Integrált Városfejlesztési Stratégia. Bonyhád Város Önkormányzata Bonyhád, Széchenyi tér 12

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Bonyhád Város Önkormányzata Bonyhád, Széchenyi tér 12.

1

Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban ................................................. 4 1.1. Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (OTK) .......................... 4 1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben.......................... 11 1.2.1. Bonyhád regionális szintű feladatai ....................................................................... 11 1.2.2. Bonyhád megyei és kistérségi szerepe ................................................................... 12 1.2.2.1. Bonyhád kistérségi központ ................................................................................ 12 1.2.3. Bonyhád vonzáskörzetének bemutatása................................................................. 15 1.2.4. Bonyhád dinamikai típusának meghatározása ....................................................... 17 1.2.5. Bonyhád funkció-szerkezete .................................................................................. 19 1.2.6. Bonyhád foglalkoztatási szerepköre....................................................................... 21 2. Bonyhád város egészének rövid helyzetértékelése .......................................................... 23 2.1. Gazdasági adottságok................................................................................................ 23 2.1.1. Általános jellemzés Bonyhád , megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya............................................................................................................................ 23 2.1.2. A város gazdasága.................................................................................................. 31 2.1.2.1. Bonyhád gazdaságának ágazati szerkezete és helye a kistérségben ................... 31 2.1.2.2. A vállalkozások helyzete..................................................................................... 34 2.1.2.3. A K+F tevékenységek helyzete........................................................................... 36 2.1.2.4. A turizmus jellemzői ........................................................................................... 36 2.1.2.5. A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai .......................................... 39 2.1.2.6. Információs társadalom ....................................................................................... 39 2.1.2.7. Bonyhád külső elérhetősége, helyzete, kapcsolatai a térségben ......................... 40 2.2 A város társadalmának jellemzői .............................................................................. 40 2.2.1 Demográfia, a lakónépesség alakulása, tendenciái ................................................. 40 2.2.1.1. Népesség, népsűrűség.......................................................................................... 40 2.2.1.2. Természetes népmozgalom ................................................................................. 41 2.2.1.3 Vándorlás ............................................................................................................. 42 2.2.1.4 Korcsoport megoszlás, vitalitási index................................................................. 43 2.2.2. Képzettség, műveltség............................................................................................ 45 2.2.3 Foglalkoztatottság ................................................................................................... 45 2.2.4 Egészségi állapot ..................................................................................................... 46 2.2.5 Jövedelmi helyzet .................................................................................................... 47 2.3 A városi környezet jellemzői..................................................................................... 48 2.3.1 A természeti környezet értékei ................................................................................ 48 2.3.2. Települési környezet kialakulása, értékei............................................................... 53 2.3.2.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek, és régészeti értékű területek ....................... 53 2.3.2.2 Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek .............. 56 2.3.2.3 Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép védelem ... 59 2.3.3 A környezet állapota................................................................................................ 60 2.3.3.1 Levegő .................................................................................................................. 60 2.3.3.2 Talaj...................................................................................................................... 63 2.3.3.3 Víz ........................................................................................................................ 66 2.3.3.4 Zöldterületek ........................................................................................................ 73 2.3.4 Lakáshelyzet............................................................................................................ 74 2

2.3.5 Települési infrastruktúra ......................................................................................... 75 2.4 Közszolgáltatások, ellátás .......................................................................................... 75 2.4.1 Oktatás, nevelés....................................................................................................... 75 2.4.1.1 Óvodai ellátás ....................................................................................................... 75 2.4.1.2 Általános iskola .................................................................................................... 75 2.4.1.3 Középiskola.......................................................................................................... 76 2.4.1.4 Felsőoktatás .......................................................................................................... 76 2.4.2 Egészségügy ............................................................................................................ 76 2.4.2.1 Egészségügyi alapellátás ...................................................................................... 76 2.4.2.2 Szakorvosi ellátás................................................................................................. 76 2.4.2.3 Kórház .................................................................................................................. 76 2.4.2.4 Gyógyszertárak..................................................................................................... 76 2.4.2.5 Bölcsődék ............................................................................................................. 76 2.4.3 Szociális ellátás ....................................................................................................... 77 2.4.4 Közösségi közlekedés ............................................................................................. 77 2.4.5 Közművek ............................................................................................................... 77 2.4.5.1 Közműellátottság.................................................................................................. 77 2.4.5.2 Közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése ............................................................ 78 2.4.6 Városüzemeltetés .................................................................................................... 79 2.4.7. Közigazgatás .......................................................................................................... 80 2.5. Fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon ......................... 81 3. Városrészekre vonatkozó, területi megközelítésű helyzetértékelés ............................. 93 3.1 Városszerkezet terület felhasználás szerkezete .......................................................... 93 3.2 Városrészenkénti elemzés .......................................................................................... 98 3.2.1 Városközpont .......................................................................................................... 98 3.2.2 Majos..................................................................................................................... 101 3.2.3 Börzsöny................................................................................................................ 104 3.2.4. Máshová be nem sorolt területek ......................................................................... 107 4. Stratégiai fejezet ......................................................................................................... 111 4.1 Bonyhád átfogó jövőképe......................................................................................... 111 4.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése ................................ 112 4.2.1 15-20 évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél............................................. 112 4.2.2 A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési célok ......................................................... 113 4.2.3 A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési célok területi hatóköre.............................. 114 4.2.4 Beazonosított városrészekre vonatkozó célmeghatározások................................. 116 4.2.4.1 Városközpont ..................................................................................................... 116 4.2.4.2 Majos városrész.................................................................................................. 120 4.2.4.3. Börzsöny városrész ........................................................................................... 121 4.2.4.4. Máshová nem sorolt területek: .......................................................................... 122 4.3 A stratégia konzisztenciája, koherenciája ................................................................ 124 5. Akcióterületek kijelölése............................................................................................ 133 5.1 Fejlesztési célok városrészenként............................................................................. 133 5.2 A városfejlesztés gócpontjai- lehetséges akció területek ......................................... 137 5.3 Akcióterületek .......................................................................................................... 138 5.4 Költségek.................................................................................................................. 141 5.5 Prioritások akció területenként................................................................................. 142 6. Mellékletek................................................................................................................. 144

3

I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban 1.1. Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (OTK) Bonyhád városa az OTK-ban Magyarország európai integrációját bemutató ábra alapján a Budapest-Szarajevó, tágabban Varsó-Krakkó- Budapest-Eszék-Szarajevó É-D-i fejlesztési tengely mellett fekszik. Magának a fejlesztési tengelynek nem eleme Bonyhád, de a közelség meghatározó a város tekintetében. A Dél-Dunántúli régió fejlesztési alközpontjai (Kaposvár, Szekszárd) és a fejlesztési pólus (Pécs) alkotta háromszögben helyezkedik el a város, így azok kisugárzó hatásai, mind pozitív, mind negatív értelemben befolyásolják a város gazdasági és társadalmi attitűdjeit.

4

Elmaradott térségek és perifériák (OTK) A bonyhádi kistérség nem tartozik az ország hátrányos helyzetű kistérségei közé ,de Ny-on és DNy-on a közvetlenül határos kistérségek gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt „hátrányos” besorolásúak. Ennek megfelelően Bonyhád tágabb környezete jelentős fejlesztésre szorul, maga a város mint kistérségi központ , szintén igényel fejlesztéseket ugyanakkor maga is, fejlesztési hatás sugárzása tekintetében fontos szerepet játszhat.

5

Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek (OTK) A bonyhádi kistérség határos a Duna-mente integrált fejlesztési térséggel. Így a fejlesztési elemek, területek közül van néhány releváns a város és környéke számára is. Ezek: - a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési és, tájgazdálkodási programok indítása, - a természeti kulturális értékek és Natura 2000 területeinek megőrzése és fenntartása, - a vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása A téma területek közül is találhatunk kapcsolódást, hiszen a termálvízkincs integrált térségi hasznosítása kapcsán már történtek a város részéről lépések és ezek a mostani időszakban is napirenden vannak. Ugyancsak érintett a város a megújuló energiaforrások részarányának növelése terén. (Mezőgazdasági termékek, hulladékok hasznosítása, egyéb alternatív energiaforrások alkalmazása városi és kistérségi szinten .)

6

Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztése (OTK) A kistérség ebbe a kategóriába tartozik, hiszen népsűrűsége 120fő/km² alatti, továbbá Bonyhád nem minősül e besorolás szerint urbánus központnak hiszen lakossága nem éri el a 200.000 főt. Itt a fejlesztési célokat a kistérséggel harmonizáltan kell kezelni. Pl.: elérhetőség, szolgáltatás – szervezés, turisztikai fejlesztések stb. E mellett e térségekben általában hangsúlyosak a horizontális célok, melyek adaptálása elkerülhetetlen. Ilyenek:- a helyi , területi alapú, széleskörű partnerségből építkező kezdeményezések, közösség-szervezések. - közszolgáltatások komplex szervezése, - önszerveződés helyszíneinek megteremtése közösségi terek kialakításával, - foglalkoztatottság növelése, - vállalkozások támogatására alkalmas humán és infrastrukturális bázisok kialakítása, - integrált,,több szektorra kiterjedő fejlesztések kimunkálása, - a területeket érintő funkció bővítések ill. váltások

7

E nagy rendszerbe tartozó még a természeti táji és kulturális értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése. A kistérség benne a várossal a hegy és dombvidéki, az erdőben gazdag kistájak és a tájvédelmi körzettel is érintett kategóriába tartozik.

8

A kistérség érintett még a tanyás térségekre vonatkozó fejlesztési elemekkel is .Ezek organikus gazdálkodási formáit kell erősíteni, illetve segíteni kell a funkció bővítéseket ill. váltásokat.

A kistérség az aprófalvas térségekbe sorolt, hiszen arányában jelentős az 500 főnél kisebb települések száma. Az ilyen térségeknek benne a kistérségi központnak különös és kényes feladataik vannak, hiszen az ilyen kis települési közösségek különösen érzékenyek és sérülékenyek.

9

Az OTK-ban külön szerepel a nemzeti kissebségek értékeinek megjelenítése az általuk lakott vidékies térségek fejlesztésében. Az ábrából látható Bonyhád és a kistérség érintettsége. Itt a legfontosabb feladat az endogén fejlesztési potenciál tudatos , innovatív kiaknázása, valamint az anyaországgal való szoros kulturális és gazdasági kapcsolatok kialakítása , ápolása.

Végül a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségeket bemutató ábra alapján kijelenthető, hogy a város a kistérség e területbe nem sorolt, bár határos ilyen kistérséggel.

10

1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben 1.2.1. Bonyhád regionális szintű feladatai Az OTK-ban a Dél-Dunántúli régió vonatkozásában megfogalmazásra kerültek; a régió jövőképe, a régió átfogó céljai és a területi céljai. Ez utóbbiak fogalmaznak meg konkrét, már közép távon is elérhető és mérhető célokat. Fejlesztési pólus Pécs és agglomerációja ahol közigazgatási, egészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális, idegenforgalmi funkciókat kell erősíteni. Regionális növekedési zónák, Kaposvár és Szekszárd térsége továbbá a Balaton-part. Ezeken a területeken innováció befogadására, az innováció-vezérelt fejlődésre és specializálódott iparágakat kell megtelepíteni ill. a hagyományos iparágakat kell alkalmassá tenni azokra. Szükséges továbbá a turizmus versenyképességének erősítése. A vidékies térségeket pedig karakterisztikus fejlődési pályára kell állítani, gazdaságukat stabilizálni valamint foglalkoztatási helyzetüket javítani kívánatos. A Duna- völgy fejlesztési „csomagjából” néhány elem vonatkoztatható a kistérségre. Bonyhád városában regionális szerepkörű intézmény nem működik. Elhelyezkedése viszont kedvező a tekintetben, hogy Pécs, mint pólus város és Szekszárd mint növekedési zóna-város között félúton található.

11

1.2.2. Bonyhád megyei és kistérségi szerepe 1.2.2.1. Bonyhád kistérségi központ Bonyhád városa nem rendelkezik kimondott megyei szerepkörrel, így megyei intézmények sem találhatók itt. Bonyhád kistérségi központ. A kistérséghez a városon kívül még 20 település tartozik. A kistérségre jellemző fő települési szintű adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Népesség Népesség Népesség Népesség 0-14 60-X Vitalitás Ter. 1990. 2001. 2006. kistérség éves éves 0-14/ [ha] [fő] [fő] [fő] %-ában 2001. 2001. 60-X Aparhant 1228 1174 1113 3,8 198 231 0,86 1796 Bátaapáti 430 428 431 1,5 101 62 1,63 2044 Bonyhádvarasd 529 491 449 1,5 67 91 0,74 1045 Cikó 1106 983 918 3,1 168 191 0,88 1986 Grábóc 332 215 183 0,6 35 46 0,76 1373 Györe 769 767 727 2,5 143 150 0,95 1131 Izmény 556 533 526 1,8 98 83 1,18 1373 Kakasd 1742 1743 1699 5,8 303 281 1,08 2079 Kisdorog 905 888 815 2,8 164 184 0,89 2000 Kismányok 389 392 352 1,2 74 74 1,00 543 Kisvejke 420 460 440 1,5 103 88 1,17 1133 Lengyel 1083 754 586 2,0 114 136 0,84 2004 Mórágy 848 801 753 2,6 141 151 0,93 1762 Mőcsény 427 405 391 1,3 62 78 0,79 1215 Mucsfa 486 423 406 1,4 80 60 1,33 1275 Nagymányok 2616 2501 2412 8,2 404 610 0,66 1068 Nagyvejke 243 198 169 0,5 23 55 0,42 777 Tevel 1657 1648 1635 5,6 282 360 0,78 2527 Váralja 1105 1038 957 3,3 184 240 0,77 2114 Závod 364 349 317 1,1 49 87 0,56 1291 Kistérs.Bonyhád 17235 16191 15279 52,1 2793 3258 0,86 30536 nélkül Bonyhád 15279 14375 14045 47,9 2225 2828 0,79 7214 Kistérség össz. 32514 30566 29324 100 5018 6086 0,82 37750

Az adatok részletes vizsgálatából látszik, hogy Bonyhád a kistérség népességének csaknem a felét adja, így a fajlagos mutatók tekintetében a kistérség adatai közelítenek a kistérségi központ adatihoz. A többi 20 település lakossága 15 ezer fölött alakul kevéssel, viszont csökkenő tendenciát figyelhetünk meg. Abszolút számokban a csökkenés nem drámai, de a két népszámlálás közötti 6%-os csökkenés a bázis évhez képest már figyelemre méltó és ez elmondható 2006. év és 2001. év viszonylatában is ami 5,6 %-os csökkenést mutat. Ez az időintervallum tekintetében már egy gyorsuló dinamikájú lélekszám csökkenést jelez, ami más aggodalomra is okot adhat.

12

Lakás [db] 2007. 376 136 159 347 92 252 203 600 287 133 142 242 282 148 151 921 79 571 372 141 5634 5527 11161

A kistérség másik markáns jellemzője az, hogy a települések csaknem fele 500 lakos alatti, valamint az ezer lakost meghaladó település is csak öt található kistérségben. Kijelenthető, ha szigorú szakmai értelemben nem is, aprófalvas jellegű a kistérség. Bonyhádon kívül más városi rangú település nincs a kistérségben. A vitalitási indexet elemezve megállapítható, hogy pusztán öt település értéke haladja meg az 1,0-s értéket, jellemzően a 0,7-0,9- es értékkel találkozhatunk .Két kirívó szélsőértékkel találkozhatunk, Bátaapáti esetében 1,63-as legmagasabb érték és Nagyvejke esetében pedig 0,42 legalacsonyabb érték. Magyarázat a legmagasabb értékre a településen megindult nagy állami beruházás lehet. A legalacsonyabb értékre pedig az elnéptelenedés, a munkahelyek és megélhetés hiánya lehet. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) módosítása nem érintette Bonyhád városának pozicionálását, tervezhetőségi besorolásait. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a terület felhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésivel összhangban kell kialakítani. Az országos szerkezeti terv szerint Bonyhád erdőgazdálkodási valamint mezőgazdasági övezetben fekszik.

Erdőgazdálkodási térség

Mezőgazdasági térség

Települési terület 1000 ha felett

Az OTrT az országos térségi övezeteket az alábbiak szerint részletezi: - országos ökológiai hálózat övezete (3.1) - kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete (3.2) - kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete (3.3) - komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.4) - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (3.5) - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (3.6)

13

Bonyhád közigazgatási területe nem eleme az országos ökológiai hálózat övezetének, de délről érintkezik ezen övezettel. Szintén nem eleme a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetének továbbá a komplex tájrehabilitációs és felszíni vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetének sem. Ezzel szemben a kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezetébe beletartozik a város .

Település területe

Övezet területe

Megye határ

A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében szintén érintett a város


Övezet területe

Megye határ

14

Tehát minden tervezési dokumentumban erre figyelemmel kell lenni. Célszerűnek tűnik továbbá, hogy Bonyhád terveinél kistérségi szintű foglalkoztatási, egészségügyi szakellátási, középfokú oktatási, államigazgatási és közművelődési központként kezeljük.

1.2.3. Bonyhád vonzáskörzetének bemutatása A következő táblázatban a kistérség legfőbb foglalkoztatási , vállalkozási és ellátottsági mutatói kerültek összefoglalásra . Minden kategóriában a kedvező értékeket zölddel, a kedvezőtlen értékeket sárgával, a legkedvezőtlenebb értékeket pirossal megjelölve láthatjuk. Tapasztalható, hogy az aprófalvak küzdenek általában nagy problémával minden kategóriában. Kiugróan magas munkanélküliség, alapfokú oktatás teljes hiánya, elöregedés, rossz kereskedelmi ellátás szinte nem is e századi állapotokra vall. Ezen felül a közgyógy ellátottak magas száma e községek egészségi állapotáról is elszomorító képet nyújt. Kistérségi szinten a vállalkozási kedv nem rossz, ez akár kedvezőnek is ítélhető. Megjegyzendő, hogy akárcsak az országban , régióban magas az egyéni vállalkozások száma. Ez tőkefelszereltség tekintetében sem lehet kedvező, így ezen vállalkozások túlélési esélyei sem lehetnek túl jók. Turizmussal csak a kistérség felében foglalkoznak, a kistérség fajlagos mutatói nem jók, hiszen 1000 lakosra vetítve 6,5 vendég/év mérhető ami 68,6 vendégéjszakát jelent 1000 lakosra vetítve. Ez semmiképp sem eltartó képes szektora térségnek.

15

Aparhant Bátaapáti Bonyhádvarasd Cikó Grábóc Györe Izmény Kakasd Kisdorog Kismányok Kisvejke Lengyel Mórágy Mőcsény Mucsfa Nagymányok Nagyvejke Tevel Váralja Závod Bonyhád Kistérs. Össz.

Munkanélküliség Vállalkozások Óvodások Ált.isko- Nyugdíjszerű ell. Közgy. Üzletek Szállás 60-X 2006 (Reg) 2006 elleátás Száma/ Férőhely évesek száma lások Fő 1000fő % Fő/f.hely száma Ráta fő Ebből Ebből Ebből fő tartós Egyéni sajátjogú 11,7 54 29 69 56 48/68 118 399 325 0 8,08 0 19,7 16,1 27 23 28 21 20/24 20 95 72 38 11,60 54 14,5 9,8 20 13 22 18 20/21 15 194 143 33 6,68 0 18,5 13,2 48 46 62 48 40/47 103 347 267 40 6,53 4 19,4 38,3 23 23 10 5 0/0 0 70 53 14 10,92 10 21,4 12,0 33 18 41 26 24/35 64 273 193 28 6,88 0 19,6 16,2 31 17 38 29 18/28 21 191 111 24 5,70 82 15,6 11,6 88 62 153 108 53/75 125 554 440 93 7,06 0 16,1 12,7 45 44 44 28 25/25 79 299 226 39 4,91 0 20,7 15,6 22 11 23 22 14/25 0 136 96 7 8,52 0 18,9 30,8 49 34 32 21 25/30 0 146 100 28 6,82 0 19,1 17,0 38 36 43 34 14/30 96 211 164 47 11,59 41 18,0 25,5 76 76 35 32 20/42 89 263 201 78 9,30 15 18,9 17,9 28 23 23 14 11/25 0 136 107 20 7,67 8 19,3 31,2 36 32 19 19 11/3 0 135 85 0 9,85 0 14,2 10,6 102 55 197 149 83/106 193 988 768 44 12,02 14 24,4 16,5 13 9 17 13 0/0 0 89 62 12 17,75 0 27,8 12,1 88 65 80 60 42/45 158 551 456 80 11,62 26 21,8 17,9 57 37 46 31 39/40 0 376 273 62 7,31 31 23,1 21,1 28 17 24 16 10/25 0 139 93 17 15,77 6 24,9 10,1 657 568 1668 1154 457/480 1291 4683 3901 559 28,55 530 19,7 12,3 1563 1238 2674 1904 974/1174 2372 10275 8136 1263 18,46 821 19,9

(forrás: KSH Tolna megye statisztikai évkönyv 2006.)

16

Ha tovább visszük a gazdasági teljesítő képességi adatokat az látható hogy a lakosság 41%-a fizet személyi jövedelem adót. Az 1 főre jutó adóalapot képező jövedelem 415.918 Ft/év ami rendkívül alacsony. E jövedelem szint csupán 14,5 %-a ! a személyi jövedelem adó alap.

1.2.4. Bonyhád dinamikai típusának meghatározása A bonyhádi kistérség Magyarország 174 kistérségéből a 109. helyen szerepel a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutató - csoportokból képezett komplex mutató alapján. Tekintve hogy a rangsorolás növekvő irányú , így a bonyhádi kistérséget 65 kistérség előzi meg csupán. A bonyhádi kistérség komplex mutatója 3,12. Az országos átlag 2,90. Ez utóbbi érték alatti kistérségek kapják a hátrányos helyzetű besorolást. Érdekesség, hogy Tolna megyében csupán a paksi kistérség 3,36-os mutatója jobb a bonyhádi kistérségnél. A szekszárdi is 3,04 mutatóval rendelkezik. A kistérség így a fejlődő kistérségek köréhez tartozik. Bonyhád kistérségen belüli súlya alapján is ez a városra is vonatkoztatható, valamint itt a legkedvezőbbek a gazdaságitársadalmi statisztikai adatok. A város lakosságának száma enyhén csökkenő. Bonyhád népesség változása, összehasonlítva Tolna megyével és az országos adatokkal az alábbiak szerint alakul. 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Bonyhád 14.375 14.176 14.093 14.053 14.067 14.045 Tolna megye 249.683 248.998 247.287 245.560 242.946 240.966 Magyarország 10.198.315 10.142.362 10.116.742 10.097.549 10.090.330 10.066.200 A város népességcsökkenése 2001. év bázisán 2006-ban 97,7 %-os csökkenést mutat. Ez az érték országosan 98,7%-os, tehát Bonyhád lakosságdinamikája csaknem egyező az országéval, míg Tolna megye értéke 96,5%-os. Ez kedvezőtlenebb Bonyhádhoz viszonyítva. A vállalkozások számának változása, összetétele:

Regisztrált egyéni Regisztrált társas Regisztrált összes

2002* 1148 546 1.694

2003* 1166 577 1.743

2004 1237 483 1720

2005 1205 500 1705

2006 1154 514 1668

* A 2002 és 2003-as években települési szinten a működő vállalkozásokat mutatta a statisztika, megyei szinten mind a működő, mind a regisztrált vállalkozások adataival is találkozhatunk. 2004. év –óta kizárólag a regisztrált vállalkozások adataival dolgoznak. Tehát a *-gal jelölt évek becsült értékek, de a tendenciákat nem torzítja.

17

A vállalkozások számának változása

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 Regisztrált összes 0

Regisztrált egyéni 2002

2003

Regisztrált társas

2004

Regisztrált társas

2005

Regisztrált egyéni

2006 Regisztrált összes

Az adatokból látható, hogy az egyéni vállalkozások száma évről-évre 50 körüli csökkenést mutat, ami nagyobb mértékű, mint az összes vállalkozás számának csökkenése. Tehát a társas vállalkozások száma növekvő tendenciájú. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozások szerkezete átstrukturálódik és a tőkeerősebb társas vállalkozások felé mozog. A munkanélküliségi mutató az alábbiak szerint változott: Munkanélküliség alakulása relatív mutatók* alapján (a jelzett év dec. 20-án) Bonyhád Tolna megye Magyarország

2002 5,43 6,17 5,32

2003 6,05 7,04 5,51

2004 6,49 7,95 6,15

2005 6,24 8,04 6,26

2006 6,07 7,40 6,12

2007 6,25 7,80 6,69

(forrás: www.afsz.hu)

(*relatív mutató: az álláskeresők száma/ összes munkavállaló korúak száma )

18

Munkanélküliség alakulása relatív mutatók alapján

9 8 7 6 5 4 3 2 1 Tolna megye

0 2002

Magyarország 2003

2004

Bonyhád

2005

Magyarország

Bonyhád 2006

2007

Tolna megye

A munkanélküliség tekintetében a 2002. év volt a legkedvezőbb. Majd ezt követően hullámzóan alakult ez a mutató. A relatív mutatója Bonyhádnak mindig sokkal kedvezőbb volt mint Tolna megyének. A 2005. évtől pedig az országos mutatónál is jobb helyzetet mutat a város. Ebből még nem következik az, hogy a város gazdasági potenciálja sokkal jobb mint a megyei vagy országos átlag. A képet valószínűleg befolyásolja Pécs mint régió pólusközpont és Szekszárd mint régió fejlesztési alközpont egyforma közelsége.

1.2.5. Bonyhád funkció-szerkezete Bonyhád státuszánál fogva funkcióhiányos városnak minősíthető, hiszen nem megyeszékhely és nem régióközpont. Ennek ellenére több kistérségi központi funkciót is ellát, tehát a kistérség többi 20 települése számára is középszinten szolgáltat és ellátást biztosít. Ezek az igazgatási , oktatási, egészségügyi, kulturális és foglalkoztatási szerepkörökhöz kapcsolható ellátások. Igazgatási funkciók közül a helyi önkormányzaton és annak hivatalán kívül igen fontos az okmányiroda megléte. Az építési és gyámügyekben teljes kistérségi lefedést biztosít a Polgármesteri hivatal. Részben fedi le a kistérséget hatósági és anyakönyvi ügyekben. A rendőrség, bíróság, ügyészség, önkormányzati hivatásos tűzoltóság szintén teljes városi és kistérségi ellátást biztosít.

19

Bonyhád oktatási központ: - Óvoda: • Varázskapu Óvoda, 508 gyermek elhelyezését biztosítja. Ez megfelel a város szükségleteinek, külső létszámot nem tud fogadni. - Általános iskolák: • Arany János Általános Iskola • Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola • Vörösmarty Mihály Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola E három intézményben 1402 tanuló oktatását végzik. Ha ezt a létszámot összevetjük a város iskoláskorú népességével , akkor kiderül, hogy ez az iskola típus is mintegy 100 tanulót fogad a kistérség Bonyhád közeli településeiről. - Középiskolák : • Jókai Mór Szakképző Iskola • Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium (nem önkrom.) • Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium • Vörösmarty Mihály ÁMK Kézműves Szakiskola Ebben az iskola kategóriában az önkormányzati fenntartásúakban 916 fiatal tanulhat. Míg az egyházi fenntartású Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban 604 diákot tanítanak, nevelnek. Ezek az intézményekben már nemcsak a kistérségből, hanem a megye más településeiből, sőt megyén kívülről is érkeznek diákok. Egy részük napi ingázással, más részük kollégiumi elhelyezéssel biztosítják napi megjelenésüket az iskolákban. Bonyhád mint kulturális kistérségi központ: A város rendelkezik kulturális központtal, mely helyet ad a mozinak is. Ezen felül közművelődési könyvtárat is fenntart az önkormányzat. Ekkora méretű városban ritkaság, hogy 2 múzeumot is felkereshetnek az idelátogatók. A szabadidő csarnok és a tanuszoda a környező települések lakói körében is népszerű és sokan látogatják rendszeresen és alkalmanként mindkét intézményt. A művelődési központ rendszeresen helyszíne színházi előadásoknak is. Egészségügyi és szociális ellátás: A városban található kórház, amely az egészségügyet érintő új keletű intézkedések, hatására teljesítmény és funkció korlát alá esett így néhány osztály megszűnésével lehet számolni. Kistérségi ellátási hatóköre vitathatatlan. A rendelőintézet a szokásos szakrendelési funkciókat ellátja. A városban 9 házi orvosi körzet van. A fogászati körzetek száma 4. Központi körzeti ügyelet 1 működik a városban mely térségi faladatokat is ellát. Fogászati ügyelet nincs. A város 1 mentőállomással rendelkezik, ez természetesen kistérségi faladatokat is ellát. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, valamint időskorúak otthona 1-1 van a városban. Ez utóbbi intézmény nemcsak a város, hanem a megye rászorultjait is fogadhatja. Nappali ellátást biztosító idősek klubja is működik a városban. A lakosság 2 gyógyszertárat vehet igénybe. 20

Kereskedelmi központ: A kistérségben Bonyhádon van abszolút mértékben is az 1000 lakosra számított kereskedelmi egységek száma. A 4 multinacionális kereskedelmi egység pedig a térségben élőket és az átutazókat is vonzza, hiszen a 6-os számú főközlekedési út mellett fekszenek közvetlenül. A hagyományos kiskereskedelmi egységek a város központjában sűrűsödnek, de az egyes városrészek is ellátottak.

Közlekedési szerepkör: Bonyhád városát Ék- Dny irányban lényegében átszeli a 6-os számú főközlekedési út. Ez a főközlekedési út nagyon fontos a Dél-Dunántúli régió megközelíthetősége szempontjából. A rövidesen elkészülő M6-os autópálya a város Fővárostól való elérhetőségét jelentősen javítani fogja, ugyanakkor az átmenő forgalom csökkenésével fog járni valószínűsíthetően. A régión belüli elérhetőségek szempontjából azonban, jelentősége nem fog csökkenni ennek az útnak Ény-Dk-i irányban alsóbb rendű utak szelik át a várost, ezek jelentősége a kistérség településeinek elérhetősége szempontjából értékelendő. Közlekedési szempontból hiányos funkció állapítható meg, hiszen vasúti elérhetőséggel nem rendelkezik a város.

1.2.6. Bonyhád foglalkoztatási szerepköre Bonyhád a Völgység fővárosa, inkább ipari jellegű település. A Budapesttől , Pécsre tartó 6os főközlekedési út lényegében átszeli a várost. A római korban erre vezetett a Pécset (Sopianae) Aquincummal összekötő hadiút. Egykor kereskedőiről nevezetes helység I. István király Bonnya nevű unokaöccsétől eredezteti nevét. A török időkben a város és környéke elnéptelenedett., az újratelepítés idején magyar és német lakosság telepedett le. A XVIII. század végén a hazai németség „fővárosaként” is emlegették. A gimnázium 1870 –óta működik Tolna megye legrégebbi középiskolájaként. Illyés Gyula is volt diákja. Az 1950-es évek elején az országra jellemző nagymértékű ipartelepítés elkerülte Tolna megyét így a várost is. Még 1945 előtt létesült a megyében 6 nagy, egyenként 150-500 főt foglalkoztató iparvállalat, melyből kettő Bonyhádon települt. A Bonyhádi Cipőgyár és a Bonyhádi Zománcárugyár. Az 1960-as évek végén az 1970-es évek elején Tolna megye iparilag elmaradott státusza révén jelentős munkaerő tartalékokkal rendelkezett. Az iparfejlesztés fő motivációja ekkor a foglalkoztatási gondok megoldása volt. Ezért az ipart odatelepítették és olyan sorrendben ahol és amilyen nagyságrendben a foglalkoztatási gondok jelentkeztek. Így ebben az időszakban megye ipari foglakoztatottainak 11%-át találhattuk. Jellemzően Bonyhádon a meglévő iparvállalatok fejlesztése valósult meg és jelentős volt a szövetkezeti ipar jelenléte és fejlesztésük. Az 1980-as évek elején az ország zománcozott edény-szükségletének 70%-át a férficipő 12%-át a városban állították elő. A rendszerváltás után új tulajdoni formák és külföldi tőke megjelenésével megváltozott a város hagyományos ipari szerkezete. Például a cipőipari vállalkozások megjelenésével 21

specializálódott a gyártás, jelentős volt ebben az iparágban a bérmunka aránya és ezzel együtt az export teljesítménye. Az ipart általában jellemezte ez forma, majd később függetlenedtek a vállalkozások , önálló termékfejlesztéssel és gyártással. A kistérség agrárjellegéből adódóan a mezőgazdaság a rendszerváltás előtt jelentős foglalkoztató volt, hiszen a szövetkezetek szervezése ebben a térségben indult meg legelőször a megyében. Majd a rendszerváltás után az agráriumban foglalkoztatottak száma visszaesett. Ezzel egyidejűleg a tercier szektor erősödött, de sokáig nem tudta felszívni a más ágazatokból felszabadult munkaerőt. A legfrissebb adatok szerint (2008. február) Bonyhád lakosságából 9576 fő a munkavállalási korú. Ebből 612 fő nyilvántartott álláskereső van. A 2005-ös önkormányzati nyilvántartás szerint a működő ! vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Bonyhád 0 fős működő vállalkozások száma 1- 9 fős működő vállalk. száma 10-19 fős működő vállalk. száma 20-49 fős működő vállalk. száma 50-249 fős működő vállalk. száma 250- 499 fős működő vállalk. száma 500- fős működő vállalk. száma Összesen:

Min.létszám 14 941 37 15 8 1 0 1016

0 941 370 300 400 250 0 2261

Max.létszám 0 8469 703 735 1992 499 0 12.398

Ha a matematikai átlaggal számolunk vagy ha az empirikus szórással, akkor arra következtethetünk, hogy a városban a vállalkozások 7300 körüli létszámot foglalkoztatnak. A közszférában (köztisztviselők, közalkalmazottak, bírók, ügyészek, egészségügy, posta stb, közintézményekben munkatörvénykönyv szerint alkalmazottak stb.) 675 fő dolgozik a városban. Így a munkahelyek száma 8000-8200 – ra tehető.

