Indei: j Hü ISSN

AZ E R D Ő

OYEMBER »XX

T A R T A L O M Keresztesi Béla aks.: K a á n K á r o l y e m l é k t á b l á j á n a k felavatásához — — — — — — — 477 Keszthelyi István: Kaán Károly természetvédelmi munkássága — — — ——— — — — 483 D r . Váradi Géza: E m l é k e z é s K a á n K á r o l y erdészeti m u n k á s s á g á r a — — — — — — — 485 D r . Oroszi Sándor: K a á n K á r o l y a gazdaságpolitikus — — — — — — — — — — — 487 D r . Herpay Imre: Ú t k e r e s é s — E L M I A W O O D '87 — — — — — — — — — — — — 4 9 C Kroger, Jürgen: A faiskolai hűtők fejlődéséhez — — — — — — — — — _ _ _ — g D r . Csötönyi József, dr. Keszthelyiné Jereb Katalin, dr. Szász Tibor: A nem telepített m u n k a h e l y e k e n dolgozók m u n k a r u h á v a l való ellátása — — —— — ——— —— 498 Magyarszéky Béla: 25 é v e a l a k ú t a z e r d ő k v é d e l m é r e a T á r s a d a l m i E r d e i S z o l g á l a t — — 504 Papp Miklós: Erdőgazdasági feltáróutak egyszerűsített tervezése a Pilisben — — — — — 509 A z e r d e i k i r á n d u l ó f o r g a l o m m é r é s e e l e k t r o n i k a f e l h a s z n á l á s á v a l (Hé)) Botond) — — — — 513 Halasy Gyula, dr. Kovács Lóránt: T e r e p i adatrögzítés korszerűsítése — — — — — — 5la V M M o t o r s a g (dr. Csötönyi József) — — — — — — — — — — — — — — — — — 518 A z első m a g y a r dendrológia és keletkezésének k ö r ü l m é n y e i (Bartha Dénes) — — — — 519 O j e r d é s z e t i n a g y m a g v e t ő g é p a F E F A G - n á l (Domokos Gergely) — — — — — — — — 521 4

A

címlapon:

A

hátlapon:

Gépi tölgymakkvetés

Bajosán

( d r . Dobroszláv

K a á n K á r o l y a k a d é m i k u s e m l é k t á b l á j a (Jérome

C O f l E P J K A H

5

Lajos) René)

H E

AKadejuuK B. Kepecmeuiu u comp.: O T u p b i r a e M e M o p H a j i b H o í i H O C K H K a p o « K a a n a a-p H. Xepnau: E L M I A W O O D '87 B. MadapceKu: 2 5 jieT c o A H H o c H O B a m i f l OőmecTBeHHOii JlecHOÍÍ C j i y w ö b i M. Flann: y n p o m e H H o e n p o e K T H p o B a H H e jiecHbix n o p o r B. Xeű: y q e T T y p u c r o B H O T A b i x a i o m H X B j i e c y c n O M O m b i o a n e K T p o H H K H JJ. Xa/iauiu u comp.: y c o B e p u i e H C T B O B a H n e y n e T a flauHbix B x o A e n o j i e B b i x p a ő o T B j i e c y Jl-p E. WéméHU a comp.: P a S o i a j i O A O K A a JiecHbix p a ö o n H X r. HOMOKOM: H o B a a n o c e B O i H a a M a i m m á nnfi K p y n H b i x c e M « n

477 490 504 509 513 515 518 521

C O N T E N T S Keresztesi, 11. et al.: A t t h e i n a u g u r a t i o n o f m e m ó r i á i p l a c e f o r t h e l a t e K a á n K á r o l y 477 Herpay, I.: E L M I A W O O D '87 490 Magyarszéky, B.: T h e T á r s a d a l m i E r d e i S z o l g á l a t ( a n o p e n c l u b f o r s u p p o r t l n g f o r e s t s ) h a s b e e n e s t a b l i s h e d 25 years ago 504 Papp, M.: A s l m p l i f i e d w a y o f d e s i g n i n g f o r e s t access r o a d s 509 Héj}, 2 ? . ; Q u a n t i f y i n g t h e t o u r i s t l o a d of forests b y e l e c t r o n i c d e v i c e s 513 Halasy, Qy. et al.: T h e m o d e r n i z a t i o n of d a t a c a p t u r e o n t h e f i e l d 515 Csötönyi, J. et al.: P r o t e c ü v e c l o t h s of f o r e s t w o r k e r s 518 Domokos Q.: A n e w m a c h í n e f o r s o w i n g b i g seeds 521

A Z

E R D Ő

A z Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti: dr. S ó l y m o s R e z s ő : A szerkesztőség c í m e : B u d a p e s t V . , K o s s u t h L . t é r 11. L e v é l c í m : 1860 B u d a p e s t , M É M E F H . K i a d j a a Deltia S z a k l a p k i a d ó M ű s z a k i S z o l g á l t a t ó L e á n y v á l l a l a t . 1093 B u d a p e s t I X . , K ö z r a k t á r u . 4 . Telefon: 175-200. F e l e l ő s k i a d ó : B u d a i F e r e n c f ő i g a z g a t ó . K a p j á k : O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t t a g ­ j a i ; előfizethető m é g : a P o s t a H í r l a p e l ő f i z e t é s i és L a p e l l á t á s i I r o d á j á n ( B u d a p e s t , J ó z s e f ná­ d o r t é r 1., 1900) és a l a p t e r j e s z t é s s e l foglalkozó egyes p o s t a h i v a t a l o k útján. Előfizetési díj e g y é v r e 240,— F t , f é l é v r e 12,— F t , e g y e s s z á m á r a 20,— F t . K ü l f ö l d ö n t e r j e s z t i : a „KULT Ü R A " K ö n y v é s H í r l a p K ü l k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t ( B u d a p e s t P f . : 149. H — 1 3 8 9 ) . A z é v i e l ő ­ fizetés á r a : 7 dollár. Révai

|

Nyomda

I n d e i : 25 508 j

Egri

Gyáregysége,

Eger.

87 2423. I g a z g a t ó : H o r v á t h J ó z s e f n é

dr.

| H ü I S S N 0014—0031 |

KAÁN KÁROLY EMLÉKTÁBLA AVATÁSA KAÁN KÁROLYnak, a magyar természetvédelem megalapítása körül szerzett érdemei megörökítésére emléktáblát állított az Országos Környezet- és Természet­ védelmi Hivatal a budapesti felügyelősége Költő utcai székházának falán. A táb­ lát Keresztesi Béla akadémikus avatta a július 10-én tartott ünnepség keretében. Az emlékbeszédet követően koszorúkkal díszítették az emlékművet: Keresztesi Béla az MTA, Keszthelyi István az OKTH, dr. Királyi Ernő és dr. Váradi Géza a MÉM EFH, dr. Herpay Imre és Király Pál az OEE, dr. Szabó Lóránt és dr. Oroszi Sándor a M . Mezőgazdasági Múzeum, Szabó Imre és Magyarszéky Béla a M. Ter­ mészetbarát Szövetség nevében, majd a család rótta le kegyeletét az emléktábla előtt. Az avatóünnepség az OKTH székházában folytatódott. A nemzeti (Himnusz el­ hangzása után dr. Herpay Imre elnöklete alatt ünnepi ülés zajlott. Dr. Váradi Géza, Keszthelyi István és dr. Oroszi Sándor méltatták Kaán Károly érdemeit, majd az erdészhimnusz hangjaival ért véget az ülés. Az elhangzott beszédeket teljes egészükben közöljük.

KAÁN KÁROL Y EMLÉKTÁBLÁJÁNA K FELAVATÁSÁHO Z KERESZTESI

BÉLA

A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a ( M T A ) ez i d e i g k i l e n c e r d ő m é r n ö k ö t v á ­ lasztott t a g j a i sorába. N é g y e t az I. világháború előtt, kettőt a két v i l á g h á b o r ú között és hármat a II. világháború után. A z I. v i l á g h á b o r ú előtti m a g y a r erdészet fejlődésére a l e g n a g y o b b hatással Bedő Albert v o l t , az I. v i l á g h á b o r ú utáni erdészet fejlesztésére p e d i g Kaán Károly. K a á n K á r o l y 1889-től 1925-ig állt az államerdészet szolgálatában, 1908-tól minisztériumi beosztásban 1916-tól az államerdészet v e z e t ő j e v o l t . 36 éves szolgálata a l a t t az erdőgazdálkodást s o h a s e m ö n m a g á b a n vizsgálta, h a n e m m i n d i g a nemzetgazdaság s z e r v e s és elválaszthatatlan részeként. S i k e r e i n e k fő oka e b b e n keresendő. Ezért is v a l l j a őt m a g á é n a k a Mezőgazdasági és Élel­ mezésügyi Minisztérium (MÉM), v a l a m i n t az Országos K ö r n y e z e t - és t e r m é ­ szetvédelmi H i v a t a l ( O K T H ) . A z ő idejében m é g újszerű v o l t , h o g y természet­ v é d e l e m a l i g h a képzelhető e l ésszerű erdőfenntartás és hathatós természet­ fenntartás nélkül. M a m á r v i s z o n t ez általánosan e l f o g a d o t t , az erdő a környezetvédők nagy reménysége, a civilizációs ártalmaktól szenvedő emberiség szinte utolsó, természetes mentsvára. E d d i g i m ű k ö d é s e m alatt, két éven át, m i n t Veres Péternek, az alföldfásítás országos f e l ü g y e l ő j é n e k a titkára, hét é v e n át, m i n t a h a z a i erdészet s z a k m a i vezetője és 27 é v e n át, m i n t az Erdészeti T u d o m á n y o s Intézet ( E R T I ) i g a z g a ­ tója, támaszkodtam K a á n K á r o l y munkásságára, j ö v ő b e mutató elképzeléseit i g y e k e z t e m megvalósítani a z új k ö r ü l m é n y e k között. A m a i m a g y a r erdészet (erdőgazdaság, elsődleges f a i p a r és f a k e r e s k e d e lem) tervszerű fejlesztésének a k e z d e t e i az I. világháborút k ö v e t ő időszakban a l a k u l t a k k i . A z Osztrák—Magyar M o n a r c h i a összeomlása és felbomlása után, a Magyarországgal 1920 nyarán m e g k ö t ö t t t r i a n o n i békeszerződés k i m o n d t a

a t ö b b s é g b e n nemzetiségek által l a k o t t területeknek a szomszédos országokhoz való csatolását. A z elcsatolt területek számottevő részben a z erdős h e g y s é g e k ­ ből kerültek k i . A z ország erdőterülete 7,4 millió ha-ról 1,1 millió h a - r a csökkent. A m a i Magyarország síkságainak és dombságainak e r d e i korábban a faellátásban c s a k alárendelt szerepet játszottak, az ország fenyő h e n g e r e s f a és fűrészáru-szükségletét a K á r p á t o k erdeiből biztosították. í g y érthető, h o g y az ország m a i területén a múlt században és századunk elején is, m é g a n a g y erdőbirtokok is e r d e i k e t sarjerdő ü z e m m ó d b a n , tűzifa és v é k o n y s z e r f a t e r ­ mesztésére rendezték be. A f e n y ő k a T r i a n o n előtti Magyarország erdőségei­ nek 24%-át foglalták e l , 1920-ban p e d i g csak 4,1%-át. E n n e k következtében a fenyőfaszükségletet teljes egészében b e h o z a t a l útján k e l l e t t f e d e z n i . E z a kedvezőtlen erdőgazdasági h e l y z e t felrázta az erdészeti közvéleményt, elsősorban a haladó g o n d o l k o d á s ú erdőmérnököket, a k i k K a á n K á r o l y n a k a z irányításával, az adottságoknak megfelelő erdészetpolitikát d o l g o z t a k k i . E n ­ nek l e g f o n t o s a b b programtételeiként megemlíthetjük az Alföld fásítását, a kopárok újraerdősítését, a tarvágásos erdőgazdálkodás fel­ váltását a felújító vágásos gazdálkodással és az üzemterv szerinti erdőkezelés tör­ vényerejű kiterjesztését a magánerdőkre is. Kaán K á r o l y akadémiai székfoglalóját 1924-ben, „Elváltozások az A l f ö l d k é p é b e n " címen t a r t o t t a . V é g i g k ö v e t t e az alföldkép változását, a honfoglalás­ tól T r i a n o n i g . O l y a n érzékletesen írta l e a változásokat, m i n t h a m e g r á z ó e r e ­ j ű történelmi f i l m e t látnánk. E n g e m m e g l e p e t t az, h o g y s z e r i n t e a m i A l f ö l ­ dünk s z i n t e közel ezer éven át, elsősorban a legeltető állattenyésztést szolgálta, és a nagyarányú, kizárólag legeltetésre alapított r i d e g marhatartás váltotta k i az erdők pusztulását, visszaszorulását. Óhatatlanul felmerül az e m b e r b e n , h o g y hasonlóképpen nehezíti m a a túlszaporított n a g y vadállomány a belterjes erdőművelést. Megrendítően írta l e a tatárjárás, m a j d a t ö r ö k u r a l o m után k i a l a k u l t alföldképet. A z utóbbival k a p c s o l a t b a n rámutatott, h o g y az A l f ö l ­ det n e m is igazán a t ö r ö k ö k , h a n e m az őket kiverő császári c s a p a t o k tették tönkre. V é g ü l felvázolta az alföldfásítás régóta v a j ú d ó ü g y é n e k a megoldását, egy szép alföldkép kialakításának a lehetőségét. Bebizonyította, h o g y az a föld, a m i t az erdő céljaira v e s z n e k m a j d igénybe, n e m rövidíti m e g a m e z ő ­ gazdaságot, v i s z o n t jelentősen előmozdítja a parasztság boldogulását. A K a á n által m e g a l k o t o t t alföldkép a két háború között és főként a felszabadulás után megvalósult. D e A l f ö l d ü n k drámájához t a r t o z i k , h o g y a szépen kialakított, legutóbbi alföldkép is, s z i n t e szemünk előtt, jórész áldozatul esett a nagytáblásításnak, a h e l i k o p t e r e s vegyszerezésnek és a nagygépesítésnek. A z A k a d é m i a agrártudományok osztálya az elmúlt h ó n a p b a n tárgyalta „ A z aszály mérséklésének távlati stratégiája" című jelentést, m e l y felvetette, h o g y a mezőgazdasági aszálykárok csökkentése érdekében, az erdőtelepítés hosszú távú p r o g r a m j a keretében újra k e l l értékelni a m e z ő v é d ő erdősávok helyét, szerepét és jelentőségét, m a j d a m e z ő g a z d á k k a l e g y ü t t m ű k ö d v e új irányelveket k e l l k i d o l g o z n i az A l f ö l d fásítására. K a á n egész élete munkásságát az a m e g g y ő z ő d é s vezette, h o g y „az erdőt és a benne űzött gazdaságot nemzetháztartásilag annyira fontos szerepe miatt mindig magasabb közgazdasági szempontból kell megítélnünk". E n n e k megfelelő erdészetfejlesztési programját — m i n t az erdészeti állami igazgatás országos vezetője — 1920-ban m e g j e l e n t , „Erdőgazdaság-politikai kérdések" című k ö n y v é b e n f o g l a l t a össze. E b b e n a p r o g r a m b a n a l e g f o n t o s a b b -

n a k t a r t o t t a az 1879. évi, X X X I . t ö r v é n y c i k k b e f o g l a l t régi e r d ő t ö r v é n y h e ­ l y é b e új, az erdők fenntartását és az erdőgazdaság fejlesztését hatályosabban biztosító t ö r v é n y elfogadtatását. Sajnos, a m a g y a r erdészet n a g y kárára, az a k k o r i p o l i t i k a i e r ő v i s z o n y o k m i a t t n e m v o l t módjában „ A z erdők fenntartásáról" szóló törvénytervezetet előterjeszteni. E törvénytervezetben a k a r t leszámolni a z z a l , h o g y — a m i n t azt ő m o n d j a — „az egyéni j o g o k , a gazdasági cselekvési szabadság és az e g y é b i l y e n , m i n d e n e s e t r e szép j e l s z a v a k a t az erdőgazdaságra is érvényesítsék", a h o l évszázadokra kiható, súlyos k ö v e t k e z m é n y e k k e l járhat, és a h o l éppen ezért az e r d ő v a g y o n n a k okszerű használatát j o g k o r l á t o z ó állami szabályozással k e l l biztosítani. C s a k így lehet a magánerdők túlhasználatát, felújítás nélküli k i ­ termelését megakadályozni. Törvénytervezetének visszautasításában élete l e g f ő b b törekvésének elgáncsolását látta, ezért 1925-ben n y u g a l o m b a v o n u l t . M e g m a r a d t e l v e i m e l l e t t , és a z 1935. évi I V . t ö r v é n y c i k k b e i k t a t o t t , új erdőtötvénnyel, m e l y csupán k o m p ­ r o m i s s z u m o t j e l e n t számára, n e m t u d o t t megbarátkozni haláláig. A z egész társadalom érdekeit szolgáló, belterjes erdőgazdálkodás m e g v a l ó ­ sításának előfeltételeit csak j ó v a l k é s ő b b , a felszabadulás t e r e m t e t t e m e g . A z erdők államosításával lehetővé vált a j ö v ő nemzedékek érdekeit i s s z e m előtt tartó, korszerű erdőgazdálkodás fokozatos megvalósítása. 1954-ben Hegedűs András földművelésügyi m i n i s z t e r megbízásából, Kaán életművét s z e m előtt t a r t v a , t e r v e t d o l g o z t u n k k i az erdészet t u d o m á n y o s a l a p o k o n való fejleszté­ sére, m e l y e t a Minisztertanácsnak az erdőgazdasági termelés fejlesztéséről 1954-ben hozott, 1040/1954. számú, v a l a m i n t a f a i p a r fejlesztéséről és a f a t a karékosságról, 1955-ben elfogadott, 3009/1955. számú határozata törvényere­ j ű fejlesztési programmá tett. E z e k a határozatok foglalták össze nálunk elő­ ször az erdőgazdálkodás és a z elsődleges fafeldolgozás fejlesztésének szocia­ l i s t a irányelveit. Erdőgazdaságunk és f a i p a r u n k fejlesztése lényegében ezek szerint folyt napjainkig. A z elmúlt három évtizedes (1955—1985) i l y e n fejlesztés mérlegét a k ö v e t ­ kezőkben l e h e t m e g v o n n i : — az ország erdőterülete 1,2 millió ha-ról 1,6 millió h a - r a növekedett; — az erdők élőfakészlete 165 millió m - r ő l 274 millió m - r e nőtt; — az évente kitermelhető fatömeg 3,1 millió m - r ő l 8,3 millió m - r e e m e l ­ kedett. 3

3

3

3

M i n d e z lehetővé tette, h o g y bár az elmúlt h á r o m évtizedben az összes f a fogyasztás 5,7 millió m - r ő l 9,5 millió m - r e nőtt, 1985-ben már az összes f a fogyasztás 70,5%-át elégítettük k i h a z a i forrásból, s z e m b e n a z 1950. évi 54,7%k a l . Szükséges azt is megemlíteni, h o g y 1955-ben 110 ezer m fakivitelünk v o l t , 1985-ben p e d i g már 1872 ezer m fát exportáltunk. E z e k e t az eredményeket hallván, felvethető a kérdés, h o g y h o l v a n a helyünk a világban. Nemzetközi összehasonlításban h o g y a n értékelhető erdé­ szetünk? E z a kérdésfelvetés annál i n k á b b érdekes, m e r t manapság — első­ s o r b a n a n e m s z o c i a l i s t a országokban — t ö b b s z ö r f e l v e t i k , m i t nyújtott a s z o ­ c i a l i z m u s az e m b e r e k n e k , a társadalmaknak? Marx és Engels rámutatott, h o g y a földművelés és az i p a r fejlődésével, rég­ idők óta nagyarányú erdőirtás járt együtt, a m i h e z képest elenyésző v o l t az erdőfelújítás és az új erdők telepítése. Ö k a megoldást az erdők államosítá­ sában és a tervszerű erdőgazdálkodásban látták. A rendelkezésre álló s t a t i s z t i k a i a d a t o k szerint, az 1882-től 1952-ig terjedő időszakban a világ erdőterülete 5,5 milliárd ha-ról 3,3 milliárdra csökkent. 3

3

3

3

V a g y i s 70 é v a l a t t 1,9 milliárd h a erdő p u s z t u l t e l , a m i a világ e r d ő v a g y o n á n a k 36,8%-a. E g y é v r e számítva a z erdőterület-csökkenés 27 millió h a v o l t , a m i hazánk területének a h á r o m s z o r o s a . E z z e l k a p c s o l a t b a n M . Pavan, a R ó m a i K l u b t a g j a , a k ö v e t k e z ő t írja: „ A z e r d ő k b e n r a b l ó g a z d á l k o d á s t f o l y ­ t a t n i n a g y o n kényelmes dolog. V e l e s z e m b e n világviszonylatban fel kellene v e t n i a k i i r t o t t e r d ő k tönkretett talajának visszahódítását, újraerdősítését. Célszerű v o l n a v i l á g e g y e z m é n y keretében m e g á l l a p o d n i a F ö l d célszerű e r dősültségi százalékáról, és ezt m e g t a r t a n i . . . H a a z e m b e r i s é g t ö r ő d n e j ö v ő ­ j é v e l , a k k o r v i l á g t e r v e t d o l g o z n á n a k k i az újraerdősítésre, az e r d ő k fenntartá­ sára, és az ö k o l ó g i a i potenciál m e g ő r z é s é r e , h o g y m e g f é k e z z é k a k ö r n y e z e t ­ r o m b o l á s t és ú g y hasznosítsák az ö k o l ó g i a i adottságokat, h o g y e z e n a b o l y ­ g ó n az e m b e r v é g t e l e n i d ő k i g élhessen. A z e r d ő g a z d á l k o d á s teljesítményének a m é r é s é r e a z e m b e r által létrehozott erdőket, tehát a mesterséges erdőfelújításokat és az új erdőtelepítéseket t a r t ­ j á k a l e g m e g f e l e l ő b b n e k . 1967-ben, az E N S Z M e z ő g a z d a s á g i és Élelmezési S z e r v e z e t e ( F A O ) 144 o r s z á g á n a k küldött k é r d ő í v e k e t a z i l y e n e r d ő k s z á m ­ bavételére. A d a t o t 79 ország szolgáltatott, a s z o c i a l i s t a o r s z á g o k közül 5 ( B u l ­ gária, K í n a , L e n g y e l o r s z á g , M a g y a r o r s z á g és a S z o v j e t u n i ó ) . Í g y a világ ö s z szes e r d ő t e r ü l e t é n e k 85%-áról r e n d e l k e z ü n k a d a t o k k a l . E z e k s z e r i n t ez ideig a világon összesen 85 millió ha mesterséges erdőt hoztak létre, amiből 33 millió ha-t a nem szocialista országokban, 52 millió ha-t pedig a felsorolt öt szocialista országban. V a g y i s a s z o c i a l i s t a o r s z á g o k létesítették az összes m e s t e r s é g e s erdő közel %-át. M e g g y ő z ő e n m u t a t j a ez a szám a s z o c i a l i s t a e r d ő g a z d á l k o d á s döntő fölényét, M a r x és E n g e l s igazát. É r d e m b e n l e h e t az a d a t o k a t összehasonlítani, h a az e m b e r létesítette e r d ő k területét az a d o t t ország összes erdőterületéhez viszonyítja. I l y e n összehason­ lításban N a g y - B r i t a n n i a és M a g y a r o r s z á g kerül az első h e l y r e . Tehát o l y a n , , l e g " - g e l rendelkezünk, a m i r e méltán büszkék lehetünk, és a m i n e k az eléré­ sében s z e r e p e v o l t a K a á n - f é l e erdőgazdaságpolitikának. N e m s z e r e t n é m a z o n ­ b a n s e m m i k é p p s e m azt a b e n y o m á s t k e l t e n i , h o g y a m i erdészetfejlesztésünk problémamentes. A z ismertetett eredményeket alapvetően a központi tervutasításos gazdálkodás idején értük el. Az 1968 évi gazdasági reformot viszont erdészetünkre nem sikerült minden vonat­ kozásában megfelelően alkalmazni. N e m vettük u g y a n i s k e l l ő e n f i g y e l e m b e , h o g y az e r d e i fák hosszú életűek, a fatermesztési c i k l u s átlagosan 60 év, és egységes, összefüggő, n e m b o n t ­ ható e g y m á s t ó l izolált részekre. V a g y i s az erdészetfejlesztést hosszú távra k e l l m e g s z a b n i , és k ö v e t k e z e t e s e n az egész termesztési c i k l u s b a n egységes cselekvési r e n d s z e r b e n megvalósítani. A r e f o r m az e r d é s z e t b e n is az éves nyereség növelését állította előtérbe l e g f ő b b sikermutató g y a n á n t , és ezzel döntő m ó d o n b e f o l y á s o l t a az önálló erdőgazdasági és f a i p a r i vállalatok viselkedését. A z e r d ő k b e n a hosszú termelési c i k l u s a l a t t f e l h a l m o z ó d o t t f a - és e g y é b t e r ­ m é k , v a l a m i n t az e r d ő k s o k f é l e szolgáltatása, e g y s z ó v a l az e r d ő v a g y o n , o l y a n kincsesláda, m e l y b e b á r m i k o r b e l e l e h e t nyúlni; d e m i é n k , e r d é s z e k é a f e l e ­ lősség, h o g y o k o s a n használjuk f e l a k i n c s e t , úgy, h o g y a láda j ö v ő r e i s t e l v e m a r a d j o n . M e g k e l l ezért találnunk a távlati célok m e g v a l ó s í t á s á n a k és

a maximális egyévi e r e d m é n y elérésének az összehangolását. E g y é b k é n t az éves e r e d m é n y érdekében feléljük a j ö v ő n k e t . É p p e n ezért, az e r d ő v a g y ónról szük^ séges e r d ő g a z d á l k o d ó szervezetenként nyilvántartást v e z e t n i , v a l a m i n t idő­ szakonként mérleget készíteni és nyilvánosságra h o z n i . A m i n t korábban e l m o n d t a m , Kaán a m a g a idejében ezt a problémát is világosan látta, és szükségesnek t a r t o t t a az e r d ő v a g y o n okszerű használatát j o g k o r l á t o z ó állami szabályozással biztosítani. M a adottságainkra ezt a k ö ­ v e t k e z ő m ó d o n lehet a l k a l m a z n i : erdővagyonunkat úgy lehet mennyiségben és minőségben tovább növelni, ha az erdészeti vállalatok, vadásztársaságok, valamint a magán-fakitermelők és cse­ metetermelők rövid távú érdekeit alárendeljük a hosszú távú össztársadalmi ér­ dekeknek. Bár erdészetpolitikánk fő célja t ö b b m i n t fél évszázada a fahiány leküzdé­ se, a f a i m p o r t Csökkentése, már az 1935. évi e r d ő t ö r v é n y f e l v e t e t t e a z erdők többcélú hasznosításának a szükségességét. E n n e k alapvető vonásait a t ö r v é n y bevezető indokolása tükrözi: „ A z a sokoldalú szerep, a m i t az erdő egyrészt a faellátás, másrészt p e d i g a talaj megóvása, a természeti erők megfékezése és egyensúlyban tartása, n e m k ü l ö n b e n a közegészség előmozdítása tekinteté­ b e n betölt, o l y a n jelentőséget a d a z erdőnek, a m e l y már e l e v e kizárja azt, h o g y az erdő fenntartását és az erdőgazdálkodást tisztán csak magánjogi s z e m ­ p o n t o k s z e r i n t ítéljük m e g , különösen, h a f i g y e l e m b e vesszük, h o g y az erdő védőhatásai mások földterületeire is k i t e r j e d n e k . A z erdők fenntartását te­ hát közgazdasági, közbiztonsági, közegészségügyi és természeti rendeltetésük folytán közérdekű s z e m p o n t o k követelik. D e megköveteli a közérdek a h e l y e s erdőgazdálkodást azért is, m e r t i s m e r t e t e t t védőhatását az erdő csak a k k o r t u d j a betölteni, h a m i n d a talaja, talajtakarója, m i n d a faállománya is j ó állapotban v a n . " Kaán megválasztását akadémiai levelező t a g n a k Mágocsy-Dietz Sándor és Tuzson János j a v a s o l t a , ajánlásukban a következőt o l v a s h a t j u k : „ A termé­ szet emlékek fenntartása (1909)" és „ A természetvédelem és a természeti e m ­ lékek fenntartásának kérdése (1919)" c í m ű munkáiban, a természeti emlékek fenntartásának n a g y jelentőségét bizonyítja a külföldön m i n d n a g y o b b ará­ n y o k b a n kifejlődő k u l t u s z r a m u t a t v a rá. I s m e r t e t i a történelmi vonatkozású emlékeket, m a j d a természetrajzi, gazdaságtudományi és esztétikai jelentőség­ g e l bíró emlékeket. A z erdészeti szaktudomány körében kifejtett, sokoldalú, jeles munkássága további jelentős j ö v ő r e nyújt biztosítékot." A természetbarát Kaánt tartják a hazai természetvédelem megalapítójának. Ö h o z t a létre nálunk a természetvédelem társadalmi bázisát, publikációi n y o m á n i n d u l t m e g az ország védelemre érdemes természeti tárgyainak az összeírása. A z 1938-ban m e g a l a k u l t Országos Természetvédelmi Tanács első e l n ö k é v é őt választották m e g , kinevezése alkalmából a m i n i s z t e r a k ö v e t k e ­ zőket írta: „ M é l t ó s á g o d e d d i g k i f e j t e t t úttörő és e r e d m é n y e s munkásságában teljes biztosítékát látom a n n a k , h o g y a bölcs vezetésére bízott tanács m ű ­ ködése hathatósan fogja elősegíteni a m a g y a r természetvédelem terén már régóta megoldásra váró f e l a d a t o k megvalósítását". Kaán az erdészetfejlesztésben k i e m e l t szerepet szánt a kutatásnak, m i v e l „fel k e l l . . . k u t a n i az erdő fenntartásának és a veszélyek e l l e n v a l ó m e g ­ óvásának eszközeit, m e r t ez nemzetgazdasági érdek". Világosan látta, h o g y

