GKI Gazdaságkutató Zrt

GKI Gazdaságkutató Zrt.

FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEK A VÁLLALATOK FEJLESZTÉSI TÖREKVÉSEINEK TÜKRÉBEN Záró tanulmány

Készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával OFA/10341/0004

Budapest, 2011. május

GKI Gazdaságkutató Zrt. Postacím: 1461 Budapest, Pf. 232. Internet hálózati cím: http:// www.gki.hu Székhely: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. Tel: 318-1284; 266-2088 Fax: 318-4023; 266-2118 E-mail: [email protected]

Szerkesztette: Némethné dr. Pál Katalin Dr. Papanek Gábor Szerzők: Horváth Gábor Némethné dr. Pál Katalin Dr. Papanek Gábor Petz Raymund Dr. Viszt Erzsébet A kutatásban részt vett: Petri László Udvardi Attila

Copyright: GKI Gazdaságkutató Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása kizárólag a megrendelő engedélyével lehetséges! A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők!

Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1

1.

BEVEZETÉS ÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1.1 A kutatás tárgya, módszerei 1.2 A fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatása 1.3 „Technológiai” fejlődés és beruházás 1.4 A foglalkoztatás és a fejlesztési akciók összefüggései 1.5 A piacképes munkaerő 1.6 Fejlesztés és foglalkoztatás a közeljövőben 1.6.1 Fejlesztési perspektívák 1.6.2 Várható foglalkoztatás a fejlesztési perspektívák fényében 1.7 Következtetések, javaslatok 1.7.1 A kutatás hipotéziseinek igazolása 1.7.2 Tanulságok az üzleti szektor szereplőinek 1.7.3 Javaslatok a foglalkoztatáspolitika számára 1.7.4 Oktatáspolitikai tanulságok 1.7.5 Gazdaságpolitikai megfontolások

3 3 5 5 8 11 13 13 14 16 16 17 18 19 20

2.

A VÁLLALATI FEJLESZTÉSEK ÉS A FOGLALKOZTATÁS A SZAKIRODALOMBAN 2.1 A közgazdasági elméletek a fejlesztésről és a foglalkoztatásról 2.2 Nemzetközi vizsgálatok a vállalati fejlesztések foglalkoztatási hatásairól 2.3 Magyarországi tapasztalatok

23 23 28 33

3.

ADATOK A VÁLLALATI FEJLESZTÉS ÉS LÉTSZÁMVÁLTOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL 3.1 Az adatbázis leírása 3.1.1 A vizsgálati minta jellemzői 3.1.2 Tipológia 3.2 Indikátorok 3.2.1 Csoportjellemzők a leíró mutatók szerint 3.2.2 Összetett csoportjellemzők vizsgálata

41 41 41 45 46 46 48

4.

A VÁLLALATI FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 4.1 A minta leírása 4.2 A megvalósított fejlesztések 4.3 A munkaerő-piac helyzete 4.4 A közeljövő kihívásai 4.5 A fejlesztések munkaerőigénye 4.6 A fejlesztések és a munkaerőigények közti kapcsolatok jellege

52 52 53 56 59 64 65

5.

AZ INTERJÚK TAPASZTALATAI 5.1 Az interjúadók fontosabb jellemzői 5.2 A fő fejlődési és fejlesztési irányok 5.3 A válság hatása 5.4 Az elmúlt évek foglalkoztatási gyakorlata 5.5 A fejlesztések és a létszámváltozás kapcsolata 5.6 A várható fejlesztések 5.7 A várható fejlesztések hatása a foglakoztatásra 5.8 Vállalati ötletek, javaslatok a munkaerőpiac élénkítésére

71 71 71 73 73 74 77 77 79

2 6. 7.

8.

IRODALOM STATISZTIKAI FÜGGELÉK 7.1 Kereszttáblák a nominális mutatók vizsgálatához 7.2 Ágazati besorolás 7.3 Logit Modell statisztikák 7.4 Medián tesztek 7.5 Hatékonysági mutatók vizsgálata fejlesztői csoportonként 7.6 2009-es túlélési statisztikák MELLÉKLET

83 86 86 88 95 107 110 113 116

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 5. ábra 6. ábra 7. ábra 8. ábra 9. ábra 10. ábra 11. ábra 12. ábra 13. ábra 14. ábra 15. ábra 16. ábra 17. ábra 18. ábra 19. ábra 20. ábra 21. ábra 22. ábra 23. ábra 24. ábra 25. ábra 26. ábra 27. ábra 28. ábra 29. ábra 30. ábra

Az ipari hozzáadott érték alakulása, 191-2009 Egyes fontosabb szektorok termelése, 2010 A fejlesztések különböző típusait megvalósítók a felmérésben A munkanélküliségi ráta az Európai Unióban Létszámnövelők fejlesztés fajták szerint az elmúlt időszakban A munkahelyek betöltése terén nehézségekről beszámoló vállalatok aránya 2010. I. negyedében, % A várható piaci változások valószínűsége a felmérés válaszadói szerint A fejlesztéstől való tartózkodás indokai a felmérésben A létszámnövelést váró cégek részaránya a felmérésben A határtermék értéke a befektetett munka növelése esetén Az általuk kínált állások betöltésével kapcsolatos nehézségekről beszámoló vállalatok aránya 36 országban, 2010 első negyedében (százalék) A felsőfokú képzettségűek aránya a 25-34 éves népességben, 2006 (százalék) A munkavállalók nyelvtudása a vállalatok értékelése szerint, 2009 A 26-64 évesek közül oktatásban, képzésben résztvevők százaléka, 2007 Az innovatív vállalatok aránya, 2006 (százalék) Béradók a munkabérköltségek arányában, 2008 (százalék) Méret szerinti megoszlás Vizsgálati kategóriák megoszlása A minta cégeinek 2009-es túlélési adatai A vállalatok területi megoszlása Az egyes fejlesztés fajtákat megvalósítók aránya a felmérésben Létszámot bővítő cégek aránya A munkaerőigények kielégítésének akadályai A piacon várható trendváltások megítélése, ágazati vélemények szerint átlagosztályzatok A piacon várható trendváltások megítélése, méret szerint Fejlesztési szándékot jelzők az összes válaszadó között A fejlesztéstől tartózkodás oka ágazat szerint A létszámbővítést tervezők aránya Munkaerő keresési gondokat jelzők a beruházók körében Létszámnövelési igényeket jelző fejlesztő válaszadók

5 6 6 8 9 11 13 14 15 24 29 35 36 37 38 40 42 45 51 53 54 56 59 60 61 61 63 64 67 68

TÁBLAJEGYZÉK

1. táblázat 2. táblázat 3. táblázat 4. táblázat 5. táblázat 6. táblázat 7. táblázat 8. táblázat 9. táblázat 10. táblázat 11. táblázat 12. táblázat 13. táblázat 14. táblázat 15. táblázat 16. táblázat 17. táblázat 18. táblázat 19. táblázat 20. táblázat 21. táblázat 22. táblázat 23. táblázat 24. táblázat 25. táblázat 26. táblázat 27. táblázat 28. táblázat 29. táblázat 30. táblázat 31. táblázat 32. táblázat 33. táblázat 34. táblázat

A vállalatméret és a fejlesztési-foglalkoztatási tevékenység Tényezőkombinációk és költségek adott szintű kibocsátás megtermeléséhez A műszaki változás hatásai a tőke-, illetve munkaigényességre* Területi megoszlás Az egyes méretcsoportok súlya mintában Ágazati megoszlása A cégek megoszlása magatartás típusok szerint A vállalatméret és a fejlesztési-foglalkoztatási tevékenység Átlag feletti létszámbővítők nemzetgazdasági áganként Osztályba sorolást magyarázó változók a logit modellben A vizsgálat változók medián értéke fölé és alá eső cégek A vizsgált változók medián értékei alá és fölé eső cégek száma A vállalatok száma és megoszlása méret szerint A válaszadók ágazati megoszlása Beruházást végrehajtó válaszadók aránya a felmérésben Innovációt végrehajtó válaszadók aránya a felmérés szerint A fejlesztést végrehajtó cégek megoszlása ágazatonként A válaszadók munkaerő kereslete 2004 után, méret szerint A válaszadók munkaerő-kereslete 2004 után, ágazatok szerint A változást nem várók aránya ágazatonként Fejlesztési szándékok a következő három évre, vállalatméret szerint Fejlesztési szándékok a következő három évre, ágazat szerint A fejlesztéstől tartózkodás oka vállalatméret szerint A várható létszámváltozást jelzők, ágazatonként A várható létszámváltozást jelzők, vállalatméret szerint A foglalkoztatottak számának változása beruházásfajták szerint A foglalkoztatottak számának változása innovációfajták szerint Munkaerő keresési gondokat jelzők az innovátorok körében A várható létszámváltozást jelzők, a fejlesztés jellege szerint A várható létszámváltozást jelzők a beruházást tervezők között A várható létszámváltozást jelzők az innovációt tervezők között Létszámváltozás az interjúadóknál az elmúlt években Különféle munkafajták iránti kereslet változása az interjúkban A következő időszak kompetencia elvárásai az interjúkban

9 25 27 42 43 43 47 47 48 49 49 50 52 53 54 55 55 57 58 60 62 62 63 64 65 66 66 68 69 69 70 73 75 78

Névmutató Acemoglu ............................................. 1, 31, 32 Alexandra Spitz ................................................ 1 Autio .............................................................. 33 Autor .............................................................. 30 Bakiu .............................................................. 33 Baranyi ........................................................... 41 Borsi ................................................... 24, 39, 40 Coase............................................................. 33 Dosi ................................................................ 27 Drucker .......................................................... 28 EC, 2004 ........................................................ 27 Erdős.............................................................. 27 Európa 2020 ............................................ 24, 32 Fayol .............................................................. 25 Fazekas ............................................. 34, 35, 41 Freeman......................................................... 27 Galbraith .................................................. 33, 34 GKI-Microsoft Versenyképességi Évkönyv .... 40 Goldin............................................................. 27 Gordon ........................................................... 30 Jaumandreu ................................................... 32 Kabai .............................................................. 35 Kádek ............................................................. 37 Kadocsa ......................................................... 35 Katz .......................................................... 27, 31 Keynes ..................................................... 26, 33 Kovács ........................................................... 49 Kovalainen .................................................... 33 Kronlund ....................................................... 33 Krueger .......................................................... 31 Laine .............................................................. 36 Ludin .............................................................. 51 Lundin ............................................................ 32 Mairesse ........................................................ 32 Makó .............................................................. 40 Malgarini ........................................................ 32 Malthus .......................................................... 24 Mártonfi .......................................................... 37 Mayo .............................................................. 25 Mester ............................................................ 40

Mokyr............................................................. 31 Nagy .............................................................. 35 Nelson ........................................................... 27 Nordhaus ....................................................... 25 Nováky .......................................................... 39 Olson ............................................................. 34 Olson, M ....................................................... 34 Oslo Kézikönyv .............................................. 27 Osterloth, Stephen ................................. 33, 86 Papanek ............................................ 24, 39, 40 Pauli .............................................................. 31 PISA jelentés ........................................... 34, 36 Ricardo .......................................................... 24 Samuelson .............................................. 24, 25 Samuelsonig.................................................... 1 Say .......................................................... 24, 26 Schumpeter ....................................... 26, 27, 73 Schumpeteren ................................................. 1 Silverberg ...................................................... 27 Sipos ............................................................. 35 Sismondi........................................................ 24 Sjönholm ................................................. 32, 51 Smolny .......................................................... 32 Soete ............................................................. 27 Spitz ........................................................ 30, 31 Storey ........................................................... 33 Szabó .............................................................. 1 Szabó K. ............................................ 29, 30, 38 Széchenyi ................................................ 24, 41 Széchenyitől .................................................... 1 Szekeres ....................................................... 35 Taylor ............................................................ 25 Tompa ..................................................... 24, 39 Tordai ............................................................ 37 Van Reenen .................................................. 32 Weber ............................................................ 33 Winter ............................................................ 27 Zám ............................................................... 37 Zilibotti ....................................................... 1, 32

1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), illetve a GKI Gazdaságkutató Zrt. közötti OFA/10341/0004 számú szerződéssel támogatott kutatás arra keresett választ, hogy a magyar vállalatok jelenlegi fejlesztési törekvései (beruházási és innovációs erőfeszítései) várhatóan milyen foglalkoztatási hatásokat indukálnak. A vizsgálódás alapvetően gyakorlati célú volt, a vállalati fejlesztési törekvések áttekintésével, és ezek foglalkoztatási összefüggéseinek a feltárásával a magyar gazdaságpolitika időszerű feladatainak megvalósítását kívántuk segíteni. Fel kívántuk tárni, hogy a magyar gazdaságban a vállalati fejlesztések milyen összefüggésrendszer keretében hatnak az alkalmazotti létszám alakulására, kiemelten, hogy lehet-e a foglalkoztatási hatások szempontjából releváns (innovatív) fejlesztési utakat, s hasonló magatartású vállalati csoportokat meghatározni. A kutatás kiinduló hipotézise a következő volt: „Feltevésünk szerint a különféle helyzetben levő vállalatok fejlesztési tevékenysége eltérő hatásokkal jár mind a vállalati létszám, mind az alkalmazottak struktúrája tekintetében. E hipotézist többféle módon is alátámasztottuk. A szakirodalom kutatás az alapvető elméleti írásoktól (Széchenyitől Schumpeteren át Samuelsonig) a modern kutatási eredményekig (kiemelten említhető pl. Daron Acemoglu [1998], Alexandra Spitz [2004]) terjedt. A részhipotézisek közül az első szerint a fejlesztés célja befolyásolja, hogy az akció a dolgozók számának és összetételének milyen változásával jár. A magyar vállalatok 2004-2008. évi adatbázisán is sikerült igazolni, hogy a fejlesztést végrehajtó vállalatok között több volt az átlag felett létszámbővítő, mint a beruházástól és kutatás-fejlesztéstől tartózkodók körében. A vállalati felmérés és a cégeknél, illetve vállalati érdekképviseleteknél folytatott interjúk sora azt is kimutatta, hogy elsősorban a tevékenység kiterjesztését – akár új telephely nyitását, akár új termék vagy szolgáltatás kínálatba vételét – szolgáló akciók (elsősorban az épület- és gépberuházások, de gyakran új termékek bevezetése, új piacokra lépés) jár a foglalkoztatottak számának bővítésével. Jóval gyengébb kapcsolatot találtunk, de igazolni tudtuk a hatékonyságnövelő fejlesztések létszámmérséklő hatását. Az adatbázis elemzése szerint a fejlesztő cégeken belül a létszámbővítést is végrehajtók körében jobban nőtt az árbevétel, mint a többi cégnél. A szervezési és marketing innovációk valamelyes létszámcsökkentő hatását a vállalati felmérés adataiból tudtuk kimutatni. Az interjúkból kiderült, hogy a hatékonyságnövelő fejlesztések és a létszámcsökkenés közötti gyengébb összefüggésnek az volt a magyarázata, hogy a vállalatok a vizsgált esetek jelentős részében a méretgazdaságosság növelésével – tehát a tevékenység bővítésével és a fajlagos költségek csökkentésével – érték el a hatékonyságnövelést. Ilyenkor a pozitív hatás erősnek bizonyult. A második részhipotézis szerint: „Szoros összefüggéseket valószínűsítünk a foglalkoztatás alakulása és a munkaerő-piaci kínálat egyes (pl. a munkavállalók képzettségével kapcsolatos) jellemzői között is.” Az állítást csak korlátozottan sikerült igazolni. A szakirodalomban Szabó Katalin [2010] írása foglalkozik bőségesen a modern gazdaságban kialakult „tehetséghiány” növekedésfékező hatásaival. Korábbi munkák közül Acemoglu és Zilibotti [2001] mutatott rá a képzett munkaerő és az adott technológiával elérhető alacsonyabb termelékenység kapcsolatára. Saját empirikus vizsgálatainkban nem találtunk olyan példát, amikor a megfelelő munkaerő hiánya miatt kellett volna fejlesztést elhalasztani, de nehézséget a felmérésben résztvevő vállalatok is jeleztek, az interjúkban pedig szinte kivétel nélkül felbukkantak a humán erőforrás gondok, a rendelkezésre álló munkaerő kompetenciáival való elégedetlenség. Ugyanakkor a vállalatok minden esetben – esetleg többletköltséggel és kisebbnagyobb kompromisszum árán – megoldották munkaerő szükségletük kielégítését.

2 A harmadik kérdésben – a hatósági kezdeményezésre létrejövő fejlesztések foglalkoztatási hatásában – nem találtunk releváns információt. Úgy tűnik, a vállalatok nem hajtanak végre csak ilyen céllal fejlesztést, mindig a piaci igények, a kereslet alakulása, a versenyszempontok vezérlik döntéseiket. A fejlesztések céljait firtató kérdéseinkre az interjúkból egyértelműen kiderült, hogy a vállalatok fejlesztési akciókat elsősorban a piaci viszonyok alakulásáról alkotott tapasztalatuk, illetve véleményük alapján hajtanak végre. Az akciók alapvető célja a fajlagos hatékonyság javítása, amit vagy a tevékenység kiterjesztésével, vagy költségcsökkentéssel érnek el. Ez a stratégia a növekedési gazdasági periódusban és a válság alatt is működik, előnybe hozza az érintett vállalatokat a nem fejlesztőkkel szemben. Az adatbázis elemzése az átlagosnál nagyobb túlélési arányt mutatott a fejlesztő és létszámbővítő cégek körében. A korábban fejlesztést végrehajtó interjúalanyoknál sokan nem is érezték a válságot, vagy éppen a visszaesés kisebb mértékét tulajdonították az akcióknak. A vizsgálat eredménye szerint a legerőteljesebb fejlesztési ösztönzést a fizetőképes kereslet várható növekedése jelenti a cégek számára. Ez, ha nincsenek tartalékok, gyorsan létszámbővítő akciókat is generál. A felmérések szerint a középfokú műszaki végzettségű dolgozók iránti kereslet a legerősebb, a leépítések viszont a betanított munkásokat érintették. Az interjúkból további kompetencia igények is kirajzolódtak, ezek közül az egyik legfigyelemreméltóbb a megbízhatóságra, pontosságra és a csapatba való beilleszkedésre irányul. Mindezek alapján kettős ajánlást fogalmaztunk meg a foglalkoztatáspolitika számára. Egyrészt úgy találtuk, hogy munkahely-teremtés céljából csak olyan fejlesztések támogatása lehet indokolt, amelyek (pontosabban: az ezek nyomán előállításra kerülő termékek) iránt piaci kereslet várható. Másrészt azt tapasztaltuk, hogy a foglalkoztatás bővítése érdekében nem elegendő a munkahely-teremtés támogatása, elkerülhetetlen a hazai munkaerő-kínálat színvonalának emelése, kiemelten a szakképzés erősítése, a felsőoktatás gyakorlathoz közelítése és az élethosszig tanulás terjedésének támogatása.

3

1. BEVEZETÉS ÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1.1

A kutatás tárgya, módszerei

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), illetve a GKI Gazdaságkutató Zrt. közötti OFA/10341/0004 számú szerződés értelmében a kutatás arra keresett választ, hogy a magyar vállalatok jelenlegi fejlesztési törekvései (beruházási és innovációs erőfeszítései) várhatóan milyen hatásokat indukálnak a foglalkoztatás1 terén. A vizsgálódás alapvetően gyakorlati célú volt, a vállalati fejlesztési törekvések áttekintésével, és ezek foglalkoztatási összefüggéseinek a feltárásával a magyar gazdaságpolitika időszerű feladatainak megvalósítását, kiemelten az Új Széchenyi Terv megvalósítását kívántuk segíteni. De a munka során elméleti kérdések tisztázására is törekedtünk. Fel kívántuk tárni, hogy a magyar gazdaságban a vállalati fejlesztések milyen összefüggés rendszerén keresztül hatnak az alkalmazotti létszám alakulására, kiemelten, hogy lehet-e a foglalkoztatási hatások szempontjából releváns (innovatív) fejlesztési utakat, s hasonló magatartású vállalati csoportokat meghatározni. A kutatás (gyakorlati indítéka mellett is) két elméleti pillérre épült. Egyik kiindulópontunk a (korai) klasszikusoknak a foglalkoztatás gazdasági szerepéről vallott határozott álláspontja. E máig érvényes tézis lényege ugyanis az, hogy a foglalkoztatás fő funkciója a lakosság ellátásához szükséges anyagi javak megteremtése. Széchenyi István (1830) szavaival: „Munka, munka a nemzeti gazdagság talpköve. Így áll elő sok, dicséretes hévvel Say, Ricardo, Malthus, Sismondi neveire támogatva.” (102. oldal). Az állítás napjaink adatainak a feldolgozásával is bizonyítható. A Papanek - Borsi – Tompa (2007) cikk részletes matematikai-statisztikai számítással igazolta például, hogy a magyar lakosság alacsony, 50%-ot alig meghaladó gazdasági aktivitása a nemzetgazdaság lemaradásának fontos (az európai „átlagos” GDP/fő, illetve a hazai teljesítmény különbségének egyharmadát magyarázó) tényezője. Az EU friss Európa 2020 programja (EC 2010) különös élességgel világítja meg a jelzett magyar arány gondjainak a súlyát. A 20-64 évesek körében több mint 10 százalékponttal, 75%-ra kívánja ugyanis emelni az európai foglalkoztatást. Ez Magyarország számára az 1 millió új munkahely megteremtésének feladatát adja.

Ugyanakkor egyetérthetünk a szerzőkkel abban is, hogy a foglalkoztatás, illetve a termelési eredmények kapcsolatára vonatkozó fenti klasszikus alapelvek jelentős kiegészítése indokolt. Nem felejthető ugyanis, hogy bár a foglalkoztatás a munka hatékonyságának rontásával is növelhető, ez nem célszerű. Széchenyi a következő megjegyzést fűzte a fent idézett megállapításához: „… nem a munka, hanem a jól elrendelt munka … a nemzeti gazdaság talpköve. Ha 1830-ban minden erőmet a legnagyobb serénységgel s állhatatossággal arra fordítom, hogy egy nagy gödröt ássak, azt 1831-ben betöltöm s így tovább, akkor munkámat egészen hiába vesztem.” (46. oldal) Vizsgálódásunk másik fő elméleti pillére J. Schumpeter (1911) azon a felismerése, amely szerint a modern gazdaságokban a haladásnak (a teljesítmény-növekedésnek) fő motorja az innováció2. A

1

2

Világszerte elfogadott meghatározás, hogy foglalkoztatott az a személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg, betegség, szabadság távol volt. Az innováció pontos fogalma a világszerte elismert Oslo Kézikönyv szerint a következő: „... új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban” (OECD 2005). Az Unió rokon meghatározást ad: „Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és

4 nemzetgazdaságok csak akkor számítatnak kedvező üzleti, s foglalkoztatási perspektívákra, ha helyt tudnak állni a versenyben, korszerűek. A jelzett szerző a korszerűsítés kulcsfontosságúnak ítélt3 öt, napjainkban is alapvetőnek tekintett típusát különböztette meg: Új javak, termékek, szolgáltatások bevezetése a gazdasági újratermelés folyamatába. Új termelési vagy kereskedelmi eljárások alkalmazása. Új piacok, termék-kihelyezési lehetőségek megnyitása. Nyers- és alapanyagok új beszerzési forrásainak feltárása. Új szervezet létrehozása: például monopolhelyzet teremtése vagy annak megszüntetése. Bár a fentiek szerint kutatásunk során az innovációt a nemzetközi szakirodalomban elfogadott módon, azaz a tudás piaci hasznosításának értelmezzük, az elemzések számos pontján kénytelenek vagyunk – például a fejlődés, fejlesztés kifejezések használatával – arra utalni, hogy a gyakorlati szóhasználat gyakran eltér ezen értelmezéstől. A vázolt fogalmi körben megindult munka során a következő részfeladatok elvégzésére került sor:4 Részletesebben áttekintettük a téma szakirodalmát. Az adó-adatbázisra épített modellszámítások (megoszlások khi-négyzet statisztikái, diszkriminancia-elemzések, regressziós számítások, medián-teszt) révén megvizsgáltuk, hogy 2004-2009 között milyen összefüggések voltak a hazai vállalatok fejlesztési akciói, illetve az ezeket megvalósító cégek foglalkoztatási mutatóinak alakulása között.5 Sokoldalú empirikus vizsgálatok révén három jellegzetes ágazatban – az élelmiszer- és az elektronikai-informatikai iparban, valamint a kereskedelemben – mélyebben megvizsgáltuk, hogy melyek a cégek innovációs (fejlesztési és beruházási) szándékai, tervei, s e konkrét akcióktól a foglalkoztatás mely változásai valószínűsíthetők. - 104 ezer vállalat mérleg-adatai alapján összefüggéseket kerestünk a 2004-2008 közti létszámváltozás, illetve a beruházások, illetve kutatás-fejlesztési ráfordítások között. - A kereskedelemben 300, az élelmiszeriparban 200, az elektronikai iparban 110 – fejlesztést megvalósító - cégnél reprezentatív (kérdőíves) felmérés keretében tájékozódtunk a megvalósult fejlesztésekről, illetve a dolgozók képzettségi stb. arányainak alakulásáról. - 30 innovatívnak ismert vállalat vezetőivel mélyinterjúkat készítettünk a cég közelmúltbeli, illetve tervezett fejlesztéseinek az alkalmazotti létszám alakulására gyakorolt hatásairól. Végül – a jelen beszámolóban – összefoglaltuk a vizsgálatok tapasztalatait, s javaslatokat dolgoztunk ki az ambiciózus hazai foglalkoztatási politika számára. Eredményeinket az alábbiakban a múltra vonatkozó információk, illetve a jövőre vonatkozó várakozások szétválasztásával mutatjuk be.

megújítása” (EC, 2004). A szó legjobb magyar fordítása talán a korszerűsítés, fejlesztés (ezeknek azonban nincs pontos értelmezése – s a gyakorlat esetenként az innováció nélküli akciókat, beruházásokat, stb. is e kifejezéssel jelölik). 3 Lásd például: Drucker (1985). 4 Az információgyűjtés módszereit a Babbie (1998) munka ajánlásai nyomán alakítottuk ki. 5 A jelzett két kutatási irány eredményeiről a „Foglalkoztatási lehetőségek a vállalatok fejlesztési törekvéseinek tükrében” című (GKI 2010) rész-tanulmányunk számolt be.

5 1.2

A fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A XXI. század első évtizedében Európa egésze versenyképességi, s jórészt ebből következő foglalkoztatási gondokkal nézett szembe. A magyar gazdaság versenyképessége, teljesítménye (az elmúlt évszázadok öröksége nyomán) elmaradt az Európai Unió átlagától is. Ezért mind a versenyképességet a cselekvési tervének középpontjába állító Európai Bizottság (például az Európa 2020-ban), mind a munkahelyek számának növelésére törekvő magyar gazdaságpolitika és a versenyképességét megőrizni, fejleszteni kívánó hazai vállalati szféra már régtől célul tűzte ki a lemaradás mérséklését, s az ehhez szükséges fejlesztéseket. A kutatások úgy találták azonban, hogy az „átlag” felzárkózását elindítani sem sikerült. 1.3

„Technológiai” fejlődés és beruházás

Bár a távlat hiánya miatt a XXI. század eleji „technológiai” fejlődés megítélése ma még igen nehéz, 6 köztudott, hogy ezen időszak során számos szférában igen gyors innovációs folyamat zajlott. Világszerte nőtt a zöldenergia termelés, az anyagtudomány új anyagok sorát fejlesztette ki, sokat fejlődött az info-kommunikáció s a szektor újdonságainak az alkalmazásával számos szférában korszerűsödött a vállalatvezetés, dinamikus volt az élelmiszer-vegyészet, robbanásszerűen gyarapodott a bankkártyáknak, valamint az internet-használóknak a tábora. A világgazdaság egészére nagy hatással volt, hogy lendületbe jött, s gyorsan korszerűsödött Kína ipara, majd India szoftver-gyártása stb. A dinamizmust az alábbi adatok is jellemezhetik. 1. ábra Az ipari hozzáadott érték alakulása, 1991-2009

(folyó áron, mrd USD) 3000

2500 2000 1500 1000 500 0 1991

1993

1995

1997

1999 Kína

Németo

2001

2003

2005

2007

2009

USA

Forrás: Világbank

Ugyanakkor minden kutatás úgy találta, hogy az elmúlt években a felzárkózást célzó erőfeszítések ellenére mind az európai,7 mind a magyar gazdaság8 csak vontatottan követte a jelzett nemzetközi trendeket. A statisztikák szerint az ezredfordulón létrejött dinamizmus hamar lelassult, s a versenyképességi évkönyvek9 azt tanúsítják, hogy az esetenkénti sikerek10 ellenére a termelőszféra jelentős szektorai az átlagnál még nem heverték ki a válságot, vagy épp csak túljutottak rajta. A felelőtlen növekedési törekvéseket a Római Klub immár több évtizede megkezdett tiltakozása óta egyre szélesebb kör – legutóbb például Pauli (2010) – bírálja. T. Dénes (2010) azt is állítja, hogy az informatika fejlődésével mára megvalósíthatóvá váltak Orwellnek a „Nagy testvér” totális diktatúrájával kapcsolatos rémálmai, stb. 7 Már a Lisszaboni programnak (EC 2000) is ez volt például a kiindulópontja. 8 Az örökölt problémákról lásd: Ray (1991). A jelenlegi gondokról: Papanek – Borsi – Tompa (2007). 9 Például: IMD (2007, 2008, 2009), Viszt (2007, 2008, 2009). 6

6 2. ábra Egyes fontosabb szektorok termelése, 2010

Nem Továbbf Tartós tartós eldolg. Beruház fogy. fogy. Term. Energia ási javak Cikkek Cikkek

(2007 = 100) Mo.

EU Mo. EU

Mo. EU

Mo. EU Mo. EU 0

20

40

60

80

100

120

Forrás: Eurostat

Jelentős fejlesztési erőfeszítésekről, beruházásokról, innovációk bevezetéséről értesültünk az empirikus kutatásaink terepéül választott hazai ágazatokban – az élelmiszeriparban, az elektronikában és a kereskedelemben – is. Szerény vizsgálódásunk bázisán semmiképp nem fogalmazhatunk meg összefoglaló következtetéseket ezen ágak versenyképességének közelmúltbeli alakulásáról. Mindazonáltal az összegyűjtött információk összecsengenek a nemzetközi összehasonlítások azon megállapításával, amelyek szerint az elmúlt években a vizsgált szférák számos szegmensének nemzetközi pozíciói nem, vagy alig javultak, olykor tovább romlottak. 3. ábra A fejlesztések különböző típusait megvalósítók a felmérésben

(az összes cég arányában, százalék)

Épületberuházás Gépberuházás

Egyéb beruházás Termékinnováció

Eljárásinnováció Szervezési innováció

Marketing innováció Piacinnováció 0,0

10,0

20,0

30,0

Forrás: GKI-Marketphone felmérés

10

A sikeres magyar kkv-k nagy számát mutatta ki például: GKI (2009).

40,0

50,0

60,0

70,0

7 Vállalati felmérésünk azt igazolta, hogy a megvalósult fejlesztés a válaszolók 90%-ánál volt beruházás, 42%-ánál innováció. A gépberuházások jelzett magas aránya igen örvendetes, az innovációk, s különösen a piaci, marketing innovációk alacsonyabb gyakorisága viszont további lehetőségekre (tennivalókra) utal. S úgy tűnik, a szóba jöhető következtetések ágazati eltérései is jelentősek. A széles körben alacsony képzettségigényű (s gyakran vidéki) munkahelyekkel működő magyar élelmiszeripar nagy hagyományokkal rendelkező, de jelenleg versenyképességi gondokkal, s az uniós csatlakozást követően egyre élesebb importversennyel küzdő ágazat. Az interjúkat adó cégek többsége, bár komoly fejlesztéseket valósított meg, új termékeket vezetett be, hálózatát bővítette, szintén értékesítési, pénzügyi stb. nehézségekkel szembesült, nehéz helyzetben van. A hazai belkereskedelem (legtöbb alkalmazottjuktól közepes képzettséget igénylő) cégei a válság hatására 2008-2009-ben szintén az összkereslet erőteljes, nemzetközi összehasonlításban kifejezetten nagy szűkülésével kényszerültek szembenézni. Egyes cégek azonban ambiciózus fejlesztésekkel, hálózat-bővítési és marketing-erőfeszítésekkel meg tudták akadályozni a forgalom-visszaesést, sőt, esetenként jelentősen növelték is értékesítésüket. A nagy arányban diplomásokat alkalmazó hazai elektronika-informatika sok cége viszont (a kivételes magyar szférák egyikeként) a nemzetközi piacokon is versenyképes. Felmérésünk szerint bő egyharmaduk vezetett be új termékeket, közel egyharmaduk új eljárásokat. Interjúink szerint az időszak első kétharmadában a szektor nemzetközi szinten is kiemelkedő sikereket ért el a mobiltelefon-termelésben,11 ami a profil cégeinek sokáig a válság elkerülésére – ennek keretében a munkahelyek megőrzésére, esetenként számuk növelésére is - módot adott. Mivel azonban az ágazatban a műszaki fejlődés igen gyors, a legtöbb vizsgált cég (olykor már érzékelhetően sikeresen) a rendelkezésre álló tudás további hasznosítási lehetőségeit kutatja.

A széles körben kívánatosnál lassúbb előrehaladás indokainak mélyebb vizsgálata nem képezte jelen kutatásunk tárgyát. Az okokat illetően ezért csupán a szakirodalomra, a Lisszaboni Program kudarcával kapcsolatosan például az EU-tagországainak elégtelen és ellentmondásos erőfeszítéseit reflektorfénybe állító Kok-jelentésre, a magyar fékek tárgyában pedig a kedvezőtlen üzleti környezet jelentős hatásaira is rámutató, már említett Papanek – Borsi – Tompa (2007) beszámolóra utalunk.

11

Az egyik interjúadó szerint nincs a világon olyan mobil-kapcsolat, amelynek megvalósulása során ne használnának fel magyar fejlesztési eredményt.

8 1.4

A foglalkoztatás és a fejlesztési akciók összefüggései

Mind az európai, mind a magyar foglalkoztatási, munkanélküliségi statisztikák kedvezőtlenek. 4. ábra A munkanélküliségi ráta az Európai Unióban 20 15 10 5

0 I. né II. III. né. né

IV. I. né II. III. né né. né

2006 Magyarország

2007

IV. I. né II. III. né né. né 2008 Németország

IV. I. né II. III. né né. né

IV. I. né II. III. né né. né

2009

2010

Szlovákia

EU–27

IV. né

Forrás: KSH

Interjúink viszont a fentieknél differenciáltabb képet festettek a foglalkoztatás magyar mindennapjairól. Bár az élelmiszeriparban és a kereskedelemben nem ritkán az alábbi, a fejlődő világéhoz hasonló információkat kaptunk, egyes elektronikai cégeknél kifejezetten kedvező helyzetre is utaltak: „Vállalatunk annak ellenére talál munkaerőt, hogy minimálbért fizetünk, és hogy alkalmazottaink 3 műszakban dolgoznak szalag mellett. Még főiskolai diplomások is vállalnak ilyen munkát.” (Élelmiszeripari cég) „Mivel tisztességes béreket fizetünk, eddig nem volt komolyabb gondunk a szükséges munkaerő megszerzésével. Informatikusaink sem emigráltak, s nem kényszerültünk rá a más közép-európai államokban kiképzettek nagyobb mértékű felvételére sem.” (Informatikai cég) Különösen kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyokról tudósítottak a vizsgált kelet-magyarországi cégek.

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás vizsgálta a fejlesztések foglalkoztatási hatásait is. Megállapítható volt, hogy az innovációk valóban jelentősen javíthatják a gazdaságok teljesítményeit, növelhetik mind a vállalatok, mind a nemzetgazdaságok versenyképességét. Az is megerősítést nyert azonban, hogy a munkaerő iránti igény és a korszerűsítés közötti összefüggések igen bonyolultak. A fejlesztési sikerek olykor (például új, magas hozzáadott érték tartalmú termék létrehozatalakor) akár robbanásszerűen is növelhetik a foglalkoztatást (Drucker, 1985). Máskor, így ha az innovációja révén a vállalat „csak” változatlan ráfordítás-volumennel több terméket állíthat elő, vagy ha ugyanazt a kibocsátás mennyiséget kevesebb ráfordítással hozhatja létre, s a termelékenység javulás ellenére csekély az esély a piacbővülésre, akár a foglalkoztatás csökkenése se elkerülhető (Samuelson - Nordhaus, 2008).

A jelen vizsgálat során elvégzett modellszámítások összecsengtek a fentiekkel. Azt mutatták, hogy a magyar vállalatok is akkor hajtottak végre foglalkoztatás-bővüléssel járó technológiafejlesztést, ha a korszerűsítés nem csak a termékek vagy technológiák korszerűsítését, hanem az értékesítés bővítését is lehetővé, sőt, szükségessé tette.

9 A modell-számítások részletes adatai szerint az említett hatás az elmúlt évek során a gazdaságban inkább a nagyvállalatoknál és az ezek holdudvarába tartozó cégeknél, mint a kkv-knál jelentkezett. A létszámnövelés többnyire az egy főre vetített hatékonysági mutatók némi romlásával járt, de a romlás mértéke a technológiafejlesztést végrehajtó cégeknél kisebb volt, mint az erről lemondóknál. A trend a válság idején különösen erősnek mutatkozott. 1. táblázat A vállalatméret és a fejlesztési-foglalkoztatási tevékenység

(Vállalatok megoszlása, százalék) Nem fejlesztő, létszám csökkentő Mikro 88,6 9,0 Vállalat- Kisvállalat méret Középvállalat 1,7 Egyéb 0,7 Összesen 100,0 Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Cégtípusok Fejlesztő, létszám Nem fejlesztő, csökkentő létszám bővítő 83,4 72,2 12,5 22,8 2,9 3,8c 1,2 1,3 100,0 100,0

Fejlesztő, létszám bővítő 57,2 33,2 7,3 2,3 100,0

Összesen 77,8 17,3 3,6 1,3 100,0

Kutatásunk további eredményei jelentősen kiegészítették a vázoltakat. Vállalati felmérésünk is úgy találta ugyanis, hogy az elmúlt években a vizsgált, komoly és sikeres fejlesztéseket megvalósított cégek által megvalósított fejlesztések 77%-ának nem volt foglalkoztatási vonzata. A megkérdezettek egyébként is csak esetenként (31%-ban) tudtak létszámuk valamely csoportjának bővüléséről beszámolni: 15% jelezte, hogy a középfokú műszaki, természettudományos végzettségű dolgozók számára, 14%, hogy e szférák diplomásainak, s 13%, hogy szakképzetlen munkaerőnek sikerült új munkahelyeket létesíteniük (de néhány, a foglalkoztatottjainak számát csökkentő vállalatot is találtunk). A jelzett „átlagosnál” magasabb arányokról az elektronikaiinformatikai (de a szakképzetlenek körében az élelmiszeripari) cégek informáltak. 5. ábra Létszámnövelők fejlesztés fajták szerint az elmúlt időszakban

(a kapcsolatot jelzők arányában N=139 )

70 60

50 40 30 20 Igen

10 0

Nem

Beruházott Innovált Forrás: GKI-Marketphone felmérés

10 Ugyanakkor a matematikai-statisztikai elemzések alátámasztották azt a szakirodalomból ismert összefüggést is, hogy a beruházások közül az épület-beruházások járnak együtt létszámbővítéssel, a gépberuházások munkaerő-megtakarító jellege viszont nem igazolódott. De azt is tanúsították, hogy a termék- és eljárásinnovációk a munkaerő iránti igényeket minden képzettségi szint esetén növelték, a szervezési, marketing (és a piaci) innovációk viszont mérsékelték a képzetlenek munkahelyeinek a számát. Egyes további információink a fejlesztési erőfeszítések, illetve a foglalkoztatás közötti összefüggések sokféleségére is rámutattak. A szakirodalommal összecsengve emelték ki, hogy a sikernek mindenkor számos feltétele, illetve hatásainak sok, a gyenge versenyképességen túlmenő korlátja is van. A friss nemzetközi szakirodalom szerint az innovatív cégek foglalkoztatási gyakorlatát elsősorban a versenyképességet meghatározó vállalati, illetve nemzetgazdasági tényezők alakítják. Az IMD közismert (2009) versenyképességi évkönyve például e tényezők alábbi 3 csoportját különböztette meg: az üzleti szféra hatékonysága (termelékenység, a munkaerő-piac, illetve a pénzügyi szféra teljesítménye, a vezetés színvonala és az üzleti élet szereplőinek magatartása), a kormányzat hatékonysága (a költségvetési és monetáris politika jellemzői, a kormányzati intézmények teljesítménye, az üzleti jog színvonala, a szociális politika jellege), s az infrastruktúra színvonala (a fizikai, illetve technológiai infrastruktúra minősége, a kutatószféra teljesítménye, az egészségügy, illetve az oktatás hatékonysága). A Világgazdasági Fórum viszont - a többek között M. Porter és X. Sala-i-Martin segítségével összeállított WEF (2006-2007) versenyképességi beszámolóban - a tényezőket a következő 9 „pillérbe” rendezte: intézmények, infrastruktúra, makrogazdaság, egészségügy és közoktatás, felsőoktatás, piaci hatékonyság, technológiai korszerűség, üzleti teljesítmény, innováció.

Interjúink a magyar gazdaságban is az idézettekhez igen hasonló összefüggésekre, tendenciákra mutattak rá. A válaszadók cégei három csaknem azonos méretű csoportra oszlottak: volt, ahol a foglalkoztatottak száma az elmúlt években csökkent, sőt, jelentősen visszaesett, volt, ahol alig változott, s volt, ahol növekedett. A munkaerő-keresletre ható tényezők témakörében pedig a következőket állapítottuk meg: Sok, a termékeik szűk, s szűkülő piaca miatt nehézségekkel szembekerült vállalatot regisztráltunk. Az elmúlt években jelentkező súlyos válság minden ágazatban költség-csökkentő lépéseket, köztük létszám-leépítéseket is kikényszerített. Jellegzetes állásfoglalás: „Nagyon könnyű munkaerőt felvenni, mert a térségben nagy a munkaerő kínálat. Ez szinte minden munkakörre igaz. A leépítések is a foglalkoztatóknak kedveznek, még diplomások is jelentkeznek fizikai munkára.” (Élelmiszeripari cég) Igen széles körben a túlzottan nagynak ítélt kockázat volt a lendületes fejlesztés (a nagy befektetések) fő akadálya. S tudomásul kell vennünk, hogy e kockázat jelentős hányada nem műszaki okokkal, hanem az „üzleti” környezettel (az állam kiszámíthatatlanságával, a jogbiztonság gyengeségével, a magas korrupcióval) függött össze. A fejlesztések csak akkor voltak sikereseknek, ha összhangban álltak a piaci igényekkel. Egyes fejlesztések megvalósítását a „pénzhiány” (a tőke-piac fejletlensége, a túladóztatás stb. is) akadályozta. Tipikus interjú-válasz volt például a következő: „A technológia-fejlesztést az is visszafogta, hogy a külföldi tulajdonosok nem kívánják növelni befektetéseiket, illetve, hogy a korszerűsítéshez szükséges ráfordítások az alacsony bérek miatt nem térülnének meg.” (Élelmiszeripari cég) De kutatásunk szempontjából kiemelkedően fontosak a sikeres fejlesztések humán erőforrással kapcsolatos előfeltételeire - a munkaerő-kínálattal szembeni követelményekre - vonatkozó interjútapasztalatok is.

11 1.5

A piacképes munkaerő

Vizsgálati eredményeink arra mutatnak, hogy a magyar foglalkoztatási perspektívákat olykor nem (csak) a munkaerő-kereslet, hanem a -kínálat adottságai is erőteljesen befolyásolhatják. Napjainkban mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban is gyakoriak a rendelkezésre álló munkaerő-kínálat színvonalát bíráló írások. Szabó K. (2011) például egy nemzetközi összehasonlítás alábbi eredményeiről tudósított: 6. ábra A munkahelyek betöltése terén nehézségekről beszámoló vállalatok aránya 2010. I.

negyedében (%)

Forrás: Manpower, Talent Shortage Survey Results, 2010. p.3. Idézi: Szabó K. (2011)

A munkaerő-kínálattal kapcsolatos elégedetlenségnek az ábrán szemléltetett gyakorisága miatt kutatásunk keretében hangsúlyozottan törekedtünk a vállalati „gyakorlat” munkaerővel kapcsolatos igényeinek a feltárására. S azt tapasztaltuk, hogy ma már – legalább is a megkérdezett vállalati szakemberek körében - nem élnek a magyar munkaerő felkészültségével kapcsolatos korábbi illúziók. Több hasonló célú vizsgálat12 eredményeivel egyezően úgy találtuk ugyanis, hogy vállalataink többsége a hazai munkaerő-piacon valóban gyakran nem talál a keresletének megfelelő készségekkel, illetve tudással rendelkező munkaerőt.

12

Például: Mártonfi– Tordai (2005), Fazekas – Makó (2008), Kádek – Zám (2008).

