ISSN Czim mer Já nos A Csil lag só lyom ban

299 Ft

ISSN 2061-8573

4–6 Kalapács – Limitált példányszámú, exkluzív jubileumi box az egy évtizedes jubileumra 7 Lemez-szemle – Szebb Napok, Titkolt Ellenállás 8–10 Körkapcsolás Historia, Nemzeti Front, RPG 12–14 Sziva Balázs – Fõhajtás Ian Stuart elõtt Posztermelléklet – Sziva Balázs, Kalapács 15 Fekete Mamba – Gyöngyösi mérgeskígyó-rajongók 16–18 Józan Zoltán – Aktivista 19 Lemez-szemle – Hungarica 20–21 Czimmer János – A Csillagsólyomban... 22–23 Levédia – Erdélyi NS hazafiaknak 24–26 Fehér Törvény – 15 év összegzése

IMPRESSZUM: Alapító fõszerkesztõ: Kiss T. Attila Társszerkesztõ: Kima Norbert Fõmunkatárs: Maci Munkatárs: Odal Nyomda: Budai Nyomdaipari Kft., Miskolc Terjesztés: Alternatív terjesztõk E-mail: [email protected]

Tisztelt elõadók, együttesek, ismerõseim, barátaim! A MH következõ számainak elkészüléséhez várjuk Tõletek a zenekarotokkal kapcsolatos (fontos!) információkat – lemez-, DVD-, videóklip-, könyv megjelenés, tagcsere, nagyobb fellépés, stb. témakörben –, amelyeket a nagyobb nyilvánosság elé szeretnétek tárni a lap segítségével. A Tisztelt Olvasók figyelmét is felhívnám, hogy az újsággal, annak tar talmával, ötletekkel, észrevételekkel kapcsolatos véleményeket is szívesen várjuk. Mindkét esetben az alábbi címre írjatok: [email protected]

Sziasztok! Új évet kezdtünk, és az elmúlt hónapokban, a magunk mögött hagyott 2010-ben sok minden megváltozott körülöttünk, sok minden tör tént velünk, – természetesen nem csak zenei ér telemben véve. A Magyar Hang már negyedik számával köszönti a – bízzunk benne, hogy sokkal sikeresebbé, kiegyensúlyozottabbá és nyugodtabbá váló – új esztendõt, és jócskán tartalmaz újítást az elõzõekhez képest. Négy plusz oldallal toldottuk meg az eddigieket, ismét avattunk friss arcokat cikkíróként, tovább gyarapodtak a segítõ kezek, két vadonatúj érdekes rovatot indítottunk útjára, valamint az eddig felvállalt színes paletta sem csorbult a nemzeti vonal bandáit tekintve. Ismét jól megférnek hasábjainkon egymás mellett a különbözõ stílusban játszó, és nem mindig egyforma eszmeiséget hirdetõ csapatok, elég csak a tar talomjegyzékbe beleolvasni. A címlapon együtt szereplõ Kalapács József és Sziva Balázs pedig látványos jelképe annak – a már az elsõ számtól „hirdetett” gondolatnak –, hogy nyissunk nyugodtan a másik felé is, ne legyünk szemellenzõsek. Az újság fontos szereplõje még Czimmer János, aki majd másfél év hallgatását töri meg azzal, hogy a nyomtatott sajtók közül, nekünk nyilatkozik elõször az elmúlt idõszakról, és a jelenlegi helyzetrõl. Ahogy bevezetõ soraimat zárni szoktam, most is kellemes idõtöltést, jó szórakozást kívánok, – akinek esetleg nincsenek meg az elõzõ Magyar Hang-ok, az bátran keresse azokat is! A továbbiakat meglátjuk… K.T.A.

Kö­szö­net: a Hammer Records-nak, a Loyalty Recordsnak, Koppánynak, Czimmer Jánosnak, valamint a hasábokon szereplõknek és az együtteseknek, hogy segítették ennek a számnak a létrejöttét. Fo­tók: kiadói és zenekari archívumok, internet.

3

– Mikor született meg az ötlet, és kinek a fejében, hogy egy ilyen volumenû kiadvánnyal ünnepeljétek meg a tízéves jubileumotokat és mennyi idõt, energiát fordítottatok az elkészítésére? – Régi dolog ez már, hogy honnan indult az ötlet. A lényeg, hogy méltó módon szerettünk volna

– A második diszkre – az egykor még Ossian tagok segítségével rögzített – „Az elsõ merénylet” album újra feljátszott számai kerültek. Paksi Endre jószívvel adta kölcsön a zenészeit ehhez a munkához? És most egyér telmû volt a döntés a többiek részérõl, hogy ezt az anyagot a Kalapács tagság hangszerelésében ismerjük meg újra?

A Hammer Records nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen – fittyet hányva a kiadókat, mûvészeket, eladókat egyaránt szép lassan rombadöntõ fájlcsereberélõs trendnek – még tavaly novemberben egy három cédét és egy DVD-t magába foglaló, exkluzív megjelenésû jubileumi boxot adott ki a Kalapács zenekar tízéves születésnapját megünneplendõ. Természetesen a rendkívûl igényesen összeállított kiadvány volt kérdéseim középpontjában, de úgy gondoltam kihasználom az alkalmat, és a névadó-frontember Kalapács Józsefet egyéb érdekességekrõl, aktualitásokról is kikérdezem.

ünnepelni egy ilyen kerek évfordulót, hiszen kevesen érik meg a mai idõkben a tíz esztendõt azonos felállással. Ez talán azzal magyarázható, hogy a legtöbb esetben nem a zenei, mûvészi elkötelezettség, hanem az anyagi érdek az összekötõ kapocs a tagok között. Anyagi javak pedig a mai idõkben sajnos nem a rockzenekaroknál halmozódnak fel. – Vegyük sorra a kiadvány korongjait. Elsõként a DVD-t, ami öt koncert anyagából szemezget 29 számon keresztül. Ezeket a bulikat anno konkrétan egy majdani nagy közös felhasználáshoz – mint pl. ez a mostani – rögzítettétek, vagy akkor épp volt rá lehetõségetek, és egyszerûen csak éltetek vele? – Utóbbi. Valójában szerencsés egybeesés, hogy idõnként a kiadónk rögzítette némelyik koncer tünket saját használatra, így volt mibõl válogatni. – Az elsõ cédén hanganyagként is élõ felvételeket találhatunk, amelyek érdekessége, hogy – a setlist majdnem teljes átfedései ellenére – nem azonosak a DVD-n hallhatóakkal. Gondolom szándékosan nem ugyanazokat a hangfelvételeket tettétek rá erre a korongra? Fel szoktátok-e venni egyébként minden koncer teteket? – Nyilván törekedtünk arra, hogy ha dalt ismétlünk is, ne ugyanarról a koncer trõl legyen. Minden buli más hangulatú és minõségû, így izgalmasabb a végeredmény. Minden koncert felvételére nincs is szükség, de technikailag sem tudnánk megoldani.

4

– Anno Endre barátom ötlete volt az album, mármint „Az elsõ merénylet”. Akkoriban én éppen az Omen-bõl való kiválásom kapcsán nyert sebeim nyaldosásával voltam elfoglalva. Mindezt fûszerezte némi magánéleti csúcsválság, és közel jár tam a teljes összeomláshoz. Szerencsémre talpon maradtam, és megérhettük a Kalapács zenekarral ezt a szép kort. Paksi Endre hozzáállása mindig is baráti volt felénk és az egész Ossian legénységgel nagyon jó a kapcsolatunk. Példamutató rocker magatar tás volt például az Endre részérõl, hogy a saját teltházas PECSA koncertje közben, after party gyanánt, a mi Wigwam bulinkat javasolta közönségének, ezzel is támogatva, hogy nálunk is tele legyen csárda. A 'Merénylet újrajátszását általunk az indokolta, hogy betehessük az igazi Kalapács albumok közé sorlemeznek. – A harmadik korongon a – már a HammerWorld mellékleteként is megjelent – „Dühös nemzedék 2000-2010” válogatáslemez számait találjuk. Milyen visszhangja volt az újságos megjelenésnek, és mi alapján döntöttetek ezek mellett a nóták mellett? – Még mindig visszhangzik:) Igyekeztünk egy minél nagyobb igényeket kielégítõ és minél szélesebb körben tetszést kivívó válogatást kiadni, ami egyben méltó keresztmetszetet is ad a Kalapács életmûbõl. Reméltük, hogy új barátokra is szert teszünk az albummal, és a régi cimboráink is szívesen hallgatják majd útközben a kocsiban, vagy házibulikban. Úgy ér zem, reményeink beváltak. – Az eddigi anyagaitoknak majdnem a fele szerepel ennek a boxnak valamelyik lemezén, vagy

hangként, vagy képként, plusz ugye a komplett elsõ lemez újrafeljátszva. Ez szerintem több, mint egy munkásság „szerény” keresztmetszete, ráadásul a megjelenés is tényleg exkluzív. A letöltések korában a hardcore Kalapács rajongók mellett milyen érdeklõdõkre, vásárlókra számítotok még? – A letöltések korában nem is számítunk vásárlókra, csak örülünk, ha vannak:) Mi járjuk az utunkat és folyamatosan csapódnak hozzánk új barátok, mint ahogy vannak olyanok is, akik nem jönnek többé. Család, betegségek, sors, vagy bármi más közbeszólhat. Ez a gyûjtemény viszont – a dalai által – lehetõséget adhat azoknak is, akik kevésbé ismernek minket, hogy közelebb kerüljenek hozzánk. – Korunkat tekintve egy szûk félgeneráció köztünk a különbség, de szerintem nagyjából azonos eseményeket éltünk meg, és hasonló dolgokon mentünk keresztül, ami a hétköznapi életet illeti. Természetesen nekem is megvan a véleményem az eltelt évtizedekrõl, de a Te olvasatadban mit jelent az új dalotok, és egy egész lemez, sõt a jubileumi box címét is adó „Dühös nemzedék”? Politikai felhangja is van ennek, vagy „csak” a r'n'r kötelezõ lázadását akar tátok szimbolizálni ezzel? – Ha akarod, lehet politikai is. Néhány versszakba nem férhet bele minden, inkább csak ér zések, hangulatok, amik sûrûn vágott klipként idézik az elmúlt évtizedeket. Egy olyan nemzedék tagjai vagyunk, akik sok mindenen átmentek, és sok minden átment rajtuk. Mi mégis itt vagyunk és remélünk. Megõriztük a lázadásunkat, mert ez a lázadás valójában a remény maga. Akarunk, hiszünk és remélünk, ez éltet és boldogít minket. Százszor összetörhetnek minket, mégis épek vagyunk és erõsek, mert készek a jobbításra és jobbulásra!

– A DVD-n, a 2002-es riportban, még arról beszéltek, hogy minden bulitokon megy a „Gépezés” a közönség egy részérõl. Akkor azt mondtátok, hogy ez nem zavar Titeket. Viszont az eltelt évek alatt elér tétek azt, hogy ez a kórus egyér telmûen „Kalapács” skandálásba kezd, ha megjelentek a színpadon. Ez mindenképpen nagy fegyver tény, és egyér telmûen azt igazolja, hogy a Kalapács zenekar számai felérnek a régi 'Gép opuszok szintjére, elfogadott „új” szerepkörben is a rajongótábor, és nem csak a nosztalgia miatt szeretnek Téged. Milyen ér zés, hogy a neveddel fémjelzett bandád is felért azokra a csúcsokra? – Olykor ma is elõfordul azért „Gépezés”, de ez ma már inkább azt jelenti, hogy hallgatnának régi 'Gép dalokat is tõlünk. Van olyan koncert, hogy eleve nincs Pokolgép nóta a mûsorban, vagy csak néhány régi számot ter vezek be. Azok a régi dalok azonban nem véletlenül váltak klasszikusokká. Nem csupán születésük idején, de a mai zenei életben is keményen megállják a helyüket, zeneileg is és tar talmilag is idõszerûek. Óhatatlanul kérik olykor ezeket, és én szívesen játszom. Csúcsok?:) Mindig úgy ér zem, hogy csak az elején vagyok. Nem is szeretnék a végére érni, mindig csak menni, menni… Az út a cél. – Hét lemez után igazán illik megkérdezni – igaz az elsõ album még nem együtt készült –, hogyan ér zitek együtt egymást, megvan-e még a kellõ lelkesedés és összhang a csapaton belül, bírjátok-e még egymást – hiszen mint ahogy már Te is említetted – változatlan felállásban, tagcserék nélkül dolgoztok?

