Nógrádi László
Internet XP alapokon ECDL információ és kommunikáció modul (IE 6.0 és a Vistában lévő 7.0 is)
2007.
ISBN 978 963 86949 3 5
Felelős kiadó: Nógrádi PC Suli Kft. Írta és szerkesztette: Nógrádi László
A könyvborító tervét készítette, és a könyvet nyomtatta: Text-Print Kft, Győr
A könyv készítése során a szerző a lehető legnagyobb gondossággal járt el. Ennek ellenére hibák előfordulása nem zárható ki, melyekért a szerző felelősséget nem vállal. ©Nógrádi László
Minden jog fenntartva! Jelen könyv egyetlen része sem másolható, vagy sokszorosítható semmilyen formában a szerző előzetes írásbeli engedélye nélkül!
Internet XP alapokon
K
özhely ugyan, de attól még igaz: napjaink legnagyobb tőkéje az információ. Információ a minket körül vevő világról, a benne zajló eseményekről, a legújabb műszaki és tudományos felfedezésekről. Szerencsére az internet ma már Magyarországon is egyre többek számára jelenti azt, aminek szánták: szélesre tárt kaput a politika, a tudomány, a kultúra, a művelődés, a gazdaság és a szórakozás minden területére. Lehetőséget arra, hogy bárki szinte bármiről információhoz jusson. Információszerzés mellett azonban anyagi megtakarítást is elérhetünk a használatával. Kiválaszthatjuk a segítségével az árban és minőségben legmegfelelőbb árukat és szolgáltatásokat, utazásaink alkalmával megtervezhetjük a leggazdaságosabb útvonalat, további költségek nélkül telefonálhatunk, zenét hallgathatunk, filmet nézhetünk, hogy csak a legnépszerűbb lehetőségeket említsem. Az internetnek azonban van egy másik, Magyarországon egyelőre még viszonylag kevesek által kiaknázott felhasználási területe is. Bárkinek esélyt nyújt arra is, hogy üzleti, vagy egyéb tevékenységéről, esetleg önmagáról információt tegyen közzé a segítségével. A fejlettebb informatikai kultúrával rendelkező országokban a legkisebb magánszállásnak, a legutolsó szatócsboltnak is saját oldala van az interneten, melynek segítségével ismertté teheti termékét, szolgáltatását, amivel jelentősen megnövelheti forgalmát. Eredeti elképzeléseim szerint a könyv ezt a második lehetőséget is részletesen tárgyalta volna, de terjedelmi okokból erre csak egy újabb könyvben kerülhet sor. Kárpótlásként addig is a www.pcsuli.hu oldalra felraktam egy viszonylag részletes, erről a témáról szóló dokumentumot. Itt szeretném felhívni minden informatikát tanuló (és tanító kolléga) figyelmét az „XP alapokon” sorozat további könyveire: ¾ Windows XP alapokon (ECDL operációs rendszer modul); ¾ Word XP alapokon (ECDL szövegszerkesztés modul); ¾ Excel XP alapokon (ECDL táblázatkezelés modul); ¾ Access XP alapokon (ECDL adatbázis-kezelés modul). ¾ PowerPoint XP alapokon (ECDL prezentáció és grafika modul); ¾ Internet XP alapokon (ECDL információ és kommunikáció modul); ¾ Webszerkesztés (ECDL webkezdő modul). PC Suli XP alapokon sorozat Azok számára, akik a fenti sorozat teljes tananyaga mellett további fontos informatikai ismereteket is el kívánnak sajátítani, ajánlom a következő könyveimet: ¾ PC Suli XP alapokon I. (eszközök, szám- és kódrendszerek, szerzői jog, Windows XP alapok, Windows kellékek, Word XP, Excel XP, Internet); ¾ PC Suli XP alapokon II. (Windows XP haladó, PowerPoint XP, Access XP, programozási alapismeretek, HTML szerkesztés). A PC Suli XP alapokon I-II. is hasonló felépítésű és tematikájú, mint az Internet XP alapokon, így mindkét kötetet sok kép és feladat jellemzi. Iskoláknak összeállításra került egy olyan költségtakarékos kiadás is, mely nem tartalmazza a feladatokat, így egy kötetbe, olcsóbban lehetett a tananyagot összevonni. Könyvek megrendelése, segédanyagok letöltése A fenti könyvek megrendelhetők a www.pcsuli.hu internetcímen. Ugyancsak innét letölthető a könyvek összes feladata, valamint számtalan további, a tanulást és a tanítást támogató anyag, többek között: ¾ közel 2.000 diából álló tanári prezentáció; ¾ a hardver, a hálózatok, a vírusok, a Total Commander, a szerzői jog, az Outlook és az Office irányítópult részletes tankönyve; ¾ rengeteg alap és középfokú OKJ-s vizsga írásbeli feladatsora; ¾ ajánlott érettségi tételsorok; ¾ próba és éles érettségik feladatsorai, stb. Befejezésül jó tanulást kívánok:
Nógrádi László
3
ECDL információ és kommunikáció modul
1. Mi is az internet? Az internet egy olyan, szinte bárki számára elérhető számítógépes hálózat, amely a szerte világban található több tízmillió számítógépből áll. A hálózat döntő többségét azok a számítógépek adják, melyek előtt az internetet használni kívánó felhasználók ülnek. A rendszer működéséhez azonban szolgáltató, úgynevezett szervergépek1 is kellenek, amelyek kiszolgálják a felhasználókat. A szerverek tárolják az interneten elhelyezett adatokat, de emellett különféle további szolgáltatásokat is nyújtanak minden, a rendszerbe kötött számítógépnek. Természetesen a felhasználói és kiszolgáló gépek mellett nagyon sok további hardverelem szükséges a rendszer működéséhez2.
2. Az internet kialakulása Az USA Hadügyminisztériuma 1969-ben létrehozta az ARPANET nevű hálózatot, amely az ország védelmi kutatásaiban résztvevő 4 egyetemét kapcsolta össze. Nevét a minisztérium hadiipari kutatásokat végző Advanced Research Project Agency3 nevű hivataláról kapta. Mivel a rendszer a hidegháború éveinek derekán született, a hálózatot úgy tervezték, hogy ha valamelyik csomópontját katonai támadás éri, a hálózat többi része zavartalanul folytathassa működését. Ezt úgy érték el, hogy az egyes csomópontjai között több alternatív útvonalat hoztak létre. Ehhez a hálózathoz azután egyre több, a kutatásban résztvevő szervezet csatlakozott. A kezdeti 4 csomópont száma egyre csak nőtt és nőtt. Az ARPANET hálózathoz 1983-ban 113 csomópontban már annyi intézmény tartozott, hogy biztonsági okokból két részre osztották. A kifejezetten katonai jellegű kutatásokat 68 csomópontban a MILNET (Military Network), az egyetemek és kutatóintézetek közötti kapcsolatot pedig az „Internet” nevű hálózat szolgálta. Az utóbbi hálózathoz azután további egyetemek, majd egyre több egyéb intézmény, szervezet, sőt, magánszemélyek is csatlakoztak. Az internet rövid idő alatt az egész földet behálózó olyan nyílt számítógépes hálózatává vált, melyhez gyakorlatilag már bárki csatlakozhatott. Népszerűsége folyamatosan növekedett, amit döntően annak köszönhetett, hogy a már 1971-től létező elektronikus levelezés mellett hamarosan egy sor további szolgáltatása is megjelent, melyek többsége azután egy, a laikusok által is könnyen kezelhető globális végtermékben, az úgynevezett www-ben egyesült. Az internet fejlődése azonban napjainkban is töretlenül folyik. Gondoljunk csak a mobil internetre, az internet alapú televíziózásra, vagy telefonálásra. A távlatok gyakorlatilag beláthatatlanok.
3. Az internet jellemzői, működése Miután megismertük az internet kialakulásának történetét, beszéljük meg tényleg csak röviden, egy vázlatos áttekintés formájában a jellemezőit és a működését is, a hangsúlyt a rendszer rugalmasságára és biztonságára helyezve.
3.1 Központ Az internet egyik nagy előnye, hogy nincs központi szerepet betöltő eleme. Ebből következően a teljes rendszer nem omolhat össze, hiszen bármely összetevőjének kiesésekor a meghibásodott komponenst több másik, az elromlott eszközzel nagyjából egyenrangú elem is pótolhatja. Ilyenkor legfeljebb a rendszer bizonyos részeinek sebességében következik be némi, szinte érzékelhetetlen lassulás, vagy az éppen meghibásodott szerveren tárolt információk, de csak azok lesznek átmenetileg minden helyről elérhetetlenek.
3.2 A TCP/IP protokoll A protokoll fogalmán azokat a szabályokat értjük, amelyek biztosítják, hogy a különféle operációs rendszereket és programokat használó számítógépek kommunikálni tudjanak egymással. A protokollokat sok esetben szabványban is rögzítik. A TCP/IP protokoll is egy ilyen egységes szabvány, amelyet az internetre kapcsolódó minden számítógép használ. A TCP/IP valójában két összetevőből áll:
1
Server - magyarul kiszolgáló. A szerverek a számítógép hálózatok azon gépei, melyek különféle szolgáltatásokat nyújtanak a felhasználók által használt számítógépeknek. 2 A www.pcsuli.hu címen a hálózatok felépítéséről és működéséről is található egy nagyon részletes dokumentáció. 3 Advanced Research Project Agency - magyarul Fejlett Védelmi Kutatási Programok Ügynöksége.
4
Internet XP alapokon ¾ ¾
a hálózatba kötött gépek azonosítását az IP1 végzi; míg az adattovábbításért a TCP2 a felelős.
3.2.1 A gépek azonosítása Az internetre csatlakoztatott összes számítógép egyedi azonosítóval rendelkezik. Erre a célra az úgynevezett IP címeket használják. Az IP címek jelenleg használt rendszere négy, egymástól pontokkal elválasztott számjegyből áll, melynek minden eleme 0-255 közötti értéket vehet fel. Ezzel a módszerrel elvileg öszszesen 2564, azaz mintegy 4,3 milliárd számítógépet lehet beazonosítani. Az IPv4, és az IPv6 címek 3
A ma használatos IP címek 4 bájtosak . Mivel egy-egy bájton 256 a lehetőségek száma4, négy bájton az összes variáció száma 256 a negyediken. Az IPv4 címek megadása az egyszerűség kedvéért 4, egymástól pontokkal elválasztott decimális5 alakú számjegygyel szokás, például így: ¾ „192.168.3.5”. A 4 bájtjából az első 1, 2 vagy 3 bájtot a hálózat, és a maradék 3, 2, vagy 1 bájtot a hálózaton belüli gép (esetleg alhálózat) azonosítására szokás használni. Pontosan ezért a 4 bájt segítségével nem 256 a negyediken, azaz nagyjából 4,3 milliárd, hanem „csak” mintegy 3,7 milliárd számítógép azonosítható be. Ennek a módszernek a teljes kifejtésére terjedelmi okokból nincs lehetőség, de a www.pcsuli.hu címen található, a hálózatot tárgyaló dokumentumban a részletek is elolvashatóak. Az IPv4 által címezhető 3,7 milliárd egyedi IP cím jelenleg még elegendő a számítógép alapú hosztok6, azonosítására. Az internet további terjedése, az internet alapú televíziózás és a mobil internet térhódítása miatt azonban hamarosan váltásra lesz szükség. Ezzel ugyanis az egészen közeli jövőben a hosztok száma ugrásszerűen fog megnövekedni. Szerencsére a megoldást jelentő IPv6 már teljesen kidolgozott, és bevezethető. Ebben a rendszerben az IP cím 16 bájtos. Segítségével tehát a jelenlegi közel 256 a negyediken helyett nagyjából 256 a tizenhatodikon hosztot lehet már majd azonosítani. Annak sem lesz elvi akadálya – bár ma még mosolyra késztetők e lehetőségek – hogy a mikrohullámú sütőt, a hűtőszekrényt, vagy a mosógépet az interneten keresztül irányítsuk. Az IPv6-ban az IP címek megadása 8 darab, egymástól kettősponttal elválasztott hexadecimális7 számmal szokás, például: ¾ „fe80:0:0:0:2e5:fa01:125b:ef”.
3.2.2 Nevek használata A szolgáltató gépek IP címekkel történő azonosítása az átlag felhasználók számára gyakorlatilag kezelhetetlen. Pontosan ezért kialakítottak egy olyan rendszert, amelyben a számukra információkat nyújtó szerverek egyedi, könnyen megjegyezhető, jelentéstartalommal bíró névvel, úgynevezett domain8 névvel rendelkeznek. Az egyértelműség érdekében a domain nevek és az IP címek között természetesen 1:1 arányú hozzárendelés áll fenn. Abból a célból, hogy e nevek a számunkra még könnyebben kezelhetők legyenek, a domain nevek kettő, esetleg több részből állnak, és hierarchikus rendszerbe vannak szervezve. A domain nevek legmagasabb szintje, az úgynevezett TLD9, a név utolsó tagja, jobbról balra haladva pedig egyre kisebb egységekhez jutunk. Az egy országban bejegyzett, vagy egy tevékenységi körbe tartozó gépek TLD-je megegyezik. Nézzünk mindezekre néhány példát:
1
IP - Internet Protocol. Az interneten és a helyi hálózatokban alkalmazott, a gépek azonosítására használt szabálygyűjtemény. TCP - Transmission Control Protocol, magyarul átvitel ellenőrző protokoll. 3 Bájt - az adat mennyiségének mérésére általánosan alkalmazott mértékegység. 4 Egy bájt 8 bitből áll, melyek mindegyike kétféle értéket (0 és 1) vehet csak fel. Ez megfelel az úgynevezett ismétléses variációnak, mivel „n” elemből (n=2) úgy választunk ki „k” elemet (k=8), hogy egy elem többször is szerepelhet, és az elemek sorrendje is fontos. A kombinatorika ismétléses variációra vonatkozó törvénye szerint a lehetőségek száma nk, vagyis 28, azaz 256. 5 Decimális - tízes számrendszerbeli. 6 Host - hoszt, olyan végfelhasználói eszköz, amely a hálózathoz csatlakozik. 7 Hexadecimális - tizenhatos számrendszerbeli. A 0 mellett 15 különféle számjegyet tartalmaz. Kialakult jegyek hiányában az A, B, C, D, E, F betűkkel jelölik a 10, 11, 12, 13, 14, 15 értékű számjegyeket. 8 Domain - magyarul terület. 9 TLD - Top Level Domain, magyarul legfelső szintű domain. Az országokhoz rendelt aktuális TLD lista elérhető a www.iana.org oldalon az „IANA ccTLD Database” linken. 2
5
ECDL információ és kommunikáció modul Tevékenységet jelző TLD-k1 ¾ com profitorientált szervezet (commercial - kereskedelmi); ¾ edu oktatási intézmény (education - oktatás); ¾ gov kormányzati szervezet (government - kormányzat); ¾ net hálózati kiszolgáló (net - háló); ¾ mil katonai (military - katonai); ¾ org mindenféle egyéb, általában nonprofit szervezet (organization - szervezet). Országra utaló TLD kódok (Magyarország és szomszédjai) ¾ at Ausztria (Austria); ¾ hr Horvátország (Hrvatska); ¾ hu Magyarország (Hungary); ¾ ro Románia (Romania); ¾ si Szlovénia (Slovenia); ¾ sk Szlovákia (Slovak Republic); ¾ ua Ukrajna (Ukraine); ¾ yu Szerbia (Yugoslavia). A következő szinten, tehát a TLD-től balra lévő névrészlet általában az adott szervert üzemeltető cég nevére, vagy tevékenységére utal. Természetesen az a szerencsés, ha a teljes domain név a cég vagy szervezet nevéből és tevékenységének köréből, vagy nevéből és telephelyéből egyértelműen kikövetkeztethető. Ezek után nézzünk néhány konkrét internetcímet: ¾ www.origo.hu az origo nevű magyarországi hírportál címe; ¾ www.pcsuli.hu a magyarországi Nógrádi PC Suli címe; ¾ www.fmm.gov.hu a magyarországi Szociális és Munkaügyi Minisztérium címe (korábban Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium); ¾ www.ibm.com az IBM címe; ¾ www.ecdl.hu a magyarországi ECDL rendszer központi honlapja. Ha mi a domain nevekkel hivatkozunk a minket érdeklő információkra, az interneten az azonosítás akkor is az IP cím alapján történik majd. Ezt a problémát, az úgynevezett „névfeloldást” azok a DNS-nek2 nevezet gépek végzik, melyek az egymásnak megfeleltetett domain neveket és IP címeket tárolják. Természetesen a DNS-eken tárolt adatok folyamatosan karbantartásra kerülnek.
3.2.3 Az adatok továbbítási módszere ¾ ¾
Az adatátvitelt az interneten a TCP protokoll irányítja, melynek két legfontosabb szabálya: az információ továbbítása csomagokban történik; az adatátvitel folyamatosan ellenőrzésre kerül.
3.2.3.1 Adatcsomagok és továbbításuk Az interneten éppúgy, mint a ma alkalmazott hálózatok szinte bármelyikében, az adatok úgynevezett adatcsomagok formájában kerülnek továbbításra. A küldő eszköz ennek érdekében a továbbítandó adatokat meghatározott méretű egységekre darabolja, majd továbbítja a címzett felé. A címzett pontos helyét a már megtárgyalt IP címek alapján tudják megállapítani az interneten folyó adatátvitelt irányító eszközök, a routerek. Természetesen minden hálózati csomópontban található egy-egy router. Az egészet nagyjából úgy kell elképzelni, mint a postai csomagtovábbítást. Ha nagy tömegű árut szeretnénk a posta igénybevételével elküldeni, akkor azt előbb kezelhető méretű és tömegű egységekre bontva kell becsomagolni. Amikor azután ezeket a csomagokat pontosan megcímzett küldeményként feladjuk a postán, a csomagokat a postai dolgozók az irányítószám alapján először általában csak a címzetthez legközelebbi postahivatalba továbbítják. Ehhez azonban nem szükséges, hogy a továbbításban tevékenykedők egészen pontosan, utca és házszám szinten is tudják, hogy a címzett hol lakik. Első lépésben elég az irányí1
A tevékenységet jelző TLD-k még az internet hőskorából származnak, amikor még csak az USA területén helyezkedtek el az internetbe bekötött szerverek. Azóta egyes TLD-k, elsősorban a „com” és a „net” már nemzetközivé váltak. 2 DNS - Domain Name Server, magyarul terület név kiszolgáló.
6
Internet XP alapokon tószám alapján szétválogatni a küldeményeket. Ezek után az egy irányítószámra címzett küldeményeket egy kiskocsira, vagy könnyű csomagoknál postazsákba rakják, ráírják a célállomás nevét, majd az egészet felrakják a megfelelő postavonatra, vagy teherautóra. Végül a célállomáson az adott irányítószám alá címzett csomagokat újra szortírozzák, és most már pontosan a címzetthez továbbítják. Ha a címzett és a feladó egymástól távolabb található, akkor általában több postahivatalon is áthalad a csomag. Minden hivatalnak csak annyi a feladata, hogy a címzett irányába küldje tovább a csomagot: szortírozzák, zsákokba, vagy kiskocsikra rakják a csomagokat, melyekre felkerül a következő célállomás neve. Lehetséges az is, hogy az általunk egyszerre feladott csomagok közül Győrből Pécsre Budapesten keresztül jut el néhány csomag, míg más csomagjaink a Győr-Pécs postavonattal közvetlenül kerülnek továbbításra. Ennek nincs jelentősége, hiszen végül az összes csomag megérkezik a címzetthez.
3.2.3.2 Adatbiztonság A biztonságos adatátvitel érdekében az adatcsomagokat egy olyan, úgynevezett ellenőrző összeggel1 is ellátják, mely alapján az összes, a továbbításban szerephez jutó eszköz meg tudja állapítani, hogy az adat sérülésmentesen érkezett-e meg hozzá. Amennyiben nem, akkor a hibás adatátvitel megismétlésre kerül.
4. Az internet használatához szükséges eszközök és programok Ahhoz, hogy otthonról is tudjunk „internetezni”, természetesen internet elérési lehetőségre, bizonyos hardvereszközökre és nem utolsó sorban programokra van szükségünk.
4.1 Internet elérési lehetőségek és az optimális lehetőség kiválasztása közülük Az internetre napjainkban már nagyon sokféle módon csatlakozhatunk. Ráadásul minden módszer esetében több szolgáltató közül is választhatunk. Mivel a variációk sokszínűsége miatt nem is olyan egyszerű az eligazodás, a következőkben megpróbálok támpontokkal szolgálni döntésünk előkészítéséhez.
4.1.1 Internet elérési módok Tekintsük át röviden, hogy milyen elérési módokat használhatunk. Az egyes lehetőségek közül a fizikai korlátok (van-e telefonvonal, kábeltévé), az igényelt átviteli sebesség, anyagi lehetőségeink és a használni kívánt szolgáltatások figyelembevételével válasszuk az optimálist. Azt általánosan kijelenti, hogy a leggazdaságosabb megoldás a … nem lehet, mert a költségek nagyon jelentősen függenek a szokásoktól (mire, mikor és hol használjuk az internetet). Ráadásul minden átviteli közegre nagyon sok szolgáltatási csomag létezik, melyek között az eligazodás nem is olyan egyszerű. Döntésünket mindenesetre jól gondoljuk át, mert a szolgáltatási szerződés megkötésekor sok esetben 1-2 éves hűségnyilatkozatot is aláíratnak velünk. Sávszélesség Az átviteli sebességet az úgynevezett sávszélességgel szokás megadni. A sávszélesség mértékegysége a bps, a kbps, a Mbps és a Gbps, mely azt határozza meg, hogy másodpercenként hány bit, kilóbit, megabit gigabit adat halad át az eszközön. Vigyázat, bitről (b), és nem pedig bájtról (B) van szó!
Átviteli eszköz klasszikus telefon3
¾
Sebessége2, költsége és további jellemzői Amennyiben egy-egy nagyobb fájlt is szeretnénk letölteni, akkor az elég sokáig, minden MB mintegy 2,5 percig fog tartani, mivel a maximális sebessége csak 56 kbps. Költségként a telefonvonal havi előfizetése, valamint a kapcsolat alatti vonaldíj jelentkezik. Ez utóbbi általában napszakonként más és más, de minden esetben jóval kedvezőbb, mint a telefonálás vonaldíja (többnyire 3 Ft/perc körüli összeg szokott lenni). Csak akkor ajánlott, ha elsősorban elektronikus levelezésre kívánjuk
1
Az ilyen ellenőrző számjegyeket általában „checksum”, magyarul ellenőrző összeg néven szokás említeni. Kevesen tudják, hogy ilyen például a személyi számunk utolsó számjegye is: a személyi szám első jegyét1-el, a másodikat 2-vel, … , a tizediket 10-el szorozzuk, meg, a kapott értékeket adjuk össze, végül az összeget osszuk el 11-el. A maradék lesz a személyi szám 11. jegyének az értéke. 2 Az internetről a gépünk irányába, és a gépünkből az internet irányába folyó adatáramlás sebessége általában különböző. Különösen jelentős, többszörös nagyságú az eltérés az ADSL esetében. 3 Szokás „dial up”, vagy magyarul „betárcsázós” internet elérésnek is nevezni.
7
ECDL információ és kommunikáció modul használni az internetet, mivel a mai, grafikus elemekkel telezsúfolt intenetoldalak böngészéséhez a klasszikus telefonvonal túlságosan lassú. Lassúsága mellett a legnagyobb hátránya az, hogy internetezés közben nem lehet a telefonvonalon telefonálni. ISDN1 telefon Minden paraméterében a klasszikus telefonra hasonlít, kivéve azt, hogy mivel két digitális vonalat biztosít, internetezés közben is lehet telefonálni. Amennyiben azonban mindkét vonalat internetezésre használjuk, a sebessége duplájára nő ugyan, de az egyidejű telefonálási lehetőség megszűnik. Ma már egyáltalán nem ajánlható, mert sokkal korszerűbb megoldások is léteznek. ADSL2 Bár szintén a hagyományos telefonvonal felhasználásával valósítja meg az adatátvitelt, nagyon korszerű technika. Sajátossága, hogy az adatküldés és fogadás sebessége jelentősen eltérő: előbbi 64-1024 kbps, míg utóbbi 256 kbps - 8 Mbps közötti. Abban az esetben, ha nem kívánunk valamilyen P2P fájlmegosztót (4.3.3.6.) használni, általában az 1 Mbps körüli sebesség már tökéletesen megfelel. Mivel az ADSL szolgáltatás a telefonközponttól csak meghatározott távolságig vehető igénybe (pontosabban a távolság növekedésével a sebessége jelentősen csökken), előfordulhat, hogy miután a telefonközpont messzire van tőlünk, az ADSL nem elérhető számunkra. Erről felvilágosítást a területileg illetékes telefonszolgáltató tud nyújtani. Költségként általában csak a használat mértékétől független ADSL előfizetés jelentkezik, no meg a telefonvonal havi alapdíja3. Az utóbbi időben megjelentek alacsonyabb fix díjú csomagok is, melyeknél bizonyos adatforgalom felett általában további költségek, vagy sebességi korlátozások lépnek be. kábelnet Mind sebességben, mind egyéb vonatkozásokban az ADSL-re hasonlít leginkább. Nagy előnye viszont, hogy nem szükséges hozzá hagyományos telefonvonal, mivel az adattovábbításra a kábeltévé hálózatot használja fel. Sajnos azonban az is lehetséges, hogy bár van kábeltévénk, annak fizikai korlátai miatt annak hálózatán keresztül nem érhetjük el az internetet. Ez esetben is a szolgáltató tud pontos felvilágosítást adni. mobil telefon (GPRS4 és EDGE5) A GPRS nagyjából a hagyományos telefon alapú adatátvitel sebességi értékére képes (57,6 kbps), míg az EDGE maximális sebessége elvileg annak mintegy kétszerese (115,2 kbps). A gyakorlatban azonban a fenti értékeket egyik eljárás sem éri el, aminek az oka az, hogy az adott területen lévő beszédalapú adatátvitel elsőbbséget élvez. Ebből következően arra is számítsunk, hogy a kapcsolat gyorsasága böngészés közben ingadozhat. Költsége általában az adatforgalommal arányos, de más átviteli rendszerekénél többnyire fajlagosan jelentősen magasabb. A gyakorlatban korlátok között ugyan, de internetezés közben is elérhetjük telefonunk klasszikus szolgáltatásait. Jelenleg még akkor ajánlott csak, ha a mobilitás nélkülözhetetlen.
¾
¾
¾
¾
1
Integrated Services Digital Network - magyarul integrált szolgáltatású digitális hálózat. Asymmetric Digital Subscriber Line - magyarul Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal. A telefonvonal segítségével nagysebességű internet elérést biztosít. 3 A 2006-os év végén megjelentek a vezetékes telefon előfizetésétől független ADSL csomagok is. 4 General Packet Radio Service - magyarul általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás. Szakzsargonban szokás 2,5G-nek is hívni. 5 Enhanced Data Rates for GSM Evolution - magyarul fokozott adat(átviteli) szint a GSM evolúcióhoz. Szokták 2,75G-nek is nevezni. 2
8
Internet XP alapokon ¾
mobil telefon (3G1 és HSDPA2)
¾
WLAN3
A 3G mintegy hatszor gyorsabb, mint a klasszikus telefonos internet elérés (384 kbps), a HSDPA sebessége pedig további legalább hatszoros érték (1,8 Mbps-tól felfelé). Minden más vonatkozásban ugyanaz mondható el rájuk, mint a GPRS és EDGE technológiára. Nevének megfelelően vezeték nélküli internet elérést biztosít az úgynevezett hotspot, vagyis a sugárzási pont közelében, melynek elvi sebessége a használt eszközöktől függően 11/54 Mbps. Költségei még nagyon magasak. Ugyanakkor jó ha tudunk róla, hogy bizonyos nagy forgalmú nyilvános helyeken (repülőterek, konferenciaközpontok, szállodák, üzletközpontok, éttermek, könyvtárak, stb.) rengeteg, gyakran teljesen ingyenesen sugárzó hotspot is kiépítésre került. Az elméleti sávszélességnek általában mintegy a fele áll csak a gyakorlatban is rendelkezésre, mely természetesen megoszlik az adott hotspot felhasználói között. Ez azonban akkor jelent csak jelentős korlátot, ha többen is olyan internetes szolgáltatást használnak, mely folyamatos adatfolyamot generál (például zenehallgatás, vagy TV nézés az interneten). Azt, hogy nyilvános hotspot hol található a közelünkben, az interneten könnyűszerrel megtalálhatjuk. Általában a hotspot mintegy 50-100 méteres körzetében van lehetőség a jel vételére, de a gyakorlatban az árnyékolás, vagyis az épületek falai, és azok anyaga ezt jelentősen befolyásolhatja.
ADSL
Mobil telefon (GPRS)
Mobil telefon (EDGE)
Mobil telefon (3G)
Mobil telefon (HSDPA)
Kábelnet
WLAN
Sebesség kbps-ban (* esetén Mbps) 1 MB letöltési ideje (másodperc)
ISDN
A kapcsolat típusa
Mobiltelefon alapú elérések
Hagyományos telefon
Telefonvonal alapú elérések
56
64/128
256-8*
57,6
115,2
384
>1,8*
384-24*
11*/54*
146
128/64
32-1
142
71
21
<4,5
21-0,3
0,7/0,15
1. Táblázat: A letöltési sebességek összehasonlítása
4.1.2 Szempontok a szolgáltató és az internet elérés típusának kiválasztásához Ha elhatároztuk, hogy be szeretnénk lépni az internetezők népes táborába, akkor elsőként azt kell eldönteni, hogy milyen átviteli közegen keresztül akarunk az internetre csatlakozni. Választásunkat jól fontoljuk meg, mert jelentős összegeket adhatunk ki, vagy éppen takaríthatunk meg annak függvényében, hogy jól, vagy rosszul döntöttünk. A következőket vegyük ehhez a választáshoz figyelembe: ¾ az internet milyen szolgáltatásai akarjuk használni 1. csak levelezés 2. böngészés is; ¾ hány gépen akarunk böngészni az interneten 1. csak egy gép 2. több gép is; ¾ mennyit szeretnénk internetezni 1. csak alkalomszerűen 2. sokat. 1
A harmadik generációs mobiltechnológia rövidítése. Ennek ismeretében válik érthetővé a GPRS 2,5G és az EDGE 2,75G neve is. High Speed Downlink Packet Access - magyarul nagysebességű csomagkapcsolt letöltés. A legújabb, legnagyobb sebességet biztosító mobil technológia, mely valós idejű TV nézést, tökéletes képminőségű videó telefonálást is biztosít. Szokás 3,5G-nek is nevezni. 3 Wireless Local Area Network - magyarul vezeték nélküli helyi hálózat. 2
9
ECDL információ és kommunikáció modul Ha csak 1. válaszokat adunk a fenti kérdésekre, hagyományos, vagy már meglévő ISDN telefonvonalon keresztül (új ISDN vonalat semmiképpen ne rendeljünk meg!), esetleg GPRS, vagy EDGE alapú mobil elérésen kell internetezni. Amennyiben kizárólag 2. válaszokat adunk, valamelyik szélessávú elérést válasszuk (ADSL, kábelnet, WLAN, 3G, HSDPA). Vegyes válaszok esetén végezzünk költségkalkulációkat. Pillanatnyilag még jelentősen magasabb költségei miatt csak akkor válasszuk valamely mobiltelefon alapú internet elérést (GPRS, EDGE, 3G, HSDPA), ha a mobilitás is nélkülözhetetlen.
4.1.3 A legismertebb szolgáltatók és áraik Az előzőleg megtárgyalt szempontok figyelembevételével természetesen még konkrét szolgáltatót, és szolgáltatási csomagot is kell választanunk. A teljesség igénye nélkül a szélessávú elérést nyújtó nagyobb magyarországi internet szolgáltatók, elérhetőségeik és áraik (2006 ősz): Név
Telefon
Internet címe
Belépő szintű szélessávú csomag ára (Ft/hó)
Szerződés (év)
EMKTV Enternet Euroweb Externet Freestart GTS-Datanet Monortel Inter.Net Interware Invitel IRQ T-Online T-kábel TVnet TvNetWork UPC/Chello VIVAnet
1/412-3790 1/888-2001 1/889-7000 56/523-111 51/302-302 1/814-4444 1229 1/465-7800 1/452-5300 1288 96/333-777 1234 80/335-577 1/999-4550 1289 1221 40/20-90-20
www.emktv.hu www.enternet.hu www.euroweb.hu www.externet.hu www.freestart.hu www.datanet.hu www.monortel.hu www.hu.inter.net www.interware.hu www.invitel www.irq.hu www.t-online.hu www.t-kabel.hu www.tvnet.hu www.tvnetwork www.upc.hu www.vivanet.hu
3990 4 440 5 490 5 550 4 290 3 788 5 750 7 238 + 11 960 Ft belépési díj 5 988 5 490 3 700 5 500 5 900 4 999 3 990 4 500 + 1 900 Ft belépési díj 3 990 + 5 970 Ft belépési díj
1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 0
2. Táblázat: A szélessávú elérések díjainak összehasonlítása (2006 ősz) A szolgáltatási szerződésben megkapjuk majd a beállítandó paramétereket, melyek megadása után nekiláthatunk az interneten történő böngészésnek és a levelezésnek. Ezek az adatok általában a következők: ¾ internetes felhasználói nevünk és jelszavunk (5.1.); ¾ betárcsázós kapcsolat esetén a hívandó telefonszám (5.1.); ¾ e-mail címünk adatai (5.6.); ¾ és esetleg a TCP/IP tulajdonságainak beállításához szükséges paraméterek (5.2.). Arra azonban felhívom a figyelmet, hogy ha csak levelezni szeretnénk, illetve a böngészésünk is minimális, akkor nem kell feltétlenül fizetős szolgáltató! És a legfontosabb, amit csak kevesen tudnak: A munkáltató járulék és adómentesen fizetheti elő dolgozója internetes szolgáltatását! Ez azt jelenti, hogy egy 5 000 Ft értékű szélessávú internet elérés költségeinek átvállalása esetén az a munkáltatónak is pontosan 5000 forintjába kerül, míg a nettó 5 000 forintos bérnövekedés a munkaadót átlagosan közel a háromszorosan, mintegy 15 000 forinttal terheli.
10
Internet XP alapokon 4.2 Az internet eléréséhez szükséges hardvereszközök Ha az internet által nyújtott szolgáltatásokat ki akarjuk használni, az internet elérési lehetőség mellett minimum a következő eszközökre van szükségünk: ¾ egy megfelelő konfigurációjú számítógép; ¾ és egy MODEM, vagy hálózati kártya.
4.2.1 Számítógép Attól függően, hogy a felhasználó milyen szolgáltatásokat szeretne igénybe venni az interneten, illetve azok eléréséhez milyen programokat kíván használni, különböző teljesítményű számítógép konfigurációra van szükség. Amennyiben például csak levelezni szeretnénk, a lehető legegyszerűbb gép is megfelel, böngészéshez, pláne filmek lejátszásához azonban már valamivel komolyabb konfiguráció szükséges. Javaslom egy Pentium IV processzorral és 256 MB operatív memóriával rendelkező gép használatát, mert egy ilyen géppel már minden szolgáltatás élvezhető minőségben elérhető. Szerencsére egy ilyen összeállítású gépet ma már elfogadható áron megvásárolhatunk.
4.2.2 MODEM1, és hálózati kártya2 Attól függően, hogy milyen módon csatlakozunk majd az internetre, lehet, hogy további, megfelelően telepített eszközök is szükségesek: Ha az átviteli eszköz A csatlakozás módja ¾ hagyományos telefonvonal A gépbe szerelt belső, vagy a soros portra csatlakoztatott külső, hagyományos MODEM segítségével csatlakozik a gép a telefonvonalra. A MODEM-et nekünk kell biztosítani, melynek tartozékai a MODEM-et és a telefonaljzatot, illetve a MODEM-et és a telefont összekötő kábelek. ¾ ISDN telefonvonal A MODEM az ISDN végberendezésbe van építve, amit a szolgáltató általában térítésmentesen ad át nekünk használatra, tehát nekünk nem kell a gépbe semmilyen plusz eszközt beépíteni. Magát a számítógépet és az ISDN végberendezést egy úgynevezett soros kábellel kell összekötni, amit szintén a szolgáltató ad. ¾ ADSL szélessávú elérés A számítógépnek hálózati csatolókártyával kell rendelkeznie, amit nekünk kell megvásárolni. Minden más eszközt többnyire a szolgáltató biztosít, beleértve az általa adott ADSL MODEM és a hálózati kártya összekötésére szolgáló hálózati kábelt is. ¾ kábelnet Ugyanaz a helyzet, mint ADSL esetén. ¾ mobil telefon Csak mobil gépekhez használatos, de feltétele, hogy a gép és a telefon tudjon egymással kommunikálni. Ez az esetek döntő többségében a gépbe és a telefonba egyaránt eleve beépített IrDA3, vagy Bluetooth4 segítségével valósul meg.
4.2.3 Router Ha több gépen is ki szeretnénk használni az internet lehetőségeit, akkor még egy routernek nevezett eszközre is szükségünk lesz5 (több gépre ésszerűségi okokból természetesen csak szélessávú, azaz ADSL, vagy kábelnet elérést érdemes megosztani). 1
A MODEM feladata az, hogy a gép által kezelt digitális jeleket hagyományos telefonvonalon is továbbítható analóg jelekké (modulál), illetve a kapott analóg adatokat ismét digitálisakká átalakítsa (demodulál). 2 Az adatok számítógépek közötti továbbítására használt csatolókártya. Ma már szinte kizárólag Ethernet rendszerűeket használnak, de ebből is különféle sebességűek léteznek. Napjainkban jellemzően úgynevezett Fast Ethernet kártyákkal találkozhatunk, melyek sebessége mintegy tízszerese (100 Mb/s) a korábban használtakénak. 3 IrDA - Infrared Data Association, infravörös adatátviteli kommunikációs szabvány, melynek segítségével néhány méter távolságú adatátvitel valósítható meg. 4 Bluetooth - távközlési ipari szabvány vezeték nélküli adatátvitelre, mellyel teljesítményétől függően 10-100 méter távolságú átvitel lehetséges. A svéd Ericsson fejlesztette ki, és nevét a svéd, a norvég és a dán törzseket egyesítő, a fogait kékre színező szedret nagyon szerető Harald Blatand király becenevének angol átiratáról kapta (blatand, magyarul kékfog, angolul pedig blue tooth). 5 Az alternatív megoldás az, hogy az internetet elérő gépen az elérést osztjuk meg. Ekkor azonban az adott gépbe két hálózati kártyát szükséges beleépíteni, így szinte nem is lesz olcsóbb. Ráadásul az internetet elérő gépnek mindig mennie kell.
11
ECDL információ és kommunikáció modul Ha a gépek és a router kábeles kapcsolata problematikusan valósítható csak meg, használjunk vezeték nélküli routert. A 802.11-B és 802.11-G1 szabványú eszközök közül azonban feltétlenül az alig valamivel többe kerülő, de jóval gyorsabb G szabványút válasszuk. Arra azonban számítsunk, hogy: ¾ A wireless routerek ára általában többszöröse a hagyományosnak. Ráadásul a gépekbe is wireless hálózati kártya szükséges, melyek szintén drágábbak. Így a teljes rendszer már lényegesen többe kerülhet. ¾ A vezeték nélküli hálózatra nem megfelelő beállítások mellett illetéktelenek is rákapcsolódhatnak. Ezt a témakört a későbbiekben részletesen is fogjuk tárgyalni (5.4.).
4.2.3.1 Több gép fizikai csatlakoztatása router segítségével Az internet elérési pontot a router egyetlen WAN2, a gépeket pedig a router egy-egy LAN3 feliratú portjával kell összekötni. Erre a célra úgynevezett egyenes bekötésű4 UTP kábeleket kell használni. E kábeleket egy jobb szaküzletben megfelelő hosszra vágva, a szükséges RJ45-ös csatlakozódugóval ellátva készen is megvásárolhatjuk. Az úgynevezett „törés gátlóra” kérdezzünk rá, mert azt gyakran lefeljtik.
Internet elérési pont (WAN)
4.2.3.2 Routerek beállítása Az internet megfelelő működéséhez azonban a routeren még néhány paramétert is be kell állítani (vezeték nélküli routernél némileg többet). Erről a témakörről a beállításoknál lesz szó (5.4.). Mielőtt bármit is tennénk, alaposan tanulmányozzuk át a könyv erről a témáról szóló bekezdéseit, különösen vezeték nélküli router esetén. Miután a feladatokat megértettük, nyugodtan álljunk neki a munkának, véglegesen elrontani semmit sem lehetséges.
Számítógépek hálózati kártyája (LAN)
1. Ábra: Egy wireless kábel & DSL router
4.2.4 Egyéb eszközök ¾
¾
1
Mindezeken kívül még néhány további, párezer forintos eszközzel is érdemes kiegészíteni gépünket: Hangfal/fejhallgató Amennyiben a látvány mellett a hanghatásokat is szeretSoros port: Hálózati kártya kimenete: külső MODEM internet/router WAN nénk élvezni, akkor hangfalakra vagy fejhallgatóra is szükségünk lesz. A fejhallgatót és a hangfalakat a hangkártya zöld színű, kerek formájú, kis méretű aljzatához kell csatlakoztatni. Mikrofon Ha a hangunkat is szeretnénk valamilyen célból továbbítaUSB 1-2: Fejhallgató Mikrofon ni, akkor persze ehhez mikWEB kamera rofon is szükséges. A mikrofont a hangkártya piros aljza2. Ábra: A gép hátoldalán lévő, szempontunkból tára csatlakoztassuk. pillanatnyilag érdekes csatlakozók
A 802.11-B és 802.11-G szabvány a vezeték nélküli hálózatok követelményeit írja le. A B szabványú eszközök 11, míg a G szabványúak 54 Mbps elméleti sebességgel rendelkeznek. A gyakorlatban azonban ez inkább 5, illetve 15 Mbps körül alakul. 2 WAN - Wide Area Network, magyarul kiterjedt hálózat. A nagy területet felölelő hálózatok gyűjtőneve. Ebbe a hálózati kategóriába tartozik például az internet. 3 LAN - Local Area Network, magyarul helyi kiterjedésű hálózat. Korlátozott, legfeljebb 100-200 méterre lévő gépek hálózata. Ilyen hálózatot alkothatnak egy vállalat egy telephelyén lévő gépek, vagy akár otthoni, 2-3 PC-ből álló gépparkunk is. 4 Kétféle UTP kábel létezik: egyenes és keresztbe kötött (cross link). Egyenes bekötésű kábelt gép és csomóponti eszköz (HUB, switch, router), keresztbekötésű kábelt pedig két gép közvetlen összekapcsolására lehet használni. Ennek az a magyarázata, hogy a csomóponti eszközök csatlakozója másként van bekötve. Ma már vannak olyan hálózati kártyák, melyekhez nem kell cross link kábelt használni.
12
Internet XP alapokon ¾
WEB kamera
Ha videó telefonálni is szeretnénk, akkor még egy WEB kamerát is be kell szereznünk. A kamerákat minden esetben a számítógép úgynevezett USB portjára kell kötni. Skype adapter
Az internet segítségével a később bemutatásra kerülő (8.1.) Skype program használatával akár a hagyományos telefonkészülékünkről is jóval olcsóbban telefonálhatunk. Ehhez csak egy Skype adaptert kell beszerezni. A készülék „Line” feliratú portjára a hagyományos telefonvonalat, a „Phone” csatlakozóra pedig a telefonkészüléket kell kötni. Magát a számítógépet és a készüléket a mindkettőn megtalálható USB portra kötött kábellel kell összekapcsolni. Magától értetődően a számítógépre telepíteni kell a Skype programot, és a számítógépnek Skype alapú telefonálás közben működnie kell. Set-top-box A televíziózás jövője minden bizonnyal az IP alapú előfizetéses TV lesz. Aki úgy gondolja, hogy bele szeretne kóstolni ebbe az új világba, már most is megteheti. A legnagyobb magyar internet szolgáltatónál, a T-Online-nál az ország több nagyvárosában megrendelhető ugyanis a T-Home csomag. Ennek keretében ingyenesen fogunk kapni egy digitális elosztót és egy set-top-box nevű egységet, melyeken keresztül a hagyományos TV készülékünkön nézhetjük a menüből, a set-top-box távvezérlőjével kiválasztott TV műsort. A jobb készülékekben lévő winchester segítségével ráadásul a TV adását bármilyen egyéb külön eszköz nélkül bárhol meg is állíthatjuk, de akár fel is vehetjük, lejátszhatjuk. Egy második TV készülék is csatlakoztatható egy újabb egységen keresztül (de azt már külön díjért kell bérelni). További egységek csatlakoztatását azonban a jelenlegi korlátozott sávszélességek mellett általában nem javasolják.
3. Ábra: Egy Skype adapter
4. Ábra: A set-top-box bekötése
4.3 A böngészéshez, a levelezéshez és egyéb célokra használható programok Az eszközfeltételek áttekintése után tárgyaljuk meg azt is, hogy milyen programokat használhatunk az interneten történő böngészéshez, levelezésre, illetve az egyéb elterjedt szolgáltatásokhoz.
4.3.1 Böngészők Az úgynevezett böngészőprogramok az internet segítségével történő információszerzésre, illetve programok és adatok letöltésére szolgálnak. A teljesség igényére való törekvés nélkül a manapság a legnépszerűbb böngészőprogramok közül elterjedtségük alapján az első négyet, és azok legfontosabb tulajdonságait szeretném a következőkben bemutatni. ¾ Microsoft Internet Explorer A legelterjedtebb böngészőprogram, melyet 2006-ban a felhasználók 85 százaléka használt. Népszerűségének legfőbb oka az emberi lustaság: a Windows 98 óta ugyanis magába az operációs rendszerbe integrálta a programot kifejlesztő Microsoft, így a telepítéssel nem kell bajlódni. Alkalmazása esetén a legnagyobb problémát pontosan e népszerűségéből adódó gyakori támadások adják, melyek a folyamatos fejlesztések ellenére még mindig előforduló biztonsági réseket használják ki. A XP rendszerbe ugyan csak a 6-os verzió van integrálva, de a 7-es, a Windows Vista1 részét képező változatot is ingyenesen tölthetjük le például a „www.microsoft.com/hun/windows/ie/default.mspx” címről. Ez a verzió már támogatja a többlapos böngészést (amikor nem új ablakban je1
Vista - a Microsoft legújabb, a Windows XP-t leváltani hivatott, meglehetősen erőforrás igényes operációs rendszere. Ahhoz például, hogy az új 3D-s ablaktechnikát is élvezhessük, 1-2 GB operatív memória és megfelelő videokártya is szükséges gépünkbe! Elterjedése pontosan ezért korántsem biztos, hogy olyan gyors lesz. Ráadásul a kereskedők 2009 végéig fogalmazhatják az XP-t is.
13
ECDL információ és kommunikáció modul lennek meg az újabb oldalak, hanem az Excelhez hasonlóan egy, a fülével elérhető új lapon) és az RSS1 csatornákat (7.11.3.). ¾ Mozilla Firefox Ingyenesen használható freeware2 program. Az előbb Phoenix, majd Firebird, és csak azután Firefox néven forgalmazott termék sokak véleménye szerint a napjaink legjobb böngészője. Bár minden ilyen kijelentés szubjektív, az mindenesetre tény, hogy sok szolgáltatása az Internet Explorer már említett legújabb, 7-es verziójába is bekerült. Érdekessége, hogy külső megjelenése már régóta – a böngészők közül elsőként – különféle alakokat ölthet a hozzá letölthető úgynevezett skin3-ek segítségével. A program az internetről a www.firefox.hu címről szerezhető be. ¾ Opera A ma már szintén teljesen ingyenes és reklámoktól is mentes4, norvég fejlesztésű Opera a harmadik a népszerűségi listán. E program is alkalmazza a skin technikát. Egyik erőssége, hogy számos, a gépünk, illetve pénztárcánk ellen irányuló támadást5 is kivéd folyamatosan frissülő adatbázisa segítségével. Jópofa szolgáltatása az, hogy a látogatott, de bezárt oldalakat képes ismét elővenni. Legnagyobb erénye sokak véleménye szerint azonban gyorsasága, illetve az, hogy hanggal is vezérelhető. Ez utóbbi funkciója a vakok és gyengén látók számára nélkülözhetetlen. Az Opera szintén letölthető az internetről a www.opera.com címről (telepítésekor magyar verzió is választható). ¾ Netscape A 90-es évek közepéig a Netscape volt a világ legnépszerűbb böngészője. Amikor azonban a Microsoft integrálta saját böngészőjét, az Internet Explorer programot a Windows 98 operációs rendszerbe, elterjedtsége rohamosan csökkent6. Napjainkban már az utolsó helyre esett a népszerűsége az elterjedtebb böngészők között: a felhasználók kevesebb, mint egy százaléka alkalmazza. A legújabb, 8-as verziónak még csak az angol változata érhető el például a www.szoftverbazis.hu oldalon. A könyvben részletesen az Internet Explorer böngészőt fogjuk tárgyalni, mert a legtöbben ezt használják. Ismeretünk birtokában azonban bármely programot tudjuk majd használni.
4.3.2 Levelezőprogramok A gépünkre telepített, csak levelezésre használható programot szokták levelező kliensnek7 is nevezni. E levelezőprogramok segítségével elektronikus leveleket küldhetünk és fogadhatunk. A levelező kliens programokat első használat előtt azonban be kell majd állítanunk. Ennek módszerét a későbbiekben részletesen megtárgyaljuk (5.6.1.). Ugyanakkor fontos tudnunk azt is, hogy a kifejezetten levelezési célra kifejlesztett internet oldalakon böngészőprogrammal is levelezhetünk. Ennek akkor van jelentősége, ha mondjuk üdülésünk alkalmával egy internet kávézóban egy idegen gépen kell leveleinket elolvasni. A legelterjedtebben alkalmazott levelező kliens programok a következők: ¾ Outlook Express Ezt, a Windows operációs rendszerbe integrálásra került levelezőprogramot alkalmazzák talán a legtöbben. ¾ Outlook A Microsoft Office programcsomag részét képezi. Jóval többet tud, mint az Outlook Express, ugyanis a levelezésen kívül feladataink és határidőnaplónk vezetésére is alkalmas. Ha egy ügyfél-kiszolgáló rendszerű hálózatban a MS Exchange programot is üzemeltetik a szerveren, akkor a 1
Really Simple Syndication - magyarul nagyon egyszerű tartalomösszesítés. Gyakorlatilag linkeket tartalmazó szalagcímek. Freeware - ingyenesen használható úgynevezett szabad szoftver. Ne keverjük az ugyancsak ingyenes shareware programokkal, melyek valamiben korlátozottak: az ingyenes felhasználók, vagy az elérhető szolgáltatások köre, esetleg a használhatóság ideje korlátozott. 3 skin - szó szerint bőr. A skin technika azt biztosítja, hogy különféle programok felületét átszabhassuk úgy, hogy egy új „bőrt” húzunk rá. 4 Korábban az Opera program ingyenes változata választásunktól függően véletlenszerű, vagy az éppen megtekintett tartalomhoz kapcsolódó reklámokat jelenített meg a böngésző ablakának felső részén. 5 A számítógépünkre, illetve pénztárcánkra veszélyes jelenségekről egy részletes dokumentum tölthető le a www.pcsuli.hu címről. 6 A Netscape céget felvásárló AOL (America Online) pert is indított a Microsoft ellen, mely 2003-ban peren kívüli megállapodással fejeződött be. Az egyezség értelmében 750 millió dollárt fizetet ki a MS az AOL-nek. 7 Kliens - magyarul ügyfél. A jelző arra utal, hogy az interneten keresztül, vagy a helyi hálózatban történő levelezéshez természetesen a szolgáltató oldalán is szükségesek programok, melyeket levelező szerver programoknak szokás hívni. 2
14
Internet XP alapokon program alkalmas arra is, hogy az együttműködni szándékozók határidőnaplóiban a mindenki számára alkalmas időpontokat kikeresse. ¾ Thunderbird és Pegasus Mail Egy-egy nagyon népszerű freeware levelező program. A levelező kliensek közül részletesen az Outlook Expresszt tárgyaljuk, mert a legtöbben ezt használják. Ismeretünk birtokában azonban most is szinte bármely levelezőprogramot tudjuk majd használni.
4.3.3 Egyéb programok Bár munkánk során elsősorban böngészésre és levelezésre fogjuk a világhálót alkalmazni, tudnunk kell, hogy az internet sok egyéb célra is használható: ¾ Az érdeklődési körünkbe tartozó legfrissebb hírekről rögtön értesülést szerezhetünk. ¾ Az internetről fájlokat tölthetünk le, azaz átmásolhatjuk őket a saját gépünkre. ¾ Olyan szöveges üzeneteket küldhetünk, melyek a partner gépén azonnal megjelennek. A szakzsargonban az ilyen programokat „real time messenger”1 programoknak szokás nevezni. ¾ Hagyományos vezetékes és mobil számot hívva a szokásosnál alacsonyabb költséggel telefonálhatunk is az internet segítségével. Aki pedig szintén rendelkezik az adott VoIP2 alapú programmal, azzal külön költség nélkül is beszélgethetünk. Sőt, konferenciabeszélgetésre, WEB kamerával felszerelt gép esetén pedig még videó telefonálásra is van lehetőségünk. ¾ Az internetről valós időben hallgathatunk zenét, nézhetünk videót. Mindezeknek a lehetőségeknek a konkrét használatáról később részletesen is lesz szó. Most csak az ilyen célokra alkalmazható programokat szeretném nagyon röviden ismertetni.
4.3.3.1 Hírolvasó programok (RSS): Feedreader, RSSOwl, Custom Reader Ha az Internet Explorer 6.0 verzióját futtatjuk gépünkön, mindenképpen csak a külső RSS hírolvasó használatával élvezhetjük az RSS áldásait. Én azonban az IE 7.0 mellé is javaslom egy hírolvasó telepítését, mert ez esetben folyamatosan kaphatunk értesítést az érdeklődési körünkbe tartozó friss hírekről: a tálca értesítési területén egy buborékban jelennek meg a friss szalagcímek. A könyvben az IE 7.0 hírolvasóját fogjuk tárgyalni (7.11.3.).
4.3.3.2 Le és feltöltő programok: FlashGet, Fresh Download, X Commander Amennyiben a Microsoft Internet Explorert használjuk böngészéshez, a letöltések felgyorsítása érdekében feltétlenül célszerű lesz valamilyen letöltés vezérlőt is telepíteni a gépünkre. Erre a célra a FlashGet programot javaslom, mely talán a legelterjedtebb az ilyen rendeltetésű szoftverek közül. Egyébként magát a FlashGet és a Fresh Download programokat is úgy tölthetjük le, például a www.origo.hu/szoftverbazis, vagy a www.prim.hu, címekről (a szoftverek legfontosabb lelőhelyeiről és letöltéséről a későbbiekben még részletesen is fogunk beszélni (7.12.14.)). De mit is tud egy letöltés vezérlővel kiegészített Internet Explorer3? A legfontosabb két plusz lehetőség: ¾ a bármilyen okból megszakadt letöltés folytatható; ¾ továbbá lehetővé teszi azt, hogy egymással párhuzamban egyszerre több fájl letöltése is folyjon, ami sokszor nagyon meggyorsíthatja munkánkat. Fájlok feltöltésére használható külön programra akkor lesz majd csak szükségünk, ha saját honlapot szeretnénk üzemeltetni. Erre a célra a legtöbben a már sokszor hivatkozott oldalakról letölthető Total Commander nevű programot szokták alkalmazni, melyről részletes dokumentáció található a letöltések között a www.pcsuli.hu oldalon. A feltöltéssel kapcsolatos legfontosabb ismeretek azonban ebben a könyvben is bemutatásra kerülnek a későbbiekben (10.).
4.3.3.3 Valós idejű üzenetküldő és (videó) telefonáló programok: Skype, MSN, ICQ Bár mindhárom program legújabb verziója egyaránt alkalmas valós idejű szöveg, hang és képátvitelre, én mégis a Skype programot ajánlom használatra, mert a segítségével hagyományos vezetékes és mobil te1
Real time messenger - magyarul valós idejű üzenetküldő. Az elnevezésben szereplő „valós idő” azt jelenti, hogy idő eltolódás nélkül zajlik le a folyamat. 2 VoIP - Voice over IP, magyarul hangátvitel IP segítségével. 3 A MS Internet Explorer új, 7.0 verziója már támogatja a többszálú letöltést.
