Fejlődő vidék, élhető falvak

Fejlődő vidék, élhető falvak A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv eredményei, 2004-2006 észak-magyarország

1

Vállalkozó szellemû, tenni kész emberek. Összetartó és ér­ték­ teremtô közösségek. Szépülô falvak, új vállalkozások, környzet­ ba­rát gazdálkodás. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Prog­ ram nekünk szól. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási le­he­ tô­sé­geirôl részletes információk a helyi vidékfejlesztési irodák­ ban, a falugazdászoknál és a www.fvm.hu honlapon találhatók. Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

2

Miniszteri köszöntő

Tisztelt Olvasó! Szeretném, ha a következő néhány oldal mélyebb betekintést adna abba a munkába, amit a minisztériumunk és háttérintézményeink a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) végrehajtásával az ország asztalára tettek. Szó szerint az asztalára, hiszen a mezőgazdasági termékeink jó része a hazai fogyasztók elé kerül, s nem mindegy, hogy ezek a termékek milyen módon szolgálják mindennapjainkat. Az NVT keretében 2004 és 2008 között összesen mintegy 193 milliárd Ft támogatást utaltunk ki mezőgazdasági termelőinknek. A támogatási összeg 80%-a uniós forrásból származik, a fennmaradó 20% hazai ráfordítás, az uniós csatlakozásunk e tekintetben tehát okvetlenül pozitívan érintette a programban részt vevő termelőket. Ez az összeg az elmúlt esztendőkben közel 35 ezer gazdálkodó munkáját, megélhetését tette könnyebbé, segítette a mezőgazdasági területek okszerű használatát, adott esetben beruházásokhoz járult hozzá vagy éppen a földhasználatra vonatkozó korlátozások miatt kieső mezőgazdasági jövedelmet pótolta. Segített abban is, hogy a gazdálkodók a legfőbb természeti kincsünket, a termőföldet kíméletesebben művelhessék – az agrár-környezetgazdálkodási támogatás kapcsán –,

segítette a gyengébb adottságú területen gazdálkodókat, hogy ne kelljen felhagyniuk a mezőgazdasági tevékenységükkel és hosszabb távon is biztosított legyen a megélhetésük, elkerülve az esetleges munkanélküliséget és egyes vidéki térségek elnéptelenedését. Hozzájárult az ország erdőterületeinek jelentős növeléséhez, vagy éppen a gazdálkodói összefogások, szövetkezések megerősítéséhez is. A támogatással nem csak a gazdálkodók jártak jól, hanem az a városlakó is, aki egészségesebb, kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételeket fogyaszthat; az a vállalkozó, akitől a gazdák a fejlesztésekhez műszaki berendezéseket, eszközöket vásárolhattak, vagy éppen az a vidéket szerető ember, aki örül a természet egyensúlyának helyreigazodása láttán. A kiadványban szép számmal találnak példát az odaítélt támogatások felhasználására vonatkozóan, ami bizonyíthatja, hogy megfelelő helyre kerültek a források, valamint ösztönözheti azokat a gazdálkodóinkat a jövőben megnyíló támogatási lehetőségek igénybevételére, akik eddig még nem vágtak bele az ilyen irányú lehetőségek kihasználásába. Annak érdekében, hogy a jelenleg futó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási lehetőségeire ezúton is ráirányítsuk figyelmüket, a kiadványban rövid ismertetőt olvashatnak e témáról is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásait Magyarország maradék nélkül felhasználta. Azt kívánom, hogy a jelenlegi forrásokból kiaknázható lehetőségekkel hasonló eredményt érjünk el a következő évtized közepére, az ország és elsősorban a vidéki térségek fejlődése érdekében.

3

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Magyarország 2004. évi európai uniós csatlakozása lehetővé tette, hogy az Unió tagállamai által használt pénzeszközökből, alapokból a magyar mezőgazdasági termelők is forrásokhoz jussanak. A 2004 és 2006 között rendelkezésünkre állt uniós források lehívása olyan programdokumentumok benyújtásával történhetett meg, mint amilyen az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), vagy a jelen kiadványban részletesebben bemutatott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv volt. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia szekciójából kerültek finanszírozásra. Az intézkedések pénzügyi forrásai 80%-ban az említett uniós alap Garancia szekciója, 20%-ban pedig a hazai költségvetés voltak. Az NVT elsődleges célja a vidéki területek, illetve az agrárgazdálkodás fenntartható fejlődésének előmozdítása volt. Az intézkedések elsősorban a környezeti kihívásokra adtak választ, illetve közreműködtek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében. A célok közé tartozott a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása és a tájgondozás kialakítása. Az NVT keretében összesen mintegy 754 millió euró volt felhasználható a Terven belül meghatározott intézkedésekre. Ez az összeg az árfolyamváltozások függvényében hozzávetőlegesen 193 milliárd forintnyi támogatást jelent. A támogatások a következő intézkedéseken keresztül jutottak el a termelőkhöz: Agrár-környezetgazdálkodás: Az intézkedés támogatást biztosított a megfelelő gazdálkodási módszereket alkalmazó és egyben a különböző célprogramok speciális felté-teleit kielégítő gazdálkodóknak. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élőhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalták szinte valamennyi földhasználati módot. A zonális programok az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat szolgálnak. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedvezőtlen adottságúnak minősített területen. Ezeken a területeken a nem megművelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése: Az intézkedés egyrészt az állattartó telepeken belüli trágyakezelés támogatásával hozzájárult a felhalmozódott folyékony és szilárd szerves trágya okozta környezetvédelmi problémák megoldásához, másfelől az állattartási technológiák tökéletesítésének támogatásával elősegíti az állatjóléti és higiéniai feltételek teljesítését, hogy az EU vonatkozó előírásai érvényesülhessenek.

