Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Informatika II. Szöveg- és kiadványszerkesztés modul Célok, kérdések – áttekintés A nyers szöveg előkészítése, javítása
Dr. Kallós Gábor 2014–15
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Célok, kérdések Cél: házi dolgozatok, szakdolgozat igényes elkészítése (20-100 oldalas terjedelem) Igényes (érezzük…): „szép kinézetű”, „kellemes benyomást keltő” dokumentum, ami könnyen áttekinthető, jól olvasható és nem tartalmaz hibákat Alaposabb megfontolás után: jól tervezett, gondos és logikus felépítés, tartalmi mondanivalónak megfelelő kinézetű elemek (!)
Gyakori kérdések/1: Miért kell ezt nekem tanulni? (Értek a Word használatához…) Esettanulmányok – elemzés (Tényleg ilyenek a példadokumentumok?) Nem olyan egyszerű megfelelni a fenti kritériumoknak!
Nagyon sok hiba található a köznapi dokumentumokban, nyomtatványokban, könyvekben (!) Mi okozza ezeket a hibákat? A megfelelő tudás és (tanult) képességek hiánya Rossz ütemezés, határidő kényszer Hanyagság, figyelmetlenség, emberi hiba (az ellenőrzési folyamatban is lehet ilyen!) Vélt kényelem (idegenkedés az új módszerektől…)
Konklúzió: Valamilyen szinten valóban mindenki ért a szövegszerkesztéshez, de… 2
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Célok, kérdések Gyakori kérdések/2: Könnyen boldogulok egy egy-két oldalas szöveggel, miért kellene még bármi mást tudnom? Példafeladat: Távolítsuk el egy (pl. internetről letöltött) 50 oldalas szövegből a felesleges szóközöket! (Vagy: az üres bekezdéseket) Végrehajtási idők: Kézi eltávolítással 1 perc/oldal, összesen kb. 1,2-1,3 óra (+ hibák…) Egyszerű ismételt cserével kevesebb, mint 1 perc (!)
Konlúzió: Egy nagyobb méretű dokumentum manipulálása lényegesen más megközelítést igényel, mint egy kicsié (!) Más szemlélettel és sokszor más módszerekkel dolgozunk Tipikusan ilyen tevékenységek: Mozgás a szövegben, kijelölések Javítások – részek keresése és cseréje Formázások (stílusok, sablonok) Egyéb elemek (felsorolás, kiemelés)
(Ugyanakkor persze vannak olyan tevékenységek, amelyek technikailag lényegében azonosak, pl. mentés, nyomtatás)
Példa: házépítés
3
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Célok, kérdések Gyakori kérdések/3: Miért kell nekem (tudni) igényes dokumentumot készíteni? Sok múlhat rajta… A nem megfelelő minőséget lehet, hogy nem fogadják el Saját hibás/összecsapott munkánk utólag számunkra is kellemetlen/bosszantó lehet
Az elkészült dokumentum egyfajta tükör a készítő (informatikai) tudásáról, igényességéről, figyelmességéről, pontosságáról (megfelelően hozzáértő, igényes szem számára) A dokumentumban észlelt (feltűnő) hibák a készítő számára kellemetlen egyéb következtetések levonására adnak lehetőséget (pl. általános műveltség, helyesírás) Példa: Közszereplők írásai
Gyakori kérdések/4: Hogyan lehet igényes dokumentumot készíteni? Minőség: transzcendens (szubjektív), a felhasználó elégedettsége, a piac reagálása, az előállítás módja Folyamat menedzsment premissza: az előállítási folyamat nagymértékben meghatározza a minőséget
4
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A dokumentumkészítés lépései
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A dokumentumkészítés/az igényes dokumentumkészítés lépései A nyers szöveg begépelése, megnyitása, letöltése A nyers szöveg javítása A nyers szöveg formázása Egyedi formázások, grafikai elemek, táblázatok, élőfej, élőláb, elválasztás, tartalomjegyzék (utolsó lépésben) A kész szöveg nyomtatása Közben folyamatosan: mentés A lépések nem egyforma nehézségűek (!) Elemzés a lépések közben: Mi a probléma/(rész)cél? Milyen (elméleti) módon tudjuk megoldani a problémát? Milyen eszközt biztosít ehhez a szövegszerkesztő/kiadványszerkesztő?
