ISBN Felelős kiadó: Nógrádi PC Suli Kft. Írta és szerkesztette: Nógrádi László

Nógrádi László

Windows XP alapokon (ECDL operációs rendszer modul)

2006.

ISBN 963 86949 2 0

Felelős kiadó: Nógrádi PC Suli Kft. Írta és szerkesztette: Nógrádi László

A könyvborító tervét készítette, és a könyvet nyomtatta: Text-Print Kft, Győr

A könyv készítése során a szerző a lehető legnagyobb gondossággal járt el. Ennek ellenére hibák előfordulása nem zárható ki, melyekért a szerző felelősséget nem vállal. ©Nógrádi László

Minden jog fenntartva! Jelen könyv egyetlen része sem másolható, vagy sokszorosítható semmilyen formában a szerző előzetes írásbeli engedélye nélkül!

Windows XP alapokon

A

zt gondolnánk, a számítástechnikai eszközök használata napjainkban már a legtöbb ember mindennapi tevékenységének nélkülözhetetlen része. Nos, ez az USA-ra, Japánra és az EU fejlettebb országaira többé-kevésbé igaz is, de Magyarországon sajnos még koránt sincs így. Ennek igazolása céljából könyvem elején szeretnék néhány olyan, az informatikai ismeretek elterjedtségével, a számítástechnika napi használatával kapcsolatos tényadatot ismertetni, melyek az Eurostat (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) által közzétett legutóbbi jelentéseken alapulnak: ¾ Hazánkban a teljes 16-74 év közötti lakosság 57 százaléka a legalapvetőbb informatikai ismeretekkel sem rendelkezik. Ezzel a mutatóval az EU 25 tagállama közül az utolsó helyen állunk. ¾ Magyarországon még mindig csak a munkahelyek 39 százalékán alkalmaznak számítógépet1. Az EU bővítése előtti 15 régebbi tagállamában ez a mutató 60 százalék körüli. ¾ A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy az iskolapadból frissen kikerülők 19 százaléka is teljesen képzetlennek számít informatikából. Az EU 25 tagállama közül ezzel szintén az utolsó helyen állunk. Ennek a szomorú helyzetnek a megváltoztatására természetesen kormányzati lépésekre lenne szükség, de egy egészen apró segítséget talán jelen könyv is jelenthet. Sok-sok informatika könyv van ugyanis forgalomban, de ismereteim szerint egyetlen olyan sem, mely akkora mértékben támogatná az önképzés jellegű tanulást, mint az XP alapokon sorozat kötetei, így a Windows XP alapokon is. Ennek az oka az, hogy a könyvben a részletes magyarázatok mellett gyakorló feladatok, és azok megoldásai is megtalálhatóak. A tanulást rengeteg táblázat és ábra segíti, melyek a róluk szóló leírásokkal minden esetben egy oldalon szerepelnek. A kiadvány természetesen ajánlható iskolai tankönyvnek és tanfolyami jegyzetnek is. Itt szeretném felhívni minden informatikát tanuló (és tanító kolléga) figyelmét a már említett „XP alapokon” sorozat további könyveire: ¾ Windows XP alapokon (ECDL operációs rendszer modul); ¾ Word XP alapokon (ECDL szövegszerkesztés modul); ¾ Excel XP alapokon (ECDL táblázatkezelés modul); ¾ Access XP alapokon (ECDL adatbázis-kezelés modul). ¾ PowerPoint XP alapokon (ECDL prezentáció és grafika modul); ¾ Internet XP alapokon (ECDL információ és kommunikáció modul); PC Suli XP alapokon sorozat Azok számára, akik a fenti sorozat teljes tananyaga mellett további fontos informatikai ismereteket is el kívánnak sajátítani, ajánlom a következő könyveimet: ¾ PC Suli XP alapokon I. (eszközök, szám- és kódrendszerek, szerzői jog, Windows XP alapok, Windows kellékek, Word XP, Excel XP, Internet); ¾ PC Suli XP alapokon II. (Windows XP haladó, PowerPoint XP, Access XP, programozási alapismeretek, HTML szerkesztés). A PC Suli I-II. is hasonló felépítésű és tematikájú, mint a Word XP alapokon, így mindkét kötetet sok kép és feladat jellemzi. Iskoláknak összeállításra került egy olyan költségtakarékos kiadás is, mely nem tartalmazza a feladatokat, így egy kötetbe, olcsóbban lehetett a tananyagot összevonni. Könyvek megrendelése, segédanyagok letöltése A fenti könyvek megrendelhetők a www.pcsuli.hu internetcímen. Ugyancsak innét letölthető a könyvek összes feladata, valamint számtalan további, a tanulást és a tanítást támogató anyag, többek között: ¾ közel 2.000 diából álló tanári prezentáció a 97-es verziókról; ¾ a DOS részletes tankönyve; ¾ rengeteg alap és középfokú OKJ-s vizsga írásbeli feladatsora; ¾ ajánlott érettségi tételsorok; ¾ próba és éles érettségik feladatsorai, stb. Befejezésül jó tanulást kívánok:

Nógrádi László 1

Sajnos még a munkahelyükön gépet használók nagyobb részére sem mondható ki, hogy megfelelő informatikai ismeretekkel rendelkezik. A többség ugyanis csak azt az egy programot ismeri és tudja kezelni, amelyen napi munkája során dolgoznia kell. Amint a jól begyakorolt feladatokon túl kellene valamit a gépen végeznie, rögtön segítségre szorul.

3

ECDL Operációs rendszer modul

1. Általában az operációs rendszerekről Az operációs rendszerek a számítógépek bekapcsolásának pillanatától a kikapcsolásig irányítják azok működését. Ennek következtében kijelenthető, hogy az operációs rendszerek a számítógépek legfontosabb programjai, melyek nélkül még a legmodernebb részegységekből álló gép is használhatatlan. Az operációs rendszerek nagyon összetett feladatot látnak el, melyek közül a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak a következők: ¾ összehangolják és vezérlik a gép háttértárainak, memóriájának, ki és bemeneti eszközeinek (összefoglaló néven erőforrásainak1) működését; ¾ kapcsolatot tartanak a felhasználóval; ¾ több felhasználós rendszereknél kezelik az erőforrások, beállítási lehetőségek használati jogait (hiszen nem mindenki nyomtathat minden nyomtatón, telepíthet programot, állíthatja át az órát, stb.). Természetesen az idők folyamán nagyon sokféle operációs rendszer alakult ki, de közülük a legelterjedtebbek a Microsoft (MS) kezelőfelületei lettek. Ma a gépek kb. 80-90 %-a e cég valamelyik rendszere alatt fut. Mielőtt azonban az MS uralkodó rendszereit részletesen megtárgyalnánk, tekintsük át az operációs rendszereket általános szempontok figyelembevételével is. Az operációs rendszereket általában két nézőpont figyelembevételével szokás csoportosítani: ¾ a kezelőfelület jellege alapján karakteres, vagy grafikus; ¾ továbbá az együttműködő gépek száma szerint egyedi, illetve hálózatba kapcsolt.

1.1 Az operációs rendszerek osztályozása kezelőfelület szerint Némi leegyszerűsítéssel a következőket mondhatjuk: Karakteres operációs rendszerek használata során általában a gép billentyűzetén kell begépelni a számítógépnek szánt utasításainkat. Mivel eközben nagyon szigorú szabályokat kell betartani, használatukhoz viszonylag komoly szakértelemre van szükség. Ezeknek a szabályoknak a megtanulása sok időt és energiát igényel. ¾ Ezzel szemben a grafikus operációs rendszerek esetében a képernyőn megjelenő szimbólumokból, vagy menükből egy mutatóeszközzel, például az egérrel a megfelelőre csak rá kell kattintanunk. Hogy a különbség könnyebben legyen érzékelhető, mondok egy egyszerű hasonlatot. Elsősorban üdülőhelyeken ma már hazánkban is valószínűleg rendszeresen találkozunk olyan étlapokkal, ahol a választékot nemcsak elolvasni lehet, hanem a fényképük is látható. Ez, a leginkább a külföldieknek szóló figyelmesség, sokat segít rendeléskor, hiszen a fényképeket is tartalmazó étlap esetében elég pusztán rámutatni a választásra, míg a csak szöveges étlapnál nemhogy a rendelés, de már a választék értelmezése is gondot jelent. ¾

1.1.1 Karakteres kezelőfelületek Az első számítógépek még kizárólag karakteres kezelőfelülettel rendelkeztek. Természetesen a legkorábbi, kifejezetten PC-re fejlesztett operációs rendszer is ilyen volt. Ezt a programot egy amerikai cég, a Digital Research (DR) alakította ki még 1974-ben, a neve CP/M volt. Amikor azonban 1981-ben megszületett az IBM PC, az nem ezzel a programmal, hanem a Microsoft DOS nevű (MS DOS) kezelőfelületével jelent meg. Bár később a DR és az IBM is kifejlesztette a maga DOS verzióját (DR DOS, IBM DOS), illetve az IBM az OS2 rendszerét is, az IBM PC kompatíbilis gépeknél jobb árfekvése miatt döntő mértékben mégis az MS DOS terjedt el. Egyedi gépek esetében valamennyi hibájával együtt egészen a kilencvenes évekig az MS DOS uralta az operációs rendszerek piacát, és csak jóval kisebb szegmens jutott az összes többi még létező szisztémának. Természetesen a PC-k előtti időszakban, a nagygépekre kifejlesztett legelterjedtebb operációs rendszert, a Unixot is sikeresen adaptálták és alkalmazták IBM PC gépekre. A Unix legnagyobb előnye az, hogy a szuper gépektől a legegyszerűbb PC-kig szinte minden gépen futtatható, így a programoknak és az adatoknak nagyfokú „hordozhatóságot” biztosít. Emellett, mivel professzionális felhasználóknak tervezték, természetesen támogatja a hálózatokat is. Napjainkban a Unix bázisaira épülő, annak filozófiáját követő Linux

1

A gépek alkotóelemeivel, a hardverrel foglalkozó részletes leírás a www.pcsuli.hu internetcímről letölthető.

4

Windows XP alapokon terjed félelmetes gyorsasággal, aminek a Unix korábbi előnyeinek változatlan megléte mellett a program szabad másolhatósága a legfőbb oka. Sőt, mára már grafikus felülettel is rendelkezik, de erről lesz még szó. Összefoglalva a napjainkig legelterjedtebb karakteres operációs rendszerek: ¾ MS DOS (DR DOS, IBM DOS); ¾ OS2; ¾ Unix; ¾ Linux.

1.1.2 Grafikus felhasználói felületek A grafikus felhasználói felület, vagy angol mozaikszóval GUI1 kialakulásáról több honlapon is lehet részletesen olvasni (többek között a www.pcsuli.hu oldalon is). Terjedelmi okokból ezért a témával kapcsolatosan most csak annyit említenék meg, hogy ezen a területen az első lépéseket a Xerox nevű amerikai cég tette meg még 70-es évek derekán. A 80-as évek közepére azután már mintegy fél tucat cég folytatott hasonló fejlesztéseket. Az első IBM PC-re kialakított grafikus kezelőfelülettel a Microsoft cégnek sikerült piacra lépnie 1985-ben. A neve Windows volt, és jelenleg is ez a világ legelterjedtebb ilyen programja. Persze az idők folyamán több korszerűsített változata is megjelent. Ma többnyire a Windows 98-as, a ME és a Windows XP, ritkábban a Windows NT, a Windows 2000 illetve 2003 verzióival találkozhatunk. De szólni szeretnék pár szóban a konkurens termékekről is, természetesen most is a teljesség igénye nélkül. A Digital Research terméke a GEM nem terjedt el, de az IBM saját fejlesztésű OS2 rendszerének grafikus továbbfejlesztése az OS2 Warp korábban jelentős sikert aratott, manapság pedig a Linux valamelyik grafikus felületű verziója jelent komoly konkurenciát a Windowsnak. Összefoglalva a legelterjedtebb grafikus operációs rendszerek: ¾ Windows (95, 98, ME, XP, NT, 2000); ¾ OS2 Warp; ¾ Linux (SUSE, UHU, Red Hat) .

1.2 Egyedi és hálózati rendszerek A másik osztályozási szempont az, hogy a gépek önállóan, vagy hálózatba kapcsolva dolgoznak. Az utóbbi esetben sok további praktikus szolgáltatáshoz jutnak a felhasználók, melyekről most csak néhány mondatban szeretnék szólni2: ¾ Mivel a hálózatba kötött gépek közös adatokat használhatnak, ezért a mindenki által kezelt információkat nem kell az összes gépen letárolni. Ezt a megosztható háttértárak teszik lehetővé. ¾ Ugyancsak megoszthatóak a ki- és bemeneti eszközök (nyomtató, szkenner, MODEM, stb.), ezért ezeket nem kell minden géphez megvásárolni. ¾ Lehetséges adatok, üzenetek gépek közötti átvitele melynek segítségével lehetőség van a felhasználók kapcsolattartására. ¾ Komoly rendszereknél az adatokhoz és az eszközökhöz való hozzáférést is szokás felügyelni. Mint azt korábbiakban már említettem, a nagygépekre kifejlesztett Unix, és a PC kategóriájú gépeken is futtatható továbbfejlesztése a Linux, hálózatot is képes kezelni. Kifejezetten IBM PC gépekre kifejlesztett, hálózati operációs rendszerrel elsőként a Novell nevű cég jelent meg a piacon, valamikor a 80-as évek közepén. Mivel NetWare nevű terméke kialakításakor a DOS volt az uralkodó rendszer, így a program utasításkészlete jelentős mértékben hasonlított rá. A rendszer a szokásos feladatokra használható parancsok mellett természetesen a hálózatot kezelőket is tartalmazott. Bár rövidesen sok más cég is megjelent hasonló termékekkel, de jelentős piaci részesedést nem sikerült elérniük. A Microsoft ugyan ezen a vonalon egy kicsit késve kezdett fejlesztéseibe, de Windows NT nevű terméke a 90-es évek második felére egyenértékű vetélytársa lett a Novell rendszerének. Azt is tudnunk kell azonban, hogy a modern operációs rendszerek (Windows 98, Windows ME, Windows XP) önmagukban is alkalmasak úgynevezett „egyenrangú hálózat3” kezelésére. Így elmondható, hogy 1

GUI, Graphic User Interface, azaz grafikus felhasználói felület. A www.pcsuli.hu címről több, a hálózatokkal részletesen foglalkozó dokumentum is letölthető. 3 Az egyenrangú hálózatba kötött gépeknél minden gépen ugyanaz az operációs rendszer fut. Az összes gép megoszthatja saját erőforrásait, és azokat bármely, arra jogosultsággal rendelkező felhasználó használhatja. 2

5

ECDL Operációs rendszer modul gyakorlatilag a napjainkban használt összes operációs rendszer képes hálózatot kezelni (hiszen már senki nem használja gépét mondjuk DOS alatt). Összefoglalva a legelterjedtebb hálózati operációs rendszerek: ¾ Windows NT 4.0, Windows 2000, Windows 2003; ¾ Novell NetWare; ¾ Unix/Linux. Illetve kisebb hálózatok esetében: ¾ Windows 95, Windows 98, Windows ME, Windows XP.

2. Az egér használata Mutatóeszköz nélkül csak nagy nehézségekkel, különféle billentyűkombinációk segítségével lehet a Windows operációs rendszert használni. Mutatóeszközként a legtöbb esetben egeret szokás alkalmazni, de mint mindent, természetesen annak használatát is meg kell tanulni. Már az sem mindegy azonban, hogy hogyan vesszük kézbe az egeret: mintha egy kisméretű labdát fognánk meg, úgy fogjuk a tenyerünkbe. A leglényegesebb, hogy az egér zsinórja előre mutasson, a mutató ujjunk az egér bal, a középső ujjunk pedig az egér jobb gombján legyen! Ez eleinte kissé furcsa lesz, de könnyű megszokni. Ha valaki balkezes (nem két bal keze van…) akkor persze ez lehetetlen balkézzel. Ő vagy az ujjait használja fordítva, vagy az egéren cseréli fel a két gomb funkcióit. Ennek menete a későbbiekben kerül ismertetésre (6.5.6.). Görgővel is rendelkező egeret lehetőleg úgy kell megfogni, hogy a mutató ujjunk a bal, a gyűrűs ujjunk a jobb gombon van, míg a középső ujjunk a görgőn pihen. A szokásos kétgombos egérrel négyféle műveletet tudunk végezni: 1. rámutatás; 2. kattintás bal, vagy jobb gombbal; 3. dupla kattintás a bal gombbal; 4. húzás (elhúzás) a bal, vagy jobb gombbal. A görgős egereken ehhez általában még három további művelet is adódik: 1. görgetés; 2. kattintás a görgővel, majd az egér húzása; 3. illetve a görgő lenyomása közben húzás.

2.1 Rámutatás, az egérkurzor alakja Rámutatás alatt azt értjük, amikor az egérkurzort a képernyő egy meghatározott részére visszük (pl. egy menüpontra, egy ikonra, stb.). Az egérkurzor alakja azonban szituációtól függően a szemléltető ábrán látható formák bármelyike lehet.

1. Ábra: Az egérkurzor különféle alakjai

2.2 Kattintás bal, vagy jobb gombbal Miután rámutatunk az egérrel egy objektumra, az egér gombját egyszer, rövid időre lenyomjuk, azaz kattintunk. De melyik gombbal? Nos – ahogy mondani szokták – jó kérdés. A régebbi programokban általában csak a bal gombnak volt szerepe. A Windows 95 óta azonban merőben más a helyzet, mert majdnem olyan gyakran kell már a jobb gombot is használni. Az egyértelmű eligazodás érdekében állapodjunk meg abban, hogy a könyvben a jelző nélküli kattintás alatt a bal gombbal való kattintást kell érteni. Ha a jobb gombbal kell kattintani, akkor arra a következőképpen hivatkozom: ¾ „kattintsunk a jobb gombbal”; ¾ vagy „indítsuk el a helyi menüt”; ¾ esetleg „indítsuk el a gyorsmenüt”.

2.3 Dupla kattintás a bal, kivételesen a jobb gombbal Dupla kattintásnál a rámutatás után a bal gombbal kétszer kell nagyon gyorsan kattintani. Ez kezdő felhasználóknak gyakran komoly nehézséget okoz. Ha nem sikerül, akkor tapasztalatom szerint általában erősebben kezdenek kattintani, amitől persze még lassúbb lesz a művelet. A probléma azonban nem a kattintás

6

Windows XP alapokon erejében, hanem sebességében van. Ha a gondok gyakorlással sem oldódnak meg, a vezérlőpultban állítsuk át azt a sebességet, amit a gép dupla kattintásnak és nem két külön kattintásnak fogad el (6.5.6.).

2.4 Elhúzás (húzás) a bal, vagy a jobb gombbal Az egérrel előbb rámutatunk egy képernyőelemre, majd lenyomjuk az egér bal, vagy jobb gombját, és úgy tartjuk (ha a jobb gombot kell használnunk, akkor arra szintén minden esetben külön hivatkozom). Ezután a továbbra is lenyomott gombbal elhúzzuk az egérkurzort a kívánt helyre, és ott felengedjük az egérgombot. Mindezzel az egér segítségével mintegy megfogjuk az objektumot, és a képernyő egy másik helyére vonszoljuk. Az egész nagyon hasonlít a manipulátorral történő mozgatáshoz. A feladatot némileg bonyolítja, hogy közben gyakran még egy billentyűt is nyomni kell! Az elhúzás lépései tehát a következők: ¾ rámutatás; ¾ a bal, vagy ritkábban a jobb gomb lenyomása; ¾ elhúzás; ¾ a gomb felengedése. Az egér használatának gyakorlásához javaslom, hogy indítsuk el a Windows egyik beépített játékát, például a pasziánsz programot1, amit a „Start” menüből a „Minden program”, majd „Játékok” elemet választva érhetünk el. Az indításához azonban ismernünk kell a „Start” menü használatát, ezért ha szükséges, előbb még azt is olvassuk el (4.4.3.)! Mikor kell egyet, és mikor kell duplát kattintani? Mikor kell a bal, és mikor a jobb gombbal kattintani? 1. 2. ¾ ¾

Erre a kérdésre rövid, mindig érvényes választ adni nem lehet, de általános irányelvként a következőt jegyezzük meg: duplát ikonokon megnyitáshoz; szimplát szinte minden egyéb esetben, mégpedig: bal gombbal kiválasztáshoz; jobb gombbal minden más alkalommal.

2.5 Görgetés Többnyire egy hosszabb dokumentumban tudunk a segítségével kényelmesen felfelé és lefelé mozogni.

2.6 Kattintás a görgővel, vagy a görgő lenyomása, majd elhúzás Általában szintén a dokumentumban való mozgásra használható.

3. Egy kis adattárolási elmélet Mielőtt a Windows operációs rendszert részleteiben is elkezdenénk tárgyalni, néhány, az adatok tárolásával kapcsolatos alapfogalmat még meg kell beszélni2.

3.1 Mi a fájl? A továbbiakban, a számítástechnikában elterjedten alkalmazott fájl kifejezést fogom használni az olyan, a számítógépen tárolt adatokat tartalmazó „iratokra”, melyeket az operációs rendszer egységes egészként kezel. Ez „egységes egészként történő kezelés” a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az operációs rendszer egyszerre másolja, mozgatja, törli őket.

3.2 Mire szolgálnak a mappák, vagy régebbi nevükön könyvtárak? Egy-egy gépen akár több ezer fájlt is szokás tárolni. A közöttük lévő eligazodás csak akkor lehetséges, ha a fájlokat valamilyen logikai rendszer szerint rendezzük. Erre a célra mappákat, vagy régebbi, de még ma is gyakran használt nevükön könyvtárakat3 szokás alkalmazni. Egy-egy számítógépes mappa pontosan olyan célra szolgál tehát mint hagyományos, papír alapú irodai megfelelője. 1

Nem biztos, hogy a mi gépünkön is rajta lesz a pasziánsz! A könyvben terjedelmi okokból a témát éppen csak körbejárjuk. A www.pcsuli.hu címről azonban letölthető egy, a kérdést meglehetős alapossággal tárgyaló dokumentum, melyben a karakteres és a numerikus adatok kódolásáról egyaránt szó esik 3 Egy további, ma már kevésbé elterjedt angol eredetű elnevezése a directory. 2

7

ECDL Operációs rendszer modul 3.3 Hogy történik a fájlok, illetve mappák azonosítása? A hagyományos, papír alapú irodákban egy-egy komolyabb hivatalos iratnak általában van neve, illetve az iratgyűjtőkre is rá szokás írni a tartalmukra utaló elnevezést. Ennek általában két célja is van: ¾ egyrészt ha többen is dolgoznak ezekkel az iratokkal, könnyebb legyen rájuk hivatkozni; ¾ másfelől évekkel később mi magunk is csak így fogjuk megtalálni az éppen keresett iratot. Mivel a fenti módszer bevált, ezért a számítógépes irodákban is neveket fogunk az eligazodásra alkalmazni. Egyetlen fontos szempontot kell csak majd betartanunk: a név mindig utaljon a tartalomra. De, mivel ez így logikus, ezt különösebben nem is kell hangsúlyozni. Ugyan vannak bizonyos tiltott, a nevekben nem szerepeltethető karakterek, de ezeket nem kell feltétlenül megjegyezni, mivel az operációs rendszer figyelmeztet minket, ha véletlenül mégis alkalmazni akarjuk őket.

3.4 Mappák egymásba is helyezhetők? Igen, ha az adatok csoportosítása azt megkívánja, a mappákat akár több szinten is egymásba ágyazhatjuk (ez a módszer sajnos papír alapú irodákban nem alkalmazható). Bár az operációs rendszer is állít a beágyazások szintjére korlátot, a józan ész azt diktálja, hogy 3-4 szintnél többet ne alakítsunk ki.

3.5 Háttértárak A fájlokat és a mappákat természetesen majd a háttértárakon (floppy, winchester, CD egység, memóriakártya, stb.) fogjuk tárolni. A háttértárakat általában csak akkor kell nevük alapján is azonosítani, ha egyegy típusból több található a számítógépben. Mivel ez winchester esetében szinte mindig így van, ezzel a témával is kell foglalkoznunk. A leggyakoribb névkiosztási szisztéma a következő: ¾ floppy „A:” (a kettőspont a név része); ¾ első winchester „C:”; ¾ második winchester „D:”, stb.

3.6 Fájlokra történő hivatkozás írásban ¾ ¾ ¾

Amennyiben írásban szeretnénk egy-egy fájlra hivatkozni, akkor azt a következőképen tehetjük meg: elsőként megadjuk a háttértár hivatkozási nevét, majd megadjuk annak a mappának a nevét, melyben a kérdéses fájl található; végül megadjuk a fájl nevét úgy, hogy egy „\” karaktert1 gépelünk a két név közé. Ha több mappát ágyaztunk egymásba, akkor „\” jeleket közéjük írva az összes mappát fel kell sorolni2.

4. A Windows gyakorlati használatának alapjai Az elméleti alapok megismerését követően már rátérhetünk a Windows gyakorlati használatára is, de még mindig csak általánosabb témákat előre véve.

4.1 A Windows verziói Jó, ha tudjuk, hogy a ma elterjedten alkalmazott összes Windows verziót kezelőfelületük megjelenése szempontjából csak két nagy csoportba lehet besorolni: 1. Windows 9X ¾ Windows 98 / ME ¾

1

NT 4.0 / 2000

A hétköznapi felhasználók igényeihez és az átlagemberek pénztárcájához igazított változatok. E verziókat napjainkban a MS már nem támogatja. A professzionális felhasználóknak tervezett, ügyfél-kiszolgáló3 filozófiájú hálózati rendszerek.

A „\” karakterre szóban „vissza per”, vagy „back slash” (ami angolul ugyanazt jelenti) néven szokás hivatkozni. A bemutatott módon a mappákra írásban történő hivatkozást elérési útnak is szokás hívni. 3 Az ügyfél-kiszolgáló filozófiájú hálózatokban a gépeket két csoportra lehet osztani: - Az ügyfél gépeken dolgoznak az egyszerű felhasználók. Ezeken a PC-ken a Windows NT / 2000 rendszerek munkaállomás verziója fut (Windows NT 4.0 Workstation, Windows 2000 Professional). - A nagyon nagy teljesítményű, kifejezetten e célra tervezett kiszolgáló gépek erőforrásait szokás csak megosztani. E gépeken a Windows NT / 2000 rendszerek Server, magyarul kiszolgáló verziója fut (Windows NT 4.0 Server, Windows 2000 Server). 2

8

Windows XP alapokon 2. XP ¾ XP Home / Professional Az üzleti felhasználóknak a Professional, míg a magánfelhasználóknak a Home verzióját szánják (így a két piaci szegmens közös márkanév alatt fut). 1. Táblázat: A ma használt fontosabb Windows verziók1 Ebben a könyvben a második pont alatt említett XP verziójú programokat tárgyaljuk. Az alapvető funkciók, melyek használatáról részletesen szó lesz, az XP Home és az XP Professional verziókban teljesen megegyeznek. Azok a felhasználók, akiknek a gépén az 1. csoport valamely változata fut, a PC Suli I-II. című könyvemből (Nógrádi PC Suli, 1999-2000) tanulhatják meg a program használatát. A ma is használt Windows verziók jellemzői ¾

¾

¾

¾

¾

¾

Verziószám NT 4.0

Megjelenés éve Legfontosabb szolgáltatásai 1996 Fejlesztés alatti kódneve „Cairo” volt. A Windows 95 felhasználói felületével rendelkező, ügyfél-kiszolgáló filozófiájú, teljesen új technológiájú hálózati operációs rendszer. 98 1998 A „Memphis” kódnév alatt kifejlesztett Windows 98, a korábbi 95-ös verzió továbbfejlesztett változatának tekinthető. A legfontosabb újdonságai a következők: - több monitor kezelésére, - FAT32-es fájlrendszere (5.2.1.1.), - új, modern eszközöket is támogatása (USB, DVD, AGP kártyák), - a rendszerbe integrált böngésző2 (Internet Explorer). 3 98 SE 1999 A 98-as verzió második kiadása. Fontosabb fejlesztései többek között: - megosztott internet kapcsolat, - és Web kamera alkalmazásának biztosítása. 2000 1999 Windows 98-as felülettű, az NT technológiájára épülő, nagyon nagy hibatűrésű és megbízható működésű operációs rendszere a Microsoftnak, melyet egyúttal új, ipari szabványnak is szánt. Kiszolgáló (Server, Advanced Server, Datacenter Server) és munkaállomás (Professional) verziója is van. Millennium Edition 2000 A „Georgia” kódnéven piacra került verzió a Windows 98 finomított, a piacon kevés sikert elért változatának tekinthető. Legfontosabb újdonsága, hogy tartalmazza a médiák lejátszására alkalmas Windows Media Player programot is. Windows XP 2001 Gyári kódneve „Whistler”. A Windows 2000 megbízható magjára épített koncepcionálisan új operációs rendszer, alapjaiban megújult felhasználói felülettel. Megjelenésével az otthoni és az üzleti felhasználóknak szánt programvonal egy termék két verziójában egyesült.

4.2 A Windows XP telepítése Mivel az XP verziók telepítése némi Windows felhasználói gyakorlattal saját kezűleg is elvégezhető, a telepítés lépéseit a kiegészítő információk között röviden ismertetem. Mindenekelőtt azonban felhívom a figyelmet arra, hogy ha jogosultan kívánjuk a programot használni, a Windows program felhasználói jogát valamilyen konstrukcióban meg kell vásárolnia. Ez esetben viszont lehetséges, hogy célszerűbb a szakkereskedővel elvégeztetni a telepítést, mert így gépünk minden eszköze garantáltan működni fog. A Windows XP telepítésének menete A leggyakrabban üres winchesterre kell telepítenünk az operációs rendszert. Ha esetleg mégis egy 95/98/ME rendszerre kell installálnunk a Windows XP-t, akkor a régi rendszer alapértelmezésben felülíródik ugyan, de az összes telepített program- és eszközbeállítást átveszi az új kezelőfelület. Igény esetén az is megoldható, hogy az XP egy másik partícióra4 kerüljön. Ez esetben a gép indításakor egy úgynevezett „boot5menüből” lehet kiválasztani, hogy melyik operációs rendszer induljon. Ilyenkor azonban a régi

1

A legújabb, Vista nevű verzió is megjelent már, igaz a könyv írásakor még nincs kereskedelmi forgalomban. Az interneten lévő információk megtekintésére alkalmas programok gyűjtőneve a böngésző. 3 SE - Second Edition, magyarul második szerkesztés. 4 Egy-egy winchester az adatok kezelése szempontjából több részre, úgynevezett „partícióra”, újabban használatos magyar nevén „kötetekre” osztható. Ez a felosztás több szempontból is előnyös: - A partíciók adatait külön-külön tartja nyilván az operációs rendszer. E nyilvántartás meghibásodása esetén így nem a winchesteren lévő összes adat, hanem csak az adott partíció tartalma vész el. - Több kisebb partíció esetén a gép gyorsabban kezeli a winchestert (ennek részleteibe nem szeretnék belemenni). 5 A számítógép operációs rendszerének betöltését szokás boot-nak is nevezni. 2

9

ECDL Operációs rendszer modul rendszer nem fogja látni a XP partícióját, ha ott NTFS1 fájlrendszert használunk (márpedig megbízhatósága és plusz szolgáltatásai miatt célszerű azt választani). A továbbiakban egy üres lemezre való telepítés menetét ismertetem vázlatosan. A hosszú felsorolástól ne ijedjünk meg, a legtöbb lépés automatikusan kerül végrehajtásra. Nekünk csupán néhány választást kell elvégeznünk, illetve pár alapadatot szükséges megadnunk. Amennyiben kell, elsőként a számítógép SETUP2 programjában engedélyezni kell a számítógép CD-ről történő elindítását. Ezt követően tegyük be a gépbe a telepítő CD lemezt, majd indítsuk újra a gépet. Ekkor elindul a telepítés, melynek menete a következő: 1. A telepítéshez szükséges információk összegyűjtése, a gép analizálása a telepítés előtt. Ennek folyamatát a még karakteres felületű képernyőn nyomon is követhetjük. Az is leolvasható, hogy nagyjából még mennyi ideig fog tartani az eljárás. 2. Az esetlegesen a gépben lévő speciális eszközkezelők dinamikus frissítése, melynek során a telepítőprogram fájlokat másol a winchesterre. 3. Az egyes partíciók (kötetek) jellemzőinek megadása, és a kötetek formázása (5.2.1.2.). Ez egy nagyon fontos lépés! Amire figyelni érdemes: ¾ hány és mekkora partíció legyen praktikus legalább két partíció, melyek közül az operációs rendszernek szánt kötet minimum 5 GB legyen; ¾ az egyes partíciókon milyen fájlrendszer legyen a rendszer kötetnél feltétlenül ajánlott az NTFS, de az adatok tárolására szánt kötet maradat FAT32 is; ¾ hogyan formázzuk meg a köteteket noha tovább tart, célszerű a teljes formattálást választani. 4. Elindul a tulajdonképpeni telepítés, melynek során a telepítőprogram ismét fájlokat másol (DLL, SY, EXE, DRV, stb.). 5. Újraindul a számítógép. Immáron egy, igaz, még elég rossz képminőségű grafikus felületen jelentkezik be az úgynevezett „Telepítés Varázsló”: ¾ el kell fogadni a program felhasználói szerződését; ¾ meg kell adni a program telepítési kódját. 6. Eszközök telepítése, melynek során megint csak fájlokat másol be a winchesterre a telepítőprogram. 7. Néhány fontos beállítás és pár alapadat megadása: ¾ területi és nyelvi beállítások fogadjuk el a „gyári” magyart; ¾ billentyűzet szintén javasolt az eredeti magyar és USA elfogadása; ¾ saját és cégünk neve gépeljük be az adatokat; ¾ vigyük be a gép nevét itt célszerű csak az angol karakterek alkalmazása (szóköz nem használható); ¾ adjuk meg a rendszergazda adatait az lesz a rendszergazda, aki telepített; ¾ ha van a gépben, adjuk meg a MODEM adatait be kell vinni a tárcsázási tulajdonságokat, vagyis a körzetszámot, a városi vonal eléréséhez tárcsázandó számot, és a tárcsázási módot (mindezek később is megadhatóak); ¾ a dátum és idő, továbbá az időzóna beállítása előbbit adjuk meg, az utóbbit csak el kell fogadni. 8. Hálózat telepítése. 9. „Start” menü felépítése. 10. Regisztrációs adatbázis felépítése. 11. Beállítások mentése. 12. Ismét újraindul a gép. 13. A képernyő beállítása. 14. Regisztráció3. 15. Az internet esetleges beállítása (később is elvégezhető). 16. További felhasználók megadása (később is elvégezhető). Arra nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet, hogy feltétlenül OSR2-es verziót telepítsünk. Ellenkező esetben ne felejtsük el telepíteni a szervizcsomagot, mert különben gépünk az internetről ékező behatolásoknak lesz kitéve!

1

Az NTFS fájlrendszer sok egyéb előnyös tulajdonsága mellett a winchestereken lévő adatok nagyobb biztonságú kezelését teszi lehetővé. A gép SETUP nevű programjába valamilyen billentyűkombinációval, de csak közvetlenül a PC bekapcsolása után lehet belépni. Ez a program tartalmazza a gép olyan alapvető beállításait, mint például a winchesterek száma és típusa, az operatív memória nagysága, stb. Ezek mellet a most szempontunkból érdekes paramétert is itt tárolja a gép, vagyis az, hogy honnét próbálja meg betölteni az operációs rendszert. A SETUP egy elterjedt felépítésének használata a www.pcsuli.hu megtalálható. 3 Ez a lépés bizonyos telepítési kódoknál kimarad. 2

10

Windows XP alapokon 4.3 Az operációs rendszer indítása, bejelentkezés A számítógép bekapcsolása után az operációs rendszer automatikusan betöltődik. Ennek ideje a gép kiépítettségétől és teljesítményétől függ. Ne legyünk türelmetlenek, és várjuk ki a program elindulását. Ha nem így teszünk, akkor a következő bekapcsolás alkalmával a Windows felkínálja a „csökkentett módban”1 történő indítás lehetőségét. Amint elindult a rendszer, lehetséges, hogy ki kell választanunk, vagy meg kell adnunk felhasználói nevünket. Erre akkor kerül sor, ha több felhasználói fiók (6.5.8.) is kialakításra került a gépen. Ha saját fiókunkhoz jelszót is rendeltünk, akkor természetesen azt is be kell gépelnünk. Védett fiókba jelszó megadása nélkül nem lehet belépni, 2. Ábra: Folyik a Windows XP betöltése ami jelentős eltérés az otthoni használatra szánt korábbi Windows verziókhoz képest. A bejelentkeztető képernyő megjelenése kétféle lehet: ¾ Ha letiltották az üdvözlőképernyőt (6.5.8.), akkor megjelenik egy ablak, amelybe be kell vinni felhasználói nevünket és jelszavunkat. Ez a nagyobb biztonságot jelentő módszer, mert ekkor már a felhasználói nevet is meg kell adni. ¾ Amennyiben engedélyezett az üdvözlőképernyő, a képernyőn csak kell kiválasztani a megfelelő felhasználót, és megadni a jelszót. Bármelyik megoldás is érvényes a gépünkön, a jelszó bevitele közben magát a jelszót nem fogjuk látni! Ha véletlenül elfelejtettük a jelszavunkat, kattintsunk a ikonra (ez csak üdvözlőképernyős bejelentkezéskor lehetséges). Ennek hatására egy kis buborékban megjelenik egy emlékeztető szöveg, amelyet még a jelszó megadásakor rendeltünk saját jelszavunkhoz (már, ha megadtunk ilyet). 1. Feladat: Indítsuk el az ope3. Ábra: A Windows XP üdvözlőképernyője rációs rendszert! Megoldás: Kapcsoljuk be a gépet, és várjunk türelemmel! Válasszuk ki, vagy adjuk meg a felhasználói nevünket, és a hozzá tartozó jelszót.

1

Az úgynevezett „csökkentett mód” segítséget nyújthat a hibák diagnosztizálásához, illetve megszüntetéséhez (ilyenkor ugyanis a Windows csak az alapértelmezett, garantáltan üzembiztos beállításokat használja). Ha a hiba ilyenkor nem jelentkezik, akkor kizárható, hogy a hibát az alapértelmezett beállítások vagy az alapvető eszközillesztők okozzák. Ez esetben célszerű eltávolítani a problémát okozó eszközt, illetve visszavonni a gondot okozó módosításokat.

11

ECDL Operációs rendszer modul 4.4 A Windows képernyője A Windows képernyője három fő részre osztható: 1. a felső részen lévő úgynevezett „Asztalra”; 2. a „Tálcára”, mely alapesetben a képernyő alsó részén lévő keskeny csík, de a képernyő bármelyik szélére áthúzható, és a szélessége is állítható (6.1.); 3. és a „Tálcán” lévő „Start” menüre.

Start menü

Tálca

Asztal

4.4.1 Az „Asztal” és tartalma Az „Asztal” neve nem véletlen. Pontosan olyan szerepet tölt be, mint egy hivatalban az íróasztal: azokat az eszközöket, amelyekre nap mint nap szükségünk van, kirakhatjuk rá, így azután azok mindig kéznél lehetnek. Ha kilépünk a Windowsból, újraindítás után minden pontosan ugyanúgy jelenik majd meg az „Asztalon”, mint ahogy otthagytuk. Éppúgy, mint az irodában: másnap minden ott lesz az íróasztalon, mint ahol előző nap hagytuk (?). Az „Asztalon” majd csak kétféle dolog jelenhet meg: 1. ikonok; 2. és ablakok.

4. Ábra: A Windows XP képernyője

Mi is valójában az „Asztal”? Az „Asztal” is egy mappa. Helye a Windows verziójától függően más és más. A 95-ös verzióban például a Windows rendszerkönyvtára alatti rejtett attribútumú mappa, az XP verzióban pedig a „C:\ Documents and settings\...\Asztal” 1 a helye, ahol a „…” helyén a felhasználói nevünk szerepel.

4.4.1.1 Ikonok Az ikonok olyan kis rajzocskák, amelyek valamit szimbolizálnak. Aszerint, hogy mit képviselnek, három csoportot lehet felállítani: eszközt, mappát, vagy fájlt képviselő ikon. Az egyes ikonok formája: ¾ floppy, winchester, CD egység, nyomtató, …, összefoglaló néven valamilyen eszköz esetében magának az eszköznek a rajza; ¾ az adatok strukturált tárolására, közöttük történő könnyebb eligazodásra használt mappáknál (3.2.) egy olyan, a valódi irodákban ugyanerre a célra használt függő iratgyűjtő képe, mint amilyet leginkább amerikai filmekben lehet látni; ¾ számítógépen tárolt, adatokat tartalmazó iratok, elterjedt nevükön fájlok (3.1.) esetében többnyire az adat tartalmára utaló szimbólummal ellátott lap. Az ikonokat azonban egy másik szempont szerint is lehet csoportosítani: ¾ ikon; ¾ és parancsikon. Mielőtt a második, egyelőre valószínűleg teljesen érthetetlen csoportosítási szempontot kifejteném, az elsőről szeretnék még részletesebben is szólni. 4.4.1.1.1 A „rendes” ikonok ¾ ¾ ¾

1

Mint az imént megbeszéltük, háromféle dolgot szimbolizálhat egy ikon: fájlt; mappát; és eszközt.

Erre azért van szükség, mert minden felhasználónak saját „Asztala” lesz.

12

Windows XP alapokon 4.4.1.1.1.1 Fájlt szimbolizáló ikon Nagyon sokféle fájl létezik, például táblázat, levél, rajz, …, de maguk a programok is fájlok (igaz, általában egy-egy program több fájlból áll). Azt, hogy az adott fájl mit tartalmaz, a fájl nevéhez hozzáfűzött, általában 3 karakteres kiterjesztéssel1 tárolja a rendszer. Mivel az ikonok alakja megpróbál utalni a fájlok jellegére, az ikonok formája is változatos. A következőkben a legfontosabbakat megpróbálom bemutatni. Nem baj, ha nem jegyezzük meg őket, ha használjuk a Windows rendszert, idővel úgyis megtanuljuk. Alkalmazásokat (programokat) szimbolizáló ikonok Az ilyen ikonokra duplát kattintva az alkalmazás fog elindulni. Jegyzetfüzet (szövegszerkesztő) Ha egy felhasználói programról van szó, az ikon alakja megpróbálja a programot szimbolizálni, vagy legalább a nevére utalni.

Ms Paint rajzoló program Word szövegszerkesztő Excel táblázatkezelő

A telepítőprogramok és DOS (1.1.1.) alá írt programok ikonja általában az ábra szerinti.

Egy telepítőprogram DOS program

2. Táblázat: Alkalmazásokat szimbolizáló ikonok Dokumentumokat szimbolizáló ikonok Ha ezeken az ikonokon duplát kattintunk, a Windows a fájl típusának megfelelően elindítja a hozzárendelt alkalmazást, és betölti a kérdéses fájlt, aminek tartalma így láthatóvá válik a képernyőn. Ha egy fájl olyan típusú, melyhez nincs még alkalmazás hozzárendelve, akkor egy párbeszédablak jelenik meg, melyben lehetőség van a kérdéses fájlhoz (és minden egyéb egyező típusú fájlhoz) hozzárendelni a megfelelő alkalmazást. Ezt a hozzárendelést később azért lesz lehetőségünk módosítani. Jegyzetfüzettel írt fájl Ha egy olyan dokumentumról van szó, melynek a típusa alapján a Windows tudja, hogy mely programmal készült, akkor az ikon alakja általában egy lap, rajta a fájlt létrehozó programra, és egyúttal tartalmára utaló jellel.

Paint programban készült rajz Word programban írt levél Excelben készült táblázat

Ha nem ismeri fel a Windows a típus alapján, hogy miről is van szó, az ikon alakja mindig ugyanolyan.

Ismeretlen fájl

3. Táblázat: Dokumentum ikonok 4.4.1.1.1.2 Mappát (könyvtárat) képviselő ikon A mappák csak egyfélék lehetnek, így csak egyféle ikon szimbolizálja, melynek alakja egy mappára emlékeztet (ez bizonyos, az operációs rendszerhez tartózó úgynevezett rendszermappákra nem teljesen igaz).

Egy „Feladatok” nevű mappa

4. Táblázat: Mappák ikonja

1

Az utóbbi időben inkább típusnak szokták hívni. Pontosan ezért a továbbiakban így is fogok rá hivatkozni a könyvben.

13

ECDL Operációs rendszer modul 4.4.1.1.1.3 Eszközre utaló ikonok Az eszközök sokfélesége miatt az eszközöket szimbolizáló ikonok alakja is sokféle lehet, de általában az eszközre, vagy szerepére utal.

A C: winchester A CD egység (benne audió CD)

5. Táblázat: Eszköz ikonok 4.4.1.1.2 Az ikonok másik csoportosítása (ikon, parancsikon) Mint említettem már, az ikonoknak ebből a szempontból két fajtája van: ¾ a rendes ikon, amit a továbbiakban csak „ikon” néven említünk majd, ¾ és az úgynevezett „parancsikon”. Miről lehet ránézésre felismerni, hogy melyikkel van dolgunk? A parancsikonon mindig található egy kis kunkori nyilacska. A könnyebb megértés kedvéért lássunk példát mindkettőre: Egy ikon

Egy Wordben írt fájl ikonja

Egy parancsikon

Ugyanannak parancsikonja

6. Táblázat: Ikon és parancsikon Ezek után könnyen felismerjük mikor, melyikkel van dolgunk. De mi a különbség? Az alábbiakban ezt próbálom elmagyarázni. 4.4.1.1.2.1 Az ikon Az ikon egy az egyben megfelel az általa képviselt eszköznek, mappának, fájlnak. Ha egy ikont megnyitunk, törlünk, másolunk, vagy mozgatunk (a megnyitás módszerét, a dupla kattintást már szóbahoztam, a többi fájl és mappa műveletet később tárgyaljuk (5.2.)), akkor valójában az általa képviselt fájlal, vagy mappával végezzük az adott műveletet. Persze eszköz esetében a felsorolt eljárások közül csak a megnyitás értelmezhető. 4.4.1.1.2.2 A parancsikon A parancsikon csak egy hivatkozás az általa képviselt eszközre, könyvtárra, fájlra. Ha duplát kattintok rá, akkor ugyanaz történik, mintha egy ikonra kattintottunk volna duplát, azaz megnyílik az általa szimbolizált objektum. Ha viszont a többi műveletet (törlés, másolás, mozgatás) végzem vele, akkor csak a parancsikont törlöm, másolom, vagy mozgatom. De mi ennek az értelme? Bizonyos dolgok jó, ha mindig kéznél vannak. Ez vagy úgy lehetséges, hogy kitesszük az „Asztalra”, vagy pedig több példányban különféle helyekre odamásoljuk őket. Sajnos egyik út sem megoldás: ¾ amit az „Asztalra” rakunk, az túlságosan szem előtt van, így könnyen letörölhetővé válik; ¾ a fájlok, könyvtárak több példányban történő elhelyezése feleslegesen foglalna el helyet a háttértárakon, nem is beszélve arról, hogy megoldhatatlan lenne az adatok szinkronban történő karbantartása. A problémák mindegyikére megoldást jelentenek a parancsikonok. A parancsikonok angol neve „Shortcut” (magyarul „rövid átvágás”) jobban kifejezi a funkciójukat. Ha egy levél, például a „C:” winchester főkönyvtára alatt lévő „Levelek” könyvtárban található, akkor a megnyitásához előbb meg kell nyitni a „Sajátgép” eszközt, majd a „C:” háttértárat, azután a „Levelek” könyvtárat, végül az adott fájlt. Ez kissé hosszadalmas. Ha a kérdéses fájlt rendszeresen szeretnénk használni, célszerűbb egy parancsikont hozzárendelni, és azt az „Asztalra” rakni. Ha ezt tesszük, akkor csak az „Asztalon” lévő parancsikonjára kell duplát kattintani, és máris láthatóvá válik a levél tartalma. Ezzel gyakorlatilag „átvágtuk” tehát a levélhez vezető utat. Ha azonban ezt a parancsikont letöröljük az „Asztalról”, attól a fájl még megmarad! Egy-egy parancsikont gyenge hasonlattal úgy is felfoghatnánk, mintha a hagyományos irodai munkánk során a nekünk fontos dolgokra rákötnénk egy-egy kötél egyik végét, és a kötelek másik végét mindig ott tartanánk a kezünk ügyében. Ha valamire szükségünk van az így kezelt tárgyak közül, akkor az bárhol is

14

Windows XP alapokon van, a kötéllel egyszerűen csak magunkhoz húzzuk, és kész. Egy parancsikon törlése pedig csak ennek a kötélnek az elvágását jelenti. A célszerű munkaszervezésről majd egy külön részben lesz szó (10.), melynek tanulmányozását nagyon ajánlom mindenkinek, aki gyorssá és biztonságossá akarja tenni irodai munkáját.

4.4.1.2 Ablakok Minden elindított program egy-egy saját keretben, úgynevezett ablakban jelenik majd meg. Ennek következtében nagyon jól elkülöníthetőek az egyes dolgok. Mivel az ablakok a Windows rendszerben kulcsjelentőségűek, felépítésüket és használatukat külön ismertetem (4.5.).

4.4.2 A „Tálca” szerepe A „Tálcán” lévő „Start”1 gombbal lehet majd a „Start” 5. Ábra: A „Tálca” menüt megnyitni. Amennyiben valamilyen programot elindítunk, akkor egy-egy kis gomb is megjelenik a „Tálcán”. E gombok mindegyike szorosan kapcsolódik ahhoz a programhoz, amelynek elindításakor megjelent. Ha a pillanatnyilag futó, de takarásban lévő programok közül valamelyiket felülre, és így teljesen láthatóvá akarjuk tenni, akkor csak a „Tálcán” lévő gombjára kell kattintani (ezt egy feladatban hamarosan kipróbáljuk). Mindezeken kívül a „Tálca” jobb oldalán néhány kiegészítő információt is megjelenít az operációs rendszer, mint pl. billentyűkiosztás, pontos idő, stb. Átváltás más módszerekkel a futó programok között (Alt - Tab és Alt - Esc) A most ismertetésre kerülő, a futó programok közötti átváltásra szolgáló két módszer valamelyikét haladó felhasználóknak illik ismernie. Tehát: ¾ Nyomjuk le, majd tartsuk folyamatosan lenyomva az Alt billentyűt. ¾ Egy pillanatra nyomjuk meg a Tabulátor billentyűt, aminek eredményeként a képernyő közepén egy mezőben megjelennek a gépünkön futó programok nevei. Közülük az egyik ikonja kiemelve szerepel. ¾ Ha a kiemelt ikon képviseli azt a programot, melyre át akarunk váltani, engedjük fel az Alt billentyűt. ¾ Ha nem, akkor addig nyomjuk meg többször a Tabulátort, míg a kívánt program nem lesz a kiválasztott, és azután engedjük csak fel az Alt gombot. Teljesen hasonlóan kell alkalmazni az Alt - Esc billentyűkombinációt is, csak ez esetben az átváltás minden alkalommal rögtön megtörténik (kis méretbe rakott programokra (4.7.2.) ezzel a módszerrel nem lehet átváltani).

4.4.3 A „Start” menü és használata Bár a „Start” menüt is a „Tálcán” találjuk, mégis külön pontban tárgyaljuk. Ennek az oka az, hogy a Windowsban szinte mindent ennek a gombnak a segítségével érhetünk el, így kiemelt szerepe van. Ha rákattintunk, akkor egy menü nyílik meg. Azt, hogy az egyes menüpontok mit takarnak, a későbbiekben beszéljük meg. A menüpontok némelyike mögött jeleket láthatunk: ¾ vagy három pontot … ¾ vagy kis nyilat 4 Ha egy olyan menüpontot indítunk el kattintással, mely mögött három pont található, biztosak lehetünk benne, hogy bizonyos adatokat még meg kell adnunk, azaz lesz még folytatása a lépésünknek (de a „…” máskor is a folytatásra utal). Ha pedig olyan elemre állunk, mely mögött nyilacska látszik, maguktól megjelennek az adott menüponthoz tartozó további alternatívák. Amelyiket el akarjuk indítani, 1

A Start menüről most csak annyit, hogy a legtöbb programot innét fogjuk majd elindítani.

