Fejlődő vidék, élhető falvak

Fejlődő vidék, élhető falvak A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv eredményei, 2004-2006 Dél-Dunántúl

1

Vállalkozó szellemû, tenni kész emberek. Összetartó és ér­ték­ teremtô közösségek. Szépülô falvak, új vállalkozások, környzet­ ba­rát gazdálkodás. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Prog­ ram nekünk szól. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási le­he­ tô­sé­geirôl részletes információk a helyi vidékfejlesztési irodák­ ban, a falugazdászoknál és a www.fvm.hu honlapon találhatók. Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

2

Miniszteri köszöntő

Tisztelt Olvasó! Szeretném, ha a következő néhány oldal mélyebb betekintést adna abba a munkába, amit a minisztériumunk és háttérintézményeink a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) végrehajtásával az ország asztalára tettek. Szó szerint az asztalára, hiszen a mezőgazdasági termékeink jó része a hazai fogyasztók elé kerül, s nem mindegy, hogy ezek a termékek milyen módon szolgálják mindennapjainkat. Az NVT keretében 2004 és 2008 között összesen mintegy 193 milliárd Ft támogatást utaltunk ki mezőgazdasági termelőinknek. A támogatási összeg 80%-a uniós forrásból származik, a fennmaradó 20% hazai ráfordítás, az uniós csatlakozásunk e tekintetben tehát okvetlenül pozitívan érintette a programban részt vevő termelőket. Ez az összeg az elmúlt esztendőkben közel 35 ezer gazdálkodó munkáját, megélhetését tette könnyebbé, segítette a mezőgazdasági területek okszerű használatát, adott esetben beruházásokhoz járult hozzá vagy éppen a földhasználatra vonatkozó korlátozások miatt kieső mezőgazdasági jövedelmet pótolta. Segített abban is, hogy a gazdálkodók a legfőbb természeti kincsünket, a termőföldet kíméletesebben művelhessék – az agrár-környezetgazdálkodási támogatás kapcsán –,

segítette a gyengébb adottságú területen gazdálkodókat, hogy ne kelljen felhagyniuk a mezőgazdasági tevékenységükkel és hosszabb távon is biztosított legyen a megélhetésük, elkerülve az esetleges munkanélküliséget és egyes vidéki térségek elnéptelenedését. Hozzájárult az ország erdőterületeinek jelentős növeléséhez, vagy éppen a gazdálkodói összefogások, szövetkezések megerősítéséhez is. A támogatással nem csak a gazdálkodók jártak jól, hanem az a városlakó is, aki egészségesebb, kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételeket fogyaszthat; az a vállalkozó, akitől a gazdák a fejlesztésekhez műszaki berendezéseket, eszközöket vásárolhattak, vagy éppen az a vidéket szerető ember, aki örül a természet egyensúlyának helyreigazodása láttán. A kiadványban szép számmal találnak példát az odaítélt támogatások felhasználására vonatkozóan, ami bizonyíthatja, hogy megfelelő helyre kerültek a források, valamint ösztönözheti azokat a gazdálkodóinkat a jövőben megnyíló támogatási lehetőségek igénybevételére, akik eddig még nem vágtak bele az ilyen irányú lehetőségek kihasználásába. Annak érdekében, hogy a jelenleg futó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási lehetőségeire ezúton is ráirányítsuk figyelmüket, a kiadványban rövid ismertetőt olvashatnak e témáról is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásait Magyarország maradék nélkül felhasználta. Azt kívánom, hogy a jelenlegi forrásokból kiaknázható lehetőségekkel hasonló eredményt érjünk el a következő évtized közepére, az ország és elsősorban a vidéki térségek fejlődése érdekében.

3

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Magyarország 2004. évi európai uniós csatlakozása lehetővé tette, hogy az Unió tagállamai által használt pénzeszközökből, alapokból a magyar mezőgazdasági termelők is forrásokhoz jussanak. A 2004 és 2006 között rendelkezésünkre állt uniós források lehívása olyan programdokumentumok benyújtásával történhetett meg, mint amilyen az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), vagy a jelen kiadványban részletesebben bemutatott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv volt. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia szekciójából kerültek finanszírozásra. Az intézkedések pénzügyi forrásai 80%-ban az említett uniós alap Garancia szekciója, 20%-ban pedig a hazai költségvetés voltak. Az NVT elsődleges célja a vidéki területek, illetve az agrárgazdálkodás fenntartható fejlődésének előmozdítása volt. Az intézkedések elsősorban a környezeti kihívásokra adtak választ, illetve közreműködtek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében. A célok közé tartozott a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása és a tájgondozás kialakítása. Az NVT keretében összesen mintegy 754 millió euró volt felhasználható a Terven belül meghatározott intézkedésekre. Ez az összeg az árfolyamváltozások függvényében hozzávetőlegesen 193 milliárd forintnyi támogatást jelent. A támogatások a következő intézkedéseken keresztül jutottak el a termelőkhöz: Agrár-környezetgazdálkodás: Az intézkedés támogatást biztosított a megfelelő gazdálkodási módszereket alkalmazó és egyben a különböző célprogramok speciális feltételeit kielégítő gazdálkodóknak. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élőhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalták szinte valamennyi földhasználati módot. A zonális programok az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat szolgálnak. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedvezőtlen adottságúnak minősített területen. Ezeken a területeken a nem megművelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése: Az intézkedés egyrészt az állattartó telepeken belüli trágyakezelés támogatásával hozzájárult a felhalmozódott folyékony és szilárd szerves trágya okozta környezetvédelmi problémák megoldásához, másfelől az állattartási technológiák tökéletesítésének támogatásával elősegíti az állatjóléti és higiéniai feltételek teljesítését, hogy az EU vonatkozó előírásai érvényesülhessenek.