15
ECDL információ és kommunikáció modul lefonkészülékeket is lehet hívni. A könyv egy későbbi részében részletesen is bemutatásra kerül a használata (8.1.). ¾ Skype A www.skype.hu címen az internetről is letölthető freeware program. ¾ MSN A Windows XP-nek ugyan csak a szöveges üzenetküldésre alkalmas Windows Messenger a szerves része, de az MSN is ingyen letölthető freeware program. Új, 8.0 verziójának neve Windows Live Messenger. A korábbi szolgáltatásokon kívül (partnerek listája, a hangulatjelek, a barátok azonnali elérése szöveges üzenetekkel, illetve szóbeli és videó beszélgetések használatával) lehetőséget biztosít multimédia és egyéb dokumentumok megosztásához is. Az új Messenger használata változatlanul ingyenes. ¾ ICQ Többek között a www.prim.hu, vagy a www.origo.hu/szoftverbazis/ címről letölthető szabad szoftver. A Skype értéke A Skype programot 2003-ban a Luxemburgban bejegyzett Global Internet Telephony nevű társaság dobta piacra. A projekt vezetői ugyan Janus Friis és Niklas Zennström voltak, de a fejlesztéseket több befektetői csoport is támogatta. A társaságot azután 2005. októberében megvásárolta egy internetes aukciós ház, az eBay (5.12.3.2.2.). Az adás-vételiszerződés szerint a 2,6 milliárd dolláros eladási áron kívül még további összegeket is kell majd kifizetnie a vevőnek, így a tranzakció teljes értéke összesen mintegy 4 milliárd dollár. A Skype programot és használatát egészen részletesen fogjuk tárgyalni (8.1.). A Skype fejlesztői: Janus Friis és Niklas Zennström Mivel az interneten az utóbbi időben legnagyobb sikert elért programok közül többet is ez az alkotópáros jegyez, egy olyan könyvben, mely az internetről szól, illik megemlíteni őket és a Skyp melletti fejlesztéseiket is. Janus Friis A dániai Koppenhágában született 1976-ban. Bár formálisan nem végzett felsőfokú tanulmányokat, 19 évesen, mint informatikai segítségeket nyújtó szakember helyezkedett el a CyebrCity nevű dán cégnél. Később átkerült a Tele2-höz, ahol megismerkedett Niklas Zenströmmel. Niklas Zennström Svédországban született 1966-ban. Az Upsalai (Svédország) 5. Ábra: Janus Friis és Niklas Zennström egyetemen tanult „Business and Computer Science” szakon, majd tanulmányai utolsó évét a University of Michigan-en töltötte, Ann Arborban (USA). Első munkahelye a mára már Magyarországon is ismertté vált multinacionális nagyvállalat, a Tele2 volt. Ez a cég azonban akkoriban még egészen kicsiny volt, mindössze 2 tucat alkalmazottal működött. A Skype melletti legfontosabb fejlesztéseik ¾ KazaA A Janus Friis - Niklas Zennström páros első nagy közös dobása a KazaA nevű fájlmegosztó rendszer volt. Az internetről ingyenesen letölthető alkalmazások közül a világon a legtöbben, 370 millióan ezt a programot telepítettek. A fájlcserélőkről, a P2P technológiák evolúciójáról kicsit később részletesen is lesz szó (4.3.3.6.). A www.pcsuli.hu címen pedig a legnépszerűbb fájlcserélők használatáról is található leírás. ¾ Joost A Joost egy olyan program, mely a valós idejű médialejátszók (4.3.3.4.) és a P2P fájlmegosztó hálózatok technológiáját egyesíti. A könyv írásakor még csak a tesztelése folyik ugyan, de az előzetes várakozások szerint ez a fejlesztésük is „nagyot fog durranni”.
4.3.3.4 Médialejátszók: WinAmp, Quick Time Player, Windows Media Player, Real Player Az internet ma már rengeteg multimédiás dokumentumot is tartalmaz, melyek megtekintéséhez valamilyen médialejátszóval kell rendelkeznünk. Szerencsére ez sem jelent általában problémát, mert a Windows XP operációs rendszer tartalmazza a Windows Media Player programot is. Sokszor azonban a különféle problémák miatt ennek ellenére telepíteni kell valamilyen egyéb programot is. Az ajánlott programok: ¾ Quick Time Player Az Apple által kifejlesztett MOV típusú Quick Time videók lejátszásához lesz rá – szerencsére elég ritkán – szükségünk.
16
Internet XP alapokon Gyakorta nélkülözhetetlen az online TV és rádióadások hallgatásához, mert a Windows Media Player nem tudja lejátszani azokat. A legújabb verziók sok extra szolgáltatással is rendelkeznek. ¾ WinAmp Elsősorban szintén online zenehallgatásra fogjuk használni. Mindhárom program több címről is szabadon letölthető az internetről (pl. www.origo.hu/szoftverbazis, vagy www.prim.hu). ¾
Real Player
Kodek Mint tudjuk, minden jó minőségű film általában: másodpercenként 25 képkockából áll; ¾ minden képkocka a színmélységének megfelelően képpontonként legalább 2 bájtnyi szín információt tárol; ¾ egy-egy képkocka pedig legalább 800*600 képpontból áll. Egy egyszerű szorzással megkapjuk azt az eredményt, hogy egy másodperc mozgófilm mérete 25*2*800*600 bájt, azaz nagyjából 22MB. Ekkora mennyiségű adanak még a helyi feldolgozása is gondokat okoz, nem is beszélve az interneten keresztül történő továbbításáról, mely garantáltan megoldhatatlan. A kép- és hangfeldolgozás során pontosan ezért feltétlenül szükséges az adatok tömörítése. Ennek folyamán a hang és kép információkat valamilyen matematikai kódolási eljárással tömörebbé alakítják. Erre érzékszerveink becsaphatósága mellett az biztosít lehetőséget, hogy az adatok általában rengeteg ismétlődést tartalmaznak. Gondoljunk csak mondjuk egy olyan filmrészletre, melyben a szereplők egy száguldó autóban ülve beszélgetnek: ¾ a gépkocsi belseje képkockáról képkockára szinte változatlan; ¾ a beszélgetők teste úgyszintén gyakorlatilag állókép. Elegendő a szereplők szájmozgását és gesztikulációját, valamint a háttér változásait letárolni. Ugyanez a hangok esetében is igaz (különös tekintettel a mai „zenére”). A kodek, vagy angolosan „codec” kifejezés a kódolás és dekódolás rövidítéséből született. Az elnevezés azt a szoftvert takarja, mely a fentebb leírt tömörebb, kódolt formára történő átalakítást, illetve lejátszáskor az eredetire megtévesztésig hasonlító visszaalakítást végzi. Mivel rengeteg különféle kodek van használatban, gyakorta szükség lehet egy-egy addig még nem használt kodek telepítésére, ha egy új filmet akarunk gépünkön lejátszani. A legtöbb médialejátszóban egyébként beállítható az a szolgáltatás, hogy az éppen lejátszani kívánt média kodekjét automatikusan letöltse és telepítse a program, amennyiben szükséges. Legelterjedtebb videó fájltípusok ¾
Természetesen a teljességre történő törekvés nélkül tekintsük át felsorolásszerűen a legfontosabb videó fájltípusokat: ¾
avi, mpg, mpeg, asf, wmv
¾
mov és mp4 ra, rm és ram
¾
Lejátszásuk a Microsoft Media Player programmal lehetséges, de előtte lehet, hogy a megfelelő kodek csomagot a gépre kell telepíteni. A lejátszásukhoz a Quicktime Player legújabb verziója szükséges. Az ra, rm és ram fájlok lejátszásához a Real Player szükséges. Adatfolyam
Az interneten nagyon sok esetben adatfolyamként lehet csak lejátszani a média fájlokat. Ez annyit jelent, hogy a kérdéses filmet vagy zenét nem lehet elmenteni, csak valós időben lejátszani. Ezt más olvasatban persze úgy is lehet értelmezni, hogy elmentés nélkül is le lehet játszani egy-egy médiát. Természetesen arra is van megoldás, ha mi mégis le akarunk menteni egy ilyen adatfolyamot: telepíteni kell valamilyen kifejezetten erre kifejlesztett programot, mint például „WM recorder”.
4.3.3.5 Dokumentum megjelenítő programok: Adobe Reader1, Word, Excel, stb. Viewer Az interneten található dokumentumok egy része olyan programokkal készült, melyek nincsenek gépünkre telepítve. Ahhoz azonban, hogy egy-egy ilyen dokumentumot megtekintsünk, nem kell feltétlenül telepíteni az adott programot: ¾ Létezik ugyanis egy PDF nevű fájlformátum, melyet szinte minden dokumentumból elő lehet állítani, és amelyet azután az „Adobe Reader” nevű programmal meg lehet jeleníteni. Mivel az interneten nagyon gyakran fogunk ilyen PDF formátummal találkozni, az ingyenesen használható Adobe Reader programot feltétlenül töltsük le, és telepítsük a gépünkre. A magyar verzió letölthető a már ismert www.prim.hu, vagy www.origo.hu/szoftverbazis címekről. ¾ Sok egyéb formátumhoz is kifejlesztettek megjelenítőket, mint például Word Viewer, Excel Viewer, PowerPoint Viewer, stb. 1
Az Adobe Reader programot korábban Adobe Acrobat Reader néven forgalmazták.
17
ECDL információ és kommunikáció modul A PDF A PDF fájl gyakorlatilag bármekkora méretű dokumentum tárolására alkalmazható. A fájl a szöveg mellett természetesen ábrákat és képeket is tartalmazhat. A PDF formátumot az Adobe Systems fejlesztette ki, de mivel nyílt rendszer, bárki jogdíjmentesen írhat alkalmazásokat hozzá. Ennek köszönhetően a PDF fájlok különböző szoftverrel, sőt, különféle operációs rendszerek alatt is létrehozhatóak, megnyithatóak, illetve bizonyos korlátokkal szerkesztésük is lehetséges. PDF előállítása A pillanatnyilag elterjedt Word, Excel, stb. programokban még nem, de a Microsoft Office legújabb, 2007-es verziójában lévő alkalmazásokban már lehet PDF formátumba menteni. Igaz, jogi csűrcsavarok miatt ehhez előbb telepíteni kell egy kiegészítő modult. Éppen ideje volt, mert az ingyenes Open Office program már évek óta alapból nyújtja ezt a szolgáltatást. Ha a formátumot az adott program közvetlenül semmiképpen sem támogatja, akkor a PDF előállítása úgy lehetséges, hogy telepítjük az Adobe cég Distiller nevű programját, mely viszont csak a fizetős „Adobe Acrobat” része. Ezt követően, ha egy fájlt PDFbe akarunk konvertálni, a nyomtatást kell elindítani, majd a nyomtatók közül ki kell választani az „Acrobat Distiller” elemet. Ezután már csak meg kell adni a PDF fájl mentési helyét és nevét, majd rákattintani az OK gombra (amennyiben szükséges, persze megadhatjuk a fájl felbontását, stb.). PDF megjelenítése, szerkeszthetősége ¾
¾
¾
A PDF fájlok megjelenítésével és szerkeszthetőségével kapcsolatosan a következőket kell tudni: sima PDF fájl Közvetlenül csak a fizetős Adobe Acrobat programmal szerkeszthető, az ingyenes Acrobat Reader segítségével csak megjeleníthető. Ugyanakkor a vágólapon1 keresztül a Reader használatával is átmásolhatók más típusú fájlba a dokumentum kijelölt részei. Így némi plusz munkával mégiscsak megoldható a szerkesztés. védett PDF fájl Az ingyenes Reader segítségével változatlanul lehetséges ugyan a megjelenítése, de miután nem tudunk kijelölni, a vágólapon keresztül sem tudunk részleteket kivenni belőle. Mivel a program ma alkalmazott verziói 128 bites RC4-es titkosítási kulcsot alkalmaznak, a dokumentum tökéletesen védett, és még az Adobe Acrobat programmal is csak a jelszó ismeretében szerkeszthető. PDF űrlap A megjelenített űrlapot a Reader programban csak kitölteni lehet. Ha nem védett az űrlap, az Acrobat segítségével természetesen szerkeszthető is. PDF fájl visszaalakítása Word dokumentummá
Először is tisztázzuk, miért lesz erre szükségünk! Azért, mert szerzői jogvédett PDF dokumentumokból akarunk részleteket ellopni? Nem! Azért, mert jó magyar szokás szerint megint csak félig valósítjuk meg a dolgokat. Törvény írja elő ugyanis, hogy az interneten is elérhetővé kell tenni az ilyen-olyan ügyek elintézéséhez szükséges űrlapokat. Ennek sajnálatosan a legtöbbször úgy tesznek eleget, hogy le lehet ugyan tölteni a dokumentumot PDF formátumban, de azt az esetek 99 százalékában csak kézzel, na jó, írógéppel lehet kitölteni, mert a fájl nem PDF űrlap. De kinek van 2007-ben írógépe? Hogy oldható meg a probléma? A PDF fájlt vissza kell alakítani Word dokumentummá, amit azután már valahogy ki lehet tölteni számítógéppel is. Erre a célra alkalmazhatjuk például a PDF2HTML nevű share ware programot, mellyel regisztráció nélkül is vissza lehet alakítani 100 darab dokumentumot DOC fájllá. Mi lenne az igazi megoldás? Két módszer is lehetséges: ¾ Az olcsóbb taktika az lenne, ha egyszerű DOC vagy RTF fájlként raknák fel a dokumentumot az internetre. Olyan formátumban, amelyek tényleg kitölthetőek számítógéppel. Az egyes betűk helyén számítógéppel kitölthetetlen kis négyzet szimbólumokat tartalmazó dokumentumokat pedig el kellene végre felejteni! ¾ Az igazi persze az olyan PDF formátumú űrlap lenne, melyet az ingyenes Adobe Reader programmal is ki lehet tölteni. Ez némileg költségesebb megoldás, mivel szükséges hozzá az Adobe Acrobat program is.
4.3.3.6 P2P fájlmegosztók A korábbiakban már volt arról szó, hogy az internet segítségével a szerverekről, vagyis a kiszolgáló gépekről rengeteg hasznos anyagot tölthetünk le saját számítógépünkre. Ezzel a lehetőséggel nagyon sokan szinte naponta élnek, aminek következtében egy-egy népszerű letöltőhely néha már nem is bírja az óriási adatforgalmat. Ilyenkor természetesen a letöltés leáll, újra indítva megint leáll, stb. Ugyanakkor nagyon sok olyan anyag is létezik, melyeket szervereken hiába keresünk. E problémákat a P2P2 fájlmegosztó rendszerek használatával küszöbölhetjük ki, melyek tagjaik részére fájlok cserélését teszik lehetővé: 1
A vágólap egy olyan átmeneti tároló, mely adatok másolását és mozgatását támogatja. Rámásolni a Ctrl-C, kivágni rá a Ctrl-X billentyűkombinációval tudunk (utóbbi esetben az adat az eredeti helyéről törlődik). Tartalmának beillesztésére pedig a Ctrl-V szolgál. 2 P2P, vagy peer to peer - magyarul ügyféltől ügyfélnek. A hálózatok olyan altípusa, melyben minden számítógép szerepe egyforma, nincs kiemelt funkciót betöltő szerver gép. A valóságban persze a P2P hálózatokban is gyakorta szokás azért üzemeltetni szervereket.
18
Internet XP alapokon a rendszer más tagjai által felkínált zenei és film médiákat, felhasználói- vagy játékprogramokat, a legkülönfélébb témakörökbe tartozó dokumentumokat a saját gépünkre másolhatjuk; ¾ ugyanakkor a kölcsönösség jegyében nekünk is fel kell kínálni a másokat érdekelő fájljainkat. A P2P fájlmegosztók esetében a letöltés nem a szerverekről történik, hanem egy másik felhasználó számítógépéről. A szervereknek csupán annyi a jelentősége, hogy összehozza az azonos rendszert alkalmazó felhasználókat. Rögtön felvetődik a kérdés: legális mindez? Nos, attól függ, hogy mit kínálunk fel, illetve mit töltünk le. Minden (na jó, majdnem minden) szervert üzemeltető felhívja a figyelmet arra, hogy az adott szerverre fellépő felhasználók csak a szerzői jogokba nem ütköző anyagokat osszanak meg. Persze minden törvény és szabály annyit ér, amennyit betartatnak és betartanak belőle. Magyarországon két, egymástól jelentősen különböző elven működő rendszer terjedt el igazán: ¾ DC1; ¾ BitTorrent2. Mindkét név egy-egy rendszert, és nem konkrét, a felhasználó gépén futtatható kliens programot jelent. A fájlcserélők fejlődéséről, jelenéről és várható jövőjéről a kiegészítő információban lehet olvasni. A két legelterjedtebb fájlcserélő kliens program, a DC rendszernél használható BCDC++ és a BitTorrent szisztémát alkalmazó uTorrent használata pedig a www.pcsuli címen olvasható. ¾
A fájlmegosztók evolúciója Napjainkban az internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása az, hogy a bennünket érdeklő zenei és filmdokumentumokat letölthetjük számítógépünkre. Ma már az internet adatforgalmának döntő többsége ebből ered! Mivel az erre a területre jellemző rendkívüli kereslet nagyon gyors fejlődést generál, napról napra egyre újabb és újabb megoldások születnek. Ugyanakkor a szerzői jogok gyakorta valós, máskor csak vélelmezett megsértése miatt a film és lemeztársaságok, illetve érdekvédelmi szervezeteik a hatóságok közreműködésével több, korábban rendkívül közkedvelt rendszert betiltottak, ellehetetlenítették, vagy legalábbis megnehezítették működését. Tekintsük át az internet e szegmensének történetét, pillanatnyi helyzetét és várható jövőjét. Nepster Tömegesen a kilencvenes évek végén jelentek meg az interneten a zenei anyagok, köszönhetően az akkor elterjedő MP3 technológiának. Az MP3 ugyanis lehetővé tette azt, hogy a digitális zenei felvételeket viszonylag kis méretű fájlokba lehessen tömöríteni, így azok az interneten át is továbbíthatóvá váltak. Hamarosan nagyon sok olyan szerver üzemelt, amelyek zenei anyagok letöltését is lehetővé tették. Mivel azonban a stílus és előadó repertoár óriási, olyan szerver gyakorlatilag nem volt, melyen a teljes választék elérhető lett volna. Ennek következtében egy-egy szám megkeresése nagyon sok időt vett igénybe. Ugyanakkor a legtöbb felvétel szerzői jogi problémák miatt ezzel a módszerrel elérhetetlen is volt. E gondokat áthidalandó fejlesztette ki a 18 éves Shawn Fanning a Nepster nevű alkalmazást (Fanning beceneve Nepster volt a középiskolában). A Nepster segítségével - mely egymagában egyesített egy üzenetküldő, fájlmegosztó és kereső programot - a minket érdeklő zenei felvételeket pillanatok alatt lehetett megtalálni és letölteni gépünkre. A rendszer működéséhez azonban szükséges volt egy központi szerver, mely nyilvántartotta azt, hogy az egyes zenei felvételek hol találhatóak. A futótűzként elterjedt Nepster ellen előbb az RIAA3, majd több előadó is pert indított, melynek 6. Ábra: Shawn Fanning eredményeként 2002 nyarán a rendszert betiltották. Gnutella A 2000-ben megjelent program központi szerver nélkül oldotta meg a fájlok keresését. Ehhez a program az interneten olyan számítógépeket keresett, melyeken szintén futott az alkalmazás. A megtalált gépeket letárolta egy adatbázisban, majd az adatbázisokat kölcsönösen frissítették. A folyamat során az egyes felhasználók közül véletlenszerűen kiválasztott gépek kulcsgépekké, úgynevezett ultrapeer-ré váltak, melyek a továbbiakban kiemelt szerepet töltöttek be az adatok tárolásában. További újdonsága volt, hogy egy-egy fájl letöltését egy időben egyszerre több partner gépéről is képes volt végrehajtani, ami jelentős sebességnövekedést eredményezett. Ehhez persze valahogy le kellett ellenőrizni azt, hogy a 1
DC, azaz Direct Connect - magyarul direkt kapcsolódás. Egy fantázianév, fordítani talán bitzuhatagnak lehetne. 3 RIAA - Recording Industry Association of America, magyarul Amerikai Lemezcégek Szövetsége. 2
19
ECDL információ és kommunikáció modul különböző gépeken lévő fájlok tartalma egyezik-e, hiszen különben ez innét-onnét letöltött fájldarabokból másként nem lehetett volna összerakni az eredeti fájlt. Fasttrack Egy időben a Fasttrack protokollal működő P2P hálózat volt a legnépszerűbb, melyen a KaZaA, a KazaA lite és a Morpheus kliens program is elterjedt. A rendszer népszerűsége azonban napjainkra jelentősen megcsappant. Ennek oka több eseményre is visszavezethető: ¾ A Nepster betiltásakor, vagyis tökéletes időzítéssel megjelenő KazaA ellen rögtön több szerzői jogvédő szövetség is pert indított. A mindkét fél részéről piszkos trükköket felvonultató jogi hercehurcában végül is a felperesek nyertek. Az ítéletekben arra kötelezték a program fejlesztőit, hogy a jogvédett tartalmak cserélését megakadályozó szűrőt építsenek be termékükbe. ¾ Mivel egy reklámkomponens is beépítésre került a KazaA kliensbe, sokan inkább más program után néztek. ¾ Az alternatív kliensek közül a legelterjedtebb Morpheus elől jogi viták miatt a KazaA elzárta a hálózatot. Ugyancsak jogvita alakult ki a KazaA, és a reklámmentes KazaA lite fejlesztői között. A KazaA visszaszorulásának az oka azonban elsődlegesen az volt, hogy a fejlesztők nem fordítottak elég figyelmet a letöltött fájlok sérülésmentességének ellenőrzésére. Ennek következtében aztán a letöltött anyagok gyakorta használhatatlanok voltak. Igaz, ebben hathatósan közreműködtek a film és zenei kiadók is, mivel sérült fájldarabokkal mérgezték a rendszert… A rendszer a kétségkívül létező problémák mellett két igazi újdonsággal is rendelkezett azonban: 1. A nagyobb sávszélességű internet elérések elterjedését kihasználva videók és programok cserélgetését is támogatta már. 2. Megjelent egy sig2dat nevű elem a protokollban, ami lehetővé tette, hogy a fájlok azonosítóját az interneten lehessen publikálni. Ezek után ezzel a nyilvánossá tett azonosítóval a megfelelő kliens program birtokában a fájl bárki számára elérhető lett. Hamarosan kereshető adatbázisok jelentek meg a hálózaton elérhető fájlokból. eDonkey Az eDonkey hálózatot a hivatalos eDonkey2000 kliens mellett több alternatív programmal is lehet használni, melyek közül az eMule a fájlok csereberélésére akár csomópontok nélkül is képes. Ezenkívül az eDonkey a letölthető fájlok publikálását egy speciális, úgynevezett ed2k linkekkel, vagyis a weboldalakon elhelyezett hivatkozásokkal is támogatja. Persze az eDonkey sem kerülhette el a pereket, melyek eredményeként nemrégiben jogerős ítéletek születtek ellene. BitTorrent és DC rendszerek Mint arról már szóltam, a hazánkban legnépszerűbb BitTorrent és a DC rendszerekről a www.pcsuli.hu címen található leírás. A rendszerek jövője Az korábbiakban is szóba került már, hogy elsősorban az USA-ban, a közelmúltban sorban buktak el a film- és zenei kiadók, illetve azok érdekvédelmi szervezetei által indított perekben a fájlcserélő rendszerek. Ennek az oka az, hogy az USA jogrendszere precedensekre épít, és az USA Legfelsőbb Bírósága 2005 júniusában kihirdetett ítéletében kijelentette, hogy a felhasználók által elkövetett jogsértésekért a hálózatokat üzemeltető cégek is felelőssé tehetők, amennyiben a jogsértő magatartást bármilyen módon bátorítják. Adott már tehát a lehetőség arra, hogy a film- és zenei kiadók, illetve azok érdekvédelmi szervezetei pereket indítsanak az USA-ban üzemelő összes rendszer ellen. Ennek következtében az elmúlt időszakban a népszerű fájlcserélő hálózatok egy részének működése jelentősen korlátozódott. Így erre a sorsra jutott többek között: ¾ az eDonkey; ¾ az Overpeer; ¾ a BearShare, stb. Ugyanakkor a rendszerek teljes eltűnésére még az USA-ban sem lehet számítani, hiszen a fájlcserélők teljesen jogszerű tevékenységre is használhatók.
4.3.4 A biztonságos internet használathoz szükséges programok és eljárások Ha egy számítógépen valamilyen másik gépről származó fájlt megnyitunk, még egy önmagában álló PC-n lévő adatokat is fenyegetheti veszély. Amennyiben viszont gépünk az internetre is csatlakozik, megfelelő óvintézkedések hiányában adataink, vagy azok egy része garantáltan nagyon rövid idő alatt valamilyen sérülést szenved, vagy el is veszhet. Sőt, ha nem alkalmazzuk a szükséges védelmi eljárásokat és programokat, manapság már konkrét anyagi veszteség is érhet bennünket! Mindezek mellett „csak” időveszteséget és bosszússágot okozó reklámlevelek tömegét kell majd kitörölni levelező programunkból. A következőkben az internet biztonságos használatához szükséges programokon kívül meg fogjuk beszélni az internetezés közben gépünkre, pénztárcánkra (továbbá „idegrendszerünkre”) károsan ható jelenségeket is, mert e veszélyek egy részéről a laikus felhasználók többsége még csak nem is hallott.
20
Internet XP alapokon 4.3.4.1 Behatolás Mi a behatolás? Behatolás alatt azt értjük, amikor az internet elérésére használt hálózati kapcsolatunkon keresztül illetéktelenek elérik számítógépünket, illetve a rajta tárolt adatainkat. Behatolás elleni védekezés Ahhoz nem szükséges különösebb magyarázat, hogy ennek megelőzésére érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetnünk. De mit tehetünk ellene? A megoldás egyszerű. Lehetőleg kerüljük az interneten a warez1 oldalakat, nagy figyelemmel alkalmazzunk P2P alkalmazásokat (10.), és használjunk valamilyen tűzfalat: ¾ szoftveres tűzfal Bár amennyiben telepítjük a Windows XP 2. szervizcsomagját, akkor maga a Windows is rendelkezik egy tűzfallal, célszerű valamilyen további külső tűzfalat is telepíteni. Így blokkolhatjuk bizonyos internetes címek elérését is, amivel egyrészt elejét vehetjük további veszélyeknek, másfelől a korhatáros oldalak tiltásával az erkölcsi nevelés elvárásainak is megfelelhetünk. Mindez természetesen csak akkor ér valamit, ha a tűzfalat jól állítjuk be. ¾ hardveres tűzfal A behatolás elleni egyik legbiztonságosabb megoldás a számítógépünk és az internet elérés csatlakozási pontja közé egy kábel és DSL router közbeiktatása. Így az interneten használt adatkapuk, a portok kívülről nehezebben lesznek láthatóak. Windows XP SP2 A MS Windows XP eredeti verziója az internetről indított támadásokkal szemben sajnos meglehetősen védtelen. Ezt a hibát felismerve a Microsoft piacra dobott egy SP2 névre hallgató javító csomagot, melyet ingyenesen lehet letölteni az internetről. Csak akkor internetezzünk, ha ezt a javítókészletet telepítettük gépünkre! A Windows tűzfala Amennyiben telepítettük a Windows SP2 javítókészletet, akkor a tálca jobb szélén, az értesítési területen megjelenik egy ikon. Erre kattintva beléphetünk a Windows úgynevezett biztonsági központjába. Amennyiben szükséges, itt kell engedélyezni a tűzfal használatát. Ugyanitt a vírusvédelem és az automatikus frissítés állapotáról is tájékoztatást kaphatunk.
7. Ábra: A „Biztonsági központ” ablaka
A Windows frissítése Sajnos a rosszindulatú programok fejlesztői a Windows biztonsági réseinek felhasználásával újabb és újabb trükkökkel támadják meg az internetre kapcsolódó számítógépeket. A hatásos védekezéshez ezért az is szükséges, hogy a Windows e biztonsági réseit megszüntessük az automatikus frissítések engedélyezésével. Programblokkolás feloldása Amikor egy program valamelyik porton keresztül kommunikálni szeretne, akkor az adott program számára a tűzfal egy üzenetben engedélyt kér az adott program számára a port blokkolásának feloldására. Csak akkor kattintsunk a „Tiltás feloldása” gombra, ha tudjuk milyen programról van szó! 1
8. Ábra: Kivétel megadása
Illegálisan terjesztett programok, illetve honlapjaik gyűjtőneve.
21
ECDL információ és kommunikáció modul 4.3.4.2 Vírusok? Mi a vírus? Elsőként azt kellene tisztázni, mit is takar valójában a számítógépes vírus kifejezés. Nos, a vírus olyan program kód, mely: ¾ a kódot hordozó fertőzött fájl megnyitásakor gondoskodik önmaga szaporításáról, vagyis más programokhoz, vagy adatfájlokhoz másolja saját magát, vagy mutánsát; ¾ hagyományos, az operációs rendszer részét képező eszközökkel jelenléte nem fedezhető fel; ¾ annak érdekében, hogy legyen ideje szaporodni, vagyis más fájlokat illetve gépeket is megfertőzni, a gépen történő megjelenése után általában nem okoz rögtön problémát; ¾ a gondot nem okozó periódus végén azonban többnyire valamilyen kellemetlenséget, sőt, kifejezetten rosszindulatú vírusok esetében adatvesztést, rendszerösszeomlást is okozhat. Vírusok fajtái A számítógépes vírusokat támadási pontjuk és viselkedésük szerint is szokás osztályozni. Ezek alapján a legfontosabb vírustípusok a következők: ¾ program vírus A vírusok legrégebbi fajtája. Nevét arról kapta, hogy a program vírus a futtatható állományokhoz írja hozzá saját kódját. Ha azután egy ilyen fertőzött programot elindítunk, akkor a vírus is betöltődik a memóriába, és a gép kikapcsolásáig ott marad még akkor is, ha az alkalmazásból kilépünk. Ezután minden elindított programot megfertőz úgy, hogy saját kódját hozzáírja a fájlhoz. ¾ boot vírus Működési mechanizmusa megegyezik a programvírusokéval, de aktiválását nem bízza a véletlenre: a merevlemez úgynevezett boott szektorát is módosítja. A boot szektorról azt kell tudnunk, hogy a merevlemezek első adatszektora, és itt található az a bejegyzés, amely az operációs rendszert indítja. Nos, ezt a bejegyzést a boot vírusok úgy módosítják, hogy előbb a saját magukat indítják, és csak ezt követően indul maga az operációs rendszer. Ezzel a kis trükkel a boot vírusok mindig aktívak, és így fertőznek is. ¾ makró vírus A makró vírusok a boot és program vírusokkal ellentétben nem programokkal terjednek, hanem olyan dokumentumokkal, melyek alkalmasak az úgynevezett makró programozási nyelvben írt rutinok befogadására is. Ilyen dokumentumokkal nap mint nap találkozhatunk, hiszen a MS Word, Excel, stb. dokumentumok is ilyenek. ¾ féreg A férgek számítógépről számítógépre „másznak” át a hálózati erőforrások kihasználásával. Egy féreg vírus képes arra, hogy a levelezőprogramunk címjegyzékét (9.8.) felhasználva olyan elektronikus leveleket küldjön, melyhez mellékletként saját magával fertőzött csatolmányt fűz. Természetesen vannak olyan vírusok is, melyek az iménti osztályozás szerinti több kategóriába tartoznak bele egyszerre: például egy boot vírus egyúttal program vírus is. Vírusok jelenlétének felismerése Amennyiben vírusos a gépünk, arra általában a következő jelenségek utalnak: képek, üzenetek tűnnek fel a képernyőn, esetleg szokatlan hangokat hallunk; ¾ a CD/DVD egység ajtaja magától kinyílik és becsukódik; ¾ a számítógép programokat indít el közreműködésünk nélkül, vagy megkísérli elérni az internetet; ¾ a levelező kliens programunk tele van feladó vagy tárgy nélküli levelekkel; ¾ levelező partnereink olyan üzenetet kapnak tőlünk, melyet mi nem is küldtünk el nekik. Bár a következő tünetek többségét általában nem vírus okozza, fellépésük esetén a biztonság kedvéért futtassunk le egy teljes számítógép vizsgálatot: ¾ a számítógép gyakran lefagy, vagy összeomlik, esetleg nem is indul el; ¾ lassan töltődnek be a programok; ¾ fájlok, mappák törlődnek, vagy a tartalmuk módosul; ¾ a merevlemezhez rendelt LED folyton villog; ¾ a böngésző lefagy, vagy nem lehet kilépni belőle. Trójai programok ¾
Arra, hogy honnét származik a trójai név, gondolom már rájöttünk: az ilyen programok valami teljesen másnak álcázva jelenek meg a gépünkön. Mivel önmaga terjesztésével a trójai programoknak nem kell foglalkozniuk, nem is tekinthetők igazán vírusoknak. Ugyanakkor nagyon veszélyesek, mert rendkívül kellemetlen, általában anyagi veszteséget is okozó tevékenységeket hajtanak végre. Röviden ezek közül is tekintsük át a legfontosabbakat: ¾ Rombolás Számítógépünk háttértárán adatokat rongál meg. ¾ Hátsó kapu nyitása Az internet elérési ponton át szabad utat nyit a számítógépbe történő behatoláshoz. Erről természetesen értesítést küld írójának, aki könnyedén hatol be a gépbe.
22
Internet XP alapokon ¾
Billentyűleütés naplózása
¾
Jelszavak naplózása Hívószám csere
¾
A billentyűleütéseket naplózva, majd adott címre elküldve értékes információkat juttat el a trójai program az írójának. Pontosan, mint az előző, de jelszavakra összpontosítva. Amennyiben az internet elérése hagyományos telefonvonal segítségével történik, akkor jelent nagy veszélyt. Működése során ugyanis az internet eléréséhez hívott számot lecseréli egy emelt díjas telefonszámra, majd bizonyos idő eltelte után visszaállítja az eredeti kapcsolatot. Mindezt rejtve, akár a modemhangot is lekapcsolva végzi, így a felhasználó számára láthatatlan marad a működése. Az eredmény azonban könnyen több mint százezer forintos telefonszámla is lehet. Védekezés trójai programok ellen
Az elsődleges természetesen most is a megelőzés. Kerüljük az olyan oldalakat az interneten, melyekről a leggyakrabban begyűjthetőek a trójai programok (korhatáros és warez oldalak). Szerencsére az integrált védelmi rendszerek a trójai programok jelentős részét is felismerik. Ennek ellenére lehetőleg ne kattintsunk az úgynevezett előugró ablakok „OK”, „Accept”, „Install”, stb. gombjára! Sőt, a kilépést is inkább az Alt-F4 billentyűkombinációval hajtsuk végre. Rootkit A rootkit olyan szoftver, mely – bár önmaga nem jelent veszélyt – mégis roppant méretű károkat okozhat: elrejti a vírusokat, férgeket, trójai programokat és egyéb károkozókat a biztonsági szoftverek elöl. Aktivizálódása után a rootkit integrálódik az operációs rendszer magjába, és beavatkozik a rendszerhívások folyamatába. Ennek köszönhetően képes elrejteni az elfedni kívánt kártevő alkalmazást a védelmi szoftverek elől. A legújabb integrált biztonsági szoftverek szerencsére már a rootkitek keresésére is alkalmasak.
Vírusok elleni védekezés A vírusok elleni hatásos védekezés legfőbb eszköze a megelőzés, melynek érdekében lehetőleg csak azután nyissunk meg ismeretlen, vagy bizonytalan helyről származó fájlokat, hogy egy víruskeresővel leellenőriztük őket. Ugyanakkor léteznek olyan további lépések is, melyeket feltétlenül meg kell tennünk saját biztonságunk érdekében: 1. Telepítsünk gépünkre olyan vírusvédelmi programot, mely folyamatosan figyeli a megnyitott fájlokat, és veszély esetén megteszi a szükséges ellenlépéseket: ¾ amennyiben lehetséges, a fájlról eltávolítja a veszélyt jelentő kódrészeket; ¾ ha ez nem megoldható, arról értesít bennünket, és döntésünknek megfelelően a fájlt megnyitásának elkerülése érdekében úgynevezett karanténba zárja, vagy törli. 2. A lehető leghatásosabb vírusfelismerés céljából a vírus leíró adatbázis automatikus frissítését tegyük lehetővé, vagy mi magunk frissítsük rendszeresen. Ingyenes vírusvédelmi programok Bár a vírusvédelmi programok többsége fizetős, teljesen ingyenes változatok is léteznek, például: ¾ AVG Antivirus Az ingyenes verzió – melynek a kezelőfelülete sajnos angol – letölthető a www.avg.hu címről. ¾ Avast! 4.7 Home edition A magyar felületű program letölthető a www.honositomuhely.hu címről, de használatához regisztráció szükséges a www.avast.com oldalon. ¾ CA Anti-virus 2007 A http://home3.ca.com/Microsoft oldalról tölthetjük le, ahol egy angol nyelvű regisztrációs lapot kell kitölteni. A regisztrációban megadott e-mail címre küldik el azt a kulcsot, amellyel 1 évig ingyen futtatható a szintén angol kezelőfelülettel rendelkező program. Több indokot is fel szoktak hozni az ingyenes programok használatával szemben: 1. Az ingyenes változatok nem magyar nyelvűek. Ez a fentiek szerint nem feltétlenül igaz. Ráadásul egy víruskereső a telepítés után önműködően, azaz a mi beavatkozásunk nélkül is védi gépünket. 2. Az ingyenes programok a vírusok eltávolítására ugyan nem mindig alkalmasak, de mivel a felismert vírusos állomány karanténba rakatható, vagy töröltethető, így a károkozása lehetetlen. Kritikus fájlok ellenőrzése víruskeresővel Elsőként azt tisztázzuk, melyek a kritikus, azaz nagy kockázatot jelentő fájlok: ¾ minden olyan fájl, amely cserélhető adathordozón (floppy, CD, USB meghajtó) kerül hozzánk; ¾ az internetről letöltött, vagy elektronikus levélben csatolva kapott állományok.
23
ECDL információ és kommunikáció modul Indítsuk a fájl helyi menüjét az egér jobb gombjával1, majd válasszuk ki a fájl ellenőrzését végző menüpontot (nem magyar nyelvű program esetén azt, mely a víruskereső nevét tartalmazza). Ezek után már csak annyi a dolgunk, hogy várjuk meg, míg az ellenőrzés befejeződik. Ha a fájl fertőzött, akkor arról írásban és hangjelzéssel is tájékoztat a víruskereső program!
4.3.4.3 Kém- és reklámprogramok Mi a kém- és reklámprogram? A kém- és reklámprogram, vagy ahogy a szakzsargonban angolul nevezik, a „spy ware & ad ware” program a számítógépen már meglévő, vagy a használat során bevitt adatokat, az általunk felkeresett intenet címeket, letöltéseket és kereséseket figyeli. Azt gondolnánk, hogy ezek az adatok teljesen érdektelen (kivéve persze a bankszámláinkkal és a bankkártyáinkkal kapcsolatos adatainkat). Egy marketing cégnek azonban fontosak lehetnek szokásainkkal, érdeklődési körünkkel kapcsolatos információk. Azok birtokában ugyanis már személyünkre szabott, célzott hirdetésekkel bombázhatnak bennünket. Miért kerülendők? Felmerül a kérdés: miért kellemetlenek a kém- és reklámprogramok? Nos, bár általában komoly problémát nem okoznak, jelenlétük mégis elkerülendő, mert: ¾ a rosszul megírt kémprogram labilissá teszi a gép használatát; ¾ működésével erőforrásokat vesz el a többi programtól; ¾ lassítja az internetet, mert felesleges forgalmat generál. Kém és reklámprogramok elleni védekezés Telepítsünk kém- és reklámprogramokat figyelő szoftvert is gépünkre. Gépünk biztonsága érdekében böngészőnk védelmi szintjét (7.1.) ne állítsuk át alacsony szintre, továbbá böngészés közben lehetőleg ne engedélyezzük semmilyen program telepítését. Ingyenes kém- és reklámprogram eltávolító Az Ad-Aware SE Personal program egy ingyenes, ráadásul magyarnyelvű kém- és reklámprogram eltávolító, melyet letölthetünk többek között a www.honositomuhely.hu címről! A magyar verzióhoz is az angol programot kell előbb telepítenünk, majd a külön letölthető magyar kezelőfelületet tartalmazó fájlt csomagoljuk ki a Program Files / Lavasoft - AdAware SE Personal / Lang könyvtárba. Ezt követően a beállítások között, az Interface panelen állítsuk át a nyelvet. 9. Ábra: A teljesen ingyenes, ráadásul magyar Ad-Aware Se
4.3.4.4 Jelszóhalászat Mi a jelszóhalászat? Az úgynevezett phishing2, vagy jelszóhalászat, valójában nem más, mint egy roppant fifikás csalás. Olyan elektronikus levelet kapunk, melynek feladójában számlavezető bankunk neve szerepel. A levél természetesen hamis, de tartalmaz egy olyan linket, mely látszólag a számlavezető bankunk honlapjára mutat. Mivel a levél arról szól, hogy valamilyen technikai probléma miatt új jelszót kell megadnunk, rákattintunk a gyorsabb és kényelmesebb elérés miatt mellékelt linkre, majd megnyitjuk azt a szolgáltatást, ahol jelszavunkat megváltoztathatjuk. A honlap, mely megszólalásig hasonlít bankunk igazi honlapjához, mondanom 1 2
A módszer a legtöbb alkalmazás esetében használható, mivel a helyi menübe beépül az antivírus program. Phishing - Password fishing, magyarul jelszóhalászat.
24
Internet XP alapokon sem kell, hogy szintén hamisítvány. A honlap valódi tulajdonosának számítógépe figyeli tevékenységünket, és amint megadjuk számlaszámunkat és jelszavunkat, rögtön megcsapolja számlánkat. Jelszóhalászat elleni védekezés Bár a legújabb integrált internet biztonsági rendszerek a jelszóhalászat ellen is megpróbálnak minket megvédeni, a legfontosabb szabály az, hogy bankunk internet oldalára mindig úgy jelentkezzünk be, hogy mi magunk gépeljük be a címét.
4.3.4.5 Levélszemét, vagy spam Mi a levélszemét, vagy spam? A levélszemét, vagy spam kéretlen reklámlevél, mely napjainkban az egyik legnagyobb gondot jelenti. Milyen problémákat okoz a spam? Amikor valaki napi néhány olyan levelet kap, melyben különféle termékeket és szolgáltatásokat reklámoznak, az még csak kellemetlen. De ha napi több tucat, esetleg több száz ilyen kéretlen reklámlevél érkezik postafiókjába, az már a munkáját is komolyan akadályozza, mert: ¾ megtelik a postafiókja, így a ténylegesen várt leveleinek kézbesítése a fiókja túlcsordulására hivatkozó hibaüzenettel visszautasításra kerülnek; ¾ a sok „levélszemét” kiválogatása rengeteg idejét rabolja el. Spam elleni védekezés A következőkben néhány fontos tippet szeretnék felsorolni, melyeket betartva minimálisra csökkenthetjük a postafiókunknak címzett kéretlen reklámleveleket. 1. E-mail címünket ne tegyük nyilvánossá. Ha ezt nem kerülhetjük el, két megoldásból válasszunk. ¾ Kifejezetten ilyen célra létrehozott címet adjunk meg. Amikor azután az a sok levélszemét miatt már használhatatlanná vált, hozzunk létre helyette egy újat. ¾ Olyan módon adjuk meg az elektronikus levélcímünket, hogy az automatikus címvadászó programok ne találhassák meg, de azok az emberek, akiknek szüksége van rá, könnyűszerrel előállíthassák belőle a valódi címet. Például: „kovacsics.janosEZ_ITT_A_KUKACdatanet.hu”; vagy „
[email protected]”. 2. Soha egyetlen kéretlen reklámlevélre se válaszoljunk. 3. A levelező programban állítsunk be kéretlen reklámleveleket blokkoló levelezési szabályokat. Ezeken kívül gépünkre telepítsünk egy spam szűrő programot. Ez lehet önálló – mondjuk például a SPAMfighter nevű freeware program, ami nekem például nagyon bevált – de lehet egy integrált internet biztonsági szoftver része is.
4.3.4.6 Integrált internet biztonsági programok Mint arra minden káros jelenségnél utaltam korábban, ma már léteznek olyan integrált internet biztonsági rendszerek, melyek minden veszély ellen megoldást kínálnak (vírus, féreg, trójai, valamint kém- és reklámprogramok felismerése és eltávolítása, spam szűrés, tűzfal és behatolás elleni védelem, jelszóhalászat elleni védelem). A következőkben csak fel szeretném sorolni közülük a legismertebbeket: ¾ AVG Internet Security; ¾ McAfee Internet Security Suite 2006; ¾ CA Internet Security Suite 2007; ¾ Norton Internet Security 2007; ¾ F-Secure Internet Security 2007; ¾ Panda Internet Security 2007; ¾ Kaspersky Internet Security 6.0; ¾ Trend Micro PC-Cillin Internet Security 2006. 3. Táblázat: Integrált védelmi rendszerek
5. Beállítások Az internet használata előtt telepíteni kell a modemet, vagy a hálózati kártyát (4.2.2.), és be kel állítani az internet elérés paramétereit (5.1.). Levelező kliens programot használva még annak a paramétereit is szükséges megadnunk (5.6.). Betárcsázós internet elérés esetén a MODEM tárcsázási tulajdonságait is meg kell adni. Mindezek mellett még az is lehetséges, hogy a TCP/IP paramétereit is be kell állítanunk (5.2.).
25
ECDL információ és kommunikáció modul 5.1 Az internet hozzáférés beállítása ¾ „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Kommunikáció”, „Új kapcsolat varázsló” ½ Az internet elérés paramétereinek megadásához válasszuk „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Kommunikáció”, „Új kapcsolat varázsló” menüpontokat. A varázsló üdvözlőlapját lépjük át. A már ábrával is szemléltetett második lapon válasszuk a „Kapcsolódás az internethez” opciót, majd kattintsunk a „Tovább” gombra.
10. Ábra: Válasszuk a „Kapcsolódás az internethez” lehetőséget A következő ablakban jelöljük be a „Kézzel állítom be a kapcsolatot” lehetőséget, és nyomjuk meg most is a „Tovább” gombot. 11. Ábra: Adjuk meg a „Kézzel állítom be a kapcsolatot” A kapott ablakban válasszuk ki, hogy milyen módon csatlakozunk az internetre. ¾ Amennyiben a harmadik lehetőséget választjuk – mert állandó szélessávú kapcsolat segítségével érjük el az internetet – akkor ezzel általában már készen is vagyunk. ¾ Ha viszont az 1-2. opciók valamelyikét kell választanunk – mert felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú elérésük van – illetve MODEM segítségével hagyományos, vagy ISDN telefonvonalon csatlakozunk, akkor még néhány paramétert be kell állítani. 12. Ábra: Itt most azt kell kiválasztani, ami ránk vonatkozik A következő ablakban csak annyi a dolgunk, hogy adjunk meg a kapcsolatnak egy azonosító elnevezést. Ez célszerűen a szolgáltató neve legyen, majd kattintsunk a „Tovább” gombra.
13. Ábra: Adjuk meg a szolgáltató nevét
26
Internet XP alapokon Az újabb lépésben vigyük be a kapcsolat felépítéséhez tárcsázandó telefonszámot. Természetesen ez az ablak csak akkor jelenik meg, amennyiben előzetesen a MODEM-es elérést választottunk. Ha a városi telefonvonal eléréséhez az alközpont miatt 0, 9, stb. tárcsázása is szükséges, azt ne itt adjuk meg, hanem a MODEM tárcsázási tulajdonságainak beállításánál (5.7.). A körzetszámot viszont itt kell bevinni. A folytatáshoz természetesen most is a „Tovább” gombot kell megnyomnunk.
14. Ábra: Ha betárcsázással csatlakozunk, adjuk meg a telefonszámot Végül vigyük be a felhasználói nevünket, és a hozzátartozó jelszót, azután „Tovább”. Ezt követően az ábrával már nem szemléltetett utolsó ablakban már csak a „Befejezés” gombra kell kattintanunk. Így már tudunk böngészni, és levelezni is, de ez utóbbit még nem levelező kliens programmal, hanem csak webes felületen. Ha levelező kliens programmal akarjuk majd elektronikus leveleinket küldeni és fogadni, még be kell állítani a levelezőprogramot is (5.6.).
15. Ábra: Adjuk meg a felhasználónevet és a jelszót is
5.2 IP cím automatikus kérésének beállítása a számítógépen A gép IP címkezelésének beállításához tegyük a következőket: ¾ indítsuk el a „Start” menüből a „Vezérlőpultot”; ¾ válasszuk a „Hálózati és internetes kapcsolatok”, majd abból a „Hálózati kapcsolatok” pontokat (ha nem kategória, hanem klasszikus nézetben vagyunk, akkor „Hálózati kapcsolatok” elemet); ¾ az internet eléréshez használt hálózati kapcsolat helyi menüjéből válasszuk ki a „Tulajdonságok” pontot; ¾ a párbeszédablak „Általános” fülén keressük meg a TCP/IP protokollt, majd nyomjuk meg a „Tulajdonságok” gombot; ¾ az újabb ablakban jelöljük be az „IP-cím automatikus kérése” rádiógombot. Mikor használunk fix IP címeket? ¾
¾
Kisebb hálózatoknál általában két esetben: Amennyiben fix IP című internet elérésünk van, és nem haszná16. Ábra: Az „IP cím automatikus lunk routert. Ekkor a „Következő IP-cím használata” rádiógomkérése” legyen kiválasztva bot kell bejelölnünk, és az „IP-cím”, az „Alhálózati maszk” és az „Alapértelmezett átjáró” paramétereket állítsuk be a szolgáltatótól kapott értékekre. Mivel a fix IP című internet eléréseket általában csak nagyobb méretű céges felhasználók szokták alkalmazni, ennek az esetnek a valószínűsége csekély. A manapság egyre népszerűbb vezeték nélküli hálózatok biztonságának növelése érekében is szokás fix IP címeket alkalmazni. Ezzel a témakörrel a későbbiekben részletesen is fogunk foglalkozni (5.4.2.).
27
ECDL információ és kommunikáció modul Előfizetés nélküli majdnem ingyenes betárcsázós internetezés Amennyiben a most megbeszélt beállításoknál egy ingyenes internet szolgáltató (például Free Web, Free Start) betárcsázási telefonszámát adjuk meg, akkor akár úgy is internetezhetünk, hogy azért nem fizetünk külön előfizetői díjat. A telefonszámla azonban persze ekkor is ketyeg (de az 51-es körzetszámú hívások helyi tarifával kerülnek számlázásra)! A felhasználónév és a jelszó természetesen ekkor is szükséges, melyeket egy regisztrációs eljárás során kapunk majd meg. Ez az eljárás bármely e-Magyarország, Internetkávézó, Matáv Pont, Teleház, stb. nyilvános internetező helyről elvégezhető, maximum 100-200 forintért. Segítséget helyben is fognak adni. A következő beállítások nem biztos, hogy még érvényben vannak, de a fejezet írásakor igazak voltak (aktuális technikai részleteket a www.freeweb.hu, illetve a www.freestart.hu című oldalakon lehet olvasni): Free Web ¾ telefonszám (51) 301-100; ¾ felhasználónév felhasználóné
[email protected] (a „felhasználónév” paramétert a regisztráció során adjuk meg); ¾ jelszó jelszó (szintén a regisztrációkor kell megadnunk). Free Start ¾ telefonszám (51) 302-302; ¾ felhasználónév felhasználónév (amit a regisztráció során adunk meg); ¾ jelszó jelszó (ugyancsak a regisztrációkor adjuk meg).
5.3 Internet hozzáférés megosztása router segítségével Napjainkban egyre több háztartásban találunk internet eléréssel rendelkező számítógépet. Sőt, örvendetesen növekszik azoknak az otthonoknak a száma, ahol több számítógépet is használnak. Ilyen esetben jogosan merül fel az igény arra, hogy minden gépről el lehessen érni az internetet. A következőkben pontosan ennek a legelegánsabb megoldását, az internet elérés routerrel történő megosztását fogjuk tárgyalni. A későbbiekben arra is ki fogunk térni, hogy amennyiben vezeték nélküli routert alkalmazunk, milyen biztonsági intézkedéseket kell annak érdekében megtennünk, hogy mások ne használhassák a mi internet elérésünket (5.4.2.).
5.3.1 ADSL & kábel router fizikai bekötése Mint arról korábban már volt szó (4.2.3.), a router WAN feliratú csatlakozóját a MODEM RJ45 aljzatával, míg LAN feliratú portjait a számítógépek hálózati kártyáján lévő RJ45 aljzataival kell egy-egy egyenes bekötésű kábellel összekötni. Ahhoz azonban, hogy a rendszer működjön, még a routert is be kell állítani, melynek során: ¾ meg kell adni az internet csatlakozás adatait; ¾ vezeték nélküli rendszer esetén pedig be kell állítani a vezeték nélküli kapcsolat paramétereit (5.4.2.).
5.3.2 A router beállításához szükséges IP cím kiderítése A routert egy böngésző, pl. az Internet Explorer segítségével lehet beállítani. Ehhez a böngésző címsorába a router IP címét kell majd beírnunk (pl: „http://192.168.2.1”). De honnét fogjuk tudni a router IP címét? Keressük meg a router kézikönyvében! Ha a leírásban nem találjuk, vagy a gyári beállításokat már átállították, kérdezzük le az alábbiak sze17. Ábra: Itt olvashatjuk le a router IP címét rint: ¾ a „Start” menüből válasszuk a „Futtatás…” elemet; ¾ az elindult „Futtatás” ablak „Megnyitás” mezőjébe gépeljük be: „cmd”; ¾ nyomjuk meg az Enter billentyűt; ¾ a kapott DOS ablakba gépeljük be: „ipconfig”;
28
Internet XP alapokon a kiírt válaszok között keressük meg az „átjáró” címét, mert az a router IP címe. Előzetesen ellenőrizzük, hogy a TCP/IP tulajdonságainál az „IP cím automatikus kérése” legyen bejelölve, mert különben lehetséges, hogy nem a helyes adatokat kapjuk meg (5.2.). ¾
5.3.3 Első bejelentkezés a routerre, a felhasználói név és jelszó beállítása Indítsuk el a gépünkre telepített böngészőt, majd a címsorába gépeljük be a router imént bemutatott módszerrel megtudott IP címét a következő formában: ¾ http://a.b.c.d, ahol „a.b.c.d” helyén a router IP címe szerepel. Ezután nyomjuk meg az Enter billentyűt, aminek hatására meg fog jelenni a router bejelentkező lapja. Ide kell bevinni a felhasználói nevet és a hozzá tartozó jelszót (sok routernél csak a jelszót kell megadni). Mindkét adat alapértelmezett értéke a router leírásában megtalálható (általában „admin”, vagy a típus neve és „admin”). Biztonsági okokból az alapbeállítás szerinti felhasználói nevet és a jelszót vezetékes routernél célszerű, wireless eszköznél kötelező átállítani! A továbbiakban majd az új felhasználói névvel és jelszóval kell már a routerre bejelentkezni! Sajnos ahány router, annyiféle menüpontban tudjuk ezt a beállítást elvégezni. Vigyázzunk, mert amennyiben elfelejtjük a belépéshez szükséges adatokat, létezik ugyan megoldás (5.3.7.), de az általában sok plusz munkát jelent.
5.3.4 A router internet kapcsolatának beállítása Indítsuk el a konfigurálást segítő varázslót (a neve többnyire „Setup wizard”), és adjuk meg a kért adatokat. Természetesen a bekért adatok köre a router típusától függ, de általában gépünk időzónáját (ez nem fog problémát okozni), a szélessávú elérés módját, illetve az adott elérési mód paramétereit kell megadnunk, amihez az alábbi táblázat jelenthet majd segítséget: Elérési mód
A beállítandó kapcsolat típusa
Megadandó paraméterek ¾
ADSL
PPPoE
¾
¾ ¾
Kábel
Dynamic IP address
¾
Vigyük be a felhasználói nevünket (User name) és a hozzá tartozó jelszót (Password). Ezeket az adatokat a szolgáltatóval kötött felhasználói szerződésben találjuk meg; Állítsuk 20-30 perc közötti értékre a maximális üresjárati időt1 (Maximum idle time); Ha szükséges, módosítsuk az MTU2 értékét 1492-re. Ha kell, vigyük be a host nevét (nem minden szolgáltató kéri); Amennyiben szükséges, adjuk meg a korábban, router nélkül használt számítógépünk MAC címet (hogy mi a MAC cím és miért kell megadni, azt rögtön tisztázzuk).
4. Táblázat: A router internet kapcsolatának beállítása
5.3.5 MAC cím fogalma, lekérdezése, klónozása Kábeles internet elérés beállításához szükség lehet tehát a MAC cím megadására is. A következőkben ezt a témát járjuk részletesen körbe. MAC cím fogalma Minden hálózati eszköznek (hálózati csatolókártya, router, stb.) van egy MAC3 címe, mely egy 48 bites szám. Mivel értéke gyárilag kerül beállításra, szokás fizikai címnek is nevezni. E címből az első 24 bit a
1
Emennyiben nincs adatforgalom, az internet szolgáltató általában 60 perc után bontja a kapcsolatot. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, a router az itt megadott idő elteltével mindenképpen generál adatforgalmat. A legtöbb ADSL kapcsolatot azonban 24 óra elteltével mindenképpen bontják, és újra felépítik. 2 MTU - Maximum Transmission Unit, magyarul maximális adatátviteli egység. Az itt megadott maximális méretű csomagokban kommunikál a gépünk az interneten. Az ajánlott 1492 bájtos mérettel általában működni szokott a kapcsolat. 3 MAC - Media Access Control, magyarul média hozzáférés ellenőrző.
