Információs stratégia a falu és a kistérség számára (Aba és a Sárvíz Kistérség) Előszó A világgazdaság és ezzel együtt a fejlett nyugati társadalmak történelmi jelentőségű inflexiós ponthoz érkeztek. Andrew Grove nevezi így könyvében az olyan világméretű változásokat, melyek iránya a korábbi fejlődési trendektől „elhajlik”, önálló utat jelöl ki a gazdaság és a társadalom számára. A globalizáció és a komplexitás növekedése okán ma már mindenkire hatással vannak az ilyen változások, akár világvárosban, akár tanyán él. A világ kevésbé fejlett térségei és Magyarország számára is különös jelentőséggel bír e trendek felismerése és a megfelelő lépések megtétele nemcsak a kormányzat, de a társadalom egésze szintjén.
Egy lépésre vagyunk az információ alapú világgazdaság- és társadalom kiteljesedésétől. Gazdasági elemzők egy-három évre teszik annak időpontját, hogy a fejlett társadalmakban az Internet használóinak száma eléri illetve meghaladja majd az aktív népesség 25 %-át. (Az USA-ban ez már megtörtént. A tapasztalat szerint valahol itt van a kritikus pont, ahol a fejlődés folyamatai, eredményei felgyorsulnak.) Európa és Magyarország lemaradása ezen a területen mindössze egy – három év. A változás tehát mindenképpen bekövetkezik. Az Internet és az információ a gazdaság és társadalom egészét tekintve elsősorban átrendeződést, másodsorban tényleges növekedést okoz.
Az emberiség történetének korábbi nagy változásai után mindig egy nyugodtabb időszak következett, ahol az új rend kiteljesedett. Ebben a mostani változásban azonban maga a változás lesz az egyik meghatározó elem; ez az állandó változás világa lesz. A változások minden eddiginél gyorsabbak lesznek és gyorsabban követik egymást. Ez jó hír vagy rossz? Attól függ… A magyar vidék előtt nagy lehetőség áll, hogy kiegyenlítse hátrányait, sőt akár előnyöket szerezhet.
Amennyiben igaz lesz, hogy a fejlődési folyamatokat az információ, a különböző társadalmi csoportok szervezettsége, a rendszerszemlélet és az integrációs törekvések hajtják, úgy a vidéki közösségek előnyre tehetnek szert. Kisebb, gyökereiket és várható életpályájukat, célkitűzéseiket tekintve sokkal egységesebb csoportok lényegesen gyorsabban válaszolhatnak a változás kihívásaira. Kisebb közösségek lesznek képesek gyors és hatékony kommunikációra a világon bárkivel, bármikor.
A kor két legnagyobb kihívása az információ megszerzése, feldolgozása (másokról) és információ közlése (rólunk). Azt, hogy egy kistelepülés mennyire „él” és életképes, ezek után nem a népesség, hanem az információ vándorlása határozza meg. Hatékony információ stratégiával rendelkező település esetén a migrációs trendek is megváltozhatnak, az elfogyó települések újjáélednek.
A civil szervezetek és a teleházak szerepe e folyamatokban óriási lehet. A magyar vidék kistelepülésein legtöbb esetben hiányzik a szakértelem, a jövő látásának képessége és a szervező erő a változtatáshoz. A teleházak közül sokban mindez megtalálható, sőt működik. Bátran kijelenthetjük, hogy a változás minden eddiginél nagyobb szabadságot fog hozni – és minden eddiginél nagyobb kényszerét az önállóságnak és a cselekvésnek.
Általános célkitűzések Információs stratégiánk kifejlesztésének elsődleges célja, hogy Aba és a Sárvíz Kistérség egy évtizedes fejlődési trendje ne szakadjon meg, hanem új irányt véve kiteljesedjék. Az elmúlt tíz év e település-együttesen az infrastruktúra fejlesztésével, a helyi demokráciák kialakulásával, a gazdaság struktúrájának átalakulásával írható le.
Ez az információs stratégia megfelelő adaptációval – nem egy az egyben, és ez nagyon fontos! – alkalmazható lesz a teleházzal vagy más magasabb informatikai intelligenciával rendelkező kistelepülések, kistérségek esetében.
Az „Információs stratégia a falu és a kistérség számára” formailag elsősorban tanulmány. Szintje
megvalósíthatósági
tanulmány,
illetve
megvalósított
program.
