Informatika II. Szöveg- és kiadványszerkesztés modul

Informatika II.

Széchenyi István Egyetem

Informatika II. Szöveg- és kiadványszerkesztés modul Dokumentumelemek, illusztrációk

Dr. Kallós Gábor 2012–13

Informatika II.


Általános áttekintés

Táblázatok Képletek Képek

Szövegdobozok

Élőfej és élőláb Mezők Lábjegyzet és végjegyzet Könyvjelző, kereszthivatkozás Tárgymutató és tartalomjegyzék Minőség-ellenőrzés kiadványok készítésénél

2

Informatika II.


Táblázatok A dokumentumszerkesztők tipikus lehetőségei Új táblázat létrehozása

Mozgás és kijelölés a táblázatokban

Begépeljük az adatokat, és táblázattá alakítjuk (megfelelő tagolás szükséges, tab – table) Üres táblázatot hozunk létre, és feltöltjük adatokkal A megszokott módon + cellánként/részenként, ill. egérrel

Táblázatok szerkesztése

Bővítés (beszúrás)

Törlés

Csak tartalom (Del) Táblázat, Oszlop, Sor, Cellák törlése

Egyesítés és felosztás

Sorok, oszlopok, cellák

Cellákra és táblázatokra is

Táblázatok formázása

Méretjellemzők beállítása, igazítás Szegély és mintázat

Automatikus formázás

Nem látható szegély (!) Megadott sablonok, sok esetben érdemes használni!

Címsorok ismétlése (oldalanként) 3

Informatika II.


Táblázatok W 10 specialitások és plusz támogatás Galéria, a kész táblázatok beszúrhatók (Beszúrás/Táblázat/Kész táblázatok) A manipulációs lehetőségek jól áttekinthetően csoportosítva (Táblázateszközök/Elrendezés)

Tulajdonságok és kijelölés Beszúrás és törlés Egyesítés és felosztás Méretbeállítások Igazítások

Szövegirány módosítható Cellamargók beállítása Új lehetőség: cellák közötti távolság megadható

Képletek, rendezés, …

4

Informatika II.


Táblázatok W 10 specialitások és plusz támogatás (folyt.) Tervezés menüszalag

Sok beépített stílus

Speciális formázás adható meg:

Módosíthatók is

Első sor (rovatfej) Első oszlop Összegsor Utolsó oszlop (pl. összeg) Páros sorok és oszlopok

Árnyékolás, szegélyek

5

Informatika II.


Képletek

Képletek támogatása általános funkciójú (univerzális) szövegszerkesztőkben: beépített egyenletszerkesztő

(Egyszerű esetekben sima sorközi begépeléssel is készíthetünk egyenletet) Természetesen betartja a megismert szabályokat (tipográfia)

Az egyenletszerkesztők tipikus lehetőségei, jellemzői

Matematikai szimbólumok és minták (struktúrák)

Minden képlet egy objektum Egymásba ágyazhatóság

W 03, igen sikeres megoldás →

Begépelésnél célszerű nagyobb nagyítást alkalmazni

Kiértékelés/tapasztalat

Az egyenletszerkesztő általában jól használható, ha a dokumentum nem tartalmaz nagyon sok képletet, ill. ha nem vagyunk nagyon igényesek az esetleges (tördelési) szépséghibákra

6

Informatika II.


Képletek W 10 specialitások és plusz támogatás Egyenlet galéria →

Az egyenletek csoportosíthatók

Ilyenkor: együttes középre igazítás, a bal szél azonos

Megjelenítési lehetőségek

Hasznos beépített minták, mi is készíthetünk ilyet (kijelöltek mentése)

Sorközi mód (inline mód) Önálló bekezdésben szedve (display mód) Lineáris és profi (Eszközök csoport)

Egyenleteszközök/Tervezés menüszalag

A struktúrák csoportosítva

7

Informatika II.


Képletek W 10 specialitások és plusz támogatás (folyt.) Probléma: képlet mellé íráskor a W 10 tönkreteszi a display módot Megoldási lehetőségek

Sorszámozás alatta → (nem nagyon szép) Egyenlet belsejébe is írható normál szöveg

Vigyázni: mikor dőlt és mikor nem (!) A számozást jobboldali tabulátorral célszerű elhelyezni

8

Informatika II.