4

Mezőgazdasági területek erdősítése: Az intézkedés hozzájárult az ország erdősültségének növeléséhez, valamint az erdők minőségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három típusú támogatást tartalmaz: 1) a mezőgazdasági földterület erdősítésének telepítési költségei 2) az újonnan telepített erdők ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei 3) jövedelempótló támogatás az erdőtelepítés miatt kieső jövedelem kompenzálására. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: Az intézkedés átmeneti jövedelemkiegészítő támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik elsősorban saját szükségleteikre termelnek, de ugyanakkor a termékeik egy jelentős részét a piacon értékesítik és akik rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása: Az intézkedés a különböző mezőgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatta termelői csoport létrehozásában és működtetésében. A támogatás kifizetése a termelői csoport államilag történő elismeréséhez volt kötött. A támogatás összegét a csoport éves termelési árbevétele alapján számítják ki. Ezeken az intézkedéseken felül az NVT forrásaiból teljesítettünk azokat a kifizetéseket is, amelyek jellegükben eltértek a fent említettektől. SAPARD kifizetések: Az uniós csatlakozást megelőzően Magyarország rendelkezésére álltak un. előcsatlakozási alapok. Ilyen volt a SAPARD is, amelyben „gyakorlóterepe” volt a hazai gazdatársadalomnak az „igazi” uniós források felhasználására való felkészülésben. Az ebben a programban támogatási jogosultságot szerzett gazdálkodók áthúzódó kifizetései vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az NVT-ből kerültek finanszírozásra. Kiegészítő közvetlen nemzeti támogatások: Az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer lehetővé tette az új tagállamok számára, hogy egy tagállam kiegészíthesse az Unióból származó területalapú támogatási forrásokat annak érdekében, hogy a régi és az új tagállamok közötti támogatásbeli különbségek csökkenjenek. Technikai segítségnyújtás: A technikai segítségnyújtás intézkedés a tagállam rendelkezésére álló olyan pénzügyi forrás, amely felhasználásával az adott program megvalósítását segíti elő. Magyarországon ebből a keretből került finanszírozásra többek között az NVT-vel kapcsolatos tájékoztató és kommunikációs anyagok megjelentetése, az NVT tanácsadói hálózat felállítása, az egyes jogcímekben foglalt kötelező képzések lebonyolítása is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcímei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei között tovább élnek. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva lehetőség szerint egyszerűsített támogatási feltételek mentén, időben egymástól eltérően, a jogszabályok adta kereteken belül kerülnek meghirdetésre e támogatási lehetőségek. Kérjük kísérjék figyelemmel erről szóló tájékoztatásainkat is.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Európai Unió Tanácsa a 2007-es pénzügyi évtől kezdődően jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi agrártámogatások feltételeit és szabályait illetően. Ennek részeként a 2007-2013 közötti időszakra az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapba, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba összpontosul. Az Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás lehívására a tagállamoknak vidékfejlesztési stratégiát, végrehajtására pedig vidékfejlesztési programot kellett kidolgozniuk. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP) az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-i ülésén egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a teljesítménnyel nagy sikert ért el a magyar agrárdiplomácia, mert Magyarország az uniós tagországok első harmadában volt az elfogadott vidékfejlesztési programok tekintetében. Az ÚMVP keretében a 7 éves vidékfejlesztési programozási időszak alatt összesen mintegy 1300 milliárd forint uniós és nemzeti támogatási lehetőség nyílt meg a magyar mezőgazdasági termelők számára és a vidék fejlesztésére. Ezen források felhasználását az ÚMVP intézkedései szolgálják, melyek a program négy, úgynevezett stratégiai tengelye köré csoportosulnak. I. II. III. IV.

Mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása A környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése Az életminőség javítása vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése LEADER (Közösségi kezdeményezés)

De mit, milyen jellegű fejlesztést szolgálnak az egyes tengelyek? A „klasszikus” mezőgazdasági fejlesztések támogatását szolgáló intézkedések (mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, gépberuházás, állattenyésztés támogatása, infrastruktúra fejlesztés, stb.) tartoznak az I. tengely alá. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a primér mezőgazdasági termeléssel és alapanyagfeldolgozással legszorosabban összefüggő támogatási lehetőségek tartoznak e tengelybe.

támogatási formák, amelyekre a vidéki lakosság és a vidéki önkormányzatok is igényt tarthatnak. Ezekről érdemes kicsit részletesebben is szólnunk, hiszen napjainkban aktualitásuk van, mivel a Minisztérium 2008 őszétől tervezi meghirdetni ezeket a támogatási lehetőségeket. A „Falumegújítás és –fejlesztés” című intézkedés a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítását (parkok, sétányok kialakítása), a védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítását, új piacterek megnyitását és a meglévők fejlesztését, valamint játszótér kialakítását támogatja. A „Vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése” intézkedés lehetőséget teremt a védelem alatt álló épületek - különös tekintettel a helyi védelem alatt álló épületek - külső-belső helyreállítására és korszerűsítésére, a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatására, illetve a kulturális örökség felújításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tanulmányok, tervek elkészítésére. A „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” című intézkedés az új, illetve a már működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatására összpontosít. „A turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés keretein belül magánszálláshelyek kialakítása, ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház kialakítása, illetve agroturisztikai szolgáltatások kialakítása támogatható. Agroturisztikai szolgáltatások körét képezik: alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatás, lovas szolgáltatás, vadászati és az erdei turizmus fogadóhelyi szolgáltatás, horgász turisztikai szolgáltatás, borturisztikai szolgáltatás. A IV. tengely, a LEADER valószínűleg nem ismeretlen fogalom a helyi közösségek életét szervező, alakító emberek számára, hiszen ez az úgynevezett „közösségi kezdeményezés” segíti a kistérségi összefogáson alapuló és megvalósuló programok, fejlesztések kivitelezését.

A II. tengely szolgálja a környezet védelmével összhangban álló gazdálkodást, az erdők telepítésével, védelmével összefüggő intézkedéseket. Ide tartozik a kedvezőtlen adottságú területek támogatása és a nagy érdeklődésre számot tartó agrár-környezetgazdálkodási intézkedés is.

Az ÚMVP keretein belül a LEADER-en felül eddig több, mint 20 támogatási lehetőség nyílt meg. A következő évtől újabb 15 intézkedés kerül megnyitásra, melyek között szerepelnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv korábban már megismert támogatási lehetőségei is.

A III. tengely intézkedései a vidéki térségben élők életkörülményeit, életminőségét és jövedelemviszonyainak javítását szolgálja. Ide tartozik pl. a már elindult „Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése” (ismertebb nevén „tanyabusz”) intézkedés, és azok a 2008 őszén megjelenő

Érdemes tehát figyelni a híradásokat, böngészni a szaklapokat és az internetes portálokat, keresni a kapcsolatot a falugaszdászokkal, szaktanácsadókkal annak érdekében, hogy e támogatási lehetőségekben Önök közül is minél többen részt vehessenek.

