Fejlődő vidék, élhető falvak

Fejlődő vidék, élhető falvak A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv eredményei, 2004-2006 KÖZÉP-MAGYARORSZÁG

Vállalkozó szellemû, tenni kész emberek. Összetartó és ér­ték­ teremtô közösségek. Szépülô falvak, új vállalkozások, környzet­ ba­rát gazdálkodás. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Prog­ ram nekünk szól. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási le­he­ tô­sé­geirôl részletes információk a helyi vidékfejlesztési irodák­ ban, a falugazdászoknál és a www.fvm.hu honlapon találhatók. Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Miniszteri köszöntő

Tisztelt Olvasó! Szeretném, ha a következő néhány oldal mélyebb betekintést adna abba a munkába, amit a minisztériumunk és háttérintézményeink a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) végrehajtásával az ország asztalára tettek. Szó szerint az asztalára, hiszen a mezőgazdasági termékeink jó része a hazai fogyasztók elé kerül, s nem mindegy, hogy ezek a termékek milyen módon szolgálják mindennapjainkat. Az NVT keretében 2004 és 2008 között összesen mintegy 193 milliárd Ft támogatást utaltunk ki mezőgazdasági termelőinknek. A támogatási összeg 80%-a uniós forrásból származik, a fennmaradó 20% hazai ráfordítás, az uniós csatlakozásunk e tekintetben tehát okvetlenül pozitívan érintette a programban részt vevő termelőket. Ez az összeg az elmúlt esztendőkben közel 35 ezer gazdálkodó munkáját, megélhetését tette könnyebbé, segítette a mezőgazdasági területek okszerű használatát, adott esetben beruházásokhoz járult hozzá vagy éppen a földhasználatra vonatkozó korlátozások miatt kieső mezőgazdasági jövedelmet pótolta. Segített abban is, hogy a gazdálkodók a legfőbb természeti kincsünket, a termőföldet kíméletesebben művelhessék – az agrár-környezetgazdálkodási támogatás kapcsán –,

segítette a gyengébb adottságú területen gazdálkodókat, hogy ne kelljen felhagyniuk a mezőgazdasági tevékenységükkel és hosszabb távon is biztosított legyen a megélhetésük, elkerülve az esetleges munkanélküliséget és egyes vidéki térségek elnéptelenedését. Hozzájárult az ország erdőterületeinek jelentős növeléséhez, vagy éppen a gazdálkodói összefogások, szövetkezések megerősítéséhez is. A támogatással nem csak a gazdálkodók jártak jól, hanem az a városlakó is, aki egészségesebb, kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételeket fogyaszthat; az a vállalkozó, akitől a gazdák a fejlesztésekhez műszaki berendezéseket, eszközöket vásárolhattak, vagy éppen az a vidéket szerető ember, aki örül a természet egyensúlyának helyreigazodása láttán. A kiadványban szép számmal találnak példát az odaítélt támogatások felhasználására vonatkozóan, ami bizonyíthatja, hogy megfelelő helyre kerültek a források, valamint ösztönözheti azokat a gazdálkodóinkat a jövőben megnyíló támogatási lehetőségek igénybevételére, akik eddig még nem vágtak bele az ilyen irányú lehetőségek kihasználásába. Annak érdekében, hogy a jelenleg futó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási lehetőségeire ezúton is ráirányítsuk figyelmüket, a kiadványban rövid ismertetőt olvashatnak e témáról is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásait Magyarország maradék nélkül felhasználta. Azt kívánom, hogy a jelenlegi forrásokból kiaknázható lehetőségekkel hasonló eredményt érjünk el a következő évtized közepére, az ország és elsősorban a vidéki térségek fejlődése érdekében.

3

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Magyarország 2004. évi európai uniós csatlakozása lehetővé tette, hogy az Unió tagállamai által használt pénzeszközökből, alapokból a magyar mezőgazdasági termelők is forrásokhoz jussanak. A 2004 és 2006 között rendelkezésünkre állt uniós források lehívása olyan programdokumentumok benyújtásával történhetett meg, mint amilyen az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), vagy a jelen kiadványban részletesebben bemutatott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv volt. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia szekciójából kerültek finanszírozásra. Az intézkedések pénzügyi forrásai 80%-ban az említett uniós alap Garancia szekciója, 20%-ban pedig a hazai költségvetés voltak. Az NVT elsődleges célja a vidéki területek, illetve az agrárgazdálkodás fenntartható fejlődésének előmozdítása volt. Az intézkedések elsősorban a környezeti kihívásokra adtak választ, illetve közreműködtek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében. A célok közé tartozott a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása és a tájgondozás kialakítása. Az NVT keretében összesen mintegy 754 millió euró volt felhasználható a Terven belül meghatározott intézkedésekre. Ez az összeg az árfolyamváltozások függvényében hozzávetőlegesen 193 milliárd forintnyi támogatást jelent. A támogatások a következő intézkedéseken keresztül jutottak el a termelőkhöz: Agrár-környezetgazdálkodás: Az intézkedés támogatást biztosított a megfelelő gazdálkodási módszereket alkalmazó és egyben a különböző célprogramok speciális feltételeit kielégítő gazdálkodóknak. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élőhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalták szinte valamennyi földhasználati módot. A zonális programok az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat szolgálnak. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedvezőtlen adottságúnak minősített területen. Ezeken a területeken a nem megművelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése: Az intézkedés egyrészt az állattartó telepeken belüli trágyakezelés támogatásával hozzájárult a felhalmozódott folyékony és szilárd szerves trágya okozta környezetvédelmi problémák megoldásához, másfelől az állattartási technológiák tökéletesítésének támogatásával elősegíti az állatjóléti és higiéniai feltételek teljesítését, hogy az EU vonatkozó előírásai érvényesülhessenek.

