J E L E N T É S. a társadalom szociális helyzetéről és a szociális védelmi rendszerről. - készült a SZOLID Projekt műhelymunkái alapján -

JELENTÉS

a társadalom szociális helyzetéről és a szociális védelmi rendszerről - készült a SZOLID Projekt műhelymunkái alapján -

Budapest, 2003. december

JELENTÉS A TÁRSADALOM SZOCIÁLIS HELYZETE ÉS A SZOCIÁLIS VÉDELMI RENDSZER 2003. BEVEZETÉS.............................................................................................................................. 2 TÁRSADALMI HELYZETKÉP ............................................................................................ 4 NÉPESEDÉS, CSALÁDOK, ISKOLÁZOTTSÁG ............................................................................... 4 Népességszám, korösszetétel .............................................................................................. 4 Családok............................................................................................................................. 4 Iskolázottság....................................................................................................................... 5 TELEPÜLÉSEK, TÉRSÉGI EGYENLŐTLENSÉGEK, VÁNDORLÁS.................................................... 6 Települési jellemzők ........................................................................................................... 6 Térségi különbségek ........................................................................................................... 7 Vándorlás ........................................................................................................................... 8 MUNKAERŐPIACI JELLEMZŐK.................................................................................................. 8 Foglalkoztatás, aktivitás..................................................................................................... 8 Munkanélküliség................................................................................................................. 9 JÖVEDELEM ÉS FOGYASZTÁS ................................................................................................. 10 Jövedelmi egyenlőtlenségek ............................................................................................. 10 Szegénység........................................................................................................................ 11 Fogyasztás........................................................................................................................ 13 LAKÁS, LAKHATÁS ................................................................................................................ 14 Lakásállomány ................................................................................................................. 14 Lakásfenntartás ................................................................................................................ 15 Hajléktalanság ................................................................................................................. 15 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ............................................................................................................. 16 Az egészségi állapot általános jellemzői .......................................................................... 16 Tartósan betegek, fogyatékosok ....................................................................................... 17 Mentális problémák.......................................................................................................... 17 A ROMA LAKOSSÁG ÉLETHELYZETE ...................................................................................... 18 NEMEK KÖZÖTTI ESÉLYKÜLÖNBSÉGEK ................................................................................. 19 A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER................................................................................ 20 A FOGLALKOZTATÁSBÓL KÍVÜL-REKEDTEK TÁMOGATÁSA ................................................... 21 AZ OTTHONMEGŐRZÉS FELTÉTELEINEK ELŐSEGÍTÉSE ........................................................... 22 A GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK .......................................... 24 AZ IDŐSEKRŐL VALÓ GONDOSKODÁS NÖVEKVŐ FELADATAI ................................................. 25 A KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSRA, MENTÁLIS SEGÍTSÉGRE SZORULÓK ELLÁTÁSI PROBLÉMÁI ..... 26 AZ EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK ÉS FOGYATÉKOSOK TÁMOGATÁSA ........................................ 27 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................ 29

2

Bevezetés A JELENTÉS célkitűzése, hogy rövid, vázlatos áttekintést adjon a magyarországi társadalom jelenlegi helyzetéről, és bemutassa a legégetőbb szociális problémákat. Ezek tükrében rávilágítunk a szociális védelmi rendszer súlyponti problémáira, és a megoldás lehetséges irányaira. Jelen dokumentumban nem törekedhettünk teljességre sem a társadalmi folyamatok bemutatása, sem pedig a szociális ellátó rendszer helyzetelemzése során. Az anyag elkészítése során döntően a KSH és az ESzCsM által készített elemzésekre támaszkodtunk, felhasználva a témakörbe tartozó legfrissebb kutatások anyagait is. A szociális védelmi rendszerre vonatkozó megállapítások összeállításánál felhasználtuk a SZOLID projekt eddigi munkája során összegyűjtött szakértői tanulmányokat, véleményeket. A rendszerváltást követő és az Európai Unióba való belépésünkig tartó másfél évtizedet a magyar társadalom szempontjából egy immár lezáródó, átmeneti időszaknak tekinthetjük. A politikai, gazdasági, társadalmi átalakulás alapjaiban érintette a lakosság túlnyomó többségét, és új szociális problémákat vetett fel. Ebben az átmeneti időszakban a szociális védelem magyarországi rendszere jelentősen átalakult; létrejött a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi intézményrendszer, átalakult a társadalombiztosítási rendszer, alapvető fejlődésen ment át a gyermekvédelmi intézményrendszer, kifejlődött a szociális gondoskodás intézményrendszere. Különösen meghatározó jelentőségűnek tekinthető a Foglalkoztatási Törvény 1991-ben, a Szociális Törvény 1993-ban, a társadalombiztosításról szóló törvények, valamint a Gyermekvédelmi Törvény 1997-ben történt megalkotása. A törvényi garanciák lehetőséget teremtettek a szociális gondok újszerű kezelésére, de mindmáig hiányzik az a szintézis, amely biztosíthatná a szociális ellátórendszer egységes szemléletű és hatékony működését. A társadalom egyes rétegei ebben az időszakban oly módon leszakadtak a társadalmi átlagtól, hogy szegénységük miatt komoly veszélyt jelent a többségi társadalom életéből való kívül kerülésük. Különösen aggasztónak tekinthető a gyermekek magas aránya a szegények között. Jelentős számú és egyre növekvő azon időskorú személyek száma is, akiknek államilag szervezett személyes gondoskodásra (gondozás, ápolás) van szükségük. A kistelepüléseken koncentrálódó szociális hátrányok az ország egyik legsúlyosabb, tartósan fönnálló gondját jelentik. Magyarországon az EU országai közt a legnagyobbak a távolságok a települési adottságok között. A kistelepüléseken és a nagyvárosi agglomerációkban masszívan jelen van, és – ha nem is szélesedik, de mélyül – a zárványszerű szegénység. Minden mutató szerint súlyosan halmozódnak a roma lakosság körében mérhető társadalmi hátrányok. Noha az ország nagyobb településein a szociális ellátórendszer többé-kevésbé kiépült az elmúlt évtizedekben, még ma is sok olyan település van az országban, ahol nem juthatnak intézményes segítséghez mindazok, akiknek pedig erre nagy szükségük lenne. Mind a segélyjellegű, mind pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz való hozzáférés esélye egyenlőtlen.

3 Összességében megállapítható, hogy a társadalomban korábban is meglévő szociális problémák az elmúlt másfél évtizedben újabbakkal is bővültek, gyorsabb ütemben növekedve, mint az azok megelőzéséhez és tényleges megoldásához szükséges források. A források szűkőssége nem egyedüli oka a szociális védelmi rendszer korlátozott hatékonyságának. Az ellátórendszer széttagoltsága, túlzott differenciáltsága, a támogatások egy részének nem megfelelő célzottsága, valamint az ágazati irányítás alulfejlettsége és a finanszírozási díszfunkciók is szerepet játszanak abban, hogy a szociális nehézséggel küzdő családokhoz nem mindig jut el az élethelyzetüknek megfelelő támogatás és segítség. Az ellátórendszert alkalmassá kell tenni arra is, hogy kellő rugalmassággal tudja kezelni az új típusú szociális kihívásokat. E feladatok megoldásához egységes szemléletű, a szociális problémákat a maga komplexitásában összehangolni és kezelni képes új törvény megalkotására van szükség, amely a mainál lényegesen jobban garantálja a társadalmi szolidaritás érvényesülését.

4

TÁRSADALMI HELYZETKÉP

Népesedés, családok, iskolázottság

Népességszám, korösszetétel Az elmúlt évtizedben Magyarországon – hasonlóan a térség más országaihoz –, felerősödtek a népesedési folyamatokban korábban is érvényesülő tendenciák. Folytatódott a születések számának csökkenése, és a halálozások növekedése. 2003. január elsején 10 millió 152 ezren éltek az ország területén, 22.600 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A népesség természetes fogyását némileg ellensúlyozta a nemzetközi vándorlásból adódó hazai népességnyereség. 2002-ben mintegy 97 ezer gyermek született. Az év során a születésszám kissé elmaradt az egy évvel korábbitól. Mivel a népességszám is csökkent, a lakosság számához viszonyított születési arányszám nem változott. Az 1993. évi rekordnagyságú, több mint 150 ezres halálozás után a 2001. évi 132 ezres halandóság a legalacsonyabb érték volt. A halálozások száma 2002-ben enyhén emelkedett, 132.700 fő halt meg. A 40–55 éves (középkorú) férfiak halandósága tovább javult, de még mindig magas, a nőknél főleg az idősebb korosztályok esetében figyelhető meg csökkenés. A nők várható élettartama még mindig 8,5 évvel magasabb, mint a férfiaké. A halálozások száma az ország valamennyi régiójában meghaladta az élveszületésekét. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon a legkisebb, a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon a legnagyobb. A népesség elöregedése folytatódott, a kor szerinti összetétel 2001 és 2003 eleje között úgy változott, hogy a gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya 16,6-ről 16,1%-ra csökkent, a 65 éveseké és idősebbeké 15,2-ről 15,4%-ra nőtt, a felnőtt középgenerációké pedig lényegében változatlan maradt. Jelenleg mintegy félmillióval kevesebb a gyermek, csaknem 200 ezerrel több az idős ember, és lényegében ugyanannyi a munkaképes korban lévő, mint 1990-ben volt. A két nem eltérő halandóságából adódóan Magyarországon tovább emelkedett a nők össznépességen belüli aránya. Ezer férfira 1104 nő jutott 2003. január elsején, amely magasabb, mint az Európai Unió átlaga.

Családok A családok száma és az átlagos családnagyság az utóbbi években tovább csökkent. Jelenleg – az élettársi kapcsolatokkal együtt – 2,9 millió családban 8,4 millió fő él, a népesség 82%-a. A párkapcsolaton alapuló családok többsége hagyományos családot alkot, kisebb részük élettársi kapcsolatban él. Az élettársi kapcsolatok száma 1990-hez képest több mint kétszeresére (272 ezerre) emelkedett, az anya gyermekkel típusú családoké 15%-kal (415 ezerre) nőtt.

5

Az együttélési formák változásáról és az eltolódó önálló életkezdésről árulkodik, hogy az utóbbi évtizedben a 30 éven aluliaknál nagymértékben visszaesett a házasok aránya: míg 1990-ben a 25–29 éves férfiaknak közel kétharmada, a nőknek több mint háromnegyede volt házas, napjainkban az ilyen idős férfiak alig több mint egyharmada, a nők valamivel több mint a fele. Ezzel párhuzamosan a korosztályban az elváltak száma a férfiaknál 4,7-ről 2,9%ra, a nőknél pedig 8,1-ről 5,7%-ra csökkent. A felnőtt népesség megoszlása családi állapot szerint (az év elején) (%) 2001 2002 2003 Nőtlen, hajadon 27,1 27,8 28,3 Házas 52,4 51,6 50,9 Özvegy 11,6 11,6 11,6 Elvált 8,8 9,0 9,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH

A férfiak 54%-a házas, 34%-a nőtlen, 12 %-uk elvált vagy özvegy. A nők körében a házasok aránya 48 %, az özvegyen és a hajadonként élőké mintegy 20 - 20 %, az elváltak aránya pedig meghaladja a 10%-ot. A száz családra jutó gyermekek száma az utóbbi évtizedben, években növekedett, ezen belül viszont a 15 évesnél fiatalabb gyermekeké az alacsony születésszámmal összefüggésben jelentősen csökkent. Az élettársi kapcsolatban élő a párok növekvő gyermekvállalási hajlandóságára utal, hogy a házasságon kívül született gyermekek száma gyorsan emelkedik, arányuk meghaladja az összes élveszületés 30%-át. Ez az arány 1990-ben 13% volt.

Iskolázottság Az iskolázottság színvonala az elmúlt évtizedben tovább emelkedett, a fiatalabbak és közöttük is a nők iskolázottabbak. Tovább nőtt a közép és felsőfokú végzettségűek száma és aránya. Óvodai nevelésben és az iskolai oktatás nappali rendszerű képzésében a 2002/2003. tanévben Magyarországon 2 millió 22 ezer gyermek és fiatal vett részt, a 3–22 éves népesség 81%-a. Az óvodába beiratkozottak száma – az alacsony születésszámmal összefüggésben – tovább csökkent. 2002/2003-ban 332 ezer gyermek jár óvodába, ez a 3–5 évesek több mint 88%-a, az előző évi 86%-kal szemben. Ezen belül közel 5 ezer a fogyatékos gyermek; az óvodások másfél százaléka, és többségük integrált formában részesül óvodai nevelésben. Az általános iskolai tanulók létszáma – a megfelelő korú népesség csökkenése miatt – ugyancsak fogy. A 2002/2003. tanévben 930 ezer gyermek tanult az általános iskolákban. A tanulók csaknem 4%-a gyógypedagógiai képzésben vesz részt, további másfél százalékuk integrált oktatásban részesül. Az általános iskola nyolc osztályát 16 éves korukig el nem végzők száma évente mintegy 5-6 ezer, ami a csökkenő létszámú korosztálynak jelenleg 5%-a. Az ő elhelyezkedési esélyük a legrosszabb, többségük tartósan kívül marad a munkaerőpiacon. A legfeljebb általános iskolai képzettségű fiatalok háromnegyede talál munkát.

6

Miközben a 14–18 évesek száma csökken, a középfokú oktatás nappali rendszerű képzéseiben részt vevő tanulók száma évről évre emelkedik, és a legutóbbi tanévben megközelítette az 560 ezret. Az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán a 2002/2003. tanévben alapképzésben 193 ezren tanultak, 5%-kal többen az egy évvel korábbinál. Az elmúlt évtized egyik jellegzetes változása, hogy a felsőoktatáson belül jelentősen megemelkedett a nem nappali képzésben tanulók aránya. Az esti tagozat mellett a levelező és az utóbbi időszakban a távoktatás hallgatóinak létszáma emelkedett. Az 1993-tól lassabban, majd az évtized közepétől egyre gyorsabban kibontakozó folyamat eredményeként 2001-ben már ők tették ki a hallgatók több mint 40%-át. 2001 elején a 18 éves és idősebbek 38%-a legalább érettségizett, a 25 éves és idősebbek több mint 13%-a volt diplomás. Minél iskolázottabbak a szülők, annál kisebb arányban taníttatják gyermekeiket szakmunkásképzőkben, szakiskolákban, és annál inkább választják számukra a gimnáziumot vagy a szakközépiskolát; ez a tendencia az elmúlt másfél évtizedben csak tovább erősödött. Ehhez hasonlóan: a felsőoktatásban is a legalább érettségizett szülők gyermekeinek képviseleti aránya emelkedett a leginkább az utóbbi időszakban. Ugyanakkor ha a szülők képzetlenek, utódaik számára egyre nehezebbé válik bármiféle szakképesítés megszerzése, ami munkaerő-piaci és szélesebb értelemben vett életesélyeik beszűküléséhez vezet. A legnagyobb eséllyel azok válnak munkanélkülivé, akik még az általános iskolát sem fejezik be. A magasabb iskolai végzettséggel csökken a munkanélküliségi ráta. A leginkább veszélyeztetett csoportok egyikét a fiatalok alkotják. A legfeljebb szakmunkás képzettségű 15–19 éves fiúk egytizede olyan, aki már nem tanul, de (még) elhelyezkedni sem tudott; ez az arány az ugyanilyen végzettségű 20–24 éves férfiaknál még magasabb, 15%. A képzett szakmunkások közül minden második tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni, csaknem 40%-uk ipari-szolgáltatási-mezőgazdasági képzetlen munkás lesz.

Települések, térségi egyenlőtlenségek, vándorlás

Települési jellemzők Magyarország lakossága 2003 elején 3145 településen élt. Az 1990-es évek elejétől, a várossá válás feltételeinek változásával 88 község kapott városi címet. A települések száma az elmúlt évben nem változott. A népesség aránya Budapesten tovább mérséklődött, a többi városban változatlan maradt, a községekben élőké nőtt. Hazánkban komoly területi egyenlőtlenségek tapasztalhatók egyrészt a települési hierarchia, a községek, falvak, városok mentén, másrészt pedig, az ország keleti és nyugati része között.

7 A falvak több mint a felében a népesség nem haladja meg az 1000 főt, ezeken a településéken él az ország népességének 8 %-a. A hazai településhálózat sajátossága – legjellemzőbben a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon – a szórt, törpe- és aprófalvas településrendszer. Az elmúlt évtizedekben nem változott a legkisebb – 1000 fő alatti – településen lakók aránya, csökkent – elsősorban a főváros népességvesztése miatt –, a legnagyobb településen lakóké. Napjainkban a népesség valamivel nagyobb hányada él kis és közepes nagyságú községekben és városokban, mint tíz évvel korábban.

Térségi különbségek Magyarországon a társadalmi-demográfiai jellemzők területi különbségei igen jelentősek. Ezek a különbségek már a nagyrégiók szintjén is kitapinthatók, de a jellegzetes, mély differenciák kistérségi, kerületi szinten figyelhetők meg. Hasonló helyzetet és változásokat figyelhetünk meg a halandóságban. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 63 és 71 év között, a nőknél 73 és 80 év között változik, kistérségenként. Van olyan kistérség (a baktalórántházai), ahol a férfiak alig 60 %-a éri meg a 60 éves kort, szemben Budapest II. kerületével, ahol a 85 %-uk. Területi mélységben még mindig emelkedik a középkorú férfiak mortalitása, vannak olyan kistérségek, ahol 40-59 éves kor között az évjáratok férfitagjainak 30 százaléka halálozik el. Nem jobb a helyzet a költözések területén sem. Míg az ország középső és nyugati felén továbbra is intenzív a vándorlás, az észak-keleti területeken egyre nagyobb a lakosság bezárkózása. Az idősödés sem egyforma súllyal érinti az ország különböző vidékeit. A népesség átlagos életkorában 13 év különbség mutatkozik a kistérségek, kerületek között, a 60 évesek és idősebbek arányai között pedig kétszeres különbségek vannak. Egyértelmű a területi differenciáltság szoros összefüggése a területi fejlettséggel. A fejlődő, dinamikusan fejlődő kistérségekben jóval alacsonyabb a gyermekszám, magasabb az élettartam, erőteljesebb a lakosság mozgása, mint a stagnáló, leszakadó területeken. Azt mondhatjuk, hogy az 1990-es évek során fáziskésés alakult ki a területi modernizációban, amely csak hosszabb távon és komplex módon orvosolható. Jól tükrözi ezt a gazdasági aktivitás és inaktivitás alakulása. Az ország régiói, megyéi között fennálló jelentős és tartósnak bizonyuló gazdasági és társadalmi különbségeket a foglalkoztatási helyzet is tükrözi. Amíg Budapesten 100 gazdaságilag aktív személyre 126 gazdaságilag nem aktív jut, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 199. Ugyanez a mutató a vidéki kistérségekben 113 és 246 (!) között szóródik. Még erősebb differenciáltságot mutat az, ha a gazdaságilag aktívakat az aktív korú inaktívakkal vetjük össze. Országosan 100 gazdaságilag aktív személyre 44 aktív korú nem-aktív jut Ez is igen magas szám, megközelíti az idős korú nem-aktívak eltartási arányát. Még nagyobb figyelmet érdemel azonban a szóródás: 100 foglalkoztatottra Budapesten kerületenként 29 és 46, a vidéki kistérségekben 27 és 90 fő között van az inaktívak száma. A létbiztonság és az ahhoz kötődő foglalkoztatottság kedvező befolyásolásának kiemelt szerepe van a térségi modernizáció megindításában.

8

A munkanélküliség mértéke a legkisebb Budapesten és az agglomerációban, a legnagyobb az ország keleti részében. Egyes kistérségekben, foglalkoztatási körzetekben a munkanélküliség tartósan 10–15% fölött van. Gyakori, hogy e térségekben magas a nem regisztrált munkanélküliek aránya is. Ez a jelenség arra mutat, hogy a munkaerő-piaci esélyek területi alapon erőteljesen és tartósan differenciáltak. Jellemző továbbá a hátrányos helyzetű térségekben a lakosság összetételére az alacsony iskolázottság, s ugyancsak jellemző az egészségügyi problémák nagy arányú jelentkezése. A hátrányos helyzetű megyékben, kistérségekben a szociális feszültségek markánsan, kiélezetten nyilvánulnak meg. Éppen a hátrányos helyzetű térségek településein állnak ugyanis leginkább szűkös mértékben rendelkezésre a szociális feszültségek kezelésére szolgáló ellátórendszerek, elsősorban a települések alacsony gazdasági teherviselő képessége miatt.

Vándorlás A belföldi vándorlási mozgalom az ország különböző területi egységeit eltérően érinti. Budapestről vándorolnak el a legtöbben és Pest megye, közelebbről a főváros agglomerációs övezete vált a legkeresettebb lakóhellyé. A belföldi vándorlási mozgalom jellegzetesen keletről nyugatra irányul: bizonyos közép- és nyugat-dunántúli területek egyre vonzóbbá válnak, míg a legtöbben továbbra is az észak-magyarországi, észak-alföldi megyékből távoznak. A kibocsátó régiók közül továbbra is az Észak-Alföld és Észak-Magyarország vándorlási hiánya a legszámottevőbb, ezen belül a vándorlási veszteség Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a legnagyobb. A Magyarországon huzamosan tartózkodó és érvényes engedéllyel rendelkező külföldiek száma 2002. január 1-jén 116 400 fő volt, 6%-kal több az egy évvel korábbinál. Döntő többségük Romániából, Ukrajnából, Jugoszláviából és az EU-tagországokból érkezett. A legvonzóbb területek a főváros mellett Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Pest megye, de számottevő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a dél-alföldi régió befogadó szerepe is. Az itt élő külföldiek 55%-a 25–49 év közötti, tehát munkaerő-piaci szempontból a legaktívabb korban van. Feltehető, hogy egy részük éppen ezzel a céllal érkezett Magyarországra. Mintegy egyötödük ötvenévesnél idősebb, míg egynegyedük fiatalabb huszonöt évesnél. A tartósan hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok korösszetételében az elmúlt években alig történtek változások.

Munkaerőpiaci jellemzők

Foglalkoztatás, aktivitás A munkaerőhelyzet az elmúlt években a következőképpen változott. A foglalkoztatottság 1999-től 2002-ig érzékelhetően növekedett, a két évben összesen 150 ezer fővel. A következő két évet a stagnálás jellemezte, majd 2003. második negyedévétől ismét számottevő növekedés mutatkozik. A jelenlegi foglalkoztatási szint megközelíti a 4 millió főt.

9 A foglalkoztatottak a 15-74 éves népesség felét tették ki, ezen belül a 15–64 évesek közötti arányuk 56,3% volt. A gazdaságilag aktívak körébe tatoznak a foglalkoztatottak mellett a munkanélküliek is. Ezek együttes aránya Magyarországon a 15 – 64 éves népességen belül 2000-ben 60,2 % volt, amely nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen alacsony. Az európai uniós számbavételi gyakorlat az aktivitási arányt a 15–64 éves népességhez viszonyítja. Így számolva Magyarország 2000-ben Olaszországhoz áll a legközelebb, jócskán elmaradva az Európai Unió átlagától, míg Ausztria, Finnország, Anglia és Svédország tartósan 70–75%-os aktivitási arányaikkal meghaladják az átlagot. A 15–64 éves népesség aktivitási aránya az Európai Unióban és Magyarországon (%) Megnevezés Európai Unió Belgium Írország Ausztria Olaszország Finnország Svédország Nagy-Britannia Magyarország

1996 67,7 62,2 63,4 71,1 57,7 72,5 79,5 76,1 58,5

1997 67,9 62,6 62,7 70,9 57,7 72,1 78,7 76,2 57,8

1998 68,3 63,2 65,0 71,3 59 72,4 78,1 75,9 58,4

1999 68,8 64,6 66,3 71,6 59,6 73,6 78,5 76,3 59,9

2000 69,5 65,2 67,4 71,3 59,9 74,3 78,9 76,6 60,2

2001 69,2 63,6 67,5 70,7 60,7 74,6 79,3 74,9 60,0

Forrás: Empolyment outlook, 2000 Párizs, OECD 2002-ben a foglalkoztatottak 86,2%-a – az EU-tagországok többségéhez hasonló hányada – dolgozott alkalmazottként.. A múlt év folyamán a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetés intézményeiben 2 millió 726 ezren dolgoztak, lényegében ugyanannyian, mint az előző évben. Ezen belül a versenyszférában kicsit csökkent a létszám, míg a költségvetési szférában augusztustól kezdődően emelkedett, ami vélhetően a közalkalmazottak bérrendezésével összefüggő állományfeltöltődés miatt következett be. Az alkalmazásban állók 69%-a vállalkozásoknál, 29%-a a költségvetésben, a többi nonprofit szervezeteknél dolgozott.

Munkanélküliség A kilencvenes évek gazdasági változásai – a gazdaságszerkezet átalakulása, a kelet-európai piacok elvesztése, a gazdasági recesszió – az évtized első harmadában a munkanélküliség robbanásszerű növekedését idézték elő. A munkanélküliségi ráta 1993-ban emelkedett a legmagasabbra, amikor a 12%-ot is megközelítette. Azóta folyamatosan csökkent. A mutató értéke a férfiak körében rendre nagyobb, és ez a tendencia meglehetősen tartósnak tűnik. 2002-ben éves átlagban 239 ezer munkanélküli volt az országban, ez 5,8%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek között mintegy 107 ezer fő már egy éve, vagy annál régebben nem tudott elhelyezkedni. A tartósan munka nélkül lévők aránya 45% volt. A munkanélküliség 2002-ben a háztartások 5,7%-át érintette.

10

A múlt évben a 15–59 éves gazdaságilag nem aktív férfiak közül 171 ezren, a 15–54 éves nők közül 260 ezren (összesen 431 ezren) voltak olyanok, akik nem tanultak és nem részesültek nyugdíjban, munkanélküliségi vagy anyasági ellátásban. Ezek a számok mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a tartós munkanélküliek magas számát és arányát csak látszólag csökkentette a munkanélküli ellátások többszöri szigorítása, illetőleg a számbavételi módszerek eltérése a munkavégzés életszerű kritériumaitól. A kilencvenes években a 15–19 éves népesség munkanélküliségi rátája végig messze meghaladta a többi korcsoportét: 1993-ban 33,3% volt, és csak 1998-at követően csökkent 25% alá. A 20–24 évesek körében a mutató szintén viszonylag magas, bár kevésbé szakad el a többi korosztályétól. Az idősebb munkavállalók a munkanélküliség helyett gyakran menekülési útként a még mindig több biztonságot nyújtó korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat választották. Az alacsony iskolai végzettségű 15–19 éves fiatalok többnyire meg sem kísérlik, hogy munkahelyet keressenek, hanem otthon maradnak.

Jövedelem és fogyasztás

Jövedelmi egyenlőtlenségek A rendszerváltás bevezető szakasza egybeesett a gazdasági recesszióval, s hatásuk együttesen érvényesült. A kilencvenes évek közepéig a makrogazdasági folyamatok hatásaként a lakossági jövedelmek színvonala mélypontra jutott, s a jövedelmek csökkenésével párhuzamosan a jövedelmek szóródása is nőtt. A politikai és gazdasági átalakulás a lakosság, a háztartások jövedelmi helyzetét is erőteljesen átstrukturálta. A jövedelmi egyenlőtlenségek, az elmúlt közel fél évszázadhoz képest is, kiugró és dinamikus méreteket öltöttek. 1995-ben a lakosság legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű 10%-ának egy főre jutó jövedelme 7,5-szeres különbséget mutatott, s az ezredfordulóra ez az arány közel nyolcszoros.

A főbb egyenlőtlenségi mutatók időbeni alakulása, 1972–1997 Mutató

A 10. és 1. decilis aránya Éltető–Frigyes-index, % Robin Hood-index, % Gini-mutató

1977 (KSH)

1982 (KSH)

1987 (KSH)

1995 (KSH)

4,1 18,4 15,1 0,2112

3,8 18,2 14,9 0,2060

4,6 19,9 17,1 0,2358

7,5 23,6 21,0 0,2964

1995 (TÁRKI)

7,4 23,9 21,3 0,304

2001 (TÁRKI)

7,7 23,4 20,9 0,304

Forrás: KSH Jövedelmi felvételek és TÁRKI Panel, illetve Monitor felvétel

Az átlag fölötti jövedelemmel rendelkezők egy főre jutó jövedelme 23-24%-kal magasabb, mint az átlag alatti jövedelemből élőké (Éltető-Frigyes index).

11

Az átlag fölötti jövedelemmel rendelkezők jövedelmének 21%-át kellene átcsoportosítani az átlag alatti egy főre jutó jövedelemből élők javára a tökéletes jövedelmi egyenlőség megvalósulásához (Robin Hood-index). Napjainkra, bár célirányos jövedelmi felvételre 1996 óta nem került sor, annyi kimutatható, hogy az egyenlőtlenségek kilencvenes évek végére kialakult nagysága, szóródása stabilizálódni látszik. A makrogazdasági mutatók javulásával, némi fáziskéséssel ugyan és változó ütemben, de a lakosság jövedelmi szintje újra emelkedést mutat. A javulást elsősorban a keresetek és a nyugdíjak reálérték növekedése határozta meg. 2002-ben az egy keresőre jutó bruttó havi átlagkereset 122.500 Ft volt. A szellemi foglalkozásúak keresetének nettó értéke havonta 101.700 Ft, a fizikai foglalkozásúaké 58.450 Ft volt. A nettó átlagkereset összességében 19,6 %-al emelkedett az előző évhez képest. Az ország régió közül Közép-Magyarországon a legmagasabb a kereset, ahol az alkalmazásban állók 42 %-a dolgozik. Az itt kialakult havi 91.300 Ft-os nettó havi átlagkereset 18 %-al haladta meg az országos átlagot. A dél-alföldi régióban ez az összeg mindössze 64.900 Ft volt.. A nyugdíjasok jövedelmi helyzete 2002-ben tovább javult. Az öregségi nyugdíjak és a korhatár fölötti rokkantsági nyugdíjak havi átlaga 47.000 Ft volt, és ez az országos nettó átlagkeresetnek az 59,9 %-át tette ki. A háztartások egy főre jutó éves nettó átlagjövedelme 2002-ben 573.247 Ft volt. Pozitív tendencia az elmúlt évek során, hogy a nyugdíjas háztartások relatív jövedelmi pozíciója kedvezően alakult. Egy átlagos nyugdíjas háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem 560.598 Ft volt, ami alig marad el az országos átlagtól. A gyermeket nevelő háztartásokban az egy főre jutó bruttó jövedelem azonban a gyermektelen háztartások jövedelmének mindössze 76%-a.1 A keresetek eltartóképessége ugyanis továbbra sem tart lépést a gyermekek növekvő eltartási költségeivel. Az általános jövedelmi színvonal javulásával párhuzamosan az összjövedelmen belül a munkajövedelmek részaránya a társadalmi jövedelmek rovására újra emelkedni kezdett. 2002-ben országos átlagban a munkajövedelmek 71, a társadalmi jövedelmek 28%-át tették ki a lakossági összes jövedelemnek. Az egyéb jövedelmek (tőkejövedelem, a lakosság egymás közti transzferei) továbbra sem jelentősek (1%).

