II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM DECEMBER FORINT A MUNKÁSPÁR T KÖVETELI. (írásunk a 4. oldalon)

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 2007. DECEMBER 6.

150 FORINT

A MUNKÁSPÁR T A NYOMOZÁS FOLYTATÁSÁT KÖVETELI (írásunk a 4. oldalon)

2


BALSZEMMEL Thürmer Gyula A RENDÕRSÉG NEM NYOMOZ

A május másodikára virradó éjjel feldúlták Kádár János és felesége sírját a Fiumei úti temetõben. A tettesek mind a mai napig ismeretlenek, és ha a magyar rendõrségen múlik, azok is maradnak. A rendõrség ugyanis nem hajlandó tovább nyomozni. Kerestek valami paragrafust, és mossák kezeiket. Tettes nincs, nem is lesz, õk nem nyomoznak tovább. Persze, nem kell ilyen forrón enni a kását, valami lehetõség elvben még akad. Az illetékes miniszternek, a legfõbb ügyésznek talán eszébe juthatna, hogy a törvény betûje nem minden. Az ügy politikai ügy, mert a magyar társadalom jelentõs részét így vagy úgy érinti. Takács Albert úr utasíthatná a rendõrséget, hogy folytassa a nyomozást, vagy, ha nem õ, akkor valaki más. Ehhez csak azt kellene felsõ szinten megérteni - legfelsõbb szinten szerintem kár is próbálkozni, ott úgy sem értik -, hogy ezek a döntések rossz üzeneteket tartalmaznak. Múltkor Székesfehérvárról azt üzenték a magyar társadalomnak, hogy csínján kell bánni a véleménynyilvánítással, mert amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek, illetve a kommunistáknak. A sírrongálással kapcsolatos ügy ilyen lezárása most meg azt üzeni, hogy a hatalom nem kíván nagyobb figyelmet szentelni Kádár János sírja meggyalázásának, mint, mondjuk egy ismeretlen dél-kelet-ázsiai hulla azonosításának. Egyiket sem akarja kinyomozni, mert cécós. Ennek a hírnek bizonyára nagyon örülnek a szélsõjobboldalon, sõt azok is, akik mindig is utálták a szocializmust. De vagyunk szép számmal szerte ebben az

BALSZEMMEL

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL. országban, akiknek Kádár neve egy jobb, egy emberibb kort jelent. És mi még itt vagyunk, a szüleinkkel együtt itt élünk. Elvárjuk, hogy a hatalom tartson tiszteletben bennünket, s ne öntelt, arrogáns, az embereket semmibe vevõ cselekedetekkel provokáljon. Egyet megígérhetünk: mi mindaddig nem nyugszunk, amíg Kádár Jánost méltó módon újra nem temetik, és amíg meg nem tudjuk, hogy a Fiumei úti temetõben kinek a kezében volt a csákány, és ki állt a csákányos ember mögött. NEM VAGYOK TELJESEN ÕRÜLT, NINCS SZERENCSÉD!

"Gumidominó? Vagy egy parti sakk? Ön talán Napóleon, vagy a perzsa sah? Nem, Napóleon nem lehet, azt biztosan tudom, Mert én vagyok Napóleon!" Emlékszel még Koós János slágerére? Nos, lassanként a mi kis magyar valóságunkat, már csak ezzel a mércével fogod megérteni. Nem is olyan régen kiakadtál azon, hogy a miniszterelnökünk a 301. parcellában elbeszélgetett Nagy Imrével. Miért, te nem szoktál beszélgetni a nagypapával? Mi, hogy Nagy Imre nem a Gyurcsány nagypapája? Ez igaz, de akkor kivel beszélgessen? Esetleg elbeszélgethetne apósával, biztos tudna egy pár érdekeset mondani. De ennek nem sok értelme lenne, hiszen anyósával élõben beszélgethet minden reggel, és persze este is. Ja, hogy az a bajod, hogy miért tegezte le Imre bácsit, ha már beszélgetni támadt kedve? Most meg azzal van bajod, hogy Széchenyivel kezd beszélgetni, illetve vele mérte össze önmagát a Táncsics Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány múlt

heti rendezvényén. Nem is akármilyen angyalföldi kocsmában, hanem Károlyi-Csekonics rezidencián. Hagy idézzem, olyan szép: "Nem elég hivatkozni Széchenyire, észre kell venni, hogy Széchenyi a mintáit Nagy-Britanniában keresi, nem pedig a magyar ugaron. Széchenyi nem kiegyezni akar a kormány köznemességével, nem kívánja meghosszabbítani Verbõczi világának elõjogait, hanem azt mondja, hogy: Magyarország, tessék átalakulni! Õ végül beleõrült ebbe a küldetésbe. Nem talált sok támogatóra. Ez utóbbi a mi esetünkben is igaz." Van egy szerény megjegyzésem az egészhez. Kérem, hogy aki elolvasta, adja tovább a címzettnek! Miniszterelnök Úr, mi, azaz mi nem vagyunk teljesen örültek. Önnek nincs szerencséje! NE HIGGY AZ MDF-NEK!

Dávid Ibolya tovább játssza kisded játékát. Az MSZP-vel is vagyok, meg ellene is vagyok. Konzervatív is vagyok, de azért nem szeretem a Fideszt. Ez kisded játék néhány parlamenti helyért, és a vele járó jó fizetésért. Az MDF ezért egyre életszerûtlenebb javaslatokkal bombáz bennünket. Most éppen azzal, hogy a parlamenti pártok "politikai tanúvallomásban" nyilatkozzanak, hogy kaptak-e csúszópénzt a Gripen-ügyben. Lássuk be: nem áll jól ez a szöveg attól, aki volt már miniszter is, parlamenti alelnök is, meg úgy egyébként minden lében kanál. Az MDF jelenlegi formájában az MSZP segédcsapata, mint a rómaiaknál a barbárok. Hagyományaiban, gondolkozásában a Fidesz-hez állt és áll ma is közel, sõt 1998-2002 között vele is voltak koalícióban. A Nagyaszszony éppenséggel az igazságügyi miniszter volt. Ugyanakkor jól tudták, hogy a választásokon a Fidesz lenyeli õket, ha túl közel mennek. Az MSZP-tõl ugyan mindenben távol álltak és állnak, de az MSZP-nek 2006-ban kellett valaki, aki megosztja a konzervatívokat. Nem mindenki akarta ezt a szerepet az MDF-ben, de az MSZP valamilyen csodaszer birtokában rábírta Ibolyát, hogy játssza el kisded játékát. Még a miniszterelnök-jelöltek vitáját is megrendezték az õ kedvéért. Szerintem elég volt belõlük. Az ország ma válságban van, aligha érünk rá, hogy néhány megélhetési politikus játékaival töltsük az idõt. THÜRMER GYULA

