1. TÉTEL MÉDIAJOGI ALAPFOGALMAK, A MÉDIAJOG RENDSZERE

1. TÉTEL MÉDIAJOGI ALAPFOGALMAK, A MÉDIAJOG RENDSZERE Tömegkommunikáció:

Az a folyamat, amely során az információ (üzenet) egy forrásból egy közvetítő intézményrendszeren keresztül szakemberek által feldolgozva (szerkesztve) jut el az emberek kisebb-nagyobb csoportjához.

Egyéni kommunikáció: pontból pontba történő kommunikáció.

Média: a tömegkommunikációs eszközök és intézmények összessége. Összetett rendszer. csoportjai: Tartalom (üzenet) eljuttatási formája: • nyomtatott sajtó • elektronikus média (rádió, tv) • újmédia/digitális média (internet) (ez a 3 felosztás lassan egybecsúszik) Rádió/TV csoportjai: • földfelszíni televíziózás • kábeles televíziózás • műholdas továbbítás +IP alapú továbbítás Médiában részt vevő piaci szereplők funkciója alapján: • tartalom előállító • tartalom szerkesztők • tartalom terjesztői • reklám cégek (ebből van bevétel) Tartalom jellege alapján: • közszolgálati tartalmak • kereskedelmi média • közösségi média

A média funkciói: • tájékoztatás • oktatás, ismeret terjesztés • szórakoztatás • kultúra közvetítő funkció • szocializációs közösség teremtő funkció Média jog: Nem önálló jogág, több más terület része. Viszont tekinthetjük jogterületnek. Minden olyan jogszabály a médiajog köré tartozik, ami a média működése szempontjából jelentős. Területei: 1. Tartalomszabályozás 2. Média piac szabályozása 3. Infrastruktúra szabályozása 1986. évi II. törvény a sajtóról 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról (MÉDIATÖRVÉNY)

2. TÉTEL A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA

Vélemény nyilvánítás szabadsága: A magyar köztársaságban mindenkinek joga van a szabad vélemény nyilvánításra • tények állítására és vélemények nyilvánítására érvényes • vélemény szabadság az igazságtól és értéktartalmától függetlenül • kiterjed a hallgatáshoz való jogra is • vélemény szabadság nem jelent meghallgatáshoz való jogot. Vélemény nyilvánítás funkciói: • egyén kiteljesedéséhez önmegvalósulásához járul hozzá a vélemény szabadság • a vélemény szabadság segítségével fórumot lehet teremteni a vitás kérdéseknek • kialakul egy társadalmi nyilvánosság, ami a demokratikus berendezés egyik alapja. A vélemény szabadságról további jogok vezethetőek le: 1. Sajtószabadság 2. Szólásszabadság 3. Gyülekezési jog 4. Kutatás és oktatás szabadsága 5. Művészi kifejezés szabadsága Informáltsághoz való jog: A véleményszabadság is korlátozható Más alapvető jogok, vagy valamilyen más közérdek korlátozhatja a vélemény nyilvánítás szabadságát. De ez csak írásban lehetséges. Ezt törvényben határozzák meg. Ennek szükségesnek és arányosnak kell lennie.

3. TÉTEL A SAJTÓSZABADSÁG ÉS AZ INFORMÁCIÓ SZABADSÁG Sajtószabadság: A magyar köztársaság elismeri és védi a sajtószabadságot. 3 fontos tartalmi elem: • alapítás szabadsága (nyomtatott sajtónál teljesen szabad) • szerkesztési szabadság • cenzúra tilalma (cenzúra=előzetes állami kontroll) Újságíró jogállása: aki a sajtónál hivatás szerüen tájékoztatási tevékenységet végez vannak jogai és kötelezettségei: • • • • • • •

bárkitől felvilágosítást kérhet közérdekű adatok esetén kötelesek válaszolni az újságírónak információ forrás védelme, ez alól a tanú védelem kivétel megtagadhatja az általa írt cikk neve alatt írt közzétételét, ha azt a szerkesztő jelentősen megváltoztatta köteles megtagadni a jogellenes tartalomban való közreműködést interjú alany kérelmére köteles az interjú kész változatát annak bemutatni, és amennyiben jelentősen megváltoztatja akkor köteles tiszteletben tartani a kérelmét, az alanynak, miszerint nem teheti azt közzé a kapott felvilágosítást a maga teljességében a valóságnak megfelelően körültekintően kell megjeleníteni

Információ szabadsága: A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog. ( az állami működés /a közpénzek átláthatóságát/ szolgálja ez az alapvető jog) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatokat megismerje és terjessze. Közérdekű adat: Az állami, önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő, valamint a tevékenységükre vonatkozó adat, amely nem tartozik a személyes adatok körébe. Közfeladatot látnak el azok a szervek, amelyek közpénzből látnak el pl. minisztérium, hivatal, hatóság, állami egészségügy, oktatási intézmény, közszolgálati tv. pl.: szervezeti felépítés statisztikai adatok, költségvetése, az általa kötött szerződések Közérdekű adatot bárki igényelhet, írásban elektronikus úton, bármilyen indok nélkül. Határidő: 15 nap Ha a szerv elutasítja, az írásban és indoklással. Ha a szerv nem tesz eleget, akkor az adatkikérő bírósághoz fordulhat. A bizonyítási teher ilyenkor a közfeladatot ellátó szerven van.

Büntető jogi szankció van a közérdekű adatok titkolására A közfeladatot ellátó szervek a bizonyos közérdekű adatokat kötelesek az interneten nyilvánosságra hozni. Információ szabadság korlátai: • • • •

személyes adat: közfeladatot ellátó személyek közfeladatot ellátó feladataival összefüggő adatok is nyilvánosak minősített adat (államtitok) üzleti titok (nem lehet a közpénzek elköltését ide sorolni) döntés megalapozását szolgáló adat: közfeladatot ellátó szervnél köz... ellátó a döntést befolyásoló adat üzleti titok lehet.