Szegénység A pozitív tendenciák mellett a jövedelmi szegénység továbbra is komoly kihívást jelent mindenekelőtt az érintettek, de ezen túl a társadalom, valamint a szociális védelmi és ellátórendszer számára. Az EU jövedelmi szegénységre vonatkozó definíciója szerint napjainkban minden tizedik magyar ember szegény.

1

A KSH Háztartási Költségvetési Felvételéből származó adat.

12 Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető magasnak, de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Magyarországon ez a küszöbhatár messze a létminimum szintje alatt marad. Az EU által definiált szegénységi küszöb, azaz az egy fogyasztási egység alapján számított medián jövedelem 60 %-a 2001-ben 421 ezer Ft volt, ez nem érte el a hazai létminimum összegét, annak mindössze 74 %-a. A létminimum alapján számolva a szegények aránya lényegesen magasabb, eléri a 30 %-ot. A szegények jövedelmének szegénységi küszöbtől való távolsága, az ún. szegénységi rés, 26-27%-ot tesz ki, és növekvő tendenciát mutat. Ez arra enged következtetni, hogy ha a szegények száma nem is növekszik, a szegénység mélysége számottevő és növekvő. A rendszerváltás utáni Magyarországon a szegénység régi formái mellett újak is megjelentek. A teljes foglalkoztatottság megszűnésével együtt járó munkanélküliség a gazdasági recesszióval párosuló piacgazdaságban új társadalmi problémaként jelentkezett. Az új piaci igényeknek megfelelni képtelen képzetlen és szaktudás nélküli munkaerő tartósan kiszorult a munkaerőpiacról. Még súlyosabb volt a helyzete a roma kisebbséghez tartozóknak, és a megváltozott munkaképességűeknek. A tartós munkanélküliség elszegényedéshez vezetett. A szegénységet valószínűsítő legfontosabb kockázati tényező a háztartásfő munkanélkülisége. Napjainkban a munkanélküliség elsősorban a „vidéket” és ezen belül is a kisebb településeket, a községeket érinti. Az itt élők, ha találnak is munkaalkalmat, kevésbé válogathatnak a megfelelően fizető munkák között. A gyermekek számának szegénységben játszott szerepe nem új jelenség. A keresetek alacsony szintje – az ideológiai tényezőn túl – a rendszerváltás előtti Magyarországon is fontos szerepet játszott a nők munkavállalásának általánossá válásában. A gyermeknevelés terheiben az állami felelősségvállalást jelentő családi pótlék szerepe messze elmaradt – és még ma is elmarad – a gyermeknevelés költségeitől. Az átlagost meghaladó gyermekszám alacsony egy főre jutó jövedelmet, s gyakran halmozott szegénységet valószínűsít.2 A háztartásfő iskolai végzettségének és beosztásának jövedelmi egyenlőtlenségekben játszott szerepe a nyolcvanas évek második felétől vált erőteljesebb differenciáló tényezővé, és vált napjainkra kiemelkedő fontosságúvá. Összefoglalva a lakosság jövedelmi színvonalában, jövedelmi egyenlőtlenségeiben szerepet játszó sajátosságokat: a demográfiai tényezők fontossága a nyolcvanas évek végére egyre inkább háttérbe szorult, s a főszerepet a háztartás tagjainak, elsősorban a háztartásfőnek a munkaerő-piaci pozíciója határozza meg. A jövedelmi szegénység mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi kirekesztettség szempontjából veszélyeztetett egyének, háztartások, társadalmi csoportok számbavétele. „A szegényedés és a kirekesztés folyamatai tettenérhetők. Mindez előbb vagy utóbb mélyen befolyásolja a szegények és gyermekeik fizikai és társadalmi esélyeit.”3

2

Ferge Zsuzsa-Darvas Ágnes-Tausz Katalin: „Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen” Ferge Zsuzsa: Struktúra és egyenlőtlenségek a régi államszocializmusban és az újkapitalizmusban, Szociológiai Szemle, 2002. 4. szám. 3

13 A Közös Memorandum a Társadalmi Befogadásról („Joint Inclusion Memorandum” = JIM), részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. 2001 decemberében az Európa Tanács Laeken-i ülésén elfogadták a társadalmi kirekesztődés közös mutatószámait, melyek lehetővé teszik a tagországok közötti összehasonlítást, valamint az időbeli változások nyomon követését is. Az említett indikátorok szerint a munkanélküliek szegénységi kockázata négyszeres, a 3 és több eltartott gyermeket nevelőké közel háromszoros, az egyszülős családoké kétszeres, a bérlakásokban élőké szintén kétszeres.4

Fogyasztás 2002-ben a lakosság fogyasztási kiadásainak egy főre jutó értéke 517.236 Ft volt. A legszegényebb jövedelmi tizedbe tartozók 279 ezer, a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók több mint 1 millió Ft-ot költöttek személyenként. Országos átlagban az összkiadásokon belül az élelmiszer-költségek részaránya 28,8 %. A legszegényebb háztartásokban ez 35,8 %, míg a legmagasabb jövedelműeknél 21,3 % volt. A részarány az előző évhez képest csökkent, ami az életszínvonal növekedésének egyik jele. A húsfogyasztás évi 62 kg/fő, ennek 34%-a baromfi, 28%-a sertéshús, valamint a különbözőféle húskészítmények. A kenyér és a szénhidrátok fogyasztása még mindig nagy jelentőségű (lakosonként 63 kg kenyér, 10 kg péksütemény évente). A sajt és a tejtermékek fogyasztása növekszik, kerekítve évi 66 liter tejet és 15 kg egyéb tejterméket fogyasztottak a háztartásokban fejenként. A burgonyafogyasztás évi átlagban 43 kg/fő volt. A zöldségfogyasztás évi 61, a gyümölcsfogyasztás 65 kg. A házon kívüli étkezések aránya az utóbbi években ismét emelkedő tendenciát mutat. A háztartások 50%-ában figyelhető meg kisebb-nagyobb arányú saját termelésből való élelmiszerfogyasztás. A fővárosban szinte jelentéktelen (2%), de országos átlagban 16%, a él-alföldi régióban pedig 30%-os a saját termelés aránya a lakossági élelmiszer fogyasztásban. A háztartásokban elfogyasztott hús és tojás mennyiségének több, mint egyharmadát, a szárazhüvelyesek, zöldségek és a burgonya felét, a gyümölcsök több, mint egy harmadát a háztartások saját maguk termelték meg. A fontosabb élelmiszerek fogyasztásában éles a törésvonal egyfelől az aktív keresővel élő vagy inaktív keresős, másfelől a gyermek nélkül élő, és a gyermeket – főként a háromvagy több gyermeket – nevelők között. A lemaradás leginkább a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges tej-, tejtermék- és gyümölcsfogyasztásban jelentős. Míg országos átlagban egy főre 66,4 liter tejfogyasztás jut, a legszegényebb háztartásokban csak 43 liter, a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók esetében pedig 74,2 liter a fogyasztás. A gyümölcs fogyasztás esetében az országos átlag 64,6 kg/fő, a legalacsonyabb jövedelmi tizedben ez 33,6 kg/fő, a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozóknál pedig 95,6 kg/fő. Kenyérből országosan 62,7 kg-ot fogyasztunk, a legalacsonyabb jövedelműek 72,6 kg-ot, a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók 54,9 kg-ot. A lakásfenntartási kiadások aránya országos átlagban 17,6 %, s bár a legszegényebbek jóval szerényebb körülmények között laknak, lakásfenntartási kiadásaik aránya mégis magasabb (18,7 %).

4

OECD1 fogyasztási egység alapján számított szegénységi arányok.

14

Minél szegényebb egy háztartás, annál kisebb a szabadon elkölthető jövedelmi hányada. A lakosság legszegényebb 5,5 %-a művelődésre, üdülésre, szórakozásra mindössze 15 ezer forintot költött éves átlagban személyenként. Ez a legmagasabb jövedelműek esetében közel 100 ezer Ft volt. Az átlagos megélhetési szinthez a lakosság véleménye szerint 2002-ben havonta 57.000 Ft-ra volt szükség személyenként átlagosan; a legszegényebbek 38 ezer forintot, a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók pedig 89 ezer forintot tartottak szükségesnek. A lakások felszereltsége tovább javult az utóbbi évek során. Mind több háztartás rendelkezik telefonnal, vezetékes gázzal, csatornával és kábeltévé-, illetve internet-csatlakozással. A telefonhálózat már nem bővül tovább, a mobiltelefonok tömeges használata miatt; jelenleg a háztartások 85,7%-a rendelkezik vezetékes, vagy mobiltelefonnal. Az internet-csatlakozással is rendelkező háztartások aránya egy év alatt a duplájára nőtt, bár ez még messze elmarad az EU átlagától (18%). Számítógépet a háztartások 21%-ában találunk, ezek 5%-a internetcsatlakozással is rendelkezik. Mobiltelefonnal való ellátottság terén (51%) Magyarország már megközelíti az EU országok átlagát (55%). A háztartások közel 9%-ában több mobiltelefont is találunk. A háztartási gépek és a szórakoztató elektronikai cikkek egyre bővülő választéka és árszínvonala lehetővé tette, hogy a magyarországi háztartások a nyugat-európai fogyasztási mintákhoz egyre inkább felzárkózzanak. A fogyasztói társadalom egyre szélesedő kínálatát a idősebb generációk kevéssé követik, ennek részben kulturális, tradicionális, részben pedig jövedelmi okai vannak.

Lakás, lakhatás

Lakásállomány A 2001. évi népszámlálás időpontjában az ország lakásainak és üdülőinek együttes száma összesen 4 millió 310 ezer volt, ebből ténylegesen lakás céljára használtak 3 millió 724 ezret. A lakások átlagos alapterülete 74 m2 volt. A lakott lakások 92%-át maga a tulajdonos lakta, 8%-át bérleti, szolgálati vagy egyéb jogon (szívességi alapon vagy jogcím nélkül) használták az ott lakók. Természetes személy tulajdonában volt ennek a 300 ezer lakásnak a 41%-a. A jogi személyek által birtokolt 178 ezer lakás többsége (78%) önkormányzati bérlakás volt. A lakott lakások 54,4 %-ában, 2027ezer lakásban több nemzedék élt együtt. Ebből közel 260 ezer volt az olyan lakás, amelyben három nemzedék élt egy fedél alatt. A jelenlegi lakások 13%-át már 80 évvel ezelőtt is használták, 12%-uk pedig a két világháború között készült el. A legtöbb lakást – 861 ezret – az 1970-es években építettek, ezek 40%-a lakótelepi, 32%-a családi házas, 15%-a falusias jellegű lakóövezetben áll. A rendszerváltást követő években épült 274 ezer lakás 58%-a családi házas övezet része. Tanyasi lakásaink száma 78 ezer, ezeken kívül több mint ötezer lakásnak nem minősíthető, lakott egyéb lakóegység (putri, barlanglakás) szolgál még ma is emberek lakóhelyéül.

15 2002-ben 31 500 lakást építettek Magyarországon, 63%-kal többet, mint 1999-ben, ezer lakosra számítva 3,1-et. A különböző európai államokkal való összehasonlításban az ezer lakosra jutó lakások száma Magyarországon 401, ezzel országunk közel egy szinten áll Ausztriával és Hollandiával. A mutató kedvező alakulása azonban jórészt a folyamatos népességfogyásra vezethető vissza. A laksűrűség a mérsékelten gyarapodó lakásállomány és a népességfogyás együttes hatásaként viszonylag kedvezően alakult: a zsúfolt vagy éppen elfogadható lakások aránya egyre csökken, s ennek megfelelően növekszik a tágas és megfelelő minősítésű lakásoké. 1990-ben 660 ezer, 1999-ben több mint 130 ezerrel kevesebb, mintegy 530 ezer háztartás élt túlzsúfolt lakásban, ahol megközelítőleg 2,4 millió ember élt.

Lakásfenntartás Az egy lakásra jutó fenntartási költség 2001-ben a többlakásos társasházakban élők esetében volt a legmagasabb (közel 25 ezer Ft/hó) és az önkormányzati tulajdonú lakások lakói körében a legalacsonyabb (mintegy 17 ezer Ft/hó). 1990. és 2001. között a fogyasztói árak közel hétszeresre emelkedtek (682 %) emelkedtek, ugyanezen időszakban a háztartási energia, fűtés ára 14-szeres növekedést mutat (1396 %) A kedvezőtlen helyzetű családok reáljövedelme ugyanezen időszakban sok esetben csökkent, más esetekben pedig lényegesen kisebb mértékben növekedett, mint a lakásfenntartási kiadások. A magyar háztartások 16,3%-a, mintegy 625 ezer háztartás tekinthető rezsiszegénynek, és szorulna támogatásra. (A támogatásra szorulók és a tényleges ellátásban részesülők aránya nem éri el a 30 %-ot.) Az alacsonyjövedelmű családok számára különösen nagy probléma a lakhatási költségek és saját jövedelmük közötti aránytalanság. Ezt az aránytalanságot támasztja alá, hogy az egy lakásra jutó fenntartási költség évek óta meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. (Ez 2002-ben 20.100 Ft volt). Mivel a szociális ellátások a lakásfenntartási kiadásokkal nem tudtak lépést tartani, az alacsony jövedelmű családok jelentős része képtelenné vált arra, hogy fedezze lakhatási kiadásait. Szakértői becslések szerint mintegy 500 ezer háztartásnak van lakáshitelből származó, illetve közüzemi tartozása.

Hajléktalanság A hajléktalan emberek számára vonatkozóan az elmúlt tíz évben különféle becslések láttak napvilágot. Ezek szerint az országban 35 – 40 ezer (más becslések szerint 20–50 ezer), a fővárosban 10–20 ezer hajléktalan ember él. A kutatások szerint a hajléktalanok többségének életkora 38–44 év között van. A hajléktalan nők száma az elmúlt tíz évben becslések szerint megduplázódott, arányuk 25 százalékra növekedett. A hajléktalanná válás okai közül a leggyakoribb a kapcsolati konfliktus. Gyakori ok továbbá, az intézményekből való kikerülés (nevelőotthon, kórház, szociális intézmény, börtön stb.).

16 Ennek részben oka lehet az is, hogy a kórházi ágyak számának csökkentése nem járt együtt a pszichiátriai, valamint a szociális intézményi férőhelyek meghatározott mértékű növelésével. Ugyancsak növekedni látszik a gazdasági (jövedelmi, munkaerőpiaci) okokból bekövetkező hajléktalanság aránya.

Egészségi állapot

Az egészségi állapot általános jellemzői Az ország egészségi állapotának egyik legfontosabb mutatója a születéskor várható élettartam. Mind a nők, mind a férfiak várható élettartama a 100-300 ezres városokban a legmagasabb, az ezer lakosnál kevesebb lelket számláló falvakban pedig a legrövidebb. Születéskor várható élettartam településnagyság szerint, 2001 Településnagyság 0– 999 1 000– 2 999 3 000– 4 999 5 000– 9 999 10 000– 29 999 30 000– 49 999 50 000– 99 999 100 000–299 999 Budapest

Születéskor várható élettartam férfiak nők 66,5 75,5 66,7 76,0 66,9 76,2 67,6 76,3 68,6 76,7 69,1 76,9 69,0 76,8 69,4 77,0 69,3 76,5

Forrás: KSH A halálozások 56%-át a keringési rendszer betegségei okozták, ezen belül túlnyomórészt valamilyen szívbetegség, továbbá agyérbetegségek és érelmeszesedés. Mind a férfiak, mind a nők keringéssel kapcsolatos halálozási rátája jóval magasabb az EU átlagánál. Örvendetes tény, hogy 1990 és 1999 között a keringési rendszer betegségei okozta elhalálozás mindkét nem esetében jelentősen csökkent, miként az Európai Unióban is. E kedvező változással ellentétben a daganatos betegségekben elhunytak aránya Magyarországon a férfiaknál 8,6%, a nőknél 5,4%-kal nőtt, miközben az EU-ban további javulás következett be. A WHO becslése szerint a daganatos halálozás harmada az életmóddal (alkohol, dohányzás, étkezés, mozgásszegénység) függ össze, ugyancsak a harmada szűrővizsgálatokkal megelőzhető lehetne. Minden ötödik embernek van tartós betegsége, fogyatékossága. Ez az összlakosság 6 %át súlyosan hátráltatja a mindennapi életében is. A háziorvosokhoz bejelentkezett betegek közül a legtöbben magas vérnyomásban szenvednek. Az életkor emelkedésével a betegség előfordulási aránya nagymértékben növekszik: az 55 évesnél idősebbek egyharmada, a 75 év felettiek fele szenved ebben a betegségben. A leggyakoribb betegségek között ki kell emelnünk továbbá a daganatos és a cukorbetegségeket.

17 Kutatások szerint a nők minden korosztályban kevésbé elégedettek egészségi állapotukkal, mint a férfiak. A 65 év feletti férfiak 22%-a, a 65 év feletti nőknek mindössze 15 %-a tartja magát egészségesnek. A felnőtt lakosság körében a férfiak 37 %-a, a nőknek pedig 50 %-a nyilatkozott legalább egy rendszeresen visszatérő panaszról. A közérzetükről nyilatkozó férfiak 31, a nők 44%-a számolt be arról, hogy „fáradtnak, kimerültnek érzi magát”. 2000-ben a 15–84 éves lakosság mintegy egyharmada volt rendszeres gyógyszerfogyasztó, a férfiak 27, a nők 42%-a. Ez az arány a 70–84 éves népességben 83%.

Tartósan betegek, fogyatékosok A KSH önbevalláson alapuló 2000. évi életmód / időmérleg felvétele szerint minden ötödik ember tartósan beteg, fogyatékos. Az összlakosság 6 %-át hátráltatja betegsége a mindennapi életben. Az életkor előrehaladtával értelemszerűen emelkedik a tartós betegség, fogyatékosság előfordulási aránya: a 15–29 évesek között 4 %, a 40–49 évesek körében 15 %, a 70 év felettiek esetében már 54%. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos személyt regisztráltak, akiknek 44 %-a testi fogyatékos volt, 14%-a látásfogyatékosságban szenvedett, 11%-a siket, nagyothalló, 10%-a értelmi és fennmaradó hányaduk egyéb fogyatékossággal élt. A fogyatékkal élők többsége 40 évesnél idősebb. Iskolázottságuk elmarad a lakosság egészére jellemzőtől, közülük a megfelelő korúakból az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 6,2%, egyetemi vagy főiskolai végzettségű volt 5,5%. Ezek az arányok az össznépességben 0,7, illetve 12,6%. 1990 és 2000 között nőtt a 60 év alatti rokkantsági ellátottak száma, ők korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban vagy a megváltozott munkaképességűek járadékaiban részesültek. Együttes számuk 2000-ben mintegy 634 ezer fő volt. Életkori megoszlásukat tekintve mintegy 10%uk 40 évesnél fiatalabb, 34%-uk 40–49 éves, 54%-uk pedig 50–59 éves volt. A fogyatékkal élők és tartós egészségkárosodottak munkavállalási esélyei rendkívül kedvezőtlenek. Az érintett rétegre vonatkozó számítások 86 ezer főre becsülik az ilyen foglalkoztatottak létszámát. Az ellátás melletti munkavégzés gyakran alacsony jövedelmet hozó, egyszerű munka, a rehabilitáció elveinek sem felel meg.

Mentális problémák A legszerényebb becslések szerint is az alkoholisták száma 750 ezer. A nyilvántartott és gondozott alkoholbetegek száma még a 40 ezret sem éri el. Mind a gondozott, mind pedig a rejtett alkoholisták többsége férfi. A drogfogyasztás valóságos méretei még nagyobb bizonytalansággal valószínűsíthetők, mint az alkoholfogyasztásé. Becslések szerint a drogfüggők száma 30-50 ezerre, a rendszeres fogyasztóké 80-100 ezerre tehető, és 3-400 ezer lehet azok száma, akik már kipróbálták a kábítószert. Az öngyilkosságok trendje néhány éve csökken. Százezer lakosra 2001-ben 29 öngyilkosság jutott.

18 A dél-alföldi és észak-alföldi régióban hagyományosan sokan vetnek ily módon véget életüknek. Az öngyilkosok háromnegyede férfi. Mindkét nemnél sok a 70 év feletti, a férfiaknál a 40–54 éves, a nőknél pedig az 50–54 éves korú. A mentális kórképek fölbukkanása a fejlett országokéhoz hasonlóan alakul hazánkban is. Egyre nagyobb problémát okoznak a depresszió, a szorongás (pl. pánikbetegség), az alvászavarok, valamint a különböző önkárosító magatartások. A nyugdíjasok több mint fele (55 százaléka), a keresők egyharmada (32,4 százaléka) érzi magát kimerültnek.

A roma lakosság élethelyzete A 2001. évi népszámláláskor 189.984 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek. Szakértők és roma szervezetek becslései alapján viszont 450.000 - 650.000 roma él Magyarországon. A demográfiai folyamatokat figyelembe véve, a népességen belüli arányuk nő. A hazai roma népesség átlagos életminősége, lakhatási színvonala, egészségi állapota, foglalkoztatottsága, iskolázottsága a társadalom egészénél lényegesen rosszabb. A roma fiatalok mindössze 77%-a tudja befejezni az általános iskolát, és a felsőoktatásban való részvételük jóval alacsonyabb, mint a nem roma népességé. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb roma népesség 61 %-a, a nem roma népesség 90 %-a végezte el legalább az általános iskolát. Ezen belül a roma népességnek mindössze 2,2 %-a szerzett érettségit vagy ennél magasabb végzettséget. Az iskolai lemorzsolódás továbbra is nagy probléma, melynek egyik legfőbb oka a családok anyagi teherbíró képessége. Változatlanul döntő jelentősége van a legszegényebb családok számára is hozzáférhető óvodának. A piacgazdasági átalakulás során a munkaképes korú romáknak több mint a fele (!) veszítette el állását, ezért minden munkaerő-piaci mutatójuk sokkal rosszabb, mint a nem roma lakosságra vonatkozó adatok. Foglalkoztatottsági szintjük megközelítően a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse a nem cigány lakosságénak. Az egy keresőre jutó eltartottak aránya körükben, az országos átlag háromszorosa. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól 2003-ban Kemény István és Janky Béla által készített kutatás szerint a 15-74 éves cigány népesség 21 %-a foglalkoztatott. A férfi népességből a foglalkoztatottak aránya 28 %, a női népességből 15 %. (Országosan 2003. I. negyedévében a 15-74 éves népesség 49,8 %-a, férfiak 56,5 %-a, a nők 43,7 %-a volt foglalkoztatott.) Foglalkoztatásuk tekintetében jelentősek a regionális- és településtípus szerinti különbségek. 2003-ban a fővárosban és környékén a legjobb a helyzet. A központi országrészben a cigány férfiak és nők mintegy 43 %-a rendelkezik valamilyen munkával. Ezen belül Budapesten 49% ez az arány. A fővárosi férfiak 64 %-a dolgozik alkalmazottként, vállalkozóként vagy legalább alkalmi munkásként, ami a teljes népesség aktivitási adatait tekintve is magas arány. A Dunántúlon a romák 28 %-ának, a keleti országrészben pedig a 15 éves és idősebb népesség 14 %-ának van munkája.

19

A roma népesség aránytalanul magas százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ráadásul minél alacsonyabban húzzuk meg a szegénységi küszöböt, annál nagyobb a roma származásúak aránya. A romák életminőségére, szegénységére kihat a diszkrimináció és előítéletesség is. Az idézett kutatók becslése szerint a cigány háztartásokban az átlagos egy főre jutó havi jövedelem 2003. februárjában 20.900 forint volt. A munkajövedelmek átlagosan a bevételek kevesebb, mint felét jelentik. A becslések szerint ezek egy háztartástagra jutó átlagos összege 8.800 forint. A maradék 12.100 forint nyugdíjból, gyermektámogatásból és különböző segélyekből áll össze. Az ismertetett átlagértékek mögött azonban jelentős jövedelmi különbségek húzódnak meg. A háztartások 56 százalékában ugyanis nincs olyan személy, akinek a kérdezés idején munkából származó személyes jövedelme lett volna. Ez különösen magas arány annak ismeretében, hogy a cigányok között nagyon kevés a csak nyugdíjas korúakból álló háztartás. A kereső nélküli háztartásokban az átlagos egy főre jutó jövedelem mindössze 14.900 forint. A roma háztartások összes jövedelmének átlagosan mintegy a negyedét, a nem-piaci jövedelmeknek 45 százalékát teszik ki a gyermekekhez kötődő támogatások. A családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek körében felülreprezentáltak a roma családból származó gyermekek; az ország északi, keleti megyéiben arányuk eléri az elhelyezettek 80-90%-át. A fenti tények is alátámasztják, hogy a társadalmi kirekesztődés folyamatának megállítása a roma népesség körében jelentkező szociális problémák hatékonyabb kezelése nélkül elképzelhetetlen.

Nemek közötti esélykülönbségek

A nők társadalmi és gazdasági helyzete, szerepe számottevő változásokon ment keresztül az átmenet éveiben. A munkaerő-piaci helyzet alakulása különböző módon éreztette hatását a férfiak és a nők esetében. A gazdasági szerkezetváltás következtében nagyobb arányban szűntek meg a férfiak munkahelyei, ezért nagyobb részük vált munkanélkülivé. A nőket kevésbé érintette ez a folyamat. Az állásukat elvesztő nők közül is kevesebben jelentek meg az aktív és passzív munkanélküliek között, és többen váltak tartósan inaktívvá, lettek háztartásbeliek. A munkanélkülinek nem minősülő, még aktív korban lévő inaktívak aránya a nőknél közel kétszer akkora, mint a férfiak esetében. A nők ezen csoportjának visszailleszkedése a munkaerőpiacra viszont rendkívül megnehezült. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen alacsony, mindössze 3-4 % a részmunkaidős foglalkoztatás, ez is hozzájárul a nők kiugróan magas inaktivitásához. A nők képzettségi szintje az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt, átlagos képzettségük ma már meghaladja férfiakét. Az elmúlt évtizedben az egyetemi és főiskolai hallgatók között folyamatosan emelkedett a nők aránya, majd az 1990-es évek végére 54% körül állandósult.

20 A felnőtt lakosság többsége szerint a nemi egyenlőtlenség releváns probléma a hazai munkaerőpiacon. Egy átfogó felmérés szerint a lakosság 60%-a úgy látja, hogy az azonos kvalitásokkal rendelkező nők, illetve férfiak nem ugyanakkora eséllyel kapnak meg egy-egy állást. Ugyanennyien vélik úgy, hogy a karrier-lehetőségeket erősen befolyásolja az egyén neme, továbbá a válaszadók 64%-a vélekedik úgy, hogy az azonos munkakörben dolgozó, azonos képzettségű és azonos tapasztalattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó nők és férfiak között a nők kevesebbet keresnek. A két nem közötti kereseti különbségek kisebbek a költségvetési szférába tartozó munkahelyeken, és magasabbak a vállalkozói szférában. A nemek közötti kereseti arányok alakulásából következően, bármelyik nyugdíjtípust tekintjük is, a nők átlagosan alacsonyabb nyugdíjakkal rendelkeznek, mint a férfiak. 2002-ben a havi bruttó átlagkereset 122.482 Ft volt, a nők átlagosan ennek 91,4 %-át kapták. A szellemi foglalkozásúak keresetkülönbsége lényegesen magasabb, mint a fizikai munkakörben dolgozó férfiak és nőké. (Ez nyilván visszavezethető mind a keresetek, mind a szolgálati idők között a nemek közti átlagos különbségekre.) A szegények aránya a férfiak és a nők körében nagyjából hasonló, leszámítva a legidősebb korosztályokat. Különös figyelmet érdemel az alacsony jövedelmű idős egyedülálló nők szociális helyzetének megoldása.

A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER a legégetőbb szociális problémák tükrében A szociális ellátó rendszer5 feladata, hogy a társadalomban felmerülő szociális szükségletekre hatékony választ adjon, biztosítsa a kirekesztődés megelőzését, illetve nyújtson hatékony segítséget a kirekesztettség megszüntetéséhez. A mai helyzetben és a belátható jövőben a szociális védelmi rendszer különösen kiemelt feladatának kell tekinteni ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

a foglalkoztatásból kívül-rekedtek, a lakhatásukban veszélyeztetettek, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, a szociális vagy egészségi állapotuk miatt segítségre szoruló időskorúak, a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek, a tartósan egészségkárosodottak és a fogyatékossággal élők

életfeltételeinek a támogatását. Ez a támogatás legtöbbször nem valósulhat meg másként, csak a pénzbeli (ill. természetbeni) juttatások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közötti összhang megteremtésével. Az ellátórendszer helyzetét ma ennek az összhangnak viszonylag alacsony szintje jellemzi. A szociális védelem alrendszerei az indokoltnál sokkal inkább széttagoltak, miközben egyes ellátásokban hiányok mutatkoznak, az ellátásokhoz való hozzáférés tekintetében pedig súlyos egyenlőtlenségek vannak. A segélyezési rendszer egyszerűsítésre szorul. 5

Az Európai Unióban elfogadott terminológia szerint a „szociális védelem” tágabb fogalmába beletartoznak – egyebek mellett -, a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci intézmények is. Ebben a jelentésben ez utóbbiakra általában nem térünk ki.

21

A személyes szolgáltatások intézményrendszerét egyrészt a túlzott szakosodás, másrészt a finanszírozás teljes elszakadása a szolgáltatásban testet öltő szakmai teljesítménytől, harmadrészt pedig nagy területi aránytalanságok jellemzik. Az ellátórendszer hatékonyságának ma az egyik legfőbb akadálya – a források korlátozottsága mellett (!) – a túlzott bonyolultság, széttagoltság, túlszabályozottság. A szociális ellátó rendszer összehangoltságának hiánya két fő okra vezethető vissza: ƒ egyrészt a korábbi évek jogalkotásában megvalósuló fokozódó differenciálódás, olykor túlszabályozás következménye, amely esetenként indokolhatatlan módon fékezőleg hatott a szükségleteknek megfelelő szolgáltatás-fejlesztésekre, nehezen áttekinthetővé és szétaprózottá tette mind a segélyezést, mind pedig a személyes szolgáltatások intézményrendszerét, ƒ

másrészt pedig egy hatékony ágazati szakmai irányítás hiányára, amely tényleges módon biztosíthatná a hozzáférési esélyek területi egyenlőtlenségeinek felszámolását, a finanszírozás szektorsemleges, szociálisan célzott és teljesítménnyel arányos korszerűsítését.

