ÍRMONDÓ FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. január Segítő Vásár. Mi is ott voltunk!

január

2014.

II

ÍRMONDÓ FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft.

Segítő Vásár

Mi is ott voltunk!

Tartalom

3

 z elégedett dolgozó jobban A teljesít Beszélgetés Pénzes Dáviddal, a HR főosztály vezetőjével

4  Segítő Vásár a Millenárison Lőrinc Gergely munkatársunk szemével

5

S zakmai képzések dömpingje

Köszöntő

Eredményes munkát kívánunk az új Központi Üzemi Tanácsnak!

Ismét Lipcsei László lett a FŐKEFE Nonprofit Kft. Központi Üzemi Tanácsának elnöke, miután a KÜT év végi alakuló ülésén ellenszavazat nélkül, tizenkét igen szavazattal és egy tartózkodással megválasztották. A szavazók döntésébe nyilván belejátszott a korábbi KÜT közelmúltbeli megállapodása a Társaság vezeté­sével „a munkavállalók gazdasági és szociális helyzetének javítását célzó munkáltatói intézkedésekről”.

A Főkefe Nonprofit Kft. új Központi Üzemi Tanácsa: elnök Lipcsei László (Bp., Laky A. u.)

6 „ Szem-füles” dolgozók,

elnök-helyettes Jozifek Ágoston (Komló)

figyelem!

Folytatódnak a múlt évi ingyenes szűrések

7  A Hónap dolgozói Eredményhirdetés

8

üdülési koordinátor Grunda János (Bp., Laky Adolf u.) üdülési felelős Poór Szilvia (Szombathely) Gál Orsolya (Bp., Laky A. u.) Haberényiné Szabó Mónika (Bp., Laky Adolf u.)

„Az érték bennünk van”

Fehér Csilla (Bp., Laky Adolf u.) Horváth Lászlóné (Szombathely) Kótay Zsoldos Gabriella (Szombathely) Murvai Lászlóné (Bp., Füzér u.) Orosz Hedvig Laura (Bp., Bercsényi u.) Rákóczi László (Szombathely) Rizmajer Erzsébet (Dabas) Rupp András (Szombathely) Törőcsik Tímea (Tiszanána)

Társadalom-érzékenyítő plakátok országszerte







Címlapon: Pillanat képek a Millenáris Parkban 2013. december 7-8-án lezajlott Segítő Vásárból 1: Kerekesszékes táncosok 2: Varga Mihály miniszter és Soltész Miklós államtitkár 3: Deák Bill Gyula 4: FŐKEFE-stand 5: P rohászka Csaba kereskedelmi főosztályvezető

Impresszum

Lipcsei László KÜT-elnök, Szabó György ügyvezető

2

FŐKEFE HÍRMONDÓ - A FŐKEFE Nonprofit Kft. lapja Kiadja a FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. H-1145 Budapest, Laky Adolf u. 41–49. · Telefon: +36/1- 251-3288 Felelős kiadó: Szabó György ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Joó István · E-mail: [email protected] Grafikai tervezés, nyomdai előkészítés: Káldor Gábor Nyomdai munkák: FMB Kft., Nyomdaipari Üzletág

Vezérkar

Az elégedett dolgozó jobban teljesít Beszélgetés Pénzes Dáviddal, a HR főosztály vezetőjével