5

– Mint minden kapcsolatban, itt is jó hatású az önállóság megõr zése. Nem megyünk egymás agyára, mert nem vagyunk állandón összezár va, mindenki csinál valamit a Kalapács zenekaron kívül. A Beloberk testvérek az Ego projekt útját egyengetik, a Kicsi a Zorall-t is csinálja, nekem ott van az Akusztika és a színház. Januárban kezdõdnek a próbák Szolnokon, a Szigligeti Színházban, ahol a „Jézus Krisztus Szupersztár” rockoperában Simont alakítom, a Madách Színházban pedig továbbra is játszom Mr. Mefisztulészt a „Macskák” musicalben. – Megültétek a tízéves jubileumot, hogyan tovább? – Az út velünk van, és, ahogy már mondtam, még nagyon az elején vagyunk. Ezeket a göröngyöket jól ismerjük, szeretjük is talán, megyünk hát tovább. Jövõre úgyis világvége és még utána is egy csomó dolgunk van.

SZEBB NAPOK Új Kor Hajnala A pörgõsebb, bulizós Oi! zene rajongóinak kedvez ez a nemrégiben megjelent cédé, amely 7 dalt tar talmaz, többek között egy Skrewdriver, egy Dropkick Murphys és egy Hungária(!:D) feldolgozást. Aki ismeri a zenekart, az hallhatja majd, hogy a korábban megjelent demófelvételekrõl is szerepel rajta pár dal, de ez stúdióban felvett, kiváló minõségû anyag.

– Kis kitérõként, egy egészen más jellegû kérdés. Szerepeltél a Hungarica „Nemzeti dal” számában vendégénekesként. Mivel õk is új EP-vel jelentkeztek – rajta ezzel a nótával – tehát aktuális a dolog, érdekelne a véleményed Sziva Balázsról és munkásságáról. – Igazából én a Mentes Norbi hívására kerültem képbe, a Balázst felületesebben ismerem, és amennyit találkoztunk, az kevés egy alaposabb vélemény megfogalmazásához. Úgy gondolom, õ egy eltökélt honvéd, akinek a nemzet érdekei mindennél elõbbre valók. Olyan embernek gondolom, aki csak akkor beszél, ha mondani akar valamit, és ha mondja, akkor azt úgy is gondolja. A munkásságát természetesen jobban ismerem. Hozzám zeneileg a Hungarica világa áll közelebb, mint a RomEr-é. – Végezetül, nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a következõ lapszámunkban is szerepelni fogsz egy másik aktuális formációddal, az Akusztikával. Kedvcsinálónak mit árulnál el ezzel kapcsolatban az olvasóinknak? – Február 18-án megjelenik az elsõ Akusztika album, ugyanekkor lemezbemutatót tar tunk a Club 202-ben (régi Wigwam) több közremûködõvel. Valahogy úgy lesz, hogy a Szelíd Metalosok és az Akusztika közös koncertje elõtt lesz még egy Rudán Joe Akusztik és egy Kormorán Memory koncert is, majd a nyolc fõre bõvült Akusztika következik. A belépõjegy az új album lesz, sima belépõ árban. www.kalapacs.net

6

A korong az „Amíg élünk” címû dallal indít, ami nekem a korai Romantikus Erõszak stílusát idézi mind zeneileg, mind szövegileg, de ezt egyáltalán nem negatívumként élem meg. Kicsit gyorsabb tempójú R.A.C., ám mégis van benne dallam. A második dal a „Síron nõtt virág”, ami nekem szintén eszembe juttat egy zenekart, mégpedig az Egészséges Fejbõrt, ezt az érzést erõsíti bennem a furulyaszó is. Ez egy lassabb nóta, de a szövegvilághoz nagyon is illik ez a muzsika, hiszen egy ár tatlanul halálra vert édesapának, férjnek állít emléket. A következõ trekk az „Európai álom”, ami a Skrewdriver „European Dream”-jének kiváló átdolgozása, számomra ez az egyik kedvenc errõl a lemezrõl. Jól sikerült a szöveg is, és a zene is profin el van találva, aki szereti az eredetit, annak ez sem fog csalódást okozni. A negyedik szám a Hungária együttes „Csavard fel a szõnyeget” szerzeményének átirata, ami a „TáncOi!” címet kapta a zenekar tól. Igazi bulizós nóta, humorral és sok csordavokállal fûszerezve. Ötödikként az

„Ágyúk szava” szól, ami nekem – õszintén szólva – egyáltalán nem tetszik, mivel szerintem nagyon kárpátiásra sikeredett, és a Szebb Napok nem ebben a stílusban erõs. Jobban állnak a bandának a kicsit agresszívabb, ám mégis dallamos témák. Nekem ez kicsit gyengébb de aki szereti azt a vonalat, annak biztosan tetszeni fog. Az utolsó elõttiként szereplõ Dropkick Murphys feldolgozás, a „Dolgozók dala” viszont kárpótol mindenért, nagyon jól sikerült! Lezárásként pedig a „Magyarország” címû dalt hallhatjuk, ami szintén egy pörgõsebb focidrukker nóta:). Mindent összegezve, egy kiváló zenekar bemutatkozó anyagát kapja, aki áldoz rá egy csekély összeget. Kopcsó

TITKOLT ELLENÁLLÁS A Harc Folytatódik A Titkolt Ellenállás 17 éves fennállásának legutóbbi produktuma ez a – „A harc folytatódik” címet kapott – kiadvány, ami egyben az eddigi gitáros, Marci utolsó hozzájárulása a zenekar tevékenységéhez. Nem tudom, hogy (részben) ezért vagy sem, de a nemzeti metál élharcosai ezúttal igencsak kitettek magukért, és talán egész eddigi pályafutásuk legprofibb lemezét sikerült tetõ alá hozniuk. Az elõzõ albumuk megjelenése után nagyon sokan panaszkodtak a hangzásra, ami az eddig megszokott „Titkolt-soundtól” igencsak eltért és felettébb kísérletezõsre sikeredett. Személy szerint nekem nagyon tetszett, és azt hittem, hogy ebben az irányban halad majd tovább a csapat, de visszakanyarodtak a megszokott, tiszta hangzáshoz. Ezúttal egy igazán nagynevû stúdióba mentek a dalokat rögzíteni, ahol tényleg tudják a módját, hogyan kell lekeverni egy metál lemezt, és így végre megszületett az elsõ hazai, igazán profi hangzású nemzeti metál anyag. Zeneileg inkább az „Így létezem” folytatásaként jellemezhetõ az al-

bum, a stílus és a számok hangulata is inkább azokat az idõket idézi: az alapot, a Titkolt védjegyének nevezhetõ thrash-es darálás adja, de megint hallható egy ballada is, valamint heavy metal, hard rock és egy minimális hardcore hatás is

tetten érhetõ, így a „Még mindig ugyanaz” kicsit nyersebb és nu-metal hatásokat sem nélkülözõ világát teljesen elhagyták és visszatér tek a „gyökereikhez”. A szólók és a gitárjáték rendben vannak, mint mindig; még a dobjáték is néminemû fejlõdést mutat a korábbiakhoz képest, és itt-ott még jól eltalált csordavokálokkal is feldobták az anyagot. Az egyetlen negatívum az ének, ami a monotonitásával néha unalmassá teszi az egyébként nagyon jól sikerült lemezt. Gyuri orgánumából igazából sokkal többet ki lehetne hozni, csak engedni kéne neki (vagy ösztönözni), hogy próbálgasson kicsit játszani a hangjával: lehetne néha agresszívebb, esetleg pár sort hö-

röghetne is, amit remekül lehetett volna ellensúlyozni Marci dallamos énekével. Remélhetõleg a jövõben ezen is javítanak! A szövegek ezúttal kicsit merészebbek, mint az eddig megszokottak, és jobban beleszólnak az aktuálpolitikai tör ténésekbe, de van tör ténelmi eseményekkel foglalkozó szám is (... és igen, mindenki nagy örömére, megint van második világháborús téma is ezek között). A borító meglepõen jó, mindenképpen az eddig legjobban sikerült alkotás a Titkolt házatájáról. Egy nagy, poszterszerû lapra van nyomtatva a sötét színvilágú képmontázs, amin a szövegek és a zenekar fényképe mellett mindenféle, a banda szövegeivel kapcsolatos képet láthat az ember, a borító túloldala meg egy tényleges plakát. A CD-korongon ezek mellett zenekari fényképek és egy videóklip is található, ami a zenekar promó fényképeinek a készítését mutatja be, szóval mindenképpen gazdag körítéssel „dobta piacra” a kiadványt a Titkolt Records. Remélhetõleg a befektetett munka majd az eladásokon is látszódni fog! Odal

– A 2010-es évre visszatekintve milyen fontosabb tör ténéseket, legsikeresebb pillanatokat emelnétek ki a zenekarotok életébõl?

Körkapcsolás jelleggel három nemzeti zenekart kér tem fel egy kis évér tékelésre, ötleteket vár tam a rajongók lemezvásárlási kedvének visszacsalogatásához, leendõ koncertpartnerek nevére voltam kíváncsi, az idei tervek felõl érdeklõdtem, valamint – egy kis önreklám keretén belül – egy pár pozitívum felsorolását kér tem a saját csapatukat illetõen. A Historica képviseletében Ézsiás Péter énekes, a Nemzeti Front-ból Nagy Attila basszusgitáros és Michelis János gitáros, az RPG soraiból pedig Sör tély Attila énekes adott elgondolkodtató, érdekes, néhol viszont, elsõre meglepõnek tûnõ válaszokat.

