KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 4214-30/2011.
Előadó:
Radványi Miklós Benke Boglárka Bera József Illés Gábor Kis-Benedek Beáta Niedermayer József Pék Miklós dr. Hoblyák Júlia
A Csepel III. Erőmű Kft. egységes környezethasználati engedélye Mellékletek: Te melléklet: Technológiai leírás BAT melléklet: Az elérhető legjobb technikának való megfelelés L melléklet: A telepítendő légszennyező pontforrásokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek A melléklet: Adatszolgáltatás
Tárgy:
HATÁROZAT A Csepel III. Erőmű Kft. (1211 Budapest, Színesfém u. 1-3., Cg. 01-09-910983; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Budapest 210146/78, 210146/113 és 210146/119 hrsz. alatt található kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítésére és üzemeltetésére és minden ahhoz műszakilag kapcsolódó, helyhez kötött egységeiben folytatott és ezen műveletekkel közvetlenül együtt járó tevékenységekre vonatkozóan a benyújtott környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján
egységes környezethasználati engedélyt
adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint.
I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK
1. A telephely adatai: Cím: Helyrajzi szám: Környezetvédelmi Területi Jel: Súlyponti EOV koordináták:
Budapest, Színesfém u. 1-3. Budapest 210146/78, 210146/113 és 210146/119 hrsz. 102 253 727 X: 231 694 Y: 650 438
2. A Környezethasználó adatai: Neve: Csepel III. Erőmű Kft. Székhelye: Budapest, Színesfém u. 1-3. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
Cégjegyzékszáma: Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjele:
10-09-910983 102 647 040 14592843-6820-113-01
3. Az engedélyezett tevékenység: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú mellékletének 1.1. pontja szerint: „Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel.” A telephelyen végzett főtevékenység: villamos- és hőenergia termelés Az erőmű típusa:
Kombinált ciklusú, gázturbinás erőmű (a továbbiakban: Csepel III. Erőmű)
Tüzelőanyag:
földgáz, gázturbina olaj (tartalékként)
Gázturbina teljesítménye:
~280-310 MWe (dry low-NOx kibocsátású gázégőkkel)
Villamos összteljesítmény:
~400-450 MWe
Hűtési rendszer:
frissvízhűtés (a Duna vizét használva)
A technológia ismertetése: Te melléklet Az elérhető legjobb technikának való megfelelés: BAT melléklet
II. A
TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
Megállapításra került, hogy a tervezett tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A pontforrás tervezett magassága: ~ 65 méter. A tervezett tevékenységre levegőtisztaságvédelmi szempontból a hatályos jogszabályok alapján védelmi övezetet nem kell kialakítani. Levegőtisztaság-védelmi szempontból hatásterület nem állapítható meg. Zajvédelmi szempontból: A tervezett létesítmény hatásterülete az előzetes becslés szerint, a zajforrások jellemzőit és telepítési körülményeit, illetve a környezeti adottságokat tekintve zaj ellen védendő területet vagy épületet nem érint. Vízvédelmi szempontból: A kilépő hűtővíz a bevezetési ponttól számított körülbelül 70 méter széles és 1000 méter hosszú part menti sávban eredményez a Duna vízhozamától függő 0,1 - 1,8 0C közötti vízhőmérséklet emelkedést.
2
III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely a Rendelet 2. § (3) bekezdésének d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni. 1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: − a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, − a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, − hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről,
3
− tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 3. Vízvédelmi előírások: 3.1. A tervezett Csepel III. Erőmű vízi létesítményeire [vízkivételi mű, vízvisszavezető műtárgy (vízszinttartó bukó, surrantó), a szükséges dunai meder- és partvédelem kialakítása, ipari-hűtővíz-ellátó rendszer, szenny- és használtvíz elvezetés és -kezelés, csapadékvíz - elvezetés és -kezelés, tűzivíz ellátás, ivóvízellátás, szociális szennyvízelvezetés és -kezelés, hűtővízellátás és -elvezetés, technológiai szennyvízkezelés és -elvezetés, stb.] vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. A vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben [a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet] és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírt mellékleteket. 3.2. A vízkivételi műtárgyat tervezetten úgy kell elhelyezni, hogy az a meglévő partfal vonalához, mint a Duna bal parti szabályozási vonalához csatlakozzon. A szabályozási vonalon belülre (a Duna felé) a műtárgy nem kerülhet. 3.3. A meglévő partfal folyamatosságát biztosítani kell, illetve megbontásához a kezelő (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) hozzájárulása szükséges. 3.4. A surrantó műtárgyat úgy kell kialakítani, hogy az árvízi zárás lehetősége biztosított legyen. 3.5. A befogadó folyóvíz olajszennyeződésének megakadályozása érdekében megfelelő méretű olajfogóval kell a parkolók felületén és a szénhidrogénnel esetlegesen szennyeződő területeken összegyűlő csapadékot, továbbá az olajtartályok környezetében keletkező csapadékot megtisztítani. Az olajfogók tervét - a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció részeként - a méretezés megfelelőségét igazoló számítással együtt kell benyújtani a Felügyelőségre. 3.6. A Környezethasználó által a Dunába - a parti vízbevezetési helyen - csak olyan minőségű vizet lehet bevezetni, amely megfelel a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet] előírásainak. A Felügyelőség a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének b) pontja és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 3. §-a és 2. számú melléklete alapján a szinttartó bukóaknán keresztül a Dunába elvezetett, a kibocsátásra jellemző szennyező anyagokra az alábbi területi határértékeket határozta meg: pH Szennyező anyagok Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) Ötnapos biokémiai oxigénigény (BOI5) Összes lebegőanyag Összes szervetlen nitrogén öNásv Összes nitrogén (N) Ammónia-ammónium-N tartalom 4
6,5 – 9 mg/l 100 30 50 40 50 10
Összes foszfor (P) Szerves oldószer extrakt (SZOE)* Összes vas * Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros
5 5 10
A Felügyelőség a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 5. számú melléklete alapján az elvezetett hűtővíz hőmérsékletére, az alábbi egyedi határértéket határozta meg: a Dunából kivett és az abba visszavezetett hűtővíz hőmérsékletének különbsége az órás átlagokból számított napi átlagban - nem lehet nagyobb, mint 8 ºC. 3.7. A kibocsátási határértékeket ötévenként felül kell vizsgálni a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 25. §-a és a 3. számú mellékletben előírtak szerint. 3.8. Ha az élővízbe vezetett szenny, illetve használt víz minősége nem felel meg az előírt kibocsátási határértéknek, a Környezethasználónak gondoskodnia kell a szennyvíz kibocsátási határértékre történő megtisztításáról. 3.9. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésének ca) pontja értelmében a Környezethasználónak önellenőrzési tervet kell készítenie a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet] előírásai szerint és a Csepel III. Erőmű vízi létesítményeire vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemmel együtt a Felügyelőség részére jóváhagyásra benyújtani. 3.10. Az elvezetett szennyvizekből a kibocsátási határértékkel nevesített komponenseken kívül vizsgálni kell a fajlagos elektromos vezetőképességet, és a kettős bírságolás elkerülése érdekében a lebegő anyag ásványi anyag tartalmát (izzítási maradék). 3.11. A Dunából kivett és az abba visszavezetett hűtővíz hőmérsékletét és a hőmérséklet különbségét folyamatosan mérni és regisztrálni kell. 3.12. Az éves vizsgálati ütemtervet a tárgyévet megelőző év november 30-ig kell a Felügyelőségnek benyújtani. 3.13. Az élővízbe vezetett vizek minőségének ellenőrzését és az üzemviteli napló vezetését a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet előírásai szerint kell végezni. 3.14. Vizsgálni kell a mederüledéket a vízbevezetés felett és alatt (TPH, PAH, növényvédőszerek és toxikus fémek). Az alsó vizsgálati pont kijelölésekor figyelembe kell venni a szomszédos Csepel II. Erőmű és a Csepel III. Erőmű együttes hatását is. Határidő: a vízjogi létesítési engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg 3.15. Az erőmű-technológiához kapcsolódó vízvizsgálati eredményeket az önellenőrzési eredményekkel együtt be kell nyújtani a Felügyelőségre. 3.16. A csapadékvíznyelők környezetét úgy kell karbantartani, hogy az útfelületről szennyezőanyag ne kerülhessen a csatornába. 3.17. Az olajfogók olaj- és iszapgyűjtő részének rendszeres kitisztításáról gondoskodni kell úgy, hogy a berendezés hatásfoka mindig megfelelő legyen.
5
3.18. Az olajfogók tisztítása során keletkező hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ezért azt ennek megfelelően kell kezelni. 3.19. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet] 6. § (3) bekezdése és a 2. számú melléklete alapján a Környezethasználó üzemi kárelhárítási tervet köteles készíteni a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A megfelelő szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő által készített üzemi kárelhárítási tervet - a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemmel együtt - a Felügyelőség részére jóváhagyásra be kell nyújtani. 3.20. A tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: favR.) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a bontási és az építési munkák során a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyeződjön. 3.21. A tevékenység során esetlegesen tapasztalt talaj, illetve talajvíz szennyezés esetén a Felügyelőséget értesíteni kell a 9.1. és 9.2. pontban előírtak szerint, és a favR. alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkedni kell. 3.22. Az építkezés során esetlegesen kitermelt, feltöltésből származó talajt meg kell vizsgálni, és az eredmények ismeretében kell dönteni az elhelyezéséről. Szennyezett talajt csak engedéllyel rendelkező lerakóra lehet elszállítani. 3.23. A területen levő talajvíz monitoring rendszert a KTVF: 43598-6/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint a továbbiakban is üzemeltetni kell. 4. Levegővédelmi előírások: 4.1. A technológia kibocsátási határértékeinek folyamatos betartását biztosítani kell. 4.2. A levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell teljesíteni. 4.3. A technológiai előírások betartásával, a berendezések karbantartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 4.4. A tüzelőberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően kell üzemeltetni. A technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát folyamatosan és fokozottan ellenőrizni kell. 4.5. A légszennyező források és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót kell vezetni és hatósági ellenőrzés során azt bemutatni. Az üzemnapló a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet] 18. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően kell vezetni. 4.6. A telepítendő légszennyező pontforrásokra vonatkozóan az L mellékletben foglalt technológiai kibocsátási határértékeket be kell tartani.
