IFRS konszolidált illusztratív pénzügyi kimutatások

www.pwc.com/hu

IFRS konszolidált illusztratív pénzügyi kimutatások a 2013-ban kezdődő üzleti évekre

Tartalom Konszolidált eredménykimutatás............................................................................................................... 4 Konszolidált átfogó eredménykimutatás.................................................................................................... 5 Konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg)................................................................................. 13 Konszolidált saját tőke változás kimutatása ........................................................................................... 17 Konszolidált cash flow kimutatás............................................................................................................ 21 Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz............................................................................ 24 1 Általános háttér................................................................................................................................... 24 2 Jelentős számviteli politikák összefoglalója.......................................................................................... 24 3 Pénzügyi kockázatkezelés..................................................................................................................... 46 4 Kritikus számviteli becslések és megítélések ......................................................................................... 64 5 Szegmensinformációk .......................................................................................................................... 66 6 Egyéb bevételek..................................................................................................................................... 71 7 Egyéb nettó (veszteségek)/nyereségek................................................................................................... 71 8 Költségnem szerinti bontás................................................................................................................... 72 9 (a) Munkavállalói juttatások ráfordításai............................................................................................ 72 9 (b) Átlagos dolgozói létszám................................................................................................................. 72 10 Pénzügyi tevékenység bevétele és (ráfordítása)................................................................................... 73 11 Equity módszerrel elszámolt befektetések........................................................................................... 73 11(a) Társult vállalkozásokban levő befektetések.................................................................................... 74 11(b) Befektetések közös vállalkozásokban............................................................................................. 76 11(c) Leányvállalatok............................................................................................................................. 79 12 Nyereségadó....................................................................................................................................... 81 13 Egy részvényre jutó eredmény............................................................................................................. 84 14 Nettó devizás árfolyamnyereség/(veszteség)........................................................................................ 85 15 Ingatlanok, gépek és berendezések...................................................................................................... 85 16 Immateriális javak............................................................................................................................. 89 17 Pénzügyi instrumentumok.................................................................................................................. 93 18 Értékesíthető pénzügyi eszközök......................................................................................................... 96 19 Származékos pénzügyi instrumentumok............................................................................................. 97 20 Vevő- és egyéb követelések................................................................................................................... 98 21 Készletek.......................................................................................................................................... 100 22 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök....................................................... 100 23 Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek................................................................................................... 101 24 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek................................................ 102 25 Jegyzett tőke és ázsió........................................................................................................................ 104 26 Eredménytartalék............................................................................................................................. 105 27 Egyéb tartalékok.............................................................................................................................. 106 28 Szállítói és egyéb kötelezettségek...................................................................................................... 109 29 Hitelek, kölcsönök............................................................................................................................ 110 30 Halasztott nyereségadó..................................................................................................................... 113 31 Munkaviszony megszűnése utáni juttatások..................................................................................... 115 32 Egy részvényre jutó osztalék............................................................................................................. 123 33 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalék........................................ 124 34 Szokásos tevékenységből származó pénzáramlás.............................................................................. 126 35 Függő kötelezettségek....................................................................................................................... 127 36 Kötelezettség vállalások.................................................................................................................... 128 37 Üzleti kombinációk........................................................................................................................... 129 38 Nem ellenőrző részesedésekkel folytatott tranzakciók....................................................................... 131 39 Kapcsolt felek................................................................................................................................... 132 40 Fordulónap utáni események............................................................................................................ 135 41 Számviteli politikák változásai......................................................................................................... 137 I. melléklet – Új standardok és módosítások.......................................................................................... 147 II. melléklet – IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok.................................................................................... 150

2

Előszó A kiadvány egy kitalált, termeléssel, illetve kereskedelemmel foglalkozó magyar cég („IFRS GAAP Nyrt.”) példáján keresztül mutat be egy mintát a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek szerint (továbbiakban: „IFRS”) készített számviteli beszámolókról. A kiadvány célja, hogy egy életszerű magyar vállalat példáján keresztül mutassa be az IFRS szerint készített pénzügyi kimutatások főbb elemeit, jellemzőit és ezáltal segítséget nyújtson mind a beszámolót készítők, mind felhasználóik számára. A pénzügyi kimutatások elemeinek bemutatásán túl az illusztratív beszámoló számos magyarázatot is tartalmaz, amelyek keretében a PwC nemzetközileg elismert számviteli szakemberei segítik a közzétételi szabályok értelmezését. Az IFRS GAAP Nyrt. olyan magyar cégcsport, amely már a korábbi években is készített IFRS szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokat, ebből adódóan nem vonatkozik rá az IFRS 1 „A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása” című sztenderd. Az IFRS-ek első alkalmazásával kapcsolatos speciális beszámolási, közzétételi szabályokkal az ezt az illusztratív beszámolót kiegészítő külön kiadványunkban foglalkozunk részletesen. Jelen minta beszámoló a 2013. január 1-jén vagy azután kezdődő üzleti évekre alkalmazandó IFRS-ek szerint készült. Mivel az IFRS-ek folyamatosan változó szabványrendszert alkotnak, így javasoljuk, hogy a társaságok vezetése kísérje figyelemmel évről-évre a módosításokat. (A 2013-tól hatályos új szabványok leírását az I. melléklet tartalmazza.) Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kiadványban szereplő közzétételek célja az volt, hogy minél teljesebb képet adjanak az IFRS beszámolók lehetséges elemeiről. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy a magyar társaságok számára számos közzététel várhatóan nem lesz releváns. Így ezeket a részeket, melyek jellemzően a társaságok többségére nem vonatkoznak, szürke háttérrel jelöltük meg, ezzel is segítve, hogy minél inkább a számára releváns részekre tudjon koncentrálni az olvasó. Mivel egyetlen vállalatcsoport példáján keresztül életszerűen nem mutatható be valamennyi IFRS szabvány, ezért vannak területek, melyekhez kapcsolódó tételek, közzétételek nem szerepelnek a bemutatott beszámolóban. Ilyenek például a biztosítási szerződések, vagy például az ásványianyag kitermelési tevékenységek. A kiadványban nem szereplő közzétételek tételes listája a magyarázatok részben megtalálható. Fontos megemlíteni, hogy a kiadványban szereplő beszámoló csupán minta és nem jelenti azt, hogy a társaságok vezetése ne választhatna ettől eltérő, az IFRS-ek előírásaival összhangban lévő egyéb bemutatási módszert. A megfelelő közzétételek kiválasztása minden esetben jelentős szakmai megítélést követel meg, mely a társaságok vezetőségének a feladata. A közzéteendő információk mennyisége adott esetben jelentősen eltérhet az itt bemutatottaktól. Ezen illusztratív beszámoló elolvasása nem helyettesítheti a hivatalos szabványok, értelmezések megismerését és az adott szituációra vonatkozó körültekintő alkalmazását. Az IFRS konszolidált illusztratív pénzügyi kimutatásunkon felül örömmel ajánljuk figyelmébe a PwC IFRS szakértői által készített többi kiadványt, publikációt is, melyekről bővebb információt a http://www.pwc.com/hu/ifrs címen talál. Bízom benne, hogy kiadványunk segít Önnek és Társaságának eligazodni az IFRS beszámolók világában. Üdvözlettel, Balázs Gábor Cégtárs IFRS szakértő

3

Konszolidált eredménykimutatás IFRS GAAP Csoport

1p10(b) Adatok C-ben 1 1p113, 1p38

Megj. 2013. dec. 2012. dec. 31-én végző- 31-én végződő dő üzleti év üzleti év Módosított Folytatódó tevékenységek

1p82(a)

Árbevétel

5

211 034

112 360

1p99, 1p103

Értékesítés költségei

5

(77 366)

(46 682)

1p103

Bruttó fedezet[2]

133 668

65 678

1p99, 1p103

Forgalmazási költségek

(52 529)

(21 213)

1p99, 1p103

Igazgatási költségek

(30 105)

(10 511)

1p99, 1p103

Egyéb bevételek

6

2 750

1 259

1p85

Egyéb nettó (veszteségek)/nyereségek

7

(90)

63

1p85

Üzleti tevékenység eredménye [2]

53 694

35 276

1p85

Pénzügyi tevékenység bevétele

10

1 730

1 609

1p82(b)

Pénzügyi tevékenység ráfordítása

10

(8 173)

(12 197)

1p85

Pénzügyi tevékenység ráfordítása - nettó

10

(6 443)

(10 588)

1p82(c)

Részesedés equity módszerrel elszámolt befektetések eredményéből

11

1 682

1 022

1p85

Adózás előtti eredmény

48 933

25 710

1p82(d),12p77

Nyereségadó

12

(14 611)

(8 670)

1p85

Folytatódó tevékenységekből származó tárgyévi eredmény

34 322

17 040

IFRS5p33(a)

Megszűnt tevékenységek 100

120

34 422

17 160

31 874

16 304

2 548

856

34 422

17 160

1,35

0,79

2

Megszűnt tevékenységekből származó (az anyavállalat tulajdonosaira jutó) tárgyévi eredmény 1p81A(a)

24

Tárgyévi eredmény Az eredményből:

1p81B(a)(ii)

- az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész

1p81B(a)(i), IFRS12p12(e)

- nem ellenőrző részesedésekre jutó rész

11

Folytatódó és megszűnt tevékenységekből származó, egy részvényre jutó tárgyévi eredményből az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész (cent/részvény) Egy részvényre jutó eredmény alapértéke 33p66

Folytatódó tevékenységekből

13

33p68

Megszűnt tevékenységekből [3]

0,01

0,01

33p66

Tárgyévi eredményből

1,36

0,80

1,21

0,74

Egy részvényre jutó eredmény hígított értéke 33p66

Folytatódó tevékenységekből

13

33p68

Megszűnt tevékenységekből

0,01

0,01

33p66

Tárgyévi eredményből

1,22

0,75

A 24-146. oldalakon található kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló elválaszthatatlan részét képezi.

4

1 A C egy fiktív, valóságban nem létező devizát jelöl, mely az IFRS GAAP Csoport által használt (funkcionális) pénznem. 2 Az IAS 28 ún. „equity method”-ként említi ezt az elszámolási módszert, amelyet a szakirodalom „tőkemódszerként” is ismer. Mi ebben a kiadványban következetesen az „equity módszer” kifejezést használjuk. [1] Az eredménykimutatás forgalmi költség eljárással készült. Lásd a Magyarázatok 12. és 13. bekezdéseit. [2] Az IAS 1 standard nem írja elő az üzleti tevékenység eredményének és a bruttó fedezetnek magában az eredménykimutatásban történő közzétételét, de nem is tiltja, hogy a társaságok ezt vagy egy hasonló sort közzétegyenek. [3] A társaságok a megszűnt tevékenységek egy részvényre jutó eredményét vagy az eredménykimutatásban külön soron vagy a kiegészítő mellékletben is bemutathatják.

Konszolidált átfogó eredménykimutatás Megj.

2013. dec. 2012. dec. 31-én végző- 31-én végződő üzleti év dő üzleti év Módosított

Adatok C-ben Tárgyévi eredmény

34 422

17 160

Egyéb átfogó eredmény: 1p82A

Az eredménybe utólagosan átsorolásra nem kerülő tételek

16p39

Ingatlanok átértékeléséből származó nyereség

27

755

759

19p93B

Munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek átértékelésének eredménye

27,31

83

(637)

838

122

362

912

1p82A

Az eredménybe utólagosan átsorolandó tételek

IFRS 7p20(a)(ii)

Értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változása

27

IFRS3p59

Az ABC Csoportban lévő befektetéshez kapcsolódó átértékelési különbözet átsorolása értékesítés miatt

7, 27,37 (850)

-

1p85

Nyereségadókulcs változásának halasztott adóra gyakorolt hatása

26,30

(10)

-

IFRS7p23(c)

Cash flow fedezeti ügyletek

27

64

(3)

1p85

Nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet eredménye

27

(45)

40

21p52(b)

Külföldi tevékenységek devizaátszámítási különbözete

27

2 401

(922)

1p82A

Részesedés equity módszerrel elszámolt befektetések egyéb átfogó eredményéből

27

(86)

91

1 836

118

2 674

240

37 096

17 400

34 296

16 584

2 800

816

37 096

17 400

34 196

16 464

100

120

34 296

16 584

Tárgyévi egyéb átfogó eredmény, adózás után 1p81A(c)

11

Tárgyévi teljes átfogó eredmény Ebből:

1p81B(b) (ii)

- az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész

1p81B(b) (i)

- nem ellenőrző részesedésekre jutó rész

11

Tárgyévi teljes átfogó eredmény A tulajdonosokra jutó teljes átfogó eredmény: - folytatódó tevékenységekből IFRS 5p33(d)

- megszűnt tevékenységekből

24

A fenti eredménykimutatásban szereplő tételek adózás után értendők. Az egyéb átfogó eredmény egyes elemeihez kapcsolódó nyereségadót a 12. megjegyzés tartalmazza. A 24-146. oldalakon található kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló elválaszthatatlan részét képezi. 5

Magyarázatok – Eredménykimutatás és átfogó eredménykimutatás Az alábbi magyarázatok az IAS 1 „A pénzügyi kimutatások prezentálása” című standard néhány alapvető előírásához és az eredménykimutatást/átfogó eredménykimutatást érintő egyéb előírásokhoz kapcsolódnak. 1p10A 1. A társaságok az eredménykimutatás és az egyéb átfogó eredmény bemutatásával kapcsolatban az alábbi lehetőségek közül választhatnak: (a) Egyetlen eredménykimutatást készítenek, amely két külön részben mutatja be a tárgyévi eredményt és az egyéb átfogó eredményt. Ebben az esetben a két szekciót úgy kell bemutatni, hogy a tárgyévi eredmény az első részben, az egyéb átfogó eredmény pedig közvetlenül az ezt követő részben szerepeljen; vagy (b) A társaságok a tárgyévi eredmény levezetését különálló eredménykimutatásban is bemutathatják. Ebben az esetben a különálló eredménykimutatást közvetlenül az átfogó eredménykimutatás előtt kell bemutatni. Az átfogó eredménykimutatás levezetését a tárgyévi eredményével kell kezdeni. A két lehetőség közötti fő különbség az, hogy az (a) lehetőségnél a tárgyévi eredmény inkább részösszegként, mint végösszegként jelenik meg és a kimutatás a tárgyévi teljes átfogó eredmény levezetéséig folytatódik. 1p81A 2. Az eredménykimutatásnak és az egyéb átfogó eredménykimutatásnak az alábbi sorokat kell tartalmaznia: (a) tárgyévi eredmény (b) tárgyévi egyéb átfogó eredmény (c) tárgyévi teljes átfogó eredmény, amely az (a) és a (b) pontok összege 1p81B 3. A társaságoknak az alábbi, adott időszakra jutó tételeket kell közzétenniük: (a) a tárgyévi eredményből: (i) a nem ellenőrző részesedésekre jutó rész; és (ii) az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész (b) a tárgyévi teljes átfogó eredményből: (i) a nem ellenőrző részesedésekre jutó rész; és (ii) az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész IFRS5p33(d) (c) az anyavállalat tulajdonosaira jutó eredmény: (i) folytatódó tevékenységekből; és (ii) megszűnt tevékenységekből. 1p82 4. Az eredményt bemutató résznek vagy az eredménykimutatásnak legalább az alábbi sorokat kell tartalmaznia: (a) árbevétel; (b) pénzügyi tevékenység ráfordítása; (c) részesedés equity módszerrel elszámolt társult és közös vállalkozások eredményéből; (d) nyereségadó; (e) a megszűnt tevékenységek nettó eredménye. 1p82A 5. Az egyéb átfogó eredményt bemutató résznek a tételeket azok jellege szerint (az equity módszerrel elszámolt társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedést beleértve) és az alábbi, az IAS 1 által megkövetelt csoportosításban kell bemutatnia: (a) az eredménybe utólagosan átsorolásra nem kerülő tételek; és (b) bizonyos feltételek teljesülés esetén az eredménybe utólagosan átsorolásra kerülő tételek.

6

1p85 6. Az átfogó eredménykimutatásban illetve az eredménykimutatásban (ha készül) abban az esetben lehet további sorokat, összesítő sorokat és részös�szegeket bemutatni, ha azok bemutatása a társaság pénzügyi teljesítményének megértése szempontjából lényeges. 7. További alkategóriák használata során fokozott figyelemmel kell eljárni a társaságoknak. Az IAS 1 e téren tanúsított rugalmassága azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók jobban megérthessék a nemzetközi számviteli szabályozás alapján bemutatott adatokat és nem használható arra, hogy az IFRS éves beszámoló minőségét rontsa. A társaságoknak az alábbi alapelveket kell szem előtt tartaniuk további sorok, összesítő sorok, részösszegek és alternatív teljesítménymérők bemutatása esetén: (a) A számviteli szabályozás szerint kötelezően közzétett adatokat az egyéb közzétett adatokkal legalább megegyező fontossággal kell kezelni. (b) További sorok, részösszegek és oszlopok használhatók, de csak abban az esetben, ha a beszámoló a számviteli szabályozás szerint kötelezően közzétett információk tartalmát nem rontja azzal, hogy torzítja azokat vagy túl sok adatot zsúfol az eredménykimutatásba. (c) Minden további sornak, illetve oszlopnak tartalmaznia kell az adott sorhoz vagy oszlophoz tartozó összes árbevételt, illetve költséget. (d) A további sorok vagy oszlopok csak az adott társaság (/csoport) által termelt árbevételt vagy költséget tartalmazhatják. (e) Ha a tételek jellegükben vagy funkciójukban eltérnek az eredménykimutatásban szereplő egyéb tételektől, azoktól (pl. oszlopok vagy részösszegek használatával) elkülöníthetők legyenek. (f) A költségnemek és a költséghelyek szerinti besorolás vegyítése alapvetően nem megengedett, amennyiben ezen kategóriák között átfedések vannak. (g) Amennyiben olyan sorokat jelenít meg a társaság, melyek elnevezése nem szerepel az IFRS-ekben, azokat definiálni szükséges. (h) További sorok, oszlopok és részösszegek csak abban az esetben szerepeltethetők, ha azokat a társaság vezetése is használja. (i) A bemutatás során egyedi, társaságra jellemző tételeket fel lehet venni, de figyelembe kell venni ezek összhatását annak érdekében, hogy az eredménykimutatás által közvetített összkép ne torzuljon, vagy ne váljon áttekinthetetlenné. (j) Az egyes években a bemutatás során használt módszereknek konzisztenseknek kell lenniük. (k) A bemutatási módszer meg kell, hogy feleljen a helyi jogszabályok előírásainak.3 8. A kamatok és adófizetés előtti eredmény (EBIT) feltüntethető alkategóriaként az eredménykimutatásban. Ennél a sornál általában külön jelenik meg az üzleti tevékenységből és a pénzügyi tevékenységből származó adózás előtti eredmény. 9. Ezzel szemben a kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) csak akkor szerepeltethető részösszegként, ha a társaság a költségeit költségnemek szerint mutatja be és ha ez a részösszeg a számviteli szabályozás szerint kötelezően közzétett adatok információtartalmát nem rontja azáltal, hogy az EBITDA-t tényleges eredménykategóriaként tünteti fel vagy túlzsúfolja az eredménykimutatást és így annak olvasója nem tudja egyértelműen megállapítani a társaság számviteli szabályozás szerint bemutatott eredményét. Ha a társaság a költségeit költséghelyek szerint mutatja be, az üzleti tevékenység eredményének levezetése nem tartalmazhatja külön sorban az értékcsökkenést és az amortizációt, mivel az értékcsökkenés és az amortizáció költségnemek és nem üzleti költséghelyek. Ebben az esetben az EBITDA csak kiegészítő információként, szövegdobozban, lábjegyzetben, a kiegészítő mellékletben vagy az üzleti tevékenység elemzésében tehető közzé.

3 Például az egyes helyi jogszabályok előírhatnak kötelező beszámoló formátumot, vagy meghatározhatják a kötelezően bemutatandó időszakok számát. 7

Lényeges bevétel- és költségtételek 1p97 10. Ha a bevétel- és költségtételek lényegesek, a társaságoknak azok jellegét és összegét külön, az eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben be kell mutatniuk. Egyes társaságok ezt az információt az eredménykimutatásban, további részletező szövegdobozok vagy oszlopok hozzáadásával mutatják be. Itt jegyezzük meg, hogy a témában további útmutatással szolgál a PwC „IFRS Manual of Accounting” című kiadványa . 1p85,97 11. Az IAS 1 standard nem nevezi meg konkrétan azokat a tételeket, amelyeket a társaságoknak külön kell közzétenniük. Ha egy társaság külön soron „kivételes”, „jelentős” vagy „egyedi” tételeket tesz közzé az eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben, a számviteli politika bemutatásának tartalmaznia kell a választott megnevezés definícióját. Ezeket a tételeket az egyes években konzisztensen kell bemutatni és definiálni. Fontos megjegyezni, hogy a magyar számviteli szabályokkal ellentétben az IFRS-ek nem engedik, hogy bármely tételt akár az eredménykimutatásban, akár a kiegészítő mellékletben „rendkívüli” kategóriába tegyen a társaság. Így sem rendkívüli bevétel, sem rendkívül ráfordítás sor nem lehet az IFRS beszámolóban. Költségnem vagy költséghely szerinti elemzés 1p99 12. Ha a társaság a költségeit költségnem szerint osztályozza, biztosítania kell, hogy az egyes költségnemek alatt minden adott kategóriába tartozó tétel megjelenjen. A lényeges átszervezési költségek között megjelenhetnek például a végkielégítések (dolgozói juttatások), a készletek értékvesztései (saját termelésű készletek változásai) és az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre elszámolt értékvesztések. Általánosságban nem elfogadható, hogy a társaság az átszervezéshez kapcsolódó tételeket a költségnem szerinti bemutatásban egyetlen külön soron jelenítse meg, ha más sorokkal is átfedés van. 13. A költségeket költséghelyek szerint osztályozó társaságoknak a lényeges tételeket a megfelelő funkciókon belül kell bemutatniuk. Ebben az esetben a lényeges tételeket lábjegyzetként vagy a kiegészítő mellékletben lehet bemutatni. 14. A költségek költségnem szerinti bemutatása esetén az IFRS szerinti beszámolóban is külön soron szerepel(het) a „saját termelésű készletek állományváltozása”. A beszámolóban a társaságnak javasolt definiálnia, hogy milyen tételeket mutat be ebben a kategóriában, illetve az hogyan egyeztethető a beszámoló többi részével (ld. készletek). Üzleti tevékenység eredménye 1BC56 15. A társaságok dönthetnek úgy, hogy részösszegként feltüntetik az üzleti tevékenység eredményét. Ez megengedett, a vezetésnek azonban biztosítania kell, hogy a közzétett összeg valóban az üzleti tevékenységbe tartozó tételeket tükrözze. Az egyértelműen üzleti jellegű tételeket (pl. készletek értékvesztései, átszervezési és áttelepülési költségek) akkor is szerepeltetni kell, ha azok ritkán vagy szokatlan összegben merülnek fel. Be kell mutatni a pénzmozgással nem járó költségeket is (pl. az értékvesztést vagy az amortizációt). Általános szabály, hogy az üzleti tevékenység eredménye az „egyéb költségek” után szereplő részösszeg – vagyis nem tartalmazza a pénzügyi tevékenység ráfordítását és az equity módszerrel elszámolt befektetések eredményéből való részesedést, – bár bizonyos körülmények között indokolt lehet az equity módszerrel elszámolt befektetések eredményéből való részesedés üzleti tevékenység eredményében történő szerepeltetése (lásd a lenti 17. bekezdést). Sorok átrendezése 1p86 16. A sorok sorrendje és azok megnevezése abban az esetben változtatható meg, ha ez szükséges a teljesítmény elemeinek magyarázatához. A társaságok számára azonban előírás a „valós bemutatás” és módosításokat csak indokolt esetekben alkalmazhatnak.

8

17. A társult vállalkozások eredményéből való részesedés általában a pénzügyi tevékenység ráfordítása után szerepel; ez arra utal, hogy a társult vállalkozások eredményéből való részesedés alapjában véve befektetési tevékenységből, nem pedig a csoport üzleti tevékenységéből származik. Ha azonban a társult (és közös) vállalkozások a csoport üzleti tevékenységének és stratégiája megvalósításának szerves eszközei, helyesebb lehet a pénzügyi tevékenység ráfordítását a társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedés után bemutatni. Ilyen esetekben helyénvaló lehet a „pénzügyi tevékenység ráfordítása nélküli eredményt” részösszegként bemutatni vagy az üzleti tevékenység eredményének levezetésénél (,amennyiben ezt a társaság közzéteszi) a társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedést is figyelembe venni. A társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedést nem helyes az „árbevételeken” (és így a bruttó fedezeten) belül bemutatni. 18. A pénzügyi tevékenység bevétele nem nettósítható a pénzügyi tevékenység ráfordításával szemben; azokat az egyéb bevételek soron belül vagy az eredménykimutatásban elkülönítve kell bemutatni. Ha a pénzügyi tevékenység bevétele nem a társaság főtevékenységének eredménye, akkor elfogadható, ha a társaság a pénzügyi tevékenység bevételét közvetlenül a pénzügyi tevékenység ráfordítása előtt mutatja be és az eredménykimutatásban „pénzügyi tevékenység nettó ráfordítása” részösszeget szerepeltet. Ha a kamatbevétel szerzése a társaság fő tevékenységei közé tartozik (például pénzintézetek), azt az „árbevétel” soron kell bemutatni. Megszűnt tevékenységek 1p82(ea), 19. A fenti 4(e) bekezdésben foglaltak szerint a társaságoknak az átfogó IFRS 5p33(a)(b) eredménykimutatásban (vagy különálló eredménykimutatásban) a megszűnt tevékenységek eredményét egyetlen soron kell közzétenniük. Az IFRS 5 „Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek” című standard 33. bekezdése előírja ennek az összegnek a részletes bontását. A társaságok ezt a bontást a kiegészítő mellékletben vagy az átfogó eredménykimutatásban (különálló eredménykimutatásban) mutathatják be. Az eredménykimutatásban történő bemutatás esetén a bontást a megszűnt tevékenységekre vonatkozó részben - vagyis a folytatódó tevékenységektől elkülönítve - kell bemutatni. A bontás nem kötelező olyan újonnan felvásárolt leányvállalatok által alkotott elidegenítési csoportok4 esetében, amelyek a felvásárláskor teljesítik az értékesítésre tartottnak történő minősítés feltételeit.

4 IFRS 5 szerint „disposal group”-ként definiált fogalom, melyet a standard hivatalos magyar fordításának megfelelően elidegenítési csoportként hívunk mi is jelen illusztratív beszámolóban. 9

Egy részvényre jutó eredmény 33p66 20. Először is megjegyezzük, hogy az IAS 33 „Egy részvényre jutó eredmény” című standard értelmében az EPS bemutatása csak akkor kötelező, amennyiben a társaság részvényeit nyilvános piacon (tőzsdén) forgalmazzák, vagy a bevezetési folyamatot már elkezdte. Önként természetesen bármely részvénytársaság bemutathatja ezt az értéket. Az IAS 33 azt írja elő, hogy a fenti társaságoknak az átfogó eredménykimutatásban minden törzsrészvény-kategóriára be kell mutatniuk az egy részvényre jutó eredmény (EPS) alap és hígított értékét az anyavállalat tulajdonosaira jutó, folytatódó tevékenységekből származó és az az anyavállalat tulajdonosaira jutó teljes átfogó eredmény bontásban. Az EPS alap és hígított értékét minden közzétett időszakra azonos fontossággal kell bemutatni. 33p67A 21. Különálló eredménykimutatás készítése esetén a társaságoknak az egy részvényre jutó eredmény alap és hígított értékét ezen eredménykimutatás végén kell bemutatniuk 33p73 22. Szükség esetén közzétehető egyéb eredményszámításon alapuló egy részvényre jutó eredmény is, de csak a kiegészítő melléklet részeként 33p67 23. Ha a társaság az EPS hígított értékét bármely időszakra bemutatja, akkor azt valamennyi megjelenített időszakra közzé kell tennie, akkor is, ha az az EPS alapértékével megegyezik. Ha az EPS alap és hígított értéke megegyezik, a társaság a két tételt az átfogó eredménykimutatásban egyetlen soron is bemutathatja. 33p68 24. Azoknak a társaságoknak, amelyek beszámolói megszűnt tevékenység adatait tartalmazzák, a megszűnt tevékenységre vonatkozó egy részvényre jutó eredmény alap és hígított értékét az átfogó eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenniük. 33p69, 25. Az EPS alap és hígított értékét a társaságoknak abban az esetben is közzé 41, 43 kell tenniük, ha az összegek negatívak (vagyis egy részvényre jutó veszteséget jelölnek). A potenciális törzsrészvények azonban csak akkor hígító hatásúak, ha átváltásuk az egy részvényre jutó veszteséget növelné. Ha a veszteség csökken, a potenciális részvények nem hígító hatásúak. 33p4 26. Ha a társaság az IAS 27 „Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások” című standard előírásai szerint elkészített konszolidált és egyedi éves beszámolót is készít, az IAS 33 szerint előírt közzétételeket csak a konszolidált adatok alapján kell teljesíteni. Ha a társaság azt választja, hogy az EPS-t az egyedi éves beszámolója alapján is közzéteszi, az EPS-t az átfogó eredménykimutatásában kell bemutatnia. Az egyéb átfogó eredmény elemei 1p7 27. Az egyéb átfogó eredmény azokat a bevétel- és költségtételeket tartalmazza (az átsorolás miatti módosításokat beleértve), amelyek más IFRS-ekben előírtak vagy megengedettek szerint az eredményben nem kerülnek megjelenítésre. Ide tartoznak az ingatlanokkal, gépekkel és berendezésekkel vagy immateriális javakkal kapcsolatos átértékelési többlet változásai, a munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatásokból származó kötelezettségek átértékelése, a külföldi tevékenységek éves beszámolóinak devizaátszámításából származó nyereségek és veszteségek, az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelésén elért nyereségek és veszteségek, valamint a cash-flow fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumokon elért nyereségek és veszteségek hatékony része. 1p91,1p90 28. A társaságok az egyéb átfogó eredmény elemeit bemutathatják a vonatkozó adóhatással együtt, vagy attól elkülönülten. Ha a társaság a tételek adózás utáni (adóhatással együtt történő) bemutatását választja, az egyéb átfogó eredmény egyes elemeihez kapcsolódó nyereségadó összegét, az átsorolás miatti módosításokat beleértve, a kiegészítő mellékletben közzé kell tennie. 1p92, 94 29. A társaságoknak az egyéb átfogó eredmény elemeihez kapcsolódó átsorolás miatti módosításokat elkülönítve az átfogó eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenniük.

10

1p7, 95 30. Az átsorolás miatti módosítások azokat a tárgyidőszakban az eredménybe átsorolt összegeket jelentik, amelyeket a tárgyidőszakban vagy előző időszakokban az egyéb átfogó eredményben jelenített meg a társaság. Ezek a módosítások például külföldi tevékenységek értékesítésekor, értékesíthető pénzügyi eszköz kivezetésekor és fedezett előrejelzett ügylet eredményre gyakorolt hatása esetén merülnek fel. 1p82A 31. Az IAS 1 standard módosításai a 2012. július 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre vonatkozóan hatályosak. A módosítás értelmében az egyéb átfogó eredmény eddig pusztán jellegük alapján osztályozott tételeit (az equity módszerrel elszámolt társult és közös vállalkozások egyéb átfogó eredményéből való részesedést beleértve) meg kell bontani aszerint, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az eredménybe utólagosan átsorolásra kerülnek-e. A módosítás azt is előírja, hogy az egyéb átfogó eredményt a kapcsolódó adóhatásoktól elkülönítve bemutató társaságoknak az adót is meg kell osztani az eredményt bemutató részbe utólagosan átsorolható és az át nem sorolható tételek között. 1p107 32. A tárgyidőszakban a tulajdonosok részére fizetett osztalékokat és az ehhez kapcsolódó egy részvényre jutó értéket a saját tőke változás kimutatásában vagy a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. A társaság által fizetett osztalékok sem az átfogó eredménykimutatásban, sem az eredménykimutatásban nem jeleníthetők meg. Következetesség 1p45 33. Az éves beszámolóban szereplő tételek bemutatása és besorolása az egyes időszakok között nem változhat, kivéve, ha: (a) a társaság tevékenységeinek jellegében bekövetkezett jelentős változást vagy az éves beszámolójának felülvizsgálatát követően nyilvánvalóvá válik, hogy az IAS 8 „Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” című standardban a számviteli politikák kiválasztására és alkalmazására előírt kritériumok teljesítéséhez más bemutatás vagy besorolás megfelelőbb lenne; vagy (b) az IFRS ír elő eltérő bemutatást. Lényegesség és összevonás 1p29 34. A hasonló tételek minden lényeges kategóriáját az éves beszámolóban elkülönítve kell bemutatni. A jellegükben vagy funkciójukban egymástól eltérő tételeket, ha azok nem lényegtelenek, elkülönítve kell bemutatni. Nettósítás 1p32 35. Az eszközök és a kötelezettségek, valamint a bevételek és a költségek egymással szemben nem nettósíthatók, kivéve, ha ezt valamely IFRS írja elő vagy engedi meg. Példák bevétel- és költségtételekre, amelyek nettósítása előírt vagy megengedett: 1p34(a ) (a) A befektetett eszközök (a befektetéseket és működés során használt eszközöket is beleértve) értékesítésén elért nyereségek vagy veszteségek megjelenítésekor az értékesítésből származó bevételből le kell vonni az eszköz könyv szerint értékét és a kapcsolódó értékesítési költségeket. 1p34(b ) (b) Az IAS 37 „Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” című standarddal összhangban megjelenített céltartalékhoz kapcsolódó és harmadik féllel kötött szerződéses megállapodás (pl. szállítói garanciaszerződés) alapján megtérített költség a kapcsolódó térítéssel szemben nettósítható. 1p35 (c) A hasonló tranzakciókból származó nyereségeket és veszteségeket (pl. az árfolyamnyereségeket és -veszteségeket vagy a kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumokon elért nyereségeket vagy veszteségeket) nettósítva kell megjeleníteni. Ha azonban ezek a nyereségek és veszteségek lényegesek, azokat elkülönítve kell megjeleníteni.

11

Összefoglalás 36. Az egyéb átfogó eredmény elemeire vonatkozó közzétételi követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Tétel

Az időszak alatt megjelenített egyéb átfogó eredmény minden eleme, jelleg szerint osztályozva és az alábbi csoportokra bontva: - az eredménybe utólagosan át nem sorolandó; és - az eredménybe utólagosan átsorolandó elemek.

Hivatkozás

IAS 1p82A

Hol lehet bemutatni Bemutatás helye az IFRS a tételt az IFRS-ek GAAP Nyrt. esetén szerint?

Átfogó Átfogó eredménykimutatás eredménykimutatás

Az egyéb átfogó eredmény elemeihez kapcsolódó, átsorolás miatti tárgyidőszaki módosítások

IAS 1p92

Átfogó eredménykimutatás vagy kiegészítő melléklet

27. megjegyzés

Az egyéb átfogó eredmény egyes elemeihez (átsorolás miatti módosításokat beleértve) kapcsolódó nyereségadó

IAS 1p90

Átfogó eredménykimutatás vagy kiegészítő melléklet

12. megjegyzés

A saját tőke minden elemének egyeztetése, amelyben az alábbiak elkülönítve jelennek meg:

IAS 1p106(d)

Saját tőke változás kimutatása

Saját tőke változás kimutatása

IAS 1p106A

Saját tőke változás kimutatása vagy kiegészítő melléklet

27. megjegyzés

- Tárgyidőszaki eredmény - Egyéb átfogó eredmény - Tulajdonosokkal folytatott tranzakciók A saját tőke minden elemére az egyéb átfogó eredmény tételes bontása

12

Konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg) Megj.