Aki ezt nem tartja be (fő pontok és részletek): rossz hatékonyság, rossz minőség, nehezen/sok munkával javítható hibák (!) 5
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Szoftvereszközök Gyakori kérdések/5: Mi a jó szoftver eszköz a szövegszerkesztéshez/ kiadványszerkesztéshez? Az, … … ami elérhető/legálisan elérhető (!) … ami tudja azt, amit egy jó szövegszerkesztőnek/ kiadványszerkesztőnek tudni kell … aminek a használata számunkra kényelmes/barátságos … amit a környezetünkben mások is széles körben használnak (átjárhatóság) Mi milyen eszközt használunk? Fő eszközünk: MS Word 2010 Érintjük még: MS Word 2003, LibreOffice Writer, LaTex (és: InDesign)
6
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A munka előkészítése A program indítása, kilépés A képernyő felépítése (Ismerjük meg kellő módon/jól a felületet!) A képernyőelemek használata, billentyűzettel és egérrel Környezeti beállítások Fájl/Beállítások, és ezen belül: Megjelenítés, nyelvi ellenőrzés, speciális beállítások Automatikus javítás (ld. később)
Testreszabás (felület) Fájl/Beállítások, és ezen belül: Menüszalag testreszabása, gyorselérési eszköztár A legtöbb szöveg- és kiadványszerkesztőnél ezt nem tehetjük így meg, csak korlátozottabban
Bizonyos korlátozások itt is vannak! Billentyűparancsok módosítása
(LibreOffice Writernél ugyanezek: Eszközök/Beállítások…/LibreOffice Writer Eszközök/Testreszabás…) 7
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A munka előkészítése
8
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A munka előkészítése
9
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A munka előkészítése
10
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Munkafelület (Word 2010)
11
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Munkafelület (LibreOffice Writer)
12
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Fájlműveletek A Fájl backstage-ben találjuk meg a funkciókat Új dokumentum készítése Meglevő dokumentum betöltése (keresés is) Dokumentum mentése (másként: név, hely, típus!) Nemcsak doc, docx (odt) kiterjesztésű fájlokkal dolgozunk! Gyakori egyéb formátumok (pl.): rtf, txt, dot, dotx Van átjárhatóság a programok között, de veszíthetünk a formázásokból, beállításokból! (Módosulhat a dokumentum) 13
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Fájlműveletek A LibreOffice Writer támogatott fájltípusai
14
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A nyers szöveg bevitele (A megnyitás és letöltés lehetőségeivel itt külön nem foglalkozunk) Nyelvi, helyesírási szabályok betartása Mikor kell és mikor nem kell szóköz az írásjelek előtt és után? Tipográfiai előírások (tipográfia slidesoron megnézni!)
Formai beállításokat lehetőleg nem végzünk! Enter és Shift+Enter szerepe A kézi sortörés a dokumentumban lehet hibás is (!)
Gépelési hibák javítása Delete és Backspace Beszúró/átíró üzemmód (Ins) Visszavonás lehetősége
(Mentés!) Hibás
Helyes
zárójeles (rész ) példa
zárójeles (rész) példa
mondatvégi pont . Új mondat …
mondatvégi pont. Új mondat…
kettőspont : egy,kettő
kettőspont: egy, kettő
”idézőjeles rész ” és utána
„idézőjeles rész” és utána 15
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A nyers szöveg bevitele Vezérlőkarakterek Nyomtatásban nem jelennek meg, de a dokumentum szerkezetét, tördelését befolyásolják Megjelenítés, elrejtés
Itt (az előző dián) és később: Miért van ott az a jel? Mi a funkciója? (keskeny szóköz, nem törhető szóköz, …) Milyen a helyes és milyen a helytelen használat? (Ha ez most hibás) Mi okozhatta a hibát? Hogyan tudjuk (hatékonyan) javítani? Tabulátor
Szóköz
Kézi sortörés
Feltételes kötőjel
Cellavégjel
16
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A nyers szöveg bevitele Speciális karakterek és szimbólumok (Beszúrás/Szimbólum) (Writer: Beszúrás/Különleges karakter… ill. Beszúrás/Formázási jel) A billentyűzeten nem/nem mindig találhatók meg; szimbólumtábla, gyorsbillentyűk Vigyázzunk a hasonló jelekkel! 0 vagy O ill. o (hasonló jelek: görög omikron szimbólum ο, cirill o, ○ (kör), o (kiskapitális)
17
