Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Abaújszántó és tagintézményei
Általános Iskola Fony Szepsi Csombor Márton Általános Iskola Telkibánya
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2008
2
Grafika Várkonyi Károly
Tartalomjegyzék Bevezető I. Bevezető gondolatok II. Alapító okirat III. Helyzetelemzés III.1. Az iskolák arculata III. 2. Az iskola pedagógiai programja és a NAT kiemelt fejlesztési feladatai
5 6 8 14 14 18
I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 10. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
20 20
II. fejezet Az iskola helyi tanterve 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei
20 22 23 29 31 32 33 35 38 39 42 42
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 64 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 6. A tanulók fizikai állapotának mérése III. fejezet Egészségnevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások 2. Az iskola egészségnevelési célja, feladata
65
67 76 77 85 85 86
3
3. Az egészséges életmód fejlesztő programjai 87 4. Helyzetelemzés 88 5. Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában a tanórán és a tanórán kívül 88 6. Módszerek az egészségnevelésben 92 7. Összesített iskolai egészségnevelési program 94 8. Kapcsolatépítés és az egészségvédelmi szervekkel együttműködés 97 9. Ellenőrzés, értékelés az egészségnevelés terén 101 10. Irodalomjegyzék 102 IV. fejezet Környezeti nevelés 1. Bevezető 2. Az iskola és a környezeti nevelés 3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele 4. A környezeti nevelés program javasolt témái, elemei 5. A környezeti nevelés szinterei tanórán és tanórán kívül 6. Módszerek 7. Taneszközök 8. Környezeti nevelés tartalma az általános iskolában 9. Környezeti nevelés partnerei – kapcsolatok 10. Minőségfejlesztés 11. Pedagógustovábbképzés 12. Értékelés a környezetismeret tanítástanulás folyamatában V. fejezet Környezeti nevelési és egészségnevelési program I.S.P. Ál. Isk. és A.M.I. Abaújszántó, Szepsi Csombor Márton Tagiskola, Telkibánya
103 103 104 106 107 108 111 111 112 132 133 133 134 135
VI. fejezet 1. Fogyasztóvédelem 2. Közlekedésre nevelés 3. Az áldozattá válás megelőzése 4. Társadalmi bűnmegelőzés 5. Erőszakmentes konfliktuskezelés
156 157 157 157 158
VII. fejezet A Pedagógiai program érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága
159
VIII. fejezet A Pedagógiai program legitimációja
161
Melléklet 162 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 162
4
„…félig sem olyan fontos az amit tanítunk gyerekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” Eötvös József
5
Bevezető Az iskolában a nevelőoktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelésoktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: évente meg vannak határozva az aktuális célok és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A jelenleg érvényben lévő, 2001. 09. 01jén hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007. évi módosítása rendelte el, illetve az intézmény átszervezésiintézményi társulás tette szükségessé. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OMrendelet, a 32/1997. (XI. 5.) MKMrendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 11/1974. (VI. 8.) MKMrendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról az intézmény alapító okirata. A pedagógiai program magában foglalja: a nevelési programot, egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, a helyi tantervet. Az alapfokú nevelésoktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: 6
az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 2550%ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.
I. Bevezető gondolatok Az 1985ben életbe lépett oktatási törvény jelentős állomása volt a magyar közoktatásnak. Oldotta azokat a merev szabályokat, amelyek az iskola élet valamennyi mozzanatát központilag akarták szabályozni. A központilag előírt tananyag megvalósításában nagy szakmai önállóságot kaptak a pedagógusok. A többször módosított 1993. évi közoktatási törvény valamennyi iskola számára lehetővé és kötelezővé teszi a helyi pedagógiai program benne a helyi tanterv elkészítését, melynek lényegi eleme az, hogy az iskola saját körülményeihez, adottságaihoz, az iskolahasználók igényeihez, a fenntartó lehetőségeihez igazodva határozza meg tennivalóit. E program a törvény keretei között lehetőséget ad arra, hogy a NATban foglalt követelményekre alapozva az iskola valamennyi körülményre tekintettel az optimális programot állítsa össze. Olyan programot, amely nem állít teljesíthetetlen követelményt, de teljesítése erőfeszítést igényel a folyamat valamennyi résztvevőjétől. Az iskola helyi adottságai környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakulását, és behatárolja az oktatásnevelés eredményességét is. Pedagógiai programunk célja, egyrészt hogy a közoktatásról szóló törvényben foglalt célkitűzések megvalósításának módját meghatározza: másrészt hogy iskolánk kifejezve több évre kiszámíthatóvá és stabillá tegye az intézményben folyó munkát. Ennek megfelelően tartalmazza az 1993. évi LXXIX. tv. 48.ában foglaltakat: 1. Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül • az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, • a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, • a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, • a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, • a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, • a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, • a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, • a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
7
• • • • • • • •
• • • • • • • • • • • • •
a PP végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét tantárgyanként kell összesíteni! A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. Egészségnevelési és környezeti nevelés programját az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és válaszható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi kultúra és népismereti tananyagot. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. A pedagógiai program tartalmát meghatározza az 1993.évi LXXIX. Tv. A közoktatásról. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) kormányrendelet. Ezen túl a program készítésénél és módosításánál alkalmaztuk a 28/2000.(XI. 21.)OM rendeletet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről. Az önkormányzat minőségirányítási programja. Az önkormányzat intézkedési terve. A fenntartó által meghatározott keretek a törvényben előírtakon túl (pl. többletóraszám, helyi tartalom). Az intézmény alapító okirata.
Intézményünk nevelőtestülete által készített és elfogadott pedagógiai program a törvénynek megfelelően, a NATra építve, a fenntartó, a szülők, a nevelők által megfogalmazott helyi igények és a tanulók szükségleteinek, érdeklődésének figyelembevételével, valamint a lehetőségek számbavételével készült. A helyi tanterv alapja a 28/2000 (IX.21.) OM rendelet kerettanterve.
8
A pedagógiai program nevelési részét a jóváhagyást követő tanévtől azonnal, a helyi tanterv részét felmenő rendszerben vezetjük be. A programban megfogalmazott feladatok végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, és tanévenként egy alkalommal tantestületi értekezleten értékeljük.
9
II. Alapító okirat
ALAPÍTÓ OKIRAT Abaújszántó Város, Abaújalpár, Baskó, Fony, Sima, Telkibánya községek Önkormányzatának képviselőtestületei 4/2008.(VI. 23.) sz. együttes határozatával a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (a továbbiakban: Közokt.tv.) 37.§(5) bekezdésében valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88.§(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kiadott alapító okiratot az alábbiakban foglaltak szerint fogadja el: 1./
Az intézmény neve és székhelye, telephelyei: Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3881 Abaújszántó, Béke út 15.) Az intézmény telephelyei: 3881 Abaújszántó, Béke út 29. 3893 Fony, Rákóczi út 6. 3896 Telkibánya, Szabadság út 6.
2./
Az intézmény OM azonosítója: OM 029201
3./
Az intézmény alapítói: Abaújszántó Városi Önkormányzat Képviselőtestülete (3881 Abaújszántó, Béke út 51.) Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3882 Abaújalpár, Petőfi út 11.) Baskó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3881 Baskó, Fő út 43.) Fony Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3893 Fony, Fő út 3.) Sima Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3881 Sima, Fő út 38.) Telkibánya Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3896 Telkibánya, Nagy u. 2.)
4./
Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: Abaújszántó Városi Önkormányzat Képviselőtestülete (3881 Abaújszántó, Béke út 51.)
5./
Az intézmény fenntartói és székhelyük: Abaújszántó Városi Önkormányzat Képviselőtestülete (3881 Abaújszántó, Béke út 51.) Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3882 Abaújalpár, Petőfi út 11.) Baskó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3881 Baskó, Fő út 43.) 10
Fony Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3893 Fony, Fő út 3.) Sima Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3881 Sima, Fő út 38.) Telkibánya Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (3896 Telkibánya, Nagy u. 2.)
6./
Az alapítás időpontja: 2008. szeptember 01.
7./
Az intézmény típusa: Alapfokú nevelésioktatási, többcélú intézmény 8 évfolyamos általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény
8./
Az intézmény jogállása: Az intézmény a Közoktatási. tv.ben foglaltak alapján önálló jogi személy.
9./
Az intézmény működési területe: Abaújszántó, Abaújalpár, Baskó, Fony, Sima és Telkibánya települések közigazgatási területe. A maximális létszámkeretig más településekről is fogadhat tanulókat.
10./
Az intézmény egységei, tagintézmények: Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3881 Abaújszántó, Béke út 15.) Tagintézményei: Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fonyi Tagiskolája (3893 Fony, Rákóczi út 6.) Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szepsi Csombor Márton Tagiskolája (3896 Telkibánya, Szabadság út 6.)
11./
Az intézmény azonosító adatai, az intézmény és tagintézmények gazdálkodási jogköre: 11.1 A költségvetési szerv törzskönyvi azonosítója, szakágazati besorolása Törzskönyvi azonosító: Alaptevékenységi szakágazat: KSH gazdálkodási forma: KSH statisztikai számjel:
636645 852010 Alapfokú oktatás 322 Helyi önkormányzat által felügyelt 15349758751132105
11.2. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló bankszámlával nem rendelkezik Gazdálkodását Abaújszántó Város Polgármesteri Hivatala látja el. Költségvetési előirányzatát más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza. Az intézményvezető felelős a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére rendelkezésre tartott működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért, az elvárható takarékosság betartása mellett. 11
A Polgármesteri Hivatal a 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet 14.§nak előírásai szerint megállapodást köt a részben önállóan gazdálkodó tagintézményekkel, melyet a 4. pontban megjelölt felügyeleti szerv hagy jóvá. A részben önállóan gazdálkodó tagintézmények az önkormányzatok által jóváhagyott költségvetési előirányzatok felett részjogkörrel rendelkeznek, mely besorolás szakmai önállóságukat nem érinti. 12./
Az intézmény, tagintézmények feladatai: Az Általános Iskolák ellátják az Abaújszántó, Abaújalpár, Baskó, Fony, Sima és Telkibánya települések beiskolázási körzetében állandó lakóhellyel rendelkező 618 éves korosztály elméleti alapfokú oktatását, nevelését. 620 éves korosztály sajátos nevelését.
Az intézmény alaptevékenysége: a.) 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás tehetséggondozás, felzárkóztatás fakultatív foglalkozások, szakkörök, sportkörök szervezése nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátása: cigány kisebbségi oktatás képesség kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés ökoiskola b.) 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók, nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása szegregáltan: (14.),(58.) összevont osztályokban, évente váltakozó hármas összevonásban és integrálva is 78. évfolyamos általános iskolában Enyhe értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók neveléseoktatása Tanulási képességek kevert zavarát mutató gyermekek/tanulók nevelése, oktatása (dyszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) Komplex tanulási zavarokkal veszélyeztetett tanulók neveléseoktatása Országos szakértői bizottságok által javasolt tanulók neveléseoktatása c.) 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés d.) 805113 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) e.) 924036 Diáksport f.) 801313 Alapfokú művészeti oktatás: zeneművészeti képzőművészeti táncművészeti színművészeti tanszakon 12
Zeneművészeti ág: zongora, furulya, hegedű, gitár 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) magánének 7 évfolyam: (1 előképző, 6 alapfok) citera 11 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) kamarazene 4 évfolyam (alapfok) Felvehető tanulók száma összesen: 90 fő. Képzőművészeti ág:
grafika, festészet 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok 4 továbbképző) Felvehető tanulók száma összesen: 40 fő Táncművészeti ág: néptánc, társastánc, modern –kortárs tánc 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok 4 továbbképző) Felvehető tanulók száma összesen: 80 fő Színművészeti, ág:
dráma, színjáték, bábjáték 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző Felvehető tanulók száma összesen: 80 fő g.) 751845
Közhasznú foglalkoztatás (ha van ilyen)
ih) 552411 munkahelyi vendéglátás. Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás (munkahelyi étkeztetés). 13./1. Az intézményekbe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: Abaújszántó Fony Telkibánya
500 fő 52 fő 110 fő
a, általános iskola 14 évfolyamos tanulócsoport maximális létszáma:
26 fő
b, általános iskola 58 évfolyamos tanulócsoportok maximális létszáma:
30 fő
13./2. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 290 fő. Ebből: zeneművészeti ág: 90 fő; képző és iparművészeti ág: 40 fő; táncművészeti ág: 80 fő; 13
szín és bábművészeti ág: 80 fő.
14
14./ Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek folytatása: 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenység
önköltséges tanórán kívüli foglalkozást, tehetséggondozó foglalkozást szervezhet a rendelkezésre álló helyiségeket egy naptári évnél nem hosszabb időtartamban bérletbe adhatja, ha az nem akadályozza a nevelő – oktató munkát, a mindennapos testedzést, a diáksportkör munkáját. Együttműködik a nappali szociális ellátást biztosító önkormányzati intézményi étkezési feladatok ellátásában
15./ Az ellátható vállalkozások köre, mértéke: Az iskola, vállalkozási tevékenységet nem végez. 16./ A feladat ellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatok ellátásához az intézmény rendelkezésére áll a székhelyén lévő Abaújszántó Város Önkormányzatának tulajdonában álló iskolaépület, tornaszobával, főzőkonyhával és az intézmény melléképületeivel. (Abaújszántó, belterület 1838. hrsz., 9224 m2, tulajdoni hányad 1/1, Abaújszántó, belterület 1847. hrsz, 1818 m2, tulajdoni hányad: 1/1., Abaújszántó, belterület 1848. hrsz. 261 m2; tulajdoni hányad: 1/1, Abaújszántó, belterület 1859. hrsz., 5302 m2, tulajdoni hányad: 1/1). A közoktatási feladatok ellátásához az intézmény rendelkezésére áll a telekkönyvben Fony belterület 315 hrsz. (Fony, Rákóczi út 6.), 3468 m2 térmértékű föld és rajta lévő épületingatlanok, mely 1/1 tulajdoni arányban Fony községi Önkormányzat tulajdonát képezik. A feladatok ellátásához az intézménynek rendelkezésre áll Telkibánya Község Önkormányzat 1/1 tulajdonában álló 204 hrszú, 2717 m2 nagyságú iskolaépület tornateremmel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a székhely intézményben és a tagintézményben leltár szerint nyilvántartott eszközök. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelők és oktatók, feladataik ellátásához szabadon használhatják. Az intézmények a rendelkezésre álló vagyont nem jogosultak elidegeníteni, illetve biztosítékként felhasználni. A pedagógiai munka folyamatossága, a közoktatásra szánt anyagi javak hatékony felhasználása érdekében az Önkormányzatok közoktatási feladataikat intézményfenntartó társulásban látják el. Az intézmény és tagintézményei működésének folyamatossága érdekében a karbantartási feladatok elvégzéséről az ingatlan tulajdonos Önkormányzatok gondoskodnak. A közoktatásról szóló törvényből adódó hatósági feladatok közvetlen irányítását Abaújszántó Városi Önkormányzat jegyzője látja el.
15
17./ Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény élén intézményvezető áll. Az intézményvezetőt Abaújszántó Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tvben valamint a végrehajtására kiadott 138/1992.(X.08.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a társult önkormányzatok Képviselőtestületeinek előzetes véleményének figyelembe vételével nevezik ki. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat Abaújszántó Város Önkormányzatának polgármestere gyakorolja. 18./ Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény igazgatója képviseli az intézményt és gyakorolja a kiadmányozás jogkörét, melyekért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Ezen alapító okiratot Abaújszántó Városi, Abaújalpár, Baskó, Fony, Sima és Telkibánya Községek Önkormányzatainak Képviselőtestületei a 4/2008. (VI. 23.) sz. határozatával hagyta jóvá. Abaújszántó, 2008. június 23.
Madár György sk. Zinger Zsolt sk. Hegedűs Szilárd sk. Abaújszántó Önkormányzat Abaújalpár Önkormányzat Baskó Önkormányzat polgármestere polgármestere polgármestere
Ivancsó János sk. Takács Vincéné sk. Mester Lászlóné sk. Fony Önkormányzat Sima Önkormányzat Telkibánya Önkormányzat polgármestere polgármestere polgármestere
dr. Szunyogh Szabolcs sk. Kövér János sk. Abaújszántó – Baskó – Gibárt Sima Abaújkér – Abaújalpár – Hernádbűd Pere jegyző körjegyző Voloncs Mária sk Baranyai Tiborné sk. Fony – Hejce Regéc – Mogyoróska Telkibánya Kéked körjegyző körjegyző A kiadmány hiteléül: Abaújszántó, 2008. július 23.
16
dr. Szunyogh Szabolcs jegyző
17
III. Helyzetelemzés A három iskolából álló többcélú intézmény 2008. szeptember 1től Intézmény Fenntartói Társulás keretében működik. (lásd Alapító Okirat) Mind a székhely iskola (Abaújszántó) mind a tagiskolák (Fony, Telkibánya) alapfeladata a beiskolázási körzetbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében Abaújszántón és Telkibányán nyolc évfolyamos, Fonyban négy évfolyamos általános iskola működik. Az alapfokú oktatáson túl az intézményben alapfokú művészetoktatás is folyik. Az alapfeladatok ellátásán kívül iskolánk mindegyike rendelkezik sajátos hagyományokkal, melyek megőrzésére illetve fejlesztésére különös hangsúlyt fektetünk.
III.1. Az iskolák arculata Hagyományok Abaújszántó Az intézmény székhelye ma is abban az épületben működik, melyben az állami népiskola 1901. szeptember 1jén megnyitotta kapuit. Az intézmény fennállásának 70. évfordulóján, 1971ben felvette Ilosvai Selymes Péter nevét, aki 1568ban iskolamester volt Abaújszántón. A tájegység, Tokaj Hegyalja, valamint az iskola több mint száz éves története nemes hagyományok ápolására kötelez pedagógust és tanulót egyaránt. A lakóhely jellegzetességeinek és a szűkebb pátria megismerésének igénye hívta életre az ötévente megrendezésre kerülő Ilosvai – napokat, melyek alkalmával sokrétű, színes programokon kívül összegzést is készítünk évkönyv formájában. A szőlőművelés és – feldolgozás munkafolyamatát, a borkultúra jellegzetességeit projektnapok keretében ismerik meg a mindenkori 5. osztályosok. A táj szépségeinek megismertetésén túl kiemelkedő szerepet szánunk a környezet és természet védelmének. ÖKO iskolaként környezettudatos magatartásra neveljük tanítványainkat. A 6. évfolyam tanulói erdei iskola keretében ismerkednek a környezettel a telkibányai tagiskolával együtt a Telkibányán működő Aranyásó Erdei Iskolában. 2002. szeptemberében beindítottuk a művészeti képzést mind a négy művészeti ágban. A művészetek megismerése által nemcsak tanulóink gazdagodnak, hanem a település lakossága is, hiszen a művészetis növendékek állandó szereplői a város rendezvényeinek. Haladó hagyományként szívesen vállaljuk a nemzeti és iskolai ünnepségek, művészeti gálák színvonalas megrendezését, a település más intézményeivel való szoros együttműködést. Mivel Abaújszántón és a környező falvakban (ahonnan bejáró tanulóink érkeznek) és tagiskoláinkban egyre magasabb a HHH családok aránya a 2003/2004es tanévtől végezzük az integrációs felkészítést, mely a hatékony együttnevelés gyakorlatát várja el tőlünk. Célunk, hogy az esélyegyenlőség biztosításával, színvonalas egyénre szabott személyiségfejlesztéssel,
18
hátránykompenzációt és tehetségnevelést egyaránt végezve, tanulóinkból jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket neveljünk.
19
A fonyi tagiskola Hosszú évek óta hagyományosan fontos tevékenysége a hozott hátrányok csökkentése, mivel a tanulók többsége csekély tanulási ambícióval rendelkezik. Fontos feladat a tanulói képességek fejlesztése, melynek érdekében fokozatosan növelni kell a munkáltatás arányát. A testi és szellemi fejlesztés mellett előtérbe kerül, hogy minél több praktikus ismeretet sajátítsanak el a tanulók. A környezetvédelem kiemelt feladat az intézményben, a tanulók által ültetett növények gondozásával a fenti céloknak kívánnak megfelelni. A diákok magabiztos fellépésének, az életben való önálló eligazodásnak a kialakítása a nevelők mindennapi tevékenységének meghatározó eleme.
A telkibányai Szepsi Csombor Márton tagiskola A környezeti nevelés, az ÖKO iskolai státusz alapján választott központi iskolát. A település természeti adottságai (Zempléni Tájegység), a kultúr és ipartörténeti emlékek, a szabad királyi bányavárosi történelem határozzák meg az iskola hagyományait. A névadó Szepsi Csombor Márton tudós tanár emlékének ápolása is közös vonás a székhely iskola hagyományrendszerével, de az igazi kapcsolódási pont az ÖKO iskola, ennek keretében kiemelten is az Erdei iskolai program. A telkibányai pedagógusok tevékenységének legfontosabb a tanulók pozitív világ – és életszemléletének kialakítása, a tevékenység központúság, az életszerűség, a megtapasztalásokat előtérbe helyező, játékos, élményközpontú a tágabb települési közösség talaján értelmezett abba ágyazott közösségfejlesztés és személyiségfejlesztés. Mindhárom iskola a saját lehetőségeinek kiaknázásával az évtizedek során kialakult hagyományok tovább folytatásával, új hagyományok kiépítésével, az iskolahasználók igényeinek figyelembe vételével igyekszik választ adni korunk kihívásaira, a fennálló problémák kezelésére. A kapcsolódási pontok elsősorban a térség gazdasági társadalmi helyzetéből adódnak, melyeknek a kezelése (megoldáson) most már egy intézmény keretében reményeink szerint – hatékonyabbá válhat.
Képzési kínálat: Abaújszántó Képzési sajátosságaink: Az óvodából érkező tanulókat heterogén, közel azonos összetételű osztályokba soroljuk. Az alsó tagozatos évek alatt nagyfelmenő rendszerben oktatunk. A kisebbség számarányára tekintettel, van etnikai programunk. A sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása szegregáltan, összevont osztályokban, és integrált formában is megvalósul. A hátrányos helyzetű tanulók életesélyeinek javítása érdekében IPR alapú integrációs nevelést végzünk kidolgozott program alapján. Idegen nyelvet (angol, német) – választás alapján – minden tanulónk tanul a 4. évfolyamon heti 2,5 az 5. évfolyamtól heti 33 órában. 8. évfolyamon lehetőség szerint csoportbontásban. 20
Biztosítjuk a mindennapos testnevelés alkalmait tanulóink számára. Informatikát alsó tagozaton szakköri formában, illetve 4. osztálytól felső tagozaton heti 11 órában és szakköri keretben is oktatunk. Elismert még nevelési gyakorlatunkban a környezetvédelem, a hagyományőrzés, a művészeti nevelés. Iskolánkban kialakult a rendezvények rendszere, széles társadalmi összefogás és támogatottság mellett dolgozunk.
Fony A település helyzetéből adódóan helyben csak az alsó tagozat működik 14 évfolyamos összevonásban. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások az egyéni képességek fokozott gondozását szolgálják. A pedagógus az arra rászoruló tanulót kijelöléssel kötelezi korrepetáláson való részvételre. Kimaradni ezen foglalkozásokból írásbeli szülői kérelem benyújtásával igazgatói engedély alapján lehetséges. Szakkörök indítása az iskola lehetőségeinek figyelembevételével lehetséges. Kettő szakkör indítása állandóan indokolt (angol, számítástechnika), melyeken a tanulók alapvető ismereteket sajátítanak el. Az iskolai sportkör tagja valamennyi tanuló. A sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését. A tanulmányi kirándulás és szabadidős foglalkozások a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése és a nevelőmunka elősegítése céljából történnek. Figyelembe kell venni, hogy minél takarékosabb megoldások közül választhassanak a tanulók. Telkibánya A település földrajzi helyzetéből adódóan az iskola profilját a környezeti nevelés határozza meg ökoiskola. Általános iskolai – nevelésoktatás folyik 18 évfolyamon a részben összevont jelleg mellett is alkalmasak a kiscsoportos tanulásszervezésre. A kerettantervek az ökoiskolai célokkal egészülnek ki. A részben összevont szerkezet 14 évfolyamon (közös és önálló óra párban) lehetőséget ad a differenciált oktatásra. Az angol nyelv oktatása (szülői kérésre) a 2. évfolyamtól indul heti 1 órában. A mindennapos testnevelés szellemében 14. évfolyamon heti 11 órával megemelkedik az órakeret. Preferált a matematika és informatika oktatás is heti 1 illetve 0,5 órával megemelve. A környezetismereti órák esetenkénti tömbösítésével kerül sor terepi kirándulás, erdei iskola témanap, témahét, terepi munka megszervezésére. Az iskola társadalmi környezete: Az intézmény mindhárom iskolája az Abaúj Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás területén fekszik. Tipikusan aprófalvas kistérség, melyhez 24 település tartozik. Egyedül Abaújszántón haladja meg a lakosság száma a 3.000 főt. Telkibányán az 500 főt, Fonyban a lakosság száma nem éri el a 400 főt. A kistérségre az elöregedés jellemző, az óvodás és iskoláskorúaknak az összlakosság 16,03%át alkotják. A térség foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen, nagyon alacsony a gazdasági aktivitási ráta, magas viszont a munkanélküliségi ráta értéke. A kistérségben a lakosságon belül jelenleg kb. 25% a cigány kisebbség aránya ez a demográfiai változás miatt évről évre emelkedik. Éppen ezért az elszegényedés különösen
21
szembetűnő az etnikai kisebbség körében. Az iskola a programjai szervezésében nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a szülői háttér nagyon eltérő anyagi és igényszinttel bír. Egyszerre kell megfelelni a versenyképes tudást elváróknak, s a minimális igénnyel szemben is ellenállóknak. Az iskola nevelőmunkája során egyre nagyobb szerepet kénytelen vállalni a tanulók szociális problémáinak megoldásában is. Iskoláink évek óta integrációs neveléssel, a multikulturális tartalmak tantervbe való beépítésével, a szülőkkel való szorosabb együttműködéssel igyekeznek megfelelni a térség helyzetéből adódó kihívásoknak. A versenyképes tudás megszerzését segítik a tanórai munkán kívül a szakkörök, sportkör, művészeti iskola, tehetséggondozó táborok, a tehetséggondozó team tagjai. Az iskola tanulói közössége Tanulóink létszáma a tagintézményekkel együtt 2008. októberében 508 fő. A fonyi tagiskolában 21 fő 14 összevonásban. Hátrányos helyzetű 20 fő – 95%, halmozottan hátrányos 18 fő – 85 %. A telkibányai tagiskolában 74 fő részben összevont szerkezetben cigány tanuló nincs. Hátrányos helyzetű 43 fő – 58 %, halmozottan hátrányos 28 fő – 37 %. Folyamatos növekedés figyelhető meg az etnikumi tanulók körében (kivéve Telkibányát). Az Abaújszántóra bejáró tanulók az iskolai létszám 18 %át teszik ki. A gesztor intézményben a tanulók létszáma 338 fő, bejárókkal együtt 413 fő. Itt 18 osztály (ebből kettő eltérő tantervű) továbbá 3 napközis csoport és 12 művészeti csoport működik. A tanulók szociális helyzetét a 29%os etnikum és a 3040%os szülői munkanélküliség határozza meg. Tanulóink 59%a hátrányos helyzetű, ebből az iskolában 26 % a HHH tanuló, ezért különféle szociális támogatásokra, ingyenes étkezésre, ingyen tankönyvekre vannak utalva. A települések adottságainak, hátrányos helyzetének ellensúlyozására működtetjük a napközit, a helyes tanulási szokások kialakítása, a rendszeres tanulás, a folyamatos segítségadás és nem utolsó sorban a céltalan napközbeni csavargások megszüntetése érdekében. Az alacsony óraszámok miatt a tanulási órákon el nem végezhető feladatok megoldása és az egyéni érdeklődés kielégítése, a kiemelkedő képességek fejlesztése céljából működtetjük a szakköröket. Biztosítjuk a tanulók versenyekre való egyéni felkészítését is, amelyre kiemelt figyelmet fordítunk. Rendszeresek a nyílt tanítási napok, a fogadóórák és a szülői értekezletek. A családlátogatások (ha szükséges GYIF felelőssel és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával) célja a tanuló otthoni körülményeinek megismerése. Ezen alkalmak elősegítik a tanulók jobb megismerését, a pedagógus és a szülő közötti partneri kapcsolat kialakulását, a pályaválasztás alapos előkészítését. Az utóbbi évek tanulmányi átlaga: 3,6 A magatartási átlagok: 4,04,1 A szorgalom átlagok: 3,43,9 között mozognak. A beiskolázási statisztika alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók általában az 12. helyen megjelölt középiskolába nyernek felvételt. Tanulmányi és sport versenyeken rendszeresen részt vesznek tanulóink, az összesített eredmények alapján a körzet iskolái között az első helyen szerepelnek. Ugyancsak kiemelkedő teljesítményt mutatnak a megyei, sőt néhány esetben országos versenyeken is.
22
III. 2. Az iskola pedagógiai programja és a NAT kiemelt fejlesztési feladatai A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciák, azok fejlesztésére épülnek. Összekötik a műveltségi területek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyainak alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon és népismeret A tanulók ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét! Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit! Európai azonosságtudategyetemes kultúra A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká! Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és másság iránt! Gazdasági nevelés A tanuló okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról legyen szó! Ezért kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között! A megszerzett ismereteket legyen képes használni a későbbi élete, majd a munkaerőpiacra lépés során! Környezettudatosságra nevelés A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá! Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén!
23
A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy tanítsa a gyermeket tanulni. A tanulók fokozatos önállóságra tegyen szert a tanulás tervezésében! A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátítása: alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése). A tanulás során folyamatosan fejlődjenek azok a kulcskompetenciák, amelyekre a további élete során is szükséges az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelési igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módját, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani! Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást! Ismerjék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskolai és a közlekedés, veszélyes anyagok, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit! Káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel! Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.
24
I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Alapelvek: A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, biológia, földrajz, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a fiatal ember személyes szabadságát kell szolgálni. Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Tervszerű és következetes nevelőoktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Az iskolában olyan, az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében. Alakítsa ki a tanulókban azt a képességet, hogy tudjon célkitűzései érdekében egyéni terveket készíteni és végrehajtani, váljon kreatívvá, tudjon az új feltételekre megfelelően reagálni, kockázatot vállalni. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulókban kialakuljon az esztétikai – művészeti tudatosság.
25
Az állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság kialakítása közösségformáláson keresztül. A tanulók képesek legyenek önálló, a hatékony tanulás módszereit elsajátítani. Alakuljon ki benne az igény a folyamatos önképzésre, az egész életen át tartó tanulásra.
1.2 Célok, feladatok: Az iskolában folyó oktatónevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását. Gondoskodni kell: az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megelőzéséről, a sikeres beilleszkedés elősegítéséről, az egészséges iskolai közösségek kialakításáról, fejlesztéséről a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról, a sajátos nevelési igényű tanulók állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásról, önismeret fejlesztéséről, önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon, úszás oktatáskor valósul meg, a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről, a tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztéséről, arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. minden tanórai és azon kívüli foglalkozásokon az alapkészségek fejlesztéséről. Fontos: a család és a felnőttek tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés, az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei, tánckultúra kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. Magyarország és szűkebb környezetünk, településünk megismerése, szeretete és megóvása, ugyanakkor Földünkkel – vagyis a globálissal való elválaszthatatlan kapcsolat megismerése, szeretete és megóvása a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. a tanulók takarékosságra nevelése (pénz, energia, stb.) A tanulók legyenek képesek: az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani,
26
saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket.
1.3. Eszközök, eljárások A nevelőoktató munka ismeret és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból:
Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az együttműködő közösségben történő feladatelvégzéssel kapcsolatos pozitív attitűd kialakításának, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Fontos: a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktatónevelő folyamatban. Módszerek: a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NATban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok
27
Feladatok: Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. Figyelmet kell fordítani: a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában), az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktatónevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
2.2. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 28
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport: lehetőséget ad az énérvényesítésre, biztosítja a valakihez tartozás érzését, emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása.
29
3.1. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is.
3.2. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra.
3.3. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a másság elfogadása, a tolerancia, társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek van. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
30
Telkibánya tagiskolában A települési közösség A települési közösségbe ágyazottság szálai átszövik az iskolás diák minden napjait is. Nem tudja kint hagyni az iskolai falai előtt az iskolán kívülre mutató kapcsolatait, de nem is kell ezt tennie. Sokkal inkább kívánatos lenne, ha ezen kapcsolatok közül mind több állhatna az intézményes nevelés szolgálatában. A közösségi iskola elképzelés alapmozzanata lehetne a település és az iskola között kapcsolatot teremtő és tartó települési (közösségi feladattételezésű) civil szervezetet, ez irányultságának.
3.4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek •
•
• • • •
• •
Fontos feladat az iskola névadóinaknak, Ilosvai Selymes Péter, Szepsi Csombor Márton emlékének ápolása. Ezt szolgálja az 5 évente megrendezett Ilosvai év valamennyi rendezvénye. A 100. évfordulóra készített iskolazászló, az egyen nyakkendő és az egységes sportruha is az együvé tartozás érzését jelképezik, hozzátartoznak az iskola arculatához. Sajátosságunk még az Ilosvai Tehetséggondozó Iskolai Alapítvány plakettjeinek évenkénti átadása is. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: évnyitó, 1849. október 6a, 1956. október 23a, 1848. március 15e évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon, a 8. osztályosok ballagásakor, illetve az évzárón, Föld napja Madarak és fák napja Ötévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Évenként kiállítjuk a kimagasló eredményeket elérő tanulóink tablóját. Minden évben kétszer megtartjuk a művészeti iskolások szervezett bemutatkozását. A településen helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző gyűjtemény található. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. Évente alkalomszerűen tanulónkkal odalátogatunk, a céltudatosan kiválasztott látnivalók révén az elődök iránti megbecsülést erősítjük. A beintegrált a hon és népismeret tantárgy keretében az iskola és a település életének tárgyi, szellemi emlékeit ismerik meg a tanulók, mely a településhez való ragaszkodást segíti elő. Intézményeinkben az ökoiskolai programokat, eseményeket kiemelten kezeljük, és ezeket az éves munkatervek tartalmazzák.
31
Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a székhelyen és a telkibányai tagintézményben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 38. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A DÖK ellátja az osztályok tanulmányi, tisztasági eredményeinek összevetését, szervezi az osztályok, diákközösségek faliújságon, különféle helyi információs csatornán történő bemutatkozását, hulladékgyűjtést, programot szervez. A tanulóközösségek a DÖK képviselők vezetése révén védnökséget is vállalnak az iskola fái, parkjai, közösségi helyei felett. Munkájukról a rendszeres DÖK üléseken számolnak be.
Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, tanítási napokon a délutáni időszakban minden évfolyam bevonásával napközi otthon működik, mindhárom telephelyen.
Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Abaújszántói székhelyen az intézmény saját konyhával és ebédlővel rendelkezik, a tagintézményekben az önkormányzat biztosítja az étkeztetést.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, egyéni fejlesztő órák. Az
egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások segítik. ● Az integrációs nevelés keretén belül a hatékony együttnevelést valósítjuk meg, illetve biztosítjuk tanulóink számára az egyéni segítségnyújtást, az egyéni fejlesztést.
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör, a tanórai testnevelési órákkal együtt, biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek technikaiak, szaktárgyiak (informatika, környezetvédelem, háztartástan, stb.), de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév
32
elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Ökoiskola „Tisztább egészségesebb, szebb és virágzóbb lesze a jövő század Európája, vagy továbbra is szenvedni fogunk a levegő, a víz és a talaj romló minőségétől, az erdők és mezők ritkulásától és a mind gyakrabban előforduló betegségektől, amelyeket a városiasodott élet és az iparosodottság okoz?” (ohn Huckle) Iskolánk és a Telkibánya tagiskola a Környezeti Nevelési Munkacsoportja megpályázta és elnyerte újra 2008ban az ÖKOISKOLA CÍMET, melyet az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen hozott létre. A cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedő színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája értékeit. Az Ökoiskola Cím 20082011közötti időszakra vonatkozik, a Cím meghosszabbítható az újabb munkaterv benyújtásától kezdve további három évvel. Az Ökoiskola Cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005 2015 évtizedének programjához. Az Ökoiskola Cím elnyerése iskolánk számára előnyökkel jár: • • •
A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője, Környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon előnyt élvez, nagyobb eséllyel vesz részt. Az iskolánk az Ökoiskola Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerre tehetünk szert, a Hálózat programjai segítik szakmai munkánkat.
A munkatervünket az iskolavezetése, a tanárok, alkalmazottak, a tanulók a szülők és a támogatók bevonásával készítettük. Illeszkedik a település fenntarthatóságközpontú településfejlesztési koncepciójához. A munkatervünk megvalósítását külső partnereink (alapítvány, egyesület, kft, vállalkozók/ is támogatják. Az Ökoiskola segíti az iskolánkat abban, hogy: • Javítani tudjunk az iskola környezetén, • Csökkentsük a szemét és hulladékképződést, • Vissza fogjuk az energia és vízhasználatot, • „Zöldítsük” iskolánkat, • Növeljük a környezeti tudatosságot, • Biztosítsuk a diákok szellemi és fizikai kibontakozását, • Anyagi megtakarítások, 33
• • • •
A helyi közösség bevonása, Támogatók, patronálók támogatásának megszerzése, Kapcsolatok kiépítése más ökoiskolákkal, más oktatási intézményekkel, Jeles napok
Munkatervünkben a hét kritérium rendszercsoportból időben elosztva nagyon sok feladatot vállaltunk, amit a három év alatt szeretnénk maradéktalanul megvalósítani.
34
Művészeti tanszakok: a zeneművészet, a képzőművészet, a színművészet és a táncművészet terén.
A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A képző és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. Első osztályban minden tanulónak kötelező lenne a testnevelés órák terhére. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színművészet, táncszak lehetőséget biztosít a drámajáték iránt vonzódó növendékek képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházidramatikus tapasztalatait.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését
segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények
eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel ajánlott, önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők hozzájárulásával, pályázati lehetőségek, és alapítványi támogatások igénybevételével fedezzük. A környék nevezetes történelmi, irodalmi emlékhelyeinek megismerése (Boldogkőváralja, Szerencs, Tokaj, Monok, Sárospatak, Miskolc, Nyíregyháza, Eger, Debrecen, Aggtelek, Budapest) a hazafias nevelést és a környezettudatos magatartást erősíti, a közösen átélt élmények pedig igen kiváló közösségfejlesztő erővel bírnak.
Erdei iskola. Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskolai falain kívül. Lehetőség szerint pályázatok írásával segítjük elő a források megteremtését.
35
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz, színházlátogatáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik.
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.).
Iskolai könyvtár. Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban magyar órákon, osztályfőnöki órákon és tanórán kívül is.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 30. §a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések. E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. 36
Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, fontos: integrációs nevelés teljes gyakorlata a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, együtt kell működni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet. pályaorientáció 8. évfolyamon a művészeti oktatás keretein belül a pozitívumok kiemelése, a „jó” megerősítése, sikerélményhez juttatás.
Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: 37
tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.
5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek
A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: a korai felismerés, a tehetségek számbavétele, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. A tehetséggondozás szervezett formái: 1. Tanóra keretén belül 2. Tanórán kívül
5.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, csoportbontás, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése.
5.2. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül
38
A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), tehetséggondozó szakkörök, iskolai sportkörben: kézi, és labdarúgóbajnokságok, úszásoktatás stb. szabadidős foglalkozások (színház, múzeumlátogatás,) az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok, könyvtár). művészeti iskolán belül működő tanszakon erdei iskola táborok (lehetőség szerint) iskolai rendezvényeken
6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekés ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §a rendezi. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermekés ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermekés ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkájának segítése, a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, együttműködés: a szabadidőt szervező kollégákkal, az iskola minden nevelőjével, kiemelten az osztályfőnökkel az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral, Nevelési Tanácsadóval Családsegítő Szolgálattal Polgármesteri Hivatallal Iskolaorvossal, védőnővel Társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal ÖKO iskolát segítő tanárral
39
A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.
40
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, az okok feltárására, az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: az indulási hátrányok csökkentése, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai étkezés lehetősége, a tanulószobai és napközis foglalkozás, az egészségügyi szűrővizsgálat, az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, a családi életre való nevelés, a személyes és egyéni tanácsadás, a szülőkkel való együttműködés, a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások,) a szenvedélybetegségek megelőzése, integrációs nevelés, tehetséggondozó foglalkozások, pályaválasztás, szabadidő szervezése (szünidei programok stb.)
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási Törvény 30. § és a 41. §a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Közoktatás Törvény 10. § (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért.
41
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.
7.1 A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:
hiperaktívitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobbbal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya.
Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanulás tanítása, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a napközi otthon, továbbtanulás irányítása, segítése, az akarati tulajdonságok erősítése a tanuló helyes önismeretre, hatékony együttnevelés az integrációs program alapján jó időbeosztás, a szabadidő hasznos eltöltése művészeti nevelés, szakkörök SNIs tanulók oktatása nevelése etnikai oktatás a szakszolgálattal való kapcsolattartás a pedagógusok felkészítése, továbbképzése A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.
7.2 SNI tanulók nevelése, oktatása: A sajátos nevelési igényű tanulók különös gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségen az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Iskolánkban az SNI tanulók oktatása nevelése szegregáltan és integráltan is történik. A közoktatási törvény előírása alapján biztosítjuk számukra a szükséges habilitációs 42
rehabilitációs órákat, melyeket gyógypedagógiai szaktanárok tartanak. A beintegrált gyermekek nevelésénél oktatásánál szaktanárok figyelembe veszik az egyéni haladási ütemet, a differenciált foglalkozások céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak. Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az értékelésnél a tanulói teljesítmények alapján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazzák. Az SNI tanulók integrált nevelését, oktatását, fejlesztését végző pedagógus munkáját a gyógypedagógus vezeti. A fejlesztő pedagógus éves fejlesztési tervet készít, ami alapján végzi a szakvéleményben szereplő fejlesztési területeket. Minden adminisztrációs munkát a törvény által előírt nyomtatványokon végeznek.
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 8.1 A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatás törvény 19. §(7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: étkeztetési támogatás, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), továbbtanulás irányítása, segítése, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi, színház, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei.
43
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, (pl. rendőrség, védőnő stb.) felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás, tandíj, térítési díjak támogatása kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, készítése a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása, hatékony tanulásszervezési formák az érintett tanuló érdekés esélyérvényesülésének elősegítése, táborok szervezése.
8.2 Az esélyegyenlőséget szolgáló programjaink Integrációs nevelés A települések földrajzi, gazdasági munkaerőpiaci helyzetéből adódóan nagyon magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. A 2003/2004es tanévtől kezdődően működtetjük az Iskolai Integrációs Nevelési Programunkat, mely az oktatási és kulturális miniszter rendelete alapján készült. A program felhasználásával minden tanévben munkatervet készítünk, ennek alapján végzi a tantestület az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az oktató nevelő munkáját. Az IPR menedzsment koordinálja a fejlesztő csoportokat. Kiemelt terület az óvoda – általános iskola illetve az általános iskola és középiskola közötti átmenet gördülékeny biztosítása. A társintézményekkel napi élő kapcsolatot ápolunk, hogy a HHHs gyerekek folyamatos előmenetelét biztosítani tudjuk. Az egyéni fejlesztési tervek és a háromhavonta történő értékelések alapos elkészítése, a tanulók komplex fejlesztése érdekében a tanári együttműködés új, aktívabb formáját alkalmazzuk. A tantestület tagjai évente vesznek részt az IPR sikeres alkalmazását szolgáló továbbképzéseken. Az eddig elvégzett képzések a következők: • Hatékony együttnevelés • Hatékony tanulásszervezés • Hatékony tanulómegismerési technikák • Projektpedagógia A kompetenciaalapú oktatási programcsomagok alkalmazása
44
• szövegértés szövegalkotás • matematikai kereszttantervi programcsomagok. Sikeresen alkalmazzuk az integrációt elősegítő módszertani elemeket: differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulásszervezés, projektmódszer, drámapedagógia. Minden tanévben készítenek tanítványaink projekteket; osztály, tagozat, illetve iskolai szinten, melyben a tanulók az érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelően vesznek részt. A HHHs tanulók is nagyon sok sikerélményhez jutnak ezáltal. 2009től a gesztor iskola támogatásával a tagiskolák is bekapcsolódnak az integrációs munkába. Kistérségi szinten két kistérségben –Encsi és AbaújHegyközi–térségben a bázisintézményi szerepet is felvállaltuk, segítjük az integrációs és képességkibontakoztató tevékenységet felvállaló intézmények szakmai munkáját, illetve működtetjük a kistérségi munkaközösséget.
45
Etnikai program: A tanulók 30%a roma származású, a fonyi tagiskolában 95% az etnikum aránya, ezért természetes, hogy az integrációs programba beépítettük a multikulturális tartalmakat. A cigány hon és népismeret anyagát beintegráltuk a magyar, történelem, énekzene, környezetismeret, rajz, testnevelés tantárgyakba. A heterogén osztályok szervezése mellett egymás kulturális értékeinek megismertetésével is erősíteni kívánjuk a tanulóink közötti jó kapcsolatot. A törvényi lehetőségekkel élve pedig megemeltük az osztályok óraszámát (lehetőség a kötelező órák 10%a) heti 11 órával, melyet a tantestület szakmai döntése alapján a legfontosabb alapkészségek képzésének szolgálatába állítunk, a magyar és a matematika tantárgyakat erősítjük vele. Úgy gondoljuk, ez a legfontosabb az iskolai sikeresség, az esélykompenzáció szempontjából. Iskolánkban kisebbségi nyelvoktatás nem folyik. Az integrációs nevelési gyakorlat miatt a kisebbségi program kötelező elemét, a kisebbségi hon és népismeret kerettantervi anyagát más tantárgyakba integrálva valamennyi tanulónk számára oktatjuk. Más hasonló tananyaghoz csatoltan tanulnak tanítványaink a cigányság történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zene és tánckultúrájáról, hagyományairól, illetve a magasabb évfolyamokon szó esik a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről, intézményeiről. Mivel iskolánkban művészeti iskola is működik, fő célunk, hogy minden zenében, táncban, kézművességben, színjátszásban tehetséges és szorgalmas tanuló részese legyen a művészeti nevelésnek is. Különösen támogatjuk a települési hagyományok felélesztése miatt a „cigány – muzsikusság” (pl. hegedű) feltámasztását oktatási eszközökkel. A nevelők munkájának értékelésekor hangsúlyosan vesszük figyelembe a hátrányos helyzetű vagy roma származású tanulók bevonását a tanórán kívüli foglalkozásokba, programokba. A művészetek iránt vonzódást nem mutató roma származású tanulók számára a sportcsoportokban való részvételt szorgalmazzuk. Ezek is változatos foglalkoztatást tesznek lehetővé. (versenysport, tömegsport, napközis csoport, ASE, atlétika, csapatjátékok, szabadidős – sportok, túra, sí, sakk, görkorcsolya, szánkózás, és birkózás.) Legfontosabb célunk a cigány származású tanulók napközis felvételének szorgalmazása. Ebben a napközis nevelőkön kívül számítunk az osztályfőnökökre, a GYIFes nevelőre, a Családsegítő az Egészségügyi és a Gyermekvédelmi Szolgálat szakembereire. Fontos ez a segítségnyújtás, mert így sikeresebben érhetjük el céljainkat. Védettséget, ellátást, tanulásban segítséget kapnak a napközis gyerekek, s a közösségi foglalkozásokkal tartalmasabb nevelőmunka valósulhat meg. 2007. szeptemberétől együttműködési megállapodás keretében közösen tevékenykedünk a Roma Polgári Érdekképviselet Egyesülete elnevezésű szervezettel. Az elsősorban fiatalokból álló csoport – Horváth Ernő vezetésével – vállalja az állandó kapcsolattartást a roma tanulókkal. Havi rendszerességgel találkoznak az iskola épületében. Ezen beszélgetések, találkozók célja nemcsak a fegyelmi problémák megelőzése, illetve kezelése, hanem a roma tanulók iskolai fejlődésének folyamatos követése, a pozitív példák előtérbe helyezésével iskolai sikerességük biztosítása.
46
Az integrációs nevelési gyakorlat miatt s erősítjük a szülőkhöz, a családhoz fűződő kapcsolatunkat. Együttműködő partnerként számítunk a gyermekeikért őszintén aggódó, felelősen gondolkodó cigány szülőkre is. Iskolánk könyvtárában folyamatosan gyűjtjük és nyilvántartjuk a kisebbségi program érdekében felhasználható szakirodalmat. Bátorítjuk a helyi hagyományokat ismerő és őrző cigány származású felnőttek tapasztalatainak felhasználását is nevelő munkánk érdekében, helyet adunk az amatőr csoportok foglalkozásaihoz is.
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 9.1. Tankönyvek, taneszközök Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: a nyelvi helyességet, a gyermekek korának megfelelő stílust, a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök: ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. A hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelni kell OH által elfogadott a NATra épülő Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: Tankönyv Olvasókönyv Feladattár Segédkönyv Jegyzet A tanulói, tanári segédletek Nem nyomtatott ismerethordozók Feladatlap, munkafüzet, oktatótáblák, demonstrációs eszközök, oktató CDk, számítógépek, internet könyvtár, digitális tábla /A melléklet tartalmazza a részletes taneszköz jegyzéket./
9.2. Az iskolai nevelőoktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben Alapfelszerelések: írásvetítő, 47
diavetítő, fali vetítővászon, videomagnó, kazettás magnetofon, a tanterem funkciójától függően CDlejátszó, a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver), informatikai, számítástechnikai eszközök,
9.3. Az iskolai oktatónevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök Eszközök, felszerelések: könyvtár: kötelező és ajánlott olvasmányok, oktatási segédletek, kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák, szótárak), pedagógiaimódszertani szakkönyvek, a közismereti és szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom, a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek, tanári kézikönyvek, tankönyvek, periodikák, elektronikus ismerethordozók (floppy, CD gyűjtemény), internet hozzáférés, stb. fénymásoló, tornaterem, konditerem, sportudvar, stb. Az eszköz és taneszközjegyzéket a pedagógiai program 1. számú melléklete tartalmazza.
10. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és működési szabályzat, és IMIP alapján. Az előbb felsorolt dokumentumok több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges.
10.1. A szülőkpedagógusok együttműködése
48
Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködési formái: 1. Szülői értekezlet feladata: a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé; 2. Fogadó órák feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Heti 1 alkalommal meghatározott időpontban tartandó, 3. Egyéni kapcsolatfelvétel 4. Szülők közösségének részvétele az osztály életében 5. Szülői közösségi választmány ülései évente 1x az iskola vezetőségének bevonásával 6. A szülői alapítvány kuratóriumi ülése 7. Nyílt tanítási nap feladata: a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. 8. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról; 9. Rendezvények (versenyek, ünnepségek, évfordulók, sportprogramok, táborok) 10. Hirdetőtábla stb. 11. Családlátogatás 12. Integrációs szülői megbeszélések negyedévente 13.A szülők megkeresése kérdőívekkel (Intézményi önértékelés. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.
10.2. A tanulókpedagógusok együttműködése
49
Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktatónevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: tanórai munka, osztályfőnöki órák, közösségi programok, egyéni beszélgetések, diákönkormányzat közgyűlése, vezetőségi ülések, kérdőívek, vizsgálatok, faliújság osztályrendezvények, kirándulások.
50
„Az oktatás és a nevelés szorosan összetartozó fogalom. Aki e két tevékenységet vállalja, nagy felelősséget vesz magára, Legyen az szülő, pedagógus vagy bárki más.” Lippai Margit: Türelem
51
II. fejezet Az iskola helyi tanterve 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 1.1 Időkeret 2008/2009es tanévtől 2012/2013as tanévig. 1.1.1 Kötelező órák A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több (K.t. 52. § (3)): az elsőharmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál, a negyedikhatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál, a hetediknyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál. 1.1.2 A választható órakeret a kötelező óraszám meghatározott %a 13 évfolyamon 10% 46 évfolyamon 25% 78 évfolyamon 30% 1.1.3. Egyéni foglalkozás A 2008/2009es tanévben 10%, ami a továbbiakban 12%ig emelkedik évente. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a törvény által előírt egyéni korrekciót biztosítjuk. 1.1.4. Az időkeret kibővül Tanévenként kiegészül a napközi, a könyvtár a működésére fordítható óraszámával illetve az osztályfőnöki munkaközösségvezetői közalkalmazotti tanács tagjainak órakedvezményeivel, az adott tanév időszakában hatályos jogszabály szerint. 1.1.5. Kisebbségi oktatás órakerete Iskolánkban kisebbségi oktatás folyik az integrációs nevelési terv részeként, szabályozza iskolánkban a magyar nyelven folyó nemzeti etnikai kisebbségi oktatást. Ebben minden tanuló részesül, így az erre a feladatra járó órakeretből megemeljük az egyes évfolyamokon a kötelező óraszámokat osztályonként 1 órával. Amit tantestületi döntés alapján az egyes tantárgyak megkaptak. A kisebbségi hon – és népismeret anyagát a részletes helyi tantervek tartalmazzák. 52
Kt. 52.§ (4) bek. kötelező tanórai foglalkozás időtartama 10%kal megemelkedik. 1.1.2. Az iskola képzési rendje (K.t.8.§.(3.) ad) 12. évfolyam bevezető szakasz 34. évfolyam kezdő szakasz 56. évfolyam alapozó szakasz a kötelező órakeret 2540%ban nem szakrendszerű oktatás a többi óraszámban szakrendszerű oktatás folyik. 78. évfolyam fejlesztő szakasz szakrendszerű oktatás folyik. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása szegregált 18. évfolyamon 2 csoportban normál osztályokba való beintegrálása. Művészeti alapoktatás 4 tanszakon. Kisebbségi hon és népismeret tanterve, integráltan oktatott a helyi tantervbe beépített anyag alapján. Iskolánk környezeti és egészségnevelési programja külön mellékletben kidolgozva, amit a tanmenetekben részletesen beépítenek a nevelők. Idegen nyelv oktatás 4. évfolyamtól indul, heti 2,5 órában. Informatikát 4. évfolyamtól tanítunk heti 1 órában. A mindennapos testnevelést mindkét tagozaton heti 4 órában a testnevelés órák keretében, (illetve a szabadon felhasználható órakeret terhére) a délutáni sportórákon ( IISK, tömegsport) biztosítjuk.
53
1.1.3. A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma
2008/2009. tanév Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Heti kötelező óra 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Heti választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5
Egyéni Foglalkozásra 52.§(11)c.
Összesen 1 osztályra vonatkoztatva
2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,5 2,5
24 24 24 27 30,4 30,4 35 35
2009/2010. tanév
Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Heti kötelező óra 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Heti választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5
Egyéni Foglalkozásra 52.§(11)c. 2,2 2,2 2,2 2,475 2,475 2,475 2,75 2,75
Összesen 1 osztályra vonatkoztatva 24,2 24,2 24,2 27,2 30.6 30.6 35,25 35,25
2010/2011. tanév Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam
Heti kötelező óra 52.§(3) 20 20
Heti választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2
54
Egyéni Foglalkozásra 52.§(11)c.
Összesen 1 osztályra vonatkoztatva
2,4 2,4
24,4 24,4
3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
20 22,5 22,5 22,5 25 25
2,4 2,7 2,7 2,7 3 3
24,4 27,4 30.8 30.8 35,5 35,5
Egyéni Foglalkozásra 52.§(11)c.
Összesen 1 osztályra vonatkoztatva
2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3
24,4 24,4 24,4 27,4 30.8 30.8 35,5 35,5
Egyéni Foglalkozásra 52.§(11)c.
Összesen 1 osztályra vonatkoztatva
2,4 2,4 2,4 2,7 2.7 2.7 3 3
24,4 24,4 24,4 27,4 30.8 30.8 35,5 35,5
2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5
2011/2012. tanév Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Heti kötelező óra 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Heti választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5
2012/2013. tanév Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Heti kötelező óra 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Heti választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,6 5,6 7,5 7,5
Szegregált osztályokban a törvény szerint az osztályba járó legmagasabb évfolyam óraszámával számolunk, ami megegyezik a normál osztályok megfelelő évfolyamának óraszámával.
55
1.2. Tanórai keretek (K. t. 53. § (1), (2)) 1.2.1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 14. osztályig A Nemzeti Alaptanterv műveltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell tanítani a magyar közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerkednek, amit el kell sajátítaniuk. A tantervkészítők ezek alapján tervezik a tantárgyakat, a tantárgyközi feladatokat, és a tantárgyi struktúrát ezekre támaszkodva építik fel. Műveltségi területek Tantárgyakban Magyar nyelv Magyar nyelv Élő idegen nyelv Idegen nyelv (angol, német) Matematika Matematika Ember és társadalom Magyar irodalom, környezetismeret Ember a természetben Környezetismeret Művészetek Rajz, ének Informatika Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika Testnevelés és sport Testnevelés Alsó tagozat (14. évfolyam) Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját.
56
1.2.2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 58. osztályig Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – 58. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. Műveltségi területek Magyar nyelv Magyar irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben
Földünk – környezetünk Művészetek
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv (Angol, Német) Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom Énekzene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Tánc és dráma Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport
A tantárgyak lehetőségei: 1. Magyar nyelv A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. Nagy hangsúlyt kell fektetni: az anyanyelv művelésére, a beszéd, az olvasás, az írás, a helyesírás, a grammatika, a stílus, a szövegtan, a nyelvhelyesség, a retorika és a nyelvtörténet oktatására, anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést. Gondot kell fordítani: az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására, a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. 57
Cél:
a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket.
2. Magyar irodalom Fontos, hogy: a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják, a szorosabban vett irodalomtörténetet – ezen belül írók, költők, életútját, tevékenységük társadalmi és történelmi körülményeit – megismerjék, a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt, a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott irodalmi művel kapcsolatban, a tanulók a véleményüket megindokolhatják. A kisiskolás korban (610. év között): Feladat: el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás alapelemeit, a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelelő műveket kell választani, a tanított művek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.). Cél: az olvasás iránti kedv felébresztése, a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is. A középső szakasz (1014. év között): feladat: kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és elemző leírásának képességét, elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése, folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok ismeretét, a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása, képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni, különböző műnemek (líra, epika, dráma stb.) megismertetése, a műelemzőképesség kialakítása. Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költői, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni. 3. Az idegen nyelv Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy:
58
a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban, a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek. Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy: a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit, a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás, íráskészséget és –képességet). a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. Kisiskolás korban (610. év között): Feladata: a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet, dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése, meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. A középső szakaszban (1014. év között): Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik. Ennek a szakasznak a végén történik: a nyelv szerkezetének tudatos megismerése, az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása, az írásbeliség fejlesztése és a kulturális ismeretek megszerzése. Feladat: Egyszerű mondatokban tudja kifejezni magát a tanult témákban. Gondot kell fordítani arra, hogy: a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket, meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet.
4. A matematika A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat: a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez, a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez, a világról alkotott képük pontosításához, a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez, a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. Gondot kell fordítani arra, hogy minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthető és továbbgondolkodásra serkentő legyen.
59
Fontos, hogy a matematika tételeit bizonyítani kell, úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe. Feladat: központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot, készséget fontos a mennyiségi és minőségi differenciálás feltételeinek megteremtése a matematikai szövegértő képesség kis lépésekben való megalapozása és fejlesztése a próbálgatásnak, következtetésnek logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk a mérés témakörének tanításának kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát, a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: terület, felszín és térfogatszámítás stb.), az algebrai egyenletek közül a lineáris egyenletek szerepeljenek. a százalék és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. Szükséges: mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés. 5. Informatika Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatika oktatásban A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböző folyamatok modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában. Cél: a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. Feladat: a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben, lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbáziskezelés módszereivel, a számítástechnikát a matematika órán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni, fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel.
6. A történelem és állampolgári ismeretek Szükséges:
60
a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, megfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.), a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása, bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk – lehetőségek szerint ökológiai emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.). Az iskolai történelemtanítás célja: ismeretek, készségek, értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. Fontos szerepe van: a személyiség kialakításában, a nemzeti identitástudat megőrzésében, az általános műveltség alapjainak megteremtésében. Feladat: a tanulók ismerjék meg: az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit, a különböző civilizációkat, a társadalmi, gazdasági változásokat, kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját, az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét, a közvetlen környezetünkben élő népek történetét, a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait, a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait, az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit, a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét. Cél: legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. Kisiskolás kor (610. év között): rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja, meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket.
A középső szakasz (1014. év között): kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.). A hon és népismeret tanításának célja hogy a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel, 61
ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományainak megismeréséhez, tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát őriznie, ápolnia és gondoznia is kell.
7. A környezetismeret, környezeti nevelés A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. Cél, hogy: a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze, a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket. Egészséges életmódra nevelésben: érvényesülnie kell a mozgás és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak; fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés; a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül. 8. A fizika Célja: a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit, bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe, a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van: indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. A kisiskolás korban (610. év): a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. A középső szakasz (1014. év): kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit, a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni. A kísérletek: során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék meg és tapasztalataikat mondják el vagy írják le, lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek. Fontos, hogy a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra, 62
a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról.
9. A biológia és egészségtan
A biológia tanításának fontos szerepe van, mert: a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít – életkori sajátosságoknak megfelelően más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok, a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása, az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás. A kisiskolás korban (610. év között): a gyerekek tegyenek szert – közvetlen környezetük növény és állatvilágán keresztül – faj és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét, szervezet és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. A középső szakaszban (1014. év között): cél a faj és fajtaismeret bővítése; a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása, a faj és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető, a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását, a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása. Az általános iskola 9. és 10. osztályában (1416 év között): el kell érni, hogy az ökológiai ismeretek integrálódjanak a megszerzett fizikai és kémiai ismeretekhez, az egészségtani ismeretek tanításakor ki kell térni a genetikai anyagok által kifejtett káros hatásokra és a védekezés lehetőségeire 10. Kémia Cél:
a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében, a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást,
63
a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni, a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait, ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait, szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében, az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egyegy jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit. Fontos, hogy: szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi – elsősorban természettudományi – tantárgy között, mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet, anyag és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos. A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni: 1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények 2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete 3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme 4. Tanári és tanulókísérletek. A kísérletek fontosak, mert: az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak, fejlesztik a tanuló megfigyelő, elemző és értékelőképességét, a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni.
11. Földrajz Cél, hogy: a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről, a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival. Kisiskolás korban (610. év között): környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések alapján ismerjék meg, fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. Középső szakaszban (1014. év között): Feladat:
64
térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése, készség szinten sajátítsák el a térképolvasást. Cél: tudjanak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapján tájékozódni, legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egyegy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait; legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait, ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpátmedence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit; ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét.
12. Az énekzene A zenei nevelés feladata: a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése, segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel, hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép énekhang. A zenei nevelés célja, hogy: a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra, hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy: általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit, segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. A kottaolvasás fejleszti: a zenei emlékezetet, a belső hallást. A zeneirodalom oktatásának célja, hogy: a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék, néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben, ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket. 13. A rajz és vizuális kultúra, mozgókép és médiaismeret
A vizuális művészetek tanításának célja: a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása, a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása, 65
az alkotás, mint cselekvés megszerettetése, az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése, a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai területén is, hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait. A rajz és vizuális kultúra feladata: A kisiskolás korban (610. év között): a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás, a gyermekek megismertetése a képiplasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával, A középső szakaszban (1014. év között): hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képi plasztikai téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre, kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség, hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról, a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása, a műalkotások megismerése, a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai.
14. A technika és életvitel Feladata: a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi, lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben, a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség, a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek, a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével. Célja, hogy: lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát, fejlessze a kreativitást, a tanuló megszerezze a technikai műveltséget, 66
az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez juttassa a gyerekeket. A kisiskolás korban (610 év között): elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. A középső szakaszban (1014 év között): kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről, fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése, a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. Az általános iskola 9. és 10. osztályában: a technika tanításának jelentősége fokozódik, hiszen az alapvizsgára készülő tanulók többsége szakképzésben vesz majd részt.
15. Testi nevelés Cél: az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése, a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. Fontos: a testi nevelés során – az életkor sajátosságain belül – differenciált terhelésre törekvés, hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya, hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény, hogy tudjanak a gyerekek önfeledten – de a szabályok megtartásával – játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét, hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését. Feladat: a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése, az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül, a kisiskolásokat – az óvodai játékosság megőrzése mellett – hozzá kell szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez, a mozgáskoordináció fejlesztése, az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése, a szergyakorlatok alkalmazása (10 éves kor felett), az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáinak oktatása. Gyógytestnevelés célja:
67
a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése, az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése.
1.2.3. Tantárgyszerkezet, óratervek 1.2.3.1 Alsó tagozat Tantárgy
1. évfolyam 2. évfolyam óraszáma óraszáma
Kötelező tantárgyak Magyar nyelv
Heti 4
3. évfolyam óraszáma
Éves Heti 148 4
Éves Heti 148 4
Éves 148
Magyar olvasás 4+1 irodalom fogalmazás
185
185
1
129, 5 37
Idegen nyelv
185 37 37 37 37 111
4+1
3+0,5
4. évfolyam óraszáma Heti Éves 2,5+1 129, 5 3 111
Eltérő 1. (26 évf.) óraszáma Heti Éves 3 111
3+1
148
1,5
55
2,5
92,5
Matematika 5 185 5 4,5+0,5 185 4 148 Környezetismeret 1 37 1 1,5 55 2 74 Ének zene 1 37 1 1 37 1 37 Rajz 1 37 1 1 37 1 37 Technika 1 37 1 1 37 1 37 Testnevelés 3 111 3 3 111 3 111 Informatika 1 37 Történelem Földrajz Korrekció Kötelező tanítási órák 20+1 740 20+1 740 20+1 740 22,5 832, összesen +1 5 Nem kötelező (választható) tantárgyak Testnevelés tánc 2 74 1 37 1 37 1 37 Tanított tárgyak 23 851 22 851 22 851 24,5 943, összesen 5 *Az eltérő I óraszáma tanévenként a csoport összetételétől függően változhat.
6 2 1 1 1 3 1 1 1 2,5 25,5 +1
222 74 37 37 37 111 37 37 37 92,5 980,5
68
1 37 27,5 1017, 5
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika informatika Környezetismeret magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Technikarajz Énekzene Testnevelés Heti óraszám Évi óraszám összesen Nem kötelező tanórai fogl. Egyéni felzárkóztatás
Óraterv az 1.2.3.4.évfolyamokból összevont tanulócsoportban 1.évfolyam Közvetlen Önálló 2/74 4/148 1/37 4/148 1/37 1/37 1/37 1/37 11+9=20
2.évfolyam Közvetlen Önálló 1/37 5/185 1/37 4/148 1/37 Közös közvetlen 1/37 1/37 3/111 10+10=20
740
4. évfolyam Közvetlen Önálló 1/37 5/185 1,5/37 1/37 1/37 3/111 1/37 1/37
1/37 1/37 1/37
12,5+10=22,5
10+10=20 740
3.évfolyam Közvetlen Önálló 1/37 4/148 1/37 4/148 2/74
740 2,25 2
832,5
1.2.3.2 Felső tagozat 2009/2010 Tantárgy
5. évfolyam óraszáma Kötelező tantárgyak Heti Éves Magyar nyelv 2 64 Magyar irodalom 1,5 48 Történelem 1,5+0,5 64 Idegen nyelv 3 96 Matematika 3,5 112 Informatika 1 32 Természetismeret 1,5+0,5 64 Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének zene 1 32 Rajz, mozgókép és 1 32 média ismeret Technika és életvitel 1 32 Testnevelés 2,5 80 Tánc és dráma Osztályfőnöki 1 32 korrekció Nem szakrendszerű 2 182 óra Kötelező tanítási 23,5 869, órák összesen 5 Nem kötelező(választható) tantárgy Testnevelés 1,5 48 Tanított tárgyak 25 925 összesen
6. évfolyam óraszáma Heti Éves 1,5+0,5 64 1,5 48 1,5 48 3 96 3 96 1 32 1,5+05 64
7. évfolyam óraszáma Heti Éves 1+0,5 55 2 74 2+0,5 92 3 111 3+05 129 1 37 1,5 55 1,5 55
8. évfolyam óraszáma Heti Éves 1+0,5 55 2 74 2 74 3 111 3 111 1 37 1,5 55 2 74
Eltérő 2. óraszáma Heti Éves 2 74 1,5+0,5 74 2 74 4,5+0,5 185 1 37 3 111
1 1
32 32
1,5 1,5 1 1
55 55 37 37
1,5 1,5 1 1,5
55 55 37 55
2 1 1
74 37 37
1 2,5 1 1 2
32 80 32 32 182
1 2,5 1
37 92,5 37
1 2,5 0,5+0,5
37 92,5 37
1 2,5 1 2,5
37 92,5 37 92,5
23,5
869, 5
26
962
26
962
26
962
1,5 25
48 925
1,5 27,5
55,5 101 7
1,5 27,5
55,5 101 7
1,5 27,5
55,5 101 7
A felső tagozaton a tantárgyak nevei a beintegrált moduloknak megfelelően az alábbiak szerint módosul: 5. évfolyamon történelem, hon és népismeret; 7. évfolyamon: történelem, etika; 6. évfolyamon természetismeret és egészségtan.
1.2.3.3. Nem szakrendszerű órák szervezése
Nem szakrendszerű oktatás Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi LXI. és 2006. évi LXXI. törvények által történt módosítása következtében az általános iskola alapozó szakaszában, azaz az 56. évfolyamon a kötelező és nem kötelező tanórákra fordítható időkeret 2550 százalékában nem szakrendszerű oktatást kell biztosítani. A 133.§ (1) bekezdése kimondja, hogy az ötödik évfolyamon először a 2008/2009. tanévben, majd ezt követően felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű tanítást. Információs és kommunikációs technika Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása Tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód Nem szakrendszerű oktatás az 5. és 6. évfolyamon A bevezetés esedékessége: Az időkeret megoszlása:
2008/2009es tanévtől 5. évfolyamon 2009/2010es tanévtől 5. és 6. évfolyamon A tantestületi döntés értelmében: 2011ig: Az órakeret (a kötelező) 20%ában 2011től: Az órakeret (a kötelező és nem kötelező összesen) 25%ában
Tartalma: nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik, hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés, erőteljes hangsúlyt kap: a személyiségfejlesztés, • a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, • a felzárkózást segítő programok, • a szociális hátrányokat csökkentő tevékenységek. Célok: Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Alapkészségek megerősítése, pótlása Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet. Feladatok: 1. Az alapozás folytatása, 2. Felzárkóztatás, 3. Fejlesztés A tanulók közötti különbségek mérése 71
Fejlesztésközpontú folyamattervezés A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva mindenkinek a neki megfelelő gondoskodást igyekszünk nyújtani Eltérő tanulási eljárások alkalmazása – differenciálás Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló, visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés Kiemelten fontos fejlesztési feladatok
az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása az információszerzés, és feldolgozás képességének fejlesztése a kommunikációs képességek erősítése a szociális kompetenciák fejlesztése a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
A fejlesztési területek kijelölése Matematikai kompetenciák Kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás A fejlesztés célterületei Kompetenciák kompetenciakomponensek A nem szakrendszerű oktatásban résztvevők körének meghatározása Az évfolyamon tanuló teljes osztály Időkeret: az óraterv alapján A nem szakrendszerű oktatás időkeretének eloszlása éves szinten Folyamatosan a 2011/2012es tanévig heti 2 óra Projekt
szeptember 123 hét Január 1 hét Június 1 hét a 2012/2013as tanévtől éves óraszám 25%a
A nem szakrendszerű oktatás szervezeti keretei / munkaformák Teljes osztály: projektmódszer, egyéni fejlesztés, témacsoport és osztálykeretben történő differenciált foglalkozás, kooperatív tanulásszervezés Megszervezés lépései:
72
• • • • • • •
A negyedik évfolyam év végi eredményeinek rögzítése. (Év végi kompetenciamérés, év végi tantárgyi mérések: matematika, magyar nyelv, irodalom. A 6. évfolyam végén elérni kívánt célok megtervezése. Év eleji projektzárás méréssel 5. évfolyam végén diagnosztikai mérés Szöveges korrekciók elvégzése Tartalmak megjelölése: képességfejlesztés, kompetenciák fejlesztése Intézményi formák: hatékony tanulásszervezési módszerek, projektmódszer témahét, differenciált csoportbontás, egyéni fejlesztés osztálykeretben történő foglalkozás
Az időkeret biztosítása a következő tantárgyakból történik a (projekteken kívül) 0.5 óra Matematika 0.5 óra Természetismeret 0.5 óra Magyar irodalom 0.5 óra Történelem Az érintett tantárgyak helyi tantervének módosítása • • •
Csökken a szakrendszerű órák száma Csökken a tananyagtartalom A csökkentés szempontjai: a) A tantárgyi minimumismeretek újrafogalmazása b) A készség és képességfejlesztés eddigi időkeretét a nem szakrendszerű oktatás feladatainak megvalósítására fordítjuk.
73
Fejlesztendő kulcskompetenciák Anya nyelvi kommunikáció
Szókincs Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Szövegértésiszövegalkotási Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése kompetenciák Írás, szövegalkotás A tantárgyakon átívelő tanulási képesség Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása Matematikai alapműveletek rutinos végzése kompetencia matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben írás, olvasás, számolás A hatékony, önálló saját tanulási stratégia tanulás összpontosítás tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatás kérés tudatos fogyasztóvá válás Gazdasági nevelés kockázatok mérlegelése rövidebb és hosszabb távú előnyök fenntartható fejlődés Környezettudatosságra állampolgári kötelességek nevelés személyes felelősség válságjelenségek fogyasztás és erőforrások A tanulás tanítása
Érdeklődés, Önállóság könyvtári és más információforrások előzetes tudás mozgósítása csoportos tanulás módszerei az emlékezet erősítése, jegyzetelési technikák, forrásból tájékozódás 74
szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás Értékelés: Szöveges értékelés: félévkor, év végén, Alapkompetenciák mérése szövegértés gyakorlati jellegű matematikai feladatok szociális kompetencia
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Taneszközök: Az iskolánkban a nevelőoktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. (K.t. 44. § (2)) A tankönyv legyen: a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, illusztrációban gazdag, tartós, „örökölhető”, a többség számára megfizethető, a munkaközösség számára elfogadott.
75
3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei (K.t. 71. § (1)(3), (7))
3.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 48. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére a negyediknyolcadik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, egyéni elbírálás alapján javítóvizsgát tehet. Az elsőharmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, továbbá egy adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan mulasztása 30%ot meghaladta. Továbbá ha a szülő kéri az évfolyam megismétlését Az évfolyamra ismétlésre történő utasítás fontos előfeltételeként kell mérlegelni, hogy önmagához képest mennyit teljesített a tanuló, vagyis kihasználta –e meglévő személyes adottságait. Indokolt lehet természetesen az évfolyam ismétlése akkor is, ha erre a tanuló fejlődése érdekében van szükség. 3.2 Belépés az iskolába Iskola beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz (problémás esetben iskolaérettségi vizsgálat után). Az 1. osztályba történő beiratkozás feltételeit a Közoktatási Törvény 66. §a szabályozza. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Törekszünk arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően heterogén osztályok alakuljanak ki. Az osztályba sorolás módja, szempontjai: • az elosztáshoz figyelembe vesszük az óvónők által elmondott instrukciókat is. Ők négy szempont szerint csoportosítják a gyerekeket, s mi valamennyit szem előtt tartva osztjuk csoportokba a gyerekeket • aztán figyelembe vesszük a fiúklányok arányát • az etnikai kisebbséghez tartozók arányát • az olyan gyerekek arányára, akikről a nevelési tanácsadó megállapította a fejlesztés megszervezését 76
• • • • •
SNIs gyermekek aránya bejáró gyerekek aránya szülő kérésére visszamaradt gyermekek aránya családi kötődés (testvérek) egyéni indokolt kérések számbavétele (rokonok, szomszédok, barátok)
Az óvónők szempontjai: • • • • •
értelmi képesség, szocializáció, neveltségi szint, szülői együttműködési készség, erősen beszédhibás gyermek DIFR mérés eredménye
3.3. A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje A tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja. Az iskolai házirend szabályozza részletesen.
77
4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája (K.t. 70. § (1)(4))
4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés formái: 1. Szóbeli számonkérés: feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; beszélgetés, kiselőadás, stb. 2. Írásbeli számonkérés: témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból az elméleti tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap); írásbeli felelet: egykét leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 3. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
78
4.2. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 4.2.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók: szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az tanulmányi munka ellenőrzése: 1. Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak. 2. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 3. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. A tanulmányi munka értékelése (K.t. 70. §) Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődteke vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét: tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.
79
A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, megszerzett ismeretei, tudása elegendőe arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, megszerzett tudása elegendőe arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, a szöveges minősítésről, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Alsó tagozaton 13 évfolyamon amennyiben a tanuló nem teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket, a pedagógus javaslatot tehet a szülő felé az évfolyam megismétlésére. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY 0 – 30%
ÉRDEMJEGY Elégtelen (1)
31 – 50%
Elégséges (2)
51 – 75% 76 – 90% 91 – 100%
Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Szöveges értékelés az alsó tagozaton
80
Szöveges értékelés Nem felelt meg. felzárkóztatásra szorul Gyenge, felzárkóztatásra szorul Megfelelt Jól teljesített Kiválóan teljesített
Értékelésünk alapelvei: személyre szóló legyen fejlesztő ösztönző legyen ne legyen megtorló jellegű folyamatosságot biztosítson az iskolai követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egységes arányát arra koncentráljon, hogy „mit tud a gyerek”, igazságos legyen kiszámítható legyen félelemmentes légkörben történjen önmagához képest a fejlődést tartalmazza nyilvános és hozzáférhető legyen a fejlődés irányát tartalmazza Törvényességi szempontok KT.70§(3.): Az e13. évfolyamon – félévkor és évvégén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor szöveges minősítést kell alkalmazni. Szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul A minősítésnek a tanulók teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. Az 13. évfolyamokról kiállított bizonyítványok „záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. A szöveges értékelés műfajai közül és félév végén és év végén előzetes szempontok alapján, szabadon megfogalmazott szöveget alkalmazunk. A tájékoztató füzetben évközben folyamatosan kerülnek bejegyzések a tanuló egyéni fejlődéséről képességeinek alakulásáról (emlékezet, koncentrálás, figyelem, megfigyelő képesség tantárgyi előmenetele. A tantárgyi mérések eredményei (pontszámos, illetve %os értékeléssel) is bejegyzésre kerülnek. Egyéb értékelések A 4. évfolyamon évvégén, valamint 58. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az integrációba bevont tanulók értékelését az év elején elkészített egyéni fejlesztési terv alapján negyedévente, szöveges minősítéssel végezzük. Az egyéni fejlesztésbe bevont tanulók értékelését szintén az év elején elkészített fejlesztési terv alapján félévkor és év végén szöveges minősítéssel végezzük.
81
A tantárgyakba beintegrált modulok (Hon és népismeret, Etika ill. Egészségtan) értékelése a tantárgy keretén belül érdemjeggyel történik. A 6. évfolyamon tanított Tánc és dráma értékelése szintén érdemjeggyel, az elégségesjeles minősítéssel kerül sor Mentesítés az értékelés alól Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Egyéni továbbhaladás Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás valamennyi vagy egyes tantárgyakból különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.
4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az elsőnyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az első negyedik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén aktuálisan szövegesen értékel. Az ötödik nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
82
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
83
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az elsőnyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az első negyedig évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök havonta szövegesen minősíti. Az ötödik nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
84
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat: motiváltság, a tudás megszerzésének igénye, egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, a tanulási folyamatban való részvétel, kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya, tanórai tevékenység, plusz tevékenységek. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4.3.1. Büntetés (K. t. 76.§) Az iskolában adható büntetési formák: Azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Figyelembe kell venni: a tanuló életkori, személyiségi tulajdonságait, valamint a fegyelemsértés és
85
a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát. A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos.
Büntetési formák: szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. Kezdeményezheti: iskolavezetés, osztályfőnök, szaktanárok, munkaközösségvezetők, diákközösség, iskola dolgozói. Súlyos fegyelmi vétség esetén a Közoktatási törvény 76.§a szerint kell eljárni. A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba kell vezetni és azt a szülő tudomására kell hozni.
86
4.3.2. Kártérítés (K. t. 77.§(1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben kell értesíteni. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után. 4.3.3. Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő bármilyen teljesítményért (pl.: sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tanév végén tantestületi dicséretekkel jutalmazza. Ezek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe osztályfőnöki aláírással. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért: szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülhetnek. Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, kiemelkedő tanulmányi eredményért kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet, könyvjutalmat, illetve Ilosvai emlékplakettet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen, vagy a ballagáson az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, ünnepségeken, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
87
e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: szóbeli vagy írásbeli munka, vagy egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek: feladatgyűjteményből adott feladatok, tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, vázlatkészítés, leíró vagy elemző munkák, házi dolgozat, gyűjtő vagy kutatómunka, illetve számítógépes feladat.
88
Az első nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Tantárgyanként egy átlagos képességű tanulónál a felkészülés ne haladja meg a 2030 percet. A feladat elvégzését valamilyen formában mindig ellenőrizzük. A szaktanár döntése alapján jeggyel is értékelhető. Házi dolgozat, kiselőadás, szorgalmi feladatok készítése önkéntes alapon történjen. Értékelése a szaktanár döntése alapján.
89
6. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elru gaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben.
90
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
5.
6.
7.
8.
1.5 5 1.5 8 1.6 1 1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 3 1.7 6 1.7 9 1.8 2 1.8 5 1.8 8 1.9 1 1.9 4 1.9 7 2.0 0 2.0 3 2.0 7 2.1
1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 3 1.7 6 1.7 9 1.8 2 1.8 5 1.8 8 1.9 1 1.9 4 1.9 7 2.0 0 2.0 3 2.0 6 2.0 9 2.1 2 2.1 6 2.2
1.72
évfolyam
M 1
4.
1.0 0 1.0 3 1.0 6 1.0 9 1.1 2 1.1 5 1.1 8 1.2 1 1.2 4 1.2 7 1.3 0 1.3 3 1.3 6 1.3 9 1.4 2 1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5
1.1 0 1.1 3 1.1 6 1.1 9 1.2 2 1.2 5 1.2 8 1.3 1 1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 3 1.4 5 1.4 8 1.5 2 1.5 6 1.5 8 1.6 2 1.6
1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 0 1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 3 1.5 6 1.5 9 1.6 2 1.6 5 1.6 8 1.7 2 1.7 6 1.8 91
1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 3 1.4 6 1.4 9 1.5 2 1.5 5 1.5 8 1.6 1 1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 3 1.7 6 1.7 9 1.8 2 1.8 5 1.8
1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5 4 1.5 7 1.6 0 1.6 3 1.6 6 1.6 9 1.7 2 1.7 5 1.7 8 1.8 1 1.8 4 1.8 7 1.9 0 1.9 3 1.9 7 2.0
1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28
4 1.5 7 1.6 1
20 21
6 1.7 0 1.7 4
0 1.8 4 1.8 7
9 1.9 4 1.9 8
1 2.0 5 2.0 9
1 2.1 5 2.1 9
0 2.2 4 2.2 8
2.32 2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
5.
6.
7.
8.
1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 3 1.5 6 1.5 9 1.6 2 1.6 5 1.6 8 1.7 1 1.7 4 1.7 7 1.8 0 1.8 4 1.8
1.4 3 1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5 4 1.5 7 1.6 0 1.6 3 1.6 6 1.6 9 1.7 2 1.7 4 1.7 7 1.8 0 1.8 3 1.8 7 1.9
1.47
Évfolyam
M 1
4.
0.9 7 1.0 0 1.0 3 1.0 6 1.0 9 1.1 2 1.1 5 1.1 9 1.2 2 1.2 5 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 9 1.4 1 1.4 4 1.4
1.0 8 1.1 1 1.1 4 1.1 7 1.2 0 1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 8 1.5 0 1.5 3 1.5
1.1 7 1.2 0 1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 8 1.5 0 1.5 3 1.5 7 1.6 0 1.6 4 1.6 92
1.2 4 1.2 7 1.3 0 1.3 4 1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 3 1.5 6 1.5 9 1.6 2 1.6 5 1.6 8 1.7 1 1.7
1.3 1 1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 3 1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5 4 1.5 7 1.6 0 1.6 3 1.6 6 1.6 9 1.7 2 1.7 6 1.8
1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98
7 1.5 0 1.5 4 1.5 7 1.6 1
18 19 20 21
2. feladat:
7 1.6 0 1.6 4 1.6 8 1.7 2
7 1.7 0 1.7 4 1.7 8 1.8 1
4 1.7 7 1.8 0 1.8 4 1.8 8
0 1.8 4 1.8 8 1.9 2 1.9 6
7 1.9 0 1.9 4 1.9 8 2.0 2
1 1.9 5 1.9 9 2.0 3 2.0 7
2.02 2.05 2.08 2.11
HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN
(A hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
2 3 4 5 6
5.
6.
7.
3 0 3 4 3 8 4 2 4 6 5
3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5
8.
Évfolyam
M 1
4.
2 0 2 4 2 8 3 2 3 6 4
2 2 2 6 3 0 3 4 3 8 4
2 4 2 8 3 2 3 6 4 0 4 93
2 6 3 0 3 4 3 8 4 2 4
2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4
34 38 42 46 50 54
0 2 4 6 8 0 2 4 4 4 5 5 5 5 58 7 4 6 8 0 2 4 6 4 5 5 5 5 5 6 62 8 8 0 2 4 6 8 0 5 5 5 5 6 6 6 66 9 2 4 6 8 0 2 4 5 5 6 6 6 6 6 70 10 6 8 0 2 4 6 8 6 6 6 6 6 7 7 74 11 0 2 4 6 8 0 2 6 6 6 7 7 7 7 78 12 4 6 8 0 2 4 6 6 7 7 7 7 7 8 82 13 8 0 2 4 6 8 0 7 7 7 7 8 8 8 86 14 2 4 6 8 0 2 4 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
5.
6.
7.
2 9 3 3 3 7 4 1 4 5 4 9 5 3 5 7 6 1 6 5 6 9 7
3 0 3 4 3 8 4 2 4 6 5 0 5 4 5 8 6 2 6 6 7 0 7
8.
Évfolyam
M 1
4.
1 6 2 0 2 4 2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 2 5 6 6
1 9 2 3 2 7 3 1 3 5 3 9 4 3 4 7 5 1 5 5 5 9 6
2 2 2 4 2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 1 5 6 6 0 6 94
2 5 2 9 3 3 3 7 4 1 4 5 4 9 5 3 5 7 6 1 6 5 6
2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 2 5 6 6 0 6 4 6 8 7
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76
0 6 4 6 8
13 14
3. feladat:
3 6 7 7 1
4 6 8 7 4
9 7 3 7 7
2 7 6 8 0
3 7 7 8 2
4 7 8 8 3
80 84
HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN
(A hasizmok erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
4.
2 3 4 5 6 7 8
6.
7.
8.
36
38
40
42
41
43
45
47
46
48
50
52
51
53
55
57
56
58
60
62
61
63
65
67
66
68
70
72
71
73
75
78
évfolyam
M 1
5.
2 5 3 0 3 5 4 0 4 5 5 0 5 5 6 0
2 8 3 3 3 8 4 3 4 8 5 3 5 8 6 3
3 1 3 6 4 1 4 6 5 1 5 6 6 1 6 6
3 4 3 9 4 4 4 9 5 4 5 9 6 4 6 9
95
9 10 11 12 13 14
6 5 7 0 7 5 8 0 8 5 9 0
6 8 7 3 7 8 8 3 8 8 9 3
7 1 7 6 8 1 8 6 9 1 9 6
7 4 7 9 8 4 8 9 9 4 9 8
76
78
80
82
81
83
85
87
86
88
90
92
91
93
95
97
96
98
10 0
10 2
10 0 10 4
102 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
5.
6.
7.
8.
36
38
40
42
45
47
50
52
55
57
60
62
65
67
70
72
75
77
80
82
85
87
90
92
95
97
Évfolyam
M 1
4.
2 0 2 5 3 0 3 5 4 0 4 5 5 0 5 5 6 0 6 5 7 0 7 5 8 0
2 3 2 8 3 3 3 8 4 3 4 8 5 3 5 8 6 3 6 8 7 3 7 8 8 3
2 6 3 1 3 6 4 1 4 6 5 1 5 6 6 1 6 6 7 1 7 6 8 1 8 6
96
2 9 3 4 3 9 4 4 4 9 5 4 5 9 6 4 6 9 7 4 7 9 8 4 8 9
3 2 3 6 4 1 4 6 5 1 5 6 6 1 6 6 7 1 7 6 8 1 8 6 9 1
3 4 3 8 4 3 4 8 5 3 5 8 6 3 6 8 7 3 7 8 8 3 8 8 9 3
8 5
14
4. feladat:
8 8
9 1
9 4
9 6
9 8
10 0
102
FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN
(A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
1
5
7
2
7
9
3
9
5 6 7 8 9
5.
6.
7.
1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1
1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 3
8.
évfolyam
M
4
4.
1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1
1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3
9 1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5
97
1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7
1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9
19 21 23 25 27 29 31 33 35
10 11 12 13 14
2 3 2 5 2 6 2 7 2 8
2 5 2 7 2 8 2 9 3 0
2 7 2 9 3 0 3 1 3 2
2 9 3 1 3 2 3 3 3 4
3 1 3 3 3 4 3 5 3 6
3 3 3 5 3 6 3 7 3 8
3 5 3 7 3 8 3 9 4 0
37 39 40 41 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
5 6 7 8 9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8
6 7 8 9 10
évfolyam
M 1 2 3 4 5
1 1 2 2 3
1 2 2 3 4
2 2 3 4 5
2 3 4 5 6
3 4 5 6 7
4 5 6 7 8
6
4
5
6
7
8
9
7
5
6
7
8
9
8
6
7
8
9
9
7
8
9
10
8
9
11
9
12 13 14
1 0 1 1 1 2
1 0 1 1 1 2 1 3
1 0 1 1 1 2 1 3 1 4
1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5
1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6
1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7
11 12 13 14 15 16 17 18 19
1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
98
Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63
Minősítés igen gyenge Gyenge Elfogadható Közepes Jó Kiváló
99
III. fejezet Egészségnevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások Mottó: „Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs, úgy az egészre, mint egész nemzetre nézve akkor az emberiség gondolkodását kell átalakítani.” / Fodor József /
Bevezető Az egészség fogalma Az egészség az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. WHO: A teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk. Törvényi háttér A KT. 48.§ (3). Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskolai egészségnevelési és környezetnevelési programját. Az iskola egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskola egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét További jogszabályi háttér a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX: 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLXX. törvény a 46/2003. sz. (IV: 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról. a 96/ 2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására.”
100
101
Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, sőt mindenki elvárja, hogy az oktatási intézmény vállaljon főszerepet az egészség nevelésben. A mi iskolánkban is elsődleges fontosságú az egészségvédelmi munka. Ezek a következőkben foglalhatók össze: Az iskolában mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására. Az általános iskolát legalább 8 évig látogatják a tanulók, ezért érdemi hatást lehet elérni az egészségvédelemi munkában. Az iskolánk a tanulókra gyakorolt hatása a többrétegű komplex tananyagok spirálisan ismétlődő témakörök: pl. a biztonság kialakítása, A test tisztasága, a mozgás, tartásjavítás, növekedés, változás, családalapítás, egészséges környezet, káros szenvedélyek
2. Az iskola egészségnevelési célja, feladata 2.1 Általános célok Az egészséges életmódra nevelés a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében. Cél: az önmagával, társaival az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása. 2.2 Helyi célok Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem technikáit fizikai és lelki egészségük megőrzése és fejlesztése érdekében. 2.3 Az egészségnevelés legfontosabb feladatai Az egészségnevelés legfontosabb feladatai: a felvilágosító munka, a megelőzés, az egészségünk védelme, az egészség megóvása. Ennek érdekében: Az iskolánk egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladata, hogy a tanulók korszerű ismereteket szerezzenek és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. A tanulók képesek legyenek figyelemmel kísérni:
102
viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, az egészségkárosító, szenvedélybetegségek elkerülését segítő magatartásformákat, a betegségeket s korai szűrésben való részvétel révén megelőzni, tudjanak sajátos életrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, gyakorolják az egészségbarát viselkedésformákat.
3. Az egészséges életmód fejlesztő programjai A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten, a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészséges életmód fejlesztő programjaival. Személyi higiénés, testápolási programok • • •
a személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő program a fertőző betegségek elkerülését célzó program fogápolási és szájhigiéniás program
Egészséges öltözködési program • •
megfelelő öltözködési szokássá alakítása ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata
Egészséges táplálkozást propagáló program • • • •
kultúrált étkezést gyakorló program egészséges táplálkozási szokások kialakítása élelmiszerválogatási program konyhatechnikák, főzési gyakorlatok
Gyermekbalesetek megelőzése • • • •
veszélyhelyzet felderítő gyakorlat otthoni balesethelyzetek felderítése közlekedési szabályok gyakorlása balesetek megelőzésének gyakorlása
Mozgási programok • • • •
tartásjavítás mozgásos játékok bővítése szabadban való tartózkodás mozgásprogramjai mindennapos testnevelés 103
• •
Káros szenvedélyek alkohol, dohányzás, drog
Nemi érés, szexualitás, családtervezés • • • •
serdülőkor aktualitásai nemi érés szeretet, őszinteség barátság, szerelem családalapítás
4. Helyzetelemzés 4.1. a település természetföldrajzi környezetének adottsága 4.2. a település gazdasági, társadalmi adottságai Lásd a Környezeti nevelés programban 4.3. Az iskola bemutatása Célunk, hogy az egészségnevelés során az iskola rendelkezésére álló eszközei, minél kedvezőbben befolyásolják a gyermekek egészségi állapotát. A, Iskola belső • • • • • • • •
Osztálytermek, folyosók tágasak, tisztaságuk megtartására kell még nagyobb gondot fordítani Tanterem magassága nem megfelelő, nehezen takarítható Öltözők, zuhanyozók állapota javításra szorul Foglalkozási termek állapota jó Ebédlő frissen felújított Napközi otthonos termek berendezése megújult A világítás az iskola egész területén javításra szorul Iskolai büfé megfelelő árukészlettel működik
B, Iskola külső • • • •
Az iskolaudvar felülete mindkét épületben egységes burkolatot igényel. Parkosításuk, virágosításuk folyamatos Sportudvar nagysága, fekvése megfelelő, világosítás is megoldott Szemetes gyűjtők számának emelésével, jobb elhelyezésével az udvar tisztasága jobban megőrizhető lenne
104
5. Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában a tanórán és a tanórán kívül 5.1. Egészségnevelés tanórán Alsó tagozat Cél: A tanulók olyan ismeretekhez jussanak, amelyek alkalmazásával elsajátítsák: • az emberi szervezet működését • a szervezet egészséges működéséhez szükséges testápolási, testedzési, táplálkozási ismereteket • szokásukká váljon az egészséges életmód iránti igény • megtanulják az emberre káros anyagok felismerését és visszautasításukat Környezetismeret órán – ismereteket szereznek • • • •
az emberi test felépítéséről, szerveink működéséről az emberi szervezet fejlődéséhez és működéséhez szükséges tápanyagokról, vitaminokról, ásványi anyagokról a helyes napirend kialakításával, szabadidejük helyes beosztására neveljük tanulóinkat időjárásnak megfelelően a réteges öltözködés fontosságának figyelemfelkeltése
Testnevelés • • • • • •
a helyes öltözködés betartása a testünk tisztántartása a helyes mozgás, edzés tudatosítása, gyakorlása heti 1 táncóra a ritmikus mozgással segíti a harmonikus testi fejlődést testtartásjavító torna a különböző deformitásra nyújt segítséget balesetvédelmi oktatással a baleset megelőzésen van a hangsúly
Rajz órák •
megfigyelésekre alapozva, események ábrázolásával a helyes érzelmi kötődések kialakítása, s a helytelenre való felhívás
Technika órák • •
eszközök helyes használatával, munkafogások elsajátításával neveljük tanulóinkat a helyes közlekedés megtanítása, gyakoroltatása a tanulók testi épségének megóvására irányul
Irodalom órák •
a természet és benne az ember kapcsolatáról, szerepéről, helyéről mesélő történetek olvasása
105
Felső tagozat Cél: • az egészséges emberi szervezet működéséről elsajátított ismeretek tovább mélyítése • az egészséges életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítása, begyakorlása • az egészséget veszélyeztető magatartásformák kiszűrése – tudjanak nemet mondani 5. o. Életmódok és egészség • az ember testének és öltözetének higiéniája • a helyes napirend életszemlélet formáló szerepe • az egészséges táplálkozás, fogápolás a betegségek megelőzésére • helyes önismeret – lelkiegészség kapcsolata • erkölcsi tulajdonságok 6. o. Korlátok és lehetőségek • a serdülőkori változások ismerete a problémák megoldásához • a káros szenvedélyek /dohányzás, alkohol/ egészséget károsító hatásai, következményei • a sport, mozgás szerepe • szájhigiénia – fogápolás • a teljes értékű táplálkozás 7. o. Függetlenségi törekvések és az egészség • változások kora – kortárscsoportok káros hatásai • veszélyes anyagok – kihívás vagy szenvedély a tanulók tudjanak különbséget tenni a helyes és helytelen dolgok között, és tudjanak nemet mondani • életmód – biztonság – bűnmegelőzés 8. o. Felelősséged a jövődért • önismeret, önértékelés önkritika • barátság jelentősége az önismeretben, párválasztásban • szerelem – nemi élet és elkezdésével járó veszélyek • családápolásra való felkészülés Természetismeret és biológia órák • •
a gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. szűkebb és tágabb környezetünk természeti értékeinek védelme és az egészséges életmóddal való kapcsolat felismerése
Egészségtan modul 6. o. • a mozgás szervrendszere – csontváz, izomzat – a testalkat meghatározó • a bőr a szervezet első védelmi vonala • a táplálkozás – táplálék – mint energiaforrás és építőanyaga szervezetünknek • leggyakoribb gyermekbalesetek és megelőzéseik
106
• • • •
a betegségek kórokozói: baktériumok élősködők elsősegélynyújtás káros szenvedélyek serdülőkori változások
Technika órák • • • • •
egészséges táplálkozási szokások bemutatása – étkezés egészséget befolyásoló szerepe élelmiszerek alkotórészeinek megismerése tápanyagszükséglet, az energia szükséglet és életmód összefüggései élelmiszerek helyes tárolása, tartósítása – egészségügyi összefüggések konyhatechnikai eljárások – nyers anyagok, élelmiszerek átalakítása fogyaszthatóvá tétele
Kémia órák •
vegyszerek, mosószerek helyes használata, tárolása és túlzott használatuk veszélyei a környezetre
Testnevelés órák / heti 4óra • •
a légzési, keringési rendszer fokozatos fejlesztése, helyes testtartás kialakítása illetve deformitásuk javítása, megszüntetése mindennapos testnevelés program
Nem hagyományos tanórai keret Gyakorló kert • •
az egészséges táplálkozáshoz szükséges zöldségek termesztése esztétikus környezet kialakítása – szabadidő hasznos eltöltésének kapcsolata – aktív pihenés az egészséges életvitel kialakításában
5.2. Egészségnevelés területi tanórán kívül Sportrendezvények: •
tömegsport IISK a testi, fizikai erő, állóképesség, ügyesség, bátorság, kitartás fejlesztése révén egész személyiségük fejlődik
Környezetvédelmi szakkörök: • környezetbarát magatartás, szemlélet kialakítása • tiszta környezet megteremtése, esztétikus tantermek • a pohár, törülköző, szalvéta használata kultúrált étkezés gyakorlását segíti Vetélkedők versenyek: • osztályok közötti tisztasági és ügyeleti versenyek ébren tartják a tanulókban a figyelmet 107
• • • •
közlekedési versenyek tudásukról, fogápolási gyakorlatukról adnak számot egészségvédelmi verseny: minden évben a november egészségvédelmi hónap. Előadások, versenyek, plakátkészítések, rejtvényfejtések szolgálják az ismeretek gyarapítását, gyakorlását. elsősegélynyújtó és csecsemőgondozó versenyek: felkészülés a családi életre
Napközi: • tanulóbarát környezet kialakítása • étkezés, esztétikus körülmények között • helyes étkezési szokások kialakítása • szabadidő megszervezésére, helyes eltöltésére; játékok sportprogramok szervezése • friss levegőn való tartózkodás fontossága • filmvetítések • időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása • társas érintkezés normáinak kialakítása Előadások: • rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel évente 2 alkalommal a fogorvos felméri tanulóink fogának állapotát. Elvégzi a szükséges beavatkozásokat, a gyerekeket jó tanácsokkal látja el. Rendőrség: • biztonságos közlekedés • balesetveszélyek • káros szenvedélyek veszélyei Védőnő, iskolaorvos: • személyi tisztaság ellenőrzése • előadásokat, filmvetítéseket az egészségvédelem munkatervében foglaltak szerint (káros szenvedélyek, fertőző betegségek, egészséges táplálkozás) Pályázatok: • egészségvédelemmel kapcsolatos körzeti, megyei, országos pályázatokon tanulóink összemérik tudásukat más gyerekekkel • Az integrációba való bekapcsolódás: • a hátrányos helyzetű gyerekek szokásainak, érzelmeinek megismerése révén megtanuljuk kezelni, elfogadni őket
6. Módszerek az egészségnevelésben Az iskolánkban alkalmazott pedagógiai módszerek lehetőséget biztosítanak az egészségnevelési program eredményes megvalósítására
108
Leghatékonyabbak a kirándulások, amelyekbe a szülőket is bevonjuk, házi, körzeti, megyei versenyek, mindennapi sportolás, tanulói gyűjtőmunkák, kiselőadások, kísérletek projekt és a drámapedagógia. 6.1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. 6.2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. 6.3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társasérzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiéniában képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társaskommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. 6.4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben
109
Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. 6.5. Színtér programok Ez a módszer abból indul ki, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak a társas, a társadalmi és az ökológiai tényezők is. A színtér programok, eltérően a rizikó csoportos megközelítéstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célpontjukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák mozgalma. 6.6. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A közösségi alapú programok nemcsak az élőhely azonosságát és életmód formáló szerepét veszik tekintetbe, hanem a tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat, realitásokat is. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal. Például: a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat, a háziorvoson keresztül elősegíti a dohányzásleszoktató programokban történő részvételt, kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából. Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről.
7. Összesített iskolai egészségnevelési program / Minden év elején az adott évre átdolgozva. Szeptember 1. A tárgyi feltételek megteremtése az alapvető higiéniás viszonyok szerint / törülköző, szappan, szemeteskuka, fertőtlenítőszerek, balesetvédelmi dobozok, stb./
110
Felelős: az iskola vezetősége, osztályfőnökök 2. Termek, folyosók esztétikájának kialakítása a nyugodt munkavégzéshez /virágosítás, függöny. Asztalterítő, képek stb./ Felelős: iskola vezetősége, osztályfőnökök, nevelők 3. Tisztasági verseny beindítása a kiírt kritériumok szerint. Felelős: DÖK vezetők, osztályfőnökök 4. Iskolai kirándulás Felelős: iskola vezetősége, osztályfőnökök 5. Tanulók személyi higiéniájának az ellenőrzése, az első hetektől kezdve, ha probléma merül fel a megfelelő szerv értesítése. Felelős: osztályfőnökök, GYIF felelős 5. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Október 1. Osztálykirándulások, őszi túrák Felelős: osztályfőnökök, szakkörvezetők 2. port rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők 3. Egészségnevelésiegészségvédelmi verseny / 3 fordulós / meghirdetése, első forduló lebonyolítása 58. osztályban Felelős: Term. Tud. munkaközösség, osztályfőnökök November 1. Egészségnevelési hónap az iskolában. Rendezvények, versenyek, előadások, kiállítások. Az egészségvédelmi egészségnevelési verseny 2. fordulójának lebonyolítása. Felelős: Term. Tud. munkaközösség, Alsós munkaközösség, napközis nevelők
111
2. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők December 1. Egészségvédelmi verseny 3. gyakorlati fordulójának lebonyolítása Felelős: Term. Tud. munkaközösség 2. Drog prevenció, AIDS, előadás szervezése Felelős: iskolai drogfelelős, osztályfőnökök 3. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Január 1. Téli túrák osztályonként Felelős: osztályfőnökök 2. Serdülőkori változások, személyi higiénia 58osztályosok részére, előadás formájában Felelős: védőnő 3. Szülői értekezleten a szülők figyelmének felhívása az egészséges életmód fontosságára és a higiénikus környezet biztosítására Felelős: osztályfőnökök 5. Sportrendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Február Tisztasági verseny félévi értékelése Felelős: DÖK vezetők
112
2. Az egészséges táplálkozás, és a káros szenvedélyek megelőzése előadás, videó Felelős: védőnő, Term, Tud. munkaközösség 3. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Március Tavaszi túrák, osztálykirándulások Felelős: osztályfőnökök, napközis nevelők, szakkörvezetők 2. Tavaszi nagytakarítás az osztályokban, iskolában, iskola környékén Felelős: iskola vezetősége, osztályfőnökök, napközis nevelők, szakkörvezetők 3. sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők Április
1. Virágok, fák ültetése az iskolaudvarra, Föld Napja alkalmából Felelős: Term. Tud. munkaközösség, osztályfőnökök 2. Körzeti, megyei versenyek vetélkedők Felelős: ig., helyettes, szaktanárok 3. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők
Május 1. Iskolai kirándulás, Madarak és Fák napja alkalmából Felelős: iskola vezetősége, Term. Tud. munkaközösség 2. Év végi osztálykirándulások 113
Felelős: ig. helyettes, osztályfőnökök 3. Körzeti, megyei versenyek, vetélkedők Felelős: ig. helyettes, szaktanárok 4. Sport rendezvények, tömegsport Felelős: IISK, testnevelők 5. KRESZ vetélkedő, kerékpáros ügyességi verseny Felelős IISK, testnevelők Június 1. Tisztasági verseny értékelése Felelős: DÖK vezetők 2. versenyek, rendezvények értékelése Felelős: iskolavezetőség, szaktanárok 3. Egészségvédelmi tábor hátrányos helyzetűeknek Felelős. Iskola vezetősége, táborvezető
8. Kapcsolatépítés és az egészségvédelmi szervekkel együttműködés 8 1. Helyi belső résztvevők Osztályfőnök: • kirándulások szervezése • havi programokban, uszodalátogatás megvalósítása Szaktanár: • minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészség fejlesztéshez a helyi tanterveknek megfelelően Napközi: • játékok, játékos gyakorlatok a délutáni szabadidőben • egészségvédelmi vetélkedők megszervezése • videofilmek megtekintése • sportprogramok a mindennapi testmozgás szolgálatában 114
•
kirándulások, séták
Konyha: • étkeztetés – életkori sajátosságok összefüggésével Büfé: • egészséges táplálkozásnak megfelelő választék biztosítása DÖK: • Osztályonkénti tisztasági verseny szervezése, lebonyolítása • a gyerekek ötletei alapján szerveződő egészségvédelmi programokban segítségnyújtás 8.2. Segítő kapcsolatok szinterei 1. Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információátadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját. 2. Szülői munkaközösség Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat. 3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskolaorvos és a védőnő feladata: a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát, adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, közreműködés az egészségügyijárványügyi, a környezetegészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: az életmód és betegség összefüggései, az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok, a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában, környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben,
115
az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.
4. Iskolapszichológus Kistérségi A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak. 5. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. 6. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. 7. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.
116
Partnerlista Isk. kapcs. tartó neve
Cél, Ő mit nyújt?
Mi mit adunk?
Vöröskereszt
Szilágyi Ferencné
Pályázatok versenyek vetélkedők szervezése
Helyszín a véradáshoz – tornaterem
Családsegítő Szolgálat
Bartháné Gál Ildikó, Dankó Barnabásné
Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók segítése
ANTSZ
Urbánné Rezes Eszter
Ismeretterjesztő előadás
Iskolaorvos
Dr. Bodnár Mária
Szulics Gáborné
Ellenőrző szűrővizsgálatok, védőoltások
Tájékoztatás és helybiztosítás
Védőnő
Szulics Gáborné
Bartháné Gál Ildikó, Dankó Barnabásné
Vizsgálatok előadások
Tájékoztatás, adatokat, helybiztosítás
Fogorvos
Dr. Czina Viktor
Matisz Csabáné
Fogászati ellenőrzés, kezelés
Tájékoztatás, adatokat,
Kapcsolat
Kapcsolattartó neve
Lipták Lászlóné, Ferenczi Mónika
Rendőrség
Koroknay Lajos
Szentmártoni György
Kistérség
Bodnárné Király Erzsébet
Stajzné Kender Ilona
117
Közlekedés biztonsági, drogmegelőzési előadások Versenyek előadások támogatása
Kapcsolat, segítségnyújtás ezeknek a tanulóknak Versenyek szervezése, lebonyolítása
Problémás helyzetek felmérése Versenyek, előadások szervezése
9. Ellenőrzés, értékelés az egészségnevelés terén • • • • • • •
Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére, irányuljon Az ellenőrzés, értékelés típusai: Az egészségnevelés folyamatában az osztálymunkával, egyéni és csoportmunkával történő ellenőrzési eljárásukat használjuk Folyamatos megfigyelés, ellenőrzés minden napos, minden órás folyamat Beszélgetés, ezt az eljárást a tanulók is kibővíthetik kérdéseikkel Szóbeli felelet Csoportos ellenőrzés: csoportonként végzett tevékenységről ad számot Tartalmi értékelés: a teljesítményt összehasonlítjuk a követelményekkel, idetartozik a feladatlapos ellenőrzés, tudáspróbák, témazárók, félévi és év végi felmérések
9.1. Taneszközök Az egészségnevelési program végrehajtásához, megvalósításához a taneszközöket, felszereléseket az iskola biztosítja 9.2. Továbbképzés Az iskola a továbbképzési tervében biztosítja az egészségnevelési program megvalósításához szükséges továbbképzéseket.
9.3. Mindennapos testnevelés az ISP Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben A 20082009. tanévben folytatjuk a mindennapos testnevelést, az 14. évfolyamon heti 4 testnevelés óra megtartására van lehetőség. A felső tagozaton, vagyis az 58. évfolyamokban heti 4 testnevelés órával dolgozunk. Mindez nem azt jelenti, hogy a tanulóinknak nem biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét, hiszen a délutáni tömegsport és IISK foglalkozásokon mindenki előtt nyitva áll az ajtó. Mind az alsó mind a felső tagozaton a heti óraszámból 3 órát használunk fel a törzsanyag elsajátítására, s ezen túl az alsóban 1 óra van, fordítunk a tartásjavításra és 1 órát a táncra. A felsőben a maradék 1 órát kiegészítő anyagra (asztalitenisz, lábtenisz, tollaslabda, ugrókötelezés, kerékpározás, grundbirkózás, séták a patakpartra, Kőporosba, sípályára stb.) fordítjuk. Ezeket a kötetlenebb órákat nagyon szeretik a tanulók. Iskolánk a tanulók fizikai állapotának méréséhez a Hungarofit módszert használja. (K.t. 52.§ (910), 53.§ (9), NAT 243/2003 (XI. 17.)) Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. 118
Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgásprogramban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (a 243/2003. (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai); a testnevelési anyag egészében a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban; a testmozgásprogram életmódsportokat, életminőségsportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgásprogram játékokat és táncot is tartalmaz.
10. Irodalomjegyzék OM Segédlet – Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez NAT 2003 2003. évi LXI tv. nyel módosított 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról szóló 48. §
119
IV. Fejezet Környezeti nevelés Mottó: „Mielőtt bármit elkövetnek Gondoljanak a rózsakertre, vagy még inkább egyetlen rózsatőre egyetlen szál rózsára uraim.” (Pilinszky János)
1. Bevezető
„A világ népei számára tudatosítani kell, hogy a környezeti gondok megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, készséget, hozzáállást, indítékokat és együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata.” / Belgrádi Charta, 1975. / A Nemzeti Környezetvédelmi Program helyzetelemzéséből az derül ki, hogy hazánkban még ma sem megfelelő szintű a környezettudatosság foka. A magyar lakosság a községünkben élő emberek ismeretei a környezetről a környezetvédelemről, annak megóvásáról sok kívánni valót hagy maga után. Ezért is vált kiemelt feladattá az oktatónevelő munkában a környezeti nevelés, és 2003 évben pedig az oktatási intézmények aktuális feladata lett a pedagógiai programjaik felülvizsgálata és az iskola környezeti nevelési programjának elkészítése, kidolgozása.
1.1. Környezeti nevelés fogalma A környezeti nevelés „a világgal „való harmonikus együttélésre nevelés. A Tbiliszi dokumentum így fogalmaz: „A környezeti nevelés legyen katalizátor, amolyan közös nevező a nevelési rendszer megújításában”. Czippán Katalin szerint : „ A környezeti nevelés az a gondolkodási folyamat, amely képessé tesz a környezet aktív megismerésére, jelzések felfogására, értelmezésére és összefüggő rendszerben való gondolkodásra, a problémák okainak megértésére és megoldások keresésére, egyéni döntések felelősségének megértésére és meghozatalára.”
1.2. A környezeti nevelés törvényi háttere Magyarországon a környezetvédelmi törvény 54.1 cikkelye rögzíti, hogy: „ minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére” . A környezeti nevelés a törvény szerint állami és önkormányzati feladat, az iskolában és az iskolán kívül. A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása 48.§(3.)
120
bekezdése alapján: az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. A környezeti nevelést meghatározó törvények, dokumentumok: Környezetvédelmi törvény (1995) Természetvédelmi törvény (1996) 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól. Nemzeti Környezetvédelmi Program A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény, 2003. évi LXI törvény / Kt. 44.§ (1), Kt. 114.§ (4) Nemzeti alaptanterv Település környezetvédelmi programja
2. Az iskola és a környezeti nevelés 2.1 Az iskola környezete Abaújszántó nagyközség, a Zemplén kapujához tartozó Sátorhegy lábánál terül el. Felszíne dombos, melyet nyugat felé a Hernád völgye határol. A változatos felszíni formák közé ékelődő Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kiváló lehetőséget teremt a tanulók – a környező településekről bejáróknak is környezeti neveléséhez. Iskolánk két épületben működik .A felső tagozatnak helyt adó épület külső megjelenésében is magán viseli a 100 év építészeti stílusát , a kisiskola a műemlék oltalma alatt álló római katolikus templom szomszédságában áll. Iskolánk két szintjével, zöld környezetével, tágas udvarával, gyepes játszóudvarával szolgálja a gyerekeket. Osztályaink világosak, virágosak, szinte valamennyi viseli a tanulók, nevelők környezettel szembeni érzékenységét. Több tanterem szaktanteremként is funkcionál. Iskolánk második alkalommal nyerte el az ÖKO iskola címet. Tagintézményeket is be kellene venni! Legalább néhány gondolatban! Az Aranyásó Erdei Iskoláról is célszerű lenne írni!
2.1.1. Az iskola tárgyi feltételei Az iskola tárgyi feltételei évről évre javulnak. Rendelkezésre állnak az eredményes oktató nevelőmunkához szükséges feltételek. A technikának köszönhetően egyre többet tudhatunk meg természeti környezetünk értékeiről, szépségeiről. A könyvtárunk örvendetes gyarapodása, a hanghordozók, a CDk, videokazetták, számítógépes oktatóprogramok jó lehetőséget nyújtanak a tanulók kutatómunkájához. A soksok színes táblázat segítségével a gyerekek összehasonlíthatják a természetben látottakat, gyarapítva tapasztalataikat, ismereteiket.
2.1.2. A gyerekek képessége
121
Iskolánkban e tanévtől kezdődően integrált oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy az eltérő körülmények között élő tanulók a megfelelő oktatási formák alkalmazásával kibontakoztathatják egyéni képességeiket. A különböző tantárgyak anyaga, az órán kívüli tevékenykedtetések lehetőségeit kihasználva igyekszünk felkelteni tanulóink természet iránti érdeklődését. Ehhez intenzív segítséget nyújt az alsó és felső tagozaton egyaránt működő környezetvédelmi szakkör.
122
2.1.3. A pedagógusok szakmaisága A gyönyörű természeti környezet, a tanulók érdeklődése az iskola és a család jó kapcsolatai segítik a szakmailag felkészült, tettekre kész pedagógusokat a környezeti nevelés eredményes gyakorlásához. Nevelőink között van annyi jól képzett, naprakész információval rendelkező, akik magot képezve maguk köré gyűjthetik azokat, akikkel nagyszerű csapatmunka végezhető. Ezt bizonyítják az elmúlt évek környezetvédelmi versenyeinek megszervezése, s a különböző szintű – helyi, körzeti, megyei, országos, Kárpátmedencei környezetvédelmi versenyeken elért eredményeink is.
2.1.4. A partnerek igénye Intézményünk fenntartója községeink értékeire, szépségeire, hagyományaira igényes. Ezt várja el a felnövekvő nemzedék valamennyi tagjától. Környezeti neveléssel kapcsolatos terveiket támogatja, aktívan szerepet vállal rendezvényeink sikeres lebonyolításában. Terveink nyitottak, a szülők által ismertek. Feladatainkat velük, segítségükkel oldjuk meg.
2.1.5. Az intézményünk menedzselése Az intézményünkben végzett környezetismereti, természetismereti munkánk magas színvonala ismert, és elismert a Kistérségek intézményeiben is. De jegyzik iskolánkat az Encsi és Tiszaújvárosi Környezetvédelmi Oktató Központokban is. A környezet iránt érzett felelősség vitt be több kollégánkat a KÖNEbe. Rendezvényeink aktív támogatói sorába tartozik a Aggteleki Nemzeti Park Zempléni Tájvédelmi Körzetének Vezetője. Együttműködési szerződést kötöttünk az Aggteleki Nemzeti Parkkal. Az iskolánkban folyó környezeti nevelés fontosságát, oktató – nevelő munkánkban betöltött helyét tükrözi, hogy iskolánk 4. legfontosabb értékének a Minőségbiztosítási Rendszerben a testület dolgozói a környezetvédelmi nevelést tartják.
2.1.6 A környezeti nevelés céljai A Nat 2003. évi módosítási tervezete szerint: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” /Nat vitaagyag 2003/
123
Ennek érdekében iskolánk környezeti nevelési céljai: értékközvetítés, a helyi értékek iránti elkötelezettség az élet tisztelete s védelmének igénye az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megtermése helyes fogyasztói szokások kialakítása a tanulás tanítása a munka a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése az önművelődés igényének kialakítása konfliktusok, problémák kezelésének elősegítése Ezek megvalósulása érdekében feladat:
hatékonyabb munkáltató jellegű módszerek alkalmazása / motiváció, kíváncsiság felkeltése, sokféle szemléltetés, önálló és csoport munka, gondolkodási képesség fejlesztése / a tanulásban az esélyegyenlőség biztosítása / integráció/ a helyi természeti, történeti építészeti és humán értékek megismertetése a természetben végzett megfigyelésekkel /túrák, kirándulások,/ a lakóhely élővilágának megszerettetése az egészséges életmód érdekében a mozgást, természetjárást,a helyes táplálkozást, a helyes fogyasztói szokásokat igénnyé alakítása a tanulók felelősségének fejlesztése a családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük, hazájuk iránt.
3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele 3.1. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok élet közeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, információszerzés emberektől). 3.2. Az oktatás esélyegyenlőtlenségek mérséklése A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. 3.3. Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítástanulás folyamatának módszertani megújulását. 3.4. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása
124
A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését.
125
3.5. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen programokba való bekapcsolódások nem csak az IKTalkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is. 3.6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolát a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.
4. A környezeti nevelés program javasolt témái, elemei JAVASLAT Tantestületi döntés függvénye, hogy a környezeti nevelési programnak része vagy melléklete lesz
TÉMA I. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai A javasolt elemek tantestületi döntéstől függően lehetnek a program részei vagy annak előkészítő dokumentumai.
Feltétlen szerepeljen a környezeti nevelési programban.
II. Jövőkép, alapelvek, célok III. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
IV. Módszerek Akkor fontos önálló tartalmi V. Taneszközök elemként megjeleníteni, ha a VI. Iskolai környezet célok e területekre irányulnak. VII. Kapcsolatrendszer, kommunikáció Ezeket a területeket az VIII. Minőségfejlesztés iskola önálló programokban IX. Pedagógustovábbképzés szabályozza: javasolt a környezeti nevelési programhoz is illeszteni. Tetszőleges X. Mellékletek
126
ELEMEK törvényi háttér, szabályozók, helyzetelemzés, helyzetkép: belső: az iskola, külső: a település, a helyi értékek és a régió. erőforrások számbavétele: személyi (humán), anyagi. tanórán kívüli foglalkozások, tanórai foglalkozások hagyományos tanítási óra, nem hagyományos szervezésű tanóra hagyományos, interaktív, élményközpontú, érzékenyítő stb. az iskolaépület és annak működtetése, az iskolai életvitel belső (faliújság, iskolarádió stb.), külső (helyi és területi média). belső (intézmény), külső (település stb.).
5. A környezeti nevelés szinterei tanórán és tanórán kívül 5.1. Tanórák A környezeti nevelés minden pedagógus ill. tantárgy feladata. Az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket összhangba kell hozni, egésszé kell tenni. Törekvésünk a környezeti nevelés során, a tantárgyak közötti integráció. Kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöki óráknak, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos órakereteket megbontó tevékenységeit, lehetőségeit. Pl. a fogyasztói társadalom problémáit: iskolai büfé kínálata egészséges táplálkozás szükségtelen túlcsomagolás szemét kezelése anyagenergiatakarékosság Az osztályfőnöki tevékenység négy évre tervezett sokszínű program az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva. Együtt gondolkodást igényel az osztályban tanítókkal, szaktanárokkal. Ezeken az órákon a tanulók elmondhatják véleményüket, kifejthetik nézeteiket, álláspontjukat. 5.2. Erdei iskola Az erdei iskolaélménypedagógiai szemléletet kíván, mint szolgáltatás szakmai programot és szálláshelyet nyújtva a környezeti nevelés célkitűzéseinek leghatékonyabb megvalósítója. Az adott helyszínen a tanuló szembekerül a valós helyzettel, problémákra keresi a válaszokat. Így könnyebben jut el a környezetben lejátszódó folyamatok összefüggéseihez. Az erdei iskola megvalósítása előttünk álló lehetőség és feladat a jövőben. Pályázat útján szeretnénk megteremteni az anyagi forrásait és más lehetőséget is felkutatunk. Erdei iskolát egy alsó tagozatos 4. és egy felső tagozatos 6. osztályban szeretnénk minden évben megvalósítani. 5.3. Szakkörök Iskolánkban működő szakkörök: Környezetvédelmi szakkörök a természet megismerésén és szeretetén túl a környezetben zajló jelenségek, események értelmezésében segítenek. Felelősség vállalásra nevelnek. Konkrétan kapcsolódva a környezeti neveléshez Fizika: energiatakarékosság hétköznapi megvalósítása, vizek szennyezettsége Angolnémet: a szakkör témaköreinek keretein belül /lakás, vásárlás, közlekedés / Háztartástan: összefüggéseket keres a lakás és környezete között egészséges táplálkozás Hulladékkezelés problémái szerves anyagok komposztálása, energiatakarékosság Újságíró: az iskolában folyó környezetvédelmi munkáról ill. versenyekről írnak cikkeket, melyet az iskola faliújságján helyeznek el. Megjelentetik a községi kábeltévén és a „Mi újság? „ c. kistérségi lapban is. 127
5.4. Természetjáró túrák Szűkebb hazánk, lakóhelyünk természeti szépségeinek megismerésével a környezeti problémákra való figyelem felkeltésével kiválóan alkalmas a környezeti nevelésre. Közvetlen észlelheti, megfigyelheti a természetet, mérési gyakorlatokat végezhet túrázás közben. Lehetőséget nyújtva, a tananyag természetes valóságában való tanulmányozására. A tanulók számára élmény, felkelti kíváncsiságukat, belső motiváltságot eredményez a környezetének megóvására. 5.5. Osztálykirándulások Iskolánk Pedagógiai Programjába évfolyamonként betervezett kirándulások szerepelnek. 1. évf. Abaújszántó és környéke, Zempléni Tájvédelmi Körzet, 2. évf. Miskolc Vadaspark, Lillafüred, Herman Ottó Emlékház, 3. évf. Sárospatak, Zempléni Tájvédelmi Körzet, 4. évf. Aggtelek, Aggteleki Nemzeti Park, 5. évf. Eger és környéke Bükki Nemzeti Park, 6. évf. Debrecen és környéke Hortobágyi Nemzeti Park, 7. évf. Budapest Természettudományi Múzeum, Állatkert, Planetárium, 8. évf. Szabadon választott – és egy természetvédelmi terület, 5.6. Környezetvédelmi akciók / szelektív hulladékgyűjtés / Helyi önkormányzat bevonásával az egész iskolára kiterjedő hulladékgyűjtés / papír, őszi tavaszi nagytakarítás/ Kihat a tanulók tágabb környezetére. 5.7. Tanulmányi kirándulások Egy napos, egy terület, táj megismerésére. / pl. Nyíregyháza Állatkert, Miskolc Vadaspark, Szinvatanösvény, Szilvásvárad: Fátyolvízesés/ 5.8. Zöld napok, jeles napok Szept. 23. Okt. 4. Márc. 22. Ápr. 22. Máj. 10.
Takarítási Világnap Állatok Világnapja Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja
Tanulóknak kiadott környezetvédelmi problémák kutatása, feldolgozása / pályázat, rajz, fotó, irodalmi alkotás, vetélkedő / formájában. 128
129
5.9. Témanapok Az iskola környékének, környezeti problémáinak vizsgálata. Valós probléma köré szervezett tanulást valósít meg. 5.10. Nyári táborok Konkrét gyakorlati problémák, élőhelyek feltérképezése.
5.11. Példamutató iskolai környezet Iskolánk zöld övezete, parkosítás, fák ültetése, sziklakert megvalósítása, gondozása 5.12. Terepgyakorlat Környezethez illeszkedő tanulásszervezési mód. Madár, békák, siklók megfigyelése. 5.13. Iskolai biokert, komposztáló Szerves hulladékok hasznosítása, komposztáló készítése sok tanuló bevonásával. Komposzt hasznosítása az iskolai gyakorlókertben. 5.14. Tanulmányi versenyek, vetélkedők Iskolánk tanulói minden évben részt vesznek versenyeken, ahol eredményesen szerepelnek. Ösztönzése a tehetséges tanulóknak Tehetséggondozás helyi körzeti Misi Mókus Természetismereti verseny megyei –Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos verseny országos Herman Ottó Országos Biológiai verseny Teleki Pál Földrajz verseny VAC Nemzetközi Kárpátmedencei Természetismereti verseny 5.15. Kiállítások Állatok Világnapja Föld Napja
130
Madarak és Fák napja alkalmából 5.16. Könyvtár Zöld oldal környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CDnek külön polc, aktualitásuknak megfelelően. Kutatómunka, olvasgatás. Iskolai faliújságon – zöld hírek megjelentetése. 5.17. ÖKO iskola ÖKOiskolai éves programja A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.
6. Módszerek A módszerek kiválasztásánál figyelembe vesszük: az életkori sajátosságokat, ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással, minél több tanuló kerüljön bevonásra, a lehető legtöbb tevékenység a természetben legyen, sok élményt nyújtson a tanulóknak, személyes megtapasztaláson alapuljanak, játékosság jellemezze, stb. A környezeti nevelést szolgáló módszerek: játékok (szituáció, drámajáték, memóriafejlesztő), projektek (pl.: savas eső mérése), riport (pl.: kérdőíves felmérés), terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert), aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, szelektív hulladékgyűjtés, rendés tisztasági verseny, pályázatok, versenyek és kiállítások rendezése, kutatómunka), művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység fejlesztése).
7. Taneszközök Az iskolában rendelkezésre álló taneszközök: a) Környezetvédelmi vizsgálódáshoz: Pl.: mérőhenger, kémcsövek, szűrők, olaj, indikátorok, levegő és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközök, stb. b) Az elsősegély alapvető felszereltsége: Pl.: sebtapasz, steril kötszer, kötöző kendő, biztosító tű, olló, csipesz, stb. c) Applikációs képek: 131
Pl.: veszélyes, mérgező anyagok, videofilmek, könyvek, prospektusok, stb.
8. Környezeti nevelés tartalma az általános iskolában 8.1. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola alsó tagozatán A tanító által kialakított környezet, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. A rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, felkelti a vágyukat a tisztaság és a rend iránt. A tiszta környezet, a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. Állatok, növények gondozása az osztályteremben, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, kirándulások szervezése, az élő természet és az épített környezet szépségeinek átélése segítheti a környezeti nevelést. Ahhoz, hogy tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést is létre kell hozni. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekhez. Nagy íróink költőink természetszeretete átsugárzik a gyermekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során is. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, tapintáson, szagláson keresztül ad élményt. Technika órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. Környezetismeret 1. osztály Témakörök, tartalmak Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben.
Tevékenységek Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső, stb.) használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi Részvétel a helyben hagyományos szokások. ünneplésben. Pl. Madarak és fák napja, a Föld napja. Egy fa, bokor örökbefogadása. A közvetlen környezetben előforduló gyakori Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító növények, állatok megfigyelése. Elemi irányításával. A sokféleség bemutatása. ismeretek a növénygondozásról. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, tápoldatkészítés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata.
132
Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy hobbiállatok bevitele az osztályba (aranyhörcsög, macska, kutya). Könnyen tartható állatok az osztályban: halak, tengerimalac. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben. Búzavetés Luca napkor. Aranyfa (tévesen aranyesőnek is nevezik), barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára.
2. osztály Témakörök, tartalmak Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.
Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat.
A termesztett növények megfigyelése. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban.
Tevékenységek A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal. Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció között. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses kanál, műanyagkanál, vagy üvegpohár, műanyag pohár. Képgyűjtemények készítése: fából készül, fémből készül stb. Egy pohár vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegő összehasonlítása: levegőkonzervek készítése. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontsor alapján. Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása, saláták készítése.
133
A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.
Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi halak, kutya, házityúk stb. viselkedésének megfigyelése. Gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei. Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet A 89 éves gyerek helyes napirendjének szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb kialakítása. ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, képernyő hatása, vérszívó élősködők). pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek. A település és környéke felszínének jellemző Természeti értékeink szépségének formái, vizei. felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése. 3. osztály Témakörök, tartalmak Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek).
A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére.
Tevékenységek Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az
134
Helyes viselkedésünk a természetben.
Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre.
„örökbefogadott” fával? Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása: madárles, hangok a természetben („hangtérkép” játék), szeméttérkép. Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Naplókészítés, gyűjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó: fákat ültettek az utcánkban.
135
4. osztály Témakörök, tartalmak Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei.
Tevékenységek Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő, víz, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító, szűrőpapír). A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a területre többszöri visszatérés, a változások rögzítése. Vízminta vétele, egyszerű vizsgálata (áttetszőe, zavarose, szagtalan vagy bűzös?). Vane benne élőlény? Talajminta különböző helyekről: pl. erdő, veteményes, utca, játszótér: szín, morzsalékosság, vízfelvevő képesség, vannake talajlakó állatok? Különválogató hulladékgyűjtés. Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban. A környezet szennyeződése miatt kialakuló Kapcsolat keresése az egyes anyagok veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem tulajdonságai és a környezetszennyezés lehetőségeinek megismerése. között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? Szennyezés nélküli város tervezése. Dramatikus játékok. Az ember hatása az élőhelyekre. A természet Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink védelmének fontossága, védett helyi befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az természeti értékek. ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi terület vagy természet közeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény és állatfajok nevének ismerete. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget Dramatikus játékok helyes és helytelen károsító szokások (dohányzás, szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kívánt hatás és a valóság között.
136
kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak Kifejezés, képzőművészet
Tárgy és környezetkultúra
Tevékenységek Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigaházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok. Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása.
2. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció
Tárgy és környezetkultúra
Technikák
Tevékenységek Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak. Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása, pl.: mángorlófa, csigacsináló. Mire használhatták? Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése.
3. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció
Tevékenységek A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése (pl. meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony,
137
fehérre meszelt kerítések…).
138
4. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció
Tevékenységek Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Folyamatábrák: virágot ültettem… Elolvadt a hóember… „Házimozi” – játék Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés.
Tárgy és környezetkultúra
Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek
A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.
Tevékenységek Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák. Homokvár építése. Termésbábok készítése. A közlekedés környezetszennyezése: lég és zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos járművek.
2. osztály Témakörök, tartalmak Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája.
Tevékenységek Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Makett készítés: ház hajtogatása. 139
Az anyagok feldolgozása. Takarékos anyagfelhasználás.
Berendezés. Öltöztetőbaba készítése Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával (pl.: vesszőből, faágakból, háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs stb. Videofilmek a hagyományos mesterségekről. A maradék anyagok tárolásának megszervezése.
3. osztály Témakörök, tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.
Tevékenységek A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Gyűjtő utak: kukoricacsuhé, fűzfavessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek. A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő, anyag és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenőrzése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.
4. osztály Témakörök, tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet.
Tevékenységek A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Szituációs játékok. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a résztermék, a félkész termék, a termék, a legkevesebb hulladékra törekvés a hulladék és a melléktermék fogalma. munkafolyamatokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egyegy termék elkészítésének folyamata. Az emberi alkotással létrehozott terek Egyszerű makettek készítése. esztétikai követelményei. Működőképesség és Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A lakóhely legszebb épületei. esztétikum. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. vízi, légi közlekedés. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, Helyi és távolsági közlekedés. lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok. 140
141
Magyar nyelv és irodalom 1–4. osztály Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek.
Tevékenységek 1. o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2. o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3. o.: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4. o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár
Testnevelés 1–2. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek
Tevékenységek Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.
3. évfolyam
Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek
Tevékenységek Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése. 142
4. évfolyam
Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek
Tevékenységek Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.
Énekzene 1. évfolyam Témakörök Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, karácsony, márc. 15., Anyák napja). Művészeti értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban). Tárgyi, környezeti zajok, zörejek.
Tartalmak Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása.
2. évfolyam Témakörök Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékdalok, népszokások.
Tartalmak Időjárásra, időjárásváltozásra, évszakokra, természetre utaló mondókák.
3. évfolyam Témakörök Tartalmak Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások). 4. évfolyam Témakörök Jeles napok, ünnepkörök dalai.
Tartalmak
143
8.2. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán
Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Idegen nyelv
Matematika
Célok: megérteni, írni, gondolkodni tanít ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. Petőfi Sándor: Az Alföld Tájékozódás a dokumentumtípusok között: szépirodalom és ismeretközlő könyvek, segédkönyvek (szótárak, lexikonok). Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg. A talált adatok célszerű gondos elrendezése, vázlatban, jegyzetben. A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet hivatalos iratainak megfogalmazásában.
Tananyagrészek, tartalmak Általános személyiségfejlesztés. Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. A családdal, iskolával, lakóhellyel kapcsolatos érzések leírása. Verselemzés, mesék feldolgozása drámapedagógiai módszerekkel. Regényelemzés, filmvetítés. Környezet ábrázolása, leírása. Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. Modern informatika és adatbázis kezelés a környezeti nevelésben. Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése.
Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések. Témakör: természeti környezetünk: a Globális nevelés, biodiverzitási természet megóvása, Földünk nevezetes probléma, fenntarthatóság. tájai, veszélyeztetett növények és Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, állatok. beszélgetés, vita, monológikus beszéd; Természetes anyagok felhasználása tantermek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése; Projekt készítése Budapest középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Video, kiselőadás, szituációs párbeszéd. Cél: a tanulókat körülvevő konkrét Statisztikák készítése, értelmezése. környezet mennyiségi és térbeli Táblázat, grafikonkészítés. viszonyainak megismertetése; adatok Átlagszámítások.
144
gyűjtése környezetünkből; matematika a Kalóriaszámítás. természettudományokban. Pénz megtakarítási lehetőség a családban: pl. otthoni, éttermi étkezés összehasonlítása, menühöz valók árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban: pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegőre van szükség stb.
Informatika
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
Cél: tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás. Böngésző programok által a hazai és nemzetközi környezetvédő szervezetek pályázatainak, irodalmának, felhívásainak figyelemmel kísérése. A grafikai programok oktatásánál a természet elemeinek reprodukálása, szerkezetük, sokféleségüknek érzékelése. Animáció készítése: Évszakok, Egy virág „élete”. Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és megoldások megismerése; Munkaeszközök optimális működésének megismerése, kíméletes géphasználat; Könyvtári búvárkodás e témákban. A hardverismeretnél ismételten kitérünk az ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek környezet és egészségkímélő hatására. Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekről. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját 145
A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be. Hatékony informatikai és kommunikációs technológia elősegítése Ember és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtése (tonerek, patronok). Tudatosítjuk, hogy az email nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is. Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is.
8. évfolyam
Történelem és állampolgári ismeretek
5. évfolyam
rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel. Mozgófilm és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. Programnyelveknél a természet mintáinak, adatainak feldolgozása; pl.: Koch görbék felhasználása jégkristály szerkezetének reprodukálásához. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok – szűrés, lekérdezés. Célok: a tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez.
A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen.
Állampolgári neveléssel való kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való hozzájárulás. Annak megismerése, hogy a földrajzi Tevékenység: a múlt egyes környezet hogyan hat egy ország, térség elemeinek, tevékenységének fejlődésére. megismerése és rekonstruálása mellett A múlt eredményeinek és hibáinak jövőtervezés, makettek, rajzok, megismerése révén a természetes és az fogalmazások, esetenként épített környezetért való felelős számítógépes animálás révén. magatartás kialakítására. Vadászat, halászat, gyűjtögetés, Természettudományi / Néprajzi természeti Múzeum. népek napjainkban Videofilmek közös megtekintése feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú tigris”. Ahol lehetséges terepen gyűjtögetés, halászat/ kézzel, horoggal. Múzeum, Földművelés, állattenyésztés, termelés, kiállítás és kézműves foglalkozás: természetimádás agyaggal, szalmával, rézlapokkal, rézszálakkal. Szituációs játék – varázslás. Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, Öntözéses földművelés falapokból csatorna, zsilipkészítés / otthoni munka. Egyéni beszámoló, kiselőadás: Milyen környezeti katasztrófával járt Természet és gazdaság görög és a római Mezopotámiában a túlzott termelés? világban Egyéni beszámolók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő Finnugor nomád pásztorkodás tevékenységekről; mivel jártak a hajóépítésekhez szükséges nagy 146
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
mennyiségű fakitermelések rajzok, festmények és makettek készítése otthoni munka. Város és falu Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése és természet átalakítása: vaskohászat Ómassán és Diósgyőrben Az újkor: gyarmatok, manufaktúra, /7. évfolyam anyagához/, Erdei világkereskedelem Iskola. Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa gazdagodása és fejlődése milyen „árat” fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. Térkép készítése a világkereskedelmi útvonalakról montázzsal: mit visz a hajó – otthoni munka. A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és Iparművészeti / Mezőgazdasági a gépek forradalma Múzeum feladatlapok alapján való Az iparvárosok kialakulása, megtekintése egyéni beszámolók, Magyarország kiselőadások a természeti környezet a millenniumi ünnepségek, a átalakításáról /bányászat, világkiállítás idején /fények és folyószabályozás / és szennyezéséről; árnyékok/. az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálózat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről. Az ökológiai problémák Egyéni beszámolók és kiselőadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megismert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000. A fogyasztói társadalom problémái évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj, idegártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a jövő városairól, A népességrobbanás a világ szegényebb otthonairól – otthoni munka. 147
felén
A globalizáció problémája
Az Európai Unióba való belépésünk problémái
Fizika 7. évfolyam
8. évfolyam
Biológia
7. évfolyam
Egyéni beszámolók, kiselőadások: milyen találmányok révén lehetne a sivatagok visszahódításával élelmiszertermeléssel és ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a területeket. Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait, identitását. Előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja.
Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet Közlekedőedények: környezetvédelmi Egyszerű mérések adatfeldolgozás, vonatkozások: kutak, vizek grafikonok, diagramok értékelése. szennyezettsége. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok víz áteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz és talajszennyezésről, azok hatásáról. Az egyes elektromos fogyasztók, Galván elem szétbontása tanári háztartási gépek teljesítményének, felügyelet mellett. fogyasztásának megállapítása. Fogyasztásmérők leolvasása. Az energiatakarékosság globális Elektromos fogyasztás stratégiai jelentősége. Az összehasonlítása neoncsövek és energiatakarékosság hétköznapi, izzólámpák esetén, számítások. gyakorlati megvalósítása. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában. Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása. A földi élővilág általános jellemzése. Az Videó anyagok megtekintése, 148
8. évfolyam
Kémia
7. évfolyam
8. évfolyam
életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember szempontjából. A forró övezet: az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelőzés és öntisztulás. Rendszerezés: különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás. Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag és energiatakarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség és környezetkárosító hatásaik.
A környezet terhelését csökkentő 149
szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése. Önálló információgyűjtés különböző életközösségekről, élőhelyekről. Kiselőadások, poszterek készítése. Látogatás valamelyik vadasparkba vagy állatkertbe. Az élőlények életmódja, élőhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára gyakorolt hatásával kapcsolatban.
A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet: desztillálás (kémiailag tiszta víz). Oldatok kémhatása, mérések, pH. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezet szennyezésekről. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok elemzése.
lehetőségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem. Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása. Természetismeret Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések elősegítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket. 5. évfolyam Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai.
150
A KN valamennyi főbb területének tartalmait és nevelési céljait lehetővé tevő tananyagok a tanórai, az erdei iskolai és a tábori helyszíneken.
Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, időjárási adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről (interneten is). Kísérlet: szennyezett víz hatása a cserepes növényre. Akvárium, terrárium létrehozása, madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények, virágágyak gondozása, megfigyelése.
6. évfolyam
Földünk és környezetünk
7. évfolyam
8. évfolyam
Parkok, kertek felkeresése, mesterséges környezet alakítása. Beszélgetés házi kedvencek megfelelő tartásáról. A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. Megfigyelések, vizsgálódások A füves területek és védelmük. A természeti környezetben. lakóhely környékének védett, és nem Kirándulás, terepgyakorlat. védett természeti értékei. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezők elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekről. Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket. Afrika: elsivatagosodás. Szemelvények gyűjtése a természeti Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a környezetet veszélyeztető technológiai park és az agglomerációs folyamatokról. zóna mint tipikus táj. Környezeti problémákkal kapcsolatos Európa: az országok kapcsolata a videofilm megtekintése, megvitatása. földrajzi környezettel. Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kőolajszállítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egyegy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeiről, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. Magyarország földrajza. Történelmi visszatekintés földrajzi Természeti adottságaink és szempontból. Kiselőadások, erőforrásaink, medencejelleg. A belvíz, beszélgetés, összefüggések keresése. az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Fotók, képeslapok gyűjtése, tabló Népesedési folyamatok. készítése. Korabeli vízrajzi térképek elemzése, 151
éghajlati összefüggés keresése. Képek, szemelvények bemutatása árvízről, belvízről, veszélyeiről, következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel kapcsolatban. Idegenvezetői kiselőadás hazánk nevezetességeiről. Terméklista gyűjtése hazai termékeinkről, kivitelünkről. Technika és életvitel
Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására.
5. évfolyam
Az ember környezet átalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése.
152
Séta az iskola körül, mesterséges környezeti tényezők listázása. Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota? Térképvázlat készítése, fák bejelölésével. Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt hány db. gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Hétvégi élelmiszerbevásárlás anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat?
6. évfolyam
Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A bányászat hatásai a környezetre. Környezetkímélő technológiák, hulladékok. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.
7. évfolyam
A fosszilis energiahordozók. A savas esők. Az erőművek bemutatása. Alternatív energiaforrások: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerű bemutatása. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Energiatakarékosság a lakásban.
8. évfolyam
Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése.
Videofilm a savas esők okozta környezetkárosító hatásokról. A környék épületeinek, szobrainak megfigyelése terepsétán, a mészkő pusztulási formái. Szituációs játékok közlekedési szokásokkal kapcsolatban. Villany, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával? A természet kizsákmányolása a Beszélgetés, képek, szemelvények fenntartható fejlődés. A napelemek és bemutatása alternatív egyéb környezetkímélő energiaforrások. energiaforrásokról. Víztakarékosság. A jövő környezetkímélő Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés közlekedésének megtervezése. során. Környezetkímélő közlekedési Üzemlátogatás során megfigyelés a eszközök. víz felhasználásáról, A fogyasztói társadalom és a reklám. vízszennyezésről, víztisztításról. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)?
153
9. Környezeti nevelés partnerei – kapcsolatok 9.1. Kollégák, tanítók, tanárok Iskolánk értékrendjében eddig is kiemelkedő helyet foglalt el a környezeti nevelés. A kollégák fontosnak tartják ezt a nevelési célt és igyekeznek beépíteni tantárgyaikba, hogy fejlődjön a tanulók környezettudatos magatartása. 9.2. Osztályfőnökök Az osztályfőnök személyisége, pozitív szemlélete, elhivatottsága ez ügy iránt meghatározó tanulóink környezethez való viszonyának alakulásában. Iskolánk második éve vesz részt az Illegális szemétlerakók felkutatásában /tájsebészet/. Az osztályfőnökök szívesen vállalják az ilyen jellegű tevékenységeket. Az osztályfőnöki órák egészség és környezetvédelmi tananyagok kihasználásával is bekapcsolódnak a munkába. 9.3. Napközis nevelők Iskolánkban két alsó és egy felső tagozatos napközis csoport működik. Környezetvédelmi tevékenységükkel ők is hozzájárulnak a környezeti neveléshez. kirándulások szervezése bekapcsolódnak az iskola egészségvédelmi, környezetvédelmi programjaiba, versenyeken vesznek részt sportversenyek szervezése a napközis csoportok között rendszeres séta a friss levegőn videofilmek megtekintése a könyvtár környezeti nevelést szolgáló programjai 9.4. DÖK A Diákönkormányzat munkájában minden évben nagy jelentősége van a hulladékgyűjtésnek. Az iskola minden osztálya részt vesz az akcióban, tanulóink érzik fontosságát. 9.5. Iskolavezetés Az iskola vezetősége partner bármilyen környezetvédelmi tevékenységet vállalunk, munkánkat maximálisan segítik, támogatják, ösztönzik.
154
9.6. Kapcsolataink Abaúj Hegyközi és Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Encs Környezetvédő Oktató Központok Tiszaújváros Környezetvédő Oktató Központok KÖNE BNP VAC Zempléni Tájvédelmi Körzet Az említett intézmények által szervezett versenyeken mérik össze tudásukat tanulóink a környék tanulóival. Településünk jövője szempontjából meghatározó az iskolánk számára, hogy az iskolafenntartó önkormányzat is támogatja környezeti nevelési tevékenységünket. A szülők intenzívebb bevonása szervezőként, résztvevőként még előttünk álló feladat. A családok példamutató magatartása a környezeti nevelésben a leghatékonyabb módszer lenne. Ezért még sokat kell fáradoznunk.
10. Minőségfejlesztés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. A környezeti – egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Nem is egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg. Ellenőrző – értékelő tevékenység szempontjai: Mindig biztosítani kell a javítás lehetőségét. Az értékelés során a nevelőnek körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat kell adnia, melyek tükrözik a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat kell adnia a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése.
11. Pedagógustovábbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. a) Belső továbbképzés: nevelési értekezletek, 155
tanfolyamok, tapasztalatcsere, tanulmányutak, stb.
b) Külső továbbképzések: városi, megyei, országos konferenciák, rendezvények, akkreditált továbbképzések, stb.
12. Értékelés a környezetismeret tanítástanulás folyamatában A tanulók tantárgyi tudása teljesítményükben realizálódik. A teljesítmény lehet szóbeli és írásbeli felelet, feladatmegoldás, különböző műveleteknek a végrehajtása, munkák elvégzése
Beszélgetés: az ellenőrzés beszélgetéssel történő formájában a kérdések az osztálynak szólnak.
Frontális osztálymunka során: a feladatot az egész osztály kapja, amelyre minden tanuló válaszol. /pl. cselekvéssel, szókártyákkal /
Feladatlapos ellenőrzés: célja, hogy rövid idő alatt, minél több tényismeretről számoljanak be a tanulók.
Ellenőrzés egyéniesítése: egy tanuló ismereteiről győződhetünk meg.
Csoportos: csoportban elvégzett tevékenységről ad számot.
Folyamatos megfigyeléssel történő ellenőrzés: kiterjed az egész tanítási tanulási folyamatra / figyelem, érdeklődés, aktivitás, ismeretszerző tevékenység, ismeretek pontossága, szilárdsága, ismeretek alkalmazásának ellenőrzése /
Rajzos feladatlapokkal
Témazáró tudáspróba: időszakosan
(Lásd 2. számú melléklet)
156
V. Fejezet Környezeti nevelési és egészségnevelési program I.S.P. Ál. Isk. és A.M.I. Abaújszántó, Szepsi Csombor Márton Tagiskola, Telkibánya
1. Környezeti és egészségnevelési programunk iskolánk alapelveire és céljaira épül, s a Magyarországi Ökoiskola Hálózat tagjaként követendő kritérium rendszer (, amelyen iskolánk pedagógiai cél – feladat és eszközrendszere alapul) pedig bennfoglaló keretét, s a megvalósítás hogyanjára érvényes útmutatót ad mindehhez. (Ld. a HT –ben az Ökoiskola Cím kritérium rendszert.) 2. Régebbi (a 2001es és 2004 –es pedagógiai programunk eddig is külön fejezetet szentelt a környezeti nevelésnek, most mindezt csupán újragondolva, átrendezve szedjük rendszerbe, hangsúlyozva, hogy ez csak a program leírása. A környezeti és, egészségnevelés céljai, fejlesztési feladatai, tartalmai többnyire tantervi szintre lebontott módon az Ökoiskola Cím pályázatra kötelezően benyújtandó munkatervben szerepelnek. (Ld. alább!) 3. Az ökoiskoka kritérium megnevezése (Itt szerepelnek gyakorlatilag az öko célok és fejlesztési feladatok A/1.a környezettudatosság A/1.b mindennapi működés
A kritérium helyzete az iskolában (1 megvalósult; 2 – tervezzük; 3 – nem valósítható meg) 2 2
Kapcsolódó dokumentumok Felelős kapcsolattartó – Ez a pont igen lényeges, mert itt lehet meghivatkozni a kidolgozottsági szinteket, pl.: tantervi / tanmenet / intézkedési terv szintű stb.
Határidő
Munkaterv / intézkedési terv
Isk. ig. / DÖK patronáló
……………
Munkaterv / Tanterv / Tanmenet / Projekt terv
Környezeti nevelési feladat gazda
…………….
4. Külön fejezetet szántunk az egészségneveléssel és fejlesztéssel foglalkozó résznek, a KN i mellett, megjegyezve, hogy a kettő elválaszthatatlanul feltételezi egymást. A fogyasztóvédelem kérdései a KN keretein belül kerülnek feldolgozásra. 5. A KN t és egészségnevelést érintő minőségfejlesztési megközelítésünket abban juttatjuk egyenlőre kifejezésre, hogy tervező táblázatokat használunk (ld. a nevelési program kiemelt feladatainak tervezetét!), melyek a P – D – C A ciklus logikáját követve, alapját
157
képezhetik a MIP – ben előrevetített folyamatterv jellegű, hosszútávon minőségi, konkrét megvalósulást biztosító feladat / intézkedési terveknek. Célok + sikerkritériumok (Amit el akarok érni.) Feladatok (Amit teszek az előzőért.) Eszközök, eljárások, módszerek (Amit felhasználok a feladat végrehajtásakor.) Felelősök. (Tervező, szervező, irányító, kivitelező.) Határidők. Célok, feladatok teljesülése ellenőrzésének elvei, módjai, időpontjai. Célok módosítása.
Tervező táblázat Az iskola környékének, valamint a település központjának tisztábbá, hulladékmentessé tétele. Akkor nevezzük sikeresnek a projektet, ha a hulladékjárőr feljegyzési naplójába legalább fél éven keresztül nem kerül feljegyzés helybéli lakosokhoz társítható szemetelésről. Szemléletformáló akciók szervezése, motiválás, perspektívába helyezés. Kiindulásként, egy az egész települést érintő nagytakarítás szervezése. A szándékos szemetelőkkel kapcsolatos szankcionálás módjának tisztázása a települési önkormányzattal. Hulladékjárőr felállítása. Karbantartó takarítások szervezése fél évente. Eredményeink” ünneplése”. Tanítási projektek szervezése az iskolai tanárai és tanórán kívüli, az akciót érintő tevékenységekre, tanulók motiválása. Takarítási eszközök, hulladékgyűjtők, traktor utánfutóval, hangosbemondó készülék, egyéb hangosító berendezések, hordozható pavilon, plakátok, táblák, festékek. Egyeztető megbeszélések az önkormányzattal, hírlevelek, lakossági fórum szervezése. Tombolatárgyak a szemétszüreti bálra, környezetbarát háztartási termékek lakossági motivációs célokra. A környezettan tantárgy tanítója, DÖK patronáló tanár, iskolaigazgató, az iskola tanulói, tanárai, SZMK és a település lakossága. Előkészítés –………… Nagytakarítás és szemétszüreti bál……….. Hulladék járőrözés folyamatosan. Karbantartó takarítások október és márciusban. A hulladékjárőr feljegyzései, melyek az önkormányzati szankciók alapjául szolgálnak, minden hónap első szerdáján, a polgármesteri hivatalba továbbítva, átbeszélve. Amennyiben 1 év során több mint 5 szándékos és visszatérő szemetelő helybeli lesz még a feljegyzéseken, a szankciók és motivációs rendszer átalakítása.
Ugyancsak a minőségfejlesztést szolgálja az Ökoiskola Cím pályázatra beadandó ökomunkaterv kísérő táblázata: Az ökoiskoka kritérium megnevezése A/1.a környezettudatosság A/1.b mindennapi működés
Eszköz, mely a kritérium megvalósulását segíti
Differenciált elégedettségvizsgálat (Figyelembe véve a megkérdezettek életkorát, érdekeltségi szintjét; a következő évi öko munkaterv kiindulópontja ez legyen; érdekes és alternatív legyen, pl.: számítógépes lekérdezés, Külső szakértő és külső nem szakértő, de a helyi közösség életében elismert ember is vonassék be!) A tanítási projektek használják ki a vizsgálatot; legyenek helyi mérőórák; teremtsük meg ebben a tevékenységben is a tanulók lehetőségét ahhoz, hogy valóban partnerek lehessenek a tanítási nevelési folyamatban. (Attól lesznek partnerek, ha fel tudunk ajánlani nekik mozgástereket, amelyek az ő önállóságukhoz szabott, de ezen belül teljesen szabad döntéstereket jelentenek.)
6. A célok operacionalizálását segítendő, használunk még egy „Lehetséges iskolai teendők” című táblázatot, mely arra hivatott, hogy ötleteink (szerzett ötleteinkkel együtt) ne vesszenek el, valamint ésszerűen és strukturáltan lehessen őket beilleszteni munkatervi teendőink közé. Példa részlet a táblázatból: 158
Teendő, téma, ötlet, felvetés, probléma ,megoldás, javaslat,… Úszás oktatás (esetleg önköltségen is)
Lehetséges teendők listája Mit (Miket) érint? Kit (Kiket)érint? Mt.;SZMSZ;Ped.prg.;Tanterv; Tanmenet;Ökoiskoka Mt., TaNeMo;KN;iskolai környezt fejlesztése;… Tanterv/Egészségfejlesztés/ Valamelyik /Mt./Órarend/Költségvetés osztályt/Testnevelők / Iskolafenntartó
Ütemezés
……………
7. A cél – feladat – eszköz logikai sorban szereplő eszközrendszer multifunkcionális kialakításához használjuk a következő táblázatot, mely a Ta – Ne – Mó (Tanítás – Nevelés – Módszer) nevet viseli, s melyben tanítási – nevelési anyagok, eszközök, módszerek, eljárások, lehetőségek találhatóak, melyek vagy a pedagógusok birtokában vannak, vagy tudomásuk van róla, s javasolják iskolájuk, s kivált tanártársaik részére. Fő szempont: a különböző képességű, érdeklődésű ás különféleképpen motiválható diákok részére változatos repertoár összegyűjtése és pedagógiai gyakorlatba vonása. Ta – Ne – Mó táblázat Eszköz, anyag, eljárás, módszer, lehetőség
Felhasználási terület / hozzáférés módja
Helybeli szellemi energiák az oktatáshoz segítségül Előadások – erdész, múzeum igazgató hívása Madárodú – telep gondozása
Környezetismeret tanóra – kertünk madarai téma
Környezeti nevelési program kidolgozásának elemei 8. Jogi háttér 8.1. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (Nat) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítástanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is. Ezek a jogszabályok lehetőséget kínálnak arra, hogy az iskolák megtervezzék környezeti nevelési tevékenységüket. 8.2. A parlament 1997. december 15én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt. melynek első része V. fejezet 17.§a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáció alapján a közoktatási törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv 159
(NAT 2003) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. 9. Helyzetelemzés 9.1. Települési természeti, környezeti adottságaink 9.1.1. Településünk K – NY irányú völgyben fekszik Abaújban, a Zempléni hegység természetföldrajzi területén, középhegységi, kárpáti jellegű flórával és faunával, az ország legészakibb területének megfelelő zordságú az éghajlat. Vizes élőhelyekben (tó, patak) is bővelkedünk. 9.1.2. A Zempléni Tájvédelmi Körzet határa a települést kettészeli. 9.1.3. A kultúr és ipartörténeti látnivalók megtekintésére tanösvények indulnak É és D – i irányba Telkibányáról. 9.1.4. Jelentós szennyező forrás a környéken a kassai vasmű, valamint látványosan szennyezett a települést átszelő Ósva patak, mely utóbbiért a falu lakossága tehető felelőssé. 9.2. Társadalmi, gazdasági adottságok 9.2.1. Kistérségünk az ország legelmaradottabb kistérségei közé tartozik 9.2.2. 700 fős község, nagyarányú munkanélküliség, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei, az átalakult hajdani TSZ, s a szintén átalakult erdészet, új dinamizmussal az idegenforgalmi egységek. (Telkibánya új aranya az idegenforgalmi vonzerő.) Az idegenforgalmi egységek rendelkeznek úszómedencével, teniszpályával, erdei tornapályával. 9.2.3. A hajdani nemesércbányák területe kutatási koncessziós terület, valamint jelentős, de hozzá nem férhető perlitvagyon található Telkibányán. 9.2.4. Infrastruktúrális ellátottságunk ez évvel teljes lett (villany, víz, gáz, szennyvíz, telefon), bár a telefonvonalak nem az információs társadalom szintjéhez mértek. 9.2.5. Jelentős kulturális javaink vannak: az ország hajdani első porcelángyárának épületében helyet kapó múzeum, bánya és ipartörténeti, porcelán, ásvány, erdészeti és helytörténeti gyűjteménnyel. Szepsi Csombor Márton tudós, tanár, Európa – utazó itt volt egy esztendeig oskolamester, romkert középkori ispotályos templommal, a kopjafás temetkezés hagyományai, szabad királyi bányavárosi történelem. 9.2.6. A hagyományápolás szokása, csak nyomokban lelhető fel. 9.2.7. Szakmai kapcsolatrendszerünk, partnereink: 9.2.7.1. Az iskola filozófiájával összhangzó szakmai kapcsolatokat megtestesítő intézmények, testületek, személyek. (Magyarországi Ökoiskolák Hálózata – Országos Közoktatási Intézet, Bükki Nemzeti Park – Zempléni Tájvédelmi Körzet, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Abaúj – Zemplén Értékeiért Egyesület, Borsod – Abaúj Zemplén Megyei Környezeti Nevelők Egyesülete, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Erdei Iskola Egyület, EMisszió Környezet – és Természetvédelmi Egyesület, Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége, Általános Iskola – Mikóháza, Általános Iskola – Bodroghalom, két utóbbi a KN – t kiemelten kezelő iskola, Zemplénben). A Bükki Nemzeti Park Zempléni Tájvédelmi Körzete, mint a 160
telkibányai Erdei Iskola együttműködési szerződéssel megerősített szakmai partnere. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 32. számú helyi csoportjának pártoló tagjai vagyunk, a Magyarországi Ökoiskola Hálózat kezdetektől fogva tagjaként tudhat. 9.2.7.2. A partnerekkel való együttműködés formái, tartalmai: környezeti nevelési program közös elkészítése, módosítása, szemléletformáló akciók szervezése, partneri igényfelmérés, élmény és tevékenységközpontúság biztosítása, eszközfejlesztés, kapcsolatbővítés, környezeti problémák közös megoldása, környezet és természetvédelmi akciók lebonyolítása, tanítási projektek, közös tervezése, megvalósítása, pályázatok készítése, szponzori vonalak kialakítása. 9.3. Az iskola külső belső környezete 9.3.1. Alapadottságok: Füves udvar, madárbarát kert (sok cserje), patakpart az iskola bejárati frontja előtt, lombos fás hegyoldal karnyújtásnyira, melyen az erdei tornapálya található. Külön zsibongó, sport és pihenő udvari részek. Tornateremmel rendelkezünk, s egy különálló technika tanteremmel is, mely ennélfogva többcélúan hasznosítható. Víz, gáz, villany, szennyvíz, telefon hálózat áll rendelkezésünkre, a szemetet a településről kéthetente szállítják el. Az iskolai és iskolakörnyéki terek zöldítésének filozófiája a funkcionalitás és megjelenés harmóniája (pl.: deszkapalánk, melynek hátoldalán csapadékmérési feljegyző táblázat). Ennek a tevékenységcsoportnak, az iskolai épületgépészeti és energetikai rendszerek környezetbarát működtetésével együtt, az ökoiskola munkaterv külön fejezetet szentel. 9.4. A KN objektív feltételei 9.4.1. Az iskola tanszer, taneszköz és információs ellátottsága. Alapadottságain átlagosnak mondhatók, a fejlesztéseket leginkább a modern informatika területén érezzük szükségesnek, de amikor taneszközről beszélünk, mi szélesebben értelmezve a fent említett Ta – Ne – Mó táblázat eszközeire gondolva úgy érezzük, hogy a bő és változatos módszertani repertoár kiépítésén és nem a minél nagyobb materiális szertárkészlet kiépítése a cél. (A KN jellegéből fakadóan természetesen hangsúlyozva a közvetlen megismerést célzó módszereket.) 9.4.2. Források bővítése – pályázás. Az Ökoiskola Cím pályázat az, amellyel a pedagógiai program bevezetőjében 9.5. Humán erőforrások 9.5.1. Képzések. A tantestület négy tagja végzett el és kapott tanúsítványt környezeti nevelési, valamint erdei iskola vezetői továbbképzésről. 9.5.2. Belső továbbképzések, pedagógiai műhelyek formájában alakítjuk ki a célirányosan szükséges kompetenciákat. 9.5.3. A módszertani kultúra fejlesztése a Ta – Ne –Mó kialakításában ölt testet. 9.5.4. Szükséges még a motiváltság erősítése, valamint a nyelvtudás (angol) fejlesztése, mert nagyon sok nemzetközi kapcsolat lehetőség rejlik a KN – ben. 9.6. A KN jelenleg is bő, mondhatni átfogó tartalmi skálával jelent meg az intézményi képzésben: 9.6.1. Globális problémák 9.6.2. Természetvédelem 9.6.3. Környezetvédelem 9.6.3.1. Települési szinten 9.6.3.2. Iskolai, intézményi szinten 161
9.6.3.3. Az otthon, a család szintjén. 9.6.4. Fenntarthatóság és biodiverzitás kérdése 9.6.5. Fogyasztási szokások, hulladék kérdés 9.6.6. Energia kérdőjelek 9.6.7. Egészség és környezet kapcsolata 9.6.8. Mentálhigiéné és káros szenvedélyek 9.6.9. Terepi vizsgálódások, a környezet elemei, élőhelyek, fajok 9.6.10. Települési, település környéki értékeink 10. A környezeti nevelés tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli lehetőségei. 10.1. Tanórai lehetőségek 10.1.1. Külön órakeret felhasználásával. (Önálló tantárgy, modul tantárgy, integrált tantárgy) Mi az önálló környezettan tantárgyat vezettünk be 5 – 8. osztályig. (Ld. Környezettan tematizálásánál.) 10.1.2. Külön órakeret nélkül. (minden tantárgyban, a KN ún. infúzióval való beiktatása révén) 10.1.3. Nem hagyományos órakeretben. (Erdei iskola, iskolakert, témanap, témahét, tanítási projektek.) Az ökoiskola munkaterv külön fejezetei szólnak a tantárgyköziség, a kereszttanterviség megvalósításáról, (utóbbiak, a KN – re tekintettel külön kidolgozottak pedagógiai programunk egy fejezetét alkotva.), s így eleve generálják a nem hagyományos órakeretben való gondolkodást. (Pl.: KN – ben jeles napokra szervezett projektek, madárbarát kert.) Mint a Bükki Nemzeti Park Zempléni Tájvédelmi Körzetének Erdei Iskolai partnerei, az erdei iskolai szolgáltatások terén is jártasságra tettünk szert, s így (bár nem az erdei iskola komplex jelentéstartalmának megfelelően) helybeli oktatási tematikánkban is felhasználjuk azt, amit erdei iskolai programban nyújtanánk hozzánk érkező csoportoknak. Az erdei iskola szervezésével kapcsolatban felmerül a finanszírozás kérdése, melyet a település lakosságának (az iskolások családjainak) anyagi lehetőségeit ismerve nem kalkulálhatunk önköltségesre, tehát azzal a megoldással élünk, hogy az erdei iskola a mindenkori pályázati lehetőségek függvényeként szervezhető meg! 10.2. Tanórán kívüli lehetőségek 10.2.1. Szakkör, témanap, témahét, vetélkedők, versenyek, tanulói pályázatok, kiállítások, szelektív hulladékgyűjtés, helyi környezetvédelmi akciók, fásítás, füvesítés, iskolazöldítés, kézműves foglalkozások, színjátszás, dramatizálás, faliújság, hírmondó, iskolarádió, könyvtári órák,… 10.2.2. A fent említett ötletsor nem lezárt, a „Lehetséges iskolai teendők” táblázat (ld. 5.) arra van kitalálva, hogy az ilyen ötletek el ne vesszenek, s hozzájuk választva megfelelő Ta – Ne – Mó – t (vagyis módszert, ld. 6.), működő ötletek lehetnek. 10.3. Iskolán kívüli lehetőségek 10.3.1. Múzeumlátogatás, üzemlátogatás, tanösvény bejárása, terepi takarítási akciók, tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat, gyűjtőakciók (pl.: PET palack, szárazelem, természetvédelmi tábor, …) 10.3.2. Ld. 9.2.2 10.4. Módszerek a KN – ben 10.4.1. Alapelvek: Életkornak való megfelelés, pozitív világ és életszemlélet, szabadég iskolát megvalósító megoldást támogató, tevékenységközpontúság, életszerűség, problémaorientált jelleg, megtapasztalásokat előtérbe helyező,
162
játékos, élményközpontú, kooperativitásra építő, közösség és személyiségfejlesztő. 10.4.2. Megfigyelés, kísérlet, mérés,…projekt, játékterápia, drámapedagógia, ,,,,vita, kapcsolatépítés, médiák,…,internet, interaktív multimédia,…,múzeumpedagógia, természetjárás,…,kérdőív, riport, problémamegoldás,… 10.4.3. A fent említett ötletsor nem lezárt, a Ta – Ne – Mó –táblázat (ld. 6.) éppen arról szól, hogy az ötletek ne vesszenek el, sőt bővüljenek, s változatosabbá, többféle cél és tanulói igény kielégítésére is alkalmassá váljanak. 10.5. Egyebek a környezeti nevelés helyi megközelítéséről: ld. 14.fejezet elejétől. 10.6. Iskolánkban külön környezeti nevelési tantárgyként „Környezettan” t oktatunk. Tematikájának váza a 14. fejezetben található. Továbbá ettől a tanévtől kezdve, minden évben készítünk egy olyan KN – i program tervet, mely a 9. fejezet már tárgyalt elemeire építve, osztályonként gondolja végig a KN éves iskolai lehetőségeit. Egészségnevelési program 11. Jogi háttér: A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ennek nyomán 2004 szeptemberétől az első évfolyamon már ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet. A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítástanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek. 12. Az ökoiskolák és az egészségnevelés. A környezeti nevelés rendszerszerű, professzionális és intézményes megvalósítására vállalkoznak az ökoiskolák. (Részlet az ökoiskola pályázatból: A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen létrehozza az Ökoiskola Címet. A Cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek professzionálisan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával.) Ennek érdekében egy sokoldalú kritérium rendszer elvárásainak kell eleget tenniük, melyből két kritériumot kiemelünk: Az iskola helyi tantervében kiemelt figyelmet fordít a környezeti és az egészségnevelési követelmények tantárgyi és tantárgyközi érvényesítésére, összehangolására.
163
A szabadtéri programok szervezésének fontos szempontja az egészséges életvitel. (Például egészségre ártalmas levegőben nem szervez az iskola testnevelési és sporttevékenységet a szabadban. Arról a meggyőződésünkről is számot adnunk, mely szerint a nevelés, oktatás alapját, értelmét, célját az emberi erőforrások jelentik, ennélfogva első számú kiemelt feladat, hogy . egészséges tanárok neveljenek egészségüket őrző és fejleszteni képes diákokat. 13. Egészség definíciókhoz való hozzáállás – céltételezés – célok operacionalizálása. 13.1.
Holisztikus szemlélet (a KN, az öko – szemlélet sajátja)
13.2. Az emberi élet: fizikai (testi), lelki és szociális szféra harmonikus együttese. Akkor egészséges tehát, ha az említett területek egészségesek. 13.3. Az egészségtényezőkkel való összefüggés. Az egészséget meghatározó tényezők: 13.3.1. Genetikai adottságok 13.3.2. A környezet állapota, minősége 13.3.3. Életmód 13.3.4. Az egészségügyi ellátó hálózat állapota, minősége Az egészségnevelés és fejlesztés iskolai feladatai ezek közül az utóbbi hárommal lehetnek kapcsolatosak. 13.4.
Cél: A tanulók testi, lelki és szociális jóléte fejlődésének biztosítása.
13.5.
Feladatok: A célok hármas összetevőjéből következően.
Szomatikus nevelés Higiénés nevelés (személyi és környezethigiéne) Profilaxisra (prevencióra) nevelés Kondicionálás (testedzés, sport) Baleset megelőzésre nevelés Egészséges életmódra és táplálkozásra nevelés
13.6.
Pszichohigiénés nevelés Önismeretre, önfejlesztésre nevelés Egészséges életvezetésre nevelés Környezeti hatások feldolgozására nevelés Emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés Devianciák megelőzésére nevelés Érzelmi nevelés
Szociálhigiénés nevelés Kommunikációra nevelés Családi életre nevelés Társas kapcsolatok működtetésére nevelés Társadalmi izolációk felismerése, feloldása Egészségpropaganda
Eszköz oldal: Az egészségfejlesztő iskola.
13.6.1. Folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti, hogy az iskolai élet, a tanulás és munka egészséges színtere legyen. Ismérvei: 13.6.1.1. Erősíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét. 164
13.6.1.2. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, ill. a diákok és a szülők között. 13.6.1.3. Iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít. 13.6.1.4. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek és a testedzésnek. 13.6.1.5. Támogatja a lelki egészségfejlesztést biztosító programokat. 13.6.1.6. Figyelembe veszi a tanulók és a pedagógusok méltóságát. 13.6.1.7. Megérteti a helyi közösséggel, hogy az hogyan járulhat hozzá, vagy hátráltatja az egészségnevelést, egészségfejlesztést. 14. Helyzetelemzés 14.1.
Telkibánya természeti és földrajzi környezete, települési adottságai:
14.1.1. Pozitív hatás tényezők: Erdőkkel borított hegyoldalak, friss, ózondús hegyi levegő, tiszta vizű patakok, a bioszféra tapintható közelsége, változatossága, tájképi esztétikum, perifériális elhelyezkedés az országban (van amikor jó!), nincs igazán jelentős természet és környezetszennyező tényező, … 14.1.2. Negatív hatás tényezők: A tranzitforgalom felfedezte a Telkibányát kettészelő főutat, kerülőút nincs, légifolyosó van felettünk, a kassai vasmű kohógázait erre hozza a szél (egészségkárosító gázok, savas esők), sok rendezetlen emésztőgödőr van a településen, nincsen szeparált hulladékgyűjtés, van egy korszerűtlen kényszer szeméttelepünk, perifériális elhelyezkedés az országban (van amikor nem túl jó!), gyenge minőségű információs hálózat, kábel TV hálózat (sok média szenny! + közösség ölő), nincs vasút (a leginkább környezetbarát közlekedés! + elzártság), mezőgazdasági művelés kemikáliái, 14.2. Telkibánya társadalmi, gazdasági környezete: Zárt közösség (igaz így a negatív hatások is jobban kizáródnak pl.: drog.), gazdasági és kulturális hátrányokkal, gazdag történeti régmúlt (ipar – és bányatörténet), sok munkanélküli család, kevés jövedelem, s így kevés jut a felvilágosult, reform életmód „megfizetésére”, kevés szellemi foglalkozású, viszonylag sok idegenforgalmi intézmény, három vallási felekezet (lelki szemléletformálás), 14.3.
Iskolánk közvetlen környezete:
14.3.1. Iskolaudvar és környéke: Füves udvar, madárbarát kert (sok cserje), patakpart az iskola bejárati frontja előtt, lombos fás hegyoldal karnyújtásnyira, melyen az erdei tornapálya található. Külön zsibongó, sport és pihenő udvari részek. Az iskolai és iskolakörnyéki terek zöldítésének filozófiája a funkcionalitás és megjelenés harmóniája (pl.: deszkapalánk, melynek hátoldalán csapadékmérési feljegyző táblázat).Ennek a tevékenységcsoport, az iskolai épületgépészeti és energetikai rendszerek környezetbarát működtetésével együtt, az ökoiskola munkaterv külön fejezetet szentel. A település centrumától 100 méternyire, de nem a főforgalmi út mentén helyezkedünk el. 14.3.2. Iskolabelső Hét tantermünk van, tornateremmel rendelkezünk, s egy különálló technika tanteremmel is, mely ennélfogva többcélúan hasznosítható. Víz, gáz,
165
villany, szennyvíz, telefon hálózat áll rendelkezésünkre, a szemetet a településről kéthetente szállítják el. Természetes megvilágítású, délelőtt sajnos árnyékos tantermek, világítótestek megvilágítása még elfogadható; központi gázkazán, elektromos melegvíz szolgáltatás a női és férfi öltözőben. Központi szennyvíz csatornázás. Az iskolabútorzat nem kifejezetten ergonomikus. 15. Az egészségnevelés iskolai lehetőségei: 15.1.
Tanórákon:
15.1.1. Az egészségtan modul tantárgy 6. és 8. osztályban, mint külön tantárgy szolgálja az egészségnevelés céljait. 15.1.2. A felsős osztályfőnöki órák keretében be van építve 10 10 egészségnevelési óra. 15.1.3. Az egészségtan témái kereszttantervi jelleggel megjelennek különféle tantárgyak témáiban. (Közvetlenül: a: környezetismeret, technika és életvitel, testnevelés, biológia órákon; közvetve bármely tanórán is, a tantervező ill. az órát tartó szándékai szerint – 15.1.4. Külön témaegységként az elsősegélynyújtás kiemelt szerepét hangsúlyozzuk. 15.2.
Tanórákon kívül:
15.2.1. Saját szervezésben: Tanítási projektek, szakkörök, vetélkedők, pályázatok, kiállítások,…(Ld. a KN hasonló formáit! 9.2., 9.3.) 15.2.2. Külső szervezésben: 15.2.2.1. Országos egészségprogramok (Blenda Med, Always, ….) 15.2.2.2. Az egészségügyi ellátó hálózat programjai 15.2.2.2.1. Iskolafogászati program (Iskolai fogorvos nyilatkozata ill. iskolafogászati programja mellékelve.) 15.2.2.2.2. Védőnői vizsgálatok, előadások. (pl.: gerincvizsgálatok, …) (Védőnői nyilatkozat ill. program mellékelve.) 15.2.2.2.3. Iskolaorvosi vizsgálatok, előadások (vérnyomás ellenőrzés,…) (Iskolaorvosi nyilatkozat ill. program mellékelve.) 16. Az egészségnevelés iskolai módszerei: 16.1.
Mint a KN – nél, ld. 9.4.
16.2.
Kiemelt jelentősséggel bíró módszerek:
16.2.1. Szakemberek (orvos, védőnő, mentőápoló,…) közreműködése. 16.2.2. Gyakorlatorientált egészségnevelés (pl.: ifjúsági katasztrófavédelmi verseny elsősegélynyújtás témaköre, …) 16.3. Iskolánkban külön környezeti nevelési tantárgyként „Környezettan” t oktatunk. 17. Ettől a tanévtől kezdve, minden évben készítünk egy olyan egészségnevelési program tervet, a 14 – 15. fejezet már tárgyalt elemeire építve, mely osztályonként gondolja végig az egészségnevelés éves iskolai lehetőségeit.
166
18. Rendelkezésre áll a mindennapos testedzés programja, melyet évente frissítenek testnevelést oktató kollégáink. A program lebonyolításához személyi és tárgyi feltételeink rendelkezésre állnak.
167
A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3) 1
A kritérium sorszáma A/1.a környezettudatosság
A/1.b mindennapi működés
1
A/1.c rendezvények hatásai
1
A/2 nyilvános munkaterv
1
Kapcsolódó dokumentumok
Felelős, kapcsolattartó
Nyilvánosság felülteken (tervező fal, ökoiskola sarok – az iskolában – és ATKE hírfelületek – a településen ) található dokumentumok. (Pl: Attitűd vizsgálatok eredményei grafikus formában.) Cél: a dokumentálás mellett a felhasználhatóság, vagyis a környezettudatosság adott szintjéhez igazítani ökoiskolai tevékenységeinket. ÖKO – járőr szolgálat adat felvételezési dokumentumai. Cél: a feljegyzett adatok tanítási projektek, valamint anyag, energia és hulladékgazdálkodási tevékenységek kiindulópontjai legyenek. ÖKO – járőr csoport munkaterve. Ld. Előző pontot.
KNi munkacsoport iskolaigazgató SZMK DÖK diák képviselők Célirányos diákokból is álló projekt – csoport
A tervezésben érintett csoportok tervező táblázatai, javaslati listái, fórumairól készült jegyzőkönyvek. Nyílt tervező fal: Az ökoiskolai célokat megjelenítő nyilvánosság falon található, minden iskolahasználó és partner által folyamatosan bővíthető „Lehetségesek – listája”. A demokratikus kezdeményezésekhez szükséges, megfelelő előkészítési időt biztosító ütemezés. Lehetségesek archívuma, hogy ne vesszen el jó ötlet! Lényeges, hogy a tervező táblázatok szerkezetében be van építve a minőségbiztosításnak való megfelelés, ill. a visszacsatolás – módosítás, továbbá, hogy az iskolai
KNi munkacsoport iskolaigazgató Óvoda vezető DÖK diák képviselők SZMK Partnerek képviselői
168
ÖKO – járőr csoport
ÖKO – járőr csoport
Határidő
munkatervek minden esetben leképezik az adott tanévre az ökoiskolai munkatervet!.
A kritérium sorszáma A/3 arculat
A/4 civil szervezet
A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3)
Kapcsolódó dokumentumok
2/3 (Megjegyzés: a ROPos pályázatból újjá épített iskolában vannak olyan – pl: épületgépészeti, belsőépítészeti, ill. az épület külső szerkezeti meghatározottságai – adottságok, melyek előnnyé alakítása időigényes, néhányé pedig nem lehetséges. Ezért írtunk ide 2 és 3 számokat.) ½ (Megjegyzés: Folyamatosan átdolgozzuk és aktualizáljuk együttműködéseink tartalmát, lehetséges területeit, ezért a két szám.)
Ökoiskolai arculatterv tabló, melyben diák, tanár, szülő, iskolafenntartó, ill. iskolai partner javaslatait elhelyezzük. Kiemelt szempont: Esztétikum (forma) és funkció összhangjának elsőbbsége. Fontos gondolnunk arra, hogy az ökoiskolai arculathoz eljárások, szokások, anyaghasználat is tartoznak!
KNi munkacsoport Iskolaigazgató DÖK környezeti nevelési felelős
Minden évben tanév végén, a környezettudatos sági felméréssel egy időszakban, 2011ig évente.
Együttműködési nyilatkozatok. Közösen bonyolított projektek tervei. Közösen összeállított munkatervek tervező táblázatai (Kiemelten: MME 32. sz. Helyi Csoport; Abaúj – Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület; Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága; Emisszió Természet – és Környezetvédelmi Egyesület; Magyar Környezeti Nevelési Egyesület; DIALÓG Egyesület) Az iskola és az ATKE (települési közösségfejlesztő
Iskolaigazgató A felsorolt szervezetek képviselői
Ha 2, akkor az iskolai munkatervezési időszakában, évente, 2011ig.
A/5. Élő kapcsolat tartása települési civil szervezettel
1
B/1 tanterv
1
egyesület) közös munkatervi pontjai. (Lényeges, hogy a kiválasztott civil szervezet, ne valamely szűk szakterületre koncentráló, hanem a civilség, demokrácia, életminőség javítás, távlatosság, településfejlesztés, ifjúság támogatás palettájából mutasson fel célokat.) Helyi pedagógiai programunk – Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások fejezet.
169
Felelős, kapcsolattartó
Iskolaigazgató ATKE tag pedagógusok ATKE ifi tagozat diákjai
Iskolaigazgató KNi munkacsoport
Határidő
Helyi tanterv – KNi
kereszttantervi fejezet.
Kiemelt KNi tantárgyak tanmenetei – Környezettan, egészségtan, hon és népismeret.
A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3)
Kapcsolódó dokumentumok
Felelős, kapcsolattartó
Határidő
B/2 a tanterv minőségbiztosítása
2 (Azért kapott 2es számot, mert ez folyamatos(an szükséges) változtatáson megy át.)
Iskolaigazgató, mind a MIP –ért felelős. Minőségügyi csoport (ez iskolánk pedagógusi létszámát tekintve, lényegében azonos a KNi csoporttal.)
A környezettudatos sági és arculattervezési felmérésekkel egy időszakban, a tanévek végén, 2011ig évente
B/3 helyi élet a peda gógiai munkában
1
A nyílt munkatervezés dokumentumai. (Ld. Fentebb!) Az iskolai munkaterv ellenőrzési terve. A tervező táblazatok. TaNeMó / TanításNevelés Módszertár –ban lévő dokumentumok. (Céljuk, az iskola ped. Prg jának, helyi tantervének, éves munkatervének korrekciója, a FF és KN változásai, aktualitásai figyelembe vételével. Távlatos cél: Előkészülni az ökoiskolai kritérium rendszer transzformálását a FF kritérium rendszer irányába. Az iskola pedagógiai programja, éves munkatervei, valamint az ATKE (a helyi közösségfejlesztő egyesület, ld. Fentebb!) alapító okirata,éves munkatervei. (ezek az egymásra épülést fejezik ki. A helyi megóvására, a helyi szokás kialakítására, a helyi szemlélet formálására indított országos kampányok, akciók pedagógiai projektben kifejeződő dokumentumai. (Pl.: HUMUSZ – Válaszd a visszaválthatót!)
B/4 differenciált pedagógia
2 (Ld. B/2 pont hasonló helyén)
Tanulói személyiségtérképek. (Megtestesítve a diákok, pedagógusok, szülők, szakmai szervezeteknek az adott diákról kialakított véleményét!) Az előzőekre alapozott (egyéni) fejlesztési tervek. TaNeMó (ld. Fentebb!) erre vonatkozó részei. Nevelési
Osztályfőnökök KNi csoport Nevelési szakemberek
A kritérium sorszáma
170
Iskolaigazgató KNi munkacsoport ATKE elnöksége ATKE ifi tagozat Aktuális pedagógiai projekt csapata.
Minden tanév elején – 2011ig évente.
tanácsadó, pedagógiai szakszolgálatok vizsgálati anyagai. A diákok kéréseit kifejező „Lehetséges listák” javaslatainak figyelembe vétele. Hatékony tanulói megismerés képzés tanúsítványai.
A kritérium sorszáma
A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3)
B/5 projekt
1
B/6 diákok mint partnerek
2
B/7 szabadtéri programok
1
B/8 szabadtéren egészségesen B/9 jövővel való foglal kozás
Kapcsolódó dokumentumok
Felelős, kapcsolattartó
Pedagógiai projektek tára. TaNeMó (ld. Fentebb!) idevágó része. Diákok partneri helyzetben – szituáció és témaajánló lista. (A diákok és nevelőtestület, valamint szülők által, a diák öntevékenységre alkalmas területeknek a gyűjteménye. A Házirend ide vágó részei Helyi tanterv. Az iskola éves munkaterve. Projekt tár. Erdei iskola terv Környezettan tárgy tanterve. Szabadlevegős foglalkozások / kinti tantermi órák tervei. Mindezekről készült fotók.
KNi csoport Iskolaigazgató
1
Ld. előző pont
Ld. előző pont.
2
Életkori szintek megfelelő jövő projekt modulok projekttervei. A környezettan ill. egészségtan, ill. osztályfőnöki foglalkozások tantárgyi tervei.
KNi munkacsoport Osztályfőnökök
1
KNi csoport munkaterve. Az iskolai tevékenységek tervezésének, szervezésének, végrehajtásának felelősi szintjén leíró ütemterv. Az iskolai KNi csoport kompetenciáinak, felelősségi szintjeinek leírását tartalmazó
KNi csoport Iskolaigazgató
KNi csoport SZMK DÖK képviselők és patronáló tanár
környezeti nevelési csoport C/2 munkacsoport feladatai
1
171
Minden tanév vége felé 2011ig évente
KNi csoport Foglalkozást vezető pedagógus – segítő
B/x az iskola további saját kritéri umai C/1
Határidő
KNi csoport Iskolaigazgató
2011ig évente, az éves munkatervezés időszakában.
munkatervi melléklet. C/3 diákönkormányzati felelős
1
C/5 vezető beszél idegen nyelven
1
C/6 házirend alakítása
1
Az iskolai nyílt munkatervezési folyamat során keletkező dokumentumok. Az A és a B/6 kritériumcsoportoknál keletkező dokumentumok. Nyelvvizsga bizonyítvány. A külföldi partnerekkel folytatott kapcsolattartás dokumentumai. DÖK közgyűlés jegyzőkönyvei. DÖK véleményláda A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3)
A kritérium sorszáma
Kapcsolódó dokumentumok
C/7 házirend és helyi értékek
1
Házirend Települési ÖRÖM – BÁNAT térkép
C/7 nevelőtestület ismeretei
1 ill. 2
C/8 szakképzett nevelőtestület
1
C/9 A nevelőtestület mint példa
1
C/10 ökoiskolavezető képzés C/11 tantestület mint csapat
1
1hez KNi és FFi témájú képzések tanúsítványai. 2hez KNi és FFi témájú képzések az éves munkatervben, a pedagógus továbbképzési tervben Környezettan tantárgyi programok Éves munkaterv Célirányos tanúsítványok Ta NeMó Tervező táblázatok. Személyesen menedzselt projekteken, egészséges életmód programokon való részvétel igazoló – dokumentumok, fotók Tanúsítvány
2
Pedagógiai műhelymunkák tematikái. Célirányos tréningek tervei. Tantestületi kirándulások, „baráti órák” dokumentált emléknyomai. Közmegegyezések, egyetemes igazságok fala tacepaói.
172
DÖK patronáló pedagógus KNi csoport
Iskolaigazgató
DÖK patronáló pedagógus DÖK környezeti nevelési felelős
Felelős, kapcsolattartó DÖK patronáló pedagógus DÖK környezeti nevelési felelős Iskolaigazgató KNi csoport
Határidő
2hez: 2009 tanév elején
Iskolaigazgató KNi csoport
Minden pedagógus
Iskolaigazgató
Elsősorban az iskolaigazgató Minden pedagógus
Lehetőség szerint legalább évente célzottan, valamely természeti környezetben tett kirándulással. Pedagógiai műhelymunkák folyamatában
havonta. C/x az iskola további saját kritériumai D/1 programok
1
Iskolai munkaterv.
KNi csoport
D/2 táborok
1
Tábori munkatervek, fotó dokumentáció.
KNi csoport
D/3 részvétel a helyi közéletben
1
ATKE (helyi civil szervezettel) közös munkatervi pontok.
KNi csoport Iskolaigazgató
D/4 iskolaújság, iskolarádió
1 / 2
1hez: az iskolai tacepaós információs felületek 2höz: Bta – stáb kibővített munkaterve (a film és a képújság területeivel)
B – stáb – média csoport
A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3)
A kritérium sorszáma D/5 iskola működését diákok tanulmányozzák
1
D/6 továbbképzések szervezése
1 /2
D/7 továbbképzések kidolgozása
2
D/8 mozgás
1
D/9 Az ATKE ifiklub programjai
2
E/1 együttműködés iskolákkal
1
Kapcsolódó dokumentumok Lásd – A/1/b! Pedagógiai projektek tervei Lásd B/6 –nál! 1hez: Bázisiskolai munkatervek. (két kistérség KNi és természetismereti bázisiskolája vagyunk.) 2höz: Az iskola, mint kistérségi közösségi tudásközpont projekt – terv dokumentumai. Az iskola, mint kistérségi közösségi tudásközpont projekt – terv dokumentumai.
Iskolai munkaterv, órarend Tornaterem használati órarend Sportköri naplók ATKE ifi tagozat munkaterve
Felelős, kapcsolattartó ÖKO – járőr csoport KNi csoport SZMK DÖK képviselők és patronáló tanár KNcsoport ATKE vezetősége FÉSZAK (kistérségi közösségfejlesztő egyesület vezetősége)
Határidő
2höz 2009 tanév végére
Iskolaigazgató KNcsoport ATKE vezetősége FÉSZAK (kistérségi közösségfejlesztő egyesület) vezetősége Iskolaigazgató
2 – 2009 tanév végére
ATKE vezetősége
2008 tanév nyarától
Együttműködési megállapodás Iskolaigazgató az abaújszántói ökoiskolával Óvodavezető Napközi otthonos Megjegyzés: Óvodánkkal is van kapcsolat – Zöld Óvoda pályázati anyag
173
2009 tanév elejétől 2011. tanév elejéig majd folyamatosan.
hivatkozásai. E/2 helyi igények
1
ATKE alapító okirata és munkaterve
KNi csoport ATKE vezetősége
E/3 helyi média
1
Az ATKE „Kapcsolat” című újságja
KNi csoport ATKE vezetősége
E/4 Eseményekkel való foglalkozás
1
ATKE vezetőség KNi csoport
E/5 támogatók
1 / 2
FÉSZAK (kistérségi egyesület) munkájában való részesülés – iskolai munkaterv Az A/4ben jelzett civil szervezetekkel közös munkatervi pontok 1hez: Községi önkormányzat támogató nyilatkozata 2höz: Kárpátok Alapítvány közösségi tudásközpont támogató nyilatkozat, s az erre vonatkozó munkatervek
Iskolaigazgató KNi csoport ATKE vezetősége
E/x az iskola további saját kritériumai A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3)
A kritérium sorszáma F/1 növények
1
F/2 informatika
1
F/3 közösségi hely
1
F/4 iskolabútorok
2
Kapcsolódó dokumentumok Az iskola udvarának öko – arculatterve; iskolai növényfaj – térkép Attitűd vizsgálatok ROPos pályázat fejlesztési listája. Informatika tanterem nem informatikai szakmai célú használatának naplózása. Kinti klub tanterem és ATKE klub használati naplója. Fotódokumentáció
Felelős, kapcsolattartó KNi csoport Környezet gondozó csoport Iskolaigazgató Informatika tanár
DÖK képviselők, DÖK patronáló tanár ATKE ifi klub vezetői Iskolaigazgató
Ergonómiai és környezetbarát minősítések Iskolai öko – arculattervek. Attitűd vizsgálatok F/5.a kerékpártároló
1
Fotódokumentáció
KNi csoport
F/5.b madáretető
1
F/5.c esővízgyűjtő
2
Fotódokumentáció. Madárodú – telep gondozó projekt munkanaplója. Konstrukciós tervek
KNi csoport Környezet gondozó csoport KNi csoport
174
Határidő
Jórészt külső erőforrás függőek, s így mint ilyen esetlegesek, nem ütemezhetőek pontosan.
Részben 2011re kompletten ld. F/ 4et!
F/5.d konyhakert
3
A diákok mindegyikének lakókörnyezetében van ilyen.
F/5.e dísznövény
1
F/5.f komposztáló
1
Az iskola udvarának öko – arculatterve; Iskolai növényfaj térkép Attitűd vizsgálatok Fotódokumentáció Iskolai öko – arculatterv.
F/5.g játszótér
1
F/5.h sportpálya
1
F/5.i zöldterület
1
F/6.a harmonikusan illeszkedő épület
1
A kritérium sorszáma F/6.b minimális erőforrású épület
A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3) 1 / 2 ill.3
F/6.c egészséges épület
1 ill. 3
F/6.d ergonómia, esztétika
Ergonómia – Ld F/ 6/b Esztétika – 1 Ld. F/6/b
F/6.e. energiatakarékossá tervezés F/7.a gyalogos és kerékpárutak
1
Fotódokumentáció Iskolai öko – arculatterv. Attitűd vizsgálatok Fotódokumentáció Iskolai öko – arculatterv. Attitűd vizsgálatok Fotódokumentáció Iskolai öko – arculatterv. Attitűd vizsgálatok Fotódokumentáció Attitűd vizsgálatok
Kapcsolódó dokumentumok
KNi csoport Környezet gondozó csoport KNi csoport Környezet gondozó csoport SZMK Környezet gondozó csoport SZMK Környezet gondozó csoport SZMK Környezet gondozó csoport Iskolafenntartó
Felelős, kapcsolattartó
Határidő
1 – részben megfelelés. Pl: Hőszigetelések megfelelőek. 2 – pályázunk az alternatív energia felhasználású és környezetbarát anyaghasználatot támogató rendszerek beépítésére 3 Alapadottságokon (nem új építésről lévén szó!) nem tudunk változtatni (pl: tájolás 1 – a természet környezet nyújtotta egészséges tényező miatt 3 – az alapadottságokból fakadó tényezők miatt (pl.: tájolás) Ld. F/6/b
Iskolafenntartó Iskolaigazgató KNi csoport
KNi csoport
Ld F/6/b
Attitűd vizsgálatok Ld. F/6/b
KNi csoport Ld. F/6/b
Ld. F/6/b
Fotódokumentáció
KNi csoport
175
2 –Ld. F/4nél
KNi csoport
F/7.b hulladékgyűjtők
1 ill. 3
KNi csoport
1
3hoz. Bár helyileg megvalósítjuk a szeparált gyűjtésből származó anyagok egy részének felhasználását, a kistérségi szeparált gyűjtőrendszer gyenge lábon áll! Fotódokumentáció
F/8. dekoráció F/9 Szabadtéri tanterem létrehozása
2
Tervdokumentációk
Iskolaigazgató KNi csoport
G/1.a anyagtakarékosság
1
ÖKO – járőr csoport
G/1.b karbantartás, takarítás
1
G/1.c játékok, taneszközök
1
ÖKO – járőr csoport munkaterve Ökoiskolai arculatterv Karbantartási és takarítási anyagok beszerzési bizonylatai Instrukciók a karbantartók, takarítók részére Ökoiskolai arculatterv
G/1.d adminisztráció
1
KNi csoport Iskolaigazgató
G/1.e kikapcsolódás
1
Újrahasznosítás (papírtégla, irodai szeparált gyűjtés) Anyaghasználati instrukciók. Ökoiskolai arculatterv A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3)
A kritérium sorszáma
Kapcsolódó dokumentumok
KNi csoport Művésztanárok
KNi csoport
KNi csoport
Felelős, kapcsolattartó
1
Kémiai anyagok használatának szabályai.
G/2.a főző és étkező helyiségek G/2.b közeli alapanyagok
3
Nem tartoznak ilyenek az iskolához.
1 / 3
1 – ha teadélutánok természetes /gyógy tea ill. friss herba saláta alapanyagaira gondolunk: teadélutánok (pontosabban nálunk teadélutánok büfé kínálata. 3 – Ld. Előző pontot! Reforméletmód előadások fotó ill. videó dokumentációja Egészségtan órák tanterve. Ld. Előző pont 1es jelzésű részét! Ld. G/2/ct Ld. G/2/et
1 – A rendezvény szervezője
Az iskolai (települési) étkeztetés B menüje, az
Tábori élelmezésvezető H. N. Adventista
1
iskolabüfé G/2.d. egészséges ételek italok G/2.e vegetáriánus
1 1 Óriási eredmény
176
2009/2010 tanév végére
Iskolaigazgató
G/1.f kémiai anyagok
G/2.c
Teljességében csak esetlegesen időzíthető – külső megvalósító függő!
Kémia tanár
KNi csoport ill. a rendezvény szervezője helyi H. N. Adventista lelkész KNi csoport ill. rendezvény szervezője
Határidő
ennek megvalósulása, s ez a helyi Hetednapos Adventista Egyháznak köszönhető! Nem volt még ilyen igény.
önkormányzat gyermektáborából!
G/2.g eldobható csomagolású cikkek, csak ha nincs más
1
G/2.h főzési, étkezési eszközök G/2.i iskolakerti zöldségek
1
Szemléletformáló hatású hulladék témát körbejáró projektek tervezetei törekszenek erre, egyébként G/2/a Közüzemi étkeztetés szabályai Tábori az önkormányzati étkeztetésre élelmezésvezető. vonatkozóan. Ld. F/5/d!
G/3.a újrafelhasználás, újrahasznosítás
1
G/3.b hulladék szétválogatása G/3.c komposztálás
G/2.f speciális étrend
3
koordinátor
Az előző példa nyomán, igény esetén lehetőséget látnánk rá!
KNi csoport
1 ill. 3
Papírtégla projekt. Többször használható tartós tanítási segédletek (pl: digitális megformálás). Ökoiskolai arculatterv Ld. F/7/b
1
Ld. F/5/f
Ld. F/5/f
A kritérium sorszáma
A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3)
Kapcsolódó dokumentumok
Ld. F/7/b
Felelős, kapcsolattartó
Határidő
G/3.d veszélyes hulladékok
1
A szárazelem gyűjtési megállapodás a REElemmel!
KNi csoport
G/4.a víztakarékos berendezések G/4.b. vízrendszer ellenőrzése G/4.c esővíz használata
Ld. F/6/bnél
Ld. F/6/bnél
Ld. F/6/bnél
1
ÖKO – járőr csoport munkaterve, feljegyzései.
ÖKO – járőr csoport
2
Ld. F/5/cnél!
Ld. F/5/cnél!
Ld. F/5/cnél!
G/5.a hőenergia
1 ill. 3 1
1hez ÖKO járőr csoport 3hoz Ld. F/6/bnél ÖKO – járőr csoport
3hoz: Ld. F/6/b nél
G/5.b elektromosság
1hez: ÖKO – járőr munkaterve 3hoz: Ld. F/6/bnél ÖKO – járőr munkaterve.
G/5.c megújuló energia
Ld. F/6/bnél
Ld. F/6/bnél
Ld. F/6/bnél
Ld. F/6/bnél
177
Ld. F/6/bnél
G/6.a kémények
Ld. F/6/bnél
Ld. F/6/bnél
Ld. F/6/bnél
G/6.b burkolt felületek pormentesek G/6.c Allergénnövény mentesség G/7.a gyalog, kerékpáron az iskolába G/7.b közös autózás
1
Az iskola udvarának öko – arculatterve
1 1
Az iskola udvarának öko – arculatterve; Iskolai növényfaj térkép Fotódokumentáció
KNi csoport Környezet gondozó csoport KNi csoport Környezet gondozó csoport KNi csoport
3
Nem merült fel ilyen!
G/7.c gyalog a természetbe
1
Ld. B/7 és B/8nál!
Ld. B/7 és B/8nál!
G/7.d tervezett közlekedés
1
Rendezvények tervező táblázata – telekocsi projektek.
Rendezvény szervezője.
G/7.e szállítások tervezése
1
Szállítások tervező táblázata – telekocsi projektek.
Szállítások szervezője.
G/8 környezetkímélő rendezvények
1
A KNi munkacsoport alapelvei, melyek projekttervekben és az iskolai munkatervben is érvényesülnek!
KNi munkacsoport
G/x az iskola további saját kritériumai
178
Ld. F/6/bnél
Ld. B/7 és B/8 nál!
Az iskola saját kritériumait bemutató táblázat Saját kritérium sorszáma1 A /5
A kritérium egymondatos leírása Élő kapcsolat tartása a település, olyan civil szervezetével, amelynek a település egészére kitekintő programjában hangsúlyos elemek: a civil együttműködésen, a közösségi kommunikáción, a nyilvánosságon alapuló fejlesztés, életminőség javítás, a települési közösség fenntarthatósága
d/9
A települési ifjúsági klub megalapozása, fenntartása, koordinálása, az általános iskolát elhagyó ifjúság majdani közösséggé formálása érdekében.
F/9
Az iskola udvarán, vagy közelében (egy szünetnyi időben megközelíthető) szabadtéri tanterem kialakítása.
A munkatervi táblázatban kapott sorszám: például F/9
1
179
VI. fejezet 1. Fogyasztóvédelem „A fogyasztóvédelem célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulóban.”(NAT) Tartalmi elemei: • • •
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása a természeti értékek védelme
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét! Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságok és a takarékosságot! Ezen ismeretek oktatásának szinterei: • az egyes tanulói foglalkozásokba beépítve: Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; Matematika: banki, biztosítási, vagy üzemanyag – fogyasztási számítások Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villanya, gáz, víz mérőórák) Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar: reklámnyelv, felíratok: a reklámkommunikációs csapdái Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg az élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. Kémia: élelmiszerbiztonság élelmiszeradalékok (E számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok tudatos és célszerű használatuk. Informatika: elektronikus kereskedelem (e kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem: EU fogyasztói jogok fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek: (pl. Hol készül a reklám? A zsebpénz?) • Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). • Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) • Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztó védelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac) NATban szerepel még a fogyasztóvédelmen kívül:
Közlekedésre nevelés Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése
180
Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása XXI. századnak megfelelő természettudományos ismeretek megismerése, elsajátítása
Szabadidős tevékenység, hagyományok, DÖK, Sportkör,
2. Közlekedésre nevelés Szervezeti formák: • Osztályfőnöki órák • Rendőrségi előadások • Technika, illetve dráma órák • Erdei iskolai programok • Rajzpályázatok • Napközis foglalkozások • Prospektusok, plakátok, könyvek, filmek • Közlekedési vetélkedők (iskolai, körzeti, területi versenyek) • Sportprogramok (pl. kerékpártúra, amelyek során az elméleti ismereteket kell a gyakorlatban alkalmazni. Témák: A kerékpáros, illetve a gyalogos közlekedés szabályai Tipikus veszélyhelyzetek és ezek kezelése Leggyakoribb KRESZ táblák megismerése A kerékpár alapfelszerelése (láthatóság, fék, stb.)
3. Az áldozattá válás megelőzése Szervezeti formák: • Osztályfőnöki órák témája • Védőnő felvilágosító előadásai • Rendőrségi tájékoztatások • Könyvtári előadások • Propagandaanyagok népszerűsítése • Szülők tájékoztatása • Dráma, irodalom, történelem tantárgyak keretében Témák:
A média káros hatásainak tudatosítása Önismeret erősítése A helyes értékrend, erkölcsi normák tudatosítása Leggyakoribb veszélyhelyzetek megismerése és ezek elkerülésére való felkészítés
181
A társadalmi problémák (anyagi, erkölcsi,…) megismerése, a családokra való hatásaik, ezek kezelésére megoldási javaslatok keresése
4. Társadalmi bűnmegelőzés Szervezeti formák: • Osztályfőnöki órák témája • Védőnő felvilágosító előadásai • Rendőrségi tájékoztatások • Könyvtári előadások • Propagandaanyagok népszerűsítése • Szülők tájékoztatása • Dráma, irodalom, történelem tantárgyak keretében Témák: Nemi erőszak Drogproblémák és ezek következményei: (társadalmi, családi, egészségügyi) Tünetei és gyanút keltő tárgyak Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése Agresszió, élet elleni erőszak Pedofília Magán, köztulajdon elleni cselekmények Gazdasági bűnözés Családon belüli erőszak Mindegyik esetben a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni, illetve a kialakult helyzet orvoslásának a lehetőségére fektetjük a fő hangsúlyt.
5. Erőszakmentes konfliktuskezelés Szervezeti formák: • Osztályfőnöki órák témája • Védőnő felvilágosító előadásai • Rendőrségi tájékoztatások • Könyvtári előadások • Propagandaanyagok népszerűsítése • Szülők tájékoztatása • Drámajátékok és mindenféle játék, mindegyik egyegy konfliktus helyzet? Témák:
A konfliktus fogalmának tudatosítása, értelmezése A konfliktus az előrehaladás eszköze A konfliktus okainak feltárása
182
A konfliktus kezelési stílusok tanítása, konfliktus megoldásának lehetséges módjai Az iskolai versengés, mint konfliktus helyzet
183
VII. Fejezet A Pedagógiai program érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága 1.1. A pedagógiai program hatálya A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre.
1.2. Érvényesség Az iskola 2009. szeptember 1től az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelőoktató munkáját. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik.
1. 3. Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri.
1.4. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet • • • • •
az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a Szülői Szervezet, az iskola fenntartója.
A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül a Szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
184
1.5. Nyilvánosság Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. A Pedagógiai program egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • • • • • •
az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobáiban, az igazgatóhelyettesnél, az iskola főigazgatójánál, tagiskola igazgatóinál,
Felvilágosítást kaphatnak a pedagógiai programról: • főigazgatótól, tagiskola igazgatóitól, • igazgató helyettesektől.
185
VIII. Fejezet A Pedagógiai program legitimációja Az intézményvezetés a pedagógiai programot a jogszabályi előírásoknak megfelelően megküldte véleményezésre, valamint nevelőtestületi értekezletet szervezett annak megvitatására, elfogadására. A pedagógiai program legitimációját biztosító kötelező egyeztetés dokumentumai: • Szülői Szervezet(ek) támogató nyilatkozata (Iskolai SZMK) • Diákönkormányzat(ok) támogató nyilatkozata • Iskolaorvos(ok) támogató nyilatkozata (Egészségnevelési Programról) • Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Egyesület egyetértési nyilatkozata • Fenntartó Önkormányzatok jóváhagyó határozata A nevelőtestületek határozata a módosított Pedagógiai Programot elfogadta 100 % ban.
Abaújszántó, 2008. december 05.
PH
…………………………….. Stajzné Kender Ilona főigazgató
186
Melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Tankönyvek 1. évfolyam: Kuruczné Borbély Márta: Az én matematikám Kuruczné – Varga Lívia: Az én matematikám feladatgyűjtemény Esztergályosné Földes Katalin: Az én Ábécém Esztergályosné Földes Katalin: Arany ábécé Csájiné – Esztergályosné: Gyöngybetűk munkafüzet Esztergályos Jenő: Első olvasókönyvem Németh Lászlóné – Seregély Istvánné: Nagybetűs írásfüzetem Olvasásfüzet Csájiné Knézics Anikó: Szépen helyesen Török Márton Ibolya: Első technikakönyvem Fonódiné Pete Lászlóné: Nyitott szemmel Süle Ferenc: Első daloskönyvem 2. évfolyam: Nyíri Istvánné: Hétszínvarázs olvasókönyv Burai Lászlóné Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvarázs munkafüzet Fülöp Mária Szilágyi Ferencné: Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv Fülöp Mária Szilágyi Ferencné: Anyanyelvi gyakorlófüzet Esztergályos Jenő Flór Lászlóné: Az én matematikám Kuruczné Borbély Márta Varga Lívia: Az én matematikám feladatgyűjtemény Bencs Vilmosné: Írás munkafüzet Fuszikné Szabó Éva Matusekné Bíró Teréz: Második technikakönyvem Süle Ferenc: Második daloskönyvem Fonódiné Vidovics Katalin Pete Lászlóné: Nyitott szemmel 3. évfolyam: Burai Lászlóné Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvirág olvasókönyv Burai Lászlóné Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvirág munkafüzet Fülöp Mária Szilágyi Ferencné: Anyanyelvi gyakorlófüzet Fülöp Mária Szilágyi Ferencné: Fogalmazás munkafüzet Balassa Lászlóné Csekné Szabó Katalin Szilas Ádámné: Harmadik matematika könyvem Balassa LászlóéCsekné Szabó Katalin – Szilas Ádámné: Harmadik matematikakönyvem feladatgyűjtemény Horváth Miklós Szentírmainé Brecsok Mária: Környezetismeret tankönyv és munkafüzet Albertné Balogh Márta: Harmadik daloskönyvem 187
Hegedűsné Kripák Ildikó: Harmadik technikakönyvem
188
4. évfolyam: Báthori Anna Zsuzsanna: Hétszínvilág olvasókönyv Lantos Mária: Hétszínvilág munkafüzet Fülöp Mária Szilágyi Ferencé: Nyelvtan és helyesírás Fülöp Mária Szilágyi Ferencné: Anyanyelvi gyakorlófüzet Fülöp Mária Szilágyi Ferencné: Fogalmazás munkafüzet Dr. Rakos Katalin: A mi matekunk tankönyv és feladatgyűjtemény Horváth Miklós Szentírmainé Brecsok Mária: Környezetismeret Horváth Miklós Szentírmainé Brecsok Mária: Környezetismeret munkafüzet Albertné Balogh Márta: Negyedik daloskönyvem Juhos Julianna Urbán Márta: Negyedik technikakönyvem 5. évfolyam: Takács Etel: Magyar nyelvkönyv + munkafüzet Mohácsi Károly Abaffy Lászlóné: Magyar irodalom olvasókönyv + feladatlap Horváth Péter: Történelem Tom Hutchiuson: Angol tankönyv + munkafüzet (projekt I.) P Forgács Edit: Német tankönyv + munkafüzet (Kommt) Csatári Katalin: Matematika III kötet Dr. Ichnód Sándor – Neubauer József: Technika 2000 Király Katalin: Énekzene Fenyős Zoltán: Informatika I. Hartdégenné Reider Köves János: Természetismeret tankönyv + munkafüzet 6. évfolyam: Takács Etel: Magyar nyelvkönyv + munkafüzet Mohácsi Károly: Abaffy Lászlóné: Magyar irodalom olvasókönyv + feladatok Horváth Péter Hámori Péter: Történelem tankönyv Tom Huchiuson: Angol tankönyv + munkafüzet (Projekt II) P Forgács Edit: Német tankönyv + munkafüzet (Kommst dumit) Csatári Katalin: Matematika I.II. kötet P Forgács Edit: Informatika Dr Ichnód Sándor Dr. Schiller: Technika 2000 Király Katalin: Énekzene Hartdégenné Reider Köves János: Természetismeret tankönyv + munkafüzet 7. évfolyam: Takács Etel: Magyar nyelvkönyv + munkafüzet Mohácsi Károly Abaffy Lászlóné: Magyar irodalom olvasókönyv + feladatok Helméczy Mátyás: Történelem tankönyv 189
Tom Huchiuson: Angol tankönyv + munkafüzet (Projekt III) Csatári Katalin: Matematika III. kötet Füsi László Mészáros Róbertné és Nagy Vendelné: Földrajz tankönyv + munkafüzet Asztalos Gyuláné Paál Tamásné: Biológia tankönyv + munkafüzet Kecskés Attiláné Rozgonyi Józsefné: Kémia tankönyv + munkafüzet Dr. Halász Tibor: Fizika tankönyv Király Katalin: Ének zene P Forgács Edit: Német tankönyv Gyenes András Dr. Siller I: Technika Fenyő Zoltán: Informatika III 8. évfolyam: Takács Etel: Magyar nyelvkönyv + munkafüzet Mohácsi Károly Abaffy Lászlóné: Magyar irodalom olvasókönyv + feladatok Helméczy Mátyás: Történelem tankönyv Tom Huchiuson: Angol tankönyv + munkafüzet (Projekt IV.) Jutta Duovitos, Sigfried Santos: Das Deutsmobil II. Nagy Vendelné Rugli István: Földrajz tankönyv + munkafüzet Dr. Kovács Imre Dr. Viktor András: Biológia tankönyv + munkafüzet Kecskés Attiláné Rozgonyi Józsefné: Kémia tankönyv + munkafüzet Dr. Halász Tibor: Fizika tankönyv Király Katalin: Ének zene Csatári Katalin: Matematika I.II. kötet Gyenes András Dr. Siller I: Technika Fenyő Zoltán: Informatika IV. Eltérő I. 2. osztály: Boldizsár Ildikó: Olvasókönyv Bacsó Mónika Vass Zoltánné: Anyanyelvünk világa I. II. Halász Ferencné: Matematika Tölgyszéky Papp Gyuláné: Környezetismeret 3. osztály Remeczné Komár Gabriella: Meseutazás Olvasókönyv és feladatlapok Dr. Rédeiné Szécsényi Dóra: Magyar nyelv Halász Ferencné: Matematika Tölgyszéky Papp Gyuláné: Környezetismeret Szerencsésné Kottász Zsuzsanna: Művészetek mesterségek 4. osztály
190
Demeter Gáborné: Meseutazás olvasókönyv és feladatlapok Remeczné Komár Gabriella: Magyar nyelv Halász Ferencné: Matematika Tölgyszéky Papp Gyuláné: Környezetismeret Szerencsésné Kottász Zsuzsanna: Művészetek mesterségek Balogh Andrásné Dr. Vörös Imréné: Egyéni korrekció 5. osztály Hámor Jánosné: Irodalmi olvasókönyv Hámor Jánosné – Molnár Ágnes: Magyar nyelv munkatankönyv és feladatlapok Tóth Péter: Életvitel és gyakorlati ismeretek 56. Tombor Gáborné: Történelem 56. Kapcsáné Németi Júlia: Társadalom ismeret, emberismeret 56. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természetismeret Kemény Judit Vandlik Tamás: Matematika Maitz Mária Pócz Gáborné: Ének zene 6. osztály Hámor Jánosné: Irodalmi olvasókönyv Hámor Jánosné Molnár Ágnes: Magyar nyelv munkatankönyv és feladatlapok Tóth Péter: Életvitel és gyakorlati ismeretek 56. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természetismeret Tombor Gáborné: Történelem 56. Kapcsáné Németh Júlia: Társadalomismeret emberismeret 56. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Földrajz Kemény Judit – Vandlik
További taneszközök: kézikönyvek a tankönyvcsaládokhoz, tantárgyi programok betűhívókészletek, betűkártyák, anyanyelvi falitáblák, applikációs képek helyesírási szótárak képes lexikonok CDk, hangszalagok, kazetták, diák színes rúd készlet, szám – jelkártyák szorzótáblák mértékegységek térképek sporteszközök: labdák, tornapadok, stb,
191