Főosztályvezető úr! A HR, vagyis a „human resource” kifejezés, mely emberi erőforrást jelent, nálunk egy-másfél évtizede hódít. Elmondaná röviden, mi mindent irányít egy vállalatnál a HR-vezető? – Az emberierőforrás- menedzsment talán még ma is új keletű kifejezésnek tűnhet. A személyügy, munkaügy fogalmakat régről többen ismerik. Persze nem arról van szó, hogy találtunk egy divatosabb kifejezést. Az emberierőforrás- menedzsment az em­ be­ rekkel foglalkozó tevékenységek és szervezetek integrációját hozta magával. Az emberi erő­ források hasznosítása terén a rugalmas foglalkoztatás követelménye és a hatékonysági szempontok mind nagyobb jelentőséget kapnak, amelyeknek elsősorban stratégiai szerepkörben lehet eleget tenni. Így van ez a FŐKEFÉ-ben is, ahol a HR – feladatait és a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét tekintve is – stratégiai szerepet tölt be. Általában a munkaerő toborzása, kiválasztása, munkakörök elemzése, értékelése, teljesítményértékelés, képzés és fejlesztés, munkaügyi adminisztráció, bérszámfejtés, javadalmazás, és munkaügyi kapcsolatok alkotják az emberierőforrás-menedzserek feladatkörét. Társaságunknál a HR magában foglalja a rehabilitációs tevékenységet is, egy rehabilitációs foglalkoztató esetében nem meglepő. Szervezeti működését tekintve a HR főosztályhoz tartozik a munkaügyi, a bér-, a rehabilitációs, az oktatási és a vagyonvédelmi osztály. A HR tevékenység két irányra is összpontosít, hiszen egyszerre kell a hatékony ipari termelést és a rehabilitációs foglalkoztatást megvalósítani. – Hogyan függ össze a kettő a gyakorlatban? – Szüntelenül fáradozni kell azon, hogy feloldjuk azt az ellentmondást, hogy miközben

meg kell felelnünk a piaci elvárásoknak és jó minőségű termékeket kell előállítani megfelelő mennyiségben és időre, aközben figyelembe kell venni az egyes megváltozott munkaképességű emberek adottságait. Újabban, rehabilitációs foglalkoztatóként az is kötelességünk, hogy a komplex felülvizsgálaton tranzit minősítést kapott munkavállalókat felkészítsük a nyílt mun­ka­erő-piaci munkáltatóknál való munkavégzésre és megtaláljuk a számukra megfelelő munka­helyet. A rehabilitációval és kép­zés­sel, személyzet­fejlesztéssel foglalkozó munka­társaim e nemes cél elérése érdekében dolgoznak. A tranzit foglalkoztatás ügye a HR számára azért is nagy kihívás, mert ki kell tekintenünk a gyárkapukon kívülre is. Pontosabban: ettől fogva kapcsolatot kell ki­ alakítani a nyílt piaci szereplőkkel, munkáltatókkal. Ők azok, akiknek nem tartozik a profiljához a rehabilitációs foglalkoztatás. Vezetésem alatt munkaerő-közvetítési ágazatunkat sikerült beindítani, ezzel máris hasznos tapasztalatokat szereztünk arról, hogy milyen elvárásai vannak a nyílt piaci szereplőknek. Sikerként könyvelem el, hogy munkánk eredményeként több megváltozott munkaképességű ember illeszkedett be és állja meg a helyét nyílt piaci környezetben. – Rekordot ért el tavaly év végére a vállalat létszáma. Ennek véghez vitele, gondolom, az előzőeknél is nagyobb leterheltséget jelentett önöknek… – 2013. év egyik legfontosabb HR feladata valóban az volt, hogy a jogszabályi válto­ zásoknak megfelelően az év második felében biztosítani tudjuk a Társaság által vállaltigényelt létszámot, illetve teljesíthessük a meg­ rendelők növekvő igényeit. Csaknem 700 megváltozott munkaképességű embert vettünk fel… Azért az év második felében, mert a jogszabály a rehabilitációs foglalkoztatás szempontjából akkortól bővítette a megváltozott munkaképességűek körét, lehetővé téve ezzel azt, hogy minél több ember számára biztosítsunk munkahelyet. A munkaerő toborzására új technikákat is igénybe vettünk. Elsősorban világhálós toborzási módszerekkel bővült a „repertoár”. Büszke vagyok kollégáimra, hogy ennyi embert sikerült felvenni fél év alatt! Mindezt úgy, hogy alapvető elvárásom volt, hogy minden jelölttel személyesen tartsák a kapcsolatot. Nálunk az első találkozás a céggel nem valami portán felvehető tájékoztató lapot jelent. Felkészült munkatársaim személyesen

