Informatika II. Szöveg- és kiadványszerkesztés modul

Informatika II.

Széchenyi István Egyetem

Informatika II. Szöveg- és kiadványszerkesztés modul Tipográfia

Dr. Kallós Gábor 2012–13

Informatika II.


A tipográfia fogalma Tipográfia: egy kiadvány megtervezésének, a felhasznált eszközök kiválasztásának tudománya és művészete A szó görög eredetű – τυπος (tüposz): vert vagy vésett ábra, γραφω (graphó): írni

Mivel foglalkozik a tipográfia? A szöveges közlés szedése és megformázása A szedett szöveg és az illusztrációk együttes elrendezése

A tipográfiai tervezést befolyásoló tényezők A mű jellege, funkciója Célközönség…

A kiadvány formája Az elvek a nyomtatott és az elektronikus (képernyőn megjelenő) dokumentumokra egyaránt vonatkoznak

Általános elvek Régebben: lipcsei szabályok (ólomszedéses technológia, 1500-as évek közepétől) Most: sok minden változott A számítógépes szöveg- és kiadványszerkesztéssel, ill. az elektronikus publikálással: már nem kényszerítenek a hagyományos nyomdai elvek, és valamelyest más a „termék” Erősen hat a korízlés (felgyorsult a világ) De: az „egyszerűbb mindig jobb” – még mindig erősen hat

2

Informatika II.


A tipográfia „építőelemei” Betű Típus (fajta, család), méret Kiemelések Ligatúrák Egalizálás (Kerning, alávágás – betűk közötti „elválasztó vonal” kizárása)

Sor (sorcsoport)/bekezdés Igazítás, sorkizárás, szóközök Sorköz/sortávolság Behúzás Hasábok (igazítás, kiegyenlítés – szóközök) Elválasztás Rövid soroknál komoly gond lehet (!)

Címrendszer

Díszítőelemek Pl. lénia

Illusztrációk Grafikai/művészi Fotó Műszaki

A dokumentum egyéb kötelező elemei 3

Informatika II.


A latin betűs írásmód elterjedése

4

Informatika II.


A betűkép fejlődése („nyomtatott” alakok) Római kapitális betű → (Traianus-oszlop) Etalon, meghatározó most is

Unciális írás → (korai középkor) Most is előfordul, pl. Gyűrűk ura, ezoterikus kiadványok

Gót írás → (textúra, középkor) Egyes modern változatai élnek most is

Reneszánsz antikva → (1400 körül-) Velence, Franciaország, a nyomtatás kezdeteihez kapcsolódik

Barokk és klasszikus → antikva (1600 körül-) A művészeti stílusokhoz kapcsolódik

Modern írásmódok Szecesszió, avantgárd és neo-konzervatív irányzatok, posztmodern stílus groteszk írás →

Funkcionalitás az eszközökhöz kapcsolódóan (számítógép, internet)

5

Informatika II.


A betű A tipográfia alapeleme „Egy könyv annál mintaszerűbb, minél tisztábban érvényesül benne a betű egyszerű szépsége. Róla beszél, rajta nyugszik a könyvművészet dicsősége.” (Ennek az egyszerűnek tűnő elvnek sem könnyű megfelelni…)

De: szóképeket olvasunk, tehát a betűkép (optikai hatás) mellett fontos az elkülöníthetőség és a kapcsolódás (!) Dinamika, ritmika a nagyobb egységekben (szavak, sorok, bekezdések)… Mindez (lásd még: következő slide is) nagyon gondos tervezést igényel

6

Informatika II.


A betű Az olvashatóságot meghatározó tényezők (betűkép): A betűszem mérete, valamint a fel- és lenyúló szárak betűszemhez és egymáshoz viszonyított aránya A betűfej és a betűtalp aránya

A betűt alkotó vonalak vastagsági arányai

7

Informatika II.