6. Ábra: A „Start” menü

15

ECDL Operációs rendszer modul arra csak rá kell állni, majd kattintani. Arra azonban vigyázzunk, hogy e választáshoz előbb vízszintesen kell áthúzni az egeret az almenüre, és csak utána mozoghatunk függőlegesen. Ellenkező esetben a választék helyén más almenük jelenhetnek meg. A „Start” menü használata egér nélkül ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Nem árt, ha a „Start” menüt is tudjuk egér nélkül alkalmazni. Ehhez a következő ismeretekre lesz szükségünk: „Start” menü megnyitása Ctrl - Esc; következő szintre (almenüre) lépés → billentyű; le és fel mozgás ↓ és ↑ billentyűk; menüpont indítása Enter; előző szintre lépés Esc; „Start” menü bezárása Esc.

2. Feladat: Nyissuk meg a „Sajátgép” eszközt az „Asztalon”! Megoldás: Nos, elérkeztünk az első problémához. Lehet, hogy az „Asztal” nem is tartalmazza a „Sajátgép” ikont, ugyanis az XP alapbeállítása ilyen. Semmi gond, a „Sajátgép” így is megnyitható, csak máshol kell keresni. Ha ott van az „Asztalon”, akkor kattintsunk duplát a „Sajátgép” ikonon! Ha nincs ott, akkor majd a „Start” menü jobb oldali oszlopában találjuk meg. 3. Feladat: Indítsuk el a „Start” menü segítségével a „Paint” programot is! Megoldás: A „Start” menüre kattintás után álljunk rá a „Minden program” menüpontra! Mivel a menüpont mögött 4 jelet láthatunk, automatikusan megjelenik az almenüje. Most vízszintesen húzzuk át az egérkurzort az almenüre, majd függőleges irányban mozogva álljunk rá a „Kellékek” menüpontra! Ennek is megjelenik az almenüje, hasonló ok miatt, mint az imént. Jobbra vízszintesen menjünk át most erre az almenüre, majd függőlegesen mozgatva az egérkurzort a „Paint” bejegyzésre, végül kattintással indítsuk el a programot! Az ne zavarjon, ha a „Paint” ablaka letakarja a korábban megnyitott „Sajátgép” ablakunkat. 4. Feladat: Tegyük felülre a „Sajátgép” ablakot! Megoldás: Kattintsunk rá a „Tálcán” a „Sajátgép” nyomógombra! 5. Feladat: Most tegyük újra felülre a „Paint” ablakot! Megoldás: Kattintsunk a „Tálcán” a „Paint” nyomógombra!

4.5 Egy ablak elemei és azok funkciói A Windows – mint azt már korábban említettem – a nevét is onnét kapta, hogy az alatta futó programok mindegyike egy-egy saját ablakban jelenik meg. Az ablakoknak jellegzetes részei vannak, melyek mindegyikének van egy általánosan használt neve. Mivel a mindennapi életben is ezeket a neveket használják, ezért lényeges, hogy ismerjük őket. A szemléltető ábrán egy tipikus Windows ablakot láthatunk. A következőkben ennek az ablaknak az elemeit felhasználva ismertetem az ablakok jellemző részeit. 7. Ábra: Egy „Ablak”

16

Windows XP alapokon 4.5.1 Címsor A címsorban, mely az ablak tetején található, mindig az adott ablak tartalmának megnevezése 8. Ábra: A „Címsor” olvasható. Ez lehet az ablakban futó program, vagy az ablakban látható dokumentum, illetve objektumok neve. Példánkban tehát a „Feladatok” mappa objektumai találhatók az ablakban. A címsoránál fogva az ablakok a képernyőn elhúzhatóak, azaz tetszőleges helyre áthelyezhetőek (az elhúzás műveletéről már volt szó). Erre néha szükségünk lehet, elsősorban majd akkor, ha egy úgynevezett párbeszédablak (róla később lesz szó) éppen letakar valamit, vagy az ablak bizonyos részei nem látszanak. 6. Feladat: Húzzuk odébb a „Paint” program ablakát! Megoldás: Álljunk rá az egérkurzorral a „Paint” ablakának címsorára, és egyszerűen húzzuk odébb! Ne felejtsük, hogy a húzás műveletét lenyomott egérgombbal kell végezni!

4.5.2 Kilépés gomb Egy ablak bezárásához egyszerűen csak a kilépés gombjára ( ) kell kattintani, amit a címsor jobb szélén találunk. Ha az ablakban egy program fut, akkor ezzel egyúttal a programból is kilépünk, ha pedig dokumentum látható benne, akkor a dokumentumban való munkát fejezzük be. Ha ez adatvesztéssel járna, mert még nem mentettük el a dokumentum változásait, akkor a rendszer figyelmeztet erre. Mindig helyes választ adjunk (néha nem akarunk menteni). 7. Feladat: Lépjünk ki a „Paint” programból ablakának bezárásával! Megoldás: Kattintsunk rá a „Paint” ablakának kilépés gombjára! További kilépési lehetőségek A Windows több alternatív kilépési lehetőséget is tartalmaz. Ezek közül jó ha ismerjük legalább az Alt - F4 billentyű kombinációt, mert egy esetleges egér lefagyáskor másként nem tudjuk az ablakot bezárni. Egy másik lehetőség a vezérlőmenüre való dupla kattintás, ami a következő pontban amúgy is ismertetésre kerül.

4.5.3 Kis, vagy ikon méret gomb Az kis, vagy ikon méret gomb ( ) szintén a címsorban található. Az erre történő kattintással lehet az adott ablakot (persze tartalmával együtt) félretenni. Ha így járunk el, akkor az ablakot a „Tálcán” lévő gombja (és az azon lévő ikonja) fogja csak jelképezni. Ez azonban nem jelenti az ablak bezárását! Megfelel körülbelül annak a mozdulatnak, mint amikor az íróasztalunkon lévő, pillanatnyilag éppen felesleges dolgot félrerakjuk az asztal sarkára. Azért nem rakjuk vissza a fiókba, vagy az iratszekrény polcára, mert rövidesen újra szükségünk lesz rá. Ha ismét használni akarjuk, az íróasztal sarkáról sokkal gyorsabban magunk elé vehetjük. A Windowsban az ablakokat a „Tálcán” lévő gombjukra kattintva kell elővenni! 8. Feladat: Állítsuk kis méretűre a korábban megnyitott „Sajátgép” ablakot! Megoldás: Kattintsunk a „Sajátgép” kis méret gombjára! 9. Feladat: Vegyük elő a „Tálcáról” a „Sajátgép” ablakot! Megoldás: Kattintsunk a „Tálcán” a „Sajátgép” feliratú gombra!

17

ECDL Operációs rendszer modul 4.5.4 Teljes méret gomb Ezt a gombot is a címsoron kell keresnünk. A teljes méret gomb ( ) az ablakot egész képernyősre nagyítja. Ha több programunk fut a gépen, és a teljes méret gombbal egy ablakot akkorára nyitottunk, hogy az betölti az egész képernyőt, akkor természetesen a többi ablak nem lesz látható (hiszen a teljes méretű ablak eltakarja). Erre akkor lehet szükségünk, ha egy programot kizárólagosan akarunk figyelemmel kísérni. Véleményem szerint a legtöbb programot ahhoz, hogy normálisan lehessen benne dolgozni, teljes méretre kell nyitni. Ezért a program elindítása után első dolgunk legyen a teljes méret gomb megnyomása. Ha később másik programban akarunk dolgozni, félre kell rakni, vagy ki kell lépni belőle (a félrerakáshoz a kis méret gombra kattintás, a kilépéshez pedig a kilépés gombra kattintás, vagy dupla kattintás a vezérlőmenüre). Teljes méret más módon Egy ablakot úgy is teljes méretre nyithatunk, ha a címsorán bárhol duplát kattintunk. Ez lehet, hogy néha könnyebben megtehető, mert mondjuk a teljes méret gombját éppen takarja valami.

10. Feladat: Állítsuk teljes képernyősre a „Sajátgép” ablakot! Megoldás: Kattintsunk rá a „Sajátgép” ablak teljes méret gombjára!

4.5.5 Előző méret gomb Csak ritkán lesz rá szükségünk. Az előző méret gomb ( )a teljes méret gomb helyén jelenik meg, ha már kinyitottuk az ablakot teljes képernyősre (ilyenkor ugyanis már felesleges a teljes méret gomb). Ha azt a méretet akarjuk visszakapni, ami a teljes méret előtt volt, csak erre a gombra kell kattintani. Itt kell megemlíteni egy másik problémát. Ha több előző méretű ablakunk van, azok részben, vagy egészen eltakarhatják egymást. Amelyik felül van, azt az ablakot hívjuk aktívnak. Ha egy másik, részben letakart ablak látható részére kattintunk, akkor az kerül felülre, és az lesz egyúttal az aktív ablak is. Egy ablakot azonban úgy is aktívvá tehetünk, hogy a „Tálcán” az ikonjára kattintunk. Előző méret más módon Egy teljes méretű ablakot úgy is előző méretre kicsinyíthetünk, ha a címsorán bárhol duplát kattintunk. Ez lehet, hogy néha könnyebben megtehető, mert mondjuk az előző méret gombját takarja valami.

11. Feladat: Állítsuk előző méretére a „Sajátgép” ablakot! Megoldás: Kattintsunk rá a „Sajátgép” ablak előző méret gombjára!

4.5.6 Ablak határvonal Ha az ablak nem tölti be a teljes képernyőt, a mérete többnyire tág határok között változtatható. Erre általában csak a legritkább esetben lesz szükségünk. Azért fogalmaztam úgy, hogy „többnyire”, mert csak azok az ablakok méretezhetőek át, amelyeknek a határvonala vastagabb kontúrú. Amelyik ablaknak vékony vonal a szegélye, az nem méretezhető át. Átméretezhető ablak határvonalára állva az ablak nagysága elhúzással változtatható. Ha az ablak sarkára állunk, akkor átlós irányú nyílformát vesz fel az egérkurzor. Ebben az esetben egyszerre két irányban is lehet az ablakot méretezni. Ha feltétlenül át szeretnénk méretezni egy ablakot, így a sarkára állva valószínűleg egyszerűbben a kívánt eredményre jutunk.

18

9. Ábra: A „Határvonal” ilyen egérkurzorok esetében méretezhető

Windows XP alapokon 12. Feladat: Állítsuk más méretűre a „Sajátgép” ablakot! Megoldás: Az egérkurzorral álljunk rá a „Sajátgép” ablak határvonalára, majd húzással méretezzük át az ablakot!

4.5.7 A vezérlőmenü A vezérlőmenü képe ugyan programonként eltérő (eddigi példánkban ), de mindig a címsor bal szélén látható. A gomb egy menüt nyit meg, de általában nem szokás menüként használni. Ha egyszer kattintunk rá, akkor láthatóvá válnak a menüpontjai. Mivel – mint az alábbi felsorolásból is látszik – mindegyik eljárást egyszerűbben is végre lehet hajtani, nem javaslom a vezérlőmenü megnyitását. A lehetőségek: ¾ Előző méret előző méret gombra kattintás; ¾ Áthelyezés címsornál fogva húzás; ¾ Méretezés határvonal húzása; ¾ Kis méret kis méret gombra kattintás; ¾ Teljes méret teljes méret gombra kattintás; ¾ Bezárás kilépés gombra kattintás. Ha egyáltalán használjuk bármire is, akkor csak kilépésre: dupla kattintás a vezérlőmenüre = kilépés az ablakban futó programból.

4.6 Párbeszédelemek A Windows használata során majd gyakran kell megadnunk adatokat, vagy választani a különféle lehetőségek közül. Ennek eszközeit fogjuk a következőkben megbeszélni.

4.6.1 Adatbeviteli mezők Az adatbeviteli mezőket karakteres adatok megadására használhatjuk. A példában fájlt keresünk a neve alapján. Ezt egy adatbeviteli mezőbe kell majd begépelni (miután elindítottuk keresés menüt). Ha nincs a szövegkurzor az adatbeviteli mező10. Ábra: ben, akkor a mezőbe kattintással tegyük oda. Abban az esetben, ha már valamilyen Egy „Adatmező” adat szerepel a keretben, akkor azt a törlő billentyűkkel törölhetjük ki. Gyorsabban jutunk eredményre, ha törlés helyett duplát kattintunk a mezőre. Ennek hatására a benne lévő szöveg sötét alapon világos betűkkel jelenik meg. Ha ilyenkor elkezdünk gépelni, az első betű leütésére a korábbi szöveg eltűnik, és az elsőnek megnyomott betű képe válik láthatóvá a mezőben. Ezután csak folytatni kell a gépelést. Ezt a lehetőséget jól jegyezzük meg, mert jelentősen meggyorsíthatjuk vele munkánkat.

4.6.2 Menük Menüvel nemcsak a „Start” menüben találkozunk, hanem szinte minden ablakban. Minden menüpontot a menüre való kattintással indíthatunk el. Ha megnyitunk egy menüt, az almenüpontjai is láthatóvá válnak, amiből szintén kattintással választhatunk. Az ábrán a már megnyitott „Szerkesztés” menüvel látható a „Paint” program menürendszere. Amelyik menüpont világos betűvel szedett, az nem indítható az adott helyzetben. Hangsúlyozom, hogy csak az adott szituációban nem indítható, ugyanis a menük is helyzet érzékenyek. A „…” és a most ugyan nem szereplő, de gyakran látható „4” szerepéről korábban, a „Start” menü tárgyalásakor már esett szó.

11. Ábra: Egy „Menü”

Menü megnyitás egér nélkül Ha egy menüpontot meg akarunk nyitni, akkor azt úgy is megtehetjük, hogy az Alt gomb lenyomott állapota mellet a billentyűn lenyomjuk azt a gombot, mely az indítani kívánt menüpontban aláhúzva szerepel.

19

ECDL Operációs rendszer modul Nyitott menü használata A továbbiakban már minden pontosan úgy használható, mint ahogy azt a „Start” menünél leírtam (4.4.3.).

4.6.3 Nyomógombok A nyomógombok használata talán a legegyszerűbb, mivel pontosan úgy működnek, mint ahogy várjuk: megnyomásukra (ami kattintással lehetséges) a feliratuknak megfelelő eljárást hajtja végre a program. 12. Ábra: Két Az ábrán a két leggyakrabban előforduló nyomógombot láthatjuk. Az „OK” hatá„Nyomógomb” sára végrehajtódik az elindított eljárás, a „Mégse” gombbal visszajutunk oda, ahonnét jöttünk. A szintén gyakran szereplő „Súgó” gombbal pedig egy, az adott szituációnak megfelelő segítségnyújtó oldal jelenik meg saját ablakában. Nyomógomb használata egér nélkül Ha egy gombot meg akarunk nyomni, akkor azt úgy is megtehetjük, hogy az Alt gomb lenyomott állapota mellett a billentyűn lenyomjuk azt a gombot, mely a megnyomni kívánt gombon aláhúzva szerepel. Erre nem minden gombnál van lehetőség.

4.6.4 Rádiógombok (választó gombok) A rádiógomb nevét arról kapta, hogy hasonlóan működik, mint az öregebb rádiókészülékeken a hullámsávváltó gombok. Azaz: mindig csak egy gomb lehet benyomva, ha egy másikat benyomunk, az addig benyomott gomb kiugrik. Így csak egy lehetőség lehet kiválasztott a több lehetőség közül (a benyomás természetesen kattintással történik). Az ábrán a „WordPad” szövegszerkesztőben írt levelek nyomtatásánál 13. Ábra: megjelenő rádiógombok láthatóak. Ha minden oldalt ki akarunk nyomtatni: Egy „Rádiógomb csoport” „A teljes dokumentum”, ha csak megadott oldalakat: a „Oldalak” gombot kell benyomni (pillanatnyilag a „A teljes dokumentum” van kiválasztva). A „Kijelölt terület” gombot jelen szituációban nem lehet benyomni, amit halványabb színe jelez. Ez más képernyő elemeknél is így van: ami halványabb színnel látszik, az nem használható az adott esetben. Rádiógombok használata egér nélkül Ha egy gombot meg akarunk nyomni, akkor azt ez esetben megtehetjük úgy is, hogy az Alt gomb lenyomott állapota mellett a billentyűn lenyomjuk azt a gombot, mely a megnyomni kívánt rádió gombon aláhúzva szerepel.

4.6.5 Jelölőnégyzetek (kiválasztó négyzetek) A jelölőnégyzet szerepe nagyon hasonló a rádiógombokhoz. Csak abban különbözik tőle, hogy nemcsak egy tétel lehet kiválasztott, hanem akár több is, vagy esetleg egy sem. Ki-be kapcsolása szintén kattintással történik. A bekapcsolt állapotot egy kis „3” jelzi a négyzetben. A példában egy szövegen történő keresést indítottak el, és a jelölőnégyzetekkel a keresés módján lehet változtatni, finomítani.

14. Ábra: Egy „Jelölőnégyzet” csoport

Jelölőnégyzet használata egér nélkül Ha egy négyzetet ki akarunk pipálni, akkor azt úgy is megtehetjük, hogy az Alt gomb lenyomott állapota mellet a billentyűn lenyomjuk azt a gombot, mely a kiválasztani kívánt négyzet kísérő szövegében alázott. De egy másik lehetőség is van: a szóköz billentyűvel válthatunk a kiválasztott, és a nem kiválasztott állapot között. Ez azonban csak mindig arra a jelölőnégyzetre vonatkozik, melynek a kísérő feliratát egy nagyon halvány pontvonal körbeveszi. Ezt a pontvonalat a Tabulátor és a nyilak segítségével mozgathatjuk. Próbáljuk csak ki, használat közben mindent megértünk!

4.6.6 Listák, legördülő listák, kombinált listák Ha olyan adatot kell megadunk, melynél csak fix, előre felvett tételek közül lehet választani, akkor azt egy listából kell kattintással kiválasztanunk. Ez lesz a lista párbeszédelem.

20

15. Ábra: Egy „Lista” egy „Legördülő lista” és egy „Kombinált lista”

Windows XP alapokon Gyakran azonban a listában olyan sok a tétel, hogy helytakarékossági okokból a listának csak az első eleme látszik, és mellette egy kis mutató ( u ) jelzi, hogy vannak még további tételek, melyek a kis nyílra való kattintással jelennek meg. Ha a választék olyan nagy, hogy semmiképpen nem fér el az összes tétel, akkor csak az elemek egy része látszik egyszerre. A további választási lehetőségeket le-fel mozgással lehet megkeresni. A mozgáshoz a görgetősávot kell használni, ami a következő pontban kerül részletesen bemutatásra. Az előzőekben vázolt párbeszédelem a legördülő lista. Olyan eset is létezik, hogy a választási lehetőség mellett a begépelés is lehetséges. Ez pedig a kombinált lista, ami úgy különböztethető meg a legördülő listától, hogy lenyitása után a u melletti, pillanatnyilag kiválasztott elem is kijelölt, ami azt jelzi, hogy begépelés is lehetséges. Lista használata egér nélkül A listát kiválasztani a Tabulátor billentyűvel, lenyitni pedig a lefelé nyíllal, vagy a Ctrl - F4 billentyűkombinációval lehet. A kívánt elem megkereséséhez a le-fel nyilakat, kiválasztásához pedig az Enter gombot kell alkalmazni. Ha választás nélkül csak vissza akarjuk zárni a listát, azt az Esc gombbal tehetjük meg.

4.6.7 Görgetősávok A görgetősávok segítségével mozoghatunk az adatok között. A mozgáshoz három különféle eljárás is használható: ¾ finom mozgás a kis nyílra kattintás; ¾ durvább mozgás a csúszka és a kis nyíl közé kattintás; ¾ igény szerinti mozgás a csúszka elhúzása. Az ábrán a „WordPad” szövegszerkesztő betűméretet beállító kombinált listáját láthatjuk. Ha a kívánt méret nem található meg a keretben, akkor a választható méretek között le-fel mozogni a görgetősávval lehet. Pillanatnyilag a tízes méret van kiválasztva. A leggyakrabban a kis nyilak segítségével fogunk mozogni a választékban, de néha szükségünk lehet a gyorsabb mozgást eredményező csúszka alá, illetve fölé kattintásra is. Ekkor annyi lépéssel megyünk előbbre vagy hátrább a választékban, amennyi a keretben elfér. Ha a harmadik módszert, a csúszka húzását használjuk, vigyázzunk, hogy maradjunk a görgetősávon belül, mert ellenkező esetben a csúszka visszaugrik a kiinduló helyzetbe (mintha kicsúszna a kezünkből). Kérdésként felmerülhet: vajon lehet-e tudni azt, hogy még mekkora választék van hátra? Nos erre az a válasz, hogy a csúszka nagysága, és a görgetősáv mérete tükrözi a látható, és az összes választék nagyságát. Nézzük meg az itt szereplő görgetősávokat! Hasonlítsuk csak össze a két csúszka alakját! Világosan látszik, hogy a baloldali csúszka esetében arányaiban többet látunk a választékból.

16. Ábra: Egy „Görgetősáv”

17. Ábra: „Csúszkák”

Görgetősáv használata egér nélkül Nem mindig lehetséges, de amennyiben igen, akkor pontosan úgy kell eljárni, mint a különféle listáknál.

4.6.8 Számmező ¾ ¾

Ezzel a párbeszédelemmel csak számokat lehet megadni, de azt kétféleképpen is: vagy a mezőbe kattintás után begépeljük az új számadatot; vagy a kis nyilakra kattintással szabályozzuk a mező tartalmát.

18. Ábra: Egy „Számmező”

4.7 Az ablakok különféle méretei, alkalmazásuk és átváltás közöttük Az ablakok három különböző méretet vehetnek fel. Mivel ezek mindegyikének megvan a maga szerepe, korántsem mindegy mikor melyiket használjuk. A lehetőségek felsorolásszerűen: ¾ normál (eredeti, előző); ¾ kis, vagy ikonizált méretű; ¾ teljes képernyős. A célszerű munkavégzés érdekében a következőkben beszéljük meg az egyes méretek szerepét.

21

ECDL Operációs rendszer modul 4.7.1 Normál méret A normál (eredeti, előző) méret sajátossága az, hogy az ablak nem tölti be a teljes képernyőt, és határvonalának elhúzásával a mérete tág határok között szabadon változtatható. Programokat azonban csak a legritkább esetben futtatunk majd ilyen méretű ablakban, mert nem áll rendelkezésre elegendő hely az adatok megjelenítéséhez. Normál méret

4.7.2 Kis méret A kis (ikon) méretet akkor használjuk majd, ha egy program átmenetileg nem kell, de később majd ismét használni akarjuk. Kis méretben az adott programot csak egy gomb képviseli a „Tálcán”. Mint már volt róla szó, a kis méret gomb megnyomásával kapjuk ezt az állapotot. Fontos szabály, hogy ha egy programot már elindítottunk és letettük kis méretbe, akkor feltétlenül a „Tálcáról” kell elővenni, és nem pedig a „Start” menüből újra elindítani. Kezdő felhasználó gyakran elindít egy-egy programot több példányban is, mert elfelejtkezik arról, hogy az alkalmazás már fut, csak éppen letette kis méretbe.

Kis méret

4.7.3 Teljes méret A teljes méretű ablakot a teljes méret gombbal kapjuk. Mivel a legtöbb programot célszerű így használni, az alkalmazás ablakát elindítása után rögtön nyissuk ki teljes méretre. Ez estben a képernyőn a többi programablak nem látszik, mivel takarásba kerülnek. Azt azonban már megbeszéltük korábban, hogy egy másik ablak felülre rakásához csak az adott ablakhoz rendelt nyomógombra kell kattintanunk a „Tálcán”. A könnyebb eligazodás érdekében egy táblázatban is összefoglalom az ablakok közötti átváltás módszerét: Kiinduló állapot

Cél állapot

Teljes méret 19. Ábra: Méretek Eljárás

normál méret

kis méret

kis méret (

normál méret

teljes méret

teljes méret (

teljes méret

normál méret

normál méret (

teljes méret

kis méret

kis méret (

kis méret

kis méret előtti állapot

dupla kattintás a „Tálcán” az ikonra

) gombra kattintás ) gombra kattintás ) gombra kattintás

) gombra kattintás

7. Táblázat: Átváltás az ablakok különböző méretei között

4.8 Kilépés és kijelentkezés a Windows rendszerből A kilépéshez eleinte kicsit furcsán a „Start” gombra, majd a gombra kell kattintani. megnyíló ablakból a A kikapcsolás különféle lehetőségei: ¾

¾

22

készenlét

hibernálás

A számítógép minimális energiafogyasztású állapotba kerül, ahonnét nagyon gyorsan újra működésre kész állapotba hozhatjuk;

20. Ábra: A kilépés különféle lehetőségei

A számítógép kikapcsol, de az operatív memória letárolásával elmenti állapotát, és ugyanúgy indul újra. Ezt a lehetősé-

Windows XP alapokon get csak akkor kapjuk meg, ha nyomjuk a Shift billentyűt, és a vezérlőpult megfelelő pontjában (6.5.7.) a hibernálás engedélyezve van; ¾

kikapcsolás

a számítógép rendes kikapcsolása;

¾

újraindítás

a gép kikapcsol, majd magától újraindul.

A

lehetőséget választva újabb két opció érhető el:

¾

kijelentkezés

¾

felhasználóváltás

Az összes program bezárásra kerül, és a felhasználók bejelentkező képernyője jelenik meg. Ha a gyors felhasználóváltás engedélyezve van, úgy jelentkezhet be más felhasználó, hogy az előző felhasználó programjai a háttérben tovább futnak.

13. Feladat: Lépjünk ki a Windowsból! Megoldás: Nyissuk meg a „Start” menüt, majd indítsuk a „Kikapcsolás…” menüpontot! A megjelenő párbeszédikont! ablakban válasszuk a

4.9 Programok indítása Az operációs rendszer használatának megismerését talán a legfontosabbal, a programok indítási módszereinek megbeszélésével kezdjük. A Windows erre több lehetőséget is biztosít: 1. a „Start” menü „Futtatás…” pontját; 2. a „Start” menü „Minden program” elemének kiválasztása után a megfelelő almenü indítását; 3. a „Start” menüből történő közvetlen indítást (ez a lehetőség csak a legutóbb futtatott programok és az úgynevezett rögzített programok esetében áll rendelkezésre); 4. a „Sajátgép”, vagy az „Intéző” eszköz megnyitása után a háttértár, majd a könyvtár, végül a program indítófájl kiválasztását; 5. az „Asztalon” elhelyezett parancsikonnal történő indítást. Mivel a 4. lehetőséget közvetetten megbeszéljük a „Futtatás…” során, azt külön nem tárgyaljuk. A parancsikonokkal (5.2.2.7.6.) később fogunk foglalkozni.

4.9.1 A „Start” menü „Futtatás…” menüpontja Ezt a módszert csak nagyon ritkán fogjuk használni. Az eljárás alkalmazásához nyissuk meg a „Start” menüt, majd válasszuk a „Futtatás…” pontot. Az ekkor megjelenő, az ábrán is látható ablakban két lehetőségünk lesz: ¾ megadjuk a futtatandó programot; ¾ vagy megnyomjuk a „Tallózás…” gombot. 21. Ábra: A „Futtatás” ablak A futtatandó program nevének megadása Ha ismerjük a futtatandó program indítófájljának nevét, azt a „Futtatás” ablak „Megnyitás” mezőjébe begépelve, majd az OK gombra kattintva, a Windows részét képező legtöbb program rögtön elindul. Tallózás Gyakorta a név egyszerű megadásával a program nem indítható el. Ennek az oka az, hogy az operációs rendszer nem tudja, melyik háttértáron és mely könyvtárban kell keresnie a kérdéses alkalmazást. Ilyenkor a program elérési útját, vagyis azt, hogy melyik háttértár mely könyvtárában található is meg kellene adni. Ez azonban fejből többnyire nem fog menni. Ilyenkor kell megnyomni a „Tallózás…” gombot, majd megkeresni a programot indító fájlt (ez egyezik meg gyakorlatilag a külön nem tárgyalt 4. módszerrel). A megjelenő „Tallózás” párbeszédablak nagyon jellegzetes. Mindig ilyen felépítésű ablak jelenik meg majd később is, valahányszor csak: ¾ egy, a gépen lévő fájlt mi magunk akarunk megkeresni („Tallózás…”); ¾ egy adatot le akarunk tárolni a gépen („Mentés másként…”); ¾ illetve egy letárolt fájlt újra elő akarunk venni („Megnyitás…”).

23

ECDL Operációs rendszer modul 4.9.1.1 A „Tallózás” ablak használata Bár most csak a „Tallózás” ablakot tárgyaljuk meg, gyakorlatilag a „Megnyitás” és a „Mentés másként” ablakokat is fogjuk tudni használni, mivel azok is teljesen megegyező felépítésűek. Hely lista Mindhárom ablakban az alábbi adatokat kell megadni, lehetőleg a felsorolás szerinti sorrendben: Adott hely tartalma 1. A fájl helyét A háttértárat és a könyvtárat a „Hely” listából, vagy az alatta Ikonok lévő, a szemléltető ábrán „Adott hely tartalma” magyarázó felirattal ellátott területről kell kiválasztani. Ezt a listából szimpla, az „Adott hely tartal22. Ábra: A „Tallózás” ablak ma” helyről dupla kattintással tehetjük meg. Ha csak egy-egy szinttel feljebb szeretnénk menni, akkor azt a ikonra kattintással érhetjük el. Hogy mi található az egyes szinteken, arról részletesen is lesz szó hamarosan. 2. A fájl típusát Ki kell választani a kérdéses fájl típusát a „Fájltípus” legördülő listából. Erre az esetek többségében azonban nincs is szükség, mivel többnyire a bennünket érdeklő típusok kerülnek kiválasztásra automatikusan. 3. Magát a fájlt Ezt mentéskor szinte mindig a „Fájlnév” rubrikába történő beírással kell megadni, tallózáskor és megnyitáskor azonban a felette lévő, a képen „Adott hely tartalma” magyarázó felirattal ellátott területről is választhatunk kattintással. Ha mindezekkel megvagyunk, akkor már csak meg kell nyomni a jobboldalon lévő felső nyomógombot, melynek felirata a párbeszédablak típusától függően „Megnyitás”, vagy „Mentés”. A fájl helyének megadásához hasznos, ha ismerjük a „hely lista” tartalmát. A lehetőségek a következők: 1. A legelső elem a „Legutóbbi dokumentumok”. Ha ezt választjuk, akkor olyan, úgynevezett parancsikonok jelennek meg (4.4.1.1.2.2.), melyekre kattintva azokba a mappákba juthatunk egyetlen lépésben, ahová valamilyen munkánkat a közelmúltban elmentettük. Ennek a listatételnek a kiválasztásával egyenértékű a ikonra kattintás. 2. A legfelső szinten van az „Asztal” is. Ide gyorsabban eljuthatunk, ha a lista alkalmazása helyett a bal oldalon rákattintunk a ikonra. 23. Ábra: A „Hely” Bárhogy is járunk el, az „Adott hely tartalma” feliratú területen az választéka „Asztalon” lévő eszközöket, könyvtárakat, és a „Fájltípus” legördülő listában megadott típussal egyező kiterjesztésű fájlokat láthatjuk. Egy szinttel lejjebb az „Asztalon” lévő dolgokat találjuk, azaz a „Sajátgép”, a „Dokumentumok” és a „Hálózatok” mappákat, illetve eszközöket, valamint az „Asztalon” lévő fájlokat és mappákat. Mint arra egyszer már utaltam, lehetséges olyan beállítása is az „Asztalnak”, hogy nem látunk rajta semmit, csak a „Lomtárat”. Ebben a listában azonban az imént felsorolt eszközök akkor is megtalálhatóak. a) Általában a „Dokumentumok” mappa szolgál alapértelmezett mentési helyként. Leggyorsabban a ikonnal léphetünk be ebbe a mappába (azért, hogy multimédiás fájljainkat könnyebben megtaláljuk, a képeknek és a zenéknek külön mappa van fenntartva). A listában 2 „Dokumentu-

24

Windows XP alapokon találjuk, a képeknek és a zenéknek külön mappa van fenntartva). A listában 2 „Dokumentumok”1 is van, továbbá egy „Megosztott dokumentumok”. Az utóbbinak a tartalmához minden felhasználó hozzáfér, a másik kettő pedig valójában egy hely. b) A „Sajátgép” tartalmazza a háttértárakat. Ide is eljuthatunk egyetlen kattintással, amennyiben a bal oldalon rákattintunk a ikonra. ¾ A következő szinten többnyire csak az „A:”, a „C:” és a „D:” háttértárak találhatóak, de ha egyéb háttértárak is vannak a gépben, akkor azok is. Ha bármelyiket kiválasztjuk, akkor megjelenik a kérdéses egység tartalma, természetesen az „Adott hely tartalma” magyarázó feliratú területen. Pontosabban nem minden, csak egy szint mélységig az alkönyvtárai, és a „Fájl típus” mező tartalmával megegyező kiterjesztésű fájljai. c) A „Hálózati helyek” segítségével hálózati háttértárra lehet menteni (már ha van hálózat). Gyors elérése a ikonnal lehetséges. Mint észrevettük, a „Hely” legördülő listánál szinte mindig gyorsabban jutunk eredményre a bal oldali ikonokkal, ezért lehetőleg inkább azokat alkalmazzuk. 14. Feladat: Futtassuk le a Windows saját oktatóprogramját Megoldás: Nyissuk meg a „Start” menüt, majd válasszuk ki a „Futtatás…” menüpontot! Gépeljük be „tourstart” (idézőjelek nélkül), majd Enter!

4.9.2 Programindítás a „Start” menü „Minden program” menüpontjából Ezzel a módszerrel majd a Windows saját alkalmazásait, valamint a Windows alá kifejlesztett, és általunk telepített külső programokat indíthatjuk. Jó ha tudjuk, hogy a „Start” menü szerkesztésével bármilyen alkalmazás, akár DOS alá fejlesztett program felvétele is lehetséges e menürendszerbe. Amennyiben tehát egy, a gépünkön lévő program nem található meg a „Start” menüben, azt oda bármikor felvehetjük. Ennek módszeréről később lesz szó (6.2.3.1.). Egy alkalmazás elindítása az eddig tanultakon túl semmilyen plusz ismeretet nem igényel: egyszerűen csak ki kell választani a programot a „Start” menü „Minden program” menüpontjából. A következőkben ismertetem a „Minden program” menüpont eredeti tartalmát úgy csoportosítva, ahogy azokat a gépen is megtaláljuk. A felsorolás terjedelmi okokból azonban csak a Windows XP legfontosabb eredeti programjait tartalmazza, azok közül is csak azokat, melyekről a későbbiekben szó lesz! Indítópult

Programok automatikus indítására használható mappa. Ha a később bemutatásra kerülő módszerrel (6.2.3.1.) ide veszünk fel egy programot, akkor az a gép bekapcsolásakor automatikusan el fog indulni.

Játékok

A játékokat tartalmazó mappa.

Kellékek

Részben közvetlenül ebben a mappában („WordPad”, „Jegyzetfüzet”, „Számológép”, „Paint”2), részben a benne elhelyezett további mappákban találhatóak a Windows segédprogramjai.

Szórakozás

A multimédia alkalmazások mappája. A két legfontosabb itt található program a „Windows Media Player”, és a „Hangerőszabályzó”3.

Rendszereszközök

A számítógép kezelésével, karbantartásával kapcsolatos programokat tartalmazó mappa.

1

Amennyiben felhasználói fiókok is kialakításra kerültek, a neve „… dokumentumai”, ahol „…” helyén a felhasználó neve szerepel. Mind a négy program részletesen bemutatásra kerül a www.pcsuli.hu oldalon. 3 Ezekről a programról is viszonylag alapos ismertető található a www.pcsuli.hu internet címen. 2

25

ECDL Operációs rendszer modul Biztonsági másolat

A merevlemezek biztonsági mentésére szolgáló eszköz (9.3.).

Biztonsági központ

A számítógép biztonságát szavatoló programok érhetőek el az úgynevezett „Biztonsági központból” (6.5.4.).

Lemezkarbantartó

Lemezhibákat karbantartó segédprogram (9.1.).

Töredezettség-mentesítő A lemezeken lévő adatok elérését lassítja az adatok nem egybefüggő lemezterületen lévő tárolása. Ez a pont az ennek kiküszöbölésére szolgáló segédprogramot indítja (9.2.). Rendszer-visszaállítás

Amennyiben az operációs rendszer megsérül, e menüpont segítségével egy korábbi állapot rekonstruálható (9.6.).

Windows Intéző

Egy sokoldalú segédprogram (5.2.1.3.2.), melynek segítségével a gépen lévő összes erőforrás (háttértárak, mappák, fájlok, nyomtatók, stb.) elérhető és karbantartható. Használata nagy figyelmet igényel. Talán furcsa, de azokra a menüpontokra, melyek további almenüket is tartalmaznak, a „mappa” kifejezést használtam. Ennek részletes magyarázatát egy későbbi fejezetben adom majd meg (6.2.3.).

4.9.3 Programindítás a legutóbb futtatott és a rögzített programok közül A mindennapos feladatokra használt programokat majd a most bemutatásra kerülő két módszer valamelyikével fogjuk a leggyakrabban indítani.

4.9.3.1 Legutóbb futtatott programok A Windows XP verziójának nagyszerű újítása, hogy a legutóbb használt programok közül hatot közvetlenül a „Start” menüből is el lehet indítani. Hangsúlyozom, hogy mindig az utolsó hatot, tehát ezek a menüpontok folyamatosan változnak. A rendszer rugalmasságára jellemző, hogy az is átállítható, hogy hat helyett más számú program kerüljön be ide, illetve ki is lehet a programokat innét törölni (persze ettől még maga a program, továbbá eredeti indító menüpontja a „Start” menüben megmarad).

A kettő rögzített program

Az utoljára futtatott hat program

Az utolsó hat futtatott program törlése a „Start” menüből ¾ ¾ ¾

Az eljárás menete a következő: indítsuk a „Start” menü helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot; lapozzunk a „Start” menü fülhöz; nyomjuk meg a „Start menü”-höz tartozó „Testreszabás”, majd a „Lista törlése” gombot; Hány program kerüljön be a „Start” menübe

24. Ábra: A rögzített és a legutóbb használt programok

Járjunk el az előzőek szerint, de a legutolsó lépésben a „Lista törlése” gomb megnyomása helyett egyszerűen állítsuk át a „Start menüben megjelenő programok száma” számmező tartalmát a kívánt értékre.

4.9.3.2 „Start” menüben rögzített programok A „Start” menü vízszintes vonala feletti részre mi rögzíthetünk programokat. Alapbeállítás mellett itt az Internet Explorer és az Outlook Express programokat találjuk, melyek az interneten történő böngészésre, illetve elektronikus levelezésre szolgálnak. Maga a rögzítés roppant egyszerű: ¾ keressük meg a „Start” menüben a rögzítendő programot; ¾ indítsuk a helyi menüjét (kattintsunk rá jobb gombbal); ¾ válaszuk a megjelenő menüből a „Rögzítés a Start menün” elemet. Természetesen az így rögzített menüpontokat el is lehet távolítani. Ennek menete a következő: ¾ indítsuk el a rögzített elem helyi menüjét; ¾ válasszuk a „Rögzítés feloldása a Start menün” elemet.

26

Windows XP alapokon

5. A Windows mindennapi használata Mint azt korábban már megbeszéltük az operációs rendszerek egyik feladata az, hogy segítségükkel a felhasználó a háttértárakat, illetve a rajtuk lévő adatokat karbantartsa. A Windows mindezt grafikus kezelőfelületének köszönhetően a lehető legegyszerűbben valósítja meg. A segítségével lehetséges többek közt: ¾ a háttértárak jellemzőinek lekérdezése, formattálása, karbantartása, floppylemezek másolása, stb.; ¾ könyvtárak jellemzőinek lekérdezése, létrehozása, átnevezése, másolása, áthelyezése, törlése, stb.; ¾ fájlok jellemzőinek lekérdezése, átnevezése, másolása, törlése, törölt fájlok helyreállítása, stb. Már most felhívom arra a figyelmet, hogy ezeket a feladatokat látszólagos egyszerűségük ellenére majd nagy körültekintéssel végezzük. Ellenkező esetben könnyen adatokat veszíthetünk! Különösen figyeljünk az „Intéző” programmal való munka során! Szinte minden operátori feladat megoldására több módszer is alkalmazható, de a könyvben elsősorban terjedelmi okok miatt, többnyire csak a véleményem szerint legegyszerűbb, a korábbi Windows verziókból már megszokott megoldást ismertetem. A fejezet végén azonban bemutatom a Windows XP új lehetőségeit is, melyekkel talán még könnyebben elvégezhető az adott feladat. Az összes tárgyalandó műveletnél azonban előbb hozzá kell majd férni a háttértárakhoz, könyvtárakhoz és fájlokhoz, pontosabban a rájuk való grafikus hivatkozást és nevüket valamilyen módon meg kell jeleníteni a képernyőn. Ezért mindenek előtt két dolgot kell tisztázni: ¾ Hol találjuk a lemezegységeket, mappákat és fájlokat? ¾ Egyáltalán, hogy fognak kinézni az egyes lemezegységeket, a mappákat és a fájlokat jelképező ikonok?

5.1 Hol találjuk a háttértárakat, mappákat, fájlokat, hogy néz ki az ikonjuk? A mappákat és fájlokat természetesen a háttértárakon kell keresnünk. A gépünkben lévő háttértárainkat két módszerrel találhatjuk meg: ¾ a „Sajátgép” eszköz megnyitásával („Start” menü, „Sajátgép”, vagy az „Asztalon” dupla kattintás a ikonra, már ha van); ¾ az „Intéző” program elindításával („Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Intéző”). Ugyanakkor mappákat, fájlokat és más objektumokat az „Asztalon” is találhatunk. Ezekkel a mappákkal minden esetben pontosan ugyanúgy kell dolgozni, mint a háttértárakon lévő mappákkal. Másként is lehet indítani az „Intéző” programot? ¾ ¾ ¾

Több módszerrel is. Csak felsorolásszerűen: „Start” menü helyi menüje, „Intéző”; „Sajátgép” helyi menüje, „Intéző”; de akkor is elindul az „Intéző”, ha bármely háttértárat vagy könyvtárat úgy nyitunk meg, hogy közben nyomjuk a Shift billentyűt. Miért nincs az „Asztalon” „Sajátgép” ikonom

A Windows XP alapbeállításában a „Sajátgép” eszköznek nincs az „Asztalon” ikonja. Ezen persze lehet segíteni: ¾ „Asztal” helyi menüből a tulajdonságok”; ¾ „Asztal” fül „Az asztali elemek testreszabása…”; ¾ „Sajátgép” jelölőnégyzet kipipálása.

Mind az „Intéző”, mind a „Sajátgép” ablakában a háttértárak ikonjait fogjuk látni. Mint az a következő táblázatból látszik is, az ikonok alakja arra utal, amit képviselnek.

25. Ábra: Felül a „Sajátgép”, alul az „Intéző” ablaka

27

ECDL Operációs rendszer modul

Az A: azonosítójú 3 1/2” méretű floppyegység. Az első, C: azonosítójú winchester. Az D: azonosítójú CD. Az E: azonosítójú „Flash disk”. 8. Táblázat: A háttértárak ikonjai A mappák ikonja a legtöbb esetben a korábban már megtárgyalt (4.4.1.1.1.2.) formájú, és természetesen a nevük is állandóan ott szerepel az ikon mellett, vagy alatt: A „Laci dokumentumai” nevű mappa. 9. Táblázat: Mappa ikonja A fájlok ikonja sokféle lehet, ismétlésként a korábban is bemutatott ikonok (4.4.1.1.1.1.) közül kettő: A „202. feladat” nevű Excel dokumentum. A „feladatok” nevű Word dokumentum. 10. Táblázat: Dokumentumok ikonjai

5.2 Műveletek háttértárakkal, könyvtárakkal, fájlokkal A következőkben a legfontosabb operátori feladatok megoldását beszéljük meg a Windows XP kezelőfelületének segítségével. Természetesen feltételezem, hogy a korábbiakban tárgyalt kérdésekkel tisztában vagyunk, azaz az alábbiakat már tudjuk: ¾ a Windows operációs rendszer indítása (4.3.); ¾ a képernyő felépítése, az „Asztal” és a „Tálca” szerepe (4.4.); ¾ az ablakok részei, használatuk (4.5.); ¾ párbeszédelemek (4.6.); ¾ az ablakok állapotai (teljes, ikon, normál méret) (4.7.); ¾ programok indítása (4.9.); ¾ kilépés a Windowsból (4.8.). A témákat két csoportra osztottam. Előbb a csak háttértárakkal és mappákkal, azután a fájlokkal is kapcsolatos eljárásokat tekintjük majd át. Ennek csak a könnyebb tanulás a célja. 1. 2. ¾ ¾

3. ¾ ¾

28

dupla kattintás szimpla kattintás bal gombbal jobb gombbal húzás: bal gombbal jobb gombbal

Még egyszer az egér használatával kapcsolatos aranyszabályok ikonokon megnyitáshoz; szinte minden egyéb helyen, mégpedig: kiválasztáshoz; minden más esetben. másoláshoz, áthelyezéshez (mozgatáshoz); másoláshoz, áthelyezéshez (mozgatáshoz), parancsikon létrehozásához.

Windows XP alapokon 5.2.1 Csak háttértárakkal és mappákkal (könyvtárakkal) kapcsolatos műveletek A háttértárakkal és mappákkal (könyvtárakkal) kapcsolatos feladatok különösen nagy figyelmet kívánnak. Miért? Mert minden esetleges hiba nem pusztán egy-egy rajz, levél, táblázat elvesztését eredményezi, hanem ennél jóval súlyosabb következménnyel is járhat. Ráadásul az adatvesztést okozó eljárások következményét sokszor visszavonni sem lehet (formázás, lemezmásolás).

5.2.1.1 Háttértár üresre törlése (formattálása, vagy formázása) ¾ Háttértár helyi menüje, „Formázás…” ½

Ez a művelet különösen nagy figyelmet érdemel, hiszen az adott háttértár teljes tartalma elvész. Mivel az utóbbi időben egyre kevésbé használnak floppyegységeket, jelentősége csökken, hiszen merevlemezt a legritkább esetben kell formattálni. Egy jó tanács: merevlemezt csak akkor formázzunk majd, ha már nagy tapasztalattal rendelkezünk! Az eljárás megkezdéséhez indítsuk el a törölni akart háttértár helyi menüjét úgy, hogy az egér jobb gombjával rákattintunk az ikonjára a „Sajátgép”, vagy az „Intéző” ablakában, majd a menüből a „Formázás…” menüpontot indítjuk. A megjelenő párbeszédablak a már ismert párbeszédelemek segítségével többféle formattálási lehetőséget is biztosít. n Kapacitás Floppy esetében esetleg kiválaszthatjuk a lemez kapacitását. Ennek ma már nincs jelentősége, lehet, hogy nem is változtatható. n Fájlrendszer A Windows XP egyik újdonsága, hogy merevlemezek esetében az NTFS fájlrendszert is támogatja. A fájlrendszerekről a kiegészítő információkban esik részletesebben szó. Általánosságban annyit elég megjegyeznünk, hogy NTFS-t választva nagyobb adatbiztonság valósítható meg, mint a FAT32-vel. n Lemezfoglalási egység mérete A lemezfoglalási egységről szintén a kiegészítő információkban lehet olvasni. n Kötetcímke Ebbe az adatmezőbe gépelhetnénk be a háttértár úgynevezett „címkenevét”. Ennek általában nincs jelentősége, hiszen egy floppylemezre úgyis ragaszthatunk címkét, amit – szemben az elektronikus címkével – nem csak a gép, hanem mi is el tudunk olvasni. Winchesternél szintén megkérdőjelezhető a jelentősége. A 26. Ábra: A formázás ablaka címkenév legfeljebb 11 karakter lehet. n Gyorsformázás Ha kipipáljuk ezt a jelölőnégyzetet, akkor a háttértár tartalma csak látszólag törlődik. A Windows ezt úgy éri el, hogy a fájlrendszerben csupán a háttértár területfoglalási nyilvántartását üríti, a tényleges adatok valójában ott maradnak a háttértáron. Mivel azonban az operációs rendszer a fájlrendszer területfoglalási bejegyzései alapján dönt a háttértár foglaltságáról, így a gép a továbbiakban üresként kezeli a háttértárat. Ha viszont nem engedélyezzük a „Gyorsformázást”, a háttértár teljes felületének törlése és átvizsgálása is megtörténik. Csakhogy ez időigényes (különösen az átvizsgálás). Mégis javasolt az adatok ilyen módon való törlése, ugyanis floppylemez estén így felderíthetőek a lemez esetleges sérülései. Winchestert pedig csak így szabad formázni, bár erre az átlag felhasználónak nem lesz szüksége. Ne feledjük, ekkor minden törlődik! Sajnos az XP nem jelzi ki az esetlegesen felderített hibákat. n Tömörítés engedélyezése NTFS fájlrendszernél az adatok tömörítve kerülnek rá az adott lemezre. Engedélyezésének hasznáról megoszlanak a vélemények. n MS-DOS rendszerindító lemez létrehozása A formattálás végén az úgynevezett rendszerfájlokat a lemezre másolja a Windows. Ezt ne kérjük, mivel ott felesleges helyet foglalna el.

