Integrált fürdőfejlesztési stratégia a magyar-szerb határmenti régión átmenő fő közlekedési útvonal térségében elhelyezkedő fürdőhelyek számára

Integrált fürdőfejlesztési stratégia a magyar-szerb határmenti régión átmenő fő közlekedési útvonal térségében elhelyezkedő fürdőhelyek számára

Cooling Cubes projekt 2014

A kutatás a HUSRB/1203/213/155 számú projekt keretében a Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme finanszirozásával készült.

A Cooling Cubes Projekt megvalósítója: Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Mórahalom Város Önkormányzata Ada Község Önkormányzat Temerini Fejlesztési Ügynökség Bácska Regionális Fejlesztési Ügynökség – Újvidék

Projektvezető: Dr. Kovács Zoltán tanszékvezető Szakértő: Schwertner János Dr. Juray Tünde Martyin Zita

A tanulmány készítője: Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

ISBN 978-963-306-295-1 www.hu-srb-ipa.com A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és ­Társadalomföldrajz Tanszéke vállalja a felelősséget, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió, vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2. Vezetői összefoglaló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 3. Módszertan. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 3.1 A Tanulmány készítése során alkalmazott módszerek . . 13 4. A stratégia célja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 4.1 Alap cél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 4.2 A fürdőfejlesztés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 4.2.1 A fejlesztésekre ható globális turisztikai trendek . . 17 4.2.2 A   turisztikai (fürdő) fejlesztések lehetséges hatásai�����������������������������������������������������20 4.2.3 Az egészségturizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek �������������������������������������������������������22 4.2.4 Gazdaságfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 4.2.5 Foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 4.2.6 Ingatlanfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 5. Általános helyzetkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 5.1 Természeti adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 5.2 Társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 5.3 Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 5.4 Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 5.5 Turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 6. Helyzetkép – Fürdő kínálati elemek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 6.1 Tulajdonviszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 6.2 Energetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 6.3 Bérköltségek, dolgozói háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 6.4 A létesítmények komplexitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 6.5 Fürdőhasználat tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 6.5.1 A Vajdasági fürdők a látogatók és a szakértők szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

7. Fürdő keresleti oldal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 7.1 A látogatók száma, összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 8. Fejlesztési stratégiák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 8.1 Terv ellátottság, fejlesztési tapasztalatok . . . . . . . . . . . . 68 8.1.1 Magyarországi tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 8.1.2 Szerbia területfejlesztési terve (2007-2013-2020) . 73 8.2 A fürdőfejlesztés néhány magyar és nemzetközi jó gyakorlata����������������������������������������������76 8.2.1 A „Get ­ Spa Smart” koncepció, avagy fürdőfejlesztés okosan �����������������������������������78 8.2.2 A magyar modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 8.2.3 Kehidakustány példája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 8.2.4 A szlovén modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 8.3 Együttműködési hálózatok az egészség – és a wellness turizmus területén��������������������������������������86 8.3.1 A klaszter fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 8.3.2 A klaszter, mint szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 8.3.3 Klaszteralapítás és a tagság keletkezése . . . . . . . . 89 8.3.4 A klaszterek eredményes működésének sikertényezői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 8.3.5 A turisztikai klaszterek szerepe a marketingben és a ­minőségbiztosításban���������������� 90 8.3.6 A magyar klaszteresedés néhány sajátossága . . . . 91 8.3.7 Egészségturisztikai klaszterek Magyarországon . . 92 8.3.8 A Dél-alföldi Termálklaszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 8.3.9 A Vajdasági Spa Termálklaszter . . . . . . . . . . . . . . . 96 8.3.10 Turisztikai desztinációs menedzsment . . . . . . . . . 99 8.4 Tervezési technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 9. Meghatározó fejlesztési irányok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 9.1 Településfejlesztés – Térségfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . 104

4

9.2 Projektfejlesztési irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 9.3 Javaslatok új marketingre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 10. Várható tervezési és forráslehetőségek . . . . . . . . . . . . . . 117 10.1 A Szerbiai felhasználók rendelkezésére álló Európai Uniós források ������������������������������������������ 117 10.1.1 Európa 2020 stratégia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 10.1.2 A  z ESB alapok által támogatott területi alapú ­fejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés������������������������������������������ 121 10.1.3 A  z ESB alapok keretében folytatott együttműködés főbb kiemelt területei���������������� 125 10.2 Forrástérkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 10.2.1 Saját források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 10.2.2 Magánbefektetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 10.2.3 Támogatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 10.2.4 Vissza nem térítendő támogatások . . . . . . . . . . 129 10.3 Magyar pályázati források (közvetett források) 2014-2020������������������������������������ 130 10.4 Szerbiai forrástérkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 10.4.1 Tartományi Nagyberuházási Alap . . . . . . . . . . . . 132 10.4.2 C  BC források (HU-SRB IPA, 2014-2020) és az előcsatlakozási alapok�������������������������������� 133 10.4.3 Közvetlen nemzetközi (elsősorban EU-s) pályázati ­források ������������������������������������������������ 133 10.4.4 Horizont 2020 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 10.4.5 COSME – program a vállalkozások versenyképességéért (2014–2020)���������������������� 134 10.4.6 Európai Összekapcsolási Eszköz – Connecting Europe Faciliy (CEF)�������������������������� 135 10.4.7 Közvetlenül Brüsszelbe benyújtandó pályázatok (grants)���������������������������������������������� 136 5

11. Ajánlások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 11.1 Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 11.2 Információ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 11.3 Társadalombiztosítás, beutalás rendszere . . . . . . . . . . 142 11.4 Tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 11.5 Fejlesztési dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 11.6 Források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 11.7 Fenntarthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 11.8 Környezet- és természetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 11.9 Fejlesztések térben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 11.10 Fejlesztések sebessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 11.11 Élővizeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 11.12 A vendég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 11.13 Hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 11.14 Kollektív tudás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 11.15 Civil kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 11.16 Közös idea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 11.17 Marketing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 11.18 Képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 11.19 Európai Unió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 11.20 Idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 12. Zárszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 13. Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 13.1 Előadások: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 13.2 Internetes felületek forrásai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 14. Ábrák és táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 14.1 Ábrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 14.2 Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 15. Mellékletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

„Nem kell semmi jel. Helyedet megláthattad – íme, szabad vagy!” Item „Csak kerülj kívül – légy ura napjaidnak –, S féltsd, óvd örömöd.” Szűgyi Zoltán: Pillangóversek

1. Bevezetés A szabadság érzése mindannyiunknak drága kincs. A szabadság érzése köré szerveződik az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (HUSRB/1203/213/155) Cooling Cubes projektje. A vizek gyógyító hatását feltárni és kihasználni, átmenetileg vagy tartósan egészségi problémákkal küzdőknek az egészség szabadságát visszaadni nemes cél. Új fürdők, medencék, szaunák, csúszdák építésével a wellness élményét széles tömegek számára biztosítani és abból a szabadság élményét nyújtó turisztikai terméket formálni, nem csak élményt jelent, hanem többlet jövedelmet, szélesedő ismereteket, új szakmákat, munkahelyeket. Két régió, a magyarországi Dél-Alföld és a szerbiai Vajdaság olyan természeti adottságokkal megáldott terület, ahol az ökológiailag értékes természetes vízfolyások alatt, egy a kontinensünkön példátlan geotermikus vagyon húzódik. Ezt a természeti értéket az ott élők, de minden érdeklődő számára hozzáférhetővé, szabaddá kell tenni. 7

A  két régióban számos gyógyvizes egészségügyi intézmény, wellness fürdő és strand működik. A fejlesztések gyakran pontszerűek, a fürdők keveset tudnak egymásról és jórészt csak saját fejlesztésükben gondolkodnak. Minden fürdő a teljes lakosságot tekinti célközönségnek. Míg a fürdővendégekben sem tudatosult a választás szabadsága, nem alakult ki a tudatos gyógy- és víz használat kultúrája. A befelé fordulás mellett, további gondot jelent, hogy a határ két oldalán eltérő kínálati színvonal jött létre. A magyarországi tudatos fejlesztési stratégiával szemben, ­Szerbiában évtizedekre elmaradtak a fejlesztések, ezért a magyarországi fürdők korszerűbb szolgáltatást tudnak nyújtani. Miközben a kínálati színvonal eltérő, a keresleti oldal Szerbiában és Magyarországon is hasonló. Hosszú távolságot képesek a Vajaság fürdővendégei megtenni egy-egy magyarországi fürdő felkereséséért. A két régiót összeköti az E/75-ös nemzetközi közúti folyosó, amelyen elhaladva sokan vágynak a szabadság eme kedves érzésére, a felfrissülésre. Egy hosszabb-rövidebb ideig tartó gyógyító, vagy frissítő fürdő élményére. Minden feltétel adott, hogy ez a két régió közösen tervezzen a saját és a környezete érdekében. Szabadon formálhassuk a jövőt, ehhez a saját anyagi és szellemi erőforrásaink mellett vegyük igénybe az Európai Unió támogatását. Formáljuk meg azt, a Világon sehol másutt nem érzékelhető érzést, amely a Dél-Alföld és a Vajdaság fürdőinek használatához kötődik, azt a szabadság élményt, amelyet a projekt segítségével a Cooling Cubes brand jelent.

8

2. Vezetői összefoglaló A  Cooling Cubes projekt a Magyarország-Szerbia IPA  Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával a HUSRB/1203/213/155 azonosító számon valósult meg, a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, Mórahalom Város Önkormányzata, Ada Község Önkormányzata, Temerini Fejlesztési Ügynökség, Bácska Regionális Fejlesztési Ügynökség partnerségével. A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűzött maga elé. A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoztatás közepette a tercier szektor gazdasági és foglalkoztatási szerepének a növelése. A két régió közös geotermikus vagyonának a kor követelményeinek, valamint a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában. A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív fürdőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételeinek a megteremtése és az E/75 út mentén, turisztikai termékké ­formálása. A tervezési programban 34 db dél-alföldi és vajdasági létesítményt, gyógy- és wellness fürdőt, illetve strandot, turisztikai, energetikai, üzemeltetési és fejlesztéspolitikai szempontból vizsgáltunk, az analíziseket a projekt workshop-jain vitattuk meg. Megállapítottuk, hogy fürdőn a két országban mást értenek, Szerbiában szűkebben, míg Magyarországon bővebben értelmezik a fürdők fogalmát. A két országban található létesítmények közel azonos természeti adottságokkal rendelkeznek. Mind a délalföldi régióban, mind a Vajdaságban kedvezőek a geotermikus adottságok. Az eltérő társadalmi és gazdasági környezet, valamint a korábbi évek teljesen eltérő fejlesztéspolitikája és fejlesztései alapjaiban meghatározzák a fürdők, gyógykomplexumok 9

jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit. A 13 részletesebben vizsgált szerbiai fürdőbe és gyógykórházba kb. 750 000-800 000 fő, míg a 15 részletesen vizsgált, magyarországi létesítménybe 2 300 000-2 400 000 fő érkezett 2012-ben. Általánosan megállapítható, hogy az utóbbi években végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a nagyobb magyarországi fürdők igyekeztek a különböző vendég-elvárásoknak megfelelni. Az elmúlt 15 évben Magyarországon az első Széchényi tervtől számítva eddig mintegy 100 milliárd forintnyi fürdőfejlesztés valósult meg az egészségi- és attrakciófejlesztési projektek révén, uniós és hazai források segítségével. Ennek nyomán a szektor éves árbevétele megnégyszereződött, jelenleg mintegy 50 milliárd forint, amiből 20 milliárd az államkasszát gyarapítja. A szerbiai oldalon EU-támogatások híján a fürdők modernizálása, szolgáltatás-bővítése elmaradt, a tulajdonviszonyok sem kedveztek a fejlesztéseknek. Miközben a keresleti oldalon a dél-alföldi és a vajdasági vendégek közel azonos elvárásokat fogalmaznak meg, ebből adódóan a magyarországi fürdőkben folyamatosan nő a szerbiai vendégek száma. A  rentábilis üzemeltetés feltételein mindkét országban még sokat kell javítani. A magyarországi fürdők egy része a fejlesztések miatt adósságspirálba került, illetve a megfelelő szakmai koncepció nélkül létrehozott létesítmények üzemeltetési gondokkal küzdenek. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy jó koncepció, megfelelő helyzetértékelés és racionálisabb üzemeltetési keretek esetében hagyományos, illetve gyorsan fejlődő fürdőlétesítmény is lehet nyereséges (pl. Kiskunmajsa, Mórahalom). Szerbiában a rentábilis üzemeltetés feltételei még kevésbé adottak, a létesítmények korszerűtlenek, az üzemeltetés drága és pazarló a köztulajdonú létesítmények esetében, kevés adattal és információval rendelkeznek az üzemeltetés és a forgalom tekintetében. 10

A  fürdők rentábilis üzemeltetésében a személyi állomány minősége mellett a víz- és energetikai rendszereknek kitüntetett szerepük van. Néhány létesítmény megépítette termálkaszkádrendszerét, amely segítségével a települési közintézmények is részesülnek a termálvízből nyert hőenergia előnyéből. A  jövőbeli fejlesztések nagyban függnek a létesítmények önerejétől, hitelképességétől, valamint az elérhető forrásoktól. Dél-Alföld számára az európai uniós forrásoknak van nagyobb jelentősége, míg Vajdaság elsősorban a központi a tartományi nagyberuházási alap forrásaira és a rendelkezésre álló előcsatlakozási alapokra, az Európai Területi Együttműködés (ETE; IPA programok) lehetőségeire támaszkodhat. A Cooling Cubes projekt ajánlásainak a többsége nem igényel többletforrást, azt tartottuk szem előtt, hogy a Cooling Cubes régió egységesedését, pályázati képességének lehetőségét teremtsük meg. Ennek keretében az alábbiakat javasoljuk: • Fogalmi rendszer egységesítése, a gyógy- és a wellness fürdők egységes kezelése • Információs rendszer működtetése, a mérhetőség kiterjesztése • Társadalombiztosítás, beutalás rendszerének korszerűsítése • Tulajdoni szerkezet átláthatóvá tétele, befektetésbarát környezet kialakítása • Költségmegtakarítás és üzembiztonság (vízgépészet, energetika) • A környezeti és az ökonómiai fenntarthatóság biztosítása, a tervezésben és a működtetésben • Intézményesülés (Elméleti Módszertani Központ, Gyakorlati Módszertani Központ, egységes arculat – CC brend megteremtése)

11

• Hálózatosodás (meglévő klaszterek fejlesztése, összehangolása, TDM szervezet kialakítása) • Kollektív tudás kiaknázása, építsünk az elszármazottak ismereteire is • Civil kapcsolatok – a fürdőhasználók szervezeteinek kialakítása, a meglévők bevonása • A Cooling Cubes projektnek a fejlesztési dokumentumokba (országos, régiós, megyei, települési) való beépítése • Fejlesztési források koncentrálása Így, Magyarországon a gyógyszolgáltatások körének bővítése. Kiskunmajsa és Mórahalom esetében a gyógyhellyé minősítés és az azzal járó közcélú fejlesztések indokoltak. Szerbiában a tulajdoni viszonyok miatt a fejlesztési irányok meghatározása kérdésesebb, a községi tulajdon esetében a vízfelület-növelés és a komplex fürdőrekonstrukciók játszhatják a legfőbb szerepet. A gyógykórházak állapota azonnali rekonstrukciót tesz szükségessé. A működő fürdők esetében cél lehet a humánerőforrás-fejlesztés, a marketing fejlesztése, valamint a legnagyobb létesítményekben a balneológiai célú kutatás-fejlesztés. A magántőke mindkét országban egészen új fürdőhelyeket is létrehozhat. Erre nagyobb esély mutatkozik Szerbiában a Tisza mentén, (Palics-Magyarkanizsa-Zenta-Ada-Óbecse-Temerin vonalban), illetve a Zombor, Apatin és Bezdán háromszögben. Az ajánlott lépéseknek van három olyan eleme, ami a projekttagoktól intézményesülést kíván. Ez lehet új intézmény, de méginkább meglévő intézmény szerepének a bővülése, partneri hálózatának a kiterjesztése.

12

• Elméleti Módszertani Központ – A projekt által összegyűjtött információk, őrzése, feldolgozása, módszertani ajánlások készítése. • Gyakorlati Módszertani Központ – A fürdő kultúrához kapcsolódó gyakorlati szakemberek képzése, a képzési folyamat minőségbiztosítása. • Cooling Cubes brend megteremtése, a marketing arculat kialakítása és formálása a pályázói képesség fenntartása ­céljával. Ennek megfelelően CC Testület létrehozása a projekt akcióterületen működő fürdők tulajdonosai, működtetői valamint a fürdőt használók képviselőiből 1/3 -1/3 -1/3 arányban. A Testület társadalmi testület, de a működés és pályázás állandó ügyvezetőt igényel.

3. Módszertan 3.1 A Tanulmány készítése során alkalmazott módszerek A vizsgálataink megalapozásaként áttekintettük a vonatkozó szakirodalmat. Megvizsgáltuk, hogy az utóbbi időszakban mi jellemezte az egészségturizmust általában, illetve a vizsgált régióban fekvő létesítmények helyzete miképp alakult, változott. A releváns szakirodalom összegyűjtése során az elmúlt 2-3 év eredményeit vizsgáltuk. Terepi kutatást végeztünk. A kutatás során kvalitatív terepkutatási módszereket és kérdőíves vizsgálatot alkalmaztunk. A kvalitatív terepkutatás során először terepbejárást végeztünk a fürdőkben, valamint megfigyeltük a vajdasági fürdővendégeket. 13

Így 5 vajdasági település: Ada, Apatin, Óbecse (Bečej), Petrőc (Bački Petrovac) és Temerin fürdőiben végeztünk kutatást 2013. július 8-12 között. A kérdőívezés mellett a fürdő üzemeltetőkkel interjúkat készítettünk. A félig strukturált interjúk során (6 db) minden interjúalannyal kiterjedt a beszélgetés arra, hogy hogyan látják a fürdő jelenlegi helyzetét, a település és lakosok életében betöltött szerepét, vannak-e konkrét jövőbeni céljaik, elképzeléseik és fejlesztési lehetőségeik. Ezzel párhuzamosan a fürdők felé a projekt partnerek segítségével olyan kérdőíveket juttattunk el, amelyek a fürdők forgalmi, pénzügyi és műszaki paramétereire vonatkoztak A Cooling Cubes projekt partnerek segítségével a mórahalmi, az adai, a temerini és az óbecsei fürdőkben részletes felülvizsgálat zajlott le. Ennek tapasztalatait is az anyagunkba beépítettük. A  munkafolyamat kiegészült a workshopok, konzultációk és konferenciák tapasztalatival.

4. A stratégia célja 4.1 Alap cél A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűz maga elé: • A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoztatás közepette a posztindusztriális fejlődés sajátosságainak megfelelően a tercier szektor gazdasági és foglalkoztatási szerepének a növelése. • A  két régió közös geotermikus vagyonának a kor követelményeinek, valamint a fenntarthatóság szempontjainak 14

meg­felelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában. • A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív fürdőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételeinek a megteremtése és turisztikai termékké formálása. Ennek megfelelően feladatának tekinti: • A Dél-Alföld és a Vajdaság akcióterülethez kapcsolódó fürdőinek a mainál összehangoltabb fejlesztését. • A  gyógy- és welness kultúra fejlesztési stratégiájának az összehangolását. • A két régió turisztikai kínálatának a növelését, a szükséges együttműködési technikák kialakítását. • A Cooling Cubes fürdők, tervezési és működtetési intézmények és szakembereik közötti kapcsolati háló fenntartását, pályázói képesség megteremtését. • A szerb és a magyar emberek közötti, jószomszédi kapcsolatok ápolását.

4.2 A fürdőfejlesztés célja Az egészségturizmus egyre népszerűbb turisztikai termék, melynek jellegzetes helyszínei a különböző gyógy-, élmény- és strandfürdők. Az egészségturizmus népszerűségéhez hozzájárulnak a nemzetközi turisztikai trendek, vagyis az idősek növekvő részvétele, az egészségtudatosabb életvitel fokozódó elterjedése. Ennek köszönhetően, több olyan országban, ahol a természeti adottságok lehetővé teszik, felismerték ezt a lehetőséget és nagy hangsúlyt fektettek az egészségturizmus, valamint a fürdők fejlesztésére. Jó példa erre Magyarország, ahol a 2000-es években jelentős összegeket fordítottak a fürdők és a hozzájuk kapcsolódó 15

turisztikai termékek fejlesztésére. Ennek köszönhetően jelentősen megváltozott az egészségturizmus kínálati oldala, mely egyrészt az elérhető szolgáltatások mennyiségében, de főként azok minőségében mutatkozott meg.

1. ábra: A vizsgált létesítmények elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés

16

A Vajdaság egészségturisztikai szempontból Magyarország Délalföldi térségéhez hasonló adottságokkal rendelkezik, azonban az ott lévő potenciál még rendkívül kihasználatlan. Bár termálvizei gyógyvíz-minőségűek, a kútfúrások relatíve magas beruházási költségei miatt, ezek a felszín alatt lévő erőforrások még kiaknázatlanok. Pedig a turizmus számos pozitív – például gazdaságélénkítő – hatása miatt érdemes lenne ezt a potenciált is kihasználni a térségben. A fürdőfejlesztés tehát nem célként jelenik meg ezen térségek számára, hanem eszközként is további fejlesztési folyamatok elindítására. A fejezet célja átfogó képet adni arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek a szerb-magyar határrégió számára a turizmusfejlesztés – kiemelten a fürdőfejlesztés – területén.

4.2.1 A fejlesztésekre ható globális turisztikai trendek A turizmus a modern társadalmak életében egyre meghatározóbb szerepet tölt be, hiszen ez a szabadidő eltöltésének elsődleges formája. Éppen ezért lenne fontos a meglévő potenciál kihasználásával a dél-alföldi és vajdasági településeknek is építeni erre a folyamatosan erősödő szektorra, hiszen a turizmus pozitív társadalmi- és gazdasági hatásai számos területen érvényesülnek, nemcsak nemzeti vagy regionális, hanem települési szinten is. A tudatos turisztikai fejlesztések megalapozásához először is tisztában kell lenni a turizmus világgazdasági szerepéről és a szektort mozgató folyamatokról, globális trendekről, melyet ez az alfejezet mutat be. A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. A  Turisztikai Világszervezet (UNWTO) adatai alapján

17

1950-ben a nemzetközi turistaérkezések száma 25,3 millió fő volt, míg 2012-ben már elérte az 1 milliárd 35 millió főt, a nemzetközi turizmus bevételei pedig a 837 milliárd eurót. Európa szerepe hagyományosan jelentős a világ turizmusában, hiszen 356 milliárd euróval a globális bevételek közel felét adja (UNWTO 2013)1. A turizmus motivációi az évek során természetesen sokat változtak, de napjainkban is az üdülés, pihenés, rekreáció áll az első helyen, 52%-os részesedéssel (2. ábra). Ezt követi a barát-, rokonlátogatás; vallás és egészség motivációjú utazások 27%-al, majd pedig az üzleti és szakmai célú utazások 14%-al. A fürdővárosoknak kedvező ez a trend, hiszen a pihenés, nyaralás és egészségmegőrzés által motivált utazókat mind megnyerhetik maguknak.

2. ábra: Utazási motivációk 2012-ben Forrás: UNWTO 2013 adatai alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)

A globális keresleti trendek fontos eleme, hogy az idősek részvétele a turizmusban rohamosan nő. Ehhez kapcsolódóan nő a kényelem és biztonság iránti igény, valamint a kényelmes 1  http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights13_en_hr.pdf

18

közlekedési formák iránti kereslet. A turisztikai mobilitást vizsgálva megállapítható, hogy a személygépkocsi használata egyre növekszik, pontosan a fent említett kényelme és rugalmassága jóvoltából. Ezt kihasználhatják a projektben részvevő települések is, hiszen a Budapest-Belgrád közlekedési útvonal mentén, annak 50 km-es sávjában, személygépkocsival jól megközelíthető helyen találhatóak. A turizmus mind közvetlen, mind közvetett módon hozzájárul a közlekedési kereslet térbeli alakulásához. Az is megfigyelhető tendencia, hogy erősebb az igény a nyugodtabb kikapcsolódásra, nő a személyre szabott, egyedi termékek iránti kereslet is. Mivel az idősek inkább főszezonon kívül utaznak, mert nem szeretik a tömeget, valamint szabadidő bármikor a rendelkezésükre áll, ezért az idősek növekvő részvételének a turizmusban szezonalitást csökkentő hatása is van. Mindezek következménye, hogy a marketingben kisebb hangsúlyt kell kapnia az életkornak és nagyobbat a kényelemnek. Az egészségtudatosság, mint nemzetközi trend, egyre több embernél tapasztalható, szívesen utaznak olyan helyekre, melyek az egészség megőrzését vagy javítását szolgálják. Bár általánosságban megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedekben csökkent az emberek átlagos szabadideje, a vásárlóerejük azonban nőtt, így hajlandóak (és képesek) nagyobb összegeket is költeni arra, hogy javítsanak egészségi állapotukon. Ezen tényező mellett, az aktív turizmus egyre több embert vonz, a wellness- és gyógyszállodák részesedése is folyamatosan emelkedik. A globális trendek mellett érdemes a térség szűkebb környezetét is megvizsgálni, azonban a nehézséget az adja, hogy míg a Turisztikai Világszervezet besorolása alapján Magyarország a kelet-közép európai régióhoz tartozik, Szerbia a dél-európai régióhoz. De a szerb-magyar határ menti térség ilyen elkülönítése túlzás lenne, a vajdasági terület gazdasági, társadalmi szempontból 19

(és természeti adottságait tekintve is) inkább a kelet-közép európai térséghez hasonlít. Az mindenesetre mindkét térségre igaz, hogy a rendszerváltozás után jelentősen megnőtt az érdeklődés, ezen területek iránt, melyet mind Magyarországnak mind Szerbiának érdemes kihasználnia. Még így is, 2012-ben a nemzetközi turistaforgalmat tekintve Magyarország részesedése Európán belül csak 1,9 % volt (a turista érkezések száma itt meghaladta a 10 milliót), míg Szerbiának csupán 0,2 % (a turista érkezések száma az 1 milliót sem érte el). Bíztató azonban az a trend, miszerint az előző évhez képest 6%-al nagyobb volt a turistaforgalom Szerbiában, itt Magyarország marad el az 1%-os növekedéssel 2011-hez képest (UNWTO 2013)2. A  kínálattal kapcsolatban elmondható, hogy egyre inkább fogyasztóorientálttá válik, mely a turisztikai kínálat minőségének javulását és sokszínűségét eredményezi. A fürdők kínálata is csak a fogyasztói igényekhez igazodva, minőségi szolgáltatásokkal vehetik fel az igényt az egyre telítettebb piacon, ezért fontos a jelen stratégia célkitűzései között szereplő, fejlesztéseket megelőző részletes elemzés, felmérés. Ezeknek a tanulmányoknak nem csak a konkrét lehetőségeket, hanem az igényeket is figyelembe kell, hogy vegyék, ha tartósan versenyképesek akarnak maradni a szektorban.

4.2.2 A turisztikai (fürdő) fejlesztések lehetséges hatásai A turizmusnak számos pozitív hatása van egy adott településen és annak szűkebb- tágabb környezetében, ezért sokan a település- és területfejlesztés egyik kitörési pontját látják benne. 2  http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights13_en_hr.pdf

20

A  turizmus fejlődése számottevő bevételt hozhat az önkormányzatok és az állam számára is, azonban ennek érdekében jelentős befektetésekre van szükség pl. infrastruktúra-fejlesztés. A turizmus jótékony hatással lehet a gazdasági szerkezetre, mert további fejlődéseket indukál és a helyi lakosság jólétéhez is hozzájárul. A magyar gazdaságpolitika éppen ezért sikerágazatnak tekinti a turizmust, hiszen több cél elérését is szolgálja, többek között munkahelyeket teremt, javítja a fizetési mérleget és területfejlesztő hatása is van. A  költés egyenes arányban van a tartózkodási idővel, az igénybe vehető szolgáltatások minőségével és mennyiségével, így a kedvező hatás elérése érdekében kulcsfontosságú a turisztikai termék megfelelő kialakítása. A pozitív gazdasági hatások közül, kiemelendő a turizmus multiplikátor hatása: a turizmusból származó jövedelem a gazdaságban tovagyűrűzve, további közvetlen és közvetett jövedelmet teremt. Az így megtermelt jövedelmet pedig más szektorok fejlesztésére tudatosan vissza lehet forgatni. Jelen esetben ez jelentheti akár közvetlenül a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését, de akár a város arculatának javítását, vonzóbbá tételét is (pl. parkosítás, felújítások). Szintén pozitív hatás a szolgáltatók számára a turistaszezonban a magasabb árszínvonal, viszont minél szélesebb a turistaszezon, annál kevésbé kell megemelni az árakat, ami pedig a turisták számára vonzó. Ezért érdemes a szezonalitást csökkentő, télen-nyáron igénybe vehető szolgáltatásokat kialakítani, ami a fürdők téli üzemű nyitva-tartásával és szolgáltatásbővítésével oldható meg. A  turizmus pozitív társadalmi-kulturális hatásai amellett, hogy kimutathatók az érintettek életminőségének javulásában, a munkamegosztásában és a közösség szerveződésében is okozhatnak előnyös változásokat. Sok turista alapvető motivációja, hogy megismerjen más társadalmakat és azok kultúráját, ezért a 21

turizmusfejlesztés célrendszerében alapvető cél, hogy a település sajátos arculattal jelenjen meg a turisztikai kínálatban. Cél emellett a helyi lakosok identitástudatának fokozása, hogy a város természeti és kulturális értékei turizmus-centrikusan kerüljenek feltárásra, megőrzésre. A legfőbb turizmusfejlesztési feladatok: turisztikai attrakciók további megjelenése; infrastruktúra javítása; a városépítészetben a turizmusszempontok figyelembe vétele; turisztikai programcsomagok kialakítása; aktív turizmusszervezés; kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; humán erőforrás képzése; együttműködés az érdekelt szervezetekkel; turizmus-­marketing; pénzügyi feltételek javítása.

4.2.3 Az egészségturizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek A  turizmuson belül a fürdőkhöz legszorosabban kapcsolható turisztikai termék az egészségturizmus. Jelenleg a fürdőturizmus az egészségturizmus egyik leggyorsabban növekvő ága, de általánosságban a gyógy- és wellness turizmus – vagy összefoglaló nevén egészségturizmus – iránti érdeklődés is a világ szinte minden táján folyamatosan nő. Ez a fejezet azt kívánja bemutatni, hogy az egészségturizmus fejlesztése milyen előnyökkel járhat, és a vizsgált térségnek milyen kihasználható adottságai vannak e téren. Magát az egészségturizmust is a szakértők különböző szűkebb vagy tágabb értelemben használják. Magyarországon az egészségturizmus fogalma az első Széchényi-terv Turizmusfejlesztési Programja keretében vált közismertté, és a mai napig a legtöbb esetben ezt a gyűjtőfogalmat alkalmazzák, mely valójában

22

két részből áll: a gyógyturizmusból és a wellness-turizmusból3. Magyarországon ugyanis a fürdők többsége mindkét funkciót ellátja, a Vajdaságban azonban ez a két típus sokkal jobban elkülönül. Szerbiában valójában a wellness-élményfürdők terén egyfajta hiányt érzékelhetünk, inkább a strandfürdők és gyógyfürdők, gyógyközpontok alkotnak nagyobb, elkülönülő kategóriákat. A gyógyturizmus nevéből is adódóan különböző gyógy­ténye­ zőkön alapszik, melyek a fürdők esetében elsősorban a gyógyhatással bíró termálvizeket jelentik. A megfelelő ásványianyagtartalommal rendelkező hévizek kedvező egészségügyi hatásai évszázadok óta ismertek, s népszerűségük mind a mai napig növekszik. A magyar-szerb határrégió termálvízadottsága világviszonylatban is jelentős. Számos kutatás jutott arra az eredményre, hogy a tartalékokat tekintve Magyarország rendelkezik a legnagyobb felszín alatti termálvíz-készlettel és geotermikus energia potenciállal Európában. Ez természetesen érinti Szerbia határmenti régióját is, mivel a Pannon-medencében – amely magában foglalja az említett térséget – nagyon vékony a föld­ kéreg, a geotermikus gradiens átlagértéke másfélszerese a világátlagnak. Ezen belül is éppen az érintett területek (Dél-alföldi régió és a Vajdaság) rendelkeznek az egyik legjobb adottságokkal, itt a legmagasabb ugyanis a felszín alatti vizek hőmérséklete (2. ábra). Ennek köszönhetően a magas hőmérsékletű felszín alatti vizek – amelynek hőmérséklete meghaladja a 30°C-ot azt nevezzük termálvíznek – már alacsonyabb mélységből is kitermelhetők a térségben.