Betűtípus/betűfajta Betűtípus: azonos tipográfiai elv alapján készített, azonos formajegyekkel rendelkező karakterkészlet (betűk, számok, írásjelek, matematikai jelek stb.) A típus sokszor az alkotó nevét viseli Több mint 2000 ismeretes A leggazdagabb számítógépes készletek 100-150-et használnak Egy kiadó általában 10-15 félét használ

Betűfajta: a betűtípus módosított alakjai Forma szerint: álló (antikva), dőlt (kurzív), kisbetű (kurrens), nagybetű (verzál), kiskapitális (a kisbetű méretével azonos nagybetűt szedünk) Vastagság szerint: normál, félkövér (bold), kövér Szélesség szerint: keskeny (light), normál, széles, egészen széles

A „normál” szövegbetű szinte mindig normál antikva, a kiemelés dőlt (kurzív; ez az általános), félkövér vagy kiskapitális Főként régebben, ma ritkán: a ritkítás is alkalmazható kiemelésként A félkövér a tankönyvekben gyakori, hátránya, hogy feltűnő sötét foltokat eredményez A kiskapitális nevek kiemelésére szolgál Dőlt kiemelés: 75°-nál kisebb dőlésszög már csúnya, ez nem megengedett 8

Informatika II.


Betűtípus/betűfajta Betűfajták (minta) ARIAL ANTIKVA

arial antikva

ARIAL FÉLKÖVÉR

arial félkövér

ARIAL KURZÍV

arial kurzív

ARIAL FÉLKÖVÉR KURZÍV

arial félkövér kurzív

ARIAL KESKENY

arial keskeny

ARIAL KESKENY FÉLKÖVÉR

arial keskeny félkövér

ARIAL KESKENY KURZÍV

arial keskeny kurzív

ARIAL KESKENY FÉLKÖVÉR KURZÍV

arial keskeny félkövér kurzív

ARIAL SZÉLES KÖVÉR

arial széles kövér

ARIAL SZÉLES KÖVÉR KURZÍV arial széles kövér kurzív

9

Informatika II.


Betűcsaládok Betűcsalád: betűtípus-csoportosítás a megszületés ideje és a betűk grafikai jellegzetességeinek alapján (Association Typographique International, 1960-as évek, 11 csoport) 1. Velencei reneszánsz antikva (régebben mediaeval; pl. Centaur, Poliphilus) Az alap- és segédvonalak vastagsága csak kismértékben tér el egymástól, a kis e betű keresztvonala a korai típusokban ferde, a kerek betűk tengelye kissé balra döntött, a talpak kissé kerekdedek

2. Francia reneszánsz antikva (pl. Bembo, Garamond) Az alap- és segédvonalak vastagsága az előzőnél nagyobb mértékben tér el egymástól, a kis e betű keresztvonala vízszintes

3. Barokk antikva (pl. Van Dyck, Misztótfalusi, Fleischman, Baskerville, Caslon, Fournier, Times) Az alap- és segédvonalak vastagsága már nagymértékben eltér egymástól, a kerek betűk tengelye merőleges, a talpak alig kerekítettek

4. Klasszicista antikva (pl. Didot, Bodoni, Walbaum; modern formái: Corvinus, Tienemann) Jellegzetessége a vízszintes talp és a vonalvastagságok erős kontrasztja 10

Informatika II.


Betűcsaládok (11 csoport, folyt.): 5. Betűtalpas lineáris antikva (régebben egyptienne; pl. Memphis, Clarendon, Figaro, Courier) Egyenlő vastagságú betűvonalak és a tömbhöz hasonló betűtalpak jellemzik

6. Betűtalp nélküli lineáris antikva (régebben groteszk; pl. Gill, Reform, Futura, Elegant, Helvetica, Univers) Jellegzetességei: egyenlő vastagságú vonalak, a talpak hiánya

7. Egyéb antikvák (pl. Optima, Pascal, Delphin, Post) 8. Írott betűk (pl. Ariston, Signal, Diskus, Mistral) 9. Disz- és reklámbetűk (pl. díszes Misztótfalusi, Saphir, Ornata) 10. Törtvonalú betűk (német nyelvterületről: gót, schwabachi és fraktúr jellegű betűtípusok) 11. Idegen betűtípusok (nem római eredetűek, pl. görög, cirill, héber, arab stb.) Az első négy családot használjuk a könyvek 80-90%-ánál (!) Az 1920–30-as években le akarták őket cserélni – kiderült, hogy nem megy… 11

Informatika II.


