Földrajz a kapitalizmus kibontakozásának küszöbén
Dr. Lakotár Katalin
XVII-XVIII. sz.: tudományos fejlődés a földrajzi burok vizsgálatában részesedő valamennyi tudományág megszületett -korszak: angol forradalomtól a nagy francia forr.-ig - államok feudális területi széttagoltsága folyamato-san megszűnik - állam központi hatalom, kereskedő polgárság érde-keit szolgálja - egységes államterületek kormányzása nagyobb, többágú szervezetet igényel gazdaságpolitikai irányok, pl. merkantilizmus alakulnak ki (Colbert:egy ország gazdagsága exporttöbbletétől függ)
Állam megnövekedett súlya a kor földrajzában is megjelenik „államisme” - kozmográfiákból nő ki, államot központba teszi -területi tagolódás államhatár szerint -tartalmi ismeretek: kormányzóságról, állam bevételéről, történetéről, népességről, iparról, városokról, statisztikai adatok -kevés természeti ismeret -uralmuk a XVIII. sz. végén szűnik meg olyan utazók írásai jelennek meg, akik a természet egységének tudatában vannak
„Neue Erdbeschreibung” - az államisme legtipikusabb képviselője - földrajztudós, pedagógus, göttingai egyetem filozófiatanára - írásaiban foglalkozott: állat- és növényvilág, ásványok, fémek, földművelés, országok földrajza,történelme
Anton Friedrich Büsching (1724-93)
A térképezés fejlődése állam érdekei: topográfiai térképek -geodézia-helymeghatározás fejlődése – technikai fejlődés: tükrös, fonalkeresztes távcső, távcsöves szögmérő, teodolit -hosszúság-meghatározás (kezdő meridián és adott hely közötti távolság) John Harrison kronométer
hordozható óra
- kezdő hosszúsági kör ismeretében a földrajzi hoszszúságot a tengeren a kezdő meridián és a meghatározandó hely meridiánjának helyi ideje közti különbségből vezették le 1 óra időkülönbség 15° hosszúság különbségnek felel meg - Galilei a távcső feltalálásával hozzájárult a hosszúság meghatározáshoz Jupiter holdjainak pályaadatai kiszámítása két különböző helyről ugyanaz az égi jelenség figyelhető meg egyidejűleg két pont helyi idejének összehasonlítása -Kanári-szigeteken átmenő, 1634-ben meghatározott kezdő meridiánt alkalmazták a térképen - orosz térképeken a Szentpétervár melletti pulkovói
Fokmérés és háromszögelés együtt jelenik meg -helymeghatározáshoz csatlakozó geodéziai művelet: egy háromszög két csúcsának koordinátáit, valamint a belső szögeket ismerve meghatározhatóak a harmadik csúcs koordinátái
- két mérési pont távolsága - mérési pontokban szögmérővel megállapítják az α és β szögeket - méretarányos szerkesztéssel, vagy trigonometriai számításokkal a
Jean Picard (1620-1682) 1669-ben első francia fokmérés, Párizs-Amiens között, először alkalmazta a távcsövet a szögmérésre
1669: adatokat felhasználva Huygens és Newton megállapítja: centrifugális erő pólusok felé csökken nehézségi gyorsulás nő Föld nem lehet tökéle-tes gömb, sarkok felé lapult – lapultság mértékét ki-számították -második francia fokmérés: lapultság mértékének ellenőrzése feltételezés: ívhosszúság Egyenlítőtől való távolsággal nő ellenkező eredmény
-mérések francia megbízásból Peruban, Lappföldön -XVIII. sz. vége. Fokmérés Dunkerque és Barcelona között cél: méter hosszának pontos megállapítása
Térképezés következő lépése: topográfiai felvétel, része a magasságmérés trigonometriai úton - a keresett magasság egy derékszögű háromszög egyik befogója
szintezéssel - pontok egymás közti magasságkülönbségét és/vagy a pontok tengerszint feletti magasságát mérik
barometrikus mérés alapja: légnyomás a magassággal arányosan csökken -meteorológiai megfigyelések: magasság-légnyomás gázok térfogata-nyomása-hőmérséklete légnyomás-időjárás