tájékoztatják a munka iránt érdeklődőket. Az is közösen elért eredmény, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, az NRSZH átfogó ellenőrzésén egyetlen hibapontot sem kapott a cég! – Sikerült ekkora új létszámot integrálni? – Azt hiszem, igen, de nem gondolom, hogy tökéletes a dolgozók beillesztésének mechanizmusa. Jól kidolgozott-megformált beillesztési programra van szükség a mindenkori új dolgozók elégedettsége és a betanulási idejük lerövidülése érdekében. E cél eléréséhez szükséges a munkavállalókat segítő beillesztés folyamatának szabályozása, a vezetők fejlesztése, a rehabilitációs szak­ emberek segítsége és a program sikerének mérése, munkavállalók megkérdezése által. – Mekkora lemorzsolódást okoztak a tavaly történt komplex felülvizsgálatok? – Minimálisat, egyrészt mert a felülvizsgálati folyamat viszonylag lassan haladt előre, másrészt mert azok a dolgozóink, akik tavaly estek át a „komplexen”, döntő többségükben belül maradtak a megváltozott munkaképességűek körén. Szeretném, ha alacsonyabb volna a FŐKEFÉ-t elhagyók aránya. Ez a jelenség részben szektorsajátosság, de azt, hogy ténylegesen mi minden és milyen mértékben oka a kilépési döntéseknek, csak célirányosan lehet megtudni. Ezért a kilépőkkel úgynevezett exit – kilépés okait feltáró – interjút fogunk készíteni, amelynek segítségével pontosabb képet kaphatunk a jelenség okáról. Ezzel párhuzamosan bevezetjük a munkavállalói elégedettség mértékének a mérését is. Nemcsak azért, mert ezt Központi Üzemi Tanáccsal kötött megállapodás rögzíti, hanem azért is, mert tudjuk: az elégedett munkavállaló jobban teljesít. – És jól teljesítenek a munkavállalók? – A teljesítmény nagyon szórt, és ebbe belejátszik az eltérő munkaképesség is. Nyilván az a cél, hogy önmagához mérten mindenki minél jobban teljesítsen. Ez az egyik legnagyobb kihívása a HR-nek. Számos pozitív példát is tapasztalok. Nagyon sokan képesek egészségi állapotukkal dacolva kimagasló teljesítményre. A Társaság sikeréhez mindenképpen fokoznunk kell a hatékonyságot. Ehhez hozzá tartozik a magas teljesítményt nyújtók elismerése, az alacsonyabb teljesítményt nyújtók segítése, fejlesztése, és néhol szemléletváltásra is szük­ ség van… Hiszen a piac és a jogszabályi kör­ nyezet sem tolerálja a dohányzási szünetet 3

Vezérkar–Terep és azt, ha a munkaidő letelte előtt befejezzük a munkát. Lehet, hogy a HR veszít a nép­ szerűségéből, mégis jó úton járunk, ha azt szorgalmazzuk, hogy a munkaidőt mindenki dol­gozza végig. – De azért a többletteljesítményt is hajlandók elismerni? – Természetesen. Ennek legalapvetőbb for­mája a teljesítményalapú kompenzáció, a teljesítménybér. A teljesítménybérre vonatkozó szabályokat úgy alakítottuk ki, hogy a kö­ telező munkaidő teljes időtartama alatt magasabb teljesítményre ösztönözzön, a többletteljesítményt ismerje el és magasabb bérkifizetést eredményezzen, figyelembe véve a termék előállításából és értékesítéséből várható bevételt és az ebből eredő korlátokat. A kategóriabér 200 százalékát sajnos már nem fizeti meg a piac, árainkban ezt a többletköltséget nem tudjuk érvényesíteni. Ezért szükséges volt megszabnunk azt a felső határt, amíg a teljesítmény arányában tudjuk növelni a fizetést is. – Említette a munkaidőt. Úgy tudni, gyakran kérelmezik munkavállalók, hogy változhasson a munkaidejük. Van, aki több, van, aki kevesebb órát szeretne dolgozni… – Sok ilyen kérés fut be hozzánk, egyéni vagy családi állapottal összefüggő okból. Gyakori eset, hogy a jövedelemkorlát miatt születik kérelem, hiszen rehabilitációs ellátásban részesülők ellátásuk megtartása érdekében kérik négy órás foglalkoztatásukat. Nekik minden esetben jóváhagyjuk a kérelmüket, és intézkedünk a munkaszerződésük módosításáról. A munkaidő megállapításánál továbbra is figyelembe kívánjuk venni a munkavállalók igényeit, lehetőségeit, de a döntésnél fontos szempont lesz a kérelmező által nyújtott teljesítmény is. A jobban teljesítőknek igyekszünk hosszabb munkaidőben munkát biztosítani. - Az ön területén óhatatlan, hogy konfliktusok

