Dr. Beinschróth József
Távközlési informatika II. 3.rész
ÓE-KVK Budapest, 2017.
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Tartalom
2
Hálózati architektúrák: szabványgyűjtemények A fizikai réteg: bitek továbbítása Az adatkapcsolati réteg: kapcsolatvezérlés és közeghozzáférés Példák az adatkapcsolati rétegre épülő technológiákra A hálózati réteg 1: funkciók és protokollok A hálózati réteg 2: Útvonalválasztás Példa hálózati rétegre épülő technológiára A szállítási réteg Az alkalmazási réteg Kriptográfia IPSec, VPN, határfelületi védelem QOS és multimédia Kiegészítő fejezetek Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A fejezet tartalma
3
Hálózati működés Telnet FTP (File Transfer Protocol) SSH (Secure Shell) Email DNS (Domain Name Service) WINS (Windows Internet Naming Service) Intranet WWW (World Wide Web)
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Hálózati működés
Alkalmazási réteg
Telnet, SSH, FTP, DNS,WINS, SMTP, POP3, NFS, IMAP, WWW…
Szállítási réteg
TCP UDP
Hálózati réteg
Útvonalválasztás Route-olás
Adatkapcsolati réteg
A fizikai réteg hibáinak javítása
Fizikai réteg
Bit szintű átvitel
4
Hálózati modellek
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Telnet = terminálszolgáltatás (1) • • • • • •
Távoli bejelentkezés
•
• • •
5
Telnet
Terminálszolgáltatás, rfc818, rfc764… TCP fölött, portszám: 23 Kliens-szerver alapú szolgáltatás Telnet protokollon alapuló terminál emuláció A szerver a remote gépen fut, várja a kliensek igényeit Online összeköttetés: a szerver a kliensek számára virtuális terminált hoz létre, a kliens közvetít a virtuális és valóságos terminál között A kapcsolat felépítésekor a terminál típusokról megegyezés történik (7 vagy 8 bites karakter, törlő karakter, vezérlő karakterek stb.) A felhasználó a távoli gép eléréséhez teljes környezetet kap, a távoli gép szolgáltatásai elérhetővé válnak A távoli gép eléréséhez többnyire account szükséges A legtöbb op. rendszer támogatja (a telnet kliens defaultként szerepel) - jelentősége csökken Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A telnet üzemmódjai (1)
6
Input mód
• Minden begépelt karakter továbbítódik a távoli géphez (Kivétel: escape szekvencia) • Remote echo: a távoli gép visszaküldi a karaktert • Local echo
Command mód
• Elérhetők a telnet belső parancsai, ezek a kliensnek szólnak • Parancsok • open, close, set, quit … • Escape szekvenciák • ^], F10, Alt F10… A kapcsolat felépítésekor megjelenítésre kerül
Telnet
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A telnet üzemmódjai (2)
escape
Input
Command
telnet host_name
telnet enter Finite state machine
7
Telnet
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Példa telnet kliens felületre Példa – Windows XP (a Win7 már defaultként nem tartalmazza)
8
Telnet
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A telnet klasszikus alkalmazás, biztonsági problémái vannak
Titkosítás nélküli átvitel (jelszó is!)
9
Telnet
• Nincs extra hitelesítés, a távoli gép user adatbázis alapján érhető el a távoli gép • A szabványos telnet daemonok nem támogatják a külső hitelesítő rendszerek használatát • Biztonságos megvalósítás: hitelesítés és titkosítás alkalmazása • telnet helyett SSH • SRP-vel (Secure Remote Password) biztosított telnet • SSL-lel (Secure Sokets Layer) biztosított telnet • Kerberos hitelesítésű telnet
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Telnet példa: publikus helyszín elérése telnettel (régi) >telnet hollis.harvard.edu ***************** ***************** *** *** *** *** VE *** RI *** *** *** *** ***** ***** **** TAS **** *** *** *****
H A R V A R D U N I V E R S I T Y OFFICE FOR INFORMATION TECHNOLOGY HOLLIS
(Harvard OnLine LIbrary System)
HUBS
(Harvard University Basic Services)
IU
(Information Utility)
CMS
(VM/CMS Timesharing Service)
** HOLLIS IS AVAILABLE WITHOUT ACCESS RESTRICTIONS ** Access to other applications is limited to individuals who have been granted specific permission by an authorized person. To select one of the applications above, type its name on the command line followed by your user ID, and press RETURN. ** HOLLIS DOES NOT REQUIRE A USERID ** EXAMPLES: HOLLIS (press RETURN) ===>
or
telnet towel.blinkenlights.nl (https://www.youtube.com/watch?v=q1U6v07v90g)
10
Telnet
HUBS userid (press RETURN)
<-Animált szöveg telneten keresztül Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
FTP (File Transfer Protocol): távoli gépek fájljainak elérése • • • •
Fájl másolás gépek között
• • • •
•
11
FTP
Távoli gépek online elérése, rfc959 TCP fölött, portszám: 21 Kliens-szerver alapú szolgáltatás A legtöbb op. rendszer támogatja (az ftp kliens defaultként szerepel) Fájlok másolása távoli gépről ill. távoli gépre A fájl transzfer előtt bejelentkezés szükséges Lokális és távoli aktuális könyvtár ASCII/bin üzemmód (karakterkonverzió?) • txt, ps, doc –- ASCII mód • zip, tar, shar, arj, jpg, gif, bmp, avi, mp3, au –- bin mód ftp belső parancsok • A lokáli és a távoli gép kezelése ill. file transzfer • A belső parancsok függnek az op. rendszertől • help, get, put, cd, lcd, pwd, dir, ldir, ls, open, close, bye, bin, ascii... Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
FTP változatok
Hagyományos FTP
Anonymous FTP
12
FTP
• Account szükséges • A hozzáférési jogosultságok korlátoznak (azt másolhatom, amit olvashatok, oda másolhatok, ahová írhatok)
• • • • •
Nem szükséges account Jelszó: email cím (logoláshoz) Csak a document root könyvtár alatti fájl rendszer érhető el A feltöltés többnyire korlátozott (pl. vírusellenőrzés után) Jelentősége csökken
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az ftp klasszikus alkalmazás, biztonsági problémái vannak
Titkosítás nélküli átvitel (jelszó is!)
