Integrált ügyviteli rendszer: Kettős könyvelés modul

mSys Devizás kettős könyvelés.

Integrált ügyviteli rendszer: Kettős könyvelés modul Használati útmutató

Minorg Szoftver Kft. 1988-2015. 3100.Salgótarján Fő tér 1.

tel.: 36-32-423-912, e-mail [email protected] Internet: http://www.minorg.hu/


1.oldal

Tartalomjegyzék. 1

Környezeti feltételek, műszaki adatok........................................................................... 4

2

Általános jellemzők ....................................................................................................... 6 2.1 Menütérkép............................................................................................................ 6 2.2 Multi Editor – Multi form ......................................................................................... 9 2.2.1 A multi editor szerkezete .................................................................................. 9 2.2.2 A multiform ..................................................................................................... 10 2.2.3 További lehetőségek, tippek és javaslatok ..................................................... 11 2.3 Sémák kezelése .................................................................................................. 12

3

Programfunkciók részletes áttekintése ....................................................................... 14 3.1 Az első indítás ..................................................................................................... 14 3.2 Adattárak ............................................................................................................. 17 3.2.1 Ügyfél kiválasztása ........................................................................................ 17 3.2.2 Törzsadattárak ............................................................................................... 17 3.2.2.1 Partnerek ................................................................................................. 18 3.2.2.2 Számlatükör............................................................................................. 19 3.2.2.3 Mérleg...................................................................................................... 22 3.2.2.4 Eredménykimutatás ................................................................................. 24 3.2.2.5 Dokumentumtár ....................................................................................... 26 3.2.3 Operatív műveletek ........................................................................................ 28 3.2.3.1 Könyvelés ................................................................................................ 28 3.2.3.2 Pontozás.................................................................................................. 31 3.2.3.3 Nyitás....................................................................................................... 33 3.2.3.3.1 Az induló nyitás .................................................................................. 33 3.2.3.3.2 Az éves nyitás .................................................................................... 34 3.2.3.4 Feladások ................................................................................................ 37 3.2.3.5 Nyomtatási műveletek ............................................................................. 38 3.2.3.6 Könyvelési listák ...................................................................................... 40 3.2.3.6.1 Könyvelési napló ................................................................................ 40 3.2.3.6.2 Számla karton .................................................................................... 42 3.2.3.6.3 ÁFA bevallás ...................................................................................... 43 3.2.3.6.4 Főkönyvi kivonat................................................................................. 44 3.2.3.6.5 Mérleg ................................................................................................ 45 3.2.3.6.6 Eredménykimutatás ............................................................................ 46 3.2.3.6.7 Nyitott tételek...................................................................................... 48 3.2.3.6.8 Költségek elsődleges és másodlagos számlákra ............................... 49 3.2.3.6.9 Számlák forgalma ............................................................................... 49 3.2.3.7 Elektronikus feladások ............................................................................. 51 3.2.3.8 Adatok átvétele ........................................................................................ 52

4

Archív nyilvántartás .................................................................................................... 53 4.1 Könyvelt bizonylatok ............................................................................................ 53 4.2 Könyvelt tételek ................................................................................................... 54 4.3 Bizonylatok archiválása ....................................................................................... 54 4.4 Adattárak karbantartása ...................................................................................... 56

Minorg Szoftver Kft.


2.oldal

5

Kód-szótárak, paraméterek ........................................................................................ 58 5.1 Kód-szótárak ....................................................................................................... 59 5.1.1 Rendszer szintű kód-szótárak ........................................................................ 59 5.1.2 ÁFA kódok...................................................................................................... 59 5.1.3 Projekt kódok ................................................................................................. 60 5.2 Paraméterek, beállítások ..................................................................................... 61 5.2.1 Könyvelőiroda adatai...................................................................................... 61 5.2.2 Általános paraméterek ................................................................................... 62 5.2.3 A könyvelési beállításai .................................................................................. 63 5.2.4 Átvezetési számlák ........................................................................................ 64 5.3 Szolgáltatások ..................................................................................................... 64 5.3.1 Rendszer szolgáltatások ................................................................................ 64 5.3.2 Eseménynaplózás .......................................................................................... 65

6

Rendszer .................................................................................................................... 65 6.1 Céginformáció ..................................................................................................... 66 6.1.1 Ügyfelek karbantartása .................................................................................. 67 6.1.2 Rendszer környezet ....................................................................................... 69 6.1.3 Rendszer beállítások ...................................................................................... 70 6.1.4 Bejelentkezés, felhasználóváltás ................................................................... 71 6.1.5 Felhasználói fiókok......................................................................................... 72 6.1.6 Gépnapló........................................................................................................ 76 6.1.7 Adattárak mentése ......................................................................................... 78 6.1.8 Adattárak visszatöltése .................................................................................. 79 6.1.9 Szervízfunkciók .............................................................................................. 79 6.1.10 Nyomtató beállítása ....................................................................................... 81



Köszönjük, hogy

3.oldal

terméket választott!

Az mSys Integrált Ügviteli Rendszer vállalkozások, gazdasági társaságok, valamint könyvelő irodák számára kifejlesztett programtermék, mely teljes körű és hatékony támogatást nyújt a számviteli, ügyviteli feladatok elvégzésében. A rendszer telepíthető egyedi gépekre és hálózatra egyaránt. Rugalmas lehetőséget biztosít más rendszerekkel történő kapcsolatokra is. A kettős könyvelési modul a "tömeges" könyvelés igényének elve alapján készült. Alkalmas nagyméretű adatbázisok kezelésére is. Kezelőfelülete letisztult, felhasználóbarát. Változatai: A. egy céges: Modulonként egyetlen licencet tartalmaz. A több cég kezeléséhez (cégnyitás, kötegelt műveletek) szükséges funkciók nem jelennek meg, mivel ezek feleslegesek. B. több céges: Cégenként, modulonként önálló licenceket használ, lehetővé téve a licencenkénti beállítást C. könyvelő irodai: Nem tartalmaz a cégek számára vonatkozó korlátozást, tetszőleges számú, akár jelentősen eltérő cég nyitása megengedett, a licenc csak az összes tételszámot tartalmazza. A többcéges változatok esetében az egyes cégek között a programból történő kilépés nélkül átválthatunk. Több, „kötegelt” műveletet használhatunk – nyomtatás, elektronikus feladások, karbantartási, archiválási műveletek – melyek jelentősen gyorsítják, egyszerűsítik a munkavégzést. A rendszerhez kényelemes frissítő program tartozik, mely lehetővé teszi a rendszer moduljainak naprakészen tartását interneten keresztül, vagy CD-ről is. A frissítések ennek következtében egyszerűen, különösebb szakmai háttér nélkül is biztonsággal elvégezhetők. A könyvelési modul a szokásos kettős könyvelés műveletein túlmenően számos, a munkavégzést egyszerűsítő szolgáltatást biztosít – könyvelési sémák, feladási varázslók… Képes közvetlenül beolvasni más rendszerekből származó adatokat, például számlák, bérfeladások. Ezenkívül a szükséges adatátadások is rendelkezésünkre állnak – Áfa bevallás, mérleg. A nyilvántartásokat tartalmazó képernyők az igényeknek megfelelően átalakíthatók, formázhatók. Tetszőleges keresési, csoportosítási műveleteket végezhetünk, így kiváló eszköz vezetői döntés előkészíts esetén. Adatainkat a megfelelő szűrés, rendezés, formázás után közvetlenül átadhatjuk olyan programoknak, mint az MS Excel. Bízunk benne, hogy rendszerünket örömmel és megelégedéssel használják.

Minorg Kft. www.minorg.hu



4.oldal

1 Környezeti feltételek, műszaki adatok Az mSys vállalkozások, gazdasági társaságok, valamint könyvelő irodák számára kifejlesztett programtermék, mely teljes körű és hatékony támogatást nyújt a számviteli feladatok elvégzésében. Az mSys rendszer kettős könyvelési modulja indítás után az alábbi ablakban jelenik meg:

mSys kettős könyvelés

Hardverkövetelmények: A Rendszer működéséhez az alábbi hardver előfeltételek szükségesek: Minimális konfiguráció

Ajánlott konfiguráció

További rendszerkövetelmények

CPU: 1 GHz

CPU: 2 GHz

RAM: 1 GB

RAM: 2 GB

Szabad hely a telepítési partíción: 100 MB a kezdeti állapothoz, azonban az adatbázis növekedéséhez további szabad helyre van szükség!

VGA:1024x768 (32)

VGA:1280x1024 (32)

Operációs rendszer: Windows XP/Vista/7, továbbá szerver verziók (2000/2003/2008), Telepített nyomtató, internetkapcsolat a frissítéshez



5.oldal

Rendszeradatok: Az mSys Integrált Ügviteli Rendszer 32 bites Windows alkalmazás, mely a FireBird adatbázis motorral kliens/szerver rendszerként működik. A rendszer a FireBird 1.5.x (1.5.6) tól kezdve a 2.5.x verziókkal használható egyedi gépeken, illetve hálózatokban. Együttműködik a 32 és 64 bites adatbázismotorokkal egyaránt. A rendszer tartalmaz minden, a telepítéshez és üzemszerű használathoz szükséges programot, dokumentációt, továbbá számos egyéb segédprogram és cikk található honlapunkon.



6.oldal

2 Általános jellemzők A rendszer moduljai un „többablakos” alkalmazások, ami azt jelenti, hogy minden nyilvántartás, gyermek ablak, a főablakon, szülő ablakon belül jelenik meg. Egyszerre több nyilvántartás is megnyitható, továbbá egy nyilvántartás több példányban is kezelhető. A főablaknak (és csak a főablaknak) van menüsora, továbbá a gyakran használt funkciókat a menüsor alatt található eszközsorokról is elérhetjük. A menü- és eszközsorok igény esetén átalakíthatók, azokon további eszközöket helyezhetünk el. (kattintás az eszközsoron az egér jobb gombjával, majd a párbeszédpaneled elvégezhetők a módosítások) A rendszer teljes megjelenése, valamint a főablakban megjelenő háttérkép tetszés szerint, felhasználónként szabadon átalakítható, testre szabható (ld. rendszer beállítások).

2.1 Menütérkép

Menütérkép: Adattárak

A modul adattárai

* Ügyfél kiválasztása... * Törzsadattárak

Ügyfél kiválasztása... Törzsadattárak, a programmodul fő nyilvántartásai

** Partnerek ** Számlatükör ** Mérleg kódok ** Eredmény kódok ** Dokumentumtár

Partnerek, vevők, szállítók nyilvántartása. Számlatükör beállításai, karbantartási műveletek Mérleg azonosítók beállításai, karbantartási műveletek Eredmény kimutatás beállításai, karbantartási műveletek A rendszerben tárolt dokumentumok nyilvántartása.

* Operatív műveletek

Operatív műveletek

** Könyvelés ** Pontozás ** Nyitás ** Feladások

Könyvelési műveletek Számlák pontozása Új üzleti év nyitása

*** Telefon *** Reprezentáció *** Cégautóadó

Telefonszámlák feladása Reprezentációs költségek feladása Gépjármű adók feladása

** Nyomtatási műveletek ** Elektronikus feladások ** Adatok átvétele

Listák, táblázatok nyomtatása. Elektronikus adatforgalom (Export/Import) Adatok átvétele külső rendszerektől (Export/Import)

* Archív nyilvántartás

Archív nyilvántartások

** Könyvelt bizonylatok ** Könyvelt tételek ** Bizonylatok archiválása ** Adattárak karbantartása

Könyvelési bizonylatok nyilvántartása Könyvelési tételek nyilvántartása Archív adatok exportálása Adattárak karbantartása, tömörítése

* Kódszótárak, paraméterek * Adatforgalom...

Az alkalmazás/rendszer kódszótárai, paraméter táblázatai. Adatok export/import műveletei.



* Mindent bezár * Kilép

7.oldal

Minden ablak bezárása. Kilépés a rendszerből.

Standard listák, űrlapok

Nyomtatás * Könyvelési statisztika * Mentett listák megtekintése

Rendszer

Statisztikai kimutatások Mentett listák adatlapok (QRP) megtekintése, nyomtatása.

Beállítások, paraméterek

* Céginformációk * Ügyfelek karbantartása * Rendszerkörnyezet * Rendszer beállítások * Felhasználóváltás * Felhasználói fiókok * Gépnapló * Adattárak mentése... * Adattárak visszatöltése... * Szervízfunkciók... * Nyomtató beállítása

Nézet

A felhasználó/ügyfél adatai. Ügyfelek adatainak karbantartása... Rendszerkörnyezet beállításai. A rendszer paraméterei. Felhasználóváltás. Felhasználói fiókok, jogosultságok beállítása, kezelése. Gépnapló megjelenítése, lekérdezése. Adattárak mentése. Adattárak visszatöltése. Adattárak vizsgálata, hibakeresés, hibajavítás. Nyomtató kijelölés, beállítás.

