Innovációs menedzserképzés a régiókban Budapest, 2006. február 28.
LISSZABONI CÉLOK ÉS VALÓSÁG: MI TÖRTÉNT EDDIG? Borsi Balázs kutatásvezet
GKI Gazdaságkutató Rt. 1
Az európai integráció Lisszabonig Lisszabonra úgy érdemes tekinteni, mint az integráció kezdeti céljainak kiterjesztésére egy stratégiai programban • Stabilitás és béke (politikai cél) • Gazdasági növekedés és gazdasági-társadalmi modernizáció (gazdasági cél)
Az EU integráció fontosabb lépcs i • ESZAK (1951 – Párizs) + EGK és EURATOM (1957 – Róma) 1967t l: EK (áruk, szolgáltatások, t ke, munka szabad áramlása) • 1973: Dánia, Írország, UK, 1981: Görögország, 1986: Spanyolország, Portugália, 1995: Ausztria, Svédország, Finnország • 1992: Maastricht (monetáris unió 1999-re, európai állampolgárság, közös kül- és biztonsági politika, bel- és igazságügyi együttmAködés): EU; 1997: Amszterdam (pl. Parlament új szerepe) • 2000: már horizonton a b vítés 10 új tagállammal
2
TARTALOM Politikai és gazdasági racionalitás 2000-ben A stratégia végrehajtása A félidei értékelés és a továbblépés A gazdaságkutató értékelése Tanulságok és hivatkozások
3
TARTALOM Politikai és gazdasági racionalitás A stratégia végrehajtása A félidei értékelés és a továbblépés A gazdaságkutató értékelése Tanulságok és hivatkozások
4
Millenium: 3 „európai” kihívás A globalizáció kiteljesedésével a gazdasági er csökkenése és új kihívások megjelenése a nemzetközi porondon • Kína: feldolgozóipar • India: szolgáltatások • USA: K+F, high-tech és magas hozzáadott-érték
Az öreg kontinens valóban öreg Küszöbön a b vítés 5
Öreged; társadalom (EU-25) 45 40 35 30 25 20 15 10 5
A 60 év feletti korosztály részaránya a népességb;l
Forrás: Eurostat
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
1960
0
A 60 év felettiek és a 20-59 évesek aránya 6
Áruforgalmi egyenleg Kínával (EU-25; milliárd euró) 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80 -90 1999 Forrás: Eurostat
2000
2001
2002
2003
7
2004
Lisszabon 2000: az EU tíz év alatt váljon a földkerekség legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely állampolgárai számára több és jobb munkahelyet, illetve er sebb szociális kohéziót biztosítva képes a fenntartható növekedésre... (Lisszabon 2000) … figyelemmel a környezetre (Göteborg 2001) 8
A szerkezeti reformok stratégiája a mikrogazdasági feltételek javítása a piacok mAködésének javítása az életmin ség fenntartása az egyes tagállamok “rugalmasságának” növelése
9
A növekedési potenciál növelése a termék- és t kepiacok mAködésének javítása a munkaer -piac mAködésének javítása befektetés a tudásgazdaságba és az innovációkba
10
A termékpiacokon További piacnyitás -> az üzleti környezet javítása -> a verseny növelése hatékonyabb tényez -allokáció hatékonyabb termelés dinamika
11
A hálózatos iparágak liberalizációja Az egy órára jutó munkatermelékenység növekedése (gáz- víz- és elektromos energiaszolgáltatók) 1979-1990
1990-1995
1995-2001
EU-15
2,7%
3,6%
5,7%
USA
1,1%
1,8%
0,1%
Forrás: Ilzkovitz [2005] 12
Pénzügyi integráció: hatékonyabb pénzpiacok Befektetés a tudásba (oktatás, K+F, IKT): termelékenységnövekedés Munkaer piaci reformok (közterhek, jóléti szolgáltatások stb.): magasabb foglalkoztatás A POZITÍV KÖLCSÖNHATÁSOK ERUSÍTÉSE A PIACOK KÖZÖTT
13
TARTALOM Mit diktált 2000-ben a politikai és gazdasági racionalitás? A stratégia végrehajtása A félidei értékelés és a továbblépés A gazdaságkutató értékelése Tanulságok és hivatkozások 14
A végrehajtás f; elemei „Rugalmas kormányzás”: Open Method of Coordination (OMC) Európai Tanács tavaszi ülésszak Monitoring évr l évre
15