6
4.7. A létesítésre kerülő pontforrásokat folyamatosan mérő és rögzítő rendszerrel kell ellátni az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet] 7. § (2) és (12) bekezdésekben foglaltak szerint. 4.8. A telepíteni kívánt mérőrendszernek meg kell felelnie a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. §-ban foglalt követelményeknek, továbbá rendelkeznie kell a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 21. §-a szerinti típusjóváhagyási igazolással is. 4.9. A mérőrendszerrel a füstgáz kén-dioxid, nitrogén-oxid, szén-monoxid, szilárd anyag és oxigén koncentrációértékeit, valamint a füstgáz hőmérsékletét, nyomását, nedvességtartalmát és térfogatáramát kell mérni. 4.10. A mérőrendszer üzemeltetését a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 7. §-ban foglalt előírások betartásával kell végezni. 4.11. A folyamatos kibocsátásmérés eredményeit a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 8. mellékletében foglaltak szerint kell feldolgozni és értékelni. 4.12. A beépített folyamatos kibocsátásmérő rendszerek esetében évente egy alkalommal összehasonlító kibocsátásmérést kell végezni a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. § (5) bekezdése szerint. 4.13. A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 13. § (3) és 14. § (3) bekezdései alapján a folyamatos kibocsátás méréséhez olyan mérőrendszert kell alkalmazni, amely a környezetvédelmi hatóság részére történő adatátvitel biztosítására alkalmas. Az adatátviteli rendszer kiépítése és működtetése a Környezethasználó feladata, az adatok fogadási feltételeinek biztosítása a hatóság feladata. Az adatátvitel biztosítására alkalmas rendszer tervét el kell készíteni, és be kell nyújtani a Felügyelőség részére a használatbavételi engedélykérelemmel egyidejűleg. 4.14. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] 31. §-ban foglaltak alapján a tervezett helyhez kötött légszennyező pontforrásokra levegőtisztaság-védelmi alapjelentést (LALA) a használatbavételi engedélykérelemmel egyidejűleg kell benyújtani a Felügyelőségre. 4.15. A légszennyező források légszennyezőanyag kibocsátásának ellenőrzéséről készült vizsgálati jegyzőkönyvet be kell nyújtani a Felügyelőségre a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 19. §-ban foglaltaknak megfelelően. 4.16. Az építés során a kiporzás hatását száraz időszak esetén locsolással kell mérsékelni. 5. Zajvédelmi előírások: 5.1. Az építési engedélyezési tervek részeként - a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletében előírt tartalommal kidolgozott zajvédelmi munkarészt kell készíteni, amiben a véglegesített tervek alapján meg kell határozni a létesítménytől származó zajkibocsátást és a környezetben okozott zajterhelést, illetve igazolni kell a külön jogszabályban, jelenleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-
7
EüM együttes rendeletben [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] előírt határértékek teljesülését. 5.2. A zajvédelmi munkarészt az építés megkezdését megelőző 30. napig jóváhagyásra be kell nyújtani a Felügyelőségre. 5.3. Az építőipari kivitelezési tevékenységet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. §ban előírt követelmények érvényesítésével kell végezni úgy, hogy a zaj ellen védendő területeken teljesüljenek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek. 5.4. A megvalósulást követően szokásos üzemeltetési körülmények mellett elvégzett zajméréseken alapuló szakvéleményben igazolni kell, hogy a létesítmény környezetében, illetve a telephelyi határokhoz legközelebb elhelyezkedő védendő épületek homlokzatai előtt teljesülnek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek, a zajvizsgálatot és az eredmények értékelését a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet] 1. és 4. számú mellékletei szerint kell elvégezni, majd azt a Felügyelőségre benyújtani. Határidő: a létesítmény használatba vételét követő 30 napon belül. 5.5. A megvalósulást követően szokásos üzemvitel mellett elvégzett helyszíni mérésekkel meg kell határozni a létesítmény tényleges hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. §-ban előírt szabályok szerint, a hatásterület alapján vizsgálni kell a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. §-ban előírt adatszolgáltatási kötelezettség szükségességét, a mérés lefolytatásánál a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú mellékletének 2. pontjában előírtak szerint kell eljárni. Határidő: a létesítmény használatba vételét követő 30 napon belül. 6. Hulladékokkal kapcsolatos előírások: 6.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 6.2. Az építkezések és a bontások során figyelembe kell venni az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályiról szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet] előírásait. 6.3. A létesítés során kitermelt földet szennyezettsége esetén be kell sorolni a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet [a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerint. 6.4. Tereprendezésre, rekultiválásra, esetleges feltöltésre csak hulladéknak nem minősülő, inert anyagot szabad alkalmazni, illetve leteríteni. 6.5. A Csepel III. Erőmű területén a munkahelyek és üzemi gyűjtőhelyek között történő belső szállítás is csak dokumentáltan történhet. 6.6. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm.
8
rendelet] szerint a veszélyes hulladékot eredményező tevékenységről anyagmérleget kell készíteni - amelynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét. 6.7. Veszélyes hulladék a keletkezésétől számítva legfeljebb 1 évig tartható a gyűjtőhelyen, az üzemeltetési szabályzatban előírt módon. 6.8. A létesítés, illetve a tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnybe kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 6.9. A keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. 6.10. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról és a Felügyelőségnek történő bejelentési kötelezettség teljesítéséről gondoskodni kell a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (XI. 18.) Korm. rendelet] előírásai szerint. A 164/2003. Korm. rendelet szerinti bevallást be kell nyújtani a Felügyelőségre minden év március 1-jéig. A közszolgáltatónak átadott települési hulladékról nem kell adatszolgáltatást teljesíteni. 6.11. A hulladék elhelyezésére szolgáló területeket világosan kell jelezni és jelölni, megadva a tárolóterület maximális tároló kapacitását, valamint a hulladékok maximális tárolhatósági idejét. Gondoskodni kell arról, hogy tárolóterületeken gyűjtött hulladékok mennyisége ne haladja meg a tárolóterületek maximális kapacitását. 6.12. Amennyiben a tevékenység során keletkező hulladékok mennyisége meghaladja a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet] 12. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségeket, a Környezethasználó köteles egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni és a Felügyelőségre benyújtani. 7. Természetvédelem: 7.1. A Natura 2000 területen megvalósuló vízkivétel és vízvisszaengedés műtárgyainak telepítése során, fa- és cserje kivágást a madarak védelme érdekében csak augusztus 15. és március 15. között szabad végezni. 7.2. A nem üzemtervezett Natura 2000 területen található fák kivágásához a Felügyelőség engedélyét be kell szerezni. 7.3. A 3.19. pontban szereplő üzemi kárelhárítási tervet ki kell dolgozni a védett természeti értékekre vonatkozóan is, különösen az égés és annak elhárítása során a levegőbe és a Duna folyamba kerülő káros anyagok elhárítására, csökkentésére. 8. A monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások: 8.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit az A melléklet tartalmazza.
9
8.2. A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell. 8.3. A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz a Felügyelőség munkatársai számára. 9. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 9.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/200-9561) az alábbiak esetén: - bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása, - bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot. 9.2. A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. 9.3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. 9.4. A tevékenység során bekövetkező havária esetén a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell a kárelhárítási tevékenység azonnali megkezdése mellett. 9.5. A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni.
üzemnaplóban
kell
9.6. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban. 9.7. A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban – a rendkívüli eseményektől eltekintve – előre értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 10. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat.
10
11. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: 11.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben [a továbbiakban: Kvtv.], illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 11.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: − a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; − a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; − az elszennyeződött berendezések kezelésével; − az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával. 11.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet.
I V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Jelen engedély a jogerőre emelkedését követően 2021. július 31-ig érvényes. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőséghez benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: − ezt hatályos jogszabály előírja; − a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges; − a Környezethasználó tevékenységében a Rendelet 2. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani; 11
− az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; − a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; − a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja; − a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a Rendelet. 20. § (12) bekezdése és 20. § (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
V. JOGKÖV ETKE ZMÉNY EK 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a Rendelet 26. §-a alapján - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000 – 100 000 Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000 – 500 000 Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 3 262 500 Ft, melyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Felügyelőséghez tizenegy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 1 631 250 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénzátutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.
12
INDOKOLÁS A Környezethasználó egy közel 450 MWe villamos teljesítményű Csepel III. elnevezésű Erőművet kíván létesíteni, mely a Rendelet 1. számú mellékletének 28. pontja (Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől) alapján környezeti hatásvizsgálat és 2. számú mellékletének 1.1. pontja (Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel) alapján egységes környezethasználati engedély köteles. A Környezethasználó kérelmére a Felügyelőség a Rendelet 5/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján előzetes konzultációt folytatott le, melynek lezárásaként KTVF: 154-7/2010. számú véleményében meghatározta a benyújtandó összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmi követelményeit. A Környezethasználó benyújtotta a Felügyelőségre az MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 95., a továbbiakban: Tervező) által elkészített összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt (a továbbiakban: összevont dokumentáció). A Környezethasználó az igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a Rendelet 24. § (2) bekezdése alapján megindította az összevont eljárást. A Felügyelőség a Rendelet 24. § (7) és 8. § (1) bekezdése szerint – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdésére - a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt. A Rendelet 24. § (7) és 8. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kérelmet, az összevont dokumentációt és a közleményt a Felügyelőség megküldte a telepítés helye szerinti Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzőjének. A Jegyző I/8377-5/2010. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a kérelembe és mellékleteibe való betekintés módjáról. A Felügyelőség a Rendelet 24. § (7) és 8. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a kérelmet, a közérthető összefoglalót és a közleményt megküldte a feltételezetten érintett Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet, Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár és Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzőinek. Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzője I-228-8/2010., Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-3939/6/2010., Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-5679/4/2010. számon, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője 2010. július 16-án érkeztetett levelében, Szigetszenmiklós Város Önkormányzat Jegyzője 2010. július 23-án érkeztetett levelében, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője 2011. március 18-án érkeztetett levelében, Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat Jegyzője 2011. március 21-én, Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény 2011. március 18-án érkeztetett levelében tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel megtörténtéről. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az
13
adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség KTVF: 37771-1/2010. számon további egy példány dokumentáció benyújtását írta elő, melynek a Környezethasználó eleget tett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete (jelenleg: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve) 2308-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárult, az alábbi indoklással: „A megkereséshez csatolt dokumentációt áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy a közegészségügyi hatóság részéről az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincs. A benyújtott dokumentáció alapján az alábbi észrevételeket teszem: • A légszennyező anyagokkal kapcsolatban a terjedésszámítások adatai alapján megállapítható, hogy a rövid idejű, maximális kibocsátási határértéket meghaladó immissziós hatást nem okoznak. • A dokumentum zajvédelmi részével kapcsolatban közegészségügyi-zajvédelmi szempontból a létesítéssel szemben kifogás nem merült fel.” Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzője 23-664-1/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett tevékenységhez hozzájárult, azonban szakhatósági állásfoglalása nem felelt meg a Ket. formai és tartalmi követelményeinek, ezért a Felügyelőség KTVF: 37771-43/2010. számon ismételten szakhatósági állásfoglalást kért. Az ismételt megkeresésre Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzője 23-664-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett tevékenységhez „egy Szigetszentmiklós Város közigazgatási területére telepített folyamatos légszennyezési méréseket lehetővé tevő mérőállomás kiépítésének feltételével” járult hozzá, melyet az alábbiakkal indokolt: „A Polgármesteri Hivatal által felkért környezetvédelmi szakértő a környezeti hatástanulmányt átvizsgálta melynek tartalmával a Hivatalunk egyetértett. A településünket érintő Budapest-Csepelen épülő Erőmű által kibocsátott légszennyezés mértékének folyamatos ellenőrzésére egy állandó jelleggel Szigetszentmiklósra telepített mérőállomás kiépítése szükséges a gázturbinás erőmű üzembe helyezését (használatbavételét) megelőzően. Az Erőmű létesítésének és üzemeltetésének 6 km-es hatásterülete Szigetszentmiklós közigazgatási területére esik, ezért nem lehet ellentétes a Szigetszentmiklós Város Képviselő-testületének 1/2009. (I. 28.) számú rendeletében foglaltak (szabályozási terv és helyi építési szabályzat) IV. fejezetének „A település környezetvédelmi előírásai” (59-70. oldal, 59. § - 67 §) vonatkozó bekezdéseivel.” A hatályos jogszabályok és az összevont dokumentáció kiegészítésében foglalt eredmények alapján a tervezett beruházás hatásterülete 0 méter. E szerint Szigetszentmiklós területe nem tartozik bele a hatásterületbe, ezért a Felügyelőség a fenti kikötést nem foglalta a határozat rendelkező részébe. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-3939/5/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a tervezett tevékenységhez, az alábbi indoklással:
14
„Az MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 95.) által készített „Csepel III. Erőmű Környezeti Hatástanulmány és Egységes Környezethasználati Engedélyezési Dokumentációban foglaltak alapján a tervezett beruházás engedélyezhető.” Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője X-2755-10/2010. számon a szakhatósági eljárásának idejét meghosszabbította, majd X-2755-13/2010. számú végzésében hiánypótlást írt elő. Ezt követően X-2755-17/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett tevékenységhez az alábbi kikötéssel hozzájárult: „Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata a Csepeli Erőmű területére vonatkozóan hatályos Kerületi Szabályozási Tervvel (KSzT) nem rendelkezik. A tervezésnél és a megvalósításnál fokozott figyelemmel kell lenni az alábbiakra: A hatályos Budapest, XXI. kerület Csepel Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 6/2002. (III. 26.) Kt. rendelet (CsVÉSz) alapján a terület „IP-ET – az energiatermelés létesítményeinek elhelyezésére szolgáló terület” övezeti besorolású, előírásait a 41. § tartalmazza. Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2010. június 15-i ülésen lefogadta a Csepel III. Erőmű KSzT-t, az arra vonatkozó rendeletet 19/2010. (VI. 15.) Kt. számon megalkotta; a rendelet 2010. szeptember 1-én lép hatályba, előírásait az ezt követően indított ügyekben kell alkalmazni.” Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Tárgyi ügyben a helyi környezet- és természetvédelem tekintetében a tényállás pontosabb tisztázására volt szükség, ezért ennek érdekében az ügyintézési határidőt az összevont környezeti hatásvizsgálati, és egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz szakhatósági állásfoglalás megadása ügyében megkeresett közigazgatási szervként a X-275510/2010. számú végzésemben tíz munkanappal meghosszabbítottam. A környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt a testületi határozat alapján áttanulmányoztuk. Az előzetes konzultációs eljárásban javasoltuk környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, valamint egyéb, a térségben már meglévő környezeti hatások, terhelések egymásra hatásának és együttes hatásának vizsgálatát, különösen az alábbi környezeti elemekre: a meglévő üzemek és a folyamatban lévő beruházások környezeti terheléseinek egymásra hatása, levegőminőség vonatkozásában a Kelenföldi hőerőmű, a meglévő hőerőmű, a szennyvíztisztító biogáz égetője és az új erőmű együttes vizsgálata, - vízhőfok emelkedés vonatkozásában a régi és az új erőmű együttes hatása a Duna élővilágára, illetve a Csepeli ivóvíz kutakra, - zajhatás vizsgálat a meglévő és az új erőmű vonatkozásában, - részletes talajvizsgálat a beruházással érintett területen, a beruházás megvalósulása során a közlekedés okozta légszennyezés és zajhatás vizsgálata. Levegőtisztaság-védelmi szempontból Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzat közigazgatási területe a tervezett beruházás hatásterületén helyezkedik el, ezért kiemelt jelentőségű, hogy az előzetes konzultációs eljárás során hatóságom által megküldött X-66411-12/2009. számú végzésben a 850/2009. (XII. 25.) Kt. számú határozat 2. bekezdése megvalósuljon. A tényállás tisztázása során megállapítottam, hogy a 850/2009. (XII. 25.) Kt. számú határozatban foglaltakat a Környezethasználó maradéktalanul nem teljesítette. Ennek érdekében a Környezethasználó által megbízott tervező céget a Ket. 45/A. § (6) bekezdése alapján hiánypótlásra szólítottam fel, és kértem, hogy küldje meg a 850/2009. (XII. 25.) Kt. számú határozat 2. bekezdése szerint „levegőminőség vonatkozásában Kelenföldi hőerőmű, meglévő hőerőmű, szennyvíztisztító biogáz égetője és az új erőmű együttes vizsgálatával” történő számításokat tartalmazó anyagot, vagy a KDV-KTVF-nél felvett jegyzőkönyvet, emlékeztetőt, miszerint a levegőtisztaság-védelmi fejezetben közöltek a testületi határozatban foglaltakkal egyenértékűnek tekinthetők.
