Integrált Fejlődési Skála (IFS) a Listen Learn and Talk* című habilitációs programból

Integrált Fejlődési Skála (IFS)

a Listen Learn and Talk* című habilitációs programból

Fordította:        Szakmailag lektorálta:        Tanácsadóként a munkában részt vett:       

  Bakos Éva  Szomjas Zsuzsanna      Soós Éva      Kunfalviné Asztalos Éva   Béla Zsófia  Csordás Zsuzsanna  Fábián Zsuzsanna  Fodorné Czókoly Tímea  Gábor Vera  Juhász Nikolett  Marianna Mizell  Matúz Éva  Müller Zsófia  Papp Laura  Schuszter Mariann  Szigetiné Stefány Ágnes  VargaMonostori Judit 

      A fordítók megjegyzése: ez a fordítás egy ‐ a Cochlear által kezdeményezett ‐ továbbképzésre készült. Angol nyelvterületről származik, ennek  megfelelően megállapításai az angol nyelvre vonatkoznak. Nem adaptált. 

Integrált fejlődési skála A nyelv lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük és kifejezzük elképzeléseinket, gondolatainkat, véleményünket és érzelmeinket. A nyelvtanulási folyamatban a hallott nyelv megértése - ami a receptív nyelv - mindig megelőzi az expresszív nyelv fejlődését. Egy kisbaba sokkal előbb fog odafordulni, ha az anyja kimondja a nevét, vagy int “pá-pá-t”, ha kérik rá, mint, hogy ki tudná mondani a saját nevét, vagy azt, hogy “pá-pá”. Ezen felül a nyelv megértésének és használatának a tanulása, és a pragmatikai készségek fejlődése szükséges annak érdekében, hogy a nyelvet helyénvalóan tudjuk használni a különböző szociális kapcsolatokban és eltérő célok elérésében. A gyermek életében a születéstől az iskolás koráig hatalmas fejlődésen megy át. Az újszülött egy teljes függőségben élő lényből fejlődik értelmesen kommunikáló, önállóan gondolkodó és tanuló lénnyé az iskolás korig. Az alábbi táblázatok bemutatnak egy egységesített skálát, amely kiemeli a hallásfigyelem, a beszéd - kiejtés, a receptív nyelv, az értelmi fejlődés és a szociális kommunikáció területeinek tipikus fejlődési szakaszait. Ezeket számos forrásmunkából adaptáltuk:

• Cottage hallás-, nyelv- és beszédelsajátítási skála / Cottage Acquisition Scales for Listening, Language and Speech/ • Iskoláskor előtti nyelvi skála – 4 / Preschool Language Scale – 4 (PLS 4)/ • Bzoch-League receptív – expresszív nyelv megjelenési skála, második kiadás (REEL – 2) / The Bzoch-League ReceptiveExpressive Emergent Language Scale Second Edition (REEL - 2)/ • Korai tanulás- teljesítmény profil készlet (E-LAP) / The Early Learning Accomplishment Profile Kit (E-LAP)/ • Korai tanulás- teljesítmény profil készlet, átdolgozott kiadás (LAP-R) / The Learning Accomplishment Profile Revised Edition Kit (LAP-R)/ • Rosetti csecsemő és kisgyermekkori nyelvi skála / The Rosetti Infant-Toddler Language Scale/ • St. Gabriel Intézmény tanterve / St. Gabriel’s Curriculum/

A hallássérült gyermekek is az alábbi fejlődési lépcsőket követik. Nekik még inkább szükséges, hogy a lehető legkorábban biztosítva legyen számukra a beszélő környezet. A nyelv, a beszéd, az ismeretszerzés és a pragmatikai készségek fejlesztésének egyidejűleg kell történnie a halláson keresztül, egy szisztematikus program keretében, aminek követnie kell a fejlődés tipikus állomásait. Fontos megjegyeznünk, hogy a következő oldalakon felsorolt készségek az átlagon alapulnak. Jelentékeny ingadozás mutatkozik abban a legkorábbi és a legkésőbbi időszakban, amiben a gyermek eléri a különféle fejlődési lépcsőket. Az Önök gyermeke lehet, hogy nem éri el ezt a megadott időkeretben, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fogja elérni. Ezek a fejlődési skálák csupán útmutatóként szolgálnak. Az adott gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő program tervezéséhez nyújtanak segítséget. Auditory Habilitation Theory

3

Hallás (Hallásfigyelem) • Auditív tudatosság. • Reagál a hangra mosolygással, fejforgatással, mozdulatlansággal, vagy meglepődéssel. • Reagál az erős hangokra. • Felismeri az anya, vagy a gondozó beszédhangját.

Receptív nyelv

Auditory Habilitation Theory

4

0 - 3 hónapos kor

Expresszív nyelv

• Megriad a hirtelen • Sír, hogy kifejezze zajoktól (és éhségét vagy dühét. hangoktól – a ford.) • Hangokat ad, hogy • Figyel a beszélő kifejezze örömét. arcára. • Válaszul az emberi • A beszédre elcsenhangra, alkalmandesedéssel vagy ként vokalizál. mosolygással reagál. • Ismerős hangra megnyugszik.