PÁRTÉLET


3

KELET-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÉRTEKEZLET

KB-KÉPVISELÕK SZOLNOKON Nagy tetszést aratott Horváth Sándor elvtárs mondandója, arról hogy, hogyan "dolgozzák meg" Karcag város közéletét, annak ellenére, hogy két korábbi ciklus után most õk sincsenek bennt az önkormányzatban, milyen leleményekkel teremtenek pénzt, vállalkozóktól, helyi társadalmi szervezetektõl, például arra, hogy negyedévente markáns hangütésû munkáspárti hírlevelet jelentetnek meg a városban. Gilicze Attila elvtárs most is a pártszervezetek és a KB-képviselõk belpolitikai munkájának kiterjesztésérõl, a helyi sajtómunka módszereirõl tartott elõadást, Vajda János pedig A Szabadság terjesztésének és BENCSIK MIHÁLY, MEGYEI ELNÖK, VAJDA JÁNOS, THÜRMER GYULA ÉS GILICZE ATTILA AZ ELNÖKSÉGBEN a pártszervezés kapcsolatának kérdésérõl szólt. December elsején, szombaton Szolnokon is - legyen szó a Hankookról, a Suzukiról, vagy Thürmer Gyula elvtárs a zárszavában folytatódott a Munkáspárt KB-megbízott- Mosonmagyaróvárról, Törökszentmiklósról köszönetet mondott a szolnoki házigazdáknak. jainak találkozó-sorozata. Ezúttal az alföldi vagy Porcsalmáról. De igaz ez a kórházi dol- Felhívta a KB-képviselõket: amit az idén megmegyék - Bács, Békés, Borsod, Csongrád, gozók, vagy a vasutasok esetében is esetében, tettünk jobbára a megyeszékhelyeken, 2008Hajdú, Heves, Nógrád, Szabolcs és Szolnok - ahogy azt a legutóbbi miskolci, a balassagyar- ban tegyük meg valamennyi választókerületi KB-képviselõi gyûltek össze tapasz- mati, vagy az egri példák mutatják Herceg An- központban - azaz a párt elnökének részvétalatcserére. tal elvtárs túrkevei KB-megbízott, aki pékvál- telével a Munkáspárt mutatkozzon be minden lalkozást mûködtet, a saját példáján mutatta be, városban. A térség 74 országgyûlési választókerüle- milyen küzdelmet kell mostanság folytatnia egy A mostani tanácskozás rendhagyó volt tébõl 59-ben állítottak eddig KB-képviselõt a magyar kisvállalkozónak a multikkal. abból a szempontból is, hogy ezer-ezer forint megyei szervezetek. Van még mit pótólni tavaA nap nagyobbik részében is az elmúlt esz- részvételi díjat fizetett minden részvevõ, szig, s az is elfogadhatatlan, hogy több megyé- tendõ gyakorlati tapasztalatairól adtak rövid be- amelyben benne volt az ebéd költsége, s a bõl csak hézagosan jöttek el a mostani találko- számolót a felkért elõadók. Urbán Sándor elv- tanácskozásnak helyszínt adó volt úttörõtábor zóra. Pedig a szolnoki elvtársak jó feltételeket társ a bátonyterenyei, Szatmári Boglárka pedig egynapos bérleti költsége is. A párt mai anyagi teremtettek, s a nap minden résztvevõ szerint a debreceni példán mutatták be, hogy ki kell és helyzetében ez is követendõ példa. hasznosan telt, sokat adott hitben, s gyakorlati ki lehet használni minötletekben is, bizonyítva, hogy lehet és den idõközi választást éredemes cselekedni, a Munkáspártra van a párt erõsítésére, a fogékonyság a társadalomban. választási munka gyaThürmer Gyula bevezetõ belpolitikai elem- korlására. Aki ezeken zését ez alkalommal is jó hangulatú konzultáció a Munkáspártra szakövette. Többen hangsúlyozták: a párt helyes vaz, az biztos táutat követ, amikor leleplezi a két tõkés párt mogató lehet a követhatalmi harcát, taktikailag kihasznál minden kezõ országgyûlési lehetõséget a kormány antiszociális politiká- választáson, bármikor jával szembeni határozott fellépésre, részt vesz lesz is az. Kiss Lászlóaz érezhetõen élesedõ osztályküzdelmek né Bács megyei elnök, minden fontos eseményén. Az emberek aki egyúttal KB-képszámára most válik igazán világossá, hogy mit viselõ is a nyilvános jelent kapitalizmusban élni - ezt támasztotta alá munkaformákról, a Kardos Mihály Borsodból és Dr. Franfurter bajai és kalocsai "BalZsuzsa Nógrádból is. szemmel"-könyvbeFontos új tapasztalat, hogy a Munkáspártot mutatók szervezési taA SZOLNOKI TANÁCSKOZÁS RÉSZTVEVÕI jól fogadják a munkásközegekben, üzemekben pasztalatairól szólt.

4


BELFÖLD

A RENDÕRSÉG NEM NYOMOZ TOVÁBB A KÁDÁR-SÍR ÜGYÉBEN A rendõrség november 29-én az alábbi közleményt adta közre: "2007. május 2-án 0 óra és 7 óra 30 perc közötti idõben a Budapest VIII., Kerepesi Temetõben ismeretlen tettes megrongálta Kádár János és felesége síremlékét, és onnan hamvakat tartalmazó urnát valamint csontmaradványokat vitt el, továbbá a Munkásmozgalmi Panteon falára gyalázkodó feliratot festett. Az ügyben az eljárást - rongálás bûntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt - a Budapesti Rendõr-fõkapitányság haladéktalanul megkezdte. A nyomozás során közel hatszáz személy meghallgatására került sor. A helyszínen rögzített nyomok, illetve a hamvak és csontok elemzése érdekében haemogenetikai, fizikai, vegyész, igazságügyi antropológiai és nyomszakértõ bevonása vált indokolttá. A szakértõi vélemények, illetve a tanúk által elõadottak alapján - az alapos

KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS ÉS FELESÉGÉNEK A SÍRJA A KEREPESI ÚTI TEMETÕBEN

és gondos, mindenre kiterjedõ nyomozás ellenére - nem merült fel olyan adat, tény vagy bármilyen más bizonyíték, amely a rongáló személyének beazonosítását lehetõvé tette volna. Ezért hatóságunk mivel az elkövetõ kiléte a nyomozás során

nem volt megállapítható - megszüntette az eljárást. A kegyeletsértés vétségének tekintetében keletkezett iratokat - további eljárás végett - a Budapesti Rendõrfõkapitányság a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak küldte meg."