OMC: decentralizált koordináció alapelvek rögzítése (rövid-, közép-, hosszútávú célok) kvantitatív és kvalitatív metrikák az irányelvek lefordítása nemzeti / regionális szintre (figyelemmel a sajátosságokra) rendszeres monitoring, értékelés, és független szakért i véleményezés 16
Példa a mérhet; célokra 70%-os aktivitási ráta A K+F ráfordítás 3%-ra növelése Az egységes bels' piacra vonatkozó direktívák 98,5%-ának a nemzeti törvénykezésbe foglalása Az energiapiac liberalizációja (2004: vállalatok, 2007: háztartások) üvegház-hatást el'idéz' gázok kibocsátásának csökkentése 17
Tavaszi ülésszakok 2000: Lisszabon 2001: Stockholm [Göteborg 2002: Barcelona 2003: Brüsszel 2004: Brüsszel
stratégia foglalkoztatás és társadalmi kohézió környezet] piacnyitás és K+F határid k félidei értékelés
2005: Brüsszel
felülvizsgálat 18
TARTALOM Mit diktált 2000-ben a politikai és gazdasági racionalitás? A stratégia végrehajtása A félidei értékelés és a továbblépés A gazdaságkutató értékelése Tanulságok és hivatkozások 19
Félidei értékelés: sikerek a strukturális reformokra helyez dött a hangsúly átfogó reformlépések kifinomult monitoring a gazdaságpolitikai koordináció valamelyest hatékonyabb
20
Félidei értékelés: kudarcok túl sok prioritás és össze nem hangolt cél a célok túl ambíciózusak a tagállamok nem érzik magukénak a szakért i nyomásgyakorlás gyakran nem elég túl komplex feladat a koordináció elégtelen kommunikáció
21
A stratégia újragombolása 1. Növekedés és foglalkoztatás meg'rizve az EU szociális modelljét továbbra is figyelemmel a környezetre 2. A stratégia „kormányzásának” javítása világosabb feladatkiosztás a tagállamoknak (Nemzeti Akcióprogramok) egyszerAbb reporting 3. A legfontosabb beavatkozási területek világos meghatározása 22
„Growth and jobs” Prioritások: 1. A tudásgazdaság és az innováció támogatása („growth”) 2. A befektet'knek és a munkavállalóknak egy vonzóbb Európa kialakítása („growth and jobs”) 3. Több munkahely teremtése a szociális kohézió er'sítésére („jobs”)
23
„Better governance” 1. Integrált irányelvek (guidelines) - makrogazdasági politikák és eurozóna - mikro-tényez'k (az 1-2-3 prioritás) - foglalkoztatáspolitika 2. Közösségi Lisszaboni Program 3. Nemzeti Akcióprogramok 2006-tól: Éves közösségi és nemzeti jelentések 24
„Key Areas” hatékony bels' piac (pl. szolgáltatások); szabad és tisztességes kereskedelem (pl. antitröszteljárások); jobb szabályozás (pl. fölösleges szabályok törlése); az európai infrastruktúra javítása (pl. Single European Sky); befektetés a kutatás-fejlesztésbe (pl. a híres 3%); az innovációk felfuttatása (pl. az ICT támogatása); er's ipari háttér megteremtése (pl. technology platforms); több és jobb munkahely (pl. mobilitás); rugalmas munkaer' (pl. TB szabályok); jobb oktatás, kiaknázható kézségek (pl. lifelong learning). 25
TARTALOM Mit diktált 2000-ben a politikai és gazdasági racionalitás? A stratégia végrehajtása A félidei értékelés és a továbblépés A gazdaságkutató értékelése Tanulságok és hivatkozások 26
Egy f;re jutó GDP (PPP) 160
120
80
Forrás: Eurostat
EU-15
Magyarország
USA
Japán
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
40
27
Export / GDP 75
50
25
USA Forrás: Eurostat
EU-15
Magyarország
Japán
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0
28
High-tech export / GDP 32 27 22 17
EU-15 Forrás: Eurostat
Magyarország
USA
Japán
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
12
29
Foglalkoztatási ráta 80
70
60
EU-15 Forrás: Eurostat
Magyarország
USA
Japán
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
50
30
Munkanélküliségi ráta 12 10 8 6 4 2
Forrás: Eurostat
EU-15
