GKI Gazdaságkutató Zrt.
Pénzügyi közvetítők
Budapest, 2008. október
Tartalom I.
A közvetítők szabályozása általában.............................................................................. 4 I.1. Van-e nemzetközi gyakorlat a különböző szektorokhoz tartozó közvetítők egy törvényen belüli szabályozására? .......................................................................... 4 I.2. Az egyes országokban, az egyes szektorokban milyen típusú közvetítőket definiál a jogszabály? Van-e mindenhol, és minden szektorban megkülönböztetés a függő és független, valamint a termékgazdát és az ügyfelet képviselő közvetítő között? ................................................................................................................. 11 I.3. A közvetítőkről vezet-e valaki nyilvántartást? Ha igen, akkor ezt a hatóság(felügyelet) vagy valamely piaci szerveződés vezeti? Minden közvetítő benne van vagy csak egyes típusok? Mire használják a nyilvántartást, illetve milyen joghatások fűződnek hozzá (közhiteles-e)? Van valahol olyan nyilvántartás, ahol az összes pénzügyi piacokon működő közvetítő elérhető?... 22 I.4. Az egyes közvetítő kategóriákra milyen követelményeket (emberi, szakmai, képzettségbeli) ír elő a törvény, vagy esetleg szakmai szervezet? Milyen a közvetítők legmagasabb iskolai végzettsége a tapasztalat szerint?..................... 28 I.5. Van-e előírás arra, hogy az egyes szektorokban (esetleg termékekre lebontva) való közvetítés összeférhetetlen más szektorban való közvetítéssel? Ha igen, miért?................................................................................................................... 38 I.6. Van arra szabályozás, hogy kié (a termékgazdáé, vagy a közvetítőé) az ügyfélállomány, illetve kinek milyen mértékben van ahhoz joga?..................... 40 I.7. Az adott országban adott-e ki a felügyelet, egyéb hatóság vagy szakmai szervezet iránymutatást a közvetítőkre vonatkozóan (pl. etikai kódex vagy bármi egyéb témában)? ............................................................................................................ 41 I.8. Ezen belül különösen: van-e az egyes szektorokban a replacement szabályozva, vagy van-e arra kialakult gyakorlat? (akkor is, ha jogszabályban történt a szabályozás) ........................................................................................................ 47 I.9. Van-e valamilyen szektorban, vagy termékek tekintetében a kötelező igényfelmérésre szabályozás? ............................................................................. 50
II.
Jutalékfizetés szabályozása .......................................................................................... 53 II.1. Van-e előírás a jutalékfizetés tilalmára az egyes országokban, az egyes szektorokban, az egyes közvetítői kategóriák vonatkozásában?......................... 53 II.2. Szabályozott-e a jutalék nagysága, időbeli eloszlása az egyes országokban, az egyes szektorokban, az egyes közvetítői kategóriák vonatkozásában?............... 55 II.3. Mi a gyakorlat az egyes országokban, az egyes szektorokban, illetve az egyes közvetítői kategóriák tekintetében arra, hogy a díjazást az ügyféltől, a termékgazdától, vagy mindkettőtől kapják? ....................................................... 60
III. A közvetítés minősége ................................................................................................. 62 III.1. Mekkora az állománytörlések mértéke (a szerződések első, második és többi évében – ha ez értelmezhető)? Mi a nemzetközi norma az adott területen? ....... 62 III.2. Kiszorítják-e a piacról, illetve hogyan azon közvetítők működését, akik már veszteséget okoztak valamelyik termékgazdának (pl. hitelintézetnek). Hogyan akadályozzák meg az ilyen közvetítők további működését? Van-e „negatív ügynök” lista, illetve a termékgazda hogyan tájékozódik leendő ügynöke előző tevékenységéről? ................................................................................................. 69 2
III.3. Voltak-e jelentősebb peres ügyek, felügyeleti intézkedések a közvetítőkkel szemben (pl. visszaélések, mis-selling)? Melyek a legjellemzőbb problémák? . 72 IV. A közvetítők alkalmazása............................................................................................. 77 IV.1. Nemzetközi példák alapján a termékek értékesítése inkább közvetítőkön keresztül, vagy azok nélkül történik? Mely országokban mely szektorokban alkalmaznak közvetítőket, illetve mi a súlyuk az egyes szektorokban? Melyek az egyes szektorokon belül a tipikus területek, vagy termékek, amelyekkel a közvetítők foglalkoznak? Milyen irányú változás jellemző? Miért? .................. 77 IV.2. Lehetséges, illetve érdemes lehet-e a közvetítőket kikapcsolni a termékértékesítési folyamatból (valamely részterületen, vagy termékek tekintetében)? Nemzetközi példák és gyakorlat. ................................................ 82
3
I. A közvetítők szabályozása általában I.1. Van-e nemzetközi gyakorlat a különböző szektorokhoz tartozó közvetítők egy törvényen belüli szabályozására? Hollandiában és Belgiumban 2007-től egy törvényben szabályozzák a különböző pénzügyi szektorok közvetítőit. Svájcban a felügyeletek összevonását követően elképzelhető, hogy egységes szabályozás lesz. A többi országban nincs összevont szabályozás.
Svájc A közvetítőkre nézve Svájcban sincs egységes szabályozás. A pénzügyi piacok felügyeletét jelenleg három szerv végzi: az Államszövetségi Bankbizottság (EBK), a Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala (BPV) és a Pénzmosás Elleni Kontrollhely (GwG). Az Államszövetség pénzügyi felügyeletéről szóló 2006. február 1-i törvény szerint (FINMAG) a három hivatalt egyesíteni fogják és 2009. január 1-től az integrált Államszövetségi Bankfelügyelet (FINMA) fogja ellátni a teljes szektor felügyeletét. Valószínűsíthető, hogy a felügyelet egységesítését követően a különböző szektorok pénzügyi közvetítőkre vonatkozó szabályait is harmonizálni fogják. (A szakértők véleménye, a FINMAG nem hozott nyilvánosságra javaslatot e témában.)
Lengyelország Hiányoznak az egységes jogszabályok.
Németország Hitelpiac Németországban a hitelpiacon működő közvetítők tevékenysége nincs specifikusan szabályozva, valamint a BaFin nem felügyeli a hitelközvetítők tevékenységét, mivel azok nem minősülnek banki vagy pénzügyi szolgáltatásnak a banktörvény (Kreditwesengesetz – KWG) értelmében. Ennek következtében alig érhető el információ ezen közvetítőkről. Ennek ellenére számos olyan beépített mechanizmus létezik, amely keretet, határokat ad a közvetítők tevékenységének, hiszen hitelpiaci közvetítők egy magasan szabályozott iparági környezetben tevékenykednek. (Minden bankra például szigorú adatvédelmi és versenypiaci szabályozások vonatkoznak, amelyeket a közvetítőknek is be kell tartaniuk).
Befektetési szolgáltatási szektor Németországban minden befektetési szolgáltatási tevékenység szabályozás alatt áll, akár magánszemély, akár cég végez befektetési közvetítést természetes vagy jogi személyek és egyéb közvetítők, kereskedési platformok közt. Az erre vonatkozó engedélyeket a német szövetségi pénzügyi felügyelet (BaFin) adja ki, amely hatóság végzi ezen tevékenységek felügyeletét is a banktörvény és az értékpapír-kereskedésről szóló törvény alapján.
4
A befektetési közvetítők engedélyezésére, különösen a képzettségi követelményekre, tőkekövetelményekre és alapvető szervezeti előírásra vonatkozó szabályozás a banktörvényben található. További szervezeti, valamint üzleti magatartásra vonatkozó előírások is vannak az értékpapírtörvényben és kapcsolódó rendeletekben. (Wertpapierdienstleistungs-Verhaltens- und Organisationsverordnung (WpDVerOV) és Finanzanalyseverordnung (FinAnV)). 1 Azon személyek felügyeletét, amelyek nem végezhetnek befektetési szolgáltatást, hanem kizárólag befektetési alapokra szóló tömbösített megbízások (orders in units) fogadására és továbbítására, valamint befektetési tanácsadásra jogosultak, nem a BaFin, hanem a helyi kereskedési irodák végzik. Ezen befektetési alapokkal foglalkozó brókerek tevékenységet egy rendelet, a Gewerbeordnung (GewO) szabályozza.
Biztosítási szektor A biztosítási közvetítők tevékenységét a következő törvények szabályozzák: Regulation Code (Gewerbeordnung) és az Ordinance on Insurance Mediation (Versicherungsvermittlungsverordnung – VersVermV). Németországban a Kereskedelmi és Ipari Kamarák felelősek a biztosítási közvetítőkről szóló irányelv implementálásáért (pl.: regisztrálás, engedélyezés) A függő ügynökökre speciális szabályozás vonatkozik, regisztrációjuk kötelező, de nem engedélyköteles bizonyos feltételek esetén (§ 34d subsection 4 of the Trade Regulation Code). Az integritásukra és szakmai kompetenciájukra vonatkozó szabályozás a BaFin Circular 9/2007 (VA)-ban található. Ez a circular szabályozza a BaFin által felügyelt biztosítók és a közvetítők kapcsolatát. A biztosítás-felügyeletről szóló törvény (Versicherungsaufsichtsgesetz – VAG) előírja, hogy a biztosítók csak a Trade Regulation Code előírásainak megfelelő köz-vetítőkkel működhetnek együtt. A közvetítők információ-közzétételi kötelezettségét következő törvényében szabályozzák: − Insurance Contract Act (Versicherungsvertragsgesetz – VVG) − Ordinance on Duties of Disclosure in relation to the Insurance Contract Act (VVGInformationspflichtenverordnung – VVG-InfoV) − Insurance Mediation (Versicherungsvermittlungsverordnung – VersVermV) A törvények, rendeletek az igazságügy-minisztérium honlapján találhatók meg: http://www.gesetze-im-internet.de Trade Regulation Code (Gewerbeordnung – GewO): http://www.gesetze-im-internet.de/gewo/index.html Insurance Supervision Act (Versicherungsaufsichtsgesetz – VAG): http://www.gesetze-im-internet.de/vag/index.html Insurance Contract Act (Versicherungsvertragsgesetz – VVG): http://www.gesetze-im-internet.de/vvg_2008/index.html
1
Az értékpapír-kereskedésről szóló törvény (Securities Trading Act németül és angolul) és a banktörvény (Banking Act, németül) a hozzájuk kapcsolódó rendeletekkel és iránymutatásokkal együtt a BaFin honlapján (www.bafin.de) érhető el, a banktörvény a központi bank oldalán is elérhető: http://www.bundesbank.de/download/bankenaufsicht/pdf/kwg_1008.pdf. A Gewerbeordung németül a következő helyen található: www.bundesrecht.juris.de/bundesrecht/gewo/gesamt.pdf (Sec. 34c).
5
Ordinance on Duties of Disclosure in relation to the Insurance Contract Act (VVGInformationspflichtenverordnung – VVG-InfoV): http://www.gesetze-im-internet.de/vvg-infov/index.html Ordinance on Insurance Mediation (Versicherungsvermittlungsverordnung – Vers-VermV): http://www.gesetze-im-internet.de/versvermv/index.html BaFin Circular 9/2007 (VA) http://www.bafin.de/cln_109/nn_721290/SharedDocs/Veroeffentlichungen/DE/Service/Runds chreiben/2007/rs__0709__va.html?__nnn=true
USA Hitelpiac A jelzálogpiaci brókerekre vonatkozó szabályozások rendkívül eltérőek az USA államai között; például különbség lehet abban, hogy kell-e brókeri engedély vagy sem; első házra felvett jelzálog-hitelben vagy másodikban is segédkezhet-e a közvetítő; szükséges-e fizikai iroda az adott államban (bár az Internet terjedésével ez utóbbi egyre kisebb jelentőségű). Ezeken túl előfordulhat még szabályozás az alkalmazottakra vonatkozóan, például számukra is elő lehet írni a közvetítői engedély megszerzését. Szövetségi szinten - többek között - az alábbi törvények szabályozzák a jelzálogpiaci közvetítőket: the Real Estate Settlement Procedures Act (ingatlanszerződési folyamatokról szóló törvény); the Truth in Lending Act (kölcsönökről szóló törvény); Home Ownership and Equity Protection Act (ingatlantulajdonlásról és vagyonvédelemről szóló törvény); Fair Credit Reporting Act (hitelek értékeléséről szóló törvény); Equal Credit Opportunity Act (egyenlő hitellehetőségekről szóló törvény); Gramm-Leach-Bliley Act (pénzügyi vállalatok egyesítését engedélyezi); Federal Trade Commission Act (Szövetségi Kereskedelmi Bizottságról szóló törvény).
Értékpapírpiac A SEC hatáskörébe tartozik a befektetési vállalkozások és a befektetési tanácsadók felügyelete. Az 1940-es befektetési vállalkozásokról szóló törvény2 szabályozza a befektetési cégek, ideértve a befektetési alapok befektetési, értékpapír kereskedési és kibocsátási tevékenységét. Az 1940-es befektetési tanácsadókról szóló törvény3, illetve ahhoz kapcsolódó rendeletek szabályozzák a befektetési tanácsadók működését. A törvény jelentős módosításon esett át 1996-ban, amikor bizonyos tanácsadók regisztrációját írták elő (25 millió dolláros kezelt alap vagy befektetési vállalkozás számára végzett tanácsadás). A befektetési bankok szabályozása a Fed hatáskörébe tartozik a bankszektor többi szereplőjéhez hasonlóan. Ámde a befektetési bankok leányvállalatai, amelyek egyéb hitelezési tevékenységekkel foglalkoznak, már nem tartoznak a Fed hatáskörébe, szabályozásuk alsóbb szinten történik, ezáltal nehezebb felmérni egy adott cég jelenlegi állapotát. Egyes vélemények szerint ez is közrejátszott a jelzálogpiaci válság kialakulásában. Emiatt alkottak terveket az egyes hatóságok közti információcsere gyorsításáról, az adatok könnyebb 2 3
http://www.sec.gov/about/laws/ica40.pdf http://www.sec.gov/about/laws/iaa40.pdf valamint http://www.sec.gov/about/laws/secrulesregs.htm#invadva40
6
áramlásáról, valamint arról, hogy a 4 legnagyobb befektetési bankot a SEC is ellenőrizhesse, szabályozhassa, ezáltal transzparenssebbé válhat a tevékenységük.
Biztosítási szektor A biztosítási közvetítést minden államban külön szabályozzák, azonban a reciprocitás jegyében az egyik államban engedélyezett biztosítási bróker könnyen megkapja az engedélyt más államokban is. (Ez alól vannak kivételek, mint pl. Hawaii, ahol az összes engedélyezett brókernek a szigeten kell élnie.) Az egyes államokban a State Department of Insurance felelős a biztosítási tevékenység szabályozásáért és felügyeletéért.
UK Nagy Britaniában a Financial Services and Markets Act 20004 teremti meg a felügyelet (FSA) feladatainak ellátásához szükséges egységes, jogi keretrendszert. A törvény különböző jogosítványokkal ruházza fel a felügyeletet illetve a Piaci Tribunal-t (Markets Tribunal), Ezen túl az ügyfélvédelem továbbfejlesztéséhez megteremti a pénzügyi ombudszman és egy kompenzációs rendszer kereteit. A törvény az alábbi tevékenységek engedélyezésére illetve szabályozására terjed ki: − − − − − − − − − − −
Bankok Építési szövetkezetek Biztosítók Friendly societies Hitelszövetkezetek Lloyd's Befektetési és nyugdíj tanácsadók Részvénybrókerek Befektetési szolgáltatásokat kínáló cégek Fund managerek Derivatív traderek
Hitelpiac A hitelpiaci tevékenységet a fenti törvényen túl a Consumer Credit Act 19745 és 2006-os módosítása6 szabályozza. A jelzálogpiacot és a jelzálogbrókerek tevékenységét az FSA szabályozza. A 2004-es új FSA szabályozást a megelőző évek jelzálogbotrányai váltották ki, mivel a szektor önszabályozása/önellenőrzése nem működött. A közvetítőket az alábbi szabályozások érintették a leginkább: − −
Értékesítési módszerek terén a „hideg” hívások tilalma A fenti szabályozott tevékenységekre való engedélykérés előtt céginformációk publikálási kötelezettsége
4
http://www.opsi.gov.uk/acts/acts2000/ukpga_20000008_en_1.htm http://www.opsi.gov.uk/acts/acts2000/en/ukpgaen_20000008_en_1 5 http://www.fisa.co.uk/downloads/CCA%201974.pdf 6 http://www.opsi.gov.uk/acts/acts2006/ukpga_20060014_en_1
7
− − −
Tanácsadási és értékesítése standardok kiadása Fair ügyfélkezelési szabályok bevezetése Hatékonyabb ügyfélpanasz kezelési módszerek – pénzügyi ombudsman, mely minden szabályozott pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos panasz esetében eljárhat.
Biztosítási piac A biztosítási piacon működő közvetítőkre az alábbi jogszabályok (is) érvényesek: − − − −
Insurance broker (registration) act 1977 és módosításai 7 The Insurance Brokers Registration Council (Code of Conduct) Approval Order 19948 The Insurance Brokers Registration Council (Indemnity Insurance and Grants Scheme) Rules Approval Order 1987 és módosításai9 The Insurance Companies Regulations 199410
Értékpapír piac A befektetési/értékpapír piacon működő közvetítőkre az alábbi jogszabályok (is) érvényesek: −
The Investment Services Regulations 199511
Csehország Csehországban egyelőre nincs szektoron felüli szabályozás. A korábbi szocialista kormány pénzügyminisztere ugyan már három évvel ezelőtt elkészített egy olyan törvényjavaslatot, ami egységesen szabályozta az egész pénzügyi szektor. A törvényjavaslat fő fejezeteinek rövid összefoglalása: a) A közvetítők és pénzintézetek felelőssége b) A tanácsadással,- eladással kapcsolatos elvárások, az ügyfelekkel szembeni információs kötelezettségek c) A közvetítők képzésével szemben támasztott elvárások d) Nyilvántartás és ellenőrzés e) A közvetítőkkel kapcsolatos nyilvánosan elérhető információk, a közvetítők szankcionálása f) Az ügyfélpanaszok effektív kezelése stb. A törvényjavaslatot azonban nem fogadták el, mert a szakmai szövetségek – a piac egyes szegmenseinek különböző fokú fejlettsége miatt - még nagyon korainak tartották az egységes szabályozást. A 2006. február 6-i, A pénzügyi piac felügyeletének egyesítéséről szóló 57/2006 Sb. számú törvény kiterjeszti a Cseh Nemzeti Bank felügyeleti kompetenciáját a teljes pénzügyi szektorra. Míg korábban a részpiacok felügyeletét a Cseh Nemzeti Bank mellett az Èrtékpapírbizottság, a Szövetkezeti Takarékpénztárak Felügyelete és a Pénzügyminisztérium alá tartozó Biztosítási és Nyugdíjbiztosítási Felügyelet végezte, addig az új szabályozás értelmében erre kizárólag a Nemzeti Bank illetékes. 7
http://www.opsi.gov.uk/acts/acts1977/pdf/ukpga_19770046_en.pdf http://www.opsi.gov.uk/si/si1994/Uksi_19942569_en_1.htm#end 9 http://www.opsi.gov.uk/si/si1987/Uksi_19871496_en_1.htm#end 10 http://www.opsi.gov.uk/si/si1994/Uksi_19941696_en_1.htm#tcon 11 http://www.opsi.gov.uk/si/si1995/Uksi_19953275_en_1.htm#tcon 8
8
A cseh Pénzügyminisztérium ez év július 30-án nyilvánosságra hozta a pénzügyi piacfelügyelet egységesítésének első eredményeiről szóló nyilvános vitafórumok értékelését. Az összefoglalóból kiderül, hogy a vitán résztvevő valamennyi szakmai szövetség elfogadja, és pozitívan értékeli a felügyelet egységesítését. A felügyelet a pénzügyi intézményeken túl magukra a közvetítőkre is kiterjed. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábbi felügyeleti mechanizmusokat alkalmazzák a pénz és tőkepiacra is, valamint egységesítik a közvetítői nyilvántartásokat. Ezzel párhuzamosan jelentősen erősítették a Cseh Nemzeti Bank felügyeleti kompetenciáját is.
Ausztria Ausztriában külön törvények szabályozzák a különböző piacokon működő közvetítők tevékenységét. A befektetési piacon működő közvetítők tevékenységét a következő törvény szabályozza: Bundesgesetz über die Beaufsichtigung von Wertpapierdienstleistungen (Wertpapieraufsichtsgesetz 2007 – WAG 2007) [Securities Supervision Act] BGBl. I Nr. 60/2007, BGBl. I Nr. 107/2007, 3. Geldwäsche-RL. 12
Belgium Egy törvény szabályozza 2007 júniusától a banki és a befektetési szolgáltatásokkal, illetve a pénzügyi termékek értékesítésével kapcsolatos közvetítői tevékenységeket (Loi du 22 mars 2006 relative à l'intermédiation en services bancaires et en services d'investissement et à la distribution d'instruments financiers) . Egy 1995-ös törvény pedig a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységet (Loi relative à l'[intermédiation en assurances et en réassurances] et à la distribution d'assuranc es)13 szabályozza, melyet többször, legutóbb 2007-ben módosítottak.
Bulgária Külön törvények, illetve rendeletek szabályozzák a hitelpiaci, a biztosítási és a tőkepiaci közvetítők tevékenységét. Az egyes törvények, rendeletek a következő oldalakon érhető el: www.minfin.government.bg, www.fsc.bg, www.bnb.bg.
Dánia A pénzügyi tevékenységről szóló törvény14 (financial business act) 2006 áprilisa óta egyben szabályozza a bankok, biztosítók, és értékpapírcégek engedélyezési feltételeit, üzleti magatartásának alapjait (good practice), tulajdonlását (ownership), menedzsmentjét és szervezetét, felügyeletét illetve egyéb dolgokat. Ezen törvény azonban nem szabályozza a jelen tanulmány számára érdekes pénzügyi közvetítők (ügynökök, brókerek) tevékenységét. Külön törvény szabályozza a biztosítási közvetítők tevékenységét15 2007 áprilisa óta, az értékpapír-kereskedési konszolidált törvény (securities trading act) pedig 2008 áprilisától van érvényben. (http://www.finanstilsynet.dk/sw7804.asp)
12
A törvény itt érhető el: www.ris.bka.gv.at http://cbfa.be/fr/vt/vz/wg/pdf/law_27-03-1995.pdf 14 http://www.finanstilsynet.dk/graphics/Finanstilsynet/Mediafiles/newdoc/Acts/Act286_040406H.pdf 15 http://www.dfsa.dk/graphics/Finanstilsynet/Mediafiles/newdoc/Oversaettelser/Act%20401_Insurance%20Mediation%20Ac t.pdf 13
9
Észtország A biztosítási közvetítők tevékenységét a biztosítási törvény16 (§129 – §165 felügyeletükre vonatkozóan: §167 – §181), a befektetési ügynökökét a tőkepiaci törvény17 szabályozza Észtországban.
Finnország Finnországban a biztosítási és az értékpapírpiacon működő közvetítők tevékenységét szabályozzák két külön törvénnyel. A biztosítási közvetítőkről a követező törvény rendelkezik: Acton Insurance Mediation 15.7.2005/570, mely finnül és svédül érhető el18. Az értékpapír-piacról a következő törvény rendelkezik: Securities Markets Act 26.5.1989/495, mely angolul érhető el19. A konszolidált törvény angolul még nem, csak finnül és svédül érhető el .
Hollandia Hollandiában ugyanaz a törvény szabályozza az összes pénzügyi közvetítő tevékenységét 2007 januárjától. A pénzügyi szolgáltatásokról és azok felügyeletéről szóló törvény (Financial Supervision Act20) nyolc törvényt vált ki, és teremti meg a közös szabályozás és felügyelet alapjait. Ez a törvény szabályozza a közvetítők tevékenységét is, melyet pénzügyi szolgáltatásként definiál. 21 A törvény fő része szabályozza a közvetítők szabad szolgáltatásnyújtás és letelepedés lehetőségeit, illetve előírja a közvetítők által az ügyfelek számára kötelezően ismertetendő termék-információk körét, amennyiben a bank, biztosító vagy befektetési társaság így állapodik meg a közvetítővel (Section 4:20, 4:21, befektetési eszközök 4:30a, hitel 4:33) A közvetítői tevékenységet speciálisan a törvény 4.3.3-as része szabályozza. A közvetítőnek ismertetnie kell ügyfelével az ajánlat objektivitását, azaz hogy kizárólagosan egy vagy több cég termékeit értékesíti-e, vagy függetlenül tevékenykedik. Tájékoztatni kell továbbá az ügyfelet a közvetítői jutalékszámítás módjáról, a pénzügyi szolgáltatókban meglévő érdekeltségeiről, illetve a pénzügyi szolgáltatók közvetítőben fennálló tulajdoni részesedéséről. A törvény szabályozza a hitelközvetítők juttatásait, jutalékát, a biztosítási és viszontbiztosítási közvetítők felelősségbiztosítási kötelezettségét (Part 4.3.4), az ügynökök és al-ügynökök megbízásának szabályait (Part 4.3.6). Part 4.3.8 szabályozza a pénzügyi szolgáltatók (termékgazdák) és a közvetítők, ügynökök kapcsolatát például a szolgáltatók kötelezettségét a közvetítők törvényeknek való megfelelésének vizsgálatát.
16
http://www.riigiteataja.ee/ert/act.jsp?id=12898375, http://www.legaltext.ee/et/andmebaas/tekst.asp?loc=text&dok=X90004&keel=en&pg=1&ptyyp=RT&tyyp=X&query=kin dlustustegevuse+seadus 17 https://www.riigiteataja.ee/ert/act.jsp?id=12937953 18 http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/2005/20050570?search%5Btype%5D=pika&search%5Bpika%5D=vakuutusedustu%2 A 19 http://www.finlex.fi/en/laki/kaannokset/1989/en19890495.pdf 20 http://www.minfin.nl/dsresource?objectid=49824&type=pdf 21 financial service: a. to offer; b. to advise; c. to provide mediation services; d. to provide reinsurance mediation services; e. to act as a clearing institution; f. to act as an authorized agent or sub-; g. to provide an investment service;
10
Spanyolország. Hitelközvetítőket nem szabályoznak és nem felügyelnek Spanyolországban.
I.2. Az egyes országokban, az egyes szektorokban milyen típusú közvetítőket definiál a jogszabály? Van-e mindenhol, és minden szektorban megkülönböztetés a függő és független, valamint a termékgazdát és az ügyfelet képviselő közvetítő között?
Svájc Piac Közvetítői típusok Definíció Biztosítási Biztosított-tól függő ki vannak zárva a felügyelet alól (VAG 2. cikk) és nem (ügyfelet képviselő) vonatkozik rájuk regisztrációs kötelezettség. biztosítási ügynök biztosítótól függő legfeljebb két biztosító intézetet képviselhetnek. Nemcsak a biztosításközvetítők (VAG biztosító társaságok közvetítői tartoznak ide, hanem tágabb 40. és azt követő cikkek) értelemben azok a személyek is, akik a biztosító társaságban 10%-nál nagyobb részesedéssel, vagy számottevő, 10% fölötti befolyással rendelkeznek. Rájuk sem vonatkozik a regisztrációs kötelezettség, tevékenységükért a biztosítót terheli kártérítési kötelezettség. A törvény azonban nem rendezi egyértelműen az egyes biztosítási intézeteknek a közvetítőkért viselt felelősségét, ezért a felelősség vitatott kérdés. biztosításközvetítők - ún. valamennyi olyan közvetítő idetartozik, aki sem jogilag sem független közvetítők (VAG gazdaságilag, sem más formában nem függ egyetlen biztosító 40. és azt követő cikkek) társaságtól sem. Regisztrációs kötelezettség (VAG 43. cikk (1)) terheli őket és kártérítési kötelezettség (éves szinten min. 2 millió frank – részletes szabályozás AVO 186. cikk22), ezentúl képesítési előírások (AVO23 184. cikk) vonatkoznak rájuk. Egyéb: Biztosításközvetítők: olyan személyek, akik - megnevezésüktől függetlenül biztosító társaságok vagy más személyek érdekében kínálnak vagy kötnek biztosítási szerződéseket. (VAG24 40. cikk) A biztosító társaságok felügyeletéről szóló 2004. XII. 17-i svájci szövetségi törvény (VAG) értelmében biztosításközvetítőnek számít minden közvetítő: a helyi és külső képviselők, valamint a biztosító társaságok ügynökei és vélelmezve az ügyfelet képviselő biztosításközvetítők is.
22
A Svácji Szövetségi Tanács 2005 XI. 9-i rendelete a Magán Biztosító Társaságok felügyeletéről 2005 november 9-i a magán biztosító társaságok felügyeletéröl szóló rendelet(AVO) 24 A Biztosító Társaságok felügyeletéről szóló” 2004 XII. 17-i svájci szövetségi törvény (VAG) 23
11
Tőke
Pénz
pénzügyi közvetítők (GWG - idegen vagyonrészek átruházásánál és befektetésénél 2. cikk25) működnek közre hivatásszerűen. (Hivatásszerűség: éves szinten legalább 10 ügyfele van a közvetítőnek, vagy legalább 20.000 frank nyereséget, illetve 2 millió franknál magasabb tranzakciós összeget jegyez évente.) Leginkább az alaprészesedések ún. kollektív tőkebefektetéseinek, vagy befektetési társaságok, illetve vagyonkezelők számára végeznek közvetítői tevékenységet. Különösen olyan személyek sorolhatók ebbe a kategóriába, akik olyan hitelügyleteket bonyolítanak le, mint pl. a fogyasztói- és jelzáloghitel, a faktoring, a kereskedelmi finanszírozás vagy a finanszírozási lízing; ezen túlmenően életbiztosításokat közvetítenek, valamint fizetési forgalommal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak. Egyéb: Svájcban a pénzügyi közvetítők általános fogalma tulajdonképpen egyaránt lefedi mind a pénz-, mind a tőkepiaci tevékenységet. minden olyan természetes vagy jogi személy, aki üzletszerűen Hitelközvetítő fogyasztói hiteleket közvetít. A hitelközvetítés költségeit a hitel nyújtója fedezi. A hitelközvetítők jóváhagyását a Kantonok végzik.(Az engedélyt max. 5 évre kapják) Jelzáloghitelközvetítéshez jelenleg nincs szükség bejegyzésre vagy külön engedélyre.
