ISZKASZENTGYÖRGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. N E V E L É S I P R O G R A M

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8.

AZ ISZKASZENTGYÖRGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. NEVELÉSI PROGRAM Módosításokkal egybeszerkesztve 2017. január 03.

A pedagógiai Program szükséges módosításait elvégezte, jóváhagyta:

Kisné Szonn Ibolya igazgató

Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 1


Tartalom AZ ISZKASZENTGYÖRGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................... 1 N E V E L É S I P R O G R A M .......................................................................................................................... 1 Bevezető .......................................................................................................................................................... 3 Iskolánkról ...................................................................................................................................................... 5 Az iskola működési területe, beiskolázási körzete: ................................................................................................. 6 I. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................. 10 A pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. .................... 12 A kulcskompetenciák fejlesztése .......................................................................................................................... 13 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................. 19 III. Iskolai, teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................. 20 IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, ......................................................................................... 22 a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ...................................................................................................................................... 22 A tanulói személyiség és közösség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. ........................................................................................................................................... 23 Az önálló tanulást segítő, tanórán kívüli foglalkozások színterei ......................................................................... 24 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli tevékenységek ................ 25 V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ..................................... 28 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. ........................................................................................ 28 Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ....................................................... 28 A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: ............................................................ 29 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: ...... 29 A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ................................................................. 29 VI. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................................................................................... 30 A pedagógusok helyi intézményi feladatai: .......................................................................................................... 30 Az osztályfőnöki munka tartalma: ........................................................................................................................ 31 IV. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ...................... 33 V. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, a teljesítmények mérése .................................................. 33 VI. A tanulók szöveges értékelésének alapelvei ........................................................................................... 36 VII. A tanulók magatartásának értékelése ..................................................................................................... 37 VIII. A tanulók szorgalmának értékelése ...................................................................................................... 39 Az iskolai jutalmazás formái. ........................................................................................................................ 40 Az iskolai büntetések formái ......................................................................................................................... 41 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .......................................................................................... 42 A felvétel és átvétel helyi szabályai .............................................................................................................. 43 Felsőbb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................................................... 45 1 - 3. osztály .......................................................................................................................................................... 45 4 - 8. osztály .......................................................................................................................................................... 46 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............................................. 48 XV. A tanulók részvételi jogai, és gyakorlásuk rendje az intézményi döntési folyamatban ......................... 50 XVI. Iskolai környezetnevelési program....................................................................................................... 51 XVII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktatómunkát segítő eszközök ........ 53 XVIII. Intézményi elvárások a pedagógusminősítéssel és tanfelügyelettel kapcsolatos önértékelés elkészítéséhez ................................................................................................................................................ 54 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása: ...................................................................................... 69 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................................................................... 70 II. rész ........................................................................................................................................................... 70 H E L Y I T A N T E R V .................................................................................................................................. 70 I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai. Az előírt tananyag és követelmények ............................................................................................................ 71 A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................................. 71 A tankönyvek és más taneszközök ........................................................................................................................ 72 kiválasztásának elvei ............................................................................................................................................. 72 Helyi tantervek ...................................................................................................................................................... 73 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek .......................................................................................... 109 HON- ÉS NÉPISMERET ................................................................................................................................... 117 6.osztály ...................................................................................................................................................... 119 7.osztály ...................................................................................................................................................... 119 Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 2

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. 8.osztály ...................................................................................................................................................... 120 7.osztály ...................................................................................................................................................... 120 8.osztály ...................................................................................................................................................... 121 5.osztály ...................................................................................................................................................... 121 6.osztály ...................................................................................................................................................... 122 7.osztály ...................................................................................................................................................... 122 Helyi tantervi követelmények ..................................................................................................................... 123 Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája: .................................................................................................... 123 A tanulók fizikai állapotának mérése .................................................................................................................. 126 Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: .......................................................................................... 126 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................................................................. 134 III. rész ........................................................................................................................................................ 134 I. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................................................................................. 135 IV. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ................................................................................................................................................ 145 A pedagógiai program érvényességi ideje........................................................................................................... 145 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................................................................... 145 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .................................................................................................. 146 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása: ............................................................................................ 146

Bevezető Pedagógiai Programunk jogszabályi háttere: Módosítás: *- 134/2016. VI.10 Korm. rendelet 15.§ (2) bekezdés értelmében 2017. január 01-től • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről /Nkt./ • 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. /Nat rendelet/ • 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről / Kerettantervi rendelet/ • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról /Nkt. végrehajtási rendelete A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2004/2005. tanévtől kell bevezetni az első évfolyamon felmenő rendszerben. 

A helyi tantervvel kapcsolatban fontos változás, hogy újra a Nemzeti alaptantervre kell épülniük, és nem a kerettantervre. A módosított köznevelési törvény előírásai szerint az iskoláknak továbbra sem kötelező saját maguknak elkészíteni helyi tantervüket.



Az iskolánk az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek, valamint az Apáczai Kiadó kerettantervei alapján készíti el a helyi tantervét.

Szakmai alapdokumentum szerint: Az intézmény neve: Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 3


Feladat ellátási helye: 8043. Iszkaszentgyörgy Kastély 8. Telefonszáma: 22-596-191, fax: 22-596-192 Alapító és fenntartója: 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. *Fenntartó neve: Székesfehérvári Tankerületi Központ, 8000 Székesfehérvár, Petősi Sándor utca 5. Fenntartó székhelye: 1054 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 42-46. Típusa: általános iskola OM azonosítója: 030117 Intézmény típusa: általános iskola Vezetője: az igazgató, aki képviseli az intézményt és gyakorolja a munkáltatói jogkört. Nyolc évfolyammal rendelkező nevelési-oktatási intézmény. Köznevelési és egyéb alapfeladata a hatályos szakmai alapdokumentum szerint: általános iskolai nevelés-oktatás: 

nappali rendszerű iskolai oktatás alsó és felső tagozaton;



sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos, látásifogyatékos)

egyéb köznevelési foglalkozás: 

napközi, tanulószoba



iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel



Maximális létszám: 160 fő


oldal 4


Iskolánkról

Az épület főbejárata feletti pajzson az alábbi latin felirat olvasható: „NON SCHOLAE SED VITAE DISCIMUS” NEM AZ ISKOLÁNAK, HANEM AZ ÉLETNEK TANULUNK! A kastély építtetője, mintha megsejtette volna az épület későbbi funkcióját. Iskolánk vezetése és nevelőtestülete mindent megtesz azért, hogy a jelmondat szellemisége érvényesüljön a mindennapi oktató - nevelő munkánkban.


oldal 5


Az iskola alapításának éve: (a régi törzskönyv szerint 1939 és 1955). Jogelődök a Római Katolikus és Református iskolák. Egyéb a fennállás óta, a működését meghatározó okiratok :72/1992.(X. 27.) sz. Képviselőtestületi határozat. Módosítások: 15/1994.(II. 28.), 51/1996.(VI. 13.), 43/1997. (II. 25.), 55/2003.(VI.26.) iszkaszentgyörgyi és 57/2003.(IX.3.) mohai határozat, 64/2009. (V. 28.), 24/2009. (V. 28.) bakonykúti határozat, 32/2009. (V. 28.) mohai határozat. Legfőbb törekvésünk az iskolai tevékenységek valamennyi részterületén olyan oktatásinevelési feladat megvalósítása, amely a tanulók életkorához igazodó, humanista szellemiségű, gyermekközpontú, gyakorlatias, és önmegvalósításukat szolgálja. Célunk, hogy egészséges környezeti feltételek mellett testben és lélekben gyarapodjanak, fejlődjenek képességeiknek megfelelően. Iskolánk arculatának különleges értéke, hogy községünk és az iskola csodálatos természeti környezetben és kastélyépületben van. Ez a környezet a kastélyfelújítás során folyamatosan szépült, korszerűsödött. Esztétikai és érzelmi hatásait tudatosan használjuk fel a nevelési folyamatban. Intézményünk általánosan képző, gyermekközpontú, az ismeretszerzést, az ismeretközvetítést a személyiség és képességfejlesztés szolgálatába állító iskola, mely a tanulók aktív együttműködésére, tevékenységére épít.

Az iskola működési területe, beiskolázási körzete: Iszkaszentgyörgy község teljes közigazgatási területe, Bakonykúti község teljes közigazgatási területe. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését. Megszervezzük és vállaljuk az enyhe fokban eltérő képességű és érzékszervi fogyatékossággal küzdő helybeli tanulók integrált oktatását-nevelését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó, nyitott embereket szeretnénk nevelni.


oldal 6


Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi oktató-nevelő munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelvek érvényre juttatását tartják szem előtt: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: 

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk;



a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe;



a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük;



diákjaink

előre

megismerhetik

a

velük

szemben

támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük; 

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban;



az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: 

tanuló és tanuló,



tanuló és nevelő,



szülő és nevelő,



nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: 

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,



iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,



az iskolaoktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,



fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 7




szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,



törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,



segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,



törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,



szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: 

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,



igyekszünk

lehetőséget

teremteni

arra,

hogy

iskolánk

életéről,

tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községeink érdeklődő polgárai, 

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben működő egyesületekkel, intézményekkel,



nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a községi rendezvényeken, ünnepségeken

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: 

humánus,



erkölcsös,



fegyelmezett,



művelt,



kötelességtudó,



érdeklődő, nyitott,



kreatív, alkotó,



becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,



képes a problémák érzékelésére és megoldására, Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 8




gyakorlatias,



képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,



jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),



van elképzelése a jövőjét illetően,



becsüli a tudást,



öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,



ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,



képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,



tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,



képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,



a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,



ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:



nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,



a természet, a környezet értékeit,



más népek értékeit, hagyományait,



az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,



a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,



ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,



ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,



ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,



viselkedése udvarias,



beszéde kulturált,



társaival együttműködik,



szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,



képes szeretetet adni és kapni,



szereti hazáját,



nyitott az Európai Unió adta lehetőségek megismerésére,



megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,


oldal 9




szellemileg és testileg egészséges, edzett,



egészségesen él,



szeret sportolni, mozogni,



megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős, (8. osztályos) korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

I. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.


oldal 10


1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása

(tisztálkodás,

öltözködés,

étkezés,

környezet

rendben

tartása).

Az

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési programkülönböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 11


A pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés.

- A tanulói közösség

- Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és

- Műalkotások bemutatása.

csoportos minták kiemelése a

- A nevelő személyes

közösségi életből.

példamutatása.


oldal 12


3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása).

- A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)



rendelkezik

olyan

bővíthető

biztos

ismeretekkel,

készségekkel,

képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, 

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint

a

közösségben

éléshez

szükséges

viselkedés-

és

magatartásformákat, 

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia


oldal 13


5. Digitális kompetencia Iszkaszentgyörgyi 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció fogalma:

Gondolatokat, érzéseket és tényeket tud szóban és írásban egyaránt kifejezni és értelmezni valamint, hogy nyelvileg helyes módon kapcsolódik be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe • hallott szöveg értése, • beszédkészség, • olvasott szöveg értése • és íráskészség ismeret készségek attitűd • alapvető szókincs, • a funkcionális nyelvtan és • a nyelvi funkciók • szóbeli kapcsolattartás fő típusai : -

szóbeli és írásbeli kommunikáció

-

kritikus és építő jellegű párbeszédre való hajlam

-

az esztétikai minőség tisztelete és az erre irányuló törekvés valamint

-

a másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődés Idegen nyelveken folytatott kommunikáció fogalma

Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció az anyanyelven folytatott kommunikáció túlnyomó részben azonos készségeivel jellemezhető. • közvetítés és • az interkulturális megértés: a nyelvi speciális • társadalmi • kulturális eltérésekből adódó különbségek ismeret készségek attitűd • a szókincs és a funkcionális nyelvtan és nyelvhasználati szabályok ismeretét Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 14


• valamint a verbális kapcsolat • és a nyelv szintjeinek fő típusaira való rálátást követeli meg. • szóbeli üzenetek megértése • beszélgetések kezdeményezése, folytatása és lezárása • az egyén igényeinek megfelelő szövegek olvasása és megértése • segédeszközök megfelelő használata • az élethosszig tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek között történő tanulása • a kulturális különbségek és sokféleség tisztelete • a nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság • igény az idegen nyelven való tájékozódásra (személyes kapcsolatok, internethasználat stb.)

A matematikai kompetencia fogalma

A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége a mindennapi problémák megoldásában. • biztos számolás • gondolkodás alkalmazása (logikus / térbeli ) • absztrakciók (képletek / modellek / szerkezetek / / táblázatok / grafikonok) ismeret készségek attitűd • számok, mértékek • alapmőveletek, formák • fogalmak, koncepciók • elvek, folyamatok alkalmazása • bizonyítások • matematikai nyelvi kommunikáció • segédeszközök alkalmazása • igazság tisztelete • dolgok okának és érvényességének keresése Természettudományos kompetencia fogalma


oldal 15


Alkalmazott tudás és módszertan a természeti világ magyarázatához, tudás és módszertan az emberi akarat és szükséglet kielégítésére. (probléma-felismerések / következtetések) (tevékenységek / technológiák) ismeret készségek attitőd • a természeti világ alapelvei • alapvető tudományos elvek, koncepciók és módszerek • technológiai termékek és folyamatok • a tudomány és technológia természetre gyakorolt hatása • elvek, folyamatok alkalmazása • bizonyítások • matematikai nyelvi kommunikáció • segédeszközök alkalmazása • igazság tisztelete • dolgok okának és érvényességének keresése A digitális kompetencia fogalma

Az információs társadalmi technológiák (IST) alkalmazásának képessége • a munka • a szabadidő • a kommunikáció területén ismeret készségek attitűd • jogi / etikai szabályok • információ-tárolás és információ-kezelés ismeretei / szabályai • szövegszerkesztés • táblázatkezelés • Internethasználat • információ- - keresés - gyűjtés - feldolgozás • kritikus gondolkodás • kreativitás • innováció A hatékony tanulás megtanulása fogalma


oldal 16


A tanulásra való képesség fokozása, a tanulás megszervezésének és a hatékony megvalósításnak a módszertana. • az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismerete • az elérhető lehetőségek felismerése • az akadályok megszüntetésének képessége az eredményes tanulás érdekében. ismeret készségek attitűd • ismerje és értse a számára előnyös tanulási stratégiákat • ismerje a különböző tantárgycsoportok tanulásánál alkalmazható leghatékonyabb tanulási módokat; • ismerje készségeinek erős és gyenge pontjait • képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket és útmutatást/támogatást. • megköveteli az olyan alapvető készségek elsajátítását, mint az írni, olvasni, számolni tudás és az IKT ismerete • motiváció és magabiztosság • problémamegoldó hozzáállás • tanulás lehetőségének keresésére • kíváncsiság A szociális és állampolgári kompetencia fogalma

Lefedik a viselkedés minden olyan formáját, amely arra teszi képessé az egyént, hogy hatékony és építő módon vegyen részt a társadalmi és szakmai életben, különösen az egyre sokfélébb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat tudjon megoldani • Az egyén teljes körben részt tudjon venni a közügyekben • Használja a társadalmi, politikai koncepciókról és struktúrákról megszerzett tudását • Elkötelezettséget érez, hogy aktívan és demokratikus módon vegyen részt a társadalom életében ismeret készségek attitűd • A viselkedési szabályok és a különféle társadalmakban, társadalmi csoportokban általánosan elfogadott magatartás megértése (pl. • építő módon tud kommunikálni • különféle nézőpontokat, tud kifejezni és megérteni, • bizalmat keltő módon tud • együttműködés • magabiztosság • integritás)


oldal 17


• Egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, nemek közti egyenlőséggel, társadalommal és kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. • Képes az együttérzésre • különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fogalma

Az egyén azon képességeinek a rendszere, amely által elképzeléseit meg tudja valósítani. • kreativitás, • innováció • kockázatvállalás, valamint • annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. ismeret készségek attitűd • lehetőségek és kihívások • egyénileg és csapatban is képes legyen valaki dolgozni. • kezdeményezőkészség, • proaktív hozzáállás, • függetlenség és innováció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fogalma

Gondolat és érzés adekvát, és a konvencióknak megfelelő kifejezése a különböző művészeti ágak segítségével; vagy ezeket a művészeti ágakat képviselő műalkotások értő megközelítésének és örömteli befogadásának képessége. • zene • előadó-művészet • irodalom • képzőművészet ismeret készségek attitűd • nemzeti / európai kulturális örökség hely / tárgy / művek • kortárs kultúra • a média sokféle eszköze révén megvalósuló önkifejezés az egyén veleszületett képességeivel, valamint a művek és előadások tiszteletével és élvezetével. • Internethasználat • információ-keresés - gyűjtés - feldolgozás Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 18