Az alkalmazás megjelenésének beállítása

* Rendszereszközök * Moduleszközök * Státuszsor

Ablak

Eszközsor be-,kikapcsolása. Eszközsor be-,kikapcsolása. Státuszsor be-,kikapcsolása.

Ablakbeállítások

* Mozaik elrendezés * Lépcsőzetes elrendezés * Ablakok ikonizálása * Ikonok elrendezése * Nyitott ablakok

Eszközök

Ablakok mozaikszerű elrendezése. Ablakok lépcsőzetes elrendezése. Ablakok ikonizálása. Ikonok elrendezése.

Rendszerszintű eszközök

* Jegyzetek * Számológép * Eszközök testre szabása

Súgó

Emlékeztető, jegyzetek kezelése. Beépített kalkulátor hívása. Külső eszközök, dokumentumok beállításai.

A program súgó rendszere

* Tartalom... * Témakörök keresése... * Súgó használata * Minorg Kft. web oldala * E-mail a Minorg Kft.-nek * Regisztráció... * Frissítések keresése... * Névjegy...

A súgó tartalomjegyzéke. A súgó témaköreinek megjelenítése. A súgó használata. Minorg Kft. web oldala E-mail a Minorg Kft.-nek A rendszer regisztrációs, licenc adatai. Frissítések, új verziók keresése. A programrendszer névjegye.

Eszközsor: Ügyfél kiválasztása... A felhasználó/ügyfél adatai. Felhasználóváltás.



Felhasználói fiókok, jogosultságok beállítása, kezelése. Nyomtató kijelölés, beállítás. Gépnapló megjelenítése, lekérdezése. Adattárak mentése. Adattárak visszatöltése. Ablakok mozaikszerű elrendezése. Ablakok lépcsőzetes elrendezése. Ablakok ikonizálása. Emlékeztető, jegyzetek kezelése. Beépített kalkulátor hívása. A súgó tartalomjegyzéke. A súgó témaköreinek megjelenítése. A súgó használata. A programrendszer névjegye. Kilépés a rendszerből. Törzsadattárak, a programmodul fő nyilvántartásai Operatív műveletek Archív nyilvántartások

Gyakran használt nyomógombok Kilépés a módosítások átvezetésével A témakör súgója Nyomtatás Export és Import Átkapcsolás osztott képernyőre, vagy vissza. Kijelölt tétel törlése


8.oldal


9.oldal

2.2 Multi Editor – Multi form A MINORG rendszerek egyik legfontosabb jellemzője a „Multi Editor - Multi Form" technológia alkalmazása, mely egy programozási, programfejlesztési filozófia is egyben. A „Multi Editor - Multi Form" megvalósítás minden programnak, minden funkciónak azonos kezelő felületet és funkcionalitást biztosít, így összetett programrendszerek kezelésének elsajátításához lényegesen rövidebb idő szükséges, mint a hagyományos direkt rendszerek esetén. A multi editor szolgáltatásai meglehetősen széles körűek, továbbá a rendszer összes moduljára egységesen alkalmazhatók, ezért annak bemutatását egy külön dokumentációban tárgyaljuk. Az alábbiakban csak a legfontosabb meghatározásokra térünk ki. A Multi Editor meghatározása A Multi Editor egy általános kezelőfelület, mely egyetlen nyilvántartás hatékony kezelését teszi lehetővé. A „Multi" szó egyrészt arra utal, hogy a nyilvántartás adatait az egyes adatkezelő műveletek során (bővítés, módosítás, törlés) többféle, eltérő megjelenésű felületen érhetjük el, kiválasztva az adott pillanatban legmegfelelőbb megjelenítési módot, másrészt egy olyan eszközválasztékot biztosít, mely segítségével az igényeinknek megfelelő működést biztosíthatjuk (szerkesztés, formázás, szűrés, keresés… export.). A Multi Form meghatározása A Multi Form több, összekapcsolt Multi Editorból felépülő formátum (ablak), mely több, logikailag összetartozó nyilvántartás egyidejű kezelését biztosítja. A Multi Form felügyeli az egyes nyilvántartások közötti kapcsolatokat, lehetővé téve a nyilvántartások közötti adatátadást is (ld. később, „számított oszlopok", „idegen oszlopok"). A „Multi Editor - Multi Form" technológiának köszönhetően az egyes programok és alkalmazások nem igényelnek szerteágazó menürendszert és számtalan funkciót ahhoz, hogy a mai szoftverektől elvárható rugalmas kezelőfelület mellett biztosítva legyen a magas szintű vezetői információelemzés akár szélsőséges, előre nem meghatározott kérdésekben is. A technológia előnyei: · · · · · · ·

Egységes, rugalmasan formázható kezelőfelület (adatbányászat). Az adathalmaz hatékony formázása (szűrés, rendezés, csoportosítás, stb...) „Számított" oszlopok használata a táblázatokban. A kapcsolódó nyilvántartások közötti átjárhatóság, „idegen" oszlopok használata. Hatékony jelentéskészítés (riport generátor). Az adatok, formátumok egyszerű nyomtatása, mentése más adatformátumokba. Egyszerű kezelés, a Windows általános programjainak ismeretében a programkezelés rövid idő alatt, magas szinten megtanulható.

2.2.1 A multi editor szerkezete Az egyes nyilvántartások adatainak ábrázolása során a táblázatos megjelenítés képviseli az adattárolás logikai megvalósításához leginkább hasonló technikát. A nyilvántartás adatai sorokba (rekordokba) rendezve jelennek meg, ahol a rekordok adatai a táblázat oszlopaiban találhatók. Az egyes adatok bevitelére, módosítására szolgáló területet celláknak, vagy adatbeviteli mezőnek hívjuk.



10.oldal

Multi Editor táblázatterülete a rendszer alapvető felülete, mely az alábbi részekre osztható: · Hasáb fej sor, ahol az egyes oszlopok csoportosítva, hasábokba rendezve kerülnek megjelenítésre. · Oszlop fej sor, az egyes oszlopokban található adatok megnevezését tartalmazó fejléc. · Adatterület, mely a nyilvántartás adatait, az adatbeviteli mezőket tartalmazza. Az adatterületen található mezők, vagy cellák eltérő tulajdonságokkal rendelkezhetnek; egyesek nem módosíthatók közvetlenül, ezek eltérő színnel jelennek meg, míg mások összetett adatbeviteli lehetőségeket kínálnak. A táblázathoz vízszintes és függőleges „görgetősáv" tartozik, mely a táblázaton belüli navigálást teszi lehetővé. A pozícionálási műveleteket egyébként a billentyűzeten keresztül (kurzorvezérlő billentyűk), vagy az eszközsoron található „navigátor" segítségével egyaránt végezhető. A táblázat megjelenése, a benne található adatok elrendezése szabadon módosítható. Ezzel nemcsak a pillanatnyi feladathoz legjobban megfelelő, és leginkább áttekinthető forma alakítható ki, hanem a megszerkesztett táblázat nyomtatható, vagy átadható (exportálható) további programok felé. A táblázat megszerkesztésével tetszetős és hatékony nyomtatásban, vagy Excel és Html formátumban egyaránt.

jelentések

készíthetők

A táblázat alábbi formázása külön funkciók hívása nélkül is elvégezhető: · Oszlopszélesség megváltoztatása: Az oszlop fejlécének jobb, vagy balszélét az egérrel „megfogva" oldalirányban elmozdítható, ezzel az oszlop szélessége tetszés szerint növelhető, illetve csökkenthető. · Oszlopok sorrendjének megváltoztatása:Az oszlop a fejlécen megfogva, az egérrel tetszőleges helyre áthúzható. Ezzel lehetőség adódik azok sorrendjének megváltoztatására. · Többsoros táblázatok kialakítása:A táblázat fejlécének alsó széle az egér segítségével függőlegesen elmozdító, ezzel nemcsak a fejléc osztható több sorra, hanem a táblázat adatterülete is. Ezt követően az oszlopfejlécek egymás alatti elhelyezésével, az adatok is több sorban jelennek meg.

További formázási, illetve egyéb műveletek az „előbukkanó" menük segítségével végezhetők el. A menük a táblázat megfelelő pontján, az egér jobboldali gombjának kattintásával nyithatók meg. 2.2.2 A multiform A Multi Editor továbbfejlesztésének köszönhetően, a több Multi Editor összekapcsolása egy Windows ablakban (Multi Form-on) további lehetőségeket biztosít számunkra. A Multi Form kezeli az egyes nyilvántartások közötti logikai kapcsolatokat, és elvégzi az összes kapcsolódó adminisztrációt. Ennek köszönhetően a nyilvántartásokban nemcsak egyszerű számított oszlopok alkalmazhatók, melyek a kiválasztott táblázat adataiból építkezhetnek, hanem közvetlenül használhatók a kapcsolódó nyilvántartások adatai is.



11.oldal

2.2.3 További lehetőségek, tippek és javaslatok Az egyik leglényegesebb tulajdonság, hogy tetszőleges nyilvántartás tetszőleges oszlopa „áthúzható” bármely másik nyilvántartás oszlopai közé, mint ahogy az megtehető egy táblázaton belül. A Multi Form az idegen oszlopok esetében, továbbá olyan számított oszlopok kiértékelésekor, melyek idegen mezőváltozókat is tartalmaznak, figyelembe veszi a beállított szűrőket és rendezéseket is, így lehetőség van az idegen, a táblázatban eredetileg nem található adatok finom hangolására is. Az alábbiakban olvashatók azok a jelentősebb lehetőségek, melyeket a Multi Editorok összekapcsolásával a Multi Form technológia biztosít: 1. „Idegen”, tehát más nyilvántartások adatainak beépítése a nyilvántartásokba. 2. Számított oszlopok létrehozása, melyek nem csak konstans adatok, és a kiválasztott táblázat adataiból épített kifejezéseket tartalmaznak, hanem a „relációs elvek szerint” kapcsolódó egyéb táblák adatait is. 3. Mivel a fő- és alnyilvántartások adatai keverhetők, vagyis egyetlen virtuális táblázatban is megjeleníthetők, azok nyomtatása, exportálása valódi „adatbányászatot” tesz lehetővé programozó, vagy szervező közreműködése nélkül is. A Multi Editor Multi Form többcélú eszköz, a használat céljától és módjától függően alkalmazható egy tömeges elszámolás előkészítéséhez, amikor a cél a nyilvántartás megfelelő előkészítése, de használható „adatbányászat”-hoz, vagy listagenerátorként is.



12.oldal

2.3 Sémák kezelése A gyakran visszatérő könyvelési bizonylatok érdekében létrehozott funkció. A sémák valójában kontírozott űrlapok, melyek az ismétlődő, vagy adataiban jelentősen hasonló bizonylatok könyvelését segíti Séma két módon hozható létre: · Könyvelés közben · Archívból történő mentéssel A séma a bizonylatszám kivételével minden fej és tétel információt tartalmaz. Betöltése a könyvelésben a napló kiválasztása és bizonylatszám megadása után lehetséges

Sémakezelés – könyvelés közben



Sémakezelés az archívumban


13.oldal


14.oldal

3 Programfunkciók részletes áttekintése 3.1 Az első indítás A telepítést, vagy újabb cég, modul megnyitását követően az első alaklommal bizonyos beállítások szükségesek. Erre a modul első indítása során van lehetőségünk. Az első indításkor egy varázslóablak jelenik meg. A folyamat alatt több olyan művelet is végrehajtásra fog kerülni, amelyek már a későbbiekben nem vonhatók vissza, ezért célszerű fokozott óvatossággal dönteni bizonyos beállításokról.

Az első indítás lépései:



15.oldal

Cégadatok megadása

1. Cégadatok megadása (név, logó, intézményi számok…)

A könyvelés beállítása



16.oldal

2. A cég könyvelési módja, azaz a 6-7es számlaosztály használatáról hozott döntés. A három eshetőség: · · ·

Csak 5-ös számlaosztály használata Elsődleges 5-ös Elsődleges 6-7-es

A kiválasztott könyvelési típus alapján töltődik fel a számlatükör. Ezen az ablakon lehet kiválasztani, hogy mekkora terjedelmű kezdő számlatükörrel szeretné a felhasználó megkezdeni a munkáját. 3. A mérleg és eredménykimutatás típusának a kiválasztása. Az mSys felkínálja az egyszerűsített, továbbá A és B típusú mérleget és ennek megfelelően a hozzátartozó forgalmi vagy összköltség eljárással készülő eredménykimutatás kódokat. A két kódszótár feltöltése természetesen nem foglalja magába a mérleg és eredmény kódok a számlatükörrel történő összehangolását, amit a felhasználónak kell kézzel elvégeznie.

