IRIS Global Health Survey 2011

IRIS Global Health Survey 2011

Magyarországi eredmények

Andrási Tamás üzletfejlesztési igazgató [email protected]

Háttér és módszertan



Az egészségügy kérdése minden embert és országot érint. 2011 őszén az IRIS Network 28 országra kiterjedő kutatást végzett, a hazai eredményeket a hálózat kizárólagos magyar tagjaként a BellResearch készítette el.



A kutatás minden országban sztenderd, azonos kérdőív mentén történt, és a következő kiemelt területeket foglalta magában:  Általános és saját egészségi állapot megítélése  Egészségügyi ellátórendszer megítélése  Egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele  Az egészségügyi ellátásról/kezelésről való döntés körülményei  Mentális és folyamatos gyógyszeres kezelések igénybevétele



Az adatfelvétel az adott országban leginkább megfelelő módszerrel zajlott, online, telefonos és személyes technikák alkalmazásával. A nemzeti minták a felnőtt lakosságot reprezentálják.



Világszerte összesen 22 ezer interjú készült. Magyarországon a BellResearch 500 főt kérdezett meg telefonon. A hazai minta életkor, nem, régió, településtípus szerint képezi le a 18 év feletti lakosságot.


2

Vezetői összefoglaló 

A lakosság fele saját egészségi állapotát jónak, harmada közepesnek találja. Kifejezetten rossznak vagy kiválónak egy-egy tized véli. A testmozgás, az étrend és az alvás a válaszadók szerint jobban meghatározza az általános egészségi állapotot, mint a stressz, az alkohol és a dohányzás.



A lakosság 78%-a szerint az egészségügyi ellátórendszer helyzete válságos, minőségén és az érzékenyebb rétegek ellátásán szükséges lenne javítani. Erre a legtöbben továbbra is a kormányzattól várnak segítséget, a problémáért a rendszer nem megfelelő finanszírozását okolják.



Az elmúlt évben háziorvosi és szakorvosi ellátást vettek igénybe a legtöbben hazánkban, de fizetős rendelésre is minden ötödik lakos jár. A magyarok az egészségügyi kezelésről orvossal konzultálva együtt döntenek. Elenyésző az önállóan döntők, illetve a döntést csak az orvosra bízók aránya.



Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban a legtöbben az internetes honlapokról, az orvosi rendelőkben elhelyezett szórólapokról, a TV- és rádióműsorokból, sajtótermékekből és könyvekből tájékozódnak.



Azoknál, akik több forrásból is informálódnak, mindenképpen megjelenik a személyes orvosi konzultáció iránti igény, amelyet a személyes kapcsolatok [család, barátok és gyógyszerész] és az internetes honlapok követnek.



A leggyakoribb gyógyszerrel kezelt kór a magas vérnyomás, melyet a szívbetegség követ. A cukorbetegség és a magas koleszterinszint is gyakori betegség Magyarországon.


3

IRIS Global Health Survey

Egészségi állapot


4

Az általános egészségi állapotot befolyásoló tényezők 

A magyar válaszadók szerint a testmozgás, az étrend és az alvás jobban meghatározza az általános egészségi állapotot, mint a stressz, az alkohol és a dohányzás.



A nemzetközi átlaghoz viszonyítva a magyarok kevésbé gondolják az egészségre károsnak a túlzott mennyiségű alkohol fogyasztását, illetve a dohányzást. Az általános egészségi állapotot befolyásoló tényezők 53

A végzett fizikai testedzés/testmozgás szintje, nehézsége A személy víz és élelmiszerellátására hatással lévő szennyezőanyagok Nem elegendő mennyiségű vagy minőségű alvás Az adott személy által rendszeresen követett étrend Légszennyezés A családban jellemző, egészségére vonatkozó előzmények, genetika Életszemlélet, jövőszemlélet, jövőre vonatkozó kilátások Receptre felírt gyógyszerek szedése Stressz és aggodalmaskodás/aggódás A rendszeresen fogyasztott alkohol mennyisége Dohányzás

44 70

24

60

33

50

44 61

30

47 54 43 46 36 42 0%

Rendkívül fontos

20%

45 35

37 29 24 13 40%

60%

80%

100%

Meglehetősen fontos

Bázis: összes válaszadó, n=500


5

Saját általános egészségi állapot 

A magyar lakosság egytizede saját egészségi állapotát kiválónak, fele pedig jónak tartja. Az emberek egyharmada kielégítőnek, kb. tizede pedig kifejezetten rossznak ítéli állapotát.