Technikai
kivitelezésében támaszkodunk korszerű információs technológiára. Ez az anyag egyrészről a valóságot fogja tükrözni, mert mindaz, amit leírunk megvalósult vagy megvalósul Abán és a Sárvíz Kistérségben. Másrészről tartalmazni fog általános elveket (külön fejezetek formájában), melyek lehetővé teszik a stratégia beépítését más települési – kistérségi környezetbe. A stratégiai terv egyben programként tekintendő és egyes elemeit a gyakorlatban folyamatosan megvalósítjuk. A tanulmány kifutási időtartama középtávúnak tekinthető. Jelenleg ez az anyag munkaanyagnak tekintendő. Elkészítését nem követte a megfelelő társadalmasítás, mert annak csupán a megvalósítással együtt lépésről lépésre látjuk értelmét.
Áttekintő tartalmi táblázat 1. Rövid megnevezés
Lásd cím
2. Szükséglet, probléma A 90-es évek végén Aba és a Sárvíz Kistérség fejlesztési elképzelései, programjai már igényelték a korszerű informatikai megoldások használatát. Ezzel együtt a település önkormányzata felismerte az információk fontosságát a további haladás során. Sok falu mondhatja el magáról, hogy „fenn van az Interneten”. Se szeri se száma az évek óta változatlan települési weboldalaknak. A település pedig nem érzékel semmit az Internet előnyeiből. Ennek legfőbb oka, hogy nincs megfelelő stratégiájuk, tervük az Internetes megjelenésre
annak hatásaival együtt, illetve részben valósítják meg egy jó stratégia elemeit, melyek azonban együtt működnek hatékonyan. Abának szándékosan nem készítettünk weboldalt az elmúlt években, mert ezeket az elemeket együtt tartjuk megvalósításra érdemesnek. Megjelentek a teleházban a rendszeres Internetezők, levelezők, a település marketing tevékenységének részévé vált az Internet (Aba Napok) Abán elindult a kábelTV rendszer alkalmassá tétele Internet szolgáltatás nyújtására. Az intézmények rendszeresen használják az Internetet, elsősorban pályázati célokra. Szép számmal vannak otthon Internetezők is a településen. Tehát elindultak folyamatok egymástól külön-külön. Az Internet azonban nem kanalas orvosság, sőt nem az egyedüli eszköze az információk áramlásának, bár kétségkívül a legnagyobb lehetőségeket rejti. A lehetőségekből azonban csak akkor lesz eredmény, ha az új dolgokat beillesztjük a régiek rendszerébe, ezáltal magasabb minőséget teremtve. A stratégiának át kell fognia az információ felhasználást annak legtágabb értelmében: a hagyományos iratközpontú rendszereket, nyilvántartókat, könyvtárakat éppúgy, mint a digitális alapú rendszereket. A fejlesztés iránya kétségkívül a digitális rendszerek felé mutat. Az Internet használata a település egésze számára sokkal eredményesebbé válhat megfelelő stratégia kidolgozásával, használatával.
3. A megoldás elemei a
Az információ stratégia egységes szemléletben összegezi az
felsorolás szintjén
információkezelés helyi feladatait. Elsődleges célja, hogy az alább felsorolt néhány elem (és a jövőben mások is) egyszerre, egyetlen folyamat részeként valósuljanak meg, egymás hatását erősítve.
Az aba.hu domain-nevet a község megvásárolta. A teleház üzemelteti a web-helyet.