29

ECDL Operációs rendszer modul Hol és hogy tartja nyilván a számítógép az adatszektorok foglaltságát? Az úgynevezett fájlrendszerben, melynek több fajtája is létezik: FAT (File Allocation Table, magyarul fájl elhelyezkedési táblázat); ¾ VFAT (továbbfejlesztett FAT); ¾ FAT32 („még jobban” továbbfejlesztett FAT); ¾ HPFS (High Performance File System, magyarul magas megbízhatóságú fájl rendszer); ¾ NTFS (NT1 File System, magyarul NT fájl rendszer, melynek több verziója is van). A fájlrendszer feladatát egy hasonlattal szeretném elmagyarázni. Képzeljünk el egy füzetet, amit úgy használunk, hogy néhány lapján vezetjük a következőket: ¾ mely oldalak üresek; ¾ egy-egy új témakört mindig új lapon kezdünk; ¾ egy-egy címmel megadjuk, hogy mit írunk a füzetbe; ¾ az adatok beírásakor foglalttá váló oldalszámokat bevezetjük egy táblázatba, így mindig tudhatjuk, hogy az adott címhez tartozó információk a füzet mely lapjaira kerültek; ¾ folyamatosan nyilvántartjuk a táblázatban még azt is, hogy mikor került adat utoljára az adott címhez tartozó oldalak bármelyikére; ¾ esetleg azt is vezetjük, hogy mikor keletkezett az adat, illetve mikor néztek bele utoljára; ¾ ha feleslegessé válik valamelyik címhez tartozó összes információ, akkor az általa elfoglalt oldalakat újra szabadként tartjuk nyilván (noha valójában még ott van az információ az oldalakon); ¾ ha később adat kerül egy ilyen lapra, akkor előbb azt üresre radírozzuk, és csak utána írjuk rá az adatokat. Az összes fájlrendszer megoldja a fentebb felsorolt feladatokat, azaz elvégzi a szabad és foglalt lemezterületek nyilvántartását, illetve vezeti azt, hogy egy-egy fájl hol található. A nyilvántartás azonban mindegyik fájlrendszernél allokációs egységenként, és nem adatszektoronként történik. Adatszektor, allokációs egység ¾

¾

¾

Természetesen tisztázni szükséges mi is az adatszektor és az allokációs egység. Adatszektor A háttértárakon az adatok rögzítése úgynevezett „adatszektorokba” történik. Egy-egy adatszektor a legtöbb háttértáron egységesen 512 bájt tárolására alkalmas. Ha egy fájl nem fér el egy szektorban, az operációs rendszer a következő üres adatszektorba folytatja. Az szinte biztos, hogy az utolsó adatszektort nem fogja kitölteni a beleírt adat. Ennek ellenére a kérdéses szektorba további információ már nem kerül rögzítésre. Allokációs egység Az allokációs egység egy nagyobb, fix méretű egysége az adathordozónak, és az adathordozó teljes kapacitásától, és a nyilvántartási rendszertől függően adott számú adatszektorból áll. A több szektoros nyilvántartásra a nagyobb kapacitású winchester esetében azért van szükség, hogy a táblázat elfogadható méretű maradjon. FAT

A legrégibb fájlrendszer. Allokációs egysége a klaszter, mely a floppy esetében egy, a winchesternél pedig több adatszektorból áll. A klaszterek száma floppy esetében maximum 4096, winchesternél pedig legfeljebb 65536 lehet (mert 16 bites a FAT, és 216=65536) a maximális klaszter méret pedig 32 kB, amiből adódóan a FAT legfeljebb 2 GB-os winchestereket tud kezelni. A kapacitás korlát mellett a legnagyobb probléma az, hogy mivel mindig minden fájl minimum egy allokációs egység, így nagy lemezeknél meglehetősen pazarlóan bánik a winchester területével. A FAT további problémája, hogy mivel mindig minden adat az első szabad klaszterre íródik, egy rendszeresen írt-törölt lemezen az adatok előbb-utóbb nem egymás utáni klasztereken, hanem össze-vissza, egymásba láncolódva helyezkednek el. Így az adatok írása és olvasása sok fejmozgással jár, azaz lassabb lesz a winchester, vagyis maga a gép is. Ezen az adatok újbóli szekvenciális elrendezésével tudunk segíteni, amit defragmentálásnak hívnak, és a későbbiekben részletesebben is esik róla szó (9.2.2.). Végül szintén hátrányként róható fel, hogy a fájlneveket 8.3 rendszerben tárolja (a név 8, a kiterjesztés, vagy típus 3 karakteres lehet). Ezen csak egy modernebb rendszer alkalmazásával tudunk segíteni. De előnyt is hadd említsek: ez a rendszer igényli a legkisebb memóriát. VFAT A VFAT valójában csak a FAT továbbfejlesztése. Erre lehetőséget az biztosított, hogy a hagyományos FAT az általa lefoglalt lemezterület bizonyos részeit nem használta semmire. A VFAT rendszert annyiban javították fel, hogy egy fájlról több információt tárolnak le: ¾ a fájl hosszú neve (maximum 250 karakter); ¾ a keletkezés dátuma és ideje; ¾ az utolsó hozzáférés dátuma. 1

A Microsoft professzionális felhasználóknak tervezett hálózati operációs rendszere

30

Windows XP alapokon Mivel a VFAT a FAT azon részein valósítja meg mindezt, amit az nem használt, így a két rendszer többé-kevésbé kompatíbilis (a VFAT tökéletesen kezeli a FAT rendszert, de fordítva a kiegészítő adatok bizonyos fájlműveletek esetében elvesznek). A kapacitás határa ez esetben is 2 GB. FAT32 Egy teljesen új fájlrendszer, amit a Windows 95 OSR2-es verziója vezetett be. Előnye, hogy nagyon nagy lemezeket is egy egységként tud kezelni (mivel 232 = 4 294 967 296, ezért már 4 294 967 296 klasztert képes használni), és így nem kell a 2 GB feletti lemezeket sem partíciókra osztani. További előnye, hogy a klaszterek mérete is sokkal kisebb lehet. A maximális lemezkapacitás 132 ezer TB1. Minden egyéb paramétere hasonló, mint a korábban tárgyalt VFAT rendszeré (fájlnevek, letárolt fájl adatok, stb.). HPFS Az OS2 operációs rendszer továbbfejlesztett, választható fájlrendszere, de tudja alkalmazni a Windows NT is (írja és olvassa, de formázni nem tudja). Sok szempontból jelentősen kedvezőbb paraméterekkel rendelkezik, mint a FAT rendszerek. NTFS4 és NTFS5 Minden korábbi rendszer jó tulajdonságát megpróbálta ötvözni a Microsoft a Windows NT operációs rendszerhez kifejlesztett NTFS4 fájlrendszerhez, sőt, néhány pluszszolgáltatást még hozzá is tett: ¾ a hosszú nevek Unicode rendszerűek, így akár kínai, arab, stb. írásjeleket is tartalmazhatnak; ¾ a rendszer folyamatosan egy jelentést készít a lemez használatról (neve: log), melyet felhasználva rendszerösszeomlás esetén minden helyreállítható; ¾ olyan partíció is létrehozható, mely a winchester össze-vissza elhelyezkedő szabad lemezterületeiből áll; ¾ a röptömörítés nemcsak háttértár (kötet), hanem könyvtár, sőt fájl szinten is megadható, miáltal lehetőség van a ritkán használt nagyméretű állományok helytakarékos tárolására. A Windows XP ennek továbbfejlesztett, NTFS5 nevű változatát használja, melyet a Windows 2000-hez fejlesztettek ki. Erősen ajánlott a Windows XP telepítésekor az NTFS fájlrendszert választani.

15. Feladat: Formattáljuk meg a 3 1/2”-os lemezegységben lévő lemezt „Gyorsformázással”! Megoldás: ikonra, vagy a „Start” menüből, illetve az „InNyissuk meg a „Sajátgép” eszközt duplát kattintva a téző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Indítsuk el a 3 1/2”-os lemezegység helyi menüjét, azután válasszuk a „Formázás…” menüpontot. Pipáljuk ki a „Gyorsformázás” jelölőnégyzetet, majd kezdjük el a formázást az „Indítás” gombbal. 16. Feladat: Formattáljuk meg a 3 1/2”-os lemezegységben lévő lemezt teljes formázással! Másoljuk rá a rendszerfájlokat is! Megoldás: Nyissuk meg a „Sajátgép” eszközt a ikonra duplát kattintva, vagy a „Start” menüből, illetve az „Intéző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Indítsuk el a 3 1/2”-os lemezegység helyi menüjét, majd válasszuk a „Formázás…” menüpontot. A jelölőnégyzettel ne engedélyezzük a „Gyorsformázást”, de pipáljuk ki a „MS-DOS rendszerindító lemez létrehozása” opciókat. Ezek után indítsuk el a formázást az „Indítás” gombbal.

5.2.1.2 Floppylemez másolása ¾ Lemezegység helyi menüje, „Lemez másolása…” ½

Bár a floppyk lassan feledésbe merülnek, néha mégis szükségünk lehet arra, hogy egy-egy floppylemezről másolatot készítsünk. Természetesen ezt az eljárást is a kérdéses lemezegység helyi menüjéből kell indítani a „Sajátgép, vagy az „Intéző” segítségével. Ha több lemezegység is van a gépünkben, akkor választhatunk forrás és cél lemezegységet, de a kettő típusának meg kell egyeznie. 1

27. Ábra: A „Lemezmásolás” ablaka TB, azaz Tera bájt. Egy TB megfelel 1024 GB-nek (nagyjából 1 000 000 000 000 bájt).

31

ECDL Operációs rendszer modul A másolás elkezdéséhez az „Indítás” gombot kell megnyomni, majd a megjelenő ablak kérésének megfelelően rakjuk be a forrás lemezt. Alul egy vonaldiagram folyamatosan jelzi, hogy hol tart a másolás. Ha a beolvasás befejeződött (ekkor ér a diagram a feléhez), egy újabb ablak szólít fel bennünket a céllemez berakására. Vigyázat! Ha a céllemezen volt valami, akkor az már tényleg csak volt! 17. Feladat: A most készített rendszerlemezt másoljuk le! Megoldás: 28. Ábra: Most kell berakni a forráslemezt Nyissuk meg a „Sajátgép” eszközt a ikonra duplát kattintva, vagy a „Start” menüből, illetve az „Intéző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Indítsuk el a 3 1/2”-os lemezegység helyi menüjét, és válasszuk a „Lemez másolása…” menüpontot. Rakjuk be az imént készült rendszerlemezt a floppyegységbe. Ezek után indítsuk el a másolást az „Indítás” gombbal, majd „OK”. Amikor megkapjuk a „Helyezze be azt a lemezt, amelyre másolni szeretne (céllemez), majd kattintson az OK gombra” üzenetet, rakjunk be egy üres lemezt, majd kattintsunk az „OK” gombra. A másolás befejezése után zárjuk be az ablakot.

5.2.1.3 Mappák (háttértárak) tartalmának megtekintése ¾ Dupla kattintás a mappára ½

Ahhoz, hogy lássuk valamely objektum (mappa, háttértár) tartalmát, néha kivételesen egy kicsit másként kell eljárni a „Sajátgép” és az „Intéző” esetében. Erre majd az összes problematikus esetben utalok. A tartalom megtekintése kapcsán egyúttal minden, a témához kapcsolódó egyéb kérdést is tisztázzuk majd, mint például: ¾ a tartalom megtekintését megkönnyítő segédeszközök bekapcsolása; ¾ mappák szerkezetének felderítése és mozgás a mappák között az úgynevezett könyvtárfa segítségével; ¾ további mozgási lehetőségek a mappák között; ¾ mappa tartalmának elrendezése; ¾ automatikus rendrakás a mappákban. Amikor megnézzük egy háttértár tartalmát, mit is látunk valójában? Ha megnyitunk egy háttértárat, akkor annak az úgynevezett főkönyvtárába lépünk be. Természetesen nevének megfelelően ez is egy könyvtár, csak ez a háttértár formattálásakor automatikusan létrejön.

5.2.1.3.1 Tartalom megtekintését segítő eszközök ¾ „Nézet”, „Eszköztárak” / „Állapotsor” ½

A címben említett segédeszközök nagyon hasznosak ugyan, de nem biztos, hogy gépünkön be vannak kapcsolva. Ilyenkor, amennyiben használni akarjuk valamelyiket, kapcsoljuk be, vagyis pipáljuk ki őket a „Nézet” menü segítségével. Ezek után nézzük meg, melyik segédeszköz mire jó.

29. Ábra: A „Nézet” menü

5.2.1.3.1.1 Eszköztárak ¾ „Nézet”, „Eszköztárak”, „Szokásos gombok/Címsor” ½

Javasolt mind a „Szokásos gombok”, mind a „Címsor” eszköztár bekapcsolása. A további lehetőségeknek kisebb a jelentőségük. 1. A „Szokásos” eszköztár gombjainak funkciói: Rákattintva az eggyel korábban megtekintett hely tartalma jelenik meg az ablakban, lenyitva pedig a korábban megtekintett összes hely közül választhatunk.

32

30. Ábra: A „Szokásos” és a „Cím” eszköztárak

Windows XP alapokon Rákattintva oda érünk, ahonnét korábban visszamentünk a gombbal, lenyitva választhatunk hová menjünk (de csak akkor, ha több lépésnyit visszamentünk). Egy szinttel feljebb lépünk segítségével a könyvtárfán. A keresést indítja el. Erről a szolgáltatásról később lesz szó (5.2.2.10.3.). A könyvtárfa intézőhöz hasonló megjelenítése az ablak bal oldalán (használatáról rögtön lesz szó). A különféle elrendezések közül lehet a segítségével választani. Hamarosan szintén részletesen megbeszéljük (5.2.1.3.6.1.). 2. A „Cím” eszközsor funkciója: A listát lenyitva itt is a korábban meglátogatott helyek közül választhatunk, de egy létező helyet begépelve, majd Enter billentyűt nyomva, vagy az gombra kattintva is elmehetünk az adott helyre. Fontos tudnunk, hogy az „Ugrás” gomb is külön ki-be kapcsolható, ha a „Cím” feliratra kattintunk jobb gombbal. A „Cím” eszközsor másik funkciója, hogy kijelzi az adott hely elérési útvonalát (bár ez beállítástól függően az ablak címsorában is leolvasható). 5.2.1.3.1.2 Állapotsor ¾ „Nézet”, „Állapotsor” ½

Az „Állapotsor”, vagy „Státuszsor” sok hasznos információt közöl. Pontosan ezért célszerű bekapcsolni (sok helyet úgysem foglal el). Csak felsorolásszerűen a benne található információk: 1. Ha háttértár az aktuális objektum: ¾ a háttértár kapacitása és a rajta lévő szabad hely; 2. Ha egy könyvtár tartalma látszik az ablakban, és nincs kijelölt objektum: ¾ az aktuális ablakban látható fájlok és mappák száma, a fájlok összes hossza; 3. Ha könyvtár tartalom van az ablakban, és egy, vagy több fájl a kijelölt objektum: ¾ a kijelölt fájlok és mappák száma, és a kijelölt fájlok összes hossza. 18. Feladat: Kapcsoljuk be a „Sajátgép” és az „Intéző” „Szokásos” és „Cím” eszközsorait és „Állapotsorát” is! Ha most bekapcsolt, akkor kapcsoljuk ki, majd újra be őket. Megoldás: ikonra duplát kattintva, vagy a „Start” menüből. Válasszuk ki Nyissuk meg a „Sajátgép” eszközt a a „Nézet” menüt, majd pipáljuk ki az „Eszköztárakból” a „Szokásos gombok” elemet. Újra nyissuk meg a „Nézet” menüt, és most majd pipáljuk ki az „Eszköztárakból” a „Címsor” elemet. Nyissuk meg a „Nézet” menüt, és most az „Állapotsor” menüpontot is pipáljuk ki. Végül lépjünk ki a programból is. 5.2.1.3.2 Mappák használata a könyvtárfa segítségével ¾ Kattintás a mappák ikonra ½

A könyvtárfa a „Sajátgép”, az „Intéző” illetve bármely megnyitott mappa ablakának bal oldalán van. Alapesetben ugyan csak az „Intézőben” látszik, de mindenhol bekapcsolható a ikonnal. Igazság szerint nem is csak könyvtárfa, hiszen itt a gépünkön elérhető összes tárolóegység, sőt, még néhány egyéb eszköz is látható. Amit itt a bal oldalon kattintással kiválasztunk, annak a tartalma az ablak jobb oldalán automatikusan megjelenik, tehát segítségével egyúttal mindjárt mozgunk is a mappák között. Mint az ábrán is látható, a fa felépítése követi a Windows XP kezelőfelületének logikáját. Ha egy eszköz előtt egy kis jelet látunk, akkor ez azt mutatja, hogy a kérdéses eszköznek még nem látjuk minden részletét. A gya-

Dokumentumok

Asztal

Sajátgép

Hálózati helyek Lomtár

31. Ábra: A könyvtárfa (erőforrásfa)

33

ECDL Operációs rendszer modul korlatban ez azt jelenti, hogy vannak alkotóelemei (háttértárak, alkönyvtárak, stb.), de helytakarékossági okokból azokat nem jelzi ki a program. Ha az objektumra duplát kattintunk, akkor megjelennek az addig nem látható alkotói is. Ezzel teljesen egyenértékű a kis jelre kattintás. Ilyenkor viszont azt fogjuk tapasztalni, hogy az addigi ábrácska lesz látható. Erre jel helyén egy kattintva a kérdéses elem alkotói újra elrejtésre kerülnek. Egy-egy kifejtett objektum azonban újabb kifejtendő elemeket is tartalmazhat. Ezt persze a kérdéses objektum előtt lévő jel mutatja. A megnyitása a most ismertetett módszerek bármelyikével lehetséges. Összefoglalva: ¾ annak az objektumnak vannak nem látható alkotó elemei, mely előtt jelet látunk; ¾ a nem látható elemek megjelenítéséhez kattintsunk a jelre, vagy kattintsunk duplát az objektumra; ¾ a feleslegesen helyet foglaló ágakat be lehet zárni a jelre kattintással. Van más eljárás is ág kifejtésére és bezárására? Ha így rákérdezek, akkor biztos, hogy igen a válasz. A módszer lényege a következő. Kattintsunk a kifejtendő, vagy bezárandó ág nevére. Ezt követően attól függően, hogy mit szeretnénk, válasszunk az alábbi lehetőségek közül. A könnyebb érthetőség kedvéért egy-egy példát is szerepeltetek. 1. Egy ág összes, most kifejtett alkotó elemének bezárása (elrejtése) a billentyűzet jobb szélén lévő szürke mínusz gombbal lehetséges. Ez tulajdonképpen a jelre kattintásnak felel meg ¾ Például ha a „Sajátgép” kiválasztása után nyomjuk meg a szürke mínusz billentyűt, akkor a „Sajátgép” alatt lévő elemeket elrejti a program. 2. A kérdéses objektum alatt lévő elemek megmutatása a szürke plusz gombbal lehetséges. Ez egyenértékű a jelre kattintással. Ha most megnyomjuk a szürke plusz billentyűt, pontosan azt fogjuk kapni, mint amit a bezárás előtt láttunk az ablakban. 3. És végül az összes alkotóelem kifejtésére (minden szinten) a szürke csillag „*” billentyű szolgál. ¾ Az előző szituációnál maradva például, ha most is a „Sajátgép” kiválasztása után nyomjuk meg a szürke csillag billentyűt, akkor minden lehetséges elem kifejtésre kerül. Ne várjuk azt, hogy a teljes fa rögtön megjelenik az ablakban, hiszen lehet, hogy több száz mappát kell felderítenie a programnak.

19. Feladat: Nyissuk meg a „Sajátgép” programot és kapcsoljuk be a mappák kijelzését, majd rejtsük el a „Sajátgép” tartalmát! Megoldás: ikonra duplát kattintva, vagy a „Start” menüből, majd kapcsolNyissuk meg a „Sajátgép” eszközt a ikonnal. Kattintsunk rá a „Sajátgép” ikonjára, azután a jelre. juk be a mappák kijelzését a 20. Feladat: Csak a „C:” lemez tartalma legyen kifejtve, és az is csak egy szintig! Megoldás: Kattintsunk rá a „Sajátgép” ikonjára (ha nem fejtődik ki automatikusan a tartalma, akkor még a jelre is). Most kattintsunk a „C:” lemez ikonjára (ha kell, még a jelre is). Ha több szintig kifejtve látható a winchester tartalma, akkor egymás után sorban zárjuk be a felesleges ágakat a eszközzel. Lépjünk ki a „Sajátgép” programból. 5.2.1.3.3 További lehetőségek mappákba történő be- és kilépésre Ha nem használjuk a könyvtárfát, mappákba és háttértárakba történő belépéshez duplát kell kattintani az adott objektumon. Az eljárás alkalmazásához kezdőknek egy jó tanács: ne a névre, hanem az ikonra kattintsunk duplán. Ellenkező esetben lehet, hogy akaratlanul is az átnevezésbe keveredünk bele. Kilépni, azaz egy szinttel feljebb menni a mappa címsora alatt lévő ikonra kattintva lehet. Ha nem látunk ilyen eszközt, akkor a „Szokásos gombok” eszközsor nincs bekapcsolva. Vagy kapcsoljuk be az imént tanult módon (5.2.1.3.1.), és a probléma megoldva, vagy nyomjuk meg a Backspace billentyűt, melylyel szintén egy szinttel feljebb léphetünk. Összefoglalva mappa váltására a könyvtárfa kijelzése nélkül a következők a lehetőségek: ¾ egy-egy eszköz (háttértár, mappa, stb.) megnyitása dupla kattintás a mappa ikonjára; ¾ egy szinttel feljebb , vagy Backspace billentyű.

34

Windows XP alapokon Néhány speciális problémáról azonban szót kell ejteni. 1. Az első kérdés, amire érdemes odafigyelnünk az, hogy miként jelenik meg a tartalom: ¾ milyen elrendezésben és milyen információk jelennek meg a mappákról és fájlokról; ¾ milyen sorrendben szerepelnek az ikonok. Erre a kérdésre a válasz az, hogy beállítástól függ. 2. A másik tisztázandó probléma az, hogy a háttértár / mappa tartalma milyen ablakban jelenik meg: ¾ új ablakban; ¾ ugyanabban az ablakban. 5.2.1.3.4 Egy megnyitott mappa tartalma milyen ablakban jelenjen meg ¾ „Eszközök”, „Mappa beállításai…”, „Mappa” regiszter ½

Alapesetben az „Intézőben” és a „Sajátgépben” is minden megnyitott objektum egyetlen ablakban jelenik meg. Ha azonban valamit mégis új ablakban akarunk megnyitni, azt nagyon egyszerűen elérhetjük: csak annyit kell tennünk, hogy a megnyitandó objektumra úgy kattintunk duplát, hogy közben nyomjuk a Ctrl billentyűt. Természetesen az is beállítható, hogy minden új ablakban jelenjen meg. Ez többnyire nem szerencsés, és inkább csak azért jó, ha tudunk erről a lehetőségről, hogy ha valaki átállította a gépünket ilyen viselkedésűre, akkor majd vissza tudjuk állítani. 32. Ábra: Ha mindent új ablakban kérünk, Ennek menete az, hogy bármely nyitott eszköz, az ablakok takarni fogják egymást vagy mappa „Eszközök” menüjének elindítjuk a „Mappa beállításai…” almenüjét, majd a megjelenő ablak „Általános” fülén a rádiógombok segítségével kiválasztjuk a „Minden mappa ugyanabban az ablakban nyílik meg” opciót. Jó tudnunk arról, hogy ha a Windows úgy van beállítva, hogy minden új ablakban jelenjen meg, akkor is van lehetőség ettől való eltérésre. Meglepő, de ehhez is a Ctrl gombot kell nyomni az objektumra történő dupla kattintás közben. Ha sok nyitott ablakunk van, mindet külön-külön kell bezárni? A válasz előtt előbb pár gondolat arról, hogy miért lehet egyáltalán sok nyitott ablakunk az „Asztalon”. Ennek két oka lehet: ¾ mivel az „Asztalon” lévő objektumok közül többet is megnyitottunk (pl. a „Sajátgép”, valamint több, az „Asztalon” lévő mappa ablaka került megnyitásra); ¾ vagy, mert minden, mappa új ablakban jelenik meg. Ez utóbbi esetben minden újabb ablak úgynevezett „gyermeke” a korábbi aktív ablaknak. Ha ilyenkor az utolsó „gyerek” ablakot úgy zárjuk be, hogy közben nyomjuk a Shift billentyűt is, minden szülő ablak is bezárul.

21. Feladat: Állítsuk be a Windows XP-t úgy, hogy a mappák új ablakban jelenjenek meg! Megoldás:

33. Ábra: És az oka

ikonra, illetve az „InNyissuk meg a „Sajátgép” eszközt a „Start” menüből, vagy duplát kattintva a téző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával.

35

ECDL Operációs rendszer modul Válasszuk ki az „Eszközök”, abból a „Mappa beállításai…” menüpontot, majd a kapott párbeszédablak „Általános” fülén a rádiógombok segítségével jelöljük meg „Az egyes mappák saját ablakban nyílnak meg” opciót. Nyomjuk meg az „OK” gombot. Zárjuk be a „Sajátgép” vagy az „Intéző” programot. 22. Feladat: Próbáljuk ki, hogy működik-e az új beállításunk! Nyissuk meg a „Sajátgép”, vagy az „Intéző” programot, új ablakban a „C:” lemezegységet, majd ugyanabban az ablakban a „Windows” könyvtárat! Végül állítsuk vissza az eredeti „gyári” működést. Megoldás: ikonra duplát kattintva, vagy a „Start” menüből, illetve az „InNyissuk meg a „Sajátgép” eszközt a téző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Most kattintsunk duplát a „C:” lemezegység ikonjára. A tartalma új ablakban fog megjelenni. Keressük meg a „Windows” mappát, majd kattintsunk rá duplát, de közben nyomjuk a Ctrl billentyűt. A „Windows” mappa tartalma most ugyanabban az ablakban fog megjelenni. Válasszuk ki az „Eszközök”, abból a „Mappa beállításai…” menüpontot, majd a kapott párbeszédablak „Általános” fülén kattintsunk az „Alapértelmezett” gombra. 5.2.1.3.5 Hol is vagyok valójában? ¾ „Eszközök”, „Mappa beállításai…”, „Nézet” regiszter ½

A pillanatnyi helyünk kijelzésre kerülhet a „Cím” eszközsorban és az ablak címsorában is. Ehhez az „Eszközök” menü „Mappa beállításai…” pontjában lapozzunk át a „Nézet” regiszterhez, majd pipáljuk ki: ¾ a „Teljes elérési út kijelzése a címsorban”; ¾ és a „Teljes elérési út kijelzése a címsávban” jelölőnégyzeteket. Azt, hogy nekünk szükségünk van-e erre, döntsük el magunk. Az alapértelmezés az, hogy csak a második opció van bekapcsolt állapotban. 5.2.1.3.6 Egy mappa tartalmának elrendezése

34. Ábra: Az elérési út a címsorban

¾ „Nézet” ½

A mappák tartalmát különféle módokon lehet megjeleníteni. Hogy ez alatt mit kell érteni, azt néhány példa segítségével mindjárt megvilágítom. Ráadásul egy-egy fájlnak több jellemző tulajdonsága is van (név, típus, méret, dátum), ezért többféle sorrendbe is rendezhetők az adatok. 5.2.1.3.6.1 Az alkalmazható elrendezések ¾ „Nézet”, „Filmszalag” / „Miniatűrök” / „Mozaik” / „Ikonok” / „Lista” / „Részletek” ½

Egy mappa tartalmát többféle elrendezésekben is megtekinthetjük. A könnyebb érthetőség céljából, egy táblázatban minden lehetséges elrendezés legfontosabb jellemzőit felsorolom. Az egyes elrendezéseket ikonnal kell választani. vagy a „Nézet” menüből, vagy a Név

Jellemzői

Filmszalag

Filmszalag elrendezésben a fájlok az ablak alján, egyetlen sorban, filmszalag szerűen jelennek meg. Ilyen nézete azonban csak „Kép” és „Fényképalbum” típusú mappának van! A filmszalag felett az éppen kiválasztott fájl látható akkora méretben, hogy kitöltse a rendelkezésére álló helyet. Ha mappát választunk ki, akkor a benne található első fájl jelenik meg a filmszalag felett (természetesen a mappára érvényes rendezési sorrend szerinti első). A képek között előre és visszafelé mozogni a ikonokkal lehet. Ezenkívül lehetséges a képek forgatása is a ikonokkal.

36

Windows XP alapokon Név

Jellemzői

Miniatűrök

Miniatűrök elrendezésben a soronként rendezett fájloknak csak a neve kerül kijelzésre az ikonja alatt. Ha a fájl képfájl, akkor az ikonja maga a kép lesz. Képeket tartalmazó mappák képe az adott mappában lévő négy legfrisebb kép.

Mozaik

Mozaik elrendezésben a fájloknak a neve, típusa és mérete kerül kijelzésre a kicsit kisebb ikonja mellett, de itt a képfájlt is csak egy általános, a típusától függő ikon jelképezi. Maguk az ikonok kisebbek, mint „Miniatűrök”, vagy „Filmszalag” elrendezésben. A mappák képe az általános mappa ikon lesz ( ). A fájlok ebben a nézetben is soronként vannak rendezve.

Ikonok

Ikonok nézetben a kicsit még kisebb ikonjuk alatt a fájloknak csak a neve kerül kijelzésre. A mappák képe most is az általános mappa ikon lesz ( ).

Lista

Mindenben megegyezik az „Ikonok” nézettel, de az oszloponként rendezett fájlok neve az ikon mellé kerül.

Részletek

Egyezik a „Lista” nézettel, de egy fájlról több adat kerül kijelzésre.

11. Táblázat: A különféle elrendezések jellemzői Természetesen egy-egy szemléltető ábra segítségével is bemutatom az összes lehetséges megoldást. Ahhoz, hogy igazán jól érzékelhetőek legyenek a különbségek, mindegyik esetben ugyanazt a mappát láthatjuk. Mint az ábrák is mutatják, igazán bőséges a választék. Olyan univerzális elrendezés azonban nincsen, amely mindenkor optimális lenne. Így azután szituációtól is függ, mikor mit fogunk használni. A javaslatom az, hogy képekhez használjuk a „Filmszalag”, egyéb fájlokhoz pedig a „Részletek” elrendezést. „Képek” és „Fényképalbum” típusú mappák Amennyiben egy mappa első olyan megnyitásakor, amikor már nem üres, kép típusú fájl is található benne, a Windows XP automatikusan „Fényképalbum” típust rendel a mappához. A mappa típusát azonban mi magunk is bármikor állíthatjuk a következő módszerrel: ¾ indítsuk el a mappa helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot; ¾ lapozzunk át a „Testreszabás” regiszterhez; ¾ „Az alábbi mappatípus legyen a 35. Ábra: „Miniatűrök”, „Filmszalag”, „Mozaik”, sablon:” listából válasszuk a cím„Ikonok”, „Lista”, és „Részletek” nézetek beli típusok valamelyikét. Miről ismerhetők fel a speciális mappák? ¾ ¾

A nyitott mappában vízjelszerűen van egy jelzés, ami a jellegére utal: „Képek” és „Fényképalbum” esetén a vízjel egy diakép (ez látható is az ábrán); „Zene”, „Zenei előadó”, „Zenei album” típusnál pedig egy hangjegy.

37

ECDL Operációs rendszer modul Milyen elrendezésben nyílik meg egy mappa? Ha másként nem rendelkezünk, akkor abban a nézetben, ahogy legutóbb volt. Ha akarjuk, minden mappára érvényesíthetjük az aktuális mappa nézetét. Ehhez az „Eszközök” menü „Mappa beállításai…” pontját kell indítani, majd a „Nézet” regiszteren rá kell kattintani a „Minden mappára érvényes” nyomógombra.

23. Feladat: Az előző feladatban megnyitott „Windows” mappa tartalmát nézzük meg az elérhető elrendezésekben. Megoldás: Tegyük aktuális ablakká a „Windows” mappát mutató ablakot, majd nyissuk ki teljes méretre. Ehhez kattintsunk rá a nevére a „Tálcán”, majd a teljes méret gombjára az ablaka jobb felső sarkán. Ha nem látható az eszközsora, a korábban tanult módszerrel kapcsoljuk be. Próbáljuk ki az elérhető elrendezéseket a

ikon segítségével.

5.2.1.3.6.2 A választható sorrendek ¾ „Nézet”, „Ikonrendezés szempontjai”, … ½

A fájlok minden fontos tulajdonsága szerint növekvő sorrendbe rendezhetjük egy mappa tartalmát. Ehhez nyissuk meg a „Nézet” menüt, abból álljunk rá az „Ikonrendezés szempontjai” almenüre, majd a lehetséges sorrendekből válasszuk a nekünk szükségeset. Amennyiben újra ugyanazt a rendezési szempontot választjuk ki, akkor csökkenő sorrendű lesz a rendezettség. Ha a „Sajátgép” ablakban végezzük el mindezt, akkor egy kicsit más lehetőségeink vannak, hiszen ebben az ablakban nem fájlok vannak. Sorrend kulcsa

Fájlok sorrendje

Eszközök sorrendje a „Sajátgépben”

Név

név szerinti abc

azonosító1 szerinti abc

Típus

az azonos típusú fájlok egy csoportban, csoporton belül abc szerinti sorrend

„Számítógépben tárolt fájlok”, „Merevlemez- meghajtók”, „Cserélhető adathordozós eszközök”, „Egyéb” külön-külön csoportokban, csoporton belül abc szerinti sorrend

Méret

fájl mérete szerinti

nem választható

Teljes méret

nem választható

a háttértár kapacitása szerinti

Szabad terület

nem választható

a háttértáron lévő üres hely szerinti

Módosítva

utolsó módosítás szerinti sorrend

nem választható

Méretek

képpontban megadott méret szerinti, azonos méreten belül név szerinti abc („Képek” / „Fényképalbum” mapa)

nem választható

Felvétel készült

a kép készítése szerinti sorrend („Képek” / „Fényképalbum” mapa)

nem választható

12. Táblázat: A különféle elrendezések jellemzői2 Milyen dátum szerint rendezi sorba a fájlokat a gép? ¾ ¾ ¾

1 2

A fájlokhoz három dátumot is hozzárendel a Windows XP: létrehozás dátuma ez a dátum később sosem változik; utolsó megnyitás dátuma minden megnyitáskor aktualizálódik; utolsó módosítás dátuma a fájl minden változásakor változik (tehát ha nem változtatjuk meg a megnyitása után, akkor nem változik). A sorba rendezés alapesetben az utolsó módosítás dátuma szerint történik.

Mint arról korábban már esett szó, a floppy azonosítója A:, az első winchesteré C:, a további egységeké hozzárendelés kérdése. A táblázat nem tartalmazza a zenei és videó fájlok esetén választható sorrendeket, és ez igaz lesz a továbbiakban is.

38

Windows XP alapokon 24. Feladat: Az előző feladatban „Részletek” elrendezésbe hozott „Windows” mappa tartalmát rendezzük név, típus, méret, majd módosítás dátuma szerinti sorrendbe. Megoldás: A „Nézet” menü „Ikonrendezés szempontjai” pontjából válasszuk sorban a megfelelőeket. 5.2.1.3.7 Mi ez a rendetlenség? A következőkben azokat az eljárásokat beszéljük meg, amelyek segítségével könnyen áttekinthetővé tehetjük a számítógép képernyőjét. Az ismertetett eljárások között lesznek olyanok, melyek egyaránt alkalmasak az „Asztal” és egy-egy mappa tartalmának elrendezésére, de megbeszélünk olyan módszert is, mely mappa estén nem alkalmazható. 5.2.1.3.7.1 Ikonok csoportokba rendezése ¾ „Nézet”, „Ikonrendezés szempontjai”, … ½

Gyakran hasznos, ha egy adott mappában található fájlok az adott sorrenden belül csoportokba is vannak rendezve. A csak mappáknál elérhető lehetőségek: Rendezés szempontja csoportok alapja ¾ Név „A”, „B”, „C”, … „Z”, „Egyéb”; ¾ Méret „Kicsi”, „Kicsi”, „Közepes”, „Nagy”; ¾ Típus A fájlok típusa, például „Microsoft Word dokumentum”; A „Sajátgépben” viszont: „Számítógépben tárolt fájlok”, „Merevlemezmeghajtók”, Cserélhető adathordozós eszközök”, „Egyéb”; ¾ Módosítva „Ma”, „Tegnap”, „Ezen a héten korábban”, „Múlt héten”, „Két hete”, „Ebben a hónapban korábban”, stb.; ¾ Felvétel készült A dátumok; ¾ Méretek „1600*1200”, „1024*768”, „800*600”, „640*480”. Mekkora a kicsi, a közepes és a nagy fájl? ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Zéró Kicsi Kicsi Közepes Nagy

0; 1 bájt 30 kB 125 kB 1 000 kB

- 30 kB; - 124 kB - 999 kB; -

(igen, kétféle kicsi fájl van);

5.2.1.3.7.2 Ikonok automatikus elrendezése ¾ „Nézet”, „Ikonrendezés szempontjai”, „Automatikus elrendezés” ½

Ha egy ablakban, vagy az „Asztalon” az ikonok kusza összevisszaságban helyezkednek el, akkor az többnyire zavaró. Kérhetjük azonban, hogy a Windows automatikusan rendet rakjon az „Asztalon”, illetve egy-egy mappában. Az eljárás az, hogy elindítjuk az ablak, vagy az „Asztal” egy üres részének helyi menüjét, majd kiválasztjuk, s ezzel bekapcsoljuk az „Ikonok elrendezése” menüpontból az „Automatikus elrendezés” menüpontot. Egy ablak esetében az „Ikonok elrendezése” menüpontot az adott ablak „Nézet” menüpontjából is elérhetjük. Amennyiben kértük a korábban már megbeszélt „Csoportok” opciót, az automatikus elrende36. Ábra: Így ne dolgozzunk zés nem választható. Ha egy ablakban az ikonok „Filmszalag”, „Lista”, vagy „Részletek” elrendezésben jelennek meg, akkor minden esetben csak szabályosan, egymás mellet, vagy alatt helyezkedhetnek el az ikonok, tehát szintén nem elérhető ez a menüpont.

39

ECDL Operációs rendszer modul Nem látok semmit egy mappában. Tényleg üres? Lehet, hogy egyszerűen csak nincs bekapcsolva az „Automatikus elrendezés”, és az objektumok a mappa olyan részén vannak, mely pillanatnyilag nem látható. Erre az utal, hogy a látszólag üres mappának van görgetősávja.

25. Feladat: Az előző feladatban használt mappánál kapcsoljuk ki az „Automatikus elrendezés” opciót, majd néhány fájlt kicsit húzzunk arrébb. Ehhez azonban előbb váltsunk át „Mozaik” elrendezésre. A rendrakáshoz aztán újra kapcsoljuk vissza az „Automatikus elrendezés” opciót. Megoldás: ikon segítségével váltsunk át „Mozaik” elrendezésbe. Ezután a „Nézet” menüből váElsőként a lasszuk ki az „Ikonrendezés szempontjai” opciói közül az „Automatikus elrendezés” lehetőséget (de csak akkor, ha pipát látunk előtte). Húzzuk arrébb valamelyik dokumentum ikonját. Arra nagyon vigyázzunk, hogy nehogy egy mappára húzzuk, mert akkor rögtön át is helyeznénk az adott mappába! Végül újra kapcsoljuk vissza az „Automatikus elrendezés”-t. Ehhez a „Nézet” menüből válasszuk ki az „Ikonrendezés szempontjai” opciói közül az „Automatikus elrendezés” lehetőséget. 5.2.1.3.7.3 Ikonok igazítása ¾ „Nézet”, „Ikonrendezés szempontjai”, „Ikonok igazítása” ½

Ez, a mappáknál és az „Asztalnál” is alkalmazható módszer csak akkor működik, ha nem kapcsoltuk be az imént megtárgyalt „Automatikus elrendezést”. Mappa esetében további feltétel, hogy a tartalom ne „Filmszalag”, „Lista”, vagy „Részletek” elrendezésben legyen megjelenítve. Az eljárás első fele megegyezik az előzőleg tárgyalttal, azaz ezt is indíthatjuk helyi menüből, illetve mappa esetében a „Nézet” menüből, és most is az „Ikonrendezés szempontjai” menüpontot kell választanunk. Az eljárás eredményeként az ikonok egy képzeletbeli rács metszéspontjaira kerülnek, ahogy az a képen is látható. A jó megoldás mappa esetében talán az „Automatikus elrendezés”, az „Asztalnál” pedig az 37. Ábra: Rácsra igazítás hatása „Ikonok igazítása”. 5.2.1.3.7.4 Az „Asztalon” lévő összes ablak ikonba rakása ¾ „Tálca” helyi menüje, „Asztal megjelenítése” ½

Ha már sok útban lévő ablakunk van nyitva az „Asztalon”, de bezárni még egyet sem akarunk, tegyük őket ikonba a „Tálcára”. Ehhez persze használhatnánk az ablakok ikonját is, de ekkor külön-külön kellene minden egyes ablaknál a ikonra kattintani. Sokkal egyszerűbben érünk célhoz, ha a „Tálca” egy üres részére kattintunk az egér jobb gombjával, és a megjelenő helyi menüből kiválasztjuk az „Asztal megjelenítése” menüpontot. Újra mindent elővenni a „Tálca” helyi menüjének „Nyitott ablakok megjelenítése” pontjával lehetséges. Lehet gyorsabban is mindent ikonba rakni? A „Tálca” bal szélén kattintsunk rá a ikonra. Minden ikonba rakott ablak ismételt megjelenítéséhez ugyancsak a ikonra kell kattintani.

40

38. Ábra: A lehetőségek

Windows XP alapokon 26. Feladat: Az összes nyitott ablakot rakjuk ikonba! Megoldás: Indítsuk el a „Tálca” helyi menüjét a „Tálca” egy üres részén, majd válasszuk ki a „Asztal megjelenítése” menüpontot. 5.2.1.3.7.5 Az „Asztalon” lévő nyitott ablakok mozaik elrendezése ¾ „Tálca” helyi menüje, „Vízszintes” / „Függőleges mozaik elrendezés” ½

Ahogy a címből is kiderül, a most ismertetésre kerülő eljárás csak az „Asztalnál” alkalmazható. Ha több ablakunk is nyitva van az „Asztalon”, akkor az elrendezés csak azokra fog vonatkozni, melyeket korábban még nem raktunk ikonba. Lehet, hogy bizonyos helyzetekben az lesz a célszerű megoldás, ha előbb mindent ikonba rakunk az iménti módszerrel, majd a rendezendőket újra felveszszük. Indítsuk el a „Tálca” helyi menüjét, és válasszuk ki valamelyik mozaik elrendezést. Két probléma azonban sokszor jelentősen csökkenti a bemutatott 39. Ábra: Mozaik elrendezés módszer használhatóságát: ¾ Az „Asztal” összes eleme takarásba kerül, beleértve a „Sajátgép”, a „Hálózatok”, stb. ikonjait is. ¾ Ha bezárjuk valamelyik így elrendezett ablakot, az legközelebb megnyitva pontosan a mostani helyen és méretben jelenik meg. Ez akkor viszont már korántsem biztos, hogy szerencsés lesz. 27. Feladat: Rendezzük mozaikba a „C:” lemezegység és a „Windows” mappa tartalmát mutató ablakokat, majd zárjuk be mindegyik ablakot! Megoldás: A „Tálca” segítségével nyissuk meg az imént ikonba rakott „C:” és a „Windows” ablakokat az ikonjukra kattintással. Indítsuk el a „Tálca” helyi menüjét, majd válasszuk a „Függőleges mozaik elrendezés” pontot. Zárjuk be az ablakokat a kilépés gombokkal! 5.2.1.3.8 Miért nem azt mutatja a mappa, mint ami benne található? ¾ „Nézet”, „Frissítés” / F5 ½

Képzeljük el, hogy egy floppy tartalmát mutató ablak van a képernyőn. Ha a gépben kicseréljük a floppylemezt, akkor attól a képernyőn még nem jelenik meg automatikusan az újólag berakott lemez tartalma. Ilyen esetben kérnünk kell az ablak tartalmának frissítését. Ritkán más esetben is szükségünk lehet erre a műveletre. A megoldás az, hogy a „Nézet” menüből kiválasztjuk a „Frissítés” almenüt (vagy lenyomjuk az F5 funkció billentyűt). 28. Feladat: Nyissuk meg a 3 1/2”-os lemezegység tartalmát mutató ablakot, majd cseréljük ki a lemezegységben lévő lemezt! Frissítsük a lemezegység tartalmát mutató ablakot!

41

ECDL Operációs rendszer modul Megoldás: Nyissuk meg a „Sajátgép” eszközt duplát kattintva a ikonra, vagy a „Start” menüből, illetve az „Intéző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Tegyünk be egy lemezt a floppyegységbe. Most nyissuk meg a 3 1/2”-os lemezegységet az ikonjára való dupla kattintással, azután rakjunk be egy új lemezt a floppyegységbe. A tartalom frissítéséhez nyomjuk meg az F5 funkcióbillentyűt. Zárjuk be az ablakot.

5.2.1.4 Mappa létrehozása ¾ Helyi menü, „Új”, „Mappa” ½

Ha egy újabb mappát szeretnénk létrehozni, akkor egyszerűen csak kattintsunk jobb gombbal arra a helyre, ahol az új mappát készíteni akarjuk. A megjelenő helyi menüből válasszuk az „Új”, majd abból a „Mappa” menüpontot. Ekkor megjelenik egy új mappa, melynek még meg kell adni a nevét. Ehhez csak el kell kezdeni a név beírását, aminek 40. Ábra: Mappa készítése hatására az, „Új mappa” név helyén megjelenik az, amit bebillentyűzünk. Végül az adatbevitelt le kell zárni, vagy úgy, hogy 41. Ábra: megnyomjuk a billentyűzeten az Enter gombot, vagy pedig oly módon, hogy a mappára Egy új mappa kattintunk. Az „Új” menüpontban található további elemek mire szolgálnak? Az „Új” menüpont elemei ugyan a gépre telepített programoktól függően alakulnak, de a következő menüpontok szinte biztosan szerepelnek: 1. Parancsikon Parancsikont készíthetünk a segítségével (5.2.2.7.6.). 2. Szöveges dokumentum Egy egyszerű formázatlan szöveges fájlt készíthetünk a segítségével. Az így létrehozott fájl típusa TXT. Ehhez a fájltípushoz alapértelmezésben a „Jegyzettömb”1 program van hozzárendelve. 3. Bitkép alakzat Egy BMP típusú fájl fog keletkezni. A hozzárendel alkalmazás a „Paint”. 4. Hullámformátumú hang Egy WAV típusú fájlt kapunk. Az alapértelmezésben hozzárendelt alkalmazás a „Média lejátszó”. 5. Táska Egy speciális, az asztali és a hordozható gép adatainak szinkronizálására használható mappát készít a Windows. A táska használatát nem fogjuk tárgyalni. 6. WordPad dokumentum Ez csak addig szerepel a menüben, míg gépünkre nem telepítjük a Word programot. Ha a Word, az Excel, stb. programokat tartalmazó Microsoft Office is telepítve van a gépre, akkor persze sok egyéb menüpontot is találunk itt. Természetesen más programok is bejegyezhetnek ide új elemeket, például a tömörítő program, stb. Mi történik, ha az „Új” menüponttal létrehozott fájlon duplát kattintva azt megnyitjuk? Elindul a fájlhoz a típusa alapján rendelt alkalmazás, melybe természetesen betöltésre kerül a kérdéses fájl. De vajon mi lesz a tartalma? A válasz teljesen logikus: semmi, hiszen nem vittünk be a fájlba adatot.

29. Feladat: Hozzuk létre az „Asztalon” az ábra szerinti könyvtárrendszert! Megoldás: Az „Asztalon” hozzuk létre az „Ez egy mappa” majd a „PC Suli” mappákat. Természetesen csak egyenként lehet a könyvtárakat létrehozni. Ehhez indítsuk a he42. Ábra: lyi menüt, azután abból válasszuk az „Új”, és annak almenüjéből a „Mappa” ponA feladat tot. Gépeljük be a nevet, majd zárjuk le az adatbevitelt az Enter billentyűvel. Most nyissuk meg az „Ez egy mappa” mappát dupla kattintással, majd hozzuk létre sorban egymás után az „Egyéb dokumentumok”, a „Levelek” és a „Táblázatok” mappákat. Ehhez szintén a helyi menü „Új”, azon belül „Mappa” pontjait alkalmazzuk. A helyi menüt azonban mindháromszor az „Ez egy mappa” nyitott ablakán belül kell indítani! Zárjuk be az ablakot. 1

A www.pcsuli.hu címről letölthető egy, a „Jegyzettömb”, a „Paint”, a „Médialejátszó” programokat tárgyaló dokumentum.

42

Windows XP alapokon 30. Feladat: A könyvtárakba az ábra szerinti fájlokat is készítsük el! Nem nagyon fogunk ugyan majd a helyi menüvel fájlokat készíteni, de az egyszerűség kedvéért most mégis válasszuk ezt a közvetlen módszert. Megoldás: Nyissuk meg dupla kattintással az „Ez egy mappa”, majd az „Egyéb dokumentumok” mappákat. Ezek után az „Egyéb dokumentumok” mappán belül a helyi menü „Új” menüpontjából válasszuk ki előbb a „Hullámformátumú hang”, majd a „Microsoft PowerPoint bemutató” végül a „Bitkép” menüpontokat és rendre nevezzük el őket az ábrának megfelelően. Most a Backspace billentyűvel lépjünk egy mappával feljebb (vagyis az „Ez egy mappa” könyvtárba), majd dupla kattintással lépjünk be a „Levelek” mappába. Hozzuk létre itt is a fájlokat a helyi menü segítségével, most azonban a „Microsoft Word dokumentum” pontot kell választanunk. Természetesen a neveket is meg kell adni. Lépjünk feljebb most is a Backspace billentyűvel, majd dupla kattintással 43. Ábra: lépjünk be ezúttal a „Táblázatok” mappába. A fájlokat a helyi menü segítA következő feladat ségével készítsük el, most a „Microsoft Excel munkalap” pontot választva. Ne feledjük el a neveket megadni. Zárjuk be az ablakot.

5.2.2 Háttértárakkal, mappákkal és fájlokkal is végezhető műveletek Bár a most ismertetésre kerülő eljárásokat sokszor nem háttértárakon vagy mappákon, hanem fájlokon fogjuk majd alkalmazni, nem árt az óvatosság. Különösen akkor, ha valamilyen kijelölési módszert alkalmazva több fájlra is fognak vonatkozni (5.2.2.4.). Szerencsére az elsőként bemutatásra kerülő visszavonás művelettel sok esetben lehetőség van a hiba korrigálására.

5.2.2.1 Visszavonás ¾ „Szerkesztés” menü, „Visszavonás” ½

A Windows operációs rendszer bizonyos esetekben már régóta lehetővé tette az utolsó elhibázott lépésünk visszavonását. A fejlesztések során mind a visszavonható eljárások száma, mind azok köre nőtt. Az XP verzió már akár tucatnyi elhibázott, szinte tetszőleges esemény visszavonását is lehetővé teszi. Ehhez a rögtön ismertetésre kerülő eljárást kell csak annyiszor megismételni, ahány eseményt vissza akarunk vonni. Két korlát azonban változatlanul fennáll: 1. A visszavonás nem lehetséges úgy, hogy például a három lépéssel ezelőtt véletlenül végrehajtott törlést vonjuk csak vissza. Az egész ugyanis úgy működik, mint egy időgépet: amennyiben két évet lépünk vissza, akkor az egy éve történt események is meg nem történtté válnak. Ez a Windows esetében is így lesz: ha három lépéssel korábban történt eseményt akarunk visszavonni, akkor azt csak úgy tehetjük meg, ha az utolsó két eseményt is visszavonjuk. 2. Vannak nem visszavonható események is. Például az eddig tanult műveletek egyike sem visszavonható. Miután az elvet tisztáztuk, lássuk a módszert, pontosabban módszereket: ¾ Ctrl - Z billentyűkombináció; ¾ vagy „Szerkesztés” menü, „Visszavonás”. A billentyűkombinációt is feltétlenül jegyezzük meg, mert a menü nem minden esetben elérhető. Ha valamit például véletlenül törlünk az „Asztalról”, akkor annak visszavonása csak a Ctrl - Z segítségével lehetséges, hiszen az „Asztalnak” nincs is menüje.

5.2.2.2 Alapadatok egy háttértárról, mappáról, fájlról ¾ Objektum helyi menüje, „Tulajdonságok” ½

Ha a lehető legtöbbet szeretnénk megtudni valamely háttértárról, mappáról, vagy fájlról, akkor kérjük le a kérdéses objektum alapadatait. Bár a módszer minden esetben azonos, a kapható adatok teljesen eltérőek. Ezért azután külön-külön tárgyaljuk a módszert háttértárak, mappák és fájlok esetében.

43

ECDL Operációs rendszer modul 5.2.2.2.1 Alapadatok egy háttértárról ¾ Háttértár helyi menüje, „Tulajdonságok” ½

A „Sajátgép”, vagy az „Intéző” ablakában a jobb gombbal kell a kérdéses háttértárra kattintani, majd a megjelenő helyi menüből a „Tulajdonságok” menüpontot kiválasztani. Ezzel egyenértékű az Alt - Enter billentyűkombináció megnyomása. Egy többlapos párbeszédablakot kapunk, melynek az első, „Általános” feliratú regiszteréhez tartozó lapja érdekel most bennünket. A lapon grafikusan is bemutatásra kerül a háttértár pillanatnyi foglaltsági állapota, de természetesen leolvashatóak a pontos számszerű értékek is. Lehet azonban, hogy el sem kell indítani a helyi menüt, mert: ¾ a háttértár most tárgyalt információi a „Sajátgép”, illetve az „Intéző” állapotsorában (5.2.13.1.1.) is leolvashatóak; ¾ ha a „Sajátgép” ablakban a „Részletek” (5.2.1.3.6.1.) nézetet választjuk, szintén kijelzésre kerülnek ezen adatok. Hogy jelzi a Windows a hibás területet? Az XP verzió óta sajnos egyszerűen foglaltnak mutatja.

44. Ábra: A szabad hely 31. Feladat: Nézzük meg, hogy mennyi hely van a winchesterünkön és a floppyegységen. ikonra, vagy a „Start” menüből, illetve az „InNyissuk meg a „Sajátgép” eszközt duplát kattintva a téző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Indítsuk el előbb az egyik, majd a másik lemezegység helyi menüjét, és válasszuk ki mindkétszer a „Tulajdonságokat”. A megjelent ablakban leolvasható a kért információ is. Zárjuk be az összes ablakot. 5.2.2.2.2 Alapadatok egy mappáról ¾ Mappa helyi menüje, „Tulajdonságok” ½

Egy mappáról is pontosan úgy kaphatjuk meg a legfontosabb alapadatokat, mint egy háttértárról: a „Sajátgép”, vagy az „Intéző” ablakában indítsuk el a helyi menüjét, és abból válasszuk ki a „Tulajdonságok” menüpontot. Ezzel most is teljesen egyenértékű, ha megnyomjuk az Alt - Enter billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablaknak változatlanul az „Általános” regiszterhez tartozó lapja érdekel bennünket, a „Megosztás” lappal terjedelmi okokból itt nem foglalkozunk1. Milyen adatokat kapunk meg: Legfelül látható a mappa teljes hosszúneve. Alatta: ¾ Típus: minden esetben „Fájl mappa”; ¾ Hely: a „szülő” könyvtár neve; ¾ Méret: a benne, és az alkönyvtáraiban lévő összes fájl együttes hossza; ¾ Lemezterület: mekkora helyet foglal a lemezen (ez általában nem egyezik a méretével, mivel egész klasztereket foglal le a rendszer); ¾ Tartalmaz: hány fájl és mappa található benne; ¾ Létrehozva: a létrehozás dátuma és ideje; ¾ Attribútumok: a mappa attribútumai (5.2.2.2.3.). 1

45. Ábra: Mappa alapadatai

A www.pcsuli.hu oldalról letölthető egy olyan anyag s, mely a hálózatokkal nagyon részletesen foglalkozik.

