Ipoly-menti
LEADER
hírek
2011. szeptember-október
Aktuális
„Lendíteni vidékünk helyzetén”
(Beszélgetés Halmosi Györggyel, az IPTE új elnökével)
„Hajlok az optimista változatra” (Jávor Károly a megújult LEADER programról)
Szüret és fogathajtás Csesztvén
Újuló falvak A Hunnia csipke háza Terényben
Ipoly-menti LEADER hírek
Gyakori kérdések a LEADER pályázatokkal kapcsolatban Eszközbeszerzés esetén (a kis értékű rendezvényekre kiírt pályázatunknál) kérjük-e külön is az eszköz műszaki leírását, vagy elegendő, ha az ügyfél az árajánlatban kifejti a tétel műszaki tartalmát?
Ha a kiírásban nem kötelező üzleti terv készítése, de az ügyfél mégis benyújtja, abban az esetben le lesz-e pontozva, vagy az arányosítás szerinti pontszámot kapja meg a pályázat?
Ha az ügyfél az árajánlatban részletesen kifejti a műszaki tartalmat, oly módon, hogy az megfelelhet a műszaki leírásnak, akkor az önmagában is elegendő, külön műszaki leírást nem kell benyújtania, hiszen a dokumentumokat tartalmuk alapján kell elbírálni.
Csak akkor kell vizsgálni és pontozni az üzleti tervet, ha az a kiírásban kötelező mellékletként szerepel. Amennyiben nem kötelező, de az ügyfél benyújtja, akkor az arányosított pontszámot fogja kapni. Ha a pályázatban szereplő eszközbeszerzés nem beépített eszközre vonatkozik, s annak működtetése nem kötődik az adott épülethez, akkor is szükséges-e a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap csatolása? (Vonatkozik-e erre az esetre is a 149/2011. (IX.20.) MVH közlemény 8. oldalának, a csatolandó dokumentumok között felsorolt pontja: „beruházással érintett ingatlanra vonatkozó 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat”.
Eszközbeszerzés esetén hol kell elhelyeznie az ügyfélnek az arculati táblát? Az arculati tábla elhelyezése attól függ, milyen eszközről van szó. A nyilvánosság lényege, hogy az ügyfél hirdesse azt a projekt-támogatást, amelyből megvalósult a beszerzés. Ezt többféleképp is megteheti: elhelyezhet arculati táblát a fejlesztés során beszerzett tárgyon, ha ez műszakilag kivitelezhető, ha nem, akkor egy külön táblán, esetleg székhelyének, telephelyének épületén. Az arculati elemek követelményére vonatkozóan a ÚMVP Irányító Hatóságának 15/2009. (IV.9.) számú közleménye ad útmutatást.
Eszközbeszerzés esetén, amennyiben nem beépített eszközökről van szó, hanem mobilról, nem a beruházás megvalósítási helyéről beszélünk, hanem tárolási helyről. Így nem szükséges a tulajdoni lapot benyújtani. Amennyiben technológia telepítéséről, vagy egyéb épülethez kötött eszköz beszerzésről van szó, akkor viszont igen.
Bővíthető-e, kiegészíthető-e a projekt adatlapon pontosan feltüntetett beszerzendő eszközök száma a pályázatban? Beépíthet-e a pályázó további eszközbeszerzést a pályázatba (például laptop beszerzése esetén kiegészítők, táskák, egerek, stb. vásárlását), vagy tartania kell magát a projekt adatlapon feltüntetett eszközökhöz?
Hogyan tudja igazolni civil szervezet (egyesület, alapítvány), hogy a székhelyén kívül hol rendelkezik telephellyel? A bíróság által kiadott igazolásban ugyanis csak a székhely szerepel.
A projekt adatlap szerepe, hogy az ügyfél által tervezett projektet bemutassa. A projekt adatlap egy összefoglaló, nem részletes dokumentum, hanem vázlatosan ismerteti a projekt célját. Így a benyújtott pályázat eltérhet a projekt adatlapon szereplő adatoktól, hiszen itt már a pályázat költségeit költségvetés és árajánlat támasztja alá. Amen�nyiben az adott célterületnél az elszámolható költségek között szerepelnek a pályázatban szereplő, de az adatlapon nem részletezett eszközök, ún. „tartozékok, kiegészítők”, akkor azok elszámolhatóak. Természetesen szem előtt kell tartani a projekt eredeti célját, mely a projekt adatlapon is megfogalmazódik, ez a cél nem változhat.
A probléma részben abból adódik, hogy a bírósági nyilvántartás nem tartalmazza a telephelyet, noha az ügyfél azt bejelenti. A tevékenység ott végezhető, ahol azt az alapszabályban meghatározzák, s erről tájékoztat az Alapító okirat. Másfelől a tevékenység végzésének helyét az adózás rendjét szabályozó törvény alapján (2003. évi XCII. törvény) az APEH-nak be kell jelenteni. Ebből következően a telephelyet igazolja az Alapító okirat, vagy az APEH/NAV-nak benyújtott Változás Bejelentő lap.
2
Ipoly-menti LEADER hírek
Aktuális „Hajlok az optimista változatra” Meghosszabbított pályázati időszak! Módosítja a LEADER 2. körének pályázati időszakát az ÚMVP Irányító Hatósága. A korábbi beadási határidőt, november 2-át, november 15-ig módosítják, egyfelől a határidőt közvetlenül megelőző négynapos ünnep miatt, másfelől, mert a pályázatok elektronikus beadása még szokatlan lehet, hisz most lett bevezetve.