Historica: – Tavaly, az elõzõ évekhez képest több, mint kétszer annyi koncer tet sikerült adni. Éves fellépéseink száma majdnem elér te az ötvenet, és közel 30 ezer kilométert utaztunk. Ezt kicsit megdobta ugyan, hogy májusban eleget tettünk egy spanyolországi meghívásnak, és négyszer voltunk Erdélytetek mivel lehetne ösztönözni, visszacsalogatni ben és Par tiumban. Augusztusban a gitáros poszaz embereket a letöltések világából? Egyáltalán ton tör tént változások miatt nevet is váltottunk, és van-e ér telme még a hagyományos hanghordozókon a H-599 rockzenekar helyett a sokkal kifejezõbb (cédéken, netán bakelitlemezeken) való megHistorica nevet választottuk. jelenéseknek? Nemzeti Front, Nagy A.: – Tavaly elkészült két videóklipünk a DextraMédia jóvoltából, a „Még azt Historica: – Mi sose csináltunk ebbõl nagy gonmondják” és a „Kitar tás” címû számunkra, amelyeket dot, az összes dalunk mindig is letölthetõ volt a saa kuruc.info-ra kerülés napján kb. 10.000-en néztek ját honlapunkról, és a továbbiakban se nagyon akameg! A youtube-on azóta is láthatók. Szerencsétlenrunk ezen változtatni. A mi tapasztalatunk az, hogy ség is tör tént, mert énekesünk, Tivadar eltör te a az igazi rajongók így is, úgy is megveszik a lemezt, bokáját… valamint, 2010-ben hiszen azt el lehet tenni emlékbe, ki lehet tensem sikerült (már többedszerre) ni a polcra, ajándékba lehet adni, stb.. Nakijutnunk Erdélybe, hiszen a gyon sokan vannak, sajnos, akiknek fellépésünk ismét meghiúsult! nem fér bele, hogy a koncertbelépõk RPG: – Mindenmellé, még a cédéket is megvegyék, képp kiemelendõde mi õket se szeretnénk megfosztani nek tartjuk a máattól az élménytõl, sodik kiadványunk hogy magukkal vi(„Elit Hadosztály” hessék a dalainEP) megjelenését, kat. Nem utolsó amely tavaly januársorban pedig mi ban látott napvilásenkit nem csagot. A másik mér punk be, mert miföldkõ a zenekarunk vel így meghallgatéletében, hogy a Délwww.historica-zenekar.hu hatják elõre a szávidéken élõ magyarokmokat, csak akkor vesznek lemezt, ha az valóban nak játszottunk az EMI-táborban. Ezenkívül fontos tetszik nekik. Ez így szerintem nagyon tiszta. Aki támegemlíteni a legsikeresebb koncertjeinket ebben mogatni akarja a zenekart, az elsõsorban azzal tudaz évben: Turul-Fesztivál, X. Magyar Sziget, III. ja, ha eljön valamelyik koncer tünkre. A többi a mi Rongyos Gárda Emléknap és az évzáró Hûség napi dolgunk! rock est. N.F., Michelis J.: – Ezen a kérdésen sokat tör tük a fejünket, de a megfejtést még nem sikerült – A „Terjeszd, ne meglelni; se nekünk, se a zeneipar szereplõinek. Az másold!” szlogen ingyennél vonzóbb alternatívát ugyanis nehéz kitalálköztudatba súlykoni! A hagyományos hanghordozók és használatuk, lása mellett szerin-

8

N.F., Nagy A.: – Mi nem haragszunk és nem vavalamint a hagyományos zenehallgatás, háttérbe gyunk irigyek senkire, így a szer vezõkön múlik, hogy szorultak, az emberek számára egyre fontosabb a kivel lépünk fel közösen. Manapság nagyon felhígult vizualitás. Úgy gondoljuk, fontosabb évente egy-két a nemzeti rock mûfaj, állítólag kb. negyven zenekar új videóklippel megjelenni; és azokat publikálni külett hir telen, és egyesek teljesítménye, minõsége lönbözõ megosztó por tálokon a közönség számára, hagy némi kritikát maga után! így biztosítva, hogy elérhessék a dalainkat. Ez perRPG: – Számunkra nagyon fontos a szövegvilág sze nem pótolja a nagylemez megjelenését, mert mellett a zeneiség. egy album még mindig mér földkõ egy zenekar éleMindenképp olyan tében. Egy igényes kiadvány elkészíténeveket ajánlanánk, se, kiadása és terjesztése akik produkciója számunkra komoly anyanemcsak elgondolgi áldozattal járna, ami kodtat, hanem zeaz általad említett „letölnei élményt is tések világa” miatt olyan nyújt a nagyérdealacsony példányszámban mûnek. Aki teheti, lelne gazdára, hogy a bekerüvegye kézbe a lési költség töredékét hozná hangszert és gyúrvissza! jon ezerrel, hisz mi N.F., Nagy A.: – Nekünk is ezt tesszük. A fontos, hogy igényes borítóval magyar társadalom(ha van rá mód, szövegkönyvvel) hoz nehezen jutnak kézbe vehetõ, minõségi zenét tar talel a nemzeti oldal mazó mûsoros cédéink jelenjenek http://nfront.site90.com gondolatai, ennek meg, de ez nagy költségekkel jár, megváltoztatásához, az emberek szemének felnyitámert saját szer zõi kiadó vagyunk, és így, szponzorok sához az egyik eszköz valóban a zene, azonban ehnélkül majdhogynem lehetetlen vállalkozás. Egyszóhez az kell, hogy minõségi muzsikát kapjon az „átlag val a zenekarokat megöli az ingyenes internetes lemagyar”. töltés, aminek ráadásul a minõsége is rosszabb! RPG: – Nyilvánvalóan sokan másolnak, töltenek – Elõreláthatólag terveztek-e valamilyen nale zenéket, hiszen az internet világában élünk, amigyobb volumenû dolgot, esetleg lemezt 2011-ben? nek van jó és rossz oldala is. Viszont tényként közölhetjük, hogy a nemzeti oldal hallgatósága igenis Historica: – Nagyon komoly ter veink vannak támogatja kedvenc zenekarait azzal, hogy megvásá2011-re, remélem a jó Isten megsegít és végig is rolja cédéiket, ami egy kézzel fogható ereklye is letudjuk csinálni. Tavasszal ismét útrakelünk Erdélyhet akár. Gondolj csak bele, milyen vicces lenne úgy be, már most szer vezõdik március 15-e köré az erdicsekedni a gyerekeidnek, hogy: „Gyere fiam, rádélyi turné. Ennek lesz egy nem erdélyi állomása is, kattinthatsz a cédégyûjteményemre!”:) mert úgy gondoltuk, hogy ha a románok annyira szeretik Budapesten ünnepelni a nemzeti ünnepüket, – Mivel a leghatékonyabb, és egyben leglátváakkor mi is megünnepeljük a magunkét Bukarestnyosabb szócsöve a gondolatok közlésének, az ige ben! Nem utolsó sorban tízezer magyar él ott is, róterjesztésének az élõ fellépés – ha üzenhetnétek a luk sem szeretnénk megfeledkezni. Elõreláthatólag koncertszervezõknek –, kit ajánlanátok magatok a román fõvároson kívül várhatóan Marosvásárhely, mellé állandó partnernek a bulikhoz, a már befuSzékelyudvarhely, Csíkszereda, Kézdivásárhely lesztott nagy nevek közül, illetve az utánpótlást segínek az állomások. Ez egyben a lemezbemutató turtendõ, a fiatal csapatok közül? nénknak lenne a része, aminek a felvételei talán most a napokban már elkezdõdnek végre. Historica: – Az elmúlt tíz évben, ha nem is minA másik nagy durranás a nyáron várható! Augusztus denkivel, de rengeteg nemzeti rock csapattal ját7-én Törökországban, Rodostóban lép fel a zenekar szottunk már egy színpadon, hogy csak a legnagyoba Rákóczi Szabadságharc bukásának 300-ik évforbakat említsem: Kárpátia, Ismerõs Arcok, Kormorán, dulója alkalmából. Ez egy nagy motoros túra keretéRomantikus Erõszak, Magozott Cseresznye és még ben lesz, ami a Mikes körút nevet viseli. (Bõvebb sokan mások. Zeneileg talán az Arcok állnak hozinformáció errõl a www.drbarabasbotond.hu oldalon zánk a legközelebb, de mindenki mással szívesen található.) fellépünk, nem tudnék választani. A fiatal együtteseket tekintve a Napvágás zenekarral vagyunk nagyon szoros baráti viszonyban már évek óta. Velük tûzönvízen át, bárhova...

9

Azt hirdetik nagy gonoszan,/Hogy már megállhatunk, N.F., Nagy A.: – Tavaly szerettük volna kiadni az mert itten/Az ígéretnek földe van./Hazugság, szemúj N.F. albumot, de több ok miatt is ez késik: pl. a kitelen hazugság,/Mit milliók cáfolnak meg,/Kik nap adási költségekhez szponzort kell találnunk… ha valahevében, éhen-szomjan,/Kétségbeesve kinek van kidobandó pénze, szóljon nekünk nyugodtan! tengenek.” RPG: – Február 11-én lesz egy nagyszaNemzeti Front, Nagy A.: – bású rendezvény BuItt valami nagyot kéne írni bizdapesten, a Club tos, de csak annyit mondok, 202-ben (volt Wighogy iszonyú mennyiségû wam), ahol a Hungaitalt „leszûr tünk” a 17 év ricával lépünk fel. alatt… a szesz tar tósítja az Március 12-én soproN.F.-ot, ahogy a példa is ni barátaink segítsémutatja. gével szer vezünk egy RPG: – Akik már volönálló bulit az Ismerõs tak a vármegyénken belül Arcok, a Cool Head Klan RPG koncer ten, azok bizoés az Erõ és Megtorlás nyára láthatták velünk zenekarok közremûköa Honvéd Hagyománydésével. Ebbõl a koncer õr zõ Egyesület Soptünkbõl szeretnénk egy roni Tagozatának kaDVD-t is kiadni, amit az idén www.rpgzenekar.hu tonáit a színpadon. – a nyugat-magyarországi harcok és Sokak szerint nem hiába hívnak az 1921-es soproni népszavazás 90. évminket a nemzeti HC zászlóvivõinek, mivel ezt a mûfordulóján – megjelenõ cédénkhez csatolunk majd. fajt rajtunk kívül kevés zenekar tudhatja magáénak a nemzeti oldalon. – A csapatnak van-e valamilyen egyedi védjegye, esetleg rendelkezik-e olyan dologgal, ami igazi kuriózummá teheti? Historica: – Talán a fenti események mind-mind egyfajta kuriózumok, másfelõl a témaválasztás miatt úgy ér zem, tíz éve annak számítunk! A teljes magyar zenei palettát tekintve pedig az lenne a jó, ha nem számítana különlegességnek, hogy néhány zenekar a hazaszeretetrõl, nemzetrõl, összetar tozásról, hûségrõl és becsületrõl énekel. Nem gondolom, hogy mindenkinek ezt kellene tennie, de nem volna szabad megütközést keltenie az emberekben. Még mindig nem ér tik sokan, miért emlékeztetünk Trianonra, pedig abban, hogy mára ez hivatalos emléknap lett, talán nekünk, nemzeti zenekaroknak is van egy kis szerepünk, ugyanúgy mint azoknak a névtelen tömegeknek, akik évrõl-évre tüntettek, felvonultak, tiltakoztak ez ellen az igazságtalan döntés ellen. Lehet, néhány év múlva kiszorulunk ezekrõl a megemlékezésekrõl, és majd új próféták fogják az észt osztani. Azt hiszem, maradunk kuriózumok mindannyian, akik a nemzet sorsával is foglalkozunk. Csak emlékezetül ajánlanám Petõfi sorait: „ Va n n a k hamis próféták, akik/

10

– Kinek az ötlete volt ennek a kiadványnak a létrejötte, és miért éppen Rád esett a választás a dalok elõadásához? – A Loyalty Records régi ter ve volt egy ilyen gyûjteményes Skrewdriver ballada album megjelentetése. Róluk érdemes tudni, hogy a kiadó 2004-ben jött létre, elsõ kiadványuk a RAC legenda Brutal Attack „Greatest Hits 2.” címû CD-je volt, amit három évvel késõbb az English Rose „A tribute to Ian Stuart and Skrewdriver” és a Vendetta „A Skrewdriver örök” címû lemeze követett, de õk gondozták az Ar chívum, az Ar row Cross és a Voice Of Justice különbözõ anyagait is. Valamikor 2010 elején kér tek fel, hogy közremûködjek ezen az igazán különleges albumon. Elküldték a már régóta kész zenei alapokat, én pedig örömmel vállaltam a közös munkát. – A CD borítójában egy pár mondatos elõszóban feleleveníted elsõ találkozásodat a Skrewdriver számaival. Az eltelt két évtized alatt – immár érett fejjel – mi a véleményed a muzsikájukról, mondanivalójukról, egyáltalán Ian Stuart munkásságáról? A Te zenészpályafutásodra mennyiben voltak hatással õk és szer zeményeik? – A Skrewdriver kétségtelenül a skinhead kultusz legemblematikusabb zenekara volt. Mindannyiunknak, akik ebben a közegben nõttünk fel, hozzátar toznak a fiatalságához ezek a nóták, így természetesen nekem is, és hatással voltak a