Lengyelország Piac
Közvetítői típusok Biztosítási biztosítási ügynökök (7.cikk)
Definíció
függő közvetítő, biztosítási céggel kötött szerződés és a biztosítási ügynökök nyilvántartásában való felvétel által, ügynöki szerződése alapján végzi az ügynöki tevékenységét. Tevékenysége elsősorban az ügyfél meggyőzéséről, majd annak nevében, vagy részére gazdasági szerződések megkötéséről, illetve a szerződések intézéséről, és végrehajtásáról szól. A tevékenységét a biztosítási cég nevében és érdekében végzi. biztosítási brókerek független közvetítő, a kliense nevében, vagy érdekében tevékenykedik, a szerződések megkötésénél, vagy közvetítésénél. Az (20.cikk) ügyfele biztosítási érdekeit képviseli, feltárja a kockázatot, tanácsokat ad, közreműködik kárelhárításnál és kezeli a biztosítási kötvényeket. Természetes vagy jogi személy, aki a pénzügyi piaci felügyeleti szerve (Pénzfelügyeleti Bizottság) engedélyével, és annak jegyzékében való bejegyzésével végezheti tevékenységét. Szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag azok a brókerek végezhetnek, akik a közvetítő (2.cikk) viszontbiztosítások tárgyában végzett brókeri tevékenységre engedéllyel rendelkeznek (a biztosítási közvetítésekről szóló törvény 2. cikke (1-4) bekezdés) Egyéb: A biztosítások közvetítése alatt a biztosítási közvetítő által, javadalmazásért folytatott biztosítási szerződések megkötésével összefüggő tényleges, vagy jogi tevékenység értendő. A biztosítási szolgáltatások piacán folytatott közvetítői tevékenységeket A biztosítások közvetítéséről szóló 2003. évi május 22-i törvény szabályozza.
25
A pénzmosás leküzdéséről a pénzügyi szektorban szóló 1997 X. 10-i szövetségi törvény (GWG)
12
a nyugdíj-biztosítási szolgáltatások piaci közvetítése a nyugdíjbiztosítási alap részére folytatott akvizíciós tevékenységet jelenti. Az akvizíciós tevékenység körébe tartozik továbbá az alapnál a tagság megszerzésének alapjául szolgáló szerződések megkötése, és az ilyen szerződések megkötésének közvetítése (A nyugdíj-biztosítási alapok szervezetéről és működőképességéről szóló 1997. évi augusztus 28-i törvény 92. cikk). A fent meghatározott körben, az akvizíciós tevékenységet a nyíltvégű alap javára egy másik nyíltvégű alap végezheti, vagy az országos bankok, a biztosítási társaságok, befektetési cégek, a biztosítási ügynökök; és az állami tulajdonú közhasznú társaság, a „Lengyel Posta”, vagy pedig az alaphoz munkaszerződéssel, ügynöki, megbízási szerződéssel kapcsolódó természetes személyek. Az akvizíciós tevékenységet kizárólag azok a természetes személyek végezhetnek, akiket a felügyeleti szerv, a Pénzügyi Felügyelet Bizottsága által vezetett nyilvántartásba bejegyeznek. (A nyilvántartásban felvett természetes személy csak egy nyugdíjbiztosítási alap részére végezhet akvizíciós tevékenységet (93. cikk). értékpapír bróker az értékpapírszámla vezetésével, vagy annak felügyeletével összefüggő tevékenység, amikor a bróker, vagy a tanácsadó (§ 125) munkaviszony, megbízási, vagy más hasonló jogviszonyban áll a megbízó bankkal; befektető céggel vagy más alannyal. Gazdasági tevékenység keretében saját számlájára végzi, vagy munkakapcsolat, megbízási vagy más hasonló jogviszony alapján olyan alannyal együtt végzi, aki azt gazdasági tevékenysége keretében folytatja. A törvény hatálybaléptetését követően felvételt kell nyerniük az értékpapírokat forgalmazó brókerek jegyzékébe. szakmai tevékenysége a pénzügyi eszközök portfoliójának befektetési igazgatásában áll, megbízás alapján, díjazás ellenében végzi tanácsadó tevékenységét. Tevékenységi körében tartozik továbbá a díjazás ellenében folytatott, meghatározott pénzügyi eszközök megvételére, illetve továbbadására vonatkozó tanácsadás. Törvény szerint befektetési tanácsadással azok foglalkozhatnak akik erre vonatkozó kiegészítő vizsgát tettek. befektetési ügynök olyan fizikai, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem bíró szervezeti egység, aki a befektetési cég tevékenységi körében, a cég nevében, számla ellenében állandó, vagy ideiglenes megbízással közvetítői tevékenységet folytat írásban megkötött megállapodás alapján. Tevékenysége elsősorban az adott befektetési cég szolgáltatásai körében, az ügyfél vagy potenciális ügyfél részére végzett tanácsadást, pénzügyi eszközök vásárlására vagy eladására vonatkozó brókeri megbízást takarja, illetve a befektetési cég érdekében tett más akaratnyilatkozatok kezelését jelenti. A szerződés azonban nem terjedhet ki a brókeri tevékenységre vonatkozó megbízásra. Mi több, az ügynöki szerződés fennállása alatt tilos egynél több befektetési céggel szerződéses viszony fenntartása (PE 79. cikk) Egyéb: a közvetítői tevékenységet A pénzügyi eszközökről szóló 2005. július 29-i törvény szabályozza (PE). A tőkepiacon találkozhatunk egyaránt független közvetítőkkel (értékpapírok brókere), és nem független közvetítőkkel, akik a befektetési cég nevében és érdekében tevékenykednek (a befektetési cégek ügynökei). Nyugdíjbiztosító akvizítor
Tőke
13
Pénz
hitel jogi helyzete ez idáig külön törvényben, ezen tevékenység vonatkozásában nem nyert szabályozást. Tevékenységüket A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló 2004/173. számú törvényből eredeztethetik. Miután hiányzik a szakmai tevékenységre vonatkozó szabályozás, nem történt meg a tevékenység folytatásához elengedhetetlen képesítés meghatározása sem. A szolgáltatásokat, illetve pénzügyi termékeket kínáló alanyokkal ügynöki szerződés, megbízási szerződés, vagy más, a felek jogait és kötelezettségeit rögzítő megállapodás alapján tudnak együttműködni. tevékenysége nem nyert sem törvényi, sem végrehajtási rendelettel pénzügyi történő szabályozást, amelyek megadták volna a szakmai tevékenység tanácsadók végzésének keretét. A pénzügyi tanácsadói szakma nem szerepel a lengyel tevékenységi körök osztályozási rendszerében sem. Vita folyik az ilyen típusú tevékenység folytatásához szükséges standard szakmai képesítés meghatározásáról is. Egyéb: Biztosan elősegítené a piac rendbetételét a szabályozási munka megkezdése, úgymint a független pénzügyi tanácsadók hitelesítése, az ügyfél elvárásainak és igényeinek meghatározása, valamint a pénzügyi tanácsadók tudásuk, illetve képességük tekintetében a standard képesítési követelmények felállítása. jelzálog és közvetítők
Németország Befektetési szolgáltatási szektor A német törvények nem tartalmaznak speciális definíciót a pénzügyi közvetítők különböző fajtáira, csak az került definiálásra, mi a befektetési szolgáltatás, illetve mely szolgáltatások végzése engedélyköteles. Az értékpapírtörvény 2(3) szekciója (Section 2(3)) alapján befektetési szolgáltatásnak minősül a pénzügyi eszközök mások számára saját néven végzett; mások számára saját számlára végzett; illetve harmadik fél nevére, mások számlájára végzett vétele és eladása. Ezen túl annak minősül a brókeri tevékenység, a pénzügyi eszközök forgalomba hozatala, az egyéni portfolió kezelése, befektetési tanácsadás és a Multilateral Trading Facility-k működtetése. A függő ügynökökre vonatkozóan az értékpapírtörvény 2a(2) szekciója, valamint a banktörvény 2(10)-es szekciója kimondja, hogy ha egy vállalkozás befektetési banki és ügynöki26 szolgáltatást kizárólag egy befektetési cég felelőssége alatt végez és semmilyen egyéb befektetési szolgáltatást nem végez, akkor nem minősül befektetési szolgáltatási vállalkozásnak és így az üzleti tevékenysége ahhoz az intézményhez vagy vállalkozáshoz kötődik, amelynek számlájára végzi szolgáltatásait. A tőrvények nem tesznek különbséget ügynök (amely egy pénzügyi intézmény számára illetve nevében jár el), illetve bróker, üzletkötő (dealer, aki az ügyfél számára illetve nevében jár el) között. Mindkét tevékenység ugyanúgy befektetési szolgáltatásnak minősül, csupán az első bekezdésben említett tevékenységek szerint térhetnek el egymástól. Továbbá mindkét törvény felsorolja azon vállalatokat, amelyek nem minősülnek pénzügyi közvetítőnek: pl. kizárólag a kapcsolt vállalkozások számára vagy kizárólag a munkavállalói részvétel adminisztrációjának pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégek; kizárólag bizonyos tőzsdén exkluzívan más tőzsdetagok számára kereskedő cégek, melyek kötelezettségeit, kötései 26
Contract broking pénzügyi eszközök (financial instruments) vásárlását illetve eladását jelenti mások nevében és számlájára. Investment broking üzleti közvetítést jelent mely magában foglalja pénzügyi eszközök (financial instruments) vételét eladását illetve azok dokumentációjának közvetítését.
14
elszámolását a rendszer garantálja; kizárólag contract broking és investment broking szolgáltatásokat pénzügyi intézmények és ügyfelek között nyújtó cégek.
Biztosítási szektor A biztosítási közvetítők (ügynök, bróker) definíciója a biztosítási törvény 59. bekezdésében található. A kereskedelmi szabályozás (Trade Regulation Code) háromféle közvetítőt különböztet meg: bróker, ügynök és függő ügynök (§ 34d subsections 1 and 4). A biztosítási közvetítést kiegészítő tevékenységkent űzőkről a Trade Regulation Code 34d bekezdése rendelkezik.
USA Hitelpiac Jelzáloghitel közvetítők (brókerek) segítik az üzletkötést a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között, intézik a papírmunkát és a hitelfelvétellel járó adminisztrációs munkákat. Szabályozásuk állami szinten történik, államonként különböző szintű követelményekkel a biztosítékokkal kapcsolatban. Szerepük jelentős, hiszen az összes létrejött jelzáloghitel felében közreműködik közvetítő. http://www.bankrate.com/brm/news/mtg/20010104b.asp A szabályozások rendkívül eltérőek az államok között; például különbség lehet abban, hogy kell-e brókeri engedély vagy sem; első házra felvett jelzálog-hitelben vagy másodikban is segédkezhet-e a közvetítő; szükséges-e fizikai iroda az adott államban (bár az internet terjedésével ez utóbbi egyre kisebb jelentőségű). Ezeken túl előfordulhat még szabályozás az alkalmazottakra vonatkozóan, például számukra is elő lehet írva a közvetítői engedély megszerzése. A „consumer finance company” típusú cégek alapfeladata a fogyasztói hitelek nyújtása, de ebbe beletartozik kisebb cégeknek nyújtott hitelezés, valamint a másodlagos (subprime) szereplőknek (akik egyébként nehezen kapnának hitelt bankoktól) nyújtott hitelezés is. Fontos szereplői lehettek a jelzálogpiaci válságnak is, mivel agresszív stratégiával igyekeznek hitelezőket gyűjteni, valamint főleg jelzálog-alapú hiteleket nyújtanak. Ezzel kapcsolatban több hír is a szabályozásuk hatékonyságának növelését jelzi előre. A consumer finance company-k nincsenek átfogó módon szabályozva, szabályozásuk állami szinten történik. A követelésbehajtók (collection agent) alapszabályozása a Federal Trade Commission (FTC) hatáskörébe tartozik. Ezen szabályokat azonban felülbírálhatják az egyedi állami szabályok, amennyiben szigorúbb követelményeket támasztanak velük szemben. A „retail installment seller”-ek részletfizetési lehetőséget adnak vásárlóknak; (kvázi hitelezés). Floridában engedélyhez kötött, a többi államban egyelőre ez kérdéses, egységes szabályozás nincs. A csekk-beváltóhelyek (check cashers, foreign currency exchanger) jogosultak pénz kiadására másfajta fizetési forma (általában csekk) ellenében. Floridában számukra is kötelező a regisztráció, komoly előírások vonatkoznak rájuk a valutaváltó helyekhez hasonlóan. A „payment instrument seller” kibocsáthat, illetve eladhat különböző pénzhelyettesítő eszközöket, például utazási csekket, csekket, pénzutalási megbízás stb.; míg a „fund
15
transmitter” pénzt „mozgathat”, küldhet különböző módokon. Egyes államokban szintén engedélyköteles a tevékenység.
Befektetési szolgáltatási szektor A SEC az alábbi bróker tevékenységeket különbözteti meg: −
− − − − − − − − −
"finders," "business brokers," és egyéb magán-, vagy jogi személyek, akik az alábbi tevékenységeket folytatják: • Befektető vagy ügyfél keresése, beszervezés, jutalékok megosztása regisztrált brókerrel/ügynökkel, befektetési társasággal (vagy befektetési alappal, hedge funddal) vagy egyéb befektetési közvetítővel, (Finding investors or customers for, making referrals to, or splitting commissions with registered broker-dealers, investment companies (or mutual funds, including hedge funds) or other securities intermediaries) • Befektetési banki ügyfél keresése regisztrált bróker/ügynök számára, (Finding investment banking clients for registered broker-dealers) • Befektető keresése kibocsátó számára, (Finding investors for "issuers" (entities issuing securities), even in a "consultant" capacity) • Venture capital, „angyal” finanszírozók számára ügyfél keresése,(Engaging in, or finding investors for, venture capital or "angel" financings, including private placements) • Felvásárlással, összeolvadással kapcsolatos vevők, illetve eladók felkutatása, (Finding buyers and sellers of businesses i.e., activities relating to mergers and acquisitions where securities are involved) Befektetési tanácsadók és pénzügyi konzulensek, (investment advisers and financial consultants;) Külföldi brókerek/ügynökök, (foreign broker-dealers) ; Elektronikus kereskedési platformok üzemeltetője, (persons that operate or control electronic or other platforms to trade securities;) Értékpapírokkal összefüggő ingatlanbefektetések értékesítése, (persons that market realestate investment interests, such as tenancy-in-common interests, that are securities;) „Placement” ügynökök, (persons that act as "placement agents" for private placements of securities;) Értékpapírosított biztosítási termékek értékesítése (persons that market or effect transactions in insurance products that are securities, such as variable annuities, or other investment products that are securities;) Értékpapír tranzakciók mások számlájára, akár családtagok számára végzett teljesítése (persons that effect securities transactions for the account of others for a fee, even when those other people are friends or family members;) Regisztrált brókerek/ügynökök számára támogatói tevékenység, (persons that provide support services to registered broker-dealers) "Független alvállalkozók" (persons that act as "independent contractors," but are not "associated persons" of a broker-dealer)
Míg a bróker ügynöki tevékenységet folytat, a dealer27 saját számlás tevékenységeket végez brókeren keresztül, vagy másként. A dealer definíciója nem tartalmazza a trader-t, aki szintén saját számlára kereskedik értékpapírral, de nem a normál üzletmenet részeként. A SEC további közvetítői kategóriákat is használ az értékpapírpiacon. 27
Section 3(a)(5)(A)
16
− − −
Broker-Dealers that Limit their Business to Excluded and Exempted Securities Intrastate Broker-Dealers "Associated Persons" of a Broker-Dealer
Pénzügyi/befektetési tanácsadók ellentételezés fejében elemzéseket végeznek, tanácsokat adnak a hozzájuk forduló ügyfeleknek.
Biztosítási szektor Az egyes államok biztosítási szabályozásai általában ügynököt (amely elsődlegesen nem az ügyfél, hanem a biztosító érdekében jár el) és brókert (aki nem áll szerződéses viszonyban a biztosítóval) különböztet meg. Egyes államokban az életbiztosítás értékesítését kiveszik a biztosítási ügynökök általános kompetenciájából, és speciális kategóriát alkotnak. Kalifornia állam szabályozása alapján például az életbiztosítási ügynök élet-, baleset- és egészségbiztosítást értékesíthet. Külön kategóriát képezhet a biztosítási üzletszerző (Insurance solicitor) aki magányszemélyként segíti az ügynök vagy bróker tevékenységét a tranzakció során, ami ugyanakkor nem lehet életbiztosítás.
UK Hitelpiac A közvetítők esetén releváns szabályozás, a Consumer Credit Act 197428 és 2006-os módosítása29 nem ad definíciót a hitelközvetítőkre, azonban felsorolja azon tevékenységeket (section 145), amelyek végzése engedélyköteles (consumer credit licence). A jelzáloghitelezéssel kapcsolatban tanácsadó "advising on" vagy intéző "arranging" szerepköröket említ a releváns törvény (Financial Services and Markets Act 2000 (Regulated Activities) Order 2001 (SI 2001/544)).
Csehország Biztosítási Piac Piac Közvetítői típusok Definíció egy biztosító nevében és számlájára lép fel, azzal írásos megbízási Biztosítási függő biztosításközvetítő szerződése van és tevékenységéért a biztosító felel. Nyilvántar(§5) tásba kell venni, alapfokú végzettséggel rendelkezik. Egy vagy több biztosító számára tevékenykedik, biztosítási díjat nem kasszírozhat. egy biztosításközvetítőnek dolgozik, azzal írásos megbízási szerzőalárendelt dése van és a közvetítő tartozik érte felelősséggel. Regisztrálni biztosításközvetítő (§6) kell, alapfokú végzettséggel rendelkezik. egy vagy több biztosítónak dolgozik, biztosítási jutalékra jogosult, biztosítási ügynök (§7) nyilvántartásba kell venni és középfokú végzettséget várnak el tőle. Kártérítési kötelezettsége ügyenként 1 millió euróig, éves szinten maximálisan 1,5 millió euróig terjed. 28 29
http://www.fisa.co.uk/downloads/CCA%201974.pdf http://www.opsi.gov.uk/acts/acts2006/ukpga_20060014_en_1
17
biztosítási csupán egy biztosító közvetítője, biztosítási jutalékra jogosult, regisztrálni kell és alapfokú végzettséggel rendelkezik. Tevékenységéért a biztosítót terheli kártérítési kötelezettség. Kizárólag egy biztosító számára tevékenykedhet és amennyiben van meghatalmazása kasszírozhat biztosítási díjat. ügyfelet képviselő biztosítási kizárólag az ügyféllel áll szerződéses kapcsolatban. Különböző analíziseket készít, konzultációt, szerződési tanácsadást nyújt és ügynök (§8) biztosítási programokat készít elő. Regisztráltatnia kell magát és felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Kártérítési kötelezettsége ügyenként 1 millió euróig, éves szinten maximálisan 1,5 millió euróig terjed. más európai tagállamban A jogszabály értelmében ezek a közvetítők ugyanolyan lakóhellyel rendelkező szolgáltatásokat nyújthatnak Csehországban, mint a lakóhelyük szerinti tagállamban, feltéve, ha megfelelnek az előírásoknak. biztosításközvetítő (§9) Egyéb: A biztosításközvetítőkről és önálló kárrendezőkről szóló 38/2004 Sb. számú törvény 4 §a szerint a közvetítő csak a nyilvántartásba vett tevékenységeket végezheti. (Egyszerre több tevékenységet is nyilvántartásba lehet vetetni. Egy üzleti vagy biztosítási szerződés keretében azonban kizárólag egy pozíciót képviselhet a közvetítő.) A cseh Biztosítók Szövetsége szerint a jövőben egyszerűsíteni kell a közvetítői kategóriákat. Álláspontjuk szerint csupán két közvetítői kategóriára van szükség a jövőben: a függő és a független biztosításközvetítő kategóriákra. Nyugdíjbiztosítás közvetítése esetén nincs szükség külön engedélyre, vagy regisztrációra. A befektetési alapok regisztrációját a Cseh Nemzeti Bank végzi. A nyugdíjbiztosítási közvetítőket kizárólag az alapokon keresztül lehet igazolni. befektetési közvetítő (§29) kollektív befektetési Alapok által kiadott értékpapírokra vonatkozó befektetési szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személy. Tevékenységét személyesen, függő képviselőn vagy alkalmazottakon keresztül végezheti. Be kell jegyezni a Cseh Nemzeti Bank nyilvántartásába. Nem kasszírozhat pénzt vagy befektetési eszközt. Nem lehet közvetlen kapcsolatban befektetési társaságokkal. függő közvetítő (§32a) egy belföldi vagy külföldi értékpapír-kereskedőt vagy egy befektetési közvetítőt képviselő természetes vagy jogi személy. Nem kasszírozhat pénzt vagy befektetési eszközt. Általa elkövetett károkért a képviselt intézményt terheli kártérítési kötelezettség. Köteles az ügyféllel közölni a képviselt intézet adatait. Nem lehet értékpapír-kereskedő vagy befektetési közvetítő. Egyéb: Csehországban a 230/2008 számú 2008. június 30-i a tőkepiaci üzleti tevékenységről szóló törvény rendezi a tőkepiaci tevékenységeket. Egyéb: Hitel és jelzáloghitel közvetítő – hitel és jelzáloghitel közvetítéséhez nincs szükség külön engedélyre vagy bejegyzésre. A Jelzáloghitel Közvetítők Szövetsége napjainkban tett javaslatot arra, hogy a jelzáloghitel közvetítőkre is hasonló szabályok legyenek érvényesek, mint amelyek jelenleg a befektetési közvetítőkre érvényesek. Jelenleg folynak a tárgyalások. Az érintett bankok egy része azonban nem látja szükségesnek a javasolt szabályozást, ezért a tárgyalások eredménye még nem prognosztizálható. kizárólagos ügynök (§6a)
Tőke30
Pénz
Ausztria A szabályozás kétféle közvetítőt különböztet meg: Függő ügynök (pénzpiac és befektetési/értékpapír piac) valamint Pénzügyi szolgáltatások asszisztens (pénzpiac, befektetési/értékpapír piac és biztosítási piac). 30
Megjegyzés: az értékpapírkereskedő jogi személyekre és a tőzsdei kereskedőkre vonatkozó szabályozást nem ismertetjük. Ezek a kategóriák jellegüknél fogva másfajta közvetítői kategóriák.
18
Függő ügynök § 1 Z 20 Függő ügynök: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki kisegítőként vagy másként egyetlen értékpapírcég vagy hitelintézet teljes körű és feltétel nélküli felelősségére értékpapír-szolgáltatásokat vagy mellékszolgáltatásokat teljesít, ügyfelek értékpapír-szolgáltatásokkal vagy pénzeszközökkel kapcsolatos megbízásait felveszi és közvetíti, pénzügyi eszközöket befektet vagy befektetési tanácsadói szolgáltatást nyújt; a függő ügynök nem értékpapírcég. Pénzügyi szolgáltatások asszisztens (Financial service assistants) § 2 Z 15 Azoknak a természetes személyeknek, akik a 3. paragrafus 2. bekezdése [§ 3 Abs. 2 Z 1 und 3] szerint egy vagy több szolgáltatást nyújtanak, az 1. paragrafus 6. sor a és c pont szerint [§ 1 Z 6 lit. a és c] kizárólag pénzügyi eszközökre vonatkozólag, [a 3. paragrafus szerint] valamely értékpapírcég, értékpapír-szolgáltató cég, osztrák hitelintézet vagy osztrák biztosítócég nevében és felelősségére, [a 2. paragrafus szerint] belföldön [2. bekezdés], a 3. és 4. paragrafus szerint nincs szükségük engedélyre. A vállalkozás tartozik felelősséggel azoknak a személyeknek a vétségeiért, akiket az értékpapír-szolgáltatás végrehajtásakor alkalmazott [a polgári törvénykönyv 1313a paragrafusa szerint]. E törvény rendelkezéseinek betartására vonatkozóan, illetve a többi, az értékpapír-szolgáltatásokra vonatkozó törvények és rendelkezések betartására vonatkozóan a függő ügynök viselkedéséért minden esetben csak maga a vállalat hibáztatható. Függő ügynökök foglalkoztatása § 28. (1) Egy jogi személy igénybe vehet függő ügynököket szolgáltatása előmozdítása, új üzletek szerzése vagy ügyfelek megbízásainak felvétele érdekében, valamint ezeknek a megbízásoknak a közvetítésére, pénzeszközök befektetésére és a pénzeszközökkel, valamint a jogi személy által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos befektetési tanácsadásra. (2) Az a jogi személy, aki függő ügynököt foglalkoztat, a polgári törvénykönyv 1313a paragrafusa értelmében a függő ügynök minden cselekedetéért és mulasztásáért felel, amennyiben az a jogi személy nevében tevékenykedik. (3) A jogi személy köteles a rajta keresztül tevékenykedő függő ügynökök tevékenységét felügyelni. Biztosítania kell, hogy a függő ügynök az ügyféllel való kapcsolatfelvételkor vagy az üzletkötés előtt közli az ügyféllel, milyen minőségben jár el és melyik jogi személyt képviseli. (4) Egy jogi személy csak olyan függő ügynököket alkalmazhat, akik szerepelnek annak a tagállamnak a nyilvántartásában, ahol letelepednek. (5) Az Ausztriában tevékenykedő függő ügynököknek az osztrák Üzleti és Kereskedelmi Kódex 136a paragrafusa értelmében [GewO 1994, BGBl. Nr. 194/1994] jogosultsággal kell rendelkezniük. Csak akkor lehet őket nyilvántartásba venni, ha bebizonyosodik, hogy a szükséges mértékben megbízhatóak és rendelkeznek az ahhoz szükséges megfelelő általános, kereskedelmi és szakmai ismeretekkel, hogy az ügyfeleknek minden releváns információt meg tudjanak adni a kínált szolgáltatással kapcsolatban. A függő ügynök köteles a jogi személy kérésére minden olyan bizonyítékot megadni, ami az előfeltételek felülvizsgálatához szükséges. (6) A nyilvántartást a Pénzügyi Felügyeletnél [FMA – Finanzmarktaufsicht] kell vezetni és folyamatosan frissíteni kell. A hitelintézetek és értékpapírcégek kötelesek a függő
19
(7)
(8)
ügynököket késedelem nélkül bejelenteni és felelősek a felülvizsgálat előírásszerű lebonyolításáért. Annak a jogi személynek, aki függő ügynököket foglalkoztat, kötelessége megfelelő intézkedésekkel biztosítani, hogy az értékpapír-szolgáltatások teljesítéséhez engedélyt nem igénylő függő ügynök tevékenységei ne befolyásolják hátrányosan azt a tevékenységet, amelyet az ügynök a jogi személy nevében végez. A függő ügynökként végzett tevékenység a szövetségi törvények munka-, szociális és adójogi meghatározásai értelmében nem jelent munkaviszonyt.
Észtország A tőkepiaci törvény előírja, hogy a befektetési ügynökök csak egy befektetési társaságot képviselhetnek.
Hollandia A törvény a következő közvetítői kategóriákat alkalmazza: − − − − −
közvetítők, akik közvetítői szolgáltatást nyújtanak, (Törvény így definiálja: intermediary: the party providing mediation services;) viszontbiztosítási közvetítők, akik viszontbiztosítás esetén nyújtanak közvetítői szolgáltatást, alközvetítők, akik más közvetítők számára nyújtanak szolgáltatást, ügynökök, (A törvény így definiálja: authorized agent: the party acting as an authorized agent) alügynökök.
A törvény nem definiál különböző közvetítői típusokat a pénzügyi szolgáltatókkal való kapcsolat szemszögéből, de előírja a közvetítők számára, hogy ügyfeleiket tájékoztassák arról, hogy tevékenységüket függetlenül, vagy valamely cég(ek) megbízásából, kizárólagosság keretében végzik. A közvetítői szolgáltatások az alábbiakat jelentik a törvény alapján: −
31
32
Minden olyan professzionálisan vagy cég keretében végzett tevékenység, mely közvetítőként (middleman) pénzügyi termékekre31 vonatkozó, fogyasztó és termékkínáló közt létrejövő szerződéseknél nyújt közvetítői szolgáltatásokat kivéve a pénzügyi instrumentumokat32, hitelt vagy biztosítást.
Pénzügyi termék:
a. befektetési eszköz; b. bankszámla; c. elektronikus pénz; d. pénzügyi instrument; e. hitel; f. megtakarítási számla; g. biztosítás h. egyéb a tanács által jóváhagyott termék;
Pénzügyi instrumentum;
a. értékpapírok b. befektetési jegy (nem értékpapír) c. pénzpiaci termékek; d. a right to transfer goods in time, or an equivalent instrument focused on settlement in money; e. an interest instalment contract; f. kamat swap, deviza swap vagy részvény swap; g. opciók;
20
−
−
Minden olyan professzionálisan vagy cég keretében végzett tevékenység, mely közvetítőként (middleman) hitelre vonatkozó, fogyasztó és termékkínáló közt létrejövő szerződéseknél nyújt közvetítői szolgáltatásokat illetve annak adminisztrációjában és lebonyolításában nyújt támogatást. Minden olyan professzionálisan vagy cég keretében végzett tevékenység, mely közvetítőként (middleman) biztosításra vonatkozó, fogyasztó és termékkínáló közt létrejövő szerződéseknél nyújt közvetítői szolgáltatásokat illetve annak adminisztrációjában és lebonyolításában nyújt támogatást.