v

az A l f ö l d ö n m e z ő v é d ő erdősávok, s f a s o r o k m e l l e t t erdősítésre, elsősorban a mezőgazdasági művelésre a l k a l m a t l a n , szikes és h o m o k o s f ö l d e k jöhetnek számításba. Ezért terelődött f i g y e l m e a szikfásítás és homokfásítás kutatásá­ ra. Ezért h o z t a létre a püspökladányi szikkísérleti telepet és a kecsekeméti h o ­ mokkísérleti telepet. Megindította a h á b o r ú a l a t t s o k kárt s z e n v e d e t t gödöllői arborétum helyreállítását i s . 63 esztendővel ezelőtt, a szikfásítás m e r ő b e n új problémát jelentett. S e m t u d o m á n y o s i s m e r e t e k , s e m t a p a s z t a l a t o k n e m áll­ tak rendelkezésre. K a á n K á r o l y ezért Magyar Pál e r d ő m é r n ö k ö t , a t u d o m á n y ­ e g y e t e m b o t a n i k u s professzorához, T u z s o n János e r d ő m é r n ö k h ö z , Galambos József e r d ő m é r n ö k ö t p e d i g a m ű e g y e t e m r e , 'Sigmond Elek p r o f e s s z o r h o z , a nemzetközi hírnevű talajtudóshoz küldte előtanulmányok végzésére. N e v e z e t ­ tek rakták l e azután a s z i k - és a homokfásítás a l a p j a i t , végeztek k i t e r j e d t k i s parcellás kísérleteket. A II. világháború után, a m i k o r a s z i k e s e k fásítása szá­ mos fejlődő országban n a p i r e n d r e került, a püspökladányi e r e d m é n y e k r e m i n d t ö b b e n f e l f i g y e l n e k és k e r e s i k a k a p c s o l a t o k a t az E R T I - v e l . Erdőgazdaság-politikai kérdések című k ö n y v é t Kaán a k ö v e t k e z ő k k e l fejez­ te b e : „ M i n d e z e k biztosításával remélni lehet, h o g y az erdőgazdaság a m i köz­ gazdasági életünkben is e l f o g l a l j a m a j d azt a jelentőségteljes szerepet, a m e l y l y e l a N y u g a t országai nemzetháztartásának o l y fontos t é n y e z ő j e l e t t . E l fog jönni ezzel, m e r t e l k e l l j ö n n i e az időnek, a m i k o r az erdő m i n d e n m a g y a r klutúrember szemének és szívének is e g y i k l e g k e d v e s e b b tárgya lesz, és azt n e m c s a k azért fogja n a g y r a becsülni, m e r t testét-lelkét üdíti és m e g n y u g t a t j a , szépérzékét p e d i g g y ö n y ö r k ö d t e t i : de m e r t a magán- és közgazdasági érdekek nézőpontjából is b e n n e a n e m z e t e g y i k l e g s z e b b és legértékesebb kincsét i s ­ meri fel." K a á n n e m érhette m e g erdőgazdaság-(politikájának megvalósulását. Család­ t a g j a i , tanítványai, követői v i s z o n t megérték. Megállapításai, célkitűzései időt­ állónak b i z o n y u l t a k , h a t n a k m a is és h a t n a k m a j d a j ö v ő b e n is. A z e l m o n d o t t a k k a l próbáltam érzékeltetni, h o g y Kaán Károly szakmai tevékenységével, i r o d a l m i munkásságával számottevően hoz­ zájárult a m a i magyar erdészet és környezetvédelem kialakításához. Ösztönözte, segítette munkánkat, amiért elismeréssel és hálás köszönettel t a r t o z u n k n e k i . M i n t e m b e r , k ö v e t e n d ő eszménykép gyanánt áll előttünk, a r r a ösztönözve, h o g y hozzá hasonlóan, szaktudásunkkal, e m b e r i magatartásunk­ k a l és bátor kiállásunkkal f o l y t a s s u k t o v á b b n a g y és szép f e l a d a t u n k a t , a s z o c i a l i s t a m a g y a r erdészet és k ö r n y e z e t v é d e l e m kiépítését és fejlesztését.

A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Bartha Dénes erdőfelügyelő, Nyíregy­ háza; dr. Csötönyi József MÉM főelőadó, B p . ; Domokos Gergely csk. vezető er­ dész, Ebes; Halasy Gyula erdőimérnök, MÉM S T A G E K , B p . ; Héjj Botond tud. fő­ munkatárs, E R T I , Sopron; dr. Herpay Imre ny. egyetemi tanár, Sopron; Keresztesi Béla aks. kutató, E R T I , B p . ; Keszthelyi István főosztályvezető, O K T H , B p . ; dr. Keszthelyiné Jereb Katalin tud. munkatárs, E R T I , B p . ; dr. Kovács Lóránt tud. főmunkatárs, E R T I , Kecskemét; Krőger, Jürgen Emshorn ( N S Z K ) ; Magyarszéky Béla a T E S Z elnöke, B p . ; dr. Oroszi Sándor erdőmérnök muzeológus, M M M , B p . ; Papp Miklós o k i . erdőmérnök. Parkerdőgazdaság, Visegrád; dr. Szász Tibor ny. t u d . főosztályvezető, B p . ; dr. Váradi Géza MÉM E F H hivatalvezető-helyettes, B p .

KAÁN KÁROL Y TERMÉSZETVÉDELM I MUNKÁSSÁG A KESZTHELYI

ISTVÁN

A z általános természetvédelem a század első évtizedében bontakozott kii Európá­ ban. A/bban az időben, a m i k o r Svédországban az első európai nemzeti p a r k o k léte­ sítését készítik elő, Magyarországon is lelkes természetvédők c i k k e i jelennek meg a természeti értékek védelme érdekében. Ezek sorából k i e m e l k e d i k Kaán Károly munkássága, a k i külföldi útján személyesen is megismerkedett a természetvédelmi törekvésekkel. Kaán 1908-ban került a Földművelésügyi Minisztériumba, és Dará­ nyi Ignác földművelésügyi miniszter még abban az évben megbízta egy termé­ szetvédelmi m u n k a megírásával, amely 1909-ben jelent meg, „A természeti emlékek fenntartása" címen. Kaán Károly két csoportba osztva tárgyalta a természeti emlékeket. A „tör­ téneti vonatkozású természeti emlékek" közé sorolta a regékkel, mondákkal k a p ­ csalatos helyeket, a történelmi helyek természeti díszeit (tehát azok természeti környezetét), és a történelmi események emlékére ültetett fákat. A másik csoport­ ban tárgyalta a természetrajzi, gazdaságtudományi, esztétikai vagy egyéb jelentő­ ségük miatt becses természeti értékeket. Ide sorolta p l . az őserdőket, a nagy mére­ tű erdőállományokat, a r i t k a növény- és állatfajokat, az őstőzeg-lápokat, az esztéti­ kailag értékes sziklákat, vízeséseket, tavakat, a különleges képződményeket stb. Kaán Károly csoportosítása magyar viszonyokra a l k a l m a z v a tartalmazta azokat a kategóriákat, amelyeket nemzetközi fórumokon ismertettek és amelyeket néhány ország törvényhozásában is elfogadott. Darányi Ignác a könyvet egy miniszteri leirat kíséretében megküldte a törvény­ hatóságoknak, a fenntartásra érdemes természeti értékek összeírása érdekében. A z összeíróíveken védelemre javasoltak 1241 természeti értéket. A svájci kormány li913- ban a természeti alkotások nemzetközi védelme ügyében konferenciát tartott. A tanácskozáson a magyar kormányt Kaán Károly képvisel­ te. E z a konferencia, amelyen egy nemzetközi természetvédelmi szövetség alap­ okmányait is kidolgozták, a magyar természetvédelem ügyét is előbbre vitte. Kaán Károly kidolgozta a magyar természetvédelem szervezetét és azokat az intézkedé­ seket, amelyeket a kormány a természeti értékek védelme érdekében életbe lép­ tetni kívánt. 1914-ben Kaán Károly természetvédelmi kormánybiztosi megbízást kapott és szeptember 14-ére országos értekezletet hívtak össze a természetvédelem kérdései­ nek megvitatására. A tanácskozás előkészítéséhez a meghívottaknak kiküldték Kaán Károly 1914-ben írt, !

„A természetvédelem és a természeti emlékek fenntartásának kérdéséhez" című könyvét. A könyv összefoglalása az a d d i g elért eredményeknek és a meg­ oldásra váró feladatoknak. M a ebből a könyvből ismerhetjük meg, hogy m i l y e n eredményeket értek e l a magyarországi természetvédelemben 1914-ig, az első v i ­ lágháború kitöréséig. A z akkor legfejlettebb természetvédelmi szervezettel rendelkező európai államok­ hoz hasonló szintű törvény és a természetvédelmi szervezet létrehozását az első világháború megakadályozta. A háború után újraszerveződő természetvédő mozga­ l o m sürgette a természetvédelmi törvényt. Kaán Károly a háború utolsó évétől a magyar erdészet vezetője volt. A z ő irányításával 1923-ban négy erdészeti törvényt doigoztak k i . A z erdészeti igazgatásról intézkedő X V I I I . tc. a természetvédelmet az erdőigazgatóságok igazgatási és gazdasági ügyei közé sorolta. O l y a n elgondolással került ez az intézkedés törvénybe, hogy a majdani természetvédelmi törvény vég­ rehajtására késedelem nélkül készen álljon a szükséges szervezet. Természetvé­ delmi törvény hiányában az erdészeti üzemtervekben biztosítottak lehetőséget egyes erdőterületek védelmére. Kaán Károly a természetvédelem elméleti kérdéseinek és gyakorlati megvalósításának leghivatottabb szakembere és a természetvédelmi po­ l i t i k a kialakítója v o l t Magyarországon. E z t bizonyítja 1931-ben megjelent, i m p o ­ záns könyve: „Természetvédelem és a természeti emlékek"

A könyv megírására a M a g y a r Tudományos Akadémiától kapott megbízást. A z elő­ szóban írja: „Könyvemnek az a célja, hogy a művelt magyar társadalom egé­ szét szolgálja. A z t tekintettem feladatomul, hogy megismertessem a kérdést és lehetőleg n e m elvont formában nyújtsak tájékoztatást a természet kultusza minden rendű művelőjének, sőt ezen a határon is túl mindazoknak, a k i k ezek Iránt a kérdések iránt érdeklődnek. A z volt a célom emellett, hogy kidomborítsam tárgyam jelentőségét és minél szélesebb körben felköltsem az érdeklődést a természetvéde­ l e m és a természeti emlékek gondozásának, természeti kincseink védelmének n e m ­ csak a tudomány, hanem a nemzet egyéb, igen fontos érdekei szemszögéből is e l ­ bírált nagy jelentősége iránt. Végül pedig az volt a törekvésem, hogy megkeressem és megtaláljam azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel e célok szolgálatát várható sikerrel ellátni lehet." A bevezető fejezetben a természetvédelem jelentőségét, addigi történetét, a ter­ mészetvédelem formáit, a külföldi természetvédelmi gyakorlatot mutatta be. és i s ­ mertetett több külföldi védett területet, köztük az első európai nemzeti parkokat. Könyvének második, terjedelmesebb részét a természetvédelemre ajánlott helyek leírásának szentelte. A könyve h a r m a d i k részében ismertette a természet védel­ mére és a természeti emlékek fenntartására irányuló tevékenységét, a külföldi törvényes intézkedéseket és természetvédelmi szervezeteket. Megállapította, hogy a természetvédelmi feladatok megoldásához szükségesek: — megfelelő törvények és ezeken alapuló kormányzati intézkedések, — a természetvédelem szolgálatát ellátó szervezet. — sokoldalú, főleg pedig kellően megszervezett társadalmi tevékenység. Megállapításai ma is helytállóak. Művében külön fejezetet szentelt a természet­ szeretet és a természeti tárgyak megbecsülésének fejlesztésére. A z t írja: „a ter­ mészet szeretetét, a természeti értékek elpusztulástól való nemzeti érdek jelentő­ ségének terjesztését elősegíthetjük: — i r o d a l m i tevékenységgel: könyvekkel, folyóiratokkal és a napi sajtóban meg­ jelenő cikkekkel, közleményekkel, — a társadalom különböző rétegei részére tartott előadásokkal és f i l m e k k e l , —• a rádió útján terjesztett előadásokkal, — az iskolai oktatás keretében, tehát az alsó, közép- és felső iskolákban tartott előadásokkal, a felső iskolák részére írt segédkönyvekben, és az alsó iskolák számára írt olvasókönyvekben." Fontosnak tartotta a tudományos eredmények közzétételét tudományos igény­ nyel és közérthető, ismeretterjesztő módon is. A hazai társadalmat nevelni k e l l a természetvédelmi célok szolgálatára, amelynek egyik jelentős eszköze az i r o d a l ­ m i tevékenység. Külön fejezetben foglalkozott a természetvédelmet szolgáló tár­ sadalmi tevékenységgel, kifejtve annak fontosságát. Kaán Károly könyve a magyar természetvédelem összefoglalása, feladatainak rész­ letes megfogalmazása volt. A könyvben védelemre javasolt területek nagyobb ré­ szének védetté nyilvánítása 1945-től n a p j a i n k i g megtörtént. A m i k o r végre, az 1935. évi, az erdőkről és a természetvédelemről szóló tc. meg­ született és később, az Országos Természetvédelmi Tanács, a n n a k elnöki tisztét idős k o r a ellenére Kaán Károly szívesen vállalta és viselte, 1940-ben bekövetke­ zett haláláig. Kaán Károly természetvédelmi munkássága korszakos jelentőségű, szellemi öröksége ma is él természetvédelmi munkánkban. Természetvédelmi te­ vékenységének rövidre szabott méltatását az ő gondolataival zárom: „Egészséges kulturális fejlődés ... hazánkban is csak a termé­ szet munkájával összhangban, tehát csak akkor várható, ha az emberi alkotások nem a természet romjain, de a természeti al­ kotások mellett és azok keretében foglalnak tért."

A nyilvánosság fokozottabb érdeklődését kívánja felkelteni a francia környezet­ ügyi minisztérium a fölközi-tengeri térség erdeinek ügye iránt. Számos társadalmi szerv vállalt ebben védnökséget, felismerve, hogy megfelelő neveléssel és emberi magatartással, az itt gyakori tűzkárok 9 0 % - a megelőzhető lenne. A károk nagy­ ságára jellemző, hogy egyedül 1986-ban 55 000 ha erdő égett le, és ennek értéke egymilliárd francia frankot tett k i (forintra átszámítva 8 milliárd). (Ö. F O R S T Z E I T U N G , 1987. 7. Ref.: Jérome R.)

EMLÉKEZÉS KAÁ N KÁROL Y ERDÉSZET I MUNKÁSSÁGÁR A DR.

VARAD/

A z erdész szakmai munkáját mindig nagy figyelem kíséri, de annak m a r a ­ dandó társadalmi-gazdasági hasznosságát csak az utókor értékelheti. Kaán Károly erdőmérnök kiemelkedő életpályája mél­ tó a r r a . hogy erdészeti és vezetői m u n ­ kásságát, személyiségelemeit példaként magunk elé állítsuk, ezzel örök tiszte­ letét az ifjabb szaknemzedékkel is t u ­ datosítsuk. Születésének 120. évforduló­ jára rendezett emlékünnepség csak igen rövid visszapillantást tesz lehetővé Kaán Károly termékeny erdészeti munkásságá­ ra. A z a k k o r i jelent jobbító és jövőt épí­ tő erdészeti vezetőt szakmánk első nagy tehetségű erdészeti-erdőgazdasági p o l i t i ­ kusának k e l l tekintenünk. Szakmáját v a ­ lóban hivatásának tekintette, bizonyítja ezt az erdészet színvonalas irányítása, széles körű i r o d a l m i munkássága és az erdészet társadalmi elismertetéséért ví­ vott, szívós munkája. Választott szakmája iránti mély elkö­ telezettség már főiskolai tanulmányainak befejezését követően jelentkezik, hamar kiválik kor_ és kartársai közül. M u n k a ­ köre mellett nagy figyelemmel kísérte az erdészet minden területét, kutatta, ke­ reste az azok közötti összefüggéseket és szakmája társadalmi hasznosságát. M i n ­ dig mérlegelte, hogy a k o r a b e l i erdészeti munkák elvégzése mennyiben felel meg a szakszerűségnek és a gazdaságosság követelménjreinek. Ö már akkor látta e kettő közötti szoros, megbonthatatlan összefüggést. 1920-ban a nemzeti vagyon közgazdasági jelentőségéről ír. Feltehetően az összefüggések látásá­ nak igénye és egyre szélesebb szakmai ismerete eredményezhette, hogy már 1898-ban elnyerte az államerdészet nagy ösztöndíját és azzal külföldre utazhatott. Külföldön szerzett s z a k m a i ismereteiről, tapasztalatairól részletes tanulmányban számolt be a z a k k o r i földművelésügyi miniszternek, melyért külön elismerés­ ben részesült. S z a k m a i érdeklődése eb­ ben az időszakban még elsősorban a hegy- és dombvidéki erdőgazdálkodás fe­ lé fordult. Erről meggyőzően ír a „Hegyvidéki erdőgazdaság szerepe a nemzet háztartásában" című. 3 901-ben megjelent munkájában. Nemzetközi kitekintéssel, tapasztala­ tokkal felvértezve, egyre nagyobb erő­

GÉZA

feszítéssel küzdhet a magyar erdészet tnegjobbításáért, a kincstári erdővagyon­ gazdálkodás hosszú távú érdekeinek m a ­ radéktalan teljesítéséért. E b b e n az idő­ ben erősen dívott a fakitermelés tövön történő eladása egyes fakitermelő vál­ lalatoknak. Kaán Károly tudatában volt a tarvágással letermelt és mesterséges felújításra ítélt erdősítések szakmai ká­ rának. Ezért, külföldi tapasztalatait is felhasználva, meggyőzően érvel a fa­ kitermelések előre történő eladása és az erdők kizárólag mesterséges felújítása el­ len. Erdészpolitikusként — m i n t felelős ágazatvezető — világosan látja, hogy a házilagos fakitermelés és a fokozatos f e l ­ újítóvágás alkalmasabb az erdők fenn­ tartására, a jövedelem fokozására, v a l a ­ mint az erdős vidéken lakók szociális viszonyainak javítására. A fakitermelési és erdőfelújítási m ó d ­ szerváltozáshoz kapcsoltan, szorgalmazta az erdők jobb feltárását és az a k k o r kor­ szerűnek tartott szállítóeszközök széle­ sebb körű használatát. Megfontolt ter­ veinek megvalósítása érdekében írta meg 1899-ben az „Átalakulások az erdei termékek szállítóeszközeiben" című tanulmányát, melyet az Országos Erdészeti Egyesület jutalomban részesí­ tett. Már a k k o r látta, hogy az erdőfeltá­ rás a hazai és külföldi turizmus fejlődé­ sét is jól szolgálja. F i g y e l m e a fakereskedelemre is k i t e r ­ jedt. A z ország faellátásának javítása és a tervszerűbb fakereskedelem érdeké­ ben 1917-ben egy központi faértékesítő hivatal létrehozását valósította meg. Érezte a középkáderek, termelésirányí­ tók hiányát, ezért 1918-ban Vadászerdőn létrehozta az első középfokú szakisko­ lát. Kaán Károly meggyőződéssel vallotta, hogy az erdőgazdálkodást — fontos n e m ­ zetgazdasági funkciói miatt — csak az ország érdekeit figyelembe vevő, maga­ sabb közgazdasági szempontok szerint lehet megítélni, vagyis az állam hosszú távú érdekeit e sajátos szakterületen, s a ­ játos eszközrendszerrel k e l l és lehet vezérelni. A z 1920-ban megjelent „Erdőgazdaság-politikai kérdések" című munkájában, m i n t az erdészet ál­ l a m i irányításának országos vezetője, az

tetteken túl, a helyi lakosság faellátásának javulását is várja. Mindezekért törvényben foglalt felhatalmazást kívánt ahhoz, hogy az Alföldön tervszerű e l ­ osztással erdőtelepítések és fásítások lé­ tesüljenek. Ezen építő jellegű program­ m a l egy időben követelte az erdőirtá­ sok megszüntetését, szót emel a rendkí­ vüli erdőhasználatok engedélyezése e l ­ len. A szakmai feladatok összefogása ér­ dekében, új erdészeti érdekképviseleti szervezet létrehozását javasolja. Kaán Károly erőteljesen szorgalmaz­ ta — megfelelő érveléssel — az 1879. évi, X X X I . törvénycikkben foglalt régi erdőtörvény helyett, egy új, az erdők fenntartását és az erdőgazdaság fejlesz­ tését hatékonyabban biztosító törvény életbe léptetését. Irodalmi munkássága elismeréséül 1924-ben a M a g y a r Tudományos A k a ­ démia levelező tagjává választotta, ahol székfoglaló előadását „Változások a Nagy Magyar Alföld képén"

erdőgazdálkodás fejlesztésének komplex programját vázolja fel. Tudatában v a n annak, hogy e sajátos szakterület irányí­ tásához kollektív bölcsességre is szükség van. Szorgalmazza ezért a legkiválóbb szakértőkből álló Országos Erdészeti T a ­ nács szervezését, melyet szükség eseté­ re vétójoggal is fel kíván jogosíttatni. Szükségesnék tartotta reformterveivel összehangoltan a szakszerűség növelése érdekében. az erdészeti szakirányítás korszerűsítését is. A z első világháborút követő erdőva­ gyonvesztés miatt, korán felismerte az alföldfásítás szükségességét. 1920-ban megjelent, „Erdőt az Alföldre" című értekezése. A z államférfi bölcses­ ségével látja, hogy az alföldfásítást az erdőnek a klímára és az egészségre gya­ korolt kedvező hatása már igen sürge­ ti. Emellett a mezőgazdaság belterjessé­ ge is i n d o k o l j a a mező- és erdőgazdál­ kodás megfelelő területi arányának meg­ létét. A z alföldfásítástól az előbb emlí­

címmel tartotta meg. Kaán Károly munkásságában a célés eszközrendszer szerves egységet a l ­ kotott. Kaán n e m az üres szavak, h a ­ nem a megfontoltság és tettek embe­ re volt. Következetes munkájának erdeményeként jöttek létre „ A z erdészeti igazgatásról", „ A z alföldi erdők telepíté­ séről és fásításáról", „ A z erdei alapok­ ról" és „ A z erdőbirtokhitelről" szóló, 1923. évi X V I I I . , X I X . , X X . és X X I . törvénycikkek. Sajnos az erdőbirtokosok érdekeltségei miatt az „Erdőgazdasági érdekképviseletekről" szóló törvényja­ vaslatát n e m tárgyalták meg. Fájdalmára nem terjeszthette elő: „ A z erdők fenn­ tartásáról szóló törvénytervezet"-ét sem, mely az 1879. évi X X X I . törvénycikket pótolta volna. E b b e n a törekvésében a régi feudális földesúri gondolatvilágban élő erdőbirtokosok az erdővagyonnal v a ­ ló rendelkezési szabadságuk megsértését látták, ezért elgáncsolták. Kaán Károly ezen ellenállásban élete fő törekvései­ nek meghiúsítását látta, ezért 1925-ben nyugalomba vonult. Ettől kezdve írásai révén szolgálta a magyar erdészet és ez­ által erős h i t t e l a magyar nemzet sor­ sának jobbítását. Irodalmi tevékenysé­ gét ettől kezdve főként a Nagy Magyar Alföld bajainak orvoslására szánja. E célból 1927-ben „A Magyar Alföld" 1929-ben „Az Alföld problémája" és 1939-ben az „Alföldi kérdések"

című könyvei jelennek meg. A magyar erdészet 1958. október 2-án, Kaán Ká­ r o l y mellszobrának ünnepélyes leleple­ zésével adózott a nagy előd tiszteleté­ nek. A z Erdő 1958. novemberi számá­ ban Madas András erdész-politikus, az Országos Erdészeti Egyesület a k k o r i e l ­ nöke és Lesenyi Ferenc ny. egyetemi tanár méltatták elévülhetetlen munkás­ ságát. Emlékét őrzi az Országos Erdé­ szeti Egyesület által 1985-ben alapított Kaán

Károly-emlékérem.

Nekünk, az utókor erdészeinek — 1940-ben bekövetkezett halála után — nagy örökséget hagyott hátra. A z a l a ­ pos szakmai tudás és a felelősségérzet mellett legfontosabb szakmánk társadal­ mi-gazdasági elismertetése, tekintélyének fenntartása. A legfelső állami és pártve­ zetés 1985-ben tekintette át és vitatta

meg legfontosabb erdészeti, fagazdaság­ p o l i t i k a i céljainkat. A cél- és eszköz­ rendszer egységét tükröző határozatok következetes végrehajtása m a minden erdészszakember és vezető kiemelkedő feladata. Ehhez azonban olyan hajthatat­ l a n gerincre és önzetlenségre is szük­ ség v a n , a m e l y e k k e l Kaán Károly r e n ­ delkezett. M i . az utókor erdészei tudjuk, hogy — gondjaink ellenére is — számos f e l ­ adatot megvalósítottunk Kaán Károly céljai közül. Reméljük, hogy a z alföld­ fásítás atyjának Püspökladányban felál­ lított szobrán néha a megelégedettség kedves mosolya is megjelenik szeretett Alföldjének több m i n t 11%-os erdősült­ sége láttán. És talán — h a beszélni tud­ na— így felelne: még többet és jobban, kedves utókor . . .