ne keletkezzenek, ugyanakkor, ugyanitt, konfliktusok oldódhatnak meg. Jól gondoljuk? - Mindkettőben van valami. Hiszen az előbb utaltam arra, hogy szemléletváltozásra van szükség, integrálnunk kell a piaci szem­­ léletet a szervezetbe. Ha úgy tetszik, mindenért keményen meg kell dolgoznunk. Megjegyzem, naponta kapunk megrázó telefonokat, munkalehetőség után érdeklődő emberektől. De visszatérve a szükségszerű konfliktusokhoz: itt van például az a körülmény, hogy a Társaság két másik jelentékeny céget integrált. Nos, ha a három „cégelődnél” másmás – relatíve jobb vagy rosszabb - helyzetben voltak a munkavállalók, akkor van, ahol némi feszültséget okoz az elkerülhetetlen egy­ ségesítés. Mondjuk a munkába járás költségtérítése, a munkabér megállapítása vagy a többletteljesítmény díjazása terén. Ugyanakkor szememben legfőbb érték az ember, és mint HR főosztályvezető vallom: cégünk legértékesebb erőforrása a humán erő­forrás. A konfliktusok rendezésének mód­ja a folyamatos érdekegyeztetés és a munka­ vállalók bevonása a munkáltató döntéseibe, azaz a munkaügyi kapcsolatok kezelése. – Vagyis érdemi partnernek tartja a szakszervezeteket és az üzemi tanácsot? – A Munka Törvénykönyve szabályozza a munkaügyi kapcsolatokat, amely a kol­ lek­ tív érdekérvényesítésben részes felek kap­ csolatrendszerét szabályozza. Én olyan nagyvállalati környezetből jöttem – nevezetesen a MÁV Zrt-től, illetve annak leányvállalataitól –, ahol a folyamatos érdekegyeztetés a vállalati kultúra szerves része volt. Hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam az ott eltöltött bő nyolc év alatt. – A Központi Üzemi Tanáccsal a cég­ vezetőségnek nemrég sikerült nyélbe ütni egy vitathatatlanul dolgozóbarát meg­ állapodást, melynek ön által írt szövegét egy korábbi számban közöltük is. A dokumentumban

utalás történt a korábbi cégvezetés által elvett cafetéria helyreállításának közös szándékára. Hogy áll az ügy? – Az imént már esett szó a dolgozói elégedettségről, és pontosan ennek az érde­ kében folytatódik a tárgyalás arról, hogy a pénz­ szűke ellenére valamilyen béren kívüli jut­ tatást tudjunk biztosítani, visszaállítani. A lehetőségeink persze korlátozottak, de szüntelenül keressük a megoldást erre a problémára. - Egyszer volt szerencsém látni, amikor egy közös kollégánkon, külső-belső problémáit átérezve segíteni próbált, azon felül is, amit a munkaköre előír. Ez az attitűd tehát belülről fakad? - Az egyes ember éppúgy kihívás számomra, mint a cég egészét érintő feladat. Akinek nincs erre érzékenysége, ne dolgozzék HRirodában, mert röpke egy nap alatt lemerül. Engem viszont pozitív energiával töltött fel, mikor mondjuk egy bejárni képtelen kerekes székes lánynak otthon végezhető adatrögzítő munkát tudtunk szerezni, vagy amikor egy vak fiúnak gyorsan munkát biztosíthattunk éppen egy nehéz családi élethelyzetben, mivel ez neki és édesanyjának létfontosságú volt. Szintén jó visszagondolni arra, hogy a FŐKEFE védőernyőt tudott nyújtani egy tucat megváltozott munkaképességű embernek, akik azért kerültek váratlanul légüres térbe, mert egy munkaközvetítő és tanácsadó multinacionális cég hirtelen és kíméletlenül leépítette mmk-s üzletágát. Ezek az emberek egyébként remekül beváltak a Fehér utcai, nagy teherbírást és szakmai tudást igénylő síkötés-gyártásban… Egyébként éppen azért is jó a kollégáimmal együtt dolgozni, mert sok jelét adják annak, hogy a munkavállalókat ők sem „kartoték adatnak” tekintik, mindig a teljes embert látják.