12 A munkaerő-kínálat bírálatával kapcsolatosan azt is hangsúlyoznunk kell, hogy interjúadók viszonylag sokféle készséggel rendelkező munkaerőt neveztek (vállalataik változatos sajátosságaihoz igazodva) megfelelőnek. A leginnovatívabb cégek elsősorban az újdonságok iránt érdeklődő kreatív mérnököket, egyes multik inkább pontos végrehajtókat, a kisvállalatok az értékesítés terén is kiváló műszakikat kerestek – de minden cégnél számos további készséggel rendelkező dolgozót is foglalkoztatnak. A szükségesnek mondott szakismeretek köre is igen változatos volt. A közlések szerint az elmúlt évek során a hazai munkaerő-kereslet egyértelműen a fizikai munkások felől a szellemi alkalmazottak felé tolódott el. A megkérdezettek körében ma a legmagasabbra értékelt készségek a „pontosság, precizitás”, illetve a „figyelem, koncentráció, szabályok betartása” voltak, s a „kézügyesség” az egyik kifejezetten ritkán igényelt adottságnak bizonyult. Mindenképp figyelemre méltó továbbá, hogy minden foglalkoztató elvárta alkalmazottjainak „kulturált” magatartását, s számos interjúadó kérdés nélkül is kiemelte a munkahely megbecsülésének a fontosságát: egyrészt, az ambiciózus, vagy szorgalmas, másrészt a megbízható, a cég iránt lojális munkavállalókkal kapcsolatos preferenciáit. A jelzett preferenciák kiemelését az magyarázza, hogy a legtöbb interjúadó elfogadhatatlannak ítélte a magyar dolgozók széles körének „munkakultúráját”. Igen elterjedtnek mondták a szakmai ambíciók hiányát, s sokan idézték a kulturálatlan magatartás példáit. Számos megkérdezett volt különösen elégedetlen a fiatal szakmunkások és a kezdő diplomások gyakorlati készségeivel, s sokan említették a sikeres fejlesztések hasznosítását alapvetően gátló tényezőként a világpiaci értékesítéshez, illetve a menedzsmenthez egyaránt értő vezető-jelöltek hiányát. A jelzett problémák okaival kapcsolatos állásfoglalások többsége a múlt örökségét, illetve az oktatási rendszert bírálta. Néhány jellemző állásfoglalás:

„Az eladói munka különösebb előképzettséget nem igényel, meglehetősen jó keresetet biztosít (havi 200 ezer forint körül visznek haza), azt hinné az ember, hogy egy-egy álláshirdetésre tolongani fognak a jelentkezők. Van, ahol ez így is van, de másutt előfordul, hogy jelentkező sincs. A jelentkezők gyakran nem vállalják a hétvégi munkát (bár 4+1 napos rendben dolgoznak). A felvett emberektől időnként alacsony teljesítmény, illetve a gyakori leltárhiány, destruktív magatartás miatt - a cég válik meg rövid időn belül.” (Kereskedelmi cég) „Amikor a közelmúltban pályázatot írtak ki egy posztra, 50 jelentkező is volt. Nyelvtudást kértek, s előnyösnek nyilvánították a vendéglátó-ipari végzettséget. A jelentkezők 30%-a nem felelt meg a jelzett feltételeknek …”. (Élelmiszeripari cég) „A fiatal műszakiakból hiány van. Szükségleteinket azért tudjuk fedezni, mert egyes vezetőink (ingyen) oktatnak a Műegyetemen, így módjuk van a hallgatók javát a kötelező üzemi gyakorlatra meghívni, majd a legjobbnak bizonyuló 1-2 főt felvenni (s e lehetőség az, amely „megtéríti” az oktatási ráfordítást).” (Elektronikai cég) „Összemosták a szakmunkás-képzést és a szakközépiskolai képzést. A színvonal az utóbbi 5-6 évben különösen nagyot romlott. Ennek oka, hogy a szakképzőben olyanok tanulnak, akiket máshova nem vettek fel (itt nincs komoly felvételi követelmény), s nem olyanok, akik a szakmában szeretnének dolgozni. (Élelmiszeripari cég)

13

1.6 1.6.1

Fejlesztés és foglalkoztatás a közeljövőben Fejlesztési perspektívák

A szakirodalom a következő időszakokra is jelentős „technológiai” fejlődést vár. A víziók, prognózisok gazdag nemzetközi választékából példaként a világhírű Pauli (2010) művet emeljük ki, mely a következő 10 évre 100 konkrét, százmillió új munkahelyet teremtő, s környezet-barát innovációs ötletre (így a zöldenergia-termeléssel, a fajlagos vegyszer-felhasználás csökkentésével, az energia- és anyagtakarékos építkezéssel stb. kapcsolatos kutatásokra) hívja fel a figyelmet. A hazai művek közül viszont a Nováky (2010) kutatási beszámolót említjük, mely a hosszabb távon várható elektronikai, nano- és biotechnológiai stb. haladás társadalmi körülményeire koncentrál.

A felmérésünkben résztvevő cégek szintén intenzív „technológiai”, illetve piaci változásokkal kapcsolatos várakozásaikról adtak tájékoztatást. 7. ábra A várható piaci változások valószínűsége a felmérés válaszadói szerint

(Átlagosztályzatok) Technológiai változások

Versenyző ágazatok megjelenése, megerősödése A piaci viszonyok változása (pl. a kereslet bővülése/szűkülése) Versenytársak megjelenése/kiesése,

A vállalati versenystratégiák vált ozása

0

1

2

3

4

1: nem várható … 5: határozottan várható Forrás: GKI-Marketphone felmérés

A vázoltak miatt a következő években ismét intenzív fejlesztésre törekszik az empirikus vizsgálataink keretében megkérdezett cégek jelentős hányada (a felmérésben résztvevők 42%-a). 34% beruházni szeretne, leggyakrabban gépekbe. Innovációt 22% tervez megvalósítani. Talán meglepő is, hogy a fejlesztési szándékok aránya nem különbözik jelentősen az élelmiszer-, illetve az elektronikaiinformatikai iparban. Figyelemre méltó (s a tárgykörről a 2.2. pontban írottakkal összecsengő) a fejlesztéstől visszatartó okokat megjelölő 355 válasz megoszlása is. Egyrészt azt igazolja, hogy kis-közepes vállalataink körében valóban a piac, az elégtelen kereslet a fejlődést fékező fő tényező, másrészt arra utal, hogy a nagyvállalatok erő-fölényük tudatában hajlamosak a fejlesztések elhalasztására.

14 8. ábra A fejlesztéstől való tartózkodás indokai a felmérésben

(Átlagosztályzatok) A cég így is versenyképes, nem szükséges most fejleszteni

A fejlesztés kockázatai túl nagyok

A szükséges fejlesztés nem finanszírozható

A kereslet nem nő eléggé

Egyéb

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

1: nem játszik szerepet ... 5: ez a fő ok Forrás: GKI-Marketphone felmérés

Interjúadóink többségének a cége ugyancsak fejleszteni kíván. Bár az előirányzott fejlesztési irányok többnyire bizalmasak, megállapíthattuk, hogy a törekvések továbbra is változatosak, az egyszerű termelés-bővítéstől az új piacok meghódításán át a világ-újdonságok létrehozataláig terjednek. Nyilvánvalóak azonban a fejlesztések piaci stb. kockázatai is. A témakörben ezúttal a munkaerőkínálattal kapcsolatos alábbi megjegyzést emeljük ki: „Az idő előrehaladásával már nem sokáig lesz módjuk a jelenleg középkorú munkaerő-kínálatból válogatni. A jövőben egyre több munkát kell tehát befektetniük a fiatalabb generáció képzésébe, hogy használható munkaerőt faragjanak belőlük.” (Elektromos cég) 1.6.2

Várható foglalkoztatás a fejlesztési perspektívák fényében

Amint ez köztudott, a statisztikák szerint az elmúlt évszázad során a világgazdaságban ritka volt a (globális) munkaerő-hiány, gyakran kellett, s kell viszont küzdeni a munkanélküliséggel.13 Jelenleg is a legtöbb térségben (s Európában szintén) több a munkás, mint a munka. A jövőbeli perspektívákról se sok jó olvasható. A szakértők egyetértenek abban, hogy a Föld népessége hamarosan eléri a 7 milliárd főt, a fejlődő világban a lakosság – és a képzetlen munkaerő-kínálat – további gyarapodása valószínűsíthető, a fejlett országok, s Európa népessége viszont tovább öregszik. 14 A demográfiai változások ellenére a legtöbb európai országban a jelentős munkanélküliség fennmaradása várható, s a gazdaságpolitika a munkaképes korúak hiányát bevándorlókkal törekszik pótolni.

Munkanélküli az a személy, aki a megfigyelt héten nem dolgozott (és nincs olyan munkahelye se, ahonnan átmenetileg távol volt), de a megkérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, s ha talált volna állást, 2 héten belül munkába tudott volna állni. 14 Rövid, de színvonalas magyar nyelvű összefoglalót közöl például a National Geographic 2011. 1. száma. 13

15 A hazai előrejelzések meglehetősen ellentmondásosak. Egyesek szerint a hazai gazdaságnak nincsenek tartalékai ahhoz, hogy a legfőbb piacunk dinamizmusánál gyorsabb növekedést, és foglalkoztatási arányokat érjen el.15 Az Európa 2020 végrehajtása érdekében kidolgozott magyar konvergencia program (amely az ún. Széll Kálmán tervre épül) a következő 4 évre szóló foglakoztatási prognózisának, a legoptimistább változatban 2015-re összesen 400 ezer főnyi foglalkoztatásnövekedést becsül. A Széchenyi Terv viszont 10 év alatt 1 millió új munkahely létesítését ígéri. Felmérésünk „köztes” eredményeket hozott. Az előirányzott fejlesztések ellenére legtöbb válaszadónk a következő évekre stagnálást prognosztizált. A létszámnövelést tervezők aránya (összesen a vállalatok negyede) minden képzettségi szint esetén meghaladta azokét, akik a foglalkoztatás csökkenésével számoltak. Legtöbben a közép- és felsőfokú műszakiak iránti létszánigényük növekedését valószínűsítették, de egyes profilokban a szakképzetlenek iránti kereslet bővülésével is előre jelezték. 9. ábra A létszámnövelést váró cégek részaránya a felmérésben

(százalék) 50 40 30

20 10 0

Fejlesztő Összesen

Forrás: GKI-Marketphone felmérés

Interjúink során a fentiekkel összecsengő információkat kaptunk. A tervbe vett fejlesztésektől a vizsgált (igencsak innovatív!) vállalatok mintegy felénél remélnek létszám-növekedést, s olykor nyomatékosan szóltak az előirányzott akciók sikerének tovagyűrűződő hatásairól is. Például: „A fejlesztési eredmények nem a cégnél, hanem a nagy mobil-termelőknél tették lehetővé a piaci helyzet megőrzését, esetenként növelését.” (Informatikai cég). Ugyanakkor általában rámutattak azonban a tervezetekben rejlő bizonytalanságra is A bemutatott tapasztalatok arra utalnak, hogy a vizsgált szférákban a fejlesztési jelenlegi tervek ambiciózus célokat tűztek ki, amelyek nyugodt gazdasági környezet esetén a következő évekre a foglalkoztatás némi16 növelését ígérik.

15 16

Lásd: GKI (2011). A pontos előrejelzés kutatásunknak nem feladata.

16 1.7

Következtetések, javaslatok

A kutatás legfontosabb eredményeit a fejlesztések, illetve a foglalkoztatás kapcsolataira vonatkozó, az előzőkben összefoglalt megállapítások adják. Módunk van azonban arra, hogy az összegyűjtött tapasztalatok alapján néhány következtetést, illetve a foglalkoztatás növelése érdekében szükséges tennivalóinkkal kapcsolatos javaslatot is megfogalmazzunk. 1.7.1

A kutatás hipotéziseinek igazolása

A kutatás kiinduló hipotézise a következő volt: „Feltevésünk szerint a különféle helyzetben levő vállalatok fejlesztési tevékenysége eltérő hatásokkal jár mind a vállalati létszám, mind az alkalmazottak struktúrája tekintetében. A fő fejlesztési tevékenységek – kiemelten: innovációk és beruházások – hatása is más és más lehet a vállalat piaci helyzetétől, egyéb specifikus vonásaitól függően.” Úgy véljük, az idézett feltételezést vizsgálataink során bőségesen sikerült alátámasztanunk. A részhipotézisek közül az első szerint a fejlesztés célja befolyásolja, hogy az akció a dolgozók számának és összetételének milyen változásával jár. A témakörben világosan kiderült, hogy leginkább a tevékenység bővítését, akár földrajzi, akár szakmai kiterjesztését célzó fejlesztések – elsősorban a beruházások, de a termékinnovációk is – vonjak maga után a létszámnövelést. Jóval gyengébb kapcsolatot találtunk, de igazolni tudtuk a hatékonyságnövelő fejlesztések létszámmérséklő hatását. A gyengébb összefüggésnek az volt a magyarázata, hogy a vállalatok a vizsgált esetek jelentős részében a méretgazdaságosság növelésével – tehát a tevékenység bővítésével és a fajlagos költségek csökkentésével – érték el a hatékonyságnövelést. Ilyenkor a pozitív hatás erősebbnek bizonyult. A létszámfogyasztó hatás legtöbbször olyankor jelent meg, amikor a vállalat leépített tevékenységet, telephelyet. Az utóbbi összefüggések viszonylag kevéssé érintették a termék jellegét; mind az élelmiszeriparban, mind az elektronikában, mind a kereskedelemben megtaláltuk őket. Igen érdekes, hogy a technológiai innovációk inkább létszámnöveléssel jártak együtt, (nem túl jelentős) létszámcsökkentő hatása inkább a nem technológiai változtatásoknak volt, s ezek elsősorban a szakképzetlen dolgozókat érintették. A második részhipotézis szerint: „Szoros összefüggéseket valószínűsítünk a foglalkoztatás alakulása és a munkaerő-piaci kínálat egyes (pl. a munkavállalók képzettségével kapcsolatos) jellemzői közt is.” Az állítást csak korlátozottan sikerült igazolni. Úgy találtuk ugyan, hogy a cégeknek mindenkor figyelembe kellett venniük például egyes hiány-szakmák létét, illetve a színvonalas kereskedelmi vezetők alkalmazásának nehézségeit, de olyan esettel nem találkoztunk, amikor megfelelő munkaerő hiányában valamely fejlesztési elképzelést el kellett halasztani. Ha a vállalat keresleti oldalról indokoltnak látta a fejlesztést, akkor meg is valósította, és erre készül a jövőben is (még akkor is, ha a munkaerőpiac állapota időnként kompromisszumra, illetve többlet erőfeszítésekre, így plusz költségek vállalására kényszerített, vagy kényszerít). A részhipotézis azon állítását viszont, hogy „a megvalósított akciók eredményeit alapvetően befolyásolják a gazdálkodási környezet, így a szabályozó rendszer adottságai is”, szintén bőségesen alá tudtuk támasztani. A harmadik a nem piaci fejlesztésekre vonatkozó részhipotézis nem volt igazolható. A vizsgált vállalatok a fejlesztéseik során mindig szem előtt tartották a verseny szempontjait. A kutatás legfontosabb megállapítása tehát az, hogy a vállalatok fejlesztési akciókat elsősorban a kereslet alakulásáról alkotott tapasztalatuk, illetve véleményük alapján hajtanak végre, s a foglalkoztatási meggondolásokat csak ezt követő súllyal érvényesítik. Az akciók alapvető célja a fajlagos hatékonyság javítása, amit vagy a tevékenység kiterjesztésével, vagy

17 költségcsökkentéssel érnek el. Ez a stratégia mind növekvő gazdasági periódusban, mind a válság alatt működik, előnybe hozza a vállalatokat a nem fejlesztőkkel szemben, s ehhez képest számukra másodlagos kérdés, hogy létszámbővülést, vagy nagyobb arányú létszámmegtartást tesz lehetővé. Ezért elsősorban a kereslet alakulása befolyásolja a vállalati foglalkoztatási törekvéseket, s ezek megvalósítását is (természetesen a gazdasági környezet bizonytalansága mellett). A kutatás eredményeként meg tudtunk fogalmazni néhány tanulságot, javaslatot a gazdaság különféle szereplői számára is. 1.7.2

Tanulságok az üzleti szektor szereplőinek

Bár a vállalatok mindig ki tudták elégíteni munkaerő szükségletüket, egyre világosabbá válik, hogy a megfelelő képzettségű és képességű dolgozó nem áll bőséggel rendelkezésre a munkaerő piacon, megszerzése és megtartása a vállalatoktól egyre komolyabb erőfeszítéseket kíván. Bár számos – később ismertetetendő – megjegyzés hangzott el a magyar oktatási rendszerről is, de a vállalati érdekképviseletek és sok megkeresett vállalat is nem csupán vártak az államra, hanem határozottan saját kézbe vették a munkaerőképzést. Volt olyan megkérdezett cég, ahol maguk alkalmaznak trénereket, mások megrendelik magán-, illetve közoktatási intézménytől a szükséges képzést, vagy más módon működnek együtt iskolákkal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a képzési igazolás kiállításáig saját kézbe vette számos szakma képzését, a Joint Venture Szövetség hiány szakmában tankönyvet állított össze. Úgy véljük, a most vázolt út az, amin tovább kell menni. Az előrehaladásnak azonban szigorú előfeltételei vannak: A munkaerő-igényük befolyásolására törekvő cégek számára feladatkijelölő értékű megállapításunk, hogy e témakör döntéseinél is a termék-piac adottságaiból kell kiindulni. A gyártmányfejlesztés gyakran azoknál a cégeknél volt sikeres, ahol a fejlesztők a vevőik innovációs ötleteinek a gyűjtésére és megvalósítására törekedtek; ezért e „best practice” legszélesebb körben történő terjesztését javasoljuk. Kedvezőnek véltük, hogy viszonylag széles körben hallottunk a piaci csatornák, valamint a marketing-munka korszerűsítéséről; de regisztráltuk a következő megjegyzést is: „Ahol komolyan előre kellene lépni, az a beszállítói lánc. Fel kellene karolni őket, auditálni a tevékenységüket. Ágazatunkban ugyanis – ellentétben például az autóiparral – kimaradnak olyan fontos szempontok, mint a minőség, de kimaradnak az egészséggel, környezettel kapcsolatos szempontok is. A tárgyalások szinte kizárólag az árra koncentrálódnak. Több odafigyelés kellene olyan követelményekre, amelyek nem közvetlenül hatnak a cég profitjára.” (Élelmiszeripari cég). A termék-életgörbék empirikus vizsgálatai17 arra mutatnak továbbá, hogy a legtöbb életgörbének több csúcspontja van, azaz az „érettség” fázisának végén csak akkor célszerű a termék-kínálat visszafejlesztését célul kitűzni, ha előtte széleskörűen megvizsgáltuk az innovációknak, ide értve a felhasználói kör módosításának a lehetőségeit, s nem tártunk fel ígéretes új piacokat. Elkerülhetetlennek látjuk a korszerű módszereinek szélesebb körű alkalmazását a munkaerő toborzás, kiválasztás terén, majd pedig a megszerzett, kiképzett dolgozók megtartásának, motiválásának elősegítésére. A válaszolók széles körben „hagyományos” képet adtak ugyanis a cégeiknél alkalmazásra kerülő munkaerő-toborzási, -kiválasztási módszerekről, arra utaltak,

17

Cox, W.B.: Product Life Cycles as Marketing Models. Journal of Business. 1967. oct.

18 hogy ezek (jórészt a munkaerő-keresletre, illetve –kínálatra vonatkozó precíz információk hiányából következően) patriarchális jellegűek. Tipikus információ a következő: „Cégünk kicsi, ismeretségi alapon, rokonok, ismerősök ajánlásaira veszünk fel embereket.” (Élelmiszeripari cég)..Indokolt lenne tehát, hogy a vállalatok egyrészt a jelenleginél szélesebb körből, például a világhálót felhasználva keressék, másrészt hatékonyabb munka-alkalmassági vizsgálatok révén válasszák ki alkalmazottaikat. A modern emberi erőforrás menedzsment messze meghaladja ugyanis az álláshirdetés feladást, és a szükséges legkisebb bér kiszámítását is A vállalatok által támogatott szakoktatásban nem érhető el siker vezetői és pénzügyi erőfeszítések nélkül, s valószínű, hogy az egy-egy kkv-nál megteremthető erőforrások korlátozottsága miatt a vállalatok közötti együttműködés erősítése, valamint a vállalati érdekképviseletek ilyen irányú tevékenységének kiterjesztése is nélkülözhetetlen. 1.7.3

Javaslatok a foglalkoztatáspolitika számára

Információnk tanúsítják, hogy a magyar gazdaságban időnként nem a munkaerő-kereslet adottságai, hanem a munkaerő-kínálat jellemzői képezik a növekedés egyik fő gátjait. Sok hazai szegmensben ugyanis a rendelkezésre álló munkaerő hiányos felkészültsége adja a munkát keresők elhelyezkedésének igazi akadályait. A tennivalóknak több csomópontja is van. Interjúadóink széles körben ítélték alacsony hatékonyságúnak a munkaerő-közvetítés jelenlegi rendszerét. Úgy tűnt például, hogy a jelenlegi információ-technológiai megoldások se a munkaadók differenciált igényeiről, se a munkát keresők speciális készségeiről nem szolgáltatnak kellően mély információkat. Egy e témát érintő javaslat a következő: „A mai informatika mellett könnyen megoldható volna egy (nyilvános) számítógépes nyilvántartás a munkát keresőkről. Ebbe a munkát kereső – nem csupán a segélyre jogosult, hanem a többi inaktív is – beregisztrálna és hozzájárulna, hogy adatait a munkaadók láthassák. A munkaerőt keresők pedig ebben az adatbázisban válogathatnának, pl. végzettség, terület szerint.” (Kereskedelmi cég) A javaslat megvalósítását – valamint a munkahely-kínálat hasonló nyilvántartásának kialakítását - az OFA anyagilag is támogathatná. S hangsúlyozzuk, hogy az említett dokumentáció nem csak a mindennapi operatív munka során hasznosulhatna, hanem nagyobb távlatú munkát, kiemelten a munkaerő-piaci feszültségek korai felismerését is segíthetné. A fentebb elmondottak alapján javasoljuk, hogy a foglalkoztatás-politika segítse a vállalati munkaerő-toborzási, -kiválasztási módszer korszerűsítését (például a most vázolt nyilvántartások használatát) is. Elengedhetetlennek tűnik, hogy a helyi munkaügyi intézmények sokkal szorosabb kapcsolatot építsenek ki a térség vállalataival. Viszonylag kevés pozitív tapasztalatról kaptunk jelzést, túl sok cég áll csupán adminisztratív viszonyban az állami foglalkoztatási szolgálattal. Sőt kifejezetten rossz vélemények is elhangzottak: a cégek egy része úgy véli, ezek az intézmények csak szociális szempontokat tartanak szem előtt, a vállalat kérésére nem a jelzéseknek megfelelő embereket közvetítik ki. Pedig a munkanélkülivé vált emberek többsége sok olyan, a vállalatok által sokra értékelt gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, ami megkönnyíthetné elhelyezésüket. A helyi munkaügyi intézmények az (akár a fenti módon összesített) vállalati igényeknek, valamint az oktatási intézmények kínálatának ismeretében hamarabb meg tudnák szervezni a szükséges átképzéseket is, mint ezzel a magukban

19 próbálkozó vállalatok. Főleg a kis- és középvállalati szükségletek kielégítésében volna ennek jelentősége. A magyar cégeknél alkalmazott foglalkoztatási formák szegényesek. Az idény-munka, a részidős foglalkoztatás, a rugalmas munkaidő, a korlátozott munkaképességűek alkalmazása egyaránt ritkább a kívánatosnál. Egyes formák terjedését bürokratikus akadályok is nehezítik (ezért ezeket olykor a feketemunka „helyettesíti”). A foglalkoztatás növelése érdekében hangsúlyozottan javasoljuk a rugalmas foglalkoztatás akadályainak, illetve ösztönzési lehetőségeinek feltérképezését, majd a gátak oldását, s az ösztönzés fokozását. Egyre gyakrabban bukkan fel, hogy országunk viszonylag kis földrajzi kiterjedése dacára a munkát keresők nem hajlandók elhagyni lakóhelyük szűkebb környékét, nem mennek a munka után. E mobilitás hiánynak sokféle szociológiai és pszichológiai magyarázata lehetséges. Az, hogy Magyarországon a bérlakás piac szűk és rugalmatlan, biztosan hozzájárul ehhez. Mivel e téren az ingatlanfejlesztő és építőipari szektor is változásokat sürget a gazdasági kormányzatnál, a foglalkoztatáspolitika e partnerekkel közösen léphetne fel a helyzet javítása érdekében. 1.7.4

Oktatáspolitikai tanulságok

A legtöbb bírálat az oktatási rendszert érte. Kedvezőtlen foglalkoztatási statisztikáinknak fontos magyarázata az, hogy a munkaképes korú hazai lakosságnak jelentős, s immár több mint 30 év óta változatlan hányada semmilyen képzettséggel nem rendelkezik, s rég bele is törődött abba, hogy munkaerejére nincs kereslet.18 A mintegy 600 ezer munkaképes, de a korszerű gazdaságba beilleszkedni nem tudó lakos képzése nélkül az előirányzott foglalkoztatás-bővüléshez szükséges volumenű új munkaerő sem állhat rendelkezésünkre. Társadalmunknak, elsősorban oktatáspolitikánknak ezért kiemelten kellene segítenie az e rétegből kiemelkedést, legalább azt el kellene érnünk, hogy a rétegből származó fiatalok már ne szüleik kilátástalanságát örököljék. S nem igaz, hogy ez lehetetlen. Ambiciózus foglalkoztatás-politika ezért nem lehet sikeres a munkaerő tudásának fejlesztése, konkrétabban a közoktatás színvonalának emelése nélkül. A vizsgálatok egyértelműen kirajzolták, hogy az országban komoly hiány van műszaki – ezen belül főként középfokú – szakképzettségű munkavállalókból. Interjú-adóink mind az élelmiszeriparban, mind a kereskedelemben súlyos gondnak nevezték, hogy számos profilban nincs, megszűnt a szakképzés. Mindkét szférában többen jelezték például, hogy gazdaságunkban „gyengék a kereskedők” – s számos további területen sincs szakmunkásutánpótlás. Bírálat érte – főként az elektronikai iparban - a gyenge nyelvtudást is. Mind a közép-, mind a felsőfokú szakképzést elmarasztalta az a kritika, hogy a pályakezdők gyakorlati ismeretei minősíthetetlenül alacsonyak. Ennek okaként megjelent a technikusképzés leépülése: ezt a hiányt sem az akkreditált OKJ-s, sem a bolognai rendszer bachelor képzése nem tudja egyelőre pótolni. A vállalatok részvételét a gyakorlati képzésekben hátráltatja az, hogy a gyakorlatra fogadott tanulók részére kötelezően nyújtandó juttatásokat sokan megterhelőnek tartják.

18

Bár a problémát egyesek a cigány-kérdésre egyszerűsítik, valójában az adott rétegben számos nemzetiség egyedei megtalálhatók.

20 Megjelent egy általánosabb, az iskolarendszer egészének társadalmi szerepvállalását érintő bírálat is: a munkára nevelés hiánya. Úgy tűnik, hogy itt a családok – különféle okokból – kieső feladatát legalább részben át kellene vállalnia az oktatási intézményeknek. Részben a teljesítmények határozottabb elismerése, részben a szintén leépült gyakorlati, technika órák visszaállítása, a gyárlátogatások és hasonló tapasztalatszerzési lehetőségek bővítése, azaz a tananyag olyan átalakítása, ami a munka világát is megjeleníti, már az általános iskolában hozzájárulhatna, hogy – egyik interjúalanyunk megfogalmazása szerint – „dolgozni akaró és szerető gyerekek kerüljenek ki az iskolából”. A szakmait teljesítmények erőteljesebb megkövetelésére azonban a jelenleg elsősorban a hallgatólétszám növelésében érdekeltté tett felsőfokú képzést is ösztönözni kellene. Valamelyest az előző ponthoz illeszkedik az a tapasztalatunk, hogy a vállalatokban erős igény mutatkozik a munkavállalók egyfajta általános kultúrája: viselkedése, tisztasága, megbízhatósága iránt. Ezek ugyan megint csak olyan alapvető tulajdonságok, amelyeket otthonról kellene hozni, de erre a családok egy része nyilvánvalóan nem alkalmas, tehát az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskolának itt is hiánypótló szerepet kellene vállalnia. Bár a roma kérdés nyíltan nem került elő, az egyik interjúalany joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy a leszakadó rétegek képzésében résztvevő oktatókat fel kell készíteni ezen egyre növekvő számú fiatalt adó népcsoport viselkedésének, kultúrájának ismeretére, megértésére is. Versenyképes profiljainkban is gyakori a jó vezetők hiánya. A gazdaság minden szférájában gondokat okoz az is, hogy „a magyar felsőfokú képzés túl elméleti. A magyar oktatási rendszer már rettenetesen elmozdult a korábbi jó helyzetéből. Külföldi hallgatók már csak azért jönnek ide, mert itt olcsó tanulni, de a kapott tudás nem jól használható. Jó volna, ha a hallgatók úgy tudnának tanulni, hogy közben dolgoznak is.” (Elektronikai cég). De sokhelyütt problematikus a vezetőképzés, illetve -továbbképzés is. Nem meglepő ezért, hogy több interjúadónk is a felsőoktatás teljes átszervezésének, gyakorlat-orientálttá tételének szükségességét hangoztatta. 1.7.5

Gazdaságpolitikai megfontolások

A vizsgálatok egybehangzóan azt bizonyították, hogy az ország jelenlegi két fő politikai célkitűzése – a foglalkoztatottság növelése, illetve a versenyképesség javítása – igen szorosan összefügg egymással. Úgy találtuk ugyanis, hogy a vizsgált szférákban ma a piac a munkahelyek gyarapításának kulcskérdése. Nem felejthető azonban, hogy a keresletet sokban makro-gazdasági tényezőktől, így a foglalkoztatottság és a bérek színvonalától, a piacvédelemtől, valamint az üzleti környezetnek a bel-, és exportpiaci versenyképességre erősen ható adottságaitól (a jogbiztonságtól, a kötelező adminisztráció költségszintjétől, az elvonások mértékétől) is függ. A vázolt témakörökkel kapcsolatos hazai tennivalók felleltározása messze meghaladja kutatásunk lehetőségeit, interjúink során azonban egyesek (feltehetően a legfontosabbak) említésre kerültek közülük. A következőkben néhány fontosabbat kiemelünk. A vizsgálataink során összegyűjtött információk egyértelműen azt tanúsítják, hogy az elavult, versenyképtelen kapacitásokon nem várhatók a munkahely-teremtés ösztönzésétől maradandó hatások. A magyar gazdaság legtöbb szegmensében csak az innovációk teremthetik meg a versenyképességet - s ezzel a nagyobb számú új munkahelyet. Ezért kívánatos, hogy a foglalkoztatás-növelést célzó hazai gazdaságpolitika középpontjában is az innovációk terjedésének támogatása álljon. A beruházásoktól okvetlenül munkahelyeket váró, nem ritka elvárások tévesek. A fejlesztések egyetlen szférában sem növelik szükségszerűen a foglalkoztatást, széles körben a piaci pozíciók - és ezzel a munkahelyek - megőrzése is jelentős

21 erőfeszítéseket követel. A különféle csoportok foglalkoztatásához kötött támogatások pedig mindig kiszorító hatásúak. Más kutatásainkból tudjuk például, hogy tartós munkanélküliek elhelyezéséhez nyújtott szubvenció egyértelműen növelte az álláskeresési időszak hosszát. Az elmondottak miatt igen sajnálatos, hogy az adott elv (miként ezt például az innovációkért felelős intézmény kormányzati súlyának többszöri csökkentése, az innovációs források jelentős részének más célú felhasználása mutatja) nem érvényesült az elmúlt évek gazdaságpolitikáiban sem, s az Új Széchenyi Tervben is csak egy-egy szféra számára vált irányadó elvárássá. A témakörben információink jelenleg például az innovációért felelős irányítók hatáskörének (ide értve: a rendelkezésükre álló forrásoknak) jelentős bővítését, az immár több mint egy éve indokolatlanul visszatartott innovációs célú támogatások mielőbbi kifizetését, az ígéretes fejlesztési lehetőségek intenzív és folyamatos vizsgálatát és az e lehetőségek kihasználását célzó vállalati innovációk támogatására hivatott pályázatok gyarapítását mutatják célszerűnek.

Élelmiszeripari és kereskedelmi információink arra utaltak, hogy ezen ágakban a bér-terhek igen magassá válása óta elterjedt a minimálbéren történő foglalkoztatás – s ez sokban magyarázza a feketemunka magas szintjét (de a munkavállalók sokat bírált ambíció-hiányát is). 19 Egy e tárgyú világos megfogalmazás például a következő: „Foglalkoztatottjaink közt talán nincs is 50 évesnél fiatalabb. A fiataloknál a hozzáállás a gond: a cégnél lehetséges bérért nem hajlandók dolgozni.” (Élelmiszeripari cég) Úgy véljük, hogy az adott, közismerten sok magyar céget bénító gond egyértelműen a nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas bérterhek már megkezdett mérséklésének folytatását indokolja, s javasoljuk, hogy a foglalkoztatáspolitika a jelenleginél határozottan fogalmazza meg ezt az álláspontot. Foglalkoztatás bővítési szempontból kimondottan kontraproduktív a nagy kereskedelmi üzletek különadóval sújtása. A belkereskedelemben az elmúlt időszakban ezek új üzletnyitásai jelentős mennyiségű képzetlen dolgozót szívtak fel, míg a kisebb, szakosodott üzletek inkább szakképzett eladókat igényeltek. Ráadásul a később említésre kerülő fekete gazdaságnak sem elsősorban ezek a boltok a színterei. Ugyanakkor a banki hitelezés visszaszorulása nem csupán a vállalati fejlesztések megvalósításának, de esetenként még a normál üzletmenet fenntartásának is komoly gátját képezni. E megoldást ezért mielőbb korrigálni kell (s ha a szférában a verseny-magatartásban problémák merülnek fel, ezeket nem az adózás, hanem a versenyfelügyelet keretében kell rendezni). A magyar munkaerő korábban említett mobilitás-hiányának témaköréhez kapcsolható a bérlakás-piac szűkössége és merev volta mellett a helyközi személyszállítás katasztrofális állapota is. A monopolhelyzetet élvező MÁV és Volán járatok díjai szinte röghöz kötik a kisebb, távoli települések lakóit, nem csupán a munkától, de a tanulástól, továbbképzéstől (és még sok egyébtől is) elvágják őket. A piaci verseny, a helyi igényeket kiszolgáló lokális személyfuvarozó cégek elterjedése talán megcsapolná ugyan az állami cégek bevételeit, de jelentősen hozzájárulhatna a munkaerő és munkahely közti geográfiai szakadék áthidalásához.

A munkaerőpiac rugalmasságát javítani tervezett intézkedések munkára ösztönző jellegük miatt az interjúk során már pozitív visszhangot kaptak egyes vállaltvezetőktől.

19

Az elvonások csökkentésére törekvés az ún. Laffer-görbe értelmében a magas közterhek természetes következménye. S számos jel utal arra, hogy ezek a reflexek a mai magyar társadalomban is erősek. A Trenkwalder nemzetközi munkaközvetítő társaság friss felmérése szerint például munkát kereső állampolgárainknak, különösen a fiataloknak drámaian nagy, s növekvő hányada vállalna szívesen munkát külföldön – elsősorban az ott elérhető, a hazainál lényegesen magasabb bérek miatt. Magyar Nemzet. 2011. április 23. 12. oldal.

22 Kutatásunk azonban a feketegazdaság visszaszorításának további tennivalóira is utalt. Az illegális tevékenység – ismert költségvetési hatásain túl - részben a jogkövető vállalatok piaci lehetőségeit rombolja, részben a cégek között együttműködést teszi lehetetlenné. A korrupció burjánzása magától a vállalkozói léttől is elriaszt. Innovatív vállalataink szférájában igen kevés a fiatal cég. E jelenséget az magyarázhatja, hogy munkaképes korú lakosságunk számos rétegében, így a munkát keresők köreiben is a kívánatosnál alacsonyabb a vállalkozási20 kedv. Így nyilvánvaló, hogy a közelmúltban a foglalkoztatás-növelés egyik legfontosabb tartaléka kihasználatlan maradt. A feketegazdaságot Magyarországon körüllengi egyfajta jó szándékú elnézés: „Szegények másképp nem tudnak megélni, így legalább nem szorulnak segélyre.” Ez a – szerintünk hamis – jóindulat az interjúkból tükröződő vélemények szerint is épp ellenkező következményekhez vezet: a jogkövetők versenyhátrányához, túlzott adóterheléséhez, így pedig a növekedés és a foglalkoztatás fékezéséhez. A gazdaságpolitikának inkább arra kellene törekednie, hogy növelje azon állampolgáraink számát, akik szívesen alapítanának és vezetnének legális keretek között céget, és siker esetén még a cégméret növelésétől sem riadnak vissza.

Tudjuk, hogy egyes javaslataink megvalósítása némileg kiterjesztené a foglalkoztatás-politika jelenleg szándékolt hatókörét. Meggyőződésünk azonban, hogy e politika akkor lesz igazán sikeres, csak akkor érheti el jelenlegi ambiciózus céljait, ha a gazdaságpolitika egészére hatni tud.

20

A mai magyar szaknyelv, a nemzetközi szóhasználattól eltérően, összekeveri a vállalkozás, illetve a vállalat fogalmakat. A fentiekben azonban nem követjük e pontatlanságot, csak azt nevezzük vállalkozásnak, ha valami új vállalatot alapít, vagy vállalata termék-palettáját új profillal egészíti ki.

23

2. A VÁLLALATI FEJLESZTÉSEK ÉS A FOGLALKOZTATÁS A SZAKIRODALOMBAN E fejezet alapvető célja az empirikus vizsgálatok megalapozása, a foglalkoztatás jelenlegi színvonalára, valamint a vállalati fejlesztési törekvések foglalkoztatási összefüggéseire vonatkozó „szakirodalom” (dokumentumok, statisztikák, publikációk, kutatási beszámolók, szakértői vélemények) feltárása és bemutatása. Az elméleti gyökerek, illetve a már elért kutatási eredmények ismerete jelentősen segítheti a vizsgálódás terének pontos kijelölését is, s vizsgálatunk megállapításainak helyes értelmezését is. 2.1

A közgazdasági elméletek a fejlesztésről és a foglalkoztatásról

A foglalkoztatás gazdasági szerepéről már a (korai) klasszikusok határozott álláspontot alakítottak ki. Máig érvényes tézisük lényege, hogy a foglalkoztatás teremti meg a lakosság ellátásához szükséges anyagi javakat. Széchenyi István (1830) szavaival: „Munka, munka a nemzeti gazdagság talpköve. Így áll elő sok, dicséretes hévvel Say, Ricardo, Malthus, Sismondi neveire támogatva.” (az idézet a 102. oldalról). Az állítás napjaink adatainak a feldolgozásával is bizonyítható. A Papanek - Borsi – Tompa (2007) cikk részletes matematikai-statisztikai számítással igazolta például, hogy a magyar gazdaság lemaradásának fontos (az európai „átlagos” GDP/fő, illetve a hazai teljesítmény különbségének egyharmadát magyarázó) tényezője a lakosság alacsony, 50%-ot alig meghaladó21 gazdasági aktivitása. Már egy-egy korai szerző is utalt rá, hogy a foglalkoztatás, illetve a termelési eredmények kapcsolatára vonatkozó fenti klasszikus alapelvek jelentős kiegészítése indokolt. Hiszen a foglalkoztatottak számára nem csak a szükségletek volumene, hanem a munka hatékonysága is hatást gyakorol. Az üzleti világ nem vállal haszontalan munkát. Széchenyi például a következő megjegyzést fűzte hozzá a fent idézett megállapításához: „Holott nem a munka, hanem a jól elrendelt munka … a nemzeti gazdaság talpköve. Ha 1830-ban minden erőmet a legnagyobb serénységgel s állhatatossággal arra fordítom, hogy egy nagy gödröt ássak, azt 1831-ben betöltöm s így tovább, akkor munkámat egészen hiába vesztem.” A XIX. század második felétől kidolgozásra került marginalista elméletek azután részletesebben megvizsgálták a munkaerő iránti kereslet és a munka hatékonysága közti kapcsolatot. P.A. Samuelsonnak a nemzedékek gondolkodását megalapozó „Közgazdaságtan” című tankönyve szerint a kapott eredmények lényege az, hogy a többlet munkaerő egységeinek termelésbe állítása – adott technikai szinten – a csökkenő határhaszon elve miatt egyre kisebb hasznot hoz, tehát a dolgozók számát csak addig érdemes emelni, amíg a fizetendő bér el nem éri a határtermék értékét (1. ábra).

21

Az Unió friss Európa 2020 programja (EC 2010) különös élességgel világítja meg a jelzett magyar arány gondjainak a súlyát; ti. a 20-64 évesek körében több mint 10% ponttal, 75%-ra kívánja emelni a foglalkoztatást.

24 10. ábra A határtermék értéke a befektetett munka növelése esetén Határtermék

3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 0

1

2

3

4

5

Munka Forrás: (Samuelson – Nordhaus 2008. p. 102.) Az ábrán bemutatott példában 1000 dolláros bér esetén kettő, 500 dollárosnál pedig három egységnél több munka alkalmazása már veszteséget okozna a vállalatnak. S a jelzett meggondolás például a minimálbér szintjének meghatározásakor ma is kiemelt figyelmet érdemel. Nem felejthető ugyanis, hogy a magas minimálbér akár erőteljesen is visszafoghatja a foglalkoztatást.

Ismeretes, hogy a századforduló talán legnagyobb hatású szerzői konkrétan neveztek meg két, a munka hatékonyságát (a határtermék értékét) jelentősen befolyásoló tényezőt, nevezetesen F.W. Taylor22 az elvégzendő munka megszervezésének módját, H. Fayol23 pedig az adott feladatokat végzők vezetésének a színvonalát – majd e megállapításokat a két háború közt E. Mayo24 egészítette ki, amikor a vállalatvezetés „emberi kapcsolatainak” (human relations) jelentős hatásaira is felhívta a figyelmet. A XX. század további évtizedeiben mindhárom említett hatótényező a foglalkoztatási gondok megoldását kereső kutatások alapvető témáit adta. Samuelson arra is felhívja a figyelmet, hogy több termelési tényező esetén az élőmunka egy része lecserélhető más erőforrással, ezért a foglalkoztatás színvonala a tényezők helyettesítési lehetőségétől is függ. Az állítás tartalma olyan példán szemléltethető, amely arra a feltételezésre épül, hogy adott mennyiségű terméket a munka (L) és a vagyontárgyak (A) négyféle kombinációjával lehet előállítani. (i.m. p. 129.) Nyilvánvaló, hogy ha az egységnyi munka ára 2, az egységnyi eszközé 3, akkor a C kombináció a leginkább gazdaságos a vállalat számára, de ha a vagyontárgyak ára például 1$-ra esik, akkor már a B kombináció az előnyösebb. Azaz ilyenkor a beruházásnak – a vagyontárgyak növelésének – egyértelműen foglakoztatást csökkentő hatása lesz (1. táblázat).

Taylor, W.F. (1911): Scientific Management. Harper, N.Y. Fayol, H. (1916): Administration Industrielle et Générale. 24 Mayo, E. (1933): The human problems of an industrial civilization. 22 23

25 2. táblázat Tényezőkombinációk és költségek adott szintű kibocsátás megtermeléséhez

Kombinációk A B C D

Munka (L)

Eszköz (A)

1 2 3 6

6 3 2 1

Teljes költség ($) PL = 2, PA = 3 PA = 1 20 8 13 7 12 8 15 13

Forrás: i.m. p. 129, a jelen bevezetés szerzőinek kis módosításaival

Ugyancsak a századfordulón J. Schumpeter (1911) azt a felismerést rögzítette már, hogy a modern gazdaságokban az innováció a haladás fő motorja. Az innovációk következő öt típusát különböztette meg: Új javak, termékek, szolgáltatások bevezetése a gazdasági újratermelés folyamatába. Új termelési vagy kereskedelmi eljárások alkalmazása. Új piacok, termék-kihelyezési lehetőségek megnyitása. Nyers- és alapanyagok új beszerzési forrásainak feltárása. Új szervezet létrehozása: például monopolhelyzet teremtése vagy annak megszüntetése. Az adott csoportosítás alapján is érzékelhető, hogy az innováció igen különböző hatásokat gyakorolhat a foglalkoztatásra. A termék-innováció a munkaerő határhozadékát befolyásolhatja: vagy az egész függvényt tolja el (például új, magas hozzáadott érték tartalmú termék esetén), vagy a függvény meredekségét változtatja (termékmegújító fejlesztések esetén); s míg az első esetben a piac, s így a foglalkoztatás bővülése is valószínűsíthető, az utóbbi gyakran (ha a termék korszerűsödése sem teszi lehetővé az értékesítés érdemi növelését) akár a munkahelyek számának a csökkenését is eredményezheti. A termelési folyamat innovációja révén a vállalat több terméket állíthat elő változatlan ráfordítás-volumennel, vagy ugyanazt a kibocsátás mennyiséget kevesebb ráfordítással hozhatja létre, s ha a termelékenység javulás ellenére csekély az esély a piacbővülésre, ez esetekben is fennállhat a foglalkoztatás csökkenés veszélye stb. A foglalkoztatás-növelés lehetőségeit kutató mai szakirodalom is az innovációk kérdését állítja a leggyakrabban reflektorfénybe. Az 1929-ben kirobbant világgazdasági válság után J.M. Keynes (1936) egy, az állam foglalkoztatási szerepével kapcsolatos alapvető tézist is megfogalmaz. Látva, hogy a Say-dogma a gyakorlatban nem igazolódik, azt kényszerült megállapítani, hy a gazdaság akkor is egyensúlyba kerülhet, ha nincs teljes foglalkoztatottság. Az állam azonban válság idején képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal mesterségesen fenntartsa a keresletet, s ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliséget. Így arra következtetett, hogy az állam aktív beavatkozása ilyen esetekben mindenki számára hasznos. Mivel azonban a közgazdaságtudomány fejlődése során az „állam” gazdasági szerepe mindenkor alapvető vitatéma volt, természetes, hogy Keynes fenti következtetése az elmúlt évtizedekben is állandó vitákat váltott ki, amelyek ismertetése már nagyon messzire vinne a kutatás alapvető célkitűzéseitől. Napjainkban mind a közgazdasági elméletek, mind a gazdaságpolitikák úgy ítélik meg, hogy a (jelentős) foglalkoztatás-növelés esélyei elsősorban a (vállalati) fejlesztések révén teremthetők meg.