A törvény az ügynököket illetve alügynököket kizárólag biztosítási termékek értékesítésére jogosítja fel (to act as an authorized agent: to conclude an insurance with a client in the course of a profession or business as an authorized party of an insurer for the latter’s account). Ugyanakkor a törvény utal arra (Part 2.2.11) hogy a központi bank által engedélyezett ügynökök hitelintézeti termékek közvetítését is végezhetik.
Szlovénia A szlovén tőkepiaci törvény33 kétféle közvetítőt különböztet meg: függő ügynök (21. bekezdés), illetve „kis” brókercég (small brokerage firm, 11. bekezdés). A kis brókercég tanácsadást végezhet, illetve megbízást továbbíthat más befektetési cégek fele, valamint éves bevétele nem haladhatja meg a 750 ezer eurót. Biztosítási ügynökök és brókerek közül az alábbiakat nevesíti a biztosítási törvény34: − − − − − −
33 34
35
36
biztosítási ügynök, biztosítási bróker, kiegészítő (ancillary) biztosítási ügynök, illetve bróker35, függő biztosítási ügynök36, biztosítási brókercég, biztosítási ügynökség.
http://www.mf.gov.si/slov/fin_sist/ZTFI_in_english_final%20_2_.pdf http://www.a-zn.si/pdf/insurance.pdf, http://www.a-zn.si/pdf/act_amend_insur_act.pdf, http://www.a-zn.si/pdf/amend_ins_act_B.pdf
A kiegészítő (ancillary) biztosítási ügynök lehetséges biztosítási ügyfelet keres anélkül hogy elvégezné a biztosítási ügynök szolgáltatásának igazi tartalmát. A kiegészítő ügynök nem jogosult szerződések aláírására sem. A függő biztosítási ügynök egy vagy több biztosító megbízásából illetve számlájára végez közvetítői szolgáltatást nem versenyző termékekre vonatkozóan. A függő ügynök a biztosító teljes felelősségválalása alatt jár el és nem jogosult prémiumok gyűjtésére (not collect premiums or amounts intended for customers).
21
I.3. A közvetítőkről vezet-e valaki nyilvántartást? Ha igen, akkor ezt a hatóság(felügyelet) vagy valamely piaci szerveződés vezeti? Minden közvetítő benne van vagy csak egyes típusok? Mire használják a nyilvántartást, illetve milyen joghatások fűződnek hozzá (közhiteles-e)? Van valahol olyan nyilvántartás, ahol az összes pénzügyi piacokon működő közvetítő elérhető?
Svájc Svájcban sincs szektoron felüli, minden közvetítőt tartalmazó nyilvántartás. A nyilvántartásokat a különböző felügyeleti szervek, illetve önálló szerveződésű intézmények vezetik.
22
Piac
Kit tart nyilván Biztosítási független biztosításközvetítők
Tőke
Pénz
Nyilvántart. Nyilvántart. Egyéb címe tartalma http.//www.vermitt személyi adatok, Nyilvántartás közhiteles, nyilvános leraufsicht.ch munkaadó, biztosítási és online. A nyilvántartást a Maág, közvetítő típusa gánbiztosítók Szövetségi Hivatala (függő – független) vezeti. A VAG 43. cikke értelméstátusz, biztosító, re- ben csupán a független biztosításgisztrációs szám, első közvetítők kötelesek magukat reregisztráció dátuma. gisztráltatni, a többi biztosításközvetítő pedig jogosult arra, hogy kérelmezze nyilvántartásba vételét. Egyéb: A svájci nyilvántartás kevésbé informatív, mint az EU irányelvek által előírt nyilvántartások. A közösségi megoldással szemben Svájcban azokat az ügynökként tevékenykedő közvetítőket is nyilvántartásba kell venni, akik csupán alkalmilag tevékenykednek. Ennek következménye, hogy a fogyasztó nehezen tudja megállapítani, hogy a keresett közvetítő fő- vagy csupán mellékállású közvetítő. A Svájci Biztosítók Szövetsége kritizálja a dupla-bejelentés lehetőségét. Tehát azt, hogy egy közvetítő egyszerre bejelentheti magát függő és független képviselőnek is. A Szövetség szerint ezáltal sérül a fogyasztóbarát átláthatóság törvényi célja. Egyéb: A pénzmosás leküzdéséről szóló törvény (GWG) 26. cikke értelmében Svájcban ún. Önszabályzó Szervezetek tartják nyílván a tőkepiaci közvetítőket. A pénzügyi közvetítőknek kötelező jelleggel tagnak kell lenniük valamelyik Önszabályozó Szervezetben (GWG 24. cikk). Amennyiben a pénzügyi közvetítő tagfelvételét megtagadja egy Önszabályozó Szervezet, vagy kizárja a korábbi tagot, akkor erről jelentést kell tennie a Szervezetnek a Pénzmosás Elleni Kontrollhelyen (GWG 27. cikk). Egyéb: A hitelközvetítőkről nem vezetnek egységes nyilvántartást, minden kantonnak saját nyilvántartása van.
Lengyelország A közvetítőről a felügyeleti szerv, a Pénzfelügyeleti Bizottság vezet nyilvántartást, bár nem egységesen foglalja magában a piacokat. A nyilvántartásokat és a kimutatásokat elektronikus úton vezetik, és csak korlátozotton férhetők hozzá az interneten (www.knf.gov.pl). Piac
Kit tart nyilván Biztosítá biztosítási si ügynökök
Nyilvántart. Címe
Nyilvántart. tartalma
Egyéb
A nyilvántartást a Pénz- személyi adatok, sze- Ha az ügynök vagy brófelügyeleti Bizottság, a mélyi szám, lakhely, ker más Európai Uniós biztosítási szolgáltatá-sok nyilvántartási bejegyzés országban is tevékenykefelügyeleti szerve vezeti. száma, gazdasági tevé- dik: a kirendeltség-képnyilvántartási viselet címe, tevékenység Online nem elér-hető, kenység csupán az érdekelt 3. száma (székhely, elne- meghatározása segítő szeszemélyek megkere-sésére vezés), biztosítók meg- mélyek, szakmai felelősad információt a Bizottság. nevezése, akik számára ségbiztosítás tevékenykedik, segítő személyek, szakmai felelősségbiztosítás,
23
személyi adatok, személyi szám, lakhely, (székhely), nyilvántartási bejegyzés száma, gazdasági tevékenység nyílvántartási száma. Engedély szám, dátum, engedély visszavonásának oka. Egyéb: A biztosítási nyilvántartás nem titkos, és harmadik személyek által is hozzáférhető. A 3. személyek kérelmére a következő információkat közli a Felügyelet: 1. a vállalkozó szerepel-e a nyilvántartásában; 2. az ügynök segítője szerepel-e a nyilvántartásban; 3. Információk a biztosítási társaságról szóló információk, ahol az ügynök munkát végez, a megbízása hatályának a megjelölésével; 4. az ügynök szakmai felelősségbiztosításának adatai 5. az Európai Unió más tagországa területén is végez-e tevékenységet az ügynök; 6. az ügynökbiztosítási tevékenységével összefüggő jogsértés, az elvárt erkölcsi normák megsértése miatt megszüntetett szerződésére vonatkozó információk, az ügynök által kezdeményezett perek. (Ezekre a kérdésekre vonatkozó információkat a Lengyel Biztosítási Kamara szolgáltatja.) A nyilvántartásból törölt közvetítő adatait 10 évig őrzik. Közvetítői nyilvántartás bejegyeztetés száma; Nyugdíjhttp://rejestr.knuife.gov.pl/ személyi adatok, annak akvizitor megnevezése, akinek A nyilvántartást a felü- nevében az akvizíciós gyeleti szerv, a Pénzügyi tevékenységet folytatja, a Felügyeleti Bizottság vezeti. nyíltvégű alap megneBiztonsági okokból csak vezése, amelynek érdemunka-napokon 9-16 óráig kében tevékenységet tekinthető meg. folytatja Azok a személyek kérelértékpapír Èrtékpapírtőzsdei közvetítők nyilvántartása (Lista mezhetik a nyilvánbróker maklerów papierów tartásba vételt, akik wartościowych) letették a brókeri, vagy befektetési tanácsadói http://www.knf.gov.pl/Imag vizsgát. es/lista_mpw_29_07_08_tc m20-6289.pdf biztosítási brókerek
Tőke
Befektetésitanácsadói engedéllyel rendelkező értékpapírtőzsdei közvetítők nyilvántartása (Lista maklerów papierów wartościowych posiadających upraw-nienia do wykonywania czynności doradztwa inwestycyjnego) http://www.knf.gov.pl/ryne k_kapitalowy/maklerzy/Ma klerzy_papierow/index.html Befektetési nyilvántartása
tanácsadók
24
http://www.knf.gov.pl/ryne k_kapitalowy/maklerzy/Dor adcy_inwestycyjni/index.ht ml
Pénz
Befektetési társaságok ügynökeinek nyilvántartása http://www.knf.gov.pl/en/C apital_market/Market/Regis ter_of_investment_firms_ag ents.html Egyéb: Az ún. pénzügyi, és a jelzálog közvetítőkről, valamint az ún. független pénzügyi tanácsadókról nem vezetnek nyilvántartást. Jelenleg olyan törvényi szabályozásra vonatkozó javaslatot tárgyalnak, amely meghatározná a szakma gyakorlásának törvényes kereteit, ezen belül pedig e tevékenységet végző alanyok megfelelő nyilvántartását, vagy azok kimutatását fektetnék le.
Németország Befektetési szolgáltatási szektor A BaFin minden engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóról, köztük pénzügyi közvetítőkrül havi frissítésű listát vezet a honlapján (Databases & lists > complete lists) http://www.bafin.de/cln_109/nn_721008/DE/Service/Recherche/recherche__node.html?__nn n=true.
Biztosítási szektor A biztosítási közvetítőknek a Versicherungsvermittlerregister-ben kell regisztrálniuk, mely itt érhető el: http://www.vv-register.de/willkommen.aspx A regiszterért nem a BaFin, hanem a helyi kereskedelmi kamarák a felelősek. A regisztrációs eljárás meg nem fejeződött be, a törvény szerint 2009. január 1-ig kell ezt a közvetítőknek megtenniük. A regisztráció tartalmi elemeit a biztosítási törvény 5. bekezdése tartalmazza. A regiszter célja, hogy információt nyújtson a közvetítők engedélyének meglétéről, ezáltal növelje a piac átláthatóságát és védje a fogyasztókat.
USA Hitelpiac 2008 január 2.-án indult a Nemzeti Jelzálogengedélyezési Rendszer (Nationwide Mortgage Licensing System (NMLS)) a Conference of State Bank Supervisors (CSBS) és az Amerikai jelzálogpiaci szebályozók egyesülete (American Association of Residential Mortgage Regulators (AARMR)) irányításával. A rendszer a csatlakozott államokban egyedileg tartja nyilván a jelzálogpiaci hitelezőt (mortgage lender), brókert, fiókot illetve hitelnyújtót (loan originator), ügyfélreferenst (mortgage loan officer). Az egyedi azonosító segítségével bármely államban kérhető, módosítható és megújítható az engedély. A rendszer segítségével a fogyasztók is ellenőrizni tudják a jelzálogpiaci közvetítőket, jelenleg mindegy 19 államban.
25
A rendszer itt érhető el: http://www.stateregulatoryregistry.org/NMLS/AM/Template.cfm?Section=Home3
Értékpapírpiac A befektetési vállalkozás, illetve a brókerek dealerek számára kötelező a regisztráció37 a SEC rendszerében, illetve kötelező csatlakoznia valamely önszerveződő szervezethez (például FINRA, MSRB), majd be kell lépnie az értékpapír-befektetőket védő szervezetbe (Securities Investor Protection Corporation), végül az alkalmazottainak is teljesítenie kell a szükséges procedúrákat (regisztráció, vizsgák, díjak befizetése). A FINRA rendszerében regisztrált vállalatok dolgozóinak kötelező a regisztráció, a vállalatok egy része számára kötelező csak a regisztráció, mivel a FINRA önszerveződő szabályozó testület, pusztán egyfajta garanciát nyújt a vásárlók felé. A FINRA működteti a regisztráció intézését, a nyilvántartás vezetését, illetve követelményeket, vizsgákat is meghatározhat. A pénzügyi/befektetési tanácsadóknak kötelező a szövetségi regisztráció, amennyiben befektetési társaság tanácsadója, vagy a kezelése alatt levő összeg nagyobb 30 millió dollárnál. Ezen összeghatár alatt opcionális a szövetségi regisztráció. Amennyiben a SEC/FINRA rend-szerében regisztrált, nem kötelező az állami regisztráció. Az állami szabályozás érvényes a csalás elleni tevékenységeknél; illetve a befektetési tanácsadók képviselőire. Állami regisztráció kötelező 25 millió dollárnál kisebb kezelt vagyonnál; valamint állami előírások lehetnek még a képviselőkre, a könyvvezetési módszerekre, a tőkére vonatkozóan. A FINRA szövetségi alapon működik, ezért a nála regisztrált emberek az adott államban is végezhetik tevékenységüket.
Biztosítási piac Az egyes államok Department of Insurance szerve vezet nyilvántartást a biztosítási közvetítőkről. A kaliforniai kereshető adatbázis itt érhető el: http://www.insurance.ca.gov/license-status/
UK Az FSA honlapján található az a regiszter amely a pénzügyi szolgáltató cégeket, egyéneket és minden olyan szervet tartalmaz, amely az FSA engedélyezési és felügyeleti hatáskörébe tartozik. A regiszter nem közhiteles, bár az FSA törekszik a legaktuálisabb adatok közlésére. Külön díj ellenében a regiszter adatbázisában mélyebb és folyamatosabb kereséseket is le lehet bonyolítani. http://www.fsa.gov.uk/Pages/Register/index.shtml
Hitelpiac A jelzálogpiaci közvetítők szabályozását 2004-től megszigorították, engedélyezésüket és felügyeletüket az FSA látja el. Nagy Britanniában jelzálogpiaci közvetítői tevékenységet csak engedéllyel rendelkező közvetítő vagy engedéllyel rendelkező cég képviselője végezhet. Az engedéllyel nem rendelkező közvetítők szolgáltatásainak igénybevételekor nem vehetők igény-be a Pénzügyi Ombudsman38 szolgáltatásai.
37 38
A regisztrációs követelményekről itt olvasható bővebben: http://www.sec.gov/divisions/marketreg/bdguide.htm http://www.financial-ombudsman.org.uk/
26
A jelzálogpiaci közvetítőkről az FSA nyilvántartást vezet, amely a következő helyen érhető el: http://www.fsa.gov.uk/register/home.do.
Biztosítási szektor A biztosítási közvetítőket 1997 óta az Insurance Broker Directory-ban is meg lehet találni: http://insurance-broker-directory.com/ A brit biztosítási brókerek honlapján http://www.biba.org.uk/ConsumerHome.aspx
a
szövetség
tagjait
lehet
elérni:
Csehország Csehországban nincsen szektoron felüli, minden közvetítőt tartalmazó nyilvántartás, pedig az összes nyilvántartást a Cseh Nemzeti Bank pénzügyi felügyelete vezeti. Piac
Kit tart nyilván
Nyilvántart. címe
Nyilvánt. Egyéb tartalma nyilvántartási szám, A nyilvántartás nyilvános név, cím, ország, és közhiteles közvetítői minőség
Biztosítási összes belföldi és Cseh- http://ispoz.cnb.cz országban tevékenységet végző külföldi biztosításközvetítő illetve kárrendező Egyéb: A biztosításközvetítőkről és önálló kárrendezőkről szóló 38/2004 Sb. számú törvény szabályozza a biztosításközvetítők nyilvántartását. A nyilvántartással szemben gyakran megfogalmazott kritika, hogy a törvényalkotó nem szabályozta egyértelműen a tevékenység megszüntetésének bejelentését. Igaz, hogy a fent nevesített törvény előír egy erre vonatkozó bejelentési kötelezettséget, de a Felügyelet képtelen ezt kontrolálni, hiszen több, mint 40.000 közvetítő van nyilvántartva a regiszterben. Tehát gyakorlatilag olyan közvetítők is szerepelnek a nyilvántartásba, akik már megszüntették tevékenységüket. Ezért a közvetítők pontos számát sem lehet megállapítani a nyilvántartásból. További kritika, hogy a nyilvántartás kereső funkciója az egyszerű fogyasztó számára használhatatlan. A közvetítőket ugyanis a nyilvántartási szám alapján kell keresni, a nyilvántartási szám pedig sok esetben nem szerepel a közvetítő névjegykártyáján. Ezentúl a lakóhely, illetve székhely alapján lehet keresni, ami szintén nehezen követhető, hiszen sok esetben ez sem szerepel a névjegykártyákon. Függő közvetítők esetén különösen nehéz a keresés, ugyanis a nyilvántartás nem teszi közzé, hogy mely intézet alá tartozik a közvetítő. Befektetési közvetítők – http://cnb.cz/export/E cég azonosító száma, Önálló nyilvántartás, Tőke értékpapír N/index.page ICO, cím, engedély- közhiteles, de a gyakereskedelem szám korlatban keveset használt. (Csak ha egy közvetítő nem tűnik megbízhatónak.) A törvény előírja a tevékenység megszűnésének bejelentését, de a Felügyelet ezt ritkán ellenőrzi. függő képviselők önálló http://www.cnb.cz/cs/ képviselő neve, címe, A nyilván-tartás új, nyilvántartása dohled_fin_trh/sezna a képviselt társaság létrehozását a 230/2008 neve és címe, számú törvény rendelte my/ valamint ICO száma. el. Jelenleg egy pdfáttekintés érhető el.
27
Belgium Belgiumban a közvetítőnek regisztráltatnia kell magát a Banki, Pénzügyi és Biztosítási Bizottságnál (http://www.cbfa.be/eng/index.asp) Hitelpiaci közvetítők: http://www.cbfa.be/fr/incEFIM/bbd_li.xls Biztosítási közvetítők: http://www.cbfa.be/fr/vt/vz/li/vz_li.asp Viszontbiztosítási közvetítők: http://www.cbfa.be/fr/vt/hvz/li/hvz_li.asp
Hollandia A pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény 1.6.2 fejezete foglalkozik a regisztrációval, mely előírja a pénzügyi vállalkozások regisztrálását oly módon, hogy megállapítható legyen a vállalkozás engedélyének kezdete, az engedélyezett tevékenységek és esetleges korlátozások. A regisztrálást illetve az arról való eltávolítást a Netherlands Authority for the Financial Markets végzi (http://www.afm.nl/publicdatabase/). A regisztrációs kötelezettség kiterjed a bankok biztosítók mellett a közvetítőkre is, hiszen a törvény definíciója alapján mint pénzügyi szolgáltatást nyújtók pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. A pénzügyi szolgáltatók regisztere itt érhető el: http://www.afm.nl/publicdatabase/default.ashx?folderid=1624 Az itt közölt adatok a közvetítőktől származnak, azokat a hatóság nem biztos, hogy ellenőrizte, így nem hitelesek.
I.4. Az egyes közvetítő kategóriákra milyen követelményeket (emberi, szakmai, képzettségbeli) ír elő a törvény, vagy esetleg szakmai szervezet? Milyen a közvetítők legmagasabb iskolai végzettsége a tapasztalat szerint?
Svájc Piac
Közv. kategória Biztosítási Független közvetítők
Elvárt követelmények
Előírt végzettség
a) emberi feltételek: cselekvő- a) képzettségbeli elvárások: szakmai képesség, nem követett el olyan vizsga, vagy azzal egyenrangú egyéb bűncselekményt, ami a biztosítás- végzettség. A szakmai vizsga szabályait közvetítői tevékenységgel össze- legutóbb 2007-ben módosították. Ezek egyeztethetelen, nincs adóslevele. szerint a biztosításközvetítőnek a b) szakmai felelősségbiztosítás: biztosítási piac általános ismereteivel éves szinten legalább 2 millió (magán és jogi személyek személy- és frankos szakmai felelősség- szociálisbiztosítása, dologi- vagyoni és biztosítás vagy ezzel megegyező egyéb felelősségbiztosításai) és jogi értékű egyéb pénzügyi biztosíték ismeretekkel kell rendelkeznie. megléte.
28
Tőke
Pénz
39
Egyéb: Különbséget kell tennünk a függő és független biztosításközvetítők között. A VAG ugyanis csupán a független közvetítők számára ír elő regisztrációs kötelezettséget, amelyhez bizonyos szakmai, emberi feltételek igazolását és a szakmai felelősségbiztosítás meglétét várja el a törvény. A függő közvetítőkre csak akkor érvényesek ugyanezek az elvárások, ha fakultatívan nyilvántartásba vételért folyamodnak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy igen gyakran regisztráltaják magukat a függő közvetítők is. Az egyenrangú végzettségek elismerését a Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala végzi. Elismert végzettségek pl. Biztosításközvetítői-, biztosítási szakértői-, pénzügyi tanácsadóiés pénzügyi tervezői diplomák, Master of Advanced Studies in Financial Consulting, Chartered Insurance Broker. a) a pénzmosás leküzdéséről szóló pénzügyi törvény (GWG) 13. értelmében) közvetítők kötelező tagsággal kell rendelkezniük egy Önszabályozó Szervezetben. b) jó hírnévnek kell örvendeniük c) kötelezettségeik teljesítésére biztosítékkal kell rendelkezniük (vagy pedig teljesíteniük kell az Önszabályzó Szervezet erre vonatkozó előírásait.) d) be kell jegyeztetniük magukat a cégbíróságnál (vagy pedig teljesíteniük kell az Önszabályzó Szervezet erre vonatkozó előírásait.) e) erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. Egyéb: Amennyiben a pénzügyi közvetítő tagsági jog nélkül kezdi meg tevékenységét 200 ezer frank büntetést köteles fizetni. A közvetítők továbbképzését az Önszabályozó Szervezet szervezi és a tagok számára kötelező. Pl. a tagok kötelesek évente legalább egy pénzmosás témájú továbbképzést abszolválni. hitelközvetítők a) emberi feltételek: (VKKG39 4. a) szakmai elvárások: (VKKG 6. cikk) a cikke értelmében) üzleti megbíz- tevékenység végzéséhez szükséges hatóság és rendezett vagyoni általános gazdasági és szakmai ismeviszonyok; jó hírnévnek örvend; retek és képességek; a Szövetség által biztosíték van arra, hogy üzleti elismert szakmai vizsga, magasabb tevékenységét kifogástalanul hajtja szintű szakvizsga vagy ezzel azonos végre, a tevékenység megkezdését szintű képesítés a pénzügyi szolmegelőző öt évben nem ítélték el gáltatások terén, illetve a fogyasztói bűncselekmény miatt, nincs hitelek nyújtására és közvetítésére vonatkozó – valamely kantoni engedéadósságlevele b) szakmai felelősségbiztosítás lyező szerv előtt letett – vizsga. A (VKKG 7cikk) megfelelő összegű pénzügyi szolgáltatások kapcsán szerzett felelősségbiztosítás, vagy ezzel legalább 3 év szakmai gyakorlat. megegyező összegű biztosíték (10.000 frank) vagy a hitelnyújtó társaság kezessége vagy kárvállaló nyilatkozata.
2002 november 6-i a fogyasztói hitel törvény rendelete
29
Lengyelország Piac
Közv. Elvárt követelmények Előírt végzettség Kategória a) legalább középfokú végzettBiztosítási Biztosítási ügynök a) cselekvőképesség; b) nem volt jogerősen elítélve az alábbi séggel rendelkezik és bróker bűncselekmények szándékos elkövetése b) biztosítótársaság által miatt: élet, a testi épség, és az egészség-, szervezett tovább-képzésen igazságszolgáltatás-, adatvédelem-, tulaj- (háromévente 1x kötelező) don-, pénz- és értékpapír forgalom elleni eredményes végvizsgát tett bűncselekmények, okirat-hamisítás, (Előírások: A biztosítás gazdasági vagy pénzügyi bűncselek- közvetítésről szóló törvényből mények. származnak) c) kezességet vállal az ügynöki tevékenység megfelelő végzéséért, (gondos munkavégzés) legalább középfokú Viszontbiztosítási a)-c) ugyanazok a feltételek, mint a a) közveítitő biztosítási ügynökök és brókerek esetén végzettséggel rendelkezik b) a Viszontbiztosítási és plusz: Biztosítási Brókerek Vizsgad) szakmai felelősségbiztosítás bizottsága előtt tevékenységi körének megfelelő vizsgát tett c) a brókeri tevékenység végzésének kérvénye beadását megelőző 5 éven belül megszerzett legalább 3 éve szakmai gyakorlat Egyéb: Aki ügynöki, vagy brókeri tevékenységet folytat, képességének továbbfejlesztése céljából háromévente egyszer kötelező szakmai továbbképzésben vesz részt. A továbbképzés befejeztével a megtartott foglalkozásokról, a továbbképzésen való részvételről az oktatást vezető igazolást ad ki. A pénzügyminiszteri rendelkezés határozza meg a szakmai továbbképzés módját, tematikáját, valamint az óraszámok mennyiségét (A biztosítás közvetítésről szóló törvény 4c cikke, (1)-(3). bekezdése.). A pénzügyminiszteri rendelet (2005 Nr. 125 Pos 1051) szerint a szakmai továbbképzés egy 50 órás elméleti részből áll, valamint prezentációkból és un. workshop-okból. A képzés elvégzése után a résztvevők oklevelet kapnak. Az elméleti rész fő témái: a biztosítás jogi szabályozása, új biztosítási termékek, információk a biztosítási piacról és a biztosító intézetekről, változások a biztosítási iratok kiállításában, a biztosítási termékek forgalmazásának újabb módszerei, az ügyfélellátás sztenderdjei, szakmai etika. Tőke Egyéb: A hitel és jelzáloghitel közvetítők és pénzügyi tanácsadók tevékenysége nem nyert Pénz sem törvényi, sem végrehajtási rendelettel történő szabályozást, amelyek megadták volna a szakmai tevékenység végzésének keretét. A pénzügyi tanácsadói szakma pl. a lengyel tevékenységi körök osztályozási rendszerében sem szerepel. Vita folyik az ilyen típusú tevékenységek folytatásához szükséges standard szakmai képesítés meghatározásáról is.
Németország Hitelpiac Semmilyen előírás nincs a hitelközvetítők alkalmasságára vonatkozóan, beleértve a menedzsmentet is.
30
Befektetési szolgáltatási szektor A vezetőknek a szolgáltatásokhoz igazodó elméleti és gyakorlati tudással, valamint 3 éves vezetői gyakorlattal kell rendelkezniük. Miden más esetben a képzettség megfelelősége esetileg kerül elbírálásra a cég által végezni kívánt szolgáltatások alapján. Kétség esetén a felügyeleti szerv interjún ellenőrizheti az egyének szakmai tudását.
Biztosítási szektor A biztosítási közvetítőknek megfelelő tudással, képesítéssel kell rendelkezniük, melyet általában vizsga letételével kell igazolniuk. A vizsga alóli mentességet az iskolai végzettség (egyetemi diploma) figyelembevételével lehet adni. Ezen túl a közvetítőknek jó hírnévvel, erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, valamint nem folyhat ellenük csődeljárás. Rendelkezniük kell továbbá felelősségbiztosítással, és regisztráltatniuk kell magukat a felelősségbiztosítottak regiszterében (§ 34d Trade Regulation Code és a biztosítási törvény §§1-4, 6 és 9). A biztosítási közvetítők képzettségéről nem áll adat rendelkezésre.
USA Hitelpiac A jelzáloghitel-piaci közvetítők részletes szabályozása államonként eltérő, de néhány vonatkozásban léteznek általánosnak tekinthető követelmények. Engedély illetve regisztrációs kötelezettség; tanulási kötelezettség és büntetlen előélet szükséges 49 államban. Ezen államok felében nemcsak a közvetítő vállalatnak, hanem az irodavezető számára is előírás az engedély vagy a regisztráció. Továbbá egyre több állam vizsga letételét is előírja az egyének számára. Általában kivételt képeznek a jelzáloghitelt nyújtó bankok és egyéb vállalatok alkalmazottai. Általános tendenciának tűnik, hogy az államok szigorítják a követelményeket a jelzálog-piaci krízisre adott válaszként.