Novemberi programajánló
A brémai muzsikusok Szécsényben a Krúdy Gyula Művelődési Központban a Vertich Színpadstúdió előadásában november 8-án 10.30-tól. Szent Márton napi Vigasság Hollókőn november 12-én 11 órától 15 óráig. Szanda, a Cserhát tanúja címmel tart ismeretterjesztő előadást Balassagyarmaton Gali Zoltán a Cserhát földtani kialakulásáról, a szandai várhegy alaktani fejlődéséről, s e táj földtani értékeiről a Mikszáth Káálmán Művelődési Központban november 15-én 18.00 órától. Kárpáti Tamás festményeiből nyílik kiállítás a Horváth Endre Galériában Balassagyarmaton november 4-én. A tárlatot december 22-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Javában tart a LEADER pályázatok második körének időszaka. Jávor Károlyt, a munkaszervezet újonnan kinevezett vezetőjét kérdeztük kezdeti tapasztalatairól a pályáztatás megváltozott rendszeréről, illetve annak aktualitásairól.
− Ön dolgozott a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kht-ben, ahol az Országos Vidékfejlesztési Osztály vezetőjeként a hazai LEADER kezdeményezéseknek is egyik szakmai felelőse volt, és ezzel együtt 2008-tól az IPTE elnökségi tagsági posztot is betöltötte. Most „az asztal másik oldaláról”, vagyis a rendszer másik végéről szerzett tapasztalatok birtokában, hogyan látja a honi vidékfejlesztés jelen működését? Annál is inkább érdekes a kérdés, hiszen a munkaszervezet irányítását egy pályázati időszak kezdetén vette át. − A vidékfejlesztés hazai helyzetét értékelve látok korrigálni valót is, jót is. A folyamatokat figyelve azonban hajlok az optimista változatra, úgy gondolom, hogy azok jó irányba változnak. Közvetlenül a LEADER programot szemügyre véve: a 2. kör során sok, kifejezetten pozitív, új törekvés valósult meg. Ugyanakkor továbbra is gond, sőt, a vidékfejlesztési támogatási rendszer rákfenéje az utófinanszírozás. Egész egyszerűen, aki támogatásra szorul, annak nincs elegendő pénzeszköze, hogy a projektje megvalósításának első szakaszát finanszírozza. Ezért szorul támogatásra ugyanis. Egy másik jelentős probléma volt, hogy a rendszer a fejlesztéseket támogatta, ám egy-egy projekt megvalósulása után, annak működtetését már nem. Miközben a pályázónak többnyire öt évig fönntartási kötelezettsége van. Hurrá! Elnyertük a pályázatot, fölépítjük, mondjuk az ifjúsági fejlesztőközpontot, s mikor kimosakszunk a malterporból, kiderül, hogy ami az
3
egésznek a lényege, a fiatalokkal való foglalkozás, tehát a működtetés, arra nincs pénz. Most megjelent a munkahely teremtés finanszírozása is elszámolható költségként – a közösségi célú fejlesztés jogcímen belül −, s ez örvendetes, ám a mértéke korántsem kielégítő. Kiszámítottam például, hogy ifjú-
sági fejlesztő központ megvalósítása esetén, a maximálisan igényelhető 20 millió forintos keretből, a működési költségre elkülöníthető összeg nem fedezi azt sem, ha valakit minimálbéren teljes munkaidőben foglalkoztatnának. Ugyanis az első évre eső elszámolható működési költség (az összes elismerhető költség 5 %-a) a példaként említett esetben egymillió forint, míg a bérköltség (minimálbért véve alapul az összes járulékával együtt) durván egymillió kétszázezer. Vagyis, a tendencia jó, de van mit finomítani a rendszeren. Változás a korábbi eljáráshoz képest az is, hogy a pályáztatás két lépcsőben zajlik: először a projekt ötletüket (folytatás a 10. oldalon)
Ipoly-menti LEADER hírek
Gyakori kérdések a LEADER pályázatokkal kapcsolatban A LEADER pályázatok esetén mit kell érteni „hiteles” másolat alatt? Elfogadható-e az eredeti példány beszkennelt változata, vagy az eredetit fénymásolni kell, erre ráírni, hogy megegyezik az eredetivel, majd azt szkennelni?
„LEADER pályázatot szeretnék benyújtani és az a probléma jelentkezett, hogy a pályázat keretein belül megvásárolni kívánt eszközöket egyetlen kereskedésben lehet megvásárolni, így ellen árajánlattal nem tudok szolgálni. Beküldhetem így a pályázatot?”
Mivel a 76/2011. (VII.29.) VM rendelet eltérő szabályozást nem tartalmaz, ezért a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet előírásai a mérvadóak. A 3.§ 32. pont szerint az eredeti okirat kiállítója által, vagy közjegyző által hitelesített másolat fogadható el. Mivel szkennelésnél nem látszik, hogy az eredeti, vagy másolt példányról készült-e, így a hitelességet majd helyszíni ellenőrzés során vizsgálják meg a kollégák.
A 23/2007. FVM rendelet 27. § (1) g) pontjában leírtaknak megfelelően kell eljárni, mely szerint legalább két árajánlatot kell benyújtani, ha a referenciaár az e rendeletben foglaltak alapján nem állapítható meg. A két árajánlatnak hasonló műszaki tartalommal kell rendelkeznie, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy a két árajánlat közül melyiket választja. E szabály alól csak két esetben van kivétel: tradicionális eszközök beszerzése (például népi iparművészeti termékek) és fellépők/előadók költségei esetén.
A 76/2011. VM rendelet vonatkozásában az építési beruházások esetében elegendő-e bejegyzett mérnök által elkészített tervdokumentáció, vagy igazolni kell az engedélyezési eljárást, vagy már csak engedélyes tervet lehet benyújtani? Erre vonatkozóan a jogszabályban nincs külön rendelkezés, tehát a vonatkozó végrehajtási rendelet a mérvadó?
„Azt szeretném kérdezni, hogy a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet 3. § (5) bekezdése szerint „Mikro-, kis- és középvállalkozás (esetén) ügyfél pályázat benyújtására akkor jogosult, ha a pályázati felhívás meg jelenése előtt legalább 3 hónappal a LEADER HACS illetékességi területén székhellyel, telephellyel, vagy f iókteleppel rendelkezik, kivéve, ha a LEADER HACS a célterület katalógusban ettől eltérően rendelkezik.” Induló vállalkozások esetén mi a helyzet?”
