III. évfolyam 3. szám március 25. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja. A nemzeti ünnep üzenete. Településeink életéből

III. évfolyam 3. szám 2009. március 25.

A Vajdasági Magyar Szövetség lapja

A nemzeti ünnep üzenete Településeink életéből Кözös döntéssel a jövőért

– helyi közösségi választások Székelykevén és önkormányzati választások Kevevárán

Civilekért, vállalkozókért, településfejlesztésért – helyi közösségi választások Doroszlón

NEMZETI ÜNNEPÜNK KAPCSÁN

NEMZETI ÜNNEPÜNK KAPCSÁN

Március 15-e üzenete Pásztor István ünnepi beszéde a szabadkai Népkörben Mennyire büszkék lehetnénk magunkra, ha most az eredeti tervek szerint Sólyom László elnök úr társaságában ünnepelhetnénk! Mennyire büszkék lennénk arra a produkcióra, amit az elmúlt negyven percben láttunk, amellyel tanúbizonyságát adtuk annak, hogy ez a nem egész háromszázezres közösség milyen művészekkel rendelkezik, milyen kimagasló művészi teljesítményre képes emberek sorával! Így is büszkék vagyunk! Nem csak a művészek teljesítményére, hanem mindarra, ami erőfeszítésként az elmúlt két évtizedben lehetővé tette, hogy ez a közösség talpon maradjon, életerős maradjon s lendületet tudjon venni.

Tisztelt ünneplő Közösség! Nem ilyennek képzeltük el március 15-ét az idén. Azt reméltük, hogy terveink szerint Sólyom László elnök úr ma, holnap és holnapután velünk ünnepel. A holnapi illetve holnaputáni nap folyamán pedig – átlendítve az ünnep hangulatát –, ünnepi hangulatot teremtünk közösen Bácskertesen, Újvidéken, Temerinben, Tiszakálmánfalván, Nagybecskereken, Törökkanizsán és Kanizsán. Nem így történt! Nem így történt, mert egyesek Belgrádban úgy gondolják, hogy megengedhető, megtehető az, hogy amiben mi a Magyar Köztársaság elnökével megállapodunk, az áthúzható, felülbírálható mondvacsinált okokkal megkérdőjelezhető. Olyan helyzetet teremtve tehető mindez, ami ellehetetleníti Elnök urat, hogy szándékának, akaratának eleget tudjon tenni. Mi emiatt a körülmény miatt nagyon keserűek voltunk és vagyunk. Nem haragosak, keserűek! Azért keserűek, mert nem csak ünnepelni akartunk Elnök úrral, hanem a hétköznapok realitását is megmutatni neki, ugyanakkor alkalmat akartunk teremteni arra, hogy európaiasságból példát statuáljunk ezen ország politikájának. Le akartuk róni kegyeletünket, el akartuk helyezni a kegyelet virágait a Hideg napok emlékművénél és a csúrogi emlékműnél, egyfajta lendületet adva a nagyon-nagyon elbátortalanodott szembenézési készségnek, a múlttal való szembenézésnek. Nem így történt. Nagyon sajnáljuk, de úgy gondolom, hogy ebből a történetből mindannyian tanulni fogunk, le fogjuk vonni belőle a tanulságokat. Amit erről a helyről szeretnék elmondani: a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági magyar közösség nem kíván konfliktusban lenni az anyaországával, nem kíván konfliktusban lenni egyetlenegy közjogi méltósággal sem, nem kíván konfliktusban lenni a határon túli többi nemzettesttel, de igenis jogot formál magának arra, hogy prioritásait megfogalmazza, s ezeket a prioritásokat kimondja, megpróbáljon érvényt szerezni azoknak, figyelembe véve a közösség egyéb más érdekeit is. Tisztelt ünneplő Közösség! Mitől olyan szent március 15-e? Attól, hogy – miként az ünnepi műsorban is hallottuk –, a szabadság, a függetlenség és az európai demokrácia értékrendje mentén, nemzetté válik a nép. Attól, hogy az értelmiség lendületbe hozza, összefogja, előrelendíti a tömegeket. Attól, hogy a fennkölt eszméket egyaránt vallják költők, politikusok, markotányosnők, fuvarosok, félkezű tüzérek. Attól, hogy az akkori Magyarország minden harmadik családjából volt legalább egy valaki, aki aktív részese volt a 48/49-es eseményeknek.

2

2009. március 25.

Ez a hihetetlen számú résztvevő vitte magával azt az eszményt, ami százhatvan éve él ebben a nemzetben. 1848. március 15-e azért fontos, azért talán a legfontosabb nemzeti ünnepünk, mert meghatározta a forradalmat követő százhatvan év magyar társadalmának a törekvéseit. A magyar társadalomnak azok az erői, amelyek progresszívnek nevezhetők, ezekből a hagyományokból táplálkoztak, ezekből a hagyományokból táplálkoznak. Generációk sora nőtt fel, nőttünk fel ezeken az eszméken. És ha ’48 eszménye irányába van valamiféle megfogalmazható, teljesítendő kötelezettségünk, akkor az mindenféleképpen ennek az eszmének, ennek a gondolatnak a továbbéltetése és továbbvivése. Tisztelt ünneplő Közösség! Az ünnep arra is kiváló alkalom, hogy számot vessünk, hogy az ünnep eszményéből, üzenetéből táplálkozva, ahhoz visszanyúlva, elszámoljunk egymásnak és önmagunknak. Rövid visszatekintés. Egy évvel ezelőtt, ezen a napon indította a Magyar Koalíció a választási kampányát. Azon a napon ismertettük a közösséggel a megfogalmazott tizenkét pontunkat. Ez a tizenkét pont volt az, ami mentén megpróbáltuk megteremteni a délvidéki magyar egységet. Ez a tizenkét pont volt az, amit heteken, hónapokon, több száz kampányrendezvényen át végigvittünk az általunk lakott településeken. Ez a tizenkét pont volt az, ami – meggyőződésem szerint –, hosszú idő után újra egységbe tömörítette a vajdasági magyar közösséget. Ez a tizenkét pont az, ami ebben a pillanatban pensum, teljesítendő feladat mindazok számára, akik szavazatoknak köszönve politikai pozícióba jutottak. Ez az a feladat, aminek teljesítésről mindannyiunknak számot kell adnunk! Ez az a feladat, amivel mindenkinek a ráeső rész tekintetében el kell számolnia! Tisztelt ünneplő Közösség! Gyakran hangzik el két állítás. Az egyik arról szól, hogy majd valakik mások, akik erősebbek, befolyásosabbak, többen vannak, európaiabbak, a világ által jobban szeretettek, a világ szemében közelebb levők, a hátukra veszik az általunk megfogalmazott feladatokat és majd ők fogják azokat teljesíteni. Látjuk, hogyan teljesítik! Látjuk, hogy többek között még arra sem restek, hogy azt mondják, azért nem lesz a vajdasági Statútumból semmi, mert a magyar köztársasági elnök esetleges jövetele veszélybe sodorja azt. Ugyanezek a politikai erők nem tudnak megállj-t parancsolni azoknak szerb nemzeti körökből induló és begyűrűző eszméknek, amelyek nagyon sok tekintetben emlékeztetnek arra, amit a kilencvenes évek folyamán realitásként, aktualitásként éltünk meg, és amely eszmék akkor, a kilencvenes években, a mindennapokat jelentették itt. A másik állítás, ami gyakran elhangzik, az a közösségünkre vonatkozik. Közösségünk tagjai szokták megfogalmazni lekicsinylési szándékkal, legyintő szándékkal, föladó szándékkal, amikor azt mondják, hogy ez a közösség halálra van ítélve, mert elfogyott, elveszítette az értelmiségének egy jelen-