Struktúrált Weboldal tervezése folyamatban. Néhány fontos tartalmi elem: 1. Település marketingterve, (hogyan látja, definiálja magát a település, hogyan látja a település vezetése a falu jövőjét 2. Fontosabb települési programok, projektek magyarul, angolul (ezekre nem on-line, hanem hagyományos marketing eszközökkel hívjuk fel a figyelmet, a projektek válaszokat „generálnak”). 3. Intézmények, működésük, fontosabb tevékenységük 4. Teleházról ugyanez, teleház szolgáltatások 5. Nemzetközi és hazai kapcsolatok 6. Ezen belül külön téma a Sárvíz kistérség (Ez fél év múlva
önálló projekt) 7. Standard elemek (falutörténet, falukép, stb) 8. Civil társadalom, egyesületek programjai, eredmények 9. Önkormányzati hírek, határozatok, települési költségvetés… egyéb helyi hírek. (a helyi Internet használatot ösztönzi) STB…
A települési programok, projektek alakulását, eredményeit természetesen folyamatosan frissítjük. Legalább évente frissítjük a települési marketingtervet, a helyi képviselő-testület döntése alapján. Az idei Aba Napok rendezvényeit már az Interneten is közzé tesszük, egészen a helyben igénybe vehető szállásokig, angolul is, a testvérfalukból idelátogatók kedvéért. (Érdekes adalék, hogy formálódik Fejér megyének egy hollandiai testvérkapcsolata. A holland partner akkor kíván együttműködni, ha konkrét programok keretében lehetséges az együttműködés, elsősorban vízügyi-környezetvédelmi témákban. Ez ad lehetőséget közös forrásszerzésre EU alapokból. Jelenleg a megyében a Sárvíz Kistérség rendelkezik ilyen programmal, amely nehezen, több hónap alatt jutott el a holland partnerhez. Érdemes elgondolkodni, mit jelenthet a jövőben, ha kész projekteket „tartunk” illetve fejlesztünk az Interneten közzétéve.)
Internetes információs stratégia. Egy jó weblap interakciókat generál. Ezeket fogadni kell, sőt megfelelő módon válaszolnia kell a településnek. A weboldalon szereplő témák, intézmények, projektek felelős megvalósítóit elérhetővé tesszük közvetlenül a weblapról indítható mailekkel, amiket a teleházból csoportos maillel szolgálunk ki. Ez a szolgáltatás már működik.
Web-alapú információs adatbázisra is szükség van. Ez ma már nem túl bonyolult feladat. Az MS Access-el készíthetők webre integrálható adatok. A weboldal elindítása (2001 március közepe) után készítjük el az adatbázis szerkezet terveit.
Könyvtárra, intézményi irattárakra vonatkozó fejlesztési elképzelések, ezek részleges integrálása a rendszerbe.
Készül a település és a kistérség digitalizált térképe, amely tematikus lesz, különféle információkat jelenít meg több rétegben. Egyes rétegeket a weboldalra integrálunk, így nemcsak a teleházból lesz használható. Ez a projekt a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület kezelésében zajlik.
A teleház ad otthont a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesületnek. Ez évben fő célkitűzésünk a nyolc településből álló Sárvíz kistérség
térségfejlesztő központjává válni. 2001 tavaszán a célkitűzés realitássá válik. Ez azonban nem cél, csupán eszköz. Valójában arról szól, hogy az egyes abai projekteket úgy tervezzük és valósítjuk meg, hogy a kistérségi gondolatba illeszthetők legyenek. Lépései megvalósulhassanak más településeken is, ezáltal egy többpólusú térségfejlesztési modell valósítunk meg.A település és a kistérség Internetes jelenlétének tényét, lényegét minden lehető hagyományosnak mondható marketingeszközzel tudatni kell partnereinkkel itthon és külföldön egyaránt. Tehát készülnie kell hagyományos kiadványoknak ebből a célból, meg kell jelenni írott és elektronikus médiákban, stb.
A fenti térségfejlesztési céllal párhuzamosan készül a kétirányú kábelTV rendszer. Ezen aránylag kis költséggel helyi Intranetet valósíthatunk meg. Piacfelmérés, megfelelő igények után Internetszolgáltatást indíthatunk.
4. Eredmények
A település és a kistérség mindennapi kultúrájának részévé válik az Internet használata.
A felmerülő problémák megoldásának keresésében elsődleges eszközzé válnak a modern információs technológiák.
Gyorsabb lesz a település reagálása az információs kihívásokra.
Jelentős társadalmi – gazdasági erőt vonz a település számára részint külső támogatás formájában, részint ismeretlen belső erőforrásokat tár fel.
Növeli a település ismertségét.
Erősíti a népesség helyben maradását, növeli a településre költözők között a magasabb társadalmi-anyagi helyzetben levők arányát.
Intenzívebb külső kapcsolatok tartását teszi lehetővé alacsonyabb költséggel.
Erősödnek a településen belüli kommunikációs folyamatok.
Új település- és térségfejlesztési lehetőségek feltárása.
A műszaki fejlesztések erőforrásainak felhasználása nem kizárólag pénzügyi – műszaki alapon történik.
A váratlan helyzetek, lehetőségek tervezési többletköltsége ill. teljes „elszalasztása” csökken.
