Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 1. Szabó Katalin Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER?

Infogazd_AK_impr.qxd

2006.11.23.

10:33

Page 1

Szabó Katalin–Hámori Balázs

INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER?


2006.11.23.

10:33

Page 2


2006.11.23.

10:33

Page 3

Szabó Katalin–Hámori Balázs

INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER?

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST


2006.11.23.

10:33

Page 4

A monográfia az Információgazdaság és Identitás Tudományos Iskolában készült, az OTKA támogatásával, a TS 40 768. sz. kutatási szerzõdés keretében. A szerzõk köszönetet mondanak az Iskola tagjainak: elsõsorban Tóth Lászlónak, aki a legnagyobb segítséget nyújtotta a monográfia elkészítéséhez. Köszönetüket fejezik ki továbbá Garai Lászlónak, Garaj Erikának, Köcski Margitnak, Négyesi Áronnak, Pais Viktóriának, Szigethy Lászlónak is értékes észrevételeikért és az együttmûködésért.

Lektor: Bõgel György A 16. fejezetben társszerzõként közremûködött: Négyesi Áron A Glosszáriumot összeállította: Tóth László

ISBN 978 963 05 8402 9 ISBN 963 05 8402 6 A kiadásért felelõs az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelõs szerkesztõ: Budaházy Árpád Termékmenedzser: Egri Róbert Arculatterv: Auth Design Borítóterv: Markó Natália A számítógépes tördelés a Papermoon 2006 Kft. munkája A nyomdai munkálatokat a Dürer Nyomda Kft. végezte Felelõs vezetõ: Kovács János ügyvezetõ igazgató Gyula, 2006 Kiadványszám: KMA5–021 Megjelent 55,1 (A/5) ív terjedelemben Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.hu © Szabó Katalin, Hámori Balázs, 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary


2006.11.23.

10:33

Page 5

Tartalomjegyzék

ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 I. RÉSZ. A RENDSZER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 1. fejezet AZ IPARI KAPITALIZMUSTÓL AZ INFORMÁCIÓGAZDASÁG FELÉ (Hámori Balázs – Szabó Katalin). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Átmeneti gazdaság – tartós véleménykülönbségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Technológiai rendszerváltás: a dinamikus elem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Minden megváltozik, vagy semmi sem?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Miért információs társadalom? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Információs társadalom más megközelítésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Infokommunikációs társadalom az õskorban?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 A Dzserf el-Ahmar-i ember és Gutenberg forradalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Motor vagy indítómotor?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Génkezelt kapitalizmus? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Valóban változatlan a lényeg?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Dezindusztrializáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Információs szegények és gazdagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 A változások megítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 A formák és fogalmak inerciája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Újbor régi tömlõkben, avagy a régi tömlõk kidobása?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Utak az információgazdaságba. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 2. fejezet VÁLTOZÁSOK A RENDSZERLOGIKÁBAN Az elmélettel szembeni kihívások (Hámori Balázs – Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . 56 Új intézményi közgazdaságtan: adekvát megközelítés az információgazdaság számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Új fejlemények – régi kánonok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Miért éppen az új intézményi közgazdaságtan?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 Racionalitás és tanulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Mintakövetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Új idõszerkezet: az órák átállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 5


2006.11.23.

10:33

Page 6

A városháza toronyórája: egyidejûség versus „sokidejûség” . . . . . . . . . . . . . . 64 Gyorsulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Valós idõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Folytonosság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Várakozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 A tér újraértelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 A helyhezkötöttség vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 A hely nélküli tér. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Lokalitás: a térparadoxon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 A határok elmosódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Mi az összemosódás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Áteresztõ iparági és szervezeti határok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Az információgazdaság ellentmondásai: kiberálmok és kiberfóbiák . . . . . . . . . . 83 Kiberfanatizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 21. századi géprombolók: ellenszegülés az újnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 II. RÉSZ. A TERMÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 3. fejezet TERMÉKEK MINT SZOLGÁLTATÁSOK – A testreszabás terjedése (Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Testre szabott jószágok – piacszegmentálás az egyénig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Vissza az úri szabóhoz: a tömegtermékek átlényegülése . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 A testreszabás gyenge és erõs változatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Példatár a testre szabott termékekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Az információs technológiák meghatározó szerepe a testreszabásban . . . . . 103 Megfontolt kosztümizáció: a testreszabás testreszabása . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 A termékek szolgáltatásként való elõállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 Termékek szolgáltatáságyban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 Termékgondozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Távszolgáltatások: az internetre alapozott új típusú szolgáltatások . . . . . . . 110 Terméket helyettesítõ szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 Információval átitatott „hagyományos” szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Termékek, szolgáltatások, immateriális javak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 A hagyományos szolgáltatások jellegzetességei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 A gazdagság három megjelenési formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 4. fejezet IMMATERIÁLIS TERMÉKEK Nem rivalizáló javak – rivalizáló termelõk (Hámori Balázs – Szabó Katalin). . . . . 121 Dematerializálódás: a „súlytalan” gazdaság felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Dematerializálódás és virtualizálódás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 Származtatott dematerializáció: a visszagöngyölítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 A megfoghatatlan (szellemi) javak elõállításának sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . 129

6


2006.11.23.

10:33

Page 7

Chipek és gyógyszermolekulák: az elsõdleges elõállítás és a tömeggyártás közötti költségszakadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 A „régi” és az új gazdaság törvényeinek érvényesülése a tudástermelésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 Exponenciális növekedés és láncreakciók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 Dupla vagy semmi: a nagy kockázatú tudástermékek magas, de bizonytalan profitrátája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 5. fejezet A FIGYELEM ÖKONÓMIÁJA (Hámori Balázs). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 A figyelem felértékelõdése az információgazdaságban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 Figyelem a figyelemre, avagy a „web valutája” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 A figyelem mint szûkös jószág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 Alkalmazkodás az információbõséghez, avagy a figyelmi kapacitások tágulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 A figyelem mint csereeszköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 A figyelmi tõke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 Magatartási tényezõk a figyelem allokációjában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 Keretezési hatás és elérhetõségi elõítélet az információk értelmezésében . . 148 A figyelem szociális dimenziója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 III. RÉSZ. A TRANZAKCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 6. fejezet A VILÁGHÁLÓ MINT PIACTÉR (Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 E-kereskedelem: az ügyletek digitalizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 Elektronikus üzlet – elektronikus kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 Online kereskedelem vagy kõ-kereskedelem? Versenyelõnyök és hátrányok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 Az online kereskedelem versenyelõnyei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Az online kereskedelem versenyhátrányai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 Az e-kereskedelem osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 Az osztályozások keveredése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 Háromszögletû vagy kétpólusú viszony?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 Eladók és vevõk különbözõ kombinációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 Az üzleti szférán belüli kereskedelem: B2B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 B2C– Elektronikus kiskereskedelem, avagy a statisztika korlátai. . . . . . . . 171 B2G-Üzlet és kormányzat közötti kereskedelmi kapcsolat . . . . . . . . . . . . . 174 Elektronikus piacterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 Az elektronikus piactér definíciója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 Az e-piacterek különféle változatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 Egy kis piactörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Mixelés – kevert piaci szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 Hogyan mûködnek a gyakorlatban az elektronikus piacterek? . . . . . . . . . . . 181

7


2006.11.23.

10:33

Page 8

Az elektronikus piacterek szolgáltatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 Interneten kívüli digitalizált kereskedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 Az internetes és a hagyományos kereskedelem kombinálása . . . . . . . . . . . . . . . 183 Többcsatornás eladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 Többcsatornás vásárlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 7. fejezet BIZALOM, REPUTÁCIÓ ÉS IDENTITÁS AZ ELEKTRONIKUS PIACOKON (Hámori Balázs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 Bizalom az e-piacokon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 A tudás hatalom: a terméket nem ismerõ vevõ és a termékét ismerõ eladó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 Makro- és mikrobizalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 A bizalom alapmechanizmusai a világhálón . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 Sajátos technikai garanciák: a kockázatok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 A jogi szabályozás eldöntetlen dilemmái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 Független bizalomerõsítõ intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 Reputációépítõ és -romboló intézmények: javaslattevõk és eltanácsolók . . 198 A bizalommal „kereskedõ” közvetítõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 A személyes bizalom kifejlõdésének korlátai a világhálón: a bizonytalan identitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 8. fejezet E-MARKETING (Hámori Balázs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 A kereslettõl az igényig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 A hagyományos marketing, avagy a „4P” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 Szívás és nyomás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 Az igények feltérképezésének nehézségei: a American Greetings esete . . . 209 Kereslet helyett igény – dominancia helyett kölcsönkapcsolat. . . . . . . . . . . . 210 A vállalatok válasza keresleti oldal aktivizálódására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 Személyre szabott marketing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 CRM –ügyfélkapcsolati menedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 Valós idejû marketing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 M-marketing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 A marketing mobilizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 Az m-marketing elõnyei az e-marketinggel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 A promóció és reklám átalakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 „Advertainments”, avagy az internetes hirdetések hatékonysága. . . . . . . . . 226 9. fejezet A TERMÉK- ÉS PÉNZÁRAMLÁSOK DIGITALIZÁLÁSA (Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 A logisztika átalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 A mennyiségtõl a sebességig. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Logisztikai innovációk informatikai háttérrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 8


2006.11.23.