5

Faludi Sándor l Mohács l Elnyert támogatás: 6 000 000 Ft A művelésből kivett korábbi mezőgazdasági terület erdősítésére nyert el 6 millió forintos támogatást a Mohácson élő Faludi Sándor, aki 10 hektáros területet telepített be csemetékkel. Amint azt az erdőmérnök végzettségű egyéni vállalkozó elmondta, egy őshonos fafajta, a gyertyános kocsánytalan tölgy telepítésére fordítja a támogatás összegét. ƒƒ Mohács közel 20 ezer lakosú város Baranya megyében, a Mohácsi kistérség központja. Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése, ezenkívül Budapest mellett az egyetlen város az országban, amelyet a Duna fő ága kettészel. A búsójárásról és az 1526-os csatavesztésről híres Mohács évszázadok óta tipikus mezőváros, a környező települések és területek mindig jó lehetőséget nyújtottak a mezőgazdasági termelésre. Ebben az igencsak hagyományos gyökerűnek mondható gazdasági környezetben dolgozik Ön. ƒƒ Egyéni vállalkozóként végzem ezt a munkát, de van három alkalmazottam is, hisz a terület is és a munka mennyisége is több annál, amit egyetlen ember felelősen felvállalhat, meg hát fizikailag is nehéz lenne mindezt egyetlen embernek elvégezni. ƒƒ Mennyire új életpálya az Ön számára ez a munka? ƒƒ Egyáltalán nem lettem hűtlen az eredeti szakmámhoz, ami erőmérnök, így természetes az is, hogy a magánvállalkozásomnak szakmai irányítója is vagyok, nem üzleti szempontok szerint irányítom az életemnek ezt a részét. ƒƒ Miben segít az elnyert támogatás? ƒƒ A támogatás nyújtotta anyagi forrásokat felhasználva 10 hektáros területet telepítettem be a gyertyános kocsánytalan tölgyfával. ƒƒ Miért éppen ezzel? ƒƒ Azért ezt a fafajtát választottam, mert ez felel meg leginkább az éghajlati és talajviszonyoknak, ez illeszke-

6

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

dik legjobban a környezethez. Aki a természet közelségében él és dolgozik, annak fontos követelmény, hogy a természeti környezetet, ha csak lehet, óvja az idegen hatásoktól. Ezért is választottam ezt a fajtát, de azért is, mert ez a fa tűri jól azokat az időjárásbeli adottságokat, néha szélsőségeket, amik ezt a víz-közeli, sík területet jellemezik. Másrészt pedig nekem is fontos volt – és a támogatás is ezt erősíti –, hogy az olyan területeket kivonjam a mezőgazdasági művelésből, amelyek gyenge termőtalajnak számítanak, és megművelésük gazdaságtalan lenne. Az ember végül is nem ellensége önmagának sem, mindig meg kell keresni azokat a gazdálkodási módokat, amelyek kevesebb fizikai és anyagi ráfordítást igényelnek és mindemellett jövedelmezőbbek is. Ezt most annak tartja? Mindenképpen. Korábban sok kínlódást okoztak ezek a területek a művelésük során, sem talajjavító munkákkal, sem trágyázással-műtrágyázással nem lehetett olyan termővé tenni, ami megérte volna a ráfordított pénzt és energiát. Ez a ráfordítás mikorra térülhet meg? Hát, sajnos nemcsak holnap, az biztos, hisz láthatja, hogy milyen kicsik még ezek a facsemeték. Olyan kicsik, hogy akár virágcsokorba is lehetne szedni őket – persze csak annak, aki nem tudja, milyen érték lesz néhány évtized múlva egy kifejlett, gondozott tölgyerdő. A gyertyános kocsánytalan tölgyerdő. Igen, és nemcsak a neve cseng jól, de azt is tudni kell róla, hogy ez egy őshonos fafajta. A támogatás éppen azt célozza, hogy ezekből az őshonos fajokból minél több, erősebb erdősített terület legyen. E cél elérésében nemcsak az anyagi támogatás, nemcsak a sok-sok kézi és gépi munka jelent segítséget, de maga a természet is, hisz nem véletlen, hogy épp ez a fafajta az, ami a legjobban szereti ezt a vidéket.

Vercse Józsefné l Györe l Elnyert támogatás: 130 000 Ft Egészen szerénynek mondható, mindössze 130 ezer forintos támogatást kapott a györei gazdálkodó Vercse Józsefné. Munkájában, az almáskert gondozásában és a legelő karbantartásában mégis nélkülözhetetlen segítséget nyújt ez a pénz. ƒƒ Azoknak, akik nem hallottak még Györéről, mondjuk el, hogy a falu a Völgység nyugati szélén, Baranya és Tolna megye határán, a Mecsek lábánál fekszik, Szekszárdtól 30 km-re. 10 ezer évvel ezelőtt a vidéket a keleti gravettai nép lakta, az utolsó népcsoport, amelyet még ősembernek tartanak. Az újkőkorból, a réz- és a bronzkorból is találtak régészek leleteket Györe környékén, de a vaskorból nincsenek emlékek. A település múltja az 1100-as évekre nyúlik vissza. A lakosság összetétele ekkor ősmagyar, majd a török dúlás után németek (svábok) érkeztek ide, akiknek 1946-os kitelepítése után székelyek telepedtek le. Lakói ma tehát régi magyarok, magyarországi németek és bukovinai székelyek. ƒƒ Igen, és jól is érezzük magunkat egymás társaságában. Az együtt élő emberek megtanulják egymás szokásait, de ellessük egymás munkamódszerét is. Itt nálunk, kis emberek kis gazdaságokban próbálnak megélni, kisebbnagyobb sikerrel. ƒƒ Akkor – gondolom – az elnyerhető támogatások na­­ gyon sok segítséget nyújtanak Önöknek. Mire kapta ezt az összeget? ƒƒ Az agrár-környezetgazdálkodás témakörében nyertem el ezt a támogatást, mégpedig gyümölcsös és legelő karbantartására. Azért is jött nagyon jókor ez a segítség, mert az utóbbi évek, különösen az idei nem sok jót hozott a gyümölcsösöknek. Nyomottak az árak – bár némileg megnyugtató, hogy most végül is sikerült az almára a garantált felvásárlási árat elérni –, egyedül nagyon nehéz kereskedni. ƒƒ Teljesen egyedül dolgozik?

ƒƒ Mióta a férjem nincs velünk, a fiammal ketten vezetjük a kis családi gazdaságunkat. ƒƒ Mennyire kicsi – vagy nagy – ez a családi gazdaság? ƒƒ Egy hektáron termesztjük az almát. ƒƒ Lé-almát? ƒƒ Nem, fogyasztási almát – de ezt inkább hagyjuk is, ebben az évben nem sok örömöt szereztek… ƒƒ Jó. Mi az, amiben változást jelent a támogatás? ƒƒ A legfontosabb az, hogy az előírt, környezetkímélő növényvédő szereket kell beszereznünk és használnunk. ƒƒ Milyen hatása van ennek a változásnak? ƒƒ Korszerűbben tudunk védekezni a kártevők ellen a gyümölcsösben, környezetkímélőbb a legelő karbantartása is. ƒƒ Hogyan kell egy legelőt karbantartani? ƒƒ El kell végezni a tavaszi tisztító kaszálást, a gyomirtást, boronálását, el kell tüntetni a vakondtúrásokat. A legelőkön egyébként saját, tejelő teheneket tartunk. ƒƒ Mi a biztosíték arra, hogy azok, akik a környezetkímélő eljárások alkalmazására kapnak támogatást, valóban ezt a módszert, az ehhez szükséges szereket alkalmazzák? Nincs lehetőség a kibúvóra, az egyszerűbb, olcsóbb, könnyebb, gyorsabb megoldásokra? ƒƒ Nincs. Határozottan nincs. A támogatás révén ugyanis csak azokat a vegyszereket használhatjuk a növényvédelemben, amelyek az Európai Unió kritériumai megengednek. Ezek a legszigorúbb előírásoknak felelnek meg, alkalmazásukat permetezési naplóval kell dokumentálni és számlákkal igazolni. Itt nincs mód a simlizésre. Aki ugyanis már kipróbálta, tudja, hogy ha kezdetben talán körülményesebb is a meghatározott, kizárólagosan előírt vegyszerek beszerzése, az egészséges talaj, az egészséges legelőn tartott egészséges állatok hosszú távon mindenképpen jövedelmezőbbek. Nekem már eszem ágában sincs a régi, ilyen-olyan összevásárolt, néha bizonytalan tartalmú vegyszerekkel szennyezni a földemet.