29
ECDL információ és kommunikáció modul gyártót, a második 24 bit a kártyát azonosítja. Ez a rendszer elvileg biztosítja, hogy nincs a világon két azonos MAC című hálózati eszköz1. MAC cím lekérdezése A hálózati csatolókártyák MAC címének lekérdezéséhez hasonlóan kell eljárni, mint a router IP címének lekérdezésekor: ¾ a „Start” menüből válasszuk a „Futtatás…” elemet; ¾ az elindult „Futtatás” ablak „Megnyitás” mezőjébe gépeljük be: „cmd”; ¾ nyomjuk meg az Enter billentyűt; ¾ a kapott DOS ablakba gépeljük be: „ipconfig /all”; ¾ a kiírt válaszok között a MAC cím „Fizikai cím” néven hexadecimálisan, XX-XX-XX-XX-XX-XX alakban szerepel (például 00-11-09-B3-2D-2A). Miért kell klónozni számítógépünk MAC címét? A kábeles internet szolgáltatók általában a MAC címre történő szűréssel akadályozzák meg a jogosulatlan forgalmat. Ez számunkra a gyakorlatban majd akkor jelent általában problémát, ha egy már működő internet elérést szeretnénk több gép között routerrel megosztani. Ilyenkor ugyanis a MODEM-re kötött eszköz MAC címe megváltozik (hiszen a routernek más a címe, mint a gépben lévő hálózati kártyának), aminek következtében nem lesz internet elérésünk. A probléma úgy oldható meg, hogy a routernél lehetőség van a kifelé mutatott MAC cím megváltoztatására, vagy ahogy a beállításban hivatkoznak rá, a gépben lévő csatolókártya MAC címének klónozására. Sok router a rákapcsolt számítógépek MAC címét kiolvassa, és egy listából ki lehet választani, hogy melyiket akarjuk a router MAC címének beállítani. Összefoglalva, mit tegyünk, ha már üzemelő kábeles internet elérésünket egy router segítségével meg szeretnénk osztani: ¾ kérdezzük le a gép MAC címét; ¾ a router beállításai között adjuk meg ezt a MAC címet. Figyelem! Ha router bekötése miatt történő MAC cím változásából kifolyólag nem érjük el kábeles internet szolgáltatónkat, akkor a klónozást követően is csak mintegy 1-2 óra várakozási idő után javul meg a kapcsolat. Ennek az oka az, hogy a szolgáltató ennyi időre tilt ki a minket a cím megváltozása miatt.
5.3.6 Az IP cím kezelésének beállítása a routeren (DHCP szerver2) Elsőként azt tisztázzuk, mire is jó a DHCP szerver. A témával kapcsolatban elég annyit tudnunk, hogy amennyiben egy hálózatban DHCP szervert üzemeltetnek, akkor a hálózatba kötött számítógépek IP címeinek beállítását a szerver fogja elvégezni. Ez sok munkától kíméli meg a hálózat rendszergazdáját, mivel nem kell a gépek IP címeit egyenként beállítania (5.4.2.2). Szerencsénkre a DSL & kábel routerek ilyen szolgáltatással is rendelkeznek, így nekünk sem kell IP címeket állítani a lakásunkban használt gépeken. Sőt, tulajdonképpen a routeren sem kell általában semmit állítani, mert a gyári alapbeállításokban a DHCP szerver engedélyezett. Biztos, ami biztos, a menürendszerben keressük meg a LAN, vagyis a helyi hálózat beállításai között a „DHCP server” elemet, és ha kell, engedélyezzük a használatát (Enabled).
5.3.7 A router aktuális konfigurációjának elmentése Amennyiben minden beállítást elvégeztünk, és minden tökéletesen működik is, a router konfigurációját célszerű elmenteni. Így bármilyen probléma esetén a jó beállításokat tartalmazó biztonsági mentést csak vissza kell tölteni, és újra működni fog minden. Sajnos a konfiguráció elmentésére és visszaállítására szolgáló menüpont megnevezése típusfüggő.
5.3.8 Mit tehetünk, ha elfelejtettük a router jelszavát Ha azért nem tudunk bejelentkezni a routerre, mert elfelejtettük a jelszavát, a problémán a hátoldalán lévő „RESET” gomb tartós, 5-10 másodperces megnyomásával tudunk segíteni. Erre általában valamilyen hegyes tárgyat, például egy kiegyenesített gémkapcsot kell használni. 1 2
A gyakorlatban egyes gyártók trehánysága miatt sajnos előfordulnak egyező MAC című eszközök. DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol, magyarul dinamikus állomáskonfiguráló protokoll.
18. Ábra: A „Reset” gomb
30
Internet XP alapokon Figyelem! Az eljárás hatására a jelszó mellett az összes paraméter is visszaáll a gyári értékre. Ennek következtében – amennyiben nincs mentésünk – minden beállítást újra végre kell hajtanunk!
5.4 Vezeték nélküli router Napjainkban egyre inkább terjednek az otthoni vezeték nélküli hálózatok. Bár sokszor kétségtelenül kényelmesebb egy ilyen hálózat kiépítése, alkalmazása jelentős rizikót jelent. Ennek elkerülése érdekében számos, a kockázatot csökkentő lépést kell tennünk.
5.4.1 Miért kell maximalizálni vezeték nélküli hálózatunk biztonságát? Mindenekelőtt azt tisztázzuk, miért is kell növelni vezeték nélküli hálózatunk biztonságát: Ha internet elérésünket idegenek is használják, a mi rendelkezésünkre álló sávszélesség kisebb lesz, mivel a teljes sávszélesség megoszlik az egy elérést használó összes felhasználó között. Ez ugyan nagyon bosszantó, de sajnos még nem a legrosszabb lehetőség. Sokkal kellemetlenebb, hogy az internet elérésünket használva kéretlen reklámlevelek ezreit küldhetik a világhálóra, melyből kifolyólag akár jogi eljárást is indíthatnak ellenünk. Hasonló következményekkel járhat az is, ha a mi internet kapcsolatunkon keresztül törnek fel egy szervert, vagy követnek el egyéb, büntetőeljárást maguk után vonó cselekményeket.
¾
¾
¾
5.4.2 Vezeték nélküli routerek biztonságának beállítása Ha a lakásban lévő kábeldzsungel elkerülése érdekében, vagy mert nyaranta, egy fa árnyékában az udvaron is akarunk internetezni, a fenti kockázatok ellenére mégis vezeték nélküli router mellett döntünk vásárláskor, nagyon ügyeljünk majd a rendszer üzemeltetésekor a biztonságára. Az első jó tanács az, hogy a routert a lakás közepén helyezzük el. Így a falak árnyékolása miatt valamivel kisebb a valószínűsége annak, hogy a jelekhez illetéktelenek is hozzáférjenek a lakáson kívül. Ezenkívül a hagyományos vezetékes routerek paramétereinél megbeszéltek mellett, az alábbi táblázatban szereplő beállításokat is feltétlenül hajtsuk végre egy böngésző segítségével. A javasolt biztonsági lépések ¾
¾
¾
¾
1 2
A router gyári jelszavát feltétlenül változtassuk meg, hogy más ne tudjon routerünk beállításaihoz hozzáférni. Ez annyira fontos, hogy noha már korábban is volt szó a router jelszavának megadásáról, még egyszer megemlítem! A gyárilag beállított SSID1-t – amely gyakorlatilag a router jeleihez történő hozzáférés jelszava – állítsuk át, és sugárzását2 tiltsuk le. Ez azért szükséges, mivel általában minden gyártó egyfajta SSID-t ad meg az összes készülékében, így azok hozzáértők számára ismertek (pl. Linksys esetében „linksys”). Mindenképpen kellően hosszú, nem kitalálható karaktersorozatot adjunk meg (lehetőleg ne a saját, vagy a cégünk nevét). Az a jó SSID, melyben kis és nagybetűk, továbbá számok is találhatóak! Ezt a témát a továbbiakban nem részletezem, mert az SSID megadása és sugárzásának letiltása általában nem jelent nehézséget. Feltétlenül állítsuk át a router gyári IP címét is. Ez az érték általában 192.168.x.y, ahol x és y értéke többnyire 0, 1, vagy 2. Erről a témáról egy kicsit részletesebben hamarosan lesz szó (5.4.2.1.). Kapcsoljuk ki a router DHCP szolgáltatását, és az egyes gépek IP címét ne a router ossza ki, hanem mi adjuk meg őket. Azt, hogy a gépeken hogy kell megadni a fix IP címeket, rögtön megbeszéljük (5.4.2.2.).
Nagyjából mit keressünk ¾
¾
¾
¾
¾
Password (jelszó)
SSID setting (SSID beállítás) SSID Broadcast disabled (SSID sugárzás letiltva)
IP address (IP cím) DHCP disabled (DHCP letiltva)
Service Set Identifier - magyarul szolgáltatási készlet azonosító. A wireless routerek az SSID-t is szórják, hogy lehetőséget biztosítsanak a rájuk történő csatlakozásra. Ha ezt letiltjuk, akkor csak az tud a routerre fellépni, aki az SSID-t ismeri, mivel annak értékét is úgy kell begépelni a hálózatba történő belépéskor.
31
ECDL információ és kommunikáció modul ¾
¾
Lehetőleg állítsunk be az úgynevezett MAC címre történő szűrést. Így csak az általunk megadott hálózati kártyával szerelt gépek férhetnek a jelekhez. Az egyes gépek MAC címének (MAC address) lekérdezését korábban már megbeszéltük, a szűrés (filter) beállítása pedig az angol kulcsszavak ismeretében nem jelenthet gondot. Feltétlenül kapcsoljuk be a titkosítást is, mert e lépés nélkül az egész nem sokat fog érni! A titkosítási rendszerekről részletesebben is lesz szó (5.4.2.3.).
¾
¾
MAC address filtering MAC cím szűrés Encryption enabled (titkosítás engedélyezve)
5. Táblázat: Wireless router biztonságos beállítása Az összes biztonsági előírás betartása elégséges biztonságot jelent, feltéve, hogy nincs a közelben egy mindenre elszánt behatoló, vagy ahogy a szakzsargonban hívják, cracker. Sőt, amennyiben a titkosítási eljárások közül kellően erőset választunk, és azt jól állítjuk be, szinte garantáltan nem fér a rendszerünkhöz a legelszántabb cracker sem.
5.4.2.1 Router IP címének megadása A kéretlen behatolók dolgát tehát némileg megnehezíthetjük azzal is, hogy a router mindenki által ismert gyári IP címét megváltoztatjuk. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, a témával kapcsolatosan a következőket kell tudnunk: ¾ a router IP címének az úgynevezett „C osztályú”, vagyis a kisebb méretű hálózatok, azon belül is a helyi hálózatok részére fenntartott 192.168.x.y IP címtartományba kell esnie; ¾ ezen a címtartományon belül x és y értékét mi állíthatjuk be 1 és 244 közé. Arra is ügyeljünk majd, hogy amennyiben a számítógépekre is fix IP címeket állítunk be a TCP/IP tulajdonságainál, azok első három jegyének meg kell egyeznie a router IP címének első három jegyével! Figyelem! A továbbiakban a routerre belépni már csak ezzel az új IP címmel lehet majd. Természetesen az „ipconfig” utasítás is ezt az új IP címet fogja alapértelmezett átjáróként visszaadni.
5.4.2.2 Fix IP címek beállítása a számítógépeken Az IP címek megadásához tegyük a következőket: indítsuk el a „Start” menüből a „Vezérlőpultot”; ¾ válasszuk a „Hálózati és internetes kapcsolatok”, majd abból a „Hálózati kapcsolatok” pontokat (ha nem kategória, hanem klasszikus nézetben vagyunk, akkor „Hálózati kapcsolatok” elemet); ¾ az internet eléréshez használt hálózati kapcsolat helyi menüjéből válasszuk ki a „Tulajdonságok” pontot; ¾ a párbeszédablak „Általános” fülén keressük meg a „TCP/IP protokollt”, majd nyomjuk meg a „Tulajdonságok” gombot; ¾ az újabb ablakban jelöljük be „A következő IP cím használata” rádiógombot, és adjuk meg a szükséges adatokat. Ha vezeték nélküli routert használunk, és a biztonság növelése érdekében adunk meg fix IP címeket, akkor a következőkre ügyeljünk: ¾ Az átjáróhoz azt az IP címet adjuk meg, amit az „ipconfig” parancs kiadásakor alapértel19. Ábra: Keressük meg a TCP/IP protokollt, és adjuk meg a paramétereit mezett átjáróként fel¾
32
Internet XP alapokon derítettünk, vagy ha a router IP címét a tanácsoknak megfelelően átállítottuk, akkor azt (ha elfelejtettük, az „ipconfig” utasítással kérdezzük le újra az átjárót, mert alapértelmezett átjáróként már a router új IP címét fogjuk megkapni); ¾ Az IP cím első három számjegye egyezzen meg az alapértelmezett átjáró IP címének első három jegyével; ¾ Negyedik jegyként gépenként eltérő, 1 és 244 közé eső bármilyen számokat megadhatunk, de arra ügyeljünk, hogy azok az átjáró negyedik jegyétől különbözzenek. ¾ Alhálózati maszknak 255.255.255.0 értéket vigyünk be. DNS kiszolgálóknak a szolgáltatónktól kapott kiszolgálók IP címeit, vagy a következő, a T-Online által üzemeltetett DNS kiszolgálókból valamelyik kettőt adjuk meg: „195.228.240.248”; „195.56.77.77”; „195.228.240.249”; „195.228.242.180”; „195.228.240.38”.
5.4.2.3 Vezeték nélküli hálózatok biztonságának növelése hitelesítéssel és titkosítással Egyes felmérések szerint a vezeték nélküli hálózatok harmadát a szakterületen jártas hozzáértő 5 perc alatt fel tudja törni. A korábban említett összes biztonsági eljárás alkalmazása ugyanis csak az átlag felhasználók esetén jelent elégséges védelmet. Amennyiben adatainkat tényleg biztonságban szeretnénk tudni, két biztonsági eljárást is alkalmaznunk kell: ¾ az úgynevezett hitelesítést1, melynek során ellenőrzésre kerül, hogy a hálózatba belépni kívánó számítógép jogosult-e az adott hálózat használatára; ¾ és titkosítást, amit úgy gondolom nem szükséges magyarázni. 5.4.2.3.1 A kisméretű vezeték nélküli hálózatok titkosítási és hitelesítési rendszerei A következőkben elsőként – egyelőre csak felsorolásszerűen – ismertetem a napjainkban használatos titkosítási és hitelesítési eljárásokat: 1. A WEP2 titkosítási eljárás, melyhez kétféle hitelesítési módszer választható, a „Megosztott” (Shared) és a„Nyílt” (Open). Ez utóbbit semmiképpen ne használjuk, mert – mint az a nevéből is következik – gyakorlatilag nem alkalmaz hitelesítést! 2. A WPA3 titkosítási eljárás, melyet szokás WPA-TKIP néven is emlegetni. Alkalmazása esetén a kisebb, úgynevezett SOHO4 hálózatokban hitelesítésre a PSK5 eljárást szokás alkalmazni. Figyelem! Sok korábbi hálózati csatolókártya a WPA-t csak akkor támogatja, ha gépünkre telepítjük az eszköz illesztőprogramjának modernebb verzióját, míg routerek esetében a router saját „operációs rendszerét”, az úgynevezett „firmware”-t kell frissíteni. Ez utóbbit a router kezelőfelületéről végezhetjük el. 3. A WPA2 titkosítás, melyre gyakorta WPA-AES néven hivatkoznak. Hitelesítésre kisebb hálózatokban ez esetben is a PSK eljárást szokás alkalmazni. A WPA2 esetében a kezelőprogram frissítése kevés, használatához arra alkalmas hardver szükséges. Azok, akiket a titkosítási rendszerek részletei is érdekelnek, olvassák el a kiegészítő információt is. Mi mindenesetre a rendelkezésünkre álló lehető legerősebb védelmet alkalmazzuk. A titkosítási eljárások ajánlott sorrendje a legerősebbtől indulva (több, egymással egyenértékű nevet is felsorolok): ¾ WPA2-PSK / WPA-AES PSK hitelesítéssel / WPA-PSK AES titkosítással; ¾ WPA-PSK / WPA-TKIP PSK hitelesítéssel / WPA-PSK TKIP titkosítással; ¾ WEP megosztott (Shared) hitelesítéssel. WEP titkosítás és a „Nyílt” (Open) és a „Megosztott” (Shared) hitelesítési eljárások Az RSA Data Security, Inc. által kifejlesztett RC4 titkosítási algoritmust használja, 64 illetve 128 bites titkosítással (léteznek magasabb bitszámú titkosítási rendszerek is, de azok nem igazán terjedtek el). Mivel a 64, illetve 128 bitből 24 folyamatosan változó bitet, az úgynevezett „inicializáló vektort” maga a titkosító eljárás generál, a felhasználónak a rendszer beállításakor csak a 40 (64 - 24 = 40), illetve a 104 (128 - 24 = 104) bites állandó kulcsot kell beállítania. A kulcs megadásának kétféle módszere lehetséges, amit a kód bevitelére szolgáló ablakban lehet kiválasztani: 1
Gyakran angol nevén, „authentication”-ként hivatkoznak rá. WEP - Wired Equivalent Privacy, magyarul Vezetékessel Egyenértékű Titkosítás. 3 WPA - Wireless Protected Access, magyarul Vezeték nélküli Védett Hozzáférés. 4 SOHO - Small Office Home Office, magyarul kicsi, vagy otthoni iroda. 5 PSK - Pre-Shared Key, magyarul előre megosztott kulcs. Használatakor egy előre kiosztott kulcsot használnak hitelesítésre a kliensek. A WPA PSK-t szokás WPA Home-nak is nevezni. Vállalati rendszerekben egy másik hitelesítési eljárást, a RADIUS-t szokták alkalmazni, melyhez külön szerver szükséges. Erre a hitelesítésre gyakorta IEEE 802.1x néven hivatkoznak. 2
33
ECDL információ és kommunikáció modul Egy pontosan 5 (5 * 8 = 40), vagy egy pontosan 13 (13 * 8 = 104) karakteres kulcsot kell begépelni, mely mindenféle karaktert tartalmazhat. Mivel az ASCII kód 1 bájton 256 különféle értéket vehet fel, az összes variációk száma 40 bites kulcs esetén 2565 (mert 40 bit / 8 = 5 bájt), 104 bites kulcsnál pedig 25613 (mert 104 bit / 8 = 13 bájt). Amennyiben az ASCII módot választjuk, feltétlenül kis és nagybetűket, továbbá számokat is tartalmazó kódot kell bevinni, mert azt nehezebb feltörni. ¾ Hexadecimális mód Egy pontosan 10, vagy egy pontosan 26 jegyből álló hexadecimális kódot kell megadni, mely a következő karakterekből állhat 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A, B, C, D, E, F. Mivel egy egyjegyű hexadecimális szám 16 féle értéket vehet fel, az összes variációk száma 40 bites kulcshoz tartozó 10 jegy esetén 1610, 104 bites kulcshoz tartozó 26 jegynél pedig 1626, azaz megegyezik az ASCII kód szerinti variációk számával (hiszen 1610=2565 és 1626=25613). Akármelyik megoldást választjuk, 4 kulcs megadására van lehetőségünk, melyek közül megadható az éppen használni kívánt kulcs indexe. A megadott kulcsoknak és az aktuális indexnek minden, a hálózatba kötött gépen meg kell egyeznie a vezeték nélküli routeren megadott értékekkel. Ezzel a módszerrel viszonylag gyorsan át lehet térni egy másik kulcsra: csak az indexet kell megváltoztatni, de azt mindenhol. Maga a titkosítás úgy történik, hogy az általunk megadott 40/104 bites fix kulcshoz hozzáadásra kerül a titkosító eljárás által generált 24 bites változó értékű inicializáló vektor, és az így kapott 64/128 bites titkosító kulccsal kerül kódolásra az adat. A WEP-hez használatos „Megosztott” (Shared) hitelesítési eljárás során minden olyan számítógép, mely ismeri a titkosításhoz megadott 40/104 bites állandó kulcsot, be tud lépni a hálózatba. A belépni kívánó gép kérésére ugyanis a router egy nem titkosított üzenetet küld, melyet a kliens titkosítva visszaküld. Ha a router azt visszafejtve az eredeti üzenetet kapja, a belépés engedélyezésre kerül. A „Nyílt” (Open) hitelesítési eljárás gyakorlatilag nem alkalmaz hitelesítést, vagyis a hálózatba történő belépés minden kliens számára lehetséges. Pontosan ezért „Nyílt” hálózatot sose használjunk! A WEP gyenge pontja az, hogy a 24 bites változó kulcs túlságosan hamar ismétlődik, és a két egyező inicializáló vektorú adatcsomag birtokában a 40/104 bites fix kulcs már visszafejthető. A forgalom figyelésére, naplózására, és a kód visszafejtésére számos, könnyen elérhető szoftver áll a crackerek rendelkezésére (AirSnort, WEPCrack). Ezek birtokában egy modern gépen alig néhány óra alatt visszafejthető a kulcs. A kulcs ismeretében már egyszerű a hitelesítés, ami után már szabad a pálya az adatok küldése és fogadása előtt. Mivel az interneten a WEP feltöréséhez a szükséges programok mellett több, a feltörés legapróbb részleteit is tárgyaló szakirodalom elérhető, a rendszer használata sajnos nem jelent tökéletes biztonságot! WPA-PSK / WPA-TKIP PSK hitelesítéssel / WPA-PSK TKIP titkosítással Gyakorlatilag a WEP továbbfejlesztésének tekinthető, mivel a legtöbb vonatkozásban arra hasonlít, csak éppen annak hibáit korrigálták, nevezetesen: ¾ A WEP leggyengébb pontjának tekinthető, a titkosító eljárás által képzett változó kulcs, vagy inicializáló vektor 24 bitről 48 bitre nőtt, így az ismétlődése gyakorlatilag kizárható; ¾ Bár a titkosításra változatlanul az RC4 kódolást használja, annak kulcsa kellően nagy lett. Ezt a tekintélyes kulcsot hosszára való tekintettel sok esetben már jelmondatnak is hívják (pass phrase); ¾ A biztonság további növelése érdekében a hitelesítéshez és a titkosításhoz alkalmazott kulcs ketté lett választva, ráadásul a tikosítás kulcsát egy erre szolgáló protokoll, a TKIP1 dinamikusan cserélgeti. WPA2 (WPA-AES) titkosítás PSK hitelesítéssel / WPA-PSK AES titkosítással A WPA továbbfejlesztésével megszületett legmodernebb WIFI titkosítási eljárás. Elődjétől elsősorban abban különbözik, hogy nem az RC4 algoritmust használja titkosításra, hanem a napjaink legbiztonságosabbnak tartott algoritmusát, az AES-t. Sajnos csak arra alkalmas hardveren alkalmazható. ¾
ASCII mód
5.4.2.3.2 A titkosítás beállítása Mivel a vezeték nélküli hálózatokban az SSID (5.4.2.) és a DHCP kezelését (5.3.6), a MAC címre történő szűrést (5.3.2. és 5.4.2), valamint a router (5.4.2.1.) illetve a kliensek (5.4.2.2.) IP címének beállítását korábban már megbeszéltük, most már csak a titkosítás beállításáról kell beszélnünk. Amennyiben routerünknek van USB portja, és ráadásul szerencsésen is választottunk, akkor a rendszer beállítása teljesen automatikusan végrehajtható. Bárhogy is állítjuk be a hálózatot, arra ügyeljünk, hogy a titkosításként csak azt a legerősebb eljárást adhatjuk meg, amelyet minden eszköz támogat. Pontosan ezért kezdjük azzal, hogy ellenőrizzük le, hogy a router és a kliensek milyen titkosítási és hitelesítési eljárásokat támogatnak. Ez a kézikönyvekből általában kiderül. Amennyiben nem így van, akkor azokban az eszközök beállítására szolgáló ablakokban nézhetünk ennek utána (5.4.2.3.2.3.), melyeket hamarosan megbeszélünk. 1
TKIP - Temporal Key Integrity Protocol, magyarul Ideiglenes Kulcs Integritás Protokoll.
34
Internet XP alapokon 5.4.2.3.2.1 A titkosítás automatikus beállítása A „Start” menüből az egyik kliensen nyissuk meg a „Vezérlőpultot”, majd válasszuk a „Hálózati és internetes kapcsolatok” elemet. A kapott ablakban kattintsunk rá a opcióra (klaszszikus nézetből közvetlenül a „Vezérlőpultban” találjuk ezt a lehetőséget). Az üdvözlő képernyőt lépjük át, majd a következő ablakban vigyük be a routeren már valószínűleg megadott SSID-t, és válasszuk az ajánlott „Hálózati kulcs automatikus hozzárendelése” rádiógombot. Ha használhatunk WPA-t is, jelöljük be, majd „Tovább”. Ezt követően a nem szemléltetett ablakban, az ajánlásnak megfelelően válasszuk a flash meghajtó használatával történő telepítést, majd kattintsunk a „Tovább” gombra.
20. Ábra: Adjuk meg a z SSID-t és a titkosítás módját Csatlakoztassuk a flash meghajtót, adjuk meg az azonosítóját, majd kattintsunk ismét csak a „Tovább” gombra. Ennek hatására a gép kimenti a flash meghajtóra a beállított paramétereket, melyeket azután a többi gépen, illetve a vezeték nélküli routeren már nagyon egyszerű beállítani.
21. Ábra: Csatlakoztassuk a flash meghajtót Mint az a következő ablakban látszik is, egyszerűen csak csatlakoztatni kell a gépekhez, illetve a routerhez a flash meghajtót, majd:
23. Ábra: Válasszuk az ábrán is látható lehetőséget
22. Ábra: Itt olvashatóak a szükséges lépések ¾ a klienseken a megjelenő ablakból válasszuk a „Vezeték nélküli hálózat telepítése varázslót”, és a feltett kérdésre, mely szerint hozzá akarjuk-e adni az adott gépet a hálózathoz, válaszoljunk igennel; ¾ a router USB portjára is csatlakoztassuk a flash meghajtót, és várjuk meg, míg megtörténik az adatátvitel. Végül annak a gépnek az USB aljzatára illesszük a flash meghajtót, amelyen korábban is dolgoztunk, majd kattintsunk a „Tovább” gombra. Az ábrával nem szemléltetett befejező ablakban feltétlenül kérjük a beállítások kinyomtatását, és hagyjuk kipipálva a „Hálózati beállítások biztonsági okokból való eltávolítása a flash meghajtóról” jelölőnégyzetet. Ezt követően kattintsunk a „Befejezés” gombra.
35
ECDL információ és kommunikáció modul Ez így leírva roppant egyszerűnek és szimpatikusnak tűnik, ráadásul a generált kulcsok kellően erősek is lesznek. Nekem azonban ez a beállítási módszer mindig okozott meglepetéseket, például: ¾ WEP titkosítás mellé „nyílt” („open”) hitelesítést állított be, amit utólag persze át lehet állítani „megosztottra” („shared”), csak hát…; ¾ nem nyílt meg a kliensen az az ablak, ahonnét el lehet indítani a telepítést (ilyenkor a flash meghajtóról nekünk kell elindítani a „setupSNK” alkalmazást), stb. 5.4.2.3.2.2 A titkosítás kézi beállítása a routeren Amennyiben a router nem támogatja az automatikus konfigurálást flash a meghajtóról, akkor sajnos a routeren mindenképpen manuálisan kell beállítanunk a titkosítás paramétereit. Egy böngésző segítségével a szokásos módon jelentkezzünk be a routerre (5.3.3), majd állítsuk be az alkalmazandó titkosítást (ha a klienseket automatikusan állítottuk be, használjuk ehhez a kinyomtatott paramétereket): 24. Ábra: Ezeket a paramétereket kell a ¾ Amennyiben minden eszköz támogatja, feltétlekinyomtatott listáról beállítani nül a jóval nagyobb biztonságot adó WPA2 (WPA-AEP), ennek hiányában pedig lehetőleg a WPA (WPA-TKIP) titkosítást válasszuk PSK hitelesítéssel. Adjuk meg a jelmondatot (pass phrase) úgy, hogy legyenek benne a kis és nagybetűk, valamint számok is, és a kulcs hossza legalább 26 karakter legyen. ¾ Ha csak WEP-et alkalmaztunk, állítsuk be a WEP kulcsot, melynek hossza karakteres bevitelnél pontosan 5 vagy 13 karakter, hexadecimális alakban pedig pontosan 10 vagy 26 jegy lehet. Amennyiben karakteresen adjuk meg a kulcsot, használjunk mindenféle karaktert. 5.4.2.3.2.3 Titkosított kapcsolat kézi beállítása a klienseken A kliensek titkosításához tegyük a következőket: indítsuk el a „Start” menüből a „Vezérlőpultot”; ¾ válasszuk a „Hálózati és internetes kapcsolatok”, majd abból a „Hálózati kapcsolatok” pontokat (ha nem kategória, hanem klasszikus nézetben vagyunk, a „Hálózati kapcsolatok” elemet indítsuk); ¾ a vezeték nélküli hálózat helyi menüjéből válasszuk ki a „Tulajdonságok” pontot. Az ekkor kapott ablakban a „Vezeték nélküli hálózat” fülön pipáljuk ki „A vezeték nélküli hálózatot a Windows konfigurálja” opciót, majd kattintsunk a „Hozzáadás”-ra. 25. Ábra: Adjunk hozzá kapcsolatot Az ekkor megjelenő ablakban vigyük be a routeren megadott SSID-t, és „A kulcsot automatikusan kapom” opcióról vegyük le a pipát. Ezt követően adjuk meg a routeren már beállított: ¾ „Hálózati hitelesítést” („Megosztott”, vagy „WPA-PSK”); ¾ és „Adattikosítást” („Megosztott” hitelesítés esetén csak „WEP”, WPA-PSK esetén pedig „TKIP”, vagy „AES” választható); 26. Ábra: Adjuk meg a kapcsolat adatait ¾ valamint a titkosításhoz használt kulcsot és annak megerősítését, melynek szabályairól korábban, a kiegészítő információkban esett szó (5.4.2.3.1). ¾
36
Internet XP alapokon Amennyiben a „Kapcsolat” fülön bejelöljük a „Csatlakozás ehhez a hálózathoz, ha az hatótávolságon belül van” lehetőséget, akkor a kliensek automatikusan lépnek fel a vezeték nélküli routerre. Ha a bemutatott módszerrel több vezeték nélküli hálózatot is megadunk, akkor az éppen elérhető hálózatok közül magasabb prioritású fog automatikusan felépülni. 5.4.2.3.2.4 Elérhető hálózatok prioritása Amennyiben tehát több vezeték nélküli kapcsolatot is beállítunk, akkor a magasabb besorolású hálózatra fog kapcsolódni a gépünk. A besorolás módosítása roppant egyszerű: ¾ A Start menüből indítsuk el a „Csatlakozás”, majd abból a „Vezeték nélküli hálózati kapcsolat” elemet. ¾ A megjelenő „Vezeték nélküli hálózati kapcsolat” ablak bal oldalán kattintsunk az „Előnyben részesített hálózatok sorrendjének módosítása” gombra. ¾ Az ekkor kapott ablakban, az alsó részen található listában a „Fel” és a „Le” gombok használatával állítsuk be a kívánt sorrendet. A kapcsolatok előtt lévő kis ikonok természetesen jelentéstartalommal rendelkeznek: ¾ nem elérhető hálózat; ¾ elérhető, nem kapcsolódott hálózat; ¾ kapcsolódott hálózat. Mivel az alkalomszerűen használt hálózatok is felkerülhetnek az előnyben részesített hálózatok listájára, érdemes néha ide belépni, és a felesleget kitörölni.
27. Ábra: A kapcsolatok prioritása
Hitelesítés IEEE 802.1x alkalmazásával A „Hitelesítés” fülön semmiképpen se pipáljuk ki az „IEEE 802.1x” opciót, mert az olyan speciális eszközöket igényel, melyeket csak nagyobb hálózatoknál szokás alkalmazni. Miért nem tud csatlakozni hordozható gépünk a hálózathoz? Figyelem! Ne felejtkezzünk el arról, hogy a hordozható gépek vezeték nélküli hálózati kártyájának rádióját egy nyomógombbal többnyire ki-be lehet kapcsolni. Amennyiben hordozható gépünk nem látja a vezeték nélküli hálózatot, lehetséges, hogy csak ez a probléma. Ha működik a rádió, azt általában egy LED vissza is jelzi. Ad-hoc és strukturált vezeték nélküli hálózatok WIFI1 hálózatokat kétféle rendszerben lehet kialakítani: ¾ ad-hoc Mint az a nevéből is kiderül, akkor szokás alkalmazni, ha néhány gépet alkalomszerűen kell csak összekapcsolnunk (például egy tárgyaláson, vagy egy értekezleten). Ilyenkor a hálózatban lévő gépek mindegyike kapcsolatot épít fel az összes többi géppel. 28. Ábra: Ad-hoc és strukturált WIFI hálózatok ¾ strukturált Az ilyen hálózatok használa2 tához szükséges egy Access point alkalmazása. Ez lehet egy kifejezetten erre tervezett eszköz, vagy egy vezeték nélküli router. Amennyiben a korábban leírtak szerint állítjuk be hálózatunkat, akkor ilyen strukturált hálózatot fogunk kapni.
1 WIFI - Wireless Fidelity, magyarul nagyjából vezeték nélküli hűség (a HIFI mintájára). A vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány népszerűsítő neve. Szokás Wi-Fi, WiFi, Wifi vagy wifi alakban is alkalmazni 2 Access point (AP) - magyarul hozzáférési pont.
37
ECDL információ és kommunikáció modul Csak ad-hoc kapcsolatot tudok beállítani Amennyiben a vezeték nélküli hálózatok beállításánál csak ad-hoc kapcsolatot tudunk kialakítani, tegyük a következőket: ¾ indítsuk el a „Start” menüből a „Vezérlőpultot”; ¾ válasszuk a „Hálózati és internetes kapcsolatok”, majd abból a „Hálózati kapcsolatok” pontokat (ha nem kategória, hanem klaszszikus nézetben vagyunk, a „Hálózati kapcsolatok” elemet indítsuk); ¾ a vezeték nélküli hálózat helyi menüjéből válasszuk ki a „Tulajdonságok” pontot; 29. Ábra: Válasszuk az első lehetőséget ¾ a kapott ablakban kattintsunk a „Speciális” gombra, majd a „Speciális” ablakban jelöljük be a legfelső rádiógombot. Két gép közötti ad-hoc kapcsolat beállítása, használata Szinte mindenben pontosan úgy kell eljárnunk, mint ahogy azt „A titkosítás manuális megadása a klienseken” témakörben korábban megbeszéltük. A különbség csak annyi, hogy abban az ablakban, ahol az SSID-t és a titkosítás egyéb paramétereit kell beállítani, pipáljuk ki az „Ez egy számítógépek közötti ad-hoc hálózat, nem használ vezeték nélküli hozzáférési pontot” opciót. Titkosítást ez esetben is feltétlenül alkalmazzunk, mert ellenkező esetben az esetleg ellenérdekelt tárgyaló partnereink is beléphetnek a mi hálózatunkba! Amennyiben nem épül fel automatikusan a kapcsolat, és az így beállított ad-hoc hálózatot az elérhető vezeték nélküli hálózatok között sem találjuk, állítsuk be az éppen az imént megtárgyalt ablakban azt, hogy az ad-hoc hálózatokat is kezelje a rendszer. Két gép kábeles kapcsolata Ha már megbeszéltük két, vagy több gép vezeték nélküli összekapcsolásának menetét, illik szót ejteni ennek kábeles megvalósításáról is. Erre két lehetőségünk is van, melyeket a következőkben részletesen ismertetek. Két gép összekapcsolása router alkalmazásával Ennél a módszernél gyakorlatilag semmit nem kell beállítanunk, mivel az IP címet általában amúgy is úgy kérik a gépek a DHCP szervertől. Ha valamiért mégsem működne a kapcsolat, ellenőrizzük, hogy a TCP/IP tulajdonságainál nem állítottak-e be fix IP címeket, illetve azt, hogy a routeren nincs-e letiltva a DHCP szerver. Amennyiben igen, a gépeken kérjük az IP címek automatikus kérését (5.2), illetve a routeren engedélyezzük a DHCP szervert (5.3.6). Két gép közvetlen összekapcsolása Ebben az esetben a két gépet egy úgynevezett kereszt bekötésű (cross link1) kábellel kell összekapcsolni, és mindkét gépen be kell állítani egy-egy fix IP címet (5.4.2.2.), mondjuk az egyiken 192.168.0.1, a másikon pedig 192.168.0.2 értéket megadva. Ne felejtsük el az alhálózati maszkot is beállítani 255.255.255.0 értékre.
5.4.3 Csatlakozás vezeték nélküli hálózatra Ha egy hálózat beállításánál korábban az automatikus kapcsolódást kértük, akkor ez ügyben általában nincs feladatunk, hiszen a kapcsolódás automatikusan megtörténik. Ellenkező esetben viszont – legalábbis első alkalommal – a kapcsolatot mindenképpen nekünk kell majd még felépíttetni, amihez a Start menüből indítsuk el a „Csatlakozás”, majd abból a „Vezeték nélküli hálózati kapcsolat” elemet. A kapott ablakban kattintsunk duplát arra a hálózatra, amelyikre csatlakozni szeretnénk. 30. Ábra: Itt láthatjuk az elérhető hálózatokat 1
Cross link - magyarul keresztbe kapcsolt. Amennyiben két gépet közvetlenül akarunk kábellel összekapcsolni, akkor erre a célra ezt a típusú kábelt kell alkalmazni, melyet bármely szaküzletben megvásárolhatunk.
38
Internet XP alapokon Amennyiben a kérdéses hálózat nem titkosított, akkor a rendszer egy üzenetben figyelmeztet minket arra, hogy az elküldött és fogadott adatokat bárki megtekintheti. Ha viszont egy titkosított hálózatra szeretnénk csatlakozni (ezt egy kis lakat jelzi), a rendszer még be fogja kérni a titkosítás kulcsát. A számunkra idegen, titkosított hálózatra persze nem fogunk tudni fellépni, hiszen nem fogjuk tudni megadni az adott hálózat kulcsát. Amennyiben a bemutatott módszerrel csatlakozunk egy hálózathoz, az fel fog kerülni az „Előnyben részesített hálózatok” (5.4.2.3.2.4.) listájára, mégpedig a következő paraméterekkel: ¾ A kapcsolat felépítése automatikusnak lesz jelölve. Ennek következtében, ha elérhető lesz a hálózat, legközelebb természetesen már automatikusan fel31. Ábra: Csatlakozás nyílt épül a kapcsolat. és titkosított hálózatra ¾ Mindig a legutoljára felkerült elem prioritása lesz a legmagasabb. Befejezésként még egy megjegyzés: tapasztalatom szerint amennyiben a most bemutatott módszerrel nem tudunk fellépni egy hálózatra, érdemes még a korábban ismertetett eljárással, kézzel hozzáadni a kapcsolatot (5.4.2.3.2.4.). Hotspot Örvendetesen szaporodik azoknak a hotspotnak nevezett helyeknek a száma, ahol bárki szabadon csatlakozhat egy vezeték nélküli internet elérést biztosító hálózatra. Két dologra azonban számítsunk: ¾ a nyilvánosság sajnos nem minden esetben jelent egyúttal ingyenességet is; ¾ a sávszélesség természetesen megoszlik az összes felhasználó között. Amennyiben annak szeretnénk utánanézni, hogy a környékünkön hol találunk ilyen nyilvános internet elérési helyet, indítsuk el a gépünkre telepített böngészőt, és nyissuk meg például a www.hotspotter.hu oldalt. Az oldalon kulcsszavak megadásával különféle szempontok szerint meg is lehet keresni a minket pillanatnyilag érdeklő hotspotokat. Például, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy Budapest 22. kerületében hol található hotspot, keresési feltételként adjuk meg a következőt: „Budapest 22. kerület”. A legszerencsésebb azonban talán az irányítószám alapján történő keresés. A hotspotra történő fellépés természetesen ugyanúgy lehetséges, mint bármely más vezeték nélküli hálózatra.
32. Ábra: Budapest belvárosának hotspotjai
1. Feladat: Állítsuk be internet csatlakozásunk paramétereit (ha már van egy csatlakozásunk, akkor hozzunk létre egy újat, legfeljebb majd kitöröljük)! Megoldás: „Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Kommunikáció”, „Új kapcsolat varázsló” Nyomjuk meg a „Tovább” gombot, majd a megjelent párbeszédablakban válasszuk a „Kapcsolódás az internethez” opciót a rádiógombokkal, és kattintsunk a „Tovább” gombra. Az újabb ablakban kattintsunk a második, „Kézzel állítom be a kapcsolatot” előtt lévő rádiógombra, azután a „Tovább” gombra. A beállítandó paraméterek ezen a ponton három ágra válnak szét.
39
ECDL információ és kommunikáció modul MODEM
Felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú kapcsolat
Állandó szélessávú kapcsolat
Jelöljük be a „Kapcsolódás modem segítségével” és „Tovább”. Adjuk meg a szolgáltató nevét, azután „Tovább”. Gépeljük be a telefonszámot és „Tovább”. Vigyük be a felhasználónevet, valamint a jelszót és megerősítését, majd „Tovább”. Végül kattintsunk a „Befejezés” gombra.
Válasszuk a második, „Kapcsolódás felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú kapcsolat segítségével” opciót, majd „Tovább”. Adjuk meg a szolgáltató nevét, azután „Tovább”. Vigyük be a felhasználónevet, valamint a jelszót és megerősítését, majd „Tovább”. Kattintsunk a „Befejezés” gombra.
Jelöljük be a harmadik, „Kapcsolódás állandó szélessávú kapcsolat segítségével” opciót, azután „Tovább”. Végül kattintsunk a „Befejezés” gombra.
6. Táblázat: Az 1. feladat megoldási lehetőségei
5.5 Internet kapcsolatának hibakeresése, javítása Amennyiben valamilyen hiba miatt nincs internet elérésünk, a hiba okának megkeresését, és a hiba elhárítását a következőkben bemutatásra kerülő módszerek segítségével többnyire magunk is elvégezhetjük. Amennyiben a probléma mégsem szűnik meg, forduljunk szakszervizhez. Arra azonban felhívom a figyelmet, hogy ha vezeték nélküli routerünk van, és biztonsági okokból fix IP címekkel üzemeltetjük a rendszert, a hibakeresés 2-3. lépésében, az IP címek használatának kérdésében némileg másként alakulnak a dolgok. Ilyenkor a vezeték nélküli hálózatoknál leírtak szerint járjunk majd el (5.4.2.). 1. Lépjünk ki az operációs rendszerből, majd kapcsoljuk ki, a gépet, a routert és a MODEM-et is. Várjunk mintegy 5 percet, majd kapcsoljunk be újra mindent. Ellenőrizzük, hogy a MODEM-en az összes ellenőrző LED világít-e. Ha nem, forduljunk a szolgáltatóhoz. 2. Ha a probléma a ki és bekapcsolásokkal nem szűnt meg, kérdezzük le, hogy van-e a gépünknek IP címe; ¾ a „Start” menüből válasszuk a „Futtatás…” elemet; ¾ az elindult „Futtatás” ablak „Megnyitás” mezőjébe gépeljük be: „cmd”; ¾ nyomjuk meg az Enter billentyűt; ¾ a kapott DOS parancsablakba gépeljük be: „ipconfig”. Ha nincs a gépünknek IP címe, 33. Ábra: Az IP cím lekérdezése és a „pingelés” annak két oka is lehet: ¾ Rossz a kábel összeköttetés a gép és a MODEM, vagy ha van routerünk, a gép és a router között. Mivel ez sokszor egy ikonnal a Windows tálcájának értesítési területén is kijelzésre kerül, ezt illene egyébként is észrevesszük. Ha routerünk is van, akkor azon sem világít ilyenkor az adott géphez tartozó RJ45 foglalat melletti kis zöld LED. Ez esetben cseréljük ki a kábelt egy egyenes bekötésű új kábelre. ¾ Ha van routerünk, az IP cím konfigurálása rosszul van beállítva rajta (5.3.6.). Ezt a korábban megbeszéltek szerint javítsuk, azaz engedélyezzük a DHCP szervert. Figyelem! Vezeték nélküli routernél lehetséges, hogy biztonsági okokból letiltásra kerül a DHCP szerver, és a gépekre fix IP címeket kell beállítani (5.4.2.2.). 3. Ha IP címünk van, nézzük meg, hogy véletlenül nem fix IP címet állítottunk-e be. Amennyiben igen, állítsuk át a gép TCP/IP tulajdonságait úgy, hogy a gép IP címét a router ossza ki (kivéve azt a ritka
40
Internet XP alapokon esetet, amikor fix IP címet adna meg a szolgáltatónk). Ennek módszere korábban bemutatásra került (5.4.2.2.). Azt is ellenőrizzük, hogy a router DHCP szolgáltatása engedélyezett legyen (5.3.6.). Figyelem! A második lépésben leírt figyelmeztetés ide is érvényes. 4. Ha az IP cím vonatkozásában minden előzőleg tárgyalt problémát kizártunk, lehet, hogy a gépünk hálózati kártyája a rossz. Ez úgy derülhet ki, hogy megpingeljük a hálózati kártyát (bocsánat, de a szakzsargonban így mondják): ¾ a DOS parancsablakba gépeljük be „ping 127.0.0.1”. Amennyiben a hálókártya rossz, akkor „A kérésre nem érkezett válasz a határidőn belül” üzenetet kapjuk. Ez esetben ellenőrizzük, hogy a kártya illesztőprogramja jól van-e telepítve. Ehhez indítsuk a „Sajátgép” helyi menüjét, majd válasszuk a „Tulajdonságok” pontot. A kapott ablakban lépjünk át a „Hardver” fülre, azután nyomjuk meg az „Eszközkezelő” gombot. Amennyiben valamilyen probléma van a hálózati kártya illesztőprogramjával, azt itt jelzi az operációs rendszer. A hiba általában az illesztőprogram újratelepítésével orvosolható, amit a következő lépésekkel tehetünk meg: ¾ kattintsunk duplát a problémás hálózati csatolókártya ikonjára; ¾ a kapott ablakban lépjünk át az „Illesztőprogram” fülre, majd nyomjuk meg a „Frissítés” gombot. 5. Ha minden előző próbálkozásunkkal sem derült ki a hiba oka, lehet, hogy a routerben van a probléma. Ennek kiderítéséhez próbáljuk ki, hogy a gépről a routernek küldött „pingelésre” válaszol-e a router: ¾ a DOS parancsablakba gépeljük be „ping a.b.c.d”, ahol az „a.b.c.d” helyére a 2. lépésben kapott alapértelmezett átjáró IP címét írjuk. Amennyiben a router rosszul működik, „A kérésre nem érkezett válasz a határidőn belül” üzenetet kapjuk. Ilyenkor nyomjuk meg a routeren a „Reset” gombot, majd töltsük vissza a korábban elmentett jó konfigurációt. Amennyiben ilyen mentésünk nincs, sajnos mindent újra be kell állítani! Ha mindezen lépésekkel sem sikerült a hibát kijavítani, forduljunk szakszervizhez!
5.6 Levelezőprogram beállításai Levelezni levelező klienssel és böngészővel is tudunk majd (utóbbival természetesen csak egy kifejezetten erre írt oldalon). A két módszer mindegyikének megvan a maga előnye és hátránya, melyekről a későbbiekben részletesen is lesz szó (6.2.).
5.6.1 Levelező kliens első beállítása Levelező kliens használatához a postafiókunkat előzetesen be kell állítanunk. Az erre szolgáló varázsló automatikusan elindul, amikor első alkalommal futtatjuk az Outlook Expressz programot. Az első ablakban adjuk meg azt a nevet, amit az általunk küldött levelek feladójaként meg szeretnénk jeleníteni, majd „Tovább”.
34. Ábra: Adjuk meg a nevünket A következő ablakban kell megadnunk a szolgáltatónktól kapott e-mail címünket, melynek felépítése „felhasználó@szolgáltató” („@” karaktert az AltGr - V billentyűkombinációval kapjuk). Ez a cím egyértelműen azonosít bennünket, hiszen minden cím egyedi felhasználót takar. Ismét csak kattintsunk a „Tovább” gombra. 35. Ábra: Adjuk meg az e-mail címünket
41
ECDL információ és kommunikáció modul A megjelenő ablakban kell megadnunk a szolgáltató által megadott „levélkiszolgálók” adatait: ¾ A bejövő levelek a szolgáltató által fenntartott kiszolgálón keresztül jutnak el postafiókunkba (POP3/IMAP/HTTP). ¾ A kimenő levelek szintén egy adott kiszolgálón keresztül jutnak a címzetthez (SMTP). Ha az adatokat pontosan megadtuk, „Tovább”.
36. Ábra: Adjuk meg a kiszolgálókat Minden felhasználó rendelkezik egy fióknévvel, és biztonsági okokból egy jelszóval, hiszen az utóbbi nélkül bárki elolvashatná a nekünk címzett leveleket. Adjuk meg őket, majd kattintsunk a „Tovább” gombra. A nem szemléltetett utolsó ablakban már csak a „Befejezés” gombra kell kattintanunk.
5.6.2 Több e-mail cím használata
37. Ábra: Fióknév és jelszó megadása
Az Outlook Express lehetőséget biztosít arra is, hogy több e-mail címet is használjunk. Ezzel a lehetőséggel majd feltétlenül éljünk is: ¾ legyen egy olyan e-mail fiókunk, melyet hivatalos levelezésünkhöz használunk; ¾ és egy, vagy több másik a regisztrálásokra, és egyéb nem hivatalos feladatokra, melyeket időnként cserélhetünk, ha már túl sok spam (4.3.4.5.) érkezik rájuk. Új fiók kezeléséhez a következőket kell tennünk: ¾ indítsuk el az Outlook Express programot; ¾ az „Eszközök” menüből válasszuk a „Fiókok…” elemet; ¾ nyomjuk meg a „Hozzáadás” gombot, majd válasszuk a „Levelezés” elemet; ¾ a többi lépés már ismerős lesz. Amennyiben levelező klienssel több helyről is fogadunk és küldünk leveleket (például munkahelyünkön és otthon is), valószínűleg azt szeretnénk, hogy mindkét helyen lássuk minden fogadott és küldött levelünket. Az ehhez szükséges beállításokat a kiegészítő információkban részletesen ismertetem. Több helyről történő levelezés finomhangolása Ilyenkor nem POP3, hanem IMAP protokollal célszerű levelezni (IMAP esetén a levelek fennmaradnak a kiszolgálón). Ha a szolgáltató azt nem támogatja (például FreemMail), akkor az Outlook Expressben a következőket célszerű beállítani: Beérkezett levelek szinkronizált kezelése több gépen ¾ indítsuk el az Outlook Express programot; ¾ az „Eszközök” menüből válasszuk a „Fiókok…” elemet;
38. Ábra: Itt adhatjuk meg, hogy leveleink másolata a szerveren maradjon
42
Internet XP alapokon amennyiben több fiókot is használunk, a kapott „Internetfiókok” ablakban válasszuk ki a megfelelő fiókot, majd kattintsunk a „Tulajdonságok” gombra; ¾ az ekkor megnyílt „xxx tulajdonságai” ablakban lapozzunk a „Speciális” fülre (xxx helyén a fiók neve szerepel); ¾ pipáljuk ki a „Kézbesítés” területen mindhárom jelölőnégyzetet („Az üzenetek egy-egy másolata a kiszolgálón marad”, „Eltávolítás a kiszolgálóról x nap múlva”, „Eltávolítás a kiszolgálóról, amikor törölve lesz a „Törölt elemek” mappából”; ¾ az „Eltávolítás a kiszolgálóról x nap múlva” opciónál „x” helyére adjunk meg annyi napot, amennyi időn belül garantáltan letöltjük a másik gépről is a leveleinket. Fenti beállítások után mindkét gép le tudja tölteni a leveleinket, mert azok a letöltés után az általunk megadott „x” napig még a szerveren maradnak. Ha viszont egy levelet a letöltés után rögtön törlünk (mondjuk, mert kéretlen reklámlevél volt), azt a másik gép általában már nem is tölti le. Elküldött levelek szinkronizált kezelése több gépen Az elküldött üzenetek szinkronba hozásához kicsit többet kell trükközni. 1. Először is, minden levelet titkos másolatként saját címünkre is el kell küldeni. A „Titkos másolat” a levélírás tárgyalásakor kerül bemutatásra (9.1.). 2. Ezenkívül még meg kellene oldani, hogy az Outlook Express a saját magunktól kapott leveleket a beérkezett üzenetek közül automatikusan rakja át az elküldött üzenetek közé. Sajnos ez önműködően nem valósítható meg, mert az elküldött elemek mappába automatikusan nem rakatható át üzenet. Viszont egy kifejezetten erre létrehozott másik mappába igen, ahonnét azután mi magunk már manuálisan át tudjuk rakni a leveleket. Ehhez a következőket kell tennünk: ¾ indítsuk el az Outlook Express programot, majd kattintsunk jobb gombbal a beérkezett üzenetekre; ¾ a helyi menüből válasszuk az „Új mappa” elemet, majd adjuk meg a nevet (pl. „Máshol írt levelek”); ¾ küldjünk egy levelet saját címünkre; ¾ amikor megkaptuk, nyissuk meg a levelet; 39. Ábra: Itt adhatjuk meg, hogy leveleink ¾ az „Üzenet” menüből válasszuk a „Szabály létrehozámásolata a szerveren maradjon sa üzenetből…” elemet; ¾ az ábra szerint pipáljuk ki a „Ha a feladó sor megadott címeket tartalmaz” és az „Áthelyezés a következő mappába” elemeket, majd kattintsunk az „Áthelyezés a következő mappába: mappa” opcióban a kékkel írt és aláhúzott, tehát linkként működő mappa felirata; ¾ az áthelyezés céljaként adjuk meg az imént létrehozott mappát. Ha mindent jól végeztünk, akkor amennyiben egy levelet úgy küldünk el, hogy titkos másolatként megadjuk saját e-mail címünket, akkor azt a másik gép is megkapja, és automatikusan átrakja a direkt erre a célra készült mappába. Innét azután már egyszerűen csak át kell húzni az „Elküldött elemek” mappába. Majdnem ingyenes levelezés ¾
Az előfizetés nélküli internet elérésénél (5.2.) már szóba került Free Web és a Free Start mellett a Free Mail-t is meg kell említenem1, mert Magyarországon talán ez utóbbi a legelterjedtebb ingyenes levelező szolgáltató. A beállítandó paramétereket a táblázat tartalmazza. Előtte persze a telefonszámot, a felhasználónevet és a jelszót az ingyenes internet témakörnél leírtak szerint adjuk meg (Free Mail esetén a telefonszám 51/301-301, a felhasználónév pedig az e-mail cím): POP3 SMTP2
Free Mail
Free Web
Free Start
freemail.hu szolgáltatónk SMTP szervere
mail.freeweb.hu mail.freeweb.hu2
pop3.freestart.hu smtp.freestart.hu2
7. Táblázat: Ingyenes levelezés beállítandó paraméterei
1 2
A felsorolt szolgáltatókon kívül még további tucatnyi ingyenes levelezést biztosító szolgáltatót találunk a www.ingyenmail.lap.hu címen. A legtöbb ingyenes levelező szerver az SMTP szolgáltatást nem biztosítja. A Free Web és a Free Start is csak akkor, ha az internet kapcsolat is rajtuk keresztül valósul meg. Ez azonban nem gond, hiszen aki nem áldoz szolgáltatói előfizetésre, úgyis rajtuk keresztül kapcsolódik a netre. Ha van szolgáltatónk, akkor persze annak SMTP szerverét adjuk meg.
43
ECDL információ és kommunikáció modul A fióknevet és a jelszót minden esetben egy regisztráció során mi magunk választjuk (persze a fióknévnek az adott szolgáltatónál egyedinek kell lennie), és azokat kel itt megadnunk.
5.7 A MODEM tárcsázási tulajdonságai ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult” „Hálózati és internetes kapcsolatok” ½ Gyakran az „Új kapcsolat varázsló” által beállított kapcsolat létrehozásán kívül van még egy feladatunk. Ha ugyanis telefonvonalon kapcsolódunk az internetre, még be kell állítani a MODEM tárcsázási tulajdonságait. Ennek során meg kell adnunk: ¾ a tárcsázás típusát (hang, vagy impulzus); ¾ ha alközpontot is üzemeltetünk, a fővonal eléréséhez tárcsázandó számot; ¾ mi a telefonunk körzetszáma és mely országban vagyunk. Az erre szolgáló párbeszédablakot elérhetjük a „Start” menüből, ha kiválasztjuk a „Vezérlőpult” elemet, majd a „Hálózati és internetes kapcsolatok” opciót. Az új ablak bal oldalán a „Lásd még” listából indítsuk el a „Telefon és MODEM beállításai” pontot. Ha nem első alkalommal állítjuk be a tárcsázási tulajdonságokat, válasszuk ki a megfelelő kapcsolati helyet, és nyomjuk meg a „Szerkesztés” gombot.
n n n
n
40. Ábra: „Hálózati és internetes kapcsolatok” Amit be kell állítanunk: „Melyik országban/területen van most?” Értelemszerűen. 41. Ábra: A tárcsázási tulajdonságok „Mi a jelenlegi körzetszám?” Telefonkörzetünk száma. „Ha külső szám trácsázásához előteg szükséges, akkor mi az?” Ha 0, 1, 9, stb. számot kell tárcsázni a városi telefonvonalhoz, az itt adjuk meg. Ne felejtsünk el egy vesszőt is mögé írni (ennek hatására kicsit várakozni fog majd a MODEM, mielőtt tovább tárcsázna). „A használt telefonrendszer” Amennyiben tárcsázáskor rövid füttyöket hallunk, „Tone”, ha pedig kattogást, akkor „Pulse”.
