és a kapcsolódó prioritásokat) az alábbi táblázatban foglaljuk össze.

Program neve Fűszerpaprika program Öntözőfürt Lakossági energiahatékonyság Idősek garzonház programja Területi turisztikai együttműködés

80

TOP P1, P6 P1 P3 P3, P4

EU program releváns prioritása KEHOP EFOP RSZTOP GINOP P1 P1, P6 P1, P5 P1, P2 P1, P6 P1, P5 P5 P6 P2, P4 P5 P6 P1 P6

P1

P4

P6

P1, P3, P5

6 Nyomon követés / monitoring és értékelés A monitoring és ellenőrzés a programok megvalósulásának egyik fontos garanciális eleme. A programok végrehajtása során fontos biztosítani, hogy azok a szakmai célkitűzések valósuljanak meg, amelyek a jelen dokumentumban meghatározásra kerültek a megadott ütemezés szerint. A járási koordináció feladata az előrehaladás követése, az erőforrások igénybevételének ellenőrzése, az eredmények és a terv összehasonlítása, az eltérések okainak elemzése, továbbá a szükséges helyesbítő és megelőző intézkedések kezdeményezése. A programok megvalósítása során a monitoring az alábbi három fő részből tevődik össze: • Folyamatos nyomon követés: a programhoz kapcsolódó tevékenységek, események folyamatos figyelemmel kísérése. • Eredmények elemzése, értékelése: a nyomon követésből származó információk rendszerezése, értelmezése. • Döntés-‐előkészítés: az elemzéssel, értékeléssel összefüggésben feltárt eltérések kapcsán az információk döntéshozatalra alkalmas formába hozása, döntési javaslatok kidolgozása, döntési alternatívák és azok előnyének, hátrányának dokumentálása megfelelő formában és tartalommal. A programok monitoring rendszerével szemben támasztott követelmények: • Relevancia: monitoring során a valóban szükséges információk kerüljenek összegyűjtésre. • Szavatosság: az információk begyűjtése, rendszerezése és közreadása ne legyen túl hosszú folyamat. • Egyértelműség: megfelelően legyen strukturálva, a szereplők számára azonos legyen az értelmezési keret. • Gyors elérés: az összegyűjtött információk elérési ideje minél kisebb legyen. • Formalizáltság: lehetőleg egységes szerkezetű és logikájú dokumentumok használata. • Arányosság: a szükségesnél ne okozzon nagyobb leterhelést a szereplők számára. • Munkamegosztás: a szereplők legyenek tisztában a saját feladatukkal, világos felelősségi rendszerben. A program monitoring során keletkező dokumentumok: • Előrehaladási jelentések (időközi jelentések): a program időtávján belüli (kéthavonta) jelentések a programok végrehajtásának aktuális helyzetéről, bemutatja az esetleges elmaradásokat, azonosítja a magas prioritással bíró döntési pontokat, valamint javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeli beavatkozási döntésekre. • Eseti jelentések: az igényeknek megfelelő gyakorisággal készül, de minimum a program főbb mérföldköveihez igazodóan.

81

• Záró előrehaladási jelentés (zárójelentés): a programok időtávjának végén elkészítendő dokumentum (programonként egy), amely bemutatja a program végrehajtásának outputjait, eredményeit, leírja a program végrehajtásának tapasztalatait. A program végrehajtásának ellenőrzése érdekében javasolt rendszeres (pl. kéthavonta) találkozók szervezése a járási koordináció tagjainak jelenlétével, ahol a programok megvalósításáért felelős személy(ek) (koordináció által kijelölt) kötött formában beszámolót tart(anak) az időszakban elvégzett feladatokról. A programok végrehajtása érdekében operatív szintű rendszeres (pl. két hetente – havonta) találkozók szervezése javasolt a program megvalósításáért felelős személy vezetésével (akár program-‐specifikusan) a végrehajtásban érintett szereplők részvételével a feladatok elvégzése, a célok határidőre történő elérése érdekében. A programok megvalósításának nyomon követése érdekében az alábbi mutatók kerültek meghatározásra, melyek teljesülése esetén biztosítható a programok sikeres végrehajtása. A minimálisan elvárt célértékek túlteljesítése és/vagy az értékek korábbi időpontban történő elérése tovább javítaná a programok sikerét és hozzájárulna az érintett célcsoportok esélyegyenlőségének mielőbbi javításához. Program neve

Minimálisan elvárt Célérték elérésének célérték időpontja

Mutató neve

Fűszerpaprika program

Járási szintű egyeztető fórum létrehozása, feladatok és felelősségek meghatározása

1 db szervezet

2016.12.31.


Megvalósíthatósági vizsgálatok és javaslattétel közös technológiai innovációk kipróbálására, közös finanszírozására

1 db

2016.12.31.


Fogyasztókkal való kapcsolattartás, rendezvények keretében termékfejlesztési eredmények bemutatása és tesztelése

2 bemutató

2017.06.30.

Öntözőfürt program

TOP és/vagy KEHOP támogatás igénylése

1 pályázat

2016.06.30.

3 rendezvény

2018.12.31.

Lakossági Évente legalább egy energiahatékonyság emelése, energiahatékonysági rendezvény az energiatudatosság szervezése terjesztése

82

Program neve

Minimálisan elvárt Célérték elérésének célérték időpontja

Mutató neve

Lakossági Lakossági Energiahatékonysági energiahatékonyság emelése, mintaprojekt megvalósítása az energiatudatosság terjesztése

1 db

2016.12.31.

1 felmérés

2016.12.31.

Idősek garzonház programja A garzonház kialakításához kapcsolódó terv, megvalósíthatósági tanulmány készítése

1 db

2017.06.30.

Idősek garzonház programja Idősek számára évente legalább egy közösségi program szervezése

3 rendezvény

2018.12.31.

2 db

2017.06.30

Idősek garzonház programja A garzonházhoz kapcsolódó igények, elvárások felmérése

Helyi turizmus fejlesztése a Stratégiai szövetségek rendelkezésre álló létrehozása erőforrásokkal és a helyi szereplők együttműködésével

83

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

Recommend Documents