44

Windows XP alapokon 32. Feladat: Nézzük meg az „Asztalon” az imént létrehozott „PC Suli” mappa alapinformációit! Megoldás: Indítsuk el a „PC Suli” mappa helyi menüjét, és válasszuk ki a „Tulajdonságok” pontot. A megjelent ablakban leolvasható minden fontos információ is. Végül zárjuk be az ablakot. 5.2.2.2.3 Alapadatok egy fájlról ¾ Fájl helyi menüje, „Tulajdonságok” ½

Az eljárást már magunktól is kitaláljuk: a „Sajátgép”, vagy az „Intéző” ablakában indítsuk el a fájl helyi menüjét, és abból válasszuk ki a „Tulajdonságok” menüpontot. Persze az is járható út, ha lenyomjuk az Alt - Enter billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablaknak az „Általános” regiszterén lévő adatai érdekesek most is. Milyen adatokat kapunk meg: Legfelül látható a fájl teljes hosszúneve, alatta pedig: ¾ Típus: a fájl típusa; ¾ Társítás: az adott típushoz rendelt alkalmazás; ¾ Hely: annak a mappának a neve, amelyben a fájl van; ¾ Méret: fájl hossza; ¾ Létrehozva: a létrehozás dátuma és ideje; ¾ Módosítva: az utolsó módosítás dátuma és ideje; ¾ Hozzáférés: az utolsó megnyitás dátuma és ideje; ¾ Attribútumok: a fájl attribútumai. Mik azok az Attribútumok? A latin eredetű attribútum magyarul olyan tulajdonságot jelent, mely hordozójától elválaszthatatlan. Esetünkben mind a mappáknak, mind a 46. Ábra: Fájl tulajdonságai fájloknak olyan speciális tulajdonságai, melyek viselkedésüket befolyásolják. A mappa, vagy fájl lehetséges attribútumainak száma attól függően alakul, hogy milyen a fájlrendszer. FAT, VFAT és FAT32 fájlrendszerekben a következő 4 attribútuma van csak az objektumoknak: Neve angol neve jelölése jellemzői ¾ rejtett hidden H az operációs rendszer alapbeállításban elrejti a felhasználó elől a rejtett attribútumú fájlokat; ¾ rendszer system S az operációs rendszer részét képezi a fájl; ¾ írásvédett read only R a fájl nem módosítható (lehet, hogy „csak olvashatóként” szerepel); ¾ archiválandó archive A a fájl a legutolsó biztonsági mentés óta módosítva lett.

33. Feladat: Írassuk ki néhány különböző típusú fájl alapinformációját a „C:” lemezegység „Windows” mappájából! Megoldás: ikonra duplát kattintva, vagy a „Start” menüből, illetve az „InNyissuk meg a „Sajátgép” eszközt a téző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Kattintsunk duplát előbb a „C:” lemezegység, majd a „Windows” mappa ikonjára. Válasszunk ki egy-egy fájlt, majd egyenként indítsuk a helyi menüjüket, és abból válasszuk ki a „Tulajdonságok” menüpontot. Nézzük meg a legfontosabb jellemzőiket, majd zárjuk be az ablakokat.

5.2.2.3 Háttértár, mappa, fájl átnevezése ¾ Objektum helyi menüje, „Átnevezés” ½

Egy-egy háttértárat, mappát vagy fájlt néha át is szeretnénk nevezni. Erre lehetőséget most is a helyi menü biztosít. Kattintsunk az objektumra az egér jobb gombjával, majd a megjelent helyi menüben válasszuk az „Átnevezés” 47. Ábra: A helyi menü

45

ECDL Operációs rendszer modul menüpontot. Gépeljük be az új nevet, végül az adatbevitel lezárásához kattintsunk az átnevezendő objektum ikonjára, vagy nyomjunk Entert. Nagyon fontos, hogy ha olyan üzenetet kapunk egy fájl átnevezésekor, mint ami az ábrán is látszik, akkor az átnevezést ne folytassuk. Most már csak az a kérdés, miért kapjuk az üzenetet. 48. Ábra: A kiterjesztést ne változtassuk meg A magyarázat a fájlnév felépítésében, és a Windows által való kezelésében rejlik. Mint tudjuk, a fájlnév minden esetben két részből áll. A név második részét (melyet típusnak, esetleg kiterjesztésnek hívnak) a dokumentumot létrehozó program automatikusan adja. Később ez alapján fogja a „saját gyermekekét” felismerni az alkalmazás. Ha a Windows úgy van beállítva, hogy a fájlok típusát is mutassa, akkor átnevezéskor a felhasználónak kell arról gondoskodnia, hogy a típus változatlan maradjon, azaz azt is be kell gépelnie. Véleményem 49. Ábra: Nincs elrejtve a típus szerint ezt inkább bízzuk az operációs rendszerre. De hol kell beállítani a fájltípus kezelését? Ezt a lehetőséget az „Eszközök” menü „Beállítások…” almenüjében fogjuk találni. Kattintsunk rá a „Nézet” regiszterre, és nézzük meg, hogy milyen állapotú az „Ismert fájltípusok kiterjesztés elrejtése” jelölőnégyzet. Ha azt akarjuk, hogy a típusokkal ne kelljen foglalkoznunk, akkor pipáljuk ki. Sőt, javaslom, hogy használjuk a „gyári” beállításokat, melyekhez csak az „Alapértelmezések visszaállítása” gombot kell megnyomnunk. 34. Feladat: Nevezzük át az „Asztalon” lévő fájlokat az ábrának megfelelően! Megoldás: Nyissuk meg dupla kattintással az „Ez egy mappa”, majd az „Egyéb dokumentumok” mappákat. Ezek után az „Egyéb dokumentumok mappán belül válasszuk ki előbb az „Ez egy 50. Ábra: Itt kell elrejteni a típust hangfájl”, majd a „Microsoft PowerPoint fájl” végül a „Ez egy rajz” fájl 51. Ábra: A feladat helyi menüjéből az „Átnevezés” menüpontot és rendre nevezzük át őket az ábrának megfelelően. Most a Backspace billentyűvel lépjünk egy mappával feljebb (azaz az „Ez egy mappa” könyvtárba), majd dupla kattintással lépjünk be a „Levelek” mappába. Nevezzük át itt is a fájlokat a helyi menü segítségével. Lépjünk feljebb most is a Backspace billentyűvel, majd dupla kattintással lépjünk be ezúttal a „Táblázatok” mappába, és járjunk el a korábbiaknak megfelelően. Végül zárjuk be az ablakot.

5.2.2.4 Háttértárak, mappák és fájlok kijelölése A háttértárak, mappák és fájlok kijelölésének célja az, hogy egyszerre több objektummal tudjunk végrehajtani valamilyen eljárást. A különféle kijelölési módszereket kombinálva végeredményként a külön-külön kijelölt objektumok mindegyike kijelölt lesz. Így lehetséges egyszerre több objektum:

46

Windows XP alapokon megnyitása; tulajdonságaik lekérdezése; ¾ másolása, áthelyezése, ¾ törlése1. Elsőként azonban a kijelölések megszüntetését beszéljük meg, amit legalább olyan gyakran kell majd alkalmaznunk. ¾ ¾

5.2.2.4.1 Kijelölés megszüntetése ¾ Kijelölésen kívülre kattintás az ablakban ½

Bármely kijelölési módszert is alkalmazzuk majd, az minden esetben igaz, hogy a kijelölés megszüntetéséhez az adott területen belül („Asztal”, ablak) kell egy üres helyre kattintani. 5.2.2.4.2 Az összes mappa fájl és egyéb objektum (háttértár, stb.) kijelölése ¾ „Szerkesztés”, „Az összes kijelölése” / Ctrl - A billentyűkombináció ½

Az eljárás roppant egyszerű, csak válasszuk ki a „Szerkesztés” menüből a „Az összes kijelölése” pontot, vagy még egyszerűbb, ha megnyomjuk a Ctrl - A billentyűkombinációt. Arra azonban ügyeljünk, hogy az aktív ablakban hajtódik végre a kijelölés! 35. Feladat: Jelöljük ki az „Egyéb dokumentumok” mappában lévő összes fájlt, majd szüntessük meg a kijelölést! Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd az „Egyéb dokumentumok” mappákat dupla kattintással. Ezek után nyomjuk le a Ctrl - A billentyűkombinációt. A kijelölés megszüntetéséhez kattintsunk az ablak egy üres részébe. Zárjuk be az ablakot. 5.2.2.4.3 Véletlenszerűen elhelyezkedő objektumok kijelölése ¾ Kattintás, majd Ctrl és kattintás ½

Ezzel a módszerrel tetszőleges számú, véletlenszerűen elhelyezkedő fájlt és/vagy mappát tudunk kijelölni. Az eljárás menete a következő: ¾ kattintsunk rá a kijelölendő objektumok egyikére; ¾ a Ctrl billentyű nyomása közben kattintsunk rá sorban a többi kijelölendő objektumra. Ha egy olyan objektumra kattintunk, mely már ki volt jelölve, akkor annak kijelöltsége megszűnik. Arra azonban nagyon vigyázzunk, hogy kattintás közben nehogy akár csak egy icipicit is elmozduljon az egér, mert akkor az addig kijelölt objektumokról másolatot készít a program Ez a veszély akkor áll 52. Ábra: Néhány össze-vissza lévő kijelölt fájl fenn, ha „Miniatűrök”, „Mozaik”, vagy „Ikonok” elrendezésben látszik az ablak tartalma (ezért is javasoltam a „Filmszalag”, illetve a „Részletek” elrendezéseket). Ha véletlenül mégis másolnánk, az elhibázott műveletet vonjuk vissza a Ctrl - Z billentyűkombinációval. Ne ijedjünk meg, attól, hogy ekkor törlésre kérdez rá a Windows, hiszen ha egy, vagy több ob53. Ábra: A véletlen másolás visszavonása jektum véletlen másolását visszavonjuk, akkor azzal meglepő módon törlésként viselkedik valójában a másolatokat töröljük. 36. Feladat: Jelöljük ki az „Egyéb dokumentumok” mappában lévő 3 fájlból két nem egymás mellett lévőt! 1

Az áthelyezés háttértárra nem, és a törlés is csak a tartalmára értelmezhető, az átnevezés pedig csak egy objektumra hajtható végre.

47

ECDL Operációs rendszer modul Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd az „Egyéb dokumentumok” mappákat dupla kattintással. Ezek után kattintsunk rá az első fájlra, majd a Ctrl billentyű nyomása közben a harmadikra. A kijelölés megszüntetéséhez kattintsunk az ablak egy üres részébe. Zárjuk be az ablakot. 5.2.2.4.4 Egymás után lévő objektumok kijelölése ¾ Kattintás, majd Shift és kattintás ½

Ha a kijelölendő objektumok egymás után helyezkednek el, akkor azokat a legegyszerűbben a következő módszerrel jelölhetjük ki: ¾ kattintsunk rá az első kijelölendő objektumra; ¾ a Shift billentyű folyamatos nyomása közben kattintsunk rá az utolsó kijelölendő objektumra. Ennek a kijelölésnek a logikáját a legjobban megérteni néhány gyakorlati próba után lehet. 37. Feladat: Jelöljük ki az „Egyéb dokumentumok” mappában lévő 3 fájlt az első és az utolsó kijelölésével! 54. Ábra: Egymás után lévő fájlok kijelölése Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd az „Egyéb dokumentumok” mappákat dupla kattintással. Ezek után kattintsunk rá az első fájlra, majd a Shift billentyű nyomása közben a harmadikra. A kijelölés megszüntetéséhez kattintsunk az ablak egy üres részébe. Zárjuk be az ablakot. 5.2.2.4.5 Egy, vagy több téglalappal határolható területen lévő objektum kijelölése ¾ Átló mentén húzás ½

Egy képzeletbeli téglalap alakú terület belsejében lévő fájlokat és mappákat legkönnyebben úgy tudunk kijelölni, hogy a téglalap átlója mentén húzást végzünk az egérrel. Hogy melyik átló mentén, és melyik irányba, az mindegy. Arra viszont ügyeljünk, hogy a húzás kezdetén ne álljunk ikonon. Húzás közben egy beszínezett terület jelenik meg. Ami abba kerül, az lesz kijelölve. A módszerrel több területet is kijelölhetünk. Ez esetben az első terület kijelölésekor nincs különbség, azonban a további területek körbekerítését a Ctrl billentyű lenyomott állapota mellett kell végezni. 55. Ábra: Kijelölés húzással 38. Feladat: Jelöljük ki az „Egyéb dokumentumok” mappában lévő 3 fájlt, de terület kijelöléssel! Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd az „Egyéb dokumentumok” mappákat dupla kattintással. Állítsuk át az ikonok elrendezését „Miniatűrök”, „Mozaik”, vagy „Ikonok” opcióra. A bal felső sarokba mutatás után jobbra lefelé húzzuk az egeret lenyomott bal gombbal. Arra vigyázzunk, hogy a húzás indításakor ne álljunk ikonon. A kijelölés megszüntetéséhez kattintsunk az ablak egy üres részébe. Zárjuk be az ablakot.

48

Windows XP alapokon 5.2.2.4.6 Kijelölés megfordítása ¾ „Szerkesztés”, „Kijelölés megfordítása” ½

Előfordulhat az a helyzet, hogy egy mappában szinte mindent ki kell jelölni, csak néhány olyan objektum van, melyeket nem. Persze azok is össze-vissza helyezkednek el. Hogyan lehet a legegyszerűbben ezt a feladatot megoldani? A célszerű eljárás menete a következő: ¾ jelöljük ki azt a néhány fájlt a korábban bemutatott módszerek valamelyikével, amelyek a végén majd nem kell, hogy kijelöltek legyenek; ¾ cseréljük fel a kijelölt és a nem kijelölt fájlokat (fordítsuk meg a kijelölést). A megfordítás a „Szerkesztés” menü „Kijelölés megfordítása” pontjával lehetséges. 39. Feladat: Jelöljük ki az „Egyéb dokumentumok” mappában lévő 3 fájlból két nem egymás mellett lévőt a kijelölés megfordításával! Megoldás Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd az „Egyéb dokumentumok” mappákat dupla kattintással. Ezek után kattintsunk rá a középső fájlra, majd válasszuk a „Nézet” menü” „Kijelölés megfordítása” pontját. A kijelölés megszüntetéséhez kattintsunk az ablak egy üres részébe. Zárjuk be az ablakot.

5.2.2.5 Mappák, fájlok áthelyezése Egy objektum áthelyezése több módszerrel is roppant egyszerűen végrehajtható. Most a lehetséges megoldások közül kivételesen többet is tekintsünk át. Előtte azonban néhány fontos megjegyzés: ¾ Ha több objektumot is át akarunk helyezni, akkor azt egyszerre is megtehetjük, ha kijelöljük őket. A kijelölési módszerekről az imént esett szó. ¾ Ha a kijelölt objektumok mérete miatt az áthelyezés hosz56. Ábra: Az áthelyezés ellenőrző ablaka szabb időt venne igénybe, akkor az ábrán látható ablakon követhetjük nyomon az áthelyezés folyamatát (ez sokszor csak elvi szintű, hiszen az események követhetetlenül gyorsak). ¾ Ha egy mappát áthelyezünk, akkor az természetesen a tartalmát is érinti. Ha olyan objektumot akarunk valahová mozgatni, amilyen már van ott, akkor egy ablakban rákérdez a Windows, miként oldja fel a problémát (egy helyen csak egy ugyanolyan nevű objektum lehet). A lehetőségek magukért beszélnek. Ha a másolandók és a már a célhelyen lévők között több egyező is van, csak akkor választható az „Igen, mindet” lehetőség is. Mennyi ideig fog ténylegesen tartani a művelet? Ha a floppy közreműködésével sok fájlt másolunk, vagy mozgatunk, akkor megjelenik a párbeszédablak alján, például egy ilyen felirat: „10 másodperc maradt”. Ezt azonban sajnos korántsem kell teljesen komolyan venni. Ugyanez vonatkozik a vonaldiagramra is. Így aztán csak hozzávetőlegesen tudhatjuk, hogy meddig tart még a művelet.

57. Ábra: Ha már van olyan nevű fájl

5.2.2.5.1 Húzás a bal gombbal ¾ Kijelölés, majd húzás az egér bal gombjával ½

Egyszerűen álljunk rá az áthelyezendő objektumra, ha több objektumot is át akarunk helyezni, akkor a kijelöltek közül valamelyikre, majd a bal gombot folyamatosan nyomva húzzuk új helyére. Ha több objektumot is áthelyezünk, akkor arra ügyeljünk, hogy az objektumok oda fognak kerülni, ahová a gomb felengedése pillanatában az egérkurzor nyila mutat.

49

ECDL Operációs rendszer modul Ezzel a módszerrel másik háttértárra azonban nem lehet áthelyezni az objektumokat, mivel a művelet eredménye mindenféleképpen másolás lesz. Ha mi mégis mozgatni szeretnénk, húzás közben folyamatosan nyomjuk a Shift billentyűt is. Arra azonban ügyeljünk, hogy előbb az egér gombját engedjük fel! 40. Feladat: A gyakorlás során készített „Levelek” mappából mozgassuk ki az „Asztalra” az egyik fájlt! 58. Ábra: Több fájl mozgatása húzással Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd a „Levelek” mappákat dupla kattintással. Ezek után kattintsunk rá az egyik fájlra, majd az egérrel húzzuk ki az „Asztalra”. Zárjuk be a mappát. Mit tegyek, ha menetközben rájövök, hogy mégsem akarom az objektumokat máshová vinni? Egyszerűen csak nyomjuk meg az Esc billentyűt.

5.2.2.5.2 Húzás az egér jobb gombjával ¾ Kijelölés, majd húzás az egér jobb gombjával ½

Pontosan az előzőek szerint kell eljárni, de most az egér jobb gombját kell folyamatosan nyomnunk. Amikor az egér gombját felengedjük, egy menü jelenik meg, melyből értelemszerűen az „Áthelyezés ide” menüpontot kell választanunk. Természetesen kijelöléssel most is lehetséges egyszerre több objektumot áthelyezni. Az is változatlanul igaz, hogy az objektumok új helyét az egér gomb59. Ábra: Mozgatás az jának felengedésekor érvényes kurzorpozíció adja meg. egér jobb gombjával 41. Feladat: A gyakorlás során készített „Levelek” mappából mozgassunk ki az „Asztalra” egy másik fájlt, de most az egér jobb gombjával! Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd a „Levelek” mappákat dupla kattintással. Ezek után kattintsunk rá az egyik fájlra, majd az egér jobb gombjával húzzuk ki az „Asztalra”. A megjelenő menüből válaszszuk az „Áthelyezés ide” pontot. Zárjuk be a mappát. 5.2.2.5.3 Áthelyezés a vágólapon keresztül ¾ Kijelölés, Vágólapra kivágás, új helyén beillesztés ½

Fájlok és mappák másolása és mozgatása egy átmeneti tároló hely, az úgynevezett „vágólap”1 segítségével is lehetséges. Az eljárás lépései a következők: ¾ Jelöljük ki az áthelyezendő objektumokat. ¾ Helyezzük ki az objektumokat a vágólapra. Ehhez használhatjuk a Ctrl - X billentyűkombinációt, esetleg a „Szerkesztés”, vagy a helyi menü „Kivágás” pontját. Az objektumok nem tűnnek el rögtön, hiszen lehet, hogy óriási mennyiségű adatról van szó. De azért történik némi változás: az objektumok csak szellemképpel lesznek láthatóak. 61. Ábra: ¾ Kattintsunk arra a helyre, ahová át akarjuk mozgatni az A jobboldali objektumokat. mappát vágtuk ki

60. Ábra: Mozgatás a vágólappal

1 Fontos tudnunk, hogy az adatok másolására és mozgatására használt „vágólap” az operatív memóriában található, így a gép kikapcsolásakor a tartalma törlődik. Használata során arra is kell figyelni, hogy mindenkor csak a legutoljára a vágólapra másolt, vagy mozgatott adatot tartalmazza.

50

Windows XP alapokon ¾

Illesszük be az objektumokat a Ctrl - V billentyűkombinációval, esetleg a „Szerkesztés”, vagy a helyi menü „Beillesztés” almenüpontjával. 42. Feladat: A két előző feladatban az „Asztalra” átmozgatott fájlokat a vágólappal rakjuk vissza eredeti helyükre! Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd a „Levelek” mappákat dupla kattintással. Jelöljük ki az „Asztalra” kirakott két fájlt, majd nyomjuk meg a Ctrl - X billentyűkombinációt. Azután kattintsunk bele a „Levelek” mappába, majd nyomjuk meg a Ctrl - V billentyűkombinációt.

5.2.2.6 Mappák, fájlok másolása Az áthelyezés ismeretében már könnyű a másolás lehetőségeinek megjegyzése. Két fontos szabály természetesen változatlanul igaz: ¾ ha a módszerek bármelyikét több objektumra akarjuk vonatkoztatni, akkor azokat előbb ki kell jelölni; ¾ ha a célhelyen már van azonos nevű fájl, a rendszer rákérdez arra, hogy a problémát miként oldja fel. 5.2.2.6.1 Húzás az egér bal gombjával ¾ Kijelölés, majd Ctrl és húzás az egér bal gombjával ½

Az eljárás menete csak annyiban különbözik a mozgatástól, hogy húzás közben le kell nyomni, majd mindvégig úgy kell tartani a Ctrl billentyűt. Ha több objektumot szeretnénk másolni, akkor előbb ki kell őket jelölni. Figyeljük meg, hogy húzás közben egy kis pluszjel lesz látható az egérkurzor mellett. Amire nagyon vigyázzunk: előbb az egér bal gombját engedjük fel, és csak azután a Ctrl billentyűt, különben a művelet eredménye mozgatás is lehet!1 62. Ábra: Több fájl mozgatása húzással 43. Feladat: A gyakorlás során készített „Levelek” mappából másoljunk át két fájlt a szintén korábban létrehozott „PC Suli” mappába! Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd a „Levelek” mappákat dupla kattintással. Valamelyik módszerrel jelöljünk ki két fájlt, majd az egyik fájlra ráállva kezdjük őket áthúzni a „PC Suli” mappába. Nyomjuk le a Ctrl billentyűt, majd amikor az egér a „PC Suli” mappára mutat (melyet nem is kell megnyitni), engedjük fel előbb az egér gombját, majd a Ctrl billentyűt. Zárjuk be a mappát. Mit tegyek, ha menetközben rájövök, hogy mégsem akarom az objektumokat lemásolni? Nyomjuk meg az Esc billentyűt. Azt se feledjük, hogy a Ctrl -Z billentyűkombinációval visszavonható az utolsó művelet.

5.2.2.6.2 Húzás az egér jobb gombjával ¾ Kijelölés, majd húzás az egér jobb gombjával ½

Most is a kijelöléssel kell indítanunk, majd az egér jobb gombjával húzzuk át az objektumokat a másolatnak szánt helyre. Ott engedjük fel az egér jobb gombját, 63. Ábra: és a megjelenő helyi menüből válasszuk a „Másolás ide” menüpontot. Másolás az egér jobb gombjával 44. Feladat: A „Táblázatok” mappából is másoljunk át két fájlt a „PC Suliba”, de az egér jobb gombjával! 1

Ha semmilyen billentyűt nem nyomunk húzás közben, akkor: - ha a forrás- és a célhely egy háttértáron van, az eredmény mozgatás; - eltérő háttértárak esetén másolás lesz.

51

ECDL Operációs rendszer modul Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd a „Táblázatok” mappákat dupla kattintással. Valamelyik módszerrel jelöljünk ki két fájlt, majd az egyik fájlra ráállva kezdjük őket áthúzni a „PC Suli” mappába, de most az egér jobb gombját használjuk. A megjelenő menüből válasszuk a „Másolás ide” menüpontot. Zárjuk be a mappákat. 5.2.2.6.3 Másolás a vágólapon keresztül ¾ Kijelölés, Vágólapra másolás, másik helyen beillesztés ½ ¾ ¾

¾ ¾

Az egész nagyon ismerős lesz. A lépések: Jelöljük ki a másolandókat. Másoljuk ki az objektumokat a vágólapra. Ehhez használhatjuk a Ctrl - C billentyűkombinációt, esetleg a „Szerkesztés”, vagy a helyi menü „Másolás” pontját. Kattintsunk arra a helyre, ahová át akarjuk másolni az objektumokat. A vágólap tartalmát illesszük be a Ctrl - V billentyűkombinációval, esetleg a „Szerkesztés”, vagy a helyi menü „Beillesztés” almenüpontjával. 45. Feladat: Az „Egyéb dokumentumok” mappából is másoljunk át két fájlt a „PC Suli” 64. Ábra: Másolás mappába, de most a vágólap segítségével! vágólappal Megoldás: Nyissuk meg az „Ez egy mappa”, majd az „Egyéb dokumentumok” mappákat dupla kattintással. Valamelyik módszerrel jelöljünk ki két fájlt, azután nyomjuk meg a Ctrl - C billentyűkombinációt. Nyissuk meg a „PC Suli” mappát, majd úgy, hogy az aktív mappa a „PC Suli”, nyomjuk meg a Ctrl - V billentyűkombinációt. Zárjuk be a mappákat.

5.2.2.7 Mappák, és fájlok küldése ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, … ½

A „küldés” egy összefoglaló elnevezés, melynek eljárásai két csoportba sorolhatók: 1. Adatátviteli, illetve adatátvitelt előkészítő eljárások: ¾ dokumentumok mappába másolás mindig elérhető; ¾ email küldése csak akkor érhető el, ha van beállított levelezőprogram; ¾ tömörített állomány létrehozása mindig elérhető; ¾ floppyra másolás amennyiben van a gépben floppy (újabban ez már nem is biztos); ¾ flash disk háttértárra másolás csak csatlakoztatott flash disk esetén; ¾ CD-re írás előkészítése hogyha a gépben van CD író. 2. Egyéb eljárás: ¾ parancsikon létrehozása. 5.2.2.7.1 Mappák és fájlok másolása floppyra vagy flash disk egységre küldéssel ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „3,5”-os hajlékonylemez (A:)” / „FLASHDISK” ½

Indítsuk a másolandó mappa, vagy fájl helyi menüjét, majd abból a „Küldés” menüpontot. A megjelenő választékból válasszuk ki a floppy, vagy a flash disk egységet. Ha több mappát, vagy fájlt szeretnénk egyszerre másolni, akkor természetesen előbb most is ki kell jelölni a kérdéses objektumokat, majd indítsuk el bármelyik másolandó elem helyi menüjét. 46. Feladat: A „PC Suli” mappát küldéssel másoljuk ki a floppyra! 65. Ábra: Küldés Megoldás: Indítsuk el a „PC Suli” mappa helyi menüjét, majd válasszuk a „Küldés”, abból a „3,5-es lemez (A)” menüpontot.

52

Windows XP alapokon 5.2.2.7.2 Mappák és fájlok másolása a dokumentumok mappába küldéssel ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Dokumentumok” ½

Mindenben megegyezik az előzetesen tárgyalt floppy, illetve flash disk egységre történő másolással, de az utolsó lépésben a „Dokumentumok” elemet kell választanunk. Csak a legritkább esetben lesz rá szükségünk. 5.2.2.7.3 Mappák és fájlok küldése elektronikus levélben ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Levélként” ½

Az utolsó lépésben most a „Levélként” elemet kell választani. Az eljárás hatására elindul a levelezőprogram, és mellékletként csatolva már benne lesznek a kijelölt fájlok. Természetesen a címzettet még meg kell adni. Arra azért nyomatékosan felhívnám a figyelmet, hogy levélmellékletként csak viszonylag kis fájlokat küldjünk, vagy előtte tömörítsük őket! 5.2.2.7.4 Mappák és fájlok tömörítése küldéssel, tömörített mappák használata ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Tömörített mappa” ½

Az eljárás menete csak annyiban módosul, hogy a „Küldés” opcióiból a „Tömörített” mappát kell választani. A tömörített mappa igazság szerint egy ZIP típusú fájl, melyben az előzetesem kijelölt összes objetumok benne van, de már tömörítve, a neve pedig az első kijelölt objektum neve lesz. Magát a betömörített mappát egy 66. Ábra: Egy tömözipzáras mappát formázó ikon fogja jelképezni. rített mappa A tömörítésről1 most csak annyit mondanék el, hogy bonyolult matematikai módszerekkel a fájlok általában jelentős mértékben összezsugoríthatóak. Ez a tömörítés veszteségmentes, vagyis a betömörített állományból az eredeti tartalom helyreállítható. További fájlok hozzáadása a tömörített mappához Egyszerűen másoljuk bele a tömörített mappába a még betömörítendő objektumokat úgy, hogy ráhúzzuk őket a betömörített mappa ikonjára. Hozzáférés a tömörített mappa tartalmához Ugyanúgy kell használni, mint bármely mappát, azaz dupla kattintással nyissuk meg. Objektum kicsomagolása2 a tömörített mappából A nyitott tömörített mappából csak húzzuk ki a kicsomagolandó objektumot. Ennek hatására a fájlok az új helyükre már nem tömörített formába kerülnek kimásolásra. Természetesen az egér bal gombjával történő húzás helyett az összes többi tanult másolási eljárás használható. 47. Feladat: Tömörítsük be a „Levelek” mappa tartalmát! Megoldás: Nyissuk meg a korábban létrehozott „Ez egy mappa” mappát. Kattintsunk rá a jobb gombbal a „Levelek” mappára, majd válasszuk a „Küldés”, azután a „Tömörített mappa” opciót. 48. Feladat: Adjuk hozzá a most létrehozott tömörített mappához a „Táblázatok” mappát is! Megoldás: Egyszerűen húzzuk rá a „Levelek” nevű tömörített mappára a „Táblázatok” mappát. 49. Feladat: Csomagoljuk ki a tömörített mappából az „Árajánlat” nevű fájlt az „Asztalra”! Megoldás: Nyissuk meg a tömörített mappát, majd a „Levelek” mappát. Az „Árajánlat” nevű fájlt egyszerűen húzzuk ki az „Asztalra”. 1 2

A www.pcsuli.hu címről egy, a tömörítés témaköréről szóló dokumentum is letölthető. A betömörített fájl visszaritkítását kicsomagolásnak is szokták nevezni.

53

ECDL Operációs rendszer modul 5.2.2.7.5 CD írás előkészítése küldéssel ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Dokumentumok” ½

A CD-re irandó fájlokat jelöljük ki, majd válasszuk ki a helyi menü „Küldés” elemének „CD meghajtó” opcióját. Igazság szerint, amennyiben bármely korábban tanult másolási módszerrel a CD egységre másoljuk a fájlokat, ugyanazt érjük el: előkészítjük a CD lemez írását. Ennek azonban feltételei vannak: ¾ CD R, CD RW, DVD R, vagy DVD RW lemezegységgel kell rendelkeznie a gépünknek. ¾ Engedélyezettnek kell lennie a CD írásnak. CD író esetén alapesetben ez a helyzet, tehát ilyen gond nem lesz. Ha mégis át kell állítanunk, ezt a CD tulajdonságainak „Írás” fülén tehetjük meg (5.2.2.9.). Magát a CD-re történő írást hamarosan megtárgyaljuk. 5.2.2.7.6 Parancsikon készítése az „Asztalra” küldéssel ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Asztal (parancsikon létrehozása)” ½

Az ikonok ismertetésekor már szóba került (4.4.1.1.2.), hogy kétféle ikont különböztetünk meg: ikon egy Word szövegszerkesztőben írt fájl ikonja; ¾ parancsikon ugyanannak a fájlnak a parancsikonja. De mi a célja a parancsikonnak? A parancsikon segítségével ugyanúgy lehet az általa képviselt objektumot megnyitni, mintha az eredeti fájlról, mappáról, vagy eszközről lenne szó. A parancsikon törlésekor viszont csak a parancsikon törlődik, a valójában mögötte lévő objektum nem! Egyébként ez nem csak a törlésre, hanem a másolásra és mozgatásra is igaz, de a törlés a lényeg. Hiszen ez nagyszerű! Így egy dolog látszólag több helyen is lehet! Persze ennek elsősorban úgy van értelme, hogy a fontos dolgoknak létrehozunk egy parancsikont az „Asztalra”, így azok mindig kéznél lesznek, de mégsem tudják őket egyetlen mozdulattal letörölni. Már csak az a kérdés, hogy készíthetünk parancsikont. Természetesen erre is több lehetőséget kínál a Windows. Parancsikon készülhet küldéssel, helyi menüvel, vágólappal, egérrel. Mi a küldéssel való készítést beszéljük meg, mert ez a legegyszerűbb. A vágólappal és a húzással történő módszert csak a kiegészítő információkban bemutatom be. Parancsikon helyi menüvel történő létrehozását bonyolultsága miatt nem ajánlom (nem is tárgyaljuk). Kattintsunk arra a fájlra, mappára, vagy háttértárra az egér jobb gombjával, amelyhez egy parancsikont akarunk hozzárendelni az „Asztalon”, majd válasszuk a megjelenő helyi menüből a „Küldés”, majd abból az „Asztal (parancsikon létrehozása)” menüpontokat. A parancsikon neve „Parancsikon - objektum neve” alakú lesz, amit a tanult módszerrel természetesen megváltoztathatunk. ¾

Parancsikon készítése a vágólap segítségével ¾ ¾ ¾ ¾

¾ ¾

A lépések a következők: kattintsunk arra az objektumra, melyhez parancsikont akarunk rendelni; másoljuk ki a vágólapra a Ctrl - C billentyűkombinációval; menjünk a parancsikon tervezett helyére; nyissuk meg a helyi menüt, és válasszuk ki a „Parancsikon beillesztése” menüpontot. Parancsikon létrehozása egérrel Az eljárás menete: a kiválasztott objektumot húzzuk az egér jobb gombjával oda, ahová az objektumhoz rendelt parancsikont el akarjuk helyezni; a megjelenő menüből válasszuk ki a „Parancsikon létrehozása” pontot. Lehet másként is parancsikont készíteni egérrel?

Igen, egyszerűen úgy húzzuk az objektumot a parancsikon tervezett helyére, hogy közben a Ctrl és a Shift billentyűt egyszerre nyomjuk. Arra figyeljünk, hogy előbb az egérgombot kell felengedni!

50. Feladat: Készítsünk az „Asztalra” egy parancsikont a „Számológép” programhoz mindhárom tanult módszerrel!

54

67. Ábra: Parancsikon vágólappal

68. Ábra: Parancsikon egérrel

Windows XP alapokon Megoldás: Nyissuk meg a „Sajátgép” eszközt a ikonra duplát kattintva, vagy a „Start” menüből, illetve az „Intéző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Kattintsunk duplát a „C:” lemezegység, majd a „Windows”, végül a „System32” könyvtár ikonjára. Keressük meg a „Calc” nevű, „Alkalmazás” típusú fájlt. Ettől kezdve a megoldás már más és más. Vágólappal: Kattintsunk rá, majd nyomjuk meg a Ctrl - C billentyűkombinációt. Rakjuk ikonba az ablakot, majd kattintsunk jobb egérgombbal az „Asztal”-ra, azután pedig válasszuk a „Parancsikon beillesztése” menüpontot. Küldéssel: Vegyük elő az imént ikonba rakott ablakot. Kattintsunk a fájlra a jobb gombbal, majd válasszuk a „Küldés”, azután pedig az „Asztal (Parancsikon létrehozása)” pontokat. Húzással: Húzzuk az egér jobb gombjával az „Asztalra” a „Calc” fájlt, majd a megjelenő helyi menüből válasszuk a „Parancsikon létrehozása itt” elemet. Ez csak akkor lesz így végrehajtható, ha látszik az „Asztal”, vagyis az ablaknak nem szabad teljes méretűnek lenni! 51. Feladat: Készítsünk egy mappát a „C:” lemezegység főkönyvtárába „Saját fájljaim” néven, majd rendeljünk hozzá egy parancsikont az „Asztal”-on küldéssel! Megoldás: Nyissuk meg a „Sajátgép” eszközt duplát kattintva a ikonra, vagy a „Start” menüből, illetve az „Intéző” programot a „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Windows Intéző” pontjainak kiválasztásával. Kattintsunk duplát a „C:” lemezegység ikonjára. Készítsünk egy új mappát a winchester főkönyvtárában „Saját fájljaim” néven. Ehhez használjuk a helyi menü „Új”, majd pedig „Mappa” pontjait. Kattintsunk az új mappánkra jobb gombbal, majd válasszuk a „Küldés”, azután pedig az „Asztal (Parancsikon létrehozása)” pontokat. Ha gondoljuk, nevezzük át az új parancsikont.

5.2.2.8 Mappák, fájlok törlésével kapcsolatos kérdések ¾ ¾

A törléssel kapcsolatosan is két kérdést kell tisztáznunk: magát a törlést; és a „Lomtár” használatát.

5.2.2.8.1 Mappák, fájlok törlése ¾ Kijelölés, Delete billentyű ½

Természetesen a törlésre is több lehetőségünk van, melyek közül a leggyorsabbat szeretném ismertetni. Ennek menete során először jelöljük ki a törlendő objektumot, vagy objektumokat, majd nyomjuk meg a Delete billentyűt. Vigyázzunk, mert ha egy mappát törlünk, akkor annak teljes tartalma törlésre kerül. Szerencsére a Windows azért rákérdez arra az utasításunk végrehajtása előtt, hogy valóban akarjuk-e a törlést. De mi is történik valójában törléskor? Ha floppyról törlünk, akkor valóban törlődik az állomány, ezzel szemben alapbeállításban merevlemez és flash disk esetében valójában csak egy szemetesként viselkedő mappába, a „Lomtárba” kerülnek a fájlok. Ennek köszönhetően a törölt állományok mindaddig helyreállíthatóak, amíg a sze69. Ábra: A törlés megerősítésének ablaka metest nem ürítjük ki. Ennek módjáról, illetve a „Lomtár” viselkedéséről még lesz szó.

55

ECDL Operációs rendszer modul Pontosan ezért, ha letörlünk valamit a winchesterről, attól még többnyire nem lesz több szabad hely a lemezen. Hogy miért csak többnyire, arra a kiegészítő információkban találhatunk magyarázatot. Ahhoz, hogy garantáltan felszabaduljon a fájlok által korábban lefoglalt lemezterület, a szemetes edényként viselkedő mappát, a „Lomtárat” ki kell majd ürítenünk. Hol van a „Lomtár”? Egy-egy „Lomtár” alapesetben minden winchester főkönyvtárában található, de a Windows elrejti előlünk. A neve általában „Recycled”. Lehet rögtön véglegesen is törölni? Igen, amennyiben a Delete gombot úgy alkalmazzuk, hogy közben lenyomjuk a Shift billentyűt. De nagyon csínján bánjunk ezzel, hiszen így nem lesz módunk a törölt fájl helyreállítására. Sőt! A művelet visszavonható sem lesz.

52. Feladat: A „PC Suli” mappát töröljük ki! Megoldás: Kattintsunk a „PC Suli” mappára, majd nyomjuk meg a Delete billentyűt. A megjelenő megerősítő kérdésre válaszoljunk igennel. 5.2.2.8.2 Törölt fájlok helyreállítása ¾ „Lomtárban” kijelölés, Helyi menü, „Előző méret” ½

A törölt fájlok helyreállításához dupla kattintással nyissuk ki a „Lomtárat”. Keressük meg a feleslegesen, vagy véletlenül törölt fájlokat. Ennek megkönnyítésére a „Lomtár” tartalmát többféle szempont szerint is sorba rendezhetjük, pontosan ugyanúgy, mint azt a mappák esetében már megtárgyaltuk (5.2.1.3.6.2.). Mivel a legtöbb esetben azonban in70. Ábra: kább azt tudjuk, hogy mikor, illetve, hogy honnét töröltük a fájlt, a Windows lehetőséget Visszaállítás biztosít a törlés dátuma, és a fájl eredeti helye szerinti sorba rendezésre is. A törölt fájl eredeti helyre történő visszaállításához indítsuk el bármely kijelölt fájl helyi menüjét, és abból válasszuk az „Visszaállítás” menüpontot. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha már töröltük azt a mappát is, ahol eredetileg a fájl volt? A Windows elkészíti a kérdéses mappát, mégpedig pontosan olyan elérési útvonallal (5.2.1.3.5.), mint amilyennel eredetileg rendelkezett. Erre az biztosít lehetőséget, hogy minden fájl eredet helye is letárolásra kerül a „Lomtárban”. 53. Feladat: Töröljük az „Ez egy mappá”-t, majd állítsuk helyre az összes Word dokumentumot! Megoldás: Kattintsunk az „Ez egy mappá”-ra, majd nyomjuk meg a Delete billentyűt. A megjelenő megerősítő kérdésre válaszoljunk igennel. Nyissuk meg a „Lomtár”-at, majd jelöljük ki az imént törölt „Word” dokumentumokat (ikonjuk alakja ). Ennek megkönnyítéséhez rendezzük az objektumokat a törlés dátuma szerint. A tanult kijelölési módszerek (5.2.2.4.) közül használjuk a legmegfelelőbbet. A kijelölt fájlok közül valamelyiken jobb gombbal kattintva indítsuk a helyi menüt, és válasszuk ki a „Visszaállítás” pontot. Figyeljük meg, hogy a fájlok oda kerültek helyreállításra, ahol voltak: újra van „Ez egy mappa”, abban van egy „Levelek” mappa, és abban találjuk meg a helyreállított „Word” dokumentumokat. Zárjunk be minden ablakot. 5.2.2.8.3 A „Lomtár” használatával kapcsolatos kérdések Mint az imént leszögeztem, a „Lomtár” valójában egy mappa, ahová csak áthelyezésre kerülnek a törölt állományok. A „Lomtár” mindig ott található az „Asztalon”, és ikonja megpróbálja az állapotát is tükrözni: ¾ egy üres szemetes, ha nincs benne semmi; ¾ egy teli szemetes, amennyiben akár csak egy törölt fájl is van benne.

56

71. Ábra: A „Lomtár” ikonjai

Windows XP alapokon 5.2.2.8.3.1 A „Lomtár” ürítése ¾ „Lomtár” helyi menüje, „Lomtár ürítése” ½

Egy rendes irodában, vagy egy gondos háztartásban a szemetest rendszeresen ürítik. Így kell eljárnunk a Windows „Lomtárával” is. Ha ugyanis egy véletlenül törölt fájlt majd helyre kell állítanunk, nem mindegy mennyi „szemét” között kell keresgélnünk. Magát az eljárást a legegyszerűbben a helyi menüjéből indíthatjuk. 54. Feladat: 72. Ábra: Ürítsük ki a „Lomtár”-at! A „Lomtár” Megoldás: ürítése Indítsuk el a „Lomtár” helyi menüjét, majd válasszuk a „Lomtár ürítése” pontot. A megerősítő kérdésre válaszoljunk igennel. Vigyázzunk, hogy nehogy olyan adatokat is tartalmazzon a „Lomtár”, amire még szükségünk lehet, mert akkor azt már nem tudjuk helyreállítani! 5.2.2.8.3.2 A „Lomtár” tulajdonságainak beállítása ¾ „Lomtár” helyi menüje, „Tulajdonságok” ½

Ha „Lomtár” helyi menüjéből elindítjuk a Tulajdonságok” menüpontot, a kapott ablaknak több regisztere is van: ¾ egy „Globális” nevű; ¾ valamint minden winchesternek további egy-egy lap. Amennyiben a rádiógombokkal az „Azonos beállítás használata az összes meghajtóra” lehetőséget választjuk ki, a „Globális” lapon végrehajtott minden változtatás az összes háttértár „Lomtárára” vonatkozik. Ha lemezenként másként viselkedő „Lomtárat” szeretnénk beállítani, akkor válasszuk a másik rádiógombot. Mint az a párbeszédlapon látszik, lehetőség van a „Lomtár” méretének beállítására, de akár használatának teljes letiltására is. Ez utóbbit ne tegyük, hiszen a Shift billentyűvel egyébként is van lehetőség a „Lomtár” kikerülésére. Ugyancsak nem ajánlott a törlés jóváhagyásának letiltása sem. 73. Ábra: A „Lomtár” tulajdonságai 55. Feladat: A „Lomtár” nagyságát állítsuk át 8 %-ra! Megoldás: A „Lomtár” helyi menüjéből válasszuk a „Tulajdonságok” pontot, majd a csúszkát balra húzva állítsuk át 8 %-ra a „Lomtár” nagyságát. Az „OK” gombbal zárjuk be az ablakot. Mást ne állítsunk át!

5.2.2.9 CD írás A lemezre írásához küldéssel előkészített (5.2.2.7.5.) fájlok tényleges CD-re írásához elsőként meg kell nyitni a CD írót, ami a „Sajátgépben”, vagy az „Intézőben” lehetséges. Elképzelhető az is, hogy az operációs rendszertől egy buborékban kapunk olyan üzenetet, hogy CD-re írásra előkészített fájlok vannak a gépen. Ha az üzenetre kattintunk, akkor is az írásra várakozó fájlokhoz jutunk. Akármelyik módszerrel is járunk el, azt fogjuk tapasztalni, hogy az írásra várakozó fájlok ott lesznek a CD tartalmát mutató ablakban, a bal alsó sarkukban egy lefelé mutató 74. Ábra: A CD-re írásra várakozó fájlok

57

ECDL Operációs rendszer modul nyíllal (valójában persze a fájlok nem a CD-n vannak, hanem a rendszert tartalmazó winchesteren). Ezek után, amennyiben nincsen bekapcsolva a mappák megjelenítése (a képen ez a helyzet látható), az ablak bal oldalának tetején, a „CD-írási feladatok” legördülő listából válasszuk ki a „Fájlok CD-re írása” elemet. Ezt követően már könnyű a dolgunk, mert a továbbiakban egy varázsló vezet bennünket. ¾ gépeljük be a CD címét; ¾ rakjuk be az írható CD lemezt a lemezegységbe; ¾ a varázsló elkezdi írni a CD-t; ¾ adjuk meg, hogy akarunk-e még további példányokat is CD-re írni az összeválogatott fájlokról (ha nem, akkor a CD írásra összeválogatott ideiglenes fájlok törlésre kerülnek). Maga az írás a felírandó fájlok együttes hosszától és az író sebességétől függően pár perctől akár fél óráig terjedő idő intervallumban is szórhat. Ha meggondoljuk magunkat, töröljük az írásra várakozó ideiglenes fájlokat. A Windows CD író programjának vannak hátrányai is: ¾ nem lehet vele rendszer és videó CD lemezeket íratni; ¾ a CD fájlrendszere nem választható. CD írás engedélyezése A CD egység helyi menüjéből válasszuk a „Tulajdonságok” elemet, majd lapozzunk az „Írás” regiszterhez. Itt a következőket adhatjuk meg: ¾ engedélyezhetjük a CD írását; ¾ megadhatjuk az írásra várakozó ideiglenes fájlok tárolására szolgáló lemezegységet; ¾ beállíthatjuk az írás sebességét; ¾ kérhetjük, hogy az írás végén adja ki a CD egység a lemezt. Két fontos szabály a CD írással kapcsolatban ¾ ¾

A Windows XP CD író programját használva figyeljünk a következőkre: egy már megírt CD-hez csak akkor tudunk hozzáírni, ha a lemez nincs lezárva (az XP CD írója nem zárja le a lemezt); ha ugyanabba a mappába ugyanolyan néven írunk egy fájlt, az természetesen CD esetén is felülíródik.

75. Ábra: A CD írás paraméterei

5.2.2.10 Hogy találok meg egy korábban használt fájlt? Sok felhasználó, amikor a félbehagyott munkáját másnap folytatni szeretné, nem emlékezik rá, hogy pontosan hová is mentette. A többség ilyenkor, elkezdi nyitogatni a gyanús fájlokat. Ezzel a módszerrel a legnagyobb gond nem is az, hogy nehéz vele megtalálni a tényleges fájlt, hanem az, hogy a Windows által nyújtott, a legutóbbi munkánk gyors megtalálására irányuló támogatást is elveszítjük. Nézzük, mire utalok. Két ilyen jellegű szolgáltatást is illik ismerni: ¾ az adott program, például szövegszerkesztő, táblázatkezelő, stb. megjegyzi a legutóbb szerkesztett 4 dokumentumot; ¾ maga a Windows operációs rendszer pedig az utolsó 15 dokumentumot jegyzi meg. Amennyiben azonban elkezdünk megnyitogatni fájlokat, akkor előbb-utóbb lecserélődik ez a 4, majd egy kis idő múlva a 15 utoljára használt fájl! Azonban még ekkor sincs veszve minden, mert a legkülönfélébb ismérvek megadásával megkerestethetjük a kérdéses fájlt. 5.2.2.10.1 A legutóbb használt 4 fájl valamelyikének megnyitása egy adott alkalmazásban Mint arra korábban már utaltam, szinte minden program megjegyzi, hogy mely 4 fájlt készítették vele utoljára. Ezek megnyitásához a kérdéses fájlt csak ki kell választani a fájlmenüből. Az új, XP verziójú Office programcsomag Word, Excel, stb. programjaiban alapbeállítás mellett még a fájl menü megnyitására sincs szükség, mert az úgynevezett „munkaablakban” eleve ott látszik a kérdéses 4 fájl.

58

Windows XP alapokon Az Microsoft Office XP további fájlkeresési szolgáltatása A Word, az Excel, stb. egyaránt tartalmazza a következő, ugyancsak a korábbi munkáink elővételét segítő szolgáltatást: ¾ indítsuk el a „Megnyitás” ablakot; az ablak bal oldalán kattintsunk rá a ikonra; a „Megnyitás” ablakban ott fognak szerepelni az adott programban korábban szerkesztett dokumentumokra mutató parancsikonok. Azt pedig már tanultuk, hogy a parancsikonra duplát kattintva az a fájl fog megnyílni, amelyre a parancsikon mutat. Így nincs más dolgunk, mint duplát kattintani a megfelelő parancsikonra. ¾ ¾

5.2.2.10.2 A legutóbb használt 15 fájl valamelyikének megnyitása a Start menüből ¾ „Start”, „Legutóbbi dokumentumok” ½

Arra már utaltam, hogy a Windows operációs rendszer maga is gyűjti a legutoljára használt 15 dokumentumot. Ezek bármelyikének megnyitásához csak a „Start” menü „Legutóbbi dokumentumok” eleméből kell a kérdéses fájlt kiválasztanunk. Ha valamilyen okból törölni szeretnénk ezt a listát (nem a fájlokat, hanem csak az ilyen módon való elérési lehetőségüket), akkor a következőket kell tennünk: ¾ indítsuk el a „Tálca” helyi menüjének „Tulajdonságok” pontját; ¾ nyomjuk meg a „Testreszabás” gombot, majd a kapott ablakban lapozzunk a „Speciális” fülhöz; 76. Ábra: A legutóbb használt 15 fájl ¾ kattintsunk az ablak alsó részén található, „Lista törlése” nyomógombra. 56. Feladat: Vegyük elő a gépünkön legutóbb használt dokumentum fájlok valamelyikét (lehetőleg Word, vagy Excel fájlt)! Megoldás: A „Start” menüből válasszuk a „Legutóbbi dokumentumok” pontot, majd válasszuk valamely Word, vagy Excel fájlt. Zárjunk be minden alkalmazást. 5.2.2.10.3 Fájlok keresése ¾ „Start”, „Keresés” / Keresés ikon ½

Ahogy időnként egy irodában nem találunk meg valamit, ugyanúgy a számítógépünkön is eltűnnek fájljaink. Ilyenkor jelent nagy segítséget a fájlok és mappák keresésének lehetősége. Szerencsére azért szinte mindig tudunk valamit a keresett objektumról: ¾ a nevét, vagy minimum a körülbelüli nevét; ¾ a tartalmát, vagy legalábbis néhány kulcsszót egy szöveges állományból; ¾ a fájl készítésének pontos, vagy minimum valamilyen módon behatárolható idejét;

59

ECDL Operációs rendszer modul esetleg mindezek közül többet is. A keresés elindításához nyissuk meg a „Start” menüt, és abból válasszuk a „Keresés” menüpontot, vagy bármely mappában kattintsunk a ikonra. Arra törekedjünk, hogy mindent adjunk meg, amit pontosan tudunk, de csak annyit. Minden feleslegesen, vagy nem pontosan megadott jellemző rontja az eredményes keresés esélyét! Elsőként válasszuk ki, hogy mit akarunk keresni. A lehetőségek: ¾ „Képet, zenét, vagy videót” Ezt választva a Windows XP csak azok között a fájlok között keres, melyek típusa arra utal, hogy a fájl tartalma kép, zene, vagy videó (például BMP, JPG, GIF, AVI, WAV, stb.). ¾ „Dokumentumot” Csak a rendszer által ismert típusú dokumentumok között keres (például DOC, TXT, XLS, stb.). ¾ „Fájlt vagy mappát” Mi adhatjuk meg a fájl típusát. Természetesen lehet 77. Ábra: Keresési képet, zenét, videót, dokumentumot keresni itt is. lehetőségek Kép, zene, vagy videó Adjuk meg, hogy milyen jellegű fájlt keresünk. Ha nem adunk meg nevet, vagy név részletet, akkor minden kérdéses jellegű fájlt bevesz a találatokba. A keresés először választásunknak megfelelően a „Képek”, „Zene”, illetve „Videók” mappában (többet választva mappákban) indul, majd – amennyiben másként nem rendelkeztünk – minden más helyet is megnéz a gépünkön a keresőprogram. Kimaradnak viszont a rendszer mappák, illetve a rejtett fájlok és mappák. A „Speciális keresési beállítások használata” alkalmazásával további kritériumokat adhatunk meg. Ezeket a „Fájl vagy mappa” keresésénél beszéljük meg. Dokumentum Adjuk meg, hogy mikor készült a keresett dokumentum. Ha nem adunk meg nevet, vagy név részletet, akkor a Win78. Ábra: dows minden dokumentum jellegű fájlt bevesz a találatokba. Kép, zene, videó A keresés először a „Dokumentum” mappákban indul, majd – amennyiben másként nem rendelkeztünk – minden más helyet is megnéz a gépünkön a keresőprogram. A rendszer mappák, illetve a rejtett fájlok és mappák most is kimaradnak. A speciális beállítások használata alkalmazásával most is további kritériumokat adhatunk meg. Fájl vagy mappa Amennyiben mi akarjuk megadni a fájl típusát, válasszuk 79. Ábra: ezt a lehetőséget. A név megadására szolgáló mezőben haszDokumentum nálhatjuk a csillag és a kérdőjel helyettesítő karaktereket1. Megadhatunk még egy részletet a fájl tartalmából is. Ez azonban nem ajánlott, mivel ekkor a keresés nem csak a fájlrendszerben, hanem a fájlok tartalmában is történik, ami sokkal több időt vesz igénybe. A keresés helyét viszont a lehetőségekhez képest érdemes behatárolni. Mindezek mellett megadható 80. Ábra: még a módosítás ideje, és a fájl mérete. Fájl vagy mappa A további beállítások között azt adhatjuk meg, hogy: ¾ a megadott hely almappáiban is keressen-e a program; ¾ a keresés kiterjedjen-e a rendszer és rejtett mappákra és fájlokra; ¾ megkülönböztetésre kerüljenek-e a kis és nagybetűk. ¾

1

A „?” egy, a „*” több bármilyen karaktert helyettesít. A témáról a www.pcsuli.hu címen részletesebb leírás is található az adatok tárolásáról szóló dokumentumban.