6. Az internet szolgáltatásai Mint azt természetesen tudjuk és a bevezetőben már meg is beszéltük, az internet számtalan különféle szolgáltatást biztosít, melyek közül a legnépszerűbbeket szeretném röviden bemutatni. Magától értetődően a későbbikben mindegyiket részletesebben is megtárgyaljuk.
6.1 A WWW és néhány fontos jellemzője A WWW mozaikszó a World Wide Web rövidítése, ami magyarul nagyjából világméretű hálózatot jelent. A technológia alapjait a genfi székhelyű CERN1 kutatója, Tim Berners-Lee dolgozta ki még 1990-ben. 1
Conseil Européen la Recherche Nucléaire - magyarul Nukleáris Kutatások Európai Szervezete.
44
Internet XP alapokon Napjainkra a WWW az internet legnépszerűbb, legfejlettebb, ma már roppant mértékben összetett szolgáltatásává vált, melynek segítségével egy böngészőprogramot használva bárki keresgélhet az őt érdeklő információk között. Maga az információ lehet szöveg, kép és multimédia, amelyek egy-egy erre a célra szerkesztett oldalon, az úgynevezett weboldalon vagy weblapon vannak elhelyezve. A minket éppen érdeklő információ megtalálását, az információk közötti navigálást, az információk látványos megjelenítését természetesen különféle technikái megoldások és egyszerű, de zseniális ötletek is segítik: ¾ már maguk az oldalcímek, az úgynevezett URL-ek is rendelkeznek információtartalommal; ¾ az oldalak közötti gyors navigálást a hypertext teszi lehetővé; ¾ az érdeklődési körünkbe tartozó információkról tájékoztatást kaphatunk az RSS segítségével; ¾ az adott pillanatban, csak alkalomszerűen érdekes információk megtalálását a keresőgépek támogatják; ¾ a multimédiás tartalmak egyszerű megjelenítését úgynevezett plug-in programok biztosítják.
6.1.1 URL címek Az interneten található összes weboldal rendelkezik egy címmel. Ezt a címet URL1 címnek, vagy egyszerűen csak internet címnek nevezik. Az URL cím valójában egy adatszolgáltató számítógép domain címét, és a rajta tárolt adat elérési útvonalát adja meg. Például http:// www.domain/elérési út/állománynév ¾ http Hypertext Transfer Protocol, annak a protokollnak a rövidítése, amelyet a web használ; ¾ www World Wide Web; ¾ domain egy domain név (3.2.2.), mely azt a kiszolgálót azonosítja, ahol az adott oldal megtalálható; ¾ /elérési út/állománynév pontosan megadja, hogy a kiszolgáló gépen milyen úton érjük el az állományt. Minden domain névhez tartozik egy induló oldal, az úgynevezett „home page”, amelyet az adott URL cím elérésekor látunk. Ezt az általában „index.html” nevű fájlt úgy is felfoghatjuk, mint egy tartalomjegyzéket, ahonnét linkek mutatnak további oldalakra, melyek akár másik gépeken is lehetnek.
6.1.2 Hypertext A hypertext lényege, hogy az oldalakon kapcsolatokat, vagy elterjedt nevükön linkeket helyez el annak készítője, melyekre kattintva újabb és újabb lapokat tekinthetünk meg. Gyakorlatilag tehát a meglátogatni kívánt oldal konkrét URL címének ismerete nélkül böngészgethetünk az adatokban. A kapcsolatok általában grafikus formában is kiemeltek, de arról is felismerhetőek, hogy felettük az egérkurzor alakja megváltozik: egy kezet szimbolizál. Mindez olyan, mint egy lexikon olvasgatása. Ha azonban az eredeti címszóból kiindulva a hozzá kapcsolódó összes fogalmat a lexikonban szeretnénk megismerni, akkor azokat külön-külön kellene megkeresnünk. A link viszont lehetőséget biztosít arra, hogy egyetlen kattintással a hivatkozott címre ugorjunk. A WWW dokumentumaiban alkalmazott népszerű technikák és nyelvek Az interneten található oldalak, illetve azok speciális részei napjainkban már sokféle technikai megoldással készülnek. A teljességre történő törekedés nélkül tekintsük át a leggyakrabban alkalmazottakat. ¾ HTML2 A WWW-n elsőként alkalmazott, a hypertext-re épülő leíró nyelv. Ha ismerjük a formát leíró nyelvi szabályokat, HTML állományokat egyszerű karakteres szövegszerkesztővel is készíthetünk. Ennek hiányában valamilyen grafikus WYSIWYG3 HTML szerkesztővel célszerű dolgozni, például Mozilla Composer, Microsoft Front Page4, Macromedia Dreamweaver5, stb. Mivel a HTML elemkészlete a formai igények növekedésével egyre kevésbé bizonyult elégségesnek, ezért a különböző böngészőgyártó cégek a megjelenés leírására szolgáló saját elemekkel bővítették.
1
Uniform Resource Locator - magyarul egységes erőforrás-azonosító. Hyper Text Markup Language - magyarul hyper szöveg jelölő nyelv. 3 What You See Is What You Get - magyarul azt kapod, amit látsz. Az ilyen szöveg- és HTML szerkesztő programok képernyőjén alakhűen jelenik meg az éppen szerkesztett dokumentum. 4 A Microsoft Office programcsomag része. 5 A Dreamweaver szoftvert kifejlesztő Macromedia céget mintegy 3,5 milliárd dollárért 2005 decemberében felvásárolta az Adobe. Így ma már Adobe termékként kell keresni az árlistákban. Ha megtaláljuk, jól kapaszkodjunk meg, mert az ára jóval százezer forint feletti. 2
45
ECDL információ és kommunikáció modul
¾
¾
¾
¾
Mára az interneten elérhető bonyolultabb dokumentumok a különféle böngészőkön eltérően nézhetnek ki, és néha tartalmi szempontból is feldolgozhatatlanná váltak. CSS1 A HTML legnagyobb hátránya, hogy a tartalmat és a formát leíró kódok keverednek. Ezért a HTML legújabb, 4.0 szabványa sok, a formát befolyásoló, korábban előszeretettel alkalmazott megoldást érvénytelenített, és a megjelenés leírására a stíluslapok, az úgynevezett CSS-ek használatát javasolja. XHTML2 Az XHTML a HTML hibáit kiszűrve született meg. Legnagyobb erénye a bővíthetősége mellett az, hogy szigorú formai követelményei erre szolgáló eszközökkel könnyen ellenőrizhetőek. Némi egyszerűsítéssel kijelenthető, hogy gyakorlatilag nincs jelentős eltérés a HTML és az XHTML között, csak a megkötések lettek szigorúbbak. Ebből következően egyszerű HTML szerkesztővel is készíthetünk XHTML dokumentumokat, ha betartjuk e megkötéseket. A közeljövőben várhatóan az XHTML szabványt támogató böngészők terjednek majd el. Flash A Macromedia nevű cég által kifejlesztett interaktív grafikai formátum. Mivel a képeket helytakarékosan, úgynevezett vektoros formátumban tárolja, így az interneten is alkalmazhatóak flesh elemeket tartalmazó oldalak. Legnagyobb hátránya, hogy a kizárólag flesh technikára épülő oldalak lassan töltődnek le, továbbá vakok és gyengén látók számára nem felolvastathatóak. További problémaforrás, hogy az interneten történő adatkeresést támogató úgynevezett keresőgépek (6.1.4) a flesh alapú tartalmakkal nem, vagy legalábbis nehezen tudnak megbirkózni. Pontosan ezért a flesh alapú technikák csak kifejezetten dekorációs célú elemeknél ajánlottak. Ilyen flash alapú SWF fájlokat a Macromedia Flash3 programmal lehet létrehozni. JavaScript A JavaScript nyelvet kifejezetten HTML és XHTML oldalakba történő beágyazhatóságot figyelembe véve fejlesztették ki. A segítségével megvalósítható például az internetes űrlapba bevitt adatok kiértékelése: hibás értékek esetén az adatok ismételt bekérése, helyes tartalom bevitelét követően sima továbblépés a következő oldalra. Hasonló alternatív lehetőségek az egérhasználatot vagy a navigációt figyelve is végrehajtathatóak.
6.1.3 RSS Az RSS az internet manapság talán leggyakrabban emlegetett eleme, melynek segítségével értesítést kaphatunk a minket érdeklő weboldalakon megjelenő újdonságokról. Ez napjainkban, amikor szinte állandó időhiánnyal küszködünk, óriási segítség, hiszen nem kell átnézni az összes, az érdeklődési körünkbe tartozó weboldalt. Az újdonságokról egy linkeket tartalmazó kivonatot kapunk, melyek segítségével azután elolvashatjuk mindazt, ami tényleg felkeltette az érdeklődésünket. Mivel sajnos csak az Internet Explorer 7.0 verziója (7.11.) támogatja, vagy a 6.0-ról áttérünk arra, vagy külön RSS olvasót telepítünk gépünkre (4.3.3.1). Persze dönthetünk alternatív böngésző mellett is (4.3.1.).
6.1.4 Keresőgépek A keresőgépek használatával gyakorlatilag bármiről tudunk információt szerezni. Nem kell mást tennünk, mint begépelni a keresés kulcsszavait, és az adott kereső megkeresi azokat a weboldalakat, amelyek címében és/vagy tartalmában előfordulnak a keresett szavak. Erről a szolgáltatásról a későbbiekben fontossága okán nagyon részletesen lesz majd szó (7.8.).
6.1.5 Plug-in4 programok Böngészéskor gyakran találkozunk majd olyan hang és mozgókép állományokkal, amelyek megnyitása a fájlt kezelő segédprogrammal valósul meg. A Plug-in szerepe az, hogy a böngészőbe beépülve lehetővé tegye, hogy ezeket az állományok közvetlenül a böngészőből nyithassuk meg. A legismertebb Plug-in programok közül néhány: ¾ A Live Audio, amellyel audio fájlokat hallgathatunk meg anélkül, hogy a teljes fájlt letöltöttük volna; ¾ a QuickTime videó fájlok valós idejű lejátszásra alkalmas; ¾ a Flash Player animált grafikák megjelenítését végzi.
1
Cascading Style Sheets - magyarul kaszkádolt stíluslapok (a kaszkádolás magyarul sorba kapcsolást jelent). Extensible HTML - magyarul kibővíthető HTML. A Macromedia felvásárlása miatt természetesen ezt a programot is az Adobe árlistájában kell keresnünk. Sajnos ennek ára még magasabb, mint az olcsónak éppen nem mondható Dreamweaver programé. 4 Plug-in - beépülő modul. Egy adott szoftverbe vagy hardverbe opcionálisan beépíthető, annak képességeit bővítő vagy módosító kiegészítő modul. 2 3
46
Internet XP alapokon 6.2 E-mail Az e-mail használatához egy e-mail cím szükséges, mely tulajdonképpen a hagyományos értelemben vett postafiók elektronikus megfelelőjeként is értelmezhető. A segítségével azután akár egy közönséges böngészőprogramot használva is pillanatok alatt küldhetjük el leveleinket a világ egyik részéről a másikra. Természetesen a nekünk küldött leveleket is bárhol, bármilyen internet eléréssel rendelkező számítógépen meg tudjuk nézni. Ehhez ráadásul semmilyen program telepítése, beállítása nem szükséges, hiszen ma már minden gépen telepítve van legalább egy böngésző. A böngészővel történő levelezés használatához csak be kell jelentkezni a postafiókot biztosító szolgáltatónkhoz, és máris írhatjuk, olvashatjuk leveleinket. Igaz, hátránya is van az ilyen levelezésnek: ¾ csak élő internet kapcsolat mellett, a levelezésünket biztosító szolgáltatónkhoz történő bejelentkezés után tudunk levelet írni; ¾ ugyanez a feltétele annak is, hogy korábban írt és kapott leveleinket elérjük. Ha akkor is szeretnénk levelet írni, vagy a korábban írt és kapott leveleinket úgy is el akarjuk érni, hogy adott pillanatban nincs internet kapcsolatunk, akkor böngésző helyett egy levelező klienssel célszerű dolgoznunk (5.6.1.). A levelező kliens programot ugyan az első használat előtt be kell állítani, de ezt követően a levelezés éppolyan egyszerű, mintha a böngészővel dolgoznánk. Sőt, rengeteg további szolgáltatás is a rendelkezésünkre áll, melyeket az Outlook Express program tárgyalásakor fogunk megbeszélni (9.). ¾
¾
Előnyök Összehasonlíthatatlanul gyorsabb, továbbá lényegesen olcsóbb is, mint a hagyományos úton történő levelezés. Elektronikus úton nemcsak szöveget, hanem akár kép-, hang-, dokumentum- és programállományokat is továbbíthatunk.
¾
¾
Hátrányok Sajnos egyre gyakrabban találkozhatunk a korábban már említett kéretlen reklámlevelekkel (4.3.4.5.). A levelekhez csatolt fájlok, sőt, maguk a levelek is tartalmazhatnak vírusokat, melyek komoly biztonsági kockázatot jelentenek (4.3.4.2).
8. Táblázat: Az elektronikus levelezés előnyei és hátrányai
6.3 Egyéb szolgáltatások Az internetnek a böngészés és a levelezés mellett nagyon sok további szolgáltatása van, melyeket jó ha ismerünk. A következőkben ezeket tekintjük át röviden. Amelyeknek komolyabb jelentősége van, azokat a későbbikben részletesen is fogjuk tárgyalni.
6.3.1 FTP1 (le- és feltöltés) Kezdjük annak tisztázásával, hogy mit is takar pontosan a le- és feltöltés fogalma: letöltésnek szokás nevezni a szerveren található fájlok számítógépünkre történő másolását; ¾ feltöltéskor éppen ellenkező irányú az adatátvitel, vagyis a gépünkről másolunk a szerverre. Bár elvileg léteznek kifejezetten FTP-re, azaz le- és feltöltésre kifejlesztett programok is, nem túlságosan valószínű, hogy ilyennel találkozzunk. A gyakorlatban általában a feladattól függően vagy egy böngészővel (Internet Explorer, Opera, Firefox), vagy egy úgynevezett commander programmal, például a Total Commanderrel fogunk fájlokat le- és feltölteni (11.). Letöltés Böngészővel történő letöltéssel tényleg nagyon gyakran fogunk majd találkozni. Mindennaposak ugyanis az olyan oldalak, amelyeken fájlok letöltését elindító linkek vannak elhelyezve. A gondot általában csak az jelenti, hogy addig, amíg a letöltés nem fejeződik be, az Internet Explorer 6.0 böngészővel újabb letöltést nem lehet elindítani, mert akkor a még folyó letöltés félbeszakad. A problémán egy integrált letöltés vezérlőt tartalmazó böngészővel (Internet Explorer 7.0, Opera, Mozilla, Firefox), vagy valamilyen plug in letöltés vezérlő, például a FlashGet (4.3.3.2.) telepítésével segíthetünk. Végül következzék néhány mindennapos példa a letöltésekre: ¾ gépünkbe épített új eszközök kezelőprogramjainak letöltése; ¾ szabadon terjeszthető (shareware és freeware) programok letöltése (7.12.14.). ¾
1
File Transfer Protocol - magyarul fájl átviteli protokoll.
47
ECDL információ és kommunikáció modul
¾ ¾
Feltöltés Maga a feltöltési folyamat általában jóval ritkább lesz. Persze erre is szeretnék példákat hozni: honlapunk és annak frissítéseinek feltöltése valamilyen commanderrel (11.4.); levél mellékletek feltöltése böngészővel, amennyiben nem levelező klienssel levelezünk (9.9.).
6.3.2 Hírcsoportok (Newsgroups) Sok olyan úgynevezett hírcsoport létezik, melynek a tagjai ugyan világ különböző részein élnek, de egy adott témáról vitatkoznak. Ha csatlakozni szeretnénk valamelyikhez, ezt az internet szolgáltatónkon keresztül tehetjük meg. Magyarországon nem igazán terjedt el a használata.
6.3.3 Chat Az IRC (Internet Relay Chat) a valós idejű társalgás az interneten. A hálózat különféle IRC szervereket és csatornákat biztosít a csevegni vágyóknak. Akik fellépnek egy ilyen csatornára, a számítógép előtt ülve folyamatosan begépelik mondandójukat, és a válasz pillanatok alatt megérkezik.
6.3.4 Internet alapú telefon (VoIP) Mint arról már volt szó (4.3.3.3.), telefonhívásainkat erre a célra szolgáló program használatával az interneten keresztül is lebonyolíthatjuk. E programok közül kétséget kizáróan a Skype a legismertebb. Segítségével a világ bármely részére telefonálhatunk úgy, hogy csupán a helyi hívás díjával nagyjából egyező összeget kell fizetnünk. Ráadásul a Skype programot használó egyéb felhasználókkal teljesen ingyen beszélgethetünk, vagy akár videó telefonálhatunk is (8.1.). Hogy mindehhez mit szólnak a telefontársaságok? Hát nem túlságosan boldogok, de nem tudnak ellene hatásosan fellépni, hiszen minden jogszerű.
6.3.5 Internet rádió és TV Egyes rádió- és TV adók adását élőben hallgathatjuk, illetve nézhetjük az interneten. Ennek első hallásra nem túl sok értelme van, hiszen a hagyományos TV, vagy rádiókészülékkel is megtehetjük ugyanezt. De hogy hallgatjuk, mondjuk a Kossuth, vagy Petőfi rádiót egy Kuala Lumpuri tartós kiküldetésben? Ha rendelkezünk internet kapcsolattal, a dolog már nem jelent problémát. Ehhez sok TV és rádió csatorna esetében semmilyen előfizetésre nincs szükség, mert többé-kevésbe folyamatosan adnak az interneten is. Persze ehhez is megfelelő programokat kell telepítenünk (4.3.3.4).
7. Böngészés az Internet Explorer 6.0 és 7.0 használatával ¾ „Start” menü, „Internet Explorer” ½ A továbbiakban a Microsoft Internet Explorer 6.0 és 7.0 böngésző segítségével beszéljük meg, hogy a WWW milyen lehetőségeket biztosít a számunkra (a 7.0 verzió egyedi tulajdonságait a témakör végén külön tárgyaljuk meg). Mivel ez a program a 42. Ábra: Felkínálja a rendszer Windows operációs renda kapcsolat felépítését szer része, nem kell külön telepíteni. Elindításához válasszuk a „Start” menü „Internet Explorer” nevű pontját. Ekkor a program ellenőrzi, hogy létezik-e már a kapcsolat a szolgáltatóval (állandó szélessávú kapcsolat esetén szinte biztosan él a kapcsolat). Ha még nem létezik, automatikusan felkínálja a csatlakoztatást, vagy a kapcsolat nélküli munkát (7.7). Válasszuk a „Csatlakozás” gombot. A következő ablakban – mely csak betárcsázós internet elérés esetén jelenik meg – kattintsunk a „Csatlakozás” gombra. 43. Ábra: Építsük fel a kapcsolatot Amint felépült a kapcsolat, a böngészőprogramban megjelenik a korábban megadott nyitólap (7.1.).
48
Internet XP alapokon 2. Feladat: Indítsuk el az Internet Explorer programot! Megoldás: Indítsuk el a „Start” menüből az „Internet Explorer” programot! Mielőtt létrejönne a kapcsolat, a „Beállítások” nyomógombra kattintva ellenőrizhetjük a telefonos kapcsolat tulajdonságait, majd a „Csatlakoztatás” gombot választva elindul az Explorer, és letölti az „Internet tulajdonságai” párbeszédablakban megadott induló oldalt.
7.1 A böngésző tulajdonságai ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Hálózati és internetes kapcsolatok”, „Internet beállítások” ½ Az internet kapcsolat beállításainak eléréséhez a „Start” menüből válasszuk a „Vezérlőpult” elemet, ikont. majd a „Hálózati és internetes kapcsolatok” opciót, ahol nyomjuk meg a „Általános” regiszter n „Kezdőlap” Itt adhatjuk meg, hogy a böngésző elindításakor automatikusan melyik weboldal töltődjön le. Alapértelmezésben a böngészőprogram a Microsoft weblapját jeleníti meg. Célszerű helyette egy kulcsszavas keresőt (7.8.), egy tematikus keresőt (7.9.), egy hírportált (7.10.), vagy valamely általunk gyakran látogatott helyet megadni. 1 n „Ideiglenesen letöltött fájlok” Az „Ideiglenesen letöltött fájlok” olyan állományok, melyek az interneten való böngészéskor töltődnek le, de a mi winchesterünkön tárolódnak annak érdekében, hogy legközelebb az adott helyre ellátogatva ne menjen el az idő ismételt letöltésükkel. Ezeket a fájlokat a lemezterület felszabadítása érdekében néha nyugodtan letörölhetjük, legfeljebb legközelebb ismét letöltődnek. A szintén itt törölhető cookie-k olyan fájlok, melyeket a meglátogatott webhelyek hoznak létre. Bennük sokszor nagyon fontos információk tárolódnak (például egy internetes áruházban vásárlásainkhoz szükséges adataink), így letörlésüket jól gondoljuk át. n „Előzmények” A böngészés során megtekintett oldalak az „Előzmények” mappában kerülnek elmentésre, ahonnét a későbbiekben visszakereshetők (7.7.). Az ezekkel kapcsolatos beállításokat is itt adhatjuk meg. „Biztonság” regiszter Az alapértelmezésként beállított biztonság általában megfelel. Ezen a fülön csak akkor kell majd változtatásokat végezni, amikor olyan weboldalakat tekintünk meg, amelyek a későbbiekben számítógépünkben kárt okozhatnak. „Tartalom” regiszter Az itteni beállításokat csak gyakorlott felhasználók módosítsák. „Kapcsolat” regiszter Ez a regiszter azért lehet számunkra érdekes, mert a kapcsolat beállításait itt is módosíthatjuk. „Programok” regiszter Itt kell beállítanunk, hogy az egyes internet szolgáltatásokhoz milyen programokat kívánunk használni. Mivel a könyv az elektronikus levelezést az Outlook Expressz program segítségével tárgyalja, ezért a levelezéshez ezt a programot javaslom beállítani. 44. Ábra: Adjuk meg, hogy mit használunk
1
Az ideiglenesen letöltött fájlok, a cookie-k és az előzmények a 7.0 verzióban máshol törölhetők!
49
ECDL információ és kommunikáció modul
„Speciális” regiszter Ezen a fülön az internetezéssel kapcsolatos speciális beállításokat engedélyezhetünk, illetve tilthatunk le. Például a böngészés során letilthatjuk a weboldalakon található képek, animációk, hangok letöltését. Így az oldal lényegesen gyorsabb idő alatt töltődik le, amennyiben nem szélessávú az internet elérésünk. 3. Feladat: Állítsuk be kezdőcímnek az „www.origo.hu” lapot. Ez az egyik legnépszerűbb úgynevezett portál oldal pillanatnyilag1. Megoldás: A „Start” menüből válasszuk a „Vezérlőpult” elemet, majd a „Hálózati és internetes kapcsolatok” opciikont. ót, ahol nyomjuk meg a Az „Általános” regiszteren a „Cím” mezőbe gépeljük be: „http://www.origo.hu” (persze idézőjelek nélkül), majd kattintsunk az „OK” gombra.
7.2 Oldalak megtekintése Ismert URL cím felkeresése Ismert URL cím esetén a böngészést úgy kezdhetjük el, hogy a „Cím” mezőbe begépeljük a keresett oldal címét, majd megnyomjuk az Enter billentyűt (ez utóbbit sok kezdő elfelejti, márpedig e nélkül semmi sem fog történni). A jól megválasztott domain névnek pontosan ezért van jelentősége: a cég nevéből és telephelyéből, vagy nevéből és tevékenységi köréből kitalálható. A cím begépeléséhez egyszerűen csak kattintsunk rá egyet a címsorra. Ennek hatására kék alapon fehérrel jelenik meg a tartalma, ami arra utal, hogy kijelöltük a szöveget. Ha ilyenkor elkezdjük bevinni az új címet, akkor a kijelölt tartalom helyén jelenik meg a gépelésünk. Teljesen felesleges időhúzás tehát a korábbi szöveget kitörölni! Gépeléskor nem mindig szükséges begépelnünk a teljes URL címet. A cím első része, a „http://” általában elhagyható, mivel ezt a böngésző automatikusan a begépelt cím elé teszi. Sőt! Amennyiben a kérdéses címet korábban már felkerestük – no és persze az előzményeket nem töröltük (7.11.8) – akkor begépelés közben a cím alatt egy listában megjelennek az éppen gépelt karaktersorozattal kezdődő oldalak címei, melyek közül egyszerű kattintással, vagy a le és fel nyilakkal majd az Enterrel lehet választani. Ha nem ismerjük pontosan a minket érdeklő oldal címét, akkor egy jól megválasztott nyitóoldalról, például a startlap.hu címről azért jó esélyünk van, hogy kapcsolatokkal is eljuthatunk a minket érdeklő információhoz. Ha ez sem sikerül, akkor majd valamelyik keresőgépet kell segítségül hívni (7.8.). Ékezetes domain nevek A cím begépelésekor ne használjunk ékezetes karaktereket! Ugyan már bejegyeztethetőek ékezetes domain nevek is, de ezzel a lehetőséggel a cégek 99 % nem él. Ennek az oka az, hogy az ékezetes domain nevek használata ma még korántsem mondható problémamentesnek.
Kapcsolat a lapok között A letöltött oldalakról a hivatkozások segítségével, szakzsargonbeli nevükön linkekkel léphetünk tovább. Az oldalakon található hivatkozások szinte mindig eltérnek az oldal többi szövegétől: általában aláhúzottak, és többnyire a színük is más. A hivatkozásra mutatva az egérmutató alakja alakúra változik, és az Explorer az állapotsor bal alsó részén kiírja a hivatkozott oldal címét is. A hivatkozásra kattintva a megadott címre kerülünk, ahonnét azután további linkek segítségével továbbléphetünk. A megtekintett hivatkozásokat a program eltérő színnel jelzi. Letöltés leállítása A letöltést bármikor leállíthatjuk a ikonra kattintva, vagy az Esc billentyűt megnyomva. Ez leginkább akkor hasznos, ha nem szélessávú kapcsolattal rendelkezünk, és egy-egy oldalról csupán a szöveg érdekel minket (persze a képek letöltését le is tilthatjuk (7.1.)). A gomb megnyomásával a böngésző általában megmutatja az oldalból azt, amit már letöltött, így nem kell megvárnunk a képek letöltését. 1
A weblapok népszerűségi listáján 2007. derekán az első 6 helyen a következő oldalak végeztek: Origo, iWiW, Startlap, Index, myWIP, Ma.
50
Internet XP alapokon Képek letöltésének letiltása Amennyiben betárcsázós kapcsolattal rendelkezünk, célszerű lehet a képek letöltésének letiltása. Erre korábban már tettem utalást (7.1.), de most lássuk a konkrét lépéseket: ¾ a „Start” menüből válasszuk a „Vezérlőpult” elemet, majd a „Hálózati és internetes kapcsolatok” opciót, ahol nyomjuk meg a ikont; ¾ lapozzunk a „Speciális” fülre; ¾ a „Multimédia” csoportban található „Képek megjelenítése” jelölőnégyzetről vegyük le a pipát.
Navigálás és keresés a lapon belül Ha az oldal tartalma nem fér el a képernyőn, a már megszokott görgetősávok segítségével mozoghatunk. Így persze valamilyen szöveges információt megtalálni az adott lapon belül néha nem is olyan egyszerű. Ezért ha valamit konkréten keresünk, használjuk a „Szerkesztés” menü „Keresés (ezen a lapon)” pontját, vagy a Ctrl-F kombinációt, amivel a keresett kifejezés adott oldalon belüli első előfordulására juthatunk. Tapasztalatom szerint bizonyos szituációkban ez a funkció csak akkor működik helyesen, ha előtte a lap tetején kijelölünk valamilyen szöveget! Navigálás a már meglátogatott lapok között
45. Ábra: Keresés az oldalon belül
A menüsoron található nyilak, vagy Alt - Å/Æ kombinációval lépkedhetünk a korábban látogatott helyek között. Arra is lehetőségünk van, hogy rögtön egy sokkal korábban bejárt helyre ugorjunk: az ikonok melletti lefele mutató nyílra kattintva lehetővé válik, hogy ne csak az aktuális lap előtt vagy után látogatott oldalra lépjünk, hanem a program indítása óta megnyitott oldalak közül választhassunk. Az oldal tartalmának frissítése A ikonnal, vagy az F5 billentyűvel az adott oldal ismét letöltésre kerül. Erre leginkább olyan oldalak esetében van szükség, amelyek tartalma rövid idő alatt megváltozik (például tőzsdei információk). De akkor is használhatjuk a ikont, ha kapcsolat nélküli módból (7.7.) vissza akarunk térni élő böngészésre. Visszatérés a nyitó oldalra A kiinduló oldalra minden esetben a ikonnal, vagy az Alt-Home kombinációval léphetünk vissza. Mint arról korábban már volt szó (7.1.), ez a lap – mely a böngésző indulásakor is megjelenik – beállítható. 4. Feladat: Látogassuk meg Győr város weboldalát! Megoldás: A „Cím” mezőbe gépeljük be a „www.gyor.hu” címet, majd nyomjunk Entert. Ekkor a képernyő jobb felső részén egy animált ikon jelzi, hogy elindult az oldal letöltése. A letöltés állapotát a képernyő alsó részén lévő „Állapotsoron” a kék sáv folyamatos növekedésével kísérhetjük nyomon. A letöltés végét az „Állapotsor” „Kész” felirata jelzi. 5. Feladat: 46. Ábra: Győr honlapja Keressük fel a PC Suli weboldalát! Megoldás: A „Cím” mezőbe most a „www.pcsuli.hu” címet gépeljük be, majd nyomjunk Entert.
51
ECDL információ és kommunikáció modul 6. Feladat: Győr honlapján keressük meg a Győr szó első előfordulását! Megoldás: ikonnal (ha sokat böngésztünk már, nyissuk le a „Cím” mezőt. Lépjünk vissza egy lapot a Kattintsunk a „www.gyor.hu” címre), majd a www.gyor.hu oldalon válasszuk a „Szerkesztés” menü „Keresés (ezen a lapon)” elemét, és gépeljük be a Győr szót! Kattintsunk a „Következő” gombra.
7.3 Weboldal tartalmának elmentése Egy weboldal tartalmának megőrzésére a következő módszerek alkalmazhatóak: 1. Az egyik lehetőségünk az, hogy kiválasztjuk a „Szerkesztés” menü „Az összes kijelölése” parancsát, majd a helyi menüből elindítjuk a „Másolás” elemet, vagy megnyomjuk a Ctrl - C billentyűkombinációt. Ennek hatására a teljes oldal a vágólapra kerül, ahonnét azután bármilyen, a formátumot kezelni képes dokumentumba beilleszthetjük úgy, hogy megnyomjuk a Ctrl-V billentyűkombinációt. 2. A tartalom megőrzésére a másik alternatívánk az, hogy a böngésző „Fájl” menüjének „Mentés másként…” elemét választjuk, majd megadjuk a mentés típusát: ¾ Ha a teljes weblapot akarjuk letárolni, értelemszerűen a „Teljes weblap” típust válasszuk. Ekkor az oldal szövege egy „HTM,”, vagy „HTML” típusú fájlba kerül mentésre. Az oldalon található további elemek – például a képek, bizonyos animációk – egy, a mentés helye alatt létrehozott mappába fognak kerülni. Ennek neve „X_elemei” lesz, ahol „X” meg fog egyezni az általunk megadott fájlnévvel. Amennyiben viszont a „Webarchívum, egyetlen fájl (mht)” elemet választjuk, akkor a képek és a szöveg is egyetlen fájlban kerül letárolásra. ¾ Ha csak szöveges részeket akarjuk elmenteni, akkor a „Szövegfájl (*.txt)”, vagy a „Weblap csak HTML (*.htm, *.html)” típust állítsuk be a mentőablak alján.
7.4 Adott kép elmentése A weboldal teljes tartalmának elmentéséhez hasonlóan a képeket is kétféle módszerrel tárolhatjuk le, illetve használhatjuk fel: ¾ Az egyik lehetőségünk az, hogy a kép helyi menüjéből a „Másolás” elemet választjuk, melynek hatására a kép kikerül a vágólapra. Innét azután a már ismert Ctrl-V billentyűkombinációval beilleszthetjük szinte bármilyen dokumentumba; ¾ A másik módszer az, hogy a helyi menüből elindítjuk a „Kép mentése más néven…” elemet, majd megadjuk a mentés paramétereit. A háttértárra mentett képet azután már a szokásos módszerekkel szabadon beszúrhatjuk a fájl formátumát kezelni képes dokumentumokba. Nem tudom a képet a bemutatott módszerekkel lementeni Néha előfordul, hogy egy-egy képet az ismertetett módszerekkel nem tudunk elmenteni. Ez nem véletlen: ezek általában szerzői jogvédett grafikák, melyeket csak magáncélra lehet jogszerűen felhasználni. Ha mégis le akarjuk menteni a képet (természetesen szigorúan magáncélra), akkor a helyi menüből válasszuk a „Kép küldése levélben…” elemet, majd küldjük el a képet saját magunknak.
7.5 Weblapok nyomtatása ¾ „Fájl” menü „Nyomtatás” ½ Mint minden dokumentumot, a weblapokat is ki lehet nyomtatni. Problémát csupán az okoz, hogy gyakran találkozunk a képernyő méreténél nagyobb oldalakkal is. Ilyen esetekben a böngésző a beállított papírméretnek megfelelően tördeli szét az oldalt1. Szerencsére van arra is lehetőségünk, hogy nyomtatás előtt megtekintsük a nyomtatási képet, amit természetesen a „Fájl” menüből érünk el.
1
Az Internet Explorer 7.0 ezt a problémát már kezeli.
52
47. Ábra: A „keretek” kezelésének megadása
Internet XP alapokon A „Fájl” menü „Nyomtatás” menüpontjában a következő nyomtatási paramétereket lehet beállítani: nyomtató; ¾ példányszám; ¾ nyomtatási tartomány (minden, kijelölt terület); ¾ illetve a keretek nyomtatásának módját (ezt a „Beállítások” regiszteren fogjuk találni). Az oldalak háttere többnyire grafika, és alapértelmezésben azt nem nyomtatja a program. Ha nekünk mégis azzal kellene kinyomtatni, akkor válasszuk az „Eszközök” menü „Internetbeállítások…” menüpont „Speciális” fülét, majd jelöljük be a legutolsó, a „Háttérszínek és -képek nyomtatása” lehetőséget. ¾
Maga a nyomtatás a „Fájl” menü „Nyomtatás…” opciójával, vagy a ikonnal indítható. Az utóbbi esetben természetesen minden az alapértelmezett nyomtatón, 1 példányban kerül kinyomtatásra. Mik azok a keretek? ¾ ¾ ¾
Sok weblap szemmel láthatóan is több részből áll. Például: a felső csík egy emblémának; a bal oldal a menü részére; és a maradék rész az aktuális tartalomnak.
7.6 Kedvencek A számunkra érdekes oldalakat a könnyebb elérés érdekében felvehetjük a kedvencek közé. Ez azért jó, mert legközelebb már csak egy kizárólag erre a célra nyilvántartott listából kell kiválasztanunk a keresett oldalt. Ezzel megkíméljük magunkat a cím begépelésétől és az esetleges elírásoktól is. Az Explorer már a telepítéskor is rendelkezik ilyen kedvencekkel, melyeket azután mi tetszésünk szerint bővítgethetünk. Ehhez válasszuk előbb a , majd a ikont. A megjelenő párbeszédablakban a program automatikusan felajánlja névként az oldal címét, de ezt meg is változtathatjuk. 48. Ábra: Új oldal hozzáadása a kedvencekhez Ha a „Létrehozás” gombra kattintunk, megadhatjuk, (a „Létrehozás” gomb megnyomása után) hogy az oldal melyik csoportba kerüljön. Az „Új mappa…” gombbal új csoportot hozhatunk létre. Ha a későbbiekben valamelyik kedvenc oldalunkat szeretnénk megtekinteni, akkor csak az eszközsor ikonjára kell kattintanunk, majd a képernyő bal oldalán megjelenő „Kedvencek” listából kiválasztani a megfelelőt. Minél többet barangolunk az interneten, annál valószínűbb, hogy kedvenceink listája rohamosan bővülni fog. Az ilyen tekintélyes méretű listában történő eligazodás megkönnyítéséhez válasszuk a „Kedvencek” menü „Kedvencek rendezése” menüpontját. Ebben a párbeszédablakban a megfelelő gombokat választva a már megszokott karbantartási műveleteket végezhetjük el (Áthelyezés mappába, Átnevezés, Törlés, Mappa létrehozása). 7. Feladat: Vegyük fel az egyik általunk gyak49. Ábra: A kedvencek rendezésére szolgáló ablak ran látogatott oldalt a kedvencekbe!
53
ECDL információ és kommunikáció modul Megoldás: Keressük meg kedvenc weblapjaink egyikét, például www.pcsuli.hu oldalt (ezt csak viccnek szántam), majd kattintsunk előbb a , majd a ikonra. Nyomjuk meg a „Létrehozás”, majd az „Új mappa…” gombokat, és adjuk meg az új mappa nevét: „Tanulás”. Kattintsunk az „OK” gombra, majd még egyszer az „OK” gombra.
7.7 A kapcsolat nélküli mód, korábban látogatott oldalak A kapcsolat nélküli üzemmód lehetőséget biztosít a letöltött weblapok és a HTML dokumentumként elmentett oldalak internetkapcsolat nélküli böngészéséhez. A kapcsolat nélküli mód elérésének egyik módja, ha az Explorer elindításakor megjelenő párbeszédablakban a „Kapcsolat 50. Ábra: A kapcsolat nélküli nélkül” nyomógombot választjuk. Ha már fut az Explorer, váüzemmód itt indítható lasszuk a „Fájl” menü „Kapcsolat nélkül” menüpontját. A HTML dokumentumként elmentett oldalak böngészéséhez indítsuk el a „Fájl” menü „Megnyitás” menüpontját, és az elérési út begépelésével, vagy a „Tallózás” gomb segítségével válasszuk ki a megtekinteni kívánt dokumentumot. Természetesen úgy is megnyithatunk egy HTML dokumentumot, hogy duplán rákattintunk magára a fájlra. Ha a letöltött, de nem elmentett weboldalakon szeretnénk barangolni, válasszuk ki a „Cím” mező legördülő menüjéből a kívánt oldalt. Ha nem emlékszünk a címre, csupán a látogatás körülbelüli idejére, kattintsunk a menüsor „Előzmények” ikonjára. Ekkor a képernyő bal oldalán a „Kedvenceknél” már megismert elvhez hasonló módon egy listából választhatjuk ki, hogy melyik napon látogattuk meg a keresett oldalt. Ha sikerült kiválasztanunk a napot, már csak az adott napon meglátogatott oldalak között kell keresgélnünk. Az „Előzmények” lista folyamatosan bővül, ezért célszerű beállítani, hogy a winchesterünk meddig tárolja ezeket a címeket. Ezt a korábban már ismertetett „Internetbeállítások” (7.1.) menüpontban tehetjük meg. A kapcsolat nélküli módban ugyanúgy kezelhetjük a weboldalt, mint kapcsolat esetén, viszont az olyan hivatkozások itt nem működnek, melyek külső, azaz az előzmények között nem tárolt lapokra mutatnak. Az internet kapcsolatának létrehozásához nem kell kilépnünk és újra indítanunk az Explorert, hanem elegendő egy kattintással a „Fájl” menü „Kapcsolat nélkül” parancsa előtt lévő pipát eltávolítanunk. Biztos kellenek az „Előzmények”? Ha ugyanazt a számítógépet felhasználói fiókok nélkül többen is használják, az „Előzmények” megőrzésével kiderül, hogy ki melyik oldalakat szokta látogatni az interneten. Ekkor hasznos az „Előzmények törlése” (7.1. és 7.11.8.), amellyel a meglátogatott oldalak listája azonnal törlésre kerül.
7.8 Kulcsszavas keresés Eddig az interneten egy-egy oldal címének ismeretében barangoltunk, és a hivatkozások segítségével lépkedtünk tovább. Igen ám, de mi van akkor, ha olyan információra van szükségünk, melynek a címét nem ismerjük, és link sem mutat rá? Erre találták ki a különféle keresőket. Ezek olyan nagy teljesítményű számítógépek, amelyek speciálisan erre a feladatra írt programok segítségével bizonyos időközönként „átfésülik” az interneten található összes weblapot, és az oldalakon található kulcsszavakat letárolják. Ezeket az információkat minden kereső a saját adatbázisában tárolja, és kereséskor ebből válogatják ki azokat az oldalakat, amelyek megfelelnek a keresési feltételnek. A keresés eredménye olyan linkeket tartalmazó lista, melyek mindegyike a keresett szót tartalmazó weboldalakra mutat. Elegendő egy egérkattintás a kiszemelt linkre, és máris arra az oldalra jutunk, amelyre a link mutat. Mivel a különféle keresőgépek más-más módszer szerint fésülik át a weboldalakat, ezért ugyanarra a keresésre eltérő eredményt adhatnak. Kereséskor lehetőség szerint minél pontosabban fogalmazzuk meg a keresési feltételt, hiszen ezzel szűkítjük a találatok körét. A gyakorlatban azonban néha kapunk majd használhatatlan linkeket is. Ezek jó része már úgy is kiszűrhető, hogy a weboldal címét és rövid tartalmi kivonatát tartalmazó listát figyelmesen elolvassuk.
54
Internet XP alapokon 7.8.1 Keresőgépek és használatuk Nagyon sok keresőgép létezik, sőt, a nagyobb internet szolgáltatók is rendelkeznek saját keresőoldallal. A legszerencsésebb választás azonban minden kétséget kizáróan az, ha kimagaslóan jó találati aránya miatt a rögtön a Google-hoz fordulunk, amit a www.google.com címen érhetünk el. Bármelyik megoldást is választjuk, a kulcsszavas keresés módja minden esetben megegyezik: a keresés mezőbe be kell gépelni a keresett szót, vagy szavakat. Bizonyos keresők esetében már az első keresés alkalmával is szűkíthetjük a keresést, ha a kereső által felkínált témakörök egyikében (pénzügyek, utazás, szórakozás, hírek, egészség, stb.) szeretnénk csak keresni. Ha minden kulcsszót megadtunk, a mező melletti „Search”, „Go”, „Find” vagy „Keresés” gombra kattintva, vagy az En51. Ábra: A Google induló oldala tert megnyomva a képernyőn megjelennek a találatok. A Google esetén a rádiógombokkal a keresés körét a következő módon befolyásolhatjuk: ¾ Web az egész weben keres a keresőgép; ¾ Magyar oldalak magyar nyelvű weblapok szerepelnek csak a találatokban; ¾ Oldalak Magyarországról HU TLD-jű (3.2.2.) oldalakra szűkül a keresés. Mivel a találatok száma a feltétel megfogalmazásától függően akár több ezer is lehet, fontos, hogy a találatok körét a feltétel helyes megadásával a lehető legjobban leszűkítsük. Bár általában egy, legfeljebb két szavas kereséseket végzünk a keresők segítségével, tudnunk kell, hogy minél több szót adunk meg keresési feltételnek, annál jobban szűkítjük a keresést, és így általában annál használhatóbb weboldalakhoz jutunk. A Google története Természetesen a Google története is a szokásos amerikai siker sztori. Larry Page (1973), és Sergey Brin (1973), a Stanford University két PhD hallgatója, 1996 és 1998 között a weblapok elemzésére egy merőben új technológiát dolgozott ki. Az ez alapján üzembeállított Google nevű keresőgépük jó híre hamarosan az egész egyetemen elterjedt, aminek jóvoltából egy neves mecénástól, az ugyanezen az egyetemen oktató Andy Bechtolsheimtól, a Sun Microsystems egyik alapítójától 100.000 dolláros támogatást kaptak. Ezt további befektetői és rokoni invesztíciókkal sikerült egymillió dollárra kiegészíteniük, melyből megalapították a Google céget. Ugyan a vállalkozás az alapítás évében még csak napi 10.000 keresést regisztrált, de már ekkor rengeteg elismerést kapott (például az USA Today és a francia Le Monde hasábjain). Sőt, az 1998-as év 100 legjobb honlapjába is bekerült. 52. Ábra: Sergey Brin és Larry Page A napi keresések száma 1999-re 500.000, 2000-re pedig már napi 100 millióra nőtt. A cég 2004-ben lépett be a tőzsdére, és értéke egy év múlva már 78 milliárd dollár… Miért olyan megbízható a Google? A Google egy új, szabadalmaztatott technológiát (Page Rank) használ a keresésre, melynek során figyelembe veszi azt, hogy egy oldalra hány külső link mutat. Ez azért lényeges, mert különféle trükkökkel a legtöbb más elven működő keresőgép becsapható. Például, amennyiben a hátérrel egyező színű szövegben gyakran keresett kulcsszavakat szerepeltetnek (például szex, erotika, stb.), akkor az adott oldal akkor is megjelenhet egy keresés találati listáján, ha a
55
ECDL információ és kommunikáció modul rajta található információk között a keresés kulcsszava nem is szerepel. A linkeket viszont az oldal létrehozója adja meg, és ő nyilván csak valódi tartalomra mutat rá egy linkkel. További nagy keresők ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Kereső neve AltaVista Excite HotBot Lycos Yahoo
címe www.altavista.com www.excite.com www.hotbot.com www.lycos.com www.yahoo.com
nyelve angol angol angol angol angol
keresési módszer teljes szövegben teljes szövegben teljes szövegben kulcsszavak között teljes szövegben
8. Feladat: Nézzük meg az Google bejelentkező oldalát! Megoldás: A cím mezőbe gépeljük be www.google.com címet, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt!
7.8.2 Alapkeresés a Google segítségével A Google használata során, ha az úgynevezett alapkeresést alkalmazzuk, a találati lista a következőkben felsorolásra kerülő szabályok figyelembevételével alakul ki: 1. A keresőgép a kis- és nagybetűs írásmódot egyenrangúként kezeli. 2. Ha több kulcsszót írunk be a keresőmezőbe, a keresőgép „és” kapcsolatot feltételez közöttük. Ez azt jelenti, hogy Google találati listájának elején azok a weboldalak fognak szerepelni, amelyeken mindegyik kulcsszó szerepel. Amennyiben például szállást keresünk Balatonfüreden, akkor a kereső mezőbe a szállás Balatonfüred feltételt kell megadnunk. Ennek hatására a találati lista elején azok a weboldalak jelennek meg, melyekben mindkét szó szerepel. Ugyanakkor a lista végén előfordulnak olyan oldalak is, melyeken csak az egyik, vagy csak a másik kulcsszó szerepel. 3. A találati listán szereplő weblapokban a keresőmezőben megadott kulcsszavak bármilyen sorrendben szerepelhetnek. 4. Ha egy több szóból álló kifejezést idézőjelben szerepeltetünk a keresőmezőben, akkor a kifejezésnek a találati listában is pontosan olyan formában kell szerepelnie. Például ha az „Ügynök halála” kifejezést idézőjelekkel adjuk meg, akkor csak azok a weblapok lesznek a találatok között, amelyeken az „ügynök” és a „halála” szavak pontosan a keresőmezőbe bevitt formával egyezően, azaz egymás mellett és adott sorrendben szerepelnek. 5. A Google a keresés gyorsítása érdekében néha automatikusan kizár a keresésből olyan kulcsszavakat, melyek a találati listát várhatóan nem befolyásolják. Ha a találati lista emiatt nem tartalmaz minden elemet, arra az alábbi üzenethez hasonló módon fog a Google figyelmeztetni: „A leghatékonyabb keresés érdekében rendszerünk kihagyott néhány, a megjelenített X találathoz nagyban hasonlító találatot. Ha a kihagyott találatokat is meg kívánja tekinteni, a keresés újbóli végrehajtásához kattintson ide.” 6. Amennyiben a „Google keresés” helyett a „Jó napom van” gombra kattintunk, akkor a találati lista első helyén lévő weboldal rögtön meg is nyílik.
7.8.3 Speciális keresés a Google segítségével Amennyiben az alapkeresés túl sok, vagy nem az elvárásainknak megfelelő találatot ad, akkor célszerű a speciális keresést alkalmaznunk. Ehhez vagy néhány speciális karaktert és kifejezést kell a keresőmezőben a megfelelő kulcsszavak elé begépelnünk, vagy a kulcsszavak és a keresés finomítására szolgáló feltételek megadására eleve a „speciális keresést” kell használnunk. Ezt a kereső mező melletti felirattal indíthatjuk el. A speciális keresés operátorai ¾ Ha összeadásjelet (+) írunk a keresett szó elé, ez azt jelenti, hogy a keresett szónak mindenképpen szerepelnie kell a dokumentumban. Például a +Micimackó +rajzfilm keresőfeltétel olyan oldalakat eredményez, ahol a Micimackó című rajzfilmről van szó. ¾ A kivonásjel (-) ennek pontosan az ellenkezője. Ha a keresési feltételként megadott szavak elé kivonásjelet teszünk, a szó a keresett oldalakon nem szerepelhet. Például ha a Micimackó kivételével minden
56
Internet XP alapokon
¾
¾
Walt Disney rajzfilmes oldal érdekel minket, a +”Walt Disney” +rajzfilmek -Micimackó feltétellelt kell megadnunk. Ha az egyes kulcsszavak bármelyikének előfordulása elegendő ahhoz, hogy a találati listán szerepeljen a weboldal, akkor az „OR”, magyarul „VAGY” operátort kell alkalmaznunk. Ha például szálláshelyet keresünk, de mindegy, hogy az Opatijában, Rovinjban, vagy Umagban van, akkor a keresőmezőbe a szállás Opatija OR Rovinj OR UMAG feltételt kell megadni. Amennyiben azt akarjuk, hogy a Google a keresést csak adott domainen belül végezze el, akkor a keresőmezőben erre a következő módon megadott feltétellel kell hivatkozni: szállás Opatija OR Rovinj OR UMAG site:adriatic.hr Ha ennek éppen az ellenkezőjét szeretnénk, vagyis adott domain alatti találatokat ki akarjuk zárni, akkor a „site” kulcsszó elé egy „-” jelet kell tennünk: szállás Opatija OR Rovinj OR UMAG -site:adriatic.hr
53. Ábra: A speciális keresés ablaka ¾
¾
¾ ¾
Amennyiben nyelvismeretünk miatt csak adott nyelvű weblapokra szeretnénk korlátozni a találatokat, akkor a „Speciális keresés” ablakban adjuk meg az adott nyelvet. Természetesen arra is van lehetőségünk, hogy adott nyelvet kizárjunk a találatból. Hasonlóan a nyelvhez, a fájlformátumot is megadhatjuk, vagy kizárhatjuk. A lehetőségeink a következők: PDF, PS, DOC, XLS, RTF, PPT. A találati listában a frissítés vonatkozásában is végezhetünk szűrést (elmúlt 3, 6, 12 hónap). Mindezeken kívül kerestethetünk hasonlóság alapján, valamint úgy, hogy adott oldalra mely weboldalakról mutatnak linkek (ez utóbbi két lehetőséget a korábbiakkal nem lehet kombinálni). Fájl formátumok
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Mivel a fájltípusra történő szűrésben megadható fájltípusok nem mindegyikéről esett még szó, ezt a hiányosságot pótolni kell: PDF Portable Document Format (4.3.3.5); PS Adobe Postscript - a nyomtatók által használt leíró nyelv fájlformátuma; DOC Word levél; XLS Excel munkafüzet; RTF Richtext fáj - a legtöbb szövegszerkesztő által ismert olyan szöveges dokumentum, mely akár grafikákat is tartalmazhat; PPT PowerPoint prezentáció.
7.8.4 Képek keresése a Google segítségével Amennyiben adott témában kell képeket keresnünk, használhatjuk a Google képek közötti keresési szolgáltatását is. Ehhez kattintsunk a normál keresés keresőmező feletti feliratra, majd adjuk meg a
57
ECDL információ és kommunikáció modul képre vonatkozó kulcsszavakat. Az idézőjelben írt hosszabb kifejezést ugyanúgy kezeli a Google, mint ahogy azt a szöveges keresésnél megbeszéltük, de természetesen használhatjuk a korábban már megismert „+”, „-”, és „OR” operátorokat is. A speciális keresés ablaka ekkor a következő finomításokat nyújtja: ¾ méret szerinti szűrés (kis, közepes, nagy); ¾ a keresés adott képformátumra történő szűkítése (JPG, GIF, PNG); ¾ színek szerinti szelektálás (fekete-fehér, szürkeárnyalatos, színes); ¾ amennyiben akarjuk, a Google a keresést most is csak adott domainen belül végzi el. Képformátumok ¾
¾
Pár mondatban a képformátumokról is kell beszülnünk: JPG1 A képeket eredeti méretük 5-10 %-ára tömöríti egy veszteséges algoritmus (ez utóbbi azt jelenti, hogy a JPG fájlból az eredeti kép többé már nem állítható elő). A jelentős információvesztés ellenére a kép élvezhetősége gyakorlatilag nem csökken. Elsősorban színátmeneteket tartalmazó fényképek, rajzok tárolására használatos. GIF2, PNG3 A GIF formátum vonalas, kevés színt tartalmazó kontrasztos képek, rajzok tárolására alkalmas. A GIF képeken maximum 256 szín alkalmazható. Emellett további két specialitása is van: egyrészt megadható egy transzparens szín, másrészt a kép animációt is tartalmazhat. Mivel az előállítására használt tömörítési eljárás jogvédett, a PNG formátumot a pótlására fejlesztették ki. Képek, arcok, dallamok, stb. felismerése
A legújabb fejlesztések eredményeként hamarosan elérhetőek lesznek azok a programok, melyek a képeket már nem kulcsszavak alapján fogják csak feldolgozni. A svéd Polar Rose nevű cég arcfelismerő plug in programja például alkalmas lesz arra, hogy a fotókon felismerjen arcokat, és az így beazonosított embereket bejelölje. Ehhez speciális technikát alkalmaz: a kétdimenziós fotókat háromdimenziós modellekké alakítja, majd ezzel a modellel hasonlítja össze az interneten, vagy a publikus fotómeg54. Ábra: Egy bemutató kép a osztó oldalakon található Polar Rose honlapjáról képeket. A virtuális 3D modell segít kiszűrni a megvilágításból, a kamera nézőszögének és az illető arcának eltérő szögéből adódó különbségeket, így a keresés sokkal pontosabb találatokat eredményezhet. Olyan oldalak pedig már most is elérhetőek, melyek segítségével dallamokat lehet kerestetni. Például a www.melodyhound.com címen dallam és 55. Ábra: A felismert arcokat ritmus alapján is működik a keresés. A használata roppant egyszerű és érdekes. Igaz, tőlem csak a „boci boci tarka” futotta, amire olyan, egészen jó egy -egy virág jelzi rumbát talált, melyben az eredeti dallam kétség kívül felismerhető. A Google további szolgáltatásai A Google a kulcsszavas keresés mellett számtalan további szolgáltatást is kínál, melyeket a következő címen tudunk elérni: WWW.GOOGLE.COM/INTL/EN/OPTIONS/ (csak a jobb olvashatóság miatt írtam nagybetűvel). A lehetőségek teljes körét meg sem kísérelem felsorolni, inkább csak ízelítőként következzék kettő a több tucatból: ¾ Earths Nagyon népszerű virtuális földgömb, melyben az általunk felkeresett területekről megjeleníthetőek ugyancsak általunk kiválasztott információk, például: adott terület turisztikai nevezetességei, közlekedési információi (pl. utak, vasutak, repülőterek), határok, üzletek címei, Wikipédia szócikkek (a Geographic Web menüpontban). ¾ Desktop Egy ingyenes alkalmazás, mellyel kereshetőek lesznek a korábban meglátogatott weboldalak, levelek, illetve bármely a gépünkön lévő dokumentum, továbbá egy függőleges sávban sok kis szerkentyűt (gadgets) helyezhetünk el, mint például óra, földgömb, médialejátszó, naptár, azonnali hírolvasó, általunk kiválasztott részvények folyamatos árfolyamkijelzése (nem 20 perccel késleltetett), stb. 1
JPG - Joint Photographic Experts Group, magyarul egyesült fotográfus szakértői csoport. GIF - Graphics Interchange Format, magyarul képcserélő formátum. 3 PNG - Portable Network Graphics, magyarul hordozható hálózati grafika. 2
58
Internet XP alapokon 9. Feladat: A Google segítségével gyűjtsünk Sopronról webcímeket! Megoldás: A „Cím” mezőbe adjuk meg a keresőt: www.google.com, azután a keresőmezőbe gépeljük be: „Sopron”. Ha a többi beállítást nem változtatjuk meg, a kereső automatikusan a friss, magyar weblapok között fog keresni. A keresés eredményét egy lista jelzi, amely a találatok számától függően akár több tucat oldal is lehet. A lista elején helyezkednek el a keresés feltételeinek legjobban megfelelő találatok. Mint ahogy azt megtárgyaltuk, a találatok hivatkozás formájában jelennek meg, így az oldalak eléréséhez elegendő a választott hivatkozásra kattintani, és máris a kérdéses oldalra jutunk. Amennyiben a találati listát szűkíteni akarjuk, a tanultak szerint ad56. Ábra: A találati lista junk meg több kulcsszót!
