ISSN EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 11. sz. különjelentés

ISSN 1831-0893

2012

11. sz. különjelentés

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

AZ ANYATEHÉNRE, ILLETVE AZ ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK AZ EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZERREL (ETR) KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK RÉSZLEGES VÉGREHAJTÁSA KERETÉBEN

HU

11

2012.

sz. különjelentés

AZ ANYATEHÉNRE, ILLETVE AZ ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK AZ EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZERREL (ETR) KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK RÉSZLEGES VÉGREHAJTÁSA KERETÉBEN (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerint)


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel. +352 4398-1 Fax +352 4398-46410 E-mail: [email protected] Internet: http://eca.europa.eu

11

2012. sz. különjelentés

Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN 978-92-9237-741-0 doi:10.2865/24860 © Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Luxembourg

3

TARTALOMJEGYZÉK Bekezdés

SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA

I–VII

ÖSSZEFOGLALÓ

1–10

BEVEZETÉS

1–2

MARHA- ÉS BORJÚHÚSÁGAZAT, ILLETVE JUH- ÉS KECSKEHÚSÁGAZAT AZ EURÓPAI UNIÓBAN

3–9

MARHAHÚSÁGAZATNAK, VALAMINT A JUH- ÉS KECSKEHÚSÁGAZATNAK NYÚJTOTT KÖZVETLEN UNIÓS A TÁMOGATÁSOK

10

A 2013 UTÁNI KAP-RA VONATKOZÓ JOGALKOTÁSI JAVASLATOK

11–14

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE

11–12

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE

13–14

AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZERE

15–53

MEGÁLLAPÍTÁSOK

15–21

A TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ÖSSZPONTOSÍTÁSA A LEGINKÁBB ÉRINTETT TAGÁLLAMI RÉGIÓKRA

16–17

A LEGTÖBB FORRÁSRA NEM VONATKOZNAK MEGFELELŐ TÁMOGATÁS-ÖSSZPONTOSÍTÁSI RENDELKEZÉSEK

18–21

A TÁMOGATÁSI RENDSZEREK CÉLIRÁNYOS ALKOTÓELEMEI KORLÁTOZOTTAK VAGY ELTŰNŐFÉLBEN VANNAK

22–41

TÁMOGATÁSI RENDSZEREK EREDMÉNYESSÉGE ADOTT TERMELÉSFAJTÁK FENNTARTÁSA S EZÁLTAL A A NEGATÍV TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK KIIKTATÁSA TERÉN

24–28

INCS MEGGYŐZŐ BIZONYÍTÉK ARRA VONATKOZÓAN, HOGY AZ ELLENŐRZÖTT TÁMOGATÁSI RENDSZEREK N ERŐTELJESEN BEFOLYÁSOLNÁK AZ ÁLLATOK SZÁMÁNAK ÁLTALÁNOS ALAKULÁSÁT

29–30

Z ÁLLATOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSÁT TÚLNYOMÓRÉSZT A TAGÁLLAMONKÉNT ELTÉRŐ KÜLSŐ VAGY A KÖRNYEZETFÜGGŐ TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLJÁK

31–32

Z EGYÉB FELTÉTELEKHEZ NEM KÖTÖTT ÁLLATLÉTSZÁM-ALAPÚ JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOK NEM ÖSZTÖNZIK A A VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSÁT

33–40

INCS ÉSZREVEHETŐ ELTÉRÉS AZ ETR-T TELJES KÖRŰEN, ILLETVE AZ AZOKAT RÉSZLEGESEN VÉGREHAJTÓ N TAGÁLLAMOKBAN ÉRVÉNYESÜLŐ EGYÉB ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK KÖZÖTT

41

JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOK TERMELÉSTŐL VALÓ FÜGGETLENÍTÉSE KEDVEZŐTLENÜL BEFOLYÁSOLTA AZ A ÁLLATTENYÉSZTÉST A VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKEN

11/2012. sz. különjelentés – Az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó közvetlen támogatások az egységes támogatási rendszerrel (etr) kapcsolatos intézkedések részleges végrehajtása keretében

4

42–53

A BIZOTTSÁG ÉS A TAGÁLLAMOK MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREI

43–49

NEM MEGFELELŐ TAGÁLLAMI SZINTŰ TELJESÍTMÉNYMONITORING

50–53

A TÁMOGATÁSI RENDSZEREK BIZOTTSÁGI HATÁSVIZSGÁLATÁT BIZONYOS HIÁNYOSSÁGOK HÁTRÁLTATJÁK

54–64

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

I. MELLÉKLET – A Z ANYATEHÉNRE, VALAMINT A JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE VONATKOZÓ, TERMELÉSTŐL FÜGGŐ KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK ÁTTEKINTÉSE AZ ETR-T VÉGREHAJTÓ TAGÁLLAMOKBAN

II. MELLÉKLET – ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS HÚSTERMELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN (1995–2010)

III. MELLÉKLET – GAZDASÁGONKÉNTI ÁTLAGOS ÁLLATLÉTSZÁM

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI


5

SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA Anyatehén: Olyan húshasznú tehén, illetve húshasznú marhával történt keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik. Az anyatehén az összes tejét a borjának adja. EMGA: Európai Mezőgazdasági Garanciaalap. etr: egységes támogatási rendszer. EUMSZ: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Euratom: Európai Atomenergia-közösség. Eurostat: Az Európai Unió statisztikai hivatala. Feladata, hogy az egyes országok és régiók összehasonlítását lehetővé tevő európai szintű statisztikákat biztosítson az Unió számára. Kedvezőtlen adottságú területek: Az ilyen területeken természeti hátrányok miatt nehezebb mezőgazdasági termelést vagy tevékenységet folytatni. Kérődző: Olyan állat, amelynek egynél több gyomra van, és amely a lenyelt táplálékot újra felöklendezi, hogy tovább rágja. Marha- és borjúhús: Az egyévesnél fiatalabb szarvasmarha húsának elnevezése borjúhús, míg az egyéb szarvasmarha húsának elnevezése marhahús. SBCS: Húshasznú borjúkra vonatkozó skót támogatási rendszer. SEC: Főtitkárság: a Bizottság belső dokumentumai. Támogatásra jogosult juh- és kecskefélék: „Anyajuh”: minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egyéves, valamint „anyakecske”: minden olyan, a kecske fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egyéves. Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatásokat ezért csak nőivarú juh- és kecskefélékre fizetik ki.


7

ÖSSZEFOGLALÓ I. A korábban a mezőgazdasági termékek adott termeléséhez kapcsolódóan („termeléshez kötött” módon) nyújtott közvetlen agrártámogatást a 2003. évi KAPreformot követően, az etr (egységes támogatási rendszer) bevezetésétől fogva már nem a termeléshez kapcsolódóan kellett kifizetni (vagyis függetlenítették azt). II. A támogatások teljes függetlenítésére való azonnali áttérés esetleges negatív hatásainak korlátozása érdekében azonban a reform előirányzott néhány kivételt a teljes függetlenítés alól, amennyiben egyes veszélyeztetett régiókban fenntartotta a termelést, egyegy mezőgazdasági termelésfajta folytatásával pedig környezeti előnyöket biztosított. A tagállamok „az etr részleges végrehajtása” elnevezésű lehetőség kere tében továbbra is alkalmazhatták a korábban létező, anyatehénre, anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási rendszereket, valamint a termeléshez kötött, egyéb különleges (az ún. 69. és 68. cikk szerinti) támogatási intézkedéseket. A 2020-ig terjedő időszak közös agrárpolitikájára vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslatok 1 biztosítják annak lehetőségét, hogy a tagállamok önkéntes termeléshez kötött támogatást nyújtsanak. III. A Számvevőszék a következő kérdések re kereste a választ: Az etr részleges végrehajtása keretében az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó közvetlen támogatások: a) a t a g á l l a m o k l e g i n k á b b é r i n t e t t r é g i ó i r a irányulnak-e? b) eredményesek-e adott termelésfajták fenntartása s ezáltal a negatív társadalmi, gazdasági és környezeti hatások kiiktatása terén? c) Megfelelő-e e támogatások esetében a Bizottság és a tagállamok által végzett monitoring és értékelés? 1

COM(2011) 625 végleges, 2011.10.12.


8

ÖSSZEFOGLALÓ IV. A Számvevőszék megállapítása szerint az ellenőrzött támogatási rendszerek a lehetségesnél gyengébb hatást fejtenek ki, mert nem úgy tervezték meg őket, hogy a leginkább érintett régiókra és mezőgazdasági területekre irányuljanak. V. A Számvevőszék nem talált döntő bizonyítékot arra nézve, hogy a kevés gazdasági alternatívával rendelkező régiókban az ellenőrzött támogatási rendszerek általában véve eredményesebben tartanák fenn a termelést – és ezáltal a gazdasági tevékenységet –, illetve több környezeti előnnyel járnának, mint az – egyéb uniós és tagállami finanszírozású intézkedésekkel párosuló – termeléstől függetlenített támogatás. VI. Hiányosságok mutatkoznak emellett a Bizottságnál és a tagállamok nál a fő teljesítménymutatók monitoringjában és a támogatási rendszerek végső társadalmi és környezeti hatásainak értékelésében; kevés az összhang a hasonló célkitűzéseket követő egyéb intézkedésekkel.

VII. Amennyiben a Tanács és az Európai Parlament elfogadja a Bizottság azon javaslatát, hogy 2013 után is folytatódjon az önkéntes termeléshez kötött támogatás, a Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság: a) az ezen ágazatoknak szánt, termeléshez kötött köz vetlen támogatási rendszereket egészítse ki támogatás-összpontosítási követelményekkel; b) a tagállamokkal együttműködve pontosítsa, hogy mely típusú gazdálkodási tevékenységek révén tartható fenn leginkább a termelés, figyelembe véve az ebből következő társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat; c) határozza meg a tagállamoktól elvárt monitoringkö vetelményeket és -intézkedéseket, és hozzon létre egy olyan állandó monitoringkeretet, amely számot ad a tagállamok állattenyésztési ágazataira kifizetett valamennyi közvetlen támogatásról;  d) a tagállamokkal együttműködve végezzen átfogó értékelést a különböző támogatási rendszerek hatásáról az ágazatokra nézve, a gazdaságok versenyképességének javítása érdekében.


9

BEVEZETÉS MARHA- ÉS BORJÚHÚSÁGAZAT, ILLETVE JUH- ÉS KECSKEHÚSÁGAZAT AZ EURÓPAI UNIÓBAN

1.

2.

2

A marha- és borjúhúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat (a továbbiakban: marhahúságazat, illetve juh- és kecskehúságazat) kiemelkedő fontosságú az Unió mezőgazdasága számára. Az Unió a világ marhahústermelésének csaknem 12%-át jelentő, közel 8 millió tonna levágott szarvasmarhával a világ harmadik legnagyobb marha- és borjúhústermelője 2. Az Unióban előállított marhahús egyharmadát 3 borjakat ellő és tápláló „anyatehenek” tartására szakosodott marhahústermelők állítják elő közvetlenül. Az anyatehén-állományokat általában külterjes legeltetési rendszerben takarmányozzák, és utódaikat a leválasztást követően vagy közvetlenül levágási célra adják el, vagy olyan más szakembereknek értékesítik, akik a levágás előtt intenzívebb termelési rendszerben hizlalnak szarvasmarhaféléket. A legfrissebb adatok szerint az Unió anyatehénállománya 2000 és 2010 között 12,4 millió egyed körül stabilizálódott 4. A juh- és kecskehúságazatban a korábbi években valamivel 1 millió tonna felett stabilizálódott termelés 2009-ben 804 000 tonnára csökkent. Az uniós állomány mintegy 81 millió juhból (számuk 2008-ban még 91 millió volt) és 13 millió kecskéből áll.

A MARHAHÚSÁGAZATNAK, VALAMINT A JUH- ÉS KECSKEHÚSÁGAZATNAK NYÚJTOTT KÖZVETLEN UNIÓS TÁMOGATÁSOK

3.

A marhahúságazatban, valamint a juh- és kecskehúságazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelők hagyományosan különféle közvetlen uniós támogatásokban részesülnek. Ezen ágazatok támogatásának elsődleges célja a termelés fenntartása „különösen azokon a területeken, ahol ennek nincs alternatívája” és „ahol e termelés fontos a helyi gazdaság szempontjából” 5 . A közvetlen uniós támogatásra való jogosultsághoz a mezőgazdasági termelőknek támogatási jogokkal (egyéni kvótákkal) kellett rendelkezniük, amelyeket részükre kérelemre osztottak ki az egyes tagállamok számára előírt mennyiségi korlátozások figyelembevételével.

4.

Az ezen ágazatokban tevékenykedő mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások magukban foglalják többek között az anyatehenekre, valamint az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó alap- és kiegészítő jövedelemtámogatást 6. Ezeknek az állatlétszám-alapú 7 jövedelemtámogatásoknak az a céljuk, hogy fenntartsák az olyan utódokat (borjakat vagy bárányokat) ellő haszonállatok számát, amelyek azután ellátják a feldolgozóipart (a szakosodott hizlalólétesítményeket és vágóhidakat).

Agriculture in the European Union - Statistical and economic information 2010 [Mezőgazdaság az Európai Unióban – Statisztikai és gazdasági információk, 2010], Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. 3

Az Unió egészét tekintve az előállított marhahúsnak mintegy kétharmada közvetlenül vagy közvetve tejelő állományokból származik, amely az ellenőrzés hatókörén kívül eső ágazat. 4

Forrás: Eurostat.

5

Lásd például: a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1999.6.26., 21. o.) (12) preambulumbekezdése, amely arról rendelkezik, hogy „[…] időszerű, hogy a tagállamok kapcsolatot létesíthessenek az érzékeny helyzetű zónák vagy körzetek és az anyatehéntartás között olyan értelemben, hogy fenntartsák ezt a termelési formát, különösen azokon a területeken, ahol ennek nincs alternatívája”. A juh- és a kecskehús tekintetében a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 2001. december 19-i 2529/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 341., 2001.12.22., 3. o.) (11) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezett: „Kapcsolatot kell teremteni az érzékeny övezetek vagy körzetek, valamint a juh- és kecsketenyésztés között annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ilyen termelés fenntartását, különösen azokon a területeken, ahol e termelés fontos a helyi gazdaság szempontjából.” 6

A marhahúságazatnak nyújtható támogatások mértékét az 1254/1999/EK rendelet állapította meg. A juhés a kecskehúságazatnak nyújtható közvetlen támogatásokat a 2529/2001/EK rendelet állapította meg. 7

Az állomány egyedeinek számán alapuló.


10

5.

A 2003. évi KAP-reform a mezőgazdasági kifizetések terén bevezette a támogatások függetlenítésének fogalmát8 (vagyis ettől kezdve egy támogatás kifizetésének már nem feltétele egy adott termelés megléte), illetve a közvetlen uniós támogatás egy új rendszerét: az egységes támogatási rendszert (etr). A függetlenítés alóli kivételként a tagállamok – amen�nyiben megítélésük szerint az etr-re való áttérés következtében fennállt a mezőgazdasági piacok zavarának vagy a termelés beszüntetésének kockázata – dönthettek úgy is, hogy egyes ágazatokban 9 a közvetlen támogatások bizonyos hányadát a meglévő formájukban – azaz az etr részleges végrehajtása 10 formájában – tartják fenn.

6.

Nyolc tagállam úgy határozott, hogy él a lehetőséggel, és az anyatehenek, illetve az anyajuhok és anyakecskék esetében megtartja a közvetlen támogatásokat az etr részleges végrehajtása keretében (lásd: 1. táblázat). Az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatások tekintetében engedélyezték, hogy azok teljes mértékben a termeléshez kötöttek maradjanak, vagyis azokat továbbra is a reform előttihez hasonló módon lehetett kifizetni. Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatások esetében a termeléstől 50%-ban való függővé tétel azt jelentette, hogy a továbbiakban a 2001-es rendszer keretében rendelkezésre álló éves pénzügyi keretösszegeknek csak a fele volt termeléshez kötött kifizetés 11 (a legkülső régiók 12 esetét kivéve, ahol a támogatások 100%-a termelésfüggő).

1. TÁBLÁZAT

AZ ANYATEHÉNRE, ILLETVE AZ ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOKAT TOVÁBBRA IS A TERMELÉSHEZ KÖTŐ TAGÁLLAMOK 13

Tagállam

Ágazat

Ausztria, Belgium

Anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás

Dánia, Finnország, Szlovénia

Anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás

Franciaország, Portugália, Spanyolország

Anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás, valamint anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás

Jövedelemtámogatás összege ο ο 200 EUR/anyatehén; legfeljebb 50 EUR kiegészítő jövedelemtámogatás ο ο 10,50 EUR/anyajuh; 3,50 EUR kiegészítő jövedelemtámogatás és 8,40 EUR/anyakecske1

Kivéve azokat az eseteket, amelyekben a kedvezményezettek száma a támogatások függetlenítését követően jóval alacsonyabbá vált, lehetővé téve ezáltal az egy mezőgazdasági termelőre jutó támogatás mértékének növekedését. 1

8

A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.). 9

Többek között a marha hús-, valamint a juh- és kecskehúságazatban. 10

Az egységes támogatási rendszer 2005. január 1-jén lépett hatályba. A tagállamok dönthettek úgy, hogy az etr-t csak egy (2005. december 31-én, illetve 2006. december 31-én véget érő) átmeneti időszak után alkalmazzák, amennyiben ezt különleges mezőgazdasági feltételek indokolták. Az etr részleges végrehajtására vonatkozó lehetőség alkalmazásának jogalapját az 1782/2003/EK rendelet 64–68. cikke teremtette meg. 11

A mezőgazdasági termelőknek a referencia-időszak során (általában 2000–2002 között) kifizetett átlagos összegeket az egyes tagállamok által választott jogosultságszámítás lehetősége szerint vették figyelembe az etr kiszámításakor. 12

A tagállamok részét képező, Európán kívül elterülő régiók, amelyek teljes jogú részei az Uniónak. Kilenc ilyen régió van: hat francia, két portugál és egy spanyol. 13

Spanyolország, Franciaország és Szlovénia a 2010-es naptári évben függetlenítette a juhokra és kecskékre vonatkozó támogatást, míg Dániában a függetlenítésre a 2012-es naptári évben került sor.