Képletek W 10 specialitások és plusz támogatás (folyt.) Beállítások

Matematikai autojavítás

LaTeX elemek is megjelentek a W 10-ben

Egyenletek sorszámozása

Egyenletek létrehozásának és beszúrásának módja →

Mezőkkel valósítjuk meg (SEQ név; a „név” célszerűen equation vagy egyenlet)

Átjárhatóság

W 03-as egyenletek szerkeszthetők W 10-ben, de az új lehetőségek használata nélkül (!) W 10-es egyenletet másolva W 03-ba, képet kapunk (!) Ennek oka: eszköz W 10-ben Equation Editor, W 03-ban MS Equation Editor 3.0 v 3.1

Lehet: W 10-be a Beszúrás/Objektum ponttal MS Eq. Editor 3.0-ás egyenletet szúrunk be, ekkor megvalósul az átjárhatóság

9

Informatika II.


Képletek

LaTeX – magas szintű szedőnyelv

Általában nem WYSIWYG típusú

Fordítás szükséges, utána kapunk nyomtatható dokumentumot

Vezérlő szerkezetek

Konkrét szövegszerkesztőben használjuk

Minden struktúrának van eleje és vége (\begin és \end)

A dokumentum részei:

Címrész Absztrakt Cikktörzs (benne képletek, ábrák) Irodalom 10

Informatika II.


Képletek

11

Informatika II.


Képletek

12

Informatika II.


Képletek

13

Informatika II.


Képek Általános használat Átgondolandó:

Mikor használjunk képet a dokumentumban?

Elv: 1 kép 1000 szóval felér

Milyen képet használjunk? Hol találunk alkalmas képet?

Szerzői jogok! (internetes forrás) Célszerű lehet saját képet rajzolni, ill. saját fotót használni

A dokumentumszerkesztők tipikus lehetőségei Képek beszúrása

Beépített segédprogramok (Clipart, Wordart, …) alakzatok, diagram stb. Képolvasóból/Fényképezőgépből Fájlból

Vágólapról

Képek formázása

Kijelölés Elrendezés, igazítás

Beszúrás vagy csatolás (általában: mező; figyeljük a méretet!) Beszúrás és csatolás

Kép és a szöveg viszonya! (lásd lent is)

Átméretezés (akár: torzítás), vágás Egyéb jellemzők módosítása

Képaláírás

Számozás is lehetséges (mező)

14

Informatika II.


Képek W 10 specialitások és plusz támogatás Változás a régi Word verziókhoz képest, hogy a csatolást már nem mezővel (Includepicture field), hanem XML kapcsolattal oldják meg Nem támogatott formátum esetén használható az Office konverter csomag Kép és szöveg viszonya (Word filozófia)

Szöveg réteg Rajzoló réteg (szöveg előtt, szöveg mögött) Élőfej és élőláb réteg (lásd lent)

Néhány új lehetőség a megadásra →

15

Informatika II.


Képek W 10 specialitások és plusz támogatás (folyt.) Sokféle képstílus alkalmazható → Hasonlóan, sok (művészi) effektus is W 07-től: SmartArt, „professzionális” grafikai objektumok (Beszúrás menüszalag)

16

Informatika II.


Képek kezelése (Writer) A LibreOffice Writer lehetőségei Beszúrás

Mint W 03 (Beszúrás/Kép)

Formázás

A lehetőségek nagyon hasonlók a Wordhöz (03), az ablakok elrendezésében vannak különbségek A kezelés komolyabb meglepetést nem tartogat

17

Informatika II.


Élőfej és élőláb Az oldalak felső, ill. alsó szegélyén elhelyezkedő szövegelem, lehetséges tartalma (tipikusan): Élőfej

Élőláb

Apró eltérések pl. a tabulátorpozíciókban (3 alapértelmezett pozíció)

A dokumentumon belül a tartalom variálható:

Oldalszám; készítés dátuma, időpontja

A szerkesztési szabályok ugyanazok, mint a szövegtörzs esetén

Szerző neve; mű, fejezet vagy téma címe Cég neve, emblémája, címe

Eltérő élőfej/élőláb páratlan/páros oldalon Szakaszonként különböző élőfej és élőláb (pl. szakaszonként újrakezdett oldalszámozás) Eltérő élőfej/élőláb minden szakasz első oldalán

Használat: Nézet/Élőfej és élőláb, majd Élőfej/élőláb eszköztár (W 03); Beszúrás/Élőfej és Élőláb csoport, majd Élőfej/élőláb szerkesztése (W 10); Beszúrás/Élőfej ill. Élőláb, majd Élőfej/élőláb szerkesztése (Writer) Műveletek

Tartalom beírása, beszúrása (fix és változó tartalom, tabulátorok szerepe!) Váltás az élőfej és élőláb között Előző/következő megjelenítése, csatolás az előzőhöz (Word) Tagolás oldalstílusok használatával (Writer)

18

Informatika II.


