Pályázati Ilosvai Hírlevél 1. szám ADD A KEZED! című konzorciumban megvalósuló, nyertes Eu-s pályázatunk megvalósítása során, közös tanulási folyamatban bizonyítjuk, hogy:
„A tapasztalatok többet érnek a szavaknál.” /Teréz anya/ Önök a 4 iskola szakmai projektjéről olvashatnak, mely az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Témája /HEFOP (2.1.3.) A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban. Pályázó iskola: Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskola Abaújszántó Szakmai vezető: Antal Jánosné igazgató
PILLANATFELVÉTEL AZ ABAÚJSZÁNTÓI ILOSVAI SELYMES PÉTER ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLÁRÓL Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskola főépülete
Alapítás éve 1901
Az abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskola történetének 104. éve az idei tanév. Jelenleg 437 tanulót nevelünk - oktatunk 2 épületben. 1971-től viseljük névadónk, Ilosvai Selymes Péter, XVI. századi vándor-énekes nevét, aki Arany János Toldi című művét ihlette, s aki 1568-ban a híres szántói iskola „oskolamestere” is volt. Igaz névadónkról kevés levéltári anyag áll rendelkezésre, de alakja Toldin keresztül közel vihető a tanítványokhoz. Emlékét szeretettel ápoljuk. Az iskola nemcsak az új város, Abaújszántó, legnagyobb nevelő- oktató intézménye, hanem szellemiségével rendezvényeivel a helyi és régiós kulturális életben is jelentős szerepet játszik. Az abaújszántói ifjak nevelésén túl még 10 környező településről fogad bejáró tanulókat. Két patinás épületben, tágas körülmények között, átlagos tárgyi felszereltség mellett, de kimagasló szellemi elkötelezettséggel végez a nevelőtestület sok-sok tagja felelősségteljes, eredményes pedagógiai tevékenységet. A tájegység múltja, a település és az iskola története arra kötelez bennünket, hogy
2
nevelő-oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely, a nemzet történelmének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet ápolására, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.
Jelképeink
A beiskolázási körzetünkben élő családok anyagi, kulturális és szociális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért pedagógiai céljaink ehhez a helyzethez is igazodnak. Fenntartónk, Abaújszántó Város Önkormányzata, feladatainkat az Alapító Okiratban az alábbiak szerint határozza meg: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó oktatás 1-8. évfolyamig Tehetséggondozás, felzárkóztatás Széleskörű képzési kínálat: fakultatív foglalkozások, szakkörök, iskolai sportkör Nemzeti- etnikai kisebbségi feladatok felvállalása Integrációs nevelés Képesség kibontakoztató felkészítés Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása összevont osztályokban és integráltan is Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Intézményi étkeztetés Alapfokú művészeti oktatás: - zenei (zongora, hegedű, gitár, furulya) - képzőművészeti (festészet, grafika)
- tánc (társas, népi) - színjáték (drámajáték, bábjáték) tanszakon. Állandó az a pedagógiai törekvésünk, hogy színvonalas, egyénre szabott személyiségfejlesztést végezzünk, emberséget és piacképes tudást adjunk a felcseperedő abaújszántói ifjaknak. Ezért tanórán és tanórán kívül is kiemelt fontosságú feladatunk a tehetségígéretes, jó képességű és érdeklődő tanulók továbbfejlesztése, valamint a nehéz körülmények között élő, hátránnyal küzdő tanulók esélyeinek fokozatos javítása. Művészeti oktatásunk révén pedig azt szeretnénk elérni, hogy a mai teljesítményorientált világban minél több, önmagával harmóniában élni tudó, kiegyensúlyozott személyiség-fejlődést mutató gyermeket bocsássunk ki iskolánkból. Tanulói létszámunk 430-440 fő között ingadozik. Évfolyamonként 2-2 osztályt szervezünk. Jelenleg 19 osztályunk van. Létszámaink magasak, egyes esetekben elérik a törvényi maximumot is. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek aránya 35-40 %. A roma származásúak aránya 22-25 %, emelkedő tendenciájú mindkét mutatónk. Az óvodából érkező gyerekeket közel azonos összetételű osztályokba soroljuk. Az alsó tagozatos évek alatt nagyfelmenő rendszerben oktatunk. Két éve végezzük a hátrányos helyzetű és roma származású tanulók életesélyeinek javítása érdekében az integrációs nevelést, melyet hatékony együttnevelésnek is nevezhetünk, s amely bizonyítottan a legeredményesebb tanulókat is jól fejleszti. Az óvodával közösen megalkotott program sok új eszközt, hatékony munkaformát és értékelő elemet vitt a mindennapi gyakorlatba. Szemléletet váltunk. Büszkék vagyunk a megújult számítástechnika termünkre, tartalmas iskolai könyvtárunkra, angol-német oktatásunkra, az Oberlungwitz iskolájával kötött testvérkapcsolatra, sportéletünkre, környezeti nevelésünkre, barátságos tantermeinkre és csoport-szobáinkra, ebédlőnk-
re, tanítványaink helyi, körzeti és megyei verseny-eredményeire.
Könyvtár – alsó tagozatos vetélkedő
Sokat teszünk azért, hogy gyermekeink szívesen járjanak iskolába. Évente ismétlődő rendezvényeink: Irodalmi és más szaktárgyi vetélkedők Osztályrendezvények (színház, uszoda, kirándulás, klubdélutánok, közösségi programok) DÖK- nap Kirándulások az Aranyosi – völgybe Madarak és Fák napja, Gyermeknap az SzM rendezésében a sportpályán Iskolai ünnepségek (évnyitó, karácsony, ballagás, évzáró), és nemzeti ünnepek (okt.6., okt. 23., március 15.) Művészeti gálák. Nyári táborok, Erdei iskolák Ötévente, névadónk tiszteletére, Ilosvai – napok rendezvénysorozatot szervezünk gazdag programfolyammal. Pedagógusaink közül (35 fő) többen rendelkeznek másoddiplomával, többféle hasznos szakmódszertani képzettséggel is. Állandó és rendszeres a továbbképzéseken való részvétel, a helyi módszertani tapasztalatcsere is. A nevelők éves munkatervek alapján szakmai munkaközösségekben dolgoznak. Iskolánkban alsós, felsős, reál, humán, sport és művészeti munkaközösség működik. A szakos ellátottság 92100%-os. Egyre többen valljuk azonban azt, hogy jó tanító, tanár-e valaki vagy sem, az nem a végzettségtől, a tantervtől, a módszertantól függ csupán.
3
Hanem az eredményes tanításhoz legfőképpen szeretet kell. Az a tanár mondható sikeresnek, aki megérinti a tanítványok szívét, megérti őket, emberséges velük, és megszállottságával, magával tudja ragadni tanítványait, felelősen törődik minden egyes diákjával. Ezt a hozzáállást várja el nevelőinktől az integrációs nevelés is, az iskolavezetés is mindenkitől, egységesen. A több évtizede együttdolgozó pedagógusok csapatteljesítménye, és számos pedagógus egyéni pedagógiai sikere garancia a jövőre nézve is.
Természetesen az iskolavezetés is ilyen indíttatásból célozta meg e jelentős pályázatokat, amelyek a tárgyi fejlesztésen túl, komoly humánérő fejlesztési lehetőséget is jelentenek. A kor elvárása szerint mindent megteszünk az egyre színvonalasabb partnerközpontú iskoláért.
Ismerkedés az integrációval /2004/
Integrációs oktatás a 2. osztályban
A tartalmi fejlesztés mellett azonban egyre inkább a tárgyi feltételekre is figyelünk. Az öreg épület homlokzatát utoljára 1990ben újították meg. Azóta már újra megkopott. Korszerűtlen a tetőzet és a nyílászárók rendszere. Fontos lenne a közműveink felülvizsgálata is. Hiányzik egy nagy belső közösségi tér (aula) és külső tereink is megújításra várnak. Az elmúlt évek alatt fenntartónkkal sokat tettünk már az iskolaépület modernizálásáért, de tennivaló még mindig bőven akad. Megoldást példás városi összefogás, és a komoly pályázati források bevonása hozna. A Képviselőtestület tagjai, mint iskolánk régi diákjai, elkötelezettek: „Azon munkálkodunk, hogy szeretett iskolánk néhány év alatt oda fejődjön, hogy megfeleljen az uniós követelményeknek is, s ezáltal gyermekeink, unokáink magas fokú alapképzettséggel induljanak az életbe”: írta polgármester úr 2001-ben a jubileumi évkönyvben.
4
Igyekszünk megfelelni a Fenntartói Minőségbiztosítási Program előírásainak. Fokozatosan beépítjük gyakorlatunkba a közoktatási törvény előírásait, és felelősen próbálunk élni a tantestület számára megadott szakmai mozgás-térrel. Az iskolai élet folyamataiban kezdeményezett változtatások mozgatórugója mindig a gyermek érdeke. Ehhez egyre szélesebb helyi nyilvánosság, sok–sok gyümölcsöző partnerkapcsolat és komoly társadalmi támogatottság is kell. Reméljük, nehéz munkánkkal továbbra is rászolgálunk az iskolahasználók, az iskolafenntartók és partnereink bizalmára, támogatására. Antal Jánosné igazgató
INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA
2003. tavaszán az akkori pedagógiai gyakorlat bemutatásával lehetett pályázni integrációs bázisiskolai szerepre. Mivel én magam is úgy ítéltem meg, hogy az Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskola számos ponton megfelelt már akkor is az integrációs szemléletnek, ezért bátran készítettem el a pályázati anyagot. Vezetőtársaim statisztikai mutató-számokkal siettek alátámasztani állításaimat. Hittünk a sikerben, de kétségeink is voltak, hisz olyan nehéz lett napjainkban a pályázati források megszerzése. A bázisintézményi státusz elnyerése után jött még csak a neheze. Komoly szakmai képzéseken, programíráson, sok gyakorlati tennivaló elvégzésén átvergődve kötötték meg velünk a Támogató szerződést a bázisintézményi működésre, s ez után jutottunk hozzá az 5.092.160.-Ft-hoz. A 2003/2004-es tanévben e pályázat soksok tanítónak, tanárnak, óvónőnek hozott többletmunkát. De leginkább a menedzsment tagjai lettek leterheltek. Szakmai vezetőként Bodnár Istvánné, Matisz Lászlóné menedzsmenti munkáját, Pásztor János informatikai segítségét, Szőke Andrásné valamint Zachar Lászlóné tréneri közreműködését értékelem nagyra. Köszönet számos munkatársamnak az igen tartalmas bemutató órákért is. Példás munkaszervezéssel, vegyes szakmai csoportokban elkészítettük a központi elvárásokhoz igazodó helyi programot. Sietnünk kellett, mert ezzel párhuzamosan 22 hasonló adottságokkal rendelkező iskola (Pácintól - Edelényig) keresett meg
minket, hogy segítséget kérjen tőlünk a tennivalók elvégzéséhez. Alig néhány lépéssel előttük járva adtunk segítséget. Szerveztük a tájékoztatókat, fórumokat, bemutatókat, szakmai napokat. Írtuk a leveleket, küldtük a mintákat e-mailen és nyomtatva is. Ez a szolgáltató feladat volt legnehezebb vállalása a pályázatnak, és elmondhatom, igen nagy megelégedéssel búcsúztunk el a tanév végén partnereinktől. Tudtam, hogy számos értékes munkatársamra maximálisan számít-hatok, de azt nem reméltem, hogy a felkért óvónők, a bevont alsós tanítók és a felsős szaktanárok is rendkívülit alakítanak. S még a gyerekek is „vették a lapot.” Óriási lelkierőt adott mindannyiunknak ez a pozitív tapasztalat. Sok pedagógus közösségen belüli szerepe megerősödött, mások igazi kitörési pontokat találtak személyiségük további gazdagítására. E hozadék mellett szinte csak ráadásként tekintünk arra a sok- sok új tanulói és tanári bútorra, technikai eszközre, szakmai újdonságra, amelyet beszerezhettünk a számunkra utalt pályázati pénzből. Természetesen, a többi iskola segítése mellett, egész évben folyamatosan zajlott saját gyakorlatunk átalakítása is. Az idő előre haladtával pedagógusaink, tanulóink, családjaink közül egyre többen, egyre több szálon kapcsolódtak az integrációs nevelési gyakorlatba. A tanéven végighúzódó fejlesztő tevékenység eredményeként iskolánk befogadóbb lett. Tudatosan törekszünk a hatékony együttnevelés elemeinek elterjesztésére. Célunk mindenki eredményes fejlesztése, a hátrányos és roma származású tanulók segítése azért, hogy a kudarcok, a lemorzsolódás csökkenjen, az iskolai sikeresség, az esélyek javítása, a társadalmi beilleszkedés biztosított legyen, az elkülönítés és a megbélyegzés felszámolásra kerüljön, a tanulók felkészültségéhez igazodó kooperatív oktatás legyen az általános.
5
Köszönjük, hogy a szülők és a gyerekek pozitívan fogadták e munkát, s hogy együttműködők voltak. Bizalmuk adott számunkra is nagy erőt. De nagyra értékeljük a helyi társadalom, a partnerek, és a városi vezetők személyes támogatását is. Amikor júniusban a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtottuk, azt hittük, lezárult egy sikeres év iskolánk életében, de ma már tudjuk, ezzel a sikeres évvel szereztünk jogot éppen a komolyabb Eu-s források megszerzésére, a folytatásra is.
sát, ezért iskolánkhoz mint integrációs bázisintézményhez- 22 település tantestülete csatlakozott. A közös szakmai napokon, továbbképzéseken, tréningeken elsajátított ismeretek, kicserélt tapasztalatok a problémákra való megoldáskeresés szakmai megújulást eredményeztek, valamint elkezdődött az integrációs hálózat kiépítése az iskolák között.
Antal Jánosné igazgató
KAPCSOLATÉPÍTÉS AZ INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZERBEN A 2003. szeptember 1-től bevezetett integrációs nevelési rendszer az egymástól tanulás pedagógiai erejére épül. Mivel ez a rendszer az iskolák életébe hangsúlyozottan emeli be az együttnevelés szempontját, szorosabb kapcsolat kiépítését feltételezi a hátrányos helyzetű tanulók és társaik között. Intézményünkben eddig sem volt gyakorlat a szegregáció /elkülönítés/, de az integrációs pedagógiai rendszer kidolgozása során még fokozottabb figyelmet fordítottunk azon módszerek /kooperatív tanulásszervezés, dráma-pedagógia, projektmódszer/ elsajátítására, amelyek tevékeny együtt-gondolkodásra, együttműködésre ösztönzik a tanulókat. Ezáltal valamennyien érdekeltebbekké válnak a tanulásban, és a közös felelősség megélése mellett a közös siker élménye lendíti előre munkájukat. Ugyanez a folyamat lejátszódik a tantestület tagjai között is. Természetes, hogy mi pedagógusok eddig is együttműködtünk a tanulók érdekében, de az IPR – rendszerében a közös elméleti és gyakorlati tevékenység során új oldalról ismerjük meg egymást; és a tanári együttműködésnek új, hatékonyabb formáit alakítjuk ki. Sok iskola tekinti aktuális feladatának a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatá-
6
Konzorciumi team tanácskozása
Az abaújszántói tantestület 2003 óta végzi ezt a munkát, amely egyáltalán nem könynyű, de az eredmények minket igazolnak. Az integrációs munkánk elismeréséről győzött meg bennünket az ESZME CSERE AZ INTEGRÁCIÓÉRT elnevezésű budapesti konferencia, amelyen az ország minden régiója képviseltette magát, és – programunkat megismerve – több iskola jelezte felénk kapcsolatépítési szándékát. Hisszük, hogy közös erőfeszítésünk a most még hátránnyal küzdő gyermekek optimális fejlődését, hosszú távon pedig az életben való boldogulását eredményezi. Szőke Andrásné projektmenedzser
ÚJ MUNKAFORMÁK KONZORCIUMI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN
Az „Add a kezed” című nyertes EU-s pályázatunk fő feladata a humánerőforrásfejlesztés, a pedagógiai kultúra megújítása. A feladat nem ismeretlen: korábban is minden lehetőséget megragadtunk, hogy szakmai repertoárunkat bővítsük, de most – a konzorciumi együttműködésben –
olyan munka-formát alkalmazunk, amely eddig nem volt gyakorlat. Az új nevelési koncepció, új módszertani fogások kidolgozására intézményközi teamek /szakmai csoportok/ alakultak. Négy team dolgozik hat hónapon keresztül. A csoportok működése a következő: Mindegyikben kettő abaújszántói, egy boldogkőváraljai, egy makkoshotykai és egy olaszliszkai szakmailag kiemelkedő, az integráció iránt elkötelezett pedagógus dolgozza ki azokat a projekteket, amelyek később modellként szolgálnak a négy iskola gyakorlatában, illetve más érdeklődő iskolák is adaptálhatják. A csoportok tematikája: A tanári együttműködés formái, Kompetencia alapú értékelési rendszer, Kooperatív tanulási eljárások, Projekt módszer,
ban milyen hatásfokkal alkalmazható az általuk kidolgozott projekt. A csoportok a kész projekt-termékeket 2005. júniusában a négy iskola tantestülete előtt közös továbbképzés keretében mutatják be. Addig minden hónap első hétfőjén találkoznak Abaújszántón, s a találkozók között pedig szorgalmasan végzik a munkatervben vállalt feladatukat. A négy elméleti team mellett rövidesen megkezdi munkáját egy ötödik „gyakorlati” csoport is, amelynek feladata, hogy az elméletet egy boldogkőváraljai téma-nap keretében a négy iskola integrációba bevont tanulóival a gyakorlatban bemutassa. A középkor című projektmunka során reméljük, hogy magas fokon, játékos körülmények között megvalósul az IPR alapelve: az egymástól tanulás. Izgalommal várjuk a bemutatót, nemcsak azért, mert a tanulóknak bizonyára élmény lesz, hanem azért is, mert ennek a napnak a programjába szeretnénk bevonni a szülőket, a konzorciumban részt vevő települések vezetőit és az iskolákkal együttműködő partnereket is. Ezzel jelezni kívánjuk a felnőtt társadalom gyermekek iránti közös felelősségét. Szőke Andrásné projektmenedzser
PROJEKT AZ INTEGRÁCIÓBAN Projekt-munka a 6. a osztályban
A csoportok az első foglalkozáson munkatervet készítettek, ennek alapján végzik tevékenységüket. A tagok felkutatják és feldolgozzák a megjelent szakirodalmat, majd kivonatot készítenek belőle, ezzel létrehozzák munkájuk elméleti alapját. Ezután összevetik és rögzítik a négy iskola gyakorlatát, majd kiemelik azokat az elemeket, amelyek az elméleti alapra helyezve hatékonyan működtethetők a konzorcium valamennyi iskolájában. A team-munka alapos tájékozódást, felelősségteljes döntést kíván valamennyiüktől, hiszen ettől függ, hogy a következő években az integrációs munká-
A jól szervezett projekt munka minden tanuló számára érdekes, értelmes tevékenység. De különösen fontos az olyan tanulók számára, akiknél gond van a szándékos figyelem tartósságával, akik erős belső motivációkat kénytelenek követni a tanítási órán, akik tanulási nehézségekkel küzdenek. A projekt-oktatás, amelyben a tanulónak döntő szava van a kutatás tartalmának, menetének, szervezési és módszerbeli megoldásainak, az alkalmazott eszközöknek, az elvárt eredményeknek, az értékelés módjainak meghatározásában, minden tanulóra motiváló hatással van.
7
A projekt során megvalósuló tanulási folyamat ez által spontán, természetes, mert a tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, amelyik számára vonzó; olyan tartalommal foglalkozhat, amely számára érdekes, választhatja az egyéni, páros, csoportos munkát. Azokkal dolgozhat együtt, akikkel ezt szívesen teszi, az időbeli körülményeinek alakításában is döntő szava lehet. A tanuló nem azt érzi, hogy azért kell tanulni, mert a tanár kéri, mert szülei elvárják tőle, hanem azért tevékenykedik, mert fontosnak tartja, mert ahhoz köze van, mert közösen is lehet dolgozni.
TRÉNINGEZTÜNK! Társaimmal Szőke Andrásnéval és Matisz Lászlónéval az Országos Oktatási Integrációs Hálózat képzésén váltunk trénerré. Ez a felkészítő azt a célt szolgálta, hogy az érdeklődő intézmények képviselői saját intézményük elemzése révén ismerkedjenek meg az Integrációs Pedagógiai Rendszer kínálta lehetőségekkel.
Tréning – csapatmunka
Projekt-munka 6. a osztályban
Ennek a sajátos, a hagyományos oktatástól eltérő módszernek az integrációban való alkalmazása igen jó hatással van a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező tanú-lókra. Kompenzálja a hátrányos helyzetűek lemaradását, segít a valóságos problémák kollektív megoldásában. A tanulók fokozatosan szembekerülnek döntéseik következményeivel, gyakorlatot szereznek különböző információs, technikai eszközök alkalmazásában. Mindez pedig hosszú távon az integrációban résztvevők személyiség-fejlődésében, de a többi tanulónak a magatartásában, érdeklődésében, önállóságában a magukért és másokért felelőséget vállalásban is megmutatkozik. A közös alkotás, a közös siker, az együvé tartozás elmélyítése a projekt eredménye. Stajzné Kender Ilona szaktanácsadó
8
Átfogó képet kaptunk az IPR rendszeréről, annak eszközeiről. Azt is megtanultuk, hogy a már meglévő gyakorlatunkban mi tekinthető az integrációt elősegítő eszköznek; meg azt is, hogy egyes megoldatlan esetekben milyen alternatívákat kínál az IPR eszközrendszere. E tömör sok-sok új ismeretet tartalmazó felkészítést vizsga zárta, amely alkalmassá tett bennünket az iskolákban folyó integrációs nevelés továbbképzéseinek megtartására. A felkészülésre szánt sok-sok idő, munka, főpróbája az IPR iránt érdeklődő iskolavezetők körében megtartott tréning volt, melyet 4 alkalommal rendeztünk Abaújszántón. A résztvevők megismerkedtek az IPR törvényi hátterével, eszközrendszerével az alkalmazható módszerekkel, valamint a gyakorlati alkalmazást elősegítő hospitációval. Nagy élmény volt a közös gondolkodás, az együttmunkálkodás. Rendkívül színvonalas tréningtermékek születtek. Számtalan hasznosítható ötlet, munkaszervezési forma került eszköztárunkba.
A munka sűrűjében óriási meglepetésünkre meghívást kaptunk a CEU Központban megrendezett országos konferenciára. Lehetőséget kaptunk az ország különböző régióiból érkezők problémáinak megismerésére, s igyekeztünk egymásnak használható fogásokat átadni. Az egyre gyarapodó tapasztalatokkal felvértezve készültünk Boldogkőváraljára. A 17 fős tantestület Husztek Péter igazgató úr vezetésével nagy szeretettel, érdeklődéssel, de kételyeiket, bizonytalanságukat sem leplezve fogadott bennünket. A két szakszerű sok új módszertani fogással, munkaszervezési formával vezetett óra emlékezetessé tette a zárónapot. A csoportok aktivitása, kreativitása példaértéket teremtett. Nem oldotta meg a nehézségeket, de egyre világosabbá tette, hogy ezen tanulók problémájára megoldást kell keresnünk, s ha csak apró sikereket érünk is el, ezek tovább kell, hogy ösztönözzenek bennünket a napi nehéz munkában. A februári hétfőket Olaszliszkán, a márciust Makkoshotykán töltöttük. Igyekszünk az ott dolgozó kollégákat is ráhangolni az IPR eredményes bevezetésére. Zachar Lászlóné tréner
PEDAGÓGUSOK VÉLEMÉNYE AZ INTEGRÁCIÓRÓL AZ INTEGRÁCIÓT JÓNAK TARTJUK, MERT….
4. osztályosok vagyunk!
Már év elején közvetlen kapcsolatba kerülünk a szülőkkel:
A nyilatkozat aláírása kapcsán, így a korai családlátogatással rögtön megismerjük a gyermek körülményeit; A családlátogatás során kötetlen beszélgetés közben sok mindent megtudunk a gyermek eddigi életéről, s erre alapozva figyelhetjük, fejleszthetjük személyiségét; Év közben 4 alkalommal alapos jellemzést, értékelést kell készítenünk a gyermekről, s ez arra ösztönöz bennünket, hogy alaposabban megfigyeljük viselkedését, beilleszkedését, tanulási szokásait, készségeinek, képességeinek fejlődését. Ennek érdekében folyamatosan jegyzeteket készítünk, így még pontosabb lesz a róla kialakított kép; Tanulmányi munkáját kiemelten figyeljük, ha kell azonnal segítséget, nyújtunk. Mindezt persze úgy, hogy a többiek ne érezzék azt, hogy ezekkel, a gyermekekkel másképp bánunk; Juhász Anikó, Szűcs Ottóné 1. osztályos tanítók
MÁSODIK ÉVE…. Második éve dolgozunk az integrációs programban. Kezdetben bizonytalanul tettük meg első lépéseinket. Ismerkedtünk a feladattal, és közben végeztük is a munkát. Először azt vettük észre, hogy a családdal szorosabb kapcsolat alakult ki. Ahogy megírtuk az értékeléseket, vártuk, hogy mi lesz a szülők véleménye. Általában megegyezett a miénkkel. A programban résztvevő gyermekek is másképp fordultak felénk. Sokkal nyitottabbak voltak. Az első év végén, illetve a második év közepén a „töprengő” füzetbe saját véleményüket, vágyaikat lelkesen írták velem együtt. A tanítási órán ezeket a gyerekeket külön figyelem övezi. A többiekkel együtt a gyengébb tanulókat igyekszünk felzárkóztatni. Gyakori csoportmunkával a kis csoport 3-4 tagja közösen végzi a feladatot. Közösen megbeszélve a megoldásra felkészülve.
9
Így mindenki egyformán kiveszi a részét. Párosan is tanulunk, feladatokat javítunk. A közös felelősséggel végzett munkánk eredménye, hogy az integrációban résztvevők a többiekkel együtt sajátítják el az ismereteket.
lehetőségeket tár fel a közösség építésében. Az integrációt segítő módszereket a márciusi továbbképzésen szeretném alaposabban megismerni. Szabó Ferenc osztályfőnök
Nagy Ottóné, Merényi László tanítók
TANULÓK VÉLEMÉNYE AZ INTEGRÁINTEGRÁCIÓ AZ 5. A OSZTÁLYBAN A 2004/2005. tanévben az 5. osztályból 8 tanuló kapcsolódott be az integrációs oktatásba. Az integrációs lehetőségnek mind a tanulók, mind a szülők nagyon örültek. Az eltelt idő során igyekeztünk a gyerekekkel a számukra legmegfelelőbb tanulási módszereket elsajátítatni. A csoportfoglalkozásokon az együtt tanulás, az egymásra figyelés, az egymás segítése egyre inkább természetessé vált a tanulók számára. Sajnos közülük többen elég sokat betegeskedtek, hiányoztak, így a félévi eredmények nem a várakozásnak megfelelően alakultak. A tanulók egyre pozitívabb hozzá-állása, a növekvő szorgalom, a szülők ösztönzése azonban reményt ad a tanév sikeres zárásához. Tóthné Nagy Katalin osztályfőnök
OSZTÁLYFŐNÖKKÉNT AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉSI PROGRAMBAN
A 2004/2005-ös tanévben, mint az 5. b osztály osztályfőnöke kapcsolódtam be szorosabban az iskolánkban folyó integrációs munkába. Az új osztály és az új feladat számomra is új kihívást jelentett, és megújulásra motivált. Kezdetben szokatlan volt az adminisztráció, de az integrációban részt vevő tanulók fokozottabb figyelemmel, való kísérése, nemcsak a leginkább rászoruló gyerekeknek ad segítséget, hanem az egész közösség jobb megismerését is elősegíti, és újabb
10
CIÓRÓL
Szerintem az integráció jó dolog, mert a tanárok odafigyelnek ránk és nyomon követik a tanulásunkat. Mindig írnak rólunk, hogy milyenek vagyunk, miből kellene javítanunk. Balázs Ildikó 5. b
Szerintem nagyon jó, hogy van integráció, mert a tanárok többet segítenek nekünk, jobban odafigyelnek ránk, és negyedévente megbeszélik a szüleinkkel, hogy milyenek vagyunk az osztályközösségben, hol állunk a tanulásban és mire kell figyelnünk a jövőben. Mióta az integráció működik sokszor volt már bemutató óránk, jó érzés, ha megdicsérnek bennünket. Budai Ida 6. b
Az integrációban ugyanúgy foglalkoznak velem, mint a többi gyerekkel. Sok tavalyi programban vettem részt; szerepeltem a Gárdonyi vetélkedőn és a „Ki mit tud -on?” Most úgy érzem, hogy a tanulással nem állok jól, de igyekszem javítani. Ebben a tanévben járok művészeti iskolába társastáncra. Felléptünk az iskolai bálokon, rendezvényeken. Szakkörök közül a számítástechnikát választottam kedvelem nagyon. Az iskolában som barátom van, de még többet szeretnék. Félévi bizonyítványomban öt kettes volt, ezeket szeretném kijavítani. Szerepeltem az egészségügyi versenyen és az osztály projekt munkájában is. Ebben a tanévben szeretnék részt venni minden rendezvényen. Orgona Alexandra 6. a
KONZORCIUMI PARTNEREINK
KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA BOLDOGKŐVÁRALJA /Iskolánk bemutatása/
Boldogkőváralja Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részében a Zemplénihegység lábánál található 1100 lakosú település. Közigazgatását a hegyek övezte Arka településsel és Boldogkőújfaluval közösen szervezte meg. Nevezetességei közül leginkább a boldogkői vár marad meg az idelátogatók emlékezetében. Az itt élő emberek és a hoszszabb időt itt vendégeskedők kedves emlékeihez tartoznak a község templomai, teraszos művelésű hegyoldalai, kanyargós, vadregényes hegyi útjai. Iskolánk múltja 1860-ra nyúlik vissza. Építése la Pél gróf Péchy Emánuel nevéhez fűződik, két épülettel, amely magába foglalta az iskolában oktató apácák szállását is.
Iskolánk ”régi” szárnya, „alsó” épület
1945 után állami iskola lett. Időközben több átalakítást élt meg az épület, és az elmúlt 150 év nyomait viseli iskolánk. 1987-ben jelentős fejlesztés történt, 4 tanteremmel és tornateremmel bővült az iskola, majd főzőkonyha és ebédlő épült. Ezt az épületet tovább bővíttette az önkormányzat és 3 tantermet alakított ki benne 2002-2004 között.
2003-ban az Energiagazdálkodási Rt Balogh András úr támogatásával informatika termet alakítottunk ki PI számítógépekkel. Lehetőségeinket összekapcsoltuk az ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ által koordinált EU-s kutatásokon belül a ROIP projekttel. Ebben iskolánk immár második éve dolgozik, tapasztalatainkat videokazettán foglaltuk össze. Tanulólétszámunk 205 fő. Az elkövetkező években is 200 tanulói lét-számmal tervezünk.
Iskolánk főépülete, „felső”
Célunk, hogy családias légkört nyújtsunk, a jó képességű tanulóknak tehetséggondozást, a gyengébb képességűeknek felzárkóztatást biztosítsunk, egyéni törődést valósítsuk meg iskolánkban. Az iskolánkban működő integrációt 2004től kezdtük dokumentálni. Megszerveztük az eltérő nevelési igényű tanulók oktatását és a képesség-kibontakoztató és integrációs oktatást egyaránt. Településünk közelében működnek városi iskolák, amelyek „elszívó erőként” jelentkeznek. Az eredményeinkre utal az a tény, hogy mindöszsze a tanulók 2%-a választja a városi iskolákat, 98%-ban nem hagyják el a települést a 8. osztály elvégzéséig. Az Integrációs Nevelési Program elkészítésében és bevezetésében az Abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskolával társultunk. Választásunkat az abaújszántói iskola vezetésének és tantestületének a felkészültsége, segítőkészsége, a hasonló tanuló-
11
összetétel és a földrajzi közelség határozta meg.
Iskolaudvar gyermekekkel
A közös munka során sok segítséget kaptunk a bázisiskolától. További eredményként könyvelhetjük el, hogy konzorciumi partnerként részt vettünk a központi iskola által összefogott és elkészített sikeres pályázatban. A pályázatban közösen értelmeztük az integráció törvényi hátterét, valamint módszertani segítséget kaptunk a kooperatív tanulási technikákból. Természetesen tisztában van a 17 fős tantestületünk azzal a ténnyel, hogy a gyermek teljesítményét, tudását és eredményeit alapvetően a tanuló családja határozza meg, az iskola pedig a lehetőségeket teremti meg a képességek kibontakoztatásához, fejlesztéséhez. Senkit nem kényszerítünk a tanulásra – ma már nem olvashatjuk tankönyveinkben a régi korok meséiből „Aki nem dolgozik, az ne is egyék”. Ettől azonban a tudás, a munka és az emberség a legalapvetőbb emberi érték ma is. A módszertani paletta széles választékával, a számítógépek bevonásával az oktatásba, a tanulói igényeknek megfelelően választható délutáni foglalkozásokkal, felzárkóztató és tehetséggondozó programokkal, színházlátogatásokkal, iskolai színtű túrákkal kívánjuk motiválni a tanulókat a tudás megszerzésére, értékeink átvételére. Husztek Péter igazgató
12
AZ ISKOLAI INTEGRÁCIÓS NEVELÉSRŐL NÉHÁNY SZÜLŐI GONDOLAT
A mi környezetünkben is nagyot változott a világ. A családok életvitele nagyban befolyásolja a gyermekek iskolai beilleszkedését, munkáját. A szülőket megváltoztatni szinte lehetetlen, esetleg bizonyos változásokra hajlandóak, de csak akkor is gyermekük indíttatására, érdekében. Ez sajnos azonban nem tartós. Ilyen családi környezetből, indíttatással érkező gyerekeket nehéz megnyerni a tanulóknak, közösségnek. Nem vesznek figyelembe, vagy néha nem is ismernek olyan etikai értékeket, melyek a civilizált világ értékrendjét jelentik.
Farsang a tornateremben
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többsége (nemcsak az etnikum) nehezen beilleszkedő, szociálisan lassabban fejlődik. A nálunk jelentkező szociális hátrányok, magatartászavarok kezeléséhez idő kell, mind a gyereknek, mint a nevelőnek. Tömeges formában, kényszerre épülő helyzetben ezt hatékonyan nem lehet kezelni. A legfontosabb, hogy szeressen iskolába járni, jól érezze ott magát. A közösség kialakuljon osztályon, iskolán belül, melyekben magasabbrendű közösségi értékek a mérvadóak: segítségadás, egymás tisztelete, egymásra utaltság, élmények. Ennek segítségével alakítsanak ki egy pozitív énképet magukról, rendelkezzenek egészséges önismerettel. Erre lehet építeni nevelésüket, tanításukat, mert így motiválhatók. Az iskola nevelői,
fejlesztő munkájának alapja a gyermekre orientált program és az egyéni sajátosságokhoz igazodó, differenciált fejlesztés. Az integrált nevelés és differenciált fejlesztés hallatán úgy gondolom, hogy lényeges a gyerek szempontjából, hogy egyéniségét tiszteletben tartsák és ehhez mért módszereket alkalmazzanak. Tudni kell tolerálni az elfogadható határon belül a másságot, és nem az uniformizálásnak kell lenni az első reakciónak. Meg kell tanulniuk a gyerekeknek úgy érvényesíteni önmagukat, hogy közben tekintettel legyenek mások érdekeire is. Iski Józsefné
gyerekek mindennapi életére is. Igyekszünk barátságos környezetet kialakítani osztálytermeinkben, ahol valamennyien jól érezzük magunkat, s további olyan taneszközöket szerzünk be, amelyek a gyerekek tanulását segítik elő. Remélem a Program szellemisége egyre több emberhez eljut, annak érdekében, hogy támogatói partnereinkkel együttműködve csökkenteni tudjuk az iskolai kudarcélményeket, s növelni tudjuk azon gyerekek számát, akik a középiskolákban szakmát, hivatást tanulnak, s felnőtt életükben képesek lesznek emberi, tartalmas életet élni szűk és tág környezetük örömére, javára. Barnóczki Tiborné
PEDAGÓGUSI VÉLEMÉNY Tantestületünk folyamatosan igyekszik minden olyan lehetőséget megragadni, ami elősegíti iskolánk tanulóinak minél eredményesebb oktatását, nevelését. Különböző pályázatok megírásával, programok bevezetésével, tovább-képzések elvégzésével próbálunk megfelelni hivatásunk minél magasabb színvonalú gyakorlásának. Az Integrációs Program egyike azoknak, amely hangsúlyosan kiemeli a mások iránti nyitottságot és elfogadást, és a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. A hátrányos helyzetű tanulók még több segítséget kapnak az általános iskola eredményes befejezéséhez, s cél az, hogy egész életükön át nyitottak legyenek a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. Továbbra is azon fáradozunk, hogy olyan nyitott iskolánk legyen, ahol minden gyerek személyisége harmonikusan fejlődik, képességei maximálisan kibontakoznak, s felnőtt korban a szűk és tág közösségének szorgalmas, hasznos tagjává válik. Ehhez azonban a pedagógus – gyermek - szülő közös akarata, erőfeszítése szükséges. Csak közös együttműködés vezethet eredményhez. A pályázat sikeres elnyerése lehetővé teszi, hogy az Integrációs Program elméletét és gyakorlatát minél jobban megismerjük, egyre eredményesebben alkalmazzuk iskolai életünkben, amely azonban kihat a
Számítástechnikai tanterem
TANULÓI VÉLEMÉNY Örülök, hogy iskolánk is csatlakozott ehhez a programhoz. Szerintem ez nagyon jó dolog, mert sokkal több segítséget kapok osztálytársaimtól, mint ezelőtt. Szeretem az olyan órákat, amikor csoportokban dolgozunk, mert ha elakadok, vagy nem tudok valamit, akkor megkérdezhetem a csoport-társaimtól. Azért is tetszenek az ilyen órák, mert halkan megbeszéljük a válaszokat, a hangulat is jobb, mint máskor. Remélem, hogy az év végi jegyemen is látszani fog, hogy segítenek nekem, és jobb lesz a bizonyítványom. Nagy Kitti
13
PEDAGÓGUSJELÖLT GONDOLATAI Nevem Gulyás Attila, 1984. január 10-én születtem Szikszó városában. Szüleimmel és testvéreimmel élek Boldogkőváralján, ahol gyermekéveim nagyobb részét is töltöttem, ide jártam óvodába és általános iskolába. Kellemesen emlékszem vissza azokra az időkre. Jelenleg Nyíregyházán folytatom főiskolai tanulmányaimat tanító szakon és ének műveltségű területen. Immáron harmadik éve koptatom ott az iskola padjait, és büszke vagyok rá, hogy az intézmény hallgatója lehetek. Szeretem Nyíregyházát, és felnézek az iskolámra. Folyamatosan bővül, szépül, és teljes mértékben a benne élő hallgatók igényeit elégíti ki. Visszatérve az általános iskolai éveimre: Szép volt, jó volt, elmúlt, de úgy érzem, bátran elmondhatom, hogy mindent ott tanultam, aminek segítségével sikerült végigmenni azon a rögös úton, ami Encsre, majd később Nyíregyházára vezetett. Encsen is rengeteg szépet és jót tanultam, ahol középiskolai tanulmányaimat végeztem, és ahol sikeres érettségi vizsgát tettem. Én mégis merészkednék azt vallani, hogy amit az általános iskolában annak idején megtanultam, alapvető ismereteket elsajátítottam, mind a mai napig abból építek, és ezúton szeretném megköszönni nagyszerű tanáraimnak, hogy elszántan és céltudatosan adták át számomra az ismereteket és tudásuk piciny részét. Lehet, hogy itt nem illene, de én mindenképp szeretném kiemelni Krajczár Józsefné tanárnőt, egykori magyartanáromat, és egyben osztályfőnökömet, akinek még talán sosem mondtam, de úgy érzem, a magyar nyelvi érzékemet kizárólag neki köszönhetem, nem másnak. Felnézek rá, mert komolyan gondolja, és ennek megfelelően végzi is tevékenységét, és nem utolsósorban jól műveli azt. Ennek bizonyítékaként egy idekapcsolódó személyes példával támasztanám alá előbbi állításomat: A főiskolára való jelentkezésemkor magyar szóbeli vizsgán vettem részt, ahol az elérhető legmagasabb pontszámot értem el. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam.
14
Kicsit részletesebben beszélnék most az ún. „rögös útról”. Óvoda után a helyi általános iskolába jártam, ahol alsó tagozatban kitűnő tanuló voltam. Amikor felsős lettem, állandó tagjává váltam az iskolai énekkarnak, különböző szakkörökre jártam, Betlehemi játékokban szerepeltem, magyar nyelvi versenyen vettem részt, szavaltam ünnepélyeken, többször bízták rám színdarabok főszerepét, és minden évben részt vettem kis csapatommal az iskolában megrendezett történelmi vetélkedőkön, ahol három alkalommal állhattunk a dobogó élén. A tanítást nagyon fontos tényezőnek tartom a gyerekek személyiségének formálása szempontjából. A tanító csak akkor tanítson, ha szívvel-lélekkel teszi azt, és jól is műveli tevékenységét. A társadalomnak sem mindegy, hogy kiket nevelünk, milyen embereket, illetve a majdani generáció mennyire értékes embereket tudhat magáénak….. Gulyás Attila
Karácsonyi játszóház
MAKKOSHOTYKA /Az intézmény rövid bemutatása/ Makkoshotyka, egy zempléni kis falu, csodálatos természeti környezetben hegyek ölelte völgyben található. Az iskola épülete egy régi kastély, melyet szép park övez. Amilyen szép a település környezete, annyira elszomorító a falu gazdasági, társadalmi, szociális helyzete. A lakkosság 54%-a roma származású. Sok a munkanélküli, szakképzetlen szülő. Az iskola tanulói létszáma 96 fő. Ebből 90% roma tanuló. Nagyon eltérő képességekkel, szociális és anyagi háttérrel kerülnek iskolába. Itt a hátrányok leküzdésében 16 pedagógus segíti a gyermekeket. Javarészük többdiplomás. Igyekeznek minden eszközzel a lehető legjobban a gyermekek személyiségének, tudásának fejlesztésén munkálkodni. Kapcsolataink magániskolákkal évek óta jól működnek, így helyben tudjuk biztosítani a tanulók foglalkoztatását, színjátszó, kézműves és néptánc szakon. Nagyon jó a kapcsolat a sárospataki Pedagógiai Szakszolgálattal. Sajnos az iskola állapota, felszereltsége, anyagi támogatottsága sok kívánni valót hagy maga után. Az épület, a bútorzat felújításra szorul, a tantermeket festeni kellene. Jelenleg minden évfolyamon működik 1-1 osztály, délután pedig 4 napközis csoportban folytatják a tanulást.
Az „öreg” iskolánk
Az iskola épületében kapott helyet pályázat segítségével felújított községi és iskolai könyvtár. Sportolásra 1 tornaszoba nyújt lehetőséget a tanulóknak, emellett 3 sza-
badtéri pálya biztosítja a tanulók egészséges életmódra nevelését. Számítógépek és más oktatástechnológiai eszközöknek is nagy híján vagyunk. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a fenntartó 2004 szeptemberében megszüntette az iskolaotthonos oktatást-nevelést, mellyel 1982 óta folyt a pedagógiai munka, nagy hatékonysággal. Mindezek ellenére sikerült elérnünk, hogy 1998 óta minden 8. osztályos tanulónk bejutott valamilyen középfokú intézménybe. Tanulóink sikeresen képviselik az iskolát a különböző tanulmányi, illetve tehetségkutató versenyeken. A nehézségek ellenére szeretnénk továbbra is kitartóan a gyermekeink fejlődése érsekében szívvel-lélekkel munkálkodni! Nem ijedünk meg a kihívásoktól! Mottónk is ezt mutatja: „Mindenért küzdeni kell!”
MIÉRT SZÜKSÉGES NÁLUNK AZ INTEGRÁLÁS? Mint iskolánk bemutatásában már említettük, évről-évre nő a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Egyre gyakrabban találkozunk tanulási-magatartási zavarral küzdő, illetve valamilyen fogyatéksággal született gyermekkel. Pedagógusaink minden eszközzel igyekeznek ezeknek a gyermekeknek a beilleszkedését megkönynyíteni, fejlesztésüket a lehető legmaximálisabban megvalósítani. Ennek érdekében minden lehetőséget felkutatnak, hogy fejleszthessék tudásukat, bővíthessék ismereteiket a hatékony munka érdekében. 2003/2004-es tanévben néhány kollégánk PHARE pályázat keretében olyan továbbképzéseken vett részt Budapesten, melyek segítséget nyújtottak új pedagógiai módszerek megismerésében. A továbbképzés anyagában első helyen szerepelt az integrációs nevelés, a kooperatív tanulásszervezés, a project módszer. Olyan ismeretekre és módszerekre sikerült szert tenni, amelyeket azóta is folyamatosan beépítve a tanítás-tanulás folyamatába eredménye-
15
sebben tudunk haladni a gyengébb képességű tanulókkal is. A továbbképzésen részt vett kollégák a többi pedagógussal is megosztják ismereteiket, tapasztalataikat, és ösztönzik őket ezen módszerek megismerésére és alkalmazására. Alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez és igényekhez, olyan iskola megvalósítása a célunk, ahol diák, tanár egyaránt jól érzi magát, a gyermekeket egyre több sikerélmény éri, és a pedagógusoknak sikerül megtalálniuk azokat a módszereket, melyekkel a különböző képességű gyermekek is eredményesen haladnak. A jó eredmények mellett azt is szeretnénk elérni, hogy mindenki szeretettel mondja ki ezt a mondatot: ’Ez a mi iskolánk.’ Céljaink megvalósításához, kisiskola lévén szükségünk van olyan partner támogatására, aki mind pedagógiai, mind anyagi tekintetben iskolánk segítségére lehet. A konzorciumi társulás eddig is hatékony segítséget nyújtott pedagógiai, szakmai téren s reméljük, ha az anyagi támogatás is megvalósul sikerül megvalósítani mindazokat az elképzeléseket, amiket pedagógusaink kitűztek maguk elé és amelyek megvalósítását gyermekeink és azok szülei is elvárják.
VÉLEMÉNYEK AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉSSEL, OKTATÁSSAL KAPCSOLATBAN /Pedagógus interjú/
Az integrálással olyan módszerek, eszközök jutnak a pedagógus kezébe, melyekkel maximálisan szem előtt tarthatja a gyermek személyiség fejlesztését. Olyan pedagógiai módszerek alkalmazását valósíthatják meg, melyek a gyermekek személyisége közötti különbségeket figyelembe véve arra késztetnek, hogy személyre szabottan próbáljanak meg a gyermekekkel bánni, megértő, kooperatív közösségben. Az egész társadalmat érintő folyamat, hogy egyre több, valamilyen hátránnyal küzdő gyermek kerül iskolába. Ha megfelelően akarjuk a gyermekeket nevelni, oktatni, fejleszteni, mindenképpen az adottságai-
16
kat kell alapul venni 1-1 feladatsor összeállításánál, 1-1 óra megtervezésénél. Az integráció maximálisan épít a kooperatív tanulásszervezésre, mely az előzőekben felsorolt problémák leküzdésére számtalan módszert kínál. Már 2 éve tanítok kooperatív módszerekkel s egyértelműen hatékonyabb a tanítási-tanulási folyamat. Mindenki saját tempóban tud haladni, mindenkinek van feladata, mindenki fontos. Összetartóbbak az osztályok, figyelnek egymásra, ki tudják fejezni és tudják alkalmazni saját véleményüket. Tudnak kooperálni. Az órák változatosak, hangulatosabbak. Sokkal több sikerélményben van része a gyermekeknek, mint a hagyományos, mondhatni néha, elavult módszerek alkalmazásánál. Sajnos néhány pedagógus nem szívesen változtat, nehezen fogadja el az új dolgokat. A mi dolgunk őket meggyőzni! Minden kollégának javaslom az új módszerek megismerését, a nyitottságot, az elfogadás pedagógiájának alkalmazását! Az új, nem feltétlenül rossz, előbb meg kell ismerni! /Szülői vélemény/
Nem nagyon tudom ezeket az új fogalmakat. Annak örülök, hogy mindenfajta módon próbálják a gyereket okosabbá tenni. A mi időnkben pálca volt a büntetés, féltünk is a tanároktól. „J.” szeret iskolába járni, ha beteg, akkor is megy. A tanár nénik sokat foglalkoznak vele. Nekem ehhez biztos nem lenne türelmem. Rábíztam a gyerekeimet eddig is a tanárokra, most is nyugodt vagyok, hogy jól tanítják őket!
A tanulás eredménye
/Tanulói interjú/
- „Milyen volt az órátok?” Alsó tagozatos: „A”: Olyan jól dolgoztunk, hogy a mi csoportunk lett az első! Már „X” is tud olvasni, csak még egy kicsit kell segíteni neki „B”: A mi csoportunkban sem volt hiba! Óra végén a tanító néni levágott 10 kockát a rejtett képből, mert ügyesek voltunk! Azt mondta, hogy már teljesen egyedül is tudunk tanulni.
ILOSVAIS KÉPEK KÖRNYEZETVÉDELEM
Környezetvédelmi projekt – eredményhirdetés
NÉMETORSZÁGBAN VOLTUNK…. Óra az alsó tagozaton
Felső tagozat: „A”: Sokkal jobb csoportban dolgozni! Itt minden feladatot meg tudunk oldani, és nekem is segítenek a többiek! Ha valamit nem értek mindig elmagyarázza valaki. „B”: Érdekesebbek ezek a „más” órák, mint amikor mindenki csak a táblát figyeli. Szerintem gyorsabban is jegyzem meg, amiről tanulunk! Német-magyar páros munka
Látkép iskolánk udvaráról Marczi Mikósné igazgató
Készülünk a mélybe – bányalátogatás
17
OLASZLISZKA
Általános iskolánk /régi épülete/
Iskolánk Olaszliszka községben BorsodAbaúj-Zemplén megye „Zemplén” tájegység 1839 fős településén működik, amely Sárospatak várostól délre, mintegy 15 kmre található. Az általános iskola épülete már 1945 előtt is oktatási célokat szolgált, majd az iskolánk 1948-as államosítását követően, többszöri átalakítással, s az 1960-ban megépített új iskolával nyerte el két épületben való működésével mai formáját. Iskolánk fenntartója az olaszliszkai Községi Önkormányzat. Az intézmény 1-8 évfolyammal, 174 tanulóval, 12 tanulócsoporttal, 3 napközis csoporttal, 20 pedagógussal, 13 technikai alkalmazottal működik. Feladatát az iskola alapító okiratában szabályozott módon, az elfogadott pedagógiai program alapján végzi, amely keretében egyaránt teret ad a sokoldalú személyiségfejlesztésnek, tehetséggondozásnak, hátránykompenzációnak. Az alapfokú oktatás keretén belül biztosítja az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók kisebbségi oktatását, a hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felkészítését, illetve integrációs programját. Ezen felül a sajátos nevelési igényű tanulók általános műveltségét megalapozó iskolai oktatás feltételét is megteremti intézményünk. A délutáni szabadidős tevékenységek fontos része a diáksportköri és könyvtári foglalkozások. Intézményünk művészeti iskolák telephelyeként is működik. Ezek szer-
18
vezésében kerül sor (tánc, zongora, fafaragás, festészet, dráma és média ismeretek) oktatására. Iskolai specialistásaink: német, angol nyelv oktatása, emeltszintű matematika, 1-8 évfolyamon informatika, hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása, képesség kibontakoztató felkészítése, az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók kisebbségi oktatása, sokféle szabadidős tevékenység, (magyar-, matematika-, fizika-, kémia-előkészítők, vöröskereszt, asztalitenisz,) melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Mindezeket kiegészíti a tanulók számára nyújtott mindennapi testedzés lehetősége, és a gyógytestnevelés, illetve az úszásoktatás. Tanulóink a napközi otthonos és tanulószobai ellátásán kívül, igény szerint étkezésben is részesülnek A nevelő-oktató munkát ellátó pedagógusok szakmai felkészültsége, az intézmény szakos ellátottsága megfelelő. Nevelőinkre jellemző az innováció igénye, ezt bizonyítja a továbbképzésben való részvétel. Pedagógusaink már túl vannak a 120 pontos hétévenkénti továbbképzéseken, sokan már 300-400-600 órát tudhatnak maguk mögött. Sokan közülük három szakosak. Van közöttünk egyetemet végzett és szakvizsgázott pedagógus.
Általános iskolánk /új épülete/
Az intézmény eszközellátottsága megfelelő, de törekszünk olyan taneszközök beszerzésére, amelyek az oktatási folyamatban a tanulók motiválását, ismeretszerzését önálló munkáltatását, a differenciált és egyéni fejlesztés feltételeit is biztosítják. Az iskolák tárgyi környezete, az osztálytermek, szaktantermek tetszetősek, de funkcióra való megfelelésük nem minden esetben kifogástalan. Épületeink állaga sem felel meg a XXI. század elvárásainak. Ezek felújítására már az elmúlt évben és az idén pályázunk, ezek közül már vannak nyertes pályázataink is. (pl.: Információs Technológia az Általános Iskolában: 1 alprogram, 2 alprogram)
együttnevelés, a tanárok közötti együttműködés többféle formájának kialakulása. Mivel az integráció bevezetése előtt is így működött a pedagógiai program megvalósítása intézményünkben, az integráció az új módszerek bevezetését és elterjesztését nyújtja intézményi szinten számunkra. 60%-a az iskolába járó tanulóknak az etnikai kisebbséghez tartozik, az ő véleményük, ami számunkra a legfontosabb, hogy mindenki egyforma bánásmódban részesül itt. Ez nemcsak a tanulók, hanem a szülők véleménye is. A 2004/2005-ös tanévben konzorciumi partnerként veszünk részt az abaújszántói Ilosvai Iskola által összefogott sikeres pályázatban. Az iskolánk számára elnyert konkrét anyagi nyereség mellett szakmai továbbképzéseken gazdagítjuk pedagógiai kultúránkat. Frikker Györgyné igazgató
Lenke néni integrációs fizika órája
„Jó szóval oktasd, játszani is engedd” – egyik mottója iskolánknak. Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket, hírnevünket öregbítsük, és a megszerzett tudásunkat a régióban továbbadjuk.
Figyelő gyermekek!
AZ INTEGRÁCIÓRÓL Intézményünk elsők között csatlakozott a 2003/2004-es tanévben az 1- és 5. évfolyamon az integrációs programhoz. Felmenő rendszerben az integrációs program mellett a képesség kibontakoztató felkészítés is működik intézményünkben. Intézményünk jól el tudta fogadtatni a másságot az idejáró tanulók és szülők körében. A nyolc évfolyamon csak két évfolyamon működik párhuzamos osztály. A program legfőbb erénye mindnyájunk számára az
Foglalkozás
19
Köszönet mondunk mindazoknak, akik a Pályázati Ilosvai Hírlevél tartalmi munkálatait végezték. Külön köszönetet mondunk Pásztor János oktatásinformatikusnak a hírlevél szerkesztéséért. Készült 1000 példányban az EU társfinanszírozásával. A támogatás lebonyolítására kijelölt irányító: A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás – fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága /HEFOP IH/ A tájékoztatásért felelős szervezet – Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskola Abaújszántó Terjesztve a konzorcium 4 településén: Abaújszántó Boldogkőváralja, Makkoshotyka, Olaszliszka,
20