60

Windows XP alapokon 57. Feladat: Keressük meg azt a fájlt a gépünkön, melynek a következő jellemzői vannak: ¾ neve Cégembléma; ¾ típusa Bitkép (BMP típus). Megoldás: A „Start” menüből, válasszuk a „Keresés”, majd abból a „Fájlok vagy mappák” pontokat. A megjelenő párbeszédablakban „A fájlnév egésze vagy része” mezőbe idézőjelek nélkül gépeljük be „Cégembléma.bmp”. Indítsuk el a keresést a „Keresés” gombbal. A megtalált fájlt megnyitni dupla kattintással lehet. Zárjunk be minden ablakot. 58. Feladat: Az előző feladatot oldjuk meg másként! Megoldás: A „Start” menüből, válasszuk a „Keresés”, abból a „Kép, zene, vagy videó” pontokat. A megjelenő párbeszédablakban pipáljuk ki a „Kép vagy fotó” rádiógombot. „A fájlnév egésze vagy része” adjuk meg „Cégembléma”. Indítsuk el a keresést a „Keresés” gombbal.

5.2.2.11 Programok futtatása és leállítása Általánosságban leszögezhető, hogy egy program ikonján duplát kattintva a kérdéses program el fog indulni. Az már korántsem mindegy azonban, hogy DOS, vagy Windows alá kifejlesztett programról van szó. Többnyire persze majd nem így fogunk programokat indítani, hanem a „Start” menüből, vagy a vele létrehozott dokumentum megnyitásával közvetett módon. Amennyiben egy programot a szokásos módszerekkel nem lehet leállítani, akkor azt „ki kell lőni” (egy program „kilövése” alatt a kérdéses alkalmazás drasztikus leállítását kell értenünk). 5.2.2.11.1.1 Windows alkalmazások futtatása dokumentum megnyitásával ¾ „Start”, „Minden program” / Dupla kattintás a programmal létrehozott dokumentumra ½

A Windows alkalmazások, melyeket a legkülönfélébb ikonok fognak jelképezni, mindig ablakban fognak futni. Az ablakok használatával kapcsolatos minden fontos eljárás már ismert előttünk (kilépés, ablak méretek váltása, stb.). Minden további más már programfüggő. Kapcsolat dokumentum és alkalmazás között Amennyiben a Windows alatt egy dokumentumon duplát kattintunk, akkor elindul a hozzá kapcsolódó alkalmazás, és betöltődik a kérdéses dokumentum. De honnét tudja a Windows, hogy melyik dokumentumhoz melyik alkalmazás kapcsolódik? Nos, ez egy táblázatban kerül tárolásra. Ezt a táblázatot a Windows automatikusan karbantartja: ¾ amennyiben telepítünk egy programot, beleírja a program és dokumentuma kapcsolatát; ¾ ha pedig letöröljük, akkor eltávolítja ezt a bejegyzést. Igazság szerint mi magunk is szerkeszthetjük ezt a táblázatot, de inkább ne nyúljunk bele. Elérésének helye: ¾ bármely mappában indítsuk el az „Eszközök” menüből a „Beállítások” opciót; ¾ lapozzunk a „Fájltípusok” fülhöz.

81. Ábra: Típus és alkalmazás kapcsolata

61

ECDL Operációs rendszer modul 5.2.2.11.1.2 DOS alkalmazások futtatása és leállítása ¾ „Start”, „Minden program” ½

Azt gondolnánk, hogy manapság már nem használnak DOS alá fejlesztett alkalmazást. Mivel azonban ügyviteli területen még mindig találkozhatunk ilyen programmal, néhány apróságot a DOS programok futtatásával kapcsolatban is illik megbeszélni. Átváltás teljes képernyős és ablakos futtatás között Célszerű a teljes képernyős futtatás, amire áttérni az Alt - Enter billentyűkombinációval lehet átváltani. Az ablakban való futtatásra visszatérni ugyanezzel a módszerrel lehet. Kilépés Arra ügyeljünk, hogy ha ablakban futtatjuk az alkalmazást, akkor se lépjünk ki a programból az ablak kilépés gombjával, mert azzal adatokat veszíthetünk el. A helyes módszer az, hogy a program saját kilépését használjuk az alkalmazás leállításához. 59. Feladat: A keresés imént megismert módszerével keressük, majd nyissuk meg az EDIT nevű fájlt. Kapcsoljunk át a teljes és az ablakos futás között! Megoldás: A „Start” menüből, válasszuk a „Keresés”, abból a „Fájlt vagy mappát” pontokat. Gépeljük be „A fájlnév egésze vagy része” mezőbe „Edit”. Indítsuk el a keresést a „Keresés” gombbal. A megtalált fájlt dupla kattintással nyissuk meg. Az átváltást próbáljuk ki az Alt - Enter billentyűkombináció többszöri lenyomásával. Lépjünk ki a programból (természetesen a „Fájl” menüben kell keresni a kilépést). 5.2.2.11.1.3 Futó alkalmazások „kilövése” ½ ¾ Ctrl - Alt - Delete ½

Néha szükségünk lehet arra, hogy egy-egy programot leállítsunk, de mivel a programmal megszakadt a kapcsolat, nem alkalmazhatjuk a hagyományos módszereket. Ilyen esetekben lehet hasznos, ha ismerjük ezt a most bemutatásra kerülő eljárást. Egy futó alkalmazás „kilövéséhez” nyomjuk meg egyszer a Ctrl - Alt - Delete billentyűkombinációt. Ekkor a Windows XP esetében egy ablak jelenik meg, melynek aktuális, „Alkalmazások” regiszterén a gépen futó összes program felsorolását láthatjuk. A leállítani kívánt program nevére csak rá kell kattintanunk, majd meg kell nyomni a „Feladat befejezése” gombot. Ha az adott programban valamilyen új dokumentumot készítettünk, és még nem mentettük el, akkor egy ablak jelenik meg, amelyben rákérdez a kérdéses program arra, hogy mentjük-e a dokumentumot. Ez azonban csak akkor igaz, ha a programmal nem szakadt meg a Windows kapcsolata. Megjegyzem, ilyen esetben vi82. Ábra: Program kilövése szont nem szokás kilőni a programot. Ha a leállítandó programmal megszakadt a Windows kapcsolata, akkor a „Program bezárása” ablakban a program neve mellett a „Nem válaszol” feliratot olvashatjuk. Azt talán hangsúlyoznom sem kell, hogy ilyenkor a nem elmentett adataink elvesznek.

5.3 Feladatok a „Gyakori műveletekkel” Az eddig bemutatott szinte összes eljárást végrehajthatjuk a „Gyakori műveletek” segítségével is. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha nem kapcsoltuk be a mappák megjelenítését a ikonnal.

62

Windows XP alapokon Hagyományos és XP nézet½ A „Gyakori műveletek” még feltétele az is, hogy a mappákat ne „Klasszikus” nézetben jelenítse meg a program. Ennek beállítása bármely mappa „Eszközök” menüjének „Beállítások” pontjában, az „Általános” fülön lehetséges.

Alapadatok Az objektum kiválasztása, vagy az objektumok kijelölése után a „Gyakori műveletek” közül nyissuk le a „Részletek” listát. A legfontosabb adatok itt is megjelennek, de korántsem annyi minden, mint a kér84. Ábra: déses objektum helyi menüjének Fájl adatai „Tulajdonságok pontjában. Átnevezés Jelöljük ki azt az egy mappát, vagy fájlt, amelyet át akarunk nevezni, majd a „Fájl és mappaműveletek közül válasszuk „A fájl átnevezés”, 83. Ábra: Ablak típus váltása vagy „A mappa átnevezése” menüpontot (mindig annak függvényében 85. Ábra: Fájl és alakul a neve, hogy mit jelöltünk ki), mappa műveletek majd gépeljük be az új nevet. Mozgatás és másolás Jelöljük ki azokat a mappákat és fájlokat, amelyeket mozgatni, vagy másolni akarunk, majd válasszunk a következők közül: ¾ „A mappa / A fájl / A kijelölt elemek áthelyezése”; ¾ „A mappa / A fájl / A kijelölt elemek másolása”. Ennek hatására megjelenik egy ablak, melyben gépünkről elérhető háttértárak könyvtárfáit látjuk. Ennek használata a korábban elmondottak ismeretében nem jelent gondot. Arra is van lehetőségünk, hogy egy új mappába másoljuk, vagy helyezzük át a kijelölt elemeket. Ehhez az „Új mappa létrehozása” 86. Ábra: gombot kell megnyomni. Adjuk meg az új helyet Törlés A törlendő objektumok kijelölése után most „A mappa / A fájl / A kijelölt elemek törlése” pontot kell választanunk. Ezzel a törléssel az adott objektumok a „Lomtárba” kerülnek. Ha azonban nyomjuk a Shift billentyűt, így is rögtön végleg törlődnek a kijelölt elemek. Mappa létrehozása Ha egy mappában létre akarunk hozni egy újabb mappát, akkor a mappa tartalmát mutató ablakon belül kattintsunk egy üres helyre. Ezzel megszüntetünk minden kijelölést, és egyúttal meg is változnak a „Gyakori műveletekből” elérhető eljárások. Megjelenik például a bennünket most érdeklő „Új mappa létrehozása” menüpont. Miután rákattintunk, már csak meg kell adni az új mappa nevét. Az új mappa természetesen ezúttal is az aktuális mappa alatt kerül létrehozásra. 87. Ábra: Mappa létrehozása

5.4 További lehetőségek

Még két olyan egyszerű eljárást szeretnék befejezésként ismertetni, melyekre véleményem szerint előbb-utóbb szinte mindenkinek szüksége lesz: ¾ a rendszeróra és rendszerdátum állításának lehetőségét; ¾ és az aktuális billentyűkiosztás váltását.

63

ECDL Operációs rendszer modul 5.4.1 Dátum és idő beállítása Az eljárás roppant egyszerű: kattintsunk duplát a „Tálcán” látható óra kijelzésre. A megjelenő párbeszédablak magától érthető.

5.4.2 Billentyűkiosztás átváltása A Windows többféle billentyűkiosztást is támogat, melyek közül az aktuális kijelzésre kerül a „Tálca” jobb szélén. Az átváltáshoz csak rá kell kattintani, majd a választékból kattintással szelektálni. Az átváltás azonban beállítástól függően (6.1.3.2.) lehetséges billentyűzetről is. Ennek billentyűkombinációi: ¾ bal Alt - Shift; ¾ Ctrl - Shift.

88. Ábra: Billentyűkiosztás váltás

6. A Windows egyes elemeinek, és a gép eszközeinek beállításai A következőkben ismertetni szeretném a Windows legfontosabb beállítási lehetőségeit. Ha ezeket a módszereket a gyakorlatban is kipróbáljuk, fokozott figyelemmel járjunk majd el, mivel egyik-másik eljárás bizony veszélyeket is rejt magában.

6.1 A „Tálca” beállításával kapcsolatos eljárások Mint azt tanultuk, a „Tálca” a képernyő alján található. Ellenőrző és irányító funkciói is vannak. 1. A rajta található „Start” menüvel lehet elindítani szinte minden eljárást. 2. Segítségével a nyitott ablakok közt egy-egy kattintással átválthatunk. 3. Visszajelzésre kerül rajta: ¾ a pontos idő; ¾ a pillanatnyilag érvényes billentyűkiosztás; ¾ a nyitott ablakok egy-egy ikonjukkal; ¾ esetleg további fontos adatok, mint például hordozható gép esetében az akkumulátorfeszültség, a csökkent munkaképességűeket támogató kisegítő funkciók, a hálózat állapota, a vírusvédelem pillanatnyi helyzete stb. A „Tálca” azonban máshol is elhelyezhető, mérete megváltoztatható, és a rajta visszajelzésre kerülő adatok is beállíthatóak.

6.1.1 A „Tálca” tulajdonságainak beállításai ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák…”, „Tálca és Start menü” ½ ¾ „Tálca” helyi menüje, „Tulajdonságok” ½

A tulajdonságok beállításához két módszerrel is eljuthatunk: 1. a „Start” menüből a „Vezérlőpult”, majd a „Megjelenés és témák”, végül a „Tálca és Start menü” pontokat választva; 2. a „Tálca” helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot indítva. Akármelyik eljárást is választjuk, egy kétregiszteres párbeszédablakhoz jutunk, melynek „Tálca” regisztere érdekel most bennünket. Azt fontos tudnunk, hogy a Windows XP vezérlőpultjának két nézete lehetséges: klasszikus és kategória. A két nézet közötti átváltás a „Gyakori műveletek” területen lehetséges, amennyiben magukat az ablakokat nem klasszikus nézetben jelenítjük meg (6.5.16.). 89. Ábra: „A Tálca és a Start menü tulajdonságai” ablak

64

Windows XP alapokon

 n

n

n

n

n

n n

„Tálca” regiszter „A Tálca zárolása” Kipipálva a tálca nem húzható át az asztal másik szélére, és a rajta lévő területek (eszköztárak, ablakok, visszajelzések) arányát sem lehet megváltoztatni. Az átméretezésről és áthelyezésről, illetve az eszköztárakról még lesz szó a későbbiekben. Ez a lehetőség a tálca helyi menüjéből közvetlenül is elérhető. „A Tálca automatikus elrejtése” Ha az opciót jelöltre állítjuk, akkor a „Tálca” „elbújik”, és csak akkor válik láthatóvá, ha a képernyőnek arra a szélére állunk, ahol a „Tálca” van. „A Tálca legyen mindig látható a többi ablak előtt” Ha a jelölőnégyzetet kipipáljuk, akkor még teljes méretre nyitott ablakok esetében is marad hely a „Tálca” számára. Használata javasolt. „Hasonló gombok csoportosítása a tálcán” Az Office XP alkalmazások alapbeállítás mellett minden dokumentumnak elhelyeznek egy-egy ikont a tálcán. Ez azért előnyös, mert így könnyebb az átváltás az egyes dokumentumok között. A probléma csak az, hogy ha már sok alkalmazást, vagy dokumentumot nyitottunk meg, az ikonok nem férnek el egy sorban a „Tálcán”. Ilyenkor a tálca görgethetővé válik a végén megjelenő nyilacskákkal ( ). Ez ugyan megoldja a hely problémát, de nehézkessé teszi az ikonokkal történő program-, vagy dokumentumváltást. Ha viszont a címbeli jelölőnégyzetet kipipáljuk, akkor az egy programhoz tartozó ikonokat egymás mellé rakja a rendszer a „Tálcán”, illetve mikor már nem férnének el, akkor az egy programhoz tartozókat automatikusan összevonja egyetlen ikonba. Erre az ikonon egy kis lefelé mutató nyíl megjelenése fog majd utalni ( ). Ha egy ilyen összevont ikonra kattintunk, az legördül, és megjelenik teljes tartalma. Pontosabban általában felgördül, hiszen a „Tálca” többnyire a képernyő alján helyezkedik el. Szintén javasolt az alkalmazása. „A gyorsindítás megjelenítése” A gyorsindításról a későbbiekben még részletesebben is lesz szó. A témával kapcsolatosan most csak annyit, hogy a „Tálca” bal szélére, a „Gyorsindítás” eszköztárra majd parancsikonokat helyezhetünk el, melyek segítségével azután egyetlen egérkattintással érhetjük el a gyakran használt programjainkat, mappáinkat, stb. A használata javasolt. „Óra megjelenítése” Ennek a jelölőnégyzetnek a szerepéhez nem kell magyarázat. „Nem aktív ikonok elrejtése” Mint arról már volt szó, nagyon sok program és funkció pillanatnyi állapota kerül visszajelzésre a „Tálca” jobb oldalán. E visszajelzések nagy száma gyakran már zavaró is lehet, mert nem marad elég hely az ablakok ikonjainak. A problémán úgy segíthetünk, hogy ezt a jelölőnégyzetet kipipáljuk. Hatására egy-egy visszajelzés csak akkor lesz látható a „Tálcán”, ha annak jelentősége van. Pontosabban az egyes elemek viselkedése beállítható a „Testreszabás…” gombot megnyomva (a gomb csak akkor érhető el, ha a „Nem aktív ikonok elrejtése” jelölőnégyzetet kipipáltuk). Amennyiben az elrejtett elemekre vagyunk kíváncsiak, kattintsunk a jelre. 60. Feladat: Kapcsoljuk be a „Tálca” automatikus elrejtését! Megoldás: Álljunk rá a „Tálcára”, indítsuk a helyi menüjét, majd abból válasszuk ki a „Tulajdonságok” pontot. Pipáljuk ki az „A Tálca automatikus elrejtése” jelölőnégyzetet, végül kattintsunk az „OK” gombra.

6.1.2 A „Tálca” helye és mérete ¾ A „Tálca” húzása, illetve a „Tálca” szélének húzása ½

A „Tálcát” általában nem szoktuk sem más helyre tenni, sem átméretezni. Akkor miért beszélünk erről a két kérdésről mégis? Azért, hogy amennyiben a „Tálca” nem a megszokott módon van beállítva, akkor majd vissza tudjuk rakni a helyére, illetve a szokásos méretre hozása se okozzon problémát. Az egérrel képernyő bármely szélére áthúzható a „Tálca”. Eközben azonban nem fog az egérrel együtt folyamatosan mozogni. Csak amikor már a képernyő valamelyik másik szélére érünk, akkor jelenik meg

65

ECDL Operációs rendszer modul egy szaggatott vonal, jelezve a „Tálca” új helyét. Amint felengedjük az egér gombját, a „Tálca” csak akkor jelenik meg az új helyén. A „Tálca” átméretezése is roppant egyszerű: csak a szélére kell állni, és amikor az egérkurzor egy dupla nyílformát vesz fel, a nyilak irányában húzva az egeret, máris új méretű lesz a „Tálca”. A „Tálca” egyes komponensei közötti pontvonal húzásával a komponensek nagysága is meghatározható. Mind az áthelyezés, mind az átméretezés csak akkor lehetséges, ha a „Tálca” nincs zárolva! Nincs „Tálcánk”! Mi történt? Ha a „Tálca” nincs zárolva, lehetőség van méretének nullára csökkentésével a „Tálcát” teljesen eltüntetni. Ha nem látjuk, lehet, hogy csak ez a probléma. Erre abból jöhetünk rá, hogy a „Tálca” a képernyő valamelyik szélén ugyan csak egy csík, de azért látszik. Álljunk rá a csíkra, és a képernyő belseje felé húzva a dupla nyilat, állítsuk vissza a szokásos méretre a „Tálcát”. De lehet, hogy csíkot sem látunk. Ez esetben az egeret húzzuk a képernyő négy szélére, valahol előbukkan vagy a „Tálca”, vagy legalább egy csík belőle. Ez utóbbi esetben az ismertetett módon állítsuk vissza normál méretre. Ha ez a „rejtőzködő” üzemmód zavar bennünket, akkor kapcsoljuk ki.

61. Feladat: Rakjuk át a „Tálcát” a képernyő jobb oldalára! Megoldás: Álljunk rá a „Tálcára”, és húzzuk át a képernyő jobb oldalára. Ha a „Tálcát” nem lehet húzni, akkor előbb kapcsoljuk ki a zárolását a helyi menüjéből. 62. Feladat: Rakjuk vissza a „Tálcát” a helyére! Megoldás: Álljunk rá a „Tálcára”, és egyszerűen húzzuk vissza a helyére. Ha a zárolását ki kellett kapcsolni, kapcsoljuk be újra!

6.1.3 Eszköztárak ¾ „Tálca” helyi menüje, „Eszköztárak” ½

Mint arról már volt szó, a „Tálca” bal szélén lévő „Gyorsindítás” eszköztárról egyetlen kattintással érhetjük majd el gyakran használt programjainkat, mappáinkat. Tudnunk kell azonban, hogy: ¾ a „Gyorsindítás” eszköztáron kívül több más eszköztár is létezik; ¾ elvileg magunk is létrehozhatunk újabbakat (mivel új eszköztárra nem lesz szükségünk, így azt a témát nem tárgyaljuk); ¾ illetve bármely eszköztár tartalmát szerkeszthetjük is.

6.1.3.1 Eszköztárak használata Meglévő eszköztárak be- és kikapcsolása Az eszköztárakat be- és kikapcsolni a „Tálca” helyi menüjéből, az „Eszköztárak” pontban lehet. A meglévő eszköztárak a következők: ¾ Cím a cím mezőbe egy létező hálózati, vagy helyi elérési utat, illetve internetcímet meggombot megnyomva, az adott cím jelenik meg az „Intézőadva, majd az ben”, vagy a böngészőprogram ablakában; ¾ Hivatkozások a leggyakrabban látogatott internetcímek parancsikonjait tartalmazza (a kezdetekben csupán néhány Microsoft címet tartalmaz); ¾ Nyelvi eszközök külön címszóban tárgyaljuk; ¾ Asztal az „Asztal” tartalma jelenik meg rajta; ¾ Gyorsindítás a leggyakrabban futtatott programok, illetve a legtöbbször megnyitott mappák parancsikonjait tartalmazza. Eszköztárra gomb felrakása Amennyiben egy internetcímhez, vagy elérési úthoz egy új gombot szeretnénk valamelyik eszköztáron elhelyezni, a következőt kell csak tennünk: ¾ nyissuk meg azt a mappát, vagy intenetcímet amelyhez gombot szeretnénk az eszköztárra rakni;

66

Windows XP alapokon a mappa, vagy a böngésző címsorának bal szélén lévő ikont húzzuk rá a bővíteni kívánt eszköztárra. Ha alkalmazáshoz szeretnénk gombot rendelni, a kérdéses programot keressük meg a „Start” menüben, majd a menüből húzzuk az eszköztárra magát a menüpontot, de közben nyomjuk a Ctrl billentyűt. Ha nem nyomjuk a Ctrl gombot, a menüből el fog tűnni! Ez a funkció csak akkor érhető el, ha engedélyezzük a „Start” menü húzással történő szerkesztését (6.2.2.). Eszköztárból gomb törlése Indítsuk a törlendő gomb helyi menüjét, és válasszuk a „Törlés” elemet. ¾

6.1.3.2 Nyelvi eszköztár A nyelvi eszköztár azok számára érdektelen, akik a számítógépen csak egy nyelven dolgoznak. Azok viszont, akik rendszeresen gépelnek angol, német, stb. dokumentumokat is, örökös problémát jelent: ¾ az adott nyelv speciális karaktereinek bevitele (ß, ä, stb.); ¾ a helyesírás ellenőrzés. A megoldást az jelenti, hogy telepíti az adott nyelvet, majd amikor idegen nyelvű dokumentumot kíván létrehozni, átvált a kérdéses nyelvre. Ha így jár el, az adott nyelv minden karaktere elérhető lesz a billentyűzetről. Ráadásul a Word helyesírás ellenőrzője is a kérdéses nyelv szabályai szerint végzi az ellenőrzést. Apró szépséghiba, hogy a billentyűzet feliratai persze csak a magyar nyelv esetén fogják fedni az általuk takart karaktereket, de ezen öntapadó matricákkal lehet segíteni. Nyelv telepítése Indítsuk a nyelvi eszköztár helyi menüjét, majd válasszuk a „Beállítások…” elemet. A kapott ablak „Beállítások fülén kattintsunk a „Hozzáadás…” gombra, majd adjuk meg a „Szövegbevitel nyelvét”, és a „Billentyűzetkiosztást”. Átváltás másik nyelvre Kattintsunk rá a ikonra a „Tálcán”, majd válasszuk ki az alkalmazni kívánt másik nyelvet. További lehetőség, hogy megnyomjuk a megfelelő billentyűkombinációt. Ez alapértelmezésben az Alt - Shift, de mást is beállíthatunk a „Billentyűzet beállítások…”, majd a „Billentyűkombináció módosítása” megnyomását követően. Magát az átváltást már jóval korábban tanultuk (5.4.2.).

90. Ábra: Itt lehet új nyelvet telepíteni

91. Ábra: A váltó billentyűkombináció megadása

Feltétlenül szükséges a német nyelv telepítése? Ha azt szeretnénk, hogy a Word akkor is a német helyesírás szerint ellenőrizze a dokumentumot, ha magában a Wordben nem állítjuk át a nyelvet, akkor igen. Amennyiben erre nincs szükségünk, akkor viszont nem, hiszen a „ß” és a „ä” karakterek magyar billentyűzetről is bevihetőek: ¾ ß AltGr - á; ¾ ä AltGr - a. Mit takarnak valójában az eszköztárakon lévő gombok? Minden gomb, amely valamelyik eszköztáron szerepel, valójában nem más, mint egy-egy parancsikon. Így persze az is érthető, hogy a gombok törlésekor csak a gomb törlődik, a hivatkozott objektum nem! Javaslat az eszköztárak használatára Célszerű csak a „Gyorsindítás” és a „Nyelvi eszköztár” eszköztárakat bekapcsolni, és a gyakran használt mappákhoz is inkább a „Gyorsindítás” eszköztáron egy-egy gombot elhelyezni. A programokhoz nem feltétlenül szükséges parancsikonok rámásolása az eszköztárra, mert a legutóbb használt programok úgyis elérhetőek lesznek a „Start” menüből. Ha az alapértelmezett utoljára használt 6 program közvetlen elérése a „Start” menüből kevés, azon is tudunk majd segíteni.

67

ECDL Operációs rendszer modul 6.2 A „Start” menü beállításai és szerkesztése ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák…”, „Tálca és Start menü” ½ ¾ „Tálca” helyi menüje, „Tulajdonságok” ½

A „Start” menü beállításaihoz ugyanazzal a két módszerrel juthatunk el, mint amit a „Tálca” beállításai kapcsán már használtunk: 1. a „Start” menüből a „Vezérlőpult”, majd a „Megjelenés és témák”, végül a „Tálca és Start menü” pontokat választjuk; 2. a „Tálca” helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot indítjuk el. Most azonban át kell lapoznunk a „Start menü” regiszterhez.

6.2.1 „Start” menü típusa A Windows XP első ránézésre talán a „Start” menü vonatkozásában változott a legnagyobbat. Sokan nem is szeretik az új „Start” menüt, és a korábban megszokott klasszikus elrendezéssel használják az XP verziót is. Ezzel én is így voltam, de azután rájöttem, hogy az új felépítésű „Start” menü sokkal praktikusabb: minden fontos dolog gyorsabban elérhető. Maga a típuskiválasztás egy rádiógombbal lehetséges.

6.2.2 „Start” menü beállításai

92. Ábra: A „Start” menü jellegének választása

A klasszikus, és az új „Start” menü is sok lehetőséget tartalmaz, melyekből az új felépítésű menü fontosabb beállításait tekintjük csak át. A lehetőségek eléréséhez kattintsunk „A Tálca és a Start menü tulajdonságai” ablak „Start menü” fülén a „Testreszabás…” gombjára (a rádiógombbal természetesen a „Start menü” legyen kiválasztva).

 n

n

n

„Általános” regiszter „Programok” Azt lehet itt beállítani, hogy hány program legyen a Windows XP „Start” menüjéből a legutóbb használt alkalmazásokból közvetlenül elindítható. A „Lista törlése” gombbal ez a lista törölhető ki. „Ikonméret kiválasztása a programokhoz” A „Kis ikonok” esetén a „Start” menüből közvetlenül elérhető menüpontok mérete jelentősen lecsökken. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a legutóbb futtatott alkalmazások közül az alapértelmezett 6 helyett több program legyen a „Start” menüből egyetlen kattintással elérhető. „A Start menüben megjelenő elemek” Megadható, hogy melyik levelező és böngésző programot érjük el közvetlenül a „Start” menüből.

 n

68

„Speciális” regiszter „A Start menü beállításai” A jelölőnégyzetek szerepe magától értetődő (alapesetben mindkettő kipipált).

93. Ábra: Az „Általános” regiszter tartalma

Windows XP alapokon n

n

„A Start menü elemei” A „Start” menü „Minden program” eleme a telepített programokkal automatikusan bővül, de – mint azt majd hamarosan látni fogjuk – mi magunk is szerkeszthetjük. Ugyanakkor a „Start” menü többi eleme fix, pontosabban csak adott listából választható. Néhány elemnél rádiógombok segítségével azt is eldönthetjük, hogy az adott menüpont miként viselkedjen. Elsőként lássuk e lehetőségeket: ¾ Megjelenítés hivatkozásként kattintásra ablakban nyílik meg a tartalma; ¾ Megjelenítés menüként ráállva a tartalma almenü lesz; ¾ Ne jelenjen meg a menüpont letiltása. A lista fontosabb menüpontként megjelenő elemei: ¾ Dokumentumok1 az aktív felhasználó saját „Dokumentu94. Ábra: A „Speciális” regiszter tartalma mok” mappájának megnyitása, vagy tartalmának elérése menüből (4.9.1.1.); ¾ Futtatás alkalmazások indítása parancssorból; ¾ Hálózati helyek a számítógépről elérhető hálózati helyek megjelenítése (4.9.1.1.); ¾ Keresés a „Keresés” párbeszédablak elérése (5.2.2.10.3.); ¾ Nyomtatók és faxok a nyomtatók telepítésére és várakozó soruk kezelésére szolgáló ablak megnyitása (6.3.); ¾ Sajátgép a gép háttértárainak megnyitása ablakban, vagy ugyanezek elérése menüből (5.1.); ¾ Súgó és támogatás a Windows súgójának elérése; ¾ Vezérlőpult a Windows viselkedésének beállítására szolgáló úgynevezett vezérlőpult (6.5.) elemeinek megnyitása ablakban, vagy menüből. Nem menüpontként viselkedő elemek ¾ Áthúzás engedélyezése Ha az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáljuk, akkor a „Start” menü húzással szerkeszthető, illetve felesleges menüpontjai eltávolíthatóak (ez csak a „Rögzített elemekre” és a „Minden programra” igaz). ¾ Programok görgetése A „Programok görgetése” kipipálása azt eredményezi, hogy amenynyiben a „Start” menünek olyan sok eleme van, hogy azok egy oszlopban már nem férnek el, akkor a menü nem két oszlopban jelenik meg, hanem görgethetővé válik. „A legutóbb használt dokumentumok” Ha egy nemrégiben használt dokumentumot újra meg szeretnénk nyitni, akkor arra több lehetőséget is kínál részben maga az operációs rendszer, részben a dokumentumot létrehozó program (5.2.2.10.1.). Ha az operációs rendszer „Start” menüjéből elérhető „Legutóbbi dokumentumok” menüpontját ki akarjuk üríteni, azt itt tehetjük meg a „Lista törlése” gombbal. Ugyancsak itt van lehetőség a menüpont letiltására úgy, hogy „A legutóbb megnyitott dokumentumok listázása” jelölőnégyzetről levesszük a pipát.

6.2.3 „Start” menü szerkesztése A „Start” menü szerkesztésére előbb-utóbb szinte minden felhasználónak szüksége lesz. Miért? Ha egy-egy Windows alkalmazást telepítünk gépünkre (8.2.), akkor az kérésünkre automatikusan megjelenik a „Start” menüben is. Azután újabb és újabb programokat telepítünk, és a „Start” menü csak nő és nő. Hamarosan rájövünk, hogy nem is kellett volna mindent felvenni a „Start” menübe. A programot nem akarjuk 1

A dőltbetűs elemeknél az imént megbeszélt lehetőségekből ki lehet választani a viselkedésüket is

69

ECDL Operációs rendszer modul törölni, mert szükségünk van rá, csak éppen a menüből akarjuk eltávolítani. Nincs más hátra, nekünk kell „kigyomlálnunk”. Az is elképzelhető, hogy a menü felépítését meg szeretnénk változtatni. Néha pedig arra is szükségünk lehet, hogy valamit, ami nem szerepel a „Start” menüben, felvegyünk oda.

6.2.3.1 Új menüpontok felvétele a „Start” menübe Amennyiben úgy döntünk, hogy egy olyan programot fel akarunk venni a „Start” menübe, mely nem szerepel benne, két dolgot tehetünk: ¾ berakjuk a „Minden program” menüpontba; ¾ rögzítjük a „Start” menübe. 6.2.3.1.1 Rögzítés a „Start” menübe Mielőtt magát az eljárást ismertetem, beszéljük meg, Rögzített elemek hogy mit is jelent a rögzítés a „Start” menübe. Azt már tisztáztuk, hogy a „Start” menü tartalma dinamikusan változik. Ha azt szeretnénk, hogy egy program akkor is megmaradjon benne, ha már régen használtuk, és ugyanakkor több más programot elindítottunk, akkor azt rögzíteni kell a „Start” menüben. A rögzített programok a „Start” menü tetején jelennek meg. Magát a rögzítést úgy tehetjük meg, hogy a kérdéses programot megkeressük a háttértáron, majd a helyi menüjéből a „Rögzítés a Start menün” elemet választjuk ki. Másik lehetőségünk az, hogy a programot jelképező ikont egysze95. Ábra: A rögzített elemek rűen ráhúzzuk a „Start” menüre, és ott elengedjük. Ez utóbbi módszer azonban csak akkor alkalmazható, ha a „Start” menü beállításainál az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáltuk (erről a 96. Ábra: Rögzítés beállításról az imént esett szó). 6.2.3.1.2 Felvétel a „Minden program” elembe Az eljárás hasonló a „Rögzítés a Start menübe” második módszeréhez. A különbség csak annyi, hogy amikor a programot jelképező ikont ráhúztuk a „Start” menüre, az egér gombját ne engedjük el, hanem folyamatosan nyomjuk továbbra is. Pár másodperc múlva megnyílik a „Start” menü, amiben azután húzzuk a kívánt helyre a menüpontot. Az egér gombját csak akkor engedjük fel, ha a menüben a megfelelő helyre kerül majd az új menüpont (az új menüpont helyét egy vastag vonal jelképezi). Arra figyeljünk, hogy mivel itt is húzással szerkesztjük a „Start” menüt, az „Áthúzási művelet engedélyezése” jelölt legyen. Amennyiben egy mappát húzunk a „Start” menübe, akkor az olyan menüpontként fog viselkedni, melynek almenüje van (pontosabban, amennyiben a mappa üres, csak majd lesz). Egyetlen szépséghibája van csak a dolognak: a menüpont neve „Parancsikon …” formájú lesz. A problémán átnevezéssel segíthetünk, amit az új menüpont helyi menüjéből érhetünk el. Egy ilyen további elemeket tartalmazó új menüpont almenüit két módon hozhatjuk létre: ¾ A már ismert húzásos módszerrel. ¾ Előre berakjuk a megfelelő programokra mutató parancsikonokat az új mappába, és azt csak azután húzzuk a „Start” menü megfelelő helyére. Utóbbi esetben szerencsésebb, ha nem a bal, hanem a jobb gombbal húzzuk a mappát, és az egér gombjának felengedésekor a megjelenő helyi menüből az „Áthelyezés ide” elemet választjuk. Így átnevezni sem kell semmit. Mi is valójában a „Minden program”? A Windows XP „Minden program” menüpontja valójában könyvtárak és parancsikonok megfelelően rendszerezett halmaza. Amennyiben erről az eddig megbeszéltek még nem győztek meg valakit, további megerősítést nyerhet a következő módon:

70

Windows XP alapokon nyissa meg azt a lemezegységet, amelyre a Windows XP-t telepítették; keresse meg a \Documents and Settings\...\Start Menu\Programs mappát (a „…”helyén a felhasználói neve szerepel). A mappában elhelyezett minden parancsikon egy-egy programot indító, minden mappa további almenüket tartalmazó menüpont lesz. Ezt ismerve természetesen itt is szerkeszthetjük a „Start” menüt. Minden felhasználónak saját „Start” menüje van? ¾ ¾

Igen. Ezt az biztosítja, hogy a \Documents and Settings\... mappákból annyi van, ahány felhasználói fiókot létrehozunk a gépen.

63. Feladat: Készítsünk egy „Saját játékok” menüpontot közvetlenül a „Minden program” menübe, és azon belül külön-külön a „Pasziánsz”, a „Fekete Özvegy”, az „Admirális” és az „Aknakereső” játékoknak egy-egy menüpontot! Megoldás: Kattintsunk az „Asztal” egy üres részére jobb gombbal, a helyi menüből válasszuk az „Új”, majd a „Mappa” elemeket. Adjuk meg a nevét „Saját játékok”-nak. Nyissuk meg a mappát, majd a helyi menüjéből válasszuk az „Új”, majd a „Parancsikon” elemeket. A „Tallózás…” gomb megnyomása után keressük meg a „C:\WINDOWS\system32” mappát, majd abban a „Sol” nevű alkalmazást. Nyomjuk meg az „OK”, majd a „Tovább” gombokat. Utolsó lépésként még gépeljük be a menüpont pontos nevét: „Pasziánsz”. Most már csak a „Befejezés” gombot kell megnyomnunk. Ugyanígy kell eljárnunk a többi program esetében is, azzal a könnyebbséggel, hogy azok számára már nem kell gyűjtő menüpontot (mappát) létrehozni, azaz elmarad az „Új mappa” létrehozása. Amit még tudnunk kell, az a programok fájlneve: Fekete Macska - Mshearts , Admirális - FreeCell , Aknakereső Winmine (mindegyik a C:\WINDOWS\system32 mappában található). Ha mind a négy parancsikonnal elkészültünk, zárjuk be a „Saját játékok” mappát, majd jobb gombbal húzzuk a „Start” menüre úgy, hogy nem engedjük fel az egér gombját. A megnyíló „Start” menüben még mindig folyamatosan nyomott jobb gombbal húzzuk a megfelelő helyre az egeret (valahová a „Minden program” tartalmába), majd engedjük fel az egér jobb gombját. A megjelenő helyi menüből válasszuk az „Áthelyezés ide” elemet. A menübe húzás csak akkor fog működni, ha a „Start” menü beállításainál az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáltuk.

6.2.3.2 Menüpontok törlése a „Start” menüből ¾ Adott menüpont helyi menüje, „Törlés” ½

Csak annyi a dolgunk, hogy elindítjuk a „Start” menüből törlendő menüpont helyi menüjét, majd rákattintunk a „Törlés” elemre. Természetesen gyűjtő menüpontot – ami valójában mappa – ugyanígy kell törölni. A törlést általában még meg is kell erősíteni.

97. Ábra: Törlés jóváhagyása

A véletlenül törölt menüpont helyreállítása Mint már tudjuk, a menüpontok valójában parancsikonok, tehát a „Lomtár” megnyitása után ott fogjuk őket találni. A helyreállításuk így már nem jelenthet nehézséget. Más üzenet jelenik meg

98. Ábra: Az „All users” mappából törölve más üzenetet kapunk

A \Documents and Settings\All users\Start Menu mappa tartalma minden felhasználó „Start” menüjében megjelenik. Ha viszont egy ilyen menüpontot törlünk, az minden felhasználó „Start” menüjéből törlődik. Jól gondoljuk meg, hogy tényleg ezt akarjuk-e.

64. Feladat: Töröljük a most készített „Saját játékok” menüből a „Pasziánsz” menüpontot! Megoldás: Nyissuk meg a „Start” menüt, keressük meg a „Saját játékok” almenüjében a „Pasziánsz” programot.

71

ECDL Operációs rendszer modul Indítsuk el a helyi menüjét, majd válasszuk belőle a „Törlés” elemet. Erősítsük meg a törlést. A törlés csak akkor fog működni, ha a „Start” menü beállításainál az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáltuk. 65. Feladat: Töröljük a most készített „Saját játékok” menüpontot és teljes tartalmát! Megoldás: Nyissuk meg a „Start” menüt, és keressük meg a „Saját játékok” menüt. Indítsuk el a helyi menüjét, majd válasszuk belőle a „Törlés” elemet. Erősítsük meg a törlést.

6.3 Nyomtatók telepítése, menedzselése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” ½ ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Nyomtatók és más hardverek”, „Nyomtatók és faxok” ½

A fentiek közül akármelyik módszert választjuk is, egy több funkcióval rendelkező mappát nyitunk meg: ¾ itt lehet új nyomtatót telepíteni; ¾ innét lehet a nyomtatók munkáját vezérelni; ¾ és itt lehet (többek közt) a nyomtatókat beállítani. Ebben a mappában azonban a Windows XP telepítése után csak a „Nyomtató hozzáadása” ikon található, amelynek szerepe a nevéből többé-kevésbé kitalálható: újabb nyomtatót lehet a segítségével a gépre csatlakoztatni. Ez is csak akkor igaz, ha a mappákat klasszikus nézetben használjuk. A további ikonok gépenként, pontosabban felhasználónként eltérőek lehetnek, attól függően, hogy hány, és milyen nyomtató lett telepítve a gépre. A telepítés és menedzselés folyamatának teljes megértéséhez azonban hasznos, ha pontosan tudjuk, hogy a Windows hogyan használja a nyomtatókat, ezért elsőként ezt a témát tárgyaljuk meg részletesebben is.

6.3.1 A Windows nyomtató kezelése

99. Ábra: A „Nyomtatók és faxok” mappa

A Windows a nyomtatások alkalmával az adatokat nem közvetlenül a nyomtatóra küldi, hanem az úgynevezett nyomtatásvezérlőbe. Ha több nyomtatónk is van, akkor mindegyiknek van egy saját nyomtatásvezérlője. Első pillanatra ez talán időhúzásnak tűnik, és azt gondolnánk, hogy ez a közvetett módszer lassítja a nyomtatást, de a valóság éppen ellenkező. Pontosítsuk az elhangzottakat. Amikor valamely programban kiválasztjuk az éppen használni akart nyomtatót, és elindítjuk a nyomtatást, akkor a Windows – alapértelmezett beállítások mellett – előbb az adott nyomtatónak megfelelő formában egy ideiglenes fájlba küldi az adatokat, és onnét majd az adott nyomtató nyomtatásvezérlője küldi tovább az adatokat a nyomtatóra olyan ütemben, ahogy az képes azt feldolgozni. Ez a módszer több előnnyel is jár: ¾ nyomtató nélkül is nyomtathatunk; ¾ anélkül, hogy az előző nyomtatást befejezte volna a nyomtató, már újabb fájlt lehet nyomtatni. A már a nyomtatásvezérlő felügyelete alatt lévő fájlok pedig menedzselhetőek, azaz: ¾ a nyomtatásra váró fájlokat törölhetjük, nyomtatási sorrendjüket megváltoztathatjuk; ¾ a nyomtatást fel lehet függeszteni, illetve újra lehet folytatni; ¾ a gépet kikapcsolva, majd legközelebb újra bekapcsolva a nyomtatás folytatódik (no, ez sajnos nem teljesen igaz, ugyanis elölről kezdi a gép a félbehagyott nyomtatást).

72

Windows XP alapokon Tényleg minden nyomtató másként kezeli az adatokat? Nem. Léteznek azonos adatformában működő nyomtatók. Ilyen esetben egy úgynevezett nyomtató leíró nyelv szabályai szerintinek kell lennie az adatoknak. Minden olyan nyomtató, mely ismeri az adott leíró nyelvet képes az adatok kinyomtatására. E leíró nyelvek közül a legelterjedtebb a PostScript. Egy PostScript nyomtató esetében szinte mindegy melyik PostScript nyomtatóvezérlőt telepítjük a gépre, a nyomtató működni fog.

6.3.2 Nyomtató hozzáadása ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” „Nyomtató hozzáadása” ½

Azt tehát már tisztáztuk, hogy a Windows XP mindig az adott nyomtatónak megfelelő formátumú adatokat küld majd a nyomtatóra. Ezért aztán mindig a felhasználónak kell telepítenie gépére a saját nyomtatójának megfelelő nyomtatásvezérlőt. Ennek az oka az, hogy nagyon sok különféle nyomtató típus létezik, és szinte mindegyiknek más az adatkezelése. Mielőtt megnéznénk egy nyomtató telepítésének a menetét, egy fontos információ: ¾ nem hálózati nyomtatót csak „Rendszergazda” jogokkal rendelkező felhasználó telepíthet (6.5.8.). Mindenekelőtt természetesen duplát kell kattintani a leten. Az ekkor elsőként kapott üdvözlő ablakot lépjük nyugodtan át. 1. A következő lépésben azt kell kiválasztanunk, hogy helyi, vagy hálózati nyomtatót szeretnénk telepíteni. Mi terjedelmi okokból a helyi nyomtató telepítését tárgyaljuk csak meg. Állítsuk be ezt, majd nyomjuk meg a „Tovább” gombot.

101. Ábra: Párhuzamos kábelnél válasszuk az LPT1 portot az USB portra csatlakozó nyomtatók kivétel nélkül Plug and Play rendszerűek; ¾ az „Új port létrehozása” opcióra csak hálózati kártyával rendelkező nyomtató esetében lesz szükségünk. 3. Az újabb párbeszédablakban a „Gyártó”, majd a konkrét típus megadásával kell kiválasztanunk a telepíteni kívánt nyomtatót. Sajnos elég nagy az esélyünk arra, hogy az általunk használt nyomtatót nem fogjuk megtalálni. Semmi gond, több megoldás is van: ¾ a „Windows Update” gombot megnyomva letöltjük az internetről az újabb vezérlőprogramokat;

gombra a gyakori feladatok terü-

100. Ábra: Válasszuk a helyi nyomtatót 2. A következő lépésben azt a portot kell megadnunk, amelyre a nyomtatót csatlakoztatni fogjuk. Ez nem P&P nyomtató esetében többnyire az LPT1. A témához kapcsolódóan két kiegészítés:

¾

102. Ábra: Válasszuk ki a gyártót és a típust

73

ECDL Operációs rendszer modul vagy – és ez az ajánlott – használjuk a nyomtatóhoz mellékelt CD lemezen lévő vezérlőprogramot. Ez utóbbi esetben tegyük be a számítógép floppy vagy CD ROM egységébe a nyomtatóhoz kapott lemezt, és kattintsunk a „Saját lemez…” gombra. 4. A következőként megjelenő ablakban a „Gyártó fájljainak másolása; forrás” mezőbe írjuk be a megfelelő lemezegység nevét, majd kattintsunk az „OK” gombra. ¾ Amennyiben „A megadott hely nem tartalmaz adatokat a hardverről”, hibaüzenetet kapjuk, használjuk a „Tallózás…” gombot. Az így kapott ablakban keressük meg nyomtatónk információs fájlját (a fájl típusa „INF”). ¾ Ha megtaláltuk, kattintsunk az „OK” gombra 103. Ábra: A program helyének megadása annyiszor, míg meg nem jelenik egy következő ablakban a kérdéses nyomtató típusa, majd nyomjuk meg a „Tovább” gombot. 5. Az újabb ablakban két fontos adatot adhatunk meg. a. Egyrészt a nyomtató hivatkozási nevét. Ennek igazán csak akkor van jelentősége, ha hálózati nyomtatót installálunk, és több azonos típusú is elérhető egy gépről. Ilyen esetekben adjunk meg eltérő neveket. b. A másik paraméterben azt kell eldöntenünk, hogy a most telepített nyomtató alapértelmezettként kerüljön-e meghatározásra. Ennek megértéséhez azt kell tudnunk, hogy a programokból indított nyomtatás – ha másra nem adunk utasítást – mindig az alapnyomtatóra irányul. 104. Ábra: A nyomtató nevének megadása A paraméterek megadása után most is a „Tovább” gombra kell kattintanunk. 6. A következő ablakban megoszthatjuk a nyomtatót. Amennyiben így teszünk, a velünk egy hálózatban lévő gépek is használhatják majd nyomtatónkat. Ezt a megosztást azonban később is bármikor meg tudjuk majd tenni, úgyhogy nincs nagy jelentősége választásunknak. Kattintsunk most is a „Tovább” gombra. ¾

105. Ábra: Ha szükséges, megoszthatjuk nyomtatónkat 7. Immáron elérkeztünk a telepítés utolsó lépéséhez. Befejezésként még eldönthetjük, hogy kívánunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ezt természetesen csak akkor kérjük, ha a nyomtató is csatlakoztatva van gépünkre. Miért, nyomtató nélkül 106. Ábra: Az utolsó lépés

74

Windows XP alapokon is telepíthetjük a nyomtatóvezérlő programját? Igen. Ennek a célja az lehet, hogy egy-egy programban megtekinthessük a nyomtatási képét is a dokumentumnak. Ezt ugyanis csak telepített nyomtató mellett tehetjük meg. Kattintsunk a „Tovább”, majd a „Befejezés” gombra. A megjelenő „Fájl másolása…” ablakban nyomon követhetjük a telepítést. Mire a folyamat befejeződik, a telepítés is véget ér, és a „Nyomtatók és faxok” mappában egy újabb ikon formájában megjelenik az új nyomtatónk vezérlője. Plug and Play nyomtató automatikus telepítése A Windows már a 95 OSR2 verziója óta Plug and Play képességgel rendelkezik (7.1.), így ma már szinte minden esetben automatikusan felismeri a számítógépre csatlakoztatott nyomtatót, és telepíti is annak kezelőprogramját. Ehhez azonban olyan nyomtatókábel kell, amely lehetővé teszi a kétirányú kommunikációt. Az USB-vel nincs gond, a hagyományos párhuzamos kábel azonban nem minden esetben ilyen.