KAÁN KÁROLY , A GAZDASÁGPOLITIKUS DR. OROSZI

SÁNDOR

A m i k o r Kaán Károly életére és munkásságára emlékezünk, m i n d i g gondolnunk k e l l a k o r r a , amelyben ő élt és alkotott. 1867-től 1940-ig a magyar és a világ­ történelemben olyan változások, átalakulások történtek, amelyek lényegesen be­ folyásolták pályafutását. Most csak néhány dátumot, eseményt emelnénk k i a szü­ letésétől haláláig terjedő időszakból. A z 1867. évi osztrák—magyar kiegyezés megteremtette a magyar tőkés fejlődés lehetőségét. A m i l l e n n i u m i ünnepségek, a „boldog békeidők" világában induló magyar értelmiségiek, így az erdészek is, egy meglevő, nagyon is törékeny k o m p ­ romisszumokra épülő helyzetben folytathatták elődeik munkáját, miközben a gaz­ dasági-társadalmi ellentmondások a megújulást, a változást sürgették. A z első világháború n e m megoldotta, h a n e m tovább élezte az ellentéteket. A háborút kö­ vető forradalmak s e m tudtak itthon tartós változásokat hozni, miközben a világ, benne Európa, nagyot fordult. Magyarország, a mintegy h a r m i n c emberöltőt meg­ ért királyság, a modern civilizációk, sőt Európa egész történetében példa nélkül ál­ ló békére kényszerült. A dualizmus alatt kiépült gazdasági élete teljesen megbénult, az újraindításhoz a z o n b a n a társadalmi berendezkedés n e m változott, a régi a l a ­ pokon, a régi ellentétek terhével próbált t a l p r a állni. A z 1929—1933 közötti gaz­ dasági világválság rámutatott az újjáépítés ingatag alapjaira. Kaán Károly megérte a második világháború előestéjének gazdasági k o n j u n k ­ túráját, sőt a trianoni béke revíziójának első állomását is. A z emberiség történe­ tének legnagyobb világégését, Magyarország m i n d e n korábbinál nagyobb p u s z t u ­ lását azonban már n e m láthatta, m i n t ahogyan a teljesen új alapokon induló újjá­ építést sem. Munkájának, eszméinek jelentős része mégis ebben az új gazdasági-tár­ sadalmi rendben válhatott, válhat valóra. így méltán emlegetjük őt a haladó tö­ rekvések egyik jelentős alakjaként. Kaán Károly pályája úgy indult, m i n t a többi, kincstári erdészé. G y a k o r n o k , segéderdőmérnök, erdőmérnök, majd főerdőmérnök és 1907-ben erdőmester. Mégis, m i késztette, hogy a gyakorlati kérdések mellett, országos erdészeti, sőt általános gazdasági, m a j d p o l i t i k a i ügyekkel is foglalkozzék? A z erős szakmaszereteten kívül bizonyára a szolgálati helyén, Besztercebányán lépten-nyomon előbukkanó erdész— bányász múlt, a nagy elődök elhivatottsága, a reá is háruló felelősség, a folytatás, a továbbvitel felelőssége. U g y a n a k k o r külföldi tanulmányútjai során a k o r a b e l i l e g ­ haladóbb törekvésekkel, a hazainál fejlettebb v i s z o n y o k k a l is megismerkedett. L e g -

első, a hazai erdészetet is formálni akaró elképzeléseit éppen külföldi útjai alap­ ján vázolta. Előbb a hegyvidéki erdők úthálózattal való feltárását szorgalmazta, aminek ré­ vén legelőször került kapcsolatba a z állami gazdaságpolitika egyes kérdéseivel. M a j d erdőművelési, szakoktatási, sőt faértékesítési problémák kötik le a figyelmet, így jutott el a házi kezelés kérdéséhez, azaz — javaslata szerint — a fát n e m tövön k e l l eladni fakitermelési vállalkozóknak, hanem az erdőhivatal saját m u n ­ kásaival vágassa azt k i , és alsó rakodón értékesítse. A házi kezelést, illetve a há­ zilagos kitermelést — amely az erdőfelújítás szempontjait is a legmesszebbmenőkig figyelembe vette — nemcsak elméletben hirdethette, hanem, a m i k o r 1916-ban, a kincstári erdők ügyosztályának vezetője lett, a gyakorlatban is általánossá tette. A házi kitermelés így lett az első. jelentős elméleti és gyakorlati erdészeti eredmé­ nye, amelyet még az ellenfelei is pozitívan értékeltek. Sajnos n e m minden erdé­ szetpolitikai elképzelése valósult meg ilyen gyorsan. Minisztériumi szolgálata idején már az első világháború alatt is igyekezett az erdők megóvása érdekében a minél nagyobb állami felügyeletet megvalósítani. Bí­ rálói szerint „az eget is magyar királyira akarta festeni", de arról elfeledkeztek, hogy Kaán Károly szorgalmazta legjobban az erdőgazdasági érdekképviselet fel­ állítását, amit viszont éppen a birtokosok buktattak meg. A megfelelő érdekkép­ viselet révén remélte a z egészséges társadalmi közmegegyezést az erdők igazgatá­ sában is. A z Országos Erdészeti Egyesület még az első világháború előtt Kaán Károlyt bízta meg egy erdészetpolitikai mű megírásával. A z „Erdőgazdaság-politikai kérdések" című könyve csak 1920-ban jelent meg. A műben így nemcsak az addigi erdészet­ p o l i t i k a fő vonalait, hanem a világháború utáni helyzetben követendő politikát is vázolta. A könyvben kifejtett eszmék részleges megvalósulását az 1923. évi erdé­ szeti törvényekben láthatjuk, illetve abban a tevékenységben, amit Kaán Károly helyettes államtitkárként, h i v a t a l i munkájában is kifejtett. A z említett erdészetpolitikai könyvében erősen hangsúlyozott témát, az erdők fenn­ tartásának ügyét viszont n e m sikerült törvényhatósági úton k i m o n d a t n i , pedig ezt a kérdést Kaán nemzetközi fórumokon is fejtegette. Érdemes erre idézni egy pél­ dát, hogy lássuk gazdaságpolitikai gondolatmenetét! 1925-ben, Grenoble-ban nemzetközi erdőgazdasági kongresszust tartottak, ame­ lyen Kaán Károly az erdők nemzetközi fenntartására vonatkozó javaslatot terjesz­ tett elő. Indoklásában abból indult k i . hogy a motorizáció kibontakozása egyre több energiát igényel, ez az energia azonban a széntartalékok kimerülésével, na­ gyon lis kérdésessé válik. A „fehér szén", a vízi erőművek jelentősen felértéke­ lődnek, amikhez azonban egyenletes vízjárású folyókra v a n szükség. A folyók víz­ járását pedig a vízgyűjtő területek erdőborítottsága jelentősen befolyásolja, ezért az erdők fenntartása több ország érdeke is. Ugyancsak az erdők biztosítják az adott terület természeti szépségei, növény- és állatvilága fennmaradását is. Ezek alapján a természetes növénytakarót, az erdőt, nemzetközi szerződésekkel k e l l óvni, fennmaradását biztosítani. Magyarországnak tehát elemi érdekei fűződnek a Kár­ pát-medence erdőinek megóvásához, vizeinek tisztán tartásához, a vízgazdálkodási berendezések nemzetközi garanciákkal történő, biztonságos üzemeltetéséhez. Itt újra vissza k e l l térnünk Kaán Károly eszméiben, írásaiban fellelhető, a m a i olvasó számára már szokatlan gondolatra, az ország integritásának visszaállításába vetett hitére. Gazdaságpolitikai munkásságának vizsgálatakor n e m lehet és n e m is szabad T r i a n o n kérdését figyelmen kívül hagyni. Hogy miként látta ezt a helyzetet, újra egy példán keresztül próbáljuk megvilágítani. A z alföldfásítási törvény előkészítési időszakában az egyik véleményező szerv azt a javaslatot tette, hogy a tervezett törvény hatálya csak addig az időig terjed­ jen, amíg az ország területi integritása helyre n e m áll, amíg az erdős területeket újra a magyar gazdaság szolgálatába n e m állítják. Nos. ezen a Kaán Károly által is láttamozott papíron — ahogyan az a minisztérium levéltárában fellelhető — az ország területi integritására vonatkozó részt aláhúzták és föléje írták: „illúzió". H a nem is Kaán Károly keze írása (ezt írásszakértő tudná megállapítani), de min­ denképpen közeli munkatársai véleménye áll ott a papíron. Tehát Kaán Károly bármennyire i s hitt az ország területi integritásának helyreállításában, nagyon is számolt a realitásokkal, nagyon is tudta azt. hogy a magyarság boldogulását csak az ország jelenlegi határai között végzett gazdasági építőmunka alapozhatja meg. N e m hagyta, hogy illúziókkal elfedjék a gazdaság előtt álló feladatokat, n e m en­ gedte, hogy T r i a n o n r a hivatkozva, lemondjanak bármilyen jobbítási lehetőségről. Hirdette, hogy a magyar népnek elemi érdekei fűződnek m i n d a szomszédos álla­ m o k k a l való kapcsolat kiépítéséhez, m i n d a hazai mező- és erdőgazdaság együtt­ működését igénylő alföldfásítás végrehajtásához.

Kaán Károly a Alföld természeti és gazdasági viszonyai vizsgálatakor találkozott Széchenyi István eszméivel, a m i azután meghatározó volt további, h i v a t a l i pályáját követő szakírói munkássága során. A M a g y a r Tudományos Akadémia 1925. évi centenáriumi ünnepségén. „Gróf Széchenyi István és. a nagy magyar Alföld" cím­ m e l tartott előadást. A z előadásra való készülés során döbbent rá, hogy a múlt­ századi gróf alföldi elképzelései mennyire egybeesnek a világháború utáni M a g y a r ­ ország gazdaságfejesztési terveivel. N e m állítjuk, hogy századunkban Kaán Károly értette meg legjobban Széchenyi célkitűzéseit, de azt mindenképpen le k e l l szö­ geznünk, hogy erdészetpolitikai elképzeléseit, főleg pedig az alföldi erdőtelepítések, fásítások ügyét — éppen Széchenyi révén — tágabban, az Alföld egész problémá­ jának keretei között tudta szemlélni. „A magyar Alföld" című, 1927-ben megjelent könyvében vizsgálódásait az A l ­ föld múltjának feltárásával bővítette. Ezek alapján úgy látta, hogy az Alföld török­ k o r i romlását helyreállítani szándékozó munkák közül a lecsapolások, folyószabá­ lyozások a feladatnak csak a z első szakaszát jelentették. A z öntözés, a fásítás, sőt a birtokviszonyok megváltoztatása lenne a, következő lépés, hogy k i a l a k u l j o n Szé­ chenyi nagy terve, az alföldi „virágos kert". Kaán Károly ennek az ügynek szen­ telte 1939-ben megjelenő, összefoglaló nagy művét is, az „Alföldi kérdések"-et. B e n ­ ne a hazai gőzhajózás Széchenyi által sürgetett megvalósításától kezdve, egészen az Alföld átfogó öntözőrendszerének vázolásáig, m i n d e n t kifejtett. Itt jutott el az egészségügyi, sőt szociális, társadalmi kérdések taglalásához is. A z alföldi emberek egészségéért csakúgy felelősséget érzett, m i n t az általános jólét növelésének alföldi lehetőségéért. E b b e n a könyvében, de a korábban. 1935-ben megjelent „Gazdaság­ p o l i t i k a i feladatok"-ban is, a r r a törekedett, hogy a z egész társadalom megismer­ je, értékelje és. — lehetőség szerint — segítse törekvéseit. A z egész társadalom felé való fordulás egyébként jól megfigyelhető természetvédelmi munkásságában is, ahol szintén a „művelt m a g y a r társadalom egészéhez" kívánt szólni. V a l l o t t a , hogy az erdészeti, természetvédelmi, vízrendezési és alföldi gazdálkodási problémákat nemcsak a közvetlenül érintetteknek k e l l ismerniük, h a n e m a z egész társadalom­ nak, hogy az megoldásuk érdekében, képes legyen összefogni. Kaán Károly az egyesből, az erdészet fejlesztésének problémáiból k i i n d u l v a j u ­ tott el az általánoshoz, a gazdaság-, sőt a társadalompolitikához. A z általánosból viszont az egyes feladatait, azaz, az erdészet, a vízgazdálkodás, a természetvéde­ lem, a mezőgazdaság és a szakoktatás részkérdéseit i s behatóan tanulmányozta. Kidolgozott feladatokat, cselekvési programot tudott a d n i több szakterület számára is. Eszmerendszerében sajátos helyet foglalt el az Alföld, ahol a történelem adta helyzetből k i i n d u l v a , Széchenyi István gondolataitól átszellemülve kereste az ál­ talános gazdasági és társadalmi viszonyok javításának lehetőségét. Kereste úgy, aho'gyan Széchenyi Istvántól tanulta: „semmit sem tettem rögtönzésként vagy p i l ­ lanatnyi felhevülés következtében, de minden léptem, minden tettem egy előre k i ­ számított, messzeható tervnek szüleménye".

A „kék angyal" állami hitelesítés, az áru környezetkímélő voltát bizonyítja az N S Z K - b a n . A szövetségi környezetügyi miniszter kezdeményezésére, 1977-ben hozták létre a vásárlók tájékoztatása ér­ dekében. Ö nevezi k i 3—3 évi időtar­ tamra az egyes tartományok képviselői­ ből a bírálóbizottságot, amely meghatá­ rozza a minősítési feltételeket és végül is jogosítványt a d a jelvény feltünteté­ sére. E z — gondolva a feltételek változ­ tatásának szükségességére — meghatá­ rozott időre, általában három évre szól. A jelvény nemcsak a viszonylagos kör­ nyezetkímélő tulajdonságról tájékoztat, de köriratban jelzi azt a sajátosságot is, a m i azzá teszi. ( A F Z , 1987. 22. Ref.: Jérome R.)

ÚTKERESÉS - ELMI A VOOD '87 D R . HERPAY IMRE

A z ELMIA AB m i n d e n második é v b e n r e n d e z i m e g erdészeti gépkiállítá­ sát, m e l y h e z tanulmányút és v a l a m i l y e n aktuális témával foglalkozó k o n f e ­ renciák c s a t l a k o z n a k . A z alábbakban b e s z á m o l o k a kiállításról és e g y i k k o n ­ ferenciáról. Mindkettőn érezhető v o l t a megváltozott k ö r ü l m é n y e k h e z , az új igényekhez való alkalmazkodásra v a l ó törekvés, ezért választottam az útke­ resés címet. Erdészeti gépkiállítás A (kiállítás Jönköpingtől 7 k m - r e , e r d ő b e n v o l t , a h o l m i n t e g y 200 kiállító, részben működtetve, m u t a t t a be gépeit. Általános jelenség v o l t a sok új gyártó. S o k új g y á r t m á n y t m u t a t t a k be, a néhány éve m é g általánosan h a s z ­ náltak s z i n t e t e l j e s e n eltűntek. A z ELEKTROLUX MOTOR k o n s z e r n egyesítette a svéd motorfűrészgyár­ tást. A régi n e v e k e t és eladási s z e r v e z e t e k e t m e g h a g y t a , a gyártást v i s z o n t maximálisan racionalizálta és korszerűsítette. N e m túlzás azt állítani, h o g y a világ gépgyártásának a csúcsát képviselik, a m i t az a n y a g minősége, a s o k ­ szor r o b o t o k k a l is biztosított, pontos megmunkálás, a u t o m a t i k u s ellenőrzés tesz l e h e t ő v é . A HUSQUARNA fűrészeit n e m c s a k a kiállításon, h a n e m a város m e l l e t t i gyárban is megismerhettük. Tízféle motorfűrészt gyárt, 34 c m lökettérfogattól 99 c m - i g , i l l . 4,4 k g önsúlytól 10,2 k g - i g . Ezenkívül ötféle, erdőművelési m u n ­ kákhoz használt körfűrészt és m i n d e n felszerelési c i k k e t , a m i k az e r d e i m u n ­ kához szükségesek. Fűrészeiknek különösen ergonómiai előnyeit e m e l i k k i és biztonsági berendezéseiknek tulajdonítanak jelentőséget. A l e g ú j a b b típusok­ nál már az e l e k t r o n i k a is m e g j e l e n t . A világ motorfűrészpiacát két cég u r a l j a : a HUSQUARNA és a STIHL. Fejlesztésük fej-fej m e l l e t t h a l a d , és n e m c s a k mennyiségileg, h a n e m minő­ ségileg is az élvonalat képviselik. M e g n y u g t a t ó lehet számunkra, h o g y hazánk­ b a n e két fűrész használata általános. C s a k a f e l a d a t n a k megfelelő típus k i ­ választására k e l l vigyázni. A kihordóknál k e d v e z ő b b é vált az arány az önsúly és a raksúly között. Nőtt a d a r u k karkinyúlása (6,6—10,3 m) és e m e l ő n y o m a t é k a (120 k N m ) , csök3

3

1. ábra. BRUNNETT MINI 678, 88-as modell

2. ábra. ÖSA 0410 ,LILLEBROR" döntőelőközelítő

2

k e n t a k e r e k e k a l a t t a fajlagos terhelés (0,37—0,66 k p / c m ) , ez láncfeltéttel t o v á b b csökkenthető ( p l . 1,36-ról 0,63 k p / c m - r e ) . A z t m o n d h a t j u k , h o g y a gé­ pek növekedése megállt, sőt csökkenés is tapasztalható. A csuklós kormányzás az elöl és hátul is b o g i t e n g e l y , a széles abroncsú n y o l c kerék, n e m c s a k j ó terepjáró képességet biztosít, h a n e m eddiginél kíméletesebb m u n k á t tesz l e ­ hetővé. A környezetvédelmi k ö v e t e l m é n y e k kielégítésének j e g y é b e n , egyes g é ­ peknél már n ö v é n y i eredetű fékolaj is használható, ez n e m s z e n n y e z i úgy a talajt m i n t az ásványolaj-származékok és b i z o n y o s idő után e l is b o m l i k . S i k e r e s és e l i s m e r t g y á r t m á n y a az Ö S A - n a k a BRUNNETT MINI 678, m e l y ­ n e k 88-as, tehát j ö v ő r e p i a c r a kerülő modelljét m u t a t j a az 1. ábra. T ö m e g e 8,5 t, rakománya 7,5 t, két b o g i t e n g e l y e v a n és összesen n y o l c , széles a b ­ r o n c s o n gördül, n a g y o n kíméletesen d o l g o z i k . A f i n n TAPIO és FARMI cégek új d a r u h a r v e s z t e r e k e t m u t a t t a k be, a m e l y e k megfelelő karkinyúlású d a r u r a s z e r e l v e a gyérítésekben alkalmazhatók. Itt említem m e g a z ÖSA 0410 jelű, LILLEBROR n e v ű döntő-rakásolót, a m e l y szorítózsámollyal is felszerelhető, a h o g y az a 2. ábrán látszik. T ö m e g e 4,2 t, szélessége csak 1,8 m , h o s s z a 4 m , gyérítésekhez készült. A h i d r a u l i k u s j á r m ű d a r u k fejlődésére jellemző a f i n n FORESTERI OY d a r u s o r o z a t a , melynél a karkinyúlás 9,6—10,3 m , az e m e l ő n y o m a t é k p e d i g 60 —120 k N m között változik. A d a r u k adataiból és feltűnő karcsúságukból a r r a következtethetünk, h o g y j o b b minőségű acélból készülnek m i n t k o r á b b a n . A n a g y karkinyúlás m e l l e t t jellemző a holttér csökkenése i s . Feltűnő v o l t az egészen kis méretű gépek nagy száma. A z ún. „ v a s l ó " már nálunk is i s m e r t . Talajnyomása 0,1 k g / c m , utánfutóján 3,4 m-es, némi át­ alakítással 8 m-es d a r a b o k a t is előközelít. R a k o m á n y a 3 m-es daraboknál 0,8 ű r m . T ö b b f é l e változata, i l l . kiegészítő berendezése i s m e r t . Járműszerű a lánctalpas svéd TERRI 1020 és a SKOGIN, m e l y n e k széles­ sége 1,25 c m , 1,5 t - v a l terhelhető, teljes terhelésnél a talajnyomása csak 80 g / c m . U g y a n c s a k lánctalpas a f i n n FARMI TRAC, szélessége 1,7 m , raksúlya 2,5 t, talajnyomása 80, i l l . 250 g / c m . M i n d h á r o m h i d r a u l i k u s j á r m ű d a r u v a l v a n f e l s z e r e l v e . Hasonló a norvég FOREST CARRIER 60. K ü l ö n említem a VIMEK 1300 jelű, svéd , t e r e p k o c s i t " (3. ábra). A szekér formájú j á r m ű első t e n g e l y e előtt v a n a m o t o r , a „ k o c s i r ú d " m e l l e t t g y a l o g o l a kezelő, a k i emeltyűkkel szabályozza a m o t o r t és irányítja a k o c s i t . S z é ­ lessége 1,37 m , raksúlya 1,3 t, talajnyomása 2,4 k g / c m körül l e h e t . Csörlős emelőberendezése 300 k g - o t e m e l . 2

2

3

2

2

y

2

A j ö v ő talán e g y i k lehetséges eszköze l e s z a gyérítésekben a n o r v é g FOREST PAN 20. A m o t o r beindításától k e z d v e , t e l j e s e n távirányítású. Hajtása h i d r o ­ s z t a t i k u s , a m i l e h e t ő v é teszi, h o g y szállításon k í v ü l mást is elvégezzen. P l . a láncos g a l l y a z ó j a az álló fát l e g a l l y a z z a és a csúcsot levágja. Alkalmazási lehetőségeit a 4. ábra m u t a t j a . Szélessége 1,35 m , h o s s z a 1,7 m , terhelhetősége 1 t, v o n ó e r e j e 1 t, talajterhelés 0,1 k g / c m . M a n ő v e r e z ő k é p e s s é g e rendkívüli. A z aprítéktermelés gépei, ú g y tűnik, h o g y az elmúlt 5—8 é v b e n k i a l a k u l ­ tak, és a k ö r ü l m é n y e k n e k m e g f e l e l ő r e n d s z e r e k összeállíthatók. S v é d o r s z á g b a n jelentős kutatás f o l y i k és széles k ö r ű propagandát f e j t e n e k k i a f a e n e r g e t i ­ k a i hasznosítása é r d e k é b e n . A z e t é m a k ö r b e n b e m u t a t o t t g é p e k n a g y szá­ m a i s m u t a t j a , h o g y a k e r e s l e t n ö v e k e d é s é r e számítanak. A g á z - és o l a j ­ tüzelésű k a z á n o k k a l a z o n o s színvonalon automatizált aprítéktüzelés m e l l e t t , láthattunk o l y a n g é p e k e t i s , a m e l y e k h a g y o m á n y o s , 30—40 c m hosszú, h a s o ­ g a t o t t tűzifát állítanak elő. H a ez n e m a tüzelés helyén készül, a k k o r m ű a n y a g zsákokban hozható f o r g a l o m b a . Befejezésül m e g e m l í t e m m é g a francáktól származó i n f o r m á c i ó k a t : a k i h o r ­ d o k közül dicsérik a KOMBI SIFER 204-et, a BRUNNETT 578 B-t és a 678 F-et. A z u t ó b b i a k o r á b b i , n é g y k e r e k e s k i h o r d ó k n á l s o k k a l k í m é l e t e s e b b és a t e r m e l é k e n y s é g 2 0 % - k a l nőtt. Jónak tartják a NORCAR-t, hasonlóan j ó tulajdonságai m i a t t és a MAKERI gépeket, m e l y e k e t 1977 óta használnak a g y é r í t é s e k b e n és a m e l y e k „ g y a k o r l a t i l a g n e m o k o z n a k kárt". N e h é z h e l y z e t ü n k b ő l c s a k ú g y t u d u n k kitörni, h a t ö b b e k k ö z ö t t g y o r s m ű ­ s z a k i fejlesztést h a j t u n k v é g r e , a h o g y ezt s o k ország példája bizonyítja. E z t a k k o r i s m e g k e l l t e n n ü n k , h a a z elmúlt évinél k i s e b b nyereséget érünk e l . A f e n t i , szélesebb k ö r ű t a p a s z t a l a t o k r a v a l ó támaszkodás talán n e m l e s z h a ­ szontalan. 2

Konferencia A k o n f e r e n c i a az e r d e i munkavállalkozásokkal f o g l a l k o z o t t . Előadói öt n y u ­ gat-európai ország t a p a s z t a l a t a i t és v é l e m é n y é t képviselték, részben az e r d é ­ szeti igazgatás, részben a v á l l a l k o z ó k nézőpontjából. A b b a n v a l a m e n n y i e n egyetértettek, h o g y az erdészeti vállalkozókra szükség van, tevékenységüket a nagyüzemek — akár állami, akár magánbirtokról van szó — a jövőben sem nélkülözhetik. Ü g y g o n d o l o m , h o g y — m i v e l a magánvállalkozás formái ná­ l u n k is t e r j e d ő b e n v a n n a k — n e m lesz érdektelen, h a összefoglalom az e l ­ hangzottakat.

3. ábra. VIMEK terepkocsi

4. ábra. A FOREST PAN 20 alkalmazási lehetőségei

A történeti

múlt

és

kialakulás

A l e g t ö b b európai országban, főként a h o l az e r d ő g a z d á l k o d á s f e j l e t t e b b v o l t , már régóta a r r a törekedtek, h o g y m i n d e n m u n k á t saját m u n k a e r ő v e l végezzenek e l , m e r t c s a k í g y v o l t biztosítható a szakszerű, a j ö v ő érdekeit n e m sértő, kíméletes m u n k a . A r é g e b b i m ú l t b a n e h h e z hiányzott az erdő­ b i r t o k o s t ő k é j e . Á t m e n e t i m e g o l d á s v o l t , a m i k o r saját, állandó m u n k a e r ő v e l v é g e z t é k a fakitermelést, a közelítést, a szállítást p e d i g télen s z a b a d k a ­ pacitással rendelkező p a r a s z t o k vállalták. A l k a l m a z á s u k a z o n b a n m i n d e n h o l háttérbe s z o r u l t , sőt megszűnt. A m i k o r az erdészeti n a g y ü z e m e k a racionalizálás során e l j u t o t t a k a d d i g , h o g y egyes m u n k á k a t már n e m l e h e t e t t b e i l l e s z t e n i az e m b e r e k e t és g é p e k e t jól kihasználó, egész évi m u n k a m e n e t b e , v a g y n e m k a p t a k munkaerőt, v a g y n e m tudták m e g f i z e t n i , esetleg természeti katasztrófák és koncentráltan f e l ­ lépő károk állítottak rendkívüli f e l a d a t o k a t , a k k o r az erdészeti v á l l a l k o z ó k megtalálták helyüket, szükségessé, sőt nélkülözhetetlenné váltak. A z o k o k k ö z ö t t k e l l m e g e m l í t e n i a b é r - és b é r j á r u l é k o k n ö v e k e d é s é t és azt, h o g y a n a g y ü z e m e k l e m o n d t a k a kézi m o t o r o s technológiánál m a g a s a b b színvonalú gépesítésről, és az ún. ü z e m k ö z i , az ü z e m területén túlnyúló m u n ­ kaszervezésről, í g y n e m m a r a d t más választásuk, m i n t „ d e f i c i t v á l a s z t é k " - o k termeltetése, váltakozókkal. A katasztrófák után a z o n b a n visszavették a kitermeléseket, s o k v á l l a l k o z ó ­ r a már n e m v o l t szükség, és az éles k o n k u r e n c i a h a r c b a n egy részük k i s z o r u l t az erdőgazdaságból. Súlyosbítja a h e l y z e t e t , h o g y a K ö z ö s P i a c agrárpolitikája m i a t t , a p a r a s z ­ tok, elveszett b e v é t e l e i k h e l y e t t , az e r d ő g a z d a s á g b a n k e r e s t e k kárpótlást, és r o s s z u l f e l s z e r e l t t r a k t o r a i k k a l önköltség a l a t t i s vállaltak munkát.