11

7.

2008-ban a KAP-reform „állapotfelmérés” néven ismert félidős felülvizsgálatának keretében a Bizottság – az 1. háttérmagyarázatban kifejtett érvekre alapozva – azt javasolta 14, hogy folytatódjon a támogatások célirányos, szelektív függetlenítése.

8.

Ennélfogva az „állapotfelmérést” követő 2009-es jogszabály 15 hatálybalépésekor a hústermelő ágazatoknak nyújtott közvetlen támogatások további függetlenítésére került sor 16 . Nem történt azonban változás az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövede lemtámogatások esetében, mivel azok a tagállamok, amelyek 2003-ban az etr részleges végrehajtását választották ezen ágazatok tekintetében, továbbra is élhettek ezzel a lehetőséggel, a források regionális szükségleteken alapuló elosztására helyezve a hangsúlyt 17 . Ezenkívül a két ágazatnak nyújtható támogatási lehetőségek két olyan intézkedéssel bővültek, amelyek adott gazdálkodási és agrártevékenység-típusokhoz kötődnek (lásd: 2. háttérmagyarázat).

14

SEC(2008)1885, 2008. május 20., 44. és 50. o. 15

A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.), hatálybalépés: 2009. január. 16

A marhahúságazatban a vágási támogatást és a hímivarú állatokra nyújtott különleges támogatást legkésőbb 2012. január 1-jéig függetleníteni kellett a termeléstől. 17

A 73/2009/EK rendelet (34) preambulumbekezdése: „[…] az anyatehén-, a juh- és a kecskehúságazat esetében a mezőgazdasági termelés minimális szintjének fenntartása továbbra is fontos lehet egyes régiók mezőgazdasága szempontjából, különösen azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági termelők számára nem léteznek más gazdasági lehetőségek.”

1. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

A BIZOTTSÁG ÉRVEI AZ ETR RÉSZLEGES VÉGREHAJTÁSÁNAK FOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓAN AZ ELLENŐRZÖTT ÁGAZATOKBAN „[...] a közelmúltbeli reformok léptéke és több ágazat etr-be való integrálása a termeléstől részben függő támogatást kevésbé relevánssá teszi, és gyakran megakadályozza a mezőgazdasági termelők versenyképesebbé és piacorientáltabbá válását. Ráadásul a nem jövedelmező ágazatok esetében ezek a termelők alacsonyabb összegű kifizetésekkel rosszabbul járhatnak, mint a termeléstől teljesen függetlenített kifizetésekben részesülő termelők 18 . Emellett a termeléshez kötött támogatásban továbbra is részesülő termelőknek párhuzamosan mind a termeléshez kötött, mind a termeléstől függetlenített rendszerekkel is van dolguk, ami bonyolultabb, adminisztratíve költségesebb, és nem jár jövedelmi előnnyel. A fent említett okok miatt célszerű lenne a termeléstől való teljes függetlenítésre való áttérés. Mindazonáltal [...] néhány egyedi esetben fontos fenntartani a mezőgazdasági termelés egy minimális szintjét, mert ettől függhet a kevés gazdasági alternatívával rendelkező régiókban folytatott gazdasági tevékenység fenntartása, a feldolgozó iparágak ellátása megfelelő nyersanyaggal, illetve környezeti előnyök biztosítása.” 18

Ez az érv már felvetődött a 2003. évi reform előtt a Tanácson belül folytatott vita során. Lásd: „CAP Reform: Explanatory note DS 222/03” [KAP-reform: Indokolás DS 222/03] című tanácsi dokumentum, Luxembourg, 2003. június 18.


12

9.

Az a jelenlegi tendencia, hogy a tagállamok ezeknél a támogatási rendszereknél élnek az etr részleges végrehajtásának lehetőségével, a támogatásoknak az etr-be való integrálása irányába mutat. Ez azt jelenti, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik korábban az ellenőrzött támogatási rendszerek keretében részesültek kifizetésben, immár jogosultak arra, hogy az etr keretében részesüljenek támogatásban – anélkül, hogy továbbra is állatokat kellene tartaniuk. Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást a tagállamok többségében már függetlenítették a termeléstől, vagy tervezik annak függetlenítését, míg Franciaország 2010-től részlegesen függetlenítette az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatást a termeléstől. Ennek következtében a részleges végrehajtási intézkedések szerinti éves összegek a 2006-ban (az összes tagállam etr-re való áttérésének évében) felmerült több mint 2 milliárd euróról 2011-re valamivel több mint 1 milliárd euróra csökkentek (lásd: 2. táblázat).

A 2013 UTÁNI KAP-RA VONATKOZÓ JOGALKOTÁSI JAVASLATOK

10.

19

A Bizottság javaslata – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról – COM(2011) 625 végleges/2, 2011. október 19. A IV. cím 1. fejezete bizonyos ágazatoknak – többek között a juh- és kecskehúságazatnak, valamint a marha- és borjúhúságazatnak – legfeljebb az éves nemzeti felső határok 5%-a erejéig, egyedi esetekben pedig ennél nagyobb mértékben is nyújtható, termeléstől függő önkéntes támogatás lehetőségeit ismerteti.

A Bizottság által a 2013 utáni KAP-ra vonatkozóan elfogadott jogalkotási javaslat többek között új szabályokat állapított meg a KAP keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó közvetlen kifizetésekre nézve 19 . E javaslat 38. cikkének (2) bekezdése szerint „termeléstől függő támogatás csak egy tagállam azon ágazatainak vagy régióinak nyújtható, ahol olyan meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok bizonyos nehézségekkel küzdenek, amelyek gazdasági és/vagy társadalmi és/vagy környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságúak”. Ennélfogva a marhahúságazatban, valamint a juh- és kecskehúságazatban a termeléstől függő önkéntes támogatás továbbra is engedélyezett lenne, megőrizve ezáltal az ellenőrzött támogatási rendszerekhez hasonló közvetlen támogatások lehetőségét.


A 2009-ES RENDELETBEN BEVEZETETT KÉT ÚJ INTÉZKEDÉS A 73/2009/EK rendelet 63. cikke: a tagállamok eltérést alkalmazva a korábban termeléshez kötött támogatásként kifizetett pénzeszközöket felhasználhatják támogatási jogosultságok létrehozására vagy e jogosultságok értékének növelésére olyan gazdálkodási tevékenységek esetében is, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a korábban termeléshez kötött támogatáshoz. A 73/2009/EK rendelet 68. cikke lehetővé tesz kompenzációs intézkedéseket a tej-, a marha- és borjúhús, a juh- és kecskehúságazatban, valamint a rizságazatban a gazdasági szempontból veszélyeztetett vagy környezeti szempontból érzékeny területeken, vagy a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusai tekintetében. A tagállamok a nemzeti felső határuk 10%-át termeléshez kötött különleges támogatási rendszerekre különíthetik el az ezen ágazatokban folytatandó gazdálkodásra. Ez a lehetőség felváltotta és kibővítette az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkében foglalt rendelkezések alapján korábban rendelkezésre álló, termeléshez kötött támogatás nyújtásának lehetőségeit.


13

2. TÁBLÁZAT

AZ ELLENŐRZÖTT TÁMOGATÁSI RENDSZEREK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ALAKULÁSA

(EUR) Jövedelemtámogatás

2011-es előirányzatok

2010-es előirányzatok

2009-es hozam

2006-os hozam

Anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás

952 000 000

1 162 000 000

1 153 141 941

1 257 884 680

Anyatehénre vonatkozó kiegészítő jövedelemtámogatás

51 000 000

52 000 000

51 723 556

62 112 145

1 003 000 000

1 214 000 000

1 204 865 497

1 319 996 825

22 000 000

258 000 000

232 868 953

691 666 492

7 000 000

78 000 000

72 391 238

215 169 838

A juh- és kecskeágazatban folyósított kiegészítő kifizetések

-

-

-

-

Részösszeg (b)

29 000 000

336 000 000

305 260 191

906 836 330

ÖSSZESEN [ (a) + (b) ]

1 032 000 000

1 550 000 000

1 510 125 688

2 226 833 155

Részösszeg (a) Juh- és kecskefélék Juh- és kecskefélékre vonatkozó kiegészítő jövedelemtámogatás


14

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE

11.

12.

Az ellenőrzés az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási rendszereket vizsgálta. Az ellenőrzés a 2003-as reform végrehajtását közvetlenül megelőző évtől (azaz 2005-től) 2010-ig terjedő időszakot ölelte fel (a 2010. évet is beleértve). Az ellenőrzés általános kérdése a következő volt: Az etr részleges végrehajtása keretében az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó közvetlen támogatások: a)

a tagállamok leginkább érintett régióira irányulnak-e?

b)

eredményesek-e adott termelésfajták fenntartása s ezáltal a negatív társadalmi, gazdasági és környezeti hatások kiiktatása terén?

c)

Megfelelő-e e támogatások esetében a Bizottság és a tagállamok által végzett monitoring és értékelés?

AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZERE

13.

Az ellenőrzés során a Bizottságnál (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságon) és a támogatási rendszereket fenntartó négy tagállamban 20 került sor helyszíni vizsgálatokra, míg két tagállamban 21 az ellenőrök dokumentáció-áttekintéssel vizsgálták az említett ágazatokban bekövetkezett fejleményeket. A Számvevőszék tényfeltáró látogatásokat tett ezenkívül két olyan tagállamban is, amely teljes körűen végrehajtotta az etr-t 22 , azzal a céllal, hogy összehasonlítsa a marhahús-, valamint a juh- és kecskehúságazat fejlődését azokban a tagállamokban, amelyek nem tartották fenn az ellenőrzött támogatási rendszereket.

14.

Az ellenőrzési bizonyítékok a következő forrásokból származnak: a)

a Bizottság monitoringeljárásainak, valamint a két ágazatot érintő jogalkotási javaslatok előkészületi munkájára vonatkozó ügyiratoknak a felülvizsgálata, értékeléseket és egyéb tanulmányokat is ideértve;

b)

az illetékes tagállami közigazgatási hatóságokkal szervezett találkozók, valamint a mezőgazdasági termelők képviselőivel folytatott beszélgetések mindkét ágazatban;

c)

az arra vonatkozó tagállami elemzés – és alátámasztó bizonyítékok – minőségi vizsgálata, hogy alkalmasak-e az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatások arra, hogy bizonyos régiók – és különösen a mezőgazdasági termelők számára más gazdasági alternatívákat nyújtani nem tudó régiók – agrárgazdaságán belül fenntartsák a mezőgazdasági termelés minimális szintjét 23;

20

Belgium, Spanyolország, Franciaország és Portugália. 21

Ausztriában és Finnországban. Nem került sor külön ellenőrzésre Szlovénia vonatkozásában, amely 2010-ben függetlenítette a támogatásokat a termeléstől, és Dánia vonatkozásában sem, amely úgy döntött, hogy csak 2012-ig tartja fenn az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást. 22

Írországban és az Egyesült Királyságban (Angliában és Skóciában). 23

Az etr bevezetése előtti és utáni tendenciákra épülő „fenntartás” referenciahelyzete.


15

d)

helyszíni látogatás számos végső kedvezményezettnél: gazdaságuk helyzetének és annak megvitatása, hogy a támogatási rendszerek milyen hatást gyakoroltak termelési döntéseikre;

e)

a termelés, valamint a társadalmi és a környezeti hatások tekintetében érvényesülő korábbi tendenciák elemzése az ellenőrzött tagállamokban, továbbá összehasonlítás az etr teljes körű végrehajtását alkalmazó tagállamokkal, illetve az ágazatokra irányuló, tagállami vagy uniós különleges intézkedésekkel;

f )

a megfelelő tanulmányok és statisztikák felülvizsgálata és elemzése.


16

MEGÁLLAPÍTÁSOK A TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ÖSSZPONTOSÍTÁSA A LEGINKÁBB ÉRINTETT TAGÁLLAMI RÉGIÓKRA

15.

Az ellenőrzött támogatási rendszerek megtartását az indokolta, hogy a nehézségekkel küzdő régiókban és az érzékeny ágazatokban – például a marhahúságazatban, valamint a juh- és kecskehúságazatban – a kellően összpontosított intézkedések enyhíthetik a termelés beszüntetésének és az abból következő társadalmi, gazdasági és környezeti hatásoknak a kockázatát. Az ellenőrzés értékelte, hogy a Bizottság és a tagállamok kellően elemezték és jól határozták-e meg, hogy melyek a tagállamok leginkább érintett régiói, vagyis a területükön lévő olyan veszélyeztetett régiók és mezőgazdasági területek, ahol a termelés beszüntetésének káros hatásai lennének, illetve azt, hogy a támogatási rendszereket úgy alakították-e ki, hogy el tudják érni az ottani állattenyésztőket.

24

Azaz a 73/2009/EK rendelet 111. cikkének (1) bekezdésében ismertetett, anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás, valamint 101. cikkének (1) bekezdésében ismertetett, anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatás.

A LEGTÖBB FORRÁSRA NEM VONATKOZNAK MEGFELELŐ TÁMOGATÁSÖSSZPONTOSÍTÁSI RENDELKEZÉSEK

16.

E támogatási rendszerek a jellegükből, valamint az általuk támogatott mezőgazdasági tevékenység (azaz a szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan földterületen általában az állatok külterjes legeltetésével folytatott mezőgazdasági tevékenység) jellegéből adódóan már valamilyen mértékben összpontosítják a forrásokat. Határozott és kielégítő támogatás-összpontosítási rendelkezések hiányában azonban a közvetlen támogatásnak lehet olyan hatása, hogy más, intenzívebb állattenyésztési módszereket támogat.

17.

A Bizottság a támogatási rendszerekre vonatkozó végrehajtási rendelkezésekbe nem vett fel olyan regionális követelményt, amely kifejezetten oda összpontosítaná a támogatást, ahol az a legeredményesebb lenne. Ennek következtében a jelenlegi formában végrehajtott támogatások hatását gyengíti az, hogy minden tagállamra kiterjednek. A két ellenőrzött ágazat költségvetésben előirányzott forrásainak 90%-át meghaladó támogatásfajtái, vagyis az anyatehénre és az anyajuhra vonatkozó alap-jövedelemtámogatások 24 jogosultsági feltételei nem olyanok, hogy kifejezetten a tagállamok veszélyeztetett régióit céloznák.


17

A TÁMOGATÁSI RENDSZEREK CÉLIRÁNYOS ALKOTÓELEMEI KORLÁTOZOTTAK VAGY ELTŰNŐFÉLBEN VANNAK

18.

A jelenlegi támogatási rendszereknek vannak olyan alkotóelemei, amelyek kifejezetten valamilyen célra irányulnak: ilyen az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás, az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó kiegészítő jövedelemtámogatás, valamint az anyatehénre vonatkozó kiegészítő jövedelemtámogatás. Ezek az alkotóelemek azonban nem megfelelően összpontosulnak a mezőgazdasági régiókra, vagy a pénzügyi értékük korlátozott. Ezenkívül ezeket integrálják az etr-be.

19.

Az anyakecskére vonatkozó alap-jövedelemtámogatásra való jogosultság feltételei 25 a mezőgazdasági termelőknek szánt közvetlen támogatást olyan konkrét területekre irányítják, ahol a termelés megfelel bizonyos kritériumoknak. A viszonylag nagy kecskeállományokkal rendelkező tagállamok azonban úgy döntöttek, hogy az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást teljes mértékben integrálják az etr-be, ami csökkenti e támogatás összpontosításának lehetőségeit (lásd: 3 háttérmagyarázat).

20.

Az „anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás” bizonyos régiókra és adott gazdálkodási gyakorlatokra irányul. 26 Kizárólag ez a jövedelemtámogatás fizetendő „a mezőgazdasági termelőknek azokon a területeken, ahol a juh- és kecsketenyésztés hagyományos tevékenység, vagy jelentős mértékben hozzájárul a vidék gazdaságához”. Ez a jövedelemtámogatás azonban, amely 2006-ban 215 millió eurót tett ki, eltűnőfélben van, mivel általában teljes egészében az etr-be integrálják 27. A 2010-es naptári évre tulajdonképpen csak Portugália és Finnország tartotta meg ezt a jövedelemtámogatást termeléshez kötöttként.

25

A 73/2009/EK rendelet 101. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint. 26

A 73/2009/EK rendelet 102. cikke. 27

A rendelet 50%-os függetlenítést ír elő az etr végrehajtásának első évétől; a szóban forgó ágazatoknak nyújtott támogatások termeléstől való teljes függetlenítését írja elő Franciaországban és Spanyolországban 2010-től.


EGYES TAGÁLLAMOK KIIKTATTÁK AZ ELLENŐRZÖTT TÁMOGATÁSI RENDSZEREK KÜLÖN CÉLRA IRÁNYULÓ ALKOTÓELEMEIT Az 1,3 milliót meghaladó egyedszámú (az Unióban tenyésztett kecskefélék 10%-át jelentő) kecske populációval rendelkező Franciaország úgy döntött, hogy az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást 2006-tól, az anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatást pedig 2010-től teljes egészében az etr-be integrálja. A teljes uniós kecskeállomány 22%-át tenyésztő Spanyolország 2010-től szintén teljes mértékben függetlenítette a jövedelemtámogatásokat. Az Unió legnagyobb kecsketenyésztő (a teljes kecskeállománynak mintegy 38%-ával rendelkező) országa, Görögország úgy döntött, hogy az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást a bevezetésekor teljes egészében az etr-be integrálja.


18

21.