Beszéd (Kiejtés)

Gondolkodás

Szociális kommunikáció, (Pragmatika)

• Sír. • Tudatában van az • Megjelenik a • Elkezd a síráson ismerős embereknek beszélőre való figyekívül más hangot / szituációknak. lem. is adni, mint pl. • Röviden megszemlél • Rövid szemkongőgicsélés vagy gurtárgyakat, arcokat. taktust tart, de 3 gulázás. • Vár bizonyos esehónapos korára ményeket, mint pl. rendszeresen az etetés. néz közvetlenül a beszélő arcára, lokalizálja a beszélőt a szemeivel, és elkezdi inkább a száját, mint az egész arcát figyelni. • Válaszként mosolyog, gurguláz, különösen az anyára, vagy a gondozóra.

4 - 6 hónapos kor

Hallás (Hallásfigyelem) • A hang kezd értelmet kapni. • Még élesebben figyel. • Elkezdi társítani a hangot a jelentéssel, pl. alkalmanként reagál a saját nevére. • Reagál az emberi hang változásaira, mint pl. hangsúly, hanglejtés. • Elkezdi a hang forrását pontosan beazonosítani. • Figyel a saját hangjára.

Receptív nyelv

Expresszív nyelv

• Sűrűn beazonosítja a hangforrást fej, vagy a szem odafordításával. • Alkalmanként reagál a saját nevére. • Különbséget tesz a mérges és a barátságos hanghordozás között, pl. mérges hangvételre sírással reagál. • Általában abbahagyja a sírást, ha emberi hangot hall.

• Hangadással fejezi ki szükségleteit, akaratát. • Vokalizál, reagálva az éneklésre • Berregő és prüszkölő hangot ad (az ajkai között kiáramló levegő által –a ford.), gurgulázik, sikongat. • Vokalizál, válaszul a beszédre. • Elkezdi változatosan használni a hangadást, hogy kifejezze örömét és elégedetlenségét. • Vokalizál, ha egyedül, vagy ha társaságban van.

Beszéd (Kiejtés) • Nevet. • Berregő és prüszkölő hangot ad a szájával. • Gurgulázik. • Sikongat. • Elkezdi cserélgetni az időtartamot, a hanglejtést és erősséget (a prozódiai jellemzőket). • Használja az “á” magánhangzót gagyogásában, mint pl. az angol „car” szó á-ja. • Mássalhangzó jellegű hangokat ad ki, mint pl. réshang szerű zajok, vagy orrhangzó (m). • Játszik a hangjával.

Gondolkodás

• Ránéz a tárgyakra és értük nyúl. • Elkezdi megtanulni az ok-okozati összefüggéseket, pl. mikor játszik a csörgővel. • Felismeri a megszokott embereket. • A szájához viszi a tárgyakat.

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • Fenntartja a szemkontaktust. • Szereti az olyan játékokat, mint a kerekecskegombocska. • Különböző okok hatására eltérő hangadással reagál. • Utánozza az arckifejezéseket. • Átveszi a kezdeményezést a hangadásban, és leköti a felnőtt figyelmét az interakcióban. • Kezdi megérteni a hanggal játszott szerepcserés játékot, pl. hangot ad ki, válaszul a felnőtt hangjára.


5

Hallás (Hallásfigyelem)

Receptív nyelv

• A hangforrást ponto- • Észrevehetően felismeri san beazonosítja. a családtagok neveit az • Megkülönbözteti a öszefüggő beszédben, beszéd még akkor is, ha a szupraszegmenmegnevezett nincs is tális elemei közül jelen. az időtartam, a • Megfelelő karmozdulahangmagasság és az tokkal reagál az olyan intenzitás jellegzeszavakra, mint fel, fent, tességeit. magas, pá-pá, stb. • Hosszabb ideig • Élvezi a zenét, vagy az képes figyelni. éneklést. • Társítja a szavakhoz • Észrevehetően figyeli a jelentést. a mások közötti teljes • Diszkriminálja a párbeszédet. magánhangzó és a • Rendszeresen abbaszótag összetételt. hagyja a tevékenységét, ha a nevén szólítják. • Észrevehetően felismeri néhány egyszerű tárgy nevét, megnevezés utáni lokalizálással • Egyre gyakrabban áll meg tevékenysége közben, reagálva a “nem” felszólításra. • Fenntartja érdeklődését akár egy percig is, míg képeket, vagy könyveket nézeget egy felnőttel.


6

7 - 9 hónapos kor

Expresszív nyelv

• Megismétel mshmgh szótagokat (CV konszonáns-vokális) a gagyogásában [pa pa]. • Elkezd vokalizálással válaszolni, ha a nevén szólítják. • Egyre több játékot játszik, pl. “Süti süti pogácsa…”, kukucska, tapsikolás, stb. és vokalizál játék közben. • Észrevehetően énekel. • Vokalizál, hogy üdvözöljön egy ismerős felnőttet. • Szól, hogy figyelmet kapjon . • Megfelelően használ néhány gesztust és nyelvi elemet, pl.: megrázza fejét, ha “nem”-et akar mondani. • Hangosan vokalizál.

Beszéd (Kiejtés) • Egy mássalhangzót és egy magánhangzót tartalmazó szótagokkal (CV CV) gagyog, (pa pa; ba ba). • Csettintget a nyelvével. • Dallamos hangot használ. • Hanglejtésbeli mintákat utánoz. • Leggyakrabban mély hangrendű, középső nyelvállású magánhangzókat használ: [o] (hot), [ae] (bat), [a] (car). (A magyar “o”, “e” és “á” hangok kiejtés szempontjából nem azonosak a fent említett hangokkal – a ford.) • Néhány mássalhangzót használ (p, b, m, d).