N e m m i n d e n h o l érvényes, de jellemző a következő csoportosítás: — magán-pályázó, a lábon v e t t fát k i t e r m e l i és e l a d j a ; — bérvállalkozó, saját személyzettel és eszközökkel d o l g o z i k . T e v é k e n y s é g e kétféle l e h e t : v a g y kézi m o t o r o s fakitermelést v é g e z , v é k o n y f e n y ő á l l o m á n y o k b a n és a fát a k ö z e l í t ő n y o m o n felkészítve a d j a át, v a g y fő­ ként n a g y értékű, egyes gépeket üzemeltet. Az erdészeti vállalkozók kapacitása, munkaereje és

felszereltsége

Általában kisvállalatokról v a n szó, m e l y e k n é l a teljes személyi állomány egytől 30 főig t e r j e d . E s e t l e g a vállakozó v é g e z m i n d e n m u n k á t : traktorvezető, gépjavító, k ö n y v e l ő , kalkulátor s t b . A z i r o d a i m u n k á b a n r e n d s z e r i n t a fele­ sége segít. A személyzet c s a k néha szakképzett, a fluktuáció n a g y , és ezt a m u n k a e r ő p i a c hatásai s e m képesek fékezni. H a v a n rá lehetőség, a k k o r a j o b b a n képzetteket alkalmazzák, v a g y m e g s z e r v e z i k a vállalkozó személyze­ tének továbbképzését, a m e l y n e k tartalmában az ergonómia, a m u n k a b i z t o n ­ ság és a m u n k a tervezése egyenlő súllyal s z e r e p e l a technikával és a haté­ konysággal. A g é p k e z e l ő k n e k szakosított t o v á b b k é p z é s t biztosítanak. E g y o l y a n területen (335 ezer ha), a h o l a vállalkozók a m u n k á k 20%-át v é ­ gezték és 36% l o m b e r d ő m e l l e t t 64% a fenyő, gépparkjuk a következő v o l t : 1 d b VIMEK és 2 db KOCKUMS GP 822 processzor, 2 d b TAPIO h a r v e s z t e r , 87 db kihordó, 100 db csörlős v o n s z o l ó és e z e k e n kívül m é g számos t r a k t o r , utánfutók, talaj-előkészítő gépek stb. A t e c h n i k a i fejlődés h o r d o z ó j a az államerdészet v o l t , és m a r a d is, ezért egyrészt az államerdészet műszaki erdészetei (műszaki támaszpontjai), más­ részt a vállalkozók közötti g y o r s információcsere, a tapasztalatátadás i g e n fontos. Svájcban a vállalkozók aprítógépeket, kérgezőgépeket, kábeldarut állítottak m u n k á b a , sőt h e l i k o p t e r e k e t is a l k a l m a z t a k . Az erdészeti vállalatok munkaterületei

és

helyzetük

Kezdettől f o g v a n a p j a i n k b a n és várhatóan a j ö v ő b e n is, a vállalkozók fő munkaterülete a fakitermelés és anyagmozgatás. Jellemző a vállakozói m u n ­ k a megoszlására a következő k o n k r é t eset: fakitermelés 5 1 % , állományápolás 22%, út- és vízépítés 15%, telepítés 8%, e r d ő v é d e l e m 4%. A z a d o t t területen az összes fakitermelés 39%-át és a z összes közelítés 85%-át vállalkozók v é ­ gezték. N e k i k j u t o t t mindenekelőtt a v é k o n y f e n y ő á l l o m á n y o k gyérítése és m i n d e n tarvágás nehéz k ö r ü l m é n y e k között. Svájcban az állami e r d ő k m u n k á i n a k 35%-át m e z ő g a z d á k és vállalkozók végzik. E z az arány a közületi e r d ő k b e n 68%. A vállalkozók ráfordításából 52% a fakitermelés, 2 5 % a szállítás, 12% az ápolás és erdőfelújítás, 1 1 % az útépítés. Helyzetükre jellemző, h o g y ott, a h o l a saját m u n k a e r ő v e l végzett fakitermelés f e d e z e t i összege 15,— D M / ű r m . , sőt t ö b b , ott a vállalkozókkal még 5—15 D M / ű r m . tőárat is f i z e t t e t n e k . N ö v e k v ő mértékben kívánják m e g A vállalkozótól, h o g y ő v é g e z z e e l a törzskiválasztó gyérítésekben a jelölést és t e r v e z z e m e g a finomfeltárást. A n ö v e k v ő k ö v e t e l m é n y e k é r t a vállakozók azt szeretnék elérni, h o g y gépeik élettartamára foglalkoztatásuk biztosított l e ­ g y e n . H a ezt n e m kapják m e g , a k k o r „kockázati p r é m i u m " növeli az áraikat. A l e g t ö b b országban már elegendő t a p a s z t a l a t gyűlt össze a v á l l a k o z ó k m ű ­ ködéséről az erdészetben, í g y össze l e h e t f o g l a l n i a k ö v e t e l m é n y e k e t és f e l ­ tételeket :

— Hosszú távú szerződésekre v a n szükség, a m e l y biztosítja a v á l l a l k o z ó gépeinek kihasználását. — A szerződésben pontos minőségi követelményeket k e l l támasztani, elő k e l l írni az e h h e z szükséges képzettséget, és szigorúan ellenőrizni k e l l a v é g ­ rehajtást. — A k ö v e t e l m é n y e k n e k megfelelő bérek (válalkozási összegek) megállapí­ tása. Enélkül l e h e t , h o g y olcsó lesz a vállalkozó munkája, de s o k k í v á n ­ nivalót h a g y m a g a után. — V i g y á z n i k e l l , h o g y az előző két p o n t közötti, egészséges egyensúlyt a k o n k u r e n c i a ne rontsa el. — M e g k e l l javítani és intenzívebbé k e l l t e n n i a szerződéses integrációt az erdészeti üzemek, a f a i p a r és a vállalkozók között. A jövő

lehetőségei

A z e d d i g i g y a k o r l a t o n túlmenően, felvetették a szakosított vállakozókkal való e g y ü t t m ű k ö d é s kiszélesítését, m e r t a t a p a s z t a l a t s z e r i n t ezek n a g y o b b nyereséget t u d n a k elérni m i n t a h a g y o m á n y o s erdészeti üzemek. P l . a v á l ­ lalkozó t ö b b erdészeti ü z e m n e k egy k ö z ö s felkészítőtelepet létesíthetne, a m e l y „ p r o f i t k ö z p o n f ' - k é n t üzemelhetne. E g y e s e k o l y a n elképzeléseket is előadtak, h o g y n é h á n y üzemvezetési f e l ­ a d a t o t is átvehetnének a vállalkozók (munkaelőkészítés, beszerzés, f i n o m f e l ­ tárás stb.), de i l y e n k o r még j o b b a n m e g k e l l követelni a megfelelő képzett­ séget és a m u n k á t szigorúan ellenőrizni k e l l .

A FAISKOLAI HŰTŐ K FEJLŐDÉSÉHE Z JÜRGEN

KROGER

Schleswíg-Holstein a világ legnagyobb és egyik legfejlettebb faiskolai centruma. Faiskolai területe meghaladja hazánk teljes (gyümölcs, dísz, erdészeti) faiskolai területét, a termelés szín­ vonala rendkívül magas szintű. E területen ezen ágazat teljes infrastruktúrája kiépült: a faiskolai termelés, oktatás, kutatás, ellenőrzés, szövetségek, szakirodalom, kereskedelem, speciális be­ rendezéseket, gépeket gyártó vállalatok és speciális épületek, épít­ mények teljes kivitelezését garanciával vállaló építőipari vállala­ tok. A cégek jelentős része 100 éves múltra tekinthet vissza. Vé­ leményük, tapasztalataik figyelmen kívül hagyását büntetlenül nem engedhetjük meg magunknak. Jelenleg egyik leghangsúlyozottabb problémánk, a csemetekerti növény tárolás, hűtőtárolás te­ rén szerezhetünk forrás jellegű információkat JÜRGEN KROGER építészmérnöknek, a DEUTSCHE BAUMSCHULE 1985/8. számá­ ban megjelent cikke fordításából. Gurisatti Gábor A z értékesítési szezon őszi, téli és t a v a s z i hónapjai a l a t t i növénytárolás a faiskolák számára n e m p r o b l é m a m e n t e s . K o r á b b a n és m é g részben m a is, a piackész n ö v é n y e k e t , elsősorban a s z a b a d g y ö k e r ű lombhullatókat, a kül­ d e m é n y e k összeállításáig v e r m e l t é k . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú után, a kézi m u n ­ kaerő csökkenésével k e z d ő d ö t t e l a racionalizálási lehetőségek keresése a f a ­ iskolákban i s . Í g y e r ő s ö d ö t t e g y r e az igény a f a g y o s és kedvezőtlen időszakok a l a t t i , v i s z o n y l a g egyszerű növénytárolás iránt.

Az első generáció a köpenyhűtés Dániában, az 50-es é v e k v é g é n , kísérletként k ü l ö n b ö z ő kivitelű f a i s k o l a i hűtőházakat építettek. S c h l e s w i g - H o l s t e i n - i faiskolások látogatták m e g ezeket a hűtőket és befolyásolták a t o v á b b i fejlődést. A z látszott, h o g y a növénytárolás a teljes k ö p e n y h ű t ő b e n optimális. A z első é p í t m é n y e k így az 50-es é v e k v é g é n S c h l e s w i g - H o l s t e i n b e n e r e n d s z e r s z e r i n t épültek. M i v e l a k k o r i b a n a r a k l a p o k és a villás e m e l ő k a f a i s k o l a i t e c h n o l ó g i á b a n m é g n e m v o l t a k megtalálhatók, a n ö v é n y h ű t ő h á z a k bejárati a j t a j a i t is csak a talicskák k ö z l e k e d é s é n e k megfelelő, 1 m szélességben és 2 m magasságban méretezték. E z e n h ű t ő k a m r á k belső szabadmagassága átlagosan 3 m v o l t . V a g y használaton kívüli tárolóépületekben, v a g y új építményként létesültek. Hőszigetelésre t ú l n y o m ó r é s z t habosított k ő a g y a g o t (Leca) a l k a l m a z ­ t a k egy belső k ő g y a p o t szigeteléssel. A k ö p e n y kiképzésére (a belső h ő á t a d ó falként) a z b e s z t c e m e n t l a p o k a t a l k a l ­ m a z n a k . A hűtőaggregátot t ö b b n y i r e egy különálló helyiségben helyezték e l . A f e l m e l e g e d e t t hűtőlevegőt részben a k k o r i b a n is a válogatóhelyiség fűtésére használták. Az építési költséget kímélő, közvetlen hűtés A k ö p e n y h ű t ő v i s z o n y l a g m a g a s építési költségét t e k i n t v e kiváltképpen a k i s e b b , 300 r n a l a t t i hűtőknél j u t o t t az e m b e r v é g ü l a k ö z v e t l e n hűtésig. N a g y g o n d o t o k o z o t t ezeknél a hűtőknél az elpárologtató ventillátor o k o z t a g y o r s l é g m o z g á s , a z z a l a k ö v e t k e z m é n n y e l , h o g y a n ö v é n y e k kiszáradtak. A n ö v é n y e k n e k o l y a n j ó m i n ő s é g b e n v a l ó tárolása, megőrzése, m i n t a k ö p e n y ­ hűtőknél, csak n a g y g o n d o s s á g g a l v o l t elérhető. Idővel k i f e j l e s z t e t t e k a k ö z ­ v e t l e n hűtési rendszernél e g y i g e n n a g y elpárologtató felületű technológiát, í g y a hőmérséklet-különbség csökkent. Ezáltal az elpárologtató eljegesedése és a légmozgás elviselhető értékre csőként. 3

A párásításnál t ö b b n y i r e a b e t o n p a d o z a t nedvesítését helyezték előtérbe. í g y építették a 60-as é v e k k ö z e p é t ő l a 70-es évek k ö z e p é i g m i n d k é t hűtési rendszerű hűtőházakat. A z érzékeny n ö v é n y e k számára k é s ő b b , ú g y m i n t k o ­ rábban, k ö p e n y h ű t ő t építettek. Energiatakarékos

szigetelés

A m e n n y e z e t , o l d a l f a l a k és p a d o z a t szigetelésére a k e m é n y m ű a n y a g h a b o ­ k a t részesítették e l ő n y b e n , e l e i n t e 6—8 cm-es vastagságban, m a , az újabban n y e r t i s m e r e t e k m i a t t (az e n e r g i a drágulása) 14—20 cm-es vastagságban. A hűtőház külső vázaként m a g y a k o r l a t i l a g m i n d e n építési a n y a g számba j ö n , a h a g y o m á n y o s é p í t ő a n y a g o k t ó l a g á z b e t o n o n át, a könnyűszerkezetes l e m e z ­ es faborításig. A h a g y o m á n y o s f a l s z e r k e z e t hatása mégis a l e g j o b b a hűtő klí­ májára, m e r t a N a p közvetlen besugárzása lassítva éri e l a szigetelést. A kés­ leltetés k b . 12 óra, így a m e l e g c s a k r e g g e l r e ér oda, m a j d ismét hűlni f o g . A közvetlen hűtőknél a szigetelést belülről „ b e p u c o l j á k " , h o g y ezáltal a m e c h a n i k a i sérüléseket elkerüljék. Költségkímélés végett m a a bapucolástól többnyire eltekintenek. I g e n f i g y e l e m r e méltó m e g o l d á s a külső f a l a k elé épített v é d ő p a l á n k , a m i ­ v e l a külső f a l és tárolótér között k b . 50 c m - e s légrés m a r a d , ezenkívül a s é ­ rülések is elkerülhetők.

A behajtás

problémaköre

A n a g y hűtőházakban az ajtók i d ő k ö z b e n elérték a 4 m széles és 4 m m a ­ gas nagyságot úgy, h o g y a magasítós p ó t k o c s i k , sőt a n y e r g e s v o n t a t ó k is b e ­ h a j t h a t n a k a h ű t ő b e . E l ő n y ö s a h ű t ő t é r előtt e g y helyiség építése a r a k l a p o k tárolására és m u n k a t e r e m k é n t . E z z e l elkerülhető a h ű t ő k a m r á k ajtajára eső közvetlen napsugárzás és szélhatás. G y a k o r i közlekedésnél, e g y e d i e s e t e k b e n , részleges zsilipként g u m i csapóajtó felszerelése i g e n ajánlatos, h o g y a hűtő­ k a m r a ajtajának nyitása a l a t t a h i d e g l e v e g ő k i ne áramolhasson. A z ajtók­ nál h i d e g l e v e g ő - f ú v ó berendezést a m a g a s költségek m i a t t c s a k ritkán a l k a l ­ maznak. Hűtőlevegőt

a hideg,

északi

oldalról

A h ű t ő g é p e k felállításánál a r r a k e l l ügyelni, h o g y lehetőség s z e r i n t a h ű ­ t ő l e v e g ő t az északi oldalról szívják. A h i d e g évszakban a l e v e g ő s z í v ó nyíláso­ k a t b e k e l l e n e zárni, h o g y a k o m p r e s s z o r o k m e l e g l e v e g ő j e a helyiséget e n y ­ hén temperálja. H ő t á r o l ó berendezésnek n e m s o k h a s z n a l e n n e , m i v e l a hű­ tőgépek r ö v i d i d e i g m ű k ö d n e k , a m e l e g időszakban v i s z o n t , a m i k o r teljes ü z e m b e n v a n n a k , fűtésre n i n c s szükség. E g y f a i s k o l a i hűtőház ü z e m e l é s é b e n az e l e k t r o m o s e n e r g i a költsége i g e n a l a c s o n y . E g y , k b . 5000 m térfogatú h ű t ő n e k a s z e z o n b a n m é r t n a p i átlag­ fogyasztása 50 k W . F i g y e l e m r e méltó a z o n b a n a hálózatra v a l ó csatlakozás díja, m e l y az áramszolgáltató vállalat alapdíjában j e l e n t k e z n i f o g . 3

A legújabb: kombinált köpeny—közvetlen hűtő A 80-as é v e k elejétől a k ö p e n y h ű t ő k egy új rendszerét fejlesztették k i . E z t a n a g y o n n a g y hűtőházaknál, de a 100 m alapterületűnél k i s e b b házakon is s i k e r r e l alkalmazzák. F o n t o s i t t a m e n n y e z e t h ő á t a d ó felülete, m e l y l e ­ m e z b ő l v a g y a z b e s z t c e m e n t l a p o k b ó l áll. Itt t u l a j d o n k é p p e n a k ö p e n y - és a közvetlen hűtő k o m b i n á c i ó j á r ó l v a n szó. A z elpárologtató a h ű t ő k a m r a f e l e t ­ t i légtérben v a n e l h e l y e z v e (ez a hűtő tehát c s a k a m e n n y e z e t é n é l k ö p e n y ) és lényegesen l a s s a b b a n j e g e s e d i k e l . A l é g n e d v e s s é g ezért ennél a hűtési r e n d ­ szernél i g e n m a g a s , ezenkívül energiát takarít m e g a j é g leolvasztásakor. A hűtőházak belső magassága t ö b b n y i r e 4,5 m és a r a k l a p o k magasságával össze v a n h a n g o l v a , mégis, f e n n e g y 50 c m - e s rész m e g m a r a d . 2

A jó padozatszigetelés

elengedhetetlen

A hűtőházak padozatát i d ő k ö z b e n m á r n e m is építik szigetelés nélkül, a m i ­ n e k előterében a z üzemelési k ö l t s é g k í m é l é s áll. A t a l a j f o l y a m a t o s , 6—8 ° C - o s hősugárzása a hűtőház m i k r o k l í m á j á r a negatívan h a t , í g y a p a d o z a t m á r e m l í ­ tett szigetelésétől n e m s z a b a d e l t e k i n t e n i . A

DEUTSCHE

B A U M S C H U L E

1987.

8. 2 6 - á n

kelt

hozzájárulása

alapján.

A 80—100 km/h-s sebességkorlátozás kikényszerítésére nyilvános ünnepséget r e n ­ dezett a bécsi erdő- és mezőgazdasági egyetemnek ( B O K U ) halgatói által alakított „erdőpusztulás munkabizottság". A Kártner Strasse sétálóutca részén ének, tánc és népi m u z s i k a keretében, ünnepélyesen nyújtották át a G R E E N P A C E által gyűjtött 14 000 aláírással ellátott sürgetést az illetékes; miniszternek. A z indítékot erre az ünnepséget megelőző véleménykutatás adta, a m e l y e n kiderült, hogy a kormány tag­ j a i húzódoznak ennek elhatározásától, és maga a kancellár is úgy nyilatkozott, hogy n e m lát lehetőséget az elrendeléséhez. E z a munkabizottságot nyilvános te­ vékenységének fokozására készteti. ( ö . F O R S T Z E I T U N G , 1987. 7. Ref.: Jérome R.)

630*96

A NE M T E L E P Í T E TT MUNKAHELYEKEN DOLGOZÓ K MUNKARUHÁZATTAL V A L Ó ELLÁTÁSA

DR. CSÖTÖNYI DR. KESZTHELYINÉ

JEREB

JÓZSEF, KATALIN

DR. SZÁSZ

TIBOR

A munkavégzéshez közvetlenül kapcsolódó szociális ellátásfajták között fontos szerepe van a munkaruha-ellátásnak. A jelenlegi gyakorlat számos problémával terhelt. A cikk feltárja a gondo­ kat és javaslatokat ad a megolási módozatokra. Az előzetes helyzetfelmérés eredményeként megállapítottuk, hogy a jelen­ legi gyártási és kereskedelmi viszonyok között az erdőgazdaságok nem sze­ rezhetik be a munkakörülményeiknek megfelelő valamennyi munkaruháza­ tot. A nem kifejezetten erdészeti munkakörülményekre kialakított munka­ ruházat többsége nem teljesíti a kívánt követelményt az erdei munkások számára. Megállapítottuk azt is, hogy termelési költségként kezelik a mun­ karuházatra fordított összegeket, esetenként a rosszul értelmezett takarékos­ ság befolyásolja az ellátást. A rosszul értelmezett takarékosság következmé­ nyeként, egyre jobban lazulnak azok a kötelékek, amelyek az erdei munkáso­ kat tartamosán az erdőgazdaságukhoz kötik. Az emiatt kialakult növekvő munkásvándorlás következtében nemcsak folyamatosan gyakorlatlanra cse­ rélődik ki a begyakorlott munkásgárda egy-egy része, hanem általában az újonnan jöttek átlagos színvonala is alacsonyabb a távozottakénál. Ezért ezek nagy költséget igénylő oktatása és begyakoroltatása révén sem sikerül a kilépettek azonos értékű pótlása. Az erdőművelés terén különösen nagyra nőttek a problémák. Ott ugyanis a munkásvándorlással jelentős létszámcsök­ kenés párosul. Az erdészeti munkahelyeket otthagyok körében végzett tájékozódás szerint a kilépés okaként a kereseti lehetőségeket, az egészségtelen munkakörülmé­ nyeket, a kedvezőtlen időjárási hatások ellen hatékonyan védő felszerelés hiányát azonos súllyal határozták meg. Ennek ismeretében, hazánkban is ki kellene alakuljon az a nézet, hogy a munkakörülmények javítása, a megfelelő védelmet nyújtó felszerelés biztosítása a munkásvándorlás és létszámcsökke­ nés megakadályozásának egyik hatékony módszere. (Azt, hogy ezzel mit le­ het elérni, Csehszlovákia és Finnország példája bizonyítja.) Hazánk a mérsékelt éghajlati zónában fekszik. Időjárásunkra esetenként ha­ tást gyakorol az óceáni és a kontinentális klíma. Emiatt az erdészeti munká­ sok munkaruházatának olyannak kell lennie, amely egyrészt elősegíti a ké­ nyelmes, akadálytalan munkavégzést, másrészt védelmet nyújt az egyes év­ szakokban kialakult kedvezőtlen időjárási hatásokkal szemben. Azt tapasz­ taltuk, hogy a kiadott munkaruházati cikkek sem az erdőművelésben, sem a fahasználathan nem illeszkednek az évszak és az adott munkahely szerinti követelményhez. Találkoztunk olyan gyakorlattal, amely szerint az állandó er­ dőművelő asszonyoknak csak tréningruhát, a fakitermelőknek pedig mind a négy évszakra ugyanazt a munkaruhát és lábbelit adták ki. Annak érdekében, hogy az időjárási és a munkahelyi viszonyok függvényé­ ben a differenciált juttatáshoz az erdőgazdaságok szempontokat kapjanak,

külföldről (Csehszlovákiából, Finnországból, L e n g y e l o r s z á g b ó l , Svédországból) szerzett i s m e r e t e k és h a z a i feltárómunka e r e d m é n y e k é n t táblázatban állí­ t o t t u k össze a z e r d ő m ű v e l ő k és fakitermelők részére kiadásra j a v a s o l t m u n ­ karuházatot. A táblázatban feltüntettük a z o k a t a ruházati c i k k e k e t is, a m e ­ l y e k e t az erdőgazdaságok e g y része m u n k a - és n e m védőruházatként a d k i . E z e k e t a ruházati választékokat — a szükséges v é d e l m e t biztosító kialakítá­ s u k után •— a védőfelszerelések k ö z é k e l l e n e s o r o l n i . E z e k e t a táblázatban „ * " j e l l e l láttuk e l . A z erdőgazdaságok az e r d e i munkásokat központi irányítású gyártásból — p l . Csehszlovákiához hasonlóan — n e m láthatják e l megfelelő, azonos m i n ő ­ ségű munkaruházattal. E m i a t t az egyes erdőgazdaságok k ü l ö n b ö z ő m u n k a r u ­ haféleségeinek a n a g y eltérést mutató kihordási i d e i t s e m l e h e t azonos idő­ t a r t a m b a n meghatározni. A kihordási i d ő b e n jelentkező n a g y k ü l ö n b s é g e k csak részben tükrözik az eltérő minőséget. E z e k i n k á b b a vállalatok szociális juttatásokhoz v a l ó viszonyulását mutatják. A m í g a z e r d e i m u n k á s o k egységes munkaruha-ellátása n e m o l d ó d i k m e g , az egyes vállalatoknál a kihordási időt a h e l y i m u n k a k ö r ü l m é n y e k t ő l , az időjárási v i s z o n y o k t ó l és a m u n k a r u h á k , felszerelések kopásállóságától függően, ú g y k e l l e n e megállapítani, h o g y ezek m i n d i g a célnak m e g f e l e l ő és kulturált külsőt kölcsönző állapotúak l e g y e n e k . A szociális ellátás k ö r é h e z t a r t o z i k m é g a n e m telepített m u n k a h e l y e k f e l ­ szerelése az időjárási hatások e l l e n v é d e l m e t nyújtó és tisztálkodást, átöltö­ zést l e h e t ő v é tevő létesítmények kérdése i s . E téren a sokféleség a j e l l e m ­ ző, t o v á b b á az, h o g y e z e k n e k a berendezéseknek jelentős hányada n e m elégíti k i az alapvető szociális normákat. A z e r d e i m u n k á s o k m i n d e n igényt kielégítő, megfelelő változatosságú m u n ­ karuházati ellátása c s a k egységes forrásból l e n n e m e g o l d h a t ó . J e l e n l e g i h e l y ­ z e t b e n — m é g h a a vállalatok a l e g n a g y o b b készséget mutatnák is a m e g ­ felelő ellátás megvalósításához — n e m l e h e t megvalósítani a teljes m u n k a ­ ruházati ellátást. A %-es esőkabát, a kertésznadrág, a s z a l m a k a l a p , a vászonszárú c s i z m a és a vízhatlan -«adrág j e l e n l e g s e m szerezhető be, v a g y c s a k ritkán vásárolható. Teljes mértékben h i á n y c i k k a védőruházat közül a z acél orrmerevítős és a motorfűrészvágás e l l e n v é d ő e g y é b betétes b a k a n c s , g u m i - és b ő r c s i z m a . U g y a n ­ csak n e m kapható a motorfűrészvágás e l l e n v é d ő , betétes nadrág. A z esőkabát, a kertésznadrág, a s z a l m a k a l a p és a vászonszárú bőrcsizma sorozatgyártása a k o r á b b i f o r m á k b a n és m i n ő s é g b e n megszervezhető l e n n e . J a v a s o l j u k megbízni a M Ü Á R T - o t és a Munkaruházati K e r e s k e d e l m i Vállala­ tot a z z a l , h o g y a szükséges gyártókapacitást tárják f e l . J a v a s o l j u k t o v á b b á , h o g y ezeket a c i k k e k e t az említett két k e r e s k e d e l m i vállalat r é v é n rendeljék m e g az erdőgazdaságok és a juttatás feltételeit a kollektív szerződésben r ö g ­ zítsék. A fahasználatban f o g l a l k o z t a t o t t a k speciális munkaruhagyártása 1986-ban rendeződött. A k o r á b b a n széles gyártási területen m o z g ó Salgótarjáni R u h a ­ gyár ráállt a c s a k m u n k a - és védőruházat gyártására. E n n e k keretében k i s s o r o z a t o k készítésére is vállalkozik, a m i az elmúlt évek során n e m valósul­ hatott meg. A m u n k a r u h á k — teljes szükségletet kielégítő — gyártása előtt a z o n b a n sürgősen r e n d e z n i k e l l két alapvető p r o b l é m á t . A z e g y i k , h o g y a r u h a m é ­ r e t e k az országos átlagos testméretre készülnek. A g y a k o r l a t b a n ezek a m é ­ r e t e k az e r d e i m u n k á b a n f o g l a l k o z t a t o t t a k számára n e m f e l e l n e k m e g (fel­ tehetően az e r ő s e b b i z o m z a t m i a t t ) . Ezért i n d o k o l t l e n n e az E R T I - t m e g b í z ­ n i , h o g y gyűjtsön a d a t o k a t a fahasználatban f o g l a l k o z t a t o t t a k testméret-meg-