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A nyers szöveg bevitele Különleges karakterek Nem mindig egyszerű a használatuk (!) Példa (különböző „kötőjelek”): 1-2 darab, de 34–35. oldalakon; — a magyarban nincs, v. ö.: tipográfia slidesor) (Vigyázni kell még az automatikus javítással is) Különböző szélességű szóközök használatosak a képletekben is (lásd később) Nem törhető szóköz (ezres csoportok, nevek) Pl.: Kr.○e.○5000
Szélesség nélküli nem törhető ill. felt. törhető Pl.: Bolzano– Weierstr.-kritérium
Mezők (Lásd később) 18
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A nyers szöveg bevitele Automatikus javítás Fájl/Beállítások/Nyelvi ellenőrzés/Automatikus javítási beállítások…) (Writer: Eszközök/Automatikus javítás beállításai…)
Gyakori gépelési, helyesírási és nyelvtani hibák, például: Angol-magyar bill. csere: „ay” helyett „az” Rossz helyesírás: „eggy” helyett „egy” Véletlen CapsLock Gépi idézőjel cseréje Vannak kivételek! „Mondat első betűje” automatikus javításakor elromolhatnak a rövidítések: „röv. Után” (lehet: kivételszótár) „Két kezdő nagybetű” automatikus kijavításakor pl. elromlik a „BSc” és „MSc” Néha kellhet a gépi idézőjel eredeti formájában (")
Visszavonható, kikapcsolható (egyes esetekre is) 19
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A nyers szöveg bevitele Automatikus formázás Az adott elem dokumentumbeli szerepe alapján következtet/ következtetni próbál Sokszor káros lehet (pl. számozott lista, behúzás – Tab) Matematikai apparátus (új elem, később megnézzük)
Más lehetőségek a kiváltásra Nagybetűsen begépelt szöveg utólagos javítása (pl. véletlen CapsLock hatása); Kisbetű-nagybetű váltó
20
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Mozgás a dokumentumban Attól függően, hogy hova szeretnénk eljutni, más-más módszer hatékony/szükséges (!) Cél az időmegtakarítás
Billentyűzettel (általában mindegyik szövegszerkesztőben így van) Billentyű
A mozgás iránya
←, →
Egy karakterrel balra/jobbra
↑, ↓
Előző/következő sor
CTRL+←, CTRL+→
Előző/következő szó
CTRL+↑, CTRL+↓
Előző/következő bekezdés
HOME, END
Az aktuális sor eleje/vége
PAGE UP, PAGE DOWN
Egy képernyővel fel/le
CTRL+HOME, CTRL+END
Dokumentum eleje/vége
SHIFT+F5
Előző szerkesztési pont
Egérrel Gördítősávok, kattintás
Ugrás meghatározott helyre (a csere ablak mellett) 21
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Kijelölések, blokkműveletek Kijelölés billentyűzettel (általában mindegyik szövegszerkesztőben így van) Shift és F8
Kijelölés egérrel (részben: Word specifikus) Kattintás és húzás; kattintás (szimplán, duplán, triplán) CTRL+kattintás (Writer: nem valósították meg) Kijelölő sávon ugyanezek (Writer: nincs kijelölő sáv) Több független blokk (CTRL); szövegoszlop (ALT)
Blokkműveletek Másolás, mozgatás, törlés Tisztázandó kérdések: milyen formátumú lesz a beillesztett szöveg, változik-e esetleg a környezet formátuma (!)
Vágólap használata (CTRL+C, CTRL+V, …), nyárs Alkalmazás: a bekezdések helyes sorrendjének kialakítása! Többféle módszert is használhatunk, a mozgatandó anyagrész méretétől és a mozgatás jellegétől függően
22
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Nézetek, ablakműveletek Nézetek Nyomtatási elrendezés Normál nézet (W 03) Vázlat nézet (nagyobb szövegrész áttekintését igénylő műveletek végzésekor, ill. Navigációs ablak) (Olvasási nézet, Webes elrendezés, …) (A Writer kicsit kevesebbet tud, itt a Navigátort használhatjuk)
Ablakműveletek Dokumentumok közötti váltás Dokumentumok együttes olvasása Egy dokumentum különböző részeinek együttes áttekintése
Nagyítás
23
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A nyers szöveg javítása Tipikusan: más helyről, mástól, idegen forrásból beszerzett szöveg, sok hibát tartalmazhat Keresés és csere Felesleges szóközök, üres bekezdések eltávolítása Jól szerkesztett dokumentumban nem lehetnek ilyenek! Kivételek: szándékosan akarjuk bemutatni az alkalmazásukat, ill. speciális betétek, pl. programkód
Egyéb felesleges jelek eltávolítása (pl. Tab, kézi oldaltörések, sortörések – egyedi áttekintés általában szükséges!) Hibás karakterek cseréje Kalapos betűk, hullámos és fordított ékezetek, pl.: ô è ì ò à û õ ȍ Néha nehezen észlelhető (!) Pl. magas ékezetek (dán, svéd) ӧ vs. ö
Bonyolultabb keresési maszkok is szükségesek lehetnek időnként De: nem kell mindig mindent a legáltalánosabb módon felépíteni, figyeljük a végrehajtási időt (!)