Segítő Vásár a Millenárison (Lőrinc Gergely kerekesszékes munka­ társunk szemével) Immár negyedik alkalommal szervezték meg a szociális államtitkárság fogyatékossággal élő embereket támogató kétnapos rendezvényét, a Segítő Vásárt Budapesten, a Millenáris Parkban. A tavalyi év végén a FŐKEFE mel­lett még további 39, megváltozott munka­ képességű embereket foglalkoztató cég kínálta igen sokféle, ám egyöntetűen jó minőségű termékeit. A rendezvény megnyitóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár, valamint Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tartotta. E sorok írójának (mint a FŐKEFE kerekes székes 4

munkatársának) nagy örömére szolgált, hogy az érdeklődés a második napon sem lankadt. Több olyan vásárlóval is beszélt, akik a tavaly, vagy a korábbi években megtapasztalt pozitív élményeik okán jöttek el, immár konkrét vásárlási céllal. Itt kívánták, főként családtagjaiknak és ba­rát­juknak a karácsonyi aján­ dékot beszerezni. A tu­dósító további személyes tapasztalata: a vásárlók „heves ostromát” a vásár végéig töretlen kedvességgel állták az eladók. Mint például a FŐKEFE standjánál Értékesítési osztályunk teljes „tagsága”. Idén a fonott fűzkosaraknál is jobban fogytak kefe-seprű jellegű tisztító eszkö-

zeink. A vásárt kísérő programok is sikeresek voltak. Jól szórakozhattunk például Fábry Sándor humoros monológjain, a legélénkebb ovációt viszont cégünk arca, Deák Bill Gyula rhytm and blues énekes váltotta ki fellépésével.

Hadművelet

Sikertörténet, megváltozott munkaképességű szereplőkkel

Szakmai képzések dömpingje

A lapzártáig elindult szakmai képzések és résztvevői létszámok: Augusztus: Parkgondozó: Bejcgyertyános 11 fő Kerti munkás: Jánosháza 10 fő Számitógép-kezelői képzés hallásérülteknek