Biztosítási szektor Az amerikai államok szabályozása előírja bizonyos tanfolyamok, illetve vizsgák letételét a biztosítási közvetítők számára. A kaliforniai szabályozás alapján minden vizsgának írásbelinek kell lennie, és biztosítania kell, hogy a jelentkező megfelelő tudással rendelkezik a biztosítási jogszabályokról valamint az általa értékesíteni kívánt biztosítási termékek előírásairól, feltételeiről, jellemzőiről. Ezen túl értenie kell a közvetítőkre vonatkozó előírásokat, kötelezettségeket. Kalifornia: http://www.leginfo.ca.gov/cgi-bin/displaycode?section=ins&group=01001-02000&file=16751684 New York állam: http://www.ins.state.ny.us/licorig1.htm
UK Az FSA átfogó képzettségi előírásokkal (Training & Competence handbook40) rendelkezik a pénzügyi közvetítők összes típusára vonatkozóan. A legtöbb közvetítői tevékenységet vizsga letétele után lehet csak végezni. Az összes szektort (befektetési, biztosítási, hitel, nyugdíj) 40
http://fsahandbook.info/FSA/html/handbook/TC
31
lefedő, pénzügyi közvetítőknek szóló vizsgalehetőségekről itt érhető el átfogó bemutatás: http://www.fssc.org.uk/cgi-bin/go.pl/exams/index.html Az átfogó, egységes és a szektor igényeihez igazodó vizsgarendszer megteremetése érdekében az FSA 2001-ben kezdte el a több mint 500 különböző vizsgázóhely és korábbi felügyeletek által jóváhagyott vizsgák felülvizsgálatát. A 2003-ban létrejött Financial Services Skills Council ezt a munkát vette át és fejezte be. A vizsgálat végeztével a hangsúly a „jóváhagyott” (approved) vizsgákról a „megfelelő” (appropriate) vizsgákra került a hangsúly. A vizsgakövetelményekről a következő táblázat nyújt áttekintést: Tevékenység
Termék/szektorProducts/Sectors
Vizsga kötelező? Is there an appropriate examination requirement? Lakossági ügyfelek részére végzett befektetési tevékenység (Designated investment business carried on for a retail client) 1. Stakeholder products excluding a deposit-based stakeholder Nem Alapvető tanácsadás product (Providing basic advice) 2. Securities which are not stakeholder pension schemes or broker Igen Tanácsadás funds (Advising) 3. Derivatives Igen 4. Packaged products which are not broker funds Igen 5. Friendly Society life policies where the employee is not Nem reasonably expected to receive a remuneration of greater than £1000 a year in respect of such sales 6. Friendly Society tax-exempt policies Igen 7. Long-term care insurance contracts Igen 8. Investments in the course of corporate finance business Igen 9. Advising on syndicate participation at Lloyd's Igen 10. Broker fund adviser Igen 11. Pension transfer specialist Igen 12. Securities which are not stakeholder pension schemes or broker Igen Tanácsadás és funds végrehajtás (Advising and dealing) 13. Derivatives Igen 14. Investments Igen Managing 15. Operating a collective investment scheme or undertaking the Igen Napi ellenőrzés activities of a trustee or depositary of a collective investment (Overseeing on a dayscheme to-day basis) 16. Safeguarding and administering investments or holding client Igen money 17. Administrative functions in relation to managing investments Igen 18. Administrative functions in relation to effecting or carrying out Igen contracts of insurance which are life policies 19. Administrative functions in relation to the operation of Igen stakeholder pension schemes Ügyfelek számára végzett szabályozott jelzáloghitel szolgáltatás és reverziós tevékenység (Regulated mortgage activity and reversion activity carried on for a customer ) 20. Regulated mortgage contracts for a non-business purpose Igen Tanácsadás (Advising) 21. Equity release transactions Igen 22. Equity release transactions Igen Tanácsadás nélküli értékesítés támogatása (Designing scripted questions for non-advised sales) Equity release transactions Igen Tanácsadás nélküli érté- 23. kesítés felügyelete (Overseeing non-advised sales on a day-to-day basis) Nem befeketési célú biztosítási tevékenység ügyfelek részére (Non-investment insurance business carried on for a consumer) 24. Non-investment insurance contracts Nem Tanácsadás
32
Hitelpiac Az alábbi tevékenységek végzése esetén a közvetítők kötelesek engedélyt kérni az Office of Fair Trading41-től: (az adatbázis az FSA honlapján érhető el: http://www.fsa.gov.uk/Pages/Register/index.shtml) − − − − − − − − − − −
Hitelre történő értékesítés (sell on credit) 3 hónapnál hosszabb időre történő bérlés vagy lízing (hire or lease out goods for more than three months) Pénzkölcsönzés (lend money) Hitelkártya vagy csekk kibocsátás (issue credit cards or trading checks) Hitelintézés mások számára (arrange credit for others) offer hire purchase terms Adósságbeszedés (collect debts) Segítségnyújtás hitelproblémák esetén (help people with debt problems) Tanácsadás hitellel kapcsolatban (advise on people's credit standing) Hiteladminisztráció (administer agreements (but do not collect debts) for creditors or assignees) Egyéni pénzügyi tanácsadás segítségnyújtás (help individuals to locate and correct records about their financial standing )
Az OFT az engedély elbírásánál, az alkalmasság („fit”) megállapításánál bármilyen szempontot figyelembe vehet, beleértve a múltbeli tevékenységet, a kompetenciákat, a közvetítés körülményeit stb. A vizsgálat szigorúsága igazodik az értékesítendő termékek kockázati szintjéhez, így egy sub-prime ügynök például jóval nagyobb szigorúságra számíthat. Az engedélyezett közvetítők kötelesek az engedély feltételeinek folyamatosan megfelelniük. Az NSLG alkalmassági iránymutatás (fitness guidance) alapján a díjak, jutalékok közzétételének elmulasztása, a függőségi viszonyok elfedése, az ügyfél szempontjainak figyelmen kívül hagyása tisztességtelen üzleti gyakorlatnak minősülhet és befolyásolja az alkalmasság vizsgálatát. Az NSLG iránymutatásának általános 6. bekezdése nemcsak a jelzálog, hanem minden (pl. fedezetlen) hitelközvetítésre érvényes. A lakossági jelzáloghitelekkel foglalkozó közvetítőkre az alábbi követelmények vonatkoznak: Belépési követelmények: − − −
Minimum tőkekövetelmény Management standardok alkalmazása (“fit and proper” test) Meghatározott szintű felelősségbiztosítás
Folyamatosan fenntartandó követelmények: − − − 41
Management standardok alkalmazása (“fit and proper” test) Hírdetési, marketing standardoknak való megfelelés Szabályozott panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmus Versenyfelügyelettel, fogyasztóvédelemmel foglalkozói hivatal, www.oft.gov.uk
33
− −
Meghatározott szintű felelősségbiztosítás Pénzmosási szabályok betartása
A céges jelzáloggal foglalkozó közvetítőkre az alábbi követelmények vonatkoznak: Belépési követelmények: −
Management standardok alkalmazása (“fit and proper” test)
Folyamatosan fenntartandó követelmények: − − −
Management standardok alkalmazása (“fit and proper” test) Hirdetési, marketing standardoknak való megfelelés Szabályozott panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmus
A fogyasztási hitelekkel foglalkozó közvetítőkre az alábbi követelmények vonatkoznak: Belépési követelmények: −
Management standardok alkalmazása (“fit and proper” test)
Folyamatosan fenntartandó követelmények: − − −
Management standardok alkalmazása (“fit and proper” test) Hirdetési, marketing standardoknak való megfelelés Szabályozott panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmus
Biztosítási szektor A British Insurance Brokers’ Association (BIBA) és a Chartered Insurance Institute (CII) olyan rendszert42 dolgozott ki, mely a brókerek tudását és kompetenciáját értékeli. Az online rendszer célja, hogy segítse a brókereket az FSA Training and Competence (T&C) követelményeinek teljesítésében.
Csehország 2007. december 17-én a cseh Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozott egy munkadokumentumot - A pénzügyi piaci közvetítők szakmai ismereteinek szabványai – címmel. Az összefoglaló célja szakmai megbeszélések kezdeményezése volt. Ebben a dokumentumban az egyes pénzpiaci termékek (biztosítás, befektetés, jelzálog, megtakarítás, fogyasztási hitel stb.) eladásához szükséges szakmai ismeretek vannak összefoglalva. Az anyag tartalmából röviden: Általános ismereti követelmények: 1. A pénzügyi piacok általános gazdasági és jogi ismerete (általános)
42
http://www.biba.org.uk/BrokerAssess.aspx
34
2. Az eladásra ajánlott termékek alapjainak ismerete és ezek értékelésének képessége (szektoronként változó) 3. A szektoriális törvényi- és önszabályozás ismerete (szektoronként változó) 4. Az etikus cselekvés elveinek ismerete (általános) A dokumentumban ezen túlmenően szó van az egyes ismeretanyagok tartalmi elemeiről, a közvetítők továbbképzéséről, a Szövetségek bevonásáról a tagok vizsgáztatásánál és a képző intézmények akkreditálásáról. Piac
Elvárt követelmények Előírt végzettség a) függő biztosításközvetítő – a) üzleti megbízhatóság: az engedélyezést megelőző 10 évben alapfokú végzettség nem követett el bűncselekményt és b) alárendelt biztosításközvetítő – tevékenységi engedélyét még nem alapfokú végzettség vonták el (jogi személyek esetén c) biztosítási ügynök – középfokú ezek a feltételek az ügyvezetőkre, végzettség felügyelő bizottság és az elnökség d) kizárólagos biztosítási ügynök – valamennyi tagjára vonatkoznak). alapfokú végzettség e) ügyfelet képviselő biztosítási Jogi személyek esetén további ügynök – felsőfokú végzettség feltétel, hogy nem állhat fenn f) más európai tagállamban fizetésképtelenség, illetve az engedélyezést megelőző 5 évben lakóhellyel rendelkező biztosítási sem állt fenn fizetésképtelenség. közvetítő – hazájában érvényes szabályok követendők b) megfelelő képesítés Egyéb: Jogi személyek esetén a törvényes képviselőnek kell megfelelnie a képzettségi elvárásoknak. Alapfokú végzettség: érettségi + szakmai ismeretek minimumát igazoló vizsga (A vizsgában a biztosítási termékek ismeretét és annak ismertetési készségét kell igazolni. A vizsga letehető az arra feljogosított intézményekben, illetve feljogosított biztosító társaságokban.) Képzés: 120-130 órás elmélet és kb. 320 órás gyakorlat. A vizsgán 50 kérdés szerepel, a korábban közzétett 225 kérdésből, aminek 80%-át helyesen megválaszolni. 60% helyes válasz estén lehetőség van a szóbeli javításra. A vizsga témakörei: biztosításfelügyelet, adatvédelem, a magánbiztositás jogi keretei, ügyféllel szembeni információs kötelezettségek, a biztosításközvetítőkről szóló törvény tartalma, a biztosítások adójogi vonzata, etikai kódex. Középfokú végzettség: biztosítási szakérettségi vagy érettségi + két év szakmai gyakorlat + szakmai ismeretek igazoló vizsga. (Ez a vizsga hasonló az alapfokú vizsgához, további elvárás a konkurens termékek értékelésének és az ügyfél számára a legkedvezőbb termék ajánlásának képessége is.) A vizsgát kizárólag a Cseh Nemzeti Bank Banktanácsa által kinevezett 3 tagú vizsgabizottság előtt lehet letenni. Felsőfokú végzettség: biztosításra szakosodott egyetemi végzettség vagy érettségi + 4 éves szakmai gyakorlat + szakmai ismereteket igazoló vizsga (hasonlóan a középfokú vizsgához.) A vizsgát kizárólag a Cseh Nemzeti Bank Banktanácsa által kinevezett 3 tagú vizsgabizottság előtt lehet letenni. A biztosításközvetítők átlagos képzettsége: érettségi.
Közv. kategória biztosításközvetítők Biztosítási és önálló kárrendezők
35
Tőke
értékpapírkereske- a) 18 évnél idősebb cselekvőképes személy dők befektetési b) üzleti megbízhatóság közvetítője c) nincs közvetlen kapcsolatban más befektetési társasággal d) vagyonának nyomon követhetőnek és tiszta forrásból származónak kell lennie.
a) legalább érettségivel rendelkezik b) a befektetési közvetítéssel kapcsolatban megfelelő ismeretekkel és szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie – elvárt megfelelő gyakorlat: a banki,- befektetési közvetítői tevékenység vagy a kollektív befektetések közvetítésével kapcsolatos legalább kétéves gyakorlat (alkalmazó intézmény igazolása) vagy a pénzügyi piac más területein szerzett 4 éves gyakorlat.
értékpapírkereske- a) 18 évnél idősebb jogképes személy dőtől függő b) üzleti megbízhatóság közvetítő c) nem végezhet értékpapír-kereskedelmet, nem lehet értékpapírkereskedő vagy befektetés-közvetítő alkalmazottja, befektetési társasági tagja, vagy vezető tisztségviselője.
A következő ábrán a pénzügyi közvetítők végzettségi fokozatának változása követhető nyomon. Az ábrán látható, hogy 1995 óta alapvetően nem változott a közvetítők képzettségének szintje. A szakmai csoport képzettségi struktúrája: üzleti, pénzügyi és logisztikai közvetítők és ügynökök EU, ČR, 1995, 2000, 2005 100%
80% Harmadszintű képzés Másodszint képzés érettségivel Másodszintű képzés érettségi nélkül Másodszintű képzés
60%
40%
Alapképzés 20%
0% EU
ČR 1995
EU
ČR 2000
EU
ČR 2005
Forrás: Szakképzés Nemzeti Intézete, Csehország
36
Belgium Az összes közvetítőnek meg kell felelnie bizonyos szakmai követelményeknek, melyek az elméleti, valamint a gyakorlati ismeretekre és tapasztalatokra koncentrálnak. Az elméleti felkészültségüket bizonyos diplomák vagy képesítések megszerzésével bizonyíthatják a közvetítők, míg a gyakorlati tapasztalatot – a szektortól illetve elméleti felkészültségüktől függően – 6 hónapos, 1 illetve 2 éves gyakorlati tapasztalattal bizonyíthatják. Minden közvetítőnek kötelező felelősségbiztosítást kötni, melynek 1 millió euróra kell szólnia követelésenként és 3 millió euróra évenként.
Észtország A biztosítási közvetítéssel foglalkozóknak kötelező képzésen kell részt venniük, és ismerniük kell az alábbiakat: a biztosítás általános elvei; a biztosítási termékek fajtái; a biztosítási szerződések megkötése, eljárása; a biztosítási szerződések feltételei kiterjedve a biztosítási eseményekre, korlátozásokra és kizáró tényezőkre; a biztosítási fedezet elvei; a biztosítási prémium meghatározó faktorai; a biztosítási kifizetések elvei; biztosítási törvények, rendeletek. A képzések megfelelő időközönként megismétlendők.
Finnország A szabályozás előírja, hogy magánszemély csak akkor regisztrálható mint biztosítási bróker, ha leteszi az ehhez kapcsolódó vizsgát, amely a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó szabályozásról és a „jó” brókerei gyakorlatról szóló jártasságot teszteli. A vizsgát az Insurance Mediation Board szervezi.
Hollandia Hitelpiac A lakossági jelzáloghitelekkel és előre jóváhagyott hitelekkel (pre-approved credit) foglalkozó közvetítőkre az alábbi követelmények vonatkoznak: Belépési követelmények: − − −
Minimum képzettségi követelmények Management standardok alkalmazása (“fit and proper” test) Meghatározott szintű felelősségbiztosítás
Folyamatosan fenntartandó követelmények: − − − − − − − − −
Management standardok alkalmazása (“fit and proper” test) Standardizált információközlés a hitelfelvevők felé A termék ügyfélnek való megfelelősségének vizsgálata A kockázatok és kulcsinformációk feltárása/elmagyarázása az ügyfél számára Folyamatos (minimum)tréningen való részvétel Hirdetési, marketing standardoknak való megfelelés Szabályozott panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmus Meghatározott szintű felelősségbiztosítás Pénzmosási szabályok betartása.
37
I.5. Van-e előírás arra, hogy az egyes szektorokban (esetleg termékekre lebontva) való közvetítés összeférhetetlen más szektorban való közvetítéssel? Ha igen, miért?
Svájc: Nincs. Azok a biztosítási társaságok, amelyek közvetlen életbiztosítással foglalkoznak, csupán baleset- és betegségbiztosítást közvetíthetnek. A biztosításközvetítők a 43. cikk (1) és (2) értelmében mind a függő, mind pedig a független biztosításközvetítői pozícióra kérhetik a nyilvántartásba vételt, csak nem ugyanazon biztosítási ágazatban. A pénzügyi szolgáltatások piaca alapvetően nincs szabályozva, ezért is a szabad gazdaság elvének megfelelően, aki vállalkozói státusszal rendelkezik, pénzügyi szolgáltatásokat is végezhet.
Pénzpiac A pénzügyi szolgáltatások piaca alapvetően nincs szabályozva, ezért is a szabad gazdaság elvének megfelelően, aki vállalkozói státusszal rendelkezik, pénzügyi szolgáltatásokat is végezhet.
Lengyelország Biztosítási piac A biztosítási ügynök nem folytathat brókeri tevékenységet, a biztosító bróker pedig nem folytathat ügynöki tevékenységet (A biztosítási közvetítésről szóló törvény 15. cikk és 24. cikk). A brókerek viszontbiztosítási brókeri tevékenység folytatására is rendelkezhetnek engedéllyel (28. cikk). A biztosítási ügynök tevékenységének különválasztása a brókeri tevékenységétől a szakma specifikumának következménye. A biztosítási ügynök ugyanis egy olyan alany nevében és érdekében cselekszik, aki biztosítási tevékenységet folytat. A biztosítási bróker pedig független közvetítő, az ügyféllel történt szerződéskötés lehetőségének a felvázolása, és a legelőnyösebb ajánlat bemutatása a feladata. A biztosítási ügynökök és a brókeri tevékenységet folytató alanyok ugyanakkor a nyíltvégű nyugdíj-biztosítási alap érdekében akvizíciós tevékenységet folytathatnak (93.cikk (1)).
Nyugdíjbiztosítás A nyíltvégű alap érdekében akvizíciós tevékenységet végezhet egy másik nyíltvégű alap, illetve annak megbízásából a biztosítási ügynök, továbbá a brókeri tevékenységet végző alanyok (a biztosítási tevékenységről szóló szabályok alapján). A nyilvántartásban bejegyzett természetes személy csak egy nyíltvégű nyugdíjbiztosítási alap érdekében végezhet akvizíciós tevékenységet. Nyíltvégű alap érdekében végzett akvizíciós tevékenységről szóló szerződés megszűnése, vagy megszüntetése esetén, egy másik nyílvégű alap érdekében az akvizíciós tevékenység megkezdésére csak 6 hónap elteltével kerülhet sor. A korlátozás alkalmazására nem kerül sor, amennyiben a nyíltvégű alap részére végzett akvizíciós tevékenység megszüntetésre a nyíltvégű alap, vagy a részére akvizíciós tevékenységet folytató szervezeti egysége által kezdeményezett szerződés megszüntetése által került sor. 38
Tőkepiac Az értékpapírok brókere befektetési tanácsadással is foglalkozhat, illetve befektetési cégnél ügynöki tevékenységet is folytathat, ugyanakkor a két utóbbi tevékenységet folytató alany nem végezhet értékpapír forgalmazásával foglalkozó bróker részére fenntartott tevékenységet.
Pénzpiac A pénzügyi szolgáltatások piaca alapvetően nincs szabályozva, ezért is a szabad gazdaság elvének megfelelően, aki vállalkozói státusszal rendelkezik, pénzügyi tanácsadással is foglalkozhat.
Németország Befektetési szolgáltatási szektor A különböző befektetési termékek értékesítése párhuzamosan végezhető, mellettük megfelelő engedélyekkel banki szolgáltatások is szabadon értékesíthetők.
Biztosítási szektor Magánszemélyek - az érdekütközések miatt - nem lehetnek egyszerre biztosítási ügynökök és brókerek is: az ügynök a biztosító, míg a bróker az ügyfél nevében jár el.
USA Befektetési szolgáltatási szektor Értékpapírpiacon nincs szabályozás egyéb tevékenységek végzésére, azaz a brókerek a megfelelő vizsgák birtokában tanácsadói szerepben is működhetnek, valamint biztosítási termékek közvetítésében is szerepet vállalhatnak.
Biztosítási szektor A különböző biztosítási brókerek (életbiztosítási, utazási-, tűz- illetve balesetbiztosítási brókerek) nem tevékenykedhetnek szabadon biztosító ügynökeként. Erre külön feltételek teljesítése esetén van csak lehetőség, például a kaliforniai szabályozás szerint: http://www.leginfo.ca.gov/cgi-bin/displaycode?section=ins&group=01001-02000&file=17021707.7
UK Amennyiben a jelzálogpiaci közvetítés mellett biztosítási termékek közvetítését is végezni kívánja egy közvetítő, akkor nem elég az Office of Fair Trading-nél engedélyt kérnie, hanem az FSA-nél is köteles erre engedélyt igényelni. (http://www.oft.gov.uk/advice_and_resources/resource_base/credit-licence/)
Csehország: Nincs. Csupán az élet és nem életbiztosítások terén van megkülönböztetés. Egyszerre csak az egyik fajtájú biztosításra lehet engedélyt kérni.
Biztosítás:: A kizárólagos biztosítási ügynök nem közvetíthet szerződéseket, pl. nem életbiztosítási szerződéseket, egy időben függő biztosításközvetítőként, vagy alárendelt biztosításközvetítőként, biztosítási
ügynökként vagy az ügyfelet képviselő biztosítási ügynökként. (§ 6a (3)). Más kizárást nem tartalmaz a törvény. 39
Arra lehetőség van, hogy a közvetítő egyszerre többféle közvetítői típusra regisztráltassa magát, de a §4 (2) szerint a közvetítő egy ügyleti vagy biztosítási szerződés keretében azonban csupán csak
egyféle pozíciót tölthet be (pl. nem lehet egyszerre kizárólagos biztosítási ügynök és az ügyfelet képviselő biztosítási ügynök).
Tőkepiac Függő közvetítő nem lehet egyszerre értékpapírkereskedő, vagy egy értékpapírkereskedő
vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy annak tagja, valamint befektetési közvetítő sem.
Pénzpiac A pénzügyi szolgáltatások piaca alapvetően nincs szabályozva, ezért is a szabad gazdaság elvének megfelelően, aki vállalkozói státusszal rendelkezik, pénzügyi szolgáltatásokat is végezhet. .
I.6. Van arra szabályozás, hogy kié (a termékgazdáé, vagy a közvetítőé) az ügyfélállomány, illetve kinek milyen mértékben van ahhoz joga?
Svájc Speciális törvényi szabályozás hiányában hasonló törvényértelmezést kell folytatni Svájc esetében is, mint Csehországnál. A svájci Polgári Törvénykönyv V. kötelmi jog része szabályozza a közvetítői (412. cikk), az ügynöki (418a. cikk) és bizományosi (425. cikk) szerződést. Valamennyi szerződési fajtánál megegyező komponens, hogy a közvetítő a megbízó nevében és számlájára lép fel. A biztosítási felügyeletről szóló törvény (VAG) is így definiálja a biztosításközvetítőt. Mindezekből arra következtethetünk, hogy az ügyfélállomány jogilag a megbízó intézményt (termékgazdát) illeti meg.
Lengyelország Az ügyfélállományra nézve nincs konkrét szabályozás a lengyel pénzpiacokon. Az ügyfél helyzete majd minden piacon hasonló. Csupán a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit hívhatjuk segítségül, ami a vitás kérdéseknél a közvetítő és az általa képviselt alany közötti jogviszony alapját képezi. Függetlenül a szerződés megkötésének módjától, a közvetítő tevékenységével okozott kárért együttesen felelnek a közvetítő, és az intézmény, amelynek nevében, és érdekében eljárt. A fenti szabály a közvetítők tevékenységét szabályozó törvények rendelkezéseiből következik, illetve az ügynöki szerződéseket szabályozó Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapul.
Németország Hitelpiac Nincs erre vonatkozó iránymutatás.
40
Befektetési szolgáltatási szektor Nincs arra vonatkozó szabályozás, hogy ki – a szolgáltatást nyújtó vagy a közvetítő – birtokolja az ügyfelek adatait.
USA A ügyfélhez való jog az USA-ban a bírósági ítéletekben érhető tetten, amely inkább a biztosítási ügynöknek ítéli ezt. Egy 1991-es ügyben (Burke v. Hawkeye Nat. Life Ins. Co., 474 N. W2d 110 (Iowa 1991)) az iowai legfelsőbb bíróság elítélte az a biztosítói gyakorlatot amely során az egyik ügynök ügyféllistája megosztásra került más ügynökökkel. Az ítélet szerint a gyakorlat ellentétben állt az iparági standardokkal és szándékos interferenciát okozott az ügynök üzleti kapcsolataiban. Miközben a biztosítók leginkább munkavállalóként tekintenek az ügynökökre, az idők folyamán ez megváltozni látszik, és egyre inkább a klientúrával rendelkező ügynök képe erősödik. http://www.badfaithinsurance.org/reference/Life/L0457a.htm
Csehország Az ügyfélállományra vonatkozó speciális törvényi szabályozás nem található. Ezért a cseh Kereskedelmi Törvénykönyv üzleti kapcsolatokról szóló fejezetét kell alapul venni (KTV III. rész II. fejezet). Egyrészt a közvetítői szerződés (§ 642) , másrészt az üzleti képviseletről szóló szerződés (§ 652) alkalmazandó. Mindkét szerződésfajta értemében a termékgazdát illeti az ügyfélállomány, hiszen mind a közvetítő, mind pedig a képviselő az intézmény (termékgazda) nevében és számlájára tevékenykedik. Hasonlóan definiálja A biztosításközvetítőkről és önálló kárrendezőkről szóló 38/2004 Sb. számú törvény is a biztosításközvetítőket. A törvény § 5-7 értelmében a közvetítők és ügynökök egy vagy több biztosító nevében és számlájára tevékenykednek. Egyedül az ügyfelet képviselő biztosítási ügynök esetén más a helyzet, hiszen az elsőrendű szerződéses kapcsolat az ügyfél és az ügynök között áll fenn. Feltételezhető, hogy jogvita esetén a cseh bíróság az ügyfélállományt az ügyfelet képviselő biztosítási ügynöknek ítélné oda.
I.7. Az adott országban adott-e ki a felügyelet, egyéb hatóság vagy szakmai szervezet iránymutatást a közvetítőkre vonatkozóan (pl. etikai kódex vagy bármi egyéb témában)?
Svájc Biztosítási piac A Felügyelet nem adott ki etikai kódexet, csupán az egyes szövetségek. A svájci biztosítási szektor saját szabályozó szervezettel rendelkezik.
41
1. A Svájci Biztosítók Szövetsége (SSV) saját szabályokat bocsátott ki: (http://www.svv.ch/cms/mediaserver/api/getMediadata.cfm?media_id=1351&mandator=fw40 _mandator_0200) Ezek a szabályok megfelelnek az 1997-es A pénzmosás leküzdéséről szóló törvény (GWG) előírásainak és hasonlítanak a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó normákra (ld. 9. kérdés/Svájc/Tőkepiac). Az előírások értelmében a biztosító társaságok kötelesek dokumentálni a következőket: a szerződési partner identifikációja, a kedvezményezett megállapítása, a fizetési kedvezményezett megállapítása, esetleges újabb identifikációk, megállapítások és a háttér magyarázata. Mindennek célja, hogy a betekintési joggal rendelkező harmadik személyek mindenkor megbízható képet tudjanak alkotni ezekről a személyekről és adatokról. Ez az előírás a közvetítők számára is kötelező. A GWG szabályainak következtében tehát olyan dokumentumok keletkeznek, amelyek az ügyfél panasza esetén, vagy egyéb vitás esetben rendelkezésre állhatnak. 2. A Svájci Biztosításibrókerek Szövetségének kódexe: www.siba.ch/pdf/SIBA_Berufsbild_D.pdf A kódex tartalmából: általános etikai alapelvek így pl.: professzionalitás és gondosság, felelősség és tisztességes eljárás; a brókertevékenység alapelvei (pl. kockázati analízis, folyamatos kapcsolattartás), az ügyféllel való jogi kapcsolat (a bróker kötelezettségei és felelőssége); a biztosítóval való jogi viszony (a biztosító kötelezettségei, az együttműködési szerződések tartalma és megkötése); courtage.
Tőkepiac A Felügyelet nem adott ki etikai kódexet, csupán az egyes szövetségek. 3. A Svájci Pénzügyi Közvetítők Egyesületének és Önszabályozó Szervezetének (VQF) kódexe: http://www.sro-vqf.ch/download/400.1.2.pdf A kódex egy elég magas színvonalú üzleti etikára, megfelelő belső szervezetre, magas színvonalú képzettséggel rendelkező személyzetre stb. kötelezi a szervezet tagjait. Az egyes tagszervezeteknek haladéktalanul be kell jelentenie az VQF-nek a személyzetben vagy struktúrában végbemenő változásokat. A változtatásokhoz hozzá kell járulnia a VQF-nek. Érdekes, hogy a szabályzat előírja – a pénzmosás leküzdéséről szóló törvény előírásai miatt az individuális ügyfélprofil létrehozását (ügyfél gazdasági háttere, a befektetésre kerülő vagyontárgyak származása, a tranzakciók oka, és az ügyfél üzleti kapcsolatainak követhetősége és jogszerűségük vélelmezhetősége). 4. A Svájci Pénzügyi Közvetítők Önszabályozó Szervezetének a pénzügyi szolgáltatások minőségbiztosításáról szóló kódexe: http://www.arif.ch/menuE.htm A kódex tartalma hasonlít az előbb ismertetett VQF kódex tartalmához. Ezen túlmenő normák, illetve eltérések: minden pénzügyi közvetítőnek kapcsolatban kell lennie egy GWGmegbízottal és GWG-nyilvántartást kell vezetnie. A kódex nem tartalmaz normát magas színvonalú üzleti etikára vonatkozóan.
Pénzpiac A Felügyelet nem adott ki etikai kódexet, csupán az egyes szövetségek. 42
A svájci Bankárszövetség egy önszabályozó szervezet, normáit valamennyi szövetségi tagnak - kötelező jelleggel – be kell tartania. A Szövetség Kódexei azonban nem tartalmaznak olyan szabályokat, amelyeket a közvetítőkre, pl. fogyasztási hitel közvetítőkre vonatkoznának. Egyéb közvetítőkre vonatkozó szövetségi/szervezeti szabály nem található.
Lengyelország A közvetítők különböző piacokon végzett tevékenységének alapjairól a különböző közvetítőket tömörítő egyesületek adtak ki irányelveket. Ezek az irányelvek rendszerint Szakmai Etikai Kódex formájában, vagy a Jó Gyakorlat Alapja címen jelennek meg, és csak az adott egyesület tagjaira vonatkoznak kötelező jelleggel. 1. A Pénzügyi Felügyeletek Bizottsága – A pénzügyi piaci jó gyakorlatok kánonja http://dprf.knf.gov.pl/dprfrepo.nsf/0/36D2B91F1328FFD0C125740B0043C528/$File/Kanon %20DPRF.pdf?OpenElement A kódex által meghatározott általános alapelveket, amelyeknek vezérelniük kellene a közvetítőket a tevékenységük végzése során, a pénzügyi piac minden területén alkalmazzák, A Pénzügyi Piac Jó Gyakorlatok Kánonja kihangsúlyozza az alapvető értékeket, és megvilágítja az etikai ideálokat. A Kánon minden alapelve integrált, egymást kiegészítő teljes egész. Ugyanakkor a Kánon meghagyja a pénzügyi alanyoknak, valamint önkormányzati szervezeteiknek az etikai alapok formálásának és értékelésének szabadságát, összhangban a piac egyes részeinek specifikus voltával, és a különböző szervezeti megoldásokkal, figyelembe véve a saját elért eredményeiket a jó gyakorlat megalkotásánál és továbbfejlesztésénél.