4

Mezőgazdasági területek erdősítése: Az intézkedés hozzájárult az ország erdősültségének növeléséhez, valamint az erdők minőségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három típusú támogatást tartalmaz: 1) a mezőgazdasági földterület erdősítésének telepítési költségei 2) az újonnan telepített erdők ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei 3) jövedelempótló támogatás az erdőtelepítés miatt kieső jövedelem kompenzálására. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: Az intézkedés átmeneti jövedelemkiegészítő támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik elsősorban saját szükségleteikre termelnek, de ugyanakkor a termékeik egy jelentős részét a piacon értékesítik és akik rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása: Az intézkedés a különböző mezőgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatta termelői csoport létrehozásában és működtetésében. A támogatás kifizetése a termelői csoport államilag történő elismeréséhez volt kötött. A támogatás összegét a csoport éves termelési árbevétele alapján számítják ki. Ezeken az intézkedéseken felül az NVT forrásaiból teljesítettünk azokat a kifizetéseket is, amelyek jellegükben eltértek a fent említettektől. SAPARD kifizetések: Az uniós csatlakozást megelőzően Magyarország rendelkezésére álltak un. előcsatlakozási alapok. Ilyen volt a SAPARD is, amelyben „gyakorlóterepe” volt a hazai gazdatársadalomnak az „igazi” uniós források felhasználására való felkészülésben. Az ebben a programban támogatási jogosultságot szerzett gazdálkodók áthúzódó kifizetései vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az NVT-ből kerültek finanszírozásra. Kiegészítő közvetlen nemzeti támogatások: Az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer lehetővé tette az új tagállamok számára, hogy egy tagállam kiegészíthesse az Unióból származó területalapú támogatási forrásokat annak érdekében, hogy a régi és az új tagállamok közötti támogatásbeli különbségek csökkenjenek. Technikai segítségnyújtás: A technikai segítségnyújtás intézkedés a tagállam rendelkezésére álló olyan pénzügyi forrás, amely felhasználásával az adott program megvalósítását segíti elő. Magyarországon ebből a keretből került finanszírozásra többek között az NVT-vel kapcsolatos tájékoztató és kommunikációs anyagok megjelentetése, az NVT tanácsadói hálózat felállítása, az egyes jogcímekben foglalt kötelező képzések lebonyolítása is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcímei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei között tovább élnek. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva lehetőség szerint egyszerűsített támogatási feltételek mentén, időben egymástól eltérően, a jogszabályok adta kereteken belül kerülnek meghirdetésre e támogatási lehetőségek. Kérjük kísérjék figyelemmel erről szóló tájékoztatásainkat is.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Európai Unió Tanácsa a 2007-es pénzügyi évtől kezdődően jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi agrártámogatások feltételeit és szabályait illetően. Ennek részeként a 2007-2013 közötti időszakra az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapba, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba összpontosul. Az Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás lehívására a tagállamoknak vidékfejlesztési stratégiát, végrehajtására pedig vidékfejlesztési programot kellett kidolgozniuk. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP) az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-i ülésén egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a teljesítménnyel nagy sikert ért el a magyar agrárdiplomácia, mert Magyarország az uniós tagországok első harmadában volt az elfogadott vidékfejlesztési programok tekintetében. Az ÚMVP keretében a 7 éves vidékfejlesztési programozási időszak alatt összesen mintegy 1300 milliárd forint uniós és nemzeti támogatási lehetőség nyílt meg a magyar mezőgazdasági termelők számára és a vidék fejlesztésére. Ezen források felhasználását az ÚMVP intézkedései szolgálják, melyek a program négy, úgynevezett stratégiai tengelye köré csoportosulnak. I. II. III. IV.

Mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása A környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése Az életminőség javítása vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése LEADER (Közösségi kezdeményezés)

De mit, milyen jellegű fejlesztést szolgálnak az egyes tengelyek? A „klasszikus” mezőgazdasági fejlesztések támogatását szolgáló intézkedések (mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, gépberuházás, állattenyésztés támogatása, infrastruktúra fejlesztés, stb.) tartoznak az I. tengely alá. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a primér mezőgazdasági termeléssel és alapanyagfeldolgozással legszorosabban összefüggő támogatási lehetőségek tartoznak e tengelybe.

támogatási formák, amelyekre a vidéki lakosság és a vidéki önkormányzatok is igényt tarthatnak. Ezekről érdemes kicsit részletesebben is szólnunk, hiszen napjainkban aktualitásuk van, mivel a Minisztérium 2008 őszétől tervezi meghirdetni ezeket a támogatási lehetőségeket. A „Falumegújítás és –fejlesztés” című intézkedés a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítását (parkok, sétányok kialakítása), a védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítását, új piacterek megnyitását és a meglévők fejlesztését, valamint játszótér kialakítását támogatja. A „Vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése” intézkedés lehetőséget teremt a védelem alatt álló épületek - különös tekintettel a helyi védelem alatt álló épületek - külső-belső helyreállítására és korszerűsítésére, a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatására, illetve a kulturális örökség felújításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tanulmányok, tervek elkészítésére. A „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” című intézkedés az új, illetve a már működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatására összpontosít. „A turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés keretein belül magánszálláshelyek kialakítása, ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház kialakítása, illetve agroturisztikai szolgáltatások kialakítása támogatható. Agroturisztikai szolgáltatások körét képezik: alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatás, lovas szolgáltatás, vadászati és az erdei turizmus fogadóhelyi szolgáltatás, horgász turisztikai szolgáltatás, borturisztikai szolgáltatás. A IV. tengely, a LEADER valószínűleg nem ismeretlen fogalom a helyi közösségek életét szervező, alakító emberek számára, hiszen ez az úgynevezett „közösségi kezdeményezés” segíti a kistérségi összefogáson alapuló és megvalósuló programok, fejlesztések kivitelezését.

A II. tengely szolgálja a környezet védelmével összhangban álló gazdálkodást, az erdők telepítésével, védelmével összefüggő intézkedéseket. Ide tartozik a kedvezőtlen adottságú területek támogatása és a nagy érdeklődésre számot tartó agrár-környezetgazdálkodási intézkedés is.

Az ÚMVP keretein belül a LEADER-en felül eddig több, mint 20 támogatási lehetőség nyílt meg. A következő évtől újabb 15 intézkedés kerül megnyitásra, melyek között szerepelnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv korábban már megismert támogatási lehetőségei is.

A III. tengely intézkedései a vidéki térségben élők életkörülményeit, életminőségét és jövedelemviszonyainak javítását szolgálja. Ide tartozik pl. a már elindult „Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése” (ismertebb nevén „tanyabusz”) intézkedés, és azok a 2008 őszén megjelenő

Érdemes tehát figyelni a híradásokat, böngészni a szaklapokat és az internetes portálokat, keresni a kapcsolatot a falugaszdászokkal, szaktanácsadókkal annak érdekében, hogy e támogatási lehetőségekben Önök közül is minél többen részt vehessenek.

5

Dr. Zöldi Lajos l Monor l Elnyert támogatás: 1 476 453 Ft A természet szeretete, a több lábon állás kényszere, a körülmények és lehetőségek okos kihasználása – mindez egyszerre igaz Dr. Zöldi Lajos állatorvosra, aki immár hét esztendeje büszke tulajdonosa egy gyönyörű mandulaültetvénynek. De hogyan került a jó kedélyű állatorvos a mandulafák közé? A következőkben ezt is bemutatjuk… ƒƒ Egy állatorvos, aki mandulát termeszt, ráadásul viszonylag nagyban. Nem mindennapi helyzet… ƒƒ Valóban nem, bár én már hozzászoktam a nem mindennapi helyzetekhez. Ráadásul a mandulásig volt egy-két kitérő az életben. 1988-tól például szarvasmarhákkal foglalkoztam, de 2000-ben Angliában beütött egy nagy száj- és körömfájás járvány… akkor elgondolkodtam, hogy az egy lábon állás veszélyes lehet. Földem is van, bérbe volt adva, de 2006 őszétől az előzőekben említettek miatt már jómagam és a családom műveli. ƒƒ Hogyan jutott eszébe mégis a mandula? ƒƒ Egyszerű. Kimentünk a monori határba szétnézni, hogy milyen növények érzik itt igazán jól magukat. Láttunk egy pár igen szép mandulafát. Elhatároztuk, hogy egy alkalmasnak látszó területet beültetünk. Amit az állatorvoslással kerestem, szinte teljes egészében ráment az ültetvényre. A csemete Ceglédről jött, nem olcsó mulatság, ahogyan a telepítés sem… Az első csemetéket 2000-ben ültettük, és talán ez lesz az első igazán termő év. Tavaly 95%-os volt a fagykár, a megelőző évben 3-4 mázsa termett, de abban az évben az ültetvény fiatal volta miatt még nem lehetett nagyobb termést várni. ƒƒ Ha jól tudom, ez nem csak egyszerűen mandulaültetvény, hanem bio-mandula. ƒƒ Igen, a Biokontroll Hungária ökológiai gazdálkodással foglalkozó igazoló szervezethez bejelentkeztünk, hogy

