Fejlődő vidék, élhető falvak

Fejlődő vidék, élhető falvak A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv eredményei, 2004-2006 nyugat-dunántúl

Vállalkozó szellemû, tenni kész emberek. Összetartó és ér­ték­ teremtô közösségek. Szépülô falvak, új vállalkozások, környzet­ ba­rát gazdálkodás. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Prog­ ram nekünk szól. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási le­he­ tô­sé­geirôl részletes információk a helyi vidékfejlesztési irodák­ ban, a falugazdászoknál és a www.fvm.hu honlapon találhatók. Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

2

Miniszteri köszöntő

Tisztelt Olvasó! Szeretném, ha a következő néhány oldal mélyebb betekintést adna abba a munkába, amit a minisztériumunk és háttérintézményeink a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) végrehajtásával az ország asztalára tettek. Szó szerint az asztalára, hiszen a mezőgazdasági termékeink jó része a hazai fogyasztók elé kerül, s nem mindegy, hogy ezek a termékek milyen módon szolgálják mindennapjainkat. Az NVT keretében 2004 és 2008 között összesen mintegy 193 milliárd Ft támogatást utaltunk ki mezőgazdasági termelőinknek. A támogatási összeg 80%-a uniós forrásból származik, a fennmaradó 20% hazai ráfordítás, az uniós csatlakozásunk e tekintetben tehát okvetlenül pozitívan érintette a programban részt vevő termelőket. Ez az összeg az elmúlt esztendőkben közel 35 ezer gazdálkodó munkáját, megélhetését tette könnyebbé, segítette a mezőgazdasági területek okszerű használatát, adott esetben beruházásokhoz járult hozzá vagy éppen a földhasználatra vonatkozó korlátozások miatt kieső mezőgazdasági jövedelmet pótolta. Segített abban is, hogy a gazdálkodók a legfőbb természeti kincsünket, a termőföldet kíméletesebben művelhessék – az agrár-környezetgazdálkodási támogatás kapcsán –,

segítette a gyengébb adottságú területen gazdálkodókat, hogy ne kelljen felhagyniuk a mezőgazdasági tevékenységükkel és hosszabb távon is biztosított legyen a megélhetésük, elkerülve az esetleges munkanélküliséget és egyes vidéki térségek elnéptelenedését. Hozzájárult az ország erdőterületeinek jelentős növeléséhez, vagy éppen a gazdálkodói összefogások, szövetkezések megerősítéséhez is. A támogatással nem csak a gazdálkodók jártak jól, hanem az a városlakó is, aki egészségesebb, kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételeket fogyaszthat; az a vállalkozó, akitől a gazdák a fejlesztésekhez műszaki berendezéseket, eszközöket vásárolhattak, vagy éppen az a vidéket szerető ember, aki örül a természet egyensúlyának helyreigazodása láttán. A kiadványban szép számmal találnak példát az odaítélt támogatások felhasználására vonatkozóan, ami bizonyíthatja, hogy megfelelő helyre kerültek a források, valamint ösztönözheti azokat a gazdálkodóinkat a jövőben megnyíló támogatási lehetőségek igénybevételére, akik eddig még nem vágtak bele az ilyen irányú lehetőségek kihasználásába. Annak érdekében, hogy a jelenleg futó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási lehetőségeire ezúton is ráirányítsuk figyelmüket, a kiadványban rövid ismertetőt olvashatnak e témáról is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásait Magyarország maradék nélkül felhasználta. Azt kívánom, hogy a jelenlegi forrásokból kiaknázható lehetőségekkel hasonló eredményt érjünk el a következő évtized közepére, az ország és elsősorban a vidéki térségek fejlődése érdekében.

3

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Magyarország 2004. évi európai uniós csatlakozása lehetővé tette, hogy az Unió tagállamai által használt pénzeszközökből, alapokból a magyar mezőgazdasági termelők is forrásokhoz jussanak. A 2004 és 2006 között rendelkezésünkre állt uniós források lehívása olyan programdokumentumok benyújtásával történhetett meg, mint amilyen az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), vagy a jelen kiadványban részletesebben bemutatott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv volt. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia szekciójából kerültek finanszírozásra. Az intézkedések pénzügyi forrásai 80%-ban az említett uniós alap Garancia szekciója, 20%-ban pedig a hazai költségvetés voltak. Az NVT elsődleges célja a vidéki területek, illetve az agrárgazdálkodás fenntartható fejlődésének előmozdítása volt. Az intézkedések elsősorban a környezeti kihívásokra adtak választ, illetve közreműködtek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében. A célok közé tartozott a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása és a tájgondozás kialakítása. Az NVT keretében összesen mintegy 754 millió euró volt felhasználható a Terven belül meghatározott intézkedésekre. Ez az összeg az árfolyamváltozások függvényében hozzávetőlegesen 193 milliárd forintnyi támogatást jelent. A támogatások a következő intézkedéseken keresztül jutottak el a termelőkhöz: Agrár-környezetgazdálkodás: Az intézkedés támogatást biztosított a megfelelő gazdálkodási módszereket alkalmazó és egyben a különböző célprogramok speciális feltételeit kielégítő gazdálkodóknak. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élőhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalták szinte valamennyi földhasználati módot. A zonális programok az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat szolgálnak. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedvezőtlen adottságúnak minősített területen. Ezeken a területeken a nem megművelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése: Az intézkedés egyrészt az állattartó telepeken belüli trágyakezelés támogatásával hozzájárult a felhalmozódott folyékony és szilárd szerves trágya okozta környezetvédelmi problémák megoldásához, másfelől az állattartási technológiák tökéletesítésének támogatásával elősegíti az állatjóléti és higiéniai feltételek teljesítését, hogy az EU vonatkozó előírásai érvényesülhessenek.

