ILOSVAI SELYMES PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZEPSI CSOMBOR MÁRTON TAGINTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
1
Tartalomjegyzék Bevezető…………………………………………………………………………… Helyzetelemzés…………………………………………………………………….. I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai…………………………………………………………………. I.1.Alapelvek……………………………………………………………………….. I.2. A nevelő-oktató munka feladatai az iskola egészét érintően………………….. I.3.1. A nevelő-oktató munka céljai az iskola egészét érintően………………............ I.3.2.A nevelő-oktató munka céljai és az abból következő feladatai iskolai szakaszonként………………………………………………………………………. I.4. A nevelőmunka eszközei, eljárásai…………………………………………….. I.4.1. Az ismeret és értékadás néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból………………………………………………………………………… I.4.2. Nevelési módszereink………………………………………………………... I.5. Gyermek –és ifjúságvédelem…………………………………………………... II.1.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………... II.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink………………... III. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………… III.1. Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben, egészségfejlesztésben………………………………………………………………. III.2. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési célja, feladata……………… III.3. Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában a tanórán és a tanórán kívül……………………………………………………………………….. III.3.1. Egészségnevelés tanórán……………………………………………........... III.3.2. Egészségnevelés tanórán kívül……………………………………………... III.3.3. Összesített iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program………… IV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv… IV.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók... IV.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok…………………………………………………………………………… IV.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják…………………………………………………….. IV.4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások……... V. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok……………………………………………………………… V.1. Az iskola közösségeinek együttműködése…………………………………… V.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink……………… VI. A pedagógusok helyi intézményi feladatai…………………………………… VI.1. A pedagógusok alapvető feladatai………………………………………….. VI.2. A tanórán és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás………. VI.2.1. A tehetséges tanulók gondozása………………………………………….. VI.2.2. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, SNI gyerekek, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése………………………………………………………………………….. VI.2.3. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása…………………………………. VI.2.4. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel……… 2
5 6 8 9 9 10
13 13 14 14 16 16 17 18 18 18 20 20 23 23 24 24 24 25 25 26 26 27 28 28 28 29
29 30 30
VI.2.5. Munkafegyelem, a munkához való viszony………………………………. VI.2.6. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület tevékenységében…………… VI.2.7. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés……….. VI.2.8. Az iskolai munka feltételeinek javítása…………………………………... VI.2.9. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában………………………………………………………………… VI.2.10. Aktív részvétel a tantestület életében……………………………………. VI.2.11. Az iskola képviselete…………………………………………………….. VI.2.12. A vezetői feladatok ellátása……………………………………………… VI.2.13. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal………………………………………………………………………… VI.2.14. A pedagógusválasztás szabályai………………………………………… VII. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai……………….. VII.1. Az osztályfőnök feladatai…………………………………………………... VII.2. Az osztályfőnöki munka tervezése………………………………………… VII.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról………. VII.4. Az osztályfőnöki órák témái……………………………………………….. VIII. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje………………………………………………………….. VIII.1. Az integráltan oktatott tanulók oktatásában végezzük…………………….. VIII.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel bíró tanulók fejlesztése………………………………………………………………………….. VIII.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatása……………………………….. VIII.4.1. Célok…………………………………………………………………….. VIII.4.2. Tantervi alapelveink a tehetségprogramhoz…………………………….. VIII.4.3. Tantervünk tehetséggondozáshoz kötődő speciális alapelvei…………… VIII.4.4. A program tartami elemei……………………………………………….. VIII.4.5. A tehetséggondozás folyamata………………………………………… VIII.5. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek……………………………………………………………… IX. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje……………………………………………………………… X. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái……………………………………………………………………………… X.1. A szülők-pedagógusok együttműködése …………………………………….. X.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése…………………………………... X.3. Az iskola vezetésének és közösségeinek kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel…………………………………………………… XI. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai………………………………………. XII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei……………. HELYI TANTERV XIII. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv)……………………………….... XIV. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei………………………………………………………………. XV. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai……………………………………………………….. XVI. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja…………. XVII. A tanulók fizikai állapotának mérése………………………………………. XVIII. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei…………………….. 3
30 30 31 31 31 31 32 32 32 32 33 33 34 35 35 41 42 43 43 44 46 46 47 49 52 54 55 55 56 57 58 60 61 62 67 69 70 70 78
XVIII.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei………………………………… XVIII.2. Az évfolyam megismétlése……………………………………………… XVIII.3. Belépés az iskolába……………………………………………………… XIX. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési, értékelési, értékelési módja, magatartásának és szorgalmának minősítése……………………………………… XX. A csoportbontások, csoport-összevonások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei………………………………………………………………... XXI. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek…………………… XXII. Iskolánk környezeti nevelés elvei…………………………………………. XXIII. A gyermek, tanuló esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………... XXIV. A Pedagógiai Program érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága………………………………………………………… Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás, érvényesség………………………………
4
78 78 79 80 89 91 93 97 98 99
BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.
NEVELÉSI PROGRAM
Az elégedett és boldog élet kulcsa a tanulás és az öröm összekapcsolása. Az öröm nélküli tanulás kimerít, a tanulás nélküli öröm pedig rendkívül unalmas. Richard David Precht
BEVEZETŐ Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóink a megszerzett ismereteket az élet minden területén alkotó módon tudják alkalmazni. Az otthonos, szeretetteljes, toleráns emberi légkör megteremtésével segítjük elő az optimális tanulási feltételeket. Munkánk legfontosabb mozgatórugója, hogy a ránk bízott gyermekekből szellemileg, erkölcsileg, testileg, lelkileg egészséges nemzedéket neveljünk, akik képesek tudásukat kompetensen alkalmazni. Arra törekszünk, hogy iskolánk demokratikus, nyitott a másságot elfogadó intézmény legyen. A nevelésen olyan céltudatos tevékenységet értünk, amelyet igyekszünk szoros kapcsolatba hozni a tanulási folyamattal, melynek eredményeként a gyermek egész személyisége fejlődik.
5
KÜLDETÉSNYILATKOZAT
Hogy az embert a jövő számára alkalmassá neveljük, a teljesen tökéletes ember szem előtt tartásával kell nevelnünk. Tanítványunk csak ebben az esetben lesz méltó tagja annak a nemzedéknek, amelyben élnie kell. Lev Tolsztoj
A Szepsi Csombor Márton Tagintézmény nevelőtestülete egységesen az iskola küldetésének tekinti: szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló légkörben gyermekközpontú környezetben személyiségközpontú pedagógiai eljárásokkal testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó az iskolához, a településhez, a hazához erősen kötődő, önálló tanulásra, önnevelésre való képességgel körszerű ismeretekkel és biztos készségekkel (szövegértési, matematikai, helyesírási) rendelkező ifjúság kibocsájtását, akik biztos képességekkel, kulcskompetenciákkal, szilárd alapműveltséggel rendelkeznek és sikeresen folytathatják tanulmányaikat 9. osztályban. Erre garancia az iskola szakmailag jól felkészült, humánus, az erkölcsi értékeket ismerő és tisztelő, a kihívásokra és megújulásra nyitott, gyermekszerető nevelőtestület és az iskola valamennyi dolgozója, akik elkötelezettek aziránt, hogy iskoláink jó hírnevét továbbra is megőrizzük.
Helyzetelemzés Szepsi Csombor Márton Tagintézmény Magyarország északkeleti szegletében, a Zempléni hegység vadregényes környezetében, de még a történelmi Abaújban található a hajdan arany - és ezüstbányáiról híres Aranygombos Telkibánya, melynek ma főképp romlatlan természeti varázsa, turisztikai vonzereje biztosítja ismertségét. A 700 lelkes kistelepülés befogadta az 1991-től teljes felső tagozatával újjáinduló iskolánkat. Vezetősége amellett, hogy fontosnak látta a gyermekek helyben tanulását, mindig igényelte az oktatás-nevelés magas színvonalát. 6
Iskolánk a kisiskolai kategóriába tartozik (nem csupán a létszám, hanem a kisiskolákra jellemző probléma és feladat típusokban való azonosság alapján). Igyekszünk a pedagógiai program részévé tenni mindazon tevékenységeket, amelyek biztosíthatják az iskolától általában és hagyományosan támasztott elvárásokat (társadalmi, vagy személyes kompetenciák, a kultúra közvetítő szerep, stb. ) 2005-től az ÖKO iskolai címet viseljük, ma már örökös tagként munkálkodunk, mellyel a környezeti nevelést és a fenntarthatóság pedagógiai értékeit képviseljük. Az iskola mindennapi életébe, valamennyi tanítási óra menetébe beépítjük a környezettudatosságra nevelést, a környezeti ismereteket, a helyismeretet, az erdészeti alapismereteket. Ennek oka nem csak a szemléletformálás, hanem tanulóink későbbi életkilátásainak javítása. Telkibányán környezeti adottságai miatt a lakosság megélhetési forrása elsősorban a természet: ökoturizmus, erdőgazdálkodás. Ha valaki már gyermekkorában megismeri és megszereti a környezetet, akkor talán könnyebben talál helyben megélhetést. Bízunk abban, hogy tevékenységünkkel csökkenthetjük a munkanélküliséget és sokat teszünk örökségünk megóvásáért. Egy fontos dolog: Az ökoiskola program csakis a település saját, helyi iskolája esetén értelmezhető, így az ökoiskolaság érv az iskola helyben maradása mellett! Ez manapság kistelepülési létkérdéssé vált! (Persze a helyi iskola ténye amúgy is az volt.) Ezen a helyzeten némiképp változtatott az a gazdasági, törvényi kényszer, mely iskolánk tagintézménnyé válását eredményezte a 2008/2009-es tanévtől kezdve. Azóta hivatalos megnevezésünk. I.S.P. Ált. Isk. és A.M.I. Szepsi Csombor Márton Tagintézménye Telkibánya. A kényszerlépés érzetét csökkenti az a tény, hogy az abaúji térség egyetlen olyan intézményével sikerült társulnunk, ahol megvan az ökoiskolai fejlesztések szándéka és ténye! 2005 – 2008. A fenntartó fejlesztő szándékú pályázása (ROP –os iskola korszerűsítés) révén, a fenntarthatóság pedagógiájának a kistérségben meghatározó környezeti nevelési bázisintézményévé válik az iskola, miközben megtalálja azt az utat (a közösségfejlesztési központ szerepet), mely az alapfeladatukat ellátó vidéki kisiskolák létjogosultságához plusz indokkal képes szolgálni. 2009-ben vezettük be az Integrációs Pedagógiai Rendszert (IPR), melyben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, felzárkóztatását végezzük. Sokéves gyümölcsöző együttműködés után 2012. novemberében az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága bázisiskolájává nevezett ki minket. Ez nemcsak kapcsolatunk szorosabbá tételét jelenti, hanem komoly feladatot ró ránk: környezeti nevelési bázisiskolai tevékenységünket kiterjesztjük a Zempléni Tájvédelmi Egység működési területére. A közös feladatrendszer és munkaterv kidolgozása folyamatban van. Az iskola életében legfontosabbnak tartott mindennapi szándékaink a színes tevékenység-paletta biztosítása, ill. diákokkal, szülőkkel, s bármely – a közösségi iskolafejlesztésben részt venni akaróval – velünk együttműködő partnerrel közösen gondolkodva minél színesebb ilyen paletták megalkotása. Szemléletet és alapvetéseket akarunk közvetíteni, mert erre van szükségünk az életben. tehetségpont
7
I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI I.1. Alapelvek:
Legfontosabb alapelvünk, hogy biztosítani tudjuk a tanulók harmonikus személyiségfejlődését szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalok nevelését. A pedagógia munka lényege: a szabadságra nevelés; a tanulók személyes szabadságát kell szolgálni. Tervszerű és következetes oktató-nevelő munkával kell megalapozni a tanulók alapkészségeit. Fontos a kulcskompetenciák fejlesztése. A gyerekek képesek legyenek önálló, a hatékony tanulás módszereit elsajátítani. Alakítsuk ki bennük a helyes értékrendet, azt a képességet, hogy tudjanak célkitűzéseik érdekében egyéni terveket készíteni és végrehajtani, váljanak kreatívvá, tudjanak az új feltételekre megfelelően reagálni, kockázatot vállalni. Alakuljon ki bennük az igény a folyamatos önképzésre, az egész életen át tartó tanulásra. Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakoztatásában. Tiszteletben kell tartani személyiségüket, figyelembe kell venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, hogy szembesüljenek az elvárásokkal. Nevelni kell őket a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, a haza, a munka szeretetére és megbecsülésére. Fontos az érzelmi és az akarati élet formálása az értelem fejlesztésével. Meg kell tanítani őket a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Érezniük kell a tanulóknak a felelősséget a Föld globális problémái iránt és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. Erősíteni kell az iskolához való kötődésüket, ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat.
8
Olyan ismereteket kell közölni, amelyek megalapozzák széleskörű műveltségüket, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása is. Törekednünk kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Érezzék fontos feladatuknak a lakóhely életében való aktív részvételt.
I.2. A nevelő-oktató munka feladatai az iskola egészét érintően:
Korszerű anyanyelvi, matematikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai tudás biztosítása. Az oktatási, képzési feladatok mellett kiemelten kell kezelni a tanulók nevelését, a gyermekközpontú gondolkodást, a szociális gondoskodást, a szabadidő hasznos eltöltését. A gyermek egyéni fejlődésének megfelelő elvárások, ezekkel harmonizáló feladatok megfogalmazása és biztosítása. (tehetséggondozás és hátránykompenzálás) Fontos feladatunk a tanulás tanítása. Az olvasás, a szövegértés, a beszédkultúra, a lényegkiemelés minél teljesebb körű megismertetése. Az önállóságra nevelés, az önművelés igényének kialakítása. Az önismeret, problémamegoldás, tolerancia, segítőkészség fejlesztése. Az emberek közötti egyenlőségre, empátiára való nevelés.
I.3.1. A nevelő-oktató munka céljai az iskola egészét érintően:
A gyermekek jussanak el egy olyan alapszintig ismeretanyagban, készségben, képességben, amely alkalmassá teszi őket a továbbtanulásra, a társadalmi beilleszkedésre, a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Célunk, hogy a különböző képességű tanulóink mindegyike: a gyengék, a közepesek, a jók egyaránt fejlődjenek. Gyermekeink legyenek motiváltak, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. Életigenlő, örülni tudó, nyitott emberek legyenek, akik elfogadják társaik személyiségét, másságát. Fogyatékkal élő tanulóink lehetőség szerint felkészültek legyenek az önálló életvitelre.