Biztosítási piac 2. A Lengyel Biztosítók és Pénzügyi Közvetítők Kamarája - a Lengyel Biztosítási és Pénzügyi Közvetítők Kódexe http://www.pipuif.pl/kodeks_etyki.php A kamara standardszolgáltatásokra vonatkozó kódexe a biztosítási és a pénzügyi közvetítők részére fogalmaz meg szakmai etikai alapot. A kódex előírja az ügyfél érdek-képviseletének kötelező voltát, a szakmai kompetencia legmagasabb fokán történő teljesítést, a törvény betartását, valamint a bizalom elvét. Az Etikai Kódexet elveinek betartása felett a kódex megalkotója, a kamara őrködik. 3. A Lengyel Biztosító és Viszontbiztosító Brókerek Egyesülete - a Brókerek Szakmai Etikai Kódexe http://www.polbrokers.pl/navigation/kodeks.html A Brókerek Szakmai Etikai Kódexe, a Lengyel Biztosítási és Pénzügyi Közvetítők Kódexéhez hasonló értékeket nevesít, pl. az ügyfél érdekében való cselekvést, a tisztességes verseny és a tisztességes forgalmazás szabályainak betartását, a szakma, és az egész környezet reputációjának és jó hírnevének védelmében. 4. Az Egyesület ezen túlmenően kidolgozta a Jó Gyakorlat Alapelveit, http://www.polbrokers.pl/navigation/stowarzyszenie/zasadydpraktyki.html illetve a Biztosítási Brókerek és a Biztosító Társaságok közötti együttműködés szabályait, a teljes, professzionális, sokoldalú és komplex biztosítási védelem érdekében.
43
A nyugdíjbiztosítások terén: Egyelőre hiányzik Etikai Kódex, vagy a Jó Gyakorlat Alapelveit taglaló kiadvány, ami azonban nem zárja ki annak jövőbeni megjelenését.
Tőkepiac 5. A Brókerek és Tanácsadók Szövetsége – Brókerek és Tanácsadók Etikai Alapelvei http://www.zmid.org.pl/panelzmid/pliki/zasady_etyki.doc A Brókerek és Tanácsadók Etikai Alapelvei kötelezően érvényesek a Szövetség valamennyi tagjára. Az Etikai Alapelvek megjelölik az ügyfelekkel, illetve a munkaadóval való kapcsolattartás és viselkedés alapformáit. Követelményként állítják fel a tisztességes forgalmazás betartásának elvét, a bizalmas információk, üzleti titkok megtartását, ezentúl meghatározzák a kollegiális viszonyok elveit, bróker és tanácsadó szakmát gyakorló személyek között.
Pénzpiac A jelzálog és hitelt közvetítőkre, illetve a pénzügyi tanácsadókra vonatkozó jogi szabályozás hiánya miatt hiányzik a meghatározott etikai alapelvek betartására vonatkozó normatív követelmény is. Ezen tevékenységet folytatók vonatkozásában egyedül az szögezhető le, hogy a csoport képviselőinek törekedniük kell az általuk folytatott gazdasági tevékenység gondossággal történő ellátására a Polgári Törvénykönyv kötelmi jog részének általános megállapításai alapján. A pénzügyi közvetítők vonatkozásában nem követelmény a szakmai önkormányzatokban való egyesülés.(A jelenleg létező különböző egyesületek önkéntes alapon toboroznak tagokat.)
Németország Hitelpiac Nincs erre vonatkozó iránymutatás.
Befektetési szolgáltatási szektor Az értékpapírtörvény 54(4) szekciója biztosítja a BaFin számára a jogot az iránymutatások kibocsátására a központi bankkal, valamint az adott területen működő üzleti szövetségekkel való konzultációt követően. A MiFID óta a BaFin nem bocsátott ki iránymutatást, azonban a bankszövetség 2008 júniusában adott ki egy iránymutatást „Best Practice Guidelines for Security Compliance” címmel.
Biztosítási szektor A BaFin 2007-ben bocsátott ki egy kiadványt (Circular 9/2007 (VA)) mely az általa felügyelt cégek számára követelményeket fogalmaz meg a biztosítók és a biztosítási közvetítők együttműködéséről. http://www.bafin.de/cln_109/nn_721290/SharedDocs/Veroeffentlichungen/DE/Service/Runds chreiben/2007/rs__0709__va.html?__nnn=true A biztosítási szektor által kibocsátott “Rules of Competition” egyfajta etikai kódexkent szolgál. (http://www.gdv.de/)
44
USA Hitelpiac 1973-ban alakult a jelzálog-hitel közvetítők kereskedelmi szövetsége (National Association of Mortgage Brokers (NAMB)), melynek jelenleg 50 állammal van kapcsolata. Több mint 53 ezer jelzálog-hitelezési vállalatot fog össze, 418700 alkalmazottal együtt. Adatai szerint 10 szövetségi törvény; 5 szövetségi hatóság és 49 állami törvény illetve engedélyező hatóság van jelen a piacon. Fő célja a jelzálog-hitelpiaci közvetítők összefogása, a követelmények egységesítése, hiszen oktatási programokat szervez, bizonyítványt állít ki; illetve „etikai kódex” kibocsátásával igyekszik a megfelelő piaci magatartást kialakítani. Az etikai kódex a fedhetetlenségre, a szakmaiságra, a fair tájékoztatásra, a biztonságos adatkezelésre, a szabályok betartására szólít fel. http://www.namb.org/images/namb/Ethics/Code_Of_Ethics.pdf Az etikai kódexhez kapcsolódik egy iránymutatás a hitelezői gyakorlatra vonatkozóan (Professional standards and best lendig practices), amely főleg a megfelelő információközléssel (pl. díjak tekintetében) illetve részletes magyarázatra fekteti a hangsúlyt. http://www.namb.org/images/namb/Ethics/Best_Lending_Practices.pdf Az ügyfél-tájékoztatásra a szövetség egy standard modellt dolgozott ki, amely feltárja az ügyfél számára a pénzügyi közvetítő és az ügyfél közti kapcsolat lényegét, valamint tájékoztatást nyújt a közvetítő díjazásának elveiről. http://www.namb.org/namb/Model_Disclosure_Form.asp?SnID=2127997546
UK Az Office of Fair Trading olyan önszabályozási code of conduct-ot dolgozott ki, amely betartása esetén a közvetítő logó használatára jogosult, melyet az ügyfeleivel való kapcsolatában referenciakánt használhat. A kritériumok: − − − −
Elkötelezettség a fogyasztók megfelelő információkkal való ellátására a termékekről illetve szolgáltatásokról. Világos és fair szerződések használata. Ügyfélbarát, gyors folyamatok használata az ügyfélpanaszok kezelésére. Lehetőség alacsony költségű, független jogorvoslatra, ha a panaszok nem megfelelően kezelődnek.
A rendszer bemutatkozó anyaga itt érhető el: http://www.oft.gov.uk/shared_oft/business_leaflets/codes_of_practice/oft947.pdf A rendszerről bővebben itt érhető el információ: http://www.oft.gov.uk/oft_at_work/consumer_initiatives/codes/
45
Csehország Biztosítási piac A Felügyelet nem adott ki etikai kódexet, csupán az egyes szövetségek. 1. A Cseh Biztosítók Szövetségének etikai kódexe: Forrás: http://www.cap.cz/ZobrazFolder.aspx?folder=Lists%2fMenu+Verejneho+webu%2fO+n% c3%a1s%2fKodex+etiky A kódex azokra a biztosításközvetítőkre vonatkozik, akik valamely biztosító számára tevékenykednek (pl. függő biztosításközvetítők, vagy kirendeltségi alkalmazottak). A kódex tartalma: A biztosító intézet általános viselkedése; az alkalmazottak, az ügynökök és az intézet viszonya; valamint az alkalmazottak és ügynökök viselkedése az ügyfelekkel szemben. 2. A Cseh Biztosítási Ügynökök Szövetségének kódexe: Forrás: http://www.acpm.cz/index.php?action=section&id=4794 A kódex általános szabályokat tartalmaz, valamint az ügynökök alkalmazottjaira vonatkozó szabályokat, illetve az ügynökök ügyfelekkel szembeni viselkedési szabályait, valamint az ügynökök viselkedési szabályait a biztosító társaságokkal szemben.
Tőkepiac 3. A cseh Pénzügyi Közvetítők és Pénzügyi Tanácsadók Szövetségének kódexe: www.afiz.cz (a Szövetségnek a biztosítási közvetítők is tagjai) Forrás: http://www.afiz.cz/page.php?reference_name=e067bdb733eb9ffb2128b9f5c5e1941b A kódex tartalmából: a szakmai, igazságos, őszinte és professzionális szolgáltatás kötelezettsége, az ügyfél érdekeinek maximális képviselete, igaz információk szolgáltatása és a piac valamennyi résztvevőjével szemben tanúsított tisztelet stb. 4. A Cseh Pénzügyi Közvetítő és Tanácsadó Társaságok Uniójának kódexe: http://www.usfcr.cz/docs/EK_USF.pdf A kódex tartalma nagyon hasonlít a cseh Biztosítási Ügynökök Szövetségének etikai kódexének tartalmához. A kódex általános szabályokat tartalmaz, mint a pénzügyi közvetítők és tanácsadók képviselőire és alkalmazottaira vonatkozó szabályokat, illetve a pénzügyi közvetítők és tanácsadók ügyfelekkel szembeni viselkedési szabályait, valamint a pénzügyi közvetítők és tanácsadók pénzügyi intézetekkel szemben tanúsított viselkedési szabályait. 5. A Nyugdíjalapok Szövetségének kódexe: http://www.apfcr.cz/cz/index.php?page=dokumenty/kodex.php
46
A kódex csupán általános, kevéssé konkrét normákat tartalmaz. Ezeket a normákat a közvetítőknek is alkalmazniuk kell.
Pénzpiac 6. A Cseh Bankszövetség kódexe: http://www.czech-ba.cz/index.php?akce=kat&kat=7&lang=cz A kódex nem érvényes a közvetítőkre és csupán általános szabályokat tartalmaz. 7. A Cseh Jelzáloghitel Közvetítők Szövetségének kódexe: http://www.ahmcr.cz/kodex A kódex nem tartalmaz speciális szabályokat.
Hollandia Hitelpiac A fogyasztási és a jelzáloghitelekre vonatkozóan létezik egy holland bankszövetség által kibocsátott „code of conduct” , mely elsősorban a termékgazdákra vonatkozik, de a közvetítők is tisztában vannak az elvárásokkal, és jelentős mértékben megfelelnek neki.
I.8.
Ezen belül különösen: van-e az egyes szektorokban a replacement szabályozva, vagy van-e arra kialakult gyakorlat? (akkor is, ha jogszabályban történt a szabályozás)
Svájc Biztosítási piac Replacementtel kapcsolatos problémák többször feltűnnek a svájci sajtóban, replacementre vonatkozó egyértelmű irányelvet vagy gyakorlatot azonban Svájcban sem találunk, holott néhány ügyfél kérte, hogy a bíróság replacement tárgyban is hozzon precedens döntést. A Svájci Biztosításbrókerek Szövetségének kódexe sem tartalmaz replacementre vonatkozó konkrét szabályozást. Csupán az általános érdekvédelmi szabály alkalmazható (5.2.1. szabály), ami szerint „A bróker elsődlegesen az ügyfél biztosítási és az ezzel kapcsolatos vagyoni érdekeinek védelmére köteles.”
Tőkepiac A tőkepiaci kódexek nem tartalmaznak ilyen jellegű szabályokat.
Pénzpiac Nincs kódex.
Lengyelország Az etikai kódexek nem tartalmaznak replacement-re vonatkozó szabályokat. A normákra az általánosítás a jellemző. minősítsék. Az általános elvek gondos eljárásra, valamint az ügyfél érdekében történő cselekvésre kötelezik a közvetítőket. Az ügyfelet az általa kötött szerződések valamennyi következményéről informálni kell. Az etikai normák ilyenfajta 47
kialakítása megengedi, hogy a közvetítők által végzett „nem etikus” tevékenységek széleskörű spektrumát – köztük a replacement technikákat is – etikai kódexbe ütközőnek minősíthesse a szakmai szövetség. Ezen túl a Polgári Törvénykönyv 355. cikke is megfelelő gondosságot ír elő a gazdasági tevékenység végzésénél. A nyugdíj-biztosító szolgáltatások piacán: A nyíltvégű alapok által folytatott akvizíciós tevékenység keretében tilos az alap tagságra tekintettel többlet anyagi haszon kilátásba helyezése, abból a célból, hogy bárkit az alaphoz való csatlakozásra, vagy tagjává való válásra rávegye (A nyugdíjbiztosítási alapok szervezetéről és funkcionálásáról szóló törvény 92. cikke). A nyíltvégű alap részére végzett akvizíciós tevékenység nem végezhető fölérendeltségi munkaviszony, vagy szolgálati függőséget eredményező jogviszony alapján, illetve más hasonló jellegű függőség alapján sem (93/a cikk). Az említett szabályozásnak a célja az olyan szerződéskötés kikényszerítésének a megakadályozása, amikor a felek helyzete nem egyenrangú. Cél továbbá az olyan szerződéskötések megakadályozása, ahol a szerződéskötésre való rábeszélés nem az ajánlat előnyeiről szól, hanem a szerződés megkötésével közvetlenül nem összekapcsolható előnyök megszerzéséről.
Németország Hitelpiac Nincs erre vonatkozó szabályozás.
Befektetési szolgáltatási szektor Sem az értékpapírtörvény, sem a banktörvény nem szabályozza a replacement-et.
Biztosítási szektor Mivel a biztosítási brókerek az ügyfelek nevében járnak el, így a kettejük közt létrejött szerződés tartalmazhat olyan kitételt, hogy menet közben a bróker köteles az ügyfél számára kedvezőbb biztosítást találni. Ha az ügyféllel kötött szerződés ezt kiköti, akkor lehetséges, hogy a brókernek információt kell szolgáltatnia az ügyfélnek újabb, kedvezőbb időközi ajánlatokról. Az egészségügyi biztosítások terén, az ügyfél jogosult a tarifaváltásra (§ 204 Insurance Contract Act), azaz kérheti a biztosítóját a tarifaváltás elfogadására, amennyiben a másik tarifa egyenértékű lefedettséget (coverage) jelent (e.g. change from one substitutive tariff to another substitutive tariff). A váltás nem érintheti a megszerzett jogokat (pl. várakozási idő) és a szerződésben rögzített öregedési kitételeket (ageing provision). Ha az új tarifa nagyobb vagy kiterjedtebb előnyöket biztosít, a biztosító ebben az esetben, a pótlólagos előnyökért, kizárást (exclusion), kockázati felárat vagy várakozási időt kérhet (waiting period). Speciális kritériumok teljesülése esetén, az ügyfél jogosult lehet „standard tarifa” elérésére a kiegészítő egészségügyi biztosítás területén (§ 257 subsection 2a of Book V of the Social Security Code (Fünftes Buch Sozialgesetzbuch – SGB V). Ez a termék hasonló előnyöket nyújt mint az állami egészségbiztosítás. A policy feltételek egységesek, és a prémium összege nem haladhatja meg a kötelező egészségbiztosítás maximumdíjának átlagát. § 204 of the Insurance internet.de/vvg_2008/index.html
Contract
Act
elérhető
itt:
http://www.gesetze-im-
§ 257 of Book V of the Social Security Code elérhető itt: http://www.gesetze-iminternet.de/sgb_5/index.html 48
USA Az 1970-es 80-as években megnövekedett replacement szerződések, illetve az azt követő csődök hatására a biztosítási szektor önszabályozás keretében bevezette, hogy az életbiztosítások igénylőlapján szerepeltetni szükséges, hogy az új szerződés kivált-e egy régit. Amennyiben replacement-ről van szó, a közvetítőnek részletesen indokolnia kell a váltás jogosultságát. Ezen túl a legtöbb államban az életbiztosítási közvetítők kötelesek a biztosítási bizottságot (insurance commission) informálni a replacementről ("notifications of replacement" benyújtása). A közvetítőknek kötelezően írásban is tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztóknak a replacement lehetséges következményeiről (notice of replacement), melyet az ügyfélnek alá kell írnia. Pl: http://www.tdi.state.tx.us/forms/lhlifehealth/lhl604agtrepl.pdf Állami szabályozások: http://www.sos.state.ne.us/rules-and-regs/regsearch/Rules/Insurance_Dept_of/Title210/Chapter-19.pdf http://www.rules.utah.gov/publicat/code/r590/r590-093.htm http://www.legis.state.ia.us/Rules/Current/iac/191iac/19116/19116.pdf Metlife formula: http://us.pioneerinvestments.com/misc/pdfs/va/annuistar/other_srf.pdf Hasonló szabályozás található Kanadában is: http://www.qp.gov.bc.ca/statreg/reg/F/FinInst/327_90.htm Bizonyos államok Department of Insurance szerve tájékoztatást ad a fogyasztók számára a replacement előnyeiről, hátrányairól: http://www.doi.state.id.us/consumer/replacement.aspx http://www.id.state.az.us/press/press04-01.pdf
Csehország Biztosítási piac Jóllehet a replacement praktikák gyakran előfordulnak, erre vonatkozó egyértelmű irányelvet vagy gyakorlatot nem találunk Csehországban. Sem a Cseh Biztosítók, sem pedig a Biztosítási Ügynökök Szövetségének etikai kódexe nem tartalmaz replacementre vonatkozó szabályt. Replacement esetén is alkalmazható a Biztosítási Ügynökök Szövetségének kódexének C. pontja, melynek értelmében „az ügyfél érdeke mindig fontosabb, mint az ügynök saját vagy a piac érdeke.”
Tőkepiac Sem a cseh Pénzügyi Közvetítők és Pénzügyi Tanácsadók Szövetségének, sem a Pénzügyi Közvetítő és Tanácsadó Társaságok Uniójának, sem pedig a Nyugdíjalapok Szövetségének kódexe nem tartalmaz replacementre vonatkozó konkrét szabályt. A Pénzügyi Közvetítők és Pénzügyi Tanácsadók Szövetségének etikai bizottsága azonban többször hozott döntést replacement ügyében. A legutóbb hozott döntésben arra hivatkozással zárták ki a szövetségből az ügyfél pénzügyi tervét átdolgozó és számára kedvezőtlenebb, ám
49
igen magas jutalékkal járó terméket eladó közvetítőt, mert a közvetítő megszegte a szövetségi kódex által előírt, a szakmai, igazságos, őszinte és professzionális szolgáltatás kötelezettségét, és nem képviselte maximális az ügyfél érdekeit. A döntés hivatkozásában az etikai bizottság utal arra is, hogy a közvetítő nem tartotta be a 429/2004 Sb. rendelet § 3 és 4. előírásait sem. A közvetítő ugyanis nem tárta fel az ügyfélprofilt a kockázatos befektetés közvetítése előtt és nem hívta fel előírásszerűen az ügyfél figyelmét az új portfolióval kapcsolatos rizikókra.
Pénzpiac A pénzpiaci kódexek nem tartalmaznak ilyen jellegű szabályokat.
I.9. Van-e valamilyen szektorban, vagy termékek tekintetében a kötelező igényfelmérésre szabályozás?
Svájc Biztosítási piac A biztosítótársaságok felügyeletéről szóló svájci szövetségi törvény (VAG) 45. cikkének 1) értelmében az ügynökök és a közvetítők kötelesek felvilágosítani ügyfeleiket arról, hogy mely biztosító társaságtól függenek. A VAG azonban nem tartalmaz a 2002/92/EK irányelv 12. cikkéhez hasonló dokumentációs kötelezettséget. A biztosítási jogviszonyt rendező A biztosítási szerződésről szóló 2004-ben módosított törvény csak annyit ír elő, hogy a közvetítő köteles szerződéskötés előtt az ügyfelet érthetően informálni a szerződés lényeges tartalmi elemeiről. Az ügyféligények felmérése és dokumentálása itt sem szerepel. A svájci törvényalkotás 2003 februárjában - Prof. Schnyder vezetésével - szakértői bizottságot hívott össze a biztosítási szerződésről szóló törvény komplett revíziójára. A revízió során a fogyasztóvédelmi szabályok törvényi rögzítésére is sor került volna, de a 2004-es törvénymódosításkor ilyen jellegű szabályok nem kerültek a módosított törvénybe. A szakmai bizottság 2006 augusztusában tett összefoglaló javaslatot további módosításokra. A törvényalkotási folyamat azóta is tart. Az új törvényjavaslat értelmében a törvény 58. cikke rendezné a biztosításközvetítők kötelezettségeit. Az új szabályok előírnák, hogy a közvetítő köteles írásban rögzíteni az ügyfél igényeit, saját termékjavaslatát. A termékjavaslatnak pedig a piacon nyújtott nagyszámú termék alapos vizsgálatán és egy szakszerű tanácsadáson kell alapulnia.
Tőkepiac A tőkepiaci normák között sem található konkrét szabály az ügyfél igényeinek felmérésére. Az alapok ún. prospektusért való felelősségén túl A kollektív tőkebefektetésről szóló szövetségi törvény (KAG) 75. és 76. cikke értelmében a pénzügyi közvetítő köteles dokumentálni a szerződési partner identifikációját, a kedvezményezett megállapítását, a fizetési kedvezményezett megállapítását, esetleges újabb identifikációkat, megállapításokat és a háttér magyarázatot. Ezek az előírások A pénzmosás leküzdéséről szóló törvény (GWG) előírásainak miatt kerültek be a törvénybe (ld. 7) kérdés). Mindennek célja, hogy a betekintési joggal rendelkező harmadik személyek mindenkor megbízható képet tudjanak alkotni ezekről a személyekről és adatokról. Igaz, hogy ezek a GWG szabályok a pénzmosás megelőzését szolgálják, de az előírások következtében olyan dokumentumok keletkeznek, amelyek az 50
ügyfél panasza esetén, vagy egyéb vitás esetben rendelkezésre állhatnak és közvetetten az ügyfél védelmét szolgálják. A KAG 20. cikke ezen túlmenően kötelezi az alap kezelőket, ill. azok pénzügyi közvetítőit, hogy kizárólag a befektető érdekeit szolgálják és védjék. Minden olyan óvintézkedést meg kell tenniük, ami egy megbízható ügyfélszerzéshez és objektív tanácsadáshoz szükségesek.
Pénzpiac Az ügyfél igényeinek felmérésére nincs konkrét szabály. A fogyasztói hitelről szóló szövetségi törvény (KKG) 30. cikke szerint az ügyfél esetleges túladósodása esetén a hitelnyújtót terheli a felelősség, ugyanis a hitelnyújtónak kell informálódnia a fogyasztói hitelek információs központjában arról, hogy az ügyfélnek milyen korábbi hiteladósságai vannak, illetve milyenek a jövedelmi és vagyoni viszonyai. A hitelkeretet ennek megfelelően kell nyújtani. Amennyiben a hitelnyújtó súlyosan megszegi ezen kötelezettségét, akkor a törvény 32. cikke értelmében elveszíti a teljes hitelösszeget, a kamatokkal és egyéb hitelköltségekkel együtt.
Lengyelország Biztosítási piac A biztosítási közvetítésről szóló törvény 26. cikkének (1) bekezdésével összhangban a biztosítási tevékenységet végző bróker köteles a biztosítási szerződés megkötése előtt írásba foglalni a tanácsát. A tanácsadást az ajánlatok korrekt analízise, a tanács kidolgozásához legmegfelelőbb biztosítási szerződés kiválasztásához szükséges megfelelő számú ajánlat tanulmányozása előzi meg. A brókernek meg kell jelölnie, hogy mire alapozza véleményét. A tevékenységét mindkét fél tiszteletben tartásával végzi. Ez azt jelenti, hogy a brókernek joga van a kliens preferenciáira és céljaira vonatkozó információkat gyűjteni, a legmegfelelőbb ajánlat bemutatása érdekében.
Tőkepiac és pénzpiac Hasonlóan alakul a befektetési tanácsadók helyzete, akik ugyancsak kötelesek írásban megfogalmazni az ügyfélnek javasolt megoldásokat - a legelőnyösebb ajánlat meghatározása érdekében - valamint az ügyfél kívánságaira, és szükségleteire vonatkozó adatokat gyűjteni. A legelőnyösebb ajánlat megtervezése érdekében az ügyféltől beszerzett információk tekintetében, a közvetítő titoktartásra van kötelezve. Azok a közvetítők, akik a pénzpiac meghatározott szereplőit képviselik (biztosítási ügynökök, nyíltvégű alapoknál akvizíciós tevékenységet végző közvetítők), az ügyfél szándékait illetően csak meghatározott körben gyűjthetik az információkat, mivel elsősorban az a feladatuk, hogy egy meghatározott piaci szereplő termékeit, vagy szolgáltatásait ajánlják. Az idevonatkozó jogszabályok és a szakma etikai alapelvei értelmében az összegyűjtött információk ugyancsak titoktartási kötelezettséggel terheltek.
Németország Hitelpiac Nincs erre vonatkozó szabályozás.
51
Befektetési szolgáltatási szektor Az értékpapírtörvény 31(4/5)-ös szekciója előírja, hogy minden pénzügyi közvetítő köteles megkérdezni ügyfeleik tapasztalatát és felkészültségét az elvégezni kívánt tranzakcióval kapcsolatban. Továbbá információt kell kérniük az ügyfelek pénzügyi hátteréről, hogy megfelelően tudják az ügyfelek érdekét képviselni a tranzakció során. Befektetési tanácsadás, illetve portfoliókezelés előtt a közvetítő köteles a fenti információkat szintén beszerezni kiegészítve az ügyfél befektetési céljaival. Amennyiben ezen adatok nem állnak rendelkezésre, a közvetítő nem nyújthat befektetési tanácsot. Amennyiben a közvetítő úgy ítéli meg a rendelkezésére álló információkból, hogy az elvégezni kívánt tranzakció nem felel meg az ügyfél számára, erre az ügyfelet figyelmeztetni köteles.
Biztosítási szektor A biztosítási szerződések törvénye (Insurance Contract Act) előírja, hogy bróker köteles megfelelő tanácsot adni ügyfele számára. Biztosítási közvetítők kötelesek tájékozódni ügyfeleik igényéről, szükségleteiről és annak megfelelő tanácsot adniuk, melyet indokolniuk is szükséges. (§ 61 Insurance Contract Act). Az Insurance Contract Act elérhető itt: http://www.gesetze-im-internet.de/vvg_2008/index.html
UK Hitelpiac Csak a tanácsadás esetén releváns a termék - ügyféligény viszonyának vizsgálata. Az ügyfél költségekről való tájékoztatását a hitelezőnek, s nem a brókernek kell biztosítania. A hitelezőnek kell arról is meggyőződnie, hogy a teljes hiteldíj mutató tartalmazza az esetleges brókeri díjakat is, de a brókert nem kötelezi semmilyen szabályozás arra, hogy ezt közölje is a hitel-nyújtóval.
Csehország Biztosítási piac Az Európai Parlament és a Tanács 2002/92/EK a biztosítási közvetítésről szóló irányelv 12. cikkének 3. bekezdése előírja, hogy „Bármely meghatározott szerződés megkötése előtt a biztosítási közvetítőnek tisztáznia kell legalább – különösen az ügyfél által adott tájékoztatás alapján – az ügyfél szükségleteit és igényeit, valamint az ügyfélnek, egy bizonyos termék tekintetében adott tanács indokait. Ezek a részletek a javasolandó biztosítási szerződés bonyolultságától függően változnak.” Ezt az irányelvi szabályt konkretizálja A biztosításközvetítőkről és önálló kárrendezőkről szóló 38/2004 Sb. számú törvény §21. A törvényhely a közvetítők kötelezettségeit szabályozza az ügyfél igényeinek vonatkozásában. A szabály értelmében a biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosításközvetítő köteles – különösen az ügyféltől kapott információk alapján és a biztosítási fajtának megfelelően – az ügyfél igényét és kívánságait, valamint a termék kiválasztás okainak magyarázatát feljegyezni.
52
Tőkepiac A tőkepiacon 2008. július 1-ig volt hatályban a befektetési közvetítők ügyfélkezelését és a belső kontroll alapvető szabályait rendező 429/2004 Sb. számú rendelet. A rendeletet ezután A befektetési szolgáltatások egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 237/2008 Sb. számú rendelet váltotta fel, amely sok esetben kiterjeszti az értékpapírkereskedők kötelezettségeit a befektetés-közvetítőkre. Az ügyfél igényének felmérését a rendelet § 43. szabályozza, ami előírja, hogy a közvetítő köteles kikérdezni az ügyfelet a befektetési ismereteiről, foglalkozásáról, befektetési szándékáról és befektetési tapasztalatairól. Ezen túlmenően tájékozódnia kell az ügyfél bevételi forrásairól, tervezett befektetéséről, teljes vagyonáról, meglévő pénzügyi kötelezettségeiről, valamint a befektetés tervezett időtartamáról, kockázati toleranciájáról és a tervezett befektetés céljáról. Protokoll-vezetési kötelezettséget nem ír elő a törvény.
Pénzpiac Jogszabályi előírások nem találhatók.
Hollandia Hitelpiac Csak akkor kötelező az ügyfél igényének, a termék megfelelőségének (suitability) felmérése, amennyiben a közvetítő tanácsot (advice) nyújt az ügyfél számára.
II. Jutalékfizetés szabályozása II.1.
Van-e előírás a jutalékfizetés tilalmára az egyes országokban, az egyes szektorokban, az egyes közvetítői kategóriák vonatkozásában?