10:33

Page 9

Logisztikai halasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 Átrakodás nélkül egyenest a fogyasztóhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 Kakukk-módszer: a meglévõ szállítási csatornák kihasználása . . . . . . . . . 237 Erõforráscsere – az árukészletek cseréje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 Click and mortar (CAM) modell. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 A tranzakciókat kísérõ pénzáramlások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 A pénz digitalizálása és átterelése az internetre. elektronikus fizetési rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 A megbízható harmadik fél bevonására alapozott klíringrendszer . . . . . . 242 EFT- (electronic funds transfer) alapú fizetés – jelölõrendszeres pénzátutalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 Elektronikus számlabenyújtás és -kiegyenlítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Az e-csekk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Online elszámolócédula (script) – elektronikus pénztárca. . . . . . . . . . . . . 245 Elektronikus pénz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 A digitális (magán-) pénz és a pénzkibocsátás állami kézbentartásának korlátai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 A mikrofizetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 E-pénz és biztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 A bankári tevékenység és a „bankolás” átalakulása az információs korban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 A bankok mûködésének digitalizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 Hirtelen támadt versenytársak a bankszektor számára . . . . . . . . . . . . . . . . 261 10. fejezet AZ ÉRTÉKTEREMTÉS „ANOMÁLIÁI” AZ INFORMÁCIÓS KORBAN (Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 Az értékteremtés sajátosságai a dematerializált termékeknél: a termelõ oldalán jelentkezõ „anomáliák” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 Az „újratermelés” furcsaságai és az elsüllyedt költségek. . . . . . . . . . . . . . . . . 267 Skálahozadék, változatossági hozadék és természetes monopólium a tudástermékeknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 Minõség, mennyiség és érték bizarr összefüggése az információs javaknál: a fogyasztó oldalán jelentkezõ „anomáliák” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 Tudásjavak és termékminõség: az érték és az ár ellentétes mozgása . . . . . . 272 Minél több, annál jobb, avagy a pozitív hálózati externáliák . . . . . . . . . . . . . 276 Ingyenesség – az információs korszak sajátos árjelensége a „0 ár ” . . . . . . . . 277 A kis számok törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 A piaci elismertetés sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 11. fejezet DINAMIKUS ÁRAZÁS Árazási algoritmusok az információs korban (Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 Hagyományos versus dinamikus árazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 A vevõ aktivitására épülõ dinamikus árazási algoritmusok . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 9


2006.11.23.

10:33

Page 10

Aukció, fordított aukció és egyedi alkudozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 Miért éppen az aukciók? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 Az aukciók négy alaptípusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 Hogyan fest az aukció a gyakorlatban a világhálón? . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 Orvlövész-stratégiák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 Mire jó az orvlövészkedés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 Összekapcsolt árverések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 „Mondd meg Te az árat!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 Árigazodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 Csoportos vásárlás: a kettõs paradoxon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 Az eladó által irányított, a transzparenciát korlátozó ármodellek. . . . . . . . . . . . 304 „Szigeteld el õket egymástól, és uralkodjál rajtuk!” Az árak személyreszabása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 Csoportos árazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 A változatok felkínálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 Árösszevonás – árukapcsolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 Hozammenedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 Statikus és dinamikus árazás – mi a különbség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 Mechanizmustervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 12. fejezet DIGITÁLIS MONOPÓLIUM, VAGY „GLOBÁLIS BAZÁR”? A verseny átalakulása az információgazdaságban (Hámori Balázs) . . . . . . . . . . . . 318 A verseny élezõdése az információs technológiák berobbanásával . . . . . . . . . . 319 Romeltakarítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 A gyõztes mindent visz – avagy miért nem szabad veszíteni?. . . . . . . . . . . . 320 Az információs technológiák versenyerõsítõ szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 Versenykorlátozó tényezõk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 „Gyõzzön a rosszabb!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 Bennragadás egy megoldásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 Az információs kaszkádok szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 Hálózati externáliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 Kompatibilitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 Szabványok és szabványháborúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 Együttmûködõ versengés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 Mi a kopetíció?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 A vállalatok közötti kopetíció tipológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 Monopolpozíciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351 Schumpeteri innovációs verseny. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353 IV. RÉSZ AKTOROK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 13. fejezet A MEGFOGHATATLAN TÕKE (Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 A vállalat alapvetõ erõforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 10


2006.11.23.

10:33

Page 11

A márkanevektõl az üzleti terveken keresztül a vevõk lojalitásáig – a megfoghatatlan tõke meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 Szellemi tõkejavak és szervezeti tõke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 A hagyományos tõkejavaktól való eltérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 A megfoghatatlan tõke mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 „Amit nem tudunk mérni, azt nem is ismerjük igazán” . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 11 megközelítés a megfoghatatlan tõke számszerûsítésére. . . . . . . . . . . . . . 368 A részvénypiaci értékelés korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 Intellektuálistõke-tulajdonosok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 A „szabad ügynökök” növekvõ súlya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 A tehetség tõzsdére vitele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 14. fejezet FELHATALMAZOTT MUNKAVÁLLALÓK, TEAMEK, HÁLÓZATOK A vállalat mûködésének és szervezetének átalakulása az információgazdaságban, és az átalakulás korlátai (Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . . 378 Felhatalmazás, teammunka és rugalmas munkaszervezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 A felhatalmazott munkavállaló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 A felhatalmazás dimenziói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 A felhatalmazás fényei és árnyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 A „munkakörök gazdagítása” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 A teamalapú munkaszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 Rugalmas munkacsoportok (teamek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 Elõnyök és hátrányok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 A kaizen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 Az ellenõrzés újradefiniálása a rugalmas munkacsoportokban . . . . . . . . . . . 392 Az idõ és a tér átértelmezése a vállalati mûködésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 Just in time . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 A just in time rendszer (kanban) lényege. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 Az információtechnológia diktálja az ütemet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 A just in time tõke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 A tér átértelmezése a vállalaton belül és kívül. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 Virtuális teamek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 Problémák és nehézségek a virtuális teamek mûködésében. . . . . . . . . . . . 396 A vállalati szervezet átalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 A hierarchia lebontása, avagy a lapos szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 A vállalati bürokrácia leépülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 Az öntapadó szervezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 Hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 Kihelyezés (kiszervezés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 Kiszervezés a harmadik világba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 A kihelyezés problematikus pontjai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 Hogyan kapcsolódnak a külsõ egységek a hálózatokhoz? . . . . . . . . . . . . . . . 408 A külsõ tudás bevonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410 A hálózatszervezés mozgatórugói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 11


2006.11.23.

10:33

Page 12

IT – A piaci tranzakciók olcsóbbodása kisebb kockázatok mellett . . . . . . 411 A specializáció elõnyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 A tudásmegosztás mint mozgatórugó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 Tudásmegosztás és bizalomtermelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414 A társadalmi tõke gyarapítása a hálózati kapcsolatok révén. . . . . . . . . . . . 416 A bazár típusú rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 Mi az a nyílt forráskód? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 Bazárszerû hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 15. fejezet A STATIKUS VÁLLALATFELFOGÁSTÓL AZ EVOLUCIONISTA SZEMLÉLETIG (Szabó Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 Új vállalatkép körvonalazódása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 A vállalat mint önszervezõ rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 „Természetutánzás” a hagyományos szektorokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 Tudatos optimalizáció, vagy kiválasztódás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 Az evolucionista megközelítés és a vállalatelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 Az evolucionizmus elõfutárai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 Evolúciós vállalatelméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 A vállalat evolúciós szemlélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 Heterogenitás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 Összehangoló mechanizmusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 Kognitív mechanizmusok: tanulás, tudás és kompetencia a vállalatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441 Ösztönzõ és koordinációs mechanizmusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444 A tudásmegosztás és imitáció ösztönzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444 Az újítások ösztönzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 Az evolucionista megközelítés és a közgazdaságtan „örök” alapelvei . . . . . . . 447 16. fejezet MUNKAVÁLLALÓ AZ INFORMÁCIÓGAZDASÁGBAN Az atipikus munka térnyerése (Szabó Katalin – Négyesi Áron) . . . . . . . . . . . . . . . . 449 Az ipari társadalom foglalkoztatási modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 Humántõke-specifikusság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 Kétoldalú merevség a munkaviszonyokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 A merev munkaviszonyok harmonikus illeszkedése a rendszerhez . . . . . . . 453 A posztindusztriális foglalkoztatási modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455 A munkaviszonyok megváltozott környezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455 A stabilitást felborító technológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456 A humánberuházások visszafordíthatósága – rugalmas atipikus foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 A távmunka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 A távmunka elterjedésének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 A távmunka fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 Az érem két oldala: elõnyök és hátrányok különbözõ nézõpontokból. . . . . 467 12


2006.11.23.