4

Mezőgazdasági területek erdősítése: Az intézkedés hozzájárult az ország erdősültségének növeléséhez, valamint az erdők minőségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három típusú támogatást tartalmaz: 1) a mezőgazdasági földterület erdősítésének telepítési költségei 2) az újonnan telepített erdők ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei 3) jövedelempótló támogatás az erdőtelepítés miatt kieső jövedelem kompenzálására. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: Az intézkedés átmeneti jövedelemkiegészítő támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik elsősorban saját szükségleteikre termelnek, de ugyanakkor a termékeik egy jelentős részét a piacon értékesítik és akik rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása: Az intézkedés a különböző mezőgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatta termelői csoport létrehozásában és működtetésében. A támogatás kifizetése a termelői csoport államilag történő elismeréséhez volt kötött. A támogatás összegét a csoport éves termelési árbevétele alapján számítják ki. Ezeken az intézkedéseken felül az NVT forrásaiból teljesítettünk azokat a kifizetéseket is, amelyek jellegükben eltértek a fent említettektől. SAPARD kifizetések: Az uniós csatlakozást megelőzően Magyarország rendelkezésére álltak un. előcsatlakozási alapok. Ilyen volt a SAPARD is, amelyben „gyakorlóterepe” volt a hazai gazdatársadalomnak az „igazi” uniós források felhasználására való felkészülésben. Az ebben a programban támogatási jogosultságot szerzett gazdálkodók áthúzódó kifizetései vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az NVT-ből kerültek finanszírozásra. Kiegészítő közvetlen nemzeti támogatások: Az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer lehetővé tette az új tagállamok számára, hogy egy tagállam kiegészíthesse az Unióból származó területalapú támogatási forrásokat annak érdekében, hogy a régi és az új tagállamok közötti támogatásbeli különbségek csökkenjenek. Technikai segítségnyújtás: A technikai segítségnyújtás intézkedés a tagállam rendelkezésére álló olyan pénzügyi forrás, amely felhasználásával az adott program megvalósítását segíti elő. Magyarországon ebből a keretből került finanszírozásra többek között az NVT-vel kapcsolatos tájékoztató és kommunikációs anyagok megjelentetése, az NVT tanácsadói hálózat felállítása, az egyes jogcímekben foglalt kötelező képzések lebonyolítása is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcímei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei között tovább élnek. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva lehetőség szerint egyszerűsített támogatási feltételek mentén, időben egymástól eltérően, a jogszabályok adta kereteken belül kerülnek meghirdetésre e támogatási lehetőségek. Kérjük kísérjék figyelemmel erről szóló tájékoztatásainkat is.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Európai Unió Tanácsa a 2007-es pénzügyi évtől kezdődően jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi agrártámogatások feltételeit és szabályait illetően. Ennek részeként a 2007-2013 közötti időszakra az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapba, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba összpontosul. Az Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás lehívására a tagállamoknak vidékfejlesztési stratégiát, végrehajtására pedig vidékfejlesztési programot kellett kidolgozniuk. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP) az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-i ülésén egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a teljesítménnyel nagy sikert ért el a magyar agrárdiplomácia, mert Magyarország az uniós tagországok első harmadában volt az elfogadott vidékfejlesztési programok tekintetében. Az ÚMVP keretében a 7 éves vidékfejlesztési programozási időszak alatt összesen mintegy 1300 milliárd forint uniós és nemzeti támogatási lehetőség nyílt meg a magyar mezőgazdasági termelők számára és a vidék fejlesztésére. Ezen források felhasználását az ÚMVP intézkedései szolgálják, melyek a program négy, úgynevezett stratégiai tengelye köré csoportosulnak. I. II. III. IV.

Mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása A környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése Az életminőség javítása vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése LEADER (Közösségi kezdeményezés)

De mit, milyen jellegű fejlesztést szolgálnak az egyes tengelyek? A „klasszikus” mezőgazdasági fejlesztések támogatását szolgáló intézkedések (mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, gépberuházás, állattenyésztés támogatása, infrastruktúra fejlesztés, stb.) tartoznak az I. tengely alá. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a primér mezőgazdasági termeléssel és alapanyagfeldolgozással legszorosabban összefüggő támogatási lehetőségek tartoznak e tengelybe.

támogatási formák, amelyekre a vidéki lakosság és a vidéki önkormányzatok is igényt tarthatnak. Ezekről érdemes kicsit részletesebben is szólnunk, hiszen napjainkban aktualitásuk van, mivel a Minisztérium 2008 őszétől tervezi meghirdetni ezeket a támogatási lehetőségeket. A „Falumegújítás és –fejlesztés” című intézkedés a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítását (parkok, sétányok kialakítása), a védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítását, új piacterek megnyitását és a meglévők fejlesztését, valamint játszótér kialakítását támogatja. A „Vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése” intézkedés lehetőséget teremt a védelem alatt álló épületek - különös tekintettel a helyi védelem alatt álló épületek - külső-belső helyreállítására és korszerűsítésére, a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatására, illetve a kulturális örökség felújításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tanulmányok, tervek elkészítésére. A „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” című intézkedés az új, illetve a már működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatására összpontosít. „A turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés keretein belül magánszálláshelyek kialakítása, ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház kialakítása, illetve agroturisztikai szolgáltatások kialakítása támogatható. Agroturisztikai szolgáltatások körét képezik: alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatás, lovas szolgáltatás, vadászati és az erdei turizmus fogadóhelyi szolgáltatás, horgász turisztikai szolgáltatás, borturisztikai szolgáltatás. A IV. tengely, a LEADER valószínűleg nem ismeretlen fogalom a helyi közösségek életét szervező, alakító emberek számára, hiszen ez az úgynevezett „közösségi kezdeményezés” segíti a kistérségi összefogáson alapuló és megvalósuló programok, fejlesztések kivitelezését.

A II. tengely szolgálja a környezet védelmével összhangban álló gazdálkodást, az erdők telepítésével, védelmével összefüggő intézkedéseket. Ide tartozik a kedvezőtlen adottságú területek támogatása és a nagy érdeklődésre számot tartó agrár-környezetgazdálkodási intézkedés is.

Az ÚMVP keretein belül a LEADER-en felül eddig több, mint 20 támogatási lehetőség nyílt meg. A következő évtől újabb 15 intézkedés kerül megnyitásra, melyek között szerepelnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv korábban már megismert támogatási lehetőségei is.

A III. tengely intézkedései a vidéki térségben élők életkörülményeit, életminőségét és jövedelemviszonyainak javítását szolgálja. Ide tartozik pl. a már elindult „Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése” (ismertebb nevén „tanyabusz”) intézkedés, és azok a 2008 őszén megjelenő

Érdemes tehát figyelni a híradásokat, böngészni a szaklapokat és az internetes portálokat, keresni a kapcsolatot a falugaszdászokkal, szaktanácsadókkal annak érdekében, hogy e támogatási lehetőségekben Önök közül is minél többen részt vehessenek.

5

Zalatárnoki Broilercsirke Hizlaló, Beszerző, Értékesítő és Forgalmazó Szövetkezet l Zalatárnok l Elnyert támogatás: 50 354 000 Ft