XVII.sz. Firenze: első meteorológiai megfigyelőhálózat: hőmérséklet, légnyomás, légnedvesség, felhőzet század végén esőmérő műszer fejlődés fontosabb állomásai Galilei: termoszkóp, folyadékhőmérő, K-i passzát 1604 Kepler: zivatar megfigyelést végez Prágában 1640 Toscanai Ferdinánd: borszesszel működő hőmérőt szerkeszt 1643 Torricelli: higanyos barométer elkészítése 1660 Guericke: barométerrel gyors nyomáscsökkenést észlel vihar előtt, megkísérli előrejelezni 1662 Halley: összeállított egy széltérképet forráspontját javasolja 1676 Mariotte: magasságmeghatározás barométerrel 1686 Halley: térkép a szél globális eloszlásáról
XIX.sz. állandó, állami szervezésű meteorológiai megfigyelőhálózat Európában és Amerikában Domborzatábrázolás – mérési módszerek fejlettségénél alacsonyabb szintű új eljárások kialakulása
- madártávlati ábrázolás: úgy ábrázolták a hegyeket, mintha egy magas hegyről néznék azokat - térbeli hatást úgy érték el, hogy az árnyékos oldalt vonalkázással sötétítették hátrány:eltakarja a mögöttes területeket, ezért a hegyrajzot időnként „módosították”.
- hegyek gerincét pl.fehéren hagyták, a meredekebb lejtőket ún. lendületcsíkokkal ábrázolták
idomcsíkozás
geometriai lejtőcsíkozás 1799 – Georg Lehmann, Drezda - a függőlegesen megvilágított felületekre annál kevesebb fény esik, minél meredekebb a terep fény a vízszintes felületre esik, a függőleges lejtő sötét - árnyalatbeli különbségeket a vonalak vastagságának, sűrűségének, fajtájának változtatásával tudták elérni
Vetületek fejlődése XVIII. sz. Lambert
területtartás kérdésével foglalk.
századforduló: Mollweide
Topográfiai térképek 1748-1793: Jaen-Dominique Cassini: "Carte géométrique de la France" 1:86.400, 184 szelvény
XVII-XVIII. sz. Magyarország: felmérésen alapuló térképek Mikovinyi Sámuel (1698-1750) matematikus, mérnök, földmérő, tanár, a magyar térképészet megalapítója folyószabályozási és mocsárlecsapolási munka úttörő szerepű a műszaki felsőoktatás megteremtésében -helyszíni térképfelvételeket készít az ország több részén
1732
Körösök menti terület
Ásvány- és kőzettan, a földtan kialakulása bányászat szükségletei hívják életre Georgius Agricola (1494-1555) -ásványok leírása, érctelérek összefüggése vulkáni utóműködéssel -A föld alatti anyagok keletkezéséről és törvényszerű-ségeikről. Bázel 1544. -A földből kiömlő anyagok természetéről. Bázel 1545. -Az ásványok természetéről. Bázel 1546. (215 p.) -bányászati kérdések, pl.bányajog, betegségek, ásványi eredetű gyógyszerek - halálát követően 1556-ban megjelent „ Tizenkét
René Just Hauy (1742-1822) kristálytan –matematikai alapokon alkotja meg -ásványok képződését, rendszertanát más dolgozza ki James Dwight Dana (1813-1895) geológus, mineralógus, zoológus tanulmányozta a hegységképzódést, vulkáni működést, a kontinensek és óceánok keletkezését, szerkezetét System of Mineralogy, 1892
Geológia -fosszíliákat felismerik -főleg tengeri állatokat egykor tenger a területen, ma szárazföld XV-XVI.sz. fordulója, Leonardo da Vinci XVI. sz., Palissy XVII. sz.,Nicolas Steno (1638-1886) geológia korszakalkotó fölfedezései: ma Települési törvény néven ismert földtani axióma (1) a szuperpozíció elve: amikor egy kőzetréteg létrejött, minden felette lévő anyag folyékony (vagy gáz) halmazállapotú, a felette lévő réteg még nem létezhetett (2) az eredendő vízszintesség elve: keletkezett rétegek ere-detileg vízszintes helyzetűek voltak (3) a horizontalitás elve: minden réteg egykor folytonosan ki-terjedt volt, hacsak valamely szilárd
