1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1
1.1. A kommunikációs folyamat
2
A kommunikáció – a legáltalánosabb megfogalmazás szerint – az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat résztvevői saját szándékaiknak megfelelően befolyásolják egymást.
3
A kommunikáció sikeressége azon múlik, hogy a résztvevők mennyire „értik meg a másikat”, tehát fontos, hogy minél kisebb jelentéstorzuláson menjen keresztül az átadni kívánt információ. A jelentéstorzulást „zaj”nak hívjuk.
4
Információátadás
Közlő
Üzenet
Befogadó dekódolás
kódolás
dekódolás
Csatorna
Csatorna
kódolás
Üzenet
Befogadó
Közlő
Visszacsatolás
5
A kommunikációs folyamatok típusai I. A résztvevők száma szerint II. Az üzenet kódolásának jellege szerint III. A közvetítő csatorna szerint
6
I. A kommunikációs folyamatok típusai a résztvevők száma szerint • Közvetlen emberi kommunikáció • Tömegkommunikáció
7
Közvetlen emberi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevők között, akik így könnyebben és biztosabban dolgozhatják ki a viszonyulási stratégiájukat.
8
Tömegkommunikáció A tömegkommunikációban – épp a résztvevők nagy száma miatt – egészen más a befogadói szituáció, mint a közvetlen emberi kommunikációban: • a befogadók földrajzilag szétszórtan helyezkedhetnek el • számolni kell bizonyos kulturális különbségekkel • a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségről, csupán egy laza kohézió köti össze a résztvevőket Megkülönböztetünk vezetővel rendelkező és vezető nélküli tömeget, illetve mediális és jelenlévő tömeget. 9
II. A kommunikációs folyamatok típusai az üzenet kódolásának jellege szerint • Verbális kommunikáció • Nem verbális kommunikáció
10
Verbális kommunikáció A verbális kommunikáció alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. A beszélt nyelv jellegzetességei: • vokális – auditív • irányhoz nem kötött átvitel – irányhoz kötött percepció • idő- és térbeli korlátok • azonnali visszacsatolás Az írott nyelv jellegzetességei: • vizuális • strukturáltság • archiválhatóság • térbeli kötetlenség • reprodukálhatóság • teljesebb szellemi koncentráció 11
Nem verbális kommunikáció A nem verbális kommunikáció eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek: • mimika • tekintet • vokális kommunikáció • mozgásos kommunikáció • gesztusok • testtartás • térköz • kulturális szignálok • írásjelek 12
Metakommunikáció A verbális és a nem verbális kommunikációs eszközök összehangoltságát – a közlő és a befogadó attitűdjének, valamint az üzenet és a közvetítő csatorna sajátosságainak figyelembevételével alkalmazott kódrendszert – metakommunikációnak nevezzük.
13
III. A kommunikációs folyamatok típusai a közvetítő csatorna szerint • Primer csatorna • Szekunder csatorna • Tercier csatorna
14
Primer csatorna A legegyszerűbb kommunikációs csatorna, ahol az üzenet közvetítésében nem vesz részt egyetlen technikai eszköz sem (az üzenettovábbító közeg csupán a levegő).
K
Üzenet
kódolás Zaj (1)
Csatorna: „levegő”
dekódolás Zaj (2)
B
15
Szekunder csatorna A primer csatornánál bonyolultabb kommunikációs csatorna: a közlőnek vagy a befogadónak valamilyen technikai eszközre van szüksége ahhoz, hogy a kommunikációs interakció létrejöjjön. A szekunder csatorna esetében a kommunikációs aktus résztvevői többnyire térben és időben is távol vannak egymástól (tipikus szekunder csatorna: újság, plakát). Csatorna:
K
Üzenet
kódolás Zaj (1)
Technikai „levegő” eszköz Zaj (3)
dekódolás
B
Zaj (2)
16
Tercier csatorna A legbonyolultabb kommunikációs csatorna: mind a közlő, mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet továbbításához, illetve fogadásához (tipikus tercier csatorna: televízió, rádió). Csatorna:
K
Üzenet
kódolás Zaj (1)
Technikai Technikai eszköz (1) Zaj (3) eszköz (2)
dekódolás Zaj (2)
B
17
A szekunder és a tercier csatornák használatakor valójában két kommunikációs aktusról beszélhetünk: az első aktus a közlő és a csatorna (mint befogadó) között zajlik, a második pedig a csatorna (mint közlő) és az üzenet „igazi” címzettje között:
Üzenet (1)
Befogadó
K
Közlő
Csatorna Üzenet (2)
B
18
1.2. A vállalati kommunikáció alapjai
19
A vállalati kommunikáció a vállalat és környezete közötti bizalom kialakítását és fenntartását szolgáló kommunikációs tevékenység.
20
A sikeres vállalati kommunikációs tevékenység feltételei • egyértelműen stratégia
megfogalmazott
• a vállalati stratégiához kommunikációs stratégia • a rendelkezésre eszközök célzott használata
vállalati illeszkedő
álló kommunikációs és jól összehangolt 21
A legfőbb cél a hosszú távú hitelesség: ez úgy érhető el, ha a vállalati kommunikáció egységes, következetes és őszinte. Ez csak integrált kommunikációval valósítható meg (mind tartalmi, mind szervezeti értelemben).
22
A vállalati kommunikáció legfontosabb célcsoportjai • • • •
dolgozók média ügyfelek az állampolgárok különböző közösségei, szervezetei („a társadalom”) 23
A vállalati kommunikáció legfontosabb szakterületei • • • •
belső kommunikáció médiakapcsolatok a vállalatok társadalmi felelőssége kríziskommunikáció 24