26 A vállalati fejlesztőmunkának sokféle célja lehet. A szakirodalom általában megkülönbözteti a kapacitások extenzív (a technikai színvonalat lényegesen nem módosító) bővítését, illetve az innovációt. Mivel azonban versenyképességi gondokkal küzdő gazdaságunkban az extenzív bővülés lehetőségei korlátozottak, figyelmünket elsősorban az innovációra épülő fejlesztések felé fordítjuk. Az innováció fogalma: „a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása” (EC, 2004).25 A szerzők olykor arra is felhívják továbbá a figyelmet, hogy bár a makro-modellek a „fejlesztést” elsősorban beruházási számadatokkal - a ráfordítások összegével, vagy GDP-hez viszonyított arányával – mérik, s sokszor sikeresen, ezen aggregált számadatok kevéssé alkalmasak az innovációs folyamatok jellemzésére. Erdős Tibor „Álomosítás” című ( 2006) cikkében az állásfoglalást így indokolja: „A gazdasági növekedés akkor gyorsulhat, ha a foglalkoztatás, és/vagy a termelékenység a korábbinál gyorsabban emelkedik. Jól meg kell jegyezni: nem a beruházási ráta növekedéséből vezethető le a gyorsabb növekedés – a nagyobb, vagy növekvő beruházási ráta inkább következmény, mint ok.”26

Az elmúlt évtizedekben számos szerző vizsgálta a műszaki innovációk foglalkoztatási hatásait is. Úgy találták, hogy az innovációk valóban jelentősen segítik a gazdasági fejlődést. Azt is tapasztalták azonban, hogy a munkaerő iránti igény és a technológiai fejlődés közötti összefüggések igen bonyolultak. Goldin és Katz (1998) például amerikai népesedési adatokat vizsgálva úgy találta, hogy az ipar korai szakaszában a kézműves műhelyekben képzett (skilled) dolgozók tevékenykedtek, majd a manufaktúrák megjelenése és a tömegtermeléshez vezető gépesítés csökkentette a képzettség iránti igényt. Itt szét is vált a termelőfolyamat produktívnak nevezett (közvetlenül a termék előállításával foglakozó), illetve az improduktív (előkészítő tervező, gépbeállító, illetve átállító, javító feladatokat végző) szakasza. A produktív munka képzetlen (unskilled) munkaerőt igényelt, az improduktív viszont nagy tudású és tapasztalatú, rugalmasan és kreatívan problémát megoldani tudó dolgozókat. A technikai fejlődéssel a gépek egyre jobbak lettek, tehát az improduktív munka iránti igény egy ideig csökkent, később azonban – az automatizálás, a folyamatos ipari üzemek elterjedése (pl. a vegyi és az élelmiszeriparban), illetve az összeszerelő iparágakban a „kötegelt” feladatoké ahhoz vezetett, hogy ismét (skilled) gépbeállítókra lett nagyobb szükség, maga a termelőfolyamat viszont egyre kevesebb képzetlen dolgozót igényelt. Az ún. „kékgalléros” munkakörökben is megnőtt a magasabb végzettségű foglalkoztatottak aránya. A magasabb alapképzettségűek, így pl. érettségizettek iránt azért nőtt meg a kereslet,, mert ők tudtak kézikönyvet, műszaki rajzot olvasni, voltak villamossági és vegyi ismereteik, értettek az algebrához és matematikai képleteket tudtak megoldani, valamint szót tudtak érteni a nem termelő („fehér galléros”) munkakörökben dolgozókkal is. Az eredmények a 2. sz. táblázat szerint foglalhatók össze.

25

26

Az Oslo Kézikönyv rokon meghatározása a következő: „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban” (OECD 2005). Amint ezt a Bevezetőben jeleztük, J. Schumpeter már a XX. század elején felhívta a figyelmet a technikai fejlődésnek a gazdasági növekedésre gyakorolt meghatározó hatására. R. Solow iskolát teremtő (Technical Change and Aggregate Production Function. Review of Economics and Statistics) növekedési elmélete szigorú matematikai összefüggésekre építve arra világított rá, hogy korunkban már nem a növekedés klasszikus forrásaitól, a munkától és a tőkétől hanem csak az innovációktól várható jelentős gazdasági húzóerő (hiszen a fejlett országokban a lakosok száma már nem nő, tőke pedig elég van). Az újabb elméletek - többek között Nelson-Winter (1982, An Evolutionary Theory of Economic Change. Harvard U.P. Cambridge) Dosi, G. – Freeman, C. – Nelson, R. – Silverberg, G. – Soete, L. (1988, Technical Change and Economic Theory. Pinter. London) stb. - pedig korunk néhány további alapvető összefüggését is feltárták.

27 3. táblázat A műszaki változás hatásai a tőke-, illetve munkaigényességre* Műszaki változás Kézműipartól a gyáripar felé tolódás Gyáripartól a szerelőszalag felé toldódás Szerelőszalagtól a folyamatos üzem felé tolódás

Tőke / kibocsátott mennyiség (K/Q) ↑

Tőke és munka aránya Képzett munka aránya (K / (Ls+Lu)) (Ls / (Ls+Lu)) ? ↓

↓

→

→

↑

↑

↑

* K = tőkeállomány, Ls = képzett (skilled) dolgozók, Lu = képzetlen (unskilled) dolgozók

A vezetéstudomány klasszikusának, P. Drucker–nek (1985) elemzése azt is kiemeli azonban, hogy bár sokan a műszaki újításokra szűkítik az innovációk tartalmát, korunkban nem is ezek a legnagyobb hatásúak. Így ír: „Az újítás nem feltétlenül technikai jellegű, sőt, nem is szükségszerűen valami ’megfogható dolog’. … Nehezen tudnánk olyan technikai újítást találni, amely hatásában felérne azokkal a társadalmi jellegű innovációkkal, mint a napilapok, vagy a biztosítás. A részletre vásárlás szó szerint átalakította a gazdaságot. Ahol bevezetik, az ellátás-központú gazdaságból igényközpontú gazdaság fejlődik ki, gyakorlatilag függetlenül a gazdaság teljesítőképességétől. … A kórház a mai modern formájában a XVIII. századi felvilágosodás terméke volt – és nagyobb hatással volt az egészségügyre, mint bármelyik orvostudományi felfedezés. … Technológiailag nem sok újdonság volt abban, hogy a kamiontestet le lehet emelni a kerekekről és így felvinni a szállítóhajóra. A konténer-innováció nem is a technológiából fakad, hanem abból az újszerű szemléletmódból, amely a teherhajót áruszállító eszköznek, nem pedig hajónak tekinti – következésképp a kikötőben töltött időt minél inkább lerövidíti. Mégis, ez a „vacak” újítás megnégyszerezte az óceánjárók forgalmát. … E nélkül bizonyára nem jöhetett volna létre a világkereskedelem hihetetlen mértékű növekedése az utóbbi negyven évben.” Drucker rámutat továbbá arra is, hogy míg az elmúlt évszázadokban elsősorban a nagy cégek voltak a korszerűsítési folyamatok mozgatói, s ennek következtében a foglalkoztatás fő bővítői, az elmúlt évtizedekben inkább kkv-k hasznosították az innovációk siker-esélyeit, s ezek teremtették a legtöbb munkahelyet. A felgyorsuló előrehaladás hatására a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás vált ugyanis a vállalati versenyképesség kulcs-fontosságú tényezőjévé, s ez alapvetően módosította a célszerű cég-méreteket. Korábban a fejlett gazdaságokban (kiemelten az USA-ban) legtöbbször a tömegtermelésre szakosodott acél-, gépkocsi-, gumi-, szórakoztató elektronikai ipari nagyvállalatok álltak a gazdasági haladás élvonalában, most viszont sorra szűntek meg a munkahelyek e rugalmatlan „dinoszauruszokban” (valamint a kormány által finanszírozott, szintén nagy szolgáltató intézményeknél, az iskoláknál, egyetemeken, kórházakban). Ugyanakkor az újonnan alapított kisközepes vállalatok széles köre – például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo, de egyes kis magániskolák, kórházak stb. is27 – egyre nagyobb szerepet játszott az innovációs folyamatokban, gyorsan növekedett, s munkahely-teremtő képességük is szinte robbanásszerűen bővült.

27

P. Drucker arra is rámutat, hogy az új kis-közepes vállalatok jelentős többsége nem is a high-tech iparban ér el sikereket. 1982-ben a 100 leggyorsabban növekvő (s öt évesnél nem fiatalabb, de legfeljebb 15 éves) vállalatoknak csak a negyede működött a high-tech szférában, ugyanakkor öt étteremlánc, két női konfekciót gyártó cég és húsz egészségügyi szolgáltató vállalat is felkerült a listára (i. m. 17. oldal).

28 2.2

Nemzetközi vizsgálatok a vállalati fejlesztések foglalkoztatási hatásairól

Az immár csaknem 7 milliárdos népességet eltartó világgazdaságban gyakoriak a foglalkoztatási28 gondok. A statisztikák szerint az elmúlt évszázad során ritka volt a (globális) munkaerő-hiány, gyakran kellett, s kell viszont küzdeni a munkanélküliséggel.29 Jelenleg is a legtöbb térségben (s Európában szintén) több a munkás, mint a munka. A jövőbeli perspektívákról se sok jó olvasható. A fejlődő világban a lakosság – és a képzetlen munkaerő-kínálat – további gyarapodása valószínűsíthető. Európa népessége tovább öregszik, s a munkaképes korúak hiányát bevándorlókkal törekszik pótolni, de egyre inkább megválogatja, milyen képzettségű és képességű munkavállalókat kíván fogadni. A demográfiai változások ellenére a jelentős munkanélküliség fennmaradása várható. Kutatásunk számára is irányadó továbbá, hogy a meglevő, illetve a jövőben várható foglalkoztatási gondok okaira vonatkozó szakirodalom igen gyakran a rendelkezésre álló munkaerő szerkezetét (korfáját, területi megoszlását, stb.) illető problémákkal foglalkozik, s napjainkban a témakört érintve különösen széles körben bírálja a munkavállalók felkészültségét. A nagyvállalatok mind a fejlett, mind a fejlődő országokban jelenleg is arról panaszkodnak, hogy egyre nehezebb tehetséges – így kritikai szellemű, kreatív, intellektuálisan kíváncsi, tanulni képes - munkatársakkal betölteni az álláshelyeket, még akkor is, ha adott szakképzettségből túlkínálat van. A tárgykörről a közelmúltban Szabó K. (2011) magyar nyelven is adott áttekintést. Ennek keretében bemutatja egy friss felmérés alábbi eredményeit is (következő ábra).

28

29

Világszerte elfogadott meghatározás, hogy foglalkoztatott az a személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg, betegség, szabadság távol volt. Munkanélküli az a személy, aki a megfigyelt héten nem dolgozott (és nincs olyan munkahelye se, ahonnan átmenetileg távol volt), de a megkérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, s ha talált volna állást 2 héten belül munkába tudott volna állni.

29 11. ábra Az általuk kínált állások betöltésével kapcsolatos nehézségekről beszámoló vállalatok aránya

36 országban, 2010 első negyedében (százalék)

Forrás: Manpower, Talent Shortage Survey Results, 2010. p.3. Idézi: Szabó K. (2011) Gordon (2009) szerint az USA-ban az összes állás 62%-a jól fizetett és magas képzettséget igényel. 97 millió emberre lenne szükség ezek betöltésére, de csak 45 millió rendelkezik a szükséges képesítéssel. Csupán a munkahelyek 38%-a alacsony bérű és képzettségigényű, ezek 61 millió ember igényelnek, miközben a jelentkezők száma 100 millió felett van. Hasonló megállapítást tett a Világgazdasági Fórum is: „A magas munkanélküliség ellenére a globális gazdaság a példanélküli tehetséghiány évtizedébe lépett.”30

Számos nemzetközi és egy-egy országban vizsgálódó kutatás vizsgálta azt is, hogy a munkaadók mely tudás és képességek gyengesége miatt elégedetlenek a munkaerő-piaci kínálattal. Példaként egyrészt David Autor és társainak (1998, 2003) munkáira, másrészt Alexandra Spitznek, a mannheimi Zentrum für Europäische Wirtschaftsforsung GmbH (ZEW) munkatársának (2004) publikációjára hivatkozunk. Míg Autor és szerzőtársai amerikai, addig Spitz német empirikus adatokon igazolta, hogy a modern információtechnológia alapvető változásokat követel meg a munkaerő képességeiben. Az elemzés minden esetben azt állapította meg, hogy a számítógépek széleskörű alkalmazásba vétele helyettesíti azokat a dolgozókat, akik manuális és szellemi rutinfeladatokat végeznek, míg a nem rutin feladatokat ellátók munkáját kiegészíti. Ez az összefüggés megjelent mind a foglalkozási, mind a szakképzési, mind a kor szerinti csoportokban. A kutatók öt fő képesség szerinti csoportot különböztettek meg:

30

Idézi: Szabó K. (2011), 3. oldal.

30 elemzés, értékelés – pl. matematikai, logikai levezetés, problémamegoldás; a nem rutinszerű interaktív feladatokat – mint a munka koordinálása és delegálása; a rutinszerű szellemi feladatokat – könyvelés, kalkuláció készítés. leltározás; a rutinszerű manuális feladatokat – pl. a gépkezelés – és a nem rutinszerű manuális feladatokat – ilyen a vendéglátás, vagy az épületfelújítás. A rutinszerű feladatok általában jól definiáltak, tehát szabályokkal leírhatók, ezért könnyen programozhatók is, ezért a számítógépek gazdaságosan el tudják ezeket látni. A nem rutinszerű feladatok nem programozhatók egyszerűen, hiszen helyzetfelismerést igényelnek, nem írhatók le szabályokkal. A számítógépek e feladatok elvégzésénél kiegészítik az emberi munkát, növelik a termelékenységet, de nem tudják helyettesíteni az embert. A tanulmány címében feltett kérdésre: nőnek-e a képzettségi követelmények a munkahelyeken, Spitz válasza: a kereslet az elemzési és az interaktív munkaképességek iránt növekszik, a rutinszerű manuális és szellemi munkára való képesség iránt csökken. Ez a szakképzettség iránti elvárásokban is megjelenik, éppen ezek a változó igények késztetik a továbbképzésben való részvételre a dolgozók mintegy felét. Ugyanakkor a kutatások a szaktudás iránti igények időszakos változásaira is felhívják a figyelmet. Autor, Katz és Krueger (1998) azzal magyarázták e módosulásokat, hogy ha a felsőfokú bérprémium magas, ez ösztönzést ad a szaktudást helyettesítő technikai változásoknak, ennek hatására nő a szakértelmet nem igénylő munkahelyek száma, leértékelődik a szaktudás, ami növeli ez utóbbinak a bér-prémiumát, s minden kezdődik újra. Mokyr (1990) szerint például a tizennyolc-tizenkilencedik században a szövőgépek, nyomtatóhengerek, vagy a szerelőszalagok elterjedése helyettesítette a munkaműveletekben gyakorlott munkásokat. Az elmúlt években a számítógépek is gyakoroltak hasonló hatást: annyira leegyszerűsítettek olyan, korábban komplex feladatokat, mint például a készletellenőrzés, hogy különösebb képzettség nélküli dolgozó is el tudja látni ezeket. Acemoglu (1998) azonban azt állítja, hogy a technológiai változás szaktudást kiszorító hatása csupán ideiglenes, az átmeneti időszak után a technológiaváltás meredeken megnöveli a szaktudás iránti igényt. Amint a képzett munkaerő olcsóbbá válik, széles körben érdemes lesz alkalmazásba venni olyan technikákat is, amelyek kezeléséhez magasan képzett dolgozókra van szükség (de természetesen a folyamatot befolyásolja az is, hogy milyen termékeknek van növekvő piaca). A szaktudást helyettesítő technika nagyon jól exportálható az alacsonyan fejlett országokba, ahol nem áll rendelkezésre elég képzett munkaerő, így a teljesítmények bővítése ezzel gyorsabban valósítható meg, mint a képzés növelésével. Ekkor viszont megnő a szaktudást helyettesítő technikával előállított javak (olcsó) kínálata, a fejlett országok vállalatainak tehát érdemesebb a tudásigényesebb termelés felé fordulni, ez szintén felhajtja a képzett dolgozók iránti keresletet. A gazdaságban kimutathatók a jelzett igény-változáshoz való illeszkedés jelei is. Napjainkban a globális cégek egyre inkább felismerik, hogy a kiemelkedő képességű munkaerő kiemelkedő hozamot is produkál, ezért igyekeznek is megfizetni, illetve a munkakörülmények alakításával megtartani. Acemoglu [1998] szerint például a hetvenes évek során az USA-ban a főiskolai diplomával rendelkező dolgozók bére 55 százalékkal volt magasabb a középfokú végzettségűekénél. Ez a különbség a nyolcvanas években 41%-ra mérséklődött, majd 1995-re 62%-ra nőtt. A gazdaságilag fejlett országok sokoldalú eszköztár alkalmazásával keresik a lehetőségeket a foglalkoztatottság emelésére, az ezt célzó innovációk terjedésének gyorsítására. Várakozásaikat G. Pauli (2010) azon állítása is alátámasztja, amely szerint a könyvében felvázolt 100 projekt megvalósítása 10 év alatt 100 millió új munkahely létesüléséhez járulna hozzá a világgazdaságban. Ezzel összhangban levőnek látszik az Európai Unió növekedési pályára állításának feladatát kitűző Európa 2020 stratégia is, amely – jórészt innovációk révén - 10 év alatt 75%-ra kívánja növelni a

31 Közösség foglalkoztatási rátáját. Számos empirikus kutatás igazolta a technológiafejlődés és a foglalkoztatási jellemzők közti bonyolult kapcsolatok mai érvényesülését is. Van Reenen (1997) 598 brit cég adatain végzett vizsgálata például pozitív összefüggést talált a foglalkoztatás és a cégek által végrehajtott innovációk között. Ugyanerre jutott Smolny (1998) 2405 német vállalatot vizsgálva. Sjöholm és Lundin (2010) pedig ezeket az eredményeket több mint húszezer kínai közép- és nagyvállalat 1998 és 2004 közötti adatain tesztelték, és ellentmondásosnak találták a technológiai fejlődésnek a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait. Rögzítették, hogy a kínai kormány a válságra adandó reakciók között nagy hangsúlyt helyezett a tudomány és a technológia támogatására. Ma már a Kínai Népköztársaság e területi befektetései a legnagyobbak a világon, amitől a kínai versenyképesség javulását és a növekedés gyorsulását várták. A szerzők nem találtak azonban egyértelmű, közgazdaságilag releváns összefüggést a vállalatokban foglalkoztatottak létszámának növekedése és a T&T tevékenység volumene között, sőt, inkább az ellenkező irányú kapcsolatra utaló eredmények születtek. Kissé más a kép, ha a cégek túlélését munkahely-megőrzésnek, tehát pozitív foglakoztatási hatásnak tekintjük. Ez esetben már egyértelmű, hogy a tudományos tevékenységet és a technológiai fejlesztéseket megvalósító cégek nagyobb arányban maradtak fenn a vizsgált időszakban, bár a különbség mértéke ágazatonként eltért. A T&T aktivitást jelző cégek túlélési arányai közti különbség a high-tech iparágakban volt a legkisebb, a fémiparban a legnagyobb. Jaumandreu és Mairesse (2010) ezer spanyol vállalat 1990 és 1999 adatain vizsgálta az innovációnak a termelésre és a keresletre gyakorolt hatását. Termék és eljárás innovációkat különböztettek meg, s szintén sokrétű hatásokat regisztráltak. Az eljárás innovációk a vegyiparban és a textil-ruházati iparban csökkentették a „keresletet” – ezt ugyanis a vállalati (korrigált) kibocsátással mérték, s az innovációk árcsökkentésének értékesítési bevétel-mérséklő hatása nagyobbnak bizonyult, mint az eladott mennyiség növekedése miatti bevételbővülés. A fémiparban viszont a termék-innovációk egyértelmű keresletnövekedést eredményeztek. Malgarini és társai (2010) pedig az olasz konjunktúra felmérésekben résztvevő feldolgozóipari vállalatok 2006 és 2009 évi adatain vizsgálták az összefüggést aközött, hogy a vállalat egyszerű pótló beruházásokat hajt-e végre, vagy innovációkat is megvalósít, illetve, hogy fix, vagy határozatlan idejű szerződéssel bővíti-e dolgozói számát. Az eredmények azt mutatták, hogy ezek a tevékenységek nem kizárják egymást, hanem éppen hogy komplementer hatásúak: azok a cégek inkább valósítottak meg pótló beruházást, amelyek innovációkat is végrehajtottak, mint a nem innovatív cégek. Az innovátorok nagyobb arányban vettek fel új dolgozót határozatlan idejű szerződéssel, de ők bővítették inkább a rendelkezésükre álló munkaerőt fix idejű alkalmazással is. A válság érdekes módon nem a határozatlan, hanem a fix idejű létszámfelvételi kedvet csökkentette. Egy egészen friss tanulmány – Bloom és társai (2011) ezt a folyamatot más szemszögből vizsgálták. Azt nézték meg, hogy az alacsony bérű országokból a fejlettekbe érkező import felszabadítása, a kereskedelmi akadályok lebontása, hogyan hat a fejlett (magas bérű9 országok iparára. A kínai WTO tagság követekzményeit vizsgálták az európai Unió 12 régi tagállamában. Azt találták, hogy az olcsó import elsősorban a tömegáruk kategóriájában szorította ki a haza termelést. Mind a vállalatközi, mind a vállaltokon belüli szerkezeti változások azt mutatták, hogy a cégek erőteljes innovációs aktivitásba kezdtek, javult az infokommunikációs ellátottságuk és a foglalkoztatottak szerkezetében megnőtt a magasabban képzett, értékesebb kompetenciákkal rendelkező dolgozók aránya. Ez nem csupán az ú.n. „high-tech” iparágakban volt megfigyelhető. Az unióban bejelentett textilipari szabadalmak száma például ugrásszerűen megemelkedett három évvel a kínai korlátozások oldása után.

Amint erre például Acemoglu és Zilibotti (2001) rámutat, a munkaerő képzettségével kapcsolatos követelmények sok tekintetben relatívak. A globalizálódó világban mind a gépek, mind a technológiai ismeretek a világ bármely országában hozzáférhetők, s így alkalmazásuk körét nem a tudás eloszlása terén kell keresni. Fontos befolyásoló tényező viszont, hogy a kutató-fejlesztő cégek elsősorban olyan berendezéseket, eljárásokat alkotnak meg, amelyek fejlett országok cégei számára értékesek – hiszen a szellemi tulajdonjogok erőteljes védelme miatt elsősorban itt számíthatnak a kifejlesztés költségeinek megtérülésére. További hatótényező, hogy a fejlődő országokban a fejletteknél kialakultnál jóval kevesebb képzett és még kevesebb műszaki tapasztalattal rendelkező (skilled) dolgozó áll rendelkezésre, így számos, behozott korszerű technikával végzendő munkafolyamatot is kevésbé tapasztalt munkaerővel kell elvégeztetni. Ennek következtében az alacsony fejlettségű országok vállalatai a fejlettekével azonos műszaki berendezéseken is alacsonyabb teljes tényező termelékenységet (TFP) tudnak elérni. A szerzők 22 ország 27 ágazatának adatain végezték

32 számításaikat. Ennek során az a sajátos eredmény született, hogy termelékenység különbség nem is csúcstechnológiai ágakban, hanem épp az alacsony technológiájúakban a legnagyobb. Ennek az a magyarázata, hogy az előbbiekben kevésbé van mód arra, hogy magasabb szaktudást és tapasztalatot igénylő munkát alacsonyabb képességű dolgozóval végeztessenek el. Ugyanakkor a fordított felállás sem ritka: a behozott értékes technika működtetésére a fejlődő országokban sokszor a fejlett országokban szükségesnél magasabb képzettségű munkaerőt alkalmaznak, mivel egyrészt az általános kulturális színvonal miatt a képzettségi szintek jelentette tudás leértékelődik, másrészt a magasabban képzett munkaerő viszonylag olcsó a fejlődő országban. Ez Európában is előfordul, ld. Bakiu (2010) esettanulmányát a szarajevói munkaerőpiacról. Természetesen a világgazdaságban a kkv-knak csak szűk - a K+F tevékenységet végzőkénél jóval kisebb csoportja növekedett gyorsan. Az 1980-as években például az Egyesült Királyságban az új kkv-knak mindössze 4%-a volt az, amely tíz év alatt mintegy 50%-os foglalkoztatás bővülést generált.31 Az USA-ban az 1992-96 között létrejött kis-közepes cégek csoportjában ezen, ún. gazellák aránya 3%-os volt (de a foglalkoztatást döntően ezek bővítették).32 Az ezredfordulót követő évtizedben is csak az új vállalatoknak kevesebb, mint tíz százaléka remélhetett gyors növekedést, de az ettől a csoporttól várt létszám-gyarapodás az új munkahelyek 80 %-át ígérte.33

Nincs vita arról, hogy mind a foglalkoztatás, mind az ennek bővítési lehetőségeit megteremtő innovációk bevezetése alapvetően vállalati feladat, és arról sem, hogy a mikro-szférában az „üzleti környezet” jelentősen befolyásolja a vállalatok mind foglalkoztatási, mind innovációs hajlandóságát. Az üzleti „környezetnek” (infrastruktúrának) nincs általánosan elfogadott definíciója. Az alábbiakban – az IMD „Competitiveness Yearbook” nyomán – a munkaerő-piaci szabályozást, a tőkeellátottságot, a versenyfeltételeket, az adminisztratív terheket és a (gazdaság-) politikát soroljuk a fogalom körébe.

Az elmondottak miatt az egyes országok és integrációk gazdaságpolitikája már régóta törekszik az üzleti környezet alakítására. Számos állam rég megfogadta már Keynes ajánlásait, s ezek szellemében a pénzmennyiség szabályozásánál anticiklikus elveket alkalmaz, illetve növelte megrendeléseinek volumenét – s esetenként közvetlenül is ösztönzi a vállalatok létszámbővítéseit (valamint felduzzasztotta az állami alkalmazottak létszámát is). Mindezek azonban, amint ezt a 2008-2010-es válság kezelése is tanúsíthatja, erőteljesen terhelik a kormányzat költségvetését – s többnyire csak rövid időtávon hatásosak. Hosszabb távon – mint azt egy német tanulmány nemrég kimutatta34 – a gazdaságpolitikai intervenciók, a jóléti államot erősítő intézkedések – negatívan hatnak az országok gazdasági növekedésére. Ugyanakkor immár egy évszázada jelennek meg nagy hatású publikációk további üzleti környezet elemek gazdasági hatásainak fontosságáról. Az irányzat mai képviselői által fontosnak minősített tényezők e tárgykörben is igen változatosak. M. Weber (1905)35 például jelentős szerepet tulajdonított a korai kapitalizmus kialakulásában a korabeli protestáns etikának (mivel ösztönzött a gazdasági sikerekre). R.H. Coase az 1930-as években írt, s az (1988)36 publikációban újra kiadott cikkeiben a jogi szabályozásnak, J.K. Galbraith (1967)37 a nagy részvénytársaságok műszaki haladásban vállalat szerepének, illetve a cégek, a kormányzat, stb. irányítását

Storey, D.J.: Understanding the Small Business Sector. Routledge, London. 1994. Autio, E. (1997): New, technology-based firms in innovation networks symplectic and generative impacts. Research Policy. No 3. 33 Autio, E. — Kronlund, M. – Kovalainen, A. (2007): High-Growth SME Support Initiatives in Nine Countries. Ministry of Trade and Industry, Helsinki. No. 1. 34 Osterloth, Stephen: Words Speak Louder Than Actions: The Impact of Politics on Economic Performance. ZEW Discussion Papers No. 10-092, p.17. 35 Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat. 1982. Eredeti kiadás: Die protestantische Ethik und der "Geist" des Kapitalismus. Tübingen: Mohr. 1905. 36 Coase, R.H.: The Firm, the Market, and the Law. U. of Chicago Press. 1988. Magyarul: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2003. 37 Galbraith, J.K.: Az új ipari állam. Közgazdasági És Jogi Kiadó, 1970. Eredeti kiadás: The New Industrial State. Houghton Miffin. Boston. 1967. 31 32

33 végző művelt elit kiemelkedő gazdasági hatáskörének, M. Olson (1982)38 az összejátszásra képes kiscsoportok, külön-érdekeket védő lobby-szervezetek hatalmának tulajdonított fontos szerepet, stb. A nagyszámú elméleti munka ellenére azonban a kutatások csak az elmúlt években (s talán csak a Világbank kísérleteinek sikere nyomán) kezdtek komolyan érdeklődni e környezeti hatások átfogó empirikus vizsgálatai iránt. Az említett ZEW-tanulmány számításai is arra jutottak, hogy a gazdaságpolitikák üzleti környezetet javító lépései (valamint a technológia és infrastruktúrafejlesztés) vannak pozitív hatással a növekedésre.

Az IDM adatai arra mutatnak, hogy jelenleg az üzleti környezet az USA-ban, s például Finnországban a verseny szabadságának megteremtésével jelentősen járul hozzá a vállalatok kedvező versenyképességéhez. Európa számos további országában viszont a bürokratikus szabályozás visszafogja, s néhány közép- és dél-európai gazdaságban kifejezetten erőteljesen rontja a vállalati gazdálkodás, s ebből következően a foglalkoztatás esélyeit. 2.3

Magyarországi tapasztalatok

A foglalkoztatási nehézségek a magyar gazdaságban is közismertek. A szakirodalom és a gazdaságpolitika is elsősorban az alacsony foglalkoztatási ráta, illetve a növekvő munkanélküliségi mutatók problémáira fókuszál. A munkaerő alacsony aktivitásának egyik oka hasonló, mint sok más országban, azaz a keresleténél nagyobb volumenű alacsony képzettségű munkaerő, amit a kutatások mintegy 600 ezer főre becsülnek. Jelentős részüknek évek óta nincs (nyilvántartott) munkahelye, s mint állást keresőt sem tartják nyilván. „A magyarországi foglalkoztatási helyzet legsúlyosabb problémája az alacsony iskolai végzettségűek magas inaktivitása, az alacsony iskolai végzetség koncentrálódása és újratermelődése bizonyos társadalmi rétegekben és térségekben.” (Fazekas 2006) E súlyos probléma hatékony, tartós megoldására azonban nem született eddig megoldás. Ennek egyik oka az, hogy az alacsony képzettségű, megfelelő kompetenciákkal nem rendelkező inaktívak munkába állítását az üzleti szektortól várták. Részben szakmai képzéssel, részben a munkaerőköltségek részleges átvállalásával remélték elérni azt, hogy a vállalatok tartósan foglalkoztassák ezeket az embereket, azonban probléma folyamatosan újratermelődött. A bemutatott elméleti megfontolások és nemzetközi tapasztalatok alapján azonban erősen kérdéses, hogy a hazai vállalati szférát csak a munkaerőköltségek tartják-e vissza attól, hogy nagy tömegben foglalkoztassa az alacsony képzettségű és megfelelő kompetenciákkal nem rendelkező inaktívak tömegeit. A probléma régóta fennáll és nagy a veszélye annak, hogy marad is, mivel a kötelező alapfokú oktatásból (előbb-utóbb) kimaradó,39 szegény családból származó nagyszámú fiatal – és a nevelésnek a PISA jelentés (OECD, 2010) szerinti sokszor alacsony hatékonysága - e réteget folyamatosan újratermeli. A témával foglalkozó szerzők többnyire nyomatékosan hangsúlyozzák azonban, hogy az aktivitás emelése nem várható csak az oktatásba történő határozottabb bevonásból (hiszen a feketemunka, illetve a segélyekre alapított megélhetés egyes rétegekben életformává vált). Megjegyezzük, hogy a probléma megoldásával a kormány is igyekszik szembenézni, amelynek egyik megnyilvánulása a szociális segélyek kifizetésének ahhoz a feltételhez való kötése, hogy a segélyezett család gyermekei rendszeresen látogassák az iskolát.

Ettől eltérő foglalkoztatási problémaként vetődik fel a szakmunkás utánpótlás kérdése, amely már közvetlenül hat az üzleti szektor teljesítményére. A műszaki szakterület helyzetéről, ellentmondásairól átfogó képet nyújt a Zsigmond Király Főiskolán évek óta folyó kutatás (Kabai 2010), de a témát folyamatosan vizsgálja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – ami komoly szerepet is vállal a

Olson, M.: Nemzetek felemelkedése és hanyatlása. Gazdasági növekedés, stagfláció és társadalmi korlátok. KJK. 1987. Eredeti kiadás: The Rise and Decline of Nations: Economic Growth, Stagflation, and Social Rigidities, Yale University Press, 1982. 39 A tankötelezettséget Mária Terézia Ratio educationis című rendelete (1777) előírta már, s a közoktatásban való részvétel jelenleg 18 éves korig kötelező. 38

34 szakképzések vállalkozói igényekhez történő alakításában -, de rendszeres elemzések jelennek meg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatásai nyomán is. A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete által készített felmérés a várható szakmunkás-igények alakulását kívánta feltárni. Kiindulásként megállapítást nyert, hogy (bár a nagyobb, 250 foglalkoztatottat meghaladó cégek létszám-igénye viszonylag jól előre becsülhető) az összes munkaerőigény a kkv-k bizonytalan üzleti helyzete miatt csak igen nagy bizonytalansággal prognosztizálható. Így is igazolható volt azonban, hogy az igényeltnél lényegesen kevesebb bolti eladót, géplakatost, hegesztőt, ácsot, állványozót képeznek, míg túlkínálat volt valószínűsíthető az általános rendszergazda, vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakmákban. Kiderült továbbá, hogy a szakiskolai kibocsátások különösen jelentős mértékben térnek el a munkaerő piaci igényektől az ország különböző régióiban, ami a rendkívül alacsony területi mobilitás következtében egyaránt tovább nehezíti a vállalatok munkaerőigényeinek kielégítését, illetve a végzettek megfelelő munkához jutását. A Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön például a szakmunkáshiány jelentős növekedése volt előrevetíthető, míg pl. Közép-Magyarországon ennek ellenkezője, a túlképzés volt jellemző (Fazekas, 2008). A munkaerő-piac minőségi igényeit illetően igen tanulságos például a pályakezdő szakmunkások beilleszkedésének a Szekeres – Kadocsa – Nagy (2003) cikkben bemutatott felmérése. Ennek keretében a megkérdezett tanároknak és közvetlen munkahelyi vezetőknek a kérdőíven megadott 21 személyiségjegy közül kellett kiválasztaniuk azt a tízet, amelyek a véleményük szerint a leginkább hozzájárul a fiatal szakmunkások eredményes munkavégzéséhez. 293 vélemény alapján három személyiségjegy emelkedik ki, ezek: probléma-megoldó képesség, felelősségtudat és szakmai gyakorlati készség. A szerzők szerint különösen figyelemre méltó továbbá, hogy a munkahelyi vezetők több olyan személyiségjegyet is kiemeltek, amelyeket a szaktanárok nem; ezek: érdeklődés, kooperációs készség, kommunikációs készség, rugalmasság. Elgondolkodtató a szakmai elméleti alapismeret oktatás jelentőségének viszonylagos háttérbe szorulása is, hiszen akármilyen mértékben változnak is a körülmények, a legáltalánosabb műszaki ismeretek, törvényszerűségek, összefüggések hosszabb távon is érvényesek maradnak. A véleményekben ezért benne lehet, hogy a válaszolók az elméleti képzést nem igazán tartották megfelelőnek, olyannak, ami alkalmazkodott a technikai-technológiai fejlődés sajátosságaihoz. De az is érdekes, hogy a szakmai gyakorlati felkészültség jelentőségét a tanárok fontosabbnak tartották, mint a munkahelyi vezetők, ez arra utal ugyanis, hogy a korszerű termelési technológiák körülményei között a probléma-megoldó képesség és a felelősségtudat jelentősége már meghaladja a gyakorlati jártasságét is. A fentiekhez hasonló eredményekre jutott a HVG-nak a 2009 őszi állásbörze kiállítóinak körében végzett felmérése (Sipos, 2009) , mely úgy találta, hogy a hazai közép- és nagyvállalatok, valamint a multinacionális a cégek egyaránt a pályakezdő diplomások elméleti tudásának a hasznosíthatóságával vannak a legkevésbé megelégedve, s fontos problémának tekintik a fiatalok önállótlanságát is. Ezzel szemben kedvező volt a vélemény a kommunikációs készségek és – az IMD fent idézett megállapításától eltérően – az idegennyelvismeretek frontján, ami arra utal, hogy az elmúlt években e téren jelentős változások mentek végbe és a mai pályakezdők verbális készségei saját nyelvükön és idegen nyelven is megfelelnek már a munkaadók elvárásainak. A legmagasabb pontszámokat azonban a fiatalok együttműködési készsége kapta. A diplomásokat kereső cégek azért kívánnak ugyanis fiatal munkavállalókat felvenni, mert azt remélik, hogy rugalmasságuk, együttműködési készségük révén a vállalathoz lojális munkatársakat szerezhetnek, akik hosszabb távon is kötődnek a céghez. A felmérés legfőbb tanulsága tehát az, hogy a fiatal álláskeresőknek a szakmai tudáson kívül a kulcskompetenciákra is érdemes hangsúlyt fektetniük. Az önállóságot, munkafegyelmet, gyakorlati tudást nagyban elősegíti a tanulmányok alatti bármilyen munkavégzés, munkatapasztalat (pl. diákmunka, szakmai gyakorlat, gyakornoki programok, közösségi tevékenység, diákversenyek, stb.). Az oktatási intézményekben megszerezhető és a munkáltatók által igényelt kompetenciák közti ellentmondásokat elsősorban a felsőfokú képzésben vizsgálták. Ld. pl. Majó (2000), Tóth (2007), Farkasné és társai (2010). A műszaki szakképzésről készített viszonylag friss tanulmányt Kabai (2010)

E kutatások súlyos eltéréseket fedtek fel a munkáltatók által elvárt és az oktatási intézmények által nyújtott kompetenciák között. Az oktatási rendszer megreformálása Magyarországon ugyan évtizedek óta napirenden van, de az eredmények inkább az eltérés növekedését, mint közeledést mutatják. Még nagyobb bajnak tartjuk, hogy a legfrissebb PISA felmérési eredmények szerint a 15 éves korosztályban a tanulók teljesítményét a vizsgált országok között Magyarországon befolyásolja legnagyobb mértékben a tanulók családi (anyagi- és szociális) háttere. Praktikusan az üzleti szektor számára csak korlátozottan foglalkoztatható tömegek újratermelése zajlik az iskolákban.

35 A szakértők a magyar alapfokú oktatással kapcsolatos, 15 éves tanulók olvasási, számolási készsége terén a PISA jelentésben feltárt gond elhárítására jórészt állami tennivalókat körvonalaznak. A kormányzat most azzal kísérletezik, hogy csak azoknak a családoknak juttat a gyerekek után járó „családi” pótlékot, ahol a gyerekek iskolába járnak (ma még nincs azonban elég tapasztalat a törekvés eredményességéről). A sok szakmában felszámolt, s másutt is gyakran gyenge szakképzés helyreállítására, valamint a középiskolai (nyelvi és egyéb) képzés hatékonyság-emelésére sajnos szintén nem alakult még ki a siker esélyére mutató koncepció.40 Az eddigi oktatási reformtörekvések főként a felsőfokú képzésre irányultak. A hallgatói létszámnak az elmúlt 20 évben történő megnégyszereződése mellett is állítható, hogy Magyarországon még mindig igen alacsony a felsőfokú képzettségűek aránya. (3. ábra). A felsőoktatási intézmények számának és hallgatóinak megszaporodása azonban nem is járul igazán hozzá – főként a műszakitermészettudományi hallgatók alacsony száma miatt – nemzetközi lemaradásunk csökkentéséhez. Foglalkoztatási gondokat vet fel ugyanakkor egyes oktatási intézményekben végzett pályakezdők képzettségének nem kellően magas színvonala, vagy bizonyos képességek kibontakozásának elmaradása. Ezt egyébként a magyar egyetemek többségének gyenge helyezése is jelzi a nemzetközi „egyetemi” rangsorokban. A felsőoktatás szerkezeti problémái is akadályozzák a vállalatok igényeinek kielégítését; a szakképzett munkaerő hiánya jelentkezik már ma is egyes műszaki és természettudományi területeken, míg elhelyezkedési gondokkal küzdenek sokan azok közül, akik bizonyos társadalomtudományi tanulmányokat végeztek. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az utóbbi években kifejezett törekvés van ennek korrigálására, ami viszont a felsőfokú műszaki képzésbe kerülő hallgatók felkészültségében mutatott újabb, kezelendő problémákat.. Növeli az elhelyezkedési – és a munkáltatók részéről az alkalmazási - gondokat, hogy sok intézmény elégtelenül készíti fel a pályakezdők diplomásokat szakmájuk gyakorlati feladatainak az elvégzésére. A felsőfokú képzettségűek aránya a 25-34 éves népességben, 2006 (százalék)

Forrás: OECD Számos kutatás vizsgálta már a felsőoktatás piaci igényekhez igazodását is. Így például az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet 2004-es Fejér megyére kiterjedő tanulságos felmérése. 41 A felmérést végzők az iskolai osztályzatoknak megfelelő skálán értékelték a vállalatok a foglalkoztatottaik megfelelését. Az

Mindenképp említésre méltó, hogy a már említett mexikói konferencián a finn előadó, S. Laine (FINPRO) jelezte: a finn (s általában a skandináv) iskolákban a fiatalok kielégítő nyelvtudásra tesznek szert. 41 http://www.echosurvey.hu/_user/downloads/kutatasi_beszamolo/v-fmmunkaero03.pdf 40

36 egyetemi és főiskolai végzettségűek elméleti tudásával a nagyfoglalkoztatók egyértelműen elégedettek voltak (4,6, ill. 4,4 pont), a szakmunkások és a technikus végzettségűekét ennél alacsonyabbra, 3,8-4 pontra tették, és természetszerűen még alacsonyabbra értékelték a betanított és segédmunkásokét (3,1-3,2 pont). A gyakorlati képességek tekintetében viszont a szakmunkások kapták a legmagasabb osztályzatot (4,1 pont). A válaszolók az egyes foglalkoztatási csoportok szerinti bontásban a következő előnyös tulajdonságokat említették: diplomások: elméleti tudás és kommunikációs képesség, technikusok: elméleti tudással párosuló szakmai gyakorlat és technológiai fegyelem, fizikai munkások: a tudás gyakorlatban való alkalmazhatósága. Figyelemre méltó az is, hogy a 10 fő alatti kis cégek szinte egyértelműen megfelelőnek tekintették alkalmazottaik képességeit (96%-uk nyilatkozott így), addig a 10-100 fős cégeknek 80%-a, az ennél nagyobbaknak csak a fele volt ezen a véleményen. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy a nagy foglalkoztatók tevékenysége erőteljesen specializált és alkalmazottaiktól is speciális ismereteket követelnek,szemben a kisvállalatokkal, ahol sokkal általánosabb ismeretek is elegendőek a vállalkozás működéséhez. A munkaadók igen fontosnak ítélték továbbá azt, hogy alkalmazottaik helybéliek legyenek, ami azt tükrözi, hogy a magyar munkaerőpiacon hátrány a távoli vidékekről való ingázás, mivel a cégek lehetőség szerint nem vállalják az ezzel kapcsolatos költségeket. Nem véletlen, hogy a külföldi befektetők döntéseit is alapos helyi munkaerő piaci vizsgálat előzi meg. A kutatásokban megállapítást nyert az is, hogy a végző hallgatók többségének elméleti tudása se elégséges, és az új ismeretek gyors és hatékony elsajátítására kialakult felkészültsége se kielégítő. A diplomás pályakezdők ezek mellett gyakorlati készségekkel, tapasztalattal és önállósággal se rendelkeznek, és nincsenek tisztában a munkafegyelmet illető követelményekkel sem - pedig a „piacképes diploma” fogalmába mindez beletartozna. 42

Gyakori gond továbbá a sokhelyütt jelentős óraszámú nyelvi oktatás ellenére is az alacsony színvonalú, illetve „nem munkaképes” nyelvtudás (következő ábra). 12. ábra A munkavállalók nyelvtudása a vállalatok értékelése szerint, 2009

1=nem megfelelő, 10= megfelelő Forrás: IMD (2009): World Competitiveness Yearbook.