3 MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2011: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon: F­ ejezetek az egészség, az utazás és a jó(l)lét magyarországi összefüggéseiről. – MTA-FKI, ­Budapest. 179. p.

23

3. ábra: Hőáramsűrűség a Pannon-medencében és környezetében Forrás: http://geophysics.elte.hu/atlas/geodin_atlas.htm

Az egészségturizmus másik ága, a wellness-turizmus, a gyógy­ turizmus egyfajta előszobájának tekinthető, itt nem a gyógyulás, hanem a betegség megelőzése, az egészség fenntartása a cél. Erfurt-Cooper – Cooper (2009) megállapítja, hogy a 20. század utolsó évtizedében a wellness létesítmények és programok világszerte jelentős turisztikai attrakciókká váltak, ráadásul az előrejelzések szerint népszerűségük még tovább fokozódik. A térség egészségturisztikai szempontból kedvező természeti adottságait azért is érdemes kihasználni, mert a fentebb említett nemzetközi turisztikai trendek közül is számos változás kedvezően hat rá. Az egészségturisztikai utazásokban a 2000-es évek elejétől megfigyelhető dinamikus fejlődés ugyanis köszönhető 24

annak is, hogy az egészség megőrzése egyre fontosabb motivációvá válik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az ötven év felettiek – akik a gyógyüdülések fő célcsoportját jelentik – egyre nagyobb utazási hajlandóságot mutatnak. Az idősek növekvő részvétele a turizmusban fontos, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re Európában – a turizmus egyik legnagyobb küldő- és fogadóterületén – a 60 éven felüliek aránya eléri a teljes népesség 40%-át. Az egészségturizmusra kedvezően hatnak azok a nemzetközi tendenciák is, miszerint fokozódik az egészségtudatosság és a nyugodtabb kikapcsolódás igénye. Azonban nem csak az egészségturizmusra hatnak pozitív külső folyamatok, hanem maga az egészségturizmus is pozitívan hat a turizmusban megfigyelhető számos gyengeségre. Ilyen gyengeség például – a szektorban általános problémának tekinthető – szezonalitás és rövid tartózkodási idő. Az egészségturizmus ezekre kedvezően hat, mivel a gyógykúrákat az év bármely időszakában igénybe lehet venni, ráadásul a gyógyulni vágyókat általában hosszabb tartózkodási idő és magasabb költés is jellemzi. A területi dekoncentrációban is fontos szerepe lehet, hiszen a már említett jó adottságokat kihasználva olyan helyek is turisztikai célterületté válhatnak, ahol egyébként más attrakció nem áll rendelkezésre, ennek megvalósulása esetén pedig a belföldi turizmusra is élénkítően hathat.

4.2.4 Gazdaságfejlesztés A tudatos tervezéssel végzett turizmus fejlesztés pozitív hatásai leginkább a turisták által elköltött pénzzel mérhetők. Magyarország esetében közvetlenül a turizmusból származó bevételek a GDP 4,2%-át adják, de részesedésük a közvetett bevételekkel 25

együtt 10,8%-os4. Szerbia esetében a GDP csupán 1,6%-a származik közvetlenül a turizmusból és a közvetett bevételeket tekintve is csak 5,8%-os ez az arány5. Mindenképp kiemelendő a turizmus fellendülésének multiplikátor hatása, vagyis az, hogy a turizmusból származó bevételek a gazdaságban tovagyűrűzve, további közvetlen és közvetett jövedelmet teremtenek6 7. Mivel a szolgáltatásokra koncentráló gazdaságokban a területfejlesztés és a turisztikai fejlesztés erősen összekapcsolódik, ezért érdemes kiemelni, hogy területfejlesztés szempontjából milyen előnyei vannak a turisztikai beruházásoknak. A turisztikai fejlesztések a térségben további fejlesztéseket generálnak, növelik a lakosok jólétét és a térség népességmegtartó erejét. De a turizmus nem csak eszköze lehet a területfejlesztésnek, hanem profitál is belőle, hiszen a különböző infrastrukturális fejlesztések, város-rehabilitációk által a térség vonzereje is tovább nő. Így a településfejlesztés az idegenforgalom egyfajta szükséges feltétele is, éppen ezért a településfejlesztési programokban a turizmust gyakran a területfejlesztés szempontjából legfontosabb prioritások közé sorolják. A fejlesztések pozitív hatásai a helyieknél nem csak az életszínvonal növekedésében és az élhetőbb település létrejöttében figyelhetők meg, hanem pl. ingatlanjaik értékének növekedésében is.

4 http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/hungary2013_1.pdf 5 http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/serbia2013_2.pdf 6 DÁVID L.- BUJDOSÓ Z. – PATKÓS Cs. (2003): A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. – In: SÜLI - ZAKAR I.: A terület- és településfejlesztés alapjai. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453. 7 LAMPERTH J. (2011): A turizmus gazdaságfejlesztő hatásai Kehidakustány példáján. – In: MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163.

26

4.2.5 Foglalkoztatás A turizmus pozitív gazdasági hatásai a foglalkoztatásban is megmutatkoznak, hiszen egy munkahelyteremtő szektorról van szó. A turizmus munkaerő-intenzív ágazat, az újszerű technológiák elterjedése ellenére is igényli az emberi erőforrást (Michalkó G. 2012). Így a turizmusfejlesztés pozitív hatása a foglalkoztatásban is megmutatkozik. Magyarországon a foglalkoztatottak 5,8%-a közvetlenül a turizmushoz kapcsolódóan dolgozik (a közvetett foglalkoztatottakat tekintve részesedése 9,8 %, mintegy 360 ezer fő) (WTTC 2013a). Szerbiában jelenleg még csak a foglalkoztatottak 1,5%-ának ad munkát közvetlenül a turisztikai szektor és közvetve is csak a foglalkoztatottak 5,3%-a dolgozik a turizmushoz kapcsolódóan (WTTC 2013b). A  közvetlenül a magyarországi fürdőkben foglalkoztatottak száma: 8,5 ezer fő, a közvetett módon érintettek száma 25 ezer főre becsülhető. Az adatokból látszik, hogy a határ két oldalán nem azonos a turizmus jelentősége, gazdasági szerepe, de a tapasztalatok átadásával és összefogással jelentős változások indíthatóak el.

4.2.6 Ingatlanfejlesztés Egy-egy település vagy térség ingatlanpiaci értékét az ingatlanok fizikai értékénél jelentősebben befolyásolja az elhelyezkedés, az adott település foglalkoztatási és turisztikai értékei. Az elmúlt évek magas banki kamatai mellet is az ingatlan bérbeadás jövedelmező tevékenységnek bizonyult. Ezzel a lehetőséggel a fürdővárosok településeinek ingatlantulajdonosai éltek is. Ez meglátszik az értékesített ingatlanok árában. 27

A fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan árai (Ft/m2) 2007-2011 Település név

Településen forgalmazott ingatlanok átlagos ára

Eltérés a megye többi településén ­forgalmazott ingatlanok ­átlagárától %

BÜK

197 679

139,20

SÁRVÁR

152 609

107,50

IGAL

92 995

73,20

SIKLÓS

121 568

106,60

HARKÁNY

173 776

152,40

HÉVÍZ

261 763

174,50

KEHIDAKUSTÁNY

220 593

147,10

ZALAKAROS

184 497

123,00

MEZŐKÖVESD

121 197

122,4

HAJDÚSZOBOSZLÓ

182 557

129,5

CSERKESZŐLŐ

211 337

203,2

BEREKFÜRDŐ

116 586

112,1

GYULA

146 172

143,3

OROSHÁZA

112 222

110,0

TÓTKOMLÓS

73 190

71,8

KISKUNFÉLEGYHÁZA

139 213

119,0

KISKUNHALAS

127 471

108,9

KISKUNMAJSA

108 797

93,0

TISZAKÉCSKE

97 277

83,1

MAKÓ

127 836

108,3

SZENTES

137 261

116,3

MÓRAHALOM

179 407

152,0

4. ábra A fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan árai Forrás: NAV- OTP Jelzálogban információk alapján Schwertner J. (2013)

28

A  fürdővel rendelkező települések döntő részében az átlagos ingatlan ár magasabb, mint a megye többi településén értékesített ingatlan átlagára. Ez különösen akkor figyelemre méltó, ha tisztában vagyunk vele, hogy a megyén belüli ingatlanforgalom 40%-át a megyei jogú városokban bonyolítják. Összességében a fentiekben láthattuk tehát, hogy a nemzetközi turisztikai trendeknek köszönhetően lenne a fürdőfejlesztésre megfelelő kereslet, és ami nélkülözhetetlen: a vizsgált térség rendelkezik hozzá a megfelelő természeti adottságokkal. Magyarországon ennek felismerése korábban megkezdődött, így a tapasztalatok átadásával, kooperációval a határrégió egészségturizmusa komplexen fejleszthető, mely segíthet a térséget a turizmus piacába még intenzívebben bekapcsolni.

5. Általános helyzetkép A  határon átnyúló projekt megvalósítása már magában hordozza, hogy két különböző terület közös vizsgálatáról van szó, mely számos adatban, mutatóban tetten érhető, gondoljunk csak a Magyarország számára elérhető EU-s forrásokra, melyekre jelenleg Szerbiának csak korlátozottan van lehetősége. Emellett persze a határ jelenthet egyéb gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális különbségeket, de hangsúlyozni szeretnénk, hogy a két térség rendkívül sok közös vonást hordoz magában. Ezek a közös vonások (adottságok) a későbbi fejlődés és fejlesztések során mindenképpen figyelembe veendőek és kihasználhatóak, a két térség egymásra utaltsága leginkább a turisztikai fejlesztések terén érhető tetten. Szűkebben tekintve a vizsgálatba vont fürdők, a magyar oldalon a Dél-Alföldi régióban, Szerbiában pedig a Vajdaságban, az 29

M5 illetve E75 gyorsforgalmi út közvetlen környezetében helyezkednek el. Éppen ezért az alábbi fejezetben rövid általános áttekintést adunk a két régió természeti adottságairól, valamint társadalmi-gazdasági, közlekedés-földrajzi jellemzőiről és nem utolsó sorban turisztikai lehetőségeiről. A Dél-alföldi régió magában foglalja Békés, Csongrád és BácsKiskun megyét, az M5-ös autópályához való távolsága miatt azonban Békés megyei fürdők már nem kerültek a vizsgálat alá, ettől függetlenül a régió általános adottságai együttesen kerülnek bemutatásra. A régió területe 18.339 km2, Magyarország területének kb. 20%-át teszi ki, ez az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. Ennek ellenére csupán 254 település tartozik hozzá, az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. A  térség mezőgazdasági jellegét jól tükrözi, hogy területének 85%-a termőterület, s ennek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A régió népessége kb. 1 millió 350 ezer fő. A hasonló területű (21.506 km2) Vajdaság Autonóm Tartománynak körülbelül 2 millió lakosa van. Ez a térség földrajzilag 3 területre osztható: Szerémség, Bánát és Bácska. Az összes földterület 84%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, így joggal nevezik a Vajdaságot Szerbia éléskamrájának. Közigazgatásilag hét vajdasági körzet különül el, mely összesen 45 községet ölel fel. A 45 község összesen 467 települést számlál, melyek közül 52 település városi jellegű.

5.1 Természeti adottságok A vizsgált terület a szerb-magyar határmenti régiót jelenti, melynek döntő része egybefüggő terület, az Alföld mezőgazdaság által művelt kultúrtája. Ebből is következik, hogy a terület domborzatának fő meghatározó eleme a síkság, a terület kialakulásában 30

pedig meghatározó szerepe volt a Tiszának. Itt már elő is jön egy olyan közös tulajdonság, adottság, amely hasonló helyzetet teremt a két térségben, vagyis a mezőgazdaság erős dominanciája és jelentősége. A jó minőségű termőföld hozzájárult ahhoz, hogy hagyományosan a gazdasági szerkezetben a mezőgazdaságé legyen a legfőbb szerep a két régióban, azonban jelen stratégia célja – többek között – rávilágítani arra, hogy turisztikai szempontból is fejlesztésre érdemesek a területek. A nagy kiterjedésű síkságon csak a szerb oldalon emelkedik ki két hegy: a Fruska Gora (Tarcal-hegység) és Vrsac planine (Verseci-hegység), melyek lejtőin a kedvező éghajlati adottságokat is kihasználva szőlőültetvények és gyümölcsösök helyezkednek el. Ez jellemző a magyar oldalon is, hiszen a Dél-alföldi régióban a legmagasabb a napsütéses órák száma, 3 jelentős borvidék is található a térségben. A  domborzati adottságok mellett érdemes megemlíteni a két térség legjelentősebb és meghatározó folyóját, a Dunát és a Tiszát. Bár jelen dokumentumban vizsgált területnek inkább a nyugat-keleti határát adja a 2 folyó, jelentőségük mégis mind gazdaságilag, mind turisztikai szempontból kiemelhetőek. A felszíni vizek mellett, a térség jelentős felszín alatti termálvízkészlettel is rendelkezik. Ez a – tanulmány első fejezetében már említett – kedvező fekvéséből és medencejellegéből adódik, mely a turisztikai fejlesztések jelentős alapját képezheti.

5.2 Társadalom A Dél-alföldi régióban a rendszerváltozás óta százezer fővel csökkent a népesség, számában és arányában is a legnagyobb fogyást Békés megye szenvedte el. A foglalkoztatási arány mindhárom megyében 48% körüli, a munkanélküliség tekintetében kisebb 31

eltérések vannak. Csongrád megyében a munkanélküliek aránya az országosnál kedvezőbb, Bács-Kiskunban azzal nagyjából megegyező (Békés megyében magasabb). A tartós munkanélküliség rátájában is hasonló területiség figyelhető meg. A lakosság képzettség szerinti megoszlása is kedvezőbb Csongrád megyében, de a községek lényeges elmaradást mutatnak mind régiós, mind országos összehasonlításban. A jövedelmek szempontjából is az országos átlag alatt teljesít a régió, de a be nem vallott jövedelmek – különösen Bács-Kiskun megyében – magasak8. A szerb népesség 26%-a él a Vajdaságban, ebből szerb etnikum 31 községben és Újvidék városában abszolút többségben van. A magyar népesség Vajdaságban a legnépesebb kisebbség. A legutóbbi 2011-es népszámlálás szerint Szerbiában 253 899 magyar él, amelynek 99%-a Vajdaságban él. Országos szinten mindez az összlakosság 3,53%-a, míg tartományi szinten 13%, de számuk évről-évre csökken. A lakosság túlnyomó többsége a tartomány városaiban koncentrálódik, viszont a mezőgazdasági népesség továbbra is a kistérségeken van jelen. A 100 km²-re jutó település-indikátor Vajdaság esetében 2,2, (a DunaKörös-Maros-Tisza Eurorégióban ez a mutató 2,8); ezzel szemben a Dél-Alföldön csupán 1,3-1,4 (kevésbé sűrű településhálózat). Mind a Dél-Alföld, mind a Vajdaság lakosságának kor szerinti megoszlása elöregedő tendenciát mutat. Az iskoláskorú gyermekek száma csökken, az idősebb lakosság száma növekszik. Az elöregedés későbbi hatása hasonlóan, mint a legtöbb európai országban előre vetíti a jövőbeni demográfiai problémákat. 2003-ban már Vajdaság minden községében negatív természetes szaporulatot jegyeztek. A lakosság életkor szerinti 8 MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): Magyarország régióinak társadalmigazdasági profilja

32

megoszlása: 14 éves és annál fiatalabb a lakosság 15,9%, 62,3% tartozik a 15–60 éves korcsoportba, 21,4%-a 60 évesnél idősebb (0,4% ismeretlen). Az aktív lakosság 912 800 fő, azaz az összlakosság 44,9%-a. A saját bevétellel rendelkezik a lakosság 20,13%-a (408 999 fő). Az eltartottak száma 706 843, azaz az össznépesség 34,8%-a. Az aktív lakosság korcsoportonkénti megoszlásánál a legtömegesebb a 30–39 éves munkaerő (32%), őket követik a 40–49 évesek (25,2%). Magyarország esetében is jóval magasabb a 15–29 évesek részaránya a foglalkoztatottak csoportjában: szinte minden megyében 30 és 30 százalékon felüli, ugyanakkor Vajdaságban nem éri el a 20%-ot sem. Az ágazatonkénti megoszlás tekintetében a legjelentősebb a részvételi arány a feldolgozóiparban: 26,05%, ez megközelíti a magyarországi terület megyéinek részarányát (27-35%). A  mezőgazdasággal (vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, halászattal) foglalkozók aránya még mindig kifejezetten magas, körülbelül 23%, Magyarországon ez 10% alatt van. Vajdaságban jelentős a kereskedelemmel foglalkozók aránya, majd a szállításban, raktározásban, postán, távközlésben, továbbá az építőiparban dolgozók következnek9. A foglalkoztatottak alig 1/5-e tevékenykedik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy). A  kilencvenes években a háború közelsége és a háborús veszélyeztetettség következtében a Nagy-Jugoszlávia területén a migráció nagymértékben megváltoztatta a lakosság nemzetiségi és szociális összetételét. A  lakosság veszélyeztetettsége miatt tömeges és gyors menekültáradat indult meg az országon belül és külföldre is (főként Magyarországra) – mely ismét a két ország egymásrautaltságát, közös gyökerét mutatja. A huszadik 9 Homokhát Eurointegráció Nonprofit Közhasznú Kft. (2011): Mezőgazdaság-fejlesztés operatív program (HU-SRB)

33

század végén a bombázások előzményei és következményei még nagyobb emigrációhoz vezettek. Kedvezőtlen jelenség, hogy az ideiglenesen külföldön munkát vállalók szakképzettsége jobb, mint a Szerbiában foglalkoztatottaké. A gazdasági problémákra mutat rá az aktív, eltartott és a jövedelemmel rendelkező, de nem aktív lakosság részaránya is. Mind egész Szerbiára, mind Vajdaságra jellemző az aktív lakosság alacsony aránya, a nem dolgozó – munkát kereső aktív – lakosság magas száma, ami szintén a gazdasági problémákra, az életminőség javulásának legnagyobb akadályára vezethető vissza. A turizmus fejlesztése eszköz lehet a térségben mind a foglakoztatási szerkezet, a foglalkoztatottak számának, mind az életminőség javításának.

5.3 Gazdaság Gazdasági szempontból a Dél-Alföldi régió az országon belül hátrányos helyzetben van, 2010-ben az országos GDP kevesebb, mint 9%-át állították elő a régióban, az egy főre jutó GDP értéke pedig megközelítőleg 1,7 millió Ft volt, ami az országos átlag csupán kétharmada. A Dél-Alföld-nek az ország fejlett térségeitől való leszakadása folyamatosan növekszik a délszláv háborúk időszakában a klasszikus befektetői hullámból, a háborús övezet közelsége miatt ez a régió is kimaradt. Ennek következményei máig negatívan hatnak a Dél-Alföldre. A Vajdaságban a működő vállalkozások döntő többsége a kereskedelmi ágazatban tevékenykedik. Jelentős hányadot képeznek a mezőgazdaságban és az iparban működő jogi személyiségű vállalkozások is. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a Dél-alföldi területen is, ahol a gazdaság szerkezetében a legutóbbi időkig túlsúlyban voltak

34

a válságágazatok (mezőgazdaság, könnyűipar), a túltermeléssel küzdő iparágak (élelmiszeripar), illetve olyan alágak, melyek kifejezetten a helyi piacra termeltek, s nem voltak megfelelő mértékben jelen a dinamikus fejlődést indukáló ipari és szolgáltató tevékenységek. Azonban megemlítendő, hogy mindkét térség gazdaságszerkezetében nagyobb hangsúlyt érdemelne a vendéglátás és a turizmus, mivel természeti értékeik, kulturális hagyományaik adottak hozzá. Ez irányú törekvések a Dél-alföldi régióban az utóbbi évtizedben erőteljes fejlődést mutatnak, viszont a Vajdaságban még nem történt meg ennek ösztönzése. Így a Vajdaságban ez a gazdasági ágazat – talán a szolgáltatások fejletlensége miatt – eddig még nem tudott jelentősebb fejlődést felmutatni. A  vajdasági területeken a bruttó hozzáadott érték kialakításában, a legnagyobb százalékban az ipar vesz részt (34%), valamint a tágabb értelemben vett mezőgazdaság, 29%-kal. Az építőipar nem jelentős (4%). A szolgáltatóipar (tercier szféra) még viszonylag fejletlen, a szolgáltatások esetében a bruttó hozzáadott érték, a térséghez viszonyítva, igen alacsony – kb. 33%, mely jóval elmarad pl. a Csongrád megyei 62% mögött10.

5.4 Közlekedés Közlekedés-földrajzi szempontból egyik térség sem kiemelkedő, azonban áthalad olyan gyorsforgalmi út a területeken, melyek kihasználása nem csak gazdasági, hanem turisztikai szempontból 10 Homokhát Eurointegráció Nonprofit Közhasznú Kft. (2011): Mezőgazdaság-fejlesztés operatív program (HU-SRB)

35

is meghatározó lehet, hiszen az elérhetőség, könnyű megközelíthetőség a turisták motivációjában mindig egy fontos elemet jelent. A Dél-Alföld elérhetőségi helyzetét alapjaiban befolyásolja az M5-ös autópálya vonala, melynek vajdasági folytatása az E75-ös autópálya. Az útvonal a IV., és a X/B jelű Helsinki folyosóként Európa nemzetközi közúthálózatának is lényeges szakasza. A X/B jelű páneurópai folyosó Budapestet Belgráddal köti össze, így a térség szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír (1.ábra). A Transz-Európai Hálózatok (TEN) útvonalrendszere ma már elsőrendű jelentőségű, kontinentális méretű térségfejlesztési alapkoncepcióként vált ismertté. A transz-európai közlekedési hálózat Kelet-Közép-Európán és a Balkánon keresztül biztosít kijáratot az EU-magterület számára az Adria és a Dél-Balkán tengeri kikötőihez és kapcsolatot a Közel-Kelet felé. A régió számára elsőrendű jelentőségű komparatív geopolitikai előnyt jelent az igen nagy gazdasági jelentőségű, területen áthaladó X. sz. Bécs-BudapestSzeged-Szabadka-Belgrád-Niš-Szaloniki/Istambul közúti/vasúti és a térségére támaszkodó, 8. sz. (Rajna-Maina-)Duna-Feketetengeri nagy belvízi/folyami közlekedési korridor. A Nyugat-Európával történő összeköttetés mellett az autópályák jelentősége mindkét térség esetében abban is rejlik, hogy megteremti a legfejlettebb közúti kapcsolatot az országok centrumtérsége (Budapest, Belgrád) felé.

36

5. ábra: Páneurópai folyosók Forrás: Fleischer T. 2007 A  Dél-alföldön az autópálya-építések és a vasúti törzshálózati fejlesztések késlekedése rontotta/rontja a régió gazdasági versenypozícióit, illetve a kedvező logisztikai helyzet kiaknázásának lehetőségeit. A  vízi közlekedés ma még nem kiaknázott sem a Dél-Alföldön, sem a Vajdaságban. A régiókon belüli gazdasági-társadalmi fejlettségbeli különbségek egyik oka az elérhetőségben jelentkező különbségek tartós fennmaradása. Ez még hangsúlyosabban jelentkezik a vajdasági oldalon, ahol alapvetően a teljes úthálózat fejlesztésre szorul, nem csak a gyorsforgalmi utak, vasutak. A  Dél-alföldi régió közlekedés-földrajzi szempontból periférikus helyzete rontja a régió esélyét a gazdasági felzárkózásra. Viszont az interregionális, regionális és helyi 37

infrastruktúrafejlesztési érdekek összehangolásával, és az együttműködő partnerek összefogásával az infrastruktúra-fejlesztés további pozitív (multiplikátor) hatásokat indukálhat. M5-ös autó- M5-ös autóM5-től való táLegközeLétesítmény megne- pályától való pályától való volság kategóriák lebbi út vezése távolság távolság (5: legközelebb; neve (km) (percben) 1: legtávolabb) Palics

3,5

5

22

5

4

6

bekötőút

5

4,5

6

bekötő

5

5

8

52

5

12,5

10

55

5

8

12

120

5

Szeged Anna Fürdő

9,5

13

55

5

Titel

13

14

104

5

Szeged ­Napfényfürdő

10

15

55

5

Kiskunmajsa

19

16

harmad­ rendű

4

Bezdán

11

18

119

4

Kiszács

17

18

127

4

Zalánkeméni Dr. Borivoje

12

19

109

4

Ásotthalom

Kiskunfélegyháza Kistelek Kecskemét Mórahalmom Újvidék

22,5

20

55

4

Magyarkanizsa

16

20

119

4

Temerini

15

21

130

4

Zalánkeméni ­Horizont (Spa)

16

22

109

4

Csongrád

28

26

451

4

Lakitelek

32

29

44

4

Petrőc

26

29

102

4

38

M5-ös autó- M5-ös autóM5-től való táLegközeLétesítmény megne- pályától való pályától való volság kategóriák lebbi út vezése távolság távolság (5: legközelebb; neve (km) (percben) 1: legtávolabb) Makó

44,5

30

M43

4

Tiszakécske ­Kerekdomb

37

32

44

3

Óbecse

29

36

3

3

Rednek

30

37

107

3

Tiszakécske ­Tisza-part

42

39

44

3

Kiskunhalas

40

41

Majsai út

3

Kunszentmiklós

48

42

harmad­ rendű

2

Kiskőrös

49

43

54

2

Kecel

64

52

54

2

Kunfehértó

51

52

harmad­ rendű

2

Ada

51

53

119

2

Zombor

54

62

101

1

Bezdán

69

81

105

1

Apatin

73

83

105

1

1. táblázat: A fürdő létesítmények E-75-ös (M5 és A2) autópályától való távolságai

Forrás: AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. szerk. Google térkép adatai alapján

A gyorsforgalmi utak jelenlétét a projektbe bevont fürdők meghatározásakor is figyelembe vettük, hiszen a közös fejlesztésnek és együttműködésnek is egyik fontos pillére a gyors és könnyű elérhetőség. 39

5.5 Turizmus Mind a Dél-alföldi régió, mind a Vajdaság legjelentősebb turisztikai értékei a természeti értékekhez köthetők, ilyenek a már kiemelt termál- és gyógyvizek, a nagy folyók által szabdalt vidékek, illetve a természetvédelmi területek. A  folyók ártereinek ritka, védett élővilága az ökoturizmusnak, míg maga a folyó a vízi sportok kedvelőinek, aktív pihenésre vágyóknak kedvez. A Délalföldi régióban 3 nemzeti park működik (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), a tájvédelmi körzetek száma 8, az ország természetvédelmi területeinek pedig 13%-a található ebben a régióban. A Vajdaságban egy nemzeti park (Fruska Gora NP), 6 természetvédelmi terület és 3 natúrpark található. Szerb oldalon a természetjárás, illetve a folyókhoz kapcsolódó vízi és aktív turizmus mellett a horgászat- és vadászturizmus is nagyon jelentős, nagy hagyományai vannak a térségben. A  napsütéses órák magas száma kedvez a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. A nagy múltú borászatok a borturizmus iránt érdeklődők jelentős számát vonzhatja. Emellett a jó minőségű borokhoz szorosan kapcsolható gasztronómiaturizmus is jelentős, ételeiben, italaiban a határ mindkét oldalán van mit ­szeretni. A  két régió kulturális adottságai is kiemelkedőek, melynek magyar oldalon kiemelkedő példája lehet Ópusztaszer, a Történelmi Emlékparkkal, szerb oldalon pedig a több száz éves kolostorok. A Közép-Európára jellemző sajátos építészeti stílusnak, a szecessziónak a határ mindkét oldalán remek épületei láthatóak. A kulturális vonzerőket tovább emelik a rendezvények, fesztiválok, melyek a magyar oldalon már hagyományokkal rendelkeznek, de a Vajdaságban is egyre több fesztivál kerül rendszeresen megrendezésre. 40

Mégis a régió által nyújtott turisztikai termékek közül talán a legkiemelkedőbb a már említett kedvező termálvízadottságra épülő egészségturizmus. A termálvizek nem csak hőmérsékletükkel emelkednek ki a térségben, hanem ásványi összetételükkel is, a legtöbb gyógyhatással rendelkezik, így nem csak az élményés wellness turizmus alapozható rájuk, hanem a gyógyturizmus is. A térség számos jelentős nagy múltú fürdőhellyel rendelkezik (pl. Szeged, Apatin, Kanizsa), de az utóbbi évek növekvő kereslete és a fejlesztéspolitika (leginkább a magyar oldalon) néhány új desztináció megjelenését, népszerűségét is elősegítette (pl. Mórahalom, Bački Petrovac). A két régió területén több mint 30 termál- és gyógyfürdő található. Összességében megállapítható tehát, hogy a térség jó adottságokkal rendelkezik az egészségturisztikai fejlesztések terén, ráadásul egyéb turisztikai termékek kínálatára is van lehetőség, melynek segítségével komplexebb termék állhat az ideérkező turisták számára. Ennek több előnye is van, egyrészt szélesebb rétegek érdeklődését felkeltheti, másrészt növelheti a tartózkodási időt, ami az igénybe vett szolgáltatások számát és a költést is növeli.

6. Helyzetkép – Fürdő kínálati elemek Az elemzés során megállapítottuk, hogy a két országban található vizsgált létesítmények közel azonos természeti adottságokkal rendelkeznek. Mind a magyarországi, dél-alföldi régióban, mind a Vajdaságban kedvezőek a geotermikus adottságok. A részben eltérő társadalmi és gazdasági környezet, valamint a korábbi évek teljesen eltérő fejlesztéspolitikája és fejlesztései alapjaiban 41

meghatározzák a fürdők, gyógykomplexumok jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit.

6.1 Tulajdonviszonyok A  szerbiai fürdők közül a Petroland Aquapark, magántulajdonosé a gyógyfürdők, gyógykórházak állami tulajdonban vannak. A vizsgált létesítmények zöme azonban önkormányzati (községi) tulajdon. A több mint 92 ezer szerbiai gazdasági társaság közül leginkább a közvállatok és az állami tulajdonban levő társaságok könyvelik el a legnagyobb veszteségeket Szerbiában, ez a tény a fürdőkre is rányomja bélyegét. Magyarországon a fürdők több mint 90%-a önkormányzati tulajdonú.