13
FTP
• Nincs extra hitelesítés, a távoli gép user adatbázis alapján érhető el a távoli gép • A szabványos telnet daemonok nem támogatják a külső hitelesítő rendszerek használatát • Biztonságos megvalósítás: hitelesítés és titkosítás alkalmazása • ftp helyett SSH • SRP-vel (Secure Remote Password) biztosított ftp • SSL-lel (Secure Sokets Layer) biztosított ftp • Kerberos hitelesítésű ftp
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Példa ftp kliens felületre (1) Példa – Windows XP
www.tar.hu www.freeweb.hu
14
FTP
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az FTP karakteres módban is működik
15
FTP
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A telnet továbbfejlesztett, biztonságos változata az SSH (Secure Shell)
(Kiválthatja a következőket: telnet, ftp, rlogin, rsh, rcp).
• • • • • • • • •
16
SSH
Kliens-szerver alapú szolgáltatás. TCP fölött, portszám: 22. Bejelentkezési lehetőség távoli gépre. A felhasználó a távoli gép eléréséhez teljes környezetet kap, a távoli gép szolgáltatásai elérhetővé válnak. A távoli gép parancsai a távoli gépen végrehajthatók. Fájl transzfer lehetőséget is biztosít (Kiválthatja a következőket: telnet, ftp, rlogin, rsh, rcp). Gyakorlatilag minden op. rendszerhez létezik SSH kliens és szerver is. Léteznek kereskedelmi és free változatok is. Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az SSH kiküszöböli a telnet biztonsági problémáit
SSH Security • A hitelesítést aszimmetrikus kriptográfiát felhasználó titkosítással valósítja meg (RSA gyakorlatilag feltörhetetlen). • Az adatforgalom titkosítására szimmetrikus kriptográfiát használ (IDEA, DES, DES3…gyakorlatilag feltörhetetlenek).
17
SSH
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Példa SSH megoldásra
www.ssh.fi
18
SSH
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az email széles körűen elterjedt alkalmazás (1)
Email tulajdonságok
19
Email
• Emlékeztet a hagyományos postai levelezésre - nem kell bejelentkezve lennünk – nem igényel online kapcsolatot • Olcsó, gyors, általában néhány másodperc a továbbítási idő • A kapott levelek automatikusan elektronikusan tárolódnak • Nemcsak szöveg küldhető (hang, kép, futtatható állomány…) • A felhasználónak rendelkeznie kell a következőkkel • email cím - user@dns_név (Pl.:
[email protected]) • mailbox, • hálózati hozzáférés • Nemcsak egy címzettnek küldhető el egy levél, hanem címzett csoportnak is • Az internetes levelezésben minden felhasználó küldhet minden felhasználónak emailt • Sokféle levelező kliens program létezik, ezek többnyire hasonló szolgáltatásokat nyújtanak (Outlook, Outlook Express, Solaris Mail Tool, Pegazus Mail, Lotus Notes stb.) • Többféle megvalósítás (ELLA, BITNET, X400, smtp, …)
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az email széles körűen elterjedt alkalmazás (2)
Email szolgáltatások
20
Email
• Válasz, válasz mindenkinek • Automatikus válaszlevél írási lehetőség (vacation), automatikus aláírás • Címjegyzékek (saját, központi) • Csatolt fájlok továbbítása • Levél formázás, helyesírás ellenőrzés • Mappák (folderek) kezelése • CC, BCC • Visszajelzés kérése • Kézbesítési szabályok (filtering rules) • Integráció más alkalmazásokkal (vírusellenőrzés, calendar, todo …) • Integráció okostelefonnal … Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az email széles körűen elterjedt alkalmazás (3)
Az ékezetes karakterek problémája
21
Email
• Eredetileg angol nyelvterületen, szöveges információ átvitelére hozták létre (ASCII 7 bites karakterek) • Bináris fájlok, ékezetes karakterek küldése problematikus • Megoldás • (Ékezet nélküli karakterek) • (Repülő ékezetes karakterek) • UUENCODE/UUDECODE • atob/btoa (tetszőleges karaktersorozatot úgy kódolnak, hogy az átvitelre kerülő kódban csak 7 bites ASCII karakterek fordulnak elő • MIME (Multipurpose Internet Mail Extension – rfc2045…2049) • Automatikusan kódol ill. dekódol és felismer alkalmazásokat • Pl.: gif, jpeg, mpeg, postscript stb. • A MIME segítségével a multimédiás anyagok elküldése kódolásdekódolás útján történik, amelyet általában a levelezőprogramok végeznek el. • Hozzáadott fejlécek a törzs leírására • MIME-Version: melyik MIME verziót használja • Content-Type: milyen adattípus van a törzsben • Content-Transfer-Encoding: hogyan kódolt az adat Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az ékezetek kezelésének egyik lehetséges megoldása: repülő ékezet (régi) Repülő ékezetes karakterek
22
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az email széles körűen elterjedt alkalmazás (4)
Email funkciók
23
Email
• Composition (szerkesztés) • Szerkesztési műveletek, válasz támogatása, címlista karbantartás, stb. • Transfer (továbbítás) • Kapcsolat felépítés a szerverrel, üzenet továbbítása, kapcsolat bontása • Reporting (visszajelzés) • Sikeres kézbesítés nyugtázása, továbbítási problémák visszajelzése • Displaying (megjelenítés) • Megjelenítés esetleg konvertálás • Disposition (elrendezés) • Mi lesz a kapott üzenettel? (olvasás nélkül eldobásra kerül, elolvasás után eldobásra kerül, továbbítva lesz másik címzetthez, tárolásra kerül…)
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Levelezési listákat széles körben használnak
emailcím1 emailcím2 emailcím3 ….
listaszerver-emailcím
A levelezési listára szánt levelek
Levelező_szerver-emailcím
SUBSCRIBE/UNSUBSCRIBE
(Általában a listára nem feliratkozott userek is küldhetnek levelet)
Levelezési listák
24
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A levélküldési modell a kliens-szerver architektúrára épül
25
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A levélküldési modellben két agent (ügynök) szerepel
User agent (Felhasználói ügynök)
Message transfer agent (Üzenet továbbító ügynök) 26
Email
• • • •
Üzenet írás/olvasás Üzenet elküldés A lokális gépen (tipikusan grafikus felület)
• A levél továbbítása a címzetthez • Szervereken, rendszerdémonként (service) valósulnak meg
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A levéltovábbítás 3 lépésben valósul meg
• Levéltovábbítás a szerverre (1) • Levéltovábbítás a szerverek között (2) • SMTP – aktív küldő, passzív fogadó • Levél letöltése a kliensre (A letöltést a kliens A levéltovábkezdeményezi) (3) bítás lépései • POP (Post Office Protocol) • POP3 • IMAP (Internet Message Access Protocol) • Web-es kliens
27
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Hol célszerű a leveleket tárolni?