Svájc Svájcban sincs jutalékfizetési tilalom. Mégis találunk ilyen irányba mutató joggyakorlatot. A 4 C. 432/2005-ös 2006 március 22-i döntésben a Szövetségi Bíróság Polgári Jogi Osztálya pl. megtöri azt a gyakorlatot, hogy - kifejezett megállapodás hiányában - a közvetítő a „üzleti hagyományok miatt” automatikusan retrocessziót kasszírozhasson. Eladási jutalékot kapjon. (Retrocesszió: eladási jutalék (angol származású: kick-back, jutalék az eladó javára.) A vagyonkezelői szerződések aláírásakor a közvetítőként is ténykedő vagyonkezelő általában ún. Finder´s Fee jutalékot kap attól a banktól vagy pénzintézettől, ahol a kezelésre átadott összeget deponálják. A keresetben a felperes alapítvány (megbízó) támadta ezt a gyakorlatot, ugyanis a vagyonkezelővel kötött szerződésben egyértelműen rendezték a vagyonkezelő (megbízott) tevékenységéért járó díjazást, és itt nem szerepelt kifejezetten, hogy az alapítványi vagyont illető jóváírásokból a kezelő egyéb juttatásokra tehessen szert. A Szövetségi Bíróság – az elsőfokú Bíróság döntésétől eltérően – igazat adott a felperesnek, és kimondta, hogy a vagyon kezelésével felmerülő jóváírások magához a vagyonhoz tartoznak (vagyonnövekmény), és azokat a megbízott a megbízó számára köteles kiadni (Polgári Törvénykönyv kötelmi jog 400. cikk). Kizárólag az ügyfél írásos lemondó nyilatkozata esetén illeti meg a megbízottat ilyenfajta jóváírás.
53
A döntés értelmében a közvetítőknek be kell szerezniük a megbízó írásos lemondó nyilatkozatát arról, hogy lemondanak a vagyonnövekmény bizonyos részeiről és ebből a megbízott jutalékot, illetve retrocessziót kasszírozhat.
Lengyelország A közvetítők jutalékát minden esetben az általa képviselt intézmény fizeti meg, minden érintett piacon feltétel nélküli tilalom érvényes az ügyféltől elfogadott provízióra vonatkozóan.
Németország Hitelpiac Nincs erre vonatkozó szabályozás.
Befektetési szolgáltatási szektor A jutalékfizetés a MIFID feltételek teljesítés esetén engedélyezett.
Biztosítási szektor A törvények nem tiltják a biztosítási szerződések közvetítésével kapcsolatos díjak/jutalékok kifizetését. Biztosítási kérdéseket illető jogi tanácsadásért kizárólag biztosítási brókerek számlázhatnak pótlólagos díjat, amennyiben ezt a tevékenységet egy céges ügyfél (commercial client) számára végzik. (§ 34d subsection 1 sentence Trade Regulation Code http://www.gesetze-im-internet.de/gewo/index.html).
USA Értékpapírpiac Szövetségi törvény alapján a pénzügyi/befektetési tanácsadóknak tilos részesedniük az ügyfél befektetésein nyert hozamból, kivéve bizonyos eseteket: Szintén tilos pénzdíjat fizetniük például ügyvédeknek, akik őket ajánlják ügyfeleiknek.
Biztosítási szektor A kaliforniai szabályozás szerint például az ügyvédek (Bar tagok) nem részesedhetnek az ügynök, bróker, üzletszerző (solicitor) díjából semmilyen formában. Másra vonatkozó szabályt nem találtunk a törvényben. http://www.leginfo.ca.gov/cgi-bin/displaycode?section=ins&group=01001-02000&file=17241736.5
Csehország Az ún. skandináv jutalékfizetési modellel ellentétben (Finnország 2006 óta, Dánia 2011-től stb.) Csehországban, egy szektorban sincs jutalékfizetési tilalom.
54
II.2.
Szabályozott-e a jutalék nagysága, időbeli eloszlása az egyes országokban, az egyes szektorokban, az egyes közvetítői kategóriák vonatkozásában?
Svájc Biztosítási piac Amennyiben a biztosító és a közvetítő által kötött szerződésben másként nem szabályozzák, akkor a jutalékfizetésre a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi része érvényes.43 Ennek értelmében jutalékot (gyakran courtage-nak is nevezik ezt a jutalékfajtát,) az ügyfél köteles fizetni az első biztosítási díj megfizetése után. A jutalék nagysága törvényileg nincs szabályozva. Nem életbiztosítások esetén átlagosan a prémium 10%-át számítják fel jutalékként, amelyek kiegyenlítésére a prémiumok megfizetésekor kerül sor. Életbiztosítások esetén általában ún. megkötési jutalékot vetnek ki, amelynek összege a biztosítási összeg kb. 4-8%-a. A magas közvetítői jutalék miatt az életbiztosítások igen l jövedelmezők a közvetítők számára, ugyanakkor a biztosítási intézetek általában csak a szerződési idő bizonyos elteltével – részletekben – általában a szerződés megkötése utáni 3-6 évben - utalják át a jutalékot a közvetítőnek. A biztosítási szerződésről szóló törvény (VVG) 2006-os teljes revíziójakor felmerült, hogy szabályozzák az ellentételezési – jutaléki – részt is. Ennek oka az volt, hogy az állománytörlések számítását az utóbbi időben egyre gyakoribb kritika érte. Ha ugyanis a közvetítői jutalék rögtön szerződéskötés után teljes összegében kifizetésre került, akkor tulajdonképpen a tőkefedezet az első években negatív, hiszen az összköltség rögtön szerződéskötéskör felmerül. Így a szerződéskötés utáni első években kizárólag veszteséggel lehet visszavásárolni a biztosítást. Ezt a hatást csak erősíti, ha a szerződés előírja, hogy a biztosítási nyereséget nem folyamatosan részletekben, hanem csak a szerződési idő letelte után kell megfizetni az ügyfélnek. Nyereség alatt itt azt az összeget értjük, amit a biztosító tesz az ügyfél által fizetett biztosítási összegre (tehát tulajdonképpen kamat) A biztosítóintézetek ellentételezési gyakorlatát szigorú felügyeleti szabályok rendezik, ezért a totálrevíziókor a revíziós szakértőcsoport végül is arra a következtetésre jutott, hogy nem indokolt megváltoztatni a jutalékrendszert. A külső képviselők szabályozását továbbra is a biztosítóknak (illetve a felügyeletnek) kell végezniük. A javaslatban végül is csak annyi maradt, hogy a felek megállapodhatnak arról, hogy amennyiben a szerződést a megkötés utáni első három évben felbontják, akkor az utóköltségek egy része büntetésnek számít. Így az állománytörlések összege a kezdetektől tisztázottá válna. A törvénymódosítási folyamat még zajlik. Külső képviselők alatt valamennyi alkalmazott, szabad közvetítők értendő, akiknek saját irodájuk van, vagy pedig közvetlenül „kijárnak” az ügyfelekhez.
Tőkepiac A jutalék nagysága és időbeli megosztása törvényileg nem szabályozott. De a befektetőnek a szerződések általában kontrollehetőséget biztosítanak. A kollektív befektetési alapokról szóló törvény (KAG) 26. cikke pl. előírja a szerződések kötelező tartalmi elemeit. Ezek a 43
Svájci Polgári Törvénykönyv V. rész Kötelmi jog. 418i cikk.
55
következők: a befektetési eszközökre vonatkozó minden olyan jóváírás fajtája, nagysága és kiszámítása, kiadásának és a visszavásárlásának a díja, valamint a befektetési eszközök vásárlásánál és eladásánál felmerülő valamennyi mellékköltség (courtage, díjak stb.), ami a befektetőt terhelheti. Ezeket a szerződési elemeket a felügyelet ellenőrzi. Befektetési alapok eladási jutaléka : Az eladási jutalékok összege a kezelési költségek nagyságától függenek. Az ún. hüvelykujj-szabály szerint a befektetési alapok menedzsment költségeinek felét a bankok, vagyonkezelők és a közvetítők retrocessziója teszi ki. Egy aktuális tanulmány szerint egy részvényalapba befektetett tőke kb. 0,65-0,7%-a kerül jutalékként kifizetésre évente. Számos részvényalapnál kiadási díjat kell fizetnie a befektetőnek. A kiadási díj a befektetett tőke akár 5 %-át is elérheti, amelynek nagy része jutalék. Tőzsdén vásárolható alapok eladási jutaléka Exchange traded alapok, un. ETF-ek) : az alacsony díjak és az átláthatóság miatt a közvetítők számára nem lukratívak az ETF-alapok. Az eladási jutalék nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs. A hedge alapok eladási jutaléka: miután a hedge-alapoknál a díjak jóval magasabbak, mint más pénzügyi eszközök esetén, az eladási jutalék is viszonylag magas lehet. A közvetítők sok esetben választhatnak egy utójutalékkal kombinált alacsony retrocesszió és egy magasabb állományjutalék között. A retrocesszió összege éves szinten meghaladhatja a befektetett tőke 1% -át is. A stratégiai alapok -eladási jutaléka: A legtöbb bank saját stratégiai alapokkal is rendelkezik, amelynek termékeit is ajánlják az ügyfeleknek. Retrocessziót csak a bankon kívüli termékek esetén fizetnek. A hüvelykujj-szabály alapján az ügyfélköltségek mintegy felét retrocesszióként fizetik ki a közvetítőknek.
Pénzpiac A jutalék nagysága és időbeli megosztása szövetségi törvénnyel nem szabályozott. Csupán egyes kantoni szabályok találhatók. Fogyasztói hitel közvetítés: egyes kantonok szabályozták a közvetítői jutalékot. Bern kanton pl. 5%-ban maximalizálta a fogyasztói hitelek jutalékát44. Más közvetítői jutalékok különböző nagyságúak lehetnek, de általánosságban egyik sem haladhatja meg az éves effektív kamat 15%-át45. Jelzáloghitelek közvetítése: a jutalék nagysága attól függ, hogy a hitel kapcsán milyen a közvetítő és a hitelnyújtó között a feladatmegosztás. A jelzáloghitel kizárólagos közvetítése esetén általában a felvett hitelösszeg 0,1-1%-át fizeti ki a bank a közvetítőnek. Vannak azonban olyan bankok és takarékpénztárak, akik egyáltalán nem fizetnek jutalékot. (Ezeknek a bankoknak nincs közvetítőjük. Ld. 4. kérdés) Az ún. tiszta közvetítőkön (akik egyéb vagyonkezelői tevékenységet nem folytatnak) kívül a vagyonkezelők is tevékenykednek – vagyonkezelői feladatuk ellátása mellett - közvetítőként Svájcban. A Szövetségi Bíróság 2006. március 22-i döntése értelmében46 (ld. 10. kérdés) a retrocessziót a vagyonkezelők kötelesek továbbítani ügyfeleik felé. A retrocessziót kizárólag akkor tarthatják meg a vagyonkezelők, ha annak továbbításáról az ügyfél írásos formában 44
1992 november 4-i Kereskedelmi és vállalkozási törvény (HGG), Bern kanton. A fogyasztói hitelről szóló 2001 március 23-i svájci szövetségi törvény 14.cikk. 46 Szövetségi Bírósági 4C.432/2005 számú 2006 március 22-i döntése 45
56
lemond. A döntés ellenére csupán kevés ügyfél ismeri ezeket a jogait és tolerálják, hogy a vagyonkezelők közvetítői jutalékot is kasszírozzanak. Járulék az értékpapír-tranzakciónál: értékpapír tranzakciók esetén a szokásos banki díjak kb. 25-60%-át általában továbbítják a vagyonkezelőknek. A vagyonkezelők lemondhatnak a jutalékról és engedmények, kedvezmények formájában továbbíthatják ügyfeleik felé. Devizaügyletek: Az eladási jutalék összege devizaügyletek esetén igen változó lehet. Sok esetben összefogják több különböző ügyfél devizaügyleteit az ügynökök és a nagyobb volumen miatt jobb árfolyamot érnek el. Az árfolyamnyereséget azonban gyakran nem vagy nem teljes összegben továbbítják az ügyfelek felé. Finder´s Fees (új ügyfeleknél): A vagyonkezelők új ügyfél szerzésének jutaléka általában az új tőkeösszeg 0,25-1%-ig terjed. Ún. tiszta közvetítők esetén ez az arány magasabb is lehet. A Finder´s Fees-t a bank általában a szerződés aláírásakor fizeti ki a vagyonkezelőnek. A Finder´s Fees-nél alapul vett összeg általában az effektív nettó új befektetés.
Lengyelország A járulék nagysága és időbeli elosztása, a közvetítő és az általa képviselt fél között megkötött szerződés függvénye, amely mindkét fél jogait és kötelezettségeit is tartalmazza. Ezt a kérdést nem szabályozza sem a törvény, sem a végrehajtási rendelet, a szerződéskötés szabadságának megfelelően, a két fél állapodik meg a feltételekben. A provízió kifizetésére egyszeri alkalommal, az ügyféllel kötött szerződés után, vagy időben eltolva részletekben a szerződés fennmaradásának ideje alatt kerül sor, azzal, hogy a következő részletek kifizetésének feltétele, hogy az ügyfél nem mondta-e fel a szerződést, vagy nem szüntette-e meg.
Biztosítási piac Az 1998-2003 években a biztosító társaságok által brókernek kifizetett átlag jutalék összege nem változott jelentősen, a 2003 évben a (az elhelyezett befektetés és a kifizetett jutalék viszonya alapján számítva) 11% és a 2000 illetve 2001 években a 12,7% között ingadozott. A biztosítók által a közvetítőknek kifizetett provízió emelkedése (a megelőző évhez képest) 46% 50% 45% 40% 33,50% 35% 30% 25,10% 25% 20% 15% 7,90% 10% 2,10% 5% 0% 1999 2000 2001 2002 2003
Provízió emelkedése (az előző évhez képest %-ban)
Forrás: A biztosítási brókerek tevékenysége 1998-2003. években.(www.knf.gov.pl)
57
Az 1998-2003 években a brókerek részére kifizetett jutalék értéke összességében emelkedő tendenciát mutat, némi ingadozással.
Pénzpiac A jutalék átlagban a megadott hitel 1% és 3 % között mozog.
Németország Hitelpiac Nincs erre vonatkozó szabályozás.
Befektetési szolgáltatási szektor Sem az értékpapír-, sem a banktörvény nem szabályozza a jutalék nagyságát vagy időbeli eloszlását. A BaFin előírásai szerint a közvetítők kötelesek öt évig megőrizni az ügyfelek fele kiszámlázott díjakat, jutalékokat.
Biztosítási szektor A díjak/jutalékok mértékét jogszabály nem írja elő, azonban a biztosítók illetve közvetítők nem részesíthetik semmilyen formában speciális juttatásban (allowances) ügyfeleiket, pl. a jutalék teljes vagy részleges átutalása a szerződő ügyfél (policy holder) felé (§ 81 subsection 2 sentence 4 Biztosítási törvény és BaFin rendeletek).
USA Hitelpiac A jelzálogpiacon a hitelfelvevő által a közvetítőnek fizetett díjak több részből tevődnek össze: többek között jelentkezési díj, különféle eljárások díjai, jutalék. A közvetítőnek fizetett jutalék mértéke az egyes államok hatáskörébe tartozik, általában a hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben van megadva. (Kanadában van olyan tartomány, amely felső korlátot szab meg; USA-ban kérdéses, valószínűleg az ésszerű jutalék kifejezés a szabályozás alapja.) Befektetési szolgáltatási szektor Jutalék szempontjából a különböző SEC, FINRA és egyéb szabályozók rendelkezései alapján esettől függően van maximális díj, amelynek ésszerűnek kell lennie és nem lehet diszkriminatív a különböző vásárlók számára. Általános iránymutatásként 5%-os limit van megjelölve az egyes tranzakciókhoz. További szabályozás alá esik a reklámtevékenység, amely a szabályozó testület engedélyével jelenhet meg.
Csehország: Biztosítási piac A jutalék nagysága törvényileg vagy rendeletileg nincs szabályozva Csehországban. A Cseh Nemzeti Bank azonban napjainkban egyre erősebben kritizálja a magas – pl. az éves biztosítási díj akár 200%-át is meghaladó - jutalékokat, különösen a befektetési és életbiztosításoknál. Tehát a két éves biztosítási díj teljes összegét kapja a közvetítő jutalékként.
58
A Cseh Nemzeti Bank véleményének nyilvános újságcikkekben adott hangot. Ez általában jel arra, hogy amennyiben a pénzintézetek maguk nem változtatnak ezen a helyzeten (önszabályozás), akkor a Nemzeti Bank felügyeleti jogára hivatkozva fog beavatkozni. A biztosítás egyes kérdéseiről szóló 363/1999 Sb. törvény 2008-as módosításánál az eredeti tervezet szerint a biztosítási jutalékot, illetve a jutalék visszafizetésének idejét és a visszafizetés szabályait is rendezni kellett volna, a jelenlegi osztrák szabályzás mintájára. A júliusi módosítás során azonban ez a fejezet kimaradt a törvényből. A cseh Pénzügyminisztérium szándéka szerint a kihagyott jutalék-rész már idén be fog kerülni a 37/2004 Sb. törvénybe. Általánosságban két jutalékfajtát különböztethetünk meg: a szerződéskötési jutalékot és az ún. utó vagy gondozási-jutalékot (ez utóbbira a szerződéskötést követő évben, években (max. 5 év) jogosult a közvetítő). Életbiztosításnál általában a szerződéskötési jutalék magas, amely a szerződési összeg ezrelékében vagy az éves biztosítási díj százalékában van megállapítva, az utójutalék azonban alacsony, hiszen a későbbi ügyfélszolgálat aránya meglehetősen alacsony. A jutalék nagysága kb. Az éves biztosítási díj 50–190%-a. Egyéb biztosításoknál a kétféle jutaléknagyság aránya fordított, hiszen az ügyfélkapcsolat a szerződéskötés után is megmarad, és későbbi szerződésmódosításokra, változtatásokra is sor kerülhet. Ha az ügyfél vagy a biztosító felmondja a biztosítási szerződést, akkor a közvetítőnek általában vissza kell fizetnie a jutalék összegét. Az első évben általában visszajár a szerződéskötési jutalék 100%-a, a második évben a szerződéskötési jutalék 50%-a és az utójutalék, a harmadik évben a szerződéskötési jutalék 25%-a és az utójutalék. A negyedik évtől általában nem vonják meg a közvetítőtől a províziót. Függő közvetítők esetén a nagyobb biztosítóintézetek általában visszatartják a jutalék kifizetését, a jutalék-visszafizetési idő végéig. Igen, tehát csak olyan arányban fizetnek jutalékot a biztosításközvetítők alkalmazottjaiknak, ahogy a biztosításközvetítő intézet állapodott meg a biztosítóval. Egy nyugdíjalapban – a 42/1994 Sb. törvény §17 értelmében - az ügyfél legfeljebb 2 hónapon belül mondhatja fel részesedését. Amennyiben a közvetítő vállalja, hogy hosszabb ideig – több éven keresztül – tartani tudja az ügyfelet a nyugdíjalapban, akkor magasabb jutalékot kap amennyiben ez utóbbit nem vállalja, alacsonyabb jutalékot kap. Általánosságban a jutalék a havi megtakarítási ráta 250-600%-a.
Tőkepiac A jutalék nagysága törvényileg vagy rendeletileg nincs szabályozva. Amennyiben a biztosítási közvetítőkre vonatkozóan el lesz fogadva törvényi szabályozás, elképzelhető, hogy a tőkepiaci közvetítőknél is felmerül a kérdés. A részesedési alapok esetében nincs feltétlenül szükség új szabályozásra, ugyanis az ügyfél cseréjének, visszalépésének lehetősége miatt a jutalék összege nem lehet magas. A kollektív befektetésekről szóló 189/2004 Sb. törvény szerint az alap köteles a részesedéseket 15 nappal a felszólítás után visszavásárolni. A jutalék az ügyfél ki- vagy belépési díjaként van általában felszámítva és ennek nagysága a közvetített részesedés 0-5%-a között mozog.
59
Pénzpiac A hitel és jelzáloghitelek közvetítése, illetve az erre vonatkozó jutalék nagysága Csehországban nem szabályozott. A legtöbb pénzintézet valamilyen díj formájában rögtön felszámolja az ügyfélnek a jutalékot, amelyet általában már szerződéskötéskor kifizetnek a közvetítőnek, ugyanis az ilyen jellegű szerződéseket nehéz, vagy csak további költségek árán lehet felmondani. Jelzáloghitelek esetében - nem hivatalos forrás szerint - általában a felvett összeg 1-1,7%-a jutalék, lakáshitelek esetén pedig kb. 2%. A fogyasztói hiteleket pedig általában közvetlenül a bankoktól, nem pedig közvetítőkön keresztül veszi fel a lakosság. Lakáshitelként az építési takarékpénztárak általi lakás finanszírozást értjük. lakásfinanszírozások elve megegyezik a bankok által nyújtott jelzáloghitelek elvével.)
(A
Hollandia Hitelpiac Jutalék csak havi részletekben fizethető a közvetítőknek a hitel futamideje alatt, azaz tilos az egy összegű jutalék kifizetése. A közvetítők nem kötelesek közzé tenni a kapott jutalék mértékét, azonban a holland minisztérium jogszabály-módosítással tervezi a jutalékok átláthatóságát növelni, illetve mértéküket korlátozni bizonyos esetekben (a MIFID-hez hasonlóan).
II.3.
Mi a gyakorlat az egyes országokban, az egyes szektorokban, illetve az egyes közvetítői kategóriák tekintetében arra, hogy a díjazást az ügyféltől, a termékgazdától, vagy mindkettőtől kapják?
Svájc Biztosítási piac A közvetítői jutalékok kifizetése Svájcban törvényileg nem rendezett. A svájci gyakorlat megegyezik a nemzetközi gyakorlattal, itt is a biztosítók fizetik a közvetítőnek a jutalékot. Igaz Svájcban is találunk olyan ún. honoráriumos tanácsadókat, akik nem kapnak jutalékot.
Tőkepiac A közvetítési jutalékot a pénzintézettől kapja a közvetítő. Az ügyfél azonban, akitől végső soron levonták az összeget, ellenőrizni tudja a jutalék nagyságát.
Pénzpiac Fogyasztói hitel: A fogyasztói hitelről szóló 2001 március 23-i törvény 35. cikke értelmében a jutalékot a hitelnyújtó fizeti a közvetítőnek. A törvény szerint a hitelközvetítésért a fogyasztó nem köteles fizetni. Ennek ellenére a jutalékösszeget általában beleszámítják az effektív kamatszámítás alapjául szolgáló összköltségek közé. Jelzáloghitel: Elméletileg itt is a pénzintézet ellentételezi a közvetítőt. Egyéb pénzügyi tranzakcióknál, mint pl. az értékpapír tranzakciók, vagy valutavásárlás stb. a pénzintézet fizeti a jutalékokat (retrocesszió, Finder´s Fee, courtage stb.). 60
Lengyelország A közvetítő a províziót minden esetben a szolgáltatásokat vagy pénzügyi termékeket ajánló piaci szereplőtől kapja. Megvalósíthatatlan az a helyzet, amikor a közvetítő a javadalmazását kizárólag az ügyféltől kapná, vagy részben az ügyfelétől részben pedig az általa képviselt alanytól. (A lengyel szakértők szerint. A gyakorlatban a közvetítők a különböző közvetítő-irodák és társágok keretében tevékenykednek. A jutalékot végső soron maga a közvetítő-iroda vagy vállalat kapja. A közvetítők tehát nem az ügyfelektől közvetlenül kapják jutalékukat.)
Németország Befektetési szolgáltatási szektor A díjak származása alapvetően a szolgáltatástól, terméktől függ, de általában az ügyféltől kapják a jutalékot, díjakat a pénzügyi közvetítők. A befektetési tanácsadás gyakran ingyenes az ügyfél számára, de a szolgáltatásnyújtó díjat fizet a közvetítőnek a terméke marketingjéért. Az alapok vagy certifikátok esetén a közvetítő mind a szolgáltatásnyújtótól, mind az ügyféltől kaphat díjazást. (Az értékpapírtörvény 31. szekciója) Adatok nem érhetők el (BaFin nem rendelkezik ilyennel).
Biztosítási szektor A biztosítási közvetítők általában a biztosítóktól kapják a jutalékukat/díjukat. Ügyféltől a “Nettotarif” közvetítői munkájáért kaphatnak díjat/jutalékot, mely termék értékesítése egyébként nem jár költséggel. A díjakról nem áll rendelkezésre adat.
USA A közvetítő a hitelnyújtótól is kaphat jutalékot a termék értékesítéséért. Az ilyen típusú jutalék általában a hitelnyújtó által felkínált és a hitelfelvevő által ténylegesen fizetett kamatok különbözetéből adódik. A spread-alapú díjazás nem törvénytelen, de a törvénybe ütköző a szükségesnél magasabb kamattal/díjakkal rászedni a hitelfelvevőt. A HUD (háztulajdonlási szövetség) álláspontja szerint a szükségesnek minősülő feltételek egyéni körülményektől függnek. A szabályozás változásával kapcsolatos hírek alapján a fogyasztói érdekeket szeretnék előtérbe helyezni a szabályozók. Ennek elősegítése érdekében a díjfizetést korlátoznák, megpróbálják háttérbe szorítani a törlesztő-részletbe épített díjakat, valamint a kölcsön felvevőjének írásban kell igazolnia, hogy mely díjakról van tudomása. Ezen túlmenően a felelőtlen hitelezési kategória követelményei is szigorodnak, ezáltal jövedelemigazolás nélkül nem lehet hitelhez jutni. A szabályok egyelőre tervezetben léteznek csak, de mind a hitelezői, mind a hitelfelvevői oldalról erős kritikák érik. A hitelezők a költségek növekedését látják az új szabályokban, míg a fogyasztók szerint még így sem lesz elég pontos, erős a szabályozás.
61
Csehország Biztosítási piac A közvetítők a jutalékot többnyire a biztosítótól kapják. Az ügyféltől kapott honoráriumfizetés Csehországban közel ismeretlen. Csupán az ügyfelet képviselő biztosítási ügynökök esetén lenne indokolt, hogy közvetlenül az ügyfél fizesse a jutalékot, de paradox módon itt is a biztosítótól kapja az ügynök a jutalékot. A jutalék tényleges költségét minden esetben az ügyfélre hárítják a biztosítók, amit leginkább tőkefedezeti életbiztosítások és befektetési-életbiztosítások esetén érzi az ügyfél. A szerződés esetleges felmondása esetén látható, hogy az ügyfél még a második évben is a havi díj teljes összegét fizeti visszavásárlási-díjként, vagy esetleg ki kell egészítenie a visszavásárlási díjat.
Tőkepiac A befektetési közvetítők jutalékát – a biztosításközvetítőkhöz hasonlóan – a pénzintézetek fizetik ki, de a jutalék összegét az ügyfélre hárítják. A jutalék áthárításának többféle módja ismert. Lakástakarék-szerződés esetén pl. a jutalék összegét ún. szerződéskötési költségként általában rögtön szerződéskötés után kiszámlázzák az ügyfélnek. Egyéb befektetési termékek esetén ritkábban fordul elő, hogy a jutalékot azonnal áthárítják az ügyfélre. A jutalék összegét inkább jövőbeni fizetési periódusokra hárítják.
Pénzpiac A hitel- és jelzáloghitel-piacon a pénzintézet fizeti ki a közvetítő jutalékát, általában szerződéskötés után azonnal. A jutalék összegét pedig végső soron az ügyfélre hárítják kezelési díjként.
Finnország A finn nemzeti szabályozás megszabja, hogy a biztosítási bróker csak az ügyféltől (commissioner) kaphat jutalékot, biztosító társaságtól nem. A szabályozás célja, hogy védje a brókerek feddhetetlenségét (integrity).
III. III.1.
A közvetítés minősége Mekkora az állománytörlések mértéke (a szerződések első, második és többi évében – ha ez értelmezhető)? Mi a nemzetközi norma az adott területen?
Svájc Biztosítási piac A biztosítási szerződésről szóló szövetségi törvény (VVG) 3. cikke szerint a biztosító köteles az ügyfelet szerződéskötés előtt megfelelően informálni a visszavásárlási értékekről és annak kiszámításának módjáról. Ezek a kérdések az általános biztosítási feltételek közé tartoznak. Ezen információk alapján dönt a felügyeleti szerv arról, hogy megfelelő nagyságú volt-e a végkielégítés mértéke.
62
Az egy személlyel kötött tőke életbiztosítások állománya Svájcban 80%
30000 68%
25000 58% 53%
52%
20000
54%
56%
70% 60% 50%
45%
40%
15000
30%
10000
20% 9,30% 8,50% 8,80% 9,30%
5000
Ùj szerzödések mill. CHF-ban
8%
8%
7,80%
0
10% 0%
Visszalépések (lemondás, felfüggesztés, visszavásárlás és redukálás végett) az új állományok %-os arányában) Sztornókvóta (Visszalépés a teljes állományhoz viszonyítva %-ban)
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Forrás: Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala, Svájc
(A kérdezett életbiztosítások valamennyi fajtáját tartalmazza, döntő, hogy egyes magánszemélyek kötik.) A kollektív tőke-életbiztosítások állománya Svájcban 60%
160000 51%
140000
50% 43%
120000
39%
37%
100000 80000
ùj szerzödések mill. CHF-ban
28%
60000
29%
24,80%
40%
31%
30% 26,80% 26% 26,50% 27,40%
24,50%
21,20%
20%
40000 10%
20000 0
0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Visszalépések (megszüntetés a kollektív biztosítási szerződés redukálása következtében az új állományok %os arányában Sztornókvóta (Visszalépés a teljes állományhoz viszonyítva %ban)
Forrás: Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala
(Valamennyi meghatározott csoport – kollektíva – részére kötött tőke-életbiztosítás. Pl. az üzemek számára kötött tőke-életbiztosítások.)