22

2. Bonyhád város egészének rövid helyzetértékelése 2.1. Gazdasági adottságok 2.1.1. Általános jellemzés Bonyhád , megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya Tolna megye a Dél –Dunántúli régió része. A régió a magyarországi régiók sorában a középmezőnyben foglal helyet. Az egy lakosra jutó éves GDP alapján a 2000-2005 közötti idő intervallumban a régió a 3 alföldi régiót előzi meg csupán. A dunántúli régiók sorában mindig az utolsó a rangsorban. Tolna megye a régión belül e mutató alapján a régió átlagához képest vezető helyen szerepelt egészen a 2003. évig. Ekkor Baranya megye már kedvezőbb pozícióba került és abszolút mértékben is és a régió átlagát meghaladó értékeket ért el, így Tolna megye a második helyre szorult. Figyelemre méltó még, hogy a régió átlag alá is szorult Tolna megye teljesítménye. Megjegyzendő még, hogy Tolna megye az egy lakosra jutó GDP mutató tekintetében 20002002 között országos 9. helyen állt, majd 2003-tól visszaesett a 13 ! helyre. Ennek indoka összetett , de legfőbb okok között a 2003-ban bekövetkezett súlyos üzemzavar a Paksi Atomerőműben, és az éppen Bonyhádon a nagy hozzáadott értéket előállító cipőipari cégek kivonulása, továbbá szekszárdi feldolgozó ipari cégek felszámolása okozhatta ezt a nagyfokú visszaesést. Ezen a pozíción és helyezésen Tolna megye nem tudott javítani. A régiós adatokat az alábbi táblázat mutatja be. Egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása (ezer Ft) 2000 2001 2002 Közép-Magyarországi régió Közép-Dunántúli régió Nyugat-Dunántúli régió Dél-Dunántúli régió Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarországi régió Észak –Alföldi régió Dél- Alföldi régió Budapest Pest megye

2.014 1.255 1.468 957 976 866 1.049 827 815 918 2.615 1.010

2.304 1.360 1.518 1.097 1.102 1.000 1.219 956 967 1.045 2.977 1.213

2.701 1.462 1.703 1.204 1.225 1.115 1.291 1.050 1.062 1.136 3.494 1.452

2003 2.927 1.679 1.955 1.301 1.354 1.237 1.300 1.162 1.187 1.236 3.777 1.620

2004 3.210 1.933 2.111 1.442 1.500 1.385 1.424 1.343 1.323 1.395 4.150 1.800

2005 3.568 2.055 2.169 1.517 1.586 1.437 1.511 1.441 1.391 1.482 4.665 1.950

A beruházások tekintetében is hasonló tendencia figyelhető meg a Dél-Dunántúli régió és Tolna megye tekintetében egyaránt. A dunántúli régiók sorában ebben a mutatóban is utolsó Dél-Dunántúl, sőt 2003-tól kezdődően még az Észak magyarországi régió is megelőzi azt 2005-ig. 23

A régión belül Tolna megye mutatóértéke volt a legjobb, még a régiós átlagot is meghaladta az egy lakosra jutó beruházási érték, majd ez a helyzet drámaian változott a 2004. évben. Ekkor Tolna megye a régión belül is az utolsó helyre csúszott vissza. A régión belül 2004-től Somogy megye beruházásai „húzták a régiót.” Egy lakosra jutó gazdasági szervezetek beruházási értékének alakulása ( Ft) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Közép-Magyarországi régió Közép-Dunántúli régió Nyugat-Dunántúli régió Dél-Dunántúli régió Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarországi régió Észak –Alföldi régió Dél- Alföldi régió Budapest Pest megye

275.516 227.832 268.678 130.056 136.261 111.798 144.605 170.936 126.570 108.607 314.117 208.858

363.783 279.477 287.574 242.887 166.635 183.795 446.323 224.643 173.952 170.124 438.098 246.671

347.528 306.131 289.583 222.985 215.011 222.443 236.685 244.712 180.002 182.959 418.867 237.961

376.775 358.633 327.329 269.938 248.129 340.558 210.015 275.201 187.911 204.994 430.200 296.623

435.487 491.691 305.415 291.626 228.575 412.117 231..597 252.769 242.817 216.429 517.310 314.757

A külföldi tőke beáramlása , mint a gazdaság dinamizmusának egyik kifejezője, tekintetében is hasonló tendenciák tapasztalhatóak, mint az előző két transzparens mutatónál. A külföldi érdekeltségű vállalkozások számát tekintve, Dél-Dunántúl az utolsó előtti a régiók rangsorában. Ha tőkefelszereltséget tekintjük 1 vállalkozásra számítva, akkor még rosszabb a helyzet, hiszen cca. 150 millió Ft átlaggal az utolsó az országban. Ez 1/8-a az előtte lévő legkedvezőtlenebb értéknek.

24

2000 KözépMagyarországi régió KözépDunántúli régió NyugatDunántúli régió Dél-Dunántúli régió Baranya megye Somogy megye Tolna megye ÉszakMagyarországi régió Észak – Alföldi régió Dél- Alföldi régió Budapest Pest megye

2001

2002

2003

2004

2005

A 15356

B* 2305,2

C 1990,8

A 15448

B* 2414,0

C 2114,0

A 15498

B 6681,5

C 5324,4

A 15569

B 6275,5

C 5322,8

A 15648

B 8807,3

C 6291,4

A 16241

B 11098,0

C 7670,7

1635

244,0

220,0

1748

314,5

292,4

1679

618,9

587,8

1668

924,2

854,3

1650

1049,9

969,6

1591

1255,7

1169,2

2713

288,5

223,7

2564

286,9

234,3

2593

988,6

933,2

2499

1088,5

1025,9

2487

1163,3

1119,6

2450

1319,9

1283,7

1523

62,2

51,4

1432

65,0

55,0

1347

169,0

143,7

1289

185,1

155,7

1253

169,9

150,0

1288

196,4

174,3

749

31,3

25,4

681

34,2

28,7

649

76,2

58,5

601

78,0

59,0

571

57,4

45,4

577

71,7

55,3

509

21,8

17,7

501

21,1

17,6

465

70,4

64,7

454

82,8

74,7

437

97,2

90,4

452

108,6

104,3

265

9,3

8,3

250

9,8

8,7

233

22,4

20,5

234

24,3

22,0

245

15,3

14,2

259

16,1

14,7

800

212,1

162,4

769

236,2

192,2

779

463,3

331,0

745

597,2

455,4

721

652,1

381,5

679

739,1

473,6

1160

123,3

105,1

1622

123,1

109,1

2218

398,2

363,4

2544

469,5

434,7

2427

479,4

459,6

1223

471,8

451,3

1945

150,0

123,6

1782

150,5

124,2

1580

253,7

206,5

1440

259,6

203,7

1320

272,0

220,3

1315

281,8

222,9

13453

1892,1

1625,8

13584

1916,3

1663,2

13445

4921,0

3640,6

13518

4899,9

4023,1

13583

7217,9

4811,2

14147

9404,4

6083,4

1903

413,0

364,9

1864

497,7

450,8

2053

1760,5

1683,8

2051

1375,6

1299,7

2065

1589,4

1480,2

2094

1693,6

1587,4

A → Szervezetek száma B → Saját tőke összesen milliárd Ft-ban C → Saját tőkéből külföldi részesedés * → 2000-2001-ben a jegyzett tőkét gyűjtötte a statisztika

25

Tolna megye esetében az egy vállalkozásra jutó saját tőke átlaga a régiós átlag fele. A vállalkozások számát tekintve is az utolsó megyék között foglal helyet. Még szerényebb eredménynek tekinthető az, hogy a vállalkozások száma évek óta stagnál, tehát friss tőke vagy visszaforgatott tőke sem jelenik meg Tolna megyében. A külföldi tőke hazai mennyiségéből pedig Tolna megye egyre kisebb mértékben részesül és ezzel utolsó helyet foglalja a megyék rangsorában. 2000-ben 2,8‰, 2001-ben 2,7 ‰, 2002-ben 2,6‰,2003-ban 2,5 ‰ , 2004-ben 1,5‰, és 2005-ben csupán 1,3‰ volt ez az érték ! Foglalkoztatási viszonyok 2005- 2007-ben: Az egész országban az elmúlt 2-3 évben kedvezőtlen foglalkoztatási folyamatok mentek végbe. Ez különösen az olyan régiókat, megyéket érinti érzékenyen, amelyek egyébként is hátrányos gazdasági háttérrel rendelkeznek. Az alábbi grafikonok, táblázatok alapján pozícionálható Dél-Dunántúl és Tolna megye egyaránt.


Látható, hogy az álláskeresők száma az alföldi régiók után a Dél-Dunántúli régióban a legmagasabb és a változás dinamikája is hasonló. A következő grafikon pedig egyértelműen bizonyítja, hogy régiónkban az álláskeresők száma A harmadik legmagasabb a régiók sorában.


Az álláskeresők korösszetételében szignifikáns eltérések nincsenek a többi régióhoz képest.


27

Ami nem túl bíztató viszont, hogy az éven túli álláskeresők aránya 2. -3. legmagasabb a régiók közül.


A majd 57 ezres munkakeresőt, mint keresleti oldalt tekintjük, akkor a kínálati oldalon a felajánlott munkahelyek csak töredékét elégítheti ki a keresleti oldalnak. Ez egyébként a gazdasági szervezetek adataiból levezethető.


28

Tolna megye és a Bonyhádi kistérség jellemző munkaügyi adatait az alábbi táblázatok mutatják.



29

A Dél-Dunántúli régió és Tolna megye iskolázottsági adatait az alábbi táblázat mutatja: (Iskolázottsági adatok, a népesség iskolai végzettsége 2005. évi mikrocenzusból)

Közép-Magyarországi régió Közép-Dunántúli régió Nyugat-Dunántúli régió Dél-Dunántúli régió Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarországi régió Észak –Alföldi régió Dél- Alföldi régió (forrás: www.ksh.hu)

Összes

1.oszt. sem végezte el

2434611 936460 852632 824540 339090 279307 206143 1054370 1266551 1146109

7195 3865 3841 5660 1980 2085 1595 7688 10234 6389

1-7. 8. oszt. oszt. végzett végezte el 122720 67390 59261 68166 24724 25968 17474 106081 134702 109739

648122 316098 271911 292215 116456 101121 74638 362129 450249 395927

Közép- Közép- Egyetem, iskola iskola Főiskola. szakm. éretts. Felsőfokú oklev. egyéb. 343850 205527 185566 179859 72286 61178 46395 201357 248056 230133

825589 243953 240058 197429 87390 64625 45414 276555 296024 288818

487135 99627 91995 81211 36254 24330 20627 100560 127286 115103

Az iskolázottsági szint nem tér el nagyon az országos átlagtól, bár a régió a felsőfokú képzettséggel rendelkezők esetében arányában az 5-6. a régiók sorában. Többet mond az iskolázottsági arányokról, ha végzettséget szerzők számát a megfelelő korcsoporthoz viszonyítjuk. A százalékos mutatók alapján kijelenthető, hogy a kistérség az országos átlaghoz képest jelentősen rosszabb pozícióban van. A valamilyen iskolát elvégzettek száma a 8. oszt esetében az országos átlag %, 91,6%, a középfokú végzettségűeké 42,6%, és a felsőfokúaknál 14,7% . 2001. népszámlálás 10-X éves, 1. osztályt sem végzett - megfelelő korúak %-ban 15-X éves, legalább 8. osztályt végzett - megfelelő korúak %-ban 18-X éves, legalább középiskolát végzett - megfelelő korúak %-ban 25-X éves, egyetemet, főiskolát, ffk-ú szakkép. - megfelelő korúak %-ban

Tolna megye Bonyhádi kistérség 2.007 274 0,9 1,0 177.861 22.082 85,9 86,4 57.665 6.013 29,2 24,7 15.664 1.482 9,0 6,9

2.1.2. A város gazdasága 2.1.2.1. Bonyhád kistérségben

gazdaságának

ágazati

szerkezete

és

helye

a

A Bonyhádi kistérség gazdasági szerkezetére napjainkban is a hagyományos termelőágak megléte jellemző, még ha az elmúlt években a szolgáltatói szektor mind nagyobb jelentőségre tett is szert. Ez utóbbi tény nagymértékben összefügg azzal, hogy a megye legkorábban iparosodott településeit - Bonyhád (zománcedény-, cipőgyártás}, Nagymányok, Váralja (szénbányászat) - magában foglaló, de a szarvasmarha-tenyésztésben is igén kiemelkedő, sőt országos hírű kistérségben is jelentős változásokat hozott az elmúlt évek gazdasági-társadalmi átalakulása. Bonyhád és környéke jó ipari potenciállal rendelkezik - és erre a jövőben is építeni lehet - bár ez az adottság nem párosul olyan erős vállalkozói kapacitásokkal, amelyek a megújulás szempontjából elvárhatóak lennének. A külföldi befektetéseknek a kistérségen belüli elhelyezkedéséről az állapítható meg, hogy az erősen Bonyhádra koncentrált. A kistérségen belül megtalálható a külföldi tőke Bonyhádon kívül még Bátaapátiban, Nagymányokon, Tevelen, Mórágyon és Lengyelen is, de ezek súlya igen kicsi.

Ágazati megoszlást tekintve a Bonyhádon jelenlévő külföldi tőke legtekintélyesebb része a cipő és textiliparban összpontosult, de a gépipar, a kereskedelem, javítás ágazat hányada is

jelentős. Bátaapátiban ugyanakkor - szemben Bonyháddal - a külföldi vállalkozók döntően a mezőgazdaságba és a fafeldolgozásba invesztáltak. Összességében úgy tűnik, hogy a Bonyhádi kistérségben a külföldi vállalkozók – a bonyhádi Danubiána és a Bátaapáti Európai Bortermelő Kft. kivételével - nem sok érdeklődést mutatnak a mezőgazdaság iránt, amelynek termelési színvonala pedig nem egy tekintetben országosan is kiemelkedő. Bonyhádi Kistérség gazdasági szerkezetének alakulása 2002-2006 2002 2092 69 624 1468

Bonyhádi Kistérség / év Vállakozások száma (db) 1000 lakosra jutó váll. Száma (db) társas vállalkozások száma (db) egyéni vállalkozások száma (db)

2003 2156 72 661 1495

2004 2786 94 733 2053

2005 2766 94 754 2012

2006 2674 91 770 1904

A kistérségben a vállalkozások száma tekintetében az elmúlt két évben, azaz 2004-től megtorpant a fokozatos növekedő tendencia. Ez a megtorpanás a konkrét darabszámok tekintetében is és a lakossághoz viszonyított arányok figyelembevételével is fennáll. Ezt a megtorpanást egyértelműen az egyéni vállalkozások fokozatos megszűnése eredményezi. A társas vállalkozások száma a tendenciától eltérően folyamatosan növekszik. A bonyhádi térségben a foglalkoztatottak népességhez viszonyított arányára vonatkozó mutató elmarad az országos átlagtól, de a régiós átlagot meghaladja. Bonyhádi kistérség vállalkozásainak megoszlása 2002-2006 (forrás KSH) társas vállalkozások száma (db)

egyéni vállalkozások száma (db)

3000

2500

2000

db 1500

1468

2053

2012

1904

733

754

770

1495

1000

500

624

661

0

A kistérségben a keresetek alakulása alapján az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem az elmúlt 5 év távlatában folyamatos emelkedést mutat. A 2006 év az előző évek tendenciáitól eltérően jelentős kiugrást eredményezett. Tolna megye többi

32

kistérségére is ez a tendencia a jellemző, így ez a kiugróan magas eredmény is a megyei átlag alatt van. Bonyhádi kistérség szja adatai 2002-2006 (forrás KSH)

1400000 1208640 1200000

1000000

800000 Ft 600000

446821

412380

404743

352413 400000

183706 200000

60121

63915

60113

60620

0 2002

2003

2004 év

egy adófizetőre jutó szja alap

2005

2006

egy adófizetőre jutó szja

A kistérség vállalkozásainak szerkezeti megoszlása részben eltér Bonyhád város vállalkozásainak szerkezetétől. A tendencia megegyezik annyiban, hogy 2004-ben a város vállalkozási szerkezetére vonatkozóan is megtorpanás történt, de itt a társas vállalkozások száma esett vissza jelentősen és az összegészében csökkenő tendencia mellett az egyéni vállalkozások száma az elmúlt évben növekedett, tehát az arányok egyre inkább eltolódnak az egyéni vállalkozások irányába. Vállalkozások száma Bonyhádon 2002-2006 (forrás KSH) ebből társas

egyéni vállalkozás

regisztrált vállalkozások száma

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

2002

2003

2004

2005

ebből társas

412

436

767

500

2006 514

egyéni vállalkozás

867

880

1237

1205

1492

regisztrált vállalkozások száma

1279

1316

1720

1705

1668

A város a térség foglalkoztatási centruma. A térség vállalkozóinak többsége Bonyhádon működik. Az itt letelepült vállalkozások 16,6%-a mikro vállalkozás. 33

Jelentős előrelépést jelent Bonyhád város gazdasági fejlődésének lehetőségeit vizsgálva, hogy 2007. év folyamán elnyerte az Ipari Park címet. Ez a település számára kedvezőbb lehetőséget biztosít új iparágak, befektetők letelepítésére. Bonyhád város gazdaságának ágazati szerkezetét tovább finomítva az alábbi megállapítások tehetők: A regisztrált vállalkozások száma az előzőekből kiderült, hogy 1668 (2006. év) , ebből 514 a társas és 1154 az egyéni vállalkozás. Ágazat szerinti megoszlása: - a mezőgazdaságban 50 vállalkozás regisztrált , az összes vállalkozás 3,0 %-a, - az iparban, építőiparban 308 vállalkozás regisztrált , az összes vállalkozás 18,5 %-a, - a szolgáltatásban 1310 vállalkozás regisztrált , az összes vállalkozás 78,5 %-a, Tehát a naturáliát tekintve a város gazdaságában meghatározó szerepe van az ún. tercier szektornak. Amennyiben az egyes ágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepét vizsgáljuk az alábbiakat láthatjuk: - a mezőgazdaságban az összes foglalkoztatott 9,6%,-a - az iparban, építőiparban az összes foglalkoztatott 46,6 %-a, - a szolgáltatásban az összes foglalkoztatott 43,9 %-a dolgozik

2.1.2.2. A vállalkozások helyzete A statisztikai adatgyűjtéseknél sajnos az évek során változások álltak be , hiszen például 2003 –ig mind regisztrált, mind a működő vállalkozásokat nyilvántartották megyei szinten. Kistérségi és városi szinten már nem. Így mindenféle központi statisztika a regisztrált vállalkozásokat, gazdasági szervezeteket méri. Ezenkívül az ágazati besorolásokat is, ha úgy tetszik durvították, mert 2006- tól 3 nagy szektort tartanak nyilván a publikált adatokban. Bonyhád város vállalkozásainak helyzetéről pontosabb képet kapunk az önkormányzati nyilvántartásból, és a hagyományos ágazati besorolás nyújtotta ágazati lehatárolásból.

34

2007.év

Mezőgazdaság,vad-,erdő,-halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ÖSSZESEN:

Vállalkozások Összesből hány száma (db) % 160 11,0 0 0 138 9,5 15 1,1 172 11,8 380 26,0 62 4,3 56 3,8 60 4,2 180 12,4 0 0 48 3,3 5,2 3,6 131 9,0 1454 100,0

A feldolgozóiparban és az építőiparban 21,3 %- a működik a város összes vállalkozásaiból. Ez az arány szembeállítható a kereskedelem, javítás 26% - os arányával. Tehát megállapítható hogy a primer és szekunder ágaztok súlya alacsonyabb a tercier szektoréhoz képest. Ez az arány rosszabb arányokat tükröz, mint a régiós vagy országos átlag. A vállalkozások nagyságrendjét és a foglalkozatásban betöltött szerepét az alábbi táblázat mutatja: 2005. év Bonyhád 0 fős működő vállalkozások száma 14 1- 9 fős működő vállalk. száma 941 10-19 fős működő vállalk. száma 37 20-49 fős működő vállalk. száma 15 50-249 fős működő vállalk. száma 8 250- 499 fős működő vállalk. száma 1 500- fős működő vállalk. száma 0 Összesen: 1016 (forrás: .ksh.)

Ez az összetétel valamivel kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, de a régiós átlagnak megfelelő. A 10 legnagyobb helyi adót fizetők: EMA-LION Kft, Völygség-Hegyhát Tksz.,Knipl Kft., Mebona Kft., Pannónia Mg Zrt.,Danubiana Kft., Bonycom Kft.,Schäfer –Oestrele Kft.,Bayer Kft., Däumler-Verúr Kft.

35

2.1.2.3. A K+F tevékenységek helyzete Tolna megye K+F helyzetét régiós és országos összehasonlításban az alábbi táblázat mutatja be : 2006.év Kutatófejlesztő helyek száma Közép-Magyarországi régió Közép-Dunántúli régió Nyugat-Dunántúli régió Dél-Dunántúli régió Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarországi régió Észak –Alföldi régió Dél- Alföldi régió (forrás: sTADAT. ksh.)

1339 185 210 235 174 47 14 172 310 336

K+F helyek számított létszáma

Ebből: kutatók számított létszáma

16273 1429 1268 1628 1371 144 113 1152 20108 2203

11451 972 842 822 682 92 48 736 1351 1373

Összes K+F ráfordítás (M Ft) 163076,2 11336,8 9431,2 6926,1 5495,2 1058,6 372,3 7362,9 18113,5 16641,3

Ebből

K+F költség 131329,2 9571,8 8256,5 5733,8 4574,8 815,5 343,5 6349,8 15211,6 14992,7

beruházás 31747,0 1765,0 1174,7 1192,3 920,4 243,1 28,8 1013,1 2901,9 1948,6

A kutató helyek tekintetében a Dél-Dunántúli régió a 4. helyen áll, de K+F ráfordítás esetében az utolsó a régiók rangsorában. Tolna megye minden K+F tekintetében csak Nógrád megyét előzi meg, így az utolsó előtti a megyék rangsorában. Bonyhád estében pedig egy ilyen táblázat nem tölthető ki. A K+F ráfordítást, ha bővebben értelmezzük csak akkor találhatnánk valamit a feldolgozó ipari cégeknél. Tehát a város K+F potenciálja zérusnak vehető.

2.1.2.4. A turizmus jellemzői A kistérség és maga Bonyhád nem kifejezetten turisztikai célpont, de az alábbi táblázat áttekinti a turisztika szempontjából tényezőként figyelembe vehető dolgokat.

Bonyhád környéki idegenforgalmi látványosságok MÚZEUMOK, KIÁLLÍTÁSOK, TÁJHÁZAK

Barokk Orgonaépítő Műhely Bonyhád

Heimatstube – tájszoba Bonyhád

Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Iskolamúzeum

Tűzoltó

Völgységi

Múzeum

Múzeum

Bonyhád

Bonyhád

36

Amri néni Lengyeli

Váraljai

Gyűjtemény

Bányamúzeum

Váraljai Népművészeti Ház

szobája, bukovinai,

Székely Ház

andrásfalvi

Bomyhád

lakószobák Kakasd

„török” sánc VÁRAK

Lengyel

Schlossberg vagy Bativár

Váralja

Kakasd

Márévár Magyaregregy

Törökvár

Rékavár

Mecseknádasd Mecseknádasd:

Szászvári vár Szent Gaál Perczel Kúria

KASTÉLYOK

Bonyhád

Kúria

Apponyi

Zomba,

Kastély

Szentgál-

Lengyel

Apponyi Kúria Bátaapáti

szőlőhegy

Római katolikus templomok: Bonyhád, Tevel, Zomba, Cikó, Kisdorog, Mucsi, VALLÁSI TURIZMUS

Kakasd, Závod

Evangélikus templomok: Majos, Izmény, Bonyhád

Református templomok:

Szerb templomok:

Decs, Bölcske, Nagydorog, Váralja

Grábóc

Búcsújáró helyek: Cikói RENDEZVÉNYEK

Ótemlpom, Csicsói

Bukovinai

Tarka

Völgységi

Találkozások

Fesztivál

Roma Nap

Országos Röplabdás Találkozó

Szentkút, Grábóc

37

Sváb bál

Völgységi

Székely bál

Könyvfesztivál

Országos

Tolnai

Népzenei

Borvidék

Találkozó és

Völgységi

Völgységi

Körzetének

Szüret

Borversenye

Szövő: Fábián Mártonné, Ferenc Imréné,

FŐBB KÉZMŰVES

Beréti

HAGYOMÁNYOK, HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYÜTTESEK

Istvánné

Néptánc Együttes

KERÉKPÁRUTAK, TERMÉSZETJÁRÁS

Fafaragó:

Herbst Helga,

Szemcsuk

Bakóné Teszler

István,

Ella

Beréti István

(Mórágy)

(Nagyvejke)

Tűzzománc: Stekly Zsuzsa

(Nagyvejke)

Völgységi

TÚRÁZÁS,

Fazekas:

Váraljai Parkerdő

Sebestyén Székely Kör

Ádám Székely

Bonyhád

Társulat Kakasd

Sötétvölgy

Német Nemzetiségi

Heckwanz

Kulturális

Néptánc

Egyesület

Együttes

Kórusa

Szálkai tó

Gemenci erdő

(forrás: Bonyhád gazdaságfejlesztési programja.)

A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján Tolna megye kistérségeinek összehasonlításával nyerhetünk hű képet a Bonyhádi kistérség turisztikai teljesítményéről 2006-ban. Kereskedelmi szálláshely Kistérség

Bonyhádi Dombóvári Paksi Szekszárdi Tamási Összesen

férőhely

vendégéj szaka, ezer

722 706 771 2 891 520 5 610

19,6 11,9 25,3 65,1 29,5 151,4

ebből: külföldi

Magánszálláshely

egy átlagos férőhelyre tartózkodá jutó si idő, vendégéjs éjszaka zaka

2,1 3,1 4,2 12,7 7,4 29,5

3,3 2,4 2,2 2,1 2,6 2,3

27,2 16,8 32,8 22,5 56,8 27,0

férőhely

99 1 798 151 389 917 3 354

vendégéjsza ka, ezer

2,0 10,4 2,6 4,8 9,0 28,7

ebből: külföldi

0,1 5,3 0,3 0,4 7,5 13,6

egy átlagos szállásadó tartózkodá ra jutó si idő, vendégéjs éjszaka zaka 10,6 5,9 3,4 3,0 7,5 5,2

(forrás: Tolna megye statisztikai évkönyve 2006.)

38

126,2 24,4 115,9 81,2 49,0 40,7

Megállapítható, hogy a megye kistérségei közül vendégéjszakák tekintetében a kistérség a második legrosszabb pozícióban van. Az átlagos tartózkodási idő tekintetében viszont a legjobb helyen áll és 1 nappal meghaladja a megyei átlagot.

2.1.2.5. A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai Bonyhád város önkormányzata kiemelt célnak tekinti a vállalkozások fejlődésének és betelepülésének ösztönzését. A város vezetése vállalkozásbarát „klímát” igyekszik kialakítani, biztosítani. A város közép -és hosszútávú fejlesztési tervei azon túl, hogy lakható város legyen polgárai számára és betöltse a kistérségi központ szerepét, első rendű szempontként kezeli a vállalkozások működéséhez szükséges korszerű feltételek megteremtését. A betelepülő vállalkozásokat minden törvényes eszközzel segíti a város vezetése. A vállalkozások számára az EU-s és kormányzati gazdaság-és vállalkozásfejlesztési eszközök elérését segíti a Völgységi Pályázati Információs Pont, a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet illetékes divíziója. Ezen felül jelen van a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, és rendelkezésre áll a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Mikrohitel és Mikrohitel Plusz programja a fejlesztési célok megvalósítására. A jelen időszak történése, hogy a város D-Ny-i részén található 16 ha –os területet Ipari Park céljára megigényelte a Nemzeti Földalapkezelőtől. Ez mérföldkő lehetne a város gazdasági életének fejlesztésében. E helyre tervekben szerepel egy termelő inkubátorház létesítése is. A gazdaság fejlesztésének egyik korlátja lehet az M – 9-es gyorsforgalmi út elhalasztott beruházása. Ez az út mindenképpen vonzó hatást gyakorolhatna a lehetséges befektetőkre. Az M-6-os 2010-re tervezett átadása viszont kedvező irányba is befolyásolhatja a fejlesztési elképzelések megvalósítását, hiszen kb 20 perc alatt megközelíthető lesz ez az út.

2.1.2.6. Információs társadalom A rendszerváltást követően az információ technikai eszközök alkalmazása robbanásszerűen megnövekedett. A telefon-fővonali és a kábeltelevíziós ellátottságot az alábbi táblázat mutatja: Személygépkocsi, telefon, kábeltelevízió, 2006 Személygépkocsi

Távbeszélőfővonal

Város ezer lakosra Szekszárd Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Simontornya Tamási Tolna Összesen

359 261 328 282 273 338 235 305 321 318

456 294 341 310 240 370 270 320 280 352

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány százalékában 80,7 77,2 78,3 72,1 53,6 81,6 – 61,6 65,9 71,6

39

Látható, hogy a megyében csak a Szekszárdi és a Paksi kistérség mutató jobbak Bonyhádi kistérségénél. Helyi televízió 2 működik a városban az egyik a Völgység TV, a másik a PIXEL TV. Helyi rádió nincs a városban. A mobiltelefon- szolgáltatók lefedettsége teljes a városban és környékén.

2.1.2.7. Bonyhád külső elérhetősége, helyzete, kapcsolatai a térségben Bonyhád városát Ék- Dny irányban lényegében átszeli a 6-os számú főközlekedési út. Ez a főközlekedési út nagyon fontos a Dél-Dunántúli régió megközelíthetősége szempontjából. A rövidesen elkészülő M6-os autópálya a város Fővárostól való elérhetőségét jelentősen javítani fogja, ugyanakkor az átmenő forgalom csökkenésével fog járni valószínűsíthetően. A régión belüli elérhetőségek szempontjából azonban, jelentősége nem fog csökkenni ennek az útnak Ény-Dk-i irányban alsóbb rendű utak szelik át a várost, ezek jelentősége a kistérség településeinek elérhetősége szempontjából értékelendő. Vasúti elérhetőséggel nem rendelkezik a város. Külső elérhetőség tömegközlekedési eszközzel, kizárólag autóbusszal biztosított a város vonatkozásában. Állami utak, melyek érintik Bonyhád közigazgatási területét: 6 –os számú : Budapest- Dunaújváros- Paks- Bonyhád - Pécs-Barcs 6534 sz. út : Bonyhád-Nagymányok 6533 sz út : Bonyhád- Zomba 5603 sz. út : Bonyhád –Börzsöny- Mőcsény 56102 sz. út: Bonyhád -Cikó

2.2 A város társadalmának jellemzői 2.2.1 Demográfia, a lakónépesség alakulása, tendenciái 2.2.1.1. Népesség, népsűrűség Népességi adatok összehasonlítva Tolna megyével és az országgal. (fő)

2001 2002 2003 2004 2005 2006 Bonyhád 14.375 14.176 14.093 14.053 14.067 14.045 Tolna megye 249.683 248.998 247.287 245.560 242.946 240.966 Magyarország 10.198.315 10.142.362 10.116.742 10.097.549 10.090.330 10.066.200

40

Népsűrűség alakulása (fő/km²)

Bonyhád Tolna megye Magyarország

2001 199,3 67,4 109,6

2002 196,5 67,2 109,0

2003 195,4 66,8 108,7

2004 194,8 66,3 108,5

2005 195,0 65,6 108,5

2006 194,7 65,1 108,2

A város népességszámának alakulása csökkenő tendenciájú, csakúgy mint Tolna megyében és az országban. Ennek megfelelőem a népsűrűség is hasonló irányban alakul.

2.2.1.2. Természetes népmozgalom A régió és a megye népesség száma is fokozatosan csökken. Hasonló tendenciát követ a Bonyhádi kistérség és Bonyhád város lakosságának mutatószáma is, azzal kiegészítve, hogy 2005-ben Bonyhád város lakosságának száma minimálisan növekedett.

Év

Lakónépesség száma az év végén

1 996 1 997 1 998 1 999 2 000 2 001 2 002 2 003 2 004 2 005 2 006

Élve születések száma

15 038 14 911 14 733 14 698 14 666 14 401 14 176 14 093 14 053 14 067 14 045

Halálozások száma

141 121 120 108 123 113 130 125 115 116 97

Természetes fogyás (-)

162 179 171 187 169 163 178 189 180 165 171

-

21 58 51 79 46 50 48 64 65 49 74

Bonyhádi kistérség lakónépesség alakulása 2002-2006 között (forrás KSH) 30400 30273 30200 30005 30000

29800

29737

29600

29515

29400

29324

29200

29000

28800 2002

2003

2004

2005

2006

41

Bonyhád város lakossága 2002-2006 (Forrás KSH) 14200 14176

14150

14093

14100 fő

14067 14053

14045

14050

14000

13950 lakosság 2002

2003

2004

2005

2006

A népesség számának tervezett alakulása az előreszámítások alapján továbbra is folyamatosan csökkeni fog. Ezen előreszámítások alapján Bonyhád város népessége az átlagot lényegesen meghaladó mértékben fog csökkeni az elkövetkező években.