Növeli
a
mindenképpen
megvalósuló
fejlesztések
használatának
célszerűségét,
informatikai-műszaki arányát,
ezáltal
megtérülését.
5. A kidolgozók
Növeli a helyi gazdaság versenyképességét.
A tényleges megvalósításban legnagyobb részt az abai Vitalitas Teleház
munkatársaira résztvevő
számítunk,
partnerek
a
természetesen helyi
elengedhetetlenül
önkormányzatok,
intézmények,
fontos civil
közösségek. Résztvevő személyek: Antal Andrea (matematika-rajztanár, grafikus, abai iskola,) webtervek, arculat Csapó Gábor (villamosmérnök, Baeurer Magyarország Kft.): abai webmaster, megvalósítása Dienes Anita (logisztikus, VT Autóelektronika Kft) angol fordítás, web tartalomszerkesztés Fejes Győző , teleház vezető (rendszergazda, APEH Fejér Megyei Ig.) munkafeltételek biztosítása, munkaszervezés, adminisztrációs támogatás Fejes István (teleház főállású munkatársa): stratégia tervezés, települési marketingterv, projektvezetés, Sárvíz Kistérségi programok, Internetes adatbázis- szerkezet kidolgozása Gaál András: (AutoCad-es tervező, Alba Geotrade): digitális térképezés Gergely Péter (hivatásos katona) angol fordítás, web munkák Nyiredi Zsolt (villamosmérnök, Microsoft MCSE, Albacomp Rt.) települési mail-rendszer, Internet szolgáltatás, helyi Intranet megvalósítása Szász Péter (településfejlesztő mérnök, FVM SZAPARD menedzser): települési, kistérségi projektek, dr. Adorján István és dr. Mikula Lajos ügyvédek (civil szakértők, Budapest), általános jogi támogatás illetve a „Civil iroda az Interneten” projekt gazdái
6. Feladatgazda,
A megrendelő Káloz község önkormányzata, de mivel a kezdeményezés
megrendelő
a kistérség egészének céljait szolgálja, a helyhatósági önkormányzatok együttes érdeke a megvalósulás. A teleház teljes egészében tekinthető feladatgazdának, mivel a kálozi és az abai önkormányzat a teleház javaslatai alapján határozta el a fent vázolt program elkezdését.
7. Igénybevevők
A stratégia valójában többféle elemből álló programként működik a mindennapokban az abai Vitalitas Teleház és a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület munkája által. A különböző elemeket veszi igénybe a helyi önkormányzat, a különböző intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, s egyes szolgáltatásokat a lakosság bármely tagjai. Legnagyobb eredménnyel és közvetlenül a társadalmi- gazdasági szempontból aktív réteget szolgálja.
8. Munkafolyamat
1.
9. Személyi feltételek
Lásd 5. pont. A tanulmány és a program egyes elemeinek létrehozása után is szükség lesz fenntartásra, fejlesztésre, ez a folyamat már
sokszereplős. A megvalósítás pedig természetesen sok-sok időt, pénzt, energiát, legfőképpen pedig emberi munkát igényel.
10. Technikai feltételek Ma már gyakorlatilag minden településen megvannak a technikai feltételek információs stratégia kidolgozásához, elkezdéséhez. Ehhez nem kell más, mint egy PC – és megfelelő szakértelem.
11. Gazdasági feltételek A startégia elkészítése egyszeri költség, a településtől a teleház anyagi támogatást külön ezért nem kap. Egy teljes körű stratégiát kistelepülés számára (figyelembe véve a települési rendezési tervek költségeinek nagyságrendjét) több százezer, de inkább millió forintos nagyságrendben készítenének el piaci szereplők. Az egyes programelemek komoly pénzbe kerülhetnek. Csak egy kis példa: A webes megjelenés, a levelezési rendszer fenntartásának költségei (tárhelyek, fix IP cím, csoportos mail, kb. 20 ezer ft havonta, ezt az önkormányzat fedezi) A teleház nem kér támogatást erre a bevezető évre az önkormányzattól a frissítésre és a koordinációs feladatokra. Egyébként havi 20-30 ezer forintra becsüljük minimálisan ennek díját (értéke jóval nagyobb). Ezek már az egyes programelemek költségei, nem a stratégiáé.