Igen, az általános szabályok az érvényesek, tehát a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet szerinti dokumentumokat kell csatolni a támogatási kérelemhez. E rendelet 27.§ (1) bekezdés c) és d) pontjai, illetve a 28. § a mérvadóak. Rendezvény esetében kell-e tulajdoni lap? Amen�nyiben igen, a pályázó székhelyére vagy a rendezvény helyszínére kell kikérni a tulajdoni lapot?
Az induló vállalkozás definícióját a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 19. pontja megadja. A 76/2011. (VII.29.) VM rendelet a 3. § (5) bekezdése a mikro-, kis-, és középvállalkozásokra vonatkozó általános szabályokat rögzíti. A 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja pontosítja ezt úgy, hogy induló mikro-, kis-, és középvállalkozás is jogosult pályázatott benyújtani, amennyiben erről az illetékes LEADER HACS a vonatkozó célterület adatlapján rendelkezik. Amennyiben tehát egy LEADER HACS a célterületi adatlapján ilyen értelemben rendelkezik, akkor induló vállalkozás is jogosult az adott LEADER HACS illetékességi területén pályázatot benyújtani. A LEADER HACS a 3.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezhet eltérően a székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel való rendelkezésre vonatkozó feltételekről is. (Forrás: az MVH által a beérkezett kérdésekre 2011. október 13-án adott tájékoztató táblázat.)
Nem szükséges tulajdoni lap, csak akkor, ha a rendezvénnyel kapcsolatban beruházás is történik. A rendezvény helyszíne egyébiránt akár változhat is, de az új helyszínnek ugyanúgy ki kell elégítenie a jogcímrendelet kritériumait és a célterület feltételeit. Az ügyfél saját érdeke, hogy a későbbi problémák elkerülése végett a pályázat benyújtása előtt tisztázza a tulajdoni viszonyokat. A pályázati adatlap kitöltésének 7. pontja kéri a Helyi Bíráló Bizottság nyilatkozatának azonosítóját. Megfelelő az, ha a HBB támogató nyilatkozaton szereplő HACS általi iktatószámot tünteti fel a pályázó? Megfelelő.
4
Ipoly-menti LEADER hírek
„Lendíteni vidékünk helyzetén”
Beszélgetés Halmosi Györggyel, az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesülete elnökével Mint arról hírt adtunk, az újuló LEADER program részeként változtak a tagfelvétel szabályai a LEADER egyesületeknél, így az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületénél is. A kibővült taggyűlés új tisztségviselőkre is szavazott, az augusztus 16-án megválasztott elnökkel, Halmosi Györggyel beszélgettünk az elnöki tisztség elvállalásáról, elképzeléseiről, terveiről és a küszöbön álló feladatokról. − Néhány mondatban mesélne magáról olvasóinknak? − Szécsényfelfaluból származom, több mint 30 éve Szécsényben élek. Itt alapítottam családot, feleségem szintén kereskedő. Két lányom már kirepült a családi fészekből, mindketten a közigazgatásban dolgoznak. 1980-ban kerültem a Szécsényi Egyesült ÁFÉSZhez, ahol végigjártam a kereskedelemszervezés, irányítás különböző szakterületeit. 1995 óta vagyok a szövetkezet elnöke, 1999-ben megválasztottak a az ÁFÉSZ által alapított Palóc-COOP ZRT vezérigazgatójának, jelenleg mindkét tisztséget betöltöm. − Fiatal korától a kereskedelemben dolgozik. Mi vonzotta a szakmához? − Tulajdonképp az élet hozta, hogy kereskedő lettem, de aztán nagyon megszerettem ezt a foglalkozást, igazán két dolog miatt, egyfelől a szakma realitása, másfelől, hogy ebben a szakmában nagyon fontosak az emberi kapcsolatok. Ez a munka e kettő ötvözete: egyegy településnek és az ott élőknek az ismerete, a velük való közvetlen kapcsolat, s igényeik reális fölmérése. A COOP boltok zömmel kis településeken működnek, hogy a piaci versenyben fönn tudtunk maradni, ráadásul sikerrel tudunk működni, ehhez elengedhetetlen feltétel a hely- és emberismeret. Érdekes, már vezetői tapasztalatom, hogy egy-egy üzlet szinte barométere egy-egy falu
gazdasági erejének, fejlettségének. A kereslet mértéke, az áruválaszték skálája sok mindent megmutat. − Gondolom, hogy az elnöki tisztet elvállalta, abban eddigi tapasztalatai is közrejátszottak.