A jelenlegi törvényi szabályozás rendkívül súlyos problémája még, hogy a túlzottan differenciált intézményrendszer a helyben mozgósítható gazdasági források alakulásával össze nem hangolt igényeket jelenít meg, amelyek teljesítésére elsősorban a kisebb települési önkormányzatok nagy többsége képtelen. Az így kialakult helyzet következményeként előállt a szociális intézményrendszer fejlődésének megtorpanása, ami az egyenlőtlenségeket sok szempontból már nem csökkenti, hanem rögzíti, sőt fokozza is. Ez a helyzet sürgető intézkedést követel.

A foglalkoztatásból kívül-rekedtek támogatása A szociális védelem rendszerének feladata, hogy ƒ ƒ

a foglalkoztatásból kívül rekedtek és eltartott családtagjaik számára a megélhetési minimumot biztosítsa, és a munkaképes aktív korúak esetében segítse elő és ösztönözze a szervezett munkaerőpiacra történő visszatérést.

A munkanélküli ellátások jelenleg nem biztosítják a létminimum szintjét azoknak a családoknak, ahol egy vagy több munkanélküli családtag van, a különféle családtámogatásokkal és az igénybe vehető rendszeres segélyekkel együtt sem. Az ily módon a szervezett munkaerőpiacon kívülre szorult, legtöbbször a túlélésért igen sokat dolgozó, de nem biztosított „munkavállalók” helyzetéről nincs megbízható áttekintésünk. Nyilvánvaló azonban, hogy kiszolgáltatottságuk igen nagy, egészségügyi és öregségi ellátásuk megoldatlansága már ma is, és a közeli jövőben még inkább, jelentős társadalmi kockázatot és terhet jelent. A tartósan munkanélküli illetve aktív korú, mégis inaktív személyek gyakorlatilag már a helyzet kialakulásának első évében az önkormányzati szociális ellátórendszerbe kerülnek, ennek következtében a helyi szociálpolitika elsődleges problémájává vált a munkaképeskorú nem foglalkoztatott lakosokról való gondoskodás.

22

Noha a regisztrált munkanélküliek nyilvántartási rendszere jól kiépülten működik, a ténylegesen nem foglalkoztatott személyek lényegesen nagyobb számáról az egyes településeken pontos adat nem áll rendelkezésre. A munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése, a társadalomból való kirekesztődés megelőzése érdekében kiemelten fontos szerepe van a támogatott foglalkoztatási programoknak (közmunkák, közhasznú ill. közcélú munkák), azonban ezeknek a programoknak a kiterjesztését jelenleg túlzottan sok adminisztratív korlát akadályozza (pl. nincs lehetőség a vállalkozói szféra – köztük a kényszervállalkozók – bekapcsolására). A hatékony munkaerőpiaci reintegrációt eredményező programok a szociális ellátórendszerből is hiányoznak, a munkaügyi és a szociális ellátórendszer szereplői közötti koordináció alacsony fokú. Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtsége Magyarországon alacsony szintű. Az európai átlagnál jóval kevesebben dolgoznak részmunkaidőben és határozott idejű szerződéssel. 2000ben az EU tagországokban 17,7% volt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, ez nálunk 3,2%. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztését a kedvezőtlen társadalombiztosítási és részben munkaügyi szabályok is akadályozzák. A munkanélküliekkel, ill. a tartósan nem foglalkoztatott aktív korúak szociális támogatásával kapcsolatos szociális szolgáltatások kiépültsége országosan nagy területi egyenlőtlenségeket mutat. A problémával nagyságrendileg is súlyosabban érintett falusi térségekben élők számára a szociális alapellátások csak igen korlátozottan állnak rendelkezésre, pl. a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés szinte egyáltalán nem biztosított. A munkaügyi központok és az önkormányzatok, valamint szociális intézmények közötti együttműködés bürokratikus és formális, az ügyfelek, a családtagok jellemzően egymástól elszigetelt támogatási rendszerekben mozognak. A személy-központú segítés és a bürokratikus probléma-kezelés közötti egyensúly megteremtése kizárólag a helyi szubjektív tényezőkön múlik. Nincs olyan igazgatási vagy felügyeleti szerv, amely átfogó módon vizsgálná és koordinálná egy-egy térségben a munkanélküliek és az aktív korú inaktív lakosság szociális támogatásának helyzetét, és hatásköre lenne akárcsak javaslatot tenni a források összehangoltabb felhasználására. A munkaügyi szervezet és az önkormányzati szociálpolitika feladatmegosztását, koordináltságának javítását, a források térségi, kistérségi szintű felhasználásának hatékonyságnövelését sürgősen át kell tekinteni. További probléma, hogy a közmunka programokat leszámítva, a munkába lépés ösztönzésének nincs kialakult eszközrendszere se a segélyezésen, se az adórendszeren belül, miközben a segélyek több évig vagy évtizedekig történő folyósítása jóval többe kerülne, mint a munkaerőpiacra történő visszatérés támogatása. Az otthonmegőrzés feltételeinek elősegítése Miközben a rendszerváltás óta szinte folyamatosan emelkedtek a lakásfenntartás kiadásai, és a szociálpolitikai célkitűzések között kiemelt szerepet kapott a lakhatás feltételeinek a megőrzése, a törvényi szabályozás a lakástámogatási rendszer szabályozását szinte teljes mértékben a települési önkormányzatokra bízta az erre fordítható források szabad felhasználása mellett. Az önkormányzatok romló pénzügyi kondíciója pedig oda vezet, hogy a lakásfenntartási támogatás fokozatosan szorul vissza. Ez a fő oka annak, hogy a bizonyosan rászorulók több mint kétharmada nem jut lakhatási támogatáshoz.

23

Nemcsak a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma elképesztően alacsony, hanem az egy főre jutó támogatás összege is, ami 2002-ben havi 1.800.-Ft (!) volt. Ez az átlagos havi 22 ezer Ft-os lakásfenntartási költségeknek a 8 %-a! Az alacsony támogatási összeg - a helyi szabályozások mellett - alapvetően arra vezethető vissza, hogy a támogatás törvényben szabályozott legkisebb összege, a havi 1 (egy!) ezer Ft, 1993 óta nem került megemelésre. 2003-ban a támogatások közel 70 %-a nem haladta meg a 3 ezer Ft-ot, miközben a támogatásban részesülők több mint felének a havi rezsiköltsége 1525 Ft között van. Emellett igen laza a kapcsolat a tényleges lakásfenntartási költségek és a támogatás összege között, vagyis a támogatás nem igazodik a valóságos kiadásokhoz. A lakásfenntartási támogatás 2004-ben megkezdődő átalakítása fontos lépés, amit a következő években okvetlenül folytatni kell. A központi ármegállapítások és a közüzemi díjak támogatásának megszűnése, az árliberalizáció és a lakhatási költségek növekedése az adósságok felhalmozódásához vezetett. Emiatt indokolttá vált az adósságkezelés szociális feladatként történő deklarálása. A szociális törvény 2003-tól írja elő a lakossági adósságok és hátralékok önkormányzati hatáskörben történő kezelését. Az ellátás kétpilléres rendszerként működik: egyrészt az önkormányzatok – 90 %-ban központi forrásból – pénzbeli támogatást biztosítanak az adósságok kifizetéséhez, másrészt a háztartások fizetőképességének elősegítése érdekében adósságkezelési tanácsadást nyújtanak. Az adósságkezelés bekerülése a szociális védelmi rendszerbe igen jelentős eredménynek tekinthető, ugyanakkor ezen szolgáltatás bevezetésének tapasztalatai még kevéssé értékelhetők. Megállapítható, hogy ez az ellátási forma nem képes kezelni azoknak a családoknak a helyzetét, akiknek a jövedelme a folyó kötelezettségek teljesítésére sem elegendő. Jelenleg megoldatlan a szolgáltatók érdekeltségének bevonása a hátralékok kezelésébe, amely kormányszintű egyeztetést igényel. Magyarországnak 1989-90-től kellett újra válaszokat keresnie a hajléktalanság problémájára. A hajléktalanná váltak segítésének különböző formái alakultak ki: szállásnyújtás, nappali ellátás, utcai szociális munka. A hajléktalan-ellátásban kiemelkedően magas a nem-állami szervezetek részvétele. A fennálló problémák kezelésére és az ellátók munkájának összehangolására 2002-ben miniszteri biztos került kinevezésre. Lépések történtek a hajléktalan emberek szociális és egészségügyi ellátásának összehangolására, az intézményeken kívüli támogatott lakhatási rendszer kialakítására, valamint az utcai munka megerősítésére. 2003-ban Országgyűlési határozat született a családok hajléktalanságának megelőzéséről. Mindezek jó irányú változások, de korántsem elégségesek a probléma megfelelő enyhítésére. Az elmúlt öt-hat év alatt közel kétszeresére növekedett a hajléktalan embereket fogadó szálláshelyek száma. 2002. év végén mintegy 6200 férőhely állt rendelkezésre, míg a hajléktalanok becsült száma 35-40 ezer főre tehető. Az utóbbi évek törekvései ellenére a hajléktalanellátás legkevésbé kiépített területe az intézményen kívül (utcán, közterületeken, s egyéb – nem lakás céljára szolgáló – helyeken) élők segítése. A szálláshelyek főként férfiakat fogadnak, a hajléktalan nők szálláslehetőségeinek száma ehhez képest csekély. Kevés a megelőzést és a reintegrációt segítő program, bár az utóbbi években pályázati források támogatták a hajléktalan emberek foglalkoztatását és önálló lakhatását támogató modell jellegű programokat.

24 Megoldásra vár az ifjúsági, a családos, sőt a már nálunk is megjelent csoportos hajléktalanság hatékony kezelése. Még mindig alig van esélyük a hajléktalanoknak arra, hogy a szociális rendszer támogatásával szerény, de tartós lakásmegoldáshoz jussanak. A lakhatással kapcsolatos támogatások szinte teljes mértékben a helyi önkormányzatok döntésén illetve lehetőségein múlnak, emiatt szélsőséges egyenlőtlenségek alakultak ki az országban ezen támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Megoldatlan egy-egy térségben a támogatási rendszer térségi szintű koordinációja, emiatt pl. az átmeneti elhelyezést szolgáló intézményekről is egyedileg kell (ill. kellene) ma minden településnek gondoskodnia. Nyilvánvaló, hogy a szociális forrásokkal való gazdálkodást tekintve sem tekinthető hatékonynak a kialakult helyzet.

A gyermekes családok számára nyújtott támogatások A gyermekek jogcímén igen sokféle támogatási rendszer működik. Mind a támogatási rendszerek, mind pedig az intézményrendszerek széttagoltak. A gyermekek és családok szükségleteit tekintve azonban ez a helyzet gyakran vezet oda, hogy a túlspecializált rendszerek között a problémák megoldatlanok maradnak. A gyermekszegénység fölszámolása, a gyermekek esélyegyenlősége érdekében a jelenleginél hatékonyabb korrekciós mechanizmusok szükségesek, amelyekben az oktatási-nevelésiművelődési és a szociális-gyámügyi intézményrendszer összehangolt működésére lenne szükség (pl. felzárkóztatási programok, tehetséggondozó programok, támogatott sport és művészeti programok, nyaraltatási programok, szociális ösztöndíjak hátrányos helyzetű gyermekek számára). Mind a pénzbeli juttatások, mind pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátások terén hiányzik a családokat támogató rendszer összehangolása, rendszer-szerű működése. Ennek következtében a családok szociális problémáinak kezelése jelentős társadalmi költséggel viszonylag alacsony hatékonyságú. Az ellátások között kiemelt szerepe van a gyermekek jogán járó családtámogatásoknak. A gyermeknevelés költségeihez történő állami hozzájárulás jelenleg háromelemű: 1. minden gyermekes családot megillető családi pótlék, 2. az adózó jövedelemmel rendelkezők által igénybe vehető adókedvezmény, 3. jövedelmi szegénységben élő családok segély-típusú ellátás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Az ellátásokra fordított források 56 %-a jut családi pótlékra, 30 %- a adókedvezményre és 14 %-a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. A három elem együttesen lenne hivatott egyrészt ellensúlyozni a gyermekvállaláshoz kapcsolódó jövedelmi hátrányt, másrészt minimális jövedelmi garanciát nyújtani a gyermekes családok részére. Ezen funkcióinak a jelenlegi rendszer csak részben képes megfelelni. A jövedelemi egyenlőtlenség mérséklését a három ellátás közül a családi pótlék segíti a legjobban, ez képes a legnagyobb mértékben csökkenteni a gyermekszegénység kockázatát. A fő problémát az ellátás alacsony színvonala jelenti.

25 Bár a családi pótlék összege ezen kormányzati ciklusban emelkedett, az elmúlt évtizedben végbement jelentős értékcsökkenését még mindig nem sikerült kompenzálni. Emellett az összege nem kellően differenciált a családtípusok, elsősorban az egyszülős háztartások esetében, valamint nem veszi figyelembe a gyermekek életkorából fakadó különbségeket. Az adókedvezmény bevezetésével és jelentős fejlesztésével „megbillent” az egyensúly a családtámogatási rendszeren belül, jellegéből adódóan viszont az adózó jövedelemmel nem rendelkező, vagyis a legszegényebb családok ezt az adókedvezményt nem tudják igénybe venni. A különböző felmérések alapján a rendszeres gyermekvédelmi támogatás célzottsága nem megfelelő, a szegénységi küszöb alatt élő családoknak csak kb. 60 %-a részesül ebben a támogatásban. A szegénység megelőzésére is csak részben képes, hiszen az ellátás folyósításakor is az érintettek egy jelentős része a segélyezési küszöb alatti jövedelmi helyzetben marad. A fentiek miatt indokolt a családtámogatásokra fordított források újraelosztási lehetőségének a megvizsgálása egy hatékonyabb és célzottabb juttatási rendszer kialakítása érdekében. A szülők munkanélkülisége az elsődleges veszélyeztető tényező a gyermekek számára. Éppen ezért meghatározó jelentősége van azoknak a gyermek-intézményeknek, amelyek a szülők foglalkoztatását lehetővé teszik (bölcsőde, óvoda, gyermekek nappali ellátása), ezen intézmények országosan hiányosak, és működési rendjük nem igazodik a munkáltatók valamint a szülők igényeihez.

Az idősekről való gondoskodás növekvő feladatai Az időskorúak szociális védelmi rendszere alapvetően a nyugdíjra épül. A nyugellátásban nem részesülő számára a segélyezési rendszerben az időskorúak járadéka nyújt ellátást. Az időskorú személyek átlagjövedelme ugyan a családokéhoz képest nem mutat kedvezőtlenebb képet, azonban a lakhatási kiadások valamint az egészségügyi állapotukkal kapcsolatban felmerülő kiadások számukra relatíve nagyobb megterhelést jelentenek, mivel élethelyzetükben inkább magukra utaltak, mint a fiatalabbak. Ez összefügg azzal is, hogy egyre inkább a társadalom életének peremére szorulnak. Az időskorúak (különös tekintettel az egyedül élő idős személyek) lakhatási támogatására, továbbá az indokolt gyógyszerekhez való hozzájutás támogatására a jelenleginél hatékonyabb megoldások kialakítására van szükség. Az idősgondozás intézményrendszere több évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Az időskorúak számának növekedése, valamint az átlagos életkor emelkedése következtében az utóbbi évtizedben új kihívások jelentkeztek. Megnövekedett a lakóhelyükön, otthonukban tartós ápolást-gondozást igénylő idősek száma, miközben az ellátórendszer ezen folyamattal nem tartott lépést, sőt országosan számottevő kapacitás-csökkentés történt. A család szerepe az idősekről történő gondoskodásban felértékelődik, ezt a folyamatot társadalmilag is erősíteni szükséges, mivel a probléma növekedésével a családi erőforrások bevonása nem nélkülözhető. Az időkorúak ellátása terén jelent talán legnagyobb problémát az ellátórendszer kiépültségének területi egyenlőtlensége, a hátrányos helyzetű településeken ill. kistérségekben élő időskorúak magára hagyatottsága.

26 Ebben a vonatkozásban sem érvényesül jelenleg a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés (pl. az otthonukban gondozást igénylők házigondozása, étkeztetése terén), az ágazati irányítás nem rendelkezik gyakorlatilag semmiféle lehetőséggel, amellyel kikényszeríthetné az ellátási hiányok pótlását. A jelenlegi ellátórendszerből szinte teljes mértékben hiányzik a térségi, kistérségi szemlélet, emiatt alig van példa költséghatékony, kistérségi szociális intézmény működtetésére. A korábban adómentes tiszteletdíjak rendszerének ellehetetlenülésével az önkéntes segítők hálózata is csaknem szétesett. (Jelenleg is változatlanul havi 4 ezer Ft [!] a tiszteletdíjak adómentes értékhatára.) Az idősek tartós bentlakásos intézményei iránti kielégítetlen szükségletek növekvők, az intézményekhez való hozzáférés egyenlőtlen, az elvárható (nem nagy összegű befizetésekkel összefüggő) szolgáltatások között is hatalmas különbségek vannak, a finanszírozási rendszer azonban jelenleg sem az ellátás minőségével, sem az ellátottak szociális és egészségügyi rászorultságával semmiféle kapcsolatban nincsen. Sürgető a finanszírozási rendszer gyökeres újragondolása. Nem halogatható továbbá az otthoni segítséget nyújtó, és még inkább a bentlakásos intézményi kapacitások és a szükségletek közötti összhang megteremtése, és ennek érdekében olyan hatékony szabályozórendszer kidolgozása, amely képes külön-külön, de összehangoltan kezelni a szakmai indikációt és szociális rászorultságot. Növelni kell a civil és egyházi szervezetek, valamint a vállalkozói tőke számára a szektorsemleges, kiszámítható, korszerű ösztönzési-támogatási rendszer hatékonyságát. Mindezek lényegesen nagyobb részvétele, – az igénybe vevők egységes elvek szerinti és differenciált támogatása mellett -, a férőhelyek, az ellátások bővülését eredményezi. Egyúttal megoldást kell találni a részben vagy egészben államilag finanszírozott kapacitások szabályozására. Tekintettel arra, hogy az állami költségvetés számára jelentős terhet jelentő feladatról van szó, az eddiginél jobban kellene érvényesülnie annak, hogy az állam nem egyes intézményeket finanszíroz, hanem jól meghatározott szükségletekhez tartozó szolgáltatást vásárol, ill. ilyenek alternatív igénybevételéhez ad támogatást.

A közösségi támogatásra, mentális segítségre szorulók ellátási problémái A lakosság mentális problémáinak megelőzésére és kezelésére a jelenlegi intézményrendszer alig képes, a prevenciós szolgáltatások nem épültek ki. A problémák gyökere döntő részben az elmagányosodás, az, hogy a korábbi közösségi formák szétesésével párhuzamosan nem alakultak ki a társas együttlét új formái. A szociális intézmények egyik legfontosabb, és jelenleg hiányzó funkciója lenne a helyi közösségfejlesztés, amely egyúttal a közösségi szociális munka alapfeltételét is jelentené. A társadalom mentális állapota szempontjából kiemelt figyelmet érdemel az ifjúsági korosztály. A szociális intézmények feladatai között a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon az ifjúsági szerveződések (szabadidős közösségek) támogatása. A pszichiátriai betegekről való gondoskodást alapvető megoldatlanságok jellemzik a jelenlegi szociális és egészségügyi ellátórendszerben egyaránt. Ez a helyzet tovább nem tartható, és az Európai Unió normáit is sérti. A probléma megoldása speciális jogalkotási és kapacitásfejlesztési feladatot is jelent.

27 Az ellátórendszer fejlesztésére a helyi önkormányzatok jelenleg nem rendelkeznek forrásokkal. A szolgáltatásokhoz való hozzáférést tekintve még nagyvárosokban sem valósul meg az egyenlőség. Jelenleg hiányzik a megyei, kistérségi szinten hatáskörrel rendelkező koordináló, ellenőrző szerv, amely mind a szakmai irányításban, mind az ellátások biztosításának magvalósulásában garanciális szerepet tölthet be.

Az egészségkárosodottak és fogyatékosok támogatása A Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint a fogyatékossággal élők integrált – vagy ennek hiányában – támogatott foglalkoztatásban jogosultak részesülni. Amennyiben a fogyatékossággal élő személy integrált foglalkoztatása állapota miatt nem lehetséges, úgy munkavégzéshez való jogának gyakorlásához speciális munkahelyet kell biztosítani. Az 1998. évi a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény célja a jogok meghatározása mellett a jogok érvényesítési eszközeinek definiálása, továbbá a fogyatékossággal élők számára nyújtandó rehabilitáció szabályozása (környezet, kommunikáció, közlekedés, támogató szolgálat, segédeszköz), és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének biztosítása. A hozzá kapcsolódó Országos Fogyatékosügyi Program hosszú távra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. Az Országos Fogyatékosügyi Program megvalósulása tekintetében a következő intézkedések történtek: ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

ƒ

„Az akadálymentes közlekedés fejlesztése” beruházási program. A kommunikáció területén elindult a jelnyelvi tolmács-szolgáltatás és képzés. Elkezdődött az egészségi állapot minősítési rendszerének a felülvizsgálata egységes, korszerű és nemzetközi besorolásnak megfelelő eljárás megalkotása érdekében. Az oktatásban az integrációs szemlélet érvényesítése került előtérbe. A foglalkozási rehabilitáció fontos feltételeként a munkajog alapvető szabályai között szerepel, hogy a munkavállalók közt nem lehet fogyatékosságuk alapján megkülönböztetést tenni. A szociális ellátások terén a súlyos fogyatékossággal élők pénzbeli ellátásaként bevezetésre került a fogyatékossági támogatás. Megtörtént a lakóotthoni ellátás részletes szabályozása, elkezdődött a tartós bentlakást nyújtó ápoló-gondozó otthonokban élő fogyatékossággal élők állapotának felülvizsgálata és kidolgozásra került a fogyatékossággal élők gondozását biztosító intézményrendszer átalakítására irányuló program.

A tartósan egészségkárosodottak, valamint a fogyatékossággal élők elsődleges jövedelmi forrása rokkantsági nyugdíj vagy a rokkantsági járadék. Ezen ellátások közös jellemzője, hogy mértéküket tekintve elmaradnak az átlagnyugdíjtól (bár természetesen részben eltérő okok miatt). A rokkantsági járadék mértéke a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet meszsze nem éri el. Az érintetek számára további nehézséget okoz, hogy az állapotuknak megfelelő foglalkoztatásukra alig van lehetőség. (A szociális foglalkoztatás jelenlegi rendszere a szociális ellátó rendszerrel párhuzamosan, felülvizsgálatot igényel.) Ezen kör számára a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások összességükben meg sem közelíti a valós szükségleteket. A nappali és átmeneti intézmények kapacitása messze el-

28 marad a jogos igényektől, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés súlyosan egyenlőtlen, hiányzik még a megfelelő információ is. Igen jelentősek a regionális ellátási különbségek, a hátrányos helyzetű kistelepülések nem rendelkeznek a kellő szakemberekkel, szaktudással sem. A fogyatékosok ellátásában is fájóan hiányzik a kistérségi koordináció és ellátásszervezés. A jelenlegi finanszírozási rendszerben a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci aktivitását elősegítő ösztönzések és szolgáltatások – a források korlátozott volta és a szabályozási rendszerek belső „ellentmondásai” miatt –, gyakorta egymás ellen hatnak.

Budapest, 2003. december

29 FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Magyarország 2002. Központi Statisztikai Hivatal, 2003. 2. Magyarország 1990 – 2001. Beszámoló a társadalom és a gazdaság főbb folyamatairól Központi Statisztikai Hivatal, 2002. 3. Társadalmi helyzetkép 2002. szerk. Bukodi Erzsébet Központi Statisztikai Hivatal 2003. 4. Közös Memorandum a Társadalmi Befogadásról [„Joint Inclusion Memorandum” = JIM] - Készült az ESzCsM koordinálásában - 2003. november 5. A szociális terület helyzetelemzése – háttéranyag a nemzeti Fejlesztési Tervhez 2002. június Készítette: ESZCSM Stratégiai Tervezési Önálló Osztály 6. Tíz év – TÁRKI Monitor jelentések Szerk.: Szívós Péter – Tóth István György Budapest, 2001. december 7. A lakásfenntartás költségei, támogatottak és támogatásra szorulók, TÁRKI, kézirat, Budapest 2002. 8. A szegénység enyhítésért – helyzetkép és javaslatok 2000- 2002. Szerk.: Fóti Klára MTA Világgazdasági Kutatóintézet 9. Ferge Zsuzsa – Tausz Katalin – Darvas Ágnes: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen – Esettanulmány Magyarországról, Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Közép- és Kelet-európai Iroda, Budapest 2002. 10. Havasi Éva: Szegénység és társadalmi kirekesztettség a mai Magyarországon Szociológiai szemle 2002/4 11. Kemény István – Jánky Béla: A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól (A 2003. évi országos cigánykutatás alapján) 12. Szociális Statisztikai Évkönyv KSH, 2003.

STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK

„A TÁRSADALOM SZOCIÁLIS HELYZETE ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER”

c. JELENTÉSHEZ

FÜGGELÉK

Készült:

a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján - az attól eltérő források külön jelölésével -

2003. december

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

Tartalomjegyzék 1.

TELEPÜLÉSEK, NÉPESEDÉS................................................................................................................. 6 1.1 A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐI ....................................................................................................................... 6 1.1.1. A népesség száma, kora, település szerinti megoszlása ....................................................................... 6 1.2. NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK, A CSALÁDOK JELLEMZŐI .................................................................................. 7 1.2.1. Természetes népmozgalom .................................................................................................................. 7 1.2.2. Élveszületések az anya korcsoportja szerint ........................................................................................ 7 1.2.3. Élveszületések az anya iskolai végzettsége és korcsoportja szerint, 2001 ........................................... 8 1.2.4. Az élveszületési és a halandósági arány területi különbségei, 2002.................................................... 8 1.2.5. A felnőtt népesség családi állapota ..................................................................................................... 9 1.2.6. Háztartások száma és összetétele ........................................................................................................ 9 1.2.7. Az élettársi kapcsolatban élők aránya a párkapcsolatban élő 15–49 éves nők között korcsoportok szerint ............................................................................................................................................................ 9 1.2.8. Családok, családösszetétel, családnagyság......................................................................................... 9 1.2.9. A száz családra jutó gyermekek száma ................................................................................................ 9 1.3. MIGRÁCIÓ .................................................................................................................................................. 10 1.3.1. Nemzetközi népességmozgás Magyarországon.................................................................................. 10 1.3.2. A népesség és a vándorlás regionális mutatói, 2002 ......................................................................... 10 1.4.TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK, TÉRSÉGI EGYENLŐTLENSÉGEK........................................................................... 11 1.4.1. Természeti és épített környezet .......................................................................................................... 11 1.4.2. A helyi önkormányzatok bevételei, 2002............................................................................................ 11 1.4.3. A helyi önkormányzatok kiadásai, 2002 ............................................................................................ 12 1.4.4. A közműellátás régiónként................................................................................................................. 12 1.4.5. Néhány főbb gazdasági mutató régiónként........................................................................................ 13 1.4.6. Egészségügyi intézmények ................................................................................................................. 13 1.4.7. Egészségügyi ellátás regionális mutatói............................................................................................ 13 1.4.8. Bölcsődék és oktatási intézmények .................................................................................................... 14 1.4.9. A kiemelten támogatott települések, 2003. január 1. ......................................................................... 14 1.5. EGYENLŐTLENSÉGEK AZ ISKOLÁZOTTSÁGBAN .......................................................................................... 14 1.5.1. A népesség iskolai végzettsége........................................................................................................... 14 1.5.2. A 25–29 évesek legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele................................................. 15 1.5.3. Az iskolarendszeren kívül megszerzett szakképesítéssel rendelkezők megoszlása a képesítés típusa és az iskolai végzettség szerint, 25–29 évesek, 2000 ................................................................................... 15 1.5.4. Iskolázási arányok a nappali tagozaton ............................................................................................ 15 1.5.5. Végzettek, továbbtanulók ................................................................................................................... 15 1.5.6. A különböző iskolatípusokban továbbtanulók aránya a lakóhely jellege szerint, 2000..................... 16 1.5.7. A különböző iskolatípusokban továbbtanulók aránya a lakóhely régiója szerint, 2000 .................... 16 1.5.8. A közoktatási intézményekben nappali oktatásban tanulók száma régiónként, 2001/2002 ............... 16 1.5.9. Az egyetemi, főiskolai szintű képzésben nappali tagozaton tanulók száma a lakóhely régiója szerint .......................................................................................................................................................... 17

2.

MUNKAERŐPIACI JELLEMZŐK ....................................................................................................... 17 2.1. GAZDASÁGI AKTÍVITÁS .............................................................................................................................. 17 2.1.1. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása ..................................................................................... 17 2.1.2. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása régiónkén .................................................................... 18 2.2. FOGLALKOZTATOTTSÁG ............................................................................................................................ 18 2.2.1. A 15–74 éves foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási viszony szerint .......................................... 18 2.2.2. A 15–74 éves foglalkoztatottak megoszlása főbb ágazatonként......................................................... 18 2.2.3. A 15–74 éves foglalkoztatottak száma ágazatonként, 2002 ............................................................... 19 2.2.4. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az OECD-országokban.............................................. 19 2.3. MUNKANÉLKÜLISÉG .................................................................................................................................. 20 2.3.1. Nyilvántartott munkanélküliek........................................................................................................... 20 2.3.2. A munkanélküliek aránya a munkakeresés időtartama szerint .......................................................... 20 2.3.3. A munkanélküliség által érintett háztartások megoszlása nagyság szerint........................................ 20 2.3. MEGÉLHETÉSI FORRÁSOK .......................................................................................................................... 21 2.3.1. A népesség megoszlása megélhetési státus szerint ............................................................................ 21

3.

JÖVEDELMI EGYENLŐTLENSÉGEK................................................................................................ 21 3.1. JÖVEDELEM, JÖVEDELEM-ELELOSZLÁS, JÖVEDELEM-EGYENLŐTLENSÉGEK............................................... 21 3.1.1. Átlagkereset, reálkereset, minimálbér ............................................................................................... 21 3.1.2. Bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdasági átlag százalékában........................................................... 21

2003. december 30.