Tartalom szabályozás: egyet jelent a vélemény szabadság korlátozásával • közösségi érdekek védelme érdekében • az egyéni érdekek mentén történő tartalom szabályozás

4. TÉTEL A GYŰLÖLETBESZÉD SZABÁLYOZÁSA

Gyűlölet beszéd: Átfogó kategória: Valaki(közlő fél) általában gyűlölettől vezérelve a társadalom egyes csoportjairól vagy azok tagjairól (de a csoporthoz való tartozásuk miatt) mondanak sértő vagy gyűlöletet keltő véleményt Félelmet ébreszt az adott csoport tagjaira Nehezíti az identitás vállalást Általában megmérgezi a közéletet, és a többségi társadalomban is előítéletet kelt. A büntető törvénykönyv erről: Közösség elleni izgatás: Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Nemzet illetve valamely nemzeti etnikai faji, vallási vagy bármilyen más csoport ellen gyűlöletre uszít. nagy nyilvánosság: • sajtó útján • vagy 30-40 ember hallja A csoport bármilyen csoport lehet. Mi minősül gyűlöletre uszításnak? A büntető jogban meglehetősen tág a vélemény szabadság, csak akkor büntet ha: aktív tevékenységre ingerel és megvan a veszélye annak, hogy a közlés hatására valamilyen erőszakos tényleges cselekvésre is sor kerül. Büntető jogsértés: büntető bíróság elé kerül Tiltott önkényuralmi jelképek használata: Bűncselekményt követ el, aki horokeresztet SZSZ jelvényt, nyilas keresztet, sarló kalapácsot vagy 5 ágú vöröscsillagot ábrázoló jelképet terjeszt nyilvánosságra hoz. (ezek önkényuralmi jelképek) Ezen jelképek bemutatása művészi jelleggel, vagy oktatás céljából szabad. Nemzeti jelképek védelme: Bűncselekményt követ el, aki a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját, címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ.

Holokauszt tagadás: Bűncselekményt követ el, aki nagy nyilvánosság előtt holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel. Médiajog mércéje/szabályozása: A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és tevékenysége nem lehet alkalmas személyek, nemek népek nemzetek, valamilyen kissebbségek vagy valamilyen csoport ........ , a műsorszórás nem irányulhat semmilyen csoport nyilt vagy burkolt kirekesztésére, megsértésére, faji alapú bemutatására, elítélésére. Más a médiajog mércéje mint a büntető jogé. Lhet egy közlés a büntető jog tényállását nem sérti, de a médiatörvényt igen. A médiatörvény megsértésének következménye: ORTT eljár a műsorszolgálatóval szemben.

5. TÉTEL A GYERMEKEK VÉDELME Gyermekvédelmi szabályozás: • •

Sajtószabadság / vélemény szabadság Gyermekek védelmében

A gyermekeknek joguk van arra, hogy a családjuk, az állam és a társadalom részéről olyan védelmet kapjanak, ami megfelelő testi erkölcsi fejődésükhöz szükséges. A gyermek védelme elsősorban a család feladata 1. Jogellenes tartalmak pl.: gyermek pornográf tartalom (abszolút tilalom) 2. Ártalmas tartalmak: erőszakos és pornográf tartalmak, amelyek a gyermekek fejlődésére káros hatással vannak Nyomtatott sajtó terén: a. szexuális árukra vonatkozó korlátozások: Zárt csomagolásba, közszemlére tenni nem lehet. Területi zónázás: oktatási, vallási intézmények bejáratától számított 200 m-en belül ilyen terméket nem lehet árulni b. erőszakos tartalmakra nincs korlát Elektronikus médiában: a. információ közlés az adott tartalom jellegéről b. időbeli zónázás A szabályozás kiindulópontja, hogy az egyes műsorszámokat kategóriákba kell sorolni. Ezt a műsorszolgáltató végzi. (téves kategóriázásért büntetés jár) A reklámokat és a hírműsorokat nem kell kategórizálni. De ezek a műsorszámok sem tehetők közzé akkor, amikor ha kategorizálnánk nem játszhatnánk le. A médiatörvény 5 kategóriát ismer: 1. Korhatárra tekintet nélkül közzétehető műsorszám: • nem kell jelölni, ha igen akkor zöld karika a jele • bármikor közzé tehető 2. 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott • 12 éven aluli nem érthet, vagy félreérthet vagy benne félelmet kelthet • bármikor közzé tehető, de nem tehető közzé gyermekeknek szánt műsorszámként • nem lehet közzétenni 2 gyermekeknek szánt műsorszám között 3. 16 éven aluliak számára nem ajánlott • közvetett módon erőszakra vagy szexualitásra utalnak

• •

vagy a téma meghatározott eleme az erőszakosan megoldott konfliktus este 9 óra és hajnali 5 óra között lehet közzétenni

4. 18 éven aluliak számára nem ajánlott • meghatározó eleme az erőszak, illetve az erőszakos szexualitás naturális ábrázolása is előfordul benne • este 10 óra és hajnali 5 óra között tehető közzé. 5. Csak felnőtt nézők számára ajánlott • Azok a műsorszámok, amelyek pornográfiát vagy szélsőséges indokolatlan erőszakot tartalmaznak. • műsorszolgáltatásban egyáltalán nem tehető közzé (abszolút tilalom) • • Az ORTT-nek van egy részletes iránymutatása erre A műsorszolgáltató köteles a műsorszámok előtt, vizuálisan és audidionálisan is az adott műsorszám besorolását közölni. A megfelelő jelzésnek a műsorszám alatt kint kell lenni. megfelelő jelzés= piktogram Fontos szempont: • a szülő informálása • olyan időpontban tegyék közzé, amikor az adott korosztály nem fér hozzá az adott tartalomhoz Ha a műsorszolgáltató elvéti a besorolást az ORTT szankciókat vetnek ki vele szemben. A filmek (dvd terjesztés/mozi filmek) esetében is érvényesül a rendszer. Ezt a filmtörvény szabályozza. A kategóriák ugyanezek. de van + 1 kategória a besorolás alatt kategória A besorolást a korhatár bizottság végzi, ami jogászokból pedagógusokból, pszichológusokból áll. Később a műsorszolgáltató adhat más besorolást is. (kihagyják az erőszakos (durva) tartalmat, részleteket így más lesz a kategóriája. Az internetes tartalmakra vonatkozóan nincsen szabályozás gyermekvédelemre vonatkozóan. Ami van, azt úgy hívják, hogy önszabályozás: A tartalom szolgáltató önkéntes alapon elfogadott szabályozása. MTE (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete) → magatartási kódex (figyelmeztetni kell a látogatót pornográf tartalom látogatása előtt) Ezt nem kötelező követni

A digitális televíziózással növekvő tartalom: • online videotéka • technikai korlátozás irányába mutat (pl.: kódolt tartalmak, hozzáférésénél biztosítani kell, hogy a gyerek ne férjen hozzá)