12

A Loyalty Records gondozásában egy magyar nyelvû Skrewdriver balladák album jelent meg karácsonykor, Sziva Balázzsal a mikrofonnál. Természetesen – a kiadvány kuriózum mivoltára tekintettel – azonnal „léptem az ügyben”, és a lemez bir tokbavétele után egy pár kérdést küldtem Balázsnak ezzel kapcsolatban, valamint persze a „rendes” csapatait sem hagytam ki.

zenei ízlésemre, fõleg a korai idõkben. Ezért is örülök különösen, hogy végre magyarul is hozzáférhetõek lettek Ian Stuart csodálatos balladái, és ehhez én is hozzájárulhattam a magam eszközeivel. – Melyik dallal volt a legnehezebb megbirkózni a felvételek során? – Egyik sem volt könnyû, hiszen itt egy szál gitárra, vagy zongorára kellett énekelni, nem dübörgött mögöttem egy teljes rockzenekar, ahogy azt megszoktam. – Melletted két nagymúltú közremûködõ, valamint egy hölgyénekes neve olvasható a bookletben. Vedres Joe és Hirlemann Ber talan szerintem mindenki számára ismert, Wéber Iréna-ról azonban, kérlek mondj légy szíves egy pár szót. Hogy került Õ a képbe? – Õ egy délvidéki származású lány, aki már néhány éve Sopronban él. Mentes Norbiék kér ték fel, hogy közremûködjön a Hungarica fellépésein. A tavalyi PeCsás koncer ten találkoztunk elõször, és amikor felmerült, hogy ezen a ballada anyagon szükség lenne nõi ének hangra, egybõl rá gondoltam. – Elégedett vagy a végeredménnyel? – Minden résztvevõnek a szívügye volt ez a lemez, és szerintem jól sikerült. – Milyen jövõt jósolsz ennek a cédének? – Ez nem egy megszokott kiadvány, hiszen csak lassú dalokat tar talmaz, de ezidáig nagyon bíztatóak a visszajelzések. – Szándékoztok-e ezekkel a dalokkal élõben, akusztikus elõadás keretében koncer tezni? – Egyenlõre nincs tervbe véve. – A két „rendes” zenekarod – RomEr, Hungarica – nagykiadós. Nekik mi a véleményük errõl a projektrõl, és magáról a lemezrõl, nem volt probléma, hogy egy Loyalty Records-os anyagon vagy fõszereplõ? – Semmilyen problémát nem okozott. Nem szólnak bele az egyéb tevékenységeimbe, már csak azért sem, mert a Romantikus Erõszakkal és a Hungaricával is teljes az alkotói szabadságunk. – Az év elsõ részében mindkettõvel – februárban a Hungarica-val, márciusban pedig a RomEr-rel – nagyszabású koncer tet adtok a Club 202-ben.

Milyen programmal, és vendégekkel készültök ezekre? Valamint, mik a terveitek a 2011-es évre? – A Hungarica buli valójában a „Felvidék Nem Szlovákia” lemezbemutatója lesz. Ez nem egy soralbum, hanem egy ajándék kiadvány a február 11-ei koncer tünkhöz, vagy fordítva – kinek, hogy tetszik –, a kislemezhez egy ajándék koncertjegy. Nálunk ennek hagyománya van már, ez a harmadik ilyen jellegû ötletünk! Tulajdonképpen egy felkérés indította el az egészet, a dunaszerdahelyi futballszurkolók kér tek fel minket egy induló megírására, és e köré épült az egész elgondolás! A vendégzenekar a soproni nemzeti hardcore zászlóvívõje, az RPG lesz. Úgy gondolom, hogy 2011 tavaszának egyik legnagyobb nemzeti rock eseménye lehet a március 13án, a Club202-ben (az egykori Wigwam helyén) megrendezésre kerülõ MÚK, (azaz Márciusban Újra Kezdjük) elnevezésû Romantikus Erõszak koncert, további három nagyszerû banda fellépésével. Itt, a nemrég ütõs bemutatkozó albummal jelentkezõ fiatal csapat, a Szebb Napok nyit majd, akik méltó módon viszik tovább a Ballagó Idõ és az Egészséges Fejbõr által megteremtett zenei vonalat. Ifjú bõr fejûek, régi iskola… Az este különleges vendégeként az 1983-ban alakult legendás banda, az Oi-Kor lép a deszkákra közel másfél órás mûsor ral! Õk azt hiszem nem szorulnak külön bemutatásra. Majd fél 11-kor kezd a Romantikus Erõszak.

A régebbi számok mellett felcsendülnek a közelmúltban rögzített, és az Archívummal közös kiadványon megjelenõ kislemezünk vadonatúj nótai, köztük a vármegyés dal. Levezetésként a Bõgõmasina foglalja el a színpadot.

A kilenc tagú za la e ger sze gi brigád koncertjének külön érdekessége, hogy a Skanzelizé egykori énekese Vasszi Zoli, azaz Vanek a frontemberük, és a ma már kultikusnak számító zenekarának legnagyobb nótáit is húsz év után végre élõben hallhatja a közönség. Ez összességében 4 együttes és közel 6 óra zene! Nemzeti

rockerek, huligánok, skinheadek, ott a helyetek! Ami az idei ter veket illeti, a Hungaricával már elõkészületben van a tavaly márciusban, a Petõfi Csarnokban rögzített koncer tünk DVD-je, és emellé rakjuk össze a negyedik sorlemezünket, amin a mostani két új dal mellé készülnek új nóták is, ennek egy része összeállt. Hogy mikor jelenik meg, az sok mindentõl függ még, de idén végre be akarom indítani az egy ideje már beígért Szent Suhancok nevû bandámat is.

– Mióta zenéltek együtt ebben a bandában? Voltak már tagcserék?

– Befejezésként, nemcsak azért, mert a címlapon is együtt szerepeltek, hanem mert már többször – a stúdióban és élõben – is vendégül láttad, mi a véleményed Kalapács Józsiról és a hazai zenei életben elfoglalt helyérõl és eddig elért eredményeirõl?

– A tagoknak volt már zenei elõélete? Jelenleg van még más projectje valakinek a Mamba mellett?

– Kalapács Józsi egy fantasztikus énekes, megtisztelõ, hogy együtt énekelhettem vele stúdióban és koncer ten is. www.romantikuseroszak.hu www.hungaricamusic.hu

– Kb. öt éve nyomjuk együtt ebben a for mációban. Szerencsére minden fasza, jól kijövünk egymással. Tagcsere Fekete Mamba név alatt mindössze egyszer volt, énekes poszton. A basszerünk jelenleg külföldön dolgozik és mivel nem szerettünk volna másik bõgõst keresni (idõnk sem volt rá), ezért az ének mellett azt is viszem. Így most négytagú a zenekar.

– A Mamba elõtt mindenki volt egy pár zenekarban, különbözõ stílusokat képviselve. Pillanatnyilag a dobosunk, Széki, a Dog Bangers nevû rap for mációban szövegel, ritmusgitárosunk Józsi a Qassamban penget, szólógitárosunk Rolcsi pedig a Beyondban bõgõzik. – Milyen a kapcsolatotok más helyi bandákkal? A Beyond, vagy más környékbeli veterán banda segített titeket elsõ lépéseiteknél? – A korosztályban hozzánk közel álló zenekarokkal, ami sajnos egyre kevesebb, elég jó kapcsolatban állunk. Amit elér tünk – lehet nem sok –, de magunknak köszönhetjük. – Mi indokolta, hogy ezt a nevet válasszátok? Nem okozott még gondot, nem túl ijesztõ az átlagemberek számára? – A legveszélyesebb kígyófajta… Nem gondolom, hogy bárkit is megijesztenénk ezzel a névvel.

– Van valamelyik bandatagnak otthon fekete mambája, esetleg más egzotikus kiskedvence? – Józsinak van egy veszedelmes perui csótánya:) – Volt már több koncer tetek is olyan zenekarokkal, mint az Agresszív Fellépés, vagy a Fehér Tör vény. Honnan az ismeretség? Nem problémás számotokra az ilyen jellegû bandákkal való együttmûködés, a közönségetek nem fordul el emiatt tõletek? – A fent említett zenekarok közül még senkivel nem volt közös fellépésünk, de nem azért, mert elzárkóztunk az ötlettõl, hanem csak így alakult. Valószínûleg közrejátszik az, hogy zeneileg más stílusban mozgunk. Az ismeretség onnan ered, hogy Széki az Agresszív Fellépésben dobolt. Koncertjeinken van egy „magyar blokk” elnevezésû rész – feldolgoztuk az „Ó Magyarország”, „XX. Század”, „A csitári hegyek alatt” címû dalokat –, amit a közönségünk nagyon szeret. Semmilyen negatív élményünk nem volt!

– Szövegeink sokfélék, a mindennapokról, az életben elõforduló helyzetekrõl szólnak. Néhányukból kiér zõdik, hogy mit hogyan gondolunk, de ezeket is élethelyzetek hozzák össze. Magánemberként egyér telmûbb a dolog. – Milyen gyakran vannak élõ fellépéseitek? Többnyire hazai terepen játszotok? – Csak élõ fellépéseink vannak!:) És bárhova szívesen elmegyünk, ha hívnak. – Voltak már ezektõl eltérõ bulik is? Esetleg van olyan, amelyikrõl különleges élményekkel tér tetek haza? – Általában jól sikerülnek a koncertjeink, és mindig tör ténnek olyan dolgok, amitõl különleges, de egy átlagosnak induló koncert után felkerülni a „100% Magyar” vol. 2. válogatáslemezre… hát ez mindent ûberel!

eset leg va la mi új anyag ki adá sa? – Egyetlen demónk készült eddig, amit saját erõbõl hoztunk össze, és csak a zenekaron keresztül lehet hozzá jutni. Egy-két videónk megtalálható a youtube-on. – Köszönjük a válaszokat, további sok sikert a zenekarhoz, végül talán még annyit kérdeznék, hogy mik a ter veitek a közeljövõre? – Szeretnénk összehozni egy lemezt, amire tíz-tizenkét számot ter vezünk és természetesen minél több fellépés! http://feketemamba.uw.hu Ma­ci

– Mi folyik itt Gyöngyösön?

jesen ismeretlen még Egyesek számára biztos tel viszont beruháztak a k Aki . a Fekete Mamba név lemez második részé„100% Magyar” válogatás lán valami. Mivel az ta be, azoknak már dereng nagyon jó kis dallal egy is gon ominózus koron világhálón is kutakoszerepeltek, gondoltam a es házi videójukkal ügy n dom utánuk. Két nagyo mind a zene, mind a is találkoztam, amelyeknél patikus. Ezt követõen képanyag kifejezetten szim t intézni hozzájuk, dés kér bátorkodtam néhány t jobban õket. Kérdéhogy megismerhessük kicsi da válaszolt. seimre a frontember Csap

– A Toka-patak. – Szövegeitek milyen témákról szólnak? A zenekarral is felvállaltok némi politikai hovatar tozást?