15
A beruházó a hiánypótlási felhívásra kiegészítő alátámasztásként a végzésem mellékleteként csatolt nyilatkozatot adta be. Fentiek alapján a KTVF: 37771-6/2010. számú megkeresésében kért szakhatósági állásfoglalást a Korm. rendelet 12. számú mellékletének 4. pontja alapján jegyzői hatáskörben a helyi környezet- és természetvédelemre, valamint a településrendezésre kiterjedően a rendelkező részben foglaltak szerint adtam meg. A területre készülő Kerületi Szabályozási Tervre Budapest Csepel Önkormányzat Képviselőtestülete 851-855/2009.(XII. 15.) Kt számú határozatai, valamint a 19/2010.(VI.15.) Kt. számú határozat alapján hívtam fel a figyelmet.” A Felügyelőség megállapította, hogy a Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzőjének megküldött KTVF: 37771-6/2010. számú megkeresésében adminisztrációs hiba történt, ezért KTVF: 37771-46/2010. számon ismételten megkereste. Az ismételt szakhatósági megkeresésre adott válaszában Budapest Főváros Csepel Önkormányzat Jegyzője X7182/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett tevékenységhez a fenti kikötésekkel hozzájárult, állásfoglalását az alábbiakkal egészítette ki: „A korábban megadott, X-2755-17/2010. számú szakhatósági állásfoglalásban foglaltakat továbbra is megalapozottnak tartom és fenntartom a helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján.„ A Felügyelőség a fenti szakhatósági állásfoglalásban szereplő kikötést nem szerepelteti jelen határozat rendelkező részében, azt nem tudja figyelembe venni az eljárás során tekintettel arra is, mivel abban építésügyi jogszabályokra hivatkoznak. A 347/2006. Korm. rendelet 4. számú mellékletének 2010. január 1. napjától hatályos 4. pontja alapján az érintett önkormányzat jegyzője helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatóság, melyre a Felügyelőség KTVF: 37771-46/2010. számú megkeresésében is felhívta Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzőjének figyelmét. A szakhatóság kikötésének tartalmát az építési engedélyezési eljárás során kell figyelembe venni. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-5679/4/2010. számú végzésében hiánypótlást írt elő, majd VF-5679/5/2010. számú végzésében a hiánypótlás teljesítésére megadott határidőt 30 nappal meghosszabbította. A Környezethasználó a hiánypótlásnak eleget tett, ezt követően Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-5679/6/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a tervezett tevékenységhez, az alábbi indoklással: „A beadott dokumentációkat áttanulmányozva azt állapítottuk meg, hogy a helyi környezetvédelemre gyakorolt várható hatások közül egyértelműen a levegőminőségre gyakorolt hatás az, amit részletesen vizsgálni kell. Bár a vizsgálati anyag egyértelműen csekély mértékű légszennyezettség növekedést mutat ki kerületünkben a beruházás megvalósulásánál, még a legjelentősebb szennyező, a NOx és NO2 vonatkozásában is, mivel átlag adatokhoz történő a viszonyítás, a maximális órás határértékek elérésénél vagy esetlegesen néhány napon azonban előfordulhat, hogy a csekély növekedés határérték túllépéshez vezethet, illetve tovább növeli az esetlegesen megengedett határértéknél már eleve magasabb alapterhelési értékeket. Kerületünkben ugyanakkor nincs olyan helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozó önkormányzati rendelet, ami alapján kikötéseket fogalmazhatnánk meg a benyújtott dokumentációval kapcsolatosan, továbbá más konkrét rendelkezést tartalmazó magasabb szintű szabályozás sem ad a kerületi jegyzőnek az egyes környezetvédelmi szakágakra vonatkozó érdemi vélemény kialakítására lehetőséget, így a levegőtisztaság-védelemre vonatkozóan sem.” Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzője I-228-9/2010. számú végzésében hiánypótlást írt elő, melyet a Környezethasználó teljesített. Ezt követően Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzője I-228-11/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett tevékenységhez nem járult hozzá. Döntését az alábbiakkal indokolta:
16
„Hivatalomhoz 2010. június 29-én érkezett környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációban az ALPIQ Csepeli Vállalatcsoport (Alpiq Csepel Kft. 1085 Budapest, Kálvin tér 12. és Alpiq Csepeli Erőmű Kft. 1211 Budapest, Színesfém u. 1-3.) egy új földgáz alapú erőmű (Csepel III. erőmű) megépítésére kérte szakhatósági hozzájárulásomat helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően. Az Erőmű helyileg a XXI. kerületben épülne, mégis levegő szennyező hatásterülete mélyen benyúlik a XI. kerület területére. A benyújtott anyagot áttanulmányoztam és állásfoglalásom kialakítása céljából további háttér légszennyezettség vizsgálatot kértem a kerület területén. A hiánypótlásra kiadott végzésre a tanulmányt készítő MVM ERBE ENERGETIKAI Mérnökiroda Zrt. egyeztetést folytatott Hivatalom Környezetvédelmi Osztályával a mérőpontok helyének kijelölésére, majd a mérések elvégzésére. A mérések alapján elkészített kiegészítő tanulmányukat 2010. október 18-án nyújtották be hivatalomhoz. A benyújtott dokumentációval kapcsolatos szakhatósági állásfoglalásom kialakításához a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 18. § indultam ki, mely az egészséges környezethez való alapvető jogot fogalmazza meg minden Magyarország területén élő ember számára. Ezt az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdésében leírt, az egészséges épített és természetes környezethez való joggal biztosítja. Az Alkotmány szellemében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzat feladatává teszi az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését. A benyújtott kiegészítő dokumentáció nagyon részletesen és alaposan vizsgálja a kerület 3, független mérési pontján a légszennyezettség órás és napi ingadozásának 2010. augusztus 623. időtartam közti alakulását. A vizsgálatból megállapítható, hogy a kerület légszennyezettsége szélsőséges. A kerület főforgalmú közutaktól mentes részein megfelelő a levegő minősége (Rátz László utcai és Gyékényes utcai mérőpont), míg a főforgalmú utak mentén, különösen ezek kereszteződésénél (Kosztolányi Dezső téri mérőpont) kiemelkedően magas, jóval meghaladja a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékekről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.1 számú mellékletében megadott valamennyi egészségügyi NO2 és NOx határértéket. Megállapítható továbbá az is, hogy a tervezett beruházás a kerület számára kizárólag a légszennyezőanyag-terhelés növekedését okozza, mely a meglévő állapot romlásához vezet. A tanulmány készítőjének azon megállapítása, hogy a Kosztolányi Dezső tér mérőállomásának adatai nem reprezentálják a kerület átlagos légszennyezettségét teljesen igaz, de ez nem jogosít fel az adatok átlagolására, és az átlag alapján történő terhelhetőség számítására, illetve következtetések levonására. Ezen gondolkodásmód hátrányos megkülönböztetést jelent a szennyezett területeken élő lakosok számára, mely alapvetően sérti az Alkotmány 70/A. §-át. Így a kiegészítő anyag 54. oldalának 8. számú táblázatában közölt átlagolt adatok elfogadhatatlanok számomra. Önkormányzatunk Képviselő-testülete a kerület környezeti állapotának javítására 2010. március 18-án a 80/2010./XI.ÖK/III.18./Határozatában elfogadott 2010-2014. évi Környezetvédelmi Program I. 2. pontjában egyértelműen állást foglalt a kerület levegő szennyezettségének csökkentése mellett. Jelen beruházás környezeti hatását tekintve ellentétes ezen testületi elkötelezettséggel is. Összefoglalva álláspontomat: a vizsgált beruházás sérti az erőmű határterületének jelenleg határérték feletti levegő szennyezettségű területein élő emberek egészséges környezethez való alkotmányos jogát és gátolja a törvényben meghatározott önkormányzati feladat, az egészséges életmód feltételeinek elősegítését célzó környezetvédelmi programunk eredményes végrehajtását. A fentiek figyelembevételével döntöttem a szakhatósági állásfoglalás rendelkező részében leírtaknak megfelelően.”