4

Mezőgazdasági területek erdősítése: Az intézkedés hozzájárult az ország erdősültségének növeléséhez, valamint az erdők minőségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három típusú támogatást tartalmaz: 1) a mezőgazdasági földterület erdősítésének telepítési költségei 2) az újonnan telepített erdők ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei 3) jövedelempótló támogatás az erdőtelepítés miatt kieső jövedelem kompenzálására. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: Az intézkedés átmeneti jövedelemkiegészítő támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik elsősorban saját szükségleteikre termelnek, de ugyanakkor a termékeik egy jelentős részét a piacon értékesítik és akik rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása: Az intézkedés a különböző mezőgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatta termelői csoport létrehozásában és működtetésében. A támogatás kifizetése a termelői csoport államilag történő elismeréséhez volt kötött. A támogatás összegét a csoport éves termelési árbevétele alapján számítják ki. Ezeken az intézkedéseken felül az NVT forrásaiból teljesítettünk azokat a kifizetéseket is, amelyek jellegükben eltértek a fent említettektől. SAPARD kifizetések: Az uniós csatlakozást megelőzően Magyarország rendelkezésére álltak un. előcsatlakozási alapok. Ilyen volt a SAPARD is, amelyben „gyakorlóterepe” volt a hazai gazdatársadalomnak az „igazi” uniós források felhasználására való felkészülésben. Az ebben a programban támogatási jogosultságot szerzett gazdálkodók áthúzódó kifizetései vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az NVT-ből kerültek finanszírozásra. Kiegészítő közvetlen nemzeti támogatások: Az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer lehetővé tette az új tagállamok számára, hogy egy tagállam kiegészíthesse az Unióból származó területalapú támogatási forrásokat annak érdekében, hogy a régi és az új tagállamok közötti támogatásbeli különbségek csökkenjenek. Technikai segítségnyújtás: A technikai segítségnyújtás intézkedés a tagállam rendelkezésére álló olyan pénzügyi forrás, amely felhasználásával az adott program megvalósítását segíti elő. Magyarországon ebből a keretből került finanszírozásra többek között az NVT-vel kapcsolatos tájékoztató és kommunikációs anyagok megjelentetése, az NVT tanácsadói hálózat felállítása, az egyes jogcímekben foglalt kötelező képzések lebonyolítása is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcímei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei között tovább élnek. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva lehetőség szerint egyszerűsített támogatási feltételek mentén, időben egymástól eltérően, a jogszabályok adta kereteken belül kerülnek meghirdetésre e támogatási lehetőségek. Kérjük kísérjék figyelemmel erről szóló tájékoztatásainkat is.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Európai Unió Tanácsa a 2007-es pénzügyi évtől kezdődően jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi agrártámogatások feltételeit és szabályait illetően. Ennek részeként a 2007-2013 közötti időszakra az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapba, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba összpontosul. Az Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás lehívására a tagállamoknak vidékfejlesztési stratégiát, végrehajtására pedig vidékfejlesztési programot kellett kidolgozniuk. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP) az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-i ülésén egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a teljesítménnyel nagy sikert ért el a magyar agrárdiplomácia, mert Magyarország az uniós tagországok első harmadában volt az elfogadott vidékfejlesztési programok tekintetében. Az ÚMVP keretében a 7 éves vidékfejlesztési programozási időszak alatt összesen mintegy 1300 milliárd forint uniós és nemzeti támogatási lehetőség nyílt meg a magyar mezőgazdasági termelők számára és a vidék fejlesztésére. Ezen források felhasználását az ÚMVP intézkedései szolgálják, melyek a program négy, úgynevezett stratégiai tengelye köré csoportosulnak. I. II. III. IV.

Mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása A környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése Az életminőség javítása vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése LEADER (Közösségi kezdeményezés)

De mit, milyen jellegű fejlesztést szolgálnak az egyes tengelyek? A „klasszikus” mezőgazdasági fejlesztések támogatását szolgáló intézkedések (mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, gépberuházás, állattenyésztés támogatása, infrastruktúra fejlesztés, stb.) tartoznak az I. tengely alá. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a primér mezőgazdasági termeléssel és alapanyagfeldolgozással legszorosabban összefüggő támogatási lehetőségek tartoznak e tengelybe.

támogatási formák, amelyekre a vidéki lakosság és a vidéki önkormányzatok is igényt tarthatnak. Ezekről érdemes kicsit részletesebben is szólnunk, hiszen napjainkban aktualitásuk van, mivel a Minisztérium 2008 őszétől tervezi meghirdetni ezeket a támogatási lehetőségeket. A „Falumegújítás és –fejlesztés” című intézkedés a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítását (parkok, sétányok kialakítása), a védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítását, új piacterek megnyitását és a meglévők fejlesztését, valamint játszótér kialakítását támogatja. A „Vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése” intézkedés lehetőséget teremt a védelem alatt álló épületek - különös tekintettel a helyi védelem alatt álló épületek - külső-belső helyreállítására és korszerűsítésére, a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatására, illetve a kulturális örökség felújításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tanulmányok, tervek elkészítésére. A „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” című intézkedés az új, illetve a már működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatására összpontosít. „A turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés keretein belül magánszálláshelyek kialakítása, ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház kialakítása, illetve agroturisztikai szolgáltatások kialakítása támogatható. Agroturisztikai szolgáltatások körét képezik: alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatás, lovas szolgáltatás, vadászati és az erdei turizmus fogadóhelyi szolgáltatás, horgász turisztikai szolgáltatás, borturisztikai szolgáltatás. A IV. tengely, a LEADER valószínűleg nem ismeretlen fogalom a helyi közösségek életét szervező, alakító emberek számára, hiszen ez az úgynevezett „közösségi kezdeményezés” segíti a kistérségi összefogáson alapuló és megvalósuló programok, fejlesztések kivitelezését.

A II. tengely szolgálja a környezet védelmével összhangban álló gazdálkodást, az erdők telepítésével, védelmével ös�szefüggő intézkedéseket. Ide tartozik a kedvezőtlen adottságú területek támogatása és a nagy érdeklődésre számot tartó agrár-környezetgazdálkodási intézkedés is.

Az ÚMVP keretein belül a LEADER-en felül eddig több, mint 20 támogatási lehetőség nyílt meg. A következő évtől újabb 15 intézkedés kerül megnyitásra, melyek között szerepelnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv korábban már megismert támogatási lehetőségei is.

A III. tengely intézkedései a vidéki térségben élők életkörülményeit, életminőségét és jövedelemviszonyainak javítását szolgálja. Ide tartozik pl. a már elindult „Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése” (ismertebb nevén „tanyabusz”) intézkedés, és azok a 2008 őszén megjelenő

Érdemes tehát figyelni a híradásokat, böngészni a szaklapokat és az internetes portálokat, keresni a kapcsolatot a falugaszdászokkal, szaktanácsadókkal annak érdekében, hogy e támogatási lehetőségekben Önök közül is minél többen részt vehessenek.

5

Baksa Sándor l Karancslapujtő l Elnyert támogatás: évi 260 281 Ft A község a Karancs- és a Dobroda-völgy legnagyobb települése. A háromezres lélekszámú Karancslapujtő komoly nehézségekkel küzd. Salgótarján ugyan csak 10 kilométerre található, de amióta bezártak a gyárak, kevés a környéken a munkalehetőség. A községben az 1200 munkaképes lakos közül 250-en vannak munka nélkül. Baksa Sándor 1986-tól gazdálkodóként próbál talpon maradni. Ma már 500 hektár földet művel meg a fiával közösen, amiből 300 hektár a sajátjuk, a többit bérlik. ƒƒ Ez az 500 hektár már optimális üzemméretnek tekinthető, elegendő arra, hogy eltartsa a 200 szarvasmarhánkat az itt megtermelt takarmány, és még némi árbevételre is szert tudjunk tenni. Az is fontos, hogy így gazdaságosan tudjuk kihasználni a gépparkunkat: a vetőgépeket, erőgépeket. Ez már egy akkora birtokméret, ami európai viszonylatban is reálisnak nevezhető. ƒƒ Mire kapták a támogatást? ƒƒ A terület kedvezőtlen adottságú térségnek lett nyilvánítva. Egy blokk térkép és egy speciális pontrendszer alapján dőlt el melyik föld minősül annak. A 300 hektár földünkből 60-70 hektár esik ebbe a kategóriába. ƒƒ Jár valamilyen kötelezettséggel a támogatás? ƒƒ Nem, ez tulajdonképpen plusz segítség az itt élő embereknek azért, hogy itt is művelve legyenek a földek. Ezen a vidéken átlagosan 10-12 aranykoronásak a földek, így aztán kisebb a terméshozam, mint az ország alföldi területein. A domborzat is nagyon kedvezőtlen: kevés a sík terület, van olyan rész, amelynek 25 százalékos a lejtése. A gépek hegy-völgy irányban járnak, épp ezért több a felhasznált gázolaj. Az 5-8000 ezer forint hektá-