Az indítás utáni eredmények



17.oldal

3.2 Adattárak Az adattárak menüpont a kiválasztott ügyfél könyvelésével kapcsolatos összes információt magába foglalja. A rendszer elkülönítve foglalkozik a paraméter beállításokkal, a könyvviteli feladatokkal és archívumokkal. Ezen a ponton választható ki, hogy a jogosultsági beállításoktól függően, melyik hozzá tartozó ügyfél számviteli feladatait szeretné ellátni a felhasználó.

3.2.1 Ügyfél kiválasztása A művelet csak többcéges, vagy irodai verziókban használható, lehetővé teszi a regisztrált ügyfelek közötti váltást, kiválasztást. A további műveletek mindig az itt kijelölt ügyfélre értendők. 3.2.2 Törzsadattárak Törzsadattárak menüpont alatt a kettős könyvelés kódtáblázatai találhatók. Itt történik a kiválasztott ügyfél számlatükrének és mérleg- valamint eredmény kódjainak a finombeállításai. Továbbá itt található dokumentumtár, amely az ügyfelek számára fontos iratokat, listákat és egyéb dokumentumokat kezeli (Multiform-Multieditor).



18.oldal

3.2.2.1 Partnerek A partner törzsben az aktuális vállalkozás üzleti partnerei kerülnek nyilvántartásra. Ezt a törzset a vevő-szállító folyószámla miatt kötelező vezetni. A vevő és a szállító főkönyvi számot a számlatükörben alá kell bontani, és a partner rögzítésekor kiválasztani. Új partner felvitele a legfontosabb adatait.

nyomógombbal lehetséges. Itt lehet rögzíteni a partner

Partner törzs alapadatok

Elérhetőségek



19.oldal

Lehetőség van a partnertörzsben különböző dokumentumok tárolására. Célszerű pl. a szerződéseket csatolni a partnerekhez. Bármilyen dokumentumot a segítségével csatolhatunk.

nyomógomb

Kapcsolt dokumentumok

3.2.2.2 Számlatükör A kiválasztott cég számlatükrének karbantartására szolgáló programfunkció. Az adattár tételeit a számlaszám azonosítja, többször ugyanaz a számlaszám nem szerepelhet a számlatükörben. A számlatükör számlaszámai fastruktúra-szerűen épülnek fel. A számlaosztály aláosztásával számlacsoportokat, azok aláosztásával számlákat, alszámlákat, stb. lehet meghatározni. A legalsó szinten aláosztott számla Levél jellegű. A program figyeli és automatikusan beállítja a számla „Gyűjtő” / „Levél” jellegét. A gyűjtő számlák a könyvelés során nem választhatók, csak a „levél” jellegűekre enged a program könyvelni A „számlakód” alapján dönti el a rendszer, hogy az adott számlára milyen ellenőrzések vonatkoznak, mely könyvelési funkciókban szabad, illetve tilos azt használni. A számlakód adattár része a rendszernek, de a karbantartása kizárólag a MINORG által végezhető el. A számla kódja csak akkor módosítható, ha a számlára még nem történt könyvelés. Számla kódok: · · · · · ·

B=bank P=pénztár A=áfa V=vevő S=szállító K=költség



· ·

20.oldal

X=kapcsolódó (másodlagos költség) E=egyéb

A számla „T/K” jellege alapján kínálja fel a rendszer a könyvelés során a könyvelendő tétel jellegét. A valutával kapcsolatos információkat a bank, illetve pénztár jellegű számláknál az első tétel könyvelésekor kell megadni. A továbbiakban az első könyvelési tételben megadott valutában enged csak az adott számlára könyvelni a rendszer. Ha a számla mérleg- / eredményszámla, akkor a mérleg- / eredmény kimutatás azonosítóját meg lehet adni. A program egy választóablakban felkínálja a választható kódokat. Mivel ezeket a kódokat a rendszer nem tárolja a forgalmi adattárakban, ezért a kódok meghatározása tetszőleges időpontban történhet. Az utólagos megadás nem befolyásolja a könyvelés helyességét, csak a mérleg, illetve eredmény kimutatás adattartalmát módosítja. Az egyes számlákhoz tartozó „Áfa?”, illetve „Projekt?” jelzőknek csak a könyvelés során van funkciójuk. A könyvelés során azt mutatják, hogy az adott tételhez számolni kell-e áfát, illetve a tételt kell-e gyűjteni projektre. A „Pontozandó?” jelző a folyószámla-pontozásba beválogatandó számla. Azt mutatja meg, hogy az adott számlához tartozó forgalmi tételeket szükséges-e összepárosítani, pontozni. (jellemzően a vevő, szállító számláknál lehet erre szükség) Tetszőleges időpontban bekapcsolható, kikapcsolható. Az „Értékelendő?” jelző arra ad információt, hogy a nyitás előtt javasolt-e az adott számla egyenlegét értékelni. Értékelendőnek javasolt a valutaszámlákat, az értékpapírokat nyilvántartó számlákat...stb minősíteni. Tetszőleges időpontban bekapcsolható, kikapcsolható. A rögzített adatok táblázatos módban is megjeleníthetők. A multieditor segítségével szerkeszthetők is.



21.oldal

Induláskor a rendszer felkínálja a MINORG. által előre elkészített nyers számlatükröt, mely bármikor importálható a későbbiekben, ugyanakkor szabadon szerkeszthető, törölhető. Más forrásból történő „.dat” kiterjesztésű fájlok importálásra is felkészült az mSys. A végleges számlatükröt szükségszerűen kilehet exportálni. Ezekről a programfunkciókról részletes leírás az Import/Export bekezdésben található. A számlatükör tételeinek törlése korlátozva van. Azon túl, hogy csak levél típusú számlák törlése engedett, a számla egyenlege 0 kell, hogy legyen. Az egy szám hosszú számlaosztályok törlése nem megengedett! Lásd még: - Import/export - Mérleg - Eredménykimutatás



22.oldal

3.2.2.3 Mérleg A számviteli mérleg összeállításának segédletére szolgáló kódszótár. A mérleg összeállítása mérlegkódok segítségével történik. A mérleg kódok felépítése a számviteli törvénynek megfeleltethető. Az adattárak egyes tételeit ezek a kódok azonosítják. Alapfeltétel, hogy egy kód többször ne szerepelhessen az adattárban. Ha valamely kódra történt hivatkozás a rendszerben, akkor az adott tételt a program nem engedi törölni. (a törlés nyomógomb le van tiltva) A mérleg kódszótár feltöltése az első indításkor történik. A rendszer tartalmazza a számviteli törvény által javasolt egyszerűsített, A és B típusú mérlegsémákat. Későbbiekben a kiválasztott mérlegséma lecserélése történhet kézi szerkesztéssel vagy más általunk felkínált mérleg séma importjával. A számlatükörben a „Mérleg” mezőben ad lehetőséget a rendszer a mérleg-számlák besorolására. A besorolás, illetve ennek módosítása bármikor történhet a tényleges mérleg elkészítése előtt. A mérleg típusának megváltoztatása, vagy a mérlegsorok megváltoztatása után a számlatükörben is ellenőrizni kell az egyes mérlegszámlák besorolását (a mérleg mezőt), és szükség esetén módosítani kell ott is. Az import/export funkciónak köszönhetően a felhasználó más rendszertől átvett mérleget bemásolhatja, illetve az itt elkészítettet kimentheti „.dat” kiterjesztésű fájlokba és így átmásolni más cégek kiinduló mérlegének.

Mérleg kódok



23.oldal

A mérleg kódok Leírás: A mérleg kódok segítségével készíthető el a mérleg kimutatás vázlata. A már elkészített mérleg kódokat a számlatükörben hozzárendelhetjük a Főkönyvi számlákhoz. A rendszer első nyitáskor sablonként felkínálja a számviteli törvény által javasolt mérleg típusokat, melyeket a felhasználó utólag módosíthat. Azonosító: Olyan egyedi kulcs, mely a Főcsoport, Csoport és Sorszám kombinációjából adódik. Értelemszerűen ezek az azonosítók kerülnek felkínálásra a számlatükör és mérleg közti kapcsolat szerkesztésekor; továbbá az azonosítók formája mindkét mérleg típusban megegyeznek. Az ismétlődés nincs engedélyezve! Főcsoport: A számviteli mérleg legmagasabb szintű gyűjtőcsoportja, mely a számlatükörrel ellentétben törölhető. A rendszer a főcsoportokat az angol ábécé szerint kezeli. Csoport: A számviteli mérleg sorszámainak gyűjtő csoportja. A rendszer I-től XX-ig kezeli a csoportokat. Sorszám: A számviteli mérleg legalsó szintű sorai. Ezen tételek alábontása nem lehetséges. A számozásuk 0001-től 9999-ig terjed. Megnevezés: Mérleg tételek megnevezése. Lásd még: - Import/export - Számlatükör - Eredménykimutatás



24.oldal

3.2.2.4 Eredménykimutatás Az eredménykimutatás a mérleghez hasonló tulajdonságokkal rendelkező kódszótár. Itt történik a számlatükör főkönyvi számláihoz csatolható eredménykódok létrehozása és szerkesztése. Többször ugyanaz a kód nem szerepelhet az adattárban. A program ezen kívül ellenőrzi, hogy a sor-azonosító se kerüljön ismétlésre. Ha valamely kódra történt hivatkozás a rendszerben, akkor az adott tételt a program nem engedi törölni. (a törlés nyomógomb le van tiltva) Az eredmény kódszótár feltöltése az első indításkor történik. A rendszer tartalmazza a számviteli törvény által javasolt egyszerűsített, A és B típusú, azon belül forgalmi vagy összköltség eljárással készítendő eredménykimutatás sémákat. Későbbiekben a kiválasztott EK séma lecserélése történhet kézi szerkesztéssel vagy más általunk felkínált EK séma importjával A számlatükörben az „Eredménykimutatás” mezőben ad lehetőséget a rendszer az eredmény-számlák besorolására. A besorolás, illetve ennek módosítása bármikor történhet a tényleges eredmény kimutatás elkészítése előtt. Az eredmény típusának megváltoztatása, vagy az eredménysorok megváltoztatása után a számlatükörben is ellenőrizni kell az egyes eredmény számlák besorolását (az eredmény mezőt), és szükség esetén módosítani kell ott is. Az import/export funkciónak köszönhetően az első indításkor tévesen kiválasztott eredménykimutatás típus felülbírálására van lehetőség újbóli az importnak köszönhetően. Az export az elkészült eredménykimutatás kódszótár más cégeknél történő esetleges felhasználását vagy biztonsági mentését szolgálja.



25.oldal

Az Eredmény kódok Leírás: Az eredmény kódok segítségével készíthető el az eredmény kimutatás vázlata. A már elkészített eredmény kódok a számlatükörben rendelhetők hozzá a főkönyvi számlákhoz. A rendszer első nyitáskor sablonként felkínálja a számviteli törvény által javasolt eredménykimutatás típusokat, melyek utólag bármikor módosíthatók. Azonosító: Olyan egyedi kulcs, mely a Főcsoport, Csoport, Sorszám és Jelző kombinációjából adódik. Az ismétlődés nincs engedélyezve! Főcsoport: Az eredménykimutatás legmagasabb szintű gyűjtősora, mely az számlatükörrel ellentétben törölhető. A rendszer a főcsoportokat az angol ábécé szerint kezeli. Csoport: Az eredmény kimutatás bizonyos sorait gyűjti össze. A rendszer I-től XX-ig kezeli a csoportokat. Sorszám: Az eredménykimutatás alsó szintű tételei; speciális esetben az alábontásuk megengedett. A rendszer 01-től 99-ig tudja kezelni a sorszámokat. Jelző: Az eredménykimutatás bizonyos sorai részletezése kerülhetnek. Az azonosítóban per (/) jellel történnek elkülönítésre és 1-től 9-ig kaphatnak sorszámot gyűjtősoronként Megnevezés: Az adott eredménysor megnevezése. Lásd még: - Import/export - Mérleg - Számlatükör



26.oldal

3.2.2.5 Dokumentumtár A dokumentumtár a rendszer kiegészítő szolgáltatása, mely lehetővé teszi gyakorlatilag tetszőleges dokumentumok, állományok adatbázisban történő tárolását. A betöltött dokumentumokat kapcsolhatjuk az egyes nyilvántartásokhoz, így átfogó rendszerben kezelhetjük az olyan bizonylatokat, mint szerződések, számlák, archív állományok… A dokumentumok tetszőleges állományok lehetnek, melyek tárolása tömörített formában történik, így az adatbázisunk méreté csak kise mértékben növelik. A nyilvántartás egy katalóguson keresztül kezelhető, mely tartalmazza a tárolt dokumentumaink legfontosabb adatait, mint például a típusát, méretét, megnevezését. A nyilvántartást kategóriákba csoportosíthatjuk, ezzel javítva a jobb áttekinthetőséget: pl. szerződések, számlák, feladások… a kategóriák tetszőleges megnevezéseket tartalmazhatnak.