42

Lásd például: Kádek – Zám (2008), Mártonfi – Tordai (2005), www.vg.hu/penzugy/friss-diplomasok-allashelyei-233819.

37 A magyar munkaerőpiac rugalmatlanságát tovább növeli, hogy a magyarországi munkavállalók közül nemzetközi összehasonlításban igen kevesekre jellemző a mai, gyorsan változó gazdaságban azok aránya, akikre jellemző az élethosszig tartó tanulás, ebben még a 2004-ben és ezután csatlakozó országok között is a mezőny végén állunk (következő ábra). 13. ábra A 26-64 évesek közül oktatásban, képzésben résztvevők százaléka, 2007

Forrás: Eurostat Szabó K. (2010) általános tennivalókra is felhívja a figyelmet. Kívánatosnak tartja, hogy - mivel az országok tehetséggel való gazdálkodása és a gazdasági növekedés között sikerült szoros összefüggést kimutatni, – a gazdaságpolitika és különösen a foglalkoztatáspolitika helyezzen nagy hangsúlyt a tehetséghiány mérséklésre, az oktatási rendszer e célú alakítására (de a migráció ugyanilyen meggondolásokon alapuló szabályozására is). Bizonyított tény ugyanis, hogy tehetség egyenletesen oszlik el a populációkban, ezért különösen fontos a latens, fel nem ismert tehetségek megtalálása és munkaerő-piaci aktivizálása. Ugyanakkor a vállalatok nem várhatják csak az oktatási rendszertől a tehetségekkel való ellátásukat. Először is a meglevő kreatív munkaerőt meg kell tudniuk őrizni a versenytársak agyelszívó törekvéseivel szemben. Másrészt nekik is stratégiájuk középpontjába kell állítani a tehetségmenedzsmentet. Végül a munkavállalóknak maguknak is mindent meg kell tenniük azért, hogy fenntartsák foglalkoztathatóságukat, tudván, hogy ennek kulcsa elsősorban a tudásuk állandó bővítése és tehetségük kibontakoztatása.

Magyarország évszázadok óta küzd (legalább időszakonként) azért, hogy érdemben csökkentse gazdasági lemaradását, s ennek során növelje a foglalkoztatást. A jövőkutatás (például Nováky 2010) egy átgondolt modernizációs stratégia megvalósításával jelenleg is lehetségesnek találja az adott célok elérését. A szakértők körében nincs, s talán soha nem is volt egyetértés azonban az előrehaladást hatékonyan segítő módszerek mibenlétéről. Miközben a munkáltatók kifogásokat emelnek az elérhető munkaerő versenyképességével kapcsolatban, a vállalati versenyképességgel sincs minden rendben. A munkahelyek megőrzésének elsődleges feltétele pedig az, hogy a cég fennmaradjon, a foglalkoztatás bővítése pedig lehetetlen a vállalti tevékenység valamilyen kiterjesztése nélkül. Papanek – Borsi – Tompa (2007) matematikai-statisztikai vizsgálata azt bizonyította, hogy a magyar gazdaságban (miként általában a felzárkózásra törekvő gazdaságokban) a nemzetgazdaság versenyképességét megteremtő / befolyásoló legfontosabb tényezők egyike a vállalatok széles

38 körének korszerűtlen vezetése.43 Ez nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságban regisztrált több mint másfélmillió cég között ne lennének kitűnően vezetettek, legyenek azok akár külföldi, akár magyar tulajdonú cégek. Az 1990-es rendszerváltást követően létrejött igen nagy számú magyar tulajdonú kisközepes vállalat jelentős részénél azonban az elavult magatartást tanúsító, például a marketing meggondolásokat alig érvényesítő vezetés, a szervezetlenség44 túlélési gondot okoz, növekedési akadályt jelent és a hosszabb távú jövőt is kétségessé teszi, hogy az indokoltnál lényegesen szélesebb körben kifejezetten hiányzik a korszerűsítési törekvés (következő ábra). 14. ábra Az innovatív vállalatok aránya, 2006 (százalék)

Forrás: EUROSTAT (2006): CIS

A „konzervatív” vállalatvezetésnek van például egy közvetlenül a foglalkoztatás gyakorlatával kapcsolatos problémája, nevezetesen az, hogy a vállalkozások általában nem élnek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével. Ez - a munkaerőpiac rugalmasságát korlátozó hiányosság – a válság kényszere miatt ugyan valamelyest mérséklődött, mert egyes vállalatok éltek a részmunkaidő bevezetésének lehetőségével. Azok az országok azonban, ahol ennek megvolt a tradíciója, kisebb foglalkoztatási áldozatokkal vészelték át a válságot. S nem utolsó sorban kedvezőbb feltételekkel kezdhették meg a válságból való kilábalást, mert a számukra értékes embereket képesek voltak megtartani. A rugalmas munkavégzési formáktól való széles körű tartózkodás a vállalatok rugalmas reagáló képességének hiányára utal, hiszen épp attól a lehetőségtől fosztja meg a cégeket, hogy a kereslethez igazítsák az igénybevett munka mennyiségét és szerkezetét. A Makó és szerzőtársai (2008) által végzett kutatás például sokrétűeknek találta a szervezési innovációk és az újszerű foglakoztatási formák közötti kapcsolatokat. A szerzők megállapították, hogy „Az úgynevezett nem technológiai innovációk képviselik azt a ’hiányzó láncszemet’, amely gátolja az európai vállalatokat az új technológiák által nyújtott lehetőségek kihasználásában” (i.m. p. 1077). Az európai országokban négyféle vállalati szervezetet különböztettek meg: a tanuló, a karcsúsított, a taylori és a hagyományos, vagy egyszerű munkaszervezeteket. Úgy találták, hogy azokban a gazdaságokban, ahol a tanuló és a karcsúsított szervezetek elterjedtebbek, ott a vállalatok gyakrabban alkalmazzák a táv- és mobil (nem a cég telephelyén,

A további tényezők egyrészt a lakosság már említett alacsony, 50%-ot alig meghaladó aktivitása, másrészt a teljesítményeket visszafogó intézményi infrastruktúra, így /kutatás-fejlesztési, illetve politikai, jogi, szabályozási „környezet” – melynek a tárgyalására egyes következő pontokban kerül sor 44 A gyatra szervezés Európában távolról sem általános gond. Magyarországon is vannak jól szervezett üzemek, így például az egri Bosch kis sorozatú gépipari technológiája nemzetközi érdeklődésre is számot tart. Nyugat-Európában azonban természetes is a színvonalas vezetés. 43

39 de nem is otthon végzett) munkavégzési konstrukciókat. Sajnos, Magyarországon e korszerű gazdálkodó szervezetek aránya, és így az innovatív munkavégzési formák aránya is az uniós átlag alatt van. E kutatási eredmények ismeretében valószínűsíthető, hogy a magyar vállalatok közismerten alacsony innovációs hajlama még a finanszírozási akadályok eltávolítása esetén is csak mérsékelten növelné a táv- és részmunkában való foglalkoztatást.

Hazánkban az elmúlt évtizedek számos vizsgálata állapította már meg, hogy a cégek versenyképességét erőteljes befolyásolja a nemzetközi összehasonlítások szerint nem eléggé vállalkozásbarát gazdasági „környezet” is (Borsi – Papanek 2006, stb.). A nemzetközi adatok alapján gazdaságunk környezetéről a következő megállapítások tehetők (GKIMicrosoft Versenyképességi Évkönyv,2009): Munkaerő-piaci szabályozásunk nemzetközi viszonylatban viszonylag kedvező (nem gátolja különösebben se a munkaerő felvételét, se a tőke-átcsoportosításokhoz szükséges elbocsátásokat). A vállalatok tőke-ellátottsága terén igen nagyok a különbségek. A külföldi tulajdonú cégeknél általában megoldott a finanszírozás. „Csak” egyes, magyar tulajdonú nagyok, s a magyar kkv-k mintegy egyharmada súlyosabban tőkehiányos. Beavatkozásra (az ún. üzleti angyalok és a kockázati tőke társaságok tevékenységének a támogatására) elsősorban az új, innovatív cégek feltőkésítési lehetőségeinek a megteremtése érdekében lenne szükség. Bár verseny-szabályozásunk Európa-harmonizált, a monopóliumok és a tisztességtelen verseny (például a „közepesen” elterjedt korrupció) egyes szektorokban súlyosan visszafogja a gazdasági dinamizmust. A problémák a legtöbb fejlett országot terhelőnél jóval nagyobb veszteségeket okoznak, s tendenciájukban se hasonlítanak a szingapúrihoz (azaz nem csökkennek). Elsősorban a törvények betartásának következetes ellenőrzése lenne fontos (de esetenként a szabályozás egyszerűsítése is célszerű volna). A vállalatok számára kötelező adminisztratív terhek az európai átlag kétszeresét, a dán szint háromszorosát teszik ki; s bár a politika mindenkor deklarálja ugyan, hogy törekszik a korrekcióra, s készültek is tervezetek a bürokrácia-csökkentés tennivalóira (Mester 2008), de eddig még hatékony intézkedésre nem került sor. Néhány célszerű intézkedéssel és szerény költséggel, kismértékű adóbevétel csökkenéssel is hatalmas tartalékok lennének felszabadíthatók. A gazdaságpolitikát a vállalatok elsősorban előre nem látható volta miatt bírálják. A versenyképességet rontja továbbá, hogy a közterhek (s különösen a bér-járulékok, 7. ábra) magasak, sok területen meghaladják a szomszédos országokban kialakult szintet. Az új Kormány e téren tett intézkedéseinek eredményei még nem mérhetőek és így még nem is jelentek meg a szakirodalomban.

40 15. ábra Béradók a munkabérköltségek arányában, 2008 (százalék)

Forrás: OECD

Számos gond forrása azonban az is, hogy a kormányzat elsősorban a bajba jutottakat támogatja, pedig a versenyképesség növeléséhez inkább a sikeresek, az innovatívak segítésére lenne szükség. A kialakult egyenlősdi káros hatásaira már Széchenyi (1830) is rámutatott, kiemelve: …”nem lehet … oly serény, kinek jutalma mindég egy, akár fárad akár henyél, mint aki becsületes úton állhatatos munkásságának hasznát is érheti.” (101. oldal). További publikációk arra is felhívják azonban a figyelmet, hogy a munkaerő kereslet és kínálat egymásra találását a lakó-, illetve munkahelyek területi megoszlása, illetve az ezek közti közlekedési viszonyok is jelentősen befolyásolhatják. Fazekas (2005) vizsgálata például azt mutatta ki, hogy a rendszerváltás után megszűnt, illetve újonnan létrehozott munkahelyek területi koncentrációja eltérő erősségű, míg a megszűnések az ország egészét sújtották, az új cégek elsősorban az urbanizáltabb, viszonylag iskolázottabb népességű és fejlettebb infrastruktúrájú nyugati és középső régióiban keletkeztek. Baranyi (2008) pedig azt állapította meg, hogy a keleti országhatár közelében hiányos és/vagy rossz minőségű út- és vasúthálózat a munkavállalási lehetőségeket befolyásoló (egyik) legfontosabb tényező.

41

3. ADATOK A VÁLLALATI FEJLESZTÉS ÉS LÉTSZÁMVÁLTOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL E fejezetben megpróbáltuk áttekinteni, hogy a magyar vállalatoktól gyűjtött adatok mit mondanak el a fejlesztési tevékenységükről, található-e valami kapcsolat a fejlesztések és a foglalkoztatás változása között. A hazai cégeket közismerten igen komoly adatszolgáltatási, jelentéstételi terhek nyomasztják, azonban az így felhalmozódó adatok információtartalmát meglehetősen nehéz kinyerni. Az innovációs járulék fizetéséről, illetve saját felhasználásáról például semmiféle ágazati, területi, idősoros, vagy más elemezhető statisztika nem hozzáférhető, csupán a költségvetésbe e címen befolyt aggregált összeg ismerhető meg. A kettős könyvelést vezető cégek társasági adóbevallásai jelentettek olyan adatbázist, ami – megfelelő szűrések után – a fogalmak adatokkal való közelítését és matematikai vizsgálatát lehetővé tette. 3.1

Az adatbázis leírása

A vállalati fejlesztési tevékenység és a foglalkoztatás változás vizsgálatához egyrészt olyan adatokra volt szükségünk, amelyekből elkülöníthetők a fejlesztő, illetve a létszámot növelő cégek, másrészt egyéb jellemzők, tulajdonságok is rendelhetők hozzájuk. Ráadásul a fejlesztések nem mindig egy beszámolási időszakon belül lezajló projektek, hatásuk esetleg több éves is lehet, tehát longitudinális elemzés tűnt célszerűnek. Az APEH által évente átadott Magyarországon bejegyzett kettős könyvelésű vállalatok 2004 és 2009 közötti adataiból álló állományokból dolgoztunk. A vizsgálatban kiegyensúlyozott panelt képeztünk, ami azt jelenti, hogy azokat a cégeket vizsgáltuk meg, minden vizsgálati évben nyújtottak be társasági adóbevallást. Ez az éves átlagos cégszám nagyjából kétharmada volt. Az adózók jelentős csoportjainak nem kell minden részletező adatot megadni az adóbevallásban (és egy-egy adózó ilyen irányú kötelezettsége egyik évről a másikra is változott), így ezeket is kénytelenek voltunk kizárni, hiszen ezek panelban maradása eltorzította volna mind a saját, mind a csoportjuk aggregált adatait és indexeit. Így a vizsgálható cégek száma a felére csökkent. A vizsgálatot a 2004-2008 időszak adatain végeztük el, mivel a válság hatásai leginkább a 2009. évi vállalati eredményekben jelentek meg. A 2009-es adatok viszont jó lehetőséget kínáltak arra, hogy a főidőszak megállapításait a válságreakciók elemzésével egészítsük ki. 3.1.1

A vizsgálati minta jellemzői

A válogatás eredményeként az eredetileg teljes körű vállalati adatbázis nem arányosan zsugorodott, tehát a reprezentativitás elveszhetett. Ezért elvégeztünk néhány összehasonlítást a kiegyensúlyozott mintánk és a 2008. évi teljes körű adatbázis szerkezete között. A válaszadók területi megoszlása nem mutatott érdemi eltérést, Közép-Magyarország túlsúlya azonban kissé mérsékeltebb lett, így jobban érvényesül a többi régió.

42 4. táblázat Területi megoszlás

(cégek száma, százalék) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Kiemelt és egyéb Ország összesen

2008 évi teljes körű adatbázis megoszlása Vizsgált minta megoszlása 75,3 72,2 4,3 4,7 4,1 4,6 3,5 4,0 3,7 3,7 4,5 5,3 4,6 5,5 0,0 0,0 100,0 100,0

Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

A méret szerinti megoszlás már komolyabb eltéréseket mutat. Az ismert vállalatdemográfiai folyamatoknak megfelelően nálunk is a mikrovállalatok körében volt a leginkább jellemző az, hogy a cég nem élte meg a vizsgált öt évet, hanem – akár megszűnés, akár az adózási mód váltása miatt – kihullott a társasági adóbevallók közül. A kis- és középvállalatok aránya így értelemszerűen megnőtt. Nem találtunk hasonlóan logikus magyarázatot az egyéb kategória (nagyvállalatok, illetve azon cégek, amelyek egy-vagy két jellemzőjük miatt nem sorolhatók be egyértelműen valamelyik kkv-kategóriába) arányának csökkenésére a teljes körű 2,2%-ról 1,3%-ra a mintában. Koncentrációs folyamatokat – leányvállalatok beolvasztását, cégegyesítéseket – sejtünk a háttérben. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy az egyéb kategória – a cégek többnyire nagy mérete miatt – kellően képviselve maradt a mintában. 16. ábra Méret szerinti megoszlás 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% Teljeskörű Mikro Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Minta Kisvállalat

Középvállalat

Egyéb

43 Az egyéb kategóriát azért tartjuk így is jól reprezentáltnak, mert a mintabeli foglalkoztatási és árbevételi súlya az alacsony cégszám dacára is óriási. 2. táblázat 5. táblázat Az egyes méretcsoportok súlya mintában (százalék) Létszám

Vállalatméret

2004 37,4 1,3 19,6 77,8 21,2 17,3 21,8 3,6

Összes értékben A cégek számában Összes értékben Mikro A cégek számában Összes értékben Kisvállalat A cégek számában Összes értékben Középvállalat A cégek számában Egyéb (Nagy)

2008 53,5 1,3 11,8 77,8 16,5 17,3 18,2 3,6

Értékesítés nettó árbevétele 2004 2008 53,5 60,6 1,3 1,3 11,8 8,4 77,8 77,8 16,5 14,5 17,3 17,3 18,2 16,4 3,6 3,6

Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Az ágazati eloszlás meglehetősen elaprózott. Mind a mintában, mind a teljes körű adatbázisban ugyanazokban az ágazatokban csoportosultak nagyobb arányban a vállalatok, bár a mértékek eltértek. 6. táblázat Ágazati megoszlása

(cégek száma, százalék) 0100 0200 0300 0500 0600 0700 0800 0900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700

Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Erdőgazdálkodás Halászat, halgazdálkodás Szénbányászat Kőolaj-, földgázkitermelés Fémtartalmú érc bányászata Egyéb bányászat Bányászati szolgáltatás Élelmiszergyártás Italgyártás Dohánytermék gyártása Textília gyártása Ruházati termék gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fontottáru gyártása Papír, papírtermék gyártása Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása

Teljes

Minta

2,3 0,5 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,9 0,4 0,0 0,2 0,6 0,1 0,7 0,2 0,8 0,0 0,2 0,0 0,5 0,4 0,1 1,7 0,4 0,2

3,2 0,3 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 1,5 0,5 0,0 0,4 0,7 0,1 1,0 0,3 1,1 0,0 0,3 0,0 0,9 0,6 0,1 2,6 0,6 0,4

44 2800 2900 3000 3100 3200 3300 3500 3600 3700 3800 3900 4100 4200 4300 4500 4600 4700 4900 5000 5100 5200 5300 5500 5600 5800 5900 6000 6100 6200 6300 6400 6500 6600 6800 6900 7000 7100 7200 7300 7400 7500 7700 7800 7900 8000 8100 8200 8500 8600 8700 8800

Gép, gépi berendezés gyártása Közúti jármű gyártása Egyéb jármű gyártása Bútorgyártás Egyéb feldolgozóipari tevékenység Ipari gép, berendezés, eszköz javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Víztermelés, -kezelés, -ellátás Szennyvíz gyűjtése, kezelése Hulladékgazdálkodás Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Épületek építése Egyéb építmény építése Speciális szaképítés Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű,motorkerékpár) Szárazföldi, csővezetékes szállítás Vízi szállítás Légi szállítás Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység Postai, futárpostai tevékenység Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Kiadói tevékenység Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás Távközlés Információ-technológiai szolgáltatás Információs szolgáltatás Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) Egyéb pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység Üzletvezetési, vezetői tanácsadás Építészmérnöki tevékenység, műszaki vizsgálat, elemzés Tudományos kutatás, fejlesztés Reklám, piackutatás Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Állat-egészségügyi ellátás Kölcsönzés, operatív lízing Munkaerőpiaci szolgáltatás Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Biztonsági, nyomozói tevékenység Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás Oktatás Humán-egészségügyi ellátás Bentlakásos, nem kórházi ápolás Szociális ellátás bentlakás nélkül

0,7 0,1 0,1 0,6 0,5 0,5 0,2 0,1 0,1 0,3 0,0 3,4 0,8 5,9 3,8 8,8 12,0 2,5 0,0 0,0 0,8 0,1 0,8 3,9 0,9 0,6 0,2 0,2 2,3 0,7 0,5 0,0 1,6 8,6 3,3 3,2 3,2 0,5 1,1 1,1 0,1 0,6 0,3 0,4 0,8 0,9 2,0 1,9 3,7 0,1 0,1

1,1 0,2 0,1 0,8 0,7 0,7 0,2 0,2 0,1 0,3 0,0 2,8 1,1 6,4 4,6 9,8 13,7 3,0 0,0 0,0 0,9 0,1 0,9 3,9 0,9 0,5 0,2 0,3 1,8 0,3 0,3 0,0 0,8 4,5 3,0 1,6 3,6 0,3 0,8 0,9 0,2 0,5 0,2 0,5 0,7 0,8 1,1 1,0 5,3 0,0 0,1

45 9000 Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység 9100 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység 9200 Szerencsejáték, fogadás 9300 Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység 9400 Érdekképviselet 9500 Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása 9600 Egyéb személyi szolgáltatás 9700 Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás 9900 Területen kívüli szervezet Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

0,8 0,1 0,5 0,8 0,7 0,6 1,3 0,0 0,0

0,6 0,0 0,5 0,5 0,0 0,7 0,9 0,0 0,0

A kiegyensúlyozott mintánk tehát nagyobb torzításokat nem tartalmazott, alkalmasnak tűnt a vállalatok fejlesztési és foglalkoztatási magatartásának elemzésére. 3.1.2

Tipológia

Azt, hogy adott vállalat a vizsgált időszakban jellemzően létszámbővítő-e vagy sem, az alkalmazottak statisztikai létszáma láncindexeinek aritmetikus átlagából számítottuk ki. Amennyiben ez az átlag 0 fölötti volt a vizsgált időszakra nézve, úgy létszámbővítőként, ellenkező esetben létszámcsökkentőként definiáltuk az egyes vállalatokat. Nehezebb volt a helyzet a fejlesztési tevékenység számszerűsítésénél. Fejlesztőnek tekintettünk minden céget, amelyik K+F után járó kedvezményt, illetve más adókedvezményt vett igénybe az időszak folyamán. Viszonylag egyszerű volt a beruházást jelentők kiválogatása, itt azonban csak azt a céget tekintettük fejlesztőnek, ahol a beruházás értéke meghaladta az amortizáció értékét, vagyis nem csupán egyszerű pótlást valósított meg. Mivel eszközökhöz a cégek más módokon is juthattak, nem csupán elszámolt beruházással, fejlesztőnek tekintettük azokat is, amelyeknél a tárgyi eszközök állománya pozitívan változott. Ezek alapján négy csoportot képeztünk a minta 104 ezer cégéből: 17. ábra Vizsgálati kategóriák megoszlása

(Cégek száma, darab)

40000 30000 20000 10000

Nem létszámbővítő

0

Létszámbővítő Nem fejlesztő

Fejlesztő

Létszámbővítő Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Nem létszámbővítő

46 Bár a legtöbb vállalat a nem fejlesztő, nem bővítő csoportban volt, a minta eloszlása meglepően közel volt az egyenleteshez. Minden kategóriába jutott elegendő számú cég ahhoz, hogy további elemzéseket végezhessünk. 3.2

Indikátorok

A vállalati adóbevallások elsősorban pénzügyi jellemzők vizsgálatát teszik lehetővé. Csupán kevés olyan információt tudtunk a cégekről találni, amelyek általános leíró jellegűek. A vizsgálatot megkönnyítette, hogy ezek egyszerű nominális változóként voltak kezelhetők, míg a pénzügyi mutatók arányskálás változók lettek. Leíró mutató, nominális változók:   

Vállalati méret kód (A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. Törvény szerinti besorolás) Igazgatási kód (annak a megyének a jelezése, amelyik adóigazgatósághoz a bevallást a cég benyújtotta) Mivel ez változhatott az évek során, a 2008. évi adatot vettük figyelembe. TEÁOR kód (ágazati besorolás) Itt komoly bajban voltunk, hiszen az időszak során megváltozott az ágazati besorolási rend. Végül a TEÁOR’08 használata mellett döntöttünk, abból a megfontolásból, hogy az átálláskor a cégek a valódi főtevékenységük szerinti kódot adták meg, ami valamivel jobban illeszkedik a modern gazdaság szerkezetéhez, míg a régi ki tudja, milyen eltéréseket fedhetett.

Gazdálkodási mutatók, arányskálás változók: Ezek az adóbevallás adatai, vagy abból számítható mutatószámok           3.2.1

Egy főre jutó tárgyi eszköz változása Egy főre jutó árbevétel változása Árbevétel növekedés Exporthányad (árbevétel arányában) változása Üzemi eredmény/árbevétel változása Személyi jellegű ráfordítások/ árbevétel változása Értékcsökkenés/árbevétel változása Adózás előtti eredmény/összes eszköz változása Adózás előtti eredmény/ tárgyi eszközök változása Személyi jellegű ráfordítások/ létszám változása Csoportjellemzők a leíró mutatók szerint Számos statisztikai vizsgálatot végeztünk. A következőkben ezek eredményeit és az értelmezéshez szükséges rövid módszertani leírást mutatjuk be. A részletek iránt érdeklődők a teszteket és egyéb számításokat a Statisztikai Függelékben találják meg.

A regionális eloszlás azt mutatja, hogy a fejlesztés és a létszámbővítés nagyon egyformán fordult elő az egyes régiók vállalatai között.

47 7. táblázat A cégek megoszlása magatartás típusok szerint

(százalék)

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Kiemelt és egyéb Ország összesen

Nem fejlesztő, nem bővítő 39,0 36,4 37,4 38,8 37,2 36,1 36,5 17,6 37,8

Fejlesztő nem bővítő 24,2 27,4 26,9 28,5 28,4 27,5 27,2 29,4 26,1

Nem fejlesztő bővítő 14,1 11,7 11,5 10,4 10,8 11,9 11,3 23,5 12,6

Fejlesztő, bővítő 22,7 24,5 24,3 22,3 23,6 24,5 24,9 29,4 23,5

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Bár a Khí-négyzet statisztika szerint a típusok nem függetlenek a megyéhez tartozástól, az irányvizsgálatok olyan gyenge kapcsolatot jeleznek, hogy biztosra vehető: csak a nagy mintaelem szám miatt ilyen magas a próba értéke. A kereszttábla vizsgálatok kapcsolatot mutattak a vállalati méretbesorolás és a vizsgálati típusba tartozás között is. 8. táblázat A vállalatméret és a fejlesztési-foglalkoztatási tevékenység

(Vállalatok megoszlása, százalék) Cégtípusok Nem fejlesztő, Fejlesztő, létszám Nem fejlesztő, létszám csökkentő csökkentő létszám bővítő Mikro 88,6 83,4 72,2 9,0 12,5 22,8 Vállalat- Kisvállalat méret Középvállalat 1,7 2,9 3,8c Egyéb 0,7 1,2 1,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Fejlesztő, létszám bővítő 57,2 33,2 7,3 2,3 100,0

Összesen 77,8 17,3 3,6 1,3 100,0

A Khí-statisztikák jelzik, hogy a vállalatméret és tipológia közötti függetlenség kizárható, azonban az irányvizsgálatok nem adnak útmutatást arra nézve, hogy a kapcsolat milyen irányú. Ismét lehet, hogy a nagy mintaelem számnak is köszönhetően jeleznek a próbák kapcsolatot, de valószínűbb, hogy mögöttes közös ok magyarázza az együttmozgást. A leíró mutatók között eddig nem találtunk olyat, ami megbízhatóan mutatott volna összefüggést a vállalatok fejlesztési-foglalkoztatási magatartásával. Ugyanezt a vizsgálatot elvégeztük az ágazati besorolásra is és itt is hasonló eredményekre jutottunk. Az ágazatok megoszlási statisztikái azonban annak dacára, hogy a tesztek nem mutattak megbízhatóan kapcsolatot – azt sejtették, hogy a függetlenség hiánya nem egészen véletlen. Ezért tovább elemeztük az adatokat. Megnéztük, hogy mely ágazatokban volt átlag feletti a létszámnövelő cégek aránya a fejlesztők és melyekben a nem fejlesztők között. Még így is túl nagy részletezést kaptunk, így nemzetgazdasági ágakba vontuk össze az adatokat.

48 9. táblázat Átlag feletti létszámbővítők nemzetgazdasági áganként

Cégek aránya az ág összes cégében, százalék Fejlesztők Mezőgazdaság Feldolgozóipar Közműipar Építőipar Kereskedelem Üzleti szolgáltatás Közszolgáltatás Humán szolgáltatás Nemzetgazdasági átlag

25,1 30,2 38,1 25,2 28,5 30,5 29,7 29,1 23,5

Nem fejlesztők 14,1 12,9 13,7 13,8 15,1 14,1 25,3 12,6

Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Az ágazatok – a statisztikai függelékben található - részletes listáját tekintve megfogalmazódik egy sejtés, ami szerint a technológiaigényes ágazatokban inkább járhat együtt a fejlesztés és a létszámbővítés, ezt azonban semmilyen statisztikai teszttel nem tudtuk igazolni. Az átlag feletti létszámfejlesztést megvalósító cégek minden nemzetgazdasági ágban gyakrabban valósítottak meg fejlesztést, mint nem. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a nem létszámnövelő cégek aránya mind a fejlesztők, mind a nem fejlesztők között magasabb volt, mint a bővítőké, a kapcsolat tehát egyirányúnak tűnik: A fejlesztő cégek nagyobb eséllyel valósítanak meg létszámbővítést is, mint a nem fejlesztők. Ezt azonban diszkriminancia elemzéssel nem tudtuk alátámasztani, tehát ez is csak halvány kapcsolat. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a leíró változók önmagukban nem magyarázzák a vállalatok fejlesztési és foglalkoztatási magatartása közti különbségeket, ezért szükséges bevonni a többi változót is a vizsgálatba. 3.2.2

Összetett csoportjellemzők vizsgálata

Először egy logit (bináris regressziós) modellt illesztettünk a változóhalmazra. A logisztikus regresszió egy osztályozásra alkalmas eljárás45. Akkor alkalmazzuk, ha előre definiált, egymást kizáró csoportok egyikébe soroljuk be a megfigyeléseket magyarázó változók alapján. Az eredmény két, egymást kizáró kategória lehet. Esetünkben ez a létszámbővítés, illetve nem bővítés a vizsgált időszakban. A magyarázó változók közé minden fenti nominális és arányskálás változót bevontunk, majd lépésenként szűkítettük a változók körét, addig, míg csak szignifikáns változó maradt a modellben. Konstanst nem állítottunk a modellbe. A futtatás statisztikái szintén a statisztikai függelékben találhatók, itt csak az értelmezéshez szükséges számításokat mutatjuk be. A modell 68%-os pontossággal sorolta be a vállalatokat, ez jó eredmény. Különösen kedvező, hogy a létszámbővítőket 75%-os sikerrel ismerte fel, a létszámot nem bővítőknél volt rosszabb – 64%-os - a találati arány.

45

Ld.: Kovács (2006) 145. o.

49 Az iterációk végén szignifikánsnak bizonyult mutatók a következők voltak: 10. táblázat Osztályba sorolást magyarázó változók a logit modellben Tárgyi eszköz változások átlaga Egy főre jutó árbevétel változások átlaga Árbevétel változások átlaga Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga Vállalatméret Fejlesztő-e?

Additív hatás -,001 -1,167 1,166 ,008 -,020 -,008 ,724 ,821

Multiplikatív hatás ,999 ,311 3,210 1,008 ,980 ,992 2,062 2,272

Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Az additív hatás azt jelenti, hogy egy főre jutó árbevétel és személyi ráfordítás, az értékcsökkenés aránya az árbevételben, valamint a tárgyi eszközök változása negatívan befolyásolja annak valószínűségét, hogy a vállalat létszámot bővít. Pozitív kapcsolat van a létszámbővítés és az árbevétel növekedése, a személyi ráfordítások árbevételen belüli aránya, a vállalatméret és a fejlesztési tevékenység között. A multiplikatív hatás pedig a mértékről árulkodik. Egységnyi árbevétel változás tehát több, mint háromszorosára növeli a létszámbővítés esélyét, a fejlesztési tevékenység is több, mint kétszeresére. Hasonlóan jelentős hatása van a vállalatméretnek is. (Itt az 1 érték a mikrovállalatot, a 4 pedig az egyéb kategóriát, zömében nagyvállalatot jelent.) A területi hovatartozást konstansnak érzékelte a modell, így kimaradt a számításból. Az ágazati hovatartozás azonban nem volt közömbös. Pozitív hatás csak két ágazatnál – a szénbányászatnál és az italgyártásnál - jelentkezett, de a multiplikatív hatások mértéke elenyésző volt, így nem véletlen, hogy korábban sem találtunk megnyugtató összefüggést. A szignifikánsnak bizonyult pénzügyi mutatók hatását tovább is vizsgáltuk. A vizsgálati kategóriákba eső értékekeken mediántesztet végeztünk. Ez egy Khi-négyzet eloszlású tesztstatisztika számítása a várt eloszlás és a megvalósult eloszlás különbségéből számítva. Joint test-ről van szó minden esetben, vagyis az eloszlások függetlenségét, illetve a különbözőségét bizonyítja a p-value=0%, de az irányokról intuitíven lehet dönteni. 11. táblázat A vizsgálat változók medián értéke fölé és alá eső cégek

(Adott kategóriába tartozó cégek arányában, százalék)

Tárgyi eszköz változások > Median átlaga <= Median Egy főre jutó árbevétel > Median változások átlaga <=Median Árbevétel változások átlaga > Median <=Median Személyi ráfordítások per > Median árbevétel változások átlaga <=Median Értékcsökkenés per > Median árbevétel változások átlaga <=Median Személyi ráfordítások per > Median létszám változások átlaga <=Median Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Cégtípusok Nem fejlesztő, Fejlesztő, létszám Nem fejlesztő, létszám csökkentő csökkentő létszám bővítő 9,7 93,1 12,3 90,3 6,9 87,7 51,9 62,5 31,7 48,1 37,5 68,3 32,9 47,1 59,1 67,1 52,9 40,9 49,2 42,4 59,7 50,8 57,6 40,3 43,1 62,5 32,7 56,9 37,5 67,3 50,2 56,3 40,2 49,8 43,7 59,8

Fejlesztő, létszám bővítő 95,5 4,5 43,0 57,0 76,3 23,7 54,5 45,5 56,6 43,4 48,0 52,0

50 A medián feletti és alatti eloszlások különbségei vagy a létszám változtatási, vagy fejlesztési magatartáshoz kötődőnek tűnnek. Leginkább az árbevétel változások átlagára mondhatjuk, hogy a medián felettiek aránya jellemzően eltér a fejlesztő-létszámbővítő cégeknél a másik két (nem fejlesztőlétszámbővítő, illetve fejlesztő- nem létszámbővítő) csoport arányaitól. (Ezt jeleztük a kiemeléssel.) A kétféle modellezési eljárás eredményei alapján tehát egyértelműnek tűnik: a vállalatok akkor kapcsolják össze a technológiafejlesztést és a létszámbővítést, ha ezt piacbővülés indokolja. A hatékonyságot tükröző mutatók négy vizsgálati kategóriára az előző elemzésekben nem mutattak számottevő magyarázó erőt, ezért ezeket tovább vizsgáltuk. A mediántesztet elvégeztük külön a fejlesztő és a nem fejlesztő cégek csoportjában e mutatókra. 12. táblázat A vizsgált változók medián értékei alá és fölé eső cégek száma

Egy főre jutó tárgyi eszköz > Median változások átlaga <= Median Egy főre jutó árbevétel változások > Median átlaga <= Median Üzemi eredmény per árbevétel > Median változások átlaga <= Median Személyi ráfordítások per árbevétel > Median változások átlaga <= Median Értékcsökkenés per árbevétel > Median változások átlaga <= Median Adózás előtti eredmény per tárgyi > Median eszközök változások átlaga <= Median Adózás előtti eredmény per összes > Median eszközök változások átlaga <= Median Adózás előtti eredmény per létszám > Median változások átlaga <= Median Személyi ráfordítások per létszám > Median változások átlaga <= Median Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

Nem fejlesztő, létszám csökkentő 23237 15845 21440 17416 11855 11336 18057 20085 19928 17990 10189 10353 11141 11128 11510 10539 20355 18381

Cégtípusok Nem fejlesztő, Fejlesztő, létszám létszám bővítő csökkentő 2819 14972 10212 9213 4457 15739 8482 10935 4023 9231 4543 8694 7455 11708 5428 14844 5449 13789 7388 12204 3837 8566 3673 8857 4094 8780 4108 8814 3690 8984 4661 7754 5505 14405 7480 12277

Fejlesztő, létszám bővítő 8482 14241 9656 14461 8740 9277 13651 10516 11107 12692 8701 8410 8669 8635 7849 9079 11050 13179

Két fajlagos mutatónál találtunk jelentős (a Khí-próbával is megerősített) eltérést: a nagyobb egy főre jutó tárgyi eszközök változása a létszámbővítést végrehajtó cégeknél gyakrabban jár együtt létszámbővüléssel, mint a nem fejlesztőknél – bár értelemszerűen a létszámbővítőknél gyakoribb a mutató alacsony, mint a magas értéke. Hasonló a helyzet az egy főre jutó árbevételnél is. Tehát a létszámbővítés általában rontja az egy főre vetített fajlagosok értékét, de azoknál a cégeknél, amelyek technológiai fejlesztéseket is végre hajtanak, ez a hatás gyengébb. Sokat mondó az is, hogy hol nem találtunk statisztikailag értékelhető összefüggést: a jövedelmezőségi mutatóknál. Úgy tűnik, hogy a fejlesztési és létszámnövelési magatartás a piaci és technológiai helyzethez köthető, de a pénzügyi hatékonysághoz nem. Ez arra utal, hogy pénzügyi eszközökkel, jövedelmezőség javítással a vállalatokat nemigen lehet fejlesztésre és létszámbővítésre ösztönözni. Sjönholm és Ludin (2010) cikkében pozitív foglalkoztatási hatásnak tekintette azt is, ha a longitudinális vizsgálatukban szereplő cég megérte az időszak végét, mivel ez azt jelentette, hogy munkahelyeket őrzött meg. A túlélési próbát mi is indokoltnak láttuk a 2009. évi adatokon, hiszen a globális válság keményen szelektált a Magyarországon bejegyzett vállalatok között is. A 2009. évi adóbevallás benyújtása egyértelműen túlélési sikerjelzésnek tekinthető.

51

18. ábra A minta cégeinek 2009-es túlélési adatai

(cégek száma) 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Nem fejlesztő, Nem fejlesztő, létszám létszám bővítő csökkentő

Megszűnt

Fejlesztő, létszám csökkentő

Fejlesztő, létszám bővítő

Megmaradt

Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások

A túlélésben egyértelműen a fejlesztő, létszámbővítő cégek voltak a legsikeresebbek, hiszen ezek 93%-a még 2009-ben is talpon volt. A korábbi fejlesztés mellett létszámot nem növelők körében is magas, 90%-os volt a túlélési ráta. Ettől alig maradtak el azok a vállalatok, akiknél ugyan nem találtunk technológiafejlesztésre utaló adatot, de létszámukat bővítették 2004 és 2008 között. A korábbi visszavonuló – nem fejlesztő, nem létszámbővítő – magatartás járt a legalacsonyabb – 83%-os - túlélési aránnyal. A múlt adatainak elemzése tehát arra világít rá, hogy a vállalatok akkor hajtanak végre foglalkoztatás bővüléssel járó technológiafejlesztést, ha a piacbővülés ezt lehetővé, szükségessé teszi. Ez a hatás inkább jellemző a nagyvállalatokra, illetve azok holdudvarába tartozó cégekre. A létszámnövelés többnyire az egy főre vetített hatékonysági mutatók romlásával jár, de ennek mértéke a technológiafejlesztést végrehajtó cégeknél kisebb, mint az erről lemondóké. Ehhez képest a pénzügyi hatékonyság szerepe jóval kevésbé függ össze a fejlesztési, létszámbővítési magatartással. A válság idején a korábban fejlesztést és létszámnövelést végrehajtó vállalatok túlélési valószínűsége jobb, mint az innovációról, illetve a foglalkoztatásról lemondóké.

52

4. A VÁLLALATI FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A vállalati felméréshez három ágazatot választottunk ki. Az élőmunka igényes élelmiszeripart, a szintén nagy foglalkoztató kereskedelmet és a kimondottan technológiaigényes, tőkeintenzív elektronikai ipart. Olyan cégeket kerestünk meg, amelyek az elmúl hat évben végrehajtottak fejlesztést, s ezeknél a foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlatukról érdeklődtünk. A válaszokból mind a múlt tapasztalatai, mind a jövő várakozásai alapján az rajzolódik ki, hogy a vállalatok leginkább a középfokú műszaki végzettségű munkavállalókat keresik, és őket találják meg legnehezebben. A beruházást végrehajtó vállalatok ilyen irányú igénynövekedést is jeleztek. Ugyanakkor a válaszadók elég jelentős része nem készült fejlesztést végrehajtani a közeljövőben, részben kereslethiány, részben finanszírozási gondok miatt. A vállalati felmérés kérdőíve a Mellékletben található. 4.1

A minta leírása

A GKI kérdőíve alapján a vállalati felmérést a Marketphone Kft. bonyolította le telefonon 2011. március közepén. A felmérés célja elsősorban az volt, hogy megismerjük a vállalatok magatartására és várakozásaira vonatkozó véleményeket. Nem adatok összegyűjtésére és rendszerezésére, hanem olyan vélemények, szándékok megismerésére törekedtünk, amelyek ismerete fontos a foglalkoztatáspolitika számára. A levonni tervezett következtetések sem mennyiségek, adatok, hanem inkább olyan attitüdök jellemzése, amiket a foglalkoztatáspolitika szereplői gondolatébresztőként, intézkedéseik tervezésekor a cselekvési irányok kijelöléséhez használhatnak, de semmiképp nem alkalmasak a várható hatások számszerű becslésére. A felmérésbe csak olyan cégeket vontunk be, amelyek fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt időszakban. A vizsgálatot eleve három ágazatra: az élelmiszer- és az elektronikai iparra, valamint a kereskedelemre korlátoztuk. Nem is törekedhettünk a méret szerinti, vagy területi reprezentativitásra. Olyan ágazatokat vizsgáltunk, ahol vagy az élőmunka, vagy a technika jelentős szerepet játszik az értékteremtésben, és a fejlesztések feltételezhetően jelentősen befolyásolják a munkaerő mennyiségét és/vagy minőségét, képzettségét, s e hatások jellegének megállapítását kíséreltük meg. A felmérés válaszadóinak megoszlása a következő volt: A válaszadók között nagy – de a nemzetgazdasági súlyuknál kisebb – arányban szerepeltek mikro vállalatok. Ez a GKI minden vállalati felmérésére jellemző, azt szolgálja, hogy a nagyobb méretű vállalatok is gazdasági súlyuknak megfelelő számban szerepeljenek a mintában. Ennek megfelelően a másik három csoport kissé nagyobb súllyal, elemezhető darabszámmal jelent meg a vizsgálatban, de a nagyvállalatok létszámból adódó elhúzó hatását is el tudtuk kerülni. 13. táblázat A vállalatok száma és megoszlása méret szerint

Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Összesen

Darabszám 252 222 120 18 612

Százalék 41,2 36,3 19,6 2,9 100,0

53 A felmérésben résztvevő vállalatok ágazati megoszlása megfelelt az előzetesen tervezettnek. 14. táblázat A válaszadók ágazati megoszlása

Elektronika Élelmiszeripar Kereskedelem Összesen

Darabszám 111 200 301 612

Százalék 18,1 32,7 49,2 100,0

A minta kiválasztásánál arra is törekedtünk, hogy az ország össze régiója megjelenjen. 19. ábra A vállalatok területi megoszlása

Közép-Magyarország

14%

Közép-Dunántúl 8%

Nyugat-Dunántúl 50%

5%

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

9%

Észak-Alföld Dél-Alföld

7% 7%

Az adatok arra mutatnak, hogy bár mintánk nem reprezentatív, a hazai vállalatoknak elég széles körét fogja át ahhoz, hogy megállapításokat tehessünk számos jelenség létére, főbb jellemzőire vonatkozóan. 4.2

A megvalósított fejlesztések

Kérdéseinkben a fejlesztési tevékenységet két területre – a beruházásokra és az innovációkra koncentráltuk. A két tevékenység megkülönböztetése azt a célt szolgálta, hogy pontosabb, célirányosabb válaszokat kaphassunk a vállalatok fejlesztési tevékenységéről, törekvéseiről. A vizsgált időtáv elég nagy, mintegy 6 év volt, ami összhangban van a statisztikai adatbázissal, s egyaránt tartalmaz kedvező, illetve kedvezőtlen konjunktúrájú éveket. A fejlesztések közül a beruházás volt a gyakoribb, a válaszadók 90%-a jelezte, hogy hajtott végre 2004 óta. Innovációt kevesebben – a válaszadók 42%-a – valósítottak meg ugyanezen idő alatt. Természetesen egy vállalat több beruházást, illetve innovációfajtát is megvalósíthatott.