10:33

Page 13

A tudás és az atipikus munka kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 Magántudás és köztudás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 A „csizmatalpon átvitt” tudás, avagy a tudás explicit és implicit formáinak keveredése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 Az atipikus munka és a tõkespecifikusság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 Az atipikus munka elterjedésének társadalmi következményei . . . . . . . . . . . 475 Akinek van, akiknek szokott lenni, és akiknek nincs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 475 Digitális szakadék, avagy az új társadalmi különbségek . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 „Netes kölykök”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481 Hét számjegyû összegeket keresõ tizenévesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481 A netgeneráció illeszkedése az információgazdasági viszonyokhoz . . . . . 483 Nodeliták és netizenek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484 17. fejezet VÁLTOZÁSOK A FOGYASZTÓ MAGATARTÁSÁBAN (Hámori Balázs) . . . . . . . . 486 Az új típusú fogyasztó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 A tájékozott fogyasztó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488 A megkülönböztetett fogyasztó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489 Egy paradoxon kényelemszeretõ, de egyben türelmetlen fogyasztó . . . . . . 491 A kényelmi többlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491 Kényelem a keresésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493 Az élményfogyasztók, avagy a nagy szabadidõpark . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 495 Az értékorientált (posztmaterialista) versus a puritán fogyasztó . . . . . . . . . . 498 A kiszámíthatatlan fogyasztó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 Az aktív fogyasztó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501 A globális fogyasztó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 505 Manipuláció és kiszolgáltatottság az új típusú fogyasztók világában . . . . . . . . 507 Sztárkultusz, avagy erõfeszítések a „kiszámíthatóbb” fogyasztóért . . . . . . . 508 A fogyasztók manipulálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509 FÜGGELÉK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 512 HIVATKOZÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516 GLOSSZÁRIUM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 601

13


2006.11.23.

10:33

Page 14

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. Az internethasználat növekedése a világon, 2000–2005 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 2. Az egyes régiók relatív pozíciója az internethasználatban, 2005. december 31-én . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 3. Az ICT alkalmazások a termelésben és az online technológiák a K&F-ben, 2003-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 4. Az intenetezõk aránya a teljes népesség százalékában, 2005-ben . . . . . . . . . . . . 51 5. A társadalmi jelenségek és intézmények idõhorizontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 6. A benyújtott szabadalmak száma az Egyesült Államokban (1840–2010) . . . . . 123 7. A high-tech iparágak exportjának aránya az összes exporton belül . . . . . . . . . 124 8. Fehérgallérosok aránya az ipari szektor dolgozóin belül az Egyesült Államokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 9. Az Intel processzorok sebességének változása (1971–2002) . . . . . . . . . . . . . . . . 134 10. Az elektronikus kereskedés folyamatábrája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 11. Mire használják az internetet a vállalkozások az OECD-országokban? . . . . . 157 12. Az e-kereskedelemben értékesített termékek aránya a házhoz szállított termékeken belül, az Egyesült Államokban, 2003-ban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 13. A hagyományos és a digitalizált közvetítés különbsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 14. A B2B kereskedelem aránya az e-kereskedelmen belül, néhány fejlett országban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 15. Az elektronikus eladások súlya az összes eladásban, a különbözõ szektorokban, az Egyesült Államokban, 2003-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 16. Elektronikus kiskereskedelem az USA-ban, 1999–2004 között . . . . . . . . . . . . . . 173 17. Az eBay felhasználóinak a száma 1999–2004 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 18. Az eBay nyereségének a forrásai 2001–2004 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 19. B2B elektronikus piacok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 20. A vásárlási folyamat dekonstrukciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 21. B2B marketingkiadások világszerte, 2003-ban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 22. A különféle elektronikus pénzügyi eszközök használata az Egyesült Államok háztartásaiban, 1995–2001 között. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 23. Tranzakciók közvetítõ bevonásával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 24. A jelölõrendszeres (notációs) pénzátutalások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 25. Digitálispénz-rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 26. A pénzfelvételi költségek különbözõ technikai megoldások mellett . . . . . . . . 258 27. Ugyanazon számítási kapacitás árának változása (1981–2001). . . . . . . . . . . . . . 273 28. A fogyasztói többlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 29. A fogyasztói többlet alakulása az Egyesült Államokban néhány tudásigényes termék esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 30. Aukciók száma az eBay-en 1999–2004 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 31. Az online vásárlásból adódó megtakarítások a fogyasztó számára. . . . . . . . . . 313 32. A statikus és dinamikus árazási modellek összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . . . 314 33. Internetes kereskedelem megoszlása a statikus és dinamikus ármodellek szerint az USA-ban (1998–2002) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 34. A versenyképesség gyökerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 14


2006.11.23.

10:33

Page 15

35. A kiegyensúlyozott teljesítménymutatókra (Balanced Scorecard) támaszkodó mérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 36. A Nokia láthatatlan mérlege. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 37. Hogyan méri weboldala hatékonyságát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 38. A termék–folyamat mátrix . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 39. A kaizen modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 40. Kognitív fejlõdés és alkalmazkodás a vállalatban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442 41. A humántõke-specifikusság és a tõkespecifikusság többi formája közötti viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 42. Az ipari társadalom foglalkoztatási modellje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 43. A posztindusztriális társadalom foglalkoztatási modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456 44. Az Intel processzorok számítási teljesítménye árának változása, 1978–2001 (USD/MIPS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457 45. Az Intel-processzorok teljesítményének változása, 1974–2001. . . . . . . . . . . . . . 457 46. Az alkalmazottak száma az Egyesült Államok IT-szektorában 2000–2004 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 47. A legfontosabb atipikus foglalkoztatási formák súlya Magyarországon és az Európai Unióban (EU–15) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 48. A távmunkások aránya az összes foglalkoztatotton belül, 2002-ben. . . . . . . . . 463

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. A számítógépes technológiák fejlõdése és alkalmazási területeik kiszélesedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 2. Kihívások a gazdaságelmélettel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 3. Az oktatásban átlagosan eltöltött évek száma a munkaképes korú lakosság körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4. Tömeges testreszabást alkalmazó vállalatok termékei, szolgáltatásai. . . . . . . . . 96 5. A termékek, a szolgáltatások és az immateriális javak tulajdonságai . . . . . . . . 118 6. A vevõk elvesztésének az okai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 7. Keretezési hatás pozitív, illetve negatív változatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 8. A fizikai termékek elektronikus kereskedésre való alkalmasságát meghatározó tényezõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 9. Az e-kereskedelem sajátosságai a hagyományos kereskedelemmel összevetve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 10. Az elektronikus kereskedelem struktúrája a résztvevõk típusa szerint . . . . . . 169 11. Az elektronikus kereskedelem struktúrája a résztvevõk száma szerint . . . . . . 174 12. Nyílt és zárt elektronikus piacterek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 13. A hálón forgalmazott tapasztalati javak ármeghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 14. Fizetett keresõmotoros hirdetések költségei az Egyesült Államokban . . . . . . . 223 15. Online-marketing-kiadások prognosztizált növekedési üteme az Egyesült Államokban, típus szerint. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 15


2006.11.23.