Az erdőművelésben

és a fakitermelésben javasolt, a munkahelyi differenciált munkaruházat

viszonyok

függvényében

Időjárási viszonyok A tevékenység és a m u n k a h e l y i viszonyok megnevezése

0° alatti hő­ mérséklet csapadék nélkül

0° alatt; hő­ mérséklet csapadékkal

Csemetekerti munkák

Erdősítés 15° lejtőig

1 °C-tól 15 °C- 1 °C-tól 15 °C ig terjedő hő­ ig terjedő hő­ mérséklet mérséklet csa­ csapadékkal padék nélkül

kétrészes munkaruha, bakancs*, béleletlen sapka

kétrészes munkaruha, vízhatlan nadrág*, 3/4-es esőkabát*, gumicsizma*

kétrészes munkaruha, bakancs*, béleletlen sapka

kétrészes munkaruha, vízhatlan nadrág*, 3/4-es esőkabát*, gumicsizma* béleletlen sapka

kétrészes munkaruha, vízhatlan nadrág*, 3/4-es esőkabát*, bőrcsizma* kétrészes m u n k a r u h a , 3/4-es kétrészes munkaruha, vízhatlan kétrészes nadrág*, munkaruha, 3/4-es bőrcsizma*, esőkabát*, béleletlen gumicsizma* sapka béleletlen sapka kétrészes munkaruha, kétrészes vízhatlan munkaruha, nadrág*, bőrcsizma*, 3/4-es béleletlen esőkabát*, gumicsizma* sapka béleletlen sapka kétrészes munkaruha, vízhatlan kétrészes nadrág*, munkaruha, 3/4-es bakancs*, esőkabát*, béleletlen gumicsizma* sapka béleletlen sapka

16 °C-tól 25 °C26 °C-nál m a - 26 °C-nál m a ­ 16 °C-tól 25 °Cig terjedő gasabb hőmér- gasabb hőmér­ ig terjedő hő­ hőmérséklet séklet csapadél, séklet csapadék mérséklet csapadék nélkül, nélkül, tűző csapadékkal nélkül árnyékban napon kertésznadrág, hosszúujjú kertésznadrág flanell ing, vízhatlan hosszúiujjú nadrág*, flanell i n g , 3/4-es bakancs*, esőkabát*, nyári sapka gumicsizma*, nyári sapka

kertésznadrág, kertésznadrág, trikó, trikó bakancs, bakancs*, szalmakalap nyári sapka

kétrészes munkaruha, bőrcsizma*, béleletlen sapka

Erőgépvezetés

Kézi motoros gödörfúró kezelése

Ultetőgép kiszolgálása

Ápolás 15° lejtőig

kétrészes munkaruha, bőrcsizma*, béleletlen sapka

Ápolás 15° lejtő felett

kétrészes munkaruha, bakancs*, jéger alsó*, vattamellény*. meleg kesztyű*, pamut frotír zokni, meleg sapka*

kétrészes munkaruha, vízhatlan nadrág*, 3,'4-es eső­ kabát*, jéger alsó, vattamellény, kétrészes meleg munkaruha, meleg sapka*, kesztyű*, pamut frotír jéger alsó*, Tisztítás vattamellény*, zokni, bőrcsizma*, 15° lejtő felett meleg meleg sapka* kesztyű*, pamut frotír zokni, bőrcsizma*

Tisztítás 15° lejtőig

munkaruha, bakancs*, béleletlen sapka

kétrészes munkaruha, bőrcsizma*, béleletlen sapka

kétrészes munkaruha, vízhatlan nadrág*, 3'4-es esőkabát*, bőrcsizma*, béleletlen sapka

kétrészes munkaruha, vízhatlan nadrág*, 3/4-es esőkabát*, bőrcsizma*, béleletlen sapka

esőkabát*, bakancs, béleletlen sapka, kesztyű

kertésznadráj hosszúujjú kertésznadrág, flanell ing, hosszúujjú vízhatlan flanell ing, nadrág*, bakancs*, 3/4-es nyári sapka esőkabát*, gumicsizma*, nyári sapka kertésznadrág hosszúujjú kertésznadrág, flanell ing, hosszúujjú vízhatlan flanell ing. nadrág*, vászonszárú 3/4-es bőrcsizma*, esőkabát*, nyári sapka vászonszárú bőrcsizma*, nyári sapka

kertésznadrág, kertésznadrág, trikó, trikó, bakancs*, bakancs, nyári sapka szalmakalap

kertésznadrág, kertésznadrág, trikó, trikó, vászonszárú vászonszárú bőrcsizma*, bőrcsizma* nyári sapka szalmakalap

kertésznadrág, hosszuunu ertésznadrág. kertésznadráf trikó, flanell mg, bakancs*, bakancs* nyári sapka n y a n sapka k

é

n

o

t

r

é

s

z

e

s

k

f l

kertésznadrág, hosszúujjú flanell ing, vászonszárú bőrcsizma*, nyári sapka

s

s

z

n

ú

u

i

i

ú

n

kertésznadrág, trikó, vászonszárú bőrcsizma*, nyári sapka

FAKITERMELÉSI M U N K Á K ^

H 5

-E

ír'

S o N

ora 03 3 !X N PC 03 ° » » s cra 3 03 N co ("3 3 co a"

3

8 § 2 aro » S rag a 2 . . " - £ ^ i m S cra ÜL5T03

2\ P

*

PT

ÍP a' Sí CP co

>Ö pr a < -a/ a w 03 ^-rt>3 2 N Ía^ J 03 H S 3. fD. £ <<3 cra 3 3

3,

to

3

os

3»

»

Os a r g ^ Q S . c r a S - ( P f D <0

ja

Z,

EL >^ cra g

"ií.

^

(0

tT* - CO

a

N

3-

t

< a o>. a ^

CÍÍ

ÍT>>

oí?-

3 •

a

roa*pr3»0L^oa3-rírt,

oa 3 g.< a pr co O -

a -*

05

a

3 cr pr " N >o pr a < 3 <J i-i co co 5 P. a ft> 05 ; T5 i !»r. 05 05 cr cr •Ö jr* i-i pr £L o 05 oj w ES N

£S2 a*ro,cr03 a3 w"O

a fP 3 o ?r 03 %

^•So^ar? <». pípr 0 5

mi

3

3 •

cr oj, co * N

03

03 CO *E S

" 8 co cr o* ÍP w 3 3 s** 03 n>. - • •O M O, f g , N a a

»crcr(Pco3<
« N » 2 ™ P co 3"

sí". -*sf

3 g Jí

05 0 > C » O 5 - ^ p j

m

«

[-.U a n


05

cr H» a- pr B (t O J £ 5? g S

Oí M o ÍD >-í co £ co »-s co o 2. ^ • •• 3 ta & N

ós e f i a * afi:ós 0 0 cS -

B5-

CO N

«

3, a05

tó

-

(0

tt a* w O íP a co I-Í 3 co ^

cr <

is

co

S

03.

oo

03 -

c Í? pr 05 ü rt> pr pr 3. N LO O 3 03 co 03 a pr 03. 03 ara

•a „*

a os. < ss •a 03. co fP

íjN

O

ff.

05 "O 05. i-S

ÍC w

8

3

f3

3<

C-

e &a

g tt>. a tD05 Coa cr to *N 03 g -f P sa, pr g 1 05 P co o Pr 03

pr i
g

P 13 tp o 03 Lo R a 3 cr cra ő 3 rs N CO 03, ,03 os pr 3 0 5 03

M

oo a< &

?r

OJ to g 2; pr a-1 - 05

n>.

03

o)«<< 3. ti S N o* pr £ O co N 3 . pr 09 05 a-» 0. l-S cr 03, cra o<

05.

>-i 03

g 03,

Sj - *

2 P "O

•<J 03

3

M

ía a>

a p* 3

3 cr < 3 co 03> »-í 03, P "O H O N 3 rj o

to

(T),

03

SS $3 3&

a a pr

.* a a 03

a a

03 •-!

03

oszlásáról és a k ü l ö n b ö z ő méretek gyakoriságáról, és készítse e l a fahasznál a t b a n f o g l a l k o z t a t o t t a k ruhanagyságonkénti méretjegyzékét. A másik, h o g y n e m tekinthető v é g l e g e s megoldásnak a m u n k a r u h á k h o z felhasznált a n y a g . A mérettartóbb és k o p á s á l l ó b b , vízpergető tulajdonságokkal rendelkező, de mégis j ó l szelőző a l a p a n y a g o k kikísérletezésével és a sorozatgyártás feltételei­ n e k a feltárásával a T e x t i l i p a r i Kutatóintézet megbízása látszik célszerűnek. A vízhatlan nadrág és a motorfűrészvágás e l l e n v é d e l m e t nyújtó nadrág gyártása t o v á b b r a s e m m e g o l d o t t . A n n a k érdekében, h o g y ezek h a z a i előállí­ tása megszervezhető l e g y e n , az a n y a g o k m i n ő s é g é r e és a formára nézve, u g y a n ­ c s a k t o v á b b i kísérleteket t a r t u n k szükségesnek. A kísérletek befejezéséig és a h a z a i gyártás megindításáig ezek beszerzését csehszlovák i m p o r t útján lát­ j u k m e g o l d o t t n a k . A z acél o r r m e r e v í t ő v e l és a motorfűrészvágás e l l e n v é ­ d e l m e t nyújtó, e g y é b betétekkel ellátott lábbelik ( b a k a n c s , g u m i c s i z m a , b ő r ­ csizma) formája, m i n ő s é g e és gyártása u g y a n c s a k n y i t o t t . M i n d a z o k n a k a m u n k a - és védőruházati tárgyaknak, eszközöknek, szociális berendezéseknek ( p l . s z a l m a k a l a p n a k , sátornak, m o b i l m u n k a h e l y i m e l e g e ­ d ő k n e k stb.) elfogadható m i n ő s é g ű gyártását — h a a f o r g a l m a z ó s z e r v e k m e g ­ felelőt gyártani n e m t u d n a k — m e g k e l l e n e kísérelni e g y - k é t erdőgazdaság­ b a n s z e r v e z e t t melléküzemági t e v é k e n y s é g b e n m e g o l d a n i . Összefoglalásként megállapítható, h o g y az e r d e i m u n k á s o k ellátása m u n ­ karuházattal súlyos hiányosságokkal t e r h e l t , m e r t •—i többfajta ruházati c i k k egyáltalán n e m szerezhető be, — a beszerezhetők z ö m e a n y a g - v a g y mérethibás, — a beszerezhetők e g y részénél — n e m l é v é n k ö z p o n t i irányítás — eltérő a minőség, — az egyes e r d ő g a z d a s á g o k között a m u n k a r u h á k kihordási idejét t e k i n t ­ ve, n a g y o k a k ü l ö n b s é g e k , — az e r d e i m u n k á s o k n a k j u t t a t o t t m u n k a r u h á k összetétele és m i n ő s é g e n e m f e l e l m e g a h a z a i időjárási és m u n k a h e l y i v i s z o n y o k n a k . A munkaruha-ellátás országos szintű, egységes szervezését megfelelő a n y a ­ g i bázissal és hatáskörrel felruházott i n t é z m é n y r e k e l l e n e bízni.

Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival, I—II. Szerk.: Terpó A. — Mező­ gazdasági Kiadó, 1987. A r a : 367 — F t Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival címmel jelent meg egy két­ kötetes, a MÉM egyetemein és főiskoláin tankönyvként engedélyezett mű. A könyv alapvető célja a növénytermesztésben, állattenyésztésben, állatorvoslásban, erdő­ művelésben és zöldterületi hasznosításban alkalmazott növényi taxonok eredeté­ nek, elterjedésének, rokonsági kapcsolatainak és gazdaságilag hasznos tulajdonsá­ gainak az ismertetése. Külön fejezetet kapott az ökonómbotanikai rendszerezés, melyben a növényeket gazdasági és közgazdasági szempontból elsősorban az ember számára leghasznosabb tulajdonságaik alapján csoportosították, így élelmiszer, i p a ­ r i , biotechnikai vagy -technológiai, takarmány- és zöldterületi és meliorációs, káros hatású növények osztályait különítik e l a szerzők. A könyv tömör, fejezetekre jól tagolódó, áttekinthető, csupán a Fitokémiai eredmények hozzájárulása a rendszere­ zéshez c. rész aránytalanul nagy terjedelme és külön fejezetekónt való tárgyalása indokolatlan. A z erdőgazdasági és termőhelyjelző növények feldolgozása dr. Vancsura Rudolf érdeme. Erdészszakembereink is haszonnal forgathatják a bizonyá­ r a sok újdonságot és érdekességet nyújtó tankönyvet, azonban ez a mű nem pótol­ hatja a régóta hiányolt erdészeti növényrendszertant. Bartha Dénes

25 ÉV E ALAKULT AZ ERDŐ K VÉDELMÉR E A TÁRSADALMI ERDE I SZOLGÁLA T

Magyarszéky Bélának, a TESZ országos in­ tézőbizottság vezetőjének a jubileumi ünnep­ ségen elhangzott beszámolója. Magyarszéky Béla beszámolóját mellette Szabó Imre, az MTESZ

tartja, főtitkára

A z elgondolás, h o g y a természet szépségét n e csak élvezzék, n e csak g y ö ­ n y ö r k ö d j e n e k b e n n e , h a n e m t e g y e n e k is v a l a m i t a n n a k v é d e l m e érdekében, már régóta él a l e l k e s , s z e r v e z e t t természetbarát-társadalomban. M á r a 30-as é v e k b e n történtek i l y e n kísérletek. A t u r i s t a i r o d a l o m t ö b b s z ö r is említést tesz o l y a n h e l y i kezdeményezésekről, a m i k s z e r i n t a t u r i s t a b i z t o s o k , turistaőrségek vigyázták az erdőt. E z e k n e m b i z o n y u l t a k életképesnek és r ö v i d néhány h ó ­ nap v a g y 1—2 é v után sajnos m e g s z ű n t e k . Hiányzott talán a lelkesedés, a k i ­ tartás, az i g a z ü g y tudatában v a l ó h i t apáinkból, a z a k k o r i turistákból? B i ­ z o n y á r a n e m , máshol k e l l e n n e k okát k e r e s n i . A k k o r i b a n az e r d ő k nagyrészt kincstári u r a d a l m i , főúri, egyházi t u l a j d o n b a n v o l t a k és z ö m ü k b e n e l v o l t a k zárva a kirándulók elől. E z e k az e r d ő b i r t o k o s o k féltőn ó v t á k e r d e i k e t , h a l ­ l a n i s e m a k a r t a k a kirándulókról, í g y n e m is t a r t o t t a k i g é n y t a segítségükre! M i n t a n n y i más területen, i t t is a felszabadulás h o z t a m e g a változást: az e r d ő k m i n d állami t u l a j d o n b a kerültek és n a g y részük szabaddá vált a d o l g o z ó k , a kirándulók előtt; biztosítva számukra a pihenés, a természetben való kikapcsolódás, felüdülés lehetőségét. A z o n b a n m é g e megváltozott k ö ­ r ü l m é n y e k k ö z ö t t is j ó néhány é v n e k k e l l e t t e l t e l n i e , amíg a z erdészek, az erdőgazdaságok vezetői és dolgozói k ö r é b e n b i z o n y o s szemléletváltozásra k e ­ rült s o r : n e v e z e t e s e n , h o g y n e m m i n d e n kiránduló ellenség, a k i törni, zúzni, rongálni, erdőtüzet o k o z n i jár az e r d ő b e , h a n e m v a n e g y k i s e b b , d e jelentős réteg: a s z e r v e z e t t természetbarátok tábora, a m e l y i k é p p o l y féltőn, a g g ó d ó s z e r e t e t t e l vigyázza az erdőt, a n n a k m i n d e n fáját, virágát, vadját — m i n t ő k , a hivatásos erdészek! I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t került s o r 1961 s z e p t e m b e r é b e n a z első erdész— vadász—turista találkozóra, a Lajos-forrási Ságvári-turistaházban, a h o l Vég­ vári Jenő, a P i l i s i Erdőgazdaság a k k o r i igazgatója, felhívással f o r d u l t a t u ­ ristákhoz: v e g y e n e k részt a természetbarátok az erdők v é d e l m é b e n ! E felhívást elsőként tették m a g u k é v á a B p . V ö r ö s M e t e o r turistái, élükön Pápa Miklós d r . - r a l , a k i n e k szervezése n y o m á n 1962. július l - j é n e l i n d u l t az első j á r ő r az e r d ő k v é d e l m é r e . E z t a dátumot tekintjük a Társadalmi E r d e i Szolgálat ( T E S Z ) megindulásának.

Bár ezt a z első j á r ő r t r ö v i d e s e n t ö b b k ö v e t t e , k i t u d j a , n e m került v o l n a - e ez a k e z d e m é n y e z é s is a k o r á b b i a k h o z h a s o n l ó s o r s r a — m i u t á n a sportélet­ ben b e k ö v e t k e z e t t átszervezés n y o m á n . a K P V D S Z V ö r ö s M e t e o r országos egyesület c s a k b u d a p e s t i szervezetté vált — , h a a B u d a p e s t i Természetbarát Szövetség, f e l i s m e r v e e m o z g a l o m n a g y jelentőségét és társadalmi h a s z n o s ­ ságát, n e m v e s z i át a szervezést és n e m t e r j e s z t i k i a z t először a b u d a i , m a j d a p e s t i , kerületi s z ö v e t s é g e k r e is. E szervezéshez n é l k ü l ö z h e t e t l e n segítséget a d o t t az O r s z á g o s Erdészeti F ő i g a z g a t ó s á g (az e r d ő g a z d a s á g o k a k k o r i f ő h a t ó tága) v e z e t ő j e , dr. Balassa Gyula, m a j d Földes László és munkatársai, dr. Vágó Ödön, Nagy Mihály és dr. Kendéi Béla, a k i k k ö z r e m ű k ö d t e k a m ű k ö d é s i s z a ­ bályzat k i d o l g o z á s á b a n és a m o z g a l o m erkölcsi, a n y a g i támogatásában. K ö z b e n — u g y a n c s a k a V ö r ö s M e t e o r h e l y i k e z d e m é n y e z é s é r e — elsőként F e j é r m e g y é b e n is m e g a l a k u l t a szolgálat, m a j d példájukat k ö v e t t é k más m e g y é k i s . í g y vált országos m o z g a l o m m á a T E S Z és e k k o r , 1965-ben a l a k u l t m e g , országos hatáskörrel a T E S Z országos intézőbizottsága, h o g y ö s s z e f o g ­ j a , s z e r v e z z e és irányítsa a m i n d d i n a m i k u s a b b a n fejlődő s z e r v e z e t e t . F o k o z a ­ t o s a n m i n d e n fővárosi kerületben és m i n d e n m e g y é b e n létrejött a T E S Z h e ­ l y i s z e r v e z e t e , h o g y e g y ü t t m ű k ö d v e a partnergazdaságokkal ó v j á k az erdőt és a természetet. A z ó t a a szolgálat állandó és f o l y a m a t o s f e j l ő d é s é n e k l e h e t ­ tünk tanúi, e n n e k alátámasztására c s a k n é h á n y a d a t : A fejlődés

alakulása 5 évenként,

a beszámolók

T a g o k száma 1966 1971. 1976. 1981. 1986.

1 179 1 473 1 546 1 769 2 130

adatai

szerint

Szolg. száma

Részv. száma

974 1 491 3 401 4 539 5 822

3 788 5 026 12 708 18 442 23 042

A m o z g a l o m m e g i n d u l á s a óta összesen 69 544 szolgálat. 271 105 résztvevő, a m i a n n y i t j e l e n t , h a átlagosan n a p i 10 órát s z á m o l u n k , hogy 2 millió 711 ezer órát töltöttek e l t a g j a i n k társadalmi m u n k á b a n az e r d ő k és a természet v é ­ delmében ! Talán n e m s z e r é n y t e l e n s é g m e g k o c k á z t a t n i azt a kijelentést, h o g y k e v é s o l y a n társadalmi s z e r v e z e t v a n az országban, a m e l y e n n y i önzetlen, v a l ó b a n társadalmi m u n k á t v é g e z szabadidejének feláldozásával, m i n d e n e l l e n s z o l ­ gáltatás nélkül. A V ö r ö s M e t e o r a k k o r i vezetői, a k i k e m o z g a l m a t elindítot­ ták — és e z z e l h e r v a d h a t a t l a n é r d e m e k e t s z e r e z t e k — talán m a g u k s e m h i t ­ ték, h o g y k e z d e m é n y e z é s ü k 25 é v m ú l v a e k k o r a h a t a l m a s e r ő v é , o r s z á g o s m o z g a l o m m á f e j l ő d i k . E z annál i n k á b b is ö r v e n d e t e s , m e r t a T E S Z t e v é k e n y ­ ségi k ö r e az é v e k f o l y a m á n e g y r e b ő v ü l t , n e m c s a k a z e r d ő t l á t o g a t ó k szá­ m á n a k n ö v e k e d é s e , h a n e m az ú j a b b f e l a d a t o k ellátása m i a t t i s . 1974-ben együttműködési megállapodást kötöttünk a Természetvédelmi H i ­ v a t a l l a l , s e z t 1977-ben az Országos K ö r n y e z e t - és T e r m é s z e t v é d e l m i H i v a t a l megalakulása után felújítottuk. Bár m ű k ö d é s i szabályzatunk kezdettől f o g v a t a r t a l m a z o t t t e r m é s z e t v é d e l m i f e l a d a t o k a t is, e m e g á l l a p o d á s s a l m ű k ö d é s i t e ­ rületünk l é n y e g e s e n b ő v ü l t . A körzeti f e l ü g y e l ő s é g e k i g é n y e s z e r i n t r e n d s z e ­ r e s e n teljesítünk szolgálatot a védett területeken, n e m z e t i p a r k o k b a n , s ez az összes szolgálat m i n t e g y 25%-át t e s z i k i . 1974 óta a k i f e j e z e t t e n t e r m é s z e t ­ v é d e l m i szolgálatok száma m e g h a l a d t a a 11 200-at. E z e n k í v ü l é v e n t e r e n d s z e ­ r e s e n s z e r v e z ü n k e g y h e t e s t e r m é s z e t v é d e l m i m u n k a - és oiktatótáborokat, át­ l a g o s a n 20—20 fő részvételével, s e z e k e n k o m o l y f i z i k a i m u n k á v a l , k ü l ö n f é l e f e l a d a t o k a t v é g z ü n k . A z e d d i g i 22 t á b o r b a n összesen 2989 t á b o r n a p o t töltöt-

tünk a m u n k á l a t o k a t irányító n e m z e t i p a r k v a g y f e l ü g y e l ő s é g teljes m e g ­ elégedésére. I g e n örvendetes az a m e g á l l a p o d á s is, a m e l y a M A V O S Z és az M T S Z k ö ­ zött jött létre 1978-ban, m e l y n e k é r t e l m é b e n a vadászok és a természetbará­ tok v á l l v e t v e k ü z d e n e k a z erdő, a v a d és a természet v é d e l m e é r d e k é b e n . E z a t é n y azért is n a g y jelentőségű, m e r t ez a k a p c s o l a t k o r á b b a n n e m v o l t felhőtlen. S a j n o s m a is v a n n a k m é g o l y a n vadászok, a k i k m i n d e n e r d ő j á r ó kirándulót e g y f o r m á n ellenségnek t a r t a n a k , és l e g s z í v e s e b b e n m i n d e n k i t k i ­ tiltanának az e r d ő k b ő l . Szerencsére ezek száma e g y r e csökken, és e z z e l e g y e ­ nes a r á n y b a n nő a baráti e g y ü t t m ű k ö d é s lehetősége, a m i m a m é g n e m m i n ­ d e n m e g y é b e n kielégítő, í g y e n n e k é r d e k é b e n m i n d k é t fél részéről t o v á b b i erőfeszítések szükségesek. T e s t v é r s z ö v e t s é g ü n k , a M a g y a r Tájfutó Szövetség is m a g á é v á t e t t e célkitű­ zéseinket és c s a t l a k o z t a k n e m e s k e z d e m é n y e z é s ü n k h ö z . A t á j f u t ó - v e r s e n y b í r ó k közül i s s o k a n t a g j a i l e t t e k a szolgálatnak és t e v é k n e y e n k ö z r e m ű k ö d n e k a b ­ b a n , h o g y a v e r s e n y e k alkalmával a r é s z t v e v ő k betartsák az e r d ő - és t e r m é ­ szetvédelmi szabályokat. 1979-ben ú j a b b e g y ü t t m ű k ö d é s i megállapodás jött létre, ezúttal a M a g y a r Országos Horgász Szövetséggel. A h o r g á s z o k is szabadidejük jelentős részét a természetben töltik, í g y ők is f o n t o s f e l a d a t u k n a k t e k i n t i k a természet, a v i z e k , v í z p a r t o k v é d e l m é t . E megállapodás értelmében a két szövetség s z e r ­ v e z e t e i baráti k a p c s o l a t o k a t létesítenek egymással, k ö l c s ö n ö s e n t i s z t e l e t b e n tartják és segítik e g y m á s t e v é k e n y s é g é t , és közös e r ő v e l i g y e k e z n e k b i z t o ­ sítani a v i z e k és a z o k k ö r n y e z e t é n e k v é d e l m é t . E n n e k g y a k o r l a t i megvalósítá­ sa é r d e k é b e n az M T S Z vízitúra-bizottság k e z d e m é n y e z é s é r e m e g a l a k u l t a T E S Z vízi természetvédelmi részlege. T a g j a i c s a k vízitúra-vezetők l e h e t n e k és f e l a d a t u k elsősorban a n a g y o b b vízi r e n d e z v é n y e k , vízitúrák alkalmával a v i z e k , k ö r n y e z e t ü k és p a r t m e n t i , erdős területek v é d e l m e . E f e l a d a t n a k k i s ­ számú, d e p é l d a m u t a t ó a n l e l k e s t a g j a i e r e d m é n y e s e n t e s z n e k eleget. U g y a n c s a k e cél e r e d m é n y e s e b b megvalósítását szolgálja az Országos V í z ­ ügyi H i v a t a l l a l t a v a l y kötött megállapodás, m e l y n e k e r e d m é n y e i m á r k e z d e ­ n e k m u t a t k o z n i . R ö v i d fél év a l a t t öt m e g y e i szövetség és az O V H területi s z e r v e között a l a k u l t k i szoros e g y ü t t m ű k ö d é s . B í z u n k e k a p c s o l a t t o v á b b i , k e d v e z ő fejlődésében. M é g e g y megállapodást kötöttünk 1982-ben a M a g y a r Madártani Egyesület­ tel. E n n e k alapján é v r ő l é v r e ú j a b b t a g j a i k csatlakoznák hazzánk, számuk m á r c s a k n e m eléri a százat. T a p a s z t a l a t u n k s z e r i n t i g e n l e l k e s e n t e v é k e n y ­ k e d n e k n e m c s a k a m a d a r a k , h a n e m az egész természet v é d e l m e é r d e k é b e n . M á r régebBen f o g l a l k o z t a t o t t b e n n ü n k e t az a g o n d o l a t — t ö b b oldalról i s m e g n y i l v á n u l ó i g é n y alapján — , h o g y miként l e h e t n e az ifjúságot b e v o n n i m o z g a l m u n k b a . T ö b b f é l e elképzelés és p r ó b á l k o z á s után sikerült kialakítani az ifjúsági T E S Z m e g s z e r v e z é s é n e k és m ű k ö d é s é n e k feltételeit. N y i l v á n v a l ó , h o g y tizenéves f i a t a l o k a t n e m l e h e t o l y a n hatáskörrel felruházni mint a felnőtteket. í g y azt tűztük k i fő f e l a d a t u k u l , h o g y az i s k o l a i kirándulások a l ­ kalmával saját társaik k ö r é b e n o k t a s s a n a k az erdők szeretetére és a természet v é d e l m é r e . S z á m u k r a külön i g a z o l v á n y t és j e l v é n y t rendszeresítettünk. 1985ben — az ifjúsági é v kapcsán — indítottuk m e g a szervezését. Először az O D K - s és szakkörvezető p e d a g ó g u s o k a t k e l l e t t m e g n y e r n i elképzeléseinknek. M a m á r m a j d m i n d e n m e g y é b e n és kerületben m e g i n d u l t a szervezés és e n n e k n y o m á n az ifjúsági T E S Z - t a g o k száma elérte a 450-et. I g e n f o n t o s , h o g y m i ­ nél t ö b b f i a t a l t n y e r j e n e k m e g m o z g a l m u n k számára, n e m c s a k az utánpótlás biztosítása é r d e k é b e n , h a n e m elsősorban azért, h o g y m e g i s m e r j é k és m e g s z e -

ressék az erdőt, a természetet. vízi T E S Z területére is.