Élőfej és élőláb

A Wordben a fejléc és a lábléc külön réteg a dokumentumban, a szöveg réteg mögött

Vízjel is így helyezhető el a lapon

(Téves elképzelés, hogy a fejlécet/láblécet beszúráskor mi hozzuk létre, valójában kezdettől fogva létezik, csak kezdetben üres) W 10-ben: élőfej/élőláb eszköztár Galériák: előre definiált stílusok közül választhatunk (oldalszám is)

Nagyon sok lehetőség, irodai munkához hatékony támogatás

19

Informatika II.


Élőfej és élőláb

Feladat: fejezetszám vagy fejezetcím beszúrása élőfejbe vagy élőlábba (megvalósítás: W 10) A megoldás lépései:

Szakaszokra osztjuk a dokumentumot a fejezetek szerint (Lap elrendezése/Oldalbeállítás csoport) Ellenőrizzük, hogy megfelelőek-e a címstílusok a beszúrandó tartalomra (fejezetszám vagy cím) Az első fejezet élőfejébe/élőlábába állunk Beszúrjuk a fejezet számát vagy címét

Átlépünk a következő fejezet élőfejébe/élőlábába (köv. megjelenítése) Ha azonos itt is az élőfej/élőláb tartalma…

Beszúrás/Hivatkozások/Kereszthivatkozás… Hivatkozástípus: Címsor Hivatkozás beszúrása: Címsor-szöveg vagy Címsorszám Beszúrás

Szüntessük meg a csatolást (csatolás előzőhöz) Töröljük a régi tartalmat A fejezetszám vagy cím beszúrásához ismételjük a fenti lépéseket

(Ha szükséges) Lépjünk tovább a következő fejezetekre, és ismételjük a lépéseket 20

Informatika II.


Élőfej és élőláb (Writer) Egyes használati esetek Az élőfejbe és az élőlábba a szokásos elemek mezőként beszúrhatók

Megadható többféle oldalszámozási formátum (külön oldalstílusokat kell hozzá alkalmazni, kézi oldaltöréssel)

Beszúrás/Mezők; Oldalszám, Oldalak száma, Dátum, Idő

Pl. római majd arab számozás; számozás újrakezdése; nem 1-től induló oldalszámozás

Kérhetünk eltérő élőfejet/élőlábat a dokumentum páros és páratlan oldalain

Lépések:

Az első így kialakítandó oldal első bekezdésébe állunk (tegyük fel, hogy ez páratlan oldal) Formátum/Bekezdés/Szövegbeosztás fül, Törések rész, Oldalstílussal kapcsoló bekapcsolva, Típus: Oldal és Páratlan oldal (ezzel létrejön automatikusan az a kialakítás, hogy páratlan oldal után páros oldal után jön) Beszúrás/Élőfej/Páratlan oldal Megadjuk az élőfejet (pl. fejezetcím, mezőként beszúrva) Beszúrás/Élőfej/Páros oldal Megadjuk az élőfejet (pl. fejezetcím, mezőként beszúrva), és jobbra igazítjuk Ha szükséges, hasonló módon folytatjuk az élőláb kialakításával (pl. oldalszám beszúrása)

21

Informatika II.


Mezők

Mezők: a dokumentum változó adatait tárolják, hatásukra a program végrehajt egy feladatot – ez sokféle lehet Tipikusan mezőkkel megvalósított funkciók dokumentumszerkesztőkben (beszúrás, frissítés stb.)

Tárgymutató Tartalomjegyzék Kereszthivatkozás Csatolt kép Oldalszám

A mező felépítése: mezőkarakterek, mezőtípus, utasítások (argumentumok), kapcsolók A mezők fajtái

Eredménymező (pl. oldalak száma)

Megjeleníthető az eredmény vagy a mezőkód Váltás: ALT+F9

Jelölőmező Akciómező (pl. ugrás a dokumentum adott részére) 22

Informatika II.