6.2 Energetika A vizsgált fürdők energiafelhasználása vegyes képet mutat. Jelentős részük nem fordít kellő figyelmet kiadásaik csökkentésére. A vajdasági fürdők problémája a hiányos támogatási rendszer, ami akadályozza az energetikai fejlesztéseket. Ezzel szemben a dél-alföldi fürdőkben több energiahatékonysági beruházás ment végbe EU-s pályázati források segítségével. A  fejlesztések egy része fürdőn belül megvalósult program volt, másik részük közintézményekkel összehangolt fűtésrendszer korszerűsítéseket jelentett. (Csongrád, Mórahalom és Makó). A komplexumok megfelelő vízbázissal rendelkeznek, és a kitermelt víz mennyisége fedezi a fürdők saját igényeit. A fürdők egy csoportja műszakilag rosszul felszerelt és alacsony hatékonyságú. A víz- és épületgépészeti berendezések cserére, felújításra szorulnak. 42

6.3 Bérköltségek, dolgozói háttér A  fürdőkben a bérköltség a legtekintélyesebb költségelem, az összes kiadás 40-50%-a.

6. ábra: A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma (2011-2012) Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu Általában azokban a fürdőkben nagyobb a dolgozói létszám, amelyekben többféle szolgáltatás található és valamilyen gyógyászati tevékenységet is folytatnak (Mórahalom, Anna Fürdő, Makó, Kecskemét, Magyarkanizsa stb.). A  bérkifizetések mellett az energiaköltségek teszik ki a kiadások jelentős részét (kb. 25-35%). A marketing-költségek alacsonyak, 1% alatt maradnak mivel a magyarországi fürdők az önkormányzati tulajdonú TDMszervezeteken keresztül fejtik ki marketingtevékenységüket. A  jegy bevételeknél a legnagyobb térségbeli létesítmény, a mórahalmi bevételei a legnagyobb magyarországi fürdők kb. egyharmadát éri el. A  vizsgált szerbiai létesítmények 43

jegyár-értékesítésből származó bevételei egy nagyságrenddel kisebbek a magyarországiakénál. A  vizsgált fürdők egy része – részben a vendégszám miatt, részben a kedvezőtlen gazdálkodásból adódóan, részben (Magyarországon) a felvett hitelek magas törlesztő részleteinek köszönhetően – nem képes nyereségtermelésre, a helyi önkormányzatok hozzájárulásából fedezik a működéshez szükséges ­pénzeszközöket. A  szolgáltatási rendszereket illetően (2. számú táblázat) a magyarországi és a szerbiai létesítmények közötti legnagyobb különbség a komplexitás mértékéből adódik. A  magyarországi fürdők az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy minél több célcsoportot tudjanak megnyerni. A szerbiai fürdők általában kevesebb célcsoportra összpontosítanak (7. ábra).

44

45

infra-finn szauna, szolárium, masszázs

gőzfürdő masszázs, szauna, szolárium, gőzkabin

súlyfürdő, elektroterápia, vízsugármasszázs, szénsav kezelés, iszapkezelés, tangentor

Zárva

fizikoterápia

 

 

gyógyúszás, súlyfürdő, orvosi gyógymasszázs, gyógytorna

Csongrád

Kecel

Kecskemét

Kiskőrös

Kiskun­ félegyháza

Kiskunhalas

jacuzzi, finn szauna, gőzfürdő, bio szauna, aroma kabin, szószoba, infra kabin, tepidárium, jégkamra szauna, gőzkamra, masszázs, aquafitnesz, szolárium

 

Wellness

 

Gyógy

Ásotthalom

Fürdő neve

5

8

8

12

2

7

4

Medencék száma

3

15

  fitnesz, strandfoci, strandröplabda, pedikűr, manikűr, kápolna, templom

2 büfé, az egyik ­szezonális büfé

10

pihenősarok, strandfoci-, a strandröplabda- és a teniszpálya, WIFI  

 

13

3

Szolgáltatások száma

17

gyermekjátszótér, WIFI

röplabda és homokfoci pálya

Egyéb

játszóház, fitnesz, halkozmetika, gyermekmegőrző

gyors, aqua és karibi étterem

Zárva

étterem

büfé

Vendéglátó egységek

46

masszázs, szauna

 

gyógy- és vízitorna, mas�százskád, gyógymasszázs, iszapkezelés

 

Kiskunmajsa

Kistelek

Kunfehértó

  9 féle masszázs, bioptron kezelés, iszapkád kezelés, Holt-tengeri sós fürdő, aromafürdő, Kleopátra fürdő, vörösboros fürdő,

 

 

medencefürdő, iszapkezelés, súlyfürdő, szénsavfürdő, gyógy­masszázs, tan­gentor, gyógytorna, elektroterápia, galván kezelés, iontophoresis kezelés, ingeráram, dyadinamikus kezelés, tens kezelés, ultrahang kezelés

Kunszent­ miklós

Lakitelek

Makó

finn szauna

 

4

szaunasziget, aroma szauna, finn szauna, gőzkabin, finn száraz­ szauna, jakuzzi, sókamra, szolárium

18

6

3

2

3

Medencék száma

Gyógy

Wellness

Fürdő neve

Egyéb

Bár, büfé

étterem

45

3

4 személyes apartman, csónakkölcsönzés

babaúszás, értékmegőrzés, fodrászat, lábápolás, manikűr, pedikűr, játszótér, Fogászat, focipálya, röplabda és sportpályák

7

játszótér, úszásoktatás, röplabda és egyéb sportpályák

7

sportszer (csónak, vizi­ bicikli, kajak, szörf) kölcsönző, elektromos kisautó pálya, tanösvény

büfé, étterem, fagylaltozó büfé

7

 

21

Szolgáltatások száma

 

2 játszótér, 1 labirintus, gyorsétkező, 2 röplabda pálya, 1 fociéttermek pálya, kosárlabda pálya, 2 lengőteke, 1 kültéri sakk

Vendéglátó egységek

47

Szeged Napfényfürdő

Szeged Anna Fürdő

Mórahalom

Fürdő neve

Gyógy-ivókúra, iszapkezelés, szénsavas fürdő, gyógymasszázs, tangentor, víz alatti gyógytorna, galvánkezelés, interferencia, iontoforézis, ultrahang, gyógymedence, kádfürdő, súlyfürdő, 14 TB kezelés iszapkezelés, kádfürdő, szénsavas fürdő, rekeszes galván kezelés, gyógyúszás, súlyfürdő, tangentor, pillangókád gerincnyújtó berendezéssel, négyrekeszes váltósugaras kádkezelés, gyógyászati kád, gyógymasszázs, gyógytorna nappali kórház, gyógytorna szobák, fizikoterápiás szobák, tangentor, szénsavas fürdők, kádfürdők, iszappakolás, tornamedence, gyógyvizes medence, súlyfürdő, gyógymasszázs

Gyógy

21

11

16

finn szauna, gőzkabin, infraszauna, aerobic, aquafitnesz, aromakabin, callanetics, élményzuhany, intim torna

finn szauna, infra­ szauna, gőzkamra, sókamra, aromaszoba, rönkszauna

Medencék száma

11 szauna, szolárium, algapakolás, aquafitnesz, aroma­ kezelés, Caracalla-kád, fénykezelés, Kneippkezelés

Wellness

 

büfé

Büfé

Vendéglátó egységek

babaúszás, fitnesz, ­relaxációs zóna

 

jégkása kút, sodrófolyosó, pelenkázó, gyermek játszóház, fodrászat, kozmetika, manikűr, pedikűr, fitnesz

Egyéb

21

22

55

Szolgáltatások száma

48

 

 

 

 

Petrőc

Bajsa

Óbecse

Bezdán

Ada

thermo-elektro-hydro terápiák

 

Tiszakécske Kerekdomb

Apatin

Zárva

Tiszakécske Tisza-part

Gyógy

gyógyivókúra, bioptron lámpás kezelés, gyógy­ úszás, tangentor, gyógy­torna, műtét utáni rehabilitáció

Fürdő neve

 

 

 

 

4 masszázs, 2 finn szauna

 

finn szauna, stollen szauna, infra­szauna, gőzkamra, sókamra, kneipp taposó, jégkása, tepidárium, masszázs

Wellness

2

4

2

5

11

3

4

8

Medencék száma

 

Egyéb

büfé

büfé

büfé

3 büfé

1

7

strandröplabda-pálya, pingpongasztal, játszótér, lábteniszpálya, kávézó, úszóiskola

6

19

18

10

18

Szolgáltatások száma

 

homokozó, játszótér, röplabda pálya, biliárd, csocsó

strandfoci, strandröplabda, sakk, aerobic, aqua jogging, asztalitenisz, játszótér 2 konferencia terem, tenisz, 450 fős asztali tenisz, bowling pálya, étterem biciklikölcsönző, konditerem 15 db bár\ WIFI, ajándékbolt, értékmegétterem\ őrző, fürdőruha bolt, pénzválfagyizó\büfé tó, kicsi elektronikai bolt

Zárva

lángos sütő, pecsenyesütő, snack bár

Vendéglátó egységek

49

Zalánkeméni  Horizont (Spa)

 

 

masszázs, vizi aerobik

3

1

4

5

3

6

4

Medencék száma

büfé

 

 

 

 

büfé

 

Vendéglátó egységek

4

játszótér, focipálya, röplabda pálya

8

6

logopédiai kezelés

3 homokos röplabdapálya, játszótér, úszótanfolyam

1

4

úszásoktatás

9

2 kosárlabda pálya, 3 röplabda pálya, mini golf, falmászás, fodrász

Szolgáltatások száma 15

Egyéb tenisz, tornaterem, asztalitenisz, body form

2. táblázat: Fontosabb fürdőszolgáltatások

 

 

Zombor

Temerin

masszázs

csoportos terápia

Palics

hidroterápia, habarth terápia, termoterápia, hidrogalván fürdő, fototerápia, lézerterápia, mágneses terápia

masszázs

 

Újvidék

Zalánkeméni Dr. Borivoje

masszázsok, thermo aroma, nyirokdrenázs, reflexzóna masszázs, relaxációs masszázs

balneoterápiák, elektroterápiák, mágneses terápia, hőterápia, gyógytorna, gipsznadrág terápia

Magyar­ kanizsa

 

Wellness

Gyógy

Fürdő neve

7. ábra: A vizsgált fürdőkben a szolgáltatások száma (2011-2012)

Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

Vizsgálatunk során a rendelkezésre álló adatok segítségével a jellemző profil alapján kategóriákba soroltuk a fürdőket, illetve a szolgáltatási rendszer komplexitását is elemeztük.

6.4 A létesítmények komplexitása A vizsgált fürdők területi, turisztikai és szolgáltatásbeli adottságait, jellemzőit egy olyan komplex mutatóban lehet összegezni, ami egyszerre utal a létesítmény fejlettségére, de figyelembe veszi a területi adottságokat is. Ebben számos mutatót szerepeltettünk együttesen, amelyek közül néhányat már részletesebben elemeztünk az előzőekben. A mutatók között a medencék számát és külső-belső elhelyezkedésüket, illetve a jellemző szolgáltatási

50

köröket vizsgáltuk meg, emellett a szálláshelyek meglétét és típusait, a marketing tevékenységeket, a kedvezmények jellegét stb. is górcső alá vettük. A mutatók összegzésével láthatóvá vált a fürdők egymáshoz viszonyított fejlettsége (8. ábra).

8. ábra: A vizsgált fürdőkben a komplexitás mértéke (2011-2012)

Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

A  fürdők lehetőségeit elsősorban gazdálkodásuk jellege és fegyelmezettsége határozza meg. A jövőbeli fejlesztések nagyban függnek a létesítmények önerejétől, hitelképességétől, valamint az elérhető forrásoktól. Dél-Alföld számára az európai uniós forrásoknak van nagyobb jelentősége, míg Vajdaság elsősorban a központi a tartományi nagyberuházási alap forrásaira és a rendelkezésre álló előcsatlakozási alapokra, az Európai Területi Együttműködés (ETE; IPA programok) lehetőségeire ­támaszkodhat.

51

Szerbiában egyre szélesebb körben ismerik fel a fürdőturizmusban rejlő lehetőségeket, illetve hogy a gyógykezelések, rehabilitációs tevékenységek a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt érdemelnek. A  gyógyfürdők többsége ma még felkészületlen, amelyet nyitva tartásuk is tükröz. Az államilag finanszírozott betegellátás mellett kevés hangsúlyt fordítanak a fizető vendégek extra igényeire, például hotelszolgálatra, a magasabb színvonalú betegellátásra, vagy a wellness- és gyógyszolgáltatásokra.

6.5 Fürdőhasználat tapasztalatai 6.5.1 A Vajdasági fürdők a látogatók és a szakértők szemével A  vajdasági fürdőkben a kereslet és kínálat elemeit kvalitatív terepkutatási módszerrel, kérdőívezésen és interjúkészítésen alapuló terepi munkával is megvizsgáltuk. A vajdasági fürdőket vizsgálva megállapítható, hogy azok többségének a fejlettsége - az elmúlt évtizedek beruházásainak elmaradása miatt – az első Széchenyi terv fejlesztési lehetőségeit megelőző magyarországi helyzetet mutatja. Azaz régi hagyományokon alapuló, régen épült, korszerűtlen, minimális kiegészítő szolgáltatást nyújtó, szezonálisan üzemelő fürdőkről van szó, melyek főként a helyi és környékbeli lakosokat vonzzák. Szerbiában sokkal jobban elkülönül a gyógyés wellness-turizmus, s velük a gyógyfürdő és élmény (wellness) fürdő kategória, mint Magyarországon. Azokon a helyeken, ahol minősített gyógyvíz van, ott szakkórház létesült és főként beutalóval rendelkező betegek látogatják. Míg a többi fürdőben, még ha rendelkezik is gyógyító hatású termálvízzel (de ez nem minősített), akkor semmilyen (gyógy)

52

kezelés nem elérhető a vendégek számára. Tehát a vajdasági gyógyfürdők Magyarországon.

9. ábra A Cooling Cubes projekt kérdezőbiztosai, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Novi Sad-i Tudomány­ egyetem hallgatói Forrás: fotó Schwertner J. (2013)

Bükfürdő, Hévíz, Harkány fürdőivel állíthatók párhuzamba, melyek alapvető funkciója, hogy a beteg vendégek számára gyógy­szolgáltatásokat nyújtson (természetesen mind hazánkban, mind a Vajdaságban, ezekben a fürdőkben is lehetőség van nem csak kezelőlappal érkező vendégek fürdőlátogatására, de alapvetően nem ez a jellemző). Akadnak azért a Vajdaságban is olyan fürdők, ahol a gyógy- és wellness-szolgáltatások, a gyógyés élményfürdő részleg egyaránt megtalálható, így a fiatalabb és idősebb korosztály igényeit is kielégítheti.

53

A  vizsgálatba vont fürdők többsége (kivéve az apatini és a petrőci) szerény kínálatot nyújt, csak néhány medencével rendelkező fürdők (3. táblázat). Az adai fürdő (10. ábra) alapvetően családcentrikus, 3 medencével és 2 kisebb csúszdával várja a vendégeket, gyógyvízzel nem rendelkezik. Az óbecsei fürdő szerény gyógyvizes részleggel, inkább sport medencével rendelkezik. Ezzel szemben a temerini a gyógyvízre, és a sport medencére egyaránt helyezi a kínálatot.

10. ábra: Az adai fürdő úszómedencéje Forrás: fotó Martyin Z. (2013)

Az apatini (Junakovič) fürdő egy elismert gyógyhely, így sokoldalú gyógyszolgáltatásokat is nyújt, gyógyvizes medencéi mellett pedig élménymedencék is vannak, valamint egy csúszda és egy magasugró deszka várja a fiatalabb korosztályt. Emellett ez az egyetlen fürdő a vizsgáltak közül, ahol szaunázási lehetőséget is kínálnak (ellentétben a magyarországi fürdőkkel, ahol a legtöbb fürdőben már van szaunázási lehetőség). A  petrőci fürdő (11. ábra) kiemelkedik a többi fürdő sorából, egyrészt szolgáltatásait tekintve, másrészt „a Balkán térség 54

legmodernebb aquaparkja” 2012-ben nyílt, míg a többi 25-30 éve üzemel. A létesítmény példa a pénzügyi befektetői szándék megjelenésére. (A befektetői kör a Tátra sípályáinak működtetésében, valamint a poprádi Aquacity tulajdonlásában érintett.) A hely kiválasztásánál 3 szempontot vettek figyelembe: • Az E 75 út közelségét, itt kívánják a Görögországba tartó turistákat „felfrissíteni” • A piac, Novi Sad és részben Beograd közelségét • A település szlovák többségű vajdasági település, példa a patrióta tőke működésére • A komplexum termálvízzel rendelkezik, de minősített gyógyvízzel nem.

11. ábra: A Petroland fürdő (Backi Petrovac) néhány óriáscsúszdája Forrás: fotó Schwertner J. (2013)

A petrőci Petroland aquaparknak, 3 élménymedencéje, 8 óriáscsúszdája – 3 befogadómedencével – van. Ezek mellett pedig egy ún. „gyerekparadicsom” nyújt a legkisebbeknek kikapcsolódási lehetőséget.

55

medencék száma

egyéb szolgáltatás

gyógyvíz

kapcsolódó szállás férőhelyeinek száma

3

2 csúszda

nincs

34

Apatin

5

1 csúszda, 1 magasugró deszka, 2 finn szauna, gyógyszolgáltatások

van

278

Bečej

5

nincs

van

nincs

Bački Petrovac

7

„gyerekparadicsom”, 8 óriáscsúszda

nincs

nincs

Temerin

3

nincs

van

nincs

A vizsgált fürdők Ada

3. táblázat: A kérdőíves vizsgálatba vont vajdasági fürdők főbb jellemzői Forrás: a kvalitatív terepkutatás alapján Martyin Z.

Megfigyeltük, hogy a települések többségében a későbbi terjeszkedés, fejlődés szempontjából a fürdő optimális helyen fekszik, nem a városközpontba van zsúfolva. Azonban érdekes volt, hogy a kérdőív válaszadói között, csak nagyon kevesen fejlesztenének valamit az adott fürdőkön, ezért ezt a kérdést az interjúk keretében megvizsgáltuk a szakértői és vezetői oldal szemszögéből is. A szakértők szerint a jövőre nézve kulcsfontosságú, hogy ezek a fürdők tovább tudnak-e lépni, képesek-e fejlődni, fejleszteni vagy sem. Az alacsony színvonalú szolgáltatások miatt ugyanis, kihasználva a határ közelségét és a magyar oldalon lévő túlkínálatot, jelentős szerb vendégkör rendszeres látogatója a magyar fürdőknek. A vezetőség célja a határmenti magyar fürdőkhöz hasonló színvonalú szolgáltatások nyújtása, s ezáltal itt tartani a potenciálisan érdeklődő belföldi vendégkört. A legtöbb fürdővezetőnek konkrét 56

tervei vannak (például Ada: termálkút fúrása, fedett medence létesítése; Petrőc: sport medence és szálláshely-létesítés; Apatin: a félbehagyott beruházás befejezése; Óbecse: egy új gyógyélményfürdő létesítése) azonban a megfelelő anyagi források hiányában a tervek megvalósulása még várat magára. A szakértők többsége csak az Európai Unióhoz való csatlakozás után reméli a nagyobb fellendülést és a Magyarországhoz hasonló helyzet kialakulását. Az interjú során azonban az is kiderült, hogy nem csak a befektetők hiánya befolyásolja a lassú fejlődést, hanem a térségben jellemző bizonytalan politikai-gazdasági helyzet, az érdekellentétek és a fentebb már említett központi támogatás hiánya is. A  tapasztalataink alapján a válaszadó látogatók jól érezték magukat a fürdőkben, úgy tűnik egy külön kis világot jelent nekik ez a környezet, melyet az is bizonyít, hogy a közbiztonságot átlagon felül értékelték. A megkérdezettek döntő hányada el sem tudja képzelni, hogy hasonló fürdőik lehetnének, mint a szomszédos magyar területeken, holott adottságaik ezt lehetővé tennék. A szakértők is főként az ország EU-hoz való csatlakozása után remélnek fellendülést, addig pedig a különböző előcsatlakozási alapokat próbálják kihasználni a határon túli területek segítségével. A jövőbeni egészségturisztikai fejlesztéseket tekintve, bár születtek már konkrét tervek is, melyre kereslet is lenne, ezek egyelőre nem valósultak meg. Az interjúk során az is kiderült, hogy ezen fejlesztések elmaradása nem csak a befektetők hiányán múlik. Egyrészt központi támogatás nélkül szinte lehetetlen bármilyen helyi lépést tenni, másrészt a politikai helyzet jelentősen befolyásolja az aktuális folyamatokat és lehetőségeket. „itt minden meg van fertőzve a politikával” – mondta egy interjú alany. Sok helyi lakos megjegyezte, hogy több vezető beosztásban lévő személyre jellemző a szakértelem hiánya, mely nélkül hosszú 57

távon nem remélnek jelentősebb fejlődést. Megállapítható tehát, hogy a jó adottságok ellenére, az itt leírt problémák okozzák, hogy a szerb fürdők egyelőre eltérő pályán mozognak, mint a szomszédos magyar fürdők.

7. Fürdő keresleti oldal 7.1 A látogatók száma, összetétele A turisztikai jellegű indikátorok közül a látogatószámnak meghatározó szerepe van. Az elmúlt évekre összegyűjtött adatsor visszatükrözheti egy adott fürdő sikerességét, a beruházások hatásait, vagy működési zavarait. A létesítményekre vonatkozó látogatói adatokon kívül megvizsgáltuk a településekre vonatkozó turisztikai mutatókat is, amely mellett szakértői becsléseket is összeállítottunk. Az alacsony látogatószámot regisztráló fürdők általában gyengébb színvonalon üzemelnek és kisebb településeken találhatók, általában más vonzerő nincs a településen (pl. Ásotthalom, Kistelek, Kunszentmiklós, Bajsa). Ezeknél a létesítményeknél jellemzően 4.000 és 50.000 fő között szóródnak a vendégszámok. Az 50-100.000 fős látogatószámú létesítmények általában egyegy szolgáltatási csoportra épülő strandok vagy gyógykórházak (pl. Ada, Óbecse, Temerin, Újvidék, Csongrád, Palics). A  100-200.000 fős komplexumok nagyobb településeken találhatók, ahol a fürdőn kívül a város önmagában is rendelkezik egyéb turisztikai vonzerővel. Ezek a fürdők magas minőségű, speciális gyógyszolgáltatási intézmények (gyógykórházak), vagy komplex szolgáltatási kört nyújtó fürdők (pl. Szegedi Annafürdő, Kiskőrös, Zalánkeméni gyógykórház, Magyarkanizsa, TiszakécskeTisza-part, Kiskunhalas, Apatin). 58

A legnagyobb vendégszámokat Makó, Szeged Napfényfürdő, Kiskunmajsa, Mórahalom komplexumaiban regisztrálják. Ezekbe a létesítményekbe 275-415.000 fő érkezeik évente. Ebbe a kategóriába tartoznak a legfejlettebb, komplex szolgáltatási körrel rendelkező fürdők. Adataink szerint 2005-ben a 13 részletesebben vizsgált szerbiai fürdőbe és gyógykórházba kb. 600-650 000 fő látogatott el. Azóta a létesítményekbe látogatók száma növekedett, és 2012-ben elérte a 750 000 - 800 000 főt. A 15 részletesen vizsgált, működő magyarországi létesítménybe 2005-ben kb. 1.500.000 fő, míg 2012-ben már 2.300.000-2.400.000 fő érkezett. A terepi munkánk tapasztalata alapján, annak ellenére, hogy a legtöbb vizsgált vajdasági fürdőben igen szegényes szolgáltatáskínálattal szembesültünk, a megkérdezett vendégek elégedettek voltak a kínált szolgáltatásokkal, ezek 1-től 5-ig történő értékelésénél mindegyik kritérium igen jó eredményt kapott (4. táblázat). A  legelégedettebb vendégek Petrőcön voltak (4,46os átlaggal), a legelégedetlenebbek Óbecsén (3,95-ös átlaggal). Meglepő eredmény volt, hogy minden fürdőben a közbiztonság kapta az egyik legnagyobb értéket, holott a köztudatban nem ez a jellemző a Vajdaságra. Ez valószínű azt igazolja, hogy a fürdők egy külön kis „világot” alkotnak, ahol nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek. A legrosszabb eredményeket a szolgáltatások mennyisége és a medencék változatossága kapta, amely párhuzamba állítható a fürdők fentebb leírt jellemzőivel (csak a legtöbb szolgáltatást és medencét nyújtó Petrőcön nem kifogásolták ezt). A személyzet és a közbiztonság értékelésénél egyezett meg leginkább a vendégek véleménye (ezek mutatták a legkisebb szórást), a legeltérőbb értékelések pedig a medencék változatosságánál és a tisztaságnál figyelhetők meg (ezek szórása volt a legnagyobb). 59

12. ábra: A vizsgált fürdők látogatottsága (2011-2012)

Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

60

A vizsgált fürdők Ada

Apatin

Legjobbra értékelt tényezők (a kapott átlagos érték) köz­ környezet biztonság (4,70) (4,33) medencék közbiztonság változa­ (4,49) tossága (4,42) közbiztonság (4,42)

személyzet (4,31)

Bački közbiztonság Petrovac (4,79)

tisztaság (4,76) köz­ biztonság (4,65)

Bečej

Temerin

vízminőség (4,74)

Legrosszabbra értékelt A 10 értényezők tékelés (a kapott átlagos érték) átlaga szolgáltatások ár-érték arány mennyisége 4,11 (3,59) (3,84) környezet (3,67)

szolgáltatások mennyisége (3,45)

medencék változatosvízminőség sága (3,54) (3,57) vízminőség ár-érték arány (3,98) (3,85) szolgáltatások medencék mennyisége változatossága (3,93) (3,56)

3,98

3,95

4,46 4,34

4. táblázat: A fürdők egyes szolgáltatásainak 1-től 5-ig történő értékelésében a legjobb és legrosszabb eredményeket kapott szolgáltatások, valamint az értékelések átlaga Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z.

Petrőcön és Adán az ár-érték arányt is kiemelték, mint a fürdő egyik legrosszabb tulajdonságát. Ha összevetjük a vizsgált fürdők belépőjegyárait, elmondható, hogy a petrőcit kivéve viszonylag alacsony jegyárakkal működnek, magyar vonatkozásban mindenképp (a könnyebb viszonyítás kedvéért 2 (határ közeli) magyar fürdőt is bevontam az összehasonlításba, a mórahalmit és a petrőci fürdőhöz hasonló szegedi aquaparkot). Azonban ha a kínált szolgáltatásokat is összevetjük az árakkal (vagyis megközelítőleg az árérték arányt vizsgáljuk), az adai fürdő már nem tekinthető olyan olcsónak (5. táblázat). Bár az adai jegyár harmada a mórahalmi 61

fürdő belépő árának (1900 Ft helyett csak 620 Ft11), a mórahalmi fürdő hétszer annyi medencét és jelentősen több szolgáltatást nyújt, mint az adai. A szerb fürdőket vizsgálva szintén azt figyelhetjük meg, hogy csak a jóval több szolgáltatást nyújtó apatini és petrőci fürdő belépői drágábbak, így tehát érthető, hogy a vendégek miért értékelték negatívan az ár-érték arányt Adán. Ehhez hozzátartozik az is, hogy pont az adai fürdőben volt a legalacsonyabb a megkérdezettek jövedelme saját bevallásuk szerint (az adai megkérdezettek jövedelem szempontjából egy 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 5,57-re értékelték magukat). Fürdő

din

Ft

Szeged, Napfényfürdő

1610

4300

Kecskemét

1348

3600

Petrőc

1000

2670

Makó

824

2200

Kiskunmajsa

712

1900

Mórahalom

712

1900

Szeged, Anna fürdő

618

1650

Tiszakécske-Tisza-part

524

1400

Tiszakécske-Kerekdomb

375

1000

Kiskőrös

375

1000

Lakitelek

375

1000

Kiskunfélegyháza

337

900

Kiskunhalas

337

900

Kistelek

337

900

Csongrád

307

820

Apatin

300

801

11 2013. szept. 25-ei MNB árfolyama alapján (1 RSD = 2,7 HUF)

62

Fürdő

din

Ft

Magyarkanizsa

300

801

Kunszentmiklós

296

790

Ada

230

614

Temerin

180

481

70

187

Bajsa

5. táblázat: A vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendben Forrás: saját adatgyűjtés AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

Jövedelem szempontjából a legmagasabbra a petrőci fürdő vendégei értékelték magukat (6,28-as átlaggal), ez egyrészt köszönhető annak, hogy itt találkoztunk a legtöbb külföldi turistával, másrészt a magas belépőjegy árat nem is engedhetné meg magának az, akinek nagyon alacsony a jövedelme. Bár Petrőc magasabb színvonalú és különlegesebb szolgáltatásokat nyújt, mint a többi vajdasági fürdő, ennek ellenére magyar viszonylatban is elég drágának tekinthető, például a hajdúszoboszlói fürdővel van azonos árszinten, ahol a belépőjegy ára 2900 Ft. A vizsgált fürdők közül a szegedi Napfényfürdő – Aquapolis (a belépőjegy ára 4300 Ft) Magyarország egyik legdrágább fürdője, miközben szolgáltatásai a hajdúszoboszlóival azonosak, így részben érthető, hogy a szerbiai látogatói vélemények ezzel a fürdővel kapcsolatban voltak a legrosszabbak. Közismert tény, hogy a Szerbiából a Dél-alföldi régióba érkező gyógy- és fürdővendégek inkább a magasabb színvonalú szolgáltatásokat és a változatosabb, élményekben gazdagabb kikapcsolódási lehetőségeket keresik Magyarországon. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a vajdasági fürdők – különösen a csak nyáron nyitva tartó fürdők – olcsóbbak a magyarországiaknál, ami részben az alacsonyabb minőségű és számú szolgáltatásra vezethető vissza. 63

13. ábra A fürdők vonzáskörzete ( Ada és Bački Petrovac) Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.

A fürdővendégek által adott válaszokból kitűnt, hogy a vendégkör eltérő távolságból érkezik (13. ábra). Míg Adán a vendégek fele Adáról és további 25% a községből érkezett, addig Bački Petrovacnál a vendégek 90 % - a 40 km-nél távolabbról érkezett. Az adai fürdő egyértelműen helyi, míg a Bački Petrovac-i makro­ regionálisnak tekinthető. Ennek fényében elgondolkodtató, hogy az adai vendégek többsége közelről jön, de autóval érkezik. A fürdővendégeket megfigyelve azt tapasztaltuk, hogy inkább nagyobb társaságok, családok, barátok érkeznek a fürdőkbe, kisebb az egyedül és partnerrel érkezők aránya. Ezt a megfigyelést a kérdőíves felmérés eredményei is alátámasztották, miszerint a legtöbb vendég családdal (főként Ada és Petrőc esetében), illetve barátokkal, ismerősökkel érkezett (főként Óbecse és Temerin esetében) 64

(14. ábra). Azt, hogy Adára és Petrőcre érkeztek a legtöbben családdal, alátámasztja az a tény is, hogy az itteni fürdőket tartották a vendégek a leginkább gyerek-centrikusnak és családbarátnak.

14. ábra: Kivel érkeztek a megkérdezettek a fürdőkbe? – a válaszok megoszlása Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z.