Zárványok bezárása földtani axióma fölismerése: beágyazott zárvány egykorú, vagy idősebb a beágyazó kőzetnél (ásványnál) földtörténeti relatív skála megállapítása Lapszögállandóság törvénye: egy ásványtípusra mindig igaz, hogy a megfelelő lapok közötti hajlásszög mindig állandó az ásvány minden példányán kristályszerkezeti anyagvizsgálati kutatások sztratigráfia kifejezés megalkotója
-kövületeket a természettudósok is a „természet játékának” tartják -XVIII. sz. eleje: özönvíz idején elpusztult állatok maradványai Georges Louis Leclerc Buffon (1707-1788) francia természettudós, matematikus, biológus, író -kataklizma-elmélet: föld korszakait katasztrófák zárják le minden élőlény elpusztul új teremtés Histoire naturelle, générale et particulière
George Cuvier
1769–1832
- régebbi korok élővilága a mainál annál különbözőbb, minél távolabbra megyünk fajok különbözőségét kataklizma-elmélettel magyarázza: földtani katasztrófák hirtelen, váratlanul következtek be: heves vulkáni kitörések, földrengésék, tenger elöntések, visszahúzódások egyes kőzetrétegekben töme-gesen található állati csontok, más maradványok tömeges pusztulást mutatják
-Packe – 1743: első geológiai térkép Kent-megyéről -rétegtan: 1. rétegek kőzetanyag szerinti megkülönböztetése Smidt
2. egykori szerves élet jellegére alapozott rétegtan
James Hutton – vulkanizmus első alapos kutatója (1726-1794), plutonista iskola megalapítója kőzetek és a geológiai jelenségek nemcsak víz munkájának és hatásának eredményei, hanem a föld belsejének, a benne levő izzó folyós anyagnak
James Hutton's "Theory of the Earth” (1795)
XVIII.-XIX.sz. fordulója: -kataklizma elmélet uralma -neptunisták: a Föld szilárd kérgének minden anyaga a vízből rakódott le, illetőleg a víz közreműködésével keletkezett minden kőzet tengeri üledékes Jean Baptiste Lamarck – XIX. sz. eleje: fajok állandóságának elméletét elveti környezethez való alkalmazkodás révén régi fajokból új fajok fejlődnek ki kataklizma-elmélet megdől Karl Ernst Hoff – múlt eseményeinek magyarázatára elegendők a ma is működő erők aktualizmus elve kataklizma elméletet tovább gyengíti
XVIII-XIX. sz. fordulójára összegyűlt ismeretek: -folyóvízi és akkumulációs munka jelentősége a fel-színalakításban -vízátnemeresztő kőzetek szerepe a források helyének meghatározásában -megfigyelések gleccserekről, morénákról, dűnékről, korallszigetekről, tengeráramlásokról -ismeretesek hegységek, melyek közepét gránit építi mint magot, peremeken üledékes kőzetek
-utazások, kutató expedíciók újbóli felélénkülése természeti jelenségek, kölcsönös összefüggéseik felismerése, megfigyelése természettudomány egységének gondolata „otthon dolgozó” tudósok egy-egy részletbe elmélyednek ágazatok felé viszik a tudományt Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-1765) földrajzi környezet elemei között törvényszerű a kapcsolat egységességet erősíti
XIX. elejéig fennállt a lehetőség, hogy földrajz egységes tudomány- természeti földrajz- maradjon földrajz = a Földre vonatkozó természettudományi ismeretek összessége ezideig a természettudományok átfogó művelése lehetséges még - Saussere (1740-1799)pl.: légnedvesség mérése saját találmányú hajszálhigrométerrel, barometrikus magasságmérés a Mont Blancon és más helyeken, kőzettani és rétegtani vizsgálatok, gleccser- és völgyképződés tanulmányozása, botanikai megfigyelések, növényzet előfordulása a magasság függvényében
A társadalomtudományok fejlődése Mai felfogás: közgazdaságtannal kell megalapozni a gazdaságföldrajzot XVII. sz.: első közgazdaságtani elméletek merkantilizmus: ország gazdagsága exporttöbbletétől függ a nemesfémet(arany) –pénz akkor még kizárólagos formája – az országba vonzani, kiáramlását megakadályozni nő az árszínvonal és a termelés, csökken a kamatok szintje, iparosok profitja emelkedik merkantilista elvek megvalósításában állam aktív szerepet vállal: külföldi árukra védővámok, hazai ipar támogatása kölcsönökkel