28
Email
Kliens
• A mentés problematikus • Security probléma (különösen notebookok, smartphone-ok esetén) • Offline üzemmód lehetséges
Szerver
• A mentés egyszerű • Extra security probléma nem merül fel • Offline munka nem lehetséges (replikáció?) Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az email küldéshez biztonsági problémák kapcsolódnak Problémák
Megoldások
• Bizalmasság • „Ha olyan dolgot szándékozol emailben küldeni, ami esetleg az állásodba, házasságodba vagy örökségednek elvesztésébe kerülhet… alaposan gondold meg, hogy tényleg el akarod-e küldeni…” • Hitelesség - digitális aláírás • Vírusfertőzés emailen keresztül • Email rendszerrel integrált víruskeresők • Open relay probléma • „Külső felhasználók” nem küldhetnek levelet • „Az open relay szervereket előszeretettel használják kéretlen reklámleveleik továbbítására, mert lehetőséget adnak az identitás elrejtésére, vagy lekövetésének megnehezítésére. Ezért az ilyen gondolatlanul beállított szerverek általában gyorsan feketelistára kerülnek a legitim levelezőszerverek között, amit követően már jogos tulajdonosuk sem tudja őket ilyen e-mailek küldéséhez felhasználni. - ORBS (Open Relay Blocking System)”
29
Email
• Titkosítás, digit. aláírás • PGP-n alapuló rendszerek • PEM (Privacy Enhanced Mail) • rfc1421-1424 • S/MIME (Secure/MIME) • rfc 2632-2643
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Megbízható az email?
30
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az email rendszerhez kapcsoló filter alkalmazások gyakorlati követelményei
A vállalatok problémái • A személyes jellegű e-mailezés minimalizálása, munkaidőn kívülre szorítása, az email policy betartása • „Felnőtt témájú” képek kiszűrése (content control) • A nagy méretű csatolt fájlok letöltésének, cserélgetésének korlátozása, (mp3, gif, mpeg, avi stb.) • A vírust hordozó e-mailek szűrése • Spamszűrés • A kifelé menő e-mailek szűrése a bizalmas információk kikerülésének megakadályozására ( mesterséges intelligens tanuló rendszer segítségével) • Az email forgalom naplózása
31
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A titkosítás és a digitális aláírás kapcsolódó funkcióként érhető el (1)
32
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A titkosítás és a digitális aláírás kapcsolódó funkcióként érhető el (2)
33
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az emailekhez tipikusan szűrési feltételek definiálhatók Filtering rules (1)
34
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az emailekhez tipikusan szűrési feltételek definiálhatók Filtering rules (2)
35
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az emailekhez tipikusan szűrési feltételek definiálhatók Filtering rules (3)
36
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Klasszikus email küldési protokoll: SMTP SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) • rfc 821 (átviteli protokoll), rfc 822 (üzenetformátum - tradicoinális), rfc 2822 (üzenetformátum) • TCP fölött, portszám 25 (smtp) • Kliens-szerver kapcsolat • Egyszerű ASCII protokoll • A levéltovábbítás menete • A kliens kapcsolatot kezdeményez a szerver 25-ös (smtp) portjával • A szerveren ezt a portot egy daemon figyeli és kezeli a beérkező kéréseket • Az üzeneteket postafiókokba ill. queue-kba helyezi el és nyugtázza • Kézbesíthetetlen üzenetekről a feladónak visszajelzést ad email formában • Fontosabb parancsok: • HELO ˝gép_név˝ (EHLO) • MAIL FROM: ˝
• RCPT TO: <˝a címzett címe˝> • DATA • QUIT
37
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
SMTP példa
38
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az SMTP-nek különböző újabb változatai vannak
SMTP problémák
• Régebbi SMTP szerverek max 64kB-os üzeneteket képes kezelni • Timeoutok különböznek stb. • Korlátozott parancskészlet • 7 bites karakterek átvitele
ESMTP 39
Email
LMTP Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az ESMTP az SMTP fejlettebb változata
Megoldás 1: ESMTP
40
Email
ESMTP
LMTP
• rfc 2821, Extended vagy Enhanced SMTP. • Az ESMTP lehetővé teszi, hogy a gyártók az alap SMTP szolgáltatást kiegészítőkkel lássák el, mely így képessé válik különböző új üzenettípusok és funkciók kezelésére. Ezt a kiterjesztést egyrészt biztonsági elvárások, másrészt kényelmi és funkcionális igények felmerülése hívta élet-re. • Eredetileg a levelek csak ékezet nélküli karakteres szövegeket tartalmazhattak, de az interneten a multimédiás anyagok továbbítását is meg kellett oldani • Bővített parancskészlet • Az ESMTP-t ismerõ levelező kliens program egy erre alkalmas paranccsal jelezheti az ESMTP szervernek azt, ha a levél törzsében nem csak NVT (Network Virtual terminal) ASCII karaktereket (7 bites ASCII) kíván küldeni. • Bináris adatok, PostScript állományok, multimédiás állományok stb. átvitele. • EHLO-extended HELO • HELO helyett EHLO-val kezdődik a kapcsolatfelvétel (ha nincs válasz, akkor HELO-val hagyományosan folytatódik)
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
ESMTP extra parancsok (1)
8BITMIME
41
• • • •
ESMTP
8 bites adatátvitel, RFC 6152 A 8BITMIME 8-bites Multipurpose Internet Mail Extensions (MIME) jelent. A 7-bites US-ASCII karakterkészlethez képest való bővítést jelenti. Plusz oktetteket tartalmazó levelekhez használják.(nem angol szöveg, pl.:magyar ékezetes betűk.)
