Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Abaújszántó. és tagintézményei

Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Abaújszántó és tagintézményei

Általános Iskola Fony Szepsi Csombor Márton Általános Iskola Telkibánya

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2008

2

Grafika Várkonyi Károly

Tartalomjegyzék Bevezető I. Bevezető gondolatok II. Alapító okirat III. Helyzetelemzés III.1. Az iskolák arculata III. 2. Az iskola pedagógiai programja és a NAT kiemelt fejlesztési feladatai

5 6 8 14 14 18

I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő­oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 6. A gyermek­ és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő­oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 10. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének  lehetőségei

20 20

II. fejezet Az iskola helyi tanterve 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai  foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei

20 22 23 29 31 32 33 35 38 39 42 42

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök  kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának  kötelezettségét 64 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma  értékelésének, minősítésének formája 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 6. A tanulók fizikai állapotának mérése III. fejezet Egészségnevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások 2. Az iskola egészségnevelési célja, feladata

65

67 76 77 85 85 86

3

3. Az egészséges életmód fejlesztő programjai 87 4. Helyzetelemzés 88 5. Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában a tanórán és a tanórán kívül 88 6. Módszerek az egészségnevelésben 92 7. Összesített iskolai egészségnevelési program 94 8. Kapcsolatépítés és az egészségvédelmi szervekkel együttműködés 97 9. Ellenőrzés, értékelés az egészségnevelés terén 101 10. Irodalomjegyzék 102 IV. fejezet Környezeti nevelés 1. Bevezető 2. Az iskola és a környezeti nevelés 3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele 4. A környezeti nevelés program javasolt témái, elemei 5. A környezeti nevelés szinterei tanórán és tanórán kívül 6. Módszerek 7. Taneszközök 8. Környezeti nevelés tartalma az általános iskolában 9. Környezeti nevelés partnerei – kapcsolatok 10. Minőségfejlesztés 11. Pedagógus­továbbképzés 12. Értékelés a környezetismeret tanítás­tanulás folyamatában V. fejezet Környezeti nevelési és egészségnevelési program I.S.P. Ál. Isk. és A.M.I. Abaújszántó, Szepsi Csombor Márton Tagiskola, Telkibánya

103 103 104 106 107 108 111 111 112 132 133 133 134 135

VI. fejezet 1. Fogyasztóvédelem 2. Közlekedésre nevelés 3. Az áldozattá válás megelőzése 4. Társadalmi bűnmegelőzés 5. Erőszakmentes konfliktuskezelés

156 157 157 157 158

VII. fejezet A Pedagógiai program érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága

159

VIII. fejezet A Pedagógiai program legitimációja

161

Melléklet 162 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és  felszerelések jegyzéke 162

4

„…félig sem olyan fontos az amit tanítunk gyerekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” Eötvös József

5

Bevezető Az   iskolában   a   nevelő­oktató   munka   a   pedagógiai   program   alapján   folyik.   A   közoktatási  törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai  programmal.  A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra –  az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra –  határozza   meg   az   iskolában   folyó   nevelés­oktatás   rendszerét:   céljait,   feladatait   és  tevékenységeit. A   pedagógiai   program   ebből   következően   az   iskola   szakmai   önmeghatározásának  dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.  A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz  kapcsolódva: ­ évente meg vannak határozva az aktuális célok és ­ az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A   pedagógiai   program   megvalósításának   meghatározó   feltétele   az   iskola   éves   rövid   távú  pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A   jelenleg   érvényben   lévő,   2001.   09.   01­jén   hatályba   lépett   pedagógiai   program  felülvizsgálatát   a   közoktatásról   szóló   1993.   évi   LXXIX.   törvény   2007.   évi   módosítása  rendelte el, illetve az intézmény átszervezési­intézményi társulás tette szükségessé. A   pedagógiai   program   tartalmát   a   következő   jogszabályok   és   dokumentumok   határozzák   meg: ­ az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, ­ a   NAT   kiadásáról,   bevezetéséről   és   alkalmazásáról   szóló   243/2003.   (XII.   17.)  kormányrendelet, ­ a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.)  OM­rendelet, ­ a 32/1997. (XI. 5.) MKM­rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának  irányelve kiadásáról, ­ a 11/1974. (VI. 8.) MKM­rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, ­ a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának  irányelve kiadásáról ­  az intézmény alapító okirata. A pedagógiai program magában foglalja: ­ a nevelési programot,  egészségnevelési programot,  környezeti nevelési programot, ­ a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés­oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam  végéig tart. Szakaszai: 6

­ az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, ­ a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, ­ az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, ­ a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető  és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az  alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25­50%­ban nem  szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban  szakrendszerű oktatás folyik.

I. Bevezető gondolatok Az 1985­ben életbe lépett oktatási törvény jelentős állomása volt a magyar közoktatásnak.  Oldotta   azokat   a   merev   szabályokat,   amelyek   az   iskola   élet   valamennyi   mozzanatát  központilag   akarták   szabályozni.   A   központilag   előírt   tananyag   megvalósításában   nagy  szakmai   önállóságot   kaptak   a   pedagógusok.   A   többször   módosított   1993.   évi   közoktatási  törvény valamennyi iskola számára lehetővé és kötelezővé teszi a helyi pedagógiai program­  benne   a   helyi   tanterv   elkészítését,   melynek   lényegi   eleme   az,   hogy   az   iskola   saját  körülményeihez,   adottságaihoz,   az   iskolahasználók   igényeihez,   a   fenntartó   lehetőségeihez  igazodva határozza meg tennivalóit. E program a törvény keretei között lehetőséget ad arra,  hogy   a   NAT­ban   foglalt   követelményekre   alapozva   az   iskola­   valamennyi   körülményre  tekintettel­   az   optimális   programot   állítsa   össze.   Olyan   programot,   amely   nem   állít  teljesíthetetlen   követelményt,   de   teljesítése   erőfeszítést   igényel   a   folyamat   valamennyi  résztvevőjétől. Az   iskola   helyi   adottságai   környezete,   a   tanulók   szociális   háttere   meghatározza   és  befolyásolja   az   intézmény   arculatának   kialakulását,   és   behatárolja   az   oktatás­nevelés  eredményességét is. Pedagógiai   programunk   célja,   egyrészt   hogy   a   közoktatásról   szóló   törvényben   foglalt  célkitűzések megvalósításának módját meghatározza: másrészt hogy iskolánk kifejezve több  évre kiszámíthatóvá és stabillá tegye az intézményben folyó munkát. Ennek megfelelően tartalmazza az 1993. évi LXXIX. tv. 48.­ában foglaltakat: 1. Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül •  az iskolában folyó nevelő­ oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait,  feladatait, eszközeit, eljárásait, • a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, • a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, • a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai  tevékenységet, • a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, • a gyermek­ és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, • a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, • a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

7

• • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • •

a PP végrehajtásához szükséges nevelő­ oktató munkát segítő eszközök és  felszerelések jegyzékét tantárgyanként kell összesíteni! A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit,  továbbfejlesztésének lehetőségeit. Egészségnevelési és környezeti nevelés programját az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és válaszható  tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és  követelményeit az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök  kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és  formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének  követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye,  magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését,  valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai  kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi kultúra­ és népismereti tananyagot. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók  tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok  meghatározásának elveit és korlátait. A pedagógiai program tartalmát meghatározza az 1993.évi LXXIX. Tv. A  közoktatásról. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.)  kormányrendelet. Ezen túl a program készítésénél és módosításánál alkalmaztuk a 28/2000.(XI.  21.)OM rendeletet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és  alkalmazásáról. A 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési­ oktatási intézmények  működéséről. Az önkormányzat minőségirányítási programja. Az önkormányzat intézkedési terve. A fenntartó által meghatározott keretek a törvényben előírtakon túl (pl.  többletóraszám, helyi tartalom). Az intézmény alapító okirata.

Intézményünk nevelőtestülete által készített és elfogadott pedagógiai program a törvénynek  megfelelően, a NAT­ra építve, a fenntartó, a szülők, a nevelők által megfogalmazott helyi  igények   és   a   tanulók   szükségleteinek,   érdeklődésének   figyelembevételével,   valamint   a  lehetőségek számbavételével készült. A helyi tanterv alapja a 28/2000 (IX.21.) OM rendelet kerettanterve.

8

A pedagógiai program nevelési részét a jóváhagyást követő tanévtől azonnal, a helyi tanterv  részét felmenő rendszerben vezetjük be. A   programban   megfogalmazott   feladatok   végrehajtását   folyamatosan   ellenőrizzük,   és  tanévenként egy alkalommal tantestületi értekezleten értékeljük.

9

II. Alapító okirat

ALAPÍTÓ OKIRAT Abaújszántó Város, Abaújalpár, Baskó, Fony, Sima, Telkibánya községek Önkormányzatának  képviselő­testületei 4/2008.(VI. 23.) sz. együttes határozatával a közoktatásról szóló 1993. évi  LXXIX. tv. (a továbbiakban: Közokt.tv.) 37.§(5) bekezdésében valamint az államháztartásról  szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88.§(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kiadott alapító  okiratot az alábbiakban foglaltak szerint fogadja el:  1./

Az intézmény neve és székhelye, telephelyei: Ilosvai   Selymes   Péter   Általános   Iskola   és   Alapfokú   Művészetoktatási  Intézmény (3881 Abaújszántó, Béke út 15.) Az intézmény telephelyei: 3881 Abaújszántó, Béke út 29. 3893 Fony, Rákóczi út 6. 3896 Telkibánya, Szabadság út 6.

2./

Az intézmény OM azonosítója: OM 029201

3./

Az intézmény alapítói: ­ Abaújszántó Városi Önkormányzat Képviselő­testülete (3881 Abaújszántó, Béke út  51.) ­ Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselő­testülete (3882 Abaújalpár, Petőfi út  11.) ­ Baskó Községi Önkormányzat Képviselő­testülete (3881 Baskó, Fő út 43.) ­ Fony Községi Önkormányzat Képviselő­testülete (3893 Fony, Fő út 3.) ­ Sima Községi Önkormányzat Képviselő­testülete (3881 Sima, Fő út 38.) ­ Telkibánya Községi Önkormányzat Képviselő­testülete (3896 Telkibánya, Nagy u.  2.)

4./

Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye:     Abaújszántó Városi Önkormányzat Képviselő­testülete (3881 Abaújszántó, Béke út 51.)

5./

Az intézmény fenntartói és székhelyük: ­    Abaújszántó Városi Önkormányzat Képviselő­testülete (3881 Abaújszántó, Béke út 51.) ­ Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselő­testülete (3882 Abaújalpár, Petőfi út  11.) ­ Baskó Községi Önkormányzat Képviselő­testülete  (3881 Baskó, Fő út 43.) 10

­ ­ ­

Fony Községi Önkormányzat Képviselő­testülete  (3893 Fony, Fő út 3.) Sima Községi Önkormányzat Képviselő­testülete  (3881 Sima, Fő út 38.) Telkibánya Községi Önkormányzat Képviselő­testülete (3896 Telkibánya, Nagy u.  2.)

6./

Az alapítás időpontja: 2008. szeptember 01.

7./

Az intézmény típusa: Alapfokú nevelési­oktatási, többcélú intézmény 8 évfolyamos általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény

8./

Az intézmény jogállása: Az intézmény a Közoktatási. tv.­ben foglaltak alapján önálló jogi személy.

9./

Az intézmény működési területe: Abaújszántó,   Abaújalpár,   Baskó,   Fony,   Sima   és   Telkibánya   települések  közigazgatási területe.  A maximális létszámkeretig más településekről is fogadhat tanulókat.

10./

Az intézmény egységei, tagintézmények: Ilosvai   Selymes   Péter   Általános   Iskola   és   Alapfokú   Művészetoktatási  Intézmény  (3881 Abaújszántó, Béke út 15.)     Tagintézményei: Ilosvai   Selymes   Péter   Általános   Iskola   és   Alapfokú   Művészetoktatási  Intézmény Fonyi Tagiskolája (3893 Fony, Rákóczi út 6.) Ilosvai   Selymes   Péter   Általános   Iskola   és   Alapfokú   Művészetoktatási  Intézmény Szepsi Csombor Márton Tagiskolája (3896 Telkibánya, Szabadság út 6.)

11./

Az intézmény azonosító adatai, az intézmény és tagintézmények gazdálkodási jogköre:   11.1 A költségvetési szerv törzskönyvi azonosítója, szakágazati besorolása Törzskönyvi azonosító: Alaptevékenységi szakágazat: KSH gazdálkodási forma: KSH statisztikai számjel:

636645 852010 Alapfokú oktatás 322 Helyi önkormányzat által felügyelt  15349758­751132105

11.2. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló bankszámlával nem rendelkezik Gazdálkodását   Abaújszántó   Város   Polgármesteri   Hivatala   látja   el.   Költségvetési  előirányzatát más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza. Az   intézményvezető   felelős   a   részben   önállóan   gazdálkodó   költségvetési   szerv  költségvetésében részére rendelkezésre tartott működési, felhalmozási célú előirányzatok  felhasználásának   szükségességéért,   az   igénybe   vett   szolgáltatás   mennyiségéért,  mértékéért, az elvárható takarékosság betartása mellett. 11

A Polgármesteri Hivatal a 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet 14.§­nak előírásai szerint  megállapodást köt a részben önállóan gazdálkodó tagintézményekkel, melyet a 4. pontban  megjelölt felügyeleti szerv hagy jóvá.  A   részben   önállóan   gazdálkodó   tagintézmények   az   önkormányzatok   által   jóváhagyott  költségvetési   előirányzatok   felett   részjogkörrel   rendelkeznek,   mely   besorolás   szakmai  önállóságukat nem érinti. 12./

Az intézmény, tagintézmények feladatai: Az   Általános   Iskolák   ellátják   az   Abaújszántó,   Abaújalpár,   Baskó,   Fony,   Sima   és  Telkibánya települések beiskolázási körzetében állandó lakóhellyel rendelkező  6­18 éves korosztály elméleti alapfokú oktatását, nevelését.   6­20 éves korosztály sajátos nevelését.

Az intézmény alaptevékenysége: a.) 80121­4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás ­ tehetséggondozás, felzárkóztatás ­ fakultatív foglalkozások, szakkörök, sportkörök szervezése ­ nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátása: cigány kisebbségi oktatás ­ képesség­ kibontakoztató felkészítés, ­ integrációs felkészítés ­ ökoiskola b.) 80122­5 Sajátos nevelési igényű tanulók, nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása    szegregáltan: (1­4.),(5­8.) összevont osztályokban, évente váltakozó hármas    összevonásban és integrálva is 7­8. évfolyamos általános iskolában    Enyhe értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók nevelése­oktatása    Tanulási képességek kevert zavarát mutató gyermekek/tanulók nevelése,      oktatása (dyszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)    Komplex tanulási zavarokkal veszélyeztetett tanulók nevelése­oktatása    Országos szakértői bizottságok által javasolt tanulók nevelése­oktatása c.) 55232­3 Iskolai intézményi közétkeztetés d.) 80511­3 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)  e.) 92403­6 Diáksport f.) 80131­3 Alapfokú művészeti oktatás: ­ zeneművészeti  ­ képzőművészeti ­ táncművészeti ­ színművészeti tanszakon 12

   ­ Zeneművészeti ág: ­ zongora, furulya, hegedű, gitár  12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)                                                    ­ magánének 7 évfolyam:                                                                    (1 előképző, 6 alapfok) ­citera  11 évfolyam                                                                   (1 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)                                                 ­ kamarazene 4 évfolyam (alapfok)        Felvehető tanulók száma összesen: 90 fő. ­ Képzőművészeti ág:

­ grafika, festészet 12 évfolyam                                                           (2 előképző, 6 alapfok 4 továbbképző)           Felvehető tanulók száma összesen: 40 fő  ­ Táncművészeti ág: ­ néptánc, társastánc,                                                                    modern –kortárs tánc 12 évfolyam                                                           (2 előképző, 6 alapfok 4 továbbképző)               Felvehető tanulók száma összesen: 80 fő  ­ Színművészeti, ág:

­ dráma, színjáték, ­ bábjáték       12 évfolyam                                                            (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző                Felvehető tanulók száma összesen: 80 fő g.) 75184­5 

Közhasznú foglalkoztatás (ha van ilyen)

ih) 55241­1 munkahelyi vendéglátás. Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás  (munkahelyi étkeztetés). 13./1. Az intézményekbe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: ­ Abaújszántó ­ Fony ­ Telkibánya 

500 fő   52 fő 110 fő

a, általános iskola 1­4 évfolyamos     tanulócsoport maximális létszáma:

26 fő 

b, általános iskola 5­8 évfolyamos     tanulócsoportok maximális létszáma:

30 fő

13./2. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:  290 fő. Ebből:  ­ zeneművészeti ág: 90 fő; ­ képző és iparművészeti ág: 40 fő; ­ táncművészeti ág: 80 fő; 13

­ szín­ és bábművészeti ág: 80 fő.

14

14./ Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek folytatása:  75195­2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenység

­ ­ ­

önköltséges tanórán kívüli foglalkozást, tehetséggondozó foglalkozást szervezhet a rendelkezésre álló helyiségeket egy naptári évnél nem hosszabb időtartamban  bérletbe adhatja, ha az nem akadályozza a nevelő – oktató munkát, a mindennapos  testedzést, a diáksportkör munkáját. Együttműködik   a   nappali   szociális   ellátást   biztosító   önkormányzati   intézményi  étkezési feladatok ellátásában

15./ Az ellátható vállalkozások köre, mértéke: Az iskola, vállalkozási tevékenységet nem végez. 16./ A feladat ellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatok ellátásához az intézmény rendelkezésére áll a székhelyén lévő Abaújszántó  Város Önkormányzatának tulajdonában álló iskolaépület, tornaszobával, főzőkonyhával  és   az   intézmény   melléképületeivel.   (Abaújszántó,   belterület   1838.   hrsz.,   9224   m2,  tulajdoni hányad 1/1, Abaújszántó, belterület 1847. hrsz, 1818 m2, tulajdoni hányad:  1/1., Abaújszántó, belterület 1848. hrsz. 261 m2; tulajdoni hányad: 1/1, Abaújszántó,  belterület 1859. hrsz., 5302 m2, tulajdoni hányad: 1/1). A közoktatási feladatok ellátásához az intézmény rendelkezésére áll a telekkönyvben  Fony belterület 315 hrsz. (Fony, Rákóczi út 6.), 3468 m2 térmértékű föld és rajta lévő  épületingatlanok, mely 1/1 tulajdoni arányban Fony községi Önkormányzat tulajdonát  képezik. A   feladatok   ellátásához   az   intézménynek   rendelkezésre   áll   Telkibánya   Község  Önkormányzat   1/1   tulajdonában   álló   204   hrsz­ú,   2717   m2   nagyságú   iskolaépület  tornateremmel. A   feladatok   ellátásához   rendelkezésre   állnak   a   székhely   intézményben   és   a  tagintézményben   leltár   szerint   nyilvántartott   eszközök.   A   rendelkezésre   álló  vagyontárgyakat a nevelők és oktatók, feladataik ellátásához szabadon használhatják.  Az   intézmények   a   rendelkezésre   álló   vagyont   nem   jogosultak   elidegeníteni,   illetve  biztosítékként felhasználni. A pedagógiai munka folyamatossága, a közoktatásra szánt  anyagi   javak   hatékony   felhasználása   érdekében   az   Önkormányzatok   közoktatási  feladataikat intézményfenntartó társulásban látják el.  Az   intézmény   és   tagintézményei   működésének   folyamatossága   érdekében   a  karbantartási   feladatok   elvégzéséről   az   ingatlan   tulajdonos   Önkormányzatok  gondoskodnak. A közoktatásról  szóló törvényből adódó  hatósági feladatok közvetlen  irányítását Abaújszántó Városi Önkormányzat jegyzője látja el.

15

17./ Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:  Az   intézmény   élén   intézményvezető   áll.   Az   intézményvezetőt   Abaújszántó   Város  Önkormányzatának   Képviselő­testülete   a   közalkalmazottakról   szóló   1992.   évi  XXXIII. tv­ben valamint a végrehajtására kiadott 138/1992.(X.08.) Korm. rendeletben  foglaltak   szerint   a   társult   önkormányzatok     Képviselő­testületeinek   előzetes  véleményének figyelembe vételével nevezik ki. Az   intézményvezető   felett   az   egyéb   munkáltatói   jogokat   Abaújszántó   Város  Önkormányzatának polgármestere gyakorolja.  18./ Az intézmény képviseletére jogosultak:  Az   intézmény   igazgatója   képviseli   az   intézményt   és   gyakorolja   a   kiadmányozás  jogkörét, melyekért teljes anyagi felelősséggel tartozik.  Ezen   alapító   okiratot   Abaújszántó   Városi,   Abaújalpár,   Baskó,   Fony,   Sima   és   Telkibánya  Községek Önkormányzatainak Képviselő­testületei a 4/2008. (VI. 23.) sz. határozatával  hagyta jóvá. Abaújszántó, 2008. június 23.

Madár György  sk. Zinger Zsolt sk.                  Hegedűs Szilárd sk. Abaújszántó  Önkormányzat    Abaújalpár Önkormányzat               Baskó  Önkormányzat polgármestere polgármestere        polgármestere               

Ivancsó János sk.              Takács Vincéné sk.                      Mester  Lászlóné  sk.  Fony Önkormányzat             Sima Önkormányzat                 Telkibánya Önkormányzat             polgármestere              polgármestere polgármestere

dr. Szunyogh Szabolcs  sk.            Kövér János  sk.  Abaújszántó – Baskó – Gibárt ­ Sima          Abaújkér – Abaújalpár – Hernádbűd ­ Pere  jegyző                          körjegyző      Voloncs Mária sk Baranyai Tiborné  sk.     Fony – Hejce ­ Regéc – Mogyoróska                            Telkibánya  ­ Kéked körjegyző       körjegyző A kiadmány hiteléül: Abaújszántó, 2008. július 23.

16

   dr. Szunyogh Szabolcs              jegyző

17

III. Helyzetelemzés A három iskolából álló többcélú intézmény 2008. szeptember 1­től Intézmény Fenntartói  Társulás keretében működik. (lásd Alapító Okirat) Mind a székhely iskola (Abaújszántó) mind a tagiskolák (Fony, Telkibánya) alapfeladata a  beiskolázási   körzetbe   tartozó   tanköteles   korú   gyermekek   általános   műveltségének  megalapozása. E   feladat   megvalósításának   érdekében   Abaújszántón   és   Telkibányán   nyolc   évfolyamos,  Fonyban négy évfolyamos általános iskola működik. Az alapfokú oktatáson túl az intézményben alapfokú művészetoktatás is folyik. Az alapfeladatok ellátásán kívül iskolánk mindegyike rendelkezik sajátos hagyományokkal,  melyek megőrzésére illetve fejlesztésére különös hangsúlyt fektetünk.

III.1. Az iskolák arculata Hagyományok Abaújszántó Az intézmény székhelye ma is abban az épületben működik, melyben az állami népiskola  1901. szeptember 1­jén megnyitotta kapuit. Az intézmény fennállásának 70. évfordulóján, 1971­ben felvette Ilosvai Selymes Péter nevét,  aki 1568­ban iskolamester volt Abaújszántón. A   tájegység,   Tokaj   ­   Hegyalja,   valamint   az   iskola   több   mint   száz   éves   története   nemes  hagyományok ápolására kötelez pedagógust és tanulót egyaránt. A lakóhely  jellegzetességeinek és a szűkebb pátria megismerésének igénye hívta életre az  ötévente   megrendezésre   kerülő   Ilosvai   –   napokat,   melyek   alkalmával   sokrétű,   színes  programokon kívül összegzést is készítünk évkönyv formájában. A   szőlőművelés   és   –   feldolgozás   munkafolyamatát,   a   borkultúra   jellegzetességeit  projektnapok keretében ismerik meg a mindenkori 5. osztályosok. A táj szépségeinek megismertetésén túl kiemelkedő szerepet szánunk a környezet és természet  védelmének. ÖKO­ iskolaként környezettudatos magatartásra neveljük tanítványainkat. A 6.  évfolyam tanulói erdei iskola keretében ismerkednek a környezettel a telkibányai tagiskolával  együtt a Telkibányán működő Aranyásó Erdei Iskolában. 2002. szeptemberében beindítottuk a művészeti képzést mind a négy művészeti ágban. A   művészetek   megismerése   által   nemcsak   tanulóink   gazdagodnak,   hanem   a   település  lakossága is, hiszen a művészetis növendékek állandó szereplői a város rendezvényeinek. Haladó hagyományként szívesen vállaljuk a nemzeti és iskolai ünnepségek, művészeti gálák  színvonalas megrendezését, a település más intézményeivel való szoros együttműködést. Mivel   Abaújszántón   és   a   környező   falvakban   (ahonnan   bejáró   tanulóink   érkeznek)   és  tagiskoláinkban egyre magasabb a HHH családok aránya a 2003/2004­es tanévtől végezzük  az integrációs felkészítést, mely a hatékony együttnevelés gyakorlatát várja el tőlünk. Célunk,  hogy az esélyegyenlőség biztosításával, színvonalas egyénre szabott személyiségfejlesztéssel, 

18

hátránykompenzációt   és   tehetségnevelést   egyaránt   végezve,   tanulóinkból   jól   képzett,   az  életben boldogulni tudó embereket neveljünk.

19

A fonyi tagiskola Hosszú évek óta hagyományosan fontos tevékenysége a hozott hátrányok csökkentése, mivel  a tanulók többsége csekély tanulási ambícióval rendelkezik. Fontos feladat a tanulói képességek fejlesztése, melynek érdekében fokozatosan növelni kell a  munkáltatás arányát. A   testi   és   szellemi   fejlesztés   mellett   előtérbe   kerül,   hogy   minél   több   praktikus   ismeretet  sajátítsanak el a tanulók. A   környezetvédelem   kiemelt   feladat   az   intézményben,   a   tanulók   által   ültetett   növények  gondozásával a fenti céloknak kívánnak megfelelni. A   diákok   magabiztos   fellépésének,   az   életben   való   önálló   eligazodásnak   a   kialakítása   a  nevelők mindennapi tevékenységének meghatározó eleme.

A telkibányai Szepsi Csombor Márton tagiskola A környezeti nevelés, az ÖKO iskolai státusz alapján választott központi iskolát. A település természeti adottságai (Zempléni Tájegység), a kultúr­ és ipartörténeti emlékek, a  szabad királyi bányavárosi történelem határozzák meg az iskola hagyományait. A névadó Szepsi Csombor Márton tudós tanár emlékének ápolása is közös vonás a székhely  iskola hagyományrendszerével, de az igazi kapcsolódási pont az ÖKO iskola, ennek keretében  kiemelten   is   az   Erdei   iskolai   program.   A   telkibányai   pedagógusok   tevékenységének  legfontosabb   a   tanulók   pozitív   világ   –   és   életszemléletének   kialakítása,   a   tevékenység  központúság,   az   életszerűség,   a   megtapasztalásokat   előtérbe   helyező,   játékos,  élményközpontú   a   tágabb   ­   települési   közösség   talaján   értelmezett   abba   ágyazott  közösségfejlesztés és személyiségfejlesztés. Mindhárom   iskola   a   saját   lehetőségeinek   kiaknázásával   az   évtizedek   során   kialakult  hagyományok   tovább   folytatásával,   új   hagyományok   kiépítésével,   az   iskolahasználók  igényeinek   figyelembe   vételével   igyekszik   választ   adni   korunk   kihívásaira,   a   fennálló  problémák   kezelésére.   A   kapcsolódási   pontok   elsősorban   a   térség   gazdasági­   társadalmi  helyzetéből adódnak, melyeknek a kezelése (megoldáson) most már egy intézmény keretében­  reményeink szerint – hatékonyabbá válhat.

Képzési kínálat: Abaújszántó Képzési sajátosságaink: Az óvodából érkező tanulókat heterogén, közel azonos összetételű  osztályokba   soroljuk.   Az   alsó   tagozatos   évek   alatt   nagyfelmenő   rendszerben   oktatunk.   A  kisebbség   számarányára   tekintettel,   van   etnikai   programunk.   A   sajátos   nevelési   igényű  gyerekek oktatása szegregáltan, összevont osztályokban, és integrált formában is megvalósul.  A hátrányos helyzetű tanulók életesélyeinek javítása érdekében IPR alapú integrációs nevelést  végzünk kidolgozott program alapján. Idegen nyelvet (angol, német) – választás alapján –  minden   tanulónk   tanul   a   4.   évfolyamon   heti   2,5   az   5.   évfolyamtól   heti   3­3   órában.   8.  évfolyamon lehetőség szerint csoportbontásban. 20

Biztosítjuk   a   mindennapos   testnevelés   alkalmait   tanulóink   számára.   Informatikát   alsó  tagozaton szakköri formában, illetve 4. osztálytól felső tagozaton heti 1­1 órában és szakköri  keretben   is   oktatunk.   Elismert   még   nevelési   gyakorlatunkban   a   környezetvédelem,   a  hagyományőrzés,   a   művészeti   nevelés.   Iskolánkban   kialakult   a   rendezvények   rendszere,  széles társadalmi összefogás és támogatottság mellett dolgozunk.

Fony A   település   helyzetéből   adódóan   helyben   csak   az   alsó   tagozat   működik   1­4   évfolyamos  összevonásban.   A   tehetséggondozó   és   felzárkóztató   foglalkozások   az   egyéni   képességek  fokozott gondozását szolgálják. A pedagógus az arra rászoruló tanulót kijelöléssel kötelezi  korrepetáláson   való   részvételre.   Kimaradni   ezen   foglalkozásokból   írásbeli   szülői   kérelem  benyújtásával igazgatói engedély alapján lehetséges. Szakkörök indítása az iskola lehetőségeinek figyelembevételével lehetséges. Kettő szakkör  indítása   állandóan   indokolt   (angol,   számítástechnika),   melyeken   a   tanulók   alapvető  ismereteket sajátítanak el. Az iskolai sportkör tagja valamennyi tanuló. A sportkör a tanórai  testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését. A   tanulmányi   kirándulás   és   szabadidős   foglalkozások   a   tantervi   követelmények  eredményesebb teljesülése és a nevelőmunka elősegítése céljából történnek. Figyelembe kell  venni, hogy minél takarékosabb megoldások közül választhassanak a tanulók. Telkibánya A település földrajzi helyzetéből adódóan az iskola profilját a környezeti nevelés határozza  meg­   ökoiskola.   Általános   iskolai   –   nevelés­oktatás   folyik   1­8   évfolyamon   a   részben  összevont jelleg mellett is alkalmasak a kiscsoportos tanulásszervezésre. A kerettantervek az  ökoiskolai célokkal egészülnek ki. A részben összevont szerkezet 1­4 évfolyamon (közös és  önálló óra párban) lehetőséget ad a differenciált oktatásra. Az angol nyelv oktatása (szülői  kérésre) a 2. évfolyamtól indul heti 1 órában. A mindennapos testnevelés szellemében 1­4.  évfolyamon heti 1­1 órával megemelkedik az órakeret. Preferált a matematika és informatika  oktatás   is   heti   1   illetve   0,5   órával   megemelve.   A   környezetismereti   órák   esetenkénti  tömbösítésével   kerül   sor   terepi   kirándulás,   erdei   iskola   témanap,   témahét,   terepi   munka  megszervezésére. Az iskola társadalmi környezete: Az   intézmény   mindhárom   iskolája   az   Abaúj   ­   Hegyközi   Többcélú   Kistérségi   Társulás  területén   fekszik.   Tipikusan   aprófalvas   kistérség,   melyhez   24   település   tartozik.   Egyedül  Abaújszántón haladja meg a lakosság száma a 3.000 főt. Telkibányán az 500 főt, Fonyban a  lakosság  száma nem éri el a 400 főt. A kistérségre az elöregedés  jellemző,  az óvodás és  iskoláskorúaknak   az   összlakosság   16,03%­át   alkotják.   A   térség   foglalkoztatási   helyzete  kedvezőtlen, nagyon alacsony a gazdasági aktivitási ráta, magas viszont a munkanélküliségi  ráta értéke. A kistérségben a lakosságon belül jelenleg kb. 25% a cigány kisebbség aránya ez  a demográfiai változás miatt évről évre emelkedik. Éppen ezért az elszegényedés különösen 

21

szembetűnő   az   etnikai   kisebbség   körében.   Az   iskola   a   programjai   szervezésében   nem  hagyhatja  figyelmen  kívül, hogy a szülői háttér nagyon eltérő anyagi és igényszinttel  bír.  Egyszerre kell megfelelni a versenyképes tudást elváróknak, s a minimális igénnyel szemben  is ellenállóknak. Az iskola nevelőmunkája során egyre nagyobb szerepet kénytelen vállalni a  tanulók szociális problémáinak megoldásában is. Iskoláink évek óta integrációs neveléssel, a  multikulturális   tartalmak   tantervbe   való   beépítésével,   a   szülőkkel   való   szorosabb  együttműködéssel   igyekeznek   megfelelni   a   térség   helyzetéből   adódó   kihívásoknak.   A  versenyképes   tudás   megszerzését   segítik   a   tanórai   munkán   kívül   a   szakkörök,   sportkör,  művészeti iskola, tehetséggondozó táborok, a tehetséggondozó team tagjai. Az iskola tanulói közössége Tanulóink   létszáma   a   tagintézményekkel   együtt   2008.   októberében   508   fő.   A   fonyi  tagiskolában   21   fő   1­4   összevonásban.   Hátrányos   helyzetű   20   fő   –   95%,   halmozottan  hátrányos 18 fő – 85 %. A telkibányai tagiskolában 74 fő részben összevont szerkezetben  cigány tanuló nincs. Hátrányos helyzetű 43 fő – 58 %, halmozottan hátrányos 28 fő – 37 %. Folyamatos növekedés figyelhető meg az etnikumi tanulók körében (kivéve Telkibányát). Az Abaújszántóra bejáró tanulók az iskolai létszám 18 %­át teszik ki. A gesztor intézményben  a tanulók létszáma 338 fő, bejárókkal együtt 413 fő. Itt 18 osztály (ebből kettő eltérő tantervű)  továbbá 3 napközis csoport és 12 művészeti csoport működik. A   tanulók   szociális   helyzetét   a   29%­os   etnikum   és   a   30­40%­os   szülői   munkanélküliség  határozza meg. Tanulóink 59%­a hátrányos helyzetű, ebből az iskolában 26 % a HHH tanuló,  ezért   különféle   szociális   támogatásokra,   ingyenes   étkezésre,   ingyen   tankönyvekre   vannak  utalva. A települések adottságainak, hátrányos helyzetének ellensúlyozására működtetjük  a  napközit,   a   helyes   tanulási   szokások   kialakítása,   a   rendszeres   tanulás,   a   folyamatos  segítségadás   és   nem   utolsó   sorban   a   céltalan   napközbeni   csavargások   megszüntetése  érdekében.   Az   alacsony   óraszámok   miatt   a   tanulási   órákon   el   nem   végezhető   feladatok  megoldása és az egyéni érdeklődés kielégítése, a kiemelkedő képességek fejlesztése céljából  működtetjük a szakköröket. Biztosítjuk a tanulók versenyekre való egyéni felkészítését is,  amelyre kiemelt figyelmet fordítunk. Rendszeresek a nyílt tanítási napok, a fogadóórák és a  szülői értekezletek. A családlátogatások (ha szükséges GYIF felelőssel és a Gyermekjóléti  Szolgálat munkatársával) célja a tanuló otthoni körülményeinek megismerése. Ezen alkalmak  elősegítik  a tanulók jobb megismerését, a pedagógus és a szülő közötti partneri kapcsolat  kialakulását, a pályaválasztás alapos előkészítését. Az utóbbi évek tanulmányi átlaga: 3,6 A magatartási átlagok: 4,0­4,1  A szorgalom átlagok: 3,4­3,9 között mozognak. A beiskolázási  statisztika alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók általában az 1­2.  helyen megjelölt középiskolába nyernek felvételt. Tanulmányi   és   sport   versenyeken   rendszeresen   részt   vesznek   tanulóink,   az   összesített  eredmények alapján a körzet iskolái között az első helyen szerepelnek. Ugyancsak   kiemelkedő   teljesítményt   mutatnak   a   megyei,   sőt   néhány   esetben   országos  versenyeken is.

22

III. 2. Az iskola pedagógiai programja és a NAT kiemelt fejlesztési feladatai A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciák, azok fejlesztésére épülnek. Összekötik a  műveltségi területek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az   egyén   önmagához   való   viszonyainak   alakításában   alapvető   célként   tűzhető   ki   az  önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és  az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon és népismeret A   tanulók   ismerjék   a   kiemelkedő   magyar   történelmi   személyiségek,   tudósok,   feltalálók,  művészek, írók költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát,  irodalmát,   történelmét,   mindennapi   életét!   Ismerjék   meg   a   városi   és   a   falusi   élet  hagyományait, jellegzetességeit! Európai azonosságtudat­egyetemes kultúra A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká! Váljanak nyitottá és  megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és másság iránt! Gazdasági nevelés A tanuló okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról legyen szó!  Ezért   kell   az   iskolai   nevelés   során   kellő   figyelmet   fordítani   a   gazdálkodással   és   a  pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének  kell   tekinteni   az   okos   gazdálkodás   képességének   kialakítását,   továbbá   azt,   hogy   tudjanak  eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között!  A megszerzett ismereteket legyen képes használni a későbbi élete, majd a munkaerőpiacra  lépés során! Környezettudatosságra nevelés A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! Életmódjukban   a   természet   tisztelete,   a   felelősség,   a   környezeti   károk   megelőzése   váljék  meghatározóvá!   Szerezzenek   személyes   tapasztalatokat   a   környezeti   konfliktusok   közös  kezelése és megoldása terén!

23

A tanulás tanítása Minden   pedagógus   teendője,   hogy   tanítsa   a   gyermeket   tanulni.   A   tanulók   fokozatos  önállóságra   tegyen   szert   a   tanulás   tervezésében!   A   hatékony   tanulás   módszereinek   és  technikáinak   az   elsajátítása:   alapkészségek   kialakítása   (értő   olvasás,   íráskészség,  számfogalom   fejlesztése).   A   tanulás   során   folyamatosan   fejlődjenek   azok   a  kulcskompetenciák,   amelyekre   a   további   élete   során   is   szükséges   az   előzetes   tudás   és  tapasztalat   mozgósítása;   az   egyénre   szabott   tanulási   módszerek,   eljárások   kiépítése;   a  csoportos   tanulás  módszerei,   kooperatív  munka;   az  emlékezet  erősítése,   célszerű  rögzítési  módszerek   kialakítása,   a   gondolkodási   kultúra   fejlesztése;   az   önművelési   igényének   és  szokásának   kibontakoztatása;   az   egész   életen   át   tartó   tanulás   eszközeinek   megismerése,  módszereinek elsajátítása. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módját, stratégiáit,  stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt  alakítsanak ki és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani! Fejlesszék a beteg, sérült és  fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást! Ismerjék meg a környezet ­  elsősorban   a   háztartás,   az   iskolai   és   a   közlekedés,   veszélyes   anyagok­,   egészséget,   testi  épséget   veszélyeztető   leggyakoribb   tényezőit!   Káros   függőséghez   vezető   szokások  kialakulásának megelőzésében foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a  családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel! Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola­ és  pályaválasztását.   Az   iskolának   átfogó   képet   kell   nyújtania   a   munka   világáról.   Kiemelt  figyelmet   igényel   a   rugalmasság,   az   együttműködés   és   a   bizonytalanság   kezelésének   a  képessége   egyéni   és   társadalmi   szinten   egyaránt.   A   tanulók   hatékony   társadalmi  beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális  és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.

24

I. fejezet Az iskola nevelési programja 1.   Az   iskolában   folyó   nevelő­oktató   munka   pedagógiai   alapelvei,   céljai,  feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Alapelvek: ­ A   pedagógiai   munka   lényege:   a   szabadságra   nevelés.   Az   irodalom   tanításával,   a  nyelvek   oktatásával,   a   zenei   neveléssel,   a   matematika,   fizika,   biológia,   földrajz,  történelem   oktatásával,   a   sporttal,   technikával   és   informatikával   a   fiatal   ember  személyes szabadságát kell szolgálni. ­ Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. ­ Tiszteletben   kell   tartani   a   tanulók   személyiségét,   figyelembe   venni   egyéni  képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. ­ Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így  tudhatják a velük szembeni elvárást. ­ A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza,  munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. ­ Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. ­ Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. ­ A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony,  az   ökológiai   szempontok   előtérbe   kerülése,   az   élet   és   a   természet   szeretete,   a  természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. ­ Tervszerű   és   következetes   nevelő­oktató   munkával   fejleszteni   kell   a   tanulók  alapkészségeit. ­ Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell  megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. ­ Az iskolában olyan, ­ az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra  vonatkozó   –   ismereteket   kell   közölni,   melyek   megalapozzák   a   tanulók   széleskörű  műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. ­ Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. ­ Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. ­ A   tanulóknak   érezniük   kell   a   felelősséget   a   Föld   globális   problémái   iránt,   és  tudatosítani   kell   bennük,   hogy   a   mindennapi   életben   is   figyeljenek   környezetünk  megóvására. ­ Törekedni   kell   a   szociális   hátránnyal,   tanulási   nehézséggel   vagy   beilleszkedési­,  magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. ­ Fontos   a   szülőkkel   való   folyamatos   kapcsolattartás,   valamint   aktív   részvétel   a  lakóhelyünk életében. ­ Alakítsa ki a tanulókban azt a képességet, hogy tudjon célkitűzései érdekében egyéni  terveket   készíteni   és   végrehajtani,   váljon   kreatívvá,   tudjon   az   új   feltételekre  megfelelően reagálni, kockázatot vállalni. ­ Fontosnak tartjuk, hogy a tanulókban kialakuljon az esztétikai – művészeti tudatosság.

25

­ ­ ­

Az állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság  kialakítása közösségformáláson keresztül. A tanulók képesek legyenek önálló, a hatékony tanulás módszereit elsajátítani. Alakuljon   ki   benne   az   igény   a   folyamatos   önképzésre,   az   egész   életen   át   tartó  tanulásra.

1.2 Célok, feladatok: ­ Az   iskolában   folyó   oktató­nevelő   munkának   tehetséggondozó   és   felzárkóztató  programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását. ­ Gondoskodni kell:  az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál,   tanulási kudarcok megelőzéséről,  a sikeres beilleszkedés elősegítéséről,  az egészséges iskolai közösségek kialakításáról, fejlesztéséről  a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról,  a   sajátos   nevelési   igényű   tanulók   állapotának,   személyes   adottságainak  megfelelő megkülönböztetett ellátásról,   önismeret fejlesztéséről,  önellátásra   való   képesség   és   igény   kialakításáról   a   napi   szükségletek  kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.),  a   testi   nevelésről,   mely   a   tanórákon,   kirándulásokon   és   túrákon,   különféle  sportrendezvényeken,   sportköri   foglalkozásokon,   úszás   oktatáskor   valósul  meg,  a   tanuláshoz   szükséges   szövegértési   és   szövegalkotási   képességek  fejlesztéséről,  a tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztéséről,  arról, hogy a tanulók  rászokjanak  a tanórák  alatti  munkafegyelemre,  a házi  feladatok   elkészítésére,   az   iskola   házirendjének   megtartására,   valamint   az  utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre.  minden tanórai és azon kívüli foglalkozásokon az alapkészségek fejlesztéséről. ­ Fontos:  a   család   és   a   felnőttek   tiszteletére,   a   szülők,   nagyszülők   megbecsülésére,  szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának  tiszteletben tartására nevelés,  az   esztétikai   nevelésben   a   képzőművészetek,   a   zenei,   tánckultúra   kultúra  oktatása,   valamint   a   beszéd,   a   viselkedés,   az   öltözködés   és   a   környezet  kultúrájának elsajátítása.  Magyarország és szűkebb környezetünk, településünk megismerése, szeretete  és   megóvása,   ugyanakkor   Földünkkel   –   vagyis   a   globálissal­   való  elválaszthatatlan kapcsolat megismerése, szeretete és megóvása  a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink  megismertetése, átörökítése.  a tanulók takarékosságra nevelése (pénz, energia, stb.) ­ A tanulók legyenek képesek:  az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani,

26



saját   képességeiknek   megfelelő   szinten   teljesíteni   a   tanulmányi  követelményeket.

1.3. Eszközök, eljárások A   nevelő­oktató   munka   ismeret­   és   értékátadó   tevékenység,   amely   csak   akkor   lehet  eredményes,   ha   módszereiben,   eszközeiben,   eljárásaiban   tekintettel   van   a   tanulócsoportok  heterogén   összetételére,   a   tanulók   életkori   sajátosságaira,   és   kellő   teret   biztosít   a   tanulói  aktivitásnak   az   ismeretszerzés   folyamatában.   Ennek   néhány   fontos   eszköze   a   pedagógiai  gyakorlatból: ­ ­ ­ ­ ­

­

­

Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az   eljárásoknak,   eszközöknek   igazodnia   kell   a   tanulók   életkori   sajátosságaihoz,  értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni   kell   a   tanulói   aktivitást,   tág   teret   kell   adni   az   egyéni  munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia  kialakításához. Az   értékelésnek   a   kapott   feladatok   megvalósításának   módja   és   színvonala,   a  problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek –  az   erős   és   gyenge   pontok   felismerésének,   a   fejlett   és   reális   önértékelésnek,   az  önbizalom   erősítésének,   a   kezdeményező   és   vállalkozó   készségeknek,   az  együttműködő   közösségben   történő   feladatelvégzéssel   kapcsolatos   pozitív   attitűd  kialakításának,   az   ítélőképességnek,   az   erkölcsi   és   esztétikai   érzékenységnek,   az  érzelmi intelligencia kialakításának. Fontos:  a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása,  az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató­nevelő folyamatban. Módszerek:   a   meggyőzés   módszerei   (oktatás,   példaképállítás,   önbírálat,   beszélgetés,  tudatosítás, stb.),  a   tevékenység   megszervezésének   módszerei   (követelés,   ellenőrzés,   érdekes,  játékos módszerek, gyakorlás, stb.),  a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret,  stb.).

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A   NAT­ban   képviselt   értékek,   az   egységes,   alapvető   követelmények   és   az   ezekre   épülő  differenciálás  egyaránt  azt  a célt  szolgálják,  hogy a tanulók  adottságaikkal,  fejlődésükkel,  iskolai   és   iskolán   kívüli   tanulásukkal,   egyéb   tevékenységeikkel,   szervezett   és   spontán  tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok

27

Feladatok: ­ Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia:  változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie,  amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt  egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. ­ Fejleszteni   kell   a   gyermekek   önismeretét,   együttműködési   készségüket,   edzeni   az  akaratukat. ­ Figyelmet kell fordítani:  a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására,  az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli  lehetőségek formájában),  az egészséges, edzett személyiség kialakítására,  az   egészségnek,   mint   alapértéknek   elfogadtatására,   az   egészségmegőrzés  igényének   felkeltésére,   az   egészségkárosító   szokások,   szenvedélyek  kialakulásának megelőzésére. ­ Hozzá   kell   járulni   az   életmódjuk,   motívumaik,   szokásaik,   az   értékekkel   történő  azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez:  a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes,  cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására,  a   nemzeti   hagyományok,   a   nemzeti   kultúra   megismertetésére,   emlékeinek  tiszteletére, ápolására, megbecsülésére,  az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. ­ A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb  eszközének kell lennie. ­ A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész  személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. ­ Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,  hogy a pedagógusok oktató­nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb  mértékben   igazodjon   a   tanulók   egyéni   fejlettségéhez,   képességeihez   és   az   egyes  tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

2.2.   Rendellenes   személyiségfejlődésű,   beilleszkedési   és   tanulási   zavarokkal  küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: ­ Egyéni   segítségnyújtást   kell   biztosítani   a   szociálisan   hátrányos   helyzetű,  beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. ­ Fejlesztő   foglalkozást,   szakkorrepetálást   kell   tartani   az   integráltan   nevelt   tanulók  számára. ­ A   nevelőknek   az   egyes   szaktárgyak   tanítási   óráin   előnyben   kell   részesíteniük   az  egyéni   képességekhez   igazodó   munkaformákat,   így   –   elsősorban   a   gyakorlásnál,  ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 28

Az   iskolai   nevelés   legfőbb   célja   a   tanuló   minél   szélesebb   körben   történő   fejlesztése,  felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el  a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport: ­ lehetőséget ad az én­érvényesítésre, ­ biztosítja a valakihez tartozás érzését, ­ emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, lehetővé teszi az azokon keresztül  közvetett   módon   megvalósuló   oktatás   és   nevelés   hatásának   erősödését.   Ezért   is   alapvető  feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása.

29

3.1. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza,  formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális  kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni,  formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. 

3.2. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti.  Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre,  a  diákönkormányzatot   segítő   pedagógusra,   az   egyes   iskolai   eseményeket,   rendezvényeket  szervező tanárokra.

3.3. Az osztályközösség A   tanuló   fejlődésének   meghatározó   tényezői   a   családban   elsajátított   szokásokon,   morális  tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az   osztályközösség   szokásokkal,   szemléletmóddal   rendelkező   tanulók   közössége,   ahol   az  életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel  a  kortársak  hatnak egymásra. A tanuló  idejének  legnagyobb részét  az osztályközösségben  tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között  kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: ­ valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, ­ az egyéni értékek felismerése, ­ egymás tiszteletben tartása, ­ egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, ­ a másság elfogadása, a tolerancia, ­ társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, ­ mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A   közösség   irányításában,   alakításában   meghatározó   a   szerepe   az  osztályfőnöknek   van.  Különösen   fontos   a   szerepe   a   problémák   felismerésében   és   azok   keresésében.   Fontos   a  szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló  támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök  ismerje   fel   a   tanuló   problémáit,   érzékelje   az   esetleges   deviáns   eseteket,   és   találja   meg   a  problémák   megoldásához   a   helyes   utat,   vagy   azokat   a   személyeket,   akik   a   probléma  megoldásában a segítségére lehetnek.

30

Telkibánya tagiskolában A települési közösség A települési közösségbe ágyazottság szálai átszövik az iskolás diák minden napjait is. Nem  tudja kint hagyni az iskolai falai előtt az iskolán kívülre mutató kapcsolatait, de nem is kell ezt  tennie.   Sokkal inkább kívánatos  lenne, ha ezen kapcsolatok közül mind több állhatna     az  intézményes nevelés szolgálatában. A közösségi iskola elképzelés alapmozzanata lehetne a  település   és   az   iskola   között   kapcsolatot   teremtő   és   tartó   települési   (közösségi  feladattételezésű) civil szervezetet, ez irányultságának.

3.4.  Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási  órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek •

•

• • • •

• •

Fontos feladat az iskola névadóinaknak, Ilosvai Selymes Péter, Szepsi Csombor  Márton   emlékének   ápolása.   Ezt   szolgálja   az   5   évente   megrendezett   Ilosvai   év  valamennyi   rendezvénye.   A   100.   évfordulóra   készített   iskolazászló,   az   egyen­ nyakkendő   és   az   egységes   sportruha   is   az   együvé   tartozás   érzését   jelképezik,  hozzátartoznak   az   iskola   arculatához.   Sajátosságunk   még   az   Ilosvai  Tehetséggondozó Iskolai Alapítvány plakettjeinek évenkénti átadása is.   Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő  alkalmakkor: évnyitó, 1849. október 6­a, 1956. október 23­a, 1848. március 15­e  évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon, a 8. osztályosok ballagásakor, illetve  az évzárón, Föld napja­ Madarak és fák napja Ötévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül  kiadásra. Évenként kiállítjuk a kimagasló eredményeket elérő tanulóink tablóját. Minden   évben   kétszer   megtartjuk   a   művészeti   iskolások   szervezett  bemutatkozását. A településen  helytörténeti  és néprajzi  emlékeket  őrző gyűjtemény  található.  A  gyűjtemény   minden   érdeklődő   számára   nyitott,   előzetes   megbeszélés   alapján  látogatható.   Évente   alkalomszerűen   tanulónkkal   odalátogatunk,   a   céltudatosan  kiválasztott látnivalók révén az elődök iránti megbecsülést erősítjük. A   beintegrált   a   hon­  és   népismeret   tantárgy   keretében   az   iskola   és   a  település  életének tárgyi, szellemi emlékeit ismerik meg a tanulók, mely a településhez való  ragaszkodást segíti elő.   Intézményeinkben az ökoiskolai programokat, eseményeket kiemelten kezeljük,  és ezeket az éves munkatervek tartalmazzák.

31

Diákönkormányzat:  A   tanulók   és   a   tanulóközösségek   érdekeinek   képviseletére,   a  tanulók   tanórán   kívüli,   szabadidős   tevékenységének   segítésére   a   székhelyen   és   a  telkibányai   tagintézményben   diákönkormányzat   működik.   Az   iskolai  diákönkormányzat   munkáját   a   3­8.   osztályokban   megválasztott   küldöttekből   álló  diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola  igazgatója   által   megbízott   nevelő   segíti.   A   DÖK   ellátja   az   osztályok   tanulmányi,  tisztasági   eredményeinek   összevetését,   szervezi   az   osztályok,   diákközösségek  faliújságon,   különféle   helyi   információs   csatornán   történő   bemutatkozását,  hulladékgyűjtést, programot szervez. A tanulóközösségek a DÖK képviselők vezetése  révén   védnökséget   is   vállalnak   az   iskola   fái,   parkjai,   közösségi   helyei   felett.  Munkájukról a rendszeres DÖK üléseken számolnak be. 

Napközi   otthon,   tanulószoba.  A   közoktatási   törvény   előírásainak   megfelelően,  tanítási napokon a délutáni időszakban minden évfolyam bevonásával napközi otthon  működik, mindhárom telephelyen.

Diákétkeztetés.  A   napközi   otthonba   felvett   tanulók   napi   háromszori   étkezésben  (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény  esetén   –   ebédet   (menzát)   biztosít   az   intézmény.   Az   iskola   fenntartója   által  megállapított   étkezési   térítési   díjakat   az   iskola   által   meghatározott   módon   kell  befizetni.   Abaújszántói   székhelyen   az   intézmény   saját   konyhával   és   ebédlővel  rendelkezik, a tagintézményekben az önkormányzat biztosítja az étkeztetést.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, egyéni fejlesztő órák. Az 

egyéni   képességek   minél   jobb   kibontakoztatását,   a   tehetséges   tanulók   gondozását,  valamint   a   gyengék   felzárkóztatását   az   egyes   szaktárgyakhoz   kapcsolódó   tanórán  kívüli tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások segítik.  ●   Az   integrációs   nevelés   keretén   belül   a   hatékony   együttnevelést   valósítjuk   meg,  illetve biztosítjuk tanulóink számára az egyéni segítségnyújtást, az egyéni fejlesztést.

Iskolai   sportkör.  Az   iskolai   sportkör   tagja   az   iskola   minden   tanulója.   Az   iskolai  sportkör,   a   tanórai   testnevelési   órákkal   együtt,   biztosítja   a   tanulók   mindennapi  testedzését,  valamint a tanulók felkészítését  a különféle sportágakban az iskolai és  iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök.  A   különféle   szakkörök   működése   a   tanulók   egyéni   képességeinek  fejlesztését   szolgálja.   A   szakkörök   jellegüket   tekintve   lehetnek   technikaiak,  szaktárgyiak (informatika, környezetvédelem, háztartástan, stb.), de szerveződhetnek  valamilyen   közös   érdeklődési   kör,   hobbi   alapján   is.   A   szakkörök   indításáról   –   a  felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév 

32

elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki  nem az iskola dolgozója.

Ökoiskola „Tisztább egészségesebb, szebb és virágzóbb lesz­e a jövő század Európája, vagy továbbra is  szenvedni fogunk a levegő, a víz és a talaj romló minőségétől, az erdők és mezők ritkulásától  és a mind gyakrabban előforduló betegségektől, amelyeket a városiasodott élet és az  iparosodottság okoz?” (ohn Huckle) Iskolánk és a Telkibánya tagiskola a Környezeti Nevelési Munkacsoportja megpályázta és  elnyerte újra 2008­ban az ÖKOISKOLA CÍMET, melyet az Oktatási Minisztérium és a  Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen hozott létre. A cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek  iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedő színvonalon képviseli a környezeti nevelés,  a fenntarthatóság pedagógiája értékeit. Az Ökoiskola Cím 2008­2011­közötti időszakra vonatkozik, a Cím meghosszabbítható az  újabb munkaterv benyújtásától kezdve további három évvel. Az Ökoiskola Cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005­ 2015 évtizedének programjához. Az Ökoiskola Cím elnyerése iskolánk számára előnyökkel jár: • • •

A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ökoiskola  kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője,  Környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon  előnyt élvez, nagyobb eséllyel vesz részt.  Az iskolánk az Ökoiskola Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi  kapcsolatrendszerre tehetünk szert, a Hálózat programjai segítik szakmai munkánkat. 

A munkatervünket az iskolavezetése, a tanárok, alkalmazottak, a tanulók a szülők és a  támogatók bevonásával készítettük. Illeszkedik a település fenntarthatóság­központú településfejlesztési koncepciójához. A munkatervünk megvalósítását külső partnereink (alapítvány, egyesület, kft, vállalkozók/ is  támogatják. Az Ökoiskola segíti az iskolánkat abban, hogy: • Javítani tudjunk az iskola környezetén,  • Csökkentsük a szemét és hulladékképződést,  • Vissza fogjuk az energia­ és vízhasználatot,  • „Zöldítsük” iskolánkat,  • Növeljük a környezeti tudatosságot,  • Biztosítsuk a diákok szellemi és fizikai kibontakozását,  • Anyagi megtakarítások,  33

• • • •

A helyi közösség bevonása,  Támogatók, patronálók támogatásának megszerzése,  Kapcsolatok kiépítése más ökoiskolákkal, más oktatási intézményekkel,  Jeles napok

Munkatervünkben a hét kritérium rendszercsoportból időben elosztva nagyon sok feladatot  vállaltunk, amit a három év alatt szeretnénk maradéktalanul megvalósítani.

34

Művészeti   tanszakok:  a   zeneművészet,   a   képzőművészet,   a   színművészet   és   a  táncművészet terén.

A  zeneoktatás  a   különböző   zenei   műfajok   sajátosságait,   a   művészi   megjelenítés  módjait   ismerteti   meg   a   tanulókkal,   miközben   célja   az   is,   hogy   az   önkifejezés  eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A  képző­ és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a  művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben  célja   az   is,   hogy   a   múlt   értékeit   megszerettesse   és   továbbéltesse,   segítsen   a  hagyománytisztelet   megteremtésében   és   a   tanulók   életkorának   megfelelő   vizuális  műveltség kialakításában. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a  táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és  jelen   hagyományainak   és   táncművészeti   értékeinek   megismertetésével,  megszerettetésével   lehetőséget   teremt   a   tanulók   számára   életkoruknak   megfelelő  táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. Első osztályban minden tanulónak kötelező lenne a testnevelés órák terhére. Az   alapfokú   művészetoktatás   keretében   folyó  színművészet,   táncszak  lehetőséget  biztosít   a   drámajáték   iránt   vonzódó   növendékek   képességeinek   fejlesztésére,  ismereteik   gyarapítására,   művészeti   kifejező   készségeik   kialakítására,   a   művészeti  szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók  érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi­dramatikus tapasztalatait.

Versenyek,   vetélkedők,   bemutatók.  A   tehetséges   tanulók   továbbfejlesztését 

segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket  az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán  kívüli   versenyeken   való   részvételre   is   felkészítjük.   A   versenyek,   vetélkedők  megszervezését,   illetve   a   tanulók   felkészítését   a   különféle   versenyekre   a   nevelők  szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Tanulmányi   kirándulások.  Az   iskola   nevelői   a   tantervi   követelmények 

eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára  évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson  való részvétel ajánlott, önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők hozzájárulásával,  pályázati   lehetőségek,   és   alapítványi   támogatások   igénybevételével   fedezzük.   A  környék   nevezetes   történelmi,   irodalmi   emlékhelyeinek   megismerése  (Boldogkőváralja, Szerencs, Tokaj, Monok, Sárospatak, Miskolc, Nyíregyháza, Eger,  Debrecen, Aggtelek, Budapest) a hazafias nevelést és a környezettudatos magatartást  erősíti, a közösen átélt élmények pedig igen kiváló közösségfejlesztő erővel bírnak.

Erdei iskola.   Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását  segíti   az   iskolai   falain   kívül.   Lehetőség   szerint   pályázatok   írásával   segítjük   elő   a  források megteremtését. 

35

Múzeumi,   kiállítási,   könyvtári   és   művészeti   előadáshoz,  színházlátogatáshoz   kapcsolódó   foglalkozás.  Egy­egy   tantárgy   néhány  témájának   feldolgozását,   a   követelmények   teljesítését   szolgálják   a   különféle  közművelődési   intézményekben,   illetve   művészeti   előadásokon   tett   csoportos  látogatások.   Az   e   foglalkozásokon   való   részvétel   –   ha   az   költségekkel   is   jár   –  önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik.

Szabadidős foglalkozások.  A szabadidő hasznos és kultúrált  eltöltésére kívánja a  nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők  anyagi   helyzetéhez   igazodva   különféle   szabadidős   programokat   szervez   (pl.   túrák,  kirándulások,   táborok,   színház­   és   múzeumlátogatások,   klubdélutánok,   táncos  rendezvények stb.). 

Iskolai könyvtár.   Az iskolai  könyvtár, a tanulók  és az iskola dolgozóinak  egyéni  tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei  könyvtárakban magyar órákon, osztályfőnöki órákon és tanórán kívül is.

Az   iskola   létesítményeinek,   eszközeinek   egyéni   vagy   csoportos  használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra,  hogy   az   iskola   létesítményeit,   illetve   eszközeit   (pl.  sportlétesítmények,   számítógép  stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit­ és vallásoktatás.  Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az  iskola   nevelő   és   oktató   tevékenységétől   függetlenül   –   hit­   és   vallásoktatást  szervezhetnek. A hit­ és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

4.   A   beilleszkedési,   magatartási   nehézségekkel   összefüggő   pedagógiai  tevékenység A  1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 30. §­a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §­a  szerint   abban   a   kérdésben,   hogy   a   gyermek,   tanuló   beilleszkedési   zavarral,   magatartási  rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére  a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az   alkalmazkodási   nehézségek   megjelölésére   több   kifejezés   szolgál.   Használatos   a  beilleszkedési   zavar,   a   magatartás   rendellenesség,   a   nehezen   nevelhetőség,   a   feltűnő  viselkedés,   elégtelen   alkalmazkodás,   az   érzelmi   zavar,   a   nevelési   nehézség   és   hasonló  elnevezések. E   fogalommal   jelölik   mindazon   gyerekeket,   akik   nem   alkalmazkodnak   az   iskolai  szabályokhoz,   vétenek   ellenük,   illetve   kivonják   magukat   hatásuk   alól,   magatartásukkal  zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív  beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. 36

Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert  a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az  iskolai   követelményrendszer   és   a   társadalmi   normáktól,   a   többségi   kultúrától   eltérően  szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. A   beilleszkedési,   tanulási,   magatartási   nehézséggel   küzdő   gyermekek   leggyakoribb  ismertetőjelei: ­ a   gyermek   nem   felel   meg   a   vele   szemben   támasztott   nevelési   és   oktatási  követelményeknek, ­ passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, ­ nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, ­ testi és pszichés tünetei vannak, ­ személyiségzavarokkal   küzd   (idegesség,   figyelmetlenség,   alvási   és   beszédzavarok,  hibás   automatizmusok   –   pislogás,   grimaszolás,   étvágytalanság,   hisztérikus   görcsök  stb.). A   beilleszkedési,   tanulási,   magatartási   nehézséggel   küzdő   gyermekekkel,   tanulókkal   kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: ­ szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és  gyermekjóléti szolgálattal, ­ fontos: integrációs nevelés teljes gyakorlata a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a   kapcsolatteremtés   és   folyamatos   kapcsolattartás   a   szülőkkel   illetve  gondviselőkkel,  az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása,  a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása,  együtt kell működni:  a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek,  az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, törekedni kell arra, hogy:  a tanuló  minél  több sikerélményhez  jusson a tanórákon   és a tanórán kívüli  tevékenységek során,  olyan   speciális   osztályfőnöki   órák   is   legyenek,   ahol   személyiségfejlesztő  tréningeken   keresztül   fejlődhet   a   gyermek   önértékelési   és   önismereti  képessége,  felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,  minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.  pályaorientáció 8. évfolyamon  a   művészeti   oktatás   keretein   belül   a   pozitívumok   kiemelése,   a   „jó”  megerősítése, sikerélményhez juttatás.    

­

­

Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási  rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: 37

­ tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve ­ a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, az   önkormányzat   feladatellátása   keretében,   a   szakértői   véleményben   megjelölt   szakember  biztosításáról   –   külön   jogszabályban   meghatározottak   szerint   –   az   iskolának,   a   fejlesztő  felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.

5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

A tehetség Valami   iránt   megmutatkozó   hajlam,   képesség.   A   tehetséges   ember   valamilyen  tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden   pedagógus   feladata,   hogy   felhívja   a   figyelmet   a   tehetséges   tanítványokra,   hogy  megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb  együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel  és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: ­ a korai felismerés, ­ a tehetségek számbavétele, ­ a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés  színtereinek meghatározása, ­ a   hiányosságok,   gyengeségek   okainak   felderítése,   egyedi   segítségnyújtás   vagy  szakmai irányítás, ­ az   esélyegyenlőség   megteremtése,   a   hátrányban   szenvedő   diák   képességeinek  fejlesztése. A tehetséggondozás szervezett formái: 1. Tanóra keretén belül 2. Tanórán kívül

5.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: ­ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, ­ a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, ­ csoportbontás, ­ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy  csoportos használata, ­ a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, ­ személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, ­ a viselkedéskultúra fejlesztése.

5.2. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül

38

  A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: ­ versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), ­ tehetséggondozó szakkörök, ­ iskolai sportkörben: kézi­, ­ és labdarúgó­bajnokságok, úszásoktatás stb. ­ szabadidős foglalkozások (színház­, múzeumlátogatás,) ­ az   iskolában   rendelkezésre   álló   tanulási   források   használata   (számítógépes,  multimédiás tanuló programok, könyvtár). ­ művészeti iskolán belül működő tanszakon ­ erdei iskola ­ táborok (lehetőség szerint) ­ iskolai rendezvényeken

6. A gyermek­ és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek­és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM   rendelet 6. §­a rendezi. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek­ és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a  tanulók   fejlődését   veszélyeztető   körülmények   megelőzésében,   feltárásában,  megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt.  Ez   a   legszorosabb   együttműködést   feltételezi   a   családdal   és   a   gyermek­és   ifjúságvédelmi  intézményekkel, szakemberekkel.  Az iskolában a gyermek­ és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek­ és ifjúságvédelmi  felelős tevékenykedik. A gyermek­és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: ­ a pedagógusok gyermek­ és ifjúságvédelmi munkájának segítése, ­ a   tanulók   és   a   szülők   tájékoztatása   azokról   a   lehetőségekről,   személyekről,  intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, ­ családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, ­ a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, ­ a   tanulók   anyagi   veszélyeztetettsége   esetén   gyermekvédelmi   támogatás  megállapításának kezdeményezése, ­ tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, ­ együttműködés:  a szabadidőt szervező kollégákkal,  az iskola minden nevelőjével, kiemelten az osztályfőnökkel  az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral,  Nevelési Tanácsadóval  Családsegítő Szolgálattal  Polgármesteri Hivatallal  Iskolaorvossal, védőnővel  Társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal  ÖKO iskolát segítő tanárral

39

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: ­ a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, ­ a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az  iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, ­ a   tanulók   intézményes   ellátása,   az   iskola   valamennyi   szolgáltatásának   biztosítása  igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), ­ segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és  anyagi helyzetétől függően, ­ a   tanulók   eredményeinek   figyelemmel   kísérése,   a   rendszeres   iskolába   járásának  folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

40

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: ­ a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, ­ az okok feltárására, ­ az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az  iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve  ezzel a súlyosabbá válásukat.  Az   iskolai   gyermekvédelem   célja  a   gyermek   hátrányos   helyzetének   csökkentése   és   a  veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében  való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek­ és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: ­ az indulási hátrányok csökkentése, ­ a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel  kísérése, ­ a felzárkóztató foglalkozások, ­ az iskolai étkezés lehetősége, ­ a tanulószobai és napközis foglalkozás, ­ az egészségügyi szűrővizsgálat, ­ az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, ­ a családi életre való nevelés, ­ a személyes és egyéni tanácsadás, ­ a szülőkkel való együttműködés, ­ a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, ­ a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások,) ­ a szenvedélybetegségek megelőzése, ­ integrációs nevelés, ­ tehetséggondozó foglalkozások, ­ pályaválasztás, ­ szabadidő szervezése (szünidei programok stb.)

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási Törvény 30. § és a 41. §­a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló  tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság  dönt. A   Közoktatás   Törvény   10.   §   (1)  pontja   biztosítja,   hogy   a   tanulók   képességeiknek,  érdeklődésüknek,   adottságaiknak   megfelelő   nevelésben   és   oktatásban   részesüljenek.  Állapotuknak,   személyes   adottságaiknak   megfelelő   ellátásban,   különleges   gondozásban,  rehabilitációs   célú   ellátásban   részesüljenek,   életkoruktól   függetlenül   a   pedagógiai  szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért.

41

Az   esélyegyenlőtlenség   csökkentése   fontos   feladat,   amely   speciális   felzárkóztató  programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

7.1 A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

hiperaktívitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobb­bal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya.

Nem   minden   viselkedési   rendellenesség   hátterében   húzódik   meg   ugyanakkor   tanulási  nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: ­ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, ­ a tanulás tanítása, ­ az egyéni foglalkozások, ­ a felzárkóztató foglalkozások, ­ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy  csoportos használata, ­ a napközi otthon,  ­ továbbtanulás irányítása, segítése, az akarati tulajdonságok erősítése ­ a tanuló helyes önismeretre, ­ hatékony együttnevelés az integrációs program alapján ­ jó időbeosztás, a szabadidő hasznos eltöltése ­ művészeti nevelés, szakkörök ­ SNI­s tanulók oktatása nevelése ­ etnikai oktatás ­ a szakszolgálattal való kapcsolattartás ­ a pedagógusok felkészítése, továbbképzése A   tanulási   kudarcot   kiváltó  okok  sokfélesége   jelzi,  hogy  a   kezelés   módszerei   is   sokfélék  lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

7.2 SNI tanulók nevelése, oktatása: A   sajátos   nevelési   igényű   tanulók   különös   gondozási   igénye   biológiai,   pszichológiai   és  szociális   tulajdonság   együttes,   amely   a   tanuló   nevelhetőségének,   oktathatóságának,  képezhetőségen az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Iskolánkban   az   SNI   tanulók   oktatása­   nevelése   szegregáltan   és   integráltan   is   történik.   A  közoktatási   törvény   előírása   alapján   biztosítjuk   számukra   a   szükséges   habilitációs  42

rehabilitációs   órákat,   melyeket   gyógypedagógiai   szaktanárok   tartanak.   A   beintegrált  gyermekek nevelésénél oktatásánál szaktanárok figyelembe veszik az egyéni haladási ütemet,  a differenciált foglalkozások céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak. Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az értékelésnél a tanulói teljesítmények alapján az  adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazzák. Az   SNI   tanulók   integrált   nevelését,   oktatását,   fejlesztését   végző   pedagógus   munkáját   a  gyógypedagógus vezeti. A fejlesztő pedagógus éves fejlesztési tervet készít, ami alapján végzi  a szakvéleményben szereplő fejlesztési területeket. Minden adminisztrációs munkát a törvény által előírt nyomtatványokon végeznek.

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 8.1  A   tanulók   előképzettségében   nemcsak   a   megszerzett   ismeretek,   készségek   terén  mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt  jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági  szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az   iskolapedagógus   a   tanulók   hátrányos   anyagi   helyzetének   és   veszélyeztetettségének  feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM   rendelet   6.   §),  a   tanulók   szociális   helyzetén   alapuló   intézményvezetői   döntések  előkészítésével   kapcsolatos   feladatokat   a  Közoktatási   Törvény   124.   §   (21)  bekezdésében  szabályozza. A Közoktatás törvény 19. §(7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a  gyermek­ és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető  körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ­ étkeztetési támogatás, ­ a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, ­ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy  csoportos használata, ­ a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, ­ a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az  osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), ­ továbbtanulás irányítása, segítése, ­ szoros   kapcsolat   a   polgármesteri   hivatallal   és   a   gyermekjóléti   szolgálattal   annak  érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben  részesüljenek, ­ ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi­, színház­, múzeumlátogatás szervezése  a rászoruló tanulóknak. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan  tanulását   hátráltathatja.   Az   iskola   életében   fontos   feladat   az   esélyek   kiegyenlítődése,   a  hátrányok   csökkentése,   a   társadalmi   egyenlőtlenségek   hatásainak   enyhítése.   A   segítésre  szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban  részesülő szülők gyermekei.

43

Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: ­ a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, ­ a szociokulturális hátrányok enyhítése:  a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,   tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,  pályaorientációs tevékenységek szervezése,  felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, (pl. rendőrség, védőnő  stb.) ­ felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, ­ tankönyvtámogatás, tandíj, térítési díjak támogatása ­ kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, ­ pályázatok figyelése, készítése ­ a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása,  hatékony tanulásszervezési formák ­ az érintett tanuló érdek­és esélyérvényesülésének elősegítése, ­ táborok szervezése.

8.2 Az esélyegyenlőséget szolgáló programjaink Integrációs nevelés A   települések   földrajzi,   gazdasági   munkaerő­piaci   helyzetéből   adódóan   nagyon   magas   a  hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. A   2003/2004­es   tanévtől   kezdődően   működtetjük   az   Iskolai   Integrációs   Nevelési  Programunkat, mely az oktatási és kulturális miniszter rendelete alapján készült. A program felhasználásával minden tanévben munkatervet készítünk, ennek alapján végzi a  tantestület az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az oktató­ nevelő munkáját. Az   IPR­   menedzsment   koordinálja   a   fejlesztő   csoportokat.   Kiemelt   terület   az   óvoda   –  általános   iskola   illetve   az   általános   iskola   és   középiskola   közötti   átmenet   gördülékeny  biztosítása. A   társintézményekkel   napi   élő   kapcsolatot   ápolunk,   hogy   a   HHH­s   gyerekek   folyamatos  előmenetelét   biztosítani   tudjuk.   Az   egyéni   fejlesztési   tervek   és   a   háromhavonta   történő  értékelések   alapos   elkészítése,   a   tanulók   komplex   fejlesztése   érdekében   a   tanári  együttműködés új, aktívabb formáját alkalmazzuk. A   tantestület   tagjai   évente   vesznek   részt   az   IPR   sikeres   alkalmazását   szolgáló  továbbképzéseken.  Az eddig elvégzett képzések a következők: • Hatékony együttnevelés • Hatékony tanulásszervezés • Hatékony tanuló­megismerési technikák • Projektpedagógia A kompetenciaalapú oktatási programcsomagok alkalmazása 

44

• szövegértés­ szövegalkotás • matematikai kereszttantervi programcsomagok. Sikeresen   alkalmazzuk   az   integrációt   elősegítő   módszertani   elemeket:   differenciált  tanulásszervezés, kooperatív tanulásszervezés, projektmódszer, drámapedagógia. Minden   tanévben   készítenek   tanítványaink   projekteket;   osztály­,   tagozat­,   illetve   iskolai  szinten, melyben a tanulók az érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelően vesznek részt. A HHH­s tanulók is nagyon sok sikerélményhez jutnak ezáltal. 2009­től   a   gesztor   iskola   támogatásával   a   tagiskolák   is   bekapcsolódnak   az   integrációs  munkába. Kistérségi szinten két kistérségben –Encsi és Abaúj­Hegyközi–térségben a bázisintézményi  szerepet   is   felvállaltuk,   segítjük   az   integrációs   és   képesség­kibontakoztató   tevékenységet  felvállaló intézmények szakmai munkáját, illetve működtetjük a kistérségi munkaközösséget.

45

Etnikai program: A   tanulók   30%­a   roma   származású,   a   fonyi   tagiskolában   95%   az   etnikum   aránya,   ezért  természetes,   hogy   az   integrációs   programba   beépítettük   a   multikulturális   tartalmakat.   A  cigány   hon­   és   népismeret   anyagát   beintegráltuk   a   magyar,   történelem,   ének­zene,  környezetismeret, rajz, testnevelés tantárgyakba. A heterogén osztályok szervezése mellett egymás kulturális értékeinek megismertetésével is  erősíteni kívánjuk a tanulóink közötti jó kapcsolatot. A törvényi lehetőségekkel élve pedig  megemeltük az osztályok óraszámát (lehetőség a kötelező órák 10%­a) heti 1­1 órával, melyet  a tantestület szakmai döntése alapján a legfontosabb alapkészségek képzésének szolgálatába  állítunk, a magyar és a matematika tantárgyakat erősítjük vele. Úgy gondoljuk, ez a legfontosabb az iskolai sikeresség, az esélykompenzáció szempontjából. Iskolánkban kisebbségi nyelvoktatás nem folyik. Az integrációs nevelési gyakorlat miatt a  kisebbségi program kötelező  elemét,  a kisebbségi hon és népismeret  kerettantervi  anyagát  más   tantárgyakba   integrálva   valamennyi   tanulónk   számára   oktatjuk.   Más   hasonló  tananyaghoz   csatoltan   tanulnak   tanítványaink   a   cigányság   történelméről,   irodalmáról,  képzőművészetéről,   zene­   és   tánckultúrájáról,   hagyományairól,   illetve   a   magasabb  évfolyamokon szó esik a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről, intézményeiről. Mivel iskolánkban művészeti iskola is működik, fő célunk, hogy minden zenében, táncban,  kézművességben, színjátszásban tehetséges és szorgalmas tanuló részese legyen a művészeti  nevelésnek is. Különösen támogatjuk a települési hagyományok felélesztése miatt a „cigány –  muzsikusság” (pl. hegedű) feltámasztását oktatási eszközökkel. A nevelők munkájának értékelésekor hangsúlyosan vesszük figyelembe a hátrányos helyzetű  vagy roma származású tanulók bevonását a tanórán kívüli foglalkozásokba, programokba. A   művészetek   iránt   vonzódást   nem   mutató   roma   származású   tanulók   számára   a  sportcsoportokban való részvételt szorgalmazzuk. Ezek is változatos foglalkoztatást tesznek  lehetővé.   (versenysport,   tömegsport,   napközis   csoport,   ASE,   atlétika,   csapatjátékok,  szabadidős – sportok, túra, sí, sakk, görkorcsolya, szánkózás, és birkózás.) Legfontosabb   célunk   a   cigány   származású   tanulók  napközis   felvételének  szorgalmazása.  Ebben a napközis nevelőkön kívül számítunk az osztályfőnökökre, a GYIF­es nevelőre,  a  Családsegítő  az Egészségügyi és a Gyermekvédelmi Szolgálat szakembereire. Fontos ez a  segítségnyújtás, mert így sikeresebben érhetjük el céljainkat. Védettséget, ellátást, tanulásban  segítséget   kapnak   a   napközis   gyerekek,   s   a   közösségi   foglalkozásokkal   tartalmasabb  nevelőmunka valósulhat meg. 2007.   szeptemberétől   együttműködési   megállapodás   keretében   közösen   tevékenykedünk   a  Roma Polgári Érdekképviselet Egyesülete elnevezésű szervezettel. Az elsősorban fiatalokból  álló   csoport   –   Horváth   Ernő   vezetésével   –   vállalja   az   állandó   kapcsolattartást   a   roma  tanulókkal.   Havi   rendszerességgel   találkoznak   az   iskola   épületében.   Ezen   beszélgetések,  találkozók célja nemcsak a fegyelmi problémák megelőzése, illetve kezelése, hanem a roma  tanulók   iskolai   fejlődésének   folyamatos   követése,   a   pozitív   példák   előtérbe   helyezésével  iskolai sikerességük biztosítása.

46

Az  integrációs   nevelési   gyakorlat  miatt   s   erősítjük   a  szülőkhöz,  a   családhoz   fűződő  kapcsolatunkat.   Együttműködő   partnerként   számítunk   a   gyermekeikért   őszintén   aggódó,  felelősen gondolkodó cigány szülőkre is. Iskolánk  könyvtárában  folyamatosan   gyűjtjük   és   nyilvántartjuk   a   kisebbségi   program  érdekében felhasználható szakirodalmat.  Bátorítjuk   a   helyi   hagyományokat   ismerő   és   őrző   cigány   származású   felnőttek  tapasztalatainak   felhasználását   is   nevelő   munkánk   érdekében,   helyet   adunk   az  amatőr  csoportok foglalkozásaihoz is.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő­oktató munkát  segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 9.1. Tankönyvek, taneszközök Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: ­ a nyelvi helyességet, ­ a gyermekek korának megfelelő stílust, ­ a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök: ­ ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, ­ ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. ­ A hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelni kell ­ OH által elfogadott a NAT­ra épülő Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: Tankönyv Olvasókönyv Feladattár Segédkönyv Jegyzet  A tanulói, tanári segédletek  Nem nyomtatott ismerethordozók   Feladatlap,   munkafüzet,   oktatótáblák,   demonstrációs   eszközök,   oktató   CD­k,   számítógépek, internet könyvtár, digitális tábla /A melléklet tartalmazza a részletes taneszköz jegyzéket./

9.2.   Az   iskolai   nevelő­oktató   munkát,   szemléltetést   és   foglalkoztatást   szolgáló  alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben  Alapfelszerelések: ­ írásvetítő,  47

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

diavetítő, fali vetítővászon, videomagnó, kazettás magnetofon, a tanterem funkciójától függően CD­lejátszó, a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver), informatikai, számítástechnikai eszközök,

9.3. Az iskolai oktató­nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag  (iskolai szinten) támogató eszközök Eszközök, felszerelések: ­ könyvtár:   kötelező és ajánlott olvasmányok,  oktatási segédletek,  kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák, szótárak),  pedagógiai­módszertani szakkönyvek,  a közismereti és szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom,  a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek,  tanári kézikönyvek,  tankönyvek,  periodikák,  elektronikus ismerethordozók (floppy, CD gyűjtemény),  internet hozzáférés,  stb. ­ fénymásoló, ­ tornaterem, ­ konditerem, ­ sportudvar, stb. Az eszköz és taneszköz­jegyzéket a pedagógiai program 1. számú melléklete tartalmazza.

10.   A   szülő,   a   tanuló,   a   pedagógus   együttműködésének   formái,  továbbfejlesztésének lehetőségei Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében,  az   iskola   hagyományai,   valamint   a   Közoktatási   Törvény   és   a   Szervezeti   és   működési  szabályzat, és IMIP alapján. Az előbb felsorolt dokumentumok több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és  a   pedagógusok   közös   részvételével   a   gyermek   személyiségének   és   tudásának   fejlesztése  érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges.

10.1. A szülők­pedagógusok együttműködése

48

Cél,  hogy  a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik,  elfoglaltságuk   függvényében   vállaljanak   részt   benne   azért,   hogy   folyamatosan   nyomon  követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködési formái: 1. Szülői értekezlet feladata: ­ a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, ­ a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás­politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az   iskola   és   az   osztályközösség   céljairól,   feladatairól,   eredményeiről,  problémáiról, ­ a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása  az iskola igazgatósága felé; 2. Fogadó órák feladata: ­ a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy­egy  tanuló   egyéni  fejlesztésének  segítése   konkrét  tanácsokkal.   Heti   1 alkalommal  meghatározott időpontban tartandó,  3. Egyéni kapcsolatfelvétel 4. Szülők közösségének részvétele az osztály életében 5. Szülői közösségi választmány ülései évente 1x az iskola vezetőségének bevonásával 6. A szülői alapítvány kuratóriumi ülése 7. Nyílt tanítási nap feladata: ­ a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba,  ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül  gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.  8. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) feladata: ­ a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő  eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról; 9. Rendezvények (versenyek, ünnepségek, évfordulók, sportprogramok, táborok) 10. Hirdetőtábla stb. 11. Családlátogatás 12. Integrációs szülői megbeszélések negyedévente 13.A szülők megkeresése kérdőívekkel (Intézményi önértékelés. A   szülők   kérdéseiket,   véleményüket,   javaslataikat   szóban   vagy   írásban   egyénileg   illetve  választott   képviselők,   tisztviselők   útján   közölhetik   az   iskola   igazgatóságával,  nevelőtestületével.

10.2. A tanulók­pedagógusok együttműködése

49

Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek  megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató­nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: ­ tanórai munka, ­ osztályfőnöki órák, ­ közösségi programok, ­ egyéni beszélgetések, ­ diákönkormányzat közgyűlése, vezetőségi ülések, ­ kérdőívek, vizsgálatok, ­ faliújság ­ osztályrendezvények, kirándulások.

50

„Az oktatás és a nevelés szorosan összetartozó fogalom. Aki e két tevékenységet vállalja, nagy felelősséget vesz magára, Legyen az szülő, pedagógus vagy bárki más.” Lippai Margit: Türelem

51

II. fejezet Az iskola helyi tanterve 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható  tanórai   foglalkozások,   valamint   azok   óraszámai,   az   előírt   tananyag   és  követelményei 1.1 Időkeret 2008/2009­es tanévtől 2012/2013­as tanévig. 1.1.1 Kötelező órák A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több (K.t. 52.  § (3)): ­ az első­harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál, ­ a negyedik­hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási  óránál, ­ a hetedik­nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál.  1.1.2 A választható órakeret a kötelező óraszám meghatározott %­a ­ 1­3 évfolyamon 10% ­ 4­6 évfolyamon 25% ­ 7­8 évfolyamon 30% 1.1.3. Egyéni foglalkozás A 2008/2009­es tanévben 10%, ami a továbbiakban 12%­ig emelkedik évente. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a törvény által előírt egyéni korrekciót biztosítjuk. 1.1.4. Az időkeret kibővül Tanévenként kiegészül a napközi, a könyvtár a működésére fordítható óraszámával illetve az  osztályfőnöki munkaközösség­vezetői közalkalmazotti tanács tagjainak órakedvezményeivel,  az adott tanév időszakában hatályos jogszabály szerint. 1.1.5. Kisebbségi oktatás órakerete Iskolánkban   kisebbségi   oktatás   folyik   az   integrációs   nevelési   terv   részeként,   szabályozza  iskolánkban   a   magyar   nyelven   folyó   nemzeti   etnikai   kisebbségi   oktatást.   Ebben   minden  tanuló részesül, így az erre a feladatra járó órakeretből megemeljük az egyes évfolyamokon a  kötelező   óraszámokat   osztályonként   1   órával.   Amit   tantestületi   döntés   alapján   az   egyes  tantárgyak megkaptak. A kisebbségi hon – és népismeret anyagát a részletes helyi tantervek  tartalmazzák. 52

Kt. 52.§ (4) bek. kötelező tanórai foglalkozás időtartama 10%­kal megemelkedik. 1.1.2.  Az iskola képzési rendje (K.t.8.§.(3.) a­d) 1­2. évfolyam bevezető szakasz 3­4. évfolyam kezdő szakasz 5­6. évfolyam alapozó szakasz a   kötelező   órakeret   25­40%­ban   nem   szakrendszerű  oktatás a többi óraszámban szakrendszerű oktatás folyik. 7­8. évfolyam fejlesztő szakasz szakrendszerű oktatás folyik. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása  ­ szegregált 1­8. évfolyamon 2 csoportban  ­  normál osztályokba való beintegrálása. Művészeti alapoktatás 4 tanszakon. Kisebbségi hon­ és népismeret tanterve, integráltan oktatott a helyi tantervbe beépített anyag  alapján. Iskolánk   környezeti és egészségnevelési  programja  külön mellékletben  kidolgozva,  amit  a  tanmenetekben részletesen beépítenek a nevelők. Idegen nyelv oktatás 4. évfolyamtól indul, heti 2,5 órában. Informatikát 4. évfolyamtól tanítunk heti 1 órában. A mindennapos testnevelést mindkét tagozaton heti 4 órában a testnevelés órák keretében,  (illetve a szabadon felhasználható órakeret terhére) a délutáni sportórákon ( IISK, tömegsport)  biztosítjuk.

53

1.1.3. A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma

2008/2009. tanév Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Heti  kötelező óra 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Heti  választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

Egyéni Foglalkozásra  52.§(11)c.

Összesen 1  osztályra  vonatkoztatva

2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,5 2,5

24 24 24 27 30,4 30,4 35 35

2009/2010. tanév

Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Heti  kötelező óra 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Heti  választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

Egyéni Foglalkozásra  52.§(11)c. 2,2         2,2         2,2         2,475       2,475       2,475      2,75       2,75      

Összesen 1  osztályra  vonatkoztatva 24,2 24,2 24,2 27,2 30.6 30.6 35,25 35,25

2010/2011. tanév Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam

Heti  kötelező óra 52.§(3) 20 20

Heti  választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2

54

Egyéni Foglalkozásra  52.§(11)c.

Összesen 1  osztályra  vonatkoztatva

2,4 2,4

24,4 24,4

3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

20 22,5 22,5 22,5 25 25

2,4 2,7 2,7 2,7 3 3

24,4 27,4 30.8 30.8 35,5 35,5

Egyéni Foglalkozásra  52.§(11)c.

Összesen 1  osztályra  vonatkoztatva

2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3

24,4 24,4 24,4 27,4 30.8 30.8 35,5 35,5

Egyéni Foglalkozásra  52.§(11)c.

Összesen 1  osztályra  vonatkoztatva

2,4 2,4 2,4 2,7 2.7 2.7 3 3

24,4 24,4 24,4 27,4 30.8 30.8 35,5 35,5

2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

2011/2012. tanév Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Heti  kötelező óra 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Heti  választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

2012/2013. tanév Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Heti  kötelező óra 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Heti  választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,6 5,6 7,5 7,5

Szegregált   osztályokban   a   törvény   szerint   az   osztályba   járó   legmagasabb   évfolyam  óraszámával   számolunk,   ami   megegyezik   a   normál   osztályok   megfelelő   évfolyamának  óraszámával.

55

1.2. Tanórai keretek (K. t. 53. § (1), (2)) 1.2.1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1­4. osztályig A Nemzeti Alaptanterv műveltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell tanítani a magyar  közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerkednek, amit el kell sajátítaniuk. A   tantervkészítők   ezek   alapján   tervezik   a   tantárgyakat,   a   tantárgyközi   feladatokat,   és   a  tantárgyi struktúrát ezekre támaszkodva építik fel. Műveltségi területek Tantárgyakban Magyar nyelv  Magyar nyelv Élő idegen nyelv Idegen nyelv (angol, német) Matematika Matematika Ember és társadalom Magyar  irodalom, környezetismeret Ember a természetben Környezetismeret Művészetek Rajz, ének Informatika Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika Testnevelés és sport Testnevelés Alsó tagozat (1­4. évfolyam) Az   iskolába   lépő   gyereket   a   tanító   vezeti   be   az   iskola   életébe.   Megismerteti   az   iskola  szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az  iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos,   hogy   a   gyerek   és   a   közösség   kölcsönösen   megszokja,   elfogadja   egymást,   így  biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját.

56

1.2.2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5­8. osztályig Jelen   kerettantervi   változat   a  NAT  valamennyi   műveltségterületének   –   5­8.   évfolyamra  meghatározott   –   fejlesztési   feladatait   belefoglalja   a   tantárgyak   rendszerébe.   A  műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.  Műveltségi területek Magyar nyelv  Magyar irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben

Földünk – környezetünk Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv  Magyar irodalom Idegen nyelv (Angol, Német) Matematika Történelem  és állampolgári ismeretek  (hon­  és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom  Ének­zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Tánc és dráma Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport

A tantárgyak lehetőségei: 1. Magyar nyelv ­ A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. ­ Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv  tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. ­ Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a  mesékben   rejlő   magatartási   minták,   a   konfliktuskezelési   módok   példaértékűek  számukra. ­ Nagy hangsúlyt kell fektetni:  az anyanyelv művelésére,   a   beszéd­,   az   olvasás­,   az   írás­,   a   helyesírás,   a   grammatika­,   a   stílus­,   a  szövegtan­, a nyelvhelyesség­, a retorika­ és a nyelvtörténet oktatására,   anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a  formális, tudományoskodó megközelítést. ­ Gondot kell fordítani:  az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására,  a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. 57

­

Cél:  

a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket.

2. Magyar irodalom Fontos, hogy:  a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják,  a   szorosabban   vett   irodalomtörténetet   –   ezen   belül   írók,   költők,   életútját,  tevékenységük társadalmi és történelmi körülményeit – megismerjék,  a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt,  a   gyermekeknek   joguk   van   tetszésük,   nemtetszésük   kinyilvánítására   adott  irodalmi művel kapcsolatban,  a tanulók a véleményüket megindokolhatják. ­ A kisiskolás korban (6­10. év között):  Feladat:  el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás  alapelemeit,  a   gyermekek   életkori   sajátosságaihoz   megfelelő   műveket   kell  választani,  a  tanított  művek   járuljanak   hozzá  a  gyermeki  világkép  alakulásához  (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági  regények,   regényrészletek,   dramatikus   népi   játékok,   gyermekeknek  szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.).  Cél:  az olvasás iránti kedv felébresztése,  a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez  fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is. ­ A középső szakasz (10­14. év között):  feladat:  kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és  elemző leírásának képességét,  elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése,  folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok  ismeretét,  a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása,  képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz  kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni,  különböző műnemek (líra, epika, dráma stb.) megismertetése,  a műelemző­képesség kialakítása.  Cél   az,   hogy   nemzeti   nagyjaink   emberi,   költői,   írói   egyéniségét   minél  árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni. 3. Az idegen nyelv ­ Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy:

58

a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben  tudnak érvényesülni a világban,  a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék,  az   idegen   nyelvek   tanulásán   keresztül   az   adott   nyelven   beszélő   népek  életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek. Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy:  a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit,   a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban  (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás­, íráskészséget  és –képességet).  a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos  szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. Kisiskolás korban (6­10. év között):  Feladata:  a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott  idegen nyelvet,   dalok,   mondókák,   versek   tanulásával   a   gondolkodás   és   az  emlékezőképesség fejlesztésének segítése,  meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv  intonációjának elemeit. A középső szakaszban (10­14. év között):  Ebben   az   életkorban   még  hatásosan   működik  az   utánzóképesség,   de  már   a  tudatosság is megjelenik.  Ennek a szakasznak a végén történik:  a nyelv szerkezetének tudatos megismerése,   az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása,   az írásbeliség fejlesztése és   a kulturális ismeretek megszerzése.  Feladat:  Egyszerű mondatokban tudja kifejezni magát a tanult témákban.  Gondot kell fordítani arra, hogy:  a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket,  meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet. 

­

­

­

4. A matematika ­ A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat:  a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez,   a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez,   a világról alkotott képük pontosításához,   a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez,   a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint   az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. ­ Gondot kell fordítani arra, hogy   minden   problémafelvetés,   megállapítás   és   következtetés   világos,   pontos,   a  tanuló számára érthető és továbbgondolkodásra serkentő legyen.

59

­

Fontos, hogy   a matematika tételeit bizonyítani kell,  úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a  későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe. ­ Feladat:  központi  helyet  foglaljon  el a valós  számok halmaza,  ideértve  a  műveletek  elvégzésében való jártasságot, készséget  fontos a mennyiségi és minőségi differenciálás feltételeinek megteremtése  a   matematikai   szövegértő   képesség   kis   lépésekben   való   megalapozása   és  fejlesztése  a   próbálgatásnak,   következtetésnek   logikus   gondolkodásnak   elsődleges  szerepet tulajdonítunk  a   mérés   témakörének   tanításának   kiemelt   szerepet   tulajdonítunk   a   konkrét  mérési tevékenységben való jártasságnak  a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai  matematikatanítás minden mozzanatát,  a   tanulók   lássák   a   geometria   tanításának   gyakorlati   szükségszerűségét   (pl.:  terület­, felszín­ és térfogatszámítás stb.),   az algebrai egyenletek közül a lineáris egyenletek szerepeljenek.  a   százalék­   és   kamatszámítás,   adózás   stb.   ismereteket   készségszintre   kell  emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. ­ Szükséges:   mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés. 5. Informatika ­ Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatika­ oktatásban ­ A  fizikai,  kémiai,  biológiai,  földrajzi  problémák  megoldása,  különböző folyamatok  modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában. ­ Cél:  a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. ­ Feladat:  a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten,  hogy jól tudják használni a mindennapi életben,  lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbázis­kezelés  módszereivel,  a számítástechnikát  a matematika  órán is  fel lehet használni:  az algoritmus  szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni,  fel   kell   hívni   a   figyelmet   a   felvetődő   erkölcsi   problémákra   is,   mert   az  eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen  adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel.

6. A történelem és állampolgári ismeretek ­ Szükséges:

60

a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg  hiteles   és   jó   minőségű   képanyag,   megfelelő   térképek,   ábrák,   diaképek,  dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.),  a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása,  bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk – lehetőségek szerint ­ ökológiai  emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.). Az iskolai történelemtanítás célja:  ismeretek,  készségek,  értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. Fontos szerepe van:  a személyiség kialakításában,  a nemzeti identitástudat megőrzésében,  az általános műveltség alapjainak megteremtésében. Feladat:  a tanulók ismerjék meg:  az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit,  a különböző civilizációkat,  a társadalmi, gazdasági változásokat,  kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját,  az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét,  a közvetlen környezetünkben élő népek történetét,  a   magyarság   kialakulását,   a   haza   megteremtésének   állomásait,   a  magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait,  a   legfontosabb   történelmi   tényeket,   dátumokat,   személyiségeket,   az  emberiség   és   Magyarország   történetének   jelentősebb   írásos  dokumentumait,  az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji  emlékeit,  a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak  (és a szerzetesség) történetét. Cél:  legyenek   a   tanulók   nyitottak,   érdeklődőek   a   hazai   és   nemzetközi   történeti,  politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. Kisiskolás kor (6­10. év között):   rá   kell   ébreszteni   a   gyerekeket   arra,   hogy   mely   nemzetnek   és   milyen   más  közösségnek a tagja,  meg   kell   ismertetni   a   közvetlen   környezet,   család,   település,   táj   múltjához  fűződő   történeteket,   mondákat,   hiedelemhistóriákat,   legendákat,   történeti  énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket. 

­

­

­

­

­

­

­

A középső szakasz (10­14. év között):   kapjon   nagyobb   hangsúlyt   a   szóbeliség   és   a   képszerűség   (forrásanyagok,  dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.). A hon­ és népismeret tanításának célja hogy  a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel,  61

 

ösztönzést   kapjanak   a   szűkebb   környezet   és   a   szülőföld   hagyományainak  megismeréséhez, tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát őriznie, ápolnia és gondoznia is kell.

7. A környezetismeret, környezeti nevelés ­ A   környezeti   nevelés   és   tudatformálás   megtanítja   a   gyermekeket   a   természeti  környezettel   való   tudatos   és   harmonikus   együttélésre,   a   környezetbarát   életvitelre,  vagyis a környezetkultúrára. ­ Az   ember   és   környezete   egységes   rendszert   alkot,   így   a   környezeti   nevelésnek   is  ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. ­ A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. ­ Cél, hogy:  a   fiatalok   gondolkodását,   életmódját,   viselkedését   a   (természetes   és   épített)  környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége  jellemezze,  a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni  a környezetre vonatkozó  cselekedeteket, intézkedéseket. ­ Egészséges életmódra nevelésben:  érvényesülnie   kell   a   mozgás­   és   táplálkozáskultúrának,   a   tisztálkodási  szokásoknak;  fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés;  a   pedagógusoknak   ismerniük   kell,   hogy   milyen   veszélyek   fenyegetik   a  gyermekeket az iskolán kívül. 8. A fizika ­ Célja:  a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit,   bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe,  a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van:  indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás,  dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. ­ A kisiskolás korban (6­10. év):  a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az  erő   érzetét,   az   erő   kölcsönösségének   egyszerű   megtapasztalását,   a  legegyszerűbb   mozgásokat,   és   az   első   benyomásokat   a   mozgás  viszonylagosságával kapcsolatban. ­ A középső szakasz (10­14. év):  kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit,  a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni. ­ A kísérletek:  során   a   tanulók   az   észlelt   jelenségeket   figyeljék   meg   és   tapasztalataikat  mondják el vagy írják le,  lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek. ­ Fontos, hogy  a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra, 62

a   diákok   előtt   meg   kell   világítani,   hogy   a   fizikai   mennyiségek   általában  függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy  fizikai  gondolkodás  nem  egysíkú,  és  ezért   elvárható,   hogy sokféleképpen   tudjanak  számot adni tudásukról.  

­

9. A biológia és egészségtan ­

A biológia tanításának fontos szerepe van, mert:  a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít – életkori  sajátosságoknak megfelelően ­ más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia,  fizika, földtudományok,  a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az  életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása,  az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás  forrása a biológiai ismeretnyújtás. ­ A kisiskolás korban (6­10. év között):  a  gyerekek  tegyenek   szert  – közvetlen  környezetük   növény­  és  állatvilágán  keresztül – faj­ és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág  sokféleségének képét,  szervezet­ és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható,  amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. ­ A középső szakaszban (10­14. év között):  cél a faj­ és fajtaismeret bővítése;  a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek  beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva  történő megmutatása,  a faj­ és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret  megszerzése   szükséges,   amennyi   a   közvetlen   tapasztalás,   egyszerű   kísérlet,  megfigyelés alapján rögzíthető,  a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet  kialakulását,  a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása. ­ Az általános iskola 9. és 10. osztályában (14­16 év között):  el kell érni, hogy az ökológiai ismeretek integrálódjanak a megszerzett fizikai  és kémiai ismeretekhez, az egészségtani ismeretek tanításakor ki kell térni a genetikai anyagok által kifejtett káros  hatásokra és a védekezés lehetőségeire 10. Kémia ­ Cél: 



a   tanulók   igazodjanak   el   a   környezetben   megjelenő,   és   a   mindennapi  tevékenységben  felhasznált  anyagok kémiai  sajátságai,  hatásai, alkalmazásai  megértésében,  a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást,

63

a   tanulóknak   az   adott   szinten   kémiai   szemléletük   legyen,   tudják   anyagát,  lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben  képleteket  és  egyenleteket  felírni,   rendezni   és   ezek  alapján   számításokat   és  kísérleteket végezni,  a   diákok   ismerjék   meg   a   környezet   legfontosabb   kémiai   elemeit,   valamint  szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait,  ismerjék   a   fontosabb   vegyipari   eljárásokat,   folyamatokat,   feldolgozási  módokat,   környezetvédelmi   technológiákat   és   mindezek   gazdasági  vonatkozásait,  szerezzenek   gyakorlati   ismereteket   a   közvetlen   környezetükben   előforduló  hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében,  az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy­egy  jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit. Fontos, hogy:  szoros   tartalmi   és   didaktikai   kapcsolat   legyen   valamennyi   –   elsősorban  természettudományi – tantárgy között,  mind   az   elsajátítandó   tananyag,   mind   a   tankönyvek,   mind   a   kémiaórák  szemlélete   és   anyaga   legyen   élet­,   anyag­   és   élményszerű,   emberközeli,  érdekes és látványos. A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni: 1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények 2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete 3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok  környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme 4. Tanári és tanulókísérletek. A kísérletek fontosak, mert:  az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak,   fejlesztik a tanuló megfigyelő­, elemző­ és értékelő­képességét,  a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat  biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni. 

­

­

­

11. Földrajz ­ Cél, hogy:  a   tanulók   megismerjék   a   Földet,   a   természet   és   a   társadalom   legfontosabb  sajátosságait, jelenségeit, folyamatait,  a   gyerekek   szerezzenek   alapvető   ismereteket   a   csillagászat   alapjairól,   az  égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről,  a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és  gazdasági viszonyaival. ­ Kisiskolás korban (6­10. év között):  környezetünk   alapvető   jelenségeit,   változásait   megfigyelések,   gyűjtések  alapján ismerjék meg,  fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt és ki kell alakítani  bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. ­ Középső szakaszban (10­14. év között):  Feladat:

64



 térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése,  készség szinten sajátítsák el a térképolvasást. Cél:  tudjanak   különböző   méretarányú   és   tartalmú   térképek   alapján  tájékozódni,  legyenek   képesek   összefüggéseiben   értékelni   egy­egy   ország,   táj  értékeit,  regionális  problémáit,  természeti  és   társadalmi   jellemzőinek  kölcsönhatásait;  legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását,  jelentősebb fejlődési szakaszait,  ismerjék   meg   a   földrajzi   tényezőket   a   Kárpát­medence   gazdasági  életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben  megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit;  ismerjék   meg   a   jelentősebb   hazai   és   külhoni   földrajzi   felfedezők,  utazók és tudósok tevékenységét.

12. Az ének­zene ­ A zenei nevelés feladata:  a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése,  segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel,  hogy   a   tanulónál   kialakuljon   az   egészséges   hangképzés   és   a   kifejező,   szép  énekhang. ­ A zenei nevelés célja, hogy:  a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra,  hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a  megfigyelésére. ­ A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy:  általánosan   rendezze   a   gyermekek   fizikai,   harmonikus   mozgási   és   szellemi  tevékenységeit,  segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. ­ A kottaolvasás fejleszti:   a zenei emlékezetet,  a belső hallást. ­ A zeneirodalom oktatásának célja, hogy:  a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék,  néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben,  ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és  a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket. 13. A rajz és vizuális kultúra, mozgókép és médiaismeret ­

A vizuális művészetek tanításának célja:  a   világ   és   az   ember   megismerése,   a   gyermekek   esztétikai   világképének  formálása,  a   tanulók   esztétikai   érzékének,   művészetszeretetének,   értékszemléletének,  látáskultúrának megalapozása, 65

az alkotás, mint cselekvés megszerettetése, az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése, a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem,  néprajz, általános esztétika és az etikai területén is,  hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi  tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a  művészettörténeti   korszakoknak,   stílusoknak   a   főbb   jellemzőit,   kiemelkedő  alkotásait. A rajz és vizuális kultúra feladata:  A kisiskolás korban (6­10. év között):   a   spontán   alkotókedvre,   a   szubjektív   önkifejezési   igényre   történő  alapozás,  a gyermekek megismertetése a képi­plasztikai kifejezés eszköztárával  és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával,  A középső szakaszban (10­14. év között):  hogy   a   tanuló   legyen   képes   a   látványelemzéseken   alapuló   képi­  plasztikai­   téri   megjelenítésre,   intenzív   alkotómunkára,   kreatív  tevékenységre,  kialakuljon   az   ábrázolási   rendszerek   megismeréséhez,   megértéséhez  szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség,  hogy   a   tanulók   szerezzenek   megfigyelési   és   ábrázolási   tapasztalatokat   a  természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról,  a  környezet  színeinek,  formáinak,  térviszonyainak,  mozgásának,  anyagainak  megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása,  a műalkotások megismerése,  a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, Fontos   a   tanulók   szembesítése   a   saját   és   társaik   alkotásaival,   mert   felerősödnek   a  gyermek önértékelésének kritikus vonásai.   

­

­

14. A technika és életvitel ­ Feladata:  a   diákok  ismerjék  meg   és   értékeljék   mindazt  a   technikát,  ami  az   életünket  kényelmesebbé, jobbá teszi,  lássák,   hogy   a   technika   nagy   lehetőséget   és   segítséget   jelent   a   mindennapi  életben,  a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai  műveltség,  a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival  megismerkedjenek,  a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet,  gép kezelésével, működésével. ­ Célja, hogy:  lehetővé   tegye   a   napról   napra   változó   technika   megértését,   követését,  használatát,  fejlessze a kreativitást,  a tanuló megszerezze a technikai műveltséget, 66

az   egyszerűbb,   de   látványos   műszaki   feladatok   megoldásán   keresztül  sikerélményhez juttassa a gyerekeket. A kisiskolás korban (6­10 év között):  elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és  az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. A középső szakaszban (10­14 év között):  kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási  folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről,  fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése,  a munkadarab elkészítésekor  az elképzeléstől  a kivitelezésig  törekedjenek  a  pontos és igényes végrehajtásáig. Az általános iskola 9. és 10. osztályában:  a technika tanításának jelentősége fokozódik, hiszen az alapvizsgára készülő  tanulók többsége szakképzésben vesz majd részt. 

­

­

­

15. Testi nevelés ­ Cél:  az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése,  a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése,  a   fizikai   tulajdonságok   (erő,   ügyesség,   gyorsaság,   állóképesség,  mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése,  a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. ­ Fontos:  a testi nevelés során – az életkor sajátosságain belül – differenciált terhelésre  törekvés,  hogy   ne   lehessen   gúny   vagy   elmarasztalás   tárgya   az   esetleges   adottságok  hiánya,  hogy   a   versenyhelyzetek   olyanok   legyenek,   amelyekben   minden   gyermek  számára adódik pozitív mozgásélmény,  hogy tudjanak a gyerekek önfeledten – de a szabályok megtartásával – játszani,  viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét,  hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető  legjobb eredmény elérését. ­ Feladat:  a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése,  az   esztétikai   és   ritmusérzék   fejlesztése   a   zenés   mozgásképzés,   a   népi­   és  társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül,  a   kisiskolásokat   –   az   óvodai   játékosság   megőrzése   mellett   –   hozzá   kell  szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez,   a mozgáskoordináció fejlesztése,  az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése,  a szergyakorlatok alkalmazása (10 éves kor felett),  az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások,  dobások) egyszerű technikáinak oktatása. ­ Gyógy­testnevelés célja:

67

  

a   tanuló   egészségi   állapotában   keletkezett   elváltozások   korrigálása,  megszüntetése, az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, a   speciális   gyakorlatok   elsődlegességét   figyelembe   véve   a   testi   nevelés  általános céljainak, feladatainak elérése.

1.2.3. Tantárgyszerkezet, óratervek 1.2.3.1 Alsó tagozat Tantárgy

1. évfolyam  2. évfolyam  óraszáma óraszáma

Kötelező tantárgyak Magyar nyelv

Heti 4

3. évfolyam  óraszáma

Éves Heti 148 4

Éves Heti 148 4

Éves 148

Magyar  olvasás 4+1 irodalom  fogalmazás ­­­­

185

185

­­­­­

­­­­­

­­­­­

1

129, 5 37

Idegen nyelv

­­­­­

­­­­­

­­­­­ ­ 185 37 37 37 37 111

­­­­­­

­­­­­­

4+1

3+0,5

4. évfolyam  óraszáma Heti Éves 2,5+1 129, 5 3 111

Eltérő 1. (2­6 évf.) óraszáma Heti Éves 3 111

3+1

148

1,5

55

2,5

92,5

­­­­­

­­­­­

Matematika 5 185 5 4,5+0,5 185 4 148 Környezetismeret 1 37 1 1,5 55 2 74 Ének zene 1 37 1 1 37 1 37 Rajz 1 37 1 1 37 1 37 Technika 1 37 1 1 37 1 37 Testnevelés 3 111 3 3 111 3 111 Informatika 1 37 Történelem Földrajz Korrekció Kötelező tanítási órák  20+1 740 20+1 740 20+1 740 22,5 832, összesen +1 5 Nem   kötelező  (választható)  tantárgyak Testnevelés­ tánc 2 74 1 37 1 37 1 37 Tanított   tárgyak  23 851 22 851 22 851 24,5 943, összesen 5 *Az eltérő I óraszáma tanévenként a csoport összetételétől függően változhat.

6 2 1 1 1 3 1 1 1 2,5 25,5 +1

222 74 37 37 37 111 37 37 37 92,5 980,5

­­­­

68

1 37 27,5 1017, 5

    Tantárgy   Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika informatika Környezetismeret magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Technika­rajz Ének­zene Testnevelés Heti óraszám Évi óraszám összesen Nem kötelező tanórai fogl. Egyéni felzárkóztatás

Óraterv az 1.2.3.4.évfolyamokból összevont tanulócsoportban   1.évfolyam Közvetlen    Önálló 2/74            4/148   1/37             4/148                      1/37 1/37 1/37 1/37       11+9=20

  2.évfolyam Közvetlen  Önálló 1/37           5/185   1/37           4/148                     1/37 Közös közvetlen       1/37 1/37 3/111 10+10=20

740    

  4. évfolyam Közvetlen  Önálló 1/37          5/185 1,5/37           1/37 1/37            3/111 1/37            1/37  

1/37 1/37 1/37  

            12,5+10=22,5

  10+10=20 740

   

  3.évfolyam Közvetlen  Önálló 1/37          4/148   1/37          4/148                     2/74

740 2,25   2  

832,5

1.2.3.2 Felső tagozat 2009/2010 Tantárgy

5. évfolyam  óraszáma Kötelező tantárgyak Heti Éves Magyar nyelv 2 64 Magyar irodalom  1,5 48 Történelem 1,5+0,5 64 Idegen nyelv 3 96 Matematika 3,5 112 Informatika 1 32 Természetismeret 1,5+0,5 64 Fizika ­­­­­ ­­­­ Biológia   és  ­­­­­­ ­­­­ egészségtan Kémia ­­­­­ ­­­­­ Földrajz ­­­­­ ­­­­ Ének zene 1 32 Rajz,   mozgókép   és  1 32 média ismeret Technika és életvitel 1 32 Testnevelés 2,5 80 Tánc és dráma ­­­­­ ­­­­­ Osztályfőnöki 1 32 korrekció ­­­­­ ­­­­ Nem   szakrendszerű  2 182 óra Kötelező   tanítási  23,5 869, órák összesen 5 Nem  kötelező(választható)  tantárgy Testnevelés 1,5 48 Tanított   tárgyak  25 925 összesen

6. évfolyam  óraszáma Heti Éves 1,5+0,5 64 1,5 48 1,5 48 3 96 3 96 1 32 1,5+05 64 ­­­­­ ­­­­ ­­­­­­ ­­­­

7. évfolyam  óraszáma Heti Éves 1+0,5 55 2 74 2+0,5 92 3 111 3+05 129 1 37 ­­­­­ ­­­­ 1,5 55 1,5 55

8. évfolyam  óraszáma Heti Éves 1+0,5 55 2 74 2 74 3 111 3 111 1 37 ­­­­ ­­­­ 1,5 55 2 74

Eltérő 2. óraszáma Heti Éves 2 74 1,5+0,5 74 2 74 ­­­­ ­­­­ 4,5+0,5 185 1 37 3 111 ­­­­ ­­­ ­­­­ ­­­

­­­­­ ­­­­­ 1 1

­­­­ ­­­­ 32 32

1,5 1,5 1 1

55 55 37 37

1,5 1,5 1 1,5

55 55 37 55

­­­­ 2 1 1

­­­ 74 37 37

1 2,5 1 1 ­­­­­­ 2

32 80 32 32 ­­­­ 182

1 2,5 ­­­­ 1 ­­­­­ ­­­­­

37 92,5 ­­­­ 37 ­­­­ ­­­­

1 2,5 ­­­­ 0,5+0,5 ­­­­­ ­­­­­

37 92,5 ­­­ 37 ­­­­ ­­­­

1 2,5 ­­­ 1 2,5 ­­­­

37 92,5 ­­­­ 37 92,5 ­­­­

23,5

869, 5

26

962

26

962

26

962

1,5 25

48 925

1,5 27,5

55,5 101 7

1,5 27,5

55,5 101 7

1,5 27,5

55,5 101 7

A felső tagozaton a tantárgyak nevei a beintegrált moduloknak megfelelően az alábbiak  szerint   módosul:   5.   évfolyamon   történelem,   hon   és   népismeret;   7.   évfolyamon:  történelem, etika; 6. évfolyamon természetismeret és egészségtan.

1.2.3.3. Nem szakrendszerű órák szervezése

Nem szakrendszerű oktatás Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi LXI. és 2006. évi LXXI.  törvények   által  történt  módosítása  következtében  az   általános  iskola  alapozó  szakaszában,  azaz   az   5­6.   évfolyamon   a   kötelező   és   nem   kötelező   tanórákra   fordítható   időkeret   25­50  százalékában nem szakrendszerű oktatást kell biztosítani. A 133.§ (1) bekezdése kimondja,  hogy   az   ötödik   évfolyamon   először   a  2008/2009.   tanévben,   majd   ezt   követően   felmenő  rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű tanítást. Információs és kommunikációs technika Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása Tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód  Nem szakrendszerű oktatás az 5. és 6. évfolyamon A bevezetés esedékessége: Az időkeret megoszlása:

­ 2008/2009­es tanévtől 5. évfolyamon ­ 2009/2010­es tanévtől 5. és 6. évfolyamon A tantestületi döntés értelmében:  ­ 2011­ig: Az órakeret (a kötelező) 20%­ában ­   2011­től:   Az   órakeret   (a   kötelező   és   nem   kötelező  összesen) 25%­ában

Tartalma: nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik, hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés, erőteljes  hangsúlyt kap: a személyiségfejlesztés, • a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, • a felzárkózást segítő programok, • a szociális hátrányokat csökkentő tevékenységek. Célok: ­ Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése ­ Alapkészségek megerősítése, pótlása ­ Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése. ­ Olyan   készség   és   képességfejlesztés,   amely   később   a   további   sikeres   tanulás  előfeltétele lehet. Feladatok: 1. Az alapozás folytatása, 2. Felzárkóztatás,  3. Fejlesztés ­ A tanulók közötti különbségek mérése 71

­ Fejlesztésközpontú folyamattervezés A   fejlesztő   tevékenység   az   egyes   gyerekek   adottságaihoz,   egyéni  szükségleteihez,   aktuális   állapotához   igazítva   ­   mindenkinek   a   neki  megfelelő gondoskodást igyekszünk nyújtani  Eltérő tanulási eljárások alkalmazása – differenciálás ­   Fejlesztésorientált,   gyermekközpontú,   személyiségfejlesztő,   prognosztizáló,  visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés Kiemelten fontos fejlesztési feladatok      

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása az információszerzés­, és feldolgozás képességének fejlesztése  a kommunikációs képességek erősítése a szociális kompetenciák fejlesztése a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása problémamegoldó gondolkodás fejlesztése 

 A fejlesztési területek kijelölése  Matematikai kompetenciák  Kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás A fejlesztés célterületei  Kompetenciák ­ kompetenciakomponensek  A nem szakrendszerű oktatásban résztvevők körének meghatározása Az évfolyamon tanuló teljes osztály  Időkeret: az óraterv alapján  A nem szakrendszerű oktatás időkeretének eloszlása éves szinten Folyamatosan a 2011/2012­es tanévig heti 2 óra Projekt

szeptember 1­2­3 hét Január         1       hét Június         1      hét a 2012/2013­as tanévtől éves óraszám 25%­a

 A nem szakrendszerű oktatás szervezeti keretei / munkaformák ­ Teljes osztály:  projektmódszer, egyéni fejlesztés, témacsoport és osztálykeretben  történő differenciált foglalkozás, kooperatív tanulásszervezés   Megszervezés lépései:

72

• • • • • • •

A negyedik évfolyam év végi eredményeinek rögzítése. (Év végi kompetenciamérés, év  végi tantárgyi mérések: matematika, magyar nyelv, irodalom. A 6. évfolyam végén elérni kívánt célok megtervezése. Év eleji projektzárás méréssel 5. évfolyam végén diagnosztikai mérés Szöveges korrekciók elvégzése Tartalmak megjelölése: képességfejlesztés, kompetenciák fejlesztése Intézményi formák:  hatékony tanulásszervezési módszerek,  projektmódszer  témahét,  differenciált csoportbontás,  egyéni fejlesztés  osztálykeretben történő foglalkozás

Az időkeret biztosítása a következő tantárgyakból történik a (projekteken kívül) 0.5 óra Matematika 0.5 óra Természetismeret 0.5 óra Magyar irodalom 0.5 óra Történelem  Az érintett tantárgyak helyi tantervének módosítása • • •

Csökken a szakrendszerű órák száma Csökken a tananyagtartalom A csökkentés szempontjai: a) A tantárgyi minimumismeretek újrafogalmazása b) A készség és képességfejlesztés eddigi időkeretét a nem  szakrendszerű oktatás feladatainak megvalósítására fordítjuk.

73

Fejlesztendő kulcskompetenciák Anya nyelvi kommunikáció 

Szókincs Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Szövegértési­szövegalkotási  Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása  Olvasás, írott szöveg megértése  kompetenciák Írás, szövegalkotás  A tantárgyakon átívelő tanulási képesség  Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék  számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása Matematikai  alapműveletek rutinos végzése kompetencia  matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben  tájékozódás az időben  tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban  A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás  alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben írás, olvasás, számolás A hatékony, önálló  saját tanulási stratégia tanulás  összpontosítás tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatás kérés tudatos fogyasztóvá válás Gazdasági nevelés  kockázatok mérlegelése rövidebb és hosszabb távú előnyök fenntartható fejlődés Környezettudatosságra  állampolgári kötelességek nevelés személyes felelősség válságjelenségek fogyasztás és erőforrások A tanulás tanítása 

Érdeklődés, Önállóság könyvtári és más információforrások előzetes tudás mozgósítása csoportos tanulás módszerei az emlékezet erősítése, jegyzetelési technikák, forrásból tájékozódás 74

szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás Értékelés: Szöveges értékelés: félévkor, év végén, Alapkompetenciák mérése ­ szövegértés ­ gyakorlati jellegű matematikai feladatok ­ szociális kompetencia

2.   Az   oktatásban   alkalmazható   tankönyvek,   tanulmányi   segédletek   és  taneszközök   kiválasztásának   elvei,   figyelembe   véve   a   tankönyv   ingyenes  igénybevétele biztosításának kötelezettségét Taneszközök: Az iskolánkban a nevelő­oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott  taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,  amelyeket   a   művelődési   és   közoktatási   miniszter   hivatalosan   tankönyvvé   nyilvánított.   A  tankönyvjegyzékben   nem   szereplő   taneszközök   beszerzéséhez   a   szülők   jóváhagyását  előzetesen   írásban   be   kell   szerezni.   A   nyomtatott   taneszközön   túl   néhány   tantárgynál  (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik   figyelembe: ­ a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, ­ az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,  amelyek több tanéven keresztül használhatók, ­ a  taneszközök  használatában  az  állandóságra  kell   törekedni,  azaz   új  taneszközöket  csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói  taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve  alapján. A   kötelezően   előírt   taneszközökről   a   szülőket   minden   tanév   előtt   (a   megelőző   tanév  májusában   szülői   értekezleteken)   kell   tájékoztatni.   A   taneszközök   beszerzése   a   tanév  kezdetéig a szülők kötelessége. (K.t. 44. § (2)) A tankönyv legyen: ­ a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, ­ illusztrációban gazdag, ­ tartós, „örökölhető”, ­ a többség számára megfizethető, ­ a munkaközösség számára elfogadott.

75

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  (K.t. 71. § (1)­(3), (7))

3.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: ­ A   tanulók   magasabb   évfolyamba   akkor   léphetnek,   ha   az   előírt   tanulmányi  követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. ­ A  követelmények  teljesítését  a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája,  illetve   érdemjegyei,   szöveges   értékelése   alapján   bírálják   el.   A   4­8.   évfolyamon  minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a  tanulónak a továbbhaladáshoz. ­ Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a  következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. ­ A   tanuló   részére   engedélyezhető   az   iskola   évfolyamának   megismétlése   abban   az  esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a  tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére a  negyedik­nyolcadik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. ­ Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot,  egyéni elbírálás alapján javítóvizsgát tehet. ­ Az első­harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló  csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250  óránál   többet   mulasztott,   továbbá   egy   adott   tantárgyból   az   igazolt   és   igazolatlan  mulasztása 30%­ot meghaladta. ­ Továbbá ha a szülő kéri az évfolyam megismétlését ­ Az évfolyamra ismétlésre történő utasítás fontos előfeltételeként kell mérlegelni, hogy  önmagához   képest   mennyit   teljesített   a   tanuló,   vagyis   kihasználta   –e   meglévő  személyes adottságait. Indokolt lehet természetesen az évfolyam ismétlése akkor is, ha  erre a tanuló fejlődése érdekében van szükség. 3.2 Belépés az iskolába ­ Iskola beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező  tanköteles korú tanulót felvesz (problémás esetben iskolaérettségi vizsgálat után). ­ Az   1.   osztályba   történő   beiratkozás   feltételeit   a  Közoktatási   Törvény   66.   §­a  szabályozza. ­ Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a  tanuló   előző   tanulmányi   eredményének,   illetve   magatartás   és   szorgalom  érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe  vételével az iskola igazgatója dönt. Törekszünk arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően heterogén osztályok alakuljanak ki. Az osztályba sorolás módja, szempontjai: • az elosztáshoz figyelembe vesszük az óvónők által elmondott instrukciókat is. Ők négy  szempont   szerint   csoportosítják   a   gyerekeket,   s   mi   valamennyit   szem   előtt   tartva  osztjuk csoportokba a gyerekeket • aztán figyelembe vesszük a fiúk­lányok arányát • az etnikai kisebbséghez tartozók arányát • az  olyan gyerekek arányára, akikről a nevelési tanácsadó megállapította a fejlesztés  megszervezését 76

• • • • •

SNI­s gyermekek aránya bejáró gyerekek aránya szülő kérésére visszamaradt gyermekek aránya családi kötődés (testvérek) egyéni indokolt kérések számbavétele (rokonok, szomszédok, barátok)

Az óvónők szempontjai: • • • • •

értelmi képesség, szocializáció, neveltségi szint, szülői együttműködési készség, erősen beszédhibás gyermek DIFR mérés eredménye

3.3. A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje ­ A   tanulónak   egy   tanítási   évben   az   elméleti   órákról   való   igazolt   és   igazolatlan  mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%­át, a tanuló  a   tanítási   év   végén   nem   osztályozható,   kivéve,   ha   a   tantestület   engedélyezi,   hogy  osztályozó vizsgát tegyen. ­ Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás  osztályzatot is befolyásolja. ­ Az iskolai házirend szabályozza részletesen.

77

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei  és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének  követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye,  magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája  (K.t. 70. § (1)­(4))

4.1.   Az   iskolai   beszámoltatás,   az   ismeretek  számonkérésének  követelményei   és  formái Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2.   tájékoztat   a   készségek   fejlesztésének,   a   tananyag   elsajátításának   szintjéről,   a  gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés formái: 1. Szóbeli számonkérés: ­ feleltetés:  a   leggyakoribb   forma.   Ilyenkor   általában   a   napi   a   tananyag   ellenőrzése  történik.   Feleltetéskor   érdemjeggyel   kell   kifejezni   a   tanári   értékelést,   mely   a  naplóba kék színnel kerül beírásra; ­ beszélgetés, ­ kiselőadás, stb. 2. Írásbeli számonkérés: ­ témazáró:  egy   nagyobb   tematikus   egységet   lezáró,   összefüggő   írásbeli   ellenőrzés,  melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból az elméleti tantárgyakból,  melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél  megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró  mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is.  Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi  és év végi osztályzatot illetően; ­ számonkérés:  kisebb tematikus  egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből  a tanár  saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi  tantervek másként nem rendelkeznek.  Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap); ­ írásbeli felelet: egy­két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a  tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát,  ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy  egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt,  röpdolgozat, feladatlap). 3. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a  szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

78

4.2.   A   tanulók   tanulmányi   munkája   ellenőrzésének,   értékelésének   rendszere,  módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 4.2.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi  munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek  megfelelően a tanulók: ­ szóbeli felelete,  ­ írásbeli munkája vagy  ­ gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az tanulmányi munka ellenőrzése: 1. Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és  fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak. 2. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó  írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 3.   Szóbeli   felelet:  a   tanulók   szóbeli   kifejezőkészségének   fejlesztésével   párhuzamosan  tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. A tanulmányi munka értékelése (K.t. 70. §) Az   érdemjegy  visszajelző,   informatív   értékű.   A   tanuló   tudásának,   felkészültségének  ellenőrzésére  szolgál a tanév  során több alkalommal,  és a tananyag rövid időegység alatt  megtanulható részének elsajátítását minősíti. A   pedagógusok   a   tanulók   tanulmányi   teljesítményének   és   előmenetelének   értékelését,  minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az  iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is,  hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek­e vagy hanyatlottak az  előző értékelés óta. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét: ­ tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, ­ félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.  A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: ­ a   tanuló   az  első   félév   egészét   tekintve  milyen  színvonalon,  milyen  mértékben   tett  eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, ­ és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.

79

A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: ­ a   tanuló   az   adott   évfolyamra   előírt   tantervi   követelményeket   milyen   mértékben  teljesítette, ­ megszerzett   ismeretei,   tudása   elegendő­e   arra,   hogy   azt   a   pedagógus   legalább  elégségesnek minősítse, ­ megszerzett tudása elegendő­e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi  követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2.   Az   érdemjegy,   a   szöveges   minősítésről,   illetőleg   az   osztályzat   megállapítása   a   tanuló  teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a  pedagógus,   illetve   az   osztályfőnök   által   megállapított   osztályzatok   alapján   dönt   a   tanuló  magasabb évfolyamba lépéséről. Alsó tagozaton 1­3 évfolyamon amennyiben a tanuló nem  teljesíti   a  továbbhaladáshoz  szükséges  minimális  követelményeket,  a pedagógus  javaslatot  tehet a szülő felé az évfolyam megismétlésére. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a  tanuló   hátrányára   lényegesen   eltér   a   tanítási   év   közben   adott   érdemjegyek   átlagától,   a  nevelőtestület   felhívja   az   érdekelt   pedagógust,   hogy   adjon   tájékoztatást   ennek   okáról,   és  indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a  nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján  a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók  írásbeli   dolgozatainak,   feladatlapjainak,   tesztjeinek   értékelésekor   az   elért   teljesítmény  (pontszám)   érdemjegyre   történő   átváltását   a   következő   arányok   alapján   végzik   el   a  szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY 0 – 30%

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1)

31 – 50%

Elégséges (2)

51 – 75% 76 – 90% 91 – 100%

Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Szöveges értékelés az alsó tagozaton

80

Szöveges értékelés Nem   felelt   meg.  felzárkóztatásra szorul Gyenge,   felzárkóztatásra  szorul Megfelelt Jól teljesített Kiválóan teljesített

Értékelésünk alapelvei: ­ személyre szóló legyen ­ fejlesztő ösztönző legyen ­ ne legyen megtorló jellegű ­ folyamatosságot biztosítson ­ az iskolai követelményrendszerre épüljön ­ biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egységes arányát ­ arra koncentráljon, hogy „mit tud a gyerek”, ­ igazságos legyen ­ kiszámítható legyen ­ félelemmentes légkörben történjen ­ önmagához képest a fejlődést tartalmazza ­ nyilvános és hozzáférhető legyen ­ a fejlődés irányát tartalmazza Törvényességi szempontok KT.70§(3.): Az e1­3. évfolyamon – félévkor és évvégén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor­  szöveges minősítést kell alkalmazni. Szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló ­ kiválóan teljesített ­ jól teljesített ­ megfelelően teljesített ­ felzárkóztatásra szorul A   minősítésnek   a   tanulók   teljesítményére,   szorgalmára,   magatartására   vonatkozó  megállapításokat kell tartalmaznia. Az 1­3. évfolyamokról kiállított bizonyítványok „záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló  továbbhaladását   segítő   nevelőtestületi   döntéseket,   szülői   kéréseket   és   a   tankötelezettség  teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. A szöveges értékelés műfajai közül és félév végén és év végén előzetes szempontok alapján,  szabadon megfogalmazott szöveget alkalmazunk. A   tájékoztató   füzetben   évközben   folyamatosan   kerülnek   bejegyzések   a   tanuló   egyéni  fejlődéséről   képességeinek   alakulásáról   (emlékezet,   koncentrálás,   figyelem,   megfigyelő  képesség tantárgyi előmenetele. A   tantárgyi   mérések   eredményei   (pontszámos,   illetve   %­os   értékeléssel)   is   bejegyzésre  kerülnek. Egyéb értékelések A   4.   évfolyamon   évvégén,   valamint   5­8.   évfolyamon   félévkor   és   év   végén   a   tanulók  teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az   integrációba   bevont   tanulók   értékelését   az   év   elején   elkészített   egyéni   fejlesztési   terv  alapján negyedévente, szöveges minősítéssel végezzük. Az egyéni fejlesztésbe bevont tanulók értékelését szintén az év elején elkészített fejlesztési  terv alapján félévkor és év végén szöveges minősítéssel végezzük.

81

A tantárgyakba beintegrált modulok (Hon és népismeret, Etika ill. Egészségtan) értékelése a  tantárgy   keretén   belül   érdemjeggyel   történik.   A   6.   évfolyamon   tanított   Tánc   és   dráma  értékelése szintén érdemjeggyel, az elégséges­jeles minősítéssel kerül sor Mentesítés az értékelés alól Az   első   évfolyamra   felvett   tanulót,   ha   egyéni   adottsága,   fejlettsége   szükségessé   teszi   ­  jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság  vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján ­ az igazgató mentesíti az értékelés és  minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást  engedélyez. Egyéni továbbhaladás  Egyéni  továbbhaladás  esetén az engedélyben  meg kell  határozni,  melyik tárgyból,  melyik  évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket.  Az egyéni továbbhaladás ­ valamennyi vagy egyes tantárgyakból ­ különböző évfolyamokig,  de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni  továbbhaladásra.

4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A   tanuló   további   fejlődése   szempontjából   kiemelkedő   jelentőségű   a   magatartás   és   a  szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és  minősítését az osztályfőnök ­ az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével ­  végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület  véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi  és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első­nyolcadik évfolyamon a  példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az első ­ negyedik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén  aktuálisan szövegesen értékel. Az ötödik ­ nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap  végén érdemjeggyel értékeli. A   magatartás   félévi   és   év   végi   osztályzatát   az   osztályfőnök   az   érdemjegyek   és   a  nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők  többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

82

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival,   nevelőivel,   a   felnőttekkel   szemben   udvariasan,   előzékenyen,  segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály­  vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra  vesz  részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy  ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt  szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

83

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első­nyolcadik évfolyamon a  példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az első­ negyedig évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök havonta szövegesen  minősíti. Az ötödik ­ nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és  a   nevelőtestület   véleménye   alapján   állapítja   meg.   Vitás   esetben   az   osztályban   tanító  nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt  önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi  munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig  teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló   munkájában   figyelmetlen,   a   tanórán   többnyire   csak   figyelmeztetésre,  felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

84

-

a   tanuláshoz   nyújtott   nevelői   vagy   tanulói   segítséget   nem   fogadja   el,   annak  ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A   szorgalom   érdemjegye   nem   tükrözheti   csak   a   tanuló   eredményességét.   A   szorgalom  értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az  osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez,  eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat: ­ motiváltság, ­ a tudás megszerzésének igénye, ­ egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, ­ a tanulási folyamatban való részvétel, ­ kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya, ­ tanórai tevékenység, ­ plusz tevékenységek. A   szorgalom   elbírálásakor   az   egyes   érdemjegyek   illetve   osztályzatok   eléréséhez   a  felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése)  szükséges. 4.3.1. Büntetés (K. t. 76.§) Az iskolában adható büntetési formák: Azt a tanulót, aki: ­ tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy ­ a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy ­ igazolatlanul mulaszt, vagy ­ bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Figyelembe kell venni: ­ a tanuló életkori, ­ személyiségi tulajdonságait, valamint ­ a fegyelemsértés és 

85

­

a  kötelességszegés   súlyát  és  gyakoriságát.   A  fegyelmi  intézkedés   vagy  a fegyelmi  büntetés   sohasem   lehet   megtorló   vagy   a   tanulóra   nézve   megalázó   jellegű.   A   testi  fenyítés minden formájának alkalmazása tilos.

Büntetési formák: ­ szaktanári figyelmeztetés, ­ napközis nevelői figyelmeztetés, ­ osztályfőnöki figyelmeztetés, ­ osztályfőnöki intés, ­ osztályfőnöki megrovás, ­ igazgatói figyelmeztetés, ­ igazgatói intés, ­ igazgatói megrovás, ­ tantestületi figyelmeztetés, ­ tantestületi intés, ­ tantestületi megrovás. Kezdeményezheti: ­ iskolavezetés, ­ osztályfőnök, ­ szaktanárok, ­ munkaközösség­vezetők, ­ diákközösség, ­ iskola dolgozói. Súlyos fegyelmi vétség esetén a Közoktatási törvény 76.§­a szerint kell eljárni. A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba kell vezetni és azt a szülő tudomására kell  hozni.

86

4.3.2. Kártérítés (K. t. 77.§(1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból  okozott   rongálás)   a  Polgári   Törvénykönyv  szabályai   szerint   a   tanulónak   kell   felelnie.   A  fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben  kell értesíteni. A   kisebb,   könnyen   megállapítható   értékű   károkat   (pl.   ablaktörés)   teljes   értékben   köteles  megtéríteni a tanuló.  A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után. 4.3.3. Jutalmazás Az   iskola   a   kiemelkedő   tanulmányi   munkát   és   az   iskola   hírnevét   növelő   bármilyen  teljesítményért (pl.: sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tanév végén tantestületi  dicséretekkel   jutalmazza.   Ezek   bekerülhetnek   a   bizonyítványba,   a   naplóba,   valamint   a  törzskönyvbe osztályfőnöki aláírással. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért: ­ szaktanári,  ­ osztályfőnöki vagy  ­ igazgatói dicséretben részesülhetnek.  Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi  magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: ­ szaktanári dicséret, ­ napközis nevelői dicséret, ­ osztályfőnöki dicséret, ­ igazgatói dicséret, ­ nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a  tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, kiemelkedő tanulmányi eredményért kiemelkedő szorgalomért, példamutató   magatartásért   és   kiemelkedő   szorgalomért   dicséretben  részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet,  könyvjutalmat, illetve Ilosvai emlékplakettet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen, vagy a  ballagáson az iskola közössége előtt vehetnek át. d)   Az   iskolai   szintű   versenyeken,   vetélkedőkön,   illetve   előadásokon,   ünnepségeken,  bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

87

e)   A   kiemelkedő   eredménnyel   végzett   együttes   munkát,   az   egységes   helytállást   tanúsító  tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület  véleménye   alapján   állapítja   meg.   Vitás   esetben   az   osztályban   tanító   nevelők   többségi  véleménye   dönt   az   osztályzatról.   A   félévi   és   az   év   végi   osztályzatot   az   értesítőbe   és   a  bizonyítványba be kell jegyezni.

5.   Az   otthoni   felkészüléshez   előírt   írásbeli   és   szóbeli   feladatok  meghatározásának elvei és korlátai Az   ismeretanyag   átadásának   színhelye   alapvetően   a   tanítási   óra.   Azonban   a   készségek  kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára.  A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely  elképzelhetetlen   az   otthoni   gyakorlás   nélkül.   Ezért   a   tantárgyak   legtöbbjénél   szükséges   a  rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: ­ szóbeli vagy  ­ írásbeli munka, vagy  ­ egyszerre mindkettő.  A házi feladatok célja, hogy a tanulók: ­ elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, ­ megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és ­ segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: ­ A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. ­ Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek: ­ feladatgyűjteményből adott feladatok, ­ tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, ­ vázlatkészítés, ­ leíró vagy elemző munkák, ­ házi dolgozat, ­ gyűjtő­ vagy kutatómunka, illetve ­ számítógépes feladat.

88

Az első nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról  a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Tantárgyanként egy átlagos képességű tanulónál a felkészülés ne haladja meg a 20­30 percet. A feladat elvégzését valamilyen formában mindig ellenőrizzük. A szaktanár döntése alapján  jeggyel is értékelhető. Házi dolgozat, kiselőadás, szorgalmi feladatok készítése önkéntes  alapon történjen. Értékelése a szaktanár döntése alapján.

89

6. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a  testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés  a   „Hungarofit   teszt”   alapján   került   összeállításra.   Lásd:  Módszerek   a   tanulók   fizikai   felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki   Judit, MKM 1997.) 2.   A   mérés   eredménye   alapján   a   nevelők   a   tanulók   fizikai   állapotát,   általános   teherbíró  képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az tájékoztató  füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez  tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló   helyzet:  a   tanuló   az   elugró   vonal   (elugró   deszka)   mögé   áll   úgy,   hogy   a  cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat:  térdhajlítás   –   és   ezzel   egyidejűleg   páros   karlendítés   hátra,   hátsó   rézsútos  mélytartásba,   előzetes   lendületszerzés   –,   majd   erőteljes   páros   lábú   elru­ gaszkodás és elugrás előre.   Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben.

90

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

5.

6.

7.

8.

1.5 5 1.5 8 1.6 1 1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 3 1.7 6 1.7 9 1.8 2 1.8 5 1.8 8 1.9 1 1.9 4 1.9 7 2.0 0 2.0 3 2.0 7 2.1

1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 3 1.7 6 1.7 9 1.8 2  1.8 5 1.8 8 1.9 1 1.9 4 1.9 7 2.0 0 2.0 3 2.0 6 2.0 9 2.1 2 2.1 6 2.2

1.72

évfolyam

M 1

4.

1.0 0 1.0 3 1.0 6 1.0 9 1.1 2 1.1 5 1.1 8 1.2 1 1.2 4 1.2 7 1.3 0 1.3 3 1.3 6 1.3 9 1.4 2 1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5

1.1 0 1.1 3 1.1 6 1.1 9 1.2 2 1.2 5 1.2 8 1.3 1 1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 3 1.4 5 1.4 8 1.5 2 1.5 6 1.5 8 1.6 2 1.6

1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 0 1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 3 1.5 6 1.5 9 1.6 2 1.6 5 1.6 8 1.7 2 1.7 6 1.8 91

1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 3 1.4 6 1.4 9 1.5 2 1.5 5 1.5 8 1.6 1 1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 3 1.7 6 1.7 9 1.8 2 1.8 5 1.8

1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5 4 1.5 7 1.6 0 1.6 3 1.6 6 1.6 9 1.7 2 1.7 5 1.7 8 1.8 1 1.8 4 1.8 7 1.9 0 1.9 3 1.9 7 2.0

1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28

4 1.5 7 1.6 1

20 21

6 1.7 0 1.7 4

0 1.8 4 1.8 7

9 1.9 4 1.9 8

1 2.0 5 2.0 9

1 2.1 5 2.1 9

0 2.2 4 2.2 8

2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5.

6.

7.

8.

1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 3 1.5 6 1.5 9 1.6 2 1.6 5 1.6 8 1.7 1 1.7 4 1.7 7 1.8 0 1.8 4 1.8

1.4 3 1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5 4 1.5 7 1.6 0 1.6 3 1.6 6 1.6 9 1.7 2 1.7 4 1.7 7 1.8 0 1.8 3 1.8 7 1.9

1.47

Évfolyam

M 1

4.

0.9 7 1.0 0 1.0 3 1.0 6 1.0 9 1.1 2 1.1 5 1.1 9 1.2 2 1.2 5 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 9 1.4 1 1.4 4 1.4

1.0 8 1.1 1 1.1 4 1.1 7 1.2 0 1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 8 1.5 0 1.5 3 1.5

1.1 7 1.2 0 1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 8 1.5 0 1.5 3 1.5 7 1.6 0 1.6 4 1.6 92

1.2 4 1.2 7 1.3 0 1.3 4 1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 3 1.5 6 1.5 9 1.6 2 1.6 5 1.6 8 1.7 1 1.7

1.3 1 1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 3 1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5 4 1.5 7 1.6 0 1.6 3 1.6 6 1.6 9 1.7 2 1.7 6 1.8

1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98

7 1.5 0 1.5 4 1.5 7 1.6 1

18 19 20 21

2.   feladat: 

7 1.6 0 1.6 4 1.6 8 1.7 2

7 1.7 0 1.7 4 1.7 8 1.8 1

4 1.7 7 1.8 0 1.8 4 1.8 8

0 1.8 4 1.8 8 1.9 2 1.9 6

7 1.9 0 1.9 4 1.9 8 2.0 2    

1 1.9 5 1.9 9 2.0 3 2.0 7

2.02 2.05 2.08 2.11

HASONFEKVÉSBŐL   TÖRZSEMELÉS   ÉS   LEENGEDÉS  FOLYAMATOSAN 

(A hátizmok dinamikus erő­állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet:  a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és  mindkét   karja   laza   tarkórátartás   helyzetében   van.   A   vizsgálatot   végző   személy   az  egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,            2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,            3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,            4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:      Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

2 3 4 5 6

5.

6.

7.

3 0 3 4 3 8 4 2 4 6 5

3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5

8.

Évfolyam

M 1

4.

2 0 2 4 2 8 3 2 3 6 4

2 2 2 6 3 0 3 4 3 8 4

2 4 2 8 3 2 3 6 4 0 4 93

2 6 3 0 3 4 3 8 4 2 4

2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4

34 38 42 46 50 54

0 2 4 6 8 0 2 4 4 4 5 5 5 5 58 7 4 6 8 0 2 4 6 4 5 5 5 5 5 6 62 8 8 0 2 4 6 8 0 5 5 5 5 6 6 6 66 9 2 4 6 8 0 2 4 5 5 6 6 6 6 6 70 10 6 8 0 2 4 6 8 6 6 6 6 6 7 7 74 11 0 2 4 6 8 0 2 6 6 6 7 7 7 7 78 12 4 6 8 0 2 4 6 6 7 7 7 7 7 8 82 13 8 0 2 4 6 8 0 7 7 7 7 8 8 8 86 14 2 4 6 8 0 2 4    Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

5.

6.

7.

2 9 3 3 3 7 4 1 4 5 4 9 5 3 5 7 6 1 6 5 6 9 7

3 0 3 4 3 8 4 2 4 6 5 0 5 4 5 8 6 2 6 6 7 0 7

8.

Évfolyam

M 1

4.

1 6 2 0 2 4 2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 2 5 6 6

1 9 2 3 2 7 3 1 3 5 3 9 4 3 4 7 5 1 5 5 5 9 6

2 2 2 4 2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 1 5 6 6 0 6 94

2 5 2 9 3 3 3 7 4 1 4 5 4 9 5 3 5 7 6 1 6 5 6

2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 2 5 6 6 0 6 4 6 8 7

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

0 6 4 6 8

13 14

3.   feladat: 

3 6 7 7 1

4 6 8 7 4

9 7 3 7 7

2 7 6 8 0

3 7 7 8 2

4 7 8 8 3

80 84

HANYATTFEKVÉSBŐL   FELÜLÉS   TÉRDÉRINTÉSSEL  FOLYAMATOSAN

(A hasizmok erő­állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló   helyzet:  a   tanuló   torna   vagy   egyéb   puha   szőnyegen   a   hátán   fekszik,   és  mindkét   térdét   90   fokos   szögben   behajlítja.   Laza   tarkóratartás  előre néző könyökkel. Feladat:  a   tanuló   üljön   fel,   könyökével   érintse   meg   azonos   oldalon   a   combokat.  Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

     Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

4.

2 3 4 5 6 7 8

6.

7.

8.

36

38

40

42

41

43

45

47

46

48

50

52

51

53

55

57

56

58

60

62

61

63

65

67

66

68

70

72

71

73

75

78

évfolyam

M 1

5.

2 5 3 0 3 5 4 0 4 5 5 0 5 5 6 0

2 8 3 3 3 8 4 3 4 8 5 3 5 8 6 3

3 1 3 6 4 1 4 6 5 1 5 6 6 1 6 6

3 4 3 9 4 4 4 9 5 4 5 9 6 4 6 9

95

9 10 11 12 13 14

6 5 7 0 7 5 8 0 8 5 9 0

6 8 7 3 7 8 8 3 8 8 9 3

7 1 7 6 8 1 8 6 9 1 9 6

7 4 7 9 8 4 8 9 9 4 9 8

76

78

80

82

81

83

85

87

86

88

90

92

91

93

95

97

96

98

10 0

10 2

10 0 10 4

102 106

   Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

5.

6.

7.

8.

36

38

40

42

45

47

50

52

55

57

60

62

65

67

70

72

75

77

80

82

85

87

90

92

95

97

Évfolyam

M 1

4.

2 0 2 5 3 0 3 5 4 0 4 5 5 0 5 5 6 0 6 5 7 0 7 5 8 0

2 3 2 8 3 3 3 8 4 3 4 8 5 3 5 8 6 3 6 8 7 3 7 8 8 3

2 6 3 1 3 6 4 1 4 6 5 1 5 6 6 1 6 6 7 1 7 6 8 1 8 6

96

2 9 3 4 3 9 4 4 4 9 5 4 5 9 6 4 6 9 7 4 7 9 8 4 8 9

3 2 3 6 4 1 4 6 5 1 5 6 6 1 6 6 7 1 7 6 8 1 8 6 9 1

3 4 3 8 4 3 4 8 5 3 5 8 6 3 6 8 7 3 7 8 8 3 8 8 9 3

8 5

14

4.   feladat: 

8 8

9 1

9 4

9 6

9 8

10 0

102

FEKVŐTÁMASZBAN   KARHAJLÍTÁS­   ÉS   NYÚJTÁS  FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő­állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal,  egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd,  merőleges kar). Feladat:  a  tanuló   mellső  fekvőtámaszból   indítva  karhajlítást­   és  nyújtást   végez.  A  törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás­ és karhajlítás ideje alatt is meg  kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar  vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:      Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

1

5

7

2

7

9

3

9

5 6 7 8 9

5.

6.

7.

1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1

1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 3

8.

évfolyam

M

4

4.

1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1

1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3

9 1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5

97

1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7

1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9

19 21 23 25 27 29 31 33 35

10 11 12 13 14

2 3 2 5 2 6 2 7 2 8

2 5 2 7 2 8 2 9 3 0

2 7 2 9 3 0 3 1 3 2

2 9 3 1 3 2 3 3 3 4

3 1 3 3 3 4 3 5 3 6

3 3 3 5 3 6 3 7 3 8

3 5 3 7 3 8 3 9 4 0

37 39 40 41 42

   Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

5 6 7 8 9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8

6 7 8 9 10

évfolyam

M 1 2 3 4 5

1 1 2 2 3

1 2 2 3 4

2 2 3 4 5

2 3 4 5 6

3 4 5 6 7

4 5 6 7 8

6

4

5

6

7

8

9

7

5

6

7

8

9

8

6

7

8

9

9

7

8

9

10

8

9

11

9

12 13 14

1 0 1 1 1 2

1 0 1 1 1 2 1 3

1 0 1 1 1 2 1 3 1 4

1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5

1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6

1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7

11 12 13 14 15 16 17 18 19

1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

98

Elért összes   pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge Gyenge Elfogadható Közepes Jó Kiváló

99

III. fejezet Egészségnevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások Mottó: „Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs,   úgy   az   egészre,   mint   egész   nemzetre   nézve   akkor   az   emberiség   gondolkodását   kell   átalakítani.”  / Fodor József /

Bevezető Az egészség fogalma Az   egészség   az   élő   szervezeteknek   olyan   harmonikus   működési   állapota,   amely   egyrészt  biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény  beilleszkedését a környezetbe. WHO: A teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk. Törvényi háttér A   KT.   48.§   (3).   Az   iskola   nevelési   programjának   részeként   el   kell   készíteni   az   iskolai  egészségnevelési és környezetnevelési programját.  Az iskola egészségnevelési  programnak  tartalmaznia   kell   az   egészségfejlesztéssel   összefüggő   iskolai   feladatokat,   beleértve   a  mindennapos   testedzés   feladatainak   végrehajtását   szolgáló   programot   is.   Az   iskola  egészségnevelési   program  elkészítéséhez  be  kell   szerezni  az  iskola­egészségügyi  szolgálat  véleményét További jogszabályi háttér ­ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. ­ az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX: 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete ­ a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes  szabályairól szóló 1999. évi XLXX. törvény ­   a   46/2003.   sz.   (IV:   16.)   Országgyűlési   határozat,   az   Egészség   Évtizedének   Johan   Béla  Nemzeti Programjáról. ­ a 96/ 2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer­ fogyasztás visszaszorítására.”

100

101

Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, sőt mindenki elvárja, hogy az  oktatási   intézmény   vállaljon   főszerepet   az   egészség   nevelésben.   A   mi   iskolánkban   is  elsődleges fontosságú az egészségvédelmi munka.  Ezek a következőkben foglalhatók össze:  ­   Az   iskolában   mód   nyílik   az   egészségesebb   életvitel   készségeinek,   magatartásmintáinak  kialakítására. ­ Az általános iskolát legalább 8 évig látogatják a tanulók, ezért érdemi hatást lehet elérni az  egészségvédelemi munkában. ­   Az   iskolánk   a   tanulókra   gyakorolt   hatása   a   többrétegű   komplex   tananyagok   spirálisan  ismétlődő témakörök: pl. a biztonság kialakítása, A   test   tisztasága,   a   mozgás,   tartásjavítás,   növekedés,   változás,   családalapítás,   egészséges  környezet, káros szenvedélyek

2. Az iskola egészségnevelési célja, feladata 2.1 Általános célok Az   egészséges   életmódra   nevelés   a   gyerekek,   tanulók   személyes   részvételén   keresztül   az  attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges  életmód kialakításának érdekében.  Cél:   az   önmagával,   társaival   az   épített   és   természetes   környezetével   harmóniában   élő,  egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása. 2.2 Helyi célok Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészséges életmód és az  egészségvédelem technikáit fizikai és lelki egészségük megőrzése és fejlesztése érdekében.  2.3 Az egészségnevelés legfontosabb feladatai Az   egészségnevelés   legfontosabb   feladatai:   a   felvilágosító   munka,   a   megelőzés,   az  egészségünk védelme, az egészség megóvása.  Ennek érdekében: Az   iskolánk   egészségnevelési   tevékenységének   kiemelt   feladata,   hogy   a   tanulók   korszerű  ismereteket szerezzenek és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal  rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. A tanulók képesek legyenek figyelemmel kísérni:

102

­ viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, ­ az egészségkárosító, szenvedélybetegségek elkerülését segítő magatartásformákat, ­ a betegségeket s korai szűrésben való részvétel révén megelőzni, ­   tudjanak   sajátos   életrendet,   mozgásprogramot   kialakítani   egészségük   megőrzése  érdekében, ­ gyakorolják az egészségbarát viselkedésformákat.

3. Az egészséges életmód fejlesztő programjai A   tanulók   az   életkoruknak   megfelelő   szinten,   a   tanórán   és   tanórán   kívüli   foglalkozások  keretében ­ foglalkoznak az egészséges életmód fejlesztő programjaival. Személyi higiénés, testápolási programok • • •

a személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő program a fertőző betegségek elkerülését célzó program fogápolási és szájhigiéniás program

Egészséges öltözködési program • •

megfelelő öltözködési szokássá alakítása ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata

Egészséges táplálkozást propagáló program • • • •

kultúrált étkezést gyakorló program egészséges táplálkozási szokások kialakítása élelmiszer­válogatási program konyhatechnikák, főzési gyakorlatok

Gyermekbalesetek megelőzése • • • •

veszélyhelyzet felderítő gyakorlat otthoni balesethelyzetek felderítése közlekedési szabályok gyakorlása balesetek megelőzésének gyakorlása

Mozgási programok • • • •

tartásjavítás mozgásos játékok bővítése szabadban való tartózkodás mozgásprogramjai mindennapos testnevelés 103

• •

Káros szenvedélyek ­alkohol, dohányzás, drog

Nemi érés, szexualitás, családtervezés • • • •

serdülőkor aktualitásai nemi érés szeretet, őszinteség barátság, szerelem családalapítás

4. Helyzetelemzés 4.1. a település természet­földrajzi környezetének adottsága 4.2. a település gazdasági, társadalmi adottságai Lásd a Környezeti nevelés programban 4.3. Az iskola bemutatása Célunk, hogy az egészségnevelés során az iskola rendelkezésére álló eszközei, minél  kedvezőbben befolyásolják a gyermekek egészségi állapotát. A, Iskola belső • • • • • • • •

Osztálytermek, folyosók tágasak, tisztaságuk megtartására kell még nagyobb gondot  fordítani Tanterem magassága nem megfelelő, nehezen takarítható Öltözők, zuhanyozók állapota javításra szorul Foglalkozási termek állapota jó Ebédlő frissen felújított Napközi otthonos termek berendezése megújult A világítás az iskola egész területén javításra szorul Iskolai büfé megfelelő árukészlettel működik

B, Iskola külső • • • •

Az iskolaudvar felülete mindkét épületben egységes burkolatot igényel. Parkosításuk, virágosításuk folyamatos Sportudvar nagysága, fekvése megfelelő, világosítás is megoldott Szemetes   gyűjtők   számának   emelésével,   jobb   elhelyezésével   az   udvar   tisztasága  jobban megőrizhető lenne

104

5. Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában a tanórán és a  tanórán kívül 5.1. Egészségnevelés tanórán Alsó tagozat Cél: A tanulók olyan ismeretekhez jussanak, amelyek alkalmazásával elsajátítsák:  • az emberi szervezet működését  • a   szervezet   egészséges   működéséhez   szükséges   testápolási,   testedzési,   táplálkozási  ismereteket • szokásukká váljon az egészséges életmód iránti igény • megtanulják az emberre káros anyagok felismerését és visszautasításukat Környezetismeret órán – ismereteket szereznek • • • •

az emberi test felépítéséről, szerveink működéséről az   emberi   szervezet   fejlődéséhez   és   működéséhez   szükséges   tápanyagokról,  vitaminokról, ásványi anyagokról a helyes napirend kialakításával, szabadidejük helyes beosztására neveljük tanulóinkat időjárásnak megfelelően a réteges öltözködés fontosságának figyelemfelkeltése 

Testnevelés • • • • • •

a helyes öltözködés betartása  a testünk tisztántartása a helyes mozgás, edzés tudatosítása, gyakorlása heti 1 táncóra a ritmikus mozgással segíti a harmonikus testi fejlődést testtartásjavító torna a különböző deformitásra nyújt segítséget balesetvédelmi oktatással a baleset megelőzésen van a hangsúly

Rajz órák •

megfigyelésekre   alapozva,   események   ábrázolásával   a   helyes   érzelmi   kötődések  kialakítása, s a helytelenre való felhívás

Technika órák • •

eszközök helyes használatával, munkafogások elsajátításával neveljük tanulóinkat a helyes közlekedés megtanítása, gyakoroltatása a tanulók testi épségének megóvására  irányul

Irodalom órák •

a természet és benne az ember kapcsolatáról, szerepéről, helyéről mesélő történetek  olvasása

105

Felső tagozat  Cél: • az egészséges emberi szervezet működéséről elsajátított ismeretek tovább mélyítése  • az egészséges életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítása, begyakorlása • az egészséget veszélyeztető magatartásformák kiszűrése – tudjanak nemet mondani 5. o. Életmódok és egészség • az ember testének és öltözetének higiéniája • a helyes napirend életszemlélet formáló szerepe • az egészséges táplálkozás, fogápolás a betegségek megelőzésére • helyes önismeret – lelkiegészség kapcsolata • erkölcsi tulajdonságok 6. o. Korlátok és lehetőségek • a serdülőkori változások ismerete a problémák megoldásához • a   káros   szenvedélyek   /dohányzás,   alkohol/   egészséget   károsító   hatásai,  következményei • a sport, mozgás szerepe • szájhigiénia – fogápolás • a teljes értékű táplálkozás 7. o. Függetlenségi törekvések és az egészség • változások kora – kortárscsoportok káros hatásai  • veszélyes anyagok – kihívás vagy szenvedély a tanulók tudjanak különbséget tenni a  helyes és helytelen dolgok között, és tudjanak nemet mondani • életmód – biztonság – bűnmegelőzés 8. o. Felelősséged a jövődért • önismeret, önértékelés önkritika • barátság jelentősége az önismeretben, párválasztásban • szerelem – nemi élet és elkezdésével járó veszélyek • családápolásra való felkészülés Természetismeret és biológia órák • •

a gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. szűkebb   és   tágabb   környezetünk   természeti   értékeinek   védelme   és   az   egészséges  életmóddal való kapcsolat felismerése

Egészségtan modul 6. o. • a mozgás szervrendszere – csontváz, izomzat – a testalkat meghatározó • a bőr a szervezet első védelmi vonala • a táplálkozás – táplálék – mint energiaforrás és építőanyaga szervezetünknek • leggyakoribb gyermekbalesetek és megelőzéseik

106

• • • •

a betegségek kórokozói: baktériumok  élősködők elsősegélynyújtás káros szenvedélyek serdülőkori változások 

Technika órák • • • • •

egészséges táplálkozási szokások bemutatása – étkezés egészséget befolyásoló szerepe  élelmiszerek alkotórészeinek megismerése  tápanyagszükséglet, az energia szükséglet és életmód összefüggései élelmiszerek helyes tárolása, tartósítása – egészségügyi összefüggések konyhatechnikai eljárások – nyers anyagok, élelmiszerek átalakítása fogyaszthatóvá  tétele

Kémia órák •

vegyszerek, mosószerek helyes használata, tárolása és túlzott használatuk veszélyei a  környezetre

Testnevelés órák / heti 4óra • •

a légzési­, keringési rendszer fokozatos fejlesztése, helyes testtartás kialakítása illetve  deformitásuk javítása, megszüntetése mindennapos testnevelés program

Nem hagyományos tanórai keret Gyakorló kert • •

az egészséges táplálkozáshoz szükséges zöldségek termesztése esztétikus környezet kialakítása – szabadidő hasznos eltöltésének kapcsolata – aktív  pihenés az egészséges életvitel kialakításában

5.2. Egészségnevelés területi tanórán kívül  Sportrendezvények: •

tömegsport IISK a testi, fizikai erő, állóképesség, ügyesség, bátorság, kitartás fejlesztése révén egész  személyiségük fejlődik

Környezetvédelmi szakkörök: • környezetbarát magatartás, szemlélet kialakítása • tiszta környezet megteremtése, esztétikus tantermek • a pohár, törülköző, szalvéta használata kultúrált étkezés gyakorlását segíti Vetélkedők versenyek: • osztályok   közötti   tisztasági   és   ügyeleti   versenyek   ébren   tartják   a   tanulókban   a  figyelmet  107

• • • •

közlekedési versenyek tudásukról, fogápolási gyakorlatukról adnak számot egészségvédelmi   verseny:   minden   évben   a   november   egészségvédelmi   hónap.  Előadások,   versenyek,   plakátkészítések,   rejtvényfejtések   szolgálják   az   ismeretek  gyarapítását, gyakorlását. elsősegélynyújtó és csecsemőgondozó versenyek: felkészülés a családi életre

Napközi: • tanulóbarát környezet kialakítása • étkezés, esztétikus körülmények között • helyes étkezési szokások kialakítása • szabadidő megszervezésére, helyes eltöltésére; játékok sportprogramok szervezése • friss levegőn való tartózkodás fontossága • filmvetítések • időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása • társas érintkezés normáinak kialakítása Előadások: • rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel évente 2 alkalommal a fogorvos felméri tanulóink  fogának állapotát. Elvégzi a szükséges beavatkozásokat, a gyerekeket jó tanácsokkal  látja el. Rendőrség: • biztonságos közlekedés • balesetveszélyek • káros szenvedélyek veszélyei Védőnő, iskolaorvos: • személyi tisztaság ellenőrzése • előadásokat,   filmvetítéseket   az   egészségvédelem   munkatervében   foglaltak   szerint  (káros szenvedélyek, fertőző betegségek, egészséges táplálkozás) Pályázatok: • egészségvédelemmel   kapcsolatos   körzeti,   megyei,   országos   pályázatokon   tanulóink  összemérik tudásukat más gyerekekkel • Az integrációba való bekapcsolódás: • a   hátrányos   helyzetű   gyerekek   szokásainak,   érzelmeinek   megismerése   révén  megtanuljuk kezelni, elfogadni őket

6. Módszerek az egészségnevelésben Az   iskolánkban   alkalmazott   pedagógiai   módszerek   lehetőséget   biztosítanak   az  egészségnevelési program eredményes megvalósítására

108

Leghatékonyabbak a kirándulások, amelyekbe a szülőket is bevonjuk, házi, körzeti, megyei  versenyek, mindennapi sportolás, tanulói gyűjtőmunkák, kiselőadások, kísérletek projekt és a  drámapedagógia. 6.1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes  tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az   egészségnevelési   tananyagok   az   egészségkárosító   magatartásformák   veszélyeire  hívják   fel   a   figyelmet,   valamint   megoldásként   a   helyesnek   vélt   magatartásformákat  kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul  az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek   a   megközelítésnek   egy   másik   jellegzetessége   az   egyoldalú   közlési   forma:   az  ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe   a   csoportba   tartoznak   a   gyakran   alkalmi   jelleggel   megszervezett   iskolai  felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. 6.2. Rizikócsoportos megközelítés A   korai   szűrés   eredményeként   feltárt   egészségi   problémákkal,   illetve   sajátos  háttérváltozókkal   jellemezhető   csoportokkal   folytatott   megelőző   tevékenység   (pl.:  túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a  betegségmegelőzés,   a   prevenció   gondolatához.   Amennyiben   megfelelő   technika  segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem  fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen  sajátosságokkal   rendelkező   gyerekek   számára   ki   lehet   munkálni   valamilyen  betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot.  Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere,  a   túlsúllyal   vagy   mozgásszervi   problémával   küzdő   gyermekek   számára   szervezett  speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.   6.3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében  a   személy   konfliktuskezelési   eszköztárának   gyengeségei   húzódnak   meg.   Ezért   az  egészségfejlesztési   törekvéseknek   a   társas­érzelmi   készségek   fejlesztését   kell   célul  kitűzniük.   Az   érzelmi   nevelés   jegyében   születő   és   működő   egészségfejlesztési  programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiéniában képzett pedagógusok hiányában  külső   szakértők   bevonásával   törekednek   arra,   hogy   szocializációs   lehetőséget  biztosítsanak a résztvevőknek, társas­kommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek  csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. 6.4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben

109

Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori  fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb  a kortárs, aki éppen ezért sokkal  jelentékenyebb véleményformáló hatással is van.  Azok  a programok,  amelyek  a kortárshatásokra   építenek,  és  kiképzett  kortárssegítők  közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra  tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A   képzett   kortársak   segíthetnek   barátaiknak   vagy   osztálytársaiknak,   de   modell­ szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve  fennmaradását is. 6.5. Színtér programok Ez a módszer abból indul ki, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén  felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős  szerepet játszanak a társas, a társadalmi és az ökológiai tényezők is. A   színtér   programok,   eltérően   a   rizikó   csoportos   megközelítéstől,   a   természetes  „élőhelyen”   találják   meg   célpontjukat.   Ilyen   színtér   programnak   tekinthető   az  egészséges iskolák mozgalma. 6.6. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A   közösségi   alapú   programok   nemcsak   az   élőhely   azonosságát   és   életmód   formáló  szerepét   veszik   tekintetbe,   hanem   a   tágabb   értelmű   politikai   és   társadalmi  meghatározókat, realitásokat is. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem  többféle célcsoporttal. Például: ­ a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez  eljuttatja az információkat, ­ a háziorvoson keresztül elősegíti a dohányzás­leszoktató programokban történő  részvételt, ­ kortárssegítőkkel   vagy   éjszakai   sportrendezvényekkel   igyekeznek   olyan  fiatalokra   is   hatást   gyakorolni,   akik   valamilyen   oknál   fogva   kimaradtak   az  iskolából. Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az  esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről.

7. Összesített iskolai egészségnevelési program / Minden év elején az adott évre átdolgozva. Szeptember 1. A tárgyi feltételek megteremtése az alapvető higiéniás viszonyok szerint / törülköző,  szappan, szemeteskuka, fertőtlenítőszerek, balesetvédelmi dobozok, stb./

110

Felelős: az iskola vezetősége, osztályfőnökök 2. Termek, folyosók esztétikájának kialakítása a nyugodt munkavégzéshez /virágosítás,  függöny. Asztalterítő, képek stb./ Felelős: iskola vezetősége, osztályfőnökök, nevelők 3. Tisztasági verseny beindítása a kiírt kritériumok szerint. Felelős: DÖK vezetők, osztályfőnökök 4. Iskolai kirándulás Felelős: iskola vezetősége, osztályfőnökök 5. Tanulók személyi higiéniájának az ellenőrzése, az első hetektől kezdve, ha probléma merül  fel a megfelelő szerv értesítése. Felelős: osztályfőnökök, GYIF felelős 5. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Október 1. Osztálykirándulások, őszi túrák Felelős: osztályfőnökök, szakkörvezetők 2. port rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők 3. Egészségnevelési­egészségvédelmi verseny / 3 fordulós / meghirdetése, első forduló  lebonyolítása 5­8. osztályban Felelős: Term. Tud. munkaközösség, osztályfőnökök November 1. Egészségnevelési hónap az iskolában. Rendezvények, versenyek, előadások, kiállítások. Az  egészségvédelmi­ egészségnevelési verseny 2. fordulójának lebonyolítása. Felelős: Term. Tud. munkaközösség, Alsós munkaközösség, napközis nevelők

111

2. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők December 1. Egészségvédelmi verseny 3. gyakorlati fordulójának lebonyolítása Felelős: Term. Tud. munkaközösség 2. Drog prevenció, AIDS, előadás szervezése Felelős: iskolai drogfelelős, osztályfőnökök 3. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Január  1. Téli túrák osztályonként Felelős: osztályfőnökök 2. Serdülőkori változások, személyi higiénia 5­8osztályosok részére, előadás formájában Felelős: védőnő 3. Szülői értekezleten a szülők figyelmének felhívása az egészséges életmód fontosságára és a  higiénikus környezet biztosítására Felelős: osztályfőnökök 5. Sportrendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Február Tisztasági verseny félévi értékelése Felelős: DÖK vezetők

112

2. Az egészséges táplálkozás, és a káros szenvedélyek megelőzése előadás, videó Felelős: védőnő, Term, Tud. munkaközösség 3. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Március Tavaszi túrák, osztálykirándulások Felelős: osztályfőnökök, napközis nevelők, szakkörvezetők 2. Tavaszi nagytakarítás az osztályokban, iskolában, iskola környékén Felelős: iskola vezetősége, osztályfőnökök, napközis nevelők, szakkörvezetők 3. sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Április

1. Virágok, fák ültetése az iskolaudvarra, Föld Napja alkalmából Felelős: Term. Tud. munkaközösség, osztályfőnökök 2. Körzeti, megyei versenyek vetélkedők Felelős: ig., helyettes, szaktanárok 3. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők

Május 1. Iskolai kirándulás, Madarak és Fák napja alkalmából Felelős: iskola vezetősége, Term. Tud. munkaközösség 2. Év végi osztálykirándulások 113

Felelős: ig. helyettes, osztályfőnökök 3. Körzeti, megyei versenyek, vetélkedők Felelős: ig. helyettes, szaktanárok 4. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők 5. KRESZ vetélkedő, kerékpáros ügyességi verseny Felelős IISK, testnevelők Június 1. Tisztasági verseny értékelése  Felelős: DÖK vezetők 2. versenyek, rendezvények értékelése Felelős: iskolavezetőség, szaktanárok 3. Egészségvédelmi tábor hátrányos helyzetűeknek Felelős. Iskola vezetősége, táborvezető

8. Kapcsolatépítés és az egészségvédelmi szervekkel együttműködés 8 1. Helyi belső résztvevők Osztályfőnök: • kirándulások szervezése • havi programokban, uszodalátogatás megvalósítása Szaktanár: • minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészség fejlesztéshez a helyi  tanterveknek megfelelően Napközi: • játékok, játékos gyakorlatok a délutáni szabadidőben • egészségvédelmi vetélkedők megszervezése • videofilmek megtekintése • sportprogramok a mindennapi testmozgás szolgálatában 114

•

kirándulások, séták

Konyha: • étkeztetés – életkori sajátosságok összefüggésével Büfé: • egészséges táplálkozásnak megfelelő választék biztosítása DÖK: • Osztályonkénti tisztasági verseny szervezése, lebonyolítása • a gyerekek ötletei alapján szerveződő egészségvédelmi programokban segítségnyújtás 8.2. Segítő kapcsolatok szinterei 1. Szülők (család) A   szülők   megfelelő   tájékoztatás   és   információ­átadás   után   aktív   részvételükkel  tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját. 2.  Szülői munkaközösség Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és  szükséges megnyerni támogatásukat.  3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának  legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és  ellátás)   végző   kijelölt   fogorvosa,   akik   a   jogszabályban   foglalt   feladatokat   az  önkormányzattal   és   az   Országos   Egészségbiztosító   Pénztárral   kötött   szerződés  értelmében látják el.  Az iskolaorvos és a védőnő feladata: ­ a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi  és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát, ­ adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, ­ közreműködés   az   egészségügyi­járványügyi,   a   környezet­egészségügyi,   a  táplálkozás   egészségügyi   és   balesetvédelmi   feladatok   ellátásában   az   iskola  vezetésével egyeztetve, ­ felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskola egészségügyi ellátás  különösen a következő  területeken  tud ismereteket   nyújtani: ­ az életmód és betegség összefüggései, ­ az   iskola   tanulói   egészségi   állapota,   ennek   alapján   az   „iskola   diagnózis”  kiegészítése, megoldási javaslatok, ­ a   serdülőkori   változások   ismerete,   segítségnyújtás   a   serdülőkori   érzelmi,  magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában, ­ környezet   egészségügyi,   közegészségügyi   és   táplálkozás   egészségügyi  kérdésekben,

115

­

az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók,  segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

4. Iskolapszichológus Kistérségi A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak. 5. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak  segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más  intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. 6.   Az   ÁNTSZ   megyei   intézeteinek   egészségfejlesztési   szakembere   és   más   egészségügyi   intézmények, szervezetek Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és  intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. 7. Rendvédelmi szervek A   rendőrkapitányságok   ifjúságvédelmi   munkatársai   a   bűnmegelőzési   programok  közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi,  rendészeti,   közlekedési  témájú  előadások   tartásával   tudnak  segítséget   nyújtani   az  iskolának.

116

Partnerlista Isk. kapcs.  tartó neve

Cél, Ő mit nyújt?

Mi mit adunk?

Vöröskereszt

Szilágyi  Ferencné

Pályázatok  versenyek  vetélkedők  szervezése

Helyszín a  véradáshoz –  tornaterem

Családsegítő Szolgálat

Bartháné Gál  Ildikó, Dankó  Barnabásné

Veszélyeztetett és  hátrányos helyzetű  tanulók segítése

ANTSZ

Urbánné Rezes  Eszter

Ismeretterjesztő  előadás

Iskolaorvos

Dr. Bodnár Mária

Szulics  Gáborné

Ellenőrző  szűrővizsgálatok,  védőoltások

Tájékoztatás és  helybiztosítás

Védőnő

Szulics Gáborné

Bartháné Gál  Ildikó, Dankó  Barnabásné

Vizsgálatok  előadások

Tájékoztatás,  adatokat,  helybiztosítás

Fogorvos

Dr. Czina Viktor

Matisz Csabáné

Fogászati  ellenőrzés, kezelés

Tájékoztatás,  adatokat,

Kapcsolat

Kapcsolattartó  neve

Lipták Lászlóné,  Ferenczi Mónika

Rendőrség

Koroknay Lajos

Szentmártoni  György

Kistérség

Bodnárné Király  Erzsébet

Stajzné Kender  Ilona

117

Közlekedés  biztonsági,  drogmegelőzési  előadások Versenyek  előadások  támogatása

Kapcsolat,  segítségnyújtás  ezeknek a  tanulóknak Versenyek  szervezése,  lebonyolítása

Problémás  helyzetek  felmérése Versenyek,  előadások  szervezése

9. Ellenőrzés, értékelés az egészségnevelés terén • • • • • • •

Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére, irányuljon Az ellenőrzés, értékelés típusai: Az egészségnevelés folyamatában az  osztálymunkával, egyéni és csoportmunkával történő ellenőrzési eljárásukat  használjuk Folyamatos megfigyelés, ellenőrzés minden napos, minden órás folyamat Beszélgetés, ezt az eljárást a tanulók is kibővíthetik kérdéseikkel Szóbeli felelet Csoportos ellenőrzés: csoportonként végzett tevékenységről ad számot Tartalmi értékelés: a teljesítményt összehasonlítjuk a követelményekkel, idetartozik a  feladatlapos ellenőrzés, tudáspróbák, témazárók, félévi és év végi felmérések

9.1. Taneszközök Az egészségnevelési program végrehajtásához, megvalósításához a taneszközöket,  felszereléseket az iskola biztosítja 9.2. Továbbképzés Az iskola a továbbképzési tervében biztosítja az egészségnevelési program megvalósításához  szükséges továbbképzéseket.

9.3. Mindennapos testnevelés az ISP Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási  Intézményben A   2008­2009.  tanévben  folytatjuk   a  mindennapos   testnevelést,  az   1­4.  évfolyamon  heti   4  testnevelés óra megtartására van lehetőség. A felső tagozaton, vagyis az 5­8. évfolyamokban heti 4 testnevelés órával dolgozunk. Mindez  nem   azt   jelenti,  hogy  a tanulóinknak  nem  biztosítjuk  a  mindennapi  testedzés   lehetőségét,  hiszen a délutáni tömegsport és IISK foglalkozásokon mindenki előtt nyitva áll az ajtó. Mind az alsó­ mind a felső tagozaton a heti óraszámból 3 órát használunk fel a törzsanyag  elsajátítására, s ezen túl az alsóban 1 óra van, fordítunk a tartásjavításra és 1 órát a táncra. A   felsőben   a   maradék   1   órát   kiegészítő   anyagra   (asztalitenisz,   lábtenisz,   tollaslabda,  ugrókötelezés, kerékpározás, grundbirkózás, séták a patakpartra, Kőporosba, sípályára stb.)  fordítjuk. Ezeket a kötetlenebb órákat nagyon szeretik a tanulók. Iskolánk a tanulók fizikai állapotának méréséhez a Hungarofit módszert használja. (K.t. 52.§ (9­10), 53.§ (9), NAT 243/2003 (XI. 17.)) Az   egészségfejlesztő   iskolai   testmozgás   program   célja   a   gyermekek   egészséges   testi­lelki  fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. 118

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák,  a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi  sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: ­ minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás­programban; ­ minden   testnevelési   órán   és   minden   egyéb   testmozgási   alkalmon   megtörténik   a  keringési­ és légző­rendszer megfelelő terhelése; ­ minden  testnevelési  órán van gimnasztika,  benne a biomechanikai  helyes  testtartás  kialakítását   és   fenntartását   szolgáló   gyakorlatanyag   és   légzőtorna  (a   243/2003.  (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai); ­ a   testnevelési   anyag   egészében   a   gerinc­   és   ízületvédelem   szabályainak   betartása,  külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző  testhelyzeteire; ­ minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent  még az eltérő adottságú tanulóknak is; ­ a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás­ programban; ­ a   testmozgás­program   életmód­sportokat,   életminőség­sportokat   is   megtanít   (olyan  sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); ­ a testmozgás­program játékokat és táncot is tartalmaz.

10. Irodalomjegyzék OM Segédlet – Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez NAT 2003 2003. évi LXI tv. ­nyel módosított 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról szóló 48. §

119

IV. Fejezet Környezeti nevelés Mottó: „Mielőtt bármit elkövetnek Gondoljanak a rózsakertre, vagy még inkább egyetlen rózsatőre egyetlen szál rózsára uraim.” (Pilinszky János)

1. Bevezető

„A világ népei számára tudatosítani kell, hogy a környezeti gondok megoldása és az újabbak  megelőzése   megfelelő   tudást,   felkészültséget,   készséget,   hozzáállást,   indítékokat   és  együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata.” / Belgrádi Charta, 1975. / A Nemzeti Környezetvédelmi Program helyzetelemzéséből az derül ki, hogy hazánkban még  ma sem megfelelő szintű a környezettudatosság foka. A magyar lakosság a községünkben élő  emberek   ismeretei   a   környezetről   a   környezetvédelemről,   annak   megóvásáról   sok   kívánni  valót hagy maga után. Ezért is vált kiemelt feladattá az oktató­nevelő munkában a környezeti nevelés, és 2003 évben  pedig az oktatási intézmények aktuális feladata lett a pedagógiai programjaik felülvizsgálata  és az iskola környezeti nevelési programjának elkészítése, kidolgozása.

1.1. Környezeti nevelés fogalma  A környezeti nevelés „a világgal „való harmonikus együttélésre nevelés. A   Tbiliszi   dokumentum  így fogalmaz:  „A  környezeti  nevelés  legyen  katalizátor,  amolyan  közös nevező a nevelési rendszer megújításában”. Czippán Katalin szerint : „ A környezeti nevelés az a gondolkodási folyamat, amely képessé  tesz   a   környezet   aktív   megismerésére,   jelzések   felfogására,   értelmezésére   és     összefüggő  rendszerben való gondolkodásra, a problémák okainak megértésére és megoldások keresésére,  egyéni döntések felelősségének megértésére és meghozatalára.”

1.2. A környezeti nevelés törvényi háttere   Magyarországon     a   környezetvédelmi   törvény   54.1   cikkelye   rögzíti,   hogy:   „   minden  állampolgárnak   joga   van   a   környezeti   ismeretek   megszerzésére   és   ismereteinek  fejlesztésére” . A környezeti nevelés a törvény szerint állami és önkormányzati feladat, az  iskolában és az iskolán kívül. A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása 48.§(3.) 

120

bekezdése   alapján:   az   iskola   nevelési   programjának   részeként   el   kell   készíteni   az   iskola  egészségnevelési és környezeti nevelési programját. A környezeti nevelést meghatározó törvények, dokumentumok: ­ Környezetvédelmi törvény (1995) ­Természetvédelmi törvény (1996) ­1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól. ­Nemzeti Környezetvédelmi Program ­ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény, 2003. évi LXI  törvény / Kt. 44.§ (1), Kt. 114.§ (4) ­Nemzeti alaptanterv ­Település környezetvédelmi programja

2. Az iskola és a környezeti nevelés 2.1 Az iskola környezete Abaújszántó nagyközség, a Zemplén kapujához tartozó Sátor­hegy lábánál terül el. Felszíne dombos, melyet nyugat felé a Hernád völgye határol. A változatos felszíni formák  közé   ékelődő   Ilosvai   Selymes   Péter   Általános   Iskola   és   Alapfokú   Művészetoktatási  Intézmény kiváló lehetőséget teremt a tanulók – a környező településekről bejáróknak is ­  környezeti neveléséhez. Iskolánk két épületben működik .A felső tagozatnak helyt adó épület külső megjelenésében is  magán  viseli a 100 év építészeti  stílusát , a kisiskola a műemlék oltalma  alatt álló római  katolikus templom szomszédságában áll. Iskolánk két szintjével, zöld környezetével, tágas udvarával, gyepes játszóudvarával szolgálja  a gyerekeket. Osztályaink világosak, virágosak, szinte valamennyi viseli a tanulók, nevelők  környezettel   szembeni   érzékenységét.   Több   tanterem   szaktanteremként   is   funkcionál.  Iskolánk második alkalommal nyerte el az ÖKO iskola címet. Tagintézményeket is be kellene venni! Legalább néhány gondolatban! Az Aranyásó Erdei  Iskoláról is célszerű lenne írni!

2.1.1. Az iskola tárgyi feltételei Az iskola tárgyi feltételei évről évre javulnak. Rendelkezésre   állnak   az   eredményes   oktató­   nevelőmunkához   szükséges   feltételek.   A  technikának köszönhetően egyre többet tudhatunk meg természeti környezetünk értékeiről,  szépségeiről.   A   könyvtárunk   örvendetes   gyarapodása,   a   hanghordozók,   a   CD­k,  videokazetták,   számítógépes   oktatóprogramok   jó   lehetőséget   nyújtanak   a   tanulók  kutatómunkájához. A   sok­sok   színes   táblázat   segítségével   a   gyerekek   összehasonlíthatják   a   természetben  látottakat, gyarapítva tapasztalataikat, ismereteiket.

2.1.2. A gyerekek képessége 

121

Iskolánkban   e   tanévtől   kezdődően   integrált   oktatás   folyik.   Ez   azt   jelenti,   hogy   az   eltérő  körülmények   között   élő   tanulók   a   megfelelő   oktatási   formák   alkalmazásával  kibontakoztathatják   egyéni   képességeiket.   A   különböző   tantárgyak   anyaga,   az   órán   kívüli  tevékenykedtetések lehetőségeit kihasználva igyekszünk felkelteni tanulóink természet iránti  érdeklődését.  Ehhez intenzív  segítséget  nyújt az alsó és  felső  tagozaton  egyaránt  működő  környezetvédelmi szakkör.

122

2.1.3. A pedagógusok szakmaisága A gyönyörű természeti környezet, a tanulók érdeklődése az iskola és a család jó kapcsolatai  segítik a szakmailag felkészült, tettekre kész pedagógusokat a környezeti nevelés eredményes  gyakorlásához. Nevelőink között van annyi jól képzett, naprakész információval rendelkező,  akik   magot   képezve   maguk   köré   gyűjthetik   azokat,   akikkel   nagyszerű   csapatmunka  végezhető. Ezt bizonyítják az elmúlt évek környezetvédelmi versenyeinek megszervezése, s a  különböző   szintű   –   helyi,   körzeti,   megyei,   országos,   Kárpát­medencei   környezetvédelmi  versenyeken elért eredményeink is.

2.1.4. A partnerek igénye Intézményünk   fenntartója   községeink   értékeire,   szépségeire,   hagyományaira   igényes.   Ezt  várja   el   a   felnövekvő   nemzedék   valamennyi   tagjától.   Környezeti   neveléssel   kapcsolatos  terveiket   támogatja,   aktívan   szerepet   vállal   rendezvényeink   sikeres   lebonyolításában.  Terveink nyitottak, a szülők által ismertek. Feladatainkat velük, segítségükkel oldjuk meg.

2.1.5. Az intézményünk menedzselése Az   intézményünkben   végzett   környezetismereti,   természetismereti   munkánk   magas  színvonala   ismert,   és   elismert   a   Kistérségek   intézményeiben   is.   De   jegyzik   iskolánkat   az  Encsi­ és Tiszaújvárosi Környezetvédelmi Oktató Központokban is. A környezet iránt érzett  felelősség vitt be több kollégánkat a KÖNE­be. Rendezvényeink   aktív   támogatói   sorába   tartozik   a   Aggteleki   Nemzeti   Park   Zempléni  Tájvédelmi Körzetének Vezetője.  Együttműködési szerződést kötöttünk az Aggteleki Nemzeti Parkkal. Az iskolánkban folyó környezeti nevelés fontosságát, oktató – nevelő munkánkban betöltött  helyét tükrözi, hogy iskolánk 4. legfontosabb értékének a Minőségbiztosítási Rendszerben a  testület dolgozói a környezetvédelmi nevelést tartják.

2.1.6 A környezeti nevelés céljai A   Nat   2003.   évi   módosítási   tervezete   szerint:   A   környezeti   nevelés   átfogó   célja,   hogy  elősegítse   a   tanulók   környezettudatos   magatartásának,   életvitelének   kialakulását   annak  érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének  megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható  fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek  segítségével   olyan   tájékozott   és   tevékeny   állampolgárok   nevelődnek,   akik   kreatív,  problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet,  a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy  közös tetteikben.” /Nat vitaagyag 2003/

123

Ennek érdekében iskolánk környezeti nevelési céljai: ­ értékközvetítés, a helyi értékek iránti elkötelezettség ­ az élet tisztelete s védelmének igénye ­ az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megtermése ­ helyes fogyasztói szokások kialakítása ­ a tanulás tanítása ­ a munka a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése ­ az önművelődés igényének kialakítása ­ konfliktusok, problémák kezelésének elősegítése Ezek megvalósulása érdekében feladat: ­ ­ ­ ­ ­ ­

hatékonyabb munkáltató  jellegű módszerek alkalmazása / motiváció, kíváncsiság  felkeltése, sokféle szemléltetés, önálló és csoport munka, gondolkodási képesség  fejlesztése / a tanulásban az esélyegyenlőség biztosítása / integráció/ a helyi természeti, történeti építészeti és humán értékek megismertetése a   természetben   végzett   megfigyelésekkel   /túrák,   kirándulások,/   a   lakóhely  élővilágának megszerettetése az egészséges életmód érdekében a mozgást, természetjárást,a helyes táplálkozást, a  helyes fogyasztói szokásokat igénnyé alakítása a tanulók felelősségének fejlesztése a családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük,  hazájuk iránt.

3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele 3.1. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A   környezetről   szóló   tudás   megszerzése   során   a   diákok   élet   közeli   helyzetekben  gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is  nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés,  információszerzés emberektől). 3.2. Az oktatás esélyegyenlőtlenségek mérséklése A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok  érvényesülésére, fejlődésére, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak  kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában  a  sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők.  3.3. Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege  elősegíti a tanítás­tanulás folyamatának módszertani megújulását.  3.4. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása

124

A   környezeti   nevelés   az   egyik   legdinamikusabban   fejlődő   területe   a   pedagógiai  gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma  fejlődését.

125

3.5. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is  számos   információtechnológiára   alapozott   nemzetközi   környezeti   nevelési   program,  lehetőség   áll   a   pedagógusok   rendelkezésére.   Mindezen   programokba   való  bekapcsolódások   nem   csak   az   IKT­alkalmazások   fejlesztését   segíti   elő   a   környezeti  nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is. 3.6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása A   környezeti   nevelési   tevékenységekhez   rendelkezésre   álló   pályázati   források  hozzásegítik az iskolát a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

4. A környezeti nevelés program javasolt témái, elemei JAVASLAT Tantestületi döntés  függvénye, hogy a   környezeti nevelési  programnak része vagy  melléklete lesz

TÉMA I. A környezeti nevelési  program elkészítésének alapjai A javasolt elemek tantestületi  döntéstől függően lehetnek a  program részei vagy annak  előkészítő dokumentumai.

Feltétlen szerepeljen a  környezeti nevelési  programban.

II. Jövőkép, alapelvek, célok III. Tanulásszervezési és  tartalmi keretek

IV. Módszerek Akkor fontos önálló tartalmi  V. Taneszközök elemként megjeleníteni, ha a  VI. Iskolai környezet célok e területekre  irányulnak. VII. Kapcsolatrendszer,  kommunikáció Ezeket a területeket az  VIII. Minőségfejlesztés iskola önálló programokban   IX. Pedagógus­továbbképzés szabályozza: javasolt a  környezeti nevelési  programhoz is illeszteni. Tetszőleges X. Mellékletek

126

ELEMEK törvényi háttér, szabályozók, helyzetelemzés, helyzetkép: ­ belső: az iskola, ­ külső: a település, a helyi  értékek és a régió. erőforrások számbavétele: ­ személyi (humán), ­ anyagi. tanórán kívüli foglalkozások,  tanórai foglalkozások ­ hagyományos tanítási óra, ­ nem hagyományos  szervezésű tanóra hagyományos, interaktív,  élményközpontú, érzékenyítő  stb. az iskolaépület és annak  működtetése, az iskolai életvitel belső (faliújság, iskolarádió  stb.), külső (helyi és területi média). belső (intézmény), külső (település stb.).

5. A környezeti nevelés szinterei tanórán és tanórán kívül 5.1. Tanórák A   környezeti   nevelés   minden   pedagógus   ill.   tantárgy   feladata.   Az   egyes   különálló  tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket összhangba kell hozni, egésszé kell  tenni.  Törekvésünk a környezeti nevelés során, a tantárgyak közötti integráció. Kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöki óráknak, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de  a hagyományos órakereteket megbontó tevékenységeit, lehetőségeit. Pl. a fogyasztói társadalom problémáit: ­iskolai büfé kínálata­ egészséges táplálkozás ­szükségtelen túlcsomagolás ­szemét kezelése ­anyag­energiatakarékosság Az   osztályfőnöki   tevékenység   négy   évre   tervezett   sokszínű   program   az   életkori  sajátosságokhoz   alkalmazkodva.   Együtt   gondolkodást   igényel   az   osztályban   tanítókkal,  szaktanárokkal.   Ezeken   az   órákon   a   tanulók   elmondhatják   véleményüket,   kifejthetik  nézeteiket, álláspontjukat. 5.2. Erdei iskola Az erdei iskola­élménypedagógiai szemléletet kíván, mint szolgáltatás szakmai programot és  szálláshelyet nyújtva a környezeti nevelés célkitűzéseinek leghatékonyabb megvalósítója. Az adott helyszínen a tanuló szembekerül a valós helyzettel, problémákra keresi a válaszokat.  Így   könnyebben   jut   el   a   környezetben   lejátszódó   folyamatok   összefüggéseihez.   Az   erdei  iskola megvalósítása előttünk álló lehetőség és feladat a jövőben. Pályázat útján szeretnénk  megteremteni az anyagi forrásait és más lehetőséget is felkutatunk. Erdei iskolát egy alsó tagozatos 4. és egy felső tagozatos 6. osztályban szeretnénk minden  évben megvalósítani. 5.3. Szakkörök Iskolánkban működő szakkörök: ­Környezetvédelmi szakkörök a természet megismerésén és szeretetén túl a környezetben zajló  jelenségek, események értelmezésében segítenek. Felelősség vállalásra nevelnek. Konkrétan kapcsolódva a környezeti neveléshez ­Fizika: energiatakarékosság hétköznapi megvalósítása, vizek szennyezettsége ­Angol­német: a szakkör témaköreinek keretein belül /lakás, vásárlás, közlekedés / ­Háztartástan: összefüggéseket keres a lakás és környezete között egészséges táplálkozás ­Hulladékkezelés problémái­ szerves anyagok komposztálása, energiatakarékosság ­Újságíró: az iskolában folyó környezetvédelmi munkáról ill. versenyekről írnak cikkeket,  melyet az iskola faliújságján helyeznek el. Megjelentetik a községi kábeltévén és a „Mi újság? „ c. kistérségi lapban is. 127

5.4. Természetjáró túrák Szűkebb   hazánk,   lakóhelyünk   természeti   szépségeinek   megismerésével   a   környezeti  problémákra való figyelem felkeltésével kiválóan alkalmas a környezeti nevelésre. Közvetlen  észlelheti,   megfigyelheti   a   természetet,   mérési   gyakorlatokat   végezhet   túrázás   közben.  Lehetőséget nyújtva, a tananyag természetes valóságában való tanulmányozására. A tanulók  számára élmény, felkelti kíváncsiságukat, belső motiváltságot eredményez a környezetének  megóvására. 5.5. Osztálykirándulások Iskolánk Pedagógiai Programjába évfolyamonként betervezett kirándulások szerepelnek. ­1. évf. Abaújszántó és környéke, Zempléni Tájvédelmi Körzet, ­2. évf. Miskolc Vadaspark, Lillafüred, Herman Ottó Emlékház, ­3. évf. Sárospatak, Zempléni Tájvédelmi Körzet, ­4. évf. Aggtelek, Aggteleki Nemzeti Park, ­5. évf. Eger és környéke Bükki Nemzeti Park, ­6. évf. Debrecen és környéke Hortobágyi Nemzeti Park, ­7. évf. Budapest Természettudományi Múzeum, Állatkert, Planetárium, ­8. évf. Szabadon választott – és egy természetvédelmi terület, 5.6. Környezetvédelmi akciók / szelektív hulladékgyűjtés / Helyi önkormányzat bevonásával az egész iskolára kiterjedő hulladékgyűjtés / papír, őszi­  tavaszi nagytakarítás/ Kihat a tanulók tágabb környezetére. 5.7. Tanulmányi kirándulások Egy napos, egy terület, táj megismerésére. / pl. Nyíregyháza Állatkert, Miskolc Vadaspark,  Szinva­tanösvény, Szilvásvárad: Fátyol­vízesés/ 5.8. Zöld napok, jeles napok Szept. 23.  Okt. 4.  Márc. 22.  Ápr. 22.  Máj. 10. 

Takarítási Világnap Állatok Világnapja Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja

Tanulóknak kiadott környezetvédelmi problémák kutatása, feldolgozása / pályázat, rajz, fotó,  irodalmi alkotás, vetélkedő / formájában. 128

129

5.9. Témanapok Az iskola környékének, környezeti problémáinak vizsgálata. Valós probléma köré szervezett  tanulást valósít meg. 5.10. Nyári táborok Konkrét gyakorlati problémák, élőhelyek feltérképezése.

5.11. Példamutató iskolai környezet Iskolánk zöld övezete, parkosítás, fák ültetése, sziklakert megvalósítása, gondozása 5.12. Terepgyakorlat Környezethez illeszkedő tanulásszervezési mód. Madár, békák, siklók megfigyelése. 5.13. Iskolai biokert, komposztáló Szerves hulladékok hasznosítása, komposztáló készítése sok tanuló bevonásával. Komposzt  hasznosítása az iskolai gyakorlókertben. 5.14. Tanulmányi versenyek, vetélkedők Iskolánk tanulói minden évben részt vesznek versenyeken, ahol eredményesen szerepelnek. Ösztönzése a tehetséges tanulóknak ­ Tehetséggondozás ­helyi ­körzeti ­Misi Mókus Természetismereti verseny ­megyei –Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos verseny ­országos ­Herman Ottó Országos Biológiai verseny ­Teleki Pál Földrajz verseny ­VAC­ Nemzetközi Kárpát­medencei Természetismereti verseny 5.15. Kiállítások ­Állatok Világnapja ­Föld Napja

130

­Madarak és Fák napja alkalmából 5.16. Könyvtár Zöld oldal környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD­nek külön  polc, aktualitásuknak megfelelően. Kutatómunka, olvasgatás. Iskolai faliújságon – zöld hírek  megjelentetése. 5.17. ÖKO­ iskola ÖKO­iskolai éves programja A   környezeti  nevelés  szempontjából  is  jelentősége  van az élményalapú,  tevékenységalapú  módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.

6. Módszerek A módszerek kiválasztásánál figyelembe vesszük: ­ az életkori sajátosságokat, ­ ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással, ­ minél több tanuló kerüljön bevonásra, ­ a lehető legtöbb tevékenység a természetben legyen, ­ sok élményt nyújtson a tanulóknak, ­ személyes megtapasztaláson alapuljanak, ­ játékosság jellemezze, stb. A környezeti nevelést szolgáló módszerek: ­ játékok (szituáció, drámajáték, memóriafejlesztő), ­ projektek (pl.: savas eső mérése), ­ riport (pl.: kérdőíves felmérés), ­ terepgyakorlati   módszerek   (terepgyakorlatok,   térképkészítés,   célzott   megfigyelések,  mérések, táborok, iskolakert), ­ aktív,  kreatív  munka (természetvédelmi  munkák, szelektív  hulladékgyűjtés, rend­és  tisztasági verseny, pályázatok, versenyek és kiállítások rendezése, kutatómunka), ­ művészetek   (vizuális   művészetek   a   környezeti   nevelésben,   zeneművészet,  népművészet, esztétikai érzékenység fejlesztése).

7. Taneszközök Az iskolában rendelkezésre álló taneszközök: a) Környezetvédelmi vizsgálódáshoz: Pl.:   mérőhenger,   kémcsövek,   szűrők,   olaj,   indikátorok,   levegő­   és  talajvizsgálatokhoz szükséges eszközök, stb. b) Az elsősegély alapvető felszereltsége: Pl.: sebtapasz, steril kötszer, kötöző kendő, biztosító tű, olló, csipesz, stb. c) Applikációs képek: 131

Pl.: veszélyes, mérgező anyagok, videofilmek, könyvek, prospektusok, stb.

8. Környezeti nevelés tartalma az általános iskolában 8.1. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola alsó tagozatán A tanító által kialakított környezet, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is  döntő. A rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új  környezetben való eligazodásban, felkelti a vágyukat a tisztaság és a rend iránt. A tiszta környezet, a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés napi gyakorlata  természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. Állatok, növények gondozása az  osztályteremben, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, kirándulások szervezése,  az élő természet és az épített környezet szépségeinek átélése segítheti a környezeti nevelést. Ahhoz, hogy tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést is  létre kell hozni. A   versek,   a   történetek   személyes   hangon   szólnak   a   gyermekhez.   Nagy   íróink   költőink  természetszeretete átsugárzik a gyermekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz  és vizuális kultúra tanítása során is. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, tapintáson, szagláson keresztül ad  élményt.   Technika   órákon   a   felhasznált   természetes   anyagok,   az   épített   környezet  megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. Környezetismeret 1. osztály Témakörök, tartalmak Az időjárás elemeinek (napsugárzás,  hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék)  megfigyelése. A víz megjelenési formái a  természetben.

Tevékenységek  Az időjárás elemeinek és változásának  megfigyelése, rajzos rögzítése. A  megfigyelés során a víz megjelenési  formáinak felismerése.  Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek   (nap, felhő, eső, stb.) használata. A  különböző csapadéktípusok vizsgálata. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi  Részvétel a helyben hagyományos  szokások. ünneplésben. Pl. Madarak és fák napja, a   Föld napja.  Egy fa, bokor örökbefogadása. A közvetlen környezetben előforduló gyakori  Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító  növények, állatok megfigyelése. Elemi  irányításával. A sokféleség bemutatása.  ismeretek a növénygondozásról. Növények gondozása az osztályban,  iskolakertben (öntözés, tápoldatkészítés,  ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata.  

132

Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba.  Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy   hobbiállatok bevitele az osztályba   (aranyhörcsög, macska, kutya). Könnyen  tartható állatok az osztályban: halak,  tengerimalac. Növények gondozása az osztályban,   iskolakertben. Búzavetés Luca napkor.  Aranyfa (tévesen aranyesőnek is nevezik),   barka hajtatása februárban. Virágos   növények magjainak elvetése, palántanevelés   Anyák napjára.

2. osztály Témakörök, tartalmak Érzékszerveink szerepe a környezet  megismerésében. A környezetben előforduló  anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető  és nem mérhető tulajdonságok.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok  tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti  kapcsolat.

A termesztett növények megfigyelése.  Növényi táplálékaink. Gyümölcsök,  zöldségek szerepe az egészséges  táplálkozásban.

Tevékenységek A tulajdonságok (alak, szín, felület,  alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang  stb.) megtapasztalása.  Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése   tapintás alapján; élelmiszerek felismerése   ízlelés alapján; hangszerek hangjának   felismerése, különböző zörejeknek az   azonosítása a zajkeltő tárggyal. Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció  között. Az anyagok azon tulajdonságainak  észrevétele, amelyek miatt a környezetet  szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú   tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses   kanál, műanyagkanál, vagy üvegpohár,   műanyag pohár. Képgyűjtemények készítése:   fából készül, fémből készül stb. Egy pohár   vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét   borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta  levegő összehasonlítása: levegőkonzervek   készítése. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési  szempontsor alapján. Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben,   veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék,   gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása,   saláták készítése.

133

A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből  tartott állatok élete közötti különbség. Az  állatok viselkedésének megfigyelése,  összehasonlítása.

Az élőlények változásának megfigyelése az  időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az  idő és az életmód kapcsolatának észrevétele  (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt  jelenségek okainak keresése, annak  észrevétele, hogy egy adott ok megléte  befolyásolja a jelenség létrejöttét  (életfeltételek).  Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi  halak, kutya, házityúk stb. viselkedésének   megfigyelése. Gondozás, az ember   felelőssége az állatok életében. Képek sorba  rendezése, a növények, állatok fejlődése   időrendjében.  Virágpalánták nevelése   különböző helyzetekben: fény, víz   megvonásának következményei. Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet  A 8­9 éves gyerek helyes napirendjének  szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb  kialakítása. ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj,  Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs   játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos   szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a  alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás,  képernyő hatása, vérszívó élősködők). pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi  élményeinek meghallgatása, elkerülési   lehetőségek. A település és környéke felszínének jellemző  Természeti értékeink szépségének  formái, vizei. felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos   rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek)   készítése. 3. osztály Témakörök, tartalmak Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem  megszerezhető ismeretek forrásaival  (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes  határozók, térképek, álló és mozgóképek).

A növények életéhez nélkülözhetetlen  környezeti feltételek vizsgálata. A környezet  változásainak (pl.: fény, talaj időjárás,  szennyező anyagok) hatása a növények  életére. 

Tevékenységek Tévéműsorok, reklámok és az azokban  esetleg előforduló helyes és téves  tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévéműsorban a természetfilmek   megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a  televízióban? Könyvtári órák. Előzetes   feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból,   határozókból. Egyszerű kísérletek az életfeltételek  bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek   között: fény, víz, talaj megvonása, talaj   szennyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése   a kertekben, parkokban. Mi történik az  

134

Helyes viselkedésünk a természetben.

Életünk nélkülözhetetlen környezeti  feltételeinek vizsgálata. A környezet  változásainak hatása életünkre.

„örökbefogadott” fával? Az ember szerepe a környezetében élő más  élőlények életfeltételeinek alakításában.  Tetteink következményeinek kutatása.  Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények.   Séta kirándulás alkalmával a helyes   viselkedés tudatos alkalmazása: madárles,  hangok a természetben („hangtérkép” játék),   szeméttérkép. Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok  megbeszélése, összehasonlítás a társakéval.  Naplókészítés, gyűjteménykészítés: jó és   rossz a környezetünkben. Például rossz: a  nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó:   fákat ültettek az utcánkban.

135

4. osztály Témakörök, tartalmak Az otthon tisztasága, szennyező forrásai.  Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A  lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága,  szennyezettsége. Szennyező források a  környezetben, a szennyezés hatása az  élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a  védekezés lehetőségei.

Tevékenységek Folyamatos megfigyelések egyszerű  vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj  tisztaságáról. Környezetünkből vett  vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű  eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A  lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése.  Levegő­, víz­, talajvizsgálat érzékszervekkel  és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító,  szűrőpapír).  A lakóhely feltérképezése, a tiszta és   szennyezett területek észrevétele, rögzítése.  Ugyanarra a területre többszöri visszatérés,   a változások rögzítése. Vízminta vétele,   egyszerű vizsgálata (áttetsző­e, zavaros­e,  szagtalan vagy bűzös?). Van­e benne   élőlény? Talajminta különböző helyekről: pl.  erdő, veteményes, utca, játszótér: szín,  morzsalékosság, vízfelvevő képesség,   vannak­e talajlakó állatok? Különválogató hulladékgyűjtés. Jelentőségének felismerése és  szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható   hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban. A környezet szennyeződése miatt kialakuló  Kapcsolat keresése az egyes anyagok  veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem  tulajdonságai és a környezetszennyezés  lehetőségeinek megismerése. között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink  és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti  egyszerű összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a   szennyeződés ellen? Szennyezés nélküli város   tervezése. Dramatikus játékok. Az ember hatása az élőhelyekre. A természet  Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink  védelmének fontossága, védett helyi  befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az  természeti értékek. ember tevékenysége és a természet  veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a  természetvédelemről. A helyi   természetvédelmi terület vagy természet   közeli hely felkeresése, megismerése. A   helyileg védett növény­ és állatfajok nevének   ismerete. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget  Dramatikus játékok helyes és helytelen  károsító szokások (dohányzás,  szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni  alkoholfogyasztás, kábítószerezés)  kívánt hatás és a valóság között. 

136

kialakulása, veszélye, felkészülés az  elutasításukra. A reklámok hatása  életmódunkra.  Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak Kifejezés, képzőművészet

Tárgy­ és környezetkultúra

Tevékenységek Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése  rajzokban, festményekben, szobrokban (pl.  állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigaházak, tollak, termések  gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok   készítése. Nyomatok. Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az   osztályban: képek, függönyök, növények. Az   esztétikum fenntartása.

2. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tárgy és környezetkultúra

Technikák

Tevékenységek Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és  emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális  jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok,  időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak. Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés.  A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása, pl.:   mángorlófa, csigacsináló. Mire  használhatták? Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések,  textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac,   káposztatündér, szemétszörnyek készítése.

3. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tevékenységek  A közvetlen természeti és mesterséges  környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző   színek, formák megfigyelése, később ennek  felelevenítése (pl. meredek domboldal,   alacsony házak, karcsú templomtorony,  

137

fehérre meszelt kerítések…).

138

4. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tevékenységek Tapasztalati úton megismert folyamatok  jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy  növény élete). Folyamatábrák: virágot ültettem… Elolvadt   a hóember… „Házimozi” –  játék Az épített környezet elemzése a rendeltetés  és forma legegyszerűbb összefüggéseinek  vizsgálatával.  Város, falu konstruálása. A jellemző formák  megkeresése. Játszótér tervezése, makett­ készítés.

Tárgy és környezetkultúra

Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak A természetes és mesterséges környezet  anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai  és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz  kötődő mesterségek

A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.

Tevékenységek Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag,  homok, fa, termések, levelek, szalma, nád.  Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata  érzékszervekkel. Összefüggések felismerése  érzékszervi tapasztalással az anyagok  tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak  között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák.   Homokvár építése. Termésbábok készítése. A közlekedés környezetszennyezése: lég­ és   zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési   formák, energiatakarékos járművek. 

2. osztály Témakörök, tartalmak Védekezés a környezet kellemetlen hatásai  ellen. A természetes és mesterséges  környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember  természetátalakító munkája.

Tevékenységek Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek  megismerése. A környezet káros hatásainak  felismerése és a védekezés módozatainak  fölsorolása. A természetes és az ember  alkotta környezet megkülönböztetése,  jellemzőik elmondása. Makett készítés: ház hajtogatása.   139

Az anyagok feldolgozása. Takarékos  anyagfelhasználás.

Berendezés. Öltöztetőbaba készítése Tárgyak készítése hagyományos kézműves  technológiával (pl.: vesszőből, faágakból,  háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs stb. Videofilmek   a hagyományos mesterségekről. A maradék  anyagok tárolásának megszervezése.

3. osztály Témakörök, tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai  élőhelyek hasznosítható anyagai. A  hasznosítható élettelen anyagok. Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök és biztonságos  használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.

Tevékenységek A környezet tárgyainak anyagai és  eredetének megismerése. Gyűjtő utak: kukoricacsuhé, fűzfa­vessző,  tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés.  Videofilmek. A háztartást megkönnyítő eszközök  megismerése és használatuk gyakorlása.  Helyes idő­, anyag­ és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző  energiafogyasztó berendezések megismerése,   energiafogyasztásuk összehasonlítása.   Otthoni számlák ellenőrzése.   Környezetbarát fogyasztási szokások,  hulladékkezelés, víztakarékosság.

4. osztály Témakörök, tartalmak Épített környezet, korszerű építmények:  épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók,  toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet. 

Tevékenységek A városi és falusi élet összehasonlítása és  vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi  élet előnyeinek és hátrányainak  megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Szituációs   játékok. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a  Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a  résztermék, a félkész termék, a termék, a  legkevesebb hulladékra törekvés a  hulladék és a melléktermék fogalma.  munkafolyamatokban. Mesterségek és  termékeik. Hogyan készül? Egy­egy termék   elkészítésének folyamata. Az emberi alkotással létrehozott terek  Egyszerű makettek készítése. esztétikai követelményei. Működőképesség és  Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A  lakóhely legszebb épületei. esztétikum. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi,  Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel.  vízi, légi közlekedés. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák,  Helyi és távolsági közlekedés. lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok  környezetszennyezési problémái.  Környezetbarát szállítási módok.  140

141

Magyar nyelv és irodalom 1–4. osztály Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés A mindennapi életből, a természeti  környezetből vett témán alapuló rövid  szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások,  ismeretterjesztő művek.

Tevékenységek 1. o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg  és a tanuló saját élményei, tapasztalatai  között. 2. o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése,  következtetés tulajdonságaikra. Az  események összefoglalása, a lényeges  gondolat kiemelése. 3. o.: A szereplők cselekedeteinek,  érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése.  Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4. o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok,  fölismerése, értékelése a művekben. Több  szempont figyelembevétele a szereplők  viselkedésének megfigyelésében. Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár

Testnevelés  1–2. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Tevékenységek Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés.  Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad  levegőn való tartózkodás fontossága. Az   időjárás elemeinek közvetlen   megtapasztalása.

3. évfolyam

Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Tevékenységek Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata,  korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák  során. Helyes viselkedés a természetben.   Természeti értékeink megismerése. 142

4. évfolyam

Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Tevékenységek Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek  figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is   szennyezi a természetet! Tájékozódás a  terepen.

Ének­zene 1. évfolyam Témakörök Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás,  karácsony, márc. 15., Anyák napja).  Művészeti értékű komponált gyermekdalok  (pl. gyermek és környezete: természeti és  emberi környezet témákban).  Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. 

Tartalmak Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel  emlékezetből. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása.

2. évfolyam Témakörök Újabb népi mondókák. Népi  gyermekjátékdalok, népszokások.

Tartalmak Időjárásra, időjárás­változásra, évszakokra,  természetre utaló mondókák.

3. évfolyam Témakörök Tartalmak Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar  népdalok, népszokások dalanyagának  bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi  és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi  népszokások). 4. évfolyam Témakörök Jeles napok, ünnepkörök dalai.

Tartalmak

143

8.2. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán

Magyar nyelv és  irodalom 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Idegen nyelv

Matematika

Célok: megérteni, írni, gondolkodni tanít  ezzel valamennyi tantárgy tanulását  segíti. Tájleírás készítése valóságos vagy  elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről.  Petőfi Sándor: Az Alföld Tájékozódás a dokumentumtípusok  között: szépirodalom és ismeretközlő  könyvek, segédkönyvek (szótárak,  lexikonok). Gyűjtőmunka csoportosan vagy  egyénileg. A talált adatok célszerű  gondos elrendezése, vázlatban,  jegyzetben. A mindennapi élet kérdéseinek  megválaszolásához ismeretanyagok  keresése a könyvtár nyomtatott és  elektronikus információhordozóinak  felhasználásával. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet  hivatalos iratainak megfogalmazásában.

Tananyagrészek, tartalmak Általános személyiségfejlesztés. Környezet leírása, közlése és a  környezeti leírás befogadása. A családdal, iskolával, lakóhellyel  kapcsolatos érzések leírása. Verselemzés, mesék feldolgozása  dráma­pedagógiai módszerekkel. Regényelemzés, filmvetítés. Környezet ábrázolása, leírása. Példakép megfogalmazása, ballada  feldolgozások drámapedagógiai  módszerekkel. Modern informatika és adatbázis­ kezelés a környezeti nevelésben. Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése.

Állampolgári nevelés a környezeti  nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás,  véleményalkotás. Verselemzések. Témakör: természeti környezetünk: a  Globális nevelés, biodiverzitási  természet megóvása, Földünk nevezetes  probléma, fenntarthatóság. tájai, veszélyeztetett növények és  Képleírás, párbeszéd, fogalmazás,  állatok. beszélgetés, vita, monológikus  beszéd; Természetes anyagok  felhasználása tantermek  dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek  gyűjtése, tabló készítése; Projekt  készítése Budapest középületeiről,  látványosságairól. Természeti környezetben megtartott  óra.  Célzott megfigyelések az  élőlényekről, beszélgetés. Video,  kiselőadás, szituációs párbeszéd. Cél: a tanulókat körülvevő konkrét  Statisztikák készítése, értelmezése. környezet mennyiségi és térbeli  Táblázat­, grafikonkészítés. viszonyainak megismertetése; adatok  Átlagszámítások.

144

gyűjtése környezetünkből; matematika a  Kalóriaszámítás. természettudományokban. Pénz megtakarítási lehetőség a  családban: pl. otthoni, éttermi étkezés  összehasonlítása, menühöz valók  árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron.  Számítások környezetszépítéssel,  védelemmel kapcsolatban: pl.  Mennyibe kerülne az iskola  udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben,  ha fejenként 3 köbméter levegőre van  szükség stb.

Informatika

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

Cél: tantárgyi multimédia  oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, katalógusokban  való eligazodás. Böngésző programok által a hazai és  nemzetközi környezetvédő szervezetek  pályázatainak, irodalmának,  felhívásainak figyelemmel kísérése. A grafikai programok oktatásánál a  természet elemeinek reprodukálása,  szerkezetük, sokféleségüknek érzékelése. Animáció készítése: Évszakok, Egy  virág „élete”. Elektronikus levelezés, Ergonómiai  elvek és megoldások megismerése; Munkaeszközök optimális működésének  megismerése, kíméletes géphasználat; Könyvtári búvárkodás e témákban. A hardverismeretnél ismételten kitérünk  az ergonómiai elvekre, a hitech  alkatrészek környezet­ és  egészségkímélő hatására. Táblázatok összeállítása környezeti  katasztrófákról, környezetbarát  anyagokról és eseményekről. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása  szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját  145

A matematikaoktatásba beépíthető  sok környezeti nevelést szolgáló  példa, amely a valóságból indul ki,  absztrakt gondolkodással,  számításokkal folytatódik, végül az  eredmények és a tapasztalatok  összevetésével fejeződik be. Hatékony informatikai és  kommunikációs technológia  elősegítése Ember­ és környezetkímélő  munkakörnyezet kialakítása,  megóvása. A káros hatások  ellensúlyozásának ismertetése  (alacsony sugárzású monitor, helyes  testtartás stb.). Az informatika oktatás során  keletkező szennyező hulladékok  szelektív gyűjtése (tonerek, patronok). Tudatosítjuk, hogy az e­mail nemcsak  gyors, de papírt sem fogyaszt, így  papírt, fát, környezetet kímél.  Szállítási feladatok sincsenek, így  üzemanyag takarékos közlési mód is.  Tudatosodjék a tanulókban, hogy  természetes emberi törekvés az  egészség és környezet egyre  színvonalasabb megkímélése, ennek  érdekében újabb, káros hatásoktól  egyre mentesebb termékek  megjelenése az informatikai piacon is. 

8. évfolyam

Történelem és  állampolgári  ismeretek

5. évfolyam

rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel. Mozgófilm és prezentáció készítése  aktuális környezetvédelmi témában  (védett állatok stb.) problémák,  lehetséges megoldások. Programnyelveknél a természet  mintáinak, adatainak feldolgozása; pl.:  Koch görbék felhasználása jégkristály  szerkezetének reprodukálásához. Virág,  fa szerkezetének megrajzolása,  növekedésének érzékeltetése a  programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett  madárfajok – szűrés, lekérdezés. Célok: a tantárgy alapot ad a  demokratikus közéletben való tudatos  részvételhez.

A gyűjtés, feldolgozás, programok  készítése során olyan szintű  ismeretekhez, élményekhez jutnak a  gyerekek, melyek hatására várhatóan  meg is óvják környezetüket, kiállnak  a környezetkárosító cselekedetek,  tervek ellen.

Állampolgári neveléssel való  kapcsolat: a fenntarthatóság  pedagógiai gyakorlatához való  hozzájárulás. Annak megismerése, hogy a földrajzi  Tevékenység: a múlt egyes  környezet hogyan hat egy ország, térség  elemeinek, tevékenységének  fejlődésére. megismerése és rekonstruálása mellett  A múlt eredményeinek és hibáinak  jövőtervezés, makettek, rajzok,  megismerése révén a természetes és az  fogalmazások, esetenként  épített környezetért való felelős  számítógépes animálás révén. magatartás kialakítására. Vadászat, halászat, gyűjtögetés,  Természettudományi / Néprajzi  természeti Múzeum. népek napjainkban Videofilmek közös megtekintése  feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú  tigris”. Ahol lehetséges terepen gyűjtögetés,  halászat/ kézzel, horoggal. Múzeum,  Földművelés, állattenyésztés, termelés,  kiállítás és kézműves foglalkozás:  természetimádás agyaggal, szalmával, rézlapokkal,  rézszálakkal. Szituációs játék – varázslás. Videó  Egyiptomról. Tepsiben homokból,  Öntözéses földművelés falapokból csatorna, zsilipkészítés /  otthoni munka. Egyéni beszámoló, kiselőadás:  Milyen környezeti katasztrófával járt  Természet és gazdaság görög és a római  Mezopotámiában a túlzott termelés? világban Egyéni beszámolók, kiselőadások  könyvek, filmek alapján a környezeti  adottságok és az ebből eredő  Finnugor nomád pásztorkodás tevékenységekről; mivel jártak a  hajóépítésekhez szükséges nagy  146

6. évfolyam

7. évfolyam 

8. évfolyam

mennyiségű fakitermelések rajzok,  festmények és makettek készítése  otthoni munka. Város és falu  Falvak elhelyezkedése; épületek,  szántók, legelők, kert; eszközök; az  évszaknak megfelelő munkák; az erdő  adta megélhetési lehetőségek  megfigyelése feladatlapok  segítségével rögzítése, feldolgozása;  az ipar megjelenése és természet­ átalakítása: vaskohászat Ómassán és  Diósgyőrben Az újkor: gyarmatok, manufaktúra,  /7. évfolyam anyagához/, Erdei  világkereskedelem Iskola. Egyéni beszámolók, kiselőadások:  Európa gazdagodása és fejlődése  milyen „árat” fizettetett az  indiánkultúrákkal és népekkel. Térkép készítése a világkereskedelmi  útvonalakról montázzsal: mit visz a  hajó – otthoni munka. A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és  Iparművészeti / Mezőgazdasági  a gépek forradalma Múzeum feladatlapok alapján való  Az iparvárosok kialakulása,  megtekintése egyéni beszámolók,  Magyarország kiselőadások a természeti környezet  a millenniumi ünnepségek, a  átalakításáról /bányászat,  világkiállítás idején /fények és  folyószabályozás / és szennyezéséről;  árnyékok/. az épített környezet és az emberi  kapcsolatok elsivárosodásáról  /munkás bérlakások/ és  gazdagodásáról /gyártulajdonosok  palotái, úthálózat, vasúthálózat/; ez  utóbbi környezetszennyezéséről. Az ökológiai problémák Egyéni beszámolók és kiselőadások  az egyéb tanórákon, a  tömegtájékoztatásban megismert  problémákról; külföldi és hazai jó és  rossz megoldásokról; a bekövetkezett  katasztrófákról és arról, hogyan  lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000.  A fogyasztói társadalom problémái évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb  közösségek, az osztály lehetőségei  (papírgyűjtés, szelektív  hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj­,  idegártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók  készítése a jövő városairól,  A népességrobbanás a világ szegényebb  otthonairól – otthoni munka. 147

felén

A globalizáció problémája 

Az Európai Unióba való belépésünk  problémái

Fizika 7. évfolyam

8. évfolyam

Biológia

7. évfolyam

Egyéni beszámolók, kiselőadások:  milyen találmányok révén lehetne a  sivatagok visszahódításával  élelmiszertermeléssel és  ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a  területeket. Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy  kis ország a kultúráját, szokásait,  identitását. Előzetes gyűjtőmunka alapján  beszélgetés arról, mit tehet az ország,  és mit tehet az egyén, akár a tanuló is,  hogy a csatlakozás előnyeiből minél  többet élvezhessen; a hátrányokat  pedig a lehetőség szerint  minimalizálja.

Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai  ismereteket természeti környezetünk  megóvásában is hasznosítani lehet Közlekedőedények: környezetvédelmi  Egyszerű mérések adatfeldolgozás,  vonatkozások: kutak, vizek  grafikonok, diagramok értékelése.  szennyezettsége. A víz fizikai tulajdonságainak  vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok  víz­ áteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz­ és  talajszennyezésről, azok hatásáról. Az egyes elektromos fogyasztók,  Galván elem szétbontása tanári  háztartási gépek teljesítményének,  felügyelet mellett.  fogyasztásának megállapítása. Fogyasztásmérők leolvasása. Az energiatakarékosság globális  Elektromos fogyasztás  stratégiai jelentősége. Az  összehasonlítása neoncsövek és  energiatakarékosság hétköznapi,  izzólámpák esetén, számítások. gyakorlati megvalósítása. Háztartási energiafogyasztással  kapcsolatos kiadások elemzése,  energiatakarékossági lehetőségek  otthon, iskolában. Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi  élővilág sokféleségével, e sokféleség  értékével, segítsék elő e változatosság  fennmaradását. A globális problémák és a rá adható  biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges  táplálkozás és a környezet között lévő  kapcsolatok bemutatása. A földi élővilág általános jellemzése. Az  Videó­ anyagok megtekintése,  148

8. évfolyam

Kémia

7. évfolyam

8. évfolyam

életközösségek pusztulásának okai,  védelmük jelentősége a földi élet és az  ember szempontjából. A forró övezet: az őserdők pusztulása és  védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a  füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és  védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés  megelőzés és öntisztulás. Rendszerezés: különböző  élőlénycsoportok jelentősége és  védelme, táplálékláncok A mozgásszegény életmód  következményei. A légzőszervekre ható környezeti  ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az  egészséges táplálkozás. Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a  kémiai ipar jelentős környezetkárosító,  és potenciális környezetvédő. Ki kell  fejleszteni a tanulókban az anyag­ és  energiatakarékosságnak mint a  környezetvédelem egyik hatékony  módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket,  ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők  maguk is sokat tehetnek a környezet és  saját egészségük megóvása érdekében. A megismert anyagok szerepe a  mindennapi életben helyes használatuk,  egészség­ és környezetkárosító hatásaik.

A környezet terhelését csökkentő  149

szakirodalmak tanulmányozása,  aktualitások figyelemmel kísérése,  megbeszélése. Önálló információgyűjtés különböző  életközösségekről, élőhelyekről. Kiselőadások, poszterek készítése. Látogatás valamelyik vadasparkba  vagy állatkertbe. Az élőlények  életmódja, élőhelye, szervezete  közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára  gyakorolt hatásával kapcsolatban.

A környezetünkben előforduló  legismertebb kémiai változások  felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet:  desztillálás (kémiailag tiszta víz). Oldatok kémhatása, mérések, pH.  A vízkeménység okai,  következményei, kísérlet: cserepes  virág öntözése kemény vízzel,  vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka,  kiselőadások a vegyszerek élővilágra  gyakorolt hatásáról környezet­ szennyezésekről.  Légszennyezéssel kapcsolatos adatok  elemzése.

lehetőségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a  mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem. Környezeti kémia: energiagazdálkodás,  tűzifa, természetes és mesterséges  szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia,  elektromos áram. Megújuló  energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas  eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom,  szerves szennyeződés, szennyvíz és  tisztítása. Természetismeret Cél: az egészséges és környezettel  harmonikus életvezetési szokások  kialakítása. A környezet állapota iránti  érzékenység, az ökológiai szemlélet, a  helyes magatartásformák attitűdök,  értékrend kialakítása. A  környezettudatos döntések elősegítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős  a természet jövőjéért. Becsülje meg  környezete értékeit. Készüljön fel  tudatosan a természet megóvására, a  környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leggyakoribb  környezetszennyezéseket. 5. évfolyam Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz  körforgása. A vízkészletek védelme. A  talaj védelme. Felelős magatartás a  természetben. A legismertebb  háziállatok és termesztett növények. Az  állatvédelem legfontosabb szabályai.

150

A KN valamennyi főbb területének  tartalmait és nevelési céljait lehetővé  tevő tananyagok a tanórai, az erdei  iskolai és a tábori helyszíneken.

Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések,  egyszerű mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, időjárási  adatgyűjtés, mérési adatok  csoportosítása, ábrák, grafikonok  elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet:  halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?  Számítások. Cikkek, aktuális hírek  gyűjtése vízszennyeződésekről  (interneten is). Kísérlet: szennyezett víz hatása a  cserepes növényre. Akvárium, terrárium létrehozása,  madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények, virágágyak  gondozása, megfigyelése.

6. évfolyam

Földünk és  környezetünk

7. évfolyam

8. évfolyam

Parkok, kertek felkeresése,  mesterséges környezet alakítása. Beszélgetés házi kedvencek megfelelő  tartásáról.  A hazai élővilág. Az erdők és védelmük.  Megfigyelések, vizsgálódások  A füves területek és védelmük. A  természeti környezetben. lakóhely környékének védett, és nem  Kirándulás, terepgyakorlat.  védett természeti értékei. Feljegyzések, fajlista készítése.  Környezetkárosító tényezők elemzése. A lakóhely épített és természeti  értékeinek felfedezése, tanulmányi  séta. Feljegyzés a környezet állapotáról,  javaslat védelemre.  Napló, poszter készítése helyi  értékekről. Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés  érdekében ismertetni a regionális és  globális problémákat és a lehetséges  megoldási módokat. Tudatosítani a  társadalom működése és a környezet  állapota közötti összefüggéseket.  Megismertetni a társadalmi és természeti  értékeket. Afrika: elsivatagosodás. Szemelvények gyűjtése a természeti  Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a  környezetet veszélyeztető  technológiai park és az agglomerációs  folyamatokról. zóna mint tipikus táj. Környezeti problémákkal kapcsolatos  Európa: az országok kapcsolata a  videofilm megtekintése, megvitatása. földrajzi környezettel. Beszélgetés a megújuló  energiaforrások hasznáról, a  kőolajszállítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti  adottságok és a gazdasági élet  kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egy­egy ország  természeti, gazdasági sajátosságairól,  értékeiről, kapcsolatairól más  országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok  elemzése. Magyarország földrajza. Történelmi visszatekintés földrajzi  Természeti adottságaink és  szempontból. Kiselőadások,  erőforrásaink, medencejelleg. A belvíz,  beszélgetés, összefüggések keresése. az árvíz és a hóesés okozta veszélyek.  Fotók, képeslapok gyűjtése, tabló  Népesedési folyamatok. készítése. Korabeli vízrajzi térképek elemzése,  151

éghajlati összefüggés keresése. Képek, szemelvények bemutatása  árvízről, belvízről, veszélyeiről,  következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek  szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos statisztikai  adatok elemzése. Népesedési  problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel  kapcsolatban. Idegenvezetői kiselőadás hazánk  nevezetességeiről. Terméklista gyűjtése hazai  termékeinkről, kivitelünkről. Technika és  életvitel

Cél: annak megismertetése, miképpen  tudunk együtt élni azzal a technikai  környezettel, amelyet az élet  megkönnyítése érdekében hoztunk létre.  Bemutatni a fenntartható fejlődés  összefüggéseit, követelményeit, a  problémák rendszerét és lényegét átlátó  környezetgazdálkodást. A technikai  nevelés alkalmas a környezeti válság  okainak és lehetséges megoldásainak  bemutatására.

5. évfolyam

Az ember környezet átalakító  tevékenysége. Lakóhelyünk  veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki  közlekedés. A levegőszennyezés és  elkerülésének módjai. A kerékpáros,  gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a  hulladékok kezelése.

152

Séta az iskola körül, mesterséges  környezeti tényezők listázása. Megfigyelés: milyen növények,  állatok élnek környezetünkben?  Milyen az épületek állapota? Térképvázlat készítése, fák  bejelölésével. Egyszerű levegő tisztasági  vizsgálatok: szálló porszennyeződés  kimutatása közlekedési út mentén és  attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt  hány db. gépkocsi halad el?  (Csoportmunka) Hétvégi élelmiszer­bevásárlás  anyagainak csoportosítása. Milyen  alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a  háztartási szemét? Hogyan  csoportosíthatjuk a hulladékokat?

6. évfolyam

Gazdálkodás a természeti  erőforrásokkal. A bányászat hatásai a  környezetre. Környezetkímélő  technológiák, hulladékok. A háztartási  hulladékok szelektív gyűjtése.

7. évfolyam

A fosszilis energiahordozók. A savas  esők. Az erőművek bemutatása. Alternatív  energia­források: (nap, szél, biomassza,  geotermikus energia). Az alternatív  energiahasznosítás (pl. napkollektor)  egyszerű bemutatása. A közlekedési eszközök  környezetkímélő használata. Energiatakarékosság a lakásban.

8. évfolyam

Beszélgetés az ember és a természet  kapcsolatáról, a természet anyagainak  hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése,  bemutatása környezetkárosító  hatásokról. Videofilm megtekintése  környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív  hulladékgyűjtés jelentőségéről, a  hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési  lehetőségének megtervezése.

Videofilm a savas esők okozta  környezetkárosító hatásokról. A környék épületeinek, szobrainak  megfigyelése terepsétán, a mészkő  pusztulási formái. Szituációs játékok közlekedési  szokásokkal kapcsolatban. Villany­, gázszámlák  tanulmányozása. Hogyan  takarékoskodhatunk otthon, és az  iskolában az energiával? A természet kizsákmányolása a  Beszélgetés, képek, szemelvények  fenntartható fejlődés. A napelemek és  bemutatása alternatív  egyéb környezetkímélő energiaforrások.  energiaforrásokról. Víztakarékosság. A jövő környezetkímélő  Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés  közlekedésének megtervezése.  során. Környezetkímélő közlekedési  Üzemlátogatás során megfigyelés a  eszközök. víz felhasználásáról,  A fogyasztói társadalom és a reklám. vízszennyezésről, víztisztításról. Vízzel való takarékoskodás  megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink  során mi az, amire nem volt  szükségünk? Mit vásároltunk  fölöslegesen, miért (listázás,  indoklás)?

153

9. Környezeti nevelés partnerei – kapcsolatok 9.1. Kollégák, tanítók, tanárok Iskolánk értékrendjében eddig is kiemelkedő helyet foglalt el a környezeti nevelés. A kollégák  fontosnak tartják ezt a nevelési célt és igyekeznek beépíteni tantárgyaikba, hogy fejlődjön a  tanulók környezettudatos magatartása. 9.2. Osztályfőnökök Az osztályfőnök személyisége, pozitív szemlélete, elhivatottsága ez ügy iránt meghatározó  tanulóink környezethez való viszonyának alakulásában. Iskolánk második éve vesz részt az  Illegális szemétlerakók felkutatásában /tájsebészet/. Az osztályfőnökök szívesen vállalják az  ilyen   jellegű   tevékenységeket.   Az   osztályfőnöki   órák   egészség   és   környezetvédelmi  tananyagok kihasználásával is bekapcsolódnak a munkába. 9.3. Napközis nevelők Iskolánkban két alsó  és egy felső tagozatos  napközis csoport működik. Környezetvédelmi  tevékenységükkel ők is hozzájárulnak a környezeti neveléshez. ­ kirándulások szervezése ­ bekapcsolódnak az iskola egészségvédelmi, környezetvédelmi programjaiba, versenyeken  vesznek részt ­ sportversenyek szervezése a napközis csoportok között ­ rendszeres séta a friss levegőn ­ videofilmek megtekintése ­ a könyvtár környezeti nevelést szolgáló programjai 9.4. DÖK A Diákönkormányzat munkájában minden évben nagy jelentősége van a hulladékgyűjtésnek.  Az iskola minden osztálya részt vesz az akcióban, tanulóink érzik fontosságát. 9.5. Iskolavezetés Az   iskola   vezetősége   partner   bármilyen   környezetvédelmi   tevékenységet   vállalunk,  munkánkat maximálisan segítik, támogatják, ösztönzik.

154

9.6. Kapcsolataink      Abaúj ­ Hegyközi és Encsi Többcélú Kistérségi Társulás      Encs Környezetvédő Oktató Központok      Tiszaújváros Környezetvédő Oktató Központok       KÖNE       BNP       VAC       Zempléni Tájvédelmi Körzet Az   említett   intézmények   által   szervezett   versenyeken   mérik   össze   tudásukat   tanulóink   a  környék tanulóival. Településünk   jövője   szempontjából   meghatározó   az   iskolánk   számára,   hogy   az  iskolafenntartó önkormányzat is támogatja környezeti nevelési tevékenységünket. A   szülők   intenzívebb   bevonása   szervezőként,   résztvevőként   még   előttünk   álló   feladat.   A  családok példamutató magatartása a környezeti nevelésben a leghatékonyabb módszer lenne.  Ezért még sokat kell fáradoznunk.

10. Minőségfejlesztés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai illetve előírt követelményei határozzák meg  azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk.  A környezeti – egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a  tantárgyi tudás. Nem is egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés  eredményének.   A   fejlődés  folyamatos   követése  és  az   iskolai   célokkal  történő   összevetése  alapvető   nevelői   kötelesség.   Tanulóink   neveltségi   szintje   és   beállítódásának   értékelése  magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg. Ellenőrző – értékelő tevékenység szempontjai: ­ Mindig biztosítani kell a javítás lehetőségét. ­ Az   értékelés   során   a   nevelőnek   körültekintő,   lényegre   irányuló,   tárgyilagos,  egyértelmű   információkat   kell   adnia,   melyek   tükrözik   a   fejlődés   irányát   és   fokát,  minősítve   a   személyes   előrehaladást   és   határozott   instrukciókat   kell   adnia   a  továbblépéshez. ­ Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

11. Pedagógus­továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell  tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. a) Belső továbbképzés: ­ nevelési értekezletek, 155

­ ­ ­

tanfolyamok, tapasztalatcsere, tanulmányutak, stb.

b) Külső továbbképzések: ­ városi, megyei, országos konferenciák, ­ rendezvények, ­ akkreditált továbbképzések, stb.

12. Értékelés a környezetismeret tanítás­tanulás folyamatában A  tanulók   tantárgyi  tudása teljesítményükben  realizálódik.  A teljesítmény  lehet  szóbeli és  írásbeli felelet, feladatmegoldás, különböző műveleteknek a végrehajtása, munkák elvégzése ­

Beszélgetés: az ellenőrzés  beszélgetéssel  történő formájában a kérdések az osztálynak  szólnak.

­

Frontális osztálymunka során: a feladatot az egész osztály kapja, amelyre minden tanuló  válaszol. /pl. cselekvéssel, szókártyákkal /

­

Feladatlapos   ellenőrzés:   célja,   hogy   rövid   idő   alatt,   minél   több   tényismeretről  számoljanak be a tanulók.

­

Ellenőrzés egyéniesítése: egy tanuló ismereteiről győződhetünk meg.

­

Csoportos: csoportban elvégzett tevékenységről ad számot.

­

Folyamatos   megfigyeléssel   történő   ellenőrzés:   kiterjed   az   egész   tanítási­   tanulási  folyamatra   /   figyelem,   érdeklődés,   aktivitás,   ismeretszerző   tevékenység,   ismeretek  pontossága, szilárdsága, ismeretek alkalmazásának ellenőrzése /

­

Rajzos feladatlapokkal

­

Témazáró tudáspróba: időszakosan

(Lásd 2. számú melléklet)

156

V. Fejezet Környezeti nevelési és egészségnevelési program I.S.P. Ál. Isk. és A.M.I. Abaújszántó, Szepsi Csombor Márton Tagiskola, Telkibánya

1. Környezeti   és   egészségnevelési   programunk   iskolánk   alapelveire   és   céljaira   épül,   s   a  Magyarországi   Ökoiskola   Hálózat   tagjaként   követendő   kritérium   rendszer   (,   amelyen  iskolánk pedagógiai cél – feladat és eszközrendszere alapul) pedig bennfoglaló keretét, s a  megvalósítás hogyanjára érvényes útmutatót ad mindehhez. (Ld. a HT –ben az Ökoiskola  Cím kritérium rendszert.) 2. Régebbi (a 2001­es és 2004 –es pedagógiai programunk eddig is külön fejezetet szentelt a  környezeti   nevelésnek,   most   mindezt   csupán   újragondolva,   átrendezve   szedjük  rendszerbe,   hangsúlyozva,   hogy   ez   csak   a   program   leírása.   A   környezeti   és,  egészségnevelés céljai, fejlesztési feladatai, tartalmai többnyire tantervi szintre lebontott  módon az Ökoiskola Cím pályázatra kötelezően benyújtandó munkatervben szerepelnek.  (Ld. alább!)  3. Az ökoiskoka  kritérium  megnevezése (Itt   szerepelnek   gyakorlatilag az öko  célok és fejlesztési   feladatok A/1.a környezet­tudatosság A/1.b mindennapi működés

A kritérium  helyzete az  iskolában (1 ­  megvalósult; 2  – tervezzük; 3  – nem  valósítható  meg) 2 2

Kapcsolódó dokumentumok  Felelős kapcsolattartó – Ez a pont igen lényeges,   mert itt lehet meghivatkozni a  kidolgozottsági szinteket, pl.:  tantervi / tanmenet /  intézkedési terv szintű stb.

Határidő

Munkaterv / intézkedési terv

Isk. ig. / DÖK patronáló

……………

Munkaterv / Tanterv /  Tanmenet / Projekt terv

Környezeti nevelési  feladat gazda

…………….

4. Külön fejezetet szántunk az egészségneveléssel és fejlesztéssel foglalkozó résznek,  a KN  ­   i   mellett,   megjegyezve,   hogy   a   kettő   elválaszthatatlanul     feltételezi   egymást.   A  fogyasztóvédelem kérdései a KN keretein belül kerülnek feldolgozásra.  5. A KN ­ t és egészségnevelést érintő minőségfejlesztési megközelítésünket abban juttatjuk  egyenlőre   kifejezésre,   hogy  tervező   táblázatokat  használunk   (ld.   a   nevelési   program  kiemelt feladatainak tervezetét!), melyek a P – D – C ­ A ciklus logikáját követve, alapját 

157

képezhetik a MIP – ben előrevetített folyamatterv jellegű, hosszútávon minőségi, konkrét  megvalósulást biztosító feladat / intézkedési terveknek.  Célok +  sikerkritériumok (Amit el akarok érni.) Feladatok (Amit teszek az  előzőért.) Eszközök, eljárások,  módszerek (Amit felhasználok a  feladat  végrehajtásakor.) Felelősök. (Tervező, szervező,  irányító, kivitelező.)  Határidők. Célok, feladatok  teljesülése  ellenőrzésének elvei,  módjai, időpontjai. Célok módosítása.

Tervező táblázat Az iskola környékének, valamint a település központjának tisztábbá,  hulladékmentessé tétele. Akkor nevezzük sikeresnek a projektet, ha a hulladékjárőr feljegyzési naplójába  legalább fél éven keresztül nem kerül feljegyzés helybéli lakosokhoz társítható  szemetelésről.   Szemléletformáló akciók szervezése, motiválás, perspektívába helyezés.   Kiindulásként, egy az egész települést érintő nagytakarítás szervezése. A szándékos   szemetelőkkel kapcsolatos szankcionálás módjának tisztázása a települési   önkormányzattal. Hulladékjárőr felállítása. Karbantartó takarítások szervezése fél   évente. Eredményeink” ünneplése”. Tanítási projektek szervezése az iskolai tanárai és tanórán kívüli, az akciót érintő  tevékenységekre, tanulók motiválása. Takarítási eszközök, hulladékgyűjtők, traktor   utánfutóval, hangosbemondó készülék, egyéb hangosító berendezések, hordozható  pavilon, plakátok, táblák, festékek. Egyeztető megbeszélések az önkormányzattal,   hírlevelek, lakossági fórum szervezése. Tombolatárgyak a szemétszüreti bálra,   környezetbarát háztartási termékek lakossági motivációs célokra.   A környezettan tantárgy tanítója, DÖK patronáló tanár, iskolaigazgató, az iskola   tanulói, tanárai, SZMK és a település lakossága. Előkészítés –………… Nagytakarítás és szemétszüreti bál……….. Hulladék   járőrözés folyamatosan. Karbantartó takarítások október és márciusban.  A hulladékjárőr feljegyzései, melyek az önkormányzati szankciók alapjául   szolgálnak, minden hónap első szerdáján, a polgármesteri hivatalba továbbítva,   átbeszélve. Amennyiben 1 év során több mint 5 szándékos és visszatérő szemetelő helybeli lesz   még a feljegyzéseken, a szankciók és motivációs rendszer átalakítása.

Ugyancsak a minőségfejlesztést szolgálja az Ökoiskola Cím pályázatra beadandó  ökomunkaterv kísérő táblázata: Az ökoiskoka  kritérium  megnevezése A/1.a környezet­tudatosság A/1.b mindennapi működés

Eszköz, mely a kritérium megvalósulását segíti

Differenciált elégedettségvizsgálat (Figyelembe véve a megkérdezettek életkorát,  érdekeltségi szintjét; a következő évi öko ­ munkaterv kiindulópontja ez legyen; érdekes és   alternatív legyen, pl.: számítógépes lekérdezés, Külső szakértő és külső nem szakértő, de a  helyi közösség életében elismert ember is vonassék be!) A tanítási projektek használják ki a vizsgálatot; legyenek helyi mérőórák; teremtsük meg  ebben a tevékenységben is a tanulók lehetőségét ahhoz, hogy valóban partnerek lehessenek  a tanítási­ nevelési folyamatban. (Attól lesznek partnerek, ha fel tudunk ajánlani nekik  mozgástereket, amelyek az ő önállóságukhoz szabott, de ezen belül teljesen szabad  döntéstereket jelentenek.)

6. A célok operacionalizálását segítendő, használunk még egy „Lehetséges iskolai teendők”  című táblázatot, mely arra hivatott, hogy ötleteink (szerzett ötleteinkkel együtt) ne  vesszenek el, valamint ésszerűen és strukturáltan lehessen őket beilleszteni munkatervi  teendőink közé. Példa részlet a táblázatból: 158

Teendő, téma, ötlet,  felvetés, probléma  ,megoldás, javaslat,…  Úszás oktatás (esetleg  önköltségen is)

Lehetséges teendők listája Mit (Miket) érint? Kit (Kiket)érint? Mt.;SZMSZ;Ped.prg.;Tanterv;   Tanmenet;Ökoiskoka Mt., Ta­Ne­Mo;KN;iskolai környezt   fejlesztése;…    Tanterv/Egészségfejlesztés/   Valamelyik  /Mt./Órarend/Költségvetés osztályt/Testnevelők /  Iskolafenntartó

Ütemezés

…………… 

7. A   cél   –   feladat   –   eszköz   logikai   sorban   szereplő   eszközrendszer   multifunkcionális  kialakításához használjuk a következő táblázatot, mely a Ta – Ne – Mó (Tanítás – Nevelés  – Módszer) nevet viseli, s melyben tanítási – nevelési anyagok, eszközök, módszerek,  eljárások, lehetőségek találhatóak, melyek vagy a pedagógusok birtokában vannak, vagy  tudomásuk van róla, s javasolják iskolájuk, s kivált tanártársaik részére. Fő szempont: a  különböző   képességű,   érdeklődésű   ás   különféleképpen   motiválható   diákok   részére  változatos repertoár összegyűjtése és pedagógiai gyakorlatba vonása. Ta – Ne – Mó táblázat Eszköz, anyag, eljárás, módszer, lehetőség

Felhasználási terület / hozzáférés módja

Helybeli   szellemi   energiák   az   oktatáshoz   segítségül  Előadások – erdész, múzeum igazgató hívása Madárodú – telep gondozása

Környezetismeret tanóra – kertünk madarai téma

Környezeti nevelési program kidolgozásának elemei 8.  Jogi háttér­ 8.1. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv  (Nat) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata,  melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a  tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás­tanulás szemléleti egységét, a tanulók  személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az  iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési  programjukat is. Ezek a jogszabályok lehetőséget kínálnak arra, hogy az iskolák  megtervezzék környezeti nevelési tevékenységüket. 8.2. A parlament 1997. december 15­én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi  CLV. törvényt. melynek első része V. fejezet 17.§­a rendelkezik a fogyasztók  oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi  jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása  alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi  Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek.               A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáció alapján a  közoktatási törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem  oktatása. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv  159

(NAT 2003) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes   tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a  fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati  alkalmazására.  Kiemelt fejlesztési feladat a Nat ­ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a  fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. 9. Helyzetelemzés 9.1. Települési természeti, környezeti adottságaink 9.1.1. Településünk K – NY irányú völgyben fekszik Abaújban, a Zempléni ­  hegység természetföldrajzi területén, középhegységi, kárpáti jellegű flórával és  faunával, az ország legészakibb területének megfelelő zordságú az éghajlat.  Vizes élőhelyekben (tó, patak) is bővelkedünk. 9.1.2. A Zempléni Tájvédelmi Körzet határa a települést kettészeli.  9.1.3. A kultúr ­ és ipartörténeti látnivalók megtekintésére tanösvények indulnak É és  D – i irányba Telkibányáról. 9.1.4.  Jelentós szennyező forrás a környéken a kassai vasmű, valamint látványosan  szennyezett a települést átszelő Ósva patak, mely utóbbiért a falu lakossága  tehető felelőssé. 9.2. Társadalmi, gazdasági adottságok 9.2.1. Kistérségünk az ország legelmaradottabb kistérségei közé tartozik 9.2.2. 700 fős község, nagyarányú munkanélküliség, a legnagyobb foglalkoztató az  önkormányzat és intézményei, az átalakult hajdani TSZ, s a szintén átalakult  erdészet,  új dinamizmussal az idegenforgalmi egységek. (Telkibánya új aranya  az idegenforgalmi vonzerő.) Az idegenforgalmi egységek rendelkeznek  úszómedencével, teniszpályával, erdei tornapályával.  9.2.3. A hajdani nemesércbányák területe kutatási koncessziós terület, valamint  jelentős, de hozzá nem férhető perlitvagyon található Telkibányán. 9.2.4. Infrastruktúrális ellátottságunk ez évvel teljes lett (villany, víz, gáz, szennyvíz,  telefon), bár a telefonvonalak nem az információs társadalom szintjéhez mértek. 9.2.5. Jelentős kulturális javaink vannak: az ország hajdani első porcelángyárának  épületében helyet kapó múzeum, bánya­ és ipartörténeti, porcelán, ásvány,  erdészeti és helytörténeti gyűjteménnyel. Szepsi Csombor Márton tudós, tanár,  Európa – utazó itt volt egy esztendeig oskolamester, romkert középkori  ispotályos templommal, a kopjafás temetkezés hagyományai, szabad királyi  bányavárosi történelem. 9.2.6. A hagyományápolás szokása, csak nyomokban lelhető fel. 9.2.7. Szakmai kapcsolatrendszerünk, partnereink: 9.2.7.1.  Az iskola filozófiájával összhangzó szakmai kapcsolatokat  megtestesítő intézmények, testületek, személyek. (Magyarországi  Ökoiskolák Hálózata – Országos Közoktatási Intézet,  Bükki Nemzeti Park  – Zempléni Tájvédelmi Körzet, Magyar Madártani és Természetvédelmi  Egyesület, Abaúj – Zemplén Értékeiért Egyesület, Borsod – Abaúj ­  Zemplén Megyei Környezeti Nevelők Egyesülete, Magyar Környezeti  Nevelési Egyesület, Erdei Iskola Egyület, E­Misszió Környezet – és  Természetvédelmi Egyesület, Környezetvédelmi Oktatóközpontok  Országos Szövetsége, Általános Iskola – Mikóháza, Általános Iskola –  Bodroghalom, ­ két utóbbi a KN – t kiemelten kezelő iskola, Zemplénben).  A Bükki Nemzeti Park Zempléni Tájvédelmi Körzete, mint a  160

telkibányai Erdei Iskola együttműködési szerződéssel megerősített  szakmai partnere. A Magyar Madártani és Természetvédelmi  Egyesület 32. számú helyi csoportjának pártoló tagjai vagyunk, a  Magyarországi Ökoiskola Hálózat kezdetektől fogva tagjaként tudhat. 9.2.7.2. A partnerekkel való együttműködés formái, tartalmai: környezeti  nevelési program közös elkészítése, módosítása, szemléletformáló akciók  szervezése, partneri igényfelmérés, élmény­ és tevékenységközpontúság  biztosítása, eszközfejlesztés, kapcsolatbővítés, környezeti problémák közös  megoldása, környezet és természetvédelmi akciók lebonyolítása, tanítási  projektek, közös tervezése, megvalósítása, pályázatok készítése, szponzori  vonalak kialakítása. 9.3. Az iskola külső  ­ belső környezete 9.3.1. Alapadottságok: Füves udvar, madárbarát kert (sok cserje), patakpart az iskola  bejárati frontja előtt, lombos fás hegyoldal karnyújtásnyira, melyen az erdei  tornapálya található. Külön zsibongó, sport és pihenő udvari részek.  Tornateremmel rendelkezünk, s egy különálló technika tanteremmel is, mely  ennélfogva többcélúan hasznosítható. Víz, gáz, villany, szennyvíz, telefon  hálózat áll rendelkezésünkre, a szemetet a településről kéthetente szállítják el. Az  iskolai és iskolakörnyéki terek zöldítésének filozófiája a funkcionalitás és  megjelenés harmóniája (pl.: deszkapalánk, melynek hátoldalán csapadékmérési  feljegyző táblázat). Ennek a tevékenységcsoportnak, ­ az iskolai épületgépészeti  és energetikai rendszerek környezetbarát működtetésével együtt, ­ az ökoiskola  munkaterv külön fejezetet szentel. 9.4. A KN objektív feltételei 9.4.1. Az iskola tanszer, taneszköz és információs ellátottsága. Alapadottságain  átlagosnak mondhatók, a fejlesztéseket leginkább a modern informatika területén  érezzük szükségesnek, de amikor taneszközről beszélünk, mi szélesebben  értelmezve a fent említett Ta – Ne – Mó táblázat eszközeire gondolva úgy  érezzük, hogy a bő és változatos módszertani repertoár kiépítésén és nem a minél  nagyobb materiális szertárkészlet kiépítése a cél. (A KN jellegéből fakadóan  természetesen hangsúlyozva a közvetlen megismerést célzó módszereket.) 9.4.2. Források bővítése – pályázás. Az Ökoiskola Cím pályázat az, amellyel a  pedagógiai program bevezetőjében  9.5. Humán erőforrások 9.5.1. Képzések. A tantestület négy tagja végzett el és kapott tanúsítványt környezeti  nevelési, valamint erdei iskola ­ vezetői továbbképzésről. 9.5.2. Belső továbbképzések, pedagógiai műhelyek formájában alakítjuk ki a  célirányosan szükséges kompetenciákat. 9.5.3. A módszertani kultúra  fejlesztése a Ta – Ne –Mó kialakításában ölt testet. 9.5.4. Szükséges még a motiváltság erősítése, valamint a nyelvtudás (angol)  fejlesztése, mert nagyon sok nemzetközi kapcsolat lehetőség rejlik a KN – ben. 9.6. A KN jelenleg is bő, mondhatni átfogó tartalmi skálával jelent meg az intézményi  képzésben: 9.6.1. Globális problémák 9.6.2. Természetvédelem 9.6.3. Környezetvédelem 9.6.3.1. Települési szinten 9.6.3.2. Iskolai, intézményi szinten 161

9.6.3.3. Az otthon, a család szintjén.  9.6.4. Fenntarthatóság és biodiverzitás kérdése 9.6.5. Fogyasztási szokások, hulladék kérdés 9.6.6. Energia kérdőjelek 9.6.7. Egészség és környezet kapcsolata 9.6.8. Mentálhigiéné és káros szenvedélyek 9.6.9. Terepi vizsgálódások, a környezet elemei, élőhelyek, fajok 9.6.10. Települési, település környéki értékeink 10. A környezeti nevelés tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli lehetőségei. 10.1. Tanórai lehetőségek 10.1.1. Külön órakeret felhasználásával. (Önálló tantárgy, modul tantárgy,  integrált tantárgy) Mi az önálló környezettan tantárgyat vezettünk be 5 – 8.  osztályig. (Ld. Környezettan tematizálásánál.) 10.1.2. Külön órakeret nélkül. (minden tantárgyban, a KN ún. infúzióval való  beiktatása révén) 10.1.3. Nem hagyományos órakeretben. (Erdei iskola, iskolakert, témanap,  témahét, tanítási projektek.) Az ökoiskola munkaterv külön fejezetei szólnak a  tantárgyköziség, a kereszttanterviség megvalósításáról, (utóbbiak, a KN – re  tekintettel külön kidolgozottak pedagógiai programunk egy fejezetét alkotva.), s  így eleve generálják a nem hagyományos órakeretben való gondolkodást. (Pl.:  KN – ben jeles napokra szervezett projektek, madárbarát kert.) Mint a Bükki  Nemzeti Park Zempléni Tájvédelmi Körzetének Erdei Iskolai partnerei, az erdei  iskolai szolgáltatások terén is jártasságra tettünk szert, s így (bár nem az erdei  iskola komplex jelentéstartalmának megfelelően) helybeli oktatási tematikánkban  is felhasználjuk azt, amit erdei iskolai programban nyújtanánk hozzánk érkező  csoportoknak. Az erdei iskola szervezésével kapcsolatban felmerül a  finanszírozás kérdése, melyet a település lakosságának (az iskolások  családjainak) anyagi lehetőségeit ismerve nem kalkulálhatunk önköltségesre,  tehát azzal a megoldással élünk, hogy az erdei iskola a mindenkori pályázati  lehetőségek függvényeként szervezhető meg! 10.2. Tanórán kívüli lehetőségek 10.2.1.  Szakkör, témanap, témahét, vetélkedők, versenyek, tanulói pályázatok,  kiállítások, szelektív hulladékgyűjtés, helyi környezetvédelmi akciók, fásítás,  füvesítés, iskolazöldítés, kézműves foglalkozások, színjátszás, dramatizálás,  faliújság, hírmondó, iskolarádió, könyvtári órák,… 10.2.2. A fent említett ötletsor nem lezárt, a „Lehetséges iskolai teendők” táblázat (ld.  5.) arra van kitalálva, hogy az ilyen ötletek el ne vesszenek, s hozzájuk választva  megfelelő Ta – Ne – Mó – t (vagyis módszert, ld. 6.), működő ötletek lehetnek.  10.3. Iskolán kívüli lehetőségek 10.3.1.  Múzeumlátogatás, üzemlátogatás, tanösvény bejárása, terepi takarítási akciók,  tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat, gyűjtőakciók (pl.: PET palack,  szárazelem, természetvédelmi tábor, …) 10.3.2. Ld. 9.2.2 10.4. Módszerek a KN – ben 10.4.1. Alapelvek: Életkornak való megfelelés, pozitív világ­ és életszemlélet,  szabadég iskolát megvalósító megoldást támogató, tevékenységközpontúság,  életszerűség, problémaorientált jelleg, megtapasztalásokat előtérbe helyező, 

162

játékos, élményközpontú, kooperativitásra építő, közösség és  személyiségfejlesztő.  10.4.2. Megfigyelés, kísérlet, mérés,…projekt, játékterápia, drámapedagógia, ,,,,vita,  kapcsolatépítés, médiák,…,internet, interaktív multimédia,…,múzeumpedagógia,  természetjárás,…,kérdőív, riport, problémamegoldás,… 10.4.3. A fent említett ötletsor nem lezárt, a Ta – Ne – Mó –táblázat (ld. 6.) éppen  arról szól, hogy az ötletek ne vesszenek el, sőt bővüljenek, s változatosabbá,  többféle cél és tanulói igény kielégítésére is alkalmassá váljanak. 10.5. Egyebek a környezeti nevelés helyi megközelítéséről: ld. 14.fejezet elejétől. 10.6. Iskolánkban külön környezeti nevelési tantárgyként „Környezettan” ­ t  oktatunk. Tematikájának váza a 14. fejezetben található. Továbbá ettől a tanévtől  kezdve, minden évben készítünk egy olyan KN – i program tervet, mely a 9. fejezet  már tárgyalt elemeire építve, osztályonként gondolja végig a KN éves iskolai  lehetőségeit. Egészségnevelési program 11. Jogi háttér: A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett új  Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ennek nyomán 2004 szeptemberétől az első évfolyamon már  ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet. A Nat értelmében az egészségnevelés a  közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át  kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás­tanulás  szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993.  évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk  részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel  kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat,  a „Nemzeti stratégia a kábítószer­fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz.  Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról,  továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek. 12. Az ökoiskolák és az egészségnevelés. A környezeti nevelés rendszerszerű, professzionális és intézményes megvalósítására  vállalkoznak az ökoiskolák. (Részlet az ökoiskola pályázatból: A fenntarthatóság elveinek az   oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az Oktatási  Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen létrehozza az Ökoiskola  Címet. A Cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek professzionálisan,   intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának  gyakorlati megvalósításával.) Ennek érdekében egy sokoldalú kritérium rendszer elvárásainak kell eleget tenniük,  melyből két kritériumot kiemelünk:  Az iskola helyi tantervében kiemelt figyelmet fordít a környezeti és az egészségnevelési   követelmények tantárgyi és tantárgyközi érvényesítésére, összehangolására.

163

A szabadtéri programok szervezésének fontos szempontja az egészséges életvitel. (Például  egészségre ártalmas levegőben nem szervez az iskola testnevelési és sporttevékenységet a  szabadban. Arról a meggyőződésünkről is számot adnunk, mely szerint a nevelés, oktatás alapját,  értelmét, célját az emberi erőforrások jelentik, ennélfogva első számú kiemelt feladat, hogy .  egészséges tanárok neveljenek egészségüket őrző és fejleszteni képes diákokat. 13. Egészség definíciókhoz való hozzáállás – céltételezés – célok operacionalizálása. 13.1.

Holisztikus szemlélet (a KN, az öko – szemlélet sajátja)

13.2. Az emberi élet: fizikai (testi), lelki és szociális szféra harmonikus együttese.  Akkor egészséges tehát, ha az említett területek egészségesek. 13.3. Az egészségtényezőkkel való összefüggés. Az egészséget meghatározó  tényezők: 13.3.1. Genetikai adottságok 13.3.2. A környezet állapota, minősége 13.3.3. Életmód  13.3.4. Az egészségügyi ellátó hálózat állapota, minősége Az egészségnevelés és fejlesztés iskolai feladatai ezek közül az utóbbi hárommal lehetnek  kapcsolatosak. 13.4.

Cél: A tanulók testi, lelki és szociális jóléte fejlődésének biztosítása.

13.5.

Feladatok: A célok hármas összetevőjéből következően.

Szomatikus nevelés Higiénés nevelés (személyi  és környezethigiéne) Profilaxisra (prevencióra)  nevelés Kondicionálás (testedzés,  sport) Baleset megelőzésre nevelés Egészséges életmódra és  táplálkozásra nevelés

13.6.

Pszichohigiénés nevelés Önismeretre, önfejlesztésre  nevelés Egészséges életvezetésre  nevelés Környezeti hatások  feldolgozására nevelés Emberi kapcsolatok  harmóniájára nevelés Devianciák megelőzésére  nevelés Érzelmi nevelés

Szociálhigiénés nevelés Kommunikációra nevelés Családi életre nevelés Társas kapcsolatok  működtetésére nevelés Társadalmi izolációk  felismerése, feloldása Egészségpropaganda

Eszköz oldal: Az egészségfejlesztő iskola.

13.6.1. Folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti, hogy az iskolai élet, a  tanulás és munka egészséges színtere legyen. Ismérvei: 13.6.1.1. Erősíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét. 164

13.6.1.2. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a  gyermekvédelmi szakemberek, ill. a diákok és a szülők között. 13.6.1.3. Iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít. 13.6.1.4. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek és a  testedzésnek. 13.6.1.5. Támogatja a lelki egészségfejlesztést biztosító programokat. 13.6.1.6. Figyelembe veszi a tanulók és a pedagógusok méltóságát. 13.6.1.7. Megérteti a helyi közösséggel, hogy az hogyan járulhat hozzá, vagy  hátráltatja az egészségnevelést, egészségfejlesztést. 14. Helyzetelemzés 14.1.

Telkibánya természeti és földrajzi környezete, települési adottságai:

14.1.1. Pozitív   hatás   tényezők:   Erdőkkel   borított   hegyoldalak,   friss,   ózondús   hegyi  levegő,   tiszta   vizű   patakok,   a   bioszféra   tapintható   közelsége,   változatossága,  tájképi   esztétikum,   perifériális   elhelyezkedés   az   országban   (van   amikor   jó!),  nincs igazán jelentős természet­ és környezetszennyező tényező, … 14.1.2. Negatív hatás tényezők: A tranzitforgalom felfedezte a Telkibányát kettészelő  főutat, kerülőút nincs, légifolyosó van felettünk, a kassai vasmű kohógázait erre  hozza a szél (egészségkárosító gázok, savas esők), sok rendezetlen emésztőgödőr  van   a   településen,   nincsen   szeparált   hulladékgyűjtés,   van   egy   korszerűtlen  kényszer ­ szeméttelepünk, perifériális elhelyezkedés az országban (van amikor  nem túl jó!), gyenge minőségű információs hálózat, kábel TV hálózat (sok média  szenny! + közösség ölő), nincs vasút (a leginkább környezetbarát közlekedés! +  elzártság), mezőgazdasági művelés kemikáliái, 14.2. Telkibánya társadalmi, gazdasági környezete: Zárt közösség (igaz így a negatív  hatások is jobban kizáródnak pl.: drog.), gazdasági és kulturális hátrányokkal, gazdag  történeti   régmúlt   (ipar   –   és   bányatörténet),   sok   munkanélküli   család,   kevés  jövedelem,  s így kevés jut a felvilágosult,  reform   életmód  „megfizetésére”,  kevés  szellemi   foglalkozású,   viszonylag   sok   idegenforgalmi   intézmény,   három   vallási  felekezet (lelki szemléletformálás), 14.3.

Iskolánk közvetlen környezete:

14.3.1. Iskolaudvar és környéke: Füves udvar, madárbarát kert (sok cserje), patakpart  az iskola bejárati frontja előtt, lombos fás hegyoldal karnyújtásnyira, melyen az  erdei tornapálya  található.  Külön zsibongó, sport és pihenő udvari részek. Az  iskolai   és   iskolakörnyéki   terek   zöldítésének   filozófiája   a   funkcionalitás   és  megjelenés harmóniája (pl.: deszkapalánk, melynek hátoldalán csapadékmérési  feljegyző táblázat).Ennek a tevékenységcsoport, ­ az iskolai épületgépészeti és  energetikai   rendszerek   környezetbarát   működtetésével   együtt,   ­   az   ökoiskola  munkaterv külön fejezetet szentel. A település centrumától 100 méternyire, de  nem a főforgalmi út mentén helyezkedünk el. 14.3.2. Iskolabelső Hét tantermünk van, tornateremmel rendelkezünk, s egy különálló  technika  tanteremmel  is, mely  ennélfogva  többcélúan  hasznosítható. Víz, gáz, 

165

villany, szennyvíz, telefon hálózat áll rendelkezésünkre, a szemetet a településről  kéthetente   szállítják   el.   Természetes   megvilágítású,   délelőtt   sajnos   árnyékos  tantermek,   világítótestek   megvilágítása   még   elfogadható;   központi   gázkazán,  elektromos melegvíz szolgáltatás a női és férfi öltözőben. Központi szennyvíz  csatornázás. Az iskolabútorzat nem kifejezetten ergonomikus. 15. Az egészségnevelés iskolai lehetőségei: 15.1.

Tanórákon:

15.1.1. Az egészségtan modul tantárgy 6. és 8. osztályban, mint külön tantárgy  szolgálja az egészségnevelés céljait. 15.1.2. A felsős osztályfőnöki órák keretében be van építve 10 ­10 egészségnevelési  óra. 15.1.3. Az egészségtan témái kereszttantervi jelleggel megjelennek különféle  tantárgyak témáiban. (Közvetlenül: a: környezetismeret, technika és életvitel,  testnevelés, biológia órákon; közvetve bármely tanórán is, ­ a tantervező ill. az  órát tartó szándékai szerint –  15.1.4. Külön témaegységként az elsősegélynyújtás kiemelt szerepét hangsúlyozzuk. 15.2.

Tanórákon kívül:

15.2.1. Saját szervezésben: Tanítási projektek, szakkörök, vetélkedők, pályázatok,  kiállítások,…(Ld. a KN hasonló formáit! 9.2., 9.3.) 15.2.2. Külső szervezésben: 15.2.2.1.  Országos egészségprogramok (Blend­a Med, Always, ….) 15.2.2.2. Az egészségügyi ellátó hálózat programjai 15.2.2.2.1. Iskolafogászati program (Iskolai fogorvos nyilatkozata ill.  iskolafogászati programja mellékelve.) 15.2.2.2.2. Védőnői vizsgálatok, előadások. (pl.: gerincvizsgálatok, …)  (Védőnői  nyilatkozat ill. program mellékelve.) 15.2.2.2.3. Iskolaorvosi vizsgálatok, előadások (vérnyomás ellenőrzés,…)  (Iskolaorvosi nyilatkozat ill. program mellékelve.) 16. Az egészségnevelés iskolai módszerei: 16.1.

Mint a KN – nél, ld. 9.4.

16.2.

Kiemelt jelentősséggel bíró módszerek:

16.2.1. Szakemberek (orvos, védőnő, mentőápoló,…) közreműködése. 16.2.2. Gyakorlatorientált egészségnevelés (pl.: ifjúsági katasztrófavédelmi verseny  elsősegélynyújtás témaköre, …) 16.3. Iskolánkban külön környezeti nevelési tantárgyként „Környezettan” ­ t  oktatunk. 17. Ettől   a  tanévtől  kezdve,  minden  évben  készítünk  egy  olyan egészségnevelési  program  tervet, a 14 – 15. fejezet már tárgyalt elemeire építve, mely osztályonként gondolja végig  az egészségnevelés éves iskolai lehetőségeit.

166

18. Rendelkezésre   áll   a   mindennapos   testedzés   programja,   melyet   évente   frissítenek  testnevelést oktató kollégáink. A program lebonyolításához személyi és tárgyi feltételeink  rendelkezésre állnak. 

167

A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3) 1

A kritérium  sorszáma A/1.a környezet­tudatosság

A/1.b mindennapi működés

1

A/1.c rendezvények hatásai

1

A/2 nyilvános munkaterv

1

Kapcsolódó  dokumentumok

Felelős,  kapcsolattartó

Nyilvánosság felülteken  (tervező fal, ökoiskola sarok –  az iskolában – és ATKE  hírfelületek – a településen ­ )  található dokumentumok. (Pl:  Attitűd vizsgálatok  eredményei grafikus  formában.) Cél: a  dokumentálás mellett a  felhasználhatóság, vagyis a  környezettudatosság adott  szintjéhez igazítani ökoiskolai  tevékenységeinket. ÖKO – járőr szolgálat adat  felvételezési dokumentumai.  Cél: a feljegyzett adatok  tanítási projektek, valamint  anyag­, energia­ és  hulladékgazdálkodási  tevékenységek kiindulópontjai  legyenek.  ÖKO – járőr csoport  munkaterve. Ld. Előző pontot.

KN­i munkacsoport  iskolaigazgató SZMK DÖK diák képviselők Célirányos diákokból is  álló projekt – csoport

A tervezésben érintett  csoportok tervező táblázatai,  javaslati listái, fórumairól  készült jegyzőkönyvek.  Nyílt tervező fal: Az  ökoiskolai célokat megjelenítő  nyilvánosság falon található,  minden iskolahasználó és  partner által folyamatosan  bővíthető „Lehetségesek –  listája”. A demokratikus  kezdeményezésekhez  szükséges, megfelelő  előkészítési időt biztosító  ütemezés. Lehetségesek  archívuma, hogy ne vesszen el  jó ötlet! Lényeges, hogy a tervező  táblázatok szerkezetében be  van építve a  minőségbiztosításnak való  megfelelés, ill. a  visszacsatolás – módosítás,  továbbá, hogy az iskolai 

KN­i munkacsoport  iskolaigazgató Óvoda vezető DÖK diák képviselők SZMK Partnerek képviselői

168

ÖKO – járőr csoport

ÖKO – járőr csoport

Határidő

munkatervek minden esetben  leképezik az adott tanévre az  ökoiskolai munkatervet!.

A kritérium  sorszáma A/3 arculat

A/4 civil szervezet

A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3)

Kapcsolódó  dokumentumok

2/3 (Megjegyzés: a  ROP­os  pályázatból újjá  épített iskolában  vannak olyan – pl:  épületgépészeti,  belsőépítészeti, ill.  az épület külső  szerkezeti  meghatározottságai  – adottságok,  melyek előnnyé  alakítása  időigényes,  néhányé pedig nem  lehetséges. Ezért  írtunk ide 2 és 3  számokat.) ½ (Megjegyzés:  Folyamatosan  átdolgozzuk és  aktualizáljuk  együttműködéseink  tartalmát,  lehetséges  területeit, ezért a  két szám.)

Ökoiskolai arculatterv tabló,  melyben diák, tanár, szülő,  iskolafenntartó, ill. iskolai  partner javaslatait elhelyezzük.  Kiemelt szempont: Esztétikum  (forma) és funkció  összhangjának elsőbbsége.  Fontos gondolnunk arra, hogy  az ökoiskolai arculathoz  eljárások, szokások,  anyaghasználat is tartoznak!

KN­i munkacsoport  Iskolaigazgató DÖK környezeti  nevelési felelős

Minden évben  tanév végén, a  környezettudatos sági felméréssel  egy időszakban,  2011­ig évente.

Együttműködési  nyilatkozatok. Közösen  bonyolított projektek tervei.  Közösen összeállított  munkatervek tervező  táblázatai (Kiemelten: MME  32. sz. Helyi Csoport; Abaúj –  Zemplén Értékeiért  Közhasznú Egyesület;  Aggteleki Nemzeti Park  igazgatósága; E­misszió  Természet – és  Környezetvédelmi Egyesület;  Magyar Környezeti Nevelési  Egyesület; DIALÓG  Egyesület) Az iskola és az ATKE  (települési közösségfejlesztő 

Iskolaigazgató A felsorolt szervezetek  képviselői

Ha 2, akkor az  iskolai  munkatervezési  időszakában,  évente, 2011­ig.

A/5. Élő kapcsolat   tartása települési civil   szervezettel

1

B/1 tanterv

1

egyesület) közös munkatervi  pontjai. (Lényeges, hogy a  kiválasztott civil szervezet, ne  valamely szűk szakterületre  koncentráló, hanem a civilség,  demokrácia, életminőség javítás,  távlatosság, településfejlesztés,  ifjúság támogatás palettájából  mutasson fel célokat.) Helyi pedagógiai programunk –  Alapelvek, célok, feladatok,  eszközök, eljárások fejezet.

169

Felelős,  kapcsolattartó

Iskolaigazgató ATKE tag pedagógusok ATKE ifi tagozat  diákjai

Iskolaigazgató KN­i munkacsoport

Határidő

Helyi tanterv – KN­i 

kereszttantervi fejezet. 

Kiemelt KN­i tantárgyak  tanmenetei – Környezettan,  egészségtan, hon­ és népismeret.

A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3)

Kapcsolódó  dokumentumok

Felelős,  kapcsolattartó

Határidő

B/2 a tanterv  minőségbiztosítása

2 (Azért kapott 2­es  számot, mert ez  folyamatos(an  szükséges)  változtatáson megy  át.)

Iskolaigazgató, mind a  MIP –ért felelős. Minőségügyi csoport  (ez iskolánk pedagógusi  létszámát tekintve,  lényegében azonos a  KN­i csoporttal.)

A  környezettudatos sági és  arculattervezési  felmérésekkel  egy időszakban,  a tanévek végén,  2011­ig évente

B/3 helyi élet a peda­ gógiai munkában

1

A nyílt munkatervezés  dokumentumai. (Ld. Fentebb!) Az iskolai munkaterv  ellenőrzési terve. A tervező  táblazatok. TaNeMó / Tanítás­Nevelés­ Módszertár –ban lévő  dokumentumok. (Céljuk, az iskola ped. Prg­ jának, helyi tantervének, éves  munkatervének korrekciója, a  FF és KN változásai,  aktualitásai figyelembe  vételével. Távlatos cél:  Előkészülni az ökoiskolai  kritérium rendszer  transzformálását a FF  kritérium rendszer irányába. Az iskola pedagógiai  programja, éves munkatervei,  valamint az ATKE (a helyi  közösségfejlesztő egyesület,  ld. Fentebb!) alapító  okirata,éves munkatervei.  (ezek az egymásra épülést  fejezik ki. A helyi  megóvására, a helyi szokás  kialakítására, a helyi szemlélet  formálására indított országos  kampányok, akciók  pedagógiai projektben  kifejeződő dokumentumai.  (Pl.: HUMUSZ – Válaszd a  visszaválthatót!)

B/4 differenciált  pedagógia

2  (Ld. B/2 pont  hasonló helyén)

Tanulói személyiségtérképek.  (Megtestesítve a diákok,  pedagógusok, szülők, szakmai  szervezeteknek az adott  diákról kialakított  véleményét!) Az előzőekre  alapozott (egyéni) fejlesztési  tervek.  Ta­Ne­Mó (ld. Fentebb!) erre  vonatkozó részei. Nevelési 

Osztályfőnökök KN­i csoport  Nevelési szakemberek

A kritérium  sorszáma

170

Iskolaigazgató  KN­i munkacsoport ATKE elnöksége ATKE ifi tagozat Aktuális pedagógiai  projekt csapata.

Minden tanév  elején – 2011­ig  évente.

tanácsadó, pedagógiai  szakszolgálatok vizsgálati  anyagai. A diákok kéréseit  kifejező „Lehetséges listák”  javaslatainak figyelembe  vétele. Hatékony tanulói  megismerés képzés  tanúsítványai.

A kritérium  sorszáma

A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3)

B/5 projekt

1

B/6 diákok mint partnerek 

2

B/7 szabadtéri programok

1

B/8 szabadtéren  egészségesen B/9 jövővel való  foglal kozás

Kapcsolódó  dokumentumok

Felelős,  kapcsolattartó

Pedagógiai projektek tára. Ta­Ne­Mó (ld. Fentebb!)  idevágó része. Diákok partneri helyzetben –  szituáció és témaajánló lista.  (A diákok és nevelőtestület,  valamint szülők által, a diák  öntevékenységre alkalmas  területeknek a gyűjteménye. A  Házirend ide vágó részei Helyi tanterv. Az iskola éves munkaterve.  Projekt tár.  Erdei iskola terv Környezettan tárgy tanterve. Szabadlevegős foglalkozások /  kinti tantermi órák tervei. Mindezekről készült fotók.

KN­i csoport  Iskolaigazgató

1

Ld. előző pont

Ld. előző pont.

2

Életkori szintek megfelelő  jövő projekt modulok  projekttervei.  A környezettan ill.  egészségtan, ill. osztályfőnöki  foglalkozások tantárgyi tervei.

KN­i munkacsoport Osztályfőnökök

1

KN­i csoport munkaterve. Az iskolai tevékenységek  tervezésének, szervezésének,  végrehajtásának felelősi  szintjén leíró ütemterv. Az iskolai KN­i csoport  kompetenciáinak, felelősségi  szintjeinek leírását tartalmazó 

KN­i csoport  Iskolaigazgató

KN­i csoport  SZMK DÖK képviselők és  patronáló tanár

környezeti neve­lési  csoport C/2 munkacsoport  feladatai

1

171

Minden tanév  vége felé 2011­ig  évente

KN­i csoport Foglalkozást vezető  pedagógus – segítő

B/x az iskola további   saját   kritéri umai C/1

Határidő

KN­i csoport  Iskolaigazgató

2011­ig évente,  az éves  munkatervezés  időszakában.

munkatervi melléklet. C/3 diákönkormány­zati  felelős

1

C/5 vezető beszél idegen  nyelven

1

C/6 házirend alakítása

1

Az iskolai nyílt  munkatervezési folyamat  során keletkező  dokumentumok. Az A és a B/6  kritériumcsoportoknál  keletkező dokumentumok. Nyelvvizsga bizonyítvány. A  külföldi partnerekkel folytatott  kapcsolattartás  dokumentumai. DÖK közgyűlés  jegyzőkönyvei. DÖK véleményláda A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3)

A kritérium  sorszáma

Kapcsolódó  dokumentumok

C/7 házirend és helyi  értékek

1

Házirend  Települési ÖRÖM – BÁNAT  térkép

C/7 nevelőtestület  ismeretei

1 ill. 2

C/8 szakképzett  nevelőtestület

1

C/9 A nevelőtestület mint  példa

1

C/10 ökoiskolavezető képzés C/11 tantestület mint csapat

1

1­hez KN­i és FF­i témájú  képzések tanúsítványai. 2­hez KN­i és FF­i témájú  képzések az éves  munkatervben, a pedagógus  továbbképzési tervben Környezettan tantárgyi  programok  Éves munkaterv  Célirányos tanúsítványok  Ta Ne­Mó Tervező táblázatok.  Személyesen menedzselt  projekteken, egészséges  életmód programokon való  részvétel igazoló –  dokumentumok, fotók Tanúsítvány

2

Pedagógiai műhelymunkák  tematikái. Célirányos tréningek tervei.  Tantestületi kirándulások,  „baráti órák” dokumentált  emléknyomai.  Közmegegyezések, egyetemes  igazságok fala tacepaói.

172

DÖK patronáló  pedagógus KN­i csoport

Iskolaigazgató

DÖK patronáló  pedagógus DÖK környezeti  nevelési felelős

Felelős,  kapcsolattartó DÖK patronáló  pedagógus DÖK környezeti  nevelési felelős Iskolaigazgató KN­i csoport

Határidő

2­hez: 2009  tanév elején

Iskolaigazgató KN­i csoport

Minden pedagógus

Iskolaigazgató

Elsősorban az  iskolaigazgató  Minden pedagógus

Lehetőség szerint  legalább évente  célzottan,  valamely  természeti  környezetben tett  kirándulással. Pedagógiai  műhelymunkák  folyamatában 

havonta. C/x az iskola további   saját kritériumai D/1 programok

1

Iskolai munkaterv.

KN­i csoport

D/2 táborok

1

Tábori munkatervek, fotó  dokumentáció.

KN­i csoport

D/3 részvétel a helyi  közéletben

1

ATKE (helyi civil  szervezettel) közös  munkatervi pontok.

KN­i csoport Iskolaigazgató

D/4 iskolaújság, iskolarádió

1 / 2

1­hez: az iskolai tacepaós  információs felületek 2­höz: Bta – stáb kibővített  munkaterve (a film és a  képújság területeivel)

B – stáb – média  csoport

A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3)

A kritérium  sorszáma D/5 iskola működését  diákok  tanulmányozzák

1

D/6 továbbképzések  szervezése

1 /2

D/7 továbbképzések  kidolgozása

2

D/8 mozgás

1

D/9 Az ATKE ifiklub  programjai

2

E/1 együttműködés  iskolákkal

1

Kapcsolódó  dokumentumok Lásd – A/1/b! Pedagógiai projektek tervei Lásd B/6 –nál! 1­hez: Bázisiskolai  munkatervek. (két kistérség  KN­i és természetismereti  bázisiskolája vagyunk.) 2­höz: Az iskola, mint  kistérségi közösségi  tudásközpont projekt – terv  dokumentumai. Az iskola, mint kistérségi  közösségi tudásközpont  projekt – terv dokumentumai.

Iskolai munkaterv, órarend  Tornaterem használati órarend Sportköri naplók ATKE ifi tagozat munkaterve

Felelős,  kapcsolattartó ÖKO – járőr csoport KN­i csoport SZMK DÖK képviselők és  patronáló tanár KN­csoport ATKE vezetősége FÉSZAK (kistérségi  közösségfejlesztő  egyesület vezetősége)

Határidő

2­höz 2009 tanév  végére

Iskolaigazgató KN­csoport ATKE vezetősége FÉSZAK (kistérségi  közösségfejlesztő  egyesület) vezetősége Iskolaigazgató

2 – 2009 tanév  végére

ATKE vezetősége

2008 tanév  nyarától

Együttműködési megállapodás  Iskolaigazgató az abaújszántói ökoiskolával Óvodavezető Napközi otthonos  Megjegyzés:  Óvodánkkal is van kapcsolat –  Zöld Óvoda pályázati anyag 

173

2009 tanév  elejétől 2011.  tanév elejéig  majd  folyamatosan.

hivatkozásai. E/2 helyi igények

1

ATKE alapító okirata és  munkaterve

KN­i csoport ATKE  vezetősége

E/3 helyi média

1

Az ATKE „Kapcsolat” című  újságja

KN­i csoport  ATKE vezetősége

E/4 Eseményekkel való  foglalkozás

1

ATKE vezetőség  KN­i csoport

E/5 támogatók

1 / 2

FÉSZAK (kistérségi  egyesület) munkájában való  részesülés – iskolai munkaterv  Az A/4­ben jelzett civil  szervezetekkel közös  munkatervi pontok 1­hez: Községi önkormányzat  támogató nyilatkozata 2­höz: Kárpátok Alapítvány  közösségi tudásközpont  támogató nyilatkozat, s az erre  vonatkozó munkatervek

Iskolaigazgató KN­i csoport ATKE vezetősége

E/x az iskola további   saját kritériumai A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3)

A kritérium  sorszáma F/1 növények

1

F/2 informatika

1

F/3 közösségi hely

1

F/4 iskolabútorok

2

Kapcsolódó  dokumentumok Az iskola udvarának öko –  arculatterve; iskolai növényfaj  – térkép  Attitűd vizsgálatok ROP­os pályázat fejlesztési  listája. Informatika tanterem nem  informatikai szakmai célú  használatának naplózása. Kinti klub tanterem és ATKE  klub használati naplója. Fotódokumentáció

Felelős,  kapcsolattartó KN­i csoport  Környezet gondozó  csoport Iskolaigazgató Informatika tanár

DÖK képviselők,  DÖK patronáló tanár ATKE ifi klub vezetői Iskolaigazgató

Ergonómiai és környezetbarát  minősítések Iskolai öko – arculattervek. Attitűd vizsgálatok F/5.a kerékpártároló

1

Fotódokumentáció

KN­i csoport

F/5.b madáretető

1

F/5.c esővízgyűjtő

2

Fotódokumentáció. Madárodú – telep gondozó  projekt munkanaplója. Konstrukciós tervek

KN­i csoport  Környezet gondozó  csoport KN­i csoport

174

Határidő

Jórészt külső  erőforrás  függőek, s így  mint ilyen  esetlegesek, nem  ütemezhetőek  pontosan.

Részben 2011­re  kompletten ld. F/ 4­et!

F/5.d konyhakert

3

A diákok mindegyikének  lakókörnyezetében van ilyen.

F/5.e dísznövény

1

F/5.f komposztáló

1

Az iskola udvarának öko –  arculatterve;  Iskolai növényfaj térkép Attitűd vizsgálatok Fotódokumentáció Iskolai öko – arculatterv.

F/5.g játszótér

1

F/5.h sportpálya

1

F/5.i zöldterület

1

F/6.a  harmonikusan  illeszkedő épület

1

A kritérium  sorszáma F/6.b minimális erőforrású  épület

A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3) 1 / 2 ill.3

F/6.c egészséges épület

1 ill. 3

F/6.d ergonómia, esztétika

Ergonómia – Ld F/ 6/b Esztétika – 1 Ld. F/6/b

F/6.e.  energiatakarékossá  tervezés F/7.a gyalogos­ és  kerékpárutak

1

Fotódokumentáció Iskolai öko – arculatterv. Attitűd vizsgálatok Fotódokumentáció Iskolai öko – arculatterv. Attitűd vizsgálatok Fotódokumentáció Iskolai öko – arculatterv. Attitűd vizsgálatok Fotódokumentáció Attitűd vizsgálatok

Kapcsolódó  dokumentumok

KN­i csoport  Környezet gondozó  csoport KN­i csoport Környezet gondozó  csoport SZMK Környezet gondozó  csoport SZMK  Környezet gondozó  csoport SZMK Környezet gondozó  csoport Iskolafenntartó

Felelős,  kapcsolattartó

Határidő

1 – részben megfelelés. Pl:  Hőszigetelések megfelelőek. 2 – pályázunk az alternatív  energia felhasználású és  környezetbarát  anyaghasználatot támogató  rendszerek beépítésére 3­ Alapadottságokon (nem új  építésről lévén szó!) nem  tudunk változtatni (pl: tájolás 1 – a természet környezet  nyújtotta egészséges tényező  miatt 3 – az alapadottságokból  fakadó tényezők miatt (pl.:  tájolás) Ld. F/6/b

Iskolafenntartó Iskolaigazgató KN­i csoport

KN­i csoport

Ld F/6/b

Attitűd vizsgálatok Ld. F/6/b

KN­i csoport Ld. F/6/b

Ld. F/6/b

Fotódokumentáció

KN­i csoport

175

2 –Ld. F/4­nél

KN­i csoport

F/7.b hulladékgyűjtők

1 ill. 3

KN­i csoport

1

3­hoz. Bár helyileg  megvalósítjuk a szeparált  gyűjtésből származó anyagok  egy részének felhasználását, a  kistérségi szeparált  gyűjtőrendszer gyenge lábon  áll! Fotódokumentáció

F/8. dekoráció F/9 Szabadtéri   tanterem létrehozása

2

Tervdokumentációk

Iskolaigazgató KN­i csoport

G/1.a anyag­takarékosság

1

ÖKO – járőr csoport

G/1.b karbantartás,  takarítás

1

G/1.c játékok, taneszközök

1

ÖKO – járőr csoport  munkaterve Ökoiskolai arculatterv Karbantartási és takarítási  anyagok beszerzési  bizonylatai Instrukciók a karbantartók,  takarítók részére Ökoiskolai arculatterv

G/1.d adminisztráció

1

KN­i csoport Iskolaigazgató

G/1.e kikapcsolódás

1

Újrahasznosítás (papírtégla,  irodai szeparált gyűjtés) Anyaghasználati instrukciók. Ökoiskolai arculatterv A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3)

A kritérium  sorszáma

Kapcsolódó  dokumentumok

KN­i csoport  Művésztanárok

KN­i csoport

KN­i csoport

Felelős,  kapcsolattartó

1

Kémiai anyagok  használatának szabályai.

G/2.a főző és étkező helyiségek G/2.b közeli alapanyagok

3

Nem tartoznak ilyenek az  iskolához.

1 / 3

1 – ha teadélutánok  természetes /gyógy tea ill.  friss herba saláta  alapanyagaira gondolunk:  teadélutánok (pontosabban  nálunk teadélutánok büfé  kínálata. 3 – Ld. Előző pontot! Reforméletmód előadások fotó  ill. videó dokumentációja Egészségtan órák tanterve. Ld.  Előző pont 1­es jelzésű részét! Ld. G/2/c­t Ld. G/2/e­t

1 – A rendezvény  szervezője

Az iskolai (települési)  étkeztetés B menüje, az 

Tábori élelmezésvezető H. N. Adventista 

1

iskolabüfé  G/2.d.  egészséges ételek  italok G/2.e vegetáriánus

1 1 Óriási eredmény 

176

2009/2010 tanév  végére

Iskolaigazgató

G/1.f kémiai anyagok

G/2.c

Teljességében  csak esetlegesen  időzíthető –  külső  megvalósító  függő!

Kémia tanár

KN­i csoport ill. a  rendezvény szervezője  helyi H. N. Adventista  lelkész KN­i csoport ill.  rendezvény szervezője

Határidő

ennek  megvalósulása, s ez  a helyi Hetednapos  Adventista  Egyháznak  köszönhető! Nem volt még  ilyen igény.

önkormányzat  gyermektáborából!

G/2.g eldobható  csomagolású cikkek,  csak ha nincs más

1

G/2.h főzési, étkezési  eszközök G/2.i iskolakerti zöldségek

1

Szemléletformáló hatású  hulladék témát körbejáró  projektek tervezetei  törekszenek erre, egyébként  G/2/a Közüzemi étkeztetés szabályai  Tábori  az önkormányzati étkeztetésre  élelmezésvezető. vonatkozóan. Ld. F/5/d!

G/3.a újrafelhasználás, újrahasznosítás

1

G/3.b hulladék  szétválogatása G/3.c komposztálás

G/2.f speciális étrend

3

koordinátor

Az előző példa nyomán, igény  esetén lehetőséget látnánk rá!

KN­i csoport

1 ill. 3

Papírtégla projekt. Többször használható tartós  tanítási segédletek (pl:  digitális megformálás). Ökoiskolai arculatterv Ld. F/7/b

1

Ld. F/5/f

Ld. F/5/f

A kritérium  sorszáma

A kritérium  helyzete az  iskolában (1, 2 vagy 3)

Kapcsolódó  dokumentumok

Ld. F/7/b

Felelős,  kapcsolattartó

Határidő

G/3.d veszélyes hulladékok

1

A szárazelem gyűjtési  megállapodás a REElem­mel!

KN­i csoport

G/4.a víztakarékos  berendezések G/4.b.  vízrendszer  ellenőrzése G/4.c esővíz használata

Ld. F/6/b­nél

Ld. F/6/b­nél

Ld. F/6/b­nél

1

ÖKO – járőr csoport  munkaterve, feljegyzései.

ÖKO – járőr csoport

2

Ld. F/5/c­nél!

Ld. F/5/c­nél!

Ld. F/5/c­nél!

G/5.a hőenergia

1 ill. 3 1

1­hez ÖKO járőr  csoport 3­hoz Ld. F/6/b­nél ÖKO – járőr csoport

3­hoz: Ld. F/6/b­ nél

G/5.b elektromosság

1­hez: ÖKO – járőr  munkaterve 3­hoz: Ld. F/6/b­nél ÖKO – járőr munkaterve.

G/5.c megújuló energia

Ld. F/6/b­nél

Ld. F/6/b­nél

Ld. F/6/b­nél

Ld. F/6/b­nél

177

Ld. F/6/b­nél

G/6.a kémények

Ld. F/6/b­nél

Ld. F/6/b­nél

Ld. F/6/b­nél

G/6.b burkolt felületek pormentesek G/6.c Allergénnövény­ mentesség G/7.a gyalog, kerék­páron az  iskolába G/7.b közös autózás

1

Az iskola udvarának öko –  arculatterve

1 1

Az iskola udvarának öko –  arculatterve; Iskolai növényfaj térkép Fotódokumentáció

KN­i csoport  Környezet gondozó  csoport KN­i csoport  Környezet gondozó  csoport KN­i csoport

3

Nem merült fel ilyen!

G/7.c gyalog a természetbe

1

Ld. B/7 és B/8­nál!

Ld. B/7 és B/8­nál!

G/7.d tervezett közlekedés

1

Rendezvények tervező  táblázata – telekocsi projektek.

Rendezvény szervezője.

G/7.e  szállítások tervezése

1

Szállítások tervező táblázata –  telekocsi projektek.

Szállítások szervezője.

G/8 környezetkímélő  rendezvények 

1

A KN­i munkacsoport  alapelvei, melyek  projekttervekben és az iskolai  munkatervben is  érvényesülnek!

KN­i munkacsoport

G/x az iskola további   saját kritériumai

178

Ld. F/6/b­nél

Ld. B/7 és B/8­ nál!

Az iskola saját kritériumait bemutató táblázat Saját kritérium sorszáma1 A /5

A kritérium egymondatos leírása Élő kapcsolat tartása a település, olyan civil szervezetével, amelynek a település  egészére kitekintő programjában hangsúlyos elemek: a civil együttműködésen, a  közösségi kommunikáción, a nyilvánosságon alapuló fejlesztés, életminőség javítás,  a települési közösség fenntarthatósága

d/9

A települési ifjúsági klub megalapozása, fenntartása, koordinálása, az általános  iskolát elhagyó ifjúság majdani közösséggé formálása érdekében.

F/9

Az iskola udvarán, vagy közelében (egy szünetnyi időben megközelíthető)  szabadtéri tanterem kialakítása.

 A munkatervi táblázatban kapott sorszám: például F/9 

1

179

VI. fejezet 1. Fogyasztóvédelem „A fogyasztóvédelem célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói  magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulóban.”(NAT) Tartalmi elemei: • • •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása a természeti értékek védelme

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét! Hangsúlyozni kell a  minőség   és   a   biztonság   szerepét   a   fogyasztás   során,   valamint   a   gazdaságosságok   és   a  takarékosságot! Ezen ismeretek oktatásának szinterei: • az egyes tanulói foglalkozásokba beépítve: Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; Matematika: banki, biztosítási, vagy üzemanyag – fogyasztási számítások Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villanya, gáz, víz mérőórák) Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar: reklámnyelv, felíratok: a reklámkommunikációs csapdái Biológia:   génmódosított   élelmiszerek   (GMO),   amíg   az   élelmiszer   a   boltba   kerül,  táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. Kémia:   élelmiszerbiztonság   élelmiszeradalékok   (E­   számok),   vegyszermaradványok,  háztartási vegyszerek, kozmetikumok tudatos és célszerű használatuk. Informatika:   elektronikus   kereskedelem   (e­   kereskedelem),   internetes   fogyasztói  veszélyforrások, telefónia. Történelem:   EU   fogyasztói   jogok   fogyasztástörténet   és   fogyasztóvédelem,   a   reklám  története. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek: (pl. Hol készül a reklám? A zsebpénz?) • Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). • Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) • Hazai   és   nemzetközi   együttműködések  (más   iskolákkal   állami   és   civil  szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztó védelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac) NAT­ban szerepel még a fogyasztóvédelmen kívül: ­ ­

Közlekedésre nevelés Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése

180

­ ­

Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása XXI. századnak megfelelő természettudományos ismeretek megismerése, elsajátítása

Szabadidős tevékenység, hagyományok, DÖK, Sportkör,

2. Közlekedésre nevelés Szervezeti formák: • Osztályfőnöki órák • Rendőrségi előadások • Technika, illetve dráma órák • Erdei iskolai programok • Rajzpályázatok • Napközis foglalkozások • Prospektusok, plakátok, könyvek, filmek • Közlekedési vetélkedők (iskolai, körzeti, területi versenyek) • Sportprogramok (pl. kerékpártúra, amelyek során az elméleti ismereteket kell a  gyakorlatban alkalmazni. Témák:  A kerékpáros, illetve a gyalogos közlekedés szabályai  Tipikus veszélyhelyzetek és ezek kezelése  Leggyakoribb KRESZ táblák megismerése  A kerékpár alapfelszerelése (láthatóság, fék, stb.)

3. Az áldozattá válás megelőzése Szervezeti formák: • Osztályfőnöki órák témája • Védőnő felvilágosító előadásai • Rendőrségi tájékoztatások • Könyvtári előadások • Propagandaanyagok népszerűsítése • Szülők tájékoztatása • Dráma, irodalom, történelem tantárgyak keretében Témák:    

A média káros hatásainak tudatosítása Önismeret erősítése A helyes értékrend, erkölcsi normák tudatosítása Leggyakoribb veszélyhelyzetek megismerése és ezek elkerülésére való  felkészítés

181

A társadalmi problémák (anyagi, erkölcsi,…) megismerése, a családokra való  hatásaik, ezek kezelésére megoldási javaslatok keresése



4. Társadalmi bűnmegelőzés Szervezeti formák: • Osztályfőnöki órák témája • Védőnő felvilágosító előadásai • Rendőrségi tájékoztatások • Könyvtári előadások • Propagandaanyagok népszerűsítése • Szülők tájékoztatása • Dráma, irodalom, történelem tantárgyak keretében Témák:  Nemi erőszak  Drogproblémák és ezek következményei: (társadalmi, családi, egészségügyi)  Tünetei és gyanút keltő tárgyak  Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése  Agresszió, élet elleni erőszak  Pedofília  Magán­, köztulajdon elleni cselekmények  Gazdasági bűnözés  Családon belüli erőszak Mindegyik esetben a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni, illetve a kialakult helyzet  orvoslásának a lehetőségére fektetjük a fő hangsúlyt.

5. Erőszakmentes konfliktuskezelés Szervezeti formák: • Osztályfőnöki órák témája • Védőnő felvilágosító előadásai • Rendőrségi tájékoztatások • Könyvtári előadások • Propagandaanyagok népszerűsítése • Szülők tájékoztatása • Drámajátékok és mindenféle játék, mindegyik egy­egy konfliktus helyzet? Témák:   

A konfliktus fogalmának tudatosítása, értelmezése A konfliktus az előrehaladás eszköze A konfliktus okainak feltárása

182

 

A konfliktus kezelési stílusok tanítása, konfliktus megoldásának lehetséges  módjai Az iskolai versengés, mint konfliktus helyzet

183

VII. Fejezet A Pedagógiai program érvényessége, értékelése,  felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága 1.1. A pedagógiai program hatálya A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső  rendezvényeire,   tanórán   és   iskolán   kívüli   foglalkozásaira,   az   iskola   összes   tanulójára,  dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. 

1.2. Érvényesség Az iskola 2009. szeptember 1­től az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai  program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő­oktató munkáját. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása  az átdolgozást szükségessé nem teszik.

1. 3. Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület  folyamatosan figyelemmel kíséri.

1.4. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet • • • • •

az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a Szülői Szervezet, az iskola fenntartója.

A   szülők   és   a tanulók   a  Pedagógiai  Program  módosítását   közvetlenül   a  Szülői  szervezet,  illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. A   Pedagógiai   Programot,   annak   módosítását   a   nevelőtestület   fogadja   el   és   a   fenntartó  jóváhagyásával válik érvényessé.

184

1.5. Nyilvánosság Az   iskola   Pedagógiai   programja   nyilvános.   A   Pedagógiai   program   egy­egy   példánya   a   következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • • • • • •

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobáiban, az igazgatóhelyettesnél, az iskola főigazgatójánál, tagiskola igazgatóinál,

Felvilágosítást kaphatnak a pedagógiai programról: • főigazgatótól, tagiskola igazgatóitól, • igazgató helyettesektől.

185

VIII. Fejezet A Pedagógiai program legitimációja Az   intézményvezetés   a   pedagógiai   programot   a   jogszabályi   előírásoknak   megfelelően  megküldte   véleményezésre,   valamint   nevelőtestületi   értekezletet   szervezett   annak  megvitatására, elfogadására. A pedagógiai program legitimációját biztosító kötelező egyeztetés dokumentumai: • Szülői Szervezet(ek) támogató nyilatkozata (Iskolai SZMK) • Diákönkormányzat(ok) támogató nyilatkozata • Iskolaorvos(ok) támogató nyilatkozata (Egészségnevelési Programról) • Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Egyesület egyetértési nyilatkozata • Fenntartó Önkormányzatok jóváhagyó határozata A nevelőtestületek határozata a módosított Pedagógiai Programot elfogadta 100 % ­ban.

Abaújszántó, 2008. december 05.

PH

…………………………….. Stajzné Kender Ilona főigazgató

186

Melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató  munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Tankönyvek  1. évfolyam: Kuruczné Borbély Márta: Az én matematikám Kuruczné – Varga Lívia: Az én matematikám feladatgyűjtemény Esztergályosné Földes Katalin: Az én Ábécém Esztergályosné Földes Katalin: Arany ábécé Csájiné – Esztergályosné: Gyöngybetűk munkafüzet Esztergályos Jenő: Első olvasókönyvem Németh Lászlóné – Seregély Istvánné: Nagybetűs írásfüzetem­ Olvasásfüzet Csájiné Knézics Anikó: Szépen helyesen Török Márton Ibolya: Első technikakönyvem Fonódiné Pete Lászlóné: Nyitott szemmel Süle Ferenc: Első daloskönyvem 2. évfolyam: Nyíri Istvánné: Hétszínvarázs olvasókönyv Burai Lászlóné­ Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvarázs munkafüzet Fülöp Mária­ Szilágyi Ferencné: Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv Fülöp Mária­ Szilágyi Ferencné: Anyanyelvi gyakorlófüzet Esztergályos Jenő­ Flór Lászlóné: Az én matematikám Kuruczné Borbély Márta­ Varga Lívia: Az én matematikám feladatgyűjtemény Bencs Vilmosné: Írás munkafüzet Fuszikné Szabó Éva­ Matusekné Bíró Teréz: Második technikakönyvem Süle Ferenc: Második daloskönyvem Fonódiné Vidovics Katalin­ Pete Lászlóné: Nyitott szemmel 3. évfolyam: Burai Lászlóné­ Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvirág olvasókönyv Burai Lászlóné­ Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvirág munkafüzet Fülöp Mária­ Szilágyi Ferencné: Anyanyelvi gyakorlófüzet Fülöp Mária­ Szilágyi Ferencné: Fogalmazás munkafüzet Balassa Lászlóné­ Csekné Szabó Katalin­ Szilas Ádámné: Harmadik matematika könyvem Balassa Lászlóé­Csekné Szabó Katalin – Szilas Ádámné: Harmadik matematikakönyvem  feladatgyűjtemény Horváth Miklós­ Szentírmainé Brecsok Mária: Környezetismeret tankönyv és munkafüzet Albertné Balogh Márta: Harmadik daloskönyvem 187

Hegedűsné Kripák Ildikó: Harmadik technikakönyvem

188

4. évfolyam: Báthori Anna Zsuzsanna: Hétszínvilág olvasókönyv Lantos Mária: Hétszínvilág munkafüzet Fülöp Mária­ Szilágyi Ferencé: Nyelvtan és helyesírás Fülöp Mária­ Szilágyi Ferencné: Anyanyelvi gyakorlófüzet Fülöp Mária­ Szilágyi Ferencné: Fogalmazás munkafüzet Dr. Rakos Katalin: A mi matekunk tankönyv és feladatgyűjtemény Horváth Miklós­ Szentírmainé Brecsok Mária: Környezetismeret Horváth Miklós­ Szentírmainé Brecsok Mária: Környezetismeret munkafüzet Albertné Balogh Márta: Negyedik daloskönyvem Juhos Julianna­ Urbán Márta: Negyedik technikakönyvem 5. évfolyam: Takács Etel: Magyar nyelvkönyv + munkafüzet Mohácsi Károly­ Abaffy Lászlóné: Magyar irodalom olvasókönyv + feladatlap Horváth Péter: Történelem Tom Hutchiuson: Angol tankönyv + munkafüzet (projekt I.) P Forgács Edit: Német tankönyv + munkafüzet (Kommt) Csatári Katalin: Matematika I­II kötet Dr. Ichnód Sándor – Neubauer József: Technika 2000 Király Katalin: Ének­zene Fenyős Zoltán: Informatika I. Hartdégenné Reider­ Köves János: Természetismeret tankönyv + munkafüzet 6. évfolyam: Takács Etel: Magyar nyelvkönyv + munkafüzet Mohácsi Károly: Abaffy Lászlóné: Magyar irodalom olvasókönyv + feladatok Horváth Péter­ Hámori Péter: Történelem tankönyv Tom Huchiuson: Angol tankönyv + munkafüzet (Projekt II) P Forgács Edit: Német tankönyv + munkafüzet (Kommst dumit) Csatári Katalin: Matematika I.­II. kötet P Forgács Edit: Informatika Dr Ichnód Sándor­ Dr. Schiller: Technika 2000 Király Katalin: Ének­zene Hartdégenné Reider­ Köves János: Természetismeret tankönyv + munkafüzet 7. évfolyam: Takács Etel: Magyar nyelvkönyv + munkafüzet Mohácsi Károly Abaffy Lászlóné: Magyar irodalom olvasókönyv + feladatok Helméczy Mátyás: Történelem tankönyv 189

Tom Huchiuson: Angol tankönyv + munkafüzet (Projekt III) Csatári Katalin: Matematika III. kötet Füsi László­ Mészáros Róbertné és Nagy Vendelné: Földrajz tankönyv + munkafüzet Asztalos Gyuláné­ Paál Tamásné: Biológia tankönyv + munkafüzet Kecskés Attiláné­ Rozgonyi Józsefné: Kémia tankönyv + munkafüzet Dr. Halász Tibor: Fizika tankönyv Király Katalin: Ének ­ zene P Forgács Edit: Német tankönyv Gyenes András­ Dr. Siller I: Technika Fenyő Zoltán: Informatika III 8. évfolyam: Takács Etel: Magyar nyelvkönyv + munkafüzet Mohácsi Károly Abaffy Lászlóné: Magyar irodalom olvasókönyv + feladatok Helméczy Mátyás: Történelem tankönyv Tom Huchiuson: Angol tankönyv + munkafüzet (Projekt IV.) Jutta Duovitos, Sigfried Santos: Das Deutsmobil II. Nagy Vendelné­ Rugli István: Földrajz tankönyv + munkafüzet Dr. Kovács Imre­ Dr. Viktor András: Biológia tankönyv + munkafüzet Kecskés Attiláné­ Rozgonyi Józsefné: Kémia tankönyv + munkafüzet Dr. Halász Tibor: Fizika tankönyv Király Katalin: Ének ­ zene Csatári Katalin: Matematika I.­II. kötet Gyenes András­ Dr. Siller I: Technika Fenyő Zoltán: Informatika IV. Eltérő I. 2. osztály: Boldizsár Ildikó: Olvasókönyv Bacsó Mónika­ Vass Zoltánné: Anyanyelvünk világa I. II. Halász Ferencné: Matematika Tölgyszéky Papp Gyuláné: Környezetismeret 3. osztály Remeczné Komár Gabriella: Meseutazás Olvasókönyv és feladatlapok Dr. Rédeiné Szécsényi Dóra: Magyar nyelv Halász Ferencné: Matematika Tölgyszéky Papp Gyuláné: Környezetismeret Szerencsésné Kottász Zsuzsanna: Művészetek mesterségek 4. osztály

190

Demeter Gáborné: Meseutazás olvasókönyv és feladatlapok Remeczné Komár Gabriella: Magyar nyelv Halász Ferencné: Matematika Tölgyszéky Papp Gyuláné: Környezetismeret Szerencsésné Kottász Zsuzsanna: Művészetek mesterségek Balogh Andrásné Dr. Vörös Imréné: Egyéni korrekció 5. osztály Hámor Jánosné: Irodalmi olvasókönyv Hámor Jánosné – Molnár Ágnes: Magyar nyelv munkatankönyv és feladatlapok Tóth Péter: Életvitel és gyakorlati ismeretek 5­6. Tombor Gáborné: Történelem 5­6. Kapcsáné Németi Júlia: Társadalom ismeret, emberismeret 5­6. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természetismeret Kemény Judit­ Vandlik Tamás: Matematika Maitz Mária­ Pócz Gáborné: Ének ­ zene 6. osztály Hámor Jánosné: Irodalmi olvasókönyv Hámor Jánosné­ Molnár Ágnes: Magyar nyelv munkatankönyv és feladatlapok Tóth Péter: Életvitel és gyakorlati ismeretek 5­6. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természetismeret Tombor Gáborné: Történelem 5­6. Kapcsáné Németh Júlia: Társadalomismeret emberismeret 5­6. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Földrajz Kemény Judit – Vandlik

További taneszközök: kézikönyvek a tankönyvcsaládokhoz, tantárgyi programok betűhívó­készletek, betűkártyák, anyanyelvi falitáblák, applikációs képek helyesírási szótárak képes lexikonok CD­k, hangszalagok, kazetták, diák színes rúd készlet, szám – jelkártyák szorzótáblák mértékegységek térképek sporteszközök: labdák, tornapadok, stb,

191