Gondolkodás

Szociális kommunikáció (Pragmatika)

• Testmozgást utánoz. • Kezdi megérteni, • Felismer megszokott hogy a kommutárgyakat. nikáció kétirányú • Tárgyakat egyik folyamat. kezéből a másikba • Erős érdeklődést helyez. mutat az emberek• Egy kockát a kezékel való kapcsolatteben tartva elvesz remtésre. egy másikat. • Élénkebbé válik • Mosolyog magára a ismerős emberek tükörben. között. • Szereti az elrejtős• Várja a megszokott megkeresős játékotevékenységeket. kat. • Bólint, integet és • Átad, rámutat, megtapsol. mutat. • Szól, hogy figyelmet • Karikákat húz le kapjon. rúdról. • Tárgy után nyúlással és rámutatással kér. • Élvezi a mókázós játékokat. • Tovább fejlődik a szerepcserében való jártassága. • Elkezdi a felnőttel való “könyvolvasást” képnézegetéssel.

10 - 12 hónapos kor

Hallás (Hallásfigyelem) • Egyre több szóhoz rendel jelentést. • Megfigyeli a saját és mások hangját. • Távolról lokalizálja a hangot. • Megkülönbözteti a beszélő hangját az azonos időben érkező, egyéb ingerektől.

Receptív nyelv

Expresszív nyelv

• Észrevehetően élvezi, ha új szavakat hall. • Általában képes figyelni a beszédre anélkül, hogy egyéb hanginger megzavarná. • Alkalmanként odaad felnőttnek játékot, vagy tárgyat, szóbeli kérésre. • Alkalmanként egyszerű utasításokat hajt végre, mint pl.: tedd le. • Test vagy kézmozdulattal, megfelelő időben reagál a zenére. • Megfelelő fej - vagy testgesztussal demonstrálja, hogy érti a szóbeli kérést. • Fokozott figyelmet mutat a beszédre hosszú időn át.

• 4 vagy több szótagos halandzsát használ - rövid mondatokat, mint szerkezetek -, igazi szavak nélkül. • Halandzsabeszéde sokszínűvé válik, felnőtt hanglejtéssel, mikor egyedül játszik. • Mozgásos mondókákat kezdeményez, mint pl.: “Kerekecske-gombocska” vagy “Ez elment vadászni”. • Beszél a játékokhoz, tárgyakhoz, hosszabb szóbeli mintákat használva. • Sűrűn válaszol a dalokra és a mondókákra vokalizálással. • Hanggal kísért tevékenységeket utánoz. • Elkezdheti használni az első szavakat, pl.: pá-pá, mama.

Beszéd (Kiejtés) • Számos, más által használt hangot, és szótagot utánoz • Szupraszegmentális elemeket használ, • Az ismétlődő szótagok egyre hosszabb láncát használja. • A magán– és mássalhangzókat szisztematikusan variálja (ba-di ba-di). • Főleg felpattanó zárhangokat és nazálisokat használ (p, b, d, m).

Gondolkodás

• Ellenkezik, ha a játékot elveszik tőle. • Összekapcsol egy cselekvést egy tárggyal, pl. a kanalat a kevergetéssel vagy az autót a tologatással. • A nevetésre a cselekvés megismétlésével reagál. • Kiveszi a kis rudakat a lyukacsos táblából. • Két azonos tárgyat egyeztet. • Megpróbál két kockából álló tornyot építeni.

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • Kezdi megérteni a kérdést és a választ, pl.: rázza a fejét a “nem” kifejezésére. • Folytatódik fejlődése az interakciók megértésében. • Megérti az üdvözléseket. • A szerepcserében való jártassága tovább fejlődik. • Vokalizál, reagálva az anya szólítására. • Kifejezi kívánságát tevékenység váltáshoz. • A tevékenység ismétlésével reagál a nevetésre. • Elkezd irányítani másokat rángatással, huzogatással, tologatással. • Gesztussal és vokalizációval tiltakozik. • Élvezi és kezdeményezi a játékokat.


7

Hallás (Hallásfigyelem) • Még több szót azonosít. • Egyszerű nyelvet feldolgoz. • Auditív memóriája egy elemre terjed ki, amely elem kifejezés, vagy mondat végén található. • Különbséget tesz két megszokott szókapcsolat között. • Végrehajt ismerős, egy lépésből álló utasításokat.

Receptív nyelv

• Hétről – hétre egyre több új szót ért. • Végrehajt egy lépésből álló utasításokat a játék folyamán. • Ért egyszerű “hol’ kérdéseket, pl.: Hol van apu? • Rámutatással fejezi ki, hogy felismerte és megértette több tárgy nevét • Még több megszokott kifejezést ért meg. • Elkezdi felismerni a különböző testrészek nevét, pl. szem, kéz. • Élvezi a mondókákat.


8


Expresszív nyelv

Beszéd (Kiejtés)

• Következetesen • Váltakozó magánhasznál 7, vagy több hangzókat utánoz. szót • Egyes szavakat • Hangot és gesztust kezd megközelítően használ, hogy kiejteni. megkapja a kívánt • A legtöbb magántárgyat. hangzót használja a • Folytatja a halanvokálizációs játékdzsabeszéd hasznában. latát, egyre több • Egyre több “fronvalódi szóval. tális” felpattanó • A halandzsabeszéde zárhangot (p, b, d ) tartalmazza a szüés nazális hangot ( netet és a m, n) használ. hanglejtést. • [h] réshangot • Spontán utánoz új használ. szavakat. • [w] félmagán• Énekel. hangzót használ (angol nyelvre jellemző hang – a ford.).

