Sxerfcesztöség:
Kárász-utca 9.
TcSafomtuian: 305.
E z y e s s t á m ára 10 BUér.
ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6'— egy hónapra K 2-—
Szeged, 914.
III. évfolyam 204. szám.
FERENC JÓZSEF. ö s z királyunk születése .napján felmagasztosult érzésekkel állunk meg egy pillanatra a világesemények szédületes forgatagában. 1830. augusztus 18-án született Ausztria-Magyarországnak, jaz az uralkodója, aki most az Európát átalakító világesemények középpontjában áll s aki nyolcvannégy esztendővel a vállán, még mindig fáradhatatlanul, sőt csodálatosan friss és meg-meg ujuló erővdl1 munkálkodik hir odaírnia népeinek jólétén és előrehaladásán. A király születése n a p j á t ünnepelni és visszapillantást vetni uralkodása kiemelkedő mozzanataira, sohasem volt ragyogóbb alkalom, mint most, amikor a király, mint népeinek legkitartóbb őre, maga mellié rendeli hü katonáit, hogy egyfelől északon, másfelől délen megvédje velük birodalmát az ellenséges népek ellen. Magyarországnak és vele együtt Ausztriának talán sohasem volt még szebb, jeleirtőségteljesebh ünnepe, miiht amilyen a mai. Hatvanhat esztendeje annak, hogy I. Ferenc József trónra ^került és irányítja Ausztria-Magyarország sorsát. Már 1843ban bejárta hazánkat, 1847-ben pedig, a mikor István főherceg pestmegyei installációján mint királyi biztos, jelent meg, jó magyar beszédével és bátor föllépésével egyszerre megnyerte a rendek szeretetét. Ezért mondta róla Kossuth Lajos .1843. március 3-i'ki beszédében, hogy „a Habsburg-ház nagyreményű ivadókára, Ferenc főhercegre, íki első föllépéseikor a nemzet szeretetét magáévá tette, egy fényes trón öröksége vár, mély erejét a szabadságból merití". A forradalmi tóseméjnyek azonban csakhamar megzavarták ifjúságának boldog nyugalmát. A szardiniai háború kitörésekor Lombardiába ment Radetzky seregéhez és ,1848. m á j u s 6-án részt vett a S. Luciái csatában, amikor bátorságával és hidegvérével tünt ki. 1848. május elsején foglalta el a trónt, de a magyar országgyűlés nem akarta elismerni Ferdinánd lemondását ahnak ellenére, hogy Ferenc József személyét m á r főherceg korában is a nemzet szeretete vette körül. Hiszen Kossuth, amikor megoldásul azt ajánlotta, hogy Ferenc József csak Magyarország királya legyen, 1848. augusztusában igy irt róla: „Jöjjön d> Ferenc főherceg ifjabb királynak Budára, a hol a nemzet mint egy legyőzhetetlen óriás fogja őt védeni a poklok ellen is." Minthogy azonban nem ment bele, szakadás var és a nemzet között. 1848—49-iki események,
ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.— negyedévre K 7 — egy hónapra K 2 40
Ferdinánd ebbe állott be az udKövetkeztek az aztán a passziv
Kiadóhivatal
Kárász-utca 9.
Telefonszám: 8 1 .
Egyes szám ára 10 Qllér.
Kedd, augusztus 18.
rezisztencia kora, .amely végül is a király és a nemzet kibéküléséhez vezetett. Széchenyi István gróf m á r 1857-től kezdve biztosnak tartott a kibékülést, m e r t Ferenc József tényeiből egyre világosabban látta, hogy a király p á r a f a n lelkiismerettességgel és semmi csalódás miatt nem csüggedő eréllyel keresi a módot, amellyel uralkodói tekintélyét és monarchiája nagyhatalmi állását összeegyeztesse a birodalmát alkotó országoknak és nemzetieknek, különösen a magyar nemzetnek jogos követeléseivel. Ez a terve a legteljesebb mértékben sikerült is királyunknak, . aki ezt tartotta élete legszebb és legtökéletesebb munkájának.
Azóta pillanatra sem zavarta semmi a harmóniát a nemzet és a dinasztia között. 1867-től a viszonyok nyugodtan fejlődtek Magyarországon és a szeretetnek az a kapcsa, amely a királyt a nemzettel egybe forrasztotta, dicsőséges uralkodása alatt mindjobban megerősödött, acélossá izmosutt s hogy most, amikor ismét elérkezett az ideje annak, hogy a király erre a szeretetre appellálva, hadba hivja a nemzet fiait, a nemzet akkori vezérlő szellemének, Kossuth Lajosnak a szavai válnak élő valósággá. Kossuth szavai, hogy Ferenc Józsefet az ő hü magyar népe „mint egy legyőzhetetlen óriás fogja védeni a poklok ellen is!"
A mai. napon budapesti tudósítónk azt táviratozta, hogy csapataink a Drina mellett döntő győzelmet arattak és a szerbek Valjevó felé menekülnek. Este a budapest— szegedi táviróvonal elromlott és azóta semmi jelentés sem érkezett. A vonal romlásának oka ismeretlen.
ma semmi hir nem jött. Általán ma éjjel nem érkezvén semmi távirat, a szegedi és az egész délvidéki, közönség a legújabb eseményektől el van vágva. Reméljük, hogy csupán vonalhiba támadt valahol, a mi érthető volna a hetek óta tartó, óriási forgalom-használatban s reméljük, hogy huszonnégy órán belül helyre állíthatják a távirati vonalakat.
A monarchia hadseregének Szerbiába való hir téten bevonulása nemcsak az osztrák-magyar—szerb háború eredményét dönti el, de jelentős, nagy hatással van az oroszok elleni h a d j á r a t r a is, mert a Szerbiával való végleges leszámolás után a monarchia ténylegesen is nagyobb erőt tud fölvonultatni a véres cár barbár serege ellen. A monarchia csapatai Bosznia felől is benyomultak Szerbiába és az ellenséget a Drina keleti parti magaslatairól Loznlca és Ljesnica közelében ezek a csapatok verték meg. Ahogy az északi had színhelyről jött legújabb hirek is mutatják: az Oroszország legyőzetéséhez fűzött remények is teljesen jogosaik és igazoltak. Az orosz csapatok hátrálnak )és igazán nem jelent semmit, hogy a hátrálást ők védekező harcmodornak nevezik. „Védekezésük" eredménye az, hogy a német és a z osztrák-magyar csapatok egyre beljebb vonulnak OroszLengyelországbain s mind jelentősebb helységeket foglalnak el, a jelek szerint egyszersmiindenikorra. Románia voltaiképen most mozdult meg: megjelentek az egész országban az általános mozgósításról szóló plakátok. Egy jelentés arról szól, ihogy Bulgária is hadiállapotban van már. Törökországról
Általános mozgósítás Romániában. Ruszcsukból jelentik: Romániában az általános mozgósítási plakátokát kiragasztották. Az általános mozgősiltás proklarnálása nagy örömet keltett a románság között. A Drina-mcnti
harcok.
Budapest, ,augusztus 17. Hivatalos jelentés étkezett az elmúlt éjjelen lefolyt és tegnap jelentett Drina menti harcokról, amelyek csapatainknak az 'erős ellenség feletti döntő győzelméhez vezettek. Az ellenségét Valljévó felé vertük vissza, számos foglyot ejtettünk el és sok hadi anyagot zsákmányoltunk. Az ellenség üldözése a legteljesebb mértékben folyik, csapataink csodálatra méltó bátorsággal' harcölitak az erős állásokban levő s szálúira nézve egyenlő erejű ellenséggel. Különösen kiemelendő a varsadi 16. számú gyalogezred, amelynek tisztijei és legénysége a legnehezebb viszonyok között a kiirályihü horvátok 'kipróbált, SZÍVÓS vitézségével indultak győzelmesl rohamra. A iharcok lefolyásáról szóló részletes hirek és zsákmányul ejtett győzelmi jelek közlése később következik.
í IÉLMA G Y A R O R S Z A G
A pénzügyi helyzet. Bécs, augusztus 17. Az osztrák-mag y a r bank vezéritiitfcára egy .újságíró előtt arról nyilatkozott, 'hogy a z ipari körök óhaja az osztrák-magyar bank •kamatlábának leszállítása 1 iránt mikor fog teljesedni. Azt ebben a pillanatban m e g mondani nem lehet. Bizonyos azonban, hogy a bank 'kamatláb polliltiiklálját egsisztikus szempontok nem vezérlik és :ha azok az okok, melyek a kamatláb eme lésnél mérvadók voltak, megszűntek, .a főtanács el fogja rendelni a kamatláb leszállítását. Különösen megnyugtató volna, b a az angol kamatláb 6, illetve 5 százalékra való leszállításáról szóló jelentések ibeigaziolást nyernének. ü r ö m m é ! konstatálható, hogy a legutóbbi napokban lényeges megnyugvás állott be és hogy a visszaözönlések immár túlhaladják a visszafizetéseket. A részvények- „,k>mbarc$rozáslBinak kérdése még a tanulmányozás stádiumában van, de bizonyosra vehető, h o g y a bankvezetőség határozatai nem látszanak szükkeblüeknek. Hitelpénztárák létesítése nincs -tervbe véve. Azok a szociális okok, amélyékinél fogva Németországban ilyen pénztáraikat terveztek, nálunk nem állanak fenn. A tőke ujiból való megnyitásának kérdése még nem aktuális ugyan, de bizonyos államérdek fűződik a tőkeforgalom megnyitásához. Elvárható, hogy a tőke az osztrákm a g y a r hadsereg döntő győzelme esetén, ami remélhető, ismét fölveszi tevékenységét. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) SEBESÜLTEK BUDAPESTEN. Budapestről táviratozzák: Ma reggel kiitenevenihaí Sábáénál megsebesült katonát hoztak Budapestre. A német császár a harctéren.
Berlin, augusztus 17. A Wolff-ügynökség jelenti: Vilmos német császár Berlinből a főhadiszállásra utazott. A polgármesterhez intézett átiratát -azzal végzi, 'hogy igaz ügyünket nem hagyhatja el a győzelem. Berlin, augusztus 17. A Woiff-ügynökség éjjeli jelentése. A főhadiszállásra utazó német császár fölhatalmazta a birodalmi kancellárt, hogy a birodalmi kormányzat területén a kormányügyeket önállóan intézze. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) A dánok elzárták a Keleti-tengert.
Fiuméből 'táviratozzák: A dán k o r mány, hivatkozva Dánia semlegességére, a Keleti-tenger .bejáratát elzárta. Ez a dánoknak a németekkel való együttoperálasát jelenti, mert hiszen a német hajók ugy is elzárták már a Keleti-tenger bejárarát az ellenséges hadihajók elöl. MIÉRT FOGLALTÁK LE A SÁRVÁRI SELYEMGYÁRAT? Budapestről táviratozzák: Két napja bejárta az összes lapokat az a (hir, hogy a katonaság lefoglalta a sárvári selyemgyárat. E -hírrel kapcsolatiban az az önkényes kombináció látott napvilágot, -hogv a gyár lefoglalása azért -történt, mert az francia tökét képvisel. Minthogy ebből a hirböl a vidéki közigazgatás sa jnál a tosiképen azt a téves következtetést vonja le, hogy a francia tökét képező vagyonokat önkényesen le lehet foglalni, figyelmeztetnünk kell arra, hogy a sárvári selyemgyártás hasonló a lőgyapot gyártással s miután a gyárban .nagyobb mennyi-
ségű lőgyapot volt készletben, melyre a hadvezetőségnek szüksége vollt és minthogy az 1912. évi 68. it.-c. 18. és 19. szakasza egészen világosan feljogosítja a had,vezetőséget a rekviziónak arra a nemére, amely a jelen esetben megtörtént, a hadvezetőség eljárása teljesen jogos volt, tekintet .nélkül arra, hogy a sárvári gyár francia tőkével alapittatoft-e vagy sem. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) A finn-svéd
Stockholmból patok a finn-svéd tak.
határon.
jelentik: Az orosz csahatárról visszavonul* --
A galíciai határvidékről.
Bécs, augusztus 17. A Corr.Durean éjjeli jelentése: Egyes, külföldi lapoknak a galíciai határvidéken elért állítólagos orosz sikereikről szóló híresztelései a legszélesebb ellentétben állanak a valósággal. Az oroszokegyes különítményeit, amelyek ihelyenkint néhány kilométernyire behatoltak a határhoz legközelebb eső területekre, Zalosz-ce, Bro-dy és Sokai! mellett, azonnal visszavetettük. A. határon való tevékenységük egyáltalában csak egyes védtelen határvidéki falvak kifosztására szőrit,kozott. Ezzel szemben több lovasosztályunk az orosz határon át messzire -nyomlullt be Oroszország belső területére.
Szeged, 1914. augusztus 18. hatalma tulaj donképen csak papíron létezik. A szakítás Franciaország és a monarchia között előtérbe tolta a Közép-tengeni érdekeket és eseményeket. Ott a konfliktus a tetőpontja felé közeledik. A mi derék flottánk -ég -a vágytól, hogy kimutassa a világnak, hogy a haza nemcsak a hadseregre, hanem a bátor flottára is építhet.
Ószerbia pár nap muSva a miénk 3 Bécsből táviratozzák: A Wiener Tagblatt jelenti, hogy Ószerbia gyors meghódítása küszöbön van. -Eddigi győzelme, inlk is az't mutatják, hogy Ószerbia meghódítása néhány nap múlva az egész vona'lon megtörténik. Moratórium
Olaszországban.
Rómából jelentik, hogy Olaszországban a moratóriumot elrendelték.
A SEBESÜLTEK. Budapest, augusztus: 17. A déli harctérről a fővárosba irányított sebesültek állapota igen kielégítő. Általában súlyosabb sebesült igen kevés van és a könnyebben sebesültek visszakivánkozása a harctérre és lelkesedésük, mellyel haderőnk hősi viselkedéséről beszélnek, igen nagy és a főváros közönségében megnyugtató és lelkes visszhangot keltett.
A L1ÉGE-I ÉS MÜHLHAUSENI GYŐZELEM JELENTŐSÉGE. A Vossii>che Zeitung e hóniap 11-én megjelent számában ezt irja: A mübllhauseni csatát nemcsak a né-p, hunéin a legfelsőbb hadvezetés is nagyfontosságú tökéletes sikernek mondja. Broze ezredes, aki a nagy vezérkarban szolgál, ma a sajtó képviselőivel tartott konferencián kijelentette, hogy a franciákra mért ez a csapás annál jelentöségteljesebb, mert hiszen Németország még csak a mozgósítás stádiumában van. A párisi Mutin azt -irta augusztus elsején, hogy Németországnak legalább tiz napra van szüksége a mozgósításra. De arról bizonyosan nem- is álmodtak a franciák, hogy a mozgósítás e tiz napjában ikét nagy siker lesz: Liége bevétele és a franciák mühlhuuscni veresége. Es ebben a két esetben egyáltalán nem véletlen szerencséről, vagy pillanatnyi síkéiről van 'szó, hanem' mind a két diadal tervszcriilcg elökészitétt cs jól átfontolt vívmány.
A galíciai határon.
A francia fölvonulás.
Bécsből 'táviratozzák: A galíciai határon kisebb csatározások foilyin-ak az oroszokkai.
Hogy a francia mozgósítás miként történt és (hogy például -kicsoda a franciák iővezére, azt megvilágítja a következő hir: A franciáknál augusztus másodika volt a mozgósítás első napja. Nyolc napra volt szükségük, hogy ezredeik útra készen legyenek, tehát -csak kilencedikén és tizedikén' kezdhették meg a csapatoknak a felvonulási helyre való szállítását. A felvonulást a keleti Határon három -hadi létszámon levő hadtesftnek kellett volna fedezni. Ezt a haderőt azonban már megverték a németek, akik már nagy erővel vonultak át Belgiumon, más oldalról pedig benyomultak Franciaországba, amikor a francia hadsereg legnagyobb része még a vasúton volt. A francia vasuitak pedig még békében sem' bonyolítják le kifogástalanul a forgalmat és igy nagyon valószínű, hogy a francia hadseregnek nem is lesz ideje föivonUlní és a német hadsereg a francia haderőt részleteiben fogja megverni, -túlnyomó fölénnyel. Ha még -két vagy három' olyan vereség-et szenvednek a franciák, mint Mühiliha-usenné! vagy Elzászban, ugy Parisban, Lyonban és Marseilleben kétségtelenül szocialista forradalom tör ki. A fővezér, Joffre tábornok szolgálat-ideiének legnagyobb részét az utászoknál töltőite, tehát nem csapattiszt és tulaj donképen nemi vezérkari tiszt. Az uitászcsapátoknái való szolgálat •semimiesetre sem'lehet jó előkészítő iskolája a modern hadvezérnek. iBBBussaai
A két szövetséges a tengeren
A Neues Wiener Tagblatt egy jól informált -cikke a monarchia tengeri akaióképességének kérdésével foglalkozik. Az érdekes fejtegetésnek a lényege a következő: — Ha ez a messze világokra terjedő háború egyik részről sem mutathat iöl döntő eredményt szárazföldi terepein, még inkább ugy van ez a tengeren. Ama most a partvidékeken történik, az csak előjátéka a rettenetes színjátéknak, a legkínosabb pontossággal véghezvitt mozdulatok'és játékok a főszereplőnek. Magától, értetődik, hogy az angol és német flotta a hadüzenet pillanatában nem rohanhat vakon egymásnak. A német flotta tudatosan cselekszik, tudja pontosan az idejét annak, mikor kell csatát kezdenie. — Ami eddig történt a tengeren, az világosan mutatja a szemben álló hatalmak stiilusát: a francia oldalon annyira hangsúlyozott összműködés körülbelül olyan eredménnyel járt, mint a kozákokkal való fölvonulás a szárazföldön. Egy tekintet a mappára. be fogja bizonyítani, hogv milyen értéke van a Keleti-tenger elzárásának, milyen haszonnal jár ez a német flottára, amely legnagyobb-ha,jójával is a Kaiser Wilhelm csatornán keresztül a legkönnyebben mozoghat a két tenger között. Hogy a jól bezárt és a német agilis hadihajótól s-akkban tartott Bal[ ti-flotta offenzívába mehetne át. ebben erősen kételkedni kell. Egyáltalán attól sem kell tartani, hogy az oroszok a Fekete-tengeren érhetnek el valami eredményt. Az a terv, hogy áttörnek a Dardanellákon, inkább kívánság, mint kivihető valóság. Semmi különösebb jelentősége sincs annak, hogy Portugália Anglia mellé áll. A fiatal köztársaság tengeri
Az összes harcterek legjobb és legáttekinthetőbb térképei legolcsóbb áron
Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.). aBSBsaffleaiBasiBasinaanQaia*
Szeged, 1914. augusztus 18.
Az erkölcsi fölény. (Saját tudósítónktól.) Nydívi széttagoltn sága miatt ellensége inik szabad prédának kezdték tekiinitaiiii monarchiánkat, imig végre a szerajevói vakmerőségre vetemedtek abban a hiszemben ihogy az első kívülről jövő támadásra ,s zer tarnál! ik egész államgépezetünk és könnyű diadallal osztozkodhatnak rajtunk. Ámde a sokszor bevált: Él magyar, áll Buda még, most is érvényesült a maga egész megsemmisítő erkölcsi és fizikai erejével. A békés időben bennünket oly sokszor félreértő nemzetiségeik telikében a király hivó szavára egy pillanat alatt oly lelki változás történt, amely ránk nézve megnyugtató, ellenségeinkre pedig egyenesen megfélemlítő, mert ép az ellenkezője következett be annak, amire számítottak. Az ellenség elleni gyűlöletben, a harci kedvben nincs külömbség köztünk, bármily nyelven beszéljünk is egyébként. Vagy ha van köztünk különbség, az csak annyi, hogy a hősi elszántságban és vitézségben vetélkednek egymással fiaink. Ennek a lélektani magyarázata pedig az, hogy bennünket az igaz ügy, az erkölcs kapcsol szét'fcéphetetlen láncokkal egymáshoz. Ugyanaz, amely összeköti Ausztria legkülönbözőbb népeit is egymással. Mert az igazság, az erkölcs nem üres ábránd, ihanam éltető, összekötő valóság. Az igazság és az erkölcs ereje elsimított köztünk miniden nyelvi, minden faji külöimbséget és egységes nemzetként vivja ugy a magyar, mint az osztrák a mi nagy-nagy küzdelmünket csaknem egész Európáival. Ellenben mit látunk bűnös ellenségeink táborában? Vegyük őket sorra. Szerbiából már ezrével vannak a szökevények Magyarországon, nem beszélve azokról, akilk a könynyebben megközelíthető bolgár határon át kerestek menedéket. Oroszország forrong. Nemcsak a kancsükaurahnot megutált ukrajnaiak, hanem maga a tősgyökeres Oroszország is. Franciaország, amelynél nyelvileg egységesebb állam vajmi kevés van a földtekén, megbízható jelentések szerint belső forradalom előtt áll. Amint nem is tehet az másképp ott, ahol már á mozgósítás idején itt is, ott is lázongtak a behivottak. Angliában igen jelentős, súlyos nevü férfiak nyíltan erkölcstelen dolognak bélyegzik, hogy a magát puritának tartó nemzetet belehajszolták a kormányférfiak ebbe a gyalázatos háborúba egy vad, ázsiai erkölcsű, gaz náció miatt. Ezek a forrongások, lázongások, elégedetlenségeik föltétlenül éreztetni fogják bomlasztó, züllesztő hatásúikat a harcmezőn is. Sőt máris éreztették. Ami eddigi vereségeket szenvedtek ugy a nemetűk részéről, mint a mi részünkről, erről tanúskodnak. Ebben az óriási harcban nemcsak fegyvereink, de erkölcseink fölénye iis fog diadalmaskodni. A nyelvi egységnél sokkal nagyobb összekötő kapoos a mi szent, a mi igaz ügyünk, amdly megingathatatlanul áll azon a szilárd erkölcsi bázison, mely létrehozta az osztrákmagyar birodalom népeinek a lelki egységét.
Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN
Ocmcgcflzlctbcn
3
IMLMÍÁGYAjRO'BSZAS
Nincs miitől félnünk, nincs semmi okunk a gyáva kishitűségre, rn-ert az igazság ereje diadalmasan föléje fog emelkedni minden gazságnak. Hogy halálhörgés,ek közepette és vértengereken kell keresztül gázolnunk, nem a mii bűnünk, mi — tiszta kézzel ragadtuk meg a fegyvert.
U f l S á f
ElCfiÖ
szállító Szeged, Jókai-utca 1. sz. Telefon 34.
But
°rgzá1Utásokat
ben
é s
hely-
v,dékre
» berakt&rozást száraz raktár helyiségben eszközöl
SZABOTT ÁRAK ! * «a 06
VERSENYARUHAZ
tf)
N >
00
h Beforraálus palota — Gőzfürdővel szemben. h O O «ű N
Alkalmi vételek!
tf)
«X 06
Vászon blousok Himzett női ingek Cloth női kötények Mosó pongyolák Női fodros nadrágok Női cloth alsók
K „ „ „ „
1.50 1.96 1.96 3.50 1.96 1.96
ETTAMINOK, SZÁDAK, CREPEK, KARTONOK. VÁSZNAK, NŐI SZÖVETEK H Í M Z É S E K . KEZTVÜK, H A R I S N Y Á K
h h O 00 < N tf)
É S SOK EZER M Á S
CZIKKEK
bámulatos olcsó árban lesznek elárusítva. ===
SZABOTT ÁRAK !
= =
o
H H S»> 30 >
*
tf)
N > 00
o H H
30 >
K
Az okkupáció. (Saját tudósítónktól.) A közelmúltban lejátszódott és .a közeljövőibein lejátszódó események a 'néhány év előtt annektált BoszniaHercegovina okkupációjának az aktualitás érdekességét adják. Hogy és minit történt ez, mik voltaik az okai, Ikdk a 'végrehajtói, és milyen, események és jelenségek tették szükségessé? A 70-es év óta az európai hatalmaiktól eserltónlhagyott törők (földön lakó keresztények 'megint az orosz cárba vetették reményeiket, kinek konstantinápolyi köveibe, Ignatiev egyre szőtte a felkelés szálait. 1875. Hercegovinába!! zendülés támadt az adószedők miatt, mely csakhamar Boszniába, sőt még Szerbia: és 'Montenegróba, is átibarapódzoltt; ez országokban orosz ügynökök és a rubel már régebben, elő,készítették volt a talajt a felkelésre. iA törökök ez alkatommal is későn fogtak a felkelés ileveréséhez, az európai diplomácia ipedig felismerte, hogy azon esetben, h a inem sikerül a boszniai felkelést elfojtani, a keleti kérdés feltartóztathatatlanul inlapirendre kerül. Andrássy külügyminiszter ez okból a portát '(1875. végén') adóelengedésre, reformokra és Iközboesánat kihirdetésére iparkodott rávenni, midőn pedig felszólalása eredménytelen imiaradt, 1876 májusában Bismarck és Ooresakoo-ml közösen a 'ber,ll:nii memorandumot .szerkesztette, melytón lutőljlára kísértették meg a hatalmak a portát kielégítő és igazi reformok életbelélptetésére 'bírni; a hatalmiak határozottan arra 'figyelmeztették a ifényes kapuit, hogy ily reformok nélkül a hűbéres szláv államok félkentartása és ia török birodalom területi épségének fen'bartásla lehetetlen, a porta vonakodása esetére pedig közös fellépést helyeztek kilátásba. iA lázadás ezalatt egyre terjedt és a porta helyzete naponta válságosabbá lett. Bkkior a fanatikus szofták a szultánt az orosz éraélmü Mahmud piasa elbocsátására ,kényszer itetlték, mi több: Abdul Aziz szultánt magát is letették és előbb Murádot, azután ennék öccsét ültették la trónra, Abdul Hamidot, ki Midhát pasára ibizta a szükséges és korszerű reformok életbeléptetését. Oroszország .azonban uniár imém tudptt ós rom is akart várni, mig az ii.ge testté válit, hanem minit az 'Abdul .Keriim által meggyőzött szerb félkelők proték'torla Ultimátummal fonyegétte a portát. Ismeretes, hogy az orosz kormány a forradalma párt és pánszláv áramlat (hatása alatt azután icgymaga sietett ia. balkáni keresztények, elsősorban a tólgárök felmentésére és hagy az 1877—1878. évi nagy háborúnak a san-stefanéi tóke vetett véget, mielyet azután la tórlini kongresszus lényegesen módosított. A berlini kongresszus Bosznia, sorsát iís eldöntötte. Ausztria-Magyarország imár 1876. óta érezte a boszntlaii felkelés .kelilemetler, Ihatásá't; nevezetesen a horvát földire menekült felkelők eltartása és tervezett visszavezetése okozott az udvari és politikus körüknek sok gondot. (A menekülték 'fomtarttása 1877. több minit 3 millió forintba került.) De az udvar .más terveket is szőtt. Nemcsak szabadulni óhajtott a kellemetlen, vendégektől, hanem a miindnntialan megfújj,Utó ifelikelésék kutforrását is akarta betemétni; ile akarta csilllapitani a monarchia tüszomsizédságában elhatalmasodó pánszláv áramlatot ; .megakadályozni akarta továbbá Szerbia ós Montenegrónak összejátszását; válósiziinüen oly Iterületi zálogra 'is kivánt szert, tenni, mélynek birtokában a török birodalom közelgő felbomlása^ kor a többi örökössel szemben követeléseit érvén yesithesse.
MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN
SZT. ISTVÁN
0
ÓVAKODJÉK
0
S Ö r t . az UTÁNZATOKTÓL!!
4.
Szeged, 1914. augusztus 18.
DfiLMAiGYABOBSZAO 1
HÍREK
Ezen és (hasonló oikak érlel ték meg © boszniai okkupáoió tervét. ,A berlini konírrasiszuis, engedvén Andrássy Gyula sürge0000 íósénák, julius 13. egyétóritőcn .a szerződés XXV. cikkében kimondóttn, hogy AusztriaKezdődik a kábelkáboru Magyarország Boszniát és Hercegovinát megszáühatja és igazgathassa; © noviblazáni Berlinből jelentik: Anglia 'kezd az ame.sziaudzsák ©zon-ban ezentúl is © török korrikaiaknak kellemetlen lenni. Kitűnt, hogy a mány fonhat ósága lailalt't maradjon, d.e Auszchiffre-táv,iratot, aimiit Svédországinak ameritria-Magyaronsizág ott is teurthiait helyőrsékai követe küldött, Anglia elfogta és az Angeiket és az utalkat is megszállva- tarthatja, hogy ezáltal a .laikosság saabadságia ás jólétié glián keresztül vezetett kábelvonalat elzárta. biztositva legyen. A ifelhatlatimazáis alla.pján Amerikát tehát Anglia eljárása igen közelről fogott © bécsi fkiormány iaz oklkuipáció rneg- érinti, tmierit ha Amerika Európával saját kákfeadéséhcz, arninidaiméllietít, hogy © imiagyar belvonalaim beszélni alkar, ez csak Anglián országgyűlés, ugysziinte a. bécisi birodalmi keresztül ós Anglia engedelmével történhetik. gyűlés bárminemű hódító 'kialiaind ellen már Vájjon neim fogja-e az Amieri,kát gondolkodóelőzetesen is a leghatározdttlaibban tilt©,kő- ba ejteni? zett.
S Z Í N H Á Z I CUKORKÁK,
— A szegedi katonanap. Szeged társadataiának vezetői nagy lelkesedéssel foglalkoznak a, katonainap előkészítésével, A katonanapot nem 18-án, ihanemi 20-án tartják mieg. A program szerint, amelyet Somogyi Szilveszter dr. főkapitány állított össze, reggel a templomokban tartandó Szent Istvánnapi miséken megkezdik már a gyűjtéseket. Délben a korzón, ha lehétséges, katonazene hangversenye mellett a sétálóközönség között gyűjtenek a hölgyek. Délután. 6 órától 8 óráig a városiháza erkélyéről tárogatón hazafias dalokat játszanak, buzdió, lelkesítő beszédet intéznek a 'közönséghez, az összes dalárdák énekelnek, a cigányzenekarok muzsikálnak, a belváros különböző pontján, a fölállított urnáiknál pedig folytatják a gyűjtést. Nyoic órától kilencig tűzijáték lesz a Széchenyi-téren, kilenc óraikor pedig: a Korzó-mozi előtt, ahol este előadásit tartanak a színtársulat itt tartózkodó tagjai és dilettánsok is egynéhányam, Ma délelőtt tizenegy óraikor Somogyi Szilveszter dr. elnökilésével gyűlést tartottak a katonanapot rendező hölgyek és fölosztották egymás között a teendőket. Elhatároz tűk továbbá, hogy árusítani semmi mást nem fognak, csak kokárdákat, levelezőlapokat és virágokat. A gyűjtés céljára urnákat álditanaik föl, aiholl úriasszonyok és leányok szólítják föl szíves szóval a járókelőket az adakozásra. Körülbelül' kétszáz urileány jelentkezett már eddig, hogy perselyeikkel járja be az utcákat. A hölgyek a következő helyeken fölállított urnáknál gyűjtenek: Raskó Istvánná a Templom-téren, Holtzer Eimüné az ujszegedi bejáróinál, Vajda Sándorné a Klauzáltéren, d,r. Turcsányi Iimréné a Tisza-szobor előtt, Polgár Lászilóné a Széchenyi-téren, a Kék Csillag előtt, Németh Kálmán ezredes né a Kilauzá'lrtéren, Nónay Dezső ezredesné a Széchenyi-téren, Eremits Lászlóné a Tiszaszálloda előtt, özvegy ,Gsontos Imrémé a felsővárosi templomi előtt, Abafíy Rózsilka az alsóvárosi templomi előtt, Veszíts Lajosné és lovag Worzikovszky Károlyué a Széchenyitéren. — A szegedi iskolák megnyitásáról. Szele Róbert dr. szegedi tankerületi iöigazgató a szegedi iskolák megnyitási kérdéséről a következőket mondotta: — A vallás- és: közoktatásügyi minisztériumiból eddig még semmiféle értesítést nem kaptam. Az érettségi javitővizsgálaioi-at, ha erre vonatkozóan küllőn utasítás merni érkezik, szeptember első napjaiban okvetlenül meg fogom tartatni. Nem tartom: valószínűnek, hogy az előadások rendes időben kezdődjenek meg, hiszen az iskolák helyiségeit korhazakká alakiictták üt vagy koionukat he lyeziek el bennük, azonkívül a umárok köziil is ;gen sokat behívtak a katonasághoz. Hu a megnyitást elhalasztják, a javPj osztályvizsgakat nem tartjuk meg szeptemberben, hanem csaK a megnyitás eiött és pedig azért, nogy a vidéki tanulóknak ne okozzunk ezzel káiön költséget és fáradságot. Egyébként a minisztérium értesítésének a nét valamelyik napján okvetlenül meg kell érkeznie.
rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r
B a r ! a Ágoston fogtechnikus m
SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ.
=
TELEFON 1364.
-SSBflflBHBBBBflilflBflBB
Szegeti, 1914. augusztus 18.
Korzó-mozi nyári helyiségében.
k é l nagy sláger
Dráma 2 felvonásban.
Dzsungel dráma 2 felvonásban.
DELMAG YA RORSZAG — Bebel is fegyvert fogott volna . . . Ezekben a háborús napokban nem érdekesség nélkül való, ihogy a szociáldemokrata párt vezér emberei, aikiik tudvalevőleg a háborúnak elvi ellenségei, hogyan gondolkoztak egy Oroszországgál való háború eshetőségéről. Különösen a szociáldemokrácia egyik legkimagaslóbb alakjának, az elhunyt Bebel Ágostonnak szavai aktuálisak, aki 1907-ben az essen! pártkongresszuson a következőket mondotta: — Körülbelül hét év előtt kijelentettem már, 'hogyha háborúba keverednénk Oroszországgal, amely országot én .miniden kultura és minden elnyomott ember ellenségének tartok, nemcsak saját országában, ihanem egész Európában s nálunk Németországban! .is, mert rá támaszkodik elsősorban a német reakció, akkor éri, öreg fia, készen lennék puskái ven ni a vállamra s a háborúba menni Oroszország ellen. Talán nevetnek ezen, de én nagyon is komolyan veszem ezt a kijelentésemet. Néhány év oniáva ünnepeljük meg a Napoleon uralma elleni tiroli, fölkelés százéves évfordulóját. Akkor sok öreg ember ment a háborúba s hasonló esetben én is ugy tennék. fíebelnek ezt a kijelentését azóta sokszor citálták s általános volt a vélemény, hogy ez lesz a szociáldemokraták álláspontja, ha valaha háborúba keverednénk Oroszországgal. Á következmények megmutatták, hogy Bebel fölfogását az egész munkásság osztja. — Halálozás. Özv. Pórer Ferencné, született Bokor Franciska vasárnap meghalt. Bokor Pál helyettes-polgármester és Bokor Károly nővérüket gyászolják a .megboldogultban'. Temetése héttőn délután négy órakoi volt. Az engesztelő gyászistentisztelet, kedden reggel 8 órakor lesz a rókusi templomban. — Börtönre ítélt nazarénus katona. Az uj katonai bűnvádi perrendtartás alapján, ma délelőtt volt az első nyilvános katonai tárgyalás a szegedi hadbiróságon. Nagy Károly 22 éves hódmezővásárhelyi születésű, a szegedi 5. honvéd gyalogezred közlegénye volt a vádlott. Az a bűne, hogy julius 27-én megtagadta a fegyverfogást azzal az indokolással, lvogy ő nazarénus és vallása tiltja a fegyverfogást.. A tárgyalás elnöke Németh Kálmán ezredes volt, aki néhány szóval ismertette az uj törvényt és üdvözölte a bíróság tagjait és a megjelenteket. A tárgyalást Szerdahelyi tLászló alezredes-hadbíró vezette. Ülnökök voltak: Böhm és Sávay századosok és Fülöp Gábor főbadiniagy. A vádat Zsifkovics hadibirÓHfőhadnagy képviselte, a vádlottat Szende Vilmos dr. főhadnagy védte. A vádlott katona beismerte, hogy a fegyverfogást megtagadta. A vád- és védőbeszéd elhangzása után a bíróság ítélethozatalra vonult viszsza és Nagy Károlyt biimösnek mondották ki függelem sértésben, amiért két év és hat hónapi siilyosbitott börtönre ítélték. Az ügyész megnyugodott az Ítéletben, az elitélt és a védő felebbeztek a budapesti honvédlfőtörvény-, székhez. Piaci árak.
Az előadás alatt a
harctérről érkező táviratok vetítve lesznek.
Rossz idő esetén az e l ő a d á s
Korzó Moziban tartatik meg.
Káposztafej száza Káposzta savanya Krumpli Gyökér Sárgarépa . . . Torma Foghagyma Vöröshagyma Marhahús sütni levesnek paprikásnak Borjulius eleje hátulja Sertéshús Zsir Juhhús Tej Tojás Kenyér fehér » barna Disznó élő súlyban
|Kor.-tól Kor.-ig
dbja kilója
—.06 —.14 —.06 n „ 1 -.14 —.14 B -.50 —.40 —.20 » 1.40 1.30 „ 1.20 „ 1.80 1.80 „ 1.60 „ 1.60 1.20 literje —.18 dbja —.04 kilója —.44 „ —.40 1. —.—
Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Vérnay L.
—.08 —.16 —07 -.18 —;18 —.60 —.50 -.30 1.50 1.40 1.30 2.— 2.— 2.— 2.— 1.30 —.20 —.05 — .— —.— —
R E U T E R OSZKÁR nagybecskereki főkapitány, fajbaromfitenyésztőnek nagyszerű találmánya a (TSrrényM védlegy.)
„PATKANIN"
Szabadalom.
patkányirtó szer (nem méreg), mely emberre és házi állatokra nem á r t a l m a s
Blzfos speteijéFt jsláíiáo!
i adag ára 2 topona.
Kapható utasítással és felvilágosítással együtt a PATKÁNÍN-gyár szegedi képviselőjénél: 'WOLF K A R O L Y B o l d o g a s s z o n y - s u g á r u t 5. s z á m , aki
a szakszerű irlást is elvállalja jótállás mellett.
Szeged szab, kir. város adóhivatala.
Adófizetés iránti
hirdetmény. Alulírott városi adóhivatal ezennel felszólítja mindazokat, akik a városi adófőkönyvben előirt és az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében esedékes adó, valamint a Sövényházi és Martonosi ármentesftő társulati-dij és orsz. gazd. munkás- és cselédsegélypénztárt illető hozzájárulási díjtartozásukat e hó 15-éig be nem fizették, hogy azt járulékaival együtt, a jelen hirdetmény köz hirré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 25-élg az alulirott városi adóhivatalnál annál Is Inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a z á logolási eljárás meg fog indíttatni. Szeged, 1914. évi augusztus hó 17-én. Városi adóhivatal. Szeged szab, kir. város adóhivatala.
Hitközségi-adófizetés iránti
hirdetmény. Alulírott városi adóhivatal ezennel felszólítja mindazokat, akik a zsidó hitközségi és református hitközségi adófőkönyvben előirt adótartozásukat (az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a alapján) e hó 15-éig be nem fizették, hogy azt járulékaival együtt, a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 25-éig az alulirott városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a záiogolási eljárás meg fog indittatni. Szeged, 1914. évi augusztus hó 17-én. Városi adóhivatal. Szeged szab, kir. város tanácsától. 34866/914. tan. sz.
Versenytárgyalási hirdetmény. A Népkertsornak bazalt avagy gránit vagy ezekhez hasonló minőségű nyers kockával való burkoiása s azs zal összefüggésben levő feltöltési és ágyazat készitémunkák vállalati uton leendő biztosítása iránt f. évi szeptember hó 5-én délelőtt 10 órakor az 1. tanácsi ügyosztályban (Városi bérház I. emelet) tanácsi jóváhagyas fentartása mellett zárt ajánlati versenytárgyalás íog tartatni, illetve az ajánlatok ugyanazon helyen es időben nyilvánosan felbontatni fognak. A szabályszerűen kiállított s pecséttel lezárt sértetlen borítékban elhelyezett s közvetlenül vagy posta útján beadott ajánlatok a következő feliratú borítékban : „Ajánlat a 348-36/914. sz. versenytárgyalási hirdetményben kiirt Népkertsor kocsiútjának rendezési munkáira" 2000 kort óvadékképes értéknek tanácsi letétbe helyezését igazoló letéti nyugtával látandók el s az árlejtés napjának délelőtti 10 órájáig a tanácsi iktató hivatalba (Városháza földszint) nyújtandók be. Az óvadék Szeged város letétpénztáránál helyezendőkel s az árlejtést megelőző nap déli 12 órájáig fogadtatnak el. Azon pályázók, kik ajánlatuk benyújtásakor Szeged sz. kir. város hatóságával üzleti összeköttetésben még nem állottak, illetőleg előtte ismeretlenek, tartoznak szállító képességüket és megbízhatóságukat azon kereskedelmi és iparkamara bizonylatával igazolni, melyhez vállalatuk telepe szerint tartoznak. A vállalati feltételek és ajánlati mint fenti ügyosztályban a hivatalos órák alatt betekinthetők és rendelkezésre állanak. Ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. Végül a hatóság fentartja azon jogot, hogy a beérkezett ajánlatok között az ajánlott árakra tekintet nélkül szabadon választhasson. Szeged sz. kir. város tanácsának 1914. aug. 13-án t. ü. BOKOR PÁL, h. polgármester
6
D É L M AG Y A R Ö R S Z Á G Gyomorbajosok dicsérik a Leinzinger-féle gyomorcsepp jó hatását Üvegje 80 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged
APROHIRÜETESEK,
C s l f p k @ » és szövetfüggönyök nös gondal vegyileg tittatnak olcsó árak lett és rövid idő
külötiszmelalatt
Legjobb hajfestő az országosan elismert Leinzinger-féle Ara 2 korona, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárába Szegden, Széchenyi-tér 520
LUCZA JÓZSEF
kelmefestő és vegytisztitónál Laudon-utca 9., Valériatér sarok. Telefon 994. Gizella-tér 3. sz., Baloghpalota. Telefon 1055. Fióküzlet: ZENTA, Főtér Zenta és Vidéke Takarék házában. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, Szegedi-u. 8.
F á j ó s f o g á r a vegyen mielőbb a hires Leinzinger-féla f o g c s e p p b ö l üvegje 50 fillérért kapható Leinzinge r Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi tér.
Modern képkereteket ü
FÉRFI SZABÓ
legfinomabb kivitelben a legrövidebb idő alat
=
Opostián-B. Ii BtjH-H. sápok (Politzer-ház.)
H Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmúlik a Leinzinger-féle . inahaj s z e s z " által.Ara 1 kor Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250
O
F
É S
F
E
R
T Á R S A készít
Iskola-utca 18.
Szeged szab, kir. város polgármesteri hivatalától' 6214/1914. eln. sz.
Hirdetmény. A m. kir. Belügyminister Ur 148589/1914. számú körrendelete folytán közhírré teszem, hogy ugy a saját, mint a szövetségeseink hadseregéhez (haditengerészet, honvédség népfölkeléséhez) tartozó sebesültek és betegek tartózkodási helyéről és állapotáról szóló értesítéseket kizárólagra Vörös-Kereszt-Egylet budapesti és bécsi értesítő irodái adják meg és pedig csak írásban vagy táviratilag. Szeged, 1914. évi augusztus hó 16-án. |
B
O
K
O
R
PÁL,
' h. polgármester ta rs sara h K m ts i? h h st r a r • m b m m h m m a m • le ss SZEMÜVEGEK ff. s • ORRCSIPTETOK S5
9• í£ IS lí JS
h LORGNON H
ORVOSI
RENDELETRE
E L S Ő R E N D Ű
m
02 m CZIKKEK
ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN ÉS MÉG EDDIG SZEGEDEN NEM LÉTEZETT m.csá
k n m m
kaphatók
S3 m
OPTIKAI MÜINTÉZETÉBEN
SZEGED, Széchenyi-tér Í6.
14. Békéscsaba—Arad.
Oda
Postavonat
M
E
N
E
T
R
E
N
D
J
E
.
Hogy ezen vonatok mily mértékben vehetők polgári utasok által is igénybe, az külön hirdetménynyel tétetik közzé.
nyugoti p. u. —Temesvár-Józsefváros Oda Vissza_ Posta-1 Postavonat vonat Állomások 729 ! 728 7-« 745 ind. Budapest ny. p. u. . ere. 65? 8£ érk. Kőbánya alsó p. u. jind. 6 6) 820 ind. (érk. 637 8£ ind. . érk. Pestszentlörincz . 615 900 Vecsés 551 930 Üllő 5£ 95 Monor 504 10>ü Pilis 42 10* Alberti-Irsa . . . 342 11)9 érk. j Czegléd ind. 2_3 1245 ind. érk. IV 1" ind. Nyársapál érk. 11 13, Nagykörös 105 löt Katonatelep 2)4 érk. \ Kecskemét (ind. 12£ 228 ind. j (érk. 12£ (Fülöpszállás 3) 3£ ind. Páka . érk. l2oo 33 érk. (ind. 1123 35) ind. Kiskunfélegyháza lérk. 1105 430 ind. Szentkút . érk. 1038 . . . . 1107 452 Csengele . . . . 944 5J> Kistelek 904 603 Szatymaz . . . . 831 629 Kiskundorozsma . 807 644 érk. Szeged rend. p. u. jind. 7 7 48 ind. jérk. U 758 ind. Szeged . érk. 703 814 érk. (ind. 6£ 817 ind. Szöreg jérk. 64? 842 ind. Óbéba kitérő . . . érk. 6£> 9944 " » Oroszlámos . . . 600 érk. Vaikány '(ind. 5" . . . . 10oe ind. (érk. 453 10« ind. Mokrin . érk. 430 1114 érk. Nagykikinda . ind. 3«
2. B u d a p e s t
(Nagybecskerek 6.) Nagykikinda . Szenthubert . Zsombolya . (Nagybecskerek 7) 12" ind. Zsombolya . Klári szőlők 1 05 Qyertyámos 1 30 Berekszó . , 1 53 Szakáiháza 2": 239 érk. Temesvár—Józsefv (Arad 15, Báziás 4, Módos 11.)
113? ind. 1201 ind. 1223 érk.
érk. érk. ind.
329 300 236
érk.
2"3 1 J31 1°' 1245 12"
ind.
17. Nagyvárad — Szeged-Rókus- -Ujdálja
Vissza
Oda
Állomások
Postavonat
8013 944 ind. Nagyvarad . erk. jind. 925 424 érk. Ősslpuszta 425 ind. jérk. 9 "A 458 ind. Váradles . érk. 850 5*0 820 Cséffa 734 62S Nagyszalonta 700 érk. jind. 6« 716 ind. Kötegyán 624 jérk. 612 835 ind. Sarkad . érk. 853 r> Gyula 52§ 9® érk. Békéscsaba 418 jind. 921 1117 ^nd. jérk. (Arad 14) 12Ö7 ind. Csorvás lS . érk. 12£ érk. jind. 12® 109 ind. Orosháza jérk. 147 ind. Vásárhelykutas . érk. 12£ 2£ érk. jind. 1)14 239 ind. Hódmezővásárhely jérk. . 1103 o: 317 . érk. I 107S ind. Algyő S 340 jind. s 1003 érk. jérk. 5 9)8 ind. Szegetí-Rökus I3 . érk. S 8 5 5 45tJ ind. Röszke jind. = 837 513 érk. (Horgos jérk. 834 5?0 ind. I (Obecse 25) 545 ind. Morgosi Királyhalom . . . . . érk. 8L » 6ö! » Palicsfiirdö 750 62: érk. I Szabadka 727 . . . jind. 804 ind. I (India 23, Baja 16, Zenta 24) i érk. 53Ü 833 ind. Sebesicspuszta . érk. 53) 901 502 Tavankút . . . . • • • • 938 4 Bajmok 10"3 400 Babapuszta 10 33c Nemeshalom 1101 23 Nemesmiütics 112: érk, I Zombor jind. 2 »a 12°°1 ind. f jérk. (Baja—Újvidék 19, 20) 151 123' ind. Bükkszállás . érk. 12 J04 Bácsszentiván 123 142 Szond 1229 158 (ind. 11 sc V érk, (Gombos 2 ind f (érk. 115C (Szabadka 18) 2 » ind, Erdőd . érk. U 81 248 érk (ind. inc3 2 53 ind, Oálja jérk. 10 310 érk Ujdálja . ind. 10* (Ujdombovár—Bosanski Brod 39) L
601
(Nagyvárad—Szeged-Rókus 17) ? 102? ind. Békéscsaba érk. a. 1053 ind. Újkígyós MÁV érk. §11' érk. Kétegyháza ind. < 11® ind érk. érk. 2 ' t e ind. Lökösháza Kürtös g Itf Sofronya ind. N 1 — érk. A-ad (Temesvár-J. 15) S 128
45?
486 3® 348 319 2® 2)3
]46
16. Szabadka--Baja -Bátaszék—Ujdombovár. 0 da Postavnnat
Vissza Posia-
vonat 4011
Állomások
4012
(Budapest-Ferenczv.—India 23)
8"60; ind. Szabadka 8 ind. Csikéria 921 érk. (Bácsalmás 93G ind.) (Regöcze 15 a) 1023 ind. Bácsbokod-Bácsborsód 1J15 „ Bajamátéháza 1138 érk. (Baja 1J58 ind.) (Zombor 19) 12*5 ind. Pörböly 1" 1 33índ.j Bótaszék 223 ind. Mórágy 309 „ Hidas-Bonyhád 3-'? „ Szászvár-Máza 451 „ Kárászköblény 535 „ Mágocs 606 érk. Ujdombovár
érk. érk. jind. jérk. . . . . érk. jind. (érk. érk.
(jft érk. „ „ „
ind.
(Zagreb M4V. 38)
703 624 550 535 453 423 328 3 08 233 I3 1 32 109 12" 1129 1040 947 900
25. Horgos-Z8nta—Óbec8e—Újvidék. Oda Postavonat
Vissza Postavonat
Állomások
4.308
4315
(Szeged-Rokus— Ujdálja 17) 5 « ind. Horgos érk. 935 911 6«7 „ Martonos 648 „ Magyarkanizsa m 7 16 „ Adorján gOT 74Ü érk. (Zenta jind. 7S4 802 ind.) (Szabadka 24). jérk. x 712 850 ind. Ada érk. fj 61° 917 ,, Mohol „ í 612 940 „ Péterréve . . . S 539 10" p 506 1026 fnd.j 5 45a 1113 ind. Bácsföldvár érk. t 4*8 12") » Csurog •9 3 „ 12*9 „ Zsablya 2, 2« „ 114 „ Boldogasszonyfalva U 204 152 . Temerin 1 204 „ Tiszaistvánfalva 109 „
224 22' 259
Ín5:tVaskaPu • • IS: érk. Újvidék ind. (Budapest-Ferenczv.—India 23)
I. B u d a p e s t Oda Postavonat
nyugoti
12*9 1237 1204
p. u . — M a r c h e g g — ( W i e n ) . Vissza Postavonat
Állomások
163 | 189 182 155 824 ind. Budapest ny. p. . . érk. ~51| 965 322 940 204 811 r, 945 312! 205 812 h S Rákos rend. p. u . j g ; 321 934 232 92? „ Rákospalota-Ujpest „ 212 253 922 „ Dunakeszi-Alag . „ 913 222 3 09 922 )» 85S 121 340 1011 n Vácz . . . 8-7 122 402 102; n Nógrádverőcze . 75! n 112 42S 1022 » Nagymaros . . <4C » 1211 444 1111 » Zebegény . . . ' n 1221 7** 4575 112 Szob 1211 701 ' n Garamkövesd . _ 11 1 1571 —644 5* 1112 » 530 122° érk. Párk my-Nána . jind. o — o 62' 111147' . 6* jérk. 540 1212 ind. —; »o512 61° 121° ind. Köbölkút . . . . érk. -uo1122!n p 1022 c ö l 621 121 n Kiirt 121 » 621 122 - 1022 " 5— 712 112 ÍJ Udvard . . . • >», 102i > 421 (ind. 71° 1022 S 422 745-I"'< 2Í érk. Érsekújvár . . (érk. 911 > 4Ü| ind. 222 822.i§ ind. Tótmegyer . . . . érk. 3Ű 948 Tnrdoskedd . . • » 91LÍ? 311 812ÍS 8 1 2 | 3Ű 312 8^13 322 n Vágsellye . . . 821* 32 822! 922 322 érk. [ Gaiánta . . . . jind. 80!; 222 2; 922, 322 ind. jérk. 71°' 2,6 912- 412 ind. Németdiószeg . . érk. 712! 10— 455 n Szencz . . . . 6iZi 1012 512| n Cscklész . . . 622, n 521 n Pozsonyszőlős . 11 n 622 12 1122 51 érk. [ Pozsony . . . jind. 440 1121 7*t| ind. jérk. 12Ü 431! 1121 122 73; érk. 112 74! erk. [ Dévényujfalu . (ind. 40l'j 122 757 ind. (érk. 401 1011 10Ü 112 813 érk. Msrchegg . . . . ind 3**! (Osztrák-magyarállamvasút)
156
•
»
*
•
522:
12°" érk. Wien stb. . .
KanaHHMiBBEDiaHI NYOMATOTT"VARN4Y
Vissza Postavonat
Állomások
620
8 22
VEZETÉSE ALATT KÉSZÜLNEK
ÉS EGYÉBB OPTIKAI
A hadi-msnetrend szerinti postavonatok.
vonat
SZftKPPTBKDS
L A T
Magyar kir. államvasutak.
Posta-
IS.
Szeged, 1914. augusztus sS:
KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. SZEGEDEN. KÁRÁSZ-UTCA 9.
»
• Ind. |
1233!
7gü