9
I.3.2. A nevelő-oktató munka céljai és az abból következő feladatai iskolai szakaszonként: Az 1-4. évfolyamon folyó nevelő-oktató munkánk célrendszere:
Az iskolába lépő gyermek alkalmazkodási és cselekvési képessége fejlődjön, legyen együttműködő a társaival, tanítóival fejlődjön a tanulási szokások elsajátítása terén: önfegyelem, önellenőrzés, szólásra jelentkezés stb. fejlődjön az önkiszolgálás, önállóság terén: órarend használata, táskába felszerelés bekészítése, tisztálkodás stb.
Gazdagodjon a tudása, a személyisége. A jóságot, igazságot, a szépséget alapvető értéknek tekintse.
Fejlődjön játék és mozgáskultúrája.
Legyen fogékony a saját egészsége, környezete, a természet értékei iránt.
Tudjon tájékozódni a környezetében.
A célokból következő feladataink:
A tanulás, önművelés igényének erősítése az olvasás örömének kialakításával, könyvtár, bábszínház látogatásával.
Minták adása az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A tanulási szokások megalapozása, a tanulás tanítása.
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában az elemi ismeretek közvetítése, a túlterhelés elkerülése.
Munkálkodás a hátrányok csökkentése érdekében, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből, mozgáskorlátozottságából fakad.
Az emlékezés, megértés, ítélőképesség, motiváltság fejlesztése, a hibás nyelvi beidegződések javításának segítése.
Kitartó, rendszeres munkavégzésre nevelés.
Folyamatos értékelés a pozitívumok hangsúlyozásával.
A kisiskolások fokozott mozgási igényének kielégítése játékos, mozgásos feladatokkal.
A környezetből, természetből megismerhető értékek tudatosítása.
Az egészség megőrzését segítő szokások erősítése. 10
Az alapvető közlekedési szabályok megismertetése, a helyes közlekedési magatartás kialakítása.
A testi épségük iránti felelősség kiépítése.
Az 5-8. évfolyamon folyó oktató munkánk célrendszere:
A tanulók érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően tudjanak felkészülni a továbbtanulásra.
Legyenek képesek hatékonyan kommunikálni, fejlődjön a vitakultúrájuk.
Legalább egy európai nyelven tudjanak eredményesen társalogni.
Legyenek képesek az ismereteiket önállóan gazdagítani, az információk áradatában eligazodni, szelektálni, meglátni az összefüggéseket, és tudják felhasználni azokat.
Tudjanak eligazodni a természeti és társadalmi folyamatokban.
A mindennapi életben használható gyakorlati tudás átadása.
A célokból következő feladataink:
A különböző képességű és eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni, differenciált fejlesztése.
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában annak figyelembe vétele, hogy a 10-12 évesek gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, míg 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.
A megfelelő beszédkultúra, az anyanyelv alapos megismertetése.
A nyelvtanulási kedv felébresztése, használni képes nyelvtudási szint elérése.
Olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása, amelyek a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását segítik.
A tanulók elősegítése.
A természeti környezet jelenségeinek, törvényszerűségeinek megismertetése.
A nemzeti és egyetemes kultúra elemi szintű ismereteinek biztosítása.
Az információszerzési, - feldolgozási és - átadási technikák megismertetése, az oktatás helyett a tanulásra helyezve a hangsúlyt.
Az egészséges életmódra való igény kialakítása, és alkalmazása a gyakorlatban (táplálkozás, sport, egészséges környezet).
társadalmi
környezetben
11
való
eligazodásának,
szocializációjának
A tanulók tudatos környezetvédővé nevelése.
A kommunikatív készség és kultúra fejlesztése. A nemzeti és egyetemes kultúra elemi szintű ismereteinek biztosítása, Világörökségünk megismertetése.
Nemzeti hagyományaink őrzése, tisztelete, más népek kultúrásának megismerése.
Legyenek képesek arra, hogy különböző tanórákon tanultakat integrálják.
Az 5-8. évfolyamon folyó nevelő munkánk célrendszere:
Gyermekeink legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt. Jellemezze őket egymás megbecsülése.
Váljanak egyre többen a közösség aktív és alkotó tagjává.
Reálisan ítéljék meg önmagukat, legyenek tisztában értékes tulajdonságaikkal.
Rugalmasan alkalmazkodjanak környezetükhöz az egyéniségük feladása nélkül.
Az egészséget tekintsék értéknek, törekedjenek az egészséges kialakítására.
A felelősség jellemezze társas kapcsolataikat.
Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt, védjék a természetet.
Vegyék észre a hétköznapok esztétikumát a természetben, a mesterséges környezetükben, az alkotó tevékenységben, a nyelvhasználatban stb.
Erősödjön bennük az Európához való tartozás tudata, az Európai Unió történetének
életvitel
megismerése, hazánk szerepe a közösségben. A célokból következő feladataink:
Lehetőségek biztosítása az önkéntes feladatvállaláson alapuló egyénileg és csoportban végzett közösségi munkára.
Önálló, kompetens, tevékeny magatartás kialakítása, gyakoroltatása.
Önismeret, öntudatos magatartás, a döntésre való képesség kialakítása, önuralomra nevelés
Érzelmi biztonság, ésszerű követelmények biztosítása. A pedagógus és a szülő elvárásai legyenek szinkronban!
Az egészségnevelés kiemelt feladat iskolánkban. Fontos az egészségmegőrző szokások kialakítása, a fizikum fejlesztése.
Felkészítés az örömteli párkapcsolatra, családi életre nevelés.
A gyermek bevonása a környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
Az esztétikai érzékenység fejlesztése.
A felelősségérzet felkeltése, hogy mint európai polgárok építő hozzáállást tanúsítsanak a béke, az emberi jogok érvényesítése terén. 12
I.4.A nevelőmunka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
I.4.1.Az ismeret és értékátadás néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból:
Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Nevelő-oktató munkánk legfőbb eszközei a kötelező tanórák. Ezek maximális kihasználásával juthatunk céljaink eléréséhez, feladataink teljesítéséhez. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az együttműködő közösségben történő feladatelvégzéssel kapcsolatos pozitív attitűd kialakításának, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.
13
I.4.2. Nevelési módszereink: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások célzó, módszerek.
Közvetlen módszerek kialakítását Követelés. beidegző Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.
l.5. Gyermek- és ifjúságvédelem Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemi feladatait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló hatályos törvények szabályozzák. Törvényi háttér: A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. XXXI. Tv. (Gyvt) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-, oktatási intézmények működéséről A 2007 évi LXXXVII. Törvény ( az 1993. évi törv. módosítása)
14
Tanulóink normál családi környezetben élők a háromgyermekes családban nevelkedők hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Gyermekvédelmi feladatok Az iskola ifjúság- és gyermekvédelmi feladata, hogy minden tanuló számára biztosítsa az esélyegyenlőséget és az egyéni fejlődéséhez szükséges nevelési - oktatási feltételeket. Iskolai szinten megoldandó feladatok
az iskolának minden lehetséges eszközzel segítséget kell nyújtania a szülőknek ahhoz, hogy gyermekeik személyes adottságaiknak megfelelően tegyenek eleget a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségeiknek és sikeresek legyenek. a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, a különleges gondoskodást igénylő, a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott, esetleg egészségileg károsodott gyermekeket fel kell derítenie és az alábbiak szerint kell eljárnia: - a tanulók fejlődését akadályozó körülmények feltárása - a hátrányok típusának megfelelő pedagógiai eszközök iskolán belüli megtervezése, a szülőkkel egyeztetve - szükség esetén a külső segítség igénybevétele - esetlegesen adminisztratív intézkedések kezdeményezése Az iskolában nagy figyelmet kell fordítani a veszélyeztetettség megelőzésére, különös körültekintéssel kell kezelni a válási krízist átélő gyermekek helyzetét. A tanulók egészségügyi állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a védőnővel rendszeres szűréseket végezve. Minden pedagógus alapvető feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermekek védelmét minden pedagógus, osztályfőnök kiemelt feladatának tekinti.
A gyermekvédelmi felelős
Koordinálja az osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok gyermekvédelmi munkáját, tájékoztatja a tantestületet a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, és magatartászavaros tanulók munkáját. A tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérést végez, javaslatot tesz a problémás esetek pedagógiai gondozására, évközben segíti fokozatos megvalósításukat. Figyelemmel kíséri az új tanulók viselkedését, beilleszkedését, igyekszik megismerni a családi hátterüket. Javaslatot tesz a napközi otthoni és a szabadidős foglalkozások igénybevételére.
15
Az osztályfőnököknek segítséget nyújt a környezettanulmány és a pedagógiai jellemzések elkészítésében. Családlátogatást kezdeményez. Félévenként beszámol a gyermekvédelmi munkáról. Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi munkában partnereinkkel. A gyermekvédelmi felelős külön díjazásban nem részesül. Munkája pontos elvégzése érdekében heti 1 óra órakedvezmény jár neki. Partnereink a gyermekvédelemben A szülők A Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Az Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Irodája Védőnő A rendőrség Bűnmegelőzési Csoportja iskolarendőr A kapcsolattartók az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A kapcsolattartás módjai, formái spontán és célzott megbeszélések meghívás telefonon történő tájékoztatás fogadóóra tájékoztatás szülői értekezleten, spontán találkozások alkalmával esetmegbeszélés A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósulásának mércéje, hogy a tanulók képességeiknek, körülményeiknek megfelelő eredményeket hozzák, és a szüleik is elégedettek legyenek.
II.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Nevelési céljaink beépülnek az egyes műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba.
16
II.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. Erkölcsi nevelés Feladat: tanulóink erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért, s azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése. Alapvető erkölcsi értékek (kötelességtudat, munka megbecsülése, mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, elfogadás, tisztesség) megismertetése, tudatosítása és meggyőzési alakítása. 2. Értelmi nevelés Feladat: önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére törekvés igényének kialakítása. 3. Munkára nevelés Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, elismerése. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 4. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Feladat: tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. 5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladat: a törvény tiszteletére, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartására nevelés. 6. Önismeret, társas kultúra fejlesztése Feladat: kialakítani tanulóinkban azokat a képességeket, amelyek birtokában hitelesen kifejezhetik érzelmeiket, empátiakészségük fejlődik. Énképük gazdagításával képessé váljanak saját fejlődésük, életpályájuk, sorsuk alakítására. Reális önismeretük hozzájáruljon a kulturált közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez. 7. Családi életre nevelés Feladat: a harmonikus családi minták közvetítése, a család, mint közösség megbecsülése. Feladatunk elsajátíttatni a konfliktusok megfelelő kezelését. 8. Egészséges életmódra nevelés Feladat: tanulóink testi-lelki állapotának fejlesztése, a mozgásra, a helyes táplálkozásra való igény felkeltése. Ismerjék meg a stressz kezelés néhány módszerét, és az egészségre ártalmas szerek káros hatásait. 9. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Feladat: a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása; együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás képességének kialakítása. 10. Környezettudatosságra nevelés Feladat: megismertetni tanulóinkat az életformák változatosságára a természetben és a kultúrában. Meg kell tanítani, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan, felelősségteljesen használja a mindennapokban. Meg kell tanítani a természet szeretetére, az ökológikus gondolkodásra, a fenntartható fejlődés szem előtt tartására. 11. Pályaorientáció Feladat: átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. Fejlesztenünk kell tanulóinkban az együttműködéssel, vezetéssel, versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat. 12. Gazdasági és pénzügyi nevelés
17
Feladat: cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. 13. Médiatudatosságra nevelés Feladat: megismertetni tanulóinkat a média működésével, hatásaival. Tudja megkülönböztetni a fontos és hasznos információkat. 14. A tanulás tanítása Feladat: felkelteni a tanulókban a tanulás iránti vágyat, megtanítani őket a különböző hatékony tanulási módszerekre. Olyan tudás kialakítása, amelyet a gyerekek új helyzetekben is képesek alkalmazni.
III. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK „Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs, úgy az egészre, mint egész nemzetre nézve akkor az emberiség gondolkodását kell átalakítani.” / Fodor József / Az egészség az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. WHO: A teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk.
III.1. Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben, egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, sőt mindenki elvárja, hogy az oktatási intézmény vállaljon főszerepet az egészség nevelésben. A mi iskolánkban is elsődleges fontosságú az egészségvédelmi munka. Ezek a következőkben foglalhatók össze: Az iskolában mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására. Az általános iskolát legalább 8 évig látogatják a tanulók, ezért érdemi hatást lehet elérni az egészségvédelmi munkában. A következő témakörök területén a kisiskoláskorban nagyfokú fejlesztési lehetőségeink vannak: a test tisztasága, a mozgás, tartásjavítás, növekedés, változás, családalapítás, egészséges környezet, káros szenvedélyek.