Betűcsaládok

Betűcsaládok (példák): 1. Centaur 2. Garamond 3. Times 4. Bodoni 5. Courier

Velencei reneszánsz antikva Francia reneszánsz antikva Barokk antikva Klasszicista antikva Betűtalpas lineáris antikva

6. Gill 8. Mistral 9. Curlz 11/1. Idegen típusok 11/2. Idegen típusok

Betűtalp nélküli lineáris antikva Írott betűk Dísz- és reklámbetük Ελληνικι ∆ηµοκρατια ผมคิดถึงคุณ (pom kit teung koon)

12

Informatika II.


Betűfokozatok

13

Informatika II.


Betűfokozatok A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adjuk meg Bevezetés: F. Didot és H. Berthold (eredetileg a francia királyi lábméretek alapján, 1770 körül :-), végül egy nemzetközi nyomdászkongresszus rögzítette 1881-ben) 1 méter = 2660 Didot-féle pont, azaz 1 Didot-féle pont = 0,37593984962 mm, (a gyakorlatban 0,376 mm)

Számítástechnikai pontrendszer (az amerikai módosított Didot-változat alapján) Felosztása: 1 hüvelyk = 25,4 mm = 6 pica = 72 pont, azaz 1 pont = 0,35277777778 mm A számítógépes Pica-pont és a nyomdászatban használt Didot-pont között a váltószám 1,065

14

Informatika II.


Betűfokozatok, betűtípusok – alkalmazások A könyvekben használt betűfokozatok: Szövegbetűk 9–12 pontosak (újságokban 8–10 pont) Címek nagyobbak (legalább 2-es méretkülönbség) Kiegészítő jegyzetekben 9 vagy 8 pont, esetleg 7 pont Kisiskolásoknak, gyerekeknek 12 pont, de gyakran 14 vagy 16 is

A betűtípusok olvashatósága (kísérletek alapján): A dinamikus és a ritmikus típusok a jók 9–12 pontos méret a legjobb, a jó sortáv (természetesen) nagyobb, mint a törzsméret (legalább annak 110%-a, 120% körül ideális), az ideális sorszélesség kb. 65-70 leütés A reneszánsz antikvák „szebbek”, mint a klasszicisták

De az olvashatóságot befolyásolja még: A tipográfiai és nyomdai eszközök helyes vagy helytelen használata Az olvasó kulturális és fiziológiai adottságai A szerző stílusa, a szöveg érthetősége Külső tényezők (világítás, zaj)

A betűtípusok tipikus alkalmazása Szépirodalmi művek – barokk, reneszánsz betűtípusok Műszaki kiadványok – klasszicista betűtípusok Prospektusok, építészeti kiadványok – lineáris betűtípusok

15

Informatika II.


Ligatúrák Ligatúra („ikerbetű”) Klasszikusan: 2 vagy több betű egybeírása, összekapcsolása (pl. kódexekben) Modern környezetben: két vagy több, egymásba kapcsolódó rajzú, egy testre öntött nyomdabetű A kiadványszerkesztők biztosan támogatják, általában a jobb szövegszerkesztők is

Word környezetben a szimbólumtáblából tudjuk beszúrni őket Különböző karaktertípusoknál különböző lehet a választék (!)

16

Informatika II.


Ligatúrák A ligatúrák alkalmazása betűtípustól függ Figyeljük meg a példában az együtt metszett betűpárokat → Antikváknál tipikusan előfordul pl. az ff, fi, fj és fl betűpárokban Itt a második betű veszélyeztetheti az f felső kanyarulatát, illetve az fi, fj kapcsolatokban az f az i vagy j pontját De: nem használatos nagy F betű utáni kis i-nél, f és í kapcsolatoknál stb.