54 20. ábra Az egyes fejlesztés fajtákat megvalósítók aránya a felmérésben

(Az összes válaszadó arányában, százalék) Piacinnováció Marketing innováció Szervezési innováció Eljárásinnováció Termékinnováció Egyéb beruházás Gépberuházás Épületberuházás 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

A felmérés alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a vállalatok fejlesztési aktivitása a nagyobb vállalatoknál élénkebb volt (többen valósítottak meg több fejlesztés fajtát), mint a kisebbeknél. Más elemzések is azt igazolták, hogy a kisebb vállalatok Magyarországon erősen meggondolják, hogy tevékenységük fejlesztésébe fektessenek-e be, míg a nagy cégeknél ez természetes része az üzletmenetnek. Ez megerősíti azt, hogy a felmérés többi tapasztalata is releváns a magyar vállalati körben. Sajnos, ez a jelenség arra is utal, hogy a magyar gazdaság fejlődésében és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatás növelésében nem az innovatív kkv-szektor viszi a dinamikát. Az adatok szerint a válaszadók nagyobb hányada hajtott végre az elmúlt 6 évben gép-, mint épület beruházásokat. Még a mikro-vállalatoknak is több mint fele jelezte, hogy hajtott végre gépberuházást az elmúlt hat év folyamán, de a nagyvállalati körben ez az arány igen magas, 89%,a közepes méretűeknél pedig 77 % volt 15. táblázat Beruházást végrehajtó válaszadók aránya a felmérésben

(százalék)

Beruházás: Épület Beruházás: Gép Beruházás: Egyéb N

nem igen nem igen nem igen

Mikrovállalat 77,4 22,6 43,7 56,3 75,0 25,0 252

Kisvállalat 68,0 32,0 32,0 68,0 76,1 23,9 222

Középvállalat Nagyvállalat 45,0 55,6 55,0 44,4 22,5 11,1 77,5 88,9 75,8 77,8 24,2 22,2 120 18

Összesen 67,0 33,0 34,3 65,7 75,7 24,3 612

Az innovációk terén már jóval visszafogottabbak voltak a vállalatok. Ez megfelel a KSH mérései alapján kialakult képnek. Itt is jellemző volt a nagyobb cégek nagyobb aktivitása. A válaszadók elsősorban új termékeket vezettek be, másodsorban új piacokra léptek, harmadsorban új eljárásokat alkalmaztak a tevékenységükben. Új szervezési és marketing megoldások felhasználására a vállalatok jóval kisebb hányadánál került sor.

55

16. táblázat Innovációt végrehajtó válaszadók aránya a felmérés szerint

(százalék) nem Innováció: Új, jelentősen megújított termék bevezetése igen nem Innováció: Új, jelentősen megújított eljárás bevezetése igen Innováció: Új, jelentősen nem megújított szervezési megoldás bevezetése igen Innováció: Új, jelentősen nem megújított marketing eszköz, eljárás bevezetése igen nem Innováció: Új piac megszerzése igen N

Mikrovállalat Kisvállalat 80,6 75,7 19,4 24,3 88,1 83,3 11,9 16,7 94,0 93,2

Középvállalat 73,3 26,7 77,5 22,5 94,2

Nagyvállalat Összesen 61,1 76,8 38,9 23,2 55,6 83,3 44,4 16,7 88,9 93,6

6,0 92,1

6,8 91,9

5,8 88,3

11,1 94,4

6,4 91,3

7,9 79,0 21,0 252

8,1 81,5 18,5 222

11,7 89,2 10,8 120

5,6 72,2 27,8 18

8,7 81,7 18,3 612

Az ágazat szerinti metszet azt mutatta, hogy az elmúlt időszakban az élelmiszeripari vállalatok kiemelkedően aktív beruházók voltak. Új termékek bevezetésében az elektronikai ipar cégei jártak az élen, új eljárások bevezetésében és új piacok meghódításában azonban az élelmiszeripariak alig maradtak el tőlük. 17. táblázat A fejlesztést végrehajtó cégek megoszlása ágazatonként

(százalék) nem Beruházás: Épület igen nem Beruházás: Gép igen nem Beruházás: Egyéb igen nem Innováció: Új, jelentősen megújított termék bevezetése igen nem Innováció: Új, jelentősen megújított eljárás bevezetése igen nem Innováció: Új, jelentősen megújított szervezési megoldás bevezetése igen nem Innováció: Új, jelentősen megújított marketing eszköz, eljárás bevezetése igen nem Innováció: Új piac megszerzése igen N

Elektronika Élelmiszeripar 75,7 54,0 24,3 46,0 29,7 21,0 70,3 79,0 78,4 79,5 21,6 20,5 65,8 77,5 34,2 22,5 73,9 78,0 26,1 22,0 92,8 94,0 7,2 6,0 90,1 93,5 9,9 6,5 78,4 82,0 21,6 18,0 111 200

Kereskedelem 72,4 27,6 44,9 55,1 72,1 27,9 80,4 19,6 90,4 9,6 93,7 6,3 90,4 9,6 82,7 17,3 301

Az adatok összességében arra mutatnak tehát, hogy a minta vállalatai az elmúlt években változatos fejlesztéseket valósítottak meg. Van tehát módunk arra, hogy viszonylag széles körben tekintsük át a fejlesztések és a foglalkoztatás kapcsolatrendszerét.

56 4.3

A munkaerő-piac helyzete

A kutatásnak fontos megállapítása, hogy bár 2004 óta minden vizsgált cég hajtott végre valamilyen fejlesztést, csupán 31%-uknál emelkedett a dolgozók létszáma valamilyen szakterületen. A legnagyobb kereslet a műszaki szakemberek iránt mutatkozott. 21. ábra Létszámot bővítő cégek aránya

(az összes válaszadó arányában, százalék) szakterületenként

képzettségi fok szerint

egyéb

felsőfokú

gazdasági középfokú műszaki

szakképzetlen

szakképzetlen

0

5

10

15

20

25

0

5

10

15

20

25

A válaszadók zöme stagnáló létszámról számolt be a különféle szakmai, illetve képzettségi csoportokban az elmúlt időszakban. Leginkább a középfokú műszaki, természettudományi végzettségű dolgozók körében hajtottak végre létszámbővítést, a cégek 15%-a jelezte ezt. Csaknem ugyanennyien – a válaszadók 14%-a – növelte a hasonló területű felsőfokú végzettségűek számát. Ezt a szakképzetlenek számának növekedése követte 13%-nyi említéssel. Jóval kisebb volt a kereslet a társadalomtudományi (gazdasági, jogi, szociális), illetve az egyéb területen szakképzett dolgozók iránt.

57 18. táblázat A válaszadók munkaerő kereslete 2004 után, méret szerint

(A válaszok megoszlása, százalék) csökkent stagnált nőtt csökkent Műszaki középfokú stagnált nőtt csökkent Műszaki felsőfokú stagnált nőtt csökkent Társadalomtudományi stagnált középfokú nőtt csökkent Társadalomtudományi stagnált felsőfokú nőtt csökkent Egyéb középfokú stagnált nőtt csökkent Egyéb felsőfokú stagnált nőtt A létszámváltozás az nem előző pontban jelzett részben beruházás illetve innovációval függ igen össze? N Szakképzetlen

Mikrovállalat 13,1 81,0 6,0 13,9 78,6 7,5 9,5 83,7 6,7 6,3 91,3 2,4 5,6 91,7 2,8 11,9 82,9 5,2 6,7 90,5 2,8 85,3 4,8 9,9 252

Kisvállalat 21,2 66,2 12,6 15,3 68,0 16,7 14,0 74,8 11,3 9,5 84,7 5,9 9,0 82,4 8,6 14,9 75,2 9,9 9,9 82,4 7,7 80,2 5,9 14,0 222

Középvállalat 20,0 55,8 24,2 15,8 56,7 27,5 13,3 57,5 29,2 11,7 74,2 14,2 10,8 75,8 13,3 13,3 62,5 24,2 12,5 70,0 17,5 60,8 16,7 22,5 120

Egyéb 27,8 44,4 27,8 27,8 44,4 27,8 16,7 44,4 38,9 22,2 66,7 11,1 16,7 55,6 27,8 27,8 50,0 22,2 16,7 55,6 27,8 38,9 33,3

Összesen 17,8 69,6 12,6 15,2 69,4 15,4 12,1 74,2 13,7 9,0 84,8 6,2 8,2 84,2 7,7 13,7 75,2 11,1 9,3 82,5 8,2 77,3 8,3

27,8

14,4

18

612

Ugyancsak fontos megállapításunk, hogy a létszámváltozások csupán kisebb hányada – 22%-a függött össze a fejlesztési akciókkal. A létszámdöntések 78%-a más tényezőkre vezethető vissza. Jelentős különbségek tapasztalhatók ebben is a vállalat mérete szerint: a kisebb cégeknél kevésbé, a nagyobbaknál inkább jellemző volt a dolgozók számának a fejlesztésekkel összefüggésben megvalósult változása. Határozottabb különbségek mutatkoztak az ágazati metszetben. Csaknem minden képzettségi kategóriában, még a szakképzetlenek körében is az elektronikai cégek jelezték a legnagyobb arányban, hogy nőtt a dolgozók száma. A legtöbben persze a közép- és felsőfokú műszaki végzettségűek számát emelték ebben az iparágban. A szakképzetlen munkaerő iránt valamivel nagyobb kereslet mutatkozott az élelmiszeriparban, mint az elektronikai ágazatban. Szintén az élelmiszeripari cégek legnagyobb arányában nőtt az egyéb középfokú végzettségű dolgozók száma. A létszámváltozások az élelmiszeriparban függtek össze leginkább - a válaszadók 21%-a szerint - a fejlesztésekkel, míg ugyanez a legkevésbé a kereskedelemben volt jellemző.

58 19. táblázat A válaszadók munkaerő-kereslete 2004 után, ágazatok szerint

(ágazaton belüli megoszlás, százalék)

Szakképzetlen Műszaki középfokú Műszaki felsőfokú Társadalomtudományi középfokú Társadalomtudományi felsőfokú Egyéb középfokú Egyéb felsőfokú

csökkent stagnált nőtt csökkent stagnált nőtt csökkent stagnált nőtt csökkent stagnált nőtt csökkent stagnált nőtt csökkent stagnált nőtt csökkent stagnált nőtt nem részben

A létszámváltozás az előző pontban jelzett beruházás illetve igen innovációval függ össze? N

Elektronika 21,6 60,4 18,0 25,2 52,3 22,5 18,9 56,8 24,3 14,4 77,5 8,1 13,5 74,8 11,7 18,0 70,3 11,7 14,4 73,9 11,7 74,8 9,9 15,3 111

Élelmiszeripar 23,0 57,5 19,5 9,5 76,5 14,0 8,5 80,5 11,0 6,0 86,5 7,5 6,5 84,5 9,0 12,5 73,0 14,5 9,5 81,0 9,5 69,0 10,0 21,0 200

Kereskedelem 13,0 81,1 6,0 15,3 71,1 13,6 12,0 76,4 11,6 9,0 86,4 4,7 7,3 87,4 5,3 13,0 78,4 8,6 7,3 86,7 6,0 83,7 6,6 9,6 301

Összesen 17,8 69,6 12,6 15,2 69,4 15,4 12,1 74,2 13,7 9,0 84,8 6,2 8,2 84,2 7,7 13,7 75,2 11,1 9,3 82,5 8,2 77,3 8,3 14,4 612

Hangsúlyozzuk, hogy a munkaerő-kínálat adottságai a vizsgált cégek többségének se fejlesztési, se egyéb tevékenységét nem korlátozták végletesen. A válaszadók csaknem kilenctizede minden képzettségi kategóriában ki tudta valahogy elégíteni munkaerő-igényét. Természetesen azonban a kínálat nem volt problémamentes. Nehézségek egyes középfokú – műszaki és egyéb (nem társadalomtudományi) – végzettségű dolgozóknál jelentkeztek egy kicsit nagyobb arányban, a válaszadók több mint 5%-ánál. Egészen elvétve fordult elő, hogy a válaszadók kompromisszumra kényszerültek az állások betöltése során. A vállalatméret szerinti különbségek nem jelentősek és nem is mutatnak egyértelmű tendenciát. Az ágazatok közti eltérések még ennél is csekélyebbek voltak. Az a néhány (a válaszadók 12%-át kitevő) cég, amelyik nem, vagy csak kompromisszumokkal tudta kielégíteni a munkaerőigényét, leginkább abba az akadályba ütközött, hogy nem volt elérhető a szükséges végzettséggel rendelkező munkaerő. Ennél valamivel kisebb gyakorisággal a jelentkezők egyéb képességei nem feleltek meg az elvárásoknak. Még ritkábban fordult elő, hogy munkavállalók túlzottan magas bérigényei akadályozták meg az állás betöltését.

59 22. ábra A munkaerőigények kielégítésének akadályai

(átlagosztályzatok) 5,00

4,00

3,00

2,00

1,00 Túl magas bérigények

Nem volt elérhető ilyen végzettségű munkaerő

Az egyéb képességek nem feleltek meg

1: nem játszott szerepet 5: ez volt a fő ok

A válaszadók nyitott kérdésként megjelölhettek egyéb okot is. Ketten említették, hogy jelentkezők hiányában nem tudtak dolgozót felvenni, egy a jelentkezők hozzáállása miatt, egy pedig a gazdaságpolitikai támogatás hiánya miatt nem tudta betölteni a helyet. Mindez arra utal, hogy az elmúlt évek során a felmérésben résztvevők munkaerő-piacán is túlkínálat jellemezte, de a megfelelő dolgozók megszerzése nem volt zökkenőmentes. 4.4

A közeljövő kihívásai

A következő években a vállalatoknak előreláthatólag komoly kihívásokkal kell szembenézniük. A kihívások között minden ágazatban a piaci, termék-keresleti viszonyok változását tartották a legvalószínűbbnek, ezt a verseny szerkezetének változása követte. Az elektronikában a technológiai változásokat, a másik két ágazatban a vállalati stratégiák változását valószínűsítették harmadik helyen.

60 A piacon várható trendváltások megítélése, ágazati vélemények szerint átlagosztályzatok

23. ábra 5

Technológiai változások 4

Versenyző ágazatok megjelenése, megerősödése

3

A piaci viszonyok változása (pl. a kereslet bővülése/szűkülése)

2

Versenytársak megjelenése/kiesése,

1

A vállalati versenystratégiák változása

Elektronika Élelmiszeripar Kereskedelem

Összesen

1: nem várható … 5: határozottan várható

Ugyanakkor nem elhanyagolható azok aránya sem, akik nem vártak változásokat az egyes kérdésekben. Természetesen az elektronikai cégek jelezték a legkisebb arányban, hogy nem számítanak technológiai változásokra a piacon, és ők tartanak a legkevésbé a versenyző ágazatok felnövekedéstől is. Az élelmiszeripari válaszadók pedig a keresleti viszonyok változásától tartottak valamelyest kevésbé, mint a másik két szektor. 20. táblázat A változást nem várók aránya ágazatonként Technológiai változások

cégszám aránya az ágazatban Versenyző ágazatok cégszám megjelenése, megerősödése aránya az ágazatban A piaci viszonyok változása (pl. a cégszám kereslet bővülése/szűkülése) aránya az ágazatban Versenytársak cégszám megjelenése/kiesése, aránya az ágazatban A vállalati versenystratégiák cégszám változása aránya az ágazatban Összesen cégszám

Elektronika Élelmiszeripar Kereskedelem Összesen 40 118 173 331 36,0 59 57,54 54,1 42 84 138 264 37,8 42 45,8 43,1 20 30 69 119 18,01 15 22,9 19,4 27 42 77 146 24,3 21 25,6 23,9 40 64 115 219 36,0 32 38,2 35,8 111 200 301 612

A piaci trendek alakulása ugyan inkább ágazati sajátosságnak tűnik, azonban eltérések vannak a vállalatméret szerinti bontásban is. A kis- és középvállalatok elsősorban a kereslet változásától tartanak, a technológia fejlődésére pedig inkább a nagy és a hozzájuk tartozó cégek (egyéb kategóriába soroltak) koncentrálnak. Ez sajnos azt vetíti előre, hogy kkv válaszadóink a következő években sem fognak kiemelkedő szerepet játszani az annyira várt dinamikus, innovatív kkv-szektor erősítésében. A további válaszok megnyugtatóbbak. Míg a versenytárs vállalatok változásaira csaknem minden méretcsoport azonos figyelmet fordít, a versenyző ágazatokat a nagyobb cégek tartják szemmel. S kifejezetten örvendetesnek tartjuk, hogy a versenystratégiák minden méretcsoportban azonos értékelést kaptak.

61 24. ábra A piacon várható trendváltások megítélése, méret szerint

(átlagosztályzatok) 5

Technológiai változások

4

Versenyző ágazatok

3

A piaci viszonyok változása

2

Versenytársak megjelenése/kiesése,

1

A vállalati versenystratégiák változása mikrovállalat kisvállalat középvállalat

egyéb

1: nem várható … 5: határozottan várható

Nagyobb gond, hogy a várható változások is csak a válaszadók 42%-át látszanak arra késztetni, hogy valamilyen fejlesztéssel hajtsanak végre. 81%-uk – az összes válaszadó 34%-a – beruházni szeretne, elsősorban gépekbe; 24% többféle beruházást is meg akar valósítani. Innovációra a fejlesztők fele – a válaszadók 21%-a – készült. Az innováció fajták között csökkenő sorrendben a termék, az eljárás és a piaci innováció volt a leggyakoribb. Itt is előfordult többféle kombináció, a válaszadók 21%-a készül többfajta innováció megvalósítására. A felmérés résztvevőinek 13%-a pedig mind beruházás, mind innováció megvalósítását tervezi. 25. ábra Fejlesztési szándékot jelzők az összes válaszadó között

(százalék) 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Beruházás

Innováció

ebből: Mindkettő együtt

A középvállalatok körében tervezik a legtöbben, hogy beruháznak és azt is, hogy innoválnak, a nagyok körében viszont ennél is gyakrabban jár együtt a beruházás és az innováció tervezése.

62 21. táblázat Fejlesztési szándékok a következő három évre, vállalatméret szerint

(A szándékot jelzők aránya a csoportban) mikrovállalat Beruházás Innováció Fejlesztés

nem igen nem igen nem csak egyik mindkettő

71,0 29,0 82,5 17,5 63,9 25,8 10,3 252

N

kisvállalat 64,4 35,6 78,8 21,2 57,2 28,8 14,0 222

középvállalat Nagyvállalat Összesen 58,3 41,7 71,7 28,3 47,5 35,0 17,5 120

61,1 38,9 72,2 27,8 55,6 22,2 22,2 18

65,8 34,2 78,8 21,2 58,0 28,6 13,4 612

Az ágazati metszet némi meglepetést okozott: az élelmiszeripari cégek nagyjából ugyanolyan arányban bizonyultak fejlesztőnek, mint az elektronikaiak, és nagyon közel járt a mindkét fejlesztés fajtára készülők aránya is. Az élelmiszeriparban többen terveztek beruházást, az elektronikában innovációt. A kereskedelmi cégek tartózkodtak a leginkább a fejlesztésektől. 22. táblázat Fejlesztési szándékok a következő három évre, ágazat szerint

(A szándékot jelzők aránya a csoportban)

Beruházás Innováció Fejlesztés N

nem igen nem igen nem csak egyik mindkettő

Elektronika 65,8 34,2 70,3 29,7 52,3 31,5 16,2 111

Élelmiszeripar 62,0 38,0 75,5 24,5 54,5 28,5 17,0 200

Kereskedelem 68,4 31,6 84,1 15,9 62,5 27,6 10,0 301

355 válaszadó meg is indokolta, hogy mi tartja vissza őket a következő időszakban fejlesztések végrehajtásától. A szokásos iskolai osztályzatok szerinti skálán a legmagasabb átlagot a kereslet elégtelen növekedése kapta. Ezt kissé lemaradva, nagyjából az átlag közeli pontszámmal a finanszírozási akadály követte. A válaszadók csaknem azonos átlagot adtak a következő két akadálynak: a túl nagy kockázatnak, illetve annak, hogy a cég így is versenyképes, nem szükséges most fejleszteni. Volt lehetőség arra is, hogy nyitott kérdésként további okokat jelöljenek meg, ezzel tizenegyen éltek. Az okok között négy esetben szintén finanszírozásiak merültek fel (adósságot kell törleszteni, anyagi gondok, pénzhiány, kintlévőségek). Három cégnél az anyavállalat döntése, cégcsoporton belüli változás volt a fejlesztés akadálya. Egy válaszadó a gazdasági körülményeket jelölte meg visszatartó erőként, egynél a túl magas átlagéletkor játszott szerepet. Egy cég felszámolás alatt volt, egynél nem volt szükség fejlesztésre.

63 23. táblázat A fejlesztéstől tartózkodás oka vállalatméret szerint

(átlagosztályzatok) A kereslet nem nő eléggé A szükséges fejlesztés nem finanszírozható A fejlesztés kockázatai túl nagyok A cég így is versenyképes, nem szükséges most fejleszteni

Mikrovállalat 3,49 3,08

Kisvállalat 3,31 2,99

Középvállalat Nagyvállalat 3,68 2,90 2,72 2,50

Összesen 3,44 2,97

2,87

2,71

2,70

2,50

2,88

2,62

2,78

3,18

3,10

2,88

1: nem játszik szerepet ... 5: ez a fő ok

Nem meglepő módon a finanszírozási gond és a kockázatoktól való tartózkodás fontossága a vállalatméret növekedésével csökkent. A kereslet és a versenyképesség megítélése azonban nem mutatott ilyen egyértelmű összefüggést. Az ágazatok mindegyikében a kereslet volt a fejlesztéseket visszatartó legfőbb erő. Az élelmiszeripari cégek minden akadályt fontosabbnak tartottak a többieknél, de a finanszírozás szerepe kiemelkedő. 26. ábra A fejlesztéstől tartózkodás oka ágazat szerint

(átlagosztályzatok) 5 4 3 Elektronika Élelmiszeripar

2

Kereskedelem 1 A kereslet nem nő eléggé

A szükséges fejlesztés nem finanszírozható

A fejlesztés kockázatai túl nagyok

A cég így is versenyképes, nem szükséges most fejleszteni

1: nem játszik szerepet ... 5: ez a fő ok

Az elmondottak szerint felmérésünk eredményei, bár nem mutatták általánosnak vállalati fejlesztési törekvéseket, kellő alapot kínálnak arra, hogy több síkúan vizsgáljuk meg a fejlesztési, illetve foglalkoztatási elképzelések, tervezetek közti kapcsolatokat is.

64 4.5

A fejlesztések munkaerőigénye

Úgy tűnik, a tervbe vett fejlesztések munkaerő-vonzata viszonylag visszafogott lesz. 27. ábra A létszámbővítést tervezők aránya

(Az összes válaszadó arányában) Szakterületenként

Képzettségi fok szerint

18

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

16 14 12 10 8 6 4 2 0 Műszaki

Társadalomtudományi

Egyéb szakképzett

Szakképzetlen

Középfokú

Felsőfokú

A válaszadók 32%-a válaszolt arra, hogy a tervezett fejlesztés hogyan hat a dolgozók számára. A legtöbben minden felsorolt képzettségi területen stagnálást jeleztek, de a létszámnövelést tervezők aránya valamennyi szakterületen meghaladta a csökkenéseket. Kereslet leginkább a műszaki dolgozók iránt mutatkozik majd, s elsősorban középfokú végzettségűekre lesz szükségük a válaszadóknak. 24. táblázat A várható létszámváltozást jelzők, ágazatonként

(a válaszolók arányában, százalék) Szakképzetlen

Műszaki középfokú végzettségű

Műszaki felsőfokú végzettségű

Társadalomtudományi középfokú végzettségű

Társadalomtudományi felsőfokú végzettségű

Egyéb középfokú végzettségű

Egyéb felsőfokú végzettségű

N

csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő 4.5.1

Elektronika Élelmiszeripar Kereskedelem 9,5 13,8 6,8 66,7 43,1 78,4 23,8 43,1 14,8 14,3 6,2 4,5 31,0 60,0 52,3 54,8 33,8 43,2 9,5 4,6 4,5 42,9 81,5 62,5 47,6 13,8 33,0 4,8 4,6 3,4 78,6 84,6 87,5 16,7 10,8 9,1 4,8 4,6 2,3 78,6 89,2 89,8 16,7 6,2 8,0 4,8 7,7 4,5 66,7 63,1 56,8 28,6 29,2 38,6 4,8 6,2 3,4 76,2 81,5 80,7 19,0 12,3 15,9 42 65 88

Összesen 9,7 64,1 26,2 7,2 50,3 42,6 5,6 64,6 29,7 4,1 84,6 11,3 3,6 87,2 9,2 5,6 61,0 33,3 4,6 80,0 15,4 195

A méret szerinti bontás hozott néhány meglepetést. A nagyvállalati kategóriában olyan kevesen válaszoltak, hogy nem lehetett elemezni a megoszlásokat. A kisvállalatok meglepően nagy arányban igényeltek szakképzetlen munkaerőt a fejlesztéseikhez és ők jelezték a legnagyobb arányban a

65 középfokú műszaki és egyéb képzettségű dolgozók iránt keresletüket is. A középvállalatok igénye az egyéb felsőfokú végzettségűek iránt nagyobb a többiekénél. Rossz hír a gazdasági, jogi, szociális végzettségűek számára, hogy legkevésbé irántuk jeleztek keresletet a cégek, ezen belül a középvállalatoknál volt viszonylag nagyobb rájuk az igény. 25. táblázat A várható létszámváltozást jelzők, vállalatméret szerint

(a válaszolók arányában, százalék) csökken Szakképzetlen stagnál nő csökken Műszaki középfokú végzettségű stagnál nő csökken Műszaki felsőfokú végzettségű stagnál nő csökken Társadalomtudományi középfokú stagnál végzettségű nő csökken Társadalomtudományi felsőfokú végzettségű stagnál nő csökken Egyéb középfokú végzettségű stagnál nő csökken Egyéb felsőfokú végzettségű stagnál nő N

Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat 6,1 6,0 25,0 76,8 61,2 47,5 17,1 32,8 27,5 8,5 4,5 10,0 53,7 43,3 55,0 37,8 52,2 35,0 7,3 6,0 2,5 61,0 62,7 80,0 31,7 31,3 17,5 4,9 3,0 5,0 87,8 85,1 82,5 7,3 11,9 12,5 4,9 3,0 2,5 89,0 91,0 85,0 6,1 6,0 12,5 7,3 6,0 2,5 64,6 56,7 65,0 28,0 37,3 32,5 4,9 6,0 2,5 84,1 79,1 77,5 11,0 14,9 20,0 82 67 40

A közeljövő bizonytalanságai miatt sem a fejlesztések, sem a létszámbővítés terén nem várható nagy aktivitás a vizsgált vállalati körben és ez valószínű az egyéb szektorok vállalataira is. A fejlesztést tervezők azonban inkább növelik, mint csökkentik majd a dolgozók számát, a kereslet a középfokú műszaki végzettségűekre koncentrálódik majd. 4.6

A fejlesztések és a munkaerőigények közti kapcsolatok jellege

Azoknál a cégeknél, amelyek az elmúlt időszaki foglalkoztatás változást részben, vagy egészben a fejlesztéseikhez kötötték, megvizsgáltuk, hogy az egyes fejlesztésfajták milyen létszámmozgással jártak együtt. A felmérés alátámasztotta azt a szakirodalomból ismert összefüggést, hogy az elmúlt években az épület beruházások voltak azok, amelyek a leginkább létszámbővítéssel jártak együtt. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a gépberuházások nem eredményeztek munkaerő-megtakarítást. Ez inkább az egyéb beruházásokra volt jellemző, amelyeknél a szakképzetlenek és a középfokú műszakiak számának csökkenését többen jelezték, mint bővítésüket.

66 26. táblázat A foglalkoztatottak számának változása beruházásfajták szerint

(a kapcsolatot jelzők arányában, százalék) Szakképzetlen

csökkent nőtt Műszaki középfokú végzettségű csökkent nőtt Műszaki felsőfokú végzettségű csökkent nőtt Társadalomtudományi középfokú végzettségű csökkent nőtt Társadalomtudományi felsőfokú végzettségű csökkent nőtt Egyéb középfokú végzettségű csökkent nőtt Egyéb felsőfokú végzettségű csökkent nőtt N

Épület beruházás Gépberuházás Egyéb beruházás 20,8 18,2 17,4 22,3 14,2 13,4 17,3 15,7 14,1 22,3 17,7 11,4 13,4 12,9 8,7 17,8 15,2 13,4 12,9 10,0 6,0 7,9 7,5 4,7 12,4 9,2 3,4 8,9 8,2 8,7 15,3 13,9 10,1 17,8 13,4 12,1 11,9 10,2 4,0 11,4 9,2 9,4 202 402 149

A termék- és eljárás innovációk minden képzettségi csoportban növekvő létszámot vonzottak. A szervezési, marketing és piaci innovációk viszont nagyobb arányban csökkentették, mint növelték a szakképzetlen dolgozók számát. A szervezési és marketing innovációk a középfokú műszakiaknál is így hatottak, az új piacra lépések viszont már inkább némi többletet generáltak e dolgozók körében. A többi csoportban már a nem technológiai innovációk is többször jártak együtt létszámbővítéssel, mint csökkenéssel. 27. táblázat A foglalkoztatottak számának változása innovációfajták szerint

(a kapcsolatot jelzők arányában, százalék)

Szakképzetlen

csökkent nőtt Műszaki középfokú csökkent végzettségű nőtt Műszaki felsőfokú csökkent végzettségű nőtt Társadalomtudományi csökkent középfokú végzettségű nőtt Társadalomtudományi csökkent felsőfokú végzettségű nőtt Egyéb középfokú csökkent végzettségű nőtt Egyéb felsőfokú csökkent végzettségű nőtt Összesen

TermékEljárás innováció innováció 16,2 15,7 23,9 27,5 14,1 11,8 24,6 27,5 12,7 11,8 19,0 27,5 7,7 8,8 10,6 9,8 8,5 10,8 10,6 11,8 11,3 9,8 18,3 19,6 9,2 8,8 14,8 14,7 142 102

Szervezési innováció 23,1 20,5 25,6 30,8 10,3 28,2 5,1 10,3 5,1 10,3 7,7 15,4 10,3 10,3 39

Marketing innováció 22,6 9,4 17,0 13,2 13,2 18,9 9,4 5,7 7,5 9,4 11,3 15,1 7,5 7,5 53

Piacinnováció 18,8 15,2 13,4 18,8 8,0 17,9 5,4 7,1 5,4 11,6 7,1 14,3 6,3 11,6 112

Mint fentebb láttuk, a válaszadók döntő többsége ki tudta elégíteni a munkaerő szükségletét. Nehézséggel leginkább az épületberuházók találkoztak, nyilván egy új telephely létszámának a feltöltése állította a vezetőket a legnagyobb kihívás elé. Az is kézenfekvő, hogy a középfokú

67 műszaki végzettségű dolgozókat volt legnehezebb megszerezni, hiszen láttuk, hogy e képzettségi körben az egyik legnagyobb a kereslet. Ez után viszont az egyéb középfokú és a szakképzetlen létszám feltöltése okozott inkább gondokat. Azt gyanítjuk, hogy nem a mennyiségi kínálattal volt a baj, hanem a cég számára fontos tulajdonságokkal rendelkező munkatársak kiválogatása ütközött nehézségekbe. 28. ábra Munkaerő keresési gondokat jelzők a beruházók körében

(A beruházók arányában, százalék)

Épületberuházás Gépberuházás egyéb beruházás felsőfokú végzettségű Egyéb

középfokú végzettségű Egyéb

középfokú végzettségű Műszaki felsőfokú végzettségű Műszaki középfokú végzettségű Társadalomtudományi felsőfokú végzettségű Társadalomtudományi

9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0

Szakképzetlen

10,0

A megvalósított innovációk típusai szerint nem igazán találtunk jelentős szakmák szerinti különbségeket, de a műszakiak iránti kereslet kielégítésének átlagosnál nagyobb nehézségei itt is megmutatkoztak.

68 28. táblázat Munkaerő keresési gondokat jelzők az innovátorok körében

A beruházók arányában, százalék

Szakképzetlen Műszaki

középfokú felsőfokú Társadalomtudományi középfokú felsőfokú Egyéb középfokú felsőfokú N

Termékinnováció 4,9 5,6 6,3 4,2 4,2 4,9 4,2 142

Eljárás innováció 5,9 6,9 5,9 2,9 3,9 2,0 3,9 102

Szervezési innováció 10,3 5,1 7,7 7,7 7,7 12,8 10,3 39

Marketing innováció 5,7 5,7 9,4 3,8 5,7 9,4 7,5 53

Piacinnováció 8,0 6,3 8,9 6,3 7,1 4,5 6,3 112

Ha a jövőbeli fejlesztési szándékok és a munkaerőigények kapcsolatát nézzük, akkor látható, hogy a beruházások a következő években is valamivel magasabb arányban fognak többlet-munkaerőt igényelni, mint az innovációk. A gazdasági, jogi szociális végzettségűek iránti igények elég kiegyenlítettek. 29. ábra Létszámnövelési igényeket jelző fejlesztő válaszadók

(A fejlesztők arányában, százalék)

Felsőfokú

Beruházó Innovátor

Középfokú

Egyéb

Társadalomtudomá nyi

Műszaki

Szakképzetlen

40 35 30 25 20 15 10 5 0

Mindkét vizsgált fejlesztés-fajta leginkább a szakképzetleneknél okoz létszámcsökkenést, de ez nem nevezhető sehol tömegesnek.

69 29. táblázat A várható létszámváltozást jelzők, a fejlesztés jellege szerint

(a válaszolók arányában, százalék) Beruházó Szakképzetlen

Műszaki középfokú végzettségű

Műszaki felsőfokú végzettségű

Társadalomtudományi középfokú végzettségű Társadalomtudományi felsőfokú végzettségű Egyéb középfokú végzettségű

Egyéb felsőfokú végzettségű

csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő csökken stagnál nő

N

5,1 60,2 34,7 1,7 45,8 52,5 0,8 64,4 34,7 1,7 86,4 11,9 0,8 89,8 9,3 1,7 61,9 36,4 1,7 83,1 15,3 118

Innovátor 8,1 62,2 29,7 5,4 45,9 48,6 1,4 58,1 40,5 2,7 86,5 10,8 1,4 87,8 10,8 2,7 68,9 28,4 2,7 77,0 20,3 74

Csak egyiket fejlesztő 2,4 70,2 27,4 2,4 47,6 50,0 0,0 70,2 29,8 0,0 88,1 11,9 0,0 89,3 10,7 0,0 61,9 38,1 0,0 86,9 13,1 84

Mindkettőt fejlesztő 9,3 53,7 37,0 3,7 44,4 51,9 1,9 55,6 42,6 3,7 85,2 11,1 1,9 88,9 9,3 3,7 66,7 29,6 3,7 75,9 20,4 54

A tervezett épület beruházások nem fognak létszámleépítéssel járni, viszont a többi beruházás már igen. A gép és egyéb beruházásoknál azonban a válaszadók – a múlt tapasztalataival egyezően - csak nagyon kis arányban jeleztek létszám-csökkentési következményekre vonatkozó várakozásokat. Szembeszökő az is, hogy az egyéb beruházások tervezői viszonylag nagy arányban jelezték a szakképzetlen munkaerő-igények növekedésének az esélyeit. 30. táblázat A várható létszámváltozást jelzők a beruházást tervezők között

(a válaszolók arányában, százalék) Szakképzetlen

csökken nő Műszaki középfokú végzettségű csökken nő Műszaki felsőfokú végzettségű csökken nő Társadalomtudományi középfokú végzettségű csökken nő Társadalomtudományi felsőfokú végzettségű csökken nő Egyéb középfokú végzettségű csökken nő Egyéb felsőfokú végzettségű csökken nő N

Épület beruházás Gépberuházás 0,0 5,9 32,8 38,8 0,0 2,4 60,9 50,6 0,0 1,2 51,6 35,3 0,0 2,4 17,2 11,8 0,0 1,2 14,1 10,6 1,6 2,4 45,3 35,3 1,6 2,4 20,3 12,9 64 85

Egyéb beruházás 6,7 46,7 3,3 43,3 0,0 20,0 3,3 10,0 0,0 10,0 3,3 33,3 3,3 20,0 30

70 Nem meglepő, hogy a termék és eljárás-innovációk igénylik leginkább a műszaki szakembereket. Az is kézenfekvő, hogy a szervezési innovációk az alacsonyabb végzettségűek létszámát csökkentik. Az már kicsit izgalmasabb – bár érthető - hogy a marketing és piaci innovációk is a műszakiak iránti keresletet növelik elsősorban. A három nem technológiai innováció (szervezési, marketing, új piac) azonban nagyobb arányban igényli a társadalomtudományi és egyéb végzettségű dolgozók számának emelését is, mint a technológiaiak. Ami a leginkább meglepő: minden innovációfajtát tervező csoportban többen jelezték a szakképzetlenek számának várható növelését, mint csökkentését. 31. táblázat

Szakképzetlen Műszaki középfokú végzettségű Műszaki felsőfokú végzettségű Társadalomtudományi középfokú végzettségű Társadalomtudományi felsőfokú végzettségű Egyéb középfokú végzettségű Egyéb felsőfokú végzettségű

A várható létszámváltozást jelzők az innovációt tervezők között (a válaszolók arányában, százalék)

csökken nő csökken nő csökken nő csökken nő csökken nő csökken nő csökken nő

Termék innováció 4,3 28,3 6,5 63,0 2,2 54,3 2,2 10,9 2,2 10,9 4,3 28,3 4,3 21,7

Eljárás Szervezési Marketing innováció innováció innováció 8,6 20,0 20,0 22,9 20,0 20,0 2,9 13,3 13,3 37,1 46,7 40,0 0,0 0,0 0,0 37,1 46,7 46,7 0,0 6,7 6,7 0,0 13,3 13,3 0,0 0,0 0,0 2,9 13,3 13,3 0,0 0,0 0,0 20,0 33,3 33,3 0,0 0,0 0,0 5,7 33,3 33,3

Piac innováció 11,1 36,1 5,6 47,2 0,0 38,9 2,8 16,7 0,0 16,7 0,0 38,9 0,0 30,6

A vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a fejlesztést végrehajtó, vagy tervező gazdálkodók leginkább a középfokú műszaki végzettségű szakembereket keresik, és ezeket tudják a legnehezebben megszerezni. Figyelemre méltó, hogy a társadalomtudományi (gazdasági, jogi, szociális végzettségű) dolgozók iránt még annál is jelentősen gyengébb kereslet mutatkozott, mint amit a felmérés során nem definiált egyéb képzettségűek iránt jeleztek. A munkaerő-igényeknek a felmérés szerinti struktúrája tehát a műszaki felsőoktatás hallgatói létszámának növelésével kapcsolatos közelmúltbeli intézkedések helyességét mutatta.

71

5. AZ INTERJÚK TAPASZTALATAI Az empirikus információk másik része fejlesztő vállalatok, illetve vállalati érdekképviseletek körében készített interjúkból származott. Ezekből egyértelműen kirajzolódott, hogy a fejlesztések végrehajtása gyakran járt együtt a foglalkoztatás növelésével, segített elkerülni, vagy mérsékelni a válság hatásait, s így megőrizni a munkahelyeket. A jövőbeni fejlesztések a bizonytalan keresleti kilátások miatt visszafogottak, de itt is látszik, hogy a fejlesztést tervezők inkább növelik a létszámot, mint az attól tartózkodók. Felbukkant ugyan a fejlesztések hatékonyságnövelő jellege miatti leépítés is, de ezt inkább a tevékenység bővítésével nem arányos létszámváltozással érték el. A munkaerőigények mindig kielégíthetőek voltak és annak is látszanak, de kompromisszumokra időnként szükség van. A legtöbb gondot az oktatási rendszer okozza, a pályakezdők gyakorlatias képességei igen gyengék, a szakképzés pedig rossz szerkezetű. Az interjúk vázlata a Mellékletben található. 5.1

Az interjúadók fontosabb jellemzői

A kutatás során három ágazatra koncentráltuk a vizsgálódást, mivel így mélyebb, összetettebb képet kaphattunk a vállalatok helyzetéről, véleményéről, szándékairól. Az interjúkat is a kiválasztott szektorokban: az élelmiszeriparban, a kereskedelemben és az elektronikai iparban folytattuk le. Minden ágazatból megkerestünk az ipar cégeinek érdekképviseletét ellátó egy-egy szervezetet, valamint 9-9 fejlesztést végrehajtó vállalatot. Ezek között volt egészen kis és nagyvállalat, hazai magáncég és nemzetközi hálózat magyarországi tagvállalata. Átlagosan – nagy szórás mellett – közel 700 főt foglalkoztattak, összesen 15500-at. Az interjúkat a szakmai szövetségek vezetői adták, a cégeknél pedig a menedzsment valamelyik tagja – az első számú vezető, gazdasági igazgató vagy fejlesztésben illetékes vezető – válaszolt. Annak dacára tehát, hogy a terepmunka során szűk ágazati körből merítettünk, sikerült változatos, a hazai gyakorlatban megjelenő összes fontosabb vállalattípus képviselőjét megszólaltatnunk. Bár a szakmákból, méretből, nemzetközi beágyazottságból adódó különbségek megjelentek a véleményekben, kérdések soráról kaptunk meglehetősen egyöntetű képet, amelyet a gazdaságpolitika, ezen belül pedig a foglalkoztatáspolitika szereplőinek – különösen a döntéshozóknak – érdemes és célszerű figyelembe venniük. 5.2

A fő fejlődési és fejlesztési irányok

Az elmúlt évtizedben mindhárom ágazatban jellemző fejlődési irány volt, hogy a piaci verseny két fő szegmensre vált szét. Az egyik irányt a nagyméretű, nagy sorozatokat előállító, vagy nagy tömegű árut forgalmazó cégek jelentik. Itt mindent a hatékonyság növelésének, a költségek lefaragásának a szempontjai határoznak meg. A fejlesztések is vagy termelékenységnövelést, élőmunka-megtakarítást, vagy a tevékenység kibővítését szolgálták. Az ide tartozó cégek jellemzően sok beruházást – építést és gépbeszerzést is – hajtottak végre, jelentős szervezeti és marketing innovációik voltak, de gyorsan behozták az új termékeket, technológiákat is. „Az Európai Unió piacain egyszerűen lehetetlen versenyben maradni korszerű technológia és kisebb fajlagos költségek nélkül.” (Élelmiszeripari cég) A másik irányt a kisebb, speciális kínálatot nyújtó cégek jelentik. „A cég politikájának a középpontjában az egyedi minőségi termékek gyártása, illetve forgalmazása áll, amit a folyamatosan megújuló termékválasztékkal tudunk elérni. Ezzel együtt folyamatosan képesek vagyunk terjeszkedni. A terjeszkedés csak úgy biztosítható, ha a gyártókapacitást folyamatosan növeljük.” (Kereskedelmi cég) Ezek a vállalatok elsősorban egyedi, illetve frissen felmerülő igények kiszolgálásában találták meg a helyüket a piacon, éppen kis méretükből adódó gyorsaságuk, kreativitásuk jelenti versenyelőnyüket. Itt

72 elsősorban az új termékek, eljárások kidolgozása volt a jellemző fejlesztési tevékenység. Az eredmények piacra vitelében – marketing és piaci innovációkban - már sokan jóval kevésbé jeleskedtek, ami az interjúkban növekedési akadályként meg is jelent. Ezek a cégek is hajtottak végre bővítő, korszerűsítő beruházásokat, azonban jóval óvatosabban, visszafogottabban, mint a nagyok. Ennek csak részben volt finanszírozási oka, inkább a várható kereslet bizonytalansága, a megtérülési kockázatok tartották vissza őket a dinamikus beruházásoktól. Mindhárom ágazatban van a vállalatoknak egy számottevő köztes rétege. Ezek gyakran, de nem feltétlenül kicsik, a nagyobb baj azonban az, hogy ők nem specialitásokat, hanem tömegtermékeket kínálnak, de a nagyüzemi, nagyvállalati infrastruktúra, támogató háttér – és persze források – nélkül. Bár ezek is találnak maguknak réspiacokat, a válság előtti időszakban kisebb-nagyobb fejlesztéseket – beruházásokat és innovációkat is – hajtottak végre, de valójában inkább csak stagnálnak, tevékenységük nem a schumpeteri értelemben vett vállalkozás, hanem a fennmaradásért való küzdelem. Az innovációt a gazdasági növekedéselméletbe bevezető J.A. Schumpeter szerint: „Mindenki csak akkor lehet vállalkozó, ha ténylegesen „új kombinációk megvalósításával” foglalkozik és elveszíti vállalkozói mivoltát, amint vállalkozását megteremtve annak folyamatos vitelére áll rá, ahogy mások is teszik a maguk vállalkozásaival.” (Schumpeter 1911, 125. oldal)

Az ezredforduló utáni első évtized a világban a dinamikus, gyors technológiai fejlődésé volt. A vizsgált ágazatok közül ez nálunk főként az elektronikai ipart érintette, ahol a termelő tevékenység állandó lépéstartási kényszert jelent, sőt azoknál a hazai cégeknél, amelyek nem nemzetközi infokommunikációs óriáscégek magyarországi gyermekei, a folyamatos újítás a versenyben maradás alapvető feltétele. Fejlesztéseik vagy a megrendelő (esetleg multi cég) fejlesztési vonalához illeszkedtek, vagy olyan új megoldásokat dobtak piacra, amelyek még ki nem elégített igényeket szolgálnak ki. A kereskedelemben a vizsgált időszak a nagy áruházláncok terjeszkedésének korszaka volt, de az elektronika terjedése itt is döntő jelentőséggel bírt – sokszor az adminisztratív dolgozók munkáját váltva ki. Az élelmiszeriparban volt a legkevésbé jellemző a terjeszkedés, itt inkább a termékfejlesztés (hagyományos és új ízek, egészséges termékek) és a költségcsökkentés volt jellemző. A fejlesztések zömmel egyrészt tevékenységbővítő, másrészt hatékonyságnövelőköltségcsökkentő beruházások voltak. Termékválasztékában az interjúalanyok jelentős része – nem csupán az elektronikai cégek szegmense - hajtott végre átalakítást. Felbukkantak szervezési újítások is. „A bérgazdálkodást érintő innováció, hogy – mivel a környékbeli versenytársakhoz képest alacsonyak a keresetek – a bérrel való ösztönzést helyeztük előtérbe, s leépült a cafeteria. Ez utóbbit egyébként mindig is kritika érte, mert az egyenlősdi nem stimulál nagyobb, jobb teljesítményre.” (Élelmiszeripari cég) A marketing újítások körébe tartozó sajátos összefonódás figyelhető meg az élelmiszergazdaság – ideértve a mezőgazdaságot is - és a kereskedelem között. Az általunk felkeresett élelmiszeripari cégek közül többen említették, hogy integrátori szerepet töltenek be, vagy erre törekednek. „A megtermelt árunak a piacra juttatása volt a közvetlen értékesítés beindításának az oka.” A tevékenységi kör bővítése, az adott esetben a termeltetés azonban kereskedelmi cégeknél is gyakorlat volt, egyik interjúalanyunk legfőbb innovációja éppen ennek megszervezése. „A terv, hogy bevonjuk a művelésbe a (parlagon levő önkormányzati) földeket, első körben azon emberek által, akik szociális segélyen vannak (nekik évi 30 napot kell dolgozniuk, különben elveszítik a segélyt), majd második körben közmunka program keretében.” (Kereskedelmi cég) Mindezen megállapítások arra is utalnak, hogy kutatásunk sokoldalú információbázist állított össze a fejlesztések, illetve a foglalkoztatás összefüggéseinek a tanulmányozására.