6

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ

ronkénti támogatás arra elég, hogy a többlet költségeinket kompenzálja. Mitől függ, hogy mekkora a támogatás összege? Az attól függ, hogy milyen a növény, amit az adott földben termelünk. Mivel gyengébb a minőség, ezért a legeltetés mellett leginkább takarmányt termesztünk. Pillangósokat, lucernát, vegyes fűkeverékeket, kevés zabot. A nehéz körülmények között hogyan lehet talpon maradni? Az őseim harcoltak Eger vár ostrománál, és jutalmul kapták az itteni földeket. A családom azóta él ezen a tájon. Szeretem a földet, a megművelését nem érzem munkának. Ebbe az életformába születtem bele, ebben nőttem fel. Nekem ez a vidék a hazám. Nehéz volt a pályázati űrlapot kitölteni? Nem, egyáltalán nem. Igaz, én már 1990 óta indulok különböző pályázatokon. Megpróbálok élni a kínálkozó lehetőségekkel, mert e nélkül nem lehet talpon maradni. 2004-ben aggodalommal és vegyes érzelmekkel vártam az uniós csatlakozást, de minden előnyét megpróbálom kihasználni. Igaz, az uniós informáltság létkérdés. Korábban jártam Svájcban, Ausztriában, hogy tanulmányozzam, ott hogyan próbálnak talpon maradni a gazdák. Így én már felkészülten vártam a csatlakozást. Milyen más pályázaton sikerült támogatást szerezni? Mindig naprakésznek kell lenni. Tavaly például 25%-os támogatást lehetett szerezni gépvásárlásra, akkor azon indultam. Milyen további tervei vannak? Most fogunk belekezdeni a fiammal a szarvasmarha telep rekonstrukciójába.

Szabó János és felesége l Pély l Elnyert támogatás: évi 420 000 Ft Az 54 éves házaspár a Pély és Kisköre közötti Akolhátpusztán, a Tisza-gáttér mögötti területen építette fel gazdaságát, ahol szőke mangalicákat nevelnek. A környéken a kezdeti eufóriát követően övék az egyedüli törzstenyészet. Most azon dolgoznak, hogy őstermelői húsfeldolgozót alakítsanak ki száraz mangalica húsáruk készítésére. Esetük jó példa arra, hogy egészen kis családi gazdaságok hihetetlen szorgalommal hogyan próbálnak alkalmazkodni a piachoz. ƒƒ Mióta foglalkoznak mangalicával? ƒƒ 2002-ben kezdtük 20 törzskönyvezett kocával, mert en�nyi a limit ahhoz, hogy valaki a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által is hitelesített tenyészetet hozhasson létre. Ezen kívül még ki kellett alakítani a helyet és be kellett szerezni az állategészségügyi papírokat. ƒƒ Hogyan alakult a tenyészet mérete? ƒƒ A területünk 2,4 hektár, ideális külteres tartásra. 30-32 kocát és ezek szaporulatait könnyedén elbírja. Jelenleg van 26 kocánk, és épp a napokban számoltam, 308 malacunk. Szívesen bővítenénk, de ehhez kellene legelőterület is. A mangalica akkor adja a legjobb minőséget, ha hagyományosan, nomád körülmények között tartják, és a legelőn matathat, rágódhat egész nap kedvére. A baj az, hogy a környező telkek már elkeltek, és a Pély és Kisköre között évek óta tervbe vett vésztározó miatt nem is tudnak kiutalni a számunkra földdarabot. Pedig sokakkal ellentétben, akiknek a környéken birtoka van, mi állattenyésztésből élünk. ƒƒ Milyenek az értékesítési lehetőségek? ƒƒ Az első években lejelentettük, hány hízósertésünk van. A húskombinát átvette, a legértékesebb részeket pedig az Ólmos és Tóth Kft. értékesítette Spanyolországba. Miután a felvásárlási árak az elmúlt években csökkentek, a takarmány viszont drágult, önállósítottuk ma-

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ

gunkat. Nemrég arra jutottunk, hogy belevágunk a házi húsfeldolgozásba. Milyen termékeket szeretnének előállítani? Hagyományos paraszti ízesítésű mangalicatermékeket: kolbászt, hurkát, szalonnát, tepertőt, tepertőkrémet és különböző füstölt termékeket. Őstermelőként lehetőségünk van, hogy személyenként heti egy mangalicát levágjunk. A sertést a közeli uniós vágóhídon kettéhasítják, állategészségügyileg bevizsgálják, és így kezdhetünk hozzá a termékek gyártásához. A hatósági állatorvos felügyelete mellett ezekben a hetekben alakítjuk ki a tevékenységhez szükséges infrastruktúrát: magát a húsfeldolgozó helyiséget, az érlelőt, a tárolót és a füstölőt. Minden forintot most ebbe fektetünk. Van ezekre a termékekre kereslet? Előzetesen végeztünk egy kis piackutatást: a nagyáruházakban 5500 forint körül van a managlicakolbász kilója. Mi ennél jóval olcsóbban tudjuk majd kínálni: a családon, ismerősökön, helybélieken kívül a Tiszánál kempingezők és régi kuncsaftok is vevőink lehetnek az ország minden részéről. Mi nagyon kicsi őstermelői vállalkozás vagyunk: a minőségben vesszük fel a versenyt. Az állatainknak biztosítjuk azokat a természetes körülményeket, amiket szeretnek, és ez visszaköszön majd a készáruban, „bőrbe csomagolva” is. A gazdaság számára mit jelent az agrár-környezetgazdálkodási programon keresztül nyújtott támogatás? Ötéves programról van szó, 22 kocával pályáztam, mert akkor ennyink volt. A támogatás egy évben összesen 420 ezer forint körüli összeget jelent. Általában november környékén kapjuk meg: jobb lenne, ha már nyár végén itt lenne, mert ebben az esetben közvetlenül tudnánk az összeget takarmányvásárlásra fordítani. De amikor az ember vékony jégen táncol, minden forintnak megvan a helye, bármikor jön is.