A jó minőségű magyar szárnyasokkal szemben a fogyasztók gyakran az olcsóbb, ám kevésbé nívós külföldi terméket vásárolják. A magyar gazdák, szövetkezetek pedig csak egyet tehetnek. Pályázati forrásokra támaszkodnak, és a szebb jövőben bizakodva előre felé menekülnek. Így tett a hosszú nevű Zalatárnoki Broilercsirke Szövetkezet is, amely az agrártárcától 32 millió forintot meghaladó támogatást nyert céljai eléréséhez. A részletekről Tolvaj Győző, a társaság vezetője beszélt. ƒƒ Több település baromfitenyésztő gazdáit fogja össze a szövetkezet. Milyen céllal jött létre? ƒƒ A Zalatárnoki Broilercsirke Hizlaló, Beszerző, Értékesítő és Forgalmazó Szövetkezet története 2001 tavaszán kezdődött. Az alapító 15 vállalkozó azzal a szándékkal tömörült közös szervezetbe, hogy Zalatárnok, Baktüttös, Tó­fej, Nova, Zágorhida, Barlahida, Gutorfölde, Szentpé­ terúr és Pusztaederics baromfitenyésztő gazdáit összefogja, érdekeiket hatékonyan képviselhesse. ƒƒ Ez így nagyon általánosan hangzik… ƒƒ A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a társaság kapcsolatot teremt a tájegység baromfi-hizlaló vállalkozói kö­zött, termelésüket koordinálja és gondoskodik arról, hogy a tagság a legolcsóbban juthasson a napos csibéhez, a baromfi tápokhoz, premixekhez, gyógyszerekhez. Ugyanakkor ez az „agrárkartell” jelent garanciát arra is, hogy a készterméket – vagyis a hízott pulykát, csirkét - a legmegbízhatóbb felvásárló, a legjobb piaci áron vegye át tőlünk. Jelenleg 250 ezer brojler csirke egyidejű hizlalásának összefogását, napos csirke megrendelését, táp ellátását és értékesítését szervezi a szövetkezet úgy, hogy a tevékenységünk részét képezi a turnusonként letelepített 12 ezer előnevelt pulyka pipe is.

6

ƒƒ A helyzet csaknem idillinek tűnik. Valóban az? ƒƒ A nagy számok csalóka képet takarnak. A gondokért egyrészt a 2007-es aszályos esztendő tehető felelőssé, amely miatt jelentősen megnövekedtek a takarmány árak, miközben a felvárási árak a költségek emelkedésénél nagyobb mértékben zuhantak. A kiadásokat jelentősen megnövelik az uniós csatlakozás után bevezetett élelmiszerbiztonsági előírások is. Ebben a versenyhelyzetben nagy szükség lenne a hazai áru vásárlását elősegítő lobbira. A zalatárnoki szövetkezet azonban hisz abban, hogy hamarosan még több háztartásban kerül az asztalra rántott csirke. ƒƒ Van kiút? ƒƒ A fejlesztésre, ismeretszerzésre/átadásra helyezzük a hangsúlyt a szakma, a tartástechnológia, a gépesítés, az állategészségügyi, a környezetvédelem és a piac területén. A helyzet azt is megköveteli, hogy a társaság még határozottabban képviselje tagjai érdekét a térség meghatározó beszállítóival és a felvevő üzemekkel szemben. ƒƒ Az agrártárca támogatása hogyan segíti elő ezt az érdekérvényesítési törekvést? ƒƒ Az elmúlt két esztendőben kapott állami támogatás is ezt a szövetkezeti összetartozást erősíti. A termelői csoportok támogatása címén eddig folyósított 32 millió forint meghatározó részét a tagok termelési tevékenységének előfinanszírozására fordítottuk. A dotációra és a baromfi-tenyésztésben szerzett nagy tapasztalattal rendelkező tagságra építve szövetkezetünk célul tűzte ki, hogy a jövőben legnagyobb felvásárlónknál, a Zalabaromfi Kereskedőház Zrt.-nél tovább erősítjük pozíciónkat. A termelésnövekedés érdekében újabb közös beruházások válnak szükségessé, ezek megvalósítására pedig ismét pályázni kívánunk.

Kisalföldi Sertésértékesítő Szövetkezet l Szil l Elnyert támogatás: 70 715 600 Ft

A Fertőhansági Nemzeti Parktól mindössze félórányi autóútra fekszik Szil település. Az itt élők évtizedek óta főként a mezőgazdaságból teremtik meg a kenyérre valót. Az elmúlt ötven évben virágzott itt az uborkatermesztés és szépen jövedelmezett a sertéstenyésztés is. Ez utóbbi szervezettebbé tételére jött létre a Kisalföldi Sertésértékesítő Szövetkezet, amely a termelői csoportok támogatása címén több mint 70 millió forintos pályázati dotációt nyert az agrártárcától. A körülményekről Szűcs Kelemen a termelői csoport vezetője számolt be. ƒƒ Milyen körülmények között alakult a szövetkezet? ƒƒ A Kisalföld délnyugati szélén emberemlékezet óta a mezőgazdaság volt a fő tevékenység. A házaknál a gazdák hízókat neveltek, a kertekben fürtökben lógott a karóra futtatott, savanyúságnak való uborka. Az évezred forduló azonban változásokat hozott. A csemegeuborka-termelési kedv megcsappant és a hússertéseket is egyre nehezebb volt eladni. Ebben a válsághelyzetben alakult 2003-ban a Kisalföldi Sertésértékesítő Szövetkezet. Kezdetben a dániai minta lebegett a szemünk előtt. Az ottani gyakorlatban ugyanis a sertésértékesítésből és a húsiparból származó bevételek mind a dán gazdák bevételeit növelik. Az ilyen jellegű kezdeményezések viszont hazánkban rendre elhaltak, sőt az ágazati centralizáció magas költségei miatt a sertéstenyésztő/értékesítő szektorban nem is mert ezzel próbálkozni senki. ƒƒ Aztán az ágazat hirtelen még inkább mélypontra került… ƒƒ Az évtized elején soha nem látott kilátástalanság lett úrrá a tenyésztőkön. Egyre-másra zártak be a korábbi stabil felvásárlók, a jó nevű húsüzemek. Akkor a leg-

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ésszerűbb az lett volna, ha végleg abbahagyjuk a sertéstenyésztést. Ám, ezt a lépést egyik vezető sem akarta megtenni. Visszatartott bennünket az, hogy 25-30 főnek ez volt a főállású kenyérkereseti lehetősége, és az addigi befektetéseinket sem szívesen hagytuk volna veszni. Mit tud tenni egy vezető ilyen helyzetben? A mentőöv a megalakulás évében megérkezett állami támogatás formájában. Még csak az előzetesen elismert termelői csoport cím birtokosa volt a szövetkezetünk, amikor mintegy 20 millió forintos pályázati forrást nyertünk. Mi lett a sorsa a pályázati úton nyert pénznek? A támogatások összege ahhoz kevés volt, hogy álmaikat valóra váltsuk és tulajdonrészt vásároljunk valamelyik húsipari cégben. Ahhoz azonban túl sok, hogy elherdáljuk ezt az összeget. Az állami dotáció nagyobb részéből a szövetkezeti tagoknak fizetjük ki a leadott sertések felvásárlási árát, ha úgy tetszik: meghitelezzük nekik az összeget. A húsüzemek ugyanis – a kifizetések terén – meglehetősen hosszú átfutási idővel működnek. Az agrártárcától nyert összeg többi része egyelőre egy bankban kamatozik. Szövetkezetünk ugyanis még nem döntötte el, hogy a tervbe vett közös beruházások közül – állatszállító jármű vásárlása, technológiai eszközök és berendezések beszerzése – melyiket valósítsa meg. Ha egy kicsit messzebbre tekint, milyen elképzelései vannak? A legnagyobb cél a sertéstenyésztés megőrzése és a piac ellátása jó minőségű magyar disznóhússal. Ezzel egyszerre szolgáljuk a fogyasztók biztonságát és a magyar termelők megélhetését.