10:33

Page 16

16. Amerikai marketingszakemberek véleménye a marketing hatékonyságának változásáról a következõ három évben . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 17. Fizetéssel kapcsolatos pénzügyi újítások az információtechnológia bázisán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 18. Árazási mechanizmusok és az árazást befolyásoló tényezõk a hagyományos és az elektronikus piacokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 19. A piac szerkezete és az árazás alapmechanizmusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 20. A dinamikus árazás alkalmazását elõsegítõ és hátráltató tényezõk . . . . . . . . . 315 21. A legfontosabb szereplõk piaci részesedése az optikai kábelek globális gerinchálózataiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351 22. PC-termelékenységnövelõ alkalmazások (piaci részesedés a forgalom és a jövedelem százalékában). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 23. Internetes keresõmotorok részesedése az összes keresésben, 2005 júniusában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 24. A megfoghatatlan tõke alkotóelemei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 25. A tõke különbözõ formáinak összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 26. Az amerikai és a japán munkaszervezési mód összehasonlítása. . . . . . . . . . . . 391 27. A BPO-piac fejlõdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 28. A távmunka elõnyei és hátrányai a munkáltatók szempontjából . . . . . . . . . . . 467 29. A távmunka elõnyei és hátrányai a munkavállalók szempontjából . . . . . . . . . 468 30. A távmunka elõnyei és hátrányai társadalmi nézõpontból . . . . . . . . . . . . . . . . 469 31. A kiterjesztett fogyasztás különféle fajtái az összfogyasztás százalékában és a hozzájuk tartozó jövedelemrugalmasságok az egyes fogyasztási kategóriákban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496 32. Az idõfelhasználás megoszlása a különféle tevékenységek között (órákban) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497


2006.11.23.

10:33

Page 17

Minden tapasztalat azt mutatja, hogy a technológiai változások alapjaikban változtatják meg a politikai és társadalmi viszonyokat. Az eddigi tapasztalatok azonban azt is tanúsítják, hogy ezek az átalakulások nem jelezhetõk elõre, és a velük kapcsolatos legtöbb kezdeti elképzelés végül hibásnak bizonyul. Neumann János


2006.11.23.

10:33

Page 18


2006.11.23.

10:33

Page 19

Elõszó

Bizonyára meglepõ az Olvasó számára, mégis tény, hogy az elsõ nagy sebességû optikai adattovábbító hálózatot idõszámításunk elõtt 1184-ben, a trójai háború idején építették ki. Mielõtt Agamemnon háborúba indult volna, megállapodott feleségével, Klütaimnesztrával, hogy Trója bevételét fényüzenettel jelzi majd. A fény, amely az Égei-tenger különbözõ szigetein keresztül hozzávetõleg 375 mérföldet (600 kilométert) tett meg, fáklyák tüzébõl származott. Hírnökök továbbították a görög gyõzelem hírét az egyik szigetrõl a másikra, mígnem megérkezett Mükénébe, a királynéhoz. Aiszkhülosz drámája, az Agamemnon tragédiája a fényüzenet megérkezésével kezdõdik, és a kórus kérdésével: Van-e hírnök, ki ily sebesen megérkezne, mint ez?1

Mirõl szól a monográfia? Három évezreddel késõbb kutatók, üzletemberek, mérnökök, bankárok, diákok és hivatalnokok tesznek fel hasonló kérdést a glóbusz idegrendszerét alkotó optikai kábeleken érkezõ üzenetek sebességét érzékelvén. Noha hétköznapjaink része lett, még mindig lenyûgöz bennünket az internet gyorsasága. Agamemnon üzenetétõl, amely egyirányú, egyidejû volt, és „egybites” csatornán jutott el a címzetthez, több ezer éves hosszú menetelés vezetett az internetig. A fény hatóköre lényegesen kitágult, adattovábbító kapacitása sok nagyságrenddel megnõtt. A Föld minden sarkából valóságos áradata zúdul ránk az adatoknak: iratok, hangok, képek, statisztikák, röntgenképek, mûholdas meteorológiai felvételek, és végül, de egyáltalán nem utolsósorban elektronikus jelként keringõ pénz formájában. Egy tanulmány szerint az évente termelõdõ adatmennyiségbõl világszinten 250 megabyte jut minden egyes emberre: 80 milliárd fotó, 1,4 milliárd videoszalag, 2 milliárd röntgenfelvétel stb. [Fichter (2001) p. 2.] Csak az elektronikus jel formáját öltõ dollárból naponta 2,3 billió cirkulál a Földet körülölelõ elektronikus héjon.2 Ez 180 000 tonna aranynak vagy egy 1500 mérföld szélességû dollárkötegnek felel meg. „Mindez a forgalom jelent valakiknek valamit. Némelyek közülük tudományunk, kultúránk vagy mûvészetünk legújabb eredményei, de vajon van e tartalma, jelentése (vagy hasznossági mércéje) a rendszernek mint egésznek?” [Dyson (1997) p. 170.] Monográfiánkban éppen erre 1 2

A történet felidézõje Dyson (1997) p. 131. Egy, a 90-es évek közepérõl származó becslés szerint.

19


2006.11.23.

10:33

Page 20

a kérdésre keressük a választ, de legalábbis szeretnénk közelebb jutni a válaszhoz. Van-e értelme, logikája a rendszernek, amelyet információgazdaságnak nevezünk? Egyáltalán megalapozottan beszélhetünk-e információgazdaságról, vagy csupán a „kiberfanatikusok” és álmodozók fantáziájában létezik ilyesmi? Ez az egyik kérdés, amelyre – reméljük – az Olvasó választ talál majd monográfiánkban, még ha a válasz természetesen vitatható is. Igazi ugrásként Agamemnon üzenetétõl a mai adattovábbításig talán nem is internetet tarthatjuk számon.3 Ebben az esetben is elmondható ugyanis a közhely: Már a régi görögök is… Körülbelül 1000 évvel a trójai háború után ugyanis a görögök érdemlegesen továbbfejlesztették a nagy sebességû optikai adattovábbítást, amint az Dyson már korábban idézett könyvébõl kiderül. A kulcs a görög ábécé volt, amelynek 24 betûjét 5 csoportra osztották, s minden csoporthoz 5 betû tartozott, az ábécé sorrendjében. Miután a fáklyákat felvillantó hírnökök jelezték, hogy „Üzenet indul”, betûnként adták le a hírt. A bal oldalt felvillantott fáklyákkal üzenték meg, hogy az ábécé 5 csoportja közül hányadikról van szó, a jobb oldali fáklyák felvillanásának a jelentése pedig az volt, hogy a csoporton belül hányadik betûrõl. Ezzel a módszerrel lebetûzve a mondandót, már rövid szöveges üzeneteket tudtak küldeni, körülbelül olyan formában, mint egy mai SMS. Ez óriási elõrelépés volt, Agamemnon „igen–nem” típusú „1 bites” üzenetéhez képest. Néhány ezer évet ugorva az idõben, a „görög SMS”-t követte az internet. A számítógép, a személyi számítógép és végül az internet tényleg felforgatta a világot. Mindez már a mi életünkben történt. Másfél évtizeddel ezelõtt még az ehhez hasonló könyvek megírása legalább háromszor annyi idõt vett volna igénybe, mint ma. Kéziratokkal utazgathattunk volna ide-oda a városban, titkárnõk idõbeosztásának és másológépek üzemidejének lettünk volna kiszolgáltatva, nem is beszélve a könyvtári nyitva tartásról. Többször át kellett volna repülnünk az óceánon, hogy mindahhoz az irodalomhoz hozzáférjünk, amelyet monográfiánkban feldolgoztunk. (A repülés így is megtörtént két alkalommal, de elsõsorban a kutatás szempontjából oly fontos személyes érintkezés és találkozás végett, nem pedig azért, mert itthon nem tudtuk volna megszerezni a feldolgozott irodalmakat.) Hogyan olvashatták volna dolgozatainkat a velünk együttmûködõ kollégák szinte keletkezésükkel egy idõben St. Louisban és Szabadkán, Debrecenben és Nebraskában, ha nincs internet? A számítógép nemcsak a mi munkánkat és életstílusunkat változtatta meg, hanem mindenkiét, legyen bár magyar kisiskolás vagy mongol pásztor. Kibillentve a világot korábbi gazdasági, politikai és hadászati egyensúlyából, az információs technológia forradalma azoknak az embereknek az életére is kihatással volt, akiknek talán már sohasem lesz internethozzáférésük. A hétköznapokban sem menekülhetünk el a számítógépek generálta világtól. A számítástechnikától és az internettõl ódzkodó, technofóbiában szenvedõ embertársainkban sokszor nem is tudatosul, hogy amikor sorszámot tépnek a bankban, megállnak a piros lámpánál a nagyvárosi dugóban, fizetnek a szupermarketben,

3

20

Errõl az 1. fejezetben olvashatunk.


2006.11.23.