Az anyatehénre vonatkozó kiegészítő jövedelemtámogatás – azáltal, hogy a konvergenciarégiókhoz 28 kapcsolódik – szintén magában foglal támogatás-összpontosítási rendelkezést. Ezek a régiók azonban nem feltétlenül minősülnek olyan mezőgazdasági régióknak, ahol az anyatehéntartás kifejezetten összefüggésbe hozható adott társadalmi és környezeti hatásokkal. Az anyatehénre vonatkozó kiegészítő jövedelemtámogatás 2010-ben 51 millió eurót tett ki (míg 2006-ban 62,1 millió EUR volt), ami az ellenőrzött támogatási rendszerekre vonatkozóan a teljes összeg 5%-át jelenti. Az intézkedésenként és tagállamonként részletezett összegek az I. mellékletben találhatók.

28

Vagyis az uniós strukturális alapok elosztásánál alkalmazott, a „konvergencia” célkitűzés szerinti – a NUTS (statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) 2. szintjének megfelelő – régiókhoz, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-25 tagállamainak 75%-át. 29

SEC(2008)1885, 2008. május 20., 50. o. 30

A TÁMOGATÁSI RENDSZEREK EREDMÉNYESSÉGE ADOTT TERMELÉSFAJTÁK FENNTARTÁSA S EZÁLTAL A NEGATÍV TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK KIIKTATÁSA TERÉN

22.

23.

A támogatási rendszerek célja az volt, hogy fenntartsanak egy bizonyos termelési szintet a veszélyeztetett régiókban, és így kiiktassák a támogatások termeléstől való függetlenítése miatti szerkezetátalakítással járó negatív társadalmi, gazdasági és környezeti következményeket 29 . Ezek a célok továbbra is relevánsak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó KAP keretében előterjesztett bizottsági jogalkotási javaslatokban 30. Az ellenőrzés következésképpen azt vizsgálta, hogy az ellenőrzött tagállamokban jelentős eltérések voltak-e a két ágazatbeli tendenciákban azokhoz a tagállamokhoz képest, amelyek a jövedelemtámogatásokat teljes egészében integrálták az etr-be, valamint azt, hogy bármely eltérés tulajdonítható-e az ellenőrzött támogatási rendszereknek.

Eszerint a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a tagállamok döntéseit (azaz a 2013 utáni KAP-ra vonatkozó jogalkotási javaslatok 39. cikkének (3) bekezdésében vagy – adott esetben – 39. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett döntéseket) abban az esetben, ha az érintett régióban vagy ágazatban az adott igények egyike jelentkezik. 31

Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban. 32

Írországban és az Egyesült Királyságban.

NINCS MEGGYŐZŐ BIZONYÍTÉK ARRA VONATKOZÓAN, HOGY AZ ELLENŐRZÖTT TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ERŐTELJESEN BEFOLYÁSOLNÁK AZ ÁLLATOK SZÁMÁNAK ÁLTALÁNOS ALAKULÁSÁT

24.

Az etr-t részlegesen végrehajtó tagállamokban az anyatehenek száma 2005 és 2010 között enyhén (2%-kal) növekedett 31, míg ez a szám a termeléstől függetlenített támogatást alkalmazó tagállamokban 6%-kal csökkent 32 . Az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás azonban nincs látható befolyással az anyatehenek számának általános alakulására az egyes tagállamokban.


19

25.

Az etr részleges végrehajtását alkalmazó, az összes anyatehén nagyjából 32%-át tenyésztő Franciaországban például az állomány 2001 és 2004 között megfogyatkozott, 2004 óta azonban az anyatehenek száma növekedni kezdett, és 2008 óta viszonylag egyenletes maradt (lásd: 1. ábra). A 2001–2004 közötti időszakban az állománycsökkenés annak ellenére következett be, hogy léteztek az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatások és a marhahúságazatnak nyújtott egyéb közvetlen támogatások.

26.

Ezzel szemben Németországban, amely az ellenőrzött támogatási rendszereket teljes mértékben függetlenítette a termeléstől, és a teljes anyatehén-állománynak nagyjából 6%-ával rendelkezik, csökkenő tendencia mutatkozott 2000-től 2004-ig, amikor az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatásokat még igénybe lehetett venni. Azóta az anyatehenek száma állandósult, illetve lassabb ütemben csökkent, még az etr teljes körű végrehajtása után is.

1. ÁBRA

AZ ANYATEHENEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT A meglévő anyatehenek számának alakulása – Franciaország (2000–2010)

A meglévő anyatehenek számának alakulása – Németország (2000–2010)

4 150 4 100

1 000 egyed

1 000 egyed

4 250 4 200

4 050 4 000 3 950 3 900 3 850

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

840 820 800 780 760 740 720 700 680 660 640

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Forrás: az EUROSTAT adatai alapján.


20

27.

A juhfélék számának régóta tartó csökkenése nem módosít jelentősen ezen a tendencián az etr-t 2005 óta teljes körűen vagy részlegesen végrehajtó tagállamok esetében. Annyira markáns csökkenésről van szó, hogy azt az ellenőrzött támogatási rendszerek keretébe tartozó, az 1990-es évek óta igénybe vehető jövedelemtámogatások sem tudták növekedésbe fordítani (lásd: 2. ábra). A kecskefélék száma az etr-t teljes körűen és részlegesen végrehajtó tagállamokban egyaránt stabil maradt.

28.

Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatások 50%-át továbbra is a termeléstől függővé tevő hat tagállam közül négy 33 úgy döntött, hogy a támogatásokat teljes mértékben az etr-be integrálja, és helyettük a 68. cikk szerinti támogatást alkalmazza ezekre az ágazatokra. Ez arra mutat, hogy ezeket a jövedelemtámogatásokat nem találták teljesen eredményesnek (lásd: 4. háttérmagyarázat).

33

Dánia, Spanyolország, Franciaország és Szlovénia.

AZ ÁLLATOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSÁT TÚLNYOMÓRÉSZT A TAGÁLLAMONKÉNT ELTÉRŐ KÜLSŐ VAGY KÖRNYEZETFÜGGŐ TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLJÁK

29.

Az állattartáshoz kapcsolódó jövedelemtámogatások és az állatok száma közötti szoros kapcsolat hiánya arra utal, hogy az egyes tagállamokra jellemző külső vagy környezetfüggő tényezők lényegesen befolyásolják az állatok számának alakulását. E tényezők többek között a következők: a földterület alkalmassága, a piaci feltételek, a harmadik országok konkurenciájának erőssége és a fogyasztói ízlés.

2. ÁBRA

A JUH- ÉS A KECSKEFÉLÉK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A TÁMOGATÁSOKAT A TERMELÉSHEZ KÖTŐ, ILLETVE ATTÓL FÜGGETLENÍTŐ TAGÁLLAMOKBAN 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT A juh- és kecskemutató alakulása (2000=100)

120

110

100

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

90

80

70

A támogatásokat a termeléstől függővé tevő tagállamok

A támogatásokat a termeléstől függetlenítő tagállamok

EU-15

Forrás: az Eurostat adatai alapján.


21

30.

Ezek a külső és környezetfüggő tényezők összességükben olyan erőteljes hatást fejtenek ki, hogy az ellenőrzött támogatási rendszerek hatása vagy elenyészik (pozitív tényező esetén), vagy nem tudja visszafordítani a helyzetet (ha a tényező negatív). Alátámasztja ezt az állatszámok egyes tagállamokban megfigyelhető hosszú távú tendenciáira vonatkozó számvevőszéki elemzés (lásd: 5. háttérmagyarázat), valamint a Bizottság értékelései és más tanulmányok 34 is.

34

A Bizottság értékelő jelentése (2010): „Evaluation of Market Effects of Partial Decoupling” [A részleges függetlenítés piaci hatásainak értékelése], 147–150. o. Spanyol mezőgazdasági minisztérium: „Analysis for possible decoupling of bovine premiums (suckler cow premium and slaughter premium)” [A szarvasmarhafélékre nyújtott jövedelemtámogatások (az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás és a vágási támogatás) termeléstől való lehetséges függetlenítésének elemzése].


AZ ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁSI RENDSZEREKNEK AZ ETR-BE VALÓ INTEGRÁLÁSA, VALAMINT A JUH- ÉS KECSKEÁGAZATNAK NYÚJTOTT KÜLÖNLEGES KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS: EGY PÉLDA Franciaország a juhfélékre nyújtott jövedelemtámogatásokat 2010-től teljes egészében függetlenítette a termeléstől, emellett – szakmai és gazdasági kiválasztási kritériumok alapján – jobban összpontosított és célirányosabb különleges támogatási rendszert alakított ki az etr részleges végrehajtása keretében az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási rendszer felváltására. Ezt a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja keretében és az etr szerinti támogatással együtt valósította meg (azaz az etr mellett összesen mintegy 135 millió eurót fizetett ki 2010-ben). E szakpolitikai változásnak a kedvezményezettekre gyakorolt hatását a következő eset példázza: egy auvergne-i mezőgazdasági termelőnek, aki egyéb gazdasági alternatívákban szűkölködő vidéken, egy tengerszint feletti több mint 1000 méteres magasságban fekvő gazdaságban tenyésztett juhot, 15 000 euróval nőtt a támogatása 2006 (a jövedelemtámogatások részleges, az anyajuhra vonatkozóan 50%-os függetlenítése) és 2010 (a jövedelemtámogatások teljes függetlenítése és az ehhez társuló, 63. és 68. cikk szerinti különleges támogatás) között, pedig a termelése alig ingadozott ebben az időszakban: 612–653 juhot tartott.


KÜLSŐ TÉNYEZŐK ERŐTELJES HATÁSA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSRE: EGY PÉLDA Az etr részleges végrehajtását alkalmazó Portugáliában növekedett az anyatehenek száma egy 1994-es, az állattenyésztés ösztönzése érdekében a szántóföldek legelővé alakítására irányuló programnak, illetve annak köszönhetően, hogy – a tagállami anyatehénkvótát növelendő – kiosztottak 90 000 állat támogatási célú, kiegészítő jogosultságot.


22

AZ EGYÉB FELTÉTELEKHEZ NEM KÖTÖTT ÁLLATLÉTSZÁM-ALAPÚ JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOK NEM ÖSZTÖNZIK A VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSÁT

31.

A termeléshez kötött támogatás megtartása az érzékeny területeken a mezőgazdasági termelők támogatását célzó átmeneti intézkedés, amely a Bizottság szerint semmiképp nem veszélyeztetheti a reform általános céljait: a támogatások függetlenítését és a mezőgazdasági termelők piacorientáltabbá tételét. Egy olyan támogatási rendszer azonban, amely bármely más feltétel nélkül pusztán állatlétszám alapján folyósít jövedelemtámogatást, nem ösztönzi közvetlenül a mezőgazdasági termelőket versenyképességük javítására.

32.

Ezzel szemben az állatlétszám-alapú kifizetések minőségjavuláshoz kapcsolása – ahogyan azt bizonyos tagállamok (például Írország és az Egyesült Királyságban Skócia) alkalmazzák – eredményesebb, a termelés fenntartását és a kívánt piacorientáltságot egyaránt ösztönző támogatási intézkedésnek bizonyulhat. Ez a megközelítés nem hagyná figyelmen kívül azt az alapvető, a KAP állapotfelmérése keretében végzett hatásvizsgálatban kiemelt problémát sem, hogy a termeléstől részlegesen függetlenített támogatás „gyakran megakadályozza a mezőgazdasági termelőket versenyképességük javításában és a piaci orientáció megvalósításában. Ráadásul a nem jövedelmező ágazatok esetében alacsonyabb összegű kifizetésekkel rosszabbul járhatnak a részlegesen függetlenített, mint a termeléstől teljesen függetlenített kifizetésekben részesülő termelők” 35.

35

A KAP állapotfelmérése – 3. sz. feljegyzés a hatásvizsgálatról, 3. o.

NINCS ÉSZREVEHETŐ ELTÉRÉS AZ ETR-T TELJES KÖRŰEN, ILLETVE AZ AZOKAT RÉSZLEGESEN VÉGREHAJTÓ TAGÁLLAMOKBAN ÉRVÉNYESÜLŐ EGYÉB ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK KÖZÖTT

33.

Az ellenőrzött támogatási rendszerek további fenntartása azt is célozta, hogy a szóban forgó ágazatokban enyhítse a támogatások függetlenítése – azaz az etr teljes körű végrehajtása – miatti szerkezetátalakítással járó negatív társadalmi, gazdasági és környezeti következményeket. Az ellenőrzés összevetette a megfelelő közvetett mutatók (hústermelés, az egy gazdaságra jutó kedvezményezettek és állatok száma, valamint az állandó legelőként hasznosított földterület) alakulását a támogatások teljes függetlenítését alkalmazó és az etr-t részlegesen végrehajtó tagállamok esetében, annak meghatározása végett, hogy a támogatások függetlenítése keretében milyen mértékűek ezek a negatív következmények.


23

NINCS JELENTŐS ELTÉRÉS A HÚSTERMELÉS ALAKULÁSÁBAN AZ ELLENŐRZÖTT TÁMOGATÁSI RENDSZEREKET ALKALMAZÓ ÉS AZ AZOKAT NEM ALKALMAZÓ TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

34.

A hústermelés alakulása tekintetében az ellenőrzés nem állapított meg észrevehető eltérést azok között a tagállamok között, amelyek az ellenőrzött támogatási rendszereket továbbra is a termeléstől teszik függővé (vagyis mint a reform előtt), és azok között, amelyek teljes egészében integrálták ezeket a jövedelemtámogatásokat az etr-be (a hústermelés alakulása tekintetében lásd: II. melléklet). Bár az Unió marhahústermelésének csak egyharmada kapcsolható közvetlenül anyatehenekhez, ezek a tendenciák mégis arra utalnak, hogy az ellenőrzött támogatási rendszerek termeléstől való függetlenítése nem gyakorol számottevő hatást a hústermelésre.

35.

Ezeket a tendenciákat is jelentősen befolyásolják külső és környezetfüggő tényezők, többek között a gazdaságok szintjén (például fenntarthatatlan gazdaságok felszámolása, a gazdaságonkénti nagyobb állatsűrűség) és az iparág szintjén (például áruházláncok vevőként történő közvetlen piacra lépése, vágóhidak egyesítése stb.) egyaránt folyamatban lévő szerkezetátalakítás.

36.

Ezeket a környezetfüggő tényezőket példázza az, ahogyan az agrárélelmiszeripari lánc szerveződése jelentősen befolyásolja a feldolgozóipart. Portugáliában például, ahol a gazdaságok 75%-a „nagyon kicsinek” minősül, a tagállami hatóságok az ágazat termelékenységét korlátozó tényezőként észlelték, hogy a kis és elaprózott tevékenységet folytató állattenyésztők alkupozíciója gyenge a beszállítókéhoz és a vevőkéhez képest. Ezt még tetézte az is, hogy a portugáliai vágóhidak csak vágási szolgáltatást nyújtottak, ennél nagyobb szerepet nem vállaltak a húsértékesítésben. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban az etr teljes körű végrehajtását követően a tagállami hatóságok azt észlelték, hogy javul az állományok termelékenysége és a gazdaságok versenyképessége, erőfeszítések történnek az állattenyésztők piaci részesedésének és outputjának növelésére.


24

3. ÁBRA

HÚSTERMELÉS – A JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOKAT ALKALMAZÓ ÉS NEM ALKALMAZÓ TAGÁLLAMOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Eg yes ü

lt K irá

lys

ág

A szarvasmarhahús termelésének változása (2009-ben, illetve a 2003–2005 közötti időszak átlagát tekintve) 20%

a

Au sz

dia Ho ll

ág Ola

Po rt

szo

ug

áli

rsz

ors Fra n

cia

an yol o Sp

ág rsz Íro

Né m

zág

ág rsz

ág rsz eto

um lgi Be

0%

an

10% 5%

tria

15%

-5% -10% -15% -20% Termeléstől függő

Termeléstől függetlenített

lys lt K irá

a ug áli Po rt

tria Au sz

Eg yes ü

ág rsz cia o Fra n

rsz ág

an yol o Sp

ors rög Gö

rsz ág

m lgi u

Íro

0%

Be

10%

zág

ág

A juh- és kecskehús termelésének változása (2009-ben, illetve a 2003–2005 közötti időszak átlagát tekintve)

-10% -20% -30% -40% -50%

Termeléstől függő


Forrás: Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2010-es statisztikai évkönyvének B.10. táblázata alapján.


25

VALAMENNYI TAGÁLLAMBAN VANNAK HASONLÓSÁGOK BIZONYOS LÉNYEGES TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI TENDENCIÁK TEKINTETÉBEN

37.

Az ellenőrzött tagállamokban – az általános mezőgazdasági tendenciával összhangban – összességében csökkent az anyateheneket, illetve juh- és kecskeféléket tartó kedvezményezettek száma, ugyanis a kevésbé versenyképes mezőgazdasági termelők kiléptek az ágazatból. A csökkenés járhat olyan kedvezőtlen hatásokkal, mint például a gazdaságokban történő foglalkoztatás visszaesése, a vidéki közösségeknél jelentkező gazdasági következmények és a negatív környezeti hatások. E potenciális hatásokat azonban túlnyomórészt ellensúlyozta az az Unió-szerte általánosan érvényesülő tendencia, hogy növekedett a gazdaságonként tartott állatok száma (lásd: III. melléklet), és a versenyképesebb mezőgazdasági termelők átvették az ágazatból kilépők termelési tényezőinek egy részét, volumennöveléssel próbálva versenyképesebbé és jövedelmezőbbé tenni termelésüket.

38.

A minimális termelés követelményének fenntartása – amint az az ellenőrzött támogatási rendszerek esetében is történik – hozzájárulhat az olyan környezeti előnyök biztosításához, mint például a tűzveszélycsökkentés és a biológiai sokféleség javítása. A Bizottság például már azonosította a gazdálkodási tevékenység egyes olyan típusait, amelyek társadalmi és környezeti hatásokhoz kapcsolhatóak: ilyenek az állatok külterjes legeltetési rendszerei, az állatok terelése és vándorlegeltetése 36.

39.