63
Az egy személlyel kötött nyugdíjbiztosítások állománya Svájcban 50%
200 180
44%
160 140
45% 40%
38%
35%
34% 32%
120
28%
31%
30%
27%
100
25%
80
20%
60
15%
40 20
6,70%
7,30%
10%
8,60% 6,30%
6,20%
5,40%
6,10%
0
5% 0%
2000
Ùj szerzödések mill. CHF-ban
2001
2002
2003
2004
2005
Visszalépések (lemondás, felfüggesztés, visszavásárlás és redukálás végett) az új állományok %-os arányában) Sztornókvóta (Visszalépés a teljes állományhoz viszonyítva %ban)
2006
Forrás: Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala
A kollektív nyugdíjbiztosítások állománya Svájcban 1800
70%
65%
1600
60%
1400
50%
48%
50%
1200 39%
1000
40%
40%
34% 30%
800 600
Ùj szerzödések mill. CHF-ban
30% 27% 22,10% 22,20% 21,10%
400
18,40%
20% 19,10% 19,80%
10%
200 0
0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Forrás: Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala
64
2006
Visszalépések (megszüntetés és a kollektív biztosítási szerzödés redukálása következtében az új állományok %os arányában) Sztornókvóta (Visszalépés a teljes állományhoz viszonyítva %ban)
A biztosítóknak – a fenti törvény 90. cikke szerint – 3 év prémiumfizetés után (kivéve ún. szabad kötvények)47 (ld. lábjegyzet) van visszavásárlási, vagy szerződés-átalakítási kötelezettségük. Hasonlóképpen 3 év után van mód a prémiumtól való mentesítésre (szerződés-befagyasztás) is. Ennek ellenére van néhány olyan biztosító, aki hamarabb lehetővé teszi a visszavásárlást, illetve a prémiumfizetés alóli mentesítést. A biztosító az ügyfél megkeresésétől számított 4 héten belül köteles megállapítani a visszavásárlás értékét. Az ügyfél kérheti a felügyelettől a visszavásárlási érték kiszámításának ellenőrzését. Arra vonatkozó pontos adatokat, hogy a szerződés mely évében mekkora az állománytörlések mértéke, nem gyűjtenek a szektorban. A statisztika arra nézve sem tesz különbséget, hogy milyen okból szüntették meg idő előtt a szerződéseket. A következő ábrák a Svájci Magánbiztosítók Szövetségi Hivatalának az egyes biztosításfajták sztornó-kvótájára vonatkozó statisztikáját mutatják.
Tőkepiac Az építési takarékszerződés kantonális szinten ez idáig csak Basel kanton támogatta. A szerződéstípus elterjedését akadályozza, hogy szövetségi szinten még hiányzik a modell állami támogatása és az ehhez kapcsolódó adókedvezmények. A 2001-es adóharmonizáció szinte ellehetetlenítette a takarékmodell további kibontakozását. Amíg nem fogják szövetségi szinten támogatni a takarékmodellt, addig valószínűleg csak Basel kantonban fogunk találkozni építési szerződésekkel. A megtakarítási modell állománytörléseire sem kantonális sem szövetségi szinten nincs statisztika. A tőkepiac másik jelentős szerződéscsoportja a szociális ellátás harmadik pillére az ún. üzemi előtakarékoskodás. A törvényalkotó adókedvezményekkel támogat bizonyos banki- és biztosítási termékeket, elsősorban tőkealapú életbiztosításokat, vagy kombinált termékeket (pl. bizonyos részvények, előtakarékoskodás stb.) Miután ezen termékeknél a kamatok minimális nagyságát törvény írja elő, így ezeket a szerződéseket gyakorlatilag nem lehet szerződési idő előtt felmondani.
Pénzpiac A jelzáloghitel-szerződések idő előtti felbontásáról nem lehet pontos statisztikai adatokhoz hozzáférni. Ennek oka, hogy Svájcban viszonylag alacsony az ilyen jellegű szerződések száma. Míg Németországban a vagyon mintegy 43%-a, Magyarországon közel 90%-a, Ausztriában 43%-a jelzáloggal terhelt, addig Svájcban csupán 31%-a.48 Fogyasztói hitelek esetén sincs elérhető adat, ugyanis itt az idő előtti visszavásárlást törvény írja elő49.
47
Az un. szabad kötvények speciális az un. 3. előtakarékossági oszlop, azaz a nyugdíjelőtakarékosság számára rendelt kötvények. (Lehetnek tőke-életbiztosítások vagy nyugdíjbiztosítások) Ezen kötvények minimális kamata törvényileg garantált. 48 Panorama Raiffeisen 3/03, Raiffeisen Bank Svájc 49 A fogyasztóí hitelről szóló 2001 március 23-i szövetségi törvény 17.cikke
65
Lengyelország Biztosítási piac Különösen a biztosítási piacon tapasztalható egyre nagyobb volumenben a szerződések időelőtti megszűnése. A következő ábrán a szerződések felmondásának arányát látjuk 1999 és 2007 I. negyedéve között (negyedévi időszakonként). A biztosítási szerződések idő előtti felmondásának alakulása 1999-2007 között LICZBA KLIENTÓW REZYGNUJĄCYCH Z UBEZPIECZENIA 45 35 25 15 5 -5 -15 -25 -35
Forrás: Monitor Ubezpieczeniowy, I negyedév, 2007, 4. old
A nyugdíjbiztosítási piacon is gyakori a szerződések idő előtti felmondása, illetve az alapváltás. Azon személyek száma, akik 1999-ben alapot váltottak még csak 32075 volt, míg 2008 augusztusában már mintegy 128572 ilyen személy létezett.
Tőkepiac és pénzpiac A pénzügyi piac más szektorainak adataihoz nincs hozzáférési lehetőség.
Németország Hitelpiac Nincs erre vonatkozó adatgyűjtés.
Befektetési szolgáltatások szektor A befektetési szektorra vonatkozóan ilyen adat nem érhető el, mivel a BaFin csak azt vizsgálja, vajon a befektetési közvetítők a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik-e tevékenységüket, a szolgáltatás minőségét, vagy az ügyfelek elégedettségét nem vizsgálják. A BaFin nem tud semmilyen, az iparág által használt normáról ezen a területen.
Biztosítási szektor A biztosítási és nyugdíjbiztosítási piac fejlődéséről a következő linken található átfogó elemzés: http://www.bafin.de/cln_116/nn_722604/SharedDocs/Downloads/DE/Service/Statistiken/Stati stiken2006/Erstversicherungsunternehmen/st__06__erstvu__entw,templateId=raw,property=p ublicationFile.pdf/st_06_erstvu_entw.pdf
66
I'07
III'06
I'06
III'05
I'05
III'04
I'04
III'03
I'03
III'02
I'02
III'01
I'01
III'00
I'00
I'07
III'06
I'06
III'05
I'05
III'04
I'04
III'03
I'03
III'02
I'02
III'01
I'01
III'00
I'00
I'07
III'06
I'06
III'05
I'05
III'04
I'04
III'03
I'03
III'02
I'02
III'01
I'01
III'00
I'00
44 39 3230 24 20 25 21 18 15 15 15 15 18 14 12 12 16 11 1 8 13 8-89 9 8 3 5 21 21 5 6 -13 -4 5 9 17 8 4 4 3 7 3 -1 1 10 7 0 10 5 11 5 7 12 8 6 -16 -41 -4 -6 -1 -13 4 -3 -6 -1 -1-7 -3 -1 -4 -5 -7-8-9 -5 -10 -9 -8 -12 -4 -10 -17 -9 1 -11-1 3 -13 -13 -13-12-9-7 -11 -1 3 -17 -9 -17 -5 4 -20 -17 -20 -20 -14-9 -5 -12 -7 -5 -9 -5 -13 -17 -5 -7 -8 -27-27-32-27-27 -24-24 -27-27-25 -28 -9 -9 -8-10 -17-18 -13 -9 -12 -11 7 8 -12 -17 -17 -16-17 -10-11 -22 -19 -21 -17-16 -19 -21 -21 -23 -25 -20 -11 -25 -27 -29 -29-31 -29-28-27 -31 -35
A BaFin nem tud általános benchmarkokról, a biztosítók saját célszámokkal rendelkeznek, és fokozottan figyelik a trendeket.
Csehország Biztosítási piac Ha a biztosítási szerződés mást nem állapít meg, akkor tőkealapú életbiztosításoknál 2 év államilag szabályozott nyugdíjbiztosításnál pedig 12 hónap - prémiumfizetés után jogosult a biztosított a biztosítás visszavásárlására. A biztosító a megkereséstől számított 4 héten belül köteles megállapítani a visszavásárlás értékét. A visszavásárlási értékét és az érték kiszámításának módját A biztosítási szerződésről szóló 37/2004 Sb. törvény értelmében, még szerződéskötés előtt köteles a biztosító közölni az ügyféllel. A 42/1994 Sb. törvény értelmében a nyugdíjalapban történő részesedés esetén az ügyfél legfeljebb 2 hónapon belül mondhat fel. Az ügyfelek nagy része legalább egy éven keresztül megtartja a papírjait, mert az invesztícióval járó adókedvezmények csak 6 hónap után érvényesek. Az állománytörlésekről nincs adat. Az állománytörlések mértékére megbízható adatok nem ismertek. (Sem a Statisztikai Hivatal, sem a Biztosítók Szövetsége, sem a Felügyeleti szervek nem rendelkeznek erre vonatkozó adattal és a nagyobb biztosítási társaságok - akik a cseh biztosítási piac mintegy 70% teszik ki - éves mérlegében sem található erre vonatkozó adat.) Egyes szakemberek szerint 50 életbiztosításból legalább 3-at idő előtt fejeznek be a felek (6%). Erre vonatkozó konkrét adatokat egyelőre nem kell szolgáltatni Csehországban, ugyanis a nyugat-európai országokhoz képest a cseh biztosítási piac egyelőre folyamatosan bővül. A polgárok inkább alulbiztosítottak. Néhány adat a cseh életbiztosítási szerződésekről 9000
9%
8000
8%
8%
7000
7% 6,40%
6000
6%
5000
5%
6% 5%
4000
5% 4%
3,60%
3000
3%
2000
2%
1000
1%
0
Ùj életbiztosítási szerzödések 1000 db. (Forrás: Cseh Pénzügyminisztérium) Èletbiztosítások állománya 1000 db. (Forrás: Biztosítók Szövetsége CAP) Àllománynövekedés %ban (Ùj életbiztosítási szerzödések ausgerechnet zum Vorjahr) Kiszámolt törlési arány
0% 2002
2003
2004
2005
2006
2007
Forrás: Cseh Pénzügyi Minisztérium, Biztosítók Szövetsége, kiszámolt törlési arány: saját számítások
67
Tőkepiac Konkrét visszavásárlásról alap-részesedések esetén nem beszélhetünk, ugyanis egy egyszerű eladással meg lehet válni a papíroktól. Az alap-részesedések állománytörléséről sincsen adat. Miután A kollektív befektetésekről szóló 189/2004 Sb. törvény kötelezi az alapokat, hogy a visszavásárlás után legkésőbb 15 napon belül fizessék vissza az ügyfél részesedését, ezért relatív nagy a cserepotenciál. Csupán az építési takarékszerződések esetén beszélhetünk a szerződések előzetes felbontásáról. A következő ábrán az építési takarékszerződések számát láthatjuk a takarékoskodási időszakban. Építési takarékszerződések Csehországban (millió db.)
Az építési takarékszerződések esetén nagyon alacsony a szerződések visszavásárlásának aránya, ugyanis a szerződés idő előtti felbontása esetén az ügyfél nemcsak az állami hozzájárulást veszíti el, hanem a takarékszerződésre járó adókedvezményt is.
Pénzpiac Az állománytörlésekről nincs adat. A jelzálog és egyéb hitelszerződések felmondásakor a hitelnyújtónak járó relatív magas díjak miatt valószínűsíthető, hogy az ügyfelek nagy része megvárja a fixált kamatidő lejártát (általában 5-10 év) és csak ezek után váltanak bankot, vagy törlesztnek vissza mindent egy összegben.
Ausztria Nincs ilyen norma (a befektetési piacon).
Észtország Nem alkalmaznak normát ebben a tekintetben.
Finnország A felügyeleti hatóságoknak nincs tudomásuk az országban alkalmazott normáról.
68
Szlovénia A felügyeleti hatóságoknak nincs tudomásuk az országban alkalmazott normáról.
III.2. Kiszorítják-e a piacról, illetve hogyan azon közvetítők működését, akik már veszteséget okoztak valamelyik termékgazdának (pl. hitelintézetnek). Hogyan akadályozzák meg az ilyen közvetítők további működését? Van-e „negatív ügynök” lista, illetve a termékgazda hogyan tájékozódik leendő ügynöke előző tevékenységéről?
Svájc Biztosítási piac A Biztosításifelügyeletről szóló törvény 2006 januári módosítása óta Svájcban folyik a közvetítők „átvilágítása”. A Felügyelet mára mintegy 14.000 dossziét átvizsgált (a jelenleg nyilvántartott képviselők létszáma 12.150). A munka továbbra is tart. Közvetítői fekete lista egyelőre nem létezik, és ha esetleg lesz is, arra csak az átvizsgált dossziék kiértékelése után kerülhet sor. A Svájci Biztosítók Szövetségének elmondása szerint, szintén nem vezet fekete listát. A szövetségi szakértők szerint az egyes biztosítók sem vezetnek ilyen jellegű listákat és nem is informálódnak egymás között a biztosítók a veszteséget okozó közvetítőkről. Jelenleg tehát a közvetítőt csak jogerős döntéssel lehet kizárni, úgy hogy visszavonják a közvetítő engedélyét.
Tőkepiac Az egyetlen ún. fekete listával a Szövetségi Bankbizottság rendelkezik. (ld. http://www.ebk.ch/d/publik/unbewilligt/index.html) Az ún. „nem engedélyezett intézetek”listán olyan személyek és társaságok szerepelnek, akik megfelelő engedély nélkül végeznek banki-, értéktőzsdei-kereskedői vagy a kollektív pénzügyi alapok terén végzett valamely tevékenységet. Amennyiben lehetséges, úgy a listán közzé teszik a kérdéses személy vagy társaság nevét, címét, web-oldalát és más a fogyasztónak fontos információt. A listára vétel még nem jelent automatikusan illegális tevékenységet, csupán azt, hogy a személy vagy társaság nem rendelkezik a Bankbizottság engedélyével.
Pénzpiac A svájci pénzpiacon sincs egyelőre ún. fekete ügynök lista. Egy hitelközvetítőt csak jogerős döntéssel lehet kizárni, úgy hogy visszavonják tőle a közvetítői engedélyt. Miután a jelzáloghitel-közvetítők esetén nincs bejegyzés, ezért az engedély megvonására itt még bírósági úton sincs mód.
Lengyelország A Pénzfelügyeleti Bizottság internetes oldalán (www.knf.gov.pl) nyilvános felhívást tettek közzé, nevesítve azokat a piaci szereplőket, akik jogosulatlanul (vagyis meghatározott feltételek mellőzésével, és a nyilvántartásba vételi bejegyzés nélkül) használják a jogszabályokban meghatározott közvetítőnek járó titulust. A Pénzfelügyeleti Bizottság közzététel tárgyát képezte továbbá a felügyelete alá tartozó alanyokra kiszabott büntetések közlése, a jogszabálysértés és a szankció megjelölésével. 69
Németország Befektetési szolgáltatási szektor A gyakorlatban a közvetítők nem okoznak kárt a szolgáltatásnyújtóknak, mivel a közvetítők nem rendelkeznek a szolgáltatók pénzügyi eszközeivel. Az ügyfeleknek úgy tudnak kárt okozni a közvetítők, ha nem hajtják végre azokat a kötelezettségeket, amelyekért az ügyfél fizetett. Nemkívánatos fejlemények (eszközök, szolgáltatások veszélyeztetése) esetén a BaFin beavatkozhat, bírságot szabhat ki, felmentheti a menedzsmentet, visszavonhatja az engedélyt. Engedély visszavonásra az értékpapír- és banktörvény előírásainak súlyos megszegése esetén kerülhet sor, mely együtt jár a közvetítők listájáról való törléssel is. A tevékenység további folytatása megakadályozható, ha (jogi személy esetén) a közvetítő felszámolásra kerül, melyet a cégbírósággal a BaFin végrehajtat. A felszámolás során az összes, a közvetítő által kötött szerződés törlésre kerül, melyről mind a szolgáltatás nyújtó, mind az ügyfelek értesítésre kerülnek. A BaFin továbbá publikálhatja az engedély visszavonását a hivatalos újságban (Federal Gazette). Az engedély nélküli befektetési szolgáltatások nyújtása ugyanakkor három éves börtönbüntetéssel is sújtható. Fekete lista, nyilvánosan elérhető lista a visszavont engedélyű közvetítőkről nincs, azonban a BaFin belső adatbázist működtet ezen közvetítőkről, illetve azokról, akik valamilyen jogszabálysértést követtek el, vagy ellenük bírósági ítélet született. A lista segíti a BaFin munkáját az ellenőrzések során. A befektetési szolgáltatás nyújtók számára sem áll rendelkezésre olyan adatbázis, ahol utána nézhetnének a közvetítők múltbeli tevékenységének, csupán az engedély meglétét ellenőrizhetik.
Biztosítási szektor A biztosítók általában megszakítják az együttműködést azon közvetítőkkel, amelyek veszteséget okoznak számukra. A jogszabályi előírásokat nem tisztelő közvetítők továbbá törlésre kerülnek a regiszterből, és a szövetségi államok kompetens hatóságai kötelesek őket eltiltani a további üzletmenettől. 1948-ban a biztosítási szektor és az építési szövetkezetek létrehozták kölcsönös segítségnyújtási szervezetüket “Auskunftsstelle über Versicherungs/Bausparkassenaußendienst und Versicherungsmakler in Deutschland e.V. (AVAD)” néven. A szervezet célja hogy kizárólag megbízható biztosítási közvetítők tevékenykedjenek a piacon. Ennek céljára egy információs rendszert hoztak létre, ahonnan a biztosítók tájékozódhatnak a közvetítőkről. A biztosítók adatot szolgáltatnak a rendszernek, így közlik a közvetítővel kötött együttműködés kezdetét, annak végét, valamint az együttműködés felbontásának okait. http://www.avad.de/ A BaFin (Circular 9/2007 (VA)) is előírja az AVAD-ból való tájékozódást a biztosítók részére a közvetítőkkel való együttműködés megkezdése előtt. Az AVAD információs rendszere hatékonynak bizonyult az évek során, az Insurance Mediation Directive tapasztalatai azonban limitáltak, tekintve a nem régi hatálybalépést (2007. május 22).
70
USA Hitelpiac A jelzáloghitel-közvetítő ügynökökről elérhető egy lista a jelzálogbrókerek szövetségének NAMB honlapján (www.namb.org), azonban ez pusztán a kapcsolatfelvételt segíti, az ügynök múltjának, hitelességének ellenőrzésére nem alkalmas. Az állami szabályozó szervnél szintén alapinformációk találhatóak csak az ügynökökről. Hivatalos szerveknél nincs „feketelista”, de a jelzáloghitelt megvásárló gyűjtővállalkozások (Freddie Mac, Fannie Mae) vezetnek listát, amelyre azok a cégek kerülnek, akik kapcsolatba kerültek valamilyen csalással. A fogyasztók észrevétele kapcsán is érzékelhetőek a szabályozás hiányosságai, hiszen a csalások, visszaélések egy része nem ütközik törvénybe, hanem pusztán új megoldásokat takar, vagy a szabályozás kiskapuit használja ki. Az USA-ban nonprofit szervezetek, mint a lakossági hitel tanácsadók alapítványa (http://www.nfcc.org/) vagy a jelzáloghitel tanácsadók hálózata (http://www.hud.gov/offices/hsg/sfh/hcc/hcc_home.cfm) is segítik a hitelfelvevőket a fair szolgáltatások és feltételek megtalálásában. Az ügyfelek adatait mind a közvetítő, mind a hitelnyújtó köteles megőrizni és bizalmasan kezelni. A szabályozás értelmében pedig mindkettő felelőssége, hogy a hitelfelvevő adatai hitelesek legyenek.
Befektetési szolgáltatási szektor A brókerek nyilvántartása a FINRA rendszerében történik, amely teljesen publikus, ezáltal az ügyfelek ellenőrizhetik brókerük, tanácsadójuk hátterét, megbízhatóságát. Az adatbázisban elérhetők a bróker regisztrációs adatai, mely vizsgákat tette le, illetve egyéb információk arról, hogy vizsgálatokat indítottak-e ellene, aktív státuszban van-e. Interneten a következő címen érhető el: http://www.finra.org/InvestorInformation/InvestorProtection/ChecktheBackgroundofYourInv estmentProfessional/index.htm
Biztosítási szektor Amennyiben a biztosítási bróker szabályokkal ellentétesen cselekedett (committed an offence) az engedélye azonnal felfüggeszthető vagy visszavonható. Bizonyos esetekben pénzbüntetés is kiszabható. Kaliforniai szabályozás: http://www.leginfo.ca.gov/cgi-bin/displaycode?section=ins&group=01001-02000&file=17371748.5
UK Az FSA regiszterében megtalálhatók azon egyének listája, amelyek el lettek tiltva a pénzügyi közvetítéstől: http://www.fsa.gov.uk/register/prohibitedIndivs.do
71
Csehország Biztosítási piac A Cseh Nemzeti Bank, aki a biztosítók feletti felügyeletet gyakorolja, nem vezet semmiféle fekete listát. Kérdésünkre a Biztosítói Szövetség is nemmel válaszolt. A Szövetség szakértői szerint az egyes biztosítók sem vezetnek ilyen jellegű listákat és nem is informálódnak egymás között a biztosítók a veszteséget okozó közvetítőkről. Ennek oka – véleményünk szerint az lehet – hogy még kevés olyan eset történt, ahol a közvetítő ártott volna a biztosító image-ének. Jelenleg tehát a közvetítőt csak jogerős döntéssel lehet kizárni, úgy hogy visszavonják a közvetítő engedélyét. A Pénzügyi Közvetítők és Tanácsadók Szövetségnél már ismerünk olyan esetet, ahol a Szövetség kizárta a közvetítőjét, igaz ennek inkább az ügyfél - nem pedig a termékgazda jogainak megsértése, illetve nem megengedett üzleti praktikák használata volt. A Szövetség web-oldalán közzé teszik azoknak a közvetítőknek a nevét, akiket a Szövetség kizárt, illetve, akik önkéntesen ugyan kiléptek a Szövetségből, de még nem adták le a tagsági kártyájukat. Ezzel párhuzamosan a Szövetség sajtóközleményben is közzéteszi a kizárt tagok nevét. A napjainkban történt, hogy két nagyobb biztosító társaság nyilvánosan megszakította az együttműködést két közvetítő társasággal, mert ennek közvetítői ártottak a biztosítók imageének és ügyféljogokat sértettek.
Tőkepiac A cseh tőkepiacon nincs ún. fekete lista.
Pénzpiac A cseh pénzpiacon sincs ún. fekete ügynök lista. (fordítási hiba) Miután a hitel- és jelzáloghitel-közvetítők esetén nincs bejegyzés, ezért az engedély megvonására még bírósági úton sincs mód.
Hollandia A pénzügyi szolgáltatók a közvetítőkkel kialakított együttműködés kezdetekor illetve utána 12 havonta kötelesek ellenőrizni, hogy a közvetítő nem sértette-e meg a rá vonatkozó törvényi előírásokat. ( a pénzügyi felügyeleti törvény 4.3.8 része alapján).
III.3.
Voltak-e jelentősebb peres ügyek, felügyeleti intézkedések a közvetítőkkel szemben (pl. visszaélések, mis-selling)? Melyek a legjellemzőbb problémák?
Svájc Miután a svájci pénzügyi piac nagyobb hagyományokkal rendelkezik, mint a cseh, ezért Svájcban érdekesebb és összetettebb jogesetekkel találkozunk. A jutalékfizetéstől a hibás tanácsadáson keresztül sok esetben vitás az arra vonatkozó gyakorlat, hogy milyen feltételek szükségesek a közvetítői bejegyzéshez.
72
Az eladási jutalék kasszírozásához szükséges írásos lemondó nyilatkozat (megbízó alapítvány a megbízott vagyonkezelő ellen) A Svájci Szövetségi Bíróság Polgári Jogi Osztályának50 C. 432/2005-ös számú 2006 március 22-i döntésbe megtöri azt a gyakorlatot, hogy – kifejezett megállapodás hiányában - a közvetítő a „üzleti hagyományok miatt” automatikusan retrocessziót kasszírozhasson. A gyakorlatban vagyonkezelői szerződések aláírásakor a közvetítőként is ténykedő vagyonkezelők általában ún. Finder´s Fee jutalékot kapnak attól a banktól vagy pénzintézettől, ahol elhelyezik a kezelésre átadott összeget. Az ügy során a felperes alapítvány (megbízó) megtámadta ezt a gyakorlatot, ugyanis a vagyonkezelővel kötött szerződésben egyértelműen rendezték a vagyonkezelő (megbízott) tevékenységéért járó díjazást, és itt nem szerepelt kifejezetten, hogy az alapítványi vagyont illető jóváírásokból a kezelő egyéb juttatásokra (retrocesszióra) tehessen szert. A Szövetségi Bíróság – az elsőfokú Bíróság döntésétől eltérően – igazat adott a felperesnek, és kimondta, hogy a vagyon kezelésével felmerülő jóváírások magához a vagyonhoz tartoznak (vagyonnövekmény), és azokat köteles kiadni a megbízott a megbízó számára (Polgári Törvénykönyv kötelmi jog 400. cikk). Kizárólag az ügyfél írásos lemondó nyilatkozata esetén illeti meg a megbízottat ilyenfajta jóváírás.
A közvetítői tevékenység pénzügyi biztosítéka (közvetítő társaság a Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala ellen) A Svájci Szövetségi Közigazgatási Bíróság megfelelő pénzügyi biztosíték hiányában 2007 december 13-án elutasította a felperes közvetítő társaság arra vonatkozó keresetét, hogy a bíróság rendelje el a nyilvántartásba vételt. A közvetítők nyilvántartásba vételéhez a VAG 44. cikkének 1) bekezdése szerint a szakmai és személyi feltételek mellett bizonyos pénzügyi biztosítékra is szükség van, azaz a közvetítőnek szakmai felelősségbiztosítással, vagy pedig ezzel megegyező értékű egyéb pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie. A Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala arra hivatkozással tagadta meg a felperes közvetítő társaság (külföldi biztosító anyavállalat leányvállalata) bejegyzését, hogy az anyavállalat - amelynek pénzügyi biztosítékával akarta a leányvállalat igazolni a megkívánt pénzügyi biztosítékot - Svájcban nem rendelkezik üzleti engedéllyel. A Közigazgatási Bíróság jogosultnak találta a Magánbiztosítók Szövetségi Hivatalának eljárását.
A közvetítői nyilvántartásba vétel megtagadása tartozáslevél miatt (közvetítő a Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala ellen) A Magánbiztosítók Szövetségi Hivatala arra hivatkozással tagadta meg a független közvetítőnek a nyilvántartásba vételét, hogy a közvetítő ellen több tartozáslevél szól, és az AVO 185. cikke értelmében ez kizárja a nyilvántartásba vételt. A közvetítő azzal fordult a Svájci Szövetségi Közigazgatási Bírósághoz, hogy a hivatal elutasító döntése megvonja az életviteléhez szükséges gazdasági és szakmai bázist. A Svájci Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2007 január 23-án felfüggesztette a Magánbiztosítók Szövetségi Hivatalának döntését és az eset újraértékelésének elrendelésével utalta vissza az ügyet a hivatalhoz.
50
Ld. még: Emch/Renz/Arpagaus, a.a.O., N. 1694 S. 554; Jörg/Arter, Herausgabe- und Rechenschaftspflicht des unabhängigen Vermögensverwalters, Der Schweizer Treuhänder 2004, S. 297 f.; Hess, a.a.O., S. 1432; Watter, Über die Pflichten der Bank bei externer Vermögensverwaltung, AJP 1998 S. 1177 Rn. 27
73
Hibás tanácsadás (ügyfél a biztosításközvetítő társaság ellen) A felperes (ügyfél) hibás tanácsadás miatt perelte be a biztosításközvetítő társaságot. Az ügyfél nyugdíjjellegű előtakarékoskodásról kért felvilágosítást és a közvetítő tanácsadása után felbontotta addigi szerződését a nyugdíjbiztosító alapjával, lemondott jövőbeni nyugdíjáról és az addig megtakarított összeget a közvetítőnél helyezte el reinvesztícióként. A közvetítő előtakarékossági modellként egy egyszemélyes életbiztosítást és egy azzal egyidejű nyugdíjbiztosítást ajánlott az ügyfélnek. Az ügyfél a hibás tanácsadás révén alapvető szerződési elemekben tévedett: a választott előtakarékossági modell rentabilitásában és kockázatában. Kártérítési igényén túl az ügyfél előadta, hogy a közvetítő megszegte a gondos és szakszerű tanácsadás előírásait (nem vizsgálta a rentabilitást és nem hívta fel figyelmét a szerződési feltételek változásának kockázataira), valamint hogy a közvetítőt a modell ajánlásánál csak az motiválta, hogy az ügyfél a lehető legmagasabb jutalékkal járó modellt válassza. Az illetékes Bíróság nem ítélte jogosnak a felperes keresetét. Indoklásában előadja, hogy az ügyfél érdekeinek védelme mellett a közvetítő tanácsadó tevékenysége elsősorban az általa képviselt intézmény termékeire terjed ki. A közvetítő nem köteles ismerni a konkurencia termékeit és nem köteles idegen termékeket is átfogó tanácsot adni. Tanácsadói kötelessége nem terjed ki az ún. „best advice”-ra, tehát nem köteles a lehető legjobb tanácsot adni az ügyfélnek.