Magyarország
USA
Japán
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
1987
1985
1983
0
31
Low wage trap 2 100 75 50 25
Forrás: Eurostat
EU-15
Magyarország
USA
2004
2003
2002
2001
0
Japán
32
Termelékenység / f; 150 130 110 90 70
EU-15 Forrás: Eurostat
Magyarország
USA
Japán
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
50
33
Termelékenység / munkaóra 150 130 110 90 70
Belgium Forrás: Eurostat
USA
Japán
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
50
34
TéT diplomások aránya (20-29 éves korosztály) 14 12 10 8 6 4 2
Forrás: Eurostat
EU-15
Magyarország
USA
Japán
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
0
35
USPTO szabadalmak / 1 M lakos 350 300 250 200 150 100 50
Forrás: Eurostat
EU-15
Magyarország
USA
Japán
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
0
36
K+F / GDP 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5
EU-15 Forrás: Eurostat
Magyarország
USA
Japán
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
1987
1985
1983
1981
0
37
Vállalati K+F / K+F 75 65 55 45 35
EU-15 Forrás: Eurostat
Magyarország
USA
Japán
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
25
38
IKT ráfordítások / GDP 6 5 4 3
EU-15 Forrás: Eurostat
Magyarország
USA
2004
2003
2002
2001
2000
2
Japán
39
Energia (OE) / 1 US$ GDP
0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1
Belgium
Magyarország
Japán
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
1987
1985
1983
1981
1979
1977
1975
1973
1971
0
USA 40
Forrás: Eurostat
Energia (OE) / 1 US$ GDP
0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1
Belgium
Magyarország
Japán
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
1987
1985
1983
1981
1979
1977
1975
1973
1971
0
USA 41
Forrás: Eurostat
USA = 1 K+F ráfordítás / GDP 1,4
A high-tech export aránya az összes kivitelb-l
1,15
Vállalkozási K+F / GDP
0,9 0,65 0,4 0,15
Információtechnológiai ráfordítások a GDP arányában
Kormányzati K+F / GDP
-0,1
Tudományos-technológiai területen fels-oktatást végzettek (%) a 20-29 éves korosztályban
Egymillió lakosra jutó USPTO szabadalom
Egymillió lakosra jutó EPO szabadalom
Forrás: Eurostat
EU15
Magyarország
USA
Japán
42
Magyarország és az EU-15, illetve az EU-15 és az USA közötti trendek Mutatószám
Magyarország az EU-15-höz képest a trend ezredfordulós negatív stagnál pozitív állapot
Egy f re jutó GDP, -40% PPP Export / GDP +90% High-tech export / +40% export Foglalkoztatottság -14% Munkanélküliség -10% Low wage trap 2 4-szeres Termelékenység / f -45% Termelékenység / n.a. munkaóra TéT diplomások harmada aránya Szabadalmak tizenötöde K+F / GDP fele Vállalati K+F / K+F fele Infotech / GDP -25% Energiahatékonyság harmada
X
Az EU-15 az USA-hoz képest ezreda trend fordulós negatív stagnál pozitív állapot -40%
X
4-szeres
X
X
-50%
X
X
-10% +40% -16% -8%
X
X X X
+9% X
+20%
X X
negyede -30% -15% -35% +40%
X X X
X X X X X X X X X X X 43
TARTALOM Mit diktált 2000-ben a politikai és gazdasági racionalitás? A stratégia végrehajtása A félidei értékelés és a továbblépés A gazdaságkutató értékelése Tanulságok és hivatkozások 44
Lisszabon eddig: (i) sok fogadkozás, politikai iszapbirkózás, és (ii) tényleg javuló „governance” LESZ HATÁSA? 45
A szerény eredmények okai alacsony maradt az aktivitási ráta a piacok még mindig nem egységesek a vállalkozások el tt akadályok állnak az új technológiák (tudás) terjedése lassú kevés K+F és innováció
46
47
Spanyolország
72
Portugália
80
Észtország
USA: 5 ügyintézés, 5 nap alatt
Szlovénia
Szlovákia
60
MAGYARORSZÁG
38 40
Németország
Csehország
34
Görögország
29 31
Belgium
26 23 24
Lengyelország
40
Ausztria
Litvánia