2

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.1.3. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2002............................................................. 22 3.1.4. Reáljövedelem, fogyasztás ................................................................................................................. 22 3.1.5. A lakosság munkajövedelme és társadalmi jövedelme ...................................................................... 22 3.1.6. A piaci és a társadalmi jövedelem aránya a jövedelemből az egy főre jutó nettó jövedelem alapján képzett jövedelmi tizedekben........................................................................................................................ 23 3.2. TÁRSADALMI JÖVEDELMEK........................................................................................................................ 23 3.2.1. Pénzbeni társadalmi jövedelmek a GDP százalékában ..................................................................... 23 3.2.2. Természetbeni társadalmi jövedelmek a GDP százalékában............................................................. 23 3.2.3. Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátás ......................................................................................................... 24 3.2.4. Nettó átlagkereset és -nyugdíj régiónként ......................................................................................... 24 3.2.5. Táppénz, betegszabadság .................................................................................................................. 24 3.2.6. Nevelési ellátás.................................................................................................................................. 25 3.2.7. Gyermekgondozási segély és díj ........................................................................................................ 25 3.2.8. Az önkormányzatok rendszeres szociális támogatásainak egy főre jutó havi összege és reálértéke . 25 3.2.9. Az önkormányzatok eseti szociális támogatásainak egy főre jutó havi összege és reálértéke egy esetre jutó összeg, forint .............................................................................................................................. 26 3.2.10. Önkormányzati segélyezés, 2002 ..................................................................................................... 26 3.3. FOGYASZTÁS.............................................................................................................................................. 27 3.3.1. A fogyasztás szerkezete...................................................................................................................... 27 3.3.2. A háztartások fogyasztásának szerkezete........................................................................................... 27 3.3.3. Egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás ........................................................................................... 27 3.3.4. A háztartások egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztása a legalsó és a legfelső jövedelmi tizedben. 28 3.3.5. A háztartások egy főre jutó éves hús- és tejfogyasztása régiónként................................................... 28 3.3.6. A háztartások pénzvagyona folyó áron (az időszak végén)................................................................ 28 3.3.7. A háztartások megtakarítói pozíciói, 2001 ........................................................................................ 29 3.3.8. Megtakarítói célok az érintett háztartások százalékában, 2001 ........................................................ 29 3.3.9. Megtakarítási formák aránya a különböző típusú háztartásokban, az adott csoportban megtakarítók százalékában, 2001...................................................................................................................................... 30 3.3.10. Néhány tartós fogyasztási cikk állománya és előfordulási gyakorisága, 2002................................ 30 3.3.11. Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk ................................................................................... 31 3.3.12. Száz háztartásra jutó személygépkocsi, színes televízió, telefon régiónként.................................... 31 3.4. SZEGÉNYSÉG .............................................................................................................................................. 31 3.4.1. Az egy főre jutó személyes nettó jövedelem nagysága alapján képzett .............................................. 31 népességtizedek részesedése az összes személyes nettó jövedelemből......................................................... 31 3.4.2. A főbb egyenlőtlenségi mutatók időbeli alakulása............................................................................. 32 3.4.3. A vizsgált csoportok egy főre jutó nettó jövedelme alapján számított Gini-mutató és a felső, illetve az alsó jövedelmi tizedbe tartozók jövedelmének aránya ............................................................................ 32 4.

LAKÁS, LAKHATÁS............................................................................................................................... 33 4.1. LAKÁSELLÁTOTTSÁG ................................................................................................................................. 33 4.1.1. Lakásállomány, laksűrűség, felszereltség.......................................................................................... 33 4.1.2. Lakásállomány, felszereltség ............................................................................................................. 33 4.1.3. Lakásállomány régiónként, 2003. január 1. ...................................................................................... 34 4.2. LAKÁSHOZ JUTÁS ....................................................................................................................................... 34 4.2.1. Lakásépítés ........................................................................................................................................ 34 4.2.2. Az ezer lakosra jutó lakásépítés régiónként....................................................................................... 35 4.2.3. Lakáscélú hitelek állománya, 2003. június 30. .................................................................................. 35 4.2.4. Engedélyezet lakáscélú hitelek .......................................................................................................... 35 4.2.5. Folyósított lakáscélú hitelek és támogatások cél szerint ................................................................... 36 4.3. LAKÁSFENNTARTÁS, OTTHONMEGŐRZÉS ................................................................................................... 36 4.3.1. A lakásfenntartási költség jellemzői a lakás falazata szerint, 1999................................................... 36 4.3.2. A lakásfenntartási költség jellemzői a használati jogcím szerint, 1999............................................. 36 4.3.3. Lakásmobilitási ráta az egyes országokban az 1990-es évek közepén .............................................. 37 4.3.4. A lakásokban 1990 óta elvégzett beruházások aránya, 1999 ............................................................ 37 4.3.5. A lakásfenntartási támogatás főbb adatai ......................................................................................... 37

5.

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT .......................................................................................................................... 38 5.1. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ....................................................................................... 38 5.1.1. Az egészségügyi ellátás feltételei ....................................................................................................... 38 5.1.2. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségei, 2001 ........................ 38 5.1.3. Születéskor várható átlagos élettartam és a legfőbb halálokok......................................................... 39 5.1.4. A születéskor várható élettartam, 2002 ............................................................................................. 39

2003. december 30.

3

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.1.5. Százezer lakosra jutó halálozás, 2002 ............................................................................................... 40 5.1.6. A keringési rendszer betegségei és a daganatos betegségek okozta halálozási arány az Európai Unióban és Magyarországon....................................................................................................................... 40 5.1.7. A rendszeresen gyógyszert szedők aránya gazdasági aktivitás szerint, 2000 .................................... 40 5.1.8. Közérzeti panaszok gazdasági aktivitás szerint, 2000 ....................................................................... 41 5.1.9. Az egészségi állapot megítélése nem és életkor szerint, 2000............................................................ 41 5.1.10. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai, ............................................................................................. 41 5.1.11. Folytatólagosan rokkantak száma és aránya................................................................................... 42 5.2. FOGYATÉKKAL ÉLŐK ÉS TARTÓSAN EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK ................................................................ 42 5.2.1. A fogyatékosok a legsúlyosabb fogyatékosság jellege és korcsoportok szerint, 2001 ....................... 42 5.2.2. A fogyatékossággal élők a fogyatékosság típusa és iskolai végzettség szerint, 2001......................... 43 5.2.3. A 0–18 éves taggal rendelkező háztartások demográfiai és szociális jellemzők szerinti összetétele, 2000............................................................................................................................................................. 44 5.2.4. A 0–18 éves taggal rendelkező háztartások lakóhely szerinti összetétele, 2000 ................................ 45 5.2.5. A 0–18 éves taggal rendelkező háztartások társadalmi kapcsolatok szerinti összetétele, ................. 46 2000............................................................................................................................................................. 46 5.2.6. A csecsemőknél és a kisgyermekeknél észlelt fogyatékosságok száma és aránya.............................. 47 5.2.7. A csecsemőknél és a kisgyermekeknél észlelt elváltozások száma és aránya .................................... 47 5.2.8. Ezer megvizsgált gyermekre jutó betegségek, elváltozások száma, 2000/2001. tanév....................... 48 5.2.9. A magánháztartásokban élő tartósan beteg és fogyatékos személyek megoszlása főbb korcsoportonként, 2000 ............................................................................................................................... 49 5.2.10. Ápolási díj........................................................................................................................................ 49 5.2.11. Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei.............................................................................. 49 5.2.12. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma........................................................................ 49 5.2.13. Családi pótlék.................................................................................................................................. 50 5.2.14. Gyermekvédelmi gondoskodás, 2001............................................................................................... 50 5.2.15. Bölcsődei ellátás.............................................................................................................................. 50 5.2.16. Oktatás............................................................................................................................................. 50 5.2.17. Szociális gondoskodás ..................................................................................................................... 51 5.2.18. A tartós bentlakásos intézményekben élő 20 éven aluli ellátottak egészségi és fizikai állapota, 2001............................................................................................................................................................. 51 6.

A ROMA LAKOSSÁG ÉLETHELYZETE ............................................................................................ 51 6.1. A cigány férfiak és nők százalékos megoszlása a megélhetés forrása és státusz szerint 2003-ban ...... 51 6.2. A megélhetés forrása és a státus százalékos megoszlása nemek és településtípusok szerint 2003-ban 52 6.3. Jelenleg van-e rendszeres fizetett munkája? – megoszlása nemek és településtípusok szerint............. 52 6.4. Jelenleg van-e rendszeres fizetett munkája? – a különböző régiókban ................................................ 52 6.5. Egy főre jutó átlagos havi jövedelem becslése a különböző összetételű cigány háztartásokban, 2003-ban...................................................................................................................................................... 53 6.6. Egy fogyasztási egységre átlagos jutó havi jövedelem becslése a különböző összetételű cigány háztartásokban, 2003-ban ........................................................................................................................... 53 6.7. Egy főre jutó átlagos havi jövedelem becslése falun, a vidéki városokban és Budapesten 2003-ban .. 53 6.8. Egy fogyasztási egységre jutó átlagos havi jövedelem becslése a különböző településtípusokban, 2003ban............................................................................................................................................................... 53

7.

NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG ..................................................................................................... 54 7.1. Nők és férfiak a népességben................................................................................................................ 54 7.2. A népesség kormegoszlása településtípusok és nemek szerint, 2002. január 1-jén .............................. 54 7.3. A bevándorló és kivándorló külföldi állampolgárok száma és aránya nemek szerint .......................... 55 7.4. Az 50 éves és fiatalabb férfiak és nők meglévő, (még) tervezett és kívánt gyermekszám-átlagai életkor szerint .......................................................................................................................................................... 55 7.5. Az egyes családi életformát preferálók megoszlása a teljes népességben, és meghatározott társadalmi csoportok körében ....................................................................................................................................... 55 7.6. A képviselőjelöltek száma és megoszlása nemek és korcsoport szerint, 2002 ...................................... 56 7.7. A pártok jelöltjeinek megoszlása nemek szerint.................................................................................... 56 7.8. A mindennapi értékek, életcélok fontossági rangsora .......................................................................... 56 7.9. Vélemények a férfiak és nők szerepéről és a női munkavállalás hatásáról, 2000................................. 57 7.10. A nők és a férfiak iskolázottsága ........................................................................................................ 57 7.11 A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán ..................................... 57 2002............................................................................................................................................................. 57 7.12. A nők és férfiak aránya a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói között tanulmányi ágak szerint............................................................................................................................... 58

2003. december 30.

4

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.13. A nők és férfiak aránya az egyetemi doktori (PhD) képzés és a mesterképzés (DLA) nappali tagozatos hallgatói között 2001................................................................................................................... 58 7.14. A 15-64 éves nők és férfiak gazdasági aktivitása régiónként, 2001.................................................... 59 7.15. A 15-64 éves nők és férfiak gazdasági aktivitása korcsoportok szerint,2001 ..................................... 59 7.16. A regisztrált munkanélküliek, a munkanélküli-járadékban................................................................. 60 7.17. A 15–74 éves népességből a foglalkoztatottak aránya nemzetgazdasági ág szerint, 2001 ................. 60 7.18. Havi bruttó és nettó átlagkereset, fogyasztói árindex......................................................................... 60 7.19. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma, 2003. január.............................................. 61 7.20. Nyilvántartott és gondozott alkoholisták száma korcsoportok és nemek szerint,2001........................ 61 7.21. Alkohol okozta májbetegségben májbetegségben meghaltak száma és aránya .................................. 61 7.22. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb nők és férfiak tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedései, 2001.............................................................................................................. 62 7.23. A véleményezett új rokkantak nem és korcsoport szerinti aránya....................................................... 62 7.24. A halállal végződött öngyilkosságok korcsoportos megoszlása, nemenként....................................... 63 8.

IDŐSEK HELYZETE............................................................................................................................... 63 8.1. Az idős népesség korösszetétele, január 1. ........................................................................................... 63 8.2. A 60–X évesek aránya alapján Magyarország legidősebb népességű kistérségei................................ 63 8.3. Az egyes életkorokban várható élettartam nemek és területi egység szerint, 2001............................... 64 8.4. Az idős népesség megoszlása átlagos kor és családi állapot szerint .................................................... 64 8.5. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek tízezer lakosra jutó megbetegedéseinek száma nemenként, 2001 ............................................................................................... 65 8.6. Pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek százezer megfelelő korú és nemű lakosra jutó száma nemek és korcsoport szerint......................................................................................................................... 66 8.7. A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, ................................................................................... 66 8.8. A háztartások száma a háztartásban élők korösszetétele és településtípus szerint, 2001..................... 67 8.9. A népesség gazdasági aktivitás és korcsoport szerint........................................................................... 67 8.10. A népesség gazdasági aktivitás és településtípus szerint, 2001 .......................................................... 68 8.11. Az egy főre jutó évi bevételek és jövedelmek az idősek háztartásaiban .............................................. 68 8.12. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az ellátás fajtája szerint, januárban......... 68 8.13. Az öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíjban részesülők száma és aránya.................................... 69 8.14. Az adott évben megállapított saját jogú nyugdíjak száma és aránya.................................................. 69 8.15. Időskorúak járadéka ........................................................................................................................... 69 8.16. Egyes ellátásokban részesülők száma kor és nem szerint, 2001. december........................................ 69

2003. december 30.

5

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1. TELEPÜLÉSEK, NÉPESEDÉS

1.1 A népesség főbb jellemzői

1.1.1. A népesség száma, kora, település szerinti megoszlása Megnevezés 1980. január 1. 1990. január 1. Főváros, megyei jogú városok száma 6 9 A többi városok száma 90 157 Községek száma 3 026 2 904 Települések száma összesen 3 122 3 070 A népesség száma, ezer fő 10 709 10 375 Népsűrűség, fő/km2 115,1 111,5 Ezer férfira jutó nő 1 064 1 081 A népességből 15 évesnél fiatalabb, % 21,9 20,5 65 éves és idősebb, % 13,5 13,2 Népesség a település jellege szerint, % Budapest 19,2 19,4 többi város 34,0 42,4 községek 46,8 38,1 A népesség megoszlása a település népességnagyság-csoportja szerint, % Népességnagyság-csoport, fő – 999 7,6 7,6 1 000 – 4 999 24,5 22,9 5 000 – 19 999 19,5 19,4 20 000 – 99 999 19,2 19,0 100 000 – 29,2 31,1 ebből: Budapest 19,2 19,4

2003. december 30.

2003. január 1. 23 229 2 893 3 145 10 142 109,0 1 105 16,1 15,4 17,0 48,0 35,1

7,7 24,2 20,2 19,4 28,5 16,9

6

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.2. Népesedési folyamatok, a családok jellemzői 1.2.1. Természetes népmozgalom Ezer lakosra jutó Év

házasság kötés

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

válás

6,4 6,4 5,9 5,5 5,2 5,2 5,2 4,7 4,6 4,4 4,4 4,7 4,3 4,5

2,4 2,4 2,4 2,1 2,2 2,3 2,4 2,2 2,4 2,5 2,5 2,3 2,4 2,5

élveszületés

halálozás

természe tes fogyás (–)

13,9 14,0 14,0 14,3 14,5 14,2 14,1 13,9 13,5 13,7 14,0 13,3 13,0 13,1

–2,1 –1,9 –1,7 –2,6 –3,2 –3,0 –3,2 –3,7 –3,8 –4,2 –4,7 –3,7 –3,4 –3,5

11,9 12,1 12,3 11,7 11,3 11,2 10,8 10,2 9,8 9,5 9,2 9,6 9,5 9,5

Teljes termékenységi arányszáma) 1,78 1,84 1,85 1,76 1,68 1,64 1,57 1,45 1,37 1,33 1,29 1,33 1,31 1,31

Az élveEzer születetélvetekből született házassáre jutó gon egy éven kívüli, % aluli meghalt 12,4 15,7 13,1 14,8 14,1 15,6 15,6 14,1 17,6 12,5 19,4 11,5 20,7 10,7 22,6 10,9 25,0 9,9 26,6 9,7 28,0 8,4 29,0 9,2 30,3 8,1 31,4 7,2

a) Egy nő élete folyamán szült gyermekeinek száma az adott év termékenységi viszonyainak megmaradása esetén.

1.2.2. Élveszületések az anya korcsoportja szerint -14

15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49

Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

2003. december 30.

50-x

Éves 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

12,1 12,1 12,3 12,4 12,3 11,4 10,8 10,1 9,3 8,3 7,9 7,3

39,4 39,6 39,2 37,2 35,8 35,6 35,5 34,9 33,8 32,4 29,0 26,0

27,9 27,7 28,4 30,2 31,1 32,5 32,7 33,2 33,8 34,6 36,6 37,6

13,9 13,7 13,1 13,1 13,4 13,4 13,9 14,6 16,1 17,5 19,0 20,9

5,6 5,7 5,9 5,8 5,9 5,6 5,6 5,6 5,5 5,7 6,1 6,6

0,9 1,0 1,0 1,1 1,3 1,3 1,4 1,4 1,3 1,3 1,3 1,4

0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

0,0 0,0 0,0 0,0 -

15-49 Összeéves sen együtt 99,8 100,0 99,8 100,0 99,8 100,0 99,8 100,0 99,8 100,0 99,8 100,0 99,8 100,0 99,9 100,0 99,9 100,0 99,9 100,0 99,9 100,0 99,9 100,0

7

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.2.3. Élveszületések az anya iskolai végzettsége és korcsoportja szerint, 2002 (%)

Iskolai végzettség

-14

0–7 osztály 8 osztály Szakmunkásképző Középiskola Főiskola, egyetem

15-19 1,9 0,1 -

20-24

30,2 19,6 4,3 1,4 -

28,0 29,9 32,0 22,1 5,3

25-29

30-34

Éves 19,2 27,5 41,3 44,3 44,7

35-39

11,6 14,8 16,6 23,3 36,6

40-

7,0 6,5 4,8 6,9 11,4

Összesen 2,2 1,7 1,1 1,2 2,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

1.2.4. Az élveszületési és a halandósági arány területi különbségei, 2002 Ezer lakosra jutó Régió, népességnagyságcsoport

élveszületés

Közép-Magyarország 9,3 Közép-Dunántúl 9,3 Nyugat-Dunántúl 8,6 Dél-Dunántúl 9,1 Észak-Magyarország 10,0 Észak-Alföld 10,6 Dél-Alföld 9,1 A település népességnagyság-csoportja, fő – 999 9,7 1 000–1 999 9,9 2 000–4 999 9,9 5 000–9 999 9,8 10 000–19 999 9,7 20 000–49 999 9,5 50 000–99 999 8,8 100 000– 9,4 Budapest 8,6

2003. december 30.

halálozás

természetes fogyás (-)

13,0 12,2 12,7 13,2 13,7 12,6 13,7

–3,7 –2,9 –4,0 –4,2 –3,7 –2,0 –4,6

Ezer élveszületettre jutó egy éven aluli meghalt 6,3 6,3 8,4 6,5 9,8 7,2 6,7

15,5 14,1 13,3 13,0 12,1 12,6 11,3 11,5 13,8

–5,8 –4,2 –3,4 –3,2 –2,4 – 3,1 –2,5 –2,1 –5,2

9,0 6,4 7,6 7,7 7,4 6,9 5,4 7,5 6,7

8

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.2.5. A felnőtt népesség családi állapota (%)

Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas ebből: élettársi kapcsolatban él Özvegy Elvált Összesen

1980. január 1. férfi nő 22,0 13,8 70,8 64,3 .. .. 3,5 16,3 3,7 5,6 100,0 100,0

1990. január 1. férfi nő 25,1 15,9 64,6 58,1 0,3 0,3 3,9 17,8 6,4 8,2 100,0 100,0

2003. január 1. férfi nő 34,1 23,1 54,1 48,0 .. .. 3,8 18,5 8,0 10,4 100,0 100,0

1.2.6. Háztartások száma és összetétele Háztartás Háztartások összesen, ezer ebből: családháztartások egyszemélyes háztartások

1980. január. 1. 3 719 2 864 731

1990. január 1. 3 890 2 793 946

2001. február 1. 3 863 2 739 1 014

1.2.7. Az élettársi kapcsolatban élők aránya a párkapcsolatban élő 15–49 éves nők között korcsoportok szerint (%)

Korcsoport 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49

1970

1984

1990

2000

7,1 2,0 2,0 2,2 2,3 2,2 2,3

12,0 4,6 3,0 3,2 3,4 3,5 3,6

25,5 6,7 4,8 4,8 4,8 4,9 4,7

66,9 28,8 18,1 7,6 6,2 4,5 4,4

1.2.8. Családok, családösszetétel, családnagyság Családösszetétel Családok (élettársi kapcsolatok) száma , ezer ebből: gyermek nélküli családok aránya, % gyermekkel élő családok aránya, % házaspárok (élettársi kapcsolattal) aránya, % ezen belül: az élettársi kapcsolatok, % Apa gyermekkel, % Anya gyermekkel, % Gyermeküket egyedül nevelők, % Száz családra jutó családtag, fő

1980. január 1. 3 028

1990. január 1. 2 896

2001. február 1. 2 869

35,2 64,8 88,7 .. 1,9 9,4 11,3 294

34,3 65,7 84,5 4,3 3,1 12,5 15,5 292

33,9 66,1 83,5 9,5 2,0 14,4 16,5 291

1.2.9. A száz családra jutó gyermekek száma

Összesen

1990.01.01. 2001.02.01.

107 108

1990.01.01. 2001.02.01.

70 58

2003. december 30.

Házaspár és élettársi kapcsolat Egyszülős család élettársi apa anya együtt házaspár együtt kapcsolat gyermekkel Összes gyermek 101 101 89 143 145 143 102 104 85 140 133 140 15 évesnél fiatalabb gyermek 68 68 63 77 84 75 59 58 62 52 36 54 9

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.3. Migráció 1.3.1. Nemzetközi népességmozgás Magyarországon*

Év

bevándorló

kivándorló

33 713 37 242 22 974 15 113 16 397 12 752 14 008 13 734 13 283 16 052 20 151 20 184 19 462 ..

külföldiek 11 835 11 271 5 376 4 594 2 901 2 378 2 401 2 833 1 928 2 343 2 460 2 208 1 944 ..

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

tartózkodó a) .. .. .. .. 123 200 130 700 138 101 139 954 142 506 148 263 150 245 153 125 110 028 116 429 115 888

bevándorló 625 397 323 368 1 220 2 801 1 427 1 250 1 159 1 217 1 271 1 542 1 712 ..

kivándorló

magyarok 2 101 1 054 588 368 327 564 772 809 894 716 361 332 703 ..

* Belügyminisztérium nyilvántartása alapján. a) Január 1-jei állapot.

1.3.2. A népesség és a vándorlás regionális mutatói, 2002

Régió

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2003. december 30.

A népesség száma, 2003. január 1. (ezer fő) 2 825 1 114 1 004 989 1 289 1 554 1 367 10 142

Népsűrűség, fő/km2

1 146 1 063 1 076 1 097 1 103 1 083 1 101 1 104

Ezer lakosra jutó belföldi nemzetközi vándorlási vándorlási különbözet különbözet 1,9 0,3 0,4 –0,1 1,6 –0,2 –0,3 0,4 –2,4 0,3 –2,1 0,9 –0,7 0,8 – 0,3

10

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.4.Területi különbségek, térségi egyenlőtlenségek 1.4.1. Természeti és épített környezet

Év

Az erdőterület

A védett természeti területek

aránya, % 1989 1995 1996 2000 2001 2002 a)

17,9 18,5 18,6 19,1 19,0 19,0

6,3 7,6 8,0 9,2 9,1 9,2

A A közcsatornán közcsatorelvezetett Egy lakosra nával szennyvízből a jutó városi ellátott legalább zöldterület, lakások biológiailag is m2 tisztított szennyvíz aránya, % 41,6a) 44,2 44,9 51,0 53,5 56,0

32,0 35,5 34,9 38,8 38,8 38,7

34,6a) 40,3 41,9 58,5 54,5 58,4

Hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások

65,0a) 73,2 76,7 85,1 86,5 88,3

1990.

1.4.2. A helyi önkormányzatok bevételei, 2002 (millió forint)

Saját folyó bevételek Átengedett központi adók Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Államháztartáson belüli átutalások Államháztartáson kívülről származó pénzeszközök Korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése GFS-rendszerű bevételek összesen Hitelműveletekből származó bevételek Működési célra átvett pénzeszköz helyi önkormányzattól Fejlesztési célra átvett pénzeszköz helyi önkormányzattól Tárgyévi bevételek összesen Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek 2002. I. 1-jei nyitó pénzkészlet Rendelkezésre álló források összesen

2003. december 30.

DélAlföld

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

63 873 37 598

58 852 34 513

51 472 41 699

ÉszakMagyarország 53 837 52 145

73 490

20 811

20 804

20 887

26 739

130 323

64 619

56 463

69 917

88 287

36 814

37 590

30 356

50 596

52 645

48 864

5 405

1 391

1 260

1 456

2 633

1 863

1 588

3 961

1 461

1 670

1 531

2 045

558

2 456

646 813

226 567

211 152

217 320

289 678 317 773

271 808

87 708

7 964

7 310

7 071

7 733

9 926

9 181

4 179

1 815

2 719

3 196

1 950

1 689

1 446

9 033

2 859

1 366

2 456

1 926

464

918

747 880

239 354

222 587

230 273

301 411 329 891

283 485

9 641

4 600

3 902

4 615

5 395

6 663

6 511

72 693

18 704

17 529

12 801

18 828

19 124

18 817

830 213

262 658

244 016

247 689

325 634 355 677

308 814

KözépMagyarország 273 229 72 117

ÉszakAlföld 63 372 61 962

62 663 50 105

24 129

21 736

101 682 113 244

84 395

11

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.4.3. A helyi önkormányzatok kiadásai, 2002 (millió forint)

Személyi juttatások Társadalombiztosítási és munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás Dologi és egyéb folyó kiadások Folyó kiadások összesen Felhalmozási és tőke jellegű kiadások Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások Kölcsönnyújtás és törlesztés GFS-rendszerű kiadások összesen Hitelműveletekből származó kiadások Működési célú pénzeszköz átadás helyi önkormányzatnak Fejlesztési célú pénzeszköz átadás helyi önkormányzatnak Tárgyévi kiadás összesen Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások 2002. XII.31-ei záró pénzkészlet Összesen

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

79 910 27 791

75 591 26 297

74 892 26 167

ÉszakMagyarország 98 520 34 677

201 071

59 868

59 486

56 923

68 932

82 326

69 705

477 707

167 569

161 375

157 982

202 127

234 648

199 956

176 561

50 092

40 260

44 351

58 380

56 003

54 703

55 474 3 819

15 092 1 482

13 181 1 524

19 346 1 402

30 785 1 591

33 474 926

23 275 2 113

713 561

234 963

216 339

223 081

292 884

325 049

280 048

7 444

2 839

2 847

2 995

5 835

4 061

2 320

3 737

1 540

3 175

3 134

2 069

1 632

1 734

8 523 733 264

3 518 242 859

1 057 223 418

2 649 231 858

1 371 302 159

565 331 307

623 284 725

6 028

1 581

2 032

2 349

3 359

3 496

4 477

90 920

18 218

18 547

13 482

20 117

20 873

19 610

830 213

262 658

244 016

247 689

325 634

355 677

308 814

KözépMagyarország 205 413 71 224

ÉszakAlföld

DélAlföld

112 494 39 827

96 348 33 903

1.4.4. A közműellátás régiónként

Régió

A közcsatornával ellátott lakások

Közcsatornán Szervezetten elvezetett elszállított Hulladékgyűjtésbe szennyvízből a bekapcsolt lakások települési szilárd legalább hulladék, ezer m3 biológiailag is tisztított szennyvíz

aránya, % Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2003. december 30.

1990

2002

1990

2002

1990

2002

64,8 42,1 40,8 36,5 32,4 23,6 23,4 41,6

76,6 62,2 60,9 50,7 44,6 38,3 35,9 56,0

13,9 72,7 54,8 92,3 56,3 40,6 45,1 34,6

29,7 91,2 100,0 97,8 87,5 99,6 59,3 58,4

87,3 71,5 67,2 59,1 68,2 39,4 40,0 65,0

95,0 93,0 90,6 87,3 87,8 81,5 77,2 88,3

1990

2002

5 206 2 152 1 741 1 466 2 475 1 729 1 915 16 684

6 907 2 575 2 154 1 692 2 135 2 414 2 544 20 420

12

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.4.5. Néhány főbb gazdasági mutató régiónként Egy főre jutó bruttó hazai termék, 2001

Régió ezer forint

Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2 304 2 977 1 213 1 360 1 518 1 097 956 967 1 045 1 458

az országos átlag %ában 158 204 83 93 104 75 66 66 72 100

az EU15 átlagának %ában 84 108 44 49 55 40 35 35 38 53

Az ipari KiskeBeruhá- termelés reskedelmi egy zások A működő összege, lakosra üzletek száma, jutó 2002 vállalko milliárd értéke, forint, 2002 (ezer) zások 2002 (ezer Ft) száma, 2002 (ezer) 337 1 028 1 069 45,7 244 758 1 184 30,3 93 271 888 15,4 88 313 2 670 17,5 84 288 2 408 17,6 76 241 782 18,5 77 290 919 18,0 100 271 820 24,1 98 233 722 21,9 860 2 692 1 246 163,4

Kereske delmi férőhelyek száma, 2002 (ezer)

35 32 3 13 19 20 6 8 7 108

1.4.6. Egészségügyi intézmények Megnevezés Kórház Gyógyszertár Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által ellátott gazdálkodóegységek Vérellátó állomás Mentőállomás a)

1989 148 1 444

1995 .. 2 024

2000 178 2 045

2001 180 2 049

2002 182 2047

2 989a) 64 166

27 788 63 187

82 122 61 200

83 454 58 203

93 453 58 210

1993-ig a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatot Üzemegészségügyi Szolgálatnak hívták.

1.4.7. Egészségügyi ellátás regionális mutatói

Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2003. december 30.

Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos 1990 1995 2002 1 676,8 1 502,6 1 431,0 1 659,6 1 437,8 1 295,7 1 714,3 1 643,6 1 708,5 1 861,8 1 621,2 1 546,8 1 772,2 1 552,8 1 533,3 1 703,0 1 468,9 1 431,8 1 835,4 1 666,6 1 609,2 1 883,9 1 701,0 1 624,0 1 772,5 1 609,6 1 508,9 1 769,0 1 578,7 1 512,9

Működő kórházi ágy 10 000 lakosra 1990 1995 2002 116,2 112,3 94,0 149,0 149,1 133,4 46,8 42,6 32,6 87,0 78,8 69,5 103,8 90,0 80,5 93,7 85,5 74,5 98,8 80,3 74,1 81,8 73,6 71,8 86,4 81,6 72,3 98,3 89,7 79,2

13

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.4.8. Bölcsődék és oktatási intézmények*

Intézmény

Bölcsőde Óvodaa) Általános iskola Szakiskolab) Középiskola Egyetem, főiskola

1992/1992. tanév 1995/1996. tanév ebből: ebből: összeösszeegyházi, alapítegyházi, alapítsen sen feleke- ványi felekezeti ványi zeti 1 084 .. 628 2 4 706 10 9 4 720 43 94 3 820 534 780

19 1 21

77

15

23 4 006 7 642 12 936 ..

90

2003/2004. tanév ebből: összeegyházi, alapítsen felekeványi zeti 523 4641 95 169

131 10 52

47 33 52

3793 627 1601

155 21 115

69 68 213

28

4

66

26

10

* A bölcsődék adatai 1989., 1995. és 2002. évre vonatkoznak.- a) 1995-ig a gazdasági szervezetek által fenntartott óvodák nélkül. – b) 1990-ben szakmunkásképző, 1995-ben szakképzővel együtt.