7.8.5 Magyar keresők Természetesen léteznek kifejezetten magyar keresőgépek is, melyeknek a használata a Google részletes bemutatásakor megismert módszerekkel nem fog semmilyen nehézséget jelenteni. Ezek közül a három talán legismertebb keresőoldal elérési címe: ¾ www.ok.hu (ez az Origó keresője, korábban vizsla néven volt ismert); ¾ www.kurzor.hu; ¾ www.heureka.hu. Őszintén bevallom, ha valamit meg kell találnom az interneten, én azonban szinte mindig a Google-t használom. 57. Ábra: Az OK.HU kereső
59
ECDL információ és kommunikáció modul 7.9 Tematikus keresés Néha a kulcsszavas keresés helyett az úgynevezett tematikus keresők valamelyikét célszerű használni. Ezek lényege az, hogy a segítségükkel a weboldalak közül a minket érdeklőket nem kulcsszavakkal az internet egészén, hanem tematikus bontásban lehet megkeresni. Elsősorban akkor használhatók jól a tematikus keresők, ha egy viszonylag tágabb témakörben végzünk előzetes információgyűjtést. Ilyenkor először csak a minket érdeklő tágabb témakörre kattintunk, ahol azután az azzal kapcsolatos ajánlatok további csoportjaihoz jutunk. A magyar tematikus 58. Ábra: A linktár keresők esetében többnyire érdemes a „Még több X …” (angol nyelvűek esetében általában „More X…”) linkre kattintani, ahol „X” helyén a minket érdeklő témakör szerepel. A közvetlenül elérhető kiemelt ajánlatok ugyanis az esetek többségében nem nekünk, hanem a kiemelésért fizető hirdetőknek fontosak... A „Még több X…” használatával kapott linkek viszont tényleg jók, melyek segítségével végül elérjük a konkrét weboldalakat. A legfontosabb magyar tematikus keresők a következő címeken érhetők el: ¾ www.startlap.hu; ¾ www.kapu.hu; ¾ www.ok.hu/linktar.
7.10 Portálok A portálok nevükhöz méltóan kapuk az internetre. Olyan oldalak, melyeken tematikus csoportosításban jelennek meg aktualitások, az adott nap legfontosabb hírei, eseményei. Mindezek mellett keresési funkcióval is találkozhatunk, na és persze közvetlen linkek mutatnak az aktuális őrületekre, mint például a kapcsolatépítő (7.12.11.) és a videó megosztó (7.12.13.) oldalak. Természetesen nagyon sok portált üzemeltetnek, hiszen az internetet naponta használók a böngészésüket többnyire valamilyen portálon kezdik. Ez logikus döntés a felhasználók részéről, hiszen a legfontosabb hírek kivonatai ott találhatóak a nyitóoldalon, ahonnét azután egyetlen kattintással továbbléphetnek az őket érdeklő információk felé. Manapság persze sok-sok reklámra is számíthatunk, hiszen az oldalakat valamiből üzemeltetni is kell. Mindezek tükrében érthető, hogy a portálok üzemeltetői között ádáz küzdelem folyik a leglátogatottabb oldal kitüntető címéért. Az összes magyar honlap figyelembevételével az első 10 sorrendje 2007 derekán a következőképpen alakult (a számok a napi látogatások értékei): ¾ Origo www.origo.hu 1.168.000 portál; ¾ iWiW www.iwiw.hu 992.000 kapcsolatépítő; ¾ Startlap www.startlap.hu 909.000 portál, tematikus kereső; ¾ Index www.index.hu 576.000 portál; ¾ myVIP www.mellesleg.hu 386.000 kapcsolatépítő; ¾ Ma www.ma.hu 170.000 portál; ¾ NOL www.nol.hu 139.000 online újság;
60
Internet XP alapokon ¾ ¾ ¾
Sg www.sg.hu 126.000 Habostorta www.habostorta.hu 124.000 Noklapjac@afe www.nlcafe.hu 111.000 Mint láthatjuk, az első tízben hat portál is szerepel.
portál, sok infotech hírrel; portál; online újság.
7.11 Az Internet Explorer 7.0 A böngészők bemutatásakor már volt néhány mondatban szó az IE 7.0 újdonságairól. Most azonban részletesebben is tekintsük át őket. Mindenek előtt azonban lássuk azt, hogy miként telepíthetjük gépünkre a Microsoft böngészőjének legújabb verzióját (amennyiben Windows Vista operációs rendszerünk van, eleve az IE 7.0 lesz a gépen).
7.11.1 Az IE 7.0 telepítése Amennyiben az IE 7.0-ra akarjuk frissíteni régi böngészőnket, a következő lépéseket kell végrehajtanunk: ¾ Írjuk be a böngésző címsorába a „http://www.microsoft.com/hun/windows/ie/downloads/default.mspx” internet címet és nyomjunk Enter billentyűt, vagy egy keresővel kerestessünk rá a „IE 7.0 letöltés” kulcsszavakra, és nyissuk meg ugyanezt a találatot (valószínűleg ez lesz az első). Ezzel az „Internet Explorer Home >> Letöltések” oldalra kell érkeznünk (ez a lap tetején olvasható). ¾ Ezt követően az kattintsunk gombra. Amennyiben nem Windows XP SP2 operációs rendszerünk van, javasolt előbb az operációs rendszer frissítése. ¾ A következő oldalon kattintsunk a gombra, aminek hatására elindul operációs rendszerünk eredetiségének vizsgálata. Ehhez azonban szükséges egy úgynevezett „ActiveX” bővítményt telepíteni. Mivel az ilyen ActiveX bővítmények rosszindulatúak is lehetnek, a telepítést nekünk kell engedélyezni úgy, hogy a böngésző információs sávjára kattintunk az egér jobb gombjával, majd a helyi menüből kiválasztjuk az „ActiveX-vezérlő telepítése...” pontot. Ennek hatására egy ablakban megjelenik egy kérdés: „Telepíti ezt a szoftvert?”. Kattintsunk a gombra. A továbbiakban ismertetésre kerülő események azonban már csak akkor zajlanak le, ha rendszerprogramunk átmegy az eredetiségvizsgálaton: ¾ A következő lépés az IE 7.0 tényleges letöltése, amihez kattintsunk a gombra. Amennyiben nincs telepítve letöltést vezérlő plug in gépünkre (4.3.3.2.), válasszuk a gombot, és adjuk meg a mentés helyét. Ha van telepített letöltés vezérlőnk, ugyanezeket a lépéseket a letöltés vezérlőben kell elvégeznünk. A letöltés befejeződése után a nyissuk meg a letöltött fájlt. Ekkor egy újabb ablakban kell a telepítő program futtatását kérnünk a gombbal. A következő lépések ugyan maguktól értetődőek, de azért mégis felsorolom őket: - üdvözöl a Windows Internet Explorer 7.0; - a javasoltaknak megfelelően ideiglenesen tiltsuk le a vírus- és kémprogram-keresőnket; - kattintsunk a gombra; - a gombbal vegyük tudomásul az IE használatának licencfeltételeit; - biztos ami biztos, a Microsoft ismét ellenőrzi operációs rendszerünk eredetiségét (az eljárás indításához a gombra kell kattintanunk); - hagyjuk kipipálva az „Internet Explorer legújabb frissítéseinek telepítése, valamint a Microsoft Windows rosszindulatú szoftvereket eltávolító eszköz telepítése (ajánlott)” jelölőnégyzetet, és kattintsunk a gombra; - ekkor elindul a tulajdonképpeni telepítés, melynek végén egy ablakban tájékoztatást kapunk a telepítés befejeződéséről; - engedélyezzük a gép újraindítását, amihez a gombra kell kattintani; Indítsuk el a az Internet Explorert, és adjunk meg néhány beállítást: - keresési szolgáltatónak állítsuk be a Google-t; - pipáljuk ki „Az automatikus adathalászat-szűrő bekapcsolása (javasolt)” elemet, majd mentsük beállításainkat.
61
ECDL információ és kommunikáció modul 7.11.2 Új elrendezésű böngészőablak Mint azt az ábrán is láthatjuk, az IE 7.0 már külső megjelenésében is megújult. Mivel ennek ellenére a program korábbi funkcióinak használata semmilyen nehézséget nem fog jelenteni, csak az újdonságokat fogjuk részletesen áttekinteni. A kevésbé fontos többi változásról csak említés szinten lesz szó. Navigálás a látogatott lapok között
Menüsor
Címsor
Új lap nyitása
Letöltéssel kapcsolatos ikonok
Kereséssel kapcsolatos eszközök
Parancssáv
Kedvencekkel kapcsolatos ikonok
59. Ábra: Az Internet Explorer 7.0 ablaka
7.11.3 RSS használata ¾
¾
¾ ¾
Az RSS használata olyan egyszerű, hogy csak felsorolásszerűen ismertetem a fontosabb lehetőségeket: RSS jelzése Amennyiben böngészés közben olyan oldalt nyitunk meg, mely RSS-t is tartalmaz, a „Parancssávnak” nevezett eszközsoron lévő, korábban szürke RSS ikon ( ) piros színű lesz. Ha az adott RSS-re még nem fizettünk elő, akkor egy kis csillag is megjelenik rajta. A kiegészítő információban ismertetésre kerül az is, hogy miként állítható be az, hogy egy-egy hírcsatorna jelenlétét hangjelzéssel is tudassa velünk a program. RSS megnyitása Egyszerűen csak kattintsunk rá a ikonra. Ennek hatására megjelennek az adott hírcsatornában lévő hírek címei. A továbbiakban az adott weboldalt meglátogatva az RSS ikonon a csillag már nem fog megjelenni ( ). Hír megnyitása A tényleges tartalom megnyitásához kattintsunk a címre. Előfizetés RSS-re Ha olyan RSS-t nyitunk meg, melyet folyamatosan nyomon szeretnénk követni, akkor érdemes az adott hírcsatornára előfizetni (mivel ez egyetlen fillérünkbe sem fog kerülni, a funkciót szerencsésebb lenne a hírcsatorna figyelésének nevezni). Valójában csak annyi történik, 60. Ábra: Előfizetés RSS-re
62
Internet XP alapokon hogy az IE 7.0-t bizonyos időközönként megnézi, van-e az előfizetett hírcsatornáinkon új hír. Maga az előfizetés úgy történik, hogy az ablak bal felső részén rá kell kattintanunk a ikonra, majd a megjelenő ablakban kattintsunk az „Előfizetés” gombra. Ezek után a kedvencek között fogjuk megtalálni az előfizetett hírcsatornákat. Természetesen az RSS hírcsatornákat is pontosan úgy lehet használni, mappákba rendezni, mint a már tárgyalt kedvenceket (7.6.). A böngésző hírcsatornákkal kapcsolatos beállításai Ha a böngésző hírcsatornákkal kapcsolatos tulajdonságait szeretnénk beállítani, tegyük a következőket: ¾ nyissuk meg az „Eszközök” menüből a „Beállítások…” elemet, majd lapozzunk a „Tartalom” fülre; ¾ a lap alján kattintsunk rá „Hírcsatornák” csoportban a „Beállítások” gombra. A kapott párbeszédablakban található beállítási lehetőségek alapértelmezései általában megfelelnek, és különösebb magyarázatra nem is szorulnak. Adott hírcsatorna tulajdonságai Az RSS csatornák viselkedését egyenként is testre tudjuk szabni. Ennek során a következő beállítási lehetőségeink vannak: ¾ az alapértelmezett frissítéstől eltérő ütemezést adhatunk meg; ¾ megadhatjuk, hogy hány hír legyen archiválva (hány hír legyen megőrizve az elolvasott hírek között); ¾ beállíthatjuk, hogy a csatolt fájlok letöltésre kerüljenek-e. RSS azonnali frissítése
61. Ábra: A böngésző RSS beállításai
Néha azonnal szeretnénk frissíteni az RSS tartalmát. Ehhez a következő lépéseket tegyük: ¾ nyissuk meg a kedvenceket a ikonnal; ¾ lapozzunk a hírcsatornákhoz a gombbal; ¾ a frissíteni kívánt hírcsatorna helyi menüjéből válasszuk a „Frissítés” elemet. Néhány RSS-t tartalmazó oldal A következőkben fel szeretnék sorolni néhány olyan magyar címet, amelyen RSS csatorna is üzemel: ¾ www.origo.hu internetes portál; ¾ www.index.hu internetes portál; ¾ www.sg.hu internetes infotech portál ¾ www.nol.hu Népszabadság (az azonos című napilap internetes változata); ¾ www.fn.hu Figyelő (a nívós hetilap online verziója); ¾ www.hvg.hu Heti világgazdaság (ugyancsak egy egyező című hetilap internetes kiadása).
62. Ábra: Egy RSS tulajdonságai
7.11.4 Többlapos böngészés Az IE 7.0 végre lehetővé teszi a többlapos böngészést. A következőkben az ezzel kapcsolatos lehetőségeket tekintsük át. Új lap megnyitása Kattintsunk rá a jobb szélső lap mellett lévő üres fülre. Egy-egy lap bezárása ikonnal zárjuk be a lapot (az utolsó A lapot tegyük aktuálissá, majd a lap fülének jobb oldalán lévő lapot nem lehet így bezárni).
63
ECDL információ és kommunikáció modul Gyorslapok használata Amennyiben többlaposan böngészünk, szinte garantált, hogy egy idő után nem fogunk emlékezni az egyes lapok tartalmára. Emiatt azután lehet, hogy csak nehezen találjuk meg a minket érdeklő már megnyitott tartalmat. Ilyenkor jól jön az a lehetőség, hogy egyszerre is megjeleníthető az összes lap tartalma az úgynevezett „gyorslapok” segítségével. Egyszerűen csak kattintsunk rá az első laptól balra lévő ikonra (csak akkor látszik, ha több lapot is használunk). Az adott lapra történő lapozáshoz már csak a 63. Ábra: Gyorslapok lapra kell kattintanunk. Kedvencek megnyitása új lapon A kedvencek listán szereplő elemeket úgy tudjuk új lapon megnyitni, hogy az elem mellett jobbról látikonra kattintunk. ható Link megnyitása új lapon Ha egy linket új lapon szeretnénk megjeleníteni, akkor a link helyi menüjéből válasszuk a „Megnyitás új lapon” elemet. Lapok bezárása Ha többlapos böngészésünk végén a böngésző bezárás ikonjára kattintunk, akkor egy ablakban eldönthetjük, hogy a következő indításkor a bezárás előtti tartalom ismét megjelenjen-e.
7.11.5 Kezdőlap(ok)
64. Ábra: Kilépés a programból
Mivel az IE 7.0 támogatja a többlapos böngészést, magától értetődik az a lehetőség, hogy kezdőlapokból is többet tud kezelni. Új kezdőlap felvétele 1. a címsorba gépeljük be a kezdőlapnak szánt weboldal URL címét, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt; 2. nyissuk le a ikont, majd válasszuk a „Kezdőlap felvétele vagy módosítása…” elemet; 65. Ábra: Új kezdőlap felvétele 3. a kapott párbeszédablakban válasszuk ki az alábbi opciók közül a megfelelőt: ¾ „Ez legyen a kizárólagos kezdőlapom” a következő indításkor csak az adott oldal tartalmával jelenik meg a program. ¾ „Kerüljön be ez a weblap a kezdőlapjaim közé” a programot újraindítva az adott oldal és a korábbi kezdőlapok is megjelennek. ¾ „Legyen a jelenlegi lapcsoport a kezdőlapom” ha újraindítjuk a böngészőt, az egyes fülek jelenlegi tartalmával fog az megjelenni. 4. kattintsunk az „Igen” gombra.
64
Internet XP alapokon Adott kezdőlap felkeresése böngészés közben Nyissuk le a ikont, majd válasszuk ki a megnyitni kívánt címet.
7.11.6 Azonnali keresés használata A korábban részletesen megbeszélt kulcsszavas keresést kiemelten támogatja az IE 7.0. A kulcsszava). Arra viszont felkat egyszerűen csak gépeljük be az azonnali keresés mezőbe ( hívom a figyelmet, hogy a keresés mező tartalma mindig az alapértelmezett kereső neve, és az korántsem ikonra. Ha a nem az alapértelbiztos, hogy Google! Ezután kattintsunk a kulcsszavaktól jobbra lévő mezett keresőben szeretnénk a keresést végrehajtatni, akkor nyissuk le ugyanennek az ikonnak a listáját, és válasszuk ki a használni kívánt keresőt. További keresők megadása Amennyiben más keresőket is szeretnénk megadni, hajtsuk végre a következő lépéseket: ¾ egy új lapon nyissuk meg a hozzáadni kívánt keresőt; ¾ az adott kereső keresés mezőjébe csupa nagybetűvel írjuk be a „TEST” szót; ¾ állítsuk be az esetlegesen szükséges paramétereket (nyelv, domain, stb.); ¾ indítsuk el a keresést; ¾ a találati oldal URL címére kattintsunk jobb gombbal, és a helyi menüből válasszuk ki „Másolás” elemet; ¾ nyissuk le a ikont, és kattintsunk a „További szolgáltatók keresése…” pontra; ¾ a kapott ablak jobb oldalán, az ábrán is látható mezők közül a felsőbe az egér jobb gombjával illesszük be a vágólap tartalmát, az alsóba pedig adjuk meg a keresőgép nevét (például „Google magyar oldalak”); ¾ kattintsunk az „Install” gombra.
66. Ábra: Itt adhatunk hozzá keresőgépet
7.11.7 Weblapok nyomtatása Mint szinte minden programban, a nyomtatás ikonra ( ) történő kattintással az Internet Explorerben is rögtön elindul a nyomtatás, mégpedig: ¾ az alapértelmezett nyomtatóra; ¾ egy példányban; ¾ lehetőleg egy oldalasra zsugorítva. Amennyiben bármit is másként szeretnénk, nyissuk le az ikont, és válasszuk a „Nyomtatási kép…” elemet. Ez a szolgáltatás a korábbi verzióhoz képest elég jelentős mértékben módosult. Most a következő lehetőségeink vannak: ¾ lap tájolásának beállítása (álló , fekvő ); ¾ oldalbeállítás ( ); ¾ fejlécek és láblécek be- és kikapcsolása ( ); ¾ nyomtatási méret módosítása ( ); ¾ margók módosítása ( / ). A fej- és láblécben használható kódok és értelmezésük A fej- és lábléc tartalmát a ikonra kattintás után, az alábbi lista segítségével tudjuk megadni: ¾ az ablak címe &w ¾ idő 24 órás formátumban &T ¾ a lap címe (URL) &u ¾ az aktuális oldal száma &p ¾ dátum rövid formátumban &d ¾ oldalak száma összesen &P ¾ dátum hosszú formátumban &D ¾ jobbra igazított szöveg (&b jeleket követően) &b ¾ idő &t ¾ középre igazított szöveg (&b jeleket követően) &b&b
65
ECDL információ és kommunikáció modul 7.11.8 Böngészési előzmények törlése Az előzmények szelektív törléséhez most nem az „Internetbeállítások…” elemet kell az „Eszközök” menüből elindítani, mert ott csak mindent egyszerre lehet letörölni. Ha csak a Cookie-kat, a látogatott helyek nyomkövetését, jelszavakat, stb. akarjuk letörölni, nyissuk le a ikont, majd válasszuk a „Böngészési előzmények törlése…” pontot.
7.11.9 A meglátogatható oldalak korlátozása Az Internet Explorer 7.0 segítségével az úgynevezett „tartalmi tanácsadót” bekapcsolva korlátozni lehet a meglátogatható oldalak körét. Erre az ad lehetőséget, hogy nagyon sok olyan honlap van, amely a nyelv, a meztelenség, a rossz példa és az 67. Ábra: Előzmények törlése erőszak szempontjából besorolásra került. Amennyiben bekapcsoljuk a „tartalmi tanácsadót”, a be nem sorolt oldalakat csak egy jelszó megadásával lehet majd elérni. Ezen kívül blokkolni lehet bizonyos weboldalakat, illetve megadhatunk olyan URL címeket is, melyek tartalmát besorolástól függetlenül minden esetben meg lehet nyitni. Tartalmi tanácsadó bekapcsolása Nyissuk meg az „Eszközök” menüből a „Internetbeállítások” pontot, majd lapozzunk a „Tartalmi tanácsadó” ablak „Tartalom” fülére. Ezt követően kattintsunk az „Engedélyezés” gombra, és adjuk meg a „Tartalmi tanácsadó” úgynevezett „felügyeleti jelszavát”. Jól jegyezzük meg, mert valahányszor csak valamit át kívánunk majd állítani, ezt a jelszót kell majd megadnunk. Arra felhívom a figyelmet, hogy ezek után a nem minősített oldalakat is csak e jelszó megadása után lehet megnyitni (amennyiben mást nem állítunk be). Mindig engedélyezett, illetve tiltott oldalak megadása Lapozzunk a „Tartalmi tanácsadó” ablak „Jóváhagyott helyek” fülére. Gépeljük be az adott oldal URL címét, majd: ¾ ha mindig engedélyezni akarjuk, kattintsunk a „Mindig”; ¾ amennyiben éppen ellenkezőleg, állandóan tiltani akarjuk, kattintsunk a „Soha” gombra. Nem minősített, illetve tiltott tartalmak viselkedése A „Tartalmi tanácsadó” ablak „Általános” füléhez lapozás után a következők szerint járjunk el: ¾ amennyiben a nem minősített helyek megnyitását a jelszó megadása nélkül is akarjuk engedélyezni, vegyük le a pipát „A felhasználók megtekinthetik a nem minősített webhelyeket” jelölőnégyzetről; ¾ ha a tiltott helyek megtekintését is engedélyezni akarjuk a jelszó megadása után, akkor a pipát „A tartalom felügyelője megadhat egy jelszót, amellyel engedélyezi a felhasználóknak a tiltott tartalom megtekintését” opcióról kell leven- 68. Ábra: Oldalak tiltása és engedélyezése nünk.
7.12 Néhány gyakorlati lehetőség a WWW használatára A WWW olyan sok, a mindennapi életben is hasznos lehetőséget nyújt, hogy természetesen csak mazsolázgatni lehet a kínálatból. Az is magától értetődik, hogy az általam felsorolt gyakorlati tippek az én érdeklődési körömhöz kapcsolódnak.
66
Internet XP alapokon 7.12.1 Utazás Mindenki szeret új dolgokat, idegen kultúrákat, egzotikus tájakat megismerni, pihenni, vagy éppen aktívan kikapcsolódni, egyszóval utazni. Ez az igényünk annyira általánosnak tekinthető, hogy amennyiben valakitől azt kérik, sorolja fel legkedvesebb elfoglaltságait, az első háromban szinte biztosan szerepel az utazás. Az internet pedig nagyon sok olyan lehetőséget kínál, melyeknek utazásaink alkalmával nagy hasznát láthatjuk. A következőkben tekintsük át ezeket.
7.12.1.1 Szálláshely keresése Az mindannyiunk természetes igénye, hogy hosszabb-rövidebb vakációink alkalmával szeretnénk a lehető legjobb, számunkra megfizethető szálláshelyen lakni. Ebben nagy segítséget nyújthat az internet, mert a használatával egészen biztosan megtaláljuk a nekünk megfelelő színvonalú és árú hoteleket, apartmanokat, kempingeket, magánszállásokat. Erre a célra a kulcsszavas keresőgépeket és a tematikus oldalakat egyaránt alkalmazhatjuk. Utóbbiak közül csak néhány tipp, ha magyarországi szálláshelyeket keresünk: ¾ www.szallasinfo.hu; ¾ www.szallas.net; ¾ www.utazzitthon.hu; ¾ www.vendegvaro.hu. A jobb weboldalakon helyfoglalási lehetőség is működik. Gondolom, nem kell különösebben bizonygatnom, hogy így sokkal nagyobb kínálatból lehet választanunk. Ráadásul általában alacsonyabb árakra is számíthatunk, hiszen minden közvetítőt kiiktatunk. A statisztikák szerint az online helyfoglalásban a németek az éllovasok, akik közül már minden harmadik így foglalja le szálláshelyét. Egy-egy nagyobb út alkalmával persze az is nagy segítség, hogy amennyiben előre fel szeretnénk készülni az útra, feltérképezhetjük a környék nevezetes épületeit és természeti szépségeit, összegyűjthetjük a legjobb éttermeket, megtudhatjuk milyen kiállításokat, múzeumokat találunk a környéken, azok hogy tartanak nyitva, és mennyibe kerül a belépőjük, stb. A színvonalasabb szálláshelyek honlapjáról mindezek az információk közvetlenül is elérhetőek. Arra azonban ügyeljünk, hogy egy jó fényképész által készített képen minden szebbnek és nagyobbnak látszik.
7.12.1.2 Útiterv Ha kiválasztottuk a szállást, a következő lépés az ideális útvonal megtervezése. Erre a célra rengeteg honlapot írtak, melyek közül az én véleményem szerint a legjobb a www.viamichelin.com. Egyetlen szépséghibája, hogy magyar felület nem választható hozzá (angol, német, olasz, francia, spanyol nyelven viszont elérhető). Mivel a használata azonban úgyis oly egyszerű, ez nem fog gondot jelenteni. Az indulási helyet a „Departure”, a
69. Ábra: Irány Dubrovnik a www.viamichelin.com segítségével
67
ECDL információ és kommunikáció modul célállomást pedig a „Destination” területen vigyük be úgy, hogy nem használunk ékezetes karaktereket (Country - ország, Address - Utca, Postcode - irányítószám, City - Város). Az ország és a város megadása a kötelező csak. Az „Options” (opciók) gombra történő kattintás után a következőket finomíthatjuk még: ¾ kiválaszthatjuk az útvonal típusát („Recommended by Michelin” - Michelin által ajánlott, „Quickest” leggyorsabb, „Shortest” - legrövidebb, „Economical” - leggazdaságosabb); ¾ megadhatjuk, ha nem autóval akarjuk a célunkat elérni („on foot” - gyalog, „by bike” - biciklivel); ¾ és bevihetünk két közbülső állomást („Stopover A” és „B”). Célszerű még megadni a valutanemet („Currency”) és az üzemanyag árát („petrol cost”), majd ezt követően kattintsunk rá a „Search” („Keresés”) gombra. A program ki fogja számítani a szükséges üzemanyag árát, valamint az útdíjakat, és készít egy egészen pontos útvonaltervet. Ez utóbbi tartalmazza az összes olyan adatot, mely megkönnyíti az utazást (a betervezett autóutak számozását, a használandó autópálya kijáratok sorszámát, az autópályák fejünk feletti fontosabb eligazító tábláit, stb.). Igaz, egy GPS alapú térkép program menetközben, szavakban is utasít arra, hogy mikor merre kell kanyarodnunk, de mind a PDA, mind a megfelelő program elég sokba kerül még. További útvonaltervezők ¾ ¾
Természetesen számtalan további útvonaltervező létezik, melyek közül most kettőre szeretném a figyelmet felhívni: www.map24.com magyar nyelvű változata is van; a Google Earth a korábban már említett ingyenesen letölthető programmal útvonalat is lehet terveztetni.
7.12.1.3 Menetrendek Természetesen nemcsak a gépkocsival világot látni szándékozó utazók, hanem a hagyományos tömegközlekedési eszközöket használók is hasznát vehetik a világhálónak. Az internet segítségével ugyanis az elutazni kívánók nagyon egyszerűen ki tudják deríteni a számukra optimális vonat, autóbusz, hajó vagy akár repülőgép indulási időpontját, menetjegyének árát, esetleges átszállási adatait. Erre a célra általában minden közlekedési vállalat a saját honlapját használja, néha azonban közvetlen címe is van a menetrendi adatokat tartalmazó oldalaknak. Következzenek 70. Ábra: Az „Elvira” hát a számunkra leghasznosabb e kategóriába tartozó címek: ¾ www.elvira.hu belföldi és nemzetközi vasúti menetrendi információk; ¾ www.volan.hu belföldi és nemzetközi buszmenetrendek; ¾ www.menetrendek.hu magyar és nemzetközi vonat-, helyközi és nemzetközi busz-, repülő- és hajómenetrendeket tartalmazó oldalakra mutató linkgyűjtemény; ¾ www.menetrend.hu mint az előző, de innét a Volán társaságok helyi menetrendjei is elérhetőek. Mivel a megadott címekről közvetlenül, vagy linkekkel elérhető menetrendi oldalak kezelése első ránézésre is roppant egyszerű, használatukat nem tárgyaljuk.
7.12.1.4 Autópálya-matrica vásárlás Természetesen autópálya-matricát is vásárolhatunk az Internet segítségével. A fizetés is online, mégpedig bankkártya segítségével történik (ennek biztonsági kérdéseiről a későbbiekben részletesen fogunk beszélni (7.12.3.1.)). Erre a célra többek között az alábbi címeken lesz lehetőségünk:
68
Internet XP alapokon ¾ ¾ ¾
www.ppo.hu; www.autopalyamatrica.hu; http://autopalyamatrica-online.netrisk.hu. A legígéretesebb internetes kereskedő
Következetesen próbálok arra törekedni, hogy az interneten elérhető szolgáltatások vonatkozásában megbízható, korrekt, jól működő címeket adjak 71. Ábra: Autópálya-matrica vásárlás az interneten meg. Ebben nagy segítséget jelentenek a különféle díjak, melyeket szakmai szervezetek ítélnek oda. A 2006-os évben például „A legígéretesebb internetes kereskedő” címet a www.ppo.hu címen elérhető Investech Informatikai és Kommunikációs Kft. érdemelte ki. Az általa üzemeltetett ppo.hu oldal segítségével tudunk majd online autópálya-matricát vásárolni és telefonkártyát feltölteni.
7.12.1.5 Repülőjegy vásárlás Manapság sokan utaznak már repülőgéppel, mert megjelentek az olcsó, diszkont légitársaságok. A nyomott ár egyik oka éppen az, hogy e társaságok általában kizárólag interneten keresztül értékesítik járataik jegyeit (persze a gyakorta a célállomástól távoli reptér, és a nem túl kényelmes utazási időpont is sokat nyom latba). Így azután kézenfekvő, hogy ha egy ilyen társasággal kívánunk valahová elutazni, a jegyvásárlást is magunk intézzük. Ehhez csak meg kell nyitni az adott 72. Ábra: Egy, a témával kapcsolatos hasznos oldal fapados társaság honlapját, majd meg kell adni a jegyvásárláshoz szükséges paramétereket. Ez több lépésben, logikus felépítésű oldalakkal történik, és többnyire semmilyen nehézséget nem jelent. A témával kapcsolatosan sok olyan hasznos oldal is létezik, mely az utazáshoz kötődő praktikus szolgáltatásokat kínál, mint például transzfer lehetőségek, várostérképek, stb. Befejezésül lássunk néhány diszkont légitársaság címét, Budapestről pillanatnyilag elérhető célállomásainak számát (ez az adat szerepel zárójelben), valamint egy nagyon hasznos oldal URL-jét: ¾ www.wizzair.com (19 db); ¾ www.skyeuropa.com (15 db); ¾ www.easiyjet.com (6 db); ¾ www.airberlin.com (4 db); ¾ www.rynair.com (2 db, de Sármellékről!); ¾ www.fapadosutazas.hu. Persze a hagyományos repülőtársaságok saját honlapjain is vásárolható jegy, például a következő címeken: ¾ www.malev.hu Malév; ¾ www.aua.at Austrian Airlines (magyar IP-ről bejelentkezve magyar nyelven!);
69
ECDL információ és kommunikáció modul ¾ ¾ ¾ ¾
www.airfrance.fr www.britishairways.com www.swiss.com www.lufthansa.com
Air France; British Airways; Swiss International Air Lines; Lufthansa.
7.12.1.6 Térkép A már említett www.viamichelin.com címen nagyon részletes térképeket is találunk. Ehhez a „Maps” fülre kell csak kattintanunk, majd a megjelenő Európa térképen rá kell klikkelni arra a területre, amelynek a térképét meg szeretnénk jeleníteni. Ennek hatására az adott hely kerül a térkép középpontjára. Ez azért szerencsés, mert ha a léptéket csökkentjük (azaz nagyítjuk az adott térképet), a célterület nem kerül ki a térképről. A nagyításhoz a jelre kell csak kattintani. Ha gyorsabban akarunk egy-egy várost megtekinteni, töltsük ki a keresőmezőket (elsősorban a helység nevét adjuk meg a „City” mezőben), majd nyomjuk meg a „Search” (Keresés) gombot. A térkép olyan részletes, hogy még az utcák számozását is megtaláljuk rajta (ez sajnos nem minden ország esetén igaz). No és mivel autóstérképnek szánták: ¾ az egyirányú utcák jelzése is felkerült rá; ¾ jelölés mutatja a parkolóházakat és a benzinkutakat; ¾ és feltüntetik rajta a sebességmérő kamerákat. Természetesen rengeteg térképet találunk az interneten, amelyek közül most csupán csak a www.maps.google.com címen található térképre szeretném még felhívni a figyelmet. Érdekessége, hogy amennyiben akarjuk, műholdról készült képen is megtekinthetjük az adott területet, illetve kérhetjük a hagyományos és a műholdkép alapú térkép hibridjét is. Végül a Google Earth programját is mindenki figyelmébe ajánlom, mely ingyen letölthető a www.earth.google.com címről.
70
73. Ábra: A svájci Interlacken a Viamichelin és a Google térképén, valamint a Google Earth programjában
Internet XP alapokon 7.12.1.7 Időjárás és hójelentés Vakációink alkalmával általában még elutazásunk előtt szeretnénk a célállomás pillanatnyi és várható időjárásáról, a vízhőmérsékletekről, illetve téli utak alkalmával a hóviszonyokról tájékozódni. Ugyanezek az ismeretek üdülés közben is hasznosak, hiszen ezen információk birtokában programunkat átszervezhetjük, ha kell. Erre a célra rengeteg oldalt működtetnek, melyek közül mutatóba felsorolok néhányat: ¾ www.met.hu ¾ ¾ ¾
www.idojaras.lap.hu www.sielok.hu www.tw1.at
74. Ábra: A www.met.hu Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja, rengeteg magyar nyelvű információval (a világ számos országának és nagyvárosainak időjárási adataival); Tematikus portál és keresőoldal; Síeléssel kapcsolatos információk (hóviszonyok, sípályák leírásai); A TW1 nevű, osztrák turisztikai televízió tematikus portálja. Legnagyobb erőssége, hogy a „Weter” menüpontban 13 európai ország több száz síterepének és üdülőhelyének időjárási kameráját is megtaláljuk rajta (Magyarországét is).
7.12.2 Pénzügyi szolgáltatások Természetesen a pénzügyi szolgáltatások szinte mindegyike elérhető internet segítségével is. Így lehetőségünk van bankok és biztosítók interneten keresztül történő használatára, vagy akár tőzsdézhetünk is a világhálón át (igaz, ez utóbbi nem igazán tartozik az átlagos magyar ember elfoglaltságai közé).
7.12.2.1 Bankhasználat Magyarországon csupán a felnőtt lakosság 74 százaléka vesz igénybe valamilyen banki szolgáltatást. Már ezzel sem lehetünk túlságosan elégedettek, mert e mutató terén még az EU-hoz 2007. január elsejével kapcsolódott Románia és Bulgária is megelőz bennünket. Az még szomorúbb, hogy csak a felnőtt lakosság 53 százaléka rendelkezik bankkártyával, és mindössze 7 százalék használja az elektronikus banki szolgáltatásokat. Ez utóbbi adat alapján úgy tűnik, hogy sokan szeretnek a bankokban sorban állni, és fél órát eltölteni azzal, amit 5 perc alatt is elvégezhetnének az internet segítségével. De miért is alakult ez így? Egyrészt nem kellően elterjedtek és alaposak a számítástechnikai ismeretek. Sokak pedig – bár viszonylag átfogó felhasználói szintű számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek – félnek a számítógép ilyen célra történő használatától, mert attól tartanak, hogy számlájukat illetéktelenek megcsapolják. Pedig aki felkészülten használja bankja elektronikus szolgáltatásait, azt gyakorlatilag lehetetlen megkárosítani. Nyilvánvalóan az sem túl sokat növel a hajlandóságon, hogy a média ahelyett, hogy felvilágosítana és tájékoztatna, 2006 őszén például hetekig az abban az időben előfordult phising (4.3.4.4.) jelenséggel foglalkozott. Milyen tranzakciókat lehet végrehajtani? ¾ egyenlegek megtekintése; ¾ a kívánt összegek saját számláink közötti átvezetése, lekötése és felszabadítása;
71
ECDL információ és kommunikáció modul ¾ ¾
1. 2.
3. 4. 5.
állandó megbízások megadása, módosítása, törlése (csoportos beszedési megbízások is); eseti megbízások megadása. Természetesen a szolgáltatásokról az egyes bankok honlapján részletes tájékoztatásokat találhatunk. A biztonság érdekében mire ügyeljünk? Nyilvános helyen lehetőleg ne használjuk bankunk ilyen szolgáltatását. Ha mégis rákényszerülünk, feltétlenül töröljük le az előzményeket (7.1..). Csak biztonságos kapcsolat esetén adjuk meg felhasználói nevünket és jelszavunkat! Ez egyrészt abból derül ki, hogy a webcím nem „http://”, hanem „https://” karaktersorozattal kezdődik. Másrészt ezt az ikon is jelzi. MindInternet Explorer 6.0-ban az állapotsorban, míg a 7.0-ban a címsortól jobbra egy ezek arra utalnak, hogy a webhely és a gépünk közötti kommunikáció SSL protokollal titkosítva folyik. Soha ne kérjük, hogy a böngésző tárolja le a megadott felhasználói nevet és jelszót! A tranzakciók után csak akkor zárjuk be a böngészőt, ha már kiléptünk a bank honlapjáról (erre mindig van egy „Kilépés” gomb). Végül: egyetlen bank sem küld soha olyan elektronikus levelet, melyben arra kér bennünket, hogy a levélben lévő linkre kattintva lépjünk be bankunk internetes szolgáltatásába. Az ilyen levél garantáltan pfhising (4.3.4.4.) céllal íródott.
Sárga csekk feladása saját bankunk weblapjáról Kevesek tudják, hogy még a hagyományos „sárga csekket” is befizethetjük bankunk internetes oldaláról, mint eseti megbízást. Így ahelyett, hogy a legközelebbi postára szaladnánk, és negyed órát töltenénk az ilyenkor szokásos 5 méteres sorban állva, percek alatt feladhatjuk az összeget az interneten is. A csekkről leolvasott adatokkal ugyanis kitölthetünk „netbankunkban” egy eseti átutalási megbízást, ezzel megspórolva a sorban állást. A gyorsabb, kényelemesebb és egyszerűbb kitöltés érdekében arra is van lehetőség, hogy a kedvezményezettek adatait, valamint az ismétlődően előforduló jogcímeket egy-egy listákban letároljuk, ahonnét azután már tényleg csak pár kattintás lesz az éppen szükséges értékek 75. Ábra: Egy eseti átutalási megbízás kiválasztása. Hogy működik az SSL? A titkosított kapcsolatot az interneten az úgynevezett SSL1 protokoll valósítja meg. Ez a protokoll kétféle titkosítási algoritmust is alkalmaz, melyek szerepei a következők: ¾ A kapcsolat felépítéséhez az úgynevezett „nyilvános-titkos” kulcspárt alkalmazza az SSL. Ekkor a szerver elküld egy nyilvános kulcsot a felhasználónak, míg maga annak titkos párját használja. Bármi, amit titkos kulccsal titkosítottak, kizárólag a nyilvános kulccsal fejthető vissza. Ennek azonban a fordítottja is igaz: bármilyen nyilvános kulccsal titkosított dolog, kizárólag a titkos kulccsal fejthető vissza. ¾ A tulajdonképpeni kapcsolat során az SSL szimmetrikus kulcsot használ, mivel ennek használata kevesebb erőforrást igényel. Ekkor a titkosítás és a visszafejtés is egyazon kulccsal történik. A szimmetrikus titkosítás kulcsa a kapcsolat indításakor, még a nyilvános-titkos kulcs párral történő titkosítással zajló forgalom alatt kerül átadásra. Mindkét algoritmus 128 bites titkosítást alkalmaz, vagyis a mai technológiai szinten több ezer évig tartana a feltörése. Mindezek mellett természetesen a hitelesítésre, vagyis a partner azonosítására is komoly hangsúlyt helyez a protokoll. Hogy védekeznek a bankok a phising ellen? Bár a sikeres jelszóhalászat elkerülése érdekében elsősorban a felhasználóknak kell figyelmesnek és óvatosnak lenniük, a bankok is tettek óvintézkedéseket: ¾ a beléptetés kétlépcsős lett; ¾ a második szinthez tartozó ideiglenes jelszót e-mail, vagy SMS útján küldik el a felhasználónak.
1
SSL - Secure Sockets Layer, azaz magyarul nagyjából titkos befoglaló réteg.
72
Internet XP alapokon Így amennyiben meg is szerzik a jelszavunkat, a második szint ideiglenes jelszavát csak a jogosult felhasználó fogja megkapni, hiszen az SMS csak az ő telefonján jelenik meg. A lehető legnagyobb biztonság érdekében a második szintű ideiglenes jelszó e-mail útján is történő kézbesítését lehetőleg tiltsuk le. Az év internetes bankja Az Index.hu Rt. és a HP Magyarország által 2001-óta kiírt „Az év internetes bankja” címet első alkalommal az OTP Bank nyerte el, azóta viszont már több alkalommal is a CIB diadalmaskodott (2002, 2003, 2006).
7.12.2.2 Tőzsde
76. Ábra: A CIB díjnyertes internetes bankjának beléptető ablaka
A tőzsdei árfolyamok alakulását 15 perces késleltetéssel bárki figyelemmel kísérheti például a következő oldalakon: ¾ www.tozsdeforum.hu; ¾ www.portfolio.hu. A brókercégek általában arra is lehetőséget biztosítanak, hogy havi párezer forintért valós időben is követhessük a részvényárfolyamok alakulását. Sőt, vételi és eladási megbízá77. Ábra: A legnagyobb brókercég intenetes beléptető oldala saink másodpercek alatt bekerülnek a kereskedési rendszerbe. Tranzakcióink teljesüléséről természetesen azonnal értesülünk. Amennyiben nem csak egy-egy részvénnyel kereskedünk, folyamatosan nyomon követhetjük portfoliónk alakulását is. Online kereskedés esetén ráadásul az árfolyamnyereségünkből levonásra kerülő jutalék is alacsonyabb lesz. A három legnagyobb, valós időbeni kereskedést biztosító brókercég elérhetősége: ¾ www.erstebroker.hu Erste Befektetési Zrt; ¾ www.equitas.hu Quitas Broker Zrt; ¾ www.cd.hu Concorde Értékpapír Zrt. Befejezésül szeretnék még megadni néhány olyan internetes címet, amelyeken a spekulatív célú tőzsdei befektetésekkel kapcsolatos stratégiai módszerekről lehet elemzéseket olvasni: ¾ www.tozsdestrategia.hu; ¾ www.daytrader.hu; ¾ www.ebroker.hu.
7.12.2.3 Biztosítás ¾
Az internetet a biztosítások vonatkozásában is több területen használhatjuk: megkereshetjük az ár és a szerződési feltételek szempontjából legmegfelelőbb biztosítási formát (soha ne csak az árat nézzük);
73
ECDL információ és kommunikáció modul az egyes biztosítók honlapján természetesen részletesen tájékozódhatunk is az adott társaságnál érvényes szerződési feltételekről; ¾ bizonyos kockázatokra akár online is köthetünk biztosítást (elsősorban utasbiztosí78. Ábra: Ajánlatkérés kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra tás). Biztosítások összehasonlítása, online biztosításkötés A következőkben fel szeretnék sorolni néhány olyan címet, amelyek segítséget nyújtanak a legmegfelelőbb kötelező, CASCO, lakás- és utasbiztosítás kiválasztásában, továbbá megkötésében (ezeken kívül élet-, szállítmány, vagyon- és jogvédelem biztosítás vonatkozásában online ajánlatot kérhetünk): ¾ www.biztositasaim.hu; ¾ www.netrisk.hu. ¾
7.12.3 Kereskedelem A statisztikák szerint az imént bemutatott számlavezetéssel kapcsolatos elektronikus banki szolgáltatásokat – noha a legfejlettebb országok arányától még messze vagyunk – Magyarországon is több százezren használják. Ugyanakkor az interneten az olyan vásárlás, ahol a fizetés is online történik, a teljes kiskereskedelemi forgalomnak csupán töredék százalékát teszi még ki. A „valódi e-kereskedelem”1 alacsonyabb volumene két fontos okra vezethető vissza: ¾ az internetet nap mint nap használók zömében a fiatalabb korosztályba tartoznak, és ők általában viszonylag alacsonyabb fizetőképes kereslettel rendelkeznek; ¾ az elektronikus fizetéssel történő visszaélésektől, és a leszállított áru nem megfelelő minőségétől sokan, – valljuk be, gyakorta jogosan – még tartanak. Ma az e-kereskedelem döntő hányadát a könyv, CD és DVD vásárlás jelenti, mivel ezek azok a termékek, melyeknél a vásárlás a legkevésbé zsákbamacska. A visszaélésektől való félelem miatt a fizetés is többnyire utánvéttel történik. Ám a jövő jelentős változást ígér: a megbízhatatlan kereskedők döntő többsége ellehetetlenül, lassan anyagilag is megerősödik az internetet aktívan használó korosztály, továbbá elterjednek azok a banki szolgáltatások, melyek kizárják az online fizetéssel történő visszaélési lehetőségeket. Egyes elemzők szerint az e-kereskedelem már a közeli jövőben is a teljes kereskedelmi forgalom legalább 10 %-ára fog növekedni.
7.12.3.1 Fizetési módok A vásárlás ellenértékének kiegyenlítési lehetőségeit érdemes egy kicsit részletesebben is megbeszélni. Internetes vásárlásaink során általában a következő fizetési lehetőségek közül választhatunk: ¾ amennyiben azonnal jóváíródó fizetés szükséges SMS, PayPal, bankkártyás fizetés; ¾ ha idővel jóváíródó kiegyenlítés is lehetséges banki átutalás; ¾ hogyha pedig átvételkori fizetés is megengedett utánvétel. Azt, hogy e lehetőségek közül melyiket alkalmazhatjuk, a következők befolyásolják: ¾ egyrészt, hogy árut, vagy szolgáltatást vásárolunk Amennyiben árucikket vásárolunk, az SMS kivételével általában az összes lehetőség elérhető. Szolgáltatás vásárlása, zene, vagy film letöltés esetében azonban csak valamilyen azonnali jóváírást biztosító fizetési mód alkalmazható.
1
Általában csak az olyan vásárlásokat szokás valódi e-kereskedelemnek tekinteni, ahol a fizetés is az interneten keresztül valósul meg.
74
Internet XP alapokon ¾
másrészt az, hogy mekkora összeget kell fizetnünk A kisebb összegű, úgynevezett „micro payment” vásárlások esetén az online fizetés általában SMS küldésével, vagy a PayPal használatával történik.
7.12.3.1.1 SMS küldése, banki átutalás, utánvétel A kis összegű vásárlásoknál előszeretettel alkalmazott, SMS-el történő fizetés legnagyobb hátránya az, hogy az SMS díjának döntő része a telefonszolgáltató profitját növeli. Helyette sokkal célszerűbb egy internetes számla használata. Ezek közül a PayPal (7.12.3.1.3..) a legelterjedtebb, mely már Magyarországon is teljes körű szolgáltatást biztosít (utalni és fogadni is lehet vele). A banki átutalásról korábban már volt szó, az utánvételről pedig úgy gondolom, nem kell beszélnem. 7.12.3.1.2 Bankkártyás fizetés, virtuális bankkártya Bankkártyás fizetéskor a következő adatokat kell megadni: a tulajdonos nevét; ¾ a kártya típusát/számát (Card Type/Number) és lejárati dátumát 79. Ábra: A CVV2 (az ábrán a (Expiration Date); teljes kártyaszám után) ¾ a kártya 3 vagy 41 jegyű CVC2 vagy CVV2-nek2 nevezett biztonsági kódját. Az csupán közkeletű tévhit, hogy csak dombornyomott kártyával lehet az interneten fizetni. Ez ugyanis bár többnyire igaz, de vannak kivételek. Az igazság ugyanis az, hogy az adott kártya felhasználhatósági körét a kártyát kibocsátó bank határozza meg (a magyar kibocsátású e-kereskedelemre alkalmas kártyák listája megtekinthető a www.bankkartya.hu oldalon). A fizetés során bekért adatokat csak abban az esetben küldjük el, ha az adott webhely biztonságos kapcsolatot nyújt. Ezt a bankhasználatnál már említett SSL protokollra utaló „https://” karaktersorozattal kezdődő cím, és a ikon jelzi. Ha ez utóbbira rákattintunk, megjelenik a webhely azonosító igazolása, melynek színe a tanúsítvány milyenségére utal: ¾ Piros A tanúsítvány lejárt vagy hibás. ¾ Sárga A tanúsítvány eredetisége, vagy a kiállító szervezet hitelessége nem ellenőrizhető. ¾ Fehér A böngésző és a webhely közötti kommunikáció titkosított. Ugyanakkor a hitelesítést végző szervezet a webhely üzleti gyakorlatával kapcsolatban nem tesz megállapítást. ¾ Zöld A tanúsítvány emelt szintűen ellenőrzött. Ez azt jelenti, hogy a böngésző és a webhely közötti kommunikáció titkosított, és a hitelesítést végző szervezet megerősíti, hogy a webhely a tanúsítványban látható állam jogrendszere 80. Ábra: Egy biztonságos szerint legálisan létrejött vállalkozás tulajdonában vagy webhely azonosítása üzemeltetésében áll. A hitelesítést végző szervezet a webhely üzleti gyakorlatával kapcsolatban azonban ez esetben sem tesz megállapítást. Figyelem! Még zöld színű igazolás sem jelent tehát feltétlenül teljes biztonságot, hiszen a weblapot üzemeltető vállalkozásnál még visszaélhet az adatainkkal egy-egy bizalmi állásban lévő alkalmazott. Ez a módszer azonban – azaz hogy közvetlenül a kereskedővel bonyolítjuk le a pénzügyi tranzakciót – inkább az USA-ban és Nyugat-Európában terjedt el. On-line fizetéskor Magyarországon általában az eladó szervezet internetes tranzakcióira szerződött bankjának oldalára átkerülve fizethetünk. Így a tranzakció biztonságát is az adott bank garantálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alig valamivel „kockázatosabb” az interneten fizetni, mintha egy készpénz automatát használnánk. Azok számára, akik eleve idegenkednek a bankkártyájuk adatainak kiadásától, megoldást kínál a lassan szinte minden lakossági pénzintézet termékpalettáján megjelent úgynevezett virtuális bankkártya. Az inter¾
1 2
Az American Express kártyákon alkalmaznak 4 jegyű kódot. CVC - Card Validation Code, vagy CVV - Card Verification Value. A kártyatársaságtól függ, hogy melyik elnevezést alkalmazza. Virtuális kártyánál többnyire az előlapra nyomtatják, igazi bankkártyánál a hátoldal aláírás csíkján a kártyaszámot, vagy annak utolsó négy jegyét követően találjuk, biztonsági okokból alig-alig olvasható méretben.
75
ECDL információ és kommunikáció modul net kártyának is nevezett virtuális kártya hagyományos vásárlásra, illetve ATM-ből1 történő készpénz felvételre egyáltalán nem használható. E kártyát feltölteni is csak közvetlenül vásárlásunkat megelőzően, természetesen online szokás (mivel bankon belüli tranzakcióról van szó, az átutalt összeg általában azonnal megjelenik rajta). Szakszerű használata mellett megkárosítani akkor sem tudnak minket, ha megszerzik a kártya használatához szükséges összes adatot, hiszen a virtuális bankkártyánk egyenlege szinte állandóan nulla, vagy ahhoz nagyon közeli összeg. A többi bankkártyához hasonlóan természetesen ezeket a kártyákat is aktiválni kell! Az online, azon belül is elsősorban a bankkártyás fizetésről szóló www.bankkartya.hu oldalra érdemes mind vásárlóként, mind jövendőbéli internetes kereskedőként ellátogatnunk, mert ott biztosan választ fogunk kapni a témakörrel kapcsolatos összes nyitva maradt kérdésünkre. 7.12.3.1.3 PayPal A PayPal számla egyfajta elektronikus pénztárcának is felfogható. Elsősorban az amerikai aukciós házakban, továbbá az internetes áruházakban a kisebb összegű fizetésekre alkalmazzák. Magyarországról egészen 2006 októberéig csak fizetni lehetett a segítségével, de ma már nekünk is fizethetnek a használatával. Amennyiben elektronikus pénztárcánkban nincs pénz (azaz PayPal számlánk egyenlege nulla), fizetéskor a számla mögött lévő bankkártyánk jelentheti a fedezetet (ez persze nem kötelező, a részletekről a kiegészítő információban lehet bővebben olvasni). Magukról az aukciós házakról pedig külön témakörben lesz szó (7.12.3.2.2.). PayPal számla nyitása A www.paypal.com címen kattintsunk a ikonra, majd válasszuk ki a listából Magyarországot (Hungary) és a kívánt számlatípust. A lehetőségek és azok kondíciói a következők: „Personal” PayPal számla nyitása Tőke fogadása PayPal számlánkon Másik PayPal számlára történő utalás Bankszámlára történő utalás
„Premier” és „Business” ingyenes
250 Ft / utalás, 25.000 Ft-tól ingyenes
Bank-, vagy hitelkártyás fizetés
5,4 % + 90 Ft. Skype-al korlátlan, egyébként 5 tranzakció évente.
Valutanemek közötti átváltás
A PayPal honlapján elérhetően megadott átváltási ráták tartalmazzák a 2,5 %-os díjat.
1,9 - 3,4 % + 90 Ft
9. Táblázat: A PayPal számlatípusai, és azok kondíciói 1. ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
2. ¾ ¾
3. ¾ ¾
4. 5. 6.
1
Ezt követően kattintsunk a gombra, majd töltsük ki az űrlapot. Adjuk meg kontaktadatainkat: a keresztnevünket (First name); a vezetéknevünket (Last name); az utcát és a házszámot (Address Line 1); a települést (City); az irányítószámot (Postal Code); ország előhívószám nélkül, de körzetszámmal az otthoni, továbbá nem kötelezően a munkahelyi és a mobil telefonszámainkat (Home, Work, Mobile Telephone). Vigyük be a számlához történő bejelentkezésre szolgáló adatokat: az e-mail címünket és annak megerősítését (Email Address és Re-Enter Email Address); a legalább 8 karakteres jelszót és annak megerősítését (Password és Retype Password). Ékezetek nélkül adjuk meg a jelszó elfelejtésének esetére szolgáló kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszokat: a biztonsági kérdés 1-et (Security Question 1); a biztonsági kérdés 2-öt (Security Question 2). Fogadjuk el, hogy adatainkat letárolják. Az „Enter the code as shown below” mezőbe vigyük be az alul, grafikaként megjelenő biztonsági kódot (például ). Kattintsunk rá a gombra.
ATM - Automated Teller Machine, azaz magyarul bankjegy kiadó gép.
76
Internet XP alapokon Amennyiben több mint 21.000 forintot akarunk a számlánkon fogadni, vagy PayPal számlánkról pénzt kívánunk kivenni, meg kell adni egy erre alkalmas bakszámlához kapcsolódó bankkártya adatait (Visa, MasterCard, American Express, Discover kártyáknak erre a célra használható változatai). Természetesen biztonsági okokból most is célszerű virtuális kártyát használni, mivel amennyiben nincs a PayPal számlánkon a vásárláshoz szükséges összeg, akkor a bankkártyánkról történik meg a hiányzó összeg leemelése. A kártya hozzáadását később is bármikor megtehetjük, a következő paraméterek megadásával: ¾ a kártya típusa (Card Type); ¾ a kártya száma (Card Number); ¾ a kártya lejárati dátuma (Expiration date); ¾ a kártya korábban már szóba került CVV2/CVC2 értéke (Card Verification Number). Amennyiben nem adunk hozzá kártyát, a ikonra, ha viszont megadjuk a kártya adatokat, akkor a ikonra kattintsunk. Ekkor egy újabb ablakban arról kapunk üzenetet, hogy egy e-mailt küldenek a megadott címre, amelyben lesz egy aktiváló link. A továbblépéshez kattintsunk a gombra. Nyissuk meg a levelet, és a linkre kattintva erősítsük meg e-mail címünket. Amennyiben levelezőprogramunk nem támogatja a linkek használatát, jelentkezzünk be a PayPal rendszerbe (elvileg most bejelentkezett állapotban vagyunk), majd kattintsunk az ablak bal oldalán a „Confirm e-mail” feliratra (az „Activate account” csoportban találjuk). Az újabb ablaktartalomban a „Step 2” csoportban kattintsunk a „Click here if a link does not appear in the e-mail” linkre. Az egyetlen, „Please enter it here” feliratú mezőbe vigyük be a levélben megkapott kódot. Kattintsunk a , majd az ennek hatására megjelent gombra. Amennyiben megadtuk kártyánk adatait, kattintsunk az ablak bal oldalán a „Complette Expanded Use” feliratra (ezt is az „Activate account” csoportban találjuk). Az SMS-ben1 megkapott 4 jegyű számot vigyük be az „Expanded Use Number” mezőbe, majd kattintsunk a gombra.