tős hányadát, elveszítette a produktív népességének egy jelentős hányadát. Én azt látom, hogy ez az állítás nem igaz. Azt látom minden nap, hogy mind többen és többen vannak, mind többen és többen vagyunk, akik hiszünk abban, hogy ez a közösség talpra tud állni, hogy meg tud felelni mindazoknak a kihívásoknak, amelyeket a huszonegyedik század elején, itt, Szerbiában realitásként élünk meg. Ezeknek a kihívásoknak a megfogalmazása, az erre adandó válaszok megfogalmazása kell, hogy jelentse azt a mozgatórugót, ami talpon tudja tartani, meg tudja erősíteni azt a nemzeti egységet, azt a nemzeti egymásra találást és összekapaszkodást, amely az elmúlt másfél, két évben fokozatosan és folyamatosan létrejött. Erre vállalkoztunk mi. Erre vállalkoztunk mi, akik a Vajdasági Magyar Szövetségben a folyamatok élére álltunk, erre vállalkoztak azok, akik a nemzeti tanácsban funkciókhoz jutottak és jutnak, ez a feladat, amit teljesítenünk kell! Én hiszek abban, hogy ez az egység megtartható, hiszek abban, hogy ez a közösség erősödni tud, de mindennek az az alapfeltétele, hogy túl tudjunk lépni saját árnyékunkon, meg tudjunk birkózni egyéni gyarlóságainkkal, a csoportérdekekkel és hogy fel tudjuk fedezni, mi a közösség hosszútávú érdeke. Ebben a bizakodásban, ebben a reményben kívánok mindenkinek boldog, lélekemelő március 15-ét!

3

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS


Small Steps Ipari Park Kishegyesen

MOLNÁR ZITA

4

A Small Steps Ipari Park Vajdaság szívében, Kishegyes község déli bejáratánál található, közvetlenül az autóút bácsfeketehegyi lejáratánál. A területet az E-75 autóút, az M 22.1-es nemzetközi út, valamint Bácsfeketehegy település határolja. A terület elhelyezkedését illetően el kell mondanunk, hogy az Ipari Park területe mindössze 60 km-re található az Európai Unió határától, illetve 138 kmre Belgrádtól. A Small Steps cég 2004-ben alakult Kishegyes község támogatásával. Elsődleges célja az Ipari Park kialakítása és fejlesztése a helyi és külföldi befektetők igényeinek figyelembevételével. Az Ipari Park területét első fázisban 20 hektár földterület képezi. Kishegyes község Önkormányzata elkészíttette a részletes területrendezési tervet, mely alapját képezi a további szükséges munkálatoknak. A tavalyi év folyamán történt meg a terület átparcellázása leendő befektetőink igényei szerint, valamint a szükséges infrastruktúra tervdokumentációinak elkészítése. A Vajdasági Nagyberuházási

2009. március 25.

Alap támogatásával elkészítettük az úthálózat főtervét, mely alapján idén megkezdjük a bekötőút építését. Az Ipari Park vízellátását saját kútból oldjuk meg. Tavaly nyáron elvégeztük a szükséges próbafúrásokat és méréseket, mely alapján sikerült megkapnunk a kutatási engedélyeket és az időjárási viszonyok függvényében idén tavasszal megkezdődik a kút fúrása. Harmadik legfontosabb tényezőként az áramellátást kell megemlíteni, melyet egy saját trafóállomás kialakításával fogunk megoldani. Ez irányban már folynak a tárgyalások a Szabadkai Áramelosztóval. Mint a Small Steps cég társtulajdonosát meg kell említenünk Alexander Samonig osztrák üzletembert, aki gondoskodik a külföldi befektetők idevonzásáról. Érdeklődő befektetők érkeztek már Ausztiából, Szlovéniából, Hollandiából, Németországból ALEXANDAR SAMONIG és Magyarországról is. Tavalyi év folyamán megtörtént a szerződés aláírása az első befektetővel, aki mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozik és 2010-ben már a Small Steps Ipari Parkban szeretné beindítani a termelést. Többek között elvégeztettük a terület archeológiai feltárását, valamint 800 facsemete elültetésével zöld sávot létesítettünk a település és az ipari park területe között. Kishegyes község lakosai számára nagy lehetőséget rejt az Ipari Park, hisz a munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt, a gazdaságilag amúgy is fejletlen községünkben. Molnár Zita

Vajon a múlt köszön vissza?

,,Pontozásos’’ néptánc, népzene, irodalom, képzőművészet — a kúlai magyar közösség gondjai A húszezres Kúla községben mintegy 2700 magyar él. A 140 éves művelődési egyesületük köré tömörülve nem csak őrzik és ápolják a hagyományokat, nem csak továbbadják a felnövő nemzedékeknek, hanem mindezt olyan szakmai és esztétikai színvonalon végzik, hogy – csak egyetlen példát mondunk – a tavalyi vajdasági szintű Kőketánc versenyen a kúlai gyerekeké lett a második hely. Éppen ezért érthetetlen és méltánytalan egy olyan pontozásos rendszer, amely az ilyen eredményeket figyelmen kívül hagyja, mondván, nem része a versenyrendszernek. A VMSZ kúlai helyi szervezetének elnöksége megvitatta a helyi Közművelődési Közösség (Kulturna Prosvetna Zajednica) álláspontját a művelődési egyesületek községi költségvetésből származó anyagi támogatására vonatkozóan. Az Elnökség botrányosnak tartja, hogy a kúlai magyarok hagyományainak ápolására előlátott összeg nagy mértékben lecsökkent az előző évihez képest, pedig a község művelődésre szánt anyagi támogatásának összege nőtt. A Közművelődési Közösség (KK) egy pontrendszer mögé bújik, ami alapján értékelik az egyesületek munkáját (pontozzák), viszont hogy mi ér pontot és mi nem, azt önkényesen ők döntik el. A magyar egyesület részére kiszámított eredmény viszont nem fedi a valóságot.

Tudatában vagyunk a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetnek, de véleményünk szerint a megszorításokat is arányosan kell kezelni. A támogatás ilyen jellegű átértékelése, jogosan, a kilencvenes éveket juttatja eszünkbe, amikor ugyanezek a szakemberek, ugyanezzel a pontozási rendszerrel alamizsnából biztosították az egyesület működését. Vajon a múlt köszön vissza? Véleményünk szerint a kúlai magyarok ugyanannyira adózó polgárai az államnak, mint a más nemzetiségűek és ezért igenis kérjük az eszközök részarányos és méltányos odaítélését. A VMSZ ajánlani fogja koalíciós partnereinek a Közművelődési közösség létezésének felülvizsgálatát, figyelembe véve, hogy ez a fajta „igazgatási” forma lényegében egyedülálló a környék községeihez viszonyítva. Kételkedünk abban is, hogy a Közművelődési közösség ilyen hozzáállása összhangban lenne az elmúlt választások során többször hangoztatott „európai Vajdaságért” szlogennel és a választásokat megnyert programmal. Jut József