7

Herczeg Ferenc l Körmend l Elnyert támogatás: 4 449 510 Ft Herczeg Ferenc állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik a Vas megyei Körmend közelében. A magát őstermelőnek nevező gazda szántóján búzát, kukoricát, árpát, repcét termel. Most mégis, mint büszke erdőtulajdonossal beszélgettünk vele az agrártárcától kapott csaknem négy és fél milliós támogatásnak köszönhetően. ƒƒ Kicsit messze esik a gabonatermesztés a tölgyestől. Hogyan jutott eszébe, hogy erdőt telepítsen? ƒƒ Az erdőtelepítés ötlete is végső soron a szántóföldi növénytermesztésnek volt köszönhető. 3 és fél hektáros területemen évekig próbálkoztam különféle gabonafélék termesztésével. A 9 aranykorona értékű, ötöd osztályú – tehát nagyon gyenge – minőségű talajban azonban satnya maradt a belévetett növény. Több esztendőnyi veszteség „termelése” után belefáradtam. Igaz, már korábban is gondoltam arra, hogy ezen a „semmiresejó” földön erdőt telepítsek, de csak a sikertelen kísérletek után jutottam döntésre. ƒƒ Azért, egy erdő telepítése nem kevés anyagi ráfordítást igényel… ƒƒ Hallottam a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Mezőgazdasági Területek Erdősítése elnevezésű célprogramról. Első körben megfelelő szakemberek bevonásával talajvizsgálatot végeztetettem. Az eljárással meghatározható, hogy az adott föld milyen facsemeték befogadására alkalmas. Miután kiderült, hogy a tölgy a tápanyagban szegény talajt is elviseli, beadtam a pályázatomat az erdősítésre. ƒƒ Miért éppen a tölgyesre esett a választása? ƒƒ Igaz, nemcsak a termőréteg milyensége miatt döntöttem éppen e tekintélyes fafajta mellett. Ezen a területen, a hegyháti községhez tartozó Szarvaskend környékén a lombos erdők őshonosak, így ezen fajták közül esett a választásom a tölgyre. 80 százalékban ezt, 20 százalékban

8

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

pedig vegyes lombos fákat telepítettem A szaktárca 19 015 eurónyi támogatást hagyott jóvá számomra, amiből eddig megközelítőleg mintegy 2 millió forintot folyósítottak. Az összegből a hektáronként előírt mennyiségű tölgyfa csemetét önerőből, családom segítségével ültettem el. Az állami forrás mire volt elegendő? Szabály rögzíti azt is, hogy a frissen telepített csemetéseket hogyan kell gondozni, így a dotáció egy részét a fák megfelelő nevelésére, ápolására fordítottam. Közismert tény, hogy a növendék fák törzsében nagy kárt tesznek a vadak: a szarvasok, őzek, nyulak. Az állatok rongálása ellen vadhálót feszítettem ki – ezzel is megfelelve a támogatási kritériumoknak. Mikor lesz igazi erdő a fácskákból? A most ültetett fás rész hat esztendő múlva „záródik”. Az erdőgazdálkodásban használt szakkifejezés azt jelenti: ennyi idő kell ahhoz, hogy a tölgyes lombkoronája megerősödjék, és valódi lombsátrat alkosson. Akkor az állami erdészeti felügyelőség veszi át ezt a területet, amelynek karbantartását, gondozását addig is rendszeresen ellenőrzi. Milyen tanulsága van Ön számára a pályázat igénylésének? A pályázat segítségével az amúgy szinte haszontalan földből is nyereséget lehet termelni. A későbbiekben is számítok arra, hogy állami támogatással valósíthatom meg gazdaságomban a szükséges beruházásokat. A gépparkot szeretném korszerűsíteni – ekét, permetezőgépet és egy pótkocsi vásárolnék a jövőben. A 2006-ban telepített facsemeték 80-100 év múlva méltóságteljes tölgyrengeteggé válnak, tökéletesen illeszkedve a nyugat-magyarországi domborzat növényvilágához. Az erő­södő fácskák láttán most már nem is bánom, hogy egykor itt veszteséges volt számomra a szántóföldi gazdálkodás.

Balogh János l Szalafő l Elnyert támogatás: 3 500 000 Ft A szalafői Balogh János igazi nagygazdaként éli minden napjait. 100 hektárnyi, javarészt bérelt területen gazdálkodik, udvarában a föld megműveléséhez szükséges munkagépek hadrendben állnak. A gazda 2004-ben támogatást nyert az agrártárcától az agrár-környezetgazdálkodás témakörben. Az ötéves futamidejű, földalapú támogatásból eddig 3 részletet kapott kézhez egyenként 1,5 millió forint értékben. A gazdaság állandó korszerűsítést igényel, hiszen az amortizálódott munkaeszközöket cserélni kell. Így a pályázati pénz egy részéből is gépeket: rendsodrót és fűkaszát vásárolt. A többit állatállománya bővítésére fordította. Balog János ugyanis magyar tarka szarvasmarha tenyésztéssel is foglalkozik. Mint mondja: nem kedveznek most a feltételek a szarvasmarha ágazatnak, hiszen míg a vágómarha felvásárlási ára drasztikusan csökkent, szinte ugyanilyen arányban emelkedtek a takarmány árak. Éppen ezért, vagy tán ennek ellenére, a gazda saját magyar tarka szarvasmarha törzsállomány létrehozatalát tervezi. Véleménye szerint: a saját szaporulatból évek múlva visszatérülne az induláskor befektetett körülbelül 15 millió forint.

Kabala-ménes Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. l Gutorfölde, Rádiháza l Elnyert támogatás: 25 620 000 Ft A lovas sportok szerelmeseinek valószínűleg nem ismeretlen Rádiháza, illetve a Kabala Ménes Kft. neve. Zala megyében, a Gutorfölde és Tófej községek közötti, lankás, ősgyepes terep ideális helyszínt biztosít a lovak tenyésztésére és tartására. A ménes az 1960-ban Rádiházán született, kiváló teljesítményeket felmutató fekete ügetőménről: Kabaláról kapta a nevét és jelenleg 200 lóval büszkélkedhet. A kft. az agrártárca tenderei közül: a füves élőhelyek kezelése, az alapszintű szántóföldi célprogram és a magas genetikai értéket képviselő lófajták fenntartása elnevezésűre pályázott. A források hozzájárultak a gazdaság eredményességének növeléséhez és technológiai váltást tettek lehetővé. A részleteket dr. Török László, a kft. ügyvezetője mondta el. „Az összesen 25 millió 620 ezer forintnyi támogatásból egyrészt a szántóföldi növénytermesztéshez szükséges mezőgazdasági gépek beszerzésére költöttünk. A fennmaradó hányadból jutott a ménes infrastrukturális fejlesztésére, valamint a gyepgazdálkodásnál használt munkagépek megvásárlására. Az állatjólét és higiénia terén a legelő vízellátása, egy új karám és villanypásztor kialakítása valósult meg.” A gazdasági társaságnak jelenleg minden erejét az előírt trágyatároló megépítése köti le. A vezető elmondta: bár, eddig is környezetbarát módon helyezték el a keletkező végterméket, de a szigorú normáknak teljes mértékben meg kívánnak felelni. Bíznak abban, hogy ezt a fejlesztést is pályázati segítség igénybe vételével valósíthatják meg.