Sorra indulnak be a szakmai képzések cégünknél. A különféle szakmai képzések a Rehabilitáció – Érték – Változás nevű TÁMOP projektben keretében összesen félezer FŐKEFE-dolgozónkat érintik; közülük 240-en már végzik valamelyik tanfolyamot. A FŐKEFE úttörő szerepet vállalt azzal, hogy sok olyan szakmai képzést is szervez, amely eltér attól a szakterülettől, amelyben a dolgozók jelenleg a cégnél tevékenykednek. Társaságunk ezzel növeli alkalmazottainak versenyképességét annak érdekében, hogy ha az élet úgy hozza, több területen is meg tudják állni a helyüket. E hasábokon Kun László vezető oktatásszervező korábban már nyilatkozott arról, hogy tavaly április óta egyéves alapvető képzések zajlanak ezeregyszáz fő részvételével. Ezúttal a mostanában folyamatosan beinduló szakmai képzésekről számolt be. Elmondta, munkavállalóink jelzéseiből kitűnik, hogy népszerűek az OKJ-s és egyéb szakmai tanfolyamok, érdekli őket a tanagyag. Teljesülni látják előzetes várakozásukat, mely szerint hosszú távú szakmai fejlődésükhöz járul hozzá a program. A szakmai képzések zömmel decemberben indultak (bár augusztus végén néhány OKJ-s képzés már megkezdődött). A képzési idő szakmafajtától függően 50–180 óra között mozog, általában heti két alkalommal van oktatás. A jelentkezők száma megfelelő. Ez betudható annak is, hogy a tavasszal indult alapvető képzéseknek szintén jó volt a fogadtatása. Ez egyrészt aktivizálta az abból kimaradtakat, másrészt ösztönözte a kifejezetten szakmai képzésre várókat. Kérdésünkre, van-e egyéb fokmérője is a sikernek, Kun László a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságának szakmai ellenőrzését említette. Hiszen miután a kiküldött hatósági ellenőrök bejelentés nél­ kül, szúrópróbaszerűen keresték fel Budapesten azt a Tátra utcai, haladó számítógép-kezelői képzést, melyet hallássérült dolgozóknak szerveztünk, azon felül, hogy a képzés lebonyolítása terén mindent rendben találtak, kinyilvánították: rendkívül jó a benyomásuk az ott folyó foglalkozás színvonaláról. De mi az idevágó oktatásszervezés időszerű kihívása? Kun László tapasztalata szerint például az egyes képzési helyszínek kijelölése, hiszen az adott helyszínnek meg kell felelnie a képzés programjában előírt tárgyi és infrastrukturális feltételeknek. A különböző szakmai képzések megvalósítására természetesen nem minden telephelyünk alkalmas, ezért az elméleti, illetve gyakorlati képzési helyszín nem minden esetben esik egybe a képzésen résztvevő dolgozó lakhelyével, illetve munkahelyével. Kun László azonban örömmel említette, hogy megtalálták a technikai megoldást a képzésekkel összefüggő utazási költségek késedelem nélküli kifizetésére. Reményei szerint ez még jobban növeli a részvételi hajlandóságot. Hozzátette, a rehabilitációs osztály munkatársai és a telephelyeket irányító kollégák folyamatosan fáradoznak azon, hogy a résztvevők motiváltak maradjanak a képzés teljes időtartama alatt, magyarán hogy végigcsinálják, amibe – dicséretes módonbelevágtak. Szándékaink szerint január és február folyamán a TÁMOP projektben szereplő többi szakmai képzés is elindul Társaságunknál.

Tisztítástechnológiai szakmunkás: Budapest 10 fő, Szombathely, Rumi út 6 fő

December - Január: Betanított papírfeldolgozó: Cegléd 8 fő, Tápiószentmárton 9 fő Adatrögzítő (call-center): Martfű 13 fő, Hajdúdorog 10 fő Számítógép-kezelő (alapfok): Martfű 6 fő, Budapest normál 1. csoport 9 fő, Budapest normál 2. csoport 24 fő, Budapest látássérült csoport 10 fő, Budapest hallássérült csoport 8 fő, Csongrád 5 fő Számítógép-kezelő (haladó): Budapest normál csoport 10 fő, Budapest látássérült csoport 6 fő, Budapest hallássérült csoport 8 fő, Heves 6 fő Betanított varrómunkatárs: Jászapáti 15 fő Piackutató, termékfejlesztési munkatárs: Komló 17 fő Vagyonőr munkatárs: Budapest 14 fő, Komló 5 fő Betanított finommechanikai össze­szerelő: Mohács 8 fő