− Természetesen, a LEADER egyesület főként két kistérség, a gyarmati és a szécsényi területén működik, ott, ahol magam is tevékenykedem. Ismerem ezeket a falvakat, a helybélieket. És szó se róla, volt ebben némi önös érdek is, reményeim szerint a LEADER eszközrendszerével fejleszthetőek,
5
gazdaságilag is erősebbé tehetőek ezek a települések, s ez előbb-utóbb talán a boltok kasszáinál is érzékelhető lesz. Mindazonáltal hosszan töprengtem a felkérésen. − Mi volt az, amin töprengenie kellett? − Leginkább az időhiány miatt gondolkodtam el a dolgon, lehetővé teszik-e az egyéb elfoglaltságok a többletmunkát. Másfelől, olyan feladatokat szeretek, amelyeken tényleg haszno-
san tudok tevékenykedni, ahol pozitív irányba tudom mozdítani az ügyeket, s pusztán presztízsből nem vállalok feladatot. Sok feszültség érződött a tagfelvételkor és a tisztújításkor, de végül megnyugtatott, hogy szép számmal gratuláltak az elnökké választásom után olyanok is, akik a po-
Ipoly-menti LEADER hírek litikában a baloldalon állnak. Rólam már évek óta köztudott, milyen a világnézetem. Ugyanakkor, úgy gondolom, sikerült betartanom azt a magam
számára megfogalmazott szabályt, hogy az ezzel kapcsolatos előítéleteknek nem engedek teret a munkában, magyarán mindenkit igyekszek a teljesítménye alapján megítélni. Ezt itt, a LEADER esetében is komolyan gondolom. Többször megfogalmaztam, a közgyűlési bemutatkozáskor is elmondtam, addig vállalom a feladatot, amíg azt érzem, hogy nincs rajtam politikai nyomás, csupán a szakmai követelményeknek, a szakmából, a térségfejlesztés ügyéből adódó elvárásoknak kell megfelelnem. − Visszatérve egy korábbi gondolatára: Melyek azok a területek, ahol úgy érzi, hogy hatékonyan tud dolgozni? − Mindenekelőtt a kapcsolatrendszerem mozgósítását érzem olyan lehetőségnek, amellyel tényleges eredményeket tudok produkálni. Ez a kapcsolatrendszer messze nem csak megyei, de országos, sőt nemzetközi szintű, határokon is átnyúló, s ennek nagy jelentősége lehet a LEADER programok esetében. Közel tíz éve dolgozom régiós bizottságokban, kifejezetten szakmai érdekképviseletekben, ugyanakkor közvetlen napi kapcsolatban vagyok a vidékünkkel, a működési területünk falvaival, azok közül való vagyok, akiknek elemi érdeke, hogy
a mikszáthi görbe ország kimozduljon abból a helyzetből, amelybe a rendszerváltás után került. Gyönyörű vidék, számtalan értékkel, ugyanakkor egyre szűkülő lehetőségekkel. Gondolok itt elsősorban a tehetségek és a munkaerő elvándorlására. Szécsényben tíz év alatt 1500 munkahely szűnt meg, jelentősen csökkent a város lakóinak száma. Úgy gondolom, ez általános tendencia környékünkön. Remélem, hogy a LEADER elveinek az érvényesülésével, érvényesítésével − leginkább azzal, hogy az itt élők maguk mérjék föl, maguk határozzák meg azt, hogy mit, hogyan kívánnak fejleszteni a forrásokból, hiszen ők ismerik leginkább az itteni gondokat és lehetőségeket – lendíteni lehet a
hetőségeire is, turisztikai szerepükre, esetleg az oktatásban, nevelésben való fontosságukra. − És milyen alapvető gondokat lát, mivel kell szembenézni a LEADER programmal kapcsolatban? − Úgy látom, a finanszírozás jelenti a legnagyobb problémát. Az egyesület működésében is, de általában is: nincs mobilizálható tőke az embereknél, vállalkozóknál, civil szervezeteknél, hitelfelvételre szorulnak egy-egy pályázati projekt beindításakor. Az nagyon nagy gond, hogy teszem azt, áprilisi költségek ősz elején legyenek kifizetve. Pályázatok esetében pedig egy év is lehet, mire megtérítik a befektetést. Úgy gondolom, hogy éppen ezen a területen tudok sokat tenni, min-
vidékünk helyzetén. Ugyanakkor egy másik elv működtetését is fontosnak gondolom: a komplexitást, az összefüggésekben való gondolkodást, amely például nem csupán helyi termékekben gondolkodik, de figyel azok piacra juttatására is, figyel azok kulturális le-
denekelőtt jelezni a döntéshozók felé ezeket a problémákat. Ha elvállaltam a feladatot, joggal feltételezhetem a támogatást is. Ugyanakkor lépten-nyomon tapasztalok pozitív kezdeményezéseket az itt élők részéről úgy látom, ha források állnának rendelkezésre, ha
6
Ipoly-menti LEADER hírek
több lehetőséget kapnának, ezek a kezdeményezések sokkal erőteljesebben tudnának működni, s a térség egészét tudnák fölfelé húzni, másoknak is tudnának példával szolgálni. − Említene néhány példát? − Legutóbb például egy cigány karaván ötletével találkoztam, a hagyományos foglalkozásokat, a kosárfonást, a vályogvetést, a teknővájást mutatnák be a mesterek az érdeklődőknek. Úgy gondolom, hogy a cigány kisebbség jó néhány tagja számára adhatnának lehetőséget a tradicionális szakmák. Megint más szempont, hogy a hajdani háztáji gazdálkodás nagyon visszaszorult a térségben, sok parlagon hagyott portát látni, holott valamikor komoly jövedelemforrásul szolgáltak egy-egy családnak, többnyire úgy, hogy az emberek a hivatalos munkájuk mellett művelték a földjüket. Ma ez alapját teremthetné a helyi termékek értékesítésének, nyilván, ha fantáziát láthatnának benne az emberek, s termékeiknek a piacra juttatása megoldott lenne. Erre jó példa egy-egy helyi terméket árusító bolt. De nem elég csak az értékesítést támogatni, a termeléstől a bolti forgalmazásig meg kell teremteni a teljes vertikumot. Ez sem új dolog, hiszen a hangyaszövetkezetek, az áfészek közel 100 éven keresztül gyakorolták ezt. Megint más területen, a kulturális együttműködés területén is számos kezdeményezéssel találkozni, személyesen is részese vagyok egy Terényből kiinduló kapcsolatteremtésnek, még a korábbi polgármester, Fáy Dániel hívott meg abba a csoportba, amelynek tagjai Csángóföldön lettek keresztszülei egy-egy iskolán kívüli magyaroktatásban részvevő gyereknek. De számos más település nyit Szlovákia, Erdély, Horvátország felé, épít kulturális és gazdasági kapcsolatokat. Mindennek tükrében, úgy gondolom, a kezdeményezőkészség, a rátermettség, a szándék megvan, az én feladatom, hogy a lehetőségeimet kihasználva, tőlem telhetően segítsem ezeket. (dg)
Szüret és fogathajtás Csesztvén
Különleges szüretet tartottak Csesztvén szeptember 10-én. Nem csupán a hagyományos bálon ünnepelhettek a helybéliek és a vendégek, de szurkolhattak fogathajtó versenyen, ismerkedhettek fegyverekkel a kőkortól napjainkig és hallgathattak környezetvédelmi előadást is a LEADER pályázati támogatással megvalósult rendezvényen.