73 5.3

A válság hatása

Interjúinknak figyelemre méltó tapasztalata, hogy a válság válaszadóink alig felét érintette. Ezek a kereslet csökkenését jelölték meg legfőbb következményként. Emiatt forgalomcsökkenést szenvedtek el, ami fejlesztések elhalasztásával és leépítésekkel járt. Az eladósodás, a hitelpiac beszűkülése jóval kevesebbszer került szóba, és az ágazati szövetségek sem tartották jellemzőnek a saját tagjaik körében. A korábban végrehajtott fejlesztések – már ahol szerepet tulajdonítottak nekik – inkább pozitív hatásúak voltak, a túlélést segítették. „Igen, a válság ellenére sikerült a foglalkoztatottak számát növelni. A fejlesztésekhez igénybe vett devizahitel az árfolyamváltozás miatt a tervezettnél nagyobb pénzügyi terhet jelent a vállalat számára.” (Kereskedelmi cég, mely élelmiszeripariból nőtt ki.) „A válság alig volt érzékelhető, mert a cég éppen a világpiaci gondok jelentkezése előtt két fontos akciót valósított meg. Volt egy nagyon jelentős költségcsökkentő programunk, s a … korrupciós ügyek miatt ugyancsak az évtized közepén szükségessé vált egy tisztulási folyamat is. Ezek képessé tették a céget a válságjelenségek elhárítására.” (Elektronikai cég) „A végrehajtott fejlesztések (főként a folyamatfejlesztések) nagyban segítették a válságkezelést.” (Elektronikai cég) Ahol a válság visszaesést okozott, többnyire ott is pozitívan értékelték a korábbi időszak fejlesztéseit. „Leginkább az volt a fejlesztések hatása, hogy a válság nyomán kevesebb embert kellett elbocsátani. A piaci szegmens változott, a céget a piaci részesedéséhez kellett alakítani, de ez a fejlesztések nélkül kisebb lett volna.” (Elektronikai cég) 5.4

Az elmúlt évek foglalkoztatási gyakorlata

A fentiek miatt az elmúlt években a válaszadók bő harmadánál csökkent, s nagyjából ugyanannyinál nőtt a foglalkoztatottak száma. Az esetek viszonylag kis hányadában került sor különféle volumenváltozás nélküli szerkezetváltásra, átcsoportosításra. Ha a cégeknél a foglalkoztatottak számával súlyozzuk a válaszokat, akkor már találunk eltéréseket. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években a nagyvállalatok inkább bővítették a létszámukat, mint a kisebbek. Az utóbbiaknál a változatlan létszám és összetétel sokkal gyakoribb volt, mint a nagyoknál. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy mintánk nem tükrözi a magyar vállalatok eddigi foglalkoztatási gyakorlatát, a kapott kép jobb az országos és az ágazati átlagnál. Hiszen mi csupa olyan céget kerestünk meg, amelyik valamilyen fejlesztést hajtott végre, tehát az átlagosnál kedvezőbb piaci és egyéb pozíciókkal rendelkezett. 32. táblázat Létszámváltozás az interjúadóknál az elmúlt években

(A válaszok megoszlása, százalék) Erős csökkenés Csökkenés Növekedés. Erős növekedés Átcsoportosítás, szerkezetváltozás Semmilyen változás

Súlyozatlan 22,2 14,8 18,5 18,5 11,1

Létszámmal súlyozott 24,2 12,8 1,1 42,1 12,5

14,8

7,2

74 A válaszadók leginkább akkor növelték a létszámot, ha terjeszkedtek, új telephelyet hoztak létre, vagy új tevékenységet vettek fel. „Az egyes áruháznyitások kapcsán a létszámnövekedés a szakmunkás végzettségűeknél 15%, a diplomásoknál 10%, a fennmaradók minimum 8 általánossal rendelkező, illetve betanított munkások.” (Kereskedelmi cég) Másutt leépítésekre került sor a kölcsönzött és a szezonális munkaerőnél, az egyszerűbb, betanított munkát végzők körében, illetve olyan esetekben, amikor valamilyen tevékenységet, telephelyet megszűntettek. „Elsősorban olyan munkatársaktól váltunk meg, akik nem voltak fogékonyak az újdonságokra, illetve elutasítóak voltak azok befogadásával szemben.” (Elektronikai cég) A cégek harmada jelezte, hogy gondjai voltak a dolgozók felkészültségével. Képzettségi fok szerint ez szakmunkáshiányt, illetve a diplomások gyenge gyakorlati ismereteit jelentette. Az egyéb kompetenciák közül a nyelvtudást és a kereskedelmi ismereteket, képességeket hiányolták. Az élelmiszeriparba kiugró volt a csontozó-hentes és a pék szakmákban a hiány, ennek oka már az osztrák, német munkaerőpiac megnyitása előtt is nem kis részben az EU elszívó hatása volt. 5.5

A fejlesztések és a létszámváltozás kapcsolata

Az előzőek alapján úgy tűnik, hogy a fejlesztést végrehajtó vállalatoknál a korábban végrehajtott újítások, beruházások olykor a dolgozóik számát növelték, máskor a válság hatását mérsékelték – így a túlélést és a munkahelyek megőrzését javították. Közvetlen összefüggést a végrehajtott fejlesztések és a foglalkoztatás között a válaszadók bő kétharmada jelzett. Csaknem hasonló arányú összefüggést találtunk azok körében, akik fejlesztési szándékot jeleztek a jövőben, ezek nagyjából 60%-a szerint annak lesz hatása a létszámra. A fejlesztések - valamivel ritkábban, de még az esetek többségében - a felkészültségi igények változásával is együtt jártak. Olyan esetről sem a vállalati, sem a szövetségi interjúadók nem tudtak, amikor a megfelelő szakember megszerezhetetlensége miatt kellett volna egy fejlesztést elhalasztani. Ha voltak is nehézségek, mindig megoldották a munkaerő ellátást. A válaszadók csaknem fele jelezte, hogy voltak gondjai az új dolgozók felvételével, ez a cég helyétől, helyzetétől függően igen eltérő lehetett. „Diplomásokat többnyire könnyen találunk. Ezzel szemben a kereskedelmi végzettségű, valamint hentes és biztonsági őr végzettségű munkatársak felvétele nehézkes.” (Kereskedelmi cég) „Betanított munkákra jelentkezőket könnyen, azonban folyamatmérnököket, valamint jó vezetőket csak nagy nehézségek árán találunk. Számos alkalommal csak engedmények árán tudtuk megszerezni a kívánatos adottságokkal, képességekkel rendelkező munkatársakat.” (Elektronikai cég) Az interjú műfaja lehetőséget adott arra is, hogy másfajta szerkezetben is megvizsgáljuk az elmúlt évek munkaerő iránti igényeinek alakulását. Az 1. fejezetben ismertetett Spitz (2004) tanulmány munkafajta csoportosítását felhasználva az alábbi kategóriákról kérdeztük meg, hogy hogyan változott az irántuk való igény az elmúlt években: Rutinszerű manuális, fizikai munka Nem rutinszerű manuális, fizikai munka (ilyen pl. a javítás, karbantartás) Rutinszerű szellemi munka (pl. könyvelés, műszaki számítások) Nem rutinszerű elemző munka (pl. tervezés, piackutatás) Nem rutinszerű, emberek közti interakciók (pl. koordináció, vezetői munka)

75 A válaszokat bemutatjuk súlyozatlanul, az interjúadók arányában és a vállalatok létszámával súlyozva is. Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy miközben az interjúadók sorra hiányolták a szakmunkásokat, az elmúlt években egyedül a fizikai, manuális munkák kategóriájában volt számottevő csökkenés. E csoporton belül nagyobb volt a rutinszerű, különösebb képzettséget nem igénylő munkák növekedése, mint a speciális tudást igénylő, nem rutinszerű munkáké. Itt némi ellentmondás mutatkozik az óhajok és a valós folyamatok között. Természetesen lehetséges, hogy az összefüggés fordított: a szakmunkáshiány kényszerítette a vállalatokat arra, hogy képzetlenebb munkaerővel is megelégedjenek. A kis mintaelem-szám miatt ez a kérdés nem vizsgálható statisztikai módszerekkel. 33. táblázat Különféle munkafajták iránti kereslet változása az interjúkban

(A válaszok megoszlása, százalék)

Rutinszerű manuális

Nem rutinszerű manuális

Rutinszerű szellemi Nem rutinszerű szellemi Emberek közti interakciók

Nem releváns Csökkent Stagnált Nőtt Nem releváns Csökkent Stagnált Nőtt Nem releváns Stagnált Nőtt Stagnált Nőtt Csökkent Stagnált Nőtt

Súlyozatlan 7,4 18,5 37,0 37,0 14,8 11,1 51,9 22,2 3,7 77,8 18,5 37,0 63,0 3,7 55,6 40,7

Súlyozott 0,4 16,3 36,6 46,8 3,4 13,1 47,1 36,3 0,1 78,4 21,5 26,1 73,9 0,5 50,8 48,8

A válaszok másik fontos eredménye, hogy a korábban emlegetett „tehetség” iránti rohamos keresletnövekedés (ld. pl. Szabó 2010) itt is egyértelműen tetten érhető. Miközben a rutinszerű szellemi munkák iránti kereslet stagnált, addig a nem rutinszerű, kreatív, elemző, munka szerepe nagyon megnőtt és a koordináció, vezető, tehát emberekkel együttműködni, „eladni” képes személyek iránt is jelentős igénynövekedés volt. Figyelemre méltó az is, hogy alig van eltérés a súlyozott és súlyozatlan válaszok megoszlása – tehát a kis- és nagyvállalati igények megoszlása - között. A súlyozott megoszlás minden kategóriában kissé elhúz a növekedés felé, tehát a nagyvállalatok inkább növelték létszámukat, mint a kicsik. Leginkább a rutinszerű manuális munka iránti igényben volt eltérés. Munkaerőt elsősorban hirdetések és kapcsolatok útján szereznek a vállalatok. „A munkaerőt hirdetés útján szerezzük, a munkaerő-piaci szervezetekkel nincs kapcsolatunk.” (Elektronikai cég) „Munkaerőszerzéssel nincsen gondunk, elsősorban a munkatársak családtagjaiból, ismerőseiből verbuválunk új dolgozót, ha szükség van rá. Mindig könnyen kapunk embert. „ (Élelmiszeripari cég) Vezetők, speciális tudású emberek megszerzésére időnként igénybe vesznek fejvadász cégeket is. Az is több helyen – elsősorban az elektronikában - elődforduló gyakorlat, hogy egyes vállalatvezetők oktatóként, vizsgáztatóként részt vesznek egyetemek, főiskolák, egyéb szakképző intézmények munkájában és a megismert tehetséges végzősöknek kínálnak a cégben munkát. „A tehetséges hallgatókkal már egyetemi éveik alatt kialakítjuk kapcsolatainkat. Részt veszünk az állásbörzéken. Esetenként oktatóknak is ajánlunk állást.” (Elektronikai cég) A válaszadók fele fordult magán, vagy állami munkaközvetítő intézményekhez.

76 Az interjúadók a helyi munkaügyi központoktól leginkább betanított munkaerőt, illetve konkrét szakmával rendelkezőket kértek. Elég vegyesek a tapasztalataik. Sokan jeleztek jó együttműködést, volt, aki konkrét esetet említett, amikor a hiányzó szakembert a munkaügyi központon keresztül találták meg. Többen említették azonban, hogy a közvetítők nem vették figyelembe a jelzett igényeket, nem a megfelelő embereket küldték hozzájuk. Különösen az állami munkaerő közvetítőknél fordult elő, hogy a kiközvetített személy valójában nem is akart dolgozni, csak a megjelenés igazolására volt szüksége a támogatás további folyósításához. „A munkaerő-piaci intézmények által nyújtott segítség messze nem elegendő, érdektelenek az információátadásban. Másrészt a helyi munkaügyi központok által közvetítettek nagy része nem szocializálódott, nem értik, hogy a pénzért meg kell dolgozni. „(Kereskedelmi cég) „Munkaügyi központokkal tartjuk a kapcsolatot, de onnan se érkezik megfelelő számú szakember.” (Kereskedelmi cég) „… mintha a munkaügyi politikát nem az üzleti szféra igényeinek kielégítése, hanem szociális szempontok, vagy állami pénz megtakarítása dominálná.” (Élelmiszeripari cég) Igen erős bírálatok érték az oktatási rendszert. Ez mind az iskolarendszerű, mind a felnőtt oktatást érintette. A végzősök – akár szakközép-, akár főiskolát hagynak el, elképesztően kevés gyakorlati ismerettel rendelkeznek. „Az oktatásban a legnagyobb probléma, azt hogy nem tanítja meg a diákokat dolgozni. Úgy kerülnek ki a munkaerőpiacra, hogy nem rendelkeznek gyakorlattal.” (Kereskedelmi cég) „A magyar felsőfokú képzés túl elméleti. A magyar oktatási rendszer már rettenetesen elmozdult a korábbi jó helyzetéből. Külföldi hallgatók már csak azért jönnek ide, mert itt olcsó tanulni, de a kapott tudás nem jól használható.” (Elektronikai cég) Itt nem is csak arról van szó, hogy a fiatal diplomások nem ismerik a legkorszerűbb berendezéseket, eljárásokat, szoftvereket (erről is), hiszen interjúadóink tömegesen azt nehezményezték, hogy a pályakezdőknek a munka világáról fogalmuk sincs. Nem tudják, mit jelent vállalatban dolgozni, gyakran az akarat is hiányzik ahhoz, hogy komolyan dolgozzanak. Ez jött elő a kiközvetített nem pályakezdő jelentkezőknél is. „Sajnos mára teljesen átalakult a vidéki emberek tudása, régen mindennel tisztában voltak, ami szükséges volt a gazdálkodáshoz, ez a tudás azonban már eltűnt, illetve hiányos.” (Kereskedelmi cég) A vállalati vezetők szinte egységesen bírálták a szakközépiskolai és technikusképzés leépülését. A korábbi rendszert sem a számos OKJ-s tanfolyam – ahol mindenki megkapja a bizonyítványt, aki befizeti a tandíjat -, sem a felsőoktatásban a bachelor szint (ahol sokszor az elméleti alapok megtanításával telik az első három év, és a szakma gyakorlatának oktatása a mesterképzésre marad) nem pótolja. A válaszadók bő fele jelezte, hogy saját maguk képzik ki a számukra szükséges tudásra a dolgozóikat. Jó esetben valamilyen oktatási intézménnyel együttműködve. „A főiskolával együttműködve kihelyezett tanfolyamokat tartunk a saját dolgozóinknak, akik munka mellett, hétvégén sajátították el az ismerteket és szereztek szakmunkásvizsgát. A vállalat a szakképzési alapját használja fel e célra. A főiskola is kedveli ezt a gyakorlatot, mi pedig a nekünk megfelelő képzést tudjuk megrendelni a dolgozók számára.” (Élelmiszeripari cég) De olyan vállalat is volt, ahol a cég maga állította össze még a tankönyvet is. Nagy pazarlásnak tűnik, hogy ezek a helyi kompetenciacentrumok nem szerveződnek egységes szakmai láncba, így nem lehet átlátni, hogy az adott szakterületen hol, mit lehet tanulni. Párhuzamos képzések is vannak, de e gond súlyát némileg mérsékli, hogy sokszor a cégspecifikus tudás máshol nem is használható.

77 5.6

A várható fejlesztések

A válaszadók meglehetősen óvatosak voltak a jövőt illetően. Csaknem egybehangzóan azt hangsúlyozták, hogy a vállalat meg kíván felelni a fejlesztési kihívásoknak, s optimista ugyan, de törekvéseik sikere sokban külső, mindenekelőtt piaci körülményektől függ. „A fejlődés a cég életében nem a munkaerőn múlik, hanem a piaci keresleten és a tőkehelyzeten.” (Élelmiszeripari cég) Bár sokan nagyon határozott elképzelésekkel rendelkeztek arról, hogy merre fejlődik tovább a szakmájuk, ágazatuk, piacuk, és azzal is, hogy milyen lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy versenyben maradjanak, nagyobb beruházásokat nem sokan terveztek. A közeljövőben semmiképp. „Lehetne fejleszteni bőven. Nagyon sok tennivaló lenne például az energiagazdálkodás területén, többmilliós beruházásokra lenne szükség. Nagyon lerobbant a géppark is. Mégis arra számítunk, hogy csak a feltétlenül szükséges, elkerülhetetlen beruházások, fejlesztések fognak megvalósulni.” (Élelmiszeripari cég) A világgazdasági és a hazai környezet bizonytalansága, a beszűkült kereslet és hitelforrások, a kiszámíthatatlan állami intézkedések mind-mind óvatosságra intik a cégeket. A válaszadók négyötödének volt ugyan fejlesztési elképzelése, ami az értékesítés változtatásait, új szervezési megoldásokat és kisebb technológiai innovációkat (új termék, új eljárás bevezetése) tartalmazott. „Az tud megmaradni, aki abszolút specialista valamiben. A jövő: alacsonyabb fajlagos költség, nagyobb hatékonyság.” (Élelmiszeripari cég) Az Új Széchenyi tervtől várható támogatások megítélése is elég vegyes volt. A válaszadók kisebb fele szerint a leendő támogatási programok nem illenek rájuk, mások nem zárják ki a pályázást, de nem is számítanak ÚSZT forrásokra. „Szeretnénk kihasználni a pályázatok adta lehetőségeket, de csak akkor tudjuk, ha a banki oldal is nyitott erre.” (Kereskedelmi cég) „A Széchenyi Tervben elsősorban a platformok, klaszterek támogatásával kapcsolatos projektek keltették fel érdeklődésünket, mert iparágunkban a kívánatosnál kevesebb hazai partner van, s ez a hiány a jelzett támogatások felhasználásával talán mérsékelhető. Az egyéb projektek felhasználására viszont nem látunk módot, mert a budapesti cégeknek előirányzott támogatási arányok elfogadhatatlanul alacsonyak.” (Elektronikai cég) Volt olyan eset is, amikor a munkahely-ösztönző pályázati feltétel bizonyult kontra-produktívnak: „A legfőbb gondunk azzal van, hogy a most futó és a várható pályázatok több éves létszámtartási kötelezettséget írnak elő. Ezt a fejlesztendő telephelyre tudnánk is vállalni, de a vállalat egészére nem. Így a munkaerő tartási kötelezettség éppen visszatart a pályázatokon való részvételtől.” (Élelmiszeripari cég) Összefoglalóan azt mondhatjuk tehát, hogy a vizsgált cégek körében a fejlesztési törekvések többnyire visszafogottak ugyan, de számuk elegendő a foglalkoztatási összefüggések tanulmányozásához. 5.7

A várható fejlesztések hatása a foglakoztatásra

Interjúadóink körében a foglalkoztatási előirányzatok a fejlesztési törekvésekhez hasonlóan szerények. A válaszadók 40%-a szerint nem érinti a foglalkoztatást a tervezett akció. A változást prognosztizálók körében azonban jóval többen voltak a létszámbővítők, mint a leépítők. E csoportban jellegzetes álláspont a következő: „Egyértelműen várható a foglalkoztatottság növelése, mivel a bővülő értékesítési hálózat ezt kívánja meg.” (Kereskedelmi cég)

78 A munkaerő-kereslet szerkezeti megoszlása a múltbeli struktúráéhoz hasonlóak. Határozottan kirajzolódott a kínálat gyengesége a műszaki, gyakorlatias szakmákban, s az, hogy hiány van olyan emberekben, akik el tudják adni az árut, szolgáltatatást. Ez talán legkevésbé a bolti eladókra igaz, de a vevőkkel kommunikálni képes személyekre, pl. pénztárosokra, árufeltöltőkre még a dobozszerű hipermarketekben is szükség van. Minden külpiacon értékesítő, illetve erre készülő cég hiányolta a külkereskedelemhez értő munkatársakat. Erős igény van továbbá olyan alkalmazottakra – nem csak az elektronikában, de főként ott – akik nem csupán értik a termékek működését, de meg tudják ismertetni a felhasználás rejtelmeivel a vevőket, a komplikáltabb árufajtákat is el tudják adni a piacon, s ismerik az értékesítés korszerű módszereit is. „Nemrég marketingest kerestünk, volt is sok jelentkező, de az interjúk során maximum 10%-uk bizonyult ígéretesnek. A fiatal műszakiakból pedig hiány van.” (Elektronikai cég) Kutatásunk nem előzmények nélküli,46 így már a kiindulásnál ismeretes volt, hogy a megkérdezett vállalatok a szokásosan vizsgálatok képzettség szerint kategóriái messze nem alkalmasak arra, hogy kellő mélységben elemezzük a munkáltatóknak a dolgozókkal szembeni elvárásait. Az empirikus vizsgálat során ezért kísérletet tettünk annak részletesebb elemzésére is, hogy a vállalatoknál munkavállalóik milyen képességei, készségei – az angol szakirodalomból átvett latin kifejezéssel: kompetenciái – lesznek szükségesek fejlesztéseik megvalósításához. Egy rövid kérdéssor segítségével törekedtünk gyors képet kapni arról, hogy a vállalatok milyen dolgozót is keresnek. A kívánatos kompetenciák feltérképezésére négy, a jövő szempontjából alapvetőnek vélt képességről kérdeztük meg az interjúalanyok véleményét. Minden képességhez négy-négy tulajdonságot rendeltünk és azt kértük, minősítsék ezek fontosságát a cég számára iskolai osztályzatokkal. Az adott képességhez tartozó tulajdonságokra adott osztályzatok átlaga így megmutatja, hogy az adott tulajdonság az abszolút (100%-os) fontossághoz képest (az ún. Likert-skálán) hol helyezkedik el. Az értékeket ismét kiszámoltuk számtani és súlyozott átlag szerint. 34. táblázat A következő időszak kompetencia elvárásai az interjúkban Számtani Súlyozott Fontosság átlagok átlagok Rutin Pontosság, precizitás 4,44 4,38 Figyelem, koncentráció, szabályok betartása 4,44 4,69 77,0% Monotónia tűrés, kitartás 3,59 3,51 Kézügyesség 2,93 2,44 Team munka Kommunikációs készség, csapatmunka 4,00 4,56 Kreativitás, új ötletek 3,30 3,34 76,9% Rugalmasság, problémamegoldó képesség 4,00 3,99 Kooperációs készség 4,07 4,46 Innovativitás Önálló munkavégzés 3,93 4,12 Kritikai készség, elemző képesség 2,78 2,86 66,3% Kíváncsiság, érdeklődés az újdonságok iránt 3,52 3,51 Előrelátás, tervezés 3,04 3,30 Tudásbázis Tapasztalat, gyakorlati felkészültség 4,15 3,45 Szakmai elméleti tudás 3,56 2,93 70,4% Idegen nyelvtudás 2,74 2,52 Általános műveltség, viselkedéskultúra 3,63 3,42 Átlagok: 1: nem szükséges, nem fontos … 5: nagyon fontos, szükséges tulajdonság Fontosság: 0%: lényegtelen … 100% abszolút fontos képesség

46

Fontosság

75,1%

81,8%

69,0%

61,6%

Lásd például: Kabai (2010), Szekeres-Kadocsa-Nagy (2003), valamint Sipos (2009). Fő megállapításaikat a 2. fejezetben tekintettük át.

79 Az adatok szerint a jövőben a dolgozókkal szembeni legfontosabb elvárás a team-munkára való képesség lesz. Ez a tulajdonság a nagyvállalatoknál várhatóan egy kicsit még nagyobb jelentőségű lesz, mint a kicsiknél, de ott is döntő fontosságú. Ezt követi – a kisebb cégeknél ezzel egyenrangú – a rutin, a folyamatokba való beilleszkedés képessége. A továbbiakban a súlyozatlan, illetve súlyozott átlagok közt lényeges eltérés van: harmadik helyre az előbbiek a tudásbázist, az utóbbiak az innovativitást hozták. A nagyvállalatok tehát nagyobb hangsúlyt helyeznek a dolgozók kezdeményező, megújuló képességére, a kisebbeknek fontosabb a felhasználható tudással rendelkező munkaerő. Figyelemre méltó, hogy a tudásbázison belül az idegennyelv-tudás és az elméleti felkészültség erősen szórt osztályzatot kapott (a kézügyességre volt még jellemző ekkora szórás) és az is, hogy a szakmai ismeretek között a gyakorlati felkészültség volt a fontosabb, az elméleti ismereteket – különösen a nagyvállalatoknál - megelőzte az általános műveltség, viselkedéskultúra fontossága. Ez egybevág a szóbeli véleményekkel is: „A diplomások körében az alkotóképesség (kreativitás) a legfontosabb. A mély elméleti tudás, vagy a kézügyesség pótolható, igazából maga a diploma se igazán fontos. Az angol nyelvű olvasási készség aligha nélkülözhető, s igazából (például a projektek céljaira) az adminisztrációs tudás is szükséges. A vezetőknek természetesen angol tárgyalási készséggel is rendelkezniük kell. A gyártásban a jóindulat és az ambíció az elsődleges - persze írni, olvasni, számolni is tudni kell.” (Elektronikai cég) Néhány interjúadó megjelölt egyéb fontosnak tartott tulajdonságot is. Ezek közül kiemelkedik a szorgalom, továbbá a lojalitás, a céghez való hűség. Említésre került még a jó fizikum, a kereskedői tudás, az ambíció, a megbízhatóság, de még a tisztaság, barátságos viselkedés is. Úgy tűnik, napjainkban számos – jó esetben a családból magával hozott – tulajdonság, képesség is hiányzik a munkavállalókból, s e gondot valahogy az oktatásnak, felnőttképzésnek kellene pótolnia. Bár viszonylag szűk körből gyűjtöttük az információkat, nem tűnik érdektelennek összesíteni azt sem, hogy milyen szakmákban jeleztek többen utánpótlásgondokat a vállalatok. Hiányszakmák az interjúkban: molnár, pék, hentes, édesipari szakmunkás, exportügyintéző, logisztikus. Az elmondottak alapján a következő évek során a vizsgált szektorokban még a fejlesztésre törekvő vállalatoktól is csak kivételes esetekben várhatunk hatalmas létszám-emeléseket. Ugyanakkor a munkaerő-kereslet szerkezetének további erőteljes módosulását valószínűsíthetjük: jelentős esélyt kell adnunk a magas szakmai és emberi követelményeket kielégítő alkalmazottak iránti kereslet jelentős növekedésének, s mert ez jelenleg is gond, törekednünk kell arra, hogy a megfelelő kínálat is rendelkezésre álljon. 5.8

Vállalati ötletek, javaslatok a munkaerőpiac élénkítésére

A beszélgetés végén megkérdeztük az interjúadókat arról, hogy milyen ötleteik, javaslataik vannak a nagyszámú munkanélküli munkaerőpiacra történő visszavezetéséhez. Bár volt, aki elutasította a kérdést, mondván, hogy ez a megfelelő intézmények feladata, nem a cégeké, sokan igen lelkesen osztották meg gondolataikat. Világosan érezhető volt, hogy a vállalatvezetők az adott a kérdést fontosnak tartják nem csupán össztársadalmi szempontból, de a cég jövőbeni fejlődési lehetőségeit tekintve is. Nagyon sok – szinte mindegyik - interjúalany említette, hogy alapvetően meg kellene változtatni az oktatást. Az elvárások egyik (talán a legfontosabb) csoportja arra irányul, hogy az iskola – valamelyest a családok feladatát átvéve, pótolva – a munka világába beilleszkedni akaró pályakezdőket bocsásson ki. „Az iskolarendszer nagyobb hangsúlyt helyezhetne az attitűdfejlesztésre, annak érdekében, hogy a pályakezdőket ne teljesen a nulláról kelljen a céghez, a munkavégzéshez szoktatni. Emellett szükség volna a fiatalok általános üzleti tudással való felvértezésére.” (Elektronikai cég) A vállalatok számára

80 ugyanakkor a diákok fogadása gyakorlatra pénzbe kerül, ennek költségeit nem mindig kívánják vállalni. „A szakképzési hozzájárulás jelenlegi rendszere nem vállalkozóbarát. Ennek ellenére nagyon szeretnénk együttműködni az iskolákkal, de ez jelenleg nagyon drága (ösztöndíj, étkezési jegy stb., melyek nem opcionálisan, hanem kötelező jelleggel biztosítandók).” (Kereskedelmi cég) Az egyik – korábban az USA-ban tanult – interjúalany egészen konkrét ötlettel járult hozzá a probléma lehetséges megoldásához: „A friss diplomásoknak épp a használhatatlanságuk miatt nehéz álláshoz jutniuk, óriási hátrányban vannak azokhoz képest, akiknek már van két éves szakmai tapasztalatuk. Ismét egy amerikai példa: az egyetemeken vannak kis- és középvállalkozás fejlesztési irodák. Ide bemehet a szakemberhiányos kkv, és a diákok segítenek neki, pl. könyvelésben, marketingben, stb. A cég is jól jár, a diákok is szereznek tapasztalatokat, építik a kapcsolataikat. (Elektronikai cég) Az oktatással kapcsolatos másik elvárás csoport a szakképzési rendszer rendbetételére irányult. „Az oktatási szerkezet változtatásához nagyon fontos volna a cégek véleményének rendszeres megkérdezése.” (Elektronikai cég) Itt mind közép-, mind felsőfokon, mind a kettő közé eső szinten komoly hiányosságok vannak. Az iskolák nem gyakorlatiasak, a tananyagokból hiányoznak bizonyos praktikus ismertek – főleg a nyelv, az üzleti és kereskedelmi tudás – megszerzését lehetővé tevő elemek. Az akkreditált képzések rendszere – amelynek az erősen hiányolt technikusi szintet kellene pótolnia – a munkaadók számára nem átlátható, a szakszövetségek pedig tartalmilag elégedetlenek vele. A magyar műszaki-természettudományos oktatás valahol az általános iskolában félre csúszik, és a magasabb szinteken a helyzet tovább romlik. Úgy tűnik, a műszaki ismeretek átadása a mai mérnökképzésben nem elégséges. Kereskedelmi, menedzseri ismeretekkel kellene kiegészíteni a tananyagot. „Alapvető lenne a gyakorlat-közeli, kiemelten a technológiák eladásához is értő vezetők képzését megteremtő oktatáspolitika.” (Elektronikai cég) A vállalatok maguk is komoly erőfeszítéseket tesznek a dolgozóik megfelelő képzéséért és volt, aki már látta, hogy hosszabb távon még többre lesz szükség. Ebben már a cégek összefogására is szükség lesz. „A jövőben egyre több munkát kell tehát befektetnünk a fiatalabb generáció képzésébe, hogy használható munkaerőt faragjanak belőlük. E munkában is számítunk az Egyetemre. Nyilvánvaló azonban, hogy viszonylag szerény volumenű szakember igényünk nem lesz elegendő ahhoz, hogy az Egyetem rentábilis képzést indítson, így meg kell majd keresnünk a hasonló munkaerő-igényű cégeket, s együttesen kell javasolni a képzés megindítását.” (Elektronikai cég) A képzőknek igen komoly kihívást jelent a leszakadó rétegekbe tartozók visszavezetése a munkaerőpiacra, ezt a feladatot nem tudja ellátni akárki: „Az alacsonyabb képzési szinten meg az a baj, hogy az iparosok lassan kifogynak a világból. Kétkezi munkásokra szükség van. Az alsó, képzetlen réteget kéne szakmához juttatni. Ehhez persze az oktatást is meg kéne reformálni. Olyan embereket kéne odaállítani, aki az ő viselkedésüket, kultúrájukat is ismeri, érti. Erre fel kéne készíteni a tanárokat.” (Élelmiszeripari cég) A munkanélkülivé vált dolgozóknak tulajdonképpen lehetne egy nagy előnye az álláspiacon: ők már dolgoztak, szocializálódtak a munka világában. Egyes nézetek szerint így esetükben az átképzésnek már csak az új szakma ismeretanyagának elsajátítására kellene irányulni. A jelzett előny kihasználása azonban gyakran nehéz. Miként egy interjúadónk kifejtette: „A munkanélküliek önbizalma, kudarctűrő képessége nagyon gyenge, ezért még azokra az állásokra sem jelentkeznek, amelyekre alkalmasak volnának.” (Kereskedelmi cég) Helyenként némi ellenük irányuló előítélet is tetten érhető volt. „Tévhit, hogy a válság következtében nagyon sok értékes munkaerő került a kínálati piacra, mivel minden cég arra törekszik, hogy az értékes munkaerőt tartsa meg, így a könnyen pótolható, átlagos vagy átlag alatti

81 teljesítményű, képességű munkaerőtől szabadul meg. A munkanélküliek (a pályakezdőket leszámítva) azért is találnak csak nehezen munkát, mert nagyobb valószínűséggel gyengébb képességűek, mint azok, akiknek van munkájuk.” (Elektronikai cég) Így az adott pszichológiai gátak kezelése is elkerülhetetlen. Felszámolásukban esetleg a munkaügyi szervezetek nyújthatnának valamilyen segítséget az álláskeresőknek. A munkaügyi szolgálat is fejlődhetne a problémák hatékonyabb megoldása érdekében. „A kapcsolatnak a munkaügyi szolgálattal kétoldalúnak kellene lennie, vagyis a vállalat is jelentkezhetne kéréssel a központ felé. Üdvözölnék pl., ha kiképeznének embereket, megtanítanák őket alapvető műveletekre, viselkedésre stb.” (Élelmiszeripari cég) Volt olyan javaslat is, amelyik megvalósítása valószínűleg igen hamar, viszonylag csekély ráfordítással elérhető. „A mai informatika mellett könnyen megoldható volna egy számítógépes nyilvántartás a munkát keresőkről. Ebbe a munkát kereső – nem csupán a segélyre jogosult, hanem a többi inaktív is – beregisztrálna és hozzájárulna, hogy adatait a munkaadók láthassák. A munkaerőt keresők pedig ebben az adatbázisban válogathatnának, pl. végzettség, terület szerint.” (Kereskedelmi cég) Alapvetően persze a foglalkoztatás növelésnek legfontosabb esélyét a magyar gazdaság és a belföldi kereslet növekedése biztosítaná. „A fejlesztéseket elsősorban a piaci helyzet és a verseny ösztönzi, a cégen belüli munkaerő nem akadály. Más kérdés, hogy a kooperációk sokszor éppen a nem megfelelő hozzáállás, kooperációs készség hiánya, gyenge kockázatvállalás miatt nem valósulnak meg.” (Élelmiszeripari cég) Az interjúalanyok jelentős része keresletélénkítést vár a gazdaságpolitikától, de megjelent a szokásos radikális közteher csökkentési igény is. Sajátos módon olyan területen is, ahol nemrég történtek jelentős lépések: „A kormányzat inkább a társasági adó és a járulékok radikális csökkentésével segíthetné a cégek fejlődését. A tőkét előbb-utóbb végleg elriasztja majd a jelenlegi magyar üzleti környezet és a drága munkaerő. Az elmúlt jó néhány évben e problémák nem enyhültek, sőt számos tekintetben nehezebb lett a cégek helyzete.” (Kis – a különadó hatálya alá nem eső - kereskedelmi cég, 2011 márciusában) Néhány megjegyzés konkrét intézkedésekre vonatkozott: „Az egyik legkomolyabb problémát a banki hitelezési tevékenység leállásában látom. (Forgó) hitelek nélkül nem tud elindulni a gazdaság. Ebből a szempontból a bankadó a válság után nagyon rosszat tett a magyar vállalatoknak. A külföldi anyabankok visszavonták a kihelyezhető pénzeket a hazai leányaiktól, régi, jól működő bank-ügyfél kapcsolatok borultak fel a szabványok szigorodása miatt. … A hitelteher a lakosságot is megfojtja, az esetleges többletjövedelmeket ennek csökkentésére használják fel, nem költik el.” (Élelmiszeripari cég) A munkaerő-piaci intézkedések munkára ösztönző jellegük miatt pozitív visszhangra találtak egyes cégeknél: „A szabályok szigorítása (segélyek megnyirbálása, korkedvezményes nyugdíjazás korlátozása stb.) nekünk és a hasonló, nagy munkaerő igényű, de főleg kvalifikálatlan munkaerőt foglalkoztató vállalatoknak kedvező.” (Élelmiszeripari cég) A magyar gazdaság fejlődésének sokszor emelgetett akadálya az illegális gazdaság virágzása. Ez több módon is előkerült az interjúkban: „Az irreálisan alacsony ár feltehetően annak köszönhető, hogy az exportőrök a szürkegazdaság előnyeit élvezik. Feltehető, hogy pl. nem fizetnek jövedéki adót. Ezzel kapcsolatban már fordultak a vám és adóhivatalhoz, egyelőre sikertelenül.” (Élelmiszeripari cég) A fentebb - egy másik élelmiszeripari interjúalany által - említett kooperáció hiánya a szakmai szövetség képviselője szerint is komoly akadálya annak, hogy a kis, speciális termékeket gyártó cégek árui eljussanak a keresletet jelentő vásárlóréteghez, mind földrajzi, mind információs értelemben. Ennek

82 okát ő is a feketemunkát, áfa nélküli eladást és hasonlókat jelentő illegális gazdálkodásban látja: az együttműködés alapja a pontos elszámolás lenne. Szintén élelmiszeripari cég említette a nagy áruházláncok átvevőinek fizetendő kenőpénzt, mint piactól visszatartó akadályt. Az elektronikában az ázsiai csempészáru jelent árletörő konkurenciát. De jóhiszemű cég úgy is bajba kerülhet, hogy a termékébe beépített olcsó kínai részegységről az unióba exportálva derül ki, hogy szellemi tulajdonbitorlással készült. Bár nem tömegesen került elő, interjúink során is felbukkant az a sokszor emlegetett jelenség, hogy a magyar munkaerő nem igazán hajlandó lakóhelyéről kimozdulni, a munka után menni. „Létszámgondjaink elsősorban a magyar munkaerő alacsony mobilitása miatt vannak.” (Elektronikai cég) A javaslatok összefoglalása helyett ideillesztjük az egyik kereskedelmi interjúalany válaszát, ez a felsorolás lényegében az összes fent érintett kérdést átfogja: „Az állami beavatkozás számos területen adekvát: A munkanélküli segélyezési rendszert jelen formában indokolt megszüntetni, átalakítani, A kkv-k mellett a nagyvállalatok számára is legyenek foglalkoztatás bővítést célzó pályázatok, esetükben kisebb az esély a jogszabálykerülésre, a szabályozók kijátszására. Fel kell venni a harcot nepotizmus, mint „kulturális” tényező ellen, többek között a foglalkoztatás területén is. Hatékony fellépés szükséges a korrupció ellen. A cég hátrányos helyzetű területeken biztosított munkát, nyitott áruházakat, ehhez nem biztosít támogatást az állam. Az áruháznyitásokhoz fél évvel korábban fel kell venni a dolgozókat betanítás céljából. Hozzáadott értéket nem termelnek, csupán költség vonzatuk van. Ehhez sem biztosít támogatást az állam. A foglalkozás egészségügyi előírások enyhítése is indokolt volna, mivel az irreálisan szigorú előírások jelentős pénzt vesznek ki a cégek zsebéből, ráadásul egyes cégeknél teljesen feleslegesek és megalapozatlanok. Vissza kell hozni a gyakornokképzést, a rendszerbe szervesen beépíteni. Jelenleg szinte csak a vállalatok tanítják be a munkavállalóikat saját költségükön.”