III.2. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési célja, feladata Általános cél: Az egészséges életmódra nevelés a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében. Cél: az önmagával, társaival az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása. 18
Helyi cél: Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem technikáit fizikai és lelki egészségük megőrzése és fejlesztése érdekében. Az egészségnevelés legfontosabb feladatai: Az egészségnevelés legfontosabb feladatai: a felvilágosító munka, a megelőzés, egészségünk védelme, az egészség megóvása. Ennek érdekében: Az iskolánk egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladata, hogy a tanulók korszerű ismereteket szerezzenek és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. A tanulók képesek legyenek figyelemmel kísérni: viselkedésüket, életvezetésük helyes alakítását, az egészségkárosító, szenvedélybetegségek elkerülését segítő magatartásformákat, a betegségeket a korai szűrésben való részvétel révén megelőzni, tudjanak sajátos életrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, gyakorolják az egészségbarát viselkedésformákat. Az egészséges életmód fejlesztő programjai: A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten, a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészséges életmód fejlesztő programjaival. Személyi higiénés, testápolási programok: a személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő program, a fertőző betegségek elkerülését célzó program, fogápolási és szájhigiéniás program. Egészséges öltözködési program: megfelelő öltözködési szokássá alakítása, ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata. Egészséges táplálkozást propagáló program: kulturált étkezést gyakorló program egészséges táplálkozási szokások kialakítása élelmiszer-válogatási program konyhatechnikák, főzési gyakorlatok Gyermekbalesetek megelőzése: veszélyhelyzet felderítő gyakorlat otthoni balesethelyzetek felderítése közlekedési szabályok gyakorlása balesetek megelőzésének gyakorlása Mozgási programok tartásjavítás mozgásos játékok bővítése 19
szabadban való tartózkodás mozgásprogramjai mindennapos testnevelés
Programok a szabadban Ökoiskola lévén az egészséges életmódra nevelés fontos elemének tekintjük, hogy rászoktassuk a gyerekeket arra, hogy minél többet mozogjanak a friss levegőn. Ennek érdekében igyekszünk minél több programot a szabadba szervezni. A testnevelés órákat az udvaron, vagy a település sportpályáján tartjuk mindig, ha az időjárás és az óra anyaga ezt megengedi. Jó idő esetén a tanítási órák az udvaron lévő ún. „kinti tanteremben”, illetve az udvari padokon is megtarthatóak. A napközi szabadidős tevékenységéből is igyekszünk minél többet kint tartani. A tanórán kívüli tevékenységeket is úgy szervezzük, hogy minél több kirándulás, sport legyen a szabadban, a természetben. Káros szenvedélyek alkohol, dohányzás, drog Nemi érés, szexualitás, családtervezés serdülőkor aktualitásai nemi érés szeretet, őszinteség barátság, szerelem családalapítás
III.3.Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában a tanórán és a tanórán kívül III.3.1. Egészségnevelés tanórán Alsó tagozat Cél: A tanulók olyan ismeretekhez jussanak, amelyek alkalmazásával elsajátítsák: az emberi szervezet működését, a szervezet egészséges működéséhez szükséges testápolási, testedzési, táplálkozási ismereteket, szokásukká váljon az egészséges életmód iránti igény, megtanulják az emberre káros anyagok felismerését és visszautasításukat.
20
Környezetismeret órán – ismereteket szereznek az emberi test felépítéséről, szerveink működéséről, az emberi szervezet fejlődéséhez és működéséhez szükséges tápanyagokról, vitaminokról, ásványi anyagokról, a helyes napirend kialakításával, szabadidejük helyes beosztására neveljük tanulóinkat, időjárásnak megfelelően a réteges öltözködés fontosságának figyelemfelkeltése. Testnevelés órán a helyes öltözködés betartása a testünk tisztántartása a helyes mozgás, edzés tudatosítása, gyakorlása heti 2 táncóra a ritmikus mozgással segíti a harmonikus testi fejlődést testtartásjavító torna a különböző deformitásra nyújt segítséget balesetvédelmi oktatással a baleset megelőzésen van a hangsúly Rajz órán megfigyelésekre alapozva, események ábrázolásával a helyes érzelmi kötődések kialakítása, s a helytelenre való felhívás Technika órán eszközök helyes használatával, munkafogások elsajátításával neveljük tanulóinkat a helyes közlekedés megtanítása, gyakoroltatása a tanulók testi épségének megóvására irányul Felső tagozat Cél: az egészséges emberi szervezet működéséről elsajátított ismeretek tovább mélyítése az egészséges életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítása, begyakorlása az egészséget veszélyeztető magatartásformák kiszűrése – tudjanak nemet mondani 5. o. Életmódok és egészség az ember testének és öltözetének higiéniája a helyes napirend életszemlélet formáló szerepe az egészséges táplálkozás, fogápolás a betegségek megelőzésére helyes önismeret – lelki egészség kapcsolata erkölcsi tulajdonságok 6. o. Korlátok és lehetőségek a serdülőkori változások ismerete a problémák megoldásához
21
a káros szenvedélyek következményei a sport, mozgás szerepe szájhigiénia – fogápolás a teljes értékű táplálkozás
/dohányzás,
alkohol/
egészséget
károsító
hatásai,
7. o. Függetlenségi törekvések és az egészség változások kora – kortárscsoportok káros hatásai veszélyes anyagok – kihívás vagy szenvedély a tanulók tudjanak különbséget tenni a helyes és helytelen dolgok között, és tudjanak nemet mondani életmód – biztonság – bűnmegelőzés 8. o. Felelősséged a jövődért önismeret, önértékelés önkritika barátság jelentősége az önismeretben, párválasztásban szerelem – nemi élet és elkezdésével járó veszélyek családápolásra való felkészülés Természetismeret és biológia órán a gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. szűkebb és tágabb környezetünk természeti értékeinek védelme és az egészséges életmóddal való kapcsolat felismerése Egészségtan témakör 6. o. a mozgás szervrendszere – csontváz, izomzat – a testalkat meghatározó a bőr a szervezet első védelmi vonala a táplálkozás – táplálék – mint energiaforrás és építőanyaga szervezetünknek leggyakoribb gyermekbalesetek és megelőzéseik a betegségek kórokozói: baktériumok, élősködők elsősegélynyújtás káros szenvedélyek serdülőkori változások Technika órán egészséges táplálkozási szokások bemutatása – étkezés egészséget befolyásoló szerepe élelmiszerek alkotórészeinek megismerése tápanyagszükséglet, az energia szükséglet és életmód összefüggései élelmiszerek helyes tárolása, tartósítása – egészségügyi összefüggések konyhatechnikai eljárások – nyers anyagok, élelmiszerek átalakítása fogyaszthatóvá tétele Kémia órán vegyszerek, mosószerek helyes használata, tárolása és túlzott használatuk veszélyei a környezetre
22
Testnevelés órán a légzési-, keringési rendszer fokozatos fejlesztése, helyes testtartás kialakítása illetve deformitásuk javítása, megszüntetése mindennapos testnevelés program sport a szabadban
III.3.2. Egészségnevelés tanórán kívül Sportfoglalkozások: tömegsport, ISK, úszásoktatás anyagi forrás megléte esetében a testi, fizikai erő, állóképesség, ügyesség, bátorság, kitartás fejlesztése révén egész személyiségük fejlődik. Környezetvédelmi szakkörök: környezetbarát magatartás, szemlélet kialakítása tiszta környezet megteremtése, esztétikus tantermek a pohár, törülköző, szalvéta használata a kulturált étkezés gyakorlását segíti.
Rendőrségi előadások: biztonságos közlekedés balesetveszélyek káros szenvedélyek veszélyei bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
Védőnő, iskolaorvos, fogorvos: személyi tisztaság ellenőrzése előadásokat, filmvetítéseket az egészségvédelem munkatervében foglaltak szerint (káros szenvedélyek, fertőző betegségek, egészséges táplálkozás)
III.3.3.Összesített iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program
A tárgyi feltételek megteremtése az alapvető higiéniás viszonyok szerint / törölköző, szappan, szemeteskuka, fertőtlenítőszerek, balesetvédelmi dobozok, eü. papír, stb./
Termek, folyosók esztétikájának kialakítása a nyugodt munkavégzéshez /virágosítás, függöny, asztalterítő, képek stb./ tiszta környezet Osztálykirándulások (túra, kerékpározás, helyi nevezetességek, stb.)
Tanulók személyi higiéniájának az ellenőrzése, az első hetektől kezdve, ha probléma merül fel, a megfelelő szerv értesítése. 23
Sportrendezvények, tömegsport.
Egészségnevelés az iskolában: rendezvények, versenyek, előadások, kiállítások.
Drog prevenció, előadás szervezése.
Serdülőkori változások, személyi higiénia 5-8. osztályosok részére, előadás formájában. Szülői értekezleten a szülők figyelmének felhívása az egészséges életmód fontosságára és a higiénikus környezet biztosítására.
Az egészséges táplálkozás, és a káros szenvedélyek megelőzése: előadás, videó, gyakorlati megvalósítás formájában.
Tavaszi nagytakarítás az osztályokban, iskolában, iskola környékén.
Iskolai kirándulás: Madarak és Fák napja alkalmából.
Tanulmányi kirándulások a tanév folyamán. (Költségeit lehetőleg pályázati forrásokból finanszírozzuk, szülői támogatással.)
IV. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV IV.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
IV.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
24
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel, fejleszteni kell a gyermek biztonságra törekvő viselkedését.
IV.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia
kémia
fizika testnevelés környezetismeret, technika
-
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés ficam, törés, … közúti balesetek
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
IV.4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
lehetőség szerint elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, településünk háziorvosa és a védőnő részvételével. lehetőség szerint évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára, minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; 25
V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az iskola valamennyi szereplőjének együttműködése segítségével valósulhat meg.
V.1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése anyaiskola-tagiskola, tanker-isk. Az együttműködés fórumai: értekezletek megbeszélések. A nevelők és a szülők együttműködése A szülőket az iskolával kapcsolatos eseményekről, feladatokról a tagintézmény vezető és az osztályfőnökök tájékoztatják: szülői értekezleteken fogadóórákon SZMK gyűléseken, hirdetőtáblán, honlapon keresztül, írásban a tájékoztató füzetben, levél formájában, családlátogatáson, nyílt tanítási napokon, különböző iskolai rendezvényeken. A nevelők és a tanulók együttműködése A tanulókat az iskola életéről az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, a tagintézmény vezetője, a DÖK támogató tanára és az osztályfőnökök és szaktanárok tájékoztatják. DÖK közgyűlés, osztályfőnöki órákon, DÖK és osztály faliújságon hirdetés A szülők- tanulók együttműködése osztályrendezvényeken, kirándulásokon, színházlátogatásokon, nyílt tanítási napokon, rendezvényeken ( sport,- hagyományos iskolai ünnepségek,- művészeti gálák,Szepsi Csombor Márton napok) A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A programok költségei az éves költségvetésben szerepelnek, illetve pályázatokból fedezzük azokat, szülői hozzájárulással.
26
V.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés két legnagyobb területe: Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, szülőkre. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek van. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a 27
szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
VI.A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI VI.1. A pedagógusok alapvető feladatai
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
VI.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon 28
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
VI.2.1. A tehetséges tanulók gondozása
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. órai tehetséggondozás, felvételi
VI.2.2. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, SNI gyerekek, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 29
VI.2.3. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség, farsang). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. A foglalkozások költségei az éves költségvetésben szerepelnek, illetve pályázatokból fedezzük azokat, szülői hozzájárulással.
VI.2.4. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
VI.2.5. Munkafegyelem, a munkához való viszony
A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
VI.2.6. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület tevékenységében
Feladatvállalás a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
30
VI.2.7. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
VI.2.8. Az iskolai munka feltételeinek javítása
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
VI.2.9. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
VI.2.10. Aktív részvétel a tantestület életében
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
31
VI.2.11. Az iskola képviselete
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
VI.2.12. A vezetői feladatok ellátása
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
VI.2.13. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
VI.2.14. A pedagógusválasztás szabályai
Azon szakok ellátására kérjük a Tankerülettől új pedagógus felvételét, melyre nincs megfelelő végzettségű kolléga. A pedagógusnak a munkaköre betöltéséhez szükséges pedagógiai diplomával kell rendelkeznie (szaktanár, tanító). Munkája végzéséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermekszeretet, a pedagógus pálya iránti elhivatottság, fogadja el és támogassa iskolánk ökoiskolai tehetségpont szellemiségét.
32
VII. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI VII.1. Az osztályfőnök feladatai:
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről, az illető szaktanár közreműködésével. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. 33
A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben és rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti a tanév eleji értékelést az osztályközösségről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti vagy kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
VII.2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. Az osztály diákközösségének vezetői. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán
Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.
34
VII.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
VII.4. Az osztályfőnöki órák témái:
a)
Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin
A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai. b)
Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák 35
Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Osztálykirándulás előkészítése. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:
c) 5. évfolyam
Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! Tananyag:Környezet Illemszabályok, viselkedésnormák a természetben Követelmény: A helyes magatartási szabályok elsajátítása természetjárás közben. 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! 36
Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! Tananyag: Környezet Az élőlények tisztelete. Követelmény: Tartsa tiszteletben az élethez való jogot. Az állattartás írott és íratlan szabáűlyai.
7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban 37
dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. Tananyag: Környezet Az egyén felelőssége a lakóhelyéért. Követelmény: Ötletek , életviteli eljárások, melyekkel lakóhelyünk, otthonunk szebb lesz. A fenntarthatóság egy település, egy háztartás mindennapjaiban.
8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellemlelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői.
Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi 38
ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! Tananyag:Környezet Az egyén globális felelőssége. Követelmény: Ismerje azokat az életviteli módokat, praktikákat amelyekkel csökkenthetők a környezetünkre nehezedő terhek.
Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően
d)
A tanulást is tanulni kell Tanulást segítő tevékenységek Egészséges életrend A helyes napirend kialakítása A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége Ünnep a családban Az ünnepek szerepe az emberek életében Ismerem-e önmagam? A megismerés forrásai Baráti kapcsolatok Részvétel a házi munkában A nyári szünidő tervezése A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás Fiúk és lányok barátsága 39
A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdülők biológiai és higiéniai problémái Fejlesztő játékok tanulása Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk Önállóság a tanulásban Konfliktusok az osztályban Igaz barátok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan 40
Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása Környezetvédelemmel, környezettudatossággal, fenntarthatósággal kapcsolatos témák.
VIII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük: a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. 41
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. Iskolánkban az sajátos nevelési igényű tanulók nevelése egyrészt a többi tanulóval integrált formában együtt, másrészt szegregált formában a többi tanulótól külön osztályban történik. Az sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon (habilitációs, rehabilitációs, logopédiai) vesznek részt. Intézményünk folyamatos kapcsolatban áll a területileg illetékes szakszolgálattal, szakértői bizottsággal. Célunk:
a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez.