– Van már önálló hanghordozótok, ha igen, hogy lehet hozzájutni? Tervbe van véve

15

– Miért, s honnan e mûvésznév: „Józan”? – 2005 körül a Geronimóban múlattuk az idõt Dagadt Árpival és Swiny-vel, akik már oldott hangulatban voltak, rólam pedig már akkor közismert volt, hogy régóta nem iszom alkoholt. Swiny, angol

még ha a tagok fogyasztottak is szeszes italokat, nem érezték szükségét, hogy ezzel nótákban hivalkodjanak. Én a Békésen megrendezett Blue Eyed Devils/Aggravated Assault buli után döntöttem úgy, hogy elég volt, leteszem a poharat, 1997-ben. A baráti társaságból ezt néhányan nem akar ták elfogadni és megpróbáltak újra visszacsábítani a lerészegedés útjára. Szerencsére erõs maradtam és kitar tottam döntésem mellett. Az elsõ egy-másfél hónap kicsit nehéz volt, de ki lehetett bírni. Bebizonyítottam magamnak és a többieknek, hogy alkohol nélkül is jól tudom érezni magam hétvégenként. Egy idõ után a kételkedõk is elismer ték, hogy „ez az ember tényleg nem iszik” és nem piszkáltak többé. Tiszteletben tar tották, hogy ezt az utat választottam. Ekkor még egyáltalán nem volt jellemzõ itthon a SXE-életfor ma, én sem tar tottam magam annak.

Egy új rovatot indítunk, mellyel szeretnénk bemutatni a zenei palettánk egy-egy olyan szereplõjét, akik nem csak zenélnek, de sok más tevékenységükkel is pozitív példaként állíthatók a manapság egyre silányabb fiatalság elé. Remélhetõleg a jó példa hasznos lesz, pozitív gondolatokra, s tettekre sarkallva titeket is! Elsõ alkalommal Józan Zoltánhoz fordultunk kérdéseinkkel. barátom hir telen megkérdezte, hogy van az magyarul, hogy „józan”? Megmondtam neki, er re nagy nevetésben tört ki, nagyon tetszett neki a „Józán Zoltán” összecsengése és innentõl kezdve így kezdett el hívni. Elõször furcsa volt, de késõbb megbarátkoztam új becenevemmel és rajtam maradt. A sors iróniája, hogy egy évvel késõbb már ittam alkoholt, bár igazi részegségig nem jutottam, azóta sem. A „Józan” név rajtam maradt, letörölhetetlenül. – Ezt megelõzõen sok alkoholt fogyasztottál? Mit gondolsz a koncer teken folyó mér téktelen italozás lehet részben az oka sok nézeteltérésnek, problémának? Véleményed szerint mi lehetne a megoldás erre? – Igen, a nyolcvanas évek vége-kilencvenes évek elsõ fele ter mészetesen sokszor szólt az italozásról, ez az életmód szer ves része volt a skinheadéletfor mának, az Oi! zenekarok is gyakran énekeltek vidám sör-nótákat, ezért mi sem akar tunk kilógni a sorból, sokszor néztünk a pohár fenekére. Ez akkoriban teljesen ter mészetesnek számított. Mikor az Archívum színre lépett, kezdetben még õk is játszottak két sörnótát a koncer teken, viszont 1995-ben, a „Leszámolás” demóra nem vették fel ezeket a számokat, mivel úgy érezték, hogy egy NSzenekarnak nem kell népszerûsíteni a lerészegedést. Ez akkor egy teljesen új dolognak számított, a többi NS-banda is követte ezt az utat,

16

Igen, a koncer teken tör ténõ mér téktelen alkoholfogyasztás sok konfliktust okoz sajnos. Ennek a megoldására az orosz mintát tudnám példaként említeni, mert az ottani militáns mozgalom egyszerûen kilöki magából a részeges trógereket, szinte mindenki komolyan spor tol, a koncer teken pedig, ha valaki részegen jelenik meg, azt legjobb esetben hazazavarják, rosszabb esetben meg is verik, hogy példát statuáljanak. Ez drasztikus megoldás, de ahogy Paul Burnley mondta régen: „Szélsõséges gyógyszerekre van szükség, ha a dolgok szélsõségesen rosszak!” Nekem nem lenne gondom, ha az emberek tudnának mér téket tar tani az alkoholfogyasztásban és megállnának a vidám szintnél. Sajnos az életben ez ritkán mûködik így, az ittas ember egyre többet akar inni, míg végül már nem ura a cselekedeteinek. – A '90-es években hazánkban több olyan koncert is létrejött, amelyeken, mondhatni, a világ legismer tebb NS bandái léptek fel. Sokat tettél te is ezekért a felejthetetlen eseményekért, mesélnél ezekrõl a rendezvényekrõl? – Azokat az idõket lehet a hazai NS-skinhead élet fénykorának nevezni. Fiatalok voltunk és elszántak, bajtársat és nem ellenfelet láttunk egymásban. Nem mondom, hogy akkoriban minden és mindenki tökéletes volt, de teljesen más volt a légkör, mint manapság. Mikor belecsöppentünk a nemzetközi NS-mozgalomba, mindenhol azonnal bajtársként fogadtak minket, szerették a magyarokat.

Kialakult egy komoly, nemzetközi kapcsolatrendszer, ahol mi is elismert, kor rekt embereknek lettünk elkönyvelve. Elõször a Squadron-t láttuk vendégül 1995 szeptemberében, aztán az olasz A.D.L.122 és a Corona Fer rea tette nálunk tiszteletét 1995 decemberében. Ezek a koncer tek tovább öregbítették jó hírünket és ezután nem volt megállás. Felkerültünk az NS mozgalom térképére, elismer tek lettünk és rengeteg jó bulit sikerült lebonyolítani a jó szer vezõbrigádoknak köszönhetõen. A kilencvenes évek vezetõ NS-zenekarai szinte kivétel nélkül megfor dultak hazánkban, néhány név a sok közül: Konkwista 88, Excalibur, Brutal Attack, Providenje, English Rose, Blue Eyed Devils, Aggravated Assault, Bound for Glory, Aryan, Max Resist, Svastika, For tress, Landser, Avalon, Vlajka és még sorolhatnám. A sok jó bulinak köszönhetõen a hazai NS-bandák is több meghívást kaptak külföldrõl, csak úgy pezsgett az élet. – Hogy tudtátok ezt tetõ alá hozni, s mi lehet az oka annak, hogy mostanság ez már nem úgy mûködik, mint akkoriban? – Valahogy minden olyan ter mészetes volt, mindenki tudta a dolgát, hogy mit tud tenni egy sikeres buli lebonyolítása érdekében, senki sem nyavalygott, mindenki odatette magát. Mostanában hallok olyan hangokat a fiatalok szájából, hogy az „öregek” nem mutatják meg nekik a „tudományt”, hogy kell koncer tet szer vezni, satöbbi. Nekik elmondanám, hogy nekünk se mutatta meg senki, nem is vár tuk el senkitõl. Hétköznap dolgoztunk, nem az internet elõtt ültünk, és vár tuk a hétvégét, mert pénteken és szombaton mindig együtt voltunk, összejár tunk, esténként elmentünk verekedni, mulatozni. Összetar tottunk mindig és mindenhol. Jó ér zés volt más városokban élõ NS-skinheadekkel találkozni, kölcsönösen tiszteltük és megbecsültük egymást. Talán ez hiányzik manapság: egymás tisztelete és megbecsülése. Számomra túl sok a rosszindulat, egymás kibeszélése és lenézése a mai színtéren, túl sok a negatív ember köreinkben. Ha mindenki tenné a dolgát, pozitív dolgokat csinálnának minden nap, akkor nem lenne idõ és ener gia azzal foglalkozni, hogy mit csinál a másik ember a mozgalomban. A negatív életszemlélet könnyen ráragad a befolyásolható emberekre és ez a veszélyes tendencia egyre csak növekszik, a mozgalom pedig szép lassan egy köpködõversenyre hasonlít. A féltékenység és a rosszindulat helyett magunkba kéne

nézni. Nem csak egymás hibáit kell észrevenni, zsör tölõdni, háborogni, mert ez zsákutca. – Ezekben az idõkben mely bandák voltak személyes kedvenceid? Ez mára megváltozott, vannak esetleg új trónkövetelõk a top-listád élén? – A kilencvenes évek zenei színtere nagyon színes és izgalmas volt, kevés rossz zenekar mûködött, a nyolcvanas években egyeduralkodó Oi!/R.A.C. stílus mellett megjelentek a keményebb húrokat pengetõ amerikai bandák (élükön a Bound for Glory-val, ami az egyik legmeghatározóbb zenekar volt mûködése során), és ekkor jelent meg a hatecore stílus is (a Blue Eyed Devils vezetésével). A Skrewdrivert ter mészetesen senki sem taszíthatja le a képzeletbeli trónról! Nagy hatással volt rám a Brutal Attack, fõleg az élõ fellépéseivel, ezek a bulik mind feledhetetlen élmények maradnak. A Squadron is nagy kedvenc volt, és a Skullheadet sem hagyhatom ki. A For tress muzsikája és Scott hangja szintén meghatározó dolog volt az életemben. A Landser sem szorul különösebb bemutatásra, minden albumuk önmagáért beszél. Ter mészetesen vannak újabb trónkövetelõk is a képzeletbeli top-listámon, hiszen számtalan új banda játszik profi muzsikát, amitõl megdobban az ember szíve. Néhány név a sok közül: Gigi und die Braunen Stadtmusikanten, Kill baby, Kill!, Faustrecht, Legittima Of fesa… – Most, ha végtelen mennyiségû pénz állna rendelkezésedre (így nem állna anyagi akadály a te „álom-koncer ted” létrejöttéhez), mely napjainkban mûködõ bandákat trombitálnád össze? – Ha-ha! Valószínûleg nem álomkoncer tet szer veznék, hanem más dolgokba for gatnám a pénzt, amikkel jobban elõre lehetne mozdítani az ügyünket. Propagandára, klubhelységekre, koncerthelyekre, stb. Ha kötelezõ lenne koncer tet szer vezni, akkor az elõzõ válaszban megemlített bandák bár melyikét szívesen megnézném. – Sokat melóztál hosszú évekig egy fanzinban is, ami létezésekor az egyik legjobb információ közvetítõ kiadvány volt hazánkban. Milyennek ítéled meg ezt így utólag? Szerinted miért nincs manapság hasonló?

17

– Sokat segítettem az újság szerkesztõjének, elsõsorban fordításokkal, kontaktcímekkel, fényképekkel. Elég jó újság volt, bár én jobban örültem volna változatosabb kér déseknek, amik speciálisan az adott zenekar nak szóltak volna, nem ugyanazt a kérdéssort tettem volna fel mindenkinek. Szerintem az internet korában már kicsit elavult lett a fanzin (sajnos), a világháló sok régi ér téket megölt már, nem csak a rajongók által szerkesztett kis újságokat. Próbálkozások vannak néha, de kereslet hiányában néhány szám után megszûnnek a kisebb mozgalmi lapok. Kár ér tük. – Ezt a fanzint jócskán beelõzve egy négyoldalas Blood & Honour hírlevelet kaphattak egy Viking Club-os rendezvény látogatói tõled. Ennek miért nem volt folytatása? – Hú, ez jó régen volt! Azt hiszem, ez a hírlevél megelõzte a korát, az akkori mozgalom még talán nem volt er re felkészülve. Elkezdtük szerkeszteni a második számot, de már nem emlékszem, miért nem volt folytatás. Akkoriban még nem voltak elterjedve a számítógépek, a szövegszerkesztõk, nyomdai kapcsolataink sem voltak, tehát sokkal nehezebb dolgunk volt, mint manapság. – Elõzõ kérdésem is B&H közeli volt, és ha már itt tar tunk a tavalyi Sons of Europe koncer ten a 30 éves skinhead legendát, a Brutal Attack-et te konferáltad, majd köszöntötted, s úgy tûnt nagyon jó barátság köt a legrégebbi, mondhatni original B&H bandához! Honnan az ismeretség? Várható talán a közeljövõben újabb BA fellépés hazánkban? – A Brutal Attack õsrégi kedvencem, sokat hallgattam a lemezeiket ifjúkoromban, úgy mint a többi angol B&H zenekart. Ismeretségünk 1996-ra tehetõ, abban az évben az English Rose-t szerettük volna meghívni a második Ian Stuart Emlékkoncer tre, amit végül lemondott Jonesy (ER énekes), talán valami tagcsere miatt. Nagyon sajnálta a dolgot és megígér te, hogy segít leszer vezni egy beugró angol csapatot maguk helyett. Az állam leesett,