LEVÉL AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTERNEK Dr. Takács Albert Úrnak, a Magyar Köztársaság igazságügyi és rendészeti miniszterének Budapest Miniszter Úr! A Magyar Kommunista Munkáspárt a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a rendõrség lezárta a nyomozást Kádár János

AMIKOR MÉG NYOMOZTAK...

sírjának meggyalázása ügyében. A Munkáspárt tagjai, szimpatizánsai, Kádár János tisztelõi joggal várják el a magyar rendõrségtõl, hogy végére járjon ennek az ügynek, és megtalálja a felelõsöket. A Munkáspárt határozott véleménye, hogy a Kádár-sír ügye politikai kérdés. Kádár János politikus volt, a 20. századi magyar történelem kiemelkedõ személyisége, akinek munkássága ma is számos téren hatással van valóságunkra. Sírjának feldúlása nem állhatott egyszerû köztörvényes bûnözõk érdekében. Kádár János maradványainak méltó újratemetését egy egész politikai párt, a Magyar Kommunista Munkáspárt kérte és követelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktõl, aki válaszra sem méltatta ezt. Kádár János hamvait a legnagyobb titokban a nyomozás befejezése elõtt a fõvárosi önkormányzat uta-

sítására elföldelték. Most, a rendõrség hozott olyan döntést, hogy nem kíván az ügyben tovább nyomozni. A döntés nagyon sok ember hangulatára és politikai magatartására lesz hatással. Kérjük Önt, lássa be és értesse meg az illetékesekkel, hogy egy ilyen formális döntés olaj a tûzre a jelenlegi feszült belpolitikai helyzetben. A rendõrség elhamarkodott és politikailag végig nem gondolt döntése tovább borzolja a kedélyeket, és újabb feszültségek forrása lehet. A Magyar Kommunista Munkáspárt az alkotmányos rend híve, és lehetõségeihez mérten mindent megtesz a rend és nyugalom megõrzése érdekében. Nem feltételezzük, hogy a Magyar Köztársaság kormányának más lenne az érdeke. Kérjük Önt, Miniszter Úr, rendelje el a nyomozás folytatását mindaddig, amíg a rendõrség meg nem találja a felelõsöket, akárkik is legyenek azok. Várjuk válaszát! Budapest, 2007. november 29. Tisztelettel Dr. Thürmer Gyula

BELFÖLD


5

DECEMBER 15: TÜNTETÉS - DECEMBER 17: ÚJABB SZTRÁJK

A LIGA ÉS A MUNKÁSTANÁCSOK PLAKÁTJA

Gaskó István, a LIGA elnöke, Kónya Péter társelnökkel és Kerpen Gábor alelnökkel közös sajtótájékoztatón ismertette a LIGA elnökség határozatát, mely szerint a folytatásban december 15-én demonstrációval, december 17-én pedig országos sztrájkokkal tiltakoznak a kormány tervezett intézkedései ellen. Ezek a megmozdulások várhatóak a jövõ héten.

A LIGA Tanács a 2007. november 22-ei ülésén megállapította, hogy a nyugdíjrendszer szabályainak kedvezõtlen, átgondolatlan megváltoztatásának, és a korkedvezményes nyugdíjrendszer tíz évre befagyasztott átalakításának holtpontról való kimozdítására tett kísérletek nem jártak sikerrel. Az egészségbiztosítási rendszer részleges magánosítására irányuló kormányzati szándék nem változott. A Liga vezetése a november 21-ei megmozdulásokat sikeresnek értékelte. "A magyar történelem legszélesebb körû és legmélyebb tiltakozó akcióira került sor". A Liga közölte, hogy amennyiben a kormány nem ad pozitív választ, a LIGA Szakszervezetek a követelések kikényszerítése érdekében további tiltakozó akciókra - sztrájkokra és demonstrációkra - hívja fel tagszervezeteit. Felkéri a civilszervezeteket és szakszervezeteket, hogy aktív részvételükkel támogassák akcióikat.

A SZAKSZERVEZETEKBEN RÉSZTVEVÕ DOLGOZÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Év 1992 1993 1994 1995 1996 1998 2002 2007

Szervezett dolgozók száma 2 800 000 2 500 000 2 000 000 1 000 000 900 000 800 000 600 000 500 000

TUDJA - E , HOGY … z Tudja-e, hogy rövidesen újabb két cukorgyár szûnik meg Magyarországon, és összesen két helyen, Szerencsen és Kaposváron marad cukorgyártás? z Tudja-e, hogy ez a két gyár évi 200 ezer tonna cukrot tud elõállítani, ami kevesebb, mint a magyar fogyasztás? Hamarosan cukorból is külföldit fogunk enni. z Tudja-e, hogy 3 millió magyar ember él a létminimum közelében? z Tudja-e, hogy a szociológiai kutatások szerint a magyar társadalom jövedelmileg felosztható egy 20%- os nyertes és egy 80%-os stagnáló, sõt vesztes rétegre? z Tudja-e, hogy a magyar emberek 60-80%-ának a valós jövedelme ma kisebb, mint 1990 elõtt? z Tudja-e, hogy a 3 millió szegény fele annyi sajtot, joghurtot, gyümölcsöt és negyed annyi húst fogyaszt, mint a gazdagok? z Tudja-e, hogy a mostani gazdag réteg a privatizáció során - lényegében ingyen legalább 2200 milliárd forint értékû vagyonhoz jutott? z Tudja-e, hogy mi magyarok évente 72 kiló húst eszünk meg, az osztrákok pedig 112 kilót? z Tudja-e, hogy mi, magyarok évente 143 liter tejet iszunk meg, az osztrákok 293 litert? z Tudja-e, hogy a 2008. január 1-tõl érvényes nyugdíj-kiszámítási rendszerrel éppen a nyugdíjas jár rosszul? A keresetek nettósítása 12-15 százalékkal csökkenti a nyugdíjalapot, így az új nyugdíjasok 7-8 százalékkal kevesebb nyugdí jat fognak kapni.

6

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 2007. december 6.