Fegyverekről, vadászatról szóló előadással kezdődött a nap reggel fél 10-től, persze zömében gyere-
kek látogattak el Balogh István, „A kőbaltától a Winchesterig” című előadására, melyen nem csupán a fegyverek történetéről, de a természettel összhangban élő ember vadászatának módjáról is sok mindent megtudhattak a hallgatók. Lovaké, fogatoké és lovasoké lett a főszerep
7
aztán a 11 órakor kezdődő II. Vice István Gazda Fogathajtó Emlékversenyen. A viadal mellett csikósok attrakcióját nézhették a vendégek, ismerkedhettek a hagyományos magyar szürke marhával, s természetesen kipróbálhatták magukat a
nyeregben. Kocsikázni is lehetett, a szünetben pedig Horváth Evelin meséit hallgathatták a gyerekek.
Ipoly-menti LEADER hírek Sorozatunkban azokat a szervezeteket, csoportokat, civil kezdeményezéseket mutatjuk be, melyek egyesületünk területén, vagyis a Belső-Cserhát lankái közt és az Ipoly mentén turisztikai, vidékfejlesztési, kulturális tevékenységükkel hozzájárulnak e táj népszerűsítéséhez, értékei megőrzéséhez, kultúrája gazdagításához.
A Hunnia csipke háza Terényben Hogy miért is vert a vert csipke, hogy miben sajátos a „Hunnia”, miben különbözik a „Halasitól”, a „Balatonendréditől”, vagy épp a „Csetnekitől”, s hogy Terényben, ebben a kicsiny belső-cserháti faluban miként lett átalakítva egy parasztház egyedülálló Hunnia Csipkemúzeummá és műhellyé, erről beszélgettünk Fáyné Tornóczky Judittal, a múzeum megálmodójával és létrehívójával. − Úgy tudom, Ön Budapesten élt − Hogyan ismerkedett meg a csipkéa családjával, miként telepedett le vel? Ennek is volt családi hagyománya? − Valóban volt, a férjem nagyTerényben? − Teljesen véletlenül. Erre ki- nénjétől tanultam el az alapfogásokat rándultunk a gyerekekkel, s a fér- még tizennyolc éve, aztán sokáig nem jemet is, engem is megragadott a foglalkoztam csipkeveréssel, táj. Ráadásul, noha minden előnyét majd ahogy ideköltözélvezhetjük a vidéki életnek, mégis tünk, újrakezdtem, viszonylag közel maradhattunk a fő- de már sokkal városhoz, ezért döntöttünk úgy, hogy tudatosabban, megtelepedünk Terényben. Később történetileg is tájékozódva. Egyébiránt nagyon fontos hagyománya a Fáy családnak, s egyúttal a magyar csipke történetében is fontos mozzanat a Hunnia csipke létrejötte. Férjem dédnagyanyja, Fáy Aladárné, sz. EdviIllés Gizella − aki Nógrád megyében, Tolmácson született −, dolgozta ki ezt a csipkeverési technikát, mellyel az addigi geometrikus formák mellett már bármilyen alakzatot ki tudott dolgozni. − Mik ennek a csipkének a jellemzői? − Először is, ez vert csipke. A csipkeverés egy szövési technika, fa orsókra aztán kiderült, hogy a férjem család- rögzített szálakat szövünk, így alakítjuk ja számtalan szálon kötődik ehhez a ki a mintát. Errefelé ilyesmit keveset látkörnyékhez, éltek Fáyak Szügyben, ni, Nógrádban inkább a horgolt csipke Mohorán, Gután, Bercelen, csak pont jellemző. Egy másik technika a varrott Terényben nem. csipke, ilyen például a Halasi. Különben − Most már itt is. a Hunnia csipke közel egyidős a Hala− Most már igen.
8
sival. Fáy Aladárné nagy érdeme a szabad szálvezetési technika kialakítása, s ezzel egy olyan virtuóz szövési mód megteremtése, amely esetében nincsenek meghatározott eljárások, minden minta kialakítása lehetséges, s egyúttal mindegyiknek sajátos módja van, amelyet a csipkeverőnek kell kialakítania. Persze ezek a minták, motívumok alapvetően a népművészeti motívumkincsből származnak, ez is fontos jellemzője a Hunnia csipkének. Hadd idézzek néhány mondatot egy újságcikkből, melyet Fáy Aladárné írt Hunnia csipke címen a Magyar Iparművészet 1936. 5-6. számába: „Hogy a szövés lehetőségét kikísérletezzem készítettem több tucat kerek lapot, valamennyit más és más új szálvezetéssel. Arra vonatkozóan pedig, hogy bármilyen szabadabb formát is meg lehet-e szőni, egy széttárt szárnyú páva rajzán kísérleteztem. Ezt a pávát számtalanszor megcsináltam, nyakán és a mellin a természetes formát követő szálvezetéssel, farkán pedig a pávatollak számtalan féle megszövésével. Ez a páva azzal keltett feltűnést, hogy ilyen szabadabb formának vert csipkébe való kivitelét addig lehetetlennek tartották.” − E hagyományok ápolása miatt alakították ki a Csipkeházat? − Csak részben, a múzeumnak csupán ez a szobája őrzi a Hunnia csipke történetének emlékeit, s emellett általános csipketörténeti bemutatót is nyújt.
Ipoly-menti LEADER hírek A másik szobában három tájegység, Palócföld, Felvidék és az erdélyi Zobor vidékének csipkéit nézhetik meg a látogatók. − Úgy látom, az átépítéskor megőrizték a palóc parasztház elrendezését.