Fix széles karakterkészleteknél nincs sok értelme a ligatúrák használatának (pl. „csak szöveg” formázás – Courier New) Latin szövegű ill. gót típusú írásoknál gyakoriak

A ligatúrák kezelése általában nem a szöveg írójának, hanem a tipográfusnak a feladata Egy nyomdakész/nyomtatott kiadvány esetén már nincs szükség szerkesztésre vagy keresésre a szövegben, ezért nem okoz zavart, ha a ligatúrákat önálló szimbólumokként adták meg 17

Informatika II.


A folyószövegre vonatkozó tipográfiai konvenciók (kivonat) Írásjelek: . , ; ? ! : és … Szóköz nélkül követik az előtte álló szó utolsó betűjét, utánuk általában szóköz áll Kivételek 1: Windows 3.1, 10.35-kor, 10:35-kor, 12,34 (törtszám), Kivételek 2: „Akkor most…?”, „(Mikor jössz?).” Kivételek 3: „4 : 2 a félidőben, és a végén 6 : 3!” (nem törhető szóköz) ? ! : ; – régebben egy-két pont beosztást (spáciumot) tettek kézi szedésben eléjük, ez most (sokszor) automatikus a szöveg- és kiadványszerkesztőkben Gond lehet: az angol tipográfia nem támogatja ezt, és mi „magyarított” angol szoftverekkel dolgozunk Kézi beszúrásra is van lehetőség

A „…” a magyarban egy karakternek számít A „???” is használható a magyar szabályok szerint

Szóköz Optimális mérete a betűmagasság harmada A túl nagy szóköz csúnya, a túl kicsi értelmezhetetlenné teszi a szavakat

Az egymás alatti szóközök csatornákat képeznek az oldalon, ezt el kell kerülni (!) Hasonló hibás megoldás (pl.): „a” betűk (névelők) egymás alatt a sorok végén 18

Informatika II.


A folyószövegre vonatkozó tipográfiai konvenciók (kivonat) Kötőjel, gondolatjel, párbeszédjel „-” kötőjel; általában tapad, kivéve egyes összetételekben Példák 1: Csepel-sziget, Afrika-kutató, Oscar-díj Példák 2: 1-2 oldal (becslés) Példák 3: gépgyártó- és javítóműhely

„–” nagykötőjel; általában tapad Példák 1: 1994–2002, 2003–2004-es bajnokság, a 15–16. oldalakon (tól-ig viszony), Apollo–11, T–34-es Példák 2: Fradi–Újpest-rangadó, angol–magyar szótár (viszony kifejezése) Kivétel: május 5. – május 12.

„–” gondolatjel; előtte szóköz, a következő szóhoz nem tapad Idézetekben és közvetett mondatoknál használjuk Példa: „… – idézte –, …”

„–” párbeszédjel; nem tapad Példa: „– Ugye hiszel nekem? – kérdezte reménykedve” (a 2. jel itt gondolatjel)

(Az utolsó három jel hossza azonos) A magyar tipográfiában a hosszú gondolatjel „—” nem használatos

19

Informatika II.


A folyószövegre vonatkozó tipográfiai konvenciók (kivonat) Zárójelek – ( ), [ ], 〈 〉, { } A nyitó jel nem tapad az előtte levő elemhez, a záró jel nem tapad az utána következő szóhoz Példa: „szó (zárójeles rész) és utána”, de: „szó (zárójeles rész).”

Idézőjelek – „.”, ».« (lúdláb), ’.’ (jelentésjel) A normál idézőjel a magyar tipográfia szerint alsó és felső párból áll A lúdláb jelet belső idézetekre használjuk A jelentésjel nyelvészeti könyvekben szerepel Más idézőjeleket a magyar tipográfiában nem használunk (pl. angol/német idézőjel, régi gépi idézőjel – ez ugyanakkor szakmai szövegrészekben előfordulhat)

Matematikai szimbólumok, mértékegységek A közök beosztása matematikai és egyéb képletekben nagy felkészültséget igénylő tipográfiai feladat Félreérthetőség, rossz olvashatóság adódhat Példa: [–1,2, 3,4] vagy [–1.2, 3.4] (intervallum)

A szöveg- és kiadványszerkesztőkben ezt a beépített képletszerkesztők tudják, de a manuálisan gépelt részek miatt valamilyen szinten ismerni kell a szabályokat (!) Példák 1: 3°, 15% Példák 2: 3 °C (!) (mértékegység nem tapad) Nevező helyett negatív kitevős mértékegység is írható (példa: W⋅ m–2) 20

Informatika II.