Nemzetközi összehasonlításban Magyarország ezzel az eredménnyel az európai mezőny utolsó harmadában végzett.

Saját általános egészségi állapot megítélése

Saját általános egészségi állapot megítélése

[Skálás értékelés, melynek végpontjai: 1 - Kiváló, 4- Rossz]

néhány vizsgált országban

Rossz 8%

NT/NV 1%

Nemzetközi átlag

Kiváló 11%

14

Írország

33

USA

66

9

Románia

73 17

Magyarország Jó 46%

51

19

Németország Közepes 34%

56

11

Oroszország

5 0

55 46 48 20 Kitűnő

40 Jó

60

80

100



6


Magyarország egészségügyi ellátórendszere


7

Az egészségügyi ellátórendszer megítélése [1] 

A magyar lakosság több mint háromnegyede szerint a magyar egészségügyi ellátórendszer helyzete válságos, vagy a válságos állapot felé halad.



A negatív megítélés Európában nagyjából általános, de nálunk nagyobb arányban csak az oroszok, görögök, lengyelek, ukránok és románok gondolják rossznak az egészségügyi ellátórendszerüket.



A magyarok háromnegyede úgy véli, hogy az egészségügyi kiadások fedezése a kormány feladata. A magyar egészségügyi ellátórendszer megítélése NT/NV Tökéletes 0,1% 3%

A lakosság egészségügyi kiadásainak fedezése főképpen kinek a feladata kellene, hogy legyen? NT/NV 11%

Általánosságban véve jó 19%

Már válságos állapotban van 41%

A magánszemélyeké 14% Az adórendszeren keresztül a kormányé 75%

A válságos állapot felé halad 37% Bázis: összes válaszadó, n=500



8


A vizsgált 28 ország közül egyedül Magyarországon figyelhető meg, hogy a többség a rendszer nem megfelelő finanszírozásában látja az egészségügyi ellátásban fennálló problémák forrását, míg a többi országban a rendszer elégtelen működését okolja a többség.



A magyarok kétharmada szerint a kormány nem megfelelő módon kezeli az egészségügyi kérdéseket. Egyetértés a kormány magatartásával, ahogyan az egészségügy kérdését/problémáit kezeli

Az egészségügyi ellátásban fennálló problémákért felelős tényezők

[Skálás értékelés, melynek végpontjai: 1- Teljes mértékben egyetért, 4- Teljes egészében elutasítja]

NT/NV 11%

A rendszer nem megfelelő működtetése 37%



NT/NV 9%

A rendszer nem megfelelő finanszírozása 52%

Teljes egészében elutasítja (4) 29% Bizonyos tekintetben elutasítja (3) 27%

Teljes mértékben egyetért (1) 4%

Bizonyos mértékig egyetért (2) 31%

Átlagos megítélés: 2.9


9


A magyar egészségügyi ellátás megítélése vegyes, minőségén és a társadalom érzékenyebb, sebezhetőbb rétegeinek ellátásán szükséges lenne javítani.

Mennyire van meggyőződve arról, hogy…? [Skálás értékelés, melynek végpontjai: 1- Teljes mértékben meg vagyok győződve, 4- Egyáltalán nem vagyok erről meggyőződve] Az orvostudomány és a gyógyszeripar termékei képesek lesznek arra, hogy megoldják azon egészségügyi problémák többségét (esetleg mindegyikét) amelyekkel ma Magyarországnak szembe kell néznie.

8

Magyarországon mindig elérhető lesz a minőségi egészségügyi ellátás Ön és családja számára, amikor Önöknek erre szükségük lesz.

4

Magyarország jól gondoskodik a társadalom sebezhetőbb, érzékenyebb rétegeinek egészségéről/egészségügyi ellátásáról.

4

Magyarország egészségügyi ellátórendszere a világon a legjobbak közé tartozik.