Gondolkodás

• Fenntartja az óhajtott tárgy iránti érdeklődését két, percig, vagy tovább • Belehelyezi a kört a forma táblába. • Tornyot épít két kockából. • Elkezd papírra firkálni vastag zsírkrétával (vagy ceruzával – a ford.) • Még több cselekvést utánoz, pl.: a baba símogatása. • Megmutatja, hogy érti a tárgyak gyakorlati használatát. • Elmozdítja a fedelet a dobozról, hogy megtalálja az elrejtett tárgyat (vagy kendőt – a ford.).

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • Folytatódik a beszélővel való szemkontaktus fejlődése, hosszabb időn át. • Szerepcserét alkalmaz a kommunikációban, ahogy az expresszív nyelv fejlődik. • Dobálgatós játékot játszik. • Tárgyakat mutatva másokat is bevon a játékba, pl.: cipők, ruházat. • Elkezdi megérteni a mi, ki, hol, melyik, miért, mikor kérdéseket. • (“wh” kérdések – kiegészítendő kérdések: why, what, who, where, which, when - a ford.)


Hallás (Hallásfigyelem) • Különbséget tesz egyre több kifejezés között. • Azonosít és összekapcsol több szót a hozzátartozó tárggyal, pl.: játékok, testrészek, ételek, ruházat. • Utánozza a hallott szavakat.

Receptív nyelv

• Egyre több egyszerű kérdést ért meg. • Elkezd hosszabb kifejezéseket megérteni, kulcsszavakkal a mondat közepén. • Kifejlődik a főfogalmak szókincse. • Több testrészt azonosít. • A helyszínen nem látható, ismerős tárgyakat talál meg. • 50 vagy több szót ért meg. • Azonosít néhány ruházati darabot, játékokat, ételt.

Expresszív nyelv

Beszéd (Kiejtés)

• Eltűnik a halandzsa- • Növekszik a helyebeszéd. sen kiejtett szavak • A szókincs növekszik száma 10 vagy több jelen- • A legtöbb magántéssel bíró szóra. hangzó jelen van. • Lecsökken a gesztu- • Még mindig főleg sok használata – a frontális (elől beszédre támaszkoképzett) mássaldik a kommunikációhangzókat ejt (p, b, ban. d, m, n, h, w ) • Utánozza a hallott szavakat. • Valamiből kér még.

Gondolkodás

• Körkörös firkákat utánoz. • 3-6 rudat helyez lyukacsos táblába. • Visszaszerez egy kívánt tárgyat egy akadály mögül. • Felszed apró tárgyakat. • Felfordít üveget, palackot, hogy megszerezze a játékot. • Rámutat a képekre a könyvekben, és elkezd lapozni. • A tárgyállandóság kialakul.

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • A felnőttől gesztusokkal és vokalizációval kér segítséget vagy tárgyakat. • Vokális interakciót kezdeményez. • Szereti a megszokott emberekkel való együttlétet. • Óvatos az idegenekkel szemben. • Más gyerekeket utánoz.


9


Receptív nyelv


10


Expresszív nyelv

Beszéd (Kiejtés)

Gondolkodás

• Hallási memóriája 2 • Egy tárgyra • Alkalomszerűen 2-3 • Megközelítőleg kiejti • Szimbolikus játékokat elemig terjed. vonatkozó két lépészavas kifejezéseket a szavakat. imitál, pl. házimun• Dalokat ses utasítást végreutánoz. • Hangcsere: /w/ kákat, vagy egyéb megkülönböztet. hajt. • Rendszeresen használ hangot mond /r/ otthoni tevékenysé• Különböző kifejezé- • Két ismerős tárgyat új szavakat. helyett. get. seket megért. kiválaszt. • 30 vagy több szó fölé • Szupraszegmentális • Egy tárgyat a másik • Leíró szókapcsolato- • Megért cselekvést nő az aktív szókincse. jellemzőket használ. szimbólumaként kat megkülönböztet. jelentő kifejezé• Megpróbál “mesélni” • A legtöbb magánhasznál. • Végrehajt 2 lépésből seket. – hosszabb kifejezéhagzó és diftongus • Behelyez háromszöálló utasítást, pl. • Megmutat különböző seket használ hajelen van (a magyar get, kört és négyzetet fogd meg a labdádat testrészeket landzsabeszédében, nyelvre nem jellemző formaegyeztető tábláés dobd el. pl.könyök, pofi. hogy megértesse a kettőshangzók ba. • Főfogalmak alapján • Kezdi megérteni a magát. jelenléte néhány • Függőleges vonalakat felismer. névmásokat – az én • Kezdi használni a tájszóláson kívül – a másol, folytat. __-m, enyém, te. saját nevét, amikor ford.). • Felfűz 3 gyöngyöt. • Naponta ismer fel új önmagáról beszél. • Mássalhangzók [k, g, • Kezd papírt tépni. szavakat. • Birtokos névmást t, ng] kezdenek kiala- • Utánozza a Bábel-to• Szövegértése használ – enyém. kulni. rony részeinek sorbafejlődik, egyszerű • Már használhatja a • A kialakult mássalrendezését. mondatszerkeze“Hol?” kérdést (Hol hangzók [p, b, m, • Kezdi a játékában teket értelmez. autó?). h, n, d] szókezdő kategorizálni a tárgya• 24 hónapos korára • 24 hónapos korára helyzetben pontosan kat. 250-300 szót használhat 2-3 szahasználatosak. • Két játékszert együtt megért. vas kifejezéseket • Mássalhangzókat használ. főnevekkel, néhány gyakran kihagy szó • Kockákat összerak – igével és melléknévközepén, vagy szó tornyot épít. vel. végén. • Egyszerű kivevős puzzle játékot összerak, berak. • Mechanikus játékot elindít.