Hazánkban az egyedül érkező idősebb korosztály is jellemző fürdővendég, mely adódhat a már korábban említett komplexebb fürdőkínálatból, hiszen hazánk legtöbb fürdőjében van gyógyvíz, mely az idősebb korosztály igényeit elégíti ki. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy itt is a legtöbb egyedül érkezett vendég Apatinban volt, ahol gyakorlatilag egy igazi gyógyfürdőről, gyógy­központról beszélhetünk. A legkevesebb egyedül érkező vendég Petrőcön volt, ami az igen magas belépőárnak és a fürdő nehezebb megközelíthetőségének köszönhető. A városközponttól ugyanis távol helyezkedik el, így csak busszal vagy autóval közelíthető meg, de főként ez utóbbi közlekedési eszközt választják (a válaszadók 84%-a autóval érkezett a petrőci fürdőbe). A megkérdezett vendégek többsége a szolgáltatások gyenge választéka ellenére fél vagy teljes napos kirándulás keretében kereste fel a fürdőt. Emellett természetesen az is nehezíti a vizsgált települések turizmusát, hogy a fürdőn kívül igazán más vonzerő nem is nagyon 65

található ezeken a helyeken. Óbecsén (64%), Temerinben (52%) és Adán (46%) a válaszadók többsége szerint fél napot érdemes a fürdőben eltölteni. Petrőcön a válaszadók 89%-a szerint egy egész napot érdemes a fürdőben eltölteni, mely egyrészt köszönhető a szolgáltatásainak, másrészt ismét visszavezethető a magas jegyárra, melyet a vendégek csak akkor tartanak kifizetésre érdemesnek, ha az egész napot a fürdőben töltik. Emellett Apatinban mondták a legtöbben (a válaszadók 21%-a), hogy több napot is érdemes eltölteni, mely nyilván a gyógyszolgáltatásainak és szálláslehetőségének köszönhető. A gyógykúrákat igénybe vevőknek megéri több napon át a helyszínen tartózkodni. A  válaszadók 66%-a gyakran ellátogat más fürdőkbe is, 11%-uk pedig főként csak a megkérdezés helyszínéül szolgált fürdőt látogatja. A leglátogatottabb szerb fürdők között az adai, óbecsei, petrőci, ­kanizsai és zentai fürdőket említették. Érdekes volt, hogy a legtöbb vendég Magyarországon is gyakran látogatja a fürdőket, ezek közül magasan a legtöbben a mórahalmi fürdőt említették (24%), de a ­szegedi, harkányi és gyulai fürdőben is többen megfordultak már. Feltűnően tájékozottak voltak, más fürdök szolgáltatásait is sokan rendszeresen használják. Sokan hisznek a vizek gyógyító erejében, természetesen ez Temerin és Apatin esetében indokolt volt, de még az adai fürdőzök 70 %-a is úgy vélekedik, hogy számára gyógyító a fürdés lehetősége.(15. ábra) Magyarán nagyon optimisták és keresik a gyógy-, vagy egyéb vizeket. Ez a piac felmérése szempontjából biztató üzenetet jelent.

66

Ön hisz a gyógyvízek hatásában?

Apatin 100,0 80,0 60,0 40,0

Temerin

20,0

Ada

0,0

Igen Részben Nem

Bečej

Bački Petrovac

15. ábra: Ön hisz a gyógyvizek hatásában? Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.

A kutatások alapján az látszik, hogy még rengeteg a kihasználatlan lehetőség a vajdasági fürdőkben, többségük elmaradott, fejlesztésre szoruló létesítmény. Ennek ellenére az odalátogató vendégek elégedettek voltak, jól érezték magukat és nem javasoltak különösebb fejlesztéseket. A válaszokból azonban azt lehetett érezni, hogy nem azért nem akarnak fejleszteni, mert nem lenne rá igény, hanem mert úgy gondolják, nekik ezt a helyzetet kell elfogadniuk („úgyse lesz jobb”), ez a sorsuk. Véleményük szerint a magyar fürdők azért színvonalasabbak, mert van rá lehetőségük, támogatják a fejlesztéseket, míg a szerb fürdők fejlesztését úgysem támogatná senki. A szakértők ennél azért derűlátóbbak voltak, de ők is csak a támogatások, pályázatok, határon átnyúló összefogások jövőbeli pozitív alakulása esetén remélnek jelentősebb fejlődést.

67

8. Fejlesztési stratégiák 8.1 Terv ellátottság, fejlesztési tapasztalatok Indokolt megvizsgálnunk, hogy a Cooling Cubes Projekt akció területén, szélesebb értelemben Magyarországon és Szerbiában a fürdőfejlesztéshez kapcsolódóan, hogyan működik a tervezés. Megfelelően segítik-e a fejlesztési folyamatokat?

8.1.1 Magyarországi tervezés A magyarországi területi tervezési folyamaton belül a termálvíz hasznosítás kiemelten kedvező helyzetben van, mert már 19731976 között az ENSZ segítségével elkészült „A termálvízre alapozott turizmus távlati fejlesztési koncepciója” (UNDP – HUN (71) 511) elnevezésű termálprojekt tanulmány. A projekten számos külföldi és hazai szakember dolgozott, így Magyarország a világon elsőként dolgozta ki a termálvíz turisztikai hasznosításának komplex, országos stratégiáját és távlati fejlesztési koncepcióját. A projekt a nemzetközi és a hazai turizmus trendjeinek, problémáinak komplex elemzése alapján készült el. A Termál Projekt a hazai termálvíz-készletek, termál-települések felmérésére, vizsgálatára, és ennek alapján a termál-települések távlati-, középtávú- és minta-terveinek kidolgozására, valamint a megvalósítási költségek becslésére épült. A  project során összesen 352 termál-üdülőhelyi adottsággal rendelkező település részletes vizsgálatára és feldolgozására került sor. A vizsgálat kiterjedt: a termálvízkészletek felmérésére, mely megmutatta, hogy az ország ¾-e alatt található termálvíz,

68

amelynek egy része természetes melegvíz forrás, másik része pozitív, ill. negatív kútból nyerhető felszínalatti vízkészlet. Az elkészült Termál Projekt nagy terjedelme miatt nem volt alkalmas széles körben történő tájékoztatásra, ezért került sor David Grove, az ENSZ által felkért angol közgazdász, a területi tervezés nemzetközileg is elismert szakértője által összeállított, és Bosznay Anna, magyar projekt igazgató által szerkesztett, „Magyarország páratlan természeti kincse” c., egyidejűleg angol és magyar nyelven is megjelent könyv kiadására.12 A magyarországi fürdőfejlesztés folyamatában a második lendületet a Széchenyi Terv Turizmus Programjának egészségturizmus alprogramjának elkészítése jelentette. • A Széchenyi Terv eredményei imponálóak voltak: • 31,2 milliárd Ft összegű támogatással, közel 100 milliárd Ft összértékű beruházás valósult meg. • Szezon átlagos hossza 221 napról 316 napra nőtt, a fürdők vízfelszíne 47%-kal nőtt. • A fejlesztések hatására a gyógyfürdők éves befogadóképessége 50,5%-kal nőtt. • Sor került zöldmezős fejlesztésekre az alábbi fürdőkben: ­Sárvár, Győr, Pápa, Cegléd, Zalaegerszeg, Kehidakustány A fürdőfejlesztés a Széchenyi Tervben már összetett, turisztikai és gazdasági elemekkel bővített fejlesztésként jelent meg, sor került a meglévő fürdők és a kapcsolódó szálláshelyek fejlesztésére, 12 Kondor A. 2013. Egészségturizmus fejlesztési stratégia Településfejlesztés és fürdőturizmus Fóruma, Szombathely

69

bővítésére (Bük, Harkány, Debrecen, Gyula, Hajdúszoboszló, ­Zalakaros). Statisztikai régió

Támogatott projektek száma (db)

Támogatás összege (millió Ft)

Fejlesztési összege (millió Ft)

Budapest-KözépDunavidék

10

4.408

11.767

Közép-Dunántúl

8

2.698

7.408

Nyugat-Dunántúl

31

10.484

29.683

Dél-Dunántúl

14

2.688

6.860

ÉszakMagyarország

13

1.970

5.826

Észak-Alföld

32

4.531

10.875

Dél-Alföld

17

4.010

8.700

Összesen

125

30.789

81.119

6. táblázat: A Széchenyi terv fürdőfejlesztései 2000 és 2004 között Forrás: saját adatgyűjtés Az Európai uniós tervezésre való felkészülés folyamatában a Nemzeti Fejlesztési Terv elemeként megjelenik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS, 2005). Ez a dokumentum kijelöli a 2005-2013 közötti időszakra az ágazat fejlesztési irányait megalapozta az NFT 2. turizmussal kapcsolatos részeit, prioritásait, így: • egészségturizmus, • örökségturizmus, • konferenciaturizmus. Ezen tervezés során már széleskörű társadalmi egyezetési folyamat zajlott, ennek eredményei a stratégia véglegesítésénél felhasználásra kerültek. 70

Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a magyarországi termálvízkincs integrált térségi hasznosítása kiemelt cél, ezért az országos területfejlesztési politika országosan kiemelt célja és feladata: • A termálvízkincs védelme, megőrzése, • A felszín alatti vizek fenntartható, komplex és integrált térségi hasznosítása (gazdasági-ipari, rekreációs-gyógyászati) • Az egészségturisztikai desztinációk kínálati differenciálása • Integrált térségi innovatív turisztikai fejlesztés • Ipari, szolgáltatási, termékfejlesztési és kutatási vertikumok, hálózatok létrejöttének támogatása Ebben az intenzív tervezési folyamatban készült el 2007-ben az Országos Egészségturizmus Stratégia a hazai igényeknek és a nemzetközi keresletnek is megfelelő, fenntartható egészségturizmus fejlesztése céljával. A magasztos célok mellett az alábbi prioritásokat emelte ki: 1. A természeti adottságokra épülő gyógyhelyek tudatos termékfejlesztése 2. Egészségügy és az orvostudomány összehangolása az egészségturizmussal, kutatások támogatása 3. Wellness-szel összefüggő szolgáltatások fejlesztése 4. A gyógy- és wellness szállodák fogadóképességének fejlesztése 5. A marketing-tevékenység hatékonyabbá tétele 6. Az oktatási-képzési rendszer fejlesztése, átstrukturálása 7. Az egészségturizmus működési kereteinek megteremtése

71

A  2007-2013 évek Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete, vagy más néven az Új Magyarország Fejlesztési Terv-ben (2007-2013) kiemelt szerepet kapott az egészségturizmus, a kulturális, az öko-, az aktív és a borturizmus. A tervidőszak első két évében 20072008-as akciótervi időszakban 55 milliárd Ft keretösszeg állt rendelkezésre amelyet 163 támogatott pályázó nyert el , a megvalósult beruházások összértéke több mint 76 milliárd Ft volt. Ezen támogatási összegből 12,2 milliárd Ft pályázati támogatás gyógyés termálfürdő fejlesztésre fordítódott. 2009-2010-es akciótervi időszakban a korábbinál több 30 milliárd Ft-os keret, kiemelt attrakciófejlesztések megvalósítására fordítódott. A 2013-ban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban a gyógy- és wellness fürdők világa kiemelt fejlesztési figyelmet kap. „Az egészségipar az ország gazdag termál-és gyógyvízkészletének, geotermikus adottságainak hasznosítására alapozva az egészség megőrzését és helyreállítását, az egészségtudatos életmódot szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja egy rendszerbe. Az egészségipar jelentőségét növeli, hogy innovatív és kutatásigényes területei vannak, jelentős, még részben kihasználatlan külpiaci lehetőségekkel, és igen komoly, tovább bővíthető munkaerőbázissal rendelkezik. Az egészségipar fejlesztése az egészségügyi ellátórendszer működetését is segítheti. Az egészségipar iránt a fizetőképes keresletet külföldi és a hazai kereslet egyaránt biztosíthatja.”13

13 Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Kormányhatározata területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról

72

8.1.2 Szerbia területfejlesztési terve (2007-2013-2020) Szerbia területének komoly fejlettségbeli különbségei mutattak rá arra, hogy Szerbiának olyan fejlesztési dokumentumokra van szüksége, amelyek támogatásul és útmutatóul szolgálnak a kiegyensúlyozott területi fejlődés eléréséhez. E tekintetben készült el a 2007-2012 időszakot felölelő Szerbia Köztársaság Regionális Fejlesztésének Stratégiája, ami Szerbiában az első regionális fejlődést körvonalazó stratégiai dokumentum, amely konzisztens módon és teljességgel definiálja a köztársaság területi fejlődésének alapprioritásait. Szerbia regionális szerkezetének definiálását hosszú előkészületek, viták és egyeztetések előzték meg, számos térszerkezet-változat született, ennek ellenére a 2009 nyarán elfogadott Regionális fejlesztésről szóló törvény definiálta Szerbia statisztikai-funkcionális régiókból álló (regionális) szerkezetét, annak intézményrendszerét beleépítve a 2009 júniusában napvilágot látott Szerbia területfejlesztési stratégiája újrafogalmazott és az EU-s követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó dokumentumtervezet irányelveit. Szerbia fejlesztési régióinak (gazdasági/statisztikai régiók) növelniük kell saját innovációs kapacitásaikat, csökkenteni az eddigi pazarló gazdálkodást, valamint erősíteni az együttműködést a régiók között és növelni az ország nemzetközi versenyképességét. A  regionális fejlesztési programoknak a regionális fejlődés alapvető eszközeivé kell válniuk, melyek által létrejöhet Szerbia átfogó funkcionális integrációja. Ez Szerbia területfejlesztésének alapvető stratégiai irányzata. A Szerb Köztársaság Területfejlesztési Stratégiáját annak a Szerb Köztársaságra vonatkozó Területfejlesztési Stratégia kidolgozásáról szóló határozat, alapján alkották, amelyet a Szerb Kormány,

73

2008. december 19-én fogadott el. (A  dokumentum rövidített megnevezése: SPRS_2020)14. A Stratégia, Szerbia hosszú távú, fenntartható területfejlesztési koncepcióját, valamint a minden területre és szektorra érvényes integrált fejlesztés hosszú távú stratégiai céljait tartalmazza. Mindezt teszi annak érdekében, hogy feltételeket teremtsen a terepen fellelhető erőforrások és komparatív előnyök minél jobb kihasználására, és lehetővé tegye Szerbiának az európai térségbe való területi, valamint funkcionális beilleszkedését. A Vajdaság Autonóm Tartomány területén végrehajtandó óvintézkedéseknek, védelmi feladatoknak, területrendezési teendőknek és az építkezéseknek összhangban kell állniuk a stratégiai fejlesztéseket megalapozó Regionális területfejlesztési terv kidolgozásával és elfogadásával. A felvetett kérdéseket kezelő első tervet, amely Vajdaság területére vonatkozott, Vajdaság területfejlesztési terveként ismeri a közvélemény. Az alapdokumentumot 1978-ban fogadták el. A tervben fogalt feladatok teljesítésének határideje 2000. esztendő volt. Kétezer kilencben, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza határozatot hozott a Vajdaság AT Regionális területfejlesztési tervének kidolgozásáról, amelynek kimunkálásával a Vajdasági Urbanisztikai Intézetet bízták meg. A munkához szakmai segítséget nyújtottak az Újvidéki Egyetem munkatársai is, ennek eredményeként a tervet 2011-ben el is fogadták. A területfejlesztési terv megvalósítását a 1978–2011 közötti időszakban a következő szakaszok jellemezték: • az 1978 – 1990. közötti időszakban: Vajdaság AT Területfejlesztési tervének céljait teljes egészében megvalósították, 14 Valentina Ivanić: Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine 2012.

74

• az 1990 – 2000. közötti időszakban: a Szerbiában, és a volt Jugoszlávia térségében lejátszódott dramatikus események, nagyban megnehezítették, vagy teljes egészében leállították a Vajdaság AT Területfejlesztési tervében foglaltak megvalósítását. Időközben, vagyis 1996-ban meghozták a Szerb Köztársaság Területfejlesztési tervét. Ennek következtében, vagyis a vertikális hierarchia miatt, a Vajdasági AT Területfejlesztési tervének bizonyos részei hatályon kívül kerültek, illetve csak azok a részek maradtak alkalmazásban, amelyek nem álltak ellentétben a köztársasági terv rendelkezéseivel, • a 2000 – 2011. közötti időszakot a társadalmi átalakulás folyamata jellemezte, ekkor számos reformintézkedés született, megkezdődött a makro – gazdasági szilárdság megteremtésére szervezett mozgalom, a szerkezetváltás és a magánosítás, az uniós felzárkózás folyamata, amely a társadalom és a gazdaság egészére érvényes ütemes törvénymódosítási folyamatot eredményezett. Kétezer háromtól Vajdaság területrendezését kizárólagosan a Tervezési – építkezési törvény, valamint a Szerb Köztársaság területrendezési törvényének rendeletei szerint bonyolították le. A fejlesztési igényekkel kapcsolatos kérdésekre megadott „területfejlesztési jellegű” válaszoknak hosszú távú szinergiai jelentősége is van, amit az új Vajdasági regionális területfejlesztési tervben világosan ki is mondtak. Ezt a dokumentumot 2011 decemberében fogadták el. Összességében megállapítható, hogy az alapvető terv dokumentumok mindkét országban rendelkezésre állnak, de a tervezési kapacitások Szerbiában jelenleg szerényebb méretűek, mint Magyarországon. A  fürdőfejlesztés és egészségturizmus fejlesztés a magyarországi dokumentumokhoz képest Szerbiában 75

árnyaltabb formában jelenik meg, akár mint cél, akár mint fejlesztési eszköz.

8.2 A fürdőfejlesztés néhány magyar és nemzetközi jó gyakorlata Amikor a fürdőfejlesztés jó gyakorlatairól beszélünk, nem feltétlenül csupán konkrét esettanulmányokra érdemes asszociálnunk, hiszen legalább ilyen jelentőséggel bír a fejlesztés általános, jól bevált metodikájának ismerete is. Tanulmányunknak ebben a fejezetében ennek szellemében kívánunk útmutatást és ötleteket adni. A termál- és gyógyfürdők esetében kétféle alapvető típusról beszélhetünk: az egyik csoportba a tradicionális, patinás fürdőközpontok tartoznak, míg a másikba az új létesítmények. A régi termálfürdők esetében sokkal nagyobb arányban figyelhetjük meg a gyógyászati funkció dominanciáját, míg az újabb fürdők szívesebben szakosodtak az egészségi állapot fenntartását és megőrzését biztosító wellness szolgáltatásokra. Az intézmények sikeres működtetése szempontjából azonban nincsenek lényeges menedzselési különbségek, különösen, ami a marketingtevékenységet, vagy a termékfejlesztést illeti, ugyanis az eredményességet ugyanazokkal az operatív eszközökkel lehet elérni mindkét profillal működő fürdőcsoport vonatkozásában. A  fürdőfejlesztés különböző területén tevékenykedő nemzetközi szakembergárda több évtizedes tapasztalatai alapján a Creative Spa Concept tanácsadó cég kidolgozott egy sémát, amelynek a szisztematikus végrehajtása garantálja a fürdők eredményes fejlesztését. A siker érdekében az alábbi fejlesztési

76

feladatokat kell következetesen véghezvinni a hatékony fürdőfejlesztés előfeltételeként: I. fázis • Piackutatás • Üzleti terv felülvizsgálata • Koncepció kialakítása • Létesítmény-fejlesztés (külső és belső dizájn, szolgáltatási kör definiálását követően) • Pénzügyi tervezés/Megvalósíthatósági tanulmány készítése II. fázis • Az épület és az enteriőr felülvizsgálata • A  berendezés kiválasztása és az optimális árérték arány kialakítása III. fázis • Jellegzetes termék- és szolgáltatásfejlesztés • „Spa-menü” kialakítása (szolgáltatáskombináció) • Arculatépítés (a fürdő ikonikussá tétele) • Honlapfejlesztés • Marketingtervezés, különös tekintettel az értékesítésre • Public Relations tervezése IV. fázis • Üzemeltetési tervezés • Kiskereskedelmi értékesítés tervezése • Munkaerőtoborzás és –foglalkoztatás tervezése • Nyitás előtti felkészítés a helyszínen • A spa személyzetének képzése és további képzése a helyszínen

77

8.2.1 ­A „Get Spa Smart” koncepció, avagy fürdőfejlesztés okosan „A spa megélése szabadságot jelent, a szabadság a lélek ­oxigénje.” Ez az alapgondolata annak a Mindy Terry által kidolgozott metodikának, amely a „Get Spa Smart” koncepció lényegét jelenti, és amely módszert ingyenesen hozzáférhetővé tették a Creative Spa Concept tanácsadó cég honlapján, annak reményében, hogy az ottani értékes információk inspirációt adhatnak a fürdők, valamint a wellness szolgáltatásokat nyújtó létesítmények kreatív fejlesztéséhez15 Gyakorlatilag a nevezett, fürdőfejlesztésre specializálódott, nemzetközi tanácsadó cég szakértői olyan kipróbált technikákat ajánlanak, amelyek elősegítik a fürdők precízebb működtetését, miközben a vezetőket eredményesebb fejlesztőkké teszik. Ahogyan Mindy Terry mondja: „…mert, amikor valamiért rajong az ember, akkor minden nap valami újat szeretne megtudni a rajongása tárgyáról.” Így kell, hogy történjen ez a hatékony fürdőfejlesztés esetében is. A fürdőfejlesztés sikerességét meghatározó fontosabb lépések: 1. Körültekintő tervezés: hogyan kell ahhoz pozícionálni a céget, hogy az a legsikeresebb kimenetet biztosítsa 2. Tervezés és építkezés: hogy megóvjuk a fürdőt még a megnyitás előtt a rejtett buktatóktól 3. Márkanév építés 4. Operatív terv készítése 5. A humánerőforrás biztosítása 6. A fürdő „berendezése” 7. Spa tréning az alkalmazottak részére (szakképzés)

15 www.creativeconcepts.com

78

Az egyes munkafázisok teendőiről részletes leírások, kisebb tanulmányok találhatók a fentebb citált honlapon, így egyfajta önképzést tesz lehetővé a weboldal tartalma a szakmai olvasó számára.

8.2.2 A magyar modell Áttekintve a fenti általános fejlesztési irányelveket kijelenthetjük, hogy a szerbiai fürdők számára mintaértékűek lehetnek a magyarországi fürdők fejlesztése terén szerzett tapasztalatai, és jól használhatóak azok eredményei. Különösen fontos felülvizsgálnia a szerbiai létesítményeknek, hogy hogyan bővítették a magyar fürdők a társadalombiztosítás által finanszírozott, kizárólag gyógyászati célú fürdőüzemeltetési funkcióikat a betegségek megelőzését elősegítő, testi-lelki megújulást és harmóniát biztosító wellness szolgáltatásokkal. A magyar fürdők történetében különösen megmutatkozik az a kettősség, amely a tradicionális, nemzetközi fürdőhelyeket, és az új alapítású fürdőket illeti. A magyarországi turizmuspolitika mindig is kiemelt területként kezelte a fürdőfejlesztés ügyét, de a rendszerváltozás utáni Magyarországon – kezdetben termál- és gyógyturizmus, később egészségturizmus néven – a fürdőfejlesztés ügye bekerült a kiemelten kezelt turisztikai termékcsoportok közé. A már korábban bemutatott fejlesztési politika azért is példaértékű, mert egyrészt a nemzeti turizmuspolitikának ilyen mértékű fókuszálása szükséges a termékcsoportra ahhoz, hogy következetességgel hosszú távon sikeres legyen a fürdőfejlesztés, másrészt ez a modell azt is kiválóan példázza, hogy nem elegendő önmagában a turizmuspolitikai szándék, de szükség van az adekvát finanszírozási háttér egyidejű megteremtésére is. 79

Olyan marketingeszközökkel támogatták az utóbbi évtizedben a magyar fürdőfejlesztést, mint amilyen a Magyar Turizmus Zrt. 2008-as, „A vizek éve” nevet viselő kampánya volt. Ennek keretein belül új országos imázskiadvány, és regionális kiadványok (utóbbiak már konkrét szolgáltatási ajánlatokat is megjelenítve), valamint reklámfilm, hazai és külföldi kiállítási megjelenések irányították rá a figyelmet a magyar fürdőkultúrára. A Magyar Turizmus Zrt. honlapján rendkívül részletes információkat találhat akár a szakmai érdeklődő, akár a turista a magyar egészségturisztikai kínálatról az élményfürdőktől a wellness-t is kínáló borszállodákon keresztül a magyar gasztro-wellness-ig, hogy csak az érdekesebbeket említsük. E különleges kínálat is példaértékű, hiszen Magyarországon már lezajlott az a folyamat, amelynek eredményeképpen a fürdőhelyek erőteljesen specializálódtak, kitörve ezáltal a sematikus „csak gyógyfürdő”, avagy csak „wellness üdülőhely” skatulyákból.

8.2.3 Kehidakustány példája A gazdasági periférián elhelyezkedő – település, melynél a turizmusfejlesztés (ezen belül is elsősorban a fürdőfejlesztés) pozitív hatást gyakorolt a helyi gazdaságra. A vidék válságára egy tudatos és tervszerű turisztikai fejlesztés gyógyírként szolgálhat, amen�nyiben ehhez a megfelelő adottságokkal rendelkezik a település. Íme Kehidakustány példája, ahol a turizmus megoldást jelentett a foglalkoztatásra, a népességmegtartó képesség javítására, a helyi gazdaság fellendítésére. Kehidakustány Magyarországon, a Nyugat-dunántúli régióban helyezkedik el, Zala megyében, a Zala folyó két partján terül

80

el. Az 1218 lelket16 számláló település közigazgatásilag a Zalaszentgróti járáshoz tartozik. A térséget a rendszerváltást követő időszakban gazdasági perifériaként, Kehidakustányt hátrányos helyzetű településként tartották számon, annak ellenére, hogy földrajzilag kedvező helyen fekszik (a megyeszékhelytől 32 km-re, a Balatontól 20 km-re). A településen a ’70-es években bukkantak termálvízre (ivóvizet kutatva), melyről hamarosan kiderült, hogy gyógyhatású, így a ’80-as évek közepén a helyiek számára fürdőt létesítettek, mely egészen 1999-ig szezonális jelleggel üzemelt. Az 1990-es évek közepén a település és így az önkormányzati tulajdonban lévő létesítmény is a csőd szélére sodródott (a csatornázás költségeit nem tudták kifizetni). A csatornázást végző cég felszámolási eljárást akart indítani az önkormányzat ellen, de végül úgy döntött, hogy inkább segítséget nyújt, s a piaci ár többszöröséért földterületet vásárolt az önkormányzattól. 1999-ben alakult meg a Kehida Termál Kft., mely megszerezte a fürdő használati jogát 50 éves időtartamra, s a régi fürdőhöz egy 3 hektáros ingatlant hozzácsatolva megkezdte tervszerű fejlesztéseit17. Ezzel a lépéssel elindulhatott Kehidakustány a fejlődés útján, 2003 februárjában felavatták a 2,5 milliárd forintból megújult Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőt. A beruházás 2 év alatt összesen 790 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásban részesült, melyből 640 millió forintot a Széchenyi-terv termálfürdő-pályázatán nyert el. A fedett és szabadtéri élményfürdő mellett, gyógyászati központ, négycsillagos szálloda, étterem, konferenciaterem is épült. 2003 16 KSH (http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013.pdf) 17 Dávid L.- Bujdosó Z. – Patkós Cs. 2003: A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. – In: Süli - Zakar I.: A terület- és településfejlesztés alapjai. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453.

81

elején egyedül itt rendelkeztek fedett óriás csúszdával. A fejlesztések meghozták a várt eredményt, 2003-ban több mint 407 ezer fürdővendég kereste fel (az előző évhez képest ez 165%-os növekedést jelentett), s a településen eltöltött vendégéjszakákban is jelentős növekedés tapasztalható (16. ábra).

16. ábra: Kehidakustány vendégforgalmának alakulása (20022012) az eltöltött vendégéjszakák száma alapján Forrás: KSH, TeIR alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)

A fürdő vendégforgalma az elmúlt 10 évben 350-410 ezer között állandósult, a település szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma egészen 2009-ig növekedett, majd jelentős csökkenés jelentkezett, s jelenleg 50 ezer vendégéjszakában állandósult a forgalom (ami még mindig a 2002-es induló év teljesítményének több mint hatszorosát jelenti!). A mórahalmihoz hasonlóan a fürdő térségi vonzereje regionálissá vált, sőt a határon túlról is jelentős vendégforgalmat generál. A falu (és fürdője) ma már messze van a csődtől, a megnyílt termálfürdő és szálloda több mint 150 főnek biztosít állandó munkát, a szezonális foglalkoztatottak száma pedig az 50-60 főt is 82

eléri, így a településen gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség. A munkavállalók több mint 40%-a 10 km-es körzetből jár munkahelyére, ami részben az önerős és pályázati forrásokból biztosított tudatos, folyamatos továbbképzéseknek köszönhető (hiszen a település agrárjellegéből adódóan kevés szakképzett munkaerő állt rendelkezésre a turisztikai szolgáltatások számára). A vállalkozási kedv megnőtt, az ingatlanárak 300-szorosára emelkedtek. Az idegenforgalmi adóbevétel 2002-ben még csak 1,7 millió forint volt, 2003-ban már 4,8 millió forint. A helyi önkormányzat részére történt befizetések (iparűzési adó, ingatlanadó, idegenforgalmi adó) is jelentősen megnőttek a fejlesztések hatására (2003-ban 41,5-szeres növekedés). A vállalkozási kedv növekedését mutatja a magánszállásadók számának folyamatos növekedése is18. A turizmus multiplikátor hatásának köszönhetően jelentősen átalakult a településen a mezőgazdasági termelésre alapozott gazdasági szerkezet. A  turizmusból származó (közvetett) bevételek segítségével az önkormányzatnak sikerült stabilizálódnia és biztosítani tudja a közintézmények fenntartását, valamint a helyi infrastruktúra fejlesztését. Persze a siker kulcsa mindig több tényező függvénye, így ez az eset sem tekinthető általános „forgatókönyvnek”, viszont jó példaként állhat a fejlesztők előtt. Amit a helyiek kiemeltek, hogy a fejlesztések tudatosak, megalapozottak voltak és megfelelő volt a köz- és magántőke együttműködése (PPP). A fürdő fejlesztése további beruházásokat, fejlesztéseket generált, megjelent a tudatos településmarketing és a vonzerőfejlesztés is (pl. Deák Kúria19).

18 Lamperth J. 2011: A  turizmus gazdaságfejlesztő hatásai Kehidakustány példáján. – In: Michalkó G. – Rátz T. (szerk.): A  turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum. ­Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163. 19 http://www.kehidakustany.hu/index.php/latnivalok-kehidakustanyban

83

8.2.4 A szlovén modell Ugyancsak mintaként szolgálhat a „szlovén modell”. Szlovéniában jóval előrébb jár a „spa típusú” fürdőfejlesztés, mint például a tanulmány tárgyát jelentő akcióterület fürdőiben. A Slovenian Natural Spas szervezete 15 fürdő szövetségeképpen alakult meg, elsődlegesen azzal a céllal, hogy megteremtse a korszerű fürdőkultúra megfelelő helyét és feltételrendszerét a nemzeti egészségügyi rendszerben. A fejlesztés hangsúlya az egészséges életmódon volt, amely egyrészt a termálkúrák több évszázados kezelési hagyományain alapult, másrészt a balneológia, thalasso terápia, valamint a klimatikus gyógykúrák területén szerzett tapasztalatokon. A korszerű szolgáltatások fejlesztésekor cél volt a holisztikus szemlélet meghonosítása, amely lehetővé tette távoli országok rég elfeledett, ősi kezelési formáinak újrafelfedezését, és azok beépítését a fürdőlétesítmények profiljába. A Slovenian Natural Spas nem csupán fejlesztési tanácsadási feladatokat lát el, hanem, egyfajta desztinációmenedzsment szervezetként üzemelve, utazási ajánlatokat is összeállít, amelyeket saját honlapján keresztül promótál és értékesít20.