3 0%

Teljes mértékben meg vagyok erről győződve (1)

Nem igazán vagyok erről meggyőződve (3)

47

29

37

39

29 15

16 20

41 39

25 42

2,52 2,74 2,88 3,21

20% 40% 60% 80% 100% Többé-kevésbé meg vagyok erről győződve (2)

Egyáltalán nem vagyok erről meggyőződve (4)



10


Egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele


11

Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele 

Tízből kilenc magyar igénybe vett valamilyen egészségügyi szolgáltatást a kutatást megelőző egy évben.



Hazánkban az egészségügyi ellátások közül a legtöbben a TB által finanszírozott háziorvosi vagy szakorvosi ellátást vették igénybe; a magyarok a nemzetközi átlagnál számottevően magasabb arányban keresik fel házi-, illetve szakorvosukat.



„Fizetős” szakorvosi szolgáltatást minden ötödik lakos választott.



Táplálkozási tanácsadóhoz [a nemzetközi átlaghoz hasonlóan] csak a lakosság 7%-a fordult, alternatív gyógymódot [homeopátia, természetgyógyászat] pedig 10%-uk választott. Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele Magyarországon Közegészségügyben dolgozó háziorvos Közegészségügyben dolgozó szakorvos Gyógyszerész Olyan orvos, akit a közegészségügyi ellátó rendszer nem fedez Gyógytornász Masszázsterapeuta Természetgyógyász/Homeopata Lábbetegségek szakorvosa vagy pedikűrös Csontkovács, kiropraktor Dietetikus szakember, táplálkozási tanácsadó Szociális munkás, védőnő Pszichológus Betegápoló/nővér Akupunktőr Szülésznő/bába Egyéb Fentiek közül egyik sem

Választotta

Nem választotta

11 10 10 9 8 7 5 5 5 3 3 1 9

0%

21

40

63

78

89 90 90 91 92 93 95 95 95 97 97 99 91

20%

40%

79

60%

60

37

80%

22

100%



12

Háziorvosi ellátás megítélése 

A háziorvosi ellátással a magyar válaszadók közel fele nagyon, további 44%-a pedig többnyire elégedett.



Ezzel az eredménnyel az élvonalban, a világ- és európai átlag felett állunk.

A háziorvosi ellátás megítélése Magyarországon

A háziorvosi ellátás megítélése

[Skálás értékelés, melynek végpontjai: 1- Nagyon elégedett, 4- Rendkívül elégedetlen] Rendkívül Többé- elégedetlen NT/NV (4) kevésbé 1% 2% elégedetlen (3) 6%

Többé kevésbé elégedett (2) 44%

TOP6 vizsgált országban Hollandia

56

Magyarország

47

Németország Nagyon elégedett (1) 47%

44

26

Olaszroszág

57

20

Lengyelország

10

Oroszország

13

Átlagos elégedettség: 1.62

39

0

57 66 44 20

Nagyon elégedett

40

60

80

100

Több-kevésbé elégedett

Bázis: az elmúlt évben közegészségügyben dolgozó háziorvosi szolgáltatásban részesülők, n=390


13


Döntés az egészségügyi ellátásról, kezelésről


14

Egészségügyi ellátás döntésének mechanizmusa 

A háziorvosokkal szemben támasztott bizalom megmutatkozik az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntéshozatalban is: 

a magyarok túlnyomó többsége [79%] az orvossal közösen hozza meg a kezelésekkel kapcsolatos döntéseket, ami a legmagasabb európai arány;



ugyanakkor csak minden tizedik páciens bízza magát teljes mértékben a szakemberre.

Döntéshozatal egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekben Magyarországon NT/NV Az orvos dönt 11% 1% A páciens dönt [nem orvostól származó információk alapján] 9% Az orvossal konzultálva, közösen 79%

Döntéshozatal egészségügyi ellátással, kezeléssel kapcsolatos kérdésekben [TOP4 vizsgált országban]

51

Nemzetközi átlag

35

11 3

USA

82

12 51

Magyarország

79

11 9 1

75

17

Németország Románia

28

64

71 8

0 25 50 75 100 Az orvossal konzultálva, közösen Az orvos dönt A páciens dönt [nem orvostól származó információk alapján] Nem tudja / nem válaszolt



15

Egészségügyi tanácsadás igénybevétele 

A magyarok többsége az elmúlt évben egészségügyi problémákkal kapcsolatban főként saját háziorvosától kért tanácsot.