6

ƒƒ

ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

szeretnénk igazodni az ökológiai termesztés szabályaihoz. Ez sem megy egyik napról a másikra, az átállási idő három év. Amíg az átállás tart, természetesen nem lehet „bioként” eladni az árut. Utána viszont reményeink szerint többet lehet érte kapni a piacon. Na és persze az is szerepet játszott, hogy az NVT-ből kapott agrár-környezetgazdálkodási támogatás is viszonylag jelentős az ökológiai ültetvények esetében. Gyakorlatilag két legyet ütünk egy csapásra: a támogatás is több és az élővilággal is okosabban bánik az ember. Látszik is: visszatérnek a ragadozó madarak, a gébicsek is megfogják a pockot maguknak…Jobb így mindenkinek. A madarakat én is láttam, gyönyörűek. De visszakanyarodva a kaptafához: néhány mázsa mandulával még csak elbír az ember, főleg ha a család besegít, de jobb termés esetén hogyan végzik a törést, feldolgozást? Higgye el, kézzel az a néhány mázsa is rengeteg. Négyféle fajtám van, két papírhéjú és két kemény héjú. A törést próbáltuk kézzel és géppel is – a gép ebben az esetben egy kis kézzel hajtott szerkezetet jelent – de jobb a kézi törés, mert úgy több az ép szem. A gép a magot is jobban összetöri, nem csak a héjat. De ha tud valaki okos mandulatörő gépet, az szóljon nekem… És hová, hogyan zajlik az értékesítés? Egyrészt hirdetést adtam fel, arra kereskedők jelentkeznek, de nekik van pár kívánságuk a kiszerelést, eztazt illetően, és persze az ár sem olyan kedvező…saját magunk is áruljuk budapesti piacokon a mandulát. Azt azért tudni kell, hogy a nettó súly a kiszáradás és törés után 35-40% körül alakul, ez az a mennyiség, amivel valójában számolni lehet, mint bevételt képző árualap. Bízom benne, hogy ez a mennyiség most már évről évre nagyobb lesz.

Ármenyiczki Pál l Csővár l Elnyert támogatás: 3 133 750 Ft Csővár gyönyörű természeti környezetben, a Cserhát lankáin fekvő kistelepülés, Váctól mintegy 20 kilométerre, keletre, Pest és Nógrád megye határán. Rendezett, kedves falu, ahol talán még tojótyúknak is jó lenni. Főleg akkor, ha uniós támogatás segítségével az épület egésze, ketreccel, világítással, szellőző- és etető berendezéssel együtt megújulhat. A gazda a támogatásból ugyan nem tollasodik meg, de talán elég is, ha ezt a jércékre hagyja… ƒƒ Hogyan értesült a támogatási lehetőségről? ƒƒ A falugazdászunk említette, hogy volna egy lehetőség a korszerűsítésre. Pontosabban ez egy „kötelező lehetőség” volt, hiszen a ketreces tojótyúk tartásra szigorú állatjóléti előírások vonatkoznak, ennek akartunk mi is megfelelni. ƒƒ Mikor adták be a támogatási kérelmet, milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban? ƒƒ Komplex beruházást hajtottunk végre, ami a ketrecek cseréjét, szellőző és világítóberendezések megújítását, takarmánydaráló és keverő berendezés beszerzését jelentette. Mindez persze nem óriási beruházás, hiszen a hat-hétszáz tojótyúk nem nevezhető nagyüzemnek. A támogatási kérelmet 2005-ben nyújtottuk be, de bizony jó időbe bele tellett, amíg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kiértékelte, és végül 2006 májusában megkaptuk a pozitív határozatot. Ez aztán okozott egy kis kapkodást, hiszen a beruházás megvalósítására 2006 júliusáig volt határidő… egyeztetni kellett a ketrecek gyártójával, aki ilyen rövid idő alatt nem tudta a kellő darabszámot leszállítani, így aztán Csehországból is vásároltunk párat. Végül, ha nem is egészen zökkenőmentesen, de sikerült befejezni határidőre az átalakításokat. ƒƒ Elegendő volt a támogatási összeg a beruházásra?

ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ

Tudjuk, hogy az NVT-nek egyik lényeges eleme, hogy nem szükséges hozzá önerő, bár utófinanszírozással valósul meg… Természetesen nem volt elegendő teljes mértékben, de azért döntően finanszírozta a modernizációt. A támogatás nélkül biztosan sokkal nehezebb lett volna, így végül is pozitívan értékelhető ez a lehetőség is. Bár mintegy 1700 eurónyi támogatási összeget még nem utalt át a hivatal. Legyen szíves mondjon pár szót a termelésről is. Hol értékesíti a tojásokat? A jércéket 18 hetes korukban vásároljuk. A betelepítés után kb. 2-3 héttel kezdenek el termelni, ez általában egy éves korukig gazdaságos. Amikor a termelés a maximális tojástermelés 65-70%-ára esik vissza, a letojt tyúkokat eladjuk. Két turnusban telepítünk, hogy folyamatos legyen a termelés. A legjobb időszakban napi 500-550 tojást veszünk ki a tyúkok alól. Az értékesítéssel nincs nagy gond szerencsére, a helyi boltokban is a mi árutojásunkat lehet kapni, viszek zöldségesekhez is. Tudja, a falusi emberek is egyre kevésbé tartanak otthon állatot, kényelmesebb, ha megvásárolják a tojást, húst. Itt a környéken tudják, hogy mi friss tojást adunk el. Mi a helyzet a takarmánnyal? A laikusok is sokat hallhatják, hogy az állattenyésztés a drága takarmányárak miatt mostanában nem a legjobb üzlet. A takarmány jó részét saját magamnak megtermelem 15 hektár bérelt földön. Jó évben még egy kis plusz is képződik, ezt is lehet értékesíteni. A szükséges kiegészítőkkel magam darálom és keverem össze, ezt kapják az állatok. A további munkájához sok sikert, jó egészséget kívánok!