Tavaszi nagytakarítás Oromhegyesen Az oromhegyesi VMSZ helyi alap szervezete nagytakarítási munkaakciót szervezett, amelyen az alapszervezet tagjain kívül még részt vettek azok az oromhegyesi polgárok, akik szívügyüknek érzik a falu környezetének tisztaságát. A résztvevők saját tulajdonban lévő munkaeszközeikkel, illetve gépeikkel tették hatékonyabbá az akció kimenetelét. A lelkes kis csapat a piac környékén kezdte, majd a Tito marsall utca központi szakaszán folytatta, egészen a Faluház környékéig. A takarítás során nagy figyelmet fordítottak az újrahasznosítható anyagok szelektálására. A munkaakció végén az elfáradt résztvevőket bográcsban főtt babgulyás várta. Törtelyi István

5



Horgos első falunapja

Komoly elvárások

Mária Terézia Magyarország apostoli királynője e feltételeket* szabja 1771. március 11-i Kárász Miklós Csongrád megye alispánja, szegedi főjegyző nevére szóló birtoklevelében, ekkor indult el Horgos folyamatos és gyors fejlődése. A falu tanácsa tavaly november 12-én a helytörténeti kutatások és levéltári bizonyítékok alapján március 11-ét fogadta el Horgos település napjának.

A több évtizedes lemaradást csak fokozatosan lehet behozni

A horgosi helyi közösség március 11-én ünnepelte meg első alkalommal a falu napját. A színes művelődési program előtt Takács József faluelnök mondott alkalmi beszédet: *„Az emlékezetes megadományozott, Kárász Miklós, a Csongrád megyéhez tartozó birtokokon, Tiszaszentpéteren és Horgoson, amelyek a Szentmária városától Szegedre vezető úton vannak, így a közönségnek és az áthaladó katonaságnak szükségleteire, 100 telkes falut állandó folytonossággal felépítsen, s abba kizárólag katolikus vagy görög szertartású embereket telepítsen.” A településről az első írásbeli említésre vonatkozó adatok 1075-ből származnak, mint Horgas nevű halastó. A későbbi, XIII. századi kishorgosi templomrom is bizonyítja, hogy a mai Horgos területén már létezett település. Az 1502. évi dokumentum jelentős adatot tartalmaz, mely szerint ekkor Horgost a királyi felség kunjai lakták. 1526-ban Ibrahim pasa seregei a települést felperzselték, földig rombolták és megsemmisítették. 1570-ben Horgas olyan pusztaként szerepelt, amelyet a szegedi gazdák használtak. Később a Szeged és Szabadka között fokozódó áru és személyforgalom megkívánta, hogy a hosszú út felén fogatot ajánlatos cserélni. Horgos megfelelő helynek mutatkozott az állomás kialakítására, és az említettek okán, 1771 szeptemberében megérkeztek az első telepesek. „Ha az ültetvényt nem gondozzák, hamarosan elfonnyad”. Ezekkel a latinul írt szavakkal levélben fordultak 1774 nyarán Horgos lakói Csongrád vármegyéhez a horgosi templom építése érdekében. A templom 1795ben készült el. A tanítás 1783-ban kezdődött, az iskolaépület hiányában, az akkori viszonyoknak megfelelően, a plébánia és a templom körében zajlott. Az első iskola egy tanteremmel 1839-ben épült. Az I. világháború és a trianoni békediktátum a település fejlődését megállították. Horgos Csongrád vármegye egyedüli települése, mely a magyar országhatárokon kívül rekedt annak ellenére, hogy szinte 100 százalékban magyarok lakták. 1920 és 1966 között a település gazdasági fejlődése leállt, fejlett kultúrája és sportélete azonban összetartotta a lakosságot, bizakodást és lelket tartva szívekben. A háború és az új határ mély nyomokat hagyott Horgos életében. Átjáró házként használták, katonák, idegenek, jöttek –mentek, mély sebeket hagyva maguk mögött. Sokan elhagyták a szülőföldet, néhányan közülük visszatértek. Az ember, ha saját kiskertjében nem leli örömét, a nagyvilágban még nehezebben talál boldogulást.

6

2009. március 25.

1966-BAN AZ AKKORI HATALOM 98 ÉV UTÁN MEGSZÜNTETTE (1868-TÓL HORGOS NAGYKÖZSÉG VOLT) HORGOS ÖNÁLLÓSÁGÁT ÉS MEGSZÜNTETTE HORGOS KÖZSÉGET. MA MAGYARKANIZSA KÖZSÉG MÁSODIK LEGNAGYOBB HELYI KÖZÖSSÉGE. MINDENEK ELLENÉRE ENYHE JAVULÁS MUTATKOZOTT A FEJLŐDÉSBEN. A KÖZPONTBAN ÚJ LAKÓÉPÜLETEK ÉPÜLTEK, 1971-BEN ÚJ ISKOLA ÉPÜLT, ÉS MOST MÁR MINDEN HORGOSI DIÁK EGY ÉPÜLETBEN JÁRHATOTT ISKOLÁBA. 1977-BEN A HELYI JÁRULÉKBÓL KIÉPÜLT AZ ÚJ MŰVELŐDÉSI HÁZ. AZ ÉPÜLETNEK KÖSZÖNHETŐEN FELÉLÉNKÜLT AZ AKKOR

MINTEGY NYOLCEZER LELKET SZÁMLÁLÓ FALU MŰVELŐDÉSI ÉLETE.

Minden nemzet feladata, hogy szellemi életének hagyományait őrizze és ápolja. A kultúra egyik fő erénye, hogy kiegyenlíti a különböző osztályokhoz és rétegekhez tartozó embereket, és kölcsönös megbecsülést eredményez. Összefogással a legnehezebb időkben és körülmények között is célba juthatunk. Ma az újkori háborúk és az ország széthullása következtében 80 év után ismét új országban találtuk magunkat, Horgos jelképe a Kárász kastély, a hajdanán kis Palicsként is emlegetett Kamarás parkerdő és villasor romjai között. Nem vettünk példát Kárász Miklós utódjáról, Kárász Imre tetteiről, aki 1941-ben és 44-ben is minden erejét latba vetette, hogy Horgos lakosságát nemzeti és vallási hovatartozásától függetlenül megmentse a háború zivatarától. További életében, mikor az általa óvottak megfosztották a Kárász hagyatéktól, életkedve töretlen maradt, szelíd, ám mindig egyenes tartása példa kell, hogy legyen a horgosiaknak, és minden igaz embernek. Európa kapujában új lehetőségek kínálkoznak, mutatják magukat. De még mindig várnunk kell, hogy talán végre visszakapjuk azt, ami a miénk, helyünket a világban, a biztonságunkat, az önrendelkezésünket és a szülőföld melegét. Talán túl halkan kiáltunk!? A történések, a történelem és talán a véletlen is úgy hozták, hogy az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom előtt néhány nappal ünnepeljük Horgos település napját. Emlékezzünk, tisztelegjünk, hajtsunk fejet ma a dicső forradalmárok előtt is, akik között Kárász Miklós unokáját Kárász Benjamint is tisztelhetjük. Takács József