12.Jogi feltételek
Az aba.hu domain esetén merül fel jogi probléma. A települési domainnév mindig az önkormányzaté, hacsak le nem mond róla. Ez esetben az önkormányzat üzemeltetési jogokat ad a teleház számára. (Szerződés a részletes tanulmányban mellékelve.) A domain névhez köthető az aba.hu végződésű levelezési címek joga is, ez szintén hasonló módon rendezhető. A települési szintű adatbázisok tervezése ill. települési szintű Intranet hálózat tervezése során figyelembe kell venni további jogi problémákat. Ezek elsősorban az adatok kezelése és a rendszerbe való illetéktelen bejutás területén jelentkezhetnek. Mindezek a jogi problémák azonban szigorúan nézve nem részei az információs stratégiának, a terv során életbe lépő program elemeinek megvalósítását érintik.
13. Egyéb mellékletek
Felhasznált irodalom Andrew S. Grove:
Csak a paranoidok maradnak fenn
Al Ries-Jack Trout:
Marketingháború
Bill Gates:
Üzlet a gondolat sebességével
Daniel S. Janal:
Online marketing kézikönyv
Kiss József-Szabó Zoltán:
Informatikai stratégia tervezése
Felhasznált szoftverek A program elkészítése során kizárólag Microsoft szoftvereket használunk. Helyi szerverünk operációs rendszere a Small Bussiness 4.5. Az irodai feladatokhoz az Office 97 szoftvereit használjuk. Weblapunk Frontpage-el készül és Internet Explorerre optimalizáljuk. A stratégia ill. program hagyományos népszerűsítése során a Powerpoint bemutatóit használjuk. A tanulmány szöveges formátumban Word 97-ben készül. Később Interneten is elérhető adatbázisunk alapja az Access lesz. A Microsoft alapúság azért fontos tényező, hogy az összes teleház által problémamentes legyen a szoftverek elérhetősége. Az egyes projektek megvalósítása már nem kötődik feltétlenül helyileg a teleházhoz. Az abai teleház egy Internet-szolgáltatónál bérelt vonalon tart Internet-szervert
levelezési
és
webfeladatok
megoldására.
Itt
gazdaságossági szempontból Linux alapú rendszert használunk.
Az információs stratégia anyagának technikai kivitelezése A dokumentáció nem tartalmazhat teljes körű, részletes megvalósítási módszereket, ütemezést. Erre itt nincs lehetőség. Ám a megvalósított projekteket folyamatosan dokumentáljuk a későbbiekben. Az anyag elsősorban az elektronikus információkezelésre összpontosít, bár tudatában vagyunk annak, hogy más típusú források is léteznek. Az anyag a fentiekben vázlatosan említett programelemeket részletesebben kidolgozva ill. a megvalósítási szintet jelezve tartalmazza. Tartalmilag négy részre oszlik: 1. Általános környezet bemutatása, információs stratégia szerepe, igénye, várható eredmények… 2. Információs stratégia Aba község számára 3. Információs stratégia elemei magyar kistelepülésekre 4. Információs stratégia kiterjesztése funkcionális kistérség (néhány település önkormányzati szövetsége) szintjére. A dokumentáció terjeledelme
Az írott tanulmány hozzávetőlegesen 20-25 oldal lesz. Emellett készítünk egy Powerpoint bemutatót, melynek célja az információs stratégia céljainak ismertetése, népszerűsítése, bemutatása általában ill. az abai megvalósítás elemeinek bemutatása. Az anyagot elhelyezzük a www.aba.hu Internet cím alatt.
Az információs stratégia részletes tárgyalása
1. Általános környezet bemutatása, információs stratégia szerepe, pontos céljai, igénye, várható eredmények 1.1. A Sárvíz Kistérség rövid bemutatása
A Sárvíz Kistérség 9 kistelepülés Székesfehérvár és Sárbogárd között a Sárvíz –Malomcsatornák völgye mentén. E települések közös fejlesztése 1994-ben kezdődött el 4 önkormányzat közötti együttműködési megállapodás aláírásával. Azóta közös igazgatási társulásokat működtetnek, több közös programot, beruházást valósítottak meg és az eltelt években a csatlakozott települések száma kilencre nőtt. Ezt a funkcionális kistérséget – melyek a területfejlesztés valódi, alulról szerveződött egységei – formalizálták 2000-ben társulási tanács alakításával. A kistérség gazdasága jórészt mezőgazdasági jellegű, sok közös alapvonással ám még több részletbeli különbséggel. A heterogén jelleg és a rosszul szervezett belső erőforrások által determinált gazdaságfejlődés különös kontrasztot alkot a székesfehérvári ipari fejlődés látványos eredményeivel. A Kistérség alulról szerveződött, valódi funkcionális egységet alkot, s jelenleg három statisztikai térséget foglal magába (Sárbogárdi, Enyingi, Székesfehérvári). A területen belül társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott települések mellett sikeresebb települések egyaránt találhatók. A fenntartható fejlődés alapelvei szerint a társadalmi, gazdasági, valamint környezeti szempontok egységes megközelítésére különleges lehetőséget teremt ez a sokszínűség.