83

6. IRODALOM Acemoglu, D. - Zilibotti, F. (2001): Productivity Differences. Quarterly Journal of Economics. May, Vol. 116, No. 2, Pp 563-606. Acemoglu, D. (1998): Why Do New Technologies Complement Skills? Directed Technical Change and Wage Inequality. The Quarterly Journal of Economics, November. Pp 1055 – 1089. Adler Judit (2007): A munkaerő-kereslet strukturális változásai 2015-ig. In: Viszt Erzsébet (szerk.): Honnan hová? Tanulmányok a versenyképességről, Stratégiai kutatások Magyarország 2015. MTAMEH. Autor, D. – Krueger, A. – Katz, L. (1998): Computing Inequality: Have Computers Changed the Labour Market?” The Quarterly Journal of Economics, CXVIII. (). Pp. 1169-1213. Autor, D.H. – Levy, F. – Murnane, R.J. (2003): The Skill Content of Recent Technological Change: An Empirical Exploration. The Quarterly Journal of Economics, November. Babbie, E. (1998): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. Bakiu, Bashkim (2010): Education and labor market. Managing education quality in decentralized Macedonia. Case study Municipality of Saraj. Center for Research and Policy Making, Skopje. Letölthető: http://www.crpm.org.mk/Papers/ Baranyi Béla (2008): A Kárpát-medence régiói. Észak-Alföld. MTA, Dialógus Campus. Bloom, Nicholas – Draca, Mirko – Van Reenen, John (2011): Trade Induced Technical Change? The Impact of Chinese Imports on Innovation, IT and Productivity. NBER Working Paper Series Working Paper 16717, National Bureau of Economic Research, Cambridge, 2011 január. Letölthető: http://www.nber.org/papers/w16717 Borsi B.- Papanek G. (2006): Transition in Central-European RTDI System. East-West Journal of Economics and Business. No. 1. Drucker, P.E. (1985): Innovation and Entrepreneurship, Practice and Principles. Heinemann. London. Magyarul: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban. Park, Bp. 1993. EC ( ): European Innovation Scoreboard. www.cordis.lu/scorebord. 1992-től néhány évente megjelenő kiadvány. EC (2000): Lisbon Presidency Conclusions. Lisbon. 2000. EC (2004): Innovation Management and the Knowledge-driven Economy. Brussels. 2004. EC (2008): European Innovation Scoreboard 2008. MERIT. Maastricht. 2009. www.proinnoeurope.eu/metrics. EC (2010): Europe 2020. Brussels. Erdős Tibor (2006): Álomosítás. Felpörgethető-e a növekedés? FN – FigyelőNet, április 20. Eurobarometer (2010): Employers’perception of graduate employability. Flash EB Series #304. The Gallup Organisation, Hungary. 2010. november Farkasné Kurucz Zsuzsanna – Lóránd Balázs – Balogh Gábor (2010): Kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok kialakítása a felsőoktatási intézmények és a munkaadók között. Vezetéstudomány. 2010. 11. szám, 31-43. oldal Fazekas Károly (2005): A hely és a fej. Munkapiac és regionalitás Magyarországon. MTA. Fazekas Károly (2006): A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövője. PénzügyI Szemle 51. évf. 2. sz. 2006. 194–. 207. Fazekas M. - Makó Á. (2008): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Galasi P. – Varga J. (2005): Munkaerőpiac és oktatás. MTA GKI (2006): Munkaerő-keresleti létszám-előrejelzés 2015-ig, ágazatonként. Gépirat GKI (2009): A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1998604/kkv_nov_felt.pdf, http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/kkv_nov_teny.html GKI (2011): Előrejelzés 2011-re (2011/1. prognózis) GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest

84 Goldin, C. – Katz, L. F. (1998): The Origins of Technology-Skill Complementarities. Quarterly Journal of Economics, CXIII. Pp. 693–732. Gordon, E. (2009): The Global Talent Crisis. Futurist, September-October. pp. 34-39. www.wfs.org IMD (Institute for Management Development) (2007, 2008, 2009): World Competitiveness Yearbook.. Lausanne. Jaumandreu, J. - Mairesse, J. (2010): Innovation and Welfare: Results from Joint Estimation of Production and Demand Functions. NBER (National Bureau of Economic Research) Working Paper 16221. July. Kabai Imre (szerk. 2010): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Zsigmond Király Főiskola TKK Tanulmányok, Budapest, 2010 április. Letölthető: http://www.zskf.hu/uploaded/20092010/TudMuhely/tkk/DRP/Szakk%C3%A9pz%C3%A9svizsg%C3%A1lat_ZSKF_TKK_Z%C3%A1r%C3%B3tanulm%C3%A1ny.pdf Kádek I. – Zám É. (szerk.) (2008): A diplomás pályakezdők szakmai beilleszkedése ÉszakMagyarországon. Acta Oeconomica. EKF. Eger. Keynes, J.M. (1936): The General Theory of Employment, Interest and Money. London, Macmillan. Magyarul: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1965. Kotler, P. (1967): Marketing management. Prentice Hall. Englewood Cliffs. N.J. USA. Kovács Erzsébet (2006): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése. Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi és Számviteli Intézet. 2. kiadás, Budapest. Majó Z. (2000): A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolata. Szeged, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 169-186. oldal Mártonfi Gy. – Tordai P. (2005): Az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata. OFI. www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-munkaerőpiac Mester Zoltán (2008): Kormányzati programok a versenyképes üzleti környezetért – középpontban az adminisztratív tehercsökkentés. In: MTA IVB: A gazdasági környezet és a vállalati stratégiák. Szeged. Mokyr, J. (1990): The Lever of Riches: Technological Creativity and Economic Progress. Oxford University Press. New York and London. Magyarul: A gazdagság gépezete. Technológiai haladás és kreativitás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Némethné Pál Katalin (2002): Elfogyott-e a képzett magyar munkaerő? Vezetéstudomány 3. sz. Némethné Pál Katalin (2006): Mire is lövünk? A vállalati innováció állami ösztönzése. Vezetéstudomány. 4. sz. Nováky Erzsébet (kutatásvezető, szerkesztő) (2010): Magyarország 2025. Gazdasági és Szociális Tanács. OECD (2002): Frascati Manual. Proposed Standard Practice for Surveys of Research and Experimental Development. Paris. Korábbi kiadás magyarul: Frascati Kézikönyv. OMFB. 1996. OECD (2010): PISA 2009 (Programme for International Student Assessment): Assessment Framework - Key Competencies in Reading, Mathematics and Science. Paris. OECD-EC (2005): Oslo Manual. 3rd Edition. OECD. Paris. Osterloth, Stephen (2010): Words Speak Louder Than Actions: The Impact of Politics on Economic Performance. ZEW Discussion Papers No. 10-092 Pakucs J. – Papanek G. (2007): (szerk.): Az innovációs folyamatok szervezése. MISZ. Papanek G. – Borsi B. – Tompa T. (2007): A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezők. Külgazdaság. 3-4. sz. Papanek Gábor: A gyorsan növekvő magyar kkv-k a gazdaság potenciális motorjai. Közgazdasági Szemle. 2010. 4. sz. Pauli, G. (2010): Blue Economy. Paradigm. New Mexico. Porter, M. (1980): Competitive strategy. The Free Press, New York. Magyarul: Versenystratégia. Akadémiai. 2006.

85 Porter, M. (1990): The Competitive Advantage of Nations. Free Press. New York Ray, G. F.: Innovation and Technology in Eastern Europe. NIESR. Report Series. 1991. No. 2. Samuelson, P.A. - Nordhaus, W.D. (2008): Közgazdaságtan. Budapest, Akadémiai Kiadó. Első kiadás: Samuelson, P.A.: Economics: An Introductory Analysis. McGraw-Hill. 1948. Schumpeter, J. (1911): The Theory of Economic Development. Harvard UP. Cambridge, Mass. 1934. Először német nyelven kiadva. Sipos Mária (2009): Nem elég önállóak a pályakezdő diplomások HVG, 2009. december 2. Sjöholm, F. - Lundin, N (2010): Will Science and Technology Solve China’s Unemployment Problem? Asian Economic Papers Summer, Vol. 9, No. 2, Pp. 1-28: Smolny, W. (1998): Innovations, Prices and Employment: A Theoretical Model and an Empirical Application for West German Manufacturing Firms. The Journal of Industrial Economics. 46 (3). Pp. 259-381. Spitz, A. (2004): Are Skill Requirements in the Workplace Rising? Stylized Facts and Evidence on SkillBiased Technological Change. ZEW Discussion papers No. 04-33. Szabó Katalin (2011): Tehetség és kompetencia. A tudásgazdaság kibontakozásának egy alapvető korlátjáról. Kézirat. Megjelenik: Nagy Aladár emlékkötet. Miskolci Egyetem. Széchenyi István (1830): Hitel. Petrózai Trattner – Károlyi Nyomda, Pest. Szekeres T. - Kadocsa L. - Nagy T. (2003): Gazdasági igények és szakképzési válaszok. A pályakezdő szakmunkások beilleszkedése. Szakképzési Szemle 4. sz. T. Dénes Tamás: Információ-biztonság a Nagy Testvér 60. születésnapján. Társadalomkutatás. 2010. 4. sz. Tímár János (1996): Munkaerő-kereslet 2010-ben ágazatok, foglalkozások és képzettség szerint. Közgazdasági Szemle, november Tóth István (2007) Diplomás pályakezdők és egyetemi, főiskolai karok vállalati szemszögből. Budapest, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Kutatási Füzetek, 2007. 1. szám Van Reenen, J. (1997): Employment and Technology Innovation: Evidence UK manufacturing Firms. Journal of Labour Economics. 15. (2) Pp. 255-284. Viszt E. (szerk.) (2007, 2008, 2009): Versenyképességi Évkönyv. Microsoft-GKI. Viszt Erzsébet (2006): A nemzetközi munkaerő-vándorlás és a versenyképesség. In: Tanulmányok Magyarország versenyképességéről. Új Mandátum. Viszt Erzsébet (2007): Innovációs helyzetkép Magyarországon. INNOVAL. 7. sz. WEF (World Economic Forum) (2006-2007): The Global Competitiveness Report. Macmillan. N.Y. Zagamé, P. (2010): The cost of a non-innovative Europe. 2010. http://ec.europa.eu/research/socialsciences/policy-briefs-research-achievements_en.html

86

7. STATISZTIKAI FÜGGELÉK 7.1

Kereszttáblák a nominális mutatók vizsgálatához

A kereszttáblák oszlopában a négy vizsgálati vállalatkategória szerepelt, a sorokban pedig az aktuális mutató kategóriái Megyék APEH Igazgatási kód * Cégtípusok Crosstabulation % within Cégtípusok Cégtípusok Nem fejlesztő, Fejlesztő, Nem fejlesztő, létszám létszám létszám bővítő csökkentő csökkentő 3,6%a 3,8%a 3,0%b 4,5%a 4,9%a, b 4,5%a 2,4%a 2,6%a 2,0%b

Fejlesztő, létszám bővítő 3,4%a, b 5,3%b 2,5%a

Total

Baranya 3,5% Bács-Kiskun 4,8% Békés 2,4% Borsod-Abaúj4,1%a, b 4,7%c 3,7%b 4,4%a, c 4,3% Zemplén Csongrád 3,7%a 3,9%a 3,4%a 3,8%a 3,7% Fejér 3,3%a 3,6%a 3,2%a 3,5%a 3,4% Győr-Moson4,1%a 4,3%a 4,1%a 4,4%a 4,2% Sopron Hajdú-Bihar 4,8%a 4,9%a 4,6%a 4,9%a 4,8% Heves 2,1%a, b, c 2,3%c 1,8%b 2,2%a, c 2,1% Komárom2,6%a 3,1%b 2,9%a, b 3,3%b 2,9% Esztergom Nógrád 1,2%a 1,2%a 1,0%a, b ,9%b 1,1% Pest 12,9%a 12,4%a 14,0%b 13,8%b 13,1% APEH Somogy 2,4%a, b 2,6%b 2,1%a 2,3%a, b 2,4% Igazgatási Szabolcs2,9%a 3,3%b 3,1%a, b 3,4%b 3,2% kód Szatmár-Bereg Jász-Nagykun2,5%a 3,0%b 2,5%a 2,8%a, b 2,7% Szolnok Tolna 2,1%a 2,3%a 1,5%b 1,8%b 2,0% Vas 2,2%a 2,4%a 1,8%b 2,3%a 2,2% Veszprém 3,0%a 3,1%a 2,5%b 3,0%a 3,0% Zala 2,8%a 2,8%a 2,5%a 2,8%a 2,8% ÉszakBudapesti 11,2%a 9,5%b 12,2%c 9,8%b 10,6% Igazgatóság Kelet-Budapesti 10,6%a 9,0%b 11,8%c 8,9%b 9,9% Igazgatóság Dél-Budapesti 10,8%a 10,1%b 11,6%a 10,0%b 10,5% Igazgatóság 44 ,2%a ,1%a ,3%b ,4%b ,2% 51 ,0%a ,0%a ,0%a ,0%a ,0% Each subscript letter denotes a subset of Cégtípusok categories whose column proportions do not differ significantly from each other at the ,05 level.

Chi-Square Tests Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association

Value 589,034 587,657 34,364

df 69 69 1

Asymp. Sig. (2-sided) 0,0% 0,0% 0,0%

87

Nominal by Nominal Lambda

Goodman and Kruskal tau Uncertainty Coefficient

Directional Measures Symmetric APEH Igazgatási kód Dependent Cégtípusok Dependent APEH Igazgatási kód Dependent Cégtípusok Dependent Symmetric APEH Igazgatási kód Dependent Cégtípusok Dependent

Value 0 0 0,001 0 0,002 0,001 0,001 0,002

Approx. Sig. 0,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

Vállalatméret

Vállalatméret

Mikro Kisvállalat Középvállalat Egyéb Total

Vállalatméret * Cégtípusok Crosstabulation % within Cégtípusok Cégtípusok Nem fejlesztő, Fejlesztő, Nem fejlesztő, létszám létszám létszám bővítő csökkentő csökkentő 88,7%a 83,4%b 72,2%c 9,0%a 12,5%b 22,8%c 1,7%a 2,9%b 3,8%c ,7%a 1,2%b 1,3%b 100,0% 100,0% 100,0%

Total Fejlesztő, létszám bővítő 57,2%d 33,2%d 7,3%d 2,3%c 100,0%

77,8% 17,3% 3,6% 1,3% 100,0%

Each subscript letter denotes a subset of Cégtípusok categories whose column proportions do not differ significantly from each other at the ,05 level.

Vállalatméret x Cégtípusok Kereszttábla Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association

Nominal by Nominal Lambda

Goodman and Kruskal tau Uncertainty Coefficient

Chi-Square Tests 9535,177 9106,362 7198,72

Directional Measures Symmetric Vállalatméret Dependent Cégtípusok Dependent Vállalatméret Dependent Cégtípusok Dependent Symmetric Vállalatméret Dependent Cégtípusok Dependent

df 9 9 1

Value 0,068 0 0,093 0,071 0,035 0,044 0,065 0,033

Asymp. Sig. (2-sided) 0,0% 0,0% 0,0%

Approx. Sig. 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

88

7.2

Ágazati besorolás Kétjegyű TEÁOR08 osztályok * Cégtípusok Crosstabulation Cégtípusok Nem fejlesztő, Fejlesztő, létszám Nem fejlesztő, létszám csökkentő csökkentő létszám bővítő

Kétjegyű 1 TEÁOR08 osztályok

2

3

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count

Fejlesztő, létszám bővítő

Total

1081

1189

250

816

3336

32,4% 2,7% 85 29,8% ,2% 18 25,7% ,0% 3 50,0% ,0% 0 ,0% ,0% 1 33,3% ,0% 51 32,7% ,1% 1 5,3% ,0% 504 31,9% 1,3% 185 38,1% ,5% 0 ,0% ,0% 182 49,3% ,5% 379 51,6% 1,0% 74 48,4% ,2% 385 37,9% 1,0% 116 34,8% ,3% 497 43,4% 1,3% 1

35,6% 4,4% 103 36,1% ,4% 28 40,0% ,1% 1 16,7% ,0% 0 ,0% ,0% 1 33,3% ,0% 46 29,5% ,2% 4 21,1% ,0% 351 22,2% 1,3% 145 29,8% ,5% 0 ,0% ,0% 76 20,6% ,3% 153 20,8% ,6% 35 22,9% ,1% 234 23,1% ,9% 83 24,9% ,3% 300 26,2% 1,1% 3

7,5% 1,9% 32 11,2% ,2% 6 8,6% ,0% 0 ,0% ,0% 0 ,0% ,0% 0 ,0% ,0% 9 5,8% ,1% 2 10,5% ,0% 236 14,9% 1,8% 51 10,5% ,4% 2 66,7% ,0% 33 8,9% ,3% 100 13,6% ,8% 22 14,4% ,2% 139 13,7% 1,1% 43 12,9% ,3% 131 11,5% 1,0% 2

24,5% 3,3% 65 22,8% ,3% 18 25,7% ,1% 2 33,3% ,0% 1 100,0% ,0% 1 33,3% ,0% 50 32,1% ,2% 12 63,2% ,0% 491 31,0% 2,0% 105 21,6% ,4% 1 33,3% ,0% 78 21,1% ,3% 102 13,9% ,4% 22 14,4% ,1% 257 25,3% 1,0% 91 27,3% ,4% 216 18,9% ,9% 1

100,0% 3,2% 285 100,0% ,3% 70 100,0% ,1% 6 100,0% ,0% 1 100,0% ,0% 3 100,0% ,0% 156 100,0% ,1% 19 100,0% ,0% 1582 100,0% 1,5% 486 100,0% ,5% 3 100,0% ,0% 369 100,0% ,4% 734 100,0% ,7% 153 100,0% ,1% 1015 100,0% 1,0% 333 100,0% ,3% 1144 100,0% 1,1% 7

89

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

35

36

37

38

39

41

42

% within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count

14,3% ,0% 99 36,5% ,3% 9 18,0% ,0% 312 31,8% ,8% 257 38,3% ,7% 41 28,7% ,1% 838 30,7% 2,1% 236 38,4% ,6% 147 35,9% ,4% 383 33,9% 1,0% 66 31,1% ,2% 29 33,0% ,1% 347 41,4% ,9% 315 41,7% ,8% 312 42,4% ,8% 66 42,0% ,2% 55 27,4% ,1% 27 23,1% ,1% 80 23,5% ,2% 8 17,0% ,0% 1098 37,3% 2,8% 357

42,9% ,0% 72 26,6% ,3% 7 14,0% ,0% 250 25,5% ,9% 181 27,0% ,7% 33 23,1% ,1% 690 25,3% 2,5% 153 24,9% ,6% 100 24,4% ,4% 289 25,6% 1,1% 41 19,3% ,2% 22 25,0% ,1% 193 23,0% ,7% 187 24,8% ,7% 193 26,2% ,7% 47 29,9% ,2% 82 40,8% ,3% 41 35,0% ,2% 84 24,7% ,3% 11 23,4% ,0% 734 24,9% 2,7% 252

28,6% ,0% 19 7,0% ,1% 9 18,0% ,1% 114 11,6% ,9% 69 10,3% ,5% 9 6,3% ,1% 283 10,4% 2,2% 77 12,5% ,6% 49 12,0% ,4% 129 11,4% 1,0% 21 9,9% ,2% 7 8,0% ,1% 109 13,0% ,8% 107 14,2% ,8% 79 10,7% ,6% 16 10,2% ,1% 23 11,4% ,2% 13 11,1% ,1% 44 12,9% ,3% 4 8,5% ,0% 399 13,5% 3,0% 149

14,3% ,0% 81 29,9% ,3% 25 50,0% ,1% 304 31,0% 1,2% 164 24,4% ,7% 60 42,0% ,2% 915 33,6% 3,7% 149 24,2% ,6% 113 27,6% ,5% 328 29,1% 1,3% 84 39,6% ,3% 30 34,1% ,1% 189 22,6% ,8% 146 19,3% ,6% 152 20,7% ,6% 28 17,8% ,1% 41 20,4% ,2% 36 30,8% ,1% 132 38,8% ,5% 24 51,1% ,1% 716 24,3% 2,9% 370

100,0% ,0% 271 100,0% ,3% 50 100,0% ,0% 980 100,0% ,9% 671 100,0% ,6% 143 100,0% ,1% 2726 100,0% 2,6% 615 100,0% ,6% 409 100,0% ,4% 1129 100,0% 1,1% 212 100,0% ,2% 88 100,0% ,1% 838 100,0% ,8% 755 100,0% ,7% 736 100,0% ,7% 157 100,0% ,2% 201 100,0% ,2% 117 100,0% ,1% 340 100,0% ,3% 47 100,0% ,0% 2947 100,0% 2,8% 1128

90

43

45

46

47

49

50

51

52

53

55

56

58

59

60

61

62

63

64

65

66

68

% within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count

31,6% ,9% 2586 39,1% 6,6% 1488 31,3% 3,8% 3616 35,5% 9,2% 5853 41,1% 14,8% 1036 32,6% 2,6% 11 23,9% ,0% 5 26,3% ,0% 292 31,7% ,7% 27 26,0% ,1% 331 36,3% ,8% 1581 38,7% 4,0% 381 41,5% 1,0% 244 44,5% ,6% 43 27,2% ,1% 75 26,0% ,2% 753 39,3% 1,9% 157 43,9% ,4% 63 22,8% ,2% 8 27,6% ,0% 342 39,8% ,9% 1910

22,3% ,9% 1507 22,8% 5,5% 1233 26,0% 4,5% 2530 24,8% 9,3% 3630 25,5% 13,3% 768 24,2% 2,8% 13 28,3% ,0% 6 31,6% ,0% 237 25,7% ,9% 17 16,3% ,1% 275 30,2% 1,0% 916 22,4% 3,4% 205 22,3% ,8% 151 27,6% ,6% 29 18,4% ,1% 73 25,3% ,3% 413 21,6% 1,5% 80 22,3% ,3% 62 22,5% ,2% 1 3,4% ,0% 232 27,0% ,9% 1335

13,2% 1,1% 915 13,8% 7,0% 576 12,1% 4,4% 1235 12,1% 9,4% 1827 12,8% 13,9% 325 10,2% 2,5% 6 13,0% ,0% 3 15,8% ,0% 118 12,8% ,9% 22 21,2% ,2% 94 10,3% ,7% 705 17,2% 5,4% 136 14,8% 1,0% 71 13,0% ,5% 40 25,3% ,3% 33 11,4% ,3% 303 15,8% 2,3% 58 16,2% ,4% 44 15,9% ,3% 10 34,5% ,1% 103 12,0% ,8% 569

32,8% 1,5% 1614 24,4% 6,6% 1450 30,5% 5,9% 2807 27,6% 11,5% 2940 20,6% 12,0% 1048 33,0% 4,3% 16 34,8% ,1% 5 26,3% ,0% 275 29,8% 1,1% 38 36,5% ,2% 211 23,2% ,9% 888 21,7% 3,6% 197 21,4% ,8% 82 15,0% ,3% 46 29,1% ,2% 108 37,4% ,4% 447 23,3% 1,8% 63 17,6% ,3% 107 38,8% ,4% 10 34,5% ,0% 183 21,3% ,7% 884

100,0% 1,1% 6622 100,0% 6,4% 4747 100,0% 4,6% 10188 100,0% 9,8% 14250 100,0% 13,7% 3177 100,0% 3,0% 46 100,0% ,0% 19 100,0% ,0% 922 100,0% ,9% 104 100,0% ,1% 911 100,0% ,9% 4090 100,0% 3,9% 919 100,0% ,9% 548 100,0% ,5% 158 100,0% ,2% 289 100,0% ,3% 1916 100,0% 1,8% 358 100,0% ,3% 276 100,0% ,3% 29 100,0% ,0% 860 100,0% ,8% 4698

91

69

70

71

72

73

74

75

77

78

79

80

81

82

85

86

87

88

90

91

92

93

% within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count

40,7% 4,8% 1230 39,4% 3,1% 670 41,2% 1,7% 1514 40,8% 3,8% 128 41,6% ,3% 352 40,2% ,9% 417 46,2% 1,1% 56 32,4% ,1% 201 37,8% ,5% 39 21,9% ,1% 184 39,1% ,5% 208 29,8% ,5% 301 34,6% ,8% 489 41,3% 1,2% 483 44,4% 1,2% 2259 40,6% 5,7% 9 21,4% ,0% 18 34,0% ,0% 274 47,1% ,7% 14 27,5% ,0% 224 39,6% ,6% 176

28,4% 4,9% 876 28,0% 3,2% 425 26,1% 1,6% 1036 27,9% 3,8% 79 25,6% ,3% 203 23,2% ,7% 268 29,7% 1,0% 44 25,4% ,2% 147 27,6% ,5% 39 21,9% ,1% 104 22,1% ,4% 180 25,8% ,7% 216 24,8% ,8% 305 25,8% 1,1% 278 25,6% 1,0% 1893 34,0% 7,0% 12 28,6% ,0% 14 26,4% ,1% 190 32,6% ,7% 14 27,5% ,1% 147 26,0% ,5% 136

12,1% 4,3% 463 14,8% 3,5% 196 12,0% 1,5% 418 11,3% 3,2% 33 10,7% ,3% 111 12,7% ,8% 94 10,4% ,7% 19 11,0% ,1% 70 13,2% ,5% 34 19,1% ,3% 80 17,0% ,6% 126 18,1% 1,0% 137 15,7% 1,0% 144 12,2% 1,1% 129 11,9% 1,0% 589 10,6% 4,5% 5 11,9% ,0% 8 15,1% ,1% 66 11,3% ,5% 10 19,6% ,1% 92 16,3% ,7% 75

18,8% 3,6% 555 17,8% 2,3% 337 20,7% 1,4% 746 20,1% 3,0% 68 22,1% ,3% 210 24,0% ,9% 123 13,6% ,5% 54 31,2% ,2% 114 21,4% ,5% 66 37,1% ,3% 103 21,9% ,4% 184 26,4% ,8% 217 24,9% ,9% 246 20,8% 1,0% 198 18,2% ,8% 825 14,8% 3,4% 16 38,1% ,1% 13 24,5% ,1% 52 8,9% ,2% 13 25,5% ,1% 103 18,2% ,4% 113

100,0% 4,5% 3124 100,0% 3,0% 1628 100,0% 1,6% 3714 100,0% 3,6% 308 100,0% ,3% 876 100,0% ,8% 902 100,0% ,9% 173 100,0% ,2% 532 100,0% ,5% 178 100,0% ,2% 471 100,0% ,5% 698 100,0% ,7% 871 100,0% ,8% 1184 100,0% 1,1% 1088 100,0% 1,0% 5566 100,0% 5,3% 42 100,0% ,0% 53 100,0% ,1% 582 100,0% ,6% 51 100,0% ,0% 566 100,0% ,5% 500

92

94

95

96

97

99

Total

% within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok Count % within Kétjegyű TEÁOR08 osztályok % within Cégtípusok

35,2% ,4% 10 27,8% ,0% 339 45,1% ,9% 414 43,1% 1,0% 0 ,0% ,0% 0 ,0% ,0% 39456 37,8% 100,0%

27,2% ,5% 11 30,6% ,0% 203 27,0% ,7% 247 25,7% ,9% 1 100,0% ,0% 0 ,0% ,0% 27195 26,1% 100,0%

15,0% ,6% 3 8,3% ,0% 97 12,9% ,7% 123 12,8% ,9% 0 ,0% ,0% 0 ,0% ,0% 13102 12,6% 100,0%

22,6% ,5% 12 33,3% ,0% 112 14,9% ,5% 177 18,4% ,7% 0 ,0% ,0% 1 100,0% ,0% 24493 23,5% 100,0%

Chi-Square Tests Asymp. Sig. (2Value df sided) Pearson Chi-Square 2831,807(a) 255 ,000 Likelihood Ratio 2811,182 255 ,000 N of Valid Cases 104246 a 36 cells (10,5%) have expected count less than 5. The minimum expected count is ,13.

Directional Measures Value Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau

Uncertainty Coefficient

Symmetric

Approx. T(b)

Approx. Sig.

,004

,001

5,976

,000

Kétjegyű TEÁOR08 osztályok Dependent

,000

,000

.(c)

.(c)

Cégtípusok Dependent

,009

,001

5,976

,000

,001

,000

,000(d)

,010

,000

,000(d)

,006

,000

26,706

,000(e)

,004

,000

26,706

,000(e)

,010

,000

26,706

,000(e)

Kétjegyű TEÁOR08 osztályok Dependent Cégtípusok Dependent Symmetric Kétjegyű TEÁOR08 osztályok Dependent Cégtípusok Dependent

a b c d e

Asymp. Std. Error(a)

Not assuming the null hypothesis. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. Cannot be computed because the asymptotic standard error equals zero. Based on chi-square approximation Likelihood ratio chi-square probability.

100,0% ,5% 36 100,0% ,0% 751 100,0% ,7% 961 100,0% ,9% 1 100,0% ,0% 1 100,0% ,0% 104246 100,0% 100,0%

93 Symmetric Measures Nominal by Nominal

Phi Cramer's V Contingency Coefficient

N of Valid Cases

Value Approx. Sig. ,165 ,000 ,095 ,000 ,163 ,000 104246

a Not assuming the null hypothesis. b Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis.

Átlag felett létszámbővítő ágazatok Nemzetgazdasági TEÁOR08 ág kétjegy

TEÁOR név

Építőipar Építőipar Építőipar

43 41 42

Speciális szaképítés Épületek építése Egyéb építmény építése

Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar Feldolgozóipar

12 21 10 16 17 26 27 22 28 25 23 29 30 20 24

Dohánytermék gyártása Gyógyszergyártás Élelmiszergyártás Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fontottáru gyártása Papír, papírtermék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gumi-, műanyag termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Fémfeldolgozási termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Közúti jármű gyártása Egyéb jármű gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Fémalapanyag gyártása

Humán szolgáltatás

60

Kereskedelem Kereskedelem

45 46

Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)

Közműipar Közműipar Közműipar

38 37 39

Hulladékgazdálkodás Szennyvíz gyűjtése, kezelése Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

Közszolgáltatás Közszolgáltatás Közszolgáltatás Közszolgáltatás

91 88 87 94

Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység Szociális ellátás bentlakás nélkül Bentlakásos, nem kórházi ápolás Érdekképviselet

Mezőgazdaság Mezőgazdaság

9 3 1

Bányászati szolgáltatás Halászat, halgazdálkodás Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Egyéb bányászat Szénbányászat Kőolaj-, földgázkitermelés

Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság

Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás

8 5 6

Fejlesztő, létszám Összesen bővítő 1614 6622 716 2947 370 1128 2700 10697 1 3 25 50 491 1582 257 1015 91 333 149 615 113 409 304 980 328 1129 915 2726 164 671 84 212 30 88 81 271 60 143 3093 10227 46

158

1450 2807 4257 132 36 24 192 13 13 16 12 54 12 18

4747 10188 14935 340 117 47 504 51 53 42 36 182 19 70

816 50 2 1

3336 156 6 1

94 Mezőgazdaság Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Üzleti szolgáltatás

7

Fémtartalmú érc bányászata

65

Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) Postai, futárpostai tevékenység Munkaerőpiaci szolgáltatás Biztonsági, nyomozói tevékenység Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) Légi szállítás Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés Vízi szállítás Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység Reklám, piackutatás Távközlés Állat-egészségügyi ellátás Szárazföldi, csővezetékes szállítás

53 78 80 64 51 81 50 52 73 61 75 49

Összesen

Nemzetgazdasági TEÁOR08 ág kétjegy

TEÁOR név

1 900

3 3591

10 38 66 184 107 5 217 16 275 210 108 54 1048 2338 24493

29 104 178 698 276 19 871 46 922 876 289 173 3177 7658 104246

Nem fejlesztő, létszám bővítő

Összesen

Építőipar

43

Speciális szaképítés

915

6622

Építőipar

41

Épületek építése

399

2947

Építőipar

42

Egyéb építmény építése

149

1128

1463

10697

Feldolgozóipar

12

Dohánytermék gyártása

2

3

Feldolgozóipar

19

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

2

7

Feldolgozóipar

21

Gyógyszergyártás

9

50

Feldolgozóipar

10

Élelmiszergyártás

236

1582

Feldolgozóipar

15

Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása

22

153

Feldolgozóipar

32

Egyéb feldolgozóipari tevékenység

107

755

Feldolgozóipar

16

Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása

139

1015

Feldolgozóipar

14

Ruházati termék gyártása

100

734

Feldolgozóipar

31

Bútorgyártás

109

838

Feldolgozóipar

17

Papír, papírtermék gyártása

43

333

769

5470

40

158

705

4090

1827

14250

2532

18340

Humán szolgáltatás 60

Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás

Kereskedelem

56

Vendéglátás

Kereskedelem

47

Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű,motorkerékpár)

Közműipar

38

Hulladékgazdálkodás

44

340

Közszolgáltatás

91

Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység

10

51

Közszolgáltatás

92

Szerencsejáték, fogadás

92

566

Közszolgáltatás

88

Szociális ellátás bentlakás nélkül

8

53

95 Közszolgáltatás

93

Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység

75

500

Közszolgáltatás

95

Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása

97

751

Közszolgáltatás

96

Egyéb személyi szolgáltatás

123

961

405

2882

65

Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)

10

29

Üzleti szolgáltatás 53 Üzleti szolgáltatás 78

Postai, futárpostai tevékenység

22

104

Munkaerőpiaci szolgáltatás

34

178

Üzleti szolgáltatás 80 Üzleti szolgáltatás 79

Biztonsági, nyomozói tevékenység

126

698

Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás

80

471

Üzleti szolgáltatás 63 Üzleti szolgáltatás 64

Információs szolgáltatás

58

358

Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)

44

276

303

1916

3

19

Üzleti szolgáltatás

Üzleti szolgáltatás 62 Üzleti szolgáltatás 51

Információ-technológiai szolgáltatás

Üzleti szolgáltatás 81 Üzleti szolgáltatás 69

Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés

137

871

Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység

463

3124

Üzleti szolgáltatás 58 Üzleti szolgáltatás 77

Kiadói tevékenység

136

919

70

532

Üzleti szolgáltatás 50 Üzleti szolgáltatás 59

Vízi szállítás

Üzleti szolgáltatás 52 Üzleti szolgáltatás 73

Légi szállítás

Kölcsönzés, operatív lízing

6

46

71

548

Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység

118

922

Reklám, piackutatás

111

876

1792

11887

13102

104246

Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás

Összesen

7.3

Logit Modell statisztikák Case Processing Summary Unweighted Cases(b) Selected Cases(a)

Unselected Cases Total

Included in Analysis Missing Cases Total

N 100996 3250 104246 0 104246

Percent 96,9 3,1 100,0 ,0 100,0

a The category variable APEH Igazgatási kód is constant for all selected cases. It will be removed from the analysis. b If weight is in effect, see classification table for the total number of cases.

96 Omnibus Tests of Model Coefficients Step 1

Step 2(a)

Step 3(a)

Step 4(a)

Step 5(a)

Chi-square 22067,650 22067,650 22067,650 -,057 22067,592 22067,592 -,509 22067,083 22067,083 -,635 22066,448 22066,448 -1,112 22065,336 22065,336

Step Block Model Step Block Model Step Block Model Step Block Model Step Block Model

df 97 97 97 1 96 96 1 95 95 1 94 94 1 93 93

Sig. ,000 ,000 ,000 ,811 ,000 ,000 ,475 ,000 ,000 ,425 ,000 ,000 ,292 ,000 ,000

a A negative Chi-squares value indicates that the Chi-squares value has decreased from the previous step.

Model Summary Step 1 2 3 4 5

-2 Log likelihood 117942,536(a) 117942,593(a) 117943,102(a) 117943,738(a) 117944,849(a)

Cox & Snell R Square ,196 ,196 ,196 ,196 ,196

Nagelkerke R Square ,262 ,262 ,262 ,262 ,262

a Estimation terminated at iteration number 20 because maximum iterations has been reached. Final solution cannot be found.

Classification Table(a) Observed

Step 1

Step 2

Step 3

Step 4

Step 5

Létszámbővítő?

Létszám csökkentő Létszám bővítő

Overall Percentage Létszámbővítő? Létszám csökkentő Létszám bővítő Overall Percentage Létszámbővítő? Létszám csökkentő Létszám bővítő Overall Percentage Létszámbővítő? Létszám csökkentő Létszám bővítő Overall Percentage Létszámbővítő? Létszám csökkentő Létszám bővítő Overall Percentage a The cut value is ,330

Predicted Létszámbővítő? Percentage Correct Létszám csökkentő Létszám bővítő Létszám csökkentő 41218 23334 63,9 9128 27316 75,0 67,9 41217 23335 63,9 9126 27318 75,0 67,9 41216 23336 63,8 9126 27318 75,0 67,9 41217 23335 63,9 9125 27319 75,0 67,9 41215 23337 63,8 9129 27315 75,0 67,9

97 Variables in the Equation B Step 1(a)

tePERcap_atlag revPERcap_atlag rev_atlag exratio_atlag uzePERrev_atlag hrPERrev_atlag beftaxPERte_atlag beftaxPERlsz_atlag amortPERrev_atlag hrPERlsz_atlag Fejleszto TEAOR TEAOR(1) TEAOR(2) TEAOR(3) TEAOR(4) TEAOR(5) TEAOR(6) TEAOR(7) TEAOR(8) TEAOR(9) TEAOR(10) TEAOR(11) TEAOR(12) TEAOR(13) TEAOR(14) TEAOR(15) TEAOR(16) TEAOR(17) TEAOR(18) TEAOR(19) TEAOR(20) TEAOR(21) TEAOR(22) TEAOR(23) TEAOR(24) TEAOR(25) TEAOR(26) TEAOR(27) TEAOR(28) TEAOR(29) TEAOR(30) TEAOR(31) TEAOR(32) TEAOR(33)

S.E.

Wald

df

Sig.

Exp(B)

-,001

,000

9,608

1

,002

,999

-1,167 1,166 ,000 ,000 ,008 ,000 ,000 -,020 -,008 ,821

,028 ,028 ,000 ,000 ,001 ,000 ,000 ,001 ,002 ,014 ,046 ,140 ,268 ,971 40192,970 1,765 ,182 ,567 ,061 ,109 22823,413 ,127 ,094 ,201 ,073 ,127 ,072 ,943 ,139 ,340 ,075 ,093 ,192 ,048 ,095 ,116 ,070 ,161 ,241 ,082 ,085 ,087 ,215

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 85 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,493 ,018 ,000 ,819 ,264 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,004 1,000 ,004 ,000 ,042 ,000 ,000 ,999 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,311 3,210 1,000 1,000 1,008 1,000 1,000 ,980 ,992 2,272

-2,356 -2,217 -2,081 -2,827 14,696 -5,119 -2,222 -1,154 -1,937 -2,176 18,467 -2,348 -2,379 -2,648 -1,843 -1,971 -2,174 -3,687 -2,256 -1,301 -2,009 -2,220 -2,092 -1,882 -2,075 -2,086 -1,981 -2,230 -2,183 -1,989 -1,994 -2,088 -3,336

1786,234 1785,247 ,470 5,585 35,366 ,053 1,247 356,520 13,183 3253,645 11240,947 2622,821 249,350 60,163 8,479 ,000 8,411 148,963 4,141 1010,679 401,637 ,000 343,431 641,323 173,545 636,727 240,600 916,921 15,302 264,173 14,667 710,904 564,113 118,381 1567,027 478,725 320,685 796,535 191,637 82,372 594,949 556,157 572,113 241,724

,095 ,109 ,125 ,059 2411198,385 ,006 ,108 ,315 ,144 ,114 104717713,234 ,096 ,093 ,071 ,158 ,139 ,114 ,025 ,105 ,272 ,134 ,109 ,123 ,152 ,126 ,124 ,138 ,108 ,113 ,137 ,136 ,124 ,036

98 TEAOR(34) TEAOR(35) TEAOR(36) TEAOR(37) TEAOR(38) TEAOR(39) TEAOR(40) TEAOR(41) TEAOR(42) TEAOR(43) TEAOR(44) TEAOR(45) TEAOR(46) TEAOR(47) TEAOR(48) TEAOR(49) TEAOR(50) TEAOR(51) TEAOR(52) TEAOR(53) TEAOR(54) TEAOR(55) TEAOR(56) TEAOR(57) TEAOR(58) TEAOR(59) TEAOR(60) TEAOR(61) TEAOR(62) TEAOR(63) TEAOR(64) TEAOR(65) TEAOR(66) TEAOR(67) TEAOR(68) TEAOR(69) TEAOR(70) TEAOR(71) TEAOR(72) TEAOR(73) TEAOR(74) TEAOR(75) TEAOR(76) TEAOR(77) TEAOR(78) TEAOR(79) TEAOR(80) TEAOR(81)

-2,963 -1,860 -1,729 -1,443 -1,902 -1,753 -1,769 -1,740 -1,827 -1,958 -1,739 -1,761 -2,253 -1,857 -1,084 -2,145 -1,733 -1,870 -2,145 -1,257 -1,617 -1,738 -1,910 -1,611 -1,442 -1,973 -2,097 -1,967 -1,998 -2,043 -2,089 -1,851 -2,349 -1,618 -1,942 -1,657 -1,683 -1,634 -1,876 -1,974 -2,033 -2,274 -1,854 -2,255 -2,514 -1,853 -1,823 -1,843

,172 ,204 ,123 ,327 ,046 ,069 ,032 ,037 ,029 ,025 ,043 ,331 ,550 ,076 ,216 ,079 ,039 ,076 ,103 ,172 ,130 ,053 ,123 ,146 ,482 ,079 ,039 ,044 ,060 ,041 ,134 ,079 ,084 ,164 ,100 ,178 ,103 ,086 ,079 ,069 ,073 ,036 ,371 ,321 ,110 ,328 ,095 ,101

297,383 83,475 198,938 19,523 1726,128 649,531 3040,854 2251,118 4033,544 5923,528 1622,054 28,287 16,791 591,685 25,207 729,796 2003,580 599,398 434,739 53,451 154,713 1060,628 241,256 121,182 8,957 620,680 2914,893 2009,588 1112,827 2449,975 242,756 554,779 780,993 97,306 374,510 86,374 269,043 363,697 564,718 819,892 783,107 4052,500 24,958 49,435 526,203 31,986 371,509 331,293

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,003 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,052 ,156 ,177 ,236 ,149 ,173 ,171 ,176 ,161 ,141 ,176 ,172 ,105 ,156 ,338 ,117 ,177 ,154 ,117 ,285 ,198 ,176 ,148 ,200 ,236 ,139 ,123 ,140 ,136 ,130 ,124 ,157 ,095 ,198 ,143 ,191 ,186 ,195 ,153 ,139 ,131 ,103 ,157 ,105 ,081 ,157 ,162 ,158

99

Step 2(a)

TEAOR(82) TEAOR(83) TEAOR(84) TEAOR(85) MKS2 tePERcap_atlag revPERcap_atlag rev_atlag exratio_atlag uzePERrev_atlag hrPERrev_atlag beftaxPERlsz_atlag amortPERrev_atlag hrPERlsz_atlag Fejleszto TEAOR TEAOR(1) TEAOR(2) TEAOR(3) TEAOR(4) TEAOR(5) TEAOR(6) TEAOR(7) TEAOR(8) TEAOR(9) TEAOR(10) TEAOR(11) TEAOR(12) TEAOR(13) TEAOR(14) TEAOR(15) TEAOR(16) TEAOR(17) TEAOR(18) TEAOR(19) TEAOR(20) TEAOR(21) TEAOR(22) TEAOR(23) TEAOR(24) TEAOR(25) TEAOR(26) TEAOR(27) TEAOR(28) TEAOR(29) TEAOR(30) TEAOR(31)

-2,041 -2,111 -2,084 -22,720 ,723

,396 ,087 ,077 40192,97 ,013

26,561 592,710 731,284 ,000 3131,404

1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 1,000 ,000

,130 ,121 ,124 ,000 2,061

-,001

,000

9,612

1

,002

,999

-1,167 1,166 ,000 ,000 ,008 ,000 -,020 -,008 ,821

,028 ,028 ,000 ,000 ,001 ,000 ,001 ,002 ,014 ,046 ,140 ,268 ,971 40192,970 1,765 ,182 ,567 ,061 ,109 22823,415 ,127 ,094 ,201 ,073 ,127 ,072 ,943 ,139 ,340 ,075 ,093 ,192 ,048 ,095 ,116 ,070 ,161 ,241 ,081 ,085

1 1 1 1 1 1 1 1 1 85 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,493 ,018 ,000 ,241 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,004 1,000 ,004 ,000 ,042 ,000 ,000 ,999 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,311 3,210 1,000 1,000 1,008 1,000 ,980 ,992 2,272

-2,356 -2,217 -2,081 -2,827 14,696 -5,118 -2,222 -1,153 -1,937 -2,176 18,467 -2,348 -2,379 -2,648 -1,843 -1,971 -2,174 -3,687 -2,256 -1,301 -2,009 -2,220 -2,092 -1,882 -2,075 -2,086 -1,981 -2,230 -2,183 -1,989 -1,994

1786,247 1785,261 ,470 5,637 35,367 1,377 356,597 13,183 3254,001 11241,491 2622,889 249,364 60,166 8,479 ,000 8,412 148,963 4,136 1010,719 401,651 ,000 343,432 641,343 173,548 636,737 240,601 917,004 15,301 264,171 14,669 710,895 564,118 118,383 1567,070 478,729 320,702 796,546 191,647 82,371 595,797 556,172

,095 ,109 ,125 ,059 2411057,735 ,006 ,108 ,316 ,144 ,114 104713610,129 ,096 ,093 ,071 ,158 ,139 ,114 ,025 ,105 ,272 ,134 ,109 ,123 ,152 ,126 ,124 ,138 ,108 ,113 ,137 ,136

100 TEAOR(32) TEAOR(33) TEAOR(34) TEAOR(35) TEAOR(36) TEAOR(37) TEAOR(38) TEAOR(39) TEAOR(40) TEAOR(41) TEAOR(42) TEAOR(43) TEAOR(44) TEAOR(45) TEAOR(46) TEAOR(47) TEAOR(48) TEAOR(49) TEAOR(50) TEAOR(51) TEAOR(52) TEAOR(53) TEAOR(54) TEAOR(55) TEAOR(56) TEAOR(57) TEAOR(58) TEAOR(59) TEAOR(60) TEAOR(61) TEAOR(62) TEAOR(63) TEAOR(64) TEAOR(65) TEAOR(66) TEAOR(67) TEAOR(68) TEAOR(69) TEAOR(70) TEAOR(71) TEAOR(72) TEAOR(73) TEAOR(74) TEAOR(75) TEAOR(76) TEAOR(77) TEAOR(78) TEAOR(79)

-2,088 -3,336 -2,963 -1,860 -1,729 -1,443 -1,902 -1,753 -1,769 -1,740 -1,828 -1,958 -1,739 -1,761 -2,253 -1,857 -1,084 -2,145 -1,733 -1,870 -2,145 -1,257 -1,617 -1,738 -1,910 -1,611 -1,442 -1,973 -2,097 -1,967 -1,998 -2,043 -2,089 -1,851 -2,349 -1,618 -1,942 -1,657 -1,683 -1,634 -1,876 -1,974 -2,033 -2,274 -1,854 -2,255 -2,514 -1,853

,087 ,215 ,172 ,204 ,123 ,327 ,046 ,069 ,032 ,037 ,029 ,025 ,043 ,331 ,550 ,076 ,216 ,079 ,039 ,076 ,103 ,172 ,130 ,053 ,123 ,146 ,482 ,079 ,039 ,044 ,060 ,041 ,134 ,079 ,084 ,164 ,100 ,178 ,103 ,086 ,079 ,069 ,073 ,036 ,371 ,321 ,110 ,328

572,127 241,735 297,391 83,478 198,944 19,524 1726,167 649,533 3040,972 2251,157 4033,894 5923,721 1622,099 28,312 16,791 591,679 25,207 729,794 2003,718 599,406 434,742 53,450 154,714 1060,639 241,261 121,185 8,957 620,684 2914,937 2009,624 1112,818 2450,002 242,767 554,792 781,003 97,309 374,524 86,375 269,050 363,704 564,718 819,912 783,130 4052,587 24,959 49,436 526,216 31,986