10:33

Page 21

telefonon hívnak valakit, esetleg kivetetik a vakbelüket, minden esetben a digitális technológiák eredményeit használják. Még a show-mûsorokban is interneten olvasott viccekkel szórakoztatják õket, és kedvenc lapjukat is digitalizált módon állítják elõ. Sok olyan ember munkáját is alapjaiban átrendezte a számítástechnika, illetve informatika, akinek semmi köze sincs a számítógépiparhoz vagy a telekommunikációhoz. Az alanyi költõ ugyanúgy másképp dolgozik a gépnek köszönhetõen, mint a szívsebész vagy a vasúti pénztáros. Az internet révén vált a gazdaság valóban globálissá, annak minden ellentmondásos következményével együtt. „A változások, amelyek körülvesznek bennünket, nem puszta trendek, hanem a globalizáció zabolátlan erejének a megnyilvánulásai. A globalizáció hatalmas piacokat nyit meg, de ennek eredményeként szükségképpen új versenytársak sokaságát szabadítja ránk. Az információs technológia elterjedése és a számítógép-hálózatok vágtázó növekedése, a soklépcsõs társasági hierarchia leépítése – az ipari szervezet jellemzõ architektúrája, a politikai feszültségekkel terhes karcsúsítás és a munkahelyek megszüntetése, amely a globalizációt kíséri, hívatlan vendég, amely kéretlen ajándékot hoz, …” [Stewart (1998) p. 6.] Kutatásunk tengelyében az információs technológiák gazdasági következményei állnak. Távol áll tõlünk azonban a technológiai determinizmus, az egyoldalúság, amely minden ma zajló gazdasági és társadalmi változást a technikai haladás egyenes következményének tekint. Közhely, hogy a társadalmi viszonyoknak, a politikának, a kultúrának a saját belsõ ellentmondásaiból magyarázható önfejlõdése van, amely olykor meghatározó hatással lehet a technológiák fejlõdésére. Elegendõ, ha csak az EU-n belüli politikai és társadalmi viszonyok szerepére utalunk a lisszaboni folyamat megakasztásában, hivatkozva az európai technológiai lemaradás társadalmi, kulturális és politikai gyökereire. Monográfiánkban – fontosságuk ellenére – nem térünk ki az összefüggéseknek és hatásoknak erre az irányára, hanem kizárólag a technológiai haladásnak betudható következményekre összpontosítjuk a figyelmünket. Nem e technológiáknak a gazdaság egyik vagy másik szeletére gyakorolt hatását elemezzük, hiszen azt nagyon sokan megtették már elõttünk. Kompetenciánk sincs ahhoz, hogy a jelenséget a stratégiai menedzsment (vagy a tudásmenedzsment), az operációkutatás, netán az emberi erõforrások vagy a pénzügyek felõl vegyük szemügyre. Amit nyújthatunk, az kevesebb is, több is ennél. Kevesebb, mert nem áshatunk olyan mélyre egy-egy területen, mint az említett tudományágak képviselõi, nem közölhetünk annyi részletet. Ugyanakkor valamivel mégis több. E monográfia többlete az, hogy benne összefüggõ rendszerként vesszük szemügyre az információgazdaságot. Több tekintélyes szerzõ akad, aki szintén megtette ezt, de ezzel még nem vette el a kenyerünket. Mi ugyanis a rendszert nem a piaci rendszerre szorítkozva tárgyaljuk (mint a Shapiro–Varian szerzõpáros), de nem is a társadalmi rendszer totalitásaként (mint Manuel Castells), hanem gazdasági rendszerként, mégpedig – és talán ez adja monográfiánk megkülönböztetõ jegyét – egyfajta átmeneti gazdaságként. Monográfiánk tárgya az ipari kapitalizmustól az információgazdaság felé haladó gazdasági rendszer mûködése, institúciói, szabályosságai. Azt tesszük, mint annak az iskolának, az új institucionalista irányzatnak valamennyi képviselõje, amelyhez közel állónak érezzük magunkat: Választ keresünk arra, hogy miként változnak a gazdasági játék szabályai: a „Rules of the Game”. Tapasztalataink szerint nagy hiány van az olyan mû21


2006.11.23.

10:33

Page 22

vekben, amelyek nem egy kiragadott szeletét mutatják meg a jelenségeknek, hanem a rendszerben kibontakozó összefüggések feltárására irányulnak. Bármennyire is tisztán és logikusan írja le például valaki a munkaviszonyok mai változását, a stabil munkahelyek megszûnését, illetve számuk drasztikus csökkenését, bármily alaposan elemzi is a munkaviszonyok fellazulását az információtechnológiák hatására, e folyamat sohasem lesz teljesen érthetõ, ha nem helyezzük a rendszer kontextusába. Bármily részletes és pontos képet ad a nemzetközi gazdaság kutatója a globalizálódó világ egy-egy szeletérõl, nem lesznek teljesen világosak az ott zajló történések, ha kiragadjuk õket a rendszer összefüggésébõl. De milyen rendszerrõl van szó? A kapitalista piacgazdaság egy újabb változatáról, ahogyan Manuel Castells (2005) fogalmaz, valamiféle harmadik útról, vagy netán valami egészen másról? A mai gazdaságot – az általunk összegyûjtött anyagok, tények alapján – egyfajta átmeneti rendszerként, tranzíciós gazdaságként4 írjuk le, a kapitalista ipari rendszer és a kibontakozóban lévõ információgazdaság között. Ez nem szokásos megközelítés, ilyen értelemben tehát monográfiánk egyedi jellemzõje. Az átmenetiség csak nagyon óvatos megfogalmazásokra ad lehetõséget. Mindazonáltal – úgy véljük – igazolható, hogy a folyamatokból és történésekbõl – habár még kevéssé élesen és sokszor ellentmondásosan – egy újfajta gazdasági rendszer körvonalai kezdenek kirajzolódni. Ebben a könyvben éppen ezeket, az olykor még csak felsejlõ, máskor világosabban megmutatkozó változásokat tárgyaljuk. A dolgok embrionális volta miatt sokszor nehéz a változások valódi mértékét megbecsülni. Egyes területeken – például a munkaviszonyokban vagy a pénzügyi szektorban –, úgy tûnik, máris jelentõs átalakulásról beszélhetünk, amely széles körben hatja át a munka világát, illetve a pénzügyeket. Más területeken – például a kereskedelemben – nehezebben törnek maguknak utat az új viszonyok. Súlyuk pontos észlelését ráadásul mérési problémák is nehezítik, emiatt az új technológiák hatása jelentéktelenebbnek tûnhet a valóságosnál. Sajnálatos, de érthetõ, hogy az információs szektorra, a tudásgazdaságra, a szolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre stb. vonatkozó statisztikák eléggé megbízhatatlanok. A különbözõ mérések között akár 20–30%-os, sõt ennél is jelentõsebb eltérések is elõfordulnak, s ez is az óvatosságra int a trendek megítélésében. Figyelmeztetjük az Olvasót, hogy a monográfiánkban leírt tények és összefüggések nem érvényesek a gazdaság minden szegletében. Még a legfejlettebb országokban is mûködnek az ipari kapitalizmus gyáróriásai, mi több, még a kapitalizmus elõtti korra jellemzõ manufaktúrák is (olyasfélék, mint Magyarországon a Herendi Porcelánmanufaktúra). Még a leggazdagabb országokban is nyújtanak szolgáltatásokat ugyanolyan módszerekkel, mint a fáraók idejében. (Nem is beszélve a szemérmesen fejlõdõ világnak nevezett régiókról.) Ebben a monográfiában azonban nem ezekrõl lesz szó. A gazdaságnak azon részeivel foglalkozunk, ahol az információgazdaság 4 Az átmeneti gazdaság fogalma eddig ugyan másra volt lekötve, minthogy azonban ez a jelentése lassan kikopik a használatból, megengedhetõnek tartjuk új tartalommal való feltöltését. Annál is inkább, mert a kétfajta átmenet között meglehetõsen szoros az összefüggés. A szovjet rendszer nem omlott volna össze a fejlett piacgazdaságok javára történõ világgazdasági, világpolitikai és fõként hadászati erõeltolódás nélkül. Ez utóbbi pedig javarészt a piacgazdaságokban jó termõtalajra találó információs technológiáknak köszönhetõ.

22


2006.11.23.

