Integrált Város fejlesztési Stratégia KIEGÉSZÍ Tİ KÖTET a Csepel a Csúcson Szociális Városrehabilitációs Programhoz
2010. február hó
Készült
Budapest XXI. Csepel Önkormányzata Megbízásából
A Megbízó képviselıje: Dr. Polinszky Tibor fıépítész
Készítette: Ongjerth Richárd (DRO Studio)
Közremőködık, konzulensek: Samu-Óvári Judit Kiricsiné Kertész Erika Baranyai Zsolt Nagy Brigitta
MUNKAKÖZI dokumentum véleményezésre! 2
Tartalom
Elızmények: az új akcióterület bevezetésének célja................................................... 5 Az akcióterület neve, lehatárolása: .......................................................................... 6 Helyzetelemzés ..................................................................................................... 7 Az akcióterület programja....................................................................................... 9 Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz .............................................................. 9 Illeszkedés a városrészek stratégiai céljaihoz, a városrendezési eszközökhöz............11 Ellátott és ellátandó funkciók, a beavatkozások hatásai ..........................................12 A tervezett fejlesztés ütemezése, költségei ...........................................................14 Megvalósítási és finanszírozási ütemterv...............................................................16 Szervezeti háttér ................................................................................................. 17 1. sz. melléklet: A vonatkozó hatályos képviselı-testületi döntések ........................... 19 2. sz. Melléklet: Közmővesítettségi kimutatás ......................................................... 25
3
4
Elızmények: az új akcióterület bevezetésének célja Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008-ban, a 356/2008. (V. 15.) Kt. számú határozatával fogadta el a kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, Csepel – Az értékek szigete címmel. Az IVS – alapvetıen helyesen – világos, áttekinthetı, viszonylag kevés elemszámú területi rendszer kialakítására törekedett, így 13 városrészt határolt le. A dokumentum – továbbra is helytálló módon – az egy városrész-egy akcióterület elv érvényesítésével egyrészt a Belváros városrészben a Fıtér környezetét jelölte meg, mint Csepel városrehabilitációs tevékenységének elsı számú kitörési pontját, másrészt a Szabótelep elnevezéső – több, egymástól merıben eltérı karakterő városnegyedbıl komponált – városrészen belül az Ady Lakótelep, mint a leromlással veszélyeztetett terület szociális városrehabilitációját tőzte közvetlen célul. (Megjegyzés: Csepelen a szakmai köznyelvben általában Városközpontnak nevezett részt az IVS a „Belváros” városrésznek nevezte el.) A KMOP korábbi pályázatán az utóbbi szerepelt sikerrel, így az elmúlt idıszakban a szociális városrehabilitáció munkája indult el. Ennek során vált a gyakorlatban is világossá az Ady lakótelephez csatlakozó területekkel kapcsolatosan az IVS 5.2.2.1. és 5.2.4.3. fejezeteiben foglalt megállapításoknak a belsı összefüggésrendszere. Ezek szerint ugyanis egyrészt: „A Belváros fejlesztésének kulcselemei: … A városközpontban elterülı paneles lakótelepek komplex rehabilitációja”, másrészt pedig az Ady Endre úttól északra fekvı területen „Középtávon a(z Albertfalvai hídhoz kapcsolódó) várható infrastrukturális átalakulás elıtt a jelenlegi alacsony társadalmi státusú lakosság segítésére és társadalmi integrációjára kell törekedni”. A városrészek határain átívelı – integrált – területi gondolkodás során válhatott világossá az, hogy a térségben az átfogó fıvárosi fejlesztéspolitikából származóan az egyes különféle karakterő területegységekre gyakorolt különféle hatások egymást erısítve fejtenek ki kedvezıtlen, a terület egyre erısödı és terjedı leromlását, éppen azon a területen, ahol a kerület fı megközelítési iránya miatt a leginkább fontos lenne a jó benyomások keltése az ide érkezıkben. Csepelnek az akcióterülethez tartozó északi területeit nem túlzás „távlati tervektıl többszörösen sújtott, hátrányos helyzető” térségnek nevezni. Az egykor a Belvárossal szerves kapcsolatban álló területrészt elıször a 70-es évek lakótelep-építése tette periférikus
helyzetővé,
az
utcaszerkezet
átalakításával
elvágva
annak
korábbi
kapcsolatrendszerét, és a megnövekvı autóforgalommal felborítva korábbi kedvezı lakóterületi adottságait. Az emiatt egyre erıteljesebben szegregálódó terület számára újabb jelentıs csapást jelentett az évtizedek óta tervezett, de a belátható idıtávban –
5
10-20 éven belül – biztosan meg nem valósuló fıvárosi jelentıségő útvonal, az Albertfalvai híd elképzelése. A kizárólag a hosszú távú tervekben létezı Körvasútsori körút
átvezetését
jelentı
Nagy-
és
Kis-Duna
hidak
közötti
szakasz
–
összes
bizonytalanságával együtt – ugyanis – hosszú távon fennmaradó ideiglenességével – konzerválja a fennálló embertelen lakásviszonyokat az Ady Endre úttól északra fekvı területeken.