18

mikor felhívott és megkérdezte, hogy mit szólnánk a Brutal Attack-hez?! Beindult a gépezet és 1996 szeptemberében a legenda fellépett nálunk. Aki ott volt, az ma is emlékszik a budaörsi reptéren megtar tott koncer tre, ami mindenki számára örök élmény marad. Az „Always near” címû emlékdal elõtt Ken leugrott a színpadról és eltûnt. A nóta elkezdõdött és Ken énekelt, de elõször senki sem tudta honnan, nem volt a színpadon. Nagy meglepetésünkre Ken felmászott a színpad feletti emeletre, a kar zaton ült, onnan lógatta a lábait és onnan énekelt nekünk! Hatalmas showt csinált, õ tényleg a színpadra született! Azóta számomra õk a legjobb koncertbanda, bár melyik fiatal csapatot kenterbe verik, pedig nem mai srácok. 1980-ban kezdték az ipart. Azóta számtalanszor láttam a Brutal Attack mûsorát, több országban és mindig lenyûgöznek. Barátságom Ken-nel idén lesz 15 éves és er re nagyon büszke vagyok. Tudomásom szerint idén is találkozhatunk vele a színpadon, valahol, valamikor, egyelõre azonban nem szeretném felfedni a titkot! – A B&H létrejöttekor a legismer tebb brit bandák összefogása keltette életre ezt a szer vezetet. Napjainkban is így mûködik ez világszer te, vagy akár hazánkban? – Ian Stuart halála sok mindent megváltoztatott. A kezdeti sokk után úgy tûnt, hogy talpra tud állni az angol mozgalom, de az 1994 januárjában meghiúsult londoni Ian Stuart Emlékkoncert után hir telen minden a darabjaira hullott és rossz irányba mentek el a dolgok, a rosszindulat sokáig mér gezte az agyakat. Körülbelül 1998-99 körül békültek ki újra a régi barátok. Angliában rendezõdött a helyzet és a B&H ismét erõsnek mondható. A hazai B&H inkább rendezvényszer vezõként vonult be a köztudatba, nem a magyar NS-bandák összefogása lett végül az elsõdleges cél, bár 1995 körül még ez lett volna az irányvonal, mégsem így alakultak a dolgok. – A B&H egykori motorja ISD, róla egy könyvet is ír tál. Miért gondoltad fontosnak, hogy megjelenjen Magyarországon egy ilyen kiadvány? A megjelenés óta milyen visszajelzéseket kaptál?

– Számomra Ian Stuart élete és munkássága példaér tékû és fontosnak tar tottam, hogy egy átfogó olvasmány is megjelenjen róla, hiszen a Skrewdriver a mai napig óriási hatással van a mozgalom tagjaira, legyen az 40-45 év közötti öreg skinhead, 25-40 év körüli aktivista, vagy a fiatalabb korosztály, akiknek szüksége van példaképekre. A visszajelzések szerencsére kivétel nélkül pozitívak, sok gratulációt kaptam már barátaimtól és az olvasóktól, ami nagyon jólesett. – Van már esetleg olyan újonnan szer zett infor mációd, képanyagod, stb., amivel ma már bõvebb lenne a mûved? Látsz esélyt egy újrakiadásra a jövõben? – Ter mészetesen, a megjelenés óta tovább bõvült a képanyagom, új infor mációm nem túl sok van, és még rengeteg példány nem talált gazdára az elsõ nyomásból, így egyelõre még nem gondolkodom az újrakiadáson.

HUNGARICA Felvidék Nem Szlovákia A csapat a már jól bevált cédé+koncertjegy összeállításû EP formátumban jelentette meg új korongját. Az ötlet és a kivitelezés ismét jó szolgálatot tehet a rajongóknak, és ezek szerint a zenekarnak is bevált. A nyitó „Lesznek szép napok” egy hamisítatlan Hungarica nóta, Mentes Norbi gitárjátéka és Pusztai Zoltán szövege egyér telmûen szembesíti a hallgatót a már védjegyszerû muzsikával és sorokkal, hiszen most is ebben a szellemben írodott ez a szám. A másik újdonság a – köztudottan a dunaszerdahelyi fociultrák kérésére megírt – „DAC induló”, ami a témához illõen egy egyszerûbb, pörgõs, punkos nóta. Szerintem tökéletesen megfelel az elvárt követelménynek.

– Olvashattuk „A rock and roll kitaszítottjai”-ban, hogy rád rendkívül nagy hatással volt ISD. A te munkásságod is hatással lehet esetleg sok mai fiatalra, mit üzennél nekik? Mit tar tanál legfontosabbnak, amit mindenképp szeretnél elmondani kor társaidnak, vagy az új nemzedéknek? – Sajnos az elmúlt néhány évben valami nagyon elromlott, és ezt szerintem mindenki ér zi valahol legbelül. Az én generációm is elrontott valamit az ezredforduló után és a rendszer váltás utáni folyamatos erkölcsi züllés a mostani fiatalokban is visszafordíthatatlan károkat okozott. A szülõknek nincs ideje nevelni a gyerekeket, az iskola sem tudja már fegyelmezni a fiatalokat, a sorkatonaság eltörlése pedig a fegyelmezettség és az idõsebb tiszteletének megtanulását is megölte. A kilencvenes években még élt a „Waf fen-SS kultusz”, egymás tisztelete és elismerése, a bajtársiasság. Mára ebbõl szinte semmi sem maradt. Sajnos sok kor társam nem mutat jó példát a fiataloknak, sokszor úgy ér zem, hogy sokkal jobban utáljuk egymást, mint az igazi ellenségeinket. Egymás köpködése fontosabb lett, mint bár mi más. Ez zsákutca, fel kéne ismer ni. A fiatalok, akik belecsöppennek ebbe az egészbe, mert valami erõt és tisztaságot keresnek a jelen káoszában, nem azt fogják találni, amit keresnek, hanem pont az ellenkezõjét. Ezen kéne változtatni sür gõsen! Ma­ci

Három élõ felvételt tar talmaz még a korong, amelyek természetesen úgy lettek ideszerkesztve, hogy tematikájában szorosan kapcsolódjanak az elõzõekhez. Ezek a „Meddig várjunk”, a „Hármashalom és kettõskereszt”, valamint a Varga Miklóssal és Kalapács Józseffel elõadott „Nemzeti dal”. Utóbbi videóklipként is megtekinthetõ, és Császár Tamás munkája. A lemez mondanivalójához szorosan kapcsolódó merész borítókép sokaknak okozhat kellemetlen pillanatokat, ezért a karácsonyi, magyar Parlamentes ajándékozást máshol is folytatnám ezzel a kiadvánnyal… K.T.A.

19

– Hogyan és milyen apropóból született meg a zenekar?

lenne rá, de most már más világ van, manapság a zenészek nem nagyon ülnek össze dzsemmelgetni, zenélgetni, pedig az egy nagyon jópofa dolog. A felvételre és a koncer tre kettõ darab próbánk volt, két-két órában, tehát négy órában(!) összesen.

– A Csillagsólyom zenekar az én részemrõl érthetõ igény volt, hisz az Egészséges Fejbõr feloszlása után készültünk a többi zenésszel a folytatásra, ezért is készítettem jó néhány számot. Az indulás– És akkor a három számot hogy raktátok ból aztán nem lett semmi. Aztán a Mazula hívott össze? engem is, és mindenkit, hogy csináljunk egy zenekart. Ez meglepett, hisz két ban– A négy óra alatt! Otthon persze mindenki dában is játszott akkor. Az, megírja az ötleteit, és ez máshogy nem is mûköhogy a Fejbõr és egy Madik, mert rengeteg a szakmai probléma. Én Tavaly – a Magyar gozott Cseresznye kimondottam szeretek így dolgozni, most Hang debütáló számában – mellett miért hozott is például, az én részemet otthon veta Fejbõr for máció bemutatilyen döntést, az tem fel, hogy az milliméterre pontos megérne egy rilegyen. Szerintem egyszerûbb így kikozása és lemezmegjelenése kappor tot! Csak úgy dolgozni, átnézni, kipróbálni dolgocsán Zorán és Mazula Imre véleményét súgok! kat, és több fájlt beküldeni a stúdióolvashattuk egy-két fontos dologról, A Fábián Attilát most pedig (végre) Czimmer János látta ba. Nekem például nem volt meg a a dobok mögé hegedû, furulya változat, és amikor elérkezettnek az idõt, hogy – talán õ hívta, Szilágyi megérkeztek ezek a felvétehosszas kérlelésem eredményeAttila gitáros balek, jó pár basszusmeképpen – a Csillagsólyom zerátunk pedig a Hnetet át kellett írnekar Fehér Karácsonyos 599 feloszlása nom. Ha valami bemutatkozása után miatt maradt munnem jól szól, és válaszoljon néhány ka nélkül. hallod, akkor Az elsõ pillanattól kezdtessék hazakérdésre. ve, az elsõ próbán át – sõt, menni, kicsemivel már az elsõ koncer ten is rélni az adott túlvagyunk –, elmondhatom, hogy minden oké! részt, mert a Ezek a srácok szerények, és nagyon jó zenéközönség megszek. Nincs gyenge láncszem a csapatban, fõleg, érdemli, hogy hogy Zorán istápolgatja Imi hangszálait. Sokat gyaszáz százalékot korolgatnak együtt, kész mezei pacsir ta lesz a vékapjon. A Szilágyi gén! A Mazula nagyon komoly energiákat ad bele Attila még a régi – az egészbe! A ter vezett májusi „nagy lemezre” már stúdióban feljátszós – egy „égés-föld Imre” fog énekelni. technika híve, Imi pedig a ketA csapat stílusával kapcsolatban nem volt kérdés. tõ között van, õ vegyes. Annak elérését, a zenészek magukkal hozott múltPersze szem elõtt kell tar tani, hogy a technikát jukból eredõen más és más úton képzelik megvacsak addig a pontig hívom segítségül, míg nem lósítani. Ettõl izgalmas a dolog. Még a munka elemegy az „élõ” zene, hangzás kárára. De akárhogy jén vagyunk, a hangzás és a zenei elemek összeis ragozzuk, a lényeg a végtermék, és erre a közöngyúrásában. ség mondja ki az ítéletet. Tehát egy magyar ér zelmû nemzeti rockzenekar összerakása volt a cél, amit be szeretnénk integ– Tényleg, vannak már visszajelzések az eddigi rálni a már meglévõk közé. Ehhez kérjük türelmét nótákra? és támogatását közönségünknek! – Sokan a Kárpátiához hasonlítják az eddig pub– Három számotok már meghallgatható a likált három dalunkat. Ez bonyolult kérdés, mert honlapotokon. Próbálni hagyományosan próbálhogy mi (Mazula, Zorán, én), mindig ilyet játszottok, összeültök valahol, vagy másképp oldjátok tunk. És ezek a számok gyakorlatilag hármunk agymeg a közös munkát? szüleménye. Az, hogy közben jöttek Petrás Janiék, és megcsinálták az õ ver ziójukat – hozzáteszem, – Nem, sajnos az a hogy nem ezzel a struktúrával –, így a közönség baj, hogy nem nagyon számára összekeverhetõ. van idõnk. Igényünk az Elgondolkodtató, hogy mi azért változzunk, mert 20