10:33

Page 23

körvonalai a legvilágosabban rajzolódnak ki, a dinamikus ágakban, területeken zajló folyamatokat és jelenségeket kíséreljük meg általánosítani. Nem korai, nem elsietett dolog ez? Véleményünk szerint nem, hiszen Peter Druckerrel együtt valljuk: „A lényeges egy társadalomban... nem a statikus tömeg, hanem a dinamikus elem, nem a tények sokasága, hanem a jellemzõ (a reprezentatív), amely a tényeket társadalmi keretbe rendezi.” [Drucker (1946) p. 5. – Kiemelés tõlünk – H. B. – Sz. K.] Monográfiánkban épp ezért nem fényképszerûen kívánjuk bemutatni a mai gazdaságot, hanem a dinamikus elemeket keresve, kiemelve – és mintegy kinagyítva õket – kíséreljük meg kiolvasni a tényekbõl a változások lényegét, irányát és hajtóerõit, bemutatva az információs technológiák terjedésének köszönhetõ új mintákat, szokatlan (gyakran még kiforratlan) intézményeket, mechanizmusokat, s fõként és mindenekelõtt ezek rendszerbe szervezõdését. Állításunk az, hogy az információs korban – a gondolatok és a mindennapi „know-how”-k sokszorosításának és terjesztésének olcsó és hatékony eljárásai miatt – gyorsabban terjednek el a világban a különféle cselekvési minták és algoritmusok, mint korábban: az elektronikus árverési modellektõl az újszerû foglalkoztatási formákig. Másképpen fogalmazva: könnyebben alakulnak ki új intézmények, az intézményeket természetesen a legtágabb értelemben véve. Gondoljunk csak arra, hogy miként dolgozunk, vagy oldjuk meg életünk kisebb-nagyobb problémáit. Amin korábban egyénileg kellett törnünk a fejünket, azt most „megtanácskozzuk a gépünkkel”, ahogyan az amerikaiak mondják. Mielõtt bármilyen probléma megoldásához fogunk, elõbb szétnézünk a világhálón, találunk-e valamilyen mûködõ megoldást rá, azaz kinyomozzuk, hogy miként csinálják mások. Az indusztriális korszakban is átvettek persze cselekvési mintákat az emberek egymástól. Az átvett minták azonban a korabeli infokommunikációs technológiák mellett lassabban terjedtek el, mint ma. Az internetkorszak elõtt emellett jóval szûkebb körbõl vehették át ezeket a gazdasági szereplõk, mint napjainkban. Sokkal többször kellett csupán a saját józan eszünkre hagyatkoznunk. De vajon nem a józan ész diktálja azt is, hogy ne akarjuk újra feltalálni a spanyolviaszt, azaz ne törjük a fejünket olyasmiken, amit mások korábban már kitaláltak? A kérdés természetesen költõi. Az intézménynek gyors változásai és az új intézmények nagy száma következtében megnõ a jelentõsége az intézményi elemzésnek a közgazdaságtanon belül. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy ma az intézményeket „tömeggyártják”, ahelyett hogy a történelem csiszolókorongjára várnának, amely évtizedek vagy évszázadok alatt alakít ki egy-egy hatékony társadalmi szabályegyüttest. Az intézmények mesterséges gyártását a közgazdasági elméletben mechanizmustervezésnek (mechanism design) hívják. Nem várják meg, hogy mint régen (a 7. századbeli Kínából kiindulva) egy-kétezer év alatt kialakuljanak az aukció standard szabályai, hanem nap mint nap újfajta aukciós mechanizmusokat terveznek. Az üzleti modellek, a munkavállalók ösztönzésére, a hitelbírálatra vagy éppen a munkaerõ-szelekcióra kidolgozott szabályegyüttesek (intézmények) azután a világhálónak köszönhetõen bozóttûzszerûen elterjednek. Az új intézmények „csecsemõhalandósága” igen magas, nemcsak az intézmények keletkezése, hanem pusztulásuk, kiiktatásuk is gyors ciklusú. Ez a tény – mint majd késõbb bemutatjuk – többet is új megvilágításba helyez eddigi tudásunk szilárd pillérei közül. 23


2006.11.23.

10:33

Page 24

A korszakos intézményi változásokkal indokolható, hogy a cselekvési szabályokat (intézményeket) gyújtópontba helyezõ új intézményi közgazdaságtan felé tájékozódunk, annak terminológiáját és szemléletét alkalmazzuk. Tanulmányunkban csak érintõlegesen foglalkozunk makroökonómiai összefüggésekkel és az állam szerepével. Nem azért, mert nem tartjuk a közgazdaságtan elsõrendû fontosságú témájának õket, hanem azért, mert a szûkebben vett mikrogazdaságra, a vállalatokban zajló alapvetõ gazdasági folyamatokra, nem pedig azok állami szabályozására koncentrálunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy-egy adott társadalom (például az amerikai vagy az indiai) makroviszonyai, történelmileg kialakult intézményei rányomják bélyegüket a mikrogazdaság szereplõinek magatartására, döntéseire. Az állam –amint a finn vagy az ír példa is mutatja – sokat tehet az információgazdaság kibontakozásáért. Az ellenpéldák (akár a hazai példák) is alátámasztják az állam szerepének fontosságát. Némiképpen igazolja azonban a makroelemzéstõl való tartózkodásunkat az, hogy a szabályozás mindig késve követi a mikrogazdasági fejleményeket, s általánosságban aligha beszélhetünk az infovilág kialakult állami vagy államok feletti szabályozásáról. De az elõbbinél jóval fontosabb pragmatikus oka e lehatárolásnak az, hogy egyszerûen ennyire futotta erõnkbõl. Az informatizálódó gazdaság makroaspektusainak bemutatása egy újabb monográfiát igényelne, de legalábbis lényegesen megnövelné tanulmányunk már amúgy sem kis terjedelmét. Eddigi kutatásainkból és tapasztalatainkból is következik, hogy nem merészkedtünk erre a területre. Ne keressen tehát az Olvasó átfogó makroelemzést tanulmányunkban. Monográfiánk a mikrovilág keretei között marad, még ha ez a mikrovilág az információgazdaság élenjáró globális vállalatainak köszönhetõen Kanadától Brazíliáig és az Ír-szigettõl a Japán-szigetekig terjed is. Példáink túlnyomórészt a fejlett világból, azon belül is az Egyesült Államokból, pontosabban szólva az amerikai székhelyû transznacionális társaságok gyakorlatából származnak. Csak érintõlegesen térünk ki az európai vagy hazai helyzetre. Nem is lehet ez másképpen, hiszen az új megoldások és intézmények többnyire a világvállalatoknál jelennek meg: még ha nem is éppen ott születnek, ott valósítják meg õket. Néhány helyen azonban más, információgazdasági szempontból fontos országok gyakorlatára is hivatkozunk, Malajziától a skandináv országokon keresztül Indiáig. A monográfiánkban tárgyalt korszakos változások nemcsak a gazdaság alapvetõ intézményeit érintik – a piaci tranzakciók szabályaitól a vállalatok mûködési szisztémáján keresztül egészen a munkaviszonyokig – hanem a gazdasági viselkedés tér- és idõkoordinátáit is. A tér és az idõ összezsugorodik, a reakciók mind nagyobb része valós idejûvé válik, a gazdaság különféle ciklusai egymásba csúsznak, az idõ gyorsul, felpörög, és folytonossá válik. A gazdasági „erõmû” számos alrendszere heti hét napon, és naponta 24 órában mûködik. A gazdasági tér virtualizálódik, a folyamatok egyre kevésbé helyhez kötöttek, a történések a globális térben zajlanak. A tér- és idõkoordináták változásai a monográfia minden egyes fejezetére rányomják bélyegüket, csakúgy, mint az a jelenség, amit az amerikaiak blurringnek neveznek, mi pedig összemosódásnak magyarítottunk. Ennek lényege, hogy a korábban egyértelmû határvonalak elhalványulnak, relativizálódnak. A termékek és a szolgáltatások összecsúsznak, sokszor azt is nehéz megmondani, hogy termékkel vagy szolgáltatással állunk-e szemben. A széles sávú információtovábbításban egyre inkább elmosódik a különb24


2006.11.23.