A Kistérség területfejlesztési koncepciója a környezetvédelem és a térségfejlesztés részterületeinek integrált kezelését irányozza elő. A Kistérség jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, ugyanakkor a Kistérség körülöleli a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetet, melynek védelme a települések kiemelt feladata. A Kistérségben elsőrendű cél egy olyan a környezet adottságait és lehetőségeit kihasználó, de egyben jövedelmező mezőgazdaság kialakítása, amely maximálisan figyelembe veszi a védendő környezet értékeit.
A Kistérség elfogadott területfejlesztési koncepcióval rendelkezik, amely összhangban készült Fejér megye agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programjával, a Székesfehérvári Kistérség területfejlesztési valamint agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programjaival. A Kistérség jelenleg a belvizes területei hasznosítása és természeti értékeinek védelme érdekében komplex fejlesztési program kidolgozását tervezi, amely a fenntartható fejlődés programjának szerves részét képezheti.
A kistérség gazdasága egyoldalú, elsősorban a mezőgazdasági termelésre támaszkodik. A mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya igen alacsony. Az aktív lakosság nagy részét a székesfehérvári ipar foglalkoztatja, a mezőgazdaságból származó jövedelmek csak kiegészítő jellegűek. Az 1-15 ha-os tulajdonosok területeit a régi szövetkezet kezeli. A másik réteg a 20300 ha-on gazdálkodó gazdák akiknek bevonása egy új típusú szövetkezetbe nem valószínű, de integrálásuk egy értékesítési szövetkezetbe elképzelhető. A kistérség versenyképes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel rendelkezik (a gabona, zöldség, gyümölcs, szőlő, bor), amelyek megalapozzák a mezőgazdaság hosszú távú fejlődését.
A kistérség egy különleges tulajdonsága, hogy közepén húzódik végig a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, mely jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. A TK területén a környezetvédelmi előírások betartásával extenzív állattenyésztés folytatható.
A vállalkozások száma, a vállalkozói aktivitás alacsony (44 vállalkozás/1000 lakos). Többségében a mikro- és kisvállalkozások vannak (a vállalkozások 92,7 %-a <10 főt foglalkoztat). E vállalkozások jelentős része önfoglalkoztató jelleggel működik, így stabilitásuk, továbbfejlődésük munkaerőpiaci szempontból is nagyon fontos. Gazdasági ág szerint a vállalkozások 50 %-a a mezőgazdaságban működik.
Mezőgazdasági gazdálkodási formák megoszlása a Kistérségben 33%
Vállalkozások megoszlása foglalkoztatás szerint 6.1% 0.97%
Nem jogi személyiségű <11 fő 11-20 fő 21-50 fő
60% 7% Őstermelő
51-300 fő 92.7%
Jogi személy
Egyéni vállalkozó
300< fő
A kistérség csupán egy településen van jelen a külföldi tőke, (Kisláng, Chio Chips Magyarország) amely e településen termelési tevékenységet folytat és munkahelyeket teremtett. Ezért alapvető cél további termelő és kereskedelmi jellegű beruházások kistérségbe vonzása. Jelenleg a legtöbb eredménnyel kecsegtető (és egyben a legtöbb problémát előrevetítő) fejlesztési terv az Aba-Székesfehérvár közös területén fekvő volt katonai reptér cargo reptérré fejlesztése a Wiggins Group brit cég által. E a fejlesztés jelentősége majdhogynem önálló információs stratégia végrehajtását igényli. Néhány hónap múlva kerülhet aláírásra a reptér átalakítási tervének szerződése. Az angol beruházó cég közép-európai forgalmú teherreptér és logisztikai központ kialakítására dolgozott ki terveket. A beruházás 18 milliárd forint nagyságrendű. Ezen beruházás egyszerre nagy lehetőség és veszély a térség számára. A beruházással új piacok nyílhatnak meg a helyi termelők számára, ugyanakkor tönkreteheti a települések máig megőrzött nyugalmát és természeti környezetüket. A információs stratégia egyik célkitűzése, hogy a kistérség lakosai és önkormányzatai a lehető legnagyobb mértékben profitáljanak a reptér járulékos és közvetlen hasznából, ám a döntés pillanatában ismerjék a lehetséges pozitív és negatív hatásokat is. Erre a beruházás ütemezési terve két év „felkészülési időt” hagy. Mindemellett a kistérség gazdasági fejlődését elsősorban a helyi vállalkozások alapozhatják meg. Helyzetüket összefoglalóan a következő tényezők jellemzik:
Információhiány Korlátozott kapcsolatrendszer Érdekegyeztetés és -érvényesítés hiánya Szemléletbeli elmaradás Technológiai elmaradás és a tőkehiány Korszerű szaktudás hiánya Önfoglalkoztató jelleg
A Sárvíz Kistérség gazdasági fejlődése az adottságai és az eddig tett lépések és eredmények szerint a mezőgazdasági termelésen belül is a környezeti feltételeket figyelembe vevő tájgazdálkodás, és ahhoz kapcsolódó feldolgozás és kereskedelem; a falusi turizmus, ennek keretében szálláshely szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágakban működő vállalkozások fejlesztésével, helyzetbe hozásával valósulhat meg, ezért a gazdasági- és vállalkozásfejlesztési tevékenységgel elsősorban e vállalkozásokat célozzuk meg. Legfontosabb lépések: öko-orientált térhasználati javaslat felállítása illetve turisztikai célterületek és lehetséges programok megjelölése. kistérségi adatbank és értékkataszter felállítása kapcsolatteremtés a helyi gazdasági tényezőkkel a biogazdálkodás terjedésének és a termékek piacra jutásának segítése.
1. táblázat: A Sárvíz Kistérséget jellemző legfontosabb mutatók (Sáregres nélkül!) Települések száma Összes terület Települések külterülete Települések belterülete Összes lakónépesség Aktív korú népesség aránya 1000 főre jutó őstermelők száma Új típusú, termékpályás szövetkezetek száma 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma A Kistérségben működő vállalkozások száma
8 39 391 ha 37 655 ha 1 736 ha 17644 9842 10,54 0 44,65 620
A települések vezetése felismerte, hogy belső erőforrásainak hatékonyabb szervezése, külső források bevonása céljából hatékony, modern információs technológiákat kell felhasználnia a lemaradás csökkentése érdekében. A fent felsorolt cselekvési irányok mindegyike igényli az informatika támogatását.
1.2. A fejlesztés céljai és indokai 1.2.1. Általános célok:
A települések így a kistérség belső és külső információgyűjtésének és áramlásának javítása.
A gazdasági fejlődést előmozdító információáramlás javítása, a vállalkozások információhoz jutásának elősegítése, a vállalkozások informatikai támogatottságának erősítése. A vállalkozások versenyképességének növelése. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztést célzó partnerkapcsolatok fejlesztése. A vállalkozások, elsősorban mezőgazdasági vállalkozások felkészítése az Európai Unióhoz történő csatlakozásra.
2.1.2. Konkrét célok:
Mezőgazdasági Vállalkozói Kör szervezése és működtetése a Sárvíz Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és a Sárvíz Térségi Agrárgazdasági Stratégia alapján. A Vitalitas Teleház szervezeti és funkcionális fejlesztése a Sárvíz Térségfejlesztő Iroda kialakításával. A vállalkozásokkal való kapcsolatrendszer fenntartása, folyamatos fejlesztése. Az információáramlás és kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, a kölcsönös információáramlás biztosítása. A vállalkozás- és gazdaságfejlesztést célzó oktatási, képzési, tanácsadási, pályázati tevékenység és szakértői háttér kialakítása.
A megjelölt célokat közvetlenül megalapozzák azok az előzmények, így a szervezeti rendszer, a megvalósított programok, elért eredmények, amelyeket a Sárvíz Kistérség önkormányzatai és civil szervezetei 1994 óta megvalósítottak. A Teleház funkcióinak minőségi fejlesztéséhez szervezeti és működési szempontból is indokolt a kistérségi szintű gazdaság- és vállalkozásfejlesztést felvállaló, a vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatot tartó tevékenységi rendszer elindítása.