17
A Felügyelőség KTVF: 4214-13/2011. számon ismételten megkereste a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Jegyzőjét, mivel döntését nem helyi környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabállyal indokolta. A megkeresésre Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzője I-998-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában továbbra sem járult hozzá a tervezett tevékenységhez, melyet az alábbiakkal indokolt: „Budapest, Csepel III. erőmű környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során 2010. október 26. napján I-228-11/2010. iktatószámon szakhatósági állásfoglalást adtam ki. Mivel az önkormányzat nem rendelkezik a helyi környezet- és természetvédelem vonatkozásában helyi rendelettel, ezért szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, Újbuda Önkormányzat Képviselő-testületének a kerület környezeti állapotának javítására 2010. március 18-án a 80/2010./XI. ÖK/III. 18. határozatában elfogadott 2010-2014. évi Környezetvédelmi Program I. 2. pontja és a kerület légszennyezettségi állapotáról rendelkezésemre álló, a tanulmányban is szereplő adatok alapján alakítottam ki. Az önkormányzat alapvető feladata a helyi lakosság egészséges életmódjának biztosítása és a környezetveszélyeztetés elleni védelme, ezért a helyi környezet- és természetvédelmi kérdésekben külön helyi rendelet megalkotása nélkül is jogosult a kerületi lakosság érdekeinek képviseletére, védelmére. A szakhatósági állásfoglalásom kiadása óta érdemi változás nem történt a tervezett beruházásban, így a megvalósítandó erőmű a kerület légszennyezőanyag-terhelés növekedését, a meglévő állapot romlását okozza. Ez pedig ellentétes a lakosság érdekével és a képviselő-testületünk által elfogadott program légszennyezettség-csökkentési stratégiájával. A fentiek miatt a korábban kiadott I-228-11/2010. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásom fenntartom és megerősítem.” A Felügyelőség Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzőjének I-9984/2011. számú szakhatósági állásfoglalását döntésének meghozatala során nem vette figyelembe, mivel döntését helyi környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabállyal indokolni nem tudja. A 2011. január 15. óta hatályos, és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó 306/2010. Korm. rendelet és az összevont dokumentáció kiegészítésében foglalt eredmények alapján a tervezett beruházás hatásterülete 0 méterben állapítható meg, így Budapest XI. Kerület Újbuda nem tartozik a tervezett létesítmény hatásterületébe. Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény Jegyzője 3721-4/2010/XIX. számon a szakhatósági eljárásának idejét meghosszabbította, majd 3721-6/2010/XIX. számú végzésében hiánypótlást írt elő, 3721-9/2010/XIX. számú végzésében a hiánypótlás teljesítésére megadott határidőt 1 hónappal meghosszabbította. A Felügyelőség megállapította, hogy a Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Jegyzőjének megküldött KTVF: 37771-7/2010. számú megkeresésében adminisztrációs hiba történt, ezért KTVF: 4214-7/2011. számon ismételten megkereste. Az ismételt megkeresésre hivatkozva Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Jegyzője 8096-3/2011. számon az ügyintézési határidejét 15 nappal meghosszabbította. A Felügyelőség megkereséseire nem érkezett válasz. Emiatt a Felügyelőség KTVF: 4214-14/2011. számon a Ket. 45. § (3) bekezdése alapján megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalát, mint Budafok-Tétény Önkormányzat Jegyzőjének felügyeleti szervét és felügyeleti eljárást kezdeményezett. Ezt követően Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Jegyzője 8096-4/2011/IX. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a tervezett tevékenységhez az alábbi indokolással: „A hatástanulmányt áttekintve megállapítottam, hogy állásfoglalásom kiadásához hiányoznak azon információk, amelyek alapján levegőtisztaság-védelmi szempontból megítélhető lenne a XXII. kerület érintettségének mértéke, ezért hiánypótlást írtam elő további vizsgálatok elvégzésére. A hatástanulmányt és a hiánypótlási dokumentációt áttekintve megállapítottam,
18
hogy Csepel III. erőmű hatására a vizsgált paraméterek éves koncentráció értékére vonatkozóan a levegő terhelése határértéket el nem érő mértékben növekszik a kerületben.” A fentiekre tekintettel a Felügyelőség KTVF: 4214-17/2011. számú ügyiratában jelezte Budapest Főváros Kormányhivatalának, hogy KTVF: 4214-14/2011. számú megkeresését tekintse tárgytalannak. A Felügyelőség Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzőjétől KTVF: 37771-44/2010. számon ismét szakhatósági állásfoglalást kért, mivel az a Felügyelőség nyilvántartása szerint nem érkezett meg. A Felügyelőség KTVF: 3777144/2010. számon felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábban KTVF: 37771-3/2010. számon megküldött megkeresésében adminisztrációs hiba történt. Az ismételt megkeresésre Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Kp/5995/3/2010./II. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat Jegyzőjétől a Felügyelőség KTVF: 37771-2/2010. számú megkeresésére szintén nem érkezett szakhatósági állásfoglalás, ezért KTVF: 37771-45/2010. számon a Felügyelőség újra megkereste. Az ismételt megkeresésre Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzat Jegyzője 0544/5/2010. számon kikötés nélkül hozzájárult a tervezett tevékenységhez. Az eljárásba a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (1075 Budapest, Károly krt. 3/a., a továbbiakban: Levegő Munkacsoport) bejelentkezett és kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség KTVF: 41703-2/2010. számon kijavított KTVF: 417031/2010. számú végzésében megállapította, hogy a Munkacsoportot az ügyfél jogállása megilleti. A Levegő Munkacsoport 401/2010. számú levelében az alábbi észrevételeket tette: „Az erőmű fajtájának kétségtelenül megvannak a hatástanulmányban kifejtett előnyei: - gázturbinás – de szükség esetére rendeletileg előírt olajtartalék tárolását kell megoldani - kombinált ciklusú, vagyis áramtermelésen kívűl hőszolgáltatásra is hasznosítható – bár az áramtermelés volumenének rovására; - Elhelyezés szempontjából előnyös az is, hogy barnamezős beruházás, részben a Csepel I. erőmű területének felhasználásával épül, lakott területeken kívül – bár 6 kilométeres potenciális levegőszennyezési hatókörzete kiterjed öt budapesti kerületre és Szigetszentmiklós egy részére, hűtővizének a Dunába történő kibocsátási pontjától hozzávetőleg négy kilométerrel délre a Fővárosi Vízművek kútjai működnek, melyek az ivóvíz szolgáltatás 30 %-át produkálják. (A Csepel II és Csepel III által a Dunába kibocsátott hűtővizek együttes hatásterületét 1500 – 2500 méterre becsüli a tanulmány); - Mindemelett az elérhető legjobb technikát fogják alkalmazni. Alábbiakban kiemelnénk a tanulmány néhány olyan hiányosságát, mely a kockázatok alábecsülése irányába hat. A hatásterület légszennyezettségének vizsgálatával kapcsolatban az ún. „terheletőséggel” kapcsolatos aggályaink: A tanulmány NOx tekintetében 140 mikrogramm/köbméter terhelhetőséget állapít meg. Azonban a térség NOx szennyezéséhez hozzájárul, hogy szennyezett időszakokban gyakran a Cseppel III. erőmű okozhat napi határérték feletti szennyezettséget. A dokumentáció szerint: Csepel alapterheltsége: Az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat (OLM) Bp11 Csepel jelű mérőállomásán az elmúlt 5 évben, 2004-2009. között mért órás adatok feldolgozása alapján Csepel éves NO2 légszennyezettsége 33 mikrogramm/köbméter, NOx légszennyezettsége pedig 60 mikrogramm/köbméter. Az elmúlt 3 év átlagát tekintve NO2 esetében a légszennyezettség 27 mikrogramm/köbméter, NOx esetén 47 mikrogramm köbméter. A Bp11 Csepel
19
mérőállomás környezetében a levegő NO2 és NOx mind az éves terhelések vonatkozásában határérték alatti. …Az elmúlt évek órás mérési eredményeinek részletes kiértékelése alapján megállapítható, hogy Csepel területének NO2 tekintetében a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerinti „B” szennyezettségi kategóriába soroltsága nem indokolt. (megj.: azaz nem haladja meg rendszeresen a határértékeket) …Az előzetes terjedésszámítások adatai alapján megállapítható, hogy az erőmű rövididejű, maximális kibocsátásai sem az alap tüzelőanyag, a földgáz felhasználása, sem pedig a tartalék tüzelőanyag, az olajtüzelés alkalmazása esetén nem okoznak határértéket meghaladó immissziós hatást. A külön lapon mellékelt ábrából arra lehet következtetni, hogy a dokumentáció megállapításaival ellentétben, a fűtési szezonban, amikor várhatóan a maximális kapacitáson működik az erőmű, gyakran okozhat határérték túllépést az erőmű NOx kibocsátása. A Csepeli mérőállomáson a napi határérték túllépés különösen NOx tekintetében, a téli időszakban gyakori, amint az ábra mutatja. A szennyezett levegőben a Csepel III. Erőműtől gáztüzelés esetében várható kb. 15 mikrogramm/köbméter, olajtüzelés esetén 23 mikrogramm/köbméter többlet immisszió jelentős többletet képezne. A 863 tonna/év kibocsátás jelentős. A környezet-egészségügyi kockázatelemzésben csak NO2-t vizsgálnak, pedig az NOx szennyezettség a jelentős. 2009-ben a jogszabályban megengedettnél több napon volt határérték felett a Bp11 Csepel mérőállomáson a PM10 szennyezettség (35 nap helyett 47 napon). Hasonlóan túllépte a PM10 szennyezettség a jogszabályban megengedett napokat a Gilice téri és a Tététnyi mérőállomásokon is. Ennek alapján indokoltnak tűnik a zóna „B” szennyezettségi kategóriába sorolása. Az erőmű NO szennyezése a téli hónapokban rendszeresen okozhat határérték feletti szennyezettséget. A környezet-egészségügyi kockázatelemzés a rendelkezésre álló adatok hiányában nem tekinthető mértékadónak, mivel csak a halálozások számára támaszkodik. A halálozások okait a kórházakban ritka esetben adminisztrálják az alapbetegség szerint. (Például tüdőrákban szenvedő beteg halálának okaként szívelégtelenséget jegyeznek.) Valószínűleg sokkal több a légzőszervi betegségek miatti halálozás, mint amennyit a statisztika kimutat. Egyébként: nem teljes az elemzés, ha nem támaszkodhat a szakorvosi és háziorvosi rendelők, speciális légzőszervi megbetegedéseket kezelő intézmények reálisan vezetett nyilvántartására. Nem csak a halálozási adatok lényegesek a kockázatelemzés szempontjából, hanem az élő emberek egészségi állapota is, ami hozzátartozik az életminőséghez. Olajszennyezés kockázata: - Havária esetén tüzelőolaj használata kockázatot jelent a közeli Dunára; - Kockázat elemzés, valamint havária terv bemutatása és a kockázatelemzési dokumentumok bemutatása ismeretében lehetne megfelelően megítélni az olajszennyezés veszélyét. Melegvíz kibocsátás hatásai: - A technológiából kilépő, felmelegedett víz hőfokának igazolására a működő Csepel II. erőmű által kibocsátott hűtővíz hőfokának megmérése lenne szükséges, a tanulmány állításainak alátámasztása céljából (a használt víz 8 Celsius fokkal való felmelegedése?) - Nem kellően megalapozott az az állítás, hogy a meglévő Csepel II. melegvíz kibocsátásához hozzáadódó új erőmű terhelése nem okoz károsodást a Duna élővilágában – a hatástanulmány is csak annyit állapít meg, hogy a hatás az élővilágra nem lesz jelentős – ezzel szemben a cél a Duna élővilágának javulása. Sokkal részletesebb kockázatvizsgálat szükséges a hatások megismerésére.”