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • Megnő az önbizalma és szeret más emberek társaságában lenni. • Szerepjátékot kezdeményez. • A felnőttek kéréseire, kívánságaira válaszol. • Felnőttes beszélgetéseket gyakorol ismerős témákban. • Az interakcióhoz szavakat használ. • Információt kér, pl. “Mi ez?”. • Fejlődik a szerepcsere képessége a beszélgetés folyamán.


Hallás (Hallásfigyelem) • Hallási memóriája 2 elemig terjed különböző szöveg összefüggésekben. • Ismerős dalokat hallgat kazettáról / CD-ről. • Megért hosszabb közléseket. • A távolról érkező hangokra is figyel / fülel.

Receptív nyelv

Expresszív nyelv

Beszéd (Kiejtés)

• Kezdi megérteni az összetett nyelvet. • Felfog öszetettebb, cselekvéssel kapcsolatos kifejezéseket (pl. vonzatos igék az angolban – a ford.). • Megérti a funkciószerű használatot, pl. Miből iszunk? – rámutat a pohárra. • Kezdi érteni a méretbeli különbségeket, pl. nagy – kicsi. • Elkezdi érteni az elöljárószókat pl. in, on, under (magyarul ezeket ragokkal, névutókkal fejezzük ki többnyire –ban, -ben, -on,-en, -ön, alatt – a ford.). • Növekszik a passzív szókincs. • Kezdi érteni a mennyiség fogalmát, pl. egy, mind. • Érti a személyes névmásokat: ő, ők, mi.

• Egyre következetesebben használ 2-3 szavas kifejezéseket. • Használ néhány személyes névmást pl. me, you = engem, nekem, te, téged. • Két vagy több szóval segítséget kér pl. kézmosáshoz. • Kezdi megnevezni az alapszíneket. • Saját magára utal a ”me” = engem, rólam… névmással. • Két számból álló számlálást megismétel. • Válaszol kiegészítendő kérdésekre, pl. What’s that? What’s … doing?, Who? = Mi az? Mit csinál? Ki? • Mondókákat mond és elénekli kedvenc dalait. • Megérti és válaszol a “can you” = meg tudode csinálni? megtennéd? kifejezésre. • Tiltást, tagadást használ pl. don’t, no (ne, nincs).

• Szeret kísérletezni a prozódiai elemekkel (ritmus, hangsúly, hanglejtés). • A hangsúlyt helyesen kezdi használni. • Megismétel szavakat és kifejezéseket. • Az [f, y] mássalhangzók kezdenek kialakulni (az angol nyelvben az “y” a magyar “j” mássalhangzónak felel meg. – a ford.). • Mássalhangzókat, mint pl. [m, p, b] használ szóvégi helyzetben. • Szavakat, kifejezéseket rövidít úgy, hogy a szóközépi mássalhangzókat gyakran kihagyja. • Hajlamos szavak túlartikulációjára. • Ugyanazt a szót gyakran különbözőképpen ejti. • Suttog.

Gondolkodás

• Folytatódik a szimbolikus játék, pl. játékból telefonál . • Cselekvéseket végrehajt pl. Csapj bele a tenyerembe! (magasra tartott kézzel tenyerek összeütése - a ford.). • Játékszereket célnak megfelelően használ. • Játékában egymáshoz kapcsolódó tevékenységek jelennek meg. • Egyszerre csak egyet lapoz. • Függőleges, vízszintes vonalakat és kört másol. • Azonos képet képpel, formát formával egyeztet. • Két részt egésszé összerak. • Az “egy” és a “kettő” számfogalmát megérti.

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • Élvezi a beszédet, pl. tetteti, hogy beszélget a telefonon. • Végrehajt cselekvéseket, pl. Adj egy pacsit! • Kialakul a más gyermekekkel való egymás melletti játék. • Játékát egyre több beszéddel kíséri. • Megosztja a játékát. • Segítséget kér két vagy több szó használatával. • Szóbeli megnyilvánulásai hosszabbodnak.


11


Receptív nyelv

• Folyamatosan bővül • A leghétköznapibb a hallási emlékeigéket érti. zet terjedelme • Ért és reagál különböző nyelvi összetettebb nyeljellegzetességekkel vi kifejezésekre és bíró három eleutasításokra. mig terjedő auditív • Egy mondatban elmemória. hangzó 2-3 utasítást • Az információ két végrehajt. részét helyesen sor- • Megért jó néhány barendezi. elöljárószót, pl. in, • Mesét hallgat kazeton under =-ban, táról, CD-ről. -ben, -on,-en, -ön, • 2-3 lépcsős utasítást alatt (a mavégrehajt. gyar nyelv ezeket a jelentéseket ragokkal, névutókkal és igekötőkkel fejezi ki – a ford.). • Fogalmi tára fejlődik. • Felismeri egy tárgy részeit. • Megérti az idői fogalmakat, pl. ma, tegnap, holnap. • Megérti a “Mi hiányzik?” és a “Mi nem illik ide? “ kérdéseket.