2.1.3. A fejlesztés indokai A Sárvíz Térségfejlesztő Iroda által megvalósított gazdaság- és vállalkozásfejlesztést az alábbi tényezők indokolják: A vállalkozói aktivitás, a vállalkozások száma alacsony (44 vállalkozás/1000 lakos). A vállalkozások között túlsúlyban a mikro- és kisvállalkozások vannak (92,7 %), jelentős részük önfoglalkoztató jellegű kényszervállalkozás. A mikro- és kisvállalkozások információ ellátottsága, sok esetben piaci, gazdasági, vállalkozási ismeretei hiányosak. A vállalkozások jelentős részének termelési, illetve szolgáltatási minősége elmarad a fejlett piacgazdaságokban elvárt és érvényesülni tudó minőségtől. A vállalkozások és a munkavállaló lakosság szemlélete csak kis mértékben felel meg a korszerű gazdasági, piaci viszonyoknak. A vállalkozások többsége tőkehiánnyal küzd, a fejlesztésre fordítható forrásai nagyon korlátozottak. A munkavállaló lakosság egy részének iskolai végzettsége alacsony, képzettsége, szakképzettsége elmarad a jelenlegi gazdasági igényektől; hiányzik a versenyképes szaktudás, ami pedig a térség közvetlen környezetének (Székesfehérvár) kihasználható lenne. A kistérség munkaerőpiaci viszonyai igen heterogének: egyes településeken a munkanélküliség alacsony (pl. Aba) míg másokon magas (Soponya, Sárszentágota és Sárkeresztúr). A különbségeket etnikai viszonyok és alacsonyan iskolázott agráriumból kiszorult rétegek okozzák. E tényezők elemzésre kerültek a Sárvíz Kistérség fejlesztési dokumentumaiban, a Székesfehérvár Déli Kistérség SAPARD programjának kidolgozási folyamata során, amelyeket a vállalkozások bevonásával végzett települési egyeztetések, megbeszélések és térségi felmérések is alátámasztanak.
1.1. A fejlesztés illeszkedése a térségi fejlesztési programok céljaihoz A Sárvíz Kistérség Területfejlesztési Koncepciója a fejlesztési célok és a programjavaslatok között is kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások támogatását, a gazdasági szerkezet diverzifikálását, valamint a kapcsolódó infrastrukturális, informatikai és marketing-fejlesztéseket, valamint a tanácsadás, oktatás, képzés, szakképzés rendszerét. A kistérségi dokumentumok mellett hasonló programokat fogalmaz meg Fejér megye, valamint a Közép-Dunántúli régió területfejlesztési koncepciója, valamint agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja is. Ez a terület az országos fejlesztési tervekben is prioritás (Országos Területfejlesztési Koncepció, Magyarország Vidékfejlesztési Terve, Széchenyi Terv).
1.2. A fejlesztés várható hatásai, eredményei 2.3.1. Közvetlen eredmények
Létrejön a Sárvíz Térségfejlesztő Iroda, megteremtődnek szolgáltatásainak szakmai, személyes és infrastrukturális feltételei.
A Sárvíz Térségi Agrárgazdasági Stratégia aláírásával megalakul a térségi Mezőgazdasági Vállalkozói Kör, ezzel bővül és elmélyül a vállalkozások közötti gazdasági
a d o t t ormációáramlás, a vállalkozások információhoz jutása gyorsabb és hatékonyabb lesz.
2.3.2. Hosszú távú hatások A vállalkozók tájékozottsága, információ ellátottsága javul. A vállalkozások üzleti kapcsolatai bővülnek, stabilizálódnak. A vállalkozások a legkorszerűbb gazdasági szemlélet szerint működnek. A vállalkozások széles körű partnerkapcsolatot és együttműködést alakítanak ki a térségen belüli és kívüli partnerekkel. A vállalkozások helyzetének stabilitásával a foglalkoztatás javul, a munkanélküliség csökken. A vállalkozói aktivitás nő. A munkavállaló lakosság képzettsége, végzettsége a gazdaság igényeihez igazodik. A vállalkozások felkészülnek az Európai Uniós csatlakozásra. A vállalkozások tőkehiánya a forrásteremtés révén csökken, megteremtődnek a fejlesztés alapjai. A beruházások növekednek.
Aba, 2000-07-10
Fejes István teleház-vezető