Ugyanakkor más uniós szakpolitikai eszközök – például agrár-környezetvédelmi intézkedések vagy a kedvezőtlen adottságú területekre irányuló intézkedések, sőt uniós szabályozási követelmények 37 is – hasonló, kiegészítő szerepet töltenek be. Ezek az intézkedések is kapcsolódnak az ellenőrzött támogatási rendszerek szándékolt környezeti hatásaihoz. Ezért nem egyértelmű, hogy az ellenőrzött támogatási rendszerek – a tagállamok teljes területén történő alkalmazásuk esetén – milyen mértékben járulnak hozzá a negatív környezeti következmények kiiktatásához. Megerősíti ezt az is, hogy azokban a felkeresett tagállamokban, ahol a támogatásokat függetlenítették a termeléstől, semmi nem utalt arra, hogy az ellenőrzött támogatási rendszerek termeléstől való függetlenítése után a földterületek termelésből való kivonása nyomán széles körben jelentkeztek volna környezeti problémák.

40.

Ezenkívül vagy állandó maradt, vagy legalábbis nem csökkent drasztikusan egy másik környezeti mutató, a kérődző állatállománnyal „állandó legelőként hasznosított földterületek” nagysága (lásd: 3. táblázat) az uniós tagállamokban, akár az ellenőrzött támogatási rendszerek termeléstől való függetlenítése mellett döntöttek azok, akár nem.

36

Állatállományok szezonális átterelése egyik helyről a másikra. 37

Például a 73/2009/ EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése, amely kimondja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2003-ban állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak.


26

3. TÁBLÁZAT

AZ ÁLLANDÓ LEGELŐKÉNT BEJELENTETT ÖSSZES FÖLDTERÜLET

BEJELENTETT ÁLLANDÓ LEGELŐKÉNT HASZNOSÍTOTT TERÜLET (1000 hektár) EU-15

Változás százalékos aránya (2009-ben, illetve 2006-ban)

2009

Belgium1

459

458

- 0,2%

Dánia

225

215

- 4,4%

Spanyolország1

5 695

6 001

5,4%

Franciaország

8 103

8 106

0%

1

Ausztria

1 437

1 397

- 2,8%

1

Portugália

1 037

1 124

8,4%

Finnország

22

19

- 15,1%

16 978

17 320

2,0%

Németország

4 925

4 798

- 2,6%

Írország

4 264

4 233

- 0,7%

Görögország

2 740

2 719

- 0,8%

Olaszország

2 303

2 325

1%

Luxemburg

66

65

- 1,7%

Hollandia

813

832

2,4%

Svédország

800

713

- 11%

9 919

9 796

- 1,2%

25 830

25 481

- 1,4%

A) R észösszeg (Az etr-t részlegesen végrehajtó tagállamok)

Egyesült Királyság B) R észösszeg (Az etr-t teljes körűen végrehajtó tagállamok)

1

2006

A helyszínen felkeresett tagállamok.

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Portugália és Ausztria: csak anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatást nyújtanak, Dánia és Finnország: csak anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást nyújtanak. Portugália: a növekedés okairól lásd: 5. háttérmagyarázat.

Forrás: az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága.


27

A JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOK TERMELÉSTŐL VALÓ FÜGGETLENÍTÉSE KEDVEZŐTLENÜL BEFOLYÁSOLTA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉST A VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKEN

41.

Habár egyes esetekben a támogatási rendszerek alkalmazása kellően indokoltnak tűnik, a függetlenítés tapasztalata mégis azt mutatja, hogy ez a lépés uniós szinten általában nem változtatta meg messzemenően a termelési szerkezetet – amint ezt a Bizottság is kiemelte 38. A számvevőszéki ellenőrzés feltárta, hogy a tagállamok egyes térségeiben – például a hegyvidéki területeken vagy a kevés életképes mezőgazdasági alternatívával rendelkező térségekben – valós kockázat 39 az állattenyésztés beszüntetése, sőt egyes tagállamokban az már be is következett, amint azt a 6. háttérmagyarázat szemlélteti. Ezeken a területeken a nehéz pedoklimatikus viszonyok és az alacsonyabb jövedelmezőség miatt az egyedi termelési követelmény hiányának hatására csökken a kérődzőtenyésztés, ami viszont társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.

38

COM(2008) 306 végleges, 2008.5.20. 39

A juh- és kecsketenyésztés révén kezelhető környezeti kockázatok részletes elemzéséről lásd: a Bizottság értékelő jelentése (2007) „Study on environmental consequences of Sheep and Goat farming and of the Sheep and Goat premium system” [Tanulmány a juh- és kecsketenyésztés, illetve a juh- és kecskefélékre vonatkozó jövedelemtámogatási rendszer környezeti következményeiről], 48–64. o.


28


A TÁMOGATÁSOK TERMELÉSTŐL VALÓ FÜGGETLENÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TERMELÉSBESZÜNTETÉS A VESZÉLYEZTETETT RÉGIÓKBAN Skóciában, ahol jelentős az alacsony termelékenységű földterületek aránya 40, és amelynek a termelési alternatívái így a külterjes legeltetési rendszer keretében takarmányozott kérődzők tenyésztésére korlátozódnak, jelentősen visszaesett a kedvezményezettek száma az etr bevezetését követően. A skót hatóságok a termelés beszüntetését részben azzal magyarázták, hogy a gazdálkodásból kiszálló idősebb vagy kevésbé hatékony mezőgazdasági termelők ezután alhaszonbérletbe adták földterületüket. Az, hogy az etr bevezetése után továbbra is tartott állatok száma rohamosan csökken, környezeti gondokat okozhat, különösen Skócia sérülékeny északnyugati régiójának hátrányosabb helyzetű hegyvidéki és szigetvilági részein. A skót hatóságok tájékoztatása szerint „az egységes támogatási rendszer bevezetése óta a juhok számának csökkenése felgyorsult, az elmúlt 5 évben 14,4%-kal esett vissza. A szarvasmarhafélék száma is csökkent, 2005 és 2009 között 7,5%-kal, bár az elmúlt évben csekély mértékben, 0,8%-kal növekedett”. A nehéz helyzetben lévő területeken beszüntetett termelés kockázatára másik példa Portugália, amelynek mezőgazdasági földterületei túlnyomórészt hátrányos helyzetű régiókban találhatók. Portugáliában a juhtenyésztés jelentős része természeti problémákkal küzdő területeken vagy életképes gazdasági alternatívákkal nem rendelkező, kieső területeken folyik. 2009-ben az anyajuhra vonatkozó összes jövedelemtámogatás nagy részét (53%-át) a kedvezőtlen adottságú területként besorolt Alentejo régióban gazdálkodó kedvezményezetteknek fizették ki. Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatások 50%-ának termeléstől való függetlenítése után a tendenciák elemzése azt jelzi, hogy ebben a régióban a juh- és kecskefélékre nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek száma drasztikusabban csökkent, mint más régiókban, ami arra utal, hogy a támogatások termeléstől való függetlenítése miatti termelésbeszüntetés kockázata határozottabban jelentkezik a kevés alternatívával rendelkező hátrányos helyzetű területeken. 40

A Quality Meat Scotland „The importance of livestock production to the Scottish economy” [Az állattenyésztés jelentősége a skót gazdaság számára] című, a Macaulay Land Use Research Institute által a földterületek mezőgazdasági hasznosítási adottságairól készített besoroláson alapuló jelentése szerint Skócia földterületeinek mindössze 6%-a minősül „átlagon felüli minőségű”, s ekként szántóföldi növénytermesztésre alkalmas földterületnek. Következésképpen Skócia jelentősen függ a kérődzőtenyésztéstől, ami tükrözi földterületeinek adottságait és azok korlátozott termelési alternatíváit. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) meghatározására szolgáló európai bizottsági besorolási rendszer szerint Skócia mezőgazdasági földterületeinek közel 85%-a a KAT kategóriába tartozik; ezeken a területeken az elsődleges gazdálkodási tevékenység a kérődzőtenyésztés, ugyanis a tenyész-anyajuhok több mint 90%-át és a húshasznú tehenek 82%-át itt tenyésztik.


29

A BIZOTTSÁG ÉS A TAGÁLLAMOK MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREI

42.

A Bizottságnak és a tagállamoknak megfelelő adminisztratív eszközöket, például jól működő teljesítménymenedzsment-keretrendszere ket kell alkalmazniuk egyes előre meghatározott teljesítménymutatók monitoringjához, illetve a támogatási rendszerek társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak rendszeres értékeléséhez 41 . A két támogatási rendszert emellett megfelelően össze kell hangolni az ágazatok rendelkezésére álló egyéb támogatással.

NEM MEGFELELŐ TAGÁLLAMI SZINTŰ TELJESÍTMÉNYMONITORING

43.

Általában mindegyik felkeresett tagállam részletes információkkal rendelkezik a területén működő állattenyésztési ágazatokra és különböző agrárrégióinak mezőgazdasági helyzetére vonatkozóan. Ezek az információk azonban elszórtan találhatók meg különböző szintű szervezeti egységeknél vagy különböző ügynökségeknél, amelyek mind saját céljaikra gyűjtenek ilyen információkat.

44.

Mivel a monitoringgal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan nincs jogi követelmény, a felkeresett tagállamok többsége nem valósított meg olyan monitoringrendszert, amely az állattartáshoz kapcsolódó ellenőrzött támogatási rendszerek outputját adott végeredményekhez kötötte volna, és nem határozott meg egyedi teljesítménymutatókat az ellenőrzött támogatási rendszerekhez.

45.

A Bizottság ugyan megokolta, hogy az ellenőrzött támogatási rendszerek keretében miért marad fenn az etr szerinti intézkedések részleges végrehajtása 42, ám sem azt nem egyértelműsítette, hogy mi értendő „termelés” (például a gazdaságok, kedvezményezettek, megtartott állatok száma stb.), illetve a „feldolgozó iparágak ellátása” alatt (például borjak vagy bárányok, élősúly / hasított súly, tonna hús stb.), sem azt, hogy ez a két tényező hogyan befolyásolná a várható társadalmi-gazdasági és környezeti hatásokat.

41

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 27. cikke a következőképpen rendelkezik: „A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban.” Ezenkívül kimondja, hogy: „A költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra egyedi, mérhető, elérhető, szakszerű és időzített célkitűzéseket kell megszabni. E célkitűzések megvalósítását minden tevékenység tekintetében teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni […].” 42

Lásd: 7. bekezdés, 1. háttérmagyarázat – „a mezőgazdasági termelés minimális szintjének […] a feldolgozó iparágak megfelelő nyersanyagellátásának biztosításához […]”.


30

46.

Ebből következően ezeket a kifejezéseket nem egyformán értelmezik az ellenőrzött támogatási rendszereket végrehajtó tagállamokban, és azok nincsenek összekapcsolva a költségvetési hatóságok és a Bizottság által a támogatási rendszerek alátámasztására megállapított szükségletekkel. A tagállamok ehelyett nagyon eltérően értelmezték a támogatási rendszerek lehetséges célkitűzéseit és az eredményességük monitoringjához használható különböző közeli helyettesítőket (azaz működési célkitűzéseket) (lásd: 7. háttérmagyarázat). Ezekből az értelmezésekből azonban nem feltétlenül következnek megfelelő 43 teljesítménymutatók azon megállapított kérdéskörök kezeléséhez, amelyekre a két támogatási rendszernek irányulnia kellett, és amelyeket a Bizottság uniós szinten is nyomon követhetne.

NINCS ÁTFOGÓ ELKÉPZELÉS AZ ELLENŐRZÖTT TÁMOGATÁSI RENDSZEREKÉHEZ HASONLÓ VÁRHATÓ HATÁSSAL BÍRÓ KÜLÖNBÖZŐ INTÉZKEDÉSEKRŐL

47.

43

A teljesítménymutatóknak relevánsnak, elfogadottnak, hitelesnek, könnyen megvalósíthatónak és tartósnak kell lenniük (RACER-mutatók). 44

Az első pillér a piactámogatási intézkedéseket és az uniós termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokat foglalja magában, ideértve az etr-t is. A második pillér a vidéki közösségek fejlesztési és diverzifikálódási célú támogatását szolgáló vidékfejlesztési intézkedéseket foglalja magában.

A Bizottság által végzett monitoringtevékenységet továbbá az is korlátozza, hogy nincs olyan monitoringeszköz, amely átfogó képet adna az állattenyésztési ágazatok által különböző forrásokból igénybe vehető, egymással összefüggő támogatásokról. Ezek a támogatások a KAP első és második pillére 44 keretében, valamint tagállami forrásokból vehetők igénybe. Bár ezek az információk a Bizottságon belül különböző szinteken megvannak, gyűjtésük nem szisztematikusan történik, monitoringjuk pedig nem átfogó.


A TELJESÍTMÉNYMUTATÓK ELTÉRŐ ÉRTELMEZÉSE A TAGÁLLAMOKBAN Franciaország: Az érdekelt felek szerint a „termelést” nyomon lehetne követni a borjak száma vagy az exportált borjúhús tonnában kifejezett mennyisége alapján is, nemcsak a termelő által tartott anyatehenek számának figyelembevételével. „A feldolgozóipar ellátását” a marha-, borjú- és bárányhús élősúlyra / hasított súlyra vetített kilogrammjaként is lehetne értelmezni. A kecskeágazatban az érdekelt felek a termelt és a sajtfeldolgozó iparnak leszállított kecsketej mennyiségét alkalmazták a feldolgozóipar ellátására vonatkozó mérőszámként. Belgium: „Termelés” alatt a „Blanc-Bleu Belge” fajtához tartozó tehenek számát értették. A marhahústermelést a hasított-test-egyenérték tonnájában kiszámított „production indigène brute (PIB)” (bruttó őshonos termelés) kifejezéssel határozták meg. Kiszámításához a Belgiumban levágott állatok számához hozzáadták az exportált élő állatok számát, majd kivonták az importált élő állatok számát. Spanyolország: A tagállami hatóságok a „termelés” meghatározásához az összes állat számának, a gazdaságok számának és a termelt hús mennyiségének kombinációját vették tekintetbe. A „feldolgozóipar ellátása” mutatóhoz a házilag tenyésztett állatokból származó hasított testek és a hizlalási célú behozatal összegét használták.


31

48.

Az állattenyésztési ágazatok például jelentős összegeket kapnak a második pillér szerinti vidékfejlesztési forrásokból, konkrétan az agrár-környezetvédelmi intézkedésekből 45, és a megkérdezett érdekelt felek (tagállami hatóságok és a mezőgazdasági termelőket képviselő szövetségek) egyetértettek abban, hogy ez a támogatás kiegészítő jellegű. Emellett az anyateheneket, illetve a juh- és kecskeféléket tartó mezőgazdasági termelők termelési döntéseit jelentősen befolyásolják az első pillér keretébe tartozó egyéb szakpolitikai eszközök (például az etr kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó feltételei 46, a 68. cikk szerinti intézkedések stb.), illetve tagállami finanszírozású intézkedések (példákért lásd: 8. háttérmagyarázat)

49.

A felkeresett kedvezményezettek nem tesznek különbséget az általuk kapott támogatás különböző alkotóelemei között. A kedvezményezettek számára inkább a támogatás teljes összegének volt jelentősége termelési döntéseik szempontjából, nem pedig konkrétan valamelyik támogatási rendszernek (lásd: 9. háttérmagyarázat). Így a hasonló célokat kitűző különböző támogatási rendszerek fennállása kapcsán felmerülhet a párhuzamos finanszírozás 48 lehetősége, ami elkerülhető volna, ha a Bizottság rálátna a mezőgazdasági termelők által igénybe vehető különböző támogatási rendszereknek és azok hatásainak egészére.

45

Lásd még: Európai Bizottság (2010), Evaluation of CAP measures concerning sectors subject to past or present direct support – Lot 1: Horizontal issues: ‘Evaluation of market effects of partial decoupling’ [A korábbi vagy jelenlegi közvetlen támogatásban részesülő ágazatokra vonatkozó KAPintézkedések értékelése – 1. rész: Horizontális kérdések: A támogatások termeléstől való részleges függetlenítése által kifejtett piaci hatások értékelése], 66. o. 46

Ezek a kölcsönös megfeleltetési feltételek a földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartását és a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények betartását foglalják magukban. 47

Azaz az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével és a mezőgazdasági állami támogatásokról szóló európai bizottsági iránymutatással összhangban.


PÉLDÁK AZ ELLENŐRZÖTT ÁGAZATOKNAK SZÁNT, HASONLÓ CÉLKITŰZÉSEKET KÖVETŐ TÁMOGATÁSI RENDSZEREKRE: NÉHÁNY PÉLDA Írország: Anyatehén-állományokra vonatkozó, állatjólét-nyilvántartási és tenyésztési célú támogatási rendszer (anyatehén-jóléti célú támogatási rendszerként is ismert, termeléshez kötött támogatás). A Bizottság egyetértésével 47 tagállami szinten finanszírozott támogatási rendszer, amely jelenleg egyedenként 40 EUR (összesen mintegy 92,5 millió EUR) jövedelemtámogatást fizet az érintett húshasznú anyatehén-állomány állatjólétének és minőségének javítására. Gyepterületen legeltetett juhokra vonatkozó támogatási rendszer (a 68. cikk szerinti rendelkezéseket alkalmazó, termeléstől függetlenített támogatás). Ez egy olyan – a fel nem használt etr-előirányzatokból finanszírozott – területalapú támogatási rendszer, amely a juhok állománysűrűségéhez kapcsolódik, a támogatás mértéke eltér az alföldi és a felföldi mezőgazdasági termelők esetében, és összege anyajuhonként 10 euróra rúg (ami a rendszer hároméves időtartama alatt mintegy 54 millió eurónak felel meg). Egyesült Királyság (Skócia): Húshasznú borjúkra vonatkozó skót támogatási rendszer (SBCS) (a 69. cikk, majd később a 68. cikk alapján finanszírozott, termeléshez kötött támogatás). A legalább 75%-ban húshasznú fajtákhoz tartozó és legalább 30 napos hím- és nőivarú borjakkal rendelkező marhahústermelő szakembereknek nyújt közvetlen támogatást (2010–2013 között 119 200 000 EUR, azaz éves szinten mintegy 18–19 millió font sterling összegű kifizetés). 48

A Bizottság által használt „párhuzamos finanszírozás” kifejezés azokra a kifizetésekre utal, amelyeket ugyanazon cél elérése érdekében két vagy több támogatási rendszer keretében folyósítanak.