66. Feladat: Ha van állandó internet kapcsolatunk, telepítsük a gépünkre a HP Color LaserJet 3500 nyomtatót! Amennyiben csak betárcsázós az internet elérésünk, ne adj isten semmilyen, akkor a HP Color LaserJet nyomtatót telepítsük! Megoldás: Vagy a „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” menüpontok kiválasztása, vagy a „Start” menü, „Vezérlőpult” ”, „Nyomtatók és más hardverek”, „Nyomtatók és faxok” pontok kiválasztása után kattintsunk a „Nyomtató hozzáadása” feliratra a gyakori feladatok területen. Nyomjuk meg a „Tovább” gombot. A következő ablakban újra „Tovább”, de amennyiben szükséges, előtte vegyük le a pipát a „Plug and Play nyomtató automatikus észlelése és telepítése” jelölőnégyzetről. A portot nem kell állítani, tehát „Tovább”. Válasszuk ki a „Gyártó” listából a „HP”, a „Nyomtató” listából pedig a „HP Color LaserJet 3500”, illetve „HP Color LaserJet” típust (3500 esetén előbb nyomjuk meg a Windows Update” gombot, és lazítsunk egy kis időre), majd nyomjuk meg a „Tovább gombot. Mivel a nevet nem akarjuk megváltoztatni, megint csak „Tovább”. Amennyiben volt már egy alapértelmezett nyomtatónk, állítsuk be a most telepítendő eszközt úgy, hogy ne legyen alapértelmezett. Kattintsunk a „Tovább” gombra. Ne kérjük a nyomtató megosztását, és „Tovább”. Végül a rádiógombokat állítsuk úgy, hogy tesztoldal se kérjünk, majd „Tovább” és „Befejezés”.

6.3.3 Nyomtatók és nyomtatásra váró fájlok menedzselése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” ½

Ebbe a témakörbe több nagyon fontos feladat is beletartozik, melyeket funkciónként tárgyalunk meg.

6.3.3.1 Nyomtatás felfüggesztése, újraindítása ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtató helyi menüje, „Nyomtatás felfüggesztése” ½

Ha a nyomtatást fel szeretnénk függeszteni – mert például a nyomtatóba papírt akarunk rakni, stb. – akkor két lehetőségünk is van: ¾ a nyomtatót kivesszük „On Line” állapotból; ¾ a nyomtatásvezérlőn kérjük a nyomtatás felfüggesztését. 107. Ábra: Hiba történt Az előbbi megoldás esetén a „Tálcán” egy buborékban hibaüzenetet kapunk. A hibaüzenet automatikusan eltűnik, és folytatódik a munka, ha a printer újra készen áll a nyomtatásra. A második eljárás esetén fel sem kell állni a számítógép mellől. A nyomtatók mappában csak el kell indítani az adott nyomtató helyi menüjét, és kipipálni 108. Ábra: Nyomtatás a „Nyomtatás szüneteltetése” pontot. A nyomtatás újraindításához – mint bizofelfüggesztése nyára már ki is találtuk – csak le kell venni az imént említett pipát.

75

ECDL Operációs rendszer modul 6.3.3.2 Egy-egy nyomtatásra váró fájl törlése a várakozó sorból ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtatóvezérlő megnyitása, és a fájl(ok) törlése ½

A nyomtatóra küldött fájlok közül utólag bármelyik – még az adott pillanatban nyomtatás alatt lévő is – kitörölhető. Ehhez csak meg kell nyitni a nyomtatásvezérlőt, majd a törölni óhajtott fájlt, vagy fájlokat a korábban 109. Ábra: A nyomtatásra várakozó fájlok a nyomtatásvezérlőben tanult módszerrel eltávolítani: ¾ a törlendő fájl(ok) kijelölése; ¾ majd a Delete billentyű megnyomása. Ez a törlés viszont nem visszafordítható!

6.3.3.3 Az összes nyomtatásra váró fájl törlése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtató helyi menüje, „Nyomtatási sor kiürítése” ½

Ha a nyomtatóra kiküldött összes fájlt ki akarjuk törölni a várakozó sorból, akkor ennek legegyszerűbb módszere az, hogy a kérdéses nyomtató helyi menüjéből a „Nyomtatási várólista törlése” pontot indítjuk el.

6.3.3.4 Nyomtatási sorrend ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, nyomtató várakozó sor, fájl helyi menüje, „Tulajdonságok” ½

Mint arról már volt szó, alapértelmezésben minden kinyomtatott dokumentum bekerül az adott nyomtató úgynevezett várakozó sorába, és ha másként nem rendelkezünk, a nyomtatásra várakozó fájlok létrehozásuk sorrendjében kerülnek kinyomtatásra. Amennyiben ez nekünk valamilyen okból nem felel meg, akkor ez a természetes sorrend az úgynevezett prioritások alábbiak szerinti módosításával megváltoztatható: ¾ a „Nyomtatók és faxok” mappában nyissuk meg annak a nyomtatónak a várakozó sorát, amelynek a nyomtatási sorrendjét meg kívánjuk változtatni, ¾ indítsuk el annak a dokumentumnak a helyi menüjéből a „Tulajdonságok” menüpontot, amely ugyan később készült el, de mégis előbb akarjuk kinyomtatni; ¾ a „Prioritás” csúszkát húzzuk el jobbra. Alapértelmezésben minden dokumentum priori110. Ábra: Itt állíthatjuk a nyomtatási sorrendet tása 1, de mi 1 és 99 közöttire átállíthatjuk (ezek szerint így összesen 99 dokumentum nyomtatási sorrendjét lehet manipulálni). Az egyforma prioritású dokumentumok esetében logikus, hogy megmarad a természetes nyomtatási sorrend. Mielőtt a valós időrend szerinti sorrendet átállítanánk, célszerű előbb minden nyomtatást felfüggeszteni, és csak azután hozzányúlni a sorrendhez. Nyomtatás időpontja Mint látható, a „Tulajdonságok” lapon az is megadható, hogy egy dokumentum mikor kerüljön kinyomtatásra. Ezt a paramétert egyébként a nyomtatóra globálisan is meg lehet adni.

76

Windows XP alapokon 6.3.4 Nyomtatók beállítása ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtató helyi menüje, „Tulajdonságok…” ½

A nyomtatók minden fontos paraméterét be lehet állítani, a lehetőségek egy része azonban nyomtatónként más és más. Az egyedi sajátosságokra vonatkozóan nyomtatónk kézikönyvében általában részletes tájékoztatást találunk. A képen a HP Color LaserJet 3500 típusú nyomtató tulajdonságainak beállítására szolgáló párbeszédablakot láthatjuk. A regiszterfülek közül csak azokat beszéljük meg, melyek minden nyomtató esetén megegyeznek.

 n

n

n

n

n

„Általános” regiszter „Hely” A nyomtató helyét lehet megadni. Az adatnak csak tájékoztató jelentősége van. „Megjegyzés” A mezőben bármilyen információt megadhatunk. Célszerű például az utolsó toner, tintapatron, vagy festékszalag csere idejét megadnunk. „Modell” és „Jellemzők” Értelemszerű információk, módosításukra nincs lehetőség. „Nyomtatási beállítások” A nyomtató nyomtatási paramétereinek beállítására szolgáló ablakot lehet a gombbal elérni. A kapott ablakban adható meg pl. a tájolás, a lapméret, a papírforrás, stb. Amennyiben a dokumentumban majd mást nem állítunk be, ezek a paraméterek lesznek érvényesek. „Tesztoldal nyomtatása” A funkciója világos: itt ellenőrizhetjük, hogy nyomtatónk jól működik-e.

111. Ábra: A nyomtató tulajdonságainak általános lapja



„Megosztás” regiszter Az itt található lehetőségeket terjedelmi okokból nem tárgyaljuk1.



„Portok” regiszter A lapon található paramétereket a legritkább esetben kell megváltoztatni, így nem is tárgyaljuk őket.

 n

n

1

„Speciális” regiszter A lapon található paraméterek közül csak azokat tisztázzuk, melyek megadására, vagy megváltoztatására szükségünk lehet. „Mindig szabad” / „Ekkor szabad” Itt adhatjuk meg globálisan, hogy az adott nyomtató mikor nyomtasson. Ugyanez – mint 112. Ábra: A nyomtató speciális tulajdonságainak arról a kiegészítő információkban már volt szó – beállítására szolgáló ablak (típusfüggő) dokumentumonként is megadható. „Dokumentumok várólistára állítása…” / „Nyomtatás közvetlenül a nyomtatóra” A Windows nyomtatási elvének tárgyalásakor volt arról szó, hogy a Windows nem közvetlenül küldi ki a nyomtatóra az adatokat. Ha ez nekünk mégsem felel meg, itt kérhetjük a közvetlen nyomtatást.

A www.pcsuli.hu címről a hálózatokat részletesen tárgyaló dokumentum is letölthető

77

ECDL Operációs rendszer modul n

„Elválasztó oldal” A gomb megnyomása után kapott ablakban az egyes kinyomtatott dokumentumokat egymástól elválasztó oldal adható meg. Ennek hálózati nyomtatáskor van jelentősége, ha több felhasználó is ugyanazt a nyomtatót használja. Az elválasztó oldal lehetőleg ne tartalmazzon sem sok szöveget, sem sok grafikát, mert az amellett hogy lassítja a nyomtatást, feleslegesen pazarolja a nyomtató festékét is.



„Eszközbeállítások” regiszter Néhány, a nyomtatóra vonatkozó paramétert innét is beállíthatunk. Kinek mire van jogosultsága a nyomtatókkal és a nyomtatásokkal kapcsolatosan?

A felhasználói fiókok kapcsán (6.5.8.) a későbbiekben majd részletesen fogunk beszélni a különböző hozzáférési szintekről. Elöljáróban ezzel kapcsolatban most csak annyit, hogy az átlag felhasználók csak a „rendszergazda”, és a „korlátozott felhasználó” hozzáférési szintet szokták használni. Ezen a két felhasználói szinten kívül beszélnünk kell még a „létrehozó tulajdonosról”, melynek értelmezése logikus: például egy nyomtatásra váró fájl „létrehozó tulajdonosa” az a felhasználó, aki a dokumentumot kinyomtatta. Lássunk egy-egy példát a jogosultságok listája előtt. Tegyük fel, hogy van egy „Korlátozott felhasználó”. Neki nyilván kell, hogy jogosultsága legyen az általa kinyomtatott fájlt törölni a várakozó sorból. Ugyanakkor semmi köze a mások által kinyomtatott fájlokhoz. A „Rendszergazdának” viszont mindig mindenre van jogosultsága. Ezek tisztázása után már megbeszélhető, hogy az egyes eljárásokra mely felhasználói szinteknek van jogosultsága: ¾ helyi nyomtató telepítése rendszergazda; ¾ nyomtató tulajdonságainak beállítása rendszergazda; ¾ nyomtatómegosztása rendszergazda; ¾ megosztott nyomtató telepítése rendszergazda, korlátozott felhasználó; ¾ nyomtatás rendszergazda, korlátozott felhasználó; ¾ teljes nyomtatási sor törlése rendszergazda; ¾ teljes nyomtatási sor felfüggesztése rendszergazda; ¾ teljes nyomtatási sor folytatása rendszergazda; ¾ adott dokumentum nyomtatásának felfüggesztése rendszergazda, létrehozó tulajdonos; ¾ adott dokumentum nyomtatásának folytatása rendszergazda, létrehozó tulajdonos; ¾ adott dokumentum prioritásának állítása rendszergazda, létrehozó tulajdonos.

6.4 A megjelenítéssel kapcsolatos beállítások ¾ „Asztal” helyi menüje, „Tulajdonságok” ½ ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák”, „Megjelenítés” ½

Mivel a megjelenítés beállításaival mindenkinek lesz dolga, nem a többi beállítási lehetőség között, hanem kiemelten beszéljük meg. Egyébként a Windows XP is így kezeli, hiszen nemcsak a „Vezérlőpult” segítségével férhetünk hozzá, hanem az „Asztal” helyi menüjéből is. Vagy a „Start” menüből a „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák”, majd azon belül „Megjelenítés” választásával, vagy az „Asztal” helyi menüje „Tulajdonságok” pontjának elindításával jutunk az ábrán látható, a képernyőkártyától is függő, de legalább négyregiszteres párbeszédablakhoz.

 n

n

78

„Témák” regiszter „Téma” A „Témákba” egyaránt beletartoznak az ikonok, a betűkészletek, a színek, az egérmutatók, a hanghatások, a hátterek és a képernyőkímélők. Ha ezek bármelyikét megváltoztatjuk, azzal egy új témát hozunk létre. Amennyiben vissza akarunk térni a Windows XP „gyári” beállításaihoz, a „Téma” listából a „Windows 113. Ábra: A „Témák” regiszter XP” elemet kell kiválasztani. „Minta” Ez a terület mutatja meg, hogy az új beállításokkal hogyan fog kinézni a Windows megjelenése.

Windows XP alapokon n

n

„Mentés másként” Egy-egy általunk összeállított témát ezzel a gombbal annak érdekében el is tudunk menteni, hogy később egy egyszerű választással majd könnyen visszatérhessünk rá. „Törlés” A „Törlés” gomb segítségével kitörölhetjük a témák közül azokat a feleslegeseket, melyeket mi magunk állítottunk össze, majd mentettünk.

 n

n

n

n

n

„Asztal” regiszter Ezen a lapon állíthatjuk be az „Asztal” megjelenését, és bizonyos mértékig a tartalmát. „Háttér” A lista melletti „Tallózás…” gombot megnyomva a háttértárakon tárolt képekből is választhatunk hátteret. A hátteret a Windows terminológiájában korábban meglepő módon „tapétának” hívták. „Tallózás…” Szerepét már megbeszéltük: háttérképet választhatunk a segítségével. „Pozíció” Azt tudjuk eldönteni, hogy amennyiben egy olyan képet választunk ki háttérnek, amely nem tölti ki a képernyőt, akkor a kép hogyan viselkedjen: ¾ nyújtás a kép nagyítása akkorára, hogy töltse ki a képernyőt; ¾ mozaik a kép többszöri ismétlése a képernyő teljes kitöltése céljából; ¾ középen a kép a képernyő közepén egyszer jele114. Ábra: Az „Asztal” regiszter nik meg, az általa le nem takart rész a „Szín” listában megadott színű lesz. „Szín” Ha nem választunk háttérképet, vagy az nem tölti be a képernyőt teljesen, az „Asztal” az itt megadott színű lesz. „Az asztali elemek testreszabása” A Windows XP verziójában az sokakat nagyon zavar, hogy az „Asztal” korábban megszokott elemei alapbeállításban nincsenek az „Asztalon”. Ezen változtatni ennek a gombnak a megnyomása után lehet. Az ekkor kapott „Asztali elemek” ablaknak ugyan két regisztere van, de mivel nekünk a gyakorlatban majd csak az „Általános” regiszteren kell beállításokat elvégeznünk, csak azt tárgyaljuk. o „Asztali ikonok” Az ezen a területen kipipált elemek mindig ott lesznek az „Asztalon” („gyári” beállítások mellett azért keressük hiába a jól megszokott „Sajátgép”, stb. ikonokat az „Asztalon”, mivel alapértelmezés115. Ábra: Az „Asztali elemek” ablak ben egyik opció sem jelölt). „Általános” regisztere o „Ikoncsere…” A lecserélni akart ikont jelöljük ki, majd nyomjuk meg ezt a gombot, és válasszuk ki az új ikont. o „Alapértelmezett” Ha az előzőleg tárgyalt gombbal már jól összekuszáltunk mindent, ezzel a gombbal visszakapjuk a „gyári” ikonbeállításokat.

79

ECDL Operációs rendszer modul o

„Az Asztal karbantartása” A Windows XP figyeli, hogy az „Asztalon” vannak-e olyan parancsikonok, melyeket nem használunk. Ha a területen lévő jelölőnégyzetet kipipáljuk, akkor a legalább 60 napja nem használt parancsikonok – egy megerősítés után – törlésre kerülnek. A „Karbantartás most” gomb azonnal elvégzi ezt a „nagytakarítást”.

 n

n

n

n

n

n

„Képernyőkímélő” regiszter „Képernyőkímélő” A Windows programhoz szállított, vagy utólag telepített képernyőkímélők közül választhatunk ennek a legördülő listának a segítségével. A képernyőkímélő szerepe az, hogy amennyiben nem használjuk a számítógépünket, akkor egy bizonyos időküszöb átlépése után statikus kép1 helyett egy folyamatosan mozgó képet jelenítsen meg a számítógépünk. „Várakozás” Az imént említett időküszöböt állíthatjuk be. Javasolt legalább 10-15 perces értéket megadni, ellenkező esetben ugyanis idegesítően gyakran elindul a képernyővédő. Vagy lehet, hogy csak én vagyok túlságosan könnyen ingerelhető? „Beállítások” A gombot megnyomva az adott képernyőkímélő jellemzőit adhatjuk meg. Például a „Fényújság” nevű képernyőkímélőt választva egy szöveg adható meg, továbbá annak színe, betűtípusa, stb. állítható be. „Villámnézet” Bár a párbeszédablak tetején a beállítás majdani képe egy mintában rögtön látható, a „Villámnézet” gombot megnyomva munkánk eredménye teljes képernyőn is megtekinthető. Bármely gomb leütésére, vagy az egér megmozdítására visszakapjuk a beállító ablakot. „Üdvözlőképernyő” Akkor lehet rá szükségünk, ha gépünket egy irodában magára hagyjuk, és nem akarjuk, hogy illetéktelenek is dolgozhassanak rajta. Ha ugyanis kipipáljuk, és letelik a képernyővédő beindulásáig megadott időküszöb, akkor gomb leütésére, vagy az egér megmozdítására a Windows XP üdvözlőképernyője jelenik meg, és csak akkor lehet a gépen újra dolgozni, ha megadjuk a jel116. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” abszót (feltéve persze, hogy az adott felhasználóhoz jellak „Képernyőkímélő” regisztere szó is van rendelve). „A képernyő energiaellátása” A gombot megnyomva egy újabb párbeszédablakhoz jutunk, ahol nemcsak a képernyő, hanem az egész számítógép rendszer energiagazdálkodásával kapcsolatosan a következő paramétereket lehet megadni: ¾ mennyi idő után kerüljön kikapcsolásra a monitor (ez azért fontos, mert amennyiben a monitor katódcsöves, akkor általában a monitor a legnagyobb energiafogyasztója az egész rendszernek); ¾ hány perc után legyen a merevlemez kikapcsolva; ¾ elinduljon-e a készenléti üzemmód, és ha igen, mennyi idő múlva; ¾ valamint, hogy legyen-e, és mennyi idő elteltével legyen a gép hibernálva. Mi a „készenléti mód” és a „hibernálás”

Készenléti mód esetén a számítógép energiafogyasztása minimális. Ilyenkor a monitor és a merevlemez akkor is kikapcsol, ha azt külön nem állítottuk be. Ugyanakkor a processzor működik, így az esetlegesen beállított ütemezett feladatok végrehajtásra kerülnek (később részletesen is tárgyaljuk (6.5.25.), de a következő kiegészítő információban most is elhangzik róla pár mondat). Egy véletlen áramszünet esetén azonban mentetlen adataink elvesznek! Hibernáláskor a gép az operatív lemez tartalmát kimenti a háttértárra, majd kikapcsol. Újra elindítva a számítógépet, a winchesterről visszatöltésre kerül az operatív memória korábbi tartalma, és pontosan ott folytathatjuk a munkát, ahol hibernálás előtt abbahagytuk. Egy hibernált gépnek természetesen az áramszünet sem árthat. 1

A statikus kép a monitorokat rongálhatja.

80

Windows XP alapokon Ütemezett feladatok A Windows lehetőséget biztosít arra, hogy egyes rendszeresen elvégzendő eljárások automatikusan kerüljenek végrehajtásra (6.5.25.). A feladatunk csak az, hogy beállítjuk az eljárás és az ütemezés paramétereit. Az „Ütemezett feladatokat” a „Start” menü „Kellékek”, „Rendszereszközök”, „Ütemezett feladatok” menüpontjában találjuk. Az „Ütemezett feladatok” hasznos lehet: ¾ mentésnél; ¾ lemezkarbantartásnál, stb.

 n

n

n

n

n

„Megjelenés” regiszter „Ablakok és gombok” Itt választhatjuk ki, hogy az ablakok és a nyomógombok a „Windows XP” szerintiek, vagy a Windows 9X verzióknál korábban megszokott megjelenésűek legyenek. „Színséma” Azt adhatjuk meg, hogy milyen színösszeállításban jelenjenek meg a képernyőelemek. A lista választéka függ az „Ablakok és gombok” listában választott elemtől. Fontos tudnunk, hogy léteznek olyan színsémák, melyek kifejezetten gyengén látóknak lettek kifejlesztve. Ezek nem innét, hanem a „Start” menü, „Vezérlőpultjából”, a „Kisegítő lehetőségek”, majd a „Szöveg és a színek kontrasztjának állítása a képernyőn” elemek kiválasztásával érhetőek el. „Betűméret” Ha nagyobb felbontást állítunk be, a betűk kisebbek lesznek. Ennek az oka az, hogy egy-egy betű nagysága 117. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” meghatározott számú képpont. Nagyobb felbontáskor ablak „Megjelenés” regisztere azonban mivel egy-egy képpont mérete kisebb, így az adott számú képpontból álló betűk mérete is kisebb lesz. A problémán itt segíthetünk. Ha azonban nem csak a betűk méretét szeretnénk megnövelni, azt a „Beállítások” fül „Speciális” gombjának megnyomása után tehetjük meg (ez a „Speciális” gomb tehát egy másik fülön van). „Hatások…” Az ikonok méretét is nagyobbra állíthatjuk, amennyiben a „Hatások” gombot megnyomjuk. Ezenkívül még néhány kevésbé fontos lehetőséget találunk itt. „Speciális” Ezt a gombot megnyomva a képernyő és az ablakok összes eleme egyenként szabályozható.



n

n

„Beállítások” regiszter Amennyiben a „Színminőséget”, illetve a „Képernyőfelbontást” átállítjuk, lehetséges, hogy a számítógépet újra kell indítani (ez egy további beállítástól függ, amit az ezen a lapon található „Speciális” gombot megnyomva adhatunk meg). „Színminőség” Itt adható meg az alkalmazni kívánt színmélység. Bár a lista tartalma elvileg függ az alkalmazott képernyőcsatolótól, pontosabban annak memóriájának nagyságától, ez ma nem jelent problémát, mert a korszerű gépek támogatják már a legnagyobb színmélységet is. „Képernyőfelbontás” Javasolt legalább az 1024 * 768-as képernyőfelbontás beállítása. 118. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” ablak „Beállítások” regisztere

81

ECDL Operációs rendszer modul n

n

„Hibaelhárítás” A nyomógomb a képernyővel kapcsolatos hibák kijavításában segédkező „Súgó és támogatás” programot indítja el. „Speciális” Ha ezt a gombot megnyomjuk, akkor egy olyan újabb ablakot kapunk, melynek több regisztere van. Az egyes regiszterek közül minket legfeljebb az „Általános” és a „Monitor” érdekel.

 n

n

„Általános” regiszter „Képernyő” Itt lehet beállítani, hogy mekkora méretben jelenjenek meg a képernyőn az egyes képernyő- és ablakelemek (a „Megjelenés” fülnél erre a beállításra utaltam). „Kompatibilitás” Azt a már említett paramétert lehet itt beállítani, amely azt dönti el, hogy a „Beállítás” fülön végrehajtott változások érvénybelépéséhez újra kelljen-e indítani a számítógépet.

 n

„Monitor” regiszter „Képernyőbeállítások” Itt adhatjuk meg a képernyőfrissítés frekvenciáját. Ezt célszerű minimum 60 Hz-re állítani. Alacsonyabb érték mellet villogónak fogjuk látni a számítógép képernyőjét, ami nem csak kellemetlen, de a szemet is rongálja. 67. Feladat: 119. Ábra: A „Speciális” gomb megnyomása Kapcsoljuk be valamelyik képernyővédőt, és állítsuk után kapott ablak lehetőségei be 10 percre a várakozási idejét! Megoldás: Indítsuk az „Asztal” helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot, majd lapozzunk a „Képernyőkímélő” regiszterhez. Válasszuk ki „Képernyőkímélő” listából a nekünk tetszőt, majd a „Várakozás” idejét állítsuk át 10 percre. Befejezésül kattintsunk még az „OK” gombra. 68. Feladat: Állítsuk át a képernyőfelbontást az 1024 * 768-as, a színminőséget pedig a „Legjobb (32 bites)” értékűre! Megoldás: Indítsuk az „Asztal” helyi menüjét, válasszuk ki a „Tulajdonságok” elemet, majd lapozzunk a „Beállítások” regiszterhez. Válasszuk ki a „Színminőség” listából a „Legjobb (32 bites)” elemet, majd a „Képernyőfelbontás” mértékét állítsuk át 1024 * 768 képpontra. Amennyiben szükséges, engedélyezzük a számítógép újraindítását is.

6.5 További beállítások ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult” ½

Minden további beállítást egy helyről, a „Vezérlőpultból” érhetünk el. Mivel nagyon sok szabályzási lehetőség található a Windows XP programban, nem tárgyalunk meg mindent részletesen, sőt lesz egy-két olyan beállítás is, melyeket egyszerűen kihagyunk. Akinek esetleg ezek használatára lenne szüksége, használja a program részletes Súgóját. Ennek elindítása a „Start” menüből lehetséges. Arról egyszer korábban már tettem említést, hogy a vezérlőpultnak két nézete van: ¾ a „kategória”; ¾ és a „klasszikus”.

82

Windows XP alapokon A két nézet között átváltani a „gyakori műveletek” területen lehet. A „gyakori műveletek” terület azonban csak akkor jelenik meg, ha az ablakok nem „klasszikus” nézetűek. Összefoglalva, ha a „Vezérlőpult” két nézete közötti váltás nem lehetséges, a következőket tegyük: ¾ a „Vezérlőpult” „Eszközök” menüjéből indítsuk el a „Beállítások…” pontot, azután a kapott ablak „Általános” regiszterén állva válasszuk ki a „Gyakori műveletek megjelenítése a mappákban” elemet, majd kattintsunk az „OK” gombra; ¾ a „Gyakori műveletek” területen hajtsuk végre a nézetek közötti váltást. 120. Ábra: A „Vezérlőpult” A „kategória” nézet azok számára, akik korábban is használtak már Windowst, általában nem túl szimpatikus. Ugyanakkor kétségtelen, hogy sok funkció egyszerűbben elérhető ebből az új nézetből (de olyan beállítás is létezik, amit kategória nézetből nem is lehet elérni). Az egyes beállítások címe alatt az első sorban a „Kategórianézet”, a második sorban a „Klasszikus nézet” szerint adom meg az elérési lehetőséget. Néha a „gyakori műveletek” területen találjuk az elérni kívánt beállítási lehetőséget. Azt is tudnunk kell, hogy a gépünk hardver és szoftver eszközeitől függően néha más, esetleg több, vagy éppen ellenkezőleg, kevesebb lehetőséget találunk saját gépünkön. Befejezésként általános tanácsként csak nagyfokú óvatosságot és megfontoltságot ajánlhatok.

6.5.1 Automatikus frissítések ¾ „Megjelenés és témák”, „Biztonsági központ”, „Automatikus frissítések ½ ¾ „Automatikus frissítések” ½

Az automatikus frissítésekről a „Biztonsági központnál” lesz szó (6.5.4.).

6.5.2 Betűtípusok ¾ „Megjelenés és témák”, „Betűtípusok” ½ ¾ „Betűtípusok” ½

A megjelenő ablakban a gépünkre telepített betűtípusok láthatóak. Két fontos dologról kell említést tenni: 1. a hasonló betűtípusok megjelenítéséről; 2. és az új betűtípusok telepítéséről. Hasonló betűtípusok Indítsuk el a „Nézet” menüből a „Hasonló betűkészletek listája” pontot, majd a címsor alatt megjelenő legördülő listából válasszuk ki azt a betűtípust, amelyhez hasonló betűtípust keresünk. A listában felül lévő betűtípusuk hasonlítanak a legjobban, lefelé egyre kisebb a hasonlóság.

121. Ábra: A „Betűtípusok” mappa

83

ECDL Operációs rendszer modul Új betűtípus telepítése Új betűtípus telepítéséhez a „Fájl” menüből az „Új betűkészlet telepítése” pontot kell kiválasztanunk. A megjelenő ablakban kell a telepítendő betűtípust a már jól ismert kezelőelemek segítségével kiválasztani. Az fontos, hogy a „Betűkészletek a Fonts mappába kerüljenek” jelölőnégyzet legyen kipipálva. Ha több betűtípust akarunk egyszerre telepíteni, akkor a telepítendőket ki kell jelölni. Magát a telepítést az „OK” gombbal lehet indítani. Ekkor a telepítendő betűtípusok bemásolásra kerülnek az erre a célra szolgáló „Fonts” mappába. 122. Ábra: Új betűkészlet telepítése

6.5.3 Billentyűzet ¾ „Nyomtatók és más hardverek”, „Billentyűzet” ½ ¾ „Billentyűzet” ½

Itt is több regisztert találunk, de a korábbi verziókban itt lévő „Nyelv” lapot hiába keressük, mert az átkerült a „Nyelvi eszköztárra”, melynek használatát már megbeszéltük (6.1.3.2.), mint ahogy a nyelvek közötti átváltás lehetőségét is megtárgyaltuk már korábban (5.4.2.).



„Sebesség” regiszter Ezen a regiszteren a billentyűzet érzékenységét lehet állítani, valamint meglepetésünkre itt találjuk a kurzorvillogás szabályzására szolgáló csúszkát is. Mindegyiket középhelyzet körüli pozícióra célszerű állítani.



„Hardver” regiszter Ezen a lapon lehet a billentyű típusát megváltoztatni. Erre nem valószínű, hogy szükségünk lesz.

6.5.4 Biztonsági központ ¾ „Biztonsági központ” ½ ¾ „Biztonsági központ” ½

123. Ábra: A billentyűzet beállításának ablaka

A „Vezérlőpultban” csak akkor találjuk meg ezt az eszközt, ha XP SP2 van a gépünkön1, vagy telepítettük az XP 2. szervizcsomagját. Ezt feltétlenül érdemes megtenni, mert ellenkező esetben sok úgynevezett védelmi rés lesz a gépünkön, melyeket kihasználva vírusok és kémprogramok lephetik el gépünket, illetve az internetről hozzáférhetnek a gépünkön lévő adatokhoz is. A visszajelzésre kerülő paraméterek: ¾ a „Tűzfal”; ¾ az „Automatikus frissítések”; ¾ és a „Vírusvédelem” állapota. 124. Ábra: A „Biztonsági központ” ablaka 1

SP2 - szervizcsomag 2. Az a „Sajátgép” „Tulajdonságok…” pontjából tudható meg, hogy gépünkön egészen pontosan milyen verzió fut.

84

Windows XP alapokon „Tűzfal”1 A „Tűzfalat” feltétlenül tartsuk mindig bekapcsolva. Ha ez nem így lenne, akkor bekapcsolni úgy tudfeliratra, majd a kapott párbeszédablak „Általános” regiszterén a juk, hogy rákattintunk a „Bekapcsolva (ajánlott)” jelölőnégyzetet kipipáljuk. A „Kivételek” és a „Speciális” lapok tartalmát ne módosítsuk! Amennyiben ugyanis ezeken a lapokon valamit rosszul állítunk be, az a „Tűzfal” védelmét teljesen tönkre is teheti. „Automatikus frissítések” Arról már megoszlanak a vélemények, hogy kérjük-e a Windows XP automatikus frissítését. Én inkább azokkal értek egyet, akik azt javasolják, hogy okvetlenül kérjük. Ennek előfeltétele az, hogy számítógépünk internet kapcsolattal rendelkezzen. Az „Automatikus frissítések” bekapcsolása úgy lehetséges, hogy rákattintunk a feliratra, majd a rádiógombokkal az „Automatikus (ajánlott)” opciót választjuk. Mint arról már volt szó, az „Automatikus frissítés” a vezérlőpultból közvetlenül is elérhető. „Vírusvédelem” Ezen a területen az kerül visszajelzésre, hogy a gépünkön lévő „Anti vírus termék”2 milyen állapotban van. Amennyiben ugyanis telepítve van ugyan egy vírusfigyelő program a gépünkre, de nem aktív, az olyan, mintha nem is lenne ott. Ahhoz, hogy a Windows XP „Biztonsági központja” meg tud125. Ábra: Lehet, hogy nem ja állapítani a vírusfigyelő állapotát, olyan „Anti vírus terméműködik a vírusvédelem? ket” kell használnunk, mely képes együttműködni a Windows XP-vel. Ha nem ilyen program fut a gépen, arra egy üzenet fog a rendszerbe történő minden bejelentkezéskor figyelmeztetni bennünket.

6.5.5 Dátum és idő ¾ „Dátum- idő, nyelvi és területi beállítások”, „Dátum és idő” ½ ¾ „Dátum és idő” ½

Az korábban már szóba került hogy dátum beállítására szolgáló ablak a „Tálcán” lévő órára történő dupla kattintással egyszerűbben elérhető (5.4.1.). Maga a beállítás senkinek nem jelenthet problémát. Talán csak annyit említenék meg, hogy az idő állításához arra a számra kell duplát kattintani, amelyet éppen módosítani akarunk. A nyári időszámításra történő automatikus áttérést az „Időzóna” regiszternél engedélyezhetjük, melynek pontos időpontját a megadott tartózkodási helyünk alapján tudja a számítógép. Az „Internet-idő” lapon azt kérhetjük, hogy gépünk rendszerideje a Microsoft külön erre a célra üzemeltetett internetcíméről (www.time.windows.com) 126. Ábra: A dátum és idő beállítása automatikusan frissítésre kerüljön-e, vagy sem. 69. Feladat: Állítsuk be a pontos időt! Megoldás: Kattintsunk a „Tálca” jobb szélén lévő órára duplát. A megjelenő ablakban állítsuk be az időt, majd nyomjuk meg az „OK” gombot.

1 2

A „tűzfal” a számítógépre történő külső behatolás megakadályozására hivatott. Az antivírus termékekről a www.pcsuli.hu címről egy részletes dokumentáció tölthető le.

85

ECDL Operációs rendszer modul 6.5.6 Egér ¾ „Nyomtatók és más hardverek”, „Egér” ½ ¾ „Egér” ½

Nem is gondolnánk, hogy milyen sok mindent lehet beállítani az egér kezelésével kapcsolatban.

 n

n

n

„Gombok” regiszter „Gombok beállítása” Az egér jobb és bal gombját lehet felcserélni az „Elsődleges és másodlagos gomb felcserélése” kipipálásával. „Dupla kattintás sebessége” Ha nehezen megy a dupla kattintás, akkor a csúszkát húzzuk a „Lassú” felirat irányába. „Markoló” Bekapcsolva a húzás egérműveletét úgy lehet elvégezni, hogy nem kell közben folyamatosan nyomni az egér gombját.



„Mutatók” regiszter Itt lehet az egérkurzor formáját megváltoztatni. A kurzor alakok külön-külön adhatóak meg különböző szituációkhoz.

 n

n

n

127. Ábra: Az „Egér” beállításának „Gombok” lapja

„Az egérmutató beállításai” regiszter „Sebesség” A sebesség növelésének következményeként adott mértékű egér elmozdítás a képernyőn nagyobb utat fog jelenteni. „A rámutatás pontosságának javítása” kipipálása megkönnyíti a finomabb egérmozgásokat. „Ugrás” Egy új ablakot megnyitva, az egérkurzor az új ablak alapértelmezett gombjára ugrik (ez általában az OK). „Láthatóság” Ha kérjük a „Mozgás nyomvonalának megjelenítését”, akkor az egér egy csóvát fog maga után húzni, melynek hosszát a jelölőnégyzet alatti csúszkával lehet állítani. Nem is gondolnánk, hogy milyen hasznos szolgáltatás ez. No, nem egy átlagos, hanem egy rosszul látó felhasználónak. Azt is kérhetjük, hogy gépelés közben elrejtésre kerüljön az egér. Végül az utolsó lehetőség az, hogy bekapcsolhatjuk az egér feltűnő kiemelését, ha lenyomjuk a Ctrl billentyűt (ez szintén a rosszul látóknak lehet hasznos).

 n

¾ ¾

„Kerék” regiszter „Gördítés” Azt lehet meghatározni, hogy a görgős egér görgőjének egy „kattanásnyi” elforgatása mit eredményezzen: adott sornyit mozduljon a dokumentum; egy képernyőnyit gördüljön a képernyő.



128. Ábra: Az „Egér” beállításának „Az egérmutató beállítása” lapja

„Hardver” regiszter A „Hardver” regiszteren szokás szerint a vezérlőprogramot lehet megváltoztatni. Itt ne nagyon bóklászszunk.

86

Windows XP alapokon 70. Feladat: Állítsuk át a dupla kattintás sebességét kisebbre, valamint kapcsoljuk be a mutató útját jelző csóvát! Megoldás: A „Start” menüből válasszuk a „Vezérlőpult” pontot, majd kattintsunk duplát az „Egérkezelés” ikonra. „Kategória nézet” esetén előbb a „Nyomtatók és más hardverek”, azután az „Egér” elemet válasszuk. A „Gombok” regiszteren a csúszka balra húzásával vegyük kisebbre a dupla kattintás sebességét, majd lapozzunk „Az egérmutató beállítása” lapra. Pipáljuk ki a „Mozgás nyomvonalának megjelenítése” jelölő négyzetet. Kattintsunk az „OK” gombra, majd zárjuk be a „Vezérlőpult” programot. 71. Feladat: Állítsunk mindent vissza! Megoldás: A „Start” menüből válasszuk a „Vezérlőpult” pontot, majd kattintsunk duplát az „Egérkezelés” ikonra. „Kategória nézet” esetén előbb a „Nyomtatók és más hardverek”, azután az „Egér” elemet válasszuk. A „Gombok” regiszteren a csúszka középre húzásával vigyük vissza alaphelyzetnek megfelelő értékre a dupla kattintás sebességét, majd lapozzunk „Az egérmutató beállítása” lapra. Itt pedig vegyük le a pipát a „Mozgás nyomvonalának megjelenítése” jelölő négyzetről. Kattintsunk az „OK” gombra, majd zárjuk be a „Vezérlőpult” programot.

6.5.7 Energiagazdálkodási lehetőségek ¾ „Teljesítmény és karbantartás”, „Energiagazdálkodási lehetőségek” ½ ¾ „Energiagazdálkodási lehetőségek” ½

A képernyő beállítása kapcsán a fontosabb lehetőségeket már megbeszéltük (6.4.).

6.5.8 Felhasználói fiókok ¾ „Felhasználói fiókok” ½ ¾ „Felhasználói fiókok” ½

Mint arról már volt, és még lesz is szó, a Windows XP több felhasználós, hálózati, grafikus operációs rendszer. Minket e jelzők közül most a „több felhasználós” érdekel. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az operációs rendszert úgy alakították ki, hogy ha ugyanazt a gépet többen is használják, mindenkinek saját „Start” menüje, „Asztala” és „Dokumentumok” mappája lehessen. Ráadásul megoldható, hogy az egyes felhasználók csak jelszóval tudjanak belépni, és a saját dokumentumok mappájuk tartalmát csak maguk lássák. Minden új felhasználói fiók létrehozásakor meg kell határozni az új felhasználó hozzáférési szintjét is. Kétféle felhasználói szint közül 129. Ábra: „Felhasználói fiókok” választhatunk: ¾ rendszergazda mindenre van jogosultsága; ¾ korlátozott felhasználó nem telepíthet programot és hardvert, nem oszthat meg erőforrást, új fiókot nem hozhat létre, csak saját fiókjához fér hozzá, még saját fiókja vonatkozásában is csak a képet és a jelszót módosíthatja, a „Vezérlőpult” beállításai közül sokat nem érhet el (például „Felügyeleti eszközök”, „Dátum és idő”, stb.).

87

ECDL Operációs rendszer modul Új felhasználói fiók létrehozása A „Felhasználói fiókok” ablakban kattintsunk a gombra. Adjuk meg a fiók nevét, majd nyomjuk meg a „Tovább” gombot. A következő lépésben azt kell eldönteni, hogy az új fiókhoz milyen hozzáférési szintet rendelünk („rendszergazda”, vagy „korlátozott”), majd nyomjuk meg a „Fiók létrehozása” gombot. Mindezt azonban csak rendszergazda jogosultsággal rendelkező felhasználóként bejelentkezve tehetjük meg! Ezután kattintsunk rá az új fiók nevére és amennyiben szükséges, adjuk meg: ¾ a fiók biztonsági jelszavát a feliratra történő kattintással; ¾ változtassuk meg a fiókhoz rendelt képet úgy, hogy rákattintunk a feliratra. Fiók törlése Törléskor két dolgot kell figyelembe venni: ¾ szintén csak rendszergazdaként lesz fióktörlésre jogosultságunk; ¾ azt a felhasználói fiókot, amelybe bejelentkeztünk, természetesen nem lehet törölni. A „Felhasználói fiókok” ablakban jelentkezzünk be egy, a törlendő fióktól eltérő, rendszergazda jogosultsággal rendelkező felhasználóként, majd kattintsunk a törlendő fiókra. A kapott ablakban kattintsunk a feliratra, majd az újabb ablakban döntsük el, hogy a fiókhoz tartozó fájlokat, vagyis az adott felhasználó „Dokumentumok” mappáját és annak tartalmát meg akarjuk-e tartani. Végül kattintsunk a „Fiók törlése” gombra. További lehetőségek Lehetőségünk van még a fióktípus („Rendszergazda” / „Korlátozott”), a jelszó, és a fiókhoz rendelt kép megváltoztatására. A fióktípust azonban szintén csak rendszergazda jogosultságú felhasználóként változtathatjuk meg. A „Felhasználó be- és kijelentkezési módjának megváltoztatása” pontot elindítva letilthatjuk az üdvözlő képernyő használatát, ami illetéktelenek bejelentkezése szempontjából nagyobb biztonságot fog jelenteni. Az egyes eljárások annyira egyszerűek, hogy lépéseiket nem ismertetem. 72. Feladat: Hozzunk létre egy új, korlátozott felhasználói jogosultsággal rendelkező fiókot! Rendeljünk hozzá jelszót is! Megoldás: A „Start” menüből válasszuk a „Vezérlőpult” pontot, majd kattintsunk duplát a „Felhasználói fiókok” ikonra. „Kategória nézet” esetén elég szimplát kattintani. A „Felhasználói fiókok” ablakban kattintsunk a gombra. Adjuk meg a fiók nevét, majd nyomjuk meg a „Tovább” gombot. A következő lépésben válasszuk a „korlátozott” hozzáférési szintet. Befejezésül nyomjuk meg a „Fiók létrehozása” gombot. Kattintsunk rá az új fiókra, majd a kapott ablakból válasszuk a elemet, és adjuk meg a jelszót.

6.5.9 Felügyeleti eszközök, Hálózat beállítása, Hálózati kapcsolatok (vezeték nélküli is) Mivel ezeknek az eszközöknek a használata kifejezetten csak rendszergazdák számára ajánlott, nem tárgyaljuk őket.

6.5.10 Hangok és audioeszközök ¾ „Hangok, beszéd- és audioeszközök”, „Hangok és audioeszközök” ½ ¾ „Hangok és audioeszközök” ½

A „Hangok és audioeszközök tulajdonságai” ablak tartalmazza az összes, a hangokkal kapcsolatos beállítási lehetőséget.

 n

88

„Hangerő” regiszter „Eszköz hangereje” Itt lehet a hangerőt egy csúszkával beállítani, illetve az „Elnémítás” opcióval teljesen letiltani. A „Hanikon, melyre kattintva ugyancsak álgerőikon elhelyezése a Tálcán” hatására a tálcán megjelenik a

Windows XP alapokon

n

líthatjuk a hangerőt. A „Speciális…” gombot megnyomva külön-külön lehet állítani a mikrofon, a hangszóró, a vonali kimenet, stb. hangerejét. „Hangszóró beállításai” A „Hangszóró hangereje…” gombot megnyomva állíthatjuk a bal és a jobbcsatorna hangerejét külön-külön, míg a „Speciális…” gombbal tényleg speciális beállításokat adhatunk meg.



„Hangok” regiszter n „Programesemények” Itt egy listából lehet kiválasztani azt az eseményt, amelyhez más hanghatást akarunk rendelni. Az alatta lévő „Hang” legördülő listában vannak az elérhető hanghatások, a választék azonban tetszőlegesen bővíthető. Az egyes effektusok kiválasztását megkönnyíti, hogy a hangok a gombbal lejátszhatóak. Az egyedileg összeállított hangha130. Ábra: A „Hangerő” regiszter tás gyűjteményt aztán célszerű elmenteni. Erre a „Mentés másként…” gombot kell alkalmaznunk. A felesleges összeállítást a „Törlés” gombbal törölhetjük. A „Hangséma” listából választhatunk „gyári”, illetve általunk összeállított és elmentett hanghatás összeállítást. Az „Audió” és a „Hang” regiszternek nincs nagy jelentősége. A „Hardver” regiszteren most is az illesztő programot lehetne lecserélni, úgyhogy ott most se nagyon kísérletezgessünk. 73. Feladat: A kilépéskori hangeffektust változtassuk meg! Megoldás: A „Start” menüből válasszuk a „Vezérlőpultot”, majd kattintsunk duplát a „Hangok” ikonra, vagy kategória nézet esetén válasszuk a „Hangok, beszéd- és audioeszközök”, majd „Hangok és audioeszközök” elemeket. Kattintsunk az „Események” között a „Kilépés a Windowsból” nevűre, majd a „Hang” listából válasszunk egy másik hanghatást. 131. Ábra: A „Hangok” regiszter Ha gondoljuk, az új beállítást mentsük is el „Kísérleti hangok” néven, de előtte jegyezzük meg az eddigi összeállítás nevét! Így később, amennyiben nem tetszik művünk, az eredeti hangokat vissza lehet állítani a „Hangséma” listából.

6.5.11 Hardver hozzáadása ¾ „Nyomtatók és más hardverek”, „Hardver hozzáadása” ½ ¾ „Hardver hozzáadása” ½

A témáról jelentősége folytán külön fogunk tárgyalni (7.).

6.5.12 Internetbeállítások ¾ „Hálózati és internetes kapcsolatok”, „Internetbeállítások” ½ ¾ „Internetbeállítások” ½

A kérdéskört az internetről szóló könyvem nagy részletességgel tárgyalja.

6.5.13 Játékvezérlők ¾ „Nyomtatók és más hardverek”, „Játékvezérlők” ½ ¾ „Játékvezérlők” ½

Miután munkára nem nagyon szokás botkormányt alkalmazni, nem tárgyaljuk.

89

ECDL Operációs rendszer modul 6.5.14 Képolvasók és fényképezőgépek ¾ „Nyomtatók és más hardverek”, „Képolvasók és fényképezőgépek” ½ ¾ „Képolvasók és fényképezőgépek” ½

Amennyiben telepítünk a számítógépünkre valamilyen szkennert, vagy digitális fényképezőgépet, az azokkal kapcsolatos beállításokat hajthatjuk majd itt végre. Ha olyan digitális fényképezőgéppel, vagy képolvasóval rendelkezünk, melyet a Windows XP nem tudott automatikusan telepíteni, az eszköz installálását is itt tudjuk elvégezni.

6.5.15 Kisegítő lehetőségek ¾ „Kisegítő lehetőségek” ½ ¾ „Kisegítő lehetőségek” ½

A kérdésről a www.pcsuli.hu címen található részletes leírás.

6.5.16 Mappa beállításai ¾ „Megjelenítés és témák”, „Mappa beállításai” ½ ¾ „Mappa beállításai” ½

A mappák viselkedése mellet még néhány, a Windows viselkedését globálisan befolyásoló további beállítást is itt lehet végrehajtani. Ugyanezt a párbeszédablakot kapjuk egyébként bármely mappa „Eszközök” menüjének „Mappa beállításai…” elemével is.

 n

n

n

n

„Általános” regiszter „Feladatok” Mint arról már volt szó (5.3.), azt lehet a segítségével beállítani, hogy a Windows XP ablakainak bal szélén megjelenjenek-e az adott mappa éppen kijelölt tartalmával végrehajtható úgynevezett „gyakori műveletek”. „Mappák tallózása” Erről a paraméterről is esett már szó (5.2.1.3.4.): azt dönthetjük el a segítségével, hogy minden mappa egy, vagy az összes mappa külön-külön ablakban nyíljon meg. „Kattintás” Azt adhatjuk itt meg, hogy a megnyitáshoz elegendő legyen-e egy kattintás. „Alapértelmezett” Visszatér az alapértelmezett beállítás, azaz: ¾ a „gyakori műveletek” megjelennek; ¾ minden ablak egy mappában nyílik meg; ¾ a megnyitás dupla kattintással lehetséges.

132. Ábra: Az „Általános” regiszter

 n

n

„Nézet” regiszter „Mappanézetek” Az „Összes visszaállítása” gombbal a Windows XP „gyári” beállításai lesznek érvényesek az összes mappára. Amennyiben viszont a „Minden mappára érvényes” gombra kattintunk, akkor az összes mappa az aktuális mappa elrendezésében („miniatűrök”, „mozaik”, „lista”, „részletek”, sorrend, stb.) fog megjelenni. „Speciális beállítások” Ezen a regiszteren annyi mindent lehet állítani, hogy csak a néhány, esetleg problémát okozó lehetőségről kívánok szólni: 133. Ábra: A „Nézet” regiszter

90

Windows XP alapokon ¾

egyszerű fájlmegosztás

¾

ismert típusok kiterjesztéseinek elrejtése

¾

rejtett fájlok és mappák elrejtése

ha nem pipáljuk ki, a fájlok megosztási lehetőségei jóval bővebbek, de ugyanakkor sokkal magasabb szintű ismereteket követelnek meg (nem véletlenül javasolt a kipipálása); amennyiben jelöletlen, ha a fájlok átnevezésekor nem adjuk meg a kiterjesztést (5.2.2.3.), akkor az elvész, és az így típus nélkülivé váló fájlokkal nem tud mit kezdeni az operációs rendszer; ha a megjelenítésüket kérjük, az operációs rendszer meg fogja jeleníteni a magához az operációs rendszerhez, vagy programokhoz tartozó azon fontos fájlokat is, melyek törlése, átnevezése, átmozgatása a rendszer, vagy az adott program meghibásodását okozza.

„Alapértelmezések visszaállítása” A gombbal a „gyári” beállításokat kapjuk vissza ezen a lapon (például az említett paraméterek esetében egyszerű megosztás, ismert típusok elrejtése, rejtett fájlok elrejtése). A „Fájltípusok” lapról korábban a kiegészítő információkban már esett szó (5.2.2.11.1.1.), a „Kapcsolat nélküli fájlok” regisztereket viszont nem tárgyaljuk.

n

6.5.17 Megjelenítés ¾ „Megjelenítés és témák”, „Megjelenítés” ½ ¾ „Megjelenítés” ½

A képernyő beállítási lehetőségeit korábban már részletesen megtárgyaltuk (6.4.).

6.5.18 Nyomtatók és faxok ¾ „Nyomtatók és más hardverek”, „Nyomtatók és faxok” ½ ¾ „Nyomtatók és faxok” ½

Ezzel az ikonnal pontosan oda jutunk, mintha a „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” pontját indítanánk el, amivel pedig korábban már részletesen foglalkoztunk (6.3.).

6.5.19 Posta ¾ „Posta” ½

Hogy őszinte legyek, én nem találtam meg ezt a beállítási lehetőséget „kategória nézetben”. Segítségével az „Outlook” felhasználói profilját és adatállományainak elérési paramétereit, valamint a használt levelező program beállításait lehet szabályozni. A felhasználói profilról és az adatállományokról az Outlook kapcsán a www.pcsuli.hu címről tölthető le egy dokumentum, míg a levelező program paramétereinek beállításait az internetről szóló könyvben tárgyalom részletesen.

6.5.20 Programok telepítése és eltávolítása ¾ „Vezérlőpult”, „Programok hozzáadása” ½

Ezt az eszközt nevével ellentétben általában nem programok hozzáadásához, hanem már telepített programok eltávolításához, illetve a Windows összetevőinek hozzáadásához és elvételéhez alkalmazzuk majd. Mivel különleges jelentőséggel bír, önálló címszóként tárgyaljuk meg (8.).

6.5.21 Rendszer ¾ „Teljesítmény és karbantartás”, Rendszer” ½ ¾ „Rendszer” ½

A „Rendszer” ikonra duplát kattintva egy olyan párbeszédablakot kapunk, melynek hét regisztere is van. E lapok fontossága nagymértékben szór: van olyan, amelyet szinte soha nem használunk, és van olyan, mely kulcsjelentőséggel bír a gép működésének ellenőrzésekor.

91

ECDL Operációs rendszer modul



„Általános” regiszter A lap különösebb jelentőséggel nem bír, mivel itt csak néhány tájékoztató jellegű információt kapunk: ¾ az operációs rendszerről verziószámát; ¾ a felhasználó és a cégnevet, termékazonosítót; ¾ a processzor típusát, az operatív memória nagyságát.