Jellemző még, hogy szakorvoshoz, gyógyszerészhez fordulnak, illetve a család és barátok véleményét is kikérik. Egészségügyi tanácsadás igénybevétele 56

Saját háziorvos

37

Egy vagy több szakorvos

Család, barátok Gyógyszerész Nem saját háziorvos vagy általános orvos

Más egészségügyi szakember, de nem orvos Olyan személy(ek), akiket Ön csak közösségi hálózaton keresztül ismer Személy, akinél hasonló tünetek alapján betegséget diagnosztizáltak

Lelki/szellemi tanácsadó, vezető Egy vagy több betegtanácsadó csoport/szervezet Egyéb

Választotta

Nem választotta

44 63

24 17 11 8 6 5 3 2 6 0%

76 83 89 92 94 95 97 98 94 20%

40%

60%

80%

100%



16

Információforrások egészségügyi problémák esetén 

Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban legtöbben [38%]az internetes honlapokról tájékozódnak; ez az arány elmarad az 51%-os nemzetközi átlagtól.



Gyakori információforrást jelentenek ezen kívül az orvosi rendelőkben elhelyezett szórólapok, tájékoztatók, a TV- és rádióműsorok, valamint a sajtótermékek.



A témába vágó könyveket minden hatodik magyar olvas. Egészségügyi problémák esetén használt információforrások 38 30 28 22 17 17 12 9 8

Honlapok

Orvosi rendelőkben kitett szórólapok, tájékoztató füzetek TV- vagy rádióműsorok Napilapok, újságok, folyóiratok Könyvek Saját postaládájába postai úton érkező vagy bedobott szórólapok Egyéb Internetes chat szobák, blogok, fórumok Közösségi oldalak

62 70 72 78 83 83 88 91 92 98 99 99

DVD vagy CD lemezek 2 Okostelefon alkalmazások 1 Telefonos információs vonalak 1

Választotta

Nem választotta

0%

20%

40%

60%

80%

100%



17

Információforrások egészségügyi problémák esetén [2] Honlapot használók összesen: 38% 55

Kifejezetten egy adott betegséggel foglalkozó honlapok

42 35

Egészségügyi témájú lexikon jellegű honlapok Étkezéssel, táplálkozással foglalkozó honlapok Olyan honlapok, amelyeken betegek értékelik/minősítik orvosaikat Gyógyszergyárak által szponzorált/működtetett honlapok Egyetemek vagy kórházak/klinikák/szakrendelők honlapjai Gyakorlatokat, feladatokat tartalmazó honlapok Betegtanácsadó szervezetek, csoportok honlapjai Televíziós egészségügyi csatornák, műsorok honlapjai Orvosi egyesületek, társaságok honlapjai Egészségügyi vonatkozású, de állami üzemeltetésű honlapok

Választotta

45 58 65

14 14 13 12 11 10 8 6

Nem választotta 0%

86 86 87 88 89 90 92 94 20%

Bázis: az elmúlt évben honlapon tájékozódók, n=189

40%

60%

80%

100%

Közösségi oldalakat használók összesen: 8% 49

Magánszemélyek Facebook oldalai

51

32

Betegtanácsadó csoportok/szervezetek Facebook oldala

68

14

Bármely gyógyszergyár Facebook oldala 0%

86 20%

40%

60%

80%

100%

Bázis: az elmúlt évben közösségi oldalakon tájékozódók, n=41


18

Információforrások egészségügyi problémák esetén [3] 

A több információforrást megnevezőknél mindenképpen megjelenik a személyes orvosi konzultáció iránti igény, amelyet a személyes kapcsolatok [család, barátok és gyógyszerész] és az internetes honlapok követnek. Egészségügyi problémák esetén használt információforrások

Saját háziorvos Egy vagy több szakorvos Család, barátok Kifejezetten egy adott betegséggel foglalkozó honlapok Egészségügyi témájú lexikon jellegű honlapok Gyógyszerész Orvosi rendelőkben, rendelőintézetekben, szakrendelőkben kit Étkezéssel, táplálkozással foglalkozó honlapok TV- vagy rádióműsorok Napilapok, újságok, folyóiratok Nem saját háziorvos vagy általános orvos Könyvek Más egészségügyi szakember, de nem orvos Internetes chat szobák, blogok, fórumok Egyéb említések NT/NV