A végrehajtási sorrend is lényeges (!) Pl. üres bekezdések keletkezhetnek még egyéb jelek eltávolítása után is
Törlendő elemek Kézzel beszúrt tartalomjegyzék, kézi oldalszámozás 24
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok Feladat: Üres bekezdések „klasszikus” eltávolítása Feladattípus: iteratív csere („többszöri ismétlődések lépésenkénti felezése”) Ugyanez a típus: felesleges szóközök „klasszikus” eltávolítása Több végigmenetel szükséges! Mindig feleződik a cserék száma, a végén 0 (jó esetben…) log2n lépés kell, ahol n a szomszédos elemek max. száma
Végrehajtás: Kezdőlap/Csere
25
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok Feladat: Kalapos betűk cseréje/eltávolítása Feladattípus: egylépéses csere/eltávolítás (Hasonlítsuk össze logikailag a felesleges szóközök és az üres bekezdések iteratív eltávolításával!)
Ugyanígy távolíthatunk el olyan felesleges jeleket is, amelyekből nem kell egy példányt sem megtartani (pl. Tab – sok esetben) Vigyázzunk: Mi a felesleges jel? (!) Lehet az adott jelnek olyan funkciója, ami nem feltétlenül nyilvánvaló (pl. formázási utasítás, lásd később)
Ismételten előforduló helyesírási hibák javítására is használhatjuk ugyanezt a módszert Pl. „un.” helyett „ún.”, „ú.n.” helyett „ún.”, „Kr.e.” helyett „Kr. e.”, „, stb.” helyett „ stb.” 26
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok Feladat: Felesleges szóközök eltávolítása egy lépésben Ugyanígy történik az üres bekezdések eltávolítása is egy lépésben
27
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok Felesleges szóközök eltávolítása egy lépésben (folyt.) Használt elemek: ismétlődés – hányadik előfordulás (Szóköz helyett az ábrán szemléltetésként . szerepel) Megj. 1: Behelyettesítéses cserénél üres bekezdésekre nem használható a felső mezőben a ^p, csak a ^13 2: Vigyázzunk, {,} helyett {;} a helyes!
28
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok Érdemes a súgót megnézni!
29
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok
30
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok További, cserével megoldható feladatok: Bekezdés végén és bekezdés elején levő szóköz eltávolítása Pl. „^p ” helyett „^p” „Keletkezhet” is ilyen, hibás cserénél (fel kell ismerni, tudni kell kezelni!)
Három pont helyett három pont karakter („...” helyett „…”) Szóközök közti kötőjel helyett gondolatjel (közbevetett mondat) Szóköz követő és , előtti kötőjel helyett gondolatjel („ -,” helyett „ –,”; közbevetett mondat) Ne kerüljön át a következő sor elejére önmagában
Bekezdés elején található „- ” helyett „– ” (vagy „–○”; párbeszédjel) Számjegyek közötti kötőjelet – ha szükséges (!) – gondolatjelre Feltételes kötőjelek törlése Hibásan széttört bekezdések egyesítése Megoldás: nem mondatzáró írásjel a bekezdés végén
31
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok – Writer Általános áttekintés: a környezet hasonlít a Wordhoz, de a részletekben vannak különbségek Végrehajtás: Szerkesztés/Keresés és csere A speciális jeleket nem lehet beszúrni, hanem mindig helyettesítő karakterrel (reguláris kifejezés részeként) kell megadni!
Ugyanúgy mint a Wordben: Felesleges szóközök „klasszikus” eltávolítása Kalapos betűk cseréje/eltávolítása
Eltér a Wordtől: Üres bekezdések eltávolítása (!) A súgó mutatja a megoldást → A „^$” maszkkal egy lépésben végrehajtható a feladat!