7

Terravet-j Bt. l Mezőkövesd l Elnyert támogatás összege: 24 170 000 A mezőkeresztesi Legelő-tanyán példás gazdaságot kiépítő mezőkövesdi állatorvos, 1997 óta foglalkozik növénytermesztéssel és juhtenyésztéssel. Jakab doktor az összes elérhető fejlesztési pályázatot igyekszik kihasználni. A Borsodi Mezőség tájvédelmi körzetben agrár-környezetgazdálkodási programban, ezen belül szántóföldi növénytermesztés és gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramban 67 hektár szántó- és 200 hektár gyepterülettel vesz részt. Ezeken olyan földművelési technológiákat alkalmaz, melyek egyben a talaj, a gyep, valamint a súlyosan veszélyeztetett túzok és egyéb ritka madárfajok védelmét szolgálják. ƒƒ ƒƒ Magyarországon él Közép-Európa legerősebb túzokállománya: az 1200 egyed kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából. Erre tekintettel milyen előírásokra kell odafigyelnie annak, aki a túzokvédelmi programban részt vesz? ƒƒ Az előírások nagyon szerteágazóak. Nézzük először a gyepet: nem lehet művelni, műtrágyázni, rávetni, akárcsak traktornyomokat benne hagyni, amikor felázik. Nagyon szigorúak a kaszálással kapcsolatos szabályok: a földön fészkelő madarak költési időszakában, június 15. előtt tilos kaszálni. A terület öt százalékát meg kell hagyni, hogy legyen búvóhelyük, és úgy kell végezni a kaszálást, hogy a madár ne szoruljon be, el tudjon menekülni előle. Ennek érdekében vadriasztó berendezést is kell szerelni a kaszára. A programban való részvételhez kellett egy bizonyos nagyságú „állatalap”: mellyel „lefedjük” a legelőt, a kaszálókat tisztítókaszálással tesszük végül rendbe. ƒƒ Mi a helyzet a szántóval? ƒƒ Ha lehet mondani, itt még szigorúbbak a szabályok. Külön engedélyezett, környezetkímélő vegyszerekkel lehet csak permetezni, rovarirtó szert csak repcére lehet használni. A vetésforgó-rend is pontosan meg van határozva, miszerint öt év átlagában milyen növénykultúrákból hány százaléknak kell meglenni: minimum 20

8

ƒƒ ƒƒ

ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ

százalék gabona, 20 százalék pillangós, 10 százalék repce, legfeljebb 20 százalék egyéb (kukorica, napraforgó). Az is meg van szabva, hogy a terület húsz százalékán ugaroltatni kell, és hogy itt milyen arányú fűmagkeveréket kell használni. Mit jelent a támogatás a gazdák számára? Nem hiszem, hogy a támogatás a pontos kifejezés. Szolgáltatást végzünk, hiszen természetvédelmi szabályokat tartunk be és –feladatokat végzünk el a gazdaság teljesítőképességének a korlátozásával, amiért kompenzációt kapunk. Például, máshol egy évben 4-5-ször is kaszálják a lucernát, mi legfeljebb 2-3-szor. Június 15-e után a lucerna értéktelen, a gyepen lévő széna már vén: abrakkal, táppal kell pótolni. Én az idén negyedik éve fogom kapni a támogatást. A gazdaságomon azt látom, hogy az uniós és a nemzeti segítség fedezi a veszteségeket, bár ez sem egyértelmű, mivel a rezsiköltségek sokat emelkedtek. A fejlesztésekhez egyéb pályázaton is nyerni kell. És az sem mellékes, hogy a községben állatorvosként dolgozom, így innen is jön bevétel a vállalkozás kasszájába. Negyedik évét zárja a program. Érzékel változást a túzok vagy más madarak populációjában? Igen. A túzokállomány korábbi csökkenése megállt, a szalakóta és a kékvércse pedig szaporodik. Hogy alakul a juhtartás jövedelmezősége? Sajnos több éve alig emelkedik a bárány ára. A piac bizonytalanul hullámzó. Az olaszok az egyetlen nagy felvásárlóink, lényegében monopolhelyzetben vannak, miközben általános probléma, hogy a takarmányárak magasak, a költségek – üzemanyag, bér – nőttek. Érdekes módon az anyajuh-támogatás arányosan is alacsonyabb, mint a hús marháé, pedig a birka emberigényesebb, jóval több vele a munka. A gazdaságunk szénabála-értékesítéssel is foglalkozik: a kereslet csökkenésén le lehet mérni, hogy fogy az állatállomány. Mi ezt próbáljuk kivédeni, és talán érdemes fontolóra venni a termékskála bővítését, például hús marhát is tartani.

Tóth Sándorné l Tiszanána l

Elnyert támogatás: hektáronként 63 000 Ft Tiszanána Árpád-kori település, először IV. Béla egyik oklevelében említik a nevét 1261-ben. A megyében nincs sok asszony, és feltehetően az egész országban sem, aki egyedül gazdálkodik közel 300 hektáron. A tiszanánai Tóth Sándorné 1994-ben a kárpótlás révén kapta vissza a családi földeket, és ahelyett, hogy megváltásra tartott volna igényt, elkezdett vállalkozni. Ahogy lenni szokott, hol jobb, hol rosszabb évei következtek. A településre jellemző 15-16 aranykoronás és annál jobb minőségű földjein búzát, árpát, repcét, napraforgót és lucernát termeszt. Mióta négy éve részt vesz a túzokvédelmi programban, a szántóföldjein szigorú szabályok szerint folyik a művelés: kevesebb, lágyabb vegyszert használ, előírt vetésforgórendet követ, ritkábban kaszál – egyszóval a hozam maximálásával szemben a védett madarak ökológiai biztonságát tekinti a legfőbb szempontnak. „Ez nyilvánvalóan a gazda számára veszteség, ezt próbálja a hektárankénti 63 ezer forinttal az EU kompenzálni” – mondja. Ottjártunkkor a termést már betakarították. A lucernásról készített fotón azonban jól látszik, hogy a terület egy sávját a szerződés szerint ugaroltatni kell: a gyom ezeken a fényképeken nagyobb, mivel a lucernát nemrég kaszálták.

Kasza Sándor l Dormánd l Elnyert támogatás: évi 4 000 000 Ft A Dormánd és Hanyi puszta közötti birtokán összesen 140 hektáron gazdálkodik a 2001-ben az év juhtenyésztőjévé választott Kasza Sándor, akinek az 500 anyajuhos merinó törzstenyészete országosan is kiemelkedő hírnévvel bír. A legelői száz százaléka részt vesz a túzokprogramban, amiért hektáranként 34 ezer forint, nagyjából évi 4 millió forint támogatásban részesül. „A család ötödik generáció óta foglalkozik állattenyésztéssel, én már csak a juhokra koncentrálok. Fő munkaidőben ketten csináljuk a fiammal. Ha dolog van, segít a tágabb család” – mondja. A juhászat teljesen gépesítve van. Eddig minden támogatást igyekezett visszaforgatni fejlesztésbe: a pénzeket takarmánybetakarító-gépsorba fektette, a birkák nyáron villanypásztorban vannak, télen pedig nyugat-európai szemmel is korszerű etetők és önetetők szolgálják ki őket. Mivel az alkalmazott tenyésztési technológia szerint két évente háromszori elletéssel lehet számolni, a Kasza-tanyán 850 bárány születik átlagosan évente. Ennek nagyjából a fele tenyészállat lesz, ami pedig nem felel meg, a magyar bárány legnagyobb exportpiacára, Olaszországba megy. De Kaszáék adtak már el Romániába és újabban Oroszországból is van érdeklődés. Magyarországon főként a kosait keresik a hazai tenyészetek. „Amit a juhászatban el lehet érni, elérte a család. A cél, hogy ne lefelé csússzunk. Mi még jól állunk, mert mindent magunk végzünk, szinte minden gépesítve van, és a szántó kiszolgálja a juhászatot. De a báránytáp nagyon drága, és a felvásárlási árak tíz évvel ezelőtt is épp a maiak voltak. Ilyen körülmények között pedig nagyon büszkék lehetünk, ha talpon tudunk maradni”.