32


HASONLÓ CÉLOKAT MEGVALÓSÍTÓ, KÜLÖNBÖZŐ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ÖTVÖZÉSE: EGY PÉLDA A kedvezményezett az egyik ellenőrzött tagállam egy hátrányos helyzetű területén gazdálkodott, és helyszíni ellenőrzésre került sor nála. E mezőgazdasági termelő fő gazdasági tevékenysége a báránytenyésztés volt. A bárányokat hizlalásra adta el más termelőknek, vagy közvetlenül vágásra értékesítette őket. A bárányok tenyésztése abból eredt, hogy a termelő a földterületének mintegy 250 hektárnyi részén, elkerített területen 400 anyajuhot legeltetett. A mezőgazdasági termelő elmondása szerint a gazdaságban termesztett fehérjenövényeket és gabonaféléket túlnyomórészt állatai takarmányozására használta fel. 2009-ben a mezőgazdasági termelő a fiára ruházta vállalkozásának felét (200 juh átadásával). A különböző támogatási rendszerek relatív hozzájárulásának elemzése azt mutatja, hogy a juhokra vonatkozó jövedelemtámogatások nem voltak olyan jelentős pénzösszegek, hogy azok befolyásolták volna a mezőgazdasági termelő termelési döntését. Ugyanakkor a kedvezőtlen adottságú területekre irányuló és az agrár-környezetvédelmi intézkedések a regionális támogatás-összpontosítás és a környezeti eredmények tekintetében hasonló célokat tűznek ki, mint az ellenőrzött támogatási rendszerek, és jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a mezőgazdasági termelő támogatásokból befolyt összes jövedelméhez. Ráadásul az etr szerinti jövedelemtámogatásokra vonatkozó kölcsönös megfeleltetési követelmények úgy teljesültek volna a leghatékonyabban ebben a gazdaságban, ha a termelő állatokat, például juhokat legeltetett volna, és következésképpen még az anyajuhra vonatkozó támogatási rendszer által támasztott egyedi termelési követelmény hiányában is folytatta volna az állatok legeltetését.

X mezőgazdasági termelő éves mezőgazdasági támogatásának alakulása 23 576 euro

25 281 euro

12%

5%

15 129 euro

18 949 euro

25 992 euro

12 574 euro

9%

7%

5%

6%

15%

15% 21%

10%

27%

19%

1%

35% 13%

1%

22%

42%

19% 75%

33% 63% 50% 38%

37%

20%

2004

2005

Termeléstől függetlenített jövedelemtámogatás (etr) A kéknyelv-betegség esetén nyújtott kivételes pénzügyi támogatás

2006

2007

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer (második pillér) Juh- és kecskefélékre vonatkozó alap-jövedelemtámogatás

2008

2009

A kedvezőtlen adottságú területekre irányuló intézkedések (második pillér) Juh- és kecskefélékre vonatkozó kiegészítő jövedelemtámogatás


33

A TÁMOGATÁSI RENDSZEREK BIZOTTSÁGI HATÁSVIZSGÁLATÁT BIZONYOS HIÁNYOSSÁGOK HÁTRÁLTATJÁK

A BIZOTTSÁG JELENLEGI REFORMJÁT NEM TÁMOGATJA A 2008-AS ÁLLAPOTFELMÉRÉS ÉRTÉKELÉSE

50.

51.

52.

A Bizottság a két ágazatra vonatkozóan több értékelő tanulmányt rendelt meg, amelyek szintén kitértek az ellenőrzött támogatási rendszerekre és a két ágazatnak szánt különböző támogatási intézkedésekre. Az értékelések a hatásvizsgálattal együtt alapvetően fontos eszközt jelentenek a Bizottság számára egy-egy szakpolitika hatásainak tanulmányozásához, emellett segítséget nyújtanak a megalapozott vélemények kidolgozásához a megfelelő jogalkotási javaslatok 49 szövegezésekor. A jelenlegi gyors lefolyású reformok (a 2003-as KAP-reform, majd a „KAP állapotfelmérése” elnevezésű 2008-as reform és a 2013 utáni KAP-ra irányuló reform) összefüggésében készített értékelések azonban kénytelenek olyan múltelemzésre hagyatkozni, amely már nem feltétlenül teljesen releváns, illetve esetleg túl későn készül el ahhoz, hogy önmagában megfelelő segítséget nyújtson a Bizottságnak. A két ellenőrzött húságazat és támogatási rendszer vonatkozásában például azok az értékelések, amelyek a Bizottság 2013 utáni KAP-ra irányuló javaslatainak kidolgozásakor álltak rendelkezésre 50, csak a 2013-as reformra vonatkozó döntésekkel kapcsolatos helyzetre 51 terjedtek ki, a 2008 utánira nem. A tagállamok azonban már végrehajtottak a „KAP állapotfelméréséből” fakadó rendelkezéseket 52, amelyek új eszközöket tökéletesítettek és vezettek be számukra az ellenőrzött ágazatokban a támogatások függetlenítése miatt esetleg felmerülő zavarok kezeléséhez. Ugyanezek a kérdések a juh- és kecskeágazatra vonatkozó KAP-intézkedésekről szóló, 2011 novemberében közzétett értékelés 53 szempontjából is relevánsak.

49

A 2013 utáni KAP reformjára irányuló jogalkotási javaslatok. 50

A marha- és borjúhúságazatbeli közvetlen támogatások értékelése, 2010. október, és a támogatások termeléstől való részleges függetlenítése által kifejtett piaci hatások értékelése, 2010. október. 51

Vagyis az 1782/2003/EK rendelet 69. cikke szerinti intézkedésekre. 52

Lásd például: a 73/2009/EK rendelet új 68. cikke, amely az 1782/2003/EK rendelet régi 69. cikkét váltja fel, valamint az említett rendelet 63. cikkével nyújtott új lehetőségek. 53

A juh- és kecskeágazatra vonatkozó KAP-intézkedések értékelése – 2011. november.


34

53.

Ebből következően a Tanácsnak és a Parlamentnek most olyan helyzetben kell határoznia egy újabb reformról, amikor a KAP 2008-as, a különleges támogatás nyújtására vonatkozó lehetőségek tekintetében jelentős változásokat hozó 54 reformja még nem is érezteti teljes körűen a hatását.

54

Például az „Evaluation of market effects of partial decoupling” [A támogatások termeléstől való részleges függetlenítése által kifejtett piaci hatások értékelése] című 2010-es jelentés (A korábbi vagy jelenlegi közvetlen támogatásban részesülő ágazatokra vonatkozó KAPintézkedések értékelése – 1. rész: Horizontális kérdések, 2. o.) leszögezte, hogy célja az 1782/2003/EK rendeletben megállapított, termeléstől függő vagy részben függő támogatások piacra gyakorolt hatásainak elemzése a támogatások teljes függetlenítésének általános összefüggésében. Hasonlóképpen, az „Evaluation of direct aids in the beef and veal sector” [A marha- és borjúhúságazatban nyújtott közvetlen támogatások értékelése] című, 2010-ben közzétett jelentés a 2005–2007 közötti időszakra összpontosít, és nem foglalkozik a 73/2009/EK rendelettel bevezetett jogszabályi rendelkezések hatásaival.


35

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 54.

A Számvevőszék nem talált döntő bizonyítékot arra nézve, hogy az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási rendszerek az etr választható részleges végrehajtásának keretében általában eredményesebb eszközt jelentenének a termelés – és ennélfogva a gazdasági tevékenység – fenntartásához a kevés gazdasági alternatívával rendelkező régiókban, valamint a környezeti előnyök biztosításához, mint az uniós és tagállami finanszírozású egyéb intézkedésekkel párosuló, termeléstől függetlenített támogatás.

55.

Több tagállam úgy ítélte meg, hogy a támogatási rendszerek szándékolt hatásait jobban szolgálná, ha a jövedelemtámogatásokat teljes mértékben függetlenítenék a termeléstől, s ezzel összehangolt módon használnák fel a sérülékeny területeken működő ágazatok támogatására irányuló vagy egyedi célokra szánt, az első és a második pillér szerinti forrásokat. Ennek megfelelően egyre inkább az jellemző, hogy az ellenőrzött támogatási rendszereket az etr-be integrálják, és az érzékeny ágazatok védelméhez alternatív eszközökre hagyatkoznak.

56.

A Bizottság javaslatot tett arra, hogy az önkéntes termeléshez kötött támogatást 2013 után is engedélyezzék bizonyos ágazatokban, így az ellenőrzött ágazatokban is. Eddig még sem a Tanács, sem az Európai Parlament nem adott hivatalos választ a Bizottság javaslatára. Az alábbi ajánlásokban olyan részletes javaslatokat teszünk változtatásokra, amelyeket a Bizottság javaslatának elfogadása esetén a jogalkotó bármely felülvizsgált támogatási rendszerbe belefoglalhat.

AZ ANYATEHÉNRE, ILLETVE AZ ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁSI RENDSZER A TAGÁLLAMOK LEGMEGFELELŐBB RÉGIÓIRA IRÁNYUL-E?

57.

A tagállamok azért tarthatták fenn az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási rendszereket, mert bizonyos ágazatokban és régiókban termelési kockázatok merülnek fel. Az ellenőrzés megállapítása szerint az ellenőrzött támogatási rendszerek keretébe tartozó források többsége a tagállamok teljes területén felhasználható. Így annak ellenére, hogy a jogalkotó elsősorban a veszélyeztetett régiókat tartotta szem előtt, a támogatási rendszerek nem úgy vannak megtervezve, hogy azokra a régiókra és területekre összpontosítanának, ahol a helyi termelés létfontosságú a gazdaság és a környezet számára, és ahol nincsenek más lehetőségek. A támogatási rendszerek hatását tehát gyengíti a támogatás-összpontosítás hiánya (15–17. bekezdés).

58.

Célirányos intézkedésnek mindkét ágazat támogatásainak esetében csak a kiegészítő jövedelemtámogatások tekinthetők, ott, ahol ezeket alkalmazzák. Ezek a támogatások csak bizonyos területeken tevékenykedő mezőgazdasági termelőknek fizethetők ki; összegük nem jelentős, és folyamatban van a termeléstől való függetlenítésük (18–21. bekezdés).


36

1. AJÁNLÁS A Bizottság egészítse ki támogatás-összpontosítási követelménnyel a termeléshez kötött támogatási rendszereket. A Bizottság végrehajtási szabályai írják elő különösen azt, hogy a tagállamok indoklással ellátva határozzák meg azokat a mezőgazdasági területeket, ahol az állattartáshoz kapcsolódó, termeléshez kötött jövedelemtámogatások bizonyíthatóan kedvező hatással járhatnak, és ahol nincsenek reális életképes alternatívák.

AZ ANYATEHÉNRE, ILLETVE AZ ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK EREDMÉNYESEK-E EGY BIZONYOS TERMELÉSI SZINT FENNTARTÁSÁBAN ÉS ÍGY A NEGATÍV TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK KIIKTATÁSÁBAN?

59.

A támogatást a termeléstől teljesen függetlenítő tagállamok és az ellenőrzött támogatási rendszereket fenntartó tagállamok összehasonlítása nem szolgál meggyőző bizonyítékkal arra nézve, hogy az utóbbi támogatási rendszerek összességükben eredményesebbek a termelés fenntartásában (22–28. bekezdés).

60.

Alapvetően inkább az ágazatokat befolyásoló külső és környezetfüggő tényezők hatása érvényesül, mint maguknak a támogatási rendszereknek a hatása (29. és 30. bekezdés). Bizonyíték volt azonban arra, hogy a jövedelemtámogatások termeléstől való függetlenítése következtében egyes veszélyeztetett régiókban visszaesett az állattenyésztés (41. bekezdés).

2. AJÁNLÁS A Bizottság a tagállamokkal együttműködve tegye egyértelművé, hogy melyek a gazdálkodási tevékenység legmegfelelőbb típusai (például külterjes legeltetési rendszerek, juhtartás stb.) a kevés gazdasági alternatívával rendelkező régiókban a mezőgazdasági termelés és a gazdasági tevékenység fenntartásához, valamint gazdasági előnyök létrehozásához. Az ellenőrzött ágazatoknak nyújtott uniós támogatás lehető legeredményesebbé tétele érdekében ezt a támogatást a környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatokkal szembenéző, hátrányos helyzetű régiókban élő mezőgazdasági termelőkre és konkrét gazdálkodási tevékenységükre kell összpontosítani.


37

61.

Az anyateheneket, illetve juh- és kecskeféléket tartó mezőgazdasági termelők termelési döntéseit a különféle forrásokból rendelkezésükre álló számos különböző támogatási intézkedés befolyásolja. Amennyiben a termeléshez kötött támogatási rendszerek szükségesnek minősülnek, akkor várható tőlük nagyobb hatás, ha összefogottabban a gazdaságok versenyképességére irányulnak (31. és 32. bekezdés).

62.

A társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok – például a hústermelés, a kedvezményezettek és az állatok száma, valamint az állandó legelőként hasznosított földterületek – alakulása tekintetében nem volt észrevehető eltérés az etr-t teljes mértékben végrehajtó, illetve az azt részlegesen alkalmazó tagállamok között (24–28. és 33–40. bekezdés).

A BIZOT TSÁG ÉS A TAGÁLLAMOK MEGFELELŐ MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI TEVÉKENYSÉGET VÉGEZNEK-E AZ ANYATEHÉNRE, ILLET VE AZ ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁSI RENDSZERREL KAPCSOLATBAN?

63.

A felkeresett tagállamok többségében – az ellenőrzött támogatási rendszerek eredményeinek mérésére szolgáló eseti teljesítménymonitoring hiánya miatt, valamint a „termelés” és a „feldolgozóipar ellátása” kifejezések tagállamonként eltérő értelmezése miatt – nem volt megfelelő a teljesítménymutatók monitoringja (43–46. bekezdés). A Bizottság által végzett monitoringtevékenységet az is korlátozta továbbá, hogy nincs olyan megfelelő eszköz, amely átfogó képet adna a különböző forrásokból igénybe vehető támogatásokról (47–49. bekezdés).

64.

A közelmúltbeli KAP-reformok gyors üteme nem mindig teszi lehetővé, hogy időben készüljenek pontos mennyiségi értékelések. Így az ellenőrzött rendszerek hatásvizsgálatának bizottsági rendszerét hátráltatja, hogy nem áll rendelkezésre a 2008-as állapotfelmérés értékelése (42., illetve 50–53. bekezdés).


38

3. AJÁNLÁS A Bizottság pontosítsa az állattenyésztési ágazatoknak szánt támogatási rendszerek esetében a tagállamoktól elvárt monitoringkövetelményeket és -intézkedéseket, és ezeket foglalja jogi követelménybe, például végrehajtási aktusba, amelyben előírja a tagállamok számára, hogy használjanak olyan megfelelő teljesítménymutatókat és naprakész adatokat, amelyek jól kapcsolódnak az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek tervezett eredményeihez. A Bizottság hozzon létre egy olyan állandó monitoringkeretet, amely – azáltal, hogy az Unió egész területén átfogóan gyűjtené és követné nyomon az információkat – számot adna a tagállamok állattenyésztési ágazataira kifizetett összes közvetlen támogatásról, többek között a tagállami támogatásokról és a második pillér szerinti támogatásról. A Bizottság ily módon áttekintetéssel bírna az állattenyésztési ágazatokra irányuló különböző típusú támogatási rendszerek általános hatásairól, és feltárná a közöttük esetlegesen előforduló szinergiákat, ami elkerülhetővé tenné a hasonló célkitűzéseket követő támogatási eszközök keretében nyújtott párhuzamos finanszírozást.

4. AJÁNLÁS A Bizottság a tagállamokkal együttműködve végezze el a különböző támogatási rendszerek hatásának átfogó értékelését, és adott esetben mérje fel az alternatív intézkedések hatásait a termelési minőség és a versenyképesség javítása érdekében, pl. az állományjavítás ösztönzésével.