45

21 11

5 5 6 6 3 6 7 3 7 5 1 4 8 1 8 4 4 2 7 1 3 4 4 4 1 2 2 3 1 31 2 3 3 12 1 4 19 0%

Legfontosabb

10%

9

14

5

13

3

15 20%

Második legfontosabb

30%

40%

50%

60%

Harmadik legfontosabb

Bázis: egészségügyi kérdések/problémák megválaszolására 4 vagy annál több információforrást használók, n=255


19


Folyamatos gyógyszeres kezelést igénylő betegségek


20

Depresszió és mentális egészségügyi problémák 

A magyarok 16%-ának életét befolyásolja mentális betegség, depresszió akár közvetlenül, saját tapasztalat alapján, akár közeli családtagon keresztül.



Ez nemzetközi összehasonlításban alacsony aránynak számít: Németországban és Franciaországban például a lakosság harmada, Finnországban, Chilében és Ausztráliában pedig az emberek kb. fele tapasztalt mentális betegséget.



Az alacsony tapasztalati arány ellenére a magyarok háromnegyede mégis úgy gondolja, hogy a depresszió, illetve a mentális betegségek általánosságban jellemző problémát jelentenek hazánkban.

Valaha depressziót, mentális zavart, vagy öngyilkosságot/öngyilkossági kísérletet tapasztalt-e? NT/NV

4%

Magyarország helyzete a depresszió, mentális egészségügyi problémák vagy öngyilkosságra való hajlam tekintetében

Igen

16%

NT/NV Általánosságban és széleskörűen nem jellemző

9%

16%

Általánosságban és széleskörűen jellemző

Nem

80% Bázis: összes válaszadó, n=500


75%


21

Leggyakoribb gyógyszeres kezelést igénylő betegségek 

A leggyakoribb gyógyszerrel kezelt kór Magyarországon a magas vérnyomás, mely a felnőtt lakosság több mint negyedét érinti. Ez az arány jócskán felülmúlja a nemzetközi arányt [13%].



Második helyen a szívbetegség áll, melyet a cukorbetegség és a magas koleszterinszint követ. Leggyakoribb gyógyszeres kezelést igénylő betegségek Magyarországon 27

Magas vérnyomás

11

Szívbetegség

7

Diabetes (cukorbetegség)

6

Magas koleszterinszint

3

Asztma Rák

2

Gyomorfekély vagy komoly emésztési zavar

2

MS (sclerosis multiplex- meszesedés)

2

Parkinson kór

0,3

18

Egyéb 0%

10%

20%

30%

40%

50%



22


A válaszadók demográfiai jellemzői


23

A válaszadók demográfiai jellemzői [1] A megkérdezett neme

A megkérdezett kora

Férfi 47%

Nő 53%

60 év feletti 26%

NT/NV18 év alatt 19-29 év 2% 1% között 14%

30-44 év között 27%

45-59 év között 30% Bázis: összes válaszadó, n=500


Iskolai végzettség Felsőfokú 27%

NT/NV 1%

Alapfokú 22%

Foglalkoztatottság Nyugdíjas 35% Részmunkaidőben dolgozó diák 0,3%

Középfokú 50% Bázis: összes válaszadó, n=500


Nem dolgozó diák/tanuló 7%

Főállású [teljes munkaidős] alkalmazott 38% Részmunkaidős alkalmazott 5% Egyéni Munkanélküli vállalkozó 6% 5%

NT/NV 1%

Háztartásbeli 3%


24

A válaszadók demográfiai jellemzői [2] Családi állapot Özvegy 8%

Elvált 5%

NT/NV 1%

18 év alatti gyermekkel rendelkezők NT/NV 1%

Egyedülálló, soha nem élt házasságban 22%

Házasságban vagy párkapcsolatban él 64%

Van 26%

Nincs 73%



A háztartás helyzete Legfelső kategória Felső-közép 0,1% kategória 4%

NT/NV 9%

Középső kategória 44%

Legalacsonyabb kategória 15%

Alsó-közép kategória 28%



25

Köszönjük a figyelmet! Andrási Tamás üzletfejlesztési igazgató [email protected] www.bellresearch.com www.irisnetwork.org

IRIS Global Health Survey 2011

Recommend Documents