Emellett
a
kiválasztott,
igen
költséges
megoldása
miatt
évtizedes
csúszásban lévı Gerincút a terület nyugati oldalán tartósítja még hosszú ideig a leromlást. Ezzel
párhuzamosan
Budapest
Településszerkezeti
Terve
a
központi
vegyes
területfelhasználási kategóriába sorolta (ahol lakások általában nem építhetık), a „fejlesztési terület” besorolással, ami rendszerint a teljesen újrafejlesztésre város területeket jelöli. A területre kiterjed Csepel Városközpont Városrehabilitációs Programja is. Mindezek erıteljesen lerontják az Ady lakótelep Városközpont városrészhez sorolt nyugati részének a megítélését, a tartós átmenetiség miatt szegregált szomszédság miatt igen jelentısen fokozva itt is a leromlás veszélyét. Erre – az elmúlt évtizedben a helyszíni tapasztalatok szerint gyorsuló – folyamatra várhatóan majd a 2011. évi népszámlálás tud adatokat szolgáltatni. A szegregációs spirál térbeli terjedésének megakadályozása érdekében vált szükségessé annak a több városrészre kiterjedı szociális városrehabilitációs akcióterületnek a kijelölése, ahol nem egyszerően az ott élık felemelése a cél. Itt a terület olyan rehabilitációja a cél, ami a szorosan vett lakóterületi funkciók és a tradicionális szociális beavatkozások, szolgáltatások mellett az egész kerület számára jelképül szolgáló objektumok elhelyezésével, illetve az ehhez csatlakozó marketing-kommunikációval is segíti egyrészt az itt élık büszkeségét, növeli a terület vonzerejét, Csepel egészének fellendülését is.
Az akcióterület neve, lehatárolása: Az akcióterület neve: Csepel a Csúcson Akcióterület (CsCsA) Az akcióterület lehatárolása: Ady Endre utca – Táncsics Mihály utca – Koltói Anna utca – Csıgyár utca – Corvin út – Védgát utca – Ady Endre út
6
Helyzetelemzés Az akcióterület az IVS három városrészéhez tartozik: Déli, lakótelep jellegő része az 1. Városközpont városrész Északi Belváros nevő része, Az Ady Endre utcától északra fekvı területe az 5. Szabótelep városrész 1. jelő – eredetileg is Szabótelep nevő – része A Kossuth Lajos u. és a Csıgyár u. közötti területe a 3. Ófalu városrészhez sorolt. A három terület karaktere egymástól lényegesen eltérı. Az Ady Endre út déli oldalán fekvı lakótelepi terület lényegében a megkezdıdött szociális városrehabilitációs terület folytatása, ahhoz hasonló fizikai jellemzıkkel, és társadalmi viszonyokkal. Érdemi különbség, hogy az eddigi információk szerint a Larsen-Nielsen típusú házgyári épületek fizikai leromlása az átlagosnál nagyobb. A Kossuth Lajos utcától nyugatra fekvı ófalui terület a beállt családi házas területek közé sorolható, ahol a Rákóczi Ferenc utca mellett, illetve a HÉV nyugati oldalán lévı épületek nagyrészt avultak és leromlott állagúak, a terület megújulását a távlati közlekedési tervek akadályozzák. A fıvárosi önkormányzat közlekedési beruházásai miatt a terület jelentıs része bontásra kerül majd, ezért ezt a területrészt érdemi beruházások számára nem érdemes figyelembe venni. A Kossuth Lajos utcától keletre fekvı szabótelepi területrésznek a Kossuth Lajos utca – Védgát utca közti szakaszán a korábban extenzív hasznosítású lakóterület gazdasági
7
területté alakulása figyelhetı meg, a Védgát utca és az Ady Endre út által közrefogott területrész a folyamatosan távlatiként nyilvántartott fejlesztések és a növekvı átmenı forgalom mellett is kitartóan ırzi lakóterületi arculatát, konzerválva a nagymértékben korszerőtlen komfortviszonyokat, állapotokat. A távlati tervekre tekintettel a lakótelepi területrész szorul elsıdlegesen megerısítésre, hogy a szomszédos területek szegregációja ne szivárogjon át a ma még megfelelı lakásviszonyokat, és elfogadható társadalmi helyzetet mutató területre. Az akcióterület társadalomstatisztikai adatai a 2001. évi népszámlálás alapján az alábbiak voltak: Csepel a Csúcson Akcióterület
CsCsA Lakótelepi területrész
CsCsA Ófalui területrész
CsCsA Ady E. úttól északra
Csepel
4634
3011
779
875
79130
4 745
3103
792
882
80982
16,2
13,9
19,4
21,3
12,92
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
61,0
58,7
64,8
67,3
63,96
Lakónépességen aránya
22,8
27,4
15,8
11,3
21,12
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
25,5
17,3
30,2
48,9
-
Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában
12,0
14,2
10,1
4,0
12,6
Lakásállomány (db)
2146
1535
323
291
32076
10,1
1,6
31
37,7
-
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
39,9
32,7
41,9
88,2
-
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül
16,3
9,7
18,7
61,5
-
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
55,5
60,8
55,4
36,1
-
Foglalkoztatott aránya
41,3
41,8
35,7
37
-
Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportok aránya 2001-ben
34,2
-
-
-
-
Tartós munkanélküliek akcióterületen
4,3 %
-
-
-
-
-
-
-
-
-
99,8
-
-
-
-
Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen aránya
Alacsony aránya
belül
belül
komfort
Önkormányzati aránya
0-14
60-x
fokozatú
nélküli
évesek
évesek
lakások
háztartások
aránya
tulajdonú
az
lakások
1983. elıtt épült lakások aránya a lakótelepi célterületen %
8
A fenti adatok egyértelmően alátámasztják azt, hogy az akcióterület hagyományos beépítéső, és nagyrészt újrafejlesztésre váró része erısen olyan erısen leromlott, hogy az igen jelentıs leromlással fenyegeti a kedvezıtlen társadalmi viszonyok között mőködı, a megújítás fı beavatkozási területének tekintett lakótelepi területrészt. A teljes akcióterület
tekintetében
az
adatok
szerint
az
alacsony
munkanélküliség magas aránya és a lakóépületek
gazdasági
aktivitás,
a
alacsony energiahatékonysága
egyértelmően igazolja a kedvezıtlen helyzetet, de az egyes részterületeken ezen túlmenıen a mutatók további alátámasztást adnak a beavatkozáshoz (például az egy szobás,
vagy
alacsony
komfortfokozatú
lakások
magas
aránya
a hagyományos
területrészeken). A körülmények számbavétele azt is igazolja, hogy a beavatkozási akcióterületet az 1. és az 5. városrészekhez tartozó területrészekre kell szőkíteni. Az akcióterület megfelelı lehatárolása ezért: Ady E. út – Táncsics M. utca – Koltói A. utca – Csıgyár utca – Budafoki utca – Ady Endre út – Kossuth L. utca – Corvin út – Védgát utca.