• kritikus gondolkodás • kreativitás • innováció • esztétikai befogadóképesség

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése, szociális készségének fejlesztése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése.


oldal 19


Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására

és

környezetük

rendben

tartására

irányuló

tevékenységek

gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

III. Iskolai, teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tudják, ismerjék az egészséges életmód választását szolgáló környezet kialakításának fontosságát. Megkapjanak az életkoruknak megfelelő minden információt az egészséges életmódról: 

A passzív és aktív dohányzás elleni fellépés bátorságának kialakításáról



Az energia-bevitel és felhasználás egyensúlyának kialakításáról Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 20




A helyes táplálkozás megismertetésével, bevezetésével a közétkeztetésben és otthon



A mozgás örömének megismertetése és ezen keresztül a rendszeres mozgásszokássá tétel fontosságáról



A felelősségteljes szexuális viselkedésről



A mértékletességről, mint az egyik legfontosabb egészségvédelmi alapelvről, s annak mindennapi gyakorlatáról

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel 

a táplálkozás,



az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,



a családi és kortárskapcsolatok,



a környezet védelme,



az aktív életmód, a sport,



a személyes higiénia,



a szexuális fejlődés

területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 

a mindennapos, heti öt testnevelés óra keretében történő megszervezése: testnevelés órák; néptánc, játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások, úszótanfolyamok (fenntartói engedéllyel, finanszírozással, térítésmentes, vagy önköltséges lovaglás megszervezése Székesfehérváron;


oldal 21




A biológia, természetismeret, egészségtan, környezetismeret, technika és életvitel, tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek;



az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök;



minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;



az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: 

félévente

két

alkalommal

az

ötödik-nyolcadik

évfolyamon

egy-egy

osztályfőnöki óra megtartásában; 

évente egy alkalommal játékos vetélkedő összeállításához



a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A

tanulók

életkori

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek

fejlesztésében. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 22


Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének lassú átalakulásától, az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együtt-éléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A tanulói személyiség és közösség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.


oldal 23


b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az önálló tanulást segítő, tanórán kívüli foglalkozások színterei Az iskolai közösségi élet megszervezése (napközi, tanulószoba,) Az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási program [Nkt. 26. § (3)]alapján szervezzük a tevékenységünket. Az oktatás, nevelés tanórán kívüli színterei: Feladat: 

Lehetővé tenni a felzárkóztatást az iskolában



Lehetővé tenni a tehetséggondozás sajátos tevékenységeinek folyatatását az iskolában



A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak, a testmozgásnak, szakköri és egyéb foglalkozásoknak



Az önálló tanulás megteremtése.



A segítségnyújtás biztosítása a házi feladatok elkészítéséhez.

a) Napközis csoportok A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis-otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. Iskolánkban az alsó tagozat oktató-nevelő munkája iskolaotthonos formában történik. Feladat: Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 24


 A délelőtti munka folytatása, a tanórán kívüli tevékenységek tervezett, szervezett végrehajtása.  A következő tanítási napra történő szakszerű felkészülés biztosítása  Az iskola nevelési céljai között megfogalmazott feladatok szervezése.  Szabadidős tevékenységek (művészeti, sport, egyéb b) Tanulószoba Feladat:  Az 5-8. évfolyamon kínál lehetőséget tanulóinknak, ill. a szülőknek a szaktanári felügyelet mellett a következő tanulmányi napra történő szakszerű felkészüléshez.  Szabadidős tevékenységek (sport, egyéb játékok).

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli tevékenységek a) Hagyományőrző tevékenységek 

A hagyományok ápolása, megőrzése hozzájárul a közösség formálásához, sajátossá teszi az intézmény arculatát. A közösség által kialakított értékrendet tükröz, erősíti az iskolához való kötődést. Miközben ápoljuk a régieket, újak is születnek, melyek fontos szerepet töltenek be a szülők és társadalmi környezet iskolánkról alkotott megítélésének formálásában. Községünk névadójához kapcsolódó Szentgyörgy Napok rendezvényeihez igazodva,

minden év április 24-ét megelőző illetve követő héten- egyhetes rendezvénysorozatot szervezünk.

Szavalóverseny,

helytörténeti

vetélkedő,

meghívott

előadók,

képzőművészeti bemutatók sorában a művészek mellett kiállítást szervezünk a tanulók munkáiból, alkotásaiból. Sakk és asztalitenisz, vagy igény szerinti játékos, szabadidősport versenyt szervezünk minden korosztálynak. 

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-a, október 23-a, március 15-e, június 4-e évfordulójáról. Tanévnyitón, tanévzárón és a 8. osztály ballagásakor ünnepi műsort adunk. Karácsonykor együttműködésben a művészeti alapiskolákkal műsoros Estet szervezünk. December elején Ki,Mit,tud? vetélkedőn vehetnek részt tehetséges

diákjaink, óvodásoknak és kisiskolásoknak a 8. osztályosok Mikulás műsort adnak.


oldal 25


Anyák napján az 1-6 osztályokban műsorral köszöntik az édesanyákat, nagymamákat. Farsang idején, jelmezes diákbált nyitótánccal szervez a diákönkormányzat (Dö.) Fentieken kívül az iskolánkban működő művészeti alapiskolák nyilvános bemutatókat, -februárban hangszeres, áprilisban grafikai kiállítást, május-június hónapban néptánc bemutatót- szerveznek. Gyermeknapon vetélkedőket és sportprogramokat a tanulók igénye szerint rendezünk. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Diákétkeztetés. A helyi önkormányzat feladatkörben működik. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola és a fenntartó által meghatározott módon kell befizetni. d) Sporttevékenységek Diákjaink egészségének megőrzése, egészséges életmódra nevelésének és az iskola hírnevének öregbítése valósul meg ebben a tevékenységben. Célunk, hogy tanulóink és csapataink minél több versenyen bizonyíthassák ügyességüket,

erősségüket,

szorgalmukat. Támogatjuk az iskolai házi versenyeket, a sporttevékenység beépítését a szabadidős programokba. e) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. f) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők


oldal 26


megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. g) Tanulmányi

kirándulások.

Az

iskola

nevelői

a

tantervi

követelmények

eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. h) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. m) Erkölcstan, Hit- és erkölcstan oktatás. 2013. szeptemberétől kezdődően, felmenő rendszerben iskolánkban kötelező foglalkozások részeként választható az erkölcstan óra, vagy egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatás.


oldal 27


Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskolanevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.



A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, Szakértői Bizottsággal és Gyermekjóléti szolgálattal;



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;



a felzárkóztató órák;



a napközi otthon;



a tanulószoba;



a felzárkóztató foglalkozások;



a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;



a családlátogatások;



a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.


oldal 28


A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: 




a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,



a tehetséggondozó foglalkozások;



az iskolai sportkör;



a szakkörök;



versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);



a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;



a továbbtanulás segítése.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: 




a napközi otthon;



a tanulószoba;



az egyéni foglalkozások;









a továbbtanulás irányítása, segítése.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: 




a felzárkóztató órák;



a napközi otthon;



a tanulószoba; Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 29




a diákétkeztetés;









a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;



a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;



a családlátogatások;



a továbbtanulás irányítása, segítése;



az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;



a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;



az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;



szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

VI. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai: 

- Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait és feladatait ismeri, és önmagára nézve kötelezőnek elfogadja.



Szakmai felkészültségével, megjelenésével, viselkedésével és beszédstílusával példaként áll a diákok és szüleik előtt.



Elvégzi a személyiség- és közösségfejlesztéssel, valamint az egészség- és környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.



A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységet a helyi rend szerint végzi.



Szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátja.



Az iskola helyi tantervének megfelelően tervezi és szervezi óráit.



A szülőkkel, a tanulókkal és az intézmény partnereivel a nevelési programban meghatározott rend szerint tartja a kapcsolatot. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 30




Az ellenőrzést, értékelést és minősítést a helyi tanterv elvei szerint végzi.



Ismeri és követi az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.



A tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor. Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt tanulói felügyelet ellátása, szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnöki munka tartalma: 

Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért. Nevelő munkáját a tanuló egyéni fejlődéséhez, tempójához és szociális hátteréhez igazítja, tiszteletbe tartva az egyes tanulók emberi méltóságát és az esélyegyenlőség érvényesülését.



Tartja a kapcsolatot az osztályában tanító pedagógusokkal, és a gyermekek szüleivel.



Titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatosan szerzett információkat, adatokat illetően



Az osztályfőnök folyamatosan képviseli az iskola terveit és törekvéseit tanítványaik és a szülők körében, információkat ad és kap, bevonja a gyerekeket és a szüleiket az Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 31


iskolai programokba, képvisel a tanulók érdekeit, gyermekvédelmi feladatokat lát el, esetmegbeszéléseket tart különféle szakemberekkel. 

Folyamatosan keresi azokat a megoldásokat, módszereket, eszközöket, amelyek hatékonyan alkalmazhatóak a deviáns, az agresszív tanulók megfékezésére, a tanulók jogainak védelmére, a személyiség- és közösségfejlesztésre, illetve a hatékony egészség- és környezeti nevelésre. Az osztályfőnök feladatai:



Osztályfőnöki órát tart, melynek témáit tanmenetben rögzíti.



Folyamatosan tervezi, szervezi és irányítja osztályában a nevelő munkát.



Megismeri a rábízott tanulók szociokulturális hátterét.



Szükség esetén beszámolót, esetjelentést vagy helyzetelemzést készít megadott szempontok alapján.



Szervezi osztálya közösségi életét, koordinálja az osztály szabadidős foglalkozásait, tanórán kívüli programjait.



Nyomon követi a tanulók fejlődését, tevékenységeit, konfliktusait, magatartási és szorgalmi helyzetét.



A csoport vezetőjeként irányít, szervez, ellenőriz, értékel és minősít.



A szülőket tájékoztatja a házirendről, gyermekük iskolai teljesítményéről, viselkedéséről, az iskolai eseményekről és programokról.



Gondoskodik a szülői munkaközösség elnökének és tagjainak megválasztásáról. Szülői értekezletet tart.



Képviseli osztálya érdekeit az iskolai fórumokon.



Adminisztrációs munkáit határidőre elvégzi.



Pályaorientációs teendőket lát el, segítséget nyújt a tanulók pályaválasztásában.



Tisztában van az iskola által preferált alapértékek erkölcsi normák és házirendi elvárások fejlettségi szintjével osztálya tanulóinál. Ennek érdekében neveltségi szintfelmérést végez, és a tapasztalatokat beépíti nevelőmunkájába.



A hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel.



Javaslatot tesz a rászoruló tanulók támogatásban való részesítésére.



Havonta értékeli az osztályában a tanulók magatartását és szorgalmát. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 32


IV. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;



az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;



az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

V. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, a teljesítmények mérése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.


oldal 33


3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: 

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;



az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egyegy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – többször is sor kerülhet írásbeli számonkérésre és szóbeli feleltre: 

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,



a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását, szabálykövető magatartását elsősorban gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló egyéni képességeihez mért teljesítménye hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.


oldal 34


7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 

Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.



A második évfolyamtól nyolcadik évfolyamig félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

8. A második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 9. A 2-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból úgy kell értékelni, hogy félévkor és évvégén az osztályozhatóság érdekében az érdemjegyek száma, minimum a heti kötelező óraszám + 2 osztályzat legyen félévenként. 11. Érdemjegy adható az egyes tantárgyi fejezetek, témák zárásakor témazáró dolgozatokra, tesztekre. Kívánatos azonban, hogy a tanulóknak az egyes témakörök feldolgozása közben 1-1 lecke anyagából lehetőségük legyen szóbeli feleltre, vagy a lecke kisebb részegységéből írásbeli feleltre is kaphasson osztályzatot. 12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: A bevezető és kezdő szakaszban 1.4.: Teljesítmény 0 – 44 %: 60 – 75 %: 76- 89 %: 90-100 %:

Értékelés Felzárkóztatásra szorul (F) közepes (3) (M ) Jól teljesített ( J ) Kiválón teljesített ( K )

Az alapozó szakasz idején 5-6.: Teljesítmény Érdemjegy 0 – 44 %: Elégtelen (1) 45 – 59 %: elégséges (2) 60 – 75 %: közepes (3) Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 35


76-89 %: 90-100 %: A fejlesztő szakasz idején 7-8.: Teljesítmény 0 – 33 % 34 – 50 % 51 – 75 % 76 – 89 % 90 – 100%

jó (4) jeles (5) Érdemjegy Elégtelen Elégséges Közepes Jó Jeles

14. A második-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

-

második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene , rajz, technika, testnevelés, erkölcstan.

-

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan.

-

hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan.

-

hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan.

-

nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, testnevelés, erkölcstan.

VI. A tanulók szöveges értékelésének alapelvei      

Személyre szóló legyen Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak (érthető legyen) Ösztönző jellegű legyen (pozitívumok kiemelése) Fejlesztő legyen (tartalmazzon javaslatot a fejlődésre) Az iskolai követelményrendszerre épüljön Az eszközhasználatra is tartalmazzon utalást Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 36


   

Vegye figyelembe az ismeretek gyakorlati alkalmazását (kreativitás) Folyamatos visszajelzés legyen a végzett munkáról Önismeretre neveljen Adjon támpontot a szülőnek a gyerekével való foglalkozáshoz Az értékelés formái:

A. Személyes, szóbeli értékelés - tanítási órákon a tanító folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - szóbeli feleleteket értékelő vélemény - önálló vagy csoportmunkát értékelő vélemény - fogadóórákon a megjelent szülőkkel való beszélgetés B. Szöveges írásbeli értékelés - írásbeli munkák javításakor írott vélemény - témazáró felmérésekre írt vélemény - a félévi és az év végi bizonyítványok mellé adott összegző értékelés 1-4. évfolyamon 1. Értékelés az alsó tagozaton A gyerekek értékelésekor nemcsak a tudás kerül előtérbe, hanem olyan emberi, erkölcsi értékek is, melyek fontosak a nevelés szempontjából. Szövegben jobban érzékeltethető sok különböző tulajdonság, viselkedés, az egész személyiség fejlődése. A gyerekek személyiségének figyelembevételéből kiindulva személyre szabott értékelést végzünk. - 1. évfolyamon a tanulók teljesítményét év közben folyamatosan szövegesen értékeljük szóban és írásban egyaránt. - 2- 4. év második félévétől bevezetjük az érdemjegyekkel való értékelést a szöveges értékelés mellett, hogy megkönnyítsük a felső tagozatra való átmenetet. - A felméréseket százalékosan értékeljük az egyes tanulási szakaszok végén. Így a saját fejlődési ütemet a legérzékletesebben tudjuk kimutatni. Ehhez minden évfolyamon tantárgyanként iskolai felméréseket dolgozunk ki. - A naplóban a százalékoknak megfelelő kifejezések betűjelét írjuk. Ezek a következők: 90 % - 100 % Kiválóan teljesített ( K ) 76 % - 89 % Jól teljesített ( J ) 45 % - 75 % Megfelelően teljesített ( M ) 0 % - 44 % Felzárkóztatásra szorul ( F )

VII. A tanulók magatartásának értékelése Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 37


1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a havi érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 38


-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

VIII. A tanulók szorgalmának értékelése 4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 5. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 6. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 39


b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 7. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret, Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 40


-

napközis nevelői dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g) A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az iskolai büntetések formái a. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. b.) Az iskolai büntetések formái:

-

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés; Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 41


-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. c.) A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük - javítóvizsga - osztályozó vizsga A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni Javítóvizsga A tanév végén nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a javítóvizsga. Legfeljebb három elégtelen osztályzat esetén csak sikeres javítóvizsga után léphet magasabb évfolyamba. Négy vagy több elégtelen osztályzat esetén a tanuló tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja. A szülő kérésére engedélyezhető az évfolyam megismétlése. Engedélyezhető abban az esetben is, ha a tanuló különben felsőbb évfolyamba léphetne. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 42


- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

A felvétel és átvétel helyi szabályai Az első évfolyamra vonatkozó szabályok A tankötelezettségről szóló Nkt.45 § (2) és (4) szerint minden gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A beiratkozás feltételei:

A körzetünkbe tartozó tanulók felvétele automatikus. A beiskolázási körzeten kívül eső tanulókat abban az esetben veszi fel az iskola, ha a jelentkezés kifejezetten az intézmény speciális arculatára irányul (pl.:emel óraszámú angol nyelvi képzés). A tanuló felvételéről az igazgató dönt, figyelembe véve az osztályfőnök és a tantestület véleményét, a tanuló életkorát, lakóhely szerinti körzetét és az évfolyam osztálylétszámát. A beiskolázás célja: Az intézményi tanulólétszám biztosítása, a nevelő-oktató munka ideális létszámok melletti folytatása és az intézmény specialitása, az emelt óraszámú angol nyelvoktatás magas szintű megvalósítása. Átvétel másik iskolából


oldal 43


A beiskolázási körzetünkbe tartozó tanulók felvétele automatikus, kivéve, ha az osztálylétszám eléri a megengedett tanulólétszámot. Ezen felül javasolt megvizsgálni az adott osztályok összetételét, és a tanult idegen nyelveket is. A körzeten kívül eső tanulókat abban az esetben veszi fel az iskola, ha a jelentkezés kifejezetten az intézmény speciális arculatára irányul (pl.: idegen nyelv). A tanuló felvételéről az igazgató dönt, figyelembe véve az osztályfőnök és a tantestület véleményét, a tanuló életkorát, lakóhely szerinti körzetét, az évfolyam osztálylétszámát, az osztályok összetételét és a tanult idegen nyelvet. Külföldön folytatott tanulmányokkal kapcsolatos helyi szabályok

A magyar állampolgár tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 91§-a értelmében engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Nkt. 91§-a értelmében ha a tanuló iskolánk beiratkozott tanulója, akkor a szülőnek be kell jelentenie az iskola igazgatójának., hogy gyermeke külföldön kívánja teljesíteni tankötelezettségét. Amikor a tanköteles tanuló hazatér, külföldön szerzett bizonyítványát be kell mutatnia abba az iskolába, ahol tanulmányait folytatni kívánja. A külföldi tanulmányok alatt jogviszonya kétféleképpen alakulhat. 1. a külföldi tanulmányok alatt szünetel. Ebben az esetben az iskola igazgatója által meghatározott feltételekkel, esetleg különbözeti vizsga letételével folytathatja tanulmányait. 2. A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető, Nkt. 45(5) bekezdés szerint. Ebben az esetben a szülőnek kérni kell a magántanulói státuszt. A tanulói jogviszony nem szünetelel, a tanuló a magyar iskolában teljesíti a tankötelezettségét, de általában külföldön jár iskolába. Érdemjegyeit az az iskola állapítja meg, ahol tanulói jogviszonya van. Az Nkt. 92§ (9) bekezdése szerint a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelési rendszerben folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az igazgató dönt. Külföldön államilag elismert iskolában elért résztanulmányok eredménye itthon is beszámítható.


oldal 44


Iskolánk a magántanulói státuszt kérő tanulóink vizsgakövetelményeinek teljesítést az alábbi feltételekhez kötjük: 

Rendelkezzen a vizsgatárgyakból az évfolyam tantervi követelményeinek elsajátításához szükséges, iskolánk által használt tankönyvekkel.



A tanuló felkészüléséhez iskolánk biztosítja az adott tantárgy önálló, sikeres elsajátítását segítő tanmenetet, követelményrendszert., konzultációs lehetőséget.



Vizsgakötelezettség, amennyiben az igazgató ettől eltérő módon nem dönt: -

félévkor

-

év végén

Alsó tagozaton: Magyar nyelv, matematika, környezetismeret tantárgyakból Felső tagozaton: 5-6. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika természetismeret, idegen nyelv 7-8. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, földrajz, fizika, kémia, biológia, informatika, idegen nyelv A tanulók tudását a tanítók, szaktanárok értékelik a szóbeli, írásbeli illetve gyakorlati teljesítményt mérve.

Felsőbb évfolyamra lépés feltételei 1 - 3. osztály - A bevezető és kezdő szakaszban (az első három évfolyamon), csak a szülő kérésére ismételhet évet a tanuló. - 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, a 4. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló hogyan teljesített. Iskolaváltáskor a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégzi az iskola. Kiválóan teljesített (5) Jól teljesített (4)


oldal 45


Megfelelően teljesített (3) Felzárkóztatásra szorul (2) - Azoknak a tanulóknak a részére, akik jelentősen lemaradnak a tantervi követelmények időarányos teljesítésében és „Felzárkóztatásra szorul” minősítést kapnak, egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki a szülővel közösen. Ebben meghatározzuk, hogy milyen jellegűek a lemaradások, milyen intézkedéseket tervezünk a felzárkóztatáshoz, és vélhetőleg mikorra éri el a tanuló az adott tantervi követelményt. - A következő egyéni felzárkóztatási módokat alkalmazzuk: 

Tanórán belüli differenciált foglalkoztatás



Korrepetálás



Egyéni fejlesztés

4 - 8. osztály A bizonyítványban szereplő érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - A 4. osztály év végén továbbá az alapozó és fejlesztő szakasz idején (5-6, 7-8. osztály) év végén az a tanuló kötelezhető évismétlésre, aki a minimum követelményeket nem teljesítette, vagyis teljesítménye elégtelen. - Az a tanuló aki tanév végén 1, vagy 2 tantárgyból szerzett elégtelen minősítést az iskola által szervezett javítóvizsgán lehetőséget kap annak kijavítására. Amennyiben a javítóvizsga eredménye legalább elégséges, tanulmányait a következő évfolyamon folytathatja. - Az a tanuló aki a tanév végén három, vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, évet ismételni köteles. A gyermek, a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló feladatok, intézkedések.

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Minden pedagógus közreműködik a gyermekés ifjúságvédelmi és esélyegyenlőséget biztosító feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnökök végzik. Feladataik közé tartozik: Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 46


 a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  orvossal, gyermekorvossal,  továbbá

a

gyermekvédelemben

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják az esélyegyenlőség céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,


oldal 47


 az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  felvilágosító programok, előadások szervezése  a családi életre történő nevelés,  a napközis és a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú. Az elsősegélynyújtás gyermekkorban történő oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja és a hajlandóság kialakításának egyik eszköze lehet. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának területei:  biológia tantárgy idevonatkozó tananyagtartalmai,  egészségtan modul kapcsolódó fejezetei,  háztartástan ilyen tárgyú ismeretei,  a testnevelés, a technika,  az osztályfőnöki,  a fizika és kémia tantárgyak balesetvédelmi oktatással foglalkozó részei,  fizika és kémia tantárgyak idevonatkozó ismeretei,  projekt napok,  illetve egészségnevelési hónap programjai, elsősegélynyújtó szakkör tevékenysége.


oldal 48


Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos tartalmak:  elsősegélynyújtás fogalma a baleset megelőzéssel kapcsolatos tennivalók,  Módszerek helyes viselkedés baleseti szituációban segélyhívás lépései iskola elsősegélyhely ismerete  elsősegély-nyújtási alapismeretek az ellátás legfontosabb szabályai,  korlátai és tilalmai területvizsgálat,  Veszélytérkép speciális szakórai balesetvédelmi ismeretek A pedagógiai program megvalósulásához szükséges a nevelő-oktató munkát segítő a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások:  testvér települési iskolai kapcsolatok  tanulmányi kirándulás  erdei iskola program Egészségnevelési hónap programjai keretében kiemelt figyelmet fordítunk a következő témakörökre: drogprevenció káros szenvedélyek baleset megelőzés a közlekedésben a személyes biztonság az iskolában és iskolán kívül környezetünk sajátosságaiból fakadó külső veszélyes tevékenységek Intézményünkben projekt napok beiktatásával folyamatosan tudunk lehetőséget biztosítani tanítványainknak az élményszerű tanuláshoz, a megtapasztaláson alapuló ismeretszerzéshez. Ezekre az alkalmakra külső előadókat is hívunk. Igénybe vesszük a helyi védőnő, a Családvédelmi szolgálat és a témában jártas, szakismerettel és jártassággal rendelkező szervezetek, előadók által kínált lehetőségeket. Célunk a helyi (város és városkörnyék) lehetőségeinekk kihasználása, illetve a tapasztalatok interaktív feldolgozása.


oldal 49


XV. A tanulók részvételi jogai, és gyakorlásuk rendje az intézményi döntési folyamatban Nkt. 48.§ (4), EMMI r. 120.§ DÖ-ön keresztül- osztálygyűlés DÖ megválasztása: szeptember- pedagógus megbízása – diákközgyűlés tanév rendje szerint DÖ javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás nélküli munkanap programjára, DÖ vélemény nyilváníthat: egész közösséget érintő, értékelő, pályázatok, sportkör, könyvtár Egyéni: pedagógiai programon belüli tantárgyválasztás és pedagógus választás lehetősége

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: 

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,



a szülők tájékoztatása Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 50




az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,



az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,



a helyi tanterv követelményeiről,



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,



saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,



a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,



az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.



Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 6. A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 7.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

XVI. Iskolai környezetnevelési program Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 51


1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 

Az iskolánk óratervében szereplő minden tantárgy tanóráján ismeretek nyújtása, kiemelten -

a természet megismerését segítő tárgyak, természetismeret, biológia, földrajz,

-

az embert tisztelő szokásrendszert kialakító környezet, és társadalomtudományi ismeretek tantárgyai, történelem, etika, honismeret,

-

a háztartási és kémiai szennyező anyagok megismertetését szolgáló tantárgyak, kémia, fizika, technika,

- valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; 

a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a


oldal 52


környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; együttműködve a környezetvédő egyesülettel. 

a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában;



szelektív hulladékgyűjtés,



természetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon, versenyeken való részvétel,



iskolánk belső, és külső környezetének szépítése,



a negyedik évfolyamon látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, vagy a Veszprémi Állatkertbe. 5.és 6. évfolyamon látogatás az Alcsúti Arborétumba, 7. osztályosoknak pedig a Budapesti Mezőgazdasági Múzeumba.

XVII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktatómunkát segítő eszközök 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását, segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján tantárgyanként, a III./1.rész tartalmazza.


oldal 53


XVIII. Intézményi elvárások a pedagógusminősítéssel és tanfelügyelettel kapcsolatos önértékelés elkészítéséhez

Önértékelési szempontok Milyen módszertani felkészültség jellemzi? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

Önértékelési szempontok

1. Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások Intézményi elvárások Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.

Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.

A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.

Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.

Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.

Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.

Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.

Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.

Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formálja jellemző.

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formálja jellemző.

1. Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások Intézményi elvárások


oldal 54


Az elméleti ismeretek mellett a Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. is lehetővé teszi, kihasználja a helyi adottságokat.

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

Önértékelési szempontok Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?

Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembevételével választja meg az órán alkalmazott módszereket.

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembevételével választja meg az órán alkalmazott módszereket.

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.

Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCAciklus.

A tematikus egységek megvalósulása után önreflexiót készít. A tapasztalatait további tervezése során felhasználja. nyitott új módszerek, munkaformák, pedagógiai szemléletek alkalmazására.

Alkalmazott módszerei a Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét tanítás-tanulás eredményességét segítik. segítik. 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások Intézményi elvárások A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).

A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. A tantárgyi koncentráció már a tervezőmunkájába beépül, emellett igyekszik a tanórai szituációkat is kihasználni a tantárgyi kapcsolódások erősítésére.


oldal 55


Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.

Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.

Folyamatos önképzéssel meglévő ismereteit bővíti, a korszerű módszerek megismerésére és alkalmazására nyitott, folyamatosan követi a tartalmi szabályozók változásait. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.


oldal 56


2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Pedagógiai munkáját éves Milyen a pedagógiai A NAT, a kerettanterv, az szinten, tanulási-tanítási tervezőmunkája: iskola helyi tanterve és az (tematikus) egységekre és tervezési iskolai munkaterv alapján órákra bontva is megtervezi. dokumentumok, elkészíti témakörökre és tervezési módszerek, órákra bontott tanmenetét, nyomon követhetőség, tematikus tervét. megvalósíthatóság, Komplex módon veszi Komplex módon veszi realitás? figyelembe a pedagógiai figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, előzetes tudását, motiváltságát, motiváltságát, életkori életkori sajátosságait, az sajátosságait, az oktatási oktatási környezet lehetőségeit, környezet lehetőségeit, korlátait stb. korlátait stb.

Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás

Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.

Az óratervek elkészítésekor a tananyag és az előzmények mellett további speciális célokat is figyelembe vesz (mint pl. a lemaradók felzárkóztatása, vagy az IKTkompetenciák fejlesztése, a kommunikáció, együttműködés fejlesztése stb.)

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.

Folyamatosan alkalmazza a különféle csoportos, kooperatív tanulási technikákat.

A tanulók tevékenyégét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.

Előzetes tervezés után vezeti le a tanítási órákat, de szükség esetén a tervezettől képes rugalmasan eltérni a tanulás eredményessége érdekében.


oldal 57


2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Az órát a céloknak Az órát a céloknak megfelelően, megfelelően, logikusan építi logikusan építi fel. fel.

A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.

A tanulók személyiségének ismeretében differenciáltan segíti az ismeretszerzést és a figyelem felkeltését, fenntartását.

Terveit az óra eredményessége függvényében felülvizsgálja.

Az erősségek és gyengeségek feltárása adja alapját a következő időszak tervezésének.

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.

A Pedagógiai Programban összefoglalt alapelvek (esélyegyenlőség, nyitottság, komplexitás, személyiségközpontúság) szerint tervez. A célok megfogalmazásában szem előtt tartja az életkori sajátosságokat, a hagyományokra épülő, egyén és közösség kapcsolatát figyelembe vevő, a demokratikus jogokat ismerő nyitott személyiségek nevelését.

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Hogyan épít tervező Célszerűen használja a digitális, Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. online eszközöket. munkája során a tanulók előzetes tudására és a Használja a szociális tanulásban Használja a szociális tanulásban tanulócsoport rejlő lehetőségeket. rejlő lehetőségeket. jellemzőire? Alkalmazza a differenciálás Alkalmazza a differenciálás elvét. elvét.


oldal 58


Önértékelési szempontok Mennyire tudatosan és az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét?

3. A tanulás támogatása Elvárások Intézményi elvárások Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

A tanulásszervezés folyamatánál figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességeit, lelki és fizikai állapotát. Diákjai a szükségleteiknek megfelelően egyéni bánásmódot kaphatnak, problémáikat megérti és tolerálja. Épít a tanulók szükségleteire, Igyekszik a gyermekek céljaira, igyekszik felkelteni és érdeklődését felkelteni a fenntartani érdeklődésüket. tanulás, tudás iránt, kihasználva az életkorukból eredő természetes kíváncsiságukat. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.

Az eredményes tanulás módszereit, eszközeit, sajátos eljárásait is megtanítja. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.

3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Milyen tanulási környezetet Pozitív visszajelzésekre Az iskolai Házirendnek és épülő, bizalommal teli hoz létre a tanulási Pedagógiai Programnak légkört alakít ki, ahol folyamathoz? megfelelően biztosítja a minden tanuló hibázhat, tanulóknak a bizalommal mindenkinek nyílik teli légkört és a javítási lehetősége a javításra. lehetőséget. A tanulást támogató Elősegíti az esztétikus környezetet teremt például környezet kialakítását, a tanterem elrendezésével, diákjai lehetőséget kapnak a taneszközök saját véleményük, használatával, a diákok elképzelésük, kifejtésére, döntéshozatalba való megvédésére a bevonásával. Diákönkormányzat keretei között. Tanítványaiban igyekszik Tanítványaiban igyekszik Hogyan alkalmazza a kialakítani az önállós kialakítani az önállós tanulási folyamatban az ismeretszerzés, kutatás információkommunikációs ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a igényét. Ösztönzi a tanulókat technikákra épülő Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 59


eszközöket, digitális tananyagokat, Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az infokommunikációs technológiák között? Önértékelési szempontok

tanulókat az IKT-eszközök az IKT-eszközök hatékony hatékony használatára a használatára a tanulás tanulás folyamatában. folyamatában.

3. A tanulás támogatása Elvárások Intézményi elvárások Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.

Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok A tanuló személyiség(ek) Hogyan méri fel a Fontos számára az egyéni sajátosságait megfelelő tanulók értelmi, odafigyelés a tanulóra, ezen módszerekkel, sokoldalúan érzelmi, szociális és belül a fejlesztéshez, tanulási tárja fel. erkölcsi állapotát? módszerek elsajátításához Milyen hatékony kapcsolódó problémák, tanulómegismerési valamint a tehetség technikákat alkalmaz? felismerése. Munkájában a nevelést és az Hogyan jelenik meg az Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és oktatást egységben szemléli és egyéni fejlesztés, a kezeli. kezeli. személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér? A tanuló(k) személyiségét A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. fejlődésében szemléli.


oldal 60


A tanuló(k) személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.