A folyószövegre vonatkozó tipográfiai konvenciók (kivonat) Elválasztás – a (remélhetőleg ismert) helyesírási szabályok mellett tipográfiai/esztétikai konvenciók Szótagolás, alkotóelemek határa, összetett szavak Példák: szek-rény, rend-őr

Régi magyar családnevek (sokszor rendhagyó módon) Idegen szavak, mozaik szavak Példa: szin-kron és szink-ron egyaránt megengedett, de egy dokumentumon belül csak egyféle megoldás használható

Egy magánhangzó nem maradhat önállóan sem sor elején, sem sor végén Példa: e-szik (nem megengedett)

Összetételekben az elő- és utótag határán sem maradhat egyetlen magánhangzóbetű Példa: fel-adat (helyes), fela-dat (nem megengedett)

Ligatúra nem maradhat önmagában 3-4 kötőjelnél több lehetőleg ne kerüljön egymás alá a sorok végén „dr.”, „ifj.”, „ker.”, „u.” stb. ill. mértékegység ne kerüljön külön a fő tagtól Sor végén ne legyen mondatkezdő egyedüli nagybetű: „A”, „Ő”, stb. Sor végén célszerű három betűt hagyni, sor elején pedig négyet (keskeny betűknél még inkább – f, i, l, j) 21

Informatika II.


Bekezdésszintre vonatkozó tipográfiai szabályok (kivonat) Optikai sorkizárás Írásjelek és betűk is kilóghatnak mindkét oldalon, ha ezzel egyenletesnek/egyenletesebbnek látszódnak a margók Kevés program támogatja (példa: kiadványszerkesztők dokumentumai, gyak. könyvtár)

Soregyen (baseline grid) Lehetőség, ilyenkor a főszöveg sortávolsága állandó Fejezetcímeknél, kiemeléseknél, matematikai képleteknél nehéz biztosítani, ill. gond lehet Nem minden program támogatja

Függőleges térköz a bekezdések között A magyar szabvány szerint nem ajánlott, kivétel: rövid dokumentumok ill. (esetleg) ha nincs behúzás Nem feltétlenül tartják be…

Képleteknél kisebb a magyar térköz (előírás), mint az angol

Behúzás Mértéke 24 cicerós (kb. 10,8 cm) sorig 1 betűtörzsméret/betűnégyzet (kvirt), efelett 2 Minden bal és jobb oldali beljebb kezdés (felsorolások, lábjegyzetek stb.) a behúzás egész számú többszöröse A cím utáni első sor állhat behúzással és tompán (behúzás nélkül) Más előírás: cím után kötelező a tompa szedés

22

Informatika II.


Bekezdésszintre vonatkozó tipográfiai szabályok (kivonat) Bekezdés utolsó sora (kimenetsor, break line) A behúzástól (b), a bekezdések közti tértől (h), a tükörszélességtől (t) és a betűmérettől (m) függő korlátozások érvényesek az utolsó sor hosszára (u) Ez nem lehet túl rövid, és általában nem jó, ha kitölti a teljes sort Például: b = 0 és h = 0 esetén 3/2⋅m ≤ u ≤ t – 2m Szorgalmi hf.: Nézzük meg Word-ben sorkizárt bekezdéseknél (+ sűrítés, ritkítás)

Címrendszer, címsorok A sorszámot pont követi, a cím végén azonban sosincs pont (!) A pont és a címszöveg elválasztására széles szóköz (gondolatjel szélességű) az előírás

A betűtípus többféle is lehet (pl. nagybetűs, félkövér) (Régebben csak méretnövelés volt megengedett)

A méret a hierarchiában lefelé haladva csökken A hierarchiának a tartalomjegyzékben is meg kell jelennie (de nem kell utánozni pontosan a főszövegen belüli szedés különbségeit)

A címsor alatti kihagyás kisebb, mint a felette levő (!) Címsor nem maradhat egyedül a lap alján, és legalább két sor követi Optikai középre igazítás alkalmazható (idézőjel, három pont, gondolatjel stb. nem teljes szélességben kerül „beszámításra”) Legalsó szinten: bekezdéses cím/megnevezett bekezdés – a bekezdés szövege a címmel azonos sorban folytatódik, díszpontszerű elválasztással (Angolszász tipográfia: a címszöveg kezdődik a szedéstükör szélén, a sorszám kikerül a bal margóra – magyarban nem megengedett) 23

Informatika II.