1.4.9. A kiemelten támogatott települések, 2003. január 1.

1 470

42

A népesség száma, ezerben, 2002. I. 1. 1 702

162 1 308 179

3 39 19

182 1 521 377

Település

Kedvezményezett Ebből: újonnan bekerült korábban is kedvezményezett volt kikerült

Ebből: város

Egy településre jutó állandó lakó, fő 1 158 1 121 1 163 2 107

1.5. Egyenlőtlenségek az iskolázottságban

1.5.1. A népesség iskolai végzettsége (a megfelelő korúak százalékában) Életkor, iskolai végzettség A 10 éves és idősebbekből iskolai végzettsége nincs A 15 éves és idősebbekből legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte A 18 éves és idősebbekből legalább befejezett középfokú végzettségű A 25 éves és idősebbekből befejezett felsőfokú végzettségű

2003. december 30.

1980. 1990. 2001. január 1. január 1. február 1. 1,1 1,2 0,7 66,1 23,4 6,5

78,1 29,2 10,1

88,8 38,2 12,6

14

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.5.2. A 25–29 évesek legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele (%)

Legfeljebb Szakmunáltalános kásképző iskola

Év

1990 1996 2000

23,8 20,5 18,4

42,8 41,8 40,2

1990 1996 2000

28,7 21,9 20,5

23,2 24,8 23,8

Középiskola férfiak 22,2 26,1 28,3 nők 32,4 37,6 38,7

Diploma

Összesen

11,2 11,6 13,1

100,0 100,0 100,0

15,7 15,7 16,9

100,0 100,0 100,0

*

Forrás: 1990: Népszámlálás; 1996: Mikrocenzus; 2000: a KSH 1999/2000. évi életmód/időmérleg-felvétele.

1.5.3. Az iskolarendszeren kívül megszerzett szakképesítéssel rendelkezők megoszlása a képesítés típusa és az iskolai végzettség szerint, 25–29 évesek, 2000 (%)

Szakképesítés Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Technikum Főiskola Egyetem

Nincs

Betanított jellegű

Szakmunkás jellegű

83,0 80,8 53,7 64,7 70,2 67,2 78,8

6,7 5,0 2,7 3,6 – – –

8,8 10,9 11,6 9,7 8,8 3,2 –

Középfokú szakasszisztens 1,5 3,4 32,0 22,0 20,2 27,3 19,7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

*

Forrás: „Ifjúság 2000” vizsgálat.

1.5.4. Iskolázási arányok a nappali tagozaton (nettó arányok) Megnevezés

1990/1991

A 3–5 évesekből óvodás A 6–13 A 14–17 évesekből A 18–22 tanul ebből: középfokon felsőfokon A 3–22 évesekből oktatásban részesül

87,2 100,0 76,6 11,9 3,4 8,5 71,5

2001/2002

84,4 100,0 93,6 39,5 20,0 19,5 79,6

(%) 2002/2003

87,8 100,0 94,9 42,6 21,1 21,5 81,2

1.5.5. Végzettek, továbbtanulók (a nappali és a felnőttoktatásban) Megnevezés 8 évfolyamot eredményesen végzett, ezer fő Érettségizett, ezer fő Felsőfokú oklevelet szerzett, ezer fő A 8. évfolyamot nappali oktatásban végzettekből továbbtanul, % Felsőoktatásra jelentkezettből felvett nappali tagozatos, %

2003. december 30.

1990 172,9 67,9 24,1

1995 128,5 84,2 26,2

2002 118,8 90,4 50,5

93,8 36,0

99,4 40,5

.. 59,1

15

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.5.6. A különböző iskolatípusokban továbbtanulók aránya a lakóhely jellege szerint, 2000 (%)

Az általános iskolát végzettek közül szakmunkásközépiskolában képzőben 15,2 79,5 22,2 72,0 29,8 59,4 36,8 46,0 28,6 60,0

Megnevezés

Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község Összesen

Az érettségizettek közül felsőfokú iskolában 39,1 35,2 31,9 23,3 31,8

egyetemen 20,2 15,4 12,4 7,2 13,3

*

Forrás: „Ifjuság 2000” vizsgálat.

1.5.7. A különböző iskolatípusokban továbbtanulók aránya a lakóhely régiója szerint, 2000 (%)

Az általános iskolát végzettek közül szakmunkásközépiskolában képzőben 15,2 79,5 30,7 56,8 34,4 55,5 32,8 55,7 32,2 55,2 29,2 58,0 29,5 56,2 31,4 55,9 28,6 60,0

Megnevezés Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Az érettségizettek közül felsőfokú iskolában 39,1 22,5 29,3 27,5 34,1 28,7 32,7 32,1 31,8

egyetemen 20,2 7,4 11,0 10,1 15,6 10,3 12,1 13,2 13,3

*

Forrás: „Ifjúság 2000” vizsgálat.

1.5.8. A közoktatási intézményekben nappali oktatásban tanulók száma régiónként, 2001/2002

Régió, megye Budapest Pest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2003. december 30.

Óvodai

Általános iskolai

49 336 39 060 88 396 38 257 31 990 33 486 44 797 59 559 45 800 342 285

128 950 101 968 230 918 108 109 89 258 92 457 128 799 165 045 129 658 944 244

Szakiskolai

Gimnáziumi

Szakközépiskolai

tanuló 16 713 8 107 24 820 16 682 13 946 15 160 17 349 23 240 19 348 130 545

48 548 13 004 61 552 17 184 16 445 16 983 19 769 26 837 23 497 182 267

55 100 11 569 66 669 26 822 26 111 19 721 31 563 35 064 32 672 238 622

16

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

1.5.9. Az egyetemi, főiskolai szintű képzésben nappali tagozaton tanulók száma a lakóhely régiója szerint Régió Budapest Pest Közép-Magyarország Dözép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Külföldi Istmeretlen Összesen

1990/1991 17 498 4 233 21 731 6 959 7 770 6 530 9 669 10 992 9 335 3 310 305 76 601

1995/1996 28 801 8 884 37 685 12 313 12 243 10 856 15 838 18 331 15 975 6 300 – 129 541

2000/2001 36 515 12 871 49 386 17 239 16 955 15 496 21 486 25 986 21 461 7 751 286 176 046

2001/2002 36 180 14 176 50 356 18 659 17 393 15 598 22 222 27 141 22 437 8 088 2 177 184 071

2. MUNKAERŐPIACI JELLEMZŐK 2.1. Gazdasági aktívitás 2.1.1. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása Munkavállalási korúa) Év

foglalkoztatottak

1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2001** 2002**

4 887,9 4 534,3 4 270,5 3 828,7 3 620,9 3 564,5 3 505,4 3 495,4 3 505,7 3 579,1 3 681,0 3 701,7 3 704,2 3 727,6 3 706,6

inaktívak munka- össze- ebből 25 nélküliek sen évesnél fiatalabb tanulókb) száma, ezer fő .. 1 269,9 370,1 62,4 1 380,4 548,9 253,3 1 490,7 578,2 434,4 1 677,4 647,1 502,6 1 830,2 675,1 439,1 1 949,6 698,1 410,0 2 058,3 732,3 394,1 2 094,1 749,2 342,6 2 155,4 762,2 305,6 2 124,9 682,0 283,3 2 023,1 657,5 260,2 1 997,0 687,6 230,5 2 012,8 669,9 231,7 2 043,6 683,4 235,6 2 049,5 710,6

Munkavállalási kornál idősebb foglalkoztatottak

570,3 345,7 249,5 197,0 149,4 128,0 117,4 109,7 104,6 95,6 110,5 127,4 140,3 140,7 164,1

Foglalkoztatottak

inaktívak

száma, ezer fő

aránya, %

1 146,6 1 319,4 1 403,7 1 524,6 1 586,8 1 627,4 1 666,1 1 665,7 1 649,5 1 620,2 1 597,7 1 577,3 1 571,5 1 626,4 1 603,3

5 458,2 4 880,0 4 520,0 4 025,7 3 770,3 3 692,5 3 622,8 3 605,1 3 610,3 3 674,7 3 791,5 3 829,1 3 844,5 3 868,3 3 870,6

69,3 63,9 58,9 52,5 48,9 47,8 46,7 46,4 46,5 47,5 49,3 49,9 50,2 49,3 49,9

Munkanélküliségi ráta, %

.. 1,3 5,3 9,9 12,1 10,9 10,3 10,0 8,8 7,8 7,0 6,4 5,7 5,7 5,8

* Sorkatonák nélkül. ** Átsúlyozott adatok a 2001. évi Népszámláláson alapuló népességszám-továbbvezetésnek megfelelően. a) 15–54 éves nők és 15–59 éves férfiak b) 15–24 éves nappali tagozaton tanulók

2003. december 30.

17

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

2.1.2. A 15–74 éves népesség* gazdasági aktivitása régiónként* Foglalkoztatási arány, %

Régió

1993 .. .. 52,5 50,2 53,9 47,4 44,1 43,8 47,7 48,9

Budapest Pest megye Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2002** 54,8 53,6 54,4 53,2 56,4 45,8 44,1 43,9 47,8 49,9

Munkanélküliségi ráta, % 1993 .. .. 9,9 12,6 9,0 12,8 16,1 14,8 12,4 12,1

2002** 3,7 4,3 3,9 5,0 4,0 7,9 8,8 7,8 6,2 5,8

* Sorkatonák nélkül. ** Átsúlyozott adatok a 2001. évi Népszámláláson alapuló népességszám-továbbvezetésnek megfelelően.

2.2. Foglalkoztatottság 2.2.1. A 15–74 éves foglalkoztatottak* megoszlása foglalkozási viszony szerint Év Alkalmazott 1980a) 83,8 1990a) 86,2 1995 82,2 2000 85,0 2001 85,7 2002** 86,2

Egyéni Társas vállalkozó .. .. 9,7 4,7 10,0 3,4 9,7 3,1 9,7 2,9

Szövetkezeti tag 12,3 8,6 2,3 0,9 0,8 0,6

Segítő családtag 3,9 5,3 1,1 0,7 0,7 0,6

(%) Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

* Sorkatonák nélkül. ** Átsúlyozott adatok a 2001. évi Népszámláláson alapuló népességszám-továbbvezetésnek megfelelően. a) A nyugdíj és gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók nélkül.

2.2.2. A 15–74 éves foglalkoztatottak* megoszlása főbb ágazatonként (%)

Év 1980a) 1990a) 1995 2000 2001 2001** 2002**

Mezőgazdaság

Ipar, építőipar

Szolgáltatások

18,9 15,5 8,1 6,6 6,2 6,3 6,2

41,2 37,9 33,1 33,9 34,4 34,3 34,1

39,9 46,7 58,8 59,5 59,4 59,4 59,7

ebből: közösségi .. .. 22,9 21,9 21,3 21,4 21,7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

* Sorkatonák nélkül. –** Átsúlyozott adatok a 2001. évi Népszámláláson alapuló népességszám-továbbvezetésnek megfelelően.– a) A nyugdíj és gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók nélkül

2003. december 30.

18

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

2.2.3. A 15–74 éves foglalkoztatottak* száma ágazatonként, 2002 (ezer fő)

Ágazat Mezőgazdaság Ipar ebből: élelmiszeripar vegyipar gépipar villamosenergia Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Pénzügy Ingatlan Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb szolgáltatások Összesen

Férfi 176,9 883,6

Nő 64,0 436,3

97,8 58,1 182,9 55,6 250,3 263,8 62,5 227,3 23,2 128,4 147,8 69,4 56,6 73,0 2112,5

63,3 38,2 101,1 18,6 20,7 288,3 74,8 82,4 52,1 104,4 134,3 248,6 184,1 88,8 1758,1

Összesen 240,9 1319,9 161,1 96,3 284,0 74,2 271,0 552,1 137,3 309,7 75,3 232,8 282,1 318,0 240,7 161,8 3870,6

*Sorkatonák nélkül.

2.2.4. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az OECD-országokban (%)

Megnevezés OECD-átlag Belgium Írország Olaszország Svédország Nagy-Britannia Magyarország

2003. december 30.

1990

1997

1999

2000

14,3 14,2 9,8 9,8 14,5 20,1 ..

15,3 16,2 15,2 15,2 14,2 22,9 3,3

15,5 19,9 18,3 18,3 14,5 22,9 3,5

15,3 19,0 18,4 18,4 14,0 23,0 3,2

19

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

2.3. Munkanélküliség 2.3.1. Nyilvántartott munkanélküliek* Nyilvántartott munkanélküliek ebből a száma, korábban ezer fő fizikai nők fiataloka) foglalkozásúak aránya, % 28,5 .. .. .. 47,7 .. .. .. 227,3 .. .. .. 557,0 83,5 41,2 25,1 671,7 82,8 41,2 26,0 568,4 82,3 41,4 27,0 507,7 81,6 42,1 26,4 500,6 81,4 43,2 24,8 470,1 82,2 43,3 22,5 423,1 82,5 44,8 21,3 409,5 82,3 45,9 20,9 390,5 82,2 46,3 20,3 364,1 82,9 46,1 20,7 344,7 83,1 46,4 17,5

Év

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Munkanélküli járadékban részesülők száma, ezer fő 7,8 30,3 174,6 413,0 404,9 228,9 182,8 171,7 141,7 130,7 140,7 131,7 119,2 114,9

A segély havi összege

forint

.. 5 531 6 924 8 621 9 493 10 740 11 864 12 696 14 991 17 842 21 473 22 752 25 599 29 997

reálérték, az előző év = 100,0

.. 92,7 101,2 89,9 95,2 86,2 86,6 99,8 104,1 109,4 96,5 103,0 111,3

* Az adatok – ahol más megjelölés nincs – éves átlagra vonatkoznak. – a) 25 évesnél fiatalabb.

2.3.2. A munkanélküliek aránya a munkakeresés időtartama szerint (%)

Év

-1

1-3

4-6

7-11

10,1 7,3 7,1 5,7 5,1 4,9 4,4 5,3 6,4 6,4 6,5

21,0 15,2 13,1 12,6 11,9 13,3 15,1 15,4 14,7 16,0 16,6

22,3 17,8 15,1 14,0 12,7 14,0 15,2 13,7 13,4 14,3 14,7

25,6 24,5 21,4 17,1 15,8 16,5 15,6 16,1 16,4 16,6 17,2

12

13-18

19-24

25 vagy több

9,6 15,2 14,7 14,1 14,4 13,5 13,3 13,4 14,1 13,6 13,8

8,9 17,0 17,2 8,5 9,6 9,5 9,4 9,5 9,1 9,0 8,4

.. .. 9,4 23,0 25,8 23,5 21,6 22,0 21,0 19,1 17,9

hónap 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

2,5 3,0 2,0 5,0 4,7 4,8 5,4 4,6 4,9 5,0 4,9

2.3.3. A munkanélküliség által érintett háztartások megoszlása nagyság szerint (%)

Háztartás Egytagú Kéttagú Háromtagú Négytagú Öt és annál többtagú Összesen

1993 4,8 17,0 26,9 33,9 17,4 100,0

2002* 5,0 19,0 27,4 27,9 20,7 100,0

* Átsúlyozott adatok a 2001. évi Népszámláláson alapuló népességszám-továbbvezetésnek megfelelően.

2003. december 30.

20

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

2.3. Megélhetési források 2.3.1. A népesség megoszlása megélhetési státus szerint (%)

Év 1989 1995 2000 2001

Foglalkoztatott 50,1 37,3 38,9 39,0

Nyugdíjas és Munkanélküli egyéb inaktív kereső 0,1 25,4 4,2 31,2 2,7 34,0 2,5 33,9

Eltartott tanuló

egyéb

Összesen

17,1 16,3 16,7 16,8

7,3 11,0 7,7 7,8

100,0 100,0 100,0 100,0

3. JÖVEDELMI EGYENLŐTLENSÉGEK 3.1. Jövedelem, jövedelem-eleloszlás, jövedelem-egyenlőtlenségek 3.1.1. Átlagkereset, reálkereset, minimálbér Bruttó

Nettó

Év havi átlagkereset, forint

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

10 571 13 446 17 934 22 294 27 173 33 939 38 900 46 837 57 270 67 764 77 187 87 645 103 553 122 482

8 165 10 108 12 948 15 628 18 397 23 424 25 891 30 544 38 145 45 162 50 076 55 785 64 913 77 622

Nettó

Reálkereset

kereset a bruttó kereset százalékában 77,2 75,2 72,2 70,1 67,7 69,0 66,6 65,2 66,6 66,6 64,9 63,6 62,7 63,4

1989=100,0

100,0 94,3 87,7 86,5 83,1 89,1 78,2 74,3 77,9 80,8 82,8 84,0 89,4 101,6

előző év=100,0

99,7 94,3 93,0 98,6 96,1 107,2 87,8 95,0 104,9 103,6 102,5 101,5 106,4 113,6

Minimálbér

forint

3 700 4 800 7 000 8 000 9 000 10 500 12 200 14 500 17 000 19 500 22 500 25 500 40 000 50 000

a bruttó átlagkereset százalékában 35,0 35,7 39,0 35,8 33,1 30,9 31,4 31,0 29,7 28,8 29,1 29,1 38,6 40,8

3.1.2. Bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdasági átlag százalékában Férfi

Nő

114,9 110,6 110,3 109,7 107,5

82,8 88,6 88,8 89,3 91,4

Fizikai

Szellemi

Év 1989 1995 2000 2001 2002

2003. december 30.

foglalkozású 83,5 128,5 75,3 132,3 70,7 138,9 70,5 138,4 68,9 139,1

VersenyKöltségvetésszférában ben dolgozó 100,1 99,8 102,0 96,3 100,9 98,4 99,4 102,1 95,0 112,2

21

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.1.3. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2002

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság Ipar Építőipar Ipar és építőipar együtt Szolgáltatás Összesen

Bruttó Nettó havi átlagkereset, forint 84 251 58 556 117 325 75 130 86 209 58 840 113 252 72 998 130 382 81 574 122 482 77 622

Bruttó Nettó kereset indexe, 1989=100,0 891,5 790,3 1 053,2 891,2 712,0 657,9 1 002,5 857,5 1 257,3 1 002,5 1 158,7 950,7

Bruttó Nettó a nemzetgazdasági átlag százalékában 68,8 75,4 95,8 96,8 70,4 75,8 92,5 94,0 106,4 105,1 100,0 100,0

3.1.4. Reáljövedelem, fogyasztás Egy főre jutó Év

reáljövedelem

fogyasztás előző év = 100,0

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

98,2 98,3 96,5 95,3 102,7 94,7 99,5 101,1 103,8 101,1 104,2 103,6

94,8 91,0 100,2 102,3 100,0 93,2 96,9 102,1 105,3 105,1 104,5 ..

3.1.5. A lakosság munkajövedelme és társadalmi jövedelme Év

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Munkajövedelmeka)

Társadalmi A társadalmi jövedelmekből jövedelmek egy főre jutó reálértéke pénzbeni természetbeni előző év=100,0 97,7 97,0 97,8 96,2 90,4 99,1 100,6 98,6 98,3 98,0 99,5 96,9 96,5 100,4 99,7 101,1 99,1 98,9 98,0 99,9 93,1 88,6 86,7 90,9 98,6 93,7 88,4 100,2 101,2 100,0 98,9 101,2 101,9 106,0 106,4 105,6 101,0 102,3 102,7 101,8 108,4 101,9 101,8 103,0 107,0 104,0 104,1 104,0

a) Munkavállalói és vegyes jövedelem, bruttó adatokból számolva.

2003. december 30.

22

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.1.6. A piaci és a társadalmi jövedelem aránya a jövedelemből az egy főre jutó nettó jövedelem alapján képzett jövedelmi tizedekben (%)

1

Megnevezés

2

3

4

Piaci jövedelem Társadalmi jövedelem Egyéb jövedelem Összesen

55,6 59,6 64,2 67,4 44,2 38,7 34,7 31,5 0,2 1,7 1,1 1,1 100,0 100,0 100,0 100,0

Piaci jövedelem Társadalmi jövedelem Egyéb jövedelem Összesen

41,3 54,4 60,3 59,9 56,7 44,1 38,8 39,3 2,0 1,5 0,9 0,8 100,0 100,0 100,0 100,0

5

6

7

8

9

10

tized 1987 70,7 73,1 76,7 77,4 82,5 87,5 28,3 26,1 22,3 22,0 16,6 11,0 1,0 0,8 1,0 0,6 0,9 1,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1995 57,8 59,6 62,4 67,8 74,1 86,9 41,4 40,0 36,8 31,5 24,9 10,1 0,8 0,4 0,8 0,7 1,0 3,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

3.2. Társadalmi jövedelmek 3.2.1. Pénzbeni társadalmi jövedelmek a GDP százalékában

Év

1989 1995 2000 2001

Nyugdíjaka)

9,2 10,4 9,3 10,1

Családtámogatási ellátások

Munkanélküliek ellátása

4,0 2,6 1,7 2,6

0,0 1,1 0,6 0,6

Táppénz és egyéb betegségi ellátások 1,3 1,0 0,8 0,9,

Segélyek, ösztöndíj és egyéb

Összesen

0,6 1,0 0,9 0,7

15,0 16,2 13,3 14,4

a) Nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások.

3.2.2. Természetbeni társadalmi jövedelmek a GDP százalékában Év 1989 1995 2000 2001

Oktatás

Egészségügy

4,4 4,8 4,1 4,7

3,3 5,5 4,9 5,0

Kultúra, sport, üdülés 1,8 1,3 1,0 1,1

Szociális ellátás .. 0,8 0,8 0,9

Egyéb

Összesen

0,6a) 1,2 0,6 0,8

10,1 13,6 11,4 13,4

a) Szociális ellátással együtt.

2003. december 30.

23

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.2.3. Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátás

Év

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Ellátásban részesülők átlagos létszáma, ezer fő

2 452,0 2 520,2 2 626,0 2 750,8 2 840,0 2 971,7 3 026,6 3 081,7 3 123,0 3 157,0 3 141,0 3 103,0 3 084,0 3 070,0

Egy főre jutó átlagos havi ellátás a nettó átlagkereset forintban százalékában 5 319 65,1 6 683 66,1 8 341 64,4 9 747 62,4 11 503 62,5 13 977 59,7 16 030 61,9 18 113 59,3 21 473 56,3 26 105 57,8 29 639 59,2 32 986 59,1 38 374 59,1 44 446 57,3

Az ellátás reálértéke

Nyugdíjminimum

1989 =100,0

előző év =100,0

forint

100,0 97,4 90,1 85,6 82,6 84,4 75,5 69,0 69,2 73,6 75,9 77,0 82,0 90,2

100,7 97,4 92,5 95,0 96,3 102,3 89,5 91,4 100,3 106,4 103,2 101,4 106,5 110,0

3 500 4 300 5 200 5 700 6 400 7 480 8 400 9 600 11 500 13 700 15 350 16 600 18 310 20 100

az átlagos havi ellátás százalékában 65,8 64,3 62,3 58,5 55,6 53,5 52,4 53,0 53,6 52,5 51,8 50,3 47,7 45,2

3.2.4. Nettó átlagkereset és -nyugdíj régiónként

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

A keresetek országos átlaga = 100,0 1992 2002b) 117,2 117,7 97,6 93,2 91,9 89,5 90,9 85,7 91,4 86,2 88,3 83,8 90,1 83,6 100,0 100,0

A nyugdíjaka) országos átlaga = 100,0 c) 1992 2002 111,4 115,3 100,9 103,8 94,4 98,7 98,1 95,5 97,1 96,3 89,5 87,1 91,3 90,5 100,0 100,0

a) Nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások. b) A munkáltató székhelye szerint. c) Saját jogú nyugdíjasok és özvegyi ellátásban részesülők adatai áprilisban.

3.2.5. Táppénz*, betegszabadság

Táppénzesek

Betegszabadságon lévőka)

Év 1989b) 1995 2000 2001 2002

napi átlagos száma, ezer fő 279 – 173 39 112 38 117 35 122 35

Táppénzre

Egy betegszabadságon töltött munkanapra jutó kiadás, forint 204 – 631 1 199 1 364 2 516 1 508 2 925 1823 3449

BetegszabadEgy táppénzes ságra

kifizetett összeg, millió forint 19 002 – 39 805 12 128 56 140 24 741 64 206 26 809 80 864 31 583

* Az alkalmazásban állók, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások és a MÁV adataival együtt, 1998-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral megállapodást kötők adatai nélkül. 1999-től a fegyveres testületek, rendvédelmi szervek hivatásosainak adatai nélkül. Az összes táppénzkiadás, mely 1996-tól tartalmazza a munkáltatói táppénz-hozzájárulást. a) munkanap alapján b) Az alkalmazásban állók, ipari szövetkezeti tagok adatai.

2003. december 30.

24

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.2.6. Családi pótlék*

Év

Összeg, milliárd forint

1989 1995 2000 2001 2002

50,4 100,2 132,5 134,0 153,9

Családi pótlékban részesülő családok gyermekek a 0–18 évesek száma, ezer százalékában 1 367,8 2 346,0 84,3 1 429,5 2 354,0 93,2 1 299,8 2 152,6 96,1 1 295,8 2 115,4 96,2 1 277,9 2 045,6 94,5

Egy családra jutó havi átlag, forint 307 5 841 8 496 8 617 10 034

* 1998-ig családi pótlék, 1999-től 2002. november 8-ig nevelési ellátás: a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás együttes adatait tartalmazza.

3.2.7. Gyermekgondozási segély és díj

Év

Gyermekgondozási segély Gyermekgondozási díj* igénybe vevők kifizetett egy főre jutó igénybe vevők kifizetett egy főre jutó havi átlagos összeg, millió havi átlag, havi átlagos összeg, millió havi átlag, forint száma, ezer forint forint száma, ezer forint 84,6 2 701 2 660 158,4 8 250 4 340 117,9 11 264 7 958 128,5 20 384 13 215 192,8 38 418 16 602 54, 0 20 381 31 448 182,9 39 109 17 820 62,9 29 646 39 274 171,8 40 705 19 748 70,2 37 807 44 901

1989 1995 2000 2001 2002 * 1998. április 15-ig. A 2000. évtől újból bevezetésre került.

3.2.8. Az önkormányzatok rendszeres szociális támogatásainak egy főre jutó havi összege és reálértéke

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása egy főre reálérték, előző jutó havi év=100,0 összeg, forint 4 087 – 5 689 117,2 6 675 91,5 7 394 89,6 9 346 106,8 11 005 103,0 14 703 121,5 16 131 99,9 18 220 103,4 18 815 98,1

2003. december 30.

Rendszeres szociális segély egy főre jutó havi összeg, forint 4 955 5 396 5 827 6 424 8 306 9 444 10 588 11 056 13 019 14 650

reálérték, előző év=100,0 99,5 91,7 84,2 89,2 109,3 99,5 101,9 95,1 107,8 106,9

Időskorúak járadéka

egy főre jutó havi összeg, forint – – – – – 11 651 13 698 14 604 16 314 18 159

reálérték, előző év=100,0 – – – – – X 106,9 97,1 102,3 105,7

Kiegészítő családi pótlék egy főre jutó havi összeg, forint – – – – – 2 777 3 119 3 436 4 193 4 338

reálérték, előző év=100,0 – – – – – X 102,1 100,3 111,8 98,3

25

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.2.9. Az önkormányzatok eseti szociális támogatásainak egy főre jutó havi összege és reálértéke

Év

Átmeneti segély egy esetre jutó összeg, forint

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

2 529 2 158 2 404 2 721 2 845 3 343 3 658 4 163 4 368 4 633

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy esetre reálérték, jutó összeg, előző év =100,0 forint

Lakásfenntartási támogatás

reálérték, előző év =100,0 87,6 71,8 86,9 91,6 88,4 102,8 99,5 103,6 96,1 100,7

egy esetre jutó összeg, forint 6 671 1 887 2 246 3 021 3 639 3 258 3 485 3 695 3 747 4 461

reálérték, előző év =100,0 x 23,8 92,8 108,8 101,8 78,3 97,2 96,6 92,9 113,1

– – – – – 2 924 2 761 3 043 3 226 3 738

– – – – – X 85,8 100,4 97,1 110,0

3.2.10. Önkormányzati segélyezés, 2002 Munkanélküliek munkaváljövedelem lalási korú lakosra pótló Régió, népességnagyságjutó támogacsoport tásában támogatott részesített ek havi átlagos száma Közép-Magyarország 338 2 Közép-Dunántúl 298 4 Nyugat-Dunántúl 228 4 Dél-Dunántúl 1025 16 Észak-Magyarország 1754 22 Észak-Alföld 2318 24 Dél-Alföld 1039 12 A település népességnagyság-csoportja, fő – 499 470 30 500–999 704 24 1000–1999 1141 20 2000–4999 1414 15 5000–9999 890 15 10 000–19 999 812 11 20 000–49 999 683 9 50 000–99 999 233 5 100 000– x 477 6 Budapest 177 2

2003. december 30.

Tízezer Ezer lakosra 0–24 60 évesnél lakásra jutó éves idősebbre átmeneti jutó lakáslakosra jutó segélyben fenntartási jutó időskorúak járadé- támogatott részesített támogatással kiegészítő kával segített támogatott családi pótlékban részesülő 15 1389 430 33 21 1764 605 42 34 1496 673 34 39 2964 792 49 32 3534 951 61 51 3888 840 51 60 2681 560 42 67 50 42 41 47 44 33 16 29 11

4445 3972 3566 3366 3034 2712 2280 1275 1520 924

2350 1592 1037 918 621 505 455 240 273 375

35 28 31 32 35 65 72 58 44 30

26

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.3. Fogyasztás 3.3.1. A fogyasztás szerkezete (%)

1996 31 5 27 3 16 18 100

Fogyasztási csoport Élelmiszerek, élvezeti cikkek összesen Ruházkodás Lakásfenntartás Egészségügy és testápolás Közlekedés, hírközlés Egyéb Összesen

2000 28 5 26 3 20 18 100

2001 28 5 25 4 20 18 100

3.3.2. A háztartások fogyasztásának szerkezete* (%)

Fogyasztási csoport Élelmiszerek, élvezeti cikkek összesen Ruházkodás Lakásfenntartás Egészségügy és testápolás Közlekedés, hírközlés Egyéb Összesen

1987 2001 a legalsó a legfelső a legalsó a legfelső jövedelmi tizedben 49,0 33,7 42,2 27,1 9,7 9,1 5,5 6,1 9,8 6,8 20,1 13,7 2,1 2,2 5,6 5,4 4,4 9,2 10,1 23,2 25,0 39,0 16,5 24,5 100,0 100,0 100,0 100,0

* A háztartási költségvetési felvétel adatai alapján.

3.3.3. Egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás Élelmiszer Hús, hal, baromfi, kg Tojás, db Tej, kg Zsiradékok, kg Liszt, rizs, kg Burgonya, kg Cukor, kg

2003. december 30.