20 www.slovenia-terme.si

84

17. ábra A Szlovén Idegenforgalmi Hivatal honlapjának ­egészségturisztikai felülete Forrás:www.slovenia.info Természetesen nem csak a fent bemutatott szervezet népszerűsíti a szlovén fürdőhelyeket, hanem a Szlovén Idegenforgalmi Hivatal is kiemelt figyelmet szentel a termékcsoportnak honlapján21. Szlovénia esetében azonban még a Magyarországhoz képest is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek országos szinten a befektetés ösztönzésre, amely mind a magyar, mind a szerbiai fürdők esetében követendő példa lehet. Erre vonatkozó információkat az illetékes minisztérium (Ministry of Economic Development and Technology) oldalán találhatunk22. Az itt – a tervezett nagyberuházásoknál komplett látványtervekkel – bemutatott harminc projektötletből kilenc valamilyen módon kapcsolódik a fürdő­ fejlesztéshez. 21 www.slovenia.info 22 www.mgrt.gov.si

85

Említést érdemel Szlovénia kapcsán még egy igen korszerű szervezet, a Medical Tourism Destination Management Company, amelynek szintén döntő jelentősége van a fürdők által nyújtott szolgáltatások értékesítésében. Ez a gyakorlatilag utazásszervezéssel foglalkozó cég biztosítja a kapcsolatot a gyógykezeléseket kereső kül- és belföldi turisták számára a gyógyhelyekkel a kúráktól a transzferen át a szállásfoglalásig, biztosítva ezzel a vendég számára, hogy garantáltan magas színvonalú szolgáltatásokat kapjon23.

8.3 Együttműködési hálózatok az egészség – és a wellness turizmus területén A  turisztikai szektor korszerű fejlesztése elképzelhetetlen intenzív területi együttműködések kialakítása nélkül. A kooperációkon alapuló szinergiák hatékonyan növelik úgy az egyes turizmusban résztvevő szereplők, mint az adott régió versenyképességét. A kapcsolatrendszerek kialakításának többféle módja is létezik, részben eltérő prioritásokkal. A két legtipikusabb szerveződési forma a klaszter és a komplex turisztikai desztináció­ menedzsment. A Fürdőfejlesztési Stratégia vizsgálati területén az említettek közül az előzőek működnek évek óta sikeresen, így az alábbiakban a klaszteresedés elvi és gyakorlati kérdéseit taglaljuk részletesen.

23  www.medicaltourism-dmc.com

86

8.3.1 A klaszter fogalma A klaszter (cluster, angol) jelentése hálózat, amely a résztvevő szereplők közötti ésszerű, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés gondolatát és gyakorlati megvalósítását jelenti. A cégek, intézmények azért működnek szívesen klaszteresített környezetben, mert ez által növelik területi hatékonyságukat, és ezzel egyidejűleg nagyobb nyilvánossághoz is juthatnak, javul az érdekérvényesítő-képességük, amely jelentősen növeli versenyképességüket. A klaszterekben partnerség alakulhat ki a szolgáltatást nyújtó szervezetek, valamint a koordináló és fejlesztésért felelős intézmények között, vagyis e hálózatosodás erősíti a magán és közszféra közötti együttműködést is. A  klaszterek kialakulása egyfajta válaszreakcióként is értelmezhető a globalizált környezetre, amelyet a fejlődés, valamint a minél gyorsabb piaci reagálás igénye, továbbá a hatékonyságnövelés hív életre. Nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint „a regionális klaszter egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatainak – ezek kapcsolódó iparágainak, pénzügyi intézményeinek, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér) intézményeinek (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségeinek (kamarák, klubok) – innovatív kapcsolatrendszeren alapuló földrajzi koncentrációja. (Porter, M. 1990).” Ha nem csupán a definíciót, hanem annak értelmezését tekintjük, akkor a klaszterek intézmények olyan csoportjai, amelyek: • együttműködnek és versenyeznek; • földrajzilag koncentráltan helyezkednek el • egy bizonyos területre specializálódtak, amelyet közös technológiák és szakismeret köt össze • tudományos alapúak vagy hagyományosak 87

A klaszternek mindenképp pozitív hatása van az innovációra és a versenyképességre, a szaktudásra és az információáramlásra és a növekedést, hosszú távú fejlődést is elősegíti24.

8.3.2 A klaszter, mint szervezet A klaszterek belső működésének kialakításához és megértéséhez szükséges az általános szervezeti struktúra ismerete. A klaszter közgyűlésből, mint döntéshozó, és klasztermenedzsmentből, mint végrehajtó szervből áll. A közgyűlés révén a tagok képesek irányítani a klaszter munkáját, és dönteni a legfontosabb kérdésekről. A klaszter közgyűlése a tagok által delegált személyekből áll. A közgyűlés feladata és hatásköre többek között saját ügyrendjének elfogadása és módosítása, a tagdíjak és a költségvetés meghatározása és elfogadása, a klasztermenedzser munkájának felügyelete, új tagok felvétele vagy korábbiak kizárása, illetve bizonyos értékhatárt meghaladó anyagi eszközök feletti rendelkezés (pl. pályázati önrészek). A  klasztermenedzsment biztosítja a szervezet napi operatív működési feltételeit, előkészíti a stratégiai és marketingtervet, továbbá a költségvetést. A menedzsment hatáskörébe tartozik a pályázati források feltérképezése, ezekről a tagság szisztematikus tájékoztatása, a tagság körében felmerülő projektötletek értékelése és minősítése.

24 Szanyi M. 2008: A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek

88

8.3.3 Klaszteralapítás és a tagság keletkezése A klaszter alapítását célszerű megelőznie egy igény és állapotfelmérésnek a potenciális tagság körében, hiszen a későbbiekben erre az információs bázisra építve van lehetőség a klaszter tevékenységi körének kialakítására, amely a szolgáltatástól a beruházásokig igen szerteágazó lehet. Jogi értelemben egy klaszteralapítási szándéknyilatkozat aláírásával fejezik ki a tagok a klaszter létrehozása iránti akaratukat, amely alapján elkészíthető a szervezet alapító okirata, és a szervezeti működési szabályzat. A klaszter önmagában nem jogi személyiség, a szervezet képviseletét a gesztor látja el. A gesztor egy, a tagság által kiválasztott szervezet, amely lehet bármilyen formában működő gazdasági társaság, vagy non profit szervezet. Az alapító tagok köréhez később újak is csatlakozhatnak. A bővítés sok esetben ajánlásos rendszerrel történik, és a tagfelvétel az aktuális tagság szavazásával válik érvényessé. A klaszter munkájában részt vehetnek úgynevezett támogató tagok is (pl. önkormányzatok), akik/amelyek tagdíj fizetésére nem kötelezettek, szavazati joggal nem bírnak, viszont a hálózat szakmai munkájába eredményesen bekapcsolódhatnak.

8.3.4 A klaszterek eredményes működésének sikertényezői A klaszterek működtetése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az alábbi tényezők egyidejűleg érvényesülnek: • Az alulról jövő kezdeményezések dominanciája, a magánszektor aktivitása jellemezze a működést. • Üzleti haszonnal kecsegtető, erős közös érdekek motiválják a fenntartását. 89

• A klasztert ne úgy tekintse a tagság, mintha egyetlen közös beruházásra jönne létre (mint egy konzorcium). • Ne csak és kizárólag támogatások elnyerésére, pályázati célból alakuljon meg a szervezet. • Képes legyen a fenntarthatóság biztosítására (3-5 éves ­időszak). • Legyenek klaszterszolgáltatások. • Minden tag egyenlő mértékben részesüljön a klaszter működése során megvalósuló projektek pozitív hatásaiból. • Rendelkezésre álljon önerő a pályázatokon való ­részvételhez.

8.3.5 A turisztikai klaszterek szerepe a marketingben és a ­minőségbiztosításban A klaszteresítésnek egyik kiemelt szerepköre aktívan részt venni egy térség marketingtevékenységében. A klaszter alapgondolata „az együttműködve versenyzés”. Ennek előfeltétele, hogy a klaszterek marketingtevékenysége kétirányú legyen: egyrészt a hálózat belső identitásának, az együttműködő szervezetek kohéziójának megteremtése a cél, vagyis a stratégiai marketing, másrészt pedig a klaszteren kívülre irányuló marketingaktivitás, amelynek fő célja a klaszter tömörülése által képviselt értékekre alapozva egy közös márka, márkanév megteremtése. A megfelelő imázs­ alakítással párhuzamosan folyó márkanév­építés lehetővé teszi, hogy hosszabb időtávon a klaszter olyan brand-dé váljon, amely egyrészt garantált minőséget képvisel a piacon szolgáltatásaival, másrészt pedig jól köthető a földrajzi helyhez is. Utóbbi funkciója révén válik kiemelten fontos tényezővé a klaszter­marketing a regionális marketing tekintetében is.

90

A klaszter kiválóan alkalmas a turizmusban egyre fontosabb szerepet játszó minőségbiztosítási rendszerek kialakítására is, amely szintén jelentős versenyelőnyt teremthet a hálózatban együttműködők számára. A minőség és az arra épülő klasztermárka egyértelműen azonosítja a klasztert, amely alapján a piacon könnyen felismerhetővé válnak a klaszter működése által lefedett térségnek a szolgáltatásai.

8.3.6 A magyar klaszteresedés néhány sajátossága Magyarországon a klaszterek létrehozásán közel másfél évtizedes hagyományai vannak, hiszen az első ilyen típusú hálózatok a 2000-es évek elején alakultak meg hazánkban. Ezek a pionír klaszterek még jórészt államilag, felülről szervezettek voltak, és egy-egy multinacionális cég köré rendeződő beszállítói hálózatként tevékenykedtek. 2000 és 2006 között már több részben hazai, részben európai uniós forrásból finanszírozott pályázati kiírás (Széchenyi Terv, I. Nemzeti Fejlesztési Terv) is ösztönözte a klaszterekbe ­szerveződést. 2007-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv már komoly gazdaságfejlesztési eszközként tekintett a klaszterekre. A hálózatosodás és a vállalkozói kooperációk erősítése érdekében komplex fejlesztési program indult, „Pólus Program” néven, amelynek keretei között a korábbiakhoz képest magasabb fejlesztési források kerültek meghirdetésre úgy a klaszterek, mint egyes klasztertagok számára. A Pólus Programiroda, mint operatív szervezet, részt vett a klaszterek szelektálását, minősítését végző akkreditációs folyamatban. Ennek a munkának az eredménye, hogy mára 20 darab, úgynevezett „Akkreditált innovációs klaszter” működik Magyarországon. Sajnálatos módon, ezek között azonban ezidáig 91

turisztikai klaszter nem szerepel, holott a turizmus – és azon belül is az egészségturisztikai szektor – az élen járt a klaszteresedés terén annak első hullámában. Az Új Széchenyi Terv 2010-es megjelenésével is folytatódott a klaszterfejlesztési program, a koordináló funkciót a Programiroda helyett felálló Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vette át, amely elvégezte a klaszter akkreditációs rendszer felülvizsgálatát.

8.3.7 Egészségturisztikai klaszterek Magyarországon Tekintettel az egészségturizmusban kiéleződő hazai és nemzetközi versenyre, az egészségturisztikai szereplők hamar felismerték ennek a fajta együttműködésnek a versenyképességet növelő hatását. Bár kezdetben az ipari klaszter megnevezés volt az újonnan alakuló hálózatok jelzője, a pályázati kiírások nem tiltották a turisztikai klaszterek létrejöttét sem. Így elsőként 2001-ben megalakult a Pannon Termál Klaszter, amely nem csak Magyar­ országon, de Kelet-Közép-Európában is az első ilyen jellegű szervezet volt. A magyar klasztereket vizsgálva azt is láthatjuk, hogy az egészségturizmus területén működik a legnagyobb számban ilyen típusú hálózat. Az egészségturisztikai klaszterek működésének általános céljai a következők (Fodor Á. 2008): • egészségturisztikai szolgáltatók piaci helyzetének javítása • gyógyvízre épülő egészségturisztikai szolgáltatásfejlesztés • összehangolt, de egyúttal egyediségre törekvő termék­ fejlesztés • a humánerőforrás komplex fejlesztése • nemzetközi jelenlét erősítése az egészségturisztikai piacon • regionálisan integrált szervezet létrehozása 92

A klaszterekbe szerveződésnek a vállalati és regionális előnyei a következő tényezők köré csoportosíthatók: ilyenek a hatékonyságés a versenyképesség növekedése, az innovációs képesség javulása; a közös tevékenységek révén (például a marketing, szakképzés területén) költséghatékony működés, alacsonyabb kiadások. A klaszterek működésének számos előnye mellett természetesen lehetnek a sikeres működést veszélyeztető tényezők is. Ezek közé tartozik, ha kikerül a támogatott területek közül a hálózatosodásnak ez a formája. Szintén potenciális veszélyt jelenthet, a regionális politikai térvesztése a klasztereknek, továbbá a humánerőforrás képzésének elmaradása, avagy rivalizálás a térség turisztikai desztináció-menedzsment szervezeteivel. Utóbbiak megalakulása, amely a magyar turizmuspolitika egyik alapvető célkitűzése 2009 óta, jelentősen csökkentheti a klaszterekben résztvevő tagok számát, hiszen a klaszterekhez hasonlóan szakmai érdekképviseletet is ellátnak a desztináció-menedzsment szervezetek.

8.3.8 A Dél-alföldi Termálklaszter A Dél-alföldi Termálklaszter élen járt a magyarországi turisztikai klaszterek megalapításának sorában, ám működése nem előzmény nélküli. A Dél-alföldi Régióban ugyanis már 1999-ben létrejött egy komoly szakmai társulás a Dél-alföldi Fürdő­egyesület. Ennek a professzionális tömörülésnek az elsődleges célja még a térség termálturizmusának összefogása volt, a fürdők és fürdőtelepülések közötti kapcsolat javítása, területi kooperáció kialakítása, átfogó tanulmányok készítése, valamint felkészítés és ösztönzés a fejlesztésekre, továbbá közös érdekérvényesítés megvalósítása, azaz hosszabb távon a fenntartható egészségturizmus 93

megteremtése. 2003 decemberében az Egyesület döntött a partnerség kiterjesztéséről, így a tagság kibővült tanácsadó cégekkel, oktatási szervezetekkel, illetve a beszállítói körből újabb szereplőkkel (termálkemping, gyógy- és wellness szállodák). 2005-re a Fürdőegyesület minden lehetőséget megteremtett, hogy koordinálásával tagságát egy korszerű hálózatba, vagyis turisztikai klaszterbe szervezze. A klaszteresedés lehetőséget teremtett az érdekelt és résztvevő szereplők számára a szolgáltatási specializációra. A hazai és nemzetközi viszonylatban is fokozódó versenyben ugyanis elengedhetetlenné vált az egyedi és megkülönböztethető szolgáltatásfejlesztés, a vertikális és horizontális iparági együttműködés, a közös és naprakész adatbázis kiépítése a folyamatos monitoring érdekében. A klaszter működését egy kedvező periódusban kezdhette meg, mivel az egészségturizmus új fejlődési pályára került Magyarországon a 2000-es évek elejétől, köszönhetően az e terület fejlesztéseit támogató pályázati lehetőségeknek, amelyek következtében megélénkült a befektetési és vállalkozói kedv az ágazatban: új fürdők létesültek jelentős területi dekoncentráltsággal, illetve régebbi fürdőhelyek korszerűsödtek. 2000-2002 között a Széchenyi Terv gyógy- és termálturizmus alprogramja, majd 2007-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai, 2010-től pedig az Új Széchenyi Terv Egészségipar fejlesztését megcélzó programja kínált lehetőséget – a pályázati úton történő finanszírozás megteremtésével – az egészségturizmus hatékony fejlesztésére. A  Dél-alföldi Termálklaszter – felismervén a régiós határokon is átnyúló, még kiterjedtebb partnerség jelentőségét –, 2007-ben együttműködési megállapodást kötött az Észak-alföldi

94

Termálklaszterrel, a Vajdasági Egészségturizmus Klaszterrel, majd a National Spas of Romániával. Az Észak- és Dél-alföldi Termálklaszter együttműködésével útjára indult az „Alföld Spa” program. E koncepció elsődleges célja az alföldi fürdőkultúra desztinációs és létesítmény szintű márkázása volt. Az „Alföld Spa brand” kritériumainak megfelelő fürdőhelyek szakmai elbírálást követően kaphatják meg, és viselhetik e címet. Az Alföld Spa olyan védett márka kíván lenni, amelynek neve a nemzetközi piacokon is a kvalitást képviseli. Az Alföld Spa együttműködésben aktívan részt vesznek a külföldi (román és szerb) partnerek is, így az valódi nemzetközi hálózatként működik. A  „Nagyalföld” határon átnyúló Spa kooperáció tartalma az alábbiakra terjed ki: • A szerződő felek célja és közös érdeke, hogy a nemzetközi piaccal is megismertessék az Alföld egészségturisztikai kínálatát. • Az Alföld Spa egyedi jegyeinek feltárása, standardok létrehozása, közös marketingtevékenység. • Információs bázis kialakítása, egy közös portál létrehozása. • A gyógy- és rurális turizmus európai képzési mintaterületének kialakítása a térségben. • Megállapodások megkötése a Kárpát-medencei Termálklaszter létrehozása érdekében. • Határon átívelő további együttműködések szorgalmazása Szerbia és Románia fürdőszövetségeivel, klasztereivel, euroregionális támogatottsággal. • Az „Alföld Spa” brand kialakítása, európai bevezetése és elismertetése.

95

8.3.9 A Vajdasági Spa Termálklaszter A Vajdasági Egészségturizmus Klaszter Magyarkanizsán alakult meg 2007-ben hét kistérség (Óbecse, Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Szabadka, Topolya, Kishegyes) támogatásával. 2010-ig újabb tagokkal bővült a hálózat Nagybecskerek, Újvidék, Versec, Ürög, Antalfalva, Ruma, Hódság, Zombor, Apatin, Karlóca és Ingyina önkormányzatainak csatlakozásával. A  szervezet megalakulásának fontosabb céljai a következők voltak: • Az egészségturizmusban érintett önkormányzatok együttműködése • Hatékony egészségturizmus-fejlesztés • Közös fellépés az ágazat nemzetközi érdekképviseletére • Kooperáció a pályázatírás és marketingmunka területén • Az egészségturizmus „kultúra” és a szakoktatás fejlesztése • A minőségi fejlesztésbe bevonható EU források feltárása • Természet- és környezetvédelmi tevékenység A klaszter jelenlegi tagjai közül 38 a turizmusban tevékenykedik, 6 oktatási intézmény, 3 NGO, 7 vállalkozás, 8 egészségügyi intézmény, 9 pedig sport és rekreációs profillal működik. A Klaszter jelentőségét mutatja, hogy a területén foglalkoztatottak száma 339.080 fő a vajdasági 533.343 fő aktív keresőből. A Klaszter területén tevékenykedő 3.619 fő egészségturisztikai foglalkoztatott pedig a vajdasági turizmusban dolgozók 28,2%-át jelenti. A magyarkanizsai székhelyű Klaszternek a szervezeten (marketing, vendéglátóipar, oktatás, gyógyítás, wellness és gazdasági fejlesztések) szakmai bizottságai működnek.

96

A Klaszter létrehozásakor mintaként szolgált a munkáját már két évvel korábban megkezdő Dél-alföldi Termálklaszter, amely elméleti és gyakorlati tanácsadással is segítette a Vajdasági Spa Termálklaszter sikeres életre keltését. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Spa Termálklaszter hivatalos bejegyzési procedúráját követően, még 2007 augusztusában nemzetközi együttműködési megállapodást ratifikált a két szervezet egymás között. Ennek alapvető célja volt közös marketingakciók, képzések, innovációk megvalósítása az egészségturizmus területén. A felsoroltak részeként sor került az utóbbi években az EU szabványok megismertetésére a Vajdaság fürdőlétesítményeivel, közös adatbázis és kommunikációs portál létrehozására, oktatási mintaterület kialakítására a legjobb gyakorlatok bemutatásának és átadásának érdekében. A két szervezet intenzív együttműködése lehetővé tette számos EU pályázati forrás elnyerését különösen a közös, határon átnyúló marketingtevékenység finanszírozására vonatkozóan. A Klaszter működése során a menedzsmentnek több alapvető problémával is szembesülnie kellett. Ilyenek voltak a következők: a tagok érdektelensége és az aktív partnerség hiánya (közös marketingtevékenység, weboldal működtetése, kiállítási részvétel), a lassú és nehézkes kommunikáció, a konkurencia-centrikus látásmód (képtelenség a partnerség gyakorlására). 97

Ezek mind olyan klasszikus problémák, elsősorban attitűdbeli kérdések, melyek szemléletváltást előfeltételeznek, és amelyek csak hosszabb távon alakíthatók abban az esetben, ha a tagság a mindennapi munka során tapasztalja meg a Klaszter működésének hatékonyságát, a tagság üzleti eredményességének ­növekedését. Áttekintve a két vizsgálati térségben működő klaszter eddigi történetét és aktivitásait, leginkább az vonható le következtetésként, hogy megalakulásuk valóban egy alulról jövő szakmai kezdeményezés alapján valósult meg, ezért tevékenységük valós tartalommal bír olyan kulcsfontosságú területeken, mint a marketing, képzés, pályázati források lehívása, amelyek rendkívüli mértékben növelik az egészségturisztikai ágazat működési hatékonyságát és professzionalitását, ezáltal versenyképességét. A működési nehézségek főleg a tőkehiány és a lassú szemléletváltás számlájára tudhatók be, és erőteljesebben jelentkeznek a vajdasági klaszter működési területén. A klaszterek nemzetközi együttműködései a hálózatok határon átnyúló tevékenységének megerősítését és kiterjesztését eredményezi, operatív szakmai tartalommal, nem csupán protokolláris szinten. A transznacionalitás segíti a – fejlesztési stádiumát tekintve momentán még lépéshátrányban lévő – Vajdaság fürdőkultúrájának megújítását, a legjobb gyakorlatok elsajátítását. A legnagyobb lehetőség továbbra is azon európai uniós források lehívásában van, amelyek támogatják a közös marketingakciók lebonyolítását, ezáltal lehetővé téve a klaszterek együttes, hatékony megjelenését harmadik piacokon.. Ebben a magyar metódus továbbra is követendő példa lehet. A  klaszterek működésére rendkívül nagy szükség van a térségben, tekintettel a nemzetközi kínálat rohamos bővülésére és professzionalizálódására. A  Klaszterek a közeljövőben 98

kulcsszereplőivé válhatnak a befektetésösztönzésnek is, hiszen kellő szakmai kompetenciával és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a potenciális turisztikai beruházók irányába.

8.3.10 Turisztikai desztinációs menedzsment A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) azon tevékenységek összessége, amely egy turisztikai célterület számára ahhoz szükséges, hogy látogatókat vonzzon, és számukra élményt nyújtson az ott-tartózkodás alatt úgy, hogy az a desztináció számára is előnyös legyen. Ehhez a turizmus rendszerét a desztinációban fenntartható módon kell kialakítani és működtetni. A menedzsment feladata a működési és fejlesztési célok kialakítása mellett az ezek eléréséhez szükséges tevékenységek irányítása is. A fenntarthatóság elérése napjaink alapvető követelménye a turizmus területén is, ehhez pedig tudatos fejlesztésre van szükség. A tudatos fejlesztés egyik eszköze a tervezés, amely számba veszi a tevékenység várható hatásait is, és a pozitív hatásokat próbálja erősíteni, a negatívakat pedig elkerülni. A tervezés azonban csak alapot ad, a terveket sikeresen meg is kell valósítani, s ehhez kellenek a felkészült szakemberek és szervezetek25. Mindezek fényében a TDM szervezeti rendszer kiépítését alulról kell kezdeni, ahol közvetlen a szereplők részvétele – ezáltal valósulhat csak meg a fenntartható fejlődés. Persze a helyi szint mellett bizonyos feladatok hatékonyabb ellátásához (pl. komplex turisztikai termék kialakításához) szükség van magasabb szintű TDM szervezetek létrehozására is. Ahogy a klaszterek, a 25 Hanusz Á. (szerk.) 2010: A  helyi és térségi TDM szervezetek helye és szerepe a vidék turizmusirányításában

99

TDM-ek esetében is elengedhetetlen a partnerség, vagyis minden szereplő/érintett bevonása, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a fogadóközösség egésze megfelelő szemlélettel viszonyuljon a turizmushoz. A TDM-ek létrehozásakor alapelvként kell tekinteni a professzionalizmusra is, hiszen tartós gazdasági eredményeket szakszerűség nélkül nem lehet elérni. Bár a szervezetnek mindenki tagja lehet, a menedzsment feladatok ellátását egy jól működő TDM esetében mindig a szakértőkre kell bízni. A desztináció versenyképességének biztosítása érdekében pedig megfelelő tőkére is szükség van, így a pénz a TDM rendszernek szintén egy alappillérét jelenti26. A Cooling Cubes akcióterület fürdői stratégiailag érdemi lépést csak egy TDM létrehozásával tudnak megtenni. A meglévő klaszterek működtetése mellett különös gondossággal kell eljárni, hogy azok működési hatékonyságát a TDM-ek ne veszélyeztessék.

8.4 Tervezési technikák Ahhoz, hogy szakmai javaslatokat fogalmazhassunk meg a CC projekt fejlesztésére, mindenekelőtt átfogó képet kell kapnunk a projekt által érintett programterületen aktuálisan zajló fejlesztésekről, illetve az ezeket a fejlesztéseket meghatározó elvi programozási keretekről. Az átfogó elemzést célszerű oly módon elvégezni, hogy a kapott adatok, információk értelmezhetőek és értékelhetőek legyenek, a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakban meghatározó szemléletmódban is. A  komplex megközelítés különösen indokolt, mivel 2014-2020 között úgynevezett integrált területi 26 Lengyel M. (szerk.) 2008: TDM Működési Kézikönyv

100

beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) keretében lesz lehetőség komplex fejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. Így a Közös Stratégiai Keret négy alapját – Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidék­ fejlesztési Alap, Európai Halászati Alap – lehet igénybevenni (ezek az ESB-alapok – európai strukturális és befektetési alapok). Az integrált területi beruházások kapcsán két új fejlesztési technikát indokolt kiemelni.

Integrated Territorial Investment Az ITI esetében alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integrált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fejlesztési szükségleteire irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek. Az ITI mindezekkel együtt ideális eszköz lehet egy adott térség integrált lépéseinek a támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által támogatott prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését. Ez a megközelítés a komplex fürdőfejlesztéseknek is kedvez, mert segítheti a források koncentrációját. Az ITI tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, a városkörnyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Akár egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal 101

rendelkező, de különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is alkalmazható az intézkedések összehangolásának elősegítésére. Az ITI-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét – ezzel összhangban európai területi együttműködések (ETC) keretében is alkalmazható. Az ITI-tervezésű beavatkozásoknak is illeszkednie kell természetesen az alkalmazott Operatív Programok prioritásaihoz. Finanszírozási oldalról az ESZA, ERFA és KA-források bevonását az eszköz egyaránt lehetővé teszi.

Community-Led Local Development A jövőbeli fejlesztések szempontjából ugyancsak kiemelt jelentőségű lehet a várost és környezetét egységben kezelő fejlesztési program a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD). Ez a technika az 1991 óta az EU-ban működő LEADER szemléletmódra és annak uniós vidékfejlesztési sikereire épül. Hasznosítási terepét a régiók alatti szintek jelentik, helyi léptékben egészítve ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. Célja a helyi közösségek és szervezetek mozgósítása és bevonása, az Európa 2020 stratégia céljainak (intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődés) szem előtt tartása mellett. Alapvető alkotóelemei közé tartoznak a LEADER programokból már ismert helyi akciócsoportok (melyeknek a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk, oly módon, hogy a civil és a magánszektort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50 %-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok abszolút többségével), valamint a helyi fejlesztési stratégiák. Utóbbiak célja meghatározni, a helyi fejlesztési igényeket

102

és a területi lehetőségeket, ismertetni a célkitűzéseket és a stratégia cselekvési tervét. A mögöttünk álló programozási ciklushoz képest újdonságnak számít, hogy a közösség által irányított helyi fejlesztések egységes módszertanát kell alkalmazni az összes alap és a régiók tekintetében; az uniós alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek; illetve különféle pénzügyi ösztönzők is beépítésre kerülnek. Az utóbbiak közé tartozik, hogy azon operatív programoknál, melyeknél egy teljes prioritási tengely CLLD-eszközökön keresztül valósul meg, az ERFA-ESZA részről biztosított maximális finanszírozási arány 10 százalékponttal növekszik. EMVA  források esetén ennek maximuma 80-90%, míg az EHA esetében 75%. Az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a CLLD választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében azonban alkalmazása kötelező. 2014-2020 között az egyértelműen rögzített indikátor struktúra, és ezzel párhuzamosan a folyamatos monitoring tevékenység létfontosságú lesz az Európai Uniós források hatékony felhasználásához. Kiemelt jelentősége lehet a helyi, alulról jövő szerveződéseknek, melyek adott esetben önálló fejlesztési programok megvalósítását menedzselhetik, teljes körű, vagy részleges döntési kompetenciákkal.

103

9. Meghatározó fejlesztési irányok 9.1 Településfejlesztés – Térségfejlesztés A történelmi eseményeket szemlélve arra a megállapításra jutunk, hogy a Vajdaságban – egészen napjainkig – a folyamatos migráció a jellemző. Magyarországon az elmúlt évtized új jelensége az erősödő migráció. A lakosság vándorlásának okai különbözőek, a legtöbben azért kelnek útra, hogy megélhetést biztosítsanak magunknak és családjuknak, de jelentős a tanulási célú migráció. A 2007-2013-as Európai Uniós tervezési időszak új korszakot nyitott a magyarországi városfejlesztés terén. Már az operatív programok tervezésekor jól látszott, hogy a regionális, azaz a területi alapú és nem az ágazati típusú programok fognak helyet és forrást biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek alapvetően a városi jogállású településekhez kapcsolódnak. A regionális operatív programok belső tartalmi struktúrájának kialakítása során végül formát öltött az a prioritás szerkezet, amelyben a városfejlesztés, mint önálló fejlesztési téma jelent meg. Bár az elnevezés nem minden régió esetében konzekvens és nem is minden esetben egyezik egyértelműen csak a városfejlesztéssel, az adott prioritáson belül mind a tartalom, mind az e célra allokált forrás szempontjából elmondható, hogy a városfejlesztés kiemelkedő területté vált.27 Jól érzékelhetően „éles verseny folyik a nagyobb városok között a különböző erőforrásokért (tőke, vállalkozások, képzett munkaerő, közösségi beruházások stb.). Azok a városok, akik ezen a téren is helyt szeretnének állni, a versenyképességüket kell 27 Tapasztó D. – Tóth R. 2012. Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású délalföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól, Joint Urban and Agglomeration Network. Kecskemét Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület 118 p.

104

megerősíteniük. Ez magába foglalja, hogy az adott város vonzó legyen, mint lakóhely, befektetési (tőkevonzó) helyszín, turisztikai célterület stb., és mindenek előtt alkalmassá váljék a térségi funkciók megszerzésére, megtartására és megerősítésére. A vállalkozások versenyképességének javításához a működésüket meghatározó helyi-térségi „környezetük” fejlesztése szükséges.”28 Ezt a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Szerbiában és Vajdaságban – korábban említett pár települést leszámítva – a városok többsége úgy tekinthető dinamikus térnek, hogy csökken a népessége. Az elkövetkező évtized izgalmas fejlesztési feladványa lesz, hogy miként lehet „zsugorodó” városokkal29 dinamizálni a csökkenő népességű térségeket? A szerbiai közigazgatási és települési önkormányzati rendszer sajátosságai, miszerint a község – opstina fogalom több települést magába foglal, gyakorlatilag kikényszerítik, hogy a településfejlesztési mellett a terület- és vidékfejlesztés eszköztárát közösen kell használni. Ez a kényszer szerencsés módon egybeesik az EU metodikai szándékaival. Így Szerbia kiváló terepe lehet az új EU módszerek alkalmazásának.