7

Szentlőrinci Szolanum Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. l Szentlőrinc l Elnyert támogatás: 37 082 355 Ft Az integrált szántóföldi termesztést folytató Szentlőrinci Szolanum Kft. gazdálkodásában a környezettudatos szemléletet helyezi előtérbe. Malatin Tibor, a cég ügyvezetője arról adott tájékoztatást, hogy az agrár-környezetgazdálkodás témakörben elnyert több mint 37 millió forint mennyiben segíti ezt a munkát, és szólt arról is, hogy a színvonalas termelés érdekében válogatott szakértői gárdával működnek együtt ƒƒ ƒƒ Szentlőrinc Baranya megye egyik legfiatalabb városi rangú települése, hírnevét mégsem a friss, alig több mint tízéves városi címnek köszönheti, hanem annak, hogy 1994 óta itt rendezik meg Baranya megye ma már legjelentősebb mezőgazdasági kiállítását és vásárát, a Gazdanapokat, melyen a megye és az ország mezőgazdasági termelőin, feldolgozóin, értékesítőin kívül egyre több külföldi kiállító és érdeklődő vesz részt. Mondhatni, Szentlőrinc a megye és a régió agrár központja. Itt működik a Szolanum Kft. Mekkora a cég? ƒƒ Társaságunk 1994 augusztusában alakult, és 274 hektáron dolgozunk. Jelenleg 23 alkalmazottunk van, a cég mérleg főösszege 391,159 millió forint, a saját tőkénk 298,918 millió forint. A mérleg szerint eredményünk 33,482, az árbevételünk pedig 404,049 millió forint. ƒƒ Mi a társaság fő profilja? ƒƒ Társaságunk növénytermesztéssel, ezen belül őszi búza, őszi árpa vetőmag és vetőburgonya előállításával foglalkozik, működtetünk egy komplett, 200 kocás sertéstelepet, és mezőgazdasági szolgáltatást végzünk. ƒƒ Mire fordították, fordítják a támogatásként elnyert összeget? ƒƒ Az integrált szántóföldi növénytermesztési programban veszünk részt, a művelt terület mintegy 80 százalékán.

8

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

A program első évében elvégzett talajvizsgálati eredményekre alapozva optimális tápanyag gazdálkodási tervek szerint dolgozunk. A növényvédelmi terveket környezetkímélő szereket összeállítva állítjuk össze. Gazdálkodásunkban a környezettudatos szemléletet helyezzük előtérbe. Új elem a gazdálkodásunkban a tudatos környezetvédelem előtérbe helyezése, a kevesebb műtrágyafelhasználás. A talajművelés során – megfelelő eszközök használatával – törekszünk a talajszerkezet javítására, a talaj szervesanyag-tartalom szintjének fenntartására, a mélyművelés alkalmazására. Kikkel működnek együtt? A projektben tápanyag gazdálkodási szakértőkkel, talajvizsgálati laboratóriumokkal, szaktanácsadókkal, kutatóintézettel dolgoztunk együtt. A program jövőre, 2009-ben fejeződik be. Ha lehetséges lesz, később is szeretnénk részt venni hasonló pályázatokban. Vettek már részt egyéb pályázatokon is? Igen, volt más eredményes pályázatunk is. Tavaly az Új Magyarország Vidékfejlesztési programból finanszírozott EMVA-ból önálló, építéssel nem járó gépbeszerzésre nyertünk el több mint, másfél millió forintot. Ezen a pénzen váltvaforgó ekét vásároltunk. Az EMVA állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatán elnyert támogatásunkból egy 1400 férőhelyes malacnevelőt, egy 12 férőhelyes ellető épületet és egy 3000 négyzetméteres hígtrágya-tárolót építettünk. Érdemes a gazdálkodóknak, cégeknek megfontolniuk a pályázati lehetőségeket, mert nekünk jó tapasztalataink vannak. Ráadásul, a pályázatok, mint ez az mostani is, lényegükből következően környezetbarátok, a célnak megfelelően javítanak a környezetben élők körülményein és alkalmasak a tájfenntartásra.

Biswurm Sándor l Csebény l Elnyert támogatás: 40 344 243 Ft Csebény község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben található. A rendszerváltás óta önálló község, közös körjegyzőséggel Almamellékkel, Ibafával és Horváthertelenddel. Biswurm Sándor a csebényi Somfa-völgyben gazdálkodik 150 hektáros területen, feleségével közösen 500 juhot tartanak. A baranyai gazda állatjólét és higiénia témakörben trágyakezelésre és gépek beszerzésére nyerte el a támogatást, melynek révén magasnyomású vizes-mosót helyezett üzembe, valamint lebetonozták a gyűjtőkarámokat és a kifutókat, kicserélték a gyűjtőereszt és az esőcsatornákat. A gépek beszerzése – bár jelentős anyagi ráfordítást igényelt a támogatás összegéből – elengedhetetlen volt, mert a juhok trágyájának kezelése komoly fizikai munkát jelent. A mélyalmozású juhhodályokban ugyanis a birkák, az apró lábaikkal folyamatosan tapossák, tömörítik a trágyát, melyet aztán évente egyszer fel kell törni, és a tárolóba szállítani. Ezt korábban kézimunkával, igen nagy energiaráfordítással lehetett csak elvégezni, az új gépek beállítása ebben jelent pótolhatatlan segítséget. A Csebényben gazdálkodó Biswurm Sándor nemcsak szakmai tapasztalatait osztja meg a Horváthertelenden dolgozó fiával, de kölcsönösen, egymás birtokain használják a támogatásokból vásárolt berendezéseket, így költséghatékonyabban tudnak mindketten gazdálkodni.

