(Folytatás a 4. oldalon)

s Q t r W k XI. évfolyam 1. szám

KÜRTÖS Közéleti havilap

Az évtized eseménye Mint az alábbiakból kiderül, 2011-ben elsõ alkalommal valósul meg a népszámlálás az Európai Unió minden országában ugyanabban az idõpontban, tehát nálunk is, mégpedig május 21-én. Addig is - mai számunkkal kezdve havonta tájékoztatni fogjuk olvasóinkat a népszámlálással kapcsolatos minden kérdésrõl. A népszámlálás a legjelentõsebb, legszerteágazóbb statisztikai felmérés, melyre nemcsak Európában, hanem a világ különbözõ országaiban tízévente kerül sor. 2011-ben elsõ alkalommal valósul meg a népszámlálás az Európai Unió minden országában ugyanabban az idõpontban. A népszámlálás meghatározott idõpontja a 2011. május 20-ról 2011. május 21-re virradó éjszaka éjféli órája. A népszámlálás keretében sor kerül a lakosság, a lakások és lakóépületek számba vételére. A népszámlálás a civilizált világgal egyidõs. Rendszeres népszámlálásra került sor az ókori Babilonban, Egyiptomban, Kínában, Palesztinában, Görögországban vagy Rómában. A mai Szlovákia területén az elsõ összeírásokra a XVIII. század elején 1715-ben került sor. Népszámlálás II. József idején valósult meg elõször 1778-1785 között. A statisztikai adatok egyaránt fontosak az államigazgatás, az önkormányzatok, a civil szervezõdések, de az egyének részére is. Ezen adatok ismeretében dönthetünk helyesen arról, hogy hol van pl. szükség lakások építésére, hol szükséges iskolát, óvodát, kórházat vagy utat építeni. A statisztikai adatok ismeretében juthatnak a helyi és regionális önkormányzatok különbözõ támogatásokhoz, illetve a statisztikai adatok elengedhetetlenül fontosak az adókból befolyt összegek visszaigényléséhez. Nemzetiségi szempontból pedig nem más, mint a létünk a tét. Nem mindegy, hogy milyen arányban, hány százalékban vagyunk jelen az egyes településeken, hogy milyen a súlyunk az egyes régiókban, kisebb-nagyobb térségekben. (Folytatás a 4. oldalon)

2 0 1 1 . január

Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft

Új év kezdetén A lap megjelenésekor már az ünnepek után vagyunk. Küldözgettük és kaptuk a sok jókívánságot. Kell lenni (?) egy határmezsgyének, hogy az eseményeket be tudjuk határolni, idõrendbe sorolni, aztán, mint egy csomagot, hátrahagyni. Megváltozike valami gyökeresen egy nap alatt, egy dátum után, ha sokan akarják? A lelkünk mélyén talán hajlamosak vagyunk ebben hinni, de az élet valósága olykorolykor utánunk nyúl, nehogy elszálljunk. Akkor miben reménykedhetünk mégis, mi változást hozhat az új év? Maradjunk a kultúra, a nemzetiségi kultúra mezején. Már a múlt évben a parlamenti választások után érzékelhettük, hogy nagy változásoknak nézünk elébe. A nemzetiségi ügyek intézése új köntöst kap, színesebb és reméljük, idõállóbb lesz az elõzõeknél. Ha csak majd egy újabb kormány át nem szabja. Araszolgatunk az egymáshoz való közeledés terén, majd meglátjuk, hogy az új vagy megváltoztatott törvények, a pénzügyi támogatások újszerû pályáztatása, ill. elbírálása ehhez az araszolgatáshoz mennyi szuflát ad. A pénzek elosztása mindig kényes kérdés volt, és a többség szerint sohasem volt igazságos. Bizonyára most sem lesz az. Az emberek kiválasztása a bizottságokba mindig az aktuális politikai megítélések szempontjából történt, vagyis az oszd meg és uralkodj alapon. Ez is egy eszköz arra, hogy valakiket felemeljünk, másokat némileg ellehetetlenítsünk. A tervek szerint ez most sem lesz másként. Az anonim pályázatok sem lesznek igazán titkosak, mert a pályázat tartalma és helye tulajdonképpen mindent elárul magáról. Lehet, hogy ezekrõl a problémákról is el lehetne indítani egy kerekasztal-beszélgetést, bizonyára sok tanulságot le lehetne vonni belõle. Új év, új feladatok. Munka nélkül nincs értékelhetõ eredmény. Ennek okán az idén sem vár ránk kevesebb tennivaló, csak igényesebb, mert a kihívások minden téren erõsödnek. Csak a minõségi munka lehet számunkra fontos, mert csak ez vezethet egy tartalmas szervezeti élethez, egy magasabb társadalmi, nemzetiségi öntudathoz, önmegbecsüléshez. Így maradhatunk meg alkotó embernek és szülõföldünkön magyarnak a számtalan kihívások közepette. Balogh Gábor

„... soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem“ ... „tsupán idegen nyelven soha még egy Nemzet is e földön, a maga Anya nyelvét meg vetvén, böltsességre, tudományok− ra nem emeltethetett“ Bessenyei György, Magyarság, 1781

Közélet

2 Kürtös

Év/tized/nyitó Új év és egyben új évtized kezdetét mutatja a naptár. Magunk mögött hagytuk a 21. század társadalmi és politikai történésekben mozgalmas, változásokban bõvelkedõ elsõ évtizedét. Csupán csak emlékeztetõül és a teljesség igénye nélkül fussuk át a legjelentõsebbnek mondható eseményeket kis hazánkban. Szlovákia az elmúlt tíz év alatt tagja lett a NATO-nak, az Európai Uniónak, belépett a schengeni övezetbe, és 2009-ben a szlovák koronát felváltotta a közös európai fizetõeszköz, az euró. Megszûntek a határok, lendületet kapott a határon átívelõ együttmûködés, könnyebbé vált a külföldi munkavállalás. Megtörtént az államigazgatás reformja, létrejöttek a megyei önkormányzatok, a helyzet javulását ígérve kormányok jöttek, mentek, de az már nem rajtuk múlott, hozzánk is begyûrûzött a világgazdasági válság. Elmondhatjuk, hogy EU-csatlakozásunk, az euró bevezetése, no meg a kormányváltások sem hoztak átütõ sikert a gazdaságban, a szociális szférában sem történt lényeges javulás, az életszínvonal és a bérek sem emelkedtek látványos mértékben. Olvastam egy kimutatásban, hogy Szlovákiában, ahol a lakosság nagyjából 20 százaléka él a létminimum szintjén, 12 százaléka pedig statisztikailag is alatta, a foglalkoztatottak 70 százaléka pedig jóval az országos átlagbér alatt keres. Minden bizonnyal az idei esztendõ sem lesz könnyebb a tavalyinál, hiszen 2011 ismét a megszorítások évének ígérkezik. Miután a hozzáadottérték-adó /ÁFA/ 19-rõl 20 százalékra emelkedett, szinte mindenütt várható áremelkedés. Ráadásul, nagyobb állami elvonások lesznek, azaz nõnek a társadalombiztosítási járulékok is. Mindent egybevetve, a január 1-jén életbe lépett megszorítások és áremelések évi 400 euróval többet vesznek ki a családok zsebébõl, azaz nagyjából egy havi tiszta jövedelmet. Jó hír viszont, hogy idén az országos átlagbér a tavalyi 760-ról 790 euróra emelkedhet. Jó ez annak a 30 százaléknak, aki eddig is az országos átlagbér felett keresett. Éppen úgy sújtják a megélhetési gondok a többségi nemzethez tartozók túlnyomó részét, mint a szlovákiai magyarok többségét. Ezen a téren akár egyformának is mondható társadalmi közérzetünk, de nekünk mégis annyival nehezebb, hogy szinte naponta meg kell küzdenünk a kisebbségi létünket nehezítõ körülményekkel - asszimilá-

ció, nyelvhasználati törvény, hazafiassági törvény, állampolgársági ellentörvény, anyanyelvünk, oktatásügyünk védelme, nemzetiségi kultúránk finanszírozásának megoldatlansága. Ezek egy része ugyan nem a harmadik évezred elsõ évtizedének, hanem az elmúlt évtizedek „termékei“, mármint anyanyelvünk, iskoláink, kultúránk elsorvasztására irányuló hol nyílt, hol burkolt kormányzati törekvések. Éppen ezért rendkívül nagy jelentõsége lesz a májusban esedékes népszámlálásnak, amelyet joggal nevezhetünk az évtized eseményének. Nemzetiségi szempontból pedig azt jelenti, hogy létünk a tét. Jó, ha kellõképpen tudatosítjuk, nem mindegy, hogy milyen arányban, hány százalékban vagyunk jelen az egyes településeken. Csak egy példát a sok közül. Ha az adott településen a nemzetiség aránya nem éri el a 20 százalékot, nem használhatja anyanyelvét a hivatali érintkezésben, ügyintézésben. Megeshet az is, hogy magyar ajkú vagy magyarul is beszélõ papot sem kérhetnek azokra a plébániákra, ahol a községben a magyarság aránya jóval 50 százalék alatt fog mozogni annak ellenére, hogy szinte minden családban magyarul beszélnek otthon. Egyet felettébb jól jegyezzünk meg: országunk gazdasági helyzete néhány év múlva javulhat, a ránk nézve hátrányos törvények idõközben megváltozhatnak, megnyugtatóan megoldódhat a nemzetiségi kultúra támogatása, de a népszámlálási adatok nem változtathatók meg egyik évrõl a másikra. Nehogy aztán azon vegyük magunkat észre, hogy egy idõ után csak mutatóban leszünk majd jelen Szlovákiában, hiszen a 2011-es népszámlálási adatok feltehetõen kihatással lesznek a legközelebbi népszámlálás eredményeire is. Mert ha most a természetes fogyáson túl jelentõsen csökken/ne/ a szlovákiai magyar népesség, kérdezem, mitõl lesz jobb a helyzet tíz év múlva?! Nekünk, magyaroknak erre is gondolnunk kell a népszámlálási ívek kitöltésekor. Hogy kit tartok magyarnak? Nagyon egyszerû a válasz a kérdésre. Aki otthon a családjában házastársával, gyermekeivel, szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel magyarul beszél. És ahol ez így van, senkinek sem szabadna csak magyar anyanyelvûnek, de szlovák nemzetiségûnek vallania magát! B.Gy.

2011. január

Óév végi kiértékelés, újév eleji tervezés... Még karácsonyi hangulatban voltunk, amikor átváltottunk a szilveszteri óévbúcsúztató és újévköszöntõ rendezvényekbe, de az egymást gyorsan követõ események elmúltak, elcsendesültek, ma már csak emlékeik élnek bennünk. Véget ért a karácsonyi idõ, a legtöbb helyen elbontották a karácsonyfákat, dobozokba kerültek a díszek és a fényfüzérek, letelt az ünnepi szabadság, véget ért gyermekeink karácsonyi szünideje is, õk is visszaültek az iskolapadokba, egyszóval mindannyian visszatértünk a szürke hétköznapokba és minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Vagy mégis? Én hiszem, hogy mégsem csak ennyi volt az idei karácsony meg az óévnek újévbe fordulása, hiszem, hogy jobban megértettük a karácsony titkát: hogy Isten ennyire szeret bennünket, és jobb választ adtunk erre a karácsonyi üzenetre, mint tavaly vagy azelõtt. És hiszem azt is, hogy az óévtõl elbúcsúzva az év végi hálaadáson tényleg hálát adtunk Istennek az elmúlt évben kapott ajándékaiért, mindenért. És meggyõzõdésem, hogy a visszatekintõ számadásból jövõt szebbé tevõ elhatározások is születtek, az újévi nekiveselkedésünk nem csupán az ilyenkor szokásos fogadkozás volt, de tényleg jobban akarunk majd bánni az idõvel, jobban felhasználni, tiszta szívû szeretettel megtölteni azt, hogy ne csak múljon, a múltba forduljon, hanem teljen, telítsen, gazdagítson is... Apropó, kiértékelések. Emlékszem rá, amikor gyermekként még otthon voltam, és részt vettem az év végi hálaadásokon, mikor a templomból hazajöttünk, otthon arról beszélgettünk, amit a templomban hallottunk, hogy az elmúlt esztendõben hányan születtek, hányan kötöttek házasságot, illetve hányan haltak meg. És mindig örültünk, amikor azt hallottuk, hogy az elhunytak helyébe nagyjából annyian, vagy többen születtek. Talán ennek köszönhetem, hogy papként is fontosnak tartottam és tartom a híveinket errõl informálni, és a statisztikai számokhoz megjegyzést fûzni. Sajnos azt látom - és nemcsak én, hanem minden paptestvérem -, hogy hova tovább, mindig rosszabb a számok aránya, magyarán: fogyó nemzet lettünk, minden évben sokkal többet temetünk, mint keresztelünk. Mára ez az arány egy-egy faluban akár öt az egyhez, ami azt jelenti: amíg eltemetjük öt hívõnket, mindössze egy újszülöttet keresztelünk meg. (Folytatás a 11. oldalon)