9.2 Projektfejlesztési irányok A már meglévő fürdők javasolt stratégiai fejlesztési irányai a következők lehetnek: • Üzembiztonság javítása, fejlesztése (átfogó rekonstrukciókon kívül vízbiztonsági, vízfelhasználási és energiahatékonyságot növelő projektek. Kiemeljük a költségmegtakarítási 28 A Dél-Alföld Régió városhálózata közös fejlesztésének megalapozása I. DARFÜ 2012. 29 Takács Péter 2013: Zsugorodó városok szakdolgozat, ELTE Budapest

105

célú vízgépészeti, energetikai, illetve az általános rekonstrukciók szükségességét a legtöbb létesítményben. • Kínálati és szolgáltatási rendszer fejlesztése (gyógyászati, strand- és wellnessfürdő-fejlesztések, valamint minőségi fejlesztések). Mindkét országban különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a gyógyászat fejlesztése, a gyógyszolgáltatások körének bővítése azért ezek a szolgáltatások vonzzák nagyobb távolságról is a vagyonosabb vendégeket, a szezontól függetlenül. A gyógykórházak leromlott állapota is azonnali rekonstrukciót tesz szükségessé. • Humánerőforrás-fejlesztések, képzések • Marketingfejlesztés • Kutatás-fejlesztés • Gyógyhelyi infrastruktúra-fejlesztése. Fontos lehet a legnagyobbak, elsősorban Kiskunmajsa és Mórahalom esetében a gyógyhellyé minősítés és az azzal járó közcélú fejlesztések sora (ide illeszkedhetnek pl. a zöldterület-fejlesztések, vízre épülő, öntözésen alapuló programok, klímavédelmi akciók stb). • Természetesen az lenne az ideális, ha a már meglévő, működő fürdőkben a fenti fejlesztések mindegyike megvalósulhatna. De a realitásokat szem előtt tartva, 10 év távlatában a következő javaslatot tehetjük: • átfogó rekonstrukciókat azokban a létesítményekben kell végrehajtani, amelyek jelenleg rendkívül rossz kondícióban vannak; • strand- és wellness-szolgáltatások fejlesztése nagyon fontos, de a legnagyobb létesítményekben egyre jobban fel kell zárkóznia a gyógyászatnak is; a gyógyászatból származó bevételeknek a teljes bevétel 25-30%-át kellene elérni ezekben a fürdőkben; 106

• a nagyobb létesítményekben törekedni kell minőségi fejlesztésekre, a humánerőforrás-fejlesztésekre, a K+F fejlesztésekre, és néhány fürdőtelepülésnek (pl. Apatin, Magyarkanizsa, Mórahalom, Kiskunmajsa) komplex gyógyhellyé válása sem elképzelhetetlen. 2024-re tehát a már meglévő létesítmények közül magyar oldalon Mórahalom, Kiskunmajsa, Szeged (Anna fürdő és Napfényfürdő), Makó, Tiszakécske, míg szerbiai oldalon Kanizsa és Apatin lehetnek a fürdőfejlesztés zászlóshajói. Ezen létesítmények esetében minimálisan 30%-os belépőszám- és bevételbővülés lehet a cél, kb. 20%-os alkalmazotti létszám-bővülés mellett. Mindehhez ezen létesítményekben a sokrétű, bevont fejlesztési források összege meg kell, hogy haladja 2024-ig a 2 mrd Ft-ot (6,5 M euró, 750 millió din), szálláshely-fejlesztések nélkül. Emellett szerbiai oldalon célszerű a speciális gyógykórházak közül néhányat alaposan rekonstruálni (pl. Bezdán, Újvidék, Zalánkemén). Érdekes színfoltjai lehetnek a bácskai térségnek a tovább fejlődő aquaparkok (Petrőc, Zalánkemén). Az aquaparkok számára a klímaváltozásnak a térséget különösen erősen érintő hatásai (pl. elhúzódó nyári évszak, gyakori forróság, szárazság) rövidtávon előnyösen érintik. Mindenképpen célul kell kitűzni, hogy a már meglévő működő fürdők nyereségesen működjenek 2024-re, ehhez szerbiai oldalon a működési kerteket, a működési morált is meg kell változtatni. Szólni kell a lehetséges új fürdőfejlesztésekről is, amelyekhez szálláshely-fejlesztések is kapcsolódhatnak. Az adottságok és a meglévő tervek alapján ennek elsősorban Szerbiában van realitása Palics, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, Temerin, valamint Zombor, Apatin Bezdán települések (községek) esetében. Magyarországon új fürdőépítés lehetősége egyelőre nem látszik 107

előre, szálláshely-fejlesztések révén azonban néhány homokhátsági fürdőhely (pl. Kiskunhalas vagy Kiskunmajsa), illetve a Tisza-parti fürdőtelepülések (pl. Lakitelek, Tiszakécske, esetleg Csongrád) létesítményei indulhatnak el egy gyorsabb fejlődési úton, illetve válhatnak nyereségessé. Emellett megemlítjük, hogy kisebb-nagyobb kemping-fejlesztések lényegében minden településen megvalósíthatók, amelyek a nagyobb fürdők esetében komoly bevételi forrást is jelenthetnek majd.

9.3 Javaslatok új marketingre A marketing költségek egy részét a kiadványok elkészítése képezi. A fürdők papíralapú ismertetői között jelentős különbség tapasztalható a színvonalat illetően. A  kisebb fürdők számára a szűk anyagi lehetőség korlátozóan hat a nyomtatott anyag minőségére. Az arculati elemek tervezése ugyanakkor nem minden esetben igényel külön grafikai tervezést. A kiadványok elkészítésének menedzselését a legtöbb esetben a település TDM szervezete végzi tagdíj fejében, és így nem jelent külön plusz költséget a fürdő számára. A nagyobb összegű marketingkiadással jár még a fürdők honlapjainak elkészítése, fejlesztése is, igaz a legtöbb létesítmény a településhez tartozó hivatalos honlapon jeleníti meg az információit. A felmerülő költség az elhelyezett adatok mennyiségétől, a honlap összetettségétől függ és egyszerűbb esetben körülbelül néhány százezer forintból megvalósítható. Nagyon fontos, hogy az oldal több nyelven is elérhető legyen. Az online jegyvásárlás lehetőségét még egyetlen létesítmény sem biztosítja, azonban ennek jelentősége a jövőben 108

felértékelődhet. Ennél is fontosabb a közösségi portálokon való részvétel, amely szintén nélkülözhetetlen napjainkban, főleg a fiatal vendégek megszólításánál. Az online tartalom naprakészen tartása leginkább a fürdő irányítása alatt működhet hatékonyan. A  Google szolgáltató lehetővé teszi, hogy a saját térképen cégek, létesítmények jelenjenek meg. Ehhez csupán egy egyszerű regisztráció szükséges, és a szolgáltatás ingyenesen igénybe vehető. Az adott helyet tartalmazó térkép forráskódja könnyen beágyazható bármilyen motorra épült honlapba. Az online marketing sikeressége keresőmarketing kampányokkal növelhető, amelyek különböző gyűjtő site-okon való megjelenést tesznek lehetővé. A Google AdWords szolgáltatás segítségével például kulcsszavas keresési feltételeket lehet megadni. Erről szóló részletes információk és ingyenes tananyag a seotools. hu honlapján találhatók meg. Például a „gyógyfürdő” keresőszót beírva a JonaThermál Kiskunmajsa fürdő a második találatban szerepel a google.hu fizetett hirdetése között, amely komoly online marketingtevékenységre utal.

109

110

Kínálati és szolgáltatási rendszer fejlesztése

 

 

 

x

Gyógy- és Strandfürdő Csongrád

Keceli Gyógyfürdő

Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark x

 

 

 

 

x

x

x

 

x

x

 

x

x

x

x

x

 

x

 

Minőségi Strand, fejlesztéVízbizsek (pl. wellnesstonsági Átfogó Gyógyá­ és élmény- szépészet, Enerés vízfürdő-fejbeauty, giahatéreszati felhaszhelyi konysági konst- fejleszté- lesztések / nálási termék, sek élményprojektek rukciók projekelemek beléptetőtek fejlesztése rendszerek tb.)

Üzembiztonság javítása, fejlesztése

Termálfürdő Ásotthalom

Fürdő hosszú neve

 

 

 

 

x

x

x

x

 

 

 

 

A humánMarkeKutatáserőforrás és tingfejfejlesztés, a szakmai lesztés: gyógyszínvonal önálló ászati és fejlesztése, fürdővízhatásképzési marketing kutatási programok program programok

 

 

 

 

Gyógyhelyi infrastruktúra fejlesztése

x

x

x

x

Kempingfejlesztés lehetőségei

Egészségturisztikai szálláshelyek lehetséges fejlesztése

 

x

 

 

Szállodafejlesztés legvalószínűbb szín­ helyei

(Megj.: Az alábbi javaslatokat külső szakértőként fogalmazzuk meg, ezek nem feltétlenül tükrözik a fürdők álláspontját.)

7. táblázat. Legfontosabb javasolt, illetve lehetséges fejlesztési projekttípusok a vizsgált, már meglévő létesítmények esetében

111

x

 

x

x

x

 

 

x

x

x

x

Kiskőrös Termálfürdő és Tanuszoda, Kemping

Városi Strand és Uszoda, Kiskunfélegyháza

Halasthermál Fürdő

Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő Kiskunmajsa

Kisteleki Termálfürdő

Kunszentmiklósi Strandfürdő

Tőserdei Termálfürdő

Termál- és ­Gyógyfürdő Makó (Hagyma­ tikum)

Szt. Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő

Szegedi Anna Fürdő

Napfényfürdő Aquapolis Szeged x

x

x

x

 

 

x

x

x

 

x

 

 

 

 

x

x

 

 

 

x

 

x

x

x

x

 

 

 

x

x

 

 

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

 

 

x

x

 

 

x

x

x

x

 

 

 

x

 

 

 

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

 

 

x

x

 

 

 

 

x

 

 

 

 

x

 

 

 

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

 

x

x

 

 

112

x

 

x

 

x

 

x

Banja Kanjiža

Jodna Banja

Banja Palić

Gradsko kupalište “Štrand” Sombor

Horizont Swimming & Spa

Dr. Borivoje Gnjatić

Temerinski Bazen

 

Bezdan banja

 

 

 

x

Aquapark Petroland

Bazen u Bajši

x

x

Banje u Bеčејu

 

 

Adica Ada

Banja Junakovic Apatin

x

 

x

 

x

 

x

 

 

x

x

x

Kerekdomb Termál Parküdülő (zajlik a felújítás)

x

x

Tiszakécske - Tisza-parti Termálfürdő

 

x

 

x

 

x

 

x

x

x

 

 

x

x

 

x

x

 

x

x

x

x

x

x

 

 

x

x

x

x

x

 

x

x

x

 

x

 

 

x

x

x

x

x

x

 

 

 

x

 

 

x

 

 

 

x

x

 

 

x

 

x

 

 

 

 

x

 

 

 

 

x

 

 

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

x

 

 

 

x

x

x

x

 

x

x

 

 

x

 

 

 

 

 

 

x

 

 

 

 

x

 

 

 

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

x

 

 

x

x

x

 

x

 

x

x

x

 

x

113

termálfürdő

termálfürdő

gyógyfürdő

gyógyfürdő

termálfürdő

Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas

Kiskunmajsa

Kistelek

termálstrand

Kecel

Kiskőrös

gyógyfürdő

Csongrád

élményfürdő

termálfürdő

Ásotthalom

Kecskemét

Jelenlegi pozíció ranghely alapján

Település

Rekonstrukció és szolgáltatásbővítés. Egy vagy két nyitott medencéből fedett és fél-fedett medence kialakítása és további medencék létesítése. Rekonstrukció és a gyógyászati részleg erősítése, a wellness szolgáltatások kiépítése. Lehetőség esetén egy komplex műszaki-energetikai rekonstrukció és fejlesztés sokat javítana a fürdő helyzetén, sajnos az Új Széchenyi Tervben elnyert támogatást a fürdő elveszítette a beruházás halogatása miatt. A jodidot és bromidot is tartalmazó alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz remek gyógyászati lehetőséget kínál egy fürdőrekonstrukciót követően. A fejlesztések költséghatékonysága érdekében a termálvíz energetikai és mezőgazdasági használati lehetőségeit is szem előtt kell tartani, mert ezzel a beruházási idő jelentősen csökkenthető. A gyógyászati részleg fejlesztése nélkülözhetetlen több külföldi vendég vonzása érdekében. Cél lehet a szabadidőparkkal közös fejlesztések megvalósítása; szálláshelyfejlesztés, kempinglétesítés. Kemping szolgáltatásainak bővítése. Téliesített szárny bővítése, beépített terület növelése. Fenntartható energiagazdálkodás a kiadások csökkentése érdekében. Szaunák kiépítése. Szolgáltatások bővítése, wellness funkció erősítése. Gyógyhatású vízhez kapcsolódó szolgáltatások kiépítése. Külső medencék fejlesztése, és a szabad pihenőterek nagyobb arányú árnyékolása. Kempingben szabadidős szolgáltatások bővítése (kerékpárkölcsönzés). Gyógyszolgáltatások bővítése. Családbarát programlehetőségek. A szabad területen kalandpark létesítése, élményelemek bővítése. Magasabb minőségű szálláshelyfejlesztés. Szükséges a fürdő gyógyhellyé minősítése, ami 2014-ben elkezdődött. Gyógyászati szolgáltatások 2004 óta jelentek meg a fürdő kínálatában. Törekedni szükséges a szolgáltatások változékonyságára és minőségi javítására. A fürdő közvetlen szomszédságában lévő szálláshely a fürdő pozícióját erősíti.

Lehetséges célok

8. táblázat: A vizsgált fürdők lehetséges céljai

114

gyógyfürdő

gyógyfürdő

Makó

Mórahalom

termálstrand

Kunszentmiklós

szabadidőközpont

termálstrand

Kunfehértó

Lakitelek

Jelenlegi pozíció ranghely alapján

Település

A tófürdő sikere érdekében sokkal hatékonyabb és egységesebb marketing tevékenység (honlap, közösségi portálok, akciók, stb.) szükséges. Az egyidejűleg 5000-6000 ember befogadására alkalmas szabadterület fejlesztését 2010-ben indították el, EU-s pályázati forrás segítségével. A part megújítását követően érdemes átgondolni egy szabadidő- és kalandpark megépítését, mivel a térségben ez a terület a leginkább alkalmas ilyen beruházásra. A Miklóssy János Sportközpont részeként működő termálfürdő és kemping egymást erősítő hatása jelenleg is megfigyelhető, azonban a sport hangsúlyozása mellett az idősebb korosztály rekreációs igényeit jobban kielégítő fürdőfejlesztés irányába kell elmozdulni egy rekonstrukciót követően. A gyógyszolgáltatásokra nagyobb hangsúlyt kell fektetni és a wellness elemeket, mint szauna-fejlesztési lehetőségét sem szabad mellőzni. A kemping minőségi javítása elengedhetetlen. A fürdő és kalandpark egymást erősítő jellegének értékes példája a Tőserdő turisztikai központ. A komplexum főleg a fiatalabb korosztály számára nyújt igazi kikapcsolódást, hiszen a változatos turisztikai attrakciók leginkább az aktív kikapcsolódást szolgálja. A termálfürdő mellett, megtalálható kalandpark és csónakkölcsönző a párnapos tartózkodás alapját jelenti. A fejlesztésekben mindenképpen a szabadidős lehetőségeket és a szállásférőhelyeket kell bővíteni. A hatalmas költséget felemésztő beruházás a fenntartható üzemeltetést megnehezítette. Az energiapazarló belső terek racionalizálására kell nagy hangsúlyt fektetni annak érdekében, hogy a jegyárbevételek egyre kisebb hányadát kelljen energetikai célú kiadásokra fordítani. A fürdő impozáns arculata megkérdőjelezhetetlen, azonban világosan látszik, hogy a beruházás megtérülési számítása hibás volt. A jövőbeni lehetőségek leginkább csak a függőleges irányú terjeszkedést teszik lehetővé, csak így oldható meg további szolgáltatásbővítés a meglévő szabad területek megtartása érdekében. A fürdő területén található a Kistérségi Egészségügyi Központ is, amely a fürdő gyógyászati jelentőségét erősíti. A jövőbeni tervek között igény lenne még további szaunavilág bővítésre és a vízgépészeti egységek modernizálására. Nagyon fontos lenne a fürdő gyógyhellyé minősítése, a mérések 2013-ban kezdődtek el.

Lehetséges célok

115

Jelenlegi pozíció ranghely alapján

gyógyfürdő

gyógyfürdő

gyógyfürdő

2013-ban zárva volt. 2014-ben újra nyit

üdülőközpont

wellness fürdő

aquapark strand

sportközpont

Település

Szeged Annafürdő

Szeged Napfényfürdő

Tiszakécske Tisza-part

Tiszakécske Kerekdomb

Ada

Apatin

Petrőc Bajsa

Óbecse

A 2016-ig kitűzött célok között szerepel a termálvízkút létesítése, az olimpiai medence felújítása, a létesítmény részleges fedése és egy 7- 7,5 m-es csúszda megépítése. A projektek finanszírozását elsősorban saját forrásból oldanák meg, mivel a szerbiai támogatások nem túl kiszámíthatók. Ennek célja a nyitva tartási időszak meghosszabbítása. Jelentősebb rekonstrukciós beruházásokra van szükség a fürdőben. Erre a Vajdasági tartományi Támogatási Alapból nyílhat lehetőség. Távlati cél lehet a gyógyhellyé válás. A magántulajdonos egy egész éven át üzemelő aquaparkká fejlesztheti a fürdőt A medencék felújítása és egy-két medence építése lehet cél. A településen egy több éve elakadt projekt vár megvalósításra, amelyhez tőkeerős befektetőt keres az önkormányzat. Az elképzelések szerint az összesen 78 hektáros területen egy önálló wellnessfürdő és szálloda épülne. A jód tartalmú (gyógy)víz kiváló lehetőséget biztosíthat gyógy és egészségügyi szolgáltatások kiépítésére.

A fürdő 2014. május 17-től megújulva, új szolgáltatásokkal nyit újra. A strand közelében található Kerekdomb Termál Parküdülő szintén rendelkezik termálvízzel és szállás és sportolási, szórakozási lehetőségekkel.

A fürdő területi kötöttsége miatt, elsősorban a szolgáltatások minőségi javítása várható. Jelentősebb vendégszám növekedésre már nem lehet számítani, és a jelenlegi pozíció megtartása is nagy kihívást jelent. A közvetlen szállodakapcsolattal rendelkező Napfényfürdő igen jelentős wellness szolgáltatással rendelkezik. Emellett a gyógy- és wellness szolgáltatásokat érdemes lenne fejleszteni. A fürdő menedzsmentje a vendégek több napos helyben tartására nagy figyelmet fordít, amit a kemping mellett a környék apartman kínálata is erősít. Ehhez kapcsolódóan már épül egy saját, többcsillagos szálloda is.

Lehetséges célok

116

gyógykórház

gyógykórház

gyógykórház

strand élményfürdő

Bezdán

Magyarkanizsa

Újvidék

Zombor Zalánkemén-Horizont

Temerin

strand

Zalánkemén-Dr. Borivoje gyógykórház

Jelenlegi pozíció ranghely alapján

Település Általános rekonstrukció és 2-3 lakosztály felépítése is tervben van az igényesebb páciensek igényeinek kielégítésére. A jelenleg gyógykórházként és gyógyfürdőként üzemelő létesítményben kedvező gyógyászati lehetőségek állnak rendelkezésre. A létesítmény teljeskörű fejlesztése, a kapcsolódó szállások fejlesztésével lehet a követendő cél. A gyógykórház üzemeltetése és fejlesztése jelenleg állam feladata. Rekonstrukciója elkerülhetetlennek tűnik. Komplex városi fedett uszoda és strandrekonstrukció elérhető. A fürdő távlati célja lehet, hogy egy egész éven át üzemelő létesítménnyé váljon. A gyógykórház üzemeltetése és fejlesztése jelenleg állam feladata. Gyógyászathoz kapcsolódó fejlesztések szükségesek a leginkább. Távlati cél lehet a gyógyhellyé válás. A település részben saját erőből, részben saját forrásból képes lehet egy, az adaihoz hasonló terv véghezvitelére (új medencék, wellness-elemek, a fedés fejlesztése).

Lehetséges célok

10. Várható tervezési és forráslehetőségek 10.1 A Szerbiai felhasználók rendelkezésére álló Európai Uniós források Magyarországgal ellentétben a Szerb Köztársaságnak fejlesztései finanszírozására egyelőre uniós források csak korlátos mértékben állnak rendelkezésre. A  rendelkezésre álló uniós eszközök felhasználásával, lehetőség nyílik a községek ütemes, jelentős mértékű fejlesztésére. Azoknak az eszközöknek a hasznosításáról van szó, amelyeket az éves, nemzeti programok keretein belül irányoztak elő a Szerb Köztársaságnak. A tervezett tevékenységektől függően, a programok megvalósítására az előcsatlakozási támogatási eszközök szolgálnak (Instrument for Pre-Accession Assistance – IPA). Szerbia, jelenleg az IPA program két komponensének eszközeit veheti igénybe (A tranzícióhoz és az intézményépítéshez kapcsolódó segély, valamint a határon átívelő együttműködés támogatására szolgáló segély). Ez utóbbi támogatásból tudott megvalósulni jelen projekt is, s a határon átívelő együttműködések erősítése, hasonló kezdeményezések a jövőbeni fejlődés szempontjából is meghatározóak lehetnek. Az IPA III. IV. és V. komponensek felhasználásának alapfeltétele volt a tagjelölt státus megszerzése, valamint az eszközökkel való rendelkezést szavatoló decentralizált rendszer meglétének igazolása. A III. és az IV. IPA komponens felhasználásának előkészületei nem csak az alapok eszközeinek felhasználásával állnak kapcsolatban, hanem elsődleges céljuk felkészíteni Szerbiát – az EU jövőbeni tagállamát – a Strukturális alapok, és a Kohéziós alap nyújtotta lehetőségek kihasználásának tervezésére, igazgatására – miután azok, a csatlakozást követően, elérhetővé válnak Szerbiának. 117

Jelenleg négy határon átívelő együttműködési program, és két transznacionális, régióközi együttműködési program fut, amelyekben a Vajdaság területén levő felhasználók: Magyarországgal, Romániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal működhetnek együtt, illetve részt vehetnek az Adriai programban, és a „Dél – kelet Európa” elnevezésű programban. A helyi és a regionális programokban való részvétellel, hosszú távú személyes kapcsolatok jönnek létre a határ mindkét oldalán élő emberek és közösségek között, ami a további közös munka és fejlesztések alapját képezheti. Továbbá, a projekt megismerésének folyamatában, az előirányzott összegek megszerzésére irányuló tevékenység során, valamint a projekt megvalósításakor, a szerbiai partnerek hasznos tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió alapjainak felhasználását illetően, hiszen már jelenleg is, a pályázati kiírások, a projekt tervezetek elbírálása az EU külső támogatási eszközökre vonatkozó szabályzatok szerint történik. A támogatásban részesülő projektek között szerepelnek a határon átívelő kisebb anyagi volumenű közműfejlesztések, a gazdasági együttműködési vállalkozások, valamint a környezetvédelemmel, az idegenforgalommal, a kulturális tevékenységekkel, a mezőgazdaság fellendítésével, az oktató munkával, a kutató munkával és fejlesztésekkel, a foglalkoztatással, az intézmények közötti együttműködéssel, és a fejlesztési dokumentumok kidolgozásával kapcsolatos projektek. A Uniós programok olyan integrált intézkedéseket tartalmaznak, amelyek az EU tagországok közötti együttműködést erősítik. Ezek a programok - a meghatározott határidejű - európai politikák érvényesítésére vonatkoznak. Az Uniós programokat az Európai Unió közös költségvetéséből fedezik, tehát azokból az eszközökből, amelyeket a kiemelt ágazatok, pl. a természetvédelem, 118

az energetika, a közlekedés, a vállalkozásfejlesztés, és a versenyképesség növelésére irányoztak elő. Az 1997. esztendőig, a közösségi programokat kizárólag az EU tagországok használhatták fel. 2003-ban azonban, az Európa Tanács Szalonikiben megtartott értekezletén – a szóban forgó programokat – egy az új felhasználóknak megfelelő modell szerint – elérhetővé tették a tagjelölt, Nyugat- balkáni államoknak is. Az EU tagországokból származó felhasználóknak nem kell önerőt biztosítani, hiszen számukra a költségvetés szavatolja a részvételi díjat, viszont a tagjelölt és a leendő tagjelölt államokból való felhasználóknak kötelezően tanúbizonyságot kell tenniük az önerő meglétéről. Az önerőnek egy bizonyos részét, amelyet a Szerb Köztársaság az Uniós programokban való részvételért fizet, fedezni lehet az előcsatlakozási (IPA) eszközökből is. A Szerb Köztársaság, 2013-ban az EU következő programjainak megvalósításában vett részt: • Seventh Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration Activities -FP 7; • Culture 2007 • The Competitiveness and Innovation Framework Programme – CIP EIP; • The Competitiveness and Innovation Framework Programme; • Fiscalis; • Customs; • Progress; • Life Long Learning Programme; • Safer Internet Programme. Az Egészség, és az Európa a polgárokért programban valórészvétel később kezdődött el. 119

10.1.1 Európa 2020 stratégia A Partnerségi Megállapodás megvalósítását az uniós fejlesztési politikák erőforrásai azzal a feltétellel biztosítják, ha a benne tervezett fejlesztések az EU egy vagy több Európa 2020 stratégiából levezetett célkitűzését is támogatják.30 Az Európai Unió a Partnerségi Megállapodás keretében - az uniós források (ESB alapok) terhére – az alábbi tematikus célterületek támogatását teszi lehetővé a 2014-2020-as tervezési időszakban:  1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése  2: Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása  3: A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása  4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban  5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a koc­ká­zat­meg­ előzés és –kezelés előmozdítása  6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása  7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktú­ rákban  8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

30 Tervezet Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra

120

 9: A  társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 11: A  hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzá­ járulása

10.1.2 Az ESB alapok által támogatott területi alapú ­fejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés A  2007-2013 közötti ciklus tapasztalatai alapján a területileg decentralizáltan megvalósuló, a helyi szereplők bevonásával és felelősségében zajló fejlesztések előrehaladása kifejezetten kedvező, ezzel szemben a fejlesztések integráltsága még fokozható. Ezért a 2014-2020 programidőszakban is szükség van a területileg integrált megközelítések alkalmazására, az EU Területi Agendájában megfogalmazott elvek mentén. A fejlesztések intézmény- és eszközrendszerének szolgálnia kell a területi decentralizációt is. A 2014-2020-as programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját, összhangban a területi közigazgatás közelmúltban lezajlott átalakításával. A 2007-2013-as időszak értékelései alapján a területi szereplők közötti forrásallokáció versenypályáz­tatásos rendszerétől elmozdulva, a 2014-2020-as időszakban a területfejlesztési szereplők előre meghatározott nagyságú forráskerettel rendelkeznek a fejlesztések stratégiai szemléletű, térben és időben integrált megvalósítása érdekében.

121

A területi alapú fejlesztések egyrészt területi logikájú integrált operatív programokban, másrészt ágazati operatív programokban kapnak helyet. Az előbbiek fogadják be a decentralizált területi fejlesztéseket. Az utóbbiak központi végrehajtásában vagy koordinációjában zajlanak az országos jelentőségű területi fejlesztések, egy vagy több OP finanszírozásában. A területileg decentralizáltan kezelendő fejlesztések kijelölésének szempontjai • Kisléptékű, helyi és térségi jelentőségű beavatkozások. • A szubszidiaritás elve alapján megyei vagy helyi szinten optimálisan kezelhető fejlesztések. • Sajátos helyi társadalmi igényekre reagáló fejlesztések. • A  települési és megyei önkormányzati feladatokhoz és vagyonhoz kapcsolódó fejlesztések. • Olyan ágazati fejlesztések, amelyek helyi közösségi alapon eredményesen megvalósíthatók vagy nagymértékben függnek a helyi adottságoktól. • Az általában több ágazatra kiterjedő térségi fejlesztési igényekre integrált beavatkozások válaszolhatnak. A területileg decentralizáltan kezelendő tématerületek indikatív listája és az ESB alapok: • Területileg decentralizált gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás-ösztönzés (ERFA), amely (1) helyi érdekű gazdaságszervezésre, (2) a munkahelyteremtésre összpontosít, (3) és integrált beavatkozásokkal operál. A helyi és közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműködések támogatása megyei szinten: helyi termékek és szolgáltatások fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása, helyi termékklaszterek kialakítása, helyi piacok 122

újjászervezése, kapcsolódó intézményi környezet fejlesztése. Önkormányzati üzleti infrastruktúrafejlesztések támogatása (kiterjedve közlekedési kapcsolatok biztosítására is). Helyi foglalkoztatást szolgáló gyermekmegőrzési megoldások infrastrukturális fejlesztései; • Integrált településfejlesztés (ERFA) az üzleti szereplők számára vonzó települési környezet kialakítása (a gazdasági tevékenységeket, a foglalkoztatást (munkába járást), a turisztikai tevékenységeket is segítő városfejlesztés), valamint a települések felkészítése a klímaváltozási és demográfiai kihívásokra (klímabarát gazdaságfejlesztés, barnamezős és leromlott városi területek rehabilitációja, települési környezetfejlesztés); • Kisléptékű alternatív, közösségi és fenntartható települési közlekedésfejlesztés (ERFA); • Települési és megyei önkormányzati feladatokhoz tartozó közszolgáltatás és közösségi infrastruktúrafejlesztés, családbarát szempontokra is tekintettel, szociális városrehabilitáció (ERFA); • Integrált megyei szintű komplex turisztikai vonzerőfejlesztés és endogén erőforrásokra épülő kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések (ERFA); • Önkormányzati és közösségi energetikai (megújuló és energiahatékonyság) fejlesztések (ERFA); • Kisléptékű, helyi-térségi jelentőségű, a helyi közszféra vagy a közösségek kezdeményezésében létrejövő ESZA alapú kezdeményezések, alapvetően a foglalkoztatást és a társadalmi együttműködés erősítését támogatva. A decentralizált fejlesztési csomagokban előre meghatározott projekteket képeznek, azok ERFA elemeihez csatlakoznak. Az ESZA források fontos finanszírozói lehetnek a helyi közösségvezérelt 123

fejlesztések módszertanával végrehajtott, illetve az ilyen típusú beavatkozásoknak is (CLLD). Azon intézkedések, amelyek biztosítják az ESB alapok felhasználására vonatkozó integrált megközelítést - Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) A legfőbb kihívások, célcsoportok és tématerületek, amelyekre a CLLD eszköz alkalmazása irányul: • A fejlesztési folyamatokban való helyi közösségi részvétel, a civil aktivitás, a szektorok közötti együttműködés a nyugateurópai országokhoz képest gyengébb. • Magyarország térségeinek többségében – beleértve a városokat, kisvárosokat, és különösen a vidéki térségeket – a helyi gazdaság megerősítésre és újjászervezésre szorul. • Magas a mély-, és gyermekszegénységben élők száma, alacsony a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a romák társadalmi integrációja. • A városok közösségi és kulturális infrastruktúrája és szolgáltatásai térségi jelentőségük miatt várostérségi léptékben is fontosak, az ezzel kapcsolatos közösségi részvétel módszere és formái megerősítésre szorulnak.

Integrált területi beruházások (ITI) Az ITI eszköz segítségével Magyarország a területi problémáinak kezelését és a területi fejlődési potenciáljainak kihasználását támogatja. Az eszköz használatával lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált területi beavatkozás-csomagot. Az ITI eszköz támogathatja mind a decentralizált területi fejlesztéseket (megyék, nagyvárosok), 124

mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozásokat. Integrált területi beruházások a megyék, megyei jogú városok és Budapest szintjén valósulnak meg. A döntéshozó testületek előzetesen ismert forráskeretekre, meghatározott tárgykörű programokat készítenek, amelyhez az ERFA  és az ESZA  alapok járulnak hozzá. A megyei integrált fejlesztésekhez járulnak hozzá a településfejlesztési fókuszú LAU 1-térségi fejlesztési csomagok. Ezek saját előzetes forrásallokációval rendelkeznek, amelyet kormánydöntés rögzít. A  2014–20-as időszak végrehajtása során, a tapasztalatok ismeretében, a térségileg decentralizált ITI kezdeményezésekhez további programok (ágazati operatív programok) és alapok forrásai csatlakozhatnak a KKSZ által kialakított eljárásrendek szerint.