Az akcióterület programja Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz A kerület hosszú távú jövıképének összefoglalása a következı: „Csepel az értékek szigeteként kihasználja gazdasági és környezeti potenciáljait, jövıorientált, dinamikus gazdasági szerkezetet alakít ki, a városszerkezeti problémák
9
kezelésével
új
budapesti
alközpontot
hoz
létre,
valamint
fenntartható
társadalomszerkezetet valósít meg” Az akcióterület beavatkozásait megalapozó további jövıkép-elemek a következık: „A
kerület
a
fejlesztési
tevékenység
eredményeként
jelentıs
elırelépést
tesz
városszerkezeti problémáinak megoldása felé. Ennek részeként új arculattal rendelkezı vonzó városközponti terület jön létre a XXI. Század kihívásainak megfelelı funkciókkal. … A leromlott lakóépület-állomány felújítása és részben minıségi cseréje révén vonzóbb lakókörnyezet alakul ki, mely egyben hozzájárul a társadalom összetételének kedvezıbb alakulásához, és a társadalmi szegregációs folyamatok megelızéséhez is. A kerület imázsa a közszféra és a magánszféra fejlesztései, az erıs és sokszínő civil kezdeményezések és az önkormányzat szabályozási tevékenysége és intézkedései nyomán a valós helyzetet tükrözıvé válik, Csepel pedig a magasabb státusú lakosság és a befektetık számára is vonzó városrésszé válik.” A stratégiai célrendszer elemei
közül az akcióterület tervezett önkormányzati
beavatkozásai a következıket valósítják meg: „Átfogó cél: A kerület társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése, a kerület egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a kerület dinamikusan fejlıdı, önálló identitással rendelkezı központtá válik.” Közbensı célok: „1. Jövıorientált és dinamikus gazdasági szerkezet kialakulása: … 1.3 A kereskedelem és a szolgáltatás részarányának növelése. … 2. Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése: 2.1 A helyi lakosság jövedelemtermelı képességének javulása; 2.2 Erısebb gazdasági bázissal rendelkezı társadalmi rétegek letelepedése a kerületben; Területi szegregáció (hátrányos helyzető társadalmi rétegek területi koncentrációjának) megelızése; … 2.4 Társadalmi esélyegyenlıség megteremtése. …
10
3. A városi életminıség javításával, a lakosság helyi kötıdésének erısítésével a városszerkezeti problémák enyhítésével valódi budapesti alközpont kialakítása: 3.1 A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése (gazdaság, kultúra, szabadidıs tevékenységek – sport, kereskedelem, stb.) és ezáltal a helyi kötıdés erısítése; … 3.5
A
lakótelepi
életkörülmények
javulása,
különös
tekintettel
a
társadalmi
leromlással fenyegetett lakótelepekre.” Az akcióterület jellemzıinek elemzése alapján leszögezhetı, hogy a területen a stratégiai célrendszer mindhárom eleme aktuális, fontossági sorrendjük viszont az általánosan meghatározottnak a fordítottja. Így a helyi kötıdés erısítése az életminıség javításával a legfontosabb feladat, míg a gazdasági szerkezet dinamizálása inkább a kerület más térségeiben játszik meghatározó szerepet. Az akcióterület beavatkozásai lényeges elırelépést jelentenek majd a „Pénzügyi fenntarthatóság, különös tekintettel az önkormányzat költségvetésére”, és az „A kerület imázsát javító kommunikációs stratégia” horizontális feltételeinek teljesítéséhez.
Illeszkedés a városrészek stratégiai céljaihoz, a városrendezési eszközökhöz A több városrészre kiterjedı akcióterületnek a stratégiai célokhoz való illeszkedését az IVS 5.3.1. pontja alapján városrészenként célszerő összefoglalni. A Belváros városrészi céljai a következık: „Csepel-Belváros területén új, a XXI. Század elvárásainak megfelelı városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetıségek egyidejő figyelembevételével. Mindez a jellemzıen panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerősítésével, a meglévı értékek védelmével és jelentıs új építési beruházásokkal történik.” A területrészt a Fıvárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) a telepszerő lakóterületekhez sorolja, illetve a meglévı közintézmények területét intézményi építési keretövezetbe. Kerületi szinten a CSSZT-XXI-07 Bp. XXI. Csepel Városközpont Rehabilitációs Kerületi Szabályozási Terv (KSZT). Vonatkozik rá, amely lakó és intézményi vegyes funkciókat irányoz elı. A szabályozási terv eredendıen a rehabilitáció céljainak megfelelıen került megalkotásra. A Szabótelep városrész céljai a következık: „A területi szegregáció megelızése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentıségő fejlesztések elindulása.”
11
Az FSZKT az Ady Endre úttól északra fekvı területrészeket intézményi övezetbe, az Ady lakótelepet pedig a telepszerő lakóterületekhez sorolja. A területre készülı KSZT több változatban elemzi a Gerincút és a Körvasútsori Körút (KVK) átvezetési és csatlakozási lehetıségeit, felszíni, illetve felszín alatti (alagútban történı) KVK-variációkkal a területet vegyes funkciókra irányozza elı.