KÜLFÖLD

AZ EURÓPAI BALOLDALI PÁRT KONGRESSZUSA

SZABÓ LÁSZLÓNÉ BESZÉDET MOND AZ EBP 2. KONGRESSZUSÁN PRÁGÁBAN

Az Európai Baloldali Párt (EL) 2007. november 23-25 között tartotta 2. kongresszusát a Cseh Köztársaság fõvárosában, Prágában. A kongresszus szervezõje és vendéglátója a cseh Demokratikus Szocializmus Pártja (SDS) volt. Az EL mind a 18 tagpártja képviseltette magát a rendezvényen, valamint számos vendég érkezett a kongreszszusra különbözõ pártoktól, nemcsak Európából, hanem más kontinensekrõl is. A Magyar Kommunista Munkáspártot, amely teljes jogú tagja az Európai Baloldali Pártnak, Szabó Lászlóné és Kupi László, a Központi Bizottság tagjai képviselték. A kongresszus elsõ napját a nõk elleni erõszak és diszkrimináció elleni harcnak szentelték. A delegációk nõ tagjai elméleti mûhelyekben vettek részt, ahol a családon belüli erõszaktól kezdve a nõk munkahelyi diszkriminációjáig számos témát beszéltek át, majd a délutáni plenáris ülésen beszá-

moltak a tanácskozásaik eredményérõl. Határozatot is fogadtak el, amelyben kihangsúlyozták, hogy az EL politikájának részét képezi a küzdelem mindenfajta diszkrimináció ellen, így a nõk elleni hátrányos megkülönböztetés elleni harc is. A kongresszus második napján kezdõdött el a tényleges, mindenkit érintõ munka. A plenáris üléseken bemutatták a kongresszus politikai téziseit tartalmazó dokumentumot. Ezt követõen a résztvevõknek lehetõségük nyílt elmondani a pártjuk véleményét a tézisekrõl. Szabó Lászlóné felszólalásában elmondta, hogy: 1. A Magyar Kommunista Munkáspárt nem ért egyet a tézisekkel, mert ez a dokumentum nem a munkásokhoz, hanem sokkal inkább a nyugat-európai kommunista pártokra jellemzõ értelmiségi réteghez szól, ily módon nem alkalmas a munkásosztály megszólítására; 2. A Munkáspárt nem ért egyet azzal, hogy egyénileg is tag lehessen valaki az EL-ben, mert szerintünk ez egy olyan szervezet,

amely a baloldali pártok együttmûködését koordinálja. A Szlovák Kommunista Párt, a Csehés Morvaország Kommunista Pártja és a Finn Kommunista Párt szolidaritását fejezte ki a Munkáspárt elítélt vezetõségével, és felhívták a résztvevõk figyelmét arra, hogy ez a per nem elszigetelt jelenség, hanem része az Európában folyó antikommunista kampánynak, amelynek a jelenlevõk közül bárki a következõ áldozata lehet. Délután a küldöttek megválasztották az EL új vezetõit. A leköszönõ elnök, az olasz Kommunista Újjáalakulás Pártjának (Rifondazione) elnöke, Fausto Bertinotti tett javaslatot az elnöki, alelnöki és kincstárnoki pozíciókat betöltõ személyekre. Egyhangú szavazással a delegációk Lothar Bisky-t, a német Die Linke (Balpárt) vezetõjét választották az EL új elnökének. Alelnök az olasz Graziella Mascia (Rifondazione) lett, kincstárnok pedig Pedro Marset (Spanyolország Kommunista Pártja) maradt. A kongresszus zárónapján került sor az elõzõ napon ismertetett és megvitatott politikai tézisekrõl való szavazásra. A Magyar Kommunista Munkáspárt képviselõi a párt állásfoglalásának megfelelõen a tézisek ellen szavaztak, a delegációk közül egyedül. Újabb szavazással döntöttek az EL bõvítésérõl, amelynek során teljes jogú tagságot nyert Moldávia Kommunista Pártja. A delegációk megválasztották az Európai Baloldali Párt Végrehajtó Bizottságának régi-új tagjait. Ide minden pártnak joga két személyt (egy nõt és egy férfit) jelölni. A Magyar Kommunista Munkáspárt két képviselõje az EL Végrehajtó Bizottságában a delegáció tagjai, Szabó Lászlóné és Kupi László lett. Az új Végrehajtó Bizottság elõször 2008 januárjában, Berlinben fog tanácskozni.

VÁLASZTÁS OROSZORSZÁGBAN Az oroszországi parlamenti választások során a választók 63 százaléka szavazott. A szavazatok 97,8 százalékának összeszámlálása után a központi választási bizottság elõzetes eredményt hozott nyílvánosságra. Az Egységes Oroszország Párt 64,1 százalék, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja 11,6 százalék, a Liberáldemokrata Párt 8,2 százalék, az Igazságos Oroszország Párt 7,8 százalék szavazatot kapott. A többi párt nem érte el a 7 százalékos küszöböt, így nem jutnak a parlamentbe. A Kommunista Párt elsõ kommentárjai durva törvénysértésekrõl számolnak be, és kezdeményezik valamennyi választókörzetben a szavazatok újraszámolását. Zjuganov elvtárs szerint a lakosság hangulatához és az elvárt, általa reálisnak tartott eredményekhez képest az Egységes Oroszország Párt 5 százalékkal jobb, míg a Kommunista Párt 5 százalékkal rosszabb eredményt ért el.

KÜLFÖLD


7

VLAGYIMIR ALEKSZANDROVICS KRUJCSKOV EMLÉKÉRE Elment egy ember, aki beírta nevét a magyar munkásmozgalom történetébe is. Elhunyt Vlagyimir Alekszandrovics Krjucskov. 84 évet élt. Kommunista ember volt. A kapitalizmus igazságtalanságai ellen, a szocializmusért küzdött diplomataként, pártmunkásként, a szovjet hírszerzés vezetõjeként, majd a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága elnökeként is. Közismert, hogy fiatal diplomataként 1956-ban Budapesten szolgált Jurij Andropov nagykövet mellett. Késõbb sem kellett neki bemutatni, hogy mi az ellenforradalom. Tudta, látta Budapesten. Tudta és látta azt is, hogy Kádár János vezetésével milyen embertelen erõfeszítéseket kellett tenni a szocializmus megszilárdításáért, a népet megosztó konfliktusok enyhítéséért. Mindvégig becsülte és tisztelte Kádár Jánost, és nagyra értékelte a magyar kommunisták teljesítményét. 1989-ben, amikor világossá vált, hogy Magyarországon hamarosan egy új ellenforradalom fog gyõzni, amit finomkodva rendszerváltásnak hívnak, azokat támogatta, akik szocializmust akartak. A legfelsõbb szovjet vezetés tagjaként mindent elkövetett azért, hogy az utolsó fõtitkár, Grósz Károly erõfeszítéseit megértse és támogassa a szovjet vezetés. A KGB elnökeként, ha megkésve is, de átadta az akkori magyar pártvezetésnek azokat a dokumentumokat, amelyek világosan bizonyították, hogy Nagy Imre, a nemzet mártírjának kikiáltott egykori politikus, a 30as években besúgó volt. Nehezen élte meg, hogy 1989 októberében feloszlatták az MSZMP-t, és néhány hónap múlva végbement a hatalom átadása. A Munkáspárt születését kezdettõl fogva aggódó figyelemmel kísérte. Tudta, hogy a Munkáspárt viszi tovább a forradalom lobogóját, õk a kommunisták. Az SZKP Politikai Bizottságának tagjaként sokat tett azért, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja elismerje, és partnerként fogadja a Munkáspártot. Mihail Gorbacsov 1990 folyamán kétszer is találkozott a Munkáspárt elnökével. Elõször augusztusban kétoldalú csúcstalálkozón, majd novemberben a