39

E z t a jelentést Ioannis SARMAS számvevőszéki tag elnökletével az I. kamara a 2012. június 20-i ülésén, Luxembourgban fogadta el. A Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA elnök


40

I. MELLÉKLET

AZ ANYATEHÉNRE, VALAMINT A JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE VONATKOZÓ, TERMELÉSTŐL FÜGGŐ KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK ÁTTEKINTÉSE AZ ETR-T VÉGREHAJTÓ TAGÁLLAMOKBAN Uniós felső határ (2005) Tagállam

Belgium

Dánia

Juh- és kecskefélék


Kezdőév

2005

2012

Anyatehén

Kezdőév



Anyatehén

Alap

Kiegészítő

Alap

Kiegészítő

N/A

N/A

77 565 000

19 389 000


2005

855 000

N/A

N/A

N/A

Németország


2005


2005

N/A

N/A

N/A

N/A

Írország


2005


2005

N/A

N/A

N/A

N/A

Görögország


2006


2006

180 300 000

63 200 000

25 700 000

3 100 000

Spanyolország

Franciaország

2010


366 997 000

111 589 000

279 830 000

28 937 000

2010

A támogatások 25%-át függetlenítették a termeléstől 2010-ben

133 716 000

40 208 000

734 908 000

1 137 000


41

I. MELLÉKLET

Uniós felső határ (2010) Juh- és kecskefélék Alap

Kiegészítő

Anyatehén Alap

Kiegészítő

A 68. cikk alapján a 2010–2013 közötti időszakra elkülönített költségvetés 1

N/A

N/A

77 565 000

19 389 000

29 978 880

855 000

N/A

N/A

N/A

111 820 000

N/A

N/A

N/A

N/A

4 000 000

N/A

N/A

N/A

N/A

143 800 000

N/A

N/A

N/A

N/A

323 600 000

N/A

N/A

261 153 000

26 000 000

992 653 540

N/A

N/A

525 622 000

N/A

1 874 400 000

A 68. cikk szerinti különleges támogatás leírása 1 οο A jobb minőségért (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja) οο Gyepterület-támogatás - állattenyésztés (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Takarónövényzetre nyújtott különleges támogatás οο A Piétrain fajta megőrzése a sertéságazatban οο Agrár-környezetvédelmi intézkedések (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja) οο Évelő energianövények (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja) οο Évelő biogyümölcsfák és gyümölcsöt termő cserjék (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja) οο Évelő energianövények termesztése (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja) οο Hústermelésre nyújtott különleges támogatás (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Gyepterület-támogatás a tejágazatokban (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Gyepterületen legeltetett juhokra vonatkozó támogatási rendszer (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Gyepterület – tejtermelési hatékonyság (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο A Burren állomány megőrzése (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja) οο Az anyatehenek jólétére irányuló uniós támogatási rendszer (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja) οο Az olívaolaj, a durumbúza minőségének javítása (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja) οο A kedvezőtlen adottságú területeken a húságazatban tevékenykedő (üszőket, anyateheneket, juh- és kecskeféléket tartó) mezőgazdasági termelők (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Kedvezőtlen adottságú hegyvidéki területeken végrehajtott szerketezátalakítási programok (a 68. cikk (1) bekezdésének c) pontja) οο Minőségi hüvelyes zöldségek termesztésére vonatkozó nemzeti program οο Minőségi dohány termesztésére vonatkozó program οο Öntözés nélküli vetésforgó οο A minőségbiztosítási rendszerekben részt vevő juh- és kecsketenyésztőknek nyújtott támogatás οο Minőségi tejtermékekre nyújtott támogatás οο Juh- és kecsketenyésztőknek nyújtott támogatás οο A kedvezőtlen adottságú területeken élő tejtermelőknek nyújtott támogatás οο Hivatalosan elismert minőségű marhahús előállítása οο Az anyatehenek veszélyeztetettsége οο A cukorrépa minőségének javítására nyújtott támogatás οο A gyapot minőségének javítására nyújtott támogatás οο Diófélék ágazata οο A tej és tejtermékek minőségének javítására nyújtott támogatás οο Az érzékeny területek tejágazatának nyújtott támogatás οο A kedvezőtlen adottságú területek kecskeágazatának nyújtott támogatás οο Az érzékeny területek juhágazatának nyújtott támogatás οο A korábbi 69. cikk szerinti intézkedések (marhahús, gyapot, cukor, tej) οο Fehérjenövényekre nyújtott kiegészítő támogatás (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja) οο A durumbúza minőségének javítására nyújtott támogatás (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja) οο A biogazdálkodás fenntartása (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja) οο A biogazdálkodásra való áttérésre nyújtott támogatás (68. cikk) οο A vetésforgó diverzifikálása (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja) οο Anyatehenek borjaira és biogazdálkodásból származó borjakra nyújtott támogatás; juhés kecsketenyésztőknek nyújtott támogatás; hegyvidéki területeken élő tejtermelőknek nyújtott támogatás (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Terménybetakarítási biztosítás (a 68. cikk (1) bekezdésének d) pontja)


42

I. MELLÉKLET

Uniós felső határ (2005) Tagállam


Kezdőév

Anyatehén

Kezdőév


Anyatehén

Alap

Kiegészítő

Alap

Kiegészítő

Olaszország


2005


2005

N/A

N/A

N/A

N/A

Luxemburg


2005


2005

N/A

N/A

N/A

N/A

Málta


2007


2007

53 000

18 000

26 000

3 000

Hollandia


2006


2006

13 800 000

300 000

10 900 000

N/A

Ausztria


2005


N/A

N/A

70 578 000

99 000

21 892 000

7 184 000

79 031 000

9 503 000

Portugália



Szlovénia

2010


2007

520 000

178 000

5 183 000

626 000

Finnország



2006

1 200 000

400 000

9 300 000

600 000

Svédország


2005


2005

N/A

N/A

N/A

N/A

Egyesült Királyság


2005


2005

N/A

N/A

N/A

N/A

ÖSSZESEN 719 333 000 223 077 000 1 293 021 000 63 394 000 Forrás: Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, D1 egység: A különleges támogatás végrehajtása (a 73/2009/EK rendelet 68. cikke). A tagállamok által bejelentett ideiglenes számadatok, amelyek még módosulhatnak. DS/2010/03, frissítés időpontja: 2011.9.5. 1


43

I. MELLÉKLET

Uniós felső határ (2010) Juh- és kecskefélék Alap

Kiegészítő

Anyatehén Alap

Kiegészítő

A 68. cikk alapján a 2010–2013 közötti időszakra elkülönített költségvetés 1

A 68. cikk szerinti különleges támogatás leírása 1 οο Minőségjavítás (marha- és borjúhús, juh- és kecskehús; olívaolaj; tejtermékek; dohány; cukor; virágkertészeti termékek) (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja) οο Vetésforgó (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja) οο Betakarításra, állattenyésztésre, növénytermesztésre folyósított biztosítási kifizetések (a 68. cikk (1) bekezdésének d) pontja)

N/A

N/A

N/A

N/A

1 277 100 000

N/A

N/A

N/A

N/A

N/A

οο N/A

N/A

N/A

N/A

N/A

N/A

οο N/A

N/A

N/A

N/A

N/A

120 585 000

οο Vízi szállításra nyújtott támogatás (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja) οο Állatjólét (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja) οο Elektronikus juhazonosítási és -nyilvántartási rendszer (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Időjárás-biztosítás (a 68. cikk (1) bekezdésének d) pontja)

N/A

N/A

70 578 000

99 000

51 600 000

οο Tejelő tehénre vonatkozó jövedelemtámogatás (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja)

21 892 000

7 184 000

78 695 000

9 462 000

133 044 000

N/A

N/A

N/A

N/A

49 514 200

600 000

200 000

N/A

N/A

194 804 200

N/A

N/A

N/A

N/A

13 868 000

N/A

N/A

N/A

N/A

119 200 000

οο Őshonos fajok (szarvasmarha, juh és kecske) külterjes tenyésztési rendszerei (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja) οο A mezőgazdasági termékek (termények és állatok) minőségének javítása (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja) οο A nemzeti olajfaörökség védelmére és a külterjes legeltetés támogatására irányuló agrárkörnyezetvédelmi intézkedések (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja) οο Gazdasági szempontból sebezhető gazdálkodási típusokra nyújtott támogatás a tej- és a juhágazatban (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Nőivarú szarvasmarhafélék külterjes tenyésztésére nyújtott támogatás, valamint a hegyvidéki területeken és a meredek hegyoldalakon gazdálkodó mezőgazdasági termelőknek nyújtott tejtámogatás (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο Az állattenyésztés fenntartása az állandó legelőkkel rendelkező gazdaságokban (a 68. cikk (1) bekezdésének c) pontja) οο A marha- és borjúhústermelés támogatása és tejelő tehénre vonatkozó jövedelemtámogatás (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο A korábbi 69. cikk szerinti intézkedések (szántóföldi növények) (a 72. cikk (3) bekezdése) οο A minőség javítása (valamennyi ágazatban) (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja) οο A forgalmazás javítása (valamennyi ágazatban) (a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja) οο A korábbi 69. cikk szerinti intézkedések (minőség/értékesítés minden ágazatban) οο Skót marhahús-támogatási rendszer (a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontja) οο A korábbi 69. cikk szerinti intézkedések (skóciai marhahúságazat)

23 347 000 7 384 000 1 013 613 000 54 950 000 5 439 967 820


44

II. MELLÉKLET

ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS HÚSTERMELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN (1995–2010)

Állatlétszám az EU-27 tagállamaiban 1995–2010 között (1 000 000 egyed)

Állatlétszám az EU-27 tagállamaiban 1995–2010 között (1 000 000 egyed)

13

10

60

8 6

40

11

4 20

10

20

Anyajuhok

Anyatehén

Marhahústermelés az EU-ban 1995–2010 között (1 000 egyedre vetített CWT¹)

1 200

1 000

1 000

7 200 800

7 000

600

6 800 6 600

400

6 400 200

6 200 6 000

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Kifejlett szarvasmarha

100 90 80 70

800

Juhfélék

7 400

Anyakecskék

Juh- és kecskehústermelés az EU-ban 1995–2010 között (1 000 egyedre vetített CWT¹)

1 200

Borjú és fiatal szarvasmarha

7 600

2

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Tejelő tehén

Borjú és fiatal szarvasmarha

60 600

50 40

400

30 20

200

10

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Anyajuhok

Anyakecskék

CWT = tonnában kifejezett hasított-test-egyenérték.

Forrás: Eurostat. Megjegyzés: 2004-ig a hústermelésre vonatkozó adatok az EU-15-re vonatkoznak.


Kecskefélék

Juhfélék

24

12 80

Anyatehén

Tejelő tehén

12

22

Kifejlett szarvasmarha

14

100

26

1

16

120

Kecskefélék

28

45

III. MELLÉKLET

GAZDASÁGONKÉNTI ÁTLAGOS ÁLLATLÉTSZÁM

180

Anyatehenek

Kecskefélék

Juhfélék

160 140 120 EU-15

100

EU-12

80

EU-27

60 40 20 0

2000

2003

2005

2007

2000

2003

2005

2007

2000

2003

2005

2007

Forrás: Eurostat (FSS).


46

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI ÖSSZEFOGLALÓ IV.

VI.

Igaz ugyan, hogy a támogatások a tagállam teljes területét érintik, valójában mégis azokra a régiókra összpontosulnak, amelyekben ez a fajta gazdálkodás túlsúlyban van, így a támogatás végeredményben azokat a régiókat célozza meg, amelyekben nem létezik más életképes gazdasági lehetőség.

A Bizottság rendszeresen vizsgálja a KAP-támogatások általános hatásait, csakúgy mint a marha-, a juh- és a kecske ágazat programjainak hatásait. Ami a jövedelmeket és a foglalkoztatást (társadalmi hatások) illeti, a fenti értékelések és vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az említett állattenyésztési ágazatok jövedelme nagymértékben kötődik a termeléstől függő támogatásokhoz, és környezetvédelmi szempontból a termeléstől függő támogatások függetlenítése minden bizonnyal vagy a belterjes állományokra való átálláshoz vagy a tenyésztés megszüntetéséhez vezetne, ami pedig a nehézségekkel küszködő régiókban a foglalkoztatás csökkenését, sőt a mezőgazdasági tevékenység megszűnését vonná maga után. Bár a fenti értékelések és vizsgálatok elsősorban a közvetlen támogatások hatásvizsgálatára irányulnak, éppúgy figyelembe veszik a többi intervenciós intézkedés (például az agrár-környezetvédelmi kifizetések és a kedvezőtlen adottságú területekre vonatkozó kifizetések) hatásait is.

V. Számos vizsgálat és értékelés alátámasztja, hogy az anyatehén, a juh és a kecske ágazatában a termeléstől függő támogatások alkalmazása helyénvaló, és szükség van e támogatások fenntartására. Így különösen: —— Több nemrégiben lezárult hatásvizsgálat1 is azt igazolja, hogy bizonyos ágazatokban és bizonyos európai régiókban gazdasági szempontból indokolt fenntartani a termeléstől függő támogatásokat. E vizsgálatok során azt nézik meg, mennyi lesz a működési költségek után megmaradó haszon a termeléstől függő támogatás esetén és anélkül. A hatásokat tagállamonként, termelési rendszerek szerint és a földterület jellegétől (kedvezőtlen adottságú terület, kedvezőtlen adottságú hegyvidéki terület, nem kedvezőtlen adottságú terület) függően vizsgálják. —— Összegezve az egyes szektorokban alkalmazott KAP-intézkedések környezeti hatásainak értékelését2 megállapítható, hogy vannak olyan termeléstől függő támogatások, amelyek kedvezően hatnak a környezetre. Ilyen különösen az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás, amely több más előny mellett bizonyos régiókban hozzájárul a külterjes állattenyésztés fenntartásához és a belterjes gazdálkodásra való átállás elkerüléséhez. —— A marha- és borjúhúságazatban nyújtott közvetlen támogatások értékelésében3 foglaltak szerint ajánlatos a nehézségekkel küszködő régiókban fenntartani egyes termeléstől függő támogatásokat, különösen az anyatehénre vonatkozó támogatásokat, mivel ezek hozzájárulnak az adott állomány fenntartásához, és lelassíthatják a nehézségekkel küszködő régiókban a tenyésztéssel foglalkozó munkavállalók számának csökkenését. —— Ugyanígy a juh- és kecskeágazatra vonatkozó KAP-intézkedések értékelése4 azt mutatja, hogy egyes, nehézségekkel küszködő régiókban ajánlatos a gazdálkodás fennmaradása érdekében speciális termeléshez kötődő támogatásokat alkalmazni a juhés kecsketenyésztés ágazatában.

Emellett az alkalmazandó jogszabályokban olyan idevágó rendelkezések szerepelnek, amelyek biztosítani hivatottak az ellenőrzött programok esetében a Bizottság által megszabott költségvetési határértékek betartását 5 , a programok tagállami végrehajtásának figyelemmel kísérését 6 , illetve a tagállamok által az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzések nyomon követését 7.

VII. a) A Bizottság a KAP 2020-ig tör ténő reformja keretében javasolta 8 , hogy a tagállamok bizonyos speciális feltételek mellett nyújthassanak egyes ágazatoknak vagy régióknak termeléstől függő támogatást. E követelmény végrehajtásának módját a Bizottság a későbbiekben fogja közelebbről meghatározni. 5

Az 1782/2003/EK rendelet 64. cikkének (2) bekezdése.

6

Lásd a 795/2004/EK rendelet 3. cikke szerinti közleményeket.

7

A 796/2004/EK rendelet 76. cikkében említett értesítések.

8

A közvetlen kifizetésekről szóló javaslat (COM(2011) 625 végleges/2, 2011. október 19.) 38. cikke.

1

Lásd az állapotfelmérő hatásvizsgálat (SEC(2008) 1885, 2008. május 20.) C. mellékletének 3. megjegyzését és a 2013 utáni KAP-hatásvizsgálat (SEC(2011) 1153 végleges/2, 2011. október 20.) 3E. mellékletét. 2

Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/environment-summary/ index_fr.htm 3

Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/directaidbeef/ exec_sum_en.pdf Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/sheep-goat/ executive_summary_en.pdf 4


47

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI VII. b)

VII. d)

A jogalkotó megítélése szerint ezeket a fogalmakat nemzeti szinten jobban meg lehet határozni. Azt, hogy mely típusú gazdálkodási tevékenységekről van szó, a tagállamoknak kell megállapítaniuk, figyelembe véve az adott országban az érintett ágazat vagy régió tényleges helyzetét.

A Bizottság rendszeresen elvégzi valamennyi KAP szerint alkalmazott támogatási program értékelését. Ez így volt a marha- és borjúhúságazatban, valamit a juh- és a kecske ágazatban alkalmazott közvetlen támogatások esetében is. Hogy a visszamenőleges értékelések során mely elemek vizsgálatára kerül sor, az a jogalkotó által kitűzött szakpolitikai céloktól függ.

A Bizottság ugyanakkor a KAP 2020-ig történő reformja keretében 9 felhatalmazást fog kapni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozza meg az önkéntesen nyújtható, termeléstől függő támogatás feltételeit, valamint a többi európai uniós intézkedéssel való összhangra és a támogatáshalmozásra vonatkozó szabályokat.

VII. c) A Bizottság átfogó képpel rendelkezik arról, mi a helyzet az állattenyésztési ágazatokban alkalmazott különböző termeléstől függő támogatások vonatkozásában az EU különböző pontjain. A tagállamok kötelesek rendszeres időközönként értesíteni a Bizottságot az állatállomány számáról, továbbá az anyatehénre, a juhra és a kecskére vonatkozó támogatás 10 , a 68. cikk szerinti termeléstől függő támogatás 11 , valamint a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokban végrehajtott kiegészítő nemzeti köz vetlen támogatás címén kifizetett összegekről. A programok társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez inkább értékelés, mint nyomon követés kérdése. A küszöbön álló reformmal k apcsolatos döntéshozatali folyamat során a Bizottság különböző információforrások, mennyiségi elemzések, a szakirodalomban fellelhető és a nyilvános konzultációk során összegyűjtött minőségi és mennyiségi információk bevonásával készített hatásvizsgálat alapján terjeszti elő javaslatait 12 . Ezen információforrások közé tartoznak az értékelő jelentések is. A jövőt illetően a Bizottság 2020-ra vonatk ozó K APjavaslatában közös nyomonkövetési és értékelési keret létrehozása szerepel a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából, beleértve az első és a második pillérhez tartozó intézkedéseket egyaránt.

Emellett a Bizottság 2020-ra vonatkozó KAP-javaslatában a tagállamokkal együttműködésben alkalmazandó nyomonkövetési és értékelési keretet irányoz elő.

BEVEZETÉS 4. Az anyatehén esetében az „alap”-jövedelemtámogatást 100%-ban az EU, míg a nemzeti kiegészítő jövedelemtámogatást a tagállamok finanszírozzák, illetve bizonyos feltételek esetén ez utóbbit az EMGA társfinanszírozza, míg a juh és a kecske esetében az alap- és a kiegészítő jövedelemtámogatásokat egyaránt 100%-ban az EU biztosítja.

8. pont és 2. háttérmagyarázat – Közös válasz A Számvevőszék által említett két intézkedés különböző jellegű. A 73/2009/EK rendelet 63. cikke szerinti intézkedés ugyanis nem olyan állandó közvetlen támogatási intézke dés, mint az ugyanazon rendelet 68. cikke szerinti, mivel egyszeri tagállami döntésről van szó, amelyre a vonatkozó összegek egységes támogatási rendszerbe való integrálásakor kerül sor annak érdekében, hogy bizonyos összegeket az egyik ágazatból a másikba csoportosíthassanak át. Ezenkívül a 73/2009/EK rendelet 68. cikke szerint a tagállamok a Számvevőszék észrevételeiben említett 10%-os határon belül csak nemzeti küszöbértékük legfeljebb 3,5%-át használhatják fel a két szóban forgó ágazatban a termeléstől függő támogatások finanszírozására.