Ellátott és ellátandó funkciók, a beavatkozások hatásai A helyzetképnek és a kerület, a városrészek, és a csatlakozó területek stratégiai célrendszerének megfelelıen a terület rehabilitációjának az alábbi funkciókat kell szolgálnia, illetve megjelenítenie: Programelem: Olyan, a belsı aktivitást és a külsı megítélést egyaránt javító, máshol már bevált, de még újszerőnek, innovatívnak mondható lakossági akciók indítása, amely a biztonságérzet növelésével, az ennek hátterét nyújtó lakossági akciókkal segíti az ott élık életviszonyainak javítását, és az kerület jó hírnevének fejlesztését is, biztonságos helyként bemutatva Csepelt, és az CsCsA akcióterületet (például szomszédsági rendırség „szomszédok egymásért” mozgalommal párosítva). Várt hatás: A társadalmi és a szituációs bőnmegelızés kombinált módszere olyan eszköztárat nyújt az önkormányzat, és a vele együttmőködı hivatásos és civil szervezetek
részére,
amely
a
lakosság
aktív
részvételét
biztosítva
a
korábbi
módszereknél lényegesen hatékonyabban képes tudatosítani a lakossággal, hogy a létrehozott értékek védelme közös érdek, amelyért – és általában is a biztonságos, nyugodt életért – az adott terület lakossága is sokat tehet, együttmőködve az ilyen feladatokra kiképzett – szomszédsági – rendırökkel, polgárırökkel is. Térfigyelı kamerák felszerelése a területen, mintegy tíz darab. Programelem: A lakótelepi területrész megújítása, a lakótelepi lakóépületek olyan energiaracionalizáló felújításával, amely külsı jegyeiben, egyedi, vonzó, változatos és figyelemfelkeltı
homlokzatképzésével
alkalmas
a
„megújuló
Csepel”
arculatának
megjelenítésére. Várt hatás: A lakóházak ilyen módon történı energetikai megújítása az egyedülállóan karakteres homlokzatképzéssel, sajátosan innovatív, gazdaságos megoldásokkal (pl. extenzív
zöldtetı,
homlokzat-zöldítés)
segíti
az
ott
élıket
saját
identitásuk
megerısítésében, lakásuk, ingatlanuk értékének növelésében, a környezettudatosság erısítésében, elhárítva a szegregáció, a további romlás veszélyét, megfordítva a kedvezıtlen társadalmi folyamatok spirálját. Programelem: Olyan színvonalas lakótelepi közterület-fejlesztés, amely egyediségével, kiemelkedı színvonalú, a szokásos budapesti és csepeli nívót lényegesen meghaladó
12
szintő tervezésének és megvalósításának folyamatával felhívja a figyelmet a kerületre, és a példamutató akcióra. Várt hatás: A szokásos magyar színvonalat lényegesen meghaladó, a kerületnek hírnevet, elismertséget hozó közterület-fejlesztés, jellegzetes és vonzó – az épületfelújításokkal is összehangolt – köztérmővészeti megoldásokkal segíti az itt élık identitásának erısödését, egyúttal lényegesen növeli a terület, egész Csepel, és az ország jó hírnevét. Ezzel Csepel belekerülhet a legkorszerőbb urbanisztikai irányzatok élvonalába, ami megfelelı kommunikációs munkával párosulva a széles közvélemény elıtt is lényeges javulást hozhat Csepel jelenlegi külsı és belsı megítélésében. Programelem: Információs pont és kommunikációs akciók az egyes programelemek, a kiválóság folyamatos ismertetésére, az információk terjesztésére, a széles publicitás, valamint a befektetıi és szakmai érdeklıdés felkeltésére. Várt hatás: A tervezett hatások elérésének kulcstényezıje az információ, és ennek érdekessé tételére a kreatív, fiatalos és színvonalas kommunikáció, amelynek ebben az esetben a tervezett célközönség megnyerése érdekében sokkal inkább a közhasznú reklám kifejezésmódjához kell közel állnia, mint az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szokásos, inkább adminisztratív közlésmódjához. Fontos eszközt kell jelentenie ebben az INFOPONT helységének, ahol az ott élık személyesen is tájékozódhatnak az aktualitásokról, valamint a program saját honlapjának, ahol az érdeklıdık folyamatosan információkat
kaphatnak
az
eseményekrıl,
a
rendszeres
nyilvános
fórumoknak,
eseményeknek, ahol az információáramlás többoldalúvá tehetı, és mód nyílik – többek között – az érdeklıdı civil szervezeteknek, vállalkozóknak a munkába való bevonására is. Rendszeresen hírt kell adni az eseményekrıl, a program elırehaladásáról a helyi sajtóban, az új elektronikus információs eszközök – pl. program-honlap, a többoldalú információcserét biztosító web2 megoldásokkal –, továbbá szükségesek a csepeli – és a programhoz kapcsolódó – befektetési lehetıségekrıl szóló kiadványok, rendezvények, sajtótájékoztatók is. Projektelem: Olyan kulturális funkció elhelyezése, amely Budapest város jelentıs részén ismertté teszi Csepelt a nyitott, az alternatív és a retró kultúra divatja iránt fogékony, magasabb társadalmi státusú fiatalság körében, akik a következı évtizedek mértékadó értelmiségét – döntéshozóit, befektetıit – képzik majd, megnyerésük ezért a jövıbe való befektetésnek számít. Várt hatás: A divatos, a széles közízléstıl eltérı kulturális funkció megtelepítése – a belsı megítélés javítása mellett – elsıdlegesen a város egészében és térségében segít erısíteni Csepel jó megítélését, de közvetett hatásként a nemzetközi befektetıi porondon is várható a pozitív hatás. A kerületnek elemi érdeke, hogy levetkızze a közvélemény
13
széles rétegeiben elterjedt negatív képet, ehhez a helyszínre való vonzás, az élı tapasztalatokon nyugvó „kimondatlan meggyızés” a legjobb alkalmazható módszer. Projektelem:
Olyan
kereskedelmi
és szolgáltató
funkciók
betelepítése,
amelyek
élénkebbé, változatosabbá teszik a területet, és amelyek a szőkebb lakókörnyezeten túlmenıen a tágabb környezet, az Ófalu és a Szabótelep csatlakozó részein is javítják az életminıséget, segítve a további szegregáció elkerülésére irányuló törekvéseket. Várt hatás: A kereskedelmi és szolgáltatási funkciók erısítése segíti a helyi gazdaság erısítését, egyúttal javítja és változatosabbá teszi az itt élık életkörülményeit, élıbbé, vonzóbbá a terület arculatát, megfelelı környezetet biztosítva a sokszínő kulturális teljesítményekhez. Programelem:
A
parkolóhelyek
térbeli
intenzifikálása
a kereskedelmi-szolgáltató
funkciókhoz csatlakozóan, de a lakosság által is használható megoldással, a kompakt parkolás
feltételrendszerének
megteremtésével,
a
közterületek
felszabadítására,
gazdasági alapon. Várt hatás: A jelenleginél lényegesen kompaktabb parkolás megteremtése egyrészt a közterületek felszabadításával javítja az itt élık közérzetét, életviszonyait, másrészt segít a
létesítendı
kereskedelmi,
megközelíthetıségének
szolgáltató
biztosításában,
illetve
és azok
kulturális mőködéséhez,
létesítmények felkereséséhez
nélkülözhetetlen feltételt jelent.