A+D Kft. l Fonó l Elnyert támogatás: 51 448 905 Ft Kaposvártól húsz kilométerre, a belső somogyi dombok ölelésében fekszik – a Batét Igallal összekötő út mentén – Fonó. Az apró település határában évszázados hagyományai vannak a mezőgazdaságnak, kiváló adottságú talaja a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek is kínál lehetőségeket. Fonót a hivatalos iratokban 1542-ben említik először Vásárfonó, illetve Nagyfonó neveken. A falu határa ekkor káptalani birtok volt, majd egészen 1945-ig volt a Kegyes Tanítórend tulajdonában. Napjainkban – mások mellett – a 8 főt foglalkoztató főként sertéshizlalásra szakosodott A+DT Kft. folytat komoly termelést a környéken. A cég a félig önálló üzemek támogatása témakörben elnyert jelentős támogatás révén olyan fejlesztéseket tud végrehajtani, amelyek sok kézi munkát váltanak ki, és higiénikusabb állattartás tesz lehetővé. De nemcsak a dolgozók könnyebb munkavégzése miatt büszke Füle Dénesné a korszerűsítésekre, de azért is, mert az új berendezés segít óvni a környezetet is, hiszen a keletkező trágya nem szennyezi többé sem a talajt, sem az állatok egymást.

Biswurm Norbert l Horváthertelend l Elnyert támogatás: 20 065 796 Ft

Horváthertelend a Zselicben található, a 97 lakosú apró településen 25 család él. Az első, 1332-ben készült oklevélben Horcholond alakban olvashatjuk – talán a hirtelen melléknevünkből képződött –, később „horvát” jelzővel különböztették meg az ugyancsak baranyai Magyarhertelendtől. Szigetvár ostromának idején elpusztult, csak a XVIII. század közepétől népesült be horvátokkal, majd egyre nagyobb arányban németekkel is. Itt gazdálkodik őstermelőként Biswurm Norbert, aki édesapjától tanult – és a mai napig megosztott – módszerrel neveli a 113 hektáros területen 340 jószágot számláló juhállományát. Az állatjólét és higiénia témakörben elnyert támogatás révén korszerű trágyatárolást és -kezelést tud megoldani, ami nagyban hozzájárul nemcsak az állatok higiénikusabb tartásához, de a trágya optimális kezeléséhez is. A támogatás abban is segítséget jelentett, hogy a tárolóhoz vezető utakat végig lebetonozhatták, így könnyebb azok takarítása. A nyitotton kívül létrehozott fedett trágyatárolóra is nagy szükség volt, mert megvédi a már lebomlott trágyát a kilúgozódástól és a párolgástól, megőrizve így minőségét.

9

KA-TÉSZ Sertéstermelő, Értékesítő és Beszerző Szövetkezet l Kaposvár l Elnyert támogatás: 65 000 000 Ft A somogyi megyeszékhely egyik legjelentősebb szövetkezete a KA-TÉSZ, amely folyamatosan bővülő taglétszáma révén immár 79, sertéstenyésztéssel foglalkozó tagjának piacra jutását, korszerű munkáját segíti és koordinálja. Minderre a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv társfinanszírozásában nyílt lehetőség. A Szövetkezet 2005. augusztus 9-én vágósertés termékcsoportban állami elismerésben részesült, e határozat alapján pályázati lehetőség nyílt 2005-től kezdődően 5 éves időtartamban árbevételtől függő támogatás elnyerésére. Az eddig megkapott 65 millió forintos támogatáson felül ebben az évben 15, 2009-ben pedig további 12 és fél millió forintos támogatásra számítanak. A tagok számának növekedésével arányosan a 6 főt foglalkoztató cég nyeresége is évről évre nő, míg az első évben, 2005-ben 1,85 millió forint volt, addig az elmúlt évet, 2007-et már 3,68 millió forinttal zárták. A szövetkezet tevékenységének fő célja a vágósertés piacán az egységes nagy volumennel való megjelenés és az ebből adódó kedvezőbb piaci lehetőségek kihasználása. A támogatást a működési költségek részbeni finanszírozására használják.

Komáromi János l Nagydorog l Elnyert támogatás: 1 220 000 Ft Nagydorog első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a XV. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. A mintegy 3000 lakosú nagyközség Pakstól 18 km-re nyugatra, Tolna megye északi részén található. A környező kisebb települések mikro-térségének a központja. A környék elterjedt megélhetési forrása a mezőgazdasági művelés, itt gazdálkodik családjával Komáromi János is. A kedvezőtlen adottságú területek támogatásaként kapott több mint 1,2 millió forint komoly segítséget jelent a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó, kukoricát, búzát, árpát, repcét, szóját és lucernát termesztő családnak. A program részeként kapott pénzből minden évben újabb apró fejlesztésekre is futja, így mindig tudnak új növényeket telepíteni, műtrágyázni és a gépparkjukat korszerűsíteni. A támogatás révén tudtak traktort, gyűrűshengert, ásóboronát és függesztett permetezőgépet vásárolni. A négytagú családból elsősorban az édesapa, Komáromi János vesz részt a földművelésben, egyik lánya növényvédelmi szakemberként tanácsadóként segíti munkáját, míg másik lánya a 30 hektáros gazdaság adminisztrációját végzi.

Peczkó Ferencné l Nagyszokoly l Elnyert támogatás: 1 700 000 Ft Nagyszokoly község Tolna megyében, a Tamási kistérségben található. Nagyszokoly nem dúskál a javakban, de rendezett, tiszta település. Ugyanilyen rendezett az a mód is, ahogyan az agrár-környezetgazdálkodás témakörben támogatást nyert Peczkó Ferencné egyéni vállalkozóként a növénytermesztő gazdaságát vezeti. Az uniós előírásoknak megfelelően termeszt szántóföldi növényeket: szóját, kukoricát, búzát. Mint mondja, rendkívül leszűkült a felhasználható növényvédő szerek köre, meghatározott a fajtájuk és a mennyiségük is. Ezen kívül monokultúrában kukoricát nem lehet termeszteni, az előírásoknak megfelelően forgóban kell a növényeket telepíteni. Azt, hogy melyik növényt melyik után termesztik, egyénileg, leginkább praktikussági szempontok alapján lehet eldönteni. Mivel szigorúbbak a feltételek és az ellenőrzés, nagyon komoly hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi szempontok is. A növényvédő szerek, a műtrágyák és a növényváltás mindenképpen a környezetvédelmet szolgálják. Bár szigorú előírásoknak kell megfelelni mindazoknak, akik támogatásban részesültek, ám ez az igényesség nemcsak Európai Unió kívánsága, hanem ezt követelik meg az egészséges növények és a megkímélt termőföld is.