Molnár Attila l Győrújbarát l Elnyert támogatás: 1 251 000 Ft A győrújbaráti Molnár Attila negyven hektáron gazdálkodik. A vetésforgónak megfelelően főként gabonaféléket – búzát, rozst, tritikálét – és ipari felhasználásra repcét termeszt gyenge minőségű szántóján. A köznyelvben csak „sovány földként” emlegetett termőtalaj javítása érdekében még 2004-ben pályázatot nyújtott be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Az agrártárca által meghirdetett Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásaiból több Győr-Moson-Sopron megyei gazdálkodóhoz hasonlóan ő is részesült. 2007-ben csaknem 651 ezer, idén pedig meg­közelítőleg 600 ezer forint kompenzációs támogatást kapott a kedvezőtlen adottságú területek kategóriában. A magát őstermelőnek nevező gazda az anyagi forrásokat gazdasága szinten tartására fordította. Molnár Attila elmondta: egyrészt az aktuális földmunkák költségeit fedezte ez az összeg. A fennmaradó hányadot pedig az őszi-tavaszi vetéshez szükséges, az Európai Unió előírásainak megfelelő, engedélyezett vetőmagok beszerzésére költötte.

9

Dr. Erőss Jenő l Sárvár l Elnyert támogatás: 3 371 000 Ft Dr. Erőss Jenő Vas megyében az első. Mármint abban, hogy ő volt az első, aki pályázatot nyújtott be a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv mezőgazdasági területek erdősítése célprogram forrásalapjára. A sárvári mezőgazdasági szakember korábban egy természetvédelmi területen található ártéri szántót vásárolt. Az elhanyagolt, valamivel több, mint 3 hektárnyi terület erdősítésére az agrártárcától 14 ezer 406 euró támogatást kapott. A 3 millió 371 ezer forintnak megfelelő támogatásból a terület jellegéhez igazodó akácost telepített. Hektáronként az előírásnak megfelelő 6-7 ezer facsemete elültetését és gondozását valósította meg a kapott összegből. Mint mondja, akácosa szépen fejlődött, és ma már a vadak sem tehetnek kárt benne. A fiatal fák a sok csapadéknak köszönhetően egy métert nőttek az elmúlt egy évben. Egy emberöltő alatt vágásérett rengeteg válik belőlük. Így az erdőgazdálkodásba most kezdő fia fogja látni az édesapja által ültetett fák hasznát. Dr. Erőss Jenő inkább ülteti a fákat, mintsem kivágja azokat. Amikor hosszú távú terveiről beszél, akkor is erdősítésben gondolkodik. Tölgyest telepítene. Míg az akácos 25-30 év alatt, addig a tölgyes csak két-három generáció múlva hajt hasznot. – A tölgy olyan, mint a dió. Az ember az unokáinak ülteti – zárta le a beszélgetést.

Hajdár Lászlóné l Letenye l Elnyert támogatás: 1 693 291 Ft Mire jó a mangalica sertés? A kérdésre szakszerű és sokoldalú választ kaphat az, aki ellátogat a letenyei Hajdár család gazdaságába. A gazdák igazi környezettudatos farmjukat szívesen megmutatják az érdeklődőknek - legyenek azok óvodások, iskolások, vagy éppen fogyatékkal élők. A szántóföldi növénytermesztéssel, ökológiai gyepgazdálkodással és a hazánkban őshonos mangalicasertés tenyésztésével foglalkozó család 2004-ben igényelt támogatást tevékenységéhez. A füves élőhelyek kezelésére illetve a magas genetikai értéket képviselő állatfajták szaporítására kiírt célprogramban az első három évben összesen másfél millió forintot meghaladó támogatást folyósított a szaktárca. Az ötéves futamidejű pályázati forrást a valamivel több, mint 5 hektáros gyepterület és a telepen található 22 mangalicakoca után vették igénybe. Mint azt Hajdár Lászlóné elmondta: az összegek 80 százalékát az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, a fennmaradó hányadot pedig az állam költségvetése finanszírozza. Az első két esztendőben a támogatásból a gazdaság fejlesztésére fordították a legnagyobb részt. 2006-tól kezdve viszont, a sertés ágazat regressziója miatt a dotáció már csak a veszteségek pótlására volt elegendő. Az egészséges húsú, koleszterinszegény mangalica tartásában azonban a Hajdár család továbbra is lehetőséget lát. Azon dolgoznak, hogy bemutató, oktató gazdaságot hozzanak létre, amelyet megújuló energiaellátással, ökológiai alapokra építve képzelnek el.

Jakos Tihamér l Őriszentpéter l Elnyert támogatás: 342 000 Ft A festői szépségű Őrség szívében található Őriszentpéter. Bár a természet bőkezűen bánt a településsel a látnivalók terén, mezőgazdaságilag mégis a nehezen hasznosítható térségek közé tartozik. Itt gazdálkodik 10 hektáros birtokán Jakosa Tihamér. A gazda 2004-ben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretén belül a kedvezőtlen adottságú területek támogatása kategóriában pályázott uniós támogatásra. Az őriszentpéteri gazdálkodónak 342 ezer forintot folyósított a szaktárca. Mivel Jakosa Tihamér a családi tulajdonban lévő területeit bérmunkában tartja karban, az összeget teljes egészében a dolgozók munkabére emésztette fel. – A rétek, legelők állapotát szigorú előírások szabályozzák. Ezért a rendszeres kaszáláshoz és talajmunkákhoz elengedhetetlen gépek beszerzését tervezem – magyarázta Jakosa Tihamér. A szűkszavú gazdának nagyon is földön járó álmai vannak. Azt szeretné, ha a tulajdonában lévő 100 ezer négyzetméternyi rétet az elvárásoknak megfelelő színvonalon művelhetné. Ehhez további pályázati támogatást remél.