A tervezett fejlesztés ütemezése, költségei Az akcióterületi
beavatkozások ütemezését,
a megvalósuláshoz és fenntartáshoz
szükséges költségeket a következı öt évre indokolt számítani: Ennek érdekében a tervezett beavatkozásoknak a következı dimenzióit reális kalkulálni: 1. Közösségépítés, társadalmi és szituációs bőnmegelızés Becsült idıtartam: a létrehozáshoz 1 év, utána folyamatosan mőködik, Becsült költségek: a bevezetéshez 1.000 ezer Ft (fórumok, felkészítés, prospektusok, szóróanyagok, reklám-ajándékok), majd non-profit alapon, önkéntes munkával, évi 500 ezer
Ft
jutalom-ajándéktárggyal
a
„figyelı
szomszédoknak”,
valamint
a
Rendırkapitányságnak nyújtott évi 2.000 ezer forintos támogatással mőködtethetı. A térfigyelı kamerák létesítése 10.000 ezer Ft, mőködtetése évi 2.000 ezer Ft.
14
2. Lakótelepi épületek értéknövelı, energiaracionalizáló megújítása: 14
soklakásos
épületben
főtéskorszerősítéssel,
Kb.
homlokzati
1500 és
lakás
energetikai
tetı-hıszigeteléssel,
rekonstrukciója,
extenzív
zöldtetıvel,
zöldhomlokzattal, figyelemfelkeltı homlokzatformálással, a bejárati részek átalakításával. Becsült idıtartam: 5 év Becsült költség: 2.250.000 ezer Ft. 3. Újszerő közterület-fejlesztés: a
meglévı
vegetáció
minél
teljesebb
megırzésével,
térmővészeti
és
közösségi
parképítési megoldások alkalmazásával, mintegy 55.000 m2 terjedelemben, összesen hét területrésszel. Becsült idıtartam: 5 év Becsült költség: 1.320.000 ezer Ft 4. Infopont és kommunikációs akciók Saját arculat tervezése, elfogadása, infopont kialakítása és berendezése meglévı önkormányzati intézmény elıteréhez csatlakozóan, késıbb a kereskedelmi és szolgáltató létesítményben,
mintegy
50
m2-en,
két
fı
személyzettel,
honlap
készítése
és
fenntartása, Csepel a Csúcson Akcióterületi Fórum rendszeres összehívásával (félévente), negyedéves
hírlevéllel
brosúrával,
promóciós
az
akció
eseményeirıl,
ajándéktárgyakkal,
az
sajtótájékoztatóval,
eredményeket
bemutató,
információs megvitató
legalább két szakmai konferenciával. Becsült idıtartam: Fél év a bevezetésre, utána folyamatos, illetve rendszeres Becsült költség: Létesítéshez 10.000 ezer Ft, utána évi 5.000 ezer. 5. Az összvárosi ifjúság számára vonzó kulturális funkció megtelepítése: Átmeneti elhelyezéssel, de legalább 5 évre, üresen álló, vagy üressé váló önkormányzati épületben. A felhagyott kisvárosi szövetbıl és a lakótelepbıl, illetve a csepeli arculatból fakadó „retro-metál” arculattal, mintegy 500 m2-en. Becsült idıtartam: 1 év megnyitás, utána folyamatos üzemelés, piaci alapon Becsült költség: 14.000 ezer Ft a létesítéshez, utána kedvezményes bérleti díj a nonprofit külsı partnertıl (civil szervezet, non-profit gazdasági társaság, stb.)
15
6. Kereskedelmi és szolgáltató funkciók erısítése Az Ady Endre út melletti parkoló helyén, nemzetközi színvonalú, a köztérrel és a panelrehabilitációval összehangolt építészeti megoldással létrejövı új épületben, mintegy 600 m2-en. Becsült idıtartam: 1,5 év a megnyitásig, utána folyamatos mőködés. Becsült költség: 180.000 ezer Ft a létesítéshez, utána a profiltól függı bérleti díj az üzemeltetıktıl. 7. Parkolási lehetıség megteremtése A növekvı parkolás és a közterületek iránt igény kielégítésére a II. Rákóczi Ferenc utca felıli bejárattal, nagyjából a jelenlegi Ady Endre utcai parkoló helyén, a D. pontban foglalt kereskedelmi és szolgáltató funkciókhoz is csatlakozón. Mintegy 1600 m2-en, 65 db személygépkocsi számára, fizetı, illetve bérletes konstrukcióban üzemeltetve. Becsült idıtartam: 1,5 év a megnyitásig, utána folyamatos mőködés, piaci alapon Becsült költség: 320.000 ezer Ft
Megvalósítási és finanszírozási ütemterv Programelemek
Költség (MFt.)