VIII.1. Az integráltan oktatott tanulók oktatásában végezzük:
a tananyag egyes témáinak/témaköreinek módosítását, elhagyását vagy egyszerűsítését, illetve új területek bevonását; személyre/fejlesztendő részterületre készített feladatok, feladatlapok elkészítését; a felmérő lapok feladatainak mennyiségi vagy minőségi differenciálását; a sérült képességek habilitációs korrekcióját (egyéni fejlesztési foglalkozásokon); a tanórai tevékenységek során a tanárok a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, a tanulói teljesítmények elemzése alapján o szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodunk az eltérő képességekhez; A sajátos nevelési igényű gyermekre irányuló tervezéskor adott a szakértői bizottság által a komplex vizsgálatok alapján kialakított szakvélemény, mely tartalmazza a fejlesztendő területeket – ez adja az elkészítendő fejlesztési tervek alapját. A szakvéleményben leírt javaslatokat az integráltan oktatott tanulók esetében a szaktanárok megismerik, a napi munka gyakorlatában figyelembe veszik (értékelés alóli felmentés, szóbeli feleltetés előtérbe helyezése, hosszabb idő biztosítása az adott munka elvégzésére…)
A habilitációs és rehabilitációs tevékenység célja és feladatai:
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd – és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. 42
A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök használatának megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
A kötelező feladatok elvégzése érdekében biztosítani kell:
a speciális tantervet, tanulási segédleteket, fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, fejlesztő eszközöket, játékok, differenciált foglalkozás, kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
VIII.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel bíró tanulók fejlesztése: Szoros kapcsolatot ápolunk a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti-és családsegítő szolgálattal.
differenciált óravezetés, egyéni fejlődési haladási ütem mellett speciális módszerek alkalmazása,hf nagy hangsúlyt fektetünk a pszichikus funkciók fejlesztésére, tárgyi, cselekvéses ismeretszerzés, a fejlesztés folyamatában törekszünk, hogy folyamatosan jelen legyen a korrekciós, kompenzáló jelleg, a verbális megerősítés alkalmazása, kis lépésekben történő haladás, kevés anyag változatosan, több csatornás ismeretközlés, ismétlés, gyakorlás fokozott szerepe, kis részekre bontott tananyag.
VIII.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatása „A tehetség mögött köznapi szavak rejlenek: szorgalom, szeretet, szerencse, de mindenekelőtt a kitartás.” James Arthur Baldwin A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. 43
Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően .
Az iskola szerepe és lehetősége a tehetséggondozásban - Tehetségpont vagyunk 2011/2012-es tanév óta, és ez a cím kötelez arra, hogy minden tanítványunkban megkeressük a benne lévő tehetséget, és támogassuk minél szélesebb körű kibontakozását. Folyamatban van a Tehetségpont akkreditációja is - Iskolánk 2012. június 9- én elnyerte az örökös ÖKOISKOLA rangot, ezért teljes pedagógiaiés tehetséggondozó tevékenységünket áthatja a környezettudatosságra és fenntartható fejlődésre nevelés. - A 2010-2011-es tanévben már lebonyolítottunk tehetséggondozó műhelyfoglalkozásokat. Anyaiskolánk, az abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tehetségközpont, ezáltal szoros szakmai együttműködés van a két intézmény között. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: a korai felismerés, a tehetség ígéretes tanulók megtalálása, feltérképezése a tehetség jellegének és szintjének megfelelő, lehetőség szerint folyamatos segítése és kibontakoztatása a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése, személyiségfejlesztés.
Vlll.4.1 Célok Általános célok
Céljaink kitűzésében és megvalósításában kiemelt szempont, hogy akkreditált Tehetségponttá váljunk. Az elsődleges cél a gyermekek képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése - keresve a hatékony pedagógiai eszközöket. Ebben fontos szempont az általános intellektuális képességek és a speciális képességek párhuzamos fejlesztése. - Ugyanakkor kiemelt része a célkitűzésnek a személyiségfejlesztés (pl. motiváció, önismeret, alkalmazkodás, viselkedéskultúra stb.) Fontos, hogy a gyermek, tanuló saját képességeit felismerje. Helyi célok A tehetséges fiatalok megtalálása 44
Célunk a gyermekek megismerése, tehetségének feltérképezése, hogy a fejlesztésük célirányos legyen. Hatékony tanuló megismerési technikákat alkalmazunk a tanulók személyiségének fejlesztése érdekében. A tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában Tantervünkben külön hangsúlyt kapott a tehetséggondozás, melyben a folytonosság elve szerint minden órán megjelennek a tehetséggondozó feladatok. A tantárgyak közötti koncentráció is ezt a célt szolgálja A tehetség hasznosulásának elősegítése, ösztönözni motivációját, kíváncsiságát és kreativitását. - A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése: a különleges adottságokat fejezi ki a képességek valamely területén (pl. idegen nyelv, zene, sport, művészetek stb.) biztosítják az intenzív, gyors elmélyülést és előrehaladást - Egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítése: az a „hiányosság” amely a tehetség fejlődését megnehezíti, például egy gyermek összességében kiemelkedő teljesítmény nyújt, de emellett egyetlen tantárgyban súlyos hiányok mutatkoznak. Problémák adódhatnak a tanulási és munkamódszerek vagy a motiváció területén is. Célunk, hogy a hiányosság diagnosztizálása során egyéni bánásmódban részesüljön a tanuló. - Megelőzés: annak megakadályozása, hogy a tehetséges gyermek elveszítse a kedvét az adott tárgy iránt. Életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő motiváló, fejlesztő feladatokkal. - Olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a tehetségfejlesztést. Célunk a feltöltődés biztosítása, például az intellektuális képességekkel rendelkező gyermekeknek lehetőséget biztosítunk néptáncra, zongorára, ill. sportszakkörre járni. Felkészíteni arra, hogy testileg, szellemileg egészséges, kreatív felnőtt váljék belőle, aki olyan munkakörben dolgozzon, amiben igazán tehetséges.
Pályaválasztást segítő önismereti kérdőívek, tesztek kitöltése, értékelő megbeszélése. Pályaválasztási kiállítás megtekintése. Iskolai nyílt napok megtekintése, 7. osztálytól. Szakmai előadók meghívása. Személyes beszélgetések, vélemények. Tapasztalatgyűjtés az adott szakmában jártas emberektől. Felvételi előkészítő foglalkozások (magyar, matek, angol). A tehetségek nyomon követése 45
Életpálya-építés: Célunk, hogy a diák felkészüljön a sikeres felvételire, és a megszerzett érettségi után folytathassa tanulmányait és munkahelyet találjon. Lehetőség szerint olyan helyen töltse mindennapjait, ahol a tehetségét ki tudja bontakoztatni, élvezze a munkáját. Ez is elvezeti őt a boldog, elégedett élethez. Az elballagott tanulókkal továbbra is fenntartjuk a kapcsolatot. Évente Öregdiák találkozót szervezünk, ahol a diákok elmondják élményeiket, tapasztalataikat, ezáltal segítve a pályaválasztás előtt álló diákjainkat a döntésben.
Vlll.4.2. Tantervi alapelveink a tehetségprogramhoz Általános alapelveink 1. Sokféleség – a céljaink elérésére tanórai és tanórán kívüli változatos témákkal, eszközökkel, módszerekkel fejlesztjük a gyerekeket. 2. Integráció – minden képességet integráltan alkalmazunk, beleértve az érzelmeket, és az intuíciót is. 3. Lényegi tanulás – a tanuló és a tantárgy szempontjából lényeges anyagok, készségek, eredmények és tudatosság. 4. A jó tanítási/tanulási módszerekkel való egyezés – különböző tanítási gyakorlatokat alkalmazunk, amelyek figyelembe veszik a motivációt, a gyakorlatot és a visszajelzést 5. A társakkal és fontos egyénekkel való kölcsönhatás – lehetőség van olyan emberekkel való találkozásra, vagy a róluk való tanulásra, akik ugyanazzal vagy más tehetséggel rendelkeznek (projektnapok, bemutatók, rendezvények, kirándulások) 6. Értékrendszer – állandó lehetőség biztosítása a személyes és szociális értékek kialakítására és vizsgálatára, valamint a személyes értékrendszer kialakítására (személyes – közös beszélgetések, értékek számbavétele és megőrzése) 7. Kommunikációs készségek – verbális és nem verbális rendszerek és készségek kifejlesztése az elképzelések megvitatására, megosztására és kicserélésére 8. Többszörös erőforrás – változatos anyagi és emberi erőforrásokat biztosítunk a tanulási folyamat részeként (pályázatok, szülői, ill. egyéb támogatások)
Vlll.4.3. Tantervünk tehetséggondozáshoz kötődő speciális alapelvei 1. Környezeti nevelés: A Környezeti Nevelési programunkhoz igazodva a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés alapelveit alkalmazzuk. (tantárgyi
46
kapcsolódások, projektnapok: Víz világnapja, Madarak és Fák napja, stb., versenyek, vetélkedők, erdei iskola.) 2. Függetlenség – lehetőség bizonyos típusú önálló irányítású tanulásra. 3. Komplexitás – lehetőség ismeretrendszerek, mögöttük meghúzódó alapelvek és fogalmak, valamint a diákok tanulmányaihoz szorosan kapcsolódó kulcsfontosságú elméletek megismerésére. 4. Tárgyak között átívelő tanulás – lehetőség a tanulás más tudásterületekre, új helyzetekre stb. történő átirányítására. Tantárgyak közötti koncentrált tanulás. 5. Döntéshozatal – segítség a diákok számára megfelelő/releváns döntések meghozatalához, a tanulandó dolgokra és a tanulás módjára vonatkozóan. 6. Alkotás/újra-alkotás – segítség a kreatív folyamatok alkalmazásában a már megszületett alkotások fejlesztésére és módosítására, valamint a fennálló elképzelések megkérdőjelezésére és megfelelőbb megoldások találására. 7. Időzítés – a tanulási tevékenységre szánt idő rövidebb/hosszabb szakaszokra való felosztása, amely megfelel a tehetséges tanuló tulajdonságainak. 8. A tartalom ütemezése – lehetőség a tehetséges diákok gyorsaságának és rátermettségének kibontakozására az új anyag elsajátításában. 9. Gazdaságosság – a tananyag összesűrített és modern megszervezése, hogy megfelelő legyen a tehetséges diákok kapacitásának. 10. Kihívás – magas szintű tanulási élmény biztosítása, amely megköveteli a tehetséges diákoktól, hogy kiterjesszék megértésüket. 11. Testre szabottság – a tehetséges diákok képességeinek, érdeklődésének, szükségleteinek és tanulási stílusának felmérésére épül.
Vlll.4.4. A program tartalmi elemei Olyan alapképességek fejlesztése, mint az értelmes, érthető beszéd, jó előadókészség, gyors és értő olvasás, biztos helyesírás. Ez az anyanyelv és kommunikáció feladata. Az elemi és összetett matematikai műveletek, szöveges feladatok, kombinatorika, összetett gondolkodási műveletek, pontosság fejlesztése a matematikai oktatás feladata. Az idegen nyelv tanulása 1. osztálytól. (angol nyelv) A tanulási stratégia és önismeret fejlesztése segíti a biztos, értő tanulást, valamint a reális és pozitív énkép kialakítását. 47
A rendszeres testedzés, mindennapos testnevelés. A speciális tehetségek felismerése érdekében a tanulók betekintést nyernek a művészetek világába (ének-zene, tánc, zongora, szolfézs, citera, vizuális kultúra ). Természetismeret, környezetvédelem. Kézügyességet fejlesztő foglalkozások A tartalmakat érintő feladataink: o Ha megtaláltuk a tehetséget – azt továbbfejlesztjük: egyéni foglalkozásokkal, szakkörökkel, internetes- levelező- ill. házi versenyek szervezésével. (ld. Program végén a táblázatban) o Pályázatokon való részvétellel: rajzpályázatok, vers-meseíró pályázatok. o A pedagógusok vállalják, hogy folyamatosan tájékozódnak a tehetséges tanulókat érintő pályázati lehetőségekről, versenyekről. o A kulcskompetenciákon kívül a feldolgozási készségek fejlesztése: kritikus gondolkodás,
kreatív
gondolkodás,
problémakeresés-
és
megoldás,
kutatás,
döntéshozatal. o Kommunikációs készségek fejlesztése az elképzeléseik megvitatására, megosztására és kicserélésére: szituációs gyakorlatokkal, irányított beszélgetésekkel, teadélutánokon problémafeltáró-
ill.
értékelő
megbeszélésekkel,
színdarabok
tanulása,
rendezvényeken szereplési lehetőség, szavalóverseny, szépkiejtési verseny. o Az olvasás megkedveltetése a tanulókkal: iskolai Olvasónapok rendezésével, a gyermekek számára kedvelt olvasmány tetszés szerinti bemutatása, Jonatán Könyvmolyképző Programba való bekapcsolódással. A szövegértés is fontos feladat, mely szorosan kapcsolódik az imént felsorolt feladatokhoz. o Anyanyelv fejlesztése: tanórán nyelvi játékokkal, motiváló feladatokkal, tanórán kívül nyelvész szakkör keretében ismeretbővítő o Az idegen nyelvi készség fejlesztése az angol órán játékos módszerekkel történik már 1. osztálytól, ill. tanórán kívül angol szakkörön az érdeklődő tanulók tovább mélyíthetik a nyelvi képességeik fejlesztését. A 8. osztályosoknak felvételi előkészítő foglalkozások vannak. Tanórán kívüli tevékenységek: Halloween, Valentin-nap, házi versenyek, ír tábor. o Kreativitást fejlesztő programok biztosítása: Adventi Játszóház, Húsvéti Játszóház, jelmezkészítés színdarabokhoz, jelenetekhez. o Ökoiskolaként a környezettudatosságot érintő versenyek, programok biztosítása: projektnapok, erdei iskola. 48
o Fontos a gyerekek lelki egyensúlya is a sikeres tanuláshoz és a tehetség kibontakozásához,
ezért
problémamegoldó
beszélgetésekre
van
lehetőség
osztálykeretben, ill. egyénileg. (osztályfőnöki óra, teadélután, osztálykirándulások) o A megelőzés céljából játékos, szemléletes tanítási módszerekkel, eszközökkel valósítjuk meg a tanórákat: interaktív táblán Powerpoint bemutatása, videós feldolgozás, tanulói kiselőadás, kiscsoportos foglalkozás. o Az
életpálya-építéshez
pályaválasztási
kiállítás
szervezése,
pályaválasztással
kapcsolatos témanapok, csoportos beszélgetések meghívott előadókkal, próbafelvételi írása. o Az elballagott tanulókkal továbbra is fenntartjuk a kapcsolatot. Szívesen visszajönnek a volt iskolájukba, hogy megosszák velünk és a diákokkal élményeiket, tapasztalataikat.
Ezt
egy
Öregdiák
találkozó
keretében
szokta
az
iskola
Diákönkormányzata megrendezni. Minden éven sikeres program a diákok és volt diákjaink körében.
Vlll.4.5. A tehetséggondozás folyamata Tehetségkeresés, azonosítás Minden egyes tanuló egyedülálló, ezért az összes tanulási tapasztalat kapcsán figyelembe vesszük a tanuló képességeit, érdeklődését és tanulási stílusát. A tanulás sokkal hatékonyabb, ha a tanulók élvezik, amit csinálnak. Éppen ezért fontos cél a motiváció. A tehetségkeresés módszerei: -
tanári jellemzés, megfigyelés
-
tesztek és felmérések,
-
kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti,
-
iskolapszichológusok véleménye,
-
szülői jellemzés,
-
tanulótársak jellemzése.
49
Célcsoportok Tehetséggondozó- és fejlesztő programjainkra minden tanév elején a hagyományoknak megfelelően, valamint a tanulók igényeinek felmérése alapján alakítjuk ki azt a kínálatot, amit a tanulók számára meghirdetünk. A tanulók ezekből a foglalkozásokból szabadon választanak. Ezáltal is érvényesül az alapelveinknél felsorolt függetlenség és önállóság. Szervezeti formák - A tanulók délelőtti és délutáni foglalkozásai szerves egységet alkotnak. - Elsődleges feladat a tantervi követelmények minél magasabb szintű teljesítése, ezért a délelőtti foglalkozások az általános iskolai óratervvel összhangban folynak. Tanórákon az ismétlés és rendszerezés mellett az alapkészségek fejlesztése történik. - A szabadidejükben lehetőség van a gyerekeknek a könyvtárban, múzeumban kutató, gyűjtő munkát végezni. - Ahogyan a gyerekek képességei teljesítményükben megmutatkoznak, lehetőség nyílik tehetségük további kibontakoztatására külön foglalkozásokon. Délután a tehetséggondozás funkcióját alapul véve speciális blokkokban folyik a munka. Játékos, illetve kötetlenebb formában kapcsolódnak e foglalkozások a délelőtti órák tananyagához. (Idegen nyelvi, könyvtárhasználati, verseny- és felvételi előkészítő foglalkozások stb.) - Művészeti foglalkozások: - Zeneművészet: zongora, szolfézs, citera - Rajz, festészet, vizuális kultúra - Néptánc, társastánc - Sport- és játékfoglalkozások - sportkör - tollaslabda, kosárlabda - fitnesz - Nyelvész szakkör -alsó – és felső tagozaton - Mozaik Internetes Verseny -Bendegúz Nyelvész Verseny (levelezős, ill. helyi) - Matematika szakkör - versenyekre felkészítés: Internetes Matematika Verseny MATEGYE, Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny, Zrínyi Ilona Matematika Verseny Hegyalja Matematika Verseny (térségi) 50
- Angol szakkör - felső tagozaton - versenyekre felkészítés - Olvasás, kommunikáció - Jonatán Könyvmolyképző Program (levelezős verseny) - könyvtárhasználati órák - Magyar Mese Napja meseíró verseny (helyi) felolvasó maraton - Költészet Napja Szavaló Verseny (helyi, térségi) - Felvételi előkészítő -
magyar nyelv és irodalom
-
matematika
-
angol nyelv
- Környezeti nevelés - Barátunk a természet (levelezős csapatverseny) - Szitakötő foglalkozások - Szivárvány (alsós levelező verseny) -
osztálykirándulások: tanulmányi kirándulás, színházlátogatás
-
iskolai kirándulások, erdei iskola
A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,hf a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, csoportbontás, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (internet: kutató gépek, szakirodalom, friss folyóiratok olvasása), a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése reális én-kép kialakítása önismeret fejlesztése a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése. A Nemzeti Tehetség program által támogatott pályázatok a tehetség kibontakozásának és hasznosulásának segítésére szolgálnak, mely lehetőséggel iskolánk igyekszik maximálisan élni.
51
VIII.5. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek:
Integrációs felkészítés, mely az „Intézményi integrációs program” alapján folyik; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok: nyári táborok lehetőség szerint); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Köznevelési törvény szerint a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktívitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanulás tanítása, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások,
52
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a napközi otthon, továbbtanulás irányítása, segítése, az akarati tulajdonságok erősítése a tanuló helyes önismeretre, hatékony együttnevelés az integrációs program alapján jó időbeosztás, a szabadidő hasznos eltöltése művészeti nevelés, szakkörök SNI-s tanulók oktatása nevelése a szakszolgálattal való kapcsolattartás a pedagógusok felkészítése, továbbképzése.
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: étkeztetési támogatás (önkormányzat nyújtja, mi figyelemmel kísérjük a támogatottakat), a tankönyvvásárláshoz nyújtott segítség (a kedvezményben részesülők számontartása, minél olcsóbb tankönyvcsomagok összeállítása, minél több tartós tankönyv alkalmazása), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), továbbtanulás irányítása, segítése, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, Gönc Tankerülettel és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak (pályázati lehetőségek kihasználása). A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. 53
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése:
a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, (pl. rendőrség, védőnő stb.)
felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás, tandíj, térítési díjak kedvezményeinek számontartása kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, készítése a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása, hatékony tanulásszervezési formák az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése, a pályázati forrásokat kihasználva táborok szervezése.
IX. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 1. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. 2. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit a tagintézmény vezető bíz meg határozott időre, aki teljes jogú tagja az iskolai vezetőségnek. 3. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 4. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 5. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. 6. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadidős programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).
54
7. Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt a tagintézmény vezetőjének ki kell kérnie. 8. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és a tagintézmény vezetője felé. 9. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. 10. A diákönkormányzatot a tagintézmény vezetőjével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli a diákönkormányzati képviselők.
X. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI X.1. A szülők-pedagógusok együttműködése Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományaihoz híven, valamint a törvények, és a dokumentumok előírásai szerint. Ezek több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását, s fejlődjön a közösség ezen formája is. Az együttműködési formái: 1. A szülői értekezlet Feladata: a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, 55
az iskola és az osztályközösség eredményeiről, problémáiról,
céljairól,
feladatairól,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a tagintézmény vezetője felé; 2. Fogadó órák Feladata:a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. 3. Egyéni kapcsolatfelvétel Feladata: egyéni elbeszélgetés a problémákról, nyílt, őszinte megnyilvánulások. 4. Szülők közösségének részvétele az osztály életében Feladata: közösségépítés, egymás jobb megismerése. 5. Szülői közösségi választmány ülései az iskola vezetőségének bevonásával Feladata: egymás céljainak, feladatainak megbeszélése, megismerése. 6. Nyílt tanítási nap Feladata:a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. 8. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) Feladata:a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 9. Rendezvények (versenyek, ünnepségek, évfordulók, sportprogramok, táborok) Feladata:az iskolai élet megismerése, ünneplés, hagyományok ápolása. 10. Hirdetőtábla Feladata: gyors információszerzés, aktualitások. 11. Családlátogatás Feladata:a családok körülményeinek és személyüknek a megismerése, hogy ez által hatékonyabb legyen az oktató és nevelőmunka. 12. Integrációs szülői megbeszélések negyedévente Feladata: szülők tájékoztatása az adott időszakról és a további segítségnyújtás módjai. 13.A szülők megkeresése kérdőívekkel Feladata: a partneri munka kiépítése, a további munka eredményességének érdekében érdekegyeztetések. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik a tagintézmény vezetőjével, nevelőtestületével.
X.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél: a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: tanórai munka, osztályfőnöki órák, közösségi programok, egyéni beszélgetések, diákönkormányzat közgyűlése, vezetőségi ülések, kérdőívek, vizsgálatok, faliújság osztályrendezvények, kirándulások.
56
A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján a tagintézmény vezetőjéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetőjével, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről a tagintézmény vezetőjétől, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott tagintézmény vezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál; az iskola főigazgatójánál; a tagintézmény vezetőjénél.
X.3. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében a tagintézmény vezetőjének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
57
Kapcsolattartó partnerek Iskolánk fenntartója, működtetője: KLIK Gönci Tankerület Telkibánya Önkormányzat képviselőtestülete Kormányhivatal Járási Hivatal
A kapcsolattartás formája értekezletek, megbeszélések, megkeresések
írásos
iskolával kapcsolatos futó pályázatok, rendezvények, ügyintézés GYIV étkezés írásos megkeresések törvények betartása, ügyek intézése szóbeli és írásos formában Gönci Tankerület iskolái közös programok, versenyek, különböző feladatok, tevékenységek gyanánt értekezl. Megyei Pedagógiai Intézettel szakértői vizsgálatok, szakmai fórumok a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó gyermekek vizsgálata, szaktanácsadás a helyi és körzeti oktatási intézmények óvoda-iskola, általános iskola-középiskola átmenet, továbbtanulás, közös programok Aggteleki Nemzeti Park, Kúria környezeti nevelés, ökoiskolai tevékenység, Oktatóközpont, Zempléni Tájvédelmi bázisiskolai programok Egység, Északerdő Zrt Telkibányai Erdészeti Igazgatósága a helyi családsegítő és gyermekjóléti tanácsadás, beszélgetés, írásos megkeresés, szolgálat szoros kapcsolat az iskola GYIF felelősével a helyi Művelődési Ház programok, rendezvények, a helyi egyházak, és képviselőik, református hit-és erkölcstan oktatása, közös ökogyülekezet rendezvények, környezeti nevelés a társadalmi szervezetek: ATKE rendezvények, programok, támogatás, Rendőrség előadások, rendezvények, segítség, tanácsadás egészségügyi intézmények; házi orvos, vizsgálatok, előadások, közös programok, védőnő,
XI. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI
Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük, amelyet a Nemzeti Köznevelési Törvény a 65. §-tól a 70.§-ig szabályoz:
osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga különbözeti vizsga.
1.Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 58
o a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, o engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, o ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, o ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, o független vizsgabizottságot kér. A tanuló egy osztályozóvizsgán egy tantárgy egy évfolyamra vonatkozó követelményeiről számol be. Ha a tanuló egy vagy akár több tantárgyból több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeit egy tanévben teljesíti, akkor minden évfolyamra vonatkozóan meg kell állapítani a tanuló osztályzatait. A különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában teheti le, ahol iskolaváltás miatt tanulmányait folytatni szeretné. 2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról neki felróható okból elkésett, a vizsgán nem jelent meg, vagy a már megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozott, A javítóvizsgát minden tanév augusztus 15. és 31. között kell megtartani. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
59
XII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: o o o o o o
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. Átlépés másik osztályba ugyanazon az évfolyamon belül Lehetőség van azonos évfolyamon belül másik osztályba való átlépésre, ha az a tanuló egyéni fejlődését elősegíti. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével a tagintézmény vezetője dönt, melyet a Kormányhivatal felé jelez. 7. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, a tagintézmény vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 8. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
60
AZ ILOSVAI SELYMES PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZEPSI CSOMBOR MÁRTON TAGINTÉZMÉNY
HELYI TANTERVE
61
XIII. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) A Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázat foglalja össze: Tanév 20132014 20142015 20152016 20162017
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2013 2007 2007 2007
2013 2007 2007 2007
2013 2013 2007 2007
2013 2013 2007 2007
2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. számú mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, 2. számú mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
62
ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene „A változat” Magyar nyelv és irodalom, Biológiaegészségtan, Fizika, , Ének-zene „A változat” Kémia „B változat”
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.
ÉVFOLYAM Alsó tagozat
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret Idegen nyelv
1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? matematika informatika matematika természetismeret Dráma és tánc/ Hon- és népismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Földrajz Matematika Biológia-egészségtan Fizika
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
ÉVFOLYAM Felső tagozat 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6.évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
63
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Iskolánk az ötödik és hatodik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Oka: a mindennapos testnevelés bevezetésekor úgy döntöttünk, hogy a tanulók mozgáskultúrájának sokrétű fejlődése érdekében heti két órában a tánc és mozgás tantárgyat vezetjük be. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Tantestületünk kis létszámú. Bármilyen változás az összetételében (szaktanár eltávozása, más szakos belépése, stb.) problémát jelenthet a szabadon választható órakeret fenti táblázat szerinti megvalósításában. Ezért ha a szükség úgy kívánja, a tantestület közös megegyezéssel, a fenntartó, a SZMK, és a diákönkormányzat jóváhagyásával azt módosíthatja.
64
Óraszámok az 1–4. évfolyamon (kötelező és választott tantárgy, kötelező, szabadon tervezhető és a választható tanítási órakeretből felhasznált tantárgyankénti óraszám és heti összes óraszám) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Angol Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeretből felhasználható
Összes heti óra
1. évfolyam 7+1
2. évfolyam 7+1
3. évfolyam 6+2
4. évfolyam 6+1
1
1
1
2+1
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1+1 2 2 1 5
2
2
3
3
25
25
25
27
1
2
2
26
27
29
25
A választható órakeretből a szülők és a gyerekek az előre kiadott szakkörökből, felkészítésekből és korrepetálásokból választhatnak.
65
Óraszámok az 5-8. évfolyamon (kötelező és választott tantárgy, kötelező, szabadon tervezhető és a választható tanítási órakeretből felhasznált tantárgyankénti óraszám és heti összes óraszám) Óraterv a kerettantervekhez – 5-8. évfolyamon 5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3+1
4
Idegen nyelv Angol Matematika
3
3
3
3
4+1
3+1
3+1
3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2+1
Biológia-egészségtan
2
1+1
Fizika
2
1+1
Kémia
1
2
1+1
2
Tantárgyak
Földrajz Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Hon-és népismeret körtan
1
1
Informatika
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
Választható órakeretből felhasználható
2
2
2
2
30
30
33
33
Összes heti óra
A választható órakeretből a szülők és a gyerekek az előre kiadott szakkörökből, felkészítésekből és korrepetálásokból választhatnak.
66
XIV. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Taneszközök: Az iskolánkban a nevelő- oktató munka során a pedagógusok elsősorban a nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép..) használnak a tananyag feldolgozásához, melyeket az Emberi Források Minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Tanulóktól csak a feltétlen szükséges taneszközök – tankönyvek megvásárlását kérjük, melyeket már tanév végén megkapnak a szülők. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév júniusában) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. A következő szempontokat veszik figyelembe:
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,
előnyt élveznek a több éven keresztül használható taneszközök,
a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be,
a taneszközök ára megfizethető legyen
külsejében esztétikus legyen.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
Tankönyvek: A tartós tankönyv Az 5/ 1998. MKM rendelete szerint tartós az a tankönyv, amely - minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv,
67
- a tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány. 2. A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt a szülői szervezet (közösség) jóváhagyja.
A tantestület számára mindezek mellett fontos, hogy a tankönyv legyen: a tantervi és tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,
a kulcskompetenciák fejlesztését figyelembe vevő
a munkaközösség számára elfogadott
Legyen jól olvasható, könnyen érthető. Minden eszközével szolgálja a megértést.
Ne tartalmazzon túl sok tényt, adatot, idegen kifejezések ne nehezítsék a megértést. Legyen alkalmas a tanulói önálló tevékenység serkentésére, segítse a differenciált osztálymunka megvalósítását. A szövegillusztráció szöveggel való kapcsolata és aránya ideális legyen, illusztrációkban gazdag,
alkalmas a tanulói önálló ismeretszerzésre, megfelel az életkori sajátosságoknak. A nyelvezete az életkori sajátosságokat messzemenően figyelembe veszi. Az olvasható fogalmak jól kifejtettek, absztrakciós szintjük megfelel a tanulói sajátosságoknak.
A könyvek külön értékét növeli, ha többféle módon differenciálnak. Az olvasásnál például ugyanaz a szöveg megjelenik bennük folyamatosan és szótagoltan írt formában is.
Az olvasmányok, szövegek feldolgozásában megjelenik az önálló ismeretszerzés lehetősége, megfelelő hangsúly van a tanuláson, a tanulásszervezésen.
A jó tankönyvek feladatrendszere nem véletlen és ötletszerű módon dolgozza fel a szövegeket, hanem határozott didaktikai funkciójuk van (például műfaji, nyelvi, stilisztikai vizsgálat, a szerkezet, a mű megértését célzó szókincsbővítés stb.).
a tevékenykedő, fölfedező tanulására építő ismeretszerzést helyezi előtérbe.
tartós, „örökölhető”
68
XV. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 1-3. évfolyamon: Átvezetni a kisgyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, a játékosság elvének megtartásával.
játékosság és mozgásigény kielégítése környezeti megismerés képességének fejlesztése társas kapcsolatok elmélyítése tanítási tartalmakban elemi ismeretek közvetítése alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése tanulási szokások kialakítása közösséggé formálás osztályonként személyre szóló fejlesztés.
4. osztály: A gyermeki kíváncsiságra építve, motivált tanulási tevékenységekkel történő fejlesztés.
Felelősségtudat Munkafegyelem Kitartás Az érzelemvilág gazdagítása Ismeretszerzési minták Feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése Tanulási szokások kialakítása Személyre szóló fejlesztés.
5-6. osztály: Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanítás-tanulás folyamatában hangsúlyos az érzékelésen, tapasztalatokon keresztül szerzett ismeretek elsajátítása. Képi gondolkodás fejlesztése A megszerzett készségek tovább fejlesztése. 7-8. osztály – fejlesztő szakasz: A serdülőkori változásokkal együtt járó gondolkodási, ismeretszerzési mechanizmusok átrendeződésének tanulási folyamatokra gyakorolt hatásának kiaknázása. Elvont fogalmi Elemző gondolkodás Önismeret Együttműködési készség Akarat Empátia
69
XVI. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján: az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbiak valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott tagintézmény vezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. Iskolánkban alsó tagozaton 2012. szeptembertől az 1.-2. évfolyamon az öt testnevelés óra keretében három testnevelés óra és két néptánc óra került megszervezésre, mely megszervezési mód felmenő rendszerben történik. Felső tagozaton 2012. szeptembertől az 5.-6. évfolyamon az öt testnevelés óra keretében három testnevelés óra és két néptánc került megszervezésre, mely megszervezési mód felmenő rendszerben történik. Iskolánkban működik szakmai szervezet, az ISK, mely népszerűsíti a sport és az egészség fontosságát, szorgalmazza a mindennapos testmozgás minden formáját. Versenysport, tömegsport a délutáni foglalkozásokon valósul meg. Alsó tagozaton a sor-és váltóversenyek, míg felső tagozaton a kosárlabda, labdarúgás és a sor-és váltóverseny is szerepel.
XVII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a 70
vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
71
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
feladat:
HASONFEKVÉSBŐL
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot 72
végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44 73
3.
feladat:
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
HANYATTFEKVÉSBŐL
FELÜLÉS
TÉRDÉRINTÉSSEL
FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 5.
6.
7.
8.
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
évfolyam
74
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
PONTSZÁM
4.
feladat:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
évfolyam
FEKVŐTÁMASZBAN
KARHAJLÍTÁS-
ÉS
NYÚJTÁS
FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) 75
Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
11 13 15 17 19
évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
76
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
77
XVIII. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI XVIII.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. Első évfolyamon minden tantárgyból legalább a „Gyengén teljesített, Felzárkóztatásra szorul” minősítést kell elérni a továbbhaladáshoz. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanuló az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Sikeres vizsga esetén léphet a magasabb évfolyamba. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, a tagintézmény vezető által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján a tagintézmény vezető mentesíti az osztályzatokkal történő értékelés alól, és helyette szöveges minősítés alkalmazását írja elő. Ebben az esetben a szöveges minősítés alapján léphet magasabb évfolyamba. A tanuló a tagintézmény vezetőjének engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
XVIII.2. Az évfolyam megismétlése: A tagintézmény vezetője a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. Ha a tanuló tanév végén négy, vagy annál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető, legfeljebb egy alkalommal. Az évfolyamra ismétlésre történő utasítás fontos előfeltételeként kell mérlegelni, hogy önmagához képest mennyit teljesített a tanuló, vagyis kihasználta –e meglévő személyes adottságait. Indokolt lehet természetesen az évfolyam ismétlése akkor is, ha erre a tanuló fejlődése érdekében van szükség.
78
XVIII.3. Belépés az iskolába Iskola beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz (problémás esetben iskolaérettségi vizsgálat után). Az 1. osztályba történő beiratkozás feltételeit a Köznevelési törvény szabályozza. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, a Kormányhivatallal kapcsolatban álló Tankerületi igazgató jóváhagyásával a tagintézmény vezetője veszi fel.
79
XIX. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. A) Szóbeli számonkérés: feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; beszélgetés, kiselőadás, stb. B) Írásbeli számonkérés: témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból az elméleti tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően. számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap); írásbeli felelet: egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). C) Gyakorlati számonkérés: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Alsó tagozaton magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból a tanév elején, félévkor és év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A felső tagozaton az éves munkatervben szabályozzuk le az abban a tanévben végzendő év eleji, félévi, év végi méréseket és azok módját. 80
3. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
4. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. Egyéb értékelések: Az integrációba bevont tanulók értékelését az év elején elkészített egyéni fejlesztési terv alapján negyedévente, szöveges minősítéssel végezzük. A tantárgyakba beintegrált modulok (Hon- és népismeret, Etika, Dráma) értékelése az adott tantárgy keretén belül érdemjeggyel történik. A 6. évfolyamon tanított Tánc és dráma értékelése szintén érdemjeggyel, az elégséges-jeles minősítéssel kerül sor. Értékelésünk alapelvei: fejlesztő ösztönző legyen a fejlődés irányát tartalmazza. személyre szóló legyen folyamatosságot biztosítson az iskolai követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egységes arányát igazságos legyen arra koncentráljon, hogy „mit tud a gyerek”, kiszámítható legyen félelemmentes légkörben történjen önmagához képest a fejlődést tartalmazza nyilvános és hozzáférhető legyen
A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT GYENGE, FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL NEM FELELT MEG, FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
81
5. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
6. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
7. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
8. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-30 %:
Érdemjegy elégtelen (1)
31-50 %:
elégséges (2)
51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
közepes (3) jó (4) jeles (5)
Szöveges értékelés Nem felelt meg, felzárkóztatásra szorul. Gyenge, felzárkóztatásra szorul. Megfelelően teljesített. Jól teljesített. Kiválóan teljesített.
Tollbamondás értékelése a felső tagozaton: A hibapontok mellett fontos az írásbeli munka külalakja is, melyet az értékelésnél figyelembe veszünk. TELJESÍTMÉNY 11 hibaponttól 9-10 hibapont 7-8 hibapont 4-6 hibapont 3 hibapontig
ÉRDEMJEGY elégtelen elégséges közepes jó jeles
9. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
10. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök és a nevelőtestület minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzata úgy alakul ki, hogy a tanulót tanító pedagógusok és ügyeletes, ebédeltető tanárok mindegyike havonta egy osztályzattal értékeli, s ezekből a jegyekből az osztályfőnök összegzése alapján jön létre a havi jegy. 82
Vitás esetben a nevelőtestület szavazással dönti el az érdemjegyet az osztályfőnök javaslatára. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 11. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, segítőkészen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
előzékenyen,
Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; feladatait nem minden esetben teljesíti; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; osztályfőnöki intője van. igazolatlanul mulasztott; Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 12. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 83
13. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 14. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 15. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, 84
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
16. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, tagintézmény vezetői dicséret, nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért, kiemelkedő tanulmányi eredményért példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért közösségi munkáért dicséretben részesíthetők.
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen, a 8. osztályosok ballagáskor az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy tagintézmény vezetői dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki:
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
Büntetések Az iskolai büntetéseknél figyelembe kell venni: - a tanuló életkori, - személyiségi tulajdonságait, - a fegyelemsértés és a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát.
85
A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem megtorló, vagy a tanulóra nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos. Kezdeményezheti: - osztályfőnökök - szaktanárok - napközis nevelő - diákközösség - iskola dolgozói - tagintézmény vezető
17. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; délutáni foglalkozást vezető nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, az osztálynaplóba be kell vezetni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ez lehet: tagintézmény vezetői figyelmeztetés tagintézmény vezetői intés tagintézmény vezetői megrovás nevelőtestületi figyelmeztetés nevelőtestületi intés nevelőtestületi megrovás
86
Kártérítés A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben kell értesíteni. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után. Mentesítés az értékelés alól A tagintézmény vezető a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülők kérelmére felmentheti az iskola, kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján a tagintézmény vezető mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Egyéni továbbhaladás A tagintézmény vezetője a szülők kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését. Akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.
Az otthoni, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok, készségek, és a gyakorlat nagy részének a kialakítását csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A napközis, délutáni elfoglaltságok - az iskola pedagógiai programjával összhangban - segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő- oktató munkáját. Feladatuk, hogy a maguk speciális lehetőségeivel segítse az iskolai célok megvalósítását. A napközi hozzájárul, hogy az egész napos foglalkozásban részesülő gyerekek életkoruknak megfelelő szinten sajátítsák el és gyakorolják, az egészséges, kulturált életmód szokásait,- legyenek képesek társas kapcsolataik alakítására, a társakkal való együttműködésre, fejlődjön szocializációjuklegyenek képesek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre, valamint szabadidejük személyiségfejlesztő, önálló felhasználására. Elvek és korlátok: A tanulók felkészülésének tanórán kívüli feladatait (házi feladat) az otthoni (napközis, délutáni foglalkozások) felkészülés részeként a tanórákon határozzák meg a pedagógusok.
87
Ennek során a következő meghatározó elveket kell figyelembe venni: a házi feladat meghatározásához a tanórán elegendő időt kell hagyni, hogy a tanulók tudomásul vegyék, feljegyezzék és megértsék azt a házi feladat feladásakor egyúttal a szülőt, napközis nevelőt is tájékoztatjuk. a házi feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell a tanulók életkori sajátosságaiból adódó szabadidő szükségletet a házi feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni a tanulók képességeit, ennek megfelelően differenciálhatunk a házi feladatok a tanagyaghoz kapcsolódjanak a házi feladat nem lehet a tanórán elmaradt tananyag befejezésének eszköze az otthoni feladatok mennyisége és minősége célszerűen szolgálja az ismeretszerzést, az ismeretek begyakorlását, a készségek fejlesztését a házi feladat nem lehet a tanulói túlterhelés tényezője A házi feladat lehet:
szóbeli (elméleti házi feladat) írásbeli házi feladat egyszerre mindkettő, feladatgyűjteményből adott feladatok tankönyvi kérdések megválaszolása vázlatkészítés leíró- vagy elemző munkák kiselőadás, gyűjtő- vagy kutató munkák ill. számítógépes feladatok manuális tevékenység
A házi feladatok célja, hogy a tanulók: elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Az első- nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Tantárgyanként egy átlagos képességű tanulónál a felkészülés ne haladja meg a 20-30 percet.
88
A feladat elvégzését valamilyen formában mindig ellenőrizzük. A szaktanár döntése alapján jeggyel is értékelhető. Házi dolgozat, kiselőadás, szorgalmi feladatok készítése önkéntes alapon történjen. Értékelése a szaktanár döntése alapján.
XX. A CSOPORTBONTÁSOK, CSOPORT-ÖSSZEVONÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Osztályösszevonások Iskolánkban kevés az egy évfolyamon tanuló diákok száma, ezért szükség esetén összevont osztályokban folyik az oktatás. Gyermeklétszámtól függően a következő összevonások lehetségesek: 1.-2. osztály, 3. és 4. osztály önálló 3.-4. osztály, 1. és 2. osztály önálló 1.-2. osztály, 3.-4. osztály 1.-3. osztály, 2. és 4. osztály önálló 2.-4. osztály, 1. és 3. osztály önálló 1.-3. osztály, 2.-4. osztály Célcsoportok csoportbontáshoz Tehetséggondozó- és fejlesztő programjainkra minden tanév elején a hagyományoknak megfelelően, valamint a tanulók igényeinek felmérése alapján alakítjuk ki azt a kínálatot, amit a tanulók számára meghirdetünk. A tanulók ezekből a foglalkozásokból szabadon választhatnak szüleik írásbeli nyilatkozatával megerősítve. Ezáltal is érvényesül az alapelveinknél felsorolt függetlenség és önállóság. Így jönnek létre iskolánkban a különféle évfolyamú tanulókból álló szakkörök. Csoportbontás az alábbi tantárgy esetén történik: Hit- és erkölcstan oktatása Egy adott évfolyam (esetleg több évfolyam) diákjaiból kell a református, római katolikus, adventista hittant, illetve erkölcstant tanulók homogén csoportjait megszervezni. Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv Kis létszámú osztályokkal dolgozunk, ezért lesznek a működésünk során olyan évek, amikor több évfolyam összevonásával alakítunk ki osztályokat. Ezek a tantárgyak alapvető fontosságúak mind a többi tantárgy elsajátítása, mind a későbbi továbbtanulás szempontjából. Fontosnak tartjuk, hogy összevont osztályok esetén is évfolyamonkénti csoportbontásban tanulják a gyerekek. Környezetismeret Ökoiskola lévén kiemelt fontosságú számunkra a környezeti nevelés. Ezért a természetismereti tárgyakat összevont osztályokban évfolyamonkénti csoportbontásban tanulják a gyerekek. 89
. Csoport-összevonások 1. Összevonás nélküli osztályokban Indoklása Kis létszámú osztályokkal működünk, ezért a készségtárgyak oktatása így hatékonyabb. Az alapkompetenciák fejlesztése nem szenved hátrányt. Összevonások Testnevelés, tánc és mozgás : 1.-2., 3.-4., 5.-6., 7.-8. évfolyam (4 összevont csoport) Rajz: 1.-2., 3.-4., 5.-6., 7.-8. ( 4 összevont csoport ) Technika: 1.-2., 3.-4. (2 összevont csoport.) A különféle osztályfokozatú, kis létszámú osztályokból egy szakkörre jelentkező gyerekek egy szakköri csoportot alkotnak. A szakköri foglalkozások szervezésénél figyelembe kel venni az életkori sajátosságokból adódó eltéréseket. 2. Összevont osztályokban Összevont osztályokban a következő tantárgyak oktatása a két évfolyamnak együtt történik: testnevelés, tánc és mozgás (egymást követő osztályfokozatokban) rajz technika ének-zene
Egyéb foglalkozások (tanórán kívüli) szervezése A foglalkozások szervezésénél a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságát is figyelembe vesszük. Fontos szempont a folyamatosság és a felmenő rendszer elve. A foglalkozások megszervezéséről - az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg – a szakmai munkaközösségek javaslatát figyelembe véve, a nevelőtestület dönt. - A tanulók délelőtti és délutáni foglalkozásai szerves egységet alkotnak. - A szabadidejükben lehetőség van a gyerekeknek a könyvtárban, múzeumban kutató, gyűjtő munkát végezni. - Ahogyan a gyerekek képességei teljesítményükben megmutatkoznak, lehetőség nyílik tehetségük további kibontakoztatására külön foglalkozásokon. Délután a tehetséggondozás funkcióját alapul véve speciális blokkokban folyik a munka. Játékos, illetve kötetlenebb formában kapcsolódnak e foglalkozások a délelőtti órák tananyagához. (Idegen nyelvi, könyvtárhasználati, verseny- és felvételi előkészítő foglalkozások stb.)
90
XXI. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK Az általános iskolában alkalmazott hagyományos és hatékony tanítási-tanulási módszerek mellett sajátos pedagógiai eljárásokat is kell alkalmazni. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben az alábbi tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát: differenciált tanulásszervezés szakkörök szervezése kooperatív technikák projektmódszer tanulók csoportos feladatmegoldása játék bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. A kompetencia-alapú oktatás A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A hangsúly tehát a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. A kompetencia-alapú oktatás célja: A gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, felkészüljenek arra, hogy megállják helyüket a mindennapokban készek legyenek új ismeretek befogadására. A kompetencia-alapú oktatás előnyei: Segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív, projekt stb.) a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. Az Országos Kompetenciaméréseken felkészülten, és eredményesebben teljesítenek a diákok.
91
A kompetencia területei, kulcskompetenciák: matematikai logika szövegértés idegen nyelvi kommunikáció életpálya építés környezeti kompetencia. A kompetencia-alapú oktatás során is fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. Működő módszerek: a párban történő tanulás (tanulópár) a részben egyénre szabott tanulás a csoportmódszer kooperatív tanulás. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.
Élményalapú oktatás: Az oktató munka sokkal hatékonyabb, ha a gyerekek saját maguk fedezik fel a körülöttük lévő világot, tevékenység során jutnak új ismeretek birtokába. Ezért amennyire a tananyagok témája engedi, igyekszünk új környezetben, felfedező jelleggel tanítani őket. Telkibánya természeti környezete és történelmi emlékei ideális közeget biztosítanak ehhez. Iskolánktól legfeljebb öt perc sétára találhatók különféle életközösségek, természetföldrajzi jelenségek, néprajzi jellegzetességek, történelmi emlékek. Egy- egy tanítási óra élménydúsabb, maradandóbb ismeretet nyújt, ha ezeken a helyszíneken tartjuk meg őket. Sok helyszín, amikhez tananyagok kapcsolódhatnak, fél – egy órányi sétára vannak az iskolától. Ide kihelyezett tanítási órák szervezhetők. Ezeket a szaktanárok szervezik meg délutánonként, vagy délelőtt - egyeztetve a tagintézmény vezetővel és a kollégákkal. Így költségmentesen, a mindennapok gyakorlatába építve részesülhetnek a gyerekek erdei iskola jellegű foglalkozásokban.
92
XXII. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI „Homokszemeket rakunk össze És az egész Földet építjük.” (Balogh János) „A világ népei számára tudatosítani kell, hogy a környezeti gondok megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, készséget, hozzáállást, indítékokat és együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata.” / Belgrádi Charta, 1975. / 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása, a környezetért felelős életvitel előmozdítása, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása, - bemutatjuk tanulóinknak és gyakoroltatjuk is velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket amelyek a természeti és a társadalmi környezet fenntartható működését zavartalanul elősegíti - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb alapelvekkel, ismeretekkel és gyakorlattal: - a környezet fogalma - a földi rendszer egysége - a környezetszennyezés és hatásai - a környezetvédelem feladatai és lehetőségei - lakóhelyünk természeti értékei - lakóhelyünk környezetvédelmi feladatai - hatékonyabb munkáltató módszerek alkalmazása (motiváció, szemléltetés, projektmunka, témanap, témahét, gondolkodási képesség fejlesztése) - lakóhelyünk ipartörténeti, építészeti értékei - a természetben végzett megfigyelések, terepgyakorlat, túra, kirándulás során lakóhelyünk környezetében élő állatok, növények tanulmányozása - az egészséges életmódnak megfelelő mozgásformák pl.: természetjárás, a helyes táplálkozási szokások és a tudatos fogyasztás igényének kialakítása - a tanulók felelősségérzetének fejlesztése, iskolájuk, családjuk, lakóhelyük, hazájuk iránt. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának feladata tanórán, és a tanórán kívüli foglalkozásokon is. Ennek érdekében iskolánk környezeti nevelési céljai: - értékközvetítés , a helyi értékek iránti elköteleződés - az élet tisztelete és testünk védelmének igénye - az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megteremtése - tudatos fogyasztói szokások kialakítása - a tanulás tanítása - a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése - az önművelődés igényének kialakítása 2. A környezeti nevelés lehetőségei tanórán és tanórán kívül 93
Tanóra A környezeti nevelés minden pedagógus feladata valamennyi tantárgyi órán belül. Törekszünk a környezeti nevelést a tantárgyakba integrálni. Szakkörök -
Szitakötő klub- a természet megismerésén és szeretetén túl, a környezetben lejátszódó jelenségek, események jobb megértésében segít felhasználva a Szitakötő folyóiratot. Édes otthon szakkör, összefüggéseket keres a lakás és környezet között: egészséges táplálkozás, hulladékkezelés, háztartástan, helyes fogyasztói szokások kialakítása.
Természetjáró túrák Lakókörnyezetünk, természeti környezetünk élővilágának megismertetése, a környezeti problémák megoldásának keresése. A tanulók közvetlenül megfigyelhetik a természetet, és természetben lezajló folyamatokat, kutatómunkát végezhetnek túrázás közben. Élményt nyújt a tanulók számára, felkelti kíváncsiságukat, belső igénnyé alakul a környezettudatos magatartás. Osztálykirándulások Költségeit pályázati forrásokból fedezzük szülői hozzájárulással. Iskolánk pedagógiai programjában évfolyamonként a következő kirándulásokat ajánljuk: - 1. osztály: Telkibánya és környéke, Zempléni Tájvédelmi Körzet - 2. osztály: Miskolc Vadas Park Lillafüred - 3. osztály: Sárospatak, Bodrog folyó - 4. osztály: Aggtelek – Jósvafő, ANP - 5. osztály: Eger és környéke, Bükki NP - 6. osztály: Debrecen, Hortobágyi NP - 7. osztály: Budapest, Természettudományi Múzeum és Planetárium - 8. osztály: Nyíregyháza – Sóstói Falumúzeum, Vadas park Környezetvédelmi akciók A Föld órája, Napos napok, Növények napja, Vesd bele magad!,stb. Szervezésükben segítségünkre vannak együttműködő partnereink. Költségeit az éves költségvetésből és pályázati forrásokból fedezzük. Tanulmányi kirándulások Egész napos, egy terület, egy tájegység megismerésére szerveződik pl.: állatkert, vadas park, tanösvény, skanzen, barlang, folyó. Lebonyolításuk költségét pályázatokból fedezzük szülői támogatással.
Zöld napok, jeles napok 94
Szept.23.: Takarítási világnap Okt. 4.: Állatok világnapja Márc. 22 : Víz világnapja Ápr. 22.: Föld napja Máj. 10.: Madarak és fák napja A tanulóknak kiadott környezetvédelmi problémák kutatása, feldolgozása. Rajzpályázat, vetélkedő, játszóház, előadás szervezése. Szervezésükben segítségünkre vannak együttműködő partnereink. Költségeit az éves költségvetésből és pályázati forrásokból fedezzük. Témanapok Az iskola természeti és épített környezetének vizsgálata. Szervezésükben segítségünkre vannak együttműködő partnereink. Költségeit az éves költségvetésből és pályázati forrásokból fedezzük. Nyári tábor Pályázati lehetőségként szerepel iskolánk pedagógiai programjában, elsősorban a felső tagozatos tanulók részére szerveződő tematikus táborozás javasolt. Iskolai környezet A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a tantermekben és a folyosókon, osztálytermek zöldítése, folyosók virágosítása, udvar parkosítása szükség szerint. Az iskola dekorációja összhangban van az ökoiskola arculatával (folyósok, osztálytermek,) Az iskolában van közösségi összejövetelekre alkalmas (klub) helyiség, vagy az iskola diákjai/dolgozói használhatnak ilyen helyiséget az iskola közelében. ( ÖKO- DEMO Központ) Az udvar tartozékai a, biztonságos kerékpártároló b, madáretető c. magaságyás d. dísznövények, e. komposztáló, f. játszótér (természetes anyagokból), g. sportpályák h. zöld, gyepes terület. Terepgyakorlat A növények és állatok megfigyelése, meghatározása, védelme élőhelyükön életkornak és tananyagnak megfelelően. geológia, időjárás, termi jelenségek Komposztálás A szerves hulladékok hasznosítása az ÖKO- DEMO Központ komposztáló egységének felhasználásával. A komposzt hasznosítása a magaságyásokban. Tanulmányi versenyek, vetélkedők
95
-
-
iskolánk tanulóinak lehetőséget biztosítunk minden tanévben részt venni iskolai, regionális, országos környezeti és természetvédelmi versenyeken pl.: levelezős-, internetes-, akadályverseny és egyéb versenyeken. A versenyek lebonyolításához iskolánk alapítványának anyagi támogatására számítunk alkalmanként
- Előadások, továbbképzések Gyerekeknek, pedagógusoknak helyben, iskolában szervezve. Kiállítások Lehetőség szerint szervezünk vagy helyet biztosítunk a természeti környezet bemutatására szolgáló anyagok kiállítására pl.: az emeleti folyosón Könyvtár Külön polcon helyezhetjük el a környezeti neveléssel kapcsolatos témájú szakkönyveket, szakirodalmat, folyóiratokat, dvd.- et, audio kazettákat ( Zöld sarok)
ÖKO- iskola Az ÖKO- iskola aktuális programja iskolánk mindenkori munkatervének része. Együttműködési szerződés alapján a Zempléni Tájvédelmi Körzettel és az Aggteleki Nemzeti Parkkal bázisiskolaként tanévenként közös programot valósítunk meg. Az iskola aktívan részt vesz a helyi közélet ökoiskolai célokkal összefüggő programjaiban (pl. faluszépítés stb.). Az iskola figyelmet fordít arra, hogy munkájával hozzájáruljon a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével. Az iskola együttműködik a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal és olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak. Az iskola folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, on-line kurzusokon való részvétellel, internetes együttműködésekben). Tudatos takarékosság az anyagokkal, termékekkel, vízzel, energiával. Az iskola a lehető legkisebb szinten tartja a hulladékkibocsátását, a keletkező hulladékokat környezetkímélő módon kezeli. Ahol lehetséges törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. Hulladékok elkülönített gyűjtése: Pl.: fémek, műanyagok, papírok stb. és átadása a hulladékkezelőnek. A szerves hulladék komposztálása a helyi viszonyoktól függöen. A veszélyes hulladékok gyűjtése és elhelyezése a helyi hatóság rendelkezése alapján történik. Az iskola rendezvényei (kirándulások, sportrendezvények) a lehető legkisebb mértékben terhelik a környezetet. Iskolánk az örökös ÖKO- iskola cím birtokosa.
Pályázatok Lehetőségek követése, pályázatírás, lebonyolítás: Vesd bele magad!, Szitakötő, egyéb.
96
XXIII. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
97
XXIV. A Pedagógiai program érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága A pedagógiai program hatálya A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. Érvényesség Az iskola 2013. szeptember 1-től az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet
A tagintézmény vezetője, a nevelőtestület bármely tagja, a Szülői Szervezet, az iskola fenntartója.
A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Nyilvánosság Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál, az iskola főigazgatójánál tagintézmény vezetőjénél.
98
VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS, ÉRVÉNYESSÉG
1. A Pedagógiai Programot a Knt. 97.§ (14) előírása szerinti módosítások alapján átdolgoztam. Telkibánya,2013.03.30.
………………………………………
…………………………………………….
Czuczor Tamásné
Szűcs Ottóné
tagintézmény vezető
igazgató
2. A Pedagógiai Programot az iskolai tanulóközösség képviseletében a DÖK véleményezte és elfogadásra javasolta.
Telkibánya, 2013.03.30.
…………………………………………
………………………………………….
Csontos Marianna
Boda Mátyás Zoltán
DÖK vezető nevelő,
Diáktanács képviselő
3. A Pedagógiai Programot a Szülői Munkaközösség vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta.
Telkibánya, 2013.03.30.
……………………………………………………… Szombati András SZMK elnök
4. A szakmai dokumentumot a törvényi előírásokkal összevetette és pontosítására írásban javaslatot tett. Gönc, 2013.04.30. ………………………………………………………………………………… Sztankai Szabolcs János KLIK Gönci Tankerület tanügyigazgatási referense 5. A szakmai dokumentumhoz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gönci Tankerületének igazgatója, mint a fenntartó képviselője egyetértését adta, elfogadta. Gönc, 2013.04.30. …………………………………………………………………………………. Antal Jánosné KLIK Gönci Tankerületének igazgatója
99
6. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület elfogadta. Telkibánya, 2013.05.10. …………………………………………………………………………………. Baranyainé Vasas Erika pedagógus 7. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános. Egy-egy példány a következő személyeknél és helyeken tekinthető meg, illetve elérhető az iskola honlapján is. ( ) a. az iskola fenntartójánál b. az iskola irattárában c. az iskola könyvtárában d. a nevelői szobában e. az iskolaigazgató helyettesénél f. az igazgatónál A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozásának dátuma: 2013.05.31.
……………………………………
……………………………………………
Czuczor Tamásné
Szűcs Ottóné
tagintézmény vezető
igazgató
8. A jóváhagyott Pedagógiai Program felmenő rendszerben történő bevezetésének kezdő dátuma: 2013.09.02. Az iskola 2013.09.02-től ezen átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját. Érvényessége addig tart, míg törvényi változások, és a partnerek igényei a változtatását átdolgozását szükségessé nem teszik. A Pedagógiai Program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az összes tanulójára, dolgozójára, szülőkre, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre is.
100
ILOSVAI SELYMES PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TELKIBÁNYAI SZEPSI CSOMBOR MÁRTON TAGISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA
2014.
101
Az Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és AMI Telkibányai Szepsi Csombor Márton Tagiskolája Pedagógiai Programjának 2014. évi felülvizsgálata 2014. január 7-én a kormány 7/2014.(I.17.) számú rendeletben szabályozta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet módosítását. Így 2014. március 31-ig iskolánk felülvizsgálja a 2013. szeptember 1-től hatályos helyi tantervét. Külső jogi szabályozók: 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A Pedagógiai program helyi tantervében átvezetett változtatások: Történelem 8. évfolyam 1.) „Belépő tevékenységi formák” helyett- „Fejlesztési feladatok” Ismeretszerzési és feldolgozási képességek a következőkkel egészül ki: „Ismereteket merít a 2. világháborús időszakot feldolgozó gyűjteményekből (lehetőség szerint a Holokauszt Emlékközpont anyagaiból is).” „– Ismeret szerzése a diktatúrák történetéhez kapcsolódó emlékhelyek és múzeumok segítségével [pl. lehetőség szerint látogatás a Terror Háza Múzeumban, a recski munkatábor területén létesült emlékhely (recski Nemzeti Emlékpark) felkeresése].”
2.) A második világháború a következőkkel egészül ki: „– Ismeretek szerzése a holokauszt történetét feldolgozó gyűjtemények, online adatbázisok segítségével (pl. lehetőség szerint látogatás a Holokauszt Emlékközpontban, illetve a holokauszt más jelentős hazai emlékhelyén;)” 3.) Magyarország története napjainkig a következőkkel egészül ki: „Ismereteket merít az akkor élt emberek visszaemlékezéseiből, valamint a vonatkozó múzeumok anyagából is (lehetőség szerint a Terror Háza Múzeum és a recski Nemzeti Emlékpark anyagaiból is).” A nevelőtestület a Pedagógiai programot felülvizsgálta, és a következő pontokban módosítja: II.2. 4.Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés Feladat: tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Ismerjék meg hazánk tájait, épített és alkotott, valamint szellemi és kulturális értékeit, tiszteljék a magyarság által elért eredményeket. Különösen nagy figyelmet szentelünk lakóhelyünk történelmére, tárgyi emlékeire. Alakuljon ki bennük a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. 102
5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladat: a törvény tiszteletére, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartására nevelés. A demokratikus intézményrendszer működésének megértése. Az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése. Az elnyomatás felismerésére és elítélésére nevelés. XIII. Óraszámok az 1–4. évfolyamon (kötelező és választott tantárgy, kötelező, szabadon tervezhető és a választható tanítási órakeretből felhasznált tantárgyankénti óraszám és heti összes óraszám) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Angol Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeretből felhasználható
Összes heti óra
1. évfolyam 7+1
2. évfolyam 7+1
3. évfolyam 6+2
4. évfolyam 6+1
1
1
1
2+1
4 1 1 2 2 1 4 1
4 1 1 2 2 1 4 1
4 1 1 2 2 1 4 1
4 1 1+1 2 2 1 4 1
2
2
3
3
25
25
25
27
1
2
2
26
27
29
25
A választható órakeretből a szülők és a gyerekek az előre kiadott szakkörökből, felkészítésekből és korrepetálásokból választhatnak.
103
Az alsó tagozaton az évfolyamok létszámától függően lesznek kialakítva az összevont osztályok. A lehetséges összevonások óratervi táblázatai 1.-2. osztály, 3.-4. osztály 1.-2. osztály 1. évfolyam 2. évfolyam
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Angol Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeretből felhasználható Összes heti óra
Közös 4
Önálló 3+1
Közös 4
Önálló 3+1
3.-4. osztály 3. évfolyam 4.évfolyam
Közös 4
Önálló 2+2
Közös Önálló 4 2+1
1
0
1
0
0
1
1
1+1
2 1 1 1 1 1
2 0 0 1 1 0
2 1 1 1 1 1
2 0 0 1 1 0
2 1 0 1 1 1
2 0 1 1 1 0
2 1 1 1 1 1
2 0 1 1 1 0
4
0
4
0
4
0
4
0
1
0
1
0
1
0
1
0
2
3
25
25 1
25
26
104
27 2
27
29
1.-3. osztály, 2.-4. osztály (A csoportösszevonások a következő tantárgyaknál 1.-2., 3.-4. évfolyammal működnek: idegen nyelv, erkölcstan, vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, tánc és mozgás) 1.-3. osztály 1. évfolyam 3. évfolyam
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Angol Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeretből felhasználható Összes heti óra
Közös 4
Önálló 3+1
Közös 4
2.-4. osztály 2. évfolyam 4.évfolyam
Önálló 2+2
Közös 4
Önálló 3+1
Közös 4
Önálló 2+1
1
0
0
1
1
0
1
1+1
2 1 1 1 1 1
2 0 0 1 1 0
2 1 1 1 1 1
2 0 0 1 1 0
2 1 1 1 1 1
2 0 0 1 1 0
2 1 1 1 1 1
2 0 1 1 1 0
4
0
4
0
4
0
4
0
1
0
1
0
1
0
1
0
0
2 25
1
2
25
27
0
2
1
2
25
27
26
29
Amennyiben az éves tantárgyfelosztás és a 2011. évi CXC. törvény 6.mellékletében szereplő engedélyezett órakeret lehetőséget ad rá, az összevont tanítási órákat részben évfolyamonkénti csoportbontásban is tartjuk.
105
Óraszámok az 5-8. évfolyamon (kötelező és választott tantárgy, kötelező, szabadon tervezhető és a választható tanítási órakeretből felhasznált tantárgyankénti óraszám és heti összes óraszám) Óraterv a kerettantervekhez – 5-8. évfolyamon 5. évf. 6. évf. Tantárgyak
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3+1
4
Idegen nyelv / Angol
3
3
3
3
4+1
3+1
3+1
3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2+1
Biológia-egészségtan
2
1+1
Fizika
2
1+1
Kémia
1
2
1+1
2
Matematika
Földrajz Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Hon-és népismeret
1
1
Környezettan
1
Informatika
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
4
4
4
4
Tánc és mozgás
1
1
1
1
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
Választható órakeretből felhasználható
2
2
2
2
Összes heti óra 30 30 33 33 A választható órakeretből a szülők és a gyerekek az előre kiadott szakkörökből, felkészítésekből és korrepetálásokból választhatnak.
106
XVI. 2. Ennek alapján: az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbiak valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott tagintézmény vezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. Iskolánkban alsó tagozaton 2014. szeptembertől az 1.-2. és a 3.-4. évfolyamon az öt testnevelés óra keretében három testnevelés óra valamint két tánc és mozgás óra kerül megszervezésre. Felső tagozaton 2014. szeptembertől az 5.-6. és a 7.-8. évfolyamon öt testnevelés óra, vagy négy testnevelés óra és egy néptánc kerül megszervezésre. A néptánc-oktatást fontosnak tartjuk, mert összetett mozgásforma, így fejleszti a gondolkozási készséget. Az úszásoktatást tankerületi segítséggel valósítjuk meg, alkalmazkodva az aktuális körülményekhez. Iskolánkban működik szakmai szervezet, az ISK, mely népszerűsíti a sport és az egészség fontosságát, szorgalmazza a mindennapos testmozgás minden formáját. Versenysport, tömegsport a délutáni foglalkozásokon valósul meg, melyen labdajátékok, sorés váltóversenyek, szabadidős testmozgások (jég- és görkorcsolyázás, kerékpározás, természetjárás, lovaglás, tánc és torna, szánkózás) is szerepel kihasználva az iskola környezeti adottságait, helyben adódó lehetőségeit. Ökoiskola lévén igyekszünk népszerűsíteni tanulóink körében a szabadban végezhető testmozgást. XVII. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal. Az időpontot az illetékes minisztérium által, az adott tanévre kiadott tanév rendje tartalmazza. A felmérés az éppen aktuális mérési teszt alapján kerül összeállításra. (Hungarofit vagy Netfit) 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok a Hungarofit teszt alapján.
107
XIX. 8. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény
Érdemjegy
Szöveges értékelés
0-30 %:
elégtelen (1)
31-50 %:
elégséges (2)
51-75 %:
közepes (3)
Nem felelt meg, felzárkóztatásra szorul. Gyenge, felzárkóztatásra szorul. Megfelelően teljesített.
76-90 %:
jó (4)
Jól teljesített.
91-100 %:
jeles (5)
Kiválóan teljesített.
Megjelenítése 1.o.-ban és 2.o. első félévében
XXI. Élményalapú oktatás: Az oktató munka sokkal hatékonyabb, ha a gyerekek saját maguk fedezik fel a körülöttük lévő világot, tevékenység során jutnak új ismeretek birtokába. Ezért amennyire a tananyagok témája engedi, igyekszünk új környezetben, felfedező jelleggel tanítani őket. Telkibánya természeti környezete és történelmi emlékei ideális közeget biztosítanak ehhez. Iskolánktól legfeljebb öt perc sétára találhatók különféle életközösségek, természetföldrajzi jelenségek, néprajzi jellegzetességek, történelmi emlékek. Egy- egy tanítási óra élménydúsabb, maradandóbb ismeretet nyújt, ha ezeken a helyszíneken tartjuk meg őket. Sok helyszín, amikhez tananyagok kapcsolódhatnak, fél – egy órányi sétára vannak az iskolától. Ide kihelyezett tanítási órák szervezhetők. Ezeket a szaktanárok szervezik meg délutánonként, vagy délelőtt - egyeztetve a tagintézmény vezetővel és a kollégákkal. Így költségmentesen, a mindennapok gyakorlatába építve részesülhetnek a gyerekek erdei iskola jellegű foglalkozásokban. Lakóhelyünk történetének megismertetése nagyon fontos a lokálpatriotizmus kialakítása miatt. Az élményalapú oktatás és a helyi adottságok kihasználása jelentős ezen a területen is: múzeumlátogatás, helyismereti séták, játékok, versenyek.
108
Lehetőség szerint, iskolai kirándulások alkalmával ismeretek szerzése a magyarság történetéhez kapcsolódó emlékhelyek és múzeumok segítségével. Ismereteket merít az adott korban élő emberek visszaemlékezéseiből. A hazaszeretet érzésének kialakításának fontos tere a nemzeti ünnepeinken való részvétel, tisztelet a történelmi hősöknek. (1848. március 15., 1849. október 6., 1956. október 23.) Nemzeti összetartozás napja: trianoni békére emlékezés versekkel, dalokkal (1920. június 4. ) XXII. Környezetvédelmi akciók A Föld órája, Napos napok, Növények napja, Vesd bele magad!, Te szedd!, stb. Szervezésükben segítségünkre vannak együttműködő partnereink. Költségeit az éves költségvetésből és pályázati forrásokból fedezzük. Zöld napok, jeles napok Szept.23. : Takarítási világnap Okt. 4. : Állatok világnapja Márc. 22. : Víz világnapja Ápr. 22.: Föld napja Máj. 10.: Madarak és fák napja Máj. 24.: Európai nemzeti parkok napja
109
VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS, ÉRVÉNYESSÉG 1. A Pedagógiai Programot a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet és a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet előírása szerinti módosítások alapján átdolgoztam. Telkibánya, 2014.03.30. Czuczor Tamásné tagiskola vezető 2. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület elfogadta. Telkibánya, 2014.03.18. Baranyainé Vasas Erika jegyzőkönyv vezető 3. A Pedagógiai Program módosítását az iskolai tanulóközösség képviseletében a DÖK véleményezte és elfogadásra javasolta. Telkibánya, 2014.03.30. Sontra Boglárka diáktanács képviselő
Csontos Marianna DÖK vezető nevelő
4. A Pedagógiai Program módosítását a Szülői Munkaközösség vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta. Telkibánya, 2014.03.30. Szombati András SZMK elnök 5. A Pedagógiai Program módosítását az Abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és AMI vezetője véleményezte és elfogadásra javasolta. Abaújszántó, 2014.03.30. Szűcs Ottóné igazgató 6. A szakmai dokumentumot a törvényi előírásokkal összevetette és pontosítására írásban javaslatot tett. Gönc, 2013.03.31. Sztankai Szabolcs János KLIK Gönci Tankerület tanügy-igazgatási referense 7. A szakmai dokumentum módosításához a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gönci Tankerületének igazgatója, mint a fenntartó képviselője egyetértését adta, elfogadta. Gönc, 2014.03.31. Antal Jánosné KLIK Gönci Tankerületének igazgatója
110