A várható infrastrukturális beruházások illetve az időszerű helyi és politikai kérdések voltak a témái annak a lakossági fórumnak, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai-kisradanováci helyi szervezete hívott össze. A február 27-i összejövetel vendége volt Pásztor István, a VMSZ elnöke, Lovas Ildikó, a VMSZ szabadkai városi szervezetének alelnöke, Cseke Imre, a Vízművek igazgatója és Jurca József, a szabadkai Városépítési Igazgatóság igazgatója. A kisradanováci lakossági fórumon Pásztor István kommentálta az ötödik vajdasági magyar párt megalakulását is. – Az én számomra az ötödik magyar párt létrejötte nem jelent semmi különöset. Ez várható volt, mint a VMDP-n belüli szakadás következménye. Azon sem izgulok nagyon, hogy olyan nevet választottak, ami megtévesztő jellegű, mert arra utal, mintha ők volnának a Magyar Koalíció. Az idő majd bebizonyítja, ki kicsoda ezen a porondon, ugyanis a politizálás az nem a névválasztással kezdődik és fejeződik be. Azzal kezdődik ugyan, utána pedig a teljesítmények sorát kell hozzárakni. A teljesítmények prezentálásánál pedig elválik, hogy ki kicsoda ebben a történetben. Majd megmutatják, hogy kicsodák és hogy képzelik el a politizálásukat – mondta többek között a VMSZ elnöke. A VMSZ kisradanováci lakossági fórumán Cseke Imre a szabadkai Vízművek igazgatója és Jurca József,

a szabadkai Városépítési igazgatóság első embere a helyi közösség területén eddig elvégzett és a jövőben várható csatornázási és vízelvezetési, útépítési munkálatokról számoltak be. Elhangzott, hogy az első jelentősebb beruházás – a kisradanováci helyi közösség területén – a Samobor(ska) utca aszfaltozása lesz, amelyre a VMSZnek köszönhetően a Tartományi Nagyberuházási Alapból érkeznek eszközök. Juhász Zoltán

Mezőgazdasági lakossági fórum Oromon Sikeres, nagy érdeklődésre találó lakossági fórumot tartottak Oromon, ahol a regisztrált gazdaságoknak járó szubvenciókat ismertették. Habár vidékünkön még nem elterjedt a gazdálkodásnak ez a fajtája, nagyon fontos, mert jobbára így tudnak hitelekhez jutni a gazdák.

7

HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK


Április 5. – Helyi közösségi választások

Magyar Összefogás Doroszlóért Tisztelt Választópolgár! Fontos megértenünk azt, hogy a település, ahol élünk, a mi örökségünk. Őseink kemény, önkéntes munkával építettek iskolát, kultúrházat, vízvezetéket, aszfaltos utakat. Múltunk, hagyományaink, gyökereink éppoly fontosak, mint a jövőnk. Ne adjuk el ezeket! Rájuk kell építenünk. Sokszor sokat ígértek már belgrádi pártok, olcsó játékuk az ,,oszd meg és uralkodj’’. Gondolkodjunk el azon, ha széthúzunk, akkor csak azoknak adunk esélyt, akik helyezkedők. A falut úgy érdemes vezetni, ha olyan csapatunk van, aki tisztában van vele, hogy önkéntes munkát vállal, és az elvállalt munkát becsülettel elvégzi. Egy dolog van, ami állandó és ez a változás. A Magyar Összefogás ezért áll ki és lép fel egységesen a civilekért, a vállalkozókért, a településfejlesztő projektekért, gyermekeink jövőjéért. A falu projektjeit akkor tudjuk kiharcolni, ha egységesen fellépünk, és nem akkor, ha beolvadunk. Most rajtunk a sor! Számos fejlesztés áll előttünk. Nyitottak vagyunk az új ötletekre. A tervek kidolgozását a doroszlói polgárok elképzeléseivel összhangban tervezzük meg. A Magyar Összefogás Doroszlóért kész egységesen fellépni és új településfejlesztő projektek készítése és kivitelezése által megfelelni a jövő kihívásainak. Csapatunkat olyan emberekből állítottuk össze, akik tenni akarnak a faluért és ezt az elmúlt években már bizonyították is különböző szervezetekben, illetve a helyi közösségben végzett aktív munkájukkal. Támogatásával minden magyar párt mögénk állt.

Ezért kérjük tisztelettel kedves Választópolgárainkat, hogy szavazzanak a Magyar Összefogás Doroszlóért jelöltjeire!

8

2009. március 25.

9


Április 5. – Helyi közösségi választások

SZÉKELYKEVE fejlődésének alapfeltétele, hogy az itt élő emberek megélhetése, otthonteremtési lehetősége biztosítva legyen. Az infrastruktúra kiépítettsége, a környezet minőségének folyamatos javítása, a színvonalas alapellátás nyújtja a kellemes otthon érzését, csökkenti vagy megszűnteti az elvándorlási kényszert, annak szükségességét. A rendezett környezet, a rendben tartott falu pedig nem csak a falubélieknek jelent kellemes otthont, egyúttal a turistáknak és a faluból elszármazottaknak is vonzóvá válik. Az Együtt Székelykevéért lista programja tájékoztató mindazok számára, akik szívügyüknek tekintik falunk jövőjét, akiknek fontos a falu fenntartható fejlődése. A program az Együtt Székelykevéért listán szereplő jelöltek számára pe-

10

2009. március 25.

dig megkerülhetetlen irányvonal. Ennek mentén kívánnak továbbra is tevékenykedni a falu és lakosai jövője érdekében. Ha Önök úgy gondolják, hogy a falunkat a jövőben a listánkon szereplő falubéliek vezessék, akkor szavazzana az Együtt Székelykevéért listára, ezzel új esélyt adnak ahhoz, hogy befejezzük azokat a munkálatokat, amelyekre már eddig is sikerült komoly anyagi támogatást szerezni a tartományi titkárságoktól, a Nagyberuházási Alaptól és legújabban a különböző anyaország alapítványoktól is! A helyi járulék és az önköltség mellett, az elmúlt 4 éves mandátumban, biztosítani tudtunk különböző pénzforrásokat és támogatásokat, amelyekkel a következő projektumokat valósítottuk meg:

HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK • Felújítottuk a régi iskola épületét a Dózsa ATC részére, amelyre 500.000 dinár támogatásban részesültünk a Tartományi Sport és Ifjúsági Titkárságtól. • Rendbe tettük a piacteret, lebontottuk az öreg raktárakat és helyére egy nyilvános WC-ét építettünk. Erre a célra 450.000 dinárt biztosított a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság. • A régi posta helyiségében felszereltük a falu első nyilvános ivóvízcsapját, amelyre kiváló minőségű víztisztító van felszerelve. • Elkészítettük azt a tervdokumentációt, amely a központi ivóvíz és a szűrőrendszer megépítésének előfeltétele. • 450.000 dináros támogatásban részesítette a Tartományi helyi önkormányzati és községközi együttműködési titkárság annak a tervnek a kidolgozását, amely a központi szennyvízvezeték és szűrőrendszer építésének előfeltétele. • Megkezdtük a szennyvízlevezető csatorna kiépítését (a Proleter, a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utcában), amelyhez 6 millió dinárral járult hozzá a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság. • Új kutat fúrattunk, hogy elegendő ivóvizet biztosítsunk a fogyasztók részére. A kútfúrást 2 millió dinárral támogatta a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság. • Szintén a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság 1,5 millió dináros hozzájárulásával vásárolhattunk meg egy szűrőoszlopot a víztisztítórendszerhez. • Az ivóvíz minőségének javítása érdekében a hálózat teljesen össze lett kapcsolva (a Május 1., a Március 15., a Zarko Zrenjanin és a Kossuth Lajos utcákban). Ezeket a munkálatokat 890 ezer dinárral a Köztársasági Mezőgazdasági Minisztérium támogatta. • Az Egyházközösség a Helyi Tanáccsal közreműködve 1,8 millió dináros támogatást kapott a Tartományi Nagyberuházási Alaptól. • A dűlőutak javítására újabb 1,5 millió dinárt biztosított a Helyi Közösség Tanácsa a Tartományi Mezőgazdasági Titkárságtól. • A Helyi Közösség épületének egy részét felújítottuk amelyre 500.000 dináros támogatást szereztünk a Tartományi helyi önkormányzati és községközi együttműködési titkárságtól. • Felújítottuk a temetőben a kápolnát, védőréteggel festettük át a Székelykaput. • Fásítottuk a zöld közterületeket és újítottuk a parkot.