Mezők

A mezők (célszerűen) árnyékoltan jelennek meg a dokumentumban

A mezők kérésre frissíthetők (F9), egyes helyzetekben automatikusan is frissülnek

Pl. nyomtatás előtt (beállítástól függhet!)

„Pillanatfelvétel” készítésére is alkalmasak

Ez szabályozható (az árnyékolás elrejthető – nem javasolt!)

Ilyenkor a frissítést lezárjuk („lock” – CTRL+F11, a mező megőrzi az aktuális állapotát, nem frissíthető) A rögzítés feloldható később („unlock”); de megvalósítható szétcsatolás is, ekkor a mező normál szöveggé változik

A Word mezők közvetlenül szerkeszthetők a dokumentumban

Beszúrás: CTRL+F9, utána szerkeszthető A beszúrásra lehetőség van általában az élőfej/élőláb szerkesztésekor is (külön menüpont)

23

Informatika II.


Mezők W 10 specialitások és plusz támogatás Változás a W 03-hoz képest a hatékonyabb, részben egyszerűbb kezelés A korábban mezőkkel megvalósított funkciók egy része más módon (tartalom vezérlőkkel ill. XML támogatással – pl. include picture) működik a W 10-ben De itt is mezővel megy még: dátum, oldalszám, tartalomjegyzék, indexek Beszúrás: Beszúrás/ Kész modulok/ Mező…

Mezőkódos megjelenítés is kérhető, ekkor a jobb oldali ablakrész is megváltozik (spec. tul.) 24

Informatika II.


Mezők W 10 specialitások és plusz támogatás (folyt.) (Régebben is) Ha a mezőkarakterek között megadott név nem mezőkód, akkor a Word megpróbálja könyvjelzőként értelmezni

A kapcsolók szöveges, numerikus és dátumformátumban adott mezők megjelentetését befolyásolják

Részben eltérő lehetőségekkel

A W 10 mezők 8 kategóriába sorolhatók

Ha ez nem sikerül: hibaüzenet (a könyvjelző nem létezik)

Dátum és idő Automatizálást dokumentum kezelés Dokumentum információs Egyenletek és formulák Indexek és táblázatok Linkek és referenciák Körlevelek Számozás

A részletekről érdemes a súgóban tájékozódni 25

Informatika II.


Mezők

Az ábrák sorszámozását célszerű mezőkkel (nem „kézzel”) megoldanunk Példa: a kéziratban sorszámozás és az ábrafelirat szövegdobozba került (külön figyelmet igényel frissítésnél!)

26

Informatika II.


Lábjegyzet és végjegyzet

A főszöveget kiegészítő rövid megjegyzés, információ (pl. irodalmi hivatkozás, idegen szavak magyarázata) Akkor használjuk, ha nem akarjuk megtörni a főszöveg gondolatmenetét, de mégis szorosan kapcsolódó információt szeretnénk közölni Lábjegyzet: az oldal alján Végjegyzet: a fejezet vagy a főszöveg végén A láb- és végjegyzetek felépítése:

Jegyzethivatkozás-jel Jegyzetelválasztó (sáv) Jegyzetszöveg

Műveletek (tipikusan, itt: Word környezet)

Jegyzetek beszúrása

Másolás, mozgatás, törlés

Beszúrás/Hivatkozás/Lábjegyzet… (W 03) Hivatkozás/Lábjegyzetek (W 10) Hivatkozásjel felhasználásával Cserével

Jegyzetek módosítása

Konvertálás… gombbal

27

Informatika II.


Könyvjelző és kereszthivatkozás

Könyvjelző: aktuális pozíció megjelölésére; a köv. feladatokra használhatjuk:

Gyors mozgás a megjelölt pozícióba Kereszthivatkozás készítése Oldaltartomány megadó tárgymutató bejegyzés készítése

Készítése (Word)

A megfelelő rész kijelölése után: Beszúrás/Könyvjelző… (W 03) Beszúrás/Hivatkozások/Könyvjelző (W 10)

Egy dokumentumban egy néven csak egy könyvjelző létezhet!