10:33

Page 25

ség az olyan, korábban jól elhatárolható szolgáltatások között, mint a televíziós mûsorszórás, a telefonszolgáltatás, a videotelefon, az internet, sõt akár az olyan orvosi szolgáltatások között, mint a távszolgáltatásként mûködõ EKG. Néhányat ezek közül máris egy csomagban nyújtanak a szolgáltatók (az ún. triple play formában). A tranzakciókban a vevõ olykor az eladó funkcióját veszi át. Az interneten sokszor a vevõk toboroznak újabb vevõket a terméknek. Áteresztõvé válnak a technológiák, tudományágak, vállalatok, ágazatok határai is. A vásárló kaphat hitelkártyát a General Motorstól, jelzálogot a GE Capitaltõl, nyugdíjazási számlát a Fidelity Investmenttõl és csekk-könyvet a Charles Schwabtól. A vállalat egyfolytában bekapcsolt állapotban van, és nehéz megmondani, hogy az egy-egy feladatra szervezõdõ teamek mennyiben tartoznak a vállalathoz, illetve mennyiben lépik át annak határait. A vállalaton belül is leomlanak a korábbi falak, amelyek az osztályokat, részlegeket elválasztották. Elmosódnak a korábban jól definiált foglalkozások határai is (az újságszerkesztõ ma már sokszor tördelõ, korrektor, fotós és riporter is egyben), a többféle kompetencia, képzettség alapvetõ munkaerõ-piaci követelmény és világtrend. A határok elmosódása megjelenik az egyéni életpályákban is. Relativizálódik a tanulás és a munka térbeli és idõbeli elkülönülése. A munkaszervezet alapegységeinek valós kérdése ma, hogy ki a fõnök, ki értékeli a tagok teljesítményét, és ki dönt annak ellentételezésérõl. Korábban ilyen kérdések fel sem vetõdhettek volna, hiszen a hierarchia szilárd és egyértelmû volt, nem pedig képlékeny és bizonytalan, mint manapság. Elmosódik a térbeli és idõbeli határvonal a tanulás és a munka között is. A gazdasági folyamatok felgyorsulása azzal jár, hogy sajátos „határozatlansági reláció” kezd érvényesülni: mire a gazdasági szereplõ meghatározná, értékelné és feldolgozná a helyzetét, addigra már egy másik helyzetben van. Ennek megfelelõen az egyénnek sokkal nehezebb eldöntenie, hogy ki is õ valójában. Identitásunk néhány meghatározó eleme (osztály-hovatartozásunk, életünk földrajzi keretei stb.) nem velünk együtt születik és száll sírba, mint száz évvel ezelõtt. Önazonosságunk változik, és naponta meg kell küzdeni érte. Korábban az emberek identitása és önbecsülése nagymértékben a munka világában betöltött helyükhöz kapcsolódott. A stabil munkaviszonyok fellazulása, szétesése a fejlett országokban egyben az emberek identitásának szétesése és biztonságának megrendülése. Hová vezet mindez? Törölnünk kell majd szótárunkból a „foglalkoztatás” szót, és az „aktivitás” szóval helyettesíteni? Radikálisan csökken majd a munkaidõ, hogy a kevés munkalehetõséget igazságosabban osszuk el? Gyermekeink a múlt kövületeiként kezelnek majd bennünket, mert olyannyira ragaszkodunk a munkahelyhez és a foglalkoztatáshoz? Monográfiánkban igyekszünk minél jobban körüljárni a feltett kérdéseket, de lezárt, megnyugtató és biztos választ – épp az átmenetiségbõl következõen – nem ígérhetünk. Az egyetlen, amiben biztosak lehetünk, hogy Esterházy Péterrel szólva: „Itt tényleg más világ kezdõdik. Más az igen, más a nem, más a soha, más az örökké, más a végtelen, azaz más a geometria; más a becsület, az adott szó… mást értenek jogokon és kötelességeken.”5

5

Esterházy Péter (1992) p. 207.

25


2006.11.23.

10:33

Page 26

Miért írtuk meg könyvünket éppen ebben a szerkezetben? Monográfiánk négy részbõl és 17 fejezetbõl áll: A részek sorrendben a következõ címeket viselik: A rendszer; A termék; A tranzakciók és az Aktorok. Mint az Olvasó sejtheti ebbõl, az emberhez, a gazdasági szereplõkhöz képest külsõdleges jelenségekbõl indulunk ki: az informatizálódó gazdaság szereplõinek a játékterét alkotó rendszertõl a termékeken és cseréjükön át vezetjük az Olvasót a termékeket elõállító és felhasználó gazdasági játékosokig: a vállalatban dolgozókig, a munkavállalókig és a fogyasztókig. Bárhol ütik is fel a monográfiánkat, mindenütt azt a törekvést érzékelhetik, hogy minél átfogóbban és logikailag egységes rendszerben mutassuk be az információtechnológiák hatását a gazdaság intézményeire. Ezenközben folyamatosan kérdéseket teszünk fel és válaszolunk meg. Hogyan erodálódik az ipari kapitalizmus, és töltik be az elhagyott rozsdaövezetek helyén támadt ûrt az információgazdaság vállalatai? Hogyan alakul át a nehézkes, biztos és szilárd ipari termelési rendszer rugalmas, változékony, nehezen kiszámítható rendszerré, azaz információgazdasággá? Van-e értelme a személyre szabott terméknek, vagy pusztán a gazdagok luxusáról van szó? De ha ez utóbbi lenne igaz, akkor hogy vélekedünk a genomika alapján gyártott személyes gyógyszerrõl, vagy – mint a legutóbbi hírekben olvashattuk – a személyre szabott õssejtekrõl? Termék-e még a fejlesztés alatt álló Mercedes gépkocsi, amelynek elektronikáját a gyártó száguldás közben javítja meg az éteren keresztül, vagy ez már inkább szolgáltatás, esetleg számítógép, ahogyan egy üzleti lap cikkének címe sejteti? Szolgáltatás-e az oktatás, amelyet oktatócsomagok, kazetták stb. formájában kínálnak fel a fogyasztónak? De ha a termék termék, akkor a jellege, karakterisztikái miként befolyásolják a piaci ügyleteket? Igaz-e, hogy az internetes kereskedésben a tiszta verseny érája közeleg, amelyben a fogyasztó a király, vagy éppen ellenkezõleg: csak kifinomultabban manipulálják õt a korábbiaknál is hatalmasabb monopóliumok? Igaza lesz-e Hayeknek, aki szerint bárki bocsáthat ki pénzt, és a magánpénz sokkal alkalmasabb feladatára, mint az államok által kibocsátott változat? Hogyan tarthat egyetlen társaság évente 1 milliárdnál (!) is több aukciót, és milyen szabályok mellett zajlanak ezek? Hogyan mûködik a társaság, amelyet dekonstruálnak, és molekuláira szednek szét, de amely egyidejûleg virtuális teamek egybefûzött hálózatává alakul át? Miért türelmetlen ma a legfejlettebb régiókban élõ fogyasztó, és miért akar inkább élményt vásárolni, mint kolbászt? Ki vagyunk-e téve a virtualizálódó világban annak, hogy silány képzeteket, primitív emóciókat ébresztõ hívószavakat kapunk valós értékek helyett? Ilyen és hasonló kérdésekkel találkozik majd az Olvasó, és reméljük, hogy – még ha tájékozott is az információgazdaságban – tudunk számára újat mondani. Abban is bízunk, hogy e monográfia tanulmányozása után nemcsak az információgazdasággal kapcsolatban lát majd világosabban az, aki kezébe vette ezt az írást, hanem jobb választ tud adni majd a saját életével kapcsolatos miértekre és hogyanokra is. Miért kell számlás bedolgozóként dolgoznia saját volt vállalatánál? Miért kell annyi ismeretlen kollégával találkoznia nap mint nap? Miért kell még vasárnap hajnalban is munkába mennie? Miért neveztek ki fölé valakit, aki éppen csak most szabadult az egyetemrõl? Hogyan stabilizálhatja pozícióját és jövedelmét, amikor minden mozog? 26


2006.11.23.