VLAGYIMIR ALEKSZANDROVICS KRJUCSKOV

testvérpártok más vezetõivel együtt. Az akkori SZKP elismerte a Munkáspártot, ami hozzájárult a fiatal párt hazai és nemzetközi pozícióinak megerõsödéséhez. Budapesten 1990-ben éppen akkor követelték a párt betiltását, amikor a párt elnöke a Kremlben tárgyalt. A tõkés hatalom soha sem szánta el magát a Munkáspárt betiltására. 1991-ben Krjucskov tett még egy utolsó kísérletet a szocializmus megmentésére a Szovjetunióban. Gennagyij Janajevvel és másokkal együtt összefogtak a Gorbacsov-féle vezetés menesztésére, a Szovjetunió feloszlatásának és a Jelcin vezette ellenforradalmi erõk gyõzelmének megakadályozására. Nem sikerült. A kísérlet elbukott, másokkal együtt Vlagyimir Krjucskov is börtönbe került.

Szabadulása után a Zjuganov vezette kommunista erõk mellé állt. Írásaival és tanácsaival segítette a kommunista mozgalmat. A magyar párt sorsa ekkor is foglalkoztatta. Bárki jött Magyarországra, nem mulasztotta el tolmácsolni jókívánságait. Beszélt 1956-ról odahaza és nemzetközi fórumokon is. Tudta, hogy ez segít a magyar kommunistáknak a történelem-hamisítás elleni harcban. Tavaly télen a moszkvai lakásán kereste fel a Munkáspárt pártmunkásküldöttsége a már láthatóan beteg barátot. Jól csinálják, csak tartsanak ki! Úgy, ahogyan annak idején Kádár! mondta búcsúzásul. Vlagyimir Alekszandrovics Krjucskov a magyar kommunisták barátja volt. Emlékét megõrizzük!

8


PÁRTÉLET

VÉDNÖKSÉG A MÁRTÍRSÍROK FELETT - MOLNÁR ERIK ÉLETE A Munkáspárt Nagy-Budapesti szervezetei védnökséget vállaltak a Fiumei úti sírkertben, a Munkásmozgalmi Panteonnál található mártírsírok gondozása felett. A Szabadság újságban ezen a héten Molnár Erik közgazdászt mutatjuk be. Molnár Erik, történész, közgazdász és filozófus, politikus (Újvidék, 1894. december 16. – Budapest., 1966. augusztus 8.) Molnár Erik a magyar munkásmozgalom azon kiemelkedõ egyéniségei közé tartozik, akik középosztálybeli, értelmiségi családok gyermekeibõl lettek a kommunista ügy harcosai. Apai dédapja még parasztember volt, nagyapja és apja már tanár. A munkásmozgalomhoz való kötödését apjától örökölte, aki az elsõ világháború elõtt belépett a szociáldemokrata pártba, majd 1919-ben az õ vezetésével a fiumei szociáldemokrata párt csatlakozott a III. Internacionáléhoz. Mint kommunistát kitoloncolták Magyarországra, családjával Kecskemétre került. Molnár Erik édesanyja Jeszenszky Jolán polgári iskolai tanárnõ volt, elszegényedett úri rokonsággal. Mindenképpen meg kell említeni öccsét, Molnár Renét (1896—l942), aki ügyvédként a polgári bíróságokon védte az illegális kommunista párt megvádolt tagjait. Õ látta el részben a mozgalom két mártírjának, Fürst Sándornak és Sallai Imrének a védelmét is. Molnár Erik a fiumei olasz gimnáziumban érettségizett 1912-ben. Még ebben az évben joghallgató lett Budapesten. 1915-ben behívták katonának. 1916-ban orosz hadifogságba esett.

MOLNÁR ERIK EGYIK FÕ MÛVE

MOLNÁR ERIK (JOBBRA), MINT NÉPJÓLÉTI MINISZTER A KARCAGI KÓRHÁZ AVATÁSÁN 1946-BAN

Egy Vlagyivosztok melletti hadifogolytáborban kapcsolatba került a szocialista forradalomért küzdõ internacionalistákkal. A szülõi ház hagyományai, az imperialista háború élményei, társadalomtudományi olvasmányai – mindenekelõtt Marx és Engels mûvei – érlelték meg forradalmi világnézetét. 1920-ban tért haza, az idõközben Kecskemétre került szüleihez. Budapesten és Bécsben fejezte be egyetemi tanulmányait, 1922-ben jogi doktorátust szerzett, majd ügyvédi és bírói vizsgát tett. 1924-ben nyitott ügyvédi irodát, s a „szegények ügyvédjeként” vált ismertté Kecskeméten. 1928-ban jelentek meg elsõ írásai a Madzsar József szerkesztette Társadalmi Lexikonban. 1929-tõl sorra írta tanulmányait a francia forradalomról és a szocialista mozgalom történetérõl, a munkásmozgalom problémáiról, valamint az agrárkérdésrõl. 1928-ban a szociáldemokrata párt kecskeméti szervezetének titkára lett. Öccse ösztönzésére 1929-ben bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába is. Neve szerepelt a horthysta rendõrség baloldaliakat és kommunistákat nyilvántartó „fekete könyvében”. 1944 áprilisa és októbere között két alkalommal is letartóztatták. 1944 novemberében és decemberében a felszabadított Kecskemét polgármestere volt, december 17-én az Ideiglenes Nemzetgyûlés tagjává választották.

1944-tõl indult el politikai karrierje. Mint felkészült, népszerû értelmiségit újabb és újabb posztokra állították. 1944 - 1947 között az Ideiglenes Nemzeti Kormány tagja, népjóléti miniszter. 1947-48-ban tájékoztatási, majd közel fél évig külügyminiszter. 1948. szeptemberében nehéz megbízatást kapott. A neves történész, Szekfû Gyula után õ lett Magyarország moszkvai nagykövete. AMagyar Kommunista Párt, késõbb a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetõségének tagja. 1947. szeptember 24-tõl március 5-ig tájékoztatási, majd öt hónapon át, 1948. augusztus 5-ig külügyminiszter. 1950-1952 között igazságügy-miniszter, majd újra külügyminiszter. 1953-tól 1954-ig a Legfelsõbb Bíróság elnöke, 1954-tõl 1956. november 3-ig ismét igazságügy-miniszter. Az 1953-as fordulat idején a Legfelsõ Bíróság elnökeként sokat tett a koholt vádak alapján elitéltek rehabilitációjáért. Vezetõ szerepe volt Kádár János és Kállai Gyula rehabilitálásában is. Molnár Erik tudós is volt, kitûnõ történész. Nagy szerepe volt a történettudományi kutatás irányításában. Megalakulása (1949) óta igazgatója volt az MTA Történettudományi Intézetének, 1958-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke, az Acta Historica fõszerkesztõje, 1957-tõl 1962-ig elnöke a Századok szerkesztóbizottságának. Fõszerkesztõje volt a Magyarország története (I – II., Bp., 1964) c. munkának.