6. TÉTEL KULTURÁLIS SOKSZINŰSÉG

KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG KÖVETELMÉNYE: # KIADOTT ANYAG ALAPJÁN # # # # (GÁLIK MIHÁLY - POLYÁK GÁBOR: MÉDIASZABÁLYOZÁS 166-173. OLDAL)

7. TÉTEL A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁJÉKOZTATÁS KÖVETELMÉNYE Kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye: # KIADOTT ANYAG ALAPJÁN # # # # (GÁLIK MIHÁLY - POLYÁK GÁBOR: MÉDIASZABÁLYOZÁS 176-185. OLDAL)

8. TÉTEL A BECSÜLET POLGÁRI JOGI ÉS BÜNTETŐ JOGI VÉDELME SZEMÉLYISÉG VÉDELEM: Egy egyén védelme →egyéni érdekek védelme A jog nem tudja megmondani mi az a személyiség/egyén. Ennek ellenére megpróbálja a személyiség egészét védeni. A személyiség védelem összetett. • • •

polgárjogi büntetőjogi média jogi

A háttérben alkotmányba foglalt jogok vannak. PTK: A törvény védi a személyhez fűződő jogokat, azokat köteles mindenki tiszteletben tartani. ilyen pl.: # képmás és hangfelvételhez való jog # # a névviselés joga # # a becsület és a jó hírnév védelme # # a magántitok, levéltitok, üzleti titok védelme # # testi egészség, épséghez fűződő jog Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi bírói gyakorlat alapján a közszereplőknek a személyhez fűződő jogaik szükebbek. A bírálhatóság határai tágabbak. Sokszor olyan magatartást is tűrni kötelesek, amelyeket a nem közszereplők nem. Közszereplőnek jogi definíciója nincs. Akinek valamilyen módon közvéleményre hatással van a véleménye. pl. közhatalmat gyakorlók, politikusok, állami szervek vezetői, celebek, helyi közszereplő, pl.: polgármester, rektor Jogi személy lehet közszereplő? Nyugat Európában már ilyen pl. a Mc Donalds. A becsület védelme: Közösségen belül értelmezhető. Egyén társadalmi megbecsültsége. Az egyénről a környezetében kialakult vélemény. 1. Tények állításával lehet megsérteni 2. Vélemények értékítéletek közlésével lehet megsérteni

PTK

BTK

TÉNY

JÓ HÍRNÉV SÉRELME

RÁGALMAZÁS

VÉLEMÉNY

BECSÜLET MEGSÉRTÉSE

BECSÜLETSÉRTÉS

1. Jó hírnév sérelmét jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. • csak tényállítással • valótlan tényekkel • valós tények hamis színben feltüntetése • valós tényekből valótlant lehet következtetni • híresztelés is jogsértés Sajtó helyreigazítási eljárás: ha napilap, folyóirat, rádió, tv, film vagy híradó a jó hírnevet megsérti Ez objektív szankció, vétkességtől független. Véleményekkel szemben nincs helye sajtó helyreigazításnak (lehet nemsokára helyet kap) A sérelmet szenvedett fél először a sajtó szervhez fordulhat. Két lehetőség van! 1. Közzéteszi a helyreigazító közleményt A közleményből ki kell derülni hogy mely tényállítás volt valótlan. Kommentárt fűzni hozzá tilos. Ugyanakkora nyilvánosságot kell biztosítani, mint a sértő közleménynek. 8 napon belül, vagy a következő számban kell eleget tenni. A sérelmet szenvedett félnek 30 napja van a bejelentésre. 2. Nem teszi közzé Bíróság 15 napon belül Gyorsított eljárás 8 napon belül tárgyalás Csak a tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékok. A sajtó szerv köteles bizonyítani, hogy amit közzé tett az megfelel a valóságnak Fellebbezésnek van helye, de 8 napon belül. A szankció a sajtóközlemény közlésének kötelezése lehet, illetve az eljárás költségeinek kifizetése. Egyéb jogérvényesítési eljárást lehet párhuzamosan folytatni. Ez egy objektív szankció Rágalmazás bűncselekménye: Az követi el, aki más előtt valakiről a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, vagy híresztel. Ilyen tényre közvetlenül utal. Kell, hogy legyen legalább 1 harmadik személy. Közösség említésére. 4 szemközt nem lehet rágalmazni Becsület csorbítására alkalmasság:

szubjektív: amit a sértett annak érez objektív: amit a társadalmi közfelfogás annak tart A ténynek nem feltétlenül kell valótlannak lennie. Nem büntethetó az elkövető, ha az állításai valósnak bizonyulnak, de a valóság bizonyítását csak akkor lehet elrendelni, ha a közléshez közérdek vagy nyomós magánérdek főződött. (Mécs Imre ügy) Becsületsértés: Az követi el, aki a rágalmazás esetét kivéve a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, vagy közérdekű tevékenységével kapcsolatban nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. •

Kiegészítő tényállás, csak akkor kell alkalmazni, ha a rágalmazás esete nem áll fenn. → tényállásokkal a becsület sértést nem lehet követni. Tematikus elhatárolódás, ami nem ezekkel kapcsolatos vélemény, az nem bűncselekmény. Sajtó útján vagy 30-50 ember szükséges hozzá. Tettleges becsületsértés: pl. leköpni, megdobálni

• • •

Vélemények, értékítéletek esetén, a vélemény szabadság határai tágabbak, mint tényállítás, különösen valótlan tényállítás esetén. PTK a becsület megsértésről: véleménnyel, értékítélettel is sérülhet a becsület amennyiben a vélemény az indokolatlanul célzó, bántó, megalázó. Mind a kifejezési módot és a tartalmat bíróság vizsgálhatja. Valós tényeken alapuló vélemény is sérti a személyhez fűző jogát. Közszereplők becsülete és jó híre: Az alkotmánybíróság elvei alakították ki. Nem mindig ellentmondás mentes a joggyakorlat. A közszereplők véleményeket értékítéleteket minden esetben tűrni kötelesek. (a közszereplésével kapcsolatban) Akkor lehet elmarasztalni a közlő személyt, hogy ha a valótlan tények állítása tudatos vagy azért nem tudja, hogy valótlan, mert a tőle elvárható figyelmet elmulasztotta. # #

# #

# #

# # ⇓ Tudatosan hamis közlés

Ekkor léphetnek fel csak a közszereplők! Szankció rendszer: az összeg személyhez fűződő: büntető jogi polgári jogi Büntető: közérdekű munka, pénzbírság, szabadságvesztés Polgári: # 1. a személyiség védelem általános eszközei # # követelheti a bíróságtól • A jogsértés tényének megállapítását • a további jogsértéstől eltiltás • adjon elégtételt a másik fél ( nem pénzbeli, nyilvános bocsánat) • jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését # # # # ⇓ # # # objektív szankciók # # 2. kártérítés # # vagyoni és nem vagyoni kár (tényleges kár és elmaradt haszon) A jogi személyeknek is vannak személyhez fűződő jogaik.