20
A 2011. január 15. óta hatályos és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó 306/2010. Korm. rendelet és a Környezethasználó által, a KTVF: 4214-2/2011. számú tényállás tisztázás keretében benyújtott dokumentációban közölt számítások alapján a tervezett beruházás hatásterülete 0 méterben állapítható meg. A Levegő Munkacsoport fenti véleménye a jogszabályváltozások [306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, 4/2011. (I. 14.) VM rendelet] és a benyújtott kiegészítő dokumentáció alapján nem megalapozott. Vízvédelmi szempontból a várható hatás becslésénél a Tervező a Paksi atomerőmű és a Csepel II. Erőmű hűtővíz kibocsátásának ellenőrzésére végzett vizsgálati eredményeket vette alapul. A Tervező által benyújtott elemző anyag értékelésekor a Felügyelőség figyelembe vette a Csepel II. Erőmű működése során kapott ellenőrzési eredményeket is, továbbá a Csepel II. Erőmű ötéves és tízéves felülvizsgálati anyagának a hűtővíz Dunába történő bevezetésének ökológiai értékelésére vonatkozó részét. A befogadó élővilágában a Csepel II. Erőmű működése óta nem volt károsodás észlelhető, illetve erre utaló bejelentést sem kapott a Felügyelőség. A Csepel III. Erőmű a Dunából veszi ki a technológiához szükséges hűtővizet. Mivel a technológia a Duna-víz tisztaságánál nagyobb tisztaságú vizet igényel, a Duna-vizet mechanikailag megtisztítják. Így a Dunába (vissza)vezetett hűtővíz fizikailag tisztább, csak a hőmérséklete magasabb, de az is a megengedett határértéknek megfelelő. A tervezett beruházás környezeti elemekre gyakorolt hatása részletesen jelen határozat indokoló részének az egyes környezeti elemeket tárgyaló részében került kifejtésre. Az eljárás során a Felügyelőség megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból hiányos, ezért KTVF: 37771-41/2010. számon tényállás tisztázás érdekében további adatok szolgáltatására szólította fel a Környezethasználót. A felszólításnak a Környezethasználó eleget tett. A Felügyelőség a Rendelet 24. § (7) bekezdése és 9. §-a alapján 2011. március 30. napján közmeghallgatást tartott, melynek során a Levegő Munkacsoport képviselője és a helyi lakosok kérdéseket tettek fel, valamint elmondták a beruházással kapcsolatos észrevételeiket, aggodalmaikat. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készült. A Felügyelőség az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 27/G. § (1) bekezdése alapján a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosát a közmeghallgatás helyéről és idejéről KTVF: 4214-3/2011. számon tájékoztatta. A Rendelet 24. § (7) bekezdése és 9. § (9)–(10) bekezdése szerint a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv másolatát a Felügyelőség megküldte a Környezethasználó, az eljárásban részt vevő szakhatóságok, valamint az eljárásban részt vevő szervezetek részére. A Felügyelőség a jegyzőkönyv nyilvánosságát biztosította, valamint megküldte a létesítmény helye szerinti Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzőjének és az érintett Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet, Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár és Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzőinek. Az önkormányzatok jegyzői tájékoztatták a Felügyelőséget, hogy a jegyzőkönyv nyilvánosságát biztosították. A jegyzőkönyvben foglaltakra vonatkozó észrevétel sem a Felügyelőségre sem a jegyzőkhöz nem érkezett. Az eljárás során a Felügyelőség megállapította, hogy a benyújtott dokumentációt, a közben hatályba lépett 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján és a levegőterheltségi szint
21
határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben [a továbbiakban: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet] foglaltak figyelembevételével át kell dolgozni, ezért KTVF: 4214-2/2011. számon a tényállás tisztázására szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a felszólításnak eleget tett.
A benyújtott összevont dokumentáció és annak kiegészítései alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat teszi: Vízvédelmi szempontból: A tervezett Csepel III. Erőmű a Dunából kivett, mechanikailag tisztított vizet használ a kondenzátor és a segédberendezések hűtésére, továbbá sótalanvizet a blokkok gőzciklusának pótvízellátására és az egyéb fogyasztók kiszolgálására. A felmelegedett technológiai szennyvizeket a szükség szerinti kezelés után a hűtővízzel és a telephelyen keletkező csapadékvízzel együtt, valamint a szociális szennyvizet a Dunába vezetik vissza, az energiatörő surrantó műtárgyon. Az összevont dokumentáció részletesen foglalkozik a tervezett Csepel III. Erőmű által a Dunába kibocsátott hűtővíz hőterhelésének várható biológiai hatásaival, tárgyalja a hűtővíz baktériumközösségekre, algákra, planktonokra, fenéklakó makroszkopikus gerinctelenekre, valamint a halfaunára gyakorolt esetleges hatását. A hűtővíz-bevezetés által kialakuló hőcsóva várható hatásait a már régebben működő – és nagyságrenddel nagyobb – Paksi Atomerőmű, illetve a közel azonos teljesítményű Csepel II. Erőmű üzemelésének hatásaival összevetve a tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a tervezett Csepel III. Erőmű Dunába vezetett hűtővize nem változtatja meg számottevően a vízi élővilág összetételét, csak rövid folyószakaszon, elsősorban a melegvíz bevezetés közvetlen térségében figyelhetők meg kisebb változások. A tervezett Csepel III. Erőmű alatti Duna-szakasz bal partján ipari tevékenységet folytató létesítmények helyezkednek el, több száz méter hosszúságban. A Csepel III. Erőmű hűtővizének, csapadék- és szennyvizeinek tisztítást követő befogadója a Duna. A talajra potenciális veszélyt jelentő berendezések kármentő tálcával lesznek ellátva. A favR. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A Felügyelőség kibocsátott szennyvíz minőségével, vizsgálatával és nyilvántartásával kapcsolatos előírásait a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásai alapján tette meg, a befogadó élővíz jó kémiai és ökológiai állapotának elérése érdekében, továbbá, hogy a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendeletben előírt környezetminőségi határértékek teljesüljenek. A Felügyelőség további vízvédelemmel kapcsolatos előírásait a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet, a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet, a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet és a favR. alapján adta meg.
22
Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az összevont dokumentáció vizsgálata után a Felügyelőség KTVF: 37771-41/2010. számon tényállás tisztázására szólította fel Környezethasználót, tekintettel a védelmi övezet megállapításra vonatkozó fejezetrész kiegészítésére. KTVF: 4212-2/2010. számon tényállás tisztázás keretében újra adatok szolgáltatására szólította fel a Felügyelőség a Környezethasználót, mivel a vonatkozó jogszabályok változása miatt szükségessé vált többek közt a dokumentáció hatásterülettel és a védelmi övezettel foglalkozó fejezeteinek átdolgozása. A benyújtott kiegészítésekkel együtt a dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelelt a Rendelet 6. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. Részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A benyújtott dokumentumokat átvizsgálva megállapításra került, hogy a Környezethasználó tárgyi telephelyén - részben a Csepel I. erőmű üzemen kívül helyezett területén - barnamezős beruházásként, a Csepel II. kombinált ciklusú gázturbinás erőmű bővítéseként egy új, Csepel III. Erőmű telepítését tervezi. Alacsony NOx kibocsátású égőkkel felszerelt ún. típus kombinált ciklusú blokkok telepítése tervezett, melyek tüzelőanyaga földgáz, tartalék tüzelőanyaga gázturbina olaj. A tervezett tevékenységgel kapcsolatban levegőterhelés a telepítés során az építési anyagok szállítása és maga az építés során jelentkezik; valamint az üzemelés során a technológia pontforrásain keresztül kibocsátott légszennyező anyagok miatt várható. A telepítés során az építési időszak várhatóan 4 évet vesz igénybe, ezen időszak alatt az építési anyagok beszállítása az igényeknek megfelelő változó intenzitással történik. Az építési anyagok szállítása az M0 autóút - II. Rákóczi Ferenc út - Mag utca - Salak utca útvonalon történik. Az építés első két évében kb. naponta 20 nehéz tehergépkocsi forgalma várható, ami kb. 1-2 gépkocsi elhaladását jelenti óránként. Az építés második felében napi 10 tehergépjármű, illetve ezt követően az üzemelés során napi 1-2 tehergépjármű elhaladásával kell számolni. A közlekedési forrásokból származó többlet terhelés az érintett útszakaszok esetében elhanyagolható mértékű immisszió növekedést okoz. Az építés során a kiporzás hatása 150 méter távolságig észlelhető, száraz időszak esetén a porképződés locsolással mérsékelhető. Az üzemeltetés során a helyhez kötött légszennyező pontforrásokból nitrogén-oxidok, szénmonoxid, kén-oxidok, szilárd anyag és korom légszennyező komponensek távoznak. 2011. január 15-én lépett hatályba a 306/2010. (XII. 23.) Korm rendelet és ezen időpontban a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet] hatályát vesztette. Szintén 2011. január 15-én lépett hatályba a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, többször módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet hatályát vesztette. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a rendelet rendelkezéseit a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, valamint a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 9. §ában foglaltak alapján a rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
23
A már hatályon kívül helyezett 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. §-a alapján nagy tüzelőberendezések esetében (50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel) az új légszennyező forrás(ok) körül védelmi övezetet kell kialakítani. A 2011. január 15-től hatályos 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a alapján a jogszabály hatálybalépését követően engedélyezett, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A tervezett beruházás bűzhatással nem jár, védelmi övezet kialakítása a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése alapján nem szükséges. A hatályon kívül helyezett 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés alapján a légszennyező pontforrás hatásterülete azon legnagyobb terület, ahol a kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a talajközeli légszennyezettség változás (A) az egyórás maximális érték 80%-ánál nagyobb; (B) az egyórás légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb; illetve (C) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja rendelkezik a hatásterület lehatárolásának módjáról. A meghatározásban a jogszabályváltozást követően már nem szerepel a meghatározásához tartozó (A) szempont, mely szerint a hatásterület az órás maximális érték 80%-ánál nagyobb talajközeli légszennyezettség változása alapján került meghatározásra. Továbbá a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet NOx komponensre vonatkozóan légszennyezettség egészségügyi határértéket nem tartalmaz. Fentiek alapján a dokumentációkban a tervezett létesítmény által kibocsátott CO, SOx, por és CO2 komponens mellett a NO2 és NOx légszennyező komponens vizsgálatára került sor, figyelembe véve az NO - NO2 átalakulás dinamikus egyensúlyát a légkörben, az NOx - NO2 arányt 50 % értékűnek feltételezve. Az OLM mérőállomások és a beruházás előkészítése során végzett mérések adatai alapján a terület alapterheltsége NO2 légszennyező komponens tekintetében 32 µg/m3, a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján a komponens órás egészségügyi határértéke 100 µg/m3, ami alapján az órás terhelhetőség 68 µg/m3 érték. A kiegészítésként benyújtott dokumentációban bemutatott terjedésszámítás eredményei alapján NO2 komponensre a beruházás által okozott többlet maximális érték 8,2 µg/m3, a forrástól mért 3600 méter távolságban. Ez a maximális növekmény érték az órás egészségügyi határérték 8,2 %-a, illetve a terhelhetőség 12,1 %-a; tehát nem haladja meg az órás légszennyezettségi határérték 10 %-át, illetve a terhelhetőség 20 %-át. A tartalék tüzelőanyag, turbinaolaj alkalmazása esetén a kiegészítésként benyújtott dokumentációban bemutatott terjedésszámítás eredményei alapján az NO2 komponensben okozott többlet maximális értéke 9,3 µg/m3, a forrástól mért 7800 méter távolságban. A növekmény ebben az esetben az órás egészségügyi határérték 9,3 %-a, illetve a terhelhetőség 13,7 %-a, ami nem haladja meg az órás légszennyezettségi határérték 10 %-át, illetve a terhelhetőség 20 %-át. A bemutatott számítások eredményei alapján a többi légszennyező komponens esetében a maximális növekmény, illetve azok határértékhez és terhelhetőséghez viszonyított értékei minden esetben fentieknél kisebb értéket eredményeztek. Fentiek alapján megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok és a dokumentációban foglalt eredmények alapján a tervezett beruházás hatásterülete 0 méter.