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,003 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,124 ,036 ,052 ,156 ,177 ,236 ,149 ,173 ,171 ,176 ,161 ,141 ,176 ,172 ,105 ,156 ,338 ,117 ,177 ,154 ,117 ,285 ,198 ,176 ,148 ,200 ,236 ,139 ,123 ,140 ,136 ,130 ,124 ,157 ,095 ,198 ,143 ,191 ,186 ,195 ,153 ,139 ,131 ,103 ,157 ,105 ,081 ,157

101

Step 3(a)

TEAOR(80) TEAOR(81) TEAOR(82) TEAOR(83) TEAOR(84) TEAOR(85) MKS2 tePERcap_atlag revPERcap_atlag rev_atlag uzePERrev_atlag hrPERrev_atlag beftaxPERlsz_atlag amortPERrev_atlag hrPERlsz_atlag Fejleszto TEAOR TEAOR(1) TEAOR(2) TEAOR(3) TEAOR(4) TEAOR(5) TEAOR(6) TEAOR(7) TEAOR(8) TEAOR(9) TEAOR(10) TEAOR(11) TEAOR(12) TEAOR(13) TEAOR(14) TEAOR(15) TEAOR(16) TEAOR(17) TEAOR(18) TEAOR(19) TEAOR(20) TEAOR(21) TEAOR(22) TEAOR(23) TEAOR(24) TEAOR(25) TEAOR(26) TEAOR(27) TEAOR(28) TEAOR(29) TEAOR(30)

-1,823 -1,843 -2,041 -2,111 -2,084 -22,720 ,723

,095 ,101 ,396 ,087 ,077 40192,970 ,013

371,517 331,267 26,562 592,700 731,315 ,000 3131,514

1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 1,000 ,000

,162 ,158 ,130 ,121 ,124 ,000 2,061

-,001

,000

9,612

1

,002

,999

-1,167 1,166 ,000 ,008 ,000 -,020 -,008 ,821

,028 ,028 ,000 ,001 ,000 ,001 ,002 ,014 ,046 ,140 ,268 ,971 40192,970 1,765 ,182 ,567 ,061 ,109 22823,448 ,127 ,094 ,201 ,073 ,127 ,072 ,943 ,139 ,340 ,075 ,093 ,192 ,048 ,095 ,116 ,070 ,161 ,241 ,081

1 1 1 1 1 1 1 1 85 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,018 ,000 ,240 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,004 1,000 ,004 ,000 ,042 ,000 ,000 ,999 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,311 3,210 1,000 1,008 1,000 ,980 ,992 2,272

-2,357 -2,217 -2,082 -2,828 14,694 -5,119 -2,222 -1,154 -1,937 -2,176 18,466 -2,349 -2,380 -2,649 -1,843 -1,971 -2,174 -3,688 -2,256 -1,302 -2,009 -2,220 -2,092 -1,882 -2,073 -2,086 -1,981 -2,230 -2,184 -1,990

1786,130 1785,143 5,638 35,367 1,378 356,575 13,184 3253,806 11262,233 2625,173 249,494 60,196 8,481 ,000 8,415 149,037 4,141 1011,446 401,821 ,000 343,583 641,598 173,637 637,165 240,700 917,364 15,312 264,133 14,680 711,207 564,393 118,388 1567,657 478,615 320,902 796,965 191,692 82,397 596,154

,095 ,109 ,125 ,059 2407673,589 ,006 ,108 ,315 ,144 ,113 104607504,700 ,095 ,093 ,071 ,158 ,139 ,114 ,025 ,105 ,272 ,134 ,109 ,123 ,152 ,126 ,124 ,138 ,107 ,113 ,137

102 TEAOR(31) TEAOR(32) TEAOR(33) TEAOR(34) TEAOR(35) TEAOR(36) TEAOR(37) TEAOR(38) TEAOR(39) TEAOR(40) TEAOR(41) TEAOR(42) TEAOR(43) TEAOR(44) TEAOR(45) TEAOR(46) TEAOR(47) TEAOR(48) TEAOR(49) TEAOR(50) TEAOR(51) TEAOR(52) TEAOR(53) TEAOR(54) TEAOR(55) TEAOR(56) TEAOR(57) TEAOR(58) TEAOR(59) TEAOR(60) TEAOR(61) TEAOR(62) TEAOR(63) TEAOR(64) TEAOR(65) TEAOR(66) TEAOR(67) TEAOR(68) TEAOR(69) TEAOR(70) TEAOR(71) TEAOR(72) TEAOR(73) TEAOR(74) TEAOR(75) TEAOR(76) TEAOR(77) TEAOR(78)

-1,994 -2,088 -3,336 -2,964 -1,861 -1,728 -1,443 -1,903 -1,753 -1,769 -1,740 -1,828 -1,959 -1,740 -1,762 -2,254 -1,857 -1,085 -2,146 -1,733 -1,870 -2,146 -1,257 -1,618 -1,738 -1,910 -1,610 -1,443 -1,974 -2,098 -1,968 -1,998 -2,043 -2,089 -1,852 -2,350 -1,619 -1,942 -1,658 -1,684 -1,635 -1,876 -1,975 -2,033 -2,274 -1,855 -2,256 -2,515

,085 ,087 ,215 ,172 ,204 ,123 ,327 ,046 ,069 ,032 ,037 ,029 ,025 ,043 ,331 ,550 ,076 ,216 ,079 ,039 ,076 ,103 ,172 ,130 ,053 ,123 ,146 ,482 ,079 ,039 ,044 ,060 ,041 ,134 ,079 ,084 ,164 ,100 ,178 ,103 ,086 ,079 ,069 ,073 ,036 ,371 ,321 ,110

556,514 572,160 241,796 297,576 83,533 198,794 19,540 1727,324 650,107 3044,449 2252,747 4035,299 5932,068 1623,330 28,324 16,800 591,837 25,234 730,293 2006,030 599,750 434,930 53,500 154,825 1061,366 241,403 121,064 8,968 621,085 2917,498 2011,353 1113,411 2451,805 242,834 555,085 781,385 97,374 374,736 86,438 269,236 363,935 565,182 820,386 783,640 4056,263 24,979 49,471 526,444

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,003 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,136 ,124 ,036 ,052 ,156 ,178 ,236 ,149 ,173 ,170 ,175 ,161 ,141 ,176 ,172 ,105 ,156 ,338 ,117 ,177 ,154 ,117 ,284 ,198 ,176 ,148 ,200 ,236 ,139 ,123 ,140 ,136 ,130 ,124 ,157 ,095 ,198 ,143 ,191 ,186 ,195 ,153 ,139 ,131 ,103 ,156 ,105 ,081

103

Step 4(a)

TEAOR(79) TEAOR(80) TEAOR(81) TEAOR(82) TEAOR(83) TEAOR(84) TEAOR(85) MKS2 tePERcap_atlag revPERcap_atlag rev_atlag hrPERrev_atlag beftaxPERlsz_atlag amortPERrev_atlag hrPERlsz_atlag Fejleszto TEAOR TEAOR(1) TEAOR(2) TEAOR(3) TEAOR(4) TEAOR(5) TEAOR(6) TEAOR(7) TEAOR(8) TEAOR(9) TEAOR(10) TEAOR(11) TEAOR(12) TEAOR(13) TEAOR(14) TEAOR(15) TEAOR(16) TEAOR(17) TEAOR(18) TEAOR(19) TEAOR(20) TEAOR(21) TEAOR(22) TEAOR(23) TEAOR(24) TEAOR(25) TEAOR(26) TEAOR(27) TEAOR(28) TEAOR(29) TEAOR(30)

-1,854 -1,824 -1,843 -2,042 -2,112 -2,085 -22,721 ,724

,328 ,095 ,101 ,396 ,087 ,077 40192,970 ,013

32,007 371,767 331,484 26,576 593,027 731,797 ,000 3138,769

1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 1,000 ,000

,157 ,161 ,158 ,130 ,121 ,124 ,000 2,062

-,001

,000

9,614

1

,002

,999

-1,167 1,166 ,008 ,000 -,020 -,008 ,821

,028 ,028 ,001 ,000 ,001 ,002 ,014 ,046 ,140 ,268 ,971 40192,970 1,769 ,182 ,567 ,061 ,109 22823,474 ,127 ,094 ,201 ,073 ,127 ,072 ,943 ,139 ,340 ,075 ,093 ,192 ,048 ,095 ,116 ,070 ,161 ,241 ,081

1 1 1 1 1 1 1 85 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,275 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,004 1,000 ,004 ,000 ,042 ,000 ,000 ,999 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,311 3,210 1,008 1,000 ,981 ,992 2,272

-2,357 -2,218 -2,082 -2,828 14,694 -5,127 -2,223 -1,154 -1,937 -2,176 18,466 -2,349 -2,380 -2,649 -1,843 -1,971 -2,175 -3,688 -2,256 -1,302 -2,009 -2,220 -2,092 -1,882 -2,073 -2,086 -1,981 -2,230 -2,184 -1,990

1785,685 1784,710 35,385 1,191 355,823 13,145 3253,640 11262,799 2625,335 249,522 60,205 8,482 ,000 8,398 149,054 4,143 1011,573 401,850 ,000 343,566 641,591 173,655 637,197 240,711 917,401 15,306 264,140 14,680 711,226 564,415 118,395 1567,749 478,629 320,917 797,032 191,703 82,396 596,190

,095 ,109 ,125 ,059 2407706,629 ,006 ,108 ,315 ,144 ,113 104598027,879 ,096 ,093 ,071 ,158 ,139 ,114 ,025 ,105 ,272 ,134 ,109 ,123 ,152 ,126 ,124 ,138 ,107 ,113 ,137

104 TEAOR(31) TEAOR(32) TEAOR(33) TEAOR(34) TEAOR(35) TEAOR(36) TEAOR(37) TEAOR(38) TEAOR(39) TEAOR(40) TEAOR(41) TEAOR(42) TEAOR(43) TEAOR(44) TEAOR(45) TEAOR(46) TEAOR(47) TEAOR(48) TEAOR(49) TEAOR(50) TEAOR(51) TEAOR(52) TEAOR(53) TEAOR(54) TEAOR(55) TEAOR(56) TEAOR(57) TEAOR(58) TEAOR(59) TEAOR(60) TEAOR(61) TEAOR(62) TEAOR(63) TEAOR(64) TEAOR(65) TEAOR(66) TEAOR(67) TEAOR(68) TEAOR(69) TEAOR(70) TEAOR(71) TEAOR(72) TEAOR(73) TEAOR(74) TEAOR(75) TEAOR(76) TEAOR(77) TEAOR(78)

-1,995 -2,088 -3,337 -2,964 -1,861 -1,728 -1,443 -1,903 -1,754 -1,769 -1,740 -1,828 -1,959 -1,740 -1,773 -2,254 -1,857 -1,085 -2,146 -1,733 -1,870 -2,146 -1,257 -1,618 -1,738 -1,911 -1,610 -1,443 -1,974 -2,098 -1,968 -1,998 -2,043 -2,089 -1,852 -2,350 -1,619 -1,942 -1,658 -1,684 -1,635 -1,876 -1,975 -2,033 -2,275 -1,855 -2,256 -2,515

,085 ,087 ,215 ,172 ,204 ,123 ,327 ,046 ,069 ,032 ,037 ,029 ,025 ,043 ,331 ,550 ,076 ,216 ,079 ,039 ,076 ,103 ,172 ,130 ,053 ,123 ,146 ,482 ,079 ,039 ,044 ,060 ,041 ,134 ,079 ,084 ,164 ,100 ,178 ,103 ,086 ,079 ,069 ,073 ,036 ,371 ,321 ,110

556,556 572,186 241,816 297,611 83,541 198,816 19,542 1727,514 650,599 3044,640 2252,738 4035,452 5932,336 1623,493 28,730 16,800 591,863 25,235 730,322 2006,120 599,768 434,991 53,496 154,831 1061,443 241,414 121,050 8,969 621,166 2917,749 2011,435 1113,435 2451,943 242,845 555,118 781,482 97,378 374,755 86,453 269,251 363,949 565,285 820,466 783,694 4056,409 24,991 49,472 526,419

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,003 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,136 ,124 ,036 ,052 ,156 ,178 ,236 ,149 ,173 ,170 ,175 ,161 ,141 ,176 ,170 ,105 ,156 ,338 ,117 ,177 ,154 ,117 ,284 ,198 ,176 ,148 ,200 ,236 ,139 ,123 ,140 ,136 ,130 ,124 ,157 ,095 ,198 ,143 ,191 ,186 ,195 ,153 ,139 ,131 ,103 ,156 ,105 ,081

105

Step 5(a)

TEAOR(79) TEAOR(80) TEAOR(81) TEAOR(82) TEAOR(83) TEAOR(84) TEAOR(85) MKS2 tePERcap_atlag revPERcap_atlag rev_atlag hrPERrev_atlag amortPERrev_atlag hrPERlsz_atlag Fejleszto TEAOR TEAOR(1) TEAOR(2) TEAOR(3) TEAOR(4) TEAOR(5) TEAOR(6) TEAOR(7) TEAOR(8) TEAOR(9) TEAOR(10) TEAOR(11) TEAOR(12) TEAOR(13) TEAOR(14) TEAOR(15) TEAOR(16) TEAOR(17) TEAOR(18) TEAOR(19) TEAOR(20) TEAOR(21) TEAOR(22) TEAOR(23) TEAOR(24) TEAOR(25) TEAOR(26) TEAOR(27) TEAOR(28) TEAOR(29) TEAOR(30) TEAOR(31)

-1,854 -1,824 -1,843 -2,042 -2,112 -2,085 -22,721 ,724

,328 ,095 ,101 ,396 ,087 ,077 40192,970 ,013

32,010 371,804 331,436 26,580 593,109 731,847 ,000 3139,020

1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 1,000 ,000

,157 ,161 ,158 ,130 ,121 ,124 ,000 2,062

-,001

,000

9,613

1

,002

,999

-1,167 1,166 ,008 -,020 -,008 ,821

,028 ,028 ,001 ,001 ,002 ,014 ,046 ,140 ,268 ,971 40192,970 1,767 ,182 ,568 ,061 ,109 22823,465 ,127 ,094 ,201 ,073 ,127 ,072 ,943 ,139 ,340 ,075 ,093 ,192 ,048 ,095 ,116 ,070 ,161 ,241 ,081 ,085

1 1 1 1 1 1 85 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,004 1,000 ,004 ,000 ,044 ,000 ,000 ,999 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,311 3,210 1,008 ,980 ,992 2,272

-2,357 -2,218 -2,082 -2,828 14,695 -5,124 -2,222 -1,143 -1,937 -2,176 18,466 -2,348 -2,380 -2,649 -1,843 -1,971 -2,174 -3,686 -2,256 -1,302 -2,009 -2,220 -2,092 -1,882 -2,073 -2,087 -1,981 -2,231 -2,183 -1,990 -1,995

1785,314 1784,338 35,401 356,568 13,153 3254,267 11262,581 2625,298 249,536 60,221 8,482 ,000 8,406 149,020 4,051 1011,621 401,902 ,000 343,530 641,539 173,655 637,156 240,685 917,258 15,290 264,103 14,692 711,048 564,257 118,374 1567,675 478,597 320,977 797,141 191,747 82,359 596,224 556,608

,095 ,109 ,125 ,059 2408632,050 ,006 ,108 ,319 ,144 ,113 104603199,204 ,096 ,093 ,071 ,158 ,139 ,114 ,025 ,105 ,272 ,134 ,109 ,123 ,152 ,126 ,124 ,138 ,107 ,113 ,137 ,136

106 TEAOR(32) TEAOR(33) TEAOR(34) TEAOR(35) TEAOR(36) TEAOR(37) TEAOR(38) TEAOR(39) TEAOR(40) TEAOR(41) TEAOR(42) TEAOR(43) TEAOR(44) TEAOR(45) TEAOR(46) TEAOR(47) TEAOR(48) TEAOR(49) TEAOR(50) TEAOR(51) TEAOR(52) TEAOR(53) TEAOR(54) TEAOR(55) TEAOR(56) TEAOR(57) TEAOR(58) TEAOR(59) TEAOR(60) TEAOR(61) TEAOR(62) TEAOR(63) TEAOR(64) TEAOR(65) TEAOR(66) TEAOR(67) TEAOR(68) TEAOR(69) TEAOR(70) TEAOR(71) TEAOR(72) TEAOR(73) TEAOR(74) TEAOR(75) TEAOR(76) TEAOR(77) TEAOR(78) TEAOR(79)

-2,088 -3,337 -2,964 -1,861 -1,728 -1,443 -1,903 -1,754 -1,769 -1,740 -1,828 -1,959 -1,740 -1,754 -2,254 -1,857 -1,085 -2,146 -1,733 -1,870 -2,146 -1,257 -1,618 -1,738 -1,911 -1,610 -1,443 -1,974 -2,098 -1,968 -1,998 -2,043 -2,089 -1,852 -2,350 -1,619 -1,943 -1,658 -1,684 -1,635 -1,876 -1,975 -2,033 -2,274 -1,855 -2,256 -2,515 -1,854

,087 ,215 ,172 ,204 ,123 ,327 ,046 ,069 ,032 ,037 ,029 ,025 ,043 ,331 ,550 ,076 ,216 ,079 ,039 ,076 ,103 ,172 ,130 ,053 ,123 ,146 ,482 ,079 ,039 ,044 ,060 ,041 ,134 ,079 ,084 ,164 ,100 ,178 ,103 ,086 ,079 ,069 ,073 ,036 ,371 ,321 ,110 ,328

572,167 241,904 297,621 83,540 198,815 19,539 1727,513 650,451 3044,403 2252,544 4034,851 5932,759 1623,654 28,086 16,796 591,835 25,231 730,118 2006,830 599,754 434,963 53,440 154,792 1061,340 241,408 121,032 8,968 621,155 2917,311 2011,391 1113,273 2451,833 242,909 555,107 781,469 97,392 374,811 86,474 269,263 363,932 565,325 820,437 783,663 4056,271 24,991 49,472 526,439 32,002

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,003 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 ,000

,124 ,036 ,052 ,156 ,178 ,236 ,149 ,173 ,170 ,175 ,161 ,141 ,176 ,173 ,105 ,156 ,338 ,117 ,177 ,154 ,117 ,285 ,198 ,176 ,148 ,200 ,236 ,139 ,123 ,140 ,136 ,130 ,124 ,157 ,095 ,198 ,143 ,191 ,186 ,195 ,153 ,139 ,131 ,103 ,156 ,105 ,081 ,157

107 TEAOR(80) TEAOR(81) TEAOR(82) TEAOR(83) TEAOR(84) TEAOR(85) MKS2

-1,824 -1,843 -2,042 -2,112 -2,085 -22,721 ,724

,095 ,101 ,396 ,087 ,077 40192,970 ,013

371,790 331,158 26,581 593,060 732,010 ,000 3138,888

1 1 1 1 1 1 1

,000 ,000 ,000 ,000 ,000 1,000 ,000

,161 ,158 ,130 ,121 ,124 ,000 2,062

a Variable(s) entered on step 1: tePERcap_atlag, revPERcap_atlag, rev_atlag, exratio_atlag, uzePERrev_atlag, hrPERrev_atlag, beftaxPERte_atlag, beftaxPERlsz_atlag, amortPERrev_atlag, hrPERlsz_atlag, Fejleszto, TEAOR, MKS2.

Step Summary(a,b) Step 2 3 4 5 a b

Improvement Model Chi-square df Sig. Chi-square df -,057 1 ,811 22067,592 -,509 1 ,475 22067,083 -,635 1 ,425 22066,448 -1,112 1 ,292 22065,336 No more variables can be deleted from or added to the current model. End block: 1

7.4

Sig. ,000 ,000 ,000 ,000

96 95 94 93

Correct Class % Chi-square 67,9% 67,9% 67,9% 67,9%

Variable df OUT: beftaxPERte_atlag OUT: exratio_atlag OUT: uzePERrev_atlag OUT: beftaxPERlsz_atlag

Medián tesztek Cégek száma

Tárgyi eszköz változások átlaga Egy főre jutó árbevétel változások átlaga Árbevétel változások átlaga Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga

> Median <= Median > Median <=Median > Median <=Median > Median <=Median > Median <=Median > Median <=Median

Nem fejlesztő, létszám csökkentő 3813 35390 20155 18701 12834 26120 18753 19389 16361 21557 19459 19277

Cégtípusok Fejlesztő, létszám Nem fejlesztő, csökkentő létszám bővítő 22914 1600 1691 11416 16663 4101 10011 8838 12594 7594 14160 5260 11261 7696 15291 5187 16234 4201 9759 8636 15011 5216 11671 7769

Fejlesztő, létszám bővítő 21173 1003 10374 13743 18156 5639 13162 11005 13477 10322 11630 12599

Descriptive Statistics Tárgyi eszköz változások átlaga Cégtípusok

N 99000 104246

Mean ,1875 1,22

Std. Deviation ,54860 1,182

Minimum -,87 0

Descriptive Statistics

Tárgyi eszköz változások átlaga Cégtípusok

25th -,1057 ,00

Percentiles 50th (Median) ,0264 1,00

75th ,2902 2,00

Maximum 3,00 3

108 Test Statisticsb Tárgyi eszköz változások átlaga 99000 ,0264 69488,500a 3 ,000

N Median Chi-Square df Asymp. Sig.

a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 6508,0. b. Grouping Variable: Cégtípusok

Descriptive Statistics N 102586 104246

Egy főre jutó árbevétel változások átlaga Cégtípusok

Mean Std. Deviation ,1968 ,38549 1,22 1,182

Minimum -,99 0

Maximum 3,00 3

Descriptive Statistics

Egy főre jutó árbevétel változások átlaga Cégtípusok

Percentiles 25th 50th (Median) ,0016 ,1028 ,00 1,00

75th ,2675 2,00

Test Statisticsb Egy főre jutó árbevétel változások átlaga 102586 ,1028 3918,151a 3 ,000

N Median Chi-Square df Asymp. Sig.

a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 6469,5. b. Grouping Variable: Cégtípusok

Descriptive Statistics Árbevétel változások átlaga Cégtípusok

N 102357 104246

Mean Std. Deviation ,1806 ,39245 1,22 1,182

Minimum -,99 0

Descriptive Statistics

Árbevétel változások átlaga Cégtípusok

25th -,0095 ,00

Percentiles 50th (Median) ,0871 1,00

75th ,2458 2,00

Maximum 3,00 3

109 Test Statisticsb Árbevétel változások átlaga 102357 ,0871 11631,286a 3 ,000

N Median Chi-Square df Asymp. Sig.

a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 6426,9. b. Grouping Variable: Cégtípusok

Descriptive Statistics N Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga Cégtípusok

Mean

Std. Deviation

Minimum

Maximum

101744

,2079

,38315

-,99

3,00

104246

1,22

1,182

0

3

Percentiles 50th (Median) ,1129 1,00

75th ,2771 2,00

Descriptive Statistics

Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga Cégtípusok

25th ,0109 ,00

Test Statisticsb N Median Chi-Square df Asymp. Sig.

Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga 101744 ,1129 1303,424a 3 ,000

a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 6441,5. b. Grouping Variable: Cégtípusok

Descriptive Statistics

Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga Cégtípusok

N 100547 104246

Mean ,1998 1,22

Std. Deviation Minimum Maximum ,50949 -,99 3,00 1,182 0 3

Descriptive Statistics

Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga Cégtípusok

25th -,0853 ,00

Percentiles 50th (Median) ,0622 1,00

75th ,3106 2,00

110 Test Statisticsb N Median Chi-Square df Asymp. Sig.

Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga 100547 ,0622 4275,462a 3 ,000

a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 6418,4. b. Grouping Variable: Cégtípusok

Descriptive Statistics Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga Cégtípusok

N 102632 104246

Mean Std. Deviation Minimum ,1958 ,28603 -,99 1,22 1,182 0

Maximum 3,00 3

Descriptive Statistics

Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga Cégtípusok

Percentiles 50th (Median) ,1391 1,00

25th ,0682 ,00

75th ,2448 2,00

Test Statisticsb N Median Chi-Square df Asymp. Sig.

Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga 102632 ,1391 959,652a 3 ,000

a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 6492,5. b. Grouping Variable: Cégtípusok

7.5

Hatékonysági mutatók vizsgálata fejlesztői csoportonként

Fejlesztő? = Nem fejlesztő Descriptive Statisticsa Egy főre jutó tárgyi eszköz változások átlaga Egy főre jutó árbevétel változások átlaga Üzemi eredmény per árbevétel változások átlaga Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga Cégtípusok

N 52113 51795 31757 51025 50755 52558

Mean -,0302 ,1713 ,2927 ,2248 ,1224 ,50

Std. Deviation ,33208 ,36985 ,79606 ,40212 ,48186 ,865

Minimum -,79 -,99 -,99 -,99 -,99 0

Maximum 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 2

111 Descriptive Statisticsa 25th -,2048 -,0136 -,2000 ,0174 -,1372 ,00

Egy főre jutó tárgyi eszköz változások átlaga Egy főre jutó árbevétel változások átlaga Üzemi eredmény per árbevétel változások átlaga Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga Cégtípusok

Percentiles 50th (Median) -,0661 ,0888 ,1156 ,1214 ,0008 ,00

75th ,0575 ,2458 ,6226 ,2955 ,2127 ,00

Fejlesztő? = Fejlesztő Descriptive Statisticsa Egy főre jutó tárgyi eszköz változások átlaga Egy főre jutó árbevétel változások átlaga Üzemi eredmény per árbevétel változások átlaga Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga Cégtípusok

N 46908 50791 35942 50719 49792 51688

Mean Std. Deviation ,4989 ,61967 ,2228 ,39915 ,3012 ,74186 ,1910 ,36228 ,2786 ,52459 1,95 ,999

Minimum -,52 -,92 -,99 -,98 -,99 1

Maximum 3,00 2,99 3,00 3,00 3,00 3

Descriptive Statisticsa

Egy főre jutó tárgyi eszköz változások átlaga Egy főre jutó árbevétel változások átlaga Üzemi eredmény per árbevétel változások átlaga Személyi ráfordítások per árbevétel változások átlaga Értékcsökkenés per árbevétel változások átlaga Cégtípusok

25th ,0931 ,0166 -,1346 ,0045 -,0273 1,00

Percentiles 50th (Median) ,2806 ,1168 ,1357 ,1046 ,1249 1,00

75th ,6756 ,2888 ,5969 ,2591 ,3997 3,00

Test Statisticsf,g Személyi Egy főre jutó tárgyi Egy főre jutó Üzemi eredmény ráfordítások per Értékcsökkenés per eszköz változások árbevétel per árbevétel árbevétel árbevétel átlaga változások átlaga változások átlaga változások átlaga változások átlaga N 46908 50791 35942 50719 49792 Median ,2806 ,1168 ,1357 ,1046 ,1249 Chi-Square 2830,931a 1822,537b 32,093c 777,066d 202,210e df 1 1 1 1 1 Asymp. Sig. ,000 ,000 ,000 ,000 ,000 a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 11361,5. b. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 12058,3. c. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 8962,5. d. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 12083,3. e. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 11899,5. f. Fejlesztő? = Fejlesztő g. Grouping Variable: Cégtípusok

112

Fejlesztő? = Nem fejlesztő Descriptive Statisticsa N 28052 30471 30400 51721 52558

Adózás előtti eredmény per tárgyi eszközök változások átlaga Adózás előtti eredmény per összes eszközök változások átlaga Adózás előtti eredmény per létszám változások átlaga Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga Cégtípusok

Mean ,5848 ,4037 ,41891 ,1803 ,50

Std. Deviation Minimum Maximum ,90260 -,99 3,00 ,85533 -,99 3,00 ,866286 -,990 3,000 ,27494 -,99 3,00 ,865 0 2

Descriptive Statisticsa

Adózás előtti eredmény per tárgyi eszközök változások átlaga Adózás előtti eredmény per összes eszközök változások átlaga Adózás előtti eredmény per létszám változások átlaga Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga Cégtípusok

25th -,0472 -,1658 -,16396 ,0602 ,00

Percentiles 50th (Median) ,4123 ,2052 ,22781 ,1322 ,00

75th 1,1222 ,8362 ,86220 ,2370 ,00

Test Statisticse,f Adózás előtti eredmény Adózás előtti eredmény Adózás előtti Személyi ráfordítások per tárgyi eszközök per összes eszközök eredmény per létszám per létszám változások átlaga változások átlaga változások átlaga változások átlaga N 28052 30471 30400 51721 Median ,4123 ,2052 ,22781 ,1322 Chi-Square 4,891a ,031b 155,663c 400,990d df 1 1 1 1 Asymp. Sig. ,027 ,859 ,000 ,000 a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 3755,0. b. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 4100,9. c. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 4175,5. d. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 6492,4. e. Fejlesztő? = Nem fejlesztő f. Grouping Variable: Cégtípusok

Fejlesztő? = Fejlesztő Descriptive Statisticsa Adózás előtti eredmény per tárgyi eszközök változások átlaga Adózás előtti eredmény per összes eszközök változások átlaga Adózás előtti eredmény per létszám változások átlaga Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga Cégtípusok

N 34534 34898 33666 50911 51688

Mean Std. Deviation ,3665 ,82935 ,3648 ,81494 ,47926 ,844498 ,2115 ,29604 1,95 ,999

Minimum -,99 -,99 -,990 -,99 1

Maximum 3,00 3,00 3,000 3,00 3

Descriptive Statisticsa

Adózás előtti eredmény per tárgyi eszközök változások átlaga Adózás előtti eredmény per összes eszközök változások átlaga Adózás előtti eredmény per létszám változások átlaga Személyi ráfordítások per létszám változások átlaga Cégtípusok

25th -,1831 -,1555 -,08468 ,0761 1,00

Percentiles 50th (Median) ,1586 ,1565 ,27739 ,1458 1,00

75th ,7462 ,7286 ,90888 ,2531 3,00

113 Test Statisticse,f Adózás előtti eredmény per összes eszközök változások átlaga 34898 ,1565 ,133b 1 ,716 a. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 8555,5. b. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 8652,0. c. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 8369,0. d. 0 cells (,0%) have expected frequencies less than 5. The minimum expected cell frequency is 12114,3. e. Fejlesztő? = Fejlesztő f. Grouping Variable: Cégtípusok

7.6

2009-es túlélési statisztikák

Fejlesztő? = Nem fejlesztő Case Processing Summarya

Vállalkozás státusza 2009-ben * Cégtípusok a. Fejlesztő? = Nem fejlesztő

Valid N Percent 52558 100,0%

Cases Missing N Percent 0 ,0%

N 52558

Total Percent 100,0%

Vállalkozás státusza 2009-ben * Cégtípusok Crosstabulation1

Vállalkozás státusza 2009-ben Megszűnt

Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok Megmaradt Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok

Total

Cégtípusok Nem fejlesztő, Nem fejlesztő, létszám csökkentő létszám bővítő 6730a 1399b 82,8% 17,2% 17,1% 10,7% 32726a 11703b 73,7% 26,3% 82,9% 89,3% 39456 13102 75,1% 24,9% 100,0% 100,0%

Vállalkozás státusza 2009-ben * Cégtípusok Crosstabulation1 Vállalkozás státusza 2009-ben Megszűnt

Total

Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok Megmaradt Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok

Total 8129 100,0% 15,5% 44429 100,0% 84,5% 52558 100,0% 100,0%

114

Chi-Square Testsc Value 306,140a

Pearson Chi-Square Continuity

Correctionb

Likelihood Ratio

df 1

Asymp. Sig. (2sided) Exact Sig. (2-sided) Exact Sig. (1-sided) ,000

305,653

1

,000

327,344

1

,000

Fisher's Exact Test

,000

Linear-by-Linear Association

306,134

N of Valid Cases

1

,000

,000

52558

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 2026,45. b. Computed only for a 2x2 table c. Fejlesztő? = Nem fejlesztő

Fejlesztő? = Fejlesztő Case Processing Summarya Valid Vállalkozás státusza 2009-ben * Cégtípusok a. Fejlesztő? = Fejlesztő

N 51688

Percent 100,0%

Cases Missing N Percent 0 ,0%

N 51688

Total Percent 100,0%

Vállalkozás státusza 2009-ben * Cégtípusok Crosstabulation1

Vállalkozás státusza 2009-ben Megszűnt

Total

Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok Megmaradt Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok Count % within Vállalkozás státusza 2009-ben % within Cégtípusok

Cégtípusok Fejlesztő, létszám Fejlesztő, létszám csökkentő bővítő 2704a 1649b 62,1% 37,9% 9,9% 6,7% 24491a 22844b 51,7% 48,3% 90,1% 93,3% 27195 24493 52,6% 47,4% 100,0% 100,0%

Vállalkozás státusza 2009-ben * Cégtípusok Crosstabulation1 Total Count 4353 % within Vállalkozás státusza 2009-ben 100,0% % within Cégtípusok 8,4% Megmaradt Count 47335 % within Vállalkozás státusza 2009-ben 100,0% % within Cégtípusok 91,6% Total Count 51688 % within Vállalkozás státusza 2009-ben 100,0% % within Cégtípusok 100,0% Each subscript letter denotes a subset of Cégtípusok categories whose column proportions do not differ significantly from each other at the ,05 level. 1. Fejlesztő? = Fejlesztő Vállalkozás státusza 2009- Megszűnt ben

115 Chi-Square Testsc Pearson Chi-Square

Value 172,221a

df

Continuity Correctionb

171,805

1

,000

Likelihood Ratio

174,262

1

,000

1

Asymp. Sig. (2-sided) Exact Sig. (2-sided) Exact Sig. (1-sided) ,000

Fisher's Exact Test Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

,000 172,218

1

,000

51688

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 2062,72. b. Computed only for a 2x2 table c. Fejlesztő? = Fejlesztő

,000

116

8. MELLÉKLET 1.sz. Melléklet: Felmérési kérdőív Cégazonosító adatok: Név Megye Ágazat: TEÁOR 2008 négyjegyű Létszám 2010 évi árbevétel (millió Ft) A vállalat méret szerinti besorolása: Mikrovállalat – kisvállalat – középvállalat – egyéb (1,2,3,4) 1. Hajtott-e végre a vállalat valamilyen akciók az alábbiak közül 2004 óta? (több válasz is megjelölhető) (nem: 0, igen: 1) Beruházás Épület Gép Egyéb Innováció: Új, jelentősen megújított termék bevezetése Új, jelentősen megújított eljárás bevezetése Új, jelentősen megújított szervezési megoldás bevezetése Új, jelentősen megújított marketing eszköz, eljárás bevezetése Új piac megszerzése 2. 2004 óta hogyan változott a dolgozók létszáma az alábbi csoportokban? (1. csökkent, 2. stagnált, 3. nőtt) Társadalomtudományi Műszaki, (gazdasági, jogi, természettudományi szociális) Szakképzetlen Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű

Egyéb szakterületi

A létszámváltozás az előző pontban jelzett akciókkal függ össze? (nem: 1, részben: 2, igen: 3) 3. Ki tudták-e elégíteni a munkaerőigényeiket az egyes fenti területeken? (1. nem, 2. kompromisszumokkal 3. igen) Műszaki, természettudományi

Társadalomtudományi Egyéb szakterületi (gazdasági, jogi, szociális)

Szakképzetlen Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű 4. Ahol „nem”, vagy „kompromisszumokkal” a válasz: Mi volt ennek oka? Kérjük, értékelje 1-5-ig terjedő skálán! (1: nem játszott szerepet, 5: ez volt a fő ok)

117 Túl magas bérigények Nem volt elérhető ilyen végzettségű munkaerő Az egyéb képességek nem feleltek meg Egyéb ok, nevezetesen: ……. 5. A következő három évben várhatók-e jelentős trendváltások az Önök piacain? Kérjük, értékelje 1-5-ig terjedő skálán! (1: nem, 5: határozottan) Technológiai változások Versenyző ágazatok megjelenése, megerősödése A piaci viszonyok változása (pl. a kereslet bővülése/szűkülése) Versenytársak megjelenése/kiesése, A vállalati versenystratégiák változása 6. Tervez-e az Önök cége jelentős fejlesztéseket a következő három évben? (nem: 0, igen: 1) Beruházás Épület Gép Egyéb Innováció: Új, jelentősen megújított termék bevezetése Új, jelentősen megújított eljárás bevezetése Új, jelentősen megújított szervezési megoldás bevezetése Új, jelentősen megújított marketing eszköz, eljárás bevezetése Új piacra való betörés 7. Ha nem tervez fejlesztést, miért nem: (1. nem játszik szerepet, 5. ez a fő ok) A kereslet nem nő eléggé A szükséges fejlesztés nem finanszírozható A fejlesztés kockázatai túl nagyok A cég így is versenyképes, nem szükséges most fejleszteni Egyéb ok, nevezetesen: …. 8. Jár-e a fejlesztés a dolgozók számának változásával? Ha igen, milyen munkakörökben? (1. csökken, 2. stagnál, 3. nő) Műszaki, Társadalomtudományi Egyéb szakterületi természettudományi (gazdasági, jogi, szociális) Szakképzetlen Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű

118 2. sz. Melléklet Interjúvázlat

A vállalat bemutatása: Név: Tevékenységi kör, főbb termékek/szolgáltatások Fő vevők, piacok jellemzői (pl. állam, üzleti szektor, lakosság) belföld, külföld Foglalkoztatottak száma (kb). Ebből hány főnek nincs 8 általánosa, hány fő szakmunkás, és hány fő diplomás (hozzávetőleg) Fejlesztések és foglalkoztatás Fejlesztés alatt a karbantartást meghaladó építkezést, a pótláson túlmenő gépberuházást, új, vagy jelentősen megújított - termékek, eljárások bevezetését, új szervezési megoldások, illetve marketingmódszerek alkalmazását értjük. Tehát kutatás fejlesztési tevékenység végzése nem feltétele annak, hogy a céget fejlesztőnek (innovatívnak) tekintsük. 1. Milyen fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években, amelyek hatással voltak a foglalkoztatásra (létszám, munkaerőszerkezet, -minőség stb) ? Rövid ismertetést, leírást kérünk a fontosabbakról: 2. Miért került sor az akciókra, mik voltak a kitűzött célok, mennyiben sikerült ezeket elérni? 3. A fejlesztéseknek volt-e érdemi hatása a válságkezelésre, illetve kilábalásra a cég életében? 4. A fejlesztések megvalósulása milyen változást idézett elő a dolgozói állományban: volt-e létszámváltozás, hogyan változott a dolgozók összetétele? Milyen képzettségű és milyen képességű munkatársak váltak feleslegessé és milyenekre lett szükségük a fejlesztések nyomán? 5. Hogyan változott a különböző munkafajtát végzők iránti igény? (1. csökkent, 2. stagnált, 3. nőtt) Rutinszerű manuális, fizikai munka Nem rutinszerű manuális, fizikai munka (ilyen pl. a javítás, karbantartás) Rutinszerű szellemi munka (pl. könyvelés, műszaki számítások) Nem rutinszerű elemző munka (pl. tervezés, piackutatás) Nem rutinszerű, emberek közti interakciók (pl. koordináció, vezetői munka) 6. Ha munkatársakat kívántak felvenni, könnyen találtak-e a (hazai) munkaerő-piacon igényeiknek megfelelő (szakmájú, felkészültségű) jelentkezőket? Ha nem: mely igényeik kielégítésénél voltak nehézségeik? Mi volt az akadály? Meg tudták-e szerezni a kívánatos adottságokkal, képességekkel rendelkező munkatársakat, kellett-e engedményeket tenni az eredeti elképzeléseikből?

119 7. Hogyan oldották meg az új munkaerő felkutatását, képzését? Kaptak-e segítséget a helyi munkaerő piaci, vagy más intézményektől (pl. önkormányzatoktól, vállalkozói szövetségektől), illetve az oktatásiaktól (beleértve a szakmunkásképzőtől a főiskola, egyetemi szintig mindet)? Elvárnák-e a külső segítséget? 8. Volt-e a cég történetében mostanában olyan fejlesztési elképzelés, amit a megfelelő munkaerő hiánya, megszerezhetetlensége miatt el kellett vetniük? Mik azok a legfontosabb munkavállalói ismeretek, készségek, képességek, amelyekre a vállalatnak szüksége van? Honnan tudják ezeket megszerezni: a közoktatásból, az iskolarendszeren kívüli képzésben, a szakmai gyakorlatban, a cég maga képzi dolgozóit? 9. Kívánnak-e a következő 3 évben fejlesztés(eke)t, beruházás(oka)t megvalósítani? Ha igen: mi ennek (ezeknek) a lényege? Tervezik-e a Széchenyi terv pályázatainak kihasználását? 10. A fejlesztések nyomán várhatók-e változások a cég munkaerő-igényeiben? Ha igen: mely változások valószínűek? Véleménye szerint lesznek-e nehézségeik a várható létszámváltozások megvalósításában? Ha igen: Milyen típusú nehézségeket vár? Hogyan fogják biztosítani a megfelelő munkaerőt? 11. Hogyan néz ki a helyzet a cég hosszabb távú fejlődése szempontjából? Milyen irányú, jellegű fejlesztésekre lesz szükségük, és hogyan alakulnak ezek foglalkoztatási hatásai, követelményei? 12. Milyen tulajdonságokra, kompetenciákra lesz szüksége az Önök dolgozóinak a következő időszakban? (Az alaptevékenységben dolgozókra gondolunk, nem az adminisztrációban, épületfenntartásban és hasonló kiegészítő tevékenységben dolgozókra) Kérjük, értékelje 1-5-ig terjedő skálán! (1: nem szükséges, nem fontos, 5: nagyon fontos, szükséges tulajdonság) Pontosság, precizitás Figyelem, koncentráció, szabályok betartása Monotónia-tűrés, kitartás Kézügyesség Kommunikációs készség, csapatmunka Kreativitás, új ötletek Rugalmasság, problémamegoldó képesség Kooperációs készség Önálló munkavégzés Kritikai készség, elemző képesség Kíváncsiság, érdeklődés az újdonságok iránt Előrelátás, tervezés Tapasztalat, gyakorlati felkészültség Szakmai elméleti tudás Idegen nyelvtudás Általános műveltség, viselkedéskultúra Egyéb, nevezetesen:

120

13. A munkaerő-piaci intézmények milyen segítséget adnak, és milyet adhatnának még a vállalatok versenyképesség javító törekvéseihez, sikeres fejlesztéseihez? Mit tehetne ez ügyben az iskolarendszer, mit a munkáltatói érdekképviseletek? 14. Miközben az országban igen jelentős számú ember van munka nélkül, a vállalatok egyre nagyobb köre panaszkodik arról, hogy nem képes megfelelő munkavállalókat találni. Az Önök véleménye szerint kinek mit lehet tenni e kettősség feloldás érdekében? Véleménye szerint országunkban melyek a foglalkoztatás jelentős növeléséhez szükséges legfontosabb tennivalók?

121 3. sz. Melléklet Interjúvázlat szövetségi interjúkhoz 1. Hány tagja van a szervezetnek, mik a fő jellemzőik? Kis- és középvállalatok aránya, súlya a szövetségben. Tulajdonosi csoportok. 2. Mi jellemzi az elmúlt 5-6 év technológiai fejlődését az ágazatban? Hogyan tudtak alkalmazkodni ehhez a tagvállalatok? Milyen beruházásokat valósítottak meg? 3. Hogyan alakult a tagvállalatoknál a foglalkoztatás ez idő alatt? Létszámváltozás: mely csoportokban nőtt, csökkent a dolgozók száma? Mennyiben függött ez össze a fejlesztésekkel? 4. Hogyan változtak a tudás, kompetencia igények, Hogyan elégítették ki ezt? Mely területeken ütköztek akadályokba? Mi (volt?) ennek az oka? 5. Milyen segítséget kaptak a fejlesztésekkel járó munkaerőigények kielégítéséhez a munkaerőpiaci szervezetektől és milyet az oktatási rendszertől? 6. Hogyan hatottak a megvalósított fejlesztések a válságban: rontották (pl. a pénzügyi terhek miatt), vagy javították a túlélési esélyeket? 7. Mi várható a következő években a tagvállalatok fejlesztési tevékenységében? Várható, folyamatban levő innovációk és aktuális beruházások. 8. Milyen változást jelentenek ezek a dolgozók iránti keresletben (mennyiségi és strukturális szempontból)? 9. Mik az ágazat technológiai fejlődésének fő tendenciái hosszabb távon? Milyen követelményeket támaszt ez a majdani dolgozók iránt? 10. Hogyan elégíthetők ki a rövid és a hosszú távú munkaerő igények? Mi várható a munkaerőpiaci intézményektől és mi az oktatási rendszertől? Mit tud tenni a szövetség, ill. egyéb munkáltatói érdekképviseletek? 11. Miközben az országban igen jelentős számú ember van munka nélkül, a vállalatok egyre nagyobb köre panaszkodik arról, hogy nem képes megfelelő munkavállalókat találni. Az Önök véleménye szerint kinek mit lehet tenni e kettősség feloldás érdekében? Véleménye szerint országunkban melyek a foglalkoztatás jelentős növeléséhez szükséges legfontosabb tennivalók?