1p10(a), 1p38

2013. dec. 31-én

2012. dec. 31-én

2012. január 1-jén

Módosított

Módosított

Eszközök

1p113 1p60, 1p66

Befektetett eszközök

1p54(a)

Ingatlanok, gépek és berendezések

15

155 341

100 233

107 214

1p54(c)

Immateriális javak

16

26 272

20 700

21 462

1p54(e), 28p38

Equity módszerrel elszámolt befektetések

11

18 649

17 053

15 940

1p54(o), 1p56

Halasztott adóeszközök

30

3 546

3 383

2 879

1p54(d), IFRS7p8(d)

Értékesíthető pénzügyi eszközök

18

17 420

14 910

13 222

1p54(d), IFRS7p8(a)

Származékos pénzügyi instrumentumok

19

395

245

187

1p54(h), IFRS7p8(c)

Vevő- és egyéb követelések

20

2 322

1 352

1 106

223 945

157 876

162 010

1p60, 1p66

Forgóeszközök

1p54(g)

Készletek

21

24 700

18 182

17 273

1p54(h), IFRS7p8(c)


20

19 765

18 330

16 599

1p54(d), IFRS7p8(d)


18

1 950

-

-

1p54(d), IFRS7p8(a)


19

1 069

951

980

1p54(d), IFRS7p8(a)

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

22

11 820

7 972

7 342

1p54(i), IFRS7p8

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek (folyószámlahitelek nélkül)

23

17 928

34 062

22 132

77 232

79 497

64 326

3 333

-

-

80 565

79 497

64 326

304 510

237 373

226 336

IFRS 5p38,1p54(p)

Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó eszközök

Eszközök összesen

24

Saját tőke és kötelezettségek

13

1p54(r)

Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke

1p78(e), 1p54(r) Jegyzett tőke

25

25 300

21 000

20 000

1p78(e), 1p55

Tőketartalék (ázsió)

25

17 144

10 494

10 424

1p78(e), 1p55

Egyéb tartalékok

27

11 612

7 194

6 364

1p78(e), 1p55

Eredménytartalék

1p54(q)

5

Nem ellenőrző részesedések

26 11

Saját tőke összesen

74 650

51 985

51 125

128 706

90 673

87 913

7 888

1 766

1 500

136 594

92 439

89 413

Kötelezettségek 1p60, 1p69

Hosszú lejáratú kötelezettségek

1p54(m), IFRS 7p8(f), (g)

Felvett kölcsönök

29

115 121

96 346

65 784

1p54(m), IFRS7p8(e)


18

135

129

130

1p54(o), 1p56

Halasztott adókötelezettség

30

12 370

9 053

5 926

1p78(d)

Munkaviszony megszűnése utáni juttatások

31

5 116

2 611

1 836

33

316

274

250

133 058

108 413

73 926

16 670

12 478

11 031

2 566

2 771

7 219

1p54(l), 1p78(d) Egyéb hosszú lejáratú céltartalék 1p60, 1p69

Rövid lejáratú kötelezettségek

1p54(k), IFRS7p8(f)

Szállítói és egyéb kötelezettségek

1p54(n)

Tényleges nyereségadó-kötelezettség

1p54(m), IFRS7p8(f)


29

11 716

18 258

42 356

1p54(m), IFRS7p8(e)


18

460

618

520

1p54(l)

Egyéb rövid lejáratú céltartalék

33

3 226

2 396

1 871

34 638

36 521

62 997

220

-

-

34 858

36 521

62 997

IFRS5p38, 1p54(p)

Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek

28

24

Kötelezettségek összesen

167 916

144 934

136 923

Saját tőke és kötelezettségek összesen

304 510

237 373

226 336

A 24-135. oldalakon található kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló elválaszthatatlan részét képezi. 10p17 Minta Péter Számos János Vezérigazgató Pénzügyi igazgató IFRS GAAP NYRT. Cégjegyzékszám xxyyzz

5 Az IFRS-ekkel összhangban az eredménytartalék sor a tárgyévi mérleg szerinti eredményt is tartalmazza. 14

Magyarázatok – Mérleg Az alábbi magyarázatok az IAS 1 „A pénzügyi kimutatások prezentálása” című standard néhány alapvető, a mérleget (a pénzügyi helyzet kimutatását) érintő előírásához kapcsolódnak. 1p10 1. Az IAS 1 standard „pénzügyi helyzet kimutatása”-ként hivatkozik a mérlegre. Az elnevezés nem kötelező, ezért az IFRS GAAP Nyrt. úgy döntött, hogy az ismertebb „mérleg” megnevezést tartja meg. 1p54, 55 2. Az IAS 1 standard 54. bekezdése felsorolja azokat a sorokat, amelyeket a mérlegnek minimálisan tartalmaznia kell. A mérleg további sorokat, összesítő sorokat és részösszegeket abban az esetben tartalmazhat, ha azok bemutatása lényeges a társaság pénzügyi helyzetének megértése szempontjából. 1p77, 78 3. A társaságoknak a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben a társaság tevékenységeinek megfelelő bontásban közzé kell tenniük a bemutatott sorok további alábontásait. Az alábontás tartalma az IFRS előírásoktól, valamint az adott összegek nagyságától, jellegétől és funkciójától függ. A rövid lejárat/hosszú lejárat megkülönböztetése 1p60 4. A társaságoknak a mérlegben elkülönítve kell bemutatniuk a forgóeszközöket és a befektetett eszközöket, illetve a rövid lejáratú és a hosszú lejáratú kötelezettségeket, kivéve, ha a likviditás alapú bemutatás megbízhatóbb és relevánsabb információt nyújt. E kivétel alkalmazásakor a társaságoknak az eszközöket és kötelezettségeket általánosságban véve a likviditás sorrendjében kell bemutatniuk. 1p61 5. A társaságoknak, függetlenül attól, hogy melyik bemutatási módszert választják, minden olyan eszköz és kötelezettség sorra, amely egyaránt tartalmaz (a) várhatóan a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül és (b) várhatóan a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon túl megtérülő vagy kiegyenlítésre kerülő összegeket, közzé kell tenniük a várhatóan tizenkét hónapon túl megtérülő vagy kiegyenlítésre kerülő összegeket. 1p66-70 6. A forgóeszközök közé kell sorolni a szokásos működési ciklus során értékesítésre, felhasználásra vagy realizálásra kerülő eszközöket (mint pl. a készleteket és a vevőköveteléseket), akkor is, ha azok a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül várhatóan nem realizálódnak. Egyes kötelezettségek, mint pl. a szállítói kötelezettségek, valamint a személyi jellegű és egyéb működési költségek egyes elhatárolásai a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa során használt működő tőke elemeit képezik. Ezeket a működéssel kapcsolatos tételeket a rövid lejáratú kötelezettségek közé kell besorolni akkor is, ha azok kiegyenlítése a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túl esedékes. A fenti szabályból adódik az a magyar számviteltől különböző megközelítés, hogy a céltartalékok, elhatárolások elsődlegesen nem jellegük, hanem lejáratuk szerint kerülnek besorolásra. Ebből adóan például céltartalék sor megjelenhet mind a rövid-, mind a hosszú lejáratú kötelezettségek között a mérlegben. 1p68 7. A társaságok működési ciklusa alatt az eszközök feldolgozásra történő/ működési célú beszerzése, valamint azok pénz vagy pénzeszköz-egyenértékesek formájában történő realizálása között eltelt időszakot kell érteni. Ha egy társaság szokásos működési ciklusát egyértelműen nem lehet meghatározni, azt 12 hónap hosszúságúnak kell tekinteni.

15

Következetesség 1p45 8. Az éves beszámolóban szereplő tételek bemutatása és besorolása az egyes időszakok között nem változhat, kivéve, ha: (a) a társaság tevékenységeinek jellegében bekövetkezett jelentős változást vagy az éves beszámolójának felülvizsgálatát követően nyilvánvalóvá válik, hogy az IAS 8 „Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” című standardban a számviteli politikák kiválasztására és alkalmazására előírt kritériumok alapján más bemutatás vagy besorolás megfelelőbb lenne; vagy (b) valamely IFRS ír elő eltérő bemutatást. Lényegesség és összevonás 1p29 9. A hasonló tételek minden lényeges kategóriáját az éves beszámolóban elkülönítve kell bemutatni. A jellegükben vagy funkciójukban egymástól eltérő tételeket, ha azok nem lényegtelenek, elkülönítve kell bemutatni. Itt jegyezzük meg, hogy az IFRS-ben jellemzően a fentiekből adódóan nem jelennek meg külön soron az elhatárolások. Azok a vevői követelésekkel, illetve a szállítói kötelezettségekkel egy mérlegsoron kerülnek bemutatásra és a kiegészítő melléklet részletezi az egyes sorok tartalmát, jelentős elemeit. Tényleges és halasztott adóeszközök és -kötelezettségek 1p54, 56 10. A tényleges és halasztott adóeszközöket és -kötelezettségeket egymástól illetve az egyéb eszközöktől és kötelezettségektől elkülönítve kell bemutatni. Ha a mérleg külön tartalmazza a forgóeszközöket és a befektetett eszközöket valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségeket, a halasztott adóeszközöket és -kötelezettségeket a befektetett eszközök illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell bemutatni. Nettósítás 1p32 11. A társaságok vezetése az eszközöket és a kötelezettségeket nem nettósíthatja, kivéve, ha ezt valamely standard/értelmezés írja elő vagy engedi meg. Az eszközök értékvesztéssel – pl. a készletekre képzett értékvesztéssel vagy a követelésekre képzett kétes kinnlévőség miatti értékvesztéssel – csökkentett értéken történő bemutatása nem minősül nettósításnak. Bizonyos körülmények között három mérlegoszlop szükségessége 1p40A-40D 12. A társaságoknak számviteli politika visszamenőleges alkalmazása, tételek visszamenőleges módosítása vagy tételek éves beszámolóban történő átsorolása esetén a bemutatott összehasonlító időszak kezdetére harmadik mérleget kell készíteniük. Ha azonban a számviteli politika visszamenőleges változása vagy a tétel módosítása nincs hatással a legkorábbi megjelenített összehasonlító időszak mérlegre, úgy véleményünk szerint elegendő, ha a társaság csupán ezt a tényt teszi közzé. Megjegyezzük, hogy az IFRS szerinti három mérleget tartalmazó beszámoló természetesen nem azonos a magyar számviteli szabályok által adott esetekben megkövetelt „háromoszlopos beszámolóval”. Erről, illetve az egyéb, a magyar számviteli szabályok és az IFRS-ek közötti különbségről a PwC „IFRS- U.S.GAAP- magyar számviteli különbségek” c. kiadványban olvashat részletesen.

16

Konszolidált saját tőke változás kimutatása Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke Jegyzett tőke

Tőke -tartalék

Egyéb tartalékok(1)

Eredménytartalék

Összesen


Egyenleg 2012. január 1-jén (a korábbi beszámoló alapján)

(ázsió)

10 424

6 263

51 456

88 143

1 263

A számviteli politika változásainak hatása

-

-

101

(331)

(230)

237

6 364

51 125

87 913

1 500

89 413

1p109(c), 1p108, 1p109, 1p113

1p106(b)

Megj.

Egyenleg 2012. január 1-jén (módosított)

20 000 10 424

Saját tőke ös�szesen

89 406

7

1p106(d) (i)

Tárgyévi eredmény

-

-

-

16 304

16 304

856

17 160

1p106(d) (ii)

Tárgyévi egyéb átfogó eredmény

-

-

830

(550)

280

(40)

240

1p106(a)

Tárgyévi teljes átfogó eredmény

-

-

830

15 754

16 584

816

17 400

IFRS2p50

Munkavállalói szolgáltatások értéke

26

-

-

-

822

822

-

822

Részvényopciós programhoz kapcsolódó adójóváírás

26

-

-

-

20

20

-

20

Részvénykibocsátás miatti növekedés

25

1 000

70

-

-

1 070

-

1 070

Osztalékok

32

-

-

-

(15 736)

(15 736)

(550)

(16 286)

Tulajdonosokkal folytatott, közvetlenül a saját tőkében megjelenített tranzakciók összesen

1 000

70

-

(14 894) (13 824)

(550)

(14 374)

Egyenleg 2012. december 31-én (módosított)

21 000 10 494

7 194

51 985

90 673

1 766

92 439

Egyenleg 2013. január 1-jén (módosított)

21 000 10 494

7 194

51 985

90 673

1 766

92 439 34 422

1p106(d) (iii) 1p106(d) (iii)

1p106(d) (i)


-

-

-

31 874

31 874

2 548

1p106(d) (ii)

Tárgyévi egyéb átfogó eredmény(2)

-

-

2 249

173

2 422

252

2 674

17

Megj.

1p106(a)


IFRS2p50

Munkavállalói szolgáltatások értéke

26


Eredménytartalék

Összesen


-

-

2 249

32 047

34 296

2 800

-

-

-

690

690

-


37 096

690

26

-

-

-

30

30

-

Részvénykibocsátásból származó bevétel

25

750

200

-

-

950

-

Saját részvények vásárlása

27

-

-

(2 564)

-

(2 564)

-

Törzsrészvények kibocsátása üzleti kombináció kapcsán

25

3 550

6 450

-

-

10 000

-

10 000

Átváltható kötvény kibocsátása

27

-

-

5 433

-

5 433

-

5 433

32

-

-

-

(10 102)

(10 102)

(1 920)

(12 022)

4 300

6 650

2 869

(9 382)

4 437

(1 920)

2 517

-

-

-

-

-

4 542

4 542

-

-

(800)

(800)

(300)

-

-

100

100

1 000

Osztalékok

1p106(d) (iii)

Közvetlenül a saját tőkében megjelenített, az anyavállalat tulajdonosai által teljesített hozzájárulások és a részükre kifizetett osztalékok

1p106(d) (iii)

Üzleti kombinációból származó nem ellenőrző részesedés növekedése

1p106(d) (iii)

Nem ellenőrző részesedés megszerzése az XYZ Csoportban

30

37

38

18

Tőke -tartalék

Részvényopciós programhoz kapcsolódó adójóváírás

1p106(d) (iii)

1p106(d) (iii)

Jegyzett tőke

Részesedés értékesítése a Red Limited társaságban nem ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosnak

38

-

950

(2 564)

(1 100)

1 100

Jegyzett tőke

Tőke -tartalék


Eredménytartalék

Összesen


-

-

(700)

-

(700)

5 242

4 542

Tulajdonosokkal folytatott, közvetlenül a saját tőkében megjelenített tranzakciók összesen

4 300

6 650

2 169

(9 382)

3 737

3 322

7 059

Egyenleg 2013. december 31-én

25 300 17 144 11 612

74 650

128 706

7 888

136 594

Megj.

1p106(d) (iii)

1p106(d) (iii)

Leányvállalatokban fennálló tulajdoni részesedéseknek az ellenőrzés elvesztésével nem járó összes változása


Az 24-146. oldalakon közölt mellékletek a konszolidált éves beszámoló elválaszthatatlan részét képezik.

(1) A társaságok az egyedi tartalékokat a saját tőke változás kimutatásában az „Egyéb tartalék” sorban szerepeltethetik, ha azok jellegükben hasonlóak és a saját tőke komponensének tekinthetők. Ha az egyedi tartalékok a saját tőke változás kimutatásában külön soron nem jelennek meg, azokat a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. (2) A társaságoknak az alábbi lehetőségeik vannak erre (a) a fenti kimutatásban az egyéb átfogó eredmény minden sorát elkülönítve mutatják be; vagy (b) az egyéb átfogó eredményt egyetlen sorban mutatják be (a fent leírtak szerint) és külön megjegyzésben minden saját tőke komponensre bemutatják az egyéb átfogó eredmény egyes sorainak bontását. 19

Magyarázatok – Saját tőke változás kimutatása Az alábbi magyarázatok az IAS 1 „A pénzügyi kimutatások prezentálása” című standard néhány alapvető előírásához és a saját tőke változás kimutatását érintő egyéb szempontokhoz kapcsolódnak. Osztalékok 1p107 1. A tárgyidőszakban a tulajdonosok felé teljesített kifizetésként megjelenített osztalékokat és az ehhez kapcsolódó egy részvényre jutó értéket a saját tőke változás kimutatásában vagy a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Az osztalékok az átfogó eredménykimutatásban vagy az eredménykimutatásban nem jeleníthetők meg. Nem ellenőrző részesedések 1p106 2. A saját tőke változás kimutatásának az alábbi információkat kell tartalmaznia: (a) Tárgyidőszaki teljes átfogó eredmény, külön feltüntetve a társaság tulajdonosaira és a nem ellenőrző részesedésekre jutó összegeket. (b) A saját tőke minden komponensére vonatkozóan a visszamenőleges alkalmazás vagy visszamenőleges módosítás hatásait az IAS 8 standarddal összhangban megjelenítve. (c) A saját tőke minden komponensére vonatkozóan az időszak elején és végén fennálló könyv szerinti értékek egyeztetését, külön közzétéve az alábbiakból származó változásokat: (i) tárgyévi eredmény; (ii) egyéb átfogó eredmény; és (iii) a tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben folytatott tranzakciók, külön feltüntetve az anyavállalat tulajdonosai által teljesített hozzájárulásokat és a feléjük kifizetett osztalékokat valamint a leányvállalatokban fennálló tulajdoni részesedéseknek az ellenőrzés elvesztésével nem járó összes változását. 3. A társaságok a saját tőke egyes komponenseire vonatkozóan az egyéb átfogó eredmény tételes bontását a saját tőke változás kimutatásában mutathatják be vagy a kiegészítő mellékletben tehetik közzé.

20

Konszolidált cash flow kimutatás 1p10(d), 7p10,18(b), 1p38,1p113

Meg- 2013. dec. jegyzés 31-én végződő év

2012. dec. 31-én végződő év Módosított

Működési tevékenységből származó cash flow Szokásos tevékenységből származó pénzáramlás 7p31

Fizetett kamat

7p35

Fizetett nyereségadó

34

Működési tevékenységből származó nettó cash flow

74 751

41 703

(7 835)

(14 773)

(14 909)

(10 526)

52 007

16 404

7p21, 7p10

Befektetési tevékenységből származó cash flow

7p39

Leányvállalat megszerzésére fordított pénzösszeg, a megszerzett pénzeszközökkel csökkentve

37

(3 750)

-

7p16(a)

Ingatlanok, gépek és berendezések beszerzése

15

(9 505)

(6 042)

7p16(b)

Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó pénzeszközök

34

6 354

2 979

7p16(a)

Immateriális javak beszerzése

16

(3 050)

(700)

7p16(c)

Értékesíthető pénzügyi eszközök beszerzése

18

(4 887)

(1 150)

151

-

Értékesíthető pénzügyi eszközök értékesítéséből származó pénzeszközök 7p16(e)

Kapcsolt feleknek adott kölcsönök

39

(1 343)

(112)

7p16(f)

Kapcsolt felektől kapott kölcsöntörlesztések

39

63

98

7p31

Kapott kamat

1 054

1 193

7p31

Kapott osztalék

1 130

1 120

(13 783)

(2 614)

Befektetési tevékenységre felhasznált nettó cash flow 7p21, 7p10

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow

7p17(a)

Törzsrészvények kibocsátásából származó pénzeszközök

7p17(b)


7p17(c)

Átváltható kötvények kibocsátásából származó pénzeszközök

7p17(c)

Visszaváltható elsőbbségi részvények kibocsátásából származó pénzeszközök

7p17(c)

25

950

1 070

(2 564)

-

29

50 000

-

29

-

30 000

Hitelek/kölcsönök felvétele

8 500

18 000

7p17(d)

Hitel/kölcsön visszafizetése

(93 993)

(34 674)

7p31

Anyavállalat tulajdonosainak fizetett osztalék

(10 102)

(15 736)

7p31

Visszaváltható elsőbbségi részvények tulajdonosainak fizetett osztalék

(1 950)

(1 950)

Meglévő leányvállalatban levő további részesedés megszerzése

(1 100)

-

1 100

-

(1 920)

(550)

Pénzügyi tevékenységre felhasznált nettó cash flow

(51 079)

(3 840)

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek nettó (csökkenése)/ növekedése

(12 855)

9 950

27 598

17 587

535

61

15 278

27 598

28

Leányvállalatban levő részesedés értékesítése 7p31

7p28

Nem ellenőrző részesedések után fizetett osztalék

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek év elején

23

Pénz és pénzeszköz-egyenértékeseken elért árfolyamnyereség/(veszteség) 7p28

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek év végén

23

21

Magyarázatok – Cash flow kimutatás Az alábbi magyarázatok az IAS 7 „Cash flow kimutatások” című standard néhány alapvető előírásához kapcsolódnak. Cash flow-k bemutatása Működési tevékenységből származó cash flow 7p18 1. A társaságok a működési tevékenységből származó cash flow-kat az alábbi módszerekkel mutathatják be: (a) direkt módszer, amelynél a bruttó pénzbevételek és a bruttó pénzkifizetések főbb kategóriáit mutatják be; vagy (b) indirekt módszer, amelynél a tárgyévi eredményt a pénzmozgással nem járó tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeni üzleti tevékenységből származó pénzbevételekre vagy – kifizetésekre képzett időbeli elhatárolásokkal, illetve a befektetési és pénzügyi cash flow-kal kapcsolatos tételekkel helyesbíti a társaság. 7p20 2. A direkt módszerrel elkészített cash flow kimutatásra az PwC „IFRS Manual of Accounting” című kiadványa tartalmaz példákat. Befektetési és pénzügyi tevékenységből származó cash flow 7p21 3. A befektetési és pénzügyi tevékenységekből származó bruttó pénzbevételek és a bruttó pénzkifizetések főbb kategóriáit elkülönítve kell bemutatni, kivéve, ha az IAS 7 standard 22. és 24. bekezdéseiben meghatározott cash flow-k nettó módon kerülnek bemutatásra (lásd „nettó módon történő bemutatás” bekezdéseket itt lent). Befektetési célú ingatlanok, gépek és berendezések értékesítése 7p14 4. Az ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó cash flowkat általánosságban befektetési tevékenységből származó cash flow-ként kell bemutatni. A befektetési célú és a későbbiekben értékesítendő eszközök előállítását vagy megvásárlását szolgáló pénzkifizetéseket azonban működési tevékenységből származó cash flow részeként kell bemutatni. Az ezen eszközök bérbeadásából és későbbi értékesítéséből származó pénzbevételeket ezért szintén a működési tevékenységből származó cash flow-ként kell bemutatni. Nettó módon történő bemutatás 7p22, 23 5. A társaságok az alábbi üzleti, befektetési vagy pénzügyi tevékenységekből származó cash flow-kat mutathatják be nettó módon: (a) a társaság vevői/szállító nevében kapott pénzbevételek és teljesített pénzkifizetések, ha a cash flow-k inkább a másik fél és nem a társaság tevékenységeit tükrözik (pl. ingatlantulajdonosok nevében beszedett és azok felé továbbutalt bérleti díjak); és (b) a gyors forgási sebességű, nagy összegű és rövid lejárati idejű tételekkel kapcsolatos pénzbevételek és -kifizetések (pl. hitelkártya-ügyfelekkel kapcsolatosan a nyújtott előlegek és azok visszafizetése). 7p24 6. A pénzügyi intézmények az alábbi tevékenységből származó cash flow-kat mutathatják be nettó módon: (a) fix lejáratú betétek elfogadásával és visszafizetésével kapcsolatos pénzbevételek és -kifizetések; (b) betétek elhelyezése és megszüntetése egyéb pénzintézeteknél; és (c) ügyfeleknek nyújtott pénzelőlegek és -kölcsönök valamint ezen előlegek és kölcsönök visszafizetése. 22

Kamat és osztalék 7p31 7. A kapott és fizetett kamatból és osztalékból származó cash flow-kat elkülönítve kell közzétenni. Ezek mindegyikét a bemutatott időszakokban konzisztensen kell besorolni az üzleti, befektetési vagy pénzügyi tevékenységként. 7p33 8. Pénzintézetek esetében a fizetett kamatot, valamint a kapott kamatot és osztalékot általában működési tevékenységből származó cash flow-ként kell besorolni. Ugyanakkor más társaságokra vonatkozóan nincsen ilyen előírás ezen cash flow tételek besorolását illetően. A fizetett kamat valamint a kapott kamat és osztalék besorolható működési tevékenységből származó cash flow-ként, mivel azt a társaságok a nettó eredmény meghatározásánál veszik figyelembe. A fizetett kamat, a kapott kamat és osztalék besorolható pénzügyi vagy befektetési cash flow-ként is, mivel azok pénzügyi források megszerzésének költségei vagy befektetések hozamai. 7p34 9. A fizetett osztalék besorolható pénzügyi cash flow-ként, mivel pénzügyi források beszerzésének költsége. A fizetett osztalék besorolható működési tevékenységből származó cash flow-ként is, így a felhasználók könnyebben megállapíthatják, hogy a társaság képes-e a működési tevékenységből származó cash flow-kból osztalékot fizetni. Nyereségadók 7p35 10. A nyereségadókból származó cash flow-kat elkülönítetten kell közzétenni, és működési tevékenységből származó cash flow-ként kell besorolni, kivéve, ha kifejezetten a pénzügyi és befektetési tevékenységekhez kapcsolódnak. Árfolyamváltozások hatásai 7p28 11. Az árfolyamváltozásokból származó nem realizált nyereségek és veszteségek nem cash flow-k. A társaságoknak azonban a pénz és pénzeszköz-egyenértékesek időszak eleji és időszak végi értékeinek egyeztetése céljából a cash flow kimutatásban be kell mutatniuk az árfolyamváltozások külföldi pénznemben tartott vagy esedékes pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre gyakorolt hatását. Ezt az összeget az üzleti, befektetési és pénzügyi tevékenységekből származó cash flow-któl elkülönítve kell bemutatni. Ez az összeg tartalmazza azokat az esetleges különbségeket is, amelyek abban az esetben merültek volna fel, ha ezeket a cash flow-kat az időszak végén érvényes árfolyamon mutatták volna be. További, ajánlott közzétételek 7p50 12. A felhasználók számára további információk lehetnek lényegesek a társaságok pénzügyi és likviditási helyzetének megértéséhez. Javasolt, hogy a társaságok ezeket az információkat a vezetés által hozzáfűzött magyarázatokkal közzétegyék. A közzétételek az alábbiakat foglalhatják magukban: 7p50(a) (a) a jövőbeni üzleti tevékenységhez és a tőkemegfelelések teljesítéséhez rendelkezésre álló, le nem hívott hitelkeretek összege, az ezek felhasználására vonatkozó esetleges korlátozások feltüntetésével; 7p50(c) (b) a működési kapacitás növekedését célzó cash flow-k teljes összege elkülönítve a működési kapacitás fenntartásához szükséges cash flow-k értékétől; 7p50(d) (c) az egyes bemutatandó szegmensek üzleti, befektetési és pénzügyi tevékenységeiből származó cash flow-k összege (lásd az IFRS 8 „Működési szegmensek” című standardot).

23

Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz 1 Általános háttér 1p138(b)(c), 1p51(a)(b)

Az IFRS GAAP Nyrt. („a társaság”) és annak leányvállalatai (együtt: „a Csoport”) lábbelik gyártásával, forgalmazásával és független kiskereskedői hálózaton keresztül történő értékesítésével foglalkozik. A Csoport a világ számos országában rendelkezik gyártóegységekkel és termékeit főként Magyarországon, az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Oroszországban értékesíti. Az év folyamán a Csoport ellenőrzést szerzett az USA-ban és a legtöbb nyugat-európai országban cipőés bőráru kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó „ABC Csoport” fölött.

1p138(a)

A társaságot Magyarországon, Budapesten alapították és székhelye is itt található. A társaság nyilvános részvénytársaságként működik, részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik. A társaság székhelye: Kellemes sétány, Budapest, Magyarország

2 Jelentős számviteli politikák összefoglalója 1p112(a), 1p117(b), 1p119

A konszolidált éves beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli politikákat az alábbiakban mutatja be a Csoport. A Csoport az itt bemutatott számviteli elveket valamennyi bemutatott év vonatkozásában következetesen alkalmazta, az ettől való esetleges eltéréseket külön jelzi.

A PwC megjegyzése A következőkben számos lehetséges számviteli politikát sorolunk fel. A vezetésnek csak az üzleti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó információkat kell bemutatnia és törekednie kell arra, hogy a túl általános, nem releváns közzétételeket elkerülje.

2.1 A mérlegkészítés alapja 1p116, 1p117(a)

Az IFRS GAAP Nyrt. konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) és az IFRS Értelmezési Bizottságának (IFRS IC) értelmezéseivel összhangban készült. A társaság a konszolidált éves beszámoló összeállítása során a bekerülési érték módszert alkalmazta és azt módosította az ingatlanok, az értékesíthető pénzügyi eszközök valamint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek (a származékos instrumentumokat beleértve) átértékelésével. Az IFRS GAAP Nyrt. nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint (a továbbiakban MSZT) készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. A konszolidált éves beszámoló IFRS-ekkel összhangban való elkészítéséhez szükséges bizonyos kritikus számviteli becslések alkalmazása. A menedzsmentnek kell kiválasztania továbbá a Csoport által alkalmazott számviteli politikákat. Az alaposabb megfontolást igénylő vagy összetettebb kérdéseket, valamint azokat a témaköröket, amelyek esetében a feltételezések és becslések a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősek, a 4. megjegyzés tartalmazza.

2.1.1 A vállalkozás folytatásának elve C.1.3

A Csoport napi működőtőke-igényét banki hitelei biztosítják. A jelenlegi gazdasági körülmények továbbra is bizonytalanságot jelentenek különösen (a) a Csoport termékei iránti keresleti szint; és (b) a banki finanszírozási források közeljövőbeli rendelkezésre állása tekintetében. A Csoport előrejelzései és prognózisai, amelyek figyelembe veszik a kereskedelmi teljesítményben valószínűsíthetően bekövetkező változásokat, azt mutatják, hogy a Csoport a jelenlegi hitelkeretei mellett várhatóan képes lesz folytatni működését. A kérdést megvizsgálva az Igazgatóság várakozásai alapján a Csoport elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy működését az előrelátható jövőben folytassa. A Csoport ezért továbbra is a vállalkozás folytatásának elvét alkalmazza konszolidált éves beszámolója elkészítése során. A Csoport hiteleivel kapcsolatos további információkat a 29. megjegyzés tartalmazza.

24

2.1.2 A számviteli politikát és a közzétételeket érintő változások 8p28 A Csoport által alkalmazott új és módosított standardok A Csoport a 2013. január 1-jén kezdődő pénzügyi évben először alkalmazza az alábbi standardokat, ami lényeges hatással van a Csoportra: Az IAS 1 „A pénzügyi kimutatások prezentálása” című standard egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó módosítása. A módosítás értelmében a társaságoknak az eddigiektől eltérően az egyéb átfogó eredményben bemutatott tételeket a szerint kell csoportosítaniuk, hogy azok az eredménybe utólagosan átsorolandóak-e. Az IAS 19 „Munkavállalói juttatások” című standard 2011. júniusában módosításra került. A módosítás értelmében a Csoport számviteli politikájában az alábbiak változnak: a múltbeli szolgálat költségei azonnal megjelenítésre kerülnek, a kamatköltség és a program eszközeinek várható hozama helyett a nettó meghatározott juttatási kötelezettség (eszköz) diszkontálásával kiszámított nettó kamatösszeg kerül bemutatásra. A módosítás éves beszámolóra gyakorolt hatását a 41. megjegyzés mutatja be. Az IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok: közzétételek” című standard eszközök és kötelezettségek nettósítására vonatkozó módosítása. A módosítás új közzétételeket ír elő annak érdekében, hogy fokozza az IFRS és a US GAAP szerint elkészített éves beszámolók összehasonlíthatóságát. Az IFRS 10 „Konszolidált pénzügyi kimutatások” című standard a korábbi elvekre épít azáltal, hogy az ellenőrzés tényét nevezi meg döntő tényezőként annak meghatározásában, hogy egy társaság bekerüljön-e az anyavállalat konszolidált éves beszámolójába. A standard további útmutatással szolgál nehezen eldönthető esetekben az ellenőrzés tényének megállapításához. A Csoport számára nem kötelező a standard 2014. január 1. előtti alkalmazása, a Csoport azonban a standard 2013. január 1-től történő korai alkalmazása mellett döntött. A módosítás éves beszámolóra gyakorolt hatását a 41. megjegyzés mutatja be. Az IFRS 11 „Közös megállapodások” című standard a megállapodásokban részt vevő felek jogaival és kötelezettségeivel, valamint a megállapodások jogi formájával kapcsolatos előírásokat tartalmaz. A közös megállapodás közös tevékenység vagy közös vállalkozás lehet. Közös tevékenység esetében a befektetőknek jogai fűződnek a megállapodással kapcsolatos eszközökhöz, illetve felelősséggel tartoznak a megállapodással kapcsolatos kötelezettségekért. Ebből adódóan a közös tevékenységet végző társaságoknak az eszközök, kötelezettségek, árbevételek és költségek részesedésükkel arányos hányadát kell felvenniük a számviteli beszámolójukba. Közös vállalkozás esetében azonban a befektetők jogai a megállapodással kapcsolatos nettó eszközökre vonatkoznak. A közös vállalkozásokat equity módszerrel kell elszámolni. A közös megállapodások arányos konszolidációja az IFRS 11 szerint a továbbiakban megengedett. A Csoport számára nem kötelező a standard 2014. január 1. előtti alkalmazása, a Csoport azonban a standard 2013. január 1-től történő korai alkalmazása mellett döntött. Az alkalmazás éves beszámolóra gyakorolt hatását a 41. megjegyzés mutatja be. Az IFRS 12 „Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele” című standard a más társaságokban lévő érdekeltség valamennyi formájára, többek között a közös megállapodásokra, társult vállalkozásokra, strukturált gazdálkodó egységekre és más mérlegen kívüli jogalanyokra vonatkozó közzétételi követelményeket tartalmazza. A Csoport számára nem kötelező a standard 2014. január 1. előtti alkalmazása, a Csoport azonban a standard 2013. január 1-től történő korai alkalmazása mellett döntött. Az IFRS 13 „Valós értéken történő értékelés” című standard célja, hogy következetesebbé és egyszerűbbé tegye a beszámolást azáltal, hogy pontos definíciót ad a valós értékre valamint a valós érték megállapításának és közzétételének egyetlen, minden IFRS-ben használható forrásaként szolgál. Az IFRS-ek és a US GAAP között nagymértékben harmonizált előírások nem bővítik a valós értéken történő elszámolás körét, hanem olyan esetekben adnak alkalmazási útmutatót, amikor a valós értéken történő elszámolást más IFRS standard írja elő vagy engedi meg. Az IAS 36 „Eszközök értékvesztése” című standard nem pénzügyi eszközök megtérülő értékének közzétételére vonatkozó módosításai. A módosítás értelmében kikerültek a standardból azok a pénztermelő egységek megtérülő összegeinek bizonyos közzétételeire vonatkozó előírások, amelyeket az IFRS 13 standard megjelenése következtében már az tartalmaz. A Csoport számára nem kötelező a módosítás 2014. január 1. előtti alkalmazása, a Csoport azonban a módosítás 2013. január 1-től történő korai alkalmazása mellett döntött.

25

Még nem alkalmazott új standardok és értelmezések 8p30,31 A 2013. január 1-jét követően kezdődő üzleti évekre6 vonatkozóan számos új standard valamint értelmezésmódosítás lépett hatályba, amelyeket a társaság a jelen éves beszámoló elkészítése során nem alkalmazott. Az alábbiak kivételével ezek a standardok és módosítások várhatóan nem gyakorolnak jelentős hatást a Csoport konszolidált éves beszámolójára: Az IFRS 9 „Pénzügyi instrumentumok” című standard a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek besorolásával, értékelésével és megjelenítésével foglalkozik. Az IFRS 9 standard 2009. novemberében és 2010. októberében jelent meg és az IAS 39 standard pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó részeit váltja fel. Az IFRS 9 standard a pénzügyi eszközök valós értéken értékelt és amortizált bekerülési értéken értékelt kategóriákba történő besorolását írja elő. A pénzügyi eszközöket a kezdeti megjelenítéskor kell ezekbe a kategóriákba besorolni. A besorolás a társaság pénzügyi instrumentumok kezelésére alkalmazott üzleti modelljétől és az adott instrumentum szerződéses feltételei alapján meghatározott jellemzőitől függ. A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a standard az IAS 39 standard legtöbb előírását megtartja. A fő változás az, hogy ha a társaságok a pénzügyi kötelezettségek értékelésére a valós értéken történő értékelést választják, a valós érték változásának a társaság saját hitelezési kockázatából adódó részét az eredménykimutatás helyett az egyéb átfogó eredményben kell megjeleníteni, kivéve, ha ez számvitelileg nem valós bemutatáshoz vezetne. A Csoportnak még fel kell mérnie az IFRS 9 standard teljes hatását. A Csoport az IFRS 9 standard további, a Bizottság által a későbbiekben kidolgozandó szakaszainak hatását is figyelembe fogja venni. Az IFRIC 21 „Adók” című értelmezés a nyereségadótól eltérő kötelezettségek elszámolásával foglalkozik. Az értelmezés meghatározza a fizetési kötelmet keletkeztető eseményt és a kötelezettség megjelenítésének időpontját. A Csoport jelenleg nem kötelezett jelentős összegű ilyen típusú adó megfizetésére, így a Csoportra gyakorolt hatás nem lényeges.7 Nincs más olyan, hatályba még nem lépett IFRS vagy IFRIC értelmezés, amely várhatóan lényeges hatást gyakorolna a Csoportra. 1p119 2.2 Konszolidáció (a) Leányvállalatok IFRS10p7,IFR- Leányvállalat minden olyan gazdálkodó egység, amely fölött a Csoport (a strukturált S10p20,IFRS10p25 gazdálkodó egységet is beleértve) ellenőrzést gyakorol. A Csoport abban az esetben gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység fölött, ha a benne levő részesedéséből származóan változó hozamoknak van kitéve illetve változó hozamokra jogosult, és a társaság fölött gyakorolt hatalma8 útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek teljes mértékben konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. IFRS3p5,IFR- A Csoport az üzleti kombinációkat a felvásárlási módszerrel számolja el. A leányvállalat S3p37,IFRS3p39,IFR- megszerzéséért megfizetett ellenérték az átadott eszközök, a felvásárolt gazdálkodó S3p18,IFRS3p19 egység korábbi tulajdonosaival szemben felmerülő kötelezettségek valamint a Csoport által kibocsátott részesedések valós értékét tartalmazza. A megfizetett ellenérték tartalmazza a függő ellenértékre vonatkozó megállapodásból eredő eszközök, illetve kötelezettségek valós értékét. A Csoport az üzleti kombináció során átvett eszközöket, kötelezettségeket és függő kötelezettségeket kezdetben a felvásárlás napján érvényes valós értéken értékeli. A Csoport minden egyes felvásárlás esetén a felvásárolt vállalkozásban lévő nem ellenőrző részesedéseket valós értéken vagy pedig olyan arányban jeleníti meg, amilyen részarányt a nem ellenőrző részesedés a felvásárolt gazdálkodó egység azonosítható nettó eszközeinek mérlegben megjelenített értékén belül képvisel. IFRS3p53 A felvásárlásokkal kapcsolatos költségek azok felmerülésekor kerülnek elszámolásra.