− Már tartottak foglalkozásokat? − Hogyne, a Magyar Csipkekészítők Egyesületének tagjaként Terényben már a negyedik fiataloknak szóló Országos Ifjúsági Csipketábort szerveztük idén augusztusban, s az utolsót már az új Csipkeházban. A táborok
− Valóban, erre törekedtünk, de azért jelentősen át kellett építeni a házat, gyakorlatilag a falai maradtak meg, kapott egy komoly alapozást, a tetőszerkezetet pedig már csak azért is le kellett cserélni, mivel a műhely a tetőtérben kapott helyet. − Gondolom, ez a másik fő funkciója az épületnek. − Tulajdonképp magának a háznak is ez adta az ötletét. Mikor újra elkezdtem foglalkozni a csipkével, egy idő után rendezvényekre is hívtak, s itt mindig nagy érdeklődés mutatkozott a csipkeverési technika iránt. Olyannyira, hogy először Szécsényben, majd Balassagyarmaton is alakult szakkör. Idő közben aztán az ország távoli részeiből is érkeztek tanulók, s a műhely már eleve úgy lett kialakítva, hogy csoportokat tudjunk itt fogadni.
mellett szervezünk hétvégéket is érdeklődőknek, de hétköznap is látogatható délelőtt 10-től délután 4-ig a műhely és a múzeum, illetve, ha igény van rá, előzetes megbeszélésre nyitva tartunk más időpontokban is. − Bármennyire is fontos, jelentős intézmény a hagyományőrzés, a kultúra, oktatás szempontjából a Csipkeház, gondolom, nem adták ingyen. − Ez jelentette a legnagyobb feladatot. Durván 18 millió forintos volt a beruházás, s bár a férjem, Fáy Dániel építészként a tervezési munkákat elvállalta, mégis problémát jelentett az összeg előteremtése, hiszen, mint annyi hasonló pályázat, ez is utófinanszírozott. A Palóc Út Klaszter Egyesület égisze alatt, vagyis egy nagyobb, kilenc települést összefogó, határokon átnyúló együttműködés keretén belül sikerült megvalósítani a miénket. Kazár, Kozárd,
9
Kalonda, Rimóc, Terény, Sirok, Salgótarján, Fülek, Recsk településeken létrejött egy úgynevezett palóc galéria, nálunk a Csipkeház. − Mindezeken túl milyen terveik vannak még? − Az oktatást szeretnénk fejleszteni, gazdagítani, kisebb gyerekek számára is élvezetessé tenni, s fiúkat is bevonni ebbe a többnyire lányok, asszonyok űzte foglalatosságba. − Fiúkat hogyan? − Az ő első kérdésük, hogy miért verés a csipkeverés. (Egyébként az orsók összeverődése miatt.) Meg lehet találni a módját, hogy a fiúk érdeklődését is fölkeltsük. Vannak például olyan technikák, amelyeknél szögelni kell, s a szögekből kialakított mintára lehet aztán fonni. És persze, a tervekről szólva, ha már hagyományt őrzünk, értéket állítunk elő, akkor előbb-utóbb szeretnénk kijutni a piacra, ez egy későbbi tervünk. Természetesen legfontosabb a bemutatandó anyag gyűjtése, gondozása, s a következő generáció kinevelése. Sajátos a csipkeverés elsajátításában, hogy az oktató a tapasztalatok átadásakor egyszerre nem tud
sok tanulóval foglalkozni, közel annyi mesterre lenne szükség, ahány tanuló van. Szeretnénk, ha minél többen gyakorolnák ezt a szép mesterséget. És most már ennek a szép hagyományokkal bíró szakmának, úgy gondolom, sikerült megteremteni egy valóban szép helyszínét is.
Ipoly-menti LEADER hírek (folytatás a 3. oldalról) bemutató Projekt Adatlapot kell a leendő pályázóknak benyújtaniuk, és ha ezt az akadályt sikeresen vették, akkor lehet a pályázatot beadni. A Helyi Bíráló Bizottságok felállítása és az általuk végzett munka hasznos, ahogyan a kétféle projekt-típus (kis értékű és nagy értékű) közötti választás lehetősége és a kis értékűek lerövidített eljárási procedúrája is az. Az is jó irányú változás szerintem, bár inkább hosszabb távon, hogy a pályázatokat elektronikusan kell föltölteni. Egyelőre természetesen – mivel egyszerre több új elem is megjelent a pályázati rendszerben – még mindenki idegenkedik az elektronikus ügyintézéstől, mert „szokatlan, sok hercehurcával jár”. A későbbiekben azonban, átesve ezeken a kezdeti nehézségeken, már élvezni fogjuk az előnyeit. A kezdeti nehézségek leküzdésében amennyire tőlünk telik (és erre később még visszatérek) segítünk a partnereinknek, vagy ahogy szakzsargon mondja, az ügyfeleknek. Itt jegyzem meg, az elmúlt napok tapasztalata alapján, hogy a most felsorolt körülményekre tekintettel, az egyik régióbéli munkaszervezet vezető társam felvetette a beadási határidő meghosszabbításának igényét. Teljes mértékben egyetértve a szándékkal, részletesen leírtam az összes szóba jöhető indokot. An�nyira megtetszett a többieknek, hogy ezt küldték tovább a Vidékfejlesztési Minisztériumba (VM). Most jön, amiért mindezt elmondtam, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának 119/2011. (X. 21.) számú Közleményén keresztül napokon belül megkaptuk a választ. A beadási határidőt meghos�szabbították 2011. november 15-ig. − Pályázók is, pályáztatók is üdvözölték azt a kormányzati törekvést, hogy rövidüljön a pályáztatás, s persze mindenekelőtt a kifizetések ideje. Ennek egyik