9

A közvetlen kifizetésekről szóló javaslat (COM(2011) 625 végleges/2, 2011. október 19.) 38. cikke. 10

A Bizottság 1121/2009/EK rendeletének 4. cikke.

11

A Bizottság 1120/2009/EK rendelete 51. cikke (3) bekezdésének c) pontja.

12

Lásd a közös agrárpolitika 2020-ra vonatkozó hatásvizsgálatának 1.3. pontját, SEC(2011) 1153 végleges/2, 2011. október 20.


48

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI 10.

16.

A Bizottság kiterjedt nyilvános konzultáció és mélyreható hatásvizsgálat után javaslatokat fogadott el a KAP 2020-ig történő reformjára 13, amelyben a IV. cím 1. fejezete rendelkezik a termeléstől függő támogatások önkéntes nyújtásának lehetőségéről. Az ellenőrzött programokhoz hasonló, termeléstől függő támogatások nyújtására vonatkozó végső döntés a tagállamok kezében van, amelyek a támogatható ágazatok/termelések közül szabadon kiválaszthatnak egy vagy több ágazatot, és maguk dolgozhatják ki a végrehajtani kívánt programokat. A javaslat 14 szerint a Bizottság felhatalmazást fog kapni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozza meg az önkéntesen nyújtható, termeléstől függő támogatás feltételeit, valamint a többi európai uniós intézkedéssel való összhangra és a támogatáshalmozásra vonatkozó szabályokat.

A Bizottság egyetért azzal, hogy a programok jellegéből adódik, hogy a források hová összpontosulnak.

MEGÁLLAPÍTÁSOK 15. és 16. – Közös válasz A z anyatehén, a juh és a kecske tenyésztése általában azokban a régiókban van túlsúlyban, ahol nem létezik más életképes mezőgazdasági vagy gazdasági lehetőség. Következésképpen magából a termeléstől függő támogatás jellegéből adódik, hogy a támogatás hová és pontosan mely régiókra összpontosul. A 73/2009/EK rendelet (34) preambulumbekezdése szerint a termelés minimális szintjének fenntartása fontos lehet egyes régiók mezőgazdasága szempontjából, különösen azokon a területeken, ahol nem léteznek más gazdasági lehetőségek. Ezért bár a támogatások a tagállam teljes területére vonatkoznak, valójában azokban a régiókban összpontosulnak, ahol túlsúlyban van ez a fajta gazdálkodás. 13

COM(2011) 625 végleges/2, 2011. október 19.

Az anyatehénre vonatkozó termeléstől függő támogatás, valamint a juhra és kecskére vonatkozó jövedelemtámogatás fő célja a minimális mér tékű termelés szintjének fenntartása az érintett ágazatokban és/vagy nehézségekkel küzdő régiókban. A jövedelemtámogatások tehát az említett típusú tenyésztőkhöz összpontosulnak, és az is előfordulhat, hogy egyik-másik termeléstől függő támogatás a belterjesebb tenyészgazdaságokhoz jut el, ám ezek támogatása nem ellentétes a jövedelemtámogatás céljával. Ennek kockázata azonban a tenyésztés hagyományos helyszínei miatt eleve elhanyagolható.

17. Igaz ugyan, hogy a támogatások a tagállam teljes területét érintik, valójában mégis azokra a régiókra összpontosulnak, amelyekben ez a fajta gazdálkodás túlsúlyban van, így a támogatás végeredményben azokat a régiókat célozza meg, amelyekben nem létezik más életképes gazdasági lehetőség.

Közös válasz a 18–21. pontra Az általánosabb támogatásfüggetlenítési tendencia keretében néhány speciális esetben szükségesnek látták a részlegesen termeléstől függő támogatások alkalmazását, amikor is a gazdasági tevékenység fenntartása érdekében fontos volt a minimális mértékű mezőgazdasági termelés folytatása, például azokban a régiókban, amelyekben kevés más gazdasági lehetőség létezik. Az ilyen termeléstől függő támogatások fenntartása azonban adminisztratív költséggel jár a tagállami hatóságok számára. Következésképpen volt olyan tagállam, amelyik úgy döntött, hogy az etr-be integrálja ezeket a termeléstől függő támogatásokat, mivel úgy ítélte meg, hogy a termeléstől függő támogatások megengedett szintje (50%) nem indokolja két irányítási és ellenőrzési rendszer párhuzamos fenntartását.

14

Lásd a Számvevőszék 30. lábjegyzetét.


49

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI 3. háttérmagyarázat A kecskékre vonatkozó jövedelemtámogatást azért integrálták az etr-be, mer t Franciaország, Spanyolország és Görögország úgy ítélte meg, hogy a termeléstől függő támogatások megengedett alacsony szintje (50%) nem jelent elegendő ösztönzőt ahhoz, hogy tagállami szinten két adminisztratív irányítási és ellenőrző rendszert tartsanak fenn párhuzamosan.

Emellett a Számvevőszék által említett négy tagállam a juhra és kecskére vonatkozó jövedelemtámogatásokat beépítette az etr-be, mert úgy ítélte meg, hogy a termeléstől függő támogatások megengedett szintje (50%) nem indokolja két irányítási és ellenőrzési rendszer párhuzamos fenntartását.

Ugyanez vonatkozik az anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatásra is, hiszen mindkét esetben azonos a termeléstől függő támogatás maximális mértéke, azaz az 1782/2003/EK rendelet 67. cikke értelmében nem haladhatja meg az 50%-ot.

Lásd a 28. pontra adott választ.

24. Lásd a 18–21. pontra adott közös választ. A marha- és borjúhúságazatban nyújtott közvetlen támogatások értékelésében 15 foglaltak szerint ajánlatos a nehézségekkel küszködő régiókban fenntartani egyes termeléstől függő támogatásokat, különösen az anyatehénre vonatkozó támogatásokat, mivel ezek hozzájárulnak az adott állomány fenntartásához, és lelassíthatják a kiszolgáltatottabb régiókban a tenyésztéssel foglalkozó munkavállalók számának csökkenését.

25. és 27. – Közös válasz Bár az EU-ban megfigyelhető az állatállomány csök ke nésének általános tendenciája, a helyzet meglehetősen összetett. A legtöbb tagállamban – Görögország, Románia, Finnország és Dánia kivételével – csökken a juh- és kecskeállomány. A szarvasmarha-tenyésztés esetében kiegyensúlyozottabb a kép, és kisebb arányú a csökkenés, mint a tejelő állományban. Az anyatehén-állomány a vizsgált időszakban Spanyolországban, Franciaországban és Portugáliában viszonylag állandó volt. Sok kisebb, különösen közép- és kelet-európai termelő tagállam viszont a nettó marhahústermelés csökkenését jelentette.

28.

4. háttérmagyarázat A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzött programok célkitűzései megvalósultak. A felhozott példában az állomány csaknem állandó maradt, ami megfelel az adott területen a termelés fenntartására vonatkozó célkitűzésnek.

29–30. – Közös válasz A Bizottság elismeri, hogy a tenyésztést külső és környezeti tényezők is befolyásolják. Néhány vizsgálat 17 azonban azt mutatja, hogy ezek a jövedelemtámogatások hozzájárulnak az állattenyésztés fenntartásához egyes nehézségekkel küszködő régiókban, és enyhítik e külső tényezők hatásait. Bár a marhahúságazat dinamikáját külső tényezők is befolyásolják, az anyatehén esetében úgy tűnik, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvező hatással van az ágazatra 18 . A kecskeágazat esetében a termeléstől függő támogatások fenntartása lassítja az ágazat hanyatlását, amelyet a fogyasztás csökkenése és a piaci árak esése idézett elő. A részleges függetlenítés célja nem a termelés pontosan elérendő mértékének meghatározása, hanem inkább az, hogy a gazdasági tevékenység fennmaradása érdekében folytatódjon a minimális mértékű mezőgazdasági termelés azokban a régiókban, ahol kevés más gazdasági lehetőség létezik. 17

Lásd a támogatások részleges függetlenítésének piaci hatásaira vonatkozó értékelést – 2010. október. 18

A juh- és kecskeágazatra vonatkozó KAP-intézkedések értékelése 16 azt mutatja, hogy egyes, nehézségekkel küszködő régiókban ajánlatos a gazdálkodás fennmaradása érdekében speciális termeléshez kötődő támogatásokat alkalmazni a juh- és kecsketenyésztés ágazatában.

Lásd a támogatások részleges függetlenítésének piaci hatásaira vonatkozó értékelést – 2010. október.

15

Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/directaidbeef/ exec_sum_en.pdf 16

Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/sheep-goat/ executive_summary_en.pdf


50


34.

A Bizottság megerősíti, hogy a támogatások függetlenítésére irányuló általános törekvést nem akadályozza az, hogy bizonyos termeléstől függő támogatások fennmaradnak: a 2009. naptári évben a függetlenített közvetlen támogatás az összes közvetlen támogatás 85,3%-át tette ki, míg a 2013-as naptári évben ez az arány várhatóan eléri a 93,6%-ot.

Lásd még a 29–30. pontra adott közös választ.

A Bizottság hangsúlyozni kívánja azt is, hogy az ellenőrzött programok elsődleges célja nem az ellenőrzött támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők versenyképességének javítása volt ; ezt ráadásul más KAP-eszközök (például a vidékfejlesztési beruházási intézkedések) hatékonyabban biztosítják. A termeléstől függő támogatás célja a minimális termelőtevékenység fenntartása azokban a régiókban, amelyek ben a támogatások függetlenítése a termelés megszüntetéséhez vezethetne, és hátrányosan befolyásolhatná a foglalkoztatást és a környezetet (a nehézségekkel küszködő területeken folytatott minimális mezőgazdasági tevékenység például alapvető a biodiverzitás és a táj szempontjából). Lásd még a 17. pontra adott választ.

32. Lásd a 31. pontra adott választ. A Bizottság megjegyzi, hogy a Számvevőszék által idézett bekezdésben a KAP állapotfelmérő hatásvizsgálat a következőket is hangsúlyozza: „Egyes speciális esetekben a gazdasági tevékenység fenntartása szempontjából fontos a minimális mértékű mezőgazdasági tevékenység folytatása azokban a régiókban, ahol kevés más gazdasági lehetőség létezik, hogy biztosítható legyen a feldolgozóipar megfelelő nyersanyagellátása, vagy környezetvédelmi előnyök keletkezzenek.” Emellett a „részlegesen függetlenített támogatásokról” szóló fejezetben (44. oldal) szereplő k övetk eztetések egyértelműen rámutatnak a következőkre: „A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a célzott szelektív támogatásfüggetlenítés, amelynek során a haszonállatokból készült húsipari termékek előállításának külterjes ágazataiban (szarvasmarha és juh) fenntartják a termeléstől függő támogatásokat, maximálisan kiaknázná a növénytermesztési ágazat teljes támogatásfüggetlenítésének előnyeit, ugyanakkor a nagy környezeti értékkel bíró, nehézségekkel küszködő régiókban fenntartaná a termeléstől függő támogatások általánosan kedvező társadalmi és környezeti hatásait.”

35. A Számvevőszék által észrevételezett koncentrációs tendencia a mezőgazdasági szektor hosszú távú strukturális kiigazításának eredménye. Az Eurostat adatai a legtöbb tagállamban, valamint az EU-27 egészében is megerősítik az egy termelőre jutó anyatehén, juh és kecske számában megmutatkozó koncentrációs tendenciát.

37. Az etr részleges végrehajtásának társadalmi hatásai – például a foglalkoztatásra vagy a vidéki területek életképességére vonatkozóan – csak hosszú távon lesznek érezhetőek. Azt azonban nehéz megállapítani, hogy az említett csökkenés a támogatási rendszer (termeléstől függő vagy függetlenített támogatások) megválasztásához kötődik-e. Az állapotfelmérés és a KAP 2020-ig történő reformja keretében végzett hatásvizsgálat egyaránt azt mutatja, hogy a teljes függetlenítés esetén az állattenyésztő gazdaságok száma – bár tagállamonként eltérő mértékben – erősen csökkenni fog.

39. Mivel a KAP több célkitűzés megvalósítására is törekszik, és a KAP eszközei külön-külön és együttesen is többféleképpen hozzájárulhatnak e célkitűzések megvalósításához, néha igen nehéz első pillantásra megkülönböztetni az egyik eszköz hatását a másik eszközétől vagy célkitűzésétől. Ez a KAP-eszközök bizottsági elemzésének és értékelésének feladata. Például az egyes szektorokban alkalmazott KAP-intézkedések környezeti hatásainak értékelését összegezve megállapítható, hogy vannak olyan termeléstől függő támogatások, amelyek egyértelműen kedvezően hatnak a környezetre: ilyen például az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás, amely több más kedvező hatás mellett bizonyos régiókban hozzájárul a külterjes állattenyésztés fenntartásához. Mindent összevéve a Számvevőszék észrevételeiben említett különböző KAP-eszközöket nem feltétlenül azonos régiókban alkalmazzák, és a tagállamok rugalmasan dönthetik el, hogy a kitűzött célok megvalósításához mely eszközöket tartják a legalkalmasabbnak. 19

Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/environment-summary/ index_fr.htm


51


45.

E programok megfelelőségét több vizsgálat és értékelés is alátámasztja (lásd az V. pontot).

Lásd a VII. pont b) alpontjára adott választ.

6. háttérmagyarázat

Lásd a VII. pont b) alpontjára adott választ.

A tagállamok hatáskörében áll azt eldönteni, hogy az etr részleges végrehajtásának keretében folytatni kívánják-e a kérődzők után nyújtott, termeléstől függő támogatás végrehatását.

46. 7. háttérmagyarázat Lásd a VII. pont b) alpontjára adott választ.

47.

Részben a Számvevőszék észrevételében említett összefüggésekre vezethető vissza az, hogy az Egyesült Királyság - Skócia a marhahúságazatban először az 1782/2003/EK rendelet 69. cikke, majd pedig a 73/2009/EK rendelet 68. cikke alapján tovább folytatta a termeléstől függő támogatás nyújtását.

A Bizottság 2020-ra vonatkozó KAP-javaslatában közös nyomonkövetési és értékelési keret létrehozása szerepel a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából, beleértve az első és a második pillérhez tartozó intézkedéseket egyaránt.

42.

49.

Lásd a VII. pont d) alpontjára adott választ.

A Bizottság szerint minimális a párhuzamos finanszírozás fennállásának a veszélye, mivel a tagállamok biztosítják, hogy adott mezőgazdasági termelő valamely meghatározott műveletre csak egyetlen támogatási intézkedés alapján részesülhessen támogatásban (az 1120/2009/EK rendelet 38. cikkének (2) bekezdése). Következésképpen a különleges támogatási intézkedésekre vonatkozó tagállami bejelentésnek különösen tartalmaznia kell a más közösségi támogatási rendszerek alapján vagy a különleges támogatási intézkedéssel megegyező területen vagy ágazatban állami támogatásokból finanszírozott intézkedések alapján alkalmazott bármely meglévő intézkedés és adott esetben a közöttük lévő határvonal leírását (az 1120/2009/EK rendelet IV. melléklete A. részének c) pontja). A bejelentés értékelésekor a Bizottság – függetlenül a bejelentett intézkedések esetleges jóváhagyásától – alaposan megvizsgálja a fenti információkat. Az ugyanazon művelet párhuzamos finanszírozásának elkerülése érdekében alkalmazott fenti eljárás azonban nem akadályozza különböző eszközök (azaz támogatási programok) hasonló célkitűzés megvalósítása céljából történő igénybevételét.

43–44. – Közös válasz A Bizottság rendszeresen vizsgálja a KAP-támogatások általános hatásait, csakúgy mint a marha-, juh- és kecskehúságazat programjainak hatásait. (Az idézett elemzéseket és értékeléseket lásd a fenti V. pontra adott válaszban.) Ami a jövedelmeket és a foglalkoztatást (társadalmi hatások) illeti, a fenti értékelések és vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az említett állattenyésztési ágazatok jövedelme nagymértékben kötődik a termeléstől függő támogatásokhoz, és környezetvédelmi szempontból a termeléstől függő támogatások függetlenítése minden bizonnyal a tenyésztés megszüntetéséhez vezetne, ami pedig a nehézségekkel küszködő régiókban a foglalkoztatás csökkenését, sőt a mezőgazdasági tevékenység megszűnését vonná maga után. Bár a fenti értékelések és vizsgálatok elsősorban a közvetlen támogatások hatásvizsgálatára irányulnak, éppúgy figyelembe veszik a többi intervenciós intézkedés (például az agrár-környezetvédelmi kifizetések és a kedvezőtlen adottságú területekre vonatkozó kifizetések) hatásait is. Emellett az alkalmazandó jogszabályokban olyan idevágó rendelkezések szerepelnek, amelyek biztosítani hivatottak az ellenőrzött programok esetében a Bizottság által megszabott költségvetési határértékek betartását 20 , a programok tagállami végrehajtásának figyelemmel kísérését 21 , illetve a tagállamok által az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzések nyomon követését 22. 20

Az 1782/2003/EK rendelet 64. cikkének (2) bekezdése.

21

Lásd a 795/2004/EK rendelet 3. cikke szerinti közleményeket.

9. háttérmagyarázat Lásd a 39. pontra adott választ. A tagállamok bizonyos mértékben szabadon választhatnak az önkéntes programok között, azaz maguk jelölhetik ki a konkrét ágazatok vagy régiók előtt álló kihívásoknak leginkább megfelelő programot vagy programkombinációt. A Bizottság szerint előnyös, ha a különböző eszközök kombinálása elősegíti a KAP szerteágazó célkitűzéseinek elérését, és ily módon kedvezőbb költség-haszon arány érhető el.

22

A 796/2004/EK rendelet 76. cikkében említett értesítések.


52

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 52.

54.

A húságazat értékelése időt igényel. A szakpolitika hatása csak később érzékelhető, mivel hosszabb idő ( jellemzően több év) is eltelik addig, míg jelentkeznek a termelők termeléssel kapcsolatos döntéseinek a hatásai. A Számvevőszék által említett eset jó példát szolgáltat: a 68. cikk szerinti intézkedések 23 tagállami végrehajtása csak 2010-ben kezdődött meg. Következésképpen korai lett volna a jelen szakaszban elvégezni az értékelést.