A dokumentumtár Multi Editor dokumentációban olvashatunk.

ként

működik,

melyről

részletes

leírás

külön

Oszlopok megnevezéseinek értelmezése: · Kategória: Tetszőleges megnevezés, mely a tárolt dokumentumok rendezését, jobb áttekinthetőségét szolgálja. · Megnevezés: A dokumentum megnevezése, betöltés után annak állományneve, mely tetszés szerint módosítható. · Dátum: A betöltés dátuma. · Méret: A dokumentum (eredeti) mérete. · Típus: A dokumentum típusa, amely tetszőleges lehet. Tárolhatunk doc, pdf, txt állományokat, de lehetnek kép, hang, videó… vagy akár futtatható programok is. · Megjegyzés: Az egyes tételeket további megjegyzésekkel láthatjuk el, melyek szintén a dokumentummal együtt kerülnek tárolásra.



27.oldal

Műveletek: Új dokumentum betöltése. Tetszőleges, a számítógépünkön található dokumentum betölthető. Dokumentum mentése állományba. A tárolt dokumentum mentése a típusának megfelelő állományba. Dokumentum megnyitása. A dokumentum megjelenítése, futtatása, a hozzá társított alkalmazás segítségével. A tárolt dokumentumokat később kapcsolhatjuk tetszőleges nyilvántartáshoz, illetve az egyéb nyilvántartások kezelése során betöltött dokumentumok mindegyike megjelenik a nyilvántartásban.

Lásd még: - Multi Form – Multi Editor - Cégnyilvántartó



28.oldal

3.2.3 Operatív műveletek Az operatív műveletek menüpont a könyvelési feladatokat foglalja magába, melyek a következők: ·

Könyvelés

·

Pontozás

·

Nyitás

·

Feladások

·

Nyomtatási műveletek

·

Elektronikus feladások

3.2.3.1 Könyvelés Könyvelési fej adatok bevitelére szolgáló terület a választott naplótól függően

A felvitt könyvelési tételek adatainak táblázatos megjelenítésére szolgáló ablakrész Minorg Szoftver Kft.

Bank vagy pénztár előzmény adatok Előző és új egyenleg, valamint annak jellege

Összegző: Tartozik Követel Deviza

Könyvelési tétel adatok, bizonyos adatok a kiválasztott naplótól függően vihetők fel


Könyvelés tétel jellegének a kiválasztása

Projekt kódszótárból történő kiválasztás

29.oldal

A könyvelési tételben szereplő főkönyvi számlaszámok megadása

Tételben szereplő bizonylatszám és gazdasági esemény megnevezése

A tételben szereplő összeg és az esetlegesen kapcsolódó ÁFA összeg magadása

A könyvelés két fázisban történik a rendszerben. Az első fázisban csak adatrögzítés történik, tényleges könyvelés (adattárra írás) nem. A "Könyvel" nyomógomb hatására a program elvégzi a rögzített tételek összesített ellenőrzését és ha az egyezőségek mindegyike megfelel az előírásoknak, akkor végrehajtja a tényleges könyvelést, az adattárra írást. Az ellenőrzés a deviza és Ft értékekre mindig megtörténik. A kapcsolódó számlákra - amennyiben használják -, a program automatikusan generálja a könyvelendő tételt az eredeti tétel alapján. Az áfa tételt szintén a program generálja meg. A generált tételek adatai csak az eredeti tételek adatain keresztül módosíthatók, illetve az eredeti tétel törlésével törölhetők. Eredeti tétel is és generált tétel is csak akkor kerül könyvelésre, ha a tétel Ft értéke nagyobb, mint nulla. Könyvelés indításakor a program a képernyő jobb felső területén megjeleníti a leendő gépi azonosító számot, a gépi azonosítót, amely egyedileg azonosítja a rendszeren belül a bizonylatot. Az azonosító a bizonylat dátumának éve alapján kerül megajánlásra. A bizonylat tételeit a gépi azonosítón belüli sorszám azonosítja, amit szintén a rendszer Minorg Szoftver Kft.


30.oldal

generál. Sem a bizonylat, sem a tétel azonosítói nem szerkeszthetők. Hálózatos üzemeltetés esetén a könyvelés indításakor megjelenített (a gép által "megajánlott") gépi bizonylatszám különbözhet az adattárra íráskor ténylegesen meggenerált gépi bizonylatszámtól. A könyvelési funkcióban a képernyő adatbeviteli területét a program különböző részekre bontja. Minden könyvelési funkcióban az azonos adatok azonos helyen találhatók. Az adatok megadása tetszőleges sorrendben történhet. Ha bármely adat hiányzik a feldolgozáshoz, a program üzenetet küld. A rendszer az adatbeviteli területet "Fej / Tétel / Láb" részekre bontja. Fej terület: a könyvelendő bizonylat száma, a bizonylathoz kapcsolódó dátumok, valuta információk; bank, illetve pénztár könyvelése esetén a bank-/pénztárszámla száma. Itt jeleníti meg a rendszer a könyvelt bizonylat egyedi azonosítóját, melyet a program generál meg a bizonylat könyvelése előtt. Ø számlaszám(fej): csak bank-, pénztár könyvelése esetén kéri a rendszer. A bizonylat könyvelésekor a program az itt megadott számlára automatikusan generálja a könyvelendő tételeket. Ø bizonylat dátum: ennek alapján fogja a rendszer a könyvelt tételeket az adott időszakhoz tartozónak tekinteni. Ez nem lehet nagyobb, mint a gép rendszerdátuma, és nem lehet kisebb, mint az utolsó nyitás dátuma. Ø Bank,illetve pénztár könyvelése esetén a program összegzi és megjeleníti a bizonylat dátum-ig az adott számla forgalmát Ø deviza információk: a program a bank-/pénztárszámlák esetén automatikusan megjeleníti a számlához tartozó valuta kódot, deviza jelzőt, bank kódot és az árfolyam mértékét. A továbbiakban a könyvelési tételek is az adott árfolyammal kerülnek elszámolásra. Ha a könyvelendő tétel nem devizás, akkor a devizakód helyén a "nincs" információ (mint alapértelmezés) maradhat. Ø új egyenleg: csak bank-, pénztár könyvelése esetén kéri a rendszer. Az egyenlegközlő, illetve a pénztárösszesítő napi záróegyenlegének értéke. A program ehhez a záróértékhez ellenőrzi a rögzített tételek értékének helyességét. Ø A bizonylathoz tetszőleges hosszon megjegyzés szöveg kapcsolható, amely nem azonos a tétel rövid, szöveges leírásával. Tétel terület: a könyvelt tétel jellege, számlaszáma, kapcsolódó számla, ellenszámla, összegek, áfa számítási mód, áfa kód és %, bizonylat száma, a tétel rövid leírása és kapcsolódó projekt. Ø számlaszám(tétel): a program csak legalsó szintű (levél) számlát enged meg kiválasztani. Könyvelési tétel nem lehet bank-, pénztárjellegű, illetve vegyes könyvelést kivéve nem lehet adó-, illetve kapcsolódó jellegű számla. A program ellenőrzi ezeket az adatokat és eltérés esetén üzenetet küld. (a számlatükör számlakód információja írja le a számla jellegét) Ø kapcsolódó számla: a program csak akkor kéri be, ha a számlaszám költség-jellegű volt és a könyvelési mód nem kizárólag 5-ös, akkor viszont kötelező megadni.



31.oldal

Ø áfa: az áfa számításához szükséges információkat csak abban az esetben kéri be a rendszer, ha a számlához a számlatükörben megadásra került az áfa-kapcsolat számlaszáma. "rászámolt" jelző esetén: áfa Ft = Ft érték * áfa% /100 "visszaszámolt" jelző esetén: áfa Ft = Ft érték * {1-[1/(áfa%/100)]} Ft érték = Ft érték - áfa Ft A rögzített adatok táblázatos módban is megjeleníthetők. A multieditor segítségével szerkeszthetők is. Láb terület: a program a rögzített tételek Ft és valuta értékeit összegzi a tételek jellege (T/K) szerint és az összegzett értéket a lábsorban meg is jeleníti. Bank és pénztár könyvelése esetén a rögzített tételek és az "előzmények" alapján kiszámítja és megjeleníti a számított záró értéket. 3.2.3.2 Pontozás A pontozás funkció a számlák forgalmának egyfajta ellenőrzésére szolgál. Segítségével összepárosítható bármely tétel, így a ki- és befizetések megtörténte visszaigazolható, továbbá a kamatszámításhoz, többlet és hiány elszámolásához is segítséget nyújt. A pontozási beállítások a kódszótárban és a számlatükörben történnek. Az automatizált pontozásnál értékhatár beállítására van lehetőség, kiküszöbölve a nagymértékű eltéréseket. Ez az értékhatár kézi pontozásnál is működik, annyi különbséggel, hogyha az összepontozandó számláknál az eltérés meghaladja ezt az értéket, figyelmeztetés történik, de utána tovább folytatható. A pontozásból eredő veszteséget vagy nyereséget vegyes bizonylaton a rendszer lekönyveli a könyvelési paramétereknél beállított főkönyvi számlákra. A számlatükörben történik a pontozandó számlák listájának elkészítése. Erre szolgálnak minden egyes számlánál a „Pontozandó?” dobozok. Ha ezek a dobozok üresek, akkor azokra a számlákra nem végezhető el pontozási művelet a későbbiekben. A pontozás más devizanemű számlákkal is elvégezhető. Ekkor a gép a felhasználó által beállított árfolyam paraméterek segítségével végzi el, figyelembe véve az árfolyamváltozásból eredő nyereséget és/vagy veszteséget. Ezeket a pontozás- és árfolyambeli differenciákat egy vegyes bizonylat segítségével automatikusan lekönyveli. Kézi pontozásnál a felhasználónak kell ezt a vegyes bizonylatot elkészíteni. Az árfolyam paraméter beállításánál az eredeti bizonylat kiállításkori vagy az utolsó befizetés napján érvényes árfolyamot lehet választani.




32.oldal


33.oldal

3.2.3.3 Nyitás

3.2.3.3.1 Az induló nyitás A cég könyvelésének indításakor az ismert vagyoni adatokról készített főkönyvi kivonat alapján könyvelendő vegyes bizonylat. Ha a modul telepítése későbbre esik, mint a cég indítása, akkor az indításkor ismert – a korábbi rendszer alapján elkészített – főkönyvi kivonat adatait kell könyvelni. Ebben az esetben van lehetőség bank, pénztár főkönyvi számlákra könyvelni vegyes bizonylatban. Az induló főkönyvi kivonatban természetesen szerepelhetnek a 8-as, 9-es, illetve az 5, 6,7 számlák is a kiválasztott könyvelési módtól függően. Ugyanakkor az eredmény számlák kivezetését nem kell elvégezni. A funkció elindítása a paraméterek beállítása, a mérleg és eredmény kódszótárak valamint a számlatükör végleges feltöltése után javasolt. A programnak meg kell adni az induló nyitás dátumát, ami azt is jelenti, hogy a nyitás befejezéséig minden további nyitó bizonylat dátuma ez lesz. Ha a társaságnál devizakönyvelés is van, akkor a deviza-értéket tartalmazó számlák könyvelését önálló – valuta-információkat is tartalmazó –, bizonylatokon kell könyvelni.

Addig a pillanatig, míg nem történt meg az első nyitás, a kódszótárak->általános paraméterek között az utolsó nyitás dátuma (*) – al lesz kitöltve:

Az induló nyitás nem korlátozott sem időben sem a bizonylatok számát tekintve. A nyitással kapcsolatos munkák befejezését a nyomógombbal lehet jelezni a programnak, ami után a program lehetővé teszi a könyvelési funkciók kiválasztását. A tevékenység nem egyezik meg a későbbiekben végezhető normál éves nyitással.