10

Gelencsér Ferenc l Rezi l Elnyert támogatás: 252 000 Ft A Zala megyei Rezin lakó Gelencsér Ferenc olyan szeretettel beszél a szőlőtermesztésről, hogy az is kedvet kap a borászkodáshoz, aki eddig csak dobozos szőlőlét látott. A gazda szüret közben szívesen mesélt gazdaságáról. Mint mondta, nem egész tízhektáros birtokán kisebb részben szőlőt, 9,2 hektáron pedig gabonát: búzát, kukoricát termel. A nyugdíjából élő gazda 2004-ben pályázott az agrártárca Nemzeti Vidékfejlesztési Terv félig önálló üzemek támogatása elnevezésű célprogram forrásalapjára. „A feltételeknek eddig egy évben feleltem meg, mivel előírás, hogy csak akkor részesülhetek támogatásban, ha a mezőgazdasági bevételem a tárgyévben meghaladja az egyéb jövedelmem ötven százalékát.” Gelencsér Ferenc 2005-ben teljesítette a kitételeket, és részére 252 ezer forintnak megfelelő eurót utalt át a szakminisztérium. A pályázaton nyert pénzből – kiegészítve némi önerővel – horizontális villanyprést vásárolt. Tízhektáros gazdaságának műveléséhez egyébként is figyelemre méltó géppark áll rendelkezésére. A közelmúltban vásárolt használtan kombájnt, vetőgépet és egy önjáró permetezőgépet. Ám a gazda az arzenál további bővítésére törekszik. A következő beruházása egy mulcsozó lesz, aminek a kukoricaföldön látja majd nagy hasznát. Ez az a masina ugyanis, amely a vaskos tengeri szárakat kicsi darabokra aprítja, így a talajba forgatott darálék könnyebben lebomlik. Legszívesebben most mégis a pince körül sürgölődik, ahol forr a must, tennivalót adva a szőlősgazdának.

Európai Lovassport Egyesület l Kőszegfalva l Elnyert támogatás: 329 050 Ft

A Kőszeghez csatolt Kőszegfalván működik a 23 tagot számláló Európai Lovassport Egyesület. A társaság elsősorban az amatőr lovasoknak, ló-barátoknak kíván sport- és szabadidős programokat kínálni. Tevékenységi körükben ezért főként a terep- és túralovaglás valamint a hagyományos lovaglás szerepel. – Egyesületünk az uniós forrásokra is támaszkodó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretén belül 2005-ben a nem engedélyköteles állatjóléti- és higiéniai célú beruházások témakörben pályázott – nyilatkozta a szervezet elnöke, Keszey Noémi. Az 1406,2 eurós támogatást az itt található magyar félvér lovak tartási körülményeinek javítására fordították. A kapott pénzből takarmánydarálót – hivatalos nevén zabroppantót vásároltak, valamint egy istállón kívüli itatórendszer vásárlására költöttek. Mivel az egyesületnél használt lovak nagy igénybevételnek vannak kitéve, fontos volt, hogy számukra „lábbarát udvart és kifutót”, azaz homokkal vastagon felszórt kifutót létesíthessenek, illetve a már meglévőt felújítsák. Az előírásoknak mindenben megfelelő szervezet a későbbiekben is tervezi, hogy tovább korszerűsíti lovardáját. Ezt Keszey Noémi azzal magyarázza, hogy az Európai Lovassport Egyesület nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a lovassportot mind szélesebb körben megismertesse és megszerettesse a lóbarátokkal és a lovakkal csak most ismerkedőkkel.

Nagy Zoltánné l Csénye l Elnyert támogatás: 750 000 Ft A félig önálló üzemek támogatása témakörben igényelt 2004-ben az államtól anyagi segítséget a Vas megyei Csényén élő Nagy Zoltánné. Mint elmondta: tevékenységüket családi körben végzik, hiszen a Nagy família valamennyi tagja a mezőgazdaságból él. Főállású őstermelők, akik 60-70 hektár földterületen gabonaféléket, főként búzát, kukoricát, árpát termesztenek. A gazdaságot irányító Nagy Zoltánné Erzsike elmondása szerint a család által művelt földterület jelentős részét bérlik, csak mintegy hatoda van saját tulajdonban. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben szereplő pályázaton nyert pénzt is nagyobb részt földvásárlásra fordította. Az évente érkező 250 ezer forintnak megfelelő euró alapú dotációból és a hozzátett önerőből természetesen a gazdaság gépparkjának bővítésére és egy korszerűbb magtár építésére is jutott. Amikor terveiről mesél, elsősorban a további földvásárlást említi. Igaz – teszi hozzá –, manapság egyre nehezebb szabad, eladó szántót találni, hiszen a környéken élő gazdák már korábban felvásárolták az eladásra szánt területeket.

11

Kodrikné Farkas Eugénia l Zalaegerszeg l Elnyert támogatás: 347 000 Ft

Kodrikné Farkas Eugénia családi vállalkozásban félszáz juhot tart. A zalaegerszegi gazda a kedvezőtlen adottságú területek támogatása témakörben pályázott a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásaira. Az intézkedés – magyarázta Kodrikné – kompenzációs támogatást jelent számunkra, akik a kedvezőtlen adottságúnak minősített területeken is fenntartjuk gazdálkodási tevékenységünket. A célprogram pénzalapjából a szakminisztérium két részletben folyósított támogatást a juhászatnak, összesen 347 ezer forint értékben. Ebből az állatállománynak vásárolt takarmányt a gazda, a fennmaradó részt pedig a gyapjú lenyírását bérmunkában végző alföldi vállalkozóknak fizette ki. Kodrikné Farkas Eugénia az ágazat nehézségeiről is beszélt. A többi, mezőgazdaságból élő vállalkozóhoz hasonlóan ő is a magas takarmány- és az alacsony hús- illetve gyapjú felvásárlási árakat tette felelőssé a helyzetért. A nehézségek ellenére mégis ebben a szektorban látja megvalósulni terveit. Annál is inkább, mert tevékenységi körét a húsmarha-tenyésztéssel szeretné kiegészíteni. Célja, hogy az eddig bérelt földterületeket megvásárolja, így a jószágok etetése kevesebbe kerülne és hosszú távon a bérleti díj megtakarításával csökkenthetné költségeit.

Czémán Lászlóné l Felsőrajk l Elnyert támogatás: 500 000 Ft Van-e annál romantikusabb, mint a nyíló virágok nyomába szegődni? A felsőrajki Czémán Lászlóné Zsuzsa férjével együtt ezt teszi tavasztól őszig. A méhész család április elejétől 180 méhcsaládját teherautóra pakolja, és ezzel elkezdődik a méhek vándoroltatása. A legdúsabban virágzó akácosok mellett állítják fel a konténerben szállított kaptárakat, majd a facélia táblák közelében eresztik útnak méheiket. A szorgalmas dolgozók ezután ismét hosszú útra indulnak és meg sem állnak a hárserdőkig, sárgán izzó napraforgó táblákig, a szolidágó mezőkig, hogy munkájukat a vegyes virágok kelyhében fejezzék be. A népes kolónia utaztatáshoz nélkülözhetetlen egy nagy rakterű teherautó és méheskonténer. A beruházáshoz a Czémán család az agrártárca pályázati segítségét is igénybe vette. 2005-ben nyújtották be kérelmüket a félig önálló üzemek támogatása célprogramra, és az ötéves futamidejű tender forrásaiból eddig félmillió forintot utalt át számukra a szakminisztérium. - Szükség volt egy nagy teljesítményű pörgető készülékre, ezen kívül a támogatás segítségével sikerült a régi teherautót célszerűbb gépjárműre cserélni, ezzel biztosítva a méhek utaztatását – mondta a méhész. A ráfordításoknak köszönhetően a méhészet hatékonyabban működik. Ám, a jövőben a Czémán-gazdaság raktárhelyisége is felújításra, korszerűsítésre szorul. Czémán Lászlóné bízik abban, hogy ezt a tervüket is támogatással tudják majd megvalósítani.