Tavaly

kiterjesztettük

az ifjúság

szervezését

K ü l ö n fejezet i l l e t i tulajdonképpeni a l a p t e v é k e n y s é g ü n k e t : az e r d ő v é d e l ­ met és e n n e k kapcsán az erdőgazdaságokkal v a l ó együttműködést. A s z o l ­ gálatokat területi e l v alapján, a m e g y e i szövetségek saját m e g y é j ü k területén végzik. M i n d e n szövetség a szolgálat ellátását ú g y s z e r v e z t e m e g , h o g y te­ rületén a leglátogatottabb kirándulóhelyekre j u s s o n a szolgálatok z ö m e , h i ­ szen i t t v a n t e v é k e n y s é g ü k r e a l e g n a g y o b b szükség. A szövetség a T E S Z megalakulásakor fő f e l a d a t u l tűzte k i a természetet látogató kirándulók n e ­ velését, felvilágosítását: h o g y a n k e l l és i l l i k az e r d ő b e n v i s e l k e d n i . V é l e m é ­ nyünk s z e r i n t , a kirándulók t ö b b s é g e n e m szándékosan o k o z kárt a t e r m é ­ szetben, h a n e m azért, m e r t n i n c s tisztában a z e r d ő b e n járás írott és íratlan törvényeivel. Ezért n e m is s z o r g a l m a z t u k t a g j a i n k számára a h i v a t a l o s sze­ mélyt megillető j o g o k a t , m e g e l é g e d t ü n k a számukra biztosított j o g v é d e l e m m e l . Bár alapelvünket t o v á b b r a i s f e n n t a r t j u k , az utóbbi é v e k b e n azt k e l l e t t t a ­ p a s z t a l n u n k , h o g y n ö v e k e d e t t a szándékos kártevők, r o n g á l o k száma és egy­ r e t ö b b e n o k o z n a k felelőtlen viselkedésükkel milliós erdőtűzkárokat. I l y e n k o r l e n n e szükség m e g f é k e z é s ü k h ö z az erélyesebb fellépésre, n a g y o b b hatáskörre. Meg kellene vizsgálni annak lehetőségét — 25 éves tevékenységünk eredményeire tekintettel —, nem lehetne-e legalább az igazoltatási jogkört biztosítani tagjaink számára? A z e l m o n d o t t a k alátámasztására néhány számadat. Szolgálatunk e g y i k l e g ­ f o n t o s a b b t e v é k e n y s é g e az erdőtüzek e l l e n i v é d e k e z é s . Elsősorban azok m e g ­ előzése a fő cél. E n n e k érdekében t a g j a i n k csak a l e g u t ó b b i 10 év során erdőben dohányzókat f i g y e l m e z t e t t e k 33 550 e s e t b e n . S a j n o s a z e r d ő b e n n e m tilos a dohányzás, p e d i g hány h a t a l m a s erdőtűz k e l e t k e z e t t — a városi e m b e r által m e g s z o k o t t — h a n y a g m o z d u l a t t a l elhajított cigarettavégtől! V a g y t i l ­ t o t t h e l y e n és t i l a l m i i d ő b e n gyújtott tűzrakást e l o l t o t t a k 6120 a l k a l o m m a l , és g o n d a t l a n u l e l h a g y o t t , m é g égő tábortüzet e l o l t o t t a k 2120 e s e t b e n . Elképzel­ hető, h o g y ezekből hány újabb erdőtűz k e l e t k e z h e t e t t v o l n a ! És, a m i k o r n e m sikerült a megelőzés, v a g y m á r későn értek a helyszínre, 251 esetben v e t t e k részt eredményesen avartűz v a g y kialakulóban l e v ő erdőtűz eloltásában, i l l e t ­ ve a tűzoltóság riasztásában. A felsorolt számadatok ö n m a g u k é r t beszélnek. Másik fájó t é m á n k : a szemetelés problémája. B á r m e r r e j á r u n k az országban, m i n d e n település határa, útmenti árok, erdő széle, t e l e v a n szeméttel. Kétségbeejtő, elszomorító l á t v á n y ! D e megítélésünk s z e r i n t n e m c s a k a r e n ­ detlen, f e g y e l m e z e t l e n szemetelő e m b e r e k b e n v a n a h i b a : n i n c s kellően m e g ­ o l d v a , m e g s z e r v e z v e a s z e m ételhordás és -tárolás k é r d é s e ! B u d á n p l . e g y e t l e n szemétlerakóhely v a n , a X X I I . kerületben. C s o d a tehát, h a Ó b u d á r ó l n e m oda, h a n e m a b u d a i h e g y e k e r d e i b e v i s z i k a s z e m e t e t ? Ű g y tűnik, n i n c s e g y e t ­ len hatóság, h i v a t a l o s f ó r u m , a m e l y i k intézkedni és változtatni t u d n a ezen az áldatlan állapoton! Szolgálataink során i l y e n és e z e k h e z hasonló p r o b l é m á k m i a t t , állandó k a p ­ c s o l a t b a n v a g y u n k a z erdőgazdaságokkal. A n n a k ellenére, h o g y ez a k a p ­ csolat általában j ó n a k m o n d h a t ó , mégis szeretnénk, h a az e r d ő g a z d a s á g o k j o b b a n támaszkodnának a T E S Z - r e , j o b b a n i g é n y e l n é k k ö z r e m ű k ö d é s ü n k e t és eredményes t e v é k e n y s é g ü n k h ö z m é g t ö b b segítséget nyújtanának. Talán n e m szerénytelen kérés ez, a m i k o r az erdészek z ö m e m á r n e m az e r ­ dőben, h a n e m f a l u b a n , városban l a k i k és az ő m u n k a i d e j ü k is h e t i 40 óra, m u n ­ kaszüneti n a p o k o n jószerivel csak a T E S Z t a g j a i v i g y á z n a k a z erdőkre.

Példamutatóan j ó a k a p c s o l a t u n k a P i l i s i Parkerdőgazdasággal, m e l y n e k te­ rületén a b u d a p e s t i kerületek z ö m e t e v é k e n y k e d i k . M ű k ö d é s ü k n e m c s a k a szokásos j á r ő r t e v é k e n y s é g r e t e r j e d k i , h a n e m a lezárt erdőgazdasági u t a k bejáratainál ún. tárcsás szolgálattal i g y e k e z n e k m e g a k a d á l y o z n i az illetékte­ l e n behajtásokat. M i n d e z e k e n felül t a g j a i n k az elmúlt é v b e n m é g különleges f e l a d a t o t is vállaltak: k o m o l y segítséget nyújtottak a h h o z a felméréshez, m e l y a parkerdőgazdaság egész területén — k ü l ö n b ö z ő i d ő s z a k o k b a n — látogatók számát v o l t h i v a t v a feltérképezni. összefoglalva: h a visszatekintünk a T E S Z 25 évi t e v é k e n y s é g é r e , méltán lehetünk büszkék szervezettségünkre, elért e r e d m é n y e i n k r e . D e elsősorban a z o k r a a sporttársakra, törzsgárdatagjainkra, a k i k a m o z g a l o m gerincét ké­ p e z i k , a k i k 5, 10, 15, 20 és l e g ú j a b b a n 25 éve végzik az e r d ő k és a természet iránti szeretettől áthatva önként vállalt, áldozatos társadalmi munkájukat. A m i a jövőt illeti, további feladataink: — f o k o z z u k a szolgálat hatékonyságát, e n n e k érdekében aktivizáljuk j o b b a n a régi t a g o k a t és i g y e k e z z ü n k új t a g o k k a l az utánpótlást biztosítani, kü­ l ö n ö s e n az i f j . T E S Z v o n a l á n ; — fejlesszük t o v á b b az e g y ü t t m ű k ö d é s t az erdőgazdaságokkal, egyeztes­ sük t e r v e i n k e t elvárásaikkal; — keressük és erősítsük t o v á b b k a p c s o l a t u n k a t az O K T H , az O V H és a M A V O S Z területi s z e r v e i v e l . E f e l a d a t o k eredményes megvalósításához k é r e m m i n d a n n y i u k segítségét, azt az áldozatos és l e l k e s tevékenységet, a m e l y n e k az elmúlt 25 év során szám­ t a l a n s z o r tanújelét adták.

A fafajok elegyítése, egymás mellett élése, az ebből fakadó előnyök és hátrányok régóta alpvető kutatási területe az erdőnevelés és az ökológia tudományának. A z egymás mellett élésre számításba vehető fafajokat növekedési erélyük, fény- és árnyéktűrésük alapján vették figyelembe. E z t a képet érdekes vonásokkal egészíti k i D. Zachar és V . Caboun a „Fafajok transmediopátiája" címen, a l j u b j a n a i I U F R O kongresszuson közreadott dolgozata (eredeti címe: O n the transmediopathy of forest tree species). írásukban a szerzők megállapítják, hogy a növényfajok (köztük a fafajok) kör­ nyezetükből anyagokat vesznek fel, majd fiziológiai tevékenységük nyomán ezek egy részét átalakított formában visszajuttatják környezetükbe. A kiválasztott anyag más fafajra nézve gátló vagy serkentő hatású is lehet. A z ilyen, a környezet köz­ vetítésével jelentkező kölcsönhatást vizsgálja a transmediopátia tudománya. Terü­ lete két részre osztható. A tápanyag- és energiafelvétel kölcsönös kapcsolataival az allelospolia, az életműködés közben szükségtelenné vált anyagok környezetbe bocsátásával és ebből fakadó egymás mellett élési lehetőségekkel pedig az allelopátia foglalkozik. A transmediopátiának nagy szerepe v a n az elegyes formában együtt élő fafajok növekedésére nézve. A dolgozat több i l y e n példát is felsorol. Közülük idézünk né­ hányat : H a a tölgyhöz lonc is társul, a k k o r magassága 22 éves korban mintegy 1,5 m - r e l nagyobb, m i n t h a csak akác vagy akác és lonc lenne mellette. A z erdeifenyő nö­ vekedésére serkentően hat a vörösfenyő jelenléte. A vörösfenyő melletti erdei­ fenyők 6 6 % - k a l több fatömeget hoztak, mint elegy nélküli helyzetben. A bemutatott példák jelzik, hogy egyes fafajok vagy növények egymásrnellettisége gátló vagy serkentő hatású lehet a többiek növekedésére. A z okok egyelőre még n e m feltártak, tisztázásukhoz bonyolult kémiai vizsgálatok szükségesek. (Ref.: dr. Szodfridt

I.)

630*383

ERDŐGAZDASÁGI FELTÁR Ó UTA K EGYSZERŰSÍTETT TERVEZÉS E A PILISBEN PAPP

MIKLÓS

,

„ ... ügyeljünk, hogy a tájat ne zavarjuk nagy földművel, bevá­ gásokkal és töltésekkel. A műtárgyak a környezet hangulatához alkalmazkodjanak. Kulturális emlékeket, természetvédelmi terü­ leteket, értékes állományrészeket ne zavarjunk meg. Ne felejtsük el, hogy útépítő tevékenységünk közben is erdészek vagyunk, aki­ ket az erdő és a természet szeretete jellemezzen. A tervezés esztétikai követelményei ma már mindenfajta útnál szem előtt tartandók, már balesetelhárítási és egyéb pszichológiai okokból is." (Dr. Pankotai Bp., 1965)

Gábor—dr.

Herpay

Imre:

Erdészeti

szállítástan

—

A z élő és élettelen világ mozgásformáinak g y o r s v é g i g g o n d o l á s a is m e g g y ő z bennünket arról, h o g y e m o z g á s o k i g e n g y a k r a n térben kötött pályákon, m e g ­ határozott ú t v o n a l a k o n történnek. A csapás, a váltó az állatvilág m i n d e n ­ n a p j a i n a k szerves része, m e l y g y a k r a n m e g h a t á r o z ó a helyváltoztatás m ó d j á ­ ra, irányára. A történelem előtti i d ő k b e n az ivóvízhez, a v a d á s z ó - , halászóhelyekhez, v a g y a „természeti k i n c s " lelőhelyéhez „ k ö z l e k e d ő " e m b e r mezítelen lába n y o m a formálta, e g y e n g e t t e ösvényeit, gyalogútjait. K é s ő b b az e m b e r e k , e m b e r c s o ­ p o r t o k között kialakuló m u n k a m e g o s z t á s révén, előtérbe kerül a települések közötti árucsere és a társadalmi, műszaki, gazdasági háttérnek megfelelő s z i n ­ tű közlekedési hálózatok a l a k u l n a k k i . A z út — f u n k c i ó j á b ó l és j e l l e g é b ő l a d ó ­ dóan környezetünk alapvető r e n d e z ő e l e m e — összeköt és szétválaszt. A n é p ­ mesék, népdalok útelágazásai, az úttal k a p c s o l a t o s szólások, k ö z m o n d á s o k , a b i b l i a i h a s o n l a t o k , a Tejúttal k a p c s o l a t o s , k o z m o g o n i k u s képzetek, az i r o d a l ­ m i , képzőművészeti és építészeti alkotások sokasága bizonyítja, h o g y az út az e m b e r időtlen k i n c s e , m e l y n e k (az adott k o r szellemiségétől f ü g g ő e n ) mármár m i s z t i k u s jelentőséget tulajdonít. A P i l i s közlekedésének múltját dr. Madas László, a P i l i s i Á l l a m i P a r k e r d ő ­ gazdaság n y u g a l m a z o t t igazgatója k u t a t j a rendkívüli h e l y i s m e r e t t e l és t ö r ­ ténészi alapossággal. R e á támaszkodva, az ezredfordulóig a P i l i s i P a r k e r d ő ­ gazdaságban szeretnénk a m a i 12 f m / h a feltártságot 15 f m / h a - r a növelni, h i s z e n m a a megközelíthetőség m á r n e m c s a k gazdasági kérdés, h a n e m az e r d ő m ű v e l é s és a fahasználat folytatásának e l e m i feltétele is. Természetesen — a szétágazó hálózat utolsó hajtásairól lévén szó — a z új u t a k általában a legszerényebb p a r a m é t e r ű földutak, besorolásuk s z e r i n t III. o. feltáróutak. Röviden a használatos módszerekről Fekete Zoltán szerkesztésében m e g j e l e n t „ E r d ő m é r n ö k i segédtáblák" ( S o p ­ r o n , 1926), Modrovich Ferenc főiskolai tanár által t e r v e z e t t szelvény terület­ m e g h a t á r o z ó táblázatai m i n d a m a i n a p i g kitűnően használhatók a f ö l d -

t ö m e g közelítő számítására. G o n d o t o k o z a z o n b a n , h o g y csak a k e r e s z t s z e l ­ v é n y e k felületét a d j a m e g , más a d a t o t n e m , csak 50% terephajlásig, és nehéz a k ö n y v h ö z hozzájutni. Dr. Pankotai Gábor „ S z a b a d vonalvezetés, utólagos ellenőrzéssel" címen i g e n g y a k o r l a t i a s eljárást ír l e . ( D r . P a n k o t a i G . — d r . H e r p a y I . : Erdészeti szállítástan, B p . , 1965.) „ A semleges v o n a l a t vesszük a l a p v o n a l n a k , és a f ö l d ­ m u n k á t a terep hajlásától f ü g g ő e n ú g y végezzük, h o g y a f ö l d m ű % — % - i g nőtt t a l a j o n feküdjék A kész f ö l d m u n k á t utólag ellenőrizzük és szükség sze­ rint módosítjuk." D r . R á c z J.—Kosztka M. „Erdei u t a k építése és fenntartása" ( S o p r o n , 1977) c. e g y e t e m i j e g y z e t e v i s z o n y l a g n a g y t e r j e d e l e m b e n tárgyalja az egyszerűsí­ tett tervezési módszert. A z i s m e r t e t e t t kétféle eljárás j ó l alkalmazható, „ h a a t e r e p n e m szaggatott és a kitűzött semleges v o n a l kielégíti a vonalvezetés k ö v e t e l m é n y e i t " . A z e g y i k m ó d s z e r lényege, h o g y a földmű meghatározott hányada k e l l nőtt t a l a j r a kerüljön, m e l y a t e r e p keresztdőlésének f ü g g v é n y e . A bevágás mérőjegyét e n n e k alapján a t e r e p e n k e l l kiszámítani. A t e n g e l y ­ v o n a l - p o n t azonos a s e m l e g e s v o n a l - p o n t t a l . A másik eljárás a z o n a l a p s z i k , h o g y „ a z építéshez kiegyenlített bevágást és töltést a l k a l m a z u n k " . A bevágás k ö r ö m p o n t j á n a k és a töltés talppontjának kitűzése, v a l a m i n t a t ö m e g s z á m í ­ tás keresztszelvény-táblázatok segítségével történik. A t e n g e l y p o n t , m e l y n e k kitűzése e l is hagyható, n e m esik e g y b e a s e m l e g e s v o n a l - p o n t t a l . A j e g y z e t d o m b - és h e g y v i d é k i területeken ezen m ó d s z e r alkalmazását j a v a s o l j a . A z „Erdészeti utak tervezési irányelvei" ( B p . , 1981) n e m írja elő k e r e s z t ­ szelvények készítését, a földtömegszámítást és -elosztást p e d i g a m i n t a k e r e s z t ­ szelvény alapján k e l l elvégezni. M e g e m l í t e n é m m é g Franz Hafner professzor Ausztriában k i f e j l e s z t e t t m ó d ­ szerét. A t e r e p e n n e m a semleges v o n a l a t tűzi k i , a m e l y első közelítésben a z o n o s a t e n g e l y v o n a l l a l , h a n e m az ún. nullvonalat. E z a k i v i t e l e z e t t útfelszín meghosszabbításának és a terepfelszínnek a metszésvonala. E z e n v o n a l m e n ­ tén k e l l a dózernek belevágni a t a l a j b a , a f ö l d m u n k á t aztán a m i n t a k e r e s z t ­ szelvény és a keresztdőlés s z e r i n t alakítja. Néhány erdőgazdaságnál k o m o l y múltja v a n az egyszerűsített úttervezésnek, így jelentősek a g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k i s . T a v a l y az O E E erdőfeltárási s z a k ­ osztálya és szíves v e n d é g l á t ó i n k j ó v o l t á b ó l , bepillantást n y e r t e m a mátrai kollégák feltárási t e v é k e n y s é g é b e . A tervezésükre a l e g n a g y o b b f o k ú e g y ­ szerűsítés és racionalitás jellemző, m e l y e t az egységes t e r e p v i s z o n y o k és a kitűnő s z a k m a i e g y ü t t m ű k ö d é s tesz l e h e t ő v é . A t e r v a semleges v o n a l kitű­ zésén a l a p s z i k — a t e n g e l y v o n a l azonos a semleges v o n a l l a l . A m e r e d e k terep f i g y e l e m b e v é t e l é v e l a teljes szelvény bevágásba kerül, m e l y n e k f e l ü ­ l e t e a t e r e p keresztdőlésének f ü g g v é n y é b e n , táblázatból kivehető. A d o k u ­ mentáció t a r t a l m a : rövid műleírás — költségvetés, méretjegyzék, árelemzés —• átnézeti helyszínrajz — m i n t a keresztszelvény. A Pilisben ennél n e h é z k e s e b b eljárás a l a k u l t k i , almi főként a j e l l e g é b e n is v á l t o z é k o n y t e r e p p e l , a természeti és m ű v i e l e m e k h e z v a l ó alkalmazkodás i g é n y é v é l és kényszerével, a f o k o z o t t esztétikai k ö v e t e l m é n y e k k e l m a g y a r á z ­ ható. K o n k r é t a b b a n : — a t e n g e l y v o n a l n e m , v a g y n e m kielégítően jellemezhető a semleges v o n a l ­ lal, — g y a k o r i a vegyes szelvény alkalmazása (esetenként teljes töltés is), — a műszaki m e g o l d á s o k részletesebb dokumentálásának i g é n y e is f e l ­ merül.

A z egyszerűsített tervezés a k ö v e t k e z ő l é p é s e k b ő l áll: s e m l e g e s v o n a l k i ­ tűzése — s o k s z ö g p o n t o k kitűzése — t e n g e l y p o n t o k kitűzése — t e n g e l y p o n t o k eltolásának b e m é r é s e a semleges v o n a l p o n t j a i h o z v i s z o n y í t v a , —• t e r e p k e r e s z t ­ dőlésének m é r é s e — számítások — d o k u m e n t á l á s . Látható, h o g y a t e n g e l y ­ v o n a l és a magassági a d a t o k meghatározása m i a t t jelentős t ö b b l e t m u n k a a d ó ­ d i k . Ráadásul a kitűzés és m é r é s t ö b b s z ö r ö s áttételének pontatlanságai h a l ­ m o z ó d h a t n a k , az a d a t o k értékelési lehetőségei p e d i g a rendelkezésre álló se­ g é d l e t e k k e l korlátozottak. Kísérlet a megoldásra: egységes tervezés és új tervezési segédlet A z erdészeti feltárásban a n y o m o z o t t (trasszírozott) f ö l d u t a k térhódítása m i n ő s é g i változást h o z o t t . N e m t e r j e d t e l a z o n b a n o l y a n e g y s é g e s tervezési m ó d s z e r , a m e l y a célratörő egyszerűséget a j ó m i n ő s é g g e l és a pontossággal ö s s z h a n g b a n biztosította v o l n a . K ü l ö n ö s e n n a g y a g o n d a változatos k ö r n y e ­ z e t b e n létesítendő utaknál, a h o l a s e m l e g e s v o n a l kitűzése n e m elégséges. A n ö v e k v ő műszaki és k ö r n y e z e t v é d e l m i elvárások, a m a i gazdálkodási k ö ­ r ü l m é n y e k adatigénye, a z ú j a b b t e c h n i k a i lehetőségek egyaránt a tervezési tevékenység egészének újragondolását, korszerűsítését i g é n y l i k . A készülő t e r v e k hiányosságainak c s ö k k e n t é s e és a g y a k o r l a t b a n érzékel­ hető bizonytalanság elhárítása é r d e k é b e n k a p t a m m e g b í z á s t a p a r k e r d ő g a z ­ daságtól a tervezési m e t o d i k a pontosítására és m e g f e l e l ő segédlet elkészíté­ sére. E m u n k a keretében m e g k í s é r e l t e m az e l ő b b i e k b e n vázolt tervezési m ó d ­ s z e r e k előnyeit az é r v é n y b e n l e v ő s z a k m a i előírásokkal összhangba h o z n i . A k ö v e t e n d ő eljárást „tervezési utasítás"-ba f o g l a l t u k , m e l y e t vázlatosan i s ­ mertetek.

A kezdővonal meghatározása A z egységes értelmezés é r d e k é b e n j a v a s l o m a k e z d ő v o n a l f o g a l o m használa­ tát. Érintetlen t e r e p e n vezetendő, h e g y o l d a l i út esetén ez r e n d s z e r i n t m e g ­ f e l e l a s e m l e g e s v o n a l n a k , m e l y e n a határozott e m e l k e d é s ű (esésű) s z a k a s z o ­ k a t , i l l e t v e a z o k kitűzött p o n t j a i t értjük. A m i k o r a v o n a l v e z e t é s m e g h a t á r o ­ zásában a magassági ( e m e l k e d ő ) v i s z o n y o k s z e r e p e másodlagossá válik ( p l . sík v a g y határozatlan t e r e p e n , m e g l e v ő n y o m k ö v e t é s e v a g y „ v e z é r m o t í v u ­ m o k " m ó d o s í t ó szerepe o k á n ) , a k k o r a t e r v e z ő a tervezés e g y é b s z e m p o n t ­ j a i n a k m é r l e g e l é s é v e l a ( t e r e p n e k és a k ö r n y e z e t n e k is) l e g m e g f e l e l ő b b v o ­

n a l a t választja. Kezdővonalon

tehát az út hozzávetőleges

nyomvonalát

m e l y n e k előzetes felkeresése és t e r e p i kitűzése a szokásos m ó d o n

A vízszintes vonalvezetés

tervezése,

a tengelyvonal

értjük,

történik.

kitűzése

A t e n g e l y v o n a l általában a k e z d ő v o n a l h o z l e g j o b b a n simuló, az út műszaki p a r a m é t e r e i t hosszan és kiegyenlítetten biztosító v o n a l , p o n t j a i t l e h e t ő l e g e g y e n l e t e s , 20,0 m-enkénti t á v o l s á g b a n tűzzük k i . A k e z d ő v o n a l t ó l v a l ó kismértékű eltérés n e m c s a k lehetséges, d e b i z o n y o s e s e t e k b e n e g y e n e s e n kívánatos. H e g y o l d a l i u t a k esetén p l . a műszakilag i n ­ d o k o l t b e v á g á s i t ö b b l e t e t a t e n g e l y v o n a l kismértékű, h e g y felé történő e l ­ tolásával érhetjük e l . A z e g y e n e s s z a k a s z o k meghatározása a k e z d ő v o n a l kiegyenesítésén a l a p s z i k . A z ívek kitűzésének l e g c é l s z e r ű b b g y a k o r l a t i m ó d j a az, h a a d o t t s z e l v é n y p o n t távolságra a d o t t o l d a l i r á n y ú eltérést biztosítunk.

A magassági

vonalvezetés

M i v e l a k e z d ő v o n a l magassági a d a t a i t n e m tekintjük m e g h a t á r o z ó n a k , a t e n g e l y v o n a l fő magassági a d a t a i t m e g t e r v e z z ü k . A t e n g e l y p o n t o k kitűzé­ sét k ö v e t ő e n , a p o n t o k közötti emelkedés értékeit zseb-lejttűzővei állapítjuk m e g . A z a d a t o k a t M = 1 : 2000/200 m é r e t a r á n y ú „hossz-szelvény vázlaton" ábrázolva l e h e t ő v é válik a v o n a l k e d v e z ő kialakítása, kiegyenlítése. Mellő­ zünk m i n d e n o l y a n e l e m e t , m e l y a h a g y o m á n y o s hossz-szelvény készítését nehézkessé t e s z i . Egyszerűen a b e m é r t p o n t o k g r a f i k u s felhordásáról és a z e z e n a l a p r a intuitív m ó d o n t e r v e z e t t pályaszint ábrázolásáról v a n szó. A keresztmetszeti

elrendezés

A k e r e s z t m e t s z e t i elrendezést alapvetően meghatározzák a tervezési m e g ­ bízásban rögzített tervezési p a r a m é t e r e k . A z e g y é r t e l m ű kivitelezés é r d e k é b e n szükséges, h o g y j ó l áttekinthető m ó d o n szemléltessük a t e r v e z e t t út kialakí­ tásának elvét és módját, ezért a „ j e l l e m z ő k e r e s z t s z e l v é n y e k " ( M = 1:100) m u n k a r é s z e n ábrázolni k e l l v a l a m e n n y i olyan útszakasz keresztszelvényét, m e l y n é l az e l v i elrendezés eltér a t ö b b i t ő l . A pásztaszélesség

meghatározása

és a

földtömegszámítás

Az egyszerűsített tervezés alapvető része a részletpontokhoz tartozó s z e l ­ v é n y e k b i z o n y o s a d a t a i n a k meghatározása. A z utasításhoz c s a t o l t „tervezési segédlet" táblázatos f o r m á b a n t a r t a l m a z z a e z e n a d a t o k a t a g y a k o r l a t b a n elő­ f o r d u l ó i n t e r v a l l u m b a n . A koronaszélesség, a m é r ő j e g y és a t e r e p keresztdőlé­ se f ü g g v é n y é b e n (árok nélküli és 1,0 m árokszélességgel számított változat­ ban) a d o t t : a töltés és a b e v á g á s felülete m - b e n és a pásztaszélesség. E z u t ó b b i a l a t t a t e n g e l y p o n t t ó l a f ö l d m ű széléig m é r t f e r d e távolságot értjük, a töltéslábig, i l l e t v e a bevágás k ö r ö m p o n t j á i g . 2

A táblázat jellegzetessége, h o g y a d o t t rézsűhajlásokra készült. A P i l i s g e o ­ lógiai és g e o m o r f o l ó g i a i adottságai k ö z ö t t a műszakilag m e g f e l e l ő á l l é k o n y ­ ság és az ökológiai, ö k o n ó m i a i s z e m p o n t o k v i s z o n y l a g e g y é r t e l m ű e n m e g ­ határozható rézsűhajlás tervezését t e s z i k l e h e t ő v é . (50%-os terep-keresztdő­ lésig a bevágási rézsű / 4 - e s , a töltési rézsű /i-es, fölötte f o k o z a t o s a n n ö v e k ­ vő a rézsűhajlás.) e

4

A tömegszámítást a segédletből k i o l v a s o t t értékkel a h a g y o m á n y o s m ó d o n v é g e z z ü k e l . A z árok f ö l d t ö m e g e k ü l ö n számítandó. Költségvetési

kiírás

és

méretjegyzék

A z erdőgazdasági feltáróutak m u n k a m e n n y i s é g e i n e k számítása általában o l y a n egyszerű, h o g y a két m u n k a r é s z összevonható. A kiírást a p a r k e r d ő ­ gazdaságnál a vállalati m u n k a n o r m a - g y ű j t e m é n y alapján k e l l elkészíteni. A műszaki

leírás

A t e r v n e k t a r t a l m a z n i a k e l l m i n d e n o l y a n i n f o r m á c i ó t , m e l y a t e r v egyértel­ m ű megvalósítása, i l l e t v e a f e l a d a t gazdaságos, szakszerű m e g o l d á s a s z e m ­ p o n t j á b ó l szükséges. Ezért a műszaki leírásban k e l l kitérni az általános, e l ­ v i m e g o l d á s o k r a és a részletek pontosítására is. A műszaki leírás része a tervezői n y i l a t k o z a t . H a szakhatósági engedély beszerzéséhez szükséges, eset­ l e g n e h e z e n körülírható, v a g y s z o k a t l a n e g y e d i m e g o l d á s t tervezünk, a k k o r t o v á b b i részletterveket is k e l l készíteni.