9. TÉTEL KÉPMÁS, HANGFELVÉTEL ÉS SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME A képmás és hangfelvétel: PTK: A személyhez fűződő jogot sérti a képmással és hangfelvétellel való visszaélés: • jog ellenes elkészítése • nyilvánosságra hozatal jogosulatlanul • eltorzítás, karikatúra jogosulatlanul Személyes adat: Meghatározott természetes személyre vonatkozó adat, illetve az adatból levonható következtetés. Egy adat mindaddig személyes adat, amíg az adat érintettjével kapcsolatba hozható. Ha a képmáson és hangfelvételen felismerhető konkrét személy van. Az érintett hozzájárulásával lehet az adott fényképet elkészíteni. Ha más egyéb törvény megengedi. Külön törvényfelhatalmazás nincs. Az egyetlen jogalap az érintett hozzájárulása. A felvétel eltűrése önmagában nem hozzájárulás: • határozottnak kell lennie • egyértelműnek, önkéntesnek • tájékoztatáson kell alapulnia a tájékoztatásnak ki kell terjednie az adatkezelés • céljára • ki az adat kezelője • a különböző adatkezelési műveletére (újság, net, archivum) A hozzájárulás lehet: • írásban • szóbeli • ráutaló magatartás Ha a hozzájárulást rögzítik az előny, mert a szóbelit nehéz bizonyítani: • írásban szerződés • videóra, vagy hangfelvételben rögzítik A hozzájárulást vissza lehet vonni, de a károk megtérítésére kötelezhető. (Mónika show jogellenes szerződés) Bulifotózás: • •

a jegy hátuljára nem elegendő ráírni ráutaló magatartás kell

Nyilvánosságra hozatal: Valakinek a nyilvános szerepléséről készülhet felvétel. Közszereplésnek kell minősüljön. Tömegfelvétel: Ha a felvétel készítése egy esemény rendezvény egészét, jellegét kívánja bemutatni, és nem egyes személyeket szeretne bemutatni, akkor is ha ezen felismerhető valaki. Egészen nem biztos hogy jogsértő, ha a résztvevők joggal számíthatnak arról, hogy ilyen felvételek készülhetnek. Itt elfogadható a jegy hátuljára való ráírás. Képmás és hangfelvétel megváltoztatása: Közszereplésnél összefügg-e a közszereplésével vagy nem

10. TÉTEL A MŰ ÉS A SZERZŐ FOGALMA, A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI SZERZŐI JOG Relatív új terület 19 században jelent meg. Erős nemzetközi harmonizáció mellett jött létre. Világszerte hasonlóak a szerzői jogzsabályozások. Erős lobbi a szerzői jogi szabályozás kapcsán. 20. század kihívásai: • technikai fejlődés • szerzői jogi tartalmak könnyen másolhatóvá váltak • megjelentek a digitális tartalmak (korlátlan mennyiségben minőségromlás nélkül) • Internet • megváltoztak a szerzői jogi szerepek (a nagyközönség felhasználóvá vált) • szerzői jogi jogosult (szerző • felhasználó • nagyközönség (műélvező) A média összetett szereplőként jelenik meg. Alapfogalmak: 1999. évi 76. törvény SZJT A szerzői jog célja, hogy egyensúlyt teremtsen a szerzők a felhasználók és a nagyközönség érdekei között. szerzői alkotás: röviden mű Szerzői jogi védelem illeti a művet, ha annak egyéni érdeki jellege van: • irodalmi • tudományos • művészeti alkotásokra terjed ki. Irodalmi művek: szépirodalom, szakirodalom, audió-vizuális alkotások, zenei alkotások, fotóművészeti alkotások, szoftver, nyilvánosan tartott beszéd, festmény, szobor, rézkarc, metszet, díszlet terv, építészeti mű, iparművészeti alkotás Egyéni eredetű jelleg: Nem valamilyen más mű szolgai utánzata, hanem megjelenik benne a szerzőjének valami szellemi tehetsége. Nem túl magas mérce. A mű létrejöttének pillanatától a szerői jogi védelem fenn áll. Bejegyzés nélkül! Önkéntes mű nyilvántartás: ide be lehet jegyeztetni Nem állnak szerzői jogvédelem alatt:

jogszabályok, bírósági - hatósági döntések, valamely ötlet, elv, matematikai művelet, az információ és a tények sem állnak szerzői jogvédelem alatt, de a közlés módja és formája állhat. A hírműsor nem áll szerzői jogvédelem alatt. Együttesen létrehozott műnek a fogalma: Ha a sokszoros egységes alkotások úgy jönnek létre, hogy nem lehetséges az egyes szerzők, művészek szellemi hozzájárulásának mértékét megállapítani. Az a szerv gyakorolja ilyenkor, akinek az irányításában létre jött a mű, és aki azt a saját neve alatt nyilvánosságra hozza. (a szervezet finanszírozza a művet) pl.: film, szoftver Munkaviszonyban létrehozott mű esetén a szerzői jogokat a munkáltató gyakorolja. Szerzői jogi védelemben részesül a fordítás ha egyéni jellegű pl.: műfordítás Szerkesztői tevékenység: gyűjteményes mű: védelemben részesül, ha a tartalom összeválogatása, szerkesztése egyéni eredetű. Weblap is állhat szerői jogi védelem alatt. Szerzői jog tartalma: 2 nagy csoport: • szerző személyhez fűződő jogai • vagyoni jogok 1. személyhez fűződő jog: A mű nyilvánosságra hozatal joga. A szerző halála után fellelt művet ellenkező bizonyítás is úgy kell tekinteni, hogy nyilvánosságra akarta hozni. A nyilvánosságra hozatal jogát nyilvánosságra is hozhatja. Név viselés joga: A szerzőnek joga van, hogy nevét feltüntessék szerzőként. Használhatja saját nevét vagy álnevet. Név viselése nem sértheti más névviselésének jogát. Ha egy adott területen már tevékenykednek adott névvel ezt nem használhatja. A mű integritásához való jog: Szerző személyhez fűződő jogát sérti a mű olyan megváltoztatása, csorbítása, amely a szerző jó hírnevére sérelmes. Nem megfelelő illusztrációval való közlés. Át nem ruházható a személyhez fűződő jog. A szerző halálakor kegyeleti joggá alakul át. Megsértése esetén a szerző halálából számított 70 évig felléphetnek az örökösök és a közös jog szervezetek, és a szerző hagyatékát gondozó szervezetek. Az 70 év lejáratát követően pedig a név viselés joga miatt léphetnek fel az eredeti szervezetek.