1989 81 364 190 39 112 55 41

1995 66 300 133 37 89 61 38

2001 68 284 144 37 90 68 30

27

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.3.4. A háztartások egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztása a legalsó és a legfelső jövedelmi tizedben * (kg)

1993 2001 a legalsó a legfelső a legalsó a legfelső jövedelmi tizedben 46 81 42 68 150 246 136 169 67 84 49 71 0,9 5 1,1 5 17 25 15 21 79 80 75 65 42 57 37 43 15 22 13 17 39 83 34 66 36 104 27 96

Hús, hal és készítményeik Tojás, db Tej, l Sajt Zsíradék Kenyér, péksütemény Burgonya Cukor Zöldség Gyümölcs

* A háztartási költségvetési felvétel adatai alapján, étkezdei és éttermi fogyasztás nélkül.

3.3.5. A háztartások egy főre jutó éves hús- és tejfogyasztása régiónként* Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Húsfogyasztás, kg 1993 2002 59 56 62 56 59 55 60 59 60 59 70 70 72 84 63 62

Tejfogyasztás, l 1993 2002 82 70 79 70 84 65 76 59 84 66 81 65 77 65 81 66

* A háztartási költségvetési felvétel adatai alapján, étkezdei és éttermi fogyasztás nélkül.

3.3.6. A háztartások pénzvagyona folyó áron (az időszak végén)

Év 1990 1995 2000 2001

Háztartások bruttó pénzvagyona 654,4 2 158,1 6 635,0 7 579,7

2003. december 30.

Ebből: forint 582,9 1 719,1 5 824,1 6 787,5

deviza 71,5 439,0 810,9 792,2

Háztartások tartozásai 368,9 298,7 651,1 940,0

(milliárd forint) Háztartások nettó pénzvagyona 285,5 1 859,4 5 983,9 6 639,7

28

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.3.7. A háztartások megtakarítói pozíciói, 2001 (%)

Megnevezés Háztartásfő neme férfi nő Háztartásfő kora (év) 18–29 30–39 40–49 50–59 60–x Háztartásfő iskolai végzettsége 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú Egy főre jutó háztartási jövedelem legalsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd legfelső ötöd Összesen

Sem hitel, sem Csak megtakarítás megtakarítás

Csak hitel

Megtakarítás és hitel

24,8 43,1

45,2 38,9

11,0 8,5

19,0 9,5

20,3 16,0 21,3 25,6 46,6

37,8 37,8 42,4 46,7 46,4

18,2 15,3 11,9 11,2 4,4

23,6 30,9 24,3 16,4 2,6

45,4 29,8 22,3 10,1

36,4 40,0 47,1 57,2

11,5 14,2 9,9 3,0

6,7 15,9 20,7 29,7

36,9 36,5 32,2 26,4 15,8 29,5

26,2 36,5 46,5 50,4 58,7 43,6

22,3 11,9 9,1 5,2 2,3 10,4

14,5 15,0 12,2 18,0 23,3 16,6

3.3.8. Megtakarítói célok az érintett háztartások százalékában, 2001 Megnevezés Betegség esetére Temetésre Gyerekkel kapcsolatos kiadásokra Nyugdíjas korra Utazásra, nyaralásra Lakásvásárlásra, építésre Családtag munkanélküliségének esetére Örökhagyásra Tartós fogyasztási cikk vásárlására Autóvásárlásra Vállalkozáshoz Egyéb célra

2003. december 30.

Százalék 52,3 33,1 29,2 26,5 18,6 16,9 14,2 11,2 9,3 7,7 5,8 4,9

29

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.3.9. Megtakarítási formák aránya a különböző típusú háztartásokban, az adott csoportban megtakarítók százalékában, 2001

Megnevezés

Banki értékpapír

A háztartásfő neme Férfi 6,4 Nő 4,1 A háztartásfő kora (év) 18–29 2,2 30–39 6,4 40–49 4,1 50–59 8,1 60–x 6,3 Településtípus Község 5,3 Város 7,8 megyeszékhely 2,7 Budapest 7,9 A háztartásfő iskolai végzettsége 8 általános 3,9 szakmunkásképző 5,3 Érettségi 4,2 Felsőfokú 9,2 Egy főre jutó háztartási jövedelem legalsó ötöd 2,5 2. ötöd 4,0 3. ötöd 4,9 4. ötöd 3,8 legfelső ötöd 11,0 Összesen 5,9

Állami Lakásértékmegpapír takarítás

Élet- ÖnkénLakossági bizto- tes nyug- BetétfolyóDeviza sítás díj-bizto- könyv számla sítás lekötése

5,7 1,7

15,2 9,9

54,5 21,4

35,4 22,5

17,9 30,5

16,9 16,5

9,5 5,0

5,4 1,0 4,1 7,8 5,0

15,1 19,7 15,0 18,3 5,0

48,4 66,5 57,5 53,9 19,1

40,2 46,8 45,2 35,6 4,9

17,4 14,9 13,4 16,6 35,8

10,8 22,7 16,4 20,1 12,3

9,7 11,9 6,8 11,7 5,3

2,4 4,3 3,1 10,8

17,1 12,0 16,9 9,0

48,7 46,2 55,6 39,4

23,0 33,8 34,9 41,4

24,5 16,3 20,1 20,2

7,1 13,5 18,3 30,7

5,3 5,4 8,5 15,5

2,3 3,1 3,1 10,2

7,3 15,8 16,0 16,3

31,9 48,6 47,9 58,8

13,2 30,1 39,7 45,9

30,1 14,3 19,3 20,3

3,5 11,1 22,2 28,9

3,1 3,1 8,5 18,5

1,9 3,5 0,9 3,4 11,3 4,9

13,8 8,9 10,6 13,9 20,1 14,1

57,0 51,0 51,7 40,4 42,5 50,2

29,5 25,8 23,3 35,0 43,8 32,8

8,9 26,4 21,3 21,9 20,9 20,5

5,7 11,4 10,2 21,4 26,6 16,8

5,1 4,0 4,9 6,4 17,8 8,6

3.3.10. Néhány tartós fogyasztási cikk állománya és előfordulási gyakorisága, 2002*

Automata, félautomata mosógép Mikrohullámú sütő Fagyasztógép Kombinált hűtő/fagyasztó Színes televízió Videó Személyi számítógép Személygépkocsi Mobiltelefon

Száz háztartásra jut, darab 66 58 60 23 122 54 21 46 84

Előfordulási arány, % 66 58 57 23 95 51 21 42 51

* Vállalkozások nélkül.

2003. december 30.

30

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.3.11. Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk* (db)

1993 Tartós fogyasztási cikk

a legalsó

Automata, félautomata mosógép Mikrohullámú sütő Fagyasztógép Hűtő/fagyasztógép Színes televízió Videó Személyi számítógép Parabolaantenna a) Személygépkocsi Videokamera Mobiltelefon b) Vezetékes telefon

22 7 30 .. 43 21 2 .. 19 1 .. 11

2002 a legfelső a legalsó jövedelmi tizedben

a legfelső

44 36 47 15 105 42 12 34 24 2 71 43,5

72 33 73 .. 94 50 12 .. 64 3 .. 49

86 78 58 28 132 72 41 66 70 11 120 86,5

*A háztartási költségvetési felvétel adatai alapján. a) A megfigyelés kezdete 1995. b) A megfigyelés kezdete 1997.

3.3.12. Száz háztartásra jutó személygépkocsi, színes televízió, telefon régiónként* Személygépkocsi

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

1993 34,2 38,7 44,1 46,1 31,5 27,1 33,4 35,0

Színes televízió

2002 45 54 51 51 37 46 43 46

1993 81,2 77,0 77,7 80,6 63,6 59,2 65,3 111,0

2002 121 124 128 128 120 122 114 122

(db) Telefon vezetékes ebből mobil 1993 2002 37,3 81,8 87 20,1 77,6 99 25,8 83,1 85 26,0 71,9 78 23,8 68,8 69 13,8 69,0 88 21,2 60,1 77 26,0 84 74,2

* A háztartási költségvetési felvétel adatai alapján.

3.4. Szegénység 3.4.1. Az egy főre jutó személyes nettó jövedelem nagysága alapján képzett népességtizedek részesedése az összes személyes nettó jövedelemből (%)

Év 1982 1987 1995

2003. december 30.

1.

2.

3.

4.

4,9 4,5 3,3

6,4 6,0 5,0

7,3 6,9 6,2

8,1 7,7 7,2

5. 6. tized 8,8 9,6 8,5 9,4 8,2 9,1

7.

8.

9.

10.

10,7 11,9 13,7 18,6 10,5 11,8 13,8 20,9 10,2 11,7 14,1 25,0

31

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

3.4.2. A főbb egyenlőtlenségi mutatók időbeli alakulása Megnevezés A 10. és az 1. decilis aránya Éltető Frigyes-index, %a) Robin Hood-index, %b) Gini-mutatóc)

1982

1987

1995

3,8 182 14,9 0,206

4,6 199 17,1 0,2358

7,5 236 21 0,2964

a) A teljes népességre vonatkoztatott átlagot meghaladó, illetve az annál kevesebb jövedelemből élők külön-külön számított átlagjövedelmének a viszonya. Teljes jövedelmi egyenlőség esetén az index értéke 1. Minél nagyobb a mutató 1-nél, annál nagyobb a vizsgált népességben a jövedelmi egyenlőtlenség. b)A jövedelmeknek az egyenletes eloszlástól való eltérését mutatja. Az egyenletes jövedelemeloszláson olyan ideális állapotot értünk, amely szerint mindegyik jövedelmi tizedbe a népesség 10–10%-a kerülne. Az index a decilisek efeletti százalékrészeinek összegeként számolható ki. A gazdagoktól elvett javakat a szegények között szétosztó Robin Hood maximum ekkora hányadot tudna átcsoportosítani. c)A jövedelmek koncentráltságát kifejező mutató. Értelmezési tartománya nulla és egy közé esik. A nulla érték teljes egyenlőség mellett fordulna elő, míg egyes értéket akkor kapnánk, ha az összes jövedelem egy ember kezében összpontosulna.

3.4.3. A vizsgált csoportok egy főre jutó nettó jövedelme alapján számított Gini-mutató és a felső, illetve az alsó jövedelmi tizedbe tartozók jövedelmének aránya (%)

A háztartás vizsgált jellemzői Budapestiek Vidéki városokban élők Községiek

1987 1995 Gini-mutató 0,2516 0,3362 0,2340 0,2910 0,2250 0,2570

A háztartásfő aktív kereső A háztartásfő inaktív kereső vagy eltartott Ebből: munkanélküli A háztartásfő vezető beosztású A háztartásfő vállalkozó, illetve önálló

0,2440 0,2128 .. 0,2334 0,2858

0,3154 0,2571 0,2924 0,3296 0,3634

4,8 4,0 .. 4,3 7,4

7,8 6,3 6,6 8,2 11,2

Nincs eltartott gyerek Az eltartott gyermekek száma 3 vagy több

0,2308 0,2664 0,2212 0,2864

4,5 4,4

6,0 6,1

Átlagosan

0,2358 0,2964

4,6

7,5

2003. december 30.

1987 1995 10. tized/1. tized 4,9 10,0 4,5 7,2 4,5 5,9

32

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

4. LAKÁS, LAKHATÁS 4.1. Lakásellátottság 4.1.1. Lakásállomány, laksűrűség, felszereltség Megnevezés Lakások száma, ezer ebből: lakott lakás A lakott lakásokból 1 szobás lakások aránya, % 2 szobás lakások aránya, % 3 szobás lakások aránya, % 4 és több szobás lakások aránya, % Önkormányzati tanácsi bérlakás aránya, % Száz lakott lakásra jutó lakó A lakott lakások 100 szobájára jutó lakó Az olyan lakott lakások aránya (%), amelyek ellátottak hálózati vízzel hálózati gázzal palackos gázzal közcsatornával házi csatornával vízöblítéses WC-vel fürdőszobával központi- vagy távfűtéssel

1980. január 1. 3 542 3 417

1990. január 1. 3 853 3 688

2001. február 1. 4 065 3 724

27 49 21 3 25,4 303 151

16 44 30 11 19,0 274 115

13 41 31 15 3,8 267 103

58 26 52 37 31 53 61 19

79 41 46 44 41 75 83 42

90 70 21 56 36 87 90 55

4.1.2. Lakásállomány, felszereltség Megnevezés Lakások száma, ezer 100 lakásra jutó népesség Átlagos alapterület,m2 Száz szobára jutó lakó Az olyan lakott lakások aránya (%), amelyek ellátottak hálózati vízzel csatornával (házi- és közcsatorna) vízöblítéses WC-vel fürdőszobával 1 szobás lakások aránya, % 2 szobás lakások aránya, % 3 és annál több szobás lakások aránya, %

2003. december 30.

2003. január 1. 4 104 247 74,5 96 89 91 85 89 12,6 41,1 46,3

33

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

4.1.3. Lakásállomány régiónként, 2003. január 1.

Lakások száma, ezer

Régió

1

2

3 és több

Vízzel felszerelt

Vízöblítéses WC– vel felszerelt

Csatornával felszerelt

92,6 85,5 96,1 90,3 88,9 83,9 78,5 83,0 81,8 88,8

97,0 91,7 99,6 95,0 94,2 90,3 84,7 84,7 86,5 91,2

szobás Közép-Magyarország 1231 Pest megye 402 Budapest 829 Közép-Dunántúl 426 Nyugat-Dunántúl 390 Dél-Dunántúl 386 Észak-Magyarország 499 Észak-Alföld 592 Dél-Alföld 580 Összesen 4104

17,6 9,8 21,4 9,7 9,9 7,7 10,1 11,6 12,3 12,6

38,5 36,5 39,5 45,4 40,7 36,1 42,2 43,9 43,5 41,1

lakások aránya, % 43,9 94,8 53,7 85,2 39,1 99,4 44,9 93,6 49,4 93,3 56,2 89,0 47,7 81,5 83,0 44,5 44,2 81,8 46,3 88,8

4.2. Lakáshoz jutás

4.2.1. Lakásépítés

Év

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Kiadott új építési Használatba vett új engedélyek lakások száma 50 917 51 487 42 913 43 771 29 896 33 164 28 659 25 807 23 848 20 925 27 152 20 947 39 053 24 718 30 462 28 257 30 474 28 130 23 442 20 323 30 577 19 287 44 709 21 583 47 867 28 054 48 762 31 511

A használatba vett új lakások átlagos alapterülete, m2 88 90 90 93 95 97 99 97 95 97 100 98 97 94

szobaszámaa) 2,7 2,7 2,6 2,6 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 3,2 3,2 3,2 3,1

a) 1999-től a 6–12 m2-es félszobával együtt.

2003. december 30.

34

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

4.2.2. Az ezer lakosra jutó lakásépítés régiónként Régió

1989–1991.

Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

3,4 3,7 3,9 4,3 3,7 3,9 5,2 4,0 4,0

1992–1994. 1995–1997. évek átlaga 1,7 1,7 2,3 2,7 2,2 2,1 2,4 2,9 2,0 2,4 1,8 2,1 2,3 3,9 2,1 2,2 2,2 2,7

1998–2000.

2001

2002

1,6 2,5 1,6 2,3 1,7 1,6 2,3 1,5 2,0

2,5 3,5 2,3 3,8 2,2 1,6 3,1 1,8 2,8

3,7 4,4 2,7 4,9 2,6 1,5 2,7 1,8 3,1

4.2.3. Lakáscélú hitelek állománya, 2003. június 30. Hitelintézet

Államilag támogatott

Bankok Jelzáloghitel-intézetek Takarékszövetkezetek Hitelszövetkezetek Összesen

74 104 116 619 15 896 14 206 633

Bankok Jelzáloghitel-intézetek Takarékszövetkezetek Hitelszövetkezetek Összesen

271 457 472 623 40 549 89 784 718

Támogatás nélküli Szám, db 93 926 1 157 46 909 813 142 805 Összeg, millió Ft 88 744 1 943 45 847 595 137 129

Összes 168 030 117 776 62 805 827 349 438 360 201 474 566 86 396 684 912 847

4.2.4. Engedélyezet lakáscélú hitelek Lakáshitelek Államilag támogatott Állami támogatás nélküli Összesen Államilag támogatott Állami támogatás nélküli Összesen

2003. december 30.

2001.I.félév 2001.II.félév 2002.I.félév 2002.II.félév 2003.I.félév Engedélyezett lakáscélú hitelek száma, db 9 132 12 745 15 610 63 809 64 860 23 661 30 770 55 674 16 766 33 371 32 793

43 515 71 284 80 575 98 231 Engedélyezett lakáscélú hitelek összege, millió Ft 31 912 50 773 82 286 284 825 339 112 28 895 43 677 100 202 20 589 55 525 60 819 94 450 182 488 305 414 394 637

35

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

4.2.5. Folyósított lakáscélú hitelek és támogatások cél szerint Megnevezés

2001.I.félév 2001.II.félév

Építés Új lakás vásárlása Használt lakás vásárlása Korszerűsítés, bővítés Áthidalás Hitelkiváltás Egyéb célok Összesen

7 876 1 756 11 333 13 345 88 63 1 655 36 116

Építés Új lakás vásárlása Használt lakás vásárlása Korszerűsítés, bővítés Áthidalás Hitelkiváltás Egyéb célok Összesen

24 397 7 272 20 147 10 573 469 121 1 873 64 852

Építés Új lakás vásárlása Használt lakás vásárlása Korszerűsítés, bővítés Áthidalás Hitelkiváltás Egyéb célok Összesen

3,1 4,1 1,8 0,8 5,3 1,9 1,1 1,8

2002.I.félév 2002.II.félév 2003.I.félév Szám, db 10 579 16 136 12 070 22 496 2 761 5 796 5 192 11 872 13 739 25 489 39 007 46 507 16 541 19 460 19 501 24 513 134 105 149 332 47 50 76 24 2 302 1 651 2 338 4 201 46 103 68 687 78 333 109 945 Összeg, millió Ft 38 926 51 041 51 218 77 413 14 103 25 005 26 125 52 657 30 164 81 021 166 639 215 808 21 220 35 658 42 595 15 058 865 432 404 203 91 254 85 99 4 008 6 886 3 736 7 624 103 215 185 704 284 035 396 385 Átlaghitelek, millió Ft 3,7 3,2 4,2 3,4 5,1 4,3 5,0 4,4 2,2 3,2 4,3 4,6 0,9 1,1 1,8 1,7 6,5 4,1 2,7 0,6 2,0 3,3 3,5 1,9 1,7 1,6 1,8 4,2 2,2 2,7 3,6 3,6

4.3. Lakásfenntartás, otthonmegőrzés 4.3.1. A lakásfenntartási költség jellemzői a lakás falazata szerint, 1999

A lakás falazata Panel Nem panel

Egy lakásra jutó lakásfenntartási költség (ezer Ft) 23,1 18,7 19,3

Fenntartási költség a háztartás havi nettó jövedelmének százalékában 29,5 25,7

Összes lakás

26,2

*

Forrás: Lakásviszonyok II.1999. Társadalomstatisztikai füzetek, Budapest, KSH

4.3.2. A lakásfenntartási költség jellemzői a használati jogcím szerint, 1999

A lakás használati jogcíme Önkormányzattól bérelt Magánszemélytől vagy gazdasági szervezettől bérelt Tulajdonos által lakott Átlagosan 2003. december 30.

Egy lakásra jutó Fenntartási költség a Az átlagos fenntartási lakásfenntartási háztartás havi nettó jövedel- költség százalékában költség (ezer Ft) mének százalékában 17,1

26,1

88,7

24,3 19,2 19,3

38,3 25,9 26,2

126,1 99,8 100,0 36

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

4.3.3. Lakásmobilitási ráta az egyes országokban az 1990-es évek közepén Ország

Mobilitási index

Egyesült Államok Svédország Nagy-Britannia Görögország Ausztria Franciaország Magyarország Csehország Lengyelország

26,5 13,7 13,3 12,0 10,8 8,0 4,4 3,4 2,6

4.3.4. A lakásokban 1990 óta elvégzett beruházások aránya, 1999 (%)

Településtípus / régió Budapest Megyeszékhely Többi város Község Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Felújítások 27,1 46,1 27,0 19,8

Korszerűsítések 14,8 15,3 34,5 55,2

Lakásátalakítások 7,0 5,6 6,3 8,8

24,7 34,6 32,0 25,7 33,2 30,7 21,9 28,0

25,6 42,9 33,8 34,9 41,4 42,9 28,7 34,0

6,5 7,5 8,2 7,3 6,5 8,2 7,0 7,2

4.3.5. A lakásfenntartási támogatás főbb adatai

Év

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Támogatásban Egy főre jutó átlagos részesített személyek Támogatási Ezer lakásra Felhasznált összeg jutó összeg esetek tízezer támogatottak (ezer Ft) előző év = száma lakosra jutó Ft száma száma 100% aránya 54 437 82 436 234 727 236 559 296 280 268 721 211 876 197 032

2003. december 30.

52,9 80,3 229,5 232,1 291,8 265,7 210,5 196,2

73 305 537 452 1 037 984 994 422 1 016 368 1 191 194 1 048 468 961 056

13,8 20,8 58,8 58,9 73,5 66,4 52,2 48,3

489 006 1 014 172 2 331 706 3 004 129 3 698 197 3 881 190 3 654 433 3 550 882

.. .. 9 934 12 699 12 482 14 443 17 248 18 022

.. .. .. 127,8 98,3 115,7 119,4 104,5

37

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 5.1. Az egészségi állapot általános jellemzői 5.1.1. Az egészségügyi ellátás feltételei

Egy Egy gyógykeze- működő lési esetre kórházi gyógykezelési jutó idő a ágyra jutó esetek száma a szakrendelakos szakrendeléseken léseken, perc

Ezer lakosra jutó Év

1989 1995 1999 2000 2001 2002 a)

háziorvosi rendelésen megjelentek száma 3 673 4 290 4 696 4 748 4 742 4 873

7 392 9 649 14 763 15 606 16 172 17 639

6,7 8,3a) 6,3 6,1 5,9 5,5

98,9 110,3 119,6 120,2 126,4 126,6

A kórházi ápolás átlagos tartama, nap

12,8 10,8 9,2 8,9 8,7 8,5

A kft.-k, bt.-k, valamint az ambuláns betegforgalom adataival.

5.1.2. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségei, 2001

Betegség

Gümőkór Rosszindulatú daganatok A vér és vérképző szervek betegségei és immunrendszeri rendellenességek ebből vashiányos vérszegénység A pajzsmirigy rendellenességei Cukorbetegség A szemizmok betegségei Anyagcsere-rendellenességek Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok Átmeneti agyi iscaemiás attakok Idült rheumás szívbetegségek Magasvérnyomás Iscaemiás szívbetegségek Egyéb szívbetegségek Idült alsó légúti betegségek Asztma Gyomor-, nyombélfekély A máj betegségei Deformáló hátgerinc-elváltozások Csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei

2003. december 30.

Tízezer 0–18 éves 19 éves és idősebb fiúra leányra férfira nőre jutó megbetegedés .. .. 35,7 23,5 7,1 6,4 173,9 215,5 261,1 220,2

346,4 302,2

10,4 219,4 .. ..

10,9 253,3 .. ..

.. .. 40,8 .. .. .. 258,8 .. .. 175,2 ..

.. .. 28,5 .. .. .. 174,6 .. .. 199,4 ..

85,7 37,0 44,4 491,6

233,9 145,6 237,4 582,7

408,0

404,4

150,9 148,2 28,3 1 928,1 813,2 128,9 397,6 136,8 342,4 319,3 203,1 133,1

47,2 156,9 35,8 2 462,7 906,7 141,5 300,8 144,9 257,5 257,5 229,8 534,1

38

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.1.3. Születéskor várható átlagos élettartam és a legfőbb halálokok Születéskor várható átlagos élettartam, év Év

1989 1995 2000 2001 2002

férfi 65,4 65,3 67,1 68,2 68,3

nő 73,8 74,5 75,6 76,5 76,6

keringési rendszer betegségei

Százezer lakosra jutó haláleset daganatos emésztőalkoholos megbeterendszeri májbeteggedések megbeteség gedések

715,5 721,4 687,1 668,2 667,7

291,5 325,2 336,0 339,5 330,1

84,5 115,6 100,2 94,5 90,5

38,8 71,4 57,4 53,6 49,1

nem természetes halál

123,4 111,5 95,2 94,1 93,6

5.1.4. A születéskor várható élettartam, 2002 Régió Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A település népességnagyságcsoportja, fő – 999 1 000–2 999 3 000–4 999 5 000–9 999 10 000–29 999 30 000–49 999 50 000–99 999 100 000– Budapest

2003. december 30.

Férfi 69,6 70,1 68,6 68,1 68,9 68,0 66,7 67,4 68,3

Nő 77,1 77,2 76,4 76,8 77,3 76,6 76,2 76,1 76,7

66,2 66,7 67,4 67,8 68,4 68,8 69,9 69,4 70,1

76,2 76,2 76,5 76,2 76,3 76,7 77,3 77,2 77,5

39

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.1.5. Százezer lakosra jutó halálozás, 2002

Régió, népességnagyság-csoport

Keringési rendszer betegségeiben

Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A település népességnagyság-csoportja, fő – 999 1 000–1 999 2 000–4 999 5 000–9 999 10 000–19 999 20 000–49 999 50 000–99 999 100 000– Budapest

Daganatos megbetegedésekben

Emésztőrendszeri megbetegedésben

Nem természetes halál

647,4 685,9 586,5 598,9 661,3 662,5 714,2 642,9 740,3

351,3 382,3 302,4 318,4 323,6 326,7 322,6 315,9 322,2

92,4 92,5 92,3 100,5 84,6 94,2 100,9 79,5 79,8

88,5 92,3 82,6 84,6 77,8 76,1 94,8 99,7 95,3

808,1 731,0 691,3 681,0 622,0 647,4 560,5 568,3 685,9

368,6 329,1 316,4 311,5 300,0 319,3 308,4 310,0 382,3

111,8 106,4 94,5 88,9 81,7 84,8 77,9 76,1 92,5

104,2 98,9 98,3 91,4 90,9 86,1 80,2 81,9 92,3

5.1.6. A keringési rendszer betegségei és a daganatos betegségek okozta halálozási arány az Európai Unióban és Magyarországon* A keringési rendszer betegségei okozta standardizált halálozás százezer lakosra számítva férfiak nők 1990 2002 1990 2002 Magyarország Az EU átlaga

807,5 412,2

638,6 311,7**

525,0 263,4

408,1 199,3**

Daganatos betegség okozta standardizált halálozás százezer lakosra számítva férfiak 1990 2002

1990

2002

370,0 272,9

194,6 150,4

188,46 138,9**

370,6 247,3**

nők

* Az Európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányok **2000. évi adat

5.1.7. A rendszeresen gyógyszert szedők aránya gazdasági aktivitás szerint, 2000 Gazdasági aktivitás Aktív kereső Nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Munkanélküli Gyesen lévő, háztartásbeli Tanuló Egyéb inaktív Összesen

2003. december 30.

A rendszeresen gyógyszert szedők aránya (%) 19,1 74,5 80,5 24,4 20,9 6,3 17,3 35,1

40

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.1.8. Közérzeti panaszok gazdasági aktivitás szerint, 2000 Megnevezés

Nyugdíjas

Riasztó gondolatok Szorongások Összezavarodás Izgatottság, idegesség Erős fejfájás Erős szívdobogás Egészségért való aggódás Szerencsétlenség Kimerültség *

10,7 12,1 19,0 20,1 26,4 38,2 41,6 35,0 55,0

Rokkant nyugdíjas 16,6 21,2 24,5 35,7 36,0 46,8 57,9 54,2 68,0

Aktív kereső 4,2 4,1 7,6 9,8 12,0 8,3 8,3 24,6 32,4

Munkanélküli 11,5 12,1 15,4 19,5 19,3 14,7 17,4 54,7 40,2

Forrás: Életmód/Időmérleg-felvétel, 1999-2000, Budapest, KSH

5.1.9. Az egészségi állapot megítélése nem és életkor szerint, 2000 Az egészségükkel elégedettek aránya férfi nő 72,8 69,2 38,8 31,5 21,8 15,0 48,0 39,0

Korcsoport (év) 18–34 éves 35–64 éves 65 év felett Együtt

5.1.10. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai, (1995=100,0) Megnevezés Természetbeni ellátások Gyógyító-megelőző ellátás Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz Utazásiköltség-térítés Pénzbeni ellátások és nyugellátás Betegségi ellátás ebből: táppénz Terhességi, anyasági ellátás Nyugellátás Működési kiadás Egyéb kiadás Összesen

2003. december 30.

1995 100,0 100,0

1996 118,2 117,7

1997 141,4 140,2

1998 166,2 156,5

1999 182,7 177,4

2000 201,6 197,1

2001 226,0 215,4

2002 272,1 261,3

100,0 100,0

119,6 116,7

144,2 144,4

190,1 122,2

196,1 150,0

212,5 183,3

250,6 250,0

291,6 239,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

103,2 83,5 82,9 93,3 116,4 123,0 546,7 114,4

120,0 91,7 90,7 67,4 143,9 150,8 320,0 124,8

126,6 103,9 103,8 77,5 146,7 169,0 186,7 142,0

147,8 123,8 123,6 87,6 170,2 153,2 213,3 157,6

187,1 150,2 141,0 112,4 189,0 141,3 220,0 179,3

229,1 171,6 161,3 140,4 232,0 143,7 180,0 205,6

284,0 198,3 203,3 177,5 285,3 174,6 173,3 249,7

41

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.1.11. Folytatólagosan rokkantak száma és aránya Száma 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1990=100,0

34 492 39 485 40 174 55 738 52 004 53 799 59 041 66 578 82 895 102 294 86 101 82 593 82 454

100,0 114,5 116,5 161,6 150,8 156,0 171,2 193,0 240,3 296,6 249,6 239,5 239,1

5.2. Fogyatékkal élők és tartósan egészségkárosodottak

5.2.1. A fogyatékosok a legsúlyosabb fogyatékosság jellege és korcsoportok szerint, 2001 Fogyatékosság jellege Mozgássérült Alsó, felső végtag hiánya Egyéb testi fogyatékos Együtt Gyengénlátó Egyik szemére nem lát Vak Együtt Értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket, siketnéma, néma Beszédhibás Egyéb Összesen

2003. december 30.