Számos vizsgálat és értékelés alátámasztja, hogy az anyatehén, a juh és a kecske ágazatában a termeléstől függő támogatások alk almazása helyénvaló, és szükség van e támogatások fenntartására. Így különösen:

Ennek az elkerülhetetlen nehézségnek a kiküszöbölése érdekében a támogatások részleges függetlenítésével járó piaci hatások (2010-es) értékelése 24 során szimuláltak egy olyan helyzetet, amelyben a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús ágazatában nyújtott közvetlen támogatást teljesen függetlenítették a termeléstől, szemléltetve ezzel a termeléstől való teljes függetlenítés lehetséges hatásait az említett ágazatokban. Ezen túlmenően a KAP 2020-ig történő reformja keretében végzett hatásvizsgálat olyan specifikus elemzést tartalmaz, amely a marha-, juh- és kecskehúságazatoknak nyújtott, termeléstől függő támogatás megszüntetését illetően rendelkezésre álló legfrissebb adatokra épül 25.

53.

—— Több nemrégiben lezárult hatásvizsgálat27 is azt igazolja, hogy bizonyos ágazatokban és bizonyos európai régiókban gazdasági szempontból indokolt fenntartani a termeléstől függő támogatásokat. E vizsgálatok során azt nézik meg, mennyi lesz a működési költségek után megmaradó haszon a termeléstől függő támogatás esetén és anélkül. A hatásokat tagállamonként, termelési rendszerek szerint és a földterület jellegétől (kedvezőtlen adottságú terület, kedvezőtlen adottságú hegyvidéki terület, nem kedvezőtlen adottságú terület) függően vizsgálják. —— Összegezve az egyes szektorokban alkalmazott KAPintézkedések környezeti hatásainak értékelését28 megállapítható, hogy vannak olyan termeléstől függő támogatások, amelyek kedvezően hatnak a környezetre. Ilyen különösen az anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatás, amely több más előny mellett bizonyos régiókban hozzájárul a külterjes állattenyésztés fenntartásához és a belterjes gazdálkodásra való átállás elkerüléséhez.

A küszöbön álló reformmal k apcsolatos döntéshozatali folyamat során a Bizottság különböző információforrások, mennyiségi elemzések, a szakirodalomban fellelhető és a nyilvános konzultációk során összegyűjtött minőségi és mennyiségi információk bevonásával készített hatásvizsgálat alapján terjeszti elő javaslatait 26 . Ezen információforrások közé tartoznak az értékelési jelentések is.

—— A marha- és borjúhúságazatban nyújtott közvetlen támogatások értékelésében29 foglaltak szerint ajánlatos a kiszolgáltatottabb régiókban fenntartani egyes termeléstől függő támogatásokat, különösen az anyatehénre vonatkozó támogatásokat, mivel ezek hozzájárulnak az adott állomány fenntartásához, és lelassíthatják a nehézségekkel küszködő régiókban a tenyésztéssel foglalkozó munkavállalók számának csökkenését.

23

—— Ugyanígy a juh- és kecskeágazatra vonatkozó KAPintézkedések értékelése30 azt mutatja, hogy egyes, nehézségekkel küszködő régiókban ajánlatos a gazdálkodás fennmaradása érdekében speciális termeléshez kötődő támogatásokat alkalmazni a juh- és kecsketenyésztés ágazatában.

A 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikke (amely az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 69. cikkének helyébe lépett). 24

A támogatások részleges függetlenítésének piaci hatásaira vonatkozó jelentés – 2010. október. 25

Lásd a hatásvizsgálati jelentés 3E. almellékletét (SEC(2011) 1153 végleges/2, 2011. október 20.). 26

Lásd a közös agrárpolitika 2020-ig történő hatásvizsgálatának 1.3. pontját, SEC(2011) 1153 végleges/2, 2011. október 20.

27

Lásd az állapotfelmérő hatásvizsgálat C. mellékletének 3. megjegyzését és a 2013 utáni KAP-hatásvizsgálat (SEC(2011) 1153 végleges/2, 2011. október 20.) 3E. mellékletét. 28

Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/environment-summary/ index_fr.htm 29

Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/directaidbeef/ exec_sum_en.pdf 30

Lásd: http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/sheep-goat/ executive_summary_en.pdf


53


57.

Az etr részleges végrehajtásának a lehetőségét azért hagyták a tagállamoknál 31 , hogy könnyebb legyen számukra a korábbi időszakokban érvényes kifizetési rendszerekről az új egységes támogatási rendszerre való átállás azokban az ágazatokban, amelyekben az efféle átállás esetlegesen kihatással lenne a gazdálkodás egyes típusaira. A tagállamok az azonosított ágazatokban az etr azonnali végrehajtásából fakadó lehetséges negatív hatások nemzeti szintű elemzése alapján hozták meg a termeléstől függő támogatás nyújtásával kapcsolatos döntésüket. A Számvevőszék által említett „egyre inkább jellemző” tendencia a támogatások jogszabályok által lehetővé tett – az etr elején vagy azt követően az állapotfelméréssel kapcsolatos határozatok keretében történő – függetlenítéséből adódik.

Igaz ugyan, hogy a támogatások a tagállam teljes területét érintik, valójában mégis azokra a régiókra összpontosulnak, amelyekben ez a fajta gazdálkodás túlsúlyban van, így a támogatás végeredményben azokat a régiókat célozza meg, amelyekben nem létezik más életképes gazdasági lehetőség.

A KAP keretében számos olyan eszköz áll rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a nehézségekkel küszködő ágazatok és/vagy régiók támogatását, és a tagállamok eldönthetik, hogy ezen eszközök közül melyek felelnek meg leginkább az ágazatok és/vagy régiók szükségleteinek. Némely régiókban az állomány fenntartása szempontjából alapvető fontosságúak a juh-, kecske- és anyatehén-ágazatnak nyújtott, első pillérhez tartozó, termeléstől függő támogatások, mivel ezekben az ágazatokban a működési költségek nem mindig fedezhetőek a termelésből, következésképpen nagy a veszélye annak, hogy a támogatás termeléstől történő teljes függetlenítése esetén a termelők felhagynának a termeléssel.

56. A Bizottság a KAP 2020-ig történő reformja keretében és a KAP célkitűzéseinek mélyreható hatásvizsgálatát köve tően javasolta 32 , hogy a tagállamok egyes ágazatok vagy termékek esetében a mezőgazdasági termelőknek termeléstől függő támogatást nyújthassanak, és e támogatást az éves nemzeti küszöbértékük bizonyos hányadából finanszírozzák. Termeléstől függő támogatás csak azon ágazatoknak vagy régióknak nyújtható, amelyekben meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok bizonyos nehézségekkel küzdenek, és amelyek gazdasági és/vagy társadalmi és/vagy környezetvédelmi szempontból kiemelten fontosak. A támogatás a meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben nyújtható a meghatározott mennyiségi korlátok betartása mellett. 31

Az 1782/2003/EK rendelet 64. cikke.

Az ilyen programok jelentőségére számos értékelés és elemzés rámutat. (Lásd az V., 18–21. és 54. pontot.)

58. Mivel a Számvevőszék által említett kiegészítő jövedelemtámogatások az alap-jövedelemtámogatásokon túl kerültek kifizetésre, a tagállamok ezen támogatások etr-be történő integrálására vonatkozó döntése mind az alap-jövedelemtámogatásokra, mind pedig a kiegészítő jövedelemtámogatásokra alkalmazandó. A döntést következésképpen a szóban forgó célirányosságtól függetlenül hozták meg.

1. ajánlás A Bizottság a KAP 2020-ig történő reformja keretében javasolta 33 , hogy a tagállamok bizonyos speciális feltételek mellett nyújthassanak egyes ágazatoknak vagy régióknak termeléstől függő támogatást. E követelmény végrehajtásának módját a Bizottság a későbbiekben fogja közelebbről meghatározni.

60. A Bizottság elismeri, hogy a tenyésztést külső és környe zeti tényezők befolyásolják. Néhány vizsgálat 34 azonban azt mutatja, hogy ezek a jövedelemtámogatások hozzájárulnak az állattenyésztés fenntar tásához egyes, nehézségekkel küszködő régiókban, és enyhítik e külső tényezők hatásait. Bár a marhahúságazat dinamikáját külső tényezők befolyásolják, az anyatehén esetében úgy tűnik, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvező hatással van az ágazatra 35. A kecskeágazat esetében a termeléstől függő támogatások fenntartása lassítja az ágazat hanyatlását, amelyet a fogyasztás csökkenése és a piaci árak esése idézett elő. A részleges függetlenítés célja nem a termelés pontosan elérendő mértékének meghatározása, hanem inkább az, hogy a gazdasági tevékenység fennmaradása érdekében folytatódjon a minimális mértékű mezőgazdasági termelés azokban a régiókban, ahol kevés más gazdasági lehetőség létezik.

32

A köz vetlen k ifizetések ről szóló javaslat (COM(2011) 625/3, 2011. október 12.) 38. cikke.

33

A közvetlen kifizetésekről szóló javaslat (COM(2011) 625 végleges/2, 2011. október 19.) 38. cikke. 34

Lásd a támogatások részleges függetlenítésének piaci hatásairól szóló jelentést – 2010. október. 35

Lásd a támogatások részleges függetlenítésének piaci hatásairól szóló jelentést – 2010. október.


54

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI 2. ajánlás

63–64. – Közös válasz

A jogalkotó megítélése szerint ezeket a fogalmakat nemzeti szinten jobban meg lehet határozni. Azt, hogy mely típusú gazdálkodási tevékenységekről van szó, a tagállamoknak kell megállapítaniuk, figyelembe véve az adott országban az érintett ágazat vagy régió tényleges helyzetét.

A jogalkotó megítélése szerint ezeket a fogalmakat nemzeti szinten jobban meg lehet határozni (lásd a 2. ajánlásra adott választ).

A Bizottság ugyanakkor a KAP 2020-ig történő reformja keretében 36 felhatalmazást fog kapni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozza meg az önkéntesen nyújtható, termeléstől függő támogatás feltételeit, valamint a többi európai uniós intézkedéssel való összhangra és a támogatáshalmozásra vonatkozó szabályokat.

61. Ahogy a 29. és 30. pontra adott válaszban említettük , annak ellenére, hogy a termelők döntéseit természetesen befolyásolják a termeléstől függő támogatások, egyéb külső tényezők is befolyással vannak rájuk. A termeléstől függő támogatások legfőbb célja egy adott termelési forma megőrzése, és a termeléstől függő támogatásokon kívül egyetlen rendelkezésre álló uniós program sem gyakorol ilyen szintű hatást.

A Bizottság átfogó képpel rendelkezik arról, mi a helyzet az állattenyésztési ágazatokban alkalmazott különböző termeléstől függő támogatások vonatkozásában az EU különböző pontjain. A tagállamok kötelesek rendszeres időközönként értesíteni a Bizottságot az állatállomány számáról, továbbá az anyatehénre, a juhra és a kecskére vonatkozó támogatás, a 68. cikk szerinti termeléstől függő támogatás, valamint a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokban végrehajtott kiegészítő nemzeti közvetlen támogatás címén kifizetett összegekről. A programok társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez inkább értékelés, mint nyomon követés kérdése.

62.

A küszöbön álló reformmal k apcsolatos döntéshozatali folyamat során a Bizottság különböző információforrások, mennyiségi elemzések, a szakirodalomban fellelhető és a nyilvános konzultációk során összegyűjtött minőségi és mennyiségi információk bevonásával készített hatásvizsgálat alapján terjeszti elő javaslatait 37 . Ezen információforrások közé tartoznak az értékelési jelentések is.

Változó tendencia tapasztalható a legnagyobb marhahúselőállító országok között. Belgiumhoz, Németországhoz, Franciaországhoz, Olaszországhoz és Spanyolországhoz képest Írország, az Egyesült Királyság és Portugália például egyenetlenebb tendenciákról számolt be a marhahúsellátást illetően.

A jövőt illetően a Bizottság 2020-ra vonatk ozó K APjavaslatában közös nyomonkövetési és értékelési keret létrehozása szerepel a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából, beleértve az első és a második pillérhez tartozó intézkedéseket egyaránt.

A tejelő állomány általános visszaesése szembetűnőbb azokban az országokban, ahol nagyobb a tejelő tehenek aránya (többek között Németország, Olaszország). Lengyelország, az Egyesült Királyság és Írország kivétel e tendencia alól.

37

Lásd a közös agrárpolitika 2020-ig történő hatásvizsgálatának 1.3. pontját, SEC(2011) 1153 végleges/2, 2011. október 20.

Emellett az anyatehén esetében úgy tűnik, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvező hatással van az ágazatra. A kecskeágazat esetében a termeléstől függő támogatások fenntartása lelassítja az ágazat hanyatlását, amelyet a fogyasztás csökkenése és a piaci árak esése idézett elő (lásd a támogatások részleges függetlenítésének piaci hatásaira vonatkozó értékelést – 2010. október). Lásd még a 29–30. pontra adott közös választ. 36

A közvetlen kifizetésekről szóló javaslat (COM(2011) 625 végleges/2, 2011. október 19.) 38. cikke.


55

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI 3. ajánlás A Bizottság 2020-ra vonatkozó KAP-javaslatában közös nyomonkövetési és értékelési keret létrehozása szerepel a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából, beleértve az első és a második pillérhez tartozó intézkedéseket egyaránt. A Bizottság szerint minimális a párhuzamos finanszírozás fennállásának a veszélye, mivel a tagállamok biztosítják, hogy adott mezőgazdasági termelő valamely meghatározott műveletre csak egy támogatási intézkedés alapján részesülhessen támogatásban (az 1120/2009/EK rendelet 38. cikkének (2) bekezdése). Következésképpen a különleges támogatási intézkedésekre vonatkozó tagállami bejelentésnek különösen tar talmaznia kell a más közösségi támogatási rendszerek alapján vagy a különleges támogatási intézkedéssel megegyező területen vagy ágazatban állami támogatásokból finanszírozott intézkedések alapján alkalmazott bármely meglévő intézkedés és adott esetben a közöttük lévő határvonal leírását (az 1120/2009/EK rendelet IV. melléklete A. részének c) pontja). A bejelentés értékelésekor a Bizottság – a bejelentett intézkedések esetleges jóváhagyásától függetlenül – alaposan megvizsgálja a fenti információkat. Az ugyanazon művelet párhuzamos finanszírozásának elkerülése érdekében alkalmazott fenti eljárás azonban nem akadályozza meg különböző eszközök (azaz támogatási programok) hasonló célkitűzés elérése céljából történő igénybevételét.

4. ajánlás A Bizottság rendszeresen elvégzi a KAP keretében alkalmazott összes támogatási program értékelését, ami a marhaés borjúhúságazatban, valamit a juh- és kecskeágazatban nyújtott közvetlen támogatások esetében sem volt másképp. Hogy a visszamenőleges értékelések során mely elemek vizsgálatára kerül sor, a jogalkotó által kitűzött szakpolitikai céloktól függ. Emellett a Bizottság 2020-ra vonatkozó KAP-javaslatában a tagállamokkal együttműködésben alkalmazandó nyomonkövetési és értékelési keretet irányoz elő.


Európai Számvevőszék 11/2012. sz. különjelentés Az anyatehénre, illetve az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó közvetlen támogatások az egységes támogatási rendszerrel (etr) kapcsolatos intézkedések részleges végrehajtása keretében Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2012 – 55 oldal – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-9237-741-0 doi:10.2865/24860

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ? Ingyenes kiadványok: •

az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül (http://bookshop.europa.eu);

• az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül. A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a http://ec.europa.eu weboldalon tájékozódhat, illetve a +352 2929-42758 faxszámon érdeklődhet. Megvásárolható kiadványok: •

az EU-könyvesbolton keresztül (http://bookshop.europa.eu).

Előfizetéses kiadványok (az Európai Unió Hivatalos Lapjának sorozatai, az Európai Bírósági Határozatok Tára stb.): • az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).

ADOTT MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS MEGLÉTÉHEZ. A REFORM ÚJ UNIÓS TÁMOGATÁSFAJTÁT VEZETETT BE, A „FÜGGETLENÍTETT” KÖZVETLEN TÁMOGATÁSÉT, AZ ÚN. EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER (ETR) KERETÉBEN. A FÜGGETLENÍTÉS ALÓLI KIVÉTELKÉNT A TAGÁLLAMOK – AMENNYIBEN MEGÍTÉLÉSÜK SZERINT AZ ETR-RE VALÓ ÁTTÉRÉS KÖVETKEZTÉBEN FENNÁLL A MEZŐGAZDASÁGI PIACOK ZAVARÁNAK VAGY A TERMELÉS BESZÜNTETÉSÉNEK KOCKÁZATA – DÖNTHETTEK ÚGY IS, HOGY EGYES ÁGAZATOKBAN A KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK BIZONYOS HÁNYADÁT A MEGLÉVŐ FORMÁJUKBAN TARTJÁK FENN. EZ TÖRTÉNT AZ ANYATEHÉNRE, ILLETVE AZ ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS ESETÉBEN. KÜLÖNJELENTÉSÜNK EZEN TÁMOGATÁSOK SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉSÉNEK AZ EREDMÉNYEIT MUTATJA BE. AZ ELLENŐRZÉS AZT VIZSGÁLTA, HOGY AZ ANYATEHÉNRE, ILLETVE ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK MENNYIRE IRÁNYULTAK A TAGÁLLAMOK LEGINKÁBB ÉRINTETT RÉGIÓIRA, S MENNYIRE VOLTAK EREDMÉNYESEK A TERMELÉS FENNTARTÁSA S EZÁLTAL A NEGATÍV TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK KIIKTATÁSA TERÉN.


QJ-AB-12-010-HU-C

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2003-AS REFORMJA ÓTA A TÁMOGATÁSOK KIFIZETÉSÉT MÁR NEM KÖTIK

ISSN EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 11. sz. különjelentés

Recommend Documents