10.1.3 Az ESB alapok keretében folytatott együttműködés főbb kiemelt területei Magyarország a 2014-2020-as időszakban kétoldalú határon átnyúló együttműködési programokban vesz részt. A  határon átnyúló programok esetében az eltérő finanszírozó alapok miatt meg kell különböztetni az Unió belső határa mentén fekvő, határon átnyúló operatív programokat az Előcsatlakozási Eszköz hatálya alá tartozó magyar-szerb határon átnyúló programtól. Összhangban a Nemzeti Fejlesztés 2020 (OFTK) stratégiai prioritásaival, magyar oldalról a következő fő együttműködési területek támogatása szükséges a területi együttműködés vonatkozásában: • a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése a határon átnyúló együttműködéssel; 125

• a határ menti területi integráció elősegítése, a környezeti, közlekedési, vízügyi, energetikai hálózati kapcsolatok erősítésével; • intézményi együttműködés elősegítése és a határ menti közösségek kapcsolatainak javítása. A  határon átnyúló és transznacionális programok, a tematikus célok és beruházási prioritások kiválasztása a szomszédos országokkal közösen történik. A határon átnyúló programok céljainak meghatározásában az OFTK-val összhangban kialakított megyei fejlesztési koncepcióknak van kiemelt szerepe. Magyarország Kormánya 1441/2013. (VII. 15.) határozata kiemelten fontos fejlesztési célként határozta meg a határon átnyúló együttműködések esetében az alábbi területeket: a) a gazdaságfejlesztés (különös tekintettel a KKV fejlesztésekre és K+F+I fejlesztésekre), b) a hiányzó közlekedési kapcsolatok felszámolása, c) a foglalkoztatás elősegítése, d) a környezetvédelem és az energiahatékonyság (5. tematikus célra), valamint e) az intézményfejlesztés. A transznacionális programok esetében az EU Duna Régió Stratégiával (EUDRS) való közvetlen kapcsolat megteremtése alapvetően meghatározhatja a programszintű célokat. Az Európai Beruházási Bank és Magyarország közös kezdeményezéseként, támogatja a prioritásterületek koordinátorait és a Duna régiós országok érintett szervezeteit a területekhez kapcsolódó projektek előkészítésében és finanszírozásában. A BDKP számos makroregionális projekt előkészítését segíti a Duna régiós és határ menti hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése és 126

közlekedési akadályok felszámolása, az árvízvédelmi fejlesztések vízgyűjtő és alvízgyűjtő szintű tervezése és összehangolása, energetikai fejlesztések koordinált megvalósítása, valamint a határon átnyúló együttműködést segítő együttműködési mechanizmusok kialakítása terén. A BDKP szervezetébe a Duna régiós országok ideiglenes szakértőket delegálnak a makroregionális projektek közös előkészítése, tapasztalatok és jó gyakorlatok közös elemzése, tudás cseréje, hosszú távú partnerségek kialakítása és az országok közti együttműködési lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázása céljából.

10.2 Forrástérkép Magyarországon és Szerbiában részben hasonló, részben eltérő pénzügyi eszközrendszer áll rendelkezésre, mivel déli szomszédunk jelenleg még nem EU-tagállam, így ott elsősorban önkormányzati, tartományi és állami, illetve részben EU-előcsatlakozási források érhetők el. A pénzpiaci lehetőségek a két országban közel egyformának tekinthetők.

10.2.1 Saját források A nyereségesen működő fürdők számára lehetőség van kisebb fejlesztések önerőből történő finanszírozására; elvi szinten évi néhány százezer euró szükségszerűen elkölthető addicionális fejlesztésekre.

127

10.2.2 Magánbefektetések A fürdőkhöz kapcsolódóan többféle magánbefektetés valósítható meg 2020-ig. A fürdőüzemhez kapcsolódhatnak pl. a magánszféra energetikai beruházásai (ESCO konstrukciók segítségével pl.), a fürdők bérlőinek befektetései (pl. forgóeszközök, telephelyfejlesztések). Kiemelendő, és lényegében az összes vizsgált létesítmény jövőbeli pozícióját alapvetően befolyásolhatják a szálláshely-fejlesztések (szállodák, kempingek). Jelenleg is komolyabb szálloda-fejlesztések zajlanak pl. Makón és Tiszakécskén, emellett szálloda építésére történnek előkészületek Lakitelken. Látunk esélyt arra, hogy további szállodák épülnek az elkövetkezendő 10 évben a magyarországi oldalon, elsősorban a nagyobb fürdők környékén (pl. Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Mórahalom). A szálloda-építkezések Szerbiában elsősorban a Tisza-mentén, illetve a Zombor-ApatinBezdán háromszögben vehetnek lendületet. Kemping-fejlesztések lényegében minden, a vizsgálatban szereplő fürdő környezetében végbemehetnek.

10.2.3 Támogatások Az EU fejlesztési, tervezési politikájában a legfőbb fejlesztési célok a fenntarthatóságra való törekvés, a foglalkoztatás növelése, valamint a gazdasági növekedés beindítása, illetve fenntartása. A 2014-2020-as költségvetési időszakban is ezen célok elérést szolgáló tevékenységekre fogják fordítani az európai uniós források legnagyobb részét. Fontos, hogy a kiválasztott fürdők fejlesztésénél figyelembe vegyük ezeket a szempontokat, mivel azok Magyarországon közvetlenül érvényre jutnak, de Szerbiában 128

is relevánsak a várhatóan növekvő, brüsszeli eredetű források elérése miatt. A támogatások két nagy csoportra oszthatók: vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokra. A különféle finanszírozási formákat különféleképpen lehet elérni: egyeseket a nemzeti intézményrendszeren keresztül, másokat nem magyarországi/ szerbiai intézményrendszer közvetítésével. Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, a felhasznált finanszírozási eszközök túlnyomó része EU-s eredetű pénz, azonban Európai Unión kívüli támogatási lehetőségek is adottak.

10.2.4 Vissza nem térítendő támogatások Ma a két országban többféle vissza nem térítendő támogatás érhető el. Legismertebbek az EU-támogatások, melyek közül a strukturális és kohéziós alapok, CBC-források, előcsatlakozási alapok a leginkább relevánsak. Ezek mellett az Európai Unión kívüli egyes országok, szervezetek által rendelkezésre bocsátott támogatások is léteznek. Az Európai Bizottság támogatások formájában közvetlen pénzügyi hozzájárulásokat tesz olyan projektek vagy szervezetek elősegítésére, amelyek hozzájárulnak egy EU-s program vagy politika megvalósításához. Az említett források mellett lehetőség van a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és a Svájci Alap által elérhető támogatási konstrukciók forrásaira is pályázni. Ezek elsősorban környezetvédelmikörnyezetipari támogatásokat tartalmaznak, amiket jellemezően közvetlenül a forrást biztosító intézményhez kell ­benyújtani.

129

10.3 Magyar pályázati források (közvetett források) 2014-2020 A Magyarország által 2014 és 2020 között felhasználható 7 080 milliárd forintos összeg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg. A magyarországi fürdőfejlesztési elképzeléseket a következő négy hazai operatív programból lehet kisebb-nagyobb mértékben finanszírozni: 1. GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) 2. TOP (Területfejlesztési Operatív Program) 3. KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív ­Program) 4. EEFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) A  támogatási térkép alapján a Dél-alföldi régióban a jövedelemtermelő projektek esetében várható támogatási intenzitás 50%-os lesz. A támogatási mértékek várhatóan a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, a középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal növelhetők.

GINOP 2014-től a magyarországi egészségturizmus-fejlesztés nagyrészt a közcélú, komplex gyógyhelyi fejlesztéseket támogatja kiemelten. A  nem gyógyhelyeken fekvő fürdők számára kisebb lehetőség várható GINOP-ból. Mindez igaz lesz az attrakció-fejlesztésre, a komplex, közterületi gyógyhelyi fejlesztésekre, illetve a TDM-fejlesztésekre is. Ezt rögzíti a GINOP (Gazdaságfejlesztési és

130

Innovációs Operatív Program) 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezete. A GINOP 4. prioritási tengelyének 1. intézkedése foglalkozik a gyógyhelyi fejlesztésekkel: „Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése.” GINOP-ból lehet finanszírozni a nagyobb létesítmény-fejlesztéseket, valamint az országos K+F tevékenységeket is (pl. országos jelentőségű, gyógyvízhez kapcsolódó K+F kutatások), illetve a nagyobb vállalkozás-fejlesztéseket.

TOP A Területfejlesztési OP kisebb beavatkozásokat támogat, illetve gazdaságélénkítési eszközként jöhet szóba magánvállalkozások projektjei esetében. A létesítmények szempontjából komolyabb lehetőség rejlik a regionális kutatási, balneológiai, településfejlesztési, marketing vagy vállalkozás-fejlesztési TOP-os projektek esetében.

KEHOP A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program lehet az alapja az energiahatékonysági és ezzel kapcsolatba hozható energetikai rekonstrukciós programoknak.

131

EEFOP Az Emberi Erőforrás Fejlesztési OP teremtheti meg a humánerőforrás-fejlesztés és szervezetfejlesztés alapjait, emellett az egészségügyi fejlesztések is ezzel az OP-val lesznek finanszírozhatók. A dél-alföldi komplexumok számára a gyógyturisztikai fejlesztésekkel kapcsolatosan az egészségügyi tárcával érdemes megbeszéléseket kezdeményezni.

10.4 Szerbiai forrástérkép 10.4.1 Tartományi Nagyberuházási Alap A fürdők számára a Tartományi Nagyberuházási Alap kiemelkedő szereppel bírhat, ami Vajdaság, életkörülményeit javítató projekteket finanszíroz. Ilyenek lehetnek elsősorban az infrastrukturális építkezések, az oktatás, egészségügy és kulturális létesítmények fejlesztései. Csaknem minden esztendőben ítélnek meg turisztikai, sőt, fürdőfejlesztési támogatásokat az Alapból. A valóságban a szerb kormány a tartomány részére megítélt összeget csak késve utalja, illetve a támogatás számítási módszere is képlékeny: “Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetése a Szerb Köztársaság költségvetésének legalább 7%-át teszi ki azzal, hogy ebből a 7%-ból 3%-ot a nagymunkálatok finanszírozására kell fordítani.”31 Az akadozó és a valóságban kisebb összeget jelentő folyósítások következtében a települések projektjei nem tudnak időre elkészülni, vagy akár el sem indulnak. A  turisztikai célú 31 A Szerb Köztársaság Alkotmánya, 184 szakasz 4. bekezdés

132

fürdőfejlesztések még rosszabb helyzetben vannak, mivel ezek nem szerepelnek a kiemelten támogatandó célok között.

10.4.2 CBC források (HU-SRB IPA, 2014-2020) és az előcsatlakozási alapok A 2014-2020 közötti szerb-magyar határon átnyúló IPA-program még tervezés alatt áll. Ebből a programból várhatóan szinte minden fejlesztési elem támogatható lesz, de különös hangsúlyt kapnak az infrastruktúra-fejlesztési, az energetikai, a környezetvédelmi és a turisztikai szolgáltatás-fejlesztési projektek. A szoft programok támogatására (pl. marketing-fejlesztés) együttműködési programok indulhatnak. Az előcsatlakozási alapok elsősorban a környezetvédelmi és energetikai célú beruházásokat támogatják a fürdők vagy az ahhoz kapcsolódó kihívások esetében.

10.4.3 Közvetlen nemzetközi (elsősorban EU-s) pályázati ­források A fürdők számára elsősorban európai uniós közvetlen pályázati források jöhetnek szóba. Közvetlen források esetében nincs hazai közreműködő szervezet, a pályázatok nemzetköziek, általában konzorciumi beadásúak. Ugyanakkor lehet egyes esetekben pilot projektet is indítani bizonyos általános probléma mentén (különösen az energetikában, pl. a CEF (Connecting Europe Facility Európai Összekapcsolási Eszköz) segítségével). Az új, 2014-2020-as költségvetés a hagyományos programok mellett (pl. LIFE+), három új programot vezet be (Horizont 2020, COSME és a Connecting Europe Faciliy ). 133

10.4.4 Horizont 2020 A Horizont 2020 (angolul: Horizon 2020) keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. A  Horizont 2020 keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innováció-finanszírozási eszközt. A keretprogram 17,9 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá, hogy az EU – ipari vezető szerepét megőrizve – továbbra is élen járjon az innovációban, amit a kulcsfontosságú technológiák 13,7 milliárd eurós támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével tervez elérni. A keretprogram 31,7 milliárd eurót irányoz elő a mások mellett az egészség, a demográfiai változások kutatására. A Horizon 2020 segítségével a fürdőkben komolyabb, tőkeigényesebb kutatás-fejlesztési programok valósíthatók meg, pl. a balneológia, gyógyvíz-hatás-elemzések, gyógyászat stb. szakterületeken. Ezen kívül bizonyos Horizon 2020 pályázatok innovatív eszközfejlesztéseket támogatnak.

10.4.5 COSME – program a vállalkozások versenyképességéért (2014–2020) A  vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs – COSME),– a 2014-2020 időszakra 2,5 milliárd euróval rendelkezik – egy olyan finanszírozási eszköz, ami

134

folytatja a jelenlegi versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) tevékenységeit. A program végrehajtásának pénzügyi kerete 2,5 milliárd euró, amelyből 1,4 milliárd eurót a finanszírozási eszközökre különítettek el. A fennmaradó összeget az Enterprise Europe Networkre, a nemzetközi ipari együttműködés elősegítésére és a vállalkozói készségek oktatására fordítják. Az eszköz a térségben található gyógy és wellness komplexumok, illetve a vele kooperáló vállalkozások tevékenységét segítheti elő.

10.4.6 Európai Összekapcsolási Eszköz - Connecting Europe Faciliy (CEF) A TEN-t felváltó transzeurópai közlekedési, energia- és telekommunikációs hálózatok kiépítésére létrejövő pénzalapból nemcsak a vasúti, hanem a határkeresztező közúti szakaszokat is lehet majd fejleszteni. Az európai összekapcsolódási eszköz, amely teljesen új alap. Előre meghatározott, összeurópai érdekeket képviselő, kiemelt közlekedési, energetikai és infokommunikációs infrastruktúrák létrehozásához nyújt majd támogatásokat.  A délalföldi fürdők és gyógykomplexumok számára megfelelő nemzetközi partnerség esetén egyes energetikai projektek megvalósítása lehet reális cél (ez természetesen nem csak a fürdő, hanem a település, adott esetben az egész határrégió együttműködésében valósulhat meg – pl. intézményi világítás-korszerűsítési programok, geotermikus programok stb.).

135

10.4.7 Közvetlenül Brüsszelbe benyújtandó pályázatok (grants) A közvetlen európai uniós források körébe az Európai Unió legfontosabb operatív intézményeinek (főigazgatóságok, ügynökségek, bankok, illetve általuk elindított programok) pénzügyi eszközei tartoznak, amelyeket közvetlenül ezen intézményektől kell igényelni, vagy azokra pályázni, azaz nem a magyarországi rendszeren keresztül történik a hozzáférés. A vissza nem térítendő támogatások esetében az intenzitásuk általában 50-75 százalékot tesz ki. A turizmus esetében a DG Enterprise and Industry évről évre kisebb összegű, szoft pályázatok kiírásában jeleskedik, amiken a fürdők is indulhatnak. Ezek az egyes főigazgatóságok által közvetlenül kiírt pályázatok, pl.: • DG Climate Action (CLIMA) • DG Education and Culture (EAC) • DG Energy (ENER) • DG Enterprise and Industry (ENTR) • DG Environment (ENV) • DG Joint Research Centre (JRC) • DG Regional Policy (REGIO) • DG Research and Innovation (RTD) • DG Development and Cooperation – EuropeAid A Bizottság támogatások (grants) formájában közvetlen pénzügyi hozzájárulásokat tesz olyan projektek vagy szervezetek támogatására, amelyek felkeltik az EU érdeklődését vagy hozzájárulnak egy EU-s program illetve politika megvalósításához. Az érdekelt felek az ajánlattételi felhívásokra adott válaszukkal jelentkezhetnek. Mivel ezek a támogatások általában egy-egy programhoz 136

köthetőek, a programokat Főigazgatóságok írják ki, és azok ügynökségei illetve szervezetei bonyolítják.

10.5 Visszatérítendő támogatások A visszatérítendő támogatások lehetnek hazai, illetve EU-intézményrendszertől (pl. fejlesztési bankok – MFB, EIB), illetve nem EU-intézményrendszertől érkezők. Előbbiek jobb feltételeket jelentenek, de a releváns határrégióban magyar-szerb bankok, illetve befektetési alapok támogatásával is megvalósíthatók fürdőfejlesztési vagy szálláshely-fejlesztési projektek. Közös jellemzőjük, hogy a projektből kell őket finanszírozni, ez pedig egyre inkább csak és kizárólag megtérülő beruházások kialakítását teszi lehetővé. A létesítmények egyes fejlesztési céljai hitelből is finanszírozhatók. Itt elsősorban a jól gazdálkodó, hitelképes fürdők jöhetnek szóba, amelyek nem jelentenek veszélyt a tulajdonos, pl. az önkormányzatok, községek pénzügyi stabilitására. Vállalkozások, illetve konkrét projektek finanszírozására van lehetőség az Európai Bizottság, vagy európai befektetési bankok kezdeményezésére, támogatott hitelkamattal. Egyes finanszírozási formákat az egyes programoknak megfelelően alakítanak ki. Mivel az egyik 2020-as stratégiai cél az EU számára az intelligens energiafelhasználás növelése és az energiafüggőség csökkentése, ennek érdekében az energiahatékonyság és a megújuló energiák növelésének megvalósítására többféle pénzeszközt alakítottak ki a fenti intézmények az Intelligens Energia Európa programhoz vagy klímavédelemhez is kötődően. Ezeket a strukturális alapból fedezik, formájuk lehet hitel, kockázati tőke és tőkegarancia. 137

A hitelfinanszírozáshoz kapcsolódóan kiemeljük, hogy 2013. október 25-ig a 2011/24/EU irányelv alapján az egész Európai Unióban liberalizálták a súlyos és krónikus betegségek kezelését szabályozó, valamint a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítését. Az Irányelvet a magyar kormány 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelete ültette át a magyar jogba (a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól). A jogi háttér megteremtése azért fontos, mert ebben bizonyos feltételek esetén elszámolhatóvá válik a külföldiek magyarországi gyógykezelése, azon belül különösen a minősített gyógyhelyeken történő (ott nyújtható) kezelések köre. Ennek a szabályozásnak a fejlesztő hatása a szálláshely-fejlesztések esetén óriási lehet, amit a fejlesztések során ki kell használni. Ehhez kapcsolódóan vannak olyan hitelprogramok, amivel megvalósíthatók nagyobb, piaci alapú fejlesztések. Ilyen, jelenleg is létező konstrukció pl. az MFB Vállalkozásfinanszírozási Programja.32

11. Ajánlások A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűz maga elé. • A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoztatás közepette a posztindusztriális fejlődés sajátosságainak megfelelően a tercier szektor gazdasági és foglalkoztatási szerepének a növelése. • A  két régió közös geotermikus vagyonának a kor követelményeinek, valamint a fenntarthatóság szempontjainak 32 https://www.mfb.hu/tevekenyseg/nagyvallalatok/mfb-vallalkozasfinanszirozasi-program

138

megfelelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában. • A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív fürdőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételeinek a megteremtése és turisztikai termékké formálása. Ennek megfelelően feladatának tekinti: • A Dél-Alföld és a Vajdaság akcióterülethez kapcsolódó fürdőinek a mainál összehangoltabb fejlesztését. • A  gyógy- és welness kultúra fejlesztési stratégiájának az összehangolását. • A két régió turisztikai kínálatának a növelését, a szükséges együttműködési technikák kialakítását. • A Cooling Cubes fürdők, tervezési és működtetési intézmények és szakembereik közötti kapcsolati háló fenntartását, pályázói képesség megteremtését. • A szerb és a magyar emberek közötti, jószomszédi kapcsolatok ápolását. Az ajánlások megfogalmazása során figyelembe vettük: • Az akcióterület természeti, gazdasági és társadalmi adottságait • Az akcióterületet alkotó két régió eltérő adottságait • Az akcióterület közlekedési adottságait • A projekt tagok által bemutatott meglévő és formálódó fejlesztési elképzeléseket és dokumentumokat • A fürdők tulajdonlásának és működtetésének a kérdéseit • A fejlesztések terén irányadó nemzetközi trendeket • A projekt működtetése során gyűjtött adatokat, információkat • A projekt során auditált fürdők tapasztalatait • Saját terepi felméréseinket • A keresleti és a kínálati igényeket és lehetőségeket 139

• A fürdők köré szerveződő különféle hálózatokat • A fürdők marketing tevékenységét • A tőke és forrás ellátottságot, a befektetési szándékot Ajánlásaink többsége nem igények többletforrást, azt tartottuk szem előtt, hogy a Cooling Cubes régió egységesedését pályázati képességének lehetőségét teremtsük meg. Ennek azonban van három olyan eleme, ami intézményesülést kíván. Ez lehet új intézmény, de méginkább meglévő intézmény szerepének a bővülése, pontosabban a partneri hálózatának a kiterjesztése lehet. Melyek azok a feladatok, amelyek intézményesülést kívánnak? • Elméleti Módszertani Központ – A projekt során összegyűjtött információk, őrzése, további feldolgozása és a megalkotott metodika alapján az információk időközönkénti begyűjtése és azok értékelése. Módszertani ajánlások készítése. • Gyakorlati Módszertani Központ – A fürdő kultúrához kapcsolódó gyakorlati szakemberek képzése, a képzési folyamat minőségbiztosítása. • A Cooling Cubes akció terület fürdőinek közös megjelenése. A  közös arculat a Cooling Cubes brend megteremtése, a marketing arculat kialakítása és formálása a pályázói képesség fenntartása céljával. CC Testület létrehozása a CC akcióterületen működő fürdők tulajdonosai, működtetői valamint a fürdőt használók képviselőiből 1/3-1/3-1/3 arányban történhet. A CC Testület társadalmi testület, de a működés és pályázás állandó ügyvezetőt igényel. • Összegyűjtöttük ajánlásainkat és a végén az érintett szereplői csoportok szerint jeleztük, hogy egy ajánlás kit érint (x) és kinek fontos igazán (X). Kérjük, mindenki gondolja végig saját szerepét és érintettségét a Cooling Cubes fejlesztési stratégiája mentén! 140

11.1 Fogalmak A turisztika, a fürdők világa folyamatosan változik, ezért azonos szakmában dolgozók is eltérő fogalmakat használnak. Máshová helyezik a súlypontot. Ennek eklatáns példája, hogy a fürdő fogalma pl. Szerbiában sokaknak csak a gyógyfürdőket jelenti és kevés közös elemet vélnek felfedezni a wellness és egyéb fürdők világával. Pontosítani és össze kell hangolni a fogalmainkat, mert pályázni csak akkor tudunk, ha minket mások is megértenek!

11.2 Információ A Turisztikai Világszervezet besorolása alapján Magyarország a kelet-közép európai régióhoz tartozik, Szerbia a dél-európai régióhoz. A szerb-magyar határ menti térség ilyen elkülönítése megnehezíti az információ-szolgáltatást és értékelést. A  tudatos és megalapozott fejlesztések megvalósításához, pályázatok benyújtásához elengedhetetlen, hogy fürdőinkben megfelelő mérési rendszerek működjenek. Tapasztalataink szerint sok esetben sem a fogyasztás (pl. áram, gáz), sem a vendégforgalom mérése nem történik meg. Átláthatatlan a gyógyításibeutalási rendszer, vélhetően a megfelelő információk hiánya miatt egyszerre van túlzsúfoltság és ki nem használt kapacitás. A pontos és megbízható információ, pedig a jövőbeli fejlesztési tervek kigondolásának egyik alapját jelentené. A  projekt során olyan mennyiségű és minőségű információ gyűlt össze, hogy annak őrzéséről, használatáról és folyamatos, egységes szemléletű bővítéséről indokolt gondoskodni.

141

11.3 Társadalombiztosítás, beutalás rendszere Még lehetne szólni az orvosi beutalóval működő, jelenleg kifejezetten gyógyfunkciókat ellátó fürdők esetében egy nagyobb fokú nyitottságról, esetleg medencebővítéssel lehetőséget adni olyan vendégek belépésére is, akik egészségük megőrzése, betegségek megelőzése érdekében érkeznének a létesítménybe, s nem rendelkeznek ehhez hivatalos orvosi beutalóval.

11.4 Tulajdon A fejlesztések kulcskérdése az átlátható tulajdonosi szerkezet. Ahol más tulajdonolja a gyógyvizet, és más a kitermelő kutat, és harmadik személyé a földterület, és negyedik személyé a fürdő medence, ott is lehet kalandvágyó befektetetőt találni, de nagyon nehéz. Átlátható tulajdonosi szerkezetet kell létrehozni, ennek a jogszabályi feltételeit meg kell teremteni. Ezt követően biztosítani kell az egyértelmű pénzügyi átláthatóságot. Különösen a szerbiai közvállalatok által birtokolt fürdők esetében a nyereségesség, vagy veszteségesség kimutatása sok esetben csak szándék kérdése. Ez nem csak a fürdők értékesítését, de a pályázati fejlesztést is akadályozhatja.

11.5 Fejlesztési dokumentumok A  települések és térségek fejlesztési koncepcióiban indokolt kiemelten megvizsgálni a már meglévő és a létrehozandó fürdők szerepét. Nem ajánlott minden település esetében azonos súllyal 142

és fontossággal megjeleníteni a fürdőfejlesztést, de indokolt nagyobb térségi kontextusban a fürdő ellátottságot megvizsgálni. Amennyiben a fejlesztés indokolt, akkor a stratégiai, majd az operatív fejlesztési dokumentumokban már a térségi összefüggéseket is magában rejtő értékeléseket meg kell tenni. A fejlesztések elindításának alap feltétele a megfelelő terv ellátottság biztosítás, a területrendezési tervek aktualizálása, a környezeti terhelési dokumentumok elkészítése. Valamint a magasabb szintű tervezési dokumentumoknak való megfeleltetés.

11.6 Források A fürdőfejlesztések a fejlesztés ütemezettségétől függően eltérő nagyságú források koncentrációját igénylik. A  legszerényebb fürdőfejlesztések is meghaladják a magyarországi és szerbiai önkormányzatok ma ismert saját fejlesztési forrásait. Ezért gyakorlatilag olyan infrastruktúra fejlesztésekről van szó, amelyek külső erőforrás bevonása nélkül érdemi módon nem megvalósíthatóak. Ebből adódóan piaci befektetők, vagy jelentős, vissza nem térítendő pályázati források segítségével finanszírozhatóak a fejlesztések. Ennek pénzügyi és politikai kockázatával minden szereplőnek tisztában kell lennie.

11.7 Fenntarthatóság Ezen a fogalmon egyszerre értjük a környezeti terhelés előzetes felmérésének a fontosságát és a pénzügyi működtetés fontosságát. A pályázati források fejlesztés centrikusak, a fenntarthatóságra vonatkozó számok, gyakran csak becsléseken alapulnak. 143

Nincs szomorúbb látvány, mint a félbehagyott fejlesztés, vagy a veszteséges üzemelés miatt bezárt fürdő, amire a Cooling Cubes projekt területén is van példa. A helyi és szubregionális vonzáskörrel rendelkező fürdők esetében a belépők árának növelhetősége korlátozott.

11.8 Környezet- és természetvédelem A termálvizek számos olyan ásványi anyagot tartalmaznak, amelyeknek az élő vizekbe való visszajuttatása káros, esetenként tiltott. A környezeti terhelés mértékét minden fejlesztés és működtetés során a jövőben mérsékelni kell, ezért különös gonddal kell megvizsgálni, hogy a fürdőfejlesztéseink ne csak a jelen, hanem a jövő környezeti szabályainak is feleljenek meg. Az összefüggéseket szélesebb értelemben a kiegészítő tevékenységekre is meg kell tenni, így különösen a környezet zaj és levegő terhelésére. Különösen a Vajdaságban elenyésző a fürdőbejutáshoz a tömegközlekedést használók aránya, ezzel szemben jelentős a többlet gépkocsi forgalom.

11.9 Fejlesztések térben A vizsgálataink során egyértelműen látható, hogy az akció területünket egy régiónak tekintve a gyógy- és wellness fürdőknek a vendégkör vonzása alapján 4 csoportját különíthetjük el. Helyi, szub­ regio­nális, regionális és makroregionális vonzáskörrel rendelkező fürdők. Természetesen az átutazó forgalomra alapozva ez nem jelenti azt, hogy távolabbi régiók és országok fürdővendégei előtt

144

ne nyitna kapukat a Cooling Cubes régió több fürdője, de jelenleg nemzetközi vonzáskörről csak korlátozottan ­beszélhetünk. A 4 szint nem jelenthet minőségi különbséget, csak a kínálat spektrumában lehet eltérés. Hiba volna, amennyiben minden fürdő a regionális vagy makroregionális szerepre törne és sajnálatos, amennyiben minden fürdő helyi (községi) fürdő kívánna maradni. A Cooling Cubes projekt területén azért is fontos az együttműködés, a hálózatosodás, mert a helyi fürdők szolgáltatásának részbeni hiányait így tudjuk, másutt pótolni, kiegészíteni.

11.10 Fejlesztések sebessége A kérdés sok fürdő esetében elméleti. Óvatos lépésekkel, fontolva haladva fejlesszünk, vagy nagyobb lépésekben? A magyarországi pozitív példák mindkét modellre találhatóak. Tőkeerős befektető esetén járható a gyors, mindenre kiterjedő fejlesztési technika, itt általában a humán erőforrás lesz a gyenge pont, mert kellően motivált, képzett szakemberek fognak hiányozni (pl. Szeged Aquapolis). A  gyors, de nem minden elemet tartalmazó fejlesztés (pl. Makó) esetében a hiányzó szálloda az egész fürdő hatékonyságát lerontja. Hasonló a helyzet Bački Petrovac esetében, ahol a szálloda mellet egy olimpiai medence is nagyon hiányzik a ­vendégeknek. A lépésről lépésre haladás legjobb példája a mórahalmi Szt. Erzsébet fürdő, ahol négyzetméterről-négyzetméterre bővült a terület és a fürdő 15 éve folyamatos fejlődésen megy át. Ezt a választást a kényszer szülte, de az idő igazolta.

145

Fejben és tervben legalább 10 évre előre kell tervezni, de a megvalósításnál merni kell tudni szakaszolni és az új igények fényében a terveket folyamatosan karbantartani.

11.11 Élővizeink Miközben az elmúlt évek fürdő kultúrájában a legnagyobb változások a wellness világához kapcsolhatóak, addig az akció területünk fürdővendégei kitüntetett figyelemmel szóltak a természetes vizek szépségéről, hangulatáról. Tették ezt úgy is, hogy azoknál a szezon sokkalta rövidebb, mint a strandok és különösen az egész évben működő fürdők esetében. Vigyáznunk kell, hogy a beruházási kedv ne csak a mesterségesen létrehozott fürdők felé forduljon. Ápoljuk és bővítsük a Tisza és Duna, valamint kisebb vízfolyásaink mellett a vízi kultúrát és az ennek részét képező fürdőkultúrát. A turisztikai termékek kialakításánál a természetes vizeket érintő és a gyógy- és wellness programokat törekedjünk összekapcsolni. Ez lehet a Cooling Cubes projekt egyik specialitása.