2.2.1.3 Vándorlás Az alábbi táblázat a természetes fogyás mellett megmutatja a vándorlási egyenleget is. Bonyhádot 2002-ig lényegében a negatív vándorlási egyenleg jellemezte, de ez a tendencia 2003-tól már pozitív egyenlegbe ment át. Év 1 996 1 997 1 998 1 999 2 000 2 001 2 002 2 003 2 004 2 005 2 006

Lakónépesség száma az év végén 15 038 14 911 14 733 14 698 14 666 14 401 14 176 14 093 14 053 14 067 14 045

Élveszületések száma

Halálozás ok száma

141 121 120 108 123 113 130 125 115 116 97

162 179 171 187 169 163 178 189 180 165 171

Természetes fogyás (-) -

21 58 51 79 46 50 48 64 65 49 74

Odavándor- Elvándorlás száma lás száma 544 594 509 575 517 564 528 655 553 681 690

543 696 669 565 536 759 687 651 536 599 650

Vándorlási egyenleg 1 102 160 10 19 195 159 4 17 82 40

-

42

2.2.1.4 Korcsoport megoszlás, vitalitási index Sajnos a népességszám csökkenő tendencia mellett a korösszetétel alakulása is egyre kedvezőtlenebbül alakul. Ennek fő jellemzői a fiatalok arányának lecsökkenése, a középkorosztályok létszámának ingadozás melletti csökkenése és az idősek számának és arányának nagymértékű növekedése. A Tolna megyén belüli adatokat összehasonlítva Bonyhádon a legmagasabb mértékű a fiatal népesség csökkenése. Az előreszámításokból tehát a népesség általános, hosszabb távon jelentőssé váló csökkenése rajzolódik ki, lényeges területi, településtípusok, egyes települések közötti differenciákkal. Tolna megye népességvesztésének aránya az országos átlagnak megfelelően várható. A legmarkánsabb demográfiai tendencia a városok, azon belül a nagyvárosok népességének látványos öregedése lesz. Ez egyszerre jelentkezik a fiatalok létszámának és arányának csökkenésében és az idősek számának, súlyának növekedésében. Az előreszámítások adatai alapján 2020-ra a városi lakosság már idősebb lesz, mint a községi népesség. Különös figyelmet kellene fordítani az iskolázás és az időskori ellátórendszer adekvált fejlesztésére, valamint a foglalkoztatottság-barát gazdaságfejlesztésre. Lehetséges, hogy ezen munkavállalói korosztály jelenti az utolsó olyan generációt, amely létszámánál fogva még képes lehet a népességcsökkenés mérséklésére, esetleg távlati megállítására. Lakónépesség várható alakulása 2020-ig 15500 15000 14500

fő

14000 13500 13000 12500 12000 11500 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2010

2015

2020

év Lakónépesség

Az állandó lakosság számának alakulása mellett még az ideiglenes népességszám alakulását vizsgáltuk az érintett időszakra vonatkozóan. Az ideiglenes népességszám egy becsléssel összesített adat, mely tartalmazza az oda ingázó munkavállalók számát illetve az üdülőnépesség és a turisták számát. Egy ideiglenes lakos évi átlagban legalább napi 1 órát tölt a településen. Az ideiglenes lakosság számát alakulását a jövőre vonatkozóan egyedi tényezők is befolyásolják, hiszen egy turisztikai beruházás például a turizmushoz kapcsolódó ideiglenes lakosságszámot jelentősen befolyásolja, de igaz ez egy jelenleg még nem ismert esetleges

43

gazdasági beruházásra is, ami pedig az ingázó munkavállalók létszámát befolyásolhatja olyan mértékben amivel jelenleg nem lehet számolni. település neve Bonyhád

lakos szám (fő) 2006 14045

várható lakosságszám (fő) 2020 12810

ideiglenes lakosok száma (fő) 2006 8242

ideiglenes lakosok várható száma (fő) 2020 9223

A fentieket alátámasztva a város vitalitási indexét mutatja a következő táblázat a kistérség többi településével összehasonlítva. A vitalitási index is markánsan bizonyítja, hogy város fokozatos elöregedéssel számolhat. A várospolitikában erre fokozott figyelmet kell fordítani, hiszen valószínűsíthető, hogy a fiatalok , azon belül is a kvalifikált fiatalok elvándorlása a város gazdaságát is kedvezőtlenül befolyásolja. Összehasonlításként Tolna megye vitalitási indexe 2001. évi népszámlálás adatai alapján szintén 0,79 , a Dél-Dunántúli régióé 0,78 , az országos adat pedig 0,79. Tehát a város ugyanolyan vitalitási indexszel rendelkezik, mint az egész ország. Népesség Népesség Népesség 0-14 60-X Vitalitás 1990. 2001. 2006. éves éves 0-14/ [fő] [fő] [fő] 2001. 2001. 60-X Aparhant 1228 1174 1113 198 231 0,86 Bátaapáti 430 428 431 101 62 1,63 Bonyhádvarasd 529 491 449 67 91 0,74 Cikó 1106 983 918 168 191 0,88 Grábóc 332 215 183 35 46 0,76 Györe 769 767 727 143 150 0,95 Izmény 556 533 526 98 83 1,18 Kakasd 1742 1743 1699 303 281 1,08 Kisdorog 905 888 815 164 184 0,89 Kismányok 389 392 352 74 74 1,00 Kisvejke 420 460 440 103 88 1,17 Lengyel 1083 754 586 114 136 0,84 Mórágy 848 801 753 141 151 0,93 Mőcsény 427 405 391 62 78 0,79 Mucsfa 486 423 406 80 60 1,33 Nagymányok 2616 2501 2412 404 610 0,66 Nagyvejke 243 198 169 23 55 0,42 Tevel 1657 1648 1635 282 360 0,78 Váralja 1105 1038 957 184 240 0,77 Závod 364 349 317 49 87 0,56 Kistérs.Bonyhád 17235 16191 15279 2793 3258 0,86 nélkül Bonyhád 15279 14375 14045 2225 2828 0,79 Kistérség össz. 32514 30566 29324 5018 6086 0,82

44

2.2.2. Képzettség, műveltség A Dél-Dunántúli régió és Tolna megye iskolázottsági adatait az alábbi táblázat mutatja: (Iskolázottsági adatok, a népesség iskolai végzettsége 2005. évi mikrocenzusból)

Közép-Magyarországi régió Közép-Dunántúli régió Nyugat-Dunántúli régió Dél-Dunántúli régió Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarországi régió Észak –Alföldi régió Dél- Alföldi régió (forrás: www.ksh.hu)

Összes

1.oszt. sem végezte el

2434611 936460 852632 824540 339090 279307 206143 1054370 1266551 1146109

7195 3865 3841 5660 1980 2085 1595 7688 10234 6389

1-7. 8. oszt. oszt. végzett végezte el 122720 67390 59261 68166 24724 25968 17474 106081 134702 109739

648122 316098 271911 292215 116456 101121 74638 362129 450249 395927

Közép- Közép- Egyetem, iskola iskola Főiskola. szakm. éretts. Felsőfokú oklev. egyéb. 343850 205527 185566 179859 72286 61178 46395 201357 248056 230133

825589 243953 240058 197429 87390 64625 45414 276555 296024 288818

487135 99627 91995 81211 36254 24330 20627 100560 127286 115103

Az iskolázottsági szint nem tér el nagyon az országos átlagtól, bár a régió a felsőfokú képzettséggel rendelkezők esetében arányában az 5-6. a régiók sorában. Többet mond az iskolázottsági arányokról, ha végzettséget szerzők számát a megfelelő korcsoporthoz viszonyítjuk. A százalékos mutatók alapján kijelenthető, hogy a kistérség az országos átlaghoz képest jelentősen rosszabb pozícióban van. A valamilyen iskolát elvégzettek száma a 8. oszt esetében az országos átlag %, 91,6%, a középfokú végzettségűeké 42,6%, és a felsőfokúaknál 14,7% . 2001. népszámlálás 10-X éves, 1. osztályt sem végzett - megfelelő korúak %-ban 15-X éves, legalább 8. osztályt végzett - megfelelő korúak %-ban 18-X éves, legalább középiskolát végzett - megfelelő korúak %-ban 25-X éves, egyetemet, főiskolát, ffk-ú szakkép. - megfelelő korúak %-ban

Tolna megye Bonyhádi kistérség 2.007 274 0,9 1,0 177.861 22.082 85,9 86,4 57.665 6.013 29,2 24,7 15.664 1.482 9,0 6,9

2.2.3 Foglalkoztatottság A munkanélküliségi mutató az alábbiak szerint változott: Munkanélküliség alakulása relatív mutatók* alapján 45

(a jelzett év dec. 20-án) Bonyhád Tolna megye Magyarország

2002 5,43 6,17 5,32

2003 6,05 7,04 5,51

2004 6,49 7,95 6,15

2005 6,24 8,04 6,26

2006 6,07 7,40 6,12

2007 6,25 7,80 6,69


(*relatív mutató: az álláskeresők száma/ összes munkavállaló korúak száma ) A munkanélküliség tekintetében a 2002. év volt a legkedvezőbb. Majd ezt követően hullámzóan alakult ez a mutató. A relatív mutatója Bonyhádnak mindig sokkal kedvezőbb volt mint Tolna megyének. A 2005. évtől pedig az országos mutatónál is jobb helyzetet mutat a város. Ebből még nem következik az, hogy a város gazdasági potenciálja sokkal jobb mint a megyei vagy országos átlag. A képet valószínűleg befolyásolja Pécs mint régió pólusközpont és Szekszárd mint régió fejlesztési alközpont egyforma közelsége. A részletes foglalkoztatási helyzetképet a kistérséggel együtt a következő táblázat mutatja


2.2.4 Egészségi állapot A város korösszetételében a 60 év -X korosztály 19,6%-kal van jelen . Ez nagyjából az országos és régiós arányoknak megfelelő. Ezzel szemben a lakosság 33 % - a részesül 46

nyugdíjszerű ellátásban. Ez az arány rendkívül magas és azt jelzi , hogy jelentős a rokkantnyugdíjasok és korkedvezménnyel nyugdíjban lévők aránya. A város lakosságának 13,4%-a, azaz 1882 lakos ilyen státuszú. Közgyógy ellátásban 559 fő részesül a városban ez 39,8 fő/1000 lakos-t jelent ami magas aránynak ítélhető. Tehát a város egészségi állapota nem tekinthető jónak. Az egészségügyi és szociális ellátás intézményi hátterét az alábbi táblázat foglalja össze: 2007-es adatok alapján. Megjegyzendő, hogy a város fogorvosi ügyelet nem tart fenn, tehát ügyeleti időben Szekszárdra kell utazniuk a rászorulóknak. Ott is csupán reggel 7 órától este 10-ig van lehetőség ellátásra. Bonyhád 9 2 1 1 4 1 1 1

Szolgáltatások - körzeti (házi) orvosi székhely - gyógyszertár - központi körzeti ügyelet - járóbeteg szakellátás - fogászati szakrendelés léte - kórház - mentőállomás - tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény - időskorúak otthona (település + megye rászorultjai számára) - nappali ellátást nyújtó idősek klubja

1 1

2.2.5 Jövedelmi helyzet A lakosság jövedelmi helyzetére részben az adófizetési adatokból és tartós fogyasztási cikkekkel (pl. személygépkocsi, telefon fővonal stb.) való ellátottságból lehet. Személygépkocsi, telefon, 2006 Személygépkocsi

Távbeszélő-fővonal

Város ezer lakosra Szekszárd Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Simontornya Tamási Tolna Összesen

359 261 328 282 273 338 235 305 321 318

456 294 341 310 240 370 270 320 280 352

47

A személygépkocsival való ellátottság terén a megye városai közül Bonyhád a 3. helyet foglalja el, telefónia területén ugyanez a helyzet. A személyi jövedelemadó alap tekintetében a város 5. helyen áll a megye városai közül és a megyei átlagot sem éri el. Az ezer főre jutó adózók száma alacsonynak minősül, mert az adat alapján egy adózó 1,25 főt tart még el. Ez lényegében az egész hazai gazdasági probléma kör gyökerére világít rá. Személyi jövedelemadó, 2006 Egy adófizetőre jutó

Város

Az ezer lakosra jutó adózók száma

személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem

személyi jövedelemadó

Ft Szekszárd Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Simontornya Tamási Tolna Összesen

479 411 445 437 422 517 401 450 439 459

1 714 039 1 213 471 1 358 081 1 290 554 1 281 655 2 170 354 1 194 653 1 251 971 1 413 186 1 567 883

374 081 184 277 243 303 221 761 239 477 540 857 169 476 227 054 264 006 323 230

2.3 A városi környezet jellemzői 2.3.1 A természeti környezet értékei Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) módosítása nem érintette Bonyhád városának pozicionálását, tervezhetőségi besorolásait. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a terület felhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésivel összhangban kell kialakítani. Az országos szerkezeti terv szerint Bonyhád erdőgazdálkodási valamint mezőgazdasági övezetben fekszik.

48

Erdőgazdálkodási térség

Mezőgazdasági térség

Települési terület 1000 ha felett

Az OTrT az országos térségi övezeteket az alábbiak szerint részletezi: - országos ökológiai hálózat övezete (3.1) - kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete (3.2) - kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete (3.3) - komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.4) - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (3.5) - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (3.6) Bonyhád közigazgatási területe nem eleme az országos ökológiai hálózat övezetének, de délről érintkezik ezen övezettel. Szintén nem eleme a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetének továbbá a komplex tájrehabilitációs és felszíni vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetének sem.

Ezzel szemben a kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezetébe beletartozik a város .


Övezet területe

Megye határ

49

A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében szintén érintett a város


Övezet területe

Megye határ

A Natura 2000 Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területek (pSCI) közül Bonyhád az alábbi helyrajzi számos területekkel érintett:

(forrás: 45/2066 KvVM rendelet, 3. sz.)

Országos védelemre tervezett Szekszárd-Geresdi dombság Tájvédelmi Körzet területe: Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK

Bonyhád

0113/1

a

1 szántó

Bonyhád

0113/1

b

8 erdő

Bonyhád

0113/2

a

1 szántó

Bonyhád

0113/2

a

Bonyhád

0113/2

b

1 szántó községi mintatér 8 erdő

Bonyhád

0121

a

2 gyep

Bonyhád

0121

a

2 gyep járási mintatér

Bonyhád

0121

b

8 erdő

50

Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK

Bonyhád

0124

9 kivett árok

Bonyhád

0125

a

6 halastó

Bonyhád

0125

b

2 gyep

Bonyhád

0125

c

7 nádas

Bonyhád

0125

d

9 kivett töltés

Bonyhád

0126

9 kivett rák-patak

Bonyhád

0127

2 gyep

Bonyhád

0128

9 kivett árok

Bonyhád

0129

a

6 halastó

Bonyhád

0129

b

7 nádas

Bonyhád

0129

c

7 nádas

Bonyhád

0129

d

7 nádas

Bonyhád

0130

2 gyep

Bonyhád

0163

8 erdő

Bonyhád

0164

6 halastó

Bonyhád

0166

6 halastó

Bonyhád

0167/3

a

1 szántó

Bonyhád

0167/3

b

2 gyep

Bonyhád

0167/3

c

9 kivett út

Bonyhád

0174

6 halastó

Bonyhád

0175

6 halastó

Bonyhád

0176/2

Bonyhád

0181


Bonyhád

0181

2 gyep

2 gyep

51

Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK

Bonyhád

0182

9 kivett saját használatú út 2 gyep

Bonyhád

0183

Bonyhád

0188/1

a

8 erdő

Bonyhád

0188/1

b


Bonyhád

0188/1

c

2 gyep

Bonyhád

0188/1

d

2 gyep

Bonyhád

0230/2

9 kivett töltés

Helyi védettségű természeti értékek a Bonyhádi Perczel Mór Szakközépiskola és Kollégium parkja, mely 1 ha kiterjedésű (tk.sz.:16/6/TT/75) A meglévő közparkok közül egyedi védettségben részesül a Perczel kert park területe. A város zöldterületi rendszerében betöltött szerepük folytán egyedi védettségben részesülnek az alábbi facsoportok és faegyedek: Védett facsoportok 1. Istvánmajorban lévő fekete fenyők (Pinus nigra) erdei fenyők (Pinus sylvestris) 2. Evangélikus temetőben lévő hegyi juhar (Acer pseodoplatanus) 3. Gimnázium és kollégium közötti területen vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 4. Kossuth L. utcai – vásártéri bejárat mellett vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 5. Perczel M. utcai gömbjuhar fasor

58 db 3 db 26 db 25 db 10 db 75 db

Védett faegyedek 1. Malomkastély előtt platánfa (Platanus occidentalis) 2. Művelődési ház előtt kocsányos tölgy (Quercus robur) 3. Plébániakertben és a Perczel M. u. 7. sz. udvarában páfrányfenyő (Ginko biloba) tiszafa (Taxus baccata) 4. Rk. templom bejárata mellett Perczel M. u. 33. sz. udvarban liliomfa (Magnolia soulangeana) 5. Perczel M. u. 13. sz. udvarban 52

császárfa (Paulownia tomentosa) 6. Gimnázium kollégiumánál magas kőris (Fraxinus excelsior)

2.3.2. Települési környezet kialakulása, értékei A módosított OTrT még nem elérhető, ezért Bonyhád város minősítését még nem ismerhetjük. Egy gondolat azonban eddig is vezérlő elv volt a város vezető testületeiben, nevezetesen az, hogy a kulturális örökség értékeinek megóvása, megőrzése a város polgárainak életében minőségi tényező, azon felül a városi vonzerő növelésében és a turizmus fejlesztése tekintetében jelentős szerepet játszik, ezért a védett értékeket különös figyelemmel kell kezelni.

2.3.2.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek, és régészeti értékű területek 1. Régészeti lelőhelyek listája: 1. Bonyhád – Mihálydomb Hrsz.: 0452/1 2. Bonyhád – Birkás Hrsz.: 0492/5 3. Bonyhád – Méhkert dűlő II. Hrsz.: 0477/19 4. Bonyhád – Méhkert dűlő I. Hrsz.: 0477/11-15 5. Bonyhád – Szépoldal dűlő Hrsz.: 0475/2 6. Bonyhád – Tabód Hrsz.: 0470/3 7. Bonyhád – Noszlopi oldal I. Hrsz.: 0440/1 8. Bonyhád – Noszlopi oldal II. Hrsz.: 0442/8 9. Bonyhád – Szélső dűlő Hrsz.: 0531/3, /5-6 10. Bonyhád - Fuchs malom Hrsz.: 0404/36-42 11. Bonyhád – Urasági földek Hrsz.: 0647/3-4 12. Bonyhád – V. halastó Hrsz.: 0648-49, 0657-59, 0639/8-10 13. Bonyhád – Itató szántók I. Hrsz.: 0639/15-24 14. Bonyhád – Itató szántók II. Hrsz.: 0639/24, 0635 53

15. Bonyhád – Attila szántók I. Hrsz.: 0617/9-22 16. Bonyhád – Attila szántók II. Hrsz.: 0617/17-21 17. Bonyhád – Attila szántók III. Hrsz.: 0617/16-19 18. Bonyhád – Borsó szántók I. Hrsz.: 0621 19. Bonyhád – Konyha szántók Hrsz.: 0621 20. Bonyhád – Borsó szántók III. Hrsz.: 0621 21. Bonyhád – Borsó szántók II. Hrsz.: 0621 22. Bonyhád – Borsó szántók IV. Hrsz.: 0621 23. Bonyhád – Ficzkó szántók Hrsz.: 0537/2, /51-54, 0621 24. Bonyhád – Pannonia Tsz. major Hrsz.: 0550/2, /4, /6-7, 0380 25. Bonyhád – Frölich malom Hrsz.: 0388/8 26. Bonyhád – Alsó telki határföldek Hrsz.: 0537/3-4 27. Bonyhád – Köles földek I. Hrsz.: 0388/6 28. Bonyhád – Köles földek II. Hrsz.: 0388/5-6 29. Bonyhád – Jungmajor Hrsz.: 0388/3-6, 0390 30. Bonyhád – Alsó Mocsaras földek Hrsz.: 0404/2 31. Bonyhád - Aranybánya szántók Hrsz.: 0668/4 32. Bonyhád – Majos, Régi gazdalegelő földek Hrsz.: 0681/6-18 33. Bonyhád – Majos, Marha-hegy Hrsz.: 0686/17, 5467-75, 5438-43 34. Bonyhád – Majos, Szurdok szántók Hrsz.: 0579/12-16 35. Bonyhád – Majos, Szurdok Hrsz.: 0577/10, 0579/11, 5031 36. Bonyhád – Majos, Temető dűlő Hrsz.: 0577/3-10 37. Bonyhád – Majos, Sportpálya mellett Hrsz.: 0577/3-5 38. Bonyhád – Erdő szőlők Hrsz.: 0582/5, 0144/4, 6143, 6145 54

39. Bonyhád – Szöcske szántók VI. Hrsz.: 0592/1 40. Bonyhád – Szöcske szántók IV. Hrsz.: 0592/1 41. Bonyhád – Szöcske szántók V. Hrsz.: 0592/1 42. Bonyhád – Szöcske szántók III. Hrsz.: 0592/1 43. Bonyhád – Szöcske szántók II. Hrsz.: 0592/1 44. Bonyhád – Szöcske szántók I. Hrsz.: 0592/1 45. Bonyhád – Szecska Hrsz.: 306-321, 6170-76, 6178-95, 6054-62, 304/1-6 46. Bonyhád – Angyalvár Hrsz.: 0297/30-45 47. Bonyhád - Roth malom átellenében Hrsz.: 0707/6-7 48. Bonyhád – Óhegy I. Hrsz.: 0312/2, /5 49. Bonyhád – Óhegy II. Hrsz.: 0317/2 50. Bonyhád – Óhegy III. Hrsz.: 4779/1-2, 4789/2-3, 4788/2 51. Bonyhád – Urasági legelő földek Hrsz.: 0242/64-65, 0258/4 52. Bonyhád – Kisházi legelőföldek Hrsz.: 0271/28 53. Bonyhád – Ladományi út mente I. Hrsz.: 0271/5-7 54. Bonyhád – Ladományi út mente II. Hrsz.: 0234/6 55. Bonyhád – Tölgyfa dűlő Hrsz.: 0167/3 56. Bonyhád – Dózsa György utca Hrsz.: 402/3, 403-14, 417, 418/1 57. Bonyhád – Cipőgyár Hrsz.: 551/10, /13 58. Bonyhád – I. sz. iskola Hrsz.: 1289 59. Bonyhád – Szabadság (egykori Sztálin) tér 16. Hrsz.: 59/9, /14 60. Bonyhád – Mikes Kelemen és Attila utcák találkozása Hrsz.: 2452, 2457 61. Bonyhád – Borbély József utca Hrsz.: 2271-72, 2274-76 62. Bonyhád – Hidasi Téglagyár 55

Hrsz.: 021/4, 026 63. Bonyhád – Hidasi vasútállomás Hrsz.: 026 64. Bonyhád – Felső rétek II. Hrsz.: 090/1, /3 65. Bonyhád – Felső rétek I. Hrsz.: 098/1

2.3.2.2 Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek Műemlékek és műemléki környezetbe tartozó területek: Műemléki védelem alatt áll: M II. 4094 Szabadság tér Hrsz.: 59/1 R.k. templom, barokk, 1769-1782. Berendezés: főoltár, szószék, padok, copf, XVIII. század vége M III. 4091 Petőfi u. Hrsz.: 522/2 Ref. templom, késő barokk, 1801, tornya 1877-ből M III. 4083 Dózsa Gy. u. Hrsz.: 402/3 • Ev. templom, késő barokk, 1797-1800, építette Schneiderhahn Fülöp, berendezés: oltár, padok, copf, 1800 körül, • Ev. lelkészi iroda M III. 4084 Hrsz.: 403 Dózsa Gy. u. 65. Ált., volt ev. isk. késő barokk, 1800 körül M III. 4082 Hrsz.: 506/1 Dózsa Gy. u. 36. Lakóház, volt ev. lelkészlak, copf 1816 M II. 4087 Hrsz.: 591 Mártírok tere Zsinagóga, késő barokk, 1780 körül, átalakítva, ma raktár

56

M III. 10145 Hrsz.: 599 és 588/2 Rákóczi u. 5. Orvosi rendelő, volt izraeli szeretetház és kis téli imaház M III. 4086 Hrsz.: 605/1,2 Szent Imre u. 6. Lakóház, orvosi szakrendelő és szolgálati lakás,, egykori kórház, késő barokk, 1800 M II. 4097 Hrsz.: 89/3 Szabadság tér 2. Völgységi Múzeum, volt lakóház, klasszicizáló késő barokk, XVIII. sz. vége, építettee Nunkovits György M III. 4095 Hrsz.: 59/5 Szabadság tér Szentháromság szobor, késő barokk, 1796 M II. 4096 Hrsz.: 78/1 Szabadság tér 1. Középület, késő barokk, XVIII. sz. vége. Homlokzata átalakítva eklektikus stílusban a XIX. Sz. második felében M III. 4099 Hrsz.: 13171 Szabadság tér 11. R.k. plébániaház. Romantikus, XIX. Sz. második fele, udvarán a Szentháromság szobor eredeti alakjai M III. 9023 Perczel Mór u. 2-4. Lakóház, üzletek

Hrsz.: 1342/1-2

M III. 4088 Hrsz.: 44 Perczel Mór u. 9. Lakóház, gyógyszertár, barokk, 1740-46, erősen átalakítva eklektikus stílusban a XIX. sz. második felében M III. 10201 Hrsz.: 39 Perczel Mór u. 11. Lakóépület, volt Perczel kúria szárnya, barokk M III. 4089 Hrsz.: 1691 Perczel Mór u. 18. Lakóház, késő barokk, 1800 körül M III. 4090 Hrsz.: 1737 Perczel Mór u. 44. • Középiskolás diákotthon, volt Perczel kúria. 1780 körül, átépítve klasszicista stílusban 1820 körül. • Kerti ház 57

M III. 4085 Hrsz.: 2622 Kálvária kápolna, késő barokk, 1817 M III. 4120 Hrsz.: 5094 Majos, Fő u. Evangélikus templom, barokk, 1784 körül M III. 4081 Hrsz.: 3114 Alsóbörzsöny Volt Perczel kúria valamennyi épülete, barokk, 1740-46 M III. 10827 Hrsz.: 3235 Ladomány R.k. templom, barokk, XVIII. sz. első fele Műemléki környezetbe tartoznak (helyrajzi számok szerint): Bonyhád, hrsz.: − 570-579, 580-593, 596 (Mártírok tere), 604-607, 609-611 (Szent Imre u.), − 1286-1295, 1297/2, 1306/2, 1311/2, 1311, 1316/2-3, 1317/1, − 1318/3, 1342-43, 1945-49, 1686-89, 1690 (Ady E. u.), 1691-96, 1710-11, 1718-20, 1725-28, 1737, 1741/2, − 2019/2 (Perczel u.), 2458 (Sándor u. eleje), 2430-32, 2349/1, − 39-45, 50-57, 59/10-15, 59/6-9 (Szabadság tér), − 77, 78/1, 89/2-3, 93-109, 122 (Táncsics u.), − 302/2 (Rákóczi u.), 302/4, − 2, 5/1, 6/1, 7/3-4, 8/2, 10/1, 11, 12/1-2, 13, 14, −

401, 402/3-4, 403-405, 506/1-12, 507/1, 511-12, 520/5, 521, 522/1, 530-32.

Börzsöny, hrsz.: − 3114/4-6. Majos hrsz.: − 5093-95. Ladomány hrsz.: − 3211/2, 3210, 3233-38, 3240-42, 3243/1.

58

2.3.2.3 Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép védelem Helyi védettség alatt álló épületek, épületrészek és építmények, utcaképek védett területek, valamint a védelemben részesített értékek: Városi Könyvtár Kollégium Lakóház Lakóház és üzletek

Hrsz.: 1926 Hrsz.: 1737 Hrsz.: 12/1 Hrsz.: 50/1

Perczel M. 50. Perczel M. 44. Perczel M. u. 33. Perczel 7.

Tűzoltó Múzeum Szálloda, étterem (Arany Oroszlán) Volt Zsinagóga Lakóház és üzlet Lakóház és üzlet Kis zsinagóga Ref. lelkészi hivatal Lakóház Lakóház Lakóház és üzlet Lakóház és üzlet Németek háza Lakóház Lakóház Malom Óvoda Lakóház Lakóház Lakóház Petőfi Sándor Ev. Gimnázium Lakóépületek Lakóépületek Lakóépületek

Hrsz.: 54

Széchenyi tér 14.

Nepomuki Szt. János szobor Temetőkápolna Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Volt Wéber kastély Izraelita temető Temető Utcavédelem Utcavédelem Utcavédelem

Hrsz.: 610 Szabadság tér 3. Hrsz.: 130 Táncsics u. 1/a. Hrsz.: 604 Szent Imre u. 8. Hrsz.: 1227-28 Vörösmarty tér 18. Hrsz.: 551/1 Dózsa Gy. u. 12. Hrsz.: 522/1 Dózsa Gy. u. 26. Hrsz.: 405 Dózsa Gy. u. 61. Hrsz.: 402/4 Dózsa Gy. u. 67. Hrsz.: 101-104 Rákóczi F. u. 2-4. Hrsz.: 585/2-579 Rákóczi F. u. 11-13. Hrsz.: 198 Rákóczi F. u. 74. Hrsz.: 224/1 Rákóczi u. 102. Hrsz.: 488 Rákóczi u. 95. Hrsz.: 47 Széchenyi tér 3. Hrsz.: 1668 József A. u. 27. Hrsz.: 1301 Bajcsy-Zs. u. 29. Hrsz.: 1269 Bajcsy-Zs. u. 38. Hrsz.: 1273 Kossuth L. u. 4. Hrsz.: 1626-29-30 Kossuth L. u. 5-7-9. Hrsz.: 1622-25 Kossuth L. u. 11-13. Hrsz.: 1164, 1166, 1167, 1168/1 Kossuth u.12-14-16-18. Hrsz.: Zrínyi u. Hrsz.: 1273 Kossuth u. 4. Hrsz.: 2614 Deák F. u. 15. Hrsz.: 2521/3 Deák F. u. 1. Hrsz.: 2611 Deák F. u. 21. Hrsz.: 2608/16 Deák F. u. 27. Hrsz.: 0255/7 István major Hrsz.: 1233/1 Vörösmarty tér Hrsz.: 3237 Ladomány Hrsz.: 5310-5337 Majos, V. u. 43-95 Hrsz.: 5310-5337 Majos, V. u. 8-26. Hrsz.: 5350-5365 Majos, V. u. 123-153.

59

Utcavédelem Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Szent Sír Kápolna

Hrsz.: 5072-5089 Hrsz.: 5314 Hrsz.: 5251/1 Hrsz.: 5335, 5336 Hrsz.: 5362 Hrsz.: 9117 Hrsz.: 9118 Hrsz.: 7067/1 Hrsz.: 0459/19, /17 Hrsz.: 0435/c

Majos, V. u. 100-134. Majos, V. u. 51. Majos, V. u. 26. Majos, V. u. 93-95. Majos, V. u. 147. Alsóbörzsönyi u. Alsóbörzsönyi u. Tabód u. 49. Fő u. 15 Tabódszerdahely

Előzetes vizsgálat alapján műemléki védettségre javasolt épületek: Lakóház és üzletek

Hrsz.: 50/1

Perczel 7.

Lakóház Lakóház Kis zsinagóga Petőfi Sándor Ev. Gimnázium Ermel-Vojnits mauzóleum

Hrsz.: 12/1 Hrsz.: 224/1 Hrsz.: 551/1 Hrsz.: 1273 Hrsz.:

Perczel M. u. 33. Rákóczi u. 102. Dózsa Gy. u. 12. Kossuth L. u. 4.

A védettség elrendeléséig helyi védelemben részesülnek!

2.3.3 A környezet állapota A környezet elemei közül e részben a környezet alkotónak állapotát, az azokat érő hatásokat , terheléseket és a városi zöldfelületeket mutatjuk be részletesebben. Az épített környezettel és a természeti értékkel külön rész foglalkozik.