Lengyelország Tekintettel arra, hogy csak rövid ideje van érvényben a meghatározott pénzügyi közvetítők tevékenységére vonatkozó szabályozás, nincsenek még olyan bírósági perek, amelyeknek jelentőségük lenne működésükre. A Pénzfelügyeleti Bizottság jelenleg a nyíltvégű alapok akvizíciós tevékenységet folytató személyek működésével kíván foglalkozni, éspedig misselling keretében. Ezen felül folyamatban van a pénzügyi tanácsadókra, hitel és jelzálog közvetítőkre vonatkozó keretszabályozás megalkotása. (A Pénzfelügyeleti Bizottság olyan módosítások bevezetését szeretné elérni, amelyek a jövőben megakadályoznák az ügyféllel számára hátrányos praktikákat, mint pl. az ügyfél rábeszélése a nyugdíjalap váltásra manipulált adatok segítségével stb.)
Németország Befektetési szolgáltatási szektor Amennyiben egy közvetítő nem tartja be a rá vonatkozó törvényt vagy rendelkezéseket, a büntetés attól függ, hogy a szabálysértés büntetőjogi, vagy adminisztrációs (administrative offence) jellegű. Büntetőjogi ügy esetén a BaFin az ügyészséget értesíti az ügyről, amely dönt a szükséges lépésekről. Adminisztrációs szabálysértés esetén a BaFin nyomozati és kikényszerítési jogkörrel rendelkezik, így rendelkezései bírósági végzés nélkül is érvényesek. A BaFin számos esetben kezdeményezett jogi eljárást közvetítők ellen. A kompenzációs eljárásról a BaFin dönt, amely eljárást a következő jogszabály alapján kell lefolytatni: Entschädigungseinrichtung für Wertpapierhandelsunternehmen (Compensatory Fund of Securities Trading Companies, EdW). A befektetők kompenzációs igényének jogosságáról az
74
EdW hoz határozatot a kompenzációs eljárás során. Ezek alapján a BaFin határozata a kompenzációs eljárásról nem vonja automatikusan maga után a követelések jogosságát. Amennyiben befektető követelése nem kerül kielégítésre az EdW döntése által, a befektető még mindig benyújthatja követelését a csődeljárás során.
Biztosítási szektor A BaFin nem felügyeli a biztosítási közvetítők tevékenységét, kivéve az előző kérdésben említett esetekben (§ 81 subsection 2 sentence 4 Insurance Supervision Act). A BaFin által felügyelt biztosítók ugyanakkor kötelesek51 jelenteni a közvetítők törvénybe ütköző tevékenységét. A közvetítők körében előforduló legtipikusabb probléma a csalás.
UK A legaktuálisabb probléma a subprime jelzálogok értékesítése. A magas jutalékok sok brókert arra ösztönöztek, hogy olyan ügyfeleknek értékesítsenek jelzáloghiteleket, amelyek nem voltak képesek fenntartható módón fizetni a (kezdetben alacsonyabb) törlesztő-részleteket a teljes futamidő alatt. A cégek/brókerek nem megfelelően tájékoztatták az ügyfeleket, illetve nem megfelelően mérték fel az ügyfelek teherbíró képességeit. Az úgynevezett hideghívások tájékán (melyet egyébként az FSA tilt) is számos visszaélés található. A legtöbbször automaták által tárcsázott számok sokszor félrevezetik az ügyfeleket ugyanis kormányzati információközlésnek vagy kormányzati kezdeményezésnek állítják be az egyébként értékesítési célú hívásokat. Ezen túl a hívó cég kiléte legtöbbször rejtve marad, hiszen a számok titkosítva vannak, az ügynök pedig megszakítja a beszélgetést, ha erre terelődne a potenciális ügyfél érdeklődése. http://www.financemarkets.co.uk/2007/11/19/fsa-failing-in-financial-mis-selling/ A hitelekhez kötődő biztosítások (payment insurance) körül is számos esetben merült fel a mis-selling gyanúja, melyet az FSA illetve az Office of Fair Trading is vizsgált. A probléma a nem megfelelő tájékoztatás illetve félretájékoztatás (kötelezőnek tüntették fel a biztosítás megvásárlását), az árak intranszparenciája (automatikus belekalkulálták az árakat a törlesztőrészletekbe) volt, illetve olyanoknak is értékesítettek ilyen terméket, akik nem is voltak jogosultak a biztosítás igénybevételére. http://www.uspropertymortgage.net/article.cfm/id/273155 http://www.guardian.co.uk/money/2006/oct/26/loans.debt http://news.bbc.co.uk/2/hi/business/4407586.stm http://business.timesonline.co.uk/tol/business/industry_sectors/banking_and_finance/article44 30524.ece Az utazási irodák által értékesített utazási biztosítások esetében is felmerült a mis-selling. A biztosítást vásárlók nem megfelelően lettek tájékoztatva a biztosítások részleteiről, a fedezett kockázatokról. Ennek hatására 2005-től a FSA felügyeli az utazási biztosítások értékesítését. http://news.bbc.co.uk/2/hi/business/2752665.stm
51
http://www.bafin.de/cln_109/nn_721188/SharedDocs/Aufsichtsrecht/DE/Verfuegungen/vf__071123__vermittler.html?__n nn=true
75
USA A UK részben leírt subprime jelzálogpiaci visszaélések, a brókerek felelőtlen értékesítési gyakorlata legelőször az USA-ban volt tapasztalható, onnan eredeztethető a jelenlegi pénzügyi válság elindulása. Az úgynevezett tőkegarantált befektetések területen is felmerült a mis-selling gyanúja, mely során az ügyfelek nem lettek kellőképpen tájékoztatva arról, hogy a konstrukció mögött egy vásárolt opció áll. A Lehman Brorhers csődje rámutatott, hogy az ügyfelek nem voltak tisztában azzal, hogy a konstrukció egyes elemei mely cégtől származnak, illetve hogy futották annak a cégnek a (counterparty) kockázatát is. http://business.timesonline.co.uk/tol/business/columnists/article4837578.ece
Csehország Csehországban elsősorban olyan peres ügyeket találunk, ahol a közvetítők felügyelet által nem engedélyezett termékeket árultak ezen túl tisztességtelen üzleti praktikákkal, csalással és jutalék-visszatartással találkozhatunk. A közvetítőkkel szembeni peres ügyekből néhány jelentőset emelünk ki:
P.K. társaság ügye – csalás A nem bejegyzett keletcseh közvetítőtársaság, P.K. ellen nyomoz az államügyészség, ugyanis kb. 1200-1500 életbiztosítási szerződést kötöttek engedély és a társaság létezése nélkül. Az életbiztosítási szerződés úgy lett kialakítva, hogy az ügyfél szerződéskötéskor befizet egy nagyobb összeget, amelyből egy kis összegű jutalékot és havi nyereséget kap. A közvetítőnek átutalt szerződési összeget egy vagyonkezelő társaságnak kellett volna kezelnie. Miután vagyonkezelő társaság nem létezett és a közvetítők egy idő után nem fizettek havi nyereséget az ügyfeleknek, az első ügyfelek perelni kezdtek.
Függő közvetítő kontra OVB Allfinanz biztosításközvetítő-társaság A Prágai Városi Bíróság 2008 július 13-i döntésében jogosnak ítélte az OBV Allfinanz társaság függő közvetítőjének keresetét és jutalékfizetésre szólította fel a társaságot. A társaság arra hivatkozásra nem fizette ki a szerződési idő alatt szerzett közvetítői jutalékot, hogy a közvetítő felmondása után konkurenstársaságnál helyezkedett el. A közvetítői szerződésben pedig a szerződés befejezése utáni időre is szólt a konkurencia-klauzula. A bíróság tulajdonképpen korlátozta a szabad szerződésalakítást és a szerződési idő befejezése után kizárta a konkurencia-klauzula érvényességét.
Eurofinancial - multi-level-marketing-ügy A Cseh Nemzeti Bank felügyeleti jogai alapján ez év tavaszán hozzálátott Eurofinancial társaság tevékenységének felülvizsgálásához, mert több panasz bejelentése érkezett hozzá. Elsősorban az ügyfél döntésének tisztességtelen befolyásolását kifogásolták - az elsősorban fiatal - panaszosok bizonyos termékek eladásánál, valamint az össze nem társítható terméket egy csomagban kínálását. (Bírósági döntés itt még nem született.) A társaság MLM-módon működik, tehát mindenki közvetítővé válhat benne és jutaléka az alászervezett közvetítők tevékenységétől függött. A tagsági (közvetítői) szerződés 3 évre szól és csak szerződési büntetés fizetése mellett felmondható. A szerződési díj befizetése alól 76
mentesülhet a közvetítő, ha az ún. tagsági szerződéssel egyidejűleg aláírt egy életbiztosítási szerződést is. Az Eurofinancial-lal együttműködő első biztosító társaság már felbontotta a céggel való szerződését. A Cseh Nemzeti Bank azt vizsgálja, hogy a közvetítő társaság nem gyakorolt-e tisztességtelen üzleti praktikákat és nem tévesztette-e meg ügyfeleit.
Helvag ügy – nem engedélyezett termékek értékesítése A cseh közvetítőpiac egyik legnagyobb társaságát az OVB Allfinanz Rt.-t nem engedélyezett termékek értékesítése miatt perelte be Helvag ügyfél, 2008 áprilisában. A társaság egy külföldi betéti társaságban közvetített részesedést, amely elméletileg svájci ingatlanokba invesztált. (A befektetett pénzek elvesztek.) A Pénzügyi Közvetítők és Pénzügyi Tanácsadók Szövetsége szerint a közvetítőket - jóhiszeműségük miatt - nem, csak a társaságot terheli felelősség. A Bírósági döntés precedens értékű lesz hasonló esetekre. (A döntés még nem született meg.)
IV.
A közvetítők alkalmazása
IV.1. Nemzetközi példák alapján a termékek értékesítése inkább közvetítőkön keresztül, vagy azok nélkül történik? Mely országokban mely szektorokban alkalmaznak közvetítőket, illetve mi a súlyuk az egyes szektorokban? Melyek az egyes szektorokon belül a tipikus területek, vagy termékek, amelyekkel a közvetítők foglalkoznak? Milyen irányú változás jellemző? Miért?
Svájc Biztosítási piac A svájci biztosításközvetítők termékértékesítésének aránya 2007-ben Szerződésfajta Összpiaci növekedés Ebből közvetítők 2007-ben teljesítménye Nem életbiztosítási sz. 21.217 millió CHF 15% A Svájci Biztosítók Szövetsége szerint az ügyfelet képviselő biztosítási ügynököknek – más országokkal összevetve, az üzemi szerződéseket leszámítva – nincs nagy jelentőségük Svájcban. Mégis fokozatosan emelkedik a közvetítők által értékesített szerződések aránya. A Mobilar (Svájc 3. legnagyobb nem életbiztosítója) szerint azonban a közvetítők és a bankok partnerei generálták 2005-ben az új szerződéskötések mintegy 40%-át. A Szövetség felmérése szerint a svájci lakosok a legszívesebben a következő értékesítési csatornákon keresztül kötnék meg biztosításaikat.
77
Kivel kötné meg legszívesebben biztosításait?
76
20,4
14 2 Egy reklémcikk válaszlevelével
Telefonos szerzödéskötés
Egy társaság irodájában
7
Haza küldött ajánIatok
Független tanácsadó
9
Interneten
23
Egy társaság tanácsadója
80 70 60 50 40 30 20 10 0
Forrás: Szövetségi megkérdezés, Svájci Biztosítók Szövetsége
A Tillinghast-tanulmány52 szerint, az újonnan megkötött egészségbiztosítások értékesítéséből a teljes német nyelvterületen (Svájcot is beleértve) a függő képviselők csupán 5%-kal, a független képviselők 31%-kal, a bankok 3%-kal, a direkteladások 3%-kal a biztosítóintézetek kizárólagos szervezetei pedig mintegy 57%-kal részesednek. Csupán a fennmaradó részt (kb. 1%-ot) értékesítették a törvényes egészségbiztosítók. A direktbiztosítók internetes és telefonos termékeladásai Svájcban jelenleg alig érik el az 5%ot. Miután a közvetítők termékértékesítésének volumene jelenleg stagnál, ezért a nagy biztosítótársaságok, mint pl. Allianz a jövőben igyekszenek fellendíteni a direkteladásokat, különösen nem életbiztosításoknál. Az ún. Insurance 2015 tanulmány53 szerint a jövőben két fő tendenciát várható az értékesítésnél: Nem életbiztosítások esetén – a szerződések sztenderdizációja miatt – az alternatív értékesítési csatornák, mint pl. internetes eladás, utazási irodák, autókereskedések értékesítése lesz gyakoribb, a külső közvetítői szegmens (függő közvetítők és alkalmazottak) jelentősége pedig ezzel párhuzamosan csökkenni fog. Èletbiztosítások esetén – a törvénymódosítások és növekvő adókedvezmények miatt a jövőben még fontosabb lesz a tanácsadás, valamint az állami nyugdíjellátásba vetett bizalom visszaesése miatt jelentősen növekedni fog az ügyfelek keresete. Ebből a jövőbeni trendből a független biztosítási- és befektetési tanácsadók és bankok fognak leginkább profitálni. A függő közvetítők, illetve az alkalmazottak jelentősége várhatóan ezen a piacon is csökkeni fog.
Tőkepiac A befektetési alapok által kezelt vagyon nagysága Svájcban 1995-2005 között közel megháromszorozódott 175 milliárd CHF-ról, mintegy 500 milliárd CHF-ra emelkedett. Az értékesítési volumen mintegy 52,9%-át az ún. belső (társaságon keresztüli, vagy konszernen 52 53
Tillinghast Insurance Consulting, Forrás: Versicherungsmagazin.de, 2006. november Biztosítógazdasági Intézet, St. Gallen Egyetem: Asssekuranz 2015 – Fejlődő kiskereskedelmi piacok, trendek, a biztosítási piac kihívásai
78
belüli) értékesítés teszi ki, az értékesítés többi részét az ún. külső csatornákon (bankok közvetítőkön) keresztül végzik – állapítja meg a Bázeli Egyetem Gazdaságtudományi Központjának A nyiltvégű termék- és szolgáltatási szerkezetek értékelése a befektetési alapok általi ügyleteknél - című felmérése. A külső értékesítési csatornák közül a bankokon keresztüli eladások dominálnak (82,9%). A második helyen a biztosítók állnak, de az általuk közvetített szerződésmennyiség a külső csatornákon értékesített összvolumen csupán 10,6%a. Valamennyivel alacsonyabb mennyiségű (7,89%) szerződést közvetítenek a független pénzügyi szolgáltatók. A befektetési alapok termékértékesítési csatornái néhány jelentős európai országban Országok
Az értékesítés csatornája
Bankok Biztosítók Függetl. püi. szolg. Mások Németország * 60,7% 16,6% 11,4% 11,3% Franciaország * 40,2% 19,5% 4% 36,3% Olaszország * 72 % 12,2% 9% 6,8% Spanyolország * 72,8% 3% 4,3% 19,9% Anglia * 14% 14,8% 47% 24,2% Svájc ** 82,9% 10,6% 7,89% Forrás: *Az Európai Gazdasági Kutatócentrum tanulmánya, ** Svájcra vonatkozó adatok: A Bázeli Egyetem Gazdaságtudományi Központja (WWZ - Svájc2006, más országok 2005)
Pénzpiac A svájci fogyasztói hitel piac előreláthatólag a jövőben is virágozni fog. Jelenleg a piac nagysága mintegy 13,4 milliárd CHF és az egyik legnagyobb közvetítő a Cashgate Rt., 3,7%os piaci részesedéssel. A jelzáloghitelek piaca mintegy 640 milliárd CHF, az ingatlanok mintegy 72%-án van jelzálogjog. A hitelmennyiségből azonban – a svájciak konzervatív személyisége miatt – igen alacsony a közvetítők piaci részesedése. A GfS intézet Zürichi szakértők szerint, a svájciak leginkább a házi-bankjukhoz hűek, az ügyfelek kevesebb, mint fele érdeklődött más szolgáltató termékei iránt. Ezért a bankok jó része nem fizet a hitelközvetítőknek jutalékot, az ingatlan-tanácsadók leginkább honoráriumban részesülnek az ügyféltől. Az egyik legnagyobb jelzálog-közvetítő társaság a HypothekenZentrum Rt. mintegy 3000 jelzálogszerződést mondhat magáénak és így is csupán 0,2%-os (1,35 milliárd CHF-os) piaci részesedése van.
Lengyelország A közvetítők részvétele a pénzpiaci szerződéseknél alapvetően növekvő tendenciát mutat, és a piac egyes szegmenseiben a megkötött szerződések 50%-át is meghaladja. A megkötött szerződések lényeges részét a közvetlen eladás adja, bár ennek aránya évről évre csökken. Más forgalmazási csatornáknak, ezen belül a modern technológia alkalmazásának (internet, call center) százalékos emelkedése észrevehető ugyan a piacon, de jelen pillanatban még nincs nagyobb jelentősége. A pénzügyi közvetítések piaca folyamatosan fejlődik és terjeszkedik. A biztosítási szolgáltatások piacán a szerződéskötés már több mint fele a közvetítők részvételével történik. A pénzpiacon a hitelszerződések megkötésénél hozzávetőlegesen 30%-os a közvetítők
79
részvétele. A nyugdíjbiztosító-alapok piacán a szerződések nagy részét a nyíltvégű alapok akvizíciós tevékenységet folytató közvetítők közreműködésével kötik.
Biztosítási piac A biztosítási szolgáltatásokat és termékeket rendszerint a következő csatornákon keresztül forgalmazzák: A lengyel biztosításközvetítők termékértékesítésének változása Termékértékesítési csatorna 1998 2003 Közvetlen értékesítés 50,73% 40,25% Ügynökök általi értékesítés 38,78 % 55,20 % Brókerek általi értékesítés 10,48% 3,08 % Más forgalmazási csatornák 0,05 % 1,47% (internet, call center) (az adat 2000-ből származik) Forrás: A Biztosítási brókerek tevékenysége 1998-2003 években, www.knf.gov.pl
A fenti adatok magukba foglalják az életbiztosításokat, továbbá a személyi- és vagyonbiztosításokat.
Pénzpiac A bankok az összes fogyasztási hitel 30%-át értékesítik a hitelközvetítők közreműködésével. A prognózis szerint 2010 évben a hitelközvetítő szakma részvétele a fogyasztási hitelek piacán 40%-os lesz.
Németország Hitelpiac A közvetítők internetes értékesítési tevékenységének fontossága növekedhet a jövőben, azonban mivel a bankok közvetlenül is erősen használják ezt az értékesítési csatornát, a növekedési lehetőségek korlátozottak.
Befektetési szolgáltatási szektor Nincs historikus adat a közvetítők bevonásáról.
Biztosítási szektor A biztosítási termékeket jellemzően közvetítők bevonásával értékesítik (különösen az élet- és egészségbiztosítás esetén). A BaFin erre vonatkozóan nem gyűjt adatot, a tapasztalatok szerint a közvetítők alkalmazása a cég üzleti modelljétől, a biztosítás típusától és az értékesítési csatornák költségétől függ.
USA Biztosítási szektor 2004-ben 4,314,337 engedélyezett ügynök illetve bróker működött az USA-ban54.
54
Forrás: http://www.fenaseg.org.br/services/DocumentManagement/FileDownload.EZTSvc.asp?DocumentID=%7B2720CB4C604B-43B5-8D1B-C8E9CF0131BD%7D&ServiceInstUID=%7B87F546DC-EC18-4664-B475-BF1286861460%7D.
80
UK 2008 szeptemberében 5584 pénzügyi tanácsadó cég rendelkezett FSA engedéllyel NagyBritanniában.
Hitelpiac Az FSA nyilvántartása szerint 2008 szeptemberében 6900 engedéllyel rendelkező jelzáloghitel-közvetítő működött Nagy-Britanniában. 2007 végén a hitelközvetítők 75%-a független cég, míg 25%-uk függő ügynök. A jelzáloghitelek 61%-át (értékben 66%-át) pénzügyi közvetítők értékesítették. 2007-ben 2,1 millió jelzáloghitel-szerződést kötöttek 293 milliárd font értékben. Csupán a hitelnyújtók 1,04 milliárd fontot fizettek a közvetítőknek díjként/jutalékként. Ez 800 fontot jelent jelzáloghitelenként, ami 0,5 százaléka a hitel összegének.
Biztosítási piac 2008 szeptemberében 15.248 általános biztosítási közvetítő működött Nagy-Britanniában.
Csehország Biztosítási piac Igaz a közvetítők száma folyamatos nő 2000 óta, de szektoron belüli súlyuk megközelítőleg változatlan, hiszen a szerződések száma is folyamatos nő rendszerváltás óta. 2002-ben a biztosítási szerződések kb. 19%-át a függő képviselők, 25%-át a biztosítási alkalmazottak, mintegy 56%-át pedig egyéb közvetítők közvetítették ki. Ezek az arányok mára kicsit megváltoztak, illetve részletesebb információnk van a piacról: A cseh biztosításközvetítők termékértékesítésének aránya 2007-ben Szerződésfajta Biztosítási prémium
Összpiaci növekedés 2007-ben Forrás: A Cseh Biztosítók Szövetsége (CAP) 130,2 milliárd cK – (teljes piac)
Nem életbiztosítási sz.
40,8 millárd cK – (teljes piac)
Ebből közvetítők teljesítménye 15,6 % - (A Cseh Biztosítási Ügynökök Szövetség tagjainak aránya (A cseh közvetítők 90%-a tag!)) 50% - (A Cseh Biztosítási Ügynökök Szövetség tagjainak aránya (A cseh közvetítők 90%-a tag!))
A közvetítők termékértékesítésének arányában középtávon nem várható változás.
Tőkepiac A cseh tőkepiaci közvetítők termékértékesítésének aránya 2007-ben Szerződésfajta Építési takarék Részesedések nyílt végű alapban Részesedés nyugdíj- alapban
Összpiaci növekedés 2007-ben 165,1 milliárd cK 44 milliárd cK 20,1 milliárd cK
81
Ebből közvetítők teljesítménye 28,5% 100% 1% alatt (itt relatív nagy a takarékpénztárak, ill. más pénzügyi intézmények részesedése)
Pénzpiac A cseh pénzpiaci közvetítők termékértékesítésének aránya 2007-ben Szerződésfajta Összpiaci növekedés Ebből közvetítők 2007-ben teljesítménye Jelzálog szerződések 50-75% Takarékpénztári lakáshitelek 179 milliárd cK 11,5% A táblázat jól mutatja, hogy aránylag magas a közvetítők részesedése a jelzáloghiteleknél. A Česka Spořitelna (Cseh OTP) belső kontrolingja azonban kimutatta, hogy a közvetítők közreműködésével kötött szerződések idő előtti felmondása 7-szer gyakoribb, mint a pénzintézet alkalmazottai közreműködésével kötött szerződések esetén. Ezért a Česka Spořitelna áprilisban kihirdette, hogy szigorítani fogja a külső közvetítőkkel történő együttműködés feltételeit. Ezen fejlemények ellenére a jövőben sem várható, hogy csökkenne a közvetítők részesedése a jelzálogszerződéseknél.
IV.2. Lehetséges, illetve érdemes lehet-e a közvetítőket kikapcsolni a termékértékesítési folyamatból (valamely részterületen, vagy termékek tekintetében)? Nemzetközi példák és gyakorlat.
Svájc A jelenleg hatályos svájci szabályozás egyetlen pénzügyi szegmensből sem tiltja ki a közvetítőket.
Biztosítási piac A biztosítási piacon nem várható, hogy a valamely termékeknél a jövőben kizárnák a közvetítőket.
Tőkepiac A befektetési alapok és társaságok szerkezeténél fogva a jövőben is elengedhetetlenek lesznek a közvetítők. A vagyonkezelőknek Svájcban igen erős lobbijuk van, és az ő esetükben sem várható, hogy tevékenységi területeiket korlátoznák.
Pénzpiac A hitelközvetítés Svájcban általában valamely elsődleges termék eladásához kapcsolódik pl. autó vagy elektronikai cikk eladása, ezért a közvetítők tevékenysége itt is elengedhetetlen. Jelzáloghitel esetében más a szituáció, egyrészt nagyon alacsony a saját tulajdon aránya Svájcban, különösen ingatlanok esetén, másrészt pedig a közvetítők tevékenysége a házi bankok által eladott hitelszerződés-mennyiséghez képes nagyon kis arányú. Gyakorlatilag csak ott találkozunk közvetítéssel, ahol az ügyfél honoráriumot fizet a pénzügyi tanácsadónak.
82
Lengyelország Jelenleg vita folyik a nyíltvégű alapoknál akvizíciós tevékenységet folytató közvetítők részvételének esetleges korlátozásáról, az ügyfelek és a nyugdíj-biztosítási alapok közötti szerződések közvetítésénél. A felvetés azzal van összefüggésben, hogy az akvizíciós tevékenységet folytatók sok esetben megengedik maguknak a missellinget, valamint nem becsületes praktikákkal a szerződések időelőtti kivásárlását érik el, (pl. felajánlják az ügyfélnek, hogy amennyiben a régi szerződését felmondja és újat köt, akkor egymás között felosztják az új szerződés megkötése után járó jutalékot, vagy pedig a közvetítő olyan alapot mutat be az általa képviselet alappal szembeni hátrányosabb alapként, ami már nem is létezik. A Pénzfelügyeleti Bizottság elrendelte az akvizíciós tevékenységet végzők ellenőrzését, elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy a közvetítők tevékenysége összhangban van-e a jogi előírásokkal és az ügyfél érdekeivel.
Németország Hitelpiac Az ingatlanfinanszírozásban és a lízingben a közvetítők szerepe elhanyagolható, a bankok ezen szolgáltatásokat közvetlenül értékesítik.
Befektetési szolgáltatási szektor Befektetési területen nincs olyan jogszabály, amely tiltaná a közvetítők tevékenységét bármely termék esetén. Olyan befektetési termék sem létezik, amely kötelezően lenne megvásárolandó. A BaFin ellenben rendelkezik olyan jogkörrel, amely megtilthatja egyes befektetési közvetítők tevékenységét bizonyos piacon, illetve termék esetén, amennyiben a jogszabályi előírásoknak nem tesznek eleget a közvetítői tevékenység során. Ilyen adminisztratív beavatkozásra azonban eddig nem került sor. A nemzetközi gyakorlattól gyökeresen eltérő értékesítési mód a német befektetési piacon nem figyelhető meg. A befektetési alapok és cégek szabadon értékesíthetik befektetési jegyeiket és termékeiket közvetítő igénybevételével, vagy a nélkül. Néhány középvállalat próbálkozik kötvényeik vagy részvényeik közvetítők nélküli értékesítésével, amelynek célja egyrészt, hogy megtakarítsák a közvetítő díjazását, illetve hogy enyhébb jogi kötelezettségeknek kelljen megfelelniük. Egyéb termékek esetén általában jellemző a közvetítő igénybevétele.
Biztosítási szektor Németországban nincs közvetítő kikapcsolására lehetőséget adó jogszabály, az erről szóló döntést a biztosítónak kell meghoznia. A közvetítők nemzetközi tapasztalatoktól eltérő bevonása vagy kirekesztése nem jellemző.
Csehország A cseh pénzügyi piac egy évtizedével még nagyon fiatal piac. Az ügyfelek mostanra jutottak el odáig, hogy egyáltalán giro-számlát nyitottak. A szektor jelentős bővüléséről csupán 2000 óta beszélhetünk. Így a közvetítők kizárása egyes szegmensekből kevéssé lenne indokolt.
Biztosítási piac A biztosítási piacon egyedül a gépjármű-biztosítás szegmensét emelhetnénk ki, ahol 2005 óta egyre több direkt-szerződést nyújtanak a szolgáltatók telefon vagy internet útján. A direktszerződések révén akár 20%-os árelőnyt is elérhetnek az ügyfelek, jóllehet ezt a közvetítőktől 83
is ki tudják alkudni a határozottabb ügyfelek. Az ügyfélhűség miatt azonban ebben a szegmensben is igen alacsony a direkt-szerződések aránya. A jövőben várhatóan növekedni fog a direkt-szerződések száma a nem életbiztosítási szerződéseknél.
Tőkepiac A tőkepiacon valamennyi terméket - részben törvényi előírás miatt – közvetítőn keresztül kell értékesíteni. Jelenleg az első építési takarékpénztárak próbálkoznak online-értékesítéssel.
Pénzpiac A jelzálog- és egyéb hitelformáknál mind a közvetítői, mind pedig a direkt-értékesítési csatornát alkalmazzák a hitelintézetek. A jelzáloghitel piacon – a lakosság rendezetlen lakásviszonyai miatt (az örökbérleti formát Csehországban még nem törölték el, most döntött a kormány a bérleti díjak piacosítása mellett) - az a sajátos helyzet állt elő, hogy a bankok szinte vakon együttműködtek valamennyi közvetítővel, hiszen a lakáshelyzet mielőbbi megoldásában és a gazdaság fellendítésében az állam is érdekelt. Miután az ügyfelek a közelmúltban még alig rendelkeztek kielégítő biztosítékkal, a közvetítők számára még nem volt érdekes a fogyasztói hitel piac. A fejlődési trend azonban arra mutat, hogy a jövőben egyre több közvetítő fog fogyasztói hitellel is foglalkozni, de a közvetítők kizárásával itt sem lehet számolni.
Észtország A közvetítő kikapcsolása lehetséges Észtországban, de nem alkalmazzák a gyakorlatban. (Az észt hatóságok ennyi információt bocsátottak rendelkezésünkre). Az életbiztosításokat ebben az országban a nemzetközi gyakorlattól eltérően főleg közvetlenül, közvetítők nélkül értékesítik; a piacon csak egy biztosítási bróker tevékenykedik.
Finnország A nagyon éles verseny miatt a lakáshitelek piacán Finnországban nem alkalmaznak közvetítőket. (A finn hatóságok ennyi információt bocsátottak rendelkezésünkre.)
Szlovénia Bizonyos típusú közvetítők (pl. ancillery insurance agent) tevékenységét a jogszabály korlátozza, azonban Szlovéniában nincs olyan termék, amely értékesítéséből a közvetítők ki lennének zárva.
GKI GAZDASÁGKUTATÓ ZRT.
84