Csajkás László l Hatvan l Elnyert támogatás: évi 250 000 Ft Hatvan város Heves megye délnyugati részén, a hatvani kistérség központja. A korábban fontos megélhetőségi forrást biztosító mezőgazdaság mára nagymértékben visszaszorult a városban. Ma már mindössze 194 fő foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Közéjük tartozik Csajkás László is. Hét és fél hektáron termel többek között fóliában uborkát illetve szabadföldön káposztát és tököt. Az öt évre elnyert évi 1000 eurós támogatás egy részét eszközfejlesztésre fordította. Locsolódobot illetve kistraktort vásárolt. „Sajnos nincsen egy igazán jó támogatási rendszer a háztáji kisegítő gazdaságok megsegítésére, pedig szükség lenne rá: azért, hogy a vidéki életforma fennmaradhasson. Éppen ezért bővíteni kellene a támogatási rendszert, és ágazatokra lebontani. Vannak olyan növényfajták, amelyeket nagyobb üzemméretben nem éri meg termelni, ezért aztán a kis háztáji gazdaságok nélkül nem biztosított a lakosság biztonságos ellátása zöldséggel, gyümölccsel.”

9

Földi Gyula l Mátranovák l Elnyert támogatás: hektáronként 14 500 Ft Földi Gyula harminc éve foglalkozik juhtenyésztéssel. Öt évvel ezelőtt állt át az őshonos fajták, elsősorban a hortobágyi és a gyimesi racka tartására. A Nógrád megyei Mátranovák polgármestere mezőgazdasági tevékenységéért már számtalan díjban részesült. Legújabb projektje a Faluhely major, melyet feleségével és két fiával hozott létre, hogy azok is megismerkedhessenek a palóc természeti környezet és a háztáji mezőgazdaság szépségeivel, akiknek – eltávolodva a vidéki élettől – erre nincsen módjuk. A farmon mindenféle baromfi, kisállat és lábasjószág megtalálható. A rackatenyészet országos viszonylatban is egyedülálló minőségű. A Farmer-expók történetében idén először nyertek érmet rackával: Földi Gyula jerkenevelésben vitt haza egy bronzot. „Több nyugat-európai országgal szemben Magyarországon még meg tudjuk mutatni unokáinknak, hogy őseink mit tenyésztettek. Sajnos nálunk is csak 25-30 tenyésztő foglalkozik hortobágyi és legfeljebb öt-hat gyimesi rackák tenyésztésével. Ennek több oka van: nem tipikusan húsállat, hosszú a tenyészideje, és bár a hagyományos tartás miatt biominőségű a húsa, a feldolgozásának nincs igazán megfelelő vágóhíd- és értékesítési háttere.” Földi Gyula a programba 92 juhval és a 34,5 hektáros legelőterülettel kapcsolódott be. A rackák darabja után 5400 forint, a gyepes legeltetésért hektáronként 14 500 forint támogatást kap: a gazdálkodó szerint ez csökkenti az eladási kényszert, ami a kétéves tenyészciklusból fakad. Bár nem volt feltétel, de azóta is fejleszt: ma már 150 minőségi tenyészállata van.

Csibért Szövetkezet l Hasznos l Elnyert támogatás: évi 15 000 000 Ft Hasznos a Nyugati-Mátra lábainál fekvő Pásztó egyik városrésze. Itt van a központja a hét gazdasági társaságot, tizenegy őstermelőt átfogó, 2003-ban alakult Csibért Szövetkezetnek. A termelői csoport profilja a baromfi, árbevétele tavaly 953 millió forint volt, idén meghaladja az egymilliárdot. A magyarországi baromfipiac – kb. 120 millió darab évente – durván 2,5-3 százalékát ez a termelői csoport állítja elő: Nógrádon kívül vannak telepei Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyében is. A támogatás célja, hogy segítse a csoport által előállított termékek piacra jutását, ösztönözze a gazdák együttműködését, és részfinanszírozza a szerveződés adminisztratív és dologi terheit. „Bár a rendelet az értékesítést és a közös eszközberuházást nevesíti, nem mindegy, hogy napos csirkét, takarmányt most igazán nagy mennyiségben tudunk venni. És persze a felvásárló forgalmának is olyan részaránya vagyunk, hogy kellő súllyal tudunk tárgyalni ” – mondta dr. Tóth Jenő, a szövetkezet elnöke. Elmondása szerint a támogatás eddig évi 15-20 millió forintot tett ki. Ahhoz, hogy viszonylag azonos szinten kapjon támogatást egy termelői csoport, egyre több gazda bekapcsolódására, szorosabb együttműködésre van szükség. A Csibért is ezt szeretné.

Nyúl-Unió Szövetkezet l Alsótold l Elnyert támogatás: 33 146 252 Ft A nyúltermelőket tavaly nyár óta sújtja a piaci dekonjunktúra: a takarmányárak drasztikus emelkedése egyszerre jelentkezett fő exportpiacunk, Olaszország drámai keresletcsökkenésével, ami 2008-ra nagy mértékben átrendezte a hazai viszonyokat. A Pásztótól keletre fekvő Alsótoldon székelő Nyúl-Unió Szövetkezet is a túlélésért küzd. „Az országban öt »nyulas« termelői csoport volt, ma már csak kettő működik. Tavaly még 100 ezer nyúl született hetente, most már csak hatvanezer, vagyis negyven százalékkal kevesebb. Nagyon sok közepes méretű termelő abbahagyta” – mondta Vörös Károly, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a szövetkezet ügyvezetője. Míg korábban a termelői csoport támogatásának szigorúbb feltételei voltak, a piaci helyzet miatt a felhasználása most szabadabb, minden forintot a veszteség csökkentésére fordítják. Egy nagyobb 4 ezres nyúltelepnél ez jelenleg a havi másfél millió forint mínuszt is elérheti. Vörös szerint csak a legnagyobb nyúltelepek fogják túlélni a krízist, illetve azok, akiknek más tevékenységből származik nyereségük. A változást csak a kereslet élénkülése hozhatja meg: azt viszont még nem lehet tudni, hogy hányan tudják „kibekkeleni” ezt az időszakot.