A tanuló(k) személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Felismeri a tanulók tanulási vagy Törekszik az SNI-s tanuló személyiségfejlődési túlterhelésének elkerülésére és nehézségeit, és képes számukra kapcsolatot tart a fejlesztő segítséget nyújtani – vagy pedagógussal, a tanuló egyéni megfelelő szakembertől továbbhaladásának segítséget kérni. megfelelően. Reálisan és szakszerűen elemzi Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód egyéni bánásmód megvalósítását. megvalósítását. Csoportos tanítás esetén is figyel Csoportos tanítás esetén is figyel Milyen módon az egyéni szükségletekre és a az egyéni szükségletekre és a differenciál, tanulók egyéni igényeinek hogyan alkalmazza tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák megfelelő stratégiák az adaptív oktatás alkalmazására. alkalmazására. gyakorlatát? A tanulók hibáit, tévesztéseit A tanulók hibáit, tévesztéseit mint a tanulási folyamat részét mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál. elősegítő módon reagál. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: esélyteremtés; nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre; integrációs tevékenység; osztályfőnöki tevékenység Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Tudatosan alkalmazza a Milyen módszereket, Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos eszközöket alkalmaz közösségfejlesztés változatos módszereit. módszereit. a közösség belső struktúrájának feltárására? Óráin harmóniát, biztonságot, Hogyan képes olyan Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. elfogadó légkört teremt. nevelési, tanulási környezet kialakítására, Tanítványait egymás Tanítványait egymás amelyben a tanulók elfogadására, tiszteletére neveli. elfogadására, tiszteletére neveli. értékesnek, elfogadottnak Munkájában figyelembe veszi a Munkájában figyelembe veszi a érezhetik magukat, tanulók és a tanulóközösségek tanulók és a tanulóközösségek Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 61


amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is?

eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.

eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.

A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.

Az iskola különböző fórumain teret enged a különböző véleményeknek, ösztönzi a tanulókat, hogy megfelelő formában kommunikáljanak.

Értékközvetítő tevékenysége Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. kultúrák elfogadása jellemzi. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: esélyteremtés; nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre; integrációs tevékenység; osztályfőnöki tevékenység Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Hogyan jelenik meg a Az együttműködést támogató, Feladata és felelőssége úgy motiváló módszereket alkalmaz szervezni a tanórákat és a közösségfejlesztés a mind a szaktárgyi oktatás pedagógiai tanórán kívüli programokat, keretében, mind a szabadidős munkájában hogy azok pozitívan tevékenységek során. (helyzetek teremtése, hassanak a tanulók eszközök, az érzelemvilágára és intézmény szabadidős világnézetére. tevékenységeiben való részvétel? Az együttműködés, Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának funkcionális használatának terén. terén. Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.

A konfliktusok megelőzésére törekszik, illetve a kialakult konfliktusok megoldására hatékony módszereket alkalmaz: közösen kialakított szabályrendszer, azok erősítése, a reflexiók során feltárt hibák javítása, korrigálása.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri,

A kialakult konfliktusokat időben felismeri, és a kialakított, a tanulók


oldal 62


helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.

számára is ismert szabályrendszer szerint kezeli.


oldal 63


6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Jól ismeri a szaktárgy tantervi Milyen ellenőrzési A tantervi követelményeket a követelményeit, és képes saját és értékelési tanulócsoportok követelményeit ezek formákat adottságainak megfelelően figyelembevételével és saját alkalmaz? érvényesíti. tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít.

Ennek érdekében tudásszintmérő feladatlapokat készít a tanév során.

Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.

Az értékelés során a tanulók írásban és szóban is felelnek. Ezen kívül lehetőséget ad megfelelő egyéni munka bemutatására is (pl. kiselőadás, prezentáció, gyűjtőmunka stb.)

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.

Értékeléseinél figyelembe veszi az értékelés egységességét, s azt a közösen kialakított értékelési rendszerrel biztosítja.


oldal 64


6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok A tanulás támogatása Mennyire támogató, A tanórákon a tanulók fejlesztő szándékú az érdekében az órákon törekszik munkáját értékeli. Az óra a folyamatos visszajelzésre. értékelése? jellegétől függően szóban vagy írásban.

Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?

Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.

Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.

Értékelései fejlesztő jellegűek.

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.

Törekszik rá, hogy az értékelés elsősorban építő és dicsérő legyen, de nem hallgatja el a hibákat sem. Az értékelésnek rendszerességet, folyamatosságot és egymásra épülést biztosít. Az ellenőrző tevékenysége során az ismeretek és készségek érékelésén túl folyamatosan minősíti a tanulók képességinek, teljesítményinek, magatartásának, szorgalmának, egész személyiségének fejlődését.


oldal 65


7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Munkája során érthetően és a Szakmai és nyelvi Törekszik arra, hogy tudását szempontból igényes- pedagógiai céljainak a tanulók életkorának e a nyelvhasználata (a megfelelően kommunikál. megfelelő szó- és tanulók életkorának eszközhasználat segítéségével megfelelő szókészlet, adja át. artikuláció, beszédsebesség stb.)? A tanuláshoz megfelelő A tanuláshoz megfelelő Milyen a tanulókkal hatékony és nyugodt hatékony és nyugodt az osztályteremben kommunikációs teret, kommunikációs teret, (és azon kívül) a feltételeket alakít ki. feltételeket alakít ki. kommunikációja, együttműködése? Kommunikációját minden Kommunikációja az partnerrel a kölcsönösség és a ismeretek átadását, a konstruktivitás jellemzi. gyakorlást, a munka során a megismerő tevékenységek fejlesztését, valamint az erkölcsi tulajdonságok kialakítását a tanulók lelki, érzelmi világának gazdagítását támogatja; az anyanyelv pontos használatára, az információk feldolgozására való törekvést tartja szem előtt. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.


oldal 66


7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok A kapcsolattartás formái és az A kapcsolattartás formái és az Milyen módon együttműködés során használja együttműködés során használja működik együtt az infokommunikációs pedagógusokkal és a az infokommunikációs eszközöket és a különböző eszközöket és a különböző pedagógiai munkát online csatornákat. online csatornákat. segítő más felnőttekkel a pedagógiai A diákok érdekében önállóan, A diákok érdekében önállóan, folyamatban? tudatosan és kezdeményezően tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

Az iskolai szakmai közösség érdekében kezdeményező, az innovatív közös munka aktív résztvevője.

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok A megbeszéléseken, a vitákban, Nyitott, őszinteségen alapuló Reális önismerettel az értekezleteken rendszeresen kommunikáció jellemzi. rendelkezik-e? kifejti szakmai álláspontját, a Jellemző-e rá a vitákban képes másokat reflektív szemlélet? meggyőzni, és ő maga is Hogyan fogadja a meggyőzhető. visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e Nyitott a szülő, a tanuló, az Az elkészített önreflexiók és a önfejlesztésre? intézményvezető, a kollégák, a visszajelzések alapján a szaktanácsadó visszajelzéseire, pedagógus újragondolja, felhasználja őket szakmai adott esetben átértékeli fejlődése érdekében. korábbi munkáját, a tapasztalatokat pedig beépíti további tervező munkája. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

Feladatait az iskola elvárásai szerint oldja meg.


oldal 67


8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési Elvárások Intézményi elvárások szempontok Saját pedagógiai gyakorlatát Önmagára Önértékelési feladatait az folyamatosan elemzi és fejleszti. elvárt színvonalon végzi, vonatkozóan hogyan érvényesíti rendszeresen részt vesz belső a folyamatos képzéseken, pedagógiai értékelés, fejlődés, bemutatókon, konferenciákon. továbblépés Tudatosan fejleszti pedagógiai Munkája során törekszik a igényét? kommunikációját. fejlődésre, amelynek alapját önértékelése és a partnerek visszajelzései képezik.

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

Folyamatosan képzi magát; ismeretei bővítésére a hagyományos formákon túl a modern tanulási módszereket és eszközöket is használja. (Pl. IKT-eszközök, e-elearning képzések stb.) Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.

Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.


oldal 68


8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Aktív résztvevője az online Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai megvalósuló szakmai együttműködéseknek. együttműködéseknek.

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Részt vesz intézményi Innovációs munkája során innovációban, pályázatokban, folyamatosan részt vesz kutatásban. pályázatok figyelésében, megvalósításában. A minőségi munka elérése céljából az egyéni kezdeményezések és a tanári közösség összehangoltan működik.

A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása: A módosított pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzata 2016. év június hó 02.napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Iszkaszentgyörgy, 2016. szeptember 2. ............................................................ Dankáné Dravecz Brigitta az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár A módosított pedagógiai program a szülői közösség iskolai vezetősége a 2016.év augusztus hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Iszkaszentgyörgy, 2016. augusztus 30. ................................................................ Horváthné Ferhécz Beáta, és Bacskai Csilla az iskolai szülői közösség elnöksége A módosított pedagógia programot a nevelőtestület a 2016. év augusztus hó 26. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Iszkaszentgyörgy, 2016. augusztus 26. ................................................. Szonn Ibolya Mária igazgató


oldal 69


AZ ISZKASZENTGYÖRGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. rész HELYI

TANTERV


oldal 70


I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai. Az előírt tananyag és követelmények A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára és a Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára mellékletei alapján kerettanterveink: Alsó tagozat 1-4. évfolyam kerettanterve tantárgy kerettanterv Magyar nyelv és irodalom

OFI

Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene

OFI OFI OFI OFI OFI A változat OFI OFI

Vizuális kultúra (rajz) Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Felső tagozat 5-8. évfolyam tantárgy

OFI

kerettanterv

Magyar nyelv és irodalom

OFI A változat

Angol nyelv Matematika Történelem Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra (rajz) Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

OFI OFI OFI OFI OFI OFI OFI B változat OFI B változat OFI B változat OFI OFI A változat OFI OFI OFI OFI


oldal 71


SNI tanulókra

OFI

A kerettantervek megtalálhatók a kerettanterv.ofi.hu oldalon

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.


oldal 72


Helyi tantervek Alsó tagozat 1-4. évfolyam

…. Kiadó helyi tantervi javaslata alapján választott tantárgy 1.o. 2.o.

3.o.

4.o.


MS

FI

FI

FI

Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra (rajz) Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

MS AP MS MS MS MS

MS AP MS MS MS AP

FI AP AP AP AP AP

AP MS AP AP AP AP AP

FI

FI

AP

AP

Felső tagozat 5-8. évfolyam

tantárgy

…. Kiadó helyi tantervi javaslata alapján választott


MS 5, 6, 7, 8

Angol nyelv Matematika Történelem Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra (rajz) Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport SNI tanulókra

OX 5, 6, 7, 8 MS 5, 6, 7, 8 MS 5, 6, 7, 8 AP 5 FI 5, 6, 7, 8 MS 5, 6 MS 7, 8 MS 7, 8 MS 7, 8 MS 7, 8 MS 5, 6, 7, 8 AP 5, 6, 7, 8 MS 5, 6, 7, 8 FI 5, 6, 7

MS: Mozaik FI: Kísérleti

AP 5, 6, 7, 8 AP: Apáczai OX: Oxford


oldal 73


A kerettanterv kötelező minimális óraszámai:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Kötelező tantárgyak az 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 Idegen nyelvek 3 3 Matematika 4 3 Erkölcstan 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene 1 1 Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 A kerettanterv feletti óraszám

7. évf. 3 3 3 1 2

8. évf. 4 3 3 1 2

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 31

1 1


5 1 3 31

oldal 74


A szabadon tervezhető órakeret terhére a következő tantárgyakban és évfolyamokon emeljük meg az óraszámokat (2016/2017. tanév) Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1,5 2+1 4+0,5 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4 1 2 2

1 1 1 +1 1 5 1 2 28

6. évf. 4+1 3+1 3+1 1 2 2

7. évf. 3+1 3+0,5 3+1 1 2

8. évf. 4+0,5 3+0,5 3+1 1 2

1

1,5+0,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5+0,5 1,5 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1+0,5


5 1 3 31

oldal 75


Óraterv 2016./2017. tanév

1.o. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

I.fé

2.o.

II.fé I.fv.

8

8

8

3.o.

II. fé.

8

4.o.

II.fé.

I.fé

8

I.fé

5.o.

II.fé

I.fé

8

8

7 3 5 1

1

Történelem

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

3 4 1

1

1

1

1

1

1

1

Angol Matematika Erkölcstan Informatika

6.o. I.fé

II.fé

7.o. I.fé

II.fé

5 2 3 4 1 1

5 2 3 4 1 1

5 2 4 4 1 1

5 2 4 4 1 1

2

2

2

2

8.o. I.fé

II.fé

II.fé

4 2 3 4 1 1

4 2 4 4 1 1

5 2 4 4 1 1

4 2 3 4 1 2

2 1 2 1 1 1

2 1 2 1 1 1

1 2 2 2 1 1

5 1

5 1

Számítástechnika Környezetismeret Természetismeret

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

1 1

1 1

1 1

1 1

2 2 1 2 1 1

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

1 28

1 28

28

28 31

31

Fizika Kémia Biológia/egészségtan Földrajz Ének Vizuális kultúra (rajz) Életvitel és gyakorlat (technika) Testnevelés Osztályfőnöki/ etika Modulok Hon-és népismeret

25 25 25

Összesen

25

25

25

27

27

31 31

A szabadon tervezhető órákat elsősorban az alapkészségek magyar nyelv és irodalom, matematika, az idegen nyelv nagyobb óraszámban való tanítására használtuk fel, a tananyagok alaposabb elsajátítása miatt. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 

Az első-nyolcadik évfolyamon heti öt kötelező testnevelés óra, melyből kettő kiváltható rendszeres, elismert, egyesületben végzett sporttevékenységgel,



néptánc oktatással, iskolánkban ez 1-4. osztályig heti 2 óra, a testnevelés órákon történik



Úszásoktatás a mindenkor 2. és 5. osztályban heti 1 órában



a 6. évfolyamon a II. félévben heti 2 óra lovas oktatás, melyben a tanulóink részvétele térítésmentesen biztosított. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 76




A heti 1 óra tömegsport foglalkozások nyitottak, mindenki számára elérhetők, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.