24
A hatások értékelése az éves maximális üzemállapotra készült, ami 7997 óra földgáztüzelést és 150 óra kis kéntartalmú gázturbina olaj alkalmazását jelenti. A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén kell biztosítani a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében. Továbbá a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítésekor a levegővédelmi követelményeket úgy kell meghatározni, hogy a beruházás várható levegőterhelése ne eredményezze az egészségügyi határérték túllépését. Bár a kibocsátott komponensek maximális értékei alapján a tervezett beruházás hatásterülete levegőtisztaság-védelmi szempontból 0 méterben határozható meg. A létesítmény kibocsátása az alap levegőterhelés figyelembevételével nem okozza az órás légszennyezettségi határérték túllépését. A gázturbina légszennyező pontforrására vonatkozó határértékek a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglaltak, a segédgőzkazánra vonatkozó határérték a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nél kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 2. és 3. számú mellékletében foglaltak alapján kerültek megállapításra. A NO2-ra vonatkozó határértékeket a Felügyelőség az „Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagytüzelő berendezések engedélyeztetése során.” című dokumentáció figyelembevételével állapított meg. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontú előírásait a benyújtott összevont dokumentáció és annak kiegészítései, a Rendelet, a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet, a 306/2010. (XII. 23.) Korm rendelet, a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet és a 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak alapján adta meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az összevont dokumentáció „Zaj- és rezgésvédelem” fejezete a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírt követelmények szerint készült, tartalmazza a várható hatásterület bemutatását, valamint a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges, előzetes számításokkal meghatározott zajterhelési eredményeket. A tervezett Csepel III. Erőmű számára kijelölt ingatlan környezetében „M” munkahelyi övezetbe sorolt ingatlanok helyezkednek el, ahol a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. § q) pontja szerinti védendő épület nincs. A beépítésre szánt telek oldalhatárához legközelebbi védendő épületek távolsága 540 m. A benyújtott összevont dokumentációban közölt számítások alapján az építőipari kivitelezési tevékenységtől és a megvalósulást követő üzemeltetéstől származó zaj a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt terhelési határértékeket várhatóan nem haladja meg. A tervezett létesítmény hatásterülete az előzetes becslés szerint, a zajforrások jellemzőit és telepítési körülményeit, illetve a környezeti adottságokat tekintve zaj ellen védendő területet vagy épületet nem érint. Az új környezeti zajforrás telepítéséhez és működtetéséhez szükséges szállítási tevékenység hatásterülete nem jelölhető ki, mivel a szállításoktól származó járulékos zajterhelés-változás a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében megjelölt közlekedési létesítmények vonatkozásában a 3 dB-t nem éri el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kapcsolódó közúti forgalomtól származó zaj nem okoz kimutatható mértékű változást a jelenlegi közlekedési zajterhelésben.
25
A létesítésnek és a megvalósulást követő üzemeltetésnek környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból akadálya nincs. A Felügyelőség a kíméletes környezethasználat megvalósítása érdekében a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglalt hatósági jogkörben eljárva az építési engedélyezési tervek készítésének zaj- és rezgésvédelmi követelményeit és azok ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatást, ezzel együtt a későbbi környezethasználatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével előírta. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség az összevont dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy az abban foglaltak a fenti előírások betartásával megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak. A beruházással kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fenn. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: A beruházás országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet, illetve természeti értéket nem érint. Érinti azonban az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Duna és ártere (HUDI20034) nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Natura 2000) területet, hrsz: 210145, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét. A Felügyelőség előzetes konzultációt lezáró KTVF: 154-7/2010. számú véleményében leírtaknak megfelelően – az összevont dokumentáció részeként - benyújtásra került a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben előírt tartalommal a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Ez alapján a várható hatások a következők: Az építési fázis során a vízkivétel és vízvisszaengedés műtárgyainak telepítése Natura 2000 terület igénybevételével valósul meg. A Duna és ártere HUDI20034 jelű Natura 2000 terület nagysága 16 640,9 hektár. A területfoglalás minimális, amely egy keskeny sávban, szennyezett talajon kialakult, ártéri fás- cserjés növényállományt érint. A működés során az élővilág szempontjából a legjelentősebb hatásnak, a hűtővíz Duna folyamba történő bevezetése tekinthető, amely a víz felszínén 4,5-6 C°-os hőmérséklet különbséget fog okozni. A meglévő Csepel II. és a létesítendő Csepel III. Erőmű együttes hatásterülete 1500-2500 méter, azonban 200-500 méter után a hőmérséklet különbség 1 C° alá csökken. A víz felszíne közelében tartózkodó élővilág szempontjából ez az 500 méteres szakasz tekinthető kritikusnak. A meglévő Csepel II. monitoring során a Duna csepeli szakaszán az alábbi Natura 2000 jelölő fajokat azonosították: dunai ingola (Eudontomyzon mariae), leánykoncér (Rutilus pigus). A dunai ingola lárva állapotban az iszapban él (2-4 év), kifejlett állapotban halakon élő parazita. A mederfenéken a hűtővíz nem lesz rá hatással, a tág tűrésű gazdaállatok pedig jelentős számban megtalálhatók a Duna ezen szakaszán. A leánykoncér ideje nagy részében a
26
mederfenéken tartózkodik, április május hónapban vándorol az ártérre, ahol a növényekre ívik. Ebben az időszakban lehet rá hatással a felmelegedett hűtővíz. A létesítmény elhelyezésénél alapvető feltétele a hűtővíz biztosítása, így a természeti értékek szempontjából optimális helyen valósul meg a beruházás, hiszen már egy meglévő erőmű mellett létesül, ahol a Natura 2000 terület ezen szakasza már eddig is érintett volt a vízkivétel során. A víz felmelegedésével érintett partszakasz ipari övezettel határos, ahol csak keskeny sávban jelenik meg az ívásra alkalmas part menti növényzet, továbbá a szükséges hűtővíz mennyiség a Duna kisvízi vízhozamának mindössze 1,3 %-át érinti. Az előforduló legnagyobb havária tűz keletkezése lehet, melynek elhárítása során kerül ki a legtöbb szennyező anyag a környezetbe. A Havária Terv készítésével kapcsolatos természetvédelmi előírást jelen határozat rendelkező része tartalmazza. A Tvt. 5. § (2) bekezdése értelmében a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A Tvt. 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani, valamint a 17. § (1) és (2) bekezdése szerint a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni és a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A Tvt. 43. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. *
Összességében megállapítható, hogy a Csepel III. Erőmű üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek használatát károsan befolyásolja. A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló összevont dokumentációt és annak kiegészítését, a szakhatósági állásfoglalásokat, észrevételeket.
27
A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával biztosítható a környezeti elemek védelme. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a Rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 71. § (1) bekezdésének d) pontja, a Rendelet 24. § (9) bekezdésének a) pontja alapján - a Ket. 71. § (1) bekezdésében és 72. §-ában foglaltak figyelembevételével - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvtv. és a Rendelet értelmében írta elő. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvtv. 96./B § (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a Rendelet 24. § (12) bekezdése és 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a Rendelet 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] I. mellékletének V. fejezete alapján (a II. fejezet 8.1 pontjában, valamint III. fejezet 1.1 pontjában rögzített igazgatási szolgáltatási díjak 75-75%-a) került megállapításra. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély V. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében – a Ket. 80 §. (4) bekezdésének figyelembevételével - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 24. § (11) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros XXI. kerület Csepel, Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet, Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár és Szigetszentmiklós Város Önkormányzatok Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A
28
jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet. 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. augusztus 30.
Dolla Eszter s. k. igazgató
Kapják: ügyintézői utasítás szerint.
29
Te melléklet a KTVF: 4214-30/2011. számú határozathoz
A technológiai leírás ismertetése
A tervezett tevékenység leírása: A választott technológia: A vizsgált teljesítmény tartományban (280-310 MWe, ISO 2314 szerinti környezeti állapotban mért) elérhető F osztályú gázturbinák magas villamos teljesítményüknek és jó hatásfokuknak köszönhetően szereztek vezető pozíciót a nagyteljesítményű (400-450 MWe) kombinált ciklusú gázturbinás erőművek piacán. A gázturbinák magas villamos hatásfoka elsősorban a turbinába lépő közeg hőmérséklet növekedésének köszönhető. Az F-osztályú gázturbinákban az égőtérből a turbina részbe lépő közeg hőmérséklete jelenleg 1400 0C körüli (1375-1500 0C, gyártótól függően). A jelenleg piacon lévő F-osztályú gázturbinák fizikai méretük és kialakításuk tekintetében nagyon hasonlóak egymáshoz, valamennyi gyártó megfelelő referenciákkal rendelkezik. A nagy működési rugalmassággal (közepes-csúcsterhelésű működés) és a lehető legnagyobb leadott teljesítmény kapacitással, hatékonysággal és széleskörű terhelhetőséggel rendelkező kombinált ciklusú gázturbinás erőművek számára az F-osztályú gázturbina típus a legjobb választás. A tervezett 400-450 MWe villamos összteljesítményű Csepel III. Erőmű a legtöbb nagy energetikai szállító által már kidolgozott, korszerű, jó hatásfokú, ún. típus kombinált ciklusú blokkok telepítésével megvalósítható. A kombinált ciklusú gázturbinás erőmű sematikus ábrája a következő:
30
Gépészeti főberendezések A tervezett Csepel III. Erőmű főbb berendezései, rendszerei a következők: - földgáz és olajtüzelésű (alternatív) gázturbina a segédberendezésekkel, - három nyomásszintű, újrahevítős hőhasznosító kazán táprendszerrel és egyéb segédrendszerekkel (vegyszeradagolás, mintavétel, stb.), - kondenzációs gőzturbina a kondenzátorral valamint a kondenzátor hűtését és a segédhűtéseket biztosító frissvíz-hűtéssel, - generátor a segédberendezésekkel, - blokktranszformátor és segédüzemi transzformátorok. A gázturbinából kilépő magas hőmérsékletű és hőtartalmú füstgáz a hőhasznosító kazánban gőz termelésére hasznosítható. A hőhasznosító kazán végső kialakítása (nyomásszintek kiválasztása, újrahevítés alkalmazása) a gázturbina jellemzőihez illesztve kerül megtervezésre, a veszteségek minimalizálásával elérhető jó hatásfok érdekében. A hőhasznosító kazánban termelt gőz hasznosítása a hőhasznosító kazánhoz illesztett kondenzációs gőzturbinán történik. A Csepel III. Erőmű teljesítményét, az elérhető hatásfokot jelentősen befolyásolják a környezeti jellemzők: környezeti hőmérséklet, légnyomás, relatív páratartalom. Gázturbina A gázturbina modern, nagy teljesítményű, F osztályú turbina lesz, ami magában foglalja a több fokozatú axiális kompresszort és a több fokozatú turbinát. Az alkalmazott gázturbina a tervek szerint a GE PG9371FB, a Siemens SGT5-4000F, Alstom GT26B és Mitsubishi M701F típusok közül kerül majd kiválasztásra. A gázturbinának képesnek kell lennie a vezénylőből irányított automatikus sorrendű indítási program szerinti indításra, teljes felterhelésre és a villamos rendszerhez való szinkronizációra. A gázturbinának képesnek kell lennie arra, hogy egy automatikus sorrendű program szerint a teljes terhelésről leterheljen, lekapcsolódjon a villamos hálózatról és biztonságosan leálljon. A légbeszívó házban elhelyezett szűrő fokozatokon megszűrt levegőt a többfokozatú kompresszor összesűríti, az égőtérbe vezetett nagynyomású földgáz eltüzelésével keletkező magas hőmérsékletű és nagy nyomású füstgázt, a turbina fokozatokon expandáltatva az azonos tengelyen elhelyezett generátorral a turbina forgómozgása villamos energiává konvertálja. Az expandált füstgáz még elegendően magas hőmérsékletű és nagy tömegáramú, így gőztermelésre jól hasznosítható a gázturbina után kapcsolt hőhasznosító kazánban. A gázturbina–generátor–gőzturbina gépegységek és segédberendezéseik elhelyezésére szolgáló gépházban a gázturbina külön szellőztetéssel, tűzoltórendszerrel ellátott és egyben zajvédelmet is biztosító burkolat alatt kerül elhelyezésre. Hőhasznosító kazán A gázturbinából távozó forró füstgáz az önálló, vízszintes vagy függőleges elrendezésű, póttüzelés nélküli több nyomásfokozatú hőhasznosító kazánba jut. A hőhasznosító kazánnak a lehető legmagasabb kombi ciklusban elérhető villamos hatásfok eléréséhez legalább három nyomásszintű, újrahevítéses kazánnak kell lennie. A hőhasznosító kazánban nagy (HP), közép (IP) és alacsony (LP) nyomásszinten termelődik gőz, amely tovább hasznosul az erőművi gyakorlatban szokásos gőz körfolyamatban.