34.oldal

3.2.3.3.2 Az éves nyitás A nyitás egy új gazdasági év főkönyvi számláinak megnyitását jelenti. Az előző időszak zárásával kapcsolatos könyvelési feladatok elvégzése után (számlák értékelése, pontozása, számlaosztályok kivezetése, stb…) ez a funkció szolgál az új időszak számláinak megnyitására. A nyitás két fő részből áll: előzetes ellenőrzések, és a tényleges nyitás. Az ellenőrzések eredményét a program megjeleníti. Ezen a ponton meg lehet szakítani a további munkát, ki lehet lépni. Hiba esetén nem is engedi meg a program a tényleges nyitás indítását. A tényleges nyitásban a program az adattárak aktualizálását végzi el. (Nem egyezik meg a tevékenység az induló nyitással, amelyet a cég indulása után kell elkészíteni.) Az éves nyitásban a tevékenységeket a program automatikusan hajtja végre.



35.oldal

Nyitás előtti ellenőrzések A nyitás előtti ellenőrzéseket a program több fázisban végzi. 1. A funkció meghívásakor a program bekéri a nyitás dátumát. Ez a dátum nem lehet kisebb, és nem lehet egyenlő a legutolsó nyitás dátumával és nem lehet nagyobb, mint a pillanatnyi rendszerdátum. A program csak azokat a forgalmi tételeket dolgozza fel, amelyekben a bizonylat dátuma a korábbi és a pillanatnyi nyitás dátuma közé esnek. Az OK nyomógomb hatására elindul az ellenőrzési fázis. 2. Meg kell vizsgálni, hogy a paraméterekben megadott nyitómérleg számlaszám a számlatükörben levél szintű számla és a számla kódja E (egyéb) legyen. Eltérés esetén jelzi a hibát és módosítani kell 3. A számlatükörben értékelendőnek minősített számlákra a nyitás dátuma előtti napi könyvelést ellenőrzi a rendszer. Ennek hiányát jelzi, de ez nem hiba. 4. Azoknak a főkönyvi számláknak az ellenőrzése, amelyekre valamilyen devizanemben is történt könyvelés. A program ellenőrzi, hogy a devizában összegzett forgalom és az alapértelmezett pénznemben összegzett forgalom egyike se legyen 0 értékű. Ha az alap pénznembeli forgalom értékes és a deviza forgalom 0, vagy az alap forgalom 0 és a deviza forgalom értékes, akkor a nyitást meg kell állítani és az adott számlá(ka)t árfolyam szempontjából ki kell egyenlíteni. 5. Számlaosztályok kivezetésének ellenőrzése. A számlaosztályok az utolsó nyitástól a pillanatnyi nyitás előtti napig a számlaszám első jegyére összegzett értékek meghatározását jelenti. Ha az 5-ös – 9-es számlaosztályok bármelyikének az utolsó nyitástól az aktuális nyitás előtti napig tartó intervallumban egyenlege van, akkor a program nem engedi meg a nyitást. Az összegzés eredményét a program megjeleníti a képernyőn az ellenőrzések összegzése című táblázatban. Tényleges nyitás A nyitás számlatükörben beállított pontozási jelző, illetve a forgalom (könyvelési tételek) pontozási információja alapján automatikusan generálja meg a nyitó (vegyes) bizonylat tételeit. Ha volt olyan bizonylat, amelyet devizában könyveltek, akkor devizanemenként egy-egy nyitó vegyes bizonylatot generál automatikusan a rendszer. Ebben a generált bizonylatban a bizonylat dátuma a nyitás (megadott) dátuma lesz, a naplókód pedig N (nyitás). A könyvelési bizonylatokból csak azokkal foglakozunk, amelyekben a bizonylat dátuma az utolsó nyitás dátumánál nagyobb, vagy egyenlő és a pillanatnyi nyitás dátumánál kisebb. A tényleges nyitás lépései: 1. A nyitás megkezdése előtt a teljes adattárról mentés készül 2. Nem pontozandó számlák: A számlatükörben a „Pontozandó?” jelző nincs bekapcsolva. A forgalmi tételekből számlaszámonként egy-egy tételt generálunk. A generált tételben az értéket a T, illetve K jellegű tételek értékeinek különbsége alapján kell képezni. Ha a különbség 0, akkor a számlára nem Minorg Szoftver Kft.


36.oldal

készül tétel. A tétel jellege „T” lesz, ha a nyitó érték pozitív, „K”, ha negatív. (0 értékre nyitó tételt nem kell képezni). Devizában könyvelt tételek esetén természetesen külön kerülnek összegzésre a deviza és alap pénznembeli összegek. 3. Pontozandó számlák, ki nem pontozott „Pontozandó?” jelző be van kapcsolva, de pontozták össze. Ezeket a forgalmi tételeket nyitó tételekbe; ÉS az eredeti tételekben a állítani.

tételek: A számlatükörben a a forgalmi tételeket még nem változatlan módon kell kivinni a pontozási információt „*”-ra kell

4. Pontozandó számlák, kipontozott tételek: A számlatükörben a „Pontozandó?” jelző be van kapcsolva, és a forgalmi tételeket már összepontozták. A program megvizsgálja, hogy az összepontozott tételek között volt-e a nyitás dátumánál nagyobb dátumú tétel. ·

Ha nem volt, akkor ezekkel a tételekkel nem kell a nyitásban foglakozni, nem kerülnek továbbításra. (tavalyi számla, tavalyi fizetés, a nyitó egyenleg képzésében nem vesz részt)

·

Ha volt, akkor a nyitás dátumánál kisebb tételekből egy-egy nyitó tételt kell továbbvinni. (A nyitás időpontjában még nyitott tételek voltak, tehát a nyitó egyenlegben szerepeltetni kell.)

5. Az utolsó nyitó tétel elkészítése után generálja meg a program nyitómérleg számlára kerülő T, illetve K jellegű összegzett tételeket. 6. A nyitás befejezéséről szóló üzenettel együtt van lehetőség a nyitásról készült jegyzőkönyv nyomtatására.



37.oldal

3.2.3.4 Feladások A Feladások menüpont alatt a telefon számlák és a reprezentációs kiadások elszámolására van lehetőség. 1. Telefon A telefon számlák esetében a cégtelefon magáncélú használata számolható el. A bruttó összeg mező kitöltésével a telefon számla a törvényi előírásoknak megfelelő arányban megbontásra kerül, a program kiszámolja a levonható Áfát, a fizetendő személyi jövedelemadót, és egészségügyi hozzájárulást. A „Feladás” gomb megnyomásával a számla tételei lekönyvelésre kerülnek a szállító és vegyes naplóba.

1. ábra telefon költség elszámolása

2. Reprezentáció A reprezentációra elszámolt összeg után számolja ki a program a közterheket. A „ Feladás” gomb megnyomásával a kontírozott tételek lekönyvelésre kerülnek a vegyes naplóba.



2. ábra Reprezentáció elszámolása

3.2.3.5 Nyomtatási műveletek A következő ábrák a nyomtatási műveletek lépéseit tükrözik, melyek a következők:

Nyomtatandó listák kiválasztása


38.oldal


39.oldal

Cég kiválasztása

Nyomtatási paraméterek, beállítások A paraméterek szűrőként funkcionálnak a rendszerben; a meghatározott értékek nyitott intervallumú értékhatároknak minősülnek. (a megadott számlaszámok, dátum tól-ig szerint azonos tételek beletartoznak a nyomtatandó tételekbe.) A „Számlaszám”-ok megadhatók egyedileg felsorolásszerűen (311001,311002,412001 stb…), illetve tartományként kötőjellel kapcsolva (51101-511005). Amennyiben egy számlaszám gyűjtő számla, akkor az alá tartozó minden levél szintű számlát ki fog nyomtatni a rendszer. A párbeszéd ablak alsó szekciójában a listákra vonatkozó általános jellemzőket lehet beállítani. · · · · · ·

·

A tételes lista a forgalmi tételek nyomtatását; az összesítő csak az összegzett értékek nyomtatását jelenti. A törölt tételek nyomtatása az ellentétes könyvelés nélkül törölt tételek nyomtatását jelenti, amelyek értékeit a program nem gyűjti bele a lista végösszegeibe. Az „Üres” lista akkor jöhet létre, ha a szűrőfeltételeknek egyetlen tétel sem felel meg. A programtól kérhető, hogy ebben az esetben is – legalább egy üzenetet – nyomtasson. A „Lista fejléc tiltása”, illetve a „Lábsor tiltása” jelzőkkel a standard fejlécet (cég neve, címe), illetve a standard lábsort (oldalszám, nyomtatás dátuma) lehet beállítani. Nyomtatási előnézet (preview) abban az esetben kérhető, ha a listaválasztékból csak egy listát választottak. Az „Adatkivitel állományba” jelző beállításával lehet a rendszertől kérni a lista elektronikus módon történő archiválását. Az állomány formátuma választható, a mentés helye azonban kötött; a rendszer könyvtárában a program készít egy „EEEE.listák” mappát, (a lista „-ig” dátuma alapján) ahova az állományt teszi. A „Mentés a dokumentumtárba (doc)” az elektronikus listát egyúttal az adott cég dokumentumai közé is beteszi a program.



40.oldal

Nyomtatási paraméterek

3.2.3.6 Könyvelési listák

3.2.3.6.1 Könyvelési napló A paraméterekben megadott naplókód és a bizonylat dátum, illetve a könyvelési dátum alapján kiválasztott tételek nyomtatását végzi a rendszer. A lista kiválasztása után meg kell határozni a listázás paramétereit. Az összesítő lista a valutainformációk szerint összegezve adja az intervallum forgalmát. A tételes lista az intervallumba tartozó időszak tételeit tartalmazza. A devizában könyvelt tételek deviza adatai a lista második sorában kerülnek nyomtatásra. A fejlécben használt rövidítések magyarázata: Ø Biz.dátum: A bizonylat dátuma Ø J: Tartozik/Követel jelleg Ø Szla.szám: Főkönyvi számlaszám Ø Kap.szla: Kapcsolódó főkönyvi számlaszám Ø Ell.szla: Ellenszámlaszám Ø Pr: Projekt azonosító sorszáma Ø DEV: Deviza típus Ø Gazdasági esemény leírása: a tétel szöveges magyarázata Ø Bizonylat szám(fej): bank/pénztár esetén az összesítő bizonylat azonosítója



41.oldal

Könyvelési napló



42.oldal

3.2.3.6.2 Számla karton A funkció a számlák forgalmi adataiba való betekintést, nyomtatást teszi lehetővé. A lista kiválasztása után meg kell határozni a listázás paramétereit. A paraméterekben beállított számlaszámok forgalmait dolgozza fel a program. A tételes lista a megadott dátumintervallumba tartozó tételeket nyomtatja. Az összesítő összegyűjti és kinyomtatja a korábbi (előző nyitástól a tól dátumig tartó) és a későbbi (ig dátumtól a következő nyitásig tartó) dátumú tételek összegzett értékeit is a tárgyidőszak értékei mellett. A fejlécben használt rövidítések magyarázata: Ø Biz.dátum: a bizonylat dátuma Ø N: napló kód Ø Biz.szám(tétel):a bizonylat száma Ø J:a tétel jellege T/K Ø SzlaSzám:a könyvelt tétel számlaszáma Ø Összeg Ft: a tétel Ft értéke Ø Gazd.esemény leírása: a tétel szöveges magyarázata Ø KapSzla:kapcsolódó számlaszám Ø Ell.Szla:ellenszámla szám Ø Deviza , árfolyam, összeg



43.oldal

3.2.3.6.3 ÁFA bevallás A funkció az áfa bevalláshoz szükséges adatokat szolgáltatja. A lista kiválasztása után meg kell határozni a listázás paramétereit. A kimutatásba a vegyes tételekből minden esetben a bizonylat dátuma alapján kerülnek begyűjtésre a tételek, míg a kimenő és a beérkező számlák közül a paraméterekben megadott dátum alapján (bizonylat dátum / teljesítési dátum). Tételes lista esetén a dátum-intervallumba eső tételeket nyomtatja a rendszer. A program T/K jelleg szerint összegzi és a lista végén nyomtatja a Ft és az áfa értékeket. A fejlécben használt rövidítések magyarázata: Ø Biz.dátum: a bizonylat dátuma Ø Telj.dátum:a számla szerinti teljesítés dátuma Ø Biz.szám(tétel):a bizonylat száma Ø J:a tétel jellege T/K Ø SzlaSzám:a könyvelt tétel számlaszáma Ø Áfa alap Ft: a tétel Ft értéke Ø A:áfa kód: a tételhez tartozó áfa kód Ø A%:áfa %:a tételben lévő áfa % Ø Áfa Ft: a tételhez tartozó áfa összeg Az összesítő áfa kódonként tartalmazza az áfa alap és áfa értéket, T/K bontásban. A program összesíti az alap és áfa értékeket áfa számlaszámonként és T/K jelleg szerint.