Vagyoni jogok: A szerző kizárólagos joga, hogy a művét anyagi vagy nem anyagi formában felhasználja vagy másnak erre engedélyt adjon. Felhasználásnak minősül: (meghatározza a törvény) A műélvezet nem számít felhasználásnak. (meghallgatás, elolvasás...) A felhasználás egyes esetei egyenlőek a szerző vagyoni jogaival. Többszörözés: (többszörözés joga) • mű anyagi hordozón való rögzítés • másolat készítése A szerző engedélyére van szükségünk. Terjesztés joga: A mű nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele. Forgalomba hozatal pl.: könyvek terjesztése, filmek, zenék terjesztése Átdolgozás joga: A mű olyan megváltoztatása (megzenésítés, filmesítés) aminek következtében új műalkotás jön létre. Ehhez kell az eredeti alkotó engedélye. Nyilvános előadás: A mű érzékelhetővé tétele a jelenlevő közösség számára. Élő előadásként technikai közvetítés nélkül (vers olvasás, színdarab eljátszás, koncert, mozifilm levetítése) Akkor nyilvános egy előadás, ha egy előadáshoz a rokon és baráti körön kívül mások is hozzáférhetnek. Nyilvánossághoz közvetítés: A szervezői jogi tartalom technikai eszközökkel történő eljuttatása a nem jelenlévő közösséghez. sugárzás online felhasználás: ha a szerzői alkotás olyan módon jut el a nagyközönséghez hogy a hozzáférés helyét és idejét a nagyközönség tagjai maguk határozzák meg. (internetre való feltöltés) Időben nem korlátlanok a vagyoni jogok. A szerzők életében és a halálát követő 70 évig állnak fenn. Ezt követően a vagyoni jogok megszűnnek, az alkotás közkinccsé válik. A vagyoni jogok főszabályképpen nem átruházhatóak.

11. TÉTEL FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS KÖZÖS JOGKEZELÉS Szerzői alkotás felhasználásának engedélyezése: 1. Felhasználási szerződés 2. Közös jogkezelés 1. Felhasználási szerződés: Olyan szerződés, amelyen a szerző engedélyt ad a felhasználásra, és ezért cserébe főszabályként valamilyen díjazás illeti: jogdíj Alanyai: a szerző és a felhasználó A szerződés tartalmáról a felek szabadon állapodnak meg. • jogdíj • a felhasználás szólhat meghatározott és határozatlan időre • egyes felhasználási cselekményekre vagy minden felhasználási feltételre • nem szólhat ismeretlen felhasználási formára • lehet kizárólagos és nem kizárólagos kizárólagos: a. főszabály: csak a felhasználás (a szerző sem használhatja fel) b. a szerző maga felhasználhatja, de másnak nem adhat rá engedélyt nem kizárólagos: felhasználhatja felhasználó a szerző a szerző engedélyt adhat másnak is a felhasználásra Felhasználói szerződés: Praktikusan része más szerződésnek pl: honlap (a szerző felek nem állapodnak meg, hogy kit illet a szerzői jog) Közös jogkezelés: Egy közvetítő szervezet ékelődik a szerzők és a felhasználók közé. Ez a szervezet jogosult felhasználói engedélyt adni, és a jogdíjakat beszedni. A szerzők és a felhasználók olykor nehezen találnak egymásra. A közös jogkezelő helyzetét törvény rögzíti. Bizonyos mű típusok bizonyos felhasználása esetén a közös jogkezelő szervezet képviseli a szerzőket, és a szerzők nevében és helyett eljárva felhasználási engedélyt ad, és a jogdíjakat beszedi. Ezeket a jogdíjakat aztán szétosztja a szerzők között (a saját működési költségeit visszatartva) Számos esetben a jogkezelés úgynevezett kötelező közös jogkezelés. A közös jogkezelők kizárólagosan adhatnak felhasználási engedélyt függetlenül attól, hogy az adott szerző tagja-e vagy sem. Van arra lehetőség, hogy egy szerző kifejezetten kilépjen a közös jogkezelés alól, de akkor az adott összes művét ki kell vennie.

Monopol helyzetben vannak. 1 műtípus felhasználására 1 jogkezelő. Kiterjesztett közös jogkezelés: Különböző nemzetközi szerződéseknek köszönhetően a közös jogkezelő szervezet az a világrepertoárra tud felhasználni engedélyt adni. Önkéntes közös jogkezelés: meghatározás része: A szerzők önként is dönthetnek úgy, hogy egy adott műtípus adott felhasználósát közös jogkezelés alá vonja. Artisjust: zenei és irodalmi művek Filmjust: audiovizuális művek Előadó Művészek Jogvédő Irodája Közös jogkezelés: • • •

Kisjogos felhasználás zeneművek sugárzás útján történő felhasználás (rádió) zene filmalkotásban való felhasználása

Felhasználási szerződés: • • • •

Nagyjogos felhasználás színdarabot nyilvánosan előadnak szoftverek felhasználása filmalkotások sugárzása

Szerződés kötési kötelezettség terheli a közös kezelőt Diszkrimináció mentesen kötelesek a szerződést megkötni. A különböző jogdíjakat jogdíjközleményekben nyilvánosságra kell hozni. A közös jogkezelők felett a kulturális ügyek miniszter állami felügyeletet gyakorol.