2.3.3.1 Levegő Ez a globális szintű légszennyezés ma már valódi stratégiai fenyegetéssé vált, de a korlátozásáért folyó politikai küzdelem csak az 1990-es évek elején kezdődött meg. A legkönnyebb a helyi légszennyezés csökkentéséért szükséges intézkedések meghozatala, hatása közvetlenül látszik a lakosok életminőségében, egészségében bekövetkező javulásban. A különböző szintű – települési, kistérségi, megyei vagy regionális – beavatkozások, szabályozások megtervezéséhez szükséges a környezeti levegő minőségének és az azt befolyásoló tényezőknek az ismerete. Az emberi tevékenység következtében vagy természetes körülmények között a légköri levegő alsó rétegének összetétele helytől és időtől függően változik. A tiszta levegő fogalma kémiailag tehát nehezen definiálható. Biológiai és közegészségtani szempontból tiszta az a levegő, amelyben a szennyező anyagok mennyisége nem haladja meg a kísérletileg megállapított élettani határértékeket, azaz növényre, állatra, emberre sem rövid, sem hosszú távon káros vagy kellemetlen hatást nem fejt ki. A Völgységi kistérség és Bonyhád város levegőminőség-állapota kedvező. A területen szennyezett, vagy mérsékelten szennyezett levegőjű település nincs. A

60

levegőminőség szempontjából a közlekedési eredetű és a lakossági fűtésből származó szennyezés a legfontosabb, az ipari tevékenység szerepe alárendelt a légszennyeződésben. A kéndioxid főleg fűtési eredetű, a kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok – elsősorban a kőszén és az olaj – égése során keletkezik és jut a levegőbe. Nagymértékben hozzájárul a savas esők kialakulásához. A nitrogén-dioxid jelentős része a közlekedésből származik, de a földgáz égése során is nagy mennyiségben keletkezik. A szén-monoxid is főként a közlekedésben keletkezik a hajtóanyagok tökéletlen égésekor. A formaldehid a szénhidrogének tökéletlen égése miatt a kipufogógázzal juthat a légkörbe. A felszín közeli – egészségkárosító – ózon a nitrogén-dioxidok fotokémiai bomlásakor keletkezik főként forgalmas utak mentén, csomópontokon. Szennyező anyag Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Formaldehid Szállópor Ólom Benz(a)pirén Szennyező anyag

Határérték Éves (µg/m3) 70 70 50 -

24 órás (µg/m3)

30 perces (µg/m3)

150 85 12 100 0,3 0,001

250 100 200 -

Határérték Éves (t//km2 x év)

30 napos (g//m2 x 30 nap)

Ülepedő por 120 16 I. /1. táblázat. Levegőminőségi határértékek a védett I. övezetben Szilárd halmazállapotú szennyezők A port a 10µm-nél nagyobb átmérőjű szilárd részecskék alkotják, a levegőben elszóródnak és porként rakódnak le. Ezek a részecskék vízben oldódó és nem oldódó szerves és szervetlen jellegűek. A pordiszperzió nyugodt környezetben leülepedik, és ez adja az ülepedő port. Az aeroszol olyan szilárd vagy cseppfolyós részecskék halmaza, amelynek nagysága 10 µm-től 0,01 µm-ig terjed és a levegő nagyon finom diszperzióját alkotja. A levegővel kolloidális keveréket, mikroheterogén rendszert alkot, és csak később ülepedik le. Ezt a részt szálló pornak, illetve lebegő pornak nevezzük. A porok, aeroszolok felületén egyéb más szennyező anyagok abszorbeálódni képesek, mint pl. az ólom, a poliaromás szénhidrogének, a pollenek, a gombák, a baktériumok, stb. A települések levegője valamilyen mértékben mindig szennyezett PAH-okkal, amik a belélegezhető mérettartomány alatti részecskéken találhatók. A PAH-ok igen sok képviselője karcinogén és mutagén vegyületként nyilvántartott. A levegő összes PAH tartalmának mintegy 10 %-át teszi ki a benz(a)pirén tartalom. A kistérségben jelentős légszennyezőanyag kibocsátással járó ipari és szolgáltató tevékenység nem található. A levegő minőségét kedvezőtlenül befolyásoló ipari üzemek elsősorban Bonyhádon találhatóak. Ezek közül a legjelentősebb az EMA-LION Zománcárú Kft. A lakossági fűtésből származó légszennyezést a széntüzelésű fűtési rendszerek okozzák. Ezt mutatják a fűtési időszak magasabb értékű imissziós adatai (I. /2. táblázat). A

61

tüzelőanyagok elégetésével a kén-dioxid és a szén-monoxid-kibocsátás és koncentráció növekszik meg. Nem fűtési félév Fűtési félév Település Év mérések átlagos határérték mérések átlagos határérték száma immisszió túllépés száma immisszió túllépés (db) (%) (db) (%) (µ µg/m3) (µ µg/m3) Bonyhád

Dombóvár

Szekszárd

1994 1995 1996 1997 1998 1999 1994 1995 1996 1997 1998 1999 1994 1995 1996 1997 1998 1999

169 179 136 157 176 139 193 211 134 175 184 182 254 299 204 235 313 386

5,63 2,92 4,35 3,43 3,82 1,17 6,20 4,10 4,87 4,69 3,26 1,49 5,35 6,95 6,16 10,94 8,74 2,32

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,3 0,0

84 213 175 170 181 142 271 157 144 128 222 277 248 235 262 -

4,13 9,26 9,46 11,95 2,39 12,66 4,25 10,45 10,88 7,05 8,90 8,90 10,37 12,43 3,07 -

0,0 0,0 0,0 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,0 -

I./2. táblázat: A kén-dioxid koncentráció alakulása Tolna megyében 1994-1999 között (ÁNTSZ vizsgálatok)

A Völgységi kistérségben 17 településen van kiépítve a gázvezeték. A rákötések aránya kistérségi szinten 32,58%. A kommunális hulladékok égetése is hozzájárul időnként a levegőminőség romlásához, bár az égetés engedélyhez kötött. település

háztartás

Aparhant Bátaapáti Bonyhád Bonyhádvarasd Cikó Grábóc Györe Izmény Kakasd Kisdorog Kismányok Kisvejke Lengyel

377 136 5581 160 346 86 255 203 603 300 135 150 258

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás 218 3638 112 176 114 50 494 187 60 10 11

Rákötések aránya 57,8 0 65,1 70,0 50,8 0 44,7 24,6 81,9 62,3 44,4 6,6 4,2

62

Mórágy Mőcsény Mucsfa Nagymányok Nagyvejke Tevel Váralja Závod Összesen

308 151 164 962 94 596 377 146 11388

3 421 24 285 115 33 684,3

1,8 43,7 25,5 47,8 30,5 22,6 32,58

I./ 3. táblázat: A vezetékes gázt fogyasztó háztartások százalékos aránya a kistérségben településenként (Forrás: KSH Tolna megyei statisztikai évkönyv, 1998.)

Az 1990-es évek elejétől a kén-dioxid kibocsátás jelentős mértékben csökkent. Ennek oka a földgáz használatára való áttérés. Összefoglalva a legfrissebb 48/2006. KvVM rendelet levegő tisztaságvédelmi szempontból az átlagos 10. légszennyezettségi zónába sorolják a várost, ami azt jelenti ,hogy mindenféle szempontból az egészségügyi határértékek alatt vannak a szennyező anyagok. Az e részben bemutatott, méréseken alapuló táblázatok készítése óta frissebb mérési adatok nem állnak rendelkezésre.

2.3.3.2 Talaj A megyére jellemző kedvező talajadottságok kialakulását nagymértékben befolyásolta a talajképző kőzetek és a klíma függvényében kialakult eredeti növénytakaró. A megye területének döntő hányadának (közel 70 %-ának) a lösz a talajképző kőzete, melyen alapvetően jó vízgazdálkodást biztosít. A lösz világviszonylatban az egyik legjobb mezőgazdasági termelői alapbázis, de erózióra való hajlamossága miatt a lejtős területeken a mezőgazdasági használatot korlátozza. A talajok vázszerkezeti adottsága mellett jelentős befolyásoló tényező a talajkolloid tartalma, mely meghatározza víztartó képességét, és a vízben oldott különböző tápanyagok összetételével annak kémhatását. A talajokban található különböző szerves anyagok, mint kötő elemek a talajok morzsalékosságát és ezen keresztül művelhetőségét is nagymértékben befolyásolják. A Völgységi kistérség kedvező talajtani adottságai nem csak a kedvező talajszerkezetnek, hanem a mészállapotnak és humusztartalomnak is köszönhető, melyeknek a megyére jellemző számszerű adatait az alábbi táblázatban mutatja be. Tolna megye talajainak kémhatása és mészállapota terület m2

%

terület km2

38 646 080

1,0

38,6

Gyengén savanyú talajok

1 235 669 649

33,4

1 235,7

Felszíntől karbonátos talajok

2 425 316 271

65,6

2 425,3

Kémhatás és mészállapot Erősen savanyú talajok

63

A kistérség területének csak kis hányadán található erősen savanyú talaj, mely inkább a csapadékosabb erdőtalajokra jellemző, míg a felszíntől karbonátos talajok mennyisége közel kétharmada (65,6 %-a) a megye területének. A felszíntől karbonátos talajok csak azokon a területeken okoznak problémát, ahol a mésztartalom meghaladja a 15 %-ot, ami általában a lejtős, erodált területen jellemző. Ezeken a területeken általában már az alapkőzet, az eredeti talajból kimosódott kalciumkarbonáttal feldúsult szintje került a felszínre. A térség talajainak humusz ellátottsága is kedvezőnek mondható. A megye geográfiai adottságainak köszönhetően talajok termőréteg vastagsága átlagosan 1 m felett van. Csak néhol bukkan felszínre, olyan talajképző kőzet, melyet nem borít valamilyen termőréteg. A megye területének 95 %-án a termőréteg meghaladja az 1 m-t. Igaz a dombvidéki területeken gyakran szinte egymás mellett található a sekély, erodált termőrétegű és a völgyben a nagyon vastag termő rétegű terület. A Völgység kiváló talajadottságai mellett ugyanakkor az évezredes mezőgazdasági hasznosítás mellett jelentős volt a talajok tápanyag tartalmának csökkenése, mely a kiáramló mezőgazdasági termékeknek volt köszönhető. Az elmúlt fél évszázadban a talajerőgazdálkodásban jelentős változás állt be. Előtérbe kerültek a műtrágyák felhasználása, ami lehetővé tette a talajok tápanyaggal való feltöltését. Ez a folyamat a századforduló tájékán kezdődött. Míg a századfordulótól számítva a szerves trágya felhasználása folyamatosan csökkent, addig a műtrágya felhasználás eleinte lassú, majd 1965-től rohamos növekedése volt tapasztalható. A rendszerváltást követően a föld tulajdonjogának és használatának tisztázatlansága és a tőke kivonás, illetve hiány hatására az 1990-es években ismét jelentősen visszaesett a felhasználás. A magas műtrágya adagok felhasználásának hatására megjelent a talajvízben és a felszíni vizekben a magasabb tápanyag koncentráció, melyből leginkább a talajban is könnyen mozgó nitrogén feldúsulása a legnagyobb probléma, de az állóvizeink eutrofizációját jelentősen befolyásolta a foszfor tartalom növekedése is. A Völgységi kistérségben a dombvidéki területeken fordul elő erózió veszély, mely Stefanovics Pál szerint a következőképpen alakul megyei szinten: erősen erodált terület 40 ezer ha, közepesen 90 ezer ha, gyengén 75 ezer ha. Összességében 205 ezer ha-t érint az erózió, mely a megye területének közel kétharmada. A kedvezőtlen adottságú területek kategóriájába tartoznak a domborzati adottságokból való hátrányok, mely részben kiváltója az eróziónak. Az Európai Uniós rendeletek és számítások alapján Tolna megye ebből a szempontból is kedvező képet mutat, mivel területének 99,8 %-a 1. kategóriás besorolást kapta, mely azt jelenti, hogy nincs kedvezőtlen domborzati adottság. Ez országosan csak 15,5 %, míg régiónkban 99,7 %. A maradék terület a 20 % feletti lejtéssel rendelkező kategóriába esik. Országunk a Kárpát medence alján terül el, ami nagymértékben befolyásolja a meteorológiai viszonyokat és a légköri tevékenységek következtében az évek között jelentős differenciák mutatkoznak mind a csapadék évek közötti mennyiségében és éven belüli eloszlásában is. Megyénk mivel az ország középső részéhez tartozik így az éghajlati viszonyokban nincs jelentős eltérés az országoshoz viszonyítva, ugyanakkor a domborzati viszonyoknak

64

megfelelően mégis vannak megyén belül is különbségek. A megye Déli és dombvidéki területei csapadékosabbak, míg az Északi és sík vidéki területei szárazabbak. A talajaink vízháztartását legjobban befolyásoló éghajlati elem a csapadék, melynek évenkénti, illetve éven belüli eloszlása változatos képet mutat. Területfejlesztési és környezetvédelmi szempontok alapján egyaránt indokolt ismernünk, hogy a megye területén melyek azok a helyek, ahol kitermelésre érdemes mennyiségben található ásványi nyersanyag. E területeken esetleg még nem végeznek kitermelést, de a későbbiekben jelentkező igények kielégítésekor várható az ásványvagyon kitermelése. Tehát a prognosztikus ásványvagyonnal rendelkező területek elhelyezkedése fontos a megye természeti potenciáljának ismeretéhez. Prognosztikus és megkutatott ásványvagyon előfordulások a Völgységi kistérségben (forrás: Tolna Megye Környezetvédelmi Programja)

Előfordulás helye

Nyersanyag

A terület jellemzője

Bátaapáti (Külső területek és Zúzott kő Üveghuta környéke)

Ásványvagyon nem ismert, de nagy reménybeli készlet, korábban már bányászták is.

Kakasd (Öreg patak mellett)

Lápföld

Ásványvagyonnal rendelkező

Mórágy (vasút mellett)

Zúzott kő

Ásványvagyon jelenleg kutatják, nagy reménybeli készlet.

Váralja

Építési mészkő

Ásványvagyon mennyisége nem ismert, korábban már bányászatot végeztek a területen.

Újabban mind gyakoribb, hogy ember általi beavatkozások utóhatásaként lépnek fel az események, tehát egyes területeken meglévő természetes hajlam mellett az emberi jelenlét által okozott veszélyhelyzetek előrejelzéséhez is használható. A földtani viszonyok és a morfológiai adottságok ismeretében már előzetesen megítélhető azon sajátosság is, hogy bármilyen ember által kezdeményezett beavatkozások, változások vagy újabb területhasználatok (mélyépítés, műtárgyak, melioráció, lakóterület növelése, nyomvonalas létesítmények stb.) következményeként a felszínmozgásos természeti jelenség fokozottan kialakulhat, érvényesülhet. Az országos felszínmozgásos kataszterben szereplő völgységi települések adatait az alábbi táblázat tartalmazza.

65

Az országos felszínmozgásos kataszterben szereplő völgységi települések adatai (forrás: Tolna Megye Környezetvédelmi Programja)

Mozgás helye Kakasd

Mozgástípus suvadás

Mozgások folytatódnak, a terület értéktelennek tetsző.

csúszás

Mozgás után a terület parlaggá vált, szántókénti hasznosítás esetén a mozgás megismétlődhet.

suvadás

A terület nem beépíthető, bevágások vagy szakszerűtlen tereprendezés esetén a korábbi mozgás is felújulhat.

suvadás

A mozgásos területen alakult ki, amely jól elrejti a kisebb szakadások, csúszások felismerhetőségét.

suvadás

Az utat helyreállították, újabban is keletkeznek kisebb mozgások.

Várhegy északi lejtője Kakasd Rák-völgy Váralja Vasúti bevágás a település déli részlete felett Váralja Belterülettől keletre található hát északi lejtője. Váralja Erdészeti út

Megjegyzés

Talajszennyezések és a talajhasználat következményei: A veszélyes anyaggal szennyezett talajok az ivóvízellátás szempontjából okozzák a legnagyobb gondot. Veszélyes hulladék eredetű a Bonyhád város vízellátását veszélyeztető, az első vízadó rétegre települt déli-vízműhöz közeledő klór-benzol-szennyeződés, mely a Budapesti Vegyiművek Hidasi gyárában helytelenül tárolt hulladékból ered. A bonyhádi déli vízműtelep néhány kútjában a nitrát is meghaladja a határértéket. A nitrát miatt külön figyelmet érdemel Mórágy, Fadd, Gerjen vízbázisa.

2.3.3.3 Víz A kistérség az erősen dombvidéki jellegén kívül jó mezőgazdasági feltételekkel rendelkezik. A klimatikus adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak az ültetvények létesítéséhez, melyre az utóbbi évek jó példát mutatnak. A természetföldrajzi Völgység (429 km2) a Szekszárdi-dombsággal (200 km2) és a Tolnaihegyháttal (716 km2) együtt a Dunántúli-dombvidék keleti felén elhelyezkedő Tolnaidombság része, annak a délnyugati változatos felszínű része. A kistájat határoló és egyben leválasztó természeti képződmények igen jól elkülöníthetők. Az Alsóhidas-patak völgyétől délre a Kapos, a Völgységi-patak völgye, valamint a Hábi-patak völgye határolja.

66

Bonyhád település a Völgységi patak vízgyűjtőjében helyezkedik el. A Völgység területe a pleisztocén folyamán üledékgyűjtő medence volt, benne több mint 100 m vastag folyóvízi üledéksor halmozódott fel. Hordalékkúpos felszínét az új pleisztocénban változó karakterű és vastagságú (10-40m) lösztakaró fedte be. A feltöltődés után É-i és Ny-i peremterülete kiemelkedett és feldarabolódott, DK-i térsége pedig tovább süllyedve medencévé formálódott. Ez a Völgység szíve a löszös dombsorokkal övezett Bonyhádi-medence (40m vastag lösztakaróval). Jellemzője a löszös dombsorok között meghúzódó, széles völgytalpú lankás völgyelések váltakozása. A közigazgatási terület szélén húzódó magas hátak és tetők a Hegyhát-Völgység vízválasztóját hordozzák. A település átlagos tengerszint feletti magassága 110-150 mBf közötti. A város É-D-i tengelyének hossza mintegy 3 km, Ny – K-i tengelyének hossza mintegy 6 km /Majossal, Börzsönnyel együtt/. Bonyhád város közigazgatási területének jelentős vízgyűjtője és főbefogadója a Völgységi patak (42 km, F=554 km² ). A település belterületén a Völgységi patak 20+114 –es szelvényében van az 570 törzsszámú felszíni vízállás észlelő törzsállomás. vízfolyás

vízmérce

LKV

Völgységi patak

Bonyhád, 570 -40 cm törzsszámú vízmércéje 20+114 TKM

LNV

KQ

KÖQ

NQ

330 cm

0,01 m³/s

0,45 m³/s

35 m³/s

A felszíni vizek vízrendszere: Bonyhád település a Közép-dunántúli KÖVIZIG működési területén található. A település kül- és belterületét tekintve a Mecsekből érkező KÖVIZIG kezelésű Völgységi patak dombvidéki jellegű vízfolyás vízgyűjtő területére esik. Ehhez kapcsolódik még két KÖVIZIG kezelésű vízfolyás, a Rák patak és a Mucsi-Hidas patak rész-vízgyűjtő területe. Mindhárom

67

állami vízfolyás meghatározó szerepet tölt be a belterületi csapadékvizek befogadása szempontjából. Közép-Dunántúli KÖVÍZIG kezelésében lévő vízfolyások adatai: Vízfolyás neve

Vízgyűjtő terület (km²)

Kiépítési vízhozam (m³/s)

Völgységi patak

F=554,0

Q20% =38,0

23.887

Dombvidéki vízfolyás

Mucsi Hidas F=96,0 patak

Q10% = 24,0 Q20% =19,0

7.597


3280

Rák patak

Q20% = 15,0

19.200


4770

F=81,2

Vízfolyás Vízfolyás teljes hossza jellege (m)

Bonyhád város közigazgatási területére eső hossz (m) 6950

A vízfolyások közül - Bonyhád település belterületét is legnagyobb mértékben érintva – a legfontosabb vízfolyás a Völgységi patak, mely egyben a belterületi csapadékvizek fő befogadója. A másik két vízfolyás csak a település északi kül- és belterületi részét érinti Tabódnál/Mucsi – Hidas patak/, illetve keleti részét érinti Börzsönynél (Rák patak). A Szekszárd-Paksi Vízi Társulat kezelésében, üzemeltetésében lévő vízfolyások adatai: Vízfolyás neve

Vízgyűjtő terület (km³/s)

Kiépítési vízhozam (m³/s)

Völgységi malomárok Varasdi vízfolyás Aparhanti patak Majosi vízfolyás Grábóci patak

F=12,2

Q3%=7,00

6.942

F=21,1

Q10%=8,44

9.292

F=41,5

Q10%=12,40

12.300

F=11,3

Q10%=5,99

6.994

F=16,1

Q10%=7,20

5.227

Vízfolyás Vízfolyás teljes hossza jellege (m) Dombvidéki vízfolyás Dombvidéki vízfolyás Dombvidéki vízfolyás Dombvidéki vízfolyás Dombvidéki vízfolyás

Bonyhád város közigazgatási területére eső hossz (m) 6.942 415 4.950 4.195 1.758

A település belterületi csapadékvizeinek befogadója a társulati kezelésű vízfolyások közül a Völgységi Malomárok, az Aparhanti patak és a Majosi vízfolyás. A további társulati kezelésű vízfolyások jelentős, belterületről összegyülekező vizet nem vezetnek el. A vízfolyások közül a Völgységi Malomárok teljes hossza Bonyhád település közigazgatási területére esik, míg a további vízfolyások közigazgatási határon kívül érkeznek. A Völgységi Malomárok és a Varasdi vízfolyás befogadója a Völgységi patak 12+300-as, balparti szelvénye. Az Aparhanti vízfolyás a Völgységi Malomárok balparti 6+791-es szelvényéhez csatlakozik. A Majosi 68

vízfolyás vize az Apar-Majosi tározóba érkezik. A Grábóci árok a Völgységi patak 11+550-es jobbparti szelvényéhez csatlakozik. Önkormányzati kezelésű külterületi vízgyűjtővel rendelkező jelentősebb vízfolyások adatai: Vízfolyás Vízgyűjtő terület Mértékadó Vízfolyás Vízfolyás Bonyhád vízhozam neve (km2) teljes jellege település 3 hossza közig. Belterüle (m /s) Külvíz(m) Területére ti gyűjtő eső hossz vízgyűjt (m) ő Rókavölgyi F=4,2 Q10% 3.300 Dombvidéki 3.300 árok vízfolyás Majosi F=1,4 208 Dombvidéki 208 faluárok vízfolyás Völgységi F=0,35 375 Dombvidéki 375 malomárok vízfolyás Sportpálya F=2,22 1.092 Dombvidéki 1.092 melletti árok vízfolyás (D-K-i főgyűjtő) Alsószéplaki F=0,17 498 Dombvidéki 498 vízfolyás vízfolyás Széptölgyesi F=3,8 3.543 Dombvidéki 3.543 vízfolyás vízfolyás Ladományi F=1,6 1.414 Dombvidéki 1.414 vízfolyás vízfolyás Hónigi árok F= 1.159 Dombvidéki 1.159 vízfolyás Alsóbörzsön F=1,75 1.346 Dombvidéki 1.346 yi vízfolyás vízfolyás Vásártéri, F=3,1 F=4,57 440 Dombvidéki 440 Ifjúsági vízfolyás parkerdei árok A Rókavölgyi árok befogadója a Völgységi Malomárok 5+254-es balparti szelvénye, a Majosi faluárok a Majosi vízfolyás jobbparti 3+508-as szelvényéhez csatlakozik. A Völgységi Malomárok a Szekszárd-Paksi Vízitársulat kezelésében lévő 6+942 végszelvénye felett önkormányzati vízfolyásként folytatódik. A Sportpálya melletti árok befogadója a Völgységi patak balparti 20+453-as szelvénye. Az Alsószéplaki vízfolyás befogadója az Alsószéplaki tározó. A Széptölgyesi halastó a befogadója balparton a Széptölgyesi vízfolyásnak, míg a Ladományi vízfolyás a jobbparthoz csatlakozik. A Hónigi árok a Rák patak 9+349-es, míg az Alsóbörzsönyi vízfolyás a 10+710-es balparti szelvényéhez csatlakozik. Az Ifjúság parkerdei árok befogadója a belterületi 5-0-0 jelű csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül a Völgységi patak bp-i 19+434 szelvénye.

69

A területen 44 forrás ismert, ezek közül 21 kiépített. Fő vízválasztója Hármashegy – Csengőhegy – Zengővár – Kecskehát – Templomhegy gerincvonala. Ettől délre számottevő vízfolyás nincs, északra a Völgységi patak gyűjti össze az egész vízgyűjtő terület vizeit. A TK területén 711 mm az évi átlagos csapadékmennyiség, melynek nagyobb része a nyári hónapokban záporok formájában hullik le. A Völgységi patak felső folyásán Komló város vízellátását 13 ezer m3 –es tározó biztosítja, melynek mintegy 900 ha-os hidrológiai védőövezete a TK területén van. A völgységi Malomcsatorna valamikor Zobák-pusztánál eredt. (Vízgyűjtője a torkolatnál 306 km2). A Malomcsatorna további szakasza az Izmény-györei vízfolyásból kapja a vizet, és felveszi az aparhanti vízfolyást. Bonyhád alatt bujtatóval keresztezi a Völgységi patakot. A Varasdi-víz ezután ömlik a Malomcsatornába. A Völgységi patak vízgyűjtőjének jelentős része a Malomcsatorna vízgyűjtője. A terület hidrológiailag különálló egység, vízrendszerét más területek vízrendszere nem befolyásolja. Völgységi vízfolyások

Vízfolyás megnevezése Rák-patak

Vízgyűjtőterület nagysága (km2) 101,3

Völgységi Malomcsatorna (alsó szakasz)

2,9

Mucsi-Hidas patak

80,3

Völgységi Malomcsatorna

125,5

Varasdi-víz /Szerdahelyi árok/

20,5

Öreg-patak

37,9

Hidas-patak

9,6

Váralja-patak

15,5

Mázai-patak

8,7

forrás: (KDT VIZIG 2001)

70

A Völgységi patak főbb mellékvizei

Vízfolyás neve

Vízmérce helye

Kis vízhozam (Qmin) m3/s

Közepes vízhozam (Qátl.) m3/s

Nagy vízhozam (Qmax) m3/s

Völgységi patak

Bonyhád

0,01

0,45

35

0,04

0,35

0,38

Lajvér-patak Hábi-csatorna

Csikóstöttös

0,06

0,33

40

Rák-patak

Kakasd

0,01

0,18

24

Izmény-Györei patak

Izmény

0,005

0,15

16

A Völgységi kistérség vízfolyásainak vízhozama (KDT VIZIG 1999)

A talajvíz mélysége egyenetlen. Felső szintje a lösztérszíneken 20-25 méter, a völgytalpakon mélyen található. A rétegvizek a felső pannon homokos rétegekben helyezkednek el, melyeket vízzáró agyagrétegek tagolnak. A rétegvizek mennyisége nem számottevő, és vízminőségük sem megfelelő. Általános jellegzetességük a magas vastartalom és nagy keménység. Az Anna-forrás a Tolnai-hegyhát egyik legmagasabb dombjának a Papdi-hegynek a szomszédságában, a Lengyeltől délre, a szurdokszerűen kezdődő völgy alján ered. A vörös kővel szépen foglalt, esztétikusan kiképzett forrás vízét a lösztakaró alatt a vízzáró agyagrétegen kanyargó talajvíz adja, ennek ellenére hőfoka és ízhatása vetekszik az északi hegyvidék legjobb forrásainak vizével. A település közigazgatási határa csak néhány helyen köthető természetes határokhoz: É-on a Mucsi-Hidas patak a közigazgatási határ, É-K-en a Völgységi patak, valamint D-K-en a Grábóci árok. A belterületet érintő fontosabb vízfolyások vízgyűjtő területei: • -

Bonyhád központi belterülete: A belterület K-i határán húzódik D-É irányban a Völgységi patak ÉNY-ról érkezik a belterületbe az Aparhanti patak és NY-ról a Majosi vízfolyás A Völgységi Malomárok a település belterületének É-i határától É-i irányban külterületen halad tovább a befogadó Völgységi patakig A település belterületének DK-i részén található a Sportpálya melletti D-K-i Főgyűjtő árok. A település K-i részén található az Alsószéplaki árok, amely a Cikói domboldalról szállít csapadékvizet a zártkerteken keresztül a befogadó Alsószéplaki tározóba. Ny-ról érkezik jelentős külvízgyűjtővel a Vásártér irányából a csapadékvíz az Ifjúsági parkerdei árok felé, amely a belterületen jelentős hosszban végighalad az 5-0-0 vízelvezető rendszeren, heves, nagy intenzitású záporok esetén jelentős károkat okozva.

71

• -

Majos településrész: Külterületről érkezik a belterületbe, és halad át rajta a Majosi vízfolyás a településrész É-i szélén A település D-Ny-i külvízgyűjtője felől gyülekezik össze a csapadék a Majosi faluárokba

• -

Börzsöny, Alsóbörzsöny településrész: Börzsöny belterülete hegygerincen van, így a vízfolyás nem érinti Külterületi K-i völgyében húzódik a Rák patak D-ről É-i irányban A településrész belterületéről ÉK-i irányban a Hónigi árok, DK-i irányban Alsóbörzsöny felől az Alsóbörzsönyi vízfolyás gyűjti össze a csapadékvizet.

• -

Tabód, Tabódszerdahely településrész: Tabód É-i részén NY – K irányban húzódik át a Mucsi-Hidas patak, Tabódszerdahely és Kistabód É-i részén pedig a Varasdi vízfolyás.

• -

Ladomány településrész: A település D-K-i résézn húzódik a Ladományi vízfolyás, amely a belterület csapadékvizeinek befogadója.

72

Halastavak Eng. menny. Ssz.

2 5 6 7 8 37 38 50 51 65 66 69 70 112

Település

Vízhasználat; vízkivétel helye [km szelv.]

Aparhant Bonyhád

Engedélyes

l/s

em3/é v 594 88

Tény em3/év

4 db halastó Apori vízen 4+765 Mg. Szolg. Szöv., Aparhant 6 Halastó (volt I. sz.) Rák-p. 8+710 "Pannonia" Mg. Szöv., 1 Bonyhád Bonyhád Halastó Rák-p. 11+000 Ritzel László, Bonyhád 1 73 Bonyhád 2 db halastó Rák-p. 5+215 (III.- "Pannonia" Mg. Szöv., 17 2274 IV. tó) Bonyhád Bonyhád Tározó halászati hasznosítása "Pannonia" Mg. Szöv., 3 146 Apori vf. 0+740 Bonyhád Györe 1 db halasított záportározó Simon László József, Györe 1 82 Izmény-Györei 7+343 Györe 1 db halasított záportározó AGRO Hal Bt., Györe 5 263 Izmény-Györei 4+177 Kakasd Sötétvölgyi csónakázótó Rák-p. Gemenci Erdőgazd., Baja 3 56 2+505 Kakasd Juhéj-Kakasdi halastavak 4 db Halért. és Kisállatt. Szöv., 13 972 (Völgységi-malom) Tolna Mőcsény Halastó Rák-p. 15+600 Dr. Németh István, 7 714 Százhalombatta Mőcsény 2 db horgásztó Mőcsényi vf-on Geisz György, Mőcsény 1 7 0+423 Nagymányok 2 db halastó Izmény-Györei "Várfő" Mg. Szöv., Váralja 8 486 2+120 Nagymányok Mucsi Halgazdaság IzményFerenc Sebestyén, 1 85 Györei 1+976 Nagymányok Závod 3 db Mucsi-Hidasi halastó Ranga Zsanett, Szekszárd 3 368 12+607 Mindösszesen: 70 6208 M-A/IV.-2. Melléklet:2000. évi felszíni mezőgazdasági vízkivételek a Völgységi kistérségben

2.3.3.4 Zöldterületek A város zöldfelületei egymással való kapcsolódásuk esetén zöldfelületi rendszert alkotnak. Ezek használati szempontból csoportosítva: - közhasználatú zöldfelületek ( zöldterületek, közparkok, közkertek, zöldsávok, fasorok , közjóléti erdők) - korlátozottan közhasználatú zöldfelületek ( különböző intézménykertek, belterületi erdőterületek) - közhasználattól elzárt felületek (magánkertek, kertvárosi területek)

73

594 88 73 2274 146 82 263 56 972 714 7 486 85 368 6208

Kialakításuktól függően, a zöldfelületek alapvetően befolyásolják a városi környezetminőséget. Jelentős környezetvédelmi, ökológiai szerepük mellett lehetőséget nyújtanak pihenésre, rekreációra, pszichikai felfrissülésre és javítják a településképet. A zöldfelületek összehasonlító adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

Város

Egy lakosra jutó összes zöldterület, m2

Szekszárd Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Simontornya Tamási Tolna Összesen

13,2 5,9 8,8 17,1 9,2 16,3 0,7 18,0 0,8 11,9

Az adatokból látható, hogy Tolna megye 9 városából , Bonyhád az 5 helyet foglalja el. Az összes zöldfelület nagysága tehát 12,36 ha . Ez nem túl jó érték, tehát ezen a területen fejlesztésre lehet szükség .