van egy sikeres Kárpátia? Azért próbáljunk egy olyan utat keresni, ami soha nem volt a mi utunk zeneileg? Még meglátjuk, hogy alakul, de rajta vagyunk a dolgon! – A zenekarral akkor mi a terved? – Csináljuk tiszta erõbõl, de nem vagyunk még összeforr va. Mivel általában szkeptikusan állok a dolgokhoz, azt mondom, késõbb indul ez be. De, hogy stílusos maradjak, még mindig NEM ADJUK FEL! – Néhányszor – az Egészséges Fejbõr hivatalos feloszlása óta – privát beszélgetesünk során azt mondtad nekem, hogy szinte egy teljes lemezanyagni ötleted formálódott dalokká idõközben, valamilyen leendõ csapat számára. Most viszont az eddig közönség elé tárt három dalból egyet jegyzel Te. Hová lettek a többi számok? – Megvannak! Szépen csepegtetjük õket! Csináljuk a többit is, és mint említettem, májusban szeretnénk egy nagylemezt kiadni. Ez a három szám is rajta lesz, természetesen újra felénekelve és kever ve. Igazából a Zoránnal is vannak ter veink, de az még a jövõ zenéje! – Csak nem azt akarod mondani, hogy Zorán lesz itt az énekes? Akkor mi lesz a Fejbõrrel? – Ezt nem mondtam, de semmi sem elképzelhetetlen! Azt nem tudom, hogy mi lesz a Fejbõrrel. Régebben, mikor a legutóbbi anyagot készítgettük – amit végül a Mazuláékkal adott ki a Zorán –, volt egy terv. Csinálunk egy új zenekart, és az Egészésges Fejbõr és ez az új formáció a megírt számokkal együtt kettéválik. Az EF tar tamilag, stílusilag EF marad. Az új csapat képviseli a nemzeti rock mûfajt. Ezekre a szer vezési problémák, és a közönségkibõvülésbõl fakadó ízlésbeli különbségek miatt volt szükség. Így a rajongók azon része is megnyugodott volna, hogy nem veszti el régi zenekarát, sõt még kap egy újat is! Er re nem igazán volt vevõ a Zorán. Ez az volt az egyik oka a különválásának is. Egyébként szerintem ez a probléma a mai napig aktuális… www.csillagsolyom.hu

Erdélybõl sajnos nem kapunk túl sok információt rock/metal/egyéb underground zenei ágazatokban tevékenykedõ csapatokról. Nemrég ezért is volt meglepõ a hír, hogy egy NS banda kezdte meg mûködését Levédia néven. Mivel ez ott az elsõ ilyen jellegû kezdeményezés, ezért elég jó apropónak mutatkozott, hogy kérdésekkel árasszuk el õket. A válaszokat Károlytól, a zenekar dobosától kaptunk.

– A zenekar tagjai székelyek, vagy magyarok? Azért is kérdezem, mert emlékeim szerint az Erdélyben élõk ezt fontosnak tartják! – A Levédia tagjai mind magyarok, bár vannak köztünk, akiknek vannak székely õseik. Igen, fontosnak tartják a „székely vagy magyar” kérdést, bár eléggé megosztja e két magyar ajkú népet ez a dolog. Egyes esetekben megtör tént az is, hogy sovinizmus szintûre emelkedett ennek eldöntése. Az említett ember mûmagyarnak, táposnak és hazaárulónak nevezett egy „No More Brothers War” felirat miatt, ráadásul le is románozott ez a személy. – A székely-magyar rovásírást használjátok, alkalmazzátok mindennapjaitok során? – Szoktuk használni, a hivatalos logónkban is benne van a rovás „H” betûje. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy minden ér telmiségi magyar tudjon errõl a csodálatos írásmódról. Itt, Erdélyben, rovásírás versenyeket is szoktak szer vezni, ami évrõl-évre egyre több gyermeket vonz, és ami erõsíti bennük a nemzeti öntudatot.

– Mikor alakult meg a zenekar? A tagjainak volt-e már zenei elõélete? – A csapat 2010-ben alakult. Mind nagyon jó haverok és bajtársak vagyunk. Az énekesnek és a gitárosnak már volt bandája Iklogon néven, õk death/gore stílusban zenélnek, de szívesen vállalták ezt a feladatot, ugyanis közös a célunk és eszménk. Nekem és a basszerosnak pedig volt egy death metal projektje, bár nem sokáig tar tott, hamar feloszlott a zenekar. – Az Erdélyben élõ magyarok – helyzetükbõl adódóan – eleve sokkal inkább fogékonyak a hazafias gondolatokra. Ti ezen felül hogyan kerültetek kapcsolatba a nacionalista és az NS eszmeiséggel? – Apáink nevelték belénk a nemzeti öntudatot, az NS eszmeiséget pedig ismerõsöktõl, ilyen jellegû zenekaroktól vettük át, és tör ténelmi könyvekbõl, amiket nem a kiválaszottak ír tak és adtak ki. Ezeket a kiadványokat elég nehéz beszerezni, ezért inkább pdf fájlokból olvastuk el.

22

– Van esetleg valamilyen egyéb politikai aktivitásotok is, vagy teljes mér tékben a zenei propagandára álltatok rá? – Nem csak a zeneire, mert egy nemzetközi NS szer vezet tagjai is vagyunk, de amit nem említenék itt meg, nehogy ezzel esetlegesen megkönnyítsük a román titkosszolgálat munkáját. Aki jár tas ebben a témában, biztos tudja melyik az említett szer vezet. – Tudomásom szerint eddig három kisebb fellépésetek volt a környéketeken. Ezeket ti magatok szerveztétek? Nem ütköztetek falakba egy-egy ilyen rendezvény szervezése, vagy lefolyása közben a hatóságok részérõl? – Igen, eddig három fellépésünk volt. Két koncer tet a szatmári Gyökér zenekarral nyomtunk el, egy pedig a Híd Egyesület szer vezésében volt, Daróc községben a Híd Fesztivál nevû négynapos táborban. Eddig kétszer szer vezték meg az említett fesztivált, aminek persze a nemzeti öntudat erõsítése a célja. Ezen az utóbbi fellépésen ütköztünk csak akadályokba, mert a román csendõrség és rendõrség napi szinten ötször igazoltatott minket, és a zenekar felõl érdeklõdtek. Például, hogy van-e valami bajunk a román társadalommal és néppel a „Magyarország mindenek

felett” c. Archívum feldolgozás miatt. Szerintük abban a dalban sértjük a román társadalom tagjait. – Milyen a fogadtatása a tevékenységeteknek? Elfogadnak, bíztatnak titeket a helyi, környékbeli fiatalok? Kialakult már olyan mag, akik kifejezetten kedvelik a zenekart? – Ismerõseink és barátaink eddig minden koncer tet végigtomboltak és pogóztak. Vegyes a közönség, mert vannak köztük metalosok, hc-sok, skin-ek, sõt punkok is. A közös az bennük, hogy ugyanazt az eszmét követik, amit mi is. Vannak, akik nem fogadnak el minket, pl. a szatmári antifa fiatalok, akik ötven méterrõl mernek csak megfenyegetni minket. Legjobb tudomásunk szerint már Erdély-szer te ismernek minket a világhálónak köszönhetõen. – Mikor Erdélyben jártam, szinte mindenhol borospohárból meg bögrébõl itták az irgalmatlanul erõs házipálinkákat, ti is így nõttetek fel? – Nagyon szeretik errefelé a házilag fõzött pálinkát. Régen mi is fogyasztottuk, és minden más szeszes italt, cigarettát, de mostanra minden egyes itókát, legális, valamint illegális drogot visszautasítunk. Én, és a zenekar énekese és basszerosa straight edge életmód szerint élünk. A gitárosunk nem követ minket ebben, de õ sem az a fajta ember, aki halálra issza magát és elvesztené önuralmát. – „A Night Full Of Hate hamarosan…” Ez szerepelt egy szórólapon, amit nemrég láttam, s két magyar banda, az Arcvonal és ti szerepeltetek rajta egy-egy fotóval, valamint még egy felirat: Hatecore Brotherhood. Ezzel esetleg valami közös anyagot reklámoztatok? – Ez egy koncert ötlet volt, amit õsszel szerettünk volna összehozni, de több probléma miatt meghiúsult ez a ter vünk. A közeljövõben, reméljük azért sikerül megvalósítani. – Az imént említett szórólapból arra következtethetünk, hogy hatecore stílusban nyomultok. Ez a zenekar tagjainak a közös döntése? Milyen hatecore bandák voltak rátok leginkább hatással? Voltak egyéb zenei inspirációk is? – Elsõsorban a hardcore zene dominál zenénkben, bár elég sok metal elem is található benne, így a metalos gitárosunk is kiélheti magát a dalszer zésben. A többi tag inkább a hc vonalat követi. Kedvenc zenekarok: Daily Broken Dream, Fear Rains Down, Cro-Mags, Death Before Dishonour. A magyar csapatok közül az elsõszámú hatás a Fehér Tör vény, fõleg

a „Szemben a világgal” c. lemez stílusa. Emellett vannak olyan magyar hc bandák is, melyek nem politikailag, hanem stílusban és hozzáállásban voltak ránk hatással, mint a Hold X True és a Tisztán a Cél Felé. – Az anyaországban szerintem nagy lelkesedéssel várnának titeket a koncer tre járók. Terveztek a közeljövõben esetleg magyarországi fellépést? – Természetesen vannak ilyen ter veink! Nemrég kaptunk felkérést egy budapesti bulira, amire igent mondtunk. Reméljük összejön, és mire az olvasók kezébe kerül az újság, már túl is leszünk ezen a rendezvényen! – Ezen kívül mik a közeljövõre a terveitek? – Szeretnénk minél több fesztiválon és koncer ten zenélni. Két fesztivál van, ahová nagyon jó lenne bekerülni, mint fellépõ, a Magyar Sziget, valamint a Székely Sziget. Továbbá minél több NS koncer ten is szeretnénk zenélni más zenekarokkal. A közeljövõben szerepelni fogunk egy orosz NS kiadó hatecore válogatásán, amin az alábbi bandák lesznek még: You Must Murder, Anticipate, Lider-1, Bombastica, S.L.N., Operation Racewar, Bofors, Killing With A Smile, Fight Tonight, Murder In Society, N.B.H., Rusty Nailbomb. – Köszönjük, hogy elfogadtátok a felkérést az interjúra, további sok sikert a bandához, remélem hamarosan élõben is tesztelhetem a produkciótokat! Végül ha van még valami, amit el szeretnétek mondani olvasóinknak, azt most megtehetitek. – Mi köszönjük szépen a felkérést, hogy szerepelhetünk a MH lapjain! Nagyon megtisztelõ számunkra, nem gondoltuk volna, hogy kezdõ bandaként ez megtör ténhet velünk. Mi is nagyon reméljük, hogy minél hamarabb eljutunk a Csonkahonba és koncer tezhetünk az ottani bajtársaknak is. Valamint, köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik segítenek minket a zenélésben és a tevékenységünk sikeres folytatásában. Külön köszönet a szatmárnémeti Gyökér zenekarnak, akik kiemelkedõ tagjai az erdélyi magyar underground metal zenének. Köszönjük, hogy bátorítanak minket bajtársaink határon innen és határon túl is! Tyr hadisten vezessen minden bajtársunkat elszánt harcukban és adjon erõt nekik a világot, és az erkölcsi rendet megrontó gonosz erõk elleni harcban! http://www.myspace.com/levediahatecore Maci