31
Minden egyes nyomásszinten kell lennie egy túlhevítő, egy elgőzölögtető és egy tápvíz előmelegítő (ECO) csőkötegnek, amelyek a megfelelő gőzdobhoz csatlakoznak. A közepes nyomású túlhevítő részleg a gőzkör újrahevítőjeként funkcionál. A hőhasznosító kazán magában kell, hogy foglalja a túlhevítő és az újrahevítő kilépő gőzhőmérséklet szabályozó berendezéseit, melyek nagynyomású tápvíz vízbefecskendezés révén látják el feladatukat. A háromnyomású, újrahevítéses hőhasznosító kazán különböző nyomáson termelt gőzmennyiségei, a gőzhőmérsékletek és az újrahevítés nyomása és hőmérséklete mind a hőhasznosító kazán kialakítása, mind a gőzturbina szempontjából optimalizálva van annak érdekében, hogy a gőzciklusban elérhető hatásfok és a beruházási költségek optimális megoldást eredményezhessenek. A kisnyomású (LP), a középnyomású (IP) és nagynyomású (HP) tápvíz előmelegítő (ECO), elgőzölögtető és túlhevítő fokozatok a hőhasznosító kazánban a fokozatosan csökkenő hőmérsékletű füstgázhoz illesztett hőmérsékleti zónában helyezkednek el. A középnyomáson termelt túlhevített gőz a gőzturbina HP fokozatából kilépő gőzzel összekeveredve újrahevítésre kerül mielőtt a gőzturbina középnyomású fokozatába lépne. A kazáncsövek anyagminősége a füstgáz és gőz hőmérsékletének megfelelően kerül kiválasztásra. A kazán épületben kerül elhelyezésre, a szükséges részek burkolattal és hőszigeteléssel lesznek ellátva. Az önálló, ~65 m magas, acél kémény külön alapon lesz elhelyezve. A kémény zajszintjének minimalizálása érdekében a hangtompító javasolt helye a hőhasznosító kazán kilépő, hideg ága. Gőzturbina A gőzturbina újrahevítéses, több nyomásszinten táplált, kondenzációs gőzturbina lesz. SS kialakításkor a gőzturbina egy tengelyen elhelyezkedő nagynyomású és összeépített közép- és kis-nyomású részből áll. A gőzturbina két üzemállapotban képes üzemelni: - állandó gőznyomáson, - csúszó paraméteres gőznyomáson. Normál üzemben a gőzturbinára fojtás nélkül érkezik a gőzáram (csúszó paraméteres szabályozás). Segédgőz-kazán A segédgőz-kazán feladata, hogy gőzt szolgáltasson: · a HRSG dobjainak felmelegítéséhez és melegen tartásához, így lehetővé téve a hidegindítási idő csökkentését, · az indítás során a gáztalanítónak és a gőzturbina tömszelencéinek. A külső segédgőz célszerűen új berendezés telepítésével kettős tüzelőanyagú (gáz és olaj) kazánból biztosítható. Erőművi segédrendszerek SS telepítés esetén az alábbi segédrendszereket kell alkalmazni: · A gázturbina szabályozott nyomású földgáz ellátásához szükséges szűrő, előmelegítő, nyomásfokozó (igény szerint), mérő és nyomásszabályozó rendszere. · Vízkivételi mű a szükséges hűtővíz szivattyúkkal, segédhűtővíz-szivattyúkkal és szűrő egységekkel. · Hűtővíz rendszerek.
32
· Gőzsínek a segédgőz blokkhoz történő szállításához valamint a terület gőz és a hőigényének ellátásához. · Sótalan pótvíz és kondenz rendszer. · A hőhasznosító kazán vegyszeradagoló rendszere. · Sűrített levegő rendszer. · Villamos segédüzem. · Irányítástechnikai rendszer. · Tűzvédelmi és tűzoltó rendszerek. Alap tüzelőanyag – Földgáz A Csepel III. Erőmű gázturbinájának maximális földgáz teljesítmény-igénye ~810 MWth, azaz ~86 eNm3/h (33,8 MJ/Nm3 fűtőérték esetén). Az igényelt földgáz nyomása gázturbinatípustól függően 34-51 bar (a) között változik. A Csepel III. Erőmű gázellátása a Rózsa utcai gázfogadó és a Csepel II. között kiépítésre került, de jelenleg tartalék gázvezeték felhasználásával tervezett. Tartalék tüzelőanyag – Kis kéntartalmú (0,2 %) gázturbina tüzelőolaj Tartalék-képzés szükségessége, mennyisége A Csepel III. Erőmű 100 %-os terhelésén a gázturbinába tüzelőolajjal bevezetendő hőteljesítmény ~10 %-kal meghaladja a földgázzal bevezetendő hőteljesítményt. Ennek megfelelően a maximális tüzelőolaj igény 77 t/h (42 MJ/kg fűtőérték mellett). A tervezett Csepel III. Erőmű tüzelőanyagául szolgáló földgáz szállítási szerződésének kondíciói befolyásolják a blokk tartalék tüzelőanyag tartási kötelezettségeit. Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet előírja, hogy az alternatív tüzelőanyagból megszakítható földgázszállítási szerződés megkötése esetén 8 napi, éves átlagos tüzelőanyag felhasználásnak megfelelő normatív és további 8 napi, biztonsági energiahordozó készletet kell tartalékolni. A rendelet szerint csak a normatív készletet kell a telephelyen tárolni, a biztonsági energiahordozó készlet folyamatos - vezetéken keresztül történő - rendelkezésre állása esetén a telephelyen kívül is tárolható. Egy új, 12 000 m3 nettó kapacitású olajtartály létesítése esetén Csepel II. átlagos üzemvitele mellett a tervezett Csepel III. Erőmű bármilyen üzemvitele esetén elegendő normatív olajtároló kapacitás áll rendelkezésre. Csepel II. átlagos villamos energia termelése mellett 10 153 m3 olajtartalékra van szükség, a Csepel III. Erőmű részére max. 15 847 m3 kapacitás biztosítandó, azaz összesen 26 000 m3 tüzelőolaj tárolandó összesen. Az új olajtartállyal a Csepel II. és a Csepel III. Erőmű területein tárolt olajkészlet 28 000 m3-re növelhető, amely lehetővé teszi Csepel II. részére a tervezett szintet meghaladó villamosenergia-termelést az Csepel III. Erőmű maximális villamos energia termelése mellett. A felépítendő olajtartály álló, hengeres, föld feletti acéllemez tartály, fedett védőgyűrűs, merev tetős, dupla fenekű kialakítású, a dupla fenék közötti tér vákuumos szivárgás ellenőrzéssel. A védőgyűrű térfogata képes befogadni a tartály teljes töltetét (a védőgyűrű ill. a tárolótartály közlekedő edényként működik.) A Csepel III. Erőműhöz tartozó kiszolgáló és járulékos vízilétesítmények: Hűtővíz ellátás, elvezetés – vízkivétel helye: Duna bal part 1638+652 fkm – vízhasználat célja: a Csepel III. Erőmű gőzturbinája alatt elhelyezkedő frissvíz hűtésű kondenzátor és a segédüzem számára szükséges hűtővíz biztosítása
33
– a szükséges vízmennyiség a kondenzátor és segédüzem hűtővíz-ellátáshoz, max 8°C hűtővíz hőmérsékletnövekedést figyelembe véve, összesen: kondenzátorhűtés: 28 100 m3/h, segédhűtővíz rendszer: kb. 1500 m3/h, összes hűtővíz igény: max. 29 600 m3/h, 8,2 m3/s időszakos megoszlás: nyáron: 28 422 m3/h, 7,9 m3/s télen: 28 813 m3/h, 8,0 m3/s – a vízkivétel módja, minősítése: felszíni, ipari – a vízkivételi műtárgy elhelyezése: a Duna parton, a magasparti jellegű védvonalon belül, az ártéren – a szükséges árvízi kiépítési szint: 104,07 mBf (MÁSZ2010’=102,77 mBf + 1,30 m) – a tervezett vízvisszavezetés helye: Duna balpart 1638+532 fkm – a visszavezetendő hűtővíz mennyisége: 29 600 m3/h – hidegvíz vezetése: a kondenzátor hűtővizet a vízkivételi szivattyúteleptől a Csepel III. Erőműig nagy átmérőjű DN2200 mm-es csővezeték (Göv, Hobas, vagy vb. anyagú) szállítja – melegvíz visszavezetése: tervezetten nagy átmérőjű DN2200 mm-es csővezeték (Göv, Hobas, vagy vb. anyagú) szállítja, – vízvisszavezető műtárgy: szinttartó bukógátas, energiatörő, surrantós műtárgy Sótalanvíz-ellátás A Csepel III. Erőmű sótalanvíz igénye a fűtési üzemmódtól és az évszaktól függően alakul. Időszaktól és üzemmódtól függően: nyáron: gáztüzelésnél 26 m3/h, olajtüzelésnél 93 m3/h, télen: gáztüzelésnél 6 m3/h, olajtüzelésnél 96 m3/h. A sótalan víz gázüzem esetén teljes mennyiségben biztosítható a Csepel II. Erőmű vízelőkészítő szabad kapacitásából. Az olajtüzelés esetén fellépő, egyidejű csúcsigény kielégítése céljából egy 2000 m3 térfogatú tartalék sótalanvíz tartály kerül beépítésre (a Csepel II. Erőmű meglévő 4000 m3-es tartályának kiegészítéseként). A Csepel III. Erőmű tervezése során a saját igényt kielégítő, 100 m3/h kapacitású vízelőkészítő berendezés helyigényét figyelembe vették, de a megépítése jelenleg nem szükséges. Ivóvíz-ellátás, szociális szennyvíz keletkezése, kezelése – a tevékenységhez kapcsolódó ivóvíz igény: 1,5 m3/nap, melyet a Csepel II. Erőműhöz kiépített vízvételi helyről biztosítanak – a tevékenység során keletkező kb. 1,5 m3/nap szociális szennyvizet a Csepel II. Erőműhöz kiépített szennyvíztisztító berendezésen biztosítják Technológiai szennyvíz – kazánok leiszapolása során max. 6 m3/h hulladékvíz, – a mintavételek során 0,4 m3/h nagytisztaságú víz, – a gázturbinák off-line tisztítása során 5-6 m3/év ultraszűréssel besűrített mosóvíz keletkezik – a telephely burkolt felületén összegyűlő, esetlegesen szénhidrogénnel szennyezett csapadékvíz – az olajtartályok mellett és az olajmanipulációs tereken keletkező, esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződő csapadékvíz Csapadékvíz – A területről elvezetendő csapadékvíz mennyisége (i=274 l/s/ha, α=0,9):
34
Tető felület Burkolt felület Zöld terület Összesen
Felület m2 2890 723 5853 9466
Csapadékvíz mennyisége l/s 71,26 17,83 160,37 249,46
A szociális szennyvizet és a technológiai szennyvizeket a szükség szerinti kezelés után a hűtővízzel és a csapadékvízzel együtt a Dunába vezetik.