12


Expresszív nyelv

• Ismeri a nemi különbségeken alapuló szókincset (pl.: bácsi, néni – a ford.) • Beszél arról, amit rajzol. • Megmondja a vezeték és a keresztnevét, ha megkérdezik tőle. • Elmondja a közelmúlt eseményeit. • Beszélgetésben 3-4 szavas egyszerű mondatokat használ. • Egyre összetettebb nyelvet kezd használni. • Kérdéseket használ, pl.: ki, mi, hol, miért. • Névmásokat használ pl.:ő, ők, mi, te, én, engem. • Néhány esetben többesszámot használ. • Birtokviszony kifejezéseit használja. • Egyre több tagadó kifejezést használ, pl. nem, semennyi, senki. • Kezdi használni az “és” és a “mert” kötőszavakat. • Három vagy több színt megnevez.

Beszéd (Kiejtés) • Néhány hangot cserél, pl. [f]-et ejt [th] helyett, [w]-t ejt [r] helyett (az angol nyelvre jellemző hangok – a ford.). • A szó közepén lévő mássalhangzók használata még nem következetes. • Szóvégi mássalhangzók használata egyre általánosabb. • [l, r, sh, s, z, ch] mássalhangzók kialkulnak (ezek a magyar nyelvben a következő hangoknak felelnek meg: l, r, s, sz, z, cs – a ford.). • Magánhangzók és diftongusok (kettőshangzók) kialakultak. • Olykor a beszéd hangsúlytalan részét elhagyhatja. • Kiejtése egyre pontosabb. • Gyakran suttog.

Gondolkodás

• Megosztja a játékát és egyre rendszeresebben részt vesz a szerepcserében. • Egymás mellet való játéka fejlődik. • Érdeklődni kezd az írás és a rajzolás iránt. • “Mintha” játékot kezd játszani. • Hat színkártyát egyeztet. • Válogat és csoportosít, pl.: kockákat és rudakat. • Megnevez egy tárgyat, amikor a képen annak egy részét megmutatjuk neki. • Két hiányzó testrészt kiegészít rajzon. • Érdeklődik a dolgok működésének hogyanja és miértje után. • Összerak 2-3 összekapcsolódó puzzledarabot. • Utánozza a kereszt rajzolását.

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • Szerepcserében részt vesz és megosztja játékát. • Mondókákat mond. • Dalokat eljátszik néha megváltoztatja a végét. • Elmerül kitalált cselekvésekben (szerepjátékokban – a ford.). • Kezd engedélyt kérni másoktól. • Kifejezi az érzéseit. • Beszélgetést kezdeményez. • Kérdéseket használ különféle okokból pl. információszerzés, kérés.

37- 42 hónapos kor

Hallás (Hallásfigyelem) • A hallási emlékezet terjedelme 5 elemre nő. • 3 vagy több információt megfelelően sorbarendez. • Rövid történetet újra elmond. • 3 utasítást végrehajt. • Összetett mondatszerkezeteket felfog. • Hat szóból álló mondatot képes nyomonkövetni.

Receptív nyelv

Expresszív nyelv

• 10-15 perces történetet, mesét képes végighallgatni. • Bonyolultabb összetett mondatokat megért. • Megért bonyolultabb fogalmakat, mint tulajdonság, textúra, mennyiség. • Érti a nappal / éjszaka fogalmát, pl. megkülönbözteti a nappali és az esti tevékenységeket. • Végrehajt olyan utasításokat, amelyekben szerepelnek az üres/tele és az ugyanolyan/különböző fogalmak. • Érti a helyre vonatkozó elöljárószókat, pl. next to = mellett. ( Ezt a magyarban névutó fejezi ki – a ford.) • Kezdi érteni az összehasonlításokat, pl. ”Én magasabb vagyok, mint te”. • Megért kb. 900 szót.

• A beszélgetésben sok helyes nyelvtani szerkezet használatával vesz részt (többesszám, birtokosszerkezetek, névmások, elöljárószók, melléknevek). (Az elöljárószóknak megfelelő jelentéseket a magyarban ragok, névutók, igekötők hordozzák– a ford.) • Használja a “mikor?”és a ”mennyi?” kérdéseket. • Használja az “így” és a “mert” szavakat. • Üzenetet továbbít. • Megmagyarázza, hogy melyik tárgyat mire lehet használni • Kezd válaszolni a “Mi van , ha...?”, “Mi történik, ha...?” kérdésekre. • Válaszol a “Mi hiányzik?” kérdésre. • Meghatározza “Mi nem tartozik oda?” és megmondja “Miért?”. • Megkisérel válaszolni problémamegoldó kérdésekre, pl. “Mi történik, ha?”. • Kb. 500 érthető szót használ.

Beszéd (Kiejtés) • Néhány mássalhangzókapcsolatot használ / ejt [mp, pt, br, dr, gr, sm]. • [j, v, th] mássalhangzók megjelennek. (A” j” a magyar “dzs”-nem felel meg, a “th” a magyar nyelvben nek létezik. – a ford.) • Néhány hangzócsere még előfordul, pl. [gw]-t ejt [gr] helyett mássalhangzókapcsolatban(a magyarban a “w”, így a “gw” hangkapcsolat sem létezik. - a ford.). • A szavak kiejtése egyik használat után a másikig egyre pontosabb.

Gondolkodás

• Képes párosítani egyértelmű szabály alapján. (Kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés.) • Végrehajt olyan utasításokat, melyekben fogalmak szerepelnek, pl. üres, tele, ugyanolyan, különböző. • Egyre bonyolultabb fogalmakat alkot, pl. minőség, mennyiség, textúra. • Összehasonlít tárgyakat. • Egyszerű problémamegoldásokba kezd. • Fejlődik a képzelete.