12. TÉTEL A SZABAD FELHASZNÁLÁS Szabad felhasználás: A szabad felhasználás azokat az eseteket jelenti, ami a felhasználás a szerző engedélyéhez kötött. A törvény tételesen felsorolja a szabad felhasználás egyes eseteit. Kivételesen ezek.... Nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, indokolatlanul nem károsíthatja a szerző érdekeit, és tisztességesnek kell lennie. esetei: Idézés: a mű a cél által indokolt terjedelemben az eredetihez híven forrásos szerző megjelenítésével szabadon idézhető. Nincs műtípusra való körlátozás. Átvétel: Irodalmi mű vagy zenei mű részletét vagy kisebb terjedelmi művek egészét is át lehet venni iskolai oktatás vagy tudományos célra. A forrást és a szerzőt meg kell határozni. Magáncélú másolat készítés: Természetes személy a műről magán célra másolatot készíthet, ha az jövedelem szerzés vagy jövedelem fokozás célját a közvetve sem szolgálja. A rendelkezés nem vonatkozik szoftverre és építészeti műre. Teljes könyv vagy teljes folyóirat magáncélra is csak írógéppel vagy kézírással másolható. Könyvnek a részlete az bármilyen technológiával másolható. Tájékoztatási célú szabad felhasználás: 1. nyilvánosan tartott előadásokról valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók. 2. a napi politikai gazdasági eseményekhez kapcsolódó művek sajtóban szabadon többszörözhetőek, feltéve, hogy a szerző nem tiltotta meg kifejezetten

13. TÉTEL A SZOMSZÉDOS JOGOK ÉS A SZERZŐI JOG SZANKCIÓRENDSZERE Szomszédos jogok: A szerzői joghoz hasonló védelmet biztosít azok számára, akik közreműködnek a szerzői alkotások közönséghez való eljuttatásához. Nem egyenlő a szerzői joggal. Előadóművészeket, rádió és televízió szervezeteket illetik meg szomszédos jogok. Hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az általa készített műsort • rögzítsék • más rádió és televízió szervezetek a műsorukat nyilvánossághoz közvetítsék (sugárzás vagy online) • a műsorát bárki a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye belépti díj ellenében Magát a műsort illeti meg a védelem függetlenül hogy szerzői jog illeti-e. Műsorszolgáltató: 1. Felhasználó: a. kis jogos felhasználó (kötelező vagy önkéntes) b. nagy jogos felhasználó 2. Szerzői jogi jogosult (saját gyártású egyéni eredeti műsor) 3. Szomszédos jogi jogosult (minden esetben) Szankciórendszer: polgári jogi: a személyiség védelem általános eszközei kártérítés (vagyoni és nem vagyoni kárért) (elmaradt haszon és a tényleges értékcsökkenésre) büntető jogi: Tényállás Aki másnak a szerzői jogát haszon szerzés végett, vagy pedig vagyoni hátrányt okozva megsérti, az bűncselekményt követ el. A büntetési tételek arányosan növekednek az elkövetés értékével. Minimum összeget nem határoz meg személyhez fűződő jogok megsértése nem büntetendő

14. TÉTEL AZ IDŐSZAKI LAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE Az időszaki lap nyilvántartásba vétele: # KIADOTT ANYAG ALAPJÁN # # # # (GÁLIK MIHÁLY - POLYÁK GÁBOR: MÉDIASZABÁLYOZÁS 253-255. OLDAL)

15. TÉTEL KÁBELES, MŰHOLDAS ÉS DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI MŰSORSZOLGÁLTATÓK PIACRA LÉPÉSE A piacra lépés szabályai: Műsorszolgáltatás: nyilvánosság számára vételre szánt rádió illetve televízió műsor, műsorszolgáltató általái előállítása, és elektronikus jelek formájában való megjelenítése. Műsorszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy aki a műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsorban milyen műsorszámok legyenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más szervvel továbbítattja. lényege: különböző önálló tartalmakból egy egységes műsor készül. Az interneten való közzététel ha a teljes műsort közzéteszik. Műsorszolgáltatás mint tevékenység csak műsorszórási jogosultság birtokában végezhető. Nem szerezhet műsor szolgáltatási jogosultságot: • köztársasági elnök, miniszter elnök, országgyűlési képviselő, polgármester, jegyző bíró ügyész • politikai pártok állami vállalatok, médiahatóság és annak tagjai Műsorszolgatatás jogosultság megszerzése: a műsorterjesztés módja szerinti esetek: (Műsorszolgáltató pl.: Spektrum műsor előállítója Műsorterjesztő pl.: UPC aki eljuttatja a nézőkhöz) 1. Digitális Földfelszíni, Műholdas, Kábeles és IP TV műsorterjesztés 2. Analóg földfelszíni terjesztés Piacra lépése bejelentéssel (az ORTT-nek) és nyilvántartásba vétellel történik. A tervezett műsorszolgáltatás előtt 30 nappal. Az ORTT érdemi mérlegelés nélkül köteles nyilvántartásba venni. 1 esetben köteles megtagadni: ha az előbb említett kizárt személyek próbálkoznak. A későbbiek során 3 esetben törölheti: • a műsorszolgáltató ténylegesen nem végzi a tevékenységét (kb 1 év elteltével) • ha utóbb észleli, hogy jogellenesen vette nyilvántartásba • ha a médiatörvény elemeit ismételten és súlyosan megtöri A piacra lépés ténylegesen a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő megállapodásával valósul meg. Egyszerű piacra lépés annak köszönhető, mert alapvetően bőségesen állnak rendelkezésre a források.

16. TÉTEL ANALÓG FÖLDFELSZÍNI MŰSORSZÓRÁSSAL TERJESZTETT MŰSORSZOLGÁLTATÓK PIACRA LÉPÉSE Analóg földfelszíni sugárzás: Analóg földfelszíni frekvencia véges és szűkös erőforrás. Valamilyen kiválasztási rendszernek kell érvényesülnie a piacra lépés kapcsán. pl.: RTL KLUB és a TV2 (1997) pályázati eljárással történt Több pályáztatási eljárás TV-re nem lesz, mert 2012-től digitális A pályáztatást az ORTT bonyolítja le. Az ORTT közzé tesz egy frekvenciára egy pályázati felhívást. Meghatározza: # minimális műsor szolgáltatási díj mértékét # # # elvárt tartalmi követelményeket (gyermekeknek szánt műsor, # # # kissebbségi) Erre nyújtják be a pályázók a pályázataikat. Az ORTT értékel! szempontok: 1. szépségverseny alapon értékelés: Műsortartalmi követelések 2. árverés alapon: a felajánlott műsor szolgáltatási díj a mérvadó Műsortartalmi követelések: Ez egy pontozásos rendszer. Az ORTT mint testület szabadon dönt. Szavaz 1. körben: 2/3-os többség, az elnök nem szavaz (ha ez nem sikerül 2. kör) 2. körben: az elnök is szavaz, itt is 2/3-ad a cél (ha nincs eredmény az országgyűlés új ORTT tagokat választ A nyertesekkel műsor szolgáltatási szerződést köt. (műsor szolgáltatási díj) TV esetén 10 évre, rádiók esetén 7 évre lehet megkötni. A szerződés 1 alkalommal pályázat nélkül meghosszabbítható, legfeljebb további 5 évre. Ha a szerződését a műsorszolgáltató megsérti, az ORTT hatóságként jár el, és szankciókat fog alkalmazni. Amennyiben a műsorszolgáltató ismételten vagy súlyosan megsérti a szerződését, úgy az előbb említett meghosszabbításnak nincs helye.