2.3.4 Lakáshelyzet 2006.év Az épített lakások

Város

Lakásállo mány az év végén

Száz lakásra jutó lakos

ebből száma összesen

4 és több szobás

átlagos alapterülete, m2

tízezer lakosra

Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás

2000–2006 között épült lakások a 2006. évi lakásállomány százalékában

aránya, % Szekszárd Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Simontornya Tamási Tolna Összesen

14 755 2 553 5 527 8 279 4 007 8 209 1 881 3 970 4 480 53 661

232 263 254 245 231 246 234 236 264 243

91 2 40 42 14 14 3 19 21 246

25,3 50,0 42,5 28,6 71,4 71,4 – 63,2 4,8 35,0

99 162 122 77 161 157 111 107 56 104

27 3 28 21 15 7 7 20 18 19

5 100 10 26 36 21 33 21 – 14

4,6 2,7 6,4 3,9 6,8 3,7 1,6 3,1 2,4 4,2

Megyei viszonylatban Bonyhád lakásállománya mind lakólétszámra, mind alapterületére nézve jónak mondható. A lakások építésének dinamizmusa az egyik a legjobb a megyében. A gyarapodó lakásállományt a 100 épített lakásra vetített megszűnt lakások alacsony száma is bizonyítja. 74

Az önkormányzati bérlakások száma 192 , ez az összesített lakásállományon belül nem egész 3,5 %. Ez meglehetősen alacsony arány. A vitalitási index is mutatja, hogy a város rohamosan öregszik és a nyugdíjba vonulók munkaerőpiacon való pótlásának akadálya lehet, ha fiatalokat nem lehet a városba vonzani.

2.3.5 Települési infrastruktúra 2006.év

Város


Háztartási vezetékesgázfogyasztó a lakásállomány százalékában

Közüzemi vízhálózat ba

Közüzemi szennyvíz csatornahálózatba

bekapcsolt lakás, %

55,4 77,2 76,5 46,1 56,9 43,0 30,9 35,8 85,6 55,6

97,5 96,8 94,0 92,6 97,6 83,1 98,8 95,7 98,6 94,2

88,8 84,9 89,8 59,1 90,5 82,4 20,1 48,2 70,5 76,3

Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás vezetékes gáz, m3 1 504 1 444 1 486 1 723 1 793 1 690 1 928 1 830 1 833 1 635

villamos energia, kWh 2 012 2 831 2 384 2 258 2 668 3 578 3 122 3 189 3 132 2 615

Egy lakosra jutó évi vízfogyasztá s, m3

Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorn a-hálózat, m

Rendszeres hulladékgyűjtés be bevont lakások aránya, %

35,6 34,8 31,6 32,0 38,3 34,0 27,1 26,0 27,4 32,8

528,6 1 156,3 781,3 354,4 973,0 735,0 180,9 430,6 1 154,4 651,0

99,4 78,3 95,4 48,3 90,4 100,4 87,9 62,4 100,4 86,5

Az infrastruktúrális ellátás a megye többi városával összehasonlítva is jó. Sőt az országos ás régiós viszonylatban is ugyanez állapítható meg. A víz-szennyvíz viszonylatában a közmű olló még nem záródott. Ez Bonyhád esetében különös figyelmet érdemel, hiszen a város ivóvíz bázisa érzékeny.

2.4 Közszolgáltatások, ellátás 2.4.1 Oktatás, nevelés 2.4.1.1 Óvodai ellátás Bonyhád városában jelenleg egy integrált intézmény biztosítja az óvodai ellátást. Lényegében 480 férőhelyen 508 kisgyermeket fogadnak 20 óvodai csoportban. Így az egy csoportban nevelődő kicsik száma 25. A nevelői feladatokat 40 szakképzett óvodapedagógus látja el. Más települések gyermekeit így ez az intézmény nem tudja fogadni.

2.4.1.2 Általános iskola 2007-ben 1402 volt az általános iskolai tanulók száma. E létszám 3 intézményben tanul 55 osztályban, ami átlagban 25,5 fős osztályokat jelent. A dákokat 132 pedagógus tanítja, így egy pedagógusra átlag 10,6 tanuló jut, ami az országis viszonyoknak megfelelő. 75

2.4.1.3 Középiskola A városban 3 világi és egy egyházi középiskola fogadja a diákokat. Az összes tanulói létszám 1520 fő. Ebből szakképzésben vesz részt 514 diák. Minden középiskolában korszerű számítástechnikai háttér kiépített. Tornaterem és könyvtár minden intézményben megtalálható.

2.4.1.4 Felsőoktatás A városban felsőfokú oktatási intézmény nem működik.

2.4.2 Egészségügy 2.4.2.1 Egészségügyi alapellátás A városban 9 háziorvosi körzet működik , mely az egész települést lefedi. 98 798 eseti ellátást biztosítottak. Ezen kívül 4 fogorvosi körzet van a városban. Központ ügyletet 1 tud finanszírozni a város. Fogorvosi ügyelet nincs.

2.4.2.2 Szakorvosi ellátás Járóbeteg szakrendelés, a rendelőintézetben folyik. Tüdőgondozó, bőr és- nemibeteg gondozó, fogászat és pszichiátriai osztály működik.

2.4.2.3 Kórház Kórház 1 működik a városban korlátozott teljesítmény lehetőségekkel és osztályokkal. Mentőállomás szintén működik a városban.

2.4.2.4 Gyógyszertárak A városban 2 patika szolgálja ki a lakosságot. Ezekben a gyógyszereken kívül gyógyászati segédeszközöket, gyógyhatású készítményeket és kozmetikumokat is lehet vásárolni.

2.4.2.5 Bölcsődék Bonyhádon 1 bölcsőde működik, két csoporttal, összesen 20 fős létszámmal, maximális 100%-os kihasználtsággal. Az utóbbi időben az igény nagyobb mint a férőhelyek száma. Ez két dolog indokolja. Az önkormányzatok az utóbbi évtizedben bezárni kényszerültek számos bölcsődét finanszírozási okok miatt. A másik figyelembe veendő tényező, hogy a fiatal anyák minél előbb vissza akarnak térni munkahelyükre, mert félnek annak elvesztésétől és a nagyszülők is még dolgoznak.

76

2.4.3 Szociális ellátás A szociális ellátások keretében kiemelt fontosságú az idősekről való gondoskodás. Ez az egész magyar társadalom elöregedésből is általában, de a város vitalitási indexéből is következik. Másik nagyon fontos terület a szociálisan rászorultak segítése, gondozása. a.) Önkormányzati tulajdonban és fenntartásban, tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 1 van, jelenleg 183 férőhellyel és ugyanennyi gondozottal. Tehát ezen intézmény kihasználtsága 100%-os. b.) Időskorúak otthona szintén 1 működik a városban 13 férőhellyel és 13 lakóval. A kihasználtság itt is 100%-os. c.) Idősek nappali intézményében 64 engedélyezett férőhely van és az ellátottak száma itt 59 fő. A kihasználtság így 92%-os. d.) Szociális alapszolgáltatás keretében csak étkezésben részesülő 8 fő van. e.) Szociális alapszolgáltatás keretében csak házi segítségnyújtásban részesül 31 fő. f.) Szociális alapszolgáltatás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban 90 fő részesül. Tehát az önkormányzat valamilyen formában 384 lakos részére nyújt valamilyen nem pénzbeli szociális segítséget illetve gondoskodik róluk. Ha ezt a számot a város 60-X éves korosztályára vetítjük akkor ez 14%-os arányt mutat, ami elég magasnak tekinthető. A városban működik családvédelmi szolgálat valamint egészségügyi tanácsadó szolgálat is. A kistérségre és benne Bonyhádra, középtávú bűnmegelőzési stratégia kidolgozásra került.

2.4.4 Közösségi közlekedés A városban a Gemenc Volán Zrt. 3 helyi járatú autóbusz járatot tart fenn, de a távolsági buszok egy része is szolgálja a helyi tömegközlekedést. Taxisok száma a városban 2 .

2.4.5 Közművek 2.4.5.1 Közműellátottság Az alapvető közmű-ellátottsági szinteket a megye városaival összehasonlítva az alábbi táblázat tartalmazza:

77

Város


Háztartási vezetékesgázfogyasztó a lakásállomány százalékában

55,4 77,2 76,5 46,1 56,9 43,0 30,9 35,8 85,6 55,6

Közüzemi vízhálózatba

Egy km közüzemi Közüzemi vízhálózatra jutó szennyvízcsatornaközüzemi hálózatba szennyvízcsatornahálózat, m

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %

bekapcsolt lakás, % 97,5 96,8 94,0 92,6 97,6 83,1 98,8 95,7 98,6 94,2

88,8 84,9 89,8 59,1 90,5 82,4 20,1 48,2 70,5 76,3

528,6 1 156,3 781,3 354,4 973,0 735,0 180,9 430,6 1 154,4 651,0

99,4 78,3 95,4 48,3 90,4 100,4 87,9 62,4 100,4 86,5

Látható, hogy a vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások arányát tekintve Bonyhád a 3. helyen álla megyében és a megyei átlagot is messze meghaladja. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya elmarad a megyei átlagtól, míg a szennyvíz-csatornázottság tekintetében a 2. a megyében és meghaladja a megyei átlagot. A vízközmű-olló tekintetében a város átlagosnak mondható megyei pozíciója pedig jó. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya is jónak ítélhető.

2.4.5.2 Közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése Villamos energia A háztartási villamos energia fogyasztók tekintetében 6244 mérési hely van . A háztartások részére 14.819 MWh energia mennyiséget szolgáltattak. A városi hálózat megfelelő tartalékokkal rendelkezik , így az ipari termelés bővítésének ez nem lehet akadálya. Gázszolgáltatás Bonyhád város lakásállománya 5527 db , melyből 4227 lakás használ háztartási vezetékes gázt, tehát a lakások több mint ¾-e . Fűtési céllal 4307 lakás használja a földgázt. Az összes szolgáltatott gáz mennyisége a városban 13.295 ezer m³ , ebből a háztartások részére 6.232 ezer m³ jutott. Az arányokból látszik , hogy jelentős a közületi használat is. A fogyasztói rendszer tovább bővíthető. Ivóvíz szolgáltatás A közüzemi vízhálózat hossza 75 km –nyi a városban. Az 5527 lakásból 5519 bekapcsolt a rendszerbe. Ez csaknem 100%-os arány. (Az összefoglaló táblázat eltérése az aktív fogyasztási helyeket mutatja) . A városban 9 közterületi kifolyó található. Az összes szolgáltatott víz mennyisége 554 ezer m³, melyből alakosságnak 445 ezer m³-t szállítottak. Ez 80%-os arány.

78

Szennyvíz csatorna Bonyhád 58,6 km szennyvízcsatorna hálózatot üzemeltet. 4963 lakás veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Ez a csaknem 90 %-os arány nagyon jónak minősíthető, különösen a város érzékeny ivóvíz bázisát tekintve. Az elvezetett szennyvíz mennyisége 526 ezer m³ ami 100% -ban ! tisztított. A háztartásokból összesen 407 ezer m³-t vezetnek el. Kommunális hulladék A városban 5273 lakás veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Ez is kiemelkedően jó arány. Az éves elszállított hulladék mennyiség 4129 t melyből 3023 t-t a lakosságtól gyűjtenek össze. Telekommunikáció Bonyhádon 3635 telefon lakásfővonal működik, amelyből 674 ISDN vonal. 4326 háztartásban van kábel TV szolgáltatás, ami 78,3 % lefedettséget jelent. A tervezési terület mobilszolgáltatók által lefedett, minden szolgáltatónál megfelelő a térerősség. Távhő szolgáltatás Ezt a szolgáltatást 865 lakás veszi igénybe, ez a lakások 15,7%-át teszi ki. A város fő közüzemi szolgáltatói: - Völgység Víz-és Csatornamű Kft - Bonycom Közüzemi Kft - Fűtőmű Kft.

2.4.6 Városüzemeltetés Az össze városkép alapján úgy ítélhető meg, hogy a városüzemeltetés jól szervezett, minden idetartozó szegmens – köztisztaság, útfenntartás, közvilágítás, szemétszállítás, temető karbantartás, üzemeltetés – szolgáltatásokkal lefedett. A közterületek és zöldfelületek (ez utóbbi meghaladja a 12ha-t) Közüzemi Kft végzi, mely önkormányzati tulajdonú cég. Ugyancsak ez a cég felel a köztisztaságért is.

ápolását a Bonycom

Az útfenntartási munkák minden évben jelentősen megterhelik a város költségvetését, ennek ellenére minden évben a kátyúzási, festési és táblakihelyezési munkák a szükséges szinten megvalósulnak. A közvilágítási feladatokat az E-ON látja el, a költségeit természetesen a város költségvetése fedezi.

79

A tömegközlekedést a GEMENC Volán Zrt. Biztosítja 3 vonalon, továbbá a távolsági buszok egy része is igénybe vehető helyi közlekedés céljából. Temető: Egyházi tulajdonban van, de önkormányzati kezelésű. Így a fenntartás, fejlesztés költségei a város költségvetését terheli.

2.4.7. Közigazgatás A város a városi közigazgatáson belül önkormányzati-igazgatási, igazságszolgáltatási, rendészeti valamint egyházi feladatokat is ellát. Ezen felül regionális decentralizált szervezetek kirendeltségei, hivatalai is megtalálhatók. Bonyhádon működő önkormányzatok: - Bonyhád Város Önkormányzata - Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás Igazságszolgáltatás intézményei :

- Bonyhád Városi Bíróság - Bonyhád Városi Ügyészség

Rendészeti és katasztrófa elhárítási szervek: - Bonyhád Városi Rendőrkapitányság - Polgárőrség - Bonyhádi Hivatásos Tűzoltóság - MH Hadkiegészítő Parancsnokság Egyházi intézmények:

- Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium -Evangélikus lelkészi hivatal - Római Katolikus plébánia hivatal

Decentralizált szervezetek kirendeltségei : - Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Bonyhádi Kirendeltség - Bonyhádi Földhivatal - ÁNTSZ Szekszárdi, Bonyhádi Városi Intézet kirendeltsége - OMSZ Bonyhád - MEH Kistérségi megbízott, - DDRFT kistérségi tanácsadó Politikai pártok városi szervezetei :

-

FIDESZ –MPP,KDNP,MDF,MSZP, SZDSZ

80

2.5. Fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon Naplós Település Helyr.szám Becs.(eFt) ------ ----------- ---------------309 Bonyhád 3788/ 5/ / 251 317 Bonyhád 4443/ 2/ / 11 318 Bonyhád 4454/ 23/ / 3 320 Bonyhád 4475/ / / 44 321 Bonyhád 4650/ 2/ / 15 322 Bonyhád 4652/ / / 50 323 Bonyhád 4668/ 2/ / 5 324 Bonyhád 4683/ / / 54 325 Bonyhád 4688/ / / 4 326 Bonyhád 4689/ 1/ / 4 327 Bonyhád 4689/ 2/ / 98 328 Bonyhád 4695/ 1/ / 13 329 Bonyhád 4699/ / / 19 330 Bonyhád 6056/ / / 373 331 Bonyhád 4701/ 1/ / 56 332 Bonyhád 4716/ / / 131 333 Bonyhád 4803/ 1/ / 96 334 Bonyhád 4808/ / / 6

I.jel Fkép Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- ------------- --------00005

5

Szántó

BöRZSöNY

6129 100

6129

191,000

00005

5

Termöföld

BARTóK BéLA

79 100

79

1,000

00005

5

Erdö

ZáRTKERT

1232 100

1232

2,000

00005

5

Erdö

ZáRTKERT

7325 100

7325

13,000

00005

5

Erdö

ZáRTKERT

5722 100

5722

4,000

00005

5

Szántó

ZáRTKERT

1834 100

1834

21,000

00005

5

Erdö

ZáRTKERT

2125 100

2125

1,000

00005

5

Szántó és erdö

ZáRTKERT

2780 100

2780

23,000

00005

5

Erdö

ZáRTKERT

1788 100

1788

1,000

00005

5

Erdö

ZáRTKERT

1744 100

1744

1,000

00005

5

Szölö

ZáRTKERT

2895 100

2895

61,000

00005

5

Erdö

ZáRTKERT

5545 100

5545

3,000

00005

5

Erdö és gyep

ZáRTKERT

2536 100

2536

1,000

00005

5

Szőlő,kert és gazdas ZáRTKERT

5096 100

5096

100,000

00005

5

Szántó

ZáRTKERT

2654 100

2654

30,000

00005

5

Gyep,/legelö/ és szá ZáRTKERT

4860 100

4860

47,000

00005

5

Szántó és gyümölcsös ZáRTKERT

3132 100

3132

57,000

00005

5

Gyep /legelő /

410 100

410

34,000

ZáRTKERT

335 Bonyhád 4710/ / / 00005 5 Szántó 191 336 Bonyhád 6057/ 3/ / 00005 5 Szántó 104 337 Bonyhád 6116/ / / 00005 5 Szántó 68 338 Bonyhád 6147/ 1/ / 00005 5 Szántó,szőlő és gazd 589 339 Bonyhád 6148/ / / 00005 5 Szőlő és szántó. 367 341 Bonyhád 6194/ 6/ / 00005 5 Kert 69 342 Bonyhád 6246/ 6/ / 00005 5 Kert 15 343 Bonyhád 0189/ 7/ / 00005 5 Szántó 195 344 Bonyhád 0189/ 13/ / 00005 5 Szántó 130 345 Bonyhád 0214/ 2/ / 00005 5 Erdö, gyep /legelö/ 112 346 Bonyhád 0216/ 2/ / 00005 5 Gyep/legelö/ 77 347 Bonyhád 0216/ 4/ / 00005 5 Gyep /legelö/ 159 348 Bonyhád 0326/ / / 00005 5 Erdö 72 349 Bonyhád 0328/ / / 00005 5 Erdö 24 352 Bonyhád 0382/ / / 00005 5 Szántó 392 355 Bonyhád 0474/ / / 00005 5 Erdö 9 357 Bonyhád 0508/ 7/ / 00005 5 Szántó 65 358 Bonyhád 0556/ 1/ / 00005 5 Gyep /rét/ 359 Naplós Település Helyr.szám I.jel Fkép Megnevezés Becs.(eFt) ------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------360 Bonyhád 0646/ / / 00005 5 Erdö 92 361 Bonyhád 0716/ 2/ / 00005 5 Szántó 437 372 Bonyhád 1714/ 8/ / 12421 5 Garázs 729

ZáRTKERT

8779 100

8779

59,000

ZáRTKERT

3852 100

3852

60,000

ZáRTKERT

2521 100

2521

39,000

ZáRTKERT

3577 100

3577

64,000

ZáRTKERT

2792

88

2443

90,000

ZáRTKERT

479 100

479

12,000

ZáRTKERT

371 100

371

12,000

LEGELöFöLDEK

7218 100

7218

126,000

LEGELöFöLDEK

4826 100

4826

78,000

24844 100

24844

53,000

LAPI FöLDEK

5162 100

5162

17,000

LAPI FöLDEK

10599 100

10599

35,000

BARTóK BéLA

12004 100

12004

22,000

BARTóK BéLA

9793 100

9793

6,000

RáKóCZI UTCáHOZ CSATLAKOZ

9559 100

9559

365,000

TABóD

3762 100

3762

2,000

TABóD

2861 100

2861

89,000

13304 100

13304

110,000

LADOMáNY

SZéKELY MóZES UTCA Utca+hsz


Bruttó(eFt)

------------------------- ----------- --- ----------- ------------- --------NINCS NEV

38512 100

38512

27,000

NINCS NEV

16064 100

16064

502,000

28 100

28

85,000

MADáCH IMRE

82

373 23240 379 3176 388 5434 389 12315 390 1870 413 13287 414 14764 416 16246 418 43299 419 32240 420 17635 430 15189 431 74442 433 7943 434 1152 435 39796 436 26842 437 35273 438 22998 441 37421 444 53015 446 52669

Bonyhád Bonyhád

5099/

/ /

12633

5

Általános Iskola

MAJOS V . 86

029/ 11/ /

00005

5

Szántó, erdő, gyep-r SZOC. OTTHON BEKöTő

1309 100

1309

2430,000

84442 100

84442

1357,000

Bonyhád

2023/

/ /

00005

5

Kert

NINCS NEV

3611 100

3611

361,000

Bonyhád

2094/

1/ /

00005

5

Kert

NINCS NEV

8183 100

8183

818,000

Bonyhád

2094/

2/ /

00005

5

Kert

NINCS NEV

1243 100

1243

124,000

Bonyhád

13/

/A/

11220

5

Lakóház

SáNDOR 3

612 100

612

1662,000

Bonyhád

29/

/ /

11220

5

Lakóház

MIKES KELEMEN 6

2860 100

2860

3485,000

Bonyhád

45/

/ /

12313

5

Bolt

PERCZEL MOR UTCA 9

740 100

740

6236,000

Bonyhád

51/

1/ /

11211

5

Lakóház.

PERCZEL MOR UTCA 5

870 100

870

2408,354

Bonyhád

51/

2/ /

11221

5

Lakóház.

PERCZEL MOR UTCA 5

1125 100

1125

2788,000

Bonyhád

55/

/A/

11222

5

Lakóház.

SZABADSáG TéR 12

789

31

245

2248,610

Bonyhád

73/

3/A/

11222

5

Lakóház.

SZéCHENYI TéR 15

609

18

112

1987,000

Bonyhád

73/

6/ /

11221

5

Lakóépület.

SZéCHENYI TéR 17

1001 100

1001

69733,000

Bonyhád

107/

1/A/

11222

5

Lakóház

RáKóCZI UTCA 8

24

145

1122,000

Bonyhád

107/

2/ /

00001

5

Rákóczi u 8 sz. mögö TáNCSICS UTCA

656 100

656

65,000

Bonyhád

109/

/A/

12204

5

Lakóház.

RáKóCZI UTCA 10

1724

67

1150

5293,815

Bonyhád

145/

/ /

11221

5

Lakóház.

RáKóCZI UTCA 24

2751 100

2751

4763,000

Bonyhád

149/

/ /

11221

5

Lakóház

RáKóCZI UTCA 28

1219 100

1219

3669,000

Bonyhád

585/

2/A/

11222

5

Társasház

RáKóCZI UTCA 11

942

97

909

4167,000

Bonyhád

600/

1/A/

11222

5

Társasház

RáKóCZI UTCA 3-5

750

35

260

7307,000

Bonyhád

607/

/A/

11222

5

Társasház

SZENT IMRE UTCA 2

471

83

390

2781,000

Bonyhád

691/

4/ /

11222

5

Lakóház.

BóLYAI FARKAS 5

2308 100

2308

5531,000

603

83

449 15637 450 28727 451 6359 452 33963 453 29256 461 43212 462 12165 474 94630 475 5945 476 479 3794 480 2574 481 583 482 903 483 512 484 700 488 550 491 2596 492 286 494 28730 495 11771 496 8518 500 7243

Bonyhád

1288/

/A/

11222

5

Társasház

VöRöSMARTY TéR 26

1490

43

635

1276,000

Bonyhád

1292/

/A/

11222

5

Lakóház és üzlet

SZENT IMRE UTCA 3

449

46

205

1064,000

Bonyhád

1293/

/ /

11222

5

Lakóépület és üzlet. SZENT IMRE UTCA 1

1130 100

1130

6359,000

Bonyhád

1294/

2/A/

11212

5

Lakóház és üzlet.

SZABADSáG TéR 4

1344

51

684

5361,000

Bonyhád

1297/

2/A/

11222

5

Lakóház és kereskede SZABADSáG TéR 7

744

59

437

2671,000

Bonyhád

1668/

/ /

11221

5

Lakóház

JOZSEF UTCA 27

1149 100

1149

10692,000

Bonyhád

1804/ 10/A/

11222

5

Társasház

FÁY A. LAKóTELEP 14

10

46

328,000

Bonyhád

1269/

/ /

12633

5

Általános iskola.

BAJCSY ZSILINSZKY ENDRE 3

4280 100

4280

7573,000

Bonyhád

547/

/ /

11100

5

GAZDASÁGI ÉPÜLET ÉS

DóZSA GYöRGY UTCA 14

2275 100

2275

3959,000

Bonyhád Bonyhád

593/ 305/

/ / 1/ /

11221 00005

5 5

lakóház és üzlet Kert

VöRöSMARTY TéR 1 SZéKELY MóZES UTCA

597 100 2521 100

597 2521

1686,000 252,000

Bonyhád

320/

/ /

00005

5

Kert

SZéKELY MóZES UTCA

1710 100

1710

171,000

Bonyhád

576/

5/ /

00005

5

Kert

PIAC TéR

332 100

332

33,000

Bonyhád

585/

1/ /

00001

5

Telek

PIAC TéR

514 100

514

51,000

Bonyhád

589/

/ /

00001

5

Kert

MáRTIROK TERE

200 100

200

20,000

70/ 12/ /

00001

5

Beépítetlen terület. SZéCHENYI TéR

9172 100

9172

917,000

313 100

313

31,000

41863 100

41863

1599,000

163 100

163

16,000

Bonyhád

442

Bonyhád

615/

/ /

00001

5

Beépítetlen terület

BUDAI NAGY ANTAL UTCA 10

Bonyhád

7433/

/ /

00005

5

Szántó.

VERES PéTER UTCA

Bonyhád

698/

/ /

00001

5


BUDAI NAGY ANTAL UTCA 30

Bonyhád

995/

/ /

00001

5

Vásártér

VÁSÁR TÉR

19090 100

19090

1909,000

Bonyhád

1029/

/ /

00001

5

Vásártér

VÁSÁR TÉR

7821 100

7821

782,000

Bonyhád

1034/

3/ /

00001

5


VÁSÁR TÉR

5660 100

5660

566,000

Bonyhád

1330/

/ /

11100

5

Lakóház

JOZSEF UTCA 26

228 100

228

728,000

25158

84

Naplós Település Helyr.szám Becs.(eFt) ------ ----------- ---------------503 Bonyhád 1804/ 50/ / 4906 509 Bonyhád 89/ 4/ / 22804 510 Bonyhád 1804/120/ / 879 511 Bonyhád 1804/118/ / 176 513 Bonyhád 1916/ 1/ / 95 514 Bonyhád 1937/ 7/ / 93 518 Bonyhád 2242/ 4/ / 663 519 Bonyhád 2242/ 5/ / 663 520 Bonyhád 2242/ 6/ / 663 521 Bonyhád 2242/ 7/ / 663 522 Bonyhád 2242/ 8/ / 663 523 Bonyhád 2242/ 9/ / 670 524 Bonyhád 2301/ 11/ / 1020 525 Bonyhád 2338/ 3/ / 24659 526 Bonyhád 2475/ 3/ / 5828 530 Bonyhád 2524/ 3/ / 17181 532 Bonyhád 2634/ / / 5148 533 Bonyhád 2640/ 3/ / 1639 534 Bonyhád 2641/ / / 1735 535 Bonyhád 2650/ / / 2207 536 Bonyhád 2946/ 1/ / 52


Utca+hsz


Bruttó(eFt)

----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- ------------- --------00005

5

Szántó

BEZERéDJ ISTVáN

79135 100

79135

2592,000

12318

5

Kereskedelmi raktár

SZABADSáG TéR 2

3084 100

3084

3084,000

00001

5

Beépitetlen terület

FÁY A. LAKóTELEP

501 100

501

50,000

00001

5


FÁY A. LAKóTELEP

100 100

100

10,000

00001

5

Beépítetlen terület. BACSó BéLA UTCA

54 100

54

5,000

00001

5


53 100

53

5,000

00001

5

Beépítetlen terület. ENGELS FRIGYES

378 100

378

37,000

00001

5

Beépítetlen terület. ENGELS FRIGYES

378 100

378

37,000

00001

5


ENGELS FRIGYES

378 100

378

37,000

00001

5


ENGELS FRIGYES 25

378 100

378

37,000

00001

5


ENGELS FRIGYES 27

378 100

378

37,000

00001

5


ENGELS FRIGYES 29

382 100

382

38,000

00001

5


BORBéLY JóZSEF

678 100

678

67,000

12512

5

Gépszin

PERCZEL MOR UTCA

4521 100

4521

7371,000

00001

5

Beépítetlen terület. MIKES KELEMEN

3873 100

3873

387,000

12313

5

Pavilonterület

GYáR UTCA

11259 100

11259

1125,000

00001

5


BARTóK BéLA

3421 100

3421

342,000

00001

5


BARTóK BéLA

1089 100

1089

108,000

00001

5

Beépítetlen terület. BARTóK BéLA

1153 100

1153

115,000

00001

5


BARTóK BéLA

1467 100

1467

146,000

00001

5

Pb. gáz cseretelep

BöRZSöNY

370 100

370

37,000

BACSó BéLA UTCA

85

539 571 540 109 553 92 566 55 568 330 569 106 570 248 571 116 572 37 573 400 574 134 575 940 578 5 579 424 580 100 581 419 582 131 583 22 584 20 585 61 586 216 602 5407 604 1348

Bonyhád

3110/

/ /

00001

5

Gazdasági épület és

BöRZSöNY

4499 100

4499

449,000

Bonyhád

3112/

/ /

00001

5

Beépítetlen terület. BöRZSöNY

1368 100

1368

136,000

Bonyhád

3243/

2/ /

00001

5


LADOMáNY

807 100

807

80,000

Bonyhád

3243/ 20/ /

00001

5


LADOMáNY

575 100

575

57,000

Bonyhád

3405/

/ /

00001

5


BONYHáDSZERDAHELY 36

4346 100

4346

434,000

Bonyhád

3523/

/ /

00001

5


TABóDSZERDAHELY

1041 100

1041

104,000

Bonyhád

3735/

/ /

00001

5


BöRZSöNY

2050 100

2050

205,000

Bonyhád

5020/

/ /

00001

5


MAJOS VIII.

1815 100

1815

181,000

Bonyhád

5022/

/ /

00001

5

Udvar

MAJOS VI.

456 100

456

45,000

Bonyhád

5031/

/ /

00001

5


MAJOS VIII.

5228 100

5228

522,000

Bonyhád

5097/

/ /

00001

5


MAJOS V . 86

1940 100

1940

194,000

Bonyhád

5148/

/ /

00001

5

Beépítetlen terület. MAJOS III.

1756 100

1756

175,000

Bonyhád

5272/

1/ /

11111

5

Épület

MAJOS VI.

322 100

322

32,000

Bonyhád

5272/

2/ /

00001

5


MAJOS VI.

66 100

66

0,100

Bonyhád

5393/

/ /

00001

5


MAJOS V .

214 100

214

21,000

Bonyhád

5395/

/ /

00001

5


MAJOS V .

794 100

794

79,000

Bonyhád

5495/

/ /

00001

5

Pb, gáz-cseretelep

MAJOS V .

1602 100

1602

160,000

Bonyhád

7016/

/ /

00001

5

Udvar

TABóD

198 100

198

19,000

Bonyhád

7018/

/ /

00001

5

Udvar

TABóD

169 100

169

16,000

Bonyhád

7026/

/ /

00001

5

Beépítetlen terület. TABóD

544 100

544

54,000

Bonyhád

7059/

/ /

00001

5


TABóD 44

1912 100

1912

191,000

Bonyhád

7368/

/ /

00001

5


NINCS NEV

3593 100

3593

359,000

Bonyhád

2546/

/ /

00001

5


NINCS NEV

896 100

896

89,000

86

606 Bonyhád

0499/

1/ /

00001

5

Gazdasági épület és

ZICHY TABóD

1400 100

1400

40,000

Tó UTCA 12

1000 100

1000

3673,000

835 100

835

11140,000

HIDASI DüLő

1053 100

1053

40,000

HIDASI DüLő

3319 100

3319

126,000

21 608 Dombóvár 5270/ / / 12124 5 Hétvégi ház és udvar 3500 629 Bonyhád 130/ / / 12313 5 Raktár 15818 631 Bonyhád 02/ 34/ / 00005 5 Szántóföld 28 632 Bonyhád 02/ 35/ / 00005 5 Szántóföld 89 Naplós Település Helyr.szám I.jel Fkép Megnevezés Becs.(eFt) ------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------634 Bonyhád 1804/123/ / 00001 5 Beépitettlen terület 3092 637 Bonyhád 2526/ 6/ / 00001 5 Beépítetlen terület. 5259 638 Bonyhád 605/ 2/ / 00001 5 Raktár/épitési terül 2987 641 Bonyhád 2916/ 1/ / 12651 5 Sporttelepi öltöző 3289 645 Bonyhád 1342/ 2/A/ 11221 5 Lakóház,udvar és ker 21121 646 Bonyhád 1342/ 1/A/ 11221 5 Lakóház és üzlet 16959 647 Bonyhád 50/ 1/A/ 11222 5 Lakóház 7378 648 Bonyhád 50/ 2/A/ 11211 5 Lakóház 12904 650 Bonyhád 1804/126/A/ 11222 5 Társasház 5820 651 Bonyhád 1297/ 1/ / 00001 5 Beépítetlen terület 7557 655 Bonyhád 0498/ 1/ / 00005 5 Erdő és gyep 85 657 Bonyhád 7390/ / / 00001 5 Beépítetlen terület 12073 678 Bonyhád 1306/ 2/A/ 11221 5 Társasház 3000 679 Bonyhád 1306/ 1/ / 11222 5 Lakóház 47748 680 Fonyód 5145/ 2/ / 00001 5 Üdülő /beépítetlen t 1080 681 Fonyód 5145/ 3/ / 00001 5 Üdülő (beépítetlen t 3450

TáNCSICS UTCA 1

Utca+hsz


Bruttó(eFt)

------------------------- ----------- --- ----------- ------------- --------FáY ANDRáS

628 100

628

62,000

GYáR UTCA

3495 100

3495

349,000

MáRTIROK TERE

944 100

944

94,000

BöRZSöNY 15

312 100

312

3391,000

PERCZEL MOR UTCA 4

868

44

385

2161,000

PERCZEL MOR UTCA 2

599

42

254

1464,000

PERCZEL MOR UTCA 7

2295

16

367

792,000

PERCZEL MOR UTCA 7

1200 100

1200

1791,000

FÁY A. LAKóTELEP 32

409

12

47

1095,000

SZABADSáG TéR 7/B

647 100

647

647,000

15128 100

15128

42,000

ZALKA MáTé UTCA

8022 100

8022

802,000

SZBADSáG TéR 8

1528

55

836

2326,000

SZBADSáG TéR 8

2067 100

2067

3106,000

BOCSáK 5

108 100

108

1080,000

BOCSáK 5

216 100

216

2160,000

TABóD

87

682 100 683 1106 685 2256 687 2028 688 10 690 100 701 300 702 1000 703 46002 707 644 709 275 714 2453 717 2047 719 164 720 79 722 116 723 957 724 190 725 3741 727 752 728 230 732 296 733 15845

Bonyhád

1249/

/ /

00001

5


BAJCSI ZSILINSZKY ENDRE 1

295 100

295

59,000

Bonyhád

1252/

1/ /

00001

5



630 100

630

160,000

Bonyhád

1262/

1/ /

00001

5



1285 100

1285

284,000

Bonyhád

261/

5/ /

00001

5


GYáR UTCA

1220 100

1220

102,000

Bonyhád

3243/

3/ /

00001

5


LADOMáNY

95 100

95

9,000

Bonyhád

3243/ 22/ /

00001

5


LADOMáNY

553 100

553

55,000

Badacsonyto

1498/

/ /

00001

5

Üdülőtelek

NINCS NéV

1245

6

77

248,000

Badacsonyto

1500/

/ /

00001

5

Üdülőtelek

NINCS NéV

3157

6

196

646,000

Bonyhád

1290/

/ /

11222

5

LAK•HÁZ

SZENT IMRE UTCA 5

430 100

430

22430,000

Bonyhád

3234/

/ /

00001

5


LADOMáNY

426 100

426

51,000

Bonyhád

7/

6/ /

00001

5


PERCZEL MOR UTCA 23

157 100

157

15,000

Bonyhád

1243/

2/ /

00001

5



1397 100

1397

422,000

Bonyhád

1244/

2/ /

00001

5



1166 100

1166

116,000

Bonyhád

5540/

1/ /

00001

5


MAJOS V .