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • Szerepet cserél. • Más gyermekekkel egyre harmonikusabban játszik. • Megértést mutat más emberek érzései, szükségletei iránt. • Egyszerűbb beszélgetésekben párbeszédszerűen részt vesz. • Beszélgetést kezdeményez. • Élvezi a szerepjátékot.


13


Receptív nyelv


14

43 -48 hónapos kor

Expresszív nyelv

• Megért hosszabb és • Nő a passzív • Használja az övé/övék kiösszetettebb nyelvi szókincse és a fejezéseket. szerkezeteket, pl. szövegértése. • A többesszámot még követkeMegkeresnél nekem • Érti az egyes- és zetesebben használja – szabávalamit, ami a fákon többesszámot. lyos és rendhagyó esetekben él, tolla van és sárga • Megérti a különbis ( a magyar nyelvre ez nem a csőre? séget múlt / jelen / jellemző – a ford.). • Egyre összetettebb jövő között. • Képekről és mesekönyvekről fogalmakat tartal• Analóg mondatokat beszél. mazó utasításokat megfelelően befejez • Egyre kifinomultabb fantáziahajt végre, pl. “Tedd (pl: A nyuszi gyors, játékokat játszik. a vastag kék négya csiga…- a ford.). • Tagadást és segédigéket zetet az üres bögre • Azonosít egy, a használ, pl. shouldn’t / won’t / mögé”. helyszínről hiányzó can’t = nem kellene, nem fog, • Részletesen újrametárgyat. nem tud /képes. (a magyar sél történeteket 5 • Érti a nappal, regnyelv ezeket más nyelvtani vagy több mondatgel, délután, éjszaka kategóriákkal fejezi ki. – a ban. fogalmát. ford.) • Nyomonkövet 8 sza- • Sebességre és • Összehasonlításokat használ. vas mondatot. súlyra vonatkozó • Következtetéseket levon. összehasonlításokat • Társalgási nyelvben hasznátesz. latos kifejezések használata • Ért 1500-2000 szót. kifejlődik. • Használja a “Mennyi?” és a “Hogyan?” kérdést. • 800 - 1500 szót használ. • Összetettebb nyelvi szerkezeteket használ. • Spontán megnyilatkozásai többnyire nyelvtanilag helyesek.

Beszéd (Kiejtés)

Gondolkodás

• Csökken a • Egyszerű tárgyakat hangkihagyások és a lerajzol. hangcserék száma. • Érti az • A legtöbb mássalidőfogalmakat, pl. hangzó kialakult. ma, holnap, tegnap, • Egyre több mássalreggel, délután, éjhangzókapcsolat jeszaka). lenik meg szókezdő • Megmondja,hogy és szóvégi pozícióhány ujja és lábujja ban. van. • A beszédtempó és • Összekapcsol egy ritmus átlagos. tárgyat egy foglal• Megfelelő hangerőt kozással, pl. hőmérő használ. / orvos. • Megfelelő • Fantáziája folyamahanglejtést használ. tosan fejlődik. • Kiegészítő • Koncentráló képestáblázatként, lsd. ”A sége nő. beszédhangok” című • Lemásol egyszerű táblázatot, 43. oldal. képet vonalrajzzal. • Mintákat egyeztet. • Következtetéseket levon.

Szociális kommunikáció (Pragmatika) • Bizalma és önértékelése nő. • Mások kérdéseire válaszol, pl. bolti eladó. • Hanglejtést megfelelően használ. • Beszélgetést kezdeményez. • Alkalmazkodik a téma változásaihoz a beszélgetésben. • A nyelvet különböző kommunikációs célokból használja, pl. információszerzés, információ nyújtás, szükségletek / érzések kifejezése, alkudozás.

A beszéd hangjai* Hangok

Az elsajátítás életkora (év) 1

magánhangzók

2

3

4

5

6

7

8 * A mássalhangzók ejtésének tipikus, átlagos felső határa. Az adatok nem magyar nyelvű kutatáson alapulnak!

magánhangzók

p

kép, szép

p

m

mama, mit

m

h

hó, havazik

h

n

én, néni

n

b

baba, borsó

b

k

ki, kicsi

k

g

ág, ég

g

d

dob, de

d

t

tó, út

ng

ing, hang

f

fa, fázik

f

j,ly

jó, lyuk

j,ly

r

rá, rák

r

l

ló, alom

l

sz

szó, szék

cs

rács, cső

cs

s

só, sí

s

z

ez, az

dzs

dzsem, lándzsa

v

vesz, visz

zs

rizs, rozs

Az alábbi hangzók kialakulásának ideje nem szerepel az eredeti, angol nyelvű táblázatban: c dz gy h (zöngés réshang) h (zöngétlen réshang) mf mv ch pj ny ty

t ng

sz

z dzs v zs

cél, arc brindza, edz ágy, megy dohos, éhes ihlet,dohhal szimfónia hamvas technika kapj nyúl, nyár atya, tyúk

Köszönetnyilvánítás: Forrás: Estabrooks, W. (1998) Cochlear Implant for Kids, (Cochleáris implantáció gyerekeknek) © 1998 Warren Estabrooks and The Alexander Graham Bell Association of the Deaf. Inc. (Alexander Graham Bell Hallássérültek Egyesülete). Engedéllyel újranyomtatott. Dr. Gósy Mária (2004) Fonetika, a beszéd tudománya, Osiris Kiadó. Auditory Habilitation Theory