23

A Dél-Borsodból indult, és a kezdeti idõkben fõként Oi! zenét prezentáló Fehér Törvény az elmúlt másfél évtized alatt egy fõvárosi székhelyû szigorú, zúzós hatecore brigáddá serdült. A banda jónéhány tagcsere, és egy kis kényszerpihenõ ellenére már több éve stabil résztvevõje mind a hazai, mind a külföldi buliknak, valamint a saját lemezek mellet fontos szereplõje számos egyéb kiadványnak is. A megérdemelt jubileumot sikeresen megünneplõ csapat vezetõjét, Macit kérdeztem. – A kíváncsiskodók a saját honlapotokon és több weboldalon össze tudják csipegetni a Fehér Törvény megalakulásának és eddigi tör ténetének eseményeit. Ezért én most arra kérnélek, hogy „csak” az általad a legfontosabbnak tar tott mérföldköveket, eseményeket emeld már ki egy pár mondatban, amire a legbüszkébb vagy a csapatodat illetõen. – Dél-Borsodban 1995-ben hoztuk létre a Fehér Tör vényt, és több jól sikerült fellépés után a legendás Viking Clubban is bemutatkozhattunk a hazai NS színtér akkori legjavával. Még ebben az évben rögzítettük „Mezõ-Skins” címû demónkat, amit mi magunk sokszorosítottunk kazettán. 2003-ban szerepeltünk az elsõ „100% Magyar” válogatáslemezen, majd 2005-ben került kiadásra elsõ önálló cédénk. Ezt számos válogatás, split kiadvány követte, szerepeltünk több támogató korongon is, majd 2006-ban egy bakelit kislemez B oldalára is felkerülhettünk három dallal! 2009-ben jelent meg „Szemben a világgal” címû anyagunk, amely talán az eddigi legjobban sikerült alkotásunk. Rengeteg kiváló zenekarral játszhattunk az évek során hazánkban, s Európa szer te. Két külhoni banda is van, akikkel sok koncer tünk volt és baráti viszonyt alakítottunk

24

ki az elmúlt esztendõkben: a texasi White Wash és az olasz NSHC keresztapái, a Hate For Breakfast. Na, és ami álomszerûnek tûnik mind a mai napig, hogy a kedvenc Oi! bandámmal, az A.D.L.122-vel is volt közös fellépésünk 2006-ban, Imolában! – Ha már megemlítetted az Oi!-t, tudom, hogy az is közel áll a szívedhez, a FT az évek során mégis egy nagyon karcos és dühös hatecore stílust talált meg magának, ami rettentõ jól is áll nektek. Jobban tudjátok így kifejezni a mondanivalótokat, vagy egyszerûen a többi társad akarata dominál a dalszer zésnél? – Igen, az Oi! muzsikát is nagyon kedvelem, elsõ demókazink még ezen gyökerekbõl merített nagyrészt. A zenei stílusunk alakulását elsõsorban én akar tam ilyenre formálni, mikor új társakat kerestem, hogy folytassam a bandát, tehát már eleve ilyen stílusban jeleskedõ zenészeket próbáltam toborozni. Nagyon sokféle zenét kedvelek egyébként, de legközelebb a hardcore/hatecore áll hozzám, olyan iszonyatos energia van benne, amitõl úgy érzem bármire képes vagyok! Ez az én utam, eben tudok leginkább kiteljesedni!

– A diszkográfiátokból melyik a kedvenc lemezed, és miért? És melyik lett a legsikeresebb hanghordozótok? – Nem nagyon tudnám megmondani, hogy melyik a kedvenc anyag, de mivel elfogult vagyok a bakelitlemezekkel kapcsolatban, ezért talán az a két kislemez, amin szerepelhettünk. Szerintem a legutóbbi albumunk sikerült a legjobban, a fogyást tekintve viszont a Brigade M-mel közös CD áll az élen, ami minden bizonnyal a népszerû holland bandának köszönhetõ! (ha-ha!) – Új albumotokat a legfrissebb hírek szerint egy új-zélandi kiadó fogja piacra dobni. És ahogy említetted már, jónéhány kinti split-en, válogatáson is szerepeltetek eddig, és sokszor találkozhattunk a nevetekkel külföldi rendezvények plakátjain. Egyszerûen csak – egy jó buli kedvéért, bajtársi összejövetel miatt – szerettek nemzetközi vizeken is evezni, netán megmérettetésnek tartjátok ezeket a fellépéseket, vagy ennyire fontosnak tartjátok, és ezzel tevõlegesen is hozzájárultok az egységes fehér Európa gondolat terjesztéséhez? – Jól hallottad, a következõ lemezünk Új-Zélandon kerül kiadásra hamarosan. Ez a hazai letöltési hullámnak, ilyetén módon a hazafias kiadók ellehetetlenítésének köszönhetõ. A nemzetközi ismertségünk, na meg remélem a zenei, valamint mozgalmi tevékenységünk elismerése is egyben az, hogy a Föld túloldalán van olyan NS kiadó, amelyik szíves-örömest kiadja az anyagun kat. A nemzetközi fellépésekkel kapcsolatos kérdéseid részben mind helytállóak, de ugyanakkor sokkal egyszerûbb magyarázat is van er re. Egész egyszerûen kapunk felajánlásokat, lehetõségeket olykor más országokból is, amiket szívesen teljesítünk. Egyér telmûen a hazai meghívásoknak is nagyon örülünk, és reméljük itthon is van, lesz igény ránk! Ter mészetesen az egységes fehér Európa az egyetlen elképzelhetõ jövõkép, ami mellett mind a hazai, mind a külföldi fellépéseink alkalmával kardot is rántunk! – Novemberben egy nagyszabású buli keretén belül megünnepeltétek a tizenötödik születésnapotokat. Milyen érzésekkel gondolsz vissza erre a rendezvényre? Minden sikerült-e, amit elterveztetek?

– Picit vegyes ér zelmekkel gondolok vissza a zenekar megalakulására emlékezõ bulira, de szerencsére egyér telmûen a pozitív emlékek vannak túlsúlyban! Mezõkövesd Sportcsarnokában került sor a rendezvényre, onnan pár száz méterre (14 évvel ezelõtt!) vettük fel egy raktárban elsõ számainkat. Sem akkor, sem azóta bármikor el sem hittem volna, ha valaki azt mondja, mi itt valaha zenélhetünk majd! Tehát már maga a hely is lenyûgözõ volt számomra. A '90-es években – nagy létszámmal – hazai és külföldi bulikra is rendszeresen szer veztem utakat, amik nagyon jó hangulatúak voltak, és ezen a napon sok év elteltével ez ismét sikerült. Vadbajusz barátunk kedves családjával egy nagyon finom, házilag készített tor tával kedveskedett nekünk már megérkezésünkkor, – utólag is köszönjük szépen! A vidéken megrendezésre kerülõ koncertek manapság elég gyéren látogatottak, hacsak nem jön külföldrõl pár komolyabb név, így nagyon jó ér zéssel töltött el, hogy a megjelent érdeklõdõk több mint kétszázan voltak! A létszámnak, a szer vezõk nem túl határozott fellépésének, esetleg az alkoholnak köszönhetõen volt sajnos némi negatív élmény is, de szerencsére mindkét elõttünk fellépõ banda hangulatos elõadással készült erre az estére, ami ezt részben feledtette, úgy éreztem nekünk-ér tünk is játszották dalaikat. Mi brutálisan hosszú számlistát állítottunk össze erre az alkalomra, volt 68 olyan tétel is, amit utoljára játszottunk, de annyira inspirált minket a jelenlévõk odaadása, elképesztõ lelkesedése, hogy a ter vezettet jócskán túllépve, maratonivá vált a produkciónk. Menet közben volt jócskán színpadmászás, stagediving, rengeteg pezsgõ, kölyök-ver zió is:), majd végezetül egy irgalmatlanul nagy emeletes tor ta, amivel a rendezõség kedveskedett nekünk, mi pedig vendégül láttunk mindenkit, aki kitar tott velünk az este végéig. Köszönet mindenkinek, aki szer vezett, rendezett, zenélt, vagy õrülten bulizott ezen az estén! – Én úgy veszem észre, hogy az utóbbi idõben szép csöndesen mintha elmosódtak volna a határok, és leomlottak volna a gátak a – régen szinte zárt rendszerû, szubkultúrának nevezett – skinhead mozgalom és a szimpla, nemzeti ér zelmû zenerajongó, koncertlátogató közönség között. Te a színpadról ezt hogyan látod?

25

– Tizenöt évvel ezelõtt nem voltak szimpla nemzeti ér zelmû zenerajongók, mert mindenki, aki picit is jobboldali volt, azt elkönyvelték, a többiek pedig nem mer tek ilyesmiben gondolkodni, nehogy õk is a megbélyegzett körhöz tar tozzanak, mert onnantól az életük minden bizonnyal sokkal nehezebb lett volna. Az általad említett nemzeti rock vonal az elmúlt években alakult csak ki. Egyrészt örülök, hogy manapság már nem „köveznek meg” egy Nagy-Magyarországos pólóért, másrészt viszont nem tesz boldoggá, hogy a sarki becsületsüllyesztõben a legalja zengi a kárpátiával kánonban a hazafias slágereket. Félreér tés ne essék, nagyon örülök minden NS aktivista jelenlétének, minden hazafinak, mindenkinek, aki még ha csak picit is, de tesz valamit az ügyünkért! A „köreinkben” terjedõ mér téktelen italozásnak, primitívségnek, rosszindulatnak viszont nem! Remélem a fiatalok egy része erõs ellenpólust képez majd ezzel szemben!

dalok! A másik pedig egy rövid kis turné, márciusban (2011.03.11–14.) pár napos támadást indítunk a nyugat-magyarországi színtér aktivistáinak hallójáratai ellen! Az ezt követõ évekre annyi ötletem van, hogy azzal több MH is tele lenne, szóval helyhiány miatt nem kezdem el bõvebben taglalni. – Végezetül, az utolsó szó jogán, üzensz-e valami személyeset az Olvasóinknak? – Bízom benne, hogy vannak fülek, amelyekhez eljut az üzenetünk! Sajnos a jelenünk sötét és sokak számára kilátástalannak is tûnhet, viszont arra buzdítanék minden tisztán látó aktivistát, ne sodródjon az árral, ne szolgálja a sötét erõk érdekét! A pillanatnyi örömök nem hoznak megoldást, vérrel-verítékkel, összefogással, egymás segítésével mutassuk meg kik vagyunk!

– Hogy hazabeszéljek egy kicsit, egy online magazin interjújában megemlítetted, hogy teljes mellszélességgel – még mindig – a nyomtatott sajtót támogatjátok az internetes megjelenésekkel szemben. Miért? – Tizenévesen találkoztam elõször skinhead fanzinnal, a Pannon Bulldog, valamint a Belsõ Hang jutott el hozzám elsõként, s ez szerelem volt elsõ látásra! Mindkettõ nagyszerûen megszerkesztett, jó kivitelû kis füzetecske volt. Néhány év elteltével már magam is összehoztam egy kevésbé profi, de hasonló kiadványt, ami sajnos az 5. számnál nem jutott tovább, viszont azóta is rengeteg ilyen kezdeményezésbe besegítek! Szóval ez az alapja részemrõl a hozzáállásnak. Ugyanakkor zenésztársaimmal teljes egyetér tésben mondhatom azt, hogy a nyomtatott sajtó kézzelfoghatósága sokkal pozitívabb számunkra, mint bármelyik webes tárhelyen megjelenített hír forrás. Mindannyian tekintélyes mennyiségû fanzin és könyvgyûjteménnyel rendelkezünk a zenei, nemzeti, NS témaköröket illetõen. Tehát, összegezve mondandómat, mi nem az internetes megjelenés ellen, hanem a nyomtatott sajtó mellett állunk ki! – Mi várható Tõletek az elkövetkezõ tizenöt esztendõben? – A 2011-es év elejére két komolyabb ter vünk is van! Az egyik egy hazai lemezmegjelenés, a Bunker Records a „Mezõ-Skins” demónk harmadik(!) kiadását ter vezi, ami azért is lehet érdekes, mert most elõször jelenik meg CD verzióban, valamint korhû extraként három élõ felvétel is szerepel majd a korongon 1996-ból, amelyek eddig meg nem jelent

26

www.feher torveny.com