IZRAEL
A bevándorlók országa
Fekvés A Földközi-tenger partján az arab világ afrikai és ázsiai része közé ékelődő kis ország – kiterjedése kevesebb, mint 22 ezer km2. Palesztin autonóm területe 5997 km2, egyéb megszállt terület 1200 km2. Az országot zsidó bevándorlók alapították – a gazdaság felvirágoztatása, ill. a jólét az ő munkájuk eredménye.
A Holt-tenger
Elesett izraeli katonák emlékműve
Gazdaság: vasgyártás, gyémánt gyártása,vegyipar. Kereskedelmi partnerek: USA, UK, Belgium, Luxemburg, Németország.
Nagyobb városok: Tel Aviv, Nazharet, Betlehem, Eilat, Haifa (Hefa), Tiberias. Minden harmadik lakos Haifában, Tel Avivban, ill. Jeruzsálemben.él
Hivatalos nyelv: héber, arab nyelv, de a sok bevándorlónak köszönhetően bármelyik világnyelven megértetjük magunkat, főként angolul, németől és oroszul.
Nemzeti kisebbségek : Jordánok, Egyiptomiak, Törökök, Palesztinok.
Egyéb információk
Határos: Szíria, Jordánia, Libanon, Egyiptom, Gáza, Földközi-tenger Pontok: Legmagasabb pontja a bibliai Hebron, 2750 m. Az ország legalacsonyabb pontja a Holttenger- 396 m-rel a Földközitenger szintje alatt. Államforma: köztársaság. Lakosság: 8, 5 millió, (5,8 mill.Izraelben, 2,7 millió Gázában és a Jordán folyó keleti partján.) A lakosok 82 %-a zsidó, 14 % mohamedán, kb. 2,5 %-a keresztény. Népsűrűség: Cca 30 lakos/km². Analfabéták: Főként a palesztinok által lakott területeken. GDP: Cca 18 ezer USD/lakos Izraeliben, egyébként csupán 1 600.- USD. körüli Főváros: Jeruzsálem, 620 ezer lakos – egyúttal a legnagyobb város .
A történelem folyamán sok megpróbáltatás éri őket – erőt a vallásból merítenek. A 19. század végén a cionista mozgalom célul tűzi ki a zsidó nemzeti haza megteremtését. Ekkor a terület a Török Birodalom elhanyagolt peremvidéke, és kizárólag arabok élnek ott. A mozgalom felvásárolja a földeket, városokat épít –alapít. A fasizmus elől menekülő zsidók tömege keresett és talált menedéket újonnan létrejött országukban. Az arab és zsidó közösség közötti ellentét erősödik. 1948-ban Izrael kikiáltja függetlenségét – ekkor már háborúzik szomszédaival.
Országalapítás
Siratófal - Jeruzsálem
Az arab országok évtizedeken keresztül Izrael megsemmisítésére törekedtek. 1967-ben Izrael teljesen megszállja Palesztínát – a palesztin nép szétszóródik. A gazdaság fejlődését a világban élő zsidók adományai és amerikai támogatás biztosította. Mára Izrael modern ipari társadalmat alakított ki.
A mai Izrael
Az ország nagy része mészkőből álló, törésekkel szabdalt, 800-1000 m magas röghegység. Legmagasabb része az északon elterülő Galilea. Délen a Negev sivatag foglelje el az ország 1/3-át, amelyből homokkő hegyek emelkednek ki. A Földközi-tenger partvidékét égy 10-25 km széles síkság kíséri. Keleten a hegyvidék meredeken hanyatlik a Jordán-folyó árkába. Itt található Földünk legmélyebben fekvő szárazföldi pontja: Holttenger (-405).
Felszín
Jordán folyó
Negev - sivatag
Az ország északi fele mediterrán éghajlatú. Télen 300-600 mm csapadék hull, de a nyár forró és száraz. Kevés a művelésre alkalmas síkság. A hegy és dombvidék erdeit rég kiirtották, a talaj lepusztult. Csoda, hogy az összterület 25%-a egyáltalán művelhető. (A Jordán vizét 2,7 m átmérőjű betongyűrűkből álló, 143 km hosszú vezetéken át szivattyúzzák délre a Negev peremvidékére.)
Éghajlat
Elterjedt a csepegtető öntözés – korszerű módszereket alkalmaznak: A talajt fóliával burkolják be, hogy kevésbé párologjon. A gazdálkodás szövetkezetekben történik. Főként a tengerparti sávban banánt, grépfrútot, jaffanarancsot termesztenek, míg északon olajfát és búzát. Jelentős az iparszerű baromfi- és szarvasmarha tenyésztés
Mezőgazdaság
A Negevben foszfátot bányásznak, a Holttengerből különféle sókat nyernek. Világhírű az izraeli gyémántcsiszolás, a könnyűipar éa a fémfeldolgozás. Keresettek az izraeli repölőgépipar termékei és a nehéz- ill. Könnyűfegyverek (pl. UZI). A kőolajat importálják.
Ipar
Holt-tenger
UZI
A nehézipar az ország legforgalmasabb kikötővárosában Haifában összpontosul. A kereskedelmi és pénzügyi küzpont Tel-Aviv. Sok a kedvelt tengerparti üdülőhely. A turisták leginkább Jeruzsálemet látogatják. Az egyik legelterjedtebb településforma a kibuc, melyekből közel 250 van az országban (kb. 80 ezer lakos/kibuc). Jól gépesített gazdaság, a föld az államé, de a gépek, házak a közösség tulajdonát képezik. Az ott élők mindenükről lemondanak.Kevés zsebpénzt kapnak. Kis lakás, szoba jut egy családra, de a gyerekeket már külön otthonokban közösen nevelik. A fő étkezés közös. Mindenki a saját tudása szerint köteles dolgozni. Másik szövetkezeti forma a mosav. Közös a termőföld, de családonkét egyenlő parcellákra van osztva. A terményeket közösen értékesítik.
Települések
Kibuc
Kibuc