Itt is érdemes a súgóban tájékozódni; megkeressük a megfelelő eszközt, és utána felépítjük a kívánt reguláris kifejezést (!) 32
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok – Writer Feladat: Felesleges szóközök eltávolítása egy lépésben → További hasznos maszkok „ $”, „^ ” – bekezdés végén és elején levő szóköz „[0-9]{2}” vagy „[:digit:]{2}” – két számjegy „[:digit:]{1,}” vagy „[:digit:]+” – egy vagy több számjegy „[^\.!\?]$” – nem mondatzáró írásjel a bekezdés végén
(A Writer reguláris kifejezései jobban hasonlítanak a programnyelvekben használt „szabványokra”, mint a Word kifejezései)
33
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok – formázási alkalmazások A cserét formázási beállításokkal együtt is használhatjuk Rögzített stílusú szövegrészekben keres, ill. azokat módosíthatja
Feladat: töröljük a Címsor 1 stílusú bekezdésekből a kézi sorszámozást! Használt elemek: „karaktertartomány”, „kifejezés”, „0 vagy több karakter”, „^13-as” bekezdésjel Az elejéről a szám, a pont és a szóköz törlődik!
Bekezdésformátum beállítására is használhatjuk (lásd később)
34
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Keresési maszkok – fontos megjegyzések Mielőtt nekiugrunk egy (nagyon) bonyolult keresési maszk megtervezésének, gondolkodjunk, hogy megéri-e? (!) Nem található-e egyszerűbb, nem annyira „tuti”, de sokkal gyorsabban kitalálható maszk a feladat megoldására? Nem lehet-e (pl.) egyszerű kereséssel és „kézi” cserével viszonylag gyorsan (akár hosszú dokumentumnál is 1-2 perc alatt) megoldani a feladatot? (Pl. „^#^#.oldal” helyett sima „.oldal” keresés)
Alaposan gondoljuk át a munkafázisok sorrendjét! Felesleges szóközök eltávolítása után üres bekezdések eltávolítása, vagy fordítva? Üres bekezdések eltávolítása után felesleges tabulátorok eltávolítása, vagy fordítva? Üres bekezdések eltávolítása után bekezdés végén levő szóközök eltávolítása, vagy fordítva?
Feladat (ism.): Távolítsuk el egy (internetről letöltött) 100 oldalas szövegből a felesleges szóközöket! Módszer
Tervezési idő
Végrehajtási idő
Összidő
Kézi eltávolítás
Lényegében 0
2,5-3 óra
2,5-3 óra
Klasszikus csere („ . . ” → „ . ”)
0,5-4 perc
1 perc
1,5-5 perc
Egylépéses eltávolítás („ . {2 , }” → „ . ”)
Egy-két perc, 8-10 perc, több óra (?)
15 másodperc
Egy-két perc, 8-10 perc, több óra
35
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Nyers szöveg javítása – gyakoroljunk!
36
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
Nyelvi ellenőrzés Eszköz: beépített helyesírás-ellenőrző Helyesírás ellenőrzés, nyelvi ellenőrzés (szintaktika és szemantika) Beépített szótár, szinonimaszótár, nyelvi szabályok gyűjteménye, kivételek (!) Nagyon hasznos eszköz, de nem tökéletesen megbízható (!) Nem vesz észre minden hibát, tesz hibás módosítási javaslatokat (extrém nagy dokumentumok!) Nem pótolja a szakértő emberi közreműködést Gyakran hibázhat pl. többszörösen összetett szavaknál, szócsoportoknál (közlekedés-gazdaságtan)
Javítások Eltérések alapján mérlegel Két eltérő karakternél már nem működik az algoritmus
Idegen nyelvek: ami telepítve van 37
Informatika II.
Széchenyi István Egyetem
A nyers szöveg javítása – összefoglalás Nagyon fontos munkafázis! Sok a hibalehetőség, és sokan/nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen a „jó” nyers dokumentum (!) Tapasztalat: a kész/nyomtatott szövegben megfigyelhető hibák jelentős része (akár: fele) innen származik (!)
Lépések A nyers szöveg áttekintése (struktúra/felépítés, minőség, hibák) Nagyon különböző minőségűek lehetnek a különböző forrásokból megszerzett szövegek! (Lehet, hogy csak kevés dolgunk lesz itt, de lehet, hogy nagyon sok…) Tervezés: mik a hibák/mik javítandók, hogyan lehet javítani a hibákat (elméletileg), milyen támogatást nyújt ehhez a szövegszerkesztő (!)
A felesleges karakterek eltávolítása Hatékonyság! (Vigyázat: egyes jelek hordozhatnak formázási információt!)
A hibás karakterek cseréje Kézi áttekintés/ellenőrzés! (Ha kell: szövegrészek helyes sorrendjének a kialakítása)
Helyesírás-ellenőrzés (Nyelvi és szakmai lektor, korrektor – célszerűen a dokumentum teljes kialakítása után) Mentés, és (csak !) ezután következik a második munkafázis: a formázás Külön köszönet: Corona kollégámnak
38