6 A standardok/értelmezése hatályosságának megítélése során minden esetben az üzleti év kezdő napját kell figyelembe venni (nem az üzleti év utolsó napja a döntő). 7 Bár ennek a változásnak a hatása nem jelentős az IFRS GAAP Nyrt. esetén, más vállalkozásokra gyakorolt várható hatása miatt mégis külön megemlítettük a témakört jelen illusztratív beszámolóban. 8 A „hatalom” szó az angol nyelvű IFRS 10-es számú standard hivatalos magyar nyelvű fordításában szerepel a „power” kifejezésre, ezért mi ezt a hivatalos terminológiát használjuk. 26

IFRS3p42 A Csoport több lépésben történő üzleti kombináció esetén a felvásárló felvásárolt gazdálkodó egységben meglévő korábbi tőkerészesedésének a felvásárlás időpontjában érvényes könyv szerinti értékét a felvásárlás időpontjában valós értéken újraértékeli és az átértékelésből származó nyereségeket vagy veszteségeket az eredményben jeleníti meg. IFRS3p58 A Csoport által megfizetendő függő ellenérték a felvásárlás időpontjában érvényes valós értéken kerül megjelenítésre. Az eszköznek vagy kötelezettségnek minősülő függő ellenérték valós értékének későbbi változásait az IAS 39 standard előírásai szerint az eredményben vagy az egyéb átfogó eredmény változásaként kerül megjelenítésre. A saját tőkébe besorolt függő ellenérték nem kerül átértékelésre és annak későbbi rendezése a saját tőkében kerül elszámolásra. IFRS3p32,IFRS- A megfizetett ellenértéknek, a felvásárolt társaságban meglévő nem ellenőrző része3B63(a), 36p80 sedés értékének és a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értékének a felvásárolt vállalkozás nettó eszközei valós értékét meghaladó többletértéke goodwillként kerül kimutatásra. Az ún. előnyös vétel esetén, amikor a megfizetett ellenérték, a megjelenített részesedés és az értékelt korábbi részesedés összege a felvásárolt leányvállalat nettó eszközértékének valós értékénél alacsonyabb, a különbözet közvetlenül az eredménykimutatásban kerül megjelenítésre (2.6 megjegyzés). A Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek kiszűrésre kerülnek. A nem realizált veszteségek szintén kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok által közölt összegek a Csoport számviteli politikájának való megfelelés érdekében szükség esetén módosításra kerültek. (b) Leányvállalatokban levő tulajdonosi részesedés változása az ellenőrzés megtartása mellett IFRS10p23 A nem ellenőrző részesedések tulajdonosaival folytatott, az ellenőrzés elvesztésével nem járó tranzakciók tőketranzakcióként a saját tőkében - azaz a tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben folytatott tranzakcióként - kerülnek elszámolásra. A megfizetett ellenérték valós értéke és a leányvállalat nettó eszközeinek könyv szerinti értékéből megszerzett részesedés közötti különbözet a saját tőkében kerül kimutatásra. A nem ellenőrző tulajdonosok számára történt értékesítések nyeresége vagy vesztesége szintén a saját tőkében kerül kimutatásra. (c) Leányvállalatok értékesítése IFRS10p25, IFRS10 Ellenőrzés megszűnése esetén a Csoport a vállalatban megmaradó részesedését az ellepB98, IFRS10pB99 nőrzés elvesztésének időpontjában valós értéken újraértékeli és a könyv szerinti érték változását az eredményben jeleníti meg. A megmaradó részesedés társult vállalkozásként, közös vállalkozásként vagy pénzügyi eszközként történő későbbi elszámolásánál a valós érték a kezdeti könyv szerint érték. Ezen kívül a vállalat vonatkozásában korábban az egyéb átfogó eredményben megjelenített összegek úgy kerülnek elszámolásra, mintha a vállalat eszközeit vagy kötelezettségeit a Csoport közvetlenül értékesítette volna. Ezt azt jelentheti, hogy a korábban az egyéb átfogó eredményben megjelenített összegek az eredménybe kerülnek átsorolásra. 1p119 (d) Társult vállalkozások 28p5, 28p10 Társult vállalkozásoknak tekintjük azokat a vállalkozásokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, amelyeket azonban nem irányít; ez jellemzően 20-50%-os tulajdont jelent. A társult vállalkozások „equity" módszerrel kerülnek könyvelésre. A tőkemódszer szerint a befektetés kezdetben bekerülési értéken kerül megjelenítésre, a könyv szerint érték pedig a befektető befektetést befogadó9 eredményéből való részesedésének megfelelően kerül növelésre vagy csökkentésre. A Csoport társult vállalkozásokban lévő részesedése tartalmazza a goodwill beszerzéskor meghatározott értékét. 28p25 Ha a Csoport csökkenti a társult vállalkozásokban levő tulajdonosi részesedését, de megtartja azok fölött a jelentős befolyást, a korábban az egyéb átfogó eredményben megjelenített összegeknek csak az arányos részét kell az eredménybe átsorolni.

9 A „befektetést befogadó” az angol nyelvű IFRS 10-es számú standard hivatalos magyar nyelvű fordításában szerepel az „investee” kifejezésre, ezért mi ezt a hivatalos terminológiát használjuk. 27

28p38, 28p39 A Csoport társult vállalkozásainak akvizíció utáni eredményéből való részesedése az eredménykimutatásban, míg az akvizíció utáni egyéb átfogó eredményt érintő változások az egyéb átfogó eredményben kerülnek megjelenítésre. A befektetés könyv szerint értéke ennek megfelelően módosításra kerül. Ha a Csoport társult vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, beleértve a fedezet nélküli követeléseket, a Csoport csak abban az esetben jelenít meg a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha a társult vállalkozás nevében jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt vagy kifizetéseket eszközölt. 28p40, 28p42 A Csoport minden mérlegfordulónapon megvizsgálja, hogy van-e a társult vállalkozásban lévő részesedés értékvesztésére utaló objektív bizonyíték. Ha van ilyen bizonyíték, a Csoport az értékvesztés összegét a társult vállalkozás megtérülő összege és könyv szerint értéke közötti különbözetként állapítja meg és ezt az összeget az eredménykimutatás „Részesedés equity módszerrel elszámolt befektetések eredményéből” sorában jeleníti meg. 28p28, 28p34 A Csoport és annak társult vállalkozásai közötti felfelé és lefelé irányuló tranzakciókból származó eredmény a Csoport éves beszámolójában csak a kapcsolt félnek nem minősülő befektetők társult vállalkozásban lévő részesedéseinek mértékéig kerül megjelenítésre. A nem realizált veszteségek kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha a tranzakcióban megszerzett eszközzel kapcsolatosan értékvesztés elszámolása lenne indokolt. A társult vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. A társult vállalkozásokban lévő befektetésekből származó nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre. (e) Közös megállapodások A Csoport 2012. január 1-jétől minden közös megállapodásra az IFRS 11 standardot alkalmazta. Az IFRS 11 standard szerint a közös megállapodás a befektetők szerződéses jogaitól és kötelmeitől függően közös tevékenység és közös vállalkozás lehet. Az IFRS GAAP Nyrt. közös megállapodásait azok jellege alapján közös vállalkozásnak minősítette. A közös vállalkozások Equity módszerrel kerülnek elszámolásra. 28p10 A Equity módszerrel történő elszámolás szerint a közös vállalkozásokban lévő befektetéseket kezdetben bekerülési értéken kell megjeleníteni, majd ezt követően a Csoport akvizíció utáni eredményből való részesedésének és az egyéb átfogó eredményt érintő változásoknak megfelelően kell módosítani. Ha a Csoport közös vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét (ami magában foglal minden olyan hosszú távú részesedést, ami valójában része a Csoport a közös vállalkozásokban lévő nettó befektetésének), a Csoport csak abban az esetben jeleníti meg a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha a közös vállalkozás nevében kötelezettséget vállalt vagy kifizetéseket eszközölt. IFRS11pC2-3, 28p28 A Csoport és annak közös vállalkozásai közötti tranzakciókon elért nem realizált nyereségek a Csoport közös vállalkozásokban lévő részesedésének mértékéig kiszűrésre kerülnek. A nem realizált veszteségek szintén kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha a tranzakcióban megszerzett eszközzel kapcsolatosan értékvesztés elszámolása lenne indokolt. A közös vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. A számviteli politika változása 2012. január 1-jétől kerül alkalmazásra. A számviteli politikák változásának a Csoport pénzügyi helyzetére, átfogó eredményére és cash flow-ira gyakorolt hatását 2012. január 1. és 2012. december 31. időpontokra a 41. megjegyzés mutatja be. A számviteli politika változása az egy részvényre jutó eredményt nem befolyásolta. f) Közös ellenőrzés alatt álló társaságok tranzakciói10 Az IFRS 3 standard nem tartalmaz útmutatót arra vonatkozóan, hogy hogyan kell elszámolni, ha közös ellenőrzés alatt álló társaságok között történnek, egyesülések, felvásárlások stb. Ennek megfelelően a Csoport az IAS 8 standarddal és a Keretelvekkel összhangban alakította ki az ilyen esetekre vonatkozó számviteli politikáját. Ennek értelmében a Csoport ilyen esetben az ún. „megelőző könyv szerint érték” módszert alkalmazza, vagyis nem jelenít meg az ilyen tranzakciók során valós értékelésből adódó különbözetet és az eredeti, a tranzakciót megelőző konszolidált beszámolóban szereplő eszközértékeket viszi tovább. Erről, illetve az egyéb, a magyar számviteli szabályok és az IFRS-ek közötti különbségről a PwC „IFRS U.S.GAAP - magyar számvitel közötti különbségek” c. kiadványban olvashat részletesen. 10 Az angol szakirodalom „transactions under common control” néven ismeri ezeket az eseteket. 28

1p119 2.3 Szegmensek szerinti beszámolás IFRS8p5(b) A Csoport a pénzügyi jelentéseiben szereplő szegmens információkat úgy mutatja be, ahogyan azokat a legfőbb működési döntéshozónak szolgáltatják. Az számít a legfőbb működési döntéshozónak, aki az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért valamint azok teljesítményének értékeléséért felel úgy, mint például egy stratégiai döntéseket hozó irányító bizottság. 1p119 2.4 Külföldi pénznemek átváltása 1p119 (a) Funkcionális és beszámolási pénznem 21p17, 21p9,18, A Csoport tagjainak éves beszámolói az adott társaság elsődleges működési környeze1p51(d) tének pénznemében készülnek (funkcionális pénznem). A Csoport a konszolidált éves beszámolót „C” pénznemben mutatja be, ami a Csoport beszámolási pénzneme. 1p119 (b) Tranzakciók és egyenlegek 21p21,28,21p32, A devizaműveletek a tranzakció illetve átértékelés esetén az értékelés napján érvényes ár39p95(a), 39p102(a) folyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók rendezéséből származó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamnyereségek és -veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre, kivéve, ha az egyéb átfogó eredményben minősített cash flow fedezeti ügyletként és minősített nettó befektetésre kötött fedezeti ügyletként kerülnek elkülönítésre. A hitelekkel illetve pénzeszközökkel és pénzeszköz-egyenértékesekkel kapcsolatos árfolyamnyereségek és -veszteségek az eredménykimutatás „Pénzügyi tevékenység bevétele” vagy „Pénzügyi tevékenység ráfordítása” sorában kerülnek bemutatásra. Az egyéb árfolyamnyereségek és -veszteségek az eredménykimutatás „Egyéb nettó (veszteségek)/nyereségek” sorában kerülnek bemutatásra. 39AG83 A Csoport a külföldi pénznemben nyilvántartott és értékesíthetőnek minősített monetáris értékpapírok valós értékének változását az értékpapír amortizált bekerülési értékének változásából és az értékpapír könyv szerinti értékében bekövetkezett egyéb változásokból eredő átváltási különbözetek kategóriákba sorolja be. Az amortizált bekerülési érték változása miatti átváltási különbözetek az eredményben, a könyv szerinti érték egyéb változásai pedig az egyéb átfogó eredményben kerülnek megjelenítésre. 21p30 Az eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott nem monetáris pénzügyi eszközök és kötelezettségek, mint pl. részvények, átváltási különbözetei a valós értéken értékelt nyereség vagy veszteség részeként az eredményben kerülnek megjelenítésre. Az értékesíthetőnek minősített nem monetáris pénzügyi eszközök, mint pl. részvények, átváltási különbözetei az egyéb átfogó eredményben szerepelnek. 1p119 (c) Csoportvállalatok 21p39 A Csoport azon tagvállalatainak eredménye és mérlege, amely a beszámolási pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a beszámolási pénznemre: 21p39(a)

(a) a bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek;

21p39(b)

(b) az eredménykimutatásokban a bevételek és ráfordítások átlagárfolyamon szerepelnek (kivéve, ha ez az átlagárfolyam a tranzakciók napján érvényes árfolyamok halmozott hatását ésszerűen nem közelíti meg, mely esetben az eredménykimutatások a bevételeket és ráfordításokat a tranzakciók napján érvényes árfolyamokon tartalmazzák); és

1p79(b), 21p39(c)

(c) minden a fenti átváltásból adódó devizaátszámítási különbözet az egyéb átfogó eredményben kerül megjelenítésre.

21p47 A Csoport külföldi társaság felvásárlása esetén a valósérték-korrekciót és a goodwillt a külföldi társaság eszközeiként és kötelezettségeiként kezeli és a záró árfolyamon számítja át. A felmerülő árfolyam különbözetek az egyéb átfogó eredményben kerülnek megjelenítésre.

29

1p119 2.5 Ingatlanok, gépek és berendezések 16p73(a), 16p35(b), A mérlegben az ingatlanok kategória főként gyárakat, kiskereskedelmi egységeket és 16p15, 16p17, irodákat tartalmaz. Az ingatlanok független külső értékelők értékelései alapján valós 39p98(b) értéken, az épületek esetében a későbbi értékcsökkenéssel csökkentve kerülnek kimutatásra. Értékelésekre olyan rendszerességgel kerül sor, ami biztosítja, hogy az átértékelt eszközök valós értéke lényegesen ne különbözzön azok könyv szerinti értékétől. Az átértékelés napján fennálló halmozott értékcsökkenés az eszköz bruttó könyv szerinti értékével szemben elszámolásra kerül és az eszköz nettó értéke az átértékelt összegre módosul. Az egyéb ingatlanok, gépek és berendezések az értékcsökkenéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az eredeti bekerülési érték a tételek megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket foglalja magában. A bekerülési érték szintén tartalmazza a devizában beszerzett ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó cash flow fedezeti ügyleteken elért nyereségek/veszteségek saját tőkéből történő átvezetéseit. 16p12 A kezdeti aktiválás után a későbbi költségek csak akkor kerülnek az eszköz könyv szerinti értékét növelő vagy külön eszközként megjelenítésre, ha a Csoport valószínűleg részesül a tételből származó jövőbeli gazdasági hasznokból és a tétel költsége megbízhatóan mérhető. Az eszközök kicserélt komponenseinek könyv szerinti értéke kivezetésre kerül. A Csoport minden egyéb javítási és karbantartási költséget a felmerülés időszakában az eredménykimutatásban számol el. 16p39, 1p79(b), A telkek és épületek könyv szerinti értékének átértékelésből származó növekedése az 16p40, 16p41 egyéb átfogó eredményben kerül elszámolásra és a saját tőkén belül az egyéb tartalék soron kerül megjelenítésre. Az ugyanazon eszköz növekedéseit ellentételező csökkenések az egyéb átfogó eredmény terhére és közvetlenül a saját tőkében, az egyéb tartalékkal szemben kerülnek elszámolásra; minden egyéb csökkenés elszámolása az eredménykimutatásban történik. Az eszköz átértékelt valós értéke alapján megállapított, az eredménykimutatásban elszámolt értékcsökkenés és az eszköz eredeti bekerülési értéke alapján számított értékcsökkenés közötti különbözet minden évben átsorolásra került az „Egyéb tartalékok” sorról az „Eredménytartalék” sorra. 16p73(b), A Csoport a telekre értékcsökkenést nem számol el. A Csoport az egyéb eszközök érték50, 16p73(c) csökkenését lineáris módszerrel számítja ki, melynek során az eszközök bekerülési értékét vagy átértékelt összegeit az alábbi becsült hasznos élettartamok alatt a maradványértékig csökkenti: Épületek

25-40 év

Gépek

10-15 év

Járművek

3-5 év

Egyéb berendezések

3-8 év

16p51 A Csoport minden beszámolási időszak végén felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a maradványértékeket és a hasznos élettartamokat. 36p59 Egy eszköz könyv szerinti értéke azonnal leírásra kerül a megtérülő összegre, ha a könyv szerinti értéke a becsült megtérülő összegénél magasabb (2.7 megjegyzés). 16p68,71 A Csoport az értékesítések nyereségét vagy veszteségét a bevételek és a könyv szerinti érték közötti különbözetként állapítja meg és az eredménykimutatás „Egyéb nettó (veszteségek)/nyereségek” sorában jeleníti meg. 16p41, 1p79(b) Átértékelt eszközök értékesítésekor az egyéb tartalékban elszámolt összegek az eredménytartalékba kerülnek átvezetésre.

30

2.6 Immateriális javak 1p119 (a) Goodwill IFRS Goodwill leányvállalat felvásárlása esetén keletkezhet és azt a többlet-ellenértéket jelen3p51, 38p108(a), ti, melyet az IFRS GAAP Nyrt. a felvásárolt leányvállalat nettó eszközértékének, köteleIFRS3p54, 36p124 zettségeinek és függő kötelezettségeinek valós értéke valamint a felvásárolt leányvállalatban a felvásárlás időpontjában meglévő nem ellenőrző részesedésének valós értéke fölött fizetett. Az értékvesztési teszt elvégzéséhez a Csoport az üzleti kombinációban megszerzett goodwillt a kombinációból származó szinergiákat várhatóan hasznosító pénztermelő egységekhez vagy pénztermelő egység csoportokhoz rendeli. A pénztermelő egységek (vagy csoportok), melyekhez a Csoport goodwill-t rendel, jelentik azokat a legalacsonyabb szinteket, melyeken a goodwill-t a Csoport belső irányítási célokból vizsgálja. A goodwill-t a Csoport a működési szegmensek szintjén vizsgálja. A Csoport a goodwill értékvesztését évente, illetve ha adott események vagy a megváltozott körülmények potenciális értékvesztést jeleznek, gyakrabban vizsgálja. Az értékvesztés mértéke a goodwill könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték a használati érték és az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték közül a magasabb. Az értékvesztés azonnal költségként kerül elszámolásra és később nem kerül visszaírásra. 1p119 (b) Védjegyek és licenszek 38p74, 38p97, A vásárolt védjegyek és licenszek eredeti bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az 38p118(a),(b) üzleti kombináció keretében megszerzett védjegyek és licenszek a megszerzés időpontjában érvényes valós értéken kerülnek megjelenítésre. A védjegyek és licenszek határozott hasznos élettartammal rendelkeznek és a halmozott amortizációval csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A védjegyek és licenszek bekerülési értéke lineáris módszerrel kerül amortizálásra 15-20 éves becsült hasznos élettartam alatt. 38p4, 38p118(a),(b) A vásárolt számítógépes szoftverek a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján számított bekerülési értéken kerülnek aktiválásra. A bekerülési érték 3-5 éves becsült hasznos élettartam alatt kerül leírásra. 1p119 (c) Szoftverek 38p57 A Csoport a számítógépes szoftverek karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számolja el. A Csoport által ellenőrzött azonosítható szoftverek fejlesztésével és tesztelésével kapcsolatos költségek az alábbi feltételek teljesülése esetén kerülnek elszámolásra az immateriális javak között: - a szoftver használatra alkalmassá tétele műszakilag lehetséges; - a vezetésnek szándékában áll, hogy a szoftver fejlesztését befejezze, majd használatba vegye vagy értékesítse; - a szoftver várhatóan használható vagy értékesíthető lesz; - a Csoport alá tudja támasztani, hogy a szoftver valószínűsíthetően jövőbeli gazdasági hasznokat fog termelni; - a fejlesztés befejezéséhez és a szoftver használatához vagy értékesítéséhez szükséges műszaki, pénzügyi és egyéb erőforrások rendelkezésre állnak; és - a szoftver fejlesztésével kapcsolatos költségek megbízhatóan mérhetők. 38p66 A szoftver részeként aktivált közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei és a vonatkozó általános ráosztható költségek arányos része. 38p68,71 A fenti feltételeknek meg nem felelő egyéb fejlesztési költségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A korábban költségként elszámolt fejlesztési költségek a későbbi időszakokban már nem kerülnek aktiválásra. 38p97, 38p118(a),(b) Az aktivált szoftverfejlesztési költségekre három évet meg nem haladó becsült hasznos élettartam alatt amortizációt számol el a Csoport.

31

1p119 2.7 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése 36p9, 36p10 A határozatlan hasznos élettartamú vagy a használatra még nem alkalmas immateriális eszközökre a Csoport nem számol el amortizációt, de azokat értékvesztés szempontjából évente felülvizsgálja. Azok az eszközök, amelyekre a Csoport amortizációt számolt el, szintén felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából minden olyan esetben, amikor az események vagy a megváltozott körülmények azt jelzik, hogy lehetséges, hogy a könyv szerinti érték nem teljesen fog megtérülni. Abban az összegben, amen�nyivel az eszköz könyv szerinti értéke a megtérülő értékét meghaladja, értékvesztés kerül elszámolásra. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és a használati érték közül a magasabb. Az értékvesztés meghatározásához az eszközöket azokhoz a legalacsonyabb szintekhez csoportosítjuk, amelyekhez már független pénzbeáramlás rendelhető (pénztermelő egységek - CGU-k). A Csoport (a goodwillt kivéve) minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a nem pénzügyi eszközök korábban elszámolt értékvesztéseit vissza kell-e írni. 1p119 2.8 Értékesítésre tartott befektetett eszközök (vagy elidegenítési csoportok) IFRS5p6,15 A befektetett eszközök (vagy elidegenítési csoportok) abban az esetben minősülnek értékesítésre tartottnak, ha a könyv szerinti értékük várhatóan elsősorban értékesítésen keresztül térül meg és az értékesítés valószínűsége magas. Kimutatásuk a könyv szerinti érték és az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon történik. 1p119 2.9 Pénzügyi eszközök 2.9.1 Besorolás IFRS7p21, 39p9 A Csoport a pénzügyi eszközöket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések valamint az értékesíthető pénzügyi eszközök kategóriákba sorolja. A besorolást a pénzügyi eszközök beszerzésének célja határozza meg. A vezetés a pénzügyi eszközök besorolását a kezdeti megjelenítéskor határozza meg. (a) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök 39p9 A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök az eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre. Egy pénzügyi eszköz akkor kerül ebbe a kategóriába, ha beszerzésére elsősorban rövid távon való értékesítés miatt kerül sor. A származékos pénzügyi eszközök szintén az eredménykimutatással szemben valós értéken értékelt kategóriába tartoznak, kivéve, ha fedezeti ügyletként kerülnek megjelölésre. Az ebbe a kategóriába tartozó eszközöket a forgóeszközök között tartja nyilván a Csoport, ha 12 hónapon belül várhatóan értékesítésre kerülnek. Egyéb esetben a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra. (b) Kölcsönök és követelések 39p9, 1p66,68 A kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező nem származékos pénzügyi eszközök, melyeket nem jegyeznek aktív piacokon . A kölcsönöket és követeléseket a forgóeszközök között tartja nyilván a Csoport, kivéve azokat, amelyek lejárata meghaladja a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapot. Utóbbiak a befektetett eszközök között mutatja ki a Csoport. A kölcsönök és követelések a „Vevő- és egyéb követelések” valamint a „Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek” mérlegsorokon kerülnek kimutatásra (2.14 és 2.15 megjegyzések). (c) Értékesíthető pénzügyi eszközök 39p9, 1p66,68, IFRS7 Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök AppxB5(b) tartoznak, amelyeket a Csoport ennek minősít, illetve más kategóriába nem sorolt. Az értékesíthető pénzügyi eszközök a befektetett pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, kivéve, ha a befektetés lejár vagy a vezetésnek szándékában áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni.

32

2.9.2 Megjelenítés és értékelés 39p38, IFRS7 AppxB5, 39p43, 39p16, 39p46

Pénzügyi eszköz vásárlása vagy értékesítése a tranzakció teljesítésének napján kerül elszámolásra, vagyis azon a napon, amelyen a Csoport kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A befektetések kezdetben a tranzakciós költségekkel növelt valós értéken kerülnek megjelenítésre minden olyan pénzügyi eszköz esetében, amely nem eredménnyel szemben valós értéken van nyilvántartva. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a tranzakciós költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. Pénzügyi eszközök kivezetésére akkor kerül sor, amikor a Csoportnak az adott tételből származó cash-flow-ra való joga lejárt vagy átruházásra került, és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és hasznokat is. Az értékesíthető pénzügyi eszközök és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök a kezdeti megjelenítést követően valós értéken szerepelnek a könyvekben. A kölcsönök és követelések a későbbiekben az effektív kamatláb módszer használatával meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben.

39p55(a), Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategória valós értéIFRS7Appx B5(e) kének változásaiból származó nyereségek és veszteségek az eredménykimutatás „Egyéb nettó (veszteségek)/nyereségek” sorában kerülnek bemutatásra a felmerülésük időszakában. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből származó osztalékbevétel abban az időpontban kerül az eredménykimutatásban az egyéb bevételeken belül megjelenítésre, amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra. 39p55(b),IFRS7 A Csoport az értékesíthetőnek minősített monetáris és nem monetáris értékpapírok AppxB5(e), valós értékének változását az egyéb átfogó eredményben jeleníti meg. 39AG83,1p79(b) 39p67 Értékesíthetőnek minősített értékpapírok értékesítése vagy értékvesztése esetén a tőkében korábban elszámolt halmozott valós érték korrekció az eredménykimutatásban a „Befektetési célú értékpapírokon elért nyereség vagy veszteség” soron kerül megjelenítésre. Az értékesíthető értékpapírok effektív kamatláb módszerrel meghatározott kamata az eredménykimutatás egyéb bevételek során kerül megjelenítésre. Az értékesíthető tőkeinstrumentumokból származó osztalékok abban az időpontban kerülnek az eredménykimutatásban az egyéb bevételeken belül megjelenítésre, amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra. 2.10 Pénzügyi instrumentumok nettósítása 32p42 A pénzügyi eszközök és kötelezettségek akkor kerülnek nettósításra és a mérlegben nettó összegként kimutatásra, ha a megjelenített összegek nettó elszámolása jogilag megengedett és a Csoport az összegeket nettó módon kívánja rendezni vagy egyidejűleg kívánja az eszközt realizálni és a kötelezettséget rendezni. 2.11 Pénzügyi eszközök értékvesztése a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök 39p58,39p59 A Csoport minden beszámolási időszak végén megvizsgálja, hogy van-e a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközök egy csoportjának értékvesztésére utaló objektív bizonyíték. Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközök csoportja esetében csak akkor áll fenn értékvesztés és kerül könyvelésre a kapcsolódó ráfordítás, ha az eszköz kezdeti megjelenítése után történt események eredményeként („veszteséget okozó esemény") objektív bizonyíték létezik az értékvesztésre és ezen veszteséget okozó eseményeknek hatásuk van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash-flow-jára, és ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan becsülhető. IFRS7B5(f) Értékvesztésre utaló jelzés lehet, ha a vevők vagy a vevők egy csoportja komoly pénzügyi nehézségekkel küzd, a kamatok vagy a tőkeösszeg törlesztéseit késedelmesen vagy nem teljesíti, valószínűsíthetően fizetésképtelenné válik vagy egyéb pénzügyi átszervezés előtt áll és a megfigyelhető adatok azt jelzik, hogy a becsült jövőbeni cash flow-k mérhetően csökkenni fognak, pl. a fizetésképtelenség valószínűségét jelentősen befolyásoló gazdasági körülmények megváltoznak.

33

IFRS7p16,39AG84 A kölcsönök és követelések kategóriában a Csoport a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a (még fel nem merült, jövőbeni hitelezési veszteségek nélkül) becsült jövőbeni cash-flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként határozza meg. Az eszköz könyv szerinti értéke csökkentésre kerül és a veszteség összege a konszolidált eredménykimutatásban kerül megjelenítésre. Változó kamatlábú kölcsön vagy lejáratig tartandó befektetés esetében az értékvesztés miatti veszteség meghatározásához használt diszkontráta a szerződésben megállapított aktuális effektív kamatláb. A Csoport gyakorlati okokból az instrumentumnak a piacon megfigyelhető ára alapján meghatározott valós értéke alapján is meghatározhatja az értékvesztést. IFRS7Appx- Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés összege csökken, és a csökkenést objektív B5(d),39p65 módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteség visszaírását a konszolidált eredménykimutatásban kell megjeleníteni. (b) Értékesíthetőnek minősített eszközök 39p67-70 A Csoport minden beszámolási időszak végén megvizsgálja, hogy van-e a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközök egy csoportjának értékvesztésére utaló objektív bizonyíték. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a Csoport a fenti (a) pontban foglalt kritériumokat alkalmazza. Az értékesíthetőnek minősített tőkebefektetések esetében az eszközök értékvesztésére utaló bizonyíték az is, ha az értékpapír valós értéke jelentős mértékben vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken. Ha értékesíthető pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen bizonyíték, a halmozott veszteség - amely a beszerzési ár és az aktuális valós érték különbsége, levonva abból az adott pénzügyi eszköz értékvesztése kapcsán korábban az eredményben elszámolt veszteséget - a saját tőkéből az eredménybe kerül átvezetésre. A tőkeinstrumentumokra a konszolidált eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés az eredményben vissza nem írható. Amennyiben egy későbbi időszakban egy értékesíthetőnek minősített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír valós értéke nő és a növekedés objektíven egy, az értékvesztés eredményben történő megjelenítését követő eseményhez kapcsolható, az értékvesztés miatti veszteség a konszolidált eredménykimutatáson keresztül írható vissza. 1p119 2.12 Származékos pénzügyi instrumentumok és fedezeti ügyletek IFRS7p21,IFRS7p22 A Csoport a származékos pénzügyi instrumentumokat a szerződés megkötése napján érvényes valós értéken értékeli és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést alkalmazza. Az ebből származó nyereség vagy veszteség megjelenítésének módja attól függ, hogy a Csoport a származékos pénzügyi instrumentumot fedezeti instrumentumként jelöli-e meg és amennyiben igen, úgy a fedezett tétel jellegétől is. A Csoport a származékos pénzügyi instrumentumokat az alábbi kategóriákba csoportosítja: (a) eszközök, kötelezettségek vagy biztos kötelezettségvállalás valós értékének fedezeti ügyletei (valós érték fedezeti ügylet); (b) eszközhöz, kötelezettséghez vagy nagy valószínűséggel bekövetkező, előrejelzett ügylethez kapcsolódó kockázat fedezeti ügyletei (cash flow fedezeti ügylet); vagy (c) külföldi tevékenységben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletei (nettó befektetés fedezeti ügylet). 39p88 A Csoport az ügylet kezdetén dokumentálja a fedezeti instrumentumok és a fedezett tételek közötti kapcsolatot, valamint kockázatkezelési célkitűzéseit és a különböző fedezeti ügyletek kötésére vonatkozó stratégiáját. A Csoport a fedezeti ügylet kezdetekor és azt követően folyamatosan dokumentálja, hogy a fedezeti ügyletekben használt származékos pénzügyi instrumentumok hatékonyan ellensúlyozzák-e a fedezett tételek valós értékének vagy cash-flow-inak változásait. IFRS7p23,IFRS7p24 A fedezeti célokra használt származékos instrumentumok valós értékeit a 19. megjegyzés tartalmazza. Az egyéb átfogó eredményen belül a fedezeti tartalék mozgásait a 27. megjegyzés ismerteti. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok teljes valós értéke befektetett eszközként vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kerül besorolásra, ha a fedezett tétel hátralévő lejárati ideje 12 hónapon túli, illetve a forgóeszközök vagy a rövid lejáratú kötelezettségek közé, ha a fedezett tétel hátralévő lejárati ideje 12 hónapon belüli. A kereskedési célú származékos ügyletek forgóeszközként vagy rövid lejáratú kötelezettségként kerülnek besorolásra. 34

39p89 (a) Valós érték fedezeti ügylet A valós érték fedezeti ügyletként megjelölt és annak minősülő származékos ügyletek valós értékének változásai az eredménykimutatásban kerülnek kimutatásra, a fedezett eszköz vagy kötelezettség valós értékének a fedezett kockázatnak tulajdonítható változásaival együtt. A Csoport valós érték fedezeti elszámolást csak a fix kamatozású kölcsönök kockázatának fedezésére alkalmaz. A fix kamatozású kölcsönök fedezésére szolgáló kamat swap ügyletek hatékony részével összefüggő nyereség vagy veszteség az eredménykimutatás „Pénzügyi tevékenység ráfordítása” során jelenik meg. A nem hatékony résszel összefüggő nyereség vagy veszteség az eredménykimutatás „Egyéb (veszteség)/nyereség - nettó” során jelenik meg. A fedezett fix kamatozású kölcsönök valós értékében a kamatkockázatnak tulajdoníthatóan bekövetkezett változások az eredménykimutatás „Pénzügyi tevékenység ráfordítása” során jelennek meg. 39p92 Ha egy fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás követelményeinek, a fedezett tétel könyv szerinti értékének módosítását, amelyre a Csoport az effektív kamatláb módszert alkalmazta, a lejáratig tartó időszakban az eredménnyel szemben kell amortizálni. 39p95 (b) Cash flow fedezeti ügyletek 1p79(b) A cash-flow fedezeti ügyletként megjelölt és annak minősülő származékos ügyletek valós értékében bekövetkezett változások hatékony része az egyéb átfogó eredményben kerül megjelenítésre. A nem hatékony résszel összefüggő nyereség vagy veszteség közvetlenül az eredménykimutatás „Egyéb (veszteség)/nyereség - nettó” során jelenik meg. 39p99, A saját tőkében felhalmozott összegek a fedezett tétel eredménnyel szembeni elszámo39p100,39p98(b) lásának időszakában (pl. a fedezett előrejelzett értékesítés időpontjában) átsorolásra kerülnek az eredménybe. A változó kamatozású kölcsönök fedezésére szolgáló kamat swap ügyletek hatékony részével összefüggő nyereség vagy veszteség az eredménykimutatás „Pénzügyi tevékenység bevétele/ráfordítása” során jelenik meg. Ugyanakkor, amennyiben a fedezett előrejelzett ügylet egy nem pénzügyi eszköz (pl. készletek vagy befektetett eszközök) megjelenítését eredményezi, a korábban a saját tőkében elszámolt, felhalmozott nyereség vagy veszteség átvezetésre kerül a saját tőkéből és az adott eszköz bekerülési értékében kerül figyelembe vételre a kezdeti értékelés során. Az elhatárolt összegek készletek esetében az eladott áruk beszerzési értékében, befektetett eszközök esetében az értékcsökkenésben kerülnek megjelenítésre. 39p101 Ha a fedezeti instrumentum lejár, értékesítésre kerül, vagy már nem felel meg a fedezeti elszámolás követelményeinek, a saját tőkében ebben az időpontban lévő felhalmozott nyereség vagy veszteség a saját tőkében marad, és akkor kerül elszámolásra, amikor az előrejelzett ügylet is megjelenik az eredménykimutatásban. Ha mégsem várható már, hogy egy előrejelzett ügylet bekövetkezik, akkor a saját tőkében felhalmozott nyereség vagy veszteség közvetlenül az eredménykimutatás „Egyéb nettó (veszteség)/nyereség” sorára kerül átvezetésre. 39p102(a)(b) (c) Nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet A Csoport a külföldi tevékenységekben lévő nettó befektetések fedezeti ügyleteit a cash flow fedezeti ügyletekhez hasonlóan számolja el. 1p79(b) A fedezeti instrumentum hatékony részéhez kapcsolódó nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó eredményben kerül megjelenítésre. A nem hatékony résszel összefüggő nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban jelenik meg. A saját tőkében felhalmozott nyereség vagy veszteség a külföldi tevékenység részleges elidegenítésekor vagy értékesítésekor kerül be az eredménykimutatásba. 1p119 2.13 Készletek 2p36(a), 9,2p10, A Csoport a készleteit a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacso25,23p6, 7,2p28, nyabbik értéken mutatja ki. A bekerülési érték meghatározása a „first in, first out” 30,39p98(b) (FIFO) elv alapján történik. A késztermékek és a befejezetlen termelés önköltsége a tervezési költségeket, az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget, az egyéb közvetlen költséget és a kapcsolódó (normál működési kapacitás alapján felosztott) üzemi általános költségeket tartalmazza. A hitelfelvételi költségeket a késztermékek és a befejezetlen termelés önköltsége nem tartalmazza. A nettó realizálható érték az értékesítési költségekkel csökkentett szokásos üzletmenet esetén becsült értékesítési árat jelenti. A készletek bekerülési értéke tartalmazza az anyagbeszerzéshez kapcsolódó cash flow fedezeti ügyletein elért nyereségek/veszteségek saját tőkéből történő átvezetését.11 11 A vezetés dönthet úgy, hogy ezek a nyereségek a beszerzett eszköz eredménnyel szembeni elszámolásáig a saját tőkében maradnak és a nyereségeket ekkor sorolja át az eredménybe. 35

1p119 2.14 Vevőkövetelések IFRS7p21 A vevőkövetelések a vevőktől a szokásos üzletmenet során eladott árukért vagy nyújtott szolgáltatásokért járó összegeket tartalmazzák. Ha az összegek várhatóan egy éven belül (vagy a szokásos működési cikluson belül, ha az hosszabb) befolynak, akkor a forgóeszközök közé kerülnek besorolásra. Egyéb esetben ezek az összegek a befektetett eszközök között kerülnek bemutatásra. 39p43,39p46(a), A vevőkövetelések kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, később pedig az 39p59,IFRS7 effektív kamatláb módszerrel meghatározott, az értékvesztéssel csökkentett amortizált AppxBp5(f), bekerülési értéken kerülnek értékelésre. IFRS7 AppxBp5(d) 1p119 2.15 Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek IFRS7p21,7p46 A konszolidált cash flow kimutatásban a pénz és pénzeszköz-egyenértékesek a készpénzt, a látra szóló bankbetéteket, a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetéseket valamint a folyószámlahiteleket tartalmazzák. A konszolidált mérlegben a folyószámlahitelek a rövid lejáratú kötelezettségek között a kölcsönök soron jelennek meg. 1p119 2.16 Jegyzett tőke IFRS7p21,32p18(a) A törzsrészvényeket a Csoport saját tőkeelemként tartja nyilván. A kötelezően visszaváltandó elsőbbségi részvények a kötelezettségek között vannak nyilvántartva. (2.18 megjegyzés). 32p37 Az új törzsrészvények vagy részvényopciók kibocsátásához közvetlenül hozzárendelhető járulékos költségek a saját tőkét csökkentő tételként jelennek meg. 32p33 Amennyiben a Csoporthoz tartozó valamelyik vállalat vásárol a társaság törzsrészvényeiből (saját részvény), ennek kifizetett ellenértékét, ideértve a megszerzéssel kapcsolatban közvetlenül felmerült egyéb költségek nyereségadóval csökkentett részét, le kell vonni a társaság tulajdonosaira jutó tőkéből mindaddig, amíg a részvényeket be nem vonják, vagy újra ki nem bocsájtják. Ha ezek a törzsrészvények újra kibocsátásra kerülnek, azok eladásával kapcsolatban közvetlenül felmerült egyéb költségekkel és a kapcsolódó nyereségadóval csökkentett befolyó ellenérték a társaság tulajdonosaira jutó tőkét növeli. 1p119 2.17 Szállítói kötelezettségek A szállítói kötelezettségek a szokásos üzletmenet során a szállítóktól kapott árukért és szolgáltatásokért fizetendő összegeket foglalják magukban. A szállítói kötelezettségek a rövid lejáratú kötelezettségek közé kerülnek besorolásra, ha teljesítésük egy éven belül (vagy a szokásos működési cikluson belül, ha az hosszabb) esedékes. Egyéb esetben ezek az összegek a hosszú lejáratú kötelezettségek között kerülnek bemutatásra. IFRS7p21,39p43 A szállítói kötelezettségek kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbiekben pedig az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre. 1p119 2.18 Felvett kölcsönök IFRS7p21 A hitelek/kölcsönök kezdetben a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre. A hitelek/kölcsönök a későbbiekben amortizált bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra; a (tranzakciós költségekkel csökkentett) felvett hitelös�szeg és a visszafizetendő érték közötti különbözet a kölcsön futamideje alatt az effektív kamatláb módszerrel kerül elszámolásra az eredménykimutatásban. 39p43,39p47 A hitelkeret rendelkezésre tartási díjai tranzakciós költségként kerülnek megjelenítésre (és így a hitel amortizált bekerülési értékének és effektív kamatlábának számításakor figyelembe kell őket venni), amennyiben valószínűsíthető, hogy a rendelkezésre álló hitel adott része lehívásra kerül. Ebben az esetben a már kifizetett díj a lehívásig elhatárolásra kerül. Ezzel szemben, amennyiben nem valószínű, hogy a hitel adott része lehívásra kerül, a díj a hitelkeret rendelkezésre tartásának időszaka alatt kerül elszámolásra, az eredmény terhére. 32p18(a),32p35 Az adott időpontban kötelezően visszaváltandó elsőbbségi részvények a kötelezettségek közé kerülnek besorolásra. Az ezen elsőbbségi részvényekre fizetett osztalék az eredménykimutatás kamatköltség során kerül megjelenítésre.

36

1p119 2.19 Hitelfelvételi költségek 23p8 Az olyan általános és egyedi hitelfelvételi költségek, melyek közvetlenül olyan minősített eszköz beszerzéséhez, megépítéséhez vagy előállításához kapcsolódnak, amely eszköz esetében jelentős idő szükséges ahhoz, hogy az a tervezett célnak megfelelően használható vagy értékesíthető legyen, a tételek aktiválásra kerülnek. Az ilyen hitelfelvételi költségek mindaddig növelik az adott eszköz bekerülési értékét, amíg az a tervezett célnak megfelelően használható vagy értékesíthető nem lesz. 23p12 A minősített eszközhöz kapcsolódóan még fel nem használt egyedi hitelek átmeneti befektetéséből származó bevétel levonásra kerül az aktiválható hitelfelvételi költségek összegéből. Minden egyéb hitelfelvételi költség a felmerülés időszakában az eredményben kerül megjelenítésre. 1p119 2.20 Összetett pénzügyi instrumentumok 32p28 A Csoport által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok a tulajdonos döntése alapján részvényre átváltható értékpapírokat jelentenek. A kibocsátásra kerülő részvények száma a valós értékükben bekövetkezett változások hatására nem változik. 32AG31 Az összetett pénzügyi instrumentum kötelezettség komponense kezdetben egy tőkére való átváltási opcióval nem rendelkező hasonló kötelezettség valós értékén kerül megjelenítésre. A tőkekomponens kezdetben az egész összetett pénzügyi instrumentum valós értéke és a kötelezettség komponens valós értéke közötti különbözet összegében kerül megjelenítésre. A közvetlenül hozzárendelhető tranzakciós költségek a kezdeti könyv szerinti értékeik arányában kerülnek hozzárendelésre a kötelezettség és a tőke komponensekhez. 32p36 A kezdeti megjelenítést követően az összetett pénzügyi instrumentum kötelezettség komponense az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken kerül elszámolásra. Az összetett pénzügyi instrumentum tőke komponense a kezdeti megjelenítést követően nem kerül átértékelésre, kivéve annak átváltásakor vagy lejáratakor. 1p69, 71 A kölcsönök/hitelek a rövid lejáratú kötelezettségek közé kerülnek besorolásra, kivéve, ha a Csoport jogosult a kötelezettség rendezését a beszámolási időszak végét követő legalább 12 hónapon túlra elhalasztani. 1p119 2.21 Tényleges és halasztott nyereségadó 12p58,12p61A A tárgyidőszaki nyereségadó ráfordítás a tényleges és a halasztott adót foglalja magában. A nyereségadó az eredménykimutatásban kerül megjelenítésre, kivéve, ha az egyéb átfogó eredményben vagy közvetlenül a saját tőkében megjelenített tételekhez kapcsolódik. Ebben az esetben az adó is az egyéb átfogó eredményben vagy közvetlenül a saját tőkében kerül megjelenítésre. A Csoport a magyar központ működés kapcsán az alábbiakat tekinti nyereségadónak az IAS12 alapján: • társasági adó • helyi iparűzési adó • innovációs járulék12 A más országokban folytatott tevékenységek esetén szintén az IAS 12 és helyi adójogszabályok alapján dönti el a Csoport vezetése, hogy nyereségadónak minősül-e az adott tétel. 12p12,12p46 A tényleges nyereségadó azokban az országokban a mérlegfordulónapon elfogadott vagy lényegében elfogadott adótörvények alapján kerül kiszámításra, amelyekben a társaság és annak leányvállalatai működnek és adóköteles bevételt termelnek. A vezetés időszakonként felülvizsgálja, hogy az adóbevallások tartalmaznak-e olyan tételeket, amelyek esetén az adótörvények értelmezése nem egyértelmű. A Csoport ilyen esetekben céltartalékot képez az adóhatóság felé várhatóan megfizetendő összegekre.

12 Itt jegyezzük meg, hogy Magyarországon sem kizárólag csak ezek az adók minősülnek nyereségadónak az IAS 12 alapján, azonban az IFRS GAAP Nyrt. tevékenységéből adódóan nem alanya egyéb, speciális szektorális nyereségadónak.

37

12p24, 12p15, A halasztott nyereségadó az eszközök és kötelezettségek adóalapja valamint azok kon12p47 szolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke közötti átmeneti különbözetek hatásainak kezelése érdekében kerül megjelenítésre. Nem kerül azonban megjelenítésre halasztott adókötelezettség , ha • az goodwill kezdeti megjelenítéséből adódik, vagy • olyan, üzleti kombinációnak nem minősülő tranzakcióból származó eszköz vagy kötelezettség kezdeti megjelenítéséből adódik, amely a tranzakció időpontjában sem a számviteli eredményt, sem az adóalapot nem érinti. A halasztott nyereségadó kiszámítása a mérlegfordulónapig elfogadott vagy lényegében elfogadott, a kapcsolódó halasztott adóeszköz realizálásának vagy a halasztott nyereségadó-kötelezettség rendezésének időpontjában várható adókulcsokkal (és adótörvények alapján) történik. 12p24,12p34 Halasztott nyereségadó-eszköz csak olyan mértékben kerül megjelenítésre, amilyen mértékben valószínű, hogy a jövőben elegendő olyan adóköteles nyereség fog rendelkezésre állni, amellyel szemben az átmeneti különbözet felhasználható. 12p39, Halasztott nyereségadó-kötelezettségek a leányvállalatokba, társult és közös vállalkozásokba történő befektetések kapcsán felmerülő adóköteles átmeneti különbözetek alapján kerülnek elszámolásra, kivéve, ha a halasztott nyereségadó-kötelezettség esetében az átmeneti különbözet visszafordulásának időpontját a Csoport kontrollálja és annak visszafordulása a belátható jövőben nem valószínű. Általában a Csoport nem tudja kontrollálni a társult vállalkozások átmeneti különbözeteinek visszafordulásának ütemezését. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a Csoport megállapodás alapján képes befolyásolni a meg nem jelenített átmeneti különbözet visszafordulását. A Csoport Magyarországon „fejlesztési adókedvezmény”-t vett igénybe, amelynek lényege, hogy a beruházás összege jelenértéken meghaladja a legalább 3 milliárd forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium) teljesítése mellett. Az adó-csökkentés lehetséges mértéke a beruházás százalékában került meghatározásra. A halasztott adó követelés az eredménykimutatással szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. A Társaság által választott számviteli politika szerint ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét. Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A legfontosabb követelmény, hogy a vonatkozó eszközöket legalább 5 éven keresztül üzemeltetni kell. További követelmény, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő 4 adóévben meghatározott átlagos állományi létszám/évesített bérköltség feltételt kell megtartani. A Társaság létszámát 150 fővel kell növelni és ezt az adókedvezmény első igénybevételétől számított négy évig fenn kell tartania. A bázisév a beruházás megkezdését megelőző év. A menedzsment úgy gondolja, hogy a Csoport eleget tett és eleget fog tenni minden előírásnak annak érdekében, hogy a halasztott adó követelést elismerje. 12p44 A leányvállalatokba, társult és közös vállalkozásokba történő befektetések kapcsán felmerülő levonható átmeneti különbözetek alapján halasztott nyereségadó-eszközök csak olyan mértékben kerülnek elszámolásra, amilyen mértékben valószínű, hogy az átmeneti különbözet a jövőben visszafordul és a elegendő adóköteles nyereség fog rendelkezésre állni, amellyel szemben az átmeneti különbözet felhasználható. 12p74 A halasztott nyereségadó-eszközök és kötelezettségek abban az esetben kerülnek egymással szemben nettósításra, ha a tényleges adóeszközök és tényleges adókötelezettségek nettósítása jogilag megengedett és ha a halasztott nyereségadó-eszközök és kötelezettségek ugyanazon adóhatóság által ugyanazon adóalanyra vagy olyan különböző adóalanyokra kivetett nyereségadókhoz kapcsolódnak, amelyeknél az egyenlegek rendezése nettó alapon történik.

38

1p119 2.22 Munkavállalói juttatások A Csoport különböző, munkaviszony megszűnése utáni programokat tart fenn, köztük meghatározott juttatási programot, meghatározott nyugdíj-hozzájárulási programot és a munkaviszony megszűnése utáni egészségügyi programot. (a) Nyugdíjprogramokkal kapcsolatos kötelezettségek 19Rp26,19R- A meghatározott hozzájárulási program olyan nyugdíjprogram, amelynek keretében a p27,19Rp28 Csoport fix összegű hozzájárulásokat fizet egy különálló alapba. A Csoportnak nincs jogi vagy vélelmezett kötelezettsége további hozzájárulások fizetésére abban az esetben sem, ha az alap nem rendelkezik elegendő eszközzel ahhoz, hogy a tárgyidőszakban és a korábbi időszakokban a munkavállalók által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó juttatásokat valamennyi munkavállaló számára kifizesse. A meghatározott juttatási program olyan nyugdíjprogram, amely nem minősül meghatározott hozzájárulási programnak. 19Rp30 A meghatározott juttatási programok jellemzően definiálják a munkavállalónak nyugdíjazáskor járó nyugdíj összegét, ami általában egy vagy több tényező, úgymint kor, szolgálati évek száma, vagy fizetés függvénye. 19Rp57,19Rp58,19R- A mérlegben a meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatban megjeleníp59,19Rp60,19R- tett kötelezettség a meghatározott juttatási kötelezettség beszámolási időszak végén p67,19Rp68,19Rp83 érvényes, a program eszközeinek valós értékével csökkentett jelenértéke. A meghatározott juttatási kötelezettség értékét független aktuáriusok számítják ki évente a kivetített jóváírási egység módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelezettség jelenértéke a becsült jövőbeli pénzkiáramlások diszkontálásával, olyan jó minőségű vállalati kötvények kamatainak felhasználásával kerül meghatározásra, amelyek ugyanabban a pénznemben vannak meghatározva, mint amelyben a juttatások kifizetésre kerülnek és amelyek lejárati ideje a kapcsolódó nyugdíjkötelezettség esedékességének idejéhez közelít. Azokban az országokban, amelyekben az ilyen kötvényeknek nincs jelentős piaca, a számításnál az államkötvények piaci kamatlábai kerülnek figyelembevételre. 19Rp57(d) Az aktuáriusi feltételezések tapasztalatokon alapuló módosításaiból és változásaiból származó aktuáriusi nyereségek és veszteségek a felmerülésük időszakának egyéb átfogó eredményén keresztül a saját tőkében kerülnek elszámolásra. 19Rp103 A múltbeli szolgálat költségei közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre. 19Rp51 A meghatározott hozzájárulási programok esetében a Csoport kötelező, szerződéses vagy önkéntes alapon állami vagy magán nyugdíjpénztárakba fizet hozzájárulásokat. A Csoportnak a hozzájárulások befizetésén túlmenően egyéb fizetési kötelezettsége nincs. A hozzájárulások esedékességük időpontjában munkavállalói juttatásként kerülnek megjelenítésre. Az előre befizetett hozzájárulások abban az esetben kerülnek eszközként megjelenítésre, ha lehetőség van pénzvisszafizetésre vagy a jövőben teljesítendő kifizetések csökkentésére. (b) Egyéb, munkaviszony megszűnése utáni kötelezettségek 19Rp155 A Csoportba tartozó néhány vállalat nyugdíjazás utáni egészségügyi juttatásokat biztosít nyugdíjasai számára. Az ezen juttatásokra való jogosultság általában a munkavállaló által a nyugdíjkorhatár eléréséig szolgálatban töltött idő és minimum szolgálati időszak függvénye. A juttatások várható költségei a munkaviszony ideje alatt a meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal egyező elszámolási módszerrel kerülnek elhatárolásra. Az aktuáriusi feltételezések tapasztalatokon alapuló módosításaiból és változásaiból származó aktuáriusi nyereségek és veszteségek a felmerülésük időszakának egyéb átfogó eredményén keresztül a saját tőkében kerülnek elszámolásra. Ezeket a kötelezettségeket évente független minősített aktuáriusok értékelik.

39

(c) Munkaviszony megszűnésével összefüggő juttatások 19Rp159, A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a Csoport a munkavállaló munkaviszonyát a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszünteti, illetve ha a munkavállaló önként mond fel ezen juttatások fejében. A Csoport a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatásokat az alábbi időpontok közül a korábbi időpontban jeleníti meg: (a) amikor a Csoport az ezen juttatásokra vonatkozó ajánlatát már nem vonhatja vissza; és (b) amikor az IAS 37 hatálya alá tartozó átszervezéshez kapcsolódó, a munkaviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésével járó költségeket jelenít meg. Ha a Csoport olyan ajánlatot tesz a munkavállalók számára, amivel ösztönzi az önkéntes felmondásukat, úgy a munkaviszony megszűnésével összefüggő juttatások az ajánlatot várhatóan elfogadó munkavállalók száma alapján kerülnek értékelésre. A Csoport a beszámolási időszak végét követő 12 hónapon túl esedékessé váló juttatásokat a jelenértékükre diszkontálja. (d) Nyereségrészesedési és bónuszprogramok 19Rp19 A Csoport a bónuszokra és nyereségrészesedésekre a társaság tulajdonosaira jutó, bizonyos módosítások utáni eredményt figyelembe vevő képlet alapján jelenít meg kötelezettséget és költséget. A Csoport szerződéses kötelem vagy vélelmezett kötelmet keletkeztető múltbeli gyakorlat megléte esetén jelenít meg céltartalékot. 1p119 2.23 Részvényalapú kifizetések IFRS2p15(b),IFRS2p19 A Csoport több, saját tőkével szemben elszámolt részvényalapú juttatási programot működtet, melyek keretében a munkavállalók a Csoport tőke instrumentumai (opciók) ellenében nyújtanak szolgáltatásokat. Az opciókért cserébe nyújtott munkavállalói szolgáltatások valós értéke költségként kerül megjelenítésre. A költségként elszámolandó teljes összeg a nyújtott opciók valós értéke alapján kerül meghatározásra: IFRS2p21 • figyelembe véve a piaci teljesítmény feltételeket (mint például a társaság részvényeinek ára); IFRS2p20 • figyelmen kívül hagyva a nem piaci teljesítménytől függő megszolgálási feltételeket, illetve a jövőben kapott szolgáltatásokat (úgy, mint például nyereségességi kritériumok, vagy olyan feltétel, mely alapján a dolgozó még bizonyos ideig a társaság alkalmazottja kell, hogy maradjon) IFRS2p21A • figyelembe véve a nem megszolgálási feltételek hatásait (például ami előír a munkavállalóknak bizonyos megtakarítást). IFRS2p15,IFRS2p20 A Csoport a nem piaci teljesítménytől függő megszolgálási feltételeket, illetve a jövőben kapott szolgáltatásokat a várhatóan megszolgálttá váló opciók számára vonatkozó feltételezéseiben veszi figyelembe. A teljes költség a megszolgálási időszak alatt kerül megjelenítésre, amely időszak alatt valamennyi megszolgálási feltétel teljesítendő. A munkavállalók bizonyos körülmények között a nyújtás napját megelőzően nyújthatnak szolgáltatásokat, ezért a Csoport a költségnek a szolgáltatás megkezdése és az opció nyújtásának időpontja között eltelt időszak alatti megjelenítése érdekében megbecsüli a nyújtás időpontjában érvényes valós értéket. Minden beszámolási időszak végén felülvizsgálja azon opciók számára vonatkozó becsléseit, amelyek a nem piaci megszolgálási feltételek alapján várhatóan megszolgálttá válnak. A Csoport az eredeti becslések esetleges módosításainak hatását az eredménykimutatásban jeleníti meg a saját tőke megfelelő módosítása mellett. Az opciók lehívásakor a társaság új részvényeket bocsát ki. A közvetlenül hozzárendelhető tranzakciós költségekkel csökkentett, befolyt összegek a jegyzett tőke (névértéke) és a részvényázsió javára kerülnek elszámolásra. Ha az anyavállalat a tőkeinstrumentumaira szóló opciókat biztosít a Csoport leányvállalatainak munkavállalói számára az tőke-hozzájárulásnak minősül. A Csoport a kapott munkavállalói szolgáltatásokat a nyújtás időpontjában érvényes valós érték alapján számított összegben jeleníti meg a megszolgálási időszak alatt, ezzel növelve a leányvállalatokban lévő befektetések értékét (amely a konszolidáció során kiszűrésre kerül), illetve az anyavállalat megfelelő saját tőke sorát.

40

A Csoport a részvényopciók nyújtásával kapcsolatban megfizetendő társadalombiztosítási járulékokat az opciós programok szerves részének tekinti és ennek költségét pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletként kezeli. 1p119 2.24 Céltartalékok 37p14,37p72,37p63 A Csoport akkor képez céltartalékot területrendezési és átszervezési költségekre, valamint peres ügyekre, ha • múltbeli események következtében jogi vagy vélelmezett kötelezettsége van; • valószínűsíthető, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrás-kiáramlást okoz; valamint • a kötelezettség összege megbízhatóan megbecsülhető. Az átszervezésre képzett céltartalékok a lízingek felmondása esetén fizetendő kötbéreket és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban teljesített kifizetéseket foglalják magukban. A Csoport nem jelenít meg céltartalékot a jövőbeli üzleti tevékenységekből származó veszteségekre. 37p24 Több hasonló kötelezettség esetén a Csoport a rendezéshez szükséges erőforrás-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg. Ebben az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerül, ha az azonos kötelezettségek Csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. 37p45 A Csoport a céltartalékokat a kötelezettség rendezéséhez várhatóan szükséges ráfordítások jelenértékén értékeli a pénz időértékének aktuális piaci értékelését és a kötelezettséghez kapcsolódó kockázatokat tükröző adózás előtti diszkont ráta alkalmazásával. A céltartalékok értékének az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. 1p119 2.25 Árbevétel elszámolása 18p35(a) Az árbevételek az értékesített árukért kapott vagy járó ellenérték valós értékén kerülnek értékelésre és az engedmények, visszáruk és áfa nélkül számított összegeket jelentik. A Csoport akkor jeleníti meg az árbevételt, ha • annak összege megbízhatóan mérhető; • a Csoport valószínűleg részesül a jövőbeli gazdasági hasznokból; és • a Csoport egyes tevékenységeire teljesülnek a lentiekben részletezett feltételek. A Csoport a visszáru mennyiségére vonatkozó becsléseit a múltbeli eredményekre alapozza és a becslés során figyelembe veszi az adott vevőt, az adott tranzakciót és az egyes megállapodások jellemzőit. 18p14 (a) Termékértékesítés - nagykereskedelem A Csoport lábbelik gyártásával és nagykereskedelmi piacon történő értékesítésével foglalkozik. A termékértékesítések akkor kerülnek megjelenítésre, ha a Csoportba tartozó társaság átadta a termékeket a nagykereskedőnek. A nagykereskedő teljes mértékben maga dönt arról, hogy milyen csatornákon keresztül és milyen áron értékesíti a termékeket. A Csoportnak nincsen olyan nem teljesített szerződéses kötelezettsége, amely befolyásolná a termékek nagykereskedő általi átvételét. A termékek mindaddig nem minősülnek átadottnak, amíg azokat a megadott helyre le nem szállítja a Csoport és azok esetleges megrongálódásával és veszteségével kapcsolatos kockázatok át nem szállnak a nagykereskedőre és • a nagykereskedő termékeket az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően át nem vette, vagy • az átvételhez kapcsolódó rendelkezési idő lejárt, vagy • a Csoportnak objektív bizonyítéka nincs arra vonatkozóan, hogy az átvétel valamennyi feltétele teljesült. A Csoport a lábbeliket sok esetben mennyiségi engedménnyel értékesíti és a nagykereskedelmi vevők a hibás termékeket visszaküldhetik. Az értékesítések az adásvételi szerződésekben meghatározott áron, a becsült mennyiségi engedmények és visszáruk értékének levonása után kerülnek be a könyvekbe az értékesítés időpontjában. A Csoport az engedmények és visszáruk értékét a múltbeli tapasztalatok alapján becsüli meg. A mennyiségi engedmények a várható éves vásárlási mennyiségek alapján kerülnek meghatározásra. Az értékesítésből származó bevételek elszámolásakor a pénz időértékével nem szükséges számolni, mivel az értékesítések a piaci gyakorlatnak megfelelő 60 napos fizetési határidővel történnek. 41

18p14 (b) Termékértékesítés - kiskereskedelem A Csoport cipők és egyéb bőrtermékek értékesítésével foglalkozó kiskereskedelmi bolthálózatot működtet. A termékértékesítések abban az időpontban kerülnek megjelenítésre, amikor egy Csoportba tartozó társaság terméket értékesít a vevőnek. A kiskereskedelmi értékesítéseknél a vevők általában készpénzzel vagy hitelkártyával fizetnek. A Csoport politikája szerint a kiskereskedelmi vevők 28 napon belül visszavihetik az árut. Az engedmények és visszáruk értékét a Csoport az értékesítés időpontjában a múltbeli tapasztalatok alapján becsüli meg. A Csoportnak nincsenek vevői hűségprogramjai. 18p14 (c) Internetes értékesítések árbevétele Az internetes termékértékesítésekből származó árbevétel abban az időpontban kerül megjelenítésre, amikor a készlettel kapcsolatos kockázatok és hasznok átszállnak a vevőre, azaz a fuvarozásra való feladás időpontjában. A tranzakciók pénzügyi rendezése hitel- vagy bankkártyával történik. A Csoport az interneten eladott, de a vevők által visszaküldött termékek aránya alapján céltartalékot képez a várható jóváírásokra. A visszaküldésre kerülő termékek arányát a Csoport a múltbeli tapasztalati adatok alapján számítja. 18p20 (d) Szolgáltatásnyújtás A Csoport más cipőgyártók számára tervezési és szállítási szolgáltatásokat nyújt. A szolgáltatásnyújtás árbevétele a szolgáltatások nyújtásának számviteli időszakában kerül megjelenítésre az adott tranzakció készültségi fokának megfelelően és a ténylegesen nyújtott szolgáltatásoknak a teljes szolgáltatásokon belüli aránya alapján kerül értékelésre. 18p30(b) (e) Jogdíjból származó bevétel A jogdíjból származó bevétel az adott megállapodásokban foglaltaknak megfelelően az időbeli elhatárolások elve alapján kerül megjelenítésre. 18p30(a) 2.26 Kamatbevétel 39p63 A kamatbevétel az effektív kamatláb módszerrel kerül megjelenítésre. Kölcsönök és követelések értékvesztése esetén a Csoport a könyv szerinti értéket a megtérülő összegre csökkenti, ami az instrumentum eredeti effektív kamatlábával diszkontált becsült jövőbeli cash flow. A továbbiakban a diszkont visszafordulásából adódó különbözet kamatbevételként jelenik meg. Az értékvesztett kölcsönökből és követelésekből származó kamatbevétel az eredeti effektív kamatláb alkalmazásával kerül megjelenítésre. 1p119 2.27 Osztalékbevétel Az osztalékbevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra. 1p119 2.28 Lízingek 17p33,SIC-15p5 A lízing azon típusa, amelynél a tulajdonlással járó kockázatok és haszon jelentős része a lízingbeadónál marad, operatív lízingként kerül elszámolásra. Az operatív lízing keretein belül teljesített kifizetések (a lízingbeadótól kapott ösztönzők levonása után) a lízing futamideje alatt lineárisan az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. 17p27 A Csoport ingatlanokat, gépeket és berendezéseket lízingel. Azok az ingatlan-, gép- és berendezés lízingek, amelyeknél lényegében minden kockázat és haszon a Csoportra átruházásra kerül, a pénzügyi lízingek között kerülnek elszámolásra. A pénzügyi lízing ügyletek a lízing kezdetekor aktiválásra kerülnek a lízingelt eszköz valós értéke és a minimális lízingdíjak jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken. 17p20,17p27 Minden kifizetett lízingdíj tőkére (kötelezettség) és kamatra (költség) kerül felosztásra. A kapcsolódó (kamatköltségeket nem tartalmazó) kötelezettségeket a Csoport az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatja be. A finanszírozási díj kamat része az eredményben minden időszakban a fennálló lízingkötelezettségre számított állandó kamatlábbal kerül elszámolásra. A pénzügyi lízing keretében megszerzett ingatlanokra, gépekre és berendezésekre értékcsökkenés kerül elszámolásra az eszköz hasznos élettartama és a haszonbérlet időtartama közüli a rövidebb időszak figyelembe vételével. 1p119 2.29 Osztalékfizetés 10p12 A Társaság részvényeseinek fizetendő osztalékot a Csoport a pénzügyi beszámolójában kötelezettségként mutatja ki abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták. 42

Magyarázatok – A jelentős számviteli politikák összefoglalója Az IFRS-eknek való megfelelésre vonatkozó kijelentés 1p16 1. A társaságok a kiegészítő mellékletben kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést tesznek arról, hogy éves beszámolójuk és kiegészítő mellékletük az IFRS-eknek megfelel. Az éves beszámoló és a kiegészítő melléklet csak abban az esetben felel meg az IFRS-eknek, ha az IFRS-ek valamennyi előírását teljesíti. 2. Ha egy társaság a kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést csak: (a) az anyavállalat éves beszámolójára és kiegészítő mellékletére, vagy (b) a konszolidált éves beszámolóra és kiegészítő mellékletre vonatkozóan tud tenni, egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy a megfelelőség melyik éves beszámolóra és kiegészítő mellékletre vonatkozik. A számviteli politikák összefoglalója 3. A számviteli politikák összefoglalója az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: 1p117(a) (a) az éves beszámoló elkészítése során alkalmazott értékelési alapelv(ek); és 1p117(b) (b) az éves beszámoló megértése szempontjából releváns egyéb számviteli politikák. 1p116 4. Az összefoglaló az éves beszámoló különálló részét képezheti. 1p119 5. Azt, hogy egy adott számviteli politikát közzé kell-e tenni, a vezetésnek az alapján kell eldöntenie, hogy a közzététel segítené-e a beszámoló felhasználóit annak megértésében, hogy az adott ügyletnek, eseménynek, körülménynek milyen hatása van a Csoport pénzügyi teljesítményére, vagyonára. Számos IFRS konkrétan előírja adott számviteli politikák közzétételét, beleértve annak feltüntetését, hogy a vezetés a megengedett különböző politikák közül melyiket választotta. Az IAS 16 „Ingatlanok, gépek és berendezések” című standard például előírja az ingatlanok, gépek és berendezések csoportjaira vonatkozó értékelési alapelvek közzétételét. A számviteli politikák változásai Az IFRS kezdeti alkalmazása 8p28 6. Ha egy IFRS kezdeti alkalmazása: (a) hatással van a tárgyidőszakra vagy bármely korábbi időszakra; (b) hatással lenne bármely időszakra, de a módosítás összegét nem lehet meghatározni; vagy (c) hatással lehet a jövőbeli időszakokra, a társaságoknak közzé kell tenniük: (i) az adott IFRS címét; (ii) adott esetben azt, hogy a számviteli politika módosítása a standard átmeneti rendelkezései szerint történt; (iii) a számviteli politika módosításának jellegét; (iv) adott esetben az átmeneti rendelkezések leírását; (v) adott esetben azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek kihatással lehetnek a jövőbeni időszakokra; (vi) amennyiben kivitelezhető, a tárgyidőszakra és minden bemutatott korábbi időszakra a módosítás összegét: • a pénzügyi kimutatások valamennyi érintett sorára vonatkozóan; • ha a társaságra vonatkozik az IAS 33 „Egy részvényre jutó eredmény” című standard, az egy részvényre jutó eredmény alap és hígított értékére vonatkozóan; (vii) amennyiben kivitelezhető, a bemutatott időszakokat megelőző időszakokra eső módosítások összegét; valamint

43

(viii) amennyiben az IAS 8 „Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” című standard 19(a) vagy (b) bekezdéseiben előírt visszamenőleges alkalmazás valamely korábbi időszakra vagy a bemutatott időszakokat megelőző időszakokra vonatkozóan kivitelezhetetlen, azon körülményeket, amelyek ehhez a helyzethez vezettek, valamint annak leírását, hogy a számviteli politika változása hogyan és mely időponttól került alkalmazásra. A későbbi időszakokra vonatkozó éves beszámolókban nem szükséges megismételni ezeket a közzétételeket. A számviteli politikák önkéntes módosítása 8p29 7. Ha a számviteli politika önkéntes módosítása: (a) hatással van a tárgyidőszakra vagy bármely korábbi időszakra, (b) hatással lenne a tárgyidőszakra vagy bármely korábbi időszakra, de a módosítás összegét nem lehet meghatározni; vagy (c) hatással lehet a jövőbeli időszakokra, a társaságoknak közzé kell tenniük: (i) a számviteli politika módosításának jellegét; (ii) azt, hogy az új számviteli politika alkalmazása miért biztosít megbízhatóbb és relevánsabb információt; (iii) amennyiben kivitelezhető, a tárgyidőszakra és minden bemutatott korábbi időszakra a módosítás összegét: • a pénzügyi kimutatások valamennyi érintett sorára vonatkozóan; és • ha a társaságra vonatkozik az IAS 33 standard, az egy részvényre jutó eredmény alap és hígított értékére vonatkozóan; (iv) amennyiben kivitelezhető, a bemutatott időszakokat megelőző időszakokra eső módosítások összegét; valamint (v) amennyiben a visszamenőleges alkalmazás valamely korábbi időszakra vagy a bemutatott időszakokat megelőző időszakokra vonatkozóan kivitelezhetetlen, azon körülményeket, amelyek ehhez a helyzethez vezettek, valamint annak leírását, hogy a számviteli politika változása hogyan és mikortól került alkalmazásra. A későbbi időszakokra vonatkozó éves beszámolókban nem szükséges megismételni ezeket a közzétételeket. Évközi időszakokban történt változások 1p112(c) 8. Az IFRS-ek szerint jelenleg már nem kötelező, hogy a társaságok közzétegyék a számviteli politika utolsó évközi időszakban történt módosításának az aktuális éves beszámolási időszak előző évközi időszakára vonatkozó pénzügyi beszámolóra gyakorolt hatását. Azonban amennyiben az előző évközi beszámolási időszakokra gyakorolt hatás jelentős, a társaságoknak mérlegelniük kell annak bemutatását. Kiadott, de még nem hatályos IFRS-ek 8p30 9. Ha a társaság egy már kiadott, de még nem hatályos új standardot még nem alkalmaz, közzé kell tennie: (a) ezt a tényt; és (b) azokat az ismert vagy ésszerűen megbecsülhető információkat, amelyek relevánsak annak megítélésében, hogy az új standard alkalmazása a kezdeti alkalmazás időszakában milyen hatással lesz a társaság éves beszámolójára. 8p31 10. A társaság mérlegelés alapján közzéteheti: (a) az új IFRS címét; (b) a számviteli politika közeljövőben történő módosításának vagy módosításainak jellegét; (c) azt az időpontot, amikorra az új IFRS alkalmazása követelmény; (d) azt az időpontot, amikortól a standardot kezdetben alkalmazni tervezi; valamint 44

(i) azt, hogy az IFRS kezdeti alkalmazása várhatóan milyen hatást gyakorol a társaság éves beszámolójára, (ii) vagy ha ez a hatás nem ismert vagy ésszerűen nem becsülhető meg, egy erre vonatkozó kijelentést. 11. Véleményünk szerint a fenti közzétételek olyan standardokra vagy értelmezésekre vonatkozóan nem szükségesek, amelyek egyértelműen nem vonatkoznak a társaságra (pl. iparág-specifikus standardok) vagy amelyek várhatóan nem gyakorolnak lényeges hatást a társaságra. Ehelyett olyan fejleményeket kell közzétenni, amelyek a társaság szempontjából jelentősek vagy azok lehetnek. A vezetésnek kell megítélnie, hogy egy standard várhatóan lényeges hatással lesz-e a társaságra. A lényegesség megítélésénél figyelembe kell venni a korábbi tranzakciókra és a pénzügyi helyzetre valamint az ésszerűen előrelátható jövőbeli tranzakciókra gyakorolt hatást. Azon jövőben hatályba lépő standardok esetében, amelyek tartalmaznak olyan lehetőséget, amely kihatással lehet a társaságra, a társaságoknak közzé kell tenniük, hogy a vezetés szerint a társaság élni fog-e ezen lehetőséggel. Az IFRS GAAP Nyrt. éves beszámolójában nem szereplő közzétételek a) Az IFRS GAAP Nyrt. nem minősül első IFRS alkalmazónak, ezért nem vonatkoznak rá az IFRS 1 „A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása” című szabvány. Itt jegyezzük meg, hogy első alkalmazás esetén az IFRS 1 számos speciális, további közzétételt ír elő, melyet jelen illusztratív beszámoló nem tartalmaz. A témában további útmutatással szolgál a PwC „IFRS Manual of Accounting” című kiadványa, illetve az erről a témáról, illetve az egyéb, a magyar számviteli szabályok és az IFRS-ek közötti különbségről a PwC „IFRS- U.S.GAAPMagyar számviteli különbségek” c. kiadványban olvashat részletesen. b) Az IAS 29 „Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban” és az IFRS 6 „Az ásványkincsek feltárása és felmérése” című standardokkal kapcsolatos közzétételeket lásd a PricewaterhouseCoopers 2013. évi IFRS kiegészítő melléklet közzététel-ellenőrző listájában.

45

3 Pénzügyi kockázatkezelés 3.1 Pénzügyi kockázati tényezők IFRS7p31 A Csoport tevékenységei által az alábbi pénzügyi kockázatoknak van kitéve: piaci kockázat (beleértve az árfolyamkockázatot, a valós érték kamatkockázatot, a cash flow kamatkockázatot és az árkockázatot), hitelezési kockázat és likviditási kockázat. A Csoport átfogó kockázatkezelési programja a pénzügyi piacok kiszámíthatatlanságára összpontosít és annak a Csoport pénzügyi tevékenységére gyakorolt potenciális negatív hatásait igyekszik minimalizálni. A Csoport bizonyos kockázati kitettségek fedezésére származékos pénzügyi instrumentumokat használ. A kockázatkezelést a központi treasury (Csoport treasury) osztály végzi az igazgatóság által jóváhagyott szabályzatok alapján. A Csoport treasury osztály a Csoport működési egységeivel szorosan együttműködve azonosítja, értékeli és fedezi a pénzügyi kockázatokat. Az igazgatóság írásos átfogó kockázatkezelési alapelveket valamint az egyes területeket, mint pl. az árfolyamkockázatra, a kamatlábkockázatra, a hitelezési kockázatra, a származékos és nem származékos pénzügyi instrumentumok használatára valamint a likviditástöbblet befektetésére vonatkozó szabályzatokat határoz meg. (a) Piaci kockázat (i) Árfolyamkockázat IFRS7p33(a) A Csoport külföldi devizában is folytat tevékenységet, ami magában hordozza a devizaárfolyamok, különösen az amerikai dollár és az angol font árfolyamának változásából adódó kockázatot. Árfolyamkockázat jövőbeli kereskedelmi tranzakciókból, a mérlegben megjelenített eszközökből és kötelezettségekből, valamint külföldi tevékenységekben lévő nettó befektetésekből keletkezhet. IFRS7p33(b), IFRS7p22(c) A vezetés által kiadott szabályzat értelmében a Csoportvállalatoknak maguknak kell kezelniük a funkcionális pénznemükkel szemben fennálló árfolyamkockázatot. A Csoportvállalatoknak a teljes árfolyamkockázatukat a Csoport treasury osztályon keresztül kell fedezniük. A jövőbeli kereskedelmi tranzakciókból valamint a megjelenített eszközökből és kötelezettségekből származó árfolyamkockázat kezelésére a Csoportvállalatok határidős szerződéseket kötnek a Csoport treasury osztállyal. Árfolyamkockázat abban az esetben merül fel, ha a jövőbeli kereskedelmi tranzakciók valamint a megjelenített eszközökből és kötelezettségek a társaság funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben vannak nyilvántartva. IFRS7p22(c) A Csoport treasury osztály kockázatkezelési szabályzata minden főbb pénznemben az elkövetkező 12 hónap során várható cash flow-k 75-100 %-ára (főként export értékesítésekre és készletbeszerzésre) vonatkozóan írja elő fedezeti ügyletek kötését. Az egyes főbb pénznemekben az előre jelzett értékesítések körülbelül 90%-a (2012-ben 95%-a) minősül a fedezeti elszámolás szempontjából „nagy valószínűségű” előre jelzett tranzakciónak. IFRS7p33(a)(b), IFRS7 p22(c) A Csoport rendelkezik külföldi tevékenységekben befektetésekkel, amelyek nettó eszközei árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A Csoport a külföldi tevékenységeinek nettó eszközeiből származó árfolyamkockázatot elsősorban az adott devizában nyilvántartott kölcsönökkel kezeli. IFRS7p40, IFRS7IG36 Ha a Csoport funkcionális pénzneme a 2013. december 31-én érvényes árfolyamok alapján 10%-kal gyengült/erősödött volna az amerikai dollárral szemben minden egyéb változó azonos értéke mellett, a tárgyévi adózott eredmény 362 C-vel (2012-ben 51 C-vel) lett volna magasabb/alacsonyabb, ami főként az amerikai dollárban nyilvántartott vevőkövetelések, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a hitelviszonyt megtestesítő értékesíthető értékpapírok árfolyamnyereségéből/-veszteségéből és az amerikai dollárban nyilvántartott kölcsönök árfolyamnyereségéből/-veszteségéből adódik. Az eredmény az amerikai dollárban nyilvántartott kölcsönök megnövekedett összege miatt 2013-ban érzékenyebben reagál a pénznem/amerikai dollár árfolyamváltozására, mint 2012-ben. Hasonlóképpen a saját tőkére gyakorolt hatás is 6 850 C-vel (2012-ben 6 650 C-vel) lett volna magasabb/alacsonyabb az amerikai dollárban nyilvántartott cash flow fedezeti ügyletek mennyiségének növekedése miatt. 46

Ha a Csoport funkcionális pénzneme a 2013. december 31-én érvényes árfolyamok alapján 5%-kal gyengült/erősödött volna az angol fonttal szemben minden egyéb változó azonos értéke mellett, a tárgyévi adózott eredmény 135 C-vel (2012-ben 172 C-vel) lett volna alacsonyabb/magasabb, ami főként az angol fontban nyilvántartott vevőkövetelések, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a hitelviszonyt megtestesítő értékesíthető értékpapírok árfolyamnyereségéből/-veszteségéből és az angol fontban nyilvántartott kölcsönök árfolyamnyereségéből/-veszteségéből adódik. (ii) Árkockázat IFRS7p33(a)(b) A Csoport a konszolidált mérlegben értékesíthetőnek vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek minősített befektetései miatt tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos árkockázatnak van kitéve. A Csoportnak nincs tőzsdei árukkal kapcsolatos árkockázata. A Csoport a tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírokban lévő befektetésekből származó árkockázat kezelése érdekében portfólióját diverzifikálja. A portfólió diverzifikálása a Csoport által meghatározott korlátok figyelembevételével történik. A Csoport más nyilvánosan működő társaságokban lévő tőkerészesedései a DAX, a Dow Jones és a londoni FTSE 100 tőzsdeindexekben szerepelnek. IFRS7p40,IFRS7IG36 Az alábbi táblázat a három tőzsdeindex növekedésének/csökkenésének a Csoport tárgyévi adózott eredményére és a saját tőkére gyakorolt hatását foglalja össze. Az elemzés azon a feltételezésen alapul, hogy a tőzsdeindexek 5%-kal nőttek/csökkentek minden egyéb változó azonos értéke mellett és a Csoport valamennyi tőkeinstrumentumának értéke az indexhez viszonyított múltbeli értékének megfelelően változott: Az adózott eredményre A saját tőke egyéb elemeire gyakorolt hatás C-ben gyakorolt hatás C-ben 2013

2012

2013

2012

Dax

200

120

290

290

Dow Jones

150

120

200

70

FTSE 100 UK

60

30

160

150

Index

A tárgyévi adózott eredmény az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírokon elért nyereségek/veszteségek eredményeként növekedne/csökkenne. A saját tőke egyéb elemei a tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékesíthető értékpapírokon elért nyereségek/ veszteségek eredményeként növekednének/csökkennének. (iii) Cash flow és valós érték kamatkockázat IFRS7p33(a)(b),IFRSp22(c) A Csoport kamatkockázata hosszú lejáratú hitelekből adódik. A Csoport a változó kamatozású hitelek miatt cash flow kamatkockázatnak van kitéve, amit részben ellensúlyoznak a változó kamatozású pénzeszközök. A Csoport a fix kamatozású hitelek miatt valós érték kamatkockázatnak van kitéve. A Csoport szabályzatai a hitelek kb. 60%-ának fix kamatozású instrumentumokban tartását írják elő. 2013-ban és 2012-ben a Csoport a funkcionális pénznemében, illetve angol fontban nyilvántartott változó kamatozású hitelekkel rendelkezett. IFRS7p22(b)(c) A Csoport kamatkockázati kitettségét dinamikusan elemzi. Ennek során különböző forgatókönyveket szimulál a refinanszírozás, a meglévő pozíciók megújítása, az alternatív finanszírozás és a fedezeti ügyletek figyelembevételével. A Csoport ezen forgatókönyvek alapján számítja ki a meghatározott kamatlábmozgások eredményre gyakorolt hatását. A Csoport az egyes szimulációkban minden pénznem vonatkozásában azonos kamatlábmozgást vesz figyelembe. A forgatókönyvek csak a főbb kamatozó pozíciókat képviselő kötelezettségekre kerülnek kidolgozásra. 47

Az elvégzett szimulációk alapján egy 0,1%-os mozgás maximum 41 C-vel (2012-ben 37 C-vel) növelné meg illetve 34 C-vel (2012-ben 29 C-vel) csökkentené az adózott eredményt. A szimuláció negyedévente kerül elvégzésre annak ellenőrzése érdekében, hogy a maximális potenciális veszteség a vezetés által meghatározott határon belül marad. IFRS7p22(b)(c) A Csoport a különböző forgatókönyvek alapján a cash flow kamatkockázatát változót fixre váltó kamat swap ügyletekkel kezeli. Ezeknek a kamat swap ügyleteknek az a gazdasági hatása, hogy a változó kamatozású hiteleket fix kamatozásúra váltják. A Csoport általában változó kamatozású hosszú lejáratú hiteleket vesz fel és azokat swap ügyletekkel olyan fix kamatozású hitelekre váltja, amelyek kamatai alacsonyabbak, mint ha a Csoport eredetileg fix kamatozású hitelt vett volna fel. A kamat swapok esetében a Csoport egyéb felekkel olyan megállapodásokat köt, amelyek értelmében a fix szerződéses kamatlábak és a változó kamatösszegek közötti, a megállapodott névleges összegek alapján számított különbözet bizonyos időközönként (elsősorban negyedévente) elszámolásra kerül. IFRS7p22(b)(c) A Csoport alkalmanként fixet változóra váltó kamat swap ügyleteket is köt a fix kamatozású hitelek 60%-os célkitűzést meghaladó mértékéből eredő valós érték kamatkockázat fedezésére. IFRS7p40,IFRS7IG36 Ha 2013. december 31-én a funkcionális pénznemben nyilvántartott hitelek kamatlábai 10 bázisponttal magasabbak/alacsonyabbak lettek volna minden egyéb változó azonos értéke mellett, a tárgyévi adózott eredmény 22 C-vel (2012-ben 21 C-vel) lett volna alacsonyabb/magasabb, ami főként a változó kamatozású hitelek magasabb/alacsonyabb kamatköltségéből adódik; a saját tőke többi eleme 5 C-vel (2012-ben 3 C-vel) lett volna alacsonyabb/magasabb főként az értékesíthető fix kamatozású pénzügyi eszközök valós értékének csökkenése/növekedése miatt. Ha 2013. december 31-én az angol fontban nyilvántartott hitelek ezen időpontban érvényes kamatlábai 0,5%-kal magasabbak/alacsonyabbak lettek volna minden egyéb változó azonos értéke mellett, a tárgyévi adózott eredmény 57 C-vel (2012-ben 38 C-vel) lett volna alacsonyabb/magasabb, ami főként a változó kamatozású hitelek magasabb/alacsonyabb kamatköltségéből adódik; a saját tőke többi eleme 6 C-vel (2012-ben 4 C-vel) lett volna alacsonyabb/magasabb, ami főként az értékesíthető fix kamatozású pénzügyi eszközök valós értékének csökkenéséből/növekedéséből adódik. (b) Hitelezési kockázat IFRS7p33(a)(b),IFRS7p34(a) A hitelezési kockázat kezelése a követelésegyenlegekhez kapcsolódó hitelezési kockázat kivételével Csoportszinten történik. A helyi társaságok feladata, hogy a szokásos fizetési és szállítási feltételek felajánlását megelőzően az új ügyfeleikkel kapcsolatban felmerülő hitelezési kockázatot kezeljék és elemezzék. Hitelezési kockázat pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből, származékos pénzügyi instrumentumokból, bankoknál és pénzintézeteknél elhelyezett betétekből, valamint a nagy- és kiskereskedelmi vevőkkel szembeni hitelezési kitettségekből származik, beleértve a kinnlévőségeket és azokat a tranzakciókat, amelyekre a társaság kötelezettséget vállalt. Bankok és pénzintézetek esetében csak a független hitelminősítő által legalább „A” osztályba sorolt felek fogadhatók el. A nagykereskedelmi vevők független minősítése is ez alapján történik. Ha független hitelminősítő nem kerül bevonásra, a vevő hitelképességét a pénzügyi helyzet, a múltbéli tapasztalatok és az egyéb tényezők figyelembevételével a kockázatkezelési osztály határozza meg. Az egyéni kockázati korlátok belső vagy külső minősítések alapján, az igazgatóság által meghatározott korlátoknak megfelelően kerülnek megállapításra. A Csoport a hitelkeretek felhasználását rendszeresen figyelemmel kíséri. A kiskereskedelmi vevők készpénzben vagy hitelkártyával fizetnek vásárlásaikért. A hitelezési kockázattal kapcsolatos további közzétételeket lásd a 17.(b) és 20. megjegyzésekben. A beszámolási időszak alatt hitelkeret-túllépés nem történt és a vezetés szerint ezen felek nem teljesítéséből nem várható veszteség.

48

(c) Likviditási kockázat IFRS7p33(a),(b),IFRS7p34(a) A cash flow előrejelzést a Csoport működési egységei végzik. Az előrejelzéseket a Csoport pénzügyi szervezete összesíti. A pénzügyi szervezet figyelemmel kíséri a Csoport likviditási követelményeinek teljesítésére vonatkozó gördülő előrejelzéseket a működéshez szükséges megfelelő pénzeszköz állomány biztosítása érdekében, miközben a le nem hívott hitelkeretek (28. megjegyzés) vonatkozásában mindenkor elegendő mozgásteret tart fenn annak érdekében, hogy a Csoport ne lépje túl hitelkereteit, illetve (adott esetben) teljesíteni tudja a mutatószámokat. Ezek az előrejelzések figyelembe veszik a Csoport pénzügyi terveit, a szerződésben rögzített mutatószámok betartását, a mérlegadatokon alapuló belső mutatók célértékeit, valamint adott esetben a külső szabályozói vagy jogi előírásokat, például a pénznemre vonatkozó korlátozásokat. IFRS7p33(a),(b),IFR- A működési egységek a működőtőke-menedzsmenthez szükséges szinten felS7p39(c),IFRS7B11E ül jelentkező készpénz többletet a Csoport treasury felé utalják át. A Csoport treasury a készpénz többletet kamatozó folyószámlákba, lekötött betétekbe, pénzpiaci betétekbe és piacképes értékpapírokba fekteti be, melynek során megfelelő lejáratú vagy a fent említett előrejelzésekkel meghatározott mozgástérhez elegendő likviditást biztosító instrumentumokat választ. A fordulónapon a Csoport pénzpiaci alapokban 6 312 C (2012-ben 934 C), egyéb likvid eszközökben 321 C (2012-ben 1 400 C) befektetéssel rendelkezett, amelyek várhatóan rövid időn belül a likviditási kockázat kezelését szolgáló pénzbeáramlást eredményeznek.

2013. december 31-én

3 hónapnál rövidebb lejáratú

3 hónap és 1 év közötti lejáratú[2]

1 és 2 év közötti lejáratú[2]

2 és 5 év közötti lejáratú[2]

5 éven túli lejáratú[2]

Hitelek/kölcsönök (kivéve a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségeket)

2 112

11 384

25 002

71 457

38 050

Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek

639

2 110

1 573

4 719

2 063

Kereskedési céllal tartott és nettó elszámolású pénzügyi instrumentumok (kamat swap ügyletek)

280

-

10

116

41

12 543

3 125

-

-

-

21

-

-

-

-

Hitelek/kölcsönök (kivéve a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségeket)

4 061

12 197

11 575

58 679

38 103


697

2 506

1 790

5 370

2 891

Kereskedési céllal tartott és nettó elszámolású pénzügyi instrumentumok (kamat swap ügyletek)

317

-

15

81

50

9 214

2 304

-

-

-

10

-

-

-

-

Szállítók és egyéb kötelezettségek [3] Pénzügyi garanciaszerződések 2012. december 31-én

Szállítók és egyéb kötelezettségek [3] Pénzügyi garanciaszerződések

[2] A bemutatott lejárati kategóriákat a standard nem írja elő kötelezően, erre vonatkozóan inkább a vezetés hoz döntést az üzletvitel alapján. A társaságoknak elegendő számú, megfelelő részletességű időkategóriát kell szerepeltetniük annak érdekében, hogy a felhasználók megérthessék a társaság likviditási helyzetét. [3] A lejárati elemzés csak a pénzügyi instrumentumokra vonatkozik, ezért nem tartalmazza a nem pénzügyi kötelezettségeket. 49

IFRS7p39(a)(b) A fenti táblázat a Csoport nem származékos pénzügyi kötelezettségeinek és nettó elszámolású származékos pénzügyi kötelezettségeinek megfelelő lejárati Csoportok szerinti elemzését tartalmazza a mérlegfordulónapon a szerződéses lejáratig hátralévő időszak alapján. A származékos pénzügyi kötelezettségek akkor szerepelnek az elemzésben, ha szerződéses lejáratuk ismerete a cash flow-k ütemezésének megértéséhez szükséges. A táblázatban szereplő összegek a szerződéses, nem diszkontált cash flow-kat jelentik.[1] IFRS7 A társaság a 2013-ban a „2 és 5 év közötti lejáratú” idősávban közzétett 71 B10A(a) 457 C összegű kölcsönökből/hitelekből 40 000 C visszafizetését tervezi 2014. első negyedévében (2012-ben nulla). IFRS7 A Csoport kereskedési célú portfólióba tartozó, negatív valós értékkel renp39(b) delkező származékos instrumentumai 268 C (2012-ben 298 C) valós értéken szerepelnek a három hónapnál rövidebb lejáratú kategóriában. Ennek az oka, hogy a szerződéses lejáratok ismerete nem szükséges a cash flow-k ütemezésének megértéséhez. A Csoport ezeket a szerződéseket nem a lejárat, hanem a nettó valós érték alapján kezeli. A nettó elszámolású származékos ügyletek a Csoport által a kamatkockázat kezelésére használt kamat swap ügyleteket foglalják magukban. IFRS7 A Csoport valamennyi nem kereskedési céllal tartott, bruttó elszámolású p39(b) származékos pénzügyi instrumentuma fedezeti kapcsolatban áll és elszámolásuk a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül esedékes. Ezek a szerződések 78 756 C (2012-ben 83 077 C) nem diszkontált szerződéses pénzbeáramlással és 78 241 C (2012-ben 83 366 C) nem diszkontált szerződéses pénzkiáramlással járnak. 1p134,1p135,IG10 3.2 A tőke kezelése A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A Csoport a tőkeszerkezet fenntartása vagy korrigálása érdekében módosíthatja a tulajdonosoknak kifizetett osztalék összegét, tőkét fizethet vissza a tulajdonosoknak illetve az adósságállomány csökkentése érdekében új részvényeket bocsáthat ki vagy eszközöket adhat el. A vezetés megerősíti, hogy a Csoport valamennyi konszolidált vállalata megfelel a rá érvényes jogszabályi tőkekövetelményeknek. A magyar anyavállalat ennek értékelése során a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény előírásait követi figyelemmel.13 Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a „nettó adósságállomány” és a „tőke összesen” hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállományt a Csoport úgy számítja ki, hogy a kölcsönök/hitelek összesen sorból (beleértve a konszolidált mérlegben szereplő „rövid és hosszú lejáratú kölcsönöket/hiteleket”) levonja a pénz és pénzeszköz-egyenértékeseket. A „tőke összesen” a konszolidált mérlegben szereplő „saját tőke” nettó adósságállománnyal növelt összege.

[1] IFRS7 p39(a)(b) A táblázatban szereplő összegek a szerződéses nem diszkontált cash flow-kat jelentik, a kereskedési célú származékos ügyleteket kivéve, amelyek valós értéken szerepelnek (lásd lentebb). Ezek az összegek ezért nem egyeznek a mérlegben közzétett összegekkel (kivételt jelentenek a rövid lejáratú kötelezettségek, mivel ezeket a Csoport nem diszkontálja). A társaságok a táblázatot döntésük szerint a mérlegadatoknak megfelelő egyeztető oszloppal és végös�szeggel egészíthetik ki. 13 Itt jegyezzük meg, hogy 2014. március 15-étől a gazdasági társaságokkal kapcsolatos általános érvényű jogszabályokat már nem a 2006. évi IV. törvény, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza, így az átmeneti szabályozásnak megfelelően módosítani szükséges a társaságoknak ezt a közzétételt. 50

2013-ban a Csoport stratégiai célja - a 2012. évi stratégiai céllal egyezően - az eladósodottsági ráta 40%-50% közötti sávban tartása valamint a „BB” hitelbesorolás megtartása volt. A Csoport a „BB” hitelbesorolást a teljes időszakban megtartotta. Az eladósodottsági ráta 2013. és 2012. december 31-én: 2013

2012

Kölcsönök/hitelek összesen (29. megjegyzés)

126 837

114 604

Mínusz: pénz és pénzeszközegyenértékesek (23. megjegyzés)

(17 928)

(34 062)

Nettó adósságállomány

108 909

80 542


136 594

92 439

Tőke összesen

245 503

172 981

44%

47%

Az idegen tőke aránya

Az eladósodottsági ráta 2013. évi csökkenése elsősorban egy leányvállalat felvásárlásáért fizetett ellenérték részeként végrehajtott részvénykibocsátásnak volt köszönhető (16. és 37. megjegyzések). 3.3 Valós érték becslése Az alábbi táblázat a valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok értékelési módszerenként történő elemzését mutatja be. A különböző szintek a következőképpen kerültek meghatározásra: IFRS13p76 • Azonos eszközök, illetve kötelezettségek aktív piacain jegyzett (korrigálatlan) árak (1. szint). IFRS13p81 • Az eszközökhöz, illetve kötelezettségekhez kapcsolódó megfigyelhető alapadatok – az 1. szintnél alkalmazott jegyzett árakat figyelmen kívül hagyva –, akár közvetlenül (mint árak), akár közvetett módon (az árakból származtatva) (2. szint). IFRS13p86 • Nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló alapadatok (piacon nem megfigyelhető alapadatok) az egyes eszközök, illetve kötelezettségek értékelésekor (3. szint). IFRS13p93(b) Az alábbi táblázat a Csoport 2013. december 31-én valós értéken értékelt pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit tartalmazza. A valós értéken értékelt telkek és épületekkel kapcsolatos közzétételeket lásd a 15. megjegyzésben, a valós értéken értékelt, értékesítési célra tartott elidegenítési Csoportokra vonatkozó közzétételeket lásd a 24. megjegyzésben.

51

Eszközök

1. szint

2. szint

3. szint Összesen

-

250

111

361

– Ingatlanszektor

8 522

-

-

8 522

– Kiskereskedelmi szektor

3 298

-

-

3 298

– Kamatláb megállapodások

-

408

-

408

– Devizaügyletek

-

695

-

695

13 369

-

-

13 369

5 366

-

-

5 366

210

-

-

210

78

-

-

78

-

347

-

347


30 843

1 700

111

32 654

Kötelezettségek

1. szint

2. szint

– Devizaügyletek

-

268

-

268

Függő ellenérték

-

-

1 500

1 500


-

147

-

147

– Devizaügyletek

-

180

-

180


-

595

1 500

2 095

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kereskedési célú származékos ügyletek – Devizaügyletek Kereskedési célú értékpapírok

Fedezeti célú származékos ügyletek

Értékesíthető pénzügyi eszközök Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok – Ingatlanszektor – Kiskereskedelmi szektor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések – Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Elsőbbségi részvények – Fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3. szint Összesen

Az eredménnyel szemben valós értéken elszámolt pénzügyi kötelezettségek Kereskedési célú származékos ügyletek


Az alábbi táblázat a Csoport 2012. december 31-én valós értéken értékelt eszközeit és kötelezettségeit tartalmazza. Eszközök

1. szint

2. szint

3. szint

Összesen

-

321

-

321

– Ingatlanszektor

4 348

-

-

4 348


3 624

-

-

3 624


-

269

-

269

– Devizaügyletek

-

606

-

606

– Ingatlanszektor

8 087

-

-

8 087


6 559

-

-

6 559

– Fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

-

264

-

264


22 618

1 460

-

24 078

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kereskedési célú származékos ügyletek – Devizaügyletek Kereskedési célú értékpapírok


Értékesíthető pénzügyi eszközök Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések

52

Kötelezettségek

1. szint

2. szint

3. szint

Összesen

Az eredménnyel szemben valós értéken elszámolt pénzügyi kötelezettségek Kereskedési célú származékos ügyletek – Devizaügyletek

-

298

-

298


-

132

-

132

– Devizaügyletek

-

317

-

317


-

747

-

747


IFRS 13p93(c) A tárgyév során nem történtek átsorolások az 1. és a 2. szint között. (a) 1. szintű pénzügyi instrumentumok IFRS13 p91 Az aktív piacokon forgalmazott pénzügyi instrumentumok valós értéke a mérlegfordulónapon érvényes jegyzett piaci árakon alapul. Egy piac aktívnak minősül, ha a jegyzett árak tőzsdén, kereskedőn, brókeren, iparági csoporton, árazási szolgáltatón vagy szabályozó hatóságon keresztül könnyen és rendszeresen elérhetők és ezek az árak tényleges és rendszeresen előforduló, szokásos piaci feltételekkel kötött piaci tranzakciókat képviselnek. A Csoport pénzügyi eszközei esetében alkalmazott jegyzett piaci ár az aktuális vételi ár. Ezek az instrumentumok az 1. szintbe tartoznak. Az 1. szintű instrumentumok elsősorban a kereskedési célú értékpapíroknak vagy értékesíthetőnek minősített DAX, FTSE 100 és Dow Jones indexekben szereplő tőkebefektetéseket foglalják magukban. (b) 2. szintű pénzügyi instrumentumok IFRS13p93(d) A Csoport az aktív piacon nem forgalmazott pénzügyi instrumentumok (például a tőzsdén kívüli származékos ügyletek) valós értékét különböző értékelési technikák alkalmazásával határozza meg. Ezek az értékelési technikák a lehető legjobban a megfigyelhető piaci adatokra támaszkodnak (amennyiben ezek elérhetőek), és a lehető legkisebb mértékben hagyatkoznak társaság specifikus becslésekre. Ha egy instrumentum valós értékének meghatározásához szükséges minden lényeges alapadat megfigyelhető, az instrumentum a 2. szintbe tartozik. Ha a lényeges alapadatok közül egy vagy több nem megfigyelhető piaci adatokon alapul, az instrumentum a 3. szintbe tartozik. A pénzügyi instrumentumok értékelésére használt értékelési technikák: •

Azonos instrumentumok jegyzett piaci árai vagy kereskedő által kínált árai;

• A Csoport a kamat swap ügyletek valós értékét a megfigyelhető hozamgörbék alapján becsült jövőbeli cash flow-k jelenértékeként számítja; • A Csoport a határidős devizaügyletek valós értékét a mérlegfordulónapon érvényes forward árfolyamok alapján határozza meg és a kapott értéket a jelenértékre diszkontálja vissza; • A Csoport egyéb technikákkal, mint pl. a diszkontált cash flow elemzéssel, a fennmaradó pénzügyi instrumentumok valós értékét határozza meg. A lent bemutatott bizonyos határidős devizaügyletek kivételével valamennyi ebből származó valós értékre vonatkozó becslés a 2. szintbe tartozik. (c) 3. szintű pénzügyi instrumentumok IFRS13p93(e) Az alábbi táblázat a 3. szintű instrumentumok változásait mutatja a 2013. december 31-én végződött üzleti évben.

53

Üzleti kombinációk függő ellenértéke

Az eredménnyel szemben valós értéken elszámolt, kereskedési céllal tartott származékos ügyletek

-

-

-

Az ABC Csoport felvásárlása

1 000

-

1 000

3. szintre történő átsorolások

-

115

115

500

(4)

496

1 500

111

1 611

Az eredményben a beszámolási időszak végén meglévő egyenlegre az „Egyéb nyereség/veszteség” soron elszámolt összes időszaki nyereség vagy veszteség

500

(4)

496

Az eredményben a beszámolási időszak végén meglévő egyenlegre megjelenített időszaki összes nem realizált nyereség vagy veszteség változása

500

(4)

496

Nyitóegyenleg

Az eredményben elszámolt nyereségek és veszteségek Záró egyenleg IFRS 13p93(e)(i)

IFRS 13p93(f)

Összesen

Az alábbi táblázat a 3. szintű instrumentumok változásait mutatja a 2012. december 31-én végződött üzleti évben. Az eredménnyel szemben valós értéken elszámolt, kereskedési céllal tartott származékos ügyletek

Összesen

62

62

Rendezések

(51)

(51)

Az eredményben elszámolt nyereségek és veszteségek

(11)

(11)

-

-

(11)

(11)

-

-

Nyitóegyenleg

Záró egyenleg IFRS 13p93(e)(i)

IFRS 13p93(f)

Az eredményben a beszámolási időszak végén meglévő egyenlegre az „Egyéb nyereség/veszteség” soron elszámolt összes időszaki nyereség vagy veszteség Az eredményben a beszámolási időszak végén meglévő egyenlegre megjelenített időszaki összes nem realizált nyereség vagy veszteség változása

A függő ellenérték értékelésére vonatkozó közzétételeket lásd a 37. megjegyzésben.

54

IFRS13 p93(h)(i)

A Csoport 2013-ban egy kereskedési céllal tartott határidős devizaügyletet a 2. szintről a 3. szintre sorolt át. Ennek oka, hogy a származékos ügyletben érintett másik félnek jelentős pénzügyi nehézségei támadtak, melynek következtében a diszkontráta a másik féllel kapcsolatos megnövekedett hitelezési kockázat miatt jelentősen emelkedett, melynek alapjául nem megfigyelhető alapadatok szolgálnak.

IFRS13 p93(h)(ii)

A hitel-nemteljesítési arány változásának +/- 5%-os mozgása 20 C-vel módosítaná az eredményt.

3.4 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása (a) Pénzügyi eszközök Az alábbi pénzügyi eszközök képezhetik nettósítás, kötelező érvényű nettó elszámolású megállapodás és hasonló megállapodások tárgyát.

A mérlegben nem nettósított kapcsolódó összegek 2013. december 31-én

Mérlegben szereplő pénzügyi kötelezettségek bruttó értékei

A mérlegben nettósított, megjelenített pénzügyi eszköz

Származékos pénzügyi eszközök

1 939

(475)

1 464

(701)

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek

18 953

(1 025)

17 928

(5 033)

12 895

Vevőkövetelések

18 645

(580)

18 065

(92)

17 973

Összesen

39 537

(2 080)

37 457

(5 826)

31 631


Mérlegben szereplő pénzügyi eszközök bruttó értékei

A mérlegben nettósított, megjelenített pénzügyi kötelezettségek bruttó értékei

Származékos pénzügyi eszközök

1 801

(605)

1 196

(535)


34 927

(865)

34 062

(2 905)

31 157

Vevőkövetelések

17 172

(70)

17 102

(58)

17 044

Összesen

53 900

(1 540)

52 360

(3 498)

48 862

IFRS7p13C

A mérlegben szereplő pénzügyi kötelezettségek nettó értékei

Pénzügyi instrumentumok

A mérlegben szereplő pénz- Pénzügyi instrumenügyi eszközök tumok nettó értékei

Nettó érték

763

Nettó érték

661

55

(b) Pénzügyi kötelezettségek Az alábbi pénzügyi kötelezettségek képezhetik nettósítás, kötelező érvényű nettó elszámolású megállapodás és hasonló megállapodások tárgyát. A mérlegben nem nettósított kapcsolódó összegek IFRS7p13C 2013. december 31-én

Mérlegben szereplő pénzügyi eszközök bruttó értékei

A mérlegben nettósított, meg-jelenített pénzügyi kötelezettségek bruttó értékei

A mérlegben szereplő pénzügyi eszközök nettó értékei

Pénzügyi instruNettó érték mentumok

Származékos pénzügyi kötelezettségek

1 070

(475)

595

(276)

Folyószámlahitelek

3 675

(1 025)

2 650

-

2 650

Szállítói kötelezettségek

9 563

(580)

8 983

(62)

8 921

Összesen

14 308

(2 080)

12 228

(338)


Megjelenített pénzügyi kötelezettségek bruttó értékei

A mérlegben nettósított, Mérlegben szereplő pénzügyi eszközök bruttó értékei

A mérlegben szereplő pénzügyi kötelezettségek nettó értékei

Származékos pénzügyi kötelezettségek

1 352

(605)

747

(182)

Folyószámlahitelek

7 329

(865)

6 464

(2 947)

3 517

Szállítói kötelezettségek

9 565

(70)

9 495

(28)

9 467

Összesen

18 246

(1 540)

16 706

(3 157)

319

11 890

Pénzügyi instruNettó érték mentumok

565

13 549

IFRS7p13C A fenti kötelező érvényű nettó elszámolású megállapodás vagy hasonló megállapodás tárgyát képező pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében a Csoport és a másik fél között létrejött megállapodások az adott pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettó elszámolását abban az esetben teszik lehetővé, ha mindkét fél a nettó elszámolás mellett dönt. Ilyen döntés hiányában a pénzügyi eszközök és kötelezettségek elszámolása bruttó alapon történik. Azonban a nettósítási keret-megállapodás vagy hasonló megállapodás szerződő feleinek a másik fél késedelmes teljesítése esetén lehetősége van az érintett összegek nettó elszámolására. Az egyes megállapodások feltételei szerint késedelmes teljesítés áll fenn, ha valamely fél határidőre nem fizet; ha valamely fél a megállapodás szerinti (nem fizetéssel kapcsolatos) kötelezettségét nem teljesíti és ezt a felszólítást követő 30-60 napon belül nem orvosolja; vagy ha valamely fél fizetésképtelenné válik.

56

Magyarázatok – Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítására vonatkozó közzétételek Az IFRS 7 „Közzétételek - pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása” című standard módosításai további közzétételeket írnak elő annak érdekében, hogy a beszámolók felhasználói értékelni tudják a nettósítási megállapodásoknak a társaság pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásait vagy potenciális hatásait, beleértve a társaság mérlegben szereplő pénzügyi eszközeivel és kötelezettségeivel kapcsolatos nettósítási jogokat. A módosítások minden olyan megjelenített pénzügyi instrumentumra vonatkozóan előírják a közzétételeket, amelyek az IAS 32 standard 42. bekezdése szerint nettósításra kerülnek. Ezek a közzétételek a kötelező érvényű nettó elszámolású megállapodás tárgyát képező megjelenített pénzügyi instrumentumokra is vonatkoznak, függetlenül attól, hogy az IAS 32 standard 42. bekezdése szerint nettósításra kerülnek-e [IFRS7 13A bekezdés, B40]. A módosítások nem tartalmazzák a „nettósítási keret-megállapodás” definícióját, az IAS 32 standard 50. bekezdése azonban a nettósítási keret-megállapodás alábbi jellemzőit sorolja fel: • lehetővé teszi, hogy a megállapodásban szereplő összes pénzügyi instrumentummal kapcsolatban egyetlen nettó teljesítés történjen, amennyiben bármelyik szerződés nem teljesül, vagy megszüntetésre kerül. • pénzügyi intézmények gyakran kötnek ilyen megállapodásokat, hogy ezek segítségével védekezzenek azon veszteségek ellen, amelyek abból származnak, ha a partnerük csőd, vagy más körülmény miatt nem képes teljesíteni kötelezettségeit. • megteremti az egymással szembeni beszámítás jogát, amely csak akkor válik érvényesíthetővé és csak akkor érinti az egyes pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek realizálását és rendezését, ha a nem teljesítés egy meghatározott esete bekövetkezik, vagy a szokásos üzletmenetben nem várt körülmények merülnek fel. Az új nettósítási előírások széles hatóköre miatt ezek a közzétételek nemcsak a pénzintézetek, hanem a vállalatok számára is relevánsak. Az IFRS 7 standard B51. és B52. bekezdései értelmében a társaságok a mennyiségi közzétételeket a pénzügyi instrumentum típusa vagy a másik fél szerint csoportosíthatják. A fenti példa csupán szemlélteti a pénzügyi instrumentum típusa szerinti közzétételeket. Ha a közzétételre másik fél szerinti bontásban kerül sor, a másik fél szerinti teljes összeg szempontjából önmagukban jelentős összegeket elkülönítve kell közzétenni, a többi, önmagában nem jelentős másik fél szerinti összeget pedig egyetlen soron kell összesíteni.

57

Magyarázatok – Pénzügyi kockázatkezelés Pénzügyi instrumentumok bemutatására és közzétételére vonatkozó IFRS IFRS7p3 1. Az IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek” című standard minden beszámolót készítő társaságra és a pénzügyi instrumentumok minden típusára vonatkozik, kivéve: • a leányvállalatokban, társult és közös vállalkozásokban lévő azon részesedéseket, amelyek az IAS 27 „Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások” vagy az IAS 28 „Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” című standardok szerint kerülnek elszámolásra. A társaságoknak azonban az IFRS 7 standardot kell alkalmazniuk azokra a leányvállalatokban, társult és közös vállalkozásokban lévő részesedésekre, amelyek az IAS 27 vagy az IAS 28 standard szerint az IAS 39 „Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés” című standard alapján kerülnek elszámolásra. A társaságoknak az IFRS 7 standardot kell alkalmazniuk a leányvállalatokban, társult és közös vállalkozásokban lévő részesedésekkel kapcsolatos valamennyi származékos ügyletre, kivéve, ha a származékos ügylet megfelel a tőkeinstrumentum IAS 32 standard szerinti definíciójának. • a munkaadók munkavállalói juttatási programok alapján fennálló jogait és kötelezettségeit, amelyekre az IAS 19 „Munkavállalói juttatások” című standard vonatkozik. • az IFRS 4 „Biztosítási szerződések” című standard definíciójának megfelelő biztosítási szerződéseket. Az IFRS 7 standard azonban a biztosítási szerződésekbe beágyazott származékos ügyletekre is vonatkozik, ha az IAS 39 standard a társaságok számára azok elkülönített elszámolását írja elő. A standard pénzügyi garanciaszerződésekre is vonatkozik, ha a kibocsátó az IAS 39 standardot alkalmazza a szerződések megjelenítésére és értékelésére. • azokat a részvényalapú kifizetésekhez kötődő pénzügyi instrumentumokat, szerződéseket és kötelezettségeket, amelyekre az IFRS 2 „Részvényalapú kifizetés” című standard vonatkozik, kivéve az IAS 39 standard 5-7. bekezdéseinek hatálya alá tartozó szerződéseket, amelyeket az IFRS 7 standard szerint kell közzétenni. • 2009. január 1-től azokat az értékesíthető pénzügyi instrumentumokat, amelyeket a (módosított) IAS 32 standard 16A és 16B vagy 16C és 16D bekezdései szerint tőkeinstrumentumnak kell minősíteni. Anyavállalat közzétételei IFRS7 2. Az IFRS 7 standardban foglalt valamennyi közzétételi követelmény adott esetben az anyavállalatra és a konszolidált társaságra is vonatkozik. Az IFRS 7 nem tartotta meg az anyavállalatok közzététel alóli mentességét, amire az IAS 30 „Közzétételek a bankok és hasonló pénzügyi intézmények pénzügyi kimutatásaiban” című és az IAS 32 standard korábban lehetőséget biztosított. Pénzügyi instrumentumok kategóriái IFRS7p6, B1-B3 3. Azokban az esetekben, amelyekben az IFRS 7 a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti közzétételét írja elő, a társaságnak a közzétett információ jellegének megfelelő és a pénzügyi instrumentumok jellemzőit figyelembe vevő kategóriákba kell sorolnia a pénzügyi instrumentumait. A társaságoknak elegendő információt kell megadniuk ahhoz, hogy lehetővé váljon a mérlegben szereplő sorokkal való egyeztetés. A pénzügyi instrumentumok kategóriáival és az előírt közzétételek részletességével kapcsolatban az IFRS 7 standard B melléklete nyújt útmutatást.

58

Bemutatás részletességének és a feltételezéseknek a kiválasztása - információk a vezetőség szemüvegén keresztül IFRS7 p34(a) 4. A társaságok pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos közzétételeknek a vezető döntéshozók számára szolgáltatott információkat kell tükrözniük. A társaságok közzétételei, azok részletessége és az azokhoz kiindulásként használt feltételezések társaságonként igen eltérőek. A jelen illusztratív beszámolóban szereplő közzétételek a közzétett információknak csak egy példáját jelentik; az egyes társaságoknak meg kell fontolniuk, hogy a saját körülményeik között milyen közzétételek lehetnek megfelelőek. A pénzügyi instrumentumokból származó kockázatok jellege és mértéke IFRS7 p31, 32 5. Az éves beszámolónak olyan minőségi és mennyiségi közzétételeket kell tartalmaznia, amelyek segítségével a felhasználók felmérhetik azon pénzügyi instrumentumokból származó kockázatok jellegét és mértékét, amelyeknek a társaság a beszámolási időszak végén ki van téve. Ezek a kockázatok nem kizárólagosan a hitelezési kockázatot, a likviditási kockázatot és a piaci kockázatot foglalják magukban. Minőségi közzétételek IFRS7 p33 6. A társaságoknak az egyes kockázatok vonatkozásában az alábbiakat kell közzétenniük: (a) a kockázati kitettséget és a felmerülés körülményeit; (b) a társaság kockázatkezelési célkitűzéseit, szabályzatait és folyamatait, valamint a kockázat mérésének módszereit; és (c) az (a) vagy (b) pontok előző időszakhoz képest bekövetkezett változásait. Mennyiségi közzétételek IFRS7 p34(a)(c) 7. A társaságoknak a kockázatok egyes típusaira a vezető döntéshozók számára szolgáltatott belső információk alapján meg kell adniuk a beszámolási időszak végén fennálló kockázati kitettségre vonatkozó összegzett mennyiségi adatokat és a kockázat koncentrációját. Ez az információ közzétehető szöveges formában, ahogy azt a jelen kiadványban szereplő kiegészítő melléklet is mutatja. A társaságok ezeket az adatokat táblázatban is közzétehetik, amelyben bemutatják az egyes pénzügyi instrumentum típusokkal kapcsolatos fő kockázatok hatását. Ez a táblázat az IFRS 7 standard 34. bekezdése alapján közzéteendő információk összeállításához is hasznos lehet. IFRS7 p34(b) 8. A társaságoknak az alábbi 9-15. bekezdésekben szereplő információkat is közzé kell tenniük, ha azokat az összegzett mennyiségi adatok részeként még nem tették közzé, kivéve, ha a kockázat nem lényeges. Hitelezési kockázat IFRS7 p36, 37 9. A társaságoknak az egyes pénzügyi instrumentum-kategóriák vonatkozásában az alábbiakat kell közzétenniük: (a) a hitelezési kockázatnak való maximális kitettséget és a kapcsolódó biztosítékokat; (b) azon pénzügyi eszközök hitelminőségére vonatkozó információkat, amelyek nem lejártak és nem értékvesztettek; (c) azon pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét, amelyek lejártak vagy értékvesztettek lennének,de azok feltételeit újratárgyalták; (d) a lejárt, de nem értékvesztett pénzügyi eszközök korosítását; és (e) azon pénzügyi eszközök elemzését, amelyeket a Csoport önmagukban értékvesztettnek minősített, az értékvesztés megállapításánál figyelembe vett tényezőkkel együtt. Likviditási kockázat IFRS7 10. A likviditási kockázatra vonatkozó információ közzétehető:

59

p34(a), 39 (a) a nem származékos pénzügyi kötelezettségek lejárati elemzésében (beleértve a kibocsátott pénzügyi garanciaszerződéseket), amelyben feltüntetésre kerül a szerződéses lejáratig hátralévő idő; (b) a származékos pénzügyi kötelezettségek lejárati elemzésében (a részleteket lásd a lenti 12. bekezdésben); és (c) az (a) és (b) pontokban rejlő likviditási kockázat társaság általi kezelésének leírásában. IFRS7B11F 11. A likviditási kockázat kezelésének leírásában a társaságoknak az alábbiakat kell mérlegelniük: (a) rendelkeznek-e olyan le nem hívott vagy egyéb rendelkezésre álló hitelkeretekkel, amelyeket a likviditási szükségleteik kielégítése érdekében igénybe vehetnek; (b) rendelkeznek-e olyan jegybanknál elhelyezett betétekkel, amelyeket a likviditási szükségleteik kielégítése érdekében igénybe vehetnek; (c) nagy mértékben diverzifikált finanszírozási forrásokkal rendelkeznek-e; (d) likviditási kockázatuk koncentrációja jelentős-e akár eszközeik, akár finanszírozási forrásaik tekintetében; (e) rendelkeznek-e a likviditási kockázat kezelését szolgáló belső ellenőrzési folyamatokkal és rendkívüli intézkedési tervekkel; (f) rendelkeznek-e olyan instrumentumokkal, amelyek gyorsított visszafizetési feltételeket tartalmaznak (pl. a társaság hitelbesorolásának leminősítésekor); (g) rendelkeznek-e olyan instrumentumokkal, amelyek biztosíték nyújtását követelhetik meg (pl. a származékos termékekhez kapcsolódó változó letét) (h) rendelkeznek-e olyan instrumentumokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a társaság választása szerint pénzeszközzel (vagy más pénzügyi eszközzel) vagy saját részvényeinek átadásával rendezze pénzügyi kötelezettségeit; és (i) rendelkeznek-e olyan instrumentumokkal, amelyekre nettósítási keret-megállapodás tárgyát képezik. Lejárati elemzés IFRS7B11B 12. A származékos pénzügyi kötelezettségek lejárati elemzésének tartalmaznia kell a szerződéses lejáratig hátralévő időt, ha a lejáratok ismerete a cash flow-k ütemezésének megértéséhez lényeges. Ez az információ például a változó kamatozású pénzügyi eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó cash flow fedezeti ügylet kamat swap ügyletek és minden hitelnyújtási kötelezettségvállalás esetében lényeges. Ha a szerződéses lejáratig hátralévő idő ismerete a cash flow-k ütemezésének megértéséhez nem lényeges, a társaságok ehelyett közzétehetik a várható lejáratokat. IFRS7p39, B11D 13. Azon származékos pénzügyi instrumentumok esetében, amelyeknél bruttó cash flow-k cseréjére kerül sor és a szerződéses lejáratig hátralévő idő ismerete a cash flow-k ütemezésének megértéséhez lényeges, a társaságoknak a lejárati elemzésben közzé kell tenniük a bruttó alapon cserére kerülő szerződéses összegeket. A társaságoknak a jövőbeli időszakokban várhatóan kifizetendő összeget kell közzétenniük a beszámolási időszak végén érvényes feltételek alapján. Az IFRS 7 azonban nem írja elő, hogy a társaságok az aktuális vagy a határidős kamatlábat alkalmazzák-e. Ezért azt javasoljuk, hogy a társaságok nevezzék meg, hogy melyik módszert alkalmazták és ezt a módszert következetesen alkalmazzák. IFRS7B11 14. A standard nem írja elő kötelezően a bemutatásban szerepeltetendő időkategóriákat, azoknak a legfőbb döntéshozóknak szolgáltatott belső információkon kell alapulniuk. A társaságoknak saját döntésük alapján kell meghatározniuk a bemutatott időkategóriák számát. IFRS7B11D 15. Ha a lejárati táblázatok a szerződés szerinti nem diszkontált cash flow-kat tartalmazzák, ezek az összegek nem fognak egyezni a mérlegben a hitelekre, származékos pénzügyi instrumentumokra, valamint a szállítói és egyéb kötelezettségekre vonatkozóan közzétett összegekkel. A társaságok a táblázatot döntésük szerint a mérlegadatoknak megfelelő könyv szerinti értéket feltüntető oszloppal és egyeztető oszloppal egészíthetik ki, ez azonban nem kötelező.

60

IFRS7B10A 16. Ha egy pénzkiáramlás lényegesen korábban vagy lényegesen eltérő összegekben jelentkezhet, mint amit a társaság a likviditási kockázatnak való kitettségére vonatkozó közzétételekben jelzett, a társaságnak közölnie kell ezt a tényt és számszaki információt kell közzétennie, amely lehetővé teszi az éves beszámolójának felhasználói számára, hogy a kockázat mértékét felmérjék. Ez a közzététel nem szükséges, ha a szerződés szerinti lejárati elemzés ezt az információt tartalmazza. Finanszírozási megállapodások IFRS7 p39(c) 17. A rendelkezésre álló hitelkeretek a likviditáskezelés fő elemét képezik. A társaságoknak ezért a le nem hívott hitelkereteikre vonatkozóan információkat kell közzétenniük. Az IAS 7 „Cash flow kimutatások” című standard a jövőbeni üzleti tevékenységhez és a tőkekötelezettségek rendezéséhez rendelkezésre álló, le nem hívott hitelkeretek közzétételét is ajánlja, az ezen lehetőségek felhasználására vonatkozó esetleges korlátozások feltüntetésével. Piaci kockázat IFRS7 p40(a)(b) 18. A társaságoknak minden olyan piaci kockázatra (árfolyam-, kamat- és egyéb árkockázatra) vonatkozóan érzékenységi elemzést kell közzétenniük, amelynek a beszámolási időszak végén ki vannak téve, és ebben az elemzésben be kell mutatniuk, hogy az adott kockázati változó „valószínűsíthetően bekövetkező” mozgása milyen hatást gyakorolt volna az eredményre és a saját tőkére illetve azt, hogy az elemzés elkészítése során milyen módszereket és feltételezéseket használtak. IFRS7 p40(c) 19. Ha az előző időszakhoz képest változtak a módszerek és feltételezések, a változást és annak okait a társaságoknak közzé kell tenniük. Devizakockázat IFRS7B23 20. Devizakockázat csak az értékelésnél használt funkcionális pénznemtől eltérő pénznemben nyilvántartott pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatban merülhet fel. A társaságok devizakockázatnak való kitettségének vizsgálata ezért nem terjed ki az átváltással kapcsolatos kockázatokra. Az átváltással kapcsolatos kitettség a Csoport beszámolási pénznemétől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkező társaságok (pl. egy leányvállalat) pénzügyi és nem pénzügyi tételeiből adódik. Azok a külföldi pénznemben nyilvántartott Csoporton belüli követelések és kötelezettségek azonban, amelyek nem képezik külföldi tevékenységben lévő nettó befektetés részét, a devizakockázatokra vonatkozó érzékenységi elemzésben szerepelnek, mert annak ellenére, hogy az egyenlegek a konszolidált mérlegben kiszűrésre kerülnek, az IAS 21 standard szerinti átértékelésük eredményre gyakorolt hatása nem kerül teljes mértékben kiszűrésre. Kamatkockázat 21. A Csoportnak a kamatlábak kapcsán elsősorban a változó kamatozású pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek esetén van kockázata, mivel ezekben az esetekben a jövőbeni cash flow-k változhatnak. Ezen kívül a kamatkockázat releváns még a valós értéken értékelt, fix kamatozású pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek esetében is. Valós értékre vonatkozó közzétételek Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok IFRS7p25, 29 22. A társaságoknak a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek minden kategóriájára (lásd a fenti 3. bekezdést) oly módon kell közzétenniük a valós értéket, amely lehetővé teszi a könyv szerinti értékkel való összehasonlítást. A valós értéket az alábbi esetekben nem szükséges közzétenni: (a) ha a könyv szerinti érték a valós értéket ésszerűen megközelíti; (b) tőkeinstrumentumokban lévő befektetések (és az ezen tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó származékos ügyletek), amelyek nem rendelkeznek aktív piacon jegyzett árral és amelyeket a társaságok az IAS 39 standard szerint bekerülési értéken értékelnek, mert valós értékük megbízhatóan nem határozható meg; és 61

(c) (az IFRS 4 „Biztosítási szerződések” című standardnak megfelelő) diszkrecionális részesedési jellemzőt tartalmazó szerződések, amelyeknél a jellemző valós értéke megbízhatóan nem határozható meg. 23. A valós értékekre vonatkozó információk közzétehetők a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó megjegyzésekkel összevontan vagy külön pontként a kiegészítő mellékletben. A valós értékeket azonban a pénzügyi instrumentumok minden kategóriájára (lásd a fenti 3. bekezdést) elkülönítve kell közzétenni, ami azt jelenti, hogy a táblázat minden sorát kategóriákra kell bontani. Az IFRS GAAP Nyrt. ezért úgy döntött, hogy az információt a vonatkozó megjegyzésekben teszi közzé. A valós érték meghatározása során használt módszerek és feltételezések IFRS13p91 24. A társaságoknak olyan információkat kell közzétenniük, amelyek lehetővé teszik az éves beszámolóik felhasználói számára, hogy az alábbiak mindegyikét megállapítsák: (a) a kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi helyzet kimutatásában ismétlődő vagy egyszeri alapon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek esetében az értékelési technikákat és az értékeléshez felhasznált alapadatokat. (b) lényeges, nem megfigyelhető inputokon alapuló ismétlődően végzett valós értéken történő értékelések (3.szint) esetében az értékelés időszaki eredményre vagy egyéb átfogó eredményre gyakorolt hatását. Bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok, amelyeknél a valós érték megbízhatóan nem határozható meg IFRS7p30 25. Ha a nem jegyzett tőkeinstrumentumokban, ezen tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó származékos ügyletekben vagy (az IFRS 4 „Biztosítási szerződések” című standardnak megfelelő) diszkrecionális részesedési feltételt tartalmazó szerződésekben lévő befektetések valós értéke megbízhatóan nem határozható meg, a társaságoknak az alábbiakat kell közzétenniük: (a) azt a tényt, hogy az információ azért nem kerül közzétételre, mert megbízhatóan nem határozható meg; (b) a pénzügyi instrumentumok megnevezését, könyv szerinti értékét és annak indoklását, hogy a valós értéke miért nem határozható meg megbízhatóan; (c) az instrumentum piacára vonatkozó információkat; (d) arra vonatkozó információkat, hogy a társaság tervezi-e és ha igen, hogyan tervezi a pénzügyi instrumentumok értékesítését; és (e) ha az instrumentumok később kivezetésre kerülnek, ennek tényét, az instrumentumok kivezetés időpontjában érvényes könyv szerinti értékét és a megjelenített nyereség vagy veszteség összegét. A mérlegben megjelenített valós értéken történő értékelések IFRS13p93 26. A mérlegben megjelenített valós értéken történő értékelések esetében a társaságoknak a pénzügyi instrumentumok egyes kategóriáira vonatkozóan az alábbiakat is közzé kell tenniük: (a) a valósérték-hierarchia azon szintjét, amelyre a valós értéken történő értékeléseket besorolta; (b) a valósérték-hierarchia 1. és a 2. szintje közötti jelentős átsorolásokat és az átsorolások okait; (c) a hierarchia 3. szintjén lévő valós értéken történő értékelések esetében a nyitó- és záróegyenlegek egyeztetését, külön feltüntetve az alábbiaknak tulajdonítható időszaki változásokat: (i) az eredményben megjelenített összes időszaki nyereség/veszteség és az(ok) a sor(ok), amelyeken a nyereség/veszteség megjelenik, valamint annak leírása, hogy az az átfogó eredménykimutatásban vagy (adott esetben) az eredménykimutatásban hol jelenik meg; (ii) az egyéb átfogó eredményben megjelenített összes nyereség/veszteség; (iii) beszerzések, értékesítések, kibocsátások és rendezések (minden típust külön feltüntetve); és (iv) a 3. szintre vagy szintről történő átsorolások és ezen átsorolások okai; 62

(d) a valósérték-hierarchia 3. szintjére sorolt, ismétlődő alapon valós értéken történő értékelések esetében a beszámolási időszak végén a társaság tulajdonában lévő eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/veszteség változásának tulajdonítható, az eredményben elszámolt összes időszaki nyereséget/veszteséget és az eredményen belül az(oka)t a sor(oka)t, amely(ek) en ez a nem realizált nyereség/veszteség megjelenik. (e) a 3. szinten lévő, ismétlődő alapon valós értéken történő értékelések esetében: (i) minden ilyen értékelés esetében a valós értéken történő értékelés során használt nem megfigyelhető alapadatoknak a számításra gyakorolt érzékenységének a szöveges leírását, amennyiben ezen alapadatok változása lényegesen magasabb vagy alacsonyabb valós értéket eredményezne. Ha az említett alapadatok és a valós értéken történő értékelés során használt egyéb nem megfigyelhető alapadatok között kölcsönhatás van, a társaságoknak ezeket a kölcsönhatásokat is be kell mutatniuk, valamint azt, hogy ezek hogyan erősíthetik vagy mérsékelhetik a nem megfigyelhető alapadatok változásainak a valós értéken történő értékelésre gyakorolt hatását. Ezen közzétételi követelménynek való megfelelés érdekében a nem megfigyelhető alapadatok változásaival szembeni érzékenység szöveges leírásának legalább a közzétett nem megfigyelhető alapadatokat tartalmaznia kell. (ii) a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek esetében, ha egy vagy több nem megfigyelhető alapadat ésszerűen lehetséges alternatív feltételezések tükrözése érdekében történő megváltoztatása jelentősen megváltoztatná a valós értéket, a társaságoknak ezt a tényt közölniük kell és közzé kell tenniük ezen lehetséges változások hatását. A társaságoknak közzé kell tenniük, hogy hogyan számították ki az ésszerűen lehetséges alternatív feltételezések változtatásának hatását. Ennek érdekében a jelentőséget az eredmény, és az összes eszköz vagy összes kötelezettség szempontjából kell megítélni, vagy a teljes saját tőke szempontjából, ha a valós érték változásai az egyéb átfogó eredményben kerülnek megjelenítésre. IFRS13p93(b) 27. A társaságoknak a valós értéken történő értékeléseket olyan valósérték-hierarchiába kell besorolniuk, amely tükrözi az értékeléseknél felhasznált alapadatok jelentőségét. A valósérték-hierarchiának az alábbi szinteket kell tartalmaznia: (a) 1. szint: hasonló eszközök, illetve kötelezettségek aktív piacain jegyzett (korrigálatlan) árak. (b) 2. szint: az eszközökhöz, illetve kötelezettségekhez kapcsolódó, akár közvetlen (pl. mint árak), akár közvetett módon (pl. az árakból származtatva) megfigyelhető, a jegyzett árakon kívüli alapadatok. (c) 3. szint: az egyes eszközök, illetve kötelezettségek értékelésére szolgáló, nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló alapadatok. A megfelelő szint meghatározása a valós értéken történő értékelés szempontjából jelentős, legalacsonyabb szintű alapadat alapján történik. Kiegészítő információk azokban az esetekben, amelyekben a kockázati kitettséggel kapcsolatos mennyiségi adatok nem reprezentatívak IFRS7p35, 42 28. Ha a fenti 7., 9. és 10. és 14. bekezdések szerint közzétett mennyiségi adatok a társaságok időszaki kockázati kitettsége szempontjából nem reprezentatívak, a társaságoknak további reprezentatív információt kell szolgáltatniuk. Ha az érzékenységi elemzések valamely pénzügyi instrumentumban rejlő kockázat szempontjából nem reprezentatívak (például ha az év végi kitettség nem tükrözi az év közbeni kitettséget), a társaságoknak közzé kell tenniük ezt a tényt, valamint azt, hogy az érzékenységi elemzések miért nem reprezentatívak.

63

4 Kritikus számviteli becslések és megítélések A Csoport a becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így az adott körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeli. 1p125 4.1 Kritikus számviteli becslések és feltételezések A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. Az ebből eredő számviteli becslések - a definícióból adódóan - csak ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. Azok a becslések és feltételezések, amelyek miatt jelentős mértékben módosulhat az eszközök és források mérlegben szereplő értéke a következő pénzügyi év során, az alábbiakban kerülnek bemutatásra. (a) A goodwill becsült értékvesztése A Csoport a 2.6 megjegyzésben foglalt számviteli politika alapján évente megvizsgálja, hogy a goodwill vonatkozásában bekövetkezett-e értékvesztés. A pénztermelő egységek megtérülő értéke a használati érték kiszámítása alapján került meghatározásra. Ezek a számítások becsléseken alapulnak (16. megjegyzés). 1p129, 36p134(f)(i)-(iii) 2013-ban (az orosz működési szegmenshez tartozó) Step-land nagykereskedelmi pénztermelő egységében 4 650 C értékvesztés merült fel, ami a pénztermelő egység könyv szerinti értékének megtérülő értékre történő leírását eredményezte. Ha a Step-land nagykereskedelmi pénztermelő egysége használati értékének kiszámításához használt tervezett bruttó fedezet a vezetés 2013. december 31-i becsléseinél 10 százalékponttal alacsonyabb (például 55,5% helyett 45,5%) lett volna, a Csoport további 100 C értékvesztést jelenített volna meg és az ingatlanok, gépek és berendezések könyv szerinti értékét 300 C-vel kellene csökkentenie. Ha a Step-land nagykereskedelmi pénztermelő egységére vonatkozó adózás előtti diszkontráta meghatározásához használt becsült tőkeköltség a vezetés becsléseitől 1 százalékponttal magasabb (például 13,8% helyett 14,8%) lett volna, a Csoport további 300 C értékvesztést jelenített volna meg a goodwillre. (b) Nyereségadók A Csoport nyereségadó fizetési kötelezettségét több adórendszer is befolyásolja. A nyereségadókra képzett céltartalék világszinten történő meghatározása jelentős mérlegelést igényel. Számos tranzakció és számítás esetében az adó végleges összege bizonytalan. A Csoport a további adófizetési kötelezettségre vonatkozó becslések alapján kötelezettségeket jelenít meg a várható adóellenőrzésekre. Ha az ellenőrzések során az eredetileg elszámolt összegektől eltérő adóösszegek kerülnek megállapításra, a különbözet a megállapítás időszakában módosítja a tényleges és halasztott nyereségadó-eszközöket és -kötelezettségeket. Ha a várható cash flow-k tényleges összege (a megítélést igénylő területeken) 10%-kal eltérne a vezetés becsléseitől, a Csoportnak: • a nyereségadó-kötelezettség összegét 120 C-vel, a halasztott adókötelezettség összegét 230 C-vel kellene megnövelnie, ha kedvezőtlen; vagy • a nyereségadó-kötelezettség összegét 110 C-vel, a halasztott adókötelezettség összegét 215 C-vel kellene csökkentenie, ha kedvező. (c) A származékos termékek és egyéb pénzügyi instrumentumok valós értéke IFRS13p91 A Csoport az aktív piacon nem forgalmazott pénzügyi instrumentumok (például a tőzsdén kívüli származékos ügyletek) valós értékét különböző értékelési technikák alkalmazásával határozza meg. A Csoport számos módszert a saját megítélése alapján választ ki és feltételezéseit főként a beszámolási időszak végén fennálló piaci körülményekre alapozza. A Csoport az aktív piacokon nem forgalmazott különböző devizaszerződéseket a diszkontált cash flow elemzés alkalmazásával számolja el. Ha a diszkontált cash flow elemzésben használt diszkontráta 10%-kal eltérne a vezetés becsléseitől, a devizaszerződések könyv szerinti értéke a becslések szerint 12 C-vel alacsonyabb vagy 15 C-vel magasabb lenne. 64

(d) Árbevétel elszámolása A Csoport a tervezési szolgáltatásokra vonatkozó fix áras szerződéseit a teljesítésarányos módszerrel számolja el. A teljesítésarányos módszer alkalmazásához a Csoportnak meg kell becsülnie, hogy az adott időpontig nyújtott szolgáltatások az összesen nyújtandó szolgáltatások mekkora hányadát képviselik. Ha a nyújtott szolgáltatások összesen nyújtandó szolgáltatásokhoz viszonyított aránya 10%-kal eltérne a vezetés becsléseitől, a tárgyévben megjelenített bevétel a nyújtott szolgáltatások arányának növekedése esetén 1 175 C-vel nőne, a nyújtott szolgáltatások arányának csökkenése esetén 1 160 C-vel csökkenne. (e) Nyugdíjjuttatások A nyugdíjkötelezettségek jelenértéke számos tényező függvénye és aktuáriusi számítások alapján számos feltételezés felhasználásával kerül meghatározásra. A Csoport a nyugdíjak nettó költségének (bevételének) meghatározása során feltételezésekkel él, többek között a diszkont ráta meghatározása során. A feltételezések bármely változása kihat a nyugdíjkötelezettségek könyv szerinti értékére. A Csoport minden év végén megállapítja a megfelelő diszkontrátát. A megfelelő diszkontráta meghatározásához a Csoport olyan jó minőségű vállalati kötvények kamatait veszi figyelembe, amelyek ugyanabban a pénznemben vannak meghatározva, mint amelyikben a juttatások kifizetésre kerülnek és amelyek lejárati ideje a kapcsolódó nyugdíjkötelezettség esedékességének idejéhez közelít. A nyugdíjkötelezettségek esetében alkalmazott egyéb fő feltételezések részben az aktuális piaci körülményeken alapulnak. További információkat a 31. megjegyzés tartalmaz. 1p122 4.2 Kritikus megítélések a társaság számviteli politikájának alkalmazásában (a) Árbevétel elszámolása A Csoport 2013-ban az L&Co-nak Magyarországon értékesített termékekből 950 C bevételt jelenített meg. A vevőnek elégedetlensége esetén jogában áll az árut visszaküldeni. A Csoport a hasonló értékesítések múltbeli tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, hogy a vásárlói elégedetlenség aránya 3% alatt fog maradni. A Csoport ezért ezzel a tranzakcióval kapcsolatban bevételt jelenített meg és ezzel egyidejűleg céltartalékot képzett a becsült visszáru-mennyiségnek megfelelő bevételre. A becslés 1%-os változása esetén az árbevétel 10 C-vel csökken/nő. (b) Értékesíthető tőkebefektetések értékvesztése A Csoport az IAS 39 standard alapján határozza meg, hogy az értékesíthető tőkebefektetései mikor válnak értékvesztetté. Ennek meghatározása jelentős mérlegelést igényel. A Csoport a megítélés során egyéb tényezők mellett azt is értékeli, hogy egy befektetés valós értéke mennyi ideig és milyen mértékben marad annak bekerülési értéke alatt; milyen a befektetést befogadó pénzügyi helyzete és milyenek a rövid távú üzleti kilátásai, olyan tényezőket beleértve, mint például az iparág és a szektor teljesítménye, a technológiai változások, valamint a működési és pénzügyi cash flow. Ha a valós értéknek a bekerülési érték alá történő csökkenése jelentősnek vagy tartósnak minősülne, a Csoportnak további 1 300 C veszteséget kellene elszámolnia a 2013. évi beszámolójában az értékvesztett értékesíthető pénzügyi eszközökre a saját tőkében megjelenített halmozott valós érték-korrekciók eredménykimutatásba történő átvezetése miatt. (c) Azon társaságok konszolidációja, amelyekben a Csoport 50% alatti részesedéssel rendelkezik A vezetés úgy tekinti, hogy a Csoport a Delta Inc. fölött tényleges ellenőrzést gyakorol annak ellenére, hogy a szavazati jogok kevesebb, mint 50%-ával rendelkezik. A Csoport 40%-os tőkerészesedéssel a Delta Inc. fő tulajdonosa, míg a többi tulajdonos egyenként a társaság részvényeinek kevesebb, mint 1%-ával rendelkezik. A múltban nem volt arra példa, hogy a többi tulajdonos a jogaik közös gyakorlása érdekében csoportba tömörült volna. 65

(d) Befektetés az Alpha Limited vállalatban A vezetés felmérte a Csoport Alpha Limited fölötti befolyásának mértékét és azt állapította meg, hogy az igazgatóságban való képviselet és a szerződéses feltételek miatt jelentős befolyással rendelkezik annak ellenére, hogy a részvények kevesebb, mint 20%-át birtokolja. Ennek következtében a befektetést társult vállalkozásnak minősítette. (e) Közös megállapodások Az IFRS GAAP Nyrt. a közös megállapodás szavazati jogainak 50%-ával rendelkezik. A Csoport közös ellenőrzést gyakorol a megállapodás fölött, mivel a szerződéses megállapodások szerint a lényeges tevékenységekhez valamen�nyi fél egyhangú egyetértése szükséges. A Csoport közös megállapodása részvénytársaság, amely a Csoportnak és a megállapodásokban érintett feleknek a megállapodások alapján jogokat biztosít a részvénytársaság nettó eszközeire. Ezért ez a megállapodás a vezetés megítélése szerint közös vállalkozásnak minősül.

5 Szegmensinformációk IFRS8p22(a) A stratégiai irányítóbizottság a Csoporton belül a legfőbb működési döntéshozó. A stratégiai irányítóbizottság által felülvizsgált információk alapján a menedzsment meghatározta a működési szegmenseket a forráselosztás és a teljesítmény értékelése céljából. IFRS8p22(a)(b) A stratégiai irányítóbizottság az üzleti tevékenységet földrajzi és termékszempontból egyaránt értékeli. Földrajzilag a menedzsment a Magyarországon, az Egyesült Államokban, Kínában, Oroszországban és Európában nyújtott teljesítményt veszi figyelembe. A termékek szempontjából a menedzsment külön veszi figyelembe a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet ezekben a földrajzi régiókban. A Csoport kiskereskedelmi tevékenysége Magyarországra és az Egyesült Államokra korlátozódik. A nagykereskedelmi szegmensek árbevétele elsősorban a Csoport saját cipőmárkájának (Footsy Tootsy) gyártásából és nagykereskedelmi értékesítéséből származik. Magyarország és az Egyesült Államok kiskereskedelmi szegmensének árbevétele cipők és bőráru kiskereskedelmi értékesítéséből származik, beleértve a Csoport saját márkás termékeit és más jelentős kiskereskedelmi cipőmárkákat. IFRS8p22(a) Bár a kínai szegmens nem felel meg az IFRS 8 által a bemutatandó szegmensekre vonatkozóan előírt mennyiségi küszöbértékeknek, a menedzsment arra a következtetésre jutott, hogy ezt a szegmenset is be kell mutatni, mivel azt, mint potenciális növekedési régiót szorosan felügyeli a stratégiai irányítóbizottság és a jövőben várhatóan jelentősen hozzá fog járulni a Csoport árbevételéhez. IFRS8p18 A 2012. évben az amerikai kiskereskedelmi szegmens nem minősült bemutatandó működési szegmensnek. Az ABC Group 2013-ban történt felvásárlásával azonban (lásd a 37. megjegyzést) a kiskereskedelem bemutatandó működési szegmensnek minősül, az összehasonlító adatok módosításra kerültek. IFRS8p16 Minden más szegmens alapvetően a tervezési és áruszállítási szolgáltatások más magyarországi és európai cipő gyártók részére történő értékesítéséhez, valamint az egyéb régiókban értékesített cipőkből származó nagykereskedelmi árbevételhez kapcsolódik. Ezek a tevékenységek nem tartoznak a bemutatandó működési szegmensek közé, mivel ezeket a tevékenységeket a stratégiai irányítóbizottság nem vizsgálja. IFRS8p28 A stratégiai irányítóbizottság a működési szegmensek teljesítményét a korrigált EBITDA mértékét alapul véve értékeli. Ez az értékelési alap kizárja a megszűnt tevékenységeket, valamint az egyszeri kiadások hatásait a működési szegmensek közül, például a szerkezetátalakítási költségeket, jogi kiadásokat és a goodwill értékvesztést, ha az értékvesztés egy elszigetelt, nem ismétlődő esemény következménye. Az értékelés kizárja továbbá a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetések és a pénzügyi eszközökből adódó nem realizált nyereség/veszteség hatásait. A kamatbevételek és kiadások a szegmensekre nem kerülnek felosztásra, mivel ezt a fajta tevékenységet a központi treasury funkció irányítja, amely a Csoport készpénz-pozícióját kezeli. 66

Árbevétel IFRS8p27(a) A szegmensek közötti értékesítések a szokásos piaci feltételek szerint zajlanak. A stratégiai irányítóbizottságnak jelentett, külső felektől származó árbevételeket az eredménykimutatásnak megfelelően értékelik. A 2013. december 31-én végződött üzleti év Szegmens összes árbevétele

Szegmensek közötti árbevétel

Külső vevőktől származó árbevételek

A 2012. december 31-én végződött üzleti év Módosított Szegmens összes árbevétele

Szegmensek közötti árbevétel

Külső vevőktől származó árbevételek

Magyarország – nagykereskedelem

46 638

(11 403)

35 235

42 284

(11 457)

30 827

Magyarország – kiskereskedelem

43 257

-

43 257

31 682

-

31 682

USA – nagykereskedelem

28 820

(7 364)

21 456

18 990

(6 798)

12 192

USA – kiskereskedelem

42 672

-

42 672

2 390

-

2 390

Oroszország – nagykereskedelem

26 273

(5 255)

21 018

8 778

(1 756)

7 022

Kína – nagykereskedelem

5 818

(1 164)

4 654

3 209

(642)

2 567

Európa – nagykereskedelem

40 273

(8 055)

32 218

26 223

(5 245)

20 978

Az összes többi szegmens

13 155

(2 631)

10 524

5 724

(1 022)

4 702

Összesen

246 906

(35 872)

211 034

139 280

(26 920)

112 360

67

IFRS 8p28(b)

EBITDA A 2013. december 31-én végződött üzleti év

A 2012. december 31-én végződött üzleti év Módosított


Korrigált EBITDA

17 298

17 183


9 550

800


9 146

10 369


9 686

1 298

12 322

3 471

2 323

1 506

16 003

10 755

Oroszország Kína Európa Az összes többi szegmens Összesen Értékcsökkenés Amortizáció Átszervezési költségek Jogi költségek Goodwill értékvesztés Pénzügyi instrumentumok nem realizált nyeresége Az igazgatók és alkalmazottak részére nyújtott részvényopciók Pénzügyi tevékenység ráfordítása - nettó Egyéb Adózás előtti eredmény és megszűnt tevékenységek 68

Korrigált EBITDA

3 504

1 682

79 832

47 064

(17 754)

(9 662)

(800)

(565)

(1 986)

-

(737)

(855)

(4 650)

-

102

101

(690)

(822)

(6 443)

(10 588)

2 059

1 037

48 933

25 710

IFRAz eredményre vonatkozó egyéb közzétételek[1] S8p23 A 2013. december 31-én végződött üzleti év

Értékcsökkenés és amortizáció

A 2012. december 31-én végződött üzleti év Módosított

RészeÁtsedés ÉrtékGood- szertársult csökkewill ve- Nyerevállalnés és zési ségadó értékkozások amortivesztés költeredmézáció ségek nyéből

Részesedés társult vállalkozások eredményéből

Goodwill értékvesztés

Átszervezési költségek

Magyarország – (3 226) nagykereskedelem

-

-

(2 550)

-

(3 801)

-

-

(2 772)

-


(3 830)

-

-

(2 780)

-

(201)

-

-

(650)

-


(1 894)

-

-

(1 395)

-

(2 448)

-

-

(1 407)

-

USA – kiskereske- (3 789) delem

-

-

(3 040)

-

(199)

-

-

(489)

-

(1 591)

-

(453)

-

-

(509)

-

Oroszország Kína Európa Az összes többi szegmens Összesen

(2 454) (4 650) (1 986)

Nyereségadó

(386)

-

-

(365)

-

(286)

-

-

(150)

-

(2 706)

-

-

(2 490)

200

(2 701)

-

-

(2 201)

155

(269)

-

-

(400)

15

(138)

-

-

(492)

(10)

215

(10 227)

-

-

(8 670)

145

(18 554) (4 650) (1 986) (14 611)

További információ a 16. megjegyzésben található a 4 650 C goodwill értékvesztésről az orosz működési szegmensben 2013-ban, a gyártási teljesítmény csökkentésére vonatkozó döntéssel kapcsolatban. Egyéb, a Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek értékelésére gyakorolt hatás nem volt. Értékvesztést, illetve átszervezési költségeket nem számolt el a Csoport 2012-ben. IFRS8p27(f) Amiatt, hogy az európai tevékenységek egyes, az európai régióhoz földrajzilag közel eső orosz eszközök tekintetében többletkapacitás felhasználásával jártak, a 197 C (2012: 50 C) értékcsökkenési leírás egy része, amely az orosz eszközökkel kapcsolatos, az európai szegmenshez került hozzárendelésre.

[1] Az IFRS 8 standard 23. bekezdése előírja a kamatbevételek és ráfordítások közzétételét abban az esetben is, ha nem szerepelnek a szegmens eredmény értékelésében. Ez a közzététel a jelen illusztratív beszámolóban nem szerepel, mert ezek az egyenlegek nem lettek hozzárendelve a szegmensekhez. 69

Eszközök [2] A 2012. december 31-én végződött üzleti év Módosított

A 2013. december 31-én végződött üzleti év Társult A befekés közös tetett vállalkoEszközök eszzásokba összesen közök történő növekebefektedései [3] tések

Társult és közös válEszközök lalkozásokösszesen ba történő befektetések

A befektetett eszközök növekedései [3]


46 957

-

-

43 320

-

-


46 197

-

35 543

9 580

-

47


27 313

-

-

32 967

-

-


45 529

-

39 817

8 550

-

46

Oroszország

22 659

-

-

5 067

-

-

6 226

-

11 380

20 899

-

2 971

Európa

47 912

18 649

1 222

40 259

17 053

2 543


22 184

-

278

49 270

-

1 135

264 977

18 649

88 240

209 912

17 053

6 742

Kína

Összesen Fel nem osztott Halasztott adó

3 546

3 383


19 370

14 910


11 820

7 972


1 464

1 196

Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési Csoportba tartozó eszközök

3 333

-

304 510

237 373

A mérlegben szereplő eszközök összesen

IFRS8p27(c) A stratégiai irányítóbizottság részére az eszközökre vonatkozóan a szolgáltatott információk összhangban vannak az éves beszámolóval. Ezeket az eszközöket a Csoport a szegmens működése és az eszköz fizikai helye szerint allokálja. A Csoport által tartott részvényekbe történő befektetések (amelyek értékesíthető pénzügyi eszközöknek vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöknek minősülnek) nem tekintendők szegmens eszközöknek, hanem azokat a treasury osztály kezeli. A vezető operatív döntéshozó által áttekintésre kerülő eszközkimutatás nem tartalmazza az értékesítésre tartott eszközöket. A Csoport kamatozó kötelezettségei nem minősülnek szegmens kötelezettségeknek, azokat a treasury osztály kezeli. A gazdálkodó egység egészére vonatkozó információk IFRS8p32 Az összes szolgáltatásból származó árbevétel megoszlása a következő: 2013

2012 Módosított

Az árbevételek kategóriák szerinti elemzése: - Termékértékesítés

202 884

104 495

- Szolgáltatásnyújtásból származó bevétel

8 000

7 800

- Jogdíjból származó bevétel

150

65

Összesen

211 034

112 360

[2] Az eszközök értéke minden bemutatandó szegmensre vonatkozóan úgy került közzétételre, ahogyan azt a vezető operatív döntéshozónak rendszeresen szolgáltatják. Amennyiben a vezető operatív döntéshozó a kötelezettségek értékét felülvizsgálja, azt is közzé kell tenni. [3] A befektetett eszközök növekedésébe nem tartoznak bele az egyéb pénzügyi instrumentumok és halasztott adókövetelések. 70

IFRS8p33(a) A Csoport székhelye Magyarországon található. A Csoport külső ügyfelektől származó árbevételéből Magyarországon 50 697 C (2012-ben 48 951 C), a más országokban pedig 160 337 C (2012-ben 63 409 C) keletkezett. A más országbeli külső ügyfelektől származó teljes árbevétel főbb összetevőjének bontását fentebb ismertetjük. IFRS8p33(b) A Magyarországon található befektetett eszközök – a pénzügyi instrumentumok és a halasztott adóeszközök kivételével (munkavállalói juttatásokat érintő eszközök és biztosítási szerződésekből eredő jogok nincsenek) értéke összesen 49 696 C (2012-ben 39 567 C), valamint a más országokban található ilyen befektetett eszközök értéke összesen 146 762 C (2012-ben 93 299 C). IFRS8p34 Nagyságrendileg 32 023 C árbevétel (2012-ben 28 034 C) egyetlen külső vevőtől származik. Ezek az árbevételek az amerikai és magyarországi nagykereskedelmi szegmensnek tulajdoníthatók.

6 Egyéb bevételek Az ABC Groupban már meglévő érdekeltség valós értékre történő átértékelésén keletkezett nyereség az irányítás megszerzésekor (37. megjegyzés) 18p35(b)(v) Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó osztalékbevétel 18p35(b)(v) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből származó osztalékbevétel Befektetésből származó bevétel Biztosítói kártérítés Összesen

2013

2012

850

-

1 100

883

800

310

2 750

1 193

-

66

2 750

1 259

A biztosítói kártérítés a sérült áruk könyv szerinti értékét meghaladó biztosítási bevételekhez kapcsolódik.

7 Egyéb nettó (veszteségek)/nyereségek 2013

2012

- Valós érték veszteségek

(508)

(238)

- Valós érték nyereségek

593

-

IFRS7p20(a) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (i) pénzügyi eszközök (22. megjegyzés)

IFRS7p20(a)(i) Határidős devizaügyletek: - Kereskedési célú

86

88

(277)

200

IFRS7p24(a) A fedezeti ügyletek nem hatékony része valós érték fedezeti ügyletek esetében (19. megjegyzés)

(1)

(1)

IFRS7p24(b) A fedezeti ügyletek nem hatékony része cash-flow fedezeti ügyletek esetében (19. megjegyzés)

17

14

(90)

63

21p52(a) - Nettó árfolyam(veszteség)/nyereség (14. megjegyzés)

Összesen

71

8 Költségnem szerinti bontás 2013

2012 Módosított

1p104 A késztermékek és a befejezetlen termelés készleteinek változása

6 950

(2 300)

1p104 Felhasznált alapanyagok és fogyóeszközök

53 302

31 845

1p104 Munkavállalói juttatások ráfordításai (9, 9a megjegyzés)

40 310

15 577

1p104 Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés elszámolása (15. és 16. megjegyzések)

23 204

10 227

1p104 Szállítási költségek

8 584

6 236

1p104 Reklám költségek

14 265

6 662

1p104 Operatív lízing díjak (15. megjegyzés)

10 604

8 500

2 781

1 659

160 000

78 406

1p104 Egyéb kiadások Értékesítés összes költsége, forgalmazási és igazgatási költségek

9(a) Munkavállalói juttatások ráfordításai 2013

2012 Módosított

19Rp171 Bérek és fizetések14 Társadalombiztosítással kapcsolatos költségek IFRS2p51(a) Az igazgatók és alkalmazottak részére nyújtott részvényopciók (25. és 26. megjegyzések) 19Rp53 Nyugdíjköltségek - meghatározott hozzájárulási programok 19Rp141 Nyugdíjköltségek - meghatározott juttatási programok (31. megjegyzés) 19p141 Egyéb, munkaviszony megszűnése utáni juttatások (31. megjegyzés)

28 363

10 041

9 369

3 802

690

822

756

232

948

561

184

119

40 310

15 577

9(b) Átlagos dolgozói létszám 2013

2012 Módosított

ÖK15 Dolgozói létszám

535

210

2013

2012

257

95

Átlagos alkalmazotti létszám (az ügyvezető igazgatókat is beleértve): Nagykereskedelem Kiskereskedelem

178

75

Adminisztráció

100

40

Átlagos állományi létszám

535

210

Az év során a cég által vezetői munkakörben foglalkoztatottak száma az ügyvezető igazgatókat is beleértve 50 fő volt (2012-ben 48 fő).

14 Ideértve az átszervezési költségeket: 799 C (2012: nulla), és egyéb, a munkaviszony megszűnésekor adott juttatásokat: C 1 600 (2012: nulla). (31. és 39. megjegyzések) 15 ÖK= „Önkéntes közzététel” 72

10 Pénzügyi tevékenység bevétele és (ráfordítása) 2013

2012 Módosított

IFRS7p20(b) Kamatköltségek: - Banki hitelek

(5 317)

(10 646)

- Visszaváltható elsőbbségi részvényekre fizetett osztalék (29. megjegyzés)

(1 950)

(1 950)

- Átválható kötvény (29. megjegyzés)

(3 083)

-

(547)

(646)

37p84(e) - Céltartalékok: a diszkont visszaforgatása (20. és 33. megjegyzések)

(47)

(39)

21p52(a) Pénzügyi tevékenységeken elért nettó árfolyamnyereség (14. megjegyzés)

2 594

996

102

88

16

31

(16)

(31)

(8 248)

(12 197)

75

-

(8 173)

(12 197)

- Rövid lejáratú bankbetétekből származó kamatbevétel

550

489

- Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó kamatbevétel

963

984

217

136

1 730

1 609

(6 443)

(10 588)

- Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek

A pénzügyi eszközök valós értékén elszámolt nyereség: IFRS7p23(d) - Kamat swap ügyletek: cash-flow fedezeti ügyletek (átvezetés a saját tőkéből) IFRS7p24(a) - Kamat swap ügyletek: valós érték fedezeti ügyletek (i) IFRS7p24(a) A banki hitelek kamatkockázatából adódó valós érték (ii) korrekció Pénzügyi tevékenység összes ráfordítása Csökkentve az aktivált hitelfelvételi költségekkel Pénzügyi tevékenység ráfordítása Pénzügyi tevékenység bevétele:

IFRS7p20(b)

IFRS7p20(b) - Kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott hitelekből származó kamatbevétel (39. megjegyzés) Pénzügyi tevékenység bevétele Pénzügyi tevékenység nettó ráfordítása

11 Equity módszerrel elszámolt befektetések A mérlegben megjelenített összegek a következők: 2013

2012 Módosított

Társult vállalkozások

13 373

13 244

Közös vállalkozások

5 276

3 809

18 649

17 053

2013

2012

December 31-én összesen Az eredménykimutatásban megjelenített összegek a következők:

Módosított Társult vállalkozások

215

145

Közös vállalkozások

1 467

877

December 31-én összesen

1 682

1 022

73

11(a) Társult vállalkozásokban levő befektetések IFRS 12p21(a) Az alábbiakban a Csoport azon társult vállalkozásai kerülnek bemutatásra a 2013. december 31-i állapot szerint, amelyek az igazgatók véleménye alapján a Csoport számára jelentősek. A felsorolt társult vállalkozások jegyzett tőkéje kizárólag törzsrészvényekből áll, amelyek közvetlenül a Csoport tulajdonában vannak; a bejegyzés vagy nyilvántartásba vétel országa egyben a tevékenységük elsődleges helye. A társult vállalkozásokban lévő befektetések jellege 2013-ban és 2012-ben IFRS8p34 Körülbelül 32 023 C árbevétel (2012-ben 28 034 C) egyetlen külső vevőtől származik. Ezek az árbevételek az amerikai és magyarországi nagykereskedelmi szegmensnek tulajdoníthatók. A gazdálkodó egység neve

Tevékeny- Tulajdonrész ség helye/ %-ban bejegyzés országa

Alpha Limited Beta SA

A kapcsolat jellege

Értékelési módszer

Ciprus

18

1. megjegyzés

Equity

Görögország

30

2. megjegyzés

Equity

1. megjegyzés: Az Alpha Limited cipőipari termékeket és szolgáltatásokat kínál. Az Alpha a Csoport stratégiai szövetsége, amely új európai vásárlókhoz és piacokhoz biztosít hozzáférést. 2. megjegyzés: A Beta SA cipőipari termékeket gyárt, melyeket világszerte forgalmaz. A Beta SA a Csoport növekedése szempontjából stratégiai jelentőségű az európai piacon, továbbá biztosítja a Csoport számára a hatékony gyártási folyamatokkal kapcsolatos szakértelemhez és a kulcsfontosságú divatirányzatokhoz való hozzáférést. IFRS 12p21(b)(iii) A Csoport Beta SA társaságban (amely az Euro Money tőzsdén jegyzett) lévő tulajdonrészének valós értéke 2013. december 31-én 13 513 C (2012-ben 12 873 C) volt, könyv szerinti éréke 11 997 C (2012-ben: 11 240 C). Az Alpha Limited korlátolt felelősségű társaság, részvényeinek nincs piacon jegyzett ára. IFRS12p23(b) A Csoport társult vállalkozásokban lévő tulajdonrészéhez kapcsolódóan nincsenek függő kötelezettségek. A társult vállalkozásokra vonatkozó összesített pénzügyi adatok Az Alpha Limited és a Beta SA vállalkozásokra vonatkozó, az equity módszerrel történő bevonás során használt összesített pénzügyi adatok az az alábbi táblázatok tartalmazzák: Összesített mérleg Alpha Limited

Beta SA

Összesen

december 31-én

december 31-én

december 31-én

2013

2012

2013

2012

2013

2012

Rövid lejáratú

74

IFRS12pB13(a)


1 170

804

5 171

8 296

6 341

9 100

IFRS12pB12(b)(i)

Egyéb forgóeszközök

2 433

2 635

7 981

9 722

10 414

12 357

IFRS12pB12(b)(i)

Forgóeszközök összesen

3 603

3 439

13 152

18 018

16 755

21 457

IFRS12pB13(b)

Pénzügyi kötelezettségek (a szállítói kötelezettségek kivételével)

(808)

(558)

(8 375)

(8 050)

(9 183)

(8 608)

IFRS12pB12(b)(iii)

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (a szállítói kötelezettségeket is beleértve)

(2 817)

(2 635)

(6 017)

(14 255)

(8 834)

(16 890)

IFRS12pB12(b)(iii)

Rövid lejáratú kötelezettségek összesen

(3 625)

(3 193)

(14 392)

(22 305)

(18 017)

(25 498)

Hosszú lejáratú IFRS12pB12(b)(ii)

Eszközök

13 340

14 751

53 201

54 143

66 541

68 894

IFRS12pB13(c)

Pénzügyi kötelezettségek

(4 941)

(3 647)

(9 689)

(8 040)

(14,630

-11 687

IFRS12pB12(b)(iv)

Egyéb kötelezettségek

(733)

(217)

(2 282)

(4 349)

(3 015)

(4 566)

Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen

(5 674)

(3 864)

(11 971)

(12 389)

(17 645)

(16 253)

Nettó eszközök

7 644

11 133

39 990

37 467

47 634

48 600

ÖK

Összesített átfogó eredménykimutatás

IFRS12pB12(b)(v)

Beta SA

Összesen

A december 31-én végződött időszakra



2013

2012

2013

2012

2013

2012

11 023

15 012

26 158

23 880

37 181

38 892

(2 576)

(1 864)

(3 950)

(3 376)

(6 526)

(5 240)

-

-

-

-

-

-

(1 075)

(735)

(1 094)

(1 303)

(2 169)

(2 038)

(3 531)

(2 230)

3 443

2 109

(88)

(121)

175

208

(713)

(412)

(538)

(204)

Folytatódó tevékenységekből származó adózott eredmény

(3 356)

(2 022)

2 730

1 697

(626)

(325)

Megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény[1]

-

-

-

-

-

-

Egyéb átfogó eredmény

-

-

(40)

(47)

(40)

(47)

Teljes átfogó eredmény

(3 356)

(2 022)

2 690

1 650

(666)

(372)

-

-

-

-

-

-

Árbevétel

IFRS12pB13(d) Értékcsökkenés és amortizáció IFRS12pB13(e) Kamatbevétel[1] IFRS12pB13(e)(f) Kamatköltségek IFRS12pB12(b)(vi)

Alpha Limited

Folytatódó tevékenységekből származó eredmény

IFRS12pB13(g) Nyereségadó

Társult vállalkozástól kapott osztalék[1]

IFRS12pB14 A fenti információ a társult vállalkozások éves beszámolóiban bemutatott összegeket tükrözi (és nem az IFRS GAAP Nyrt. részesedését ezen összegekből), a Csoport és a társult vállalkozások számviteli politikái közötti eltérések szerint kiigazítva. [1] A fenti sorok közül azok, amelyek egyenlege nulla, csupán illusztratív jelleggel kerültek feltüntetésre. 75

Magyarázatok – Összesített pénzügyi információk A Csoport társult vállalkozásokban lévő jelentős részesedéséről kötelező összesített pénzügyi információkat szolgáltatni; az IFRS GAAP Nyrt. a beszámolóban levő főösszegek bemutatását választotta. Az összesített pénzügyi információk egyeztetése IFRS12 pB14(b) A társult vállalkozásokban lévő részesedés könyv szerinti értékének egyeztetése a bemutatott, összesített pénzügyi információkkal: Alpha Limited Összesített pénzügyi információk

Beta SA

Összesen

2013

2012

2013

2012

2013

2012

Nyitó nettó eszközérték január 1-jén

11 133

12 977

37 467

35 573

48 600

48 550

Tárgyidőszak eredménye

(3 356)

(2 022)

2 730

1 697

(626)

(325)

Egyéb átfogó eredmény

-

-

(40)

(47)

(40)

(47)

Árfolyam-különbözet

(133)

178

(167)

243

(300)

421

Záró nettó eszközérték

7 644

11 133

39 990

37 466

47 634

48 599

Társult vállalkozásokban lévő tulajdonrész (18%; 30%)

1 376

2 004

11 997

11 240

13 373

13 244

-

-

-

-

-

-

1 376

2 004

11 997

11 240

13 373

13 244

Goodwill[1] Könyv szerinti érték

11(b) Befektetések közös vállalkozásokban 2013

2012

Január 1-jén

3 809

2 932

Részesedés a tárgyidőszaki eredményből

1 467

877

Egyéb átfogó eredmény [1] December 31-én

-

-

5 276

3 809

IFRS 12p21(a) Az alábbiakban bemutatott közös vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag törzsrészvényekből áll, amely közvetlenül a Csoport tulajdonában van. A gazdálkodó egység neve Gamma Kft.

Tevékenység helye/ Tulajdonrész bejegyzés országa %-ban Magyarország

50

A kapcsolat jellege

Értékelési módszer

1. megjegyzés

Equity

1. megjegyzés: A Gamma Kft. cipőipari termékeket és szolgáltatásokat kínál Magyarországon. A Gamma Kft. a Csoport stratégiai szövetsége, amely új technológiákat és folyamatokat tesz elérhetővé a Csoport cipőipari üzleti tevékenységéhez. IFRS 12p21(b)(iii) Az Gamma Kft. korlátolt felelősségű társaság, részvényeinek nincs piacon jegyzett ára.

[1] A fenti sorok közül azok, amelyek egyenlege nulla, csupán illusztratív jelleggel kerültek feltüntetésre. 76

Magyarázatok – a közös vállalkozásban levő részesedés valós értéke Amennyiben egy gazdálkodó szervezet közös vállalkozásban levő részesedésének van piaci ára, a részesedés valós értékét közzé kell tenni. A közös vállalkozásokkal kapcsolatosan vállalt kezességek és függő kötelezettségek IFRS12p23(a) A Csoport közös vállalkozásaihoz kapcsolódóan vállat kezességek a következők.

Igény esetén finanszírozás biztosítása

2013

2012

100

100

IFRS12p23(b) A Csoport közös vállalkozásban lévő tulajdonrészéhez kapcsolódóan nincsenek függő kötelezettségek. A Gamma Kft. függő kötelezettséggel rendelkezik egy ügyféllel való szerződéses jogvitából eredő rendezetlen jogesethez kapcsolódóan. Mivel az ügy kezdeti szakaszban van, nem lehet meghatározni, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy Gamma Kft. nem nyeri meg a pert és ebben az esetben mekkora fizetési kötelezettsége keletkezne. A közös vállalkozásra vonatkozó összesített pénzügyi adatok IFRS12p21(b)(ii) A Gamma Kft.-re vonatkozó, equity módszerrel elszámolt összesített pénzügyi adatok az alábbiak szerint alakultak. Összesített mérleg december 31-én 2013

2012

1 180

780

IFRS12pB12(b)(i) Egyéb forgóeszközök

7 368

4 776

IFRS12pB12(b)(i) Forgóeszközök összesen

8 548

5 556

IFRS12pB13(b) Pénzügyi kötelezettségek (a szállítói kötelezettségek kivételével)

(1 104)

(1 094)

IFRS12pB12(b)(iii) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (a szállítói kötelezettségeket is beleértve)

(890)

(726)

(1 994)

(1 820)

11 016

9 786

(6 442)

(5 508)

(576)

(396)

(7 018)

(5 904)

10 552

7 618

Rövid lejáratú IFRS12pB13(a) Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek

IFRS12pB12(b)(iii) Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Hosszú lejáratú IFRS12pB12(b)(ii) Eszközök IFRS12pB13(c) Pénzügyi kötelezettségek IFRS12pB12(b)(iv) Egyéb kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen ÖK Nettó eszközök

77

Összesített átfogó eredménykimutatás december 31-én végződött időszakra 2013

2012

23 620

23 158

206

648

(1 760)

(2 302)

5 750

5 206

(2 816)

(3 452)

2 934

1 754

IFRS12pB12(b)(vii) Megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény

-

-

IFRS12pB12(b)(viii) Egyéb átfogó eredmény

-

-

IFRS12pB12(b)(ix) Teljes átfogó eredmény

2 934

1 754

-

-

IFRS12pB12(b)(v) Árbevétel IFRS12pB13(d) Értékcsökkenés és amortizáció IFRS12pB13(e) Kamatbevétel IFRS12pB13(f) Kamatköltségek IFRS12pB12(b)(vi) Folytatódó tevékenységekből származó eredmény IFRS12pB13(g) Nyereségadó IFRS12pB12(b)(vi) Folytatódó tevékenységekből származó adózott eredmény

IFRS12pb12(a) Közös vagy társult vállalkozástól kapott osztalék

IFRS12pB14 A fenti információ a közös vállalkozások éves beszámolóiban bemutatott összegeket tükrözi, a Csoport és a közös vállalkozások számviteli politikái közötti eltérések szerint kiigazítva, és nem az IFRS GAAP Nyrt. részesedését ezen összegekből. Az összesített pénzügyi információk egyeztetése IFRS12 pB14(b) A közös vállalkozásban lévő részesedés könyv szerinti értékével szemben kimutatott összesített pénzügyi információk egyeztetése. Összesített pénzügyi információk

2013

2012

Nyitó nettó eszközérték január 1-jén

7 618

5 864

Tárgyidőszak eredménye

2 934

1 754

-

-

10 552

7 618

5 276

3 809

-

-

5 276

3 809

Egyéb átfogó eredmény Záró nettó eszközérték Közös vállalkozásban lévő tulajdonrész @50% Goodwill[1] Könyv szerinti érték

78

11(c) Leányvállalatok A Csoport 2013. december 31-én az alábbi leányvállalatokkal rendelkezett: IFRS 12p10(a), 12(a-c) Név

Bejegyzés országa és a tevékenység helye

A Csoport birtokában lévő törzsrészvények aránya (%)

A nem ellenőrző tulajdonos birtokában lévő törzsrészvények aránya (%)

A Csoport birtokában lévő elsőbbségi részvények aránya (%

100

100

-

-

-

100

-

100

Az anyavállalat által közvetlenül Az üzleti tevékenység birtokolt jellege törzsrészvények aránya (%)

Treasury Központi finanszírozó Magyarország Limited társaság A Limited

Magyarország Holdingtársaság

O Limited

Magyarország

Cipőgyártás és -nagykereskedelem

-

85

15

-

Shoe Limited

Magyarország

Cipő és bőráruk kiskereskedelme

-

100

-

-

L Limited

Magyarország

Logisztikai vállalkozás

100

100

-

-

D Limited

Magyarország

Tervezési szolgáltatások

100

100

-

-

Delta Inc

USA


-

40

60

-

ABC Group

USA


72

72

28

-

M GbmH

Németország


-

100

-

-

L SARL

Franciaország

Logisztikai vállalkozás

-

100

-

-

E GbmH

Németország

Tervezési szolgáltatások

-

100

-

-

C Group

Kína


-

100

-

-


-

100

-

-

R Group Oroszország

Ezen leányvállalatok mindegyike bevonásra került a konszolidált beszámolóba. Az anyavállalat az általa közvetlenül birtokolt leányvállalatokban a törzsrészvények arányának megfelelő szavazati joggal rendelkezik. Továbbá az anyavállalat a Csoportba tartozó leányvállalatok esetén nem rendelkezik elsőbbségi részvényekkel. IFRS12 p12 (f) A tárgyidőszakban az összes nem ellenőrző részesedés értéke 7 888 C, amelyből 5 327 C az ABC Grouphoz, 2 466 C pedig a Delta Inc.-hez kapcsolódik. Jelentős korlátozások IFRS12p10(b)(i) A Kínában tartott készpénz és rövid lejáratú betétek értéke 1 394 C, ezekre a helyi devizaellenőrzési szabályok vonatkoznak. A helyi devizaellenőrzési szabályozás a szokásos osztalékot leszámítva korlátozza az országból történő tőkekivitelt. A jelentős nem ellenőrző részesedéssel rendelkező leányvállalatok összesített pénzügyi adatai IFRS12p12(g), A Csoport számára jelentős nem ellenőrző részesedéssel rendelkező egyes leányvállalatokB10(b) ra vonatkozó összesített pénzügyi adatok az alábbiak szerint alakultak. A nem ellenőrző részesedést érintő tranzakciókat a 38. megjegyzés mutatja be. 79

Összesített mérleg Delta Inc

ABC Group

december 31-én

december 31-én

2013

2012

2013

2012

5 890

4 828

16 935

14 742

(3 009)

(2 457)

(4 514)

(3 686)

2 881

2 371

12 421

11 056

3 672

2 357

10 008

8 536

(2 565)

(1 161)

(3 848)

(1 742)

Nettó befektetett eszközök összesen

1 107

1 196

6 160

6 794

Nettó eszközök

3 988

3 567

18 581

17 850

Rövid lejáratú Eszközök Kötelezettségek Nettó forgóeszközök összesen Hosszú lejáratú Eszközök Kötelezettségek

Összesített eredménykimutatás ABC Group

december 31-én végződött időszakra

december 31-én végződött időszakra

2013

2012

2013

2012

19 602

17 883

29 403

26 825

4 218

3 007

6 327

6 611

(1 692)

(1 411)

(2 838)

(2 667)

2 526

1 596

3 489

3 944

–

–

23

19

369

-203

554

495

Teljes átfogó eredmény

2 895

1 393

4 066

4 458

A nem ellenőrző részesedésekre jutó átfogó eredmény ös�szesen

1 737

836

1 138

-

Nem ellenőrző részesedések után fizetett osztalék

1 770

550

150

-

Árbevétel Adózás előtti eredmény Nyereségadó-ráfordítás Folytatódó tevékenységekből származó adózott eredmény Megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény Egyéb átfogó eredmény

80

Delta Inc

Összesített cash flow-k Delta Inc

ABC Group

2013 december 31.

2013 december 31.

Szokásos tevékenységből származó pénzáramlás

6 854

6 586

Fizetett kamat

(134)

(86)

(1 534)

(2 748)

Működési tevékenységből származó cash flow

Fizetett nyereségadó Üzleti tevékenységből származó nettó cash flow

5 186

3 752

Befektetési tevékenységre felhasznált nettó cash flow

(1 218)

(1 225)


(3 502)

(478)

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek nettó (csökkenése)/növekedése

466

2 049

Pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek az év elején

576

1 576

Pénz és pénzeszköz-egyenértékeseken elért árfolyamnyereség/(veszteség)

(56)

38


986

3 663

IFRS12pB11 A fenti információk a csoporton belüli konszolidációs kiszűrések előtt értendőek. 27p16 Befektetések társult vállalkozásokban Társaság

2013

2012

Csoportvállalatokban lévő részesedések Az év elején

22 170

21 964

Növekedés év közben (37. megjegyzés)

16 050

-

372

206

38 592

22 170

Részvényalapú kifizetésekhez kapcsolódó tőkenövekedés Az év végén

A Csoportvállalatokban lévő befektetések bekerülési értéken kerülnek kimutatásra, amely a megfizetett ellenérték valós értéke. ÖK

A részvényalapú kifizetésekhez kapcsolódó tőkenövekedés 1 210 részvényopcióra vonatkozik, amelyet a társaság a Csoporttag leányvállalatok dolgozóinak juttatott. A Csoport részvényjuttatási programjával kapcsolatos további információk a 26. megjegyzésben találhatók.

12 Nyereségadó 2013

2012 Módosított

Tényleges nyereségadó: 12p80(a) A tárgyévi eredményt terhelő nyereségadó 12p80(b) A korábbi évek önellenőrzései Tényleges nyereségadó összesen

14 082

6 035

150

-

14 232

6 035

476

2 635

(97)

-

379

2 635

14 611

8 670

Halasztott adó (30. megjegyzés): 12p80(c) Az átmeneti különbözetek növekedése/csökkenése 12p80(d) A nyereségadókulcs változásának hatása Összes halasztott adókötelezettség Nyereségadó

81

12p81(c) A Csoport adózás előtti eredményét terhelő adó eltér attól az elméleti ös�szegtől, amely a konszolidált vállalkozások nyereségekre vonatkozó súlyozott átlagos adókulcs alkalmazásával merülne fel az alábbiak szerint: 2013

2012 Módosított

Adózás előtti eredmény

48 933

25 710

Anyavállalat adókulcsával számított adóráfordítás (19%)

9 297

4 885

Leányvállalatok által elért nyereségre az adott országban érvényben levő adókulcsok miatti különbözet

6 851

2 828

57

(44)

301

123

(199)

(34)

Adóhatások: - Társult vállalkozások adózott eredménye - Egyéb nyereségadók hatása - Anyavállalat beruházási adókedvezményének jelenérték hatása - Adóalap csökkentő tételként is elismert ráfordítás

(102)

(89)

(1 072)

(212)

845

866

(1 450)

-

30

347

Halasztott adó újraértékelése – nyereség adókulcs változása

(97)

-

A korábbi évek módosításai

150

-

14 611

8 670

- Nem adóköteles jövedelmek - Adóban nem érvényesíthető költségek - A korábban halasztott adóban meg nem jelenített elhatárolt veszteség felhasználása - Tárgyévi elhatárolt veszteségre meg nem jelenített halasztott adó

Nyereségadó

12p81(d) Magyarországon a társasági adóalap 500 M Ft-ot meghaladó részére 19%-os adókulcsot, az az alatti részre 10%-ot kell alkalmazni Az IFRS GAAP Nyrt. esetén a magyar társasági adótörvények szerint fizetett adó átlagos kulcsa a magas eredmény miatt gyakorlatilag 19%, ezért ebből a kulcsból indulunk ki az adólevezetés során. Ez alatt külön soron jelenítjük meg azt a különbözetet, ami abból adódik, hogy a leányvállatok esetén a társasági adó kulcsa eltér az anyavállalat által alkalmazott 19%-tól. A leányvállalatok által alkalmazandó súlyozott átlagos adómérték 33% volt (2012-ben 30%). A növekedést a Csoport leányvállalatainak nyereségtermelő képességében bekövetkezett változás okozta az adott országokban, amelyet részben ellensúlyozott a társaság egyik leányvállalata esetén a nyereségadó kulcs csökkenésének a hatása (lásd alább). 12p81(d) Az év során az egyik leányvállalat társasági adókulcsának 30%-ról 28%-ra történő csökkenése miatt – amely 2014. április 1-jétől hatályos, de az IAS 12 szerint értelmezett „elfogadása lényegében” 2013. június 26-án történt meg – a vonatkozó halasztott adó egyenlegek átértékelésre kerültek. 1p125,10p21 Az említett leányvállalat országában fordulónap után a társasági adókulcs további csökkentését jelentették be. A minden évben várhatóan külön hatályba lépő változások alapján az adókulcsot évente 1%-kal tervezik csökkenteni, 2018. április 1-ig 24%-ra. A változások elfogadása a mérlegfordulónapig nem történt meg, ezért a jelen éves beszámolóban az IAS 12 alapján nem szerepelnek ennek hatásai.[3]

82

A számítás során kiemelt egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg, a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó ráfordítást eredményez. Ennek hatásával a levezetést korrigálni szükséges. A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. Adóalap csökkentő tételként is elismert ráfordítások olyan tételek, melyek a tárgyévi eredményből kétszer vonhatóak le ahhoz, hogy megkapjuk az adóalapot (például: minősített K+F költségek). A levezetésben szereplő elhatárolt veszteségek kapcsán ki szeretnénk emelni, hogy a Csoport az IAS 12 előírásaival összhangban az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatását csak olyan mértékben jeleníti meg, amilyen összegben azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban el nem ismert vagy leírt adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó felhasználhatósága valószínűvé válik, az ahhoz kapcsolódó halasztott adó elszámolásra kerül. 12p81(ab) Az egyéb átfogó eredmény egyes elemeihez kapcsolódó nyereségadó a következőképpen alakul: 2013

2012 Módosított

Adózás Adó (terhelés)/ Adózás előtti jóváírás utáni

Adózás Adó (terhelés)/ Adózás előtti jóváírás utáni

1 005

(250)

755

1 133

(374)

759

560

-198

362

973

-61

912

A társult vállalkozások 1p90 részesedése az egyéb átfogó eredményből

(86)

-

(86)

91

-

91

Munkaviszony megszűnése 1p90 utáni juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek átértékelése

119

(36)

83

(910)

273

-

(10)

(10)

-

-

-

97

(33)

64

(3)

-

(3)

Nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet

(45)

-

(45)

40

-

40

1p90 Deviza átváltási különbözetek

2 401

-

2 401

(922)

-

(922)

Az ABC Csoportban korábIFRS ban fennálló befektetés átér3p59 tékelése miatti átsorolás

(850)

-

(850)

-

-

-

3 201

(527)

2 674

402

(162)

Valós értékelésen elszámolt nyereségek: 1p90

- Ingatlanok

1p90

- Értékesíthető pénzügyi eszközök

1p90 Társasági adókulcs változásának halasztott adóra gyakorolt hatása 1p90 Cash flow fedezeti ügyletek 1p90

Egyéb átfogó eredmény Tényleges nyereségadó Halasztott adó (30. megjegyzés)

-

-

(527)

(162)

(527)

(162)

(637)

240

83

12p81(a) Közvetlenül a saját tőkében elszámolt nyereségadó tárgyévi alakulása: 2013

2012

-

-

Tényleges nyereségadó Részvényjuttatási program Halasztott adó Részvényjuttatási program Átváltható kötvény - saját tőke elem (27. megjegyzés)

30

20

(2 328)

-

(2 298)

20

Ezenkívül C 49 halasztott nyereségadó (2012-ben: 43 C) átvezetésre került az egyéb tartalékból (27. megjegyzés) az eredménytartalékba (26. megjegyzés). Ez az épületekre elszámolt tényleges értékcsökkenés és az épületek bekerülési költsége alapján meghatározott megfelelő értékcsökkenés különbözetére jutó halasztott adót jelenti.

13 Egy részvényre jutó eredmény (a) Alap Az egy részvényre jutó eredmény alapértékének kiszámításához a társaság tulajdonosaira jutó eredményt el kell osztani az év során forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A számítás során figyelmen kívül kell hagyni a társaság által megvásárolt és saját (visszavásárolt) részvényként birtokolt törzsrészvényeket (25. megjegyzés). 2013

2012 Módosított

33p70(a) Az anyavállalat tulajdonosaira jutó, folytatódó tevékenységekből származó nyereség

31 774

16 184

Az anyavállalat tulajdonosaira jutó, megszűnő tevékenységekből származó nyereség

100

120

31 874

16 304

23 454

20 500

Összesen 33p70(b) Forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer) (b) Hígított

Az egy részvényre jutó eredmény higított értékét úgy kell kiszámolni, hogy a törzsrészvények súlyozott átlagos számát módosítani kell az összes hígító hatású potenciális törzsrészvény átváltását feltételezve. A társaság kétféle hígító hatású potenciális törzsrészvénnyel rendelkezik: átváltható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal és részvényopciókkal. Feltételezzük, hogy az átváltható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok átváltásra kerülnek törzsrészvényekké, és a nettó eredményt módosításra kerül az adóhatással csökkentett kamatköltségek összegében. A részvényopciók esetében a Csoport kiszámítja, hogy valós értéken mennyi részvényt lehetne megszerezni (ami a társaság részvényeinek éves átlagos piaci részvényárfolyama alapján kerül meghatározásra), a meglévő részvényopciókhoz kapcsolódó jegyzési jogok értéke alapján. A részvények fent ismertetett módon kalkulált számát a Csoport összehasonlítja azon részvények számával, amelyek a részvényopciók alkalmazása esetén kibocsátásra kerültek volna. 2013

2012 Módosított

Eredmény Az anyavállalat tulajdonosaira jutó, folytatódó tevékenységekből származó nyereség

31 774

16 184

Az átváltható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra jutó kamatráfordítások (az adó levonása után)

2 158

-

33 932

16 184

100

120

34 032

16 304

23 454

20 500

- Az átváltható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételezett átváltása (ezer)

3 300

-

- Részvényopciók (ezer)

1 213

1 329

27 967

21 829

33p70(a) Az egy részvényre jutó eredmény higított értékének meghatározásához használt nyereség Az anyavállalat tulajdonosaira jutó, megszűnt tevékenységekből származó nyereség A forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer) Módosítás:

84

33p70(b) A törzsrészvényeknek az egy részvényre jutó eredmény hígított értéke számításában használt súlyozott átlagos száma (ezer)

14 Nettó devizás árfolyamnyereség/(veszteség) 21p52(a) 2013

2012 Módosított

Egyéb nettó (veszteség)/nyereség soron elszámolva (7. megjegyzés)

(277)

200

Pénzügyi tevékenységeken elért nettó árfolyamnyereség (10. megjegyzés)

2 594

996

Összesen

2 317

1 196

15 Ingatlanok, gépek és berendezések 1p78(a)

Egyéb Befejeberenzetlen Összesen dezések beruházás

Telek és épületek

Járművek és gépek

Bruttó érték

39 664

71 072

20 025

-

130 761

Halmozott értékcsökkenés

(2 333)

(17 524)

(3 690)

-

(23 547)

Nettó könyv szerinti érték

37 331

53 548

16 335

-

107 214

37 331

53 548

16 335

-

107 214

16p73(e)(viii) Árfolyamkülönbözet

(381)

(703)

(423)

-

(1 507)

16p73(e)(iv) Átértékelési többlet (27. megjegyzés)

1 133

-

-

-

1 133

16p73(e)(i) Növekedések

1 588

2 970

1 484

-

6 042

-

(2 607)

(380)

-

(2 987)

(636)

(4 186)

(4 840)

-

(9 662)

39 035

49 022

12 176

-

100 233

Bruttó érték

42 004

70 732

20 706

-

133 442


(2 969)

(21 710)

(8 530)

-

(33 209)


39 035

49 022

12 176

-

100 233

39 035

49 022

12 176

-

100 233

846

1 280

342

-

2 468

1 005

-

-

-

1 005

16p73(d)

2012. január 1-jén (Módosított)

16p73(e) A 2012. december 31-én végződött üzleti év (Módosított) Nyitó nettó könyv szerinti érték

16p73(e)(ix) Csökkenések (34. megjegyzés) 16p73(e)(vii) Értékcsökkenési leírás (8. megjegyzés) Záró nettó könyv szerinti érték 16p73(d)

2012. december 31-én (Módosított)

A 2013. december 31-én végződött üzleti év 16p73(e)

Nyitó nettó könyv szerinti érték

16p73(e)(viii) Árfolyamkülönbözet 16p73(e)(iv) Átértékelési többlet (27. megjegyzés) 16p73(e)(iii)

Leányvállalat felvásárlása (37. megjegyzés)

49 072

5 513

13 199

-

67 784

16p73(e)(i)

Növekedések

4 421

427

2 202

2 455

9 505

(2 000)

(3 729)

(608)

-

1 245

-

-

(1 245)

(3 545)

(4 768)

(9 441)

-

(17 754)

(341)

(1 222)

-

-

(1 563)

89 738

46 523

17 870

1 210

155 341

Bruttó érték

96 593

74 223

35 841

1 210

207 867


(6 855)

(27 700)

(17 971)

-

(52 526)


89 738

46 523

17 870

1 210

155 341

16p73(e)(ix) Csökkenések (34. megjegyzés) Átvezetések 16p73(e)(vii) Értékcsökkenési leírás (8. megjegyzés) IFRS5p38

Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba átsorolva Záró nettó könyv szerinti érték

16p73(d)

(6 337) -


85

ÖK Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba átsorolt ingatlanok, gépek és berendezések összege 1 563 C, és a Shoes Limited (a magyarországi nagykereskedelmi szegmens része) által használt eszközökhöz kapcsolódik. Az értékesítésre tartott elidegenítési csoporttal kapcsolatos további információk a 24. megjegyzésben találhatók. DV, 1p104 C 8 054 (2012-ben C 5 252) értékcsökkenési leírás az értékesítés költségei között, C 5 568 (2012-ben C 2 410) a forgalmazási költségek között, továbbá C 4 132 (2012-ben C 2 000) az igazgatási költségek között került elszámolásra. 17p35(c) A C 1 172 (2012-ben C 895) bérleti díj, illetve a gépek és ingatlanok lízingelésével kapcsolatos C 9 432 (2012-ben C 7 605) került elszámolásra az eredménykimutatásban (8. megjegyzés). 2013. december 31-én a befejezetlen beruházás főként a Magyarországon előállított új cipőgyártó berendezésekből áll. 23p26 Az év során a Csoporton belül a minősített eszközök aktivált hitelfelvételi költsége C 75 (2012: nulla) volt. A hitelfelvételi költségek 7,5%-os súlyozott átlagos hitelkamattal kerültek aktiválásra. 16p77(e) Amennyiben a telek és épületek bekerülési értéken kerültek volna kimutatásra, az összegek a következők lennének: 2013

2012

Bruttó érték

93 079

37 684


(6 131)

(2 197)


86 948

35 487

16p74(a) A banki hitelek fedezetéül a telek és épületek szolgálnak, összesen C 37 680 értékben (2012-ben C 51 306) (29. megjegyzés). 17p31(a) A járművek és gépek sor a következő pénzügyi lízingbe vett eszközöket tartalmazza: 2013

2012

Pénzügyi lízing aktivált költsége

13 996

14 074


(5 150)

(3 926)

8 846

10 148


17p31(e) A Csoport különféle járműveket és gépeket lízingel fel nem mondható lízing megállapodások keretében. A lízingek időtartama 3 és 15 év közötti, az eszközök a Csoport tulajdonában vannak. A telkek és épületek valós értéke 16p77(a)-(b) A Csoport tulajdonában lévő telkek és ingatlanok 2012. és 2013. december 31-i valós értékének meghatározása a független szakértő által készített értékbecslés alapján történt. Az átértékelési többlet halasztott nyereségadóval csökkentett összege az egyéb átfogó eredményben került elszámolásra, és a saját tőkén belül az egyéb tartalék soron kerül megjelenítésre (27. megjegyzés). Az alábbi táblázatban bemutatjuk a valós értéken nyilvántartott nem pénzügyi eszközök értékelési módszerenként történő elemzését. A különböző szintek a következőképpen kerültek meghatározásra: •

Hasonló eszközök, illetve kötelezettségek aktív piacain jegyzett (korrigálatlan) árak (1. szint).

•

Az eszközökhöz, illetve kötelezettségekhez kapcsolódó megfigyelhető alapadatok – az 1. szintnél alkalmazott jegyzett árakat figyelmen kívül hagyva –, akár közvetlenül (mint árak), akár közvetett módon (az árakból származtatva) (2. szint).

• Nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló alapadatok (piacon nem megfigyelhető alapadatok) az egyes eszközök, illetve kötelezettségek értékelésekor (3. szint).

86

Hasonló eszközök aktív piacain jegyzett árak (1. szint)

IFRS 13p93(a), (b)

Egyéb lényeges megfigyelhető alapadatok (2. szint)

Lényeges nem megfigyelhető alapadatok (3. szint)

7 428

-

Ismétlődő alapon valós értéken történő értékelések Telek és épületek − Irodaépületek – Magyarország

-

− Kiskereskedelmi egységek – Magyarország

-

19 027

-

− Kiskereskedelmi egységek – USA

-

14 200

-

− Gyártóüzemek – Magyarország

-

-

25 392

− Gyártóüzemek – Ázsia/Csendes-óceáni térség

-

-

23 691

IFRS 13p93(c) A tárgyév során nem történtek átsorolások az 1. és a 2. szint között. A 2. szintű valós értékek megállapításához használt értékelési módszerek IFRS 13p93(d) A telkek és a kiskereskedelmi egységek 2. szintű valós értékei az összehasonlító értékesítési árak módszerrel kerültek megállapításra. Az egymás közvetlen közelében fekvő összehasonlítható telkek és épületek eladási árai a legfontosabb jellemzők (például az ingatlan mérete) eltérései alapján korrigálásra kerülnek. A legjelentősebb, az értékeléshez használt alapadat a négyzetméterenkénti ár. IFRS 13p93(e) Valós értéken történő értékelések lényeges nem megfigyelhető alapadatok felhasználásával (3. szint) Gyártóüzemek – Gyártóüzemek – Magyarország Ázsia/Csendes-óceáni térség Nyitóegyenleg Átsorolások a 3. szintre (/szintről)

24 562

18 327

-

3 434

Növekedések

1 489

1 651

Csökkenések

(1 100)

Az egyéb átfogó eredményben elszámolt nyereségek és veszteségek Záró egyenleg

441 25 392

279 23 691

A Csoport az év során hozzákezdett egyik Kínában található gyárának átalakításához. Az átalakítás célja a gyár közlekedési infrastruktúrájának nagyarányú kibővítése, ami várhatóan 2014-ben fejeződik be. Az átalakítást megelőzően az ingatlan az összehasonlító értékesítési módszerrel került értékelésre, amely 2. szintű valós értéket eredményezett. Az átalakítás során a Csoportnak módosítania kellett az értékelési módszerét az építés alatt lévő ingatlannal kapcsolatban. A módosított értékelési módszer jelentős nem megfigyelhető alapadatokat használ. Ennek megfelelően a valós érték 3. szintre került átsorolásra. A módosított értékelés az összehasonlító értékesítési módszert alkalmazza az elkészült ingatlan valós értékének megállapításához. Az elkészült ingatlan valós értékéből ezután a következők kerültek levonásra: • befejezésig becsült építési és egyéb költségek, melyek egy piaci szereplő esetén várhatóan felmerülnének; valamint •

a becsült árrés, amelyet egy piaci szereplő megkövetelne az ingatlan befejezésig történő fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatban, az ingatlan 2013. december 31-i állapota alapján.

IFRS A Csoport a valós érték hierarchia szintekről, illetve szintekre történő átvezetéseket az átvezetésre 13p93(c), okot adó esemény vagy körülmények bekövetkezésének a napjától számolja el. (e)(iv)

87

IFRS13 p93g A Csoport értékelési folyamata IFRS13 IE 65 A Csoport pénzügyi osztályának csapata végzi a telkek és épületek pénzügyi beszámolóhoz szükséges értékbecslését, beleértve a 3. szintű valós érték értékelését. A csapat közvetlenül a pénzügyi igazgatónak és az audit bizottságnak tesz jelentést. Az értékelési folyamatokkal és azok eredményével kapcsolatos megbeszéléseket a pénzügyi igazgató, az audit bizottság és az értékelést végző csapat részvételével legalább negyedévente tartják, összhangban a vállalatcsoport negyedéves beszámolóinak fordulónapjaival. Éves szinten a Csoport külső, független és megfelelő képesítéssel rendelkező szakértőket vesz igénybe a tulajdonában lévő telkek és ingatlanok valós értékének meghatározásához. A telkek és épületek 2013. december 31-i állapot szerinti valós értékét az XYZ Property Surveyors Limited határozta meg. A 3. szintű telkek és épületek külső értékelései az összehasonlító értékesítési árak módszerével történtek, hasonlóan a 2. szintű telkekhez és épületekhez. A gyártóüzemek esetében azonban a helyi piacokon csak korlátozott számú hasonló értékesítés történt, és az értékelés nem megfigyelhető alapadatok alkalmazásával történt. A külső értékelők – a Csoport belső értékelő csapatával egyeztetve – ezeket az alapadatokat a telkek és épületek mérete, kora és állapota, valamint a helyi gazdaság helyzete és a megfelelő nemzetgazdasági összehasonlítható árak alapján határozták meg. A Csoport a Kínában található telkeket és épületeket is értékelte, ahol a közlekedési infrastruktúra terén jelentős fejlesztés megy végbe. Az értékelés módosított összehasonlító értékelési módszerrel készült. Az elkészült telkek és épületek valós értéke a hasonló telkek és épületek helyi piacon megfigyelhető értékesítési árának figyelembe vételével került megállapításra. A befejezés becsült költsége – egy piaci szereplő által elvárt ésszerű árrést is beleszámítva – levonásra került a telkek és épületek jelenlegi valós értékének becslése során. IFRS 13p93(d),(h)(i) Információ a lényeges nem megfigyelhető alapadatokat (3. szint) felhasználó valós értéken történő értékelésről

Leírás

Gyártóüzemek - Magyarország

Gyártóüzemek - Ázsia/Csendesóceáni térség

88

Valós érték 2013. december 31-én

Értékelési technikák

25 392

Összehasonlító értékelési módszer

19 098

Összehasonlító értékelési módszer

4 593

Módosított összehasonlító értékelési módszer

Nem megfigyelhető alapadatok[1]

A nem megfigyelA nem megfigyelhető alapadatok hető alapadatok tartománya és a valós érték (valószínűség viszonya súlyozott átlag) C350-C470 (C400)

Minél magasabb a négyzetméterenkénti ár, annál magasabb a valós érték

Ár / négyzetméter

C235-C390 (C330)

Minél magasabb a négyzetméterenkénti ár, annál magasabb a valós érték

A befejezésig felmerült becsült költségek

C2,780,000-C3, 220,000 (C2,900,000)

Minél magasabb a becsült költség, annál alacsonyabb a valós érték.

Az ingatlan befejezésig történő fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges becsült árrés

az ingatlan értékének 10–15%-a (14%)

Minél magasabb az árrés, annál alacsonyabb a valós érték.

Ár / négyzetméter

16 Immateriális javak 1p78(a)

Bruttó érték

Goodwill

Védjegyek és licenszek

Saját fejlesztésű Összesen szoftverek

38p118 2012. január 1-jén (módosított) (c)

12 546

8 301

1 455

22 302

38p118 Árfolyam-különbözet (e)(vii)

(546)

(306)

(45)

(897)

-

700

-

12 000

8 695

1 410

341

96

134

-

684

2 366

3 050

4 501

4 000

-

8 501

(100)

(1 000)

-

(1 100)

16 742

12 475

3 910

33 127

38p118 2012. január 1-jén (c)

-

(330)

(510)

(840)

38p118 Amortizáció elszámolása (e)(vi) (8. megjegyzés)

-

(365)

(200)

(565)

-

(695)

(710)

(1 405)

(4 650)

-

-

(4 650)

-

(680)

(120)

(800)

(4 650)

(1 375)

(830)

(6 855)

12 000

8 695

1 410

22 105

-

(695)

(710)

(1 405)

12 000

8 000

700

20 700

38p118 Bruttó érték (c)

16 742

12 475

3 910

33 127

38p118 (c), IFRS Halmozott amortizáció és értékvesztés 3B67 (d)(i)

(4 650)

(1 375)

(830)

(6 855)

12 092

11 100

3 080

26 272

38p118 Növekedések (e)(i) 2012. december 31-én (módosított) 38p118 Árfolyam-különbözet (e)(vii) 38p118 Növekedések (e)(i) 38p118 (e)(i), Leányvállalat felvásárlása IFRS3B67 (37. megjegyzés) (d)(ii) IFRS Értékesítésre tartottnak minősített 5p38 elidegenítési csoportba átsorolva 2013. december 31-én

700 22 105 571

Halmozott amortizáció és értékvesztés

2012. december 31-én (Módosított) 38p118 (e)(iv), Értékvesztés elszámolása IFRS3B67 (8. megjegyzés) (d)(v) 38p118 Amortizáció elszámolása (e)(vi) (8. megjegyzés) 2013. december 31-én Nettó könyv szerinti érték 38p118 Bruttó érték (c) 38p118 (c), IFRS Halmozott amortizáció és értékvesztés 3B67 (d)(i) 2012. december 31-én (Módosított)


89

36p126(a) Az oroszországi nagykereskedelmi szegmens könyv szerinti értéke a goodwill-re elszámolt értékvesztés következtében a megtérülő értékére csökkent. Ez a veszteség az eredménykimutatásban az értékesítés költségei között került feltüntetésre. 38p118(d) A 40 C értékű amortizáció (2012-ben 100 C) az eredménykimutatásban az értékesítés költségei között szerepel; 680 C (2012-ben 365 C) a forgalmazási költségek között; továbbá 80 C (2012-ben 100 C) az igazgatási költségek között. ÖK Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba átvezetett védjegy a Shoes Limited védjegyére vonatkozik (a nagykereskedelmi szegmens része), amelyet a csoport korábban a gazdálkodó szervezet 2007-ben történt felvásárlásakor számolt el. További 100 C nettó könyv szerinti érték, amely az elidegenítési csoporthoz került árvezetésre, a goodwillre vonatkozik. Az értékesítésre tartott elidegenítési csoporttal kapcsolatos további információk a 24. megjegyzésben találhatók. A goodwill értékvesztési vizsgálata 36p130(d) A vezetés földrajzi terület és az üzleti tevékenység típusa alapján tekinti át az üzleti teljesítményt. A következő főbb földrajzi területek kerültek azonosításra: Magyarország, USA, Kína, Oroszország és Európa. Magyarországon és az USA-ban kis- és nagykereskedelmi szegmensek egyaránt találhatók. Az összes többi földrajzi területen a Csoport kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A goodwillt a vezetés a működési szegmensek szintjén vizsgálja. Az alábbiakban a goodwill egyes működési szegmensekhez való hozzárendelését foglaljuk össze:

36p134 (a) 2013 Magyarország – nagykereskedelem

Egyéb Záró érték módosítások

6 075

-

(100)

-

215

Magyarország– kiskereskedelem

15

-

-

-

5

20


115

-

-

-

15

130


30

3 597

-

-

(55)

3 572


770

904

-

-

100

1 774


4 695

-

-

(4 650)

5

50


100

-

-

-

46

146


200

-

-

-

10

210

12 000

4 501

(100)

(4 650)

341

Összesen

90

Nyitó érték Növekedés Csökkenés Értékvesztés

6 190

12 092

2012 Módosított

Nyitó érték Növekedés Csökkenés Értékvesztés


Egyéb Záró érték módosítások

6 370

-

-

-

(295)

Magyarország– kiskereskedelem

20

-

-

-

(5)

15


125

-

-

-

(10)

115


131

-

-

-

(101)

30


705

-

-

-

65

770


4 750

-

-

-

(55)

4 695


175

-

-

-

(75)

100


270

-

-

-

(70)

200

12 546

-

-

-

(546)

Összesen

6 075

12 000

A 2012. évben az amerikai kiskereskedelmi szegmens nem minősült bemutatandó működési szegmensnek. Az ABC Group 2013-ban történt felvásárlásával azonban (37. megjegyzés) az amerikai kiskereskedelmi szegmens tárgyévben már külön bemutatandó szegmensnek minősül, így az összehasonlító adatok a következetesség érdekében módosításra kerültek. 36p130(e), 36p134(c), Valamennyi pénztermelő egység megtérülő értéke a használati érték kiszámí36p134(d)(iii) tása alapján került meghatározásra. Ezek a számítások a vezetés által jóváhagyott pénzügyi terveken alapuló, adózás előtti cash flow-előrejelzéseket használnak, amelyek ötéves időszakot fednek le. Az ötéves időszakon túlra vonatkozó cash flow-előrejelzéseket az alábbi becsült növekedési ütemeket feltételezve vetíti ki a Csoport. A növekedési ütem nem magasabb annál a hosszú távú átlagos növekedési ütemnél, amely jellemző arra az iparágra (cipőipar), amelyben a pénztermelő egység működik. 36p134(d)(i) A használati érték számításához használt fő feltételezések és a megtérülő érték 2013-ban a következők voltak:[1]

36p134 Összetett éves (d) volumennövekedési ráta[2]





Európa Orosz– nagyország kereske- – nagykedelem reskedelem

1,5%

1,3%

3,8%

4,1%

5,4%

6,2%



8,7%

4,4%

Hosszú távú növekedési ütem[3]

1,8%

2,1%

1,8%

2,3%

1,8%

2,0%

3,0% 3,9%

Diszkontráta[4]

15,5%

16,0%

12,0%

12,5%

12,7%

13,8%

14,0% 14,8%

A pénztermelő egység megtérülő értéke

22 659

[1] A hosszú távú növekedési ráták és a diszkontráta közzététele kötelező. Egyéb fő feltételezések közzététele és számszerűsítése is szükséges, amennyiben egy esetleges változás valamelyik fő feltételezésben azt eredményezné, hogy az értékvesztés számításában nem marad további mozgástér. Egyébként a további közzététel ajánlott, de nem kötelező. [2] Összetett éves volumennövekedési ráta a kezdeti ötéves időszakban [3] A növekedési ütem súlyozott átlaga, amellyel számolva a tervidőszakon túli cash flow-kat előrevetítik. [4] A cash flow-előrejelzések esetében alkalmazott adózás előtti diszkontráta. 91

36p134(d)(i) A használati érték számításához használt fő feltételezések 2012-ben a következők voltak: Magyarország – nagykereskedelem




Európa Orosz– nagyország kereske- – nagykedelem reskedelem



36p134 Összetett éves (d) volumennövekedési ráta

1,4%

1,5%

3,9%

4,1%

5,4%

5,8%

8,9%

3,8%

36p134 Hosszú távú nö(d)(iv) vekedési ütem

2,0%

2,3%

2,0%

2,5%

2,0%

2,5%

3,5%

3,3%

36p134 (d)(v), Diszkontráta 36p130 (g)

16,0%

16,3%

11,5%

12,5%

12,1%

13,5%

14,5%

13,0%

Magyarázatok – a megtérülő érték közzététele Az IFRS 13 módosította az IAS 36 standard 134. bekezdésének (c) pontját, ennek értelmében kötelező azon pénztermelő egységek megtérülő értékének közzététele, melyekhez jelentős könyv szerinti értékű goodwill-t allokált a Csoport. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) azonban jelezte, hogy nem ez volt a szándékuk, ezért 2013 májusában módosítást adott ki az IAS 36 standardhoz, amely megszüntette a közzétételi követelményt. A megtérülő érték közzététele továbbra is követelmény azon pénztermelő egységek számára, amelyekre a tárgyidőszak során értékvesztést számolt el a Csoport. A módosítás a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra vonatkozóan lép hatályba, korai alkalmazása megengedett. Az IFRS GAAP Nyrt. a módosítás korai alkalmazása mellett döntött. 36p134(d)(ii) Ezeket a feltételezéseket használta a Csoport a működési szegmensen belüli összes pénztermelő egység elemzésekor. 36p134(d)(ii) A vezetés úgy véli, hogy az egyes pénztermelő egységekre az ötéves előrejelzési időszak során használt összetett éves volumennövekedési ráta jelentős becslésnek (feltételezésnek) minősül. Az egyes periódusokban az értékesített mennyiség az árbevétel- és költségnövekedés fő motorja. Az összetett éves volumennövekedési ráta a múltbeli teljesítményen és a vezetés piaci növekedési várakozásain alapul. Az alapul vett hosszú távú növekedési ütemek megegyeznek az iparági jelentésekben található előrejelzésekkel. A diszkontráták az adózás előtti állapotot tükrözik, és figyelembe veszik az adott működési szegmensre vonatkozó specifikus kockázatokat. 36p130(a) Az értékvesztés az orosz működési szegmenshez tartozó Step-land nagykereskedelmi pénztermelő egységében merült fel egy 2013 elején hozott döntés alapján, amelyet az ezekhez a tevékenységekhez rendelt gyártási teljesítmény csökkentése érdekében hoztak (33. megjegyzés). Ez a miatt történt, hogy a Csoport gyártási kapacitásait az egyes pénztermelő egységek között másként osztották fel az előnyös piaci feltételek kihasználása érdekében. A döntést követően a Csoport felülvizsgálta az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre vonatkozó értékcsökkenési szabályzatait az említett országban, illetve arra a megállapításra jutott, hogy mindez a hasznos élettartamra várhatóan nem lesz hatással. A goodwill kivételével egyetlen eszközcsoport esetében sem került elszámolásra értékvesztés. Az előző években a Step-land nagykereskedelmi pénztermelő egységére alkalmazott adózás előtti diszkontráta 13,5% volt. 36p134(f) Az európai nagykereskedelmi szegmensen belül a használati értéken számított megtérülő érték 705 C-vel haladta meg a könyv szerinti értéket. Ahhoz, hogy ez a maradék mozgástér megszűnjön, az összetett éves volumennövekedési rátának 1,5%-ra, a hosszú távú növekedési ütemnek 1,6%-ra kellene csökkennie a diszkontráta 14,9%-ra történő növekedése mellett. 92

17 Pénzügyi instrumentumok 17(a) Pénzügyi instrumentumok kategóriánként 2013. december 31. Kölcsönök és követelések

Eredmén�nyel szemben valós értéken értékelt eszközök



-

-

-

19 370

19 370


-

361

1 103

-

1 464

Vevő- és egyéb követelések a költségek aktív időbeli elhatárolásai kivételével [1]

20 837

-

-

-

20 837


-

11 820

-

-

11 820


17 928

-

-

-

17 928

Összesen

38 765

12 181

1 103

19 370

71 419

IFRS7p6

Értékesíthető

Összesen

Mérlegben levő eszközök

Eredmén�nyel szemben valós értéken értékelt kötelezettségek

IFRS7p6

Amortizált bekerülési Fedezeti célú értéken nyilvántartott származékos egyéb pénzügyi köteügyletek lezettségek

Összesen

Mérlegben levő kötelezettségek Hitelek/kölcsönök (a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségeket kivéve)

-

-

117 839

117 839

Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek[3]

-

-

8 998

8 998


268

327

-

595

Szállítói és egyéb kötelezettségek a nem pénzügyi kötelezettségek kivételével [2]

-

-

15 668

15 668

268

327

142 505

143 100

Összesen

[1] A költségekre képzett aktív időbeli elhatárolások a vevő- és egyéb követelések egyenlegben nem szerepelnek, mivel ez az elemzés csak a pénzügyi instrumentumok esetében szükséges. [2] A nem pénzügyi kötelezettségek a szállítói kötelezettségek egyenlegben nem szerepelnek, mivel ez az elemzés csak a pénzügyi instrumentumok esetében szükséges. [3] Az ebben a közzétételben szereplő kategóriákat az IAS 39 határozza meg. A pénzügyi lízingek jellemzően kívül esnek az IAS 39 hatályán, azonban az IFRS 7 vonatkozik rájuk. A pénzügyi lízingekkel kapcsolatos közzétételeket ezért külön kell feltüntetni. 93

2012. december 31. (Módosított) Kölcsönök és követelések

Eredmén�nyel szemben valós értéken értékelt eszközök



-

-

-

14 910

14 910


-

321

875

-

1 196

Vevő- és egyéb követelések az aktív időbeli elhatárolások kivételével [1]

18 576

-

-

-

18 576


-

7 972

-

-

7 972


34 062

-

-

-

34 062

Összesen

52 638

8 293

875

14 910

76 716

Értékesíthető

Összesen

Mérlegben levő eszközök

Eredmén�nyel szemben valós értéken értékelt kötelezettségek

IFRS7p6

Amortizált bekerülési Fedezeti célú értéken nyilvántartott származékos egyéb pénzügyi köteügyletek lezettségek

Összesen

Mérlegben levő kötelezettségek Hitelek/kölcsönök (a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségeket kivéve)

-

-

104 006

104 006

Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek [3]

-

-

10 598

10 598


298

449

-

747

Szállítói és egyéb kötelezettségek a nem pénzügyi kötelezettségek kivételével

-

-

11 518

11 518

298

449

126 122

126 869

Összesen

[1] A költségekre képzett aktív időbeli elhatárolások a vevő- és egyéb követelések egyenlegben nem szerepelnek, mivel ez az elemzés csak a pénzügyi instrumentumok esetében szükséges. [2] A nem pénzügyi kötelezettségek a szállítói kötelezettségek egyenlegben nem szerepelnek, mivel ez az elemzés csak a pénzügyi instrumentumok esetében szükséges. [3] Az ebben a közzétételben szereplő kategóriákat az IAS 39 határozza meg. A pénzügyi lízingek jellemzően kívül esnek az IAS 39 hatályán, azonban az IFRS 7 vonatkozik rájuk. A pénzügyi lízingekkel kapcsolatos közzétételeket ezért külön kell feltüntetni. 94

17(b) A pénzügyi eszközök hitelminősége IFRS7p36(c) A nem lejárt és nem értékvesztett pénzügyi eszközök esetében a hitelminőség felmérése külső hitelminősítés (ha van ilyen) vagy az adósok nemfizetési arányára vonatkozó múltbeli adatok alapján történhet: 2013

2012 Módosított

Vevőkövetelések Külső hitelminősítéssel rendelkező adósok (Moody’s) A

5 895

5 757

BB

3 200

3 980

BBB

1 500

1 830

10 595

11 567

Külső hitelminősítéssel nem rendelkező adósok: 1. Csoport

750

555

2. Csoport

4 832

3 596

3. Csoport

1 770

1 312

7 352

5 463

17 947

17 030

8 790

15 890

AA

5 300

7 840

A

3 038

9 832

17 128

33 562

347

264

347

264

1 046

826

418

370

1 464

1 196

2. Csoport

2 501

1 301

3. Csoport

167

87

2 668

1 388

Nem értékvesztett vevőkövetelések összesen Bankszámlán levő pénzeszközök és rövid lejáratú bankbetétek [1] AAA

[1]A „Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek” mérlegsor itt nem szereplő, maradék egyenlege készpénzből áll.

ÖK Hitelviszonyt megtestesítő értékesíthető értékpapírok AA ÖK Származékos pénzügyi eszközök AAA AA Kapcsolt felek részére nyújtott kölcsönök

1. Csoport - új vevők/kapcsolt vállalkozások (kevesebb, mint 6 hónapja). 2. Csoport - meglévő vevők/kapcsolt vállalkozások (több mint 6 hónapja), akiknél korábban nem volt fizetési késedelem. 3. Csoport - meglévő vevők/kapcsolt vállalkozások (több mint 6 hónapja), akiknél korábban volt valamennyi fizetési késedelem. A meg nem fizetett összegek teljes mértékben megtérültek. A kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott hitelek között nincs olyan, amely lejárt lenne, de nem számolt el rá értékvesztést a Csoport.

95

18 Értékesíthető pénzügyi eszközök Január 1-jén

2013

2012

14 910

13 222

Devizaátváltásból adódó árfolyam-különbözet

646

(435)

Leányvállalat felvásárlása (37. megjegyzés)

473

-

Növekedések

4 887

1 150

Csökkenések

(106)

-

(1 150)

-

(980)

(152)

690

1 125

Átsorolás irányítás megszerzése miatt Nettó nyereség/(veszteség) átvezetés a saját tőkéből (27. megjegyzés) Nettó nyereség/(veszteség) átvezetés a saját tőkébe (27. megjegyzés) December 31-én A befektetett pénzügyi eszközökkel csökkentve Forgóeszközök közé besorolt értékesíthető pénzügyi eszközök

19 370

14 910

(17 420)

(14 910)

1 950

-