„Számítógépnév” regiszter Itt lehet leolvasni, illetve módosítani a számítógépünk nevét. A névnek csak hálózatban van jelentősége.



„Hardver” regiszter Az itt található beállítások és információk egy része elsősorban rendszergazdáknak szól. Az átlag felhasználók a könnyebb megértéshez információkat a kiegészítő témakörök között találnak. n Eszközkezelő Ha az „Eszközkezelő” gombot megnyomjuk, akkor egy ablakban felsorolásra kerülnek számítógépünk erőforrásai. Itt semmit ne állítsunk át! Ha valamivel probléma van, tegyük a következőket: ¾ kattintsunk duplát a kérdéses eszköz típusára, aminek hatására megjelenik a konkrét eszköz; ¾ indítsuk el az adott eszköz helyi menüjét, és válasszuk a „Tulajdonságok” elemét; ¾ az adott eszköz „Tulajdonságok” ablakának „Általános” fülén keressük meg a probléma okát az „Eszközállapot” területen.

134. Ábra: Az „Általános” lap

135. Ábra: A „Hardver” lap A hiba leírása mellet megjelenik a hiba elhárításának javasolt módszere is. Mivel a problémák megszüntetése szakértelmet kíván, kezdők ne vágjanak bele a hiba elhárításába. Mi okozhatja a problémát?

136. Ábra: Az „Eszközkezelő”, benne egy problémás eszközzel

¾ ¾ ¾

1

Általában három probléma szokott fellépni: két eszköznek azonos IRQ1 lett beállítva; két eszköz használ egy DMA2 csatorna címet; egy I/O címet3 használ két különböző eszköz.

IRQ - Interrupt Request, magyarul megszakításkérés. DMA - Direct Memory Access, közvetlen memória hozzáférés, a processzor és a memória közötti adatátvitelhez használt adatcsatorna. 3 I/O cím - az eszközök adatátviteléhez használt cím. 2

92

Windows XP alapokon Mi az IRQ? A számítógépnek adatfeldolgozás közben is kapcsolatot kell tartania minden eszközzel. Felesleges processzoridő pocsékolás lenne azonban, ha a processzor folyamatosan újra és újra „kinézne” az egyes perifériákra. Ehelyett az egyes perifériák fordulnak a processzorhoz, és kérik, hogy munkáját megszakítva foglalkozzon a CPU egy kicsit velük is. Természetesen minden perifériának saját azonosítója, úgynevezett IRQ-ja (azaz megszakításszáma) kell hogy legyen, másként a processzor nem tudja melyik eszköz kérte, hogy hozzá forduljanak. Miután a perifériát a CPU kiszolgálta, a munkát a processzor ott folytatja, ahol félbehagyta. Egy-egy eszköz azonban csak meghatározott IRQ értékekkel hajlandó működni, és az IRQ-k száma is véges. Néha előfordul, hogy két különböző eszköz is ugyanazt az IRQ-t akarja használni, ami természetesen problémát okoz. Mi a DMA? A számítógép memóriája néhány eszközzel, például a floppyvezérlővel, a hangkártyával, az SCSI csatolóval, továbbá némely hálózati csatolóval is úgynevezett DMA csatornákon keresztül kommunikál. Mivel a DMA csatorna közvetlenül, a processzor közreműködése nélkül kapcsolja össze az adott perifériát a memóriával, a DMA jelentősen csökkenti a processzor terhelését. Mi az I/O cím? Csak nagyon vázlatosan, egy-két szóban a lényeg. Minden eszköznek van egy egyedi címtartománya, amelyen keresztül az adatot a processzor a megfelelő eszközre tudja küldeni. Ennek az egyértelmű azonosítás miatt egyedinek, átfedések nélkülinek kell lenni. Mivel minden periféria csak meghatározott címtartománnyal tud dolgozni, és mert egy-egy eszközből nem szokott több lenni a gépben, rossz I/O cím miatt a legritkább esetben történik ütközés. Hogy deríthetjük ki mely IRQ, DMA, I/O cím foglalt? Indítsuk el a „Start” menü „Minden program” eleméből a „Kellékek”, „Rendszereszközök” „Rendszerinformáció” menüpontokat. A kapott ablakból minden bennünket érdeklő adat kiolvasható. n

„Hardverprofilok” Erre az átlag felhasználóknak nem lesz szüksége. Mikor lehet szükségünk hardverprofil megadására?

Előfordulhat, hogy bizonyos eszközök egymással mindenképen ütköznek, mert például: nincs már szabad megszakítás; ¾ ugyanazt a portot használja két különféle eszköz; ¾ stb. Ilyenkor a megoldás az, hogy két különböző hardverprofilt alakítunk ki, és az ütköző eszközök közül mindegyikben csak az egyik szerepel. ¾



„Speciális” regiszter Mivel ezen a lapon inkább csak elrontani tudunk bármit is, nem tárgyaljuk. Csak az igazi profik állítsanak át itt bármit is, de inkább még ők sem.



„A rendszer visszaállítása” regiszter A Windows XP egyik nagyon hasznos új szolgáltatása az operációs rendszer visszaállítási lehetősége egy korábbi állapotára. Erre akkor lehet szükségünk, ha az operációs rendszerünk megsérül. Ehhez azonban az operációs rendszernek rendszeresen biztonsági állapotmentéseket kell készítenie saját magáról. Ennek érdekében nekünk semmit sem kell tennünk, mert alapértelmezésben a Windows XP minden jelentősebb rendszerváltozáskor, például szoftver és hardver elemek telepítésekor, eltávolításakor automatikusan készít olyan biztonsági mentéseket az operációs rendszerről, melynek segítségével a változás előtti állapot visszaállítható. Magáról a visszaállításról a későbbiekben lesz szó, mint ahogy arról is, hogy miként tudunk mi magunk létrehozni visszaállítási pontokat (9.6.). n „A rendszer-visszaállítás kikapcsolása…” A visszaállítást lehet letiltani (ne tegyük). 137. Ábra: A „Rendszer-visszaállítás” regiszter

93

ECDL Operációs rendszer modul n

„Beállítások…” A gomb megnyomása után kapott ablakban a visszaállítási szolgáltatás paramétereit lehet beállítani az előzőleg a „Meghajtók” területen kiválasztott háttértárra.



„Automatikus frissítés” regiszter Mint arról korábban már volt szó (6.5.4.), a Windows XP a Microsoft saját honlapjáról képes letölteni a legújabb frissítéseket annak érdekében, hogy az aktuálisan feltárt újabb és újabb védelmi réseket megszüntesse. Ezen a regiszteren ennek a folyamatnak az ütemezését lehet beállítani.



„Távoli használat” regiszter Ezzel a témakörrel terjedelmi okokból jelen könyvben csak említés szintjén tudunk foglalkozni. A távoli használat lényege az, ami a neve: egy számítógépet valamilyen hálózat segítségével távolból úgy tudunk használni, mintha előtte ülnénk. Ez természetesen bizonyos veszélyeket is rejthet magában!

6.5.22 Tálca és Start menü ¾ „Megjelenés és témák”, „Tálca és Start menü” ½ ¾ „Tálca és Start menü” ½

Ezt a témakört korábban már részletesen megtárgyaltuk (6.1 és 6.2.).

138. Ábra: Az „Automatikus frissítések” regiszter

6.5.23 Telefon és modem beállításai ¾ „Nyomtatók és más hardverek”, „Telefon és modem beállításai” ½ ¾ „Telefon és modem beállításai” ½

Ez az ablak nemcsak a MODEM beállítására szolgál: lehetőség van benne új MODEM telepítésre itt is. Most azonban csak a beállításról lesz szó, a telepítés más helyen kerül ismertetésre (7.).

 n

94

„Szabályok” regiszter „Helyek” Az „Új…” gomb segítségével egy új tárcsázási helyet adhatunk a listához, a „Szerkesztés…” és a „Törlés” gombbal pedig meglévőt módosíthatunk, illetve törölhetünk. A hívási helyek lista minden eleme a következő fontosabb paramétereket tárolja: ¾ a hely neve; ¾ a hely körzetszáma; ¾ a távolsági híváshoz tárcsázandó szám; ¾ a városi híváshoz tárcsázandó szám; ¾ az alkalmazandó tárcsázási mód; ¾ stb. Mindezek akkor fontosak, ha gépünkről rendszeresen telefonvonalon keresztül szoktunk adatot továbbítani, de hol otthonról, hol a munkahelyünkről, hol a cégünk egy távoli telephelyéről stb. Miért? ¾ mert az egyik helyen kell valamit, a másikon nem kell semmit tárcsázni a városi vonal eléréséhez; ¾ az egyik hely egyező, a másik hely eltérő körzetben van a tárcsázandó számmal, stb.

139. Ábra: „Szabályok” regiszter

Windows XP alapokon Mindezeket persze figyelembe kell venni a tárcsázáskor a tárcsázó programnak, ezért tárcsázás előtt a gép meg fogja kérdezni, hogy most éppen melyik helyen vagyunk, és a helyhez megadott paraméterek figyelembevételével tárcsáz.



„Modemek” regiszter Ezen a regiszteren adhatunk hozzá új modemet a géphez. Ugyanezt természetesen a „Vezérlőpult” „Hardver hozzáadása” eszközével is megtehetjük.

6.5.24 Területi és nyelvi beállítások ¾ „Dátum-, idő-, nyelvi és területi beállítások”, „Területi és nyelvi beállítások” ½ ¾ „Területi és nyelvi beállítások” ½



„Területi beállítások” regiszter A számítógépünk a legtöbb adat kezelésében igazodik nemzeti sajátosságainkhoz. Például: ¾ a dátumot a magyar szokásoknak megfelelően írja ki, illetve így is kell megadni (év, hónap, nap); ¾ az adatokat a magyar abc szerint rendezi sorba; ¾ stb. Mindez azért van így, mert magyar nyelvű Windows telepítésekor automatikusan a magyar szokások kerülnek beállításra. Ha akarjuk, azonban ettől eltérő tradíciókat is megadhatunk a „Területi beállítások” regiszteren. Mivel erre a legritkább esetben lesz szükségünk, és mert szinte minden magától érthető, nem tárgyaljuk meg a lehetőségeket. Helyette inkább két praktikus megoldásra szeretném a figyelmet felhívni: ¾ Ha mindenféle szempontból egy másik nemzet hagyományainak megfelelő beállításokat akarunk alkalmazni, akkor ne a „Területi beállítások” regiszter „Testreszabás…” gombot használjuk! Válasszuk inkább a felső, név nélküli legördülő listából a megfelelő országot. ¾ Ha éppen ellenkezőleg, a magyar szokásokra akarunk visszatérni, akkor válasszunk ki előbb egy másik nemzetet, alkalmazzuk, majd válasszuk ki ismét a „magyar” elemet a felső listából, és azt is alkalmazzuk. Csak a Windows alá kifejlesztett programok veszik figyelembe az itt beállított paramétereket!

140. Ábra: A „Területi beállítások” regiszter



„Nyelvek” regiszter Amennyiben rákattintunk a „Részletek…” gombra, azt a „Nyelvi eszköztár” beállításainál már megismert ablakot kapjuk, amelyben új nyelvet lehet telepíteni (6.1.3.2.).



„Speciális” regiszter Mivel az ezen a regiszteren található beállításokra szinte egészen biztosan nem lesz szükségünk, nem tárgyaljuk

6.5.25 Ütemezett feladatok

141. Ábra: A „Nyelvek” regiszter

¾ „Teljesítmény és karbantartás”, „Ütemezett feladatok” ½ ¾ „Ütemezett feladatok” ½

Az „Ütemezett feladatok” valójában egy program, és csak azért találjuk meg a „Vezérlőpultban” is, mert a gép karbantartási műveleteinek automatikus indítására szokás a leggyakrabban alkalmazni. A programot részletesen az adatok biztonsági mentéséről szóló témakörben ismertetem (9.3.2.2.).

95

ECDL Operációs rendszer modul

7. Eszközök telepítése Egy új eszköz telepítése minden esetben az eszköz fizikai beépítésével, külső eszköz esetében csatlakoztatásával kell, hogy kezdődjön. Ne feledjük, hogy a külső eszközök legtöbbje is csak a gép kikapcsolt állapotában csatlakoztatható! Ez alól azonban a napjainkban egyre jobban terjedő, sőt, lassan egyeduralkodóvá váló USB, PCMCI és Fire Wire porttal rendelkező eszközök kivételt jelentenek. Bár a belső eszközök beépítésére is találunk információt a www.pcsuli.hu címről letölthető, a hardverről szóló anyagban, mégis inkább csak komoly hozzáértéssel rendelkező felhasználó álljon neki gépét önállóan bővíteni. A csatlakoztatással, illetve a beépítéssel azonban az eszköz telepítésének folyamata még nem fejeződött be, mert telepíteni kell még az eszköz úgynevezett kezelőprogramját is, ami lehet automatikus, illetve általunk végrehajtandó. Csakhogy a két módszerben csupán annyi a közös, hogy az eszköz beépítése, illetve csatlakoztatása után be kell kapcsolnunk a számítógépet. A további lépések annyira különbözőek, hogy az eljárásokat két külön pontban tárgyaljuk meg.

7.1 Eszközök automatikus telepítése Optimális esetben a telepítés teljesen automatikus (elterjedten Plug and Play), ami annyit jelent, hogy nekünk gyakorlatilag semmi dolgunk nincs a telepítés vonatkozásában. Ennek előfeltételei a következők: ¾ a beépítendő eszköz úgynevezett Plug and Play tulajdonsággal rendelkezzen (a napjainkban gyártott eszközök már ilyenek); ¾ a gépünk alaplapja is feleljen meg a Plug and Play előírásainak (ma már csak ilyenek vannak használatban); ¾ továbbá a gépen futtatott Windows is támogassa a Plug and Play rendszert (már a Windows 95 OSR2 is ilyen volt).

142. Ábra: Optimális esetben minden automatikus

Mi is valójában a Plug and Play célja? A Plug and Play, vagy ahogy gyakran rövidítik „P&P” pontosan arra szolgál, ami a magyar fordítása: csatlakoztasd és használd. Azaz építsd be, vagy csatlakoztasd az új eszközödet, és minden más magától megtörténik. A P&P azonban többet is jelent. Tekintsük át, mire kínál még megoldást ez a technológia: ¾ A múltban egy-egy eszköz beüzemelése gyakran komoly problémát jelentett. Ennek az oka az volt, hogy az egyes eszközöket kifejlesztő cégek csak az adott hardverkomponens minél jobb műszaki paramétereire törekedtek. Mivel kevés figyelmet fordítottak a könnyű telepíthetőségre, gyakran léptek fel úgynevezett eszközütközések (6.5.21.). Mivel a P&P esetében az operációs rendszer maga osztja ki az IRQ, a DMA, és az I/O erőforrásokat, ütközés nem fordulhat elő. ¾ A PC-k konfigurációja korábban statikus volt. A „P&P” az időben folyamatosan változó konfigurációra is nyújt megoldást, gondoljunk csak az USB csatlakozós pen drive-okra. ¾ Végül a hardvergyártók szempontjából nagyon fontos az is, hogy a „P&P” valójában egy új szabványt is állít. Így ha egy eszköz megfelel a „P&P” előírásainak, akkor a Windows az eszközt tökéletesen fogja tudni használni. Miként valósul meg egy Plug and Play eszköz telepítése? ¾

¾

Egy „P&P” eszköz telepítése némi egyszerűsítéssel az alábbiak szerint zajlik le: A rendszer indításakor a „P&P” eszközök automatikusan bejegyzik magukat az „eszközkezelőbe”, és megadják a működésükhöz szükséges (és az általuk használható) DMA, IRQ, és I/O paramétereket. Ehhez természetesen a „P&P” hardverekben kell, hogy legyen egy olyan chip, mely tartalmazza az eszköz összes fontos paraméterét. Az operációs rendszer az eszköztől kapott információk ismeretében beállítja a gépen rendelkezésre álló szabad IRQ, DMA, és I/O értékek közül az eszköz által igényelt értékeket.

7.2 Hagyományos eszközök telepítése Már az elején le kell szögezni, hogy az előzőekben tárgyalt Plug and Play csak minden feltétel teljesülése esetén valósul meg! Ha valamilyen oknál fogva a „P&P” meghiúsul, nekünk kell manuálisan telepíteni az eszközt. Amennyiben az eszközhöz telepítő CD lemezt kaptunk, a telepítést magáról a CD lemezről indítsuk. Ehhez általában csak be kell rakni a lemezt a CD egységbe, és magától elindul a telepítőprogram. Sajnos a CD lemezen lévő telepítőprogramok többnyire angol nyelvűek.

96

Windows XP alapokon Ha a CD lemezről nem indul el automatikusan a telepítés, indítsuk el a „Start” menüből a „Vezérlőpultot”, majd abból az „Hardver hozzáadása” programot, és kövessük a varázsló utasításait. Az első ablakban nyugodtan kattintsunk a „Tovább” gombra, hiszen a félkövéren szedett figyelmeztetést már figyelembe vettük.

143. Ábra: Eszköz manuális telepítésének első lépése A Windows XP elkezdi keresni a számítógépbe újólag beépített eszközöket.

144. Ábra: Az új eszköz keresése Miután a varázsló megtalálta az új hardvert, engedélyt kér újabb kezelőprogram keresésére. Ha rendelkezünk internet kapcsolattal, ennek engedélyezéséhez kattintsunk az „Igen, de csak most”, majd a „Tovább” gombokra.

145. Ábra: Engedélykérés az Update-re Válasszuk a „Telepítse a szoftvert beavatkozás nélkül (ajánlott)” lehetőséget, a CD/floppy lemezt tegyük be, majd kattintsunk a „Tovább” gombra.

146. Ábra: A következő lépés Amennyiben olyan üzenetet kapunk, hogy az illesztő program nincs digitálisan aláírva, ne essünk kétsége, mert lehet, hogy attól még minden tökéletesen fog működni. Ha mégsem, akkor majd legfeljebb lecseréljük, vagy töröljük az adott eszköz kezelőprogramját az eszközkezelőben. 147. Ábra: Válasszuk ki a pontos eszközt

97

ECDL Operációs rendszer modul Az utolsó, szemléltető ábrán nem látható ablakban csak a „Befejezés” gombra kell kattintanunk. Végül ellenőrizzük le, hogy a telepített eszköz tökéletesen működik-e. Ehhez a „Start” menüből a „Vezérlőpult”, és abból a „Rendszer” programot indítsuk, majd lapozzunk az „Hardver” lapra, végül kattintsunk az „Eszközkezelő” gombra. Ha probléma van, az rögtön látszik.

8. Programok és a Windows egyes elemeinek telepítése, eltávolítása A témakör kulcsfontosságú szinte minden felhasználó számára, hiszen egy-egy új programot a legtöbb esetben a felhasználónak magának kell a gépére telepítenie. Ugyancsak magának kell tudnia a Windows eredetileg nem telepített elemeit installálnia is.

8.1 Windows elemek telepítése, eltávolítása ¾ „Start” menü, Vezérlőpult”, „Programok telepítése és törlése”, „Windows összetevők hozzáadása, eltávolítása” ½

Indítsuk el a „Vezérlőpult” eszközt a „Start” menüből, majd válasszuk ki a „Programok telepítése és törlése” programot. A kapott ablak bal oldalán kattintsunk rá a „Windows összetevők hozzáadása, vagy eltávolítása” gombra. A „Windows összetevők varázsló” programban a jelölőnégyzetek segítségével adjuk meg a telepíteni kívánt összetevőket. Mi kerül hozzáadásra és eltávolításra? Egyszerű és logikus: ¾ ha egy korábban nem kipipált összetevőt kipipálunk, az telepítésre kerül; ¾ ha egy előzetesen kipipált elemről leveszszük a pipát, akkor az eltávolításra kerül. 148. Ábra: Windows összetevők hozzáadása, eltávolítása A telepítendő, vagy eltávolítandó elemeket azonban nemcsak globálisan lehet megadni. Ekkor először kattintsunk rá a részleteiben is látni kívánt összetevőre, majd nyomjuk meg a „Részletek” gombot, végül jelöljük be a telepíteni kívánt elemeket. Persze ehhez nem árt, ha tudjuk, hogy mi hol található a Windowsban, különben esetleg csak hosszas kutatás után találjuk meg a keresett elemet.

8.2 Programok telepítése és eltávolítása A két, csak rendszergazda jogokkal végrehajtható feladatot külön kell tárgyalni, ugyanis teljesen másként kell eljárni a program telepítésekor és eltávolításakor. És egy meglepő tény: a Windows alatt többnyire az eltávolítás okozza a nagyobb problémát.

8.2.1 Programok telepítése A lehetőségek közül a három legfontosabbat szeretném ismertetni. Arra viszont számíthatunk, hogy nagyon sok program (játékok, víruskeresők, tömörítők, stb.) angolul fogja a képernyőre kiírni a telepítés közbeni feladatainkat. Ennek során többnyire a következő lépésekkel fogunk találkozni: ¾ a program licenc szerződése (fogadjuk el, ha telepíteni akarjuk más lehetőségünk úgysincs); ¾ annak a könyvtárnak a megadása, ahová a programot telepíteni akarjuk; ¾ ha új könyvtárat adunk meg, a telepítőprogram általában rákérdez, hogy létrehozza-e (igen); ¾ sokszor azt is megkérdezi a telepítő, hogy felvételre kerüljön-e a program a „Start” menübe (döntsük el), illetve elhelyezzen-e egy, a programra mutató parancsikont az „Asztalra”.

8.2.1.1 Programok automatikus telepítése ¾ A telepítő CD berakása ½

E megoldás esetében csak annyi a dolgunk, hogy berakjuk a telepítendő program CD lemezét a CD egységbe. Minden további eljárást a képernyő utasításoknak megfelelően kell elvégeznünk.

98

Windows XP alapokon 8.2.1.2 Programok félig automatikus telepítése ¾ „Start” menü, Vezérlőpult”, „Programok telepítése és törlése”, „Új program hozzáadása” ½

A „Start” menüből nyissuk meg a „Vezérlőpultot” majd indítsuk el a „Programok telepítése és törlése” programot. A kapott ablak bal oldalán most az „Új program hozzáadása” elemet válasszuk. Végül az átalakult „Programok telepítése és törlése” ablak jobb oldalán kattintsunk a „CD vagy hajlékonylemez” gombra. A továbbiakban nagyon könnyű dolgunk lesz már, mivel a Windows XP minden további feladatunkat kiírja a képernyőre. Ennek megfelelően tegyük be a floppy, vagy CD egységbe a telepítő lemezt, majd nyomjuk meg a „Tovább” gombot. A Windows megnézi előbb a floppy, majd a CD egységet, és megpróbálja automatikusan megkeresni a telepítő fájlt. Ha a Windows valamilyen okból nem megfelelő fájlt találna meg, akkor használjuk a „Tallózás…” gombot. A tényleges telepítés elindításához már csak a „Befejezés” gombra kell kattintanunk.

149. Ábra: Most tegyük be a telepítő készletet

Milyen fájlokat keres a Windows? A Windows előbb a floppy, majd a CD ROM egység főkönyvtárában fogja keresni a következő fájlokat: ¾ INSTALL.EXE ¾ SETUP.EXE ¾ FELRAK.EXE Ha a fenti nevű fájlok közül több is előfordul, akkor a felsorolás sorrendjének megfelelően választ.

8.2.1.3 Programok kézi telepítése

150. Ábra: Már csak a „Befejezés” gombra kell kattintanunk Ne gondoljuk, hogy valami különlegesen bonyolult feladatot kell elvégeznünk. Egyszerűen csak a „Start” menü „Futtat…” pontját kell indítanunk, majd a megjelenő párbeszédablak adatmezőjébe be kell gépelni a telepítőprogram nevét. Ez a program dokumentációjában mindig megtalálható, de gyakran a floppy címkéjére, vagy a CD dobozára is ráírják. Minden további feladat a képernyőn megjelenő utasítások szerint végzendő el. ¾ „Start” menü, „Futtatás…” ½

8.2.2 Programok eltávolítása

151. Ábra: Manuális programtelepítés

Azt, hogy egy programot majd melyik módszerrel tudjuk eltávolítani, az a telepített programtól függ. Én három eljárást fogok ismertetni, melyek közül az utolsót csak végszükségben alkalmazzuk. Mindhárom módszer esetében ellenőrizzük, hogy a „Start” menüből is kitörlésre került-e a program. Amennyiben nem, a korábban tárgyalt módszerrel (6.2.3.2.) manuálisan távolítsuk el.

8.2.2.1 Program eltávolítása a Vezérlőpult segédprogramjával ¾ „Start” menü, Vezérlőpult”, „Programok telepítése és törlése”, „Új program hozzáadása” ½

Indítsuk el a „Vezérlőpult” ablakából a „Programok telepítése és törlése” programot, majd a megjelenő ablak „Programok módosítása vagy eltávolítása” lapján keressük meg az eltávolítandó programot. Azok a programok, amelyek így letörölhetőek, általában a „Start” menüből is eltávolítják magukat, illetve minden egyéb helyen végrehajtott bejegyzésüket is törlik.

99

ECDL Operációs rendszer modul Ha megtörtént a kiválasztás, akkor már csak rá kell kattintani a „Módosítás és eltávolítás” nyomógombra, és az utasításoknak megfelelően eljárni, illetve a feltett kérdésekre válaszolni. Néha a gép egy kicsit sokat macerál bennünket, de a legegyszerűbb eljárás még mindig ez. Bármily meglepő, de sok esetben a program eltávolítása is csak akkor hajtható végre, ha birtokunkban van a telepítő lemez. Bár ez a módszer lenne a kívánatos min152. Ábra: Válasszuk ki, hogy mi nem kell den program esetében, sajnos nem mindig elérhető. Az ugyanis egyáltalában nem biztos, hogy az ábra szerinti ablakban megtaláljuk az eltávolítandó programot. Ilyenkor válasszuk a második, ha az sem elérhető, a harmadik módszert.

8.2.2.2 Alkalmazás eltávolítása a saját UNINSTALL programjával A módszer azon alapul, hogy egy „Uninstall” program az alkalmazásokhoz általában eleve tartozik. Csak meg kell keresni, majd elindítani. Ezt sokszor magából a „Start” menüből is megtehetjük úgy, hogy kiválasztjuk a „Minden program”, majd az adott program nevével egyező elemet, és onnét elindítjuk. Ha ott nem találjuk, keressük meg. A kiegészítő információkban ismertetek több erre a célra használható módszert. Mivel az „Uninstall” is csak egy program, elindítása az ikonjára történő dupla kattintással lehetséges. Természetesen még az „Uninstall” program is különféle kérdéseket fog feltenni. Arra biztos rákérdez, hogy tényleg törölni akarjuk-e az alkalmazást.

153. Ábra: Folytassam a törlést?

Hogy találhatjuk meg az alkalmazást törlő UNINSTALL.EXE fájlt? 1. 2. ¾ ¾

Két lehetséges megoldást is ismertetek. Használjuk a „Keresés” segédprogramot. Válasszuk azt, hogy „Fájlt vagy mappát” keresünk, majd a ”Fájlnév egésze vagy része” mezőbe írjuk be: „UNINSTAL.EXE”. A Windows valószínűleg több ilyen nevű fájlt is fog találni, de a fájlok elérési útvonalából kitalálható, hogy melyik az, amely minket érdekel. Mivel a törlendő alkalmazás, és annak UNINSTALL programja egy helyen van, használjuk a következő módszert: indítsuk el a „Start” menüből az adott program helyi menüjének „Tulajdonságok” elemét; kattintsunk rá a „Cél keresése…” nyomógombra.

8.2.2.3 Alkalmazás eltávolítása a saját könyvtárának letörlésével Még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy a módszert csak akkor használjuk, ha az előző két megoldás nem járható. Keressük meg az alkalmazás könyvtárát, majd a már tanult módon (5.2.2.8.1.) töröljük le. A megkereséshez használhatjuk az imént a kiegészítő információkban bemutatott eljárások valamelyikét.

9. Adatok karbantartásával, mentésével kapcsolatos eljárások Mint tudjuk, minden rendszeresen használt programunkat és dokumentumunkat a winchesteren tároljuk, így mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a rajta lévő adatok mindenkor hibátlanul, a lehe-

100

Windows XP alapokon tő leggyorsabban rendelkezésünkre álljanak. Sőt. Célszerű róluk egy biztonsági másolatot is készíteni. Bizonyos, a karbantartással kapcsolatos eljárások csak akkor futtathatóak, ha minden más alkalmazásból kilépünk.

9.1 Winchester ellenőrzése és javítása ¾ A winchester helyi menüje, „Tulajdonságok” „Eszközök” regiszter, „Ellenőrzés…” gomb ½

Murphy óta tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik; és ez sajnos a winchesterünkre is vonatkozik. Jobb esetben ez nem azt jelenti, hogy minden adatunk elvész, hanem csak azt, hogy egy-egy adatszektor (5.2.1.1.), vagy könyvtár bejegyzés sérül meg. Szerencsére az ilyen jellegű hibák jelentős része teljesen, vagy legalább részben javítható. Rosszabb esetben egy könyvtár, esetleg a winchester teljes tartalma elvész. Ezen csak akkor tudunk segíteni, ha adatainkról rendelkezünk mentéssel! A program elindítása után pipáljuk 154. Ábra: Itt választhatunk, ki mindkét jelölőnégyzetet, majd kathogy mit akarunk javítani tintsunk az „Indítás” gombra. A program futása közben eléggé szűkszavúan tájékoztat arról, hogy ép155. Ábra: pen hol tart, de ha befejeződik az ellenőrzés, akkor egy ablakban megjeleAz ellenőrzés befejeződött nik ennek ténye, vagy ne adja Isten az esetleges problémák.

9.2 Winchesteren lévő adatok karbantartása: töredezettség mentesítés Mielőtt a töredezettség mentesítést megtárgyalnánk, nem árt, ha azt is tisztázzuk, mi a töredezettség, és hogyan alakul ki.

9.2.1 Mi a töredezettség (fragmentáltság) oka, és hogyan alakul ki Az átlag felhasználók közül kevesen tudják, hogy nemcsak mi, hanem a számítógépünk winchestere is öregszik. Szerencsére mi egy kicsit lassabban, ugyanis egy merevlemez esetében a tünetek – természetesen az igénybevételtől függően – akár már néhány hónapos használat után is jelentkezhetnek. Ennek érzékelhető jeleként bizonyos feladatokat a gép egyre lassabban fog végrehajtani. De mi a winchester öregedésének oka? Ha egy lemez használata során arra rendszeresen írunk újabb és újabb adatokat, de közben természetesen törlünk is róla, akkor a frissen felírt adatok töredezetten, azaz több darabban fognak a lemezre íródni. Ráadásul ezt teljes mértékben nem lehet megelőzni. Ha azután egy, már eleve töredezetten felírt adatot kell a rendszernek használnia, akkor – mivel az adat egyes darabjai a winchester különböző pontjain találhatóak – a gép lassabban tudja kiolvasni a winchester sok fejmozgása miatt. A „miért” kérdésre azonban még nem adtam meg a választ. A részletes magyarázat előtt azonban még egy olyan szabály, amit az operációs rendszer minden lemezírási műveletnél betart: az adatok mindig az első üres adatszektorba íródnak. Az eseményeket kezdjük az elején. 1. Van egy frissen formattált winchesterünk. Telepítik, esetleg mi magunk installáljuk rá a Windows rendszert. Ezek után egyre újabb és újabb programokat telepítünk illetve adatokat mentünk a merevlemezre. Mivel még van bőven hely, így nem törlünk egyelőre semmit. Ekkor az egymás után a lemezre írt fájlok az egymás után következő adatszektorokba (5.2.1.1.) kerülnek a Winchesteren (hiszen a következő szabad szektorok szépen sorban, egyik a másik után következnek). 2. Azután elérkezik az idő, amikor már törlünk is a lemezről. Ez annyit jelent, hogy a továbbiakban a letörölt adatok helyén lévő adatszektorokat az operációs rendszer felszabadítja, minek következtében oda újra lehet adatokat írni. Előáll az a helyzet, hogy nem folyamatosan egymás után helyezkednek már el a szabad lemezszektorok. 3. Az nyilván mindenki számára belátható, hogy ha most írunk egy újabb fájlt a lemezre, annak elég kicsi a valószínűsége, mi szerint az új fájl pontosan annyi adatszektort foglal le, mint az előzőleg törölt. Két eset lehetséges: vagy hosszabb, vagy rövidebb, mint a törléssel felszabadított üres szektorok kapacitása.

101

ECDL Operációs rendszer modul Ha hosszabb, akkor az operációs rendszer ugyan elkezdi a törölt fájl helyére írni az újabb állományt, de mivel oda nem fér el, kénytelen a következő szabad adatszektorban befejezni. S mivel az már egészen máshol van, a fájl máris két külön lemezterületen helyezkedik el. ¾ Ha rövidebb, akkor marad még hely, és egy újabb fájl esetében megint két eset lehetséges. Vagy hosszabb, vagy rövidebb, mint… Talán az is belátható, hogy ha gyakran írunk és törlünk felváltva a lemezre, akkor olyan fájlunk is lesz, ami sok-sok darabból áll össze. Egy-egy ilyen fájl persze még lassabban kezelhető. ¾

9.2.2 Töredezettség mentesítés menete ¾ Winchester helyi menü, „Tulajdonságok” „Eszközök” regiszter, „Töredezettség mentesítés” ½ ¾ „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Rendszereszközök”, „Töredezettség mentesítő” ½

Amilyen bonyolult volt megérteni a töredezettség kialakulásának okát, olyan könnyű megszüntetni a lemezek töredezettségét. Csak el kell indítani a megfelelő programot, és megvárni, míg lefut. Válasszuk ki a töredezettség mentesítés céllemezét, majd kattintsunk az „Elemzés” gombra. Ennek eredményeként a program eldönti, hogy szükséges-e egyáltalán a töredezettség mentesítés.

156. Ábra: A töredezettség mentesítő program

Amennyiben igen, kattintsunk a „Töredezettség mentesítés” gombra (a hatékony futás előfeltétele a töredezettség mentesítendő lemezegységen legalább 15 % szabad lemezterület). Ekkor elindul a szektorok rendezése, amit az ablak alján egy vonaldiagram segítségével nyomon is követhetünk. Ha a program teljesen lefutott, akkor arról egy 157. Ábra: Az elemzés lefutott újabb üzenet fog tájékoztatni. A „Jelentés megtekintése” gombot megnyomva részletesebb információkat is kapunk a futás eredményéről. Fontos tudnunk, hogy a programból bármikor kiléphetünk a „Leállítás” gombbal. Legközelebb újra futtatva a programot, a gép a leállítási pontig már nagyon gyorsan fog eljutni, ahol legutóbb abbahagyta a töredezettség mentesítést (hiszen nincs dolga). Befejezésként itt is felhívom a figyelmet arra, hogy mielőtt elindítanánk a 158. Ábra: A töredezettség Töredezettség mentesítő programot, lehetőleg minden más alkalmamentesítés is lefutott zásból lépjünk ki! 74. Feladat: Töredezettség mentesítsük a winchestert! Megoldás: Nyissuk meg a „Start” menüt, majd sorban a „Minden program”, „Kellékek”, „Rendszer eszközök”, végül a „Töredezettség mentesítő” menüpontokat. Válasszuk ki a „C:” lemezegységet, majd kattintsunk az „Elemzés” gombra.

102

Windows XP alapokon Amennyiben az elemzés alapján szükséges a töredezettség mentesítés, indítsuk el. Ezután vegyünk kézbe egy érdekes, jó vastag újságot, helyezkedjünk el kényelmesen, és olvasgassunk. Amikor megjelenik az üzenet, mi szerint a lemezt sikerült összefüggővé tenni, lépjünk ki a programból.

9.3 Adatok biztonsági mentése ¾ Winchester helyi menü, „Tulajdonságok” „Eszközök” regiszter, „Biztonsági mentés” ½ ¾ „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Rendszereszközök”, „Biztonsági másolat” ½

Mivel a biztonsági mentés kulcsfontosságú feladat, nagyon sok különféle kifejezetten biztonsági mentésre szolgáló célprogram létezik. Ezeket általában a csak biztonsági mentésre használatos szalagos tároló eszközökhöz, az úgynevezett streamerhez vagy DAT egységhez adják. Fontos tudnunk azt is, hogy a legtöbb ügyviteli program (bér, folyószámla, számlázás, raktár, könyvelés, stb.) is tartalmaz egy mentő menüpontot. Az ügyviteli programok esetében, tessék az adott program a menürendszerébe integrált mentést használni, mégpedig rendszeresen. Akinek már sérültek meg adatai, az tudja miért emeltem ki vastag betűvel az előző mondatot. Ennek pontos használata mindig megtalálható a program kézikönyvében. Mi most magába a Windows rendszerbe integrált mentőprogramot fogjuk áttekinteni.

9.3.1 Mikor és mire használjuk a Windows biztonsági mentő programját A korábban elmondottak szerint azt máris tudjuk, hogy nem ügyviteli programok biztonsági mentésére fogjuk alkalmazni. De akkor mire? A Windows mentő programját véleményem szerint elsősorban dokumentumok, azaz levelek, táblázatok, stb. biztonsági mentésére célszerű használnunk. A cél már világos, most már csak egy kérdés maradt. Mikor? Erre nehéz, talán nem is lehet mindig érvényes választ adni. Irányelvként azonban az kijelenthető, hogy olyan sűrűn mentsünk, hogy ha ne adj Isten, megsérülnek az adataink a winchesteren, akkor a biztonsági mentésről történő helyreállítás után csak néhány órás plusz munkát jelentsen az adatokon végrehajtott változtatások újbóli bevitele.

9.3.2 Egy új biztonsági mentés összeállításának menete ¾ Winchester helyi menü, „Tulajdonságok” „Eszközök” regiszter, „Biztonsági mentés” ½ ¾ „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Rendszereszközök”, „Biztonsági másolat” ½

Ha elindítjuk a programot, egy varázsló jelentkezik be, mely első képernyőjében csak üdvözöl minket. Azok a felhasználók, akik nem szeretik a varázslókat, itt válthatnak át a program hagyományos üzemmódjára. Mi viszont egyszerűen csak kattintsunk a „Tovább” gombra.

159. Ábra: Elindult a Biztonsági mentés varázsló

160. Ábra: Ez már a varázsló 2. lépése

A második párbeszédablakban azt kell eldöntenünk, hogy biztonsági másolatot akarunk-e készíteni, vagy egy már meglévő biztonsági másolatról akarjuk a fájlokat helyreállítani. Alapértelmezésben az első opció a kiválasztott, így itt sincs más dolgunk, mint a „Tovább” gombra kattintás.

103

ECDL Operációs rendszer modul A következő ablakban globálisan határozhatjuk meg a mentés célját. A lehetőségek: ¾ adott felhasználó dokumentumai; ¾ minden felhasználó dokumentumai, ¾ az egész lemez; ¾ általunk meghatározott állományok. Válasszuk legutolsót, majd „Tovább”.

161. Ábra: Mit mentsünk? Egy, az intézőre emlékeztető ablakot kapunk, ahol a képernyő bal oldalán az összes háttértár és mappa, jobb oldalon padig a kiválasztott háttértár vagy mappa tartalma jelenik meg. A különbség az intézőhöz képest csak annyi, hogy minden bejegyzés előtt szerepel egy kis üres négyzet is. A felada162. Ábra: A mentendő fájlok egyedi kijelölése tunk az lesz, hogy a mentendő elemeket a következők figyelembevételével kijelöljük: 1. Kattintsunk rá annak a lemezegységnek a jelére, amelyen a mentendő fájlok vannak. Vigyázzunk, hogy ne a jelre kattintsunk, mert azzal a lemezen lévő összes fájlt jelöljük ki biztonsági mentésre! 2. Ezután keressük meg a könyvtárfán azt a mappát, amelynek tartalmát részben, vagy egészben menteni akarjuk. Ha kell, ehhez is használjuk a / jeleket. 3. Kattintsunk annak a mappának a jelére, amelyben a mentendő fájlok vannak. Ennek hatására jobb oldalon minden fájl előtt egy jelet látunk. Az esetlegesen nem mentendő fájlokról vegyük le a pipát. 4. Ha több mappában találhatóak a mentendő fájlok, akkor a 2. és 3. lépést szükség szerint ismételjük. Miután a kijelöléssel végeztünk, „Tovább”. Az újabb ablakban adjuk meg a mentés nevét, és helyét. A hely bármely lemezegység lehet, beleértve természetesen a szalagos tárolót is. Megadásához szükség esetén használjuk a „Tallózás…” gombot. Ha minden paramétert bevittünk, kattintsunk ismét a „Tovább” gombra.

163. Ábra: Hová kerüljenek a mentett adatok Ekkor egy újabb ablakot kapunk, melyben öszszefoglalva ott szerepelnek a megadott paraméterek. Amennyiben valamit rosszul állítottunk be, a „Vissza” gombbal lapozzunk a megfelelő lépéshez, és korrigáljuk az adatokat. 164. Ábra: A mentés adatainak összegzése

104

Windows XP alapokon 9.3.2.1 Mentési eljárás beállításai

¾

¾

¾

¾

¾

Az összegző ablak „Speciális” gombjára kattintva még rengeteg további paramétert állíthatunk be. A mentés típusa lehet: Normál minden kijelölt fájt ment, az attribútum (5.2.2.2.) átállításra kerül; Másolás minden kijelölt fájt ment, az attribútum nem kerül átállításra; Növekményes csak a változott fájlok kerülnek mentésre, az attribútum átállításra kerül; Különbségi csak a változott fájlok kerülnek mentésre, az attribútum nem kerül átállításra; Naponta az aznap változott fájlokat menti, az attribútum nem kerül átállításra. 165. Ábra: A mentés típusának megadása A „Tovább” gombra kattintás után megadhatjuk, hogy a mentés után ellenőrizze-e a program a mentett adatokat, valamint letilthatjuk az úgynevezett „árnyékmásolatot”, vagyis az épen használatban lévő fájlok biztonsági másolását (előbbit kérjük, utóbbit ne).

166. Ábra: Kérjünk ellenőrzést Az újabb „Tovább” után azt adjuk meg, hogy az új mentés hozzáfűzésre kerüljön-e a korábbi, egyező néven mentett adatokhoz (célszerű kérni).

167. Ábra: Kérjük a hozzáfűzést A „Tovább” hatására kapott következő ablakban azt kell eldönteni, hogy mikor folyjék le a mentés: most, vagy később. A „Most” opciót választva elindul a mentés. Ha viszont az utóbbit kérjük, még meg kell adni egy „Feladatnevet”, valamint a későbbi futás, vagy futások időpontját, illetve időpontjait. Ehhez kattintsunk az „Ütemezés beállítása…” gombra. Ekkor elindul a „Feladatok ütemezése”, ami valójában egy külön program, de mi itt, a mentésen belül tárgyaljuk meg, mert a leggyakrabban a mentések automatikus ütemezésére fogjuk alkalmazni. 168. Ábra: Mikor induljon a mentés

105

ECDL Operációs rendszer modul 9.3.2.2 A mentés ütemezése Az ütemezés paramétereinek megfelelő megadásával előírhatunk napi, heti, havi, vagy csak adott napokon, hetekben, hónapokban végrehajtandó biztonsági mentést. Mindezeket egy kétregiszteres, jól áttekinthető párbeszédablakban kell megadnunk. Az ütemezés időintervallumát (az első és az utolsó mentési időpont) a „Speciá169. Ábra: Az ütemezés megadására szolgáló kétregiszteres ablak lis…” gomb megnyomása után lehet bevinni. Befejezésül meg kell még adni a jelszót, illetve egy újabb összesítő ablakban jóváhagyni az összes beállítást. Menteni csak rendszergazda jogosultsággal rendelkező felhasználó tud! Egy trükk a kijelöléshez Ha azt akarjuk, hogy egy adott könyvtárba később letárolt új fájlok is bekerüljenek a korábban létrehozott mentőkészlettel végzett biztonsági mentésbe, akkor előbb kattintsunk rá a mentendő mappa jelére, azután pedig vegyük ki a kijelölésből azokat a fájlokat, amelyeket nem akarunk menteni (ha van ilyen). Ehhez a fájl előtt lévő jelre kell kattintani. Ha azt akarjuk, hogy az új fájlok ne kerüljenek bele a mentőkészlettel végzett mentésbe, akkor kattintsunk a mentendő mappa ikonjára, majd a mappa tartalmát mutató ablakrészben, szép sorban kattintsunk a mentendő fájlok jelére. Hová mentsünk? A legtöbb egyszerű felhasználónak nincs szalagos mentő egysége, a CD egységek ilyen célra nem használhatóak, floppyra pedig nem fér rá a mentés. Akkor hová célszerű menteni? A winchester egy másik partíciójára, majd ha szükséges, a kész mentést írjuk bizonyos időközönként CD-re is. Teljes rendszer biztonsági mentése A mentő programmal készíthetünk teljes rendszer biztonsági mentést is, amiről azután helyreállíthatjuk az esetlegesen megsérült Windowst is. Soha ne legyen rá szükségünk. Helyette használjuk inkább a rendszer-visszaállítást (9.6.).

75. Feladat: Készítsünk egy mentést a saját adatainkról. A mentés normál mentés legyen, melynek a végén a mentő program hasonlítsa össze a fájlokat az eredetivel. A mentés helye legyen a C: lemezegység főkönyvtára, a fájlnév pedig „adat_backup”. Megoldás: Nyissuk meg a „Start” menüt, majd sorban a „Minden program”, „Kellékek”, „Rendszer eszközök”, végül a „Biztonsági másolat” menüpontokat. Ha nem a varázsló indulna el, kattintsunk az „átváltás varázsló” üzemmódba linkre. Az üdvözlő ablakban kattintsunk a „Tovább” gombra, majd a következő ablakban is a „Tovább” gombra, hiszen menteni szeretnénk. Az újabb ablakban sem kell semmit tennünk, mert saját adatainkat akarjuk menteni, tehát megint csak „Tovább”. Most adjuk meg a mentés paramétereit úgy, hogy rákattintunk a „Tallózás…” gombra, majd megadjuk a mentés helyének a C: lemez főkönyvtárát, a fájlnévnek pedig az „adat_backup” adatot. A lépés befejezéséhez kattintsunk a „Tovább” gombra, az összesítő képernyőn pedig a „Befejezés” gombra.

106

Windows XP alapokon 9.3.3 Adatok helyreállítása biztonsági mentésből ¾ Mentőkészlet fájl megnyitása ½

A biztonsági mentéssel létrehozott állományok ikonjára ( ) duplát kattintva elindul a mentő program, amiben meg kell adni a helyreállítás paramétereit. Mivel ez mentés megbeszélése alapján világos, a varázsló használatának csak a lépéseit ismertetem: ¾ adjuk meg a „Fájlok és beállítások helyreállítása” opciót, és kattintsunk a „Tovább” gombra; ¾ válasszuk ki a helyreállítandó fájlokat (arra ügyeljünk, hogy ha nem normál mentésről van szó, az utolsó állapotot válasszuk), majd ismét kattintsunk a „Tovább” gombra; ¾ amennyiben mindent az eredeti helyére akarunk helyreállítani, kattintsunk a „Befejezés” gombra. Néhány tanács a helyreállítandó fájlok kijelöléséhez Ha minden fájlt helyre akarunk állítani, akkor ne nyissunk meg mappákat, hanem rögtön a jelre kattintsunk. Ellenben ha csak kevés fájlt akarunk helyreállítani, akkor ne kattintsunk a jelre a mappa előtt, hanem csak a mappa nevére, majd a fájlok neve előtt lévő jelek kipipálásával adjuk meg a kérdéses fájlokat.

9.3.3.1 Visszaállítási eljárás beállításai Természetesen a visszaállítás módszerét is lehet szabályozni. Mivel ez legalább annyira befolyásolja a visszaállítás lefolyását, mint a korábban megbeszélt beállítások a mentés mentét, ezt is meg kell beszélnünk. Ezeket a paramétereket is úgy kell megadni, hogy a visszaállítás varázsló összesítő ablakában rákattintunk a „Speciális…” gombra. Elsőként a visszaállítás helyét kell megadni. A lehetőségek a következők: ¾ eredeti hely ez az alapértelmezés; ¾ másik hely a fájlok eredeti struktúrában egy másik helyre kerülnek; ¾ egy mappa minden fájl egy mappába kerül.

170. Ábra: Hová kerüljenek vissza a fájlok A következő lépésben azt kell eldöntenünk, hogy mi történjen az egyező nevű fájlokkal: ¾ hagyja meg a már létező fájlokat; ¾ csak akkor cserélje le a létező fájlokat, ha régebbiek, mint a biztonsági másolat fájljai; ¾ mindig cserélje le a már létező fájlt.

171. Ábra: Mi történjen a létező fájlokkal A „Tovább” gombra kattintással kapott következő ablakban megadható beállítások csak NTFS fájlrendszerre vonatkozó nagyon speciális paraméterek, azokhoz lehetőleg inkább ne is nyúljunk. A „Tovább” gombot választva elérkezünk a képpel nem szemléltetett összesítő ablakhoz. Magát a visszaállítást az itt található „Befejezés” gombbal tudjuk elindítani. Remélhetően a visszaállítási folyamatot a gyakorlatban sosem kell kipróbálnunk! 172. Ábra: Speciális beállítások

107

ECDL Operációs rendszer modul 9.4 Ütemezett feladatok ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Teljesítmény és karbantartás”, „Ütemezett feladatok” ½ ¾ „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Rendszereszközök”, „Ütemezett feladatok” ½

Az ütemezett feladatok megadásával teljesen automatikussá tehetjük számítógépünk bizonyos, rendszeres időközönként végrehajtott feladatait. Az ütemezett feladatok közé a biztonsági mentést és a vírus ellenőrzést1 célszerű felvenni. Az „Ütemezett feladatok” program elindítása után egy ablakban fognak megjelenni a már beállított ütemezett feladatok, valamint egy „Ütemezett feladat hozzáadása” elem. A már létező ütemezett feladatok mellől leolvashatóak a legfontosabb adataik: 173. Ábra: Ütemezett feladatok ¾ az ütemezésük; ¾ az utolsó futásuk időpontja; ¾ valamint, hogy legközelebb mikor indulnak majd el. Amennyiben egy újabb feladatot szeretnénk ütemezni, indítsuk el az „Ütemezett feladat hozzáadását”, majd a varázsló segítségével adjuk meg a könnyen értelmezhető paramétereket.

9.5 Hely felszabadítása ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Teljesítmény és karbantartás”, „Hely felszabadítása a merevlemezen” ½ ¾ „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Rendszereszközök”, „Lemezkarbantartó” ½

Előbb-utóbb mindig kevés lesz a hely a winchesteren. A szabad kapacitás növeléséhez azonban nem kell feltétlenül adatokat törölnünk a lemezegységről. Elég, ha bizonyos, technikai célokra használt foglalt lemezterületeket felszabadítunk. Erre egy külön segédprogram, a „Lemezkarbantartó” használható, melyet szintén a „Rendszereszközök” között találunk. Elindítása után válasszuk ki azt a lemezegységet, amelyen helyet akarunk felszabadítani, majd kattintsunk az „OK” gombra. Ekkor a program elkez175. Ábra: Elindult az elemzés di elemezni a lemezt. A következő ablakban válasszuk ki, hogy milyen technikai célokra használt lemezterületet kívánunk törléssel felszabadítani. Az alapértelmezett beállítások általában megfelelnek (a lehetőségek egyébként egészen kevés angol tudással is magukért beszélnek), így kattintsunk az „OK” gombra. Meg fogunk lepődni, hogy milyen sok helyet nyerhetünk így.