Bekezdésszintre vonatkozó tipográfiai szabályok (kivonat) Fattyú- és árvasorok Oldal tetején és oldal alján, kerülendők Árvasor esetleg „elnézhető” (teljes)

Kimenetoldal A fejezet utolsó oldala, amely nem telik meg teljesen Ha a fejezet első oldala nem a lap tetején kezdődik, akkor a kimenetoldal tartalmának fedni kell ez a kihagyást Hasábok a kimenetoldalon: egyenlő magasságúak legyenek

Felsorolások (számozott) Két forma megengedett I. 2. a) α) A) I. 2. A) a) α) A római számos felső szint elhagyható A zárójelek kissé döntöttek

Többsoros elemnél a további sorok az első sor szövegével egy vonalban kezdődnek (Régebben a bal margónál)

Felsorolások (számozatlan) Számok helyett azonos jelek szerepelnek egymás alatt A jeleket kissé meg kell emelni, és a főszövegnél kisebb betűfokozattal kell szedni Ajánlott hierarchia: gondolatjel, teli kör, üres kör, csillag, pont

(Kézi felsorolás problémái: látjuk…) 24

Informatika II.


A képletek szedésének szabályai (kivonat) Betűtípus megfelelő kiválasztása (legyenek benne matematikai jelek) Hármas csoportok a számjegyekben 1986 v. 2○345○678 (nem törhető szóköz, ill. keskeny szóköz)

Indexek, kitevők Gyakori probléma: alsóindex és kitevő egyszerre (!)

Számok, írásjegyek, mértékegységek, függvények vs. változók (dőlt) (5 + 7)2 = 144 (a + b) + c = a + (b + c)

(Szó)köz kell műveleti jelek előtt és után, kitevők és indexek előtt viszont nem! A (szó)köz mérete eltérhet a „normálistól” (!) De: legyünk konzekvensek (!)

Zárójelek sorrendje Méretük a képlet alapján

{( )}

 a   − y b +c 

235 728 + 337 219 572 947

Helyi értékek figyelembe vétele 1 1 1 1 1 + 2 + 3 = 7 Törtvonalak, műveleti jelek pozíciója a középvonalban 2 2 2 2 Elválasztáskor a műveleti jeleket sor végén és a sor elején is használni kell Tördeléskor az oldal ne képlettel kezdődjön! 25

Informatika II.


Képletek Példák helyesen és hibásan szedett képletekre Helyes n n 1  1 + 5   1 − 5    fn =  −     2 2 5      

 5k + 4  ∑   k =1  2 k − 1  ∞

7−2k

h=

xmax − xmin k

Egy típusú hiba 1 − cos 2 x lim x sin 4x

 5k + 4  ∑   k =1  2 k -1  ∞

7-2 k

1  1+ 5 n 1− 5 n  fn = ) −( )  ( 2 5 2 

s   N ⋅ x − tp f ⋅  n  Vt =

elért eredmény tervezett eredmény

Két típusú hiba

10k a <= 2

Vt =

elért eredmény tervezett eredmény 26

Informatika II.


Egyéb dokumentumelemek szedésének szabályai (kivonat) Táblázatok Az oszlopos tagolás megfelelőbb, mint a soros Az oszlopcímek nagybetűvel kezdendők Függőleges vonalat célszerű alkalmazni az elválasztásra (különösen numerikus esetben) Kisebb, egyszerűbb táblázatok esetén ez mellőzhető

Ábracím, képaláírás Az ábra alatt helyezendő el Nem törhető új oldalra, lejjebb, …

Sorszám és pont előzi meg, szóközzel elválasztva A főszövegnél kisebb betűfokozattal szedendő, ez minden ábránál (és táblázatnál) azonos (!) Ha magyarázat is tartozik a címhez, akkor azt alatta, még kisebb betűfokozattal kell elhelyezni A magyarázat nem kerül bele az ábrajegyzékbe

A címet tilos ponttal lezárni, még több mondatos cím esetén is (!)