2932 100

2932

293,000

Bonyhád

5540/

3/ /

00001

5


MAJOS V .

1408 100

1408

140,000

Bonyhád

5496/

7/ /

00001

5


MAJOS V .

1167 100

1167

116,000

Bonyhád

5496/

3/ /

00001

5


MAJOS V .

8046 100

8046

804,000

Bonyhád

5496/

4/ /

00001

5


MAJOS V .

1922 100

1922

192,000

Bonyhád

5496/

5/ /

00001

5


MAJOS V .

2486 100

2486

248,000

Bonyhád

946/

/ /

00005

5

Szántó

BUDAI NAGY ANTAL UTCA

63

7579

606,000

Bonyhád

7032/

/ /

00001

5


TABóD

1773 100

1773

182,000

Bonyhád

1669/

/ /

00001

5


JOZSEF UTCA 25

38

77

439,000

Bonyhád

340/

/ /

11211

5

Száraz féle lakóház

RáKóCZI UTCA 139

2278 100

2278

7284,000

12126

206

88

734 Bonyhád

5526/

/ /

00001

5


MAJOS VII.

399 100

399

40,000

00001

5


PIAC TéR

523 100

523

52,000

00005

5

Szántó

SZöCSKEI- ZáRTKERT

102930 100

102930

3931,000

00005

5

Szántó

GYáR UTCA

109902 100

109902

3795,000

00005

5

Szántó

GYáR UTCA

36151 100

36151

1634,000

00005

5

Szántó

GYáR UTCA

18473 100

18473

835,000

00005

5

Gyep

BARTóK BéLA

6646 100

6646

88,000

00005

5

Szemméttelep és körn BARTóK BéLA

83965 100

83965

819,000

00005

5

Szántó

CIKóI

179569 100

179569

2751,000

00001

5


MáJUS 1 UTCA

2187 100

2187

218,000

00001

5

BEÉPŤTETLEN TERÜLET

VERES PéTER UTCA

1064 100

1064

106,000

40 735 Bonyhád 588/ 3/ / 918 736 Bonyhád 6198/ 2/ / 5764 737 Bonyhád 0337/ 2/ / 6742 738 Bonyhád 0335/ / / 2024 739 Bonyhád 0333/ 8/ / 1034 741 Bonyhád 0329/ 6/ / 179 742 Bonyhád 0297/ 4/ / 1259 744 Bonyhád 067/ 9/ / 5256 746 Bonyhád 654/ 12/ / 240 761 Bonyhád 654/ 27/ / 1868 Naplós Település Helyr.szám Becs.(eFt) ------ ----------- ---------------764 1264 765 282 766 97 767 3568 780 3470 787 117 788 61 789 173 790 779


Utca+hsz


Bruttó(eFt)

----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- ------------- ---------

Bonyhád

228/

2/ /

00001

5


GYáR UTCA

840 100

840

84,000

Bonyhád

0388/

3/ /

00005

5

Szántó

NINCS NéV

8042 100

8042

251,000

Bonyhád

2836/

/ /

00005

5

Szántó és út

NINCS NéV

3601 100

3601

56,000

Bonyhád

303/

2/ /

00001

5


SZéKELY MóZES UTCA

2371 100

2371

237,000

Bonyhád

0313/

2/ /

00005

5

Szántó

NINCS NéV

112245 100

112245

3465,000

Bonyhád

1249/

1/ /

00001

5


BAJCSI ZSILINSZKY ENDRE

67 100

67

6,000

Bonyhád

1249/

2/ /

00001

5



35 100

35

3,000

Bonyhád

1252/

2/ /

00001

5



99 100

99

9,000

Bonyhád

1263/

/ /

00001

5

Beépítettlen terület BAJCSI ZSILINSZKY ENDRE 2

444 100

444

44,000

89

793 482 794 22 795 46 796 2828 807 28 810 68 811 42 812 172 819 5 820 105 821 1370 825 4963 827 7 829 20740 833 3246 834 46032 835 23548 839 1421 840 2163 841 70 842 2033 843 836 844 43

Bonyhád

1360/

/ /

00001

5


NINCS NéV

5765

6

323

32,000

Bonyhád

3404/

/ /

00001

5

Beépítetlen földterü NINCS NéV

6550

6

367

36,000

Bonyhád

5496/

6/ /

00001

5

Beépítetlen terület. MAJOS VII.

516 100

516

51,000

Bonyhád

1246/

1/ /

00001

5


BAJCSY ZSILINSZKY ENDRE

67

1075

229,000

Bonyhád

5539/

/ /

00001

5

BEÉPŤTETLEN TERÜLET

ZRINYI MIKLóS

350 100

350

35,000

Bonyhád

029/

5/ /

00005

5

Erdő

SZOC. OTTHON BEKöTő

11440 100

11440

21,000

Bonyhád

029/

7/ /

00005

5

Erdő

SZOC. OTTHON BEKöTő

3226 100

3226

6,000

Bonyhád

029/

8/ /

00005

5

Gyep (rét) és épület SZOC. OTTHON BEKöTő

6375 100

6375

183,000

Bonyhád

0508/

2/ /

00005

5

GYEP; LEGELŐ

TABóD

1251 100

1251

7,000

Bonyhád

5236/

1/ /

00001

5


MAJOS NINCS NEVE

180 100

180

2,000

Bonyhád

0715/

1/ /

00005

5

Szántó

MAJOS NINCS NEVE

618 100

618

6,000

Bonyhád

579/

/A/

11222

5

Lakóház

RáKóCZI UTCA 13

1446 100

1446

813,000

02/ 44/ /

00005

5

Szántó

NINCS NEV

271 100

271

10,000

Bonyhád

1611

Bonyhád

403/

/ /

11111

5

Lakóház

DóZSA GYöRGY UTCA 65

1872 100

1872

4500,000

Bonyhád

2542/

3/ /

00001

5


NINCS NéV

2157 100

2157

216,000

Bonyhád

2542/

5/ /

00001

5


NINCS NéV

30586 100

30586

3058,000

Bonyhád

7431/

/ /

00005

5

Szántó

SZöCSKEI- ZáRTKERT

13410 100

13410

512,000

Cikó

020/ 21/ /

00005

5

Szántó

NINCS NEV

52640 100

52640

933,000

Cikó

020/ 23/ /

00005

5

Szántó

NINCS NEV

116557 100

116557

2067,000

Cikó

1947/ 12/ /

00001

5

Udvar

PERCZEL MOR UTCA 54

352 100

352

35,000

Bonyhád

70/

7/ /

00001

5


SZéCHENYI TéR

528 100

528

53,000

Bonyhád

70/

8/ /

00001

5


SZéCHENYI TéR

476 100

476

48,000

073/ 68/ /

00005

5

Szántó

BöRZSöNY

1921 100

1921

43,000

Bonyhád

90

845 Bonyhád 1248/ / / 00001 5 Kivett BAJCSI ZSILINSZKY ENDRE 385 100 385 300,000 676 846 Bonyhád 1257/ 1/ / 00001 5 Kivett BAJCSI ZSILINSZKY ENDRE 1249 100 1249 1000,000 2193 847 Bonyhád 1256/ 1/ / 00001 5 Kivett BAJCSI ZSILINSZKY ENDRE 1412 100 1412 1200,000 2479 848 Bonyhád 1247/ 1/ / 00001 5 Kivett BAJCSI ZSILINSZKY ENDRE 1249 100 1249 1000,000 2272 849 Bonyhád 0459/ 27/ / 12204 5 Irodaház TABóD 16980 100 16980 2625,000 2625 851 Bonyhád 01/ / / 00005 5 Gyep BETHLEN GáBOR UTCA 135 100 135 110,000 175 861 FADD 3401/ / / 12125 5 Hétvégi ház, és udva NINCS NEV 2570 6 159 0,100 1000 877 Bonyhád 70/ 10/ / 00001 5 Beépítetlen terület GYáR UTCA 277 100 277 27,000 30 878 Bonyhád 70/ 11/ / 00001 5 Beépítetlen terület GYáR UTCA 290 100 290 29,000 30 879 Bonyhád 341/ 2/ / 00001 5 Beépítetlen terület RáKóCZI UTCA 137 1201 100 1201 600,000 610 1052 Bonyhád 7506/ / / 00001 5 Szántó terület 7505úT 6136 100 6136 234,457 234 1069 Bonyhád 0719/ 19/ / 00005 5 Szántó terület ( Kos BONYHáD 3728 100 3728 118,000 4100 1070 Bonyhád 0719/ 20/ / 00004 5 Szántó ( Kossuth L. BONYHáD 3729 100 3729 118,000 4100 1071 Bonyhád 0719/ 21/ / 00005 5 Szántó ( 0719/14hrsz BONYHáD 2734 100 2734 87,000 2780 Naplós Település Helyr.szám I.jel Fkép Megnevezés Utca+hsz Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2) Bruttó(eFt) Becs.(eFt) ------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- ------------- --------1072 Bonyhád 1835/ 2/A/ 22 11222 5 BACSÓ b. U. 33/b 3. BONYHáD 0 100 0 7581,299 6500 1073 Bonyhád 0719/ 23/ / 00005 5 Szántó ( iparterület BONYHáD 34758 100 34758 1087,000 38000 1074 Bonyhád 0719/ 22/ / 00005 5 Szántó terület BONYHáD 4075 100 4075 127,000 4890 1075 Bonyhád 2845/ 1/ / 24000 5 Óhegy 48. BONYHáD 3824 100 3824 8906,000 8906 ————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————— — Tel.ter(m2) Önk.tul(m2) Bruttó(eFt) Becs.(eFt) ------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- ------------- ---------

91

Összesen (241 darab): (Forgalomképes): 1729784 1695317 328590,735 1513237 ————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————— —

92

A fejlesztések során a táblázatból is kitűnik, hogy a beépítetlen telkek, területek aránya nagyon magas. Így a betelepülő vállalkozások a szabályozási tervekre figyelemmel, kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb területeket.

3. Városrészekre vonatkozó, területi megközelítésű helyzetértékelés 3.1 Városszerkezet terület felhasználás szerkezete A városszerkezet kialakulását akkor érthetjük meg, ha a bővebb földrajzi környezetet (megye) és időben visszanézve a történelmi hatásokat is áttekintjük. A mai megyei település-hálózat kialakulásában a Duna mente a bronzkortól kezdve fontos közlekedési, stratégiai és gazdasági tengely volt. A Dunára támaszkodó római limes és a jelentősebb katonai táborok, a kiépülő úthálózat a későbbi gazdasági, települési és közlekedési térszerkezetet is sok vonatkozásban megalapozták. A honfoglalás után kialakuló új államszervezet a korábban létrejött települési magokra támaszkodott, így lett a megye első névadó központja Tolnavár (Alta Ripa). A középkori Tolna megye lényegesen nagyobb területet ölelt fel a mainál, hozzátartozott a Mecsek északi területe is. A középkorban az ország legsűrűbben lakott területei közé tartozott, s a XV. Sz. végén fejlett mezővárosi hálózattal rendelkezett. Ekkor a megyét 574 település alkotta. A török megszállás alatt és az azt követő felszabadító háborúk után csupán 10 település maradt életben. Így szétzilálódtak a korábbi területi keretek. Az új megyehatárokat 1696-ban a természetes határvonalak fokozott figyelembevételével állapították meg és a megye kisseb területre szorult vissza. A XVIII. sz.-ban megy végbe a terület benépesítése, újratelepítése, ami alapvetően megváltoztatja a megye etnikai összetételét is. A német telepesek a megyéből összefüggő területrészt vesznek birtokba, mely felértékeli e területek gazdasági értékét és az újjáépítés után alakul ki a megye máig ható térszerkezete. A Dunaföldvár, Bátaszék, Bonyhád alkotta háromszög az országos jelentőségő térszerkezeti vonalba tartozik. Bonyhád városára vonatkozó ideilleszkedő története az alábbiakban foglalható össze: A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek ("bonyhádi balta", kelta agyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya ("Bucna") nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen XV. század "Zerdahel" és "Saplek" mezőváros). Átmeneti megtorpanást - az elnéptelenedéssel fenyegető - másfél évszázados török uralom (1543-1687) jelentett. Bonyhád fejlődése a XVIII. században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi (főleg Fulda környéki) később egységesen "sváb"-nak nevezett rajok, majd a Magyarországból és Galíciából beszivárgó zsidók. Az új földesurak közül a Peczel család szívesen befogadta az új munkaerőt, s egyben példát mutatott az árutermelő gazdálkodás fellendítésére. Két-három emberöltő során szinte csoda történt: Bonyhád lélekszáma 3000 fölé emelkedett, a falu 1782-ben mezővárosi rangot kapott, a négy vallásfelekezet (katolikus, evangélikus, izraelita, református) elemi iskolát tartott fenn és templomot épített, az iparosok céhekbe tömörültek, a kereskedelmet a heti piacok és 1802-

től a vásárok pezsdítették, nemesi kúriák épültek, Bonyhád a Völgységi járás központjává nőtte ki magát. A feudalizmus korlátait a reformeszmék gyengítették. Az új iránt fogékony kis számú helybeli értelmiség (Winkler Mihály, Boskowicz Wolf, Egyed Antal, Borbély József lelkészek, Peczel Sándor, a Vörösmarty Mihály nevelte Perczel Mór és Miklós) a haladás gondolatát terjesztette. Az 1848-as forradalom törvényei (jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, szabadságjogok) - a szabadságharc bukása ellenére - felgyorsították a polgári (kapitalista) fejlődést. Az 1867. évi Kiegyezést követő évtizedekben az önellátó mezőgazdaságot felváltotta a vetésforgóra épülő belterjes művelés, amely országos hírűvé emelte a szarvasmarha tenyésztést. A sokoldalú kézműipar versenyképes minőséggel jelent meg a piacon. Néhány zsidó nagykereskedő fővárosi méretű üzletet nyitott. A Dombóvár-Bátaszéki vasútvonal megépítésével (1873) a bonyhádi vásárok vonzásköre kiterjedt, a bajai Duna-híd és vasútvonal felavatásával (1909) a kereskedelmi kapcsolatok Észak-Bácskáig nyúltak. A mecseki szénbányászat következményeként Bonyhádon megjelent a villanyáram (1902), Az új energiaforrás a gyáripar kezdetét jelentette (1909: dominó és zománctáblagyár, 1917: cipőgyár). A gazdasági kojunktúra hatására gyarapodott a népesség (6000 főre), növekedett a közművelődés iránti igény. Bonyhád a XX. század elejére iskolavárossá fejlődött (1870: evangélikus gimnázium, 1884 községi tanonciskola, 1905: katolikus leány-polgári iskola, 1910: internátus). Bár a közigazgatás országos átszervezése megszüntette a mezővárosi rangot (1872), s Bonyhád újra község lett, majd 1903-tól nagyközség, de a járási székhely megőrizte a kisvárosi jellegét, sőt azt középületekkel fejlesztette (járási hivatalok, bankok stb.) A dinamikus fejlődést megállította az első világháború, a rendszerváltozásokat követő infláció, majd a gazdasági válság. Sikerként megemlítendő a vasúti teherrakodó megépítése és összekötése a fővonallal 1922, a járásbíróság, a "mozgófénykép üzem" és a strand megnyitása. Az 1930-as évek közepétől - a hadigazdálkodás nyomán - felgyorsult a cipő- és a zománcgyár termelékenysége. Bonyhád lakossága 1941-re 8300-ra gyarapodott. Az elhúzódó gazdasági nehézségek a társadalmi feszültségeket növelték. A szociáldemokrácia iránti fogékonyságot 1930 táján felváltotta a pángermán-hitleri ideológia terjedése. A Bonyhádról elinduló antifasiszta szellemi ellenállás, a Hűséggel a Hazához mozgalom (1942) hatása korlátozott volt. A második világháború következményeként tragikus események zajlottak le (1944-46), a zsidóság deportálása, a málenkíj robot, a németajkúak internálása és a vagyonelkobzás, végül a kitelepítés ( a népességveszteség kb. 3500 fő) E tragikus "népvándorlás" adott lehetőséget 1945-48 között a bukovinai, az erdélyi és a felvidéki magyarok (kb. 300 család) betelepítésére. Bonyhád lakosságának a száma 1949-ben 7500-ra esett vissza. Az 1945-ben meginduló demokratikus fejlődés 1948-ban a proletárdiktatúrába torkollott. Az üzemek államosítása (1948), a szocialista alkotmány (1949), a tanácsrendszer (1950), a mezőgazdaság kollektivizálása(1948-60), a kisipari termelőszövetkezetek létrehozása a szovjet típusú gazdasági-társadalmi-politikai rendszert teremtették meg. A tervgazdálkodással járó erőltetett fejlesztés következményei: az üzemek, a közúti (6-os főút), az üzlethálózat és a 94

kommunális hálózat fejlesztése. A művelődés terén az iskolák államosítását (1948) követően az általános iskola bővítése (I. számú 1948, II. számú 1961, III. számú 1984), a kereskedelmiközgazdasági középiskola alapítása (1945) és új épületbe költözése (1968), a leánykollégium megnyitása (1951) és bővítése (1975), az ipari szakmunkásképző intézet kifejlesztése, továbbá a járási művelődési központ (1952) és a járási könyvtár (1953) megnyitása érzékelteti az eredményeket. A kulturális intézmények új célépületei gazdagították a városképet. Bonyhád több nyelvű, vallású és szokású lakosságának feszültségeit és ellentéteit e "népek kohója" fokozatosan eggyé olvasztotta. A lokálpatriotizmust növelte a nagyközség várossá nyilvánítása (1977). A lakosság közérzetét javították az utóbbi két évtized sikerei (vízmű, új lakótelep, VOLÁN-pályaudvar, új szakrendelő, új művelődési központ, gázvezeték, köztéri szobrok, múzeum, telefonhálózat stb.) Majos község Bonyhádhoz csatolásával a lakosság lélekszáma ma meghaladja a 14000 főt. Városszerkezetet meghatározó közlekedési hálózat A város tekintetében meghatározó a 6-os számú főközlekedési út, mint országos jelentőségű úthálózati elem. A várost É-k – D-ny-i irányban éri el és lényegében a városközponti részét húrszerűen osztja meg a Zrínyi Miklós út- Deák Ferenc úti kereszteződéssel. Eddig a szakaszig lakóépületeket nem érint közvetlenül, kivétel a kereszteződés Zrínyi út és Deák Ferenc út déli oldala. A városközpont D-k-i határszakaszát Borbély út -Fazekas út keresztezésében ismét érint lakóépületeket. Állami kezelésben lévő utak, melyek városi funkciót is ellátnak: 6534 sz. út: Bonyhád- Nagymányok , K-Ny-i irányban a Majosi városrész elérhetőségét is biztosítja. Városból a rácsatlakozás a Bacsó Béla és a Kossuth Lajos utca biztosítja. 6533 sz út: Bonyhád- Zomba , D-É-i irányban Tabód és Tabódszerdahely városrészeket lehet megközelíteni. Városi rácsatlakozást a Rákóczi Ferenc utca biztosít. 5603 sz. út: Bonyhád –Börzsöny- Mőcsény, É-ny- D-k-i irányban lehet megközelíteni, Börzsönyi és Alsóbörzyönyi városrészt. Városi szakasza, Deák Ferenc utca, Börzsönyi utca. 56102 sz. út: Bonyhád –Cikó, É-D-i irányú út, a városból a Deák Ferenc utcán lehet kizárólag elérni. A városi belterületi utcák közül a Rákóczi Ferenc utca -Perczel Mór utca adja az É-D-i gyűjtő tengelyt, mely biztosítja Délen a 6-os főközlekedési út elérését is. E tengely legfontosabb csomópontja a Szabadság tér, ahol a K-Nyi- D-nyi tengelyt adó, Zrínyi Miklós utca- Deák Ferenc utca csatlakozik. A Budai Nagy Antal utca alternatív elérhetőséget biztosít a Majosi városrésznek K-Ny-i irányban. A városközponti rész és a többi városrész is majd 100%-ban szilárdburkolatú belterületi utakkal rendelkezik. E sajátossággal a megye települései között előkelő helyet foglal el. Parkolás A város parkolási helyzete, a gépkocsi állomány növekedésével relatíve romlik, de nem aggasztó mértékű a parkoló hiány. Csak a város közigazgatási központja a belváros területén léphetnek fel időszakos zavarok., valamint a lakótelepi övezetekben. A jövőben az OTEK előírásai szerinti parkolóhely mennyiséget kell kiépíteni. 95

A bevásárló központok kellő mennyiségű és minőségű parkolóhellyel rendelkeznek. Így a TESCO, Penny Market, LIDL, ALDI egyenként is 100 körüli parkolót épített ki. Gyalogosközlekedés A gyalogos forgalom számára a város egészét tekintve megfelelően kialakított és burkolt járdák állnak rendelkezésre. Talán az igényesebb burkolatú járdák alacsony aránya lehet hiányosság. Kizárólag gyalogos forgalmat biztosító utcák nincsenek. Kerékpáros közlekedés A város úthálózata és domborzati viszonyai lehetővé tennék a hivatásforgalmú és hobbykerékpározást is. A városban azonban ez egyáltalán nem jellemző közlekedési forma. Egyetlen kerékpárút épült a Kossuth Lajos út városközponti határától a Majos városrészig. A Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás által tervezett térségi kerékpárút-hálózat néhány eleme a Bonyhád városát is érinti. Vasúti közlekedésnek nincs jelentősége a város életében, hiszen Hidassal van közös vasúti megállóhely, amely éppen a város közigazgatási határán van. Aki Budapesttől ezt a közlekedési módot választja több óra ráfordítással érheti el a várost. Légi és vízi közlekedés tárgyában a város nem érintett. Bonyhád Város Összefoglaló tartalmazzák !

Szerkezeti Tervét és annak módosítását a mellékletek

Városrészi elemzéseknél használt KSH adatok számlálókörzeteinek lehatárolása

96

97

Városközpont Majos Bonyhádbörzsöny Máshová nem sorolt területek: Tabód, Tabódszerdahely, Alsóbörzsöny stb.

3.2 Városrészenkénti elemzés 3.2.1 Városközpont A mai városközpont magja, lényegében a mezővárosi rang elnyerésekor alakult ki, a XVIII. században, majd a XIX. század elején a város fejlődésével kezdett el terjeszkedni. Ez azt jelenti, hogy az iskolák, templomok, közigazgatási épületek köré sugaras majd koncentrikus szerkezettel nőttön –nőtt a város. Az új területhasználati igények, az infrastruktúrális fejlesztéseknek megfelelően véglegesedett a városközpont szerkezete. Majd a nagyobb termelő üzemek megjelenésével már nemcsak mennyiségi növekedés, hanem minőségi fejlődés is bekövetkezett ebben az időszakban. A városközpont mai magja (Szabadság tér- Széchenyi tér- Rákóczi utca - Perczel Mór út)szerkezetileg tükrözi a történelmi tradíciókat, de annyiban változott, hogy a népességszám növekedésével a lakhatási igények is megnövekedtek, ezért elsősorban a szocialista iparosításkor 3-4 emeletes épületek létesültek . Majd ezt követően az iparosított technológiával készült lakótelep is épült a városközpont D-ny-i részén több mint 800 lakással. Ez a Fáy lakótelep, ami annyiban különbözik a megszokott nagyvárosi hasonló telepektől, hogy a zöldfelületek aránya nagy, az üzletekkel, szolgáltatásokkal, közszolgáltatásokkal jól ellátott. A szerkezeti tervben szereplő terület felhasználási módok kb 1/3 –a ipari gazdasági terület, a városközpont déli területe egybefüggően, keleti része tagoltan, valamint az északi része mezőgazdasági hasznosítású. A történelmi városmag ami cca. 15%-a városközpontnak településközponti vegyes terület és központi vegyes terület. Megjegyzendő, hogy ebben a részben is viszonylag jelentős a zöldterület aránya. Lényegében a 6-os számú főközlekedési út mentén a D-i és keleti részen kereskedelmi, szolgáltató területek vannak. A város egyik legfontosabb távlati fejlesztési elképzeléséhez igazodóan az út túloldalán a termálkincs hasznosításához kapcsolódóan vízgazdálkodási és különleges minősítésű strand terület van kijelölve. A városközpont nagy része nagyvárosias, kisvárosias és kertvárosias lakóterület. A legjellemzőbb területhasználati szabályok biztosítják a városfejlesztés arányos ipari vállalkozói, turisztikai és lakóterületi fejlesztések összhangját.

98

A városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 12 556 fő volt. Az egyéb mutatószámokat az alábbi táblázat szemlélteti: Mutató megnevezése

Városközpont

Lakónépesség száma

12556

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

15,6

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)

65 19,4 23,9 11,4 4699

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

6,2 39,7

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

14,3

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

55

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

36

Állandó népesség száma

12895

Forrás KSH 2001 évi népszámlálás Városközpont lakónépesség m egoszlás



Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

99

A városközpont lakosságának legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 23,9%. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a lakosság 11,4%-t teszi ki. A 12 556 fő lakost számláló területen 4 699 db lakás található. Ez azt jelenti, hogy átlagban 2,7 lakos jut egy lakásra. A városközpont, mint a város lakosságának 87%-ának otthont adó területi egység, a vállalkozások közel 90%-ának is székhelye. Üzletek, közintézmények, közszolgáltatások, közigazgatási egységek koncentrálódó helye. A városközpont szerkezeti egységekre tagolása a területei és lakossági nagyságrend miatt nem indokolt. A mellékletben található a Városközpont szabályozási terve. A Városközpont SWOT analízise Erősségek: -Rendezett, ápolt kisváros, - Kisvárosias hangulat, - 6-os főközlekedési út közelsége -Közművek jó arányú és színvonalú kiépítettsége, -A város önkormányzata egységes a fejlesztési elképzelések tárgyában, - Jó kereskedelmi ellátottság, - Viszonylag stabil gazdálkodó szervezetek és vállalkozások - A Városközpont kedvező lakossági megítélése - A város viszonylag nagy mobilizálható ingatlan-vagyonnal rendelkezik Lehetőségek: - A feltárt termálkincs hasznosítása - Ipari park létesítésével, befektetés ösztönzés erősítése, - Turizmus arányos fejlesztése, - Városközpont funkcióbővítő fejlesztése, - A városközpont –mag forgalmának csillapítása új kivezető utak nyitásával, - A megépülő M6-os gyorsforgalmi út közelsége , - Szálláshelyek létesítése

Gyengeségek: - Elöregedő város, rossz vitalitási index, - Végzett diplomások nem térnek haza, - Kis bérlakás állomány, -Idegenforgalmi lehetőségek alulhasznosítottsága, - Belső közlekedési rend a városmagot aránytalanul terheli, - A már kimunkált fejlesztési projektek megvalósítása késik, Az önkormányzati megnövekedett faladatok ellátása, a város költségvetésében fejlesztési forrásokat von el. - Közösségi koherencia gyengesége Veszélyek: - A Termál – és Élményfürdő nem, vagy késve valósul meg, - Az ipari park részére szánt treület nem kerül a város tulajdonába, - Tovább öregszik a városközpont lakossága, - Az M6-os út gazdaságfejlesztése gyakorolt hatásának elszívó hatása, - Tervezett M9-es út megépítése lekerül a nepirendről.

100

3.2.2 Majos

A Majosi városrész mint önálló település jött létre. Tehát nem a város organikus fejlődésének eredménye. Majos a közigazgatási átszervezések során került Bonyhádhoz. A Városközponttól nyugatra fekszik. Lényegében két út biztosítja az elérhetőséget a városközponttól. A Budai Nagy Antal út, amely az egykori Majos településmagot célozza és a Kossuth Lajos út a melynek folytatása a 6534-es számú állami közút, mely Nagymányok felé vivő út. A városrész területének 70%-a falusias lakóterület besorolású és bővítési lehetőségek rendelkezésre állnak.

101

Majos keleti részén az összterület kb. 20%-a gazdasági ipari zóna besorolású és ez is bővíthető. Ilyen besorolású terület található még a régi faluközpontban is ahol szintén folytatható ipari tevékenység. Ez a terület azonban körbezárt, nem bővíthető. Található még közfunkciós terület, temető, sportpálya. A városrész sajátossága, hogy az É-k – D-ny irányban a településrész szívében jelentős zöldterület- park húzódik. Ugyanebben az irányban és területen geológiai különlegesség a viszonylag hosszan húzódó 2m- nél magasabb nyitott kőzetfal láncolata. Ez különösen intenzív esőzéseknél gondokat okozhat. Gazdasági kereskedelmi és szolgáltató terület a településrész délnyugati határán található A városrész infrastruktúrája, kereskedelmi ellátottsága viszonylag jó, orvosi ellátás időszakos (meghatározott napokon) rendeléssel biztosított. Településszerkezeti sajátosság, különlegesség, hogy az utcák csupán római számokkal megkülönböztetettek. A városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 1 192 fő volt. Az egyéb mutatószámokat az alábbi táblázat szemlélteti: Majos Lakónépesség száma

1 192

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

16,7 65 18,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

31,2

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

4

Lakásállomány (db)

416

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

10,3

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

44,4


19,6


51,4


37,7

Állandó népesség száma Forrás KSH 2001 évi népszámlálás

1 237

102

Majos lakosságának életkor szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti: Majos lakosságának életkor szerinti m egoszlása




Majos lakosságának legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 31,2 %, azaz 372 fő. Ez elég magas arány. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a lakosság mindössze 4 %t teszi ki (48 fő). Az 1 192 fő lakost számláló területen 416 db lakás található. Ez azt jelenti, hogy átlagban 3 lakos jut egy lakásra. Majos lakossága a város lakosságának 8,3 %-a . E város rész további szerkezeti megbontása nem indokolt. A mellékletben található Majos szabályozási terve. Majos SWOT analízise Erősségek: Ápolt kertvárosi-falusias csendes környezet, - Ipari tevékenységi terület viszonylag nagy, - Összetartó lakosság, - Vitalitási indexe jobba város egészénél, - Városközpont jól megközelíthető a településrészről, - Helyi tömegközlekedés Lehetőségek: - Ipari tevékenység (szolid ipar) bővíthető, - Lakótelkek kialakíthatók, - Fiatal családok letelepülésének ösztönzése - Mezőgazdasági tevékenységek bővítése,

Gyengeségek: - Időskorúak nagy aránya, - Funkcióhiányosság, - Nincs fejleszthető turisztikai vonzerő

Veszélyek: - Lakosság szám csökken, növekvő elvándorlás, - Vállalkozások nem települnek be, - Szakképzett munkaerő elvándorlása, - Környezet szennyező vállalkozások megjelenése

103

3.2.3 Börzsöny

Bonyhád- Börzsöny és Alsóbörzsöny az egykori megmaradt település a törökhódoltság és az azt követő felszabadító harcok után. Ma kizárólag lakóterületi funkciót lát el , egyfajta „alvó város”-ként. A szabályozási kategória szerint falusias lakóövezet. Az orvosi ellátás és fogászati szakrendelés időszakos rendeléssel biztosított. Élelmiszer bolt és panzió valamint vendéglátó hely 1-1 van a település részen. Az infrastruktúra teljes körűen biztosított. A domborzati viszonyok miatt kedvelt családi ház építési terület. A nagy bevásárló központok megközelíthetősége nagyon jó, ami a betelepüléseknek egyik döntő szempont lehet. A városrészre ipari és mezőgazdasági funkció nem telepíthető.

