II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak

2013.10.03.

A makroökonómia alapösszefüggései

1

1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos árués pénzmozgásokat értjük.

2013.10.03.


2

2) A gazdasági folyamatok összetevői Gazdasági folyamatok

Reálfolyamatok Felhalmozási ügyletek

2013.10.03.

Folyó ügyletek

jövedelemfolyamatok Felhalmozási ügyletek


Folyó ügyletek

3

3) A reálfolyamatok A reálfolyamatok magukba foglalják a termékek előállítását, elosztását, cseréjét és felhasználását. A reálfolyamatok a különböző gazdasági alanyok közötti termék- és szolgáltatásáramlás formájában valósulnak meg. 2013.10.03.


4

4) A jövedelemfolyamatok A jövedelemfolyamatok a reálfolyamatok kísérőjelenségei, magukba foglalják a jövedelem keletkezését, elosztását és elköltését. A jövedelemmozgás formája alapvetően a pénzmozgás a különböző gazdasági alanyok között. 2013.10.03.


5

5) Felhalmozási ügyletek Felhalmozási ügyleteknek nevezzük azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek növelik vagy csökkentik az erőforrások állományát.

2013.10.03.


6

6) Folyó ügyletek Folyó ügyleteknek nevezzük azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek nem befolyásolják a gazdasági erőforrások állományát.

2013.10.03.


7

Gazdasági erőforrások

Eszközök (Aktívák) Reál eszközök

2013.10.03.

Pénzügyi eszközök

Források (Passzívák) Tiszta saját vagyon


Pénzügyi passzívák

8

Makrogazdasági kibocsátás (Q) Kibocsátáson – termelés, output – a makrogazdaságban általában egy év a termelés során létrehozott termékeket és szolgáltatásokat értjük.

2013.10.03.


9

Makrogazdasági jövedelem (Y) A reálfolyamatok szempontjából: Realizált kibocsátás, azaz a végtermékek összértéke. A jövedelemfolyamatok szempontjából: A termelés során felhasznált termelési tényezők tulajdonosai által realizált jövedelmek összértéke, azaz a munkabérek, bérleti díjak, kamatok és profitok összege

2013.10.03.


10

A makrogazdaság piacai • • • •

Fogyasztási javak piaca Tőkejavak piaca Pénzpiac Munkapiac

2013.10.03.

} Árupiac

A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem

11

Árupiaci egyensúly lényege: A makrogazdasági kereslet egyenlő az árupiaci kínálattal.

2013.10.03.


12

A makrogazdasági árupiaci kereslet A makrogazdasági árupiaci kereslet a javak azon mennyisége, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.

2013.10.03.


13

A makrogazdasági árupiaci kínálat A makrogazdasági árupiaci kínálat az a termékmennyiség, amelyet a gazdasági élet szereplői adott technológiai kapacitások és adott árszínvonalon hajlandók termelni.

2013.10.03.


14

A makrogazdasági és a mikroökonómiai kereslet és kínálat összehasonlítása

2013.10.03.


15

A makrogazdasági keresletet függ: • A tervezett jövedelemtől, • A pénzmennyiségtől, • A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget befolyásoló tényezőktől

2013.10.03.


16

Egyszerűsítő feltevések • A pénzmennyiség állandó • Az árszínvonal állandó • Kétszektoros makrogazdasági modell

2013.10.03.


17

Kétszektoros makrogazdasági modell C Árupiac

I Háztartás

SH

Tőkepiac

Y SV

Vállalat

W

2013.10.03.


18

A makrogazdasági kereslet összetevői Makrogazdasági kereslet = Fogyasztás + Beruházás

D Y = 2013.10.03.

C+I


19

A makrogazdasági fogyasztási kereslet Makrogazdasági fogyasztási keresletnek nevezzük a makrogazdasági jövedelemnek azt a részét, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteik kielégítésére szándékoznak elkölteni.

2013.10.03.


20

A fogyasztási kereslet összetevői • Autonóm fogyasztás (c0) • Jövedelemtől függő fogyasztás (ĉ)

2013.10.03.


21

Autonóm fogyasztás (c0) Autonóm fogyasztásnak (c0) nevezzük a fogyasztási keresletnek azt a részét, amelynek nagysága nem függ a tervezett makrogazdasági jövedelem nagyságától.

2013.10.03.


22

Jövedelemtől függő fogyasztás = fogyasztási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem

ĉ •Y 2013.10.03.


23

Fogyasztási határhajlandóság A fogyasztási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági fogyasztás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.

 C ˆ  0C 1 Y 2013.10.03.


24

Makrogazdasági fogyasztási függvény Makrogazdasági fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági fogyasztást rendeli hozzá.

C( Y )  C  c ˆY 0

2013.10.03.


25

Y 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 2013.10.03.

C(Y) 100 175 250 325 400 475 550 625 700 775 850


26

C 900

C(Y)

800 700 600 500 400 300 200

C0100 0 0

2013.10.03.

100

200 300 400

500 600

700 800 900 1000 1100 Y


27

A makrogazdasági megtakarítás A

makrogazdasági megtakarítás a makrojövedelemnek az a része, amelyet a gazdasági szereplők nem költenek el fogyasztásra.

2013.10.03.


28

A makrogazdasági megtakarítás összetevői • Autonóm megtakarítás (s0) • Jövedelemtől függő megtakarítás ŝ•Y

2013.10.03.


29

Autonóm megtakarítás Az autonóm megtakarítás a makrogazdasági megtakarításnak az a része, amely nem függ a makrogazdasági jövedelem nagyságától.

2013.10.03.


30

Jövedelemtől függő megtakarítás = Megtakarítási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem

ŝ•Y 2013.10.03.


31

Megtakarítási határhajlandóság A

megtakarítási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági megtakarítás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.

S 0s ˆ  1 Y

2013.10.03.


32

Megtakarítási függvény Megtakarítási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely tervezett makrojövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági megtakarítást rendeli hozzá.

S( Y )  S 0  sˆ Y 2013.10.03.


33

Összefüggés a fogyasztás és a megtakarítás között Makrogazdasági jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás

Y= C+S Megtakarítás = Makrogazdasági jövedelem – fogyasztás

S=Y-C 2013.10.03.


34

Y 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 2013.10.03.

C(Y) 100 175 250 325 400 475 550 625 700 775 850 A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem

S(Y)

35

Y 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 2013.10.03.

C(Y) 100 175 250 325 400 475 550 625 700 775 850 A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem

S(Y) -100 -75 -50 -25 0 25 50 75 100 125 150 36

C, S 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 C0 100 0 S0 -100 0 -200 2013.10.03.

C(Y)

S(Y)

100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem

37

Y

A fogyasztási és a megtakarítási függvény kapcsolata S( Y )  S( Y )  S( Y )  S( Y )  S( Y ) 

Y  C( Y ) Y  (C 0  c ˆY) Y  C0  c ˆY Yc ˆ Y  C0 (1  c ˆ )Y  C 0 S 0  sˆ  (1  c ˆ)  1 Y S 0  C0

2013.10.03.


38

2013.10.03.


39

A pénzpiac

Pénzpiac

40

A pénzkereslet • A pénzkereslet az a pénzmennyiség amelyet a gazdasági szereplők, tranzakciós, óvatossági, és spekulációs (vagyontartási) megfontolásból tartani szeretnének

Pénzpiac

41

A pénzkereslet fajtái a) Tranzakciós pénzkereslet b) Óvatossági pénzkereslet c) Spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet

Pénzpiac

42

Tranzakciós pénzkereslet • Tranzakciós pénzkeresletnek nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők áruvásárlás és fizetési kötelezettségek teljesítése céljából tartani akarnak. • A tranzakciós pénzkereslet a makrogazdasági jövedelem növekvő függvénye.

Pénzpiac

43

Óvatossági pénzkereslet • Óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amelyet a gazdasági szereplők előre nem tervezhető kiadások finanszírozása céljából szándékoznak tartani. • Az óvatossági pénzkereslet a makrogazdasági jövedelemnek növekvő, a kamatlábnak pedig csökkenő függvénye.

Pénzpiac

44

Spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet • A spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet az a pénzmennyiség, amelyet a gazdasági szereplők értékpapírok vásárlása céljából kívánnak tartani. • A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye.

Pénzpiac

45

Pénzkeresleti függvény • Pénzkeresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a kamatláb minden lehetséges értékéhez a makrogazdasági szereplők pénztartási igényét rendeli hozzá adott makrogazdasági jövedelem mellett

MD=MD(Y;i)

Pénzpiac

46

Pénzkeresleti függvény Ha i0>i1 , akkor M0D  M1D

i i0 i1

MD(Y0;i)

M 0D

M1D Pénzpiac

MD 47

Pénzkeresleti függvény i I D Ha Y1  Y0 , akkorM1  M0D

i0

MD’(Y1;i) MD(Y0;i) M 0D

I M 0D Pénzpiac

MD 48

Pénzpiaci egyensúly • Pénzpiaci egyensúly esetén a pénzkereslet egyenlő a pénzkínálattal.

Pénzpiac

49

Pénzpiaci egyensúly • Pénzpiaci egyensúly esetén a pénzkereslet egyenlő a pénzkínálattal.

Pénzpiac

50

Nominális pénzkínálat • A nominális pénzkínálat (MS) az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát. • A nominális pénzkínálat tulajdonképpen megegyezik a forgalomban lévő pénzmennyiséggel. • A forgalomban lévő pénzmennyiséget, azaz a nominális pénzkínálatot a Jegybank szabályozza. Pénzpiac

51

Reálpénzkínálat • A reálpénzkínálat a nominális pénzkínálat és az árszínvonal hányadosa.

S M P

Pénzpiac

52

Reálpénzkínálat i

MS P

•A reálpénzkínálat a nominális pénzkínálatnak növekvő, az árszínvonalnak pedig csökkenő függvénye. •A piaci kamatláb nem befolyásolja közvetlenül a reálpénzkínálat nagyságát.

M/P Pénzpiac

53

Egyensúlyi kamatláb •Az egyensúlyi kamatláb az a kitüntetett piaci kamatláb, amelynél a reálpénzkínálat MS egyenlő a reálpénzkereslettel.

i

P

ie MD(Y0;i)

M/P Pénzpiac

54

A kamatláb változásának hatása a pénzpiacra • Pénzpiaci egyensúly van, ha a piaci kamatláb egyenlő az egyensúlyi kamatlábbal. • Túlkínálat, ha a piaci kamatláb nagyobb, mint az egyensúlyi kamatláb. • Túlkereslet, ha a piaci kamatláb alacsonyabb, mint az egyensúlyi kamatláb.

Pénzpiac

55

A makrojövedelem változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra i

•Ha az egyensúlyi jövedelem nő, akkor az egyensúlyi kamatláb is nő. MS P •Ha az egyensúlyi jövedelem csökken, akkor az egyensúlyi kamatláb is csökken.

ie1 MD’(Y1;i)

ie0

MD(Y0;i)

M/P Pénzpiac

56

A nominális pénzkínálat változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra S MS M1 S S Ha M1  M 0 , akkor  0  i e1  i e0 P0 P0

i

M1S P0

MS 0 P0

M S2 P0

ie1 ie0 ie2

MS2

MS0

Ha MS2  MS0 , akkor   ie2  ie0 P0 P0

MD(Y0;i)

M/P Pénzpiac

57

A nominális pénzkínálat változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra • Ha nő a forgalomban lévő pénzmennyiség, azaz a nominális pénzkínálat, akkor csökken a kamatláb • Ha csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség, azaz a nominális pénzkínálat, akkor emelkedik a kamatláb.

Pénzpiac

58

Az árszínvonal változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra Ha

p1  p0 , akkor

i

MS 0



MS 0

P1

P0 MS

0

P1

  ie1  i e0

MS 0 P0

MS

0 P2

ie1 ie0 ie2

Ha

p2  p0 , akkor

MS 0 P2



MS 0 P0

  ie2  ie0

MD(Y0;i)

M/P Pénzpiac

59

Az árszínvonal változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra • Ha emelkedik az árszínvonal, akkor a kamatláb is emelkedik. • Ha csökken az árszínvonal, akkor a kamatláb is csökken.

Pénzpiac

60

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

Recommend Documents