5

Hadművelet

Folytatódnak a múlt évi ingyenes szűrések „Szem-füles” kollégák, figyelem! Megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató vállalatnál nagyon kell a hallásés látásvizsgálat – már ha van rá lehetőség. Nos, cégünk telephelyein javában tartanak a szűrések; már az első körben másfél ezer kivizsgálási igény érkezett. Sokan így jutottak kedvezményes szemüveghez, néhányan ingyenes hallókészülékhez. Az ötletgazda és szervező Hegedűsné Hegyi Anikó minőségbiztosítási osztályvezető. Elejtett dolgozói megjegyzések nyomán keresett meg cégeket szűrésügyben. Például megtudta, némelyek csak azért nem veszik meg a gyógyászati eszközt, mert nincs rá pénzük. Vagy legalábbis egy összegben nem tudnák megfizetni. Ötletével megkereste a Társaság felső vezetőit is, akik támogatták azt. Hegyi Anikó ez után ilyen vizsgálatokat végző cé­ gek­ nek tett javaslatot arra, hogy teljesülhessenek a dol-­­ go­zói igények, hiszen a meg­ vál­tozott munkaképességűek – köztük a látás- és hallás­ sérültek – szerény keresetűek, miközben rászorulnának több egészségügyi törődésre, gya­korlatias segítségre… Ahogyan a napestig moni­tor előtt ülő adminisztratív mun­katársak is, akiknek szin­tén hasznos lehet valami elő­nyös szűrési-vásárlási konstrukció. Végül ezek az előnyök „kerekedtek ki” a szemvizsgálat ügyében: egy Optiron Optika nevű cég kivonul minden olyan telephelyre, ahol erre igény mutatkozik. A dolgozót tehát helyben vizsgálják meg korszerű gépek segítségével a cég szakképzett optikusai, méghozzá ingyen. Az Optiron a szemüvegkeretei bő választékát is a helyszínre viszi, és aki e cégtől választ keretet és rendel optikai lencsét, az húsz százalék kedvezményt kap. Ugyanilyen fontos lehet, hogy ha a vizsgálaton részt vevő munkavállaló felhatalmazza a munkáltatót, akkor a Társaságunk és az optikai cég megállapodása nyomán nem kell egy összegben kifizetnie a gyógyászati célú eszközt. A dolgozó havi (1-2, legfeljebb 3 havi) munkabéreiből vonják le, kamatmentesen, a részleteket. Hegyi Anikó közölte, eddig az előzetes igények csaknem egyharmada, 574 szemvizsgálat már lezajlott a telephelyi igények felmérése után. A megvizsgáltak csaknem fele rendelt is szemüveget a cégtől. 6

A dabasi telephely érintettjei annyira elégedettek vol­tak a szolgáltatóval, no meg a kamatmentes rész­letfizetéssel, hogy lelkes köszönőlevelet írtak a szerve­zőnek és a cégnek. Ez év elejétől várhatóan még ezer FŐKEFE-munkavállaló fog az Optiron vizsgálatán átesni, saját munkahelyén. A FŐKEFÉ-vel kapcsolatban álló két cég rendelkezik azzal az empátiatöbblettel, érzékenységgel, ami az ilyen típusú cégek dolgozói állományánál szükséges. Például a szemvizsgálatot végző vállalkozás egy szombathelyi munkavállalónknak felajánlotta, hogy kifizeti azt a budapesti utat és a napi munkaidőt, amely szük­séges az összetettebb diag­nó­zis­hoz és megfelelő szemüveg elkészítéséhez, sőt, még ga­ran­ciát is vállalt, ha a rászoruló nem tudná megszokni az eszközt. A GEERS hallókészülék-for­ gal­mazó cég ingyenes szű­ré­si szolgáltatását eddig 747 foglalkoztatottunk vette igénybe. E cég is elmegy minden telep­helyre, ahová hívják. Elvégzik az alapszűrést, és akiknél problémát, illetve állapotromlást észlelnek, azokat meg­hívják lakóhelyükhöz közeli üzletükbe. Ott jól felszerelt audiológiai stúdióban, körültekintően tárják fel állapotát. Ezek a páciens–szakember találkozások arra is jók, hogy munkavállalóink előtt jobban kirajzolódhassanak halláskárosodásuk mértékével összefüggő jogo­ sultságaik. Az eddigi hallásszűrések nyomán, az OEPtámogatás érvényesítésével egyébként heten jutottak ingyenes hallókészülékhez. A hallásvizsgálatok is folytatódnak, másfél százan még biztosan igénybe veszik az alkalmi lehetőséget. Az egyszer már vizsgáltak egy év múlva kérhetik, hogy egy újabb szűréssel hasonlítsák össze korábbi és akkori állapotukat. Az sem kizárt, hogy további „szem-füles” dolgozóink ezután kapnak kedvet ahhoz, hogy bejelentsék szűrési igényüket.