10:33

Page 27

Az Olvasó talán már a fenti kérdéshalomból is sejti, hogy az új gazdaság jelenségeit a színükrõl és a visszájukról egyaránt szeretnénk bemutatni. Igyekeztünk elkerülni a lelkendezést az információgazdaság számos felvillanyozó újdonsága láttán, de távol áll tõlünk a szkepticizmus is, amely szerint semmi új nincs a Nap alatt, a gazdaság ugyanúgy mûködik, mint régen. Egy-egy problémát taglalva, elõször a korábbiaktól eltérõ fejleményeket mutatjuk be, majd kitérünk a jelenségek árnyoldalaira. A monográfia minden egyes részén belül elõre került a jelenségvilág feltérképezése, és a részeken belüli késõbbi (általában az utolsó) fejezetekben próbáljuk a teória irányába fordítani a kifejtést, bemutatva a jelenségek elméleti implikációit. Az Olvasó valószínûleg érzékeli majd azt a törekvésünket is, hogy empíriával, konkrét vállalati példákkal, esetekkel igyekszünk alátámasztani, vagy legalább érzékletessé, megfoghatóvá tenni állításainkat. A példák gyakran menedzsmentlapokból, olykor egyenesen a napi sajtóból származnak. A mûködõ információgazdasági rendszernek mint egésznek ugyanis alig vannak mértékadó elméleti feldolgozásai, az elméleti írások ma még többnyire e jelenség egy-egy szeletét elemzik. A menedzsmentirodalomban taglalt esetek bemutatása, illusztrációként való felhasználásuk azonban nem jelenti azt, hogy az ott szokásos preskriptív, azaz elõíró kifejtési gyakorlatot követnénk. A suszter maradjon a kaptafánál! A mi kaptafánkat az intézmények leírása, közgazdasági elemzése és összehasonlítása jelenti. Az összehasonlítás tárgyát a kibontakozóban lévõ információgazdaság intézményei adják – a visszaszorulóban lévõ indusztriális kapitalizmus intézményeivel összevetve õket. Az intézményi elemzésbõl következik, hogy alapvetõen kvalitatív elemzéseket végzünk. Az intézményeket ugyanis jóval kevésbé lehet számokba, képletekbe sûríteni, mint a makrogazdaság mutatóit. Megkönnyítendõ a monográfia használatát, a könyv végén található név- és tárgymutatón túl írásunkhoz Glosszáriumot is mellékelünk, amelyet – monográfiánk szövegére és más forrásokra támaszkodva – Tóth László, a Szegedi Egyetem PhD-hallgatója állított össze. A Glosszáriumban a fejezetben található legfontosabb szakkifejezések definícióját igyekeztünk megadni. A szövegben ezeket dõlt betûvel szedtük, jelezve azt, hogy az Olvasó megtalálhatja az adott szó értelmezését a Glosszáriumban. Bizonyos esetekben a fontosabb állításokat is dõlttel szedjük, ezek azonban értelemszerûen nincsenek benne a szójegyzékben. A Glosszárium fontos kifejezései a témában fontos, gyakran idézett kifejezésekkel együtt a név- és tárgymutatóban is szerepelnek, hogy az Olvasó könnyen vissza tudja keresni elõfordulási helyüket a szövegben.

Hogyan készült a monográfia? A monográfia az Információgazdaság és Identitás Tudományos Iskolában készült, az OTKA támogatásával a TS 40 768. sz. kutatási szerzõdés keretében. A kötet két szerzõ alkotása, az egyes fejezeteket azonban külön-külön írtunk. Nyolc fejezetet Szabó Katalin, ötöt Hámori Balázs jegyez, három fejezet pedig a két szerzõ közös munkájának az eredménye. A monográfia 16. fejezetében Szabó Katalin társszerzõjeként mûködött közre Négyesi Áron, az Ecostat munkatársa, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója. Az anyaggyûjtésben és a háttérmunkákban nagyon sokan vettek részt. Közülük is 27


2006.11.23.

10:33

Page 28

elsõ helyen ki kell emelni Tóth Lászlót, a Szegedi Egyetem PhD-hallgatóját, az Információgazdaság és Identitás Tudományos Iskola tagját, a Glosszárium összeállítóját, aki talán a legtöbb jegyzetet és összegyûjtött anyagot bocsátotta rendelkezésünkre a monográfiához. Négyesi Áron is nagyban hozzájárult az anyaggyûjtéshez és az anyag csiszolásához, a táblázatok, ábrák megszerkesztéséhez egyaránt. Említést kell tennünk még Szigethy Lászlóról, a Szegedi Egyetem PhD-hallgatójáról, aki találó kritikai megjegyzéseivel minden egyes fejezet megfogalmazásához segítséget nyújtott. A kétszázat is eléri, vagy talán meg is haladja azoknak a debreceni, szegedi és budapesti egyetemi hallgatóknak és PhD-hallgatóknak a száma, akik valamilyen mértékig – a szakirodalomból készített jegyzetekkel – segítették a monográfia megszületését. E közös erõfeszítés a magyarázata annak, hogy még az ilyen hosszú tanulmányok esetében megszokotthoz képest is sokszoros terjedelmû irodalom áll a munka hátterében. Önálló háttértanulmányok azonban a 17 fejezet egyikéhez sem születtek mások tollából. Mások munkáit még átalakított változatban sem integráltuk a kötetbe. Legfeljebb saját magunk elõzetes kéziratait és a témakörben publikált cikkeit tekinthetjük háttértanulmányoknak. A szerzõk által megírt nyersfogalmazvány azonban nagymértékben csiszolódott az eddig említetteken túl Garai László, Köcski Margit, Pais Viktória, továbbá számos, az Iskola rendezvényein gyakrabban vagy ritkábban megforduló vitapartnerünk és önkéntes lektoraink: Back István, Becsky Róbert, Bródy András, Fekete Judit, Gedeon Péter, Kocsis Éva , Komáromi György, Kováts Gergely, Láng Eszter, Lovrics László és Rosta Miklós kritikájának köszönhetõen.

Mire használható a monográfia? Monográfiánk többféleképpen is hasznosítható. Reméljük, hogy nemcsak a közgazdászok számára lesz mondanivalója, akik így összefüggõ képet kaphatnak egy kibontakozóban lévõ gazdasági rendszer logikájáról, hanem más társadalomkutatók is haszonnal forgatják majd. Azok például, akik a munkaviszonyokkal, a politikai viszonyokkal vagy a nemzetközi fejleményekkel foglalkoznak. A hosszú ideig tartó szerkesztési folyamatban igyekeztünk a mûvet közérthetõvé csiszolni. Ezért úgy gondoljuk, hogy a könyv az oktatásban is jól használható – az összehasonlító gazdaságtan kurzusain túl is – vállalat-gazdaságtani, marketing- vagy vezetés-szervezési tanfolyamokon. A megírás módja talán reményt nyújt arra, hogy azok a vállalati emberek is találjanak benne fontos információkat, akiknek a munkáját valamiképpen érinti az információgazdaság. És ki az manapság, akinek a munkáját nem érintik e fejlemények?

És végül a köszönet… Mindazoknak szeretnénk köszönetet mondani, akik hozzájárultak monográfiánk megszületéséhez. Mindenekelõtt köszönettel tartozunk az OTKA vezetõinek és az ismeretlen bírálóknak, akik bizalmat elõlegeztek kutatásunknak, és támogatták az 28


2006.11.23.

10:33

Page 29

„Információgazdaság és identitás” nevû Tudományos Iskolát, amelynek keretében ez a munka megszületett. Név szerint Marosi Ernõ és Makara B. Gábor akadémikusnak, az OTKA volt és jelenlegi elnökének, továbbá Gilyén Elemérnének, az OTKA igazgatójának tartozunk köszönettel. Külön köszönet illeti Taxner Ernõ professzort, az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának elnökét és Vörös József professzort, a Közgazdaságtudományi Zsûri volt elnökét, akik tanácsaikkal és kritikájukkal segítették munkánkat. Hálásak vagyunk továbbá a Debreceni Egyetem Közgazdasági Kara vezetõinek, mert befogadták kutatásunkat, továbbá munkatársainknak, akik inspiráló légkört teremtettek számunkra. A kézirat korábbi változatainak vitájában részt vevõ kollégák nagyban hozzájárultak a szöveg tökéletesítéséhez, névsoruk azonban oly hosszú, hogy név szerinti említésüktõl itt kénytelenek vagyunk eltekinteni. Egyetlen kivételként említjük a könyv 7. fejezete egy korábbi változatának anonim lektorát a Közgazdasági Szemlénél, akinek a véleménye új irányt szabott e fejezet megírásának. Köszönet illeti Bruce Jaffee-t, az Indiana Egyetem és Christopher Niggle-t, a kaliforniai Redlands Egyetem professzorát, akik amerikai tartózkodásunk során megkönnyítették kutatómunkánkat. Hálával tartozunk a könyv lektorának, Bõgel Györgynek, jobbító szándékú kritikájáért és számtalan, a szöveget pontosító észrevételéért. Köszönetet mondunk továbbá a kézirat „elõlektorának” és „házi olvasószerkesztõjének”, Okruczky Katalinnak, a mû legelsõ változatának szakértõ gondozásáért. Ugyancsak hálásak vagyunk az Akadémiai Kiadó felelõs szerkesztõjének, Budaházy Árpádnak könyvünk lelkiismeretes és szakszerû gondozásáért. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, köszönetet mondunk kollégáinknak, barátainknak és családunknak azért, mert három hosszú éven keresztül türelemmel elviselték, hogy jóval kevesebb idõt szenteltünk nekik, mint amennyit szerettünk, és amennyit megérdemeltek volna. Budapest, 2005. május Szabó Katalin – Hámori Balázs

29

Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 1. Szabó Katalin Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER?

Recommend Documents