A felsoroltak mellet még nagyon sok más mindennapi jellegű munkálat lett elvégezve, a falubéli szervezeteket rendszeres támogatásban részesítettük. Igyekeztük mindent megtenni falunk megmaradása és fenntarható fejlődése érdekében. A helyi közösség saját pénzforrása az önköltség, amely évi szinten nem egész három millió dinár. Ez az összeg nem elegendő nagy és kapitális projektumok megvalósítására, viszont komoly hozzáállással, elszántsággal, megfontolt politikai lépésekkel megfelelő támogatásokat tudtunk biztosítsítani a különböző köztársasági, tartományi, községi, magyarországi és végezetül az Európa Uniós forrásokból. Ma már senkit nem érdekel a múlt. A többéves lemaradást néhány hónap alatt, bepótolni, behozni nem lehetséges, de mi bebizonyítottuk, hogy állhatatos, határozott és kitartó munkával érhetők el eredmények. A tapasztalat, a rátermettség és a a kitartó munka az elmúlt időszakban rendkívüli eredményeket hozott! Bizonyítottuk, hogy tudunk és akarunk is együttműködni mindazokkal, akiknek szintén a falu fejlődése az elsődleges célja. Ennek a munkának köszönhető, hogy több évtized után a sóderos utcák aszfaltburkolatot kaptak és a művelődési otthon felújítása is láthatóvá vált. A falu érdekében nyitottak voltunk a megbeszélésre, a tárgyalásra és az öszszefogásra. Annak is tudunk örülni, szívesen fogadtuk, amikor közösségünk, falunk fejlődéséhez szükséges eszközök biztosításához más párt is hozzájárult. Mindig készen álltunk és állunk az együttműködésre.

SZÉKELYKEVE HELYI KÖZÖSSÉG általános célkitűzései: – a falunknak legyen kiépített infrastruktúrája és fokozatosan, egymáshoz közeledve, fejlődjön lakosságának társadalmi megértése és közösségi élete, – minden erőnkkel, a fenntarható fejlődés biztosításával vessünk gátat Székelykeve kihalásának, – az általános oktatás anyanyelvünkön és kiemelt színvonalon folytatódjon, – Székelykeve jövője érdekében népszerűsítsük a falunk szeretetét és a falunkhoz való ragaszkodást, – a falunk határain túl mutató kulturális programokat szervezzünk, – az itt élő lakosság és a vendégként érkező emberek szemében is fogalommá, példává, vonzóvá váljon az itt élők élete, hagyománya, kultúrája,

– a fiatalokat tömörítő és a civil szervezetek működésének és fejlődésének támogatása, önerőre, valamint külföldi és belföldi kapcsolatainkra támaszkodva kívánjuk minél népszerűbbé és vonzóbbá varázsolni Székelykevét, a legdélebbi vajdasági magyar települést.

BÍZZANAK BENNÜNK! AZ EGYÜTT SZÉKELYKEVÉÉRT LISTA JELÖLTJEI TAPASZTALATUKKAL ÉS KITARTÓ MUNKÁJUKKAL KÍVÁNNAK A JÖVŐBEN IS A FALU JÖVŐJÉÉRT TENNI!

Folyamatban lévő projektumaink: • Szennyvízvezeték kiépítése 62 millió 732 ezer dinár összegben a Tartományi Nagyberuházási Alap támogatásával. • Az iskola tornatermének felújítása 4.250.000 dinár összegben a Tartományi Nagyberuházási Aiap támogatásával. • A Szalmaszál Művelődési Egyesület részére két komplett népviselet megvásárlása az anyaország támogatásával. • A temetőjárda teljes lebetonozása. • A régi iskola épületének (a templom melletti épület) a felújítása az anyaország támogatásával. • Az ivóvízszűrő-rendszer kiépítése 52 millió dinár összegben a Tartományi Nagyberuházási Alap támogatásával.

11

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK

Április 5. – Önkormányzati választások Kevevárán SZÉKELYKEVE POLGÁRAI! A választás a demokrácia alapértéke. Ekkor van lehetősége minden polgárnak eldönteni, hogy milyen irányba szeretné mozdítani saját életét és a közösségét, a számára fontos kérdésekben. A vajdasági magyarság több mint egy éve, összefogva, együtt küzd gazdasági felemelkedésünkért, jogainkért, a közösség megerősödéséért. Azért tesszük ezt, mert tudjuk: együtt könnyebb, hatékonyabb, együtt sikeresebbek vagyunk. Ezért jött létre a Magyar Koalíció. Ezért küzdünk közösen Vajdaság statútumáért. Mert azt akarjuk, hogy az általunk megtermelt javakból mi is részesüljünk. Azt akarjuk, hogy jogainkat itt helyben éljük meg. Azt akarjuk, hogy a Vajdaság minden polgára békésen, gyarapodva éljen együtt egy olyan Szerbiában, mely az Európai Unió megbecsült tagja. Nekünk minden magyar ember egyformán fontos, éljen bárhol a Vajdaságban. Mert csak együtt vagyunk erősek, együtt érhetjük el sikereinket az Al-Dunától egészen Szabadkáig. Székelykeve az elmúlt évszázad viharaiban megállta a helyét. Most viszont eljött az ideje, hogy a mi közösségünk is épüljön, fejlődjön, gyarapodjon. Mi tudjuk, hogy mi mindent ígérgettek nekünk az elmúlt időszakban, s azt is tudjuk, hogy ebből nem sok valósult meg. Pedig a szennyvízhálózat befejezése, a víztisztító fejlesztése, az iskolatető és a templom szanálása nem tűr halasztást. Mi arra teszünk ígéretét, hogy mindezt a lehetőségeinkhez mérten a leghamarabb megvalósítjuk élve a különböző – belföldi és külföldi – alapok nyújtotta lehetőségekkel. De ebben a munkában számítunk az Önök hozzájárulására, véleményére is! Mert csak Önök, székelykevei polgárok tudják igazán, hogy mi minden kell nekünk, ennek a falunak, s csak közösen dönthetjük el, hogy milyen sorrendben építsünk egy szebb, mindannyiunk számára élhető új falut, a mi Székelykevénket, melyre joggal lesznek utódaink is büszkék. Büszkék, hogy megtartottuk székely hitünket és makacsságunkat, munkabírásunkat, történelmi emlékezetünket. Hisszük és valljuk, hogy gyermekeinknek van jövője úgy is, hogy szép anyanyelvünkön tanulnak. Hisszük és valljuk, hogy együtt tudunk tenni művelődésünkért, s a velünk együtt élőkkel közösen a toleranciáért. Ehhez arra is szükség van, hogy ott legyünk, ahol a döntések születnek. Hogy ott legyünk a képviselő-testületben, hogy minden nap, minden órában elmondjuk, hogy mit akarunk, hogy tudjunk is tenni érte, tenni mindig, amikor kell.