1. fé.
2. fé.
3. fé.
4. fé.
5. fé.
6. fé.
7. fé.
8 fé.
9. fé.
10. fé.
1. Közösségépítés
28
4
8
2
2
2
2
2
2
2
2
2. Lakóépületek
2.250
50
50
300
300
300
300
300
300
300
50
3. Közterület
1.320
50
70
150
150
150
150
150
150
150
150
4. Kommunikáció
30
5
5
2
3
2
3
2
3
2
3
5. Kultúrhely
14
4
10
-
-
-
-
-
-
-
-
6. Ker-szolg.
180
30
70
80
7. Parkolás
320
60
80
80
Összesen
4.147
203
293
614
455
454
455
454
455
454
455
A
fenti
költségek
nagyvonalú
becslésként
valamennyi
különféle
finanszírozású
programelemet magukban foglalják, részletes kimunkálásuk, felosztásuk a különféle szereplık között az Akcióterületi Terv feladata.
16
Szervezeti háttér A szervezeti hátteret az IVS változtatása azért és olyan mértékben tartalmazza, ahogyan az – a 2008. májusában elfogadott IVS elıirányzataitól eltérıen – azóta a Képviselıtestület döntése alapján valóban megvalósult. Így az IVS 7.4.2. pontjában foglaltak helyére az alábbiak kerülnek: „7.4.2. A Városfejlesztı Társaság A vagyongazdálkodás és a fejlesztési célú ingatlangazdálkodás, a projektmenedzsment hatékony mőködése érdekében az Önkormányzat vagyonfelügyeleti és városfejlesztési rendszert alakított ki, annak szervezeti hátterével egyetemben. A városüzemeltetés, ingatlangazdálkodás és városfejlesztés megvalósítását összehangolt szerkezetben az egyszemélyes önkormányzati tulajdonú CSEVAK Csepeli Vagyonkezelı Zrt. látja el. Ennek keretén belül a társaság – más feladatai mellett - ellátja az Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiájával összhangban a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének feladatait, fenntarthatóságának és további lehetıségek felkutatásának feladatait. Tevékenységébe tartozik az önkormányzat nevében városfejlesztési akciók végrehajtása, stratégiai irányok kijelölésére javaslatok, az e terület során értékesített ingatlanok és bérbeadások során keletkezett bevételek visszaforgatása a területre. Az e területre vonatkozó pályázatok felkutatása, elıkészítése, és elnyerése esetén annak – együttmőködve a szükséges társszervezetekkel – lebonyolítása. A Társaság Városfejlesztési Igazgatósága a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt mőködı szervezeti egység. A Városfejlesztési igazgatóságot igazgató irányítja, koordinálja a munkatársainak munkáját és dönt a hatáskörébe utalt feladatokról. Fıbb feladatai: (1)
új szemlélető városfejlesztési akciók, önkormányzati stratégiai irányok kialakítása;
(2)
az önkormányzat által már elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiával (IVS) összhangban,
annak
továbbfejlesztésével,
kiegészítésével
további
városrehabilitációs feladatok elıkészítése; (3)
az önkormányzati (a közterületeket is ideértve) beruházások elıkészítése, a saját és bérelt ingatlanok hasznosítása, a Társaság saját vagyontárgyaival kapcsolatos és megbízás
keretében
vagyonkezelésre
kapcsolatos feladatok végzése;
17
átvett
vagyontárgyak
hasznosításával
(4)
az Önkormányzat vagyongazdálkodási irányelveire javaslattétel, az önkormányzati és a saját tulajdonú ingatlanokra vonatkozó rövid-, közép- és hosszú távú koncepciók kidolgozása;
(5)
a Társaság tevékenysége kapcsán kezelésre átvett önkormányzati ingatlanok és a saját ingatlanokkal kapcsolatos elıkészítı, információ beszerzı és adatjelentési feladatok;
(6)
önkormányzati tulajdonú forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyon teljes felmérése, nyilvántartása, az adatállomány naprakész karbantartása;
(7)
a városrehabilitációs akcióterületek folyamatos felkutatása, az ezekhez megjelenı pályázatok figyelemmel kísérése és pályázatainknak elıkészítése és a fejlesztések bonyolítása, fenntarthatóságának biztosítása;
(8)
az
akcióterületeken
lévı
ingatlan
hasznosítások,
bérbeadások
elıkészítése,
vásárlása, az ezekbıl keletkezett bevételek folyamatos figyelése, a fejlesztésekre való visszaforgatásának elérése, az átláthatóság biztosítása. A befolyt bevételek gazdaságélénkítı, szociális rehabilitációra való felhasználásának elıkészítése; (9)
az Önkormányzat és a Társaság közötti megállapodás kifejezett városrehabilitációs eltérı szabályainak, határozati és rendeleti szintő elıterjesztéseknek a kidolgozása;
(10) a speciális feladatok ellátásához a magántıke felkutatása és a bevonás feltételeinek kidolgozása, az önkormányzat és a magánszféra együttmőködési lehetıségeinek kialakítása; (11) szoros kapcsolat, együttmőködés kialakítása és fenntartása az Önkormányzat Hivatalának ágazataival, szakmai irodáival, a Társaság szakterületüket érintı szervezetével, munkatársaival, lakossággal, vállalkozókkal; A Városfejlesztési Igazgatóság részletes feladatait, szervezeti felépítését külön ügyrend tartalmazza.”
18
1. sz. melléklet: A vonatkozó hatályos képviselı-testületi döntések -
38/2008. (I.24.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a városrehabilitációt megalapozó dokumentumait kiegészíti az Integrált Városfejlesztési Stratégiával (IVS) és ezek alapján pontosítja az akcióterületek lehatárolását. Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest XXI. Kerület Csepel város rehabilitációhoz és annak megvalósíthatósága érdekében az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) készíttesse el. Budapest
XXI.