A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. ALSÓ TAGOZAT

1–4. évfolyam

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza

Tematikai egységek, óraszámok tantárgyanként:

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Évfolyam 1. 2. 3. 4.

olv 4 4 4 3,5

ír 4 2 1

nye

fo

2 2 2,5

1 1,5

össz 8 8 8 7,5

Éves óraszám a felhasznált 10 %-kal 296=266+30 296=266+30 296=266+30 278=250 + 28

1. évfolyam Évi óraszám: 296 (148 olvasás, 148 írás) Heti óraszám: 8 Kulturált nyelvi magatartás (folyamatos) Az olvasás és írás tanulásának előkészítése (23+1 - 23+1 óra) Az olvasás jelrendszerének megtanítása (44 + 8 + 2 projektóra) Az írás jelrendszerének megtanítása (46 + 10 óra) Irodalomolvasás, szövegértés (52 + 8 óra) Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat (10 óra) Társadalmi ismeretek (10 óra) Tánc és dráma (18 óra) Összefoglalás, dolgozatírás (10 óra)

2.évfolyam Nyelvtan – helyesírás Tematikai egységek címe

Óraszámok (új anyag+gyakorlás+ismétlés+összefoglalás+ ismétlés) heti 2 óra


oldal 77

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. Kommunikációs szabályok, mondatok,szavak A szavak, a hangok és a betűk Szótagolás, elválasztás Szótő és toldalék Ismerkedés a mondatfajtákkal Projekt Év végi összefoglalás Összesen

14+1 13+1 8+1 25+2 2+1 2 3+1 67+7

Írás Tematikai egységek címe Az írott kisbetűk írásának ismétlése Az írott nagybetűk írásának tanulása Magánhangzók és mássalhangzók, a betűrend A szavak, helyesírási készség fejlesztése Az írástechnika célzott fejlesztése Az önálló szövegalkotás gyakorlása Projekt Év végi összefoglalás Összesen

Óraszámok (új anyag+gyakorlás+ismétlés+összefoglalás+ ismétlés) heti 2 óra 2 21+2 5 16+2 9+1 13 1 1+1 68+6

Olvasás Tematikai egységek címe Ismét együtt! Ismételjünk! Ősz Mese, mese, mátka Tél Gyermekvilág Tavasz Mesés természet Nyár Év végi összefoglalás, felmérések Projekt Összesen

Óraszámok (új anyag+gyakorlás+ismétlés+összefoglalás+ ismétlés) heti 4 óra 9 11+1 35+3 14 25+3 13+1 11+1 12+1 4 4 138+10

3.évfolyam Anyanyelv és kommunikáció: Témák Új anyag feldolgozása Ismét együtt! Ismételjünk! A mondatfajták Szófajok, A főnév A főnév és a hozzá tartozók A melléknév Az ige Az igekötők

Teljes óraszám

--

Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés 7+1

4 6+1 5+2

3 2 5+1

7 8+1 10+3

3 7 5

4 5+1 4

7 12+1 9


7+1

oldal 78

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. Az igekötő Nyelvtan összesen Írás Fogalmazás

Olvasás: Témák Ismét együtt, Ismételjünk! Mit és hogyan olvass? Időbolt Mesék állatokról Tündérmesék Mit mondanak a mondák? Titkaim? Összesen:

3 33+3 15+2 15+2

4+1 34+4 18+2 18+2

7+1 67+7 33+4 33+4

Új anyag feldolgozása

Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés 6+1

Teljes óraszám

30+1 15+5 10

10+2 9 10+1 11+1 13+1

13+2 9 40+2 27+6 23+1

3+1 66+7

8+2 67+8

11+3 133+15

5 3

11+1

Magyar nyelv és irodalom 4. osztály 279 óra OLVASÁS: 130 óra I.félév: heti 4 óra, II. félév: heti 3 óra Tematikai egységek címe: 1.Év eleji ismétlés 2. Egy kis verstan 3. Mit és hogyan olvass? 4. Értem, amit olvasok 5. Színes a világ 6. Modern tündérmesék 7. Modern állatmesék 8. Én és a világ 9. Időbolt 10. Jégbontó hava 11. Mondák, regék, legendák 12. Költészet 13. Más népek mondái 14. Érdekességek a nagyvilágból 15. Szeleburdi család-kötelező olvasmány 16. Év végi ismétlés Az óraszámok összege: FOGALMAZÁS: 56 óra I.félév: heti 1 óra Tematikai egységek címe: 1.Év eleji ismétlés 2. A leírás 3. A levél

Óraszámok: (új anyag+gyakorlás+ismétlés+összefoglalás +ellenőrzés) heti 3,5 óra 6 2 1 7 14 11 4 8 4 2 28+2 projektóra 2 10 11 5+11 2 117+13 II. félév: heti 2 óra Óraszámok: (új anyag+gyakorlás+ismétlés+összefoglalás +ellenőrzés) heti 1,5 óra 2 16+2 9+1


oldal 79

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. 4. Így írunk ma 5. Az értesítés 6. A jellemzés 7. Év végi ismétlés Az óraszámok összege:

6 7+1 7+1+1 projektóra 3 50+6

MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ: 92 óra I. félév: heti 3 óra

II. félév: heti 2 óra Óraszámok: (új anyag+gyakorlás+ismétlés+összefoglalás +ellenőrzés) heti 2,5 óra 9+1 22+1 7+1 12+2 11+1 17+2+1 projektóra 5 83+9

Tematikai egységek címe: 1.Év eleji ismétlés 2. A főnév és a melléknév 3. A számnév 4. A névmás 5. Az ige 6. Az igemódok 7. Év végi ismétlés Az óraszámok összege:

Évfolyam 1. 2. 3. 4.

MATEMATIKA Heti óraszám 5 5 5 4,5

Éves óraszám a felhasznált 10 %-kal 185=166+19 185=166+19 185=166+19 167=150+17

1. évfolyam Fejezetek I. Gondolkodási módszerek alapozása

Az új tananyag feldolgozásának óraszáma

A gyakorlás óraszáma

Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma

4, folyamatos

II. Számtan, algebra

84+5+2 projekt

18+12

10

III. Geometria, mérés

18

5

2

IV. Valószínűségi játékok, statisztika

4

2. évfolyam Tematikai egység címe Gondolkodási és megismerési módszerek Számelmélet, algebra Geometria Függvények, az analízis elemei Statisztika, valószínűség Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

Órakeret folyamatos 109+9 +1 projektóra 32+ 4 20+ 3 6+1 oldal 80

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. Összes óraszám

167+18=185 óra

3. évfolyam (OFI Kísérleti tankönyv)

Tematikai egységek címe Gondolkodási módszerek megalapozása

Óraszámok 4 óra + folyamatos

Számelmélet, algebra

101

Geometria, mérés

30 + 8 + 1 project óra

Statisztika, valószínűségi játékok

10

Függvények, az analízis elemei

17

Ismétlés, gyakorlás, órák pótlása

4 + 10

Évi összes óraszám

166 + 19 =185

4.évfolyam Tematikai egységek címe

Óraszámok ( Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés ) Heti 4.5 óra

Év eleji ismétlés

14 óra

Számok 10 000 -ig

30 óra + 4 óra

Geometria, mérés

31 óra + 4 óra

Kombinatórika, valószínűségi kísérletek

11 óra + 1 project óra

Szorzás és osztás 10 000-es számkörben

32 óra + 4 óra

Írásbeli szorzás többjegyű szorzóval Ismétlés, elmaradt órák pótlása

26 óra + 4 óra 6 óra

Évi összes óraszám

150 óra + 17 óra = 167 óra

TESTNEVELÉS


oldal 81

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. Óraterv

Évfolyam

Heti óraszám

1. 2. 3. 4.

5 5 5 5


1. évfolyam Óraszámok Tematikai egységek címe heti 3+2 (néptánc) óra Előkészítő és preventív mozgásformák

5

Hely-és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

24

Manipulatív természetes mozgásformák

18

Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidő mozgásrendszerben

12 12 8 4 9+17+2 projekt

Néptánc

72

Összesen

185

2.évfolyam Tematikai egységek Előkészítő és preventív mozgásformák Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Manipulatív természetes mozgásformák Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító úszógyakorlatokban

Óraszámok 10+folyamatos 30


20 15 30

oldal 82


Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Összes óraszám

10 15+17+2 projekt 20 15 166+2 projektóra+17=185 óra

3. évfolyam

Tematikai egységek címe

Óraszámok

Előkészítő és preventív mozgásformák. Alaki képzés a tanóra rendjének biztosításához. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok

15

15+5

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgások, gyakorlatok Manipulatív természetes mozgásformák. Játékok és sportjátékok előkészítése

38+3

20+5

Természetes mozgásformák. A torna mozgásanyagának előkészítése feladat megoldásokban. Mozgásos kifejező képesség fejlesztés: gyerektáncok Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alap technikai és taktikai feladat megoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Évi összes óraszám

20+5 33 10 15 + 1 project óra 166 + 19 =185

4. évfolyam Tematikai egységek címe

Előkészítő és preventív mozgásformák. Alaki képzés a tanóra rendjének biztosításához. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok


Óraszámok Heti 5 óra

15 óra

oldal 83


30 óra Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgások, gyakorlatok 40 óra

Manipulatív természetes mozgásformák. Játékok és sportjátékok előkészítése

20 óra Természetes mozgásformák. A torna mozgásanyagának előkészítése feladat megoldásokban. Mozgásos kifejező képesség fejlesztés: gyerektáncok Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alap technikai és taktikai feladat megoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Szabadon felhasználható ( 10 % ) Mikulás kupa, kidobó verseny, téli sportok, túra Évi összes óraszám

25 óra 15 óra 7 óra 14 óra 17 óra + 2 project óra 166 + 19 =185

ÉNEK-ZENE

(Második daloskönyvem – Apáczai Kiadó) Évfolyam Heti óraszám 1. 2. 3. 4.

2 2 2 2

1. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás

–

Éves óraszám a felhasznált 10 %-kal 74=(67+7) 74=(67+7) 74=(67+7) 74=(67+7)

1. évfolyam 39+2 óra 7+1+1 projekt óra 7+1 óra 7+1 óra 7+1 óra

Zenehallgatás 67 + 7 óra

2. évfolyam Heti óraszám: 2


oldal 84


Tematikai egység címe

Órakeret

Zenei reprodukció – Éneklés

41+1 projektóra

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

6+2

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

6+2

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

6+2

Zenei befogadás - Zenehallgatás

6

Összes óraszám

67+7=74 óra

3-4. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés, furulya hangszerjáték Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység, furulya hangszerjáték Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek, furulya hangszerjáték Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése – Zenei befogadás Zenehallgatás

3. évfolyam 39+2 óra 7+1 óra

4. évfolyam 36+4 óra 12 óra

7+1 óra

12 óra

7+1 óra

7+1 óra

7+1+1 óra

projekt

67 + 7 óra

7+1+1 óra

projekt

67 + 7 óra

TECHNIKA, ÉLETVITEL és GYAKORLAT

Évfolyam

Heti óraszám

1. 2. 3. 4.

1 1 1 1


Éves óraszám a felhasznált 10 %-kal 37=(33+4) 37=(33+4) 37=(33+4) 37=(33+4)


Tárgyi kultúra, technológiák, termelés

15+2

Közlekedés

5+ 1 project óra


oldal 85


Család, otthon, háztartás

8+1

Közösségi munka, közösségi szerepek

5

Az óraszámok összege

33 óra + 4 óra




15+2

Közlekedés

5+ 1 project óra


8+1


5


33 óra + 4 óra

3. évfolyam Tematikai egység Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Az óraszámok összege

Óraszám Heti 1 óra 7 óra +1 óra 16 óra 4 óra +2 óra+ 1 projektóra 6 óra 33 óra +4 óra




15+2

Közlekedés

5+ 1 project óra


8+1


5


33 óra + 4 óra RAJZ


oldal 86


Évfolyam

Heti óraszám

1. 2. 3. 4.

2 2 2 2


1. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események

1. évfolyam 15+2 projekt

Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok

15+2

Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben

6

A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások, médiumok, médiaélmény-feldolgozás

3

A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény

3

A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény

2

A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben.

2

Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek

11+1

Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak

10+2 67 + 7 óra

2. évfolyam Tematikai egység megnevezése

Órakeret

Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események

12

Kifejezés és képzőművészet Valós és képzelt látványok

14

Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben

10


oldal 87


A média társadalmi szerepe és használata Médiahasználati szokások Médiumok, médiaélmény, feldolgozás

2 + 1 projektóra

A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény

1+ 2

A média társadalmi szerepe és használata Személyes élmény, médiaélmény

3

A média társadalmi szerepe és használata Tájékozódás a virtuális terekben

3

Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek

10+2

Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak

10+2

Összes óraszám

67+7=74 óra

3. évfolyam Ismerkedés, szervezés, felmérés Ismerkedés a rajzoló- és festőeszközökkel Természeti forma megfigyelése, ábrázolása emlékezet után Az emberalak egyszerű mozgása, legfőbb arányai Az emberalak legfőbb arányai, jellemző formái Állatok ábrázolása térben és síkban Formakonstruálás előzetes megfigyelés, emlékezet alapján Szabályos, mesterséges formák Díszítő jellegű munkák Múzeum, tárlat, kiállítás megtekintése Év végi kiállítás megszervezése, munkák rendezése Összesen

2 óra 2 óra 14 óra + 4 óra 10 óra 2 óra + 1 óra + 1 projektóra 4óra 8 óra 11 óra + 1 óra 10 óra 2 óra 2 óra 67 óra + 7

4. évfolyam

Tematikai egységek címe:

Javasolt óraszám a 4. évfolyamon

Ismerkedés, szervezés, felmérés 2 Ismerkedés a rajzoló-és festőeszközökkel 2

Természeti forma megfigyelése, ábrázolása emlékezet után

8+2


oldal 88

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. Az emberalak egyszerű mozgása, legfőbb arányai 8 Az emberalak legfőbb arányai, jellemző formája 4 Állatok ábrázolása térben és síkban 6+1 Formakonstruálás előzetes megfigyelés, emlékezet alapján 11+2 projektóra Szabályos, mesterséges formák 10 Díszítő jellegű munkák 12+2 Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk

2

Év végi kiállítás megszervezése, munkák rendezése 2 67+7óra

KÖRNYEZETISMERET

1-4. ÉVFOLYAM

A mi világunk –Apáczai Kiadó

Évfolyam

Heti óraszám

1. 2. 3. 4.

1 1 1 2


1. évfolyam Témák

Óraszám felhasználása


oldal 89


Száma

Neve

Új ismeretek feldolgozása

Kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés

Összóraszám

1.

Tájékozódás az iskolában

5

–

5

2.

Időjárás és évszakok

3

1+1

5

3.

Ismerkedés az élő környezettel

8

1

9

4.

Ismerkedés az élettelen környezettel

7

1

8

5.

Egészségünk megőrzése

5

1+1

7

6.

Év végi ismétlés

–

1+1

2

Összesen

28

5+3

36+1 projekt

2. évfolyam Témák Száma

Neve

Óraszám felhasználása Új ismeretek Tanulmá-nyi feldolgozása séta

Kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés

Összóraszám

Újra az iskolában

–

–

1

1

1.

Élőlények közösségei

5

1

1+1

8

2.

Tájékozódás az iskolában és környékén

6

1

1+1

9

3.

Anyagok körülöttünk

7

–

1+1projekt

9

4.

Mi kerül az asztalra?

6

–

1

7

5.


–

–

2

2

Összesen

24

2

7+3

36+1 projekt

3. évfolyam (A mi világunk-Apáczai Kiadó) Tematikai egységek Év eleji ismétlés A mező életközössége Tájékozódás a tágabb térben Egészség és betegség A vizek, vízpartok életközössége Megtart, ha megtartod Az óraszámok összege

Óraszámok 1 7+1 6+1 5 7+1 7+1 projekt óra 33+4=37

4. évfolyam

Tematikai egységek címe Év eleji ismétlés Növények a környezetünkben Állatok a környezetünkben Testünk, egészségünk Élőhelyünk a Föld A mi hazánk: Magyarország Az óraszámok összege

Óraszámok( Új anyag + gyakorlás + ismétlés + 1 óra 6 óra + 1 óra 5 óra + 1 óra 4 óra 8 óra + 1 óra 9 óra + 1 project óra 33 óra + 4 óra


oldal 90


ERKÖLCSTAN (Az én világom – Apáczai Kiadó) Évfolyam

Heti óraszám

1. 2. 3.

1 1 1

1. évfolyam Témakörök felosztása: 1. Az én világom 2. Társaim – Ők és én 3. Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek 4. Tágabb közösségem – A lakóhelyi közösség 5. A környező világ 6. Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Összesen:

Éves óraszám a felhasznált 10 %-kal 37=(33+4) 37=(33+4) 37=(33+4)

6 óra 6 óra 7+2 óra 4+1+1 projekt óra 6 óra 3 óra 33+4 óra

2. évfolyam

Tematikai egységek Én és közösségeim Lakóhelyi közösségeim A környező világ A nem látható világ Év végi összefoglalás, értékelés Összes óraszám

Óraszámok 10 10+1 projektóra 6+1 5+2 2 33+4=37 óra

3. évfolyam (Az én világom 3. –Apáczai Kiadó) Tematikai egységek Ilyen vagyok Társak között Közösen Az óraszámok összege

Óraszámok 11+1 13+1 9+1 33+3+1 projekt óra=37

4.évfolyam minden diák hittanra jár

ANGOL NYELV 4. évfolyam Apáczai Kiadó

Évfolyam

A tantárgy heti óraszáma

4.

3

A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal 111(= 100+11)

4.évfolyam


oldal 91



Introduction

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 4 óra 24+1

Numbers, colours My family ABC, I have got …

24+1

Pets Where…? Zoo

24+1

Body My house My day A like it… Breakfast, lunch Let’s fly

24+2

What time is it? Morning and afternoon Days What are you doing? Test, Checking Games Local projekt Review

Summery:

2+1 2

0+ 2 projekt óra 0+3

111 (100+11)


oldal 92


FELSŐ TAGOZAT

ANGOL A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal

Évfolyam


5.

3

111 (= 100 +11)

6.

4

148 (=134 +14)

7.

3,5

130 (=117 +13)

8.