Jean-Baptiste Colbert (1619-1683) francia államférfi, gazdaságpolitikus, merkantilizmus legjelentősebb képviselője -gazdaságfejlesztési programja révén Franciaország Európa vezető hatalma lett -megreformálta az adórendszert: kiterjesztette az adózók körét, szigorította az adóbeszedést -rendeletei: víz- és erdőügyi, büntetőjogi, kereskedel-mi, tengerészeti monarchikus centralizáció -tudományos életet is fejlesztette: megalapította pl. az Académie des science-t, a római Académie de France-t, kezdeményezte a párizsi Királyi Csillagvizsgáló létrehozását
Francois Quesnay (1694 – 1774) a fiziokratizmus megteremtője, eredetileg orvos iparban nem keletkezik "tiszta termék", az ipar csak a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel, nem teremt új értéket merkantilizmust támadja -mezőgazdaság hozama a földbirtokosé feudalizmus híve -gazdasági élet rendje a gazdaság szabadsága polgári törekvéseknek elméleti hátteret ad
Gazdaság szabadsága (fiziokratizmus) átveszi, fejleszti klasszikus közgazdaságtani iskola Adam Smith (1723 – 1790) közgazdász, filozófus, a modernközgazdaság tudomány atyja 1776: A nemzetek gazdagsága ( The Wealth of Nations) a közgazdaságtan történetének első rendezett műve - szabad verseny, kereskedelem - gazdaság egyedüli forrása a munka - termelés három egyenrangú tényezője: munka, tőke, föld - munka termelékenységét a munkamegosztás fokozza
központban az árucsere csereérték a pénz: termelési – piaci ár kereslet-kínálat - leghíresebb metaforája a "láthatatlan kéz", az a rendező elv, ami a piacon a keresletre és a kínálatra ható erők eredményeként alakítja ki a "természetes árat" állam beavatkozása a gazdaságba természetellenes - minden egyes ember gazdasági cselekvése végső soron a társadalom javát szolgálja ezt a cselekvést semmivel sem szabad korlátozni 1. a munkaerő mobilitása 2. a földek teljesen szabad adásvételét 3. az ipar és a belkereskedelem állami szabályozásá-nak megszüntetését 4. a szabad külkereskedelem
Thomas Robert Malthus (1776– 1834) angol demográfus, klasszikus közgazdaságtan képviselője 1798:Tanulmány a népesedés törvényéről - élelmiszertermelés legfeljebb számtani sor szerint tud növekedni, a népesség mértani sor szerint nő egységnyi élelmiszerre egyre több ember jut gazdasági növekedés következtében a jólét helyett a nyomor ölt egyre nagyobb mértéket - a tendencia ne váljon végzetessé, arról a természet gondoskodik: háborúk, betegségek, bűn segítségével - népességnövekedés féken tartásának módjai: későn kötött házasság, szexuális tartózkodás, fogamzásgát-lás, abortusz
-ellenezte a szociális támogatásokat azok közvetve a népesség gyorsabb növekedését eredményezik, fenntartva a szegénységet - javasolja: kiemelést a szegénységből, az erkölcsi nevelést, az oktatást - valószínűsítette: a népességkorlátozó eszközök idő-ben kitolják, de nem akadályozzák meg a jövőbeli ka-tasztrófát -elmélete sem az élelmiszertermelésre, sem a népességnövekedésre nem igazolódott - népesedés lehetőségeivel szemben a Föld erőforrá-sai nem végtelenek - ma is fennáll -népességnövekedés nem egyértelműen pozitív hatá-sú egy ország gazdasága számára - ma
Közgazdaságtan megszületése nagy jelentőségű, de: - kor földrajzának fejlődését nem mozdította elő - az államisméket nem korszerűsítette - szerzők megelégedtek az adatok gyűjtésével - kibontakozó természeti földrajz nem tudta haszno-sítani, helyszíni megfigyeléseknél alkalmazni.