104

A városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 219 fő volt. Az egyéb mutatószámokat az alábbi táblázat szemlélteti: Börzsöny Lakónépesség száma

219


18,7


62,1

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

19,2


38,6


219

44,9 2 71 25,4 46,3 26,5 47,4

A területrész lakosságának korcsoportonkénti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti: Börzsöny lakónépességének életkor szerinti m egoszlása




Börzsöny lakosságának legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 44,9%, azaz 98 fő. Ez igen magas arány. 105

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a lakosság mindössze 2 %t teszi ki (4 fő). A 219 fő lakost számláló területen 71 db lakás található. Ez azt jelenti, hogy átlagban 3 lakos jut egy lakásra. A lakosság korösszetétele kedvezőbb , mint a város egészének. E város rész további szerkezeti megbontása nem indokolt. Börzsöny szabályozási terve a mellékletben található. Börzsöny SWOT analízise Erősségek: - Ápolt , családias, falusias környezet, - Szép táji adottságok - Bevásárló központok közelsége, - 6- os számú országos főút jó elérhetősége, - Helyi tömegközlekedés, - Szőlős kertek, - Összetartó közösség Lehetőségek: - A majdani termálturizmusra építhető szálláshely szolgáltatás, - Családi pincék fejlesztése - Turisztikai attrakciós helyek kialakítása, - Lovaglás, horgászat, vadászat fejlesztése

Gyengeségek: - Vállalkozások hiánya, - Funkció ellátottság hiányai, - Alacsony lakosságszám,

Veszélyek: - A kiemelt nagy beruházások elmaradása, - Munkahelyek számának csökkenése, - Elöregedő lakosság, - Infrastruktúrák gazdaságtalan üzemeltetése miatt, leromlás

106

3.2.4. Máshová be nem sorolt területek

107

A KSH által megadott adatok ebben a körben az alábbi még Bonyhád közigazgatási területéhez tartozó településrészeket foglalja magába: -Tabód, -Tabódszerdahely, -Bonyhádszerdahely, -Ladomány, - Alsóbörzsöny E településrészek a annyira elaprózottak, hogy összes lakosságuk 408 fő, a mi város összlakosságának pusztán 2,8 %-át teszi ki. Szabályozási terv Bonyhád szerdahelyre készült. A többi településrész annyira kicsiny és szétszórt, hogy azokra szabályozási terv nem készült, a területhasználatokat az önkormányzat egyedi döntései befolyásolják, természetesen az egész városra vonatkozó szabályok alapján. Bonyhádszerdahely kivételével kizárólag falusias lakóövezetről beszélhetünk. Boynhádszerdahely területét szinte keresztül szeli a 6-os számú főközlekedési út É-k- D-ny-i irányban a településrész É-k-i részén kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet van , ami szükség szerint bővíthető. A fennmaradó terület lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 408 fő volt. Az egyéb mutatószámokat az alábbi táblázat szemlélteti: Máshova be nem sorolt ter. Lakónépesség száma

408


8,1


59,1


32,8

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

73,4

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

0,7

Lakásállomány (db)

84

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

57,1

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

78,8


63,5


16,8


57,1


411

108

Az érintett terület lakosságának életkor szerinti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti: Máshova be nem sorolt területek lakosságának életkor szerinti m egoszlása




A fennmaradó terület lakosságának legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 73,4 %, azaz 299 fő. Ez nagyon magas arány. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a lakosság mindössze 0,7 %-t teszi ki (3 fő). A 408 fő lakost számláló területen 84 db lakás található. Ez azt jelenti, hogy átlagban 5 lakos jut egy lakásra. Ez a többi terület adataihoz képest magas. E területi egység vitalitási indexe a legrosszabb a városrészek közül, 0,24 . Ez a mérték már az aggasztó kategóriába tartozik. Szabályozási terv Bonyhádszerdahelyre a mellékletben található Bonyhádszerdahely SWOT analízise Erősségek: - Ápolt , családias, falusias környezet, - Szép táji adottságok - 6- os számú országos főút jó elérhetősége, - Viszonylag nagyfelületű erdősödött részek - Összetartó kis közösségek

Lehetőségek: - A majdani termálturizmusra építhető szálláshely szolgáltatás, - Falusias turizmus fejlesztése - Turisztikai attrakciós helyek kialakítása, - Lovaglás, horgászat, vadászat fejlesztése - Gazdasági funkciók közül logisztikai fejlesztésekre van lehetőség, raktározás, elosztás

Gyengeségek: - Vállalkozások hiánya, - Funkció ellátottság hiányai, - Alacsony lakosságszám, - Nagyon magas az idős korúak aránya - Kevés a gyermek -Bonyhádszerdahely kivételével nehéz megközelíthetőség - Rossz városközponti elérhetőség - Csak elenyésző a vállalkozások száma - Nem túl jó minőségű lakásállomány Veszélyek: - A kiemelt nagy beruházások elmaradása, - Munkahelyek számának csökkenése, - Elöregedő lakosság, - Infrastruktúrák gazdaságtalan üzemeltetése miatti leromlás - Növekvő elvándorlás

109

A városrészi elemzések összefoglaló adatai: Bonyhád - városrész adatok IVS Forrás: 2001. évi népszámlálás Be nem sorolt ter.

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Bonyhád Város összesen központ

Majos

Börzsö ny

(Tabódszerdahely (Bonyhádszerdahely, külterület) (Szerkezetiben: Bonyhádszerdahely )

14 375 15,5 64,8 19,7

12556 15,6 65,0 19,4

1 192 16,7 65,0 18,3

219 18,7 62,1 19,2

408 8,1 59,1 32,8

26,1

23,9

31,2

44,9

73,4

10,3

11,4

4,0

2,0

0,7

5 270 7,6

4699 6,2

416 10,3

71 25,4

84 57,1

41,2

39,7

44,4

46,3

78,8

16,2

14,3

19,6

26,5

63,5

54,4

55,0

51,4

47,4

16,8

36,5 14 762

36,0 12895

37,7 1 237

38,6 219

57,1

110

4. Stratégiai fejezet 4.1 Bonyhád átfogó jövőképe Bonyhád történelmi hagyományaira támaszkodva, mely a nemzetiségek sokszínűségéből és alkotó együttműködéséből táplálkozik, a jövő kihívásainak megfelelve, a gazdaság fenntartható ,versenyképes fejlesztésével , - egyidejűleg a természeti-környezeti állapot megőrzésével és javításával- polgárai számára, velük és értük , egy vonzó, élhetőbb várost teremtsen, mellyel térségszervező ereje is gyarapodjon. Cél tehát: - a gazdaság - a környezet és - a társadalom harmonikus egyensúlyának és fejlődési feltételeinek megteremtése és fenntartása. . Ezért: ○ a város gazdasági versenyképességének fejlesztése és fenntartása szükséges oly módon, hogy az: • a tájjal, a környezettel harmonizáljon és terület felhasználás mennyisége szempontjából takarékos legyen, • a természeti értékeket ne veszélyeztesse, ne károsítsa, illetve káros hatásait minimalizálja, • képes legyen az innovációk befogadására, hálózatosodásra • biztos megélhetést és egzisztenciát nyújtson a város és a kistérség környékbeli lakosai számára ○ a természeti- környezeti , környezetvédelmi szempontok maximális érvényesítése a természeti és emberi környezet jó állapotban tartása és javítása szükséges hogy az: • ne korlátozza a város fejlődését, • vonzó ,életminőség javító tényezőként biztosítsa a polgárok, turisták, vendégek komfortérzetét, • a város levegővédelmét és klímaviszonyait kedvezően befolyásolja, • lehetőséget adjon a táji-természeti értékeket kímélő gazdasági hasznosítására, • nevelő hatása legyen a jövő nemzedékei számára ○ a nemzetiségileg sokszínű helyi társadalom alkotó együttműködésnek megtartása és erősítése, szintjeinek emelése szükséges úgy, hogy az : • a város a kistérség gazdasági, foglalkoztatási, versenyképességi helyzetét javítsa, • segítse elő a fent két fő cél megvalósításában való vállalkozói és közvetlen lakossági részvételt, • a szociális , egészségügyi és oktatási rendszerek fejlesztését is lehetővé tegyék • segítse a lokálpatriotizmus és társadalmi szolidaritás megerősödését, • ugyanakkor a helyi /városrészi identitás ne sérüljön, ill. még inkább erősödjön. 111

4.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése 4.2.1 15-20 évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél A jövőkép valósággá válása érdekében hosszútávon szükséges, hogy: ▬ Bonyhád terjeszkedése ésszerű ütemű, területtakarékos legyen és a városi ingatlanfejlesztés csak olyan helyekre korlátozódjon, ahol természeti értéket sem direkt módon (területfoglalással) sem indirekt módon (környezet szennyezéssel) nem veszélyezteti. ▬ A területtakarékosság megvalósításához elsősorban az ipari tevékenységre kijelölt városrészeken , használaton kívüli ipari ingatlanokban ill. még mezőgazdasági céllal sem hasznosítható területeken valósuljon meg. Ezen kívül az ipari ingatlanok adás-vételének segítésével jöjjön létre. Így csökkenthető a zöldmezős beruházások területigénye. ▬ Az új vállalkozások és új munkahelyek úgy helyezkedjenek el a város szövetében, hogy azok a kistérségből és azon kívülről is a naponta ingázók számára könnyena lakóövezetek zavarása nélkül- elérhetőek legyenek. ▬ Új gazdasági területek beépítésénél magas zöldfelületi arány alakuljon ki és a szerkezeti tervben és módosításában tervezett védőerdők létesítése és fásítsa megtörténjen. ▬ A város gazdaságszerkezete úgy alakuljon, hogy magasan kvalifikált munkaerőt vonzzon, így hívja vissza a végzett helyi fiatalokat, ugyanakkor az alacsonyabb képzettségűek és veszélyeztetett korosztályok számára is munkalehetőséget biztosítson. ▬ A belső úthálózat úgy fejlődjön hogy a 6-os számú országos főközlekedési utat mihamarabb el lehessen érni.. Ezen felül javuljon a lakóhely- munkahely, lakóhely – intézmény ellátási központ viszonylatában az elérhetőség. ▬ A közműhálózatok fejlesztése, folyamatos korszerűsítése minél nagyobb mértékben szolgálja a lakosság igényeit és egyúttal csökkentse a környezetterhelési értékeket , valamint a tájkép megőrzése is cél kell, hogy legyen. (légvezetékek, adótornyok) ▬ Táji és természeti adottságokra alapozott gazdaság, turizmus kistérségi és városi szinten is kiaknázható legyen, de csak a természetet nem károsító mértékig és módon. ▬ A város építése és rehabilitációja során az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés lehetősége valamennyi társadalmi és fizikai adottságú réteg számára biztosított legyen, (fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek)

112

▬ A fejlesztések és városrehabilitációk során , különösen a közterületek felújítása alkalmával olyan karakteres , helyi identitást hirdető , sajátos/egyedi , városrészi arculat és változatos használat ( közterületi funkciók, felszereltség ) alakuljon ki, ami erősíti a lakosság városrészi kötődését és a nemzetiségi hovatartozást is. ▬ A szociális és egészségügyi hálózat megőrzése, fejlesztése a jövő befektetéseinek megfelelően, tekintettel a város korösszetételi tendenciáira.

4.2.2 A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési célok GAZDASÁG Fenntartható fejlesztés Ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése Termál-és Élményfürdő megépítése

Kohézió erősítés Inkubátorház kialakítása, szolgáltatások nyújtása ipari parkba települt vállalkozások részére Lakosság életminőségének javítása

TÁRSADALOM Fenntartható fejlesztés Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, bérlakások számának növelése

Kohézió erősítés Esélyegyenlőség növelése

Iskolázottsági szint és minőség javítása

Antiszegregáció

Piactér beépítése

Lakosság részére szolgáltatások színvonalának javítása

Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése

Közbiztonság javítása

Turizmusfejlesztés és termálturizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés

Térségi szemléletű programcsomagok fejlesztése

Közlekedési feltételek javítása a városon belül

Közösségi terek, civiltársadalom színtereinek fejlesztése

Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése

Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésén ek fejlesztése Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de ök-i kezelésű objektumok korszerűsítése

Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése

FIZIKAI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Fenntartható Kohézió fejlesztés erősítés Természeti és Polgárok épített örökség identitásvédelme és tudatának hasznosítása és lokálpatriotizmus erősítése Környezeti terhelések csökkentése, környezeti károk megelőzése Környezet esztétika fokozása, városkép javítása, közterületek rendezése Városrész karakterek megőrzése, javítása

Környezettudatos nevelés, akciók Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése

113

4.2.3 A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési célok területi hatóköre Használt rövidítések: Vk- Városközpont M – Majos B – Bonyhádbörzsöny MHNST - T -Tabód, - TSZ -Tabódszerdahely, - SZH -Bonyhádszerdahely, - L - Ladomány, - ALB - Alsóbörzsöny Gazdaságfejlesztési tematikus célok Fenntartható fejlesztés Kohézió erősítés Téma Terület Téma Terület Ipari park területének - Vk – Déli része Inkubátorház kialakítása, - Vk – Déli része bővítése, szolgáltatások nyújtása közművesítése, beépítése ipari parkba települt vállalkozások részére Termál-és Élményfürdő - Vk – Délkeleti része- 6- Lakosság -Vk megépítése os úton túli terület életminőségének -M javítása -B - MHNST- T -TSZ - SZH -L - ALB Turizmusfejlesztés és - Vk – Délkeleti része- 6- Térségi szemléletű -Vk termál-turizmushoz os úton túli terület programcsomagok -M kapcsolódó szálláshely - B fejlesztése -B fejlesztés - MHNST- ALB - MHNST- T -TSZ - SZH -L - ALB Piactér beépítése - Vk -magterület Lakosság részére - Vk szolgáltatások színvonalának javítása Munkahelyek számának -Vk (foglalkoztatottság) -M növelése -B

114

Társadalomfejlesztő tematikus célok Fenntartható fejlesztés Kohézió erősítés Téma Terület Téma Terület Népességmegtartás, -Vk Esélyegyenlőség -Vk elvándorlás -M növelése -M megakadályozása, -B -B - MHNST- T bérlakások számának - MHNST- T növelése -TSZ -TSZ - SZH - SZH -L -L - ALB - ALB Iskolázottsági szint -Vk Antiszegregáció -Vk és minőség javítása Közművek mennyiségi -Vk Közbiztonság javítása -Vk és minőségi fejlesztése -M -B - MHNST- T -TSZ - SZH -L - ALB Közlekedési feltételek -Vk Közösségi terek, -Vk javítása a városon belül -M civiltársadalom -B színtereinek fejlesztése Kulturális és szabadidős -Vk Nemzetiségi -Vk területek fejlesztése identitástudat megőrzése, - M nemzetiségiek -B együttműködésének - MHNST- T fejlesztése -TSZ - SZH -L - ALB Szociális ellátó -Vk Egyházi tulajdonú és -Vk intézmények megőrzése, -M egyházi tulajdonú -M fejlesztése -B de ök-i kezelésű - MHNST- T objektumok korszerűsítése

115

Fizikai környezet fejlesztése tematikus célok Fenntartható fejlesztés Kohézió erősítés Téma Terület Téma Terület Természeti és épített -Vk Polgárok identitásVk örökség tudatának és lokál-M védelme és hasznosítása patriotizmus -B erősítése - MHNST- T -TSZ - SZH -L - ALB Környezeti terhelések -Vk Környezettudatos Vk csökkentése, környezeti nevelés, akciók -M károk megelőzése -B - MHNST- T -TSZ - SZH -L - ALB Környezet esztétika -Vk Szelektív hulladékVk fokozása, városkép -M gyűjtés elterjesztése -M javítása, közterületek -B -B rendezése - MHNST- T -TSZ - SZH -L - ALB Városrész karakterek -M megőrzése, javítása -B - MHNST- T -TSZ - SZH -L - ALB

4.2.4 Beazonosított városrészekre vonatkozó célmeghatározások 4.2.4.1 Városközpont Átfogó fejlesztési cél: A város arculatának karakteres fejlesztése, növelve a városrész tőkevonzó képességét, ezzel egyidejűleg javítva a fizikai környezet meghatározó elemeit, a város polgárai számára élhetőbb, vonzóbb településrész kialakítása a helyi társadalmi kohéziót is erősítve ezáltal. A városközpont funkcióinak bővítésével a turizmus komplex fejlesztése is folyamatos tevékenység legyen.

116

Fejlesztési prioritások: a Az ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése aTurisztika komplex fejlesztésének kiinduló pontja, a Termál –és Élményfürdő megvalósításának elindítása aKörnyezetesztétika fokozása, városkép javítása, közterületek megújítása, rendezése a Közösségi terek, civiltársadalom színtereinek fejlesztése Egyéb fejlesztési célok: • Turizmusfejlesztés és termál-turizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés • Térségi szemléletű programcsomagok fejlesztése • Lakosság életminőségének javítása • Piactér beépítése • Lakosság részére szolgáltatások színvonalának javítása • Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése • Iskolázottsági szint és minőség javítása • Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése • Közlekedési feltételek javítása a városon belül • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése • Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése • Esélyegyenlőség növelése • Antiszegregáció • Közbiztonság javítása • Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése • Természeti és épített örökség védelme és hasznosítása • Környezeti terhelések csökkentése, környezeti károk megelőzése • Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése • Környezettudatos nevelés, akciók • Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése • Inkubátorház kialakítása, szolgáltatások nyújtása ipari parkba települt vállalkozások részére • Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, bérlakások számának növelése (Vastag betűvel szedettek prioritások)*-jel térképen jelölt

Fejlesztési célok

Fejlesztési célterületek- fejlesztési feladatcsoportok Megnevezése

Az ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése Inkubátorház kialakítása, szolgáltatások nyújtása ipari parkba települt vállalkozások részére

Vk- déli részén 16 ha terület*. Allami Földalap Kezelő Kht-tól terület megszerzése, közművesítés megvalósítása, betelepítés

Turisztika komplex fejlesztésének kiinduló pontja, a Termál –és Élményfürdő megvalósításának elindítása

Vk- délkeleti része, 6-os út túloldalán*, város beruházásában a kivitelezés megkezdése, majd pályázati források bevonása

Vk- déli részén, Ipari park területén 2000m²-es inkubátorház megvalósítása, szolgáltatásainak kifejlesztése

117

Turizmusfejlesztés és termálturizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés Térségi szemléletű programcsomagok fejlesztése Lakosság életminőségének javítása Piactér beépítése Lakosság részére szolgáltatások színvonalának javítása Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Iskolázottsági szint és minőség javítása Antiszegregáció Közösségi terek, civiltársadalom színtereinek fejlesztése Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, bérlakások számának növelése Esélyegyenlőség növelése Közbiztonság javítása Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése Természeti és épített örökség védelme és hasznosítása Közlekedési feltételek javítása a városon belül

Környezet esztétika fokozása, városkép javítása, közterületek rendezése Környezeti terhelések csökkentése, környezeti károk megelőzése Környezettudatos nevelés, akciók Szelektív elterjesztése Közművek

hulladékgyűjtés mennyiségi

és

Vk, - vállalkozói befektetések ösztönzése Vk, - Bonyhád város és a kistérség terveinek egyeztetése Vk, délkeleti része, 6-os út túloldalán*- Termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások és létesítmények megvalósítása Vk, - magterület, a jelenlegi piactér rendezése, befedése Vk, - magterület, a piac kultúrált körülmények között müködhet Vk, Ipari park, Termálfürdő, Szálláshelyfejlesztés, Befektetés ösztönzés Vk, Integrált Közoktatási intézmény megalapítása, épületeinek felújítása Vk, Integrált Közoktatási intézmény megalapítása, épületeinek felújítása Vk, Európaház felújítása, Vk,- Szabadtéri Színpad és környezetének rendezése, Művelődési Ház felújítása, Városi Könyvtár felújítása, Sportcsarnok építés (magánberuházás) , Vk, - Városi Kórház és Rendelőintézet felújítása, Vk,- Bérlakások építése, Fáy ltp. Vk,- Bérlakások építésével fiatal értelmiségiek betelepülésének elősegítése Vk, - Szabadság tér- Széchenyi tér térfigyelő rendszer megépítése Vk,- Európaház, Szabadság tér , mint rendezvénytér Vk,- Szabadság tér- Széchenyi tér épületeinek homlokzat felújítása, Műemléki és helyi védettség alatt álló épületek homlokzat felújítása Vk,- Kerékpárutak kialakítása, Térköves járdák építése, Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése Gyár utcai parkolók megépítése, parkolórendszer kivitelezése Bacsó Béla utca 35-39.sz parkolók megépítése, parkolórendszer kivitelezése Vk, északi rész szeméttelep elkerülő út megépítése Belterületi közutak felújítása Vk, - Közterületi játszóterek felújítása, Illyés Gy. utca szilárd burkolat megépítése Egységes arculatú utcabútorok elhelyezése Madách és Perczel út közötti átjáró megépítése Múzeum homlokzatfelújítás Vk, - Forberger utca összekötése TESCO Áruház útjával, Bacsó Béla utca összekötése Mikes Kelemen utcával, Szennyvíztelep rekonstrukciója Vk, Integrált Közoktatási intézményben Európaházban Vk,- 6-7 később megjelölendő pont a városrész lefedésére Vk, - Városi csapadékvíz-hálózat felújítása bővítése

118

minőségi fejlesztése Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése

Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje Vasútállomás Bonyhádi oldala vezetékes vízellátása Vk,- rendezvények akciók a rendezvénytéren és Európaházban Vk,- Római katolikus templom statikai megerősítése, homlokzat Felújítása,térburkolás

A nagyjelentőségű beruházások az alábbi térképen jelöltek:

Sportcsarnok

Ipari park

Termál és Élményfürdő

119

4.2.4.2 Majos városrész Átfogó fejlesztési cél: A városrész arculatának karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása a helyi társadalmi kohéziót is erősítve ezáltal. Bekapcsolódni a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe valamint az ipari területek fejlesztésével új munkahelyek teremtése. Fejlesztési prioritások: a Térségi szemléletű turisztikai programcsomagok kifejlesztésében való részvétel a Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése a Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése aKörnyezetesztétika fokozása, városkép javítása, közterületek megújítása, rendezése Egyéb fejlesztési célok: • Lakosság életminőségének javítása • Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése • Közlekedési feltételek javítása a városon belül • Esélyegyenlőség növelése • Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése • Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése • Környezettudatos nevelés, akciók • Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése • Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, házhelyek számának növelése • Városrész karakterek megőrzése javítása • Egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése Fejlesztési célok


Térségi szemléletű programcsomagok fejlesztése Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, Esélyegyenlőség növelése Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése Közlekedési feltételek javítása a városon belül

M - Bonyhád város és a kistérség terveinek egyeztetése , Majos jutó feladatok területek megállapítása M,- Majos XII. úttól keletre eső területek Befektetés ösztönzés M, - Kihelyezett EÜ intézmények megőrzése , technikai fejlesztése M,- Új házhelyek kijelölése. M- Fiatalok kedvezményes építési telekhez juttatása M,- Helyi kisközösségi rendezvények szervezése M,- Kerékpárutak kialakítása, Térköves járdák építése, Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése

120

Környezet esztétika fokozása, városkép javítása, közterületek rendezése Környezettudatos nevelés, akciók Szelektív elterjesztése

hulladékgyűjtés

Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése Lakosság életminőségének javítása Városrész karakterek megőrzése javítása Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése

Belterületi közutak felújítása M, - Közterületi játszóterek felújítása, Egységes arculatú utcabútorok elhelyezése M,- Integrált Közoktatási intézményben Európaházban Majos fiataljainak M,- 2-3 később megjelölendő pont a városrész lefedésére M - Városrészi csapadékvíz-hálózat felújítása bővítése Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje M,- rendezvények akciók a rendezvénytéren és Európaházban M,- Termálfürdő közvetett hatása M,- helyi védettségű épületek homlokzatfelújítása M,- Majosi temető bekerítése

4.2.4.3. Börzsöny városrész Átfogó fejlesztési cél: A városrész arculatának karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása a helyi társadalmi kohéziót is erősítve ezáltal. Bekapcsolódni a termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatási körbe a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe ezzel új munkahelyek teremtése. Fejlesztési prioritások: a Térségi szemléletű turisztikai programcsomagok kifejlesztésében való részvétel a Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése a Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése aTurizmusfejlesztés és a termálturizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés Egyéb fejlesztési célok: • Lakosság életminőségének javítása • Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése • Közlekedési feltételek javítása a városon belül • Esélyegyenlőség növelése • Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése • Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése • Környezettudatos nevelés, akciók • Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése • Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, házhelyek számának növelése 121

• Városrész karakterek megőrzése javítása • Egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése • Környezetesztétika fokozása, városkép javítása, közterületek megújítása, rendezése Fejlesztési célok



B - Bonyhád város és a kistérség terveinek egyeztetése , Börzsönyre jutó feladatok területek megállapítása B,- Termálturizmushoz kapcsolódóan


hulladékgyűjtés

Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése Lakosság életminőségének javítása Városrész karakterek megőrzése javítása Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése Turizmusfejlesztés termálturizmushoz szálláshely fejlesztés

és a kapcsolódó

B, - Kihelyezett EÜ intézmények megőrzése , technikai fejlesztése B,- Új házhelyek kijelölése, lakó és üdülő célra B- Fiatalok kedvezményes építési telekhez juttatása B,- Helyi kisközösségi rendezvények szervezése B,- Kerékpárutak kialakítása, Térköves járdák építése, Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése Belterületi közutak felújítása B, - Közterületi játszóterek felújítása, Egységes arculatú utcabútorok elhelyezése B,- Integrált Közoktatási intézményben Európaházban Börzsöny fiataljainak, lakóinak B,- 2 később megjelölendő pont a városrész lefedésére B - Városrészi csapadékvíz-hálózat felújítása bővítése Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje B,- rendezvények akciók a rendezvénytéren és Európaházban B,- Termálfürdő közvetett hatása B,- helyi védettségű épületek homlokzatfelújítása B,-Börzsönyi harangláb felújítása temető bekerítése

B,- Családi panziók kialakításának ösztönzése

4.2.4.4. Máshová nem sorolt területek: -

T -Tabód, TSZ -Tabódszerdahely, SZH -Bonyhádszerdahely, L - Ladomány, ALB - Alsóbörzsöny

122

Átfogó fejlesztési cél: A városrész arculatának karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása a helyi társadalmi kohéziót is erősítve ezáltal. Bekapcsolódni a termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatási körbe a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe ezzel új munkahelyek teremtése. Fejlesztési prioritások: a Térségi szemléletű turisztikai programcsomagok kifejlesztésében való részvétel a Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése aTurizmusfejlesztés és a termálturizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés Egyéb fejlesztési célok: • Lakosság életminőségének javítása • Közlekedési feltételek javítása a városon belül • Esélyegyenlőség növelése • Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése • Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése • Környezettudatos nevelés, akciók • Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése • Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, házhelyek számának növelése • Városrész karakterek megőrzése javítása • Egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése • Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Fejlesztési célok



MST - Bonyhád város és a kistérség terveinek egyeztetése , Börzsönyre jutó feladatok területek megállapítása MST,- Termálturizmushoz kapcsolódóan

Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, Esélyegyenlőség növelése Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése Közlekedési feltételek javítása a városon belül Környezettudatos nevelés, akciók Szelektív elterjesztése

hulladékgyűjtés

Közművek mennyiségi minőségi fejlesztése

és

MST,- Új házhelyek kijelölése, lakó és üdülő célra MST- Fiatalok kedvezményes építési telekhez juttatása MST,- Helyi kisközösségi rendezvények szervezése MST,- Kerékpárutak kialakítása, ALB Térköves járdák építése, Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése Belterületi közutak felújítása MST,- Integrált Közoktatási intézményben Európaházban MST fiataljainak, lakóinak MST,- 4 később megjelölendő pont a városrész lefedésére MST - Városrészi csapadékvíz-hálózat felújítása bővítése Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje

123

Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése Lakosság életminőségének javítása Városrész karakterek megőrzése javítása Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése Turizmusfejlesztés és a termálturizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés

MST,- rendezvények akciók a rendezvénytéren és Európaházban MST,- Termálfürdő közvetett hatása MST,- helyi védettségű épületek homlokzat felújítása MST,-Tabódi temető vízellátása

MST,- Családi panziók kialakításának ösztönzése

4.3 A stratégia konzisztenciája, koherenciája Ebben a részben kerülnek bemutatásra a városi , kistérségi, megyei szintű és régiós stratégiai és programozási dokumentumok, vonatkozó fejezetei, pontjai , melyekhez illeszthető Bonyhád város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának tematikus fejlesztési céljai . A vizsgált dokumentumok: - I. Bonyhád város gazdaságfejlesztési programja (2005) - II. Bonyhád város intézményfenntartó társulásának közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése, intézkedési terve (2007-2013)

- III. Bonyhád város esélyegyenlőségi terve (2007) - IV. Bonyhád város helyi építési szabályzata (2006) - V. Bonyhád város és városrészeinek szabályozási terve (2006) - VI. Bonyhád város és városrészeinek szerkezeti terve (2006) - VII. Bonyhádi kistérség környezetvédelmi programja (2008-ban módosítva) - VIII. Bonyhádi kistérség vidékfejlesztési programja (2003) - IX. Tolna megye komplex fejlesztési programjának felülvizsgálata (2003) - X. Dél-Dunántúli Régió komplex fejlesztési programja (1999)

- XI. Dél-Dunántúli Régió stratégiai célrendszere (2007-2015) A fenti sorszámozás a táblázatokban használt jelrendszert is szolgálja.

124

További jelzések: DNF= Az adott dokumentumnak nem feladata az adott szakmai területtel foglalkoznia DEF= Dokumentum egésze a szakmai területtel foglalkozik Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Tematikus cél: Ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése III.2 fejezet teljes egészében e témával foglalkozik, II. fejezet Gazdaságfejlesztés célrendszere DNF DNF 12§ 1.pont és 2. c) bekezdés valamint 24 § teljes egésze Városközponti részre vonatkozóan Ipari gazdasági terület besorolás kijelölt területen rendben Városközponti részre vonatkozóan Ipari gazdasági terület besorolás kijelölt területen rendben II.6 Települési környezet minősége c. fejezet egésze DNF 2.2.1 Operatív program megye ipari parkjainak fejlesztése IV./.3 Dél-dunántúli ipari parkok hálózati fejlesztése Stratégiai célok:4.2 Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság Tematikus cél: Termál-és Élményfürdő megépítése Turizmus fejezet VI. 2. A wellness és egészségturizmus fejezet egésze VI.4 fejezet egésze DNF Célkitűzések: Közszolgáltatások elérése, akadálymentesítés 12§ 1.pont és 2. d) bekezdés valamint 26. § 3.3 Zöldfelület jellegű különleges terület építési övezetei Városközponti része Kz-st besorolású a terveknek megfelel Városközponti része Kz-st besorolású a terveknek megfelel Vizek állapota 2.4 Felszín alatti vizek védelme fejezet teljes egészében 4. prioritás : A turizmus gazdaságban betöltött szerepének növelése fejezet egésze 4.1.1 Operatív program Turisztikai termékek fejlesztése és promóciója fejezet : gyógyászat rekreáció, wellness VII./1.1. Operatív program :A gyógy és termálturizmus fejlesztése egészében Stratégiai célok:4.2.4. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok, és turisztikai kínálat fejlesztése Tematikus cél: Piactér beépítése DNF DNF Célkitűzések: Közszolgáltatások elérése, akadálymentesítés 12§ 1.pont és 2. c) bekezdés valamint 23. § teljes egésze Városközponti része Gksz besorolású a terveknek megfelel Városközponti része Gksz besorolású a terveknek megfelel DNF Stratégiai program: 3. prioritás 3.1 alprogram. Termelő, feldolgozó és értékesítő szervezetek megalakulásának ösztönzése 3.3. Stratégiai program Falusias (vidéki ) térségek fejlesztése : Kisvárosok ellátó-szolgáltató rendszereinek, gazdasági funkcióinak együttes fejlesztése V./ 1.5 Operatív Program . Regionálisa nagybani piac fejlesztése, hozzákapcsolódó városi kistermelői piacok Stratégiai célok: 5.3 Térkategória, karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidéki térségek, szolgáltatások fejlesztése.

125


Tematikus cél: Turizmusfejlesztés és termál-turizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés Turizmus fejezet: VI.3 Fejezet Kereskedelmi szálláshelyek elemzése DNF Célkitűzések: Közszolgáltatások elérése, akadálymentesítés 12§ 1.pont és 2. d) bekezdés és 21. § egésze Városközponti részre vonatkozóan Üü-1, Üü-2, Üü-3 besorolás megtörtént Városközponti részre vonatkozóan Üü-1, Üü-2, Üü-3 besorolás megtörtént Vizek állapota 2.4 Felszín alatti vizek védelme fejezet teljes egészében 4. prioritás : Turizmus gazdasági szerepének növelése egész fejezet 4.1.1 Operatív program Turisztikai termékek fejlesztése és promóciója fejezet : gyógyászat rekreáció, wellness VII./1.1. Operatív program :A gyógy és termálturizmus fejlesztése egészében Stratégiai célok:4.2.4. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok, és turisztikai kínálat fejlesztése


Tematikus cél: Inkubátorház kialakítása, szolgáltatások nyújtása ipari parkba települt vállalkozások részére III.2 fejezet teljes egészében e témával foglalkozik, II. fejezet Gazdaságfejlesztés célrendszere DNF DNF 12§ 1.pont és 2. c) bekezdés valamint 24 § teljes egésze Városközponti részre vonatkozóan Ipari gazdasági terület besorolás kijelölt területen rendben Városközponti részre vonatkozóan Ipari gazdasági terület besorolás kijelölt területen rendben II.6 Települési környezet minősége c. fejezet egésze DNF 2.2.1 Operatív program megye ipari parkjainak fejlesztése IV./.3 Dél-dunántúli ipari parkok hálózati fejlesztése Stratégiai célok:4.2.2. Piacorientált kreatív és kulturális ipar

Dokumentum sorszáma I.