1

A legtöbb vírusellenőrző program saját ütemezővel rendelkezik

108

174. Ábra: Válasszunk lemezt

176. Ábra: Válasszuk ki mi törölhető

Windows XP alapokon 9.6 Rendszer -visszaállítás Erre a funkcióra remélhetően sosem lesz szükségünk. De mire is szolgál? Nos, a Windows lehetőséget nyújt arra is, hogy ha gépünk operációs rendszere megsérül, azt úgy lehessen helyreállítani, hogy adataink változatlanul megmaradjanak. Ráadásul ezt mi magunk is megtehetjük. Ennek érdekében a rendszer már alapbeállítások mellett is úgynevezett visszaállítási pontokat hoz létre: ¾ rendszer indításakor; ¾ bizonyos programok telepítésekor; ¾ konfiguráció változásakor. Ugyanakkor mi magunk is hozhatunk létre ilyen visszaál177. Ábra: Válasszuk a visszaállítást, majd „Tovább” lítási pontokat. A rendszer-visszaállítás elindítása után elsőként azt kell megadnunk, hogy mit szeretnénk végrehajtani: ¾ rendszer-visszaállítást; ¾ vagy visszaállítási pontot létrehozni; ¾ visszaállítást visszavonni. Ez utóbbi lehetőség természetesen csak akkor jelenik meg, ha hajtottunk már végre visszaállítást. Visszaállítás Mivel ez az alapértelmezés, egyszerűen kattintsunk a „Tovább” gombra. A következő ablakban válasszuk ki azt a visszaállítási pontot, amelynek megfelelő állapotra vissza akarjuk álltani a számítógépet. A lehetséges dátumok félkövérek. Ha egy napon több visszaállítási pont került létrehozásra, akkor a kívántat 178. Ábra: Válasszuk ki a visszaállítási pontot ki kell választani azok közül is. Ezután kattintsunk a „Tovább” gombra. A kapott újabb ablakban lévő figyelmeztetést – mely szerint mentsünk mindent, és zárjunk be minden alkalmazást – vegyük komolyan! Csak miután ezt megtettük, akkor kattintsunk a „Tovább” gombra. A visszaállítás folyamatát ezután már nem tudjuk leállítani. Amennyiben a visszaállítás sikeres, arról a program egy újabb ablakban fog tájékoztatni. Elképzelhető, hogy az adatvesztések el179. Ábra: Egy fontos figyelmeztetés kerülése érdekében a rendszer bizonyos mappákat vagy fájlokat át is nevez, de erről tájékoztatást fogunk kapni. Visszaállítási pont létrehozása Igazság szerint erre nem nagyon lesz szükségünk, mert alapbeállítások mellett ez minden kritikus esetben automatikusan megtörténik. Amennyiben mégis el kívánjuk végezni, a „Rendszervisszaállítás” program elindítása után válasszuk a „Visszaállítási 180. Ábra: A visszaállítás sikerült

109

ECDL Operációs rendszer modul pont létrehozása” opciót, majd kattintsunk a „Tovább” gombra. A kapott ablakban adjunk meg egy nevet (mely alapján később majd kiválaszthatjuk ezt a visszaállítási pontot), majd kattintsunk a „Létrehozás” gombra. Visszaállítás visszavonása A „Rendszer-visszaállítás” program elindítása után válasszuk a „Legutóbbi visszaállítás visszavonása” lehetőséget. Az eddig megbeszéltek alapján a folyamat végrehajtása nem jelenthet nehézséget.

10. Munka szervezésével, munkarenddel kapcsolatos ajánlások Egy jól szervezett irodában mindig rend van, minden kézre esik, de még sincs semmi útban, semmi nem tűnik el. Egy számítógép esetében, ahol sokkal több adatot tudunk letárolni, mint akár a legnagyobb íróasztal fiókjaiban és polcain, ez a követelmény fokozottabban igaz. Ennek megvalósításához azonban a jó módszert nem kell magunknak kikísérletezni, mert ezt már megtették előttünk mások. A következőkben néhány tanácsot szeretnék adni számítógépünk beállításaival és a rajta elhelyezett adatok struktúrájának kialakításával kapcsolatosan.

10.1 Használjunk jelszóval védett felhasználói fiókokat Korábban már részletesen esett szó a jelszó és a felhasználói fiókok használatáról (6.5.8.). Most még egyszer, csak a dolgok lényege: ¾ mindenkinek lehet egy egyedi „Start” menüje; ¾ az összes felhasználó rendelkezhet olyan saját „Asztallal”, amin csak az van, amit ő rakott oda, és mások nem látják (de ha nagyon keresik, azért megtalálják); ¾ ugyanez vonatkozik a „Dokumentumokra” is, amit akár titkosítani is lehet; ¾ ha valaki nem ismeri az adott felhasználói névhez tartozó jelszót, nem tud belépni az adott felhasználói profilba, titkosított „Dokumentumok” mappáját pedig más profilból sem tudja megnyitni. Ha betartjuk ezeket a tanácsot, akkor nem fogunk összeveszni feleségünkkel, férjünkkel, gyerekünkkel, kollégánkkal, stb., hogy hová tűnt az általunk készített fontos dokumentum, amit az asztalra mentettünk. Nem dagad katasztrofálisra a „Start” menü sem, mert a „gyerek” már a 30. játékprogramot telepíti a gépre.

10.2 Dokumentumainkat a megfelelő helyre mentsük Csak egy kérdés van: melyik a megfelelő hely? Nos, a megfelelő hely a „Dokumentumok” mappa, mert minden alkalmazás alapértelmezésben azt a mappát hozza be elsőként mentéskor. Igaz, ezt az alkalmazásokban egyenként át lehet állítani, de az túl nagy munka lenne. Két további érv is szól azonban a „Dokumentumok” mappa mellett: ¾ egyszerű a biztonsági mentése; ¾ titkosítható. Menteni ugyan mást is tudunk, de a titkosítás csak a „Dokumentumok” mappára oldható meg egyszerűen. Biztonsági okokból azonban a „Dokumentumok” mappát rakjuk át egy másik partícióra. Ehhez nyissuk meg a „Start” menüből a „Dokumentumok” menüpont helyi menüjéből a „Tulajdonságok” elemet, Kattintsunk rá az „Áthelyezés…” nyomógombra, majd adjuk meg az új helyét egy másik lemezegységre!

181. Ábra: A „Dokumentumok” helye

10.3 Ütemezzük az adataink biztonsági mentését, a víruskeresést, … Az ütemezett feladatokról és a biztonsági mentésről volt már szó. Az ütemezet biztonsági mentést olyan időpontra állítsuk be, amikor gépünk nincs kikapcsolva, de nem dolgozunk rajta (ebédidő, késő este, stb.). Ezzel adataink biztonságát nagymértékben megnöveljük, ráadásul nem kerül semmilyen plusz munkába.

110

Windows XP alapokon Szintén célszerű ütemezni a víruskeresést, valamint további automatikusan elvégezhető műveleteket, mint például töredezettségmentesítés, lemezellenőrzés, stb.

10.4 Állítsuk be az energiagazdálkodást A „Vezérlőpult” „Teljesítmény és karbantartás” eleméből válasszuk az „Energiagazdálkodási lehetőségeket”, majd állítsuk be a következőket: ¾ kapcsoljon ki a monitor 15 perc után; ¾ ugyancsak kapcsoljon ki a merevlemez 20 perc után; ¾ kapcsoljon a gép készenléti módba 1 óra után; ¾ hibernáljon a rendszer 2 óra után. Az időadatokat természetesen saját szokásainknak megfelelően más értékekre is megadhatjuk, de vegyük figyelembe az ütemezett feladatokra beállított időpontokat is. Arra azonban ügyeljünk, hogy a „Speciális” fülön pipáljuk ki a „Jelszó kérése, amikor a számítógép visszatér készenléti állapotból” opciót, mert különben illetéktelenek is hozzáférhetnek dokumentumainkhoz! 76. Feladat: Állítsuk be az energiagazdálkodást a fentiek szerint! Megoldás: Nyissuk meg a „Vezérlőpult” „Teljesítmény és karbantartás” elemét, majd válasszuk az „Energiagazdálkodási lehetőségek” elemet. Állítsuk be a fenti irányszámokat magunkra aktualizálva, majd a „Speciális” fülön pipáljuk ki a „Jelszó kérése, amikor a számítógép visszatér készenléti állapotból” opciót. Végül kattintsunk az „OK” gombra.

10.5 Néhány további beállítás Start menü beállítása Használjuk az új „Start” menüt, mert az tényleg sokkal kényelmesebb, csak meg kell szokni. Azt viszont javaslom, hogy a „Start” menü ikonjait állítsuk kisméretűre. Használjunk parancsikonokat Ha mindig mindent az asztalra teszünk, akkor előbb-utóbb hatalmas rendetlenség alakul majd ki. Mi a megoldás? Ami kéznél kell, hogy legyen, annak a dokumentumnak, mappának, programnak készítsünk egy-egy parancsikont az „Asztalra”. A felesleges parancsikonokat töröljük A 60 napja nem használt parancsikonokat a program automatikusan eltünteti, feltéve, hogy ezt a szolgáltatást kérjük. Ehhez indítsuk el az „Asztal” helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot, majd lapozzunk az „Asztal” regiszterre. Kattintsunk a párbeszédablak alsó részén lévő „Az asztali elemek testreszabása” gombra, majd pipáljuk ki „Az Asztal karbantartása varázsló futtatása 60 naponként” opciót.

11. Hibaelhárítás Természetesen meg sem próbálom az összes lehetséges probléma kezelését bemutatni. Helyette inkább csak egy egyszerű tanácsot szeretnék adni arra az esetre, ha a rendszer nem indul el. ¾ indítsuk újra a gépet, majd a rendszer betöltése közben nyomjuk meg az F8 funkcióbillentyűt; ¾ válasszuk a „Legutolsó helyes konfiguráció” lehetőséget; ¾ az „Eszközkezelőben” nézzük meg, hogy minden jól működik-e; ¾ a rosszul működő eszköz kezelőprogramját cseréljük le, vagy frissítsük; Amennyiben nem oldódik meg a probléma, hajtsunk végre egy rendszer-visszaállítást valamelyik korábbi állapotra. Egy további módszer lehet az, hogy a számítógépet csökkentett módban indítjuk el (ezt szintén a rendszer indításakor megnyomott F8 után kérhetjük), és úgy próbáljuk megkeresni a hiba okát.

111

ECDL Operációs rendszer modul

12. Kijelölések, fontosabb billentyűk és billentyűkombinációk Kijelölések egy elem

kattintás az elemre

elemtől elemig

kattintás az első elemre, Shift és kattintás az utolsó elemre

elemek össze-vissza

kattintás az első elemre, Ctrl közben kattintás a többi elemre

területen belüli elemek

üres helyről indulva átlós irányú húzás

adott helyem minden

Ctrl - A

Párbeszédablak elemeinek használata lépegetés a fülek között Ctrl - Tabulátor lépegetés az elemek között

Tabulátor

lista lenyitása

F4

listaelem keresése

nyilak

aktív listaelem választása

Enter

aktív gomb megnyomása

Enter

aktív rádiógomb jelölése

szóköz

Ablak műveletek ablak tartalmának frissítése

F5

átváltás az ablakok között

Alt - Tabulátor

aktuális ablak bezárása

Alt - F4

visszalépés ablak előző tartalmára Alt - balra nyíl visszalépés visszavonása Mappa műveletek Belépés aktív mappába Egy szinttel feljebb lépés Vágólap használata vágólapra kimásolás

Enter Backspace Ctrl - C

vágólapra kivágás

Ctrl - X

vágólap tartalmának beillesztése

Ctrl - V

Törlés kijelölt elem törlése kijelölt elem végleges törlése Egyéb műveletek keresés

112

Alt - jobbra nyíl

Delete Shift - Delete F3

visszavonás

Ctrl - Z

átnevezés

F2

elem tulajdonságai

Alt - Enter

program kilövése

Ctrl - Alt - Delete

Windows XP alapokon

13. Tárgymutató Ablakok elemei.............................................................. 16 ablak határvonal ........................................... 18 címsor........................................................... 17 előző méret gomb......................................... 18 kilépés gomb ................................................ 17 kis méret gomb............................................. 17 teljes méret gomb ......................................... 18 vezérlőmenü .................................................19 fogalma ........................................................... 15 különféle méretei ............................................ 21 kis méret ....................................................... 22 normál méret ................................................ 22 teljes méret ................................................... 22 minden ablak ikonba rakása............................ 40 mozaikba rendezése ........................................ 41 Ablakok és gombok beállítása .........................................................81 Adatok karbantartása ................................................. 100 biztonsági mentés ....................................... 103 helyreállítás mentésből ............................ 107 mentendő adatok kijelölése ..................... 103 ütemezése ................................................ 106 töredezettség mentesítés.............................101 winchester ellenőrzése ............................... 101 tárolása elérési útvonal ................................................ 8 fájl .................................................................. 7 fájlnév............................................................. 8 háttértár .......................................................... 8 mappa .............................................................7 mappák egymásba ágyazása ........................ 8 Adatszektorok csoportba foglalása ......................................... 30 fogalma ........................................................... 30 mérete .............................................................30 Alapadatok fájloké ............................................................. 45 attribútumok ................................................. 45 írásvédett.................................................... 45 mentendő ................................................... 45 rejtett.......................................................... 45 rendszer...................................................... 45 háttértáraké ..................................................... 44 lekérdezése gyakori műveletekkel .................. 63 mappáké.......................................................... 44 Állapotsor .......................................................... 33 Asztal beállítása ......................................................... 79 háttér............................................................. 79 mi legyen az Asztalon .................................. 79 nem használt elemek automatikus törlése .... 80

fogalma ...........................................................12 helye a háttértáron...........................................12 Áthelyezés gyakori műveletekkel......................................63 mappák, fájlok áthelyezése .............................49 egér bal gombjával húzva.............................49 egér jobb gombjával húzva...........................50 vágólappal ....................................................50 Átnevezés fájlé .................................................................45 kiterjesztés kezelése......................................45 gyakori műveletekkel......................................63 háttértáré .........................................................45 mappáé ............................................................45 Attribútumok .....................................................45 írásvédett .........................................................45 mentendő.........................................................45 rejtett ...............................................................45 rendszer ...........................................................45 Átváltás a programok között billentyűzettel..................................................15 Tálcával...........................................................15 Automatikus frissítés .............................83, 85, 94 Beállítások dátum és idő ..............................................64, 85 megjelenítés ..............................................78, 91 ablakok és gombok .......................................81 Asztal............................................................79 háttér ..........................................................79 mi legyen az Asztalon................................79 nem használt elemek automatikus törlése..80 képernyőfelbontás.........................................81 képernyőfrissítés...........................................82 képernyőkímélő ............................................80 nyomtató ...................................................72, 91 hozzáadása....................................................73 tulajdonságai.................................................77 Start menü .................................................68, 94 tartalma hozzáadás ...................................................70 törlés...........................................................71 típusa ............................................................68 viselkedése....................................................68 Tálca..........................................................64, 94 eszköztárai ....................................................66 bekapcsolásuk ............................................66 bővítésük új gombbal.................................66 gomb törlése...............................................67 nyelvi eszköztár .........................................67 helye és mérete .............................................65 Betűtípusok........................................................83 hasonló betűtípusok.........................................83 telepítése .........................................................84

113

ECDL Operációs rendszer modul Billentyűkombinációk .....................................112 Billentyűzet beállításai ........................................................84 billentyűkiosztás átváltása...............................64 Biztonsági központ ............................................84 automatikus frissítés........................................85 tűzfal ...............................................................85 vírusvédelem ...................................................85 Biztonsági mentés............................................103 helyreállítás mentésből..................................107 mentendő adatok kijelölése ...........................103 ütemezése ......................................................106 CD írás előkészítése küldéssel .....................................54 előkészített objektumok CD-re írása...............57 Csökkent munkaképességűek ................81, 86, 90 DMA..................................................................93 Egér beállításai ..................................................86 dupla kattintás sebessége ................................86 gombok felcserélése........................................86 kerék beállítása................................................86 láthatóság ........................................................86 ugrás alapértelmezett gombra .........................86 Egérműveletek dupla kattintás .............................................6, 28 egyéb .................................................................7 görgetés .............................................................7 húzás ...........................................................7, 28 kattintás .......................................................6, 28 rámutatás ...........................................................6 Energiagazdálkodás .....................................80, 87 Eszközkezelő .....................................................92 Eszközök telepítése............................................96 automatikusan .................................................96 manuálisan ......................................................96 Eszköztárak címsor..............................................................32 szokásos gombok ............................................32 Fájlok áthelyezése ......................................................49 egér bal gombjával húzva.............................49 egér jobb gombjával húzva...........................50 gyakori műveletekkel ...................................63 vágólappal ....................................................50 átnevezése .......................................................45 gyakori műveletekkel ...................................63 létrehozása bitkép alakzat................................................42 hanghullám ...................................................42 szöveges dokumentum..................................42 WordPad dokumentum.................................42 másolása ..........................................................51 egér bal gombjával húzva.............................51 egér jobb gombjával húzva...........................51 gyakori műveletekkel ...................................63

114

küldéssel dokumentumok mappába .......................... 53 mobil háttértárra ........................................ 52 vágólappal.................................................... 52 megkeresése ................................................... 58 a programban utoljára használt 4 fájl........... 58 a Windows kereső programjával.................. 59 a Windowsban utoljára használt 15 fájl ....... 59 az Office előzmények szolgáltatásával ........ 59 törlése ............................................................. 55 gyakori műveletekkel................................... 63 véglegesen.................................................... 56 visszafordíthatóan ........................................ 55 tulajdonságai................................................... 45 attribútumok................................................. 45 írásvédett ................................................... 45 mentendő ................................................... 45 rejtett ......................................................... 45 rendszer ..................................................... 45 gyakori műveletekkel................................... 63 Fájlrendszer fajtái FAT.............................................................. 30 FAT32.......................................................... 31 HPFS............................................................ 31 NTFS............................................................ 31 VFAT........................................................... 30 megadása ........................................................ 29 Felhasználói fiókok........................................... 87 létrehozása ...................................................... 88 típusai korlátozott felhasználó................................. 87 rendszergazda .............................................. 87 törlése ............................................................. 88 Floppylemez másolása ......................................................... 31 törlése ............................................................. 29 Gyakori műveletek alapadatok....................................................... 63 áthelyezés ....................................................... 63 átnevezés ........................................................ 63 mappa létrehozása .......................................... 63 másolás ........................................................... 63 törlés ............................................................... 63 Hangok és audioeszközök................................. 88 Hardver hozzáadása .................................... 89, 96 automatikusan................................................. 96 manuálisan...................................................... 96 Hardverprofilok................................................. 93 Háttértárak átnevezése....................................................... 45 fájlrendszerének megadása............................. 29 formázása ....................................................... 29 gyorsformázással ......................................... 29 rendszerlemez készítés................................. 29

Windows XP alapokon kapacitásának megadása ................................. 29 nevének megadása .......................................... 29 tartalmának megjelenítése ........................ 27, 32 különféle nézetekben.................................... 36 új ablakban ................................................... 35 tulajdonságai ................................................... 44 Hibernálás.................................................... 22, 80 I/O cím .............................................................. 93 Ikonok automatikus elrendezése ................................. 39 fogalma ........................................................... 12 igazítása .......................................................... 40 parancs ikon .................................................... 14 rendes ikon................................................ 12, 14 eszközök ikonjai........................................... 14 fájlok ikonjai ................................................ 13 mappák ikonjai ............................................. 13 Internetbeállítások .............................................89 Intéző indítása............................................................ 27 IRQ .................................................................... 93 Játékvezérlők..................................................... 89 Képernyőfelbontás beállítása ............................ 81 Képernyőfrissítés beállítása............................... 82 Képernyőkímélő beállítása ................................ 80 Képolvasók és fényképezőgépek....................... 90 Készenléti mód............................................ 22, 80 Kijelentkezés .....................................................23 Kijelölés ............................................................ 46 adott területen lévő objektumoké.................... 48 egymást követő objektumoké ......................... 48 megfordítása ................................................... 49 megszüntetése ................................................. 47 teljes tartalomé................................................ 47 véletlenszerűen elhelyezkedő objektumoké.... 47 Kikapcsolás hibernálás........................................................ 22 készenléti módba ............................................22 teljes kikapcsolás ............................................ 23 újaindítás.........................................................23 Kisegítő lehetőségek ............................. 81, 86, 90 Könyvtárfa......................................................... 33 felépítése ......................................................... 33 használata billentyűzettel............................................... 34 egérrel........................................................... 34 Küldés CD írás előkészítése küldéssel........................ 54 mappák, fájlok küldése e-mail-ben................. 53 mappák, fájlok másolása a dokumentumok mappába küldéssel........... 53 mobil háttértárra küldéssel ........................... 52 mappák, fájlok tömörítése küldéssel............... 53 parancsikon készítése az Asztalra küldéssel ... 54 Létrehozás

fájl bitkép alakzat................................................42 hanghullám ...................................................42 szöveges dokumentum..................................42 WordPad dokumentum.................................42 mappa ..............................................................42 parancsikon .....................................................42 táska ................................................................42 Lomtár tényleges helye................................................56 törölt fájl helyreállítása ...................................56 tulajdonságainak beállítása .............................57 ürítése ..............................................................57 Mappák áthelyezése ......................................................49 egér bal gombjával húzva.............................49 egér jobb gombjával húzva...........................50 gyakori műveletekkel ...................................63 vágólappal ....................................................50 átnevezése .......................................................45 gyakori műveletekkel ...................................63 beállításai ........................................................90 alapértelmezés visszaállítása ..................90, 91 kiterjesztések kezelése..................................91 rejtett fájlok kezelése....................................91 elérési útvonalának megjelenítése...................36 létrehozása.......................................................42 gyakori műveletekkel ...................................63 másolása ..........................................................51 egér bal gombjával húzva.............................51 egér jobb gombjával húzva...........................51 gyakori műveletekkel ...................................63 küldéssel dokumentumok mappába ...........................53 mobil háttértárra.........................................52 vágólappal ....................................................52 nézete klasszikus / XP (gyakori műveletek) ......63, 90 tartalmának frissítése.......................................41 tartalmának megjelenítése...............................32 csoportokban ................................................39 különféle nézetekben ....................................36 filmszalag...................................................36 ikonok ........................................................37 lista.............................................................37 miniatűrök..................................................37 mozaik........................................................37 részletek .....................................................37 különféle sorrendekben ................................38 új ablakban .............................................35, 90 típusai fényképalbum ...............................................37 képek ............................................................37 normál...........................................................37 zenei..............................................................37

115

ECDL Operációs rendszer modul törlése ..............................................................55 gyakori műveletekkel ...................................63 véglegesen ....................................................56 visszafordíthatóan.........................................55 tulajdonságai ...................................................44 gyakori műveletekkel ...................................63 váltása .............................................................34 belépés mappába...........................................34 egy szinttel feljebb lépés ..............................34 Másolás gyakori műveletekkel......................................63 mappák, fájlok másolása .................................51 egér bal gombjával húzva.............................51 egér jobb gombjával húzva...........................51 küldéssel dokumentumok mappába ...........................53 mobil háttértárra.........................................52 vágólappal ....................................................52 Megjelenítés.................................................78, 91 ablakok és gombok..........................................81 Asztal ..............................................................79 háttere ...........................................................79 mi legyen az Asztalon ..................................79 nem használt elemek automatikus törlése ....80 képernyőfelbontás ...........................................81 képernyőfrissítés .............................................82 képernyőkímélő...............................................80 Nézetek filmszalag ........................................................36 ikonok .............................................................37 lista..................................................................37 miniatűrök .......................................................37 mozaik.............................................................37 részletek ..........................................................37 Nyomtató a Windows nyomtató kezelése ........................72 beállítása ...................................................72, 91 nyomtató hozzáadása....................................73 nyomtató tulajdonságai.................................77 nyomtatás menedzselése .................................75 nyomtatás felfüggesztése..............................75 nyomtatás törlése ..........................................76 nyomtatás újraindítása ..................................75 nyomtatási sorrend........................................76 Operációs rendszerek feladata ..............................................................4 osztályozása ......................................................4 egyedi és hálózati ...........................................5 grafikus...........................................................5 karakteres........................................................4 további rendszerek DOS ................................................................5 Linux ..........................................................5, 6 Novell NetWare..............................................6 OS2.................................................................5

116

Unix ........................................................... 5, 6 Parancsikon fogalma..................................................... 14, 54 készítése bal gombbal történő húzással....................... 54 jobb gombbal történő húzással .................... 54 küldéssel ...................................................... 54 vágólappal.................................................... 54 Párbeszédelemek fajtái adatmező ...................................................... 19 görgetősáv.................................................... 21 jelölőnégyzet................................................ 20 különféle listák............................................. 20 menü ............................................................ 19 nyomógomb ................................................. 20 rádiógomb .................................................... 20 számmező .................................................... 21 fogalma........................................................... 19 Plug and Play .............................................. 73, 96 Programok felvétele a rögzített programokba ............................... 26 a Start menübe ............................................. 70 indítása ........................................................... 23 a legutóbb futtatott programokból ............... 26 a Minden programból .................................. 25 a rögzített programokból.............................. 26 dokumentum megnyitásával ........................ 61 nem lehetséges .......................................... 61 DOS alkalmazás........................................... 62 futtatással ..................................................... 23 leállítása kilövéssel......................................... 62 telepítése................................................... 91, 98 automatikusan .............................................. 98 félig automatikusan...................................... 99 manuálisan ................................................... 99 Windows elemeké........................................ 98 törlése ................................................. 91, 98, 99 a Start menüből ............................................ 71 a vezérlőpulttal............................................. 99 saját uninstall programmal......................... 100 törléssel ...................................................... 100 Windows elemeké........................................ 98 Rendszer visszaállítása.............................. 93, 109 visszaállítás................................................... 109 visszaállítás visszavonása............................. 110 visszaállítási pont létrehozása ...................... 109 Rendszerlemez készítése................................... 29 Sajátgép indítása ........................................................... 27 megjelenítése az Asztalon .............................. 27 Start menü beállításai.................................................. 68, 94 típusa............................................................ 68

Windows XP alapokon viselkedése ................................................... 68 használata egér nélkül....................................................16 egérrel........................................................... 15 szerepe ............................................................ 15 tartalma hozzáadás ..................................................... 70 törlés............................................................. 71 Szerkesztési műveletek áthelyezés a vágólappal .................................. 50 másolás a vágólappal ...................................... 52 visszavonás ..................................................... 43 Tálca átváltás a programok között............................ 15 beállításai .................................................. 64, 94 eszköztárai bekapcsolásuk .............................................. 66 bővítésük új gombbal ...................................66 gomb törlése ................................................. 67 nyelvi eszköztár............................................ 67 helye és mérete ............................................... 65 szerepe ............................................................ 15 Telefon és modem ............................................. 94 Területi és nyelvi beállítások............................. 95 Tömörítés küldéssel ......................................................... 53 objektum kibontása tömörített mappából ....... 53 további objektum hozzáadása ......................... 53 tömörített mappa tartalmának megtekintése ... 53 Töredezettség ..................................................101 Törlés floppylemezé................................................... 29 gyakori műveletekkel...................................... 63 lomtár ürítése .................................................. 57 mappák, fájlok törlése..................................... 55 véglegesen .................................................... 56 visszafordíthatóan ........................................ 55 törölt fájl helyreállítása ................................... 56 Tűzfal ................................................................ 85 Üdvözlőképernyő .............................................. 80 Ütemezett feladatok........................... 95, 106, 108 Vágólap áthelyezés a vágólappal .................................. 50 másolás a vágólappal ...................................... 52 Vezérlőpult ........................................................ 82 automatikus frissítés ................................. 83, 94 betűtípusok...................................................... 83 hasonló betűtípusok...................................... 83 telepítése....................................................... 84 billentyűzet ..................................................... 84 biztonsági központ .......................................... 84 automatikus frissítés..................................... 85 Tűzfal ........................................................... 85 vírusvédelem ................................................ 85 dátum és idő.................................................... 85

egér..................................................................86 dupla kattintás sebessége..............................86 gombok felcserélése .....................................86 kerék beállítása .............................................86 láthatóság......................................................86 ugrás alapértelmezett gombra.......................86 energiagazdálkodás .........................................87 felhasználói fiókok..........................................87 létrehozása ....................................................88 típusai korlátozott felhasználó ...............................87 rendszergazda.............................................87 törlése ...........................................................88 hangok és audioeszközök................................88 hardver hozzáadása ...................................89, 96 automatikusan...............................................96 manuálisan....................................................96 internetbeállítások ...........................................89 játékvezérlők ...................................................89 képolvasók és fényképezőgépek .....................90 kisegítő lehetőségek ........................................90 mappa beállításai.............................................90 alapértelmezés visszaállítása ..................90, 91 megjelenítés ....................................................91 nézetei kategória nézet..............................................82 klasszikus nézet ............................................82 nyomtatók és faxok .........................................91 posta ................................................................91 programok telepítése .................................91, 98 félig automatikusan ......................................99 Windows elemeké ........................................98 programok törlése ...............................91, 98, 99 Windows elemeké ........................................98 rendszer ...........................................................91 általános információk ...................................92 automatikus frissítés .....................................94 eszközkezelő.................................................92 hardverprofilok .............................................93 rendszer visszaállítása ..................................93 számítógépnév ..............................................92 Tálca................................................................94 telefon és modem tárcsázási tulajdonságok ...............................94 területi és nyelvi beállítások............................95 ütemezett feladatok .........................................95 Vírusvédelem.....................................................85 Visszavonás .......................................................43 Winchester ellenőrzése.....................................................101 hely felszabadítása ........................................108 mentése .........................................................103 helyreállítás mentésből ...............................107 mentendő adatok kijelölése ........................103 ütemezetten.................................................106

117

ECDL Operációs rendszer modul töredezettség mentesítés................................101 Windows indítása, bejelentkezés.....................................11 képernyő felépítése .........................................12

118

kilépés és kijelentkezés .................................. 22 telepítése........................................................... 9 verziói............................................................... 8

Windows XP alapokon

Tartalomjegyzék 1. 1.1 1.1.1 1.1.2 1.2 2. 2.1 2.2 2.3 2.4

Általában az operációs rendszerekről ...........................................................................................4 Az operációs rendszerek osztályozása kezelőfelület szerint ..........................................................4 Karakteres kezelőfelületek...........................................................................................................4 Grafikus felhasználói felületek ....................................................................................................5 Egyedi és hálózati rendszerek ........................................................................................................5 Az egér használata ..........................................................................................................................6 Rámutatás, az egérkurzor alakja.....................................................................................................6 Kattintás bal, vagy jobb gombbal...................................................................................................6 Dupla kattintás a bal, kivételesen a jobb gombbal .........................................................................6 Elhúzás (húzás) a bal, vagy a jobb gombbal ..................................................................................7 Mikor kell egyet, és mikor kell duplát kattintani? Mikor kell a bal, és mikor a jobb gombbal kattintani? ..............................................................................................................7 2.5 Görgetés .........................................................................................................................................7 2.6 Kattintás a görgővel, vagy a görgő lenyomása, majd elhúzás........................................................7 3. Egy kis adattárolási elmélet ...........................................................................................................7 3.1 Mi a fájl? ........................................................................................................................................7 3.2 Mire szolgálnak a mappák, vagy régebbi nevükön könyvtárak?....................................................7 3.3 Hogy történik a fájlok, illetve mappák azonosítása?......................................................................8 3.4 Mappák egymásba is helyezhetők? ................................................................................................8 3.5 Háttértárak......................................................................................................................................8 3.6 Fájlokra történő hivatkozás írásban................................................................................................8 4. A Windows gyakorlati használatának alapjai..............................................................................8 4.1 A Windows verziói.........................................................................................................................8 A ma is használt Windows verziók jellemzői .........................................................................9 4.2 A Windows XP telepítése...............................................................................................................9 A Windows XP telepítésének menete .....................................................................................9 4.3 Az operációs rendszer indítása, bejelentkezés..............................................................................11 4.4 A Windows képernyője ................................................................................................................12 4.4.1 Az „Asztal” és tartalma .............................................................................................................12 Mi is valójában az „Asztal”? ..............................................................................................12 4.4.1.1 Ikonok .....................................................................................................................................12 4.4.1.1.1 A „rendes” ikonok ................................................................................................................12 4.4.1.1.1.1 Fájlt szimbolizáló ikon.......................................................................................................13 4.4.1.1.1.2 Mappát (könyvtárat) képviselő ikon ..................................................................................13 4.4.1.1.1.3 Eszközre utaló ikonok........................................................................................................14 4.4.1.1.2 Az ikonok másik csoportosítása (ikon, parancsikon) ...........................................................14 4.4.1.1.2.1 Az ikon...............................................................................................................................14 4.4.1.1.2.2 A parancsikon ....................................................................................................................14 4.4.1.2 Ablakok ...................................................................................................................................15 4.4.2 A „Tálca” szerepe ......................................................................................................................15 Átváltás más módszerekkel a futó programok között (Alt - Tab és Alt - Esc)......................15 4.4.3 A „Start” menü és használata.....................................................................................................15 A „Start” menü használata egér nélkül ..............................................................................16 4.5 Egy ablak elemei és azok funkciói ...............................................................................................16 4.5.1 Címsor .......................................................................................................................................17 4.5.2 Kilépés gomb .............................................................................................................................17 További kilépési lehetőségek...............................................................................................17 4.5.3 Kis, vagy ikon méret gomb........................................................................................................17 4.5.4 Teljes méret gomb .....................................................................................................................18 Teljes méret más módon......................................................................................................18 4.5.5 Előző méret gomb......................................................................................................................18 Előző méret más módon ......................................................................................................18 4.5.6 Ablak határvonal........................................................................................................................18

119

ECDL Operációs rendszer modul 4.5.7 4.6 4.6.1 4.6.2

A vezérlőmenü .......................................................................................................................... 19 Párbeszédelemek ......................................................................................................................... 19 Adatbeviteli mezők ................................................................................................................... 19 Menük ....................................................................................................................................... 19 Menü megnyitás egér nélkül................................................................................................19 Nyitott menü használata......................................................................................................20 4.6.3 Nyomógombok.......................................................................................................................... 20 Nyomógomb használata egér nélkül ...................................................................................20 4.6.4 Rádiógombok (választó gombok) ............................................................................................. 20 Rádiógombok használata egér nélkül .................................................................................20 4.6.5 Jelölőnégyzetek (kiválasztó négyzetek) .................................................................................... 20 Jelölőnégyzet használata egér nélkül..................................................................................20 4.6.6 Listák, legördülő listák, kombinált listák .................................................................................. 20 Lista használata egér nélkül................................................................................................21 4.6.7 Görgetősávok ............................................................................................................................ 21 Görgetősáv használata egér nélkül.....................................................................................21 4.6.8 Számmező ................................................................................................................................. 21 4.7 Az ablakok különféle méretei, alkalmazásuk és átváltás közöttük.............................................. 21 4.7.1 Normál méret ............................................................................................................................ 22 4.7.2 Kis méret ................................................................................................................................... 22 4.7.3 Teljes méret............................................................................................................................... 22 4.8 Kilépés és kijelentkezés a Windows rendszerből ........................................................................ 22 4.9 Programok indítása ...................................................................................................................... 23 4.9.1 A „Start” menü „Futtatás…” menüpontja................................................................................. 23 4.9.1.1 A „Tallózás” ablak használata................................................................................................ 24 4.9.2 Programindítás a „Start” menü „Minden program” menüpontjából ......................................... 25 4.9.3 Programindítás a legutóbb futtatott és a rögzített programok közül ......................................... 26 4.9.3.1 Legutóbb futtatott programok................................................................................................. 26 Az utolsó hat futtatott program törlése a „Start” menüből.................................................26 Hány program kerüljön be a „Start” menübe ....................................................................26 4.9.3.2 „Start” menüben rögzített programok..................................................................................... 26 5. A Windows mindennapi használata ........................................................................................... 27 5.1 Hol találjuk a háttértárakat, mappákat, fájlokat, hogy néz ki az ikonjuk?................................... 27 Másként is lehet indítani az „Intéző” programot?..............................................................27 Miért nincs az „Asztalon” „Sajátgép” ikonom...................................................................27 5.2 Műveletek háttértárakkal, könyvtárakkal, fájlokkal .................................................................... 28 Még egyszer az egér használatával kapcsolatos aranyszabályok .......................................28 5.2.1 Csak háttértárakkal és mappákkal (könyvtárakkal) kapcsolatos műveletek ............................. 29 5.2.1.1 Háttértár üresre törlése (formattálása, vagy formázása) ......................................................... 29 Hol és hogy tartja nyilván a számítógép az adatszektorok foglaltságát? ...........................30 Adatszektor, allokációs egység............................................................................................30 FAT .....................................................................................................................................30 VFAT ...................................................................................................................................30 FAT32 .................................................................................................................................31 HPFS...................................................................................................................................31 NTFS4 és NTFS5.................................................................................................................31 5.2.1.2 Floppylemez másolása............................................................................................................ 31 5.2.1.3 Mappák (háttértárak) tartalmának megtekintése .................................................................... 32 Amikor megnézzük egy háttértár tartalmát, mit is látunk valójában?.................................32 5.2.1.3.1 Tartalom megtekintését segítő eszközök ............................................................................. 32 5.2.1.3.1.1 Eszköztárak ....................................................................................................................... 32 5.2.1.3.1.2 Állapotsor .......................................................................................................................... 33 5.2.1.3.2 Mappák használata a könyvtárfa segítségével ..................................................................... 33 Van más eljárás is ág kifejtésére és bezárására? ...............................................................34 5.2.1.3.3 További lehetőségek mappákba történő be- és kilépésre..................................................... 34 5.2.1.3.4 Egy megnyitott mappa tartalma milyen ablakban jelenjen meg .......................................... 35

120

Windows XP alapokon 5.2.1.3.5 5.2.1.3.6 5.2.1.3.6.1

5.2.1.3.6.2 5.2.1.3.7 5.2.1.3.7.1 5.2.1.3.7.2 5.2.1.3.7.3 5.2.1.3.7.4 5.2.1.3.7.5 5.2.1.3.8 5.2.1.4 5.2.2 5.2.2.1 5.2.2.2 5.2.2.2.1 5.2.2.2.2 5.2.2.2.3 5.2.2.3 5.2.2.4 5.2.2.4.1 5.2.2.4.2 5.2.2.4.3 5.2.2.4.4 5.2.2.4.5 5.2.2.4.6 5.2.2.5 5.2.2.5.1 5.2.2.5.2 5.2.2.5.3 5.2.2.6 5.2.2.6.1 5.2.2.6.2 5.2.2.6.3 5.2.2.7 5.2.2.7.1 5.2.2.7.2 5.2.2.7.3 5.2.2.7.4 5.2.2.7.5

Ha sok nyitott ablakunk van, mindet külön-külön kell bezárni?..........................................35 Hol is vagyok valójában? .....................................................................................................36 Egy mappa tartalmának elrendezése.....................................................................................36 Az alkalmazható elrendezések ...........................................................................................36 „Képek” és „Fényképalbum” típusú mappák.....................................................................37 Miről ismerhetők fel a speciális mappák?...........................................................................37 Milyen elrendezésben nyílik meg egy mappa? ....................................................................38 A választható sorrendek .....................................................................................................38 Milyen dátum szerint rendezi sorba a fájlokat a gép? ........................................................38 Mi ez a rendetlenség? ...........................................................................................................39 Ikonok csoportokba rendezése ...........................................................................................39 Mekkora a kicsi, a közepes és a nagy fájl?..........................................................................39 Ikonok automatikus elrendezése ........................................................................................39 Nem látok semmit egy mappában. Tényleg üres? ...............................................................40 Ikonok igazítása .................................................................................................................40 Az „Asztalon” lévő összes ablak ikonba rakása ................................................................40 Lehet gyorsabban is mindent ikonba rakni? .......................................................................40 Az „Asztalon” lévő nyitott ablakok mozaik elrendezése ...................................................41 Miért nem azt mutatja a mappa, mint ami benne található? .................................................41 Mappa létrehozása...................................................................................................................42 Az „Új” menüpontban található további elemek mire szolgálnak? ....................................42 Mi történik, ha az „Új” menüponttal létrehozott fájlon duplát kattintva azt megnyitjuk?..42 Háttértárakkal, mappákkal és fájlokkal is végezhető műveletek ...............................................43 Visszavonás.............................................................................................................................43 Alapadatok egy háttértárról, mappáról, fájlról ........................................................................43 Alapadatok egy háttértárról ..................................................................................................44 Hogy jelzi a Windows a hibás területet? .............................................................................44 Alapadatok egy mappáról .....................................................................................................44 Alapadatok egy fájlról ..........................................................................................................45 Mik azok az Attribútumok?..................................................................................................45 Háttértár, mappa, fájl átnevezése ............................................................................................45 Háttértárak, mappák és fájlok kijelölése .................................................................................46 Kijelölés megszüntetése .......................................................................................................47 Az összes mappa fájl és egyéb objektum (háttértár, stb.) kijelölése.....................................47 Véletlenszerűen elhelyezkedő objektumok kijelölése ..........................................................47 Egymás után lévő objektumok kijelölése .............................................................................48 Egy, vagy több téglalappal határolható területen lévő objektum kijelölése .........................48 Kijelölés megfordítása..........................................................................................................49 Mappák, fájlok áthelyezése .....................................................................................................49 Mennyi ideig fog ténylegesen tartani a művelet? ................................................................49 Húzás a bal gombbal.............................................................................................................49 Mit tegyek, ha menetközben rájövök, hogy mégsem akarom az objektumokat máshová vinni?...................................................................................................................................50 Húzás az egér jobb gombjával..............................................................................................50 Áthelyezés a vágólapon keresztül.........................................................................................50 Mappák, fájlok másolása.........................................................................................................51 Húzás az egér bal gombjával ................................................................................................51 Mit tegyek, ha menetközben rájövök, hogy mégsem akarom az objektumokat lemásolni? .51 Húzás az egér jobb gombjával..............................................................................................51 Másolás a vágólapon keresztül .............................................................................................52 Mappák, és fájlok küldése.......................................................................................................52 Mappák és fájlok másolása floppyra vagy flash disk egységre küldéssel ............................52 Mappák és fájlok másolása a dokumentumok mappába küldéssel.......................................53 Mappák és fájlok küldése elektronikus levélben ..................................................................53 Mappák és fájlok tömörítése küldéssel, tömörített mappák használata................................53 CD írás előkészítése küldéssel..............................................................................................54

121

ECDL Operációs rendszer modul 5.2.2.7.6

Parancsikon készítése az „Asztalra” küldéssel .................................................................... 54 Parancsikon készítése a vágólap segítségével ....................................................................54 Parancsikon létrehozása egérrel.........................................................................................54 Lehet másként is parancsikont készíteni egérrel? ...............................................................54 5.2.2.8 Mappák, fájlok törlésével kapcsolatos kérdések .................................................................... 55 5.2.2.8.1 Mappák, fájlok törlése ......................................................................................................... 55 Hol van a „Lomtár”?..........................................................................................................56 Lehet rögtön véglegesen is törölni? ....................................................................................56 5.2.2.8.2 Törölt fájlok helyreállítása................................................................................................... 56 5.2.2.8.3 A „Lomtár” használatával kapcsolatos kérdések ................................................................. 56 5.2.2.8.3.1 A „Lomtár” ürítése ............................................................................................................ 57 5.2.2.8.3.2 A „Lomtár” tulajdonságainak beállítása............................................................................ 57 5.2.2.9 CD írás.................................................................................................................................... 57 CD írás engedélyezése ........................................................................................................58 Két fontos szabály a CD írással kapcsolatban....................................................................58 5.2.2.10 Hogy találok meg egy korábban használt fájlt?...................................................................... 58 5.2.2.10.1 A legutóbb használt 4 fájl valamelyikének megnyitása egy adott alkalmazásban............... 58 Az Microsoft Office XP további fájlkeresési szolgáltatása .................................................59 5.2.2.10.2 A legutóbb használt 15 fájl valamelyikének megnyitása a Start menüből........................... 59 5.2.2.10.3 Fájlok keresése..................................................................................................................... 59 5.2.2.11 Programok futtatása és leállítása ............................................................................................ 61 5.2.2.11.1.1 Windows alkalmazások futtatása dokumentum megnyitásával ........................................ 61 Kapcsolat dokumentum és alkalmazás között .....................................................................61 5.2.2.11.1.2 DOS alkalmazások futtatása és leállítása .......................................................................... 62 5.2.2.11.1.3 Futó alkalmazások „kilövése” ½ ....................................................................................... 62 5.3 Feladatok a „Gyakori műveletekkel”........................................................................................... 62 Hagyományos és XP nézet½ ...............................................................................................63 5.4 További lehetőségek .................................................................................................................... 63 5.4.1 Dátum és idő beállítása ............................................................................................................. 64 5.4.2 Billentyűkiosztás átváltása ........................................................................................................ 64 6. A Windows egyes elemeinek, és a gép eszközeinek beállításai ................................................. 64 6.1 A „Tálca” beállításával kapcsolatos eljárások ............................................................................. 64 6.1.1 A „Tálca” tulajdonságainak beállításai ..................................................................................... 64 6.1.2 A „Tálca” helye és mérete......................................................................................................... 65 Nincs „Tálcánk”! Mi történt?.............................................................................................66 6.1.3 Eszköztárak ............................................................................................................................... 66 6.1.3.1 Eszköztárak használata ........................................................................................................... 66 6.1.3.2 Nyelvi eszköztár ..................................................................................................................... 67 Feltétlenül szükséges a német nyelv telepítése? ..................................................................67 Mit takarnak valójában az eszköztárakon lévő gombok?....................................................67 Javaslat az eszköztárak használatára .................................................................................67 6.2 A „Start” menü beállításai és szerkesztése .................................................................................. 68 6.2.1 „Start” menü típusa ................................................................................................................... 68 6.2.2 „Start” menü beállításai ............................................................................................................ 68 6.2.3 „Start” menü szerkesztése ......................................................................................................... 69 6.2.3.1 Új menüpontok felvétele a „Start” menübe ............................................................................ 70 6.2.3.1.1 Rögzítés a „Start” menübe ................................................................................................... 70 6.2.3.1.2 Felvétel a „Minden program” elembe.................................................................................. 70 Mi is valójában a „Minden program”? ..............................................................................70 Minden felhasználónak saját „Start” menüje van? ............................................................71 6.2.3.2 Menüpontok törlése a „Start” menüből .................................................................................. 71 A véletlenül törölt menüpont helyreállítása ........................................................................71 Más üzenet jelenik meg .......................................................................................................71 6.3 Nyomtatók telepítése, menedzselése ........................................................................................... 72 6.3.1 A Windows nyomtató kezelése................................................................................................. 72 Tényleg minden nyomtató másként kezeli az adatokat?......................................................73

122

Windows XP alapokon 6.3.2 6.3.3 6.3.3.1 6.3.3.2 6.3.3.3 6.3.3.4 6.3.4 6.4 6.5 6.5.1 6.5.2 6.5.3 6.5.4 6.5.5 6.5.6 6.5.7 6.5.8 6.5.9 6.5.10 6.5.11 6.5.12 6.5.13 6.5.14 6.5.15 6.5.16 6.5.17 6.5.18 6.5.19 6.5.20 6.5.21

6.5.22 6.5.23 6.5.24 6.5.25 7. 7.1 7.2 8. 8.1 8.2 8.2.1 8.2.1.1

Nyomtató hozzáadása ................................................................................................................73 Plug and Play nyomtató automatikus telepítése..................................................................75 Nyomtatók és nyomtatásra váró fájlok menedzselése ...............................................................75 Nyomtatás felfüggesztése, újraindítása ...................................................................................75 Egy-egy nyomtatásra váró fájl törlése a várakozó sorból .......................................................76 Az összes nyomtatásra váró fájl törlése ..................................................................................76 Nyomtatási sorrend .................................................................................................................76 Nyomtatás időpontja ...........................................................................................................76 Nyomtatók beállítása .................................................................................................................77 Kinek mire van jogosultsága a nyomtatókkal és a nyomtatásokkal kapcsolatosan?...........78 A megjelenítéssel kapcsolatos beállítások....................................................................................78 Mi a „készenléti mód” és a „hibernálás”...........................................................................80 Ütemezett feladatok.............................................................................................................81 További beállítások ......................................................................................................................82 Automatikus frissítések .............................................................................................................83 Betűtípusok ................................................................................................................................83 Billentyűzet................................................................................................................................84 Biztonsági központ ....................................................................................................................84 Dátum és idő ..............................................................................................................................85 Egér............................................................................................................................................86 Energiagazdálkodási lehetőségek ..............................................................................................87 Felhasználói fiókok....................................................................................................................87 Felügyeleti eszközök, Hálózat beállítása, Hálózati kapcsolatok (vezeték nélküli is) ................88 Hangok és audioeszközök..........................................................................................................88 Hardver hozzáadása ...................................................................................................................89 Internetbeállítások......................................................................................................................89 Játékvezérlők .............................................................................................................................89 Képolvasók és fényképezőgépek ...............................................................................................90 Kisegítő lehetőségek ..................................................................................................................90 Mappa beállításai .......................................................................................................................90 Megjelenítés...............................................................................................................................91 Nyomtatók és faxok ...................................................................................................................91 Posta...........................................................................................................................................91 Programok telepítése és eltávolítása ..........................................................................................91 Rendszer ....................................................................................................................................91 Mi okozhatja a problémát? .................................................................................................92 Mi az IRQ? ..........................................................................................................................93 Mi a DMA?..........................................................................................................................93 Mi az I/O cím?.....................................................................................................................93 Hogy deríthetjük ki mely IRQ, DMA, I/O cím foglalt?........................................................93 Mikor lehet szükségünk hardverprofil megadására? ..........................................................93 Tálca és Start menü....................................................................................................................94 Telefon és modem beállításai ....................................................................................................94 Területi és nyelvi beállítások .....................................................................................................95 Ütemezett feladatok ...................................................................................................................95 Eszközök telepítése .......................................................................................................................96 Eszközök automatikus telepítése..................................................................................................96 Mi is valójában a Plug and Play célja? ..............................................................................96 Miként valósul meg egy Plug and Play eszköz telepítése? ..................................................96 Hagyományos eszközök telepítése ...............................................................................................96 Programok és a Windows egyes elemeinek telepítése, eltávolítása...........................................98 Windows elemek telepítése, eltávolítása......................................................................................98 Programok telepítése és eltávolítása.............................................................................................98 Programok telepítése .................................................................................................................98 Programok automatikus telepítése ..........................................................................................98

123

ECDL Operációs rendszer modul 8.2.1.2

Programok félig automatikus telepítése ................................................................................. 99 Milyen fájlokat keres a Windows? ......................................................................................99 8.2.1.3 Programok kézi telepítése....................................................................................................... 99 8.2.2 Programok eltávolítása.............................................................................................................. 99 8.2.2.1 Program eltávolítása a Vezérlőpult segédprogramjával ......................................................... 99 8.2.2.2 Alkalmazás eltávolítása a saját UNINSTALL programjával ............................................... 100 Hogy találhatjuk meg az alkalmazást törlő UNINSTALL.EXE fájlt?................................100 8.2.2.3 Alkalmazás eltávolítása a saját könyvtárának letörlésével................................................... 100 9. Adatok karbantartásával, mentésével kapcsolatos eljárások................................................. 100 9.1 Winchester ellenőrzése és javítása............................................................................................. 101 9.2 Winchesteren lévő adatok karbantartása: töredezettség mentesítés........................................... 101 9.2.1 Mi a töredezettség (fragmentáltság) oka, és hogyan alakul ki ................................................ 101 9.2.2 Töredezettség mentesítés menete ............................................................................................ 102 9.3 Adatok biztonsági mentése ........................................................................................................ 103 9.3.1 Mikor és mire használjuk a Windows biztonsági mentő programját ...................................... 103 9.3.2 Egy új biztonsági mentés összeállításának menete ................................................................. 103 9.3.2.1 Mentési eljárás beállításai..................................................................................................... 105 9.3.2.2 A mentés ütemezése ............................................................................................................. 106 Egy trükk a kijelöléshez.....................................................................................................106 Hová mentsünk?................................................................................................................106 Teljes rendszer biztonsági mentése ...................................................................................106 9.3.3 Adatok helyreállítása biztonsági mentésből............................................................................ 107 Néhány tanács a helyreállítandó fájlok kijelöléséhez .......................................................107 9.3.3.1 Visszaállítási eljárás beállításai ............................................................................................ 107 9.4 Ütemezett feladatok ................................................................................................................... 108 9.5 Hely felszabadítása .................................................................................................................... 108 9.6 Rendszer -visszaállítás............................................................................................................... 109 10. Munka szervezésével, munkarenddel kapcsolatos ajánlások................................................. 110 10.1 Használjunk jelszóval védett felhasználói fiókokat................................................................... 110 10.2 Dokumentumainkat a megfelelő helyre mentsük ...................................................................... 110 10.3 Ütemezzük az adataink biztonsági mentését, a víruskeresést, ….............................................. 110 10.4 Állítsuk be az energiagazdálkodást ........................................................................................... 111 10.5 Néhány további beállítás............................................................................................................ 111 11. Hibaelhárítás .............................................................................................................................. 111 12. Kijelölések, fontosabb billentyűk és billentyűkombinációk ................................................... 112 13. Tárgymutató ............................................................................................................................... 113 Tartalomjegyzék ........................................................................................................................................ 119

124