Premier plán

A Hónap dolgozója

2014 január

Rupp András

Farkas Károlyné

Fehér Józsefné

Szombathely

Poroszló

Karácsond

Képzeljünk el egy papírüzemet, amely nemzetközi cégeknek gyárt gyűjtődobozokat, kiszolgálva autó-, gyógyszer- vagy éppen építőipari óriásvállalkozásokat. A megrendelések több év után végre ismét növekednek, de csak nagyon szűkösen elég a negyven ember. Ilyen helyzetben „legény a gáton” Rupp András, akit több gépnél látni: körolló, tégelykivágó, nyomdai gép… Ezen felül bevethető ez a sárvári illetőségű munkavállaló a ragasztásban is. Afféle Jolly Joker ő, aki nemcsak mindenhol jól teljesít, hanem ezen felül még fokozott felelősségérzetet is tanúsít, nehogy elakassza hibájával az adott munkafolyamatot. Egy fiúgyermek édesapja.

Van mit „bajlódni” egy készülő dísztáskával. Hajtogatás, fülmerevítő ragasztása, oldalragasztás, talpalás, zsinórbefűzés… Mindezt úgy, hogy még csak egy fél ujjlenyomat se kerüljön az elmélyült, gondos kézi munkát igénylő termék felszínére. Készülnek aztán a poroszlói telephelyen különféle díszdobozok is, a luxuscsomagolás remekeiként. Farkas Károlyné Jutka ezekben is nagyon profi. Ahogyan professzionális volt mindabban, amit az elmúlt 12 évben itt gyártottak. Pontosságára, odafigyelésére mindig lehet építeni, a meósnak segít az új munkatársak betanításában. Talán épp azért, mivel az élet nem bánt vele kesztyűs kézzel, szívesen meghallgatja mások gondját-baját. Ha viszont úgy adódik, szeret a többiekkel mókázni, nevetni.

A fotón jókora fejes káposztával látható Évike, aki nem „fejes”, hanem betanított munkás, de mégis ügyesen irányítja a segítségre szoruló kollégáit. Például az ültetések, növényápolási munkálatok és betakarítások ideje alatt. A karácsondi majorság megalapítása óta, vagyis hat éve dolgozik az autista fiatalokkal a mezőgazdasági termelésben. Munkáját nagy tapasztalattal és lelkiismerettel végzi. Önszántából gondoskodik minden évben a majorság „kivirágoztatásáról”, saját kertjének virágaiból minden évben szaporít, ezzel teszi színesebbé és barátságosabbá az agrártelephelyet. Vezetői, kollégái azt mondják: „Éva néni itt mindenkinek az anyukája, szókimondó, laza stílusa roppant módon hiányozna, ha nem lenne velünk.”

Adománnyal segítenek. Ismét je­ lent­ kezett egy multi, ezúttal a Fresenius Medical Care nevű, egészségügyi berendezéseket gyártó világcég, hogy adományokkal segítsen dolgozónkon, akinek a közelmúltban porig égett új családi háza. A négygyermekes, gyöngyösi Pásztor Ferencék gyógyszereket, vitaminkészítményeket, gyermekruházatot és -játékokat kaptak a veseelégtelenségre szakosodott egészségügyi cég hazai leányvállalatától.

Bejáró dolgozó

Még mindig azt állítja, hogy ez Kőbánya-alsó?

7

színező

Januárban több százával bukkant fel az ország legkülönfélébb pontjain ez a plakát. Rajtuk kis lelkes csoport, melynek minden tagja valamiképp sikeres. Mind a hat ember „helyén van”, azzal együtt, hogy ilyen vagy olyan fogyatékkal él. Hirdetik: testi nehézségek és lesajnálás ellenére sem kell bedobni a törülközőt. Szerepelnek még filmriportokban, tévé- és rádióreklámokban, kiadványokon. Merthogy ez is a Rehabilitáció – Érték– Változás elnevezésű TÁMOP projekt része. A szóban forgó Széchenyi Terv-es program, melyben Társaságunk az egyik főszereplő, nemcsak dolgozói képzésekről szól, hanem kifelé irányuló, derűs kommunikációról is!

A cél, hogy változzon az egész társadalom gondolkodásmódja, hiszen az érték mindannyiunkban ott van!