7.12.3.2 Vásárlási rendszerek A következőkben az elektronikus kereskedelem használatával beszerezhető különféle árucikkeket és szolgáltatásokat jellegük szerint csoportosítva szeretné ismertetni. Így külön-külön fogunk beszélni: ¾ az új árucikkek és szolgáltatások beszerzéséről; ¾ a használt cikkek vételéről és eladásáról; ¾ illetve kiemelten a könyv, CD és DVD vételéről. 7.12.3.2.1 Új árucikkek és szolgáltatások vásárlása Bár az online vásárlástól a magyarok többsége még idegenkedik, egy-egy árucikk megvételét megelőzően már ma is nagyon sok vásárló, a felmérések szerint a vevők 53%-a2 végez információgyűjtést az internet segítségével. Mivel ha egy konkrét árucikkre valamelyik kulcsszavas keresővel (7.8.) rákerestetünk, rögtön megkapjuk a valószínűsíthetően legjobb weblapcímeket, nem is kívánok most konkrét e-kereskedelemmel foglalkozó címeket felsorolni. Jó azonban ha tudjuk, hogy amennyiben csak adatokat akarunk gyűjteni, szerencsésebb a kifejezetten erre szakosodott honlapok alkalmazása. Ezeken az oldalakon ugyanis lehetőséget biztosítanak egyszerre több termék műszaki paramétereinek az összehasonlítására is. Persze a keresők találatai között ott lesznek az ilyen, árucikkek összehasonlítására használható oldalak is, így ilyen címeket sem ismertetek. Szerencsére maga a vásárlási folyamat is olyan egyszerű, hogy elég arról is csak pár mondatban, felsorolásszerűen beszélni: ¾ Az internetes boltba be kell regisztrálni, melynek során meg kell adni egy nevet (gyakorta az e-mail címünket), és egy jelszót. Ezek mellett természetesen bekérik a szállítási címet, és többnyire a telefonszámot is (utóbbit általában azért, hogy a szállítással kapcsolatosan egyeztessenek). ¾ Sokszor a megadott e-mail címre egy olyan levelet küldenek, melynek segítségével még aktiválni kell a regisztrációnkat. Ez általában egy, a levélben elhelyezett linkkel történik. ¾ Ezt követően ki kell választani a megvásárolni kívánt árucikket (többnyire be kell rakni egy virtuális bevásárlókosárba), majd amikor ezzel végeztünk, jóvá kell hagyni a vásárlást.
1
Csak akkor, ha kértünk a kártyát kibocsátó banktól ilyen szolgáltatást. Ha ez nem áll fenn, a számlaforgalomról küldött értesítőben fog szerepelni a hivatkozott 4 jegyű szám. 2 A Szonda Ipsos és a Gfk Hungária kutatóintézetek „Internet Audience Research” című kutatásának alapján, 2006 év végi adat.
77
ECDL információ és kommunikáció modul Nem élnek vissza adatainkkal? A megbízható vállalkozások semmiképpen sem, hiszen akkor előbb-utóbb nem lesz egyetlen vevőjük sem. Az viszont gyakori megoldás, hogy ha a regisztrációra felhasználói névként az e-mail címet kell megadnunk, hírlevelet küldenek a megadott postafiókunkba. Igaz, azt általában a regisztráció során eldönthetjük, hogy ezt kérjük-e. Annak, hogy a regisztrációra az e-mail címünket kell megadnunk, nem csak a hírlevél küldés lehetőségének a kierőszakolása az oka, hanem az is, hogy az egész Földön nem lehet két azonos e-mail cím.
7.12.3.2.2 Aukciós adás-vétel Az USA-ban az internetet aktívan használók nagyjából 20 százaléka adott már fel hirdetést feleslegessé vált tárgyairól a web segítségével. Magyarországon az arányok még közel sem ilyenek, de néhány éven belül várhatóan hazánkban is tömegesen fogják használni az erre szakosodott oldalakat. A legnagyobb és legismertebb ilyen aukciós weboldal az amerikai bejegyzésű eBay, amely nyílt részvénytársasági formában tevékenykedik. A weboldalának a címe www.ebay.com. Bár az 81. Ábra: Egy magyar aukciós kereskedő honlapja eBay több mint 20 honosított online piacteret üzemeltet, sajnos a könyv írásának időpontjában magyar nyelven még nem elérhető (annak ellenére, hogy már 2004-ben is felröppentek olyan hírek, mi szerint hamarosan hazánkban is beindítja honosított oldalát). Pontosan ezért szeretnék néhányat megemlíteni a számunkra sokkal könnyebben kezelhető magyar aukciós oldalak közül is: ¾ www.vatera.hu, ¾ www.eeebid.hu; ¾ www.teszvesz.hu; ¾ www.marketline.hu. Természetesen mind vevőként, mind eladóként regisztrálnunk kell, és az is magától értetődő, hogy minden aukciós oldal jutalékot kér tevékenységéért. Ezt minden esetben az eladónak kell a sikeres eladás után, általában sávosan degresszív díjszabás alapján kifizetnie. Az eBay Az 1995-ben lapított eBay a világ legnagyobb elektronikus piactere. Méreteivel kapcsolatosan néhány adat: éves forgalma közel 5 milliárd USD (összehasonlításként, ez a második legnagyobb árbevételű magyar cég, az AUDI Hungaria Motor Kft. 2006 évi árbevételének több mint 70%-a), alkalmazottainak létszáma közel 10.000 fő. A cég az aukciós weboldal üzemeltetésén kívül számos olyan egyéb tevékenységet is folytat, melyben szintén piacvezető pozíciót foglal el: ¾ az online fizetésre szakosodott, korábban már egész részletesen bemutatott PayPal (7.12.3.1.3.), amit még 2002ben kebelezett be. ¾ vagy az IP alapú telefonálás területén legjelentősebb részesedéssel rendelkező Skype (8.1.), melyet 2005-ben vásárolt fel. Vétel és eladás az eBay segítségével Magyarországról Vétel esetén a legnagyobb gondot az jelenti, hogy sok eladó csak az USA-ba hajlandó szállítani. A problémán egy közvetítő cég közbeiktatásával segíthetünk (például a www.uspack.hu címen találunk ilyet). A közvetítők azonban az
78
Internet XP alapokon eladásban is segítenek. Hogy csak a fontosabbakat említsem: elkészítik a termék angol leírását, válaszolnak a vevők kérdéseire, illetve kiszállítják az árut a vevőnek. Mindezért természetesen jutalékot kell fizetni, melyre előzetesen árajánlatot lehet kérni. A biztonság kérdése Mivel az árut az eladó küldi el címünkre, az egész rendszer kulcskérdése az, hogy mennyire bízhatunk meg az eladókban. Ezt az eBay több eszközzel is igyekszik megvalósítani: ¾ a vevők minősíthetik az eladókat (a termékleírás, illetve a kommunikáció minősége, a szállítási idő hossza, a kezelési és a szállítási költségek nagysága és betartása); ¾ a regisztráció során bekérik és ellenőrzik az eladók bankkártya adatait. Sajnos Magyarországon ez az utóbbi módszer adatvédelmi okokból nem járható. Azt mondjuk én például nem egészen értem, hogy miért nem lehet akkor sem tárolni valakinek a bankkártya adatait, ha ő hozzájárul. A hiba bizonyára bennem van, és az USA 200 éves demokráciájának is van még mit tanulnia Magyarországtól. Így helyette a Tesz-Vesz például a regisztrációt két lépcsőben valósítja meg: ¾ az elektronikus regisztrációt követően a megadott címre hagyományos postai úton küld egy aktiváló kódot; ¾ amennyiben a megadott címen azt átveszik (tehát a regisztrálni kívánt személy és címe is létezik), a hozzáférést a levélben kapott kóddal kell aktiválni.
7.12.3.2.3 Könyv, CD és DVD Erről a témakörről csak néhány mondatot szeretnék írni, mivel a könyvek, CD és DVD lemezek vétele semmiben nem különbözik más termékek vásárlásától. Legfeljebb abban, hogy már ma is minden más terméknél nagyobb arányban vásároljuk ezeket a cikkeket az internet segítségével. No meg abban, hogy az internetes könyv, CD és DVD vásárlásoknál a kedvezmény a más cikkek esetében szokásos mértéket általában jóval meghaladja. Könyv A hagyományos könyvkereskedelemben a legjelentősebb részesedéssel rendelkező nagy hálózatok természetesen a piacnak ebben a szegmensében is az élen vannak. A legnagyobb négy kiskereskedelmi online rendszer közé azonban bekerült egy kizárólag elektronikus könyvkereskedelemmel foglalkozó cég is. Ráadásul nem is bárhová, hanem rög82. Ábra: A legnépszerűbb internetes könyváruház tön az első helyre: ¾ Bookline www.bookline.hu. ¾ Alexandra www.alexandra.hu; ¾ Libri www.libri.hu; ¾ Líra és Lant www.lira.hu; Aki viszont kifejezetten számítástechnikai témakörben keres könyveket, inkább a következő online könyvkereskedéseket ajánlom figyelmébe, mivel a választék itt a legnagyobb (több mint 2.000 cím): ¾ www.kiskapu.hu; ¾ www.anima.hu.
79
ECDL információ és kommunikáció modul Az év internetes kereskedője Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az Inter-Európa Bank (IEB) és a Kirowski Rt. 2005-ben adták át először az „Év Internetes Kereskedője” díjat. Akkor a Bookline diadalmaskodott, míg 2006-ban a felhasználók közötti adás-vétel közvetítésével foglalkozó Vatera (7.12.3.2.2.) elektronikus piactere lett az első. Internetes könyvkereskedés a BÉT-en (Bookline) Feltétlenül illik szólni a nyílt részvénytársaságként tevékenykedő Bookline internetes könyváruházról is (www.bookline.hu), mely tehát 2005-ben az év internetes kereskedője címet nyerte el. Nem véletlenül, hiszen növekedése roppant imponáló: 2002-ben 14, 2003-ban 40, 2004-ben 200, 2005-ben 600 millió, 2006-ban pedig 1,5 milliárd forint forgalmat bonyolított. Mivel a többi internetes könyvkereskedő céggel szemben a Bookline kizárólag az interneten árusít, kulcskérdés számára az internetes vásárlók zavartalan és megfelelő minőségű kiszolgálása. Azt, hogy mindezt a cég vezetése mennyire komolyan gondolja, a legjobban talán az jelzi, hogy a Bookline részvényeit 2006. augusztus végén bevezették a Budapesti Értéktőzsdére is.
CD és DVD Az elektronikus kereskedelemnek ezen a szegmensén sokkal nehezebb a legnagyobb, a legjobb választékot kínáló online kereskedőket ajánlani, mert a piac folyamatosan alakul. Ennek ellenére két magyar és egy külföldi címet azért ajánlanék (utóbbit csak a 83. Ábra: Egy DVD áruház kiegészítő információkban): ¾ www.netpiac.hu Tényleg hatalmas a DVD választék: több, mint 2.000 vígjáték, 1.000 romantikus, és 800 családi film, stb.), jó keresési opciókkal (cím, szereplő, rendező, műfaj, korhatár, kulcsszavak, ország, gyártási év, forgalmazó, szinkron- és feliratnyelvek, stúdió, hangformátum, extrák), borító képekkel, részletes filmismertetőkkel, extrák bemutatásával. ¾ www.cdbt.hu Műfajától függetlenül gyakorlatilag minden megtalálható, ami zene (ezt tényleg nagyon jó keresési lehetőségek is támogatják). Az én könnyűzenei kedvenceim közül például 223 Duke Ellington, 206 Glenn Miller, 120 Rolling Stones, 119 Carlos Santana, 75 Genesis, 63 Phil Collins, 43 Pink Floyd, 32 Led Zeppelin, 27 Supertramp, és 20 Dire Straits CD és DVD szerepelt a találatokban. Természetesen komolyzenében is fantasztikus a kínálat! Az Amazon A „www.amazon.com” címen találhatjuk meg a világ egyik legnagyobb internetes áruházát. Azért ajánlom most, a CD, DVD és könyv vétel tárgyalásakor, mert az Amazon az elmúlt esztendőkben a világ egyik - ha nem a legnagyobb – ilyen területen tevékenykedő portáljaként szerzett magának hírnevet: a cég forgalmának 70 százalékát e termékek értékesítése teszi ki. Egy-egy CD lemezt sokszor még Magyarországról is célszerűbb az Amazon „www.amazon.de” címen elérhető német oldaláról megvásárolni, mivel kedvezőbb áron juthatunk hozzá. Audiovizuális művek illegális letöltése Arról viszont úgy érzem legalább itt, a kiegészítő információk között szólnom kell, hogy milyen sok kárt okoznak az audiovizuális művek illegális letöltései. A hazai és nemzetközi felmérések összehasonlításából kiderül, hogy Magyarországon a legális tartalom-ipari veszteségének a 48,5%-a az interneten keletkezik, és hogy a magyar felsőoktatás államilag finanszírozott infrastruktúráját használó diákok az összes veszteség 41%-át generálják! Ezzel Magyarország a világban a második1 helyen áll, az USA mögött (44%) és Németország előtt (31%)! Kétes értékű ez a dicsőség! A Budapest Műszaki egyetemen például nemrégiben lefoglaltak egy olyan szervert, amelyen 6 Terrabájnyi2 illegális tartalom került megosztásra.
1 2
Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány honlapja alapján. 1 Terrabájt = 1024 Megabájt.
80
Internet XP alapokon 7.12.3.3 Hogy kapok elektronikus vásárlásaimról számlát? Ha céges vásárlásunkat költségként kívánjuk elszámolni, akkor természetesen számlára is szükségünk lesz, melyet a legtöbb esetben a megvásárolt árucikkel egyszerre fogunk megkapni. De a helyzet akkor, ha nem árucikket, hanem szolgáltatást vásárolunk? Nos, ilyenkor többnyire lehetőség van arra, hogy mi magunk nyomtassuk ki a számlát. Ezt az opciót többnyire a személyes adataink környékén kell keresnünk. Amennyiben ez a számla a számviteli törvény előírásainak megfelel, az APEH a jelenlegi gyakorlat szerint általában elfogadja.
7.12.4 Művelődés és oktatás Az internet természetesen sok segítséget nyújt ismereteink elmélyítésében, bővítésében is. A kulcsszavas keresők segítségével a világhálón a legkülönfélébb témakörökben találhatunk újságcikkeket és tanulmányokat. Arra azonban felhívom a figyelmet, hogy az internet sajnos gyakorta nem tekinthető autentikus információforrásnak. A kulcsszavas keresőkről már nem kell szólnom, hiszen használatukat részletesen megbeszéltük. Ugyanakkor tárgykörönként csoportosítva ismertetni szeretnék néhány, az ismeretszerzés és kultúrálódás tárgykörébe tartozó, szerintem hasznos webcímet.
84. Ábra: Egy elektronikus számla
7.12.4.1 Elektronikus lexikonok Az interneten meglehetősen nagy számban találunk elektronikus lexikonokat. Ezek közül csak egyet, a Wikipedia nevűt szeretném konkréten ismertetni, míg a továbbiaknak csak az elérhetőségét adom meg. 7.12.4.1.1 Wikipedia A Wikipédia egy olyan, kizárólag az interneten elérhető lexikon, melyet a saját felhasználói közössége fejleszt, míg fenntartását a nonprofit „Wikipédia Alapítvány” biztosítja. Elérési címe: ¾ www.wikipedia.hu. A név származása A hawaii nyelven „gyorsat” jelentő „wiki” egy olyan dokumentum formátumot takar, mely biztosítja azt, hogy minden dokumentumegységet (ez a konkrét „wiki” formátumától függően lehet oldal, vagy szócikk is) gyorsan és egyszerűen lehessen létrehozni, illetve módosítani. A „wiki” formátum egy további fontos jellemzője, hogy bárki által szabadon szerkeszthető. Sőt, mivel GNU licenc, szabadon terjeszthető is. GNU A GNU projekt 1984-ben indult eredetileg azzal a céllal, hogy kifejlesszenek egy teljes értékű, Unix-szerű olyan operációs rendszert, amely szabadon terjeszthető. Az azóta eltelt több mint 20 év alatt a GNU projekt egy sor magas minőségű és széles körben elterjedt szabad szoftvert hozott létre. A GNU licenccel rendelkező szoftverek szabadon másolhatóak, sőt, akár pénzért is terjeszthetőek, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőket.
81
ECDL információ és kommunikáció modul A név második része, a „pedia” – mint azt már bizonyára ki is találtuk – az „Encyclopedia” szóból származtatható. Nyelvi verziók A Wikipedia a témakör írásának pillanatában 251 különböző nyelven érhető el: ¾ az angol verzió több mint 1.100.000 szócikket tartalmaz; ¾ németül, franciául, lengyelül, japánul, flamandul (hollandul), olaszul, portugálul, svédül, spanyolul, oroszul, kínaiul, finnül és norvégül több mint 100.000 szócikket találunk bennük, ¾ további 44 nyelven több mint 10.000 szócikket adtak már hozzá; ¾ és sok egyéb nyelvi verzió is van, melyek kevesebb mint 10.000 szócikket tartalmaznak. Magyar Wikipedia Mintegy 55.000 db. szócikkből áll a magyar nyelvű Wikipedia. Bár ez már egy eléggé nagy szám, számtalam olyan személy, tárgy és fogalom létezik, amit persze hiába keresünk benne. Sok szócikkben pedig olyan hivatkozásokat is találunk, melyek még nincsenek megírva. Ezek ellenére bátran kijelenthető, hogy a magyar nyelvű Wikipedia is egy kiváló, remekül használható online 85. Ábra: A magyar Wikipedia lexikon. 7.12.4.1.2 További lexikonok Egész konkrét elektronikus lexikonok helyet inkább egy tematikus portál címet szeretném csak megadni: „www.lexikon.lap.hu”. Erről az oldalról csoportosítva érhetünk el rengeteg online lexikont, a következő tárgykörökben: ¾ történelem; ¾ földrajz; ¾ nyelvészet; ¾ irodalom; ¾ sport; ¾ művészet; ¾ vallás; ¾ számítástechnika; ¾ stb.
7.12.4.2 Elektronikus sajtó Természetesen az összes jelentősebb napi- és hetilap is olvasható az interneten. A rendszeres figyelmünkre méltó legolvasottabb sajtótermékek elektronikus változatai a következő címeken érhetők el1: Újság címe Elérése Újság címe internet címe ¾ www.nol.hu ¾ www.hvg.hu ¾ Népszabadság ¾ HVG ¾ Magyar Nemzet ¾ www.mno.hu ¾ www.fn.hu ¾ Figyelő ¾ www.magyarhirlap.hu ¾ Heti Válasz ¾ www.hetivalasz.hu ¾ Magyarhírlap ¾ Népszava ¾ www.nepszava.hu Mivel én nem tekintem napi rendszerességgel olvasandó újságnak a bulvárlapokat – bár népszerűségük nagyobb a fenti listában szereplő újságok mindegyikénél – egyszerűen kihagytam őket. Aki mégis ezeket keresi, a legkönnyebben talán a „www.ujsag.lap.hu” címről érheti el az őt éppen érdeklőt (azért bevallom, hogy persze azért néha én is elolvasok egyet-egyet közülük, mondjuk egy orvosi váróban, ahol gyakorta nincs is más). 1
Egyes újságok nem sokak által vélelmezett (vagy valós) pártállásuk miatt lettek dőlten szedve, hanem mert RSS-t is üzemeltetnek.
82
Internet XP alapokon 7.12.4.3 Elektronikus könyvek A Magyarországon jelenleg hatályos törvények szerint a több mint 50 éve elhunyt írók műveit a szerzői jogok megsértése nélkül nyilvánosságra lehet hozni (akár elektronikus úton is). Ez teszi azt lehetővé, hogy a magyar- és a világirodalom legnagyobb remekeit elektronikus formában olvashassuk. A dokumentumok többsége PDF formátumú (4.3.3.5.), de szép számmal fogunk HTML és DOC fájlokkal is találkozni. A teljességre való törekvés igénye nélkül következzék néhány olyan cím, ahonnét letölthetjük, vagy online böngészhetjük az elektronikus könyveket: ¾ www.mek.oszk.hu Magyar Elektronikus Könyvtár (Országos Széchenyi Könyvtár); ¾ www.akonyv.hu Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó; ¾ www.neumann-haz.hu Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht; ¾ http://nfo.arcanum.hu Arcanum Adatbázis Kiadó és Fejlesztő Kft (ez utóbbi nem ingyenes).
86. Ábra: Egy e-könyv
Hangoskönyvek Természetesen vannak olyan szoftverek, melyek alkalmazásával a számítógép képernyőjén megjelenő szövegek, így persze a könyvek is felolvastathatóak. A „Világháló Alapítvány Vakok és Csökkentlátók Internethasználatáért” alapítvány segítségével sok könyv azonban egy ingyenesen letölthető szoftvert használatával is felolvastatható. Azért most hozom szóba ezt a témát, mert e műveket a Magyar Elektronikus Könyvtár weblapjáról érhetjük el. Hagyományos könyvek keresése Amennyiben nem elektronikusan, hanem nyomtatott formában szeretnénk valamit elolvasni, jó szolgálatot tehet a www.konyvkereso.hu címen elérhető oldal. A weblapon gyakorlatilag az összes Magyarországon megjelent könyv között keresgélhetünk szerző, cím és kulcsszó alapján.
7.12.4.4 Nyelvészet és fordítás Az internetet a nyelvészet és a nyelvtanulás területén is széleskörűen használhatjuk. Az utóbbit talán kevesebben ismerik, de remélhetően a nem teljesen kezdő nyelvtanulók nagyon hasznosnak fogják ítélni az általam ajánlott oldalakon található, elsősorban a nyelvtani, a beszédértési és a fordítási készségeket fejlesztő feladatokat és gyakorlatokat. 7.12.4.4.1 Elektronikus szótárak és fordítás Mivel a különféle nyelvekről magyarra, illetve magyarról idegen nyelvekre történő fordítás manapság gyakori feladat, természetesen sok olyan honlapot üzemeltetnek, melyek alkalmasak fordításra. Sőt, olyan oldalak is léteznek, amelyek komplett szövegeket, vagy akár általunk megadott teljes weboldalakat is lefordítanak. Arra azonban feltétlenül számítsunk, hogy a géppel lefordított szöveg – mint az a szemléltető ábrán is látható – gyakorta alig értelmezhető, vagy ami még rosszabb, teljesen mást is jelenthet, mint az eredeti. Ezek előrebocsátása után következzék néhány népszerű fordítóoldal webcíme: ¾ www.webforditas.hu A „Morphologic” nevű magyar cég oldala 87. Ábra: Egy gépi fordítás eredménye
83
ECDL információ és kommunikáció modul
¾
az online szótárazás mellett alkalmas maximum 512 karakter hosszú szöveg, vagy akár teljes weboldal lefordítására is. Amennyiben ez utóbbira kívánjuk alkalmazni, a fordítandó oldal URL címét (6.1.1.) kell megadnunk (csak a „http” (3.2.) protokollt támogatja a fordító). Ha a magyar-magyar „fordítást” választjuk, az oldal találatokként a megadott szó szinonimáit adja vissza. www.szotar.sztaki.hu A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (közismertebb nevén MTA SZTAKI) weblapjáról mintegy 185.000 angol, 145.000 holland, 41.000 német, 16.000 olasz, 12.000 lengyel és 10.000 francia szó magyar párja érhető el. Ezenkívül ugyancsak innét használhatunk még egy 128.000 szavas angol nyelvű értelmező szótárt is. A MoBiMouse
Ha valamilyen programmal online fordíttatunk egy hosszabb szöveget, vagy egy teljes weboldalt, akkor az esetek többségében teljesen értelmetlen eredményhez jutunk. Szerencsésebb, ha alapfokú nyelvtudással mi magunk próbáljuk meg a számunkra nem teljesen érthető oldalt lefordítani úgy, hogy az ismeretlen kifejezéseket kiszótárazzuk. Ebben jelenthet nagy segítséget a már említett magyar Morphologic nevű vállalkozás MoBiMouse nevű terméke (a program sajnos nem ingyenes). Az alkalmazás telepítése után csak annyi lesz a dolgunk, hogy az egérkurzort a lefordítandó kifejezés felé visszük. Ennek hatására egy buborékban megjelennek a kérdéses szó magyar alakjai, melyek közül a szövegkörnyezet figyelembevételével a leghelyesebbet tudjuk alkalmazni. A Morphologic elismerései A Morphologic „www.webforditas.hu” címen elkérhető ingyenes szótár, szöveg- és weblapfordító szolgáltatása 2006-ban elnyerte az online és a multimédia szakma évenként megrendezett „eFestival” díját a „Közérdekű információszolgáltatások” kategóriában. A „Magyar Tartalomipari Szövetség” az eFestival nevű díjával az internetes megoldások azon alkotóját jutalmazza, aki adott évben a legszínvonalasabb magyar tartalmat állítja elő. Ingyenes gyorsfordító a legelterjedtebb böngészőkhöz A fizetős MoBiMouse mellett egy olyan ingyenes, az összes elterjedt böngészőben alkalmazható fordítási lehetőséget is szeretnék ajánlani, mely valójában a SZTAKI már ajánlott fordítóoldalát fogja meghívni egy előugró ablakban. Elérési címe: ¾ www.szotar.sztaki.hu/docs/kozepsoujj.html Installálásához böngészőprogramunk függvényében válasszuk ki a telepítendő fordítót, majd az utasításoknak megfelelően hajtsuk végre a telepítést. Ezt követően egy-egy fordításhoz csak ki kell jelölni a fordítandó kifejezést, majd a helyi menüjéből el kell indítani a fordítás nyelvpárosát. A lehetőségek: ¾ angol-magyar, magyar-angol; ¾ német-magyar, magyar-német; ¾ francia-magyar, magyar-francia; ¾ holland-magyar, magyar-holland; ¾ olasz-magyar, magyar-olasz.
7.12.4.4.2 Értelmező szótárak Az interneten nagyon gyakran fogunk olyan kifejezésekkel is találkozni, melyeket nem lefordítani, hanem értelmezni kell. Sajnos az „Akadémiai Kiadó” nyomtatott formában több mint 1500 oldalon megjelent kiadványához fogható, igazán átfogó értelmező szótárt nem találunk az interneten. De nincs is rá feltétlenül szükségünk, hiszen a kulcsszavas keresőkkel mindent megtalálhatunk. Persze a már bemutatott Wikipedia (7.12.4.1.1.) is jól használható. Az egyik legjobb lehetőség ugyanakkor talán a „Mimi” használata, mely a következő címen érhető el: ¾ www.mimi.hu
7.12.4.5 Nyelvoktatás Azt hangsúlyoznom sem kell, hogy napjainkban milyen hatalmas jelentősége van a nyelvtudásnak. Egy-egy igazán jó állás betöltésének – a szakmai tudás megléte mellett – szinte minden esetben feltétele a nyelvismeret. Ennek okán természetesen az interneten is szép számmal találhatunk kifejezetten nyelvtanulást támogató oldalakat. Ezek közül a Magyarországon legnépszerűbb két idegen nyelv, az angol és a német vonatkozásában szeretnék egyet-egyet bemutatni. E mellett a „www.nyelvoktatas.lap.hu” oldalra hívom még fel a figyelmet, amelyen sok hasznos, a nyelvtanuláshoz kapcsolódó linket találunk.
84
Internet XP alapokon 7.12.4.5.1 Angol A bemutatni szándékozott weboldal a méltán nagyhírű BBC egy speciális szekciójának tekinthető. Szponzorához méltóan természetesen híreket is olvashatunk benne, de sok egyéb olyan hasznos szolgáltatása van, melyek segítségével a nyelvtanulás szinte élvezetes lesz: ¾ angol nyelvű hírek; ¾ zenés, képes történetek; ¾ angol nyelvű oktató filmsorozatok; ¾ nyelvtani leckék illetve hangos szótár; ¾ vetélkedők az interneten keresztül; ¾ kvízek és rejtvények; ¾ üzleti angol nyelv; ¾ illetőleg külön anyagok a tanároknak. Az oldal címe: ¾ www.bbc.co.uk/learningenglish;
88. Ábra: Online angol nyelvoktatás
7.12.4.5.2 Német Természetesen számtalan online oktató oldalt találunk német nyelvből is az interneten, melyek közül ugyancsak egynek szeretném a konkrét címét is megadni: ¾ www.deutsch-lernen. com. Ennek az oldalnak a felépítése az előzetesen bemutatott angol oktató oldalénál sokkal jobban hasonlít egy hagyományos nyomtatott tankönyvre. 7.12.4.5.3 Egyéb nyelvek
89. Ábra: Online német nyelvoktatás
Természetesen szinte az összes nyelven folytathatunk – nem teljesen kezdő – tanulmányokat az internet segítségével. Ezeket a kulcsszavas keresőkkel hamar megtaláljuk: az adott nyelven kell beírni a „nyelvtanulás” szót a kulcsszó mezőbe.
7.12.4.6 Számítástechnikai és egyéb szakmai képzések Természetesen olyan szakmai képzések nincsenek, melyek OKJ1-s, vagy magasabb fokú végzettséget adnak, és csakis online folyik az oktatás. Ugyanakkor rengeteg olyan képző intézet tevékenykedik, mely 1
OKJ- Országos Képzési Jegyzék. Az OKJ-s képzések az állam által elismert végzettséget adnak. A bizonyítvány kiállítója ugyanakkor nem feltétlenül a Nemzeti Szakképzési Intézet, ugyanis a legnagyobb képzők gyakorta saját vizsgáztatási joggal is rendelkeznek.
85
ECDL információ és kommunikáció modul távoktatási formában is indít szakmai képzéseket. A távoktatáson alapuló képzések általában a teljes órakeret 30-40 %-ban személyes megjelenést igénylő úgynevezett kontakt, 60-70 %-ban pedig online előadásokat tartalmaznak. A vizsgák során azonban mindenképpen szükséges a személyes részvétel. Sajnos a távoktatás Magyarországon többnyire még nem azon a színvonalon zajlik, mint az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, vagy az EU fejlettebb országaiban. Bár szerintem az oktatás színvonalával, és főleg a leadott tananyag gyakorlati használhatóságával Magyarországon egyébként is sokszor vannak problémák, és nem csak a távoktatásban… Mindenesetre érdemes alaposan körbenézni, mert ezek a képzések általában nem ingyenesek, hiszen a kontaktelőadásoknak mindenképpen van költsége. Alap és középfokú képzések vonatkozásában a kulcsszavas keresők mellett a következő oldalakat érdemes nézegetni: ¾ www.tavoktatas.lap.hu; ¾ www.okj.lap.hu; ¾ www.szakkepzes.lap.hu. Befejezésül az ECDL-ről külön is illik szólnom. Nos, az Európai Számítógép-kezelői Jogosítvány nem egy képzési, hanem egy vizsgarendszer: nagyon pontosan meghatározott tudásszintet kérnek számon szigorúan szabályozott vizsgakörülmények között. Erről részleteket olvashatunk például a „www.ecdl.hu” oldalon. Ingyenesnek hirdetett számítástechnikai képzések Az utóbbi pár évben elszaporodtak az olyan számítástechnikai képzések, melyek vagy teljesen ingyenesek, vagy csak a vizsgákért kell fizetni. Ezek általában az alábbi két esetben tekinthetők megbízhatóknak: ¾ Valamilyen állami, esetleg EU-s támogatásból fedezik a költségeket. Ezekkel (többnyire) nincs probléma, mert a támogatás kifizetésének feltétele a megfelelő színvonalú képzés. ¾ Nincsenek kontaktelőadások, így a költségek is olyan minimálisak, hogy a befizetendő vizsgadíjak fedezik azt. Ha azonban kontaktelőadásokkal zajlik az oktatás, és annak költségeit nem valamilyen állami vagy EU-s támogatásból fedezik, akkor nagyon vigyázzunk! Ilyenkor ugyanis valójában a vizsgadíjjal fizettetik meg az előadásokat. Ez azonban csak úgy lehetséges, hogy a vizsgán szerezhető bizonyítvány gyakorlatilag annyit ér csupán, mintha mi magunk nyomtattuk volna, hiszen egy nevenincs cég állítja ki! Ennek költsége gyakorlatilag csak a papír és a nyomtatásra felhasznált festék ára. Pontosan ezért kérdezzünk rá, hogy milyen bizonyítványt lehet a vizsgákkal szerezni: ha nem OKJ-s és nem ECDL, akkor inkább válasszunk másik képzést. Az ilyen tanfolyamok bekerülési költségeit elosztva a kontaktórák számával aztán sokszor az is kiderül, hogy a fajlagos költségek alig lennének alacsonyabbak, mint egy rendes OKJ-s, vagy ECDL képzés előadási költségei. Ha egy látszólag drágább tanfolyamon nem vizsgázunk, anyagilag ugyanott vagyunk. Mivel azonban egy megbízható, akkreditált képzőhöz jártunk, a tudásszintünk általában sokkal jobb lesz. Tartsuk szem előtt, hogy az „olcsó húsnak híg a leve” mindig igaz!
7.12.5 Hirdetések Azt talán mondanom sem kell, hogy a hirdetések területére is betört az internet, és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Sőt, mára már az is elmondható, hogy például a partnerkeresés területén vezető szerepet vívott ki magának. Persze a hagyományos hirdetési újságok sem adják fel: a nyomtatott apróhirdetésekben piacvezető Expressz (www.expressz.hu) és Bazár (www.bazar.hu) újságok online megfelelőin is rengeteg, jól kereshető ingatlan és járműhirdetést találunk. A következőkben az internetes hirdetési piacot tekintjük át egy kicsit részletesebben.
7.12.5.1 Ingatlan Magyarországon 2004ben az ingatlan-adásvételek 15 százaléka bonyolódott még csupán ingatlanközvetítőkön keresztül. Ez az érték azonban évenként mintegy 10-15 százalékkal bővült. Így azután 2005-ben már 30, a 2006-os esztendőben pedig már 40 százalék fölé emelkedett. Ez a dinamikus növekedés a piaci elemzők szerint elsősor90. Ábra: Az „Ingatlanbank” honlapja
86
Internet XP alapokon ban a franchise hálózatok robbanásszerű elterjedésének köszönhető. Egyes szakértői vélemények szerint a nagy rendszerekhez nem csatlakozott közvetítők nagyobb hányada hamarosan a rolót is lehúzhatja. Mindezekből magától értetődően következik, hogy a legnagyobb online választékot is a franchise rendszerben tevékenykedő nagy ingatlanközvetítő hálózatok honlapjain találjuk. Természetesen minden esetben van lehetőségünk a legkülönfélébb kritériumok alapján szűkíteni a kínálatot. Általában arra is van mód, hogy a tetszésünket elnyerő ingatlanokat elmentsük annak érdekében, hogy legközelebb ne kelljen keresgélnünk. Az ajánlható oldalak: ¾ www.dh.hu A legnagyobb franchise hálózattal rendelkező magyar ingatlanközvetítő, a Duna House weboldalát találjuk ezen a címen. ¾ www.oc.hu A „2006-os év Ingatlanközvetítője” díj elismerésben részesült, éves szinten több mint 100 milliárd forint összértékű ingatlant értékesített „Otthon Centrum ZRt” kínálatát találjuk meg a www.oc.hu weboldalon. ¾ www.citycartel.hu A nagy ingatlanközvetítők közé tartozó „City Cartel” honlapját lehet elérni a címen (az oldal használatához Flash Player 9.0 szükséges). ¾ www.ingatlanbank.hu A legnagyobb négyes tagja az „Ingatlanbank” is, amit e címen találunk. ¾ www.remax.hu Az amerikai RE/MAX, a világ legnagyobb ingatlankereskedő franchise hálózata található ezen az oldalon. A cég Nyugat-Európa után a közép- és keleteurópai országok többségében, így már Magyarországon is rendelkezik képviselettel. Igazság szerint azonban, mivel hazánkban csak nemrégiben kezdte hálózata kiépítését, kínálatában van még hová fejlődnie.
7.12.5.2 Állás Napjainkban a nyomtatott sajtó álláshirdetései vesztenek jelentőségükből, míg az online hirdetések szerepe ezen a téren is folyamatosan nő. No persze nem pultos lányokat vagy árufeltöltőket keresnek az internet segítségével, hanem elsősorban (de nem kizárólagosan) közép és felsővezetőket. Talán nem túl nagy merészség az a jóslat sem, hogy ez utóbbi területről a napilapokban megjelentetett nyomtatott álláshirdetések előbb-utóbb szinte teljesen ki is fognak szorulni. Sőt, a komoly presztízst kivívott vállalkozások hamarosan az egyszerű alkalmazottakat is egyre nagyobb arányban az interneten fogják toborozni (erre persze már napjainkban is bőven akad példa). Ez természetesen nem véletlen, ugyanis ezekben az esetekben a legjobb költséghatékonysággal az online 91. Ábra: A „Jobmonitor” honlapja álláshirdetések rendelkeznek. Mondanom sem kell, hogy az USA ezen a területen is élenjár: az amerikai cégek tavaly már több mint 4 milliárd dollárt költöttek internetes álláshirdetésre. Érthető, hogy a nagy profit reményében egyre több médiavállalat és a sajtóban is érdekelt konglomerátum fektet be jelentős összegeket az internetpiac e területén. A második legjelentősebb online álláskeresési piaccal az Egyesült Államok mögött az Európai Unió büszkélkedhet. Magyarország fejlődése az utóbbi időben e területen bizakodásra ad okot, mivel az erre szakosodott weboldalakon évről-évre növekszik mind az állásajánlatok, mind az álláskeresők száma. Ma már hazánkban is mintegy kéttucat ilyen weboldal működik. A teljességre való törekvés nélkül például:
87
ECDL információ és kommunikáció modul Internet cím Cég állások száma1 ¾ www.jobmonitor.hu Sonoma Zrt. 4387. ¾ www.cvonline.hu CVO Group Kft. 3525; ¾ www.profession.hu Sonoma Zrt. 3221; ¾ www.jobline.hu HVG 2601; ¾ www.jobpilot.hu Jobpilot & Monster 2475. A felsorolt oldalakon az állásajánlatok között a legkülönfélébb kritériumok alapján válogathatunk. Ezen túl azonban a sikeres elhelyezkedés érdekében számos egyéb szolgáltatás is található: ¾ többnyelvű letölthető önéletrajzi minták; ¾ önéletrajz feltöltési lehetőség egy adatbázisba; ¾ kitöltendő IQ- és állástesztek; ¾ tanácsok a munkahelyi felvételi interjúkkal kapcsolatban; ¾ munkajogi ismeretek. Természetesen a személyzeti tanácsadó és fejvadász cégek honlapjain is találunk álláshirdetéseket, melyeket elérhetünk például a következő címről: „www.allas.lap.hu”. Álláshirdetéseket persze a már tárgyalt online újságokban és a portálokon is találunk. Most mégis újra beszélni kell róluk, mivel az álláskínálat itt fedi le a legtöbb munkakört: a közgazdásztól a tanáron át a hentesig bárki találhat a végzettségének megfelelő állást. Azt is tudnunk kell, hogy hirdetési újságok online változatában általában nem a nyomtatásban is megjelentetett hirdetéseket találhatjuk. Itt is szeretnék két példát megemlíteni: ¾ www.expressz.hu; ¾ www.apronet.hu.
7.12.5.3 Egyéb Az összes többi hirdetési kategóriát csak röviden, pár mondatban, egy-egy link ajánlatával szeretném ismertetni. Jármű A 10-15 évvel ezelőtt még jelentős forgalmat bonyolító hétvégi autópiacoknak már leáldozott. Használt kocsit ma már mind eladni, mind venni jószerivel csak autókereskedőktől, vagy hirdetés útján lehet. Ez utóbbi területből pedig egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak az online hirdetések. Kiindulási pontnak egy tematikus portált ajánlanék: ¾ www.hasznaltauto.lap.hu Használtcikk Mivel az e-kereskedelem kapcsán részletesen megtárgyaltuk a használtcikkek adás-vételével foglalkozó weblapokat is, most elég csak a könyv erről szóló oldalaira hivatkozni (7.12.3.2.2.). Partner E területen is csak egy kezdőoldalt javasolok: ¾ www.tarskereso.lap.hu
7.12.6 Ebéd-, élelmiszer- italrendelés Természetesen rengeteg olyan étterem van, amelyet az internetről is elérhetünk. A weblapokon az ételés italválaszték, a fotógaléria és az étterem megközelíthetőségi adatai mellett jellemzően az akciós ajánlatokat elolvashatjuk. Olyan étterem azonban viszonylag kevés van, ahonnét online rendelni is lehet. Amennyiben mi mégis ezt szeretnénk tenni, használjuk a „www.netpincer.hu” címen elérhető erre szakosodott oldalt. A „NetPincér” azonban csak közvetít a megrendelő és a szállító cég között. Egy-egy megrendelés indításakor a megadott szállítási cím ismeretében felkínálja az ott elérhető szolgáltatásokat. A teljes választék: étel, napi ebéd, szendvics és aprósütemény, élelmiszer, jégkocka, parti. Természetesen Magyarország nem minden pontján érhető el az összes szolgáltatás. A megrendelésünket a konkrét szállító kiválasztása után kell feladni. Magát a kiszállítást viszont már az adott szállító fogja végezni. 1
2007. 04. hónapban.
88
Internet XP alapokon Napi ebéd rendelése Mivel ez egy hatalmas piac, természetesen tucatnyi cég verseng ezen a szolgáltatási területen is a kegyeinkért. Jómagam három szolgáltatót is kipróbáltam, és többnyire egészen kedvező tapasztalatokat szereztem. Nyaraláskor pedig csak ajánlani tudom mindenkinek valamelyik ételfutárt. Ehhez természetesen olyan helyen kell megszállni, ahol az ételek melegítése megoldható. Az ilyen szálláshelyek ugyan 92. Ábra: A „Netpincér” honlapja némileg drágábbak, összességében mégis megéri: az apartman + az ételfutár ugyanis sokkal kifizetődőbb lesz, mint egy szálloda + az éttermi étkezések. Ráadásul az apartmanok kényelmesebb, tágasabb szállást biztosítanak. Nem is beszélve arról, hogy én például nem szeretek minden nap libamájas lecsós hússzeleteket, vagy babgulyást ebédelni. Márpedig a népszerű üdülőhelyeken az éttermi választék a magyaros vendéglátás jegyében gyakorta ezekre korlátozódik. No és persze a felszolgált ételek minősége is széles skálán mozog. Ételfutár választáshoz néhány tipp: ¾ www.etel.lap.hu; ¾ www.futar.lap.hu, ¾ www.rendeles.lap.hu.
7.12.7 Telefonáláshoz kapcsolódó szolgáltatások Természetesen nagyon sok hasznos, a telefonáláshoz kapcsolódó szolgáltatást érhetünk el az internetről. Ezek közül kettőt, a mobil telefonkártya feltöltését, valamint a telefonszám és előfizetői adatok online keresését fogjuk részletesebben is megbeszélni.
7.12.7.1 Telefonkártya feltöltése Amennyiben pre-paid1 mobiltelefonunk egyenlegét szeretnénk feltölteni, azt az interneten is megtehetjük. A fizetési megoldás természetesen ugyancsak online, mégpedig bankkártyás lesz (ennek biztonsági vonatkozásaival korábban már foglalkoztunk (7.12.3.1.2.)). Akkor következzék a szolgáltatást nyújtó, az autópálya-matrica vásárlásakor korábban már említett weblap címe: ¾ www.ppo.hu;
93. Ábra: Pre-paid telefonkártya egyenlegének feltöltése
7.12.7.2 Telefonszám és előfizetői adatok keresése Sajnos olyan oldal nincs (vagy legalábbis én nem tudok róla, hogy lenne) amelyen az összes telefontársaság előfizetői között egyszerre kerestethetnénk. Kiindulásnak a legjobb ez esetben is egy „.lap.hu” oldal lehet, mert onnét az összes szolgáltató keresőlapja egyetlen kattintással leérhető: ¾ www.telefonkonyv.lap.hu
1
Pre-paid - magyarul előre fizetett.
89
ECDL információ és kommunikáció modul 7.12.8 Közigazgatás Magyarországon az elektronikus közigazgatás különféle szolgáltatásainak elterjedtsége sajnos nemcsak az Európai Unió bővítés előtti tagjainak mutatóitól, hanem még a 25 tagura bővített EU átlagától is elmarad. Ez a hátrány különösen a magánfelhasználók vonatkozásában jelentős, de a vállalkozások relációjában is érzékelhető. Az okokat elemezve megállapítható, hogy azok meglehetősen összetettek1. 1. A felhasználók és az infrastruktúra vonatkozásában: ¾ a szélessávú intenet elérés elterjedtsége csak az utóbbi időben nőtt meg jelentősebben, de nagyszámban vannak még olyan állampolgárok is, akiknek semmilyen internet elérése nincs; ¾ a társadalom jelentős szegmense nem rendelkezik megfelelő szintű informatikai ismeretekkel; ¾ mind a közszféra, mind a társadalom széles rétegeiben nagymértékű a bizalmatlanság az internet közigazgatási területen történő felhasználásával szemben. 2. A szolgáltatásokat górcső alá véve pedig megállapíthatóak a következők: ¾ az egészségügy területén nem homogének a nyilvántartások; ¾ nincs egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer; ¾ nem megfelelő fejlettségűek a bűnüldözési és rendészeti szervezetek informatikai rendszerei; ¾ az önkormányzatoknál sokféle rendszert alkalmaznak, melyek integrációja egymástól eltérő adatstruktúrájúk miatt csak nagy nehézségek árán valósítható meg. De, hogy a már megvalósult eredményekről is beszéljek: ¾ a 184/2004 kormányrendelet végre lefektette az elektronikus közigazgatási ügyintézés jogszabályi hátterét; ¾ elkészült az elektronikus közigazgatás szolgáltatására hivatott „Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat”, mely egyúttal az EU intézményhálózata felé is biztosítja a kapcsolatot; ¾ az okmányirodai rendszer ügyfélkapcsolati oldalának kifejlesztésével lehetőség nyílt bizonyos 94. Ábra: A www.magyarorszag.hu címen elérhető Kormányzati Portál ügyek vonatkozásában a teljes folyamat online elintézésére, de legalább az ügy elindítására és sorban állás nélküli időpont egyeztetésre; ¾ az adóbevallások közel felét, egészen pontosan 49 %-át már 2004-ben is az internetről letöltött program felhasználásával készítették el; ¾ 2007. január 1-től a magánszemélyek kivételével minden kifizetőnek elektronikus úton kell teljesítenie valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét. Mindezeket a szolgáltatásokat a www.magyarorszag.hu címen lévő „Kormányzati Portálról2” érjük el. Bizonyos eljárások azonban csak akkor indíthatóak, ha előbb regisztrálunk az úgynevezett „Ügyfélkapura”.
7.12.8.1 Eligazodás és navigáció a Kormányzati Portálon Mivel óriási mennyiségű információt helyeztek el a „Kormányzati Portálon”, a rengeteg szolgáltatás és információ között nem is olyan egyszerű az eligazodás. A következőkben ebben próbálok meg segíteni. 1 2
Az adatok forrása a kormányzat által kidolgozott és 2006 novemberében elfogadott Elektronikus Közigazgatási Operatív Program. A Kormányzati Portált MS IE 6.x, és Mozilla Firefox 1.5.x, vagy újabb böngészőkre, 800*600-as képernyő felbontásra optimalizálták.
90
Internet XP alapokon 7.12.8.1.1 Megfelelő szolgáltatás megkeresése és elindítása A Kormányzati Portál kezdőlapjáról nagyon könnyen lehet elérni az összes szolgáltatást. Ehhez csak a felirat alatt az elindítani kívánt eljárásra kell kattintani. Az egyes főoldal felső részén, az szolgáltatásokat az itt alkalmazott csoportosításban – igaz nagyon röviden – hamarosan be is mutatom. Ha így nem találjuk az ügy elintézési lehetőségét, akkor próbálkozzunk a következők valamelyikével: ¾ A keresett szolgáltatáshoz leginkább köthető kulcsszót gépeljük be a gombra. A találati listában nyissuk meg a legmegfelerubrikába, majd kattintsunk a mellette lévő lőbbnek tűnő elemet, majd miután alaposan áttanulmányoztuk a témához kapcsolódó cikket, indítsuk el a szolgáltatást. Ha ott nincs ilyen link, lapozzunk át a fülek segítségével a „Kapcsolódó anyagokhoz” (maga a szolgáltatás ugyanis sokszor onnét indítható). Ha a cikk tartalma alapján kiderül, hogy rossz linket választottunk, a böngésző navigációs gombjával (7.2.) lépjünk vissza a találati listához, és nyissunk meg egy másik linket. ¾ A másik lehetőségünk az, hogy a felirat alatt kattintunk a megfelelőnek tűnő linkre. Ezt követően indítsuk el a szolgáltatást (ha kell, ez esetben is lappozzunk a „Kapcsolódó anyafülek segítségével, és ott kattintsunk a megfelelő linkre). gokhoz” a ¾ Végül, a harmadik ajánlható módszer az, hogy a gombok közül válaszszekciók közül a megfelelőből kiválasztjuk az indítunk, majd tani kívánt szolgáltatást. Egy-egy szekcióban általában csak a legfontosabb elemek vannak felsorolva. A teljes szolgáltatás- és dokumentumlistát csak akkor látjuk, ha rákattintunk az abc célunk kezdőbetűjével egyező betűjére. 7.12.8.1.2 Navigáció A navigációra az ugyancsak a lap tetején lévő, a Kormányzati Portál hivatalos terminológiájában „Navibárnak” nevezett navigációs sor szolgál. Ennek tartalma mindig megmutatja azt, hogy az adott szintre hogy juthatunk el a legegyszerűbben (az persze korántsem biztos, hogy mi magunk is ezt az utat jártuk be). Ennek bal szélén mindig a „Főoldal”, majd balról jobbra haladva az egyre alacsonyabb szintek szerepelnek (pl. ). Amennyiben egy olyan elemre kattintunk, melyen is linkre szerepel, az adott szinten elérhető szolgáltatásokhoz érkezünk. A főoldalra természetesen a kattintva juthatunk el.
7.12.8.2 Regisztráció az ügyfélkapura Bár sok olyan szolgáltatás létezik, melyeket bárki elérhet, a lehetőségek nagyobb részéhez csak előzetes regisztráció után férhetünk hozzá. Pontosan ezért mindenek előtt tekintsük át a regisztráció folyamatát. Az ügyfélkapura történő regisztráció online, vagyis az okmányirodában történő személyes megjelenés nélkül is elvégezhető, amennyiben rendelkezünk elektronikus aláírással. Mivel ezt manapság még csak a törpe kisebbség mondhatja el magáról, lássuk a személyes megjelenést is igénylő regisztráció lépéseit1: 1. A www.magyarország.hu címen elérhető „Kormányzati Portál” jobb oldalán, a következő oldalon lévő ábrán is látható „ÜGYFÉLKAPU” keretben kattintsunk rá a linkre. 2. Annak érdekében, hogy bizonyos eljárásokat azonnal el is érjünk, az egérrel kattintsunk a kapott weboldalon a gombra. Így egy legfeljebb 30 napig érvényes ideiglenes regisztrációhoz jutunk, amit bármely okmányirodában maximum 5 éves időtartamra véglegesíthetünk. Bizonyos szolgáltatásokat azonban már az ideiglenes regisztrációval is el fogunk érni majd. 3. Töltsük ki a személyes adatainkat tartalmazó űrlapot. 4. Az űrlap alján adjuk meg a legalább 4 karakteres felhasználói nevünket2, e-mail címünket, valamint az ügyfélkapu lejárati idejét. 5. Ezt követően aktiváljuk regisztrációnkat. Ehhez levelező programunkban a beérkezett levelek között keressük meg az
[email protected] címről érkezett levelet. Nyissuk meg, és kattintsunk duplát a benne lévő linkre. 1
Mivel a regisztrációhoz szükséges egy elektronikus levélcím is (az ügyfélkapu aktiválásához szükséges kódot arra küldik el), amennyiben ilyennel nem rendelkezünk, előbb egy ingyenes szolgáltatónál azt kell regisztrálnunk (5.6.1.). 2 A felhasználói név kis- és nagybetű érzékeny, kizárólag a magyar abc betűiből állhat, számokat és szóközt tartalmazhat. Minimális hossza 4 karakter, és tartalmaznia kell minimum 3 különböző karaktert.
91
ECDL információ és kommunikáció modul Ha így nem jutunk el az aktiválásra szolgáló oldalra, akkor a „Kormányzati Portál” jobb oldalán, az ábrán is látható „ÜGYFÉLKAPU” kereten belül kattintsunk az „Aktiválom a regisztrációm” linkre. Adjuk meg a felhasználói nevün1. 2. ket, aktiváló kódunkat, valamint a jelszavunkat kétszer (vegyük figyelembe, hogy nem lehet azonos a felhasználói névvel, minimum 8 karakterből kell állnia, 2 db számnak, valamint kis- és nagybetűnek kell szerepelnie benne, továbbá nem tartalmazhat ékezetes betűt 3. és „@” karaktert.). Végül kattintsunk az gombra. 6. A regisztráció véglegesítéséhez személyesen kell megjelennünk bármely Okmányirodában 30 napon belül, majd arra alkalmas hatósági igazolvánnyal (útlevél, 2001. január 1. után kiállított kártya formátumú vezetői engedély, vagy személyazonosító igazolvány) személy4. azonosságunkat igazolni. A Kormányzati Portálra történő bejelentkezést követően azonban már ehhez is foglalhatunk időpontot. Mivel a Kormányzati Portál jobb oldalán az ÜGYFÉLKAPU keretben nem jó helyre mutat a „Véglegesítené regisztrá5. cióját” link, ezért ehhez a következő lépéseket kell elvégeznünk: 95. Ábra: Az online regisztrálás fontosabb lépései ¾ válasszuk az cso(a számok megegyeznek a leírásban szereplő sorszámmal) portban az „Internetes okmányiroda” linket; ¾ az csoportban kattintsunk gombra; ¾ egy újabb lefelé görgetést követően az
¾
¾
¾
92
csoportban kattintsunk az „Időpontfoglalás megkezdése” linkre (mivel valószínűleg az okmányirodához fogunk ragaszkodni); válasszuk ki az okmányirodát, majd kattintsunk a gombra; a listákból a felsőben az „Ügyfélkapu regisztráció”, az alsóban az „Interneten regisztrált ügyfélkapu véglegesítése” opciót válasszuk, majd ezt követően kattintsunk a listák alatt lévő gombra; szabad időpont előtti jelölőnégyzet kipipálásával válasszuk ki a nekünk megfelelő időpontot, azután gépeljük be az ellenőrző képen látható karaktereket a „Felismert betűk és számok” rubrikába, majd befejezésül kattintsunk a gombra.
96. Ábra: Az okmányiroda kiválasztása, az időpont lefoglalása, és az ellenőrző kép megadása
Internet XP alapokon Végül ezt szeretném még elmondani, hogy egy-egy ügyfél akár több ügyfélkapu regisztrációval is rendelkezhet! Igaz – nem túl logikusan – ehhez több e-mail cím szükséges, mert annak is egyedinek kell lenni. Akkor is van értelme az ügyfélkapura történő regisztrációnak, ha nincs saját internet elérésünk? Természetesen, hiszen bárhonnét bejelentkezhetünk az ügyfélkapura. A következőkre azonban fokozottan ügyeljünk, hogyha nem saját internet elérésünkről jelentkezünk be: ¾ ne jegyeztessük meg a jelszót; ¾ mielőtt bezárjuk a böngészőt, lépjünk ki az ügyfélkapuról. Elektronikus aláírás Az elektronikus aláírás segítségével személyes megjelenésünk nélkül is hitelesíthetjük interneten elküldött dokumentumainkat. Ehhez azonban előbb egy úgynevezett „minősített szolgáltatónál” kell elektronikus aláírást regisztrálnunk. A következőkben felsorolom az ilyen minősítéssel rendelkező cégeket, és elérési címüket: ¾ NetLock Informatikai és Hálózatbiztonsági Szolgáltató Kft. www.netlock.hu; ¾ Informatikai és Hírközlési Minisztérium Biztonsági Hitelesítés Szolgáltató www.bhsz-m.gov.hu; ¾ Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Kft. www.e-szigno.hu; ¾ Magyar Telekom Távközlési Részvénytársaság www.magyartelekom.hu; ¾ MÁV INFORMATIKA Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft. www.mavinformatika.hu.