10

Loósz Dávid l Polány l Elnyert támogatás: 1 250 000 Ft Polány község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben található, lakosainak a száma alig haladja meg a 250 főt. A falu egész területe nem több, mint 1278 hektár. A növénytermesztő Loósz Dávid itt gazdálkodik 7,9 hektáros területén, búzát, kukoricát és repcét termeszt. Az őstermelő fiatalember egyedül végzi el az összes szükséges munkát, egyelőre komolyabb gépei sincsenek. A támogatásként kapott évi 250 ezer forint a működési költségei fedezésében segítenek, így például azoknak a növényvédő szereknek a beszerzésében, amelyek az igen szigorú uniós előírások megkövetelnek. De nemcsak a támogatás reményében alkalmazza a környezetkímélő anyagokat és módszereket Loósz Dávid, hanem azért is, mert tudja, hogy csak az egészséges földön termesztett egészséges gabonák hozhatnak hosszú távon megtérülő jövedelmet. A támogatási projekt kezdete óta eltelt időszak már most megmutatja eredményességét, s biztossá teszi azt, hogy a fiatal gazda a későbbiekben sem fogja sem kizsigerelni, sem agyonvegyszerezni a megélhetést nyújtó földet.

Reiter Nándor l Göcsönydoboka l Elnyert támogatás: 2 500 000 Ft Baranya megyében, Mohácstól északra, a Csele-patak mellett fekvő két település, Cselegörcsöny és Cseledoboka 1944-ben Görcsönydoboka néven egyesült. A településekről az első adat 1015-ből való, ekkor a pécsváradi apátság alapítólevelében a „dobokai kőbánya nagy útját” említik. A török időkben a környező falvak elnéptelenedtek, sokáig pusztán álltak. A XVIII. század elején szerbek, majd németek telepedtek le itt. Reiter Nándor, aki egyéni vállalkozóként alapított családi gazdaságot, állattenyésztéssel foglalkozik. A 30 kocát és azok szaporulatát ellátó gazdaságot az állatjólét és higiénia témakörben elnyert támogatás révén sikerült olyan szintre korszerűsíteni, hogy az már nemcsak megfelel az Európai Unió szigorú állathigiéniai követelményeinek, de a gazda munkáját is megkönnyíti. A támogatás összegéből takarmánykeverő berendezést vásárolt, valamint korszerűsítette a fialtatót: az eddigi szalmás technológiáról áttért a rácspadozatos, higiénikus tartásra. Ez nemcsak azért fontos, mert könnyebb megfelelni az előírásnak, hanem az állatokat is tisztábban lehet tartani, könnyebb a helyüket takarítani. Mindezen felül pedig – szintén a támogatás révén – a korábban használt gazdaságtalan infra lámpákat lecserélték, most a beépített fűtőlapok gondoskodnak az optimális hőmérsékletről.

Zámbó Tanya Kft. l Dombóvár Béka-tó l Elnyert támogatás: 4 132 653 Ft

Dombóvár kisváros a Délkelet-Dunántúl középpontjában, Tolna, Somogy és Baranya határán. A Kapos folyó mellett elhelyezkedő kistérségi központ az 1800-as évek második felében megkezdett Esterházy-uradalmi ipar- és vasútfejlesztés eredményeként fejlődött. Mára a Dél-Dunántúl legfontosabb vasúti csomópontja lett. A Zámbó Kft. a Dombóvár környéki Béka-tó térségében gazdálkodik, fő profilja a szarvasmarha hízlalás. A cég képviseletében Zámbó István arról beszélt, hogy a 3 főt foglalkoztató és 160 bikát hizlaló vállalkozás az állatjólét és higiénia témakörben elnyert támogatás révén elsősorban a trágyatárolást továbbá a takarmánykeverést korszerűsítette. A tartott borjak és a növendékmarhák, vagyis a hízók után keletkező almos trágya biztonságos és környezetkímélő elhelyezése érdekében kialakítottak egy korszerűbb, minden előírásnak megfelelő trágyatárolót és trágyalé aknát, mégpedig rácsos lefedésű, 1%-os lejtésű betonfolyókával. A kft. telepén korábban használt takarmánytároló a mai igényekhez mérten kis teljesítményű, ugyanakkor nagy fogyasztású volt, működése időigényes, karbantartása pedig költséges. Ezért a támogatás egy jelentős részét új gép beszerzésére fordították, amely gyorsan, pontosan dolgozik, nagy a teljesítménye – óránként 2 tonna – és egyszerű a kezelése. Túl e praktikussági szempontokon pedig mindkét beruházásuk hozzájárul ahhoz, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.

11

Zidina Gabona Szövetkezet l Pécs l Elnyert támogatás: 12 949 000 Ft

A pécsi Reménypuszta külterületen működik a Zidina Gabona Szövetkezet, mely különösen csengő nevét Pécs egyik városrészéről kapta. A templomáról és feszületéről híres Havi-hegyről festői látványban van részük a szemlélőknek, és kevesen tudják, hogy ezt a városrészt a törökök kiűzése után bosnyákok lakták, nevét is az egykori lakosok adták: Zidina vagyis „falakon kívül”. A megkapó, mediterrán környezetet nevében hordó szövetkezet a vonzáskörzetében dolgozó 47 tagja munkáját segíti, koordinálja. A termelői csoportoknak nyújtott támogatásból gépeket működtet a tagoknál, és szervezi a termények kereskedelmét. Ehhez beszerezte a szükséges munkagépeket és szállítóeszközöket – talaj-előkészítő gépet, műtrágyaszórót és pótkocsikat. Nemcsak modern és környezetbarát lett ez által a munka, de a mezőgazdasági munkákat is hatékonyabban és időben el tudják végezni. A nem kevés támogatás segítséget nyújtott még a hiányzó kapacitások minőségi és mennyiségi kiegészítésére is. Az összesen 2000 hektáron gazdálkodó tagok az összefogás révén nagyobb anyagi és szakmai biztonságban végezhetik munkájukat.

Dr. Benczik Vince l Marcali l Elnyert támogatás: 6 500 000 Ft Marcali város Somogy megyében, a Marcali kistérségben, a Balatontól 15 kilométerre délre fekszik. A környék éghajlata átmeneti jellegű, a nedves, kontinentális éghajlatot mediterrán és óceáni hatás befolyásolja. A csapadék mennyisége az országos átlagot valamivel meghaladja, a napfénytartam ennek alatta marad. Az észak-déli nyitottság következtében gyorsan változhat az időjárás. Ezen a területen gazdálkodik 10 hektáron dr. Benczik Vince őstermelő. Az amúgy állatorvosként is dolgozó gazdálkodó két-három évvel ezelőtt kezdett a mezőgazdaságnak ezzel az ágával foglalkozni, miután a mezőgazdasági területek erdősítése témakörben sikerrel nyert támogatást a korábbi, gyenge, nehezen megművelhető terület gazdaságossá tételére, nevezetesen az erdősítésére. A pályázati kiírásban a kocsányos tölgy telepítésére ígértek támogatást, ezért ezt az őshonos fajtát telepítette Benczik Vince a két új erdejébe, az összesen 10 hektáros területre. A somogyi, Balaton-közeli terület klímája és talajminősége számára ez a fafajta a legoptimálisabb, legéletrevalóbb és a tájba is ez a tölgyerdő illeszkedik a legjobban.