44.oldal

3.2.3.6.4 Főkönyvi kivonat A főkönyvi kivonat, mint lista szerepel a rendszerben A lista kiválasztása után meg kell határozni a listázás paramétereit: A bizonylatdátum meghatározása a forgalmi értékek gyűjtését befolyásolja. A paraméterekben meghatározott “tól-ig” dátumok közé eső forgalmi tételek értékét a program a tárgyidőszaki forgalomba gyűjti bele. A “-tól” dátum előtti utolsó nyitás utáni tételeket a halmozott forgalom értékébe; az utolsó nyitás forgalmát pedig a nyitó értékbe gyűjti bele a rendszer. Az “-ig” dátumnál későbbi tételeket a program nem dolgozza fel. A tételes lista esetén a számlaszám “tól-ig” szűrés a listában megjelenő számlákat jelenti. Teljeskörű kivonat készítése esetén nem kell számlaszámra szűrni. A program a számlatükör alábontásának megfelelően összegzi a “levél szintű” számlák forgalmát. (lásd számlatükör) Az összesítő a számlaosztályra összegzett értékeket tartalmazza, valamint az 1-4, az 5, és a 6-9 számlaosztályokra összesített adatokat. A mindösszesen sora az (1-4)+ 5+(8-9) számlaosztályok összegzett értékeit tartalmazza. Mivel a program a könyvelés során összegszerű ellenőrzést végez, így nem fordulhat elő, hogy a főkönyvi kivonat mindösszesen sorának egyenleg oszlopainak T és K értéke nem egyezik meg.



45.oldal

3.2.3.6.5 Mérleg Az eszköz és forrás számlák közötti egyezőséget ellenőrző lista. A Mérleg elkészítéséhez is szükséges megadni paramétereket, de a lista készítése előtt javasolt a mérlegkódok helyes besorolásának ellenőrzése a számlatükörben. Ezen kódok besorolása bármikor módosíthatók. A program a paraméterekben megadott dátumhatárok közötti forgalom adatait gyűjti össze és jeleníti meg, illetve nyomtatja mérlegsor, ezen belül számlaszám növekvő sorrendben. A mérleg elkészítése előtt a szükséges könyvelési feladatokat természetesen el kell végezni. (5-ös-9-es számlaosztályok kivezetése egy olyan vegyes feladással, melynek dátuma a mérlegkészítés napjára szól.) Mivel a program a könyvelés során összegszerű ellenőrzést végez, ezért a mérlegnek is egyeznie kell. Eltérést csak a számlák hiányos, vagy nem megfelelő mérlegkódra történt besorolása okozhat; illetve a könyvelésben nem hajtották végre a szükséges feladatokat. Ebben az esetben korrigálni kell a számlatükör adatait, illetve el kell végezni a szükséges könyveléseket, majd ismételten el kell készíteni a mérleg listát. A tételes mérleg a mérlegsorok azonosítói mellett a számlaszámokra gyűjtött forgalmi értékeket is tartalmazza. Az összesítő csak a mérlegsorokra gyűjtött adatokat jeleníti meg.

1. Mérleg



46.oldal

2. Mérleg

3.2.3.6.6 Eredménykimutatás A 8-9 számlaosztályok eredményszámláinak egyenlegéről történő lekérdezés. Az Eredménykimutatás lista elkészítéséhez is szükséges megadni paramétereket, de a pontos eredménykimutatás készítése érdekében javasolt az eredménykódok helyes besorolásának újbóli ellenőrzése a számlatükörben. Ez a besorolás természetesen tetszőleges időpontban történhet, de minden számlafőcsoport változás után javasolt elvégezni. A program a paraméterekben megadott dátumhatárok közötti forgalom adatait gyűjti össze és jeleníti meg, illetve nyomtatja eredmény-sor, ezen belül számlaszám növekvő sorrendben. Mivel a program a könyvelés során összegszerű ellenőrzést végez, ezért az eredmény kimutatás mindig valós értékeket mutat. Eltérést csak a számlák hiányos, vagy nem megfelelő eredménykódra történt besorolása okozhat; illetve a könyvelésben nem hajtották végre a szükséges feladatokat. Ebben az esetben korrigálni kell a számlatükör adatait, illetve el kell végezni a szükséges könyveléseket, majd ismételten el kell készíteni az eredmény-kimutatást. A tételes eredmény-kimutatás az eredmény-sorok azonosítói mellett a számlaszámokra gyűjtött forgalmi értékeket is tartalmazza. Az összesítő csak az eredmény-sorokra gyűjtött adatokat jeleníti meg.



Eredménykimutatás 1.oldal

Eredménykimutatás 2.oldal


47.oldal


48.oldal

3.2.3.6.7 Nyitott tételek A listába a számlatükörben pontozandónak minősített számlákhoz tartozó ki nem pontozott tételek kerülnek megjelenítésre, nyomtatásra fizetési határidő szerint növekvő sorrendben. A lista kiválasztása után meg kell határozni a listázás paramétereit, amely itt csak számlaszám tól-ig lehet. A program összegyűjti az azonos bizonylathoz (beérkező számla, kimenő számla) tartozó lekönyvelt pénzmozgásokat (bank, pénztár) és ezeket egymás után tünteti fel. Az egyenleg oszlopban látható a vevői/szállítói tartozások illetve túlfizetések. Az értékeket naponként összegzi és nyomtatja a program.



49.oldal

3.2.3.6.8 Költségek elsődleges és másodlagos számlákra A listának a nem csak 5-ös könyvelési módú felhasználóknál van használati értéke. A kimutatás költség-számlákon belül kapcsolódó számlák szerinti bontásban tartalmazza a költségeket. A tételes lista a forgalom minden tételét tartalmazza. A tételek Ft-értékeit összegzi a program elsődleges költség-számla, ezen belül kapcsolódó számlákra és mindösszesenre T/K jelleg szerint. Az összesítő csak az elsődleges költség-számlaszámra, ezen belül kapcsolódó számlára T/K jelleg szerint összegzett értékeket tartalmazza A lista kiválasztása után meg kell határozni a listázás paramétereit .

3.2.3.6.9 Számlák forgalma A lista főkönyvi számlánként tartalmazza a számlaszámokra lekönyvelt bizonylat mennyiségét. Szűrési lehetőség van a főkönyvi számlacsoportok adatforgalmának lekérdezésére. A kimutatás a könyvelő irodák díjmegállapítását segíti.



50.oldal

Számlák forgalma



51.oldal

3.2.3.7 Elektronikus feladások Az mSys felkészült az adóhivatal által elektronikus formában történő bevallások elkészítésére. A kettős könyvelés programmodulban történik az ÁFA bevallás sorainak elkészítése és átadása az ABEV Java program felé. Az aktuális 65-ös nyomtatvány sorszámai az ÁFA kódszótárban adhatók meg. Az elektronikus feladás lépései: 1. Adatformátum, az aktuális 65-ös sorszámú nyomtatvány kiválasztása

2. Cég kiválasztása



52.oldal

3.Paraméter beállítások

3.2.3.8 Adatok átvétele A rendszer lehetővé teszik, hogy külső programokból származó adatokat vegyünk át, majd egy következő lépésben azt lekönyveljük. A beolvasás során az adatok alapvető ellenőrzése is megtörténik.

Adatok átvétele



53.oldal

Paraméterek, beállítások

4 Archív nyilvántartás 4.1 Könyvelt bizonylatok A lekönyvelt tételeket a rendszer az archív nyilvántartásban tárolja. Ez technikailag két adattárat jelent. (lásd könyvelés) A bizonylat "fej"ben kerülnek tárolásra az egy bizonylathoz tartozó azonosító és közös leíró adatok, míg a bizonylat "tétel"ben a csak tételekre jellemző adatok. A program az adatok megjelenítéséhez a képernyőt függőlegesen két részre bontja. A felső részben a fej, az alsó részben a fejhez tartozó tételek adatai láthatóak.

Könyvelt bizonylatok



54.oldal

4.2 Könyvelt tételek Stornó és törlés: A törlésre két módon van lehetőség a rendszerben. Az egyszerűbb: a bizonylatot "kihúzzuk" az archivált tételek közül. A bizonylat is az adattárban marad, a tételei fizikailag törlődnek, így a kigyűjtésekbe, listákba, az összesítésekbe nem kerül bele, még akkor sem, ha a listák készítésekor kérték a nyomtatást. Az adattár fej-ben az ilyen tételek szürke háttér-színen jelennek meg. A törlésnek ez a módja akkor alkalmazható, ha az adott bizonylat adatait még nem használták fel semmilyen kimenő jelentéshez.. Ha a törölni kívánt bizonylat adatai már bekerültek valamely kimenő jelentésbe (az adó-, vagy járulékbevallást befolyásoló adatszolgáltatásba, stb.), akkor a stornó ellentétes könyveléssel módot kell választani, és csak így szabad a bizonylatot törölni. Ebben az esetben a program a stornó bizonylat dátumát is kéri, amelynek az eredeti bizonylat-dátum (illetve az utolsó nyitás dátuma) és a pillanatnyi rendszerdátum közé kell esni. A program az eredeti bizonylat tételinek alapján generál egy új bizonylatot, amelyben a tételek jellege az eredeti tételek jellegének ellentettje lesz, de a tételek egyéb adatai változatlanok maradnak.

4.3 Bizonylatok archiválása A lezárt éveket célszerű archiválni, ami azt jelenti, hogy a rendszerben található bizonylatokat elmentjük elektronikus formában (pdf állományok). Az archiválást követően a mentett dokumentumok már programtól függetlenek, és korlátozás nélkül kezelhetők. Az első képernyőn bejelölhetjük, hogy mely bizonylatokból kérünk elektronikus változatot.



55.oldal

A továbblépést követően, több céges rendszerben lehetőségünk van kijelölni azt a céget, vagy cégeket, melyek nyilvántartásán a műveletet el kívánjuk végezni. A Shift és Ctrl billentyűk segítségével a Windowsban szokásos módon egyszerre több rekordot is kijelölhetünk, így akár az összes nyilvántartásba vett cégre elvégezhetjük az archiválást. Az eredményül kapott pdf formátumú listák évenként és cégenként külön könyvtárban kapnak helyet, így nem keveredhetnek.



56.oldal

A következő oldalon számos egyedi beállítás végezhetünk:

A nyilvántartási időszak megadásán kívül az alábbi beállítások végezhetők: · Tételes lista archiválása: olyan bizonylatok estében, melyeknek elkészíthetjük tételes és összesített változatát is, tételes lista készül. · Törölt tételek nyomtatása: a munkavégzés során esetleg törölt (nem stornózott) tételek megjelenítése (ajánlott kikapcsolva). · Nullás sorok megjelenítése: bekapcsolása esetén azok a számlák is megjelennek, melyekre az adott időszakban nem történt könyvelés (ajánlott kikapcsolva). · Listafejléc tiltása: Alapértelmezett esetben minden listán a fejlécmben megjelenik a céglogó, és cégadatok. Ennek átmeneti kikapcsolása kérhető itt. · Lábsor tiltása: Az előzővel egyezően a lábsorra értelmezve. · Mentés a dokumentumtárba: Bekapcsolás esetén az elkészült dokumentumokat tömörítve betölti az adatbázisba is későbbi felhasználás céljából. A művelet folyamatáról, és eredményéről a képernyőn folyamatos tájékoztatást kapunk.

4.4 Adattárak karbantartása Nagy mennyiségű könyvelt bizonylatszám esetén szükséges lehet az elavult, rendezett és felesleges tételek eltávolítása a rendszerből. Erre szolgál az „adattárak karbantartása” funkció. Amennyiben az előző fejezetben bemutatott archiválást elvégeztük a korábbi lezárt évekre, a „takarítás” nyugodtan elvégezhető.



57.oldal

Az üdvözlő képernyőn tovább lépve, több céges rendszerben lehetőségünk van kijelölni azt a céget, vagy cégeket, melyek nyilvántartásán a műveletet el kívánjuk végezni. A Shift és Ctrl billentyűk segítségével a Windowsban szokásos módon egyszerre több rekordot is kijelölhetünk, így akár az összes nyilvántartásba vett cégre elvégezhetjük a karbantartást.



58.oldal

A megfelelő cég(ek) kiválasztása után, a következő oldalon van lehetőségünk az utolsó nyitás évének meghatározására.

Figyelem! A rendszer által használt adatbázis kezelő igen nagy adatbázisok kezelésére is alkalmas, ezért ennek a műveletnek a használata csak ritkán, rendkívül nagy tételszám esetén indokolt.