Írország
18 18 14 16 13 11
Norvégia
Lettország
Egyesült Királyság
Forrás: Doing Business adatbázis Svédország
Finnország
8
Olaszország
4
Hollandia
20
Franciaország
Dánia
nap 120
Vállalkozás indításának id;igénye 108
100
78
61
52 52
45
0
Hollandia
Ausztria
Litvánia
Lettország
Észtország
Csehország
Németország
Portugália
Szlovákia
Dánia
Svédország
Görögország
MAGYARORSZÁG
Forrás: Doing Business adatbázis
Spanyolország
Norvégia
Szlovénia
Finnország
Olaszország
48
Lengyelország
100
Belgium
150
Írország
Franciaország
Egyesült Királyság
% 300
Vállalkozás indításának költségigénye
250 USA: 0,6% költség, + nem kell t;ke
200
Költség (az egy f re jutó GNI %ában)
T keminimum (az egy f re jutó GNI %-ában)
50
0
4
49
Lengyelország
4,3 4,2 4
Szlovákia
Lettország
4
Csehország
4,8 4,8 4,6
Görögország
Litvánia
Olaszország
MAGYARORSZÁG
Forrás: Transparency International
Ciprus
6 6
Szlovénia
6,3
Észtország
6,8
Portugália
7,1 7,1
Málta
Spanyolország
7,5 7,5
Franciaország
Írország
8
Belgium
Németország
Luxemburg
Ausztria
Egyesült Királyság
Hollandia
9,2
Norvégia
10 9,7 9,5
Svédország
Dánia
Finnország
Korrupciós index (2004)
8,9 8,7 8,6 8,4 8,4 8,2
6 5,4
3,5
2
0
A rangszámok összege a Világbanki adatbázis szerint
400 SK 350
HU GR
PL 300 LV 250
CZ
NO EE
SI LT
IT
200 150 U = -0,5
DE
FR SE FI
SP
100
PT
UK
AT BE
IE
DK NL
50 0 0
20
40
60
Az innovatív vállalkozások aránya (% )
80 50
Gyors regionális kitekintés
51
Luxembourg Praha Southern/Eastern Lombardia Bayern Netherlands
GDP 2003
Catalu_a Lisboa EU-15 EU-25
Egy f re jutó GDP
Pohjois-Suomi Közép-Magyarország Border/Midlands/Western
Egy f re jutó GDP (PPP)
Slovenia Mazowieckie Nyugat-Dunántúl Strední Morava Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Podkarpackie
Forrás: Eurostat
52
0
10000
20000
30000
40000
50000
60
Pohjois-Suomi
Kutatói létszám 2003
Praha Közép-Magyarország Luxembourg Bayern Mazowieckie Catalu_a Lisboa Southern/Eastern EU-15 EU-25
A foglalkoztatottak arányában
Slovenia Netherlands Dél-Alföld
A munkaképes korú népesség arányában
Lombardia Border/Midlands/Western Dél-Dunántúl Észak-Alföld Strední Morava Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Podkarpackie
Forrás: Eurostat
53
0
1
2
3
4
Ezer lakosra jutó külföldi a fels;oktatásban
Praha Southern and Eastern Lisboa Közép-Magyarország Bayern Border, Midlands and Western Catalu_a Netherlands Dél-Alföld Strední Morava Pohjois-Suomi Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Lombardia Slovenia Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Mazowieckie Észak-Magyarország Podkarpackie
Forrás: Eurostat
54 0
1
2
3
4
5
6
Hogyan tovább? Az eltér társadalmi berendezkedés nehezen változtatható, de a lisszaboni reformok segíthetnek a GDP-beli szakadék csökkentésében a termék- és munkaer piaci reformok kiegészítik egymást a kulcs a termelékenységnövelés, különösen az öreged népesség miatt Kiemelt figyelem a vállalkozási környezetre!!! 55
Hivatkozások http://europa.eu.int/growthandjobs/index_en.htm Ilzkovitz: The Lisbon Strategy: The right strategy to revive growth in Europe? 2009. november 9-i el adás (Brüsszel) Sapir Report: An Agenda for a Growing Europe. Making the EU Economic System Deliver. July 2003 Kok Report: Facing the Challenge. The Lisbon Strategy for Growth and Employment. November 2004 Aho Report: Creating an Innovative Europe. Report of an Independent Expert Group. January 2006 Borsi, B. - Telcs, A. (2005): A kett s felzárkózás kvantitatív vizsgálata: az els mérési tapasztalatok. Kézirat Borsi, B. (2005): SzAk keresztmetszetek a magyar innovációs rendszerben. Kézirat 56
Köszönöm a figyelmüket!
57