Táblázatcím A táblázat felett szerepel Ha magyarázat is tartozik a címhez, akkor azt a táblázat alatt kell elhelyezni További előírások: mint fent 27

Informatika II.


Egyéb dokumentumelemek szedésének szabályai (kivonat) Lábjegyzetek A jelölésre csillagok és arab számozás egyaránt használható A csillagos számozás minden oldalon újrakezdődik, az arab számozás pedig fejezetenként A főszövegen belüli lábjegyzetjel szóköz nélkül követi azt a szót, amire vonatkozik, és utána sincs szóköz Az oldal alján levő lábjegyzetjelet egy rövid szóköz követi A lábjegyzetet nagybetűvel kell kezdeni, és általában pont zárja (külön mondat) A lábjegyzet és a főszöveg között egy sornyi térközt ki kell hagyni, rövid (harmad/negyed tükörszélesség) elválasztó vonalat lehet húzni Ha hosszú lábjegyzet a következő oldalon folytatódik, akkor kötelező ez a vonal Táblázat/ábra lábjegyzete az adott elem alá helyezendő, nem az oldal aljára A lábjegyzetek kezdődhetnek beütéssel (beljebb kezdve) vagy listaszerűen, egymás alatt

Üres oldalak Nem számozzuk őket

Páros és páratlan oldalak Kötéstől balra: páros oldal, kötéstől jobbra: páratlan oldal Egyes elemeket új oldalon ill. új páratlan oldalon kell kezdeni, ekkor üres páros oldal (vákát) szúrandó be

28

Informatika II.


Egyéb dokumentumelemek szedésének szabályai (kivonat) Élőfej/élőláb (összefüggő műveknél – szakkönyv, regény) Nem minden műnél van ilyen; az oldal alján található oldalszám (lehet: középre vagy kívülre igazítva) nem igazi élőláb, a szedéstükör méretébe sem számít bele Ha van élőfej, akkor az oldalszám kívülre esik, az élőfej szövege pedig középre vagy belülre Az élőfej betűtípusa megegyezik a főszövegével (de lehet: nagybetűs, kiskapitális), nem lehet döntött (!) A bal oldali élőfej magasabb szintű címet tartalmaz a jobboldalinál (pl. fejezet és alfejezet)

Élőfej/élőláb (szótárak, lexikonok) Az oldalszám középre kerül, a széleken címszavak helyezkednek el (a keresést segítendő) Oldal bal széle: oldal kezdő címszava, ill. (bal oldal esetén) előző oldal befejezetlen címszava Oldal jobb széle: elkezdett utolsó címszó A belső címszavak esetleg elhagyhatók

Név- és tárgymutató Többszintű kialakítás lehetséges Egy oldalra csak egy hivatkozás helyezendő el

29

Informatika II.


Jegyzékek szedésének szabályai (kivonat) Tartalomjegyzék A belső címrendszert és a járulékos részek címeit is tartalmazza (kivéve: címnegyedív, ajánlás, információs és kereskedelmi oldalak) Célszerű minden címet feltüntetni, de sok belső cím esetén a negyed- és alacsonyabb rangúak elhagyhatók/elhagyandók Többféle formai típus megengedett Pl. (egyszerű könyv): a főszöveg címei antikvák, a járulékos részekéi kurzívak

Két-három betűfajtánál többet ne használjunk

Irodalomjegyzék Alapegysége a bibliográfiai tétel, ez legalább öt részből áll: szerző neve, könyv címe, megjelenés helye, éve, kiadó neve Lehet még: kötetszám, kiadásszám (nem első kiadás esetén)

Több lehetőség a megadásra, a magyar szabvány szerint Szerző neve: könyv/cikkcím, megj. helye, éve, kiadó neve Szerző neve: könyv/cikkcím, megj. helye, éve, kiadó neve, oldalszám(ok) p. Szerző neve: tanulmánycím, kiadványcím, évfolyam (kiadási év) kötetszám oldalszám(ok) p.