5 Kód-szótárak, paraméterek Az mSys rendszer a működése során számos adatot kód-szótárakban, paraméter táblázatokban tárol. A felhasználónak lehetősége van ezen adatok módosítására, több esetben azok bővítésére, törlésére is. A funkció indításakor a program a képernyőt két részre bontja. A bal oldali területen faszerkezetben jeleníti meg a választható kód-szótárakat, paramétereket a kategóriáknak (rendszer szintű, ügyfél szintű) megfelelő bontásban. Ez a terület menüként funkcionál a rendszerben. Az egyes kód-szótárakat, paramétereket a fa megfelelő ágára kattintva lehet feldolgozásba vonni.



59.oldal

Kód-szótárak, táblázatok

5.1 Kód-szótárak A kód-szótárak a rendszerben a többször visszatérő, általános adatokat tartalmazzák. A rendszer szintű kód-szótárak minden cégnél azonos tartalommal bírnak, míg az ügyfél szintűek cégenként eltérőek lehetnek. Aktualizálás esetén a rendszer szintű kód-szótárak bármelyik ügyfélről indítva módosíthatók és az összes többi ügyfél felől a módosított értékek lesznek a későbbiekben láthatók. Az ügyfél szintű kód-szótárak aktualizálása csak az aktuális ügyfél kódjait érintik és a többi cégről ezek nem láthatóak. Minden szótárban igaz az, hogy az egyes tételeket a kód azonosítja kizárólagosan. Ez azt jelenti, hogy azonos kódú tétel több nem lehet az adattárban és azonosító kód nélkül tételt nem enged meg a rendszer rögzíteni. Ezeket a program ellenőrzi, hiba esetén üzenetet küld és az adott módosítást nem hajtja végre. 5.1.1 Rendszer szintű kód-szótárak Az országok, postai irányítószámok és pénzintézetek kód-szótárai értelemszerűen használhatók. A rendszer programjaiban ezekre az azonosítókra hivatkozhatunk, vagyis csak az itt felsorolt tételekből választhatunk. 5.1.2 ÁFA kódok Az ÁFA kódok az ÁFA-t tartalmazó tételek könyvelését hivatottak segíteni. A program kódonkénti gyűjtést végez a későbbiekben és így biztosítható a különböző %-értékű tételek pontos kigyűjtése. Csak a törvényben meghatározott, elkülönítetten kigyűjtendő értékeket szükséges rögzíteni. (Nem kell megkülönböztetni a “rászámolt / visszaszámolt“ értékeket.) Az „Áfa számla” azt a számlaszámot jelenti, amelyre az áfát könyvelni kell majd. Ez természetesen csak „A” kódú és levél szintű számlaszám lehet. A „Bevallás sorszáma” a 65-ös, Áfa bevallás sorát azonosító érték. Az elektronikus feladáskor erre a sorra fogja a program összegyűjteni a forgalmi tételekből az áfa összegeket. Minorg Szoftver Kft.


60.oldal

Induláskor az mSys elvégzi az ÁFA kódok importálását az „afa.dat” fájlból, mely tartalmazza a fontosabb ÁFA típusokat. Az éves nyitások befejezése illetve ÁFA törvény változások után javasolt a kódszótár ellenőrzése, módosítása és testre szabása; utóbbi az első nyitás előtt kiemelten fontos elvégzendő feladat! Törvényi változás esetén új tétel felvitelét javasoljuk, a meglevő bármelyik tétel módosítása helyett

Áfa kódok nyilvántartása

· ÁFA kód: tetszőlegesen megadható, legfeljebb 4 karakter kombinációjából álló egyedi azonosító. · Megnevezés: A 65-ös sorszámú nyomtatvány tételeinek megnevezése. · ÁFA %: Az adott ÁFA tétel %-os mértéke. · ÁFA számla: Az a főkönyvi számlaszám, amelyre az adott áfa típusú tételek könyvelése történik. · Bevallás sorszáma: A 65-ös nyomtatvány kitöltése céljából felvitt adat, ennek segítségével történik az elektronikus feladás. 5.1.3 Projekt kódok A projekt egyszeri vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket, szolgáltatást vagy végeredményt hozzon létre. (A „projekt” eredeti jelentése tehát „valami, ami történik, mielőtt valami mást megteszünk”. A szó jelentése tehát inkább valaminek a tervezésére vonatkozott, nem pedig magának a tervnek a végrehajtására.) A rendszerben a felhasználó cégenként dönthet, hogy a projektnek milyen gazdasági tartalmat tulajdonít, illetve használja-e. A használat azt jelenti, hogy a könyvelés során az egyes projektekre ki kell tudni gyűjteni a költségeket, bevételeket. A számlatükörben azoknál a számláknál, amelyek forgalmát projektre kell gyűjteni (bármelyikre) a „Projekt?” jelzőt be kell kapcsolni. A könyvelés során az ilyen számláknál a program elvárja a projekt-azonosító kiválasztását, megadását. A projekt-re való gyűjtést azon cégek számára ajánljuk, melyek nem vezetik a másodlagos költség számlákra való könyvelést.



61.oldal

Projekt-azonosítók nyilvántartása

· n/n: Gépi sorszám; azon listákon, melyek adattartalmát képezi a projekt azonosító; ez a sorszám kerül majd megjelenítésre · Megnevezés: A projekt szabadon választható megnevezése, vagy egyéb jelölése.

5.2 Paraméterek, beállítások A paraméterek a rendszer általános, viszonylag ritkán változó adatait tartalmazzák. A programban megkülönböztetünk rendszer szintű, illetve ügyfél szintű paramétereket. A rendszer szintű paraméterek az ügyféltől (cégtől), illetve az alkalmazástól függetlenül általános érvényűek a programban, míg az ügyfél szintű paraméterek beállításai cégenként eltérőek lehetnek. 5.2.1 Könyvelőiroda adatai Rendszer szintű paraméter; könyvelő irodák esetében szükséges az adatok megadása. A rendszer programjai különféle bevallások, jelentések és kimutatások összeállítása során az itt megadott adatokat használják. Annak meghatározása, hogy mely ügyfeleknél, cégeknél kell a könyvelőirodai adatokat feltüntetni cégenként, az "ügyfélszintű" paramétereknél lehetséges. Az adószám és cégjegyzékszám feltüntetése a hivatalos formában lehetséges.



62.oldal

5.2.2 Általános paraméterek Az általános paraméterek a kiválasztott ügyfél könyvvezetési módszereket, kimutatás típusokat és egyéb beszámolással kapcsolatos paramétereket foglal magába.

Általános adatok, beállítások megadása

· Könyvelési mód: Az első indítás során megadott könyvelési mód, mely a 6-7 számlarendszer esetleges használatát mutatja. (Ez az adat később nem módosítható) · Utolsó nyitás dátuma: Tájékoztató jellegű információ az utolsó nyitás időpontjáról. (nem lehet módosítani!) · Mérleg és eredménykimutatás: Itt választható ki a mérleg és eredménykimutatás típusa, mely a számviteli törvénynek megfelelő formátumú kód-szótárak betöltését teszi lehetővé. · Áfa bevallás gyakorisága: Az ÁFA bevallás a jogszabályok által előírt gyakoriságának beállítása; ez lehet havi, negyedéves és éves. · Vegyes bizonylatok azonosítói: „Vegyes” típusú bizonylatok könyvelésekor a bizonylatokat azonosítani kell. Az azonosítók megadása történhet kézi beírással, de kaphatja a gépileg generált sorszámot, továbbá kiválasztható az egyedi azonosító is. · Választott könyvvizsgáló adatai: Itt megadható a kiválasztott könyvvizsgáló neve és elérhetőségei és végzettségének adatai · A könyvelő iroda adatainak feltüntetése: Ezen a ponton kell eldönteni, hogy a kiválasztott cég a könyvelő iroda egy ügyfele-e; ekkor ki kell pipálni a „dobozt”. Ha azonban a kezelendő társaság maga a könyvelő iroda akkor üresen kell hagyni. Értelemszerűen a lekért bizonylatokon az adatok nem fognak kétszer így megjelenni.



63.oldal

5.2.3 A könyvelési beállításai

Á könyvelés beállításai

· Pontozási tűrés: Azaz értékhatár, amely a gépi pontozáskor ad iránymutatást a könyvelési pontozásból adódó nyereség és veszteségek leírásához. A rendszer csak az alappénznemben végzi el a pontozási feladatot, más devizanemeknél átváltás történik. Az átváltást az utolsó befizetéskori árfolyamon vagy az eredeti bizonylat kiállításkori érvényes árfolyamon történik. · Pontozási nyereség és veszteség számlaszámok: A pontozási differenciákból származó vegyes tételek generálásához szükséges számlaszámok. A számlatükörben legalsó szintű számlák (levelek), a számlakódjuk, pedig E=egyéb. · Árfolyamból származó nyereség és veszteség számlaszámok: Az árfolyamdifferenciák automatikus generálásához szükséges számlaszámok. Devizakönyvelés esetén a program az árfolyam-differenciák értékét automatikusan meg tudja határozni és le tudja könyvelni. A számlatükörben legalsó szintű számlák (levelek), a számlakódjuk, pedig E=egyéb. · Kerekítésből származó nyereség és veszteség számlaszámok: Erre a számlaszámra fog történni a kerekítésből származó nyereség illetve veszteség. A számla a számlatükörben legalsó szintű számla kell, hogy legyen (levél), a számlakódja, pedig E=egyéb lehet. · Nyitó mérleg számla: A program erre a számlaszámra fogja az éves nyitásból származó tételek összegzett értékeit könyvelni. A számla a számlatükörben legalsó szintű számla kell, hogy legyen (levél), a számlakódja, pedig E=egyéb lehet.



64.oldal

5.2.4 Átvezetési számlák

Átvezetési számlák definiálása

5.3 Szolgáltatások 5.3.1 Rendszer szolgáltatások A szolgáltatások segítségével lehet szabályozni a rendszerhasználat módját. Az egyes beállítások jelentősen befolyásolhatják a memória és egyéb erőforrások igénybevételét, vagy a hálózati adatforgalom mértékét. A „Felhasználói fiókok korlátozása” jelzők bekapcsolása fogja láthatóvá tenni a felhasználói fiókok (illetékességek) funkciónál a „Modulok”, „Funkciók”, „Ügyfelek” képernyő oldalakat. Ha ezek a jelzők nincsenek bekapcsolva, akkor az illetékességeknél nem lehet ezeket a funkciókat korlátozni.

· Memo mezők automatikus tömörítése: Különféle szöveges megjegyzések, egyéb dokumentumok tárolása az adatbázisban történik. Az opció bejelölés esetén ezen adatmezők tartalma tárolás előtt tömörítve lesznek, ezért az adatbázis mérete és az adatforgalom jelentősen csökken (javasolt).



65.oldal

· Tárolt dokumentumok maximális mérete: A dokumentumtár egyes tételeinek maximális mérete. Az itt megadott méretet meghaladó dokumentumokat a rendszer visszautasítja. Általános esetben az alapértelmezett 64 MB elegendő a szokásos dokumentumok tárolásához. · Bejelentkezés név/jelszó használatával: A rendszer biztonsága érdekében célszerű kipipálni, ezúton elkerülve az adatok illetéktelen hozzáférését. · Összetett jelszavak használata: Olyan típusú jelszavak megadása, melyek tartalmaznak, kis- és nagybetűket, számokat és egyéb karaktereket is. · Felhasználói fiókok korlátozása alkalmazásonként: Több programmodult tartalmazó rendszerekben lehetőségünk van felhasználónként (ügyintézőnként) megszabni, hogy egy-egy ügyintéző mely modulok indítására, használatára jogosult. A mező kihagyása esetén minden ügyintéző minden modul használatára jogot kap. (Ld. felhasználói fiókok) · Felhasználói fiókok korlátozása menüfunkciónként: A mező bejelölése esetén felhasználónként, modulonként állítható, hogy mely funkciók használhatók. (Ld. felhasználói fiókok) · Felhasználói fiókok korlátozása cégenként: Többcéges és könyvelőirodai környezetben szabályozhatjuk a felhasználói fiókokat cégenként. (Ld. felhasználói fiókok) 5.3.2 Eseménynaplózás

6

Rendszer

A megfelelő rendszerhasználathoz számos adat megadása, karbantartása szükséges. A „Rendszer” címszó alatt egyrészt alapvető adatok megadására, beállítására van lehetőségünk, másrészt olyan funkciókat találhatunk, melyek a folyamatos, biztonságos üzemeltetéshez szükségesek. Az alábbiakban ezeket a szolgáltatásokat, lehetőségeket mutatjuk be.



66.oldal

6.1 Céginformáció

Céginformációk - általános adatok

A céginformációk című ablak magába foglalja a kiválasztott cég összes olyan adatát, amely a kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen. Az ablakba beépítésre került a dokumentumtár, ahol a céghez kapcsolt iratok, listák és egyéb dokumentumok könnyen elérhetők, megnyithatók és kezelhetők. Természetesen ez a dokumentumtár is a törzsadattár dokumentumtárához hasonlóan rendelkezik a Multi Editor szolgáltatással. Az ablak harmadik részében pedig az aktivált programmodulok, bankszámlák és jegyzetek tekinthetők meg.