10

Ferencz Attila l Füzesabony l Elnyert támogatás: 1 600 000 Ft Ferencz Attila a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz 2005-ben nyújtott be pályázatot a Kiskörétől karnyújtsányira lévő Akolhát-pusztai telep rekonstrukciójára. A gazdálkodást negyven szürke marhával kezdte, és a tenyészet számára akart téli szállást, karámokat, itatókat, oltófolyosót és egyéb szükséges segédépületeket kialakítani. A beruházás befejezését egy évre vállalta, így egy összegben, ötéves fenntartási kötelezettséggel 1,6 millió forintot kapott. Azt, hogy a vállalkozás jól indult, jelzi, hogy időközben már 120 állatot számol a gulya. „Az őshonos állatok után magasabb támogatást adnak, és a szürke marhának a húsán kívül a csülkét és a bőrét is jelentős felárral lehet értékesíteni más fajtákhoz képest. Ugyanakkor nagyon időigényes állatokról van szó, melynek tenyészideje is hosszabb, mint a normál vágómarháé. Nem beszélve arról, hogy mennyire veszélyesek a szarvai” - sorolta az érveket és ellenérveket a szürke marha-tartással kapcsolatban az őstermelő. Az utóbbi két-három évben egyre többen álltak rá a tenyésztésére. Ferencz úr arra számít, hogy a piac tisztulásával még jobban beválik a kezdeményezése. A szürke marhának egyelőre itthon van csak piaca, bár a feldolgozó- és értékesítési háttér még itt sem épült ki igazán. Az őstermelő az állatait szinte száz százalékban a Koppány Hús Hungaricum Kft.-nek adja el.

Dr. Hetényi Tamásné l Alsógöd l Elnyert támogatás: 5 000 000 Ft A félezernél több juhot számláló tenyészet megújulása három éves beruházás során utófinanszírozással valósul meg, melynek végén a családi vállalkozás összesen ötmillió forint támogatáshoz jut majd. „A programban állategységre le van bontva, hogy milyen korszerűsítésre mennyi nyerhető. Az állatorvos kijött, és megállapította, hogy mik azok a rendszerek, melyek nem megfelelők. Ezek közül összeraktuk, hogy mit milyen ütemezésben tudunk felújítani. Úgy számoltunk, hogy a világítás rekonstrukcióját, a fagymenetes itatók kialakítását, egy takarmánykeverő kialakítását és egy külső pincetér lefedését három év alatt vagyunk képesek biztonsággal befejezni.” Dr. Hetényi Tamás szerint, aki a Magyar Juhtenyésztő Szövetség felügyeleti bizottságának is az elnöke, az uniós előírások az állatok kényelméről, védelméről szólnak. Arról a pluszról, amit a vállalkozók önmagukban nem adnának meg az állatoknak, mert olyan mértékű teljesítményjavulás – például szaporulat – nem köthető a beruházáshoz, illetve a pénzt nem feltétlenül erre szánnák. Hetényi úr kalkulációja szerint a támogatás negyven-hatvan százalékát fedezi csak a végső bekerülési értéknek, a többit saját erőből kell előteremteni, amire azonban ők nem kívántak hitelt felvenni.

Dél Borsodi Gazdák - Kft. l Mezőkeresztes l Elnyert támogatás: 32 265 056 Ft

A 2003-ban alakult gabonatermelésre szakosodott termelői csoport 5 gazdasági társaság és 22 magánszemély együttműködésében jött létre. Az évek során többen csatlakoztak hozzá, de a legnagyobb változást az hozta, hogy idén májusban egy másik termelői csoport, a mályi Borsodi Gabona Kft. is beolvadt a társaságba. Az együttműködés fontosságát a Dél-borsodi Gazdák már korán felismerték: a közös tárolókapacitás – a képen látható, 2004-ben felavatott magtár – felépítéséhez még a minisztériumtól nyertek 16,77 millió forintot. „Az értékesítésen nagyon jól látszik, hogy mit jelent az összefogás: aki tavaly lábon adta el a búzáját, 3200-3300 forintot kapott érte, míg január-februárban ennek dupláját is meg lehetett vele keresni. Mivel a termelők a betakarításon kívül mindent önmaguk meg tudnak csinálni, hiszen saját kisgépeik vannak, egy kombájn sokat jelentene számukra” – mondta Dövényi-Nagy János, a Dél-Borsodi Gazdák Kft. ügyvezető igazgatója. Részben a termelői csoport támogatásának eredménye, hogy európai színvonalon berendezett irodahelyiségek segítik az adminisztratív feladatok ellátását.

11

Ambruzs László l Hatvan l Elnyert támogatás: évi 250 000 Ft A 21 ezer lakosú Hatvan a Zagyva folyó partján fekszik. Ambruzs László 1993 ót dolgozik egyéni vállalkozóként: uborkát, paprikát, paradicsomot termel fóliában; szabadföldön pedig káposztát. Az uniótól 5 évre nyert támogatást a gazdaságának korszerűsítésére. A pénz egy részét a családi ház pincéjében található savanyító üzem uniós elvárásoknak megfelelő kialakítására fordította. Többek között rozsdamentes mosogatót, rozsdamentes asztalokat illetve új csomagológépet vásárolt. A fóliasátorban is akadt felújítani való: új fóliavázak vásárlása illetve a fóliasátor fűtésének a megoldása. Az évi 1000 euró ugyan nem fedezi a fejlesztésre fordított költségeit, de segítséget jelentett benne. „Nem könnyű az uniós előírásoknak megfelelni. 2004 óta közel 90 vegyszert vontak ki a forgalomból. A problémát az jelenti, hogy nincsen helyettük új, hatékony permetező szer. Így nagyon nehéz védekezni a különböző kártevők és a növényeket megtámadó gombás megbetegedések ellen. Ez pedig komoly anyagi károkat okozhat.” A pályázati lehetőségről a gazdajegyzőtől értesült. „Gazdabarát volt a pályázat, egyáltalán nem volt bonyolult, segítség nélkül, egyedül is ki tudtam tölteni a papírokat.”

Török János l Szügy l Elnyert támogatás: évi 250 000 Ft Az 1500 lakosú Szügy község Nógrád megyében, a szlovák határtól nem messze, Balassagyarmattól alig 5 kilométerre található. A Cserhát nyúlványainak és az Ipolyvölgy találkozásánál terül el a település. Mikroklímája kedvező a földműveléshez és az állattenyésztéshez. Talaja részben humuszos, néhol futóhomokos. A domboldalakat cseres bükkerdők borítják. Török János 30 hektár földön gazdálkodik. Leginkább búzát, napraforgót és különféle takarmánynövényeket, például kukoricát termel. „A pályázat kiírásánál egyetlen kikötés volt, hogy főállású őstermelőként gazdálkodjak.” A támogatás célja a félig önellátó gazdaságok felzárkóztatása volt. „A kis gazdaságoknak nem könnyű a talpon maradás. A 30-40 hektár föld nem ideális üzemméret. A nyugodt megélhetéshez legalább 100 hektárra lenne szükség.” Az évi 1000 eurót a gazdálkodó fejlesztésre: gépek vásárlására és korszerűsítésre fordította. „Vetőgépet, magtisztítót vásároltam, de jutott pénz a magtár felújítására, szigetelésére is.”