17. TÉTEL A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS ÉS HATÁSA A PIACRA LÉPÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Digitális átállás: Kábeles és műholdas szolgáltatások esetén a digitális átállás üzleti alapon, a szolgáltatók döntése alapján megy végbe. Technikai folyamat: korábbi analóg jeltovábbítás a továbbiakban digitális úton. A földfelszíni digitális műsorszórás esetén van jelentősége. A korábbi frekvencia szűkösség a digitális műsorszóráskor nagy mértékben csökken. Hatásai: Kínálat bővülést tesz lehetővé (több csatorna) Jobb képminőség és hangminőség Megjelent a HD Interaktív szolgáltatások megjelenése Más szolgáltatás pl.: internet, mail Új szolgáltató és szolgáltatás jelenik meg: MULTIPEX: különböző digitális jeleket digitális jelköteggé alakítja, és juttatja el a nagyközönséghez 2 modell: 1. gyenge multiplex modell: A multiplex szolgáltató semleges adat továbbítási szerepkörbe van. Adat tömeget eljuttat a felhasználóhoz. Tartalom kiválasztás multiplex szolgáltatótól független pl: régen Antenna Hungária 2. Erős multiplex modell Maga választja ki a továbbítandó tartalmakat. Nem csak adatátviteli, hanem szerkesztési tevékenységet is végez. pl.: régen kábel TV szolgáltató Magyarországon ez érvényesül. Már nem pályáznak a műsorszolgáltatók az ORTT-hez a jogosultságot nyilvántartásba vétellel és bejelentéssel megszerezhető. Az állam érdemben nem szól bele hogy milyen tartalmú csatornák lesznek. De a digitális platform üzemeltetője kell hogy pályázzon. Az egyéb műsorterjesztést végzők (kábel, műhold) a jogosultságokat szintén bejelentéssel és nyilvántartásba vétellel szerezhetnek. A műsorterjesztők tekintetében a felügyelő hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Valószínűleg az ORTT-t és az NHH-t össze fogják vonni, és egy konvergens hatóság lesz.

Pályázati eljárás: 2007. évi 74. törvény DTV A pályázatot úgy kell kiírni, hogy legalább 4 általános tematikájú műsorszolgáltató helyet kap 2 db legalább 4 éve működő hír és tájékoztatási csatorna (Hír TV - ATV) A pályázatnak tartalmaznia kell a ...... digitális analóg szolgáltatást egyszerre kell nyújtani. 2012-re le kell kapcsolni az analóg műsorszolgáltatást. Biztosítani kell, hogy a lakosság 94%-a elérje a digitális műsorszórást. Set Top Box vagy a TV alkalmas a vételre. (vissza alakítja a digitális jelet analógra) NHH kiírta a pályázatot. A pályázatot az Antenna Hungária nyert meg. A jogosultság 12 évre szól. A tényleges döntést egy országgyűlési eseti bizottság hozta. A műsor szolgáltatók fizetnek az Antenna Hungáriának a műsor szórásért. Fizetős szolgáltatásként nyújtják, és ekkor lehet bevételük is. Fizetős szolgáltatás: Hír TV és ATV (nem fizetnek a terjesztésért, pénzt kapnak érte Közszolgálati adók HD formátumban fognak eljutni a közönséghez. (egy csomagban a Hír TV-vel és ATV-vel) Mindig Tv = digitális TV Létezik egy általános továbbítási kötelezettség. Műsorterjesztő köteles továbbítani a közszolgálati műsorszolgáltatókat. Kapacitása 10%ig, de legfeljebb 3 csatornáig. Körzeti és országos műsorszolgáltatókat és helyi műsor szolgáltatókat 10%-ig és 3 csatornáig.

18. TÉTEL AZ ORTT SZERVEZETE ÉS FELADATAI, A MÉDIAJOGI SZANKCIÓK Az ORTT: # KIADOTT ANYAG ALAPJÁN # # # # (GÁLIK MIHÁLY - POLYÁK GÁBOR: MÉDIASZABÁLYOZÁS 368-377. OLDAL)

19. TÉTEL A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁS Közszolgálati műsorszolgáltatás: indokai: • •

olyan tartalmakat is közvetítsen amelyek az üzleti logika alapján kiszorulnának a médiarendszerből. feladata az érték közvetítés, akkor is ha az üzleti alapon nem kifizetendő

jellemzői: •

független, pártatlan

Külső (politikai, gazdasági erőktől)# # # # # # # • • •

# #

# #

belső (szerkesztői függetlenség különböző szabályzatok garantálják)

finanszírozás döntően közpénzből működik célja: a lakosság nyilvános kommunikációs szükségleteinek egy alapszinten történő kielégítése működését valamilyen társadalom felügyeli

Legfontosabb feladatai: • • • • •

elfogulatlan és pártatlan hírszolgáltatás és tájékoztatás kulturális érték közvetítés függetlenül annak sikerétől kisebbségi vélemények bemutatása, eljuttatása a nagyközönséghez hátrányos helyzetűeknek szóló műsorok bemutatása mindenkihez kell szólnia

Jogi szabályozás: műsorszám fogalmát határozza meg olyan műsorszámok tartoznak ide, amelyek az állampolgárok kultúrális életviteli, kommunikációs szükségletét elégíti ki. pl: • hír és tájékoztatás • magyar kultúrát és a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját bemutató • vallási műsor • gyermek és ifjúsági műsorok Közszolgálati műsorszolgáltató meghatározása törvényben: olyan műsorszolgáltató amelynek működését közszolgáltatási műsorszolgáltató határozza meg. Többségében közszolgálati műsorok sugárzása a feladata. Döntően közpénzből működik. Működése társadalmi felügyelet alatt áll. Felsorolja a közszolgálati műsorszolgáltató: • ez egy zárt felsorolás • törvény hozhat létre • a műsor szolgáltatási jogosultságuk törvényből ered

Közműsor szolgáltatók: nem nyereség érdekelt, nonprofit műsorszolgáltató alapíthatók működése nagyon hasonlít a közszolgálati műsorszolgáltatóhoz finanszírozása: reklám bevétel: # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # #

előnye: független finanszírozási forrás hátránya: közszolgálati tv elkonvencializálódásához vezet tv nézőtől beszedett díj (készülék üzemben tartási díj) # 2002-ben átvállalta a kormányzat előnye: független # finanszírozási forma, kivéve Magyarországon, mert itt a # kormány fizeti már. központi költségvetésből történő évenkénti finanszírozás (függetlensége csorbul) külön pénzalapból történő finanszírozás # finanszírozási alap: # # állami, de a költségvetéstől elkülönül # # műsorszolgáltatási díjakból van bevétele # # ORTT kezeli évente 10-12 milliárd

Közszolgálati műsorszolgáltatás felépítése: 3 közszolgálati műsorszolgáltató: részvénytársasági forma 1 db részvény: forgalomképtelen 3 közalapítvány kezében van # # # # # ⇓ Magyar Televízió RT / MT közalapítvány Magyar Rádió / MR közalapítvány Duna televízió RT / Hungária közalapítvány A részvény ....... 1 elnök irányítja 1 személyi felelős vezetője, az adott részvénytársaságnak (személyzeti politika) Közalapítványok kuratóriumok: mind 3-ra van egy kuratórium 2 részből áll 1. elnökség: minimum 8 fő tagjait a frakciók jelölése alapján az országgyűlés választja. Minden frakció legalább 1 tagjával rendelkeznie kell. A tagok létszáma alapján a kormány és az ellenzék oldala egyenlő legyen. 4 évre történik a tagok megválasztása. A ciklus közepétől kezdve. Amikor az adott frakció megszűnik a kuratórium tisztsége nem szűnik meg, de az újonnan létrejövő frakciók is jogosultak kuratóriumi tagot jelölni. Így is ki kell egyensúlyozni az ellenzékkel. (általában plusz tagok mennek) 2. civil kurátorok Civil szervezetek képviselői 21-23 vannak 1 évre nyerik a megbízatásukat. Bizonyos típusú társasági szervezetek (sport szövetségek, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek, egyházak)

Több társasági szervezet is bejelentkezik, akkor az ORTT sorsolással dönt. Kuratórium feladata: • • •

megválasztja az elnököt 2/3-os többséggel közszolgálati műsorszolgáltató költségvetésének és az erről készült a beszámoló elfogadása Nagy összegű beruházások engedélyezése

20. TÉTEL TARTALMI ÉS IDŐKORLÁTOZÁSOK A HAZAI REKLÁMSZABÁLYOZÁSBAN Reklám szabályozás: A médiafinanszírozás döntő szempontja /fő forrása A vélemény nyilvánítás körébe is beletartozik Véleményszabadság hatálya alatt áll Reklám szabályozás összetett. Több törvény vonatkozik rá. 2008. évi 48. törvény reklámtörvény minden reklámra irányadó Versenytörvény - fogyasztók megtévesztésnek tilalma Médiatörvény - műsorszolgáltatók keretében közzétett reklámra vonatkozik A reklám szabályozás = reklám korlátozás erős az önszabályozás: a piaci szereplők jellemzően valamilyen szövetségbe tömörülve önkéntesen elfogadnak bizonyos szabályokat Magyarországon: Magyar Reklám szövetség (Reklám etikai kódex) Csak a tagoknak kötelező Reklám = gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás vagy megjelenítési mód, mely valamely áru vagy szolgáltatás igénybevételének vagy értékesítésének elősegítésére vagy valamelyik vállalkozás vagy annak tevékenységének népszerűsítésére vagy ismertségének növelésére irányul. ellenszolgáltatás fejében közzétett tartalom. Klasszikus reklám / televíziós műsorvásárlási ablak alapelve: a reklám és egyéb tartalom szétválasztásának elve. (vizuális és hangjelzés) Hír és tájékoztató műsorok közreműködői reklámban nem működhetnek közre. Általános reklámkorlátozások: • • • • • • •

Tilos erőszakos személyt és közbiztonságot veszélyeztető reklám Tilos pornográf reklám kivéve az ilyen árucikkeket árusító üzletekben, illetve Ilyen termékeken Tilos a veszélyes eb és állat viadal Emberi szer üzlet Terhesség megszakítás reklám Dohánytermék Tilos az olyan alkohol reklám, ami gyermeket, fiatalt mutat be alkohol fogyasztás közben, vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkohol hozzájárul a

• • •

társadalom és szexuális sikerekhez vagy az alkohol a személyes konfliktus Megoldásának eszköze Temetkezési szolgáltatás reklámja egészségügyi intézményben Kiskorúakat bátorítani arra, hogy a szüleit valamilyen termék megvásárlására ösztönzik Tilos olyan reklám: fogyasztókat megtéveszt

Burkolt reklám: a semleges infómáció látszatát keltő reklám objektíven kívánja bemutatni, vagy gazdasági csoport érdekeit a termék elhelyezés főszabályaként tilos nem minősül termékelhelyezésnek, ha az életszerűség mértékéig jelenik meg Reklámidő korlátok: napi műsoridő 20%-át nem haladhatja meg a reklám 60 percenként 12 perc reklám közszolgálatinál 6 perc A reklámblokkokat műsorszámok között kell közzétenni. Megszakíthatóak az önálló műsorszámok Legalább 45 perc hosszúságú filmek, sorozatok 1 alkalommal szintén megszakíthatóak 90 percnél hosszabbak 2 alkalommal 2 megszakítás között 20 percnek kell eltelnie Nem szakíthatóak meg a vallási és hírműsorok Médiatörvény megszegése esetén az ORTT jár el. Reklámtörvény megszegése esetén az NFVH jár el. (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) Legfontosabb szankció a bíróság