KÁDÁR JÁNOS


9

NEVESSÜNK EGYÜTT KÁDÁRRAL

KÁDÁR JÁNOS ÉS A KÁDÁR-VICCEK A szocializmus, de különösen a Kádárkorszak a magyar politikai humor virágkora volt. Gondoljunk csak Komlós Jánosra és a Mikroszkóp Színpadra, vagy Marton Frigyesre és a Rádiókabaréra! De ennek a kornak volt utánozhatatlan hõse Hofi Géza, akinek minden egyes fellépését egy egész ország várta. De miért virágzott a politikai humor Kádár idején? A tõkés propaganda szerint semmi másról sem volt szó, csak arról, hogy a humor a "puha diktatúra" korában sajátos szelepként mûködött, kiengedte a fölösleges gõzt, levezette a feszültségeket. Szó, ami szó, a színpadon, a kabaréban sok minden olyat ki lehetett mondani, amit az újságban vagy gyûléseken nem volt tanácsos. De ez kevés lett volna. A humor azért mûködött, mert az emberek vették a lapot, és összekacsintottak Kádárral. Tudták, hogy a szocializmus alapvetõen jó, de sok a gyarlóság, a butaság, sõt a hiba is. Ebben a világban nem volt minden jó, de az emberek tudtak nevetni. Volt kedvük nevetni, mert életük alapvetõen rendezett volt. Nem volt gond elhelyezkedni, bátran lehetett kölcsönt felvenni, az emberek megtervezhették a jövõjüket. Ezért volt kedvük és erejük nevetni a hibákon, a vicceken, sõt önmagukon is. Kádár János szeretett nevetni. A Mikroszkóp Színpadon is megfordult, bár nem annyira a szórakozásért, hanem, hogy kifejezze támogatását Hofi és szellemisége iránt. Nem volt anekdotázó ember, de szívesen hallgatta asztaltársaságban mások történeteit, és környezetétõl meghallgatta a Kádár-vicceket is. A Kádár-vicc nem volt tilos. A rendõr nem vitt el érte senkit. A kor legjobb vicc-lapjában ugyan nem közöltek Kádárról szóló vicceket, de ezek közszájon jártak, és a kabaréban is elhangoztak. A Kádár-viccek kedvesek voltak, rátapintottak a lényegre, de szinte sohasem voltak bántóak, nem volt bennük maró gúny. Egyszerûen nem születtek olyan viccek, mint késõbb, mondjuk Horn Gyuláról. Mit ért el Horn Gyula Berlinben? szólt a kérdés a viccben. A kilincset! A viccek szóltak Kádár találékonyságáról. A ravasz népi hõs köszönt vissza a viccekbõl, aki mindig kijátszotta a rosszakat és az erõsebbeket. Például így: Magyarország labdarúgó-válogatottja a Szovjetunió csapatával játszik barátságos mérkõzést, amikor a

ACZÉL GYÖRGY, HOFI GÉZA, KOMLÓS JÁNOS ÉS LÁZÁR GYÖRGY MINISZTERELNÖK

meccs egy-egyre áll, és a magyar csapat tizenegyesrúgáshoz jut. Nagy a tanácstalanság, valakit a lelátón jelenlévõ Kádár Jánoshoz küldenek, hogy döntse el, ki rúgja a döntõ gólt. Kádár a következõ tanácsot adja: - Bene lõje! A szójáték a kor kitûnõ játékosára, Bene Ferencre vonatkozott. Támadóbb, de mégsem bántó vicc volt a következõ is, amire sokan emlékezünk. Miért alumíniumból gyártják a söröshordókat? Mert egy Kádárunk van, és az is az oroszoknak dolgozik. Kádárt elõszeretettel ábrázolták a viccek az akkori szovjet vezetõk társaságában, és persze, mindig mi voltunk az okosabbak. Például így: Brezsnyev és Kádár sétálnak az erdõben. Egyszer csak kiugrik eléjük egy medve, és éhes ordítással feléjük indul. Brezsnyev kétségbeesik, míg Kádár ledobja a csizmáját, elõvesz a hátizsákjából egy sportcipõt és lábbelit cserélt .- Megõrültél? kiált rá Brezsnyev - Egy medvét akarsz lehagyni futásban? Mire Kádár:- Én nem a medvét akarom lehagyni, hanem téged A következõ eset nem történt meg, de megtörténhetett volna, annyira igaz volt az akkori korra. Magyarország kis ország volt,

nem igen tudta felvenni a versenyt a Szovjetunióval, ahol minden nagyobb, szélesebb, hosszabb volt. Náluk már legalább is a hivatalos propaganda szintjén gyõzött szocializmus, amikor mi még a szocializmus alapjait rakosgattuk. Õk már a fejlett szocializmust építették, amikor mi tökéletesítgettük a miénket. A szovjetek sok mindenben elõbbre tartottak, mint mi. Sok mindenrõl meg a propaganda állította, hogy elõbbre tartanak. Pedig itt is volt hiba, meg ott is. Innen a történet. Kádár János és Németh Károly, akkoriban az Elnöki Tanács elnöke a forradalom ünnepén vannak Moszkvában, 1987-ben. Az ünnepség szünetében letelepednek az egyik asztalhoz. Elõveszik a hazait, jó fehérkenyeret és csípõs házikolbászt hozzá. Jó étvággyal katonáznak, amikor Gorbacsov is kijön a terembõl, és Rizskov miniszterelnökkel együtt ugyancsak eszegetni kezdenek. Rizskov elõvesz egy darab feketekenyeret, megsózza, és úgy minden nélkül odaadja Gorbacsovnak. Gorbacsov csendben eszegeti a feketekenyeret. Németh Károly, mindezt látva, így szól Kádárhoz: "Látja, Kádár elvtárs, a szovjet elvtársak megint elõbbre tartanak."

10


ELMÉLET

ELMÉLETI SAROK: VIGYÁZAT, VESZÉLYES!