ATRN
• Azonosítás után a fogadó küldhet levelet (On-Demand Mail Relay), RFC 2645 • Egy e-mail szolgáltatás ami engedélyezi egy dinamikus IP címmel rendelkező felhasználónak, hogy kapcsolódhasson egy ISP-hez, hitelesít és aztán lekéri az e-maileket a szolgáltató mail szerveréről.
AUTH
• SMTP azonosítással, RFC 4954 • Az ESMTP szerver által támogatott hitelesítési rendszerbe jelentkezhet be az ESMTP kliens. • Az AUTH kulcsszó utáni kifejezés azonosítja a támogatott hitelesítési mechanizmusokat. • Pl: hash-based message authentication codes • Hack és spam védelem!
CHUNKING
• RFC 3030, Szétdarabolást jelent. • Egy ESMTP parancs amely felváltja a DATA parancsot. Így az ESMTP kiszolgálónak nem kell folyamatosan néznie hogy hol az adat vége, hanem küld egy BDAT parancsot melynek van egy paramétere ami tartalmazza, hogy az üzenet hány db. bájtból áll. • A fogadó szerver megszámolja hogy hány bájtból áll az üzenet és amint elérte ezt az értéket, ami megegyezik a BDAT-tal úgy veszi hogy az összes üzenetadatot fogadta. nem vár több csomagot.
Email
LMTP
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
ESMTP extra parancsok (2)
Email
LMTP
DSN
• Kézbesítési állapotok feljegyzése, RFC 3461 (Lásd a boríték változó visszatérési útját) • Egy olyan ESMTP parancs, amely lehetővé tesz kézbesítési státusz értesítéseket. (RFC) 1891. • Pl.: nem tud kézbesíteni egy levelet és kapunk vissza erről egy értesítést.
ETRN
• Távoli várakozási sorban, TURN paranccsal kezelt levelek kiterjesztése, RFC 1985 • ETRN hozzáféréskor a helyi levelező szerver úgynevezett "etrn" parancsot küld az ISP levelező szervere felé, amely erre a parancsra küldi el a leveleket a felhasználói szerver felé.(static IP
HELP
• Hasznos információk szolgáltatása, RFC 821 • Egy parancs listát küld vissza az ESMTP kiszolgáló támogatott parancsairól.
PIPELINING 42
ESMTP
• Parancsok használata csővezetékben, RFC 2920Képes arra, hogy parancsfolyamot(streamet) küldjön anélkül, hogy meg kellene várnia a nyugtázást minden egyes parancs után.
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
ESMTP extra parancsok (3)
LMTP
SIZE
• Üzenet méreténke megadása, RFC 1870 • Az ESMTP virtuális kiszolgáló jelzi a maximum támogatott üzenetméretet. A megfelelő szervereknek méretkiterjesztéseket kell nyújtaniuk hogy jelezzék azt a maximális üzenetméretet, amit el tudnak fogadni. Ezáltal a távoli hosztoknak nem küldenek olyan üzeneteket, amik nagyobbak ennél a hoszt által jelzett méretnél.
STARTTLS
• Titkosítás, RFC 3207 (2002), …Transport Layer Security • STARTTLS egy kiterjesztés a formázatlan szöveg kommunikációs protokollokhoz, ezen keresztül létrehozhatunk egy kapcsolatot titkosítva TLS vagy SSL használatával, ahelyett, hogy egy különálló portot használnánk titkosított adatátvitelre, kommunikációra.
SMTPUTF8 43
ESMTP
Email
• RFC 6531 • Engedélyezi az UTF-8 kódolást a levél fejlécében és nevében is.
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az LMTP az SMTP újabb változata
LMTP – Local Mail Transfer Protocol
44
Email
ESMTP
LMTP
• Vevő oldalon nincs szükség queue-ra • Az LMTP vissza fogja utasítani az üzenetet, ha ez nem azonnal szállítható a végső céljára. • Nem használhatja a 25-ös well-known portot • Az ESMTP EHLO parancsa LHLO-ra cserélődik. • Az LMTP helyett a kliens kezeli a queuinget és jelezni tudja a kliensnek minden egyes külön-külön címzett felé küldött üzenet sikerességét vagy sikertelenségét. • Egy MTA továbbítja a kimenő leveleket beleértve az LMTP felől érkező forgalmat is egy külső interneten lévő mailszerver felé. Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Email elérési lehetőségek
POP3
IMAP
Webmail 45
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az emailek elérések egy lehetséges módja: POP3 (Post Office Protocol) (1)
POP3
IMAP
Webmail
POP3 jellemzők POP3 célok 46
Email
• rfc 1939, TCP fölött, port: 110 • Kliens-szerver kapcsolat, egyszerű ASCII protokoll • Időnként letöltjük a leveleket és alapvetően offline módon dolgozunk (pl. ha nincs folyamatos internet kapcsolat, felhasználói mailbox-ok a szerveren tárolódnak) • Secure változat: POP3S
• Időszakosan kapcsolódó felhasználók igényeihez alkalmazkodik • Tegye lehetővé az emailjeik letöltését amikor kapcsolódnak és megnézhesse/manipulálhassa őket, amikor nincs csatlakozva
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az emailek elérések egy lehetséges módja: POP3 (Post Office Protocol) (2)
POP3
IMAP
Webmail
POP3 szerver állapotok Fontosabb POP3 parancsok 47
Email
• Authorization (azonosítás) • Transaction (levéltovábbítás) • Update (frissítés) )
• Authorization/Update • USER usernév • PASS password • Transaction • LIST (levelek száma és mérete) • RETR levél_száma (levél lekérése) • DELE levél_száma (levél törlése) • QUIT transaction állapot lezárása, belépés az update állapotba
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az emailek elérések egy lehetséges módja: POP3 (Post Office Protocol) (3)
POP3
IMAP
Webmail
A levélletöltés menete
A POP3 korlátai
48
Email
• A kliens kapcsolatot kezdeményez a szerver 110-es (pop3) portjával • A szerveren ezt a portot egy daemon figyeli és kezeli a beérkező kéréseket • A kliens elküldi a felhasználó nevét és jelszavát • Sikeres azonosítás után a levelek listázása ill. letöltése (esetleg a szerverről történő törlése) • Frissítés: az előző lépések időnként újra lejátszódnak
• Nem könnyen kezel többszörös mailbox-okat: a felhasználó bejövő e-mailjeinek egy helyre rakására tervezve. • Nem az üzenetek szerveren tárolására tervezték, hanem az üzenetek kliensre való letöltésére • Nagy hálózati sávszélességet igényel: minden üzenetet átvisz, gyakran sokkal elolvasásuk előtt (...és lehet,hogy sosem lesznek elolvasva...).