A dokumentáció

tartalma

A leadandó t e r v d o k u m e n t á c i ó tehát a k ö v e t k e z ő tervrészleteket t a r t a l m a z ­ z a : műszaki leírás — költségvetési kiírás és m é r e t j e g y z é k — keresztszelvé­ n y e k a d a t a i és tömegszámítás — átnézeti helyszínrajz, M = 1 : 10 000 — hossz-szelvény vázlat, M = 1 : 2000/200 — jellemző keresztszelvények, M = = 1 : 100 — szükség s z e r i n t i részlettervek. A jövő útja a tervezésben B i z o n y o s , h o g y a számítástechnika r o h a m o s elterjedése új lehetőségeket kí­ nál. A z i s m e r t e t e t t segédlet a l g o r i t m u s a i m i n d e n t o v á b b i nélkül felhasznál­ hatók közvetlenül is — n e m k e l l tehát a „táblázat használata" lépcsőt k ö z ­ b e i k t a t n i , h a a tervező r e n d e l k e z i k a p r o g r a m o k k a l és megfelelő számító­ géppel. H o g y a k ö v e t k e z ő néhány é v r e is célszerűnek ítéltük a h a g y o m á n y o s jellegű segédlet létrehozását, a n n a k részben a m é g v a l ó b a n fennálló e s z k ö z ­ hiány, másrészt a kollégák i d e g e n k e d é s e az o k a . A m i k r o e l e k t r o n i k a i eszközök áresése céleszközök kifejlesztésének lehető­ ségével is kecsegtet. A z adatrögzítővel f e l s z e r e l t átlalóhoz hasonlóan p l . e l ­ képzelhető a l e j t m é r ő v e l e g y b e s z e r k e s z t e t t e l e k t r o n i k u s egység. T o v á b b i l é ­ pés l e n n e , h a a g é p hossz-szelvény-kiegyenlítést (optimalizálást) és t ö m e g s z á ­ mítást is végezne.

AZ ERDE I KIRÁNDULÓFORGALO M MÉRÉS E ELEKTRONIKA FELHASZNÁLÁSÁVAL A t ö b b c é l ú erdőgazdálkodás feltételezi az e r d ő v e l s z e m b e n i társadalmi igények ismeretét. E n n e k l e g f o n t o s a b b m é r ő s z á m a az e r d e i k i r á n d u l ó f o r g a ­ l o m nagysága. A kérdés fontosságának megfelelően az erdészeti kutatás h o s z szú idő óta n a g y f i g y e l m e t fordít a p r o b l é m a m e g o l d á s á r a . A z üdülési f o r ­ g a l o m r ó l az e d d i g a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e k k ö z v e t v e ( k é r d ő í v e k alapján) v a g y közvetlenül ( t e r e p i felvétellel) a d t a k i n f o r m á c i ó t . A z í g y n y e r t a d a t o k m e g ­ bízhatósága az a l k a l m a z o t t m ó d s z e r t ő l f ü g g ő e n változó. A v i s z o n y l a g n a g y o b b pontosság elérése aránytalanul n a g y a n y a g i és munkaerő-ráfordítást kívánt. E z e n kívül e z e k n e k a m ó d s z e r e k n e k l e g n a g y o b b hátránya, h o g y az egész é v ­ ben lezajló látogatásokról csak szúrópróbaszerűen v e t t e k mintát, és e b b ő l extrapolálták az éves megterhelés mértékét. A m ó d s z e r b ő l következik, h o g y a m i n t a t e r j e d e l e m , d e k ü l ö n ö s e n a felvételi n a p o k időpontjának m e g v á l a s z ­ tása . n a g y m é r t é k b e n befolyásolta a megbízhatóságot. E n n e k a felismerésnek a s z e l l e m é b e n alakítottunk k i 1981^ben a z ERTI S o p r o n i Kísérleti Á l l o m á s á n egy o l y a n módszert, m e l y az i s m e r t e t e t t hát­ rányokat nagyrészt kiküszöböli. A z eljárás l é n y e g e , h o g y az erdőterület lá­ togatottságát e l ő r e m e g s z a b o t t t e r v s z e r i n t , teljeskörűen felvettük. A n a p i számlálások a d a t a i és a K á r o l y - m a g a s l a t o n e l h e l y e z e t t kilátó egész é v b e n v e z e t e t t látogatottsága között i g e n szoros k a p c s o l a t o t állapítottunk m e g . E z alapján az e r d e i k i r á n d u l ó f o r g a l o m egész éves lefolyása megbízhatóan b e c s ü l ­ hető. A z eljárás hátránya, h o g y v i s z o n y l a g n a g y munkabefektetést igényel és

a kilátó a d a t a i c s a k áttételesen tükrözik az e r d e i k i r n á d u l ó f o r g a l o m gát. A p o n t o s s á g o t a kilátó n y i t v a tartási i d e j e is b e f o l y á s o l j a .

nagysá­

A t a p a s z t a l a t o k alapján a m ó d s z e r t továbbfejlesztettük. E z e k s z e r i n t a f o r ­ g a l o m m e g h a t á r o z á s e g y f o t o e l e k t r o n i k u s áthaladásszámláló a d a t a i n a l a p u l . A műszert, m e g b í z á s u n k alapján a s o p r o n i M I C R O C O N T R O L L G M készítette e l . A t e r e p i felállítás a t a n u l m á n y i erdőgazdaság segítségével történt. 1986. július 15-én. A z üzemelés során n y e r t t a p a s z t a l a t o k k e d v e z ő e k . A m ű s z e r kialakítása során a z áramfogyasztást i g e n e l ő n y ö s s z i n t r e sikerült csökkenteni. Ezáltal l e h e t ő v é vált a készülék s z a b v á n y o s szárazelemről hosszú i d e i g (1—2 h ó n a p i g ) e l e m c s e r e nélkül v a l ó üzemeltetése. A b e r e n d e z é s erdőterületen, ál­ l a n d ó ellenőrzés nélkül m ű k ö d i k . A ,,kirándulóbiztos" kialakításnak k ö s z ö n ­ hetően, a z elmúlt fél év a l a t t rongálás n e m történt. A műszer f o l y a m a t o s a n méri a z áthaladások számát. A z értékek leolvasására e g y k ü l ö n h o r d o z h a t ó készülék szolgál, m e l y e t alkalmanként k e l l c s a t l a k o z t a t n i a számlálóhoz. A l e o l v a s ó b e r e n d e z é s n é g y s z á m j e g y ű , digitális kijelzővel r e n d e l k e z i k , ezért két észlelés k ö z ö t t 10 000 áthaladást képes regisztrálni. A használat során a z ellenőrzéseket e n n e k m e g f e l e l ő e n k e l l ütemezni. A mérési e r e d m é n y e k e t közvetlen m e g f i g y e l é s e k k e l hasonlítottuk össze. A z t t a p a s z t a l t u k , h o g y a számláló értékei átlagosan 3 0 , 3 % - k a l e l m a r a d t a k a t é n y ­ leges adatoktól. E z a készülék m ű k ö d é s i e l v é b ő l a d ó d i k . A b e r e n d e z é s e g y adó- és e g y v e v ő e g y s é g b ő l áll és a két p o n t közötti f é n y s u g á r megszakításait érzékeli, ezért a z egymással fedésben haladó látogatókat e g y n e k számolja. Elemzéseink kimutatták, h o g y az eltérés szoros (r = 0,82) kapcsolatban v a n a k i r á n d u l ó c s o p o r t o k átlagos létszámával. A z összefüggést a z y =

9,47X4-1,49X2—1,56

(y = hibaszázalék X = f ő / c s o p o r t ) p a r a b o l a e g y e n l e t f e j e z i k i . A m ű s z e r a két­ irányú áthaladások számát összesítve a d j a m e g . Á t l a g o s esetben a z e r d ő b e és e r d ő b ő l történő m o z g á s e g y e n l ő súllyal s z e r e p e l , d e ettől némi eltérések is előfordulhatnak. A b e - és k i l é p ő k a r á n y á n a k meghatározása szintén kísér­ l e t i m e g f i g y e l é s e k alapján kialakított t a p a s z t a l a t i értékek segítségével t ö r t é n ­ het. A z e d d i g i használat során b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y a k o r r e k c i ó k a l k a l m a ­ zásával m e g b í z h a t ó i n f o r m á c i ó k a t szerezhetünk a látogatottság alakulásáról. E z annál i s i n k á b b í g y v a n , m e r t a készülék 24 órás m ű k ö d é s é b ő l a d ó d ó a n t e l j e s e b b k é p e t a d , m i n t a z általában 8 órás, személyes m e g f i g y e l é s . A z e d d i g i t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t e g y m ű s z e r i s j ó l tájékoztat v i s z o n y l a g n a g y erdő látogatottságáról. A h o l a terület m e g k ö z e l í t é s e t ö b b , közel hasonló s ú l y ú b e l é p ő p o n t o n keresztül történik, v a g y n a g y o b b pontosság szükséges (például intenzíven b e r e n d e z e t t k i r á n d u l ó k ö z p o n t o k b a n ) , ott t ö b b készülék e l h e l y e z é ­ se ajánlott. E z e s e t b e n a z áthaladásszámlálók leolvasása k ö z ö s k i j e l z ő v e l tör­ ténhet, a m i a z e g y m é r ő h e l y r e j u t ó költséget csökkenti. A számláló ára elő­ zetes becslés s z e r i n t felállítás nélkül 20 ezer F t , a l e o l v a s ó é 10 ezer F t . A z egyszerű k i - és beszerelhetőség l e h e t ő v é t e s z i a z t a költségkímélő megoldást is, h o g y a területen a szükségletek s z e r i n t e l h e l y e z e t t , t ö b b készülékház k ö ­ zött m e g h a t á r o z o t t ü t e m t e r v s z e r i n t , áttelepíti a műszert. A kísérletet t o v á b b kívánjuk f o l y t a t n i . A féléve.! m ű k ö d é s t a p a s z t a l a t a i alapján m á r j e l e n l e g is leírható, h o g y a m ó d s z e r m e g o l d á s t a d az ü d ü l ő e r d ő ­ gazdálkodás e g y i k l e g f o n t o s a b b p r o b l é m á j á r a , a k i r á n d u l ó f o r g a l o m n a g y s á ­ gának és i d ő b e n i lefolyásának m e g i s m e r é s é r e . HÉJJ B O T O N D

630*62

TEREPI ADATRÖGZÍTÉ S KORSZERŰSÍTÉSE HALASY GYULA, DR. KOVÁCS

LÓRÁNT

Számítógépes adatfeldolgozási rendszerek működésének megbíz­ hatóságát és hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a terepi adatrögzítés milyensége. Korszerű adatfeldolgozási rendszerek nem nélkülözhetik a terepi gépi adatrögzítést. Tanulmányunkban egy, az erdőgazdálkodásban is alkalmazható adatrögzítő és -feldolgozó gépet mutatunk be, konkrét feladatra írt programcsomag bemu­ tatásával. Korszerű adatfeldolgozási r e n d s z e r e g y i k l e g f o n t o s a b b j e l l e m z ő j e , h o g y az a l a p a d a t o k és i n f o r m á c i ó k ( I N P U T - a d a t o k ) megjelenésük pillanatában és h e ­ lyén kerülnek-e rögzítésre t o v á b b i feldolgozásra a l k a l m a s formában, v a g y n e m . E b b ő l a szempontból n é z v e , a k i d o l g o z o t t és működtetett, országos erdőter­ v i adatfeldolgozási r e n d s z e r i s m é g korszerűsítésre s z o r u l . M i n d ez i d e i g n e m t e r j e d t e k e l , i l l e t v e kísérleti jellegtől e l t e k i n t v e , n e m kerültek alkalmazásra o l y a n berendezések, műszerek, a m e l y e k k e l a helyszínen (erdőben) lehet a mért, v a g y becsült a d a t o k a t közvetlenül, a méréssel e g y i d ő b e n rögzíteni ú g y , h o g y a z o k közvetlenül a l k a l m a s a k l e g y e n e k a t o v á b b i feldolgozás számára i s . K ü l ­ földi v i s z o n y l a t b a n m á r régóta i s m e r t e k különféle e l e k t r o n i k u s átlalók és műszerek, a m e l y e k a m é r t a d a t o k a t l y u k s z a l a g r a , m á g n e s l e m e z r e s t b . i s r ö g ­ zítik. A t o v á b b i a k b a n e g y új (hazánkban is f o r g a l m a z o t t ) eszközre irányítanánk rá a f i g y e l m e t , m e l l y e l a t e r e p i adatrögzítés korszerű és egyszerű m ó d o n e l ­ végezhető, egyúttal az eszköz alkalmassá tehető ( p r o g r a m készítésével) az adatfeldolgozás b i z o n y o s k ö r é n e k elvégzésére i s . E z a PTA 4000+16 típusú gép. A g é p e t j a p á n l i c e n c alapján, hazánkban gyártják, és a Híradástechnikai Szövetkezet f o r g a l m a z z a . A g é p l e g f o n t o s a b b tulajdonságai a k ö v e t k e z ő k b e n foglalhatók össze: — akkumulátorral működtethető, — rögzített a d a t o k , i l l e t v e a z o k e l e m i összesítései a t e r e p e n k i n y o m t a t ­ hatók, — a b e v i t t a d a t helyessége közvetlenül ellenőrizhető a beépített d i s p l a y - n , — a rögzített a d a t o k , v a g y a z o k összesítései t o v á b b a d h a t ó k n a g y o b b szá­ m í t ó g é p felé, továbbfeldolgozásra. (Kritériumot j e l e n t a z RS 232 vonalcsatlakozás.) Fakészlet-meghatározás törzsenkénti, illetve mintateres eljárással A program leírása A p r o g r a m biztosítja a z azonosító a d a t o k bevitelét (erdőgazdaság, erdészet, község, t a g , erdőrészlet — alrészlet és állományrész). Lehetőség v a n az ellenőrzendő, i l l e t v e tervezésre v á r ó területadatok m e g ­ adására. M i n t a t e r e s eljárás alkalmazása esetén a mintaterület nagyságát k e l l megadni.

Terepi

felvétel

A z első ellenőrzés végrehajtása a területadatok m e g a d á s a után történik. A t e r v e z e t t használati m ó d o t a szokásos kódolással k e l l m e g a d n i ( p l . T K G Y , N F G Y , T I S Z stb.). E g y erdőrészlet egy állományrészén belül l e g f e l j e b b k i l e n c fafaj m e g a d á ­ sára a d t u n k lehetőséget az e r d ő t e r v v e l való e g y e z ő s é g kedvéért. A f a f a j o k számát felvétel előtt m e g k e l l a d n i ellenőrzés céljából. A f a f a j o k konkrét megadását szintén az e r d ő t e r v b e n használt rövidítéssel k e l l végezni, e n n e k pontosságát a p r o g r a m a u t o m a t i k u s a n ellenőrzi. F a f a j o n belül a m é r t átmérő megadására 5 c m - t ő l 100 c m - i g v a n lehető­ ség, 2 cm-es pontossággal. ( A mérés végezhető c m v a g y m m pontossággal is, d e a z a d a t o k a t a hozzá l e g k ö z e l e b b l e v ő 2 c m - r e kerekített m e z ő b e gyűjti.) E g y felvételezés alkalmával maximálisan 22 féle á t m é r ő c s o p o r t felvétele­ zésére v a n lehetőség. Ennél t ö b b á t m é r ő c s o p o r t felvételezése esetén a p r o g ­ r a m a hozzá l e g k ö z e l e b b eső, szélső értékű á t m é r ő c s o p o r t h o z k a p c s o l j a a m é ­ rés e r e d m é n y é t . A g y a k o r l a t h o z igazodóan n e m m i n d e n átmérő méréséhez kötelező a m a ­ gasságmérés végzése. Magasságmérés esetén szükséges a z o n b a n t o v á b b i m a ­ gasságmérések végrehajtása i s : — ágtiszta magasság (törzs i p a r i f a - h o s s z a ) , — h á r o m f é l e hossztolható hossz. A felvételezés v é g é n a p r o g r a m elvégzi a szükséges összesítéseket és a f e l ­ vétel helyességének ellenőrzésére kiszámolja a felvételezésre került törzsek körlapösszegét egy hektárra vetítve, m e l y e t az erdőtervi hasonló értékkel össze l e h e t hasonlítani. A terepi

adatrögzítés

előnyei

H a g y o m á n y o s fatérfogat-meghatározó

alapvető jellemzői az alábbiak:

— létszámszükséglet minimálisan két fő, — a mért a d a t o k b e m o n d á s n y o m á n kerülnek bejegyzésre, — a mért magasságadatok a m e g f e l e l ő á t m é r ő h ö z kerülnek

felírásra,

— mérés után a számítások elvégzésére a felvétel helyétől távol kerül sor, — köbözés az összesítések elvégzése után történik, — j ó a d a t o k alapján a továbbfeldolgozás kézi átmásolással és összesítés­ s e l történik. T e r e p i adatrögzítő használata esetén ez a f o l y a m a t a k ö v e t k e z ő k é p p e n z a j ­ lik le: — a felvételhez e b b e n az esetben is minimálisan két fő szükséges, — a mért átmérőadatok b e m o n d á s után kerülnek bebillentyűzésre, — a z összes t ö b b i összesítési, számítási f e l a d a t o t a g é p végzi e l az előre meghatározott p r o g r a m s z e r i n t , ezért ezen m ű v e l e t e k b e n a hibalehetőség már kizártnak tekinthető. ( E z z e l s o k rutinszerű adminisztratív munkától mentesíti a felvételezőt.) Az adatok

továbbfeldolgozásának

lehetősége

A vázolt m ó d o n t e r e p e n felvett, rögzített, összesített a d a t o k t o v á b b f e l d o l gozására lehetőség v a n . A feldolgozás már célszerűen n a g y o b b g é p e n f o l y ­ tatódhat az igénytől, lehetőségtől függően, a l e g k i s e b b n e k számító COMMO­ DORE—64 típustól az XT—AT gépeken keresztül a nagyszámítógépekig (RO­ BOTRON géptípus is a l k a l m a s lehet a feldolgozásra, az RS 232-es v o n a l o n k e ­ resztül). A felvett a d a t o k konkrét méréseken a l a p u l n a k , í g y a k a p o t t e r e d m é n y e k is m e g a l a p o z o t t tervezést t e s z n e k lehetővé, m i n d a távlati, m i n d az éves t e r ­ vezésben. A különböző hossztolható méretek megadásával lehetőség v a n m é ­ retcsoportos, i l l e t v e a n n a k folytatásaképpen választékcsoport-tervek készíté­ sére. T ö b b éves mérések e r e d m é n y e k é p p e n p e d i g előállíthatók h e l y i méret­ csoportos táblázatok b i z o n y o s állományjellemzők f ü g g v é n y é b e n . Ü g y véljük, az i s m e r t e t e t t PTA 4000+16 típusú g é p r e írt és a b e m u t a t o t t , konkrét feladat vázlatos p r o g r a m c s o m a g j a egyértelműen bizonyítja a m ó d ­ szer alkalmazhatóságát és előnyeit.

Döntés
16. világversenyén

(Prág F.

felvétele)

VM

MOTORSAG

A norvégiai B r o t t u m b a n rendezték meg — 1987. augusztus 12—15. között — a fakitermelők 16. világversenyét, amelyen két világrész (Európa és A m e r i k a ) 12 or­ szágának 36 versenyzője vett részt. A példásan előkészített és megrendezett ver­ senyen Magyarország csapata (Kántor János Budavidéki E V A G , Roznik László B u ­ davidéki E V A G , Zsikla József Kiskunsági E F A G ) , a nemzeti csapatok közötti v e r ­ senyben a 3. helyezést érte el (4313 pont), a m i a „skandináv mezőnyben" igen tiszteletre méltó és rangos eredmény. Finnország csapata aranyérmet (4693 pont), Svédország ezüstérmet nyert (4344 pont). A csapat bronzérméhez, a fadöntésben — a verseny fő számában — Kántor Já­ nos 641 ponttal újabb bronzérmet nyert. A lánckímélő darabolásban Z s i k l a József 264 ponttal pedig ezüstéremmel öregbítette a magyar csapat j ó szereplését. A z öröm_ höz fájdalom is csatlakozott. Szilágyi László erdésztechnikus, a magyar csapat szak­ vezetője és felkészítője a kiutazás előtt néhány nappal, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Szívós, kitartó, lelkes munkájának eredményében és a sikeres szereplés örömében — sajnos — már n e m osztozhatott velünk. Általános tapasztalat, hogy jól felkészült versenyzők álltak rajthoz és általános jelenség volt a speciális m u n k a - és védőruházat használata. A mezőny legjobbjai a skandináv versenyzők voltak. Technológiájuk mozdulat mélységig (mozdulatcent­ rikusság) gondosan kidolgozott (pl. sajátos testtartás a döntésnél, testtartás és moz­ gás a gallyazásnál), míg a többieknél a technikai elemek (elemcentrikusság) betar­ tásán volt a hangsúly. A versenyzők nagy része az irányított döntést megkönnyítő eszközökkel felszerelt motorfűrészekkel jelent meg (pl. a motorfűrész fogantyújá­ ba beépített „libella", gyorsan f e l - és lszerelhető irányzék). Ezek az eszközök a versenyszabályoknak ugyan n e m feleltek meg, de a g y a k o r l a t i munkában igen jól használhatók. Sokan a szokásos döntőek helyett emelőt használtak. A gallyazást a hihetetlen gyorsaság — a mozgás és a mozdulatok tudatos begyakorlásának ered­ ménye — és a k i s súlyú motorfűrészek használata jellemezte. Á motorfűrészlánc­ szerelésnél is a gyorsaság volt a szembetűnő. A z átlagos, 30 másodperces szerelési időt 16—18 másodpercre csökkentették. A vetélkedésben használatos motorfűrészek között a STIHL 034, 038, 045, 064 típusú motorfűrészek vitték a vezető szerepet. A verseny során született, kimagasló eredmények ellenére, Oluf Aalde norvég erdé­ szeti főigazgató, a rendezőbizottság elnöke kijelentette, hogy még igen sok tartalék r e j l i k a fakitermelő világversenyekben". A ! verseny ünnepélyes és kiemelkedő színfoltját jelentette a dr. iSzász Tibor által kezdeményezett és az erdőgazdaságok támogatásával és a Kiskunsági E F A G által elkészített, kék-fehér-kék alapszínű, selyembrokát versenyzászló átadása. A fakitermelők 17. nemzetközi vetélkedőjének 1988. évi „házigazdája", rendezője Jugoszlávia lesz. A nemzeti zászlók sorában ott lesz majd a m a g y a r o k alapította versenyzászló i s ! Dr. Csötönyi József

AZ ELS Ő MAGYA R DENDROLÓGI A É S KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI A sötét középkor szellemi tespedése után. a X V I I . sz, derekán a természet­ tudományok területén jelentős felfede­ zések születtek. A botanikában másfél évezreden keresztül a z ókori görög—ró­ mai szerzők, Arisztotelész, Theophrasztosz, Dioszkoridész, Pliniius munkáit használták fel forrásul, az ebben az idő­ szakban keletkezett komplikációk újat nemigen hoztak. A sokasodó földrajzi felfedezések, a tudományos igényű meg­ figyelések elindítják a flórakutatást szerte a világon, s másfél évszázad alatt a n n y i új ismeretanyag halmozódik fel, hogy a kaotikus növényleírásokban és -elnevezésekben eligazodni már lehetet­ lenség. A tudományos élet porondjára e k k o r lép egy lángeszű svéd botanikus, C. Linné, a k i a faj és nemzetség körül­ határolásával, binominális nómenklatú­ rájával, lapidáris diagnózisaival, mester­ séges rendszerével, egy csapásra rendet teremt a botanikában, és felgyorsítja a további kutatásokat. Hazánkba sajnos a viharos történelmi események n e m engedik bejutni a X V I I I . sz. első felének nagyszerű botanikai felfedezéseit sem. Bár a külföldi egye­ temeken tanuló protestáns diákjaink m a ­ g u k k a l hozhatták Linné műveinek (Systema naturae 1735, Genera plantarum 1737, Species plantarum 1753) és kivál­ tott hatásuknak hírét, csak mintegy fél évszázaddal később érezhető változás a hazai botanikai irodalomban. Oktatási rendszerünk ugyan megreformálódik, létrejön 1770-ben a nagyszombati egye­ tem kémia—botanika tanszéke. Mária Terézia Ratio Educationisa (1777) beve­ zeti a királyi középiskolákban a termé­ szetrajz oktatását, e tekintetben még­ sem sikerül azonban a ' k o r r a l lépést tar­ tanunk. Ez az időszak nálunk még m i n d i g az orvosbotanikusoké, k i k a középkor esz­ mevilágában élnek, s a botanika fő cél­ jaként a növények orvosi felhasználását, gyógyítóerejüknek kihasználását tekin­ tik. Csapó József, Debrecen főfizikusának Üj füves és virágos magyar kertje (1775), Benkő József erdélyi pap m u n ­ kássága, Veszelszki Antal Fűszeres Köny­ ve (1798) jól érzékelteti mindezt. S eb­ ben az időszakban (1797) jelenik meg az első hazai dendrológia is, mely egy. h a ­ zánk természetrajzát tárgyaló, nagysza­ bású vállalkozásnak ötödik köteteként lát napvilágot, Grossinger János tollá­ ból. Grossinger János 1728. szeptember 27én született Komáromban. Iskoláit szü­

lővárosában és Nagyszombaton végzi. 17 éves korában belép a jezsuita rendbe, mely a bölcseleti tanok hallgatására Grácba küldi. 1762-ben a nagyszombati papnevelő igazgatója és a nyelvészet ta­ nára, majd Trencsénben tanít. i l l . a kassai convictus igazgatói teendőit is ellátja. 1771—1773-ban a Haller-ezred tá­ bori papi tisztét tölti be Olaszországban. 1780-tól haláláig, 1803-ig. a komáromi óvár lelkésze volt. Teológiai munkáin kívül, nagyszabású magyar és l a t i n nyelvű költeménye m a ­ radt ránk. legjelentősebb műve azonban mégis a természettudományok köréből került k i . mely megírására egész életét szentelte. Állomáshelyekben gazdag élet­ útja során szorgalmasan tanulmányoz­ ta a múzeumok természetrajzi osztályait, nagyszámú megfigyelést tett Erdélyben, a Felvidéken és a Dunántúlon, de meg­ lett férfikorára, felejtve a virágok hím­ porát, a levéltárak és könyvesházak po­ ros fóliánsai közé húzódik, hogy bizony­ ságot keressen, hajdanában is m e n n y i ­ re szerették a természetet. A z Universa história physica Regni Hungáriáé secundum tria regna naturae digesta kilenc kötetéből 1793—97. között csak öt jelenhetett meg, a többi négy kéziratban maradt ránk. A megjelent kötetek: I, História Quadrupedum Hungáriáé (A négylábú állatokról) II. História Avium Hungáriáé (A madarakról és denevérekről) Hí. História Piscium et Amphibiorum (A halakról és kétéltűekről) I V . História Insectorum Hungáriáé (A rovarokról és férgekről) V . Dendrológia A Botanologia, Oryctographia, Mineralogia, Hydrologia témakör kötetei pénzhiány és a szerző halála miatt n e m láthattak napvilágot. A 344 lap teljedelmű Dendrológia 179 fa- és cserjefajt tárgyal, a kor szoká­ sának megfelelő l a t i n nyelven. Külön fe­ jezetet k a p n a k az erdei fák, a gyümölcs­ fák, a narancsházi fák és az egzotikus fák. Ismertetésében Grossinger minden rendszer nélkül, jórészt a Linné előtti nevekkel sorolja fel a növényeket. A tudományos nevek helyett a fajok m a ­ gyar, német, szláv neveivel találkozunk, s gyakran b u k k a n n a k fel a középkori K r a u t e r b u c f i o k r a jellemző névfejtegeté­ sek is. A tudományos fajleírások helyett a növények gyakorlati hasznáról, gyógyító-

Ü N I Y E R S A

Hl STORIA P H Y S I C A v

REGN1 H U N G A R I J R

T R I A R E G N A JNTATURvE D l S t l T á .