A HARC KÖZÖS - CSAK EGYÜTT LEHET

A munkásmozgalom a kezdet kezdetén felismerte, hogy a különbözõ országok munkásainak közös az ellenségük és közös az alapvetõ érdekük. Közös ellenségük a tõke, alapvetõ közös érdekük pedig a kapitalizmus megdöntése. Ha ez így van, akkor a nemzeti harcot ki kell egészíteni a nemzetközi keretek között folyó harccal. Az együttmûködési formák folyamatosan változtak és változnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mozgalom elõbb-utóbb mindig létrehozza azokat a szervezeteket, amelyekkel a legjobban harcolhat a kapitalizmus ellen. Már 1864-ben Marx aktív közremûködésével megszületett az elsõ nemzetközi együttmûködési szervezet, az Elsõ Internacionálé. Aszervezet 1876-ig állt fenn. Azért szûnt meg, mert a mozgalom két akkori áramlata, a marxisták és az anarchisták között feloldhatatlanná vált az ellentét. 1889-ben megszületett a Második Internacionálé, amely egészen 1916-ig mûködött. Ekkorra ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a mozgalom két ágra szakadt, a kommunistákra és a szociáldemokratákra. Akommunisták ellenezték az elsõ világháborút, a szociáldemokraták támogatták saját tõkéseiket. KOMINTERN

Lenin támogatásával 1919-ben szervezték meg a Harmadik Kommunista Internacionálét, rövidített nevén a Kominternt. A Komintern 1919-1943 között a kommunista pártok hatékony harci szervezete és együttmûködési fóruma volt a tõke elleni nemzetközi méretû harcban. Miért? Elõször is azért, mert a szervezetben kommunista pártok tömörültek, és nem vehettek részt reformista, netán szociáldemokrata erõk. Másodszor, az Internacionálé mögött a Szovjetunió Kommunista Pártja, és a Szovjetunió ereje és támogatása állott. A Komintern jelentõs eredményeket ért el. A20-as években a világ legtöbb országában megszülettek a kommunista pártok. A Komintern szervezte és támogatta a tõkés országokban, így a Magyarországon folyó illegális munkát. Aszervezet, és

a mögötte álló Szovjetunió sok kommunistát mentett ki a fasiszta bíróságok kezeibõl, köztük például Rákosi Mátyást. 1943-ban a szovjet párt vezetése, s maga Sztálin úgy gondolta, hogy a Németország elleni harcban, az USAval és Nagy-Britanniával való együttmûködés érdekében gesztust kell tenni a tõkés Nyugatnak. A Kommunista Internacionálét ezért feloszlatták, ami azonban súlyos történelmi hiba volt.

a mozgalom egyik része a Mao vezette Kínával, másik része a Hruscsov vezette Szovjetunióval tartott. A kommunista erõk nemzetközi fórumainak megteremtése azonban nem került le a napirendrõl. Ennek formáját a nemzetközi tanácskozások jelentették. 1957. novemberében Moszkvában értekezletet tartott 12 szocialista ország kommunista és munkáspártja, köztük a kínai, albán és koreai kommunisták is. A világban ekkor 75 párt volt,

A munkásmozgalom a kezdet kezdetén felismerte, hogy a különbözõ országok munkásainak közös az ellenségük és közös az alapvetõ érdekük. Közös ellenségük a tõke, alapvetõ közös érdekük pedig a kapitalizmus megdöntése. Ha ez így van, akkor a nemzeti harcot ki kell egészíteni a nemzetközi keretek között folyó harccal. KOMINFORM

AII. világháború után ismét napirendre került a nemzetközi együttmûködés kialakítása. 1947ben a szovjet párt aktív közremûködésével létrejött a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, rövidítve Kominform. A szervezet nem fogta át a világ, de még Európa pártjait sem. A szocialista országok pártjai, illetve a francia és az olasz kommunisták vettek benne részt. Az SZKP akkori vezetése a szervezetet egyértelmûen a szovjet külpolitika szolgálatába kívánta állítani, nem számolt a II. világháború után létrejött körülményekkel. Figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a nemzeti kommunista pártok megerõsödtek, létrejött a szocialista Kína, és elindult a gyarmatok felbomlása, ami új színekkel gazdagította az antikapitalista mozgalmat. A Kominform 1953 márciusa, vagyis Sztálin halála után lényegében nem mûködött, bár 1956-ig fennállt. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSOK

1957 után új munkamódszerek terjedtek el a mozgalomban. A legnagyobb pártok, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt a kétoldalú kapcsolatokon keresztül nyújtottak széles körû támogatást a világ hozzájuk közel álló kommunista pártjainak. Ez lényegében azt is jelentette, hogy

mintegy 33 millió taggal. 1960. novemberében már 81 résztvevõje volt az újabb moszkvai értekezletnek. Ez a tanácskozás kísérlet volt arra, hogy új alapokon újjászervezzék a mozgalmat, de világossá vált, hogy a mozgalom nem egységes. A kínai, jugoszláv és néhány más párt a saját nemzeti utat tartotta szükségesnek. 1969. júniusában Moszkvában újabb tanácskozásra ültek össze a pártok, immáron 75 kommunista és munkáspárt. A világmozgalomban ekkor 90 párt vett részt, mintegy 50 millió taggal. A mozgalom egységét nem sikerült helyreállítani. Ne feledjük! Ez már a kulturális forradalom idõszaka Kínában. A szovjet-kínai feszültségek eljutottak a nyílt háborúskodásig. Atanácskozáson éppen ezért nem vett részt az albán, a jugoszláv, a kínai, a koreai, sõt a vietnami párt sem, a kubai párt pedig megfigyelõként volt ott. Távol maradt még az indonéz, a japán, a holland, továbbá még néhány kisebb ázsiai párt is. 1987. novemberében Moszkvában került sor az 1990-91-es tõkés ellenforradalmak elõtti utolsó tanácskozásra. A tanácskozás új volt abban a tekintetben, hogy 1917 óta elõször szociáldemokraták is jelen voltak. A nagy kibékülés azonban nem jött létre. Összesen 178 küldöttség vett részt. Nem volt jelen a Kínai Kommunista Párt, s a szociáldemokraták közül sem jöttek el az igazán jelentõs pártok.