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az emailek elérések egy lehetséges módja: IMAP (Interactive Message Access Protocol)
POP3
IMAP
Webmail
IMAP jellemzők
„Connected” és „Disconnected” módok támogatása
49
Email
• • • • •
A POP3 alternatívája rfc2060, port: 143 A levelek a szerveren maradnak (a kliens csak cache-eli őket) Egy felhasználó több mailbox-ot hozhat létre és használhat Letölthetők csak a fejlécek, ez alapján dönthetjük el, hogy letöltsük-e magát a levelet (pl. lassú kapcsolat esetén előnyös) • Secure változat: IMAPS
• • • •
A felhasználók igény szerint tölthetik le az üzenetet Egyszerre több kliens is csatlakozhat a mailboxra Detektálja a más kliensek által a mailbox-on történt változtatásokat. A szerver figyeli és tárolja az üzenet állapotát (pl. olvasatlan, olvasott, megválaszolt) • A kliensek darabonként is letölthetik a részleteket (Pl. Az üzenet szöveges részét – a csatolmány letöltése nélkül)
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Az emailek elérések egy lehetséges módja: Webes email
POP3
IMAP
Webmail
50
User agent: hagyományos Web browser
• A felhasználó HTTP-n kommunikál a szerverrel, pl.: Gmail, Yahoo mail, Hotmail, Freemail
Email olvasás
• A Weboldalak a folderek tartalmát jelenítik meg és lehetővé teszik az üzenetek megnézését, letöltést • “GET” kérés a különféle Weboldalak megjelenítéséhez
Email küldés
• A szöveget egy „form”-ba írjuk, majd „submit” a szervernek • “POST” kérés és adatfeltöltés a szerverhez • A Szerver SMTP-vel küldi az üzenetet más szerverhez
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Visszaélések email felhasználással – hamisított emailek (1)
51
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Visszaélések email felhasználással – hamisított emailek (2)
52
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Visszaélések email felhasználással – hamisított emailek (3)
53
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Visszaélések email felhasználással – hamisított emailek (4)
A fake mail küldés visszaélés, büntetést vonhat maga után!!!!
54
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A free levelező rendszerek célzott reklámjai az elemzésre épülnek (1)
55
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A free levelező rendszerek célzott reklámjai az elemzésre épülnek (2)
Kadlecsik József: A Postfix levelezőrendszer I. http://videotorium.hu/hu/recordings/details/75,A_Postfix_levelezorendszer_I. 56
Email
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS (Domain Name Service) gép neveket és IP címeket feleltet meg egymásnak
DNS jellemzők • Alapvető funkció: gépnév – IP cím megfeleltetés (hostname resolution) • Kiegészítő protokoll, amely az „igazi” alkalmazások működését teszi lehetővé • rfc 1034, rfc 1035 • UDP fölött, portszám: 53 • Kliens-szerver alapú szolgáltatás • A gépeknek neve (karakteres azonosítója) és IP címe is van • A gépek IP címek alapján kommunikálnak • Az IP címek megjegyzése, kezelése az emberek számára problémát jelent • Ezért vezették be az ember számára megjegyezhető karakteres azonosítókat • Központi adatbázis file egy pont fölött tarthatatlan (méret, terhelés, késleltetések, megbízhatóság stb.) • A DNS a címfelodáson túlmenő szolgáltatásokat is képes nyújtani! • Az adatbázis feltöltése manuálisan történik
57
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS hierarchikus felépítésű, osztott adatbázisra épül DNS adatbázis jellemzők
• Domain típusú gépnevek (pl. kvk.uniobuda.hu) • Adatbázis bejegyzések • Az egyes komponensek max. 63 karakter hosszúak lehetnek • A teljes hivatkozás max. 255 karakter lehet • A hivatkozásokban a kis és nagybetűk nem különböznek • Bekerülés az adatbázisba • Internet szolgáltatókon keresztül (az a domain engedélyezi amelyhez az adott aldomain tartozni fog) • A már meglevő bejegyzésnek van prioritása • Jelentéktelen díj fizetendő
58
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS-ben sajátos hierarchia valósul meg
Hierarchia • A hierarchia csúcsán: A.root_servers.net stb. (13 db) vannak (root domain) • Az internet elsődleges domainekre van osztva (.com, .edu, .mil, .net, .hu, .jp, .au, .de stb. – típus – ország (ISO3166)) • Az egyes országoknak létezik ún. Top Level Domainje (TLD) – elsődleges domain • Minden elsődleges domain aldomainekre van osztva… • A DNS serverek egymással hierarchikus kapcsolatban vannak (fa struktúra) • A hivatkozások a fa struktúrának megfelelően történnek (a könyvtárstuktúrához hasonlóan, de itt az irány fordított - pl. kvk.uni-obuda.hu) • Elvileg két elsődleges domainbe is be lehet jegyezni ugyanazt az objektumot (pl. sony.com, sony.nl) • (Ellenpélda: a www.isaca.org és a www.isaca.hu más site!)