Összesen

0–14

209 931 15 051 26 578 251 560 55 115 18 482 9 443 83 040 56 963 44 679 8 886 7 300 124 578 577 006

3 320 267 1 077 4 664 2 731 438 334 3 503 10 550 1 562 692 1 242 6 590 28 803

15–29 éves 6 859 550 1 918 9 327 6 576 1 112 578 8 266 15 940 2 665 1 186 1 107 8 307 46 798

30–59

60–X

85 126 5 713 13 965 104 804 17 950 6 180 2 480 26 610 21 644 11 108 3 761 2 865 71 939 242 731

114 626 8 521 9 618 132 765 27 858 10 752 6 051 44 661 8 829 29 344 3 247 2 086 37 742 258 674

42

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.2. A fogyatékossággal élők a fogyatékosság típusa és iskolai végzettség szerint, 2001 Általános iskola Legalább Legalább Egyetem, főiskola stb. A fogyatékosság típusa első évfolyamát sem általános iskola középiskolai oklevéllel végezte el 8. évfolyam érettségivel Mozgássérült 3 891 149 206 42 608 11 008 Alsó, felső végtag hiánya 255 11 028 2 880 780 Egyéb testi fogyatékos 914 20 690 5 767 1 400 Együtt 5 060 180 924 51 255 13 188 Gyengénlátó 1 192 37 084 12 906 3 526 Egyik szemére nem lát 301 12 565 3 875 1 184 Vak 521 5 513 1 767 503 Együtt 2 014 55 162 18 548 5 213 Értelmi fogyatékos 20 588 18 473 1 472 292 Nagyothalló 1 155 26 942 7 640 2 313 Siket, siketnéma, néma 1 156 5 554 782 195 Beszédhibás 846 4 266 1 011 252 Egyéb 4 242 98 429 29 144 6 977 Összesen 35 061 389 750 109 852 28 430 A megfelelő korúak százalékában Mozgássérült 1,9 72,2 20,7 5,4 Alsó, felső végtag hiánya 1,7 74,6 19,6 5,4 Egyéb testi fogyatékos 3,5 81,1 22,8 5,7 Együtt 2,0 73,3 20,9 5,5 Gyengénlátó 2,2 70,8 25,2 7,4 Egyik szemére nem lát 1,6 69,6 21,7 6,8 Vak 5,6 60,5 19,6 5,8 Együtt 2,5 69,4 23,7 7,1 Értelmi fogyatékos 39,3 39,8 3,4 0,8 Nagyothalló 2,6 62,5 17,9 5,6 Siket, siketnéma, néma 13,5 67,8 9,8 2,6 Beszédhibás 12,9 70,4 17,3 4,7 Egyéb 3,5 83,4 25,0 6,2 Összesen 6,2 71,1 20,4 5,5 *

Forrás: A 2001. évi népszámlálás.

2003. december 30.

43

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.3. A 0–18 éves taggal rendelkező háztartások demográfiai és szociális jellemzők szerinti összetétele, 2000 Megnevezés

A háztartásÖsszes beteg nak csak háztartás és/vagy egészséges tartós beteg fogyatékos 0–18 fogyatékos 0–18 éves évesekkel együtt tagja van A háztartás taglétszáma

Összesen 2 3 4 5-x Átlagos létszám

A háztartásban él 0–18 éves

100,0 100,0 100,0 4,0 3,6 4,4 25,0 16,3 15,2 43,1 51,9 41,6 27,9 28,2 38,8 4,08 4,24 4,43 Háztartásszerkezet Összesen 100,0 100,0 100,0 Házaspár gyermekkel 72,4 74,4 69,1 házaspár 1 gyermekkel 19,7 11,9 11,4 házaspár 2 gyermekkel 37,9 47,9 34,8 22,9 házaspár 3 és több gyermekkel 14,8 14,6 Egy szülő gyermekkel 8,8 5,8 11,5 egy szülő 1 gyermekkel 3,7 3,6 4,4 egy szülő 2 gyermekkel 5,1 7,1 2,2 Több család és egyéb 18,5 19,8 19,4 7,8 10,2 11,0 több család egyéb 10,7 9,6 8,4 Vagyoni index Összesen 100,0 100,0 100,0 Nagyon rossz 10,9 21,9 12,2 Rossz 13,7 18,0 25,2 Közepes 19,0 19,4 10,3 Jó 23,6 20,2 21,9 Nagyon jó 31,4 31,6 20,6 Életszínvonal (Hogyan tudnak megélni?) 100,0 100,0 100,0 Összesen Nagy nehézségek árán 10,7 18,7 26,8 Nehezen 29,9 34,0 32,6 Kisebb nehézséggel 48,7 40,5 34,6 Viszonylag könnyen (és könnyen) 10,7 6,7 5,9 Szociális támogatás az év során Összesen 100,0 100,0 100,0 Az év során kaptak 27,6 47,5 51,8 kérés nélkül kaptak 6,4 12,0 11,2 kértek és kaptak 21,2 35,5 40,6 Kértek, de nem kaptak 5,1 9,0 11,1 Nem kértek, nem is kaptak 67,3 43,5 37,1 Egy főre jutó jövedelem, Ft/hó 21 980 20 007 17 277 *

100,0 4,0 15,8 47,0 33,3 4,33

100,0 4,0 25,5 42,9 27,6 4,06

100,0 71,9 11,7 41,6 18,6 8,6 4,0 4,6 19,5 10,5 9,0

100,0 72,3 20,0 37,7 14,6 8,7 3,6 5,1 18,4 7,6 10,8

100,0 16,2 21,5 15,0 21,0 26,3

100,0 12,0 13,4 19,2 23,8 31,6

100,0 22,5 33,4 37,8 6,4

100,0 10,1 29,7 49,3 10,8

100,0 49,5 11,6 37,9 10,0 40,5 18 697

100,0 26,6 6,2 20,4 4,8 68,6 22 140

Forrás :Életmód – időmérleg felvétel, 1999/2000.

2003. december 30.

44

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.4. A 0–18 éves taggal rendelkező háztartások lakóhely szerinti összetétele, 2000 A háztartásÖsszes beteg nak csak háztartás 0– és/vagy egészséges 18 évesekkel tartós beteg fogyatékos fogyatékos 0–18 éves együtt tagja van Lakóhely települése Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Budapest 16,5 13,9 14,4 14,2 16,6 Egyéb város 44,4 45,0 41,1 43,1 44,4 Község 39,0 40,1 44,5 42,2 38,9 Régió Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Közép-Magyarország 27,9 27,8 26,3 27,1 27,9 Közép-Dunántúl 12,4 17,5 12,9 15,3 12,3 Nyugat-Dunántúl 10,7 7,2 5,0 6,1 10,9 Dél-Dunántúl 10,4 7,2 14,3 10,6 10,4 Észak-Magyarország 11,7 16,3 19,9 18,0 11,4 Észak-Alföld 18,0 16,2 19,2 17,6 18,0 Dél-Alföld 8,9 7,8 2,5 5,3 9,1 Az épület jellege, ahol laknak Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Városi bérház 10,7 9,0 9,2 9,2 7,4 Lakótelepi panel 19,6 20,6 14,9 17,8 19,7 Többlakásos zöldövezeti társasház 5,1 4,1 2,4 3,3 5,1 Családi ház 55,2 50,7 51,6 51,1 55,4 Parasztház 7,5 9,3 18,0 13,5 7,2 Egyéb 1,8 2,3 1,4 1,8 1,8 Megnevezés

*

A háztartásban él 0–18 éves

Forrás :Életmód – időmérleg felvétel, 1999/2000.

2003. december 30.

45

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.5. A 0–18 éves taggal rendelkező háztartások társadalmi kapcsolatok szerinti összetétele, 2000 Megnevezés Összes háztartás 0–18 évesekkel

Összesen Háztartási munkában Gyermek, beteg ellátásában Élelmiszert, ruhaneműt Pénzbeli támogatást

100,0

12 hónapon belül segítséget kaptak 26,3 30,4 33,8 27,7 29,3 32,6 41,6 51,8 48,8 4,6 9,9 3,8 Kitől kapták a segítséget

Háztartási munkában szülőtől rokontól, ismerőstől Gyermek, beteg ellátásában szülőtől rokontól, ismerőstől intézménytől (önkormányzat, egyház) Ebből: önkormányzattól, intézménytől egyháztól Kitől kapott élelmiszert, ruhaneműt szülőtől rokontól, ismerőstől intézménytől (önkormányzat, egyház) Ebből: önkormányzattól, intézménytől egyháztól Kitől kapott pénzt szülőtől rokontól, ismerőstől intézménytől (önkormányzat, egyház) Ebből: önkormányzattól, intézménytől egyháztól *

A háztartásbeteg nak csak és/vagy egészsége tartós beteg fogyatékos fogyatékos s 0–18 együtt éves tagja van 100,0 100,0 100,0 100,0 A háztartásban él 0–18 éves

32,0 30,9 50,4 6,9

26,0 27,5 41,2 4,5

18,7 8,4

22,0 8,3

17,4 17,7

19,8 12,9

18,6 8,1

24,3 4,1 0,4

24,2 5,2 1,6

21,8 11,1 3,5

23,0 8,0 2,5

24,4 3,8 0,3

0,3 0,1

1,6 0,0

1,2 2,3

1,4 1,1

0,2 0,1

29,0 11,3 2,4

38,2 12,2 4,4

20,6 14,2 14,0

29,7 13,2 9,0

28,9 11,3 2,1

1,0 1,4

3,2 1,2

3,8 10,2

3,5 5,5

0,9 1,2

8,2 2,4 4,1

12,9 5,1 8,8

16,4 4,6 12,0

14,6 4,8 10,3

7,9 2,3 3,8

3,7 0,4

7,7 1,1

9,7 2,3

8,6 1,7

3,5 0,3

Forrás :Életmód – időmérleg felvétel, 1999/2000.

2003. december 30.

46

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.6. A csecsemőknél és a kisgyermekeknél észlelt fogyatékosságok száma és aránya

Év

*

Gyermekek Ebből: Mozgásszervi Értelmi száma megösszesen vizsgáltak fogyatékos száma szám ezrelék szám ezrelék Az év folyamán első életévüket betöltöttek adatai

Mozgásszervi és értelmi szám

ezrelék

1989 1990 1995 1996

118 597 118 278 106 480 103 590

116 183 345 2,9 174 1,5 115 678 345 3,0 138 1,2 104 946 362 3,4 124 1,1 102 061 300 2,8 123 1,2 Az év folyamán harmadik életévüket betöltöttek adatai

273 249 236 253

2,3 2,1 2,2 2,4

1989 1990 1995 1996

120 309 118 652 113 633 109 302

118 611 116 791 110 992 106 722

221 248 256 243

1,8 2,1 2,2 2,2

215 212 164 191

1,8 1,8 1,4 1,7

232 227 249 213

1,9 1,9 2,2 1,9

Forrás: OSAP 1483/03. Védőnői jelentés összesítője.

5.2.7. A csecsemőknél és a kisgyermekeknél észlelt elváltozások száma és aránya

Év

2000 2001 2000 2001 2000 2001

MozgásÉrtelmi BeszédLátásbeli Hallásbeli Gyerme- Ebből: kek megfejlődés száma vizsgálta összesen k száma szám ezrelék szám ezrelék szám ezrelék szám ezrelék szám ezrelék Az év folyamán első életévüket betöltöttek adatai 90 899 89 877 1 018 11,33 454 5,05 463 5,15 500 5,56 112 1,25 94 555 93 669 1 091 11,65 458 4,89 439 4,69 466 4,97 92 0,98 Az év folyamán harmadik életévüket betöltöttek adatai 94 394 93 045 523 5,6 811 8,7 1 789 19,2 1 145 12,3 157 1,7 93 225 91 161 523 5,7 811 8,9 1 738 19,1 1 084 11,9 140 1,5 Az év folyamán ötödik életévüket betöltöttek adatai 102 782 97 916 508 5,2 956 9,8 1678 17,1 1764 18,0 350 3,6 98 129 93 792 563 6,0 870 9,3 1500 16,0 1618 17,3 302 3,2

2003. december 30.

47

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.8. Ezer megvizsgált gyermekre jutó betegségek, elváltozások száma, 2000/2001. tanév

Betegségek megnevezése

Tartási rendellenességek Scoliosis (strukturális) M. Scheuermann Egyéb degeneratív kórkép Statikai lábbetegségek

Óvodások 5. osztályok 5 éves korban 10–11 évesek fiú leány fiú leány Csont, izom kötőszövet

9. osztályok 14–15 évesek fiú leány

11. osztályok 16–17 évesek fiú leány

54,28 45,32 78,05 70,76 116,21 100,60 114,87 103,01 18,20 15,83 48,42 52,65 99,03 115,45 108,81 121,72 0,10 0,18 1,21 1,25 10,60 9,27 18,48 11,37 14,15 8,16 17,12 12,13 33,90 20,02 32,88 23,36 166,68 139,75 178,96 159,56 178,50 148,10 177,68 141,25 Látászavarok

Fénytörési hibák (kancsalság nélkük) Kancsalság Fentiekből szemüveget visel Amblyopia Színlátás zavarai Egyszemű látás

50,58

56,05 124,79 155,42 154,25 213,81 162,65 237,85

20,19 47,13 0,89 3,08 0,54

9,87 9,07 22,03 13,64 14,68 10,13 9,12 53,06 105,63 132,74 138,18 192,78 145,77 216,45 1,05 2,64 3,19 6,54 6,80 7,94 6,96 0,40 27,52 2,41 37,50 2,23 33,13 1,86 0,40 0,62 1,32 1,00 1,73 1,51 1,10 Fül-orr-gége

Halláscsökkenés

11,49 8,97 5,00 Keringési rendszer

4,96

9,14

5,77

9,83

6,67

Hypertonia Vitium (veleszületett, szerzett) Ritmuszavarok

1,99 1,47 5,77 4,24 4,37 2,65 6,52 6,15 3,99 Emésztőrendszer

5,27 2,72 4,64

17,43 4,70 4,84

8,28 5,18 6,13

25,17 5,62 4,59

11,81 5,67 5,71

Gyomor-, nyombélfekély Felszívódási zavarok

0,09 0,04 0,14 1,50 1,60 1,18 Húgy-, ivarrendszer

0,15 1,40

0,37 1,91

0,75 1,57

0,69 1,41

1,41 1,59

1,60 1,18 1,26 1,86 Endokrin táplálkozás, anyagcsere

1,85

2,47

2,08

3,57

Diabetes mellitus Golyva Obesitas Kóros soványság Növekedés elmaradása

0,70 0,63 1,05 1,30 0,43 0,49 2,95 5,87 30,48 39,17 74,45 67,94 4,90 5,49 5,62 5,75 3,47 3,44 3,48 2,60 Vér és vérképző szervek

1,61 2,40 57,97 11,34 2,02

2,05 8,87 61,89 8,68 1,23

1,89 1,94 60,90 7,47 0,53

1,84 10,22 60,63 5,33 0,82

Anaemia

6,18 6,76 4,22 5,42 Allergiás megbetegedések

2,23

7,83

2,27

9,08

Asthma Allergiás bőrelváltozások Egyéb allergiás megbetegedések

12,26 7,60 14,68 8,61 6,61 7,49 5,33 7,56 7,17 6,25 13,62 11,37 Mentálhigiénés zavarok

15,99 5,67 37,46

13,34 7,70 32,72

14,10 6,06 34,50

12,86 8,28 33,08

Magatartási és emocionális zavarok Iskolai teljesítmény sajátos zavarai Szomatoform zavarok

24,79

11,64

17,41

8,83

10,64

6,55

9,68

6,73

5,92

3,34

13,29

8,76

5,78

3,83

4,55

2,26

1,70 1,39 Idegrendszer

1,08

2,45

2,60

2,88

3,61

2,48

2,88

3,45

2,80

3,04

Krónikus vesebetegségek

Epilepszia

2003. december 30.

2,93 1,97

2,18

2,52

48

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.9. A magánháztartásokban élő tartósan beteg és fogyatékos személyek megoszlása főbb korcsoportonként, 2000 (%)

Korcsoportok, éves

Teljes népesség

0–18 19–39 40–59 60–x Összesen

Tartósan betegek

Fogyatékosok

2,4 6,2 34,8 56,6 100,0

5,3 10,4 31,7 52,6 100,0

22,2 30,2 27,9 19,7 100,0

Tartósan betegek és fogyatékosok együtt 3,2 7,5 33,9 55,4 100,0

5.2.10. Ápolási díj Év 1992 1995 2000 2001 *

Támogatásban részesített személyek átlagos száma 16 562 21 687 26 866 29 378

Ebből: alanyi jogon támogatottak .. 7 222 8 476 9 273

Egy főre jutó átlagos támogatás, Ft/hó 4 795 8 127 16 302 18 262

Forrás: OSAP 1206/01. Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól.

5.2.11. Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei

Év

1992 1995 2000 2001 *

Gépkocsiszerzési átalakítási támogatásra jogosultak száma 13 096 11 827 24 938 25 495

944 882 721 685

Közlekedési támogatás kifizetett összeg, egy főre jutó évi részesülők száma ezer Ft átlagos támogatás, Ft 112 638 1 340 733 11 903 235 163 2 768 842 11 774 267 989 2 309 298 8 617 275 343 2 394 314 8 696

Forrás: OSAP 1206/01. Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól.

5.2.12. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Év 1993 1995 2000 2001 *

Alanyi jogon 148 768 200 977 224 962 226 178

Méltányossági alapon 124 787 179 778 147 920 157 573

Normatív alapon .. .. 116 273 113 672

Összesen 273 555 380 755 489 155 497 423

Forrás: OSAP 1206/01. Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól.

2003. december 30.

49

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.13. Családi pótlék

Év

1989 1990 1995 2000 2001 2002

Családi pótlékban részesülő gyermekeka) száma, ezer 2346,0 2498,3 2354,0 2152,6 2115,4 2045,6

Ebből tartósan beteg/fogyatékos száma, ezer

aránya, %

71 874 77 359 95 064 90 487 91 904 101 636

3,1 3,2 3,9 4,3 4,5 5,0

Családi pótlék jogszabályban előírt összege, Ft/hó házaspár egy tartósan egészséges beteg/fogyatékos gyermekkel gyermek esetén .. 2 350 1 970 2 750 2 750 5 100 3 800 7 500 3 800 10 500 4600 12 600

*

Forrás: OSAP 1206/01. Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól. a) Nagykorúakkal együtt.

5.2.14. Gyermekvédelmi gondoskodás, 2001 Megnevezés Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek száma Ebből: fogyatékos Ebből: értelmi fogyatékos Ebből: értelmi fogyatékosokat ellátó iskolába jár Gyermekotthonban élő gondozottak Ebből: fogyatékos Ebből értelmi fogyatékos Nevelőszülőknél elhelyezett gondozottak Ebből: fogyatékos Ebből értelmi fogyatékos

Gyermekek száma, fő 17 994 4 006 3 576 2 876 8 477 2 316 2 174 8 398 954 783

5.2.15. Bölcsődei ellátás

Év 1993 1995 2000 2001

Bölcsődék száma 704 628 532 532

Fogyatékosokat ellátó bölcsődék száma .. .. 173 177

Bölcsődés gyermekek száma

Ebből fogyatékos

60 819 68 581 46 033 45 752

Speciális csoportban gondozottak száma

691 626 537 543

291 320 305 291

Gyógypedagógusok száma 19 25 34 34

5.2.16. Oktatás Megnevezés Óvodás gyermekek Ebből: gyógypedagógiai nevelésben részesülő Tanuló az általános iskolai oktatásbana) Ebből: gyógypedagógiai oktatásban részesülő Tanuló a középiskolai oktatásbana) Ebből: speciális szakiskolai tanuló

1990/1991 391 950

1995/1996 400 527

1999/2000 366 871

2001/2002 342 285

821 1 166 076

1 188 987 561

1 167 969 755

1 361 944 244

35 420 517 228

36 074 550 584

39 436 538 541

38 312 551 434

3 152

5 367

4 642

6 594

a) Nappali tagozaton.

2003. december 30.

50

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

5.2.17. Szociális gondoskodás Év 1989 1990 1995 2000 2001 2002

Fogyatékosok nappali intézményeiben ellátottak száma 699 777 1 248 1 899 2 076 2 299

Ebből 0–18 éves 271 291 379 427 437 471

Fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak száma 14 863 15 048 14 362 15 346 15 439 15 828

5.2.18. A tartós bentlakásos intézményekben élő 20 éven aluli ellátottak egészségi és fizikai állapota, 2001 Összes bentlakásos intézményben élő ellátottak száma

Megnevezés

férfi

nő

együtt

Ebből: fogyatékosok intézményeiben élők férfi

nő

együtt

Egészségi állapot Egészséges Csak egészségügyi panasza van Tartós beteg (nem fogyatékos) Fogyatékos (tartós betegsége nincs) Tartós beteg és fogyatékos Összesen Fogyatékosok közül két vagy több fogyatékossága van Önellátásra képes Önellátásra részben képes Önellátásra nem képes Összesen

26 8 29 612

38 36 44 388

64 44 73 1 000

3 5 16 610

8 5 25 384

11 10 41 994

634 1 309

454 960

1 088 2 269

632 1 266

450 872

1 082 2 138

464 1 165 Fizikai állapot

701

462

1 163

120 339 807 1 266

102 185 585 872

222 524 1 392 2 138

701 136 341 832 1 309

136 214 610 960

272 555 1 442 2 269

6. A ROMA LAKOSSÁG ÉLETHELYZETE Forrás: Kemény István – Janky Béla: A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól (A 2003. évi országos cigánykutatás alapján) 6.1. A cigány férfiak és nők százalékos megoszlása a megélhetés forrása és státusz szerint 2003-ban (%) Férfi Nő Összesen Alkalmazott 17,8 11,7 14,6 Vállalkozó 2,9 1,4 2,1 Alkalmi munka 7,4 2,0 4,6 Tanuló 11,0 10,4 10,7 Gyesen lévő 2,6 30,6 17,0 Nyugdíjas 16,4 16,1 16,2 Munkanélküli járadék 5,8 1,7 3,7 Más segély 16,3 11,6 13,9 Eltartott 12,1 11,5 11,8 Egyéb 7,8 3,0 5,3 2003. december 30.

51

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

6.2. A megélhetés forrása és a státus százalékos megoszlása nemek és településtípusok szerint 2003ban (%) Község Város Budapest Összesen Férfiak Alkalmazott 14,2 16,0 32,4 17,8 Vállalkozó 0,8 2,3 15,9 2,9 Alkalmi munka 4,9 7,7 16,6 7,4 Tanuló 9,7 11,5 13,1 11,0 Gyesen lévő 3,2 2,6 – 2,6 Nyugdíjas 18,1 16,3 9,7 16,4 Munkanélküli járadék 7,3 5,2 2,8 5,8 Más segély 23,6 12,8 6,2 12,1 Eltartott 12,7 12,8 6,2 12,1 Egyéb 5,6 10,9 – 7,8

Nők Alkalmazott Vállalkozó Alkalmi munka Tanuló Gyesen lévő Nyugdíjas Munkanélküli járadék Más segély Eltartott Egyéb

7,5 – 1,7 11,7 32,8 17,3 1,7 14,8 9,8 2,7

12,8 0,9 1,5 9,4 31,0 16,0 1,9 10,5 12,2 3,8

21,8 8,9 6,1 10,0 20,1 11,7 1,1 5,6 14,0 –

11,7 1,4 2,0 10,4 30,6 16,1 1,7 11,6 11,5 3,0

6.3. Jelenleg van-e rendszeres fizetett munkája? – megoszlása nemek és településtípusok szerint (%) Község Város Budapest Összesen Férfiak Nincs 69,9 60,0 20,7 60,5 Van 20,4 28,4 66,2 28,6 Tanuló 9,7 11,6 13,1 11,0 Nők Nincs 78,1 74,0 53,6 73,4 Van 10,0 16,6 35,9 16,1 Tanuló 11,9 9,4 10,5 10,5

6.4. Jelenleg van-e rendszeres fizetett munkája? – a különböző régiókban (%) Budapesti iparvidék

Kelet

Alföld

Észak

DélDunántúl

Nyugat

Összesen

Férfiak Nincs Van Tanuló

30,8 57,5 11,6

72,9 15,6 11,5

64,5 26,0 9,5

Nincs Van Tanuló

53,1 37,3 9,6

82,2 6,8 11,0

77,3 14,0 8,7

69,9 19,7 10,4

56,1 32,7 11,2

62,5 25,0 12,5

60,5 28,6 11,0

79,5 11,8 8,7

71,5 12,7 15,8

73,8 23,0 3,3

73,4 16,1 10,5

Nők

2003. december 30.

52

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

6.5. Egy főre jutó átlagos havi jövedelem becslése a különböző összetételű cigány háztartásokban, 2003-ban (Ft) Munkajövedelemmel Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi rendelkezők a jövedelem átlaga munkajövedelem átlaga transzferjövedelem átlaga felnőttek között Nincs 14 852 534 14 318 Kisebbség 20 830 97 77 10 553 Fele-fele 26 932 16 746 10 187 Többség 35 824 28 975 6 849 Mindenki 39 554 33 083 6 470 Összesen 20 852 8 779 12 074 6.6. Egy fogyasztási egységre átlagos jutó havi jövedelem becslése a különböző összetételű cigány háztartásokban, 2003-ban

(Ft) Munkajövedelemmel rendelkezők a felnőttek között Nincs Kisebbség Fele-fele Többség Mindenki Összesen

Egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem átlaga 20 739 32 870 39 370 54 658 56 134 30 178

Egy fogyasztási egységre jutó havi munkajövedelem átlaga 746 15 010 24 171 44 104 46 793 12 808

Egy fogyasztási egységre jutó havi transzfer jövedelem átlaga 19 993 16 859 10 187 10 555 9 341 17 370

6.7. Egy főre jutó átlagos havi jövedelem becslése falun, a vidéki városokban és Budapesten 2003-ban (Ft) Településtípus* Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi jövedelem munkajövedelem transzfer jövedelem Község 12 969 5 877 18 546 Vidéki város 19 960 8 417 11 544 Budapest 32 919 21 756 11 164 Összesen 20 865 8 786 12 078 *A községi háztartások százalék aránya: 40,3 százalék, a vidéki városké 49,2 százalék, Budapesté 10,4, Az összes háztartásra vonatkozó átlagok kismértékben eltérnek a 6.5. táblázatban közölt összegektől, mivel különböző változók esetén más-más háztartások hiányoznak az összesítésből

6.8. Egy fogyasztási egységre jutó átlagos havi jövedelem becslése a különböző településtípusokban, 2003-ban* (%) Egy fogyasztási Egy fogyasztási Egy fogyasztási egységre Településtípus egységre jutó havi egységre jutó havi jutó havi transzfer jövedelem munkajövedelem jövedelem Község 27 110 8 564 18 546 Vidéki város 28 891 12 233 16 658 Budapest 48 237 32 003 16 234 Összesen 30 194 12 820 17 375 *Az összes háztartásra vonatkozó átlagok kismértékben eltérnek a 6.6. táblázatban közölt összegektől, mivel különböző változók esetén más-más háztartások hiányoznak az összesítésből

2003. december 30.

53

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7. NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG 7.1. Nők és férfiak a népességben

Év

A népesség száma

1990 1995 2000 2001

5 389 919 5 395 081 5 356 450 5 349 286

1990 1995 2000 2001

4 984 904 4 941 620 4 865 194 4 851 012

Időszak

Nő 1980–1989 1994 1999 2000 Férfi 1980–1989 1994 1999 2000

Tényleges szaporodás, fogyás (–) (százalék)

Nyers halálozási arány (ezrelék)

-2,4 -0,0 -0,2 -0,1

12,8 12,6 12,2 11,9

-3,9 -0,2 -0,4 -0,3

15,4 15,7 14,5 14,1

7.2. A népesség kormegoszlása településtípusok és nemek szerint, 2002. január 1-jén Korcsoport

Budapest

–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–X Összesen

154 219 148 668 114 659 129 661 141 677 107 338 148 678 944 900

–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–X Összesen

160 273 146 395 112 091 111 927 112 497 74 976 76 510 794 669

2003. december 30.

Városok Nő 559 048 389 388 319 268 384 880 343 734 273 404 299 286 2 569 008 Férfi 578 544 402 640 318 996 349 629 299 747 201 746 166 339 2 317 641

Községek

Összesen

418 318 245 169 224 012 256 587 223 915 212 139 243 825 1 823 965

1 131 585 783 225 657 939 771 128 709 326 592 881 691 789 5 337 873

444 856 268 710 238 129 273 554 212 186 154 571 132 664 1 724 670

1 183 673 817 745 669 216 735 110 624 430 431 293 375 513 4 836 980

54

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.3. A bevándorló és kivándorló külföldi állampolgárok száma és aránya nemek szerint A Magyarországra bevándorló külföldi állampolgárok Időszak, év

száma, fő

megoszlása, % nő

1981–85 1986–90 1991–95 1996 1997 1998 1999 2000

25 771 111 340 81 244 13 734 13 283 16 052 20 151 20 184

A Magyarországról kivándorló külföldi állampolgárok megoszlása, %

száma, fő

férfi

43,5 40,1 45,4 44,8 45,8 47,5 49,9 49,3

nő

56,5 59,9 54,6 55,2 54,2 52,5 50,1 50,8

10 725 38 783 17 650 2 833 1 928 2 393 2 460 2 208

férfi

33,2 28,0 33,3 35,0 32,1 34,0 31,9 35,3

66,8 72,0 66,7 65,0 67,9 66,0 68,1 64,7

7.4. Az 50 éves és fiatalabb férfiak és nők meglévő, (még) tervezett és kívánt gyermekszám-átlagai életkor szerint (átlagos gyermekszám) Születési év 1950–51 1952–53 1954–55 1956–57 1958–59 1959–60 1962–63 1964–65 1966–67 1968–69 1970–71 1972–73 1974–75 1976–77 1978–79 1980– Átlag

Meglévő

(Még) tervezett gyermekszám

Kívánt

2,27 2,20 2,05 1,92 2,22 1,98 2,14 2,02 1,79 1,44 1,26 0,92 0,61 0,36 0,17 0,11 1,37

0,00 0,03 0,03 0,07 0,04 0,10 0,10 0,35 0,48 0,67 0,68 1,05 1,45 1,44 1,66 1,70 0,65

2,27 2,23 2,08 1,99 2,26 2,08 2,24 2,37 2,27 2,11 1,94 1,97 2,06 1,80 1,83 1,81 2,02

7.5. Az egyes családi életformát preferálók megoszlása a teljes népességben, és meghatározott társadalmi csoportok körében Családi életformák Önállóan („single”) Partnerként önállóan („LAT”) Élettársként Először élettárs, aztán házasság Házasságban

2003. december 30.