VÉLEMÉNY


11

VISELJÜNK VÖRÖS INGET! ANagy Októberi Szocialista Forradalom 90. évfordulóján rendezett ünnepségen többen vörös inget viseltek. Ugyancsak a vörös ing volt látható a KB-képviselõk értekezletén is több jelenlévõn. Mint megtudtuk, egy új akció elsõ lépéseirõl van szó. Kovács Istvánt, a Központi Bizottság tagját kérdeztük. - Mit tudhatunk ma a vörös ing akcióról? - Többen is törjük a fejünket azon, miként lehetne a Munkáspárt egységességét külsõségekben is hangsúlyozni. Mostanában elkezdtünk olyan tüntetéseken is részt venni, ahol nem csak a mieink vannak jelen. AMunkáspárt tagjainak egységes megjelenése erõt és magabiztosságot sugározna az ilyen alkalmakkor. A vörös ing egyszerû, olcsó és könnyen kivitelezhetõ megoldás. Javasoltuk pártunk elnökének, aki egyetértett azzal, hogy próbáljuk ki. A Nagy Október ünnepségén õ maga is vörös ingben volt. - Miért éppen a vörös ing? Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a vörös ing a vörös zászló egy darabja. Jelkép, a forradalom jelképe, a munkásság jelképe. Jó szívvel vállalhatjuk és viselhetjük. Vörös inget hordtak egyébként Garibaldi forradalmárjai is a 19. században. - Más elképzelés nem merült fel? - A párt egységének külsõ demonstrálására eddig is használtunk eszközöket. Ilyen

mindenekelõtt a vörös zászló. Ilyen a jelvény is, de ez nem igazán vált be. Az Arany Díszjelvény még viszonylag jól viselhetõ, de a választásokra legyártott tömegjelvényünk nem alkalmas arra, amit most akarunk. Próbálkoztunk már trikóval, T-shirttel is, de valljuk be õszintén, hogy ez olyan viselet, ami egy bizonyos kor után nem áll jól. Az viszont nagyon fontos, hogy a párt egységesen jelenjék meg. Az inget hordhatják nõk is, férfiak is, fiatalok is, idõsek is. - Mikor és hol hordanánk a vörös inget?

GARIBALIDI VÖRÖS INGE

- Harcban és ünnepeken! Ha tüntetésre, felvonulásra, sajtószereplésre megyünk, lássák az emberek, hogy kik vagyunk! Hordjuk ünnepeinken, december 17-én, május elsején és a többi mozgalmi ünnepen, hiszen a vörös zászló jelképet ünnepen is megtiszteltetés viselni. Reméljük, hogy a vörös ing megtetszik a pártnak, és tömegesen kezdjük el viselni.

- Többen mondják, hogy nekik már van vörös ingük vagy blúzuk, minek egy másik is? - Nézze, nagyon fontos, hogy az ingek egyformák legyenek. Ettõl válik közös viseletté. Avörös és a piros nem ugyanaz. Amit mi ajánlunk, az nem piros, hanem vörös, a vörös zászló vörös színe. - Hol szerezhetõ be a vörös ing? - Az ing központi megrendeléssel történik, éppen azért, hogy mindenkinek ugyanolyan inge legyen, egységes színárnyalatban. Ára most 1.500 Ft. A minõsége a viszonylag olcsó ár ellenére nem rossz. Könnyen mosható. Vasalni kell, de szerintem más inget is. Ha engem felhívnak a 06-70-602-1616 telefonszámon, vagy küldenek egy e-mailt a [email protected] címre, akkor gyorsan megrendelhetik és megkaphatják. Ugyancsak lehet rendelni a megyei elnököknél. Persze tudnunk kell a nyakméretet, és a darabszámot. Úgyhogy várjuk a rendeléseket.

12


HÍREK

100 ÉVES SZÜLETÉSNAP Nem mindennapi eseményre került sor a gyulai Barátság Nyugdíjasklub október 13-ai klubnapján. A klub egyik tagja, özv. Igric Péterné, Bözsi néni 100 éves születésnapját családtagjaival és rokonaival (45 fõ), valamint a klubtagsággal közösen kívánta megünnepelni. A klubvezetõ javaslatára, mivel Bözsi néni a Munkáspárthoz kötõdik, 1946 óta tagja a pártnak, a gyulai pártalapszervezet is képviseltette magát a születésnapi rendezvényen. Elsõként a város polgármester aszszonya, Dr. Perjés Klára köszöntötte, és az önkormányzat nevében virágkosarat adott át az ünnepeltnek. A Munkáspárt nevében a pártszervezet gyulai elnöke, Nagy Sándor köszöntötte Bözsi nénit, és rövid visszaemlékezésében méltatta hosszú életútját és hûségét az eszméhez a párthoz. Az alkalomhoz illõen a gyulai pártszervezet tagsága nevében 100 szál pirosrózsából készült virágkosa-

AZ ÜNNEPELT KÖZÉPEN ÉS A GYULAI PÁRTSZERVEZET NÉHÁNY TAGJA

rat adott át az ünnepeltnek, a jelenlévõ 140 fõ tapsa kíséretében. A jó hangulatú születésnapi ünnepség vacsorával, a vacsorát követõen zenével tánccal folytatódott az éjfél utáni órákig.

Köszönjük Bözsi néni a Veled együtt töltött felejthetelen születésnapot, szívbõl kívánjuk, hogy még sokáig maradj köztünk. NAGY SÁNDOR

FONTOS, HOGY HALLASSUK SZAVUNKAT Mint, ahogy meg is jelent A Szabadság 37. számában, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalmán is megalakult a Munkáspárt helyi szervezete. De nem elég csak az, megalakultunk, hanem hallatni is kell a hangunkat. Ezért a tagok közösen elhatározták, hogy a munkáspárti szervezet hírét a

helyi "Porcsalmi Hírek" címû újságban is közzéteszik. Folyamatosan fogjuk tájékoztatni a lakosságot a kommunisták álláspontjáról minden aktuális témában. Ezenkívül a nagyobb térségben megjelenõ "Szatmári Szó" címû lapban is hírt adunk magunkról, közölve elérhetõségünket mindazok számára, akik hasonlóképpen gondolkodnak.

Minden hozzánk hasonló helyzetben lévõ kistelepülési pártszervezet számára javasoljuk példánk követését. Nagyon fontos, hogy eljussunk az emberekhez, és tudatosuljon mindenkiben, hogy létezik az igazi baloldal. PÁSKU KÁROLY, A HELYI ALAPSZERVEZET ELNÖKE

A KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÜLÉSE A MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA AZ EZ ÉVI UTÓLSÓ SOROS ÜLÉSÉT 2007. DECEMBER 15-ÉN, SZOMBATON 10.00 ÓRAI TARTJA. A TANÁCSKOZÁS HELYSZÍNE: A MUNKÁSPÁRT ORSZÁGOS KÖZPONTJA (1082. BUDAPEST, BAROSS U. 61.), III. EMELETI 302. SZÁMÚ TANÁCSTEREM. JAVASOLT NAPIREND: 1. MEGEMLÉKEZÉS A PÁRT SZÜLETÉSNAPJÁRÓL. BESZÉDET MOND KARACS LAJOSNÉ, KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA 2. A PÁRT HELYZETE, A 2008. ÉVI FELADATOK ELÕADÓ: THÜRMER GYULA 3. A KB-MEGBÍZOTTAK HELYZETÉNEK, MUNKÁJÁNAK ÁTTEKINTÉSE ELÕADÓ: VAJDA JÁNOS KEZDETTEL

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja Fõszerkesztõ: Székely Péter Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM DECEMBER FORINT A MUNKÁSPÁR T KÖVETELI. (írásunk a 4. oldalon)

Recommend Documents