59
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS névtér egymást nem fedő zónákra van osztva Zónák, szerverek • Zóna • A zónákat azonos szervezet adminisztálja • A zóna nem ugyanaz, mint a domain, a DNS névtér fájának egy részéből és DNS szerverekből áll • A zóna DNS szerverei a zónabeli gépekről tartalmazzák a DNS számára releváns információt • Egy zóna általában több domaint tartalmaz (lehet egy is.) • A DNS szerverek naprakészen tartalmazzák a zóna domainjeire vonatkozó adatbázist • Szerver • Minden DNS server tudja, hogy alatta milyen al-domainek vannak és azoknak melyek a saját DNS szerverei • Minden DNS server ismeri a root domain DNS servereit. • Van elsődleges és többnyire vannak másodlagos DNS szerverek a zónában • Elsődleges szerver: master adatbázis, másodlagos szerverek: adatbázis másolatok • Egy-egy zóna DNS szerverei fizikailag gyakran a zónán kívül vannak elhelyezve • A DNS szerverek cache-elnek
60
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Példa: Domain név piac
61
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS adatbázis rekordjai (1) A DNS rekord típusok • A (Address) • (A legfontosabb típus) • IP cím a domain típusú névhez • MX (Mail eXchange) • A domain mail szerverének neve • NS (Name Server) • A domainhez tartozó DNS szerver neve • CNAME (Canonical Name) • Álnév, második név megadása • HINFO (Hostinfo) • Értéke megadja, az adott gép típusát és op. rendszerét • PTR (Pointer) • Pointer egy másik DNS-beli névre, inverz kereséshez (reverse lookup) • SOA • A zónát jellemző paraméterek (adminisztrátor email címe, egyedi sorozatszám, időzítések stb.) • TXT (Text) • Comment
62
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS adatbázis rekordjai (2)
A DNS rekordok mezői • Öt mezőből álló rekordok • Domain_név – A domain neve • Élettartam – Meddig tároljuk? (secundum) • Osztály – Internet esetén mindig IN • Típus – A bejegyzés értékének típusa (pl. A) • Érték – A bejegyzés típusához tartozó érték
63
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Példa DNS rekordokra
64
Név
Élettartam
Osztály
Típus
Érték
ab2.uni.com
86400
IN
SOA
IBM 2714
ab2.uni.com
86400
IN
TXT
„Tudományos Intézet”
ab2.uni.com
86400
IN
TXT
„Egyetem”
ab2.uni.com
86400
IN
MX
1 server1.uni.com
ab2.uni.com
86400
IN
MX
2 server2.uni.com
xy.uni.com
86400
IN
HINFO
Sun Solaris
xy.uni.com
86400
IN
A
124.16.24.112
xy1.uni.com
86400
IN
A
124.16.221.105
xy.uni.com
86400
IN
MX
1 server1.uni.com
xy.uni.com
86400
IN
MX
2 server2.uni.com
xy.uni.com
86400
IN
MX
3 server3.uni.com
www.uni.com
86400
IN
CNAME
server1.uni.com
ftp.uni.com
86400
IN
CNAME
server2.uni.com
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Példa IP cím lekérdezésre
65
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS-beli keresés tipikusan több lépésből áll (1) Nem rekurzív keresés a DNS-ben
au
de hu
dns
uni-obuda.hu dns kvk.uni-obuda.hu
com
edu
mil
dns
starwars.com dns
dns PC2 66
DNS
PC1
www
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS-beli keresés tipikusan több lépésből áll (2)
Rekurzív keresés a DNS-ben
de au
hu
com
edu
mil
dns dns
uni-obuda.hu
dns kvk.uni-obuda.hu
starwars.com
dns
dns PC2 67
DNS
PC1
www
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS-ből kinyerhető egy adott IP címhez tartozó azonosító (1)
68
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS beállítások az IP konfiguráció részét képezik
Pásztor Miklós: DNS egészség http://videotorium.hu/hu/recordings/details/674,DNS_egeszseg Pásztor Miklós: Ékezetek használata az Internet DNS-ben http://videotorium.hu/hu/recordings/details/213,Ekezetek_hasz nalata_az_Internet_DNS-ben Jákó András: DNS és IPv6 http://videotorium.hu/hu/recordings/details/1505,DNS_es_IPv6 Kadlecsik József: Az email és a DNS http://videotorium.hu/hu/recordings/details/10560,Az_email_es _a_DNS
69
DNS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A WINS (Windows Internet Naming Service) gép neveket és IP címeket feleltet meg egymásnak Gépnév – IP cím megfeleltetés (hostname resolution) automatizálása • Kliens-szerver alapú alkalmazás • Minden WINS kliens a bootolás folyamán regisztrálja magát a WINS szerveren, név és IP címe bekerül az adatbázisba. • A WINS kliens leállításkor leállítását jelzi a szervernek, az erre törli az adatbázisból. • Ha egy gép keresi egy másik gép IP címét, akkor a WINS szerverhez fordul. • A megkapott IP címmel történik meg a kommunikáció • A WINS szerverek között létezhet replikációs kapcsolat • Nagyobb hálózatok esetén van jelentősége • A replikációs partnerek kicseréli egymással a WINS-beli információt • (Gyakran a DHCP-vel együtt alkalmazzák)
70
WINS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A WINS szerver címe az IP konfigurációhoz tartozik
71
WINS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS és WINS egymásból elérhetők
Kölcsönös hivatkozások létezhetnek
• A WINS kliensen beállítható, hogy, ha egy név nem szerepel a WINS adatbázisban, akkor a kérés legyen továbbítva a DNS szerver felé • A DNS szerveren beállítható, hogy, ha egy név nem szerepel a DNS adatbázisban, akkor a domain típusú név baloldali tagjára vonatkozó WINS keresés legyen kezdeményezve (dinamikus DNS) 72
WINS
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A DNS és a WINS összehasonlítása Hasonlóság
Különbözőségek
73
WINS
• Azonos funkció: névfeloldás
• A WINS automatikus, a DNS feltöltése manuálisan történik • A WINS nem hierarchikus, nincsenek benne domain típusú nevek, csak pl. vállalaton belül használható • A DNS gyártófüggetlen (az internet de facto névfeloldási szolgáltatása), a WINS MS specifikus megoldás • A DNS nemcsak gépnév-IP cím feloldást végez. Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A vállalaton belüli információ megosztás eszköze lehet az intranet Intranet: csoportmunka támogatása, fájlok megosztása és weboldalak közzététele
Tipikus intranet funkciók •Közös dokumentumtár, tartalomszolgáltatás, web, névjegyzék, telefonkönyv, keresési lehetőség •Fórumok, hírek események publikációja, faliújság, vitafórum, közös naptár, felmérési eredmények •Csoportmunka alkalmazások, projekt támogatás, közös feladatlisták, ütemezés, határidők, státusz riport •Workflow-k támogatása •A szervezet saját alkalmazásainak elérése, Single Sign On •Felhasználói profilok testre szabhatók, különböző modulok implementálhatók egy nézetbe. •Levelezés, azonnali üzenetküldés. •Felhasználókereső 74
Intranet
