Growing Interest in the Development of Teaching Science
GRI N D et wo r
k
Növekvő érdeklődés a természettudományos oktatás fejlesztése iránt
„IKT + környezeti nevelés = természettudományos tanulásfejlesztés” Projekt a Budapesti Leövey Klára Gimnázium iskolakertjének élővilágáról
2006. Budapest Országos Közoktatási Intézet
1
1. Az iskola környezete A Leövey Klára Gimnázium közvetlen környezete a főváros Ferencváros kerületének középső része. Ez a városrész teljesen beépített, erősen leromlott épületállománnyal rendelkezik. Igen kevés a rekreációs park, a játszótér vagy a sportolásra alkalmas létesítmény. A Ferencvárosnak ebben a belső részében indult meg néhány éve egy Európai Közösségi városfejlesztési program részeként a tömb-rehabilitáció, azaz a rossz műszaki állapotú, többségében komfort nélküli lakásokat tartalmazó, többségében súlyosan elhanyagolt épületek lebontása és teljesen új lakóépületek építése. A Leövey Gimnázium ebben a lakókörnyezetben tehát átéli a városrész újjászületését, a meglévő régi és születendő új városkép kontrasztivitását. A régi Ferencvárosnak ez a része erősen slumosodott, a lakosság többsége a társadalom legszegényebb csoportjaiból kerül ki. Rendkívül magas az ide betelepült roma családok aránya, amely jelenség egyik oka a Ferencvárosi ingatlanárak alacsony szintje. A kerületrész helyzetére pozitívan hat a nemrég üzembe helyezett videokamerás térfigyelő rendszer. A rendszer éppen a Leövey Gimnázium környékére koncentrálódik. Pozitív hatása elsősorban a prostitúció visszaszorításában mutatkozik meg, de egyéb közterületen megnyilvánuló kriminális cselekményekre is gátlóan hat. A túlzsúfolttá vált és a lakhatási minőségében igen alacsony színvonalú városrész fejlesztésében jelentős szerepet játszik a Ferencvárosi tömb rehabilitációs lakásépítési program mellett a kulturális intézmények fejlesztése. A Ferencvárosnak erre a belső vidékére került a Magyar Természettudományi Múzeum (amely intézménnyel a kerületben működő oktatási intézményeknek jó kapcsolatai vannak), a TRAFÓ alternatív művészeti központ, a Holokauszt Intézet és Múzeum, a Délpesti Milleneumi Kulturális Központ, amely fejlesztés a Ferencváros egyik legkiemelkedőbb intézmény együttesét hozta
létre: az új Nemzeti
Színházat, a Művészetek Palotáját, benne egy sor országos és nemzetközi jelentőségű kulturális intézménnyel. Mindezek az intézmények a Gimnázium pedagógiai tevékenységében szerepet kapnak, elsősorban a fizikai közelség és könnyű elérhetőség miatt. A Leövey Gimnázium épületegyüttese, kertje és udvara a Ferencvárosban nem tipikus épület, a belső Ferencvárosban lévő utcájukban egy szomszédos középiskolával (a Közgazdasági Polytechnikummal) együtt sajátos „iskolakörnyéket” alkot. A jellegzetesen nagyvárosi világot, annak kontrasztjaival, hátrányaival, veszélyeztetett élővilágával és társadalmi problémáival együtt a diákok városi környezeti nevelésének tárgyává teszik, pedagógiai projektek keretében.
2
2. Az iskola A Leövey Klára Gimnázium általános műveltséget megalapozó, önkormányzati fenntartású középiskola. A tanítási-tanulási folyamatban tág teret nyújt a tanulói öntevékenységnek, az önálló munkának. Épít a kisközösségek öntevékenységére, aktivitására. Lehetőséget ad a diákoknak, hogy dönthessenek képzésük egyes részeiről, megválaszthassák tárgyaik egy részét. Felkészíti a diákokat arra, hogy az elsajátított ismeretanyag birtokában eligazodjanak a társadalmi-természeti
környezetben,
kibontakoztathassák
egyéniségüket.
Az
iskola
szorgalmazza tanulói részvételét a tanulmányi versenyeken, ezekre felkészíti őket, a kiemelkedő tehetségű diákok számára megteremti az önálló munka, az egyéni ütemben való haladás lehetőségét. A Gimnázium figyelembe veszi, hogy a diákok hétköznapjaik jelentős részét az iskola falai között töltik, ezért olyan körülményeket igyekszik teremteni, amelyek között a diákok otthon vannak, tanulhatnak, és kiegyensúlyozott, harmonikus környezetben élhetnek. A Gimnázium 2000-ben ünnepelte alapításának 125. évfordulóját. Egykor Ranolder Intézetként,
majd
középfokú
tanítóképzőként,
12
évfolyamos
iskolaként
és
leánygimnáziumként szolgálta a nevelés, oktatás ügyét a középső Ferencvárosban. Napjainkban négy-, illetve hatosztályos gimnáziumként működik. A gimnáziumban a nappali tagozaton a 13. évfolyammal együtt jelenleg 623 tanuló 21 osztályba jár. 1 db 7. osztály, 1 db 8. osztály, 5 db 9. osztály, 5 db 10. osztály, 5 db 11. osztály és 4 db 12. osztály van. Az esti tagozaton 338 tanuló van. Összesen 70 pedagógus dolgozik az iskolában. A Leövey Gimnázium általános műveltséget megalapozó iskola, amely a nappali tagozaton három, egymásba fokozatosan átnövő szakaszból áll, hiszen más jellegű képzést, pedagógiai munkát, törődést igényel egy 12-13 éves gyermek és egy 17-18 éves ifjú. A 7-8. évfolyamon zajló fejlesztő, alapozó időszakot a 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megszilárdító, míg a 11-12. évfolyamon az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztást segítő, alternatívákat nyújtó, differenciált záró szakasz váltja fel. A Leövey Klára Gimnázium tanulóit felkészíti az érettségire; kiemelt feladata a felsőfokú továbbtanulás megalapozása, ugyanakkor céljuk tanulóinak a munka világába való beilleszkedésének segítése is. A képzés elágazási lehetőségeket tartalmaz a felsőoktatás, illetve a szakmai képzés irányába, úgy hogy az egyes irányok azonos szocializációs értéket képviseljenek, azaz a polgári nevelés alapvető értékeit azonosan magas szinten közvetítsék. Az iskola pedagógiai programja egy többfunkciós gimnáziumi modellt fogalmaz meg, amelyben kiemelt szerep jut a felsőfokú továbbtanulás megalapozásának, emellett 3
azonban a másik, nem kevésbé fontos cél azon általános emberi értékek közvetítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók majdani beilleszkedését a társadalomba, a munka világába. Az idegen nyelven való kommunikáció képessége már ma is éppúgy alapvető feltétele az egyének munkaerő-piaci boldogulásának és a társadalmi életbe való aktív és sikeres bekapcsolódásának, mint az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a képessége. Ezért az általános képzés prioritása (alapkövetelmény) legalább egy idegen nyelv elsajátítása, az informatika eszközrendszerének megtanulása, az egészséges életvitelhez szükséges mozgáskultúra, az önálló tanuláshoz szükséges nyelvi és gondolkodási kultúra kialakítása, azaz az eszközjellegű kompetenciák fejlesztése. A Leövey Klára Gimnázium másik legfontosabb pedagógiai célja az élethosszig tartó tanulás megalapozása. E cél elérésének egyik legfontosabb eszköze azoknak a kulcskompetenciáknak – kiemelten az intelligens tanulásnak – a fejlesztése, amelyek az egyént alkalmassá teszik arra, hogy egész élete során szembe tudjon nézni az olyan helyzetekkel, amelyek alkalmazkodást, azaz tágabb értelemben tanulást követelnek tőle. A középiskolai évek során általános törekvésük a tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete. Törekednek arra, hogy megtanítsák diákjaikat tanulni, képessé tegyék őket az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra, elvárva aktív együttműködésüket a tanítási-tanulási folyamatban. Ezért is tág teret biztosítanak a Gimnáziumban a tanulói öntevékenységnek, az önálló munkának. A Leövey Klára Gimnázium értékrendje és pedagógiai küldetése alapján diákjait támogatja abban, hogy az alkalmazó tudás birtokában legyenek képesek eligazodni a társadalmi és a természeti környezetben, ismerjék az emberiség globális problémáit, azokban az egyén, az állam, a társadalom felelősségét, a lehetőségeket és korlátokat. Ismereteik szolgáljanak eszközként az „életben” való eligazodáshoz; a testileg-lelkileg egészséges, harmonikus személyiség kialakulásához. 3. A természettudományok a gimnázium Pedagógiai Programjában A gimnáziumban megvalósuló természettudományos nevelés fejlesztése mindenekelőtt a gimnázium pedagógiai vezetése által is támogatott egészség- és környezeti nevelési folyamatokon keresztül valósul meg. A pedagógiai program figyelembe veszi azt a nagyon fontos tényt, hogy diákok az iskolában nemcsak az életre készülnek, hanem élnek is. Ennek megfelelően feladatuknak tekintik az intézményen belüli kiegyensúlyozott életkörülmények kialakítását, a tanulók igényeinek, motivációinak figyelembevételét, úgy hogy életkorukkal növekvő döntési lehetőséggel és felelősséggel élhessenek. Lehetőségeiken belül fejlesztik és 4
gondozzák a iskolai környezetet, azzal harmóniára és fenntarthatóságra törekednek. Mindez abban is tükröződik, hogy kidolgozták és megvalósítják a Leövey Gimnázium helyi környezeti és egészség nevelési programját. 3.1. A Leövey Klára Gimnázium Környezeti Nevelési Programja (részletek a programból) A gimnáziumban nem új keletű gondolat a környezetével harmonikusan együtt élő tanulók nevelése. Több évtizedes hagyománya van a természetjárásnak, a délutánonkénti tömegsportnak, a tágabb környezetet is megismertető tanulmányi kirándulásoknak, komplex természettudományi terepgyakorlatoknak és az erdei iskolai programoknak. A 90-es évek elején a jogi szabályozások lehetővé tették a tantestület számára, hogy átdolgozzák, az iskola arculatához, céljaihoz igazítsák tanterveiket. Így kerülhetett sor a környezetvédelmi
fakultációs
program
kidolgozására,
majd
elindítására,
illetve
a
hagyományos tantárgyak tananyagának modernizálására, a környezeti nevelési célok konkrét átültetésére. A sikeres pályázatok tették lehetővé azt, hogy napjainkra már manuális és digitális mérőeszközök sokasága segíti a tanulói aktivitáson alapuló tanulást. A hatékony munka elengedhetetlen feltétele volt az is, hogy a szemléletváltás mellett a tantestület szakmai, módszertani ismeretei is megújuljanak. Az egészség- és környezeti nevelési feladatok sikeresebb ellátása érdekében több pedagógus szakirányú végzettséget szerzett (humánökológia,
mentálhigiéné)
ezen
időszak
alatt.
Az
iskolaorvoson
kívül
iskolapszichológus is támogatja a munkát. Sok segítséget kaptak a fenntartótól, a Ferencvárosi Önkormányzat Környezetvédelmi és Közterületi és Közbiztonsági Bizottságtól, az Országos Közoktatási Intézettől, a szülőktől is. Az iskola bekapcsolódott a Science Across Europe nemzetközi környezeti kereszttantervi programba, ami a tanulók számára a projektmunka élményén túl más országok diákjai és polgárai környezeti és fogyasztói szokásainak, gondolkodásmódjának a megismerését is nyújtotta. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési programok elkészítésénél figyelembe vették a jogszabályi előírásokat, a tantervi ajánlásokat, a fenntartói intézkedési tervben foglaltakat, a szülői-tanulói igényeket, iskolánk adottságait, lehetőségeit. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását segíti. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, 5
értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Ez a nevelési terület holisztikus szemléletű, a személyiség egészére kíván hatni. Nem a középiskolában kezdődik, és nem is ér véget – a születéstől a halálig tart. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős közösségek kialakítására törekszik, előtérbe helyezve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését szolgálják. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely figyelembe veszi az egyéni különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az embertermészet kapcsolat bemutatására és formálására, a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (pl. a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre, egyben elősegíti a környezeti és egészség-tudatosság erősödését is. A fenntarthatóság gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, mivel csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatni kell az iskola környezeti nevelési célkitűzéseiről és a szülőket mind jobban be kell vonni ebbe a munkába. A hatékonyság érdekében élni kell az intézményes nevelésen kívüli lehetőségekkel is, ezért célszerű minél több természet- és környezetvédő civil szervezettel, nemzeti parkkal felvenni a kapcsolatot. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. A környezeti nevelés lehetőségei az iskolában Lehetőségek a tanítási órákon: A felülvizsgált Nemzeti Alaptanterv továbbra is tartalmazza azokat a témaköröket, témákat, amelyeket a tantárgyak, tantárgyi modulok helyi tantervébe (magyar nyelv és irodalom, történelem, ember- és társadalomismeret, idegen nyelvek, filozófia, természettudományok, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, tánc és dráma, mozgókép- és médiaismeret, osztályfőnöki 6
óra) illesztve a tanulók megszerezhetik azt a tudást, ami a társadalmi, természeti környezet folyamatainak megértéséhez szükséges. A gimnázium élt a törvény nyújtotta lehetőséggel és a hét műveltségi terület hagyományos tantárgyain kívül a szabadon tervezhető órakeret terhére önálló, szabadon választható tantárgyként kidolgozta a környezetvédelmi, illetve a természettudományos fakultációs tantárgyi programot is. Az így megszerezhető tudás azonban önmagában nem elég. Ezért nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanulók tapasztalatszerzésére, gyakorlati munkájára a megfelelő attitűdök kialakítására. Ehhez cselekedtető módszereket építettek be a helyi tantervbe, amelynek elemei a következők: motiváció, kíváncsiság felkeltése; sokszempontú, illetve tapasztaláson alapuló megismerés; szemléltetés sokfélesége; önálló és csoportmunka; gondolkodási képességek fejlesztése; könyvtár, szakkönyvek, folyóiratok, videó, számítógép használata. Mindezek segítik a tanulók együttműködő tanulását, kooperációra épülő problémamegoldását (pl. mérési gyakorlatok, számítógépes vitakészség-fejlesztő foglalkozások). Fontos a megfelelő taneszközök helyes kiválasztása: hogy az is a fenntarthatóság elvét szolgálja (pl. környezetbarát anyagból készült taneszközök és tankönyvek, újrahasznosított papírból készült füzet, környezetet nem szennyező gyakorlati eszközök). Lehetőségek a tanítási órákon kívül A környezeti nevelés komplex jellege és hatékonysága akkor érvényesül, ha áthatja az iskola egész tevékenységrendszerét. A tanórán kívüli programok oldottabbak, egyénibbek, az egyes tanulók érdeklődéséhez, irányultságához jobban alkalmazkodhatnak. Mindez vonatkozik az iskolán belüli és azon kívüli tevékenységekre. Az előbbit illetően a következő tevékenységek és területek emelhetők ki. Az osztályterem, a folyosó esztétikája, a tisztaság igénye, a faliújságok, képek környezetkultúrát befolyásoló szerepének felhasználása az osztályok közötti verseny és kiállítások szervezése útján. Fontos az iskolarádió, iskolaújság szerepe; itt aktuális tudósítások hangoznak el hazai, illetve külföldi eredményekről, problémákról, versenyfelhívásokat, akciókat hirdetnek meg, beszámolnak sikeres környezetvédelmi tevékenységről. Mindezt heti 1 rádióadás, az iskolaújságban Zöld Oldal indítása szolgálja. A könyvtárban Zöld sarkot hoztak létre, ahol összegyűjtve találhatják meg a diákok a témánkhoz illeszkedő könyveket, folyóiratokat, újságokat, a település múltjával, jelenével foglalkozó kiadványokat, számítógépes CD-ket. A környezetvédelem iránt érdeklődő diákok számára olyan környezetvédelmi diákköri programot dolgoztak ki, amelynek alapján kerületi önképzőkör jött létre. A diákköri munka változatos tematikát és munkamódszert tesz lehetővé. 7
Mindezek mellett a Jeles napok valamelyikéhez kapcsolódóan „zöldnap” akcióprogramokat, illetve „zöld” témahetet szerveznek. A tevékenységek sorába házi versenyek szervezése, magasabb színtű versenyekre felkészítés is tartozik. Az iskolán kívül számos további lehetőség kínálkozik a környezeti nevelésre. Ilyenek a tanulmányi kirándulások, amelyek a gyermekek pozitív érzelmi hozzáállása mellett a lehetőségek maximális pedagógiai kibontását teszik lehetővé (a környezet, a kultúránk múltjának és jelenének megismertetése, az érzelmi azonosulás, a későbbi környezettisztelő magatartás megalapozása, a közösségben átélt élmények, az ingergazdag környezet, az egymásra figyelés, a felelősség személyiségformáló ereje). Az erdei iskola egy olyan komplex projekt, amelynek tartalmát, és munkaformáit a természeti és kulturális környezet határozza meg; a projektmunka a közösséggé válást, az együttműködési stratégiákat, a felelősségvállalást is magába foglalja, a tanár-diák kapcsolat fejlődésében, egymás elfogadásában, megértésében is jelentős. A terepgyakorlatokon olyan tantermen kívül elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket, amelyre elsősorban terepen, a természeti környezet valósága nyújt lehetőséget. A terepgyakorlat az ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével (pl. tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás, vízmintavételezést, talajvizsgálatot tanító gyakorlat). A környezeti neveléshez a pedagógusoknak ajánlott és alkalmazott módszerek köre széles; az alábbi elemeket tartalmazza: kérdésekre adandó válasz páros vagy kiscsoportos megvitatása; problémafelvetéshez kapcsolódó páros vagy kiscsoportos véleményformálás; témához
kapcsolódó
tanult
ismeretek
csoportos
összefoglalása;
szövegértelmezés,
lényegkiemelés; kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése; páros vagy kiscsoportos tényanyaggyűjtés; jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása; új ismeretekhez
kapcsolódó
kérdések
közös
megfogalmazása;
információrögzítés
együttműködéssel; csoportos asszociációs, szituációs feladatok; csoportos esszé készítése; tesztkészítés,
tesztértékelés;
problémafeladatok
megoldása
csoportosan,
egyénileg;
adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatbázis-kezelés, ezek alapján önálló munka, prezentáció készítése; egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása csoportosan. A környezeti nevelés sajátos értékelési formái Az értékelést a környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg. Az értékelés kiterjed a pedagógusok és a tanulók tevékenységének értékelésére egyaránt. 8
A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát az alábbi elvárások megítélésével minősítik: •
Rendelkezzenek
mindazon
ismeretekkel,
szakmai
hozzáértéssel
és
személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. •
Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.
•
Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés
rendje között. •
A tanulók számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes
tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. •
Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazására.
•
Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak
felismerését. •
Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában
tanulmányozható és élményt nyújtson. •
Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, a képességek fejlesztésének
folyamatában biztosítsák a differenciálás lehetőségeit. •
Segítsék elő a rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását.
•
A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák a tanulói kíváncsiság
megőrzését; az aktivitás fenntartását és megerősítését; a belső motivációs bázis fejlesztését; az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; a megismerő és rövid úton célravezető
stratégiák
felismerését,
lehetőségeit;
a
tanuló
jogát
véleményének
megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata tartalmaz
előírásokat.
Ennek
választott
módszereink
lehetnek:
a
következők:
a
személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése; spontán és irányított személyes beszélgetések; írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat; nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése; a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata. A tanulói munkát ellenőrző-értékelő tevékenység fő szempontja, hogy az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges
9
a további célmeghatározás. Mindig biztosítsa a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Fontos továbbá, hogy az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, melyek tükrözik a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Az értékelésben is fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Fontos, hogy a tanulók neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Az egyes tanulók esetében az eredményvizsgálat kiterjed az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására; a szociális képességek alakulására; a beállítódások és értékorientáció fejlődésére; a csoporthelyzet megismerésére; a konfliktuskezelés módjára. Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulásának, a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak, az informális kapcsolatrendszernek, a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul az értékelés. Az eredményvizsgálat módszerei között szerepel a folyamatkövető megfigyelés; a célzott megfigyelés; a helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat); a tevékenységelemzés; egyéni és csoportos megbeszélés, valamint az interjú. A környezeti nevelés támogatói, helyi erőforrásai A környezeti nevelésben sok iskolán kívüli szervezet lehet az oktatási intézmények segítségére. A természettel, a környezeti gondokkal foglalkozó szakemberek körében hatalmas tudás és tapasztalat gyűlt össze az elmúlt évtizedekben a hazai, a határon túli és a globális környezeti problémákról, valamint ezek kezeléséről. Ezt a tudástőkét az iskola is mozgósítja a környezeti nevelés érdekében. A közös tevékenységek sorába tartozik a közös szakkör, üzem- és múzeumlátogatás, természetbúvárkodás, szennyezés-elhárítás, akció szervezése, táborozás, mérések, adatelemzés, szakmai továbbképzés, természetvédelmi munkák, előadás, projektek és még sokféle tevékenység képzelhető el együtt szervezett tevékenységként. Az iskola környezet programjának megvalósításában részt vevő szervezetek körében fontos partnerek a civil szervezetek (NGO-k), amelyek a lakosság környezeti tudatosság szempontjából legfogékonyabb tagjait tömörítik, ezért komoly szakmai tudást hordoznak, és elkötelezettek a környezetvédelem, a fenntarthatóság ügye mellett. Hasonlóan aktív ágens az 10
önkormányzat. Az önkormányzatok polgármesteri hivatalainál az adott településre vonatkozó hivatalos
adatok
évtizedekre
visszamenőleg
fellelhetők,
rendezési
(ma
már
településszerkezeti) tervek, tulajdonosok, tanulmányok, testületi viták jegyzőkönyvei, határozatok, levelezések, mérési adatok stb., amiket jól hasznosíthatnak a környezeti nevelői munkákban. Eseti partnerek lehetnek a környezetvédelmi hivatalok, felügyelőségek, az Állami Nemzeti Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSz), amely mérőapparátussal ellenőrzi és regisztrálja a helyi környezeti elemek állapotát, a lakosság morbiditási és mortalitási mutatóit, az egészségi környezeti kockázatokat és a mérések eredményei hosszú távra visszamenőleg megtalálhatók náluk; ezeket is felhasználják pedagógiai és tanulási célokra. Az iskola él a kutatóintézetek, egyetemek és főiskolák tanszékeivel való kapcsolatokkal is: előadás keretében ismerkednek meg a tudományos eredményekkel, problémákkal. Végül a szülők, családok nyújtotta együttműködési lehetőségek a partnerségek körének talán legfontosabb csoportját alkotják. 3.2. A Leövey Gimnázium egészségnevelési programjából A módosított közoktatási törvény szerint az iskola a nevelési programjának részeként egészségnevelési és környezeti nevelési programot készít. Az egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, az egészséges életmódra történő felkészítéssel kapcsolatos rövid-, közép és hosszú távú terveket. Ebbe beletartozik a drogprevenció is. Az egészségnevelési program összeállítása és működtetése nem egy pedagógus feladata, hanem megosztott felelősségű nevelési feladat, amelyben nagyon sok tanár veszt részt, elsősorban az osztályfőnökök, és szinte a teljes tantestület, az iskola fizikai dolgozói, az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus, a szabadidőszervező, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolán kívüli segítők Mindenkinek a maga területén kell vállalnia a program megvalósításához szükséges feladatokat (pl. a szakmai vezetés: az egységes szemlélet kialakítása, drogügyi koordinátor: a drog-prevenciós feladatok összeállítása,
szaktanárok:
a
szaktárgyakhoz
kapcsolódó
egészségvédő
ismeretek
összeállítása, az iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős: a program speciális területeihez kapcsolódóan működhetnek közre). A fél évtizede folyamatosan végzett mérések tanúsága szerint a Leövey Gimnázium diákjai igen kedvező családi háttérrel rendelkeznek az iskolázottság szempontjából (a családokban – néhány kivételtől eltekintve – minimum érettségi vizsgával rendelkeznek a
11
szülők, sok a diplomás eltartó). Ugyanakkor növekszik a csonka családban élő gyermekek száma, egyre több a sajátos nevelési igényű diák, és sajnos szaporodik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma is. A mutatók alapján tanulóink közel fele napi mentálisszociális problémákkal vívódik. Diákjaink – akiknek több mint 20 százaléka kerületi, közel 15 százaléka
bejáró
(elsősorban
a
déli
agglomerációs
területről)
–
az
országos
kompetenciamérésekben és a fővárosi bemeneti (9. évfolyam) és követő (10. évfolyam) mérésekben az átlagosnál jobb eredményt érnek el. Problémát jelent viszont, hogy neveltségi szintjük és testi-lelki állapotuk romló tendenciát mutat: például jelenleg minden hatodik Leövey-s diák csak korlátozottan vehet részt a mindennapi testnevelésben. Az iskola személyi feltételei a feladatok ellátásához adottak: a négy – Testnevelési Egyetemet végzett – testnevelő tanár mellett részfoglalkozású iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, továbbá mentálhigiénés szakember, illetve drogprevencióban jártas pedagógus áll a tanulók rendelkezésére. Az egészségnevelési prevenciós pedagógiai feladatok során alkalmazott módszerek a következők: felvilágosítás, csoportmunka; önsegítés; tutorális gondozás; hálózatépítés; közösségfejlesztés; tanácsadás; közösségi aktivitások szervezése; versenyek-vetélkedők, erdei iskolai programok, önismereti táborok, valamint tanulás-módszertani foglalkozások szervezése. 4. A Leövey Klára Gimnázium nemzetközi (külföldi) és hazai együttműködései a pedagógiai innovációk terén: 4.1. A Leövey Gimnázium bekapcsolódott a 2002 őszén hirdetett European Schoolnet Celebrate projektjébe. A Celebrate EUN harminc hónapos, 5 millió eurós IT (információs társadalmi) projektje, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz, és amelyben Magyarországot a Sulinet Programiroda képviseli. A program az e-learning (digitális, internetes tanulás) fejlesztését célozza meg. Az European Schoolnet irányításával 11 országból (Svédország, Belgium, Finnország, Hollandia, Egyesült Királyság, Franciaország, Izrael, Norvégia, Spanyolország, Olaszország és Magyarország) egyetemi kutatóműhelyek, fejlesztő cégek, iskolák az együttműködés ideje alatt jelentős mennyiségű, több ezer tanórányi internetes tananyagot hoznak létre. E tananyagok újszerű sajátossága az, hogy a hatékony és modern pedagógiai módszereken alapulnak (a diákok aktív és kreatív munkáját kívánják, fejlesztik a problémamegoldási kompetenciákat, feloldják a merev tantárgyi határokat), másrészt szerkeszthetők, átalakíthatók, a felhasználó tanárok a saját igényeiknek megfelelően újabb
12
variációkat hozhatnak létre. A Leövey Gimnázium - 9 magyar iskola egyikeként - egy munkacsoporttal 2003. februárjában bekapcsolódott a nemzetközi projekt 1. szakaszába, melynek keretében olyan biológiai, matematikai, fizikai tananyagokat dolgoztak ki, melyek alkalmasak a digitális kompetenciák fejlesztésére. A projekt 2. szakasza - melyben az Európa szerte fejlesztett tananyagok kipróbálása a cél - 2003. novemberében kezdődött, és 2004 májusában zárult le. A kidolgozott digitális tananyagok, szemléltető és szimuláló eszközök közül néhány a jelenleg (GRID-ben) a bemutatott projektben, annak videofelvételein is szerepel,. 4.2. 2003 márciusában az Oktatási Minisztérium és a Sulinet Programiroda pályázatot hirdetett az európai innovatív iskolahálózatban való magyar részvételre. A Leövey Klára Gimnázium pályázata sikeres volt és 2003-ban az Európai Innovatív Iskolahálózat (European Network of Innovative Schools - ENIS) tagjává vált. Az ENIS 4 fő kitűzése: a bevált példák elterjesztése; nemzetközi projektek támogatása; az Európai Bizottság programjaiban való részvétel, valamint az élen járó iskolák további fejlődésének, illetve a kevésbé fejlett iskolákkal való együttműködésének ösztönzése, új szervezeti és pedagógiai megoldások kipróbálása. 4.3. A "Zorka 2004" projekt célja olyan módszerek és technikák kidolgozása és kipróbálása az Innovatív Iskolahálózat tanáraival és diákjaival, melyek a későbbiekben beépíthetők minden iskolatípus helyi tantervébe és sikerrel használhatók a természettudományos oktatásban (biológia, kémia, fizika, földrajz, természetismeret). A "Zorka 2004" projekt két részből áll: a) Meteorológiai mérések A meteorológiai mérések során minden iskola telepíti a meteorológiai állomást, melynek mérési adatait a helyszínen, számítógépen rögzítik, kiértékelik és a projekt tartama alatt, mindennap elküldik a Sulinet szerverére, ahol egy központi honlapon tekinthetők majd meg a mért értékek. A projekt időszakban minden napján egy iskola időjárás-jelentést készít. Az időjárás-jelentést a reggeli órákban rendelkezésre álló helyi adatok és más elérhető meteorológiai információk alapján hangfájl formájában küldik el a Sulinet szerverére, ahol minden nap letölthető az aktuális időjárás-jelentés. A projektben résztvevő innovatív iskolák a 30 nap meteorológiai adatait kiértékelik, a méréseket dokumentálják és fotókkal, videóval illusztrált bemutatót készítenek.
13
b) Környezeti vizsgálatok és természettudományos kísérletek A projektben résztvevő iskolák a kapott mérőműszerekhez természettudományos kísérleteket és méréseket terveznek. A 30 innovatív iskolából 15 pár alakul, megtervezik a kísérleteket, méréseket (min. négyet). A kitalált kísérleteket elvégzik és fotókkal, videóval dokumentálják azt. A dokumentációt aztán egy másik "iskolapár" kapja meg és ismételten elvégzi a méréseket, kísérleteket A munka során a résztvevők a mérési eredményeket, kísérleteket háttéranyagokkal egészítik ki úgy, hogy az a Sulinet Digitális Tudásbázis honlapon elérhető, és az Oktatás honlap meglevő tananyagaira támaszkodnak. 5. A Leövey Gimnáziumban bemutatott természettudományos tantárgyi innováció sajátosságai - A helyi természettudományos tantárgyi innováció az iskola pedagógiai törekvéseivel összhangban van, azaz iskolafejlesztési célokat is szolgál. - A helyi innovációt az iskola vezetése és fenntartója támogatja, - A helyi innovációkat szaktanárként az iskola igazgatóhelyettese vezeti, - A tanulók csoportos projektek keretében, a kémia és a biológia tantárgyak keretében végzik ezt a tevékenységet, - A helyi természettudományos innováció a helyi környezet megismerésére irányul - A tantárgyi innováció jelentős info-kommunikációs kompetenciákat is igényel - A diákok az eredményeikről készített digitális prezentációt bemutatták egy oktatási konferencián. A GRID honlapra felrakott video részletei bepillantást engednek a diákok bemutatójába. - A természettudományos tanulás innovációja kompetencia fejlesztésre irányul - A helyi innováció a természettudományos tantárgyak közötti kapcsolatokat erősíti, az összefüggéseket hangsúlyozza. 5.1. A diákok az iskola környezetét feltáró projektben jókedvűen és érdeklődéssel dolgoztak, mert a tanulás nem a számukra érdektelen tankönyvből és elvont, általános tartalmakkal történt. A tanulás tartalmát saját „nyomozásaik”, azaz kutatási tevékenységük tárta fel, amely saját hétköznapi környezetükkel függ össze. A diákok mindennapi környezete az iskolaépület és annak udvara, kertje. Ehhez a környezethez személyes érzelmi szálak fűzik a gyerekeket, mert itt zajlik az életük, itt találnak maguknak barátokat, társakat. Sok játék, rendezvény kerül
14
megszervezésre az udvaron és az épületben, amelyről többet megtudni izgalmas kaland és szellemi vállalkozás. Újszerű és érdekes feladat a diákok számára a helytörténeti forrásokból felkutatni az iskola (Leövey Klára Gimnázium) jogelődjét, és annak az intézménynek a történetét.. Ezt a feladatot is csoportokban végezték, eközben meg kellett találják azokat a diáktársukat, aki(k) érdeklődése a múlt, a történelem emlékei és dokumentumai iránt erőteljes. A gimnázium udvarának és kertjének élővilágát, a növény-és állatfajok megfigyelését, azonosítását, rendszertani besorolását is közösen végezték, valamint a növényi anyagcserével kapcsolatos kutatásaikat. A tanulmányaik természettudományos tartalmai az egyes tantárgyakhoz (Biológia, Kémia, Fizika) tananyagához kapcsolódtak. A gimnázium kertjében, udvarán lévő növények és állatok rendszertani meghatározása, azonosítása a Biológia tantárgyhoz, a fotoszintézis elemzése és a virtuális kísérlet elvégzése több tantárgyhoz is kapcsolódik, hiszen a fény hullámhossza és a hőmérséklet változásának mérése, fogalma, mértékegységei a Fizika tantárgyhoz, a növények leveleinek anyag- és gázcsere folyamatai a Kémia tantárgyhoz is kapcsolódnak. A különböző feladatok elvégzése során alaposabban megismerték egymást is, mélyült emberismeretük, erősödtek a személyközi kapcsolataik és fejlődtek szociális kompetenciáik. 5.2. A Leövey Gimnázium pedagógus csoportja megpályázható projektfeladat keretében vállalta fel a természettudományos tárgyak tanulásához szükséges szemléltető digitális eszközök kifejlesztését, amely projektfeladatba bekapcsolódtak diákok és pedagógusok is. Ez a munka a diákok számára nemcsak azért volt kiemelkedően érdekes, mert a pedagógusokkal közös munkacsoportban dolgozhattak, egyenrangú partnerségben, hanem azért is, mert az egyes digitális animációk megtervezésében és megvalósításában is részt vehettek. Újszerű és hasznos digitális szemléltető
eszköz a virtuális kísérlet, amelyek természeti
folyamatokat modelleznek és eközben bemutatják a függő- és a független változók alakulását. A Lővey Klára Gimnázium diákjai a fotoszintézis intenzitása, a hőmérséklet és fény hullámhosszának
kapcsolatát
modellező
virtuális
kísérletet
is
felhasználták
a
prezentációjukban. A madárhangok gyűjtését, a hangfile-letöltést, a prezentáció elkészítését a diákok csoportokban végezték. A csoportok alkotását, létrehozását a rokonszenvi választásaik mentén szervezték, ezzel megalapozták a közös célú tevékenységük kellemes társas atmoszféráját. A gimnáziumi diákok informatikai kompetenciáit nagymértékben fejlesztette ez a feladat - és ezeket a képességeiket kamatoztatják az iskola honlapjának és kiadványok szerkesztésében és 15
működtetésében is. A diákok info-kommunikációs kompetenciái fejlesztését jól szolgálták ezek a projekt feladatok, hiszen nemcsak gyakorlást, hanem a fejlesztéseik során önmaguk képességeinek és készségeinek újabb lehetőségeit is megismerhették, megtapasztalhatták. 5.3. A diákok elkészítették a kutatásaik eredményeit bemutató prezentációt- amely egy PowerPoint programmal készült összeállítás. A prezentációs technika elsajátításával és gyakorlásával a diákok sok új tudás birtokába jutottak. A PowerPoint prezentáció komplex file-kezelési lehetőségei tág teret nyitottak ahhoz, hogy a bemutatón megjelenítsék diáktársaik és pedagógusaik fényképét, a kutatásaik és a tanulmányaik helyszíneinek képét, megszólaltassák a hangokat, bemutassanak összefüggéseket. Az Országos Közoktatási Intézet egy projektmunka keretében 2006. tavaszán Budapesten egy országos szakmai találkozót és konferenciát szervezett, amelyre meghívta mindazokat az iskolákat, amelyek résztvettek a SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis) kipróbálásán, azaz a tanulás-tanítás gyakorlatában felhasználták az interneten országszerte (díjtalanul) elérhető SDT rendszert. A meghívottak között szerepeltek a Leövey Klára Gimnázium diákjai és tanárai, vezetői is. A diákok bemutatták a társaikkal közösen elkészített prezentációt, amely a konferencia pedagógus-és diák résztvevői körében nagy sikert aratott.
16
Melléklet Pedagogical grid ∗ Azonosítás Intézmény neve, címe (település) Leövey Klára Gimnázium és SZKI A tanár neve Závodszky Judit Tantárgy, műveltségi terület Kémia; Ember és természet Információk a foglalkozás kontextusának megértéséhez Az az évfolyam, illetve korcsoport, amelynek tanulói a foglalkozásban 9. évfolyam részt vesznek; Az egyik tanuló kimagaslóan tehetséges, ugyanakkor íráskészségi A tanulók sajátosságai (ha van, pl. problémái vannak, egy tanuló pedig az informatikai jártasságában sajátos nevelési igényű, hátrányos gyengébb az átlagnál, neki nincs otthon számítógépe. helyzetű, hátrányos helyzetű, A csoport nagyon vegyes összetételű, szociális hátterű anulókból áll. tehetséges, kiemelkedő képességű, vegyes összetétel, stb.) A tanulók létszáma (kb.); kérjük Bontott csoport, 12 fő jelezni, hogy egész osztály vagy bontott csoport, esetleg más Tervezett időpont (több javaslatot 2006.06.07. 10:00-12:00 kérünk) A tervezett foglalkozás időtartama 1,5 óra (kb.) A tanítás és tanulás célja A tantárgy, mûveltségi terület helye az iskola pedagógiai programjában; speciális szerepe, ha van (pl. horizontális szempont) A kémia foglalkozás egy speciáis integrált tantárgy keretén belül, a természettudományi laboratóriumi gyakorlatok c. helyi tantárgyon belül történt. A helyi tantervünkben kiemelkedő jelentősége van ennek a tantárgynak, mivel a természettudományos tantárgyak helyzetét igyekszik javítani. A tantárgy céljai (pl. kompetenciák fejlesztés, motiváció erõsítése, tehetségfejlesztés, stb.) A természettudományi laboratóriumi gyakorlatok című integrált tantárgyat a természettudományi tagozatos (9.-10. évfolyam) tanulóink számára Összefoglaló ismertetés (egy-két terveztük, illetve tartjuk. Legfontosabb célja a természettudományi bekezdés) a tantárgyról és/vagy arról tárgyak iránti motiváció erősítése, hogy 11.-12. évfolyamosként tanulóink a projektről, amelybe a foglalkozás természettudományi tantárgyból fakultáljanak, és sikeres emelt szintű tartozik érettségi vizsgát tegyenek. A másik kiemelt célkitűzés, hogy csoportkeretek között a tanulói mérésre, kísérletre, megfigyelésre helyezzük a hangsúlyt, így a gyakorlati jellegű ismeretek motiválásra, tehetséggondozásra is alkalmasak. Segíti tanulóinkat a mindennapi jelenségek megértésében. Harmadik célkitűzése ennek a tantárgynak, hogy az IKT eszközök használatában való jártasságot fejlessze. Ezt az SDT és más IKT projektbe való bekapcsolódással igyekszünk elérni. Módszertani sajátosságok általában a tantárgyban/mûveltségi területen Kooperatív technikák alkalmazása, tanulói kutatás, tanulói mérés/kísérlet alkalmazása, projektmódszer bevezetése, tanulói szemléltetés alkalmazása
∗
2006. május 8-án már elküldtük e-mailben.
17
Az eredményesség mértéke a tantárgyban (évfolyam végén, iskolaszint végén); kimeneti célok Az év végi eredmény meghaladta a 4,5 átlagot. A fő kimeneti cél a természettudományos tantárgyak érettségi vizsgájához szükséges gyakorlati ismeretek átadása. Alkalmazott taneszközök jellege (nem kérünk felsorolás, elsõsorban a specialitásokat kérjük jelezni) A hagyományos labor- és mikroszkópos feszerelésen kívül az IKT kompetenciák fejlesztéséhez szenzoros mérőeszközök, szenzorokkal ellátott meteorológiai mérőállomás használata, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutatószerkesztő, keresőprogramok használata Sajátosságok A foglalkozás-részlet leírása
Mit akar elérni, mit tervez a tanár?
A tevékenységek leírása (mi történik; mit csinál a tanár, mi a tanulók feladata, hogyan valósul meg a tervezett tevékenység) – az “óravázlat” nagy vonalakban
Az az eredmény, amit a gyerekek a foglalkozás során elsajátítanak, létrehoznak, megvalósítanak
-az anyagi rendszerekről tanultak öszefoglalása önálló információ gyűjtéssel - megadott szempontok alapján kisebb tananyagrész önálló áttekintése, rendszerezése, előadása, - az ismeretek táblázatba foglalása - prezentáció készítés megadott szempontok alapján 1. az anyagi rendszerekről tanultakat összefoglalása kémiai szempontból ----- tevékenység: vegyszerek csoportosítása ----munkaforma: frontális munka 2. az szétválogatott anyagcsoportok jellemzése ---- tevékenység: a meglévő információk rendszerezése----munkaforma: frontális munka 3. I. tanulói feladatlap kitöltése------ tevékenység: információ gyűjtés, rendszerezés számítógép segítségével ------- munkaforma: egyéni munka 4. diszperz rendszereket csoportosítása a diszpergáló közeg és diszpergált részecskék halmazállapota szerint------ tevékenység: információ gyűjtés, rendszerezés számítógép segítségével ------- munkaforma: egyéni munka 5. a táblázatok megbeszélése ----munkaforma: frontális munka 6. prezentáció készítés megadott szempontok alapján---- tevékenység: Power Point használata---- munkaforma: pár munka 7. a prezentáció bemutatása ( ez a tevékenység csak a kiváló informatikai jártasságú tanulók esetén fér bele a második órába. Ellenkező esetben még egy tanórát érdemes szánni a bemutatókra és megbeszélésükre) -problémamegoldó képesség fejlesztése, -együttműködésre való képesség növelése, - tantárgyközi látásmód fejlesztése, -feladatmegoldó képesség növelése, -az IKT eszközök használatának képessége, -az információszerzés, rendszerezés és felhasználás képessége - perzentáció készítésének gyakorlása
Tanulói feladatlap I. Segítség: Homogén rendszer:
http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=ceb41da7-869b-4c37-aeb0466b9a1f48cc&v=1&b=6http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=ceb41da7-869b-4c37-aeb0466b9a1f48cc&v=1&b=6
18
Táblázat elé
http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=54b57b1e-b8b7-4585-8ead8704359ed0aa&v=1&b=4http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=54b57b1e-b8b7-4585-8ead8704359ed0aa&v=1&b=4
Töltsd ki az alábbi összehasonlító táblázatot! Heterogén (durva diszperz rendszer)
Kolloid
Homogén (valódi oldat)
Részecske méret (nm) Viselkedés fénnyel szemben Adszorpciós készség (jó, rossz, nincs) Példák:
Tanulói feladatlap II.
Nyisd meg a következő URL címet! A táblázat tanulmányozása után töltsd ki a következő, a diszperz rendszereket a diszpergáló közeg és diszpergált részecskék halmazállapota szerint csoportosító összefoglaló táblázatot! http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/Kemia-I/kolloidrendsz.htm A közeg
Az eloszlatott anyag
gáz
gáz
gáz
folyadék
gáz
szilárd
folyadék
gáz
folyadék
folyadék
folyadék
szilárd
szilárd
gáz
szilárd
folyadék
A keverék típusa heterogén
kolloid
---------
---------
homogén
----------
19
szilárd
szilárd
Prezentáció elkészítéséhez tanulói segítség
Feladat: Mutassátok be a füstködök kialakulását, jellemzőit, megjelenési formáit, hatását a környezetre Power Point prezentáció segítségével! Törekedjetek a pontos, lényegre törő fogalmazásra! A bemutató célja figyelemfelkeltés. Ezt a prezentációt az óra második részében bemutatjátok úgy, hogy minden csoport a maga által elkészített egységet adja elő. A párok által készített diák száma 4-5, ne legyen több! Az elkészült prezentációt mentsétek el (oda ahol utána meg is találjátok), majd csatolt file-ként küldjétek el saját magatoknak ill. az email címemre is (
[email protected])! Állapodjatok meg a háttér színében, a betű típusban és méretben, hiszen minden párnak ezután ezekkel a paraméterekkel kell dolgoznia. Elvárások: Nyitó oldal: - jelenjen meg rajta a bemutató címe, valamint a csoport jelölése. A prezentáció többi részét tetszőlegesen szerkesztheted és töltheted meg tartalommal. Az egyes oldalak lehetőleg tartalmazzanak képet, ill. kevés, a kiselőadás segítéséhez szükséges szöveget. Ügyeljetek arra, hogy a dián csak vázlatszerűen jelenjen meg írott információ! Értékelő lap: (érdemes elkészíteni, mert irányítja a tanulók figyelmét az értékelésnél) 1. csoport
2. csoport
3. csoport
A dián lévő információ mennyisége (sok, megfelelő, kevés) Szöveg-kép mennyiség aránya (sok szöveg, arányos, sok kép) Az elmondott szöveg érthetősége (jól érthető, érthető, zavaros) Szaknyelvi fogalmak helyes használata (helyes, helytelen)
20
4. csoport
5. csoport
6. csoport