A A . Ú L P B i t o s o r a t i s DocnHta; Amcni-Diosci-

;

f>

A RS l

, 4> K N p R ' '• .

'.

OL OGI 'A,

.

H C H C i 8 I £. í

Ó 4

O í

/

í

t » i » f i i t i u , * T J J Í S á t M M o P»ert W a b a r , '

jok hazai előfordulási adatai is nagyon szegényesek, p l . az állományalkotó f a ­ fajunkról, a bükkről ennyit ír: „In montibus Meszes, et Réz-erdő d i c tis u n u m latus R o b u r et Quercus, alter u m et editiore annosae F a g i occupant. Szalanczenzes montes praegrandes Fagi obsident." A Dendrologia megírása a n a k r o n i s z t i ­ kus vállalkozás Grossinger részéről, k i — Rapaics szavait idézve — „a termé­ szetről ír ugyan, de naturalista szempon­ tok nélkül, nem a jövőnek, hanem a múlton kérődzve". E z a mű nem az egyetlen ilyen a századforduló hazai bo­ t a n i k a i irodalmában. 1807-ben jelenik meg a Diószegi—Fazekas-féle Magyar Füvészkönyv, mely ugyan elsőként tar­ talmazza már Linné rendszerét és n ó ­ menklatúráját, de még m i n d i g az orvos. botanikusok szellemét idézi. E b b e n az időszakban azonban munkálkodik már egy olyan férfiú, Kitaibel Pál, a k i azon fáradozik, hogy az eladdig ismeretlen Kárpát-medence flóráját megismertesse a külhoni b o t a n i k u s o k k a l is, a tudomány szintjére emelje a hazai botanikát, s munkásságával lendületet adjon a to­ vábbi flórakuíatóknak. Grossinger Dendrológiája úttörő vállal­ kozás hazánkban e tudományterületen, s ha idejétmúlt is születése pillanatá­ ban, a szerző hangyaszorgalmát, vállal­ kozókedvét elismeréssel nyugtázhatja az utókor. I R O D A L O M : Catalogus Hanák

hatásukról. történetükről, hozzájuk fű­ ződő szokásokról, mesékről, mondákról tájékoztat bőbeszédűen a szerző, s gyak­ r a n szövi az ismertetésekbe saját ta­ pasztalatait i s : hol látott, hallott, o l v a ­ sott az idézett fajokról. A múltban gyö­ kerező babonákat ő sem képes elvetni, továbbra is hitelt ad a már annyiszor megcáfolt aranyat termő szőlő meséjé­ nek. Növényfenológiai megfigyelései v i ­ szont hitelt érdemlőek, melyekre a ké­ sőbbi szerzők (pl. Rapaics) előszeretet­ tel hivatkoznak. N e m ír hazai erdőségeink nagyságáról, elterjedéséről, múltjáról, csak a r r a ta­ lálunk utalást, hogy v a l a h a s o k k a l n a ­ gyobbak voltak. K i e m e l i viszont a T i ­ szántúl nagy fátlanságát. A z egyes f a ­

Societatis Jesu,

J.

(1849) :

A z

gyarországon. Kanltz

A.

(1985):

ungarischen Márki

S.

—75.,

p.

Versuch eine Grossinger

Term.-tud.

leírója Füz.

M a ­

69—72.

Geschichte

Botanik. — Halle,

viszonyainak —

története

Budapest,

(1882) : D r .

term. ban.

—

1751—1771.

állattan

pp.

der

7.

János,

hazánk

múlt

század­

a

(Temesvár),

VI:71

108—113., 165—170.

Szinnyei

J.

(1891—1914) :

Magyar

írók

élete

és

művei. Gombócz

E.

ténete. Rapaics

R.

Budapest, Rapaics

R.

Budapest, Rapaics pest,

(1936) :

A

— Budapest, (1932) : pp.

botanika

tör­

215—218.

magyarság

virágai.

—

gyümölcs.

—

423.

(1940): pp.

A

magyar p.

A

magyar

350.

R.

(1940):

pp.

303.

Magyar

kertek.

—

Buda­

B a r i b a Dénes

Gyökerek növekedésének megfigyelésére Franciaországban műszert dolgoztak k i . Endoszkóp-szerűén működik: a földbe elhelyezett átlátszó falú csőbe időnként lebo­ csátott mérőműszer letapogatja a cső falát és adatai alapján a gyökérzet m e n n y i ­ sége, vastagsága és elrendeződése digitálisan kiértékelhető. ( A F Z , 1985. 38. Ref. Jérome R.)

ÚJ ERDÉSZET I NAGYMAGVET Ő GÉ P A FEFAG-NÁ L A z E R T I Kecskeméti Kísérleti Állomásán d r . Walter Ferenc t u d . f ő m u n k a ­ társ és Kacsóh József gépésztechnikus 1983-ban új n a g y m a g v e t ő gépet k é ­ szített. A nagyüzemi c s e m e t e k e r t e k b e n rég hiányzó gépet a F E A F G m e g v á ­ sárolta, és a z z a l az elmúlt h á r o m őszön, az ebesi c s e m e t e k e r t b e n 865 q k o ­ csányos- és v ö r ö s t ö l g y - m a k k o t vetettünk e l j ó e r e d m é n n y e l és kedvező t a ­ pasztalatokkal.

ERTI kísérleti makkvető gép (dr. Walter F. felv.) A gép hárompont-csatlakozású, egységes függesztett keretén v a n a 750 k g kapacitású magláda, az a d a g o l ó - és a meghajtószerkezet, 4 d b vetőcsoroszlya, takarólapátok, sorjelző tárcsák. A sortávolság állandó, 70 c m , a vetésmélység 5—15 c m között állítható a két m a n k ó k e r é k k e l és a k ö z é p s ő h i d r a u l i k a k a r r a l . A magmennyiséget tolóhengeres adagolószerkezettel l e h e t szabályozni, 0—100 d b / f m - i g , 6—10 db-os pontossággal. A meghajtást két o l d a l o n , körmös-füles k e r e k e k végzik. Két év kedvezőtlen t a p a s z t a l a t a után, i t t az e r e d e t i ékszíjáttételezést lánc­ meghajtásra alakítottuk át. A magláda a l a t t i adagolóházakban g u m i l a p o k b i z ­ tosítják a forgólapátokban történő, egyenletes és törésmentes mageloszlást, a h o n n a n a m a g összekötőcsöveken szóródik a sornyitó vetőcsoroszlyákba. A t a ­ karást a sornyitók m ö g é szerelt, súllyal ellátott csuklós behúzólapátok v é g ­ zik, 3—7 c m m a g a s kúpos takarással, s ezután h e n g e r r e l simítjuk és zárjuk a talajt. A gép csak t i s z t a vetőmaggal, száraz, s i m a és j ó l elmunkált, középlaza t a ­ laj oii d o l g o z i k megfelelően. H o m o k t a l a j o n n e m t u d t u k használni, m e r t a l a ­ za ellenállás m i a t t forgatás h e l y e t t a meghajtókerekek túrták a száraz h o ­ niokot. Üzemeltetéséhez MTZ—80-as v a g y 82-es erőgép a l k a l m a s , lehetőleg k e s k e n y hátsó g u m i v a l . A vezetőn kívül két fő k e l l hozzá, a k i k a tartály feltöltését végzik a tábla v é g é n álló pótkocsikról, i l l e t v e a gép után járva, két-két v e tőcsoroszlyára ügyelnek, fordulóknál p e d i g a sorjelölő tárcsákat k e z e l i k . N a p i teljesítménye üzemzavarmentes, 8 órás műszakban 120—135 q m a k k , 3 h e k ­ tár, a m e l y m i n d e n más, korábbi módszerhez képest i g e n n a g y n a k tűnik és jelentős költségmegtakarítással jár. A gép további előnye, h o g y az univerzális függesztőkeretre aprómagvető, alávágó-kiemelő kések, v a l a m i n t s o r k ö z m ű v e l ő kultivátortagok is f e l s z e r e l ­ h e t ő k . E z utóbbit szintén megvásároltuk. DOMOKOS GERGELY

Könyv a nemestölgyek dugványos szaporításáról. Izgalmas kérdéssel foglalkozik W. Spethmann „ A kocsányos és kocsánytalan tölgy dugványos szaporítása" (Stecklingsvermehrung v o n S t i e l - u n d Traubeneiche) címen a frankfurti Sauerlánder k i ­ adónál, 1986-ban megjelentetett könyve. A mű az alsó-szászországi erdészeti k u ­ tatóintézet (Göttingen) keretei között végrehajtott, nagyszabású kísérletezőmunka eredményeit foglalja össze. A kísérletek indításának o k a : 1. A több évig tartó m a k k ­ tárolást még n e m tudták m e g o l d a n i ; 2. Ugyancsak megoldatlan a tölgyek virág­ zásának indukálása, a makktermés fokozása és az időszakosság megszüntetése; 3. E z e k miatt időszakosan csemetehiány jelentkezik tölgyfélékben. M i v e l ezek a gon­ dok nálunk sem ismeretlenek, érdemes a nyugatnémet eredményeket k i c s i t rész­ letesebben megismernünk. A kísérletek a következő kérdésekre igyekeztek választ k a p n i : 1. M i l y e n hajtás­ serkentő anyagokkal lehet a legjobb eredményt elérni a dugványok gyökereztetésében? 2. M i l y e n hatása v a n a dugványozás sikerére az anyafák korának? 3. H o g y a n a l a k u l a gyökérképződés menete? A feltett kérdésekre a következő válaszokat k a p ­ ták: A nehezen gyökeresedő tölgydugványok kezelésében az indolvajsav 0,5%-os és az E u p a r e n 10%-os koncentrációjú kombinációjával lehet a legjobb eredményt elérni. A dugványozás sikere döntően függ az anyanövény korától. F i a t a l a b b anyafákról vett dugványok j o b b a n megeredtek, m i n t az idősebbekről gyűjtöttek. A kísérletek­ ben a kétéves anyafákról vett dugványokkal 90%-os gyökeresedést értek el, míg az 50 éveseké csak 10%-ban gyökeresedtek. A z üzemi gyakorlatban a hatéves k o r adja az anyafák ajánlható felső korhatárát. E z t természetesen módosítja a klón is, egyes Mónok ugyanis 60—90%-os gyökeresedést képesek f e l m u t a t n i még a k k o r is, h a az anyafák már 20 évesek. A gyökeres dugványok áttelelése azonban i l y e n ­ k o r gyengébb, m i n t a fiatal anyafákról gyűjtött dugványok esetén. G o n d o s k o d n i k e l l tehát arról, hogy az anyatelep fiatal korú legyen, vagy hogy az anyafákat időnként visszavágással megfiatalítsuk. Figyelnünk k e l l az anyatelep megfelelő tápanyag-visszapótlására is. D e a túltrágyázás legalább olyan veszélyes, m i n t a gyenge tápanyag-ellátottság. A dugványok anyafákról való letermelésének ideje: a kihajtás és a megfásodás közötti időszak, vagyis klóntól függően, a június első és h a r m a d i k hete a kedvező időszak erre a műveletre. A dugványokat úgy k e l l az anyafákról letermelni, hogy a vágáslap közvetlenül a n o d i u m alatt legyen. Ajánlatos a leveleket, a hajtásvégi 3—4 levél kiyételével teljesen eltávolítani a hajtásokról. Dugványozható hajtás­ hosszként a 8—15 cm-es méret a legjobb. A letermelés időpontjában uralkodó idő­ járási helyzet n e m befolyásolja a gyökerezés sikerét. Ajánlatos a hajtásserkentő anyagokon kívül fungicidekkel is kezelést végezni. A z ismertetett mű részletes előírásokat tartalmaz a meggyökeresedett dugványok iskolázására vonatkozóan is. A gyökeresedés menete a következő: a gyökérképződés a dugványozást követő 3—4 hét után i n d u l , 5—6 hét múlva m u t a t k o z n a k a fásodás jelei, majd 10 hét múlva zárul az egész folyamat. A z elmondottakhoz a referáló személyes véleménye: H a a dugványos tölgyszapo­ rítást az átmenetileg jelentkező csemetehiány kiküszöbölésére kívánjuk fordítani, helyes úton járunk. N e m lenne azonban helyes a dugványos eljárást a hazai tölgy­ fajaink nemesítésében felhasználni és a hazai tölgyesekre jellemző genetikai sok­ féleséget néhány klónra leszűkítve, a génanyag elszegényedését okozni. A nemesí­ tési kutatásoknak ezért inkább a tölgy makktermelő állományok kijelölésére, a virágzásbiológiai folyamatok és a makktermést károsító patogén szervezetek meg­ ismerésére k e l l elsősorban irányulniuk. (Ref.: dr. Szodfridt

I.)

KULLANCSFERTÖZÉS! Kérjük, hogy amennyiben kullancscsípést követően bőrén piros-foltos bőrjelen­ séget vagy ízületeinek gyulladását, duzzanatát észleli, szíveskedjék jelentkezni az Or­ szágos Reuma és Fizikoterápiás Intézetben (Budapest, II. ker., Árpád fejedelem u. 5—7., 1023; telefon: 159-850, dr. Jillek Ilona adjunktusnál) vizsgálat és esetleges gyógykezelés céljából, mert a kullancsok által okozott, újabban felismert betegséget (Lyme arthritist) szeretnénk nyomon követni hazánkban.

A gazdaságtani szakosztály már évek óta rendszeresen visszatérve foglalkozik az erdőérték-számítás, vállalati vagyongazdálkodás témájával. Május 27-i ülésükön megvitatták a dr. Illyés Benjámin által összeállított és előzetesen kiküldött a n y a ­ got, figyeleimbe véve a szóbeli kiegészítéseket is. Észrevételek hangzottak e l a mód­ szer finomítására, céljára vonatkozóan. A hozzászólások között ismertetésre kerül­ tek a P i l i s i Parkerdőgazdaság által tervezett erdőcserével és erdővásárlással k a p ­ csolatban végzett számítási módszerek és értékelési elvek. Mindkét isimertetésnél egyetértettek a jelenlevők azzal, hogy a téma nagyon összetett. S o k buktatója van, de olyan terület, a m e l l y e l egyre többet k e l l foglalkozni. Különösen fontos ez, miután a reform továbbvitele kapcsán a vállalati v a g y o n n a l való gazdálkodás egy­ re nagyobb jelentőségre tesz szert elvileg, noha g y a k o r l a t i megvalósítása — az ehhez szükséges érdekek, érdekcsoportok kialakítása, működési m e c h a n i z m u s o k létrehozá­ sa — még elméletileg is tisztázatlan.

* A táj- és környezetgazdálkodási szakosztály az O K T H Budapesti Felügyelőség Költő utcai székházában tartotta ülését. A z előzetesen kiküldött n a p i r e n d n e k meg­ felelően, a résztvevők megvitatták dr. Dobos Tibor, a szakosztály elnöke szerkesz­ tésében és munkaközössége által készített, a „Környezetgazdálkodás értelmező szó­ tára" c. szakanyagot. A hozzászólók megállapították, hogy az értelmező szótár egyedi jellegű, hiánypótló segédlet, amely m i n t e g y 1500 szócikkelyével, segíti a környezetvédelem különböző területein dolgozók munkáját, a z ágazatiközi tevékeny­ ség egységes értelmezésű megvalósítását. U g y a n a k k o r rámutattak a r r a , hogy a szak­ szótár még hasznosabbá tehető a témakörtől távolabb eső, illetőleg idegen szavak felülvizsgálatával, esetleg elhagyásával, a szavak szakszerűségi pontosításával ós tájegységi, szakterületi alternatíváinak feltüntetésével. A témához hozzászóltak: dr. Héder S., dr. Galambos J., Bogyai S., dr. Barcsay L., Nádor J., Pájer J., dr. S. Nagy L., Héjj B., Mosonyi G. A következő n a p i r e n d i pont keretében az 1987. év második fél évi munkatervét tárgyalták meg. Vezérgondolatként emelték k i , hogy a z ülések anyagát olyan té­ mák képezzék, amelyek tükrözik a szakosztály arculatát, a társadalmi közérdek­ lődés homlokterében állnak és segítik a társadalmi szervezetek, ( M T E S Z , H N F ) i l y e n irányú mozgósító, orientáló munkáját. Egyetértettek a b b a n is, hogy a témák megtárgyalását lehetőleg tájegységi bemutatóval, helyszíni bejárással k e l l össze­ kötni. E n n e k alapján többek között javaslatként merült f e l az ócsai tájvédelmi körzet természetvédelmi fenntartási és fejlesztési tervének helyszínen történő v i ­ tára bocsátása; a melioráció hatása a táj természeti elemeinek változására D e b ­ recenben stb.

* . A fakereskedelmi szakosztály kihelyezett ülését a N E F A G nagykőrösi fafeldolgozó üzemében tartotta. Csatári Éva előadás keretében tájékoztatást adott az árucserék fogalmáról és tí­ pusairól, ezeknek a világkereskedelemben betöltött szerepéről, fejlődéséről, a h a ­ zai v i s z o n y a i n k között k i a l a k u l t gyakorlatáról. Szalkay György tájékoztatta a j e l e n ­ levőket a fatermékek árucserében történő exportlehetőségeiről, m a j d 'részletesebben szólt a rakodóalap- és faszén-értékesítésről. 1987-ben, annak ellenére, hogy központi

elhatározásból az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkentek a k o n v e r t i b i l i s b e l ­ kereskedelmi árucserék lehetőségei — különösen a rakodólapok esetében —, az első negyedévet követően, a kezdeti termelési és értékesítési gondok alapvetően f e l ­ oldódtak. A jövőben, m a i ismereteink szerint, tovább szűkülnek a belkereskedelmi árucserés lehetőségek; a fatermékek területén, megítélésünk szerint, ez n e m fog exportvisszaesést eredményezni — mondotta az előadó. A z előadásokat követő élénk vitában részt vettek: Varga József, Pott Imre, dr. Speer Norbert, Bandii Lajos, Choma Zsolt, Mohácsi Dániel, Kovács Ferenc. Szamosi Ferenc. Befejezésül Török László igazgató adott ismertetést a N E F A G tevékenységéről, gondjairól és tiszteletre mél­ tó eredményeiről. A z ismertetést követően a jelenlevők megtekintették a nagykőrösi fafeldolgozó üzemet.

* A z Esztergomi Alerdésziskola 1937. évben végzett növendékei f. év június 20-án tartották 50 éves találkozójukat Budapesten. — A végzett növendékek száma 1937. évben 34 fő volt. Sajnos az 50 éves találkozón 13 fő jelent meg, két fő betegség m i ­ att n e m tudott megjelennni.

Központi környezet- és természetvédelmi tanács alakult az M T E S Z X I V . tiszt­ újító küldöttközgyűlésének határozata alapján az 1972-től működő környezetvédel­ m i bizottság jogutódjaként. A június 10-én tartott alakuló ülés után elnök: dr. Madas András, ny. miniszterhelyettes, alelnök: dr. Gánti Tibor c. egyetemi tanár, titkár: Keszthelyi Péter, irodavezető szakmérnök. A testület a párt- és kormányzati szervek társadalmi véleményező szerve. Ellátja a KGST-államok mérnökszervezetei keretében működő környezetvédelmi állandó bizottság elnöki teendőit. Koordinálja a z M T E S Z tagegyesületeiben folyó környe­ zetvédelmi tevékenységet, figyelemmel kíséri munkájukat és megfelelő informá­ cióval látja el őket.

* A hagyományos Pannónia-napokon, melyet most — 1987. május 25—27. — az osztrák erdészek rendeztek, négytagú magyar erdészküldöttség vett részt,, Horváth Lajos vezérigazgató-helyettes vezetésével. Burgenlandban. A jól szervezett, baráti légkörben lezajlott találkozón a tölgypusztulás, bükkgazdálkodás, úrbéri erdőgaz­ dálkodás, vadkárelhárítás, mezőgazdasági szélvédő erdősávok létesítése v o l t a k a főbb kérdések. A tölgypusztulás okairól, ellene való védekezésről ők sem t u d t a k sokat mondani, tanácstalanság uralkodik, akárcsak nálunk. Felújításban i l y e n helyeken még a sarjaztatással is kiegyeznek. Törekszenek a természetes felújításra, a kötetlenebb gazdálkodási rendszer ked­ vez is nekik, bár a későbbi nevelési módokat és lehetőségeket problematikusnak tartják. A mesterséges erdősítésnél törekszenek a minél kevesebb csemete ülteté­ sére, de az elültetetteket minden módszerrel igyekszenek megvédeni. A z első t i s z ­ tításokat még záródás előtt elvégzik. C E R V I K O L - l a l védekeznek a vadrágás ellen, rudas lucosokban a V-fákat műanyag hálóborítással védik. E z javasolható nálunk is. N a g y gondot fordítanak a feltáróutak létesítésére, útsűrűségük jóval meghalad­ ja a miénket. Védelemre és növekedésserkentésre használnak egy földbe süllyesztett műanyag oszlopot, mely körbeveszi a lombcsemetét, megvédi a v a d ellen, és olyan m i k r o k l i m a t i k u s viszonyokat teremt, mely hatalmas növekedésre serkenti a l o m b ­ fákat. Nehezen erdősíthető területekre ajánlható, bár elég drága. A szélvédő erdősávok létesítésénél is cél a gyors eredmény. E z t úgy érik el, hogy a sorokat 50—70 cm-es műanyag fóliával borítják, ebből bújnak k i a vágott l y u k a k o n a csemeték. A z elültetett csemete, suháng. dugvány így mentesül a gyomkonkurenciától, jók a m i k r o k l i m a t i k u s viszonyai és ezt gyors növekedéssel hálál­ ják meg. A rögzítést a széleken földtakarással oldják meg. A j ó hangulatú, nagyon eredményes találkozó erősítette a magyar—osztrák—jugo­ szláv erdészbarátságot. Cebe Zoltán

A kecskeméti csoport kiránduláson vendégül látta az M T E S Z A r a n y - és Gyémántokleveles Mérnökök Körének er­ re vállalkozó tagjait. A 21 fős csoportot Pankotai Eszter csoporttitkár fogadta és vezette végig, kivételes figyelemmel. Kecskeméten a Kiskunsági Nemzeti P a r k igazgatója, dr. Tóth Károly ismertette az igazgatása alatt álló objektumot, b e m u ­ tatta Lakatos Vince kisfilmjét és frissí­ tővel kínált. Bugacon, az Alföldfásítási Múzeumban, dr. Horváth László fogadta a csoportot, majd dr. Kontra László szakvezetése mellett tekintették meg B u ­ gac idegenforgalmi látványosságait. Ebédnél dr. Horváth ismertette a bugaci erdőgazdálkodást és adott kimerítő vá­ laszokat a bőven elhangzó kérdésekre. A vendéglátásért a tiszteletdiplomások ne­ vében Boross György tagtársunk mondott köszönetet. A részben mezőgazdászokból álló látogatók nagy elismeréssel szem­ lélték az alföldfásításnak e tájon való­ ban lenyűgöző eredményeit.

* A vértesi csoport (Tatabánya) a G e ­ menci Állami Erdő- és Vadgazdaság te­ rületére szervezett tapasztalatcserét, a más körülmények közötti gazdálkodás megismerésére. A gazdaság pörbölyi fű­ részüzemét tekintették meg elsőnek, ahol az ártéri uralkodó és szokatlanul szép fejlődésű nemesnyárasok évi 17 000 m faanyagát dolgozzák fel. E z t követően, B a ­ j a térségében, fakitermelést tekintettek meg, majd a hajóüzemet. Kisvasútról i s ­ merkedtek meg az ártéri erdőállomá­ nyokkal. Tapasztalatcsere keretében i s ­ merkedtek meg a műszaki erdészet szer­ vezeti felépítésével, munkájával, majd az erdőgazdaság újításával kialakított, T— 150 traktorra szerelt és Atlasz rakodó­ géppel ellátott forwardert tekintették meg m u n k a közben. A tanulmányút be­ 3

SZTÖBIZOTTSAGA.

Béla,

Szombathely;

dr.

R ? , £

e

p e s t ; Sólymost J°" ^„ t u d o m á n y (erdészet) ^

B v

"

d

a a

p

A n

" / .

a

!

Elnök:

'

s

Űj tagfelvétel Szűcs Károly ügyintéző. G y u l a ; Szé­ kely János erdésztechnikus. G y u l a ; Szap­ panos Sándorné, Danszki Károly, Szabó István, G y u l a ; dr. Jámbor László köz­ gazdász, Sopron; Balogh Szabolcs erdész­ technikus, Eger; Borbára Ferenc gép­ ipari technikus, Recsk; Farkas Gábor er­ dőmérnök, Eger; Kisbenedek József er­ désztechnikus, Dohmaháza; Tófalusi Emil mérlegképes könyvelő, Eger.

* HALÁLOZÁS Hárs József erdőmérnök, 57. életévé­ ben, Szombathelyen elhunyt. 1955 ele­ jén, friss diplomával a csákánydoroszlói erdészethez került. A fahasználati mű­ s z a k i vezetőből hamarosan erdészetveze­ tő, majd főmérnök lett, s utána 20 esz­ tendőn át, a szombathelyi erdőrendező­ ség, illetve az erdőfelügyelőség igazgató­ ja volt. Erdőszereteténél csak a család és az emberek szeretete volt nagyobb. M u n ­ kája a szó legnemesebb értelmében vett szolgálat volt. A vasi erdők fejlesztésén keresztül szolgálta a megye és a haza jólétét 32 éven át. Lépést tartott az új­ jal, meg tudott felelni a korszerűsítéssel járó követelményeknek, összehangol­ ta magában az erdőt a vadgazdálkodás­ sal és ennek a gyakorlatban is igyeke­ zett érvényt szerezni. Munkásságának eredményeit ismeri el az a kilenc kü­ lönböző miniszteri és kormánykitüntetés, amelyben részesült.

dr.

Sólymos

Rezső,

a

mezőgazdasági

tudomány

^

^*i„^°f.%

W S *

fejezéseként a keselyűsi vadászati mú­ zeumban tettek látogatást. Mindezeket igen nagy odaadással és szakmai szere­ tettel mutatta be KoZtai Gyula fahaszná­ lati osztályvezető és Rókus József kerü­ letvezető erdész.

K r

s^íridt

István

k/nlfdáíusafBudapest;

a mezőgazdasági tudomány L d s z l ő , S z o l n o k ; dr. Tóth Varoa Béla, E g e r .

(erdéSándor,