eszköze lett az imént említett Helyi Bíráló Bizottságok (HBB) fölállítása. A HBB a pályázatok beadása előtt, a pályázók által benyújtott Projekt Adatlapok alapján bírálta el azt, hogy a projekt harmonizál-e a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával (HVS), illetve kielégíti-e a célterületenként meghatározott LEADER kritériumokat. Ez az előzetes szűrés elvileg kirostálja az eleve esélytelen projekteket. Hogyan látja, működött a szisztéma? − Mindenképp jó a kétlépcsős eljárás. Arra készteti a pályázót, hogy az ötletét komolyan gondolja végig, mindenekelőtt azt, hogy tényleg illeszkedik-e az ötlete a pályáztató elképzeléseihez, illetve, hogy ez a kiírt pályázati lehetőség valóban neki szól-e. És készteti arra, hogy végiggondolja, még ha csak vázlatosan is, a projektjének költségeit, a működtetés lehetőségeit. Végig kell gondolja, hogy a lehetséges támogatások ezeket az igényeket kielégítik-e, segítik-e, vagy érdemesebb megvárnia a „következő vonatot”, egy következő pályázati lehetőséget. Mindez egybevág a LEADER filozófiájával: egy közösség fölméri a helyzetét, a lehetőségeit, végiggondolja, kiizzadja, megfogalmazza, milyen stratégia szerint érdemes fejlesztenie a közvetlen környezetét, s végül csak olyasmit támogat, ami ezzel harmonizál. Egyébiránt úgy gondolom, minden pályázati szisztémának így kellene működnie. Kezdve onnan, hogy először is egy átfogó nemzeti stratégia megmeghatározására van szükség. Ehhez azután min den fejlesztési elképzelésnek, ágazati stratégiának, térségi programnak illeszkednie kell. Egyelőre még többnyire az ágazatok egymás fejlesztési igényeit/szándékait nem ismerve, gyak-
10
ran egymás rovására küzdenek – a forrásokért. Természetesen, minél lejjebb megyünk a tervezési hierarchiában, minél lokálisabbá válik a stratégia kidolgozása, annál könnyebb megfogalmazni egy fejlesztési stratégiát. Az a meggyőződésem, hogy ekkora LEADER térségeket kialakítani szakmai hiba volt, amennyiben komolyan gondoljuk, hogy a LEADER HACS tényleges közösségként is működjék. Ám ötven, hatvan, nyolcvan település aligha tud közösségként működni. Mindenesetre a HBB szerintem képviseli az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének stratégiáját, így a térség érdekeit, azáltal, hogy valóban azokat a projekt ötleteket engedi érvényesülni, amelyek harmonizálnak a HVS-ben meghatározott fejlesztési irányokkal. Szintén szerencsés változás a kis és nagy értékű projektek közti választási lehetőség biztosítása, s a kis értékű projektek egyszerűsített eljárásban történő, gyorsabb támogatása. − Belátható haszna mellett a HBB, mint bíráló testület jelentős felelősséget is kapott. Pályázatokról, pályázókról dönt egy emberekből álló, tehát a szubjektivitás lehetőségétől nem mentes testület. Szinte biztos, hogy az elutasítottak közül lesz, aki majd megkérdőjelezi a rá nézve kedvezőtlen döntés objektivitását. − Természetesen, mivel emberek döntenek, a szubjektivitás nem zárható ki. Úgy gondolom, azzal, hogy a pályázókkal személyesen, telefonon, vagy e-mailen folyamatosan egyeztettünk, és ennek alapján végeztük a döntés-előkészítő munkánkat, megtettük a tőlünk telhetőt. Felhívtuk az ügyfeleink figyelmét a projektjükkel kapcsolatos hiányosságokra, vagyis mindenkinek lehetőséget biztosítottunk. Csak akkor utasított el projektet a HBB, ha az írásos hiánypótlási felszólítás ellenére sem történt meg a korrekció, ha az illeszkedés továbbra
Ipoly-menti LEADER hírek sem volt bizonyítható. Az elutasítás okait egyértelműen és világosan tudattuk is az érintett pályázókkal. − Hogy a pályáztatás ideje, legalább részben, lerövidüljön, annak a másik eszköze a kis és nagy értékű projektre való pályázás lehetőségének megadása, s ezzel együtt a kis értékű projektek egyszerűsített eljárásban való pályáztatása, csökkentve ezzel az adminisztrációs terhelést és a kifizetések idejét. Eddigi tapasztalatai szerint ez eredményes változtatás lesz? Ön szerint mikor kaphatják kézhez a kis értékű pályázatot beadók a támogatási határozatokat? − Régi betegséget gyógyít ezzel a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet, és nagyon is LEADER-szerű, hogy a kicsi, lokális kezdeményezéseknek teret ad. Helyzetbe hozza az egy-két fős vállalkozásokat, őstermelőket, akiknek egy-két milliós vagy néhány százezer forintos beruházási/ fejlesztési szándékuk van csupán. Rájuk a nagy pályázati kiírások kevéssé figyelnek, mert a sok kis projekttel jelentősen megnő az ügyintézésre, adminisztrációra fordítandó idő és energia. Ezeket a kis értékű fejlesztésekre beadott pályázatokat, amennyiben a Projekt Adatlapjaik alapján a projektjüket a HBB támogatta, nem kell pontozni. Csupán azt vizsgáljuk meg, hogy az MVH-n keresztül hozzánk érkezett pályázat tartalmaz-e minden szükséges adatot, mellékletet, valamint a HBB támogató határozatát. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben nincs mód hiánypótlásra, amennyiben egy pályázat formailag hiányos, vagy a célterület adatlapon meghatározott minimális támogatási értéknél alacsonyabb összegű támogatási igényt tartalmaz, automatikusan el kell utasítanunk. Amennyiben azonban formailag mindennek megfelel, automatikusan elfogadásra kerül. S már mehet is a támogató határozat, ha