67.oldal

A „Megnyit”, „betölt”, „Export” funkciók ismertetését megtaláljuk a „dokumentumtár”-at bemutató fejezetnél, új funkció a nyomógomb, mely lehetővé teszi a dokumentumtárba korábban felvett tételek hozzárendelését a céghez.

6.1.1 Ügyfelek karbantartása A funkció többcéges, vagy könyvelőirodai rendszereknél ad lehetőséget újabb ügyfél felvitelére, illetve egy, már meglévő ügyfélhez újabb modul(ok) be- kikapcsolására. A „hozzáad”t nyomógomb hatására a funkció új ügyfelet regisztrál a rendszerbe. A cég neve, Minorg Szoftver Kft.


68.oldal

és egyéb adatai megadhatók, illetve módosíthatók. Új ügyfél felvitelekor modult, illetve modulokat is be kell kapcsolni. A modul bekapcsolásakor a program megjeleníti az adott modulra vonatkozó szabad licenceket; melyekből válogathattunk. Ha nincs szabad licenc, akkor a modul nem kapcsolható be. A kód-szótárak és paraméterek feltöltése az alapértelmezett adatokkal a cég első indításkor automatikusan megtörténik. A „Töröl” nyomógombbal van lehetőség korábban regisztrált ügyfél törlésére. A törlés előtt az ügyfélhez tartozó minden modult ki kell kapcsolni, ami egyben az adott modulhoz tartozó licenc felszabadítását is jelenti.

Ügyfelek karbantartása



69.oldal

Elérhetőségek

Egyéb adatok

Aktív modulok

6.1.2 Rendszer környezet A letelepített rendszer környezeti információinak, indításkori kezdő értékeinek leírását tartalmazza. Alapvetően információs felület, a környezeti beállítások módosítására közvetlenül nem ad lehetőséget.



70.oldal

Rendszerkörnyezet

6.1.3 Rendszer beállítások Ebben a menüfunkcióban van lehetőség a rendszer megjelenésének testre szabására. A stílus megválasztásával eltérő megjelenést biztosíthatunk a rendszerünk számára. A megjelenési stílusok felhasználónként eltérőek lehetnek. A megjelenített színek, formák módosításán túl egyedi háttérképeket is választhatunk.



71.oldal

Rendszer beállítások

A következő oldalakon rendelkezhetünk a nyomtatási és egyéb megjelenítési, használati beállításokról.

Nyomtatás

Egyéb beállítások

6.1.4 Bejelentkezés, felhasználóváltás A bejelentkező neve és jelszava alapján a rendszer az illetékességekben tárolt információk alapján eldönti, hogy az illető jogosult-e és milyen mértékig az adott modul használatára, illetve a gépnaplóba bejegyzi az illető nevét és a bejelentkezés időpontját.



72.oldal

mSys bejelentkezés

Lásd még: -

Rendszer szolgáltatások

-

Felhasználói fiókok

6.1.5 Felhasználói fiókok A felhasználói fiókok tartalmazzák a jogosult felhasználók azonosító, és személyes adatait, továbbá meghatározzák a rendszer használatához szükséges jogokat. Meghatározza, hogy a felhasználó mely ügyfelekhez, mely alkalmazásaihoz milyen funkcióihoz férhet hozzá, és milyen módosításokat hajthat végre. A jogosultságok strukturálisan rendezettek, alá-fölérendeltség szerint, csoportosítva. Új jogosultat bárki (akinek joga van kezelni ezt a funkciót) a „hozzáad” nyomógomb segítségével felvihet, de csak olyan jogokat adhat, amelyekkel maga is rendelkezik. Szabályozható a jelszavak időtartama, kötelező rendszeres jelszófrissítések írhatók elő, illetve milyen időszakonként kell kötelezően frissíteni. A kód és a jelszó is módosítható; meghatározható, hogy átadható-e a jogosultságok köre. A rendszerben a rendszergazda bejelentkező kódja és jelszava nem törölhető és nem korlátozható, de módosítható A felhasználó (jogosult, illetékes, stb.) jogait a rendszer több képernyőn elosztva jeleníti meg.



73.oldal

Felhasználói fiókok

Általános: A felhasználó neve, telefonszáma, email címe, bejelentkezési neve és jelszava. A rendszer telepítése után egy felhasználó - a rendszergazda - van a programban; akinek a bejelentkezési neve:sysOp, jelszava:MINORG (a név is és a jelszó is módosítható, sőt javasolt is módosítani!) A bejelentkezési névben (login) a jelszóban a program megkülönbözteti a kis- és nagybetűket. Korlátozás: a fiókot ki lehet zárni a felhasználásra jogosultak közül (pl. megszűnik, vagy szünetel valakinek a jogosultsága); illetve kötelező jelszókarbantartást lehet előírni. A jogosultság továbbadásának letiltására is itt van lehetőség.



74.oldal

Modulok: Meghatározható, hogy a kijelölt felhasználó a rendszerben telepített modulok közül melyek használatára jogosult.

Funkciók: A programhoz telepített modulokból választva lehet engedélyezni a kiválasztott alkalmazáshoz tartozó funkciókat. A modulok és funkciók együttesen határozzák meg, hogy az illető mely alkalmazásban mit csinálhat.



75.oldal

Ügyfelek: Az ügyfelek engedélyezése a megjelenített nevek alapján végezhető el.

Figyelem! A modulok, modulokon belüli menüfunkciók, illetve az egyes ügyfelek (cégek) felhasználónkénti korlátozásához a rendszerszolgáltatásokban a "Felhasználói fiókok



76.oldal

korlátozása alkalmazásonként", a "Felhasználói fiókok korlátozása menüfunkciókként", illetve a "Felhasználói fiókok korlátozása cégenként jelzőket be kell kapcsolni. Lásd még: -

Bejelentkezés

-


6.1.6 Gépnapló A programba való be-, illetve kijelentkezéskor a rendszer ebbe az állományba jegyzi be az illető bejelentkező és az alkalmazott modul nevét, a be-, illetve kijelentkezés idejét. A naplóban nyomon követhetjük a rendszerhasználatot, ki mettől-meddig, mely modulban dolgozott, illetve mely modulba volt bejelentkezve. A kilépéssel kapcsolatos adatok hiánya a nem üzemszerű program megszakításra is információt ad.

Gépnapló

A hálózati napló a pillanatnyilag aktív felhasználók adatait mutatja. Alapvetően többfelhasználós rendszerben értelmezett.



77.oldal

Hálózati napló

A eseménynaplóban találhatók a rendszerhasználat eseményei, melyeket tételesen szabályozhatunk. A beállításoktól függően részletes információkat kaphatunk arról, hogy ki, mikor, milyen művelet hajtott végre.

Eseménynapló

Lásd még: Minorg Szoftver Kft.


-

78.oldal


6.1.7 Adattárak mentése A rendszer adatbázisáról készíthető biztonsági másolat ezzel a program funkcióval. A másolatot a rendszer kötött helyre, a telepítési mappa alatti "Backups" mappába készíti és minden mentést egyedi sorszámmal lát el; ezt kötet azonosítónak nevezzük.

Adattárak mentése

A mentési funkció indítása automatikussá tehető az „ütemezés” nyomógombbal. A megnyíló párbeszéd ablakban ad lehetőséget a rendszer az Automatikus mentés bekapcsolására és annak gyakoriságára, illetve az alkalom (belépés/kilépés) meghatározására.

Ütemezés

Az automatikus archívkezelés bekapcsolása azt jelenti, hogy a beállításnak megfelelően őrződnek meg a mentési állományok. (Tehát pl.: ha a napi mentés 7-re van állítva, az azt jelenti, hogy 7 napig minden napi mentés megőrződik, és a 8. napon a legrégebbi napi Minorg Szoftver Kft.


79.oldal

mentést felülírja a rendszer.) A beállításokat az "Alkalmaz" nyomógomb segítségével lehet rögzíteni és a "Vissza" nyomógombbal lehet visszatérni a mentés párbeszéd ablakába.

6.1.8 Adattárak visszatöltése A rendszer adatbázisáról készített biztonsági másolat ezzel a program funkcióval tölthető vissza. A másolatot a rendszer kötött helyről, a telepítési mappa alatti "Backups" mappából fogja betölteni a program.

Adattárak visszatöltése

6.1.9 Szervízfunkciók A rendszer beépített szolgáltatása a különféle ellenőrzések, karbantartási műveletek végrehajtására a "szervizfunkciók" is. A menüponthoz tartozó lehetőségek kizárólag felügyeleti eszközök, melyek a helyi rendszergazdák munkájának támogatását szolgálják. A választható műveleteket két csoportba soroltuk, ellenőrző műveletek, melyek az adatbázis verziójának, alapadatainak kiolvasását, és az adatbázis épségének ellenőrzését szolgálják, valamint karbantartás, amely az alkalmazott adatbázis kezelő esetében időszakos töredezettség-mentesítésből áll:



80.oldal

Szervízfunkciók...

A kívánt műveletek bejelölését követően a "Befejez" gombra történő kattintással elindulnak a vizsgálati, és karbantartási műveletek, melyek eredménye az ablakban folyamatosan figyelemmel kísérhető. Az esetlegesen feltárt problémák kiemelten jelennek meg. A műveletek eredményeként kapott, a képernyőn megjelenő jegyzőkönyv automatikusan, tehát külön kérés nélkül mentésre kerül későbbi betekintés céljából. Az alkalmazott adatbázis kezelő igen hatékony és hibatűrő. Ennek ellenére váratlan rendszerleállások, egyéb hardver, szoftver meghibásodások, sérülések az adatbázis sérülését eredményezhetik. A rendelkezésre álló eszközök elsődleges célja az esetleges sérülések korai feltárása, és jellegük meghatározása. ·

· ·

·

Adatbázis információk: kiolvassa és megjeleníti az adatbázis legfontosabb jellemzőit. Mivel a rendszer az InterBase és FireBird adatbázis kezelők több verziója alatt is használható, itt ellenőrizhetjük az aktuális értékeket. Adatbázis ellenőrzése: az adatbázis konzisztenciáját ellenőrző funkció. Indexek ellenőrzése: az adattáblákhoz rendelt indexek aktív állapotát ellenőrzi a művelet. Az adatbázismotor apróbb hiba esetén úgy védekezik, hogy a hibásnak vélt indexet letiltja, ami a legtöbb esetben nem jár hibás működéssel, de az egyes műveletek lelassulhatnak, mivel szükség esetén ideiglenes indexek létrehozása szükséges. Struktúra elemzése: az adatbázis szerkezetét hasonlítjuk össze egy "etalon" adatbázissal.



·

·

81.oldal

Adatellenőrzés olvasásra: az adatbázis összes adatát kiolvassuk, mely hatékony eszköze lehet egy file szintű sérülésnek. A kiolvasott adatokat nem írjuk vissza (ez fejlesztői szinten lehetséges), és valós tartalmát nem is vizsgáljuk, de a teljes körű olvasási ellenőrzéssel számos rejtett sérülés megtalálható. A művelet az adatbázis méretétől függően meglehetősen időigényes, használata csak valamilyen sérülés gyanúja esetén indokolt. Töredezettség-mentesítés: általános karbantartási, egyben ellenőrző funkció is, amikor az adatbázist elmentjük, majd visszatöltve rendezzük az adatokat tartalmazó lapokat, kihagyva a munkavégzés során törvényszerűen keletkező köztes réseket, vagy "adatbázis szemetet". A művelet az adatbázis visszatöltéséből adódóan kizárólagos hozzáférést igényel, tehát a töredezettség-mentesítés ideje alatt senki más nem használhatja a rendszert.

Figyelem! A szerviz-funkciók csoportban további ellenőrzési és karbantartási műveletek is megtalálhatók, melyek használatához azonban a rendszer belső szerkezetének, működésének mélyreható ismerete szükséges. Ezek a funkciók csak fejlesztői szinten érhetők el, megelőzve a nem megfelelő alkalmazásukból adódó esetleges adatbázis sérüléseket. A fentiekben bemutatott műveleteket végrehajtva az adatbázist, illetve a rendszer egyéb elemeit nem érheti károsodás. 6.1.10 Nyomtató beállítása A számítógéphez csatlakoztatott nyomtatókból való választást, illetve a kiválasztott nyomtató tulajdonságainak beállítását teszi lehetővé.

Minorg Kft. www.minorg.hu


Integrált ügyviteli rendszer: Kettős könyvelés modul

Recommend Documents