Pongrácz Sándor l Kercaszomor l Elnyert támogatás: 1 200 000 Pongrácz Sándor kercaszomori gazda. 28 hektáros gazdaságában főként takarmánynövényeket termeszt, amelyekkel állatait eteti. A szántók és legelők korszerűbb kihasználására kiírt agrár-környezetgazdálkodási célprogramból 1 millió 200 ezer forintot folyósított neki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A kapott pénz jelentős hányadát a földek megművelésére illetve a munkáknál használt géppark korszerűsítésére és javítására fordította. A vas megyei gazdának azonban nemcsak az új traktorok és kombájnok láttán csillan fel a szeme. 1953 óta gyűjtött mezőgazdasági gépei mind ott találhatók udvarán. Ez érthető is, hiszen évek óta szervez családjával aratási ünnepséget, helytörténeti kiállításokat és a környék lakóit az általa életre hívott hajdina fesztiválra is szívesen látja. Pongrácz Sándor kincseiből szeretne állandó illetve időközi tárlatot rendezni. Mint mondja: a rendelkezésére álló anyag hűen tükrözné az őrségi parasztgazdálkodásban használt több száz éves, működőképes mezőgazdasági masinák széles tárházát. A jövőben e cél megvalósítására keres pályázati forrásokat.

12

Szabó József l Celldömölk l Elnyert támogatás: 1 753 493 Ft A celldömölki Szabó József mintegy 100 hektáron gazdálkodik. A földterület felén takarmánynövényeket termeszt, a fennmaradó félszáz hektáron pedig 250 darabos juhnyáját legelteti. A magángazda 2004-ben igényelt az agrártárcától a kedvezőtlen adottságú területek támogatása címén több mint 1 millió 750 ezer forintot. A pályázaton azok a földtulajdonosok indulhattak – magyarázza a gazdálkodó –, akiknek gyenge termőképességű a földjük, vagyis szántó minősége aranykorona értékben kifejezve alacsony. A támogatás segítségével a közelmúltban megtörtént a juhakol felújítása, valamint a mezőgazdasági géppark is bővült. Traktorra szerelhető kaszát és rendsodrót vásárolt a gazda. Mint mondja: kellenek is a korszerűbb betakarító berendezések, hiszen az 50 hektáros szántón az aratást épp csak befejezve már most elkezdődnek a munkák. A talaj-előkészítés után még ősszel beindulnak a vetőgépek, hogy a búza és rozs keresztezéséből kialakult tritikálét, a zabot, a siló kukoricát, a tavaszi árpát és az állatok etetéséhez nélkülözhetetlen lucerna magját a földbe juttassák.

Dunántúli Pulyka Beszerző és Értékesítő Szövetkezet l Zalaháshágy, Szent Vendel major l Elnyert támogatás: 50 276 258 Ft A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásalapjából 50 millió 276 ezer forint támogatásban részesült a Dunántúli Pulyka Beszerző és Értékesítő Szövetkezet (BÉSz). A támogatási lehetőséget biztosító agrártárca nem titkolt célja az volt, hogy a pénzügyi segítséggel a gazdálkodók közötti együttműködést szorosabbá fűzze. A szándék beteljesülésének szép példáját láthatjuk a Zalaháshágy Szent Vendel majorban működő Dunántúli Pulyka BÉSz esetében. A szövetkezet hat másik termelői csoporttal konzorciumot alkotva közös beruházást valósított meg. A régió négy pulykatenyésztésre szakosodott szövetkezete és három, a csirke ágazatban érdekelt BÉSz többségi tulajdont szerzett a Zala-Cerealia Kft. takarmánygyártó cégében. Dodonka József, a pályázati nyertes Dunántúli Pulyka Beszerző és Értékesítő Szövetkezet elnöke szerint ezzel a lépéssel a befektetői csoport komolyabb tényezővé vált a piacon. Mivel nagyrészt függetlenedtek a külső takarmányellátó vállalatoktól, és a frissen vásárolt takarmánykeverő bevállalta a finanszírozást is, a korábbi kiszolgáltatott helyzet jelentősen enyhült. A befektetéssel – Dodonka József így fogalmazott – a szövetkezet tovább növelte az ágazatban élők esélyeit a túlélésre. Pozíciójukat egy újabb, nagy horderejű invesztícióval a jövőben is stabilizálni kívánják. Terveik között egy vágóhíd építése, felvásárlása szerepel, így csaknem teljesen önállósítani tudnák magukat a felvásárlóktól. A pulyka- és csirke tenyésztés és értékesítés ilyen szintű koncentrálttá tétele pedig még tovább szilárdítaná a régió ágazati dolgozóinak helyzetét.

Péter Ramon l Győr l Elnyert támogatás: 1 310 000 Ft Péter Ramon a hungarikumok elkötelezett híve. Pannonhalmi családi vállalkozásukban egy tekintélyes gulyányi, azaz 100 darab szürke marhát tart. Az állomány téli takarmányozásának finanszírozására 2004-ben támogatási kérelmet nyújtott be a mezőgazdasági tárcához a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kiírására. A szakminisztérium az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai megfelelés elősegítése címén kiírt pályázati alapjából 1 millió 310 ezer forintot folyósított az állattenyésztőnek. A ridegen tartott, húshasznosításra hizlalt jószágoknak ebből a támogatásból vásárolt a gazda lucernát, szénát és több teherautónyi szalmát. Amikor Péter Ramon a hosszú távú terveiről beszél, akkor is az őshonos magyar állatok játsszák a főszerepet. Célja egy turisztikai vállalkozás beindítása. Bemutatóparkot szeretne létrehozni, ahol a látogatók megismerkedhetnének a Hortobágy állatvilágával. A karámban együtt tekinthetnék meg a jellegzetesen csavart szarvú racka juhot, a Kárpátok pónijaként is nevezett hucul lovat és természetesen a magyar szürke marhát.

13

Mnf 888 Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. l Zalaegerszeg l Elnyert támogatás: 5 000 000 Ft Keszthelyen, bérelt telephelyen működik az Mnf 888 Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. A cég fő tevékenységi körébe a magyar nagy fehér hússertés tenyésztése, tartása tartozik. Ezt takarja a társaság nevében a rövidítés is. A tenyészet a kisebb méretűek közé tartozik, szaknyelven százkocás telep, amely kiváló genetikai értékű állománnyal rendelkezik. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázatán 2004-ben mintegy 5 millió forintnak megfelelő euró támogatást nyertek az állatjólét és higiénia kategóriában. Benedek Zsuzsanna, a társaság vezetője elmondta: az agrártárcától folyósított összegből a telep egy részén a technológia felújítását valósították meg saját kezűleg, így a szakmunkák költségeit megtakaríthatták. A fiaztatóban a kutricák és a padozat újult meg az állami forrásból. A beruházással azonban még nem fejeződött be a korszerűsítés. A jövőben szükséges lenne az utónevelő fejlesztése, valamint a tenyészállat-állomány bővítése. Ezek a fejlesztések mind a kft. hosszú távú elképzeléseinek megvalósítását segítik elő, hiszen mint azt a vezetőnő elmondta: a végső cél az, hogy jó minőségű tenyészanyagának köszönhetően piaci pozícióját tovább erősíthesse az Mnf 888 Kft.