minden igaz, még ebben az évben. A három jogcímen (a vállalkozás alapú fejlesztéseken, a rendezvények szervezésén és a közösségi célú fejlesztéseken) belül nálunk két célterület támogat kis értékű projekteket. Az egyik, helyi termékek előállítását 1 millió forint maximális támogatással, a másik, rendezvények szervezését 250 ezer forint erejéig. − Rövidesen, november közepén, itt a pályázatok benyújtásának határideje. Gondolom, a Projekt Adatlapok alapján azonban már most körvonalazódhat, hogy men�nyire lesz eredményes a LEADER 2. köre: kihasználják-e az egyesület által lefedett területen élők a lehetőségeket? − Összesen mintegy 300 millió forint kerülhet felhasználásra ebben a LEADER támogatási körben, ennek 10 százalékából, vagyis 30 millió forintból lehet támogatni a kis értékű fejlesztésekre beadott pályázatokat. Méghozzá – mivel itt pontozás nincs – érkezési sorrendben addig,
amíg ez a 30 millió forintos keret ki nem merül. Ám a beérkezett Projekt Adatlapok alapján mindössze 12 millió forintnyi támogatásra van igény, tehát, amennyiben a pályázók jó pályázatokat adnak be, s azok minden kritériumnak megfelelnek, akkor valamennyien támogatáshoz jutnak. Mihelyt lehet kezdeményezni fogom a fönnmaradó 18 millió forint átcsoportosítását a nagy értékű projektekhez. Annál is inkább, mert a beérkezett adatlapok alapján mind az öt nagy értékű célterületre két-két és félszeres támogatási többletigény mutatkozik. Rendezvény szervezésére 20 millió forint a keret, az igény 49 millió forint, helyi termék előállítására és piacra juttatására 105 milliós a keret, 349 millió Ft az igény, helyi termék árusítására szolgáló bolt, mozgóbolt kialakítására 40 milliós a keret, 75 millió forint a támogatási igény. A zöldutak kialakítására és fönntartására a rendelkezése álló forrás 50 millió forint, a támogatási igény pedig 75 millió forint, ifjúsá-
Igényelt támogatás
Támogatási keret
49 millió forint
20 millió forint
Helyi termék előállítása és piacra juttatása
349 millió forint
105 millió forint
Helyi termék árusítására szolgáló bolt, mozgóbolt kialakítása
75 millió forint
40 millió forint
Zöldutak kialakítása és fönntartása
75 millió forint
50 millió forint
Ifjúsági fejlesztő központ kialakítása
186 millió forint
60 millió forint
Célterület Rendezvény szervezése
11
Ipoly-menti LEADER hírek gi fejlesztő központ kialakítására 60 millió forintos a keret és 186 millió forint az igény. − Ez a 300 millió forint a korábbi III. és IV. tengelyes pályázatok kereteihez képest jóval kevesebb. Akkor az elnökség a ponthatár meghúzásával még kapott játékteret, lehetőséget adhatott kevésbé sikeres pályázatoknak is a projektek megvalósítására. Akkor is szép számmal kapott kritikát az elnökség is, az egyesület is, a munkaszervezet is. Most vélhetőleg sokkal erőteljesebb lesz a lobbi, s ezzel együtt a munkaszervezetre, s leginkább a vezetőjére gyakorolt nyomás. − Jó pályázatot kell írni. Úgy gondolom, hogy akinek kérdése volt és van, bátran fordulhat hozzánk, segítettünk, segítünk mindenkinek amiben lehet. Az is igaz viszont, hogy nagyban fokozza az ilyen típusú közös munka hatékonyságát és eredményességét, ha minden érintett megnézi, tanulmányozza a vonatkozó jogszabályokat, a célterületi adatlapokat, az előírt feltételeket. Lehet, hogy lesz nyomás, s ilyen szituációkkal mindenki találkozott, találkozik az életében. Ilyenkor két dolog lehetséges, vagy engedünk a nyomásnak, vagy azt tesszük, amit helyesnek tartunk, amit tennünk kell. Én ez utóbbi álláspontot igyekszem képviselni. Ha már szó esett korábban a szubjektivitásról, a pontozási rendszer elég világos és pontos. Azért lehet pontot adni, amit megjelöl a rendszer, és úgy, ahogy azt a rendszer megfogalmazza. Nálunk három ügyintézési szinten megy keresztül egyegy pályázat, kétszer ellenőrizzük itt helyben a pontozást, s ezen felül aztán, természetesen, a mi pontozásunkat ellenőrzi az MVH. Azon leszünk, hogy az MVH ne találhasson kivetni valót a munkánkban, vagyis arra és annyi pontot adjunk, amire és ahányat kell. Ha pedig valami nem egyértelmű, akkor arról
állásfoglalást kérünk majd az Irányító Hatóságtól vagy az MVH-tól. Ez egyébiránt kötelességünk is. − Hamarosan kezdődik a munkaszervezetnél a pályázatok adminisztrálása, digitalizálása, pontozása, a pályázókkal való egyeztetések, a hiánypótlások, vagyis a működés legkeményebb időszaka. Hogyan érzi, mennyire készültek föl a munkára?
az eredményét is. A honlapon folyamatos, napra kész a tájékoztatás, az ügyfelekkel személyesen, telefonon, e-mailen keresztül tartjuk a kapcsolatot. Szerintem mára lassan az összes projekt ötlet tulajdonos megfordult az irodában. Vállaltuk azt is, hogy technikai közreműködőként segédkezünk a pályázatok elektronikus feltöltésében. Már az ügyfelek
− Kicsit hadd dicsekedjek! Úgy gondolom, hogy a pályázati folyamat kezdetétől többet vállaltunk, mint amit a munkánkat elbíráló intézmények kötelezően előírtak. Lényegesen több tájékoztató fórumot szerveztünk és tartottunk, szórólapon is megkerestük az IPTE illetékességi területének 50 települését, az ott élőket. Mostanra látjuk ennek
ilyen irányú igényeinek bejelentési határidejét is meghosszabbítottuk (szept. 10-ről szept. 23-ra) a honlapunkon is jelezve a lehetőséget. Összegezve tehát, úgy gondolom, a folyamatban végig elevenen jelen voltunk, minden segítséget megadtunk, biztosítottuk a lehetőséget a pályázóknak. Rajtuk állt, hogy mennyire éltek ezzel a lehetőséggel.
12