Pap Tamás l Csurgó l Elnyert támogatás: 1 250 000 Ft A közel 6000-es lélekszámú Csurgó a Csurgói kistérség központja. A város Somogy megye délnyugati részén található, közel a horvát határhoz. Első okleveles említése 1019-ből származik, városi jogot 1405-ben kapott. Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított Csokonai Vitéz Mihály. A neves költő itt fejezte be Dorottya című vígeposzát. Ezen a kultúrtörténetileg fontos vidéken gazdálkodik méhészetében Pap Tamás, aki a félig önálló üzemek támogatása témakörben sikeresen elnyert összeg révén lassan meg tudja valósítani régi álmát: hogy kizárólag a méhészkedésből is megélhessen. A 180 méhcsalád gondozása, fenntartása és fejlesztése is komoly munkát igényel, dolgát megkönnyítik azok a gépek, amelyeket a támogatásként kapott összegből vásárolt, vagyis a méhlefúvó készülék, ami gyorsítja a mézelvételt, az ennek a működtetését szolgáló aggregátort valamint a rozsdamentes pörgető gépet. Ha reményeinek megfelelően a következő pályázaton ismét a szerencsés nyertesek között tudhatja magát, akkor abból a pénzből majd fedelező gépet fog vásárolni. Erre azért lesz szükség, mert a lépek felszínéről a viaszhártyát munkaigényes kézzel eltávolítani, ha ezt gépesítve tudja majd végezni, akkor akár több százas állományt is tarthat.

12

Karádi Mezőgazdasági Zrt. l Karád l Elnyert támogatás: 2 537 000 Ft

Az 1000 éves Karád Külső-Somogy területén Balatonlelle–Kaposvár és Szántód– Kaposvár főútvonalak között fekszik. A községhez a legközelebbi városok Tab és Balatonlelle. Karád község a balatoni régió háttér települése. Itt működik – egyszerre több projekttámogatást is élvezve – a Karádi Mezőgazdasági Zrt. Az 1552 hektár művelt és 421 hektár intergált területen működő vállalat 35 főt foglalkoztat. A társaság képviseletében nyilatkozó Keppelné H. Mónika elmondta, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervből elnyert támogatás az állattartáshoz kapcsolódó fejlesztéseket szolgálta. Az összes támogatásnak köszönhetően - NVT mellett ÚMVP forrásokra is sikeresen pályáztak - költségtakarékosabb, hatékonyabb és jobb minőségű talajmunkát tudnak végezni, hatékonyabb a termény-betakarítás, gazdaságosabb a minőségi növénytermesztés. Mindazonáltal immár megfelelnek minden környezetvédelmi szabálynak is. De nem elhanyagolható az sem, hogy jelentős energia-megtakarítást sikerült elérniük.

Maronicsné Novográdecz Katalin l Berzence l Elnyert támogatás: 1 850 000 Ft

Berzence település neve már 800 éves, első okleveles említése 1228-ban egy tizedperben Burzence, Birzence alakban fordul elő. Mára jól fejlődő településsé nőtt, az infrastrukturális ellátottság teljes körű, az oktatás, az egészségügy, a közművelődés jól szervezett. Értékteremtő és hagyományápoló lakossága méltán büszke a település nagyközségi rangjára. Gazdaságát jól prosperáló cégek és magánvállalkozások fémjelzik. E kiegyensúlyozott gazdasági környezetben olyan sportok is létjogosultságot nyertek, mint például a lovaglás. Maronicsné Novográdecz Katalin egyéni vállalkozóként nyújt szabadidős lovagoltatási lehetőséget, túl azon, hogy 3 kancája révén az ősi magyar fajok – kisbéri és gidrán – révén a génmegőrzésnek elkötelezett híve. Az évenként és kancánként kapott 30 ezer forintos, az agrár-környezetgazdálkodás témakörében elnyert támogatás ezt a célt szolgálja, az ezen felüli összeget a 10 hektáros rét és kaszáló gondozására, karbantartására fordítja. A rét kezelésén és a széna betakarításán túl a lovak fedeztetése komoly felelősséggel jár, mert az elsődleges cél, hogy a szaporítás csak fajtán belül történjék – vagy ha ez nem lehetséges, akkor sehogy, mert csak így őrizhetők meg tisztán az ősi fajták.

Nádorfalvi József l Kaposvár l Elnyert támogatás: 630 000 Ft 19 és fél hektár halastavat működtet Kaposvár vonzáskörzetében a Nádorfalvi család. Mint azt a családfő, Nádorfalvi József elmondta, a késedelmes földhivatali bejegyzés miatt azonban csupán a pályázati határidő lejártáig bejegyzett 12,2 hektárnyi területre igényelhettek támogatást. Az agrár-környezetgazdálkodás témakörben elnyert támogatás a halastavak kártevő madarai elleni védelemre vonatkozott. Nincs más mód a halak megóvására, mint riasztólövésekkel elzavarni a madarakat és a velük együtt nagy károkat okozó vidrákat. Naponta legalább 20 riasztólövést kell leadni, minden lövedék 100 forintba kerül, a támogatás nélkül ez túlzottan is nagy anyagi teher lenne. A halastavak gondos gazdájaként Nádorfalviék ápolják a tavat körülvevő zöld sávot, gondozzák és etetik a tó környékén élő védett állatokat, és védik a halat az – igazán nagy kárt okozó – orvhalászok ellen. A támogatásból végzett karbantartás és védelem eredménye, hogy tiszta, gondozott környezet fogadja a halastavak látogatóit.

13

Pálvölgyi Pál l Németkér l Elnyert támogatás: 1 100 000 Ft Németkér Pakstól 15 kilométerre északra fekvő település, alig 2000 lakossal. Két Árpád-kori településből olvadt össze 1953-ban. Természetvédelmi területei kitűnő kirándulásokra adnak lehetőséget, valamint vadászatra, halászatra és lovaglásra is. Nem lehet hát véletlen, hogy Pálvölgyi Pál családi gazdasága is éppen ezen a területen kezdett állatokat tartani. Az állatok egészsége, korszerű gondozása mindig szívügye volt a németkéri gazdálkodónak, ezért az állatjólét és higiénia témakörben támogatásként elnyert pénzt modern etető és itató beszerzésére költötte. Ez azért volt nagyon fontos, mert eddig az állatok a földről ették fel a szálas takarmányt, de az sok szennyeződést, még ürüléket is tartalmazott. Azáltal, hogy az állatok nem a földről, hanem a rácsokról esznek, jelentősen kevesebb az emésztési problémájuk. De lényegesen könnyebb és egyszerűbb lett az emberi munka is. A fagymentes itatók révén pedig a téli időszakban sem fog gondot okozni a vízellátás. Korábban az istálló és a juhhodály mérete miatt is megoldhatatlan volt a fagymentesítés, az új itató azonban hőszigetelt, +3 Celsius fok alatt automatikusan bekapcsol a mindös�sze 50W-tal működtetett fűtőszál.