Kerület
Csepel
Önkormányzata
Képviselı-testülete
e
feladat
végrehajtásához 5.000 EFt forrást biztosít a 2008. évi költségvetésében.
-
39/2008. (I.24.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében részt vesz az alábbi pályázatokon: „Parkolók és csomópontok fejlesztése” c. (kódszám: KMOP-2007-2.3.1/C) „Integrált Szociális Városrehabilitáció” c. (kódszám: KMOP-2007-5.1.1/A vagy ./C) „Funkcióbıvítı rehabilitáció” Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-2007-5.2.2/B) A pályázatok elkészítésével a CSEVAK Zrt.-t bízza meg.
-
40/2008. (I.24.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy határoz, hogy Csepel
városközpont rehabilitációjának végrehajtása érdekében
menedzsment
szervezet
felállítására.
Felkéri
a
kifejezi
polgármestert,
a
szándékát szükséges
elıkészítéseket kezdje meg úgy, hogy a szervezet felállítására vonatkozó dokumentumok 2008. március 30-ai határidıre kidolgozásra kerüljenek. - Budapest
XXI.
Kerület
Csepel
Önkormányzata
Képviselı-testülete
e
feladat
végrehajtásához 15.000 EFt forrást biztosít a 2008. évi költségvetésében.
-
180/2008. (III. 20.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy elkészítteti „Budapest XXI. Kerület Csepel Anti-szegregácós Terve” címő dokumentumot, mint az IVS 7. fejezetét.
19
-
181/2008. (III. 20.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete megtárgyalta a „BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA” címő döntés elıkészítı dokumentumot, és úgy dönt, hogy az IVS az alábbi tartalommal kerüljön véglegesítésre: Helyzetértékelés 1. Csepel szerepe a településhálózatban, (Budapesten) 2. Csepel egészére vonatkozó helyzetértékelés: 2.1. Gazdaság, 2.2. Társadalom 2.3. Környezet 2.4. Közszolgáltatások Városrész léptékő fejezetek 3. Csepel városrészek területi megközelítéső elemzése 3.1. Városfejlesztési koncepció szerinti beazonosítás 3.2. Városszerkezet és épületállomány elemzés hiányosságok feltárása, rehabilitáció, funkcióváltás 3.3. Anti-szegregációs terv helyzetértékelı része 3.4. SWOT (GyELV) elemzés, 4. Stratégia 4.1. Hosszú távú jövıkép (15-20 év) 4.2. Jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása (kerületi célok, tematikus célok, városrészi célok) 4.3. A stratégia belsı összefüggéseinek vizsgálata 5. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 5.1. Ady lakótelep 5.2. Városközpont 5.3. Észak – Csepel (Szigetcsúcs – kelet) 5.4. „Csepel SC” sportterület 5.5. Ráckevei – Soroksári – Duna ág menti területek 5.6. Csepel – Háros külterület 5.7. Csepel Ófalú 6. A stratégia megvalósíthatóságának eszközei 7. Anti-szegregációs terv A Képviselı-testület felkéri a polgármestert, hogy e tartalommal, a bizottsági vitákban elhangzottak (jegyzıkönyvekben rögzítettek alapján) kerüljön véglegesítésre az IVS.
20
-
182/2008. (III. 20.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete - Kál Károly módosító indítványára - úgy dönt, hogy az elıterjesztés 2. számú határozati javaslatát az alábbiak szerint módosítja: Az IVS „CSEPEL AZ ÉRTÉKEK SZIGETE” hívó szavak alatt készüljön el.
-
184/2008. (III. 20.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete megtárgyalta a „BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA” címő döntés elıkészítı dokumentumot, és úgy dönt, hogy a 181/2008. (III.20.) Kt. határozat szerinti tartalmú IVS fejezetei KSH 2001. évi Népszámlálás adatai, valamint a helyi adatok alapján kerüljön pontosításra.
-
185/2008. (III. 20.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a „BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA” a 181/2008. (III.20.) Kt. számú határozat szerinti tartalmú, a 183/2008. (III.20.) Kt. határozat szerinti átfogó és középtávú célokat tartalmazó, a 184/2008. (III.20.) Kt. határozat szerint pontosított dokumentum. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete az IVS egységes dokumentumként adja közre.
- 358/2008. (V.15.) Kt HATÁROZAT Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy az Ady E út – Duna utca – Zsák H. u. – Árpád u. – Táncsics M u. által határolt területre vonatkozó Integrált Szociális Városrehabilitációs Elızetes Akcióterületi terv programját elfogadja.
Felhatalmazza
a Polgármestert
a
pályázathoz szükséges nyilatkozatok
megadására.
- 359/2008. (V.15.) Kt HATÁROZAT Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete – a 357/2008. (V.15.) Kt számú határozat figyelembevételével – úgy dönt, hogy Ady E út – Duna utca – Zsák H. u. – Árpád
u.-Táncsics
M
u.
által
határolt
területre
vonatkozó
Integrált
Szociális
Városrehabilitációs Akcióterületi tervhez biztosítja a bruttó 180 millió Ft önkormányzati
21
önerıt (a Középtávú felhalmozási feladatok terhére), valamint további bruttó 20 millió forintot a 17/2007(I.23.) Kt sz. határozattal elfogadott járdafelújítás 51,4 mFt elıirányzat pénzmaradvány összegébıl 20 mFt átcsoportosításával biztosítja, ezen felül pótlólagosan 45,6 millió forintot biztosít a 236/2008. (IV.17.) Kt. számú határozatban lévı táblázat d. pont második sorában, Csıgyár u., mint szerviz út megépítésére jóváhagyott keretbıl történı átcsoportosítással.
- 360/2008. (V.15.) Kt HATÁROZAT Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a nyertes pályázat esetén önálló városfejlesztési társaságot alapít a pályázati feltételeknek megfelelıen,
melyet
szerzıdéskötésig
bejegyeztet
a
cégbíróságon
és
a
projekt
menedzselésére alkalmassá tesz.