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Többféle intranet alkalmazás létezik
IBM LOTUS NOTES
SAP Enterprise Portal
Microsoft Office SharePoint Server
ORACLE Collaboration Suite
75
Intranet
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Példa intranet felületre
76
Intranet
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A WWW széles körűen elterjedt alkalmazás
Jellemzők • Az információ nem szervezhető hierarchikus rendbe„pókhálószerű szervezés” • Különböző szervereken óriási számú web oldal, egymáshoz linkekkel (hyperlink) vannak kapcsolva • Hypertext • Hypermedia • TCP fölött, portszám: 80 • Kliens-szerver alkalmazás • Web szerver (Apache…), • Browser (Internet Explorer, Netscape, Opera, Mozilla, Google Chrome…) 77
WWW
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Keresési filozófiák a www-ben
List based (listás katalógusok)
Robot based (robot által készített listák)
78
WWW
• A dokumentumok készítői maguk sorolják be a dokumentumokat kategóriákba • Így előáll egy kereshető, hierarchikus, rendezett adatbázis • Csak a HTML dokumentum kulcsszavait tárolják, és ez alapján történik a keresés • Kulcsszavak megadása • A HTML fejlécben: • <META name="keywords" content="telefonkönyv, név, telefon"> • Űrlapok kitöltésével (túlhaladott)
• Indexálják az interneten található oldalakat, (naponta, hetente vagy havonta) átnézik a hálózaton található dokumentumokat • Adatbázist készítenek, melybe bekerülnek az új oldalak és törlődnek a már megszűnt vagy ideiglenesen nem működő lapok • Teljes HTML dokumentumok tárolják, annak teljes tartalmára keresnek
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
WWW portálok Portálok: „Internetes belépőhelyek” • Korábban keresőgépek: Lycos, Altavista, Excite, Yahoo • Céljuk • Minél több felhasználót hódítsanak meg • Visszatérjenek nap mint nap • A böngésző alapértelmezett oldalaként az ő portáljukét állítsuk be • Végső cél • Reklám • Adatgyűjtés, szokások feltérképezése, majd továbbítás
Publikus portálok 79
WWW
Vállalati portálok Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A publikus portálok minden felhasználó számára elérhetőek
Publikus portálok
Vállalati portálok
Általános célú, széleskörű szolgáltatásokat biztosító site-ok • Általános cél: hírek, tematikus keresési lehetőségek, linkek, programletöltés, játékok, hasznos információk, ekereskedelem, e-mail cím, levelező listák, fórum, reklámok, kiterjedt Web keresés, stb. • Gyakran szervezetekhez tartoznak • Az intézményi funkciókon túl, portál szintű szolgáltatásokat is biztosítsanak. • Ilyen portál jellegű funkciók leggyakrabban • Tematikus linkek általános témakörökben is. • Hírek, aktualitások – ebben az esetben főként az adott szervezet tevékenységével kapcsolatos, az országot-, intézményt, települést stb. érintő legfontosabb hírek, események, soron következő rendezvények. • Hasznos információk: térképek, dátum, időjárás, menetrendek, stb. • Fórum, levelezőlista, vendégkönyv, keresőgép • Szolgáltatások • Keresés • Kezdetben: keresés más weblapok tartalmaiban • Napjainkban: Tematikus keresés, információ csatornákban strukturálva - összefogva • Chat-szobák, virtuális kapcsolattartás • Ingyenes email • Perszonalizáció • Weblap személyre szabható (design és információtartalom) • Intelligens agent-ek szokásokat feltérképezik - legközelebb ez jelenik meg
80
WWW
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Példák publikus portálokra
81
WWW
Publikus portálok
Vállalati portálok
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A vállalati portálok munkatársak és ügyfelek számára elérhetőek
•
•
• •
82
Publikus portálok
Vállalati portálok
A vállalati portálok központi probléma a biztonság Vállalati portálok Cél: Az üzleti, vállalti adatok minél gyorsabban, hatékonyabban rendelkezésre álljanak. Kapcsolattartás Az egyes szereplők • Alkalmazottak különböző • Üzleti partnerek lehetőségeket • Vásárlók kapnak • Potenciális üzleti partnerek, vásárlók A vállalat üzleti sikerét befolyásolják (e- commerce) • A vállalat munkatársai mellett, a vállalat partnerei is képesek lesznek-e az új technológiai megoldások mellett a vállalattal továbbra is kapcsolatban maradni • Az üzleti adatok minden elektronikus eszközről – számítógépről, PDA-ról vagy mobiltelefonról – elérhetők lesznek-e? • Távmunka? Security probléma: Hogyan tegyük elérhetővé az információt anélkül, hogy a hálózat biztonságát kockáztatnánk? Biztonság tipikusan két rétegen keresztül valósul meg: azonosítás, majd szerep alapú hozzáférés
WWW
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A WWW három összetevőre támaszkodik
URL
HTTP
HTML 83
WWW
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
Címzés a weben: URL (Uniform Resource Locator)
HTTP
HTML
Az URL speciális címzést valósít meg • Uniform Resource Locator • Spec. címzés: protokoll+gépnév+útvonal+file • Pl.: http://www.abc.hu/konyvtar/file • Protokoll: http, https, ftp, (gopher), telnet, mailto, news, file … • Spec. címzés: protokoll+gépnév+útvonal+file • Pl.: http://www.abc.hu/konyvtar/file • Protokoll: http, https, ftp, (gopher), telnet, mailto, news, file … 84
WWW
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A HTTP hypertext dokumentumok elérésére szolgáló protokoll
URL
HTTP
HTML
A HTTP állapot nélküli protokoll • rfc2616, port:80 • Hypertext (hypermédia) dokumentumok előállítására alkalmas leíró nyelv: linkek kapcsolják össze a dokumentumokat • Dokumentum: szöveg, kép, hang stb. • Eljárásai • GET Kérés egy web oldal olvasására • HEAD Kérés egy weboldal headerének olvasására • PUT Kérés egy web oldal tárolására • POST Egy web oldalhoz történő hozzáfűzés • DELETE Web oldal törlése • TRACE A bejövő kérés visszaküldése • CONNECT Fenntartva továbbfejlesztési célokra • OPTIONS Opciók lekérdezése 85
WWW
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
A HTTP kapcsolat meghatározott lépésekből áll
86
A kliens oldal lépései egy kapcsolat folyamán
• • • • • •
A szerver oldal lépései egy kapcsolat folyamán
• 1.TCP összeköttetés elfogadása a klienstől • 2.A kért állomány nevének átvétele (default: index.html) • 3.A kért állomány megkeresése • 4.A kért állomány elküldése a kliensnek • 5.A TCP összeköttetés bontása
WWW
HTTP
HTML
1.URL meghatározása 2.DNS lekérdezés 3.Összeköttetés létrehozása (TCP 80-as port) 4.Állomány lekérése, fogadása 5.Az összeköttetés bontása 6.A kapott állomány megjelenítése
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
A HTTP állapotnélküli kapcsolat!?