Pig-Market Sertéstermelői Csoport l Juta l Elnyert támogatás: 65 000 000 Ft

Juta Kaposvártól, a somogyi megyeszékhelytől 6 kilométerre észak-nyugatra fekvő község. Árpád-kori település, Árpád vezér fiai közül Jutas a honfoglalás harcaiban esett el, a község neve az ő emlékét őrzi. Ezen a történelmi hagyományokkal rendelkező településen fogtak össze huszonhatan, hogy a biztonságos gazdasági körülmények megteremtése érdekében közös céget alakítsanak. Az így létrejött szövetség a Pig-Market Kft., melyről Süle Géza elmondta, hogy a 26 főből ketten jogi, 24-en pedig magánszemélyek. Alkalmazottat nem foglalkoztatnak, a működéshez szükséges infrastruktúrát (irodát, telefont stb.) az egyik jogi személy biztosítja. A vállalkozás fő profilja: sertéstartók szövetsége a piaci biztonság megteremtése érdekében. Az igen komoly támogatásnak köszönhetően egyrészt új berendezéseket vásároltak, nevezetesen takarmánykeverőt, takarmánytárolót, áramfejlesztő és mobiltelefonos riasztót áramszünetre és behatolásra. Az igazi biztonságot azonban az nyújtja a szövetség tagjainak, a 24 kisebb gazdálkodót nem fenyegeti többé a piacról való kiszorulás veszélye, mert az összeg révén a kft. előbb tudott fizetni a tagvállalkozóknak, mint ahogyan a vágóhidak tudtak volna, így anyagi biztonságban folytathatták a munkájukat, a vágóhidak pedig a kft.-vel rendezték később a tartozásukat.

Regölyi Gabona Szövetkezet l Regöly l Elnyert támogatás: 50 138 000 Ft

Regöly község Tolna megyében, a Tamási kistérségben, a Kapos és a Koppány patak összefolyásánál fekszik. Már az őskor óta lakott, később a kelták földvárat emeltek itt, amely egyik legjelentősebb településük központja lett. Regöly a La Téne-kultúra leggazdagabb magyarországi lelőhelye. A késő kelta pénzek egy csoportját regölyi típusúnak nevezi a szakirodalom. Talán már kelták is termesztettek a környéken gabonát – bár erre nincs bizonyíték –, a regölyi szövetkezet azonban 34 tagja munkáját szervezi. A gabonakereskedelem koordinálására létrehozott szövetkezet a termelői csoportok támogátása témakörben elnyert összeget közös tároló létesítésére, a meglévő tároló korszerűsítésére, belső telepi út, labor, mázsaház építésére és hídmérleg kialakítására kapták. Mindezek elsősorban azért fontosak, hogy átláthatóbb, korszerűbb legyen a terménymozgatás és a tárolás. Már befejeződött a felsőpályás betároló építése, általa jobban ki lehet használni a meglévő gabonatárolókat. Mindezek hatására a tagok számára olcsóbb lett a tárolás, a kézi és gépi munkaerő csökkent.

14

A dél-dunántúli régió vidékfejlesztési támogatásai számokban 2005-2008 16 429 064 798 Ft

838 703 358 Ft 31 138 093 Ft 4 910 382 521 Ft

2 178 447 489 Ft 146 532 539 Ft

Mezőgazdasági területek erdősítése

Országos összesített adatok 115,849,577,588 Ft

Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Agrár-környezetgazdálkodás Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése

5,540,048,401 Ft 20,679,069,163 Ft

665,126,408 Ft

3,688,094,383 Ft

7,443,876,755 Ft

15

16

6723 Szeged, Római krt. 21.

8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9.

1054 Budapest, Alkotmány u. 29.

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2.

3300 Eger, Maczky Valér út 2.

5000 Szolnok, József Attila u. 36.

2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1.

1095 Budapest, Soroksári út 22-24.

3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3.

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9.

7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11.

9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 1.

8200 Veszprém, Levendula u.1.

8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1.

Csongrád

Fejér

Főváros és Pest

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Jász-Nagykun-Szolnok

Komárom-Esztergom

Központi ügyfélszolgálat

Nógrád

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142

8202 Veszprém, Pf.: 791

9701 Szombathely, Pf.: 245

7101 Szekszárd, Pf.: 251

4401 Nyíregyháza, Pf.: 422.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3

3101 Salgótarján, Pf.: 123

1385 Budapest 62 Pf.: 867

2801 Tatabánya, Pf.: 1394

5002 Szolnok, Pf.: 111

3301 Eger, Pf.: 169

4001 Debrecen, Pf.: 551

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

1391 Budapest, Pf.: 248

8002 Székesfehérvár, Pf.: 297

6701 Szeged, Pf.: 26. és 504

3501 Miskolc, Pf.: 646

5620 Békéscsaba, Pf.: 45

7602 Pécs, Pf.: 365

6001 Kecskemét, Pf.:470

Levelezési cím

Kiadja a Földművelésügyi Minisztérium NVT Irányító Hatósága. A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében készült. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tevből támogatást elnyertek listája a www.fvm.hu és a www.mvh.gov.hu oldalakon lesz megtalálható. Dél-dunántúli régió. A vidékfejlesztési támogatásokról szóló kiadványok 814 655 példányban jelennek meg.

5600 Békéscsaba, Temető sor 8.

3500 Miskolc, Mindszent tér 1.

7621 Pécs, Rákóczi út 17.

Baranya

Borsod-Abaúj-Zemplén

6000 Kecskemét, Kisfaludy u.5.

Bács-Kiskun

Békés

Kirendeltség címe

Megye

66/814-520

96/814-521

96/814-542 96/814-543

42/814-901

42/814-900 42/814-906

92/814-901

88/814-901 88/814-921

88/814-900 88/814-920 92/814-900

94/814-521

94/814-520

74/814-521

82/814-901 82/814-921

82/814-900 82/814-920

74/814-520

32/814-521

1/475-2114 32/814-520

1/374-3603, 1/374-3604

34/814-521

56/814-521

56/814-523 56/814-525 34/814-520

36/814-521

36/814-520

52/814-521

1/814-8901

1/814-8900 1/814-8962

52/814-520 52/814-544

22/814-521

62/814-901

46/814-901

66/814-521

22/814-520

62/814-900

46/814-900

72/814-521

76/814-521

76/814-520 76/814-540 72/814-520

Fax

Telefon

2008-ban és 2009-ben megjelenő támogatási lehetőségekről az alábbi ügyfélszolgálatokon tájékozódhat

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

ü[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

E-mail