-
163/2009. (III.19.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a KMOP 2007-5.1.1/C pályázatára benyújtott Integrált Szociális Városrehabilitáció c. pályázati projekt bonyolításáért és megvalósításáért felelıs szervezetéül – összhangban a 39/2008. (I.24.) Kt. sz. határozattal – a CSEVAK Zrt-t nevezi meg. A CSEVAK Zrt. a fenti feladat ellátása során tanácsadó szervezetek igénybevételére jogosult.
-
164/2009. (III.19.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy engedélyezi a CSEVAK Zrt-ben egy új Városfejlesztési Igazgatóság létrehozását – a jelen elıterjesztésben megfogalmazott célokkal és ismérvekkel. Felkéri a Polgármestert, hogy a szükséges iratokat készíttesse el. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete az új Városfejlesztési Igazgatóság költségeit biztosítja. E szerint a 2009. évre – idıarányosan, 9 hónapra számolva – 44.500 eFt-ot biztosít a CSEVAK Zrt. részére.
-
230/2009. (IV.16.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy az Ady Endre út- Duna utca – Zsák Hugó utca – Táncsics Mihály utca által határolt terület fejlesztésére vonatkozó Akcióterületi Terv programját elfogadja. A Képviselı-testület felhatalmazza a polgármestert a pályázathoz szükséges nyilatkozatok aláírására.
22
-
231/2009. (IV.16.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete felkéri a polgármestert, hogy készíttessen részletes finanszírozási tervet a pályázati forrás felhasználásának módjára, különös tekintettel a finanszírozás ütemezésére és a pályázatban részt vevı partnerek szerepére, majd elkészülte után terjessze a testület elé jóváhagyásra.
- 470/2009. (VI.23.) Kt HATÁROZAT Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a CSEVAK
Zrt.
Szervezeti
és
Mőködési
Szabályzatát
az
elıterjesztés
1.
számú
mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja.
-
521/2009. (IX.22.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és a CSEVAK Csepeli Vagyonkezelı Zrt. között létrejövı, az elıterjesztés 2. számú mellékletében szereplı „ADY LAKÓTELEP INTEGRÁLT SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓJA Rehabilitációs Megbízási Szerzıdést” megköti, egyben felhatalmazza a polgármestert e megbízási szerzıdés aláírására.
-
29/2009. (IX.22.) Kt RENDELET
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy megalkotja a „Helyi város-rehabilitációs terület kijelölésérıl és a területen a rehabilitáció megvalósításáról” szóló rendeletét.
-
701/2009. (X.20.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a CSEVAK Zrt. 470/2009. (VI.23.) Kt. sz. határozattal elfogadott Szervezeti és Mőködési Szabályzatának 1. számú módosítását tartalmazó módosító okiratot elfogadja.
-
35/2010. (I.26.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete - Gergely István módosító indítványára - úgy dönt, hogy az elıterjesztés 2. számú határozati javaslatában a körzethatár meghatározására vonatkozó szövegrészt az alábbiak szerint módosítja: „….számú határozat végrehajtása érdekében az alábbi terület azon részére, amely a pályázati feltételeknek megfelel:
23
Koltói Anna utca – Táncsics Mihály – Ady Endre út – Védgát utca – Corvin út – Csıgyár utca által határolt területre (térkép melléklet)”
-
36/2010. (I.26.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében részt vesz az alábbi pályázaton: „Szociális célú Városrehabilitáció” Ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja” c. konstrukcióihoz (kódszám: KMOP-2009-5.1.1. C).
-
37/2010. (I.26.) Kt HATÁROZAT
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a 36/2010. (I.26.) Kt határozat végrehajtása érdekében az alábbi terület azon részére, amely a pályázati feltételeknek megfelel: Koltói Anna utca – Táncsics Mihály – Ady Endre út – Védgát utca – Corvin út – Csıgyár utca által határolt területre (térkép melléklet), városrehabilitációs céllal kiegészíti az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) és elızetes akcióterületi tervet készíttet. A
Képviselı-testület
úgy
dönt,
hogy
a
feladatok
elvégzéséhez
a
2010.
évi
költségvetésben az IVS kiegészítéséhez nettó 10 millió Ft-ot, az elızetes akcióterületi terv és pályázati dokumentáció készítésére nettó 20 millió Ft-ot biztosít. A pályázat és ennek részeként az elızetes akcióterületi terv elkészítésével a CSEVAK Zrt.-t bízza meg.
24
2. sz. Melléklet: Közmővesítettségi kimutatás
Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem kiépített Típus
azonosító közterület neve
házszámtól
házszámig
hossz(m)
megjegyzés
Gáz
G1
II. Rákóczi Ferenc u.
45
79
364
b
Gáz
G2
Csıgyár u.
95
97
13
b
Szennyvíz-csatorna
CS1
Corvin út
9
21
298,9
b
Szennyvíz-csatorna
CS2
Csıgyár u.
1
43
375,9
b
Szennyvíz-csatorna
CS3
Csıgyár u.
43
95
368,5
b
Szennyvíz-csatorna
CS4
Pöltenberg u.
1
37
364
b
Szennyvíz-csatorna
CS5
Kapisztrán János u.
7
27
309,2
b
Szennyvíz-csatorna
CS6
Kossuth Lajos u.
11
19
163,2
b
Szennyvíz-csatorna
CS7
Corvin út
18
34
271,9
b
Szennyvíz-csatorna
CS8
Védgát u.
1
4
73,5
b
Szennyvíz-csatorna
CS9
Védgát u.
4
47
783,6
b
Szennyvíz-csatorna
CS10
Vasas u.
1
13
79,9
b
Szennyvíz-csatorna
CS11
Duna u.
120
126
96,4
b
25