11.12 A vendég Melyik potenciális csoportot célozzuk meg? Kívánatos lenne választani, de a Cooling Cubes régió fürdői szakmai és pénzügyi értelemben nem jutottak el arra az üzembiztos szintre, hogy a vendégeik egy részéről lemondjanak azért, hogy más csoportoknak magasabb szintű speciális szolgáltatást nyújtsanak. A jövő szempontjából ez kívánatos irány lenne. Jelenleg a nem gyógykezelési célú fürdő használok többsége – különösen a Vajdaságban 146

- családi-baráti csoporttal érkezik és legalább fél napot eltölt a kiválasztott fürdőben. Jellemző a nyitástól-zárásig vendég, ritka a pár órát eltöltő fürdőző. Kívánatos, a fürdőt gyakran, de rövid ideig használók körének bővítése. Olyan program csomagok és belépő ár kombinációk kialakítása, amely a „fürdő függő” személyek számát bőviti. A turisztikai vendégkör mellett növeli az életforma részévé váló fürdőhasználat terjedését.

11.13 Hálózatok Az elmúlt 15 év magyarországi fürdőfejlesztései és mindkét régió turisztikai fejlesztései visszaigazolták, hogy szükséges a fejlesztési szándékok összehangolása. A működtetés során szerzett tapasztalatok megosztása. A szakmai kérdések közös feldolgozása és megválaszolása. Ezért ajánlott a fürdő-tulajdonosok, valamint a működtetők továbbá az egészségügy és a turisztika területén tevékenykedő szakemberek ad hoc és állandó fórumait, együttműködési formáit kialakítani. A két régióban létrejött fürdő klaszterek munkáját összehangolni és elmélyíteni. A tulajdonosok és a működtetők mellett létre kell hozni a fürdőzők, a helyi fürdő kultuszt építők hálózatát.

11.14 Kollektív tudás A Dél-Alföld és a Vajdaság folyamatosan migrációs veszteséget szenved el. Csökken a tudás, fogy a fiatal korosztály. Ebben a helyzetben nagyon is indokolt az elszármazottakkal a kapcsolatot fenntartani, a fejlesztési folyamatainkba az ő tudásukat is 147

bevonni. Olyan helyen élnek, ahonnan máshogyan látszanak a helyi értékeink, a jövőben ők lehetnek a potenciális vendégeink, akár befektetőink. A  Szegedi Tudományegyetem Re-Turn projektje, vagy a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Voice of the Village projektje módszertani segítséget ad az elszármazottakkal való kapcsolattartásra, a kollektív tudás ­bővítésére.

11.15 Civil kapcsolatok Fürdőt használni mindenki tud, gondolhatnánk. A megkérdezet fürdővendégek többsége hisz a gyógyvizek gyógyító hatásában, de sokan a nem gyógyvizeknek is tulajdonítanak ilyen tulajdonságokat. A fürdővendégek többsége a saját sorsán keresztül tapasztalja meg, mely víz mire is jó. Az élmény centrikus fürdőzéstől el kell jutnunk az érték központú fürdőválasztásig. Értékelni kell a helyi fürdőt, de tudni kell, hogy a Cooling Cubes projekt területén, melyik fürdő mit nyújt, és kinek-kinek mire van szüksége. Egy-egy fürdőben és egyes fürdő csoportokban létre kell hozni azokat a civil csoportokat, akik a tudatos fürdőzök, akik megformálják, ápolják egy-egy fürdő kultuszát, varázsát. Javaslatot tesznek a működtetés formájára, bekapcsolják a fürdőt az adott település, kistérség világába. Kulturális és turisztikai javaslatokat formálnak a több napon keresztül ott tartózkodó vendégeknek. Kialakítják azt a speciális, helyi élményt, amit a vendég, beazonosíthat és megvásárolhat.

148

11.16 Közös idea A két régió fürdőkultúrájában megtalálni azokat a közös elemeket, amelyek egy Cooling Cubes brend kialakítására alkalmasak. Ennek feltétele, hogy a projekt területen élők tudatosabb fürdőhasználók, mint a más régiókban élők. Hosszabb távon ez egészségi indikátorokkal mérhető és bizonyítható legyen, miszerint a Cooling Cubes régió polgárai értik a helyi vizek fontosságát és élnek is vele.

11.17 Marketing Mivel az akcióterület fürdői sok tekintetben elmaradnak a turisztikailag kiérlelt színvonaltól, de nincs időnk a brend formálással évtizedeket várni, ezért olyan – részben meglévő – életérzést kell kialakítani, amely az összképre koncentrál és átmenetileg megbocsájtható, ha egy-egy szolgáltatási elem nem világszínvonalú. A  szakmailag igényes fürdőválasztás mellett egy olyan laza, optimista életérzés átadása, ahol a külső világ zaja és a rohanás helyett el lehet lazulni, ha kell gyógyulni vagy szórakozni és a felmerülő problémákat széles mosollyal fogadni. Akár a Nyugat-Balkán legforgalmasabb útja mellett pár órára megállni és felfrissülni. A Cooling Cubes Projekt menedzsment feladata lesz kimunkálni a két régiót összefogó arculatot. A leghatékonyabb és legeredményesebb marketing egy olyan film-sorozat, amelynek helyszínei az akcióterület fürdői, egy olyan arccal, akit mindenki ismer és elfogad. (A 30 feletti magyar nézők szívét még mindig megdobogtatja egy Surda nevű fickó, kérdés, hogy az egykori Jugoszlávia nézőiből ez a film milyen érzéseket váltott ki?)

149

11.18 Képzés A fürdök működtetésének, közép és hosszú távon alapvető kérdése a humán erőforrás biztosítása, a szakemberek képzése. Annak a fürdőnek a hírét, ahol kifogásolható a tisztaság, vagy nem kedves a személyzet – felmérésünk szerint – száz kilométerrel távolabb is tudják, és nem választják. Ezért a képzésnek az alapvető szinttől a fürdőszakmákon keresztül a balneológia rejtelmeiig kiemelt szakmai és piaci fontossága van. Ezeket a tevékenységeket a projekt akcióterületén összehangoltan, a minőségbiztosítás szabályai szerint kell megszervezni és elvégezni. Ez akár továbbképzési tanfolyamok keretében, de akár egynapos fórumok, tapasztalatcserék formájában is történhet. Az egységes Cooling Cubes brend kialakítása elképzelhetetlen egy olyan állandó képző intézmény nélkül, amelyik a szakmai hátteret biztosítja. A képzést a projekt szakmailag legelfogadottabb fürdője mellé indokolt telepíteni. A tapasztalatok (legyen az akár pozitív, akár negatív) az akcióterületen lévő minden fürdő számára elősegítheti a további fejlődést. Ezen túlmenően a fürdő és wellness kultúra modern értékeinek a kialakításához, adaptálásához szükséges egy tudományos igényű szakértői hálózat működtetése. Színvonalasan ez a hálózat a Novi Sad-i és a Szegedi Tudományegyetem bázisán alakítható ki.

150

Környezetvédelem

x

X

Fejlesztések térben Fejlesztések sebessége Élővizeink A vendég Hálózatok Kollektív tudás Civil kapcsolatok Közös idea Marketing - brend Képzés EU Idő

X X

X

X X X X

x x

x

X X x X X

X X x X X

x

x

X x

151

x

X X X X x

x

X X

x x

x

X X X X x x

x x x

X X

x

x

Vendégek

x

X

x

X X X x x

X X

X

X

x x

x

x X X

X X x

Civilek

Fürdő

Befektető x

Klaszterek

x X x

Önkormányzat

X

Szakértők

Fogalmak Információ Társadalombiztosítás Tulajdon Fejlesztési dokumentum Források Fenntarthatóság

Tartomány

Kormányzat

Cooling Cubes ajánlások 2014.

EU

9. táblázat Projekt ajánlások partnerek szerint Forrás: Schwertner J.

X x x X x x x X x

x x x X

X x X x

x x X x X X X x x x x

X X X x

x

11.19 Európai Unió A Cooling Cubes Projekt a létét az EU-nak köszönheti. A nagyívű fürdőfejlesztések potenciális finanszírozója a magánbefektetők mellett az EU lehet. Ehhez tökéletesen meg kell ismerni az EU működését, fogalmi és fejlesztési logikáját. Az EU nem támogat mindent, de nincs olyan, amit kellő felkészültséggel ne lehetne Európai Uniós forrásokkal megtámogatni. Ezért a fejlesztési dokumentumaink elkészítésénél, valamint az intézményrendszer kialakításánál, működtetésénél nagyon körültekintően kell eljárnunk.

11.20 Idő Tempora mutantur et nos mutamur in illis – tartja a latin közmondás. A divat jelen van a fejlesztéspolitikában, a beruházok gondolataiban és az emberek viselkedésében is. A fürdőfejlesztés, mind az egészségügy, mint pedig a szabadidő eltöltés, az egészséges életmód szempontjából és ennek megfelelően turisztikailag is roppantul népszerű. Ennek megfelelően számos befektetőt is vonz, de nem tudhatjuk, hogy ez a hullám még évekig, évtizedekig, vagy akár egy évszázadon át fennmarad. Hiszen az idők változnak s vele változunk mi is.

152

12. Zárszó A projekt tagok nevében köszönjük, mindazon, elkötelezet szereplőknek, akik a Dél-Alföld és a Vajdaság közös fejlesztését, – jelesül a Cooling Cubes projektet – szívügyüknek tartják és munkánkat önzetlenül segítették. Ötletekkel, információval, szervezéssel, pályázatírással, kérdőívezéssel, előadás tartásával, a projektről szóló tudósítással, jó szóval és biztatással. Jó csobbanást mindenkinek!

153

13. Felhasznált irodalom AGENCIJA  za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine (2012): Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről. Novi Sad Albel A. (2007): „Alföld Spa” – stratégiai célok és programok a Dél-Alföldön 2007-13 között. AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. (2012): Összegző tanulmány a magyarországi és szerbiai településfejlesztési tapasztalatokról és javaslatcsomag a 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikai irányelveire vonatkozóan. Budapest AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. (2014): Egyes délalföldi és vajdasági fürdők működésének felülvizsgálata a Cooling Cubes projekt keretében 2014. Budapest ARANYOSINÉ SZEGEDI A. (2013): Az egészségturisztikai piac sajátosságai Oroszországban. Turizmus Bulletin 15. 1. pp. 57-61. BOSZNAY A. (szerk.) (1977): Magyarország páratlan természeti kincse. Regio­nális Fejlesztési Tervezési Projekt Iroda Budapest 170.p CSORDÁS L. (2009): A  turizmus helyzetének változása az Alföldön és a jelenség térbeli terjedése. – Jelenkori Társadalmi és Gazdasági folyamatok 2009/3-4. DÁVID L. – BUJDOSÓ Z. – PATKÓS Cs. (2003): A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. – In: SÜLI - ZAKAR I.: A terület- és településfejlesztés alapjai. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453. FODOR Á. (2008): Turisztikai klaszterek kialakításának alapjai a Tisza mentén in: Turizmus Bulletin XII. évfolyam 2. szám FODOR Z. – KOMLÓS F. (2011): Termálvizes fürdő bővítése hőszivattyúk alkalmazásával. In: Energiagazdálkodás 52. 6. pp. 2-5. GONDA T. – SPIEGLER P. (2012): A turisztikai klaszterek szerepe a regionális marketingben in: Marketing & menedzsment 2012/1-2. GROVE D.: A  termálvíz üdülési és idegenforgalmi hasznosításának tervezése: beszámoló az ENSZ magyar regionális fejlesztési tervezési projectről. In: Magyarország páratlan természeti kincse. Szerk. Bosznay A. Regionális Fejlesztési Tervezési Projekt Iroda Budapest 170.p GULYÁS P. (2010): A Dél-alföldi régió határ menti turisztikai kapcsolatai. – Turizmus Bulletin 14. 1-2. pp. 37-43.

154

GYŐRI R. – HAJDÚ Z.(szerk.) (2006): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. HANUSZ Á. (szerk.) (2010): A helyi és térségi TDM szervezetek helye és szerepe a vidék turizmusirányításában HOMOKHÁT Eurointegráció Nonprofit Közhasznú Kft. (2011): Mezőgazdaság-fejlesztés operatív program (HU-SRB) ILLÉS S. – MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): A gyógyturizmusban érintett települések és környezetük lakosainak mobilitása. – Tér és Társadalom 25. 1. pp. 101-108. JANDALA  CS. – SÁNDOR T. – GONDOS B. (2010): Az egészségturizmus a turizmuspolitika fókuszában – A  fürdőkultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben. – Turizmus Bulletin 2010/4. pp. 19-28. JURAY T. (2004): Az európai turizmus területi folyamatainak változása a közeljövőben, különös tekintettel az Európai Unió keleti bővítésének következményeire. in: KIS M.-GULYÁS L.-ERDÉLYI E. (szerk.) 2003: Európai kihívások 2. pp. 215-219. KARCAGI E. – FÜGEDI B. (2013): A gyógyvíz szerepe az életminőség javításában. – Egészségfejlesztés 54. 1-2. pp. 8-15. KINCSES GY. (2009): Az egészségturizmus magyarországi perspektívái – egy megújított stratégia ágazati szempontjai. – Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest. 21 p. KINCSES GY. (2010): A határon átnyúló egészségügyi ellátás perspektívái. – Turizmus Bulletin 14. 4. pp. 69-72. KINCSES GY. (2010): Az egészségügyi turizmus helyzete, jövőképe, szükséges fejlesztési irányai. – IME Informatika és menedzsment az egészségügyben 9. 6. pp. 5-12. KONDOR A. (2012): Téralkotó normák és a területi szabályozás: A  szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon. Budapest: MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, 2012. KOVÁCS Z. (2002): Az urbanizáció jellemzői Kelet-Közép-Európában a posztszocialista átmenet idején. Földrajzi Közlemények. 126. 1-4. pp. 57-78. KOVÁCS Z. (2002): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p. LAMPERTH J. (2011): A turizmus gazdaságfejlesztő hatásai Kehidakustány példáján. – In: MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163.

155

LENGYEL M. (szerk.) (2008): TDM Működési Kézikönyv, Heller Farkas ­Főiskola, Budapest. 216 p. M. CSÁSZÁR ZS. (2011): A  magyar-balkáni kapcsolatok egyes dimenziói a 21. század elején. – Közép-Európai Közlemények 4. 2. pp. 69-81. MARTYIN Z. – BOROS L. (2012): A turizmus szerepe Mórahalom fejlődésében. – Közép-Európai Közlemények 5.2. pp. MARTYIN Z. (2012): A  termál- és gyógyfürdők szerepe a határon átnyúló turizmusban. – Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei 4. 3. pp. 5-12. MICHALKÓ G. – RÁTZ T. – IRÍMIÁS A. (2010): Egy magyarországi fürdőváros lakosságának életminősége: az orosházi eset. – Turizmus Bulletin 14. 4. pp. 61-68. MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon: Fejezetek az egészség, az utazás és a jó(l)lét magyar­országi összefüggéseiről. – MTA-FKI, Budapest. 179. p. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): Magyarország régióinak társadalmi-gazdasági profilja MOLNÁR CS. – DÁVID L. (2010): Egészségturizmus (főiskolai jegyzet). – ­Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös. 135 p. MOLNÁR CS. – TÓTH G. – KINCSES Á. (2009): A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. – Turizmus Bulletin 13. 4. pp. 20-32. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest 450. p MTA  RKK (2011): A  magyar-szerb határmenti térség közlekedés és infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum. INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA  Cross-border Cooperation Programme 2011, Pécs 41.p NAGY G. (2007): A  területi tervezés dilemmái a szerb–magyar–román ­határrégióban. In: Határkonstrukciók magyar–szerb vizsgálatok tükrében. Szerk.TÍMÁR J. Békéscsaba: MTA  RKK Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály, 8-21 p. NAGY I. – R. MILETIČ – M. TODOROVIC (2009): Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői. – Tér és Társadalom, 23.3. 173–184. p. NAGY I. (szerk.) (2007): Vajdaság. Dialóg Campus Budapest 575 oldal, (A Kárpát-medence régiói,7.) NAGY I.(2009): Határ menti együttműködés a Dél-Alföld és szomszédos államok határterületei között. In: Dél-Alföld. Szerk. Nagy G. Pécs–­

156

Budapest: MTA  Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2009. 458–477. p. (A Kárpát-medence régiói, 10.) NEMODA M. – SZABÓ-ZIMÁNYI I. – GAZSI J. – KISS-TÓTH E. – SZÁNTÓ Á. (2012): A gyógyfürdők múltja és jelene az egészségturizmus szemszögéből. – Egészségtudományi közlemények 2. 1. pp. 69-73. NEMZETGAZDASÁGI Minisztérium (2014): Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–20-as fejlesztési időszakra. Budapest NEMZETGAZDASÁGI Minisztérium (2014): Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) PÁL V. – TÓTH J. (2007): Egészségföldrajz. Lomart Kiadó, Pécs-Gyula, 268 p. PÁL V. – UZZOLI A. (2008): Az emberiség egészsége – a 21. század kihívásai. Földrajzi Közlemények 4. szám, pp. 471-489. RUSZINKÓ Á. – VIZI I. (2010): Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete. – Turizmus Bulletin 14. 3. pp. 44-52. SMITH M. – PUCZKÓ L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászt, wellness, holisztika. – Akadémia Kiadó, Budapest. 428 p. SZANYI M. (2008): A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek SZÉLL S. (2010): A  makói termálvíz hatásosságának kettős vak vizsgálata csípő- és térdarthrosisban. – Balneológia 29. 1. pp. 43-56. SZÉLL S. (2010): Marosi gyógyiszap hatásosságának vizsgálata csípő- és térdarthrosisban kettős vak-kísérleti technikával. – Balneológia 29. 1. pp. 57-66. TAPASZTÓ D.-TÓTH R. (2012): Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól, Joint Urban and Agglomeration Network. Kecskemét Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület 118 p. TÓTH G. – DÁVID L. (2010): A magyarországi idegenforgalmi régiók fejlettségének, versenyképességének és leterheltségének vizsgálata. – Közép-Európai Közlemények 3. 1. pp. 121-132. Turizmus operatív program. Készítette: Homokhát Eurointegrációs Nonprofit Közhasznú Kft., Mórahalom, 2011 (CBD Strategies – HU-SRB/0901/213/013) – Fejlesztési dokumentum

157

13.1 Előadások: ALBEL A.(2013): Hálózatépítés –Turisztikai klaszterek . Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013. 09. 25. BÁNHIDAI Cs.(2013): A  fürdőfejlesztés helye a magyarországi fejlesztéspolitikában 2014-2020. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013. 09. 25. BERTA Zs.(2013): A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő múltja, jelene, és jövője az egészségturizmusban. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad 2013. 04. 30. BIBIC Ž.(2014): Prioriteti banjskog turizma u strategijama razvoja lokalnih samouprava. Cooling Cubes workshop Temerin 2014.02.27 JUHÁSZ B.(2014): Plan razvoja turizma u 2014 godini. Cooling Cubes workshop, Temerin, 2014. 02. 27. KONDOR A. (2013): Egészségturizmus fejlesztési stratégia Településfejlesztés és fürdőturizmus Fóruma, Szombathely, 2010. 11. 03. KOŠIĆ K.(2013): A vajdasági gyógyfürdői turizmus fejlesztésének stratégiai megközelítése. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad 2013. 04. 30. KOVÁCS Z.(2013):Integrált fürdőfejlesztési stratégia a magyar-szerb határ menti régión átmenő fő közlekedési útvonal térségében elhelyezkedő fürdőhelyek számára. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad 2013. 04.30. MARTYIN Z. (2013): The way of using spas on Hungary. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25. MARTYIN Z. (2013): Consumer satisfaction in some spa of Vojvodina. Contemporary Trends in Tourism and Hospitality – CTTH 2013, Novi Sad, 2013.09.26. MARTYIN Z. (2014): Evaluation of the deep audit processes. Cooling Cubes workshop Novi Sad, 2014. 04. 16. NADJ I. (2014): Razvojni ciljevi i mogučnosti razvoja temerinskog bazenskog kompleksa. Cooling Cubes workshop,Temerin, 2014.02.27. SCHWERTNER J. (2013): Strategic approach of spa development. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad, 2013.04.30. SCHWERTNER J. (2013): The way of using spas on Serbien. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25.

158

SCHWERTNER J. (2014): Spa-development strategy of the South Great Plain and Vojvodina - train of thoughts. Cooling Cubes workshop, Novi Sad, 2014.04.16. STANKOVIĆ-BARIĆAK D.(2013) : Banjski kapaciteti AP Vojvodine. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad, 2013. 04. 30. STANKOVIĆ-BARIĆAK D.(2013): The Aqua- and thermalspa development int he Serbian development policy. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25. VÖRÖS A.(2013): Turisztikai klaszterek jelentősége a Vajdaságban. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25.

13.2 Internetes felületek forrásai: http://www.creativeconcepts.com KSH (http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013.pdf) http://www.kehidakustany.hu http://www.slovenia-terme.si http://www.slovenia.info http://www.mgrt.gov.si http://www.medicaltourism-dmc.com http://www.kfte.hu http://www.juan.hu http://vov.vmmi.org http://www.re-migrants.eu http://cooling-cubes.org http://www.wttc.org /site_media/uploads/downloads/ hungary2013_1.pdf http://www.mfb.hu/tevekenyseg /nagyvallalatok/mfbvallalkozasfinanszirozasi-program

159

http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_ highlights13_en_hr.pdf

14. Ábrák és táblázatok 14.1 Ábrák

 1. ábra: A   vizsgált létesítmények elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés  2. ábra: U  tazási motivációk 2012-ben Forrás: UNWTO 2013 adatai alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)  3. ábra: H  őáramsűrűség a Pannon-medencében és környezetében Forrás: http://geophysics.elte.hu/atlas/geodin_atlas.htm  4. ábra: A   fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan árai Forrás: NAV- OTP Jelzálogban információk alapján a szerző számítása  5. ábra: P  áneurópai folyosók Forrás: Fleischer T. 2007  6. ábra: A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma (2011-2012) Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu alapján szerkesztve  7. ábra: A   vizsgált fürdőkben a szolgáltatások száma (2011-2012) Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.  8. ábra: A   vizsgált fürdőkben a komplexitás mértéke (2011-2012) Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.  9. ábra: A   Cooling Cubes projekt kérdezőbiztosai, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Novi Sad-i

160

T­ udományegyetem hallgatói Forrás: fotó Schwertner J. (2013) 10. ábra: A  z adai fürdő úszómedencéje Forrás: fotó Martyin Z. (2013) 11. ábra: A   Petroland fürdő (Backi Petrovac) néhány óriás­ csúszdája Forrás: fotó Schwertner J. (2013) 12. ábra: A   vizsgált fürdők látogatottsága (2011-2012) Forrás:adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. 13. ábra: A   fürdők vonzáskörzete (Ada és Bački Petrovac) Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. 14. ábra: K  ivel érkeztek a megkérdezettek a fürdőkbe? – a válaszok megoszlása Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z. 15. ábra: Ö  n hisz a gyógyvizek hatásában? Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. 16. ábra: K  ehidakustány vendégforgalmának alakulása (20022012) az eltöltött vendégéjszakák száma alapján Forrás: KSH, TeIR alapján szerkesztette Martyin Z. (2014) 17. ábra A   Szlovén Idegenforgalmi Hivatal honlapjának egészségturisztikai felülete Forrás:www.slovenia.info

161

14.2 Táblázatok 1. táblázat: A   fürdő létesítmények E-75-ös (M5 és A2) autó­ pályától való távolságai Forrás: AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. szerk. Google térkép adatai alapján 2. táblázat: F ontosabb fürdőszolgáltatások Forrás: saját adatgyűjtés 3. táblázat: A   vizsgálatba vont vajdasági fürdők főbb jellemzői Forrás: a kvalitatív terepkutatás alapján Martyin Z. 4. táblázat: A   fürdők egyes szolgáltatásainak 1-től 5-ig történő értékelésében a legjobb és legrosszabb eredményeket kapott szolgáltatások, valamint az értékelések átlaga Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z. 5. táblázat: A   vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendben Forrás: saját adatgyűjtés AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. 6. táblázat: A   Széchenyi Terv fejlesztései Forrás: saját adatgyűjtés 7. táblázat. L egfontosabb javasolt, illetve lehetséges fejlesztési projekttípusok a vizsgált, már meglévő létesítmények esetében Forrás: Szerzők 8. táblázat: A   vizsgált fürdők lehetséges céljai Forrás: Szerzők 9. táblázat: P  rojekt ajánlások partnerek szerint Forrás: Schwertner J.

162

15. Mellékletek 1. melléklet: Az adatgyűjtésbe bevont létesítmények, fürdőhelyek Település megnevezése

Tanulmányban használt létesítmény elnevezése

Fürdő hivatalos megnevezése

Ásotthalom

Ásotthalom

Termálfürdő Ásotthalom

Csongrád

Csongrád

Gyógy- és Strandfürdő Csongrád

Kecel

Kecel

Keceli Gyógyfürdő

Kecskemét

Kecskemét

Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark (Széktói Strand)

Kiskőrös

Kiskőrös

Kiskőrös Termálfürdő és Tanuszoda, Kemping

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza

Városi Strand és Uszoda, Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas

Kiskunhalas

Halasthermál Fürdő

Kiskunmajsa

Kiskunmajsa

Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő - Kiskunmajsa

Kistelek

Kistelek

Kisteleki Termálfürdő

Kunfehértó

Kunfehértó

Kunfehértói Tófürdő

Kunszentmiklós

Kunszentmiklós

Kunszentmiklósi Strandfürdő

Lakitelek

Lakitelek

Tőserdei Termálfürdő

Makó

Makó

Termál- és Gyógyfürdő Makó, Hagymatikum

Mórahalom

Mórahalom

Szt. Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő

Szeged

Szeged Anna Fürdő

Szegedi Anna Fürdő

Szeged

Szeged Napfényfürdő

Napfényfürdő Aquapolis Szeged

Tiszakécske

Tiszakécske Tisza-part

Tiszakécske - Tisza-parti Termálfürdő

163

Település megnevezése

Tanulmányban használt létesítmény elnevezése

Fürdő hivatalos megnevezése

Tiszakécske

Tiszakécske Kerekdomb

Kerekdomb Termál Parküdülő

Ada - Ada

Ada

Adica Ada

Apatin - Apatin

Apatin

Banja Junakovic Apatin

Bački Petrovac - Petrőc  Petrőc

Aquapark Petroland

Bajša - Bajsa

Bazen u Bajši

Bajsa

Opština Bečej - Óbecse Óbecse

Banje u Bеčејu

Bezdan - Bezdán

Bezdán

Bezdan banja

Kisač - Kiszács

Kiszács

nincs adat

Kanjiža Magyarkanizsa

Magyarkanizsa

Banja Kanjiža

Novi Sad - Újvidék

Újvidék

Jodna Banja

Palić - Palics

Palics

Banja Palić

Sombor - Zombor

Zombor

Gradsko kupalište „Štrand” Sombor

Sztari Szlankamen Zalánkemén

Zalánkeméni-Horizont Horizont Swimming & Spa (Spa)

Sztari Szlankamen Zalánkemén

Zalánkeméni Dr. Borivoje (gyógykórház)

Dr. Borivoje Gnjatić

Temerin - Temerin

Temerin

Temerinski Bazen

Titel - Titel

Titel

 nincs

Vrdnik - Rednek

Rednek

Banja Vrdnik

164

2. melléklet: A terepi munka során vizsgált vajdasági fürdők Forrás: szerkesztette Martyin Z.

3. melléklet:

Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.:Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma. alapján becsülte és szerkesztette Schwertner János

165

4. melléklet: A magyarországi és szerbiai vizsgált fürdő-létesítmények l átogatottsága Forrás: saját gyűjtés, adatbekérők és becsült adatok alapján Létesítmény helyszíne Ásotthalom Csongrád Kecskemét Kiskunhalas Kiskőrös Kistelek Kunszentmiklós Makó Mórahalom Szeged Anna Fürdő Szeged Napfényfürdő Tiszakécske Kerekdomb Tiszakécske Tisza-part Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Lakitelek Magyarország összesen Ada Magyarkanizsa Bajsa Palics Apatin Óbecse Temerin Újvidék Zalánkemén (gyógykórház +Spa) Petrőc Bezdán Zombor Szerbia összesen Mindösszesen

Utóbbi három év átlaga 4 000 65 000 250 000 150 000 105 000 15 000 15 000 275 000 415 000 100 000 345 000 25 000 145 000 75 000 350 000 56 000 2 371 000 50 000 50 000 10 000 75 000 150 000 50 000 50 000 55 000 120 000 36 000 45 000 70 000 761000 3 132 000

166

Nagyságrend 0-25 000 50 000-100 000 200 000-300 000 100 000-200 000 50 000-100 000 0-25 000 0-25 000 200 000-300 000 400 000 - x 50 000-100 000 300 000-400 000 25 000-50 000 100 000-200 000 50 000-75 000 300 000-350 000 50 000-100 000 2 300 000-2 400 000 25 000-50 000 50 000-100 000 0-25000 50000-100000 100000-200000 25000-50000 25000-50000 50000-100000 100000-200000 25000-50000 25000-50000 50000-75000 750 000-800 000

5. melléklet: A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma (2011-2012) Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu

6. melléklet: Laza térszerkezetű létesítmények településen belüli elhelyezkedése Település központjában Kunszentmiklós Szeged Napfényfürdő Makó Óbecse Temerin

Település szélén Ada Apatin Bajsa Zalánkeméni Horizont (Spa) Kecel Kecskemét Kiskőrös Kiskunhalas Kiskunmajsa Lakitelek Magyarkanizsa Petrőc Rednek Ásotthalom Tiszakécske - Kerekdomb Tiszakécske - Tisza-parti Zombor

167

7. melléklet: A vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendben Forrás: saját adatgyűjtés Fürdő

din

Ft

Szeged, Napfényfürdő

1610

4300

Kecskemét

1348

3600

Petrőc

1000

2670

Makó

824

2200

Kiskunmajsa

712

1900

Mórahalom

712

1900

Szeged, Anna fürdő

618

1650

Tiszakécske-Tisza-part

524

1400

Tiszakécske-Kerekdomb

375

1000

Kiskőrös

375

1000

Lakitelek

375

1000

Kiskunfélegyháza

337

900

Kiskunhalas

337

900

Kistelek

337

900

Csongrád

307

820

Apatin

300

801

Magyarkanizsa

300

801

Kunszentmiklós

296

790

Ada

230

614

Temerin

180

481

Bajsa

70

187

Megjegyzés: több napi felnőtt belépőjegy-ár esetében a magasabbat vettük figyelembe

8. melléklet: A Nyugat-Balkán térszerkezeti kapcsolatai 168

Forrás: Faragó L. – Hajdú Z. – Rácz Sz.(2012): Államosodás-VároshálózatTérszerkezet. Magyar Tudomány 2012.4.sz. Hajdú Zoltán szerkesztése

169

9. melléklet: Néhány létesítmény villamosenergia éves fogyasztási görbéje, 2012 Forrás: adatbekérők

170

10. sz. melléklet: Néhány létesítmény földgázfelhasználásának éves görbéje, 2012 Forrás: adatbekérők

171

11. melléklet: Meglévő online marketing eszközök az egyes létesítményekben Forrás: adatbekérők Létesítmény Ásotthalom Csongrád Kecel Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kistelek Kunfehértó Kunszentmiklós Lakitelek Makó Mórahalom Szeged Annafürdő Szeged Napfényfürdő Tiszakécske Tisza-part Tiszakécske Kerekdomb Ada Apatin Petrőc Bajsa Óbecse Bezdán Kiszács Magyarkanizsa Újvidék Palics Zombor Zalánkemén-Horizont Zalánkemén-Dr. Borivoje Temerin Titel Rednek

Saját honlappal rendelkezik 1 1 0 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 0 0

172

Aktív Facebook megjelenés 0 1 0 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 0 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0

Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.