Kereszthivatkozás: a szövegben a dokumentum egy adott részére hivatkozunk

Kereszthivatkozás készíthető:

Mezőként kerül be a dokumentumba, így aktualizálás után mindig a helyes eredményt mutatja Címsor stílussal formázott bekezdésre Sorszámozott listaelemre Könyvjelzővel megjelölt dokumentumrészre Lábjegyzetre és végjegyzetre Képaláírásra

Készítése (Word)

Beszúrás/Hivatkozás/Kereszthivatkozás… (W 03) ill. Beszúrás/Hivatkozások/Kereszthivatkozás (W 10) Hivatkozástípus (a dokumentumelem típusa) Hivatkozás beszúrása (az elem melyik jellemzője) Megfelelő elem kiválasztása

28

Informatika II.


Tárgymutató

Betűrendes szójegyzék, amely megkönnyíti az anyagban való eligazodást Tartalma: a dokumentum/könyv főszövegében és a függelékben előforduló nevek, fogalmak, valamint az, hogy azok hányadik oldalon találhatók Az elkészítés lépései:

A tárgyszavak megjelölése a dokumentumban (Word):

A tárgyszavak meghatározása (pl. papíron megjelölve) Megjelölés a dokumentumban A tárgymutató beszúrása a dokumentum végére (W 03 – Beszúrás/Hivatkozás/Tárgymutató és tart.jegyzék… W 10 – Hivatkozás/Tárgymutató)

Kijelölés, és Alt+Shift+X Főbejegyzés v. albejegyzés Jelölés/Összes jelölése

Az azonos oldalra mutató ismétlődő bejegyzések a beszúráskor az első kivételével törlődnek! 29

Informatika II.


Tartalomjegyzék

Cím stílusú bekezdésekből készítjük el, beszúrással, célszerűen a szövegszerkesztési munka végén! Beszúrás

W 03 – Beszúrás/Hivatkozás/ Tárgymutató és tart.jegyzék… W 10 – Hivatkozás/Tartalomjegyzék/ Tartalom

Beállítási lehetőségek

Mely címeket használjuk az egyes szinteken A TJ stílusok módosíthatók Megjelenítés

Oldalszámok, igazítás Kitöltő karakter

Beszúrás után frissítés lehetséges

Ha nincsenek alkalmas cím stílusok, akkor külön TJ bejegyzéseket is beszúrhatunk a dokumentumba, és ezekből generáljuk a tartalomjegyzéket 30

Informatika II.


Tartalomjegyzék (Writer)

A logika ugyanaz, mint Wordben Alapértelmezésben Címsor1–Címsor10 stílusú bekezdésekből generálódik, de ez felülbírálható Technikai végrehajtás

(Hozzuk létre a megfelelő címstílusokat, és alkalmazzuk őket a megfelelő elemekre) Álljunk a jegyzék leendő helyére Beszúrás/Jegyzékek/Jegyzékek… Beállítási lehetőségek:

Hatókör (Fejezet, Teljes dokumentum) Maximális szint Létrehozás forrása (Vázlat, Tárgymutatójelek – amit külön mezőkkel megjelölünk, További stílusok – amiket még kijelölünk hozzá) … gomb: az egyes címstílusok elhelyezése a megfelelő szinteken (<< és >> gombokkal)

Beszúrás

A beszúrt jegyzék frissíthető 31

Informatika II.


Minőség-ellenőrzés kiadványok készítésénél Javasolt lépések Szöveg megírása, illusztrációk beszúrása (szerző/szerzők)

Szakmai lektorálás (szakmai lektor)

„Szigorú” ellenőrzés javasolt (!)

A jelzett problémák javítása, hiányok pótlása, esetleg: átstrukturálás, egyes részek újraírása Nyelvi ellenőrzés (korrektor) A jelzett problémák javítása Szakmai lektorálás 2. (szakmai lektor)

A formázás (tördelés stb.) itt nem fontos véglegesre, de pl. tartalomjegyzék kell!

Itt már a szöveg a végleges sablon szerint formázott, a lektor a tervezett végső elrendezést is vizsgálja

A szükséges (kisebb) javítások elvégzése

Tördelési szépséghiba esetén:

Egyes bekezdések sűrítése/ritkítása (!) A bekezdések előtti/utáni térköz kézi növelése/csökkentése (!) Akár: átfogalmazás

Végleges dokumentum

Minta: kézirat szerkesztői korrektúrával, javításokkal → 32

Informatika II.


Minőség-ellenőrzés kiadványok készítésénél

Külön köszönet: Corona kollégámnak és Tóni bácsinak

33

Informatika II. Szöveg- és kiadványszerkesztés modul

Recommend Documents