7.12.8.3 Elérhető szolgáltatások Miután már ismerjük a szolgáltatások elérési módjait, és navigálni is tudunk, tekintsük át a lényeget, magukat a szolgáltatásokat is. 7.12.8.3.1 Regisztrációval elérhető szolgáltatások A következőkben megpróbálom bemutatni Kormányzati Portál azon szolgáltatásait, melyek csak az ügyfélkapura történő regisztrációt követően érhetőek el. 7.12.8.3.1.1 APEH-el kapcsolatos szolgáltatások A Kormányzati portálról az APEH következő szolgáltatásait érhetjük el: Adó- és járulékbevallás; ¾ Adófolyószámla-kivonat igénylése; ¾ Kontroll adatok megadása. Mivel ezek az eljárások meglehetősen bonyolultak, hely hiányában meg sem próbálom a bemutatásukat. Az ismertetésük helyett ajánlok viszont egy nagyon részletes elektronikus tananyagot, melyet szintén a Kormányzati Portálról érhetünk el, a következő módon: ¾ a Kormányzati Portál főoldalán a csoportban válasszuk a linket; ¾ kattintsunk a csoportban a megfelelő linkre. Maga a tananyag két változatban is elérhető: ¾ Elektronikus változat A járulékbevallás folyamatán keresztül mutatja be az elektronikus adó- és járulékbevallás, valamint adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos feladatokat. Segítségével az éles rendszerhez hasonló környezetben gyakorolható az elektronikus adó- és járulékbevallás teljesítéséhez szükséges feladatok elvégzése. ¾ Nyomtatható változat Valódi munka közben, mint súgó jól alkalmazható (de persze az elektronikus változattal történő gyakorlás során is jó szolgálatot tehet). ¾
7.12.8.3.1.2 Dokumentumfeltöltés Elektronikus űrlapon létrehozott iratainkat a dokumentumfeltöltés alkalmazásával küldhetjük be a hivatalok felé. Ez a módszer jelenleg a következő szolgáltatásnál vehető igénybe: ¾ Foglalkoztatottak biztosítási adatainak bejelentése; ¾ Adó- és járulékbevallás. Mivel az átlag állampolgár az előbbivel egyáltalán nem foglalkozik, nem ismertetem (sajnos az alkalmazottakkal dolgoztató vállalkozók sem nagyon, mivel feketén alkalmazzák munkavállalóikat). Noha ugyanez nem mondható el az „Adó- és járulékbevallásról”, arról sem szólok, mivel e témáról létezik az imént már említett elektronikus tananyag.
93
ECDL információ és kommunikáció modul 7.12.8.3.1.3 Az internetes okmányiroda regisztrációhoz kötött szolgáltatásai Csoportos időpontfoglalás A csoportos időpontfoglalás abban az esetben nyújt segítséget, ha egy okmányirodában több olyan ügyet indítunk, melynek az elintézéséhez a személyes megjelenés is szükséges. Ezzel az opcióval ugyanis egyszerre lehet az adott irodában több ügyhöz is úgynevezett ügyintézési idősávot lefoglalni (de csak akkor, ha az iroda ügyfélszolgálati rendje ezt lehetővé teszi). SMS szolgáltatás Megadhatunk egy telefonszámot, melyre SMS-ben kérhetünk értesítést az időpontfoglalásunkról. 97. Ábra: SMS értesítés kérése Okmányirodai ügyindítás Ezzel az opcióval készíthetjük elő hatósági ügyeinket az illetékes okmányirodában. Amennyiben személyes megjelenésünk is szükséges lesz az ügyintézéshez, egyúttal időpontot is foglalhatunk a segítségével. Az eljárások során ugyanis általában személyesen is meg kell jelennünk, ami alól csak az alábbi, teljes egészében online elintézhető ügyek jelentenek kivételt (a felsorolás természetesen csak pillanatnyi állapot): 1. lakcímigazolvány pótlása; 2. 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély pótlása (nem igényel regisztrációt sem); 3. mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának pótlása; 4. egyéni vállalkozói igazolvány pótlása elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés esetén, továbbá egyéni vállalkozói igazolványról hatósági bizonyítvány igénylése; 5. adatszolgáltatás letiltása a személyiadat-és lakcímnyilvántartásból, továbbá e tilalom visszavonása. Mivel az időpontfoglalás menete megegyezik az ügyfélkapu regisztrációjánál leírtakkal, nem ismertetem. Személyes megjelenés nélkül is elintézhető ügyek Jelenleg (2007. május) csak a fentebb felsorolt öt ügyet lehet személyes megjelenés nélkül online végigvezetni. Ezekben az esetekben a rendszer ad egy „ügyszámot”, melyre hivatkozva postai csekken, vagy banki átutalással fizethető be az illeték összege. Amint a választott okmányirodában „megjelenik” a befizetett összeg, azonnal kiállításra kerül az okmány, és azt postai úton eljuttatják az állampolgárhoz. Meg kell azonban mondanom, hogy mivel elsőre kellően bonyolult az elektronikus okmányiroda használata, sokszor egyszerűbb személyesen felkeresni, mint elektronikusan elintézni az ügyet. De ez csak eleinte igaz! Az elektronikus ügyintézés általános menete 1. 2. 3. ¾ ¾
Az elektronikus ügyintézés (melynek rendjét a 2004. évi CXL törvény szabályozza) általában a következőképpen zajlik: Az elektronikusan beérkezett dokumentumról a hatóság számítógéprendszere automatikusan visszaigazolást küld a feladónak. A benyújtott dokumentumhoz kapcsolódó jogkövetkezmények ettől kezdve lépnek életbe. Ezt követően a hatóság 3 napon belül „értesítést” küld arról, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Innét kezdve viszont az eljárás az ügy fajtájától függően alakul. Amennyiben illeték-, vagy eljárási díjfizetési kötelezettség nem keletkezik, ezzel az eljárás az ügyfél részéről le is zárult. A hatóságnak természetesen még végre kell hajtania a szükséges lépéseket. Ha viszont a benyújtott dokumentumok alapján illeték-, vagy eljárási díjfizetési kötelezettség keletkezik, akkor a már említett „értesítés” tartalmazza annak mértékét, módját és határidejét is. Amennyiben az ügyfél 5 napon belül ezt nem igazolja vissza, akkor az „értesítést” postai úton is elküldik a részére. Ezt követően amint az ügyfél eleget tesz díjfizetési kötelezettségének, a hatóság végrehajtja a szükséges lépéseket, melynek befejeztével döntését, a hatósági bizonyítványt vagy igazolványt, a szakhatóság állásfoglalását eljuttatja az ügyfélhez.
Ügykezelés Ezzel a lehetőséggel tekinthetjük meg a hatóságoknál folyamatban lévő ügyeink pillanatnyi állapotát. 7.12.8.3.1.4 Adataink kiadásának letiltása, a letiltás visszavonása E szolgáltatás segítségével tilthatjuk le adataink kiadását a személyiadat-és lakcímnyilvántartásból, továbbá e tilalmat vissza is vonhatjuk.
94
Internet XP alapokon 7.12.8.3.1.5 Gépjárműkeresés A megadott rendszám alapján a rendszer a gépkocsi típusát, színét, valamint azt adja vissza, hogy körözés alatt áll-e a jármű. Ezt a szolgáltatást gépkocsi vásárlása előtt érdemes használni, mert segítségével elkerülhető az, hogy lopott gépkocsit vegyünk. Havi 15 ilyen lekérdezési lehetőségünk van. 7.12.8.3.1.6 Cégkeresés A begépelt teljes cégnév, annak eleje, az adószám első 8 jegye, vagy a teljes cégjegyzékszám alapján kiírásra kerül a teljes cégnév, a cégjegyzékszám és a cég bejelentett telephelye. Egy hónapban 20 ilyen lekérdezést hajthatunk végre (bár a 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet szerint csak 15-öt lehetne). 7.12.8.3.1.7 Ingatlankeresés
98. Ábra: Gépjármű-, cég- és ingatlankeresés Az ingatlan pontos címadatai alapján annak tulajdoni lapján szereplő adatait kapjuk vissza, miután rákattintunk a gombra. Ha azonban a címet úgy adjuk meg, hogy abba több ingatlan is belefér (például a házszámot x-től y-ig tartó intervallumként), akkor a találati listából előbb ki kell választani a keresett ingatlant, és csak azután kérhetjük le a gombbal a tulajdoni lap adatait. 7.12.8.3.1.8 Társadalombiztosítással kapcsolatos szolgáltatások TAJ1 autorizáció TAJ-szám érvényességének ellenőrzésére szolgál. Az egyik lehetőség az, hogy megadunk egy TAJ számot, és választ kaphatunk arra, hogy az érvényes-e. Ha a TAJ szám nem ismert, de tudjuk a személy azonosításához szükséges fontosabb adatait (név, születési dátum és hely), azok megadása után a rendszer választ ad arra, hogy tartozik-e hozzá érvényes TAJ szám (de a TAJ számot nem adja meg). Bár elvileg naponta csak 3 db ilyen lekérdezést hajthatunk végre, nekem több is sikerült. Betegéletút A TAJ-szám alapján kilistázza a számítógép a szintén megadandó időintervallum alatt igénybevett társadalombiztosítási szolgáltatásokat (korházi és rendelőintézeti ellátások, receptkiváltások) és azok támogatási összegét. Ez esetben természetesen mindenki csak a saját betegéletútját kérdezheti le. A napi lekérdezések száma nincs limitálva. Biztosítási jogviszony Az ügyfélkapura bejelentkezett személy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál nyilvántartott, 1998. január 31. után keletkezett, vagy akkor már fennállt, a nyugdíjszámításnál figyelembe veendő munkaviszonyait listázza ki. Itt bizony érhetik az embert meglepetések… 7.12.8.3.2 Regisztráció nélkül elérhető szolgáltatások Viszonylag sok olyan szolgáltatás is elérhető a Kormányzati Portálon, melyek igénybevételéhez nincs szükség regisztrációra. A következőkben ezekre is szeretnék néhány nagyon hasznos példát mutatni. 7.12.8.3.2.1 Internetes okmányiroda regisztráció nélküli szolgáltatásai Okmányirodák adatai A rendszerbe kapcsolt internetes okmányirodák tájékoztatóit olvashatjuk el, továbbá címüket, elérhetőségüket és nyitvatartási időpontjaikat tudhatjuk itt meg. 1
TAJ - Társadalombiztosítási Azonosító Jel, az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási (egészség- és nyugdíjbiztosítási), valamint a magánnyugdíj-rendszerrel kapcsolatos nyilvántartásokban a személyeket azonosító kód.
95
ECDL információ és kommunikáció modul Időpontfoglalás okmányirodába Annak érdekében, hogy várakozás nélkül intézhessük ügyeinket, online időpontot foglalhatunk a kiválasztott okmányirodába. Erre a célra háromféle eljárás közül is választhatunk: ¾ okmányiroda választása először Akkor használjuk, ha az okmányirodát szeretnénk elsőnek megadni. Figyelem! Nem az összes ügyet lehet minden okmányirodában elindítani! ¾ ügy választása először Ez esetben elsőnek az ügyet, majd azt követően az adott ügytípusban eljárható okmányirodák közül a nekünk legmegfelelőbbet választhatjuk ki. ¾ ügy és okmányiroda választása Akkor alkalmazzuk, ha tudjuk, hogy az adott ügyet melyik irodában akarjuk elintézni. 7.12.8.3.2.2 Online jogtár Ha valamilyen ügyes-bajos dolgunk miatt szükségünk lenne egy jogszabály pontos tartalmára, akkor erre a célra használhatjuk a Kormányzati Portálon elérhető online jogtárat is. Ez gyorsabb megoldás, mintha a Magyar Közlönyben keresnénk meg az adott joganyagot egy könyvtárban, és olcsóbb, mintha valamilyen CD alapú jogtárat használnánk. A www.magyarorszag.hu oldal megnyitása után kattintsunk a weblap középtájának tetején a lista „OK” gombjára. Ekkor egy olyan keresőablakhoz jutunk, ahol megadhatjuk a keresési szempontokat: ¾ kibocsátás éve; ¾ joganyag sorszáma és típusa; 99. Ábra: Jogszabálykeresés a Kormányzati Portálon ¾ keresett paragrafus száma; ¾ a joganyagban, vagy annak címében keresett kulcsszavak. A keresőgép azokat a joganyagokat adja meg találatként, melyek a megadott kritériumoknak megfelelnek. A joganyagok minden esetben az adott napon hatályos formában érhetőek el, de a korábbi állapothoz képest változtatott bekezdések előtt egy jel látható1. Ugyanitt, a „Jognaptár” szekcióban lehetőségünk van az éppen aktuális napi dátum plusz-mínusz 30 napos időintervallumában hatályba lépő jogszabályok kigyűjtésére is. A megtalált jogszabályok az Internet Explorer esetén egy új böngészőablakban kerülnek megnyitásra. Itt a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre: ¾ keresés a joganyagban Ctrl-F; ¾ kijelölés a szokásos módon, vagyis egérrel történő húzással lehetséges; ¾ a teljes dokumentum kijelölése Ctrl-A; ¾ a kijelölés vágólapra másolása Ctrl-C; ¾ mentés nincs közvetlen mentési lehetőségünk (de a vágólapon keresztül egy másik dokumentumba a Ctrl-V billentyűkombinációval beillesztve persze megoldható); ¾ nyomtatási kép és nyomtatás a helyi menüből, vagyis az egér jobb gombjával érhetőek el.
7.12.9 Játékok A világhálón rengeteg online játék is elérhető, melyeket a legegyszerűbben talán egy tematikus portál, mondjuk a www.jatek.lap.hu segítségével találhatunk meg. Az interneten elérhető sok-sok program közül csak az egyik legnépszerűbbet, a „Honfoglalót” mutatom be, de azt is csak nagyon-nagyon röviden. 1
Ha a változás előtti állapotot szeretnénk elolvasni, akkor sajnos maradnak a jogtárak.
96
Internet XP alapokon A választásom azért pont erre esett, mert ez végre egy olyan játék, amelyben mindenki csak tanulhat. A www.honfoglalo.hu címen elérhető játékprogram ugyanis egy, a műveltségünket próbára tevő internetes kvíz. Magukról a nagyon egyszerű szabályokról is pár gondolat: ¾ az első körben a küzdő feleknek kérdések megválaszolásával kell Magyarország területén lehetőleg minél több várat birtokba venni; ¾ ezt követően a játékosok sorban egymás után megtámadhatják ellenfeleik várait (maguk a csaták kvíz kérdések megválaszolásával fognak eldőlni); ¾ a nyertes az lesz, aki ellenfelei várait elfoglalja.
100. Ábra: A „Honfoglaló” játék nyitó képe
7.12.10 Szórakozás, jegyvásárlás Természetesen szórakozásunkhoz kapcsolódóan is rengeteg szolgáltatást érhetünk el az internet segítségével, melyek közül most elsősorban a hangversenyek és színházak programismertetőit, illetve azokra szóló jegyek vásárlásával kapcsolatos lehetőségeket szeretném röviden megtárgyalni. Először is fel szeretnék sorolni néhány címet, ahonnét, mint kiinduló pontról rengeteg e téma101. Ábra: Egy internetes jegyvásárlásra használható weblap körhöz kapcsolódó honlapot érhetünk el: ¾ http://szinhazjegy.lap.hu; ¾ http://szorakozas.lap.hu; ¾ http://szinhaz.lap.hu. Amennyiben jegyet szeretnénk vásárolni, érdemes a következő honlapok valamelyikével próbálkozni: ¾ www.interticket.hu; ¾ www.tex.hu A fizetés a már részletesen megtárgyalt módozatok valamelyikével lehetséges (7.12.3.1.). Arra azonban számítsunk, hogy a népszerű darabok hétvégi előadásaira így is szinte lehetetlen jegyet szerezni.
7.12.11 Kapcsolati hálózatok – iWiW és társai Manapság az internetnek az egyik legnépszerűbb alkalmazásai az úgynevezett kapcsolatfeltérképező weblapok (szokásos még a „kapcsolatépítő” és a „közösségi” elnevezés is). Ezek közül Magyarországon a legismertebb a 2002 áprilisában útjára indult IWIW, mely mára az egyik leglátogatottabb magyar weboldallá vált (7.10.).
97
ECDL információ és kommunikáció modul Működés Minden kapcsolatfeltérképező rendszer lényege az, hogy a regisztrált tagok között különféle szempontok alapján keresgélhetünk. Aki azután a találatok közül ismerősnek bizonyul, azt fel lehet venni kapcsolati listánkra. Ugyanúgy természetesen minket is felvehetnek mások a saját listájukra, és amennyiben ezt nyugtázzuk, alapadataink megjelennek az ő listájában. A kapcsolati hálózat felépítését nagymértékben felgyorsítja az, hogy lehetőség van az általunk ismerősnek felvett személyek ismerősei között történő böngészésre is (hiszen valószínűsíthetően sokakat mi is ismerünk). A rendszerbe tagként akkor léphetünk be, ha a már regisztrált tagok közül valaki meghívólevelet küld ne102. Ábra: Az iWiW belépő oldala künk. Regisztrációkor meg kell adni nevünket és e-mail címünket. Ezen információk mellett opcionálisan még számtalan adatot tárolhatunk le magunkról (például születési dátum, foglalkozás, iskolák, stb.), sőt, lehetőség van fényképek feltöltésére is. Az iWiW története dióhéjban A rendszert Várady Zsolt fejlesztette ki és állította üzembe 2002 áprilisában. Maga az iWiW név a nemzetközi ki kicsoda (angolul international who is who) rövidítéséből származik. A korábban már bemutatott működési módba „bele van kódolva” a regisztrált taglétszám exponenciális növekedési lehetősége. Ez azután a valóságban is fényesen beigazolódott. A hatalmas regisztrált taglétszám és napi látogatottság felkeltette a T-Online érdeklődését is, és 2006 tavaszán egymilliárd forintért megvásárolta az akkor már jóval félmillió feletti regisztrált felhasználóval rendelkező rendszert. Mára a tagok létszáma jóval meghaladta már a másfélmillió főt. Szolgáltatások ¾ adataink és képeink tárolási lehetősége azok nyilvánosságának szabályozásával; ¾ a legkülönfélébb szempontok szerinti keresés a regisztrált tagok között, továbbá bármely tag ismerőseinek listázása; ¾ ismerősök felvételi lehetősége; ¾ kapcsolati háló megjelenítő (térkép); ¾ apróhirdetési rendszer; ¾ rendszerüzenetek és külső e-mailes értesítés; ¾ üzenőfal és belső üzenetküldési rendszer; ¾ nyílt fórum, lehetőség új téma indításra. Hasonló magyar rendszerek és azok címe ¾ myVIP www.myvip.hu; ¾ PPL www.ppl.hu; ¾ baratikor.com www.baratikor.com. Nemzetközi kitekintés a kapcsolati hálózatokra A legnagyobb kapcsolati hálózat feltérképező weboldal a MySpace, százmilló feletti regisztrációval. Természetesen e céget is felvásárolták: a vevő a Rupert Murdoch ausztrál milliárdos érdekeltségébe tartozó News Corporation, az ár 580 millió dollár volt.
7.12.12 Blogok Kalandos regények női főszereplői gyakorta vezettek naplót. Ezeket a naplókat az jellemezte, hogy általában csak saját olvasásra szánt bejezéseket tartalmaztak. Na jó, esetleg a legjobb barátnő betekintést nyerhetett egy-egy oldalba, de nyilvánosságra semmiképpen nem szándékozták hozni a tartalmukat. E naplók szerzőit a romantikus hajlam mellett többnyire egyetlen közös dolog jellemezte: ráértek a naplóírásra. Ma ugyan szinte senki nem ér rá semmire, mégis újra divatba jöttek a naplók, ráadásul a széles nyilvánosságnak szánt hálózati eseménynaplók, angolul web logok1, vagy összevonva és rövidítve: blogok. 1
Log - magyarul eseménynapló. Így szokás hívni a különböző szoftverek által vezetett naplófájlokat. Ilyeneket vezetnek például a könyvben is tárgyalt víruskeresők, vagy a routerek is. Azért született meg a blog kifejezés, hogy azokkal ne lehessen összekeverni.
98
Internet XP alapokon A blogok szerzőinek törekvése saját nézeteik terjesztése véleményük nyilvános kifejtése által. Erre a célra nagyon gazdaságos megoldás egy-egy webes napló fenntartása. Általános jellemzőjük, hogy többnyire fordított időrendben szerepelnek benne az időbélyegzővel ellátott bejegyzések. Ha valaki maga is szeretne blogot írni, nem kell 103. Ábra: A Freeblog nyitóoldalának egy részlete mást tennie, mint valamelyik blogszolgáltató weboldalára regisztrálni, és már írhatja is naplóját. Mivel a blogszerkesztő programok a szövegszerkesztőkhöz hasonló kezelőfelülettel rendelkeznek, használatuk nem fog semmilyen problémát jelenteni. Az már más kérdés, hogy ahhoz, hogy valaki blog írására adja a fejét – legalábbis szerintem – bizonyos fokú exhibicionizmus szükséges. Befejezésül lássunk néhány ingyenes blog létrehozására alkalmas oldal címét: ¾ www.freeblog.hu talán a legnépszerűbb, legismertebb ingyenes blogszolgáltató; ¾ www.blogol.hu egy népszerű, igaz csak béta1 verziójú oldal; ¾ www.blogter.hu egy, az előző példához hasonló tulajdonságokkal bíró blogszolgáltató.
7.12.13 Videó megosztás Az aktuális őrület a videók feltöltése olyan honlapokra, melyekről aztán bárki lejátszhatja azokat. A feltöltött anyagok között természetesen különféle szempontok szerint keresgélni is lehet (legújabbak, légnézettebbek, továbbá kategóriák szerinti keresés). A legnagyobb és egyúttal legismertebb magyar videó megosztók a következő címeken érhetőek el: ¾ www.videobomb.hu a Blogter Kft. által üzemeltett, első magyar nyelvű videó megosztó; ¾ www.videa.hu a T-Online üzemelteti; ¾ www.videoplayer.hu a Sonoma médiacég (többek között a Figyelő, a Nők Lapja, a Story, a Meglepetés és a Cosmopolitan című újságok kiadója) által indított videó megosztó; ¾ www.videogizmo.hu a UPC üzemeltette videó megosztó. Az online videó megosztók használatának természetesen a felhasználó, de főleg a szolgáltató részéről roppant komoly hardver igénye van. Pontosan ezért csak a legnagyobb szolgáltatók rendelkeznek akkora tőkeerővel, hogy ilyen célú oldalt tartsanak fenn. A témával kapcsolatosan azonban még két kérdésről kell szólni: ¾ Sok szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat töltenek fel a videó megosztókra. 104. Ábra: A Videa nyitóoldala 1
A béta verziójú programok még nem véglegesek, de próbaüzemre már alkalmasak. A szoftver fejlesztői a felhasználók megjegyzéseit, kiegészítéseit, javaslatait várják. A végleges verzió többnyire csak az ezek alapján végrehajtott kisebb javításokban különbözik tőle.
99
ECDL információ és kommunikáció modul Olyan videókat is feltöltenek, melyeket a kívülállók ugyan viccesnek találnak, de a szereplők számára személyiségi jogaikat sértők. A fenti két jogcímen rengeteg per is indult már az ilyen oldalakat üzemeltető társaságok ellen. A YouTube videó megosztót üzemeltető Google például 2007-ben állítólag már félmillió dollárt el is különített erre a célra. ¾
A világ legnagyobb videó megosztó portálja, a YouTube A legnépszerűbb videó megosztó portál, az amerikai YouTube (www.youtube.com) havi látogatottsága eléri a 160 milliót, és naponta átlagosan 70 millió videót töltenek le róla. Természetesen a Steven Chen és Chad Hurley által alapított YouTube sem kerülhette el sorsát: a Google tudott egy akkora összeget, mintegy másfél milliárd dollárt felajánlani érte, aminek az alapítók azután nem tudtak ellenállni. Perek a videó megosztók ellen A Viacom médiabirodalom egymilliárd dollárra perli a YouTube tulajdonosát, a Google-t. A per alapját a YouTube által elkövetett ismétlődő szerzői jog sértések képezik: a Viacom állítása szerint több mint 160 ezer videó klipjük érhető el a YouTube oldalairól, melyeket mintegy másfél milliárdszor játszották le a felhasználók. Természetesen személyiségi jogok megsértése miatt is rendszeresen indulnak perek. Bár azok összege is jelentős, meg sem közelítik Viacom által perelt értéket. De más következményei is lehetnek a videó megosztókra feltöltött anyagoknak: egy tanár dühkitörését megörökítő, majd egy videó megosztóra feltöltött felvétel következtében például a nevetségessé vált tanár depressziós lett, és a hasonló esetek elkerülése érdekében az USA több államában is ki akarják tiltani a kamerás telefonokat az iskolákból; A web második generációs szolgáltatásai Az utóbbi időben óriási mértékben növekedett meg az igény a web olyan, második generációsnak nevezett szolgáltatásai iránt, ahol a tartalmat döntően maguk a felhasználók alakítják ki. Ebbe a kategóriába sorolhatóak például a már bemutatott szolgáltatások közül: ¾ a blogok; ¾ a kapcsolati hálózat építő portálok; ¾ és a videó megosztók. Miért érnek a kapcsolati hálózatépítő és a videó megosztó oldalak dollár milliárdokat? Jogosan merül fel bennünk a kérdés: miért fizet ki valaki dollár milliárdokat egy-egy ilyen weboldalért? A válasz egyszerű: az internetes reklám a hirdetési piac legnagyobb arányban bővülő szegmense (a növekedés 2006-os évben például 50 %-ot is meghaladta). Márpedig a kapcsolati hálózati portálok vevői naponta több millió letöltéssel rendelkező honlapokhoz jutnak. Ráadásul ezek az oldalak a reklámpiacon a legnagyobb értékkel bíró, anyagilag megalapozott, zömében fiatal olvasókkal rendelkeznek. Mindezek mellett az oldalak ráadásul a hasonló érdeklődésű felhasználóknak is találkozási lehetőséget nyújtanak, így roppant hatásos, célirányos hirdetési kampányokat is lehet indítani a segítségükkel. Nagyjából ugyanezek elmondhatóak a videó megosztókról is.
7.12.14 Program letöltés Az internet egyik leghasznosabb szolgáltatása az, hogy a segítségével kifejezetten erre a célra üzemeltetett oldalakról programokat is letölthetünk. Sok alkalmazáshoz egyébként a lehető legegyszerűbben ezzel a módszerrel lehet majd hozzájutni. Amennyiben egy programot letöltünk majd a gépünkre, azt célszerű nem rögtön futtatni, hanem elmenteni. Így ugyanis amennyiben a program megsérül, a letöltött és elmentett telepítő fájl segítségével bármikor újratelepíthetjük. 105. Ábra: Az Origó SzoftverBázisa Letöltési célra rengeteg honlapot üzemeltetnek, melyek közül csak néhány olyat szeretnék felsorolni, melyeken legálisan használható freeware és shareware szoftvereket találunk: ¾ www.szoftverbazis.hu az origó által üzemeltetett letöltő oldal; ¾ www.honositomuhely.hu nevének megfelelően magyar nyelvű programokat találunk rajta;
100
Internet XP alapokon www.letoltes.prim.hu egy sokak által nagyon kedvelt patinás letöltő oldal; www.downloads.hu a neve által tükrözött célra létrehozott oldal. Mivel mindegyik felsorolt oldalon tematikusan csoportosítva szerepelnek az alkalmazások, általában nem jelent gondot az általunk keresett szoftver megtalálása. Amennyiben valamit még az adott oldalak saját keresőit használva sem találnánk meg, a keresett program nevét, valamint a „letöltés”, vagy a „download” szavakat a Google keresőbe begépelve biztosan eredményre jutunk. Természetesen a fentieken kívül rengeteg további letöltési oldal létezik, melyeket az imént említett módszerrel egy keresőből, vagy mondjuk a www.letoltes.lap.hu címről indulva általában nem jelent gondot megtalálni. ¾ ¾
7.12.15 Online film és TV nézés, illetve rádióhallgatás Ahhoz, hogy online foghassunk rádió- és TV adásokat, telepíteni kell a gépünkre a korábban már tárgyalt (4.3.3.4.) médialejátszó szoftvereket. Elsősorban a Windows Media Player, és a Real Player programokra lesz szükségünk, de hasznos lehet a WinAmp és a Quick Time Player is (a Windows Media Player a Windows operációs rendszer részét képezi). Amennyiben valamelyik magyar nyelvű TV, vagy rádió- adását szeretnénk online nézni, illetve hallgatni, érdemes a következő honlapokat, mint kiindulási pontokat megnyitni: ¾ www.vilagtv.hu; ¾ www.hunvista.hu. Természetesen a címbéli célra is üzemeltetnek tematikus portálokat a „.lap” családban: ¾ www.onlinetv.lap.hu; ¾ www.netradio.lap.hu; ¾ www.videoklip.lap.hu.
106. Ábra: A „Mátrix” című film online lejátszása
Lejátszók online használata A WinAmp lejátszó (sok más médiafuttató programhoz hasonlóan) eleve tartalmaz online média könyvtárat, ahonnét az amerikai film és zenecsatornák egy része közvetlenül elérhető. Amennyiben el szeretnénk indítani egy ilyen adást, tegyük például a következőket: ¾ nyomjuk meg az Alt-L billentyűkombinációt; ¾ azonnal megtekinthető filmekhez az „Online Media” kategóriában kattintsunk például a „SHOUTCast TV” elemre, majd jobb oldalon a lejátszani kívánt filmre; ¾ végül a gombbal indítsuk el a lejátszást.
7.13 A fejezetben ajánlott oldalak gyors elérése A fejezetben ajánlott összes oldalt címeik begépelése nélkül egy-egy linkkel közvetlenül is elérhetjük, ha a www.pcsuli.hu oldal megnyitása után a WEB ajánló elemet választjuk a menüben. A lehető legegyszerűbb eligazodás érdekében a linkek a könyvbeli csoportosításban szerepelnek.
8. Telefonálás és üzenetküldés VoIP1 technológia a gyűjtőneve azoknak az eljárásoknak, melyek a telefonálást az IP protokoll segítségével oldják meg. Mivel az IP alapú címzést nem csak az interneten, hanem helyi hálózatokban is alkalmazzák, VoIP technológia segítségével helyi hálózatban is lehetséges telefonálni. Az már más kérdés, hogy bennünket elsősorban az interneten keresztül történő IP alapú telefonálás érdekel, hiszen ott lehet jelentős költségeket megtakarítani a használatával. 1
VoIP - Voice over Internet Protocol, magyarul hangátvitel internet protokollon keresztül.
101
ECDL információ és kommunikáció modul 8.1 VoIp telefonálás és üzenetküldés a Skype használatával Az IP alapú telefonálást támogató programok közül a legnépszerűbbnek talán a könyvben korábban már említett Skype tekinthető. Használatához a programot előbb töltsük le (például a www.skype.hu címről), majd a szokásos módon telepítsük a gépünkre. Ennek során meg kell majd adnunk egy felhasználói név és jelszó párost, amellyel minden olyan internet eléréssel rendelkező számítógépen a saját Skype környezetünkben telefonálhatunk, ahová a programot telepítették. Ez azt jelenti majd, hogy bárhol a saját egyenlegünket (8.1.5.) és partnerlistánkat használjuk (8.1.4.). Adataink ugyanis nem csak a saját gépünkön tárolódnak, hanem a Skype szerverén is.
8.1.1 Telefonálás másik felhasználónak A program segítségével teljesen ingyenesen érjük el az összes többi Skype felhasználót1. Amennyiben webkamerát is használunk (4.2.4.), a telefonálás akár videó kapcsolatot is jelenthet. A telefonálás két módon indítható: ¾ amennyiben ismerősünk már szerepel a partnereink 107. Ábra: A Skype között (8.1.4.), a fülön kattintsunk a nevére, majd a ikonra, ¾ ha a hívandó fél nem szerepel a partnerlistában, de ismerjük a Skype felhasználói nevét, akkor azt a , vagy a fülön gépeljük be a ikonra. mezőbe, majd kattintsunk a
8.1.2 Üzenetküldés másik felhasználónak A Skype segítségével valós idejű rövid üzeneteket is küldhetünk az általunk kiválasztott másik felhasználónak. Ez látszólag felesleges, hiszen miért üzengetnénk, ha beszélhetünk is vele. Valójában azonban vannak olyan szituációk, amikor a szöveges üzenet a jobb megoldás (a viszony hasonlít a rendes telefon és az SMS kapcsolatára). A fülön válasszuk ki a partnert, majd kattintsunk rá az eszköztáron a ikonra. Az ekkor kapott ablak tartalma szintén magától érthető: ¾ a ikonra kattintva megadhatjuk a beszélgetés témáját; ¾ a bal oldal alján írhatjuk meg a szöveges üzeneteinket, amit az elektronikus levelezéshez hasonlóan hangulatjelekkel színesíthetünk (12.1.); ¾ a ikonnal fájlt küldhetünk át a partnernek (erre persze nem csak szöveges üzenetváltás közben van lehetőségünk (8.1.3.)); ¾ a ikonnal kiléphetünk az üzenetküldés ablakából; ¾ a segítségével pedig telefonkapcsolatra térhetünk át. 1
108. Ábra: Az üzenetküldés ablaka
A Skype programot 2007 derekáig mintegy 10 millió felhasználó telepítette már gépére, és használja is nap mint nap.
102
Internet XP alapokon 8.1.3 Fájlküldés másik felhasználónak Ha csak egy fájlt szeretnénk átküldeni egy partnernek, ahhoz a partner kiválasztása után kattintsunk rá a ikonra. Ez követően már csak ki kell választani az elküldendő fájl.
8.1.4 Partner felvétele Ha valakit fel szeretnénk venni a partnerlistánkra, akkor azt a következő módon a legcélszerűbb végrehajtani: ¾ a „Partnerek” menüből válasszuk ki a „Partnerek felvétele…” elemet, majd a kapott ablakban adjuk meg a megkerestetni akart személy nevét, végül kattintsunk a gombra; ¾ a találati listából kattintsunk duplán a ténylegesen keresett személy sorára; 109. Ábra: Partner keresése ¾ az így kapott ablakban elolvashatjuk fontosabb személyes adatait, illetve fényképét is láthatjuk (már amennyiben adott meg magáról képet az illető); ¾ ha a személyt a partnerlistánkhoz akarjuk adni, kattintsunk a ikonra (a ikonnal rögtön felhívhatjuk, a segítségével padig szöveges üzenetet küldhetünk neki).
8.1.5 Telefonálás hagyományos telefonra (Skype Out) A program segítségével rendkívül kedvező költségekkel hívhatjuk a hagyományos vezetékes és mobil telefonszámokat. Ennek a szolgáltatásnak a Skype saját terminológiájában „SkypeOut” a neve. Ahhoz azonban, hogy ilyen kifelé irányuló telefonhívásokat is
110. Ábra: Egy személyes adatlap
111. Ábra: SkypeOut egyenleg vásárlása
indíthassunk, előbb fel kell tölteni Skype egyenlegünket. Egyenleg feltöltése 1. az „Eszközök” menüből válasszuk ki a „SkypeOut” elemet; 2. a kapott újabb ablakban kattintsunk rá a gombra; 3. adjuk meg a számlázási adatainkat („Firs name” - keresztnév, „Last name” - vezetéknév, „Address” - utca és házszám, „City” - város, „State” megye, „Zip code” - irányítószám, „Your e-mail address” és „E-mail (to verify)” - e-mail cím), majd kattintsunk a gombra;
103
ECDL információ és kommunikáció modul 4. a következő ablakban válasszunk fizetési módot (PayPal (7.12.3.1.3.), MasterCard, vagy Visa bankkárgombra; tya), pipáljuk ki az „I agree to the Skype Terms os Service” négyzetet, és kattintsunk a 5. adjuk meg a kiválasztott fizetési módhoz tartozó ellenőrző adatokat, és az egész tranzakció lezárásaként kattintsunk a gombra1. A következő egyenlegfeltöltéskor azonban már nem kell megadnunk számlázási adatainkat, így csak az 1, 4 és 5. lépéseket kell majd végrehajtanunk. Költségek A költségek előzetes kalkulációjakor a következőket vegyük figyelembe: ¾ perc alapú a számlázás, azaz minden megkezdett percért a díjszabás szerinti összeget számlázzák le; ¾ minden SkypeOut hívást 0,045 Euró (mintegy 11,2 Ft) egyszeri kapcsolási díj terhel. A számítások megkönnyítése érdekében végül lássuk néhány hazánkból nagyon gyakran hívott ország SkypeOut tarifáit: Ország Ausztria Magyarország Németország Románia
vezetékes 4,2 4,2 4,2 24,8
mobil 53,8 43,5 41,2 58,0
Ország Szlovákia Szerbia Ukrajna USA
vezetékes 13,5 22,8 26,8 4,2
mobil 42,7 51,5 37,1 4,2
10. Táblázat: A SkypeOut díjszabása néhány fontos relációban További fontos szolgáltatások ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
A következőkben csak fel szeretném sorolni a Skype azon szolgáltatásait, amelyeknek még sokan hasznát láthatjuk: a SkypeOut telefonálásaink adatainak listázása havi bontásban (időpont, szám, ország, tarifa, időtartam, ár); a SkypeOut egyenlegvásárlás számlájának kinyomtatása; konferenciabeszélgetések lehetősége (belső és SkypeOut is); bizonyos országokban Skype telefonszám vásárlása is lehetséges, amelynek segítségével hagyományos telefonokról is lehetséges a Skype programot futtató gépünk felhívása; hívás átirányítása hagyományos telefonra (ennek költségeit természetesen mi fizetjük). Skype használata hagyományos telefonnal
A Skype használható hagyományos telefonról indított telefonhívásokhoz is, amennyiben beszerezzük a korábban már bemutatott Skype adaptert (4.2.4.).
8.2 VoIp telefonálás egyéb programok használatával A Skype mellett természetesen sok további IP alapú telefonálást biztosító program létezik, melyek segítségével költségtakarékosan lehet kommunikálni. Csak néhány felsorolásszerűen2: ¾ VoIP Buster; ¾ Freecall.
8.3 VoIp telefonálás a Free Mail segítségével A legnépszerűbb magyarországi ingyenes levelező szerver üzemeltetője, a T-Online legújabb fejlesztése VoIP alapú telefonálást tesz lehetővé minden Freemail címmel rendelkező felhasználónak, amennyiben telepítette gépére a Java Plugint. A „Klip” fantázianevű programnak azonban egyelőre még csak a teszt verziója fut (pontosabban nem fut). Mivel nagy az igény ilyen szolgáltatásra, ha a kezdeti gyerekbetegségeket sikerül elhárítani, a megkésett indulás ellenére talán mégis sok felhasználója lesz. ¾
Java Plugin Honnét tudom, hogy megtörtént-e ez a telepítés? Amennyiben már telepítettük a gépünkre a Java Plugint, a vezérlőpultban találunk egy ikont. Java Plugin telepítése A böngészőnk segítségével látogassunk el a www.java.com címre, majd a gomb megnyomásával töltsük le a programot.
¾
1 2
Az adatok SSL titkosítással (hiv.) kerülnek továbbításra. Egyes szolgáltatók rövid, általában maximum egy perces telefonálásokat teljesen ingyenesen tesznek lehetővé.
104
Internet XP alapokon
9. Elektronikus levelezés ¾ „Start” menü, „Outlook Expressz” ½ Az angol neve alapján e-mailnek nevezett elektronikus levelezés napjaink talán legnépszerűbb kapcsolattartási formája. A könyvben az e célra használható programok közül a Windows rendszer részét képező Outlook Expressz programot tárgyaljuk, mivel az mindenkinek a gépén ott található. Kijelenthető azonban, hogy ha ezt az alkalmazást ismerjük, az összes levelezőt fogjuk tudni használni. Így például az Office programcsomag részét képező „Outlook” programot 112. Ábra: Az Outlook Expressz ablaka is (neveik ellenére az „Outlook” a fejlettebb). Amennyiben a kiegészítő információban ismertetésre kerülő beállításokat elvégeztük, a program az ábra szerinti ablakkal fog indulni. Pontosabban, ha nem szélessávú eléréssel rendelkezünk, előbb egy ablakban megkérdezi, hogy szeretnénk-e azonnal az internetre kapcsolódni. Erre célszerű azt válaszolni, hogy nem. Praktikus ugyanis előbb megírni a leveleinket, és csak ha már ezzel végeztünk, akkor egyszerre elküldeni az összest. A program indítása a beérkezett üzenetek megjelenítésével Amennyiben először indítjuk a programot, akkor nem egészen az ábra szerinti módon fog kinézni a program, de célszerű átállítani. Ehhez a következőket kell tennünk: ¾ válasszuk ki az „Eszközök” menü „Beállítások…” elemét; ¾ a megjelent ablak „Általános” regiszterén pipáljuk ki az „Indításkor a „Beérkezett üzenetek” mappa legyen a főablakban” opciót.
9.1 Új levél megírása, prioritásának beállítása, helyesírásának ellenőrzése Amennyiben új levelet szeretnénk írni, kattintsunk rá a ikonra. A kapott ablakban kell megírnunk és elküldenünk a levelet. Mivel ez nagyon egyszerű, magyarázat helyett csak az egyes elemek szerepét ismertetem. n „Címzett:” Ezt a rovatot kötelező kitölteni! Ide írjuk azok e-mail címét1, akiknek az üzenet szól. Ha több címzettet is szándékunkban áll megadni, pontosvesszővel válasszuk el őket egymástól. ikonra, és az adatot váHa a címzett szerepel a „Címjegyzékünkben” (9.8.), kattintsunk a lasszuk ki onnét. 1
Ne felejtsük el, hogy az e-mail címek nem tartalmaznak szóközt, továbbá nem szerepelhetnek benne ékezetes karakterek sem! A „@” karaktert az AltGr - V billentyűkombinációval fogjuk majd megkapni. A több cím beviteléhez szükséges pontosvessző pedig az AltGr - , (vessző) lesz.
105
ECDL információ és kommunikáció modul
n
n
n
n
n
Alapállapotban csak a „Címzett:”, a „Másolatot kap:”, és a „Tárgy:” mezők szerepelnek a fejlécben, ám a „Nézet” menü „Minden fejléc” elemének kipipálásával ezt kiegészíthetjük egy „Titkos másolat:” mezővel is. Ennek szerepéről a kiegészítő információban esik szó. „Másolatot kap:” Idekerülnek azok, akiket nem közvetlenül érint az üzenet, de jó, ha tudnak róla. Az ide írt címeket az eredeti címzettek is látják, vagyis tudni fogják, hogy a levélről kik kaptak másolatot. „Tárgy:” A levél tárgyát is feltétlenül töltsük ki, mégpedig a lehető legtömörebben megfogalmazva. Megadása azért fontos, mert a címzett már a levél olvasása előtt a tárgyra tekintve tud113. Ábra: Új levél írása ja, hogy miről lehet szó a levélben. Névtelen terület Ebbe a tárgy alatti nagy üres területbe gépeljük be mondandónkat. Az üzenet begépelésekor használhatjuk az alapvető szövegszerkesztési funkciókat (vágólap, keresés, …), melyeket a „Szerkesztés” menün keresztül, billentyűkombinációkkal, vagy ikonokkal érünk el. A levelet meg is formázhatjuk a „Formátum” menü, vagy az ikonok segítségével (feltéve, hogy a „Formátum” menüben „Rich Text” adattípust állítottunk be). Helyesírás ellenőrzése A helyesírás ellenőrzés csak akkor érhető el, ha gépünkre az Office programcsomag is telepítve van. Elikonra. indításához kattintsunk a Prioritás (fontosság) beállítása Amennyiben levelünket fontos, annak érdekében, hogy hamar elolvassák, prioritását állítsuk magasra. Ehhez kattintsunk rá a ikonra (lenyitva választhatjuk a „nem sürgős” elemet is). Ennek hatására a címzett a beérkezett levél mellett majd egy piros felkiáltójelet ( )fog látni. Mivel a kéretlen reklámlevelek sokszor élnek ezzel a lehetőséggel, sajnos egyre kisebb a jelentősége. „Titkos másolat:”
Jelentését tekintve megegyezik a „Másolatot kap” mezővel, ám ilyenkor az eredeti címzettek nem látják, hogy kik kaptak a levélről másolatot.
9.2 Megírt levelek elküldése A megírt levelek elküldése két lépcsőben történik: ¾
Kattintsunk a ikonra, aminek hatására bezárul az „Új üzenet” ablak, és az elkészült levél bekerül az postázandók közé. De gondoljunk csak olyan hétköznapi szituációra, amikor sok levelet írunk: mi sem rohanunk például karácsonykor minden üdvözlőlappal a postára, hanem előbb összegyűjtjük őket. 114. Ábra: A kapcsolat felépítése
106
Internet XP alapokon ¾
Második lépésben azután a leveleket a szolgáltatónk felé továbbítja a program. Ez szélessávú kapcsolat esetén általában automatikus, de ha betárcsázós az internet elérésünk, akkor ezt kü-
lön kell kérni a ikonnal. Az ennek hatására megjelenő „Telefonos kapcsolat” ablakban kattintsunk a „Csatlakozás” gombra. Amint felépült a kapcsolat, egy újabb ablakban nyomon követhetjük a levelek elküldését, illetve a mi postafiókunkban várakozó levelek gépünkre másolását. Ezt követően azután a mi szolgáltatónk továbbküldi majd a levelet a címzett szolgáltatója felé vezető útvonal első gépére. Az a gép továbbítja a kül115. Ábra: A levelek küldése és fogadása deményt az útvonal következő gépére, és mindez addig folytatódik, míg végül a levél elérkezik a címzett szolgáltatójának szerverére, és ott bekerül a címzett postafiókjába. A címzett gépére viszont csak akkor kerül majd letöltésre, ha levelező kliens programjával bejelentkezik a postafiókjába. Betárcsázós internet elérésnél ne felejtsük el kérni a kapcsolat bontását!
9.3 Melléklet csatolása Levelező programunk azon szolgáltatása gyakran nagyon hasznosnak bizonyul, hogy küldeményünkhöz bármilyen típusú fájlt (egyszerre akár többet is), csatolhatunk. A fájlok tényleg bármilyenek lehetnek: képek, Word, Excel dokumentumok, stb. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy a csatolt fájlt is továbbítani kell, ezért amennyiben akár mi, akár a címzett MODEM segítségével levelez, lehetőleg csak kisebb méretű, vagy tömörített állományokat csatoljunk. Magát a csatolást úgy hajthatjuk végre, hogy előbb a ikonra kattintunk, majd a megjelenő ablakban ki116. Ábra: Melléklet beszúrása választjuk a mellékletként küldendő fájlt, végül jóváhagyjuk a csatolást az „OK” gombra kattintva. 10. Feladat: Küldjünk egy e-mailt valamelyik ismerősünknek! Mellékletként csatoljunk egy Word levelet is! A levél prioritását állítsuk be magasra. Megoldás: ikonra. Indítsuk a „Start” menüből az „Outlook Expressz” programot, majd kattintsunk rá a Az „Új üzenet” ablakban a „Címzett:” mezőbe gépeljük be a címzett e-mail címét, a „Tárgy:” mezőbe pedig az „Első elektronikus levelem” szöveget (ha nincs kinek küldeni, küldjük saját magunknak a levelet). A „Tárgy” alatti nagy üres területre gépeljük be levelünket. Csak olyasmit írjunk le e-mailbe, amit egy hagyományos levélben is megtennénk! Kattintsunk a
ikonra, majd keressünk egy Word levelet, és csatoljuk mellékletként.
Befejezésül kattintsunk a , majd a ikonra. Ha szükséges, engedélyezzük a kapcsolat felépítését a „Csatlakozás” gombbal. A kapcsolatot ne felejtsük el lebontani!
107
ECDL információ és kommunikáció modul 9.4 Mappák használata A levelező programoknál általános gyakorlat az, hogy a korábban írt és kapott levelek a későbbi visszakereshetőség céljából letárolásra kerülnek. Annak érdekében azonban, hogy az eligazodás könnyebb legyen közöttük, az alábbi rendszer került kialakításra: 1. „Beérkezett üzenetek” A nekünk küldött, és gépünkre már letöltött levelek ebbe a mappába kerülnek. Arról a kiegészítő információkban korábban már szóltam (9.), hogy az Outlook Expressz programot mikként kell beállítani úgy, hogy elindítása után rögtön a „Beérkezett” üzeneteket lássuk. 2. „Postázandó üzenetek” A már megírt, majd a
117. Ábra: A mappák
ikonnal elküldött levelek tárolási helye mindaddig, míg a mi gépünkről nem
kerülnek átmásolásra a levelező szolgáltatónk szerverére. Ezt a ikonnal indíthatjuk el, de történhet automatikusan is. 3. „Elküldött elemek” Miután a gépünkről leveleink átmásolásra kerületek a levelező szolgáltatónk szerverére, a „Postázandó üzenetek” mappa tartalma átkerül ebbe a mappába. 4. „Törölt üzenetek” Szerepe a „Lomtár”-hoz hasonló: a törölt leveleket tartalmazza. Az üzenetek csak akkor törlődnek véglegesen, ha ebből a mappából is töröljük őket. 5. „Piszkozatok” Ha egy levelet írása közben a szokásos módon, vagyis a „Fájl” menü „Mentés másként…” elemével elmentünk – mert mondjuk félbe akarjuk hagyni – akkor legközelebb innét vehetjük elő. Természetesen, amelyik mappára kattintunk az ablak bal oldalán, annak a tartalma jelenik meg az ablak másik felén. Nem látszanak a levelek tárolására szolgáló mappák. Mit csináljak? Ha valamiért nem látjuk ezeket a mappákat, akkor kattintsunk a
feliratra, majd a
ikonra.
További mappák A Windows operációs rendszerben a már megszokott módon további mappákat is készíthetünk a következő módszerrel: ¾ kattintsunk jobb gombbal arra a mappára, amelyik alatt az új mappát el szeretnénk helyezni; ¾ a helyi menüből válasszuk ki az „Új mappa…” elemet; ¾ adjuk meg a mappa nevét, majd kattintsunk az „OK” gombra. Üzenetek automatikus átrakása adott mappába Az is megoldható, hogy bizonyos előre megadott felhasználóktól érkező, vagy meghatározott tárgyú levelek automatikusan átkerüljenek egy általunk erre a célra létrehozott mappába. Ehhez a következőket kell csak tennünk: ¾ válasszuk ki az automatikusan átrakandó üzenetekkel egyező feladójú vagy tárgyú levelek egyikét; ¾ az „Üzenetek” menüből indítsuk el a „Szabály létrehozása üzenetből…” elemet; ¾ jelöljük ki a szabályhoz tartozó feltételeket; ¾ adjuk meg a szükséges műveletet; ¾ kattintsunk az „OK” gombra. Ezt a módszert alkalmazhatjuk akkor is, ha otthon is akarjuk tárolni a munkahelyünkön írt leveleinket (5.6.2.). Mire jók még a „Levelezési szabályok”? A segítségükkel bizonyos szinten a kéretlen reklámleveleket is törölhetjük. Persze egy jó spam szűrő (4.3.4.5.), például az ingyenes SPAMfighter többet ér.
108
118. Ábra: Üzenet szabály létrehozása
Internet XP alapokon 9.5 Üzenetek tulajdonságai A „Feladó, a „Tárgy” és az „Érkezett” oszlopok tartalmának jelentése magától értetődő. A további oszlopok értelmezése ¾ a lezárt boríték azt jelzi, hogy a levelet még nem olvastuk el; ¾ az elolvasott levelek jelölése; ¾ ha fontos a levél, akkor arra ez a jel figyelmeztet minket a felkiáltójeles fejlécű oszlopban; ¾ a nem fontos leveleket jelöli; ¾ amennyiben mellékletet csatoltak a levélhez, az adott levél sorában a gemkapocs fejlécű oszlopban ezt látjuk. További tulajdonságok Minden levélről még néhány további fontos tulajdonság is letárolásra kerül, csak azok alapbeállítások mellett nem kerülnek kijelzésre. Megjelenítésük úgy lehetséges, hogy bármely tulajdonság fejlécére az egér jobb gombjával rá kattintunk, majd a megjelenítendő fejlécet kipipáljuk.
9.6 Kapott üzenetek kezelése Üzenetek és mellékleteik megnyitása, ennek veszélyei A levelek elolvasásához elegendő az adott levélre duplát kattintanunk, és a levelet az üzenet küldésénél már megismert párbeszédablakban elolvashatjuk. A melléklet megtekintéséhez, vagy mentéséhez indítsuk el a csatolt fájl helyi menüjét. Ha az adott alkalmazás telepítve van a gépünkön, akkor a „Megnyitás” ponttal a fájlt azonnal meg is tekinthetjük, vagy a „Mentés másként…” menüpontot választva egy 119. Ábra: Csatolt külön fájlba menthetjük, ahonnét később megnyithatjuk. Az „Összes mentése…” fájl helyi menüje elemmel egyszerre menthetjük el az összes csatolt fájlt. Arra nagyon ügyeljünk, hogy ismeretlen feladótól kapott levelet, és főleg annak csatolt fájljait ne nyissuk meg! Levelek megválaszolása, továbbítása Ha egy levelet az olvasás után szeretnénk azonnal megválaszolni, három lehetőség közül választhatunk, a „Levélírás” menüben, vagy közvetlenül az eszköztáron a megfelelő ikonnal: 1. Válasz a feladónak ( ikon): Nem kell ismét megadni a címzettet, mert az automatikusan az eredeti levél feladója lesz. A tárgy mezőben egy „Re:” előtag jelzi, hogy válaszlevélről van szó. Az eredetileg kapott levelet kiegészítjük a kérdésekre adott válaszokkal és így küldjük vissza a feladónak. A folyamatosan oda-vissza küldött levélben könnyen követhető a két fél „beszélgetése”. 2. Válasz mindenkinek ( ikon): Ha ezt a lehetőséget választjuk, az eredeti szöveg után fűzött megjegyzéseinket mindenki megkapja, aki az eredeti levelet is megkapta. Természetesen itt sem kell begépelnünk az összes címzettet, hiszen a program megteszi helyettünk. A tárgy mezőben itt is a „Re:” szócska jelzi, hogy válaszlevélről van szó. ikon): 3. Továbbítás ( Ha úgy gondoljuk, hogy a nekünk címzett levél ügyében nem mi vagyunk illetékesek, megjegyzés hozzáfűzésével, vagy anélkül továbbküldhetjük azt a megfelelő személynek. Ilyenkor be kell gépelnünk a címzettet, aki majd a levél olvasásakor látja, hogy a levelet eredetileg nekünk küldték, és mi továbbítottuk neki. A tárgy mezőben a „Fw:” szócska jelzi, hogy továbbított levélről van szó. 11. Feladat: Nézzük meg, hogy kaptunk-e új levelet! Ha igen, olvassuk el! Megoldás: Amennyiben nem látnánk a kapott üzeneteket, kattintsunk a „Beérkezett üzenetek” bejegyzésre. Az új üzenetet egy dupla kattintással nyissuk meg. Az előzmények beidézése Alapbeállítás mellett a levél előzményei beidézésre kerülnek. Amennyiben ez nem így lenne, ezt a következő módon kérhetjük:
109
ECDL információ és kommunikáció modul indítsuk el a levelező program „Eszközök” menüjének „Beállítások…” pontját; a „Küldés” fülön pipáljuk ki a „Válaszoláskor az eredeti szöveg idézése” jelölőnégyzetet. Hová kell írni a válaszlevél szövegét?
¾ ¾
Mindig a korábban már meglévő szöveg elé! Így rögtön látható a legfrissebb szöveg, és az előzmények fordított időrendben olvashatóak. Olvasási visszaigazolás kérése Beállítható az is, hogy az általunk írt levelek elolvasását a partner levelező programja visszaigazolja. Ezt a következő módon tehetjük meg: ¾ indítsuk el a levelező program „Eszközök” menüjének „Beállítások…” pontját; ¾ a „Visszaigazolás” fülön pipáljuk ki az „Olvasási visszaigazolás kérése minden levélben” jelölőnégyzetet. Automatikus aláírás A beállításoknál természetesen automatikus aláírást is megadhatunk, mégpedig az „Aláírások” fülön.
9.7 Üzenetek rendezése, keresése A „Feladó, a „Címzett, a „Tárgy” és az „Érkezett” oszlopok tartalma szerint úgy rendezhetjük sorba leveleinket, hogy a kulcsnak szánt oszlop fejlécére kattintunk. Amennyiben még egyszer is ugyanarra a fejlécre kattintunk, akkor a sorrend csökkenő kulcsú lesz. Ha a kulcsként kiválasztott oszlop a tárgy, vagy a partner, és egy betűt lenyomunk a billentyűzeten, akkor a program az első, a lenyomott betűvel kezdődő tárgyú, vagy partnerű levélre ugrik. 120. Ábra: Üzenet keresése Amennyiben még így sem találjuk meg a keresett levelet, akkor a „Szerkesztés” menüből válasszuk ki a „Keresés”, majd az „Üzenet…” elemet. A kapott párbeszédablakban a „Feladó”, a „Címzett”, „Tárgy”, az „Üzenet (tartalmi részlete)”, és a „Dátum”, vagy ezek tetszőleges kombinációja szerinti keresésére van lehetőség.
9.8 Címjegyzék használata ¾ „Eszközök” menü, „Címjegyzék…” ½ Az Outlook Expressz lehetőséget biztosít arra, hogy ismerőseink e-mail címét egy úgynevezett „Címjegyzékben” tároljuk. Használata azért előnyös, mert ha valamelyikük címére van szükség, azt nem kell begépelnünk, elegendő csupán ebből a listából kiválasztani. Így elkerülhetjük a gépelési hibákból adódó problémákat, no meg persze mindig kéznél lesz mindenki címe.
9.8.1 Új cím felvétele Amennyiben már kaptunk levelet attól a személytől, akinek címét fel kívánjuk venni a címjegyzékbe, indítsuk el a tőle kapott levél feladójának a helyi menüjét, majd válasszuk a „Feladó felvétele a címjegyzékbe” menüpontot. Ha egy olyan partnert kívánunk a címjegyzékbe rögzíteni, akitől nem kaptunk levelet, válasszuk az „Eszközök” menü „Címjegyzék…” menüpontját, vagy kattintsunk a
ikonra.