3,5

130 (= 117 +13)

5.évfolyam

Tematikai egységek címe Család, barátok, kedvenc állatok, családi események, programok Iskola, tantárgyak, tanrend, osztálytársak, tanórán kívüli programok Idő, óra, a hét napjai, napszakok szabadidős tevékenységek Napirend sport zene

Helyiségek, bútorok, nevezetességek a lakóhelyünkön


16 + 2 17 + 2 17 + 2 17 + 2 16 + 2 projekt óra


oldal 93


Az emberek külső tulajdonságai, ruházat Az óraszámok összege

17 + 1 100 + 11

6. évfolyam Óraszámok Tematikai egységek címe Heti 4 óra Helyiségek, bútorok, nevezetességek a lakóhelyünkön

21+3

Az emberek külső tulajdonságai, ruházat

22+3

Család, személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek, napirend; családi ünnepek

23+2 projekt óra

Állatkerti állatok, háziállatok

23 +2 projekt óra

Szünidei programok, üdülések a családdal

23 + 2

Ételek, étkezés, vásárlás

22 + 2


134 + 14

7. évfolyam


Óraszámok Heti 3,5 óra

Ételek, étkezések, vásárlás

18 + 2


oldal 94


az Egyesült Királyság földrajza

20 + 2

Művelődés, technikai eszközök

18 + 2 projekt óra

Én és a családom: családfa; foglalkozások; családi ünnepek Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. A jövő, a naprendszerünk

21 + 3 20 + 2 20 + 2


117+13

8. évfolyam

Óraszámok Heti 3,5 óra

Tematikai egységek címe Tágabb környezetünk : a lakóhely bemutatása, kisváros, nagyváros, ország

18 + 2

London, New York

20 + 2

Ambíciók, karrierek

20 + 2

Betegségek, az orvosnál

21 + 3

Környezetvédelem

20 + 2 projekt óra

Emberi kapcsolatok, barátság

18 + 2


117 + 13

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal

Évfolyam


5.

3

111 (=101 +10)

6.

3

111 (=101 +10)

7.

2

74 (= 67 + 7)

8.

2,5

93 (= 84+ 9)


oldal 95


5.évfolyam



Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 3 óra

3

Mesék

23+ 1

Népdalok

4+ 1

Petőfi: János vitéz

28+ 2 Mítoszok

10

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

15+ 2

Versek: Család, szülőföld

8+ 2 projektóra

Elbeszélések, regényrészletek

6+ 1

Ismétlés, szövegértés, számonkérés Összegzés

4+ 1 111= (101+10)

6.évfolyam Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 96





4

Mondák, balladák, elbeszélő költemények Arany János: Toldi

18+ 2 projektóra 27+ 1

Fazekas M.: Lúdas Matyi

8+ 2

Regények

14+2

Gárdonyi: Egri csillagok

14+3

Versek

12

Év végi ismétlés, számonkérés

4

Összegzés:

111=(101+10)

7. évfolyam



Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 2 óra 4

A Reformkor irodalma

16 14

Versek Jókai: A kőszívű ember fiai

5+3 Novellák, anekdoták

10


oldal 97


Mikszáth: Szent Péter esernyője

5+2

Regényrészletek

3

Történet és elbeszélés mozgóképen

3

Shakespeare: Szentivánéji álom

6+2

Év végi ismétlés, rendszerezés

1

Összesítés

74= (67+7)

8. évfolyam




3

A Nyugat első nemzedéke

30

Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig

10+ 2

Versek

20

Kisepikai alkotások

7

Tamási Áron: Ábel a rengetegben

5+2

Regényrészletek

4+3

Shakespeare: Rómeó és Júlia

3+2


2

Összesen

93 = (84 + 9)

Magyar nyelvtan Tankönyv: Sokszínű magyar nyelv, MOZAIK KIADÓ 5. - 8. o.


oldal 98



Évfolyam


5.

2

74 (= 67+7)

6.

2

74 (= 67+7)

7.

2

74 (= 67+7)

8.

2

74 (= 67+7)

5. évfolyam

Óraszámok Tematikai egységek címe (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 2 óra Tanulj tanulni!

1

Év eleji ismétlés, felmérő

4

A kommunikáció

7

Hangok és betűk

14 + 1 projektóra

Helyesírási alapelvek

13 +1 projekt óra

Szövegszerkesztés

5+1

A szavak szerkezete

8+1

Állandósult szókapcsolatok

2+2

Hangalak, jelentés

8+1

Könyv- és könyvtárhasználat

2

Év végi összefoglalás, felmérő

3

Összesítés:

74= (67+7)

6. évfolyam


oldal 99




Tanulj tanulni!

1

Év eleji ismétlés, felmérő Igék és határozószók

3 13 +1

Főnevek

10+1

Melléknevek és számnevek Névmások

9+ 1 projektóra 8+1

Igenevek

5+1

Viszonyszók és mondatszók Szavak közti kapcsolatok

7+1 2

Kommunikáció

4+1


2

Év végi összefoglalás, felmérő

3 74=(67+7)

Összesen

7. évfolyam

Tematikai egységek címe Tanulj tanulni!

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 2 óra 2

Év eleji ismétlés, felmérés Bevezetés a mondatok világába Mondatfajták Az állítmány, az alany és a tárgy

4 3 13+2


oldal 100


A határozók

13+1

A jelzők

4

A mellérendelő szószerkezetek Az egyszerű mondat szerkezete, helyesírása

6+1

A szóképzés, szóösszetételek A ritkább szóalkotási módok

10+1


2

Kommunikáció

6+2

Év végi összefoglalás, felmérés, javítás

4

Összesen

74= (67+7)

8. évfolyam , Tankönyv: Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás, MOZAIK KIADÓ



Ismétlés

8+1

Alárendelő összetett mondatok

16+1

Mellérendelő összetett mondatok

11+1

Nyelvédesanyánk

8+2

Szókészletünk

9+1

Kommunikáció Tömegkommunikáció

5+1

Összefoglalás, rendszerezés, ismétlés

10

Összesen

(67+7)

MATEMATIKA

Évfolyam


A tantárgy évi óraszáma a felhasznált


oldal 101


10 %-kal 5.

4

148(=133+15)

6.

4

148(=133+15)

7.

4

148(=133+15)

8.

4

148(=133+15)

5.évfolyam Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 4 óra


I. A természetes számok

20+4

II. Geometria alapismeretek

9+1

III. Mérés , statisztika

9+1

IV. A szögek

6

V. A törtszámok

16+4

VI. A téglalap

8+1

VII. A téglatest

15+2projektóra

VIII.A tizedes törtek

12+2

IX. Az egész számok

13

X. Helymeghatározás

5

Témazárók

12

Év eleji és év végi rendszerező ismétlés

8


133+15=148


oldal 102


6. évfolyam Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Tematikai egységek címe Heti 4 óra I.Oszthatóság

15+4

II.Hogyan oldjunk meg feladatokat

10+2

III.A racionális számokI.

12+2

IV.Tengelyes szimmetria

20+2

V.A racionális számokII.

15+2

VI.Arányosság

13+2projektóra

VII.Százalékszámítás

15+1

VIII.Valószínűség,statisztika

6

IX. Kiegészítő anyagrészek

4

Témazárók

12


11


133+15=148

7.évfolyam


I. Természetes számok,racionális számok II. Algebrai kifejezések

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 4 óra 15+3 14+2


oldal 103


III. Egyenletek ,egyenlőtlenségek

16+2

IV. Síkgeometria I.

14+2

V. Halmazok, kombinatorika

10 12+2 projektóra

VI. Lineáris függvények,sorozatok VII. Síkgeometria II.

17+1

VIII. Statisztika, valószínűség

10

IX. Térgeometria

9+1

Témazárók

12


4+2 Az óraszámok összege

133+15=148



I.Algebra

14+4

II.Szöveges feladatok

14+4

III.Halmazok , kombinatorika

12+2

IV.Geometria I.

10+2projektóra

V.Térgeometria

15+1

VI.Statisztika, valószínűség

8

VII. Geometria II.

13+2


oldal 104


VIII. Függvények, sorozatok

22

Témazárók

12


13


133+15=148

Informatika A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal

Évfolyam


5.

1

37(= 33+4)

6.

1

37(= 33+4)

7.

1

37(= 33+4)

8.

1,5

56 (= 50 +6)

5.évfolyam


Ismerkedés a számítógéppel

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 1 óra 13+1projektóra

Számoljunk!

3

Kommunikáljunk!

3

Ismerkedés a Logó nyelvvel

12

Könyvtárhasználat

2

Összefoglalások, témazárók

+3


33+4

6. évfolyam Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 105




Médiaalapok

4

Programozás

16

Képfeldolgozás

10+1 projekt óra

Összefoglalások, témazárók Prezentáció készítése

+3 3


33+4

7. évfolyam



Hálózati alapismeretek Számítógép és operációs rendszere Szövegszerkesztés alapjai Az informatika alapfogalmai Könyvtárhasználat

5 10+1 5+1 projektóra 9 2

Út a számítógépig

2

Összefoglalások, témazárók Az óraszámok összege

+2 33+4

8. évfolyam


Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) Heti 1,5 óra

Algoritmizálás alapjai

18+2


oldal 106

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. Könyvtárhasználat

12+1 projektóra

Dolgozzuk fel adatainkat!

10

Társunk: a számítógép

10+1

Összefoglalások, témazárók

+2


50+6

FIZIKA Évfolyam

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal

7.

2

74=67+7

8.

1,5

56=50+6

7.évfolyam

Óraszámok Tematikai egységek címe

(Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés)

Heti 2 óra

Bevezető óra

1

Az anyag néhány tulajdonsága,

8

kölcsönhatások A testek mozgása

9+1

A dinamika alapjai

14 + 2

A nyomás

12

Energia, energiaváltozások

10 + 3

Hőjelenségek

10 + 1 projektóra

Év végi összefoglalás

3


67 + 7

8. évfolyam Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 107




Bevezető óra

1

Elektromos alapjelenségek.

13+ 2

Áramerősség, feszültség Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai

11 + 2

Az elektromágneses indukció. A

11

váltakozó áram Fénytan

10+ 1 + 1 projektóra

Év végi összefoglalás

4


50 + 6 KÉMIA

Évfolyam

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal

7.

1,5

56=50+6

8.

1,5

56=50+6

7. évfolyam

Óraszámok Tematikai egységek címe

(Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés)

Heti 1,5 óra Bevezetés a kémiába Kémiai alapismeretek Bepillantás a részecskék világába

3 25 + 4 16 + 1 + 1 projektóra

Környezetünk néhány fontos anyaga

2

Év végi ismétlés Az óraszámok összege

4 50 + 6

8. évfolyam


oldal 108





7

A nemfémes elemek és vegyületeik

12 + 3

(AAkémiai típusai fémek reakciók és vegyületeik témakörbe) (A beépül kémiai areakciók típusai beépül a témakörbe) Élelmiszerek és az egészséges

13 + 2 5 + 1 projektóra

életmód Kémia a természetben

1

Kémia az iparban

6

Kémia a háztartásban

4

Év végi összefoglalás Az óraszámok összege

2 50 + 6

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Évfolyam 5. 6. 7. 8.

Heti óraszám 2 2 2 2


5. évfolyam


oldal 109


Témakörök

Óraszámok

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

12 óra

Az ókori görög–római világ

23 óra

A középkori Európa világa

14 óra 16+6 óra

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Projektóra Az államalapítás

1 óra

Összesen

74 óra

6. évfolyam

Témakörök

Óraszámok


2

A virágzó és a hanyatló középkor Magyarországon

12

Az újkor kezdetén

14

Magyarország az újkor kezdetén

14

A polgári átalakulás kora

8

Reformkor, forradalom és szabadságharc

13+6


4

Projektóra Kossuth-Széchenyi

1

Összesen

74

7. évfolyam Tematikai egység Forradalom és polgárosodás Magyarországon, 6. osztályos elmaradt tananyag pótlása A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon A nagyhatalmak versengése és az első világháború Európa és a világ a két háború között + Forrásfeldolgozás, projekt óra Magyarország a két világháború között + Forrásfeldolgozás, helytörténeti projekt óra A második világháború + Forrásfeldolgozás, helytörténeti projekt óra összesen

Órakeret a kerettanterv szerint

7. évfolyamra jutó órakeret +4

8

8

12

12

8

8

11

11+1

14

14+1

14

14+1

67 óra

74 óra

8. évfolyam


oldal 110


Témakörök

Óraszámok


2

A kétpólusú világ

12+3

Magyarország a szovjet táborban

16

Mai világunk története

11

A társadalmi élet szabályai, állampolgári ismeretek

10

Gazdasági ismeretek

10

A média világa

8

Múzeumlátogatás

1

Projektóra

1

Összesen

74


oldal 111


RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Heti óraszám Éves óraszám a felhasznált 10 %-kal 1 37=33+4 1 37=33+4 1 37=33+4 1 37=33+4

Évfolyam 5. 6. 7. 8.

A Kerettanterv szerint a rajz és vizuális kultúra heti óraszáma: 1, ami évi 37 óraszámot jelent. Ebből a kerettanterv 33 órát tölt meg kötelezően előírt tananyaggal, a szabadon felhasználható (10%) órakeret 4 óra. Ezt az osztály összetétele, a tanulók képessége alapján illeszti a pedagógus egy-egy tematikai egységhez. A *csillaggal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretet jelölik. Alkalmazott tankönyvek: Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 5. osztály OFI Apáczai, 2015. Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 6. osztály OFI Apáczai, 2015. Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 7. osztály OFI Apáczai, 2015. Horváth Katalin: A képzelet világa 8. osztály Apáczai Kiadó, Celldömölk,2003 5-6. évfolyam Tematikai egység Kerettantervi óraszám Fejlesztési cél 5. évfolyam 6. évfolyam 1.Kifejezés, képzőművészet 6 óra 6 óra Valóság és képzelet. Személyes élmények, érzelmek ( 4+2*óra) ( 5+1*óra) vizuális megjelenítése. Tér és sík megkülönböztetése 2.Kifejezés, képzőművészet 10 óra 10 óra Stílus és mozgás. A megfigyelt jelenségek térbeli helyzetének, arányainak, színviszonyainak ábrázolása 3. Vizuális kommunikáció 3 óra 3 óra Idő és térbeli változások. A természeti vagy épített környezet idő és térbeli változásainak megjelenítése 4. Vizuális kommunikáció 3 óra 3 óra Jelértelmezés, jelalkotás. Magyarázó rajzok pontos értelmezése. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata 5.Vizuális kommunikáció 3 óra 5 óra Kép és szöveg. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása 6. Tárgy- és környezetkultúra 6 óra 6 óra Tervezett, alakított környezet. Egyszerű téri ( 5+1*óra) (4+2*óra) helyzetek leírása, megjelenítése PROJEKTÓRA 7. Tárgy- és környezetkultúra 6 óra 4 óra Tárgy és hagyomány. A közvetlen környezetben ( 5+1*óra) (4+2*óra) található tárgyakon, épületeken a forma, a rendeltetés és a díszítmény kapcsolatának megértése Összesen Összesen 37 óra 37 óra 7-8. évfolyam Tematikai egység Fejlesztési cél 1.

2.

Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban Kifejezés, képzőművészet

Kerettantervi óraszám 7. évfolyam 5 óra (4+1*)

8. évfolyam 5 óra

8 óra

8 óra


oldal 112

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. A művészi közlés, mű és jelentése. Különböző ábrázolási rendszerek, színkontrasztok, felületi hatások felismerése 3. Vizuális kommunikáció Magyarázó képek, rajzok. Nem vizuális természetű információk érzékletes képi megfogalmazása 4. Vizuális kommunikáció Mozgóképközlés. Mozgások megfigyelése, megjelenítése 5. Vizuális kommunikáció Montázs 6. Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák. 7. Média és mozgóképkultúra Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete 8. Média és mozgóképkultúra A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei 9. Média és mozgóképkultúra – A média kifejező eszközei A montázs szerepe és alapformái 10. Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása. Egyszerű tárgykészítési technikák PROJEKTÓRA 11. Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története . Különböző korú és típusú tárgyak, épületek felmérése különböző szempontok alapján

Évfolyam 5. 6. 7.

Heti óraszám 1 1 1

(6+2*) 2 óra

2 óra

3 óra

3 óra

2 óra

2 óra

3 óra

3 óra

1 óra

1 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

4 óra (2+2*)

5 óra (3+2*)

5 óra (4+1*)

5 óra (3+2*)

Összesen 37 óra

Összesen 37 óra

ERKÖLCSTAN Éves óraszám a felhasznált 10 %-kal 37=33+4 37=33+4 37=33+4

ERKÖLCSTAN 5-6-7-8. OSZTÁLY A Kerettanterv szerint az erkölcstan heti óraszáma: 1, ami évi 36 óraszámot jelent. Ebből a kerettanterv 32 órát tölt meg kötelezően előírt tananyaggal, a szabadon felhasználható (10%) órakeret 4 óra. Ezt az osztály összetétele, a tanulók képessége alapján illeszti a pedagógus egy-egy tematikai egységhez. A *csillaggal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretet jelölik. Alkalmazott tankönyv: Erkölcstan 5. Kísérleti tankönyv OFI, 2016. Erkölcstan 6. Kísérleti tankönyv OFI, 2014. Erkölcstan 7. Kísérleti tankönyv OFI, 2015. Erkölcstan 8. Kísérleti tankönyv OFI, 2016. Tematikai egység 1. 2. 3.

