Etika Bevezető
• Oktatási cél: • A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. • A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint – – – – – –
erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás, felelősség
– ágazati etikák
2
• • • • •
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek • 5. Erkölcsi törvény • 6. Politika 3
Az etika tárgyának definiálása • Először a görögöknél kezd önálló tudományként megjelenni. Arisztotelész az etika igazi megalkotója. Ő már önálló filozófiai műveket is írt az etika tárgyához. Nikomakhoszi etika, Eudémoszi etika • Mi lehet az erkölcstan tárgya? – Komplex társadalmi jelenségek (pl. erkölcsi kategóriák lényege, kialakulása) vizsgálata 4
Etika bevezető Az etika fogalma és tárgya • Filozófiai jellegű társadalomtudomány; vagy egyszerűen erkölcstan • filozófia jellegű, mivel a filozófián belül alakult ki; filozófusok művelték- az etika FOGALMAINAK, KATEGÓRIÁINAK NAGY RÉSZÉT A FILOZÓFIÁTÓL KÖLCSÖNÖZTE • - ILYEN ÉRTELEMBEN BESZÉLÜNK AZ ETIKÁRÓL, MINT ERKÖLCSFILOZÓFIA, MINT GYAKORLATI FILOZÓFIA
5
• Elnevezése: • éthosz- görög szóból származik az elnevezés, amely szokást jelent, olyan magatartásformák halmaza, amely megegyezik a helyes magatartásformákkal egy közösségen belül; normákat is jelent, amelyek az emberi együttélést szabályozzák (éthosz- szokott hely,ami hozzám tartozik) • Mikortól beszélünk önálló tudományról? 6
• Az etikát és az erkölcsöt a mindennapi életben váltófogalomként használjuk. Ezt tesszük, amikor egy-egy cselekedetet minősítünk, pl. erkölcstelen vagy etikátlan cselekedetként. • A két terület azonban nem fedi egymást, sőt a kettő között jelentős különbség van. • Az etika: TUDOMÁNY; • Az erkölcs: TÁRSADALMI JELENSÉG 7
• Az etikáról, mint specifikus
erkölcsi
tudatról szoktunk beszélni, ezért használják sokan az erkölcs váltófogalmaként.
8
• Az etika is kapcsolódik több tudományhoz, ezen kapcsolódások ténylegesen szükségszerűek, mivel az etika ténylegesen önmagában nem fejlődne. • A továbbiakban az etika
segédtudományait térképezzük fel 9
1. Filozófia • az etika a filozófián belül alakult ki, ennek eredménye pedig, hogy bár külön vált tőle, ténylegesen mégsem különült el a filozófiától, a kapcsolat még mindig nagyon szoros • a filozófia mindig is megtartotta magának az etikát • Kérdései: • Evilági-e vagy sem az erkölcs? • Mi az erkölcs forrása? • Az ilyen jellegű kérdések csak filozófiai síkon fogalmazhatók és kutathatók. 10
• Az etika számtalan filozófiai problémát, kategóriát kölcsönöz a filozófiától: – – – –
- a semmilyen felelősség elemélete, - az erkölcsi szabadság problémája, - determinizmus és szabadság problémája, - az értékek definiálásának nehézségei, mi a jó, mi a szép, a rút, a rossz, – - mi a felelősség, – - mi a kötelesség.
• Ebből is látszik, hogy a etika átveszi a filozófia szerepét, módszerét, kategóriáit. 11
2. Történelem tudományai
• Ez is része az etikának, sőt nagyon is hat rá • Kérdések: • Milyen volt az egyes népek erkölcse? Miként éltek, gondolkodtak? • A kapott válaszokat össze is kell hasonlítani, nem csak a népek között, hanem a gazdasággal, kultúrával is. 12
• Az etika a történelem nélkül nem értelmezhet olyan alapkategóriákat , mint a bűn, jó, remény, boldogság, • Vagyis, ha nem ismeri, hogy az egyes korok népei mit tartottak jónak, milyen esetben mondták ki az ilyen ítéleteket és miként reagáltak ezekre a jelenségekre.
13
• Csak a történetiség talaján tudunk választ adni olyan kérdésekre, mint: • van-e változás az erkölcsökben? • Lehet-e erkölcsi hatásról beszélni úgy, mint a technikai fejlődés esetében? • Tartalmaz-e az erkölcs maradandó, örök emberi jellemzőket? 14
3. Pszichológia • a legközelebb áll az etika tudományához • Közös jegy: mindkettőnek központi témája
az
ember • történeti szempontból is közös az eredetük, hosszan megfigyelhető bizonyos összefonódás, együttműködés a két tudomány között • a pszichológia erősen hozzájárul ahhoz, hogy az etika megalkossa a saját emberképét 15
• az etika a pszichológia segítségével megérti az ember tevékenységének összetett jellegét, • főleg azokat a motivációkat, amelyek az emberi tevékenységet alkotják, mozgatják
• személyiség fejlődésével, alakulásával kapcsolatos pszichológiai törvények segítenek eldönteni, hogy az ember mennyiben nevelhető erkölcsileg 16
• Vitás kérdés: • Nevelhető-e az ember erkölcsileg? • az erkölcsi tulajdonságok elemzése csak pszichikai törvények figyelembe vétele és pszichikai mechanizmusok értékelésével lehetséges
17
4. Pedagógia • hasonlóan kapcsolódik a az etikához, mint a pszichológia • A modern etika, csak a modern pedagógia eredményeinek a felhasználásával lehetséges • A pedagógia valójában alkalmazott etika – - a legszorosabb kapcsolat tehát itt áll fenn
18
5. Szociológia • Erkölcs-szociológia: a szociológia is viselkedés elemélete • nélkülözhetetlenek a szociológiai módszerek és a konkrét szociológiai felmérések adatai, tényei, eredményei
19
6. Néprajz
• Érthetővé teszi egy meghatározott erkölcs összetevőinek, struktúrájának a megértését • Népszokások
20
7. Közgazdaságtudományok • a társadalmat és jelenségeit gazdasági alapokból kiindulva lehet megérteni, hiszen a társadalom létének minden szférája szorosan kapcsolódik a gazdasághoz, az erkölcsre is hatással van • a cselekvés motivációi között elsősorban gazdasági érdekek nyilvánulnak meg 21
• ; • A gazdaság optimális működése is elképzelhetetlen erkölcsi motivációk nélkül • Társadalmi gazdálkodás elképzelhetetlen az erkölcsi motivációk nélkül. • Az etika feladata , hogy keresse ezen motiváló erőket és fenn is tartsa azokat 22
8. Jogtudomány • A társadalmi szabályozás mechanizmusa • Milyenek legyenek a szabályok? • Ezek az etika és a jog fontos kérdései • Szabadság, felelősség, felelősségre vonás, bűn, bűnhődés, büntetés • A modern joggal szemben általános elvárás, hogy etikailag megalapozott legyen, ne ütközzön erkölcsi elvekbe 23
9. Vallástudományok • Sajátos és bonyolult kapcsolat, gyakran összefonódnak- az etikák egy része vallás etika • Az önálló etika, csak a görögöknél jelenik meg. • A kereszténység is vallásetika, de számos más is 24
• Az etika mint tudomány, tehát sajátos és specifikus kapcsolatban áll segédtudományaival, de közben autonómiára törekszik, mindeközben leválnak róla az ágazati etikák. • A vallás olykor hátrányosan hatott eme autonóm igényre. • Az etika tudománya más tudományokra is rászorul: logika, esztétika, politika, csak a legfontosabbakat érintettük. 25