121. Ábra: A címjegyzék
110
Internet XP alapokon A megjelenő „Címjegyzék” ablak ikonjára kattintva kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú címet szeretnénk felvenni a címjegyzékbe. Válasszuk az „Új partner…” lehetőséget. Ekkor a „Tulajdonságai” többregiszteres párbeszédablak jelenik meg. Ami most érdekel bennünket, az a „Név” regiszter, mert ide kell beírni a nevet és az e-mail címet. A többi regiszteren a tulajdonos egyéb adatait (hivatali adatok, telefonszámok, stb.) tüntethetjük fel. A felvett adatokat a későbbiekben bármikor módosíthatjuk a „Címjegyzék” ablak lasztva.
nyomógombját vá-
122. Ábra: A címjegyzék
Az adott partner adatait a bejegyzés kiválasztása után a
ikonnal törölhetjük.
9.8.2 Címzettek csoportjának létrehozása A címeket csoportba is sorolhatjuk, így a csoport minden tagjának egyszerre küldhetünk levelet anélkül, hogy címeiket egyenként be kellene gépelni. Ehhez válasszuk az „Eszközök” menü „Címjegyzék…” menüpontját, vagy kattintsunk a
ikonra.
A megjelenő „Címjegyzék” ablak ikonjára kattintva most az „Új csoport…” lehetőséget kell választanunk. A kapott ablakban a „Csoport neve” mezőbe adjuk meg a csoport nevét. A csoport tagjainak megadásához kattintsunk a „Tagok kijelölése”, vagy az „Új partner” gombra (utóbbival a címjegyzékben még nem is szereplő partnert vehetünk fel a csoportba). Az új partnerek természetesen egyedi címzettként is bekerülnek.
123. Ábra: A csoport adatait itt kell megadni
9.9 Levelezés webes felületen Amennyiben ismerjük a levelező kliens használatát, nem jelenthet gondot webes felületű levelezés sem: ¾ itt is ugyanúgy külön mappában tárolódnak az általunk írt és a nekünk küldött levelek; ¾ a kapozz leveleket megválaszolhatjuk a feladónak, vagy továbbíthatjuk; 124. Ábra: A Free Mail
111
ECDL információ és kommunikáció modul mellékletet is csatolhatunk; stb.
¾ ¾
10. P2P A P2P fájlmegosztók evolúciójáról, illetve a legelterjedtebb ma is használatos rendszerekről már esett szó (4.3.3.6.). A programok konkrét használatát azonban nem tárgyaljuk: ¾ mivel a gyakorlatban munkához viszonylag ritkán kell majd valamilyen fájlmegosztó programot alkalmaznunk; ¾ illetve mert a legtöbb esetben a programok használata a legalitás határmezsgyéjére esik; ¾ végül, mert a könyv terjedelme már így is túlságosan nagy lett. A www.pcsuli.hu címen azonban a DC++ és a µtorrent programokról letölthető egy-egy PDF formátumú rövid leírás.
11. FTP A távoli szerverekre történő adatfelmásolást feltöltésnek, míg az onnét a saját gépünkre történő lemásolást letöltésnek szokás nevezni. Erre ugyan böngésző programokkal is van lehetőségünk (gondoljunk csak webes felületen történő levelezéskor a mellékletek csatolására), de nagy darabszámú vagy nagyon terjedelmes adat másolása ezzel a módszerrel nem túl kényelmes. Ezekre a célokra a legtöbben valamilyen Commander programot alkalmaznak, mivel azok mindegyike tartalmaz egy FTP klienst is. Mikor és mit fogunk FTP-vel fel és letölteni? Feltöltés Feltöltésre akkor lesz leggyakrabban szükségünk, ha saját weboldalt üzemeltetünk, ugyanis a szerverre a saját oldalainkat majd az FTP segítségével tudjuk felmásolni. Letöltés Az FTP-vel történő letöltést többnyire nem nyilvános szerverekről történő letöltésre szokták alkalmazni. Ez lehet egy-egy cég, vagy egy-egy spontán szerveződött alkotóközösség saját távoli szervere.
Mi a sok-sok Commander program közül az egyik legelterjedtebb alkalmazás, a „Total Commandert”, fogjuk megtárgyalni, de csak az FTP-vel összefüggő szolgáltatásait1. A programban ugyanakkor rendelkezésre állnak a fájlkezelési műveletek is: ¾ másolás; ¾ átnevezés; ¾ új mappa létrehozása; ¾ törlés.
11.1 FTP kapcsolat paramétereinek megadása Amennyiben rendszeresen használjuk ugyanazt az FTP kapcsolatot (márpedig weboldal üzemeltetése esetén ez így lesz), a kapcsolat paramétereit célszerű felvenni. Ezt úgy tehetjük meg, hogy elindítjuk a „Hálózat” menü „FTP kapcsolódás…” pontját, majd rákattintunk az „Új kapcsolat” gombra. Tekintsük át a megadandó adatok körét. n „Kapcsolat neve” A későbbiekben így hivatkozunk rá. n „Kiszolgáló neve” Ide kerül az ftp szerver neve, pl. „ftp.microsoft.com”. n „Névtelen belépés (e-mail címmel, mint jelszóval)” Vannak olyan FTP szerverek, amelyek nem követelik meg a felhasználók azonosítását, vagyis úgynevezett „Anonymus”-ként kezelik az összes felhasználót. Mivel a szerve1
Erről a programról is letölthető a www.pcsuli.hu oldalról egy részletes dokumentum.
112
125. Ábra: FTP kapcsolat beállítása
Internet XP alapokon rekre történő belépés mindig csak valamilyen jelszóval történhet, ezért az ilyen névtelen felhasználóknál az e-mail cím helyettesíti a jelszót. n „Felhasználó név” Általában „Anonymus”-ként jelentkezünk be, ha nincs felhasználónevünk az adott szerveren. n „Jelszó” Nem célszerű itt megadni, mert ha más is használja a gépet, a nevünkkel és jelszavunkkal tud kapcsolódni a szerverhez. Így eljárva kapcsolódáskor fogja a program a jelszót megkérdezni. n „Távoli könyvtár” Ha megadjuk, a kapcsolódás után a program megpróbál automatikusan az FTP szerveren található távoli könyvtárra állni. Az útvonal megadásakor azonban a „\” helyett a „/” karaktert kell szeparátorként használni! n „Helyi könyvtár” Ha megadjuk, a kapcsolódás után a másik ablakban ezt a könyvtárat látjuk. Az útvonal megadásakor a „\” karaktert használjuk szeparátorként! n „Tűzfal használata” A beállítására csak akkor van szükség, ha helyi hálózaton keresztül kapcsolódunk az internetre. Ilyenkor egy újabb párbeszédablakban kell megadni azokat a beállításokat, amelyek az összes kapcsolatra érvényesek lesznek. Ezen adatok megadása azonban a rendszergazda feladata, ezért erről a továbbiakban nem beszélünk. A már felvett kapcsolatokat természetesen a „Szerkesztés” gombbal bármikor módosíthatjuk, a „Törlés” gombbal pedig letörölhetjük.
11.2 Alkalmi kapcsolódás Amennyiben csak alkalomszerűen akarunk egy FTP szerverre csatlakozni, akkor felesleges az imént bemutatott módon a kapcsolat paramétereit letárolni. Helyette inkább a „Kapcsolódás FTP szerverhez” ablak „Új URL” nyomógombját, vagy a „Hálózat” menü „Új FTP kapcsolat…” menüpontját indítsuk el. A kapott ablakban meg kell adnunk az új FTP szerver URL címét az 126. Ábra: alábbi alakban: Alkalmi kapcsolódás indítása ¾ ftp.szervernév A program alapértelmezésben azt feltételezi, hogy Anonymus-ként akarunk bejelentkezni. Ilyenkor az e-mail címet használja jelszóként. A „névtelen kapcsolódás” jelölőnégyzet kikapcsolása esetén viszont a „Total Commander” megkérdezi a felhasználónevet és jelszót. A „Tűzfal használatára” ugyanaz vonatkozik, mint a korábbiakban.
11.3 Kapcsolat felépítése Kapcsolódáshoz indítsuk el a „Hálózat” menüből az „FTP kapcsolódás…” pontot, válasszuk ki valamelyik korábban beállított FTP kapcsolatot,
127. Ábra: FTP kapcsolat kiválasztása majd kattintsunk a „Kapcsolódás” gombra. Ekkor egy párbeszédablakban megjelenik a kapcsolódás pillanatnyi állapota. Ugyanezt tapasztaljuk akkor is, ha „Hálózat” menü „Új FTP kapcsolat…” elemét választjuk, majd megadjuk a szükséges paramétereket. 128. Ábra: Kapcsolódás az FTP szerverhez
113
ECDL információ és kommunikáció modul Amint felépül a kapcsolat, a hivatkozott „Kapcsolódás” ablak becsukódik. Ez gyors hálózati elérés esetén szinte azonnal megtörténik. A kapcsolat bontása a „Szétkapcsolás” nyomógombbal vagy a „Hálózat” menü „FTP kapcsolat bontása” menüpontjával lehetséges. A kapcsolat biztonsági okokból akkor is automatikusan bontásra kerül, amennyiben a kliens és a szerver között huzamosabb ideig nincs adatforgalom.
11.4 Fájlok le- és feltöltése Miután a Total Commander két paneljában beállítottuk a helyi és a távoli könyvtárat, jelöljük ki a másolandó fájlok körét, majd nyomjuk meg az F5 funkcióbillentyűt. Ekkor elindul a fájlok másolása, amit egy ablakban nyomon is követhetünk.
12. A hálózati etikett Amióta ember az ember, azóta a kommunikációnak megvannak a mindenki által betartandó szokásai. Az internet pedig nem csupán élettelen számítógépek sokaságát jelenti, hiszen a végfelhasználói számítógépek előtt egy-egy ember ül. Így a kommunikációnak az interneten érvényes szabálygyűjteményét, a hálózati etikettet, vagy ahogy viccesen nevezik a netikettet is illik mindenkinek betartania. Természetesen itt is akadnak olyanok, akik ezeket a szabályokat örömmel szegik meg, ám őket az egyes közösségek előbbutóbb biztosan kivetik magukból.
12.1 Elektronikus levelezés ¾ ¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾
Csak felsorolásszerűen néhány, az elektronikus levelek írásakor betartandó alapvető szabály: ha levelet kapunk, akkor arra illik válaszolni; törekedjünk a tömörségre, hiszen általában senki sem szeret egy képernyőoldalnál többet elolvasni; nemzetközi kapcsolatok során lehetőleg akkor se használjunk ékezetes karaktereket, ha a címzett magyar; aláírásunk legyen rövid; ne használjunk kizárólag nagybetűket, mert az olvasó számára az olyan, mintha kiabálnánk; e-mailben csakis azt írjuk le, amit szóban is elmondanánk, és ne hozzunk zavarba másokat; a félreértések elkerülése érdekében használjunk hangulati jeleket (smile). Hangulati jel :-) ;-) :-D :-( :-O
Jelentése mosoly összekacsintás harsány nevetés szomorúság csodálkozás
Bevitele kettőspont, kötőjel, befejező zárójel pontosvessző, kötőjel, befejező zárójel kettőspont, kötőjel, nagy „d” kettőspont, kötőjel, kezdő zárójel kettőspont, kötőjel, nagy „o”
11. Táblázat: A legelterjedtebb hangulati jelek
12.2 Fórumok Az interneten sok helyen folytatnak adott témáról beszélgetést. Természetesen ezek során is illik betartani bizonyos szabályokat, melyek közül a legfontosabbak a következők: ¾ szándékosan senkit se sértsünk meg; ¾ üzeneteink mindig legyenek rövidek és tömörek; ¾ a személyes tárgyú üzeneteinket ne a fórumokon, hanem e-mailen keresztül küldjük el; ¾ a fórumokon adott témáról folytatnak diskurzust, ne próbáljunk más, oda nem illő témáról beszélgetést kezdeményezni, erre a csevegő csatornák a legalkalmasabbak.
114
Internet XP alapokon 12.3 Azonnali üzenetküldő programok és csevegő csatornák A könyvben ugyan a csevegő csatornákról nem esett szó (lévén, hogy munkához eléggé kevéssé használható), de az azonnali üzenetküldőket érintettük. Nos, természetesen ezek használatánál is vannak általunk is betartandó szokások. Lássunk ezek közül is néhányat: ¾ üdvözöljük a partnert, vagy partnereket; ¾ általános szabály, hogy úgy viselkedjünk, mintha személyesen is jelen lennénk; ¾ ha azt akarjuk, hogy korábbi beszélgetőpartnereink megtaláljanak minket, mindig ugyanazt a nevet válasszuk; ¾ a megszokott rövidítéseknek ne adjunk új tartalmat, mert félreértéseket okozhat; ¾ a nagybetűk használata itt is kiabálásnak tűnik.
12.4 Rövidítések használata Vannak bizonyos elterjedt rövidítések, amelyeket mindhárom helyen használhatunk. A rövidítéseket mindig nagybetűvel kell írnunk, mert csak így tudjuk felhívni rájuk a figyelmet. A leggyakoribb angol rövidítések: ¾ BTW by the way - erről jut eszembe; ¾ IMHO in my humble opinion - szerény véleményem szerint; ¾ OTOH on the other hand - másrészt; ¾ TTYL talk to you later - később megbeszéljük; ¾ LOL laughing aloud - hangosan felnevet; ¾ RTM read the manual - olvasd el a kézikönyvet; ¾ FYI for your information - tájékoztatásul. Az itt felsorolt „illemszabályok” csupán a hálózati viselkedés alapjainak tekinthetők. Barangolásaink alkalmából biztosan kerülünk majd olyan szituációkba, amelyek megoldásához ez a könyv sem nyújt hatékony „receptet”. Az ilyen szituációk helyes megoldásához a legfontosabb alapszabály, hogy mindig legyünk türelmesek és udvariasak. Természetesen itt is akadnak olyanok, akik ezeket a szabályokat örömmel szegik meg, ám őket az egyes közösségek előbb-utóbb biztosan kivetik magukból.
115
ECDL információ és kommunikáció modul
13. Kijelölések, fontosabb billentyűk és billentyűkombinációk Ablak műveletek teljes képernyős megjelenítése
F11
ablak tartalmának frissítése
F5
letöltés leállítása
Esc
átváltás az ablakok között
Alt - Tabulátor
aktuális ablak bezárása
Alt - F4
új böngésző ablak megnyitása
Ctrl - N
ablak tartalmának nyomtatása
Ctrl - P
Füles böngészés új fül megnyitása aktuális fül bezárása Navigálás lapok között ugrás a kezdőlapra
Ctrl - T Ctrl - F4 Alt - Home
visszalépés ablak előző tartalmára Alt - balra nyíl visszalépés visszavonása
Alt - jobbra nyíl
Navigálás a lapon görgetés le
lefelé nyíl
görgetés fel
felfelé nyíl
lapozás le
Page Down
lapozás fel
Page Up
lap tetejére ugrás
Ctrl - Home
lap végére ugrás
Ctrl - End
Keresés keresés
Ctrl - F
Kijelölések területen belüli elemek
üres helyről indulva átlós irányú húzás
elemtől elemig
kattintás az első elemre, Shift és kattintás az utolsó elemre
adott helyem minden
Ctrl - A
Vágólap használata vágólapra kimásolás
Ctrl - C
vágólapra kivágás
Ctrl - X
vágólap tartalmának beillesztése
Ctrl - V
Űrlapok használata lépegetés az elemek között
116
Tabulátor
listaelem keresése
nyilak
aktív listaelem választása
Enter
aktív gomb megnyomása
Enter
aktív rádiógomb jelölése
szóköz
Internet XP alapokon
14. Tárgymutató 3G és HSDPA...................................................... 9 aBay................................................................... 78 Ad-Aware Personal SE...................................... 24 Ad-hoc hálózat beállítása ......................................................... 38 fogalma ........................................................... 37 Adobe Reader....................................................17 ADSL .................................................................. 8 Ajánlott weboldalak blogok ............................................................. 98 ebéd-, élelmiszer-, italrendelés ....................... 88 elektronikus közigazgatás ............................... 90 Kormányzati Portál elérhető szolgáltatások............................... 93 csak regisztrációval ................................. 93 adataink kezelése .................................. 94 APEH.................................................... 93 cégkeresés............................................. 95 dokumentum feltötltés ..........................93 gépjárműkeresés ................................... 95 ingatlankeresés ..................................... 95 okmányiroda......................................... 94 TAJ autorizáció és betegéletút.............. 95 regisztráció nélkül is ...............................95 okmányiroda......................................... 95 online jogtár.......................................... 96 navigáció.................................................... 91 regisztrálás az Ügyfélkapura ..................... 91 szolgáltatás megkeresése és indítása ......... 91 hirdetések........................................................ 86 állás .............................................................. 87 egyéb ............................................................ 88 ingatlan......................................................... 86 játékok ............................................................96 kapcsolati hálózatok........................................ 97 kereskedelem aukciós vásárlás............................................ 78 elektronikus vásárlás elszámolása................ 81 fizetési módok .............................................. 74 banki átutalás ............................................. 75 bankkártya ................................................. 75 PayPal ........................................................ 76 SMS ........................................................... 75 utánvétel .................................................... 75 könyv, CD, DVD.......................................... 79 új áru és szolgáltatás vásárlása ..................... 77 művelődés és oktatás ...................................... 81 elektronikus könyvek ................................... 83 elektronikus lexikonok ................................. 81 elektronikus sajtó ......................................... 82 nyelvészet és fordítás ................................... 83 elektronikus szótárak és fordítás................ 83 értelmező szótárak ..................................... 84
nyelvoktatás..................................................84 angol...........................................................85 egyéb nyelvek ............................................85 német..........................................................85 számítástechnika és szakmai képzések.........85 online film és TV nézés, rádió hallgatás .......101 pénzügyi szolgáltatások ..................................71 bankhasználat ...............................................71 biztosítás.......................................................73 tőzsde............................................................73 program letöltés.............................................100 szórakozás, jegyvásárlás .................................97 telefonáláshoz kötődő szolgáltatások..............89 telefonkártya feltöltése .................................89 telefonszám keresése ....................................89 utazás...............................................................67 autópálya-matrica vásárlás ...........................68 időjárás és hójelentés....................................71 menetrendek .................................................68 repülőjegy vásárlás .......................................69 szálláshely keresés........................................67 térképek ........................................................70 útiterv............................................................67 videó megosztás ..............................................99 Amazon..............................................................80 Aukciós vásárlás ......... Lásd: Ajánlott weboldalak Autópálya-matrica vásárlás ............Lásd: Ajánlott weboldalak Avast! 4 .............................................................23 AVG Antivirus .........................................................23 Internet Security..............................................25 Az internet fogalma .............................................................4 kialakulása.........................................................4 működése ..........................................................4 központi gép? .................................................4 TCP/IP protokoll ............................................4 IP..................................................................5 DNS...........................................................6 IPv4 és IPv6 ..............................................5 nevek használata és a TLD........................5 TCP ..............................................................6 adatbiztonság .............................................7 adatcsomag ................................................6 Bankhasználat............. Lásd: Ajánlott weboldalak Beállítások .........................................................25 internet elérés beállítása ..................................26 routeré...........................................................29 Internet Explorer biztonsági szint .............................................49 böngészés kezdőlapja ...................................49 cookie-k ........................................................49
117
ECDL információ és kommunikáció modul előzmények letörlése ....................................54 ideiglenesen letöltött fájlok ..........................49 képek letöltésének letiltása ...........................51 képek letöltésének tiltása..............................50 levelező kliens ..............................................49 IP cím kezelésének beállítása..........................27 levelező kliensé ...............................................41 első alkalommal............................................41 POP3/IMAP/HTTP.......................................42 SMTP............................................................42 több e-mail cím.............................................42 több helyről történő levelezés.......................42 MODEM tárcsázási tulajdonságok .................44 router ...............................................................29 vezeték nélküli router......................................31 Behatolás ...................... Lásd: Internet biztonsága Biztosítás .................... Lásd: Ajánlott weboldalak Blogok ........................ Lásd: Ajánlott weboldalak Böngészés ........................ Lásd: Internet Explorer CA Anti-virus 2007 ...............................................23 Internet Security Suite 2007............................25 Chat....................................................................48 Cookie-k ............................................................49 Custom Reader ..................................................15 CSS ....................................................................46 DHCP szerver ..............................................30, 31 DNS .....................................................................6 Ebéd-, élelmiszer-, italrendelés.......Lásd: Ajánlott weboldalak eDonkey.............................................................20 Elektronikus aláírás ...........................................93 Elektronikus könyvek . Lásd: Ajánlott weboldalak Elektronikus közigazgatás ..............Lásd: Ajánlott weboldalak Elektronikus lexikonokLásd: Ajánlott weboldalak Elektronikus sajtó ....... Lásd: Ajánlott weboldalak Elektronikus vásárlás elszámolása..Lásd: Ajánlott weboldalak E-mail ................................................................47 Fasttrack ............................................................20 Feedreader .........................................................15 Fejhallgató .........................................................12 Fizetési módok............ Lásd: Ajánlott weboldalak Flash ..................................................................46 FlashGet.............................................................15 Freecall ............................................................104 Fresh Download.................................................15 F-Secure Internet Security 2007 ........................25 FTP ....................................................................47 alkalmi kapcsolódás ......................................113 fájlok le és feltöltése .....................................114 kapcsolat felépítése .......................................113 kapcsolat paramétereinek megadása .............112 GNU ..................................................................81
118
Gnutella............................................................. 19 Google alapkeresés ..................................................... 56 Earths.............................................................. 58 képek keresése................................................ 57 speciális keresés ............................................. 56 története.......................................................... 55 GPRS és EDGE................................................... 8 Hangfal.............................................................. 12 Hardver egyéb eszközök fejhallgató .................................................... 12 hangfal ......................................................... 12 mikrofon ...................................................... 12 Set-top-box .................................................. 13 Skype adapter............................................... 13 WEB kamera................................................ 13 MODEM és hálózati kártya............................ 11 router .............................................................. 11 router beállítása............................................ 12 router szerepe............................................... 12 számítógép...................................................... 11 Hibakeresés ....................................................... 40 hálózati kártya ................................................ 41 IP .................................................................... 40 MODEM......................................................... 40 Router ............................................................. 41 Hírcsoportok ..................................................... 48 Hirdetések ................... Lásd: Ajánlott weboldalak Hotspot.............................................................. 39 HTML ............................................................... 45 Hypertext .......................................................... 45 ICQ.................................................................... 16 Ideiglenesen letöltött fájlok............................... 49 Időjárás és hójelentés .. Lásd: Ajánlott weboldalak Ingyenes böngészőprogramok ....................................... 13 dokumentum megjelenítő programok............. 17 hírolvasó programok....................................... 15 integrált biztonsági programok....................... 25 internet elérés ................................................. 28 kém- és reklámprogram eltávolítók................ 24 letöltő programok ........................................... 15 levelezés ......................................................... 43 levelezőprogramok ......................................... 15 médialejátszók ................................................ 16 P2P programok ............................................... 19 Spam szűrők ................................................... 25 telefonáló és üzenetküldő programok............. 15 vírusvédelmi programok................................. 23 Integrált biztonsági programok ......................... 25 Internet biztonsága ............................................ 20 integrált biztonsági programok....................... 25 AVG Internet Security ................................. 25 CA Internet Security Suite 2007.................. 25
Internet XP alapokon F-Secure Internet Security 2007................... 25 Kaspersky Internet Security 6.0 ................... 25 McAfee Internet Security Suite 2006........... 25 Norton Internet Security 2007...................... 25 Panda Internet Security 2007 ....................... 25 Trend Micro PC-Cillin Internet Security .....25 veszélyforrások behatolás....................................................... 21 behatolás elleni védekezés......................... 21 fogalma ...................................................... 21 jelszóhalászat ............................................... 24 fogalma ...................................................... 24 jelszóhalászat elleni védekezés............ 25, 72 kém- és reklámprogramok............................24 fogalma ...................................................... 24 kém- és reklámprogramok elleni védekezés ................................................................ 24 levélszemét................................................... 25 fogalma ...................................................... 25 levélszemét elleni védekezés ..................... 25 SPAMfighter ........................................... 25 vírusok.......................................................... 22 fogalma ...................................................... 22 jelenlétnek felismerése .............................. 22 vírusok elleni védekezés............................ 23 Avast! 4................................................... 23 AVG Antivirus............................................... 23 Internet Security ................................... 25 CA Anti-virus 2007..................................... 23 Internet Security Suite 2007 ................. 25 F-Secure Internet Security 2007 ............. 25 Kaspersky Internet Security 6.0 .............. 25 McAfee Internet Security Suite 2006...... 25 Norton Internet Security 2007.................25 Panda Internet Security 2007 ..................25 Trend Micro PC-Cillin Internet Security 25 vírusok fajtái boot vírus ................................................ 22 féreg vírus ............................................... 22 makró vírus ............................................. 22 program vírus .......................................... 22 rootkit...................................................... 23 trójai programok...................................... 22 Internet elérés beállítása ......................................................... 26 beállítása routeren ........................................... 29 elérési módok....................................................7 ADSL ............................................................. 8 ISDN telefon .................................................. 8 kábelnet .......................................................... 8 klasszikus telefon ........................................... 7 mobil telefon 3G és HSDPA.............................................. 9
GPRS és EDGE ...........................................8 WLAN ............................................................9 legismertebb szolgáltatók................................10 megosztása ......................................................28 munkáltatói elérés előfizetés ...........................10 Internet Explorer................................................13 7.0 azonnali keresés............................................65 előzmények letörlése ....................................66 meglátogatható oldalak korlátozása..............66 RSS használata .............................................62 telepítése .......................................................61 többlapos böngészés .....................................63 új ablakfelépítés............................................62 weboldalak nyomtatása ................................65 adott kép elmentése.........................................52 előzmények letörlése.................................54, 66 ismert cím megnyitása ....................................50 kapcsolat nélküli mód .....................................54 kedvencek kedvencek szerkesztése ................................53 weboldal felvétele a kedvencekbe ................53 képek letöltésének letiltása..............................51 keresés a lapon belül .......................................51 kezdőlapja .......................................................49 letöltés leállítása..............................................50 navigálás a letöltött oldalakon.........................51 nem ismert cím felkeresése kulcsszavas keresővel...................................54 portállal.........................................................60 tematikus keresővel ......................................60 újbóli letöltés...................................................51 visszatérés a nyitólapra ...................................51 weboldal elmentése .........................................52 weboldal nyomtatása.......................................52 Internet szolgáltatásai ........................................44 egyéb chat ...............................................................48 FTP .......................................................47, 112 hírcsoportok..................................................48 P2P..............................................................112 rádió és TV ...................................................48 VoIP..............................................................48 E-mail..............................................................47 www ................................................................44 CSS...............................................................46 Flash .............................................................46 HTML...........................................................45 hypertext.......................................................45 JavaScript .....................................................46 keresőgépek ..................................................46 plug-in programok ........................................46 RSS...............................................................46 URL cím .......................................................45 XHTML........................................................46
119
ECDL információ és kommunikáció modul IP cím DNS...................................................................6 fix IP cím.........................................................27 fogalma .............................................................5 IPv4 és IPv6 ......................................................5 kezelésének beállítása ...............................27, 30 nevek használata és a TLD................................5 routeré .................................................28, 31, 32 számítógépé.....................................................32 ISDN telefon........................................................8 IWIW .................................................................97 Janus Friis ..........................................................16 Játékok ........................ Lásd: Ajánlott weboldalak Java Plugin.......................................................104 JavaScript ..........................................................46 Jelszóhalászat................ Lásd: Internet biztonsága Joost...................................................................16 Kábelnet...............................................................8 Kapcsolati hálózatok... Lásd: Ajánlott weboldalak Kaspersky Internet Security 6.0.........................25 KazaA ................................................................16 Kedvencek ....................... Lásd: Internet Explorer Kém- és reklám…......... Lásd: Internet biztonsága Keresőgépek ......................................................46 arcok keresése .................................................58 dallamon keresése ...........................................58 kulcsszavas keresők a Google alapkeresés .................................................56 képek keresése ...........................................57 speciális keresés .........................................56 története .....................................................55 magyar keresőgépek .....................................59 további keresőgépek .....................................56 tematikus keresők............................................60 Két gép összekapcsolása cross link kábellel............................................38 routerrel...........................................................38 Klasszikus telefon................................................7 Kodekek.............................................................17 Kormányzati portál ............................................91 Könyv, CD, DVD ....... Lásd: Ajánlott weboldalak Legismertebb internet szolgáltatók....................10 Levelezés webes felületen..............................................111 Levélszemét .................. Lásd: Internet biztonsága MAC cím fogalma ...........................................................29 klónozása...................................................29, 30 lekérdezése ......................................................30 szűrése.............................................................32 McAfee Internet Security Suite 2006 ................25 Menetrendek ............... Lásd: Ajánlott weboldalak Mikrofon............................................................12 MODEM és hálózati kártya ...............................11
120
Mozilla Firefox ................................................. 14 MSN.................................................................. 16 Nepster .............................................................. 19 Netscape............................................................ 14 Niklas Zennström.............................................. 16 Norton Internet Security 2007 .......................... 25 Nyelvészet és fordítás . Lásd: Ajánlott weboldalak Nyelvoktatás ............... Lásd: Ajánlott weboldalak Online film és TV nézés, rádió hallgatás ..... Lásd: Ajánlott weboldalak Online jogtár ..................................................... 96 Opera................................................................. 14 Outlook ............................................................. 14 Outlook Express................................................ 14 Panda Internet Security 2007 ............................ 25 PayPal ............................................................... 76 PDF ................................................................... 18 előállítása........................................................ 18 megjelenítése .................................................. 18 szerkesztése .................................................... 18 visszafejtése.................................................... 18 Pegasus Mail ..................................................... 15 Ping ................................................................... 41 Plug-in programok ............................................ 46 Portálok............................................................. 60 Program letöltés .......... Lásd: Ajánlott weboldalak Quick Time Player ............................................ 16 Rádió és TV ...................................................... 48 Real Player ........................................................ 17 Repülőjegy vásárlás .... Lásd: Ajánlott weboldalak Router................................................................ 11 beállítása................................................... 12, 29 DHCP szerver................................................. 31 fizikai bekötése............................................... 28 internet elérés beállítása ................................. 29 internet elérés megosztása .............................. 28 IP címe............................................................ 31 IP címének megadása ..................................... 32 jelszava ..................................................... 30, 31 konfigurációjának elmentése .......................... 30 MAC cím klónozása ..................................................... 30 lekérdezése................................................... 30 szűrése.......................................................... 32 MAC cím klónozása....................................... 29 router szerepe ................................................. 12 SSID beállítása ...................................................... 31 fogalma ........................................................ 31 letiltása......................................................... 31 titkosítás engedélyezése ................................. 32 titkosításának beállítása.................................. 33 vezeték nélküli................................................ 31 RSS fogalma........................................................... 46
Internet XP alapokon használata IE 7.0-ban...................................... 62 hasznos RRS-t tartalmazó címek .................... 63 hírolvasó programok ....................................... 15 RSSOwl............................................................. 15 Sávszélesség ........................................................ 7 Set-top-box ........................................................ 13 Shawn Fanning.................................................. 19 Skype...................................................Lásd: VoIP Skype adapter .................................................... 13 Spam..............................Lásd: Internet biztonsága SPAMfighter ..................................................... 25 SSID ...................... Lásd: Vezeték nélküli hálózat SSL.................................................................... 72 Strukturált hálózat ............................................. 37 Szálláshely keresése ....Lásd: Ajánlott weboldalak Számítógép ........................................................ 11 Szoftver ............................................................. 13 böngészők ....................................................... 13 Internet Explorer .......................................... 13 Mozilla Firefox............................................. 14 Netscape ....................................................... 14 Opera............................................................ 14 egyéb programok dokumentum megjelenítők........................... 17 Adobe Reader ............................................17 X Viewer ................................................... 17 dokumentum P2P fájlmegosztók.................. 18 BitTorrent .................................................. 19 DC.............................................................. 19 eDonkey..................................................... 20 Fasttrack .................................................... 20 Gnutella ..................................................... 19 Nepster....................................................... 19 hírolvasók..................................................... 15 Custom Reader .......................................... 15 Feedreader ................................................. 15 RSSOwl ..................................................... 15 letöltő programok ......................................... 15 FlashGet..................................................... 15 Fresh Download......................................... 15 Total Commander ...................................... 15 médialejátszók.............................................. 16 adatfolyam ................................................. 17 kodekek...................................................... 17 Quick Time Player..................................... 16 Real Player................................................. 17 WinAmp .................................................... 17 telefonáló programok ................................... 15 Skype ......................................................... 16 valós idejű üzenetküldők.............................. 15 ICQ ............................................................ 16 MSN .......................................................... 16 levelezőprogramok ......................................... 14 Outlook......................................................... 14 Outlook Express ........................................... 14
Pegasus Mail.................................................15 Thunderbird ..................................................15 Szórakozás, jegyvásárlás ................Lásd: Ajánlott weboldalak TCP/IP protokoll..................................................4 IP .......................................................................5 DNS ................................................................6 IPv4 és IPv6....................................................5 nevek használata és a TLD .............................5 TCP ...................................................................6 adatbiztonság ..................................................7 adatcsomag .....................................................6 Telefonáláshoz kötődő szolgáltatások ..........Lásd: Ajánlott weboldalak Térképek ..................... Lásd: Ajánlott weboldalak Thunderbird .......................................................15 Tim Berners-Lee................................................44 Titkosítás engedélyezése ...................................32 TLD .....................................................................5 Total Commander ..............................................15 Tőzsde......................... Lásd: Ajánlott weboldalak Trend Micro PC-Cillin Internet Security ...........25 Tűzfal.................................................................21 Új áru és szolgáltatás vásárlása.......Lásd: Ajánlott weboldalak URL cím ............................................................45 Útiterv......................... Lásd: Ajánlott weboldalak Ügyfélkapu ........................................................91 Vezeték nélküli hálózat Ad-hoc és strukturált.......................................37 DHCP szerver .................................................31 Hotspot............................................................39 kapcsolódás rá .................................................38 MAC cím szűrése............................................32 prioritása .........................................................37 router IP címe..................................................31 SSID beállítása .......................................................31 fogalma.........................................................31 letiltása..........................................................31 titkosítás beállítása automatikusan...............................................35 manuálisan....................................................36 titkosítás engedélyezése ..................................32 titkosítása ........................................................33 WEP..............................................................33 WPA .............................................................34 Videó megosztás......... Lásd: Ajánlott weboldalak Vírusok .......................... Lást: Internet biztonsága VoIP fogalma ...................................................48, 101 Freemail ........................................................104 Skype.........................................................16, 48 fájlküldés ....................................................103 partner felvétele ..........................................103
121
ECDL információ és kommunikáció modul telefonálás másik felhasználónak ...............102 telefonálás telefonra....................................103 üzenetküldés ...............................................102 VoIPBuster....................................................104 VoIPBuster ......................................................104 WEB kamera......................................................13 Wikipedia ..........................................................81
122
WinAmp............................................................ 17 Windows XP frissítése.......................................................... 21 SP2 ................................................................. 21 WLAN ................................................................ 9 XHTML ............................................................ 46 YouTube ......................................................... 100
Internet XP alapokon
15. Tartalomjegyzék 1. Mi is az internet?..................................................................................................................................4 2. Az internet kialakulása........................................................................................................................4 3. Az internet jellemzői, működése .........................................................................................................4 3.1 Központ ...............................................................................................................................................4 3.2 A TCP/IP protokoll .............................................................................................................................4 3.2.1 A gépek azonosítása..........................................................................................................................5 Az IPv4, és az IPv6 címek ................................................................................................................5 3.2.2 Nevek használata ..............................................................................................................................5 3.2.3 Az adatok továbbítási módszere .......................................................................................................6 3.2.3.1 Adatcsomagok és továbbításuk ......................................................................................................6 3.2.3.2 Adatbiztonság.................................................................................................................................7 4. Az internet használatához szükséges eszközök és programok .........................................................7 4.1 Internet elérési lehetőségek és az optimális lehetőség kiválasztása közülük.......................................7 4.1.1 Internet elérési módok.......................................................................................................................7 Sávszélesség .....................................................................................................................................7 4.1.2 Szempontok a szolgáltató és az internet elérés típusának kiválasztásához.......................................9 4.1.3 A legismertebb szolgáltatók és áraik ..............................................................................................10 4.2 Az internet eléréséhez szükséges hardvereszközök...........................................................................11 4.2.1 Számítógép......................................................................................................................................11 4.2.2 MODEM, és hálózati kártya ...........................................................................................................11 4.2.3 Router..............................................................................................................................................11 4.2.3.1 Több gép fizikai csatlakoztatása router segítségével....................................................................12 4.2.3.2 Routerek beállítása .......................................................................................................................12 4.2.4 Egyéb eszközök ..............................................................................................................................12 Skype adapter.................................................................................................................................13 Set-top-box .....................................................................................................................................13 4.3 A böngészéshez, a levelezéshez és egyéb célokra használható programok ......................................13 4.3.1 Böngészők.......................................................................................................................................13 4.3.2 Levelezőprogramok ........................................................................................................................14 4.3.3 Egyéb programok............................................................................................................................15 4.3.3.1 Hírolvasó programok (RSS): Feedreader, RSSOwl, Custom Reader ..........................................15 4.3.3.2 Le és feltöltő programok: FlashGet, Fresh Download, X Commander........................................15 4.3.3.3 Valós idejű üzenetküldő és (videó) telefonáló programok: Skype, MSN, ICQ ...........................15 A Skype értéke ................................................................................................................................16 A Skype fejlesztői: Janus Friis és Niklas Zennström......................................................................16 4.3.3.4 Médialejátszók: WinAmp, Quick Time Player, Windows Media Player, Real Player ....................16 Kodek .............................................................................................................................................17 Legelterjedtebb videó fájltípusok ...................................................................................................17 Adatfolyam .....................................................................................................................................17 4.3.3.5 Dokumentum megjelenítő programok: Adobe Reader, Word, Excel, stb. Viewer ......................17 A PDF ............................................................................................................................................18 PDF előállítása..............................................................................................................................18 PDF megjelenítése, szerkeszthetősége...........................................................................................18 PDF fájl visszaalakítása Word dokumentummá ............................................................................18 4.3.3.6 P2P fájlmegosztók........................................................................................................................18 A fájlmegosztók evolúciója ............................................................................................................19 4.3.4 A biztonságos internet használathoz szükséges programok és eljárások........................................20 4.3.4.1 Behatolás ......................................................................................................................................21 Windows XP SP2............................................................................................................................21 A Windows tűzfala..........................................................................................................................21 A Windows frissítése ......................................................................................................................21 Programblokkolás feloldása ..........................................................................................................21 4.3.4.2 Vírusok? .......................................................................................................................................22
123
ECDL információ és kommunikáció modul Vírusok fajtái .................................................................................................................................22 Vírusok jelenlétének felismerése ....................................................................................................22 Trójai programok...........................................................................................................................22 Védekezés trójai programok ellen..................................................................................................23 Rootkit............................................................................................................................................23 4.3.4.3 Kém- és reklámprogramok .......................................................................................................... 24 4.3.4.4 Jelszóhalászat............................................................................................................................... 24 4.3.4.5 Levélszemét, vagy spam.............................................................................................................. 25 4.3.4.6 Integrált internet biztonsági programok....................................................................................... 25 5. Beállítások .......................................................................................................................................... 25 5.1 Az internet hozzáférés beállítása ...................................................................................................... 26 5.2 IP cím automatikus kérésének beállítása a számítógépen................................................................. 27 Mikor használunk fix IP címeket?..................................................................................................27 Előfizetés nélküli majdnem ingyenes betárcsázós internetezés......................................................28 5.3 Internet hozzáférés megosztása router segítségével ......................................................................... 28 5.3.1 ADSL & kábel router fizikai bekötése ........................................................................................... 28 5.3.2 A router beállításához szükséges IP cím kiderítése ......................................................................... 28 5.3.3 Első bejelentkezés a routerre, a felhasználói név és jelszó beállítása ............................................ 29 5.3.4 A router internet kapcsolatának beállítása...................................................................................... 29 5.3.5 MAC cím fogalma, lekérdezése, klónozása ................................................................................... 29 5.3.6 Az IP cím kezelésének beállítása a routeren (DHCP szerver) ....................................................... 30 5.3.7 A router aktuális konfigurációjának elmentése .............................................................................. 30 5.3.8 Mit tehetünk, ha elfelejtettük a router jelszavát ............................................................................. 30 5.4 Vezeték nélküli router....................................................................................................................... 31 5.4.1 Miért kell maximalizálni vezeték nélküli hálózatunk biztonságát? ............................................... 31 5.4.2 Vezeték nélküli routerek biztonságának beállítása ........................................................................ 31 5.4.2.1 Router IP címének megadása....................................................................................................... 32 5.4.2.2 Fix IP címek beállítása a számítógépeken ................................................................................... 32 5.4.2.3 Vezeték nélküli hálózatok biztonságának növelése hitelesítéssel és titkosítással ....................... 33 5.4.2.3.1 A kisméretű vezeték nélküli hálózatok titkosítási és hitelesítési rendszerei ............................. 33 WEP titkosítás és a „Nyílt” (Open) és a „Megosztott” (Shared) hitelesítési eljárások ................33 5.4.2.3.2 A titkosítás beállítása ................................................................................................................ 34 5.4.2.3.2.1 A titkosítás automatikus beállítása ......................................................................................... 35 5.4.2.3.2.2 A titkosítás kézi beállítása a routeren ..................................................................................... 36 5.4.2.3.2.3 Titkosított kapcsolat kézi beállítása a klienseken................................................................... 36 5.4.2.3.2.4 Elérhető hálózatok prioritása .................................................................................................. 37 Hitelesítés IEEE 802.1x alkalmazásával .......................................................................................37 Miért nem tud csatlakozni hordozható gépünk a hálózathoz? .......................................................37 Ad-hoc és strukturált vezeték nélküli hálózatok.............................................................................37 Csak ad-hoc kapcsolatot tudok beállítani......................................................................................38 Két gép közötti ad-hoc kapcsolat beállítása, használata ...............................................................38 Két gép kábeles kapcsolata............................................................................................................38 5.4.3 Csatlakozás vezeték nélküli hálózatra............................................................................................ 38 Hotspot...........................................................................................................................................39 5.5 Internet kapcsolatának hibakeresése, javítása................................................................................... 40 5.6 Levelezőprogram beállításai ............................................................................................................. 41 5.6.1 Levelező kliens első beállítása ....................................................................................................... 41 5.6.2 Több e-mail cím használata............................................................................................................ 42 Több helyről történő levelezés finomhangolása.............................................................................42 Majdnem ingyenes levelezés ..........................................................................................................43 5.7 A MODEM tárcsázási tulajdonságai ................................................................................................ 44 6. Az internet szolgáltatásai.................................................................................................................. 44 6.1 A WWW és néhány fontos jellemzője.............................................................................................. 44 6.1.1 URL címek ..................................................................................................................................... 45 6.1.2 Hypertext........................................................................................................................................ 45
124
Internet XP alapokon A WWW dokumentumaiban alkalmazott népszerű technikák és nyelvek .......................................45 6.1.3 RSS .................................................................................................................................................46 6.1.4 Keresőgépek....................................................................................................................................46 6.1.5 Plug-in programok ..........................................................................................................................46 6.2 E-mail ................................................................................................................................................47 6.3 Egyéb szolgáltatások .........................................................................................................................47 6.3.1 FTP (le- és feltöltés) .......................................................................................................................47 6.3.2 Hírcsoportok (Newsgroups)............................................................................................................48 6.3.3 Chat.................................................................................................................................................48 6.3.4 Internet alapú telefon (VoIP) ..........................................................................................................48 6.3.5 Internet rádió és TV ........................................................................................................................48 7. Böngészés az Internet Explorer 6.0 és 7.0 használatával................................................................48 7.1 A böngésző tulajdonságai..................................................................................................................49 7.2 Oldalak megtekintése ........................................................................................................................50 Ékezetes domain nevek...................................................................................................................50 Képek letöltésének letiltása............................................................................................................51 7.3 Weboldal tartalmának elmentése.......................................................................................................52 7.4 Adott kép elmentése ..........................................................................................................................52 Nem tudom a képet a bemutatott módszerekkel lementeni.............................................................52 7.5 Weblapok nyomtatása .......................................................................................................................52 Mik azok a keretek? .......................................................................................................................53 7.6 Kedvencek .........................................................................................................................................53 7.7 A kapcsolat nélküli mód, korábban látogatott oldalak ......................................................................54 Biztos kellenek az „Előzmények”?.................................................................................................54 7.8 Kulcsszavas keresés ..........................................................................................................................54 7.8.1 Keresőgépek és használatuk ...........................................................................................................55 A Google története .........................................................................................................................55 Miért olyan megbízható a Google?................................................................................................55 További nagy keresők ....................................................................................................................56 7.8.2 Alapkeresés a Google segítségével .................................................................................................56 7.8.3 Speciális keresés a Google segítségével .........................................................................................56 Fájl formátumok.............................................................................................................................57 7.8.4 Képek keresése a Google segítségével ...........................................................................................57 Képformátumok..............................................................................................................................58 Képek, arcok, dallamok, stb. felismerése .......................................................................................58 A Google további szolgáltatásai ....................................................................................................58 7.8.5 Magyar keresők...............................................................................................................................59 7.9 Tematikus keresés .............................................................................................................................60 7.10 Portálok .............................................................................................................................................60 7.11 Az Internet Explorer 7.0 ....................................................................................................................61 7.11.1 Az IE 7.0 telepítése .........................................................................................................................61 7.11.2 Új elrendezésű böngészőablak........................................................................................................62 7.11.3 RSS használata................................................................................................................................62 A böngésző hírcsatornákkal kapcsolatos beállításai .....................................................................63 Adott hírcsatorna tulajdonságai ....................................................................................................63 RSS azonnali frissítése ...................................................................................................................63 Néhány RSS-t tartalmazó oldal ......................................................................................................63 7.11.4 Többlapos böngészés ......................................................................................................................63 7.11.5 Kezdőlap(ok) ..................................................................................................................................64 7.11.6 Azonnali keresés használata ...........................................................................................................65 További keresők megadása ............................................................................................................65 7.11.7 Weblapok nyomtatása.....................................................................................................................65 7.11.8 Böngészési előzmények törlése ......................................................................................................66 7.11.9 A meglátogatható oldalak korlátozása ............................................................................................66 7.12 Néhány gyakorlati lehetőség a WWW használatára..........................................................................66 7.12.1 Utazás..............................................................................................................................................67
125
ECDL információ és kommunikáció modul 7.12.1.1 7.12.1.2
Szálláshely keresése .................................................................................................................... 67 Útiterv.......................................................................................................................................... 67 További útvonaltervezők ................................................................................................................68 7.12.1.3 Menetrendek ................................................................................................................................ 68 7.12.1.4 Autópálya-matrica vásárlás ......................................................................................................... 68 A legígéretesebb internetes kereskedő ...........................................................................................69 7.12.1.5 Repülőjegy vásárlás ..................................................................................................................... 69 7.12.1.6 Térkép.......................................................................................................................................... 70 7.12.1.7 Időjárás és hójelentés................................................................................................................... 71 7.12.2 Pénzügyi szolgáltatások ................................................................................................................. 71 7.12.2.1 Bankhasználat.............................................................................................................................. 71 Sárga csekk feladása saját bankunk weblapjáról ..........................................................................72 Hogy működik az SSL? ..................................................................................................................72 Hogy védekeznek a bankok a phising ellen?..................................................................................72 Az év internetes bankja ..................................................................................................................73 7.12.2.2 Tőzsde.......................................................................................................................................... 73 7.12.2.3 Biztosítás ..................................................................................................................................... 73 7.12.3 Kereskedelem................................................................................................................................. 74 7.12.3.1 Fizetési módok............................................................................................................................. 74 7.12.3.1.1 SMS küldése, banki átutalás, utánvétel..................................................................................... 75 7.12.3.1.2 Bankkártyás fizetés, virtuális bankkártya ................................................................................. 75 7.12.3.1.3 PayPal ....................................................................................................................................... 76 PayPal számla nyitása ...................................................................................................................76 7.12.3.2 Vásárlási rendszerek .................................................................................................................... 77 7.12.3.2.1 Új árucikkek és szolgáltatások vásárlása .................................................................................. 77 Nem élnek vissza adatainkkal? ......................................................................................................78 7.12.3.2.2 Aukciós adás-vétel .................................................................................................................... 78 Az eBay ..........................................................................................................................................78 Vétel és eladás az eBay segítségével Magyarországról.................................................................78 A biztonság kérdése .......................................................................................................................79 7.12.3.2.3 Könyv, CD és DVD .................................................................................................................. 79 Az év internetes kereskedője ..........................................................................................................80 Internetes könyvkereskedés a BÉT-en (Bookline) ..........................................................................80 Az Amazon .....................................................................................................................................80 Audiovizuális művek illegális letöltése ..........................................................................................80 7.12.3.3 Hogy kapok elektronikus vásárlásaimról számlát?...................................................................... 81 7.12.4 Művelődés és oktatás ..................................................................................................................... 81 7.12.4.1 Elektronikus lexikonok................................................................................................................ 81 7.12.4.1.1 Wikipedia .................................................................................................................................. 81 GNU...............................................................................................................................................81 7.12.4.1.2 További lexikonok .................................................................................................................... 82 7.12.4.2 Elektronikus sajtó ........................................................................................................................ 82 7.12.4.3 Elektronikus könyvek .................................................................................................................. 83 Hangoskönyvek ..............................................................................................................................83 Hagyományos könyvek keresése ....................................................................................................83 7.12.4.4 Nyelvészet és fordítás .................................................................................................................. 83 7.12.4.4.1 Elektronikus szótárak és fordítás .............................................................................................. 83 A MoBiMouse ................................................................................................................................84 A Morphologic elismerései ............................................................................................................84 Ingyenes gyorsfordító a legelterjedtebb böngészőkhöz..................................................................84 7.12.4.4.2 Értelmező szótárak .................................................................................................................... 84 7.12.4.5 Nyelvoktatás ................................................................................................................................ 84 7.12.4.5.1 Angol......................................................................................................................................... 85 7.12.4.5.2 Német ........................................................................................................................................ 85 7.12.4.5.3 Egyéb nyelvek........................................................................................................................... 85 7.12.4.6 Számítástechnikai és egyéb szakmai képzések............................................................................ 85
126
Internet XP alapokon Ingyenesnek hirdetett számítástechnikai képzések .........................................................................86 7.12.5 Hirdetések .......................................................................................................................................86 7.12.5.1 Ingatlan.........................................................................................................................................86 7.12.5.2 Állás .............................................................................................................................................87 7.12.5.3 Egyéb............................................................................................................................................88 7.12.6 Ebéd-, élelmiszer- italrendelés........................................................................................................88 7.12.7 Telefonáláshoz kapcsolódó szolgáltatások .....................................................................................89 7.12.7.1 Telefonkártya feltöltése................................................................................................................89 7.12.7.2 Telefonszám és előfizetői adatok keresése...................................................................................89 7.12.8 Közigazgatás ...................................................................................................................................90 7.12.8.1 Eligazodás és navigáció a Kormányzati Portálon ........................................................................90 7.12.8.1.1 Megfelelő szolgáltatás megkeresése és elindítása .....................................................................91 7.12.8.1.2 Navigáció...................................................................................................................................91 7.12.8.2 Regisztráció az ügyfélkapura .......................................................................................................91 Akkor is van értelme az ügyfélkapura történő regisztrációnak, ha nincs saját internet elérésünk? .......................................................................................................................................................93 Elektronikus aláírás .......................................................................................................................93 7.12.8.3 Elérhető szolgáltatások.................................................................................................................93 7.12.8.3.1 Regisztrációval elérhető szolgáltatások .....................................................................................93 7.12.8.3.1.1 APEH-el kapcsolatos szolgáltatások .......................................................................................93 7.12.8.3.1.2 Dokumentumfeltöltés ..............................................................................................................93 7.12.8.3.1.3 Az internetes okmányiroda regisztrációhoz kötött szolgáltatásai ...........................................94 Személyes megjelenés nélkül is elintézhető ügyek..........................................................................94 Az elektronikus ügyintézés általános menete .................................................................................94 7.12.8.3.1.4 Adataink kiadásának letiltása, a letiltás visszavonása.............................................................94 7.12.8.3.1.5 Gépjárműkeresés .....................................................................................................................95 7.12.8.3.1.6 Cégkeresés...............................................................................................................................95 7.12.8.3.1.7 Ingatlankeresés........................................................................................................................95 7.12.8.3.1.8 Társadalombiztosítással kapcsolatos szolgáltatások ...............................................................95 7.12.8.3.2 Regisztráció nélkül elérhető szolgáltatások ...............................................................................95 7.12.8.3.2.1 Internetes okmányiroda regisztráció nélküli szolgáltatásai.....................................................95 7.12.8.3.2.2 Online jogtár............................................................................................................................96 7.12.9 Játékok ............................................................................................................................................96 7.12.10 Szórakozás, jegyvásárlás.................................................................................................................97 7.12.11 Kapcsolati hálózatok – iWiW és társai ...........................................................................................97 Nemzetközi kitekintés a kapcsolati hálózatokra.............................................................................98 7.12.12 Blogok.............................................................................................................................................98 7.12.13 Videó megosztás .............................................................................................................................99 A világ legnagyobb videó megosztó portálja, a YouTube ............................................................100 Perek a videó megosztók ellen .....................................................................................................100 A web második generációs szolgáltatásai....................................................................................100 Miért érnek a kapcsolati hálózatépítő és a videó megosztó oldalak dollár milliárdokat?...........100 7.12.14 Program letöltés ............................................................................................................................100 7.12.15 Online film és TV nézés, illetve rádióhallgatás ............................................................................101 Lejátszók online használata .........................................................................................................101 7.13 A fejezetben ajánlott oldalak gyors elérése .....................................................................................101 8. Telefonálás és üzenetküldés.............................................................................................................101 8.1 VoIp telefonálás és üzenetküldés a Skype használatával ................................................................102 8.1.1 Telefonálás másik felhasználónak ................................................................................................102 8.1.2 Üzenetküldés másik felhasználónak .............................................................................................102 8.1.3 Fájlküldés másik felhasználónak ..................................................................................................103 8.1.4 Partner felvétele ............................................................................................................................103 8.1.5 Telefonálás hagyományos telefonra (Skype Out).........................................................................103 További fontos szolgáltatások......................................................................................................104 Skype használata hagyományos telefonnal ..................................................................................104
127
ECDL információ és kommunikáció modul 8.2 8.3 9. 9.1 9.2 9.3 9.4
9.5 9.6
9.7 9.8 9.8.1 9.8.2 9.9 10. 11. 11.1 11.2 11.3 11.4 12. 12.1 12.2 12.3 12.4 13. 14. 15.
128
VoIp telefonálás egyéb programok használatával .......................................................................... 104 VoIp telefonálás a Free Mail segítségével ...................................................................................... 104 Java Plugin ..................................................................................................................................104 Elektronikus levelezés ..................................................................................................................... 105 A program indítása a beérkezett üzenetek megjelenítésével ........................................................105 Új levél megírása, prioritásának beállítása, helyesírásának ellenőrzése ......................................... 105 „Titkos másolat:” ........................................................................................................................106 Megírt levelek elküldése................................................................................................................. 106 Melléklet csatolása.......................................................................................................................... 107 Mappák használata.......................................................................................................................... 108 Nem látszanak a levelek tárolására szolgáló mappák. Mit csináljak? ........................................108 További mappák...........................................................................................................................108 Üzenetek automatikus átrakása adott mappába ..........................................................................108 Mire jók még a „Levelezési szabályok”?.....................................................................................108 Üzenetek tulajdonságai ................................................................................................................... 109 További tulajdonságok.................................................................................................................109 Kapott üzenetek kezelése................................................................................................................ 109 Az előzmények beidézése..............................................................................................................109 Hová kell írni a válaszlevél szövegét? .........................................................................................110 Olvasási visszaigazolás kérése ....................................................................................................110 Automatikus aláírás .....................................................................................................................110 Üzenetek rendezése, keresése ......................................................................................................... 110 Címjegyzék használata ................................................................................................................... 110 Új cím felvétele ............................................................................................................................ 110 Címzettek csoportjának létrehozása ............................................................................................. 111 Levelezés webes felületen .............................................................................................................. 111 P2P .................................................................................................................................................... 112 FTP ................................................................................................................................................... 112 Mikor és mit fogunk FTP-vel fel és letölteni? ..............................................................................112 FTP kapcsolat paramétereinek megadása ....................................................................................... 112 Alkalmi kapcsolódás....................................................................................................................... 113 Kapcsolat felépítése ........................................................................................................................ 113 Fájlok le- és feltöltése ..................................................................................................................... 114 A hálózati etikett.............................................................................................................................. 114 Elektronikus levelezés .................................................................................................................... 114 Fórumok.......................................................................................................................................... 114 Azonnali üzenetküldő programok és csevegő csatornák ................................................................ 115 Rövidítések használata.................................................................................................................... 115 Kijelölések, fontosabb billentyűk és billentyűkombinációk ........................................................ 116 Tárgymutató .................................................................................................................................... 117 Tartalomjegyzék.............................................................................................................................. 123