Felfedezések, kutatóexpedíciók James Cook (1728-1779) -feltérképezte a Szent Lőrinc-folyó hajózható útvona-lát, Új-Fundland,Labrador partjait
1. déltengeri útja során 1769-ben elvégezték Tahitin a Vénusz átvonulása megfigyeléseket, -Cook felderítette és meglepő pontossággal feltérképezte Új-Zéland kettős szigetét -Ausztrália kb. 2000 km-es keleti partvonalát, az általa elnevezett York-fokot 2. útján (1772-75) fedezte fel a Húsvét-szigeteket, a Társaságszigeteket, az Új-Hebridákat, Új-Kaledóniát és a Norfolk-szigetet -a déli sz. 60˚-a tájékán földkörüli útba kezdett, kis eltérésekkel követte a kört szárazfölddel nem találkozott, beleütközött zajló jégbe elsőként hajózta körbe az Antarktiszt -Ptolemaiosz Terra australis elképzelése: óriási területű, ásványkincsekben gazdag, Déli-sark körül he-
Benyovszky Móric (1741-1786) - négy földrészt járt be, nagy utazókat elő-zött meg - hajózott pl. Kamcsatkától Madagaszkárig - elsőként ad hírt a Szt-Lőrinc szigetről Madagaszkárt gyarmatosította a franciáknak, annak királya volt
Georg Vancouver (1757-1798) bejárja Észak-Amerika csendes-óceáni partjait, Ausztrália DNY-i partjait - Észak-Amerikában franciák, angolok hatolnak egyre beljebb - orosz utazók szárazföldi expedíciókkal feltárják Szibériát, folyók mentén elérik a Jeges-tengert - Cseljuszkin: elsőként hajózza körbe a Tajmírfélszi-getet - orosz kormány szervezett Szibériakutatása: magas-ságmérések, hőmérsékleti, növényföldrajzi megfigye-lések, Kaszpi-tenger, Ural
Alexander von Humboldt 1769-1859 földrajztudomány egyik legnagyobb alakja geográfus 1799-1804 1. útja: DélAmerika – több vulkánon jár, a Chimborazzo 5761-ig jut fel
Amerikai utazása hasznos volt: -sok hely fekvését és magasságát határozta meg - új tudományágat – növényföldrajz, összehasonlító klimatológia – alapított 2. útja: Szibéria -sokféle, nagy mennyiségű, pontos megfigyeléseket végzett - ural, Altaj, Kína határáig jut el -fő műve: „Kosmos” általános természeti földrajz természeti világ egységének gondolata hatja át
» Alexander von Humboldt's System Der Isotherm-Kurven. by Berghaus, Heinrich ; Humboldt, Alexander von, from 1849
Miért nevezhetjük geográfusnak? -törvényszerűségeket felismeri -szemléletében a természet mint egész jelenik meg -szintézist valósít meg a földrajztudományon belül hiányossága: -domborzat tisztán geometriai jelenség, magassági adatok összessége - kéregszerkezettel való összefüggésről alig tud geológia még nem hozza kapcsolatba a kéregszer-kezetet a felszíni formákkal - problémák társadalomtudományi vetülete hiányzik /Mexikóról írt gazdaságföldrajzi