Szekeres Barnabás l Ároktő l Elnyert támogatás: 399 342 Ft Az 1200 lakosú Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Miskolctól 40 kilométerre található. Szekeres Barnabás a túzokvédelmi program keretében nyert el támogatást. Az őstermelő 9 hektáros területen gazdálkodik. A földjének nagyobbik része legelő. A kisebbik részen a szarvasmarháinak termeli meg a takarmányt. A program részeként meg van szabva, mennyi műtrágyát, vegyszert illetve szerves trágyát használhat a takarmánytermesztésnél. A legelőnél annyi a kötöttség, hogy a madarak miatt meg van határozva, mikor kaszálhat, illetve az 5 százalékát a földjének szabadon kell hagynia vadbúvóhelynek. Az uniós támogatási lehetőségről a falugazdásztól értesült, aki segített neki a papírok kitöltésében. „A faluban egyáltalán nincs munkalehetőség. Amióta megszűnt a TSZ, ahol korábban dolgoztam, nem tudok elhelyezkedni. 50 évesen már nem vettek fel sehova sem dolgozni. Másoknak nem nagy összeg a támogatás, amit egy évben kapok. Nekem mégis óriási segítség.”

12

Nagy Attila és Kertész László l Cigánd l Elnyert támogatás: 52 702 650 Ft

Cigánd Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól körülbelül 80 kilométerre található. Nagy Attila őstermelő: állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik. Az erdősítésbe sógorának, Kertész Lászlónak a segítségével kezdett bele. A Bodrog és a Tisza közé ékelt terület mindig is ki volt téve az árvizek veszélyeinek, ami megnehezíti az itteni földek művelését. Az uniós pályázati lehetőség, hogy mezőgazdasági területeket vonjunk ki a művelés alól, és erdőt telepítsünk a helyére, nagy segítség az itt élőknek – kezdi a mesélést Kertész László, aki erdészként dolgozik a környéken. Van olyan település a közelben, ahol a korábbi 100 hektárról a támogatásnak köszönhetően 1100 hektárra nőtt az erdősítés aránya. A magas talajvízszint miatt rossz az itteni földek minősége, viszont kiválóan alkalmasak erdőnek. 2004 óta a család már csaknem 100 hektár erdőt telepített, vegyesen tölgy, illetve nyárfaerdőt. Abban, hogy sikeres lesz-e az erdősítés, a legkritikusabbak az első évek. Egy elhúzódó árvíz, vagy az erős tavaszi fagyok okozhatnak olyan kárt is a facsemetékben, hogy veszteségessé válhat a beruházás. „Az első 5 évben a telepítés költségeire, illetve az ápolásra kapunk pénzt. Ezt követően pályázattól függően, 10-15 évig folyósítanak termeléskiesés miatti támogatást.”

Kórós János l Gyöngyöshalász l Elnyert támogatás: 1 194 668 Ft A község Heves megyében, Gyöngyöstől 4 km-re a 3-as út mellett található. A kárpótlási jegyén vásárolta a 2 és fél hektáros területet Kórós János. „Sajnáltam volna fillérekért eladni a kárpótlási jegyeimet, ezért inkább megvettem ezt a földet”. A terület azonban nem volt jó minőségű, és a terepviszonyok sem olyanok, hogy a traktor végig tudott volna rajta menni. Az autópálya közelében elterülő földre az építkezések idején rengeteg szemetet hordtak. „Több helyen még most is beton és aszfalt kerül elő a földből. Egy ismerősöm említette, hogy van ez a pályázati lehetőség. Valamit kezdeni akartam a földdel, művelésre nem volt alkalmas, ezért telepítettem az erdőt.” Kórós János a területre akácot ültetett, aminek 20-25 év a vágásérettsége. Az első évben a telepítés költségeihez egyszeri támogatás jár. Utána még 4 évig fizetnek az ápolásra, a pusztulás miatti pótlásra. A 2005-ben kezdett telepítés nyomán 20, 60 centiméteresekre nőttek a facsemeték, de vannak már közöttük 3 méteres fák is. „Ilyen kicsi területen nem gazdaságos az erdő tisztítása, karbantartása. Sok a munka vele, de mivel szeretem a fákat, szívesen foglalkozom vele”.

Magna-Hungária Kft. l Egerbocs l Elnyert támogatás: 8 600 878 Ft Egerbocs az Ózd- Egercsehi medencében, Egertől északkeleti irányban 20 km-re fekvő település. Korábban a lakosok többsége földművelésből élt, első okleveles említése a községnek 1262-ből származik Boch névalakban. Ma már csak 630-an laknak itt, és magas a munkanélküliség. A Magna-Hungária Kft. a falu határában egy 3 és fél hektáros területen kezdett bele az erdőtelepítésbe. Ezen a területen gyengébb minőségű volt a föld, ezért döntöttek az erdősítés mellett. A 2007-ben telepített tölgyes javítja az ország erdősítését, és munkalehetőséget teremt a környékbeli szakképzetlen munkaerő számára. A csemetepusztulás miatt az első években szükség volt a pótlásra, és a folyamatos ápolásra. A tölgy értékes, viszont nagyon lassan növő fafajta, 100-130 éves vágásfordulójú. Igaz, hogy legkorábban 25-30 év múlva lehet az első haszonvételeket venni az erdőből, a cég tulajdonosai mégis úgy vélik, hogy aki ügyesen gazdálkodik a támogatással, annak az első évek sem jelentenek ráfizetést. A legfontosabb azonban szerintük az örökség, amit az unokáikra hagynak. A mostani telepítés addigra fog hatalmas értéket jelenteni.

13

Arbu Kft. l Ipolyvece l Elnyert támogatás: évi 8 000 000 Ft Festői környezetben, a szlovák határ közelében az Ipoly partján, közvetlenül a gátak alatt fekszik az alig 1000 fős falu. Ezen a részen található a Duna-Ipoly Nemzeti Park, itt vágott bele már több mint 10 éve a biogazdálkodásba az Arbu Kft. Őshonos magyar állatokat: szürke marhát és mangalicát tenyésztenek. Arnold Boglárkának, a cég vezetőjének nincs kötődése a hagyományos falusi élethez, budapesti születésű. A családot vonzotta a vidéki élet, az állatok szeretete, így döntöttek a költözés mellett. A 360 hektáros területhez a legelők mellett szántók is tartoznak. „A biogazdálkodásnál emeli a költségeinket, hogy a takarmánytermesztésben vagy például a gyomvédelemnél sem használhatunk semmilyen kondicionáló szert.” Mivel az állatokat nem feldolgozva értékesítik, így ezeket a többletköltségeket nem tudják érvényesíteni. A vállalkozás a támogatást az állatok darabszáma után nyerte el. Akkor 42 darab szürke marhájuk, mangalicából pedig 35 darab tenyészkocájuk volt. „Az évi 8 millió forint kardinális fontosságú az éves működésünkhöz.” Az állatok takarmányozására, a 6 alkalmazott bérére megy el az egész támogatás. „Fejlesztésre már nem futja ebből a pénzből. Ezeket apránként, saját erőből próbáljuk megoldani, vagy indulunk más pályázatokon.”