Farkas János l Veszkény l Elnyert támogatás: 1 200 000 Ft Farkas János veszkényi családi gazdálkodó 55 hektár büszke birtokosa. Földjén búzát, kukoricát, sörárpát, repcét termel. Eddig cukorrépával is foglalkozott, de felhagyott azzal, mert már nem kifizetődő, hiszen egyre kevesebb a cukorgyár, amely átveszi a termelőtől az alapanyagot. Idén 44 hektárnyi földterületre igényelt földalapú támogatást a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásalapjából. A gazdaságának mintegy 80 százalékát kitevő földterület után januárban 1,2 millió forint támogatást folyósított részére a szaktárca. Mint mondja, ezt az összeget visszaforgatta a gazdálkodásba: korszerűbb vetőgépre, műtrágyaszóróra és modernebb permetezőgépre költöttünk a pénzből. A mezőgazdasági munkák – úgy, mint a talajmegmunkálás, a szántás, a mélylazítás, a betakarítás utáni tarlóhántás – mind korszerű, jól működő gépeket igényelnek. Ugyancsak költséges az előírásoknak megfelelő vetőmagok, gombaölő- és gyomirtó szerek, valamint a különféle műtrágyák beszerzése. Ráadásul, a gazdaságban használt vegyszerek minőségét is rendszeresen ellenőrzik a hatóságok. A gazdának most minden támogatás jól jön, hiszen a közelmúltban lízingelt Farkas János egy új traktort, és tervei között szerepel a telephely-korszerűsítés is.

Vass László l Szombathely l Elnyert támogatás: 750 000 Ft Mi szüksége van a csirkéknek aggregátorra? A baromfi ágazatban dolgozók számára a válasz teljesen kézenfekvő. Magyarázattal a szombathelyi Vass László szolgált, aki maga is pályázati pénzből vásárolt csirketelepére áramfejlesztőt. Mint mondta: 65 ezer darabos broilercsirke tenyészetében az etetők, itatók villannyal működnek, de a telep hűtését, szellőztetését biztosító ventillátorok is. A most vásárolt aggregátor igazán csak áramszünet esetén válik nélkülözhetetlenné. A beruházás teljes egészében pályázati forrásokból valósult meg. A tenderen összességében 750 ezer forintot folyósított Vass Lászlónak a szaktárca. A gazda a további beruházásokat is vidékfejlesztési támogatásokra támaszkodva kívánja megvalósítani. A telep komplett technológiai cseréjét tervezi, amelyben a belső tetőtér, a szigetelés felújítása illetve cseréje történne meg. Új aljzat kerül majd az istállókba és az épületek környékét szilárd burkolattal látják el. A felújítás fontos eleme, hogy a ventillátorokat energiatakarékos, ám nagyobb teljesítményűekre cserélik. Nagy volumenű beruházásnak ígérkezik az a 600 négyzetméteres trágyatároló létesítése is, amelyet szintén uniós és hazai források segítséggel szeretne megvalósítani a vas megyei gazda.

14

A nyugat-dunántúli régió vidékfejlesztési támogatásai számokban 2005-2008 11 469 797 215 Ft

144 297 921 Ft

813 811 695 Ft

885 578 325 Ft

538 869 164 Ft 46 735 760 Ft

Mezőgazdasági területek erdősítése

Országos összesített adatok 115,849,577,588 Ft

Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Agrár-környezetgazdálkodás Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése

5,540,048,401 Ft 20,679,069,163 Ft

665,126,408 Ft

3,688,094,383 Ft

7,443,876,755 Ft

15

6723 Szeged, Római krt. 21.

8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9.

1054 Budapest, Alkotmány u. 29.

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2.

3300 Eger, Maczky Valér út 2.

5000 Szolnok, József Attila u. 36.

2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1.

1095 Budapest, Soroksári út 22-24.

3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3.

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9.

7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11.

9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 1.

8200 Veszprém, Levendula u.1.

8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1.

Csongrád

Fejér

Főváros és Pest

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Jász-Nagykun-Szolnok

Komárom-Esztergom

Központi ügyfélszolgálat

Nógrád

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142

8202 Veszprém, Pf.: 791

9701 Szombathely, Pf.: 245

7101 Szekszárd, Pf.: 251

4401 Nyíregyháza, Pf.: 422.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3

3101 Salgótarján, Pf.: 123

1385 Budapest 62 Pf.: 867

2801 Tatabánya, Pf.: 1394

5002 Szolnok, Pf.: 111

3301 Eger, Pf.: 169

4001 Debrecen, Pf.: 551

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

1391 Budapest, Pf.: 248

8002 Székesfehérvár, Pf.: 297

6701 Szeged, Pf.: 26. és 504

3501 Miskolc, Pf.: 646

5620 Békéscsaba, Pf.: 45

7602 Pécs, Pf.: 365

6001 Kecskemét, Pf.:470

Levelezési cím

Kiadja a Földművelésügyi Minisztérium NVT Irányító Hatósága. A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében készült. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tevből támogatást elnyertek listája a www.fvm.hu és a www.mvh.gov.hu oldalakon lesz megtalálható. Nyugat-dunántúli régió. A vidékfejlesztési támogatásokról szóló kiadványok 814 655 példányban jelennek meg.

5600 Békéscsaba, Temető sor 8.

3500 Miskolc, Mindszent tér 1.

7621 Pécs, Rákóczi út 17.

Baranya

Borsod-Abaúj-Zemplén

6000 Kecskemét, Kisfaludy u.5.

Bács-Kiskun

Békés

Kirendeltség címe

Megye

66/814-520

96/814-521

96/814-542 96/814-543

42/814-901

42/814-900 42/814-906

92/814-901

88/814-901 88/814-921

88/814-900 88/814-920 92/814-900

94/814-521

94/814-520

74/814-521

82/814-901 82/814-921

82/814-900 82/814-920

74/814-520

32/814-521

1/475-2114 32/814-520

1/374-3603, 1/374-3604

34/814-521

56/814-521

56/814-523 56/814-525 34/814-520

36/814-521

36/814-520

52/814-521

1/814-8901

1/814-8900 1/814-8962

52/814-520 52/814-544

22/814-521

62/814-901

46/814-901

66/814-521

22/814-520

62/814-900

46/814-900

72/814-521

76/814-521

76/814-520 76/814-540 72/814-520

Fax

Telefon

2008-ban és 2009-ben megjelenő támogatási lehetőségekről az alábbi ügyfélszolgálatokon tájékozódhat

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

ü[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

E-mail