Személyes kapcsolatok Egészséges élet Közösségben

Kerettantervi óraszám 5. évfolyam 13 óra (12+1*) 9 óra ( 8+1*) 15 óra (13+1* +1 projektóra*) Összesen: 37 óra


oldal 113

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. Tematikai egység 1. 2. 3.

Kerettantervi óraszám 6. évfolyam 12 óra 12 óra (10+2*) 13 óra (11+1* +1 projektóra*) Összesen: 37 óra

Mi is ők Mi és a környezetünk Mi és a mindenség

Tematikai egység 1. 2. 3.

Kerettantervi óraszám 7. évfolyam 12 óra 11 óra (9+1*+1 projektóra*) 14 óra (12+2*) Összesen: 37 óra

Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet Egyén és közösség Párkapcsolat és szerelem

Tematikai egység

Kerettantervi óraszám 8. évfolyam 13 óra 8 óra

1. 2.

Mi dolgunk a világban Helyem a világban

3. 4.

Hit, világkép, világnézet Egy korszak lezárult

12 óra (11+1 projektóra*) 4 óra Összesen: 37 óra

Testnevelés A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal

Évfolyam


5.

5

185(= 166+19)

6.

5

185(= 166+19)

7.

5

185(= 166+19)

8.

5

185(= 166+19)

5.évfolyam


Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ellenőrzés) Heti 5 óra

Úszás

33 + 4

Sportjátékok

40 + 10

Atlétikai

27 + 1

Torna

20 Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 114


Alternatív környezetben űzhető sportok

36 + 1 projektóra

Önvédelmi és küzdőfeladatok

10 + 3


166 + 19

6.évfolyam


Természetes és nem természetes mozgásformák Lovaglás

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ellenőrzés) Heti 5 óra 20+5 10

Sportjátékok

40+10

Atlétikai

30

Torna

20

Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdőfeladatok Az óraszámok összege

36+1 projektóra 10+3

166+19

7. évfolyam



Természetes és nem természetes mozgásformák Sportjátékok Atlétikai

25 40+5 30+5


oldal 115


Torna

25


Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok Az óraszámok összege

30+5 +1 projektóra 16+3 166+19

8. évfolyam



Természetes és nem természetes mozgásformák Sportjátékok Atlétikai

26 41+5 30+5

Torna

25


Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok Az óraszámok összege

29+5 +1 projektóra 15+3 166+19

OSZTÁLYFŐNÖKI A * -gal megjelölt órák a szabadon felhasználható (10 %) órakeretet jelölik Tematikai egység Kerettantervi óraszám 37 óra

5. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés Projektóra

Tematikai egység

12 óra (11+1*) 7 óra 4 óra (2+2*) 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra 1 óra*

Kerettantervi óraszám 37 óra

6. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság

9 óra (7+2*) 4 óra 8 óra


oldal 116

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés Projektóra

6 óra 3 óra (2+1*) 3 óra 3 óra 1 óra *

Tematikai egység


7. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk?

9 óra 8 óra 5 óra

Gazdasági életre nevelés Projektóra

5 óra (4+1*) 1 óra*

9 óra (7+2*)

Tematikai egység


8. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Kommunikáció – médiatudatosság Mi a pályánk? Egészséges életmód, környezettudatosság Gazdasági életre nevelés Projektóra

6 óra 3 óra 17 óra (15+2*) 5 óra (4+1*) 5 óra 1 óra*

HON- ÉS NÉPISMERET Évfolyam


5.

1

A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal 37 = 33 + 4

5. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)

Órakeret 2 óra 2 óra 5 óra 6 óra

Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak

12 óra

Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség

5 óra


oldal 117

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola 8043 Iszkaszentgyörgy, Kastély 8. összesen

37 óra

ÉNEK-ZENE A tantárgy évi óraszáma a felhasznált 10 %-kal

Évfolyam


5.

1

37 = 33 + 4

6.

1

37 = 33 + 4

7.

1

37 = 33 + 4

8.

1

37 = 33 + 4

5.osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

Órakeret

Órakeret

Órakeret

Órakeret

Zenei reprodukció – Éneklés

12 + 3

12+3

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

3+1 projekt

3+1 projekt

13+2 3+1 +1 projekt

13+2 3+1 +1 projekt

10

10

8

8

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

3

3

3

3

Zenei befogadás – Zenehallgatás

5

5

6

6

37 óra

37 óra

37 óra

37 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

összesen

TERMÉSZETISMERET Évfolyam



5.

2

74(= 67+7)

6.

2

74 (= 67+7)

A tantárgy minden tanórája igyekszik megvalósítani a fenntarthatóságra nevelés célkitűzéseit. 5.osztály Témakör

Új ismeret, feldolgozása

Munkáltatás, gyakorlás

I. Év eleji ismétlés


Ismétlés, ellenőrzés

Összóraszám

1

1

oldal 118


II. Élet a kertben – Az őszi kert

6

1

2

9

III. Az anyag és néhány fontos tulajdonsága

6

3

1

9+1 projektóra

IV. Állatok a házban és a ház körül

6

1

2

9

V. Tájékozódás a valóságban és a térképen

8

2

2

12

VI. A Föld és a Világegyetem

8

2

2

12

VII. Élet a kertben – A tavaszi kert

6

1

2

9

VIII. Felszíni és felszín alatti vizek

5

2

1

7+1 projektóra

4

4

IX. Év végi ismétlés Összesen

45

12

17

74

Új ismeret, feldolgozása

Munkáltatás, gyakorlás

Ismétlés, ellenőrzés

Összóraszám

I. Vizek és vízpartok élővilága

8

0

2

10

II. Hegyvidékek, dombvidékek

7

1

2

10

III. Erdő életközössége

9

2

2

12+1 projektóra

IV. Alföldi tájakon

7

0

2

9

V. Természet és társadalom kölcsönhatásai

3

3

0

6

VI. Az ember szervezete és egészsége

11

2

2

14+1 projektóra

VII. Kölcsönhatások, energia

5

1

2

8

3

3

15

74

6.osztály Témakör

VIII. Év végi ismétlés Összesen

50

9

BIOLÓGIA Évfolyam



7.

1,5

56(= 50+6)

8.

2

74 (= 67+7)

A tantárgy minden tanórája igyekszik megvalósítani a fenntarthatóságra nevelés célkitűzéseit. 7.osztály Témakör: I. Vizek, vízpartok élővilága

Új ismeret feldolgozása

Munkáltatásra, gyakorlásra

8


Ismétlés Ellenőrzés

Összóraszám

2

10

oldal 119


II. A forró éghajlati övezet élővilága III. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága

11

–

2

13

IV. A hideg éghajlati övezet, a hegyvidék és a tenger élővilága

6

–

2

8

V. Az élőlény környezete és az életközösségek

5

1

5+1 projektóra

VI. Az élőlények rendszerezése

10

2

12

VI. Részekből egész

6

1

6+1 projektóra

Összóraszám

46

10

56

8.osztály Ismétlés Ellenőrzés

Új ismeret feldolgozása

Munkáltatásra, gyakorlásra

Összóraszám:

I. Év eleji ismétlés

3

–

–

3

II. A bőr és a mozgás szervrendszere

3

7

3

13

III. A szervezet anyagforgalma

3

15

3

20+1 projektóra

IV. Az életfolyamatok szabályozása és érzékelése

3

14

3

19+1 projektóra

V. Szaporodás és egyedfejlődés

3

10

–

13

VI. Év végi ismétlés

4

–

–

4

19

46

9

74

Témakör:

FÖLDRAJZ Évfolyam



7.

1,5

56(= 50+6)

8.

1,5

56(= 50+6)

A tantárgy minden tanórája igyekszik megvalósítani a fenntarthatóságra nevelés célkitűzéseit. 7.osztály Témakör: I. A szilárd Föld anyagai és folyamatai II. A földrajzi övezetesség alapjai III. Gazdasági alapismeretek IV. Az Európán kívüli földrészek A Afrika, Ausztrália és a sarkvidékek B Amerika C Ázsia

Év végi ismétlés Összóraszám

Törzsanyag (kiegészítő anyag) 8 3 4

Összefoglalás, ismétlés, ellenőrzés 1 2 1

Összóraszám

8

2

10

8+1

2

10+1 projektóra

10+1

2

12+1 projektóra

43

3 13

3 56


9 5 5

oldal 120


8.osztály Törzsanyag (kiegészítő anyag)

Összefoglalás, ismétlés, ellenőrzés

Összóraszám

I. Európa általános földrajza

6

0

6

II. Észak-, Nyugat- és Dél-Európa földrajza (NAT2012 = II. - III. Az Észak- és Mediterrán-, illetve Atlanti-Európa földrajza)

8

2

9+1 projektnap

10

2

12

25

2

26+1 projektnap


–

1

1

Összóraszám

49

7

56

Témakör: Európa földrajza

III. Kelet- és Közép-Európa (NAT2012 = IV. VI Kelet- és Közép-Európa és a hazánkkal szomszédos országok földrajza.) Magyarország földrajza IV. Magyarország földrajza (NAT2012 = V. VII. VIII. A Kárpát-medencevidék földrajza, Magyarország természeti és kulturális értékei és társadalomföldrajza)

TECHNIKA Évfolyam



5.

1

37 (=33+4)

6.

1

37 (=33+4)

7.

1

37 (=33+4)

A tantárgy minden tanórája igyekszik megvalósítani a fenntarthatóságra nevelés célkitűzéseit. 5.osztály


Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés)

I. Az ember átalakítja környezetét II. A lakás és anyagai

2 3+1 projektóra

III. A ruházkodás és anyagai

8

IV. Épített tér

3

V. Zöld területek

2 Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 121


VI. Közlekedés a településeken

5+1

VII. Kommunikáció és technika

4

VIII. Élet a településen

2

IX. Termesztés szakszerűen

4

X. Év végi összefoglalás, hiányzó órák pótlása

2

Óraszámok összege

37

6.osztály



I. Az ember átalakítja környezetét

2

II. Élettér és alakítása, lakások és lakóházak építése

6

III. Lakberendezés

5

IV. Növények, állatok a lakásban

5

V. Élet a lakásban

4

VI. Egészségünk, személyes higiénié

2

VII. Információ és átadása

3

VIII. Technikai rendszerek

3

IX. Közlekedés

4

X. Cserepes növények gondozása

1

XI. Év végi összefoglalás, hiányzó órák pótlása

2


37

7.osztály



I. Az ember átalakítja környezetét Energiaátalakítás és felhasználás

–

4

II. Informatikai rendszerek

2

III. Közműrendszerek

5

IV. Élet a településen, közlekedés

6


oldal 122


V. Problémamegoldás, alkotó munka

7

VI. Konyhatechnikai rendszerek

3

VII. Lakókörnyezet, Szakmák, foglalkozások

munkakörnyezet

–

5

VIII. Egészségünk fejlesztése

3

IX. Év végi összefoglalás, hiányzó órák pótlása

2


37

Helyi tantervi követelmények Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája: 1. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. kletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 123


Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 2. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 124


Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 3. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 125


dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:


oldal 126


Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59 Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 127


6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34


oldal 128


2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 129


(A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 5.

6.

7.

8.

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

évfolyam

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

20 23 26 29 32 34 36

38

évfolyam


oldal 130


2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

4. feladat: Fekvőtámaszban folyamatos karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

11 13 15 17 19

évfolyam

1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23


oldal 131


4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:


oldal 132


Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló


oldal 133


AZ ISZKASZENTGYÖRGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. rész


oldal 134


I. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): - Képek, betűkártyák, szótagkártyák. - Szólások, közmondások könyve. - Hívóképek. - Nemzeti jelképek. (falitabló) - Írott és nyomtatott ABC. (falikép) - Fali táblák: - Kis és nagybetűs nyomtatott ABC.  Igék (falikép)  Az igenév - Betűsín.  A teljes hasonulás - Írott kis és nagy ABC.  Mondat - Bábok (10 db).  Az állítmány fajtái - Fali tablók:  A jelzők rendszere  Hangtani ismeretek  Ok és célhatározó  Szavak alakja, jelentése - Történelmi arcképsorozat.  A szó - Helyesírási szabályzat és szótár (10  A mondat db). - Gyermeklexikon (10 db). 3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): - Űrmértékek (cl, dl, l). - Helyiérték-táblázat. - Demonstrációs óra. - Kéttányéros mérleg és súlysorozat. - Táblai vonalzók. - Hőmérő. - Táblai körző. - Színes rudak. - Számkártyák (1-1000-ig). 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Az idő (oktatótábla).  Életközösségek II. - Iskolai iránytű.  Életközösségek III. - Magyarország domborzati térképe.  Életközösségek IV. - Magyarország közigazgatási  Vadon nőtt gyógynövényeink. térképe a megyecímerekkel.  Dunántúli középhegység. - Szobai hőmérő.  Dunántúli dombvidék. - Borszeszégő.  Alpokalján. - Domborított földgömb. - Homokasztal. - Videokazetták: - Tanulói kísérleti dobozok (8 db).  Életközösségek I. - Ásványok. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 135


-

Magyar nemzet jelképei (falitabló) Élő természet (diapozitívek). Testünk (videofilm).

-

Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító. Szűrőpapír.

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök: triangulum,  Cselekményes zenék - nőikar, xilofon, kisdob. férfikar, vegyeskar. - Zenehallgatási anyagok  Iskolai ünnepek újabb dalai. hangkazettán vagy CD-n:  Európai népdalok.  Magyar népzenei anyag.  Egyházi énekek.  Gyermekdalok.  Jeles napok, ünnepkörök dalai.  Himnusz.  Kórusművek, műzenei  Szózat. szemelvények.  Magyar és rokon népek dalai. 6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Diapozitívek:  Ferenczy Károly: Festőnő.  Steindl Imre: Országház.  Fényes Adolf: Testvérek.  Kispaládi parasztház.  Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal.  Thököly vár - Késmárk.  Medgyessy Ferenc: Anyaság.  Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,  Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.  Ember alakú butella.  Kovács Margit: Szamaras,  Kerített ház - Pityerszer. Sámson dombormű.  Botpaládi ház.  Szőnyi István: Este.  Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter.  Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.  Hősök tere.  Pabló Picasso: Maia arcképe.  Vajdahunyad vára.  Ferenczy Noémi: Noé bárkája  Makovecz Imre: Sárospataki gobelin. Művelődési Ház.  Cifraszűr, bölcső, csengős népi  Ligeti Miklós: Anonymus. játék.  Ferenczy Béni: Bem érem.  Hollókői ház.  Götz János: Szarvas.  Füstös konyha.  Cseh László: Táncolók.  Matyó tisztaszoba.  Michelangelo: Ádám teremtése.  Mai lakóház külső és belső képe.  Ferenczy Károly: Október.  Árva vára.  Fényes Adolf: Babfejtők.  Pollack Mihály: Nemzeti  Koszta József: Múzeum. Tányértörölgetők.  Schaár Erzsébet: Kirakat.  Glatz Osztkár: Birkózók,  Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép  Kapatisztító, kunsági gyapjú - ezüstvessző rajz, Hónapok hímzés, hímes tojás, Berry herceg hóráskönyvéből. mézeskalács báb.  Eugéne Delacroix: Villámtól  aratókorsó, tálak, miskakancsó. megriadt ló.  Magyar koronázási jelvények.  Paul Cézanne: Csendélet.


oldal 136


7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Olló, kés, vonalzó (40 db). - Szövőkeret (30 db). - Mintázó eszközök (20 db). - Csiszolópapír. - Építőkocka (fa). 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Síp. - Karika (20 db). - Gumilabda (20 db). - Jelzőszalagok (10 db). - Babzsák (20 db). - Ugrószekrény (1 db). - Ugrókötél (20 db). - Dobbantó (1 db). - Kislabda (20 db). - Tornaszőnyeg (4 db). - Tornapad (3 db). - Bordásfal (10 db). - Tornazsámolyok (6 db). - Mászókötél (5 db). - Medicinlabda (10 db). - Mérőszalag (1 db). 9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: - Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).  Ady Endre, Babits Mihály, - Írói arcképsorozat (3 db). Kosztolányi Dezső, József - Magyar értelmező szótár (5 db). Attila, Radnóti Miklós versei. - Szinonima szótár (5 db).  Megzenésített versek. - Helyesírási tanácsadó szótár (5 db). - Videofilmek: - Életrajzi lexikon (5 db).  Magyar népmesék. - Helyesírási szabályzat és szótár (20  János vitéz (rajzfilm). db).  A Pál utcai fiúk (film). - Hanganyag (hangkazetta, CD):  Rab ember fiai (film).  Népdalok, népmesék.  Magyar mondák: Álmos vezér,  János vitéz. A fehér ló mondája, A  Mitológiai és bibliai történetek. szentgalleni kaland, Botond,  Versek (Petőfi, Arany). Lehel kürtje, István  A kis herceg. megkoronázása.  Görög regék és mondák.  Arany: A walesi bárdok.  Rege a csodaszarvasról.  Lúdas Matyi (rajzfilm).  Népballadák.  Egri csillagok (film).  Arany: A walesi bárdok.  Janus Pannonius emlékére.  Toldi.  Mátyás könyvtára.  Egri csillagok (részletek).  A Corvinák.  Janus Pannonius, Balassi Bálint,  Balassi, Csokonai: A Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz felvilágosodás. Mihály versei.  Mikszáth : Szent Péter esernyője  Kölcsey Ferenc, Vörösmarty (film). Mihály, Petőfi Sándor, Arany  Mikszáth prózája. János Jókai Mór művei.  Liliomfi (film).  Halotti beszéd és könyörgés.  A reformkor I-II.  Ómagyar Mária - siralom  Petőfi.  Móricz Zsigmond: Hét krajcár,  Egy magyar nábob (film). Légy jó mindhalálig  Kárpáti Zoltán (film). (rádiójáték).  A kőszívű ember fiai (film).  Halotti beszéd.  Légy jó mindhalálig (film). Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 137


-

 Móricz és a Légy jó mindhalálig.  Móricz élete.  Nyugat.  A fiatal József Attila.  Erőltetett menet (film). Könyv:  Népmesegyűjtemények (10 db).  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db).  Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db).  Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db).  Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db).  Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db).  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db).