HTTP
HTML
A kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre • A szerver nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, minden kérést új kérésként kezel, még akkor is, ha az azonos helyről érkezett • Bejelentkezés, e-kereskedelem, fizetés!? • Cookies (sütik) • A szerver a lekért oldal mellet járulékos információt is küld: süti • A sütit a browser tárolja • A következő kéréssel együtt a sütit is elküldi a szervernek • A süti tartalma pl.: felhasználói, vásárlói azonosító, az eddig megvételre kiválasztott áruk listája… (a szerver bármit beírhat a sütibe)
87
WWW
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
A cookie-k kezelése a klienseken beállítható
88
WWW
URL
HTTP
HTML
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
Web oldalak leírása: HTML (HyperText Markup Language)
Hypertext
HTML
A HTML története 89
WWW
URL
HTTP
HTML
• Hypermédia dokumentumok gyors megjelenítése • Több verziója és változata létezik (HTTPS) • A folyamatos sorokba rendezett ömlesztett szöveg végigolvasása helyett, a szöveg bizonyos pontjain kereszthivatkozásokat helyezhetünk el, amelyek segítségével könnyen elugorhatunk a szöveg egy másik részére vagy akár egy másik dokumentumra is, majd visszatérhetünk oda ahonnan elindultunk
• A HTML hypertext jelölő nyelv, a web alapvető nyelve • Nem programozási nyelv, hanem leírásokat, szabályokat használó jelölő nyelv, melyek betartásával webes dokumentumok állíthatók elő platformfüggetlen módon
• • • • • •
(Első hypertext dokumentum: 1945.) 0-s verzió. 1990, formázatlan szöveg, hiperhivatkozások 1.0: szövegformázás (vastagítás, döntés, stb.) 2.0 felhasználói adatbevitel – formok 3.0 táblázatok, képek, ábrák 4.0 applet, script, színek Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
HTML elemek (1)
Címkék (tag-ek)
HTML elem szabályok
90
WWW
HTTP
HTML
• A dokumentum különböző részeit – bekezdéseket, címsorokat – ezek segítségével adjuk meg
• szöveg, amelyre vonatkozik • Nyitó és záró tag-ek • Az elemek egymásba ágyazhatók: • szöveg, amelyre vonatkozik • Maximum 72 karakter hosszú • Case-insensitive (a kis-nagy karakterek tetszőlegesen használhatók) Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
HTML elemek (2)
Jelentősebb HTML elemek
91
WWW
HTTP
HTML
• – a dokumentum ezzel kezdődik, a böngésző számára jelzi kezdetét • – jelzi a fejrész kezdetét, végét • <TITLE> – a fejrészen belül helyezkedik el, jelzi a dokumentum címét • <META> – metainformációk a dokumentumról – szerző neve, dátum • <SCRIPT> – Javascript, vagy Visual Basic programok helyezhetők el • – a dokumentum törzsét jelöli. Ezek között található a dokumentum valódi tartalma.
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
A HTML dokumentum két részből áll
HTML
Fejléc <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8" /> <style type="text/css"> .error { color: red; font-weight: bold; } .ok { color: green; font-weight: bold; } table { border-collapse: collapse; width: auto;} th, td { border-bottom: solid 1px lightgray;} | Obj | Res |
|---|
| Obj A | OK |
| Obj B | Error |
92
WWW
HTTP
Fejrész: globális információk (dokumentum címe, dátum, készítő neve, stb.)
Törzsrész: formázott tartalom
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
A HTML dokumentumok forrása hozzáférhető
93
WWW
HTTP
HTML
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
A HTML dokumentumok összetevői (1)
94
HTML
Karakterhelyettesítők
• Segítségükkel olyan karakterek jeleníthetők meg, melyeknek spec. jelentése van (pl. ) • Helyettesítő kódokat használunk – mindig & jellel kezdődnek és ; jellel végződnek • < < • > > •
Bekezdés (paragraph)
• A HTML dokumentumok bekezdésekre tagolódnak • ,
tag-ek jelzik a bekezdést a szöveget ezek között kell elhelyezni • A böngészőprogramok két bekezdés között egy üres sort szúrnak be
WWW
HTTP
Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
A HTML dokumentumok összetevői (2)
Fizikai jelölők
Logikai jelölők
95
WWW
HTTP
HTML
• Minden browserben ugyanúgy jelenik meg a közöttük lévő szöveg. • , - vastagítás (bold) • , - dőlt szöveg (italic) • , - aláhúzott szöveg (underlined)
• A megjelenítést a böngésző dönti el, a szerző csak „ajánlást” ad • A böngésző dönti el, hogy a hangsúlyozott részt bold karakterekkel vagy pl. piros színnel emeli ki • <EM> hangsúlyozott, általában dőlt betűvel jelenítődik meg • <STRONG> erősen hangsúlyozott, általában vastagon szedve jelenítődik meg Dr. Beinschróth József: Távközlési informatika II.
URL
A HTML dokumentumok összetevői (3)
96
HTML
Rendezett lista
• : rendezett listát definiál • A listaelemek az - ,
(List Item) elemek között sorakoznak • Attribútumként megadható a használt számjegyek típusa • • - alma
1. alma 2. körte • - körte
•
Rendezetlen lista
•
img src – jelzi, hogy kép következik kep.gif – a kép helye alt attribútum – alternatív név, ha a kép nem jeleníthető meg Kép, mint link 