MAGYAR KOALÍCIÓ PÁSZTOR ISTVÁN

Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek a sorsunk felett,

szavazzunk a Magyar Koalícióra! 12

2009. március 25.

13

VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

MEGEMLÉKEZTÜNK MÁRCIUS 15-RŐL

Sikeres helyi közösségi választások:

BÁCSKOSSUTHFALVA

Csóka, Hódegyháza, Feketetó–Monostor, Bácskertes Helységnév

Csóka

Helységnév

Hódegyháza

Szavazók száma

3830

Szavazók száma

665

Szavazott

1351

Szavazott

396

A lista neve Megszerzett szavazatok száma

Egymásért és Csókáért – Ábrahám László (VMSZ)

330

A közgyűlés tagjainak száma 15. Ebből legtöbb szavazattal 4 helyet szerzett az Egymásért és Csókáért – Ábrahám László lista.

Helységnév

Feketetó–Monostor


Helységnév

489

Szavazók száma

Szavazott

262

Szavazott

Megszerzett szavazatok száma

Együtt a jövőért – Nerandžić Gabriella (VMSZ)


129

A közgyűlés tagjainak száma 9. Ebből az Együtt a jövőért – Nerandzity Gabriella lista 5 helyet szerzett, ami abszolút többség.

201

A közgyűlés tagjainak száma 9. Ebből Nagy Emil listája 5 helyet szerzett, ami abszolút többség.

Szavazók száma

A lista neve

Nagy Emil (VMSZ)

Bácskertes 1871

968 Polgárok csoportja ,,Kupuszináért’’ – Péter István (VMSZ)

685

A közgyűlés tagjainak száma 15. Ebből a Polgárok csoportja ,,Kupuszináért’’ – Péter István lista 11 helyet szerzett, ami abszolút többség.

Nem sikeres helyi közösségi választások: Padé, Tiszaszentmiklós

Helységnév

Padé

Helységnév

Szavazók száma

2195

Szavazók száma

Szavazott

1218

Szavazott


Magyar Koalíció – Komáromi László

197

A közgyűlés tagjainak száma 13. Ebből a Magyar Koalíció – Komáromi László lista 2 helyet szerzett.

14

2009. március 25.


Tiszaszentmiklós 2124

893 Együtt a jobb jövőért – Tóth Ferenc (VMSZ)

86

A közgyűlés tagjainak száma 13. Ebből az Együtt a jobb jövőért – Tóth Ferenc lista 1 helyet szerzett.

Bácskossuthfalván a református templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett bácskai központi megemlékezés. Az ökumenikus istentiszteletet követő alkalmi művelődési müsort több százan nézték végig – helyiek, vidékről érkezettek egyaránt. A magyar miniszterelnök levelét Nagy Ferenc főkonzul olvasta fel, majd az egybegyültekhez szóltak a Magyar Koaliciót alkotó vajdasági magyar pártok vezetői: Tari István a VMDK alelnöke, Ágoston András a VMDP elnöke és Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében többek között kiemelte: – A mi számunkra egy évvel ezelőtt ezen a napon inditotta a Magyar Koalició a választási kampányát. Mi is mefgfogalmaztuk a 12 pontunkat. Egy évvel a kampányinditás után a választásokat követően arról tudok beszámolni, hogy olyan politikai erőt sikerült kivivni magunknak amely képessé tesz bennünket a választási programban megfogalmazott célok megvalósitására. Pásztor István feltette a kérdést: létezik-e ma nemzeti egység, létrehozható-e ma a nemzeti egység? Beszédét igy folytatta: – A mi számunkra itt Vajdaságban a nemzeti egység léterehozásának nincs alternativája. Mind a közösségi megmaradás, mind a választási programban megfogalmazott konkrét célkitüzések megvalósitásának lehetősége minimálisra zsugorodik, hogy ha nem tudjuk létrehozni azt a széles nemzeti egységet, amely erőt biztosit ezeknek a céloknak a megvalósi-

tása mögé. Egészen bizonyos: rajtunk kivül ezeket a célokat senki nem tartja fontosnak és rajtunk kivül senki sem fogja megvalósitani. Egészen biztos, hogy azt ambicionálják, hogy megmondják: mit és mikor szabad tennünk és csinálnunk. De egészen biztos az is, hogy ez nem esik egybe a hosszútávú érdekeinkel. A hosszútávú érdekeink megfogalmazása, megvalósitása annak a függvénye, hogy létre tudjuk-e hozni azt az egységet, amely kellő politikai erőt biztosit és kellő közösségi erőt biztosit a megvalósitásukhoz. Tisztel ünneplő közönség! Ha egy mondatban kivánjuk megfogalmazni az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ma is érvényes feladatát, célkitüzését , akkor itt a Kossuthszobor szomszédságában egy Kossuth-i mondatot szeretnék idézni: “A Magyar európaias legyen, s az mit európainak nevezünk ebben a honban – mindig magyar legyen!” Pásztor István szerint minden ünnep nemzetfelemelő. Az idei március 15-e különleges, mert Sólyom László látogatásában reménykedtünk. Ez a látogatás elismerés lett volna, de a remény szertefoszlott. Pásztor szerint a döntésnek, miszerint visszavonták a meghívást, nem volt alternatívája, mert a mások által felállított minimum nem tett volna jót a vajdasági magyar közösségnek. Mint mondta, nincs harag csak némi keserűség, de a következtetéseket levonják. A bácskossutfalvi megemlékezésen a vajdasági magyar politikai pártok, önkormányzataink, anyaországi testvértelepülések kepviselői helyezték el a megemlékezés virágait a Kossuth-szobornál. Juhász Zoltán

15



HORGOS

LUDAS A 48/49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának koszorúzási ünnepségén a horgosi katolikus temetőben Császár Miklós nemzetőr sírjánál Naggyörgy Zoltán helybeli történész tartott rövid alkalmi beszédet. „Itt állunk a Magyar Nemzeti Tanács által szépen felújított síremléknél, mely fényével méltóan uralja a temetőnek ezt a részét. Itt nyugszik Császár Miklós (1814 – 1856) – helyi elöljáró és földbirtokos, akinek a horgosi Szilvás földterület alatti egykori birtoka ma is őrzi a nevét. Az 1848/49-es szabadságharc idején a települések közbiztonságának fenntartására központi bizottságok alakultak. A Csongrád megye bizottságába az oda tartozó helységekből helyi képviselőket is választottak. Így lett tagja ennek Horgosról Császár Miklós, az akkor harmincöt éves helyi elöljáró. Feladatuk volt, a csend és béke fenntartása, a nép felvilágosítása és megnyugtatása. Ezért a helyi nemzetőrség felállítása és felfegyverezése is feladata volt. Sajnos, a Horgoson állomásozó, nem egészen ötven tagból álló nemzetőrség, igen kevés puskával és lőporral rendelkezett. Ezért a nemzetőrök, a lakosságot is bevonva, mint őrhely-település, egyrészt megfigyeléssel, másrészt gyors

ORSZÁG FERENC FOTÓI

SZABADKA — KÖZPONT–KÉR–GÁT HELYIKÖZÖSSÉG

16

2009. március 25.