Teljes népesség

Fiatalok (–39)

3,5 3,5 6,9 5,6 80,5

4,3 4,8 10,9 10,2 69,7

Élettársak 1,6 8,2 37,6 26,0 26,6

55

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.6. A képviselőjelöltek száma és megoszlása nemek és korcsoport szerint, 2002 A képviselőjelöltek Korcsoport

száma férfi 57 185 432 514 205 1393

nő - 29 30-39 40-49 50-59 60 - X Összesen

12 31 81 80 22 226

együtt 69 216 513 594 227 1619

nő 17,4 14,4 15,8 13,5 9,7 14,0

aránya, % férfi 82,6 85,6 84,2 86,5 90,3 86,0

együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

7.7. A pártok jelöltjeinek megoszlása nemek szerint 1990 nő férfi 12,3 87,7 10,0 90,0 7,0 93,0 11,9 88,1 – – 5,9 94,1 9,5 90,5 6,4 93,6 – – – – – – – – – – 7,6 92,4 7,9 92,1 91,5 8,5

Pártnév FIDESZ MSZP FKGP SZDSZ MIÉP MDF Munkáspárt KDNP MDNP Új Szövetség EMU NF Centrum Egyéb párt Független Összesen

1994 nő 7,9 10,8 8,8 12,0 10,2 8,3 17,7 9,1 – – – – – 9,0 10,7 10,0

1998 férfi 92,1 89,2 91,2 88,0 89,8 91,7 82,3 90,9 – – – – – 91,0 89,3 90,0

nő 9,1 8,9 12,2 14,1 11,6 6,1 17,0 19,9 10,8 15,9 15,6 8,9 – 16,9 3,9 12,5

2002 férfi 90,9 91,1 87,8 85,9 88,4 93,9 83,0 80,1 89,2 84,1 84,4 91,1 – 83,1 96,1 87,5

nő 7,4 12,6

férfi 92,6 87,4

19,6 14,9 .. 21,7 – – – – – 13,3 13,2 13,8 14,0

80,4 85,1 .. 78,3 – – – – – 86,7 86,8 86,2 86,0

7.8. A mindennapi értékek, életcélok fontossági rangsora Rangsor

Mindennapi értékek, célok 1 2 3 4 5 6 7 8

9 10 11 12

Elegendő jövedelem Biztonságnyújtás a közelállók számára Harmóniában élni a társsal, partnerrel Szép, tágas lakásban lakni Elismerés, tisztelet kivívása a családon kívül Sikeresség a munkában Évente legalább egyszer szabadságra menni Lehetőség egyéni célok megvalósítására Egy házasságban a férjnek és a feleségnek egyaránt legyen jövedelme Elég időt szakítani barátokra Elég idő legyen sajátmagunkra, hobbijainkra Havonta egyszer-kétszer szórakozni menni

2003. december 30.

Fontosság 100 fokú skálán 94 93 90 83 81 81 74 74 72 60 57 55

56

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.9. Vélemények a férfiak és nők szerepéről és a női munkavállalás hatásáról, 2000 (átlagérték) *

A férj feladata, hogy keresetével biztosítsa a család megélhetését, a feleség feladata, hogy ellássa az otthoni feladatokat. Az egész család életét megviseli, ha egy nő nyolc órás állásban dolgozik. Háziasszonynak lenni ugyanolyan kielégítő lehet, mint kereső tevékenységet folytatni Sokkal jobban megbecsülik azt a nőt, aki dolgozik

Nők

Férfiak

70 67

76 68

62 51

65 48

* Az ötfokú skálán megadott válaszok átszámítása 1–100-ig terjedő skálára.

7.10. A nők és a férfiak iskolázottsága (%)

1930

Általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8 évfolyam Legalább középiskolai érettségivel Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel

11,1

Általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8 évfolyam Legalább középiskolai érettségivel Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel

1960 1970 1990 1980 a megfelelő korú népesség százalékában Nő 3,7 2,3 1,5 1,4

11,8

31,3

2,1 0,3

6,3 1,1

7,4

2,6

14,1 7,6 3,3

2001

0,7

47,9

61,6

73,9

85,8

13,5 2,3 Férfi 1,5

22,4 4,6

29,8 8,7

40,2 11,6

0,7

1,0

0,6

34,5

55,1

71,1

82,8

92,3

11,6 4,5

17,8 6,4

24,4 8,6

28,5 11,8

35,9 13,8

7.11 A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán (%)

Év 1970 1980 1990 1995 2000 2001 2002

Szakiskolában, szakmunkásképző iskolában nő férfi 24,6 75,1 31,6 68,4 33,9 66,1 35,2 64,8 a) a) 36,2 63,8 38,5 61,5 38,1 61,4

Középiskolában nő 58,3 57,6 57,5 54,8 a) 53,3 53,4 53,2

férfi 41,7 42,4 42,5 45,2 a) 46,7 46,6 46,8

Egyetemen, főiskolán nő 44,7 49,9 48,8 52,0 53,6 53,4 53,8

férfi 55,3 50,1 51,2 48,0 46,4 46,6 46,2

a)1999/2000. tanévi adat.

2003. december 30.

57

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.12. A nők és férfiak aránya a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói között tanulmányi ágak szerint (%)

Tanulmányi ág Műszaki Informatikai Mezőgazdasági Egészségügyi Közigazgatási Jogi és speciális igazgatási Bölcsészeti Természettudományi Gyógypedagógiai Testkulturális Tanító- és óvóképzés Művészeti Szociális Rendvédelmi Katonai Hitéleti Összesen

nő 15,7 .. 31,6 59,7 59,0 53,8 70,0 41,4 91,4 44,1 91,0 53,8 .. 21,0 20,6 48,8

1990 férfi 84,3 .. 68,4 40,3 41,0 46,2 30,0 58,6 8,6 55,9 9,0 46,2 .. 79,0 100,0 79,4 51,2

együtt 23,7 .. 6,6 11,9 9,4 4,7 19,4 6,5 0,6 0,6 9,7 2,8 .. 0,7 2,0 1,4 100,0

nő 23,0 16,0 52,6 66,9 59,8 62,3 71,3 51,0 96,4 41,2 89,1 58,3 81,0 37,0 12,3 45,9 53,8

2001 férfi 77,0 84,0 47,4 33,1 40,2 37,7 28,7 49,0 3,6 58,8 10,9 41,7 19,0 63,0 87,7 54,1 46,2

együtt 15,1 7,5 6,7 7,5 20,9 6,1 17,4 6,3 0,3 0,9 4,6 2,3 2,1 0,4 0,3 1,6 100,0

Az egyetemi, főiskolai alap- és kiegészítő alapképzésben részt vevők száma.

7.13. A nők és férfiak aránya az egyetemi doktori (PhD) képzés és a mesterképzés (DLA) nappali tagozatos hallgatói között 2001 (%)

Kar, tudományág Állam és jogtudomány Bölcsészettudományok Természettudományok Közgazdaság-tudomány Műszaki tudomány Agrártudomány Orvos (fogorvos, gyógyszerész) tudomány Állatorvostudomány Hittudomány (vallástudomány) Művészetek Összesen

2003. december 30.

Nő 44,4 56,1 33,4 37,7 21,8 56,8 50,9 44,2 20,0 48,7 42,2

Férfi

Együtt

55,6 43,9 66,6 62,3 78,2 43,2 49,1 55,8 80,0 51,3 57,6

8,1 27,2 19,3 4,7 16,3 5,1 12,4 1,1 2,5 3,3 100,0

58

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.14. A 15-64 éves nők és férfiak gazdasági aktivitása régiónként, 2001*

Régió

Foglalkoztatott

KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

MunkanélGazGazdasáküli daságilag gilag nem aktív aktív ezer fő Nő 554,3 21,6 575,9 444,7

Aktivitási

Munkanélküliségi arány, %

Foglalkoztatási

56,4

3,8

54,3

201,0

9,9

210,9

173,8

54,8

4,7

52,2

186,4

7,8

194,2

140,4

58,0

4,0

55,7

153,9 184,4

10,4 13,7

164,3 198,1

169,8 225,2

49,2 46,8

6,3 6,9

46,1 43,6

219,8 222,1 1721,9

15,1 11,5 90,0

272,1 218,2 1644,2

46,3 51,7 52,4

6,4 4,9 5,0

43,4 49,2 49,8

633,0

32,0

234,9 233,6 1811,9 Férfi 665,0

263,0

71,7

4,8

68,2

258,0 237,4

10,8 10,7

268,8 248,1

113,0 87,2

70,4 74,0

4,0 4,3

67,6 70,8

192,7 233,5

1919,0 25,2

211,7 258,7

112,8 159,2

65,2 61,9

9,0 9,7

59,4 55,9

284,9 280,4 2119,8

27,8 17,2 142,7

312,7 297,6 2262,5

195,6 142,9 1073,7

61,5 67,6 67,8

8,9 5,8 6,3

56,1 63,7 63,5

* Forrás: munkaerő-felmérés régi súlyozású adatok sorkatonákkal együtt

7.15. A 15-64 éves nők és férfiak gazdasági aktivitása korcsoportok szerint, 2001* Korcsoport, éves 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64

Nő 8,0

Férfi 11,3

Összesen 9,7

47,9 61,1 65,5 74,9 78,8 75,7 64,9 23,9 5,7

64,4 89,7 91,3 88,8 84,0 79,9 71,6 53,4 13,6

56,3 75,7 78,6 81,9 81,3 77,7 68,2 37,5 9,1

* Forrás: munkaerő-felmérés régi súlyozású adatok sorkatonákkal együtt

2003. december 30.

59

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.16. A regisztrált munkanélküliek, a munkanélküli-járadékban részesültek nemek szerinti aránya

Év

a)

1990 1995 2000 2001

Regisztrált munkanélküliek aránya, % száma nő férfi … … 79 521 42,5 57,5 495 893 45,7 54,3 372 409 44,9 55,1 342 773

Munkanélküli-járadékban részesültek aránya, % száma nő férfi 40,2 59,8 61 693 47,3 52,7 198 903 44,2 55,8 122 458 44,7 55,3 125 903

Átlagos segély, Ft/fő/hó 5 815 11 730 23 273 27 454

a) Decemberi adatok.

7.17. A 15–74 éves népességből a foglalkoztatottak aránya nemzetgazdasági ág szerint, 2001* Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-ipar Építőipar Kereskedelem Szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás Összesen

Nő 3,5 0,1 23,0 1,1 1,2 16,1 4,1 4,9 3,2 5,7 7,7 13,9 10,4 5,1 100,0

Férfi 8,4 0,5 26,2 2,8 11,8 12,7 3,4 10,6 1,1 5,7 7,4 3,3 2,6 3,5 100,0

* Forrás: munkaerő-felmérés régi súlyozású adatok sorkatonákkal együtt

7.18. Havi bruttó és nettó átlagkereset, fogyasztói árindex A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetea) Év

bruttó

nettó Ft/fő/hó

1992 1995 2001 2002

19 799 35 310 92 271 111 725

14 227 24 283 59 059 72 185

1992 1995 2001 2002

24 505 44 087 113 311 131 413

16 870 28 831 69 910 83 121

1992 1995 2001 2002

22 294 39 854 103 280 122 260

15 628 26 637 64 750 78 040

bruttó

Fogyasztóiárindex

nettó

előző év azonos időszaka = 100,0 Nő – – 123,0 117,2 113,9 128,2 118,6 116,8 109,2 121,2 122,2 105,3 Férfi – – 123,0 117,5 113,5 128,2 117,3 115,9 109,2 116,0 118,9 105,3 Összesen 125,1 121,3 123,0 117,4 113,7 128,2 117,9 116,3 109,2 118,3 120,5 105,3

a) 1992-ben, 1995-ben a 20 fő feletti, 2001-től a 4 fő feletti gazdasági szervezetek adata

2003. december 30.

60

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.19. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma, 2003. január Megnevezés

Ellátottak száma, ezer fő összesen

Öregségi nyugdíjas Rokkantsági nyugdíjas ebből: korbetöltött korhatár alatti Elő-, bányász- és korengedményes Özvegyi nyugdíjas Árvaellátásban részesül Mezőgazdasági szövetkezeti járadékos Baleseti járadékos Megváltozott munkaképességűek járadékában részesül Rokkantsági járadékos Vakok személyi járadékában részesül Házastársi pótlékban részesül Egyéb Összesen

ebből

1 657

nő 620

férfi 1 037

333 467 8 192 113 13

159 263 8 6 56 2

174 204 0 186 57 11

16 219

13 86

3 133

27 3

14 1

13 2

42 3 3 093

1 1 1 230

41 2 1 863

7.20. Nyilvántartott és gondozott alkoholisták száma korcsoportok és nemek szerint,a 2001 Korcsoport (év) –19 20–34 35–54 55–64 65– x Összesen

Nő 215

Férfi 498

Összesen 713

1 642 5 203 1 517 469 9 046

5 548 17 691 5 238 1 343 30 318

7 190 22 894 6 755 1 812 39 364

a) Az addiktológiai és a pszichiátriai gondozókban nyilvántartott alkoholisták együttes adatai.

7.21. Alkohol okozta májbetegségben májbetegségben meghaltak száma és aránya Év

1990 1994 1998 2000 2001

Alkoholos májbetegségben meghaltak száma nő férfi összesen 1 129 2 951 4 080 1 821 5 456 7 277 1 503 4 469 5 972 1 425 4 332 5 757 1 395 3 850 5 245

2003. december 30.

Százezer lakosra jutó halálozás nő 20,9 33,7 28,0 26,6 26,1

férfi 59,3 111,2 91,3 89,2 79,5

összesen 39,3 70,3 58,2 56,4 51,5

61

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.22. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb nők és férfiak tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedései, 2001 A betegségek megnevezése (BNO X. revízió jegyzéke alapján

19-34

35-44

45-64

65-74

75-x

Összesen

éves Nő

Magasvérnyomás betegségek Ischaemiás szívbetegségek Rosszindulatú daganatok Cukorbetegség A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei Agyérbetegségek Idült alsó légúti betegségek Asthma Gyomor-, nyombél, gastrojejunális fekély Májbetegségek Magasvérnyomás betegségek Ischaemiás szívbetegségek Rosszindulatú daganatok Cukorbetegség A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei Agyérbetegségek Idült alsó légúti betegségek Asthma Gyomor-, nyombél, gastrojejunális fekély Májbetegségek

359,7 95,2 37,3 97,2

1 084,9 210,7 97,0 239,8

2 990,6 897,0 265,5 733,9

4 978,6 2 065,2 414,0 1 395,9

5 496,9 2 817,7 476,6 1 318,2

2 462,7 906,7 215,5 622,4

13,0

102,0

617,1

1 262,4

1 452,9

534,1

28,6 89,1 89,8

56,6 173,8 125,5

242,6 330,9 176,9

646,5 531,5 189,5

1 058,7 696,3 164,1

286,6 300,8 144,9

92,5

230,1

348,4

352,7

334,7

257,5

27,9

111,0 Férfi

206,8

199,4

143,2

134,6

289,5 23,4 17,9 50,2

1 019,8 205,8 57,7 241,7

2 617,3 974,9 206,0 777,7

4 690,4 2 461,3 491,4 1 444,2

5 572,4 3 574,0 721,5 1 439,8

1 928,1 813,2 173,9 543,3

3,6

25,2

141,9

401,8

723,4

133,1

5,7 62,2 85,3

46,1 177,6 88,4

285,6 462,0 145,2

926,0 1 037,7 260,1

1 617,0 1 583,4 329,8

287,1 397,6 136,8

83,3

291,8

507,9

594,0

613,8

342,4

37,7

266,7

528,3

569,6

470,3

319,3

7.23. A véleményezett új rokkantak nem és korcsoport szerinti aránya (%)

Év

0-39 éves

40-50 éves

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

8,5 8,1 8,0 7,8 8,4 8,0 7,6 7,0 6,6

20,3 21,2 21,4 22,4 21,5 20,4 19,7 19,2 19,0

2003. december 30.

50 év feletti Nők 11,1 10,4 11,5 10,7 10,1 10,9 13,0 15,2 17,0

Összesen

0-39 éves

40-50 éves

39,9 39,7 40,9 40,9 40,0 39,3 40,3 41,4 42,6

11,8 11,1 10,4 10,3 10,6 10,4 9,3 8,8 8,0

40,2 41,7 40,4 40,0 40,8 40,2 38,4 36,2 36,1

50 év feletti Férfiak 8,1 7,5 8,3 8,8 8,6 10,1 12,0 13,5 13,2

Összesen

60,1 60,3 59,1 50,1 60,0 60,7 59,7 58,6 57,4

62

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

7.24. A halállal végződött öngyilkosságok korcsoportos megoszlása, nemenként

Év

1980 1990 1995 2000 2001

Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi

7–19

20–29

30–39

1,9 2,6 2,8 2,4 1,0 2,9 1,6 1,8 1,9 1,6

6,6 12,6 5,6 8,4 4,9 7,4 4,7 9,1 5,6 8,7

11,1 16,6 10,9 18,9 10,8 15,6 8,1 15,2 7,9 18,8

40–49

éves 15,8 18,3 17,3 21,5 15,9 25,3 19,4 26,0 18,1 26,5

50–59

60–X

18,1 20,0 15,1 16,7 18,3 17,9 14,1 19,3 19,5 20,2

46,4 29,8 48,3 32,2 49,0 30,8 52,1 28,7 46,9 29,2

Összesen (N=100%)

1 465 3 344 1 153 2 980 891 2 478 806 2 463 697 2 282

8. IDŐSEK HELYZETE 8.1. Az idős népesség korösszetétele, január 1. Korcsoport, éves 60–64 65–69 70–74 75–84 85– X Összesen

1901a)

1949

209 935 137 107 86 301 71 875 8 862 514 080

379 924 295 333 203 315 172 373 22 107 1 073 052

2001 534 244 491 745 436 544 490 302 126 389 2 079 224

8.2. A 60–X évesek aránya alapján Magyarország legidősebb népességű kistérségei (%) Kistérség Őriszentpéteri Vasvári Csongrádi Jánoshalmai Makói Bácsalmási Szarvasi Mezőkovácsházai Szobi Orosházai Füzesabonyi Hevesi Tabi Letenyei Lenti

2003. december 30.

1980

Kistérség

2001

24,5 23,4 22,9 22,2 22,0 21,6 21,6 21,5 21,5 21,5 21,5 21,3 21,3 21,3 21,2

Őriszentpéteri Pétervásárai Csongrádi Lenti Jánoshalmai Letenyei Mezőkovácsházai Mezőkövesdi Kisteleki Vasvári Szarvasi Bácsalmási Mórahalomi Bátonyterenyei Kunszentmártoni

28,0 27,3 25,1 25,1 24,8 24,8 24,4 24,2 24,1 23,8 23,7 23,6 23,6 23,5 23,5

63

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

8.3. Az egyes életkorokban várható élettartam nemek és területi egység szerint, 2001 Területi egység

0

60

70

80

10,78 10,22 10,51 10,10 9,87 10,15 10,44 10,37

6,19 5,73 6,02 6,04 5,76 6,00 5,97 6,01

Férfi Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

69,10 68,53 68,93 67,83 66,73 67,03 68,21 68,15

16,59 15,93 16,23 15,62 15,19 15,48 16,14 15,97 Nő

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

76,53 76,24 77,44 75,79 76,26 76,17 76,64 76,46

20,88 20,52 21,14 20,39 20,35 20,28 20,74 20,65

13,37 12,94 13,33 12,75 12,86 12,82 13,08 13,09

7,28 6,89 7,16 6,72 6,90 6,90 7,03 7,05

8.4. Az idős népesség megoszlása átlagos kor és családi állapot szerint Családi állapot

A 60–X évesek megoszlása, % 2001. február 1. 2020

A 15–X évesek átlagos kora, év 2001. 2020 Férfi

Nőtlen Házas Elvált Özvegy Összesen

4,0 75,1 6,0 14,8 100,0

7,1 68,0 11,6 13,3 100,0

Hajadon Házas Elvált Özvegy Összesen

3,9 36,4 7,5 52,2 100,0

3,7 38,3 15,7 42,3 100,0

26,8 49,9 47,2 70,7 43,1

32,6 52,8 52,7 71,9 45,9

26,3 46,7 49,1 69,5 46,7

31,8 50,0 55,6 73,1 49,6

Nő

2003. december 30.

64

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

8.5. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek tízezer lakosra jutó megbetegedéseinek száma nemenként, 2001

A betegségek megnevezése (BNO X. revízió jegyzéke alapján)

19 éves és idősebb

55–64

ebből 65–74 éves

75–X

Férfiak A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő rendellenességek Pajzsmirigy rendellenességei Diabetes mellitus Lipoprotein anyagcsererendellenességek Átmeneti agyi iscaemiás attakok Magasvérnyomás-betegségek Ischaemiás szívebetegségek Cerebrovascularis betegségek Idült alsó légúti betegségek Asthma Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély A máj betegségei Spondylopathiák A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei

85,7 44,4 543,3

111,2 68,8 1 052,4

183,0 91,2 1 444,2

314,4 122,7 1 439,8

408,0 148,2 1 928,1 813,2 287,1 397,6 136,8

780,4 248,6 3 461,7 1 440,4 449,3 631,5 184,5

848,8 465,7 4 690,4 2 461,3 926,0 1 037,7 260,1

758,4 703,2 5 572,4 3 574,0 1 617,0 1 583,4 329,8

342,4 319,3 562,0

576,3 612,9 1 013,7

594,0 569,6 1 322,7

613,8 470,3 1 756,8

133,1

222,2

401,8

723,4

Nők A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő rendellenességek Pajzsmirigy rendellenességei Diabetes mellitus Lipoprotein anyagcsererendellenességek Átmeneti agyi iscaemiás attakok Magasvérnyomás-betegségek Ischaemiás szívebetegségek Cerebrovascularis betegségek Idült alsó légúti betegségek Asthma Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély A máj betegségei Spondylopathiák A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei

2003. december 30.

233,9 237,4 622,4

208,6 327,0 991,2

240,0 299,4 1 395,9

308,3 245,1 1 318,2

404,4 156,9 2 462,7 906,7 286,6 300,8 144,9

716,8 227,5 3 837,4 1 249,9 339,9 391,4 191,4

774,9 347,3 4 978,6 2 065,2 646,5 531,5 189,5

552,6 424,1 5 496,9 2 817,7 1 058,7 696,3 164,1

257,5 134,6 748,8

369,0 229,1 1 173,7

352,7 199,4 1 369,8

334,7 143,2 1 474,3

534,1

890,9

1 262,4

1 452,9

65

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

8.6. Pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek százezer megfelelő korú és nemű lakosra jutó száma nemek és korcsoport szerint Korcsoport, éves

Férfi

Összesen Ebből: 55–64 65–X

Nő 1991 1 451,2

1 025,9 1 530,5 1 078,0

Összesen Ebből: 55–64 65–X

Összesen 1 247,1 1 870,3 1 379,4

967,5

2 147,8 1 565,4 2001 1 609,6

1 677,0 1 159,8

2 594,7 1 794,5

2 184,8 1 559,8

1 304,3

8.7. A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, (a megfelelő korúak százalékában) Iskolai végzettség 10–X éves és az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15–X éves és legalább általános iskola 8. évfolyam 18–X éves és legalább középiskola, érettségivel 25–X éves és egyetem, főiskola stb. oklevéllel

Összesen

Férfi

Nő

Ebből: 60 éves és idősebb összesen férfi nő 1960

3,2

2,6

3,7

7,1

5,5

8,4

32,8

34,5

31,3

13,3

14,5

12,5

8,8

11,6

6,3

4,8

8,1

2,4

2,7

4,5

1,1

1,8

3,6

0,5

1990 10–X éves és az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15–X éves és legalább általános iskola 8. évfolyam 18–X éves és legalább középiskola, érettségivel 25–X éves és egyetem, főiskola stb. oklevéllel

1,2

1,0

1,4

2,1

1,5

2,6

78,1

82,8

73,9

36,3

45,0

30,4

29,2

28,5

29,8

12,4

18,8

8,1

10,1

11,8

8,7

5,3

9,2

2,7

2001 10–X éves és az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15–X éves és legalább általános iskola 8. évfolyam 18–X éves és legalább középiskola, érettségivel 25–X éves és egyetem, főiskola stb. oklevéllel

2003. december 30.

0,7

0,6

0,7

1,0

0,8

1,1

88,8

92,3

85,8

64,5

74,0

58,4

38,2

35,9

40,2

21,3

28,6

16,7

12,6

13,8

11,6

7,6

13,1

4,1

66

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

8.8. A háztartások száma a háztartásban élők korösszetétele és településtípus szerint, 2001 (ezer)

Háztartások száma Ebből: csak időskorúval Ezen belül: házaspáros és élettársi kapcsolat egyszemélyes háztartás Fiatal- és időskorúval Közép- és időskorúval Fiatal-, közép- és idős korúval

Városok Megyei jogú városok a többi város Budapest 770,1 786,4 1 011,4

Összesen 3 862,7

együtt 2 567,8

Községek 1 294,9

937,9

611,4

201,7

174,9

234,7

326,5

350,7

224,4

65,6

66,6

92,2

126,2

570,8

376,5

132,5

105,5

138,5

194,4

52,3

35,1

12,9

9,6

12,6

17,3

328,4

203,0

60,0

58,9

84,2

125,4

220,6

129,5

36,5

36,7

56,3

91,1

Inaktív kereső

Eltartott

8.9. A népesség gazdasági aktivitás és korcsoport szerint Korcsoport, éves

Összesen

Foglalkoztatott

Munkanélküli 1990

0–14 15–39 40–59 60–64 65–69 70– X Összesen

2 130,5 3 687,6 2 596,9 585,9 529,7 844,3 10 374,8

2,2 2 652,6 1 847,4 16,0 6,0 2,9 4 527,2

0–14 15–39 40–59 60–64 65–69 70– X Összesen

1 694,9 3 574,5 2 847,3 535,3 490,3 1 056,0 10 198,3

– 1 914,5 1 716,9 35,3 12,8 10,7 3 690,3

2003. december 30.

1,4 97,5 27,3 – – – 126,2 2001 – 267,8 145,6 1,8 0,5 0,5 416,2

0,0 294,0 592,3 520,9 476,1 774,9 2 658,3

2 126,9 643,4 129,8 49,0 47,6 66,4 3 063,2

0,8 470,1 864,1 487,4 466,1 1 017,1 3 305,5

1 694,2 922,0 120,7 10,8 10,8 27,7 2 786,3

67

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

8.10. A népesség gazdasági aktivitás és településtípus szerint, 2001

Megnevezés Foglalkoztatottak Ebből: 60–X éves nyugdíj, járadék mellett dolgozó Munkanélküli Inaktív kereső Ebből: 60–X éves nyugdíjas, járadékos Eltartott Ebből: 60–X éves Összesen

Összesen

együtt

Városok megyei jogú Budapest városok együtt 746, 0 805,8

többi város

Községek

993,8

1 144,6

3 690,3

2 545,6

38,0 416,2 3 305,5

32,2 242,3 2 019,7

15,7 50,0 556,6

9,3 73,9 587,6

7,2 118,4 875,6

5,9 173,9 1 285,8

1966,8 2 786,3

1244,0 1 765,2

380,8 425,3

358,4 566,7

504,8 773,2

722,8 1 021,1

49,4 10 198,3

23,9 6 572,9

3,4 1 777,9

6,5 2 033,9

14,0 2 761,0

25,4 3 625,4

8.11. Az egy főre jutó évi bevételek és jövedelmek az idősek háztartásaiban (Ft)

Munkajövedelem

Társadalmi jövedelem összesen

1993 2000 2001

31 272 134 452 194 860

123 814 352 245 382 747

1993 2000 2001

15 538 54 617 63 694

125 213 389 759 447 902

1993 2000 2001

110 977 357 842 429 400

54 942 150 448 170 508

Év

Ebből: Egyéb nyugdíj, jövedelem nyugdíjkiegészítés A háztartásfő 60–69éves 119 802 –1 566 343 211 –2 997 371 442 –8 877 A háztartásfő 70–X éves 276 122 101 384 324 –1 988 440 272 –4 031 Összes háztartás 33 777 3 768 115 315 8 890 125 402 8 828

Bruttó jövedelem összesen

Nettó jövedelem

153 520 483 700 568 730

148 088 455 493 525 126

141 027 442 388 507 566

140 107 433 264 498 575

169 687 517 180 608 736

140 507 424 596 506 273

8.12. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az ellátás fajtája szerint, januárban Ellátásban részesülők száma Ellátásfajta Összesen ebből: öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj korbetöltött korhatár alatti özvegyi nyugdíj árvaellátás

1990a) 2 586,8

2000 2 806,3

2003 3 093,1

1 461,7 542,8 .. .. 272,0 98,7

1 671,1 .. 343,8 418,7 217,2 113,5

1 657,3 332,7 467,3 192,0 112,7

Az ellátás havi összege az összesen százalékában a) 1990 2000 2003 100,0 100,0 100,0 106,6 102,9 .. .. 83,1 67,3

108,2 .. 103,9 87,7 75,2 56,4

116,8 109,9 92,1 75,7 55,1

a) Március.

2003. december 30.

68

„A társadalom szociális helyzete…”c. jelentés Függelék

Statisztikai Táblázatok

8.13. Az öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíjban részesülők száma és aránya Év 1990 1995 2000 2001 2002

Öregségi ezer fő % 1 461,7 14,1 1 600,3 15,5 1 671,1 16,3 1 668,0 16,3 1 664,1 16,4

Rokkantsági ezer fő % 542,8 5,2 718,0 6,9 762,5 7,5 772,3 7,6 789,5 7,8

Saját jogú ezer fő % 2 004,5 19,3 2 318,3 22,4 2 433,6 23,8 23,9 2 440,3 2 453,6 24,1

Özvegyi ezer fő % 272,0 2,6 223,4 2,2 217,2 2,1 2,0 207,3 199,9 2,0

8.14. Az adott évben megállapított saját jogú nyugdíjak száma és aránya

Év

1990 1995 2000 2001 a)

Foglalkoztatáspolitikai okból a) megállapított nyugdíj

b)

Öregségi nyugdíj

Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj

Saját jogú nyugdíj összesen

száma

1990= 100,0

száma

1990= 100,0

száma

1990= 100,0

száma

1990= 100,0

27 008 34 404 3 574 3 997

100,0 127,4 13,2 14,8

84 038 47 292 41 577 43 165

100,0 56,3 49,5 51,4

61 326 61 009 54 196 58 765

100,0 99,5 88,4 95,8

172 372 142 705 99 347 105 927

100,0 82,8 57,6 61,5

Tartalmazza a korengedményes, elő- és bányásznyugdíjakat. – b) A korkedvezményes idő figyelembevételével megállapított öregségi nyugdíjakkal együtt.

8.15. Időskorúak járadéka

Év

1998 1999 2000 2001

Támogatásban részesítettek átlagos száma

8 896 8 598 8 115 7 747

Tízezer 60 éves és idősebb lakosra jutó támogatott 43,5 41,9 39,2 37,1

Tárgyév folyamán megállapított támogatások száma

9 991 1 080 837 880

Tárgyév folyamán megszüntetett támogatások száma

Tárgyév decemberében támogatásban részesítettek száma

1 084 1 532 1 355 1 374

8 907 8 455 7 937 7 443

Támogatásra felhasznált összeg, ezer Ft

1 243 736 1 413 274 1 422 222 1 516 617

8.16. Egyes ellátásokban részesülők száma kor és nem szerint, 2001. december Ebből a 61 év feletti Segélyben Ellátás típusa részesítettek száma férfiak nők Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély

2003. december 30.

115 687 101 783 182 264

119 8 556 31 367

243 24 576 52 948

69