Kisköre Mezőgazdasági Halászati és Kereskedelmi Zrt. l Gyöngyös l Elnyert támogatás: évi 7 000 000 Ft Hét tavon, összesen 200 hektár vízfelületen gazdálkodik a gyöngyösi székhelyű, három magánszemély tulajdonában lévő halgazdaság, mely a haltermelés teljes vertikumát átfogja (ivadék- és törzsállománynevelés, anyák előállítása, piaci halak nevelése). A részvénytársaság horgászegyesületek és a kereskedők számára biztosít „alapanyagot” továbbhorgásztatásra illetve lakossági értékesítésre. Egyik telephelye a kiskörei Sámányi tavaknál van, ahol az 56 hektár vízfelület mellé csodálatos épületet húztak fel irodának, szociális helyiségnek és vendégháznak. A halállományban a magyar ízlésnek megfelelően a ponty dominál, de nevelnek amurt, busát, harcsát, süllőt, csukát és balint is. A gazdasági társaság 2004 óta vesz részt 152 hektáron a haltermelést és a természetvédelem összhangba hozását célul kitűző programban. „A termelési technológiánkat kevésbé intenzívvé kellett átalakítani – mondja Fekete Pál halászati vezető. A vízkormányzásnál – lecsapolásnál és feltöltésnél – figyelembe kell venni az itt élő madarok fészkelési helyét és idejét, a vízleeresztésnél a vonuló madarak vízigényét, ahogy a ritka vízi növényeknél is biztosítani kell az állandó vízborítottságot. Az eszközhasználatra is szigorú előírások vannak: tilos például a halaknak antibiotikumot adni, a madarakat pedig legfeljebb hangágyúval lehet elriasztani, ha nem akarjuk, hogy szabadon dézsmálják a tenyészetet.” A tórendszer nem nyitott turisták számára, de előzetes egyeztetést követően lehetőség van az élőhely madarai – récék, csérek, vörös és szürke gémek, jégmadarak, sirályok – megfigyelésére. A program 52 ezer forintot fizet hektáranként, ami évi 7-7,5 millió forint bevételt jelent, öt éven keresztül, ami kompenzálja a halgazdaság veszteségeit a kevésbé intenzív termelési mód miatt.

Cseh László l Sarud l Elnyert támogatás: hektáronként 62 000 Ft Az 1300 lakosú Sarud Heves megyében, a Bükki Nemzeti Park területén található. A túzokvédelmi program célja, amelybe Cseh László őstermelő is bekapcsolódott, hogy az őshonos, ritka madár élőhelyét biztosítsák. Ez a terület korábban is mezőgazdasági termelés alatt állt, de a különböző kemikáliákkal tönkre tették a földet, ezért most vissza kell térni az eredeti állapotokhoz – magyarázza Cseh László. Az uniós pályázaton 62-64 ezer forintot kaptak hektáronként. A folyósítás feltétele volt, hogy a termelésben betartsanak bizonyos technológiákat. 5 éves forgásban, meghatározott hányadban engedélyeznek például kalászos, repce illetve lucerna ültetését. A földnek az 5 százalékát szabadon kell hagyni, hogy a túzoknak illetve a bogaraknak élőhelyet biztosítsanak. „Látom a kedvező hatását a programnak. Jó hatással van a föld minőségére, javul a terület nitrát érzékenysége. Amúgy meg anyagilag is jobban járok. Igaz, hogy nem használhatok vegyszert, ami természetesen termésveszteséggel jár, de ezt pótolja a támogatás.”

14

Az észak-magyarországi régió vidékfejlesztési támogatásai számokban 2005-2008

17 097 994 740 Ft

324 569 230 Ft 459 724 636 Ft 20 796 030 Ft

413 039 911 Ft 1 820 059 293 Ft

Mezőgazdasági területek erdősítése

Országos összesített adatok 115,849,577,588 Ft

Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Agrár-környezetgazdálkodás Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése

5,540,048,401 Ft 20,679,069,163 Ft

665,126,408 Ft

3,688,094,383 Ft

7,443,876,755 Ft

15

16

6723 Szeged, Római krt. 21.

8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9.

1054 Budapest, Alkotmány u. 29.

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2.

3300 Eger, Maczky Valér út 2.

5000 Szolnok, József Attila u. 36.

2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1.

1095 Budapest, Soroksári út 22-24.

3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3.

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9.

7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11.

9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 1.

8200 Veszprém, Levendula u.1.

8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1.

Csongrád

Fejér

Főváros és Pest

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Jász-Nagykun-Szolnok

Komárom-Esztergom

Központi ügyfélszolgálat

Nógrád

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142

8202 Veszprém, Pf.: 791

9701 Szombathely, Pf.: 245

7101 Szekszárd, Pf.: 251

4401 Nyíregyháza, Pf.: 422.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3

3101 Salgótarján, Pf.: 123

1385 Budapest 62 Pf.: 867

2801 Tatabánya, Pf.: 1394

5002 Szolnok, Pf.: 111

3301 Eger, Pf.: 169

4001 Debrecen, Pf.: 551

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

1391 Budapest, Pf.: 248

8002 Székesfehérvár, Pf.: 297

6701 Szeged, Pf.: 26. és 504

3501 Miskolc, Pf.: 646

5620 Békéscsaba, Pf.: 45

7602 Pécs, Pf.: 365

6001 Kecskemét, Pf.:470

Levelezési cím

Kiadja a Földművelésügyi Minisztérium NVT Irányító Hatósága. A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében készült. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tevből támogatást elnyertek listája a www.fvm.hu és a www.mvh.gov.hu oldalakon lesz megtalálható. Észak-magyarországi régió. A vidékfejlesztési támogatásokról szóló kiadványok 814 655 példányban jelennek meg.

5600 Békéscsaba, Temető sor 8.

3500 Miskolc, Mindszent tér 1.

7621 Pécs, Rákóczi út 17.

Baranya

Borsod-Abaúj-Zemplén

6000 Kecskemét, Kisfaludy u.5.

Bács-Kiskun

Békés

Kirendeltség címe

Megye

66/814-520

96/814-521

96/814-542 96/814-543

42/814-901

42/814-900 42/814-906

92/814-901

88/814-901 88/814-921

88/814-900 88/814-920 92/814-900

94/814-521

94/814-520

74/814-521

82/814-901 82/814-921

82/814-900 82/814-920

74/814-520

32/814-521

1/475-2114 32/814-520

1/374-3603, 1/374-3604

34/814-521

56/814-521

56/814-523 56/814-525 34/814-520

36/814-521

36/814-520

52/814-521

1/814-8901

1/814-8900 1/814-8962

52/814-520 52/814-544

22/814-521

62/814-901

46/814-901

66/814-521

22/814-520

62/814-900

46/814-900

72/814-521

76/814-521

76/814-520 76/814-540 72/814-520

Fax

Telefon

2008-ban és 2009-ben megjelenő támogatási lehetőségekről az alábbi ügyfélszolgálatokon tájékozódhat

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

ü[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

E-mail