Tematikus cél: Lakosság életminőségének javítása

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V.

Turizmus fejezet VI. 2. A wellness és egészségturizmus fejezet egésze VI.4 fejezet egésze. Ez hatással van a város összlakosságára DEF DEF DEF DEF DEF DEF 2. prioritás: Az életminőség emelése a környezet minőségének javításával 6.2.startégiai program: Természeti értékek védelme DNF Stratégiai célok: 5.3 Térkategória, karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidéki térségek, szolgáltatások fejlesztése. Tematikus cél: Lakosság részére szolgáltatások színvonalának javítása IV. fejezet szolgáltatás- orientált önkormányzat modellje teljes egészében DEF DEF 34. § Közművesítés és közműlétesítmények DNF

126

VI. VII. VIII. IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

DNF DNF 5.1 alprogram: Település –és térségfejlesztő csoport megszervezése és info gyűjtés koordinéciója 1.1 Stratégiai program: településrendszer fejlesztése, 1.2 1 Stratégiai program: Településfejlesztési intézményrendszer VI. prioritás üzleti szolgáltatások fejlesztése , egész fejezet Stratégiai célok, 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás Tematikus cél: Térségi szemléletű programcsomagok fejlesztése Turizmus: VI.1.Idegenforgalmi helyzetkép, turisztikai lehetőségek feltárása DNF DNF DNF DNF DNF Település és épített környezet fejezet 4. prioritás : Turizmus gazdasági szerepének növelése egész fejezet 4.1 Stratégiai program: Turisztikai termékek fejlesztése és promóciója VII./2 Szelíd turizmus fejlesztése, VII./3. Kulturális és rendezvényturizmus Stratégiai célok:4.2.4. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok, és turisztikai kínálat fejlesztése Tematikus cél: Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése III:. fejezet Innovációs zóna létesítése DEF DEF Ipari, gazdasági és szolgáltató területek beépítési szabályai adottak Ipari, gazdasági és szolgáltató területek kijelöltek Ipari, gazdasági és szolgáltató területek kijelöltek DNF 5.4. alprogram: Munkahely teremtő intézkedések- biogazdálkodás 5.1.1 Operatív program Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fejlesztése II.2.1 Operatív program: Munkaerőpiaci esélyegyenlőségi feltételek megteremtése, IV/3.1 Operatív program: Korszerű Kkv-k stabilizálása , növekedésük elősegítése Stratégiai célok : 4.2 Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság. Tematikus cél: Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, bérlakások számának növelése IV. fejezet Szolgáltatás-orientált önkormányzat. DEF DEF Lakóövezetekre vonatkozó szabályok nagyon szigorúak 5§-21§-ig Lakóövezeti zónák kijelöltek, védettek, tartalék területek vannak Lakóövezeti zónák kijelöltek, védettek tartalék területek vannak DNF Probléma -és célfa 3. pont A terület népességmegtartó képességének megtartása…. 1.1 Stratégiai program: A településrendszer fejlesztése DNF Stratégiai célok : 4.3 Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás

127

Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Tematikus cél: Iskolázottsági szint és minőség javítása VIII. fejezet : Intézményracionalizálási reform ,X. fejezet: Szakképzési reform DEF DEF DNF DNF DNF DNF 5.2 Alprogram: Oktatási rendszer reformja 5.2.1 Operatív program: A szakképzés minőségének, a szakképzés munkaerőpiaci értékének javítása II./4 Stratégiai program: Oktatás és képzés fejlesztése 4. Startégia: 4.3.3 Piacképes tudásszint Tematikus cél: Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése III.4. fejezet : Bonyhádi innovációs zóna DNF DNF 12.§ (3) a, A város beépítésre nem szánt területei közlekedési és közmű területek. 34. § Közművesítés és közműlétesítmények A szabályozási tervben védőtávolságok kijelöltek. Korlátozás műemlékvédelem területei és talajvédelem területei kijelöltek A szerkezeti tervben védőtávolságok kijelöltek Korlátozás műemlékvédelem területei és talajvédelem területei kijelöltek DEF 2. prioritás: Az életminőség emelése a környezet minőségének javításával 6. prioritás Fenntartható környezeti fejlődés elősegítése IV./1.2 Környezet-technológiai klaszter 4. Startégia: 4.1.1 A környezeti rendszer elemeinek védelme és fenntartható fejlesztése Tematikus cél: Közlekedési feltételek javítása a városon belül DNF DEF DEF 13.§ Közterületek kialakítása és használata Beépítésre nem szánt területi kategóriában 5- féle közlekedési terület mgejlölésre került Szerkezeti tervben 7- féle úthasználat elkülönített Zaj- és rezgésvédelem fejezet 1. prioritás: Közlekedési kapcsolatok javítása, a vonalas infrastruktúra fejlesztése és rekonstrukciója 7.4 Stratégiai program: Alsóbbrendű utak fejlesztése I/3.1. Operatív Program: Intraregionális, többszintű tömegközlekedési összeköttetések 5. Területi stratégiai célok,5.3 Térkategória: karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidéki térségek, szolgáltatások fejlesztése.

128


Tematikus cél: Kulturális és szabadidős területek fejlesztése VI. fejezet: Turizmus fellendítése a helyi lehetőségek kiaknázásával DEF DEF 13.§ Közterületek kialakítása és használata Szabályozási tervben a „Különleges” minősítésű területek- strand, sport, rendezvény, rekreációskijelöltek, a Beépítésre nem szánt területeknél- zöldterület, védelmi erdő –kijelöltek. Szerkezeti tervben a V. –tel azonos A települési és épített környezet minősége fejezet DNF 5.3 Stratégiai program: Kultúra és közművelődés VIII./2.1 Operatív program: A térségi identitás erősítése 4. Startégia: 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás


Tematikus cél: Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése DNF DEF DEF DNF Különleges terület: rekreációs és szociális otthon kijelölt a szabályozási tervben Szerkezeti tervben rekreációs terület szerepel DNF 5.3 Alprogram : A lakosság egészségügyi helyzetének és ellátásának javítása DNF II/3. Stratégiai Program: Regionális egészségügyi struktúra kialakítása 4. Startégia: 4.3.1 A lakosság egészségi állapotának javulása


Tematikus cél: Esélyegyenlőség növelése

Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

III. fejezet : Innovációs zóna létesítése DEF DEF Akadálymentesítési szabályok szerepelnek DNF DNF DEF 5.4 Alprogram : Munkahelyteremtő intézkedések 5.1.1 Operatív program: Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fejlesztése II.2.1 Operatív program: Munkaerőpiaci esélyegyenlőség feltételeinek elősegítése 4. Startégia: 4.3.2 Hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerő-piaci reintegrációja Tematikus cél: Antiszegregáció III. fejezet : Innovációs zóna létesítése DEF DEF DNF Szabályozási tervben nincs a szegregátum szerű területekre építési korlátozás Szerkezeti tervben az V. ponttal azonos DNF 5.4 Alprogram : Munkahelyteremtő intézkedések

129

IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

5.1.1 Operatív program: Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fejlesztése II.2.1 Operatív program: Munkaerőpiaci esélyegyenlőség feltételeinek elősegítése 4. Startégia: 4.3.2 Hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerő-piaci reintegrációja Tematikus cél: Közbiztonság javítása DNF- de az utóbbi két-három év tendenciái indokolják a témakör felvételét DNF DEF DNF DNF DNF DNF- de az utóbbi két-három év tendenciái indokolják a témakör felvételét DNF- de az utóbbi két-három év tendenciái indokolják a témakör felvételét 3.3. Stratégiai program: Falusias (vidékies) térségek fejlesztése, DNF 4. Startégia: 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás Tematikus cél: Közösségi terek, civiltársadalom színtereinek fejlesztése VI. 5. alpont: Sváb-székely hagyományokra épülő turizmus fellendítése DEF DEF 13.§ Közterületek kialakítása és használata Szabályozási tervben a „Különleges” minősítésű területek- strand, sport, rendezvény, rekreációskijelöltek, a Beépítésre nem szánt területeknél- zöldterület, védelmi erdő –kijelöltek. Szerkezeti tervben a V. –tel azonos A települési és épített környezet minősége fejezet 5.1 Alprogram:Település –és térségfejlesztő csoport megszervezése DNF VIII./2.1 Operatív program: A térségi identitás erősítése 4. Startégia: 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás Tematikus cél: Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése VI. 5. alpont: Sváb-székely hagyományokra épülő turizmus fellendítése DNF DEF Helyi értékek védelme:32.§ Építészeti örökségvédelem, valamint a paragrafus mellékletéből 2-5 pontig Szabályozási tervben 5 műemléki kategória területet különböztetnek meg, azok helyileg meghatározottak DNF DNF 4.4 Alprogram: A Völgység változatos nemzetiségi hagyományaira, folklórjára épülő tematikus út megszervezése 5.3 Stratégiai program: Kultúra és közművelődés VIII./2.1 Operatív program: A térségi identitás erősítése DNF

130


Tematikus cél: Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de ök-i kezelésű objektumok korszerűsítése DNF DNF DNF Helyi értékek védelme:32.§ Építészeti örökségvédelem, valamint a paragrafus mellékletéből 2-5 pontig Szabályozási tervben 5 műemléki kategória területet különböztetnek meg, azok helyileg meghatározottak DNF A települési és épített környezet minősége fejezet 4.4 Alprogram: A Völgység változatos nemzetiségi hagyományaira, folklórjára épülő tematikus út megszervezése 5.3.1 A megye tárgyi és szellemi örökségének megőrzése VII/2. Stratégiai Program: Szelíd turizmus fejlesztése 4. Startégia: 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás Tematikus cél: Természeti és épített örökség védelme és hasznosítása VI. 5. alpont: Sváb-székely hagyományokra épülő turizmus fellendítése DNF DNF 10.§ Használati mód megváltoztatásával kapcsolatos előírások, 13.§ Közterületek kialakítása és használata,35 § és függeléke A környezet és természet védelme, Helyi értékek védelme:32.§ Építészeti örökségvédelem, valamint a paragrafus mellékletéből 2-5 pontig Szabályozási tervben 5 műemléki kategória területet különböztetnek meg, azok helyileg meghatározottak. Talajvédelmi terület 4 kategóriában meghatározott és megjelölt. Szerkezeti tervben táj-és természetvédelemben 4 féle kategória elkülönült és a területek megjelöltek A települési és épített környezet minősége fejezet 2.2 Alprogram : Környzetvédelmi infrastruktúra továbbfejlesztése 5.3.1 A megye tárgyi és szellemi örökségének megőrzése, 6.2 Stratégiai program: Természeti értékek védelme VII/2. Stratégiai Program: Szelíd turizmus fejlesztése, VII/2.2. Operatív Program: Az ökoturizmus fejlesztése a Dél-Dunántúlon 4. Startégia: 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás Tematikus cél: Környezeti terhelések csökkentése, környezeti károk megelőzése DNF DNF DNF 35. § és függeléke A környezet és természet védelme Szabályozási tervben táj-és természetvédelemben 4- féle kategória elkülönült és a területek megjelöltek Szerkezeti tervben táj-és természetvédelemben 4- féle kategória elkülönült és a területek megjelöltek. Közművek 3 kategóriában kijelöltek DEF 2. prioritás: Az életminőség emelése a környezet minőségének javításával 6.1 Stratégiai program: Környezetvédelmi beruházások VII/2.2. Operatív Program: Az ökoturizmus fejlesztése a Dél-Dunántúlon 4. Startégia: 4.1.1 A környezeti rendszer elemeinek védelme és fenntartható fejlesztése

131


Tematikus cél: Környezet esztétika fokozása, városkép javítása, közterületek rendezése VI. 5. alpont: Sváb-székely hagyományokra épülő turizmus fellendítése DNF DNF 10.§ Használati mód megváltoztatásával kapcsolatos előírások ,13.§ Közterületek kialakítása és használata, 35. § és függeléke A környezet és természet védelme Szabályozási tervben táj-és természetvédelemben 4 féle kategória elkülönült és a területek megjelöltek. Szabályozási tervben 5 műemléki kategória területet különböztetnek meg, azok helyileg meghatározottak. Talajvédelmi terület 4 kategóriában meghatározott és megjelölt. Szerkezeti tervben táj-és természetvédelemben 4 féle kategória elkülönült és a területek megjelöltek. A települési és épített környezet minősége fejezet 2. prioritás: Az életminőség emelése a környezet minőségének javításával 5.3.1 A megye tárgyi és szellemi örökségének megőrzése VII/2. Stratégiai Program: Szelíd turizmus fejlesztése, 4. Startégia: 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás Tematikus cél: Városrész karakterek megőrzése, javítása VI. 5. alpont: Sváb-székely hagyományokra épülő turizmus fellendítése DNF DNF 10.§ Használati mód megváltoztatásával kapcsolatos előírások , 13.§ Közterületek kialakítása és használata Szabályozási tervben 5 műemléki kategória területet különböztetnek meg, azok helyileg meghatározottak. Szerkezeti tervben műemléki kijelölés nincs A települési és épített környezet minősége fejezet 2.2 Alprogram : Környzetvédelmi infrastruktúra továbbfejlesztése 5.3.1 Operatív program: A megye tárgyi és szellemi örökségének megőrzése VIII./2.1 Operatív program: A térségi identitás erősítése 4. Startégia: 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás Tematikus cél: Polgárok identitás – tudatának és lokálpatriotizmus erősítése VII. 2. 3. alpont: A városi tudat kiépítése és gondozása DEF DEF DEF Szabályozási tervben 5 műemléki kategória területet különböztetnek meg, azok helyileg meghatározottak. Szerkezeti tervben műemléki kijelölés nincs A települési és épített környezet minősége fejezet 4.4 Alprogram: A Völgység változatos nemzetiségi hagyományaira, folklórjára épülő tematikus út megszervezése 3.3. Stratégiai program: Falusias (vidékies) térségek fejlesztése, 5.3.1 Operatív program: A megye tárgyi és szellemi örökségének megőrzése VIII./2.1 Operatív program: A térségi identitás erősítése 4. Startégia: 4.1.2 Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás

132

Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Dokumentum sorszáma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Tematikus cél: Környezettudatos nevelés, akciók DNF DEF DEF 35. § és függeléke A környezet és természet védelme Szabályozási tervben táj-és természetvédelemben 4 féle kategória elkülönült és a területek megjelöltek. Szabályozási tervben 5 műemléki kategória területet különböztetnek meg, azok helyileg meghatározottak. Talajvédelmi terület 4 kategóriában meghatározott és megjelölt. Szerkezeti tervben táj-és természetvédelemben 4 féle kategória elkülönült és a területek megjelöltek. A települési és épített környezet minősége fejezet 2.3 Alprogram:A környezeti tudatosság kialakítása, oktatás-nevelés-felvilágosítás 6.2 Stratégiai program: Természeti értékek védelme VII/2. Stratégiai Program: Szelíd turizmus fejlesztése, 4. Startégia: 4.1.1 A környezeti rendszer elemeinek védelme és fenntartható fejlesztése Tematikus cél: Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése DNF DNF DNF 35. § és függeléke A környezet és természet védelme, Szabályozási tervben: Különleges területek közül –hulladékudvar kategória létezik területek kijelöltek. Szerkezeti tervben: Különleges kategóriában 2-féle terület szerepel –hulladéktelep és komposztáló telep , területük megjlölt. Hulladékelhelyzés és hulladék kezelés fejezet 2. prioritás: Az életminőség emelése a környezet minőségének javításával 6.1.1 Operatív program: Települési szilárdhulladékok kezelése IV./1.2 Környezet-technológiai klaszter, 1. alprogram 4. Startégia: 4.1.1 A környezeti rendszer elemeinek védelme és fenntartható fejlesztése

Illeszkedési kritérium még az is, hogy az eddigi városfejlesztés átgondolt szakmai koncepció mentén valósul meg. A 2002-2007 között megvalósított pályázati projekteket a mellékletben soroljuk fel.

5. Akcióterületek kijelölése 5.1 Fejlesztési célok városrészenként A városrészenkénti fejlesztési célok a 7-8 éves tematikus célokból kerültek levezetésre. E meghatározásokat a tudatos városfejlesztési elképzelésekből , a város önkormányzatának érvényben lévő határozataiból, az érintett lakosság számarányából, a költséghatékonysági szempontokból és a korábbi, de érvényben lévő különböző szintű fejlesztési dokumentumokból lehet levezetni és súlyozni.

133

Városközpont városrész: Fejlesztési célok


Az ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése Inkubátorház kialakítása, szolgáltatások nyújtása ipari parkba települt vállalkozások részére

Vk- déli részén 16 ha terület*. Allami Földalap Kezelő Kht-tól terület megszerzése, közművesítés megvalósítása, betelepítés Vk- déli részén, Ipari park területén 2000m²-es inkubátorház megvalósítása, szolgáltatásainak kifejlesztése

Turisztika komplex fejlesztésének kiinduló pontja, a Termál –és Élményfürdő megvalósításának elindítása

Vk- délkeleti része, 6-os út túloldalán*, város beruházásában a kivitelezés megkezdése, majd pályázati források bevonása

Turizmusfejlesztés és termálturizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés Térségi szemléletű programcsomagok fejlesztése Lakosság életminőségének javítása

Vk, - vállalkozói befektetések ösztönzése

Piactér beépítése Lakosság részére szolgáltatások színvonalának javítása Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Iskolázottsági szint és minőség javítása Antiszegregáció Közösségi terek, civiltársadalom színtereinek fejlesztése Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, bérlakások számának növelése Esélyegyenlőség növelése Közbiztonság javítása Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése Természeti és épített örökség védelme és hasznosítása Közlekedési feltételek javítása a városon belül

Vk, - Bonyhád város és a kistérség terveinek egyeztetése Vk, délkeleti része, 6-os út túloldalán*- Termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások és létesítmények megvalósítása Vk, - magterület, a jelenlegi piactér rendezése, befedése Vk, - magterület, a piac kultúrált körülmények között működhet Vk, Ipari park, Termálfürdő, Szálláshelyfejlesztés, Befektetés ösztönzés Vk, Integrált Közoktatási intézmény megalapítása, épületeinek felújítása Vk, Integrált Közoktatási intézmény megalapítása, épületeinek felújítása Vk, Európaház felújítása, Vk,- Szabadtéri Színpad és környezetének rendezése, Művelődési Ház felújítása, Városi Könyvtár felújítása, Sportcsarnok építés (magánberuházás) , Vk, - Városi Kórház és Rendelőintézet felújítása, Vk,- Bérlakások építése, Fáy ltp. Vk,- Bérlakások építésével fiatal értelmiségiek betelepülésének elősegítése Vk, - Szabadság tér- Széchenyi tér térfigyelő rendszer megépítése Vk,- Európaház, Szabadság tér , mint rendezvénytér Vk,- Szabadság tér- Széchenyi tér épületeinek homlokzat felújítása, Műemléki és helyi védettség alatt álló épületek homlokzat felújítása Vk,- Kerékpárutak kialakítása, Térköves járdák építése, Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése Gyár utcai parkolók megépítése, parkolórendszer kivitelezése

134

Környezet esztétika fokozása, városkép javítása, közterületek rendezése Környezeti terhelések csökkentése, környezeti károk megelőzése Környezettudatos nevelés, akciók Szelektív elterjesztése

hulladékgyűjtés

Közművek mennyiségi minőségi fejlesztése

és

Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése

Bacsó Béla utca 35-39.sz parkolók megépítése, parkolórendszer kivitelezése Vk, északi rész szeméttelep elkerülő út megépítése Belterületi közutak felújítása Vk, - Közterületi játszóterek felújítása, Illyés Gy. utca szilárd burkolat megépítése Egységes arculatú utcabútorok elhelyezése Madách és Perczel út közötti átjáró megépítése Múzeum homlokzat felújítás Vk, - Forberger utca összekötése TESCO Áruház útjával, Bacsó Béla utca összekötése Mikes Kelemen utcával, Szennyvíztelep rekonstrukciója Vk, Integrált Közoktatási intézményben Európaházban Vk,- 6-7 később megjelölendő pont a városrész lefedésére Vk, - Városi csapadékvíz-hálózat felújítása bővítése Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje Vasútállomás Bonyhádi oldala vezetékes vízellátása Vk,- rendezvények akciók a rendezvénytéren és Európaházban Vk,- Római katolikus templom statikai megerősítése, homlokzat felújítása, térburkolás

Majos városrész: Fejlesztési célok



M - Bonyhád város és a kistérség terveinek egyeztetése , Majos jutó feladatok területek megállapítása M,- Majos XII. úttól keletre eső területek Befektetés ösztönzés M, - Kihelyezett EÜ intézmények megőrzése , technikai fejlesztése

Környezet esztétika fokozása, városkép javítása, közterületek rendezése Környezettudatos nevelés, akciók

M,- Új házhelyek kijelölése. M- Fiatalok kedvezményes építési telekhez juttatása M,- Helyi kisközösségi rendezvények szervezése M,- Kerékpárutak kialakítása, Térköves járdák építése, Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése Belterületi közutak felújítása M, - Közterületi játszóterek felújítása, Egységes arculatú utcabútorok elhelyezése M,- Integrált Közoktatási intézményben Európaházban Majos fiataljainak

135

Szelektív elterjesztése

hulladékgyűjtés

M,- 2-3 később megjelölendő pont a városrész lefedésére

Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése Polgárok identitás-tudatának és lokálpatriotizmus erősítése Lakosság életminőségének javítása

M - Városrészi csapadékvíz-hálózat felújítása bővítése Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje M,- rendezvények akciók a rendezvénytéren és Európaházban

Városrész karakterek megőrzése javítása Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de önk-i kezelésű objektumok korszerűsítése

M,- helyi védettségű épületek homlokzat felújítása

M,- Termálfürdő közvetett hatása

M,- Majosi temető bekerítése

Börzsöny városrész: Fejlesztési célok



B - Bonyhád város és a kistérség terveinek egyeztetése , Börzsönyre jutó feladatok területek megállapítása B,- Termálturizmushoz kapcsolódóan


hulladékgyűjtés

B, - Kihelyezett EÜ intézmények megőrzése , technikai fejlesztése B,- Új házhelyek kijelölése, lakó és üdülő célra B- Fiatalok kedvezményes építési telekhez juttatása B,- Helyi kisközösségi rendezvények szervezése B,- Kerékpárutak kialakítása, Térköves járdák építése, Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése Belterületi közutak felújítása B, - Közterületi játszóterek felújítása, Egységes arculatú utcabútorok elhelyezése B,- Integrált Közoktatási intézményben Európaházban Börzsöny fiataljainak, lakóinak B,- 2 később megjelölendő pont a városrész lefedésére


B - Városrészi csapadékvíz-hálózat felújítása bővítése Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje B,- rendezvények akciók a rendezvénytéren és Európaházban


B,- helyi védettségű épületek homlokzat felújítása

B,- Termálfürdő közvetett hatása

B,- Börzsönyi harangláb felújítása temető bekerítése

136

Turizmusfejlesztés termálturizmushoz szálláshely fejlesztés

és a kapcsolódó

B,- Családi panziók kialakításának ösztönzése

Máshová nem sorolt területek: Fejlesztési célok



MST - Bonyhád város és a kistérség terveinek egyeztetése , Börzsönyre jutó feladatok területek megállapítása MST,- Termálturizmushoz kapcsolódóan

Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, Esélyegyenlőség növelése Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése Közlekedési feltételek javítása a városon belül Környezettudatos nevelés, akciók Szelektív elterjesztése

hulladékgyűjtés

MST,- Új házhelyek kijelölése, lakó és üdülő célra MST- Fiatalok kedvezményes építési telekhez juttatása MST,- Helyi kisközösségi rendezvények szervezése MST,- Kerékpárutak kialakítása, ALB Térköves járdák építése, Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése Belterületi közutak felújítása MST,- Integrált Közoktatási intézményben Európaházban MST fiataljainak, lakóinak MST,- 4 később megjelölendő pont a városrész lefedésére


MST - Városrészi csapadékvíz-hálózat felújítása bővítése Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje MST,- rendezvények akciók a rendezvénytéren és Európaházban


MST,- helyi védettségű épületek homlokzat felújítása

Turizmusfejlesztés termálturizmushoz szálláshely fejlesztés

MST,- Családi panziók kialakításának ösztönzése

és a kapcsolódó

MST,- Termálfürdő közvetett hatása

MST,- Tabódi temető vízellátása

5.2 A városfejlesztés gócpontjai- lehetséges akció területek A város szerkezetéből adódóan a város központnak nevezett városrész dominanciája, kiterjedése és lakosságszáma alapján egyértelmű.

137

Ezért a városfejlesztés gócpontjai is itt találhatóak. Tekintve, hogy Bonyhád város képviselő testülete priorálta és ütemezte a fejlesztési célokat, sőt forrásokat rendelt azokhoz, ezért lényegében a feladat az, hogy e szempontoknak megfelelően pontosítsuk a 2007- től 2013-ig fejlesztendő akció területeket. Lényegében a várható beruházási nagyságrendek és az érintett populáció számossága szűrik a feltételeket és terveket. Így a városközpont magterülete az egyik fejlesztési sűrűsödési terület, további ilyen terület a városközpont déli területe mint ipari parki fejlesztések színtere, valamint a városközpont Dk-i, 6-os számú főúton túli része mint a termálkincs lelőhelye és komplex fejlesztési területe. Tehát Bonyhád esetében , a ma és középtávon látható tendenciák tükrében 3 lehetséges akció terület határolható le. E fejlesztési gócpontok egyenként 1 milliárd Ft-ot jóval meghaladó beruházások színterei lehetnek.

5.3 Akcióterületek Az akcióterületek lehatárolása az alábbi térkép szerint történt meg. Teljesítve azt a szakmai kívánalmat , hogy folytonos vonallal körbejárható területegység jelenjék meg. A lehatároló vonal, amennyiben utcát tartalmaz az út teljes szélessége beletartozik az akcióterületbe. 1.sz. akcióterület, városmag

2.sz. akció terület Ipari park

3. sz. akció terület Termál és Élményfürdő térsége

138

Az akció területek pontos elhatárolása: 1. sz. Akció terület: Ady Endre Arany János Árpád Attila utca Bacsó Béla a Perczel felől a Fürst Sándorig Bajcsy-Zsilinszky u. Bank utca Budai Nagy Antal utca Árpád kereszteződésig Fürst Sándor Forberger L. utca Gyár u. Forberger kereszteződéséig Hoffer

139

Hunyadi illetve Bacsó tervezett meghosszabbítása Gyár utcáig Illyés Gyula utca Jókai Mór József Attila Kazincy Kert köz Kossuth Lajos utca Bajcsytól a Fürst-Árpád kereszteződésig Kölcsey Madách Imre Mester Mikes Kelemen utca Zrínyi utcától Bacsó tervezett meghosszabbításáig Perczel utca Bacsó Béla utcai kereszteződésig Pór Apát Rákóczi Ferenc utca Forbergertől Szabadság térig Sándor Szabadság tér Szabadság utca Széchenyi tér Szent Imre utca Táncsics Mihály utca Vörösmarty tér

2. sz. Akció terület: Helyrajzi számokkal azonosítható terület mely egy vonallal körülírható tömböt alkot: 02/62 05/2 1829 02/63 05/3 1830 02/64 05/4 1831 02/65 05/9 1832 02/66 05/10 1833 02/67 05/11 2004/1 02/68 2020/1 02/69 2020/2 2003 összes alrészlete

2022 2023 2024 2025 2036/1

2026/1 2026/2 2026/3 2026/4 2026/5 2026/6 2026/7

2011/2 2012 2013 2014/1 2014/2 2016 2016/2 2018

3.sz. Akció terület : Helyrajzi számokkal azonosítható terület: 063/1 –től 063/79-ig, 067/6, 067/7 , 067/9 Mint tömb záródik a Deák Ferenc utcával és Cikói utcával Északról ill. Keletről.

140

5.4 Költségek A költségek kimutatásánál tekintettel kell arra lenni, hogy vannak olyan beruházási elemek, melyek a város egészét érintik. Pl.: utak , járdák felújítása , arányos rész becsülhető az akció területekre. Vannak olyan beruházási elemek, melyek egyik akció területet sem érintik. 1. sz Akció területet érintő beruházások: Sorszám: Beruházás megnevezése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Városi Kórház és Rendelőintézet felújítása Integrált Közoktatási Intézmény épületeinek felújítása (részben akció területen kívül) Művelődési Ház felújítása Szabadtéri Színpad és környezetének rendezése Forberger L. utca összekötése a TESCO Áruház útjával Bacsó Béla utca összekötése Mikes Kelemen utcával Illyés Gy. utca szilárd burkolat megépítése Bacsó Béla u 35-39 parkolók megépítése Gyár utcai parkolók megépítése Szabadság tér és EURÓPA ház felújítása Sportcsarnok építése (magán beruházás) Madách u. és Perczel u. közötti átjáró megépítése Piactér beépítése Római katolikus barokk templom statikai megerősítése felújítása ÖSSZESEN:

2. sz Akció területet érintő beruházások: Sorszám: Beruházás megnevezése: 1. 2.

Ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése Ipari park Inkubátorház építés ÖSSZESEN:

Becsült beruházási költség: (millió Ft) 800 1.100 500 150 120 150 20 15 10 630 1.000 5 300 56 4.856 Becsült beruházási költség: (millió Ft) 1.000 400 1.400

3. sz Akció területet érintő beruházások: Sorszám: 1. 2. 3. 4.

Beruházás megnevezése: Termál és Élményfürdő építése Szálláshely fejlesztés PPP konstrukcióban Telekalakítások Geotermikus hulladék-hő hasznosítása ÖSSZESEN:

Becsült beruházási költség: (millió Ft) 2.000 800 50 300 3.206

141

Város egészét érintő beruházások: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Beruházás megnevezése: Városi csapadékvíz –hálózat felújítása Belterületi közutak felújítása Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje Közterületi játszóterek felújítása Kerékpárutak kialakítása Térköves járdák kialakítása Kiemelt gyalogátkelőhelyek építése Szennyvíztelep rekonstrukciója ÖSSZESEN:

Becsült beruházási költség: (millió Ft) 500 700 600 20 50 100 20 300 2.290

Akció területeken kívüli beruházások: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Beruházás megnevezése: Városi könyvtár felújítás Szeméttelep melletti elkerülő út megépítése Majosi temető bekerítése Börzsönyi harangláb felújítása Tabódi temető vízellátása Hidasi vasútállomás bonyhádi oldal vezetékes ivóvíz ellátás ÖSSZESEN:

Becsült beruházási költség: (millió Ft) 200 100 5 10 5 10 330

A középtávú funkcióbővítő és rekonstrukciós fejlesztések összértéke 12.025 millió körül fog alakulni.

5.5 Prioritások akció területenként 1. sz Akció terület: a Közösségi terek, civiltársadalom színtereinek fejlesztése nevesítve: EURÓPA ház felújítása, funkcióbővítése Római Katolikus barokk templom statikai megerősítése felújítása aKörnyezetesztétika fokozása, városkép javítása, közterületek megújítása, rendezése nevesítve : Szabadság tér felújítása , funkcióbővítése A tér épületeinek homlokzat felújítása Térburkolatok készítése Kiemelt gyalogátkelőhelyek kialakítása Forgalomcsillapítás a Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése nevesítve: Városi csapadékvíz –hálózat felújítása Ivóvíz és szennyvíz vezetékek cseréje 142

Ez az akció terület tárgya az IVS mellékletét képező Elő Akcióterületi Tervnek. ( Részletes adatelemzés lásd ott !)

2. sz Akció terület: a Az ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése aInkubátorház kialakítása, szolgáltatások nyújtása ipari parkba települt vállalkozások részére 3. sz Akció terület a Turisztika komplex fejlesztésének kiinduló pontja, a Termál –és Élményfürdő megvalósításának elindítása aTurizmusfejlesztés és termál-turizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés A 2. és 3. akció terület prioritásait évenként felülvizsgálni szükséges, a megvalósíthatósági körülmények

143

6. Mellékletek 1. számú melléklet – Antiszegregációs Terv 2. számú melléklet – Bonyhád Város Esélyegyenlőségi Terve 2007-2013 3. számú melléklet – Bonyhád Város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, Intézkedési Terve 4. számú melléklet – Elő- Akcióterületi Terv 5. számú melléklet – Bonyhád város Szerkezeti Terve 6. számú melléklet – Bonyhád város Szabályozási Terve 7. számú melléklet - Bonyhád város Szabályozási Terv módosításával érintett területek 8. számú melléklet - Majos Szabályozási Terve 9. számú melléklet - Börzsöny Szabályozási Terve 10. számú melléklet - Bonyhádszerdahely Szabályozási Terve 11. számú melléklet – Bonyhád Város Helyi Építési Szabályzata 12. számú melléklet – Megvalósított beruházási projektek 2002-2007 ZÁRADÉK

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta:

Bacsó Ágnes Anti-szegregációs szakértő

Bonyhád, 2008. június 10.

144

Integrált Városfejlesztési Stratégia. Bonyhád Város Önkormányzata Bonyhád, Széchenyi tér 12

Recommend Documents