15


16

Jegyzetek

Jegyzetek


17


18

Integrált Fejlődési Skála Nyomonkövetési Táblázat Ez a táblázat az integrált fejlődési skálával (IFS) való együttes használatra készült. (Listen Learn and Talk - Cochlear 2005). Hogyan használjuk az IFS nyomonkövetési táblázatot? 1. Töltse ki a gyermek nevét és egyéb információkat a nyomtatvány tetején. 2. Rögzítse a gyermek fejlődési szintjét az Integrált Fejlődési Skála alapján. 3. A bal oldalon futó függőleges oszlop mutatja a gyermek hallási korát (HK). Ez a gyermek fejlődési előmenetelét jelenti attól a kortól kezdve, mikortól először jut be hatékony hang a fülébe, a hallókészülék beállításával, vagy a cochleáris implantátum bekapcsolásával. 4. A nyomtatvány tetején futó vízszintes sor mutatja a fejlődés hat kulcsterületét a következőképpen: - Hallás, hallásfigyelem. - Receptív nyelv: amit a gyermek megért. - Expresszív nyelv: amit a gyermek mond. - Beszéd: ahogyan a gyermek mondja (kiejtés + szupraszegmentális elemek használata – a ford.). - Kogníció: gondolkodási folyamatok. - Kommunikáció: szociális interakció más emberekkel (pragmatika - a nyelv használata). 5. Minden egyes hallási kor-szinthez (HK) két egység tartozik: ( + ) Kialakuló képességek vagy célok. Ez azt jelenti, hogy a gyermek kezdi kialakítani az adott képességeket az adott szinten, de még nem sajátította el, nem alakította ki teljesen. Ezek azok a célok, amelyeken a terapeuta és a szülő dolgozik. ( √ ) Elsajátított képességek, elért célok. Ez azt jelenti, hogy a gyermek az adott hallási korban az adott képességeket elsajátította, spontán nyelvében és interakcióiban használja otthon, a szülőkkel, különböző családtagokkal, és később a barátokkal. Minden függőleges oszlopban írja be a kezdő dátumot a ( + ) oszlopba, és később az elsajátítás dátumát ( √ ) a megfelelő sorba. A gyermek fejlődésének egyszerűbb áttekinthetősége érdekében eltérő színekkel is kitöltheti a kölönböző területeket, ezt a felső sorban jelezheti. A kulcsinformáció mégis a kezdet és az elsajátítás dátuma lesz. 6. Az ÉK a tényleges életkor oszlopa. Minden egyes hallási kor szinthez rögzítse a gyermek valódi életkorát (ÉK) az ÉK oszlopba (hónapokra lebontva – a ford.). Ez fontos információ, hogy rendszeresen figyelemmel kisérhessük a hallási kor (HK)és a valódi életkor (ÉK) közötti rést. Azt várjuk, hogy ez a rés egyre csökkken az idő előrehaladtával. Az általános elvárás egy 12 hónapos kora előtt diagnosztizált és korai fejlesztésben részesült hallássérült gyermekkel szemben az, hogy iskolás korára megfelelő hallás- és beszédszintet érjen el, feltételezve, hogy ingergazdag nyelvi környezetben van, ahol a halláson keresztül történő beszédtanulás áll a középpontban. (Listen Learn and Talk 13. oldal, Az auditív habilitáció elmélete). Az elvárások különböznek azokkal a gyermekekkel szemben, akiknek a hallássérülésen kívül más problémájuk is van. A gyermek fejlődésének rendszeres ellenőrzése ajánlott! Ez a táblázat tiszta áttekintést nyújt a fejlődés 6 vizsgált területén elért eredményekről a hallási kor (HK) és az életkor (ÉK) függvényében.

Integrált Fejlődési Skála Nyomonkövetési Táblázat Név:

HK hónapokban

43 - 48 37 - 42 31 - 36 25 - 30 19 - 24 16 - 18 13 - 15 10 - 12 7-9 4-6 0-3

ÉK hónapokban

Receptív nyelv

Hallás

√ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ +

√ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ +

Születési dátum: Bekapcsolás dátuma:

Expresszív nyelv

√ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ +

Beszéd

√ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ +

Gondolkodás

√ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ +

Szociális kommunikáció √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ + √ +


19

Mi, a Cochlearnál, a hallási problémák megoldásának világszerte ismert vezetőiként, missziónkak tekintjük, hogy eljuttassuk a hang ajándékát az emberekhez az egész világon. Hallásjavító eszközeinkkel több, mint 100 országban 180,000 embert kötünk össze a családjával, barátaival és a helyi közösségekkel. Amellett, hogy az iparban mi fektetünk legtöbbet a kutatásba és a fejlesztésbe, folyamatosan ápoljuk a partnerkapcsolatokat vezető nemzetközi kutatókkal és hallási szakértőkkel, így biztosítjuk, hogy mi legyünk a hallás tudományának élenjárói. Azon hallássérült emberekkel szemben, akik a Cochlear termékeit használják cégünk kötelezettséget vállal, hogy folyamatosan biztosítja számukra a hallás élményét. Hear now. And always.

Cochlear AG, European Headquarters Peter Merian-Weg 4 CH – 4052 Basel, Switzerland Tel: +41 61 205 0404 Fax: +41 61 205 0405

www.cochlear.com

N34336F ISS1 HU Hungarian translation of Integrated Scales of Development from Listen Learn and Talk

Integrált Fejlődési Skála (IFS) a Listen Learn and Talk* című habilitációs programból

Recommend Documents