élelmiszersegély szállításával lettek megbízva. Horgos kiemelt védelmére Szegeden és Szabadkán állandóan gyors hadtestek álltak készenlétben. Császár Miklós irányítása alá ugyanezen időben Zubek László személyében külön csendbiztost is választottak. A miniszteri rendelkezés szerint akkor nemzetőr csak az lehetett, aki rablás, csalás, gyilkolás és gyújtogatás, vagy hitszegés miatt nem volt büntetve. A tiszteket a kapitányi rangig maguk választhatták: azon felüli tiszteket pedig a nádor nevezte ki. Rendes körülmények között a nemzetőrség a rend fenntartására váltásban tevékenykedett, de e rendkívüli esetben rendes fegyveres szolgálatot tartozott teljesíteni. Az akkori tiszti kinevezésekről szóló miniszteri rendelet így végződik, amely talán átcsenghetne a napjainkba is: „A haza minden előtt. Teljesítsék kötelességöket. Áldozzanak, egyesüljenek és búzdítsanak! Különben elvesznek, elveszünk és elvész a haza. Isten áldása kísérje hazafias munkálkodásukat.”

KÚLA

MAGYARITTABÉ

NAGYRADANOVÁC

,,Emlékezni jöttünk most ide és értékelni helyzetünket a világban. Hova jutottunk és hova tartunk mi, ma, Kúla községi magyarok, azzal az eszménnyel tarsolyunkban, amit a 48-as események hősei hagytak ránk örökségül. Mint látatjátok, felújítottuk emlékművünket, most már teljesen. Legyen ez a szobor jelképe nemzeti öntudatunknak, amit ápolnunk kell, mert ha nem tesszük, akkor elveszünk ebben a globalizált, önző, bűnös világban. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nekünk, kúlai magyaroknak, kötelességünk vigyázni azokra az értékekre, amiket szüleink, nagyszüleink, őseink és a 48-as hősök is ránkhagytak. Ezek elsősorban nem mások, mint templomaink és művelődési otthonaink, de ez az emlékmű is az és még számtalan nemzeti jelképünk. Becsüljük meg ezt az örökséget és tegyünk meg értük mindent, amennyire csak tőlünk telik, mert ha valamit, akkor ezt nem veheti el tőlünk senki, és ha valamit, akkor ezt biztosan mi is továbbadhatjuk majd gyermekeinknek. Mint a márciusi ifjak, szükséges, hogy ma is, mi is kiálljunk jogainkért. Legyen az községi, tartományi vagy országos érdek. Igenis vegyenek bennünket figyelembe, hogy vagyunk és követeljük a minket megillető helyet. Kedves barátaim! Tegyünk ígéretet itt, a szabadságharc hőseinek szobránál, hogy kezünkbe vesszük a sorsunkat, mint a márciusi ifjak 48-ban, hogy minden körülmények között megőrizzük hitünket, hogy nem akadályozhatja meg senki, hogy ápoljuk hagyományainkat, és hogy szembeszállunk azokkal, akik le akarnak bennünket törni, be akarnak bennünket olvasztani. Közös célunk az, hogy egyenrangú polgárai legyünk az országnak, viszont ez nem azt jelenti, hogy csak úgy megadjuk amit tőlünk várnak. Nem! Mi ezért cserébe jogosan elvárjuk, hogy egyenrangú felekként, részarányosan vehessünk részt társadalmunk minden egyes részében, mert ez az országunk törvényei szerint megillet bennünket.’’ Valka Károly ünnepi beszéde

17



BÁCSKERTES

SZABADKA — PAGANINI SÍRJÁNÁL

Március 15-e a múltról és a jövőről is szólt egyben A múltról hiszen megemlékeztek a falu központjában álló szabadtéri Petőfiszobornál az 1848-as forradalom hőseiről, eszméiről és 1848 üzenetéről. Az alkalmi műsort Csíkos Éva és Zsivu Péter vezetésével a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a József Attila Általános Iskola tanulói szolgáltatták a nagyszámú megemlékezőnek. Mivel pont erre a napra esett a Helyi közösség tanácsának választása is, a választók kifejezhették véleményüket az elmúlt négyéves vezetőség munkájáról, és az általuk meghirdettetett négyéves programról egyaránt. És ki is fejezték. A bácskertesi választók 72,33 százaléka bizalmat szavazott az új emberekkel felfrissített eddigi vezetőségnek, 51,54 százalékos részvétel mellett. Jó kimeneteli arány ez, ha figyelembe vesszük hogy a választói listán szereplő neveknek mintegy 20 százaléka nem tartózkodik állandó jelleggel falunkban. Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek a bizalmat és továbbra is igyekezni fogunk hogy megőrizzük az itt élő emberek támogatását, akik a ránk zúduló alaptalan rágalmak és nevetséges vádak ellenére is fel tudták ismerni hogy kik azok akik munkájukkal már eddig is bizonyítottak. A többségében VMSZ-tagokból álló tanács teljes szívvel és lendülettel magáénak vallja és az egyetlen járható útnak tartja a Pásztor István elnök úr által meghirdetett hiteles politizálás elvét, ugyanis a 21. század emberét már nem lehet becsapni üres ígéretekkel és főképp nem lehet a mások által meghirdetett program lemásolásával választásokat nyerni.

ZENTA

ÚJVIDÉK PADÉ Kopjafaavatás

MAGYARKANIZSA

18

2009. március 25.

Március 15-én, miután a padéi katolikus temetőben már egybegyűltek a hívek és az emlékezők – a nyolcórai harangszóval kezdetét vette a szentmise a temetőkápolnában melyett a nagyszámú padéi híveknek és a Mária Rádió hallgatói számára ft. Bővíz László lelkipásztor mutatott be . A szentmise után leleplezték, megáldották és felszentelték a kopjafát, amelyet az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom csatájában elesett hősök, az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett honfitársaink, valamint a 90-es évek viharos esztendeiben az esztelen, értelmetlen háborúban elhunyt padéiak emlékének emeltek. „Mi szerencsés nemzet vagyunk mert van olyan történelmi eseményünk mire büszkén visszatekintekintünk amelynek fénye 161 év távlatából visszatekintve se látszik megkopottnak. Az együvé tartozás vezérelte gondolatainkat, amikor úgy döntöttünk, hogy kopjafát állítunk a magyar ügyért harcoló nemzettársaink emlékére. Az egész Kárpát-medencében, sőt szerte a nagyvilágban, ahol magyarok élnek vagy éltek, kopjafa állítással emlékeznek a hősökre vagy egy történelmi eseményre. A kopjafa elterjedése 1989 után egyre nőtt és új jelentőséggel bír. Mai jelentése az egész határon túli magyarság összetartozása–túlélése érdekében tett erőfeszítés, amely már mozgalommá nőtte ki magát. A kopjafa múltunk egy részét alkotja, ahogyan ősi hitünk szerint itteni létünket kötötték össze a halálon túli világgal, úgy a mai világunkat összeköti az ősi gyökereinkkel. Az egyre több helyen megjelenő kopjafáink nemzetünk öntudatra ébredését is jelképezi. Álljon itt ez az emlék a padéi, és minden magyar ember előtt, hogy lássák , hogy e kopjafa felállításával nem csak gyermekeinknek mutatunk példát, hanem ezáltal a nemzeti érzüle-