7

Zika Nyúltenyésztő és Forgalmazó Szövetkezet l Kartal l Elnyert támogatás: 48 881 000 Ft A Zika Szövetkezet a hazai „nyulasok” között a legnagyobb. Nevét egy német hibridről kapta, a szövetkezet tagjai ezt és a francia Hycole hibrid fajtát tenyésztik azonos technológiai feltételek mellett. A pest megyei székhelyű termelői csoport tagjai szerte az országban dolgoznak, ezért a közös munka összehangolása sem kis feladat. A Szövetkezet elnöke, Sándor Ferenc úr ott jártunkkor is a Szövetkezet ügyes-bajos dolgai után járt, így feleségét kérdeztük a helyzetükről. ƒƒ Hogyan jött a termelői csoport létrehozásának ötlete, honnan indultak el? ƒƒ A férjem hasonló területen dolgozott még alkalmazottként, amikor egy felkérés kapcsán – tőlünk távolabb eső városba hívták dolgozni – döntenünk kellett: költözik a család is vele együtt, vagy valami másba kezdünk. Nem akartunk elszakadni innen, ezért inkább saját vállalkozást indítottunk. Ha már egész embert igénylő a feladat, akkor az legyen saját… A szövetkezet, mint termelői csoport előzetes, majd 2005-ben végleges állami elismerést kapott a Földművelésügyi Minisztériumtól, így 2005-től már kérelmezhettük az NVT-s termelői csoportokat érintő támogatásokat. ƒƒ Mennyi tagja van a szövetkezetnek? ƒƒ Jelenleg 21 taggal működünk – ebből csak kettő gazdasági társaság – de volt már harmincon felüli is a létszám. Sajnos az állattenyésztésen belül ez az ágazat sem működik most igazán jól, többen feladni kényszerültek, vagy most fontolgatják a termelés feladását. A kép a termelési volument tekintve is sokszínű, 200 és 5000 anyás telep is található köztünk. Több megyéből tartoznak hozzánk tagok, Szabolcs, Bács, Jász-Nagykun, Heves, Tolna… nem unatkozunk, a saját telepünkön felül a szövetkezeti tagoknál is szervezzük az értékesítést, finanszírozást, kiszállításokat, ellenőrzéseket, stb. Az éves

8

termelési mennyiség most kb. 700 tonna. ƒƒ Ezt a „földrajzilag” is szerteágazó, sokrétű munkát hogyan győzik? ƒƒ Nehezen – mosolyodik el – de szívesen tesszük, hisz ez az életünk. A szövetkezet összesen két alkalmazottal dolgozik, közülük én vagyok az egyik. A férjem a szövetkezet elnöke, és természetesen ugyanolyan tag a csoportban, mint bármelyikük. Maga a szövetkezet non-profit alapon működik, vagyis az alkalmazotti és rezsiköltségen felül minden bevétel a tagoké, a termeléssel arányosan. Az, hogy az adminisztráció megfelelően el legyen látva és többek között a támogatásokat igényelni, kezelni tudjuk, nos, ehhez szükséges a két alkalmazott. Gyakran kevés is… ƒƒ Hogyan értékesítik a megtermelt árut? ƒƒ A termelői csoportba tartozó minden tag a szövetkezeten keresztül értékesít. Így kedvezőbb piaci pozíciót tudunk kivívni, az egységes minőségű árualapot látva a kereskedők és a vágóhidak is szívesebben tárgyalnak velünk. Egy svájci, illetve egy olasz érdekeltségű, Magyarországon működő vágóhídra szállítunk, így elmondható, hogy az általunk termelt húsáru Európa számos országában terítékre kerül. ƒƒ Hogyan értékelik a termelői csoportként kapott támogatást, mire elég, mennyit segít? ƒƒ A hazai viszonyok között hatalmas jelentősége van. Nagyban könnyíti meg a szövetkezet életét – ha nem lenne a támogatás, a csoport működtetéséhez szükséges forrást csupán a bevételekből a mostani piaci viszonyok mellett szinte lehetetlen lenne előteremteni. Reméljük, hogy ez a támogatási forma a továbbiakban is megmarad, mert véleményünk szerint a hazai termelők sok esetben jelenleg is erőn felüli feladatot vállalnak a puszta fennmaradásuk, a termelés folytatása érdekében.

Jaksa István l Dömsöd l Elnyert támogatás: 3 752 000 Ft Budapesttől délre, mintegy ötven kilométer távolságra terül el Dömsöd. A települést észak – déli irányban az 51-es főközlekedési út szeli ketté. Nyugati határa a Soroksári Duna, a keleti városrész pedig belenyúlik a Kiskunsági Nemzeti Parkba. A településen számosan foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással, ezt utóbbiban is jellemző a juhtartás. A főként állattartással foglalkozó családi gazdaság a juhistálló higiéniai megfelelőségét kívánták EU-s színvonalra emelni. Az elnyert támogatást az istálló elektromos szerelési munkáira, villám- és érintésvédelmi fejlesztésre, térbeton lábbarát és fertőzésmentes kifutó, illetve udvar kialakítására, kezelőfolyosó és terelőkarám kialakításra, nyílászárók cseréjére valamint a nád- és fafelület égéskésleltető bevonattal történő ellátására fordították. A gazdaság alapjait azok a szántóföldek, legelők, istállók jelentik, melyek a szövetkezetből történő 1990-beni kiváláskor kerültek a család birtokába. Mostanra már szükségessé vált a juhtenyésztéshez elengedhetetlen istállók fejlesztése, mivel az alapvető állatjóléti és higiéniai feltételeket teljes körűen nem lehetett biztosítani. „Gazdaságunknak – melyben juhaink száma 600 egyed körül van – a pénzügyi támogatás nagy lendületet adott, hiszen az 1962-ben épült leromlott állapotú istállókban már nem tudtuk megfelelően biztosítani a higiéniai állapotokat, és a felvevőpiac bővítésében tovább tudunk lépni.” mondta Jaksa István.

Földvári András l Mikebuda l Elnyert támogatás: 401 183 Ft Mikebuda Albertirsa–Cegléd–Nagykőrös háromszög közepén foglal helyet. A település külterületének körülbelül 2/3-a erdősült, és kevés szántó illetve gyep található. E kevés szántóföldi gazdálkodásra alkalmas földterületből 30 ha-on gazdálkodik Földvári András. Elmondta, hogy ebből a 30 ha-ból 18,5 ha-on homokos a föld, így ezek igen kedvezőtlen adottságúak, növénytermesztésre korlátozottan alkalmasak. A lehetőségekhez képest rozst, tritikálét, kukoricát, burgonyát termeszt, továbbá próbálkozik még a búzával is. Gazdaságában állatokat is tart, szarvasmarhát, hízót és malacokat, valamint baromfit. „A betakarított termények az állatok eltartására és a költségeken kívül egy kis pluszra elegendő. Nézze, 70 éves vagyok, ez az életem” – mondja a tanyán élő pályázó. Mikebuda lakosainak száma jelenleg 841 fő, az ipar kimerül a fafeldolgozásban és egy cipőfelsőrész-készítő kisüzemben, a lakosok nagy része ingázik Albertirsára, Ceglédre, Nagykőrösre és Budapestre is.