Az angol előírások eltérőek (!) Nincs kettőspont a szerzők neve után

Az irodalomjegyzék lehet sorszámozott ill. alfabetikus, kronologikus, rendszerezett (téma szerint) 30

Informatika II.


A kiadvány részei Főszöveg (folyószöveg + ábrák, táblázatok, jegyzetek) A főszöveget megelőző járulékos részek Ajánlás, köszönetnyilvánítás, mottó Címnegyed(ív) Előszó Tartalomjegyzék (nem szépirodalmi művek esetén)

A főszöveget követő járulékos részek (apparátus) Függelék Idegen nyelvű összefoglaló Illusztrációk jegyzéke Információs és kereskedelmi oldalak Irodalomjegyzék és bibliográfia A kötet szerzői/közreműködők (néha copyrightoldal) A kötetben közölt írások jegyzéke Kronológia Mutatók Névmagyarázatok, rövidítések jegyzéke, szakkifejezések jegyzéke Utószó Tartalomjegyzék (szépirodalmi művek esetén)

31

Informatika II.


A címnegyedív A járulékos részek talán legfontosabb, semmilyen körülmények között el nem hagyható része A könyv első ívének negyede (1 ív = 16 oldal), részei: Szennycímlap (szennycímoldal és sorozatcímoldal) Belső címlap (belső címoldal és copyrightoldal)

(Néha – ritkán – 2 vagy 6 oldalas is lehet a címnegyedív) A címnegyedíven nincs oldalszámozás! A címnegyedív részei Szennycímoldal Eredetileg a címlapot védte a szennyeződéstől, ez a funkciója már megszűnt, de hagyománytiszteletből és esztétikai okokból megmaradt Tartalma: szerző, főcím, kötet száma (többkötetes mű esetén) Több szerző esetén a rövidített megadás is elég, pl. Nagy – Kiss – Horváth, Nagy László és társai, Nagy László et al.

Sorozatcímoldal → Sorozatba illeszkedő művek esetén a sorozat adatait tartalmazza: sorozatcím, sorozatszerkesztők neve, sorozatszám; egyébként üres Többkötetes mű nem sorozat, mert a sorozat tagjai mindig önálló kötetek!

32

Informatika II.


A címnegyedív A címnegyedív részei (folyt.) Címoldal Az egész műre vonatkozó leglényegesebb tartalmi és jogi információkat tartalmazza (nagyon gondosan szerkesztendő!) Bibliográfiai hivatkozások alapadatai: szerző neve, könyv címe, kiadó neve, kiadás éve, megjelenés helye A szerző neve legyen az első (a név és a cím kiemelt méretű!) A magyar hagyomány szerint a szerzők doktori címét, tudományos fokozatát, pozícióit nem szokták feltüntetni Ha könyvnek csak szerkesztője van, akkor azt vagy a cím alatt, vagy a copyrightoldalon helyezzük el A cím mellett alcím is megadható Kiadásjelzés: az első kiadást nem jelezzük, a továbbiakat igen (pl. harmadik, bővített és javított kiadás) A kiadó nevéhez grafikus embléma is kerülhet Az évszám után nincs pont!

Copyrightoldal → Régebben kolofonoldalnak is nevezték A címoldal kiegészítése, ide kerülnek a könyv létrejöttében fontos szerepet játszó személyek (lektor, illusztrátor, átdolgozó, stb.), és a szerzői jogokra vonatkozó adatok (!) Az írott tartalom mellett a digitális jogok és az illusztrációk védelme is fontos lehet ISBN (International Standard Book Number) – nemzetközi szabványos könyvszám, egyedi azonosítást tesz lehetővé, részekre tagolt 10 vagy 13 jegű kód

Külön köszönet: Corona kollégámnak

33

Informatika II. Szöveg- és kiadványszerkesztés modul

Recommend Documents