35
BAT melléklet a KTVF: 4214-30/2011. számú határozathoz
Az elérhető legjobb technikának való megfelelés
BAT - nagy tüzelőberendezések esetén Hatásfok Az erőművek hatásfoka a folyamatok optimalizálásának és a technológiában végzett fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedben. A gázturbinás erőművek hatásfoka nagyban függ az alkalmazott hűtőrendszertől, az üzemmódtól és a környezeti feltételektől. A gázturbinás erőművek összhatásfokát az ún. kombinált ciklus alkalmazásával lehet növelni. Ebben az esetben a gázturbina után egy ún. hőhasznosító kazánt kapcsolva a gázturbinát elhagyó magas hőmérsékletű füstgáz nem a légtérbe jut, hanem hőtartalma a kazánban hasznosul. E megoldásnak két változata alkalmazott: 1. Póttüzelés nélküli kombinált ciklus során az összes tüzelőanyag a gázturbinában ég el, nincs további tüzelés a hőhasznosító kazánban. 2. Póttüzeléses kombinált ciklus esetén a hőhasznosító kazánba további tüzelőanyagot juttatnak.
Gázturbina Kombinált ciklusú gázturbina
Villamos hatásfok 36-40 % 54-58 %
Légszennyező anyag kibocsátások A földgáz kénhidrogénből (H2S) származó kén-dioxid tartalmát és amennyiben szükséges a por tartalmát kitermelése során eltávolítják. A gáztüzelésű gázturbináknál normál üzem mellett és megfelelően ellenőrzött égési körülmények között por- vagy részecske emisszióval nem kell számolni. A magas hőmérsékletű földgáz tüzelés jellemző légszennyező anyaga a nitrogén-oxidok (NOx). Gázturbinák esetében az NOx kibocsátás termikus NOx formájában jelenik meg. A tüzelőanyag és a levegő megfelelő arányban történő eltüzelésével magas hőmérséklet érhető el, ami jobb hatásfokot, ugyanakkor magasabb NOx kibocsátást is eredményez. Az égési levegő nedvességtartalmának növelésével a láng hőmérséklete csökkenthető, ami elősegíti az alacsonyabb NOx kibocsátást. Fordított irányú hatás tapasztalható azonban a gázturbina hatásfok növekedése és az NOx kibocsátás csökkenése között. A magas égési hőmérséklet növeli a gázturbinák hatásfokát, ám növeli az NOx kibocsátást is, következésképpen az NOx csökkentés alacsonyabb hatásfokot eredményez. A lánghőmérséklet csökkentésével elért alacsonyabb NOx kibocsátás a nem teljesen tökéletes égési folyamat következtében ugyanakkor magasabb CO kibocsátáshoz vezet. Az üzemeltetés során azt az üzemállapotot kell megtalálni, ami egyensúlyba hozza a két ellentétes irányú folyamatot. BAT-nak megfelelő kibocsátási szintek: Berendezés típusa Új gázturbinák ÚJ KCE póttüzelés
BAT-nak megfelelő kibocsátási szint NOx CO 20-50 5-100 20-50 5-100 36
Gázturbinák esetén 15 térfogat % az általánosan alkalmazott O2 referencia szint. A kibocsátási szintek napi átlagon, állandó feltételeken és szokásos terhelési szinten alapulnak. A beindítási és leállási időszakokban, valamint a rövid időtartamú csúcsidőszakok esetén a kibocsátási szintek magasabbak lehetnek. Új telepítésű berendezések esetén a kibocsátott NOx mennyiségének - BAT-nak megfelelő csökkentésére az alábbiak tekinthetők: - NOx szegény (dry low NOx - DLN) előkeveréses égők alkalmazása (szabvány berendezés új gázturbinákhoz), - Szelektív katalitikus redukció (SCR). Az NOx szegény technológia lényege, hogy a tüzelőanyag levegővel történő keverése már az égést megelőzően megtörténik (előkeverés - premix). A tüzelőanyag és az égéslevegő összekeverése révén a hőmérséklet eloszlás egyenletes, a láng hőmérséklet pedig alacsonyabb lesz, ezáltal az NOx kibocsátás csökken. A turbina indítási fázisában és alacsony terhelésen a hagyományos turbinákéval megegyező, másodlagos, úgynevezett diffúz égőre van szükség a stabil égés fenntartásához, és csak egy bizonyos terhelés felett indíthatók az elsődleges, premix égők és a levegő-tüzelőanyag előkeverés.
A DLN technológia elsősorban földgáztüzelésű gázturbinák számára jól kidolgozott. A száraz NOx szegény égők nagyon hatékonyak és megbízhatóak. A jó hatásfok miatt gazdaságos a működtetésük, különösen mivel nincsenek nagy veszteségek a magasabb tüzelőanyag fogyasztás, illetve a szénhidrogén képződés miatt. Zajkibocsátások Az erőművi zajkibocsátás mérséklésére a következő lehetőségek adódnak: - A turbinák és generátorok zajvédő burkolattal történő ellátása; - A burkolat szellőztetéséhez alacsony zajkibocsátású ventilátorok alkalmazása; - A turbina géptermi ajtók megfelelő tájolása; - Az épület légbeszívóinak zajvédelme; - A gőzturbina segédberendezéseinek burkolattal történő ellátása; - Hangtompítók felszerelése a füstgáz kilépő oldalára; - Hangtompítók felszerelése a kazán gőzlefúvatókra, biztonsági szelepekre; - Kazán tápszivattyúk zárt térben történő elhelyezése; - Szivattyúház építése a hűtővíz keringtető szivattyúk köré.
37
BAT a tervezett Csepel III. Erőműben Az ismertetett általános irányelvek és megfontolások alapján az elérhető legjobb technikának való megfelelés tekintetében a Csepel III. Erőmű általánosan az alábbiakkal jellemezhető: ⇒ A térségben rendelkezésre álló tüzelőanyagok közül környezetvédelmi, műszaki és gazdaságossági szempontok szerint a földgáz a legkedvezőbb. ⇒ A fosszilis tüzelőanyagot használó erőművek közül a földgáz felhasználása a legkevésbé szennyező technológiát jelenti. ⇒ A primer energia vonatkozásában - ugyanazon villamos teljesítményre vetítve - csökkenti az ország primer energia függőségét. Hatásfok A Csepel III. Erőmű a földgáz tüzelőanyagot kiemelkedően magas hatásfokkal hasznosítja villamos energia termelés céljára, nettó villamos hatásfoka 54-58 % között mozog, az aktuális üzemmódtól és a környezeti feltételektől függően. Az 50 % feletti nettó hatásfok a blokkok ~60 %-os visszaterheléséig biztosítható. Ennél alacsonyabb terhelés alatt a hatásfok nagymértékben romlik. Légszennyezőanyag kibocsátások A földgáztüzelés - más tüzelőanyagokhoz viszonyítva - a legkevesebb légszennyezőanyag kibocsátással jár. A földgáz nem tartalmaz vagy csak minimális mértékben port és kéndioxidot, ezért nem okoz SO2 és szilárd anyag kibocsátást. A gázturbina épségének megóvása érdekében a földgázt és az égéslevegőt felhasználása (gázturbinába kerülése) előtt szűrni kell. A környezeti levegő lehető legkisebb mértékű terhelése érdekében a földgáztüzelésű gázturbinás erőművek domináns légszennyező anyaga, az NOx esetében a tervezett üzemi tartományra (50-100 %) vonatkozóan a BAT 90 %-át tekintettük a Csepel III. Erőmű esetén az elérhető legjobb technika szintjének megfelelőnek. E megfontolások alapján, az informatív ajánlatok adatai szerint a tervezett gázturbina várható NOx emissziója (NO2-ben kifejezve, 15 % O2 tartalomra számítva) az elérhető legjobb technika szintjének megfelelően a tervezett üzemi tartományban (50-100 %) nem haladja meg a 45 mg/Nm3 értéket. A tervezett égő konstrukció megfelelő referenciákkal rendelkezik. Zajkibocsátás A tervezett Csepel III. Erőmű esetén az elérhető legjobb technika értelmezése zaj- és rezgésvédelmi szempontból azt jelenti, hogy a létesítményt egyrészt a zajtól védendő lakóterületektől jelentős távolságban építik fel, másrészt az épületek kialakítása zajvédelmi szempontból megfelelő. A környezeti zajkibocsátás mérséklése szempontjából korszerű berendezéseket, gépeket, hangtompítókat használnak, továbbá a zajvédelmi előírások teljesítéséhez gondoskodnak a szükséges zajcsökkentési megoldások kivitelezéséről. A technológiai épületek építészeti kialakításánál, a határoló szerkezetek kiválasztása a zajvédelmi szempontok figyelembe vételével történik. (Megfelelő hanggátlású szerkezetek, hangelnyelő burkolatok alkalmazása). A jelentős zajt kibocsátó technológiai berendezéseket zajcsökkentő burkolatokkal veszik körül. Folyamatosan gondoskodnak az alkalmazott berendezések műszaki állapotáról.
38
BAT követelmények A lakosság zavarásának minimalizálása.
A zajkibocsátás minimalizálása. Zajcsökkentési megoldások alkalmazása a zajterhelés csökkentéséhez
A technológiai berendezések és a kivitelezett zajcsökkentési megoldások állandó hatásosságának folyamatos fenntartása.
Követelményeknek való megfelelés módja A létesítményt a zajtól védendő lakóterületektől jelentős távolságban építik fel. Korszerű berendezéseket, gépeket, zajcsökkentési megoldásokat alkalmaznak. A zajvédelmi előírások teljesítéséhez gondoskodnak a szükséges zajcsökkentési megoldások kivitelezéséről (pl. zajcsökkentő burkolatok, hangtompítók beépítése, megfelelő hanggátlású épületszerkezet alkalmazása). Megelőző karbantartás alkalmazása a zajkibocsátás szinten tartása érdekében.
A fentiek alkalmazása esetén a Csepel III. Erőmű létesítése, kialakítása zaj- és rezgésvédelmi szempontból megfelel a BAT előírásainak.
39
L melléklet a KTVF: 4214-30/2011. számú határozathoz
A telepítendő légszennyező pontforrásokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek
Gázturbina légszennyező pontforrására vonatkozó kibocsátási határértékek: Légszennyező anyag
(mg/m3) száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 15 % oxigéntartalmú füstgáz esetén 70% terhelés felett 70% terhelés alatt
Nitrogén-oxidok - földgáztüzelés esetén - olajtüzelés esetén szén-monoxid kén-oxidok korom
20 120 100 120 2*
50 120 100 120 2*
Segédgőzkazán légszennyező pontforrására vonatkozó kibocsátási határértékek: Légszennyező anyag
Földgáztüzelés
nitrogén-oxidok szén-monoxid kén-dioxid szilárd korom *Bacharach skála szerinti feketedési szám
350 100 35 5
40
olajtüzelés 450 175 1700 80 1*
A melléklet a KTVF: 4214-30/2011. számú határozathoz
Környezethasználó rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettségei a Felügyelőség részére
Megnevezés Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős változásáról és az engedélyben foglalt adatok esetleges módosulásáról Baleset, működési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépő, ill. környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése Bejelentett havária események összefoglalója Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás (HIR) Éves környezeti beszámoló A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhető legjobb technika érdekében. További intézkedési javaslat az elérhető legjobb technika elérésére.
Gyakoriság eseti
Beadási határidő 15 napon belül
szóban, telefonon azonnal eseti írásban 48 órán belül eseti
az eseményt követő 1 hónapon belül
évente 1 alk.
tárgyévet követő év március 1.
évente 1 alk.
tárgyévet követő év március 31.
41