Közélet

2011. január

Kürtös 3

Magyarország átvette az EU-elnökséget 2011. január 6-án a magyar Országház kupolacsarnokában zajlott az EU-elnökség hivatalos átadás-átvételi ünnepsége. A ceremónián Yves Leterme ügyvezetõ belga miniszterelnök

átnyújtotta az elnökségi zászlót Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az eseményen a belga és a magyar himnuszt követõen bemutatták a történelmi zászlókat, valamint a két ország lobogóit. Yves Leterme beszédet mondott, majd ezután hivatalosan átadta az unió soros elnökségét Magyarországnak. Yves Leterme dinamikusabb, Orbán Viktor pedig megújult Európáról beszélt az ünnepségen. „Ma, vízkereszt napján érdemes emlékeztetni magunkat: az unió soros elnökségét egy ezeréves európai állam veszi most át, amelyet megedzettek a történelem viharai, amely rengeteg tapasztalatot gyûjtött diadalai és kudarcai során, és amelybe a kereszténység oltotta be az emberi méltóság megbecsülését, a tisztelet kultúráját és az emberiesség érzésvilágát“- mondta Orbán Viktor. Az egyórás rendezvényen részt vett Schmitt Pál államfõ, Kövér László házelnök, a kormány, valamint a budapesti diplomáciai kar tagjai és más meghívott magyar vendégek. BG

Az EU gazdasági stratégiája A mostani választási ciklusban tevékenykedõ politikai testületek legfõbb feladatuknak a gazdaság és a pénzügy területén kialakult válság minél hatékonyabb kezelését tartják, hogy a kialakult helyzet minél kisebb mértékû negatív következményt eredményezzen a tagállamok életében. A válságkezelés két fõ pontját határozták meg, úgymint a preventív (megelõzõ) válságkezelés, illetve a már bekövetkezett problémák minél hatékonyabb orvoslása. A prevenció célja, hogy ne következhessen be újra, ami 2008-ban már megtörtént, vagyis a pénzpiac összeomlása. Ezen célból kezdeményezték a pénzpiac megfigyelésének megerõsítését, továbbá a szorosabb nemzetközi együtt-

mûködést. A nemzetek közötti, szükség esetén nemzetek feletti együttmûködés azért oly fontos, mert a tagállamok gazdaságai közötti egybefonódás eredményeként bármely tagállamban jelentkezõ komolyabb pénzügyi/gazdasági nehézségek többé-kevésbé hatással lehetnek a többi tagállamra is. Ezért is szükséges, hogy az Európai Parlament ellenõrzési tevékenysége kiterjedjen a tagállamok költségvetési hiányaira, de különösképp az államadósság mértékének csökkentésére is. Ezt a célt szolgálja az Európai Statisztikai Hivatal hatáskörének növelése, a Növekedési és Stabilitási Paktum szigorúbb betartatása, illetve ezek kapcsán a szankciók megjelenése. A már meglévõ problémák esetében

különös jelentõséget kapott a csökkenõ tendenciát mutató bizalom helyreállítása. Túl a makroökonómiai lépéseken az Európai Unió célja a kisebb vállalkozók, a munkanélküliek sorába kerültek megsegítése, a válságból való kilábalás megkönnyítése. Az EU a 2020-as stratégiájában célként tûzte ki többek között a 75%-os foglalkoztatottsági arány elérését a 20-64 éves korosztályban, 20 millióval csökkenteni a szegények számát, a korai iskolaelhagyók arányát 10%-kal csökkenteni. A felsoroltak megvalósítása nem lesz könnyû feladat, de bízzunk benne, hogy képviselõink, országaink közös erõvel képesek lesznek eme ambiciózusnak tûnõ célok megvalósítására. Csáki Edina

Hálaadás a kilencvenhat évért 2011. január 4-én töltötte be 96. életévét Dombi Ferenc nyugalmazott plébános Ipolynyéken. E szép ünnep alkalmából január 9-én vasárnap h á l a a d ó szentmisére került sor a Szent István plébániatemplomban. A szentmisét maga a 96 éves ünnepelt mutatta be, melyben hálát adott az Istennek azért, hogy két éve ünnepelte pappá szentelésének 70. évfordulóját. Egy éve ünnepelte a kerek 95. születésnapját csépai rokonai körében, és ebben az évben is megünnepelhette születésnapját korához képest jó egészségben.

Külön élményt jelentett számára és a hívek számára is, hogy a szentmisében ministránsi szolgálatot vállalt az a 13, mára már felnõtt férfi (nõs emberek, családapák, nagyapa, elköltözöttek), akik egykor szolgálták a kanonok urat. A szentmise végén a ministránsok köszöntötték az ünnepeltet ezekkel a szavakkal: Zúgnak, zengnek a harangok, hangjuk messze szál, Szent Istvánnak templomában összegyûltünk már. Itt vagyunk mind, kiknek szíve ma Önért dobog, A szeretett és a hála ím idehozott. Eljöttünk hát ünnepelni e csodás napot, Mit Istenünk jókedvében Önnek megadott. Hosszú éveken át szolgálta népét és Urát, Azért az Úr megnyújtotta élete gyertyáját. Nem véletlen, hogy még ma is tiszta fénnyel ég, Hisz imája buzgón szállva tör az ég felé. 96 év nagy idõ, sok ministráns és sok hívõ Hálát adni együtt fogunk, ez lesz a mi boldog napunk. PJ

Közélet

4 Kürtös

2011. január

Az évtized eseménye Népszámlálási tudnivalók Folytatás az elsõ oldalról

A népszámlálás megvalósításával kapcsolatos kérdéseket, feladatokat az SZK NT 2008. június 18-án elfogadott 263/2008 számú törvénye tartalmazza. Maga a törvény, valamint a népszámlálás megvalósításával kapcsolatos anyagok a Szlovák Statisztikai Hivatal www.statistics.sk címû honlapján találhatók meg az EU 763/2008 számú rendeletével egyetemben. - A népszámlálás megvalósítását hazánkban a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala irányítja. - A népszámlálás vonatkozik a hazánkban a megadott idõpontban itt tartózkodó idegen állampolgárokra is, kivéve a diplomatatestületek tagjait. - A törvénybõl eredõen minden felnõtt állampolgár köteles kitölteni a népszámlálási íveket. - A gyermekek helyett az íveket szüleik vagy törvényes képviselõik töltik ki. - A különbözõ szociális létesítmények, intézmények esetében az intézmény vezetõje vagy az általa megbízott személy tölti ki a népszámlálási íveket. - A lakások és a lakóépületek esetében a tulajdonos tölti ki az íveket. - A népszámlálási gyûjtõívek a szlovák nyelv mellett a nemzetiségek nyelvén is kellõ példányban el lesznek készítve, és elektronikus formában elõször angol nyelven is készülnek. - Elsõ alkalommal lesz mód elektronikus formában is kitölteni a népszámlálási íveket. Az ezzel kapcsolatos információk a Statisztikai Hivatal által az év elején elkészülõ www.scitanie2011.sk honlapon lesznek elérhetõk. Amennyiben a népszámlálás ezen módszerét választjuk, informálnunk kell a számlálóbiztost. - Az egyes települések polgármestereinek javaslatára a körzeti hivatalok határozzák meg a népszámlálási körzeteket. - A népszámlálást 18 éves kortól idõsebb számlálóbiztosok végzik, akiket a települések polgármesteri neveznek ki. Kötelességük, hogy részt vegyenek a képzéseken - átvegyék a számláló ívet és azokat a megadott idõpontban (egy héttel a népszámlálás idõpontja elõtt) eljuttassák a lakosokhoz. - A népszámlálás idõpontját követõen az íveket begyûjtik és leadják az illetékeseknek.

- Fontos tudnivaló, hogy a népszámlálási biztos csak a lakosok személyes hívására léphet be a lakásba, és csak a lakosok kérésére adhat tanácsot a népszámlálási ív kitöltésében. Nagyon fontos és felelõsségteljes a körzeti hivatalok tevékenysége a népszámláláskor. - El kell készíteniük a népszámlálással kapcsolatos feladatok teljesítésének ütemtervét. - A településekkel közösen létre kell hozniuk a népszámlálási körzeteket. - Meg kell valósítaniuk a számlálóbiztosok képzéseit. - Kellõ idõpontban átvenni a hatáskörükbe tartozó települések részére a népszámlálási íveket, és azokat a nemzetiségek nyelvének megfelelõ arányban kell kézbesíteni az egyes községekbe, városokba. - Az ütemtervnek megfelelõen biztosítani kell a kitöltött népszámlálási kérdõívek begyûjtését, megfelelõ védelmét, raktározását, majd azok átadását. Országos viszonylatban mintegy 20 000 számlálóbiztos végzi majd a népszámlálást. - Mintegy 250-300 lakosra jut majd egy számlálóbiztos. - Megfelelõ személyek kiválasztása, megtalálása a mi feladatunk is. - Minden társadalmi szervezet vezetõjének tudatosítani kell, hogy milyen, a további sorsunkat meghatározó esemény megvalósítása elõtt állunk. - Hatványozottan érvényes ez az országban élõ nemzeti közösségek szempontjából nézve. - Szervezeteink minden rendezvényét ki kell használni arra, hogy megfelelõ személyeket találjunk a népszámlálóbiztosok posztjára, hogy szóljunk a népszámlálás jelentõségérõl. Nagyon fontos a megfelelõ helyi kampány, a helyi elõkészítõ munka. - Az országos hatáskörrel tevékenykedõ szervezetek regionális és helyi szinten megkülönböztetett figyelmet kell hogy fordítsanak a népszámlálással kapcsolatos felvilágosító munkára. - Ott kell lenni minden családban, és segítséget kell nyújtani a különbözõ szociális intézményeknek, létesítményeknek (nyugdíjas otthonok, bentlakásos iskolák stb.)

- Ki kell használni a népszámlálással kapcsolatos információk átadására a különbözõ társadalmi eseményeket, de még a családi találkozókat, baráti összejöveteleket is. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) koordinációs bizottsága országos viszonylatban négy regionális képzés megvalósítását tervezi (2 Nyugat-, 1-1 Közép- és KeletSzlovákiában). - Különbözõ propagációs anyagok, tájékoztatók, röpcédulák készülnek szoros együttmûködésben az SZMK tagszervezeteivel. - A Kerekasztal koordinációs bizottságának tagjai, szóvivõi, szakértõi a kéréseknek eleget téve készek az egyes rendezvényeken is tájékoztatást nyújtani ebben a fontos témakörben is. - A népszámlálással kapcsolatos tudnivalók közlésére a központi és regionális sajtón, rádión, TV-n kívül ki kell használni a helyi lehetõségeket is, és elengedhetetlenül fontos ebbe a feladatba bevonni a magyarországi médiákat, médiumokat. Nagyon oda kell figyelni már a felkészítés folyamán a személyekre szóló ívek esetében a: - 20. Nemzetiség (Národnos ) - 21. Anyanyelv (Materinský jazyk) - 22. A leggyakrabban használt nyelv (Najèastejšie používaný jazyk) - 23. Vallási, felekezeti hovatartozás (Náboženské vyznanie) kérdés megválaszolására. Ha valakinek kérdése lenne a népszámlálással kapcsolatban, keresse a magyar országos szervezetek képviselõjét, vagy a www.jogsegely.sk Kérdések és válaszok rovatát, ahol az interneten keresztül tud kérdéseket feltenni.

A sajtótörvény értelmében minden sajtótermék elsõ lapszámában közölni kell a kiadó tulajdonosi struktúráját. A Kürtös címû közéleti havilap kiadója, tulajdonosa a Csemadok Nagykürtösi Területi Válaszmánya, melynek címe: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457.

2011. január

Bajnok István köszöntése Személyesen már régen nem találkoztunk, de neve említése alkalomadtán mindig megvillantotta egy-egy találkozás képét. Már nem emlékszem, hol és mikor találkoztunk elõször, de biztos, hogy a Csemadokkal kapcsolatban lehetett. Örülök neki, hogy megismerhettem, mint megannyi más fáradhatatlan egyéniséget, akiktõl az ember tanulhatott közösségi munkát, kiállást, kitartást, mások tiszteletét és megbecsülését. Nem hazudtolta meg nevét, bajnok volt a maga nemében. Húzóember mindenütt, ahol tisztet vállalt, és ha szükségét érezte a megnyilatkozásnak, akkor megtette, nyilvánosan és nem hátratekingetve, félszemmel a kiskaput keresve. Én ilyennek ismerem, remélem, hogy kora ellenére még sokáig. Kár, hogy „egészsége“ már sok mindentõl visszatartja, volna még mit tenni, hisz a példakövetõk sora oly rövid. Bajnok Istvánt földinkként is köszönthetjük, hiszen Ipolyságon született 1941. január 15-én. Itt végezte iskoláit, már gimnazistaként bekapcsolódott a kulturális életbe, és tagja volt a Csemadoknak. Egyetemre Prágába járt, ahol elnöke lett az Ady Endre Diákkörnek. Orvosként Rimaszombatban kezdett, majd 1976-tól nyugdíjba vonulásáig Komáromban mûködött mint gyermekpszichiáter. Szakmailag is alátámasztotta, hogy azon gyermekek között, akiket magyar létükre szlovák iskolába járatnak, sok a lélekgyógyászi segítségre szoruló. Ennek írásaiban is hangot adott. Mindkét helyen klubot alapított és volt elnöke, nyári táborokat szervezett. A Csemadok városi szervezetének elnöke, majd országos alelnöke lett. 2010-ben Csemadok Életmûdíjat kapott. A politikai életben a prágai Szövetségi Gyûlés tagja volt. Szakmáján belül alapítója és több éven át elnöke volt a Kárpát-medence magyar orvosait tömörítõ Magyar Egészségügyi Társaság felvidéki tagozatának. Komáromban polgármesteri, majd 2001-ben Pro Urbe-díjat kapott. Öreg ember nem vén ember, szokták mondani, reméljük ez a „nyavalya“ sokáig elkerül még, és ehhez a mi jókívánságaink is hozzásegítenek. Ezért a Kürtös havilap olvasótábora, a Csemadok NTV-a nevében is szeretettel köszöntünk 70. születésnapodon, és kívánjuk, hogy még hosszú éveket töltsél el családod, unokáid és barátaid körében. Isten éltessen! Balogh Gábor

Közélet

Kürtös 5

A puding próbája az evés Megfigyeltem, hogy minden évben az iskolai beíratások idején megszaporodnak hazai magyar lapjainkban és újabban hírportáljainkon is a gyerekek iskolaválasztásával foglalkozó írások, eszmefuttatások. Pedagógusaink, oktatásügyi szakembereink, politikusaink, neves közéleti személyiségeink évrõl évre, és újra meg újra elmondják, miért is fontos, hogy a magyar gyerekeket anyanyelvi iskolába írassák szüleik. Konkrét példákkal támasztják alá az anyanyelven való tanulás vitathatatlan elõnyeit, megalapozott érvekkel mutatnak rá, milyen veszélyekkel, buktatókkal jár, ha a gyerek idegen nyelvû iskolában kényszerül elsajátítani a betûvetés tudományát. Félõ, hogy ezeket a cikkeket pont azok nem olvassák, akiket érint, mégpedig annál az egyszerû oknál fogva, hogy legtöbbjük már nem, vagy csak ritkán olvas magyar újságot. Vagy ha igen, lelkiismeretük nyugalma érdekében észrevétlenül átsiklanak az anyanyelvi oktatás jelentõségével foglalkozó írásokon. Ennek ellenére szükség van ezekre a mozgósító, meggyõzõ és felvilágosító cikkekre, vagy ahol mód van rá, elõadásokra, beszélgetésekre, mert ha az elbizonytalanodott magyar szülõk közül csak egy-kettõ is változtat eredeti szándékán, és magyar iskolába adja gyerekét, nem volt hiábavaló a meggyõzésükre irányuló fáradozás. Ennél természetesen jóval többre, és szavak helyett kiváltképp cselekvõ tettekre, valamint új és ugyanakkor differenciált kezdeményezésekre van szükség. Mert egészen másképp kell érvelni azokkal a kisgyermekes magyar szülõkkel, akik még maguk is magyar iskolába jártak, mint azokkal szemben, akiknek már a nagyszüleik, mi több, esetenként dédszüleik is szlovák tanítási nyelvû iskolát látogattak. Összeszámoltam, a járásunkban tizenkét olyan vegyeslakta település található, ahol a magyar népesség számaránya 20-70 százalék között ingadozik, de az utóbbi húsz évben egyetlenegy magyar család /csak zárójelben jegyzem meg, magyar családok alatt értem, ahol otthon szülõk és gyermekek magyarul beszélnek/ sem járatta gyermekét anyanyelvi iskolába! Ezek közül érdemes volna külön szociológiai kutatást végezni abban a kisközségben, ahol az 1991-es népszámlálás során a lakosság 88, tíz évvel késõbb már csak 76,1 százaléka vallotta magát magyarnak, holott az elmúlt hetven /70!/ évben a falu magyar nemzetiségû tõsgyökeres lakosainak egyike sem járt magyar iskolába! Érdekes módon

ahhoz nemzedékeken keresztül ragaszkodtak, hogy vallásukat magyarul gyakorolhassák, templomukban nagyobb egyházi ünnepekkor fiatalok, idõsek egyaránt átélten éneklik a magyar himnuszt. Arra is emlékszem, hogy a múlt század hetvenes éveiben tevékeny Csemadok-szervezet mûködött a faluban, jó hangú asszonyokból és férfiakból álló vegyes énekkara rendszeresen szerepelt a Csemadok által szervezett különféle járási énekversenyeken is. Számomra egyszerûen érthetetlen, hogy mindezek ellenére az itt élõ emberek soha nem igényelték, nem szorgalmazták az anyanyelvi oktatás beindítását községükben. Ilyen és hasonló településeken lenne valóban nagy szükség az ún. vasárnapi magyar iskola bevezetésére, amelyrõl már évek óta beszélünk Csemadok-berkekben is, de szándékainkat, elképzeléseinket a mai napig nem követték konkrét tettek. Felettébb ideje volna megtenni legalább két három igazán veszélyeztetett településünkön az elsõ lépéseket a vasárnapi magyar iskola megszervezése érdekében. Ha mindjárt csak négyen-öten érdeklõdnének is a kezdeményezés iránt, elképzelhetõ, hogy a magyar nyelv, irodalom és történelem akárcsak nagy vonalakban való megismertetését szolgáló hétvégi iskola hallgatói már jobban hajlanának gyermekeiket anyanyelvi iskolába íratni… Hát, igen, a puding próbája az evés. -bégyé-

A magyar állampolgárság A magyar Országgyûlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerûsített honosítási eljárást, amely 2011. január 1-ji hatállyal lépett életbe. Az egyszerûsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, elegendõ a magyar nyelv ismerete. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk februári számában bõvebben fogunk foglalkozni ezzel a témával. Az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos útmutatást a magyarországi hivatalokon kívül a világhálóról kaphatnak: www.allampolgarsag.gov.hu

6 Kürtös

Közélet

B E M U TAT J U K

2011. január

ÚJ POLGÁRMESTEREINKET

A tavalyi önkormányzati választások során a járás 35 vegyeslakta településén kilenc új polgármester foglalhatta el hivatalát. Lapunk rövid bemutatkozásra kérte az újdonsült faluvezetõket, akiktõl két kérdésre vártunk választ: 1. Bízott-e a megválasztásában? 2. Mit tart elsõdleges vagy legfontosabb feladatának? Óvárban a 42 éves Vízi József a Most-Híd polgármesterjelöltjeként szerzete meg a szavazatok többségét. Eredeti foglalkozását tekintve gépésztechnikus, és mint mondta, reménykedett a megválasztásában. Elsõdleges feladatának tartja az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztését. Szorgalmazni kívánja a környezõ falvak összefogásával a buszjáratok számának növelését, hogy a faluból munkát vállaló emberek idõben eljussanak munkahelyükre, mert a buszközlekedés jelentõs leépítése miatt bizony nehezebbé vált a munkavállalási lehetõség is. Hárman indultak a polgármesteri szék elnyeréséért Bussán, ahol a 38 éves Végh Zoltán közgazdász mérnök független jelöltként aratott gyõzelmet. Kérdésünkre elmondta, bízott a megválasztásában, és három szóban foglalta össze, amit fontosnak tart megvalósítani: biztonság, rend, fejlõdés. Ipolynagyfalun a három polgármesterjelölt közül a 36 éves Kerata Lászlót, az MKP jelöltjét választották polgármesternek. Elõtte repülõmérnökként dolgozott a szliácsi repülõtéren, és mint megjegyezte, nehéz szívvel vált meg elsõ munkahelyétõl. Nem titkolta, hogy bízott a megválasztásában, és legfontosabb feladatának tartja, hogy a polgárok elégedettek legyenek a községi hivatal mûködésével, az alapdolgok akadálytalan biztosításával. Egyedüli jelöltként indult Sirákon a Most-Híd színeiben a 42 éves Dovièin Katalin. Losoncon végzett az építészeti szakközépiskolában, de bevallása szerint nem dolgozott eredeti szakmájában, viszont már hosszú évek óta a helyi községi hivatal adminisztrátora volt, és ennél fogva sok újdonságot nem jelent számára a polgármesteri tisztség. Mindenesetre a válság miatt nehezebb lesz pénzforrásokat találni a megkezdett munkák befejezésére, mert ezt tartja egyik legfontosabb feladatának. Heten mérettették meg magukat a legutóbbi polgármesteri választáson Csábon. A HZD jelöltjeként a 37 éves Martin László, eredeti szakmáját tekintve hentes-böllér, egyébként a MOTÍV Polgári Társulás elnöke, kapta a legtöbb voksot. Elsõ kérdésünkre Madách szavait idézte, ember küzdj, és bízva bízzál. Ami pedig számára elsõdleges feladat: biz-

tosítani a falu gazdasági stabilitását, a falufejlesztést és befektetéseket, valamint a polgárok életminõségének javítását. Járásunk egyik legkisebb településén, Galábocson a két polgármesterjelölt közül a függetlenként induló 39 éves Chudý Istánt választották polgármesternek. Szakmáját tekintve gépésztechnikus. Bízott a megválasztásában, és ahogy fogalmazott, a község adósságainak rendezését tartja elsõdleges feladatának. A maga 25 évével a járás legfiatalabb polgármestere Deák József, aki Szécsénkén független jelöltként nyerte meg a választásokat. Az édesapja nyomdokaiba lépett fiatalember a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerzett diplomát. Mint mondta, bár nem bízta el magát, de reménykedett a polgármesteri szék megszerzésében. Legfontosabb feladatának tartja betanulni a faluvezetésbe, és azon lesz, hogy a község tulajdonába jusson a kastély épülete, amelyben a községi hivatal is helyet kapott. Terbegecen két polgármesterjelölt várta a szavazók voksait. A Most-Híd színeiben induló 31 éves Sás Erika nyerte el a szavazatok többségét. Tanulmányait a kékkõi Leány Szakközépiskola kereskedelmi vállalkozói szakán végezte. Mint mondta, reménykedett polgármesterré választásában, és egyik elsõdleges feladatának tekinti, hogy anyagi támogatást szerezzen a helyi katolikus templom belsõ javításának elvégzéséhez. Ipolynyéken három polgármesterjelölt versengett a választók kegyeiért. A 46 éves Hrubík Béla, a Magyar Koalíció Pártja színeiben magasan megelõzve a két független jelöltet, kapott bizalmat a járás legnagyobb községének irányítására. „Nem a megválasztásomban bíztam, hanem az emberekben és az elvégzett munkában, amit az elmúlt két évtizedben ezért a közösségért végeztem. Megpróbáltam tisztességes kampányban, tisztességes célokat megfogalmazni, érthetõen és egyszerûen, nem hivalkodva és erõltetve, mint ahogyan azt mások próbálták. Mindenkinek köszönöm, aki lehetõvé tette ezt a sikert számunkra, mert egy új fejezetet nyitunk Ipolynyék jövõjében. Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a hivatal zavartalan mûködését biztosítsam, hiszen az összes eddigi munkatársunk nyugdíjba vonult, és teljesen új emberekkel kell elkezdenem a munkát. Másodsorban a tavasszal három projekt indul a községben, több mint egymillió euró értékben, mely munkák összehangolása komoly szervezést igényel. Emellett a nyáron elkezdjük a szabadtéri színpad építését is, tehát mozgalmas év elé nézünk.“ Összeállította: B.Gy.

2011. január

Január * 2010. január 7-én az ipolybalogi alapiskola éttermében Beszéljük meg közös dolgainkat címmel került sor a Nagykürtösi járás MKP és Csemadok helyi szervezetei elnökeinek, valamint magyar polgármestereinek találkozójára. * A régi tollfosztás hangulatát kívánta feleleveníteni a Csemadok Bussai Alapszervezete a 2010. január 15-én tartott tollfosztóval.

* Január 15-én a szklabonyai emlékháznál vette kezdetét a Mikszáth-év ünnepségsorozata * Január 31-én, vasárnap az ipolynyéki kultúrház mozitermében mutatkoztak be a helyi KARNEVÁL énekesei a már megszokott operett-pop-nóta gálával.

Február * Hivatalosan 2010. február 1-jén indult be a „szövõgyár“ Bátorfaluban * Idén is megrendezték a jótékonysági farsangi bált Ipolybalogon 2010. február 6-án az Ipolyi Arnold Alapiskola nagytermében. * Az MKP ipolykeszi helyi szervezete 2010. február 6-án Bálint-napi batyubált szervezett. * 2010. február 7-én Besztercebánya megye 4. ligájának asztaliteniszezõi a területi asztalitenisz-bajnokságra gyûltek össze Ipolybalogon. * Leszenyén február 7-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Máriás-bajnokságot, amelyen 11 községbõl 30 játékos képviseltette magát.

* Február 13-án Jubileumi keresztény-jótékonysági bál volt Bussán. * Február 13-án és 14-én, hagyományosan a farsangi ünnepkör zárásaként mutatkozott be az ipolynyéki Mics Károly Színjátszó Csoport. Az idei bemutató érdekessége, hogy két egyfelvonásos darabbal is kedveskedtek a helyiek a

Eseménynaptár - 2010

Kürtös 7

mûkedvelõ közönségnek. A két egyfelvonásos vígjáték címe a Falusi verebek és a Házasságszédelgõ. * Második alkalommal rendezte meg 2010. február 13-án a zsélyi Victoria Íjászklub a Bálint-napi íjászversenyt. * Ipolybalogon február 14-én hatodik alkalommal rendezték meg a község vándorserlegéért folyó sakktornát. * Február 19-én a Mikszáth-emlékév programja keretén belül került sor arra az irodalmi délutánra, amelyen Mikszáth Kálmán legismertebb mûvének, a Szent Péter esernyõje címû regénynek 1958ban készült filmváltozatát néztük meg. * A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Konferenciáját 2010. február 21-én Kelenyén tartották, amelyen a járás 32 szervezetébõl 27 képviseltette magát 72 küldöttel. * „100 éves a magyar aviatika“ 2010. február 21-én emlékeztek meg Csalár községben a falu híres szülöttérõl, Zsélyi Aladár okleveles gépészmérnökrõl, az elsõ magyar pilótáról, aki saját tervei alapján épített gépén szállt elõször a levegõbe.

tok képviselõi, hogy megvitassák, milyen helyzetben vannak napjainkban, és milyen lépések megtételére van óhatatlanul szükség a jövõben azért, hogy identitásukat, kultúrájukat, anyanyelvüket megõrizhessék * Mikszáth-délutánok keretében március 26-án délután a szklabonyai Mikszáth Emlékházban gyûlt össze a Mikszáth-novellákat szeretõ közönség.

Április * A lukanényei amatõr színjátszó csoport 2010. április 4-én, húsvét vasárnapján - immár negyedik alkalommal - új színdarab premierjével rukkolt elõ. Színjátszóik nagy sikerrel vitték színpadra a „Nagy piros bugyelláris“ címû 3 felvonásos zenés népszínmûvet a lukanényei kultúrházban közel 500 nézõ elõtt.

Március * 2010. március 2-án Losoncon került sor a Ráros-Rárospuszta közötti Ipoly folyó feletti közúti híd és a kétoldali útkapcsolat kivitelezési munkáinak elvégzéséhez szükséges munkaterület átadására, ill. átvételére.

* A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulóját 2010. március 11-én Lukanényén rendezte meg a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. * Megemlékezéseket tartottak az 1848. március 15-i eseményekrõl Ipolyvarbón - regionális rendezvény, Ipolynyéken, Ipolybalogon, Inámban, Kõkesziben, Lukanényén, Nagycsalomján, Csalárban, Óvárban, Szécsénkén, Zsélyben. * A lengyel-magyar barátság napjának „elõestéjén“, március 19-e és 20-a között félszáz felvidéki magyar járt Varsóban. A delegációt Molnár Csaba, Pölhös Vendel és Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke vezette. * Március 22-23-án Ipolynyéken találkoztak a meghatározó és õshonos szlovákiai nemzeti kisebbségi népcsopor-

* Április 9-én JUDr. Robert Kaliòák belügyminiszter úr az Ipolynyéki Tûzoltóegyesületnek egy Tatra 815-ös típusú tûzoltókocsit adott át. * Az Csemadok ipolynyéki folklórcsoportja április 11-én, vasárnap Gömöry Mária és Gömöry Imre rendezésében bemutatta azokat a népszokásokat, melyeket egykoron elõdeink a fonóban éltek meg, mindezt nagyszerûen ötvözve énekkel, néptánccal, humoros történetekkel. * Az Ipoly mentére április 21-én érkezett meg a Feltámadási menet, amikor is az Ipolybalog-SzécsénkeKelenye-Ipolynyék-Inám-IpolykesziNagycsalomja útvonalon haladt végig. A következõ napon Bussára és Ipolyvarbóra érkezett. * A választások elõtti kampányülések sorozatában április 21-én Nagykürtösön tartott kihelyezett ülést a Fico-kabinet. * 2010. április 25-én Ipolyvarbón került sor immár XVIII. alkalommal a Szent-Iványi Ferencz Országbíró Emléknap kistérségi rendezvényére. * EURÓPA A POLGÁROKÉ címmel Csalár Község Önkormányzata kezdeményezésére 2010. április 28 - május 1. között került sor Szécsény, Ludányhalászi, Galábocs, Szécsénykovácsi, Ipolykér és Ipolyvarbó települések bevonásával arra a határon átnyúló együttmûködési rendezvénysorozatra, amelynek gazdag programjában elõadások, vállalkozók találkozója, az épülõ Ipoly-hidak megtekintése is szerepeltek.

8 Kürtös

Május * Anyák napi rendezvényeket tartottak a következõ községekben: Kóvár, Kelenye, Inám, Óvár, Csalár, Szlovákgyarmat, Ipolybalog, Szécsénke. * Negyedik alkalommal állítottak májfát Ipolybalogon a falu fõterén. * 2010. május 8-án vidám menet vonult a kultúrház elõtti térrõl a kápolnához Lukanényén. A babakocsis felvonulás célja, hogy méltassák és elismerjék a gyermekvállalást, hogy ily módon is ünnepeljék az anyaságot * Május 8-án a fasizmus feletti gyõzelem napját ünnepeltük. Ebbõl az alkalomból Ipolybalogon a temetõkertben emlékeztek a háború befejezésére, ill. azokra az ipolybalogiakra, akik az elsõ vagy második világháborúban vesztették életüket. * Ipolynagyfalun május 16-án falunap keretében avatták fel a gondosan megtervezett falusi parkot, középpontjában Nepomuki Szent János szobrával. * 2010. április 23-án - a magyar nyelv napján az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya Mikszáth-vetélkedõt szervezett alapiskolások részére, melyen nyolc csapat vett részt. * Mikszáth Kálmán halálának 100.

Eseménynaptár - 2010

2011. január

évfordulóján egész napos programsorozatra került sor Budapesten, melyen a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya jóvoltából járásunkból mintegy negyvenen vettek részt. Az egyes alapszervezetek képviselõin kívül az ipolyvarbói alapiskolában megrendezett Mikszáth-vetélkedõ résztvevõi, valamint az ipolybalogi Bukréta és Kisbukréta hagyományõrzõ csoport tagjai is. Az ünnepi megemlékezés a Kerepesi temetõben kezdõdött Mikszáth Kálmán sírjánál, majd a Petõfi Irodalmi Múzeumban folytatódott.

* Az ipolynyéki alapiskola 2000. december 9-én vette fel a Balassi Bálint MTNYAI nevet. Ezért minden évben a költõ halálának évfordulóján megemlékeznek Balassi Bálintról. A tavalyi megemlékezésre május 31-én került sor. * Ipolykeszin pünkösd vasárnapján „PÜNKÖSDI RÓZSA“ címmel rendezett nótafesztivált a falu önkormányzata.

Június * Június 6-án a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya hagyományosan Nagycsalomján, a szabadtéri színpadon tartotta járási kulturális ünnepélyét, melynek végén a Magyar Koalíció Pártja nagykürtösi járási szervezetének kampányzáró mûsora volt.

* 2010. május 30-án a nagycsalomjai szabadtéri színpadon került sor a Fayl Frigyes zenepedagógus, zeneszerzõ tiszteletére megrendezendõ ünnepi koncertre.

Belföldi eseménynaptár 2010 Január: - Mûködni kezd az elektronikus útvámrendszer. - Rendõrségi gyakorlat a poprádi repülõtéren. Egy Dublinba tartó utas csomagjában bennfelejtik a robbanóanyagot. Február: - A fuvarozócégek általános sztrájkot hirdettek az útvámrendszer miatt. Mikuláš Dzurinda a pártfinanszírozási ügy miatt bejelentette, hogy nem indul a júniusi parlamenti választásokon, lemond az SDKÚ listavezetõi és ezzel miniszterelnök-jelölti posztjáról. Az SDKÚ Iveta Radièovát választotta a párt miniszterelnök-jelöltjének. Március: - Ivan Gašparoviè államfõ leváltotta Igor Štefanov (SNS) régiófejlesztési minisztert. Õ volt az 5. SNS-es miniszter, akit Robert Fico (Smer) lecserélt a kormányzás 4 éve alatt. Május: - A parlament elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, amely megvonja a szlovák állampolgárságot azoktól, akik felveszik más ország állampolgárságát. Június: - Komáromban a Kossuth tér melletti körforgalomba helyezték át a Matica

székház homlokzatáról Cirill és Metód szobrát. Június 6-án a pozsonyi vár udvarán felavatták Szvatopluk „király“ szobrát. Mindkét szoboravatáson Robert Fico miniszterelnök volt a fõszereplõ. - A parlamenti választásokat a Smer nyerte 34,79%-kal, az SDKÚ 15,42%-ot, az SAS 12,14%-ot, a KDH 8,52%-ot, a Híd 8,12%-ot, az SNS pedig 5,07%-ot szerzett. Az MKP 4,33%-kal nem jutott be a parlamentbe, akárcsak a HZDS, amely 4,32%-ot szerzett. Július: - Az SDKÚ, az SAS, a KDH és a Híd elnökei, valamint Iveta Radièová kormányfõjelölt aláírja a koalíciós szerzõdést. - Robert Fico miniszterelnök benyújtotta lemondását, Ivan Gašparoviè államfõ kinevezi az új kormányfõt, Iveta Radièovát.A kormány többi tagját egy nappal késõbb nevezi ki az államfõ. Augusztus: - A parlament elfogadta a kormányprogramot, ezzel bizalmat szavazott Iveta Radièová négypárti kormányának. - A Hayek Consulting felbontotta a támogatási szerzõdést a kis- és középvállalkozásokat támogató alappal. A Hayek Consulting két kormánypárti politikus, Martin Chren (SAS) és Ivan Švejna (Híd)

cége. Az ügy kapcsán a Sme napilap szeptemberben a koalíció elsõ komolyabb válságát idézte elõ. Október: - A Hayek-ügy miatt lemond Ivan Švejna (Híd) közlekedési államtitkár, indoklása szerint a megalapozatlan médiakampány miatt. Lépésével a Hayek Alapítványt és pártját, a Hídat akarja védeni. November: - A parlamentnek nem sikerült fõügyészt választania, és ez az eddigi legsúlyosabb válságot eredményezte. A képviselõk még háromszor próbálkoztak fõügyészválasztással, sikertelenül. - Az önkormányzati választásokon érvényesül a Smer fölénye. A déli járásokban, elsõsorban a városokban az MKP jobban teljesített, mint a Híd. December: - Csaknem megbukott a kormány, mivel a parlament hajszál híján az ellenzéki jelöltet, Dobroslav Trnkát választotta fõügyésszé. Iveta Radièová korábban kijelentette, ha újra Trnka lesz a fõügyész, lemond posztjáról. - A parlament elfogadta a szlovák nyelvtörvény módosítását. A jogszabály szigora enyhül, a pénzbírságok kiszabhatóságát korlátozták.

Eseménynaptár - 2010

2011. január * A nemzeti összetartozás és a magyar összefogás estje - 2010. június 4-én Ipolynyéken került sorra az MKP kampánymûsora, mely elsõdleges célja ösztönözni a parlamenti választásokon való részvételre, valamint megemlékezni az 1920. június 4-én aláírt békeszerzõdésrõl, mely a magyarság életét máig meghatározza. * 2010. június 12-én tartottak parlamenti választásokat. * Csábon június 21-én került sor a falunapi ünnepségre, amelyet az elmúlt század 90-es éveinek derekától számítva minden évben megrendeznek.

Július * Évek óta Csalár községhez tartozik Ipolykürt település, ahol a napokban fontos megemlékezést tartottak a helység elsõ írásos említésének 875. évfordulója alkalmából. Az ünnepséget július 3-án tartotta Ipolykürtön a falu önkormányzata közösen a kürti szociális intézettel. * Ipolykéren július 4-én került sor a falunapi ünnepségre, amely a szabadtéri színpad avatásával volt egybekötve. * Július második hétvégéjén kétnapos falunapi ünnepség volt Ipolyhidvégen.

Kürtös 9 két község testvér-települési szerzõdésérõl szóló okiratot. * 2010. július 31-e és augusztus 1-je a lukanényeiek számára a falunapok jegyében zajlott.

Augusztus * Ipolybalogon 2010. augusztus 1-jén került megrendezésre a VI. Szent Korona Ünnep * Inám Község Önkormányzata, polgármesteri hivatala, és a Sõtér Kálmán Polgári Társulás a társszervezõkkel közösen rendezte meg a XI. Mézfesztivált július 10-én. * 60 éve, 1950. július 16-án alakult meg a Csemadok Szécsénkei Alapszervezete. Erre az évfordulóra emlékeztek 2010. július 18-án, vasárnap a helybeliek és a meghívott vendégek. * Kelenyén július 25-én tartották meg a hagyományos Szent Anna-napi búcsút. * Július 31-én a negyedik alkalommal megtartott falunapi rendezvény nyitányaként Árvayová Denisa, Szlovákgyarmat és Dr. Kovácsné Nagy Mária, Érsekvadkert polgármestere látta el kézjegyével a

* Augusztus 7-én rendezték meg a falunapi ünnepséget Apátújfaluban. * Augusztus 7-én harmadik alkalommal került megrendezésre Kõkeszin a Palóc Ételek Fesztiválja a Csemadok helyi szervezete és a MAK családi vállalkozás szervezésében.

Külföldi eseménynaptár 2010 Január: - A Richter-skála szerinti hetes erejû földrengés rázta meg Haitit, a katasztrófának közel 200 ezer halálos áldozata volt a Föld egyik legszegényebb országában. Február: - Újraindították a világ leghatalmasabb, Genf közelében mûködõ részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõjét (LHC). Március: - Két öngyilkos robbantásos merényletet követtek el a moszkvai metróban, a 38 ember halálát okozó merényletért a felelõsséget csecsen szélsõségesek vállalták. Április: - Légi szerencsétlenség áldozata lett az oroszországi Szmolenszk közelében Lech Kaczynski lengyel államfõ és a lengyel gazdasági-politikai élet és a hadsereg számos vezetõje. - Teljesen leállt a légi forgalom Nyugat-Európa nagy részén, miután az Eyjafjallajökull izlandi tûzhányó kitörése miatt vulkáni hamu sodródott a kontinens fölé. - A Mexikói-öbölben elsüllyedt a British Petroleum (BP) brit olajipari óriáscég egyik mélytengeri olajfúró platformja. A tenger mélyén megsérült olajkutat csak augusztus 4-én sikerült

eltömíteni, a 106 nap alatt kb. 780 millió liter nyersolaj került a tengerbe. Ez volt az USA történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája. Május: - Izraeli kommandósok állították meg a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla török vezérhajóját. Az akcióban kilenc aktivista életét vesztette. Június: - Szerbiában megválasztották az ország tizenkilenc nemzeti kisebbsége, köztük a magyar kulturális autonómia legfõbb szerveit, a nemzeti tanácsokat. - Az EU csúcsértekezlete jóváhagyta, hogy 2011. január 1-jétõl Észtország az eurozóna 17. tagja legyen. Július: - Az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának (ICJ) nem kötelezõ érvényû véleménye szerint Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Augusztus: - Több mint hét évvel Szaddám Huszein diktatúrájának megdöntése után kivonult Irakból az utolsó amerikai harcoló dandár. Az amerikai erõk harci küldetése augusztus 31-én ért hivatalosan is véget. Szeptember: - XVI. Benedek pápa a katolikus egyházfõk közül elsõként tett állami látogatást Nagy-Britanniában.

Október: - A francia alkotmánytanács jóváhagyta azt a törvényt, amely a nyilvános helyeken betiltja a muzulmán nõk teljes testet és arcot eltakaró öltözéke, a burka és a nikáb viselését. - Chilében addig példátlan mentõakció során felszínre hoztak 33 bányászt, akik 69 napot töltöttek 622 méteres mélységben a föld alatt. November: - Irán beindította elsõ atomerõmûvét Busehr városában. - Világméretû diplomáciai válságot keltve 250 ezer bizalmas amerikai külügyminisztériumi iratot juttatott el a WikiLeaks oknyomozó portál öt világlaphoz. A portál alapítója, aki ellen Svédországban nemi erõszak miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot, december 7-én feladta magát a brit hatóságoknak, késõbb óvadék ellenében szabadlábra helyezték. December: - Egy új párt, az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról döntött a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. - Az évzáró uniós csúcs résztvevõi állandó válságkezelõ mechanizmus létrehozásáról döntöttek.

10 Kürtös

Eseménynaptár - 2010

2011. január

* Óvár nevét írásos emlékeink elõször 1245-ben említik, ezért a falunapi ünnepség a község fennállásának 765. évfordulója jegyében zajlott. A szabadtéri színpadon Bartal Károly Tamás jászóvári apát celebrálta az ünnepi szentmisét. * A Kóvár - Becske Együtt Európában címet viselõ rendezvénysorozat augusztus 7-én egy ifjúsági találkozóval vette kezdetét, melynek keretében átadták a szabadidõparkot. * 2010. augusztus 20-én Szent István Ünnepe Bussán. * Csalár - 2010. augusztus 21-én került sor a falunapra. * 2010. augusztus 21-én áldozópappá szentelték Balga Zoltánt. Másnap, augusztus 22-én szülõfalujában, Csábon mutatta be elsõ szentmiséjét. * Kóvár, 2010. augusztus 22. - hetedik falunapi ünnepség. * 2010. augusztus 28-án emlékünnepséget tartottak a rárósmúlyadi templom építésének 100. évfordulója alkalmából.

* Ipolykeszin 2010. szeptember 11-én rendezték a falunapot. * A Zsélyi VICTORIA Kultúregyesület ötödik lakalommal rendezte meg 2010. szeptember 18-án a Zichykastélyban a hagyományos Kultúra és mesterségek napját. *A zsélyi VICTORIA Kultúregyesület megemlékezõ ünnepséget rendezett Zsélyi Nagy Lajos születésének 75. és halálának 5. évfordulója alkalmából Zsélyben 2010. szeptember 26-án.

* 2010. 10. 12-én aláírásgyûjtés indult a szabad anyanyelvhasználatért, melybe járásunkból is sokan bekapcsolódtak. * 2010. október 22-én a lukanényei kultúrházban került sor a hagyományos nyugdíjas-találkozóra. * Egy maroknyi felvidéki küldöttség október 23-24-én Varsóban egy ünnepségsorozaton vett részt Molnár Imre, a varsói magyar nagykövetség tanácsosának meghívására, ahová elvitték az ipolybalogi Szent Korona-másolatot is.

November

* 2010. szeptember 26-án immár VIII. alkalommal kerül megrendezésre Kõkesziben a Hegyaljai Õsznyitó c. regionális szüreti ünnepély.

Október

* Ipolynyék Község Önkormányzata, a Csemadok alapszervezete és a Nekvinum PT rendezte meg 2010. augusztus 28-án és 29-én a XIV. Szüreti Ünnepséget és Pincefesztivált. * Szelényben augusztus utolsó szombatján harmadszor került sor a község vezetésének szervezésében a gulyásfõzõ versenyre. * Az idén augusztusban harmadik alkalommal találkoztak Ipolybalogon a HEGEDÛS család tagjai, mely találkozót ötévenként szervezik meg a család leszármazottai, ill. a leszármazottak hozzátartozóinak részére. * Augusztus utolsó hétvégéjén az Európa a polgárokért program keretén belül került sor Ipolynyéken arra a nemzetközi konferenciára, mely négy európai tagállam: Románia, Magyarország, Szlovénia és Szlovákia képviselõi vettek részt.

Szeptember * 2010. szeptember 4-én Dacsókeszi elsõ írásos említésének 875. évfordulója alkalmából kétnapos ünnepségre került sor, amely kulturális és szórakoztató programokkal szolgált a község lakói számára.

* 2010. október 1-jén, a Madáchkastélyban került megrendezésre a Madách-emléknap. * Október 2-án tartották meg a Szüreti ünnepséget Bussán. * A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2010. október 3-án, Ipolynyéken rendezte meg a XI. ÕSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét.

* 2010. október 9-én Szklabonya és Horpács együtt emlékezett a száz éve elhunyt Mikszáth Kálmánra, a magyar irodalom egyik legkiemelkedõbb, legnagyobb regényírójára. * Nagycsalomján a felújított templomban elõször a falubúcsú napján, október 10-én tartottak ünnepi szentmisét. Délután pedig ünnepi koncertet tartottak ugyanott. * Az ipolyfödémesi székhellyel alakult Human International Polgári Társulás képviselõi október 12-én eljutatták az iszapkatasztrófa sújtotta Devecserre a Palócföld elsõ anyagi és tárgyi segítségét.

* 2010. november 6-án immár harmadik alkalommal rendezte meg a Csábi Szeder Fábián Dalegylet a Hajnalok Völgye - Kortárs Kórusfesztivált. * 2010. november 13-án Lukanényén születésnapi bulit tartott a citerazenekar fennállásának 20. évfordulója alkalmából. * 2010. november 14-én nótaestet tartottak Lukanényén a Község Önkormányzata és a Minority Polgári Társulás, valamint a CSEMADOK helyi szervezete rendezésében „Közös úton…“ címmel. * Az idén november 15-én tartották a diáknapot az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolában. * 2010. november 16-án emlékeztek az ipolybalogi Ipolyi Arnold MTNY Alapiskolában arra, hogy 10 éve az iskola ezen a napon vette fel a 19. század neves néprajzkutatójának, mûkincsgyûjtõjének a tudós püspöknek, Ipolyi Arnoldnak a nevét.

* 2010. november 27-én helyhatósági választások voltak Szlovákiában. A Nagykürtösi járásban a részvételi arány 59,22%-os volt.

December * 2010. december 19-én Karácsonyi vásár volt Ipolynyéken a község fõterén. * 2010. december 17-e és 22-e között az ipolybalogi alapiskolában ismét megrendezték a több mint egy évtizedes múltra visszatekintõ Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozatot. * A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete 2010. december 31-én Szilveszteri bált rendezett a helyi kultúrházban. Szerk.

2011. január

Hitélet

Óév végi kiértékelés, újév eleji tervezés... Folytatás a 2. oldalról Mi az oka ennek a nagy népfogyatkozásnak? Biztos, hogy sok minden megváltozott az utóbbi húsz-harminc évben: a felgyorsult élettempóval nem bír lépést tartani a ma embere (talán ezért is a korai és nagyobb számú halandóság), a nagyobb igények, a megélhetési gondok. A nõk és az édesanyák munkavállalása pedig a gyermekvállalás csökkenését hozta maga után. Ez mind oka ennek a pusztulásnak, és még nem szóltam az önkezünkkel való fajtánk pusztításáról. A minap olvasom az újságban, hogy Szlovákiában az ország déli részén sokkal nagyobb az abortuszok száma, mint másutt. Ezen a részen pedig magyarok élnek. Meg hogy a külhoni részeken élõ magyar népek közül a felvidéki magyarság asszimilálódik (= beolvad és azonosul a körülötte élõ más nemzetekkel) a legnagyobb mértékben. Pedig nem ez a megalkuvó magatartás volt jellemzõ népünkre. Az elmúlt ezer év során már annyian és annyiszor próbáltak tûzzel, vassal, ostorral vagy ígérgetésekkel átformálni, vagy kitelepíteni õseink földjérõl, és nem sikerült nekik a beolvasztás, a megsemmisítés. Vegyük például a második világháború utáni kollektív bûnösségrõl szóló istentelen és embertelen kitelepítési törvényt, mely szerint takarodnunk kellett õseink földjérõl. Azonban ha valaki aláírásával igazolja, hogy õ nem magyar, vagyis megtagadja magyarságát, nem kell 50 kilós csomaggal itt hagynia házát, mezejét, igavonó állatát meg termelõeszközeit, de templomát és temetõjét sem. És mégis rengeteg derék magyar ember - annak ellenére, hogy felesége és apró gyermekei sírva csomagolták be a legfontosabbakat ruhából, kenyérbõl és játékból - nem hazudtolta meg emberségét, inkább ment a számkivetettségbe, de megmaradt jellemesnek, igaznak, magyarnak. Bevallom, amikor ilyen hõsökrõl hallok, a vértanúk viselkedése, ereje, hûsége jut eszembe. Mert õk legalább annyira hõsök, mint egyházunk vértanúi. És szégyenkezve gondolok azokra, akik egy ajándékcsomagért, egy kis kényelemért, hamis illúziókért önként adják fel magyarságukat. De aki eladja jellemét, az szívét is eladja, hitét is képes bármikor megtagadni, és lelkét is eladta. Ezek után mi maradt még neki? Hogy miért írok ilyeneket az év végi kiértékelések és az év eleji tervek kapcsán? Egyrészt, mert mindennap döntések elõtt állunk, és mindennap lezárunk egy soha vissza nem térõ idõt, napot. Mindennap ki kellene értékelnünk a mögöttünk hagyott idõt, és el kellene terveznünk az elõttünk állót. A bölcs ember nem csupán egynapos idõegységekben gondolkodik és tervez, hanem messzebbre, több hétre vagy hónapra is tesz elhatározásokat. Egy tipp: ez évben újra megszámlálnak bennünket, vagyis népszámlálás lesz Szlovákiában. Tízévenkénti esemény ez. Ez egy jó alkalom a jellemes színvallásra. Meg fogják kérdezni, hogy milyen vallásúak vagyunk, hitvallással felérõ lesz oda írni, hogy római katolikusok vagyunk. Azt is megkérdezik, hogy milyen nemzetiségûek vagyunk. Hogy ez esetben mi a helyes válasz, ez nem lehet kétséges..., vagy talán mégis? Ez esetben gondoljunk majd azokra a jellemes magyar testvéreinkre, akik inkább vállalták a kitelepítést, de hamisan, jellemtelenül nem írták oda, hogy õk nem magyarok. Jellemességünk miatt bennünket senki és semmi sem fenyeget: nem kell 50 kilós csomaggal elhagynunk õseink földjét, munkahelyünkrõl, állásunkból sem bocsátanak el minket és gyerekeinket, ez miatt nem fosztják meg a fõiskolán való tanulás lehetõségétõl, vagyis csupán a mi jellemességünkön múlik, hogy merjük felvállalni magyarságunkat. Bibliai történettel fejezem be írásomat. Baltazár király udvarában, amikor a zsidó templomból elrabolt szent edényekbõl isszák a bort és dõzsölnek a hódítók, egy kéz jelenik meg, és ír szavakat a szemközti falra: Méne, Tékhel, Fáresz... A király félelmében megremeg, hívatja Dániel prófétát, aki megfejti az írás jelentését és üzenetét is: Megmérnek, könnyûnek találnak és szétszórnak téged... Mi is megmérettetünk, s ha könnyûnek (= könnyelmûnek) találnak bennünket, minket is szétszórnak, beolvasztanak...! Életünk végén mindannyian - én is, te is, õ is - az isteni Bíró elé állunk, aki megméri cselekedeteinket, mindegyiket, és aszerint, hogy milyennek találja azokat, vagy megtart örökre magának, vagy otthagy bennünket, örök szétszórtságra ítélve. Ezt se felejtsük el, nehogy már egy kis darab odavetett koncért az örökkévaló élet kincseit veszítsük el! Segítsen bennünket ez új évben is mindig jellemesen dönteni a Szentlélekisten. György Ferenc, ipolybalogi lelkiatya

Kürtös 11

Miben áll a szenteltvíz jelentősége? Urunk Megjelenése ünnepén (Vízkereszt) az õsi szokásokhoz híven templomainkban vizet és sót szentelünk, s e szentelménybõl a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. A szenteltvíz ugyanis sok mindenre használható az év folyamán. Õseink megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdõvizébe, meghintették vele az esküvõre induló menyasszonyt és võlegényt, a haldoklót s a háznál felravatalozott halottat. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elûzésére is. Az Ipoly mentén egyes helyeken mind a mai napig a ház földjét meglocsolják szenteltvízzel, hogy Isten áldása legyen a házon. Sok helyen az ajtófélfán vagy az ajtó közelében a falon tartják a szenteltvíztartót, s érkezõben és távozóban meghintik magukat De miben is különbözik a szenteltvíz a közönséges víztõl? Fizikailag és vegytanilag természetesen semmiben. De különbözik abban, hogy az egyikhez az Anyaszentegyház imádsága fûzõdik, a másikhoz nem. Amikor szenteltvizet használunk (ami különben nem szentség, hanem csak szentelmény), akkor voltaképpen az imádkozó Egyház áldását kérjük magunkra, mert az Egyház a víz megszentelése alkalmával azért imádkozik, hogy aki ezt a vizet hívõ lélekkel használja, azt a jó Isten külön is áldja meg. Racionalista felfogású testvéreinktõl gyakran hallhatjuk: „lehetetlen, hogy egy pár csepp víz legyen az Isten áldásának feltétele.“ Nem is a víz, mint ilyen az, hanem az Egyház imája, amely mint látható jelhez, kapcsolódik hozzá. Miért ne? Épp olyan ez, mint a színházban a belépõjegy. Itt is azt mondhatná valami „bölcs“: lehetetlen, hogy egy darabka értéktelen papírdarab adjon nekem jogot egy nagyszerû színházi elõadás vagy egy hangverseny végighallgatására! A papírdarab, mint ilyen, persze nem ad jogot, de mint jegy, igenis eszköze és feltétele lehet a hozzáfûzõdõ jognak. Végeredményben a szenteltvíz használatának mint szentelménynek jelentõségét csakis a használó élõ hite és személyes imádsága adja meg, amely ebben kifejezõdik, és az Egyházzal való közösség, amire ezáltal igent mondunk. Balga Zoltán

12 Kürtös

Tö r t é n e l m i e s e m é n y n a p t á r

2011. január

Most induló sorozatunkban olyan történelmi évfordulókra hívjuk fel a tisztelt olvasó figyelmét, amelyek az adott hónapban a magyar (esetleg a világ) történelem jelentõs eseményei közé tartoztak, s befolyásolták a magyar nemzet történetét. Természetesen nem sorolhatunk fel minden eseményt, hisz egy-egy naphoz több, akár tucatnyi esemény is kötõdik. Így néhol csak rövid, címszavas ismertetést, máshol képekkel illusztrált, hosszabb-rövidebb leírást is közlünk. Nem titkolt célunk az olvasók érdeklõdésének felkeltése nemzetünk történelme iránt, ill. az, hogy a jeles történelmi évfordulók ne merüljenek feledésbe, s azokról illõen megemlékezzünk. Január 1. 1001 (vagy 1000. december 25.) - István fejedelmet egyházi szertartás keretei között királlyá koronázzák Esztergomban a II. Szilveszter pápától kapott koronával.

2000 - A koronázási jelvényeket; a Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot átszállítják a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe. Január 2. 1841 - Kossuth Lajos szerkesztésében megjelenik a Pesti Hírlap elsõ száma. Január 5. 1849 - Görgey honvédserege Vác irányában kivonul Pest-Budáról. WindischGrätz császári csapatai elfoglalják a kiürített fõvárost. Január 6. 1323 - Károly Róbert magyar király átfogó gazdasági reformsorozatának részeként elrendeli az új, stabil pénz, a dénár verését. 1568 - Tordán megkezdõdik az erdélyi országgyûlés János Zsigmond fejedelemsége idején, amelyben a vallási türelmet a világon elsõként meghirdették és törvényben szabályozták (13-áig tartott). 1978 - A Szent Korona ezen a napon tért vissza Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból, ahová a II. világháború után vitték. A koronát 1945 májusában a koronaõrség tagjai a Salzburg melletti Mattseeben egy mocsaras részen rejtették el. Az õrök hamarosan amerikai fogságba estek, s elárulták a korona és a koronázási ékszerek rejtekhelyét. Így kerültek azok az amerikai hadsereg kezébe. A kincseket az USA-ba szállították. 1978-ban az amerikai nép képviseletében Cyrus Vance külügyminiszter adta vissza a magyar államiságot jelképezõ Szent Koronát a magyar népnek. Január 7. 1764 - Madéfalvi vérengzés: Erdélyben a Siskowicz altábornagy vezette császári katonaság megrohanja a Madé-

falván egybegyûlt, szabadságjogaikért küzdõ, az erõszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdõben kétszáz székelyt megölnek, további 200 gyermeket, asszonyt és öreget a dermesztõ fagyban hajszoltak a halálba. Ezután menekültek az életben maradottak Bukovinába. Január 11. 1919 - Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezik ki. 1919 - Erdélyt Romániához csatolják. Január 12. 1782 - II. József német-római császár, magyar és cseh király kiadja szekularizációs rendeletét, amelyben feloszlatja azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek iskolai oktatást vagy betegápolást. 1943 (január 12-14.) Don-kanyar, az Urivnál indított szovjet támadás következtében súlyos veszteséget, gyakorlatilag megsemmisülést szenved a 2. magyar hadsereg. Január 14. 1688 - Az osztrák császári haderõ elfoglalja Munkács várát, melyet Zrínyi Ilona védett hõsiesen. Január 19. 1919 - Károlyi Mihály az elsõ Magyar Köztársaság (nem ideiglenes) elnöke. Január 22. 1823 - Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt. Ennek emlékére 1989-tõl január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük.

Január 23. 1945 - Elhagyja Magyarországot az „aranyvonat“, mely a Magyar Nemzeti Bank arany- és devizakészletét, a Corvinákat, és a zsidóktól elkobzott értékeket menekíti nyugatra a szovjet hadsereg elõl. Az értékeket az amerikai hadsereg lefoglalta, azokat hadizsákmánynak tekintették. Washingtonban a Nagy Ferenc miniszterelnök vezette küldöttség tárgyalásán döntöttek az MNB aranykészletének és más értékeknek, mûkincseknek a visszaadásáról, 1946. augusztus 6-án a

hadizsákmány egy része visszaérkezett Budapestre. Január 24. 1458 - Hunyadi Mátyást Budán I. Mátyás néven magyar királlyá választják a Budán és Pesten összegyûlt rendek. Az ifjú Hunyadi ekkor még Prágában Podjebrad György cseh kormányzó foglya volt, aki a Katalin lányának tett házassági ígéret fejében szabadon bocsátotta õt. Január 26. 1699 - Megkötik a karlócai békét, amely Thököly Imrét számûzetésbe kényszeríti. Január 27. 1927 - Magyarországon bevezetik az addigi korona helyett a pengõt. Január 28. 1790 - II. József német-római császár, magyar és cseh király visszavonja Magyarországot érintõ összes rendeletét, a türelmi, a jobbágyrendelet és az alsópapság fizetését biztosító rendelet kivételével. 1830 - Megjelenik a Hitel, Széchenyi István mûve, amely a magyar reformmozgalom programjává válik. 1989 - A Kossuth Rádióban elhangzik Pozsgay Imre bejelentése, hogy 1956 népfelkelésnek tekinthetõ, ezzel megkérdõjelezi a Kádár-rendszer létjogosultságát, mely az „ellenforradalom“ koncepcióján alapult. Január 29. 1919 - Balassagyarmat kivívta a Civitas Fortissima (legbátrabb város)

kitüntetõ elnevezést, amikor a megszálló cseh helyõrséget bátor önkéntesekbõl álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönõrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára. Szerk.

2011. január

Évfordulónaptár

* 160 éve, 1851. január 1-jén született Ábrányi Emil költõ, író és mûfordító (†1920). * 90 éve, 1921. január 5-én született Friedrich Dürrenmatt német nyelvû svájci író, drámaíró és képzõmûvész. Ismert mûvei: A Nagy Romulus, A bíró és a hóhér, A fizikusok, A bukás stb. († 1990). * 130 éve, 1881. január 5-én született Gulyás Pál irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, az MTA tagja, akinek legjelentõsebb alkotása Szinnyei József Magyar írók élete és munkái címû mûvének folytatása és kiegészítése (†1963). * 245 éve, 1766. január 6-án született Fazekas Mihály magyar költõ, Diószegi Sámuellel együtt az elsõ magyar nyelvû tudományos növény-rendszertan és növényhatározó, a Magyar füvészkönyv (1807) alkotója (†1828). * 115 éve, 1896. január 8-án hunyt el Paul Verlaine francia költõ (*1844). * 35 éve, 1976. január 12-én hunyt el Agatha Christie az angol krimi irodalom koronázatlan királynõje. Híres regénybéli szereplõi: Hercule Poirot, Miss Marple. (*1890). * 50 éve, 1961. január 12-én hunyt el Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész, a Nyugat folyóirat egyik alapító tagja (*1880). * 120 éve, 1891. január 13-án született Baghy Gyula színész, eszperantó nyelven alkotó magyar költõ, író, mûfordító, az eszperantó mozgalom egyik úttörõje (†1967). * 70 éve, 1941. január 13-án hunyt el James Joyce ír író, a modern irodalom egyik jelentõs alakja. Kiemelkedõ mûvei: Ulysses és az Ifjúkori önarckép (*1882). * 710 éve, 1301. január 14-én hunyt el III. András, vele kihalt az Árpád-ház férfiágon (*1265 körül). * 85 éve, 1926. január 18-án elhunyt Blaha Lujza magyar színésznõ, „a nemzet csalogánya“ (*1850). * 75 éve, 1936. január 18-án elhunyt Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író (* 865). * 90 éve, 1921, január 19-én született Mészöly (Molnár) Miklós magyar író (†2001). * 185 éve, 1826. január 25-én született Gyulai Pál író, költõ, kritikus, Petõfi Sándor sógora (†1909). * 190 éve, 1821. január 27-én született gróf Teleki Sándor emlékiratíró és az 1848-49-es szabadságharc honvédezredese (†1892). * 255 éve, 1756. január 27-én született Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerzõ, karmester (Varázsfuvola, Don Giovanni) (†1791). * 110 éve, 1901. január 27-én meghalt Giuseppe Verdi olasz zeneszerzõ, korának legtöbbet játszott operaszerzõje (Othello, Falstaff) (*1813). * 135 éve, 1876. január 29-én meghalt Deák Ferenc magyar politikus, a „haza bölcse“ (*1803).

Kürtös 13

Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. - Debrecen, 1828. február 23.) jómódú családban született. Apja állatorvos volt. Iskoláit szülõvárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781-ben a debreceni református kollégium diákja lett, azonban valami mellõztetés miatt összezördült tanáraival, és 1782 tavaszán beállt a 84. lovasezredbe önkéntes közlegénynek. Ott volt századával a török háborúban, de nem vett az egész hadjáratban részt, mert ezrede csak mint kisegítõ rendeltetett Moldvába 1790 tavaszán. Részt vett a francia háborúban is, s a Rajnánál harcolt, ekkor rövid idõ múlva fõhadnagyi rangot nyert. Azonban szelíd, csendes, magába vonult természete nemigen kedvelte a harci életet, és 1796-ban örömmel vált meg a megunt rossztól. Harmincévesen visszatért szülõvárosába, ahol a mezõgazdálkodásnak élt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Kiadta a Magyar Füvészkönyvet. Megírta a Lúdas Matyi elsõ változatát, majd késõbb átdolgozta és kiadta Bécsben. Családi életérõl nagyon keveset tudunk; feleségül vette Weszprémi István, a híres debreceni orvos egyik leányát, aki gyermek nélkül nemsokára özvegyen hagyta, majd Fazekas egyik nõvére társaságában lakott. Különösen szerette a botanikát, és emellett verselgetett is. A füvészetre két sógora, Földi János és Diószegi Sámuel buzdították. 1807-ben egyházi gondnokká is megválasztották. Tagja volt a debreceni körnek, Csokonai Vitéz Mihály csaknem mindennapos vendég volt Fazekas házánál, és Kazinczy Ferenccel is jó barátságban volt, leveleztek is. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult. Végül 1828-ban betegségben elhunyt Debrecenben. Hatvany Lajos (Budapest, 1880. október 28. - Budapest, 1961. január 12.) gazdag gyártulajdonos családban nõtt fel, ahol szerették és támogatták a magyar kultúrát. Apja Hatvany-Deutsch Sándor cukorgyáros volt. Egyetemi tanulmányait Magyarországon és Németországban folytatta. Magyarországon elsõsorban Gyulai Pál volt rá hatással. 1905-ben szerzett bölcsészdoktori diplomát. Három évvel késõbb, 1908-ban Ignotusszal és Fenyõ Miksával megalapították a Nyugat címû folyóiratot, mely a 20. század elsõ harmadában a legnagyobb hatású irodalmi lap volt. 1911-ben Osvát Ernõvel való személyes összetûzése miatt megvált a Nyugattól, és több évre Berlinbe költözött. 1917-ben tért vissza Magyarországra, ekkortól a Pesti Napló, majd az Esztendõ címû lapok szerkesztõje volt. Az 191819-es polgári forradalom alatt a Magyar Nemzeti Tanács tagja és a Vörösmarty Akadémia egyik alapítója volt. A Tanácsköztársaság végén Bécsbe emigrált, majd Berlinben és Párizsban élt. 1927-ben költözött vissza Magyarországra; ekkor a Horthy-rendszert bíráló „nemzetgyalázó“ írásai miatt bíróság elé állították, és másfél év börtönre ítélték, de külföldi nyomásra végül kegyelmet kapott. 1938-ban újra emigrált; elõbb Párizsban, majd Oxfordban élt. 1947-ben tért újra haza Magyarországra. A budapesti egyetem bölcsészettudományi karán tanított. 1959-ben Kossuth-díjat kapott. 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjává választotta. Hatvany egész életét a magyar irodalom szolgálatának szentelte, támogatta a kor haladó írói törekvéseit. Mecénásként kiállt Ady Endre, József Attila és számos nagy formátumú magyar mûvész mellett. A tehetségeket nemcsak anyagilag, de mûvészileg is támogatta, építõ jellegû kritikáival soha nem maradt adós, miközben élesen bírálta a velük szemben álló konzervatív irányzatot. Szerk.

14 Kürtös

Oktatás

2011. január

Éremeső - megérdemelten Folytatódnak a lövészkör sikerei Mivel a tavalyi iskolai évben a honvédelmi többtusa verseny országos bajnoka az ipolybalogi alapiskola csapata lett, meghívást kaptunk a Cseh Köztársaság honvédelmi többtusájának döntõjére. A versenyre a Brünn melletti Prudká üdülõközpontban került sor. Szoros versenyben iskolánk csapatának a második helyet sikerült megszereznie. Természetesen részt vettünk a már megszokott szlovákiai versenyeken is, amelyek a következõ eredménnyel zárultak iskolánk lövészeinek eredményeit tekintve: Az alapiskolás lövészcsapatok járási bajnokságában Csábon lövészeink a következõ eredményeket érték el: Csapatban: I. hely Egyéniben: Nagy Sándor - I. hely Nede¾a Edvin - I. hely Nagy Bálint - II. hely Oroszlány Bianka - 5. hely Az idén második alkalommal került megrendezésre az Ipolyi Arnold Alapiskola Díjáért kiírt járási lövészverseny, melyen a járás alapiskolásai és középiskolásai vettek részt Ipolybalogon 2010. november 19-én. Itt is jeleskedtek versenyzõink a különbözõ korcsoportokban. Csapat: I. hely Egyéniben: Nede¾a Edvin - I. hely Nagy Sándor - I. hely Csáky Mihály - II. hely Oroszlány Bianka - III. hely Struhár Kevin - 8. hely Nagy Bálint - 5. hely Gergely Fanni - 4. hely Ing. Molnár Barnabás - I. hely A kerületi lövészbajnokság (liga) négyfordulós versenysorozatában Breznóbányán, Zsélyben és Nagyszalatnán versenyeztünk. Elért eredményeink összesítve: Csapat: III. hely Egyéniben: Nagy Sándor - II. hely Oroszlány Bianka - III. hely Nede¾a Edvin - I. hely Nagy Bálint - 7. hely Az alapiskolás lövészcsapatok kerületi bajnokságában Breznóbányán is ott voltak leg-

jobb lövészeink, sõt szép sikereket is elértek: Csapat: I. hely Egyéniben: Nagy Sándor - I. hely - Slávia légpuska Nede¾a Edvin - I. hely Oroszlány Bianka - 4. hely Nagy Sándor - I. hely - légpisztoly A nagykürtösi járási lövészbajnokság (liga) négyfordulós versenysorozatának helyszíne Csáb, Zsély, Alsófehérkút, ill. Ipolybalog volt, s melynek összesített végeredménye a következõ: Csapat: I. hely Egyéniben: Nagy Sándor - I. hely Nede¾a Edvin - I. hely Oroszlány Bianka - III. hely Nagy Bálint - III. hely Az alapiskolás lövészcsapatok bajnoksága országos döntõjének 2010. december 16-17-én Jászló Apátszentmihály adott otthont. Iskolánkat és egyben a Besztercebányai kerületet csapatban és egyéniben Nagy Sándor, Nede¾a Edvin és Oroszlány Bianka képviselték. Nagy Sándor egyéniben a II. helyezést érte el. A kalendáriumi év utolsó versenyén a már hagyománnyá vált „Silvestrovská diabolka“ elnevezésû versenyen Alsófehérkúton, december 31-én vettünk részt. A balogiak, mint mindig, most is taroltak: Nagy Bálint - I. hely (Slávia fekve) Nede¾a Edvin - II. hely (Slávia fekve) Ing. Molnár Barnabás - I. hely (Diopter állva) Nagy Sándor - II. hely (Diopter állva) Ing. Molnár Barnabás - II. hely - (lézerpuska állva - gyorsasági verseny) Nagy Sándor - 5. hely - (lézerpuska állva - gyorsasági verseny) Nagy Sándor - I. hely - (pisztoly) Ing. Molnár Barnabás - 4. hely - (pisztoly) Nagy Sándor - II. hely - (Diopter fekve) Nede¾a Edvin - III. hely - (Diopter fekve) Nagy Bálint - 5. hely - (Diopter fekve) Molnár Barnabás, a lövész szakkör vezetõje További információk: http://alapiskola.ipolybalog.eu/hu/iskolankeletebol/szakkorok/lovesz/2010-2011/

A 2010/2011-es év legsikeresebb lövészei statisztika (szeptember 1-jétõl december 31-ig) Nagy Sándor Nede¾a Edvin Oroszlány Bianka Nagy Bálint Csáky Mihály Csapatunk

24 helyezés 16 helyezés 7 helyezés 4 helyezés 1 helyezés 14 helyezés

10 arany 11 ezüst 9 arany 6 ezüst 2 arany 1 ezüst 1 arany 2 ezüst 1 ezüst 8 arany 2 ezüst

3 bronz 1 bronz 4 bronz 1 bronz

Össszesen:

66 helyezés

30 arany 23 ezüst 13 bronz

4 bronz

Szabadidõ - Sport

2011. január

K ERTÉSZKEDÉS

TÉLEN

A január bizony nem csalogató, hogy a kertben dolgozzunk. Ennek ellenére aktívan foglalatoskodhatunk kertünkben. Ez a legideálisabb hónap arra, hogy gyümölcsfákat, virágzó és árnyat adó fákat ültessünk, a nyugalmi állapotban levõket megpermetezzük, megmetsszük, és felszámoljuk a gyomokat. Ez a legalkalmasabb idõ arra is, hogy megélezzük és megjavítsuk a kaszákat, fûnyírókat, fûrészeket és más kerti szerszámokat. Ha úgy gondoljuk, hogy gyümölcsfákkal vagy néhány virágzó és árnyas fával szeretnénk gazdagítani a kertet, akkor januárban itt az ideje annak, hogy kiválasszuk és elültessük õket. Sok kertészet értékesíti ilyenkor, a tél folyamán az ilyen fák kollekcióit, így csak ki kell választanunk a legjobbakat a bõséges kínálatból. Ezenfelül, mivel a fák nyugalmi állapotban vannak ilyenkor, a visszaesés valószínûsége igen csekély. A januári hónap a legalkalmasabb a rózsák kiválasztására és telepítésére is. Hasonlóképpen, örökzöldeket és lombhullató cserjéket is lehet bármikor ültetni, amikor a hõmérséklet fagypont felett van. A tél eleje a megfelelõ idõ arra, hogy megpermetezzük a növényeket, így megelõzhetjük a telet átvészelõ rovarok és betegségek által okozott károkat. A kombinált mész, kén és olaj vagy réz összetételû permetezõszer a leggyakrabban használt téli kezelés. Ne permetezzünk, ha a hõmérséklet fagypont alatt van, vagy ha esik az esõ, illetve erõs szél fúj. Permetezzünk a használati utasításnak megfelelõen. A januári hónap megfelelõ a lombhullató fák és cserjék metszésére. A gyümölcsfákat és a virágzó, valamint az árnyas fákat meg lehet metszeni ilyenkor. Az idõs, beteg ágakat távolítsuk el. A 2 cm átmérõnél nagyobb, vágott sebeket gyógyító balzsammal kell kezelni. Ne metsszünk meg olyan, tavasszal virágzó növényeket, mint a birs, az aranyvesszõ, mert ezzel eltávolítjuk ezek tavaszi virágait. Ha szükséges, metsszük meg ezeket virágzás után. Ha nem ellenõriztük a kertet az utóbbi idõben, akkor tegyük meg most. Nem is gondolnánk, hányféle gyom virágzik, és termel magvakat ilyenkor. Szabaduljunk meg a gyomoktól, mielõtt azok magvai szétszóródnának a kertben. Sok gyomnövényfajta képes magvak ezreit termelni, és ha most nem lépünk közbe, a következõ években harcolhatunk ellenük. Elfelejtettük elültetni a hagymákat? Bár eléggé késõ van, tegyük azonnal a talajba a tulipánok, nárciszok, jácintok, és sáfrányfélék hagymáit. Amit ebben a hónapban elvégzünk kertünkben, az biztosan lerövidíti a további téli tennivalók hosszú listáját. Csíráztassunk magvakat! A magban rejtõzik mindaz a tápanyag, amelyre a csírából fejlõdõ növénynek élete kezdetén szüksége van. A magvak csírájában igen sokféle, az ember számára is létfontosságú vitamin, fehérje és ásványi anyag tárolódik. Ezek különösen februárban, márciusban fontosak az ember egészségének megõrzése szempontjából. Ezért ajánlatos házilag magokat csíráztatni, mert ezek életerõt adó, egészséges és ízletes táplálékot szolgáltatnak. -be-

Kürtös 15

Íjászaink sikerei... Az íjászat az utóbbi idõben egyre több egyént vonz, egyre többeket mozgat meg és ejt rabul. Lehet élvezni mint kitûnõ sportot vagy szabadidõs tevékenységet, de versenyszerûen is ûzhetõ. Technikai felkészültség és okos taktika egyaránt szükséges hozzá. 2010 tavaszán három, a sportot kedvelõ fiatalember az ipolynyéki Csemadok helyi szervezetének égisze alatt létrehozta az Í J Á S Z K L U B O T, melynek tagjai: Valent Gábor, Refka György † és Valent László - elnök. Amatõr szinten már próbálkoztak az íjászattal, de szerették volna legalizálni tevékenységüket, ezért a helyi Csemadok örömmel vette soraiba az új kezdeményezõket. Céljuk az íjászat népszerûsítése és a sportbaráti kapcsolatok kialakítása. A csapatban minden tag más-más íjat használ. Legegyszerûbb a reflexíj, összetettebb változata a csigás íj és a csupasz íj. A két utolsó olimpiai számként is szerepel. Tavaly több alkalommal megmérették tudásukat, nem akármilyen eredménnyel. Magyarországon is bemutatkoztak, de a hazai pályán is több sikersorozatot értek el. Csapatversenyben FITA terepíjászatban a jászói versenyen a dobogó 2. fokára állhattak. A 3D-s kategóriában (élethû állatfigurák eltalálása a cél) Valent László a Bazinban megrendezésre került szlovákiai egyéni bajnokságon aranyérmet szerzett, és szlovákiai bajnok lett. Pár héttel késõbb a Cseh-Szlovák Kupáért szállt ringbe. Ennek a versenynek több helyszíne volt (Varin, Divin, Podhradny Lhota és Hodonin CZ). Kifogástalanul sikerült a nyéki íjászklub elnökének szereplése, 1. helyezett lett, és Cseh-Szlovák kupagyõztesként ünnepelhette a közönség. Szívbõl gratulálunk a gyõztesnek, és további eredményes munkát kívánunk az Íjászklub minden tagjának. -nt-

Gál Gábor Emléktorna December 18-án Ipolynyéken 28. alkalommal találkoztak Nagykürtös és Balassagyarmat régióinak sakkozói, hogy tovább ápolják azt a hagyományt, amelyet hosszú évekkel ezelõtt közösen teremtettek meg. Huszonhét évvel ezelõtt vették fel a kapcsolatot egymással, és elhatározták, hogy évente, váltogatva a helyszíneket, barátságos találkozókon népszerûsítsék a sakkjátékot, ismerkedjenek a két ország sakkéletével, nem utolsó sorban tanuljanak egymástól a játéktudás és szervezés terén. A kapcsolatfelvétel egyik kezdeményezõje és szervezõje Gál Gábor balassagyarmati sakkozó volt, aki sajnos a mostani találkozót már nem élhette meg. Játékostársai ajánlották, hogy már a mostani 28. és a következõ találkozók az õ emlékezetére szervezõdjenek, ezért a rendezvények neve legyen ezentúl Gál Gábor Emléktorna. A résztvevõk a javaslatot egyöntetûen elfogadták. A játékosok 12 sakktáblán mérték össze tudásukat, és ez a vendégek sikerét hozta 7 : 5 arányban. Az utána lebonyolított villámsakkra húsz játékos nevezett be. A versenyt a hazaiak versenyzõje, Somló Tamás nyerte Baranyi Pál és Fóris Károly vendégjátékosok elõtt. Köszönjük Szabó Lászlónak, az ipolynyéki sakkcsapat vezetõjének a találkozó megszervezését és anyagi biztosítását. BG

Programajánló

16 Kürtös

2011. január

A CSEMADOK NAGYKÜRTÖSI TERÜLETI VÁLASZTMÁNYA 2011-ES ÉVÉNEK PROGRAMJA IDŐPONT

RENDEZVÉNY

HELYSZÍN

Január - december Tárjuk fel és õrizzük meg értékeinket Nagykürtösi járás Január 15., szombat Koccintás Mikszáth Kálmán születésnapján Szklabonya Január 22., péntek Madách-ünnepség Balassagyarmat Január 23., vasárnap Magyar Kultúra Napja Galánta Március 10., csütörtök Tompa M. Vers- és Prózamondó Verseny - járási ford. Ipolybalog Március 15., kedd Megemlékezés az 1848/49-es szabadságharcról Ipolyvarbó Március 24., csütörtök Tompa M. Vers- és Prózamondó Verseny - kerületi forduló Nagykürtös Április 17., vasárnap ORSZÁGBÍRÓ NAPOK Ipolyvarbó Május 20., péntek Balassi Emléknap Kékkõ Május 27 - 29., péntek-vasárnap MIKSZÁTH NAPOK Szklabonya, Nagykürtös Május 27., péntek Tavaszi választmányi ülés Nagykürtös Június 5., vasárnap JUNIÁLIS - Járási Kulturális Ünnepély Nagycsalomja Július 2., szombat Mézfesztivál - országos rendezvény Inám Augusztus 5-7., péntek-vasárnap Szeretetnap Ipolybalog Augusztus 27 - 28., sz.- v. Szüreti ünnepély és borfesztivál Ipolynyék Szeptember 17., szombat Területi szüreti ünnepély Bussa Szeptember 18., vasárnap Hegyaljai Õsznyitó Kõkeszi Október 1-2., szombat - vasárnap ŐSZIRÓZSA - országos nótaverseny Ipolynyék Október 7 - 9., péntek-vasárnap MADÁCH NAPOK Alsósztregova Október 15-16., szombat-vasárnap KRÚDY NAPOK Szécsénykovácsi Október 21., péntek Õszi választmányi ülés Szklabonya Úgy érzi, elveszik a munkában? Mi segítünk, hogy otthona, lakása, udvara tisztább és rendezett legyen. Szolgáltatásaink: - ablakmosás - kárpittisztítás - szõnyegtisztítás - porszívózás - felmosás - mosás - vasalás - bevásárlás - fûnyírás - sövényvágás - rendezvények elõtti és utáni takarítás - lépcsõházak takarítása - irodák, üzlethelyiségek takarítása Érdeklődni lehet a: 0907 66 80 28-as telefonszámon!

A Csemadok Nagycsalomjai Alapszervezete és Nagycsalomja Község Önkormányzata tisztelettel meghívja az „EMLÉKEZÉS NAGYCSALOMJA SZÜLÖTTÉRE, A SZÁZ ÉVE ELHUNYT GÁSPÁR IMRÉRE“ címmel megrendezendõ irodalmi emlékestre. 2011. január 22. (szombat), Nagycsalomja Koszorúzás: Gáspár-emléktábla a kultúrháznál 15.30-kor Ünnepi emlékest: A helyi iskola épületében 16.00-kor Elõadások: Dr.Bényei Miklós CSc., helytörténész, egyetemi oktató (Debrecen) Dr.Hausel Sándor, tanár, fõlevéltáros (Balassagyarmat) Dr.Csáky Károly PhD., irodalomtanár, etnográfus (Ipolyság) Dr. Antolov Pavel, tanár, helytörténész (Nagycsalomja) A rendezvényen kiállítás és könyvvásár is helyet kap. Szeretettel várjuk. A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete értesíti az érdeklõdõket, hogy 2011. február 13-án, vasárnap 9.00 órától máriásversenyt szervez a helyi kultúrházban. Nevezési díj: 7,- EUR

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.