-

-

 Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db). Falitablók:  Hangtan.  A teljes hasonulás.  Jelentéstan.  Szótan.  A szófajok.  Jelentés.  Szerkezet.  Mondattan.  Magyar nyelvemlékek.  Nyelvcsaládok. Egyéb eszközök:  Petőfi (diasorozat).  Fogalmazás 5. (diasorozat).  Arany János: Toldi (diasorozat).  Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).  A főnév (oktatócsomag).  Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)  Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Falitérkép:  Magyarország a XVII. században.  Az ókori Kelet.  Az ókori Görögország.  Európa a XVII. század közepén.  A Római Birodalom.  Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII.  Bibliai országok - Pál apostol század. utazásai.  Magyarország Bethlen Gábor  Magyarország X-XI. sz. korában (1629).  A magyar népvándorlás és a  Magyarország népei a XVIII. honfoglalás. század végén.  Európa Nagy Károly korában.  Európa a XVIII. század végén.  Magyarország a korai  A Föld népei a XVI-XVIII. feudalizmus idején. században.  A feudális Magyarország a XIII.  Az 1848/49-es szabadságharc. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.  Európa a XIX. század második  A tatárjárás Magyarországon felében. 1241-42.  Európa a XIX. században.  A Föld népei a XIV-XV. században.  Európa 1815-1849.  Magyarország 1526-1606.  Európa az I. világháború idején.  Európa a XIV-XV. században.  A gyarmati rendszer 1830-1914.  A feudális Magyarország a XV.  Az Osztrák - Magyar Monarchia században. 1914-ben. Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 138




-

A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).  A Tanácsköztársaság honvédő harcai.  Európa a II. világháború idején.  Hazánk felszabadulása. Videokazetta:  Az ókori Egyiptom.  Egyiptomi hétköznapok.  Egyiptom, a Nílus ajándéka.  Széthi, a fáraó.  A piramisok.  A kínai Nagy Fal.  Az ókori Hellász.  Görögország.  Az ókori Róma.  Róma és Pompei.  Róma építészete.  A Colosseum, Róma.  Álmos vezér.  Honfoglalás, államalapítás.  Aquincum.  Élet a középkori Európában.  Céh, inas - legény - mester.  A románkori művészet.  A román stílus.  Mátyás király.  Hunyadi János.  Mátyás országa.  Mátyás király könyvtára.  A lovagok, a Hunyadiak.

-

 Mohács.  Magyar ereklyék.  Nagy Szulejmán és kora.  Rákóczi szabadságharca.  A francia forradalom.  Reformkor I-II. rész.  Kossuth élete.  A kiegyezés.  Oroszország a cártól Sztálinig.  Versailles.  A II. világháború.  1956. október 23. Egyéb:  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  A magyar államcímer története (falikép).  Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).  A középkori társadalom (falikép).  Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához.  Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, - Videokazetták: munkafüzet, hangkazetta, tesztek,  Muzzy in Godoland szemléltető képsor).  Muzzy Comes Back - Project English 1., 2., 3. (tankönyv,  Window on Britain munkafüzet, hangkazetta, tesztek,  Guide to Britain videokazetta, munkafüzet - CD-ROM: Mano angol videokazettához). - New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). 12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Deutsch für Dich I. - Büderchen komm tanz mit mir (munkatankönyv, hangkazetta). (hangkazetta, daloskönyv). - Tematikus képek. - Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta). Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 139


-

ABC kártya (betűkártyák). A névelő (falitabló). Gyenge ige ragozása (falitabló) Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hagkazetta). A névelő (falitabló) A főnév szótári alakjai (falitabló). Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Erős ige ragozása (falitabló).

-

Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). A személyes névmás (falitabló). Az elöljárószó (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). A személyes névmás ragozása (falitabló). A főnév ragozása (falitabló). Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). A birtokos névmás (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). Németország (falitérkép).

13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Táblai körző fa (2 db). - Mértékegységek (falikép). - Táblai vonalzó 450-os fából (5 db). - Területszámítások (falikép). - Táblai vonalzó 600-os fából (5 db). - Kocka, téglatest (testek). - Táblai szögmérő fából (5 db). - Űrmérték sorozat. - Méterrúd fából (5 db). - Szétszedhető dm3 - Összerakható m3 (5 db). - Tükrözés (falikép). - Alaphálók, alapábrák (2 db). - Terület és kerületszámítások - Nagy matematikusok arcképei (5 (falikép). db). - Négyszögek, kerülete, területe - Sík és mértani modellezőkészlet (2 (falikép). db). - A kör kerülete, területe (falikép). - Számegyenes, koordinátarendszer - Szögpárok (falikép). (írásvetítőfólia). - Hasábok (falikép). - Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia) - Eltolás (falikép). - Oszthatósági szabályok (falikép). - Pitagorasz-tétele (falikép). - Százalékszámítás (falikép). - Az egyenes körkúp, gúla (falikép). - Kétkaros mérleg és súlysorozat. - Az egyenes henger, gömb (falikép). - Hatványozás azonosságai (falikép). - Műanyag henger. - Halmazok (falikép). - Műanyag kúp. - Derékszögű koordinátarendszer - Műanyag gúla. (írásvetítőfólia). - Műanyag hatszög alapú hasáb. - Lineáris függvény (falikép). - Műanyag ötszög alapú hasáb. - Másodfokú függvény (falikép). - Testek felszíne, térfogata (falikép). - Abszolútérték függvény (falikép). - Algoritmus folyamatábra (falikép). 14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pentium típusú számítógép (15 db). - Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db). - Monitor (SVGA) (15 db). - Tintasugaras nyomtató (1 db). - Billentyűzet (15 db). - Falitablók: - Egér (15 db).  A számítógép belső felépítése - CD meghajtó 40x (3 db) (IBM - 02) - Hangkártya + hangfal (3 db).  Az input-output eszközök - Projektor (1 db). csatlakoztatása Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 140


-

 A billentyűzet. Alapvető programok:  WINDOWS 98 vagy 2000.  OFFICE 97 vagy 2000.



Szoftver az hálózatban működtetéséhez.

INTERNET való

15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Terepasztal. - A Föld forgása és keringése - 5-8. osztályos diafilm sorozat a (falikép). földrajz tanításához. - Afrika domborzata és vizei - 5-8. osztályos írásvetítőfólia(falitérkép). sorozat a környezetismeret és a - Ausztrália és Óceánia gazdasági földrajz tanításához. élete (falitérkép). - Kőzetgyűjtemény. - Afrika domborzata (falitérkép). - 5-8. osztályos táblai - Ausztrália és Új-Zéland domborzata vaktérképsorozat. (falitérkép). - Hőmérő (15 db). - Észak-Amerika, Dél-Amerika - Iránytű (15 db). domborzata és vizei (falitérkép). - Térképjelek. - Ázsia domborzata és vizei - Magyarország térképe (falitérkép). (falitérkép). - A Föld éghajlata (falikép). - Európa domborzata és vizei - A Föld természetes növényzete (falitérkép). (falikép). - Európa országai (falitérkép). - A Föld domborzata (falitérkép). - Észak-Európa (falitérkép). - Földgömb (10 db). - Kelet-Európa (falitérkép). - Tellúrium. - Ázsia domborzata (falitérkép). - A Föld felszíne (dombortérkép). - Közép Európa (falitérkép). - A Föld morfológiai térképe a - A Kárpát-medence domborzata és tengerfenék domborzatával vizei (falitérkép). (falitérkép). 16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. - Mágneses rúdpár fatokban. - Táblai mágnes 25 mm-es. - Fényből áram (videokazetta). - Részecskemodell (videokazetta). - Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). - SI mértéktáblázat (falikép). - Mágneses készlet (komplett). - A naprendszer (tabló). - Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz). - Mikolacső. - Mechanikai eszközök (tanulókísérleti eszköz ). - Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközök - Rugós erőmérő -

Kétkarú emelő Karos mérleg, súlysorozattal Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszköz Áramátalakító Csengőreduktor Generátor minta Elektromotor és generátor Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Transzformátor modell Mérőműszer (Voltax) Tanulókísérleti eszközök áramkörök létrehozására Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközök Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel)


oldal 141


17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Biológiai egységcsomag. - Varjú (oktatótábla). - Bonctű. - Folyók, tavak legjellemzőbb - Csíráztató. élőlényei (oktatótábla). - Diapozitívek az 5-8. osztályos - Hal (csontváz). biológia tanításához. - Béka (csontváz). - Kézi nagyító (15 db). - Rák testfelépítése (oktatótábla). - Metszettároló. - Fürge gyík (csontváz). - Mikroszkópizáló. - Nemzeti parkjaink (falitérkép). - Lámpa. - Falitablók: - Mikroszkóp.  A sejtmagnélküli egysejtűek - Szilvafa virága (modell).  Szivacsok, csalánozók - Burgonya virága (modell).  Gyűrűsférgek - Almafa (oktatótábla).  Puhatestűek - Rovarok (oktatótábla).  Ízeltlábúak - Lepkék (oktatótábla).  Gerincesek - Sertés koponya.  Moszatok, zuzmók, mohák, - Juh koponya. harasztok - Madár csontváz.  Nyitvatermők - Emlős csontváz.  Zárvatermők - Fogtípusok.  A lomblevél működése - Lábtípusok.  A virág és virágzat - Szarvasmarha (oktatótábla).  Termések, terméstípusok - Házityúk (oktatótábla).  Fásszár keresztmetszete - Erdők legjellemzőbb élőlényei  Egyszikű szár keresztmetszete (oktatótábla). - Az emberi bőr (bőrmetszet). - Fenyő (oktatótábla). - Emberi csontváz. - Erdei pajzsika (oktatótábla). - Csípőcsont. - Kocsányos tölgy virága - Csövescsont. (oktatótábla). - Koponya. - Ehető és mérgező gombák - Emberi torzó. (oktatótáblák). - Lapos és csöves csont metszete. - Keresztes pók (oktatótábla). - Emberi nyelv fogakkal (modell). - Mókus (oktatótábla). - Légzés (oktatótábla). - Sün (oktatótábla). - Szív-modell. - Szarka (oktatótábla). - Vese (metszet). - Sertés koponya. - Az emberi szaporodás (8 db-os - Róka (oktatótábla). oktatótábla). - Szarvas v. őzagancs. - Szem (modell). - Hazai füves területek legjellemzőbb - Hallás és egyensúly szerv (modell). élőlényei (oktatótábla). - Emberi fejmetszet. - Görény (oktatótábla). - Fül (modell). - Sáska (oktatótábla). - Ürge (oktatótábla). 18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Videofilmek:  Az izmok és a mozgás  Az élelem  A dohányzás és az egészség  Alapvető élelmiszerek  Vigyázz a gyógyszerekkel Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 142


 

Járvány, avagy a kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek

gyermek



Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Kémcső  Redukció a redukáló sorban - Főzőpohár - Óraüveg - Videokazetták: - Borszeszégő  Ismeretlen ismerős a víz - Kémcsőfogó  Kincsek a homokban és a - Vasháromláb bányákban - Azbesztháló  A fémek általános jellemzése - Vízbontó készülék  A víz - Kalotta molekulamodell  Az élet elemei - Pálcika modell  Levegő, tenger, kőzet - Mágneses atommodell  Atom és molekula - Falitablók:  A víz egy csodálatos nyersanyag  Atomok elektronvonzó  A konyhasó képessége  Tűzijátéktól a házépítésig  Fémek jellemerősségi sora  A magyar ezüst, az alumínium  Periodusos rendszer  Az év féme a vas  Elektronhéjak kiépülése  Lidércfény és nitrátos vizek - Oktatótáblák:  Kénsav a felhőből és a gyárból  Fémek reakciói vízzel  Szabadon és kötve  Fémek reakciói savval  Atom és molekula  Sav-bázis reakció 

Közömbösítés

20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pianíno.  Tánctípusok. - A kerettantervben szereplő  Jeles napok népszokásai. zenehallgatási anyag hangkazettán - Ritmuskészséget fejlesztő vagy CD lemezen. Pécsi Géza hangszerek, eszközök. sorozat - Videofilmek: 21. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. - Videofilmek: - Képsík rendszer a vetületi  Képzőművészet a honfoglalás ábrázoláshoz. idején - Táblai körző (fém hegyű).  A román stílus - 600-os táblai vonalzó.  A gótika - 450-os táblai vonalzó.  Reneszánsz - 100 cm-es táblai vonalzó.  XIX. század művészete - Táblai szögmérő.  XX. század művészete - Műanyag, átlátszó kocka, tégla.  Pásztorkodás a Hortobágyon - Demonstrációs testek (fa).  Testbeszéd, gesztus - Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). Pedagógiai Program , Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola

oldal 143

22. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Fareszelő lapos 25x200 (15 db). - Lyukfűrész (10 db). - Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 - Kézi fúró (amerikáner) (4 db). db). - Lemezvágó olló (10 db). - Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 - Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). db). - Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). - Szerelő készlet, gépelemek - Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 tanításához (4 db). db). - Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 - Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). db). - Asztali fúrógép (állványos) (1 db). - Laposfogó (10 db). - Asztali körfűrész (1 db). - Kalapács 15-20 dekás (15 db). - A gépek (falitabló) (3 db). - Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó - Kerékpár (1 db). (15-15 db). - KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 - Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). db). - LEGO-DACTA építőkészlet (4 db). 23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ugródomb (1 db). - Magasugrómérce fém (1 pár). - Magasugróléc (1 db). - Maroklabda (10 db). - Súlygolyó 3 kg (1 db). - Súlygolyó 4 kg (1 db). - Tornaszekrény (1 db). - Gyűrű (1 db). - Gerenda (1 db). - Dobbantó (1 db). - Tornazsámoly (4 db). - Medicinlabdák (20 db). - Ugráló kötél (20 db). - Kézi súlyzók (10 db). - Mászókötél (5 db). - Kosárlabda (15 db). - Kézilabda (5 db). - Focilabda (5 db).


IV. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben 4 év alatt kerül bevezetésre 2016. szeptember 1-ig..

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A Köznevelési törvényben foglaltak szerint figyelemmel kísérve a megjelenő rendeleteket szükség esetén a tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;


-

a szülői közösség;

-

az iskola fenntartója

-

intézményi tanács

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása: A módosított pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzata 2016. év június hó 02.napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Iszkaszentgyörgy, 2016. szeptember 2. ............................................................ Dankáné Dravecz Brigitta az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár A módosított pedagógiai program a szülői közösség iskolai vezetősége a 2016.év augusztus hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.


Kelt: Iszkaszentgyörgy, 2016. augusztus 30. ................................................................ Horváthné Ferhécz Beáta, és Bacskai Csilla az iskolai szülői közösség elnöksége A módosított pedagógia programot a nevelőtestület a 2016. év augusztus hó 26. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Iszkaszentgyörgy, 2016. augusztus 26. Egybeszerkesztett változat: 2017. január 3. ................................................. Szonn Ibolya Mária igazgató


ISZKASZENTGYÖRGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. N E V E L É S I P R O G R A M

Recommend Documents