Construm Építőipari Kft. – Agárdi László l Budapest l Elnyert támogatás: 13 000 000 Ft Az építőipari vállalkozás vezetője, ha megteheti, a Budapest központjában lévő irodáját szívesesen cseréli a Mátra és a Cserhát találkozásánál fekvő erdős-dombos vidék tiszta levegőjére. Mint elmondta, hosszú ideje kötődik oda, a föld és az erdő szeretete, a vadászat élménye meghatározó számára. Az erdőtelepítés megvalósítása a gyenge termőképességű szántóföldön logikus lépés, de nem türelmetlen embereknek való. Nem kecsegtet rövid távú megtérüléssel, de annak érdekében, hogy az anyagi terheket ne csak a gazdálkodó viselje, ott a támogatás megszerzésének lehetősége. Az 50 hektárnyi, erdőnek szánt területből eddig mintegy 20 hektárnyi került betelepítésre, ami igen jól, 90%-os hatékonysággal sikerült. Ebben nem kis szerepe volt annak, hogy Agárdi úr személyesen felügyelte a munkálatokat, s ma már minden munkása tudja, hogy „selejtet” bizony nem vesz át. Az eddigi biztató eredmények arra sarkallták, hogy a későbbiekben is folytassa a telepítést, így a tervek már készen állnak, a megeredt tölgy- és csercsemeték valószínűleg hamarosan társakat kapnak. Így a nógrádi dombok hamarosan még több jó levegőt „termelhetnek” az itt élők és az ide látogatók örömére.

9

Pozsgai Istvánné l Kóka l Elnyert támogatás: 1 000 000 Ft A közel 4000 lelkes faluban, Budapesttől mintegy negyven kilométernyire sokan foglalkoznak mezőgazdasággal. Pozsgai Istvánné és férje hét hektáron termeli az állatok számára szükséges takarmányt és egyéb növényeket, ezen felül pedig méhészettel is foglalkoznak. Elmondták, hogy a támogatási lehetőségre a falugazdász hívta fel figyelmüket – és élve a lehetőséggel, a kapott támogatásból többek között egy 350 ezer forintos mézpergetőt sikerült beszerezniük. A viszonylag bizonytalan mézpiaci viszonyokra való tekintettel ezt a támogatási formát annak ellenére hasznosnak ítélték, hogy az évenkénti támogatási összeg nem nagy – viszont az öt éves támogatási időszak alatt rendszeresen hozzájutottak. A 2007-től fennálló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ugyanilyen jellegű, de egyszerűbb jogosultsági feltételeket tartalmazó támogatási felhívás megjelenését pedig nem csak ők, de a környezetükben élő, hasonló méretű gazdasággal rendelkezők is várják – különösen, hogy 2009től várhatóan évi 1500 eurónak megfelelő forint az elnyerhető támogatás összege.

Tóth Mihály l Törtel l Elnyert támogatás: 10 222 500 Ft Törtel viszonylagos elzárt területen, a főbb útvonalaktól távol helyezkedik el. Cegléddel, Kőröstetétlennel (ezen keresztül Szolnok és Vezseny felé), Abonnyal és Nagykőrössel van közúti összeköttetése. A település környéke a Duna-Tisza közi homokhátság és ezen belül is a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel részét képezi. Ez a talajadottság mindjárt mutatja is, hogy a szántóföldi gazdálkodás nagy nehézségek árán tud csak fennmaradni. A takarmánynövények termesztésében történt visszaesés az állattartás hanyatlását is magával vonzotta. A környéken lévő nagy állatállománnyal rendelkező állattartók körében „utolsó mohikánként” lehet tekinteni Tóth Mihály gazdaságára, melyben 3300 db-os baromfiállománnyal rendelkezik. „Ahhoz, hogy az Európai Uniós normáknak meg tudjak felelni, szükséges volt az állattartó telep fejlesztése. Ez a fejlesztés magába foglalta egy takarmánykeverő gép beszerzését, a komplett energiaellátó rendszer felújítását és tartalék energiaforrás beállítását, valamint gabonatároló építését” – említette Tóth Mihály. A fejlesztés hatásaként a helyben megtermelt takarmányalapok feldolgozása lehetségessé vált, megszűnt a takarmánykeverő telepektől való függőség, a takarmány minőségét állandósítani lehet, riasztóberendezés, a ventilláció és a világítás programozása az állattartási körülményeket nagyban javította, továbbá a megépült tárolóban a saját megtermelt és kevert takarmányt ömlesztetten lehet tárolni, melybe a takarmánybehordó csiga segítségével közvetlenül lehet a takarmányt beszállítani. A gazdálkodó a megtermelt tojásokat egyrészt a környező települések kis üzleteibe szállítja ki, másrészt viszonteladóknak adja el. Nagy problémaként vetődik fel az, hogy a bevásárlóközpontok, üzletláncok egyre tömegesebb létrejöttével a kis üzletek bezárásra kényszerülnek, így a piac a közeljövőben jelentősen szűkülhet.

Rádi Viktor l Abony l Elnyert támogatás: 1 250 000 Ft/5 év Abony Pest megye dél-keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye mezsgyéjén, Budapesttől 85 km távolságra. A családi vállalkozás méhészettel foglalkozik, elmondható hogy több generáción keresztül a méhészet a nagycsalád fő foglalkozása, hiszen a támogatott szülei is ezzel foglalkoznak. Az átmeneti jövedelemkiegészítő támogatás 5 éven keresztül segíti Rádi Viktor méhészetének fejlesztését, bővítését. Ezen időszak alatt 120-ról 160-ra bővíti a méhcsaládok számát, a mézesházat felújítja, pormentes padlót és oldalfalakat készít, méh és rágcsálómentes tárolóhelyeket alakít ki a méznek és a méhészeti eszközöknek, 44 keretes rozsdamentes pergetőt állít be a higiénikusabb pergetés érdekében. A kaptárak gyors és költséghatékony mozgatása érdekében darus rakodórendszer megvétele mellett döntött, hiszen így az élőmunkát kímélve egyszerűen szállíthatóak a méhkaptárak. A termelékenység növelése érdekében virágporszedő vásárlása látszik még szükségesnek, mivel ezzel az eszközzel a méhekre ragadt virágport is hasznosítani lehet.

10

Sipos Istvánné l Jászkarajenő l Elnyert támogatás: 248 711 Ft Jászkarajenő község Pest megye déli csücskében, Szolnok és Cegléd közt helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyével. A település nagyszerű természeti adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és madárvilágával a füves puszta ideális kirándulóhely, azonban ez a szántóföldi termesztésre már nem annyira igaz, hiszen Jászkarajenő földterületei túlnyomórészt homokos, löszös talajok, mivel a Duna-Tisza homokhátságon fekszik. Ez jellemző Sipos Istvánné több részből álló 15 ha-os földterületére is, melyből 11,5 ha kedvezőtlen adottságú az előbb említett ok miatt. A föld értéke éppen ezért 5 és 8 aranykorona között mozog, melyen kukoricát, tritikálét és egyéb gabonanövényt termeszt. Más termelők próbálkoznak a napraforgó és mostanában a repce termesztésével is. „Ezeken a földeken nagy szükség van e támogatási formára, hogy a földek megművelését, a gazdálkodási tevékenységet továbbra is folytathassuk” – mondta Sipos Istvánné. A településen a lakosság nagyrészt mezőgazdálkodással foglalkozik, de ingáznak Szolnokra és Ceglédre is a jobb munkahelyi körülmények miatt.

Közép-Magyarországi Gazdák Szövetkezete l Törtel l Elnyert támogatás: még nem történt kifizetés „Szövetkezetünk jogutódként 2007. évben Gabona Termelői Csoporttá alakult át 61 alapító taggal, az FVM 4115/2008. számon ismert el bennünket ez évben. Tagjaink többsége évek óta gazdálkodik, változó birtokmérettel, a 4-5 ha-on gazdálkodóktól a 300 ha-on gazdálkodó termelőkig. A tagok tulajdonában és használatában jelenleg 3167 ha szántó, 216 ha gyep és 120 ha erdő művelési ágú terület van, mely területeiket önállóan művelik” – kezdte ismertetését Kiss Józsefné a termelői csoportról. A tagok őszi búzát, tritiálét, árpát, takarmánykukoricát, rozst, cirkot, kölest termelnek földrajzilag elsősorban Dél-Pest megyében, de vannak tagok a Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben gazdálkodók köréből is. A szövetkezet célja kiváló minőségű tisztított és szárított gabona előállítása, azonban az ehhez szükséges eszközök még nem állnak rendelkezésre. Jelenleg együttműködési szerződés keretében biztosítottak a termények tisztítása, szárítása, az egységes, jó minőségű árualap előállítása. A Termelői Csoport tulajdonában van két ingatlan telephely céljára (összesen 4,2 ha), melyen több funkcionálisan elavult juhhodály található, valamint az egykori gépműhely átalakítása után egy 1300 t kapacitású terménytároló, továbbá egy felújításra szoruló iroda és szociális épület. E területre egy új terménytárolót terveznek építeni, melyre már az építési engedély is rendelkezésre áll. Stratégiai cél a tagok olyan többcsatornás beszerzési-értékesítési rendszerének megteremtése, mellyel a legmagasabb piaci árakat tudják realizálni a legalacsonyabb költségekkel.

Szpin Attila l Mikebuda l Elnyert támogatás: 612 447 Ft Mikebuda az Albertirsa-Cegléd-Nagykőrös háromszög közepén foglal helyet. A település külterületének körülbelül 2/3-a erdősült és kevés szántó, illetve gyep található. Szpin Attila 20,8 ha megművelt területéből is kb. 8 ha az erdősített terület, míg 11 ha a kedvezőtlen adottságú földterület. A föld nagy arányban tartalmaz homokot, vízmegtartása pedig nagyon kicsi, a föld értékét jelzi, hogy a 17,5 hektár összesen 242 aranykorona értékű. A támogatás a gazdálkodónak jövedelem kiegészítést jelent. „A növénytermesztésben ilyen adottságú talajon lehetetlen hasznot kitermelni, még ezzel a támogatással is a költségek térülnek csak meg szinte. 30 q/ha a termés gabonából és ez jó eredménynek minősül” – ecseteli a gazdálkodás eredménytelenségét Szpin Attila. A földterület jelentős részében rozst és tritikálét termel a gazdálkodó, melyet kiegészít a háztáji állattartás, 2 anyadisznó, 12 hízó és 2 db borjú. A felvásárlási ár változása egyben a gazdaság volumenének csökkenését hozta magával, régebben 40 db hízót és 20-40 db borjút tartott Szpin Attila.

11

Ócsai Mihály l Mikebuda l Elnyert támogatás: 1 250 000 Ft/5 év A gazdálkodást a budapesti munkahelyének elvesztését követően választotta, most már elmondható, hogy hivatásul Ócsai Mihály Mikebudán. Vásárolt egy tanyát, egy 2,5 ha szántóföldet, szarvasmarhákat, juhokat, baromfit. A saját tulajdonú szántóföld mellett 2 ha földet bérel, melyekben zabot, tritikálét és napraforgót termeszt. A föld, hasonlóan a szinte összes mikebudai szántóföldekhez, homokot tartalmaz, így kedvezőtlennek minősíthető. „Szerény gazdaságunkban megpróbáljuk tartani és egy kicsit bővíteni is az állatállományunkat. A szarvasmarhák tartását 4 tehénnel kezdtük, ma már 7 tehenet tartunk és egy üszőt, az eladásra és levágásra tartott birkák száma 22 db. A földek nagyrészt megtermelik az önellátáshoz szükséges men�nyiségű takarmányt, azonban vásárolni is kell hozzá” – mutatja be helyzetüket Ócsai Mihály. A kapott támogatásból beruházásként az állatok tartását javították, építettek egy „tejházat” beszerezve egy hűtőt is, melyben a lefejt tej hűtését oldják meg, és vásároltak részletre egy bálázógépet. A megélhetést nehezíti a jelenleg tapasztalható nagymértékű gázolajár-növekedés is, amely a termelékenységet rontja tovább. A tehenek naponta átlag 90-100 l tejet adnak, melynek 70-75%-át felvásárlónak adják el és házhoz is viszik közvetlenül. „Ha nem tudnék vállalni néha alkalmi munkákat is, sajnos nehéz helyzetbe kerülhetnék családommal” – említi meg nehéz helyzetüket a gazda.

Pirót Sándor Károlyné l Vasad l Elnyert támogatás: 500 000 Ft A vasadi Pirót családban is jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak. Nyugdíjukat jól egészíti ki a ház körül tartott jószágból és a földeken megtermő áruból származó jövedelem, persze az sem baj, ha ezen felül még egy kis támogatást is sikerül a házhoz csalogatni. A félig önellátó gazdaságok támogatása intézkedésben 2006tól vesznek részt. A gazdaságban növénytermesztés és állattenyésztés is megtalálható. A szarvasmarha – hízóbika – tartás jól megfér a paradicsom, paprika, káposzta és egyéb zöldségek termesztése mellett. Mindezek munkát is adnak bőven, különösen ha olyan, nem várt eseményekre is megoldást kell találni, mint például a vihar által elbontott fóliasátor pótlására. Elmondták, hogy a támogatásból származó összeget többek között erre, illetve a növendék szarvasmarha nyári szállásának megépítésére fordítják. Bár az adminisztrációs terheket kicsit túlzottnak tartják, azért figyelnek az új támogatási lehetőségek, pályázatok megjelenésére. „Bele lehet jönni, nem akkora ördöngösség.” Olyannyira nem, hogy 2007-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból is sikerült támogatást elnyerniük. Nem ördöngösség…

Szó Pál l Törtel l Elnyert támogatás: 437 926 Ft Szó Pál édesapjától örökölte a törteli határban fekvő kilenchektárnyi szántóföldet. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedéséhez még az édesapa csatlakozott, a fia a kötelezettségek átvállalásával folytatja a megkezdett öt éves támogatási időszakot. A terület két darabból áll, ami sajnos okozott is némi bonyodalmat az adminisztrációs folyamatok – a terület térképen történő beazonosítása – során, de várhatóan ez a probléma a következő támogatási időszaktól kezdve megoldódik. A program előírásainak megfelelően időről időre más-más növényi kultúra kerül termesztésre, gabona, olajos növények és pillangós is volt már a földeken. A terület megművelésében jelentős segítséget nyújtanak a helyi, nagyobb gazdasággal, gépparkkal rendelkező gazdák. Szó Pál úr elmondta, hogy a tavalyi évben a jobb gabonaárak miatt kedvezőbben alakultak a bevételek, idén jó esetben a hektáronkénti támogatás marad meg tiszta bevételként, a terményért kapott árat már befektette a vetőmagba, gépmunkába. A támogatási lehetőséget a viszonylagosan sok adminisztráció ellenére fontosnak és nagyon hasznosnak tartja, és készül a 2009-től kezdődő újabb öt éves időszakra.

12

Tápió BÉSZ l Püspökszilágy l Elnyert támogatás: 59 139 581 Ft A Tápió Beszerző és Értékesítő Szövetkezet már több éves szövetkezeti múltra tekint vissza. Purak Lajos elnök úr elmondta, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv indulása előtt is hasonló formában működtek, majd az előzetes, illetve végleges termelői csoportként való elismerésük pedig megnyitotta számukra a lehetőséget az NVTből való támogatás megszerzésére. A 20 tagból álló szövetkezetben 2 jogi személyiségű társaság és 18 természetes személy termeli-neveli a broilereket, így az éves forgalmuk mintegy 5-600 millió forintra tehető. Ez mind szép, de sajnos – az elnök úr elmondása szerint – az Unió más tagállamaiból, illetve harmadik országokból (pl. Argentína, Brazília) érkező dömpingáras termékekkel egyre nehezebben tudnak versenyezni. Pedig egy áru minél távolabbról érkezik, annál nehezebb lekövetni az eredetét, vagy éppen az esetleges minőségi kifogásokat érvényesíteni, a szállítással okozott környezeti károkról nem is beszélve. A baromfiágazat nehéz helyzetéből fakadóan a termelői csoport a támogatást rendkívüli fontosságúnak értékeli, és az utóbbi években a túléléshez való eszköznek tartja. A szövetkezés ereje és a megfelelő támogatási konstrukciók mellett a piacok felkutatása, megtartása terén is fontos a több lábon állás, így a szövetkezet által értékesített baromfi is több különböző vágóhídon fejezi be földi pályafutását.

Kalász Ágnes Tamara l Vasad l Elnyert támogatás: 2 629 500 Ft Vasad, az 1700 lelkes kistelepülés a négyes számú főútról közelíthető meg, Monortól mindössze három kilométerre fekszik. Az ősi Duna hordalékára épült a falu, a talaj ennek megfelelően homok, futóhomok. Megkötésére nagy kiterjedésű erdőt telepítettek a falu határában, és ez az erdő 2007 tavaszától újabb 9 hektárral bővült. A terület, amelyen Kalász Ágnes erdőtelepítése megvalósult, egy szabálytalan alakú, „felszabdalt” erdőrészletet tett egybefüggőbbé. A helyi talajtani viszonyoknak megfelelően akác és nyárral elegyes akác került a területre. „A már meglévő erdőterület melletti szántót eladták, így sikerült egy nagyobb, egybefüggő erdőrészletet kialakítani. A 2006-ban született jóváhagyó határozat után 2007 tavaszán került sor a telepítésre.” A telepítés utáni ápolási munkákat szintén támogatja az NVT, valamint a tulajdonos jövedelempótló támogatásban is részesül, hiszen ha szántóként használná a földet, évente származna belőle haszna, így azonban leghamarabb a vágásforduló elérésekor, vagyis mintegy 25-30 év múlva.

Sárközi Tamás l Vecsés l Elnyert támogatás: 1 928 412 Ft Vecsés, mezőgazdaság – a legtöbb embernek erről a két szóról egészen bizonyosan a káposzta, illetve a vecsési savanyúság jut eszébe. Természetesen a valóságban ennél szélesebb a paletta. Bizonyíték erre Sárközi Tamás és családja, akik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási programjának két célprogramjában is részt vesz. A saját tulajdonban lévő 14 hektár területen felül bérelt területeken is gazdálkodnak, mellyel a szántóföldi alap célprogramba léptek be; ezen felül pedig lipicai lovakat is tenyésztenek, az őshonos állatok tartása célprogram részeként. A hat kanca, egy fedezőmén és a csikók mellett 25-30 vegyes hasznú szarvasmarha is a gazdaság részét képzi. A harminchét éve szarvasmarhákkal foglalkozó gazdálkodó elmondta, hogy a föld és az állatok az egész családnak bőségesen adnak munkát, a mezőgazdaságban nagyon ritka a „szünnap”. A támogatási lehetőségről a falugazdásztól értesült, e mellett tagja a Magyar Agrárkamarának, ahonnan szintén sok fontos információt, az adminisztratív határidők betartásához szükséges figyelmeztetést kap. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatást egyértelműen nagyon hasznosnak érzi, hiszen így több bevételhez jut a gazdaság, és a várhatóan 2009-ben újra induló agrár-környezetgazdálkodási támogatásban is szívesen venne részt.

13

Bábel zoltán l Tatárszentgyörgy l Elnyert támogatás: 870 929 Ft Tatárszentgyörgyöt, amely Pest megye déli részén, Bács-Kiskun megye szomszédságában homokhátsági területen fekszik, az Alföld kapujaként is emlegetik. Lakossága 1900 fő. Számos (i.e. 1700-1300) középső bronzkori lelet bizonyítja, hogy ez a terület már akkor is lakott volt. A település fekvéséből adódik, hogy a földterületek igen nagy része homokot tartalmaz, amely nagyban behatárolja a megtermeszthető növényi kultúrát. „Összesen 70 ha földön gazdálkodok, melyből 50 ha kedvezőtlen adottságú. Hiába próbálom a talajadottságoknak legmegfelelőbb termesztési módokat véghezvinni, ha az eredmény mindig a várakozások alatt van. Csak a zab, az árpa, a tritikálé és a napraforgó termesztésében lehet valami kis eredményt elérni, amely azonban szinte csak a költségeket fedezi. Ha nem vállalnék egyéb munkát is, akkor a családom eltartása problémás volna” - mutat rá a gondokra Zoltán. A település földterületeinek jelentős része kedvezőtlen adottságú, így nem is csoda, hogy a lakosság nagy része dabasi, kecskeméti, budapesti munkahelyre ingázik.

Hornyák Józsefné l Újlengyel l Elnyert támogatás: 2 173 500 Ft Újlengyel új településként jött létre a XIX. század végén, az egykori Vatya pusztáján, múltja azonban messzi időkre nyúlik vissza: középső bronzkori (ie. 1800) leleteket is találtak itt. A kistelepülés romantikus múltjához tartozik a betyárvilág egy-egy emléke. A megye déli részén található. Mindössze 6 km-re van Pusztavacstól, Magyarország földrajzi középpontjától. Újlengyel a Kiskunság északi szegletének erdői között búvik meg. A község határának tanyáiban a régi alföldi életforma máig tartó büszkesége érződik. A településen élők zömmel gazdálkodásból élnek, növénytermesztésből és állattenyésztésből. A támogatást elnyert családi vállalkozás is az állattenyésztésből él, közelebbről a baromfitenyésztésből, illetve a tojástermelésből. A 30 éve épült állattartó telep felújítása és korszerű gépekkel történő fejlesztése már több éve napirenden volt, melyhez a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez kapcsolódó pénzügyi támogatás nyújtott kellő segítséget. A támogatás egy részét az épület felújítására, nyílászárók, villamosvezetékek, kapcsolók, ventillátorok, födém cseréjére, termosztát és fordulatszabályozók beépítésére, aljzatbetonozásra, hőszigetelésre, a tűzveszélyes famennyezet helyett Lindab lemezborítás elkészítésére, másik részét a működtetés fejlesztésére, azaz a motorral meghajtott etetőkocsik beépítésére, az itatórendszer korszerűsítésére, riasztóberendezés (hőre és áramkimaradásra) beüzemelésére, aggregátor vásárlására, valamint a zsákos táp kiváltására ömlesztett táp tárolására alkalmas táptároló megépítésére használták fel. „Nagy szükség volt erre a beruházásra, hiszen e nélkül nem tudtuk volna teljesíteni az EU-s előírásokat és biztosítani a higiénikus, egyben gazdaságos és költséghatékony működtetést” – magyarázza Hornyák Józsefné.

Surman József l Újlengyel l Elnyert támogatás: 14 753 563 Ft A családi vállalkozás 220 ha-on gazdálkodik, ebből 35 ha erdősített, az átlag AK érték 13,5. A gazdaság földterületei elszórtan helyezkednek el: Pusztavacson 50%, Hernádon 40%, míg Újlengyelen és Újhartyánban 5-5%. A földeken az általános szántóföldi növényeket termesztik: őszi búzát, tritikálét, rozst, őszi káposztarepcét, napraforgót és kukoricát, mindezt vetésforgóban. A megnyert támogatást a műtrágyázás minőségi javítására, a termelés hatékonyságának javítására, a precízebb, minőségi talajművelésre fordították, fordítják. Példaként említette Surman József, hogy 2 menet magágyat készítenek a régi 1 helyett, így egy jobb minőségű magágy jön létre, egyenletes, egészségesebb és egyöntetűbb növényállomány kel ki egyszerre. A támogatás eredményeként szintén jobb, másodfokú vetőmag megvételére kerülhetett sor. „A kötelező talajtápanyag vizsgálat során megismert talajadottságok tükrében okszerűbb tápanyag gazdálkodást tudunk folytatni. 5 év alatt 20% zöldtrágyát alkalmazunk az előírásoknak megfelelően, mely során repcét termesztünk és rotálunk be a földbe” – avatott be Surman József, a kötelező vizsgálatok pozitív hatásaiba.

14

A közép-magyarországi régió vidékfejlesztési támogatásai számokban 2005-2008 9 742 885 324 Ft

308 401 954 Ft

337 277 429 Ft 295 152 720 Ft

1 964 036 474 Ft 13 529 168 Ft

Mezőgazdasági területek erdősítése

Országos összesített adatok 115,849,577,588 Ft

Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Agrár-környezetgazdálkodás Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése

5,540,048,401 Ft 20,679,069,163 Ft

665,126,408 Ft

3,688,094,383 Ft

7,443,876,755 Ft

15

6723 Szeged, Római krt. 21.

8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9.

1054 Budapest, Alkotmány u. 29.

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2.

3300 Eger, Maczky Valér út 2.

5000 Szolnok, József Attila u. 36.

2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1.

1095 Budapest, Soroksári út 22-24.

3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3.

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9.

7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11.

9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 1.

8200 Veszprém, Levendula u.1.

8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1.

Csongrád

Fejér

Főváros és Pest

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Jász-Nagykun-Szolnok

Komárom-Esztergom

Központi ügyfélszolgálat

Nógrád

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142

8202 Veszprém, Pf.: 791

9701 Szombathely, Pf.: 245

7101 Szekszárd, Pf.: 251

4401 Nyíregyháza, Pf.: 422.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3

3101 Salgótarján, Pf.: 123

1385 Budapest 62 Pf.: 867

2801 Tatabánya, Pf.: 1394

5002 Szolnok, Pf.: 111

3301 Eger, Pf.: 169

4001 Debrecen, Pf.: 551

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

1391 Budapest, Pf.: 248

8002 Székesfehérvár, Pf.: 297

6701 Szeged, Pf.: 26. és 504

3501 Miskolc, Pf.: 646

5620 Békéscsaba, Pf.: 45

7602 Pécs, Pf.: 365

6001 Kecskemét, Pf.:470

Levelezési cím

Kiadja a Földművelésügyi Minisztérium NVT Irányító Hatósága. A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében készült. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tevből támogatást elnyertek listája a www.fvm.hu és a www.mvh.gov.hu oldalakon lesz megtalálható. Közép-magyarországi régió. A vidékfejlesztési támogatásokról szóló kiadványok 814 655 példányban jelennek meg.

5600 Békéscsaba, Temető sor 8.

3500 Miskolc, Mindszent tér 1.

7621 Pécs, Rákóczi út 17.

Baranya

Borsod-Abaúj-Zemplén

6000 Kecskemét, Kisfaludy u.5.

Bács-Kiskun

Békés

Kirendeltség címe

Megye

66/814-520

96/814-521

96/814-542 96/814-543

42/814-901

42/814-900 42/814-906

92/814-901

88/814-901 88/814-921

88/814-900 88/814-920 92/814-900

94/814-521

94/814-520

74/814-521

82/814-901 82/814-921

82/814-900 82/814-920

74/814-520

32/814-521

1/475-2114 32/814-520

1/374-3603, 1/374-3604

34/814-521

56/814-521

56/814-523 56/814-525 34/814-520

36/814-521

36/814-520

52/814-521

1/814-8901

1/814-8900 1/814-8962

52/814-520 52/814-544

22/814-521

62/814-901

46/814-901

66/814-521

22/814-520

62/814-900

46/814-900

72/814-521

76/814-521

76/814-520 76/814-540 72/814-520

Fax

Telefon

2008-ban és 2009-ben megjelenő támogatási lehetőségekről az alábbi ügyfélszolgálatokon tájékozódhat

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

ü[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

E-mail