tünket is jelzi és a mi önbecsülésünket is nőveljük. Hősein emlékét őrizni és ápolni kell szívünkben hiszen ezek segítségével kell küzdenünk most azért, hogy megmaradhassunk, megörizhessük nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat, s mindezt átadhassuk gyermekeinknek, akik válklalják az itt maradást ebben a hazában, amely nekünk a szülőföldet jelenti. Bízunk abba, hogy e kopjafa sok-sok éven keresztül itt fog majd állni és kérjük Istent, hogy mindig legyen magyar ember, aki virágot hoz erre az emlékhelyre.”- mondta ünnepi beszédébe Pintér Csaba a csókai községiképviselő testület elnőke. Komáromi László a VMSZ helyi szervezet elnőke leleplezte a kopjafát. Martonosi Tamara felolvasta Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét, majd László atya megáldotta megszentelte a kopjafát és az emlékezőket. Végezetül Komáromi László megköszönte Barta Tibor ácsmesternek, hogy a támogato DTD zentai vízgazdálkodási vállalattol kapott szilfa rönkből ilyen szép kopjafát faragott, valamint minden támogatonak is köszönetet mondott. A megemlékezés kegyeletadózással zárult, amikor a küldötségek elhelyezték koszorúikat a kopjafa talpazatánál, Az ünnepség délután zárult a Takáts Rafael Magyar Kultúrkör alkalmi műsorával. Márki Ibolya

19



ТÖRÖKKANIZSA

ADA

BAJMOK

KAPONYA

CSANTAVÉR

SZABADKA — NÉPKÖR

20

2009. március 25.

21

KICSIKNEK–NAGYOKNAK

KICSIKNEK–NAGYOKNAK

KICSIKNEK

Gárdonyi Géza

A KIS CSACSI MEG A NAGY NYUSZI – Icike-picike kis csacsikat. – Mekkorákat? – Mint a fülem. – Nem lehet az. – De bizony. Úgy ugráltak, mint a szöcske. Gyere, nézd meg, ha nem hiszed. Odavezeti az anyját. Hát két kis nyúl ül ott a fű között. Éppen mosakodtak. – Jaj, mit látok? Mekkora két nyulat látok? – kiáltott a kis nyúl. – Nem nyulak ezek, te kis csacsi – szólt az öreg nyúl. Az öreg szamár, pedig azt mondta erre a fiának: – Nem csacsik ezek, te kis nyúl. És mind a ketten barátságosan néztek egymásra. Mikor jól megnézték egymást, a kis csacsi hazament a nagy csacsival és a kis nyuszi a nagy nyuszival.

SÜSSÜNK–FŐZZÜNK!

KAKASCOMB TEJSZÍNES-GOMBÁS MUSTÁRMÁRTÁSSAL, ZSEMLEGOMBÓCCAL Hozzávaló 4 személyre: 2 kakascomb, 2 sárgarépa, 2 fehér zselatinlap, 20 dkg gomba, 1 alma, 1 vöröshagyma, 3 dl tejszín, vegeta, só, néhány szem egész bors, 1-1 csipetnyi szegfűbors, mustármag, koriander, vadfűszerkeverék, 2 ek. mustár, 1 kávéskanál olaj, kevés fehérbor A zsemlegombóchoz: 2 ek. liszt, 1 csomag petrezselyemzöld, 1 kávéskanál olaj, 5 zsemle, 3 tojás, 10 dkg margarin Elkészítés: A kakascombokat megtisztítjuk, sóval bedörzsöljük, majd forró olajban megsütjük. Ezután külön tányérba tesszük őket, és az olajba tesszük a összetört fűszereket, majd beleöntjük a fehérbort. Belerakjuk a karikákra vágott sárga- és fehérrépát, az almát és a hagymát, majd a combokat is újra a lábosba tesszük. Lassan megfőzzük, közben felöntjük egy kevés vízzel, és ízlés szerint vegetával ízesítjük. Közben a tejszínt és a mustárt összekeverjük, majd a gombát felszeljük, és az átpasszírozott zöldségekhez adjuk. Ehhez keverjük hozá a tejszínes mustárt. Tálalásnál a combokat tányérra tesszük, zsemlegombócot adunk hozzá, és az egészet leöntjük a mártással.

22

2009. március 25.

TÁRKONYOS TAVASZI BÁRÁNYRAGU LEVES Hozzávalók 6 személyre: 40 dkg báránycomb, 5 dkg parasztsonka, 15 dkg gomba, 2 sárgarépa, 2 fehérrépa, 1 vöröshagyma, 1 fokhagyma, 10 dkg margarin, 2 dl tejszín, 1 füstölthús szaft kocka, 1 dl tejföl, petrezselyemzöld, csipetnyi őrölt kömény, 2 csipetnyi pirospaprika, 1 ek. tárkonyecet, csipetnyi szárított tárkony, vegeta Elkészítés: A bárányhúst megtisztítjuk, majd felkockázzuk. A margarint felolvasztjuk, majd hozzáadjuk az összepréselt fokhagymát, a köményt, a vegetát, és az egészet jól összekeverjük. Megvárjuk, amíg a hagyma megpirul, majd a pirospaprikát és a húst is hozzáadjuk. Megvárjuk, amíg elkezd forrni, ekkor a tejszínt beleöntjük, és beleszórjuk a gombát, illetve a felkockázott sárgarépát, fehérrépát, vöröshagymát és fokhagymát. Tárkonnyal, vegetával fűszerezzük, és beletesszük a szaft kockát, hogy még jellegzetesebb ízt adjunk neki. Amikor a zöldségek és a hús is kellő mértékben megpuhult, tejföllel behabarjuk, és hozzáöntjük a tárkonyos ecetet. Tálalásnál felaprított petrezselymet és sonkát szórunk bele, majd fogyaszthatjuk is.

Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Kicsiknek: A vendégek kérdezik, hogy mikor ebédelünk; Nagyoknak: Először ellenőrzöm, hogy tiszta-e a levegő A helyes megfejtést beküldők közül könyvcsomagot kap: Molnár viktor, Petőfi Sándor 47., 24207 Orom – Doline; Diósi Linett, Hunyadi János 76., 25243 Doroszló; Lábadi Tünde és Marietta, Ady Endre 34., 24321 Kishegyes

NAGYOKNAK

– Kelj fel, kis csacsi fiam – szólt hajnalban a nagy csacsi az istállóban. – Kiviszlek ma a mezőre. Hopp, felugrik a kis csacsi. Összeüti a bokáját. Jó reggelt kíván a mamájának és kérdezi a fülét vidáman megbillentve. – Mi az a mező, anyukám? – A mező – feleli a nagy csacsi –, nem egyéb, mint egy nagy-nagy zöld asztal. Olyan nagy, hogy az egyik szélétől a másikig sohase tudod végigenni. Ez tetszett a kis csacsinak. Táncolva ment az anyja után a mezőre. Amint ott legelésznek, egyszer csak odafut az anyjához a kis csacsi: – Jaj, de megijedtem. – Mitől? – Furcsát láttam. – Mit láttál?

A Körkép melléklete • Felelős kiadó: Vajdasági Magyar Szövetség, 24000 Szabadka / Subotica, Ago Mamužić u. 11/I. Főszerkesztő: Lovas Ildikó • Arculat, grafikai szerkesztő: Lackó Lénárd (e-mail: [email protected]) Nyomtatja: Rotografika Kft. • Megjelenik havonta. • A címoldalon Claude Monet: Giverny: Tavasz (1900) c. festménye látható.

23

III. évfolyam 3. szám március 25. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja. A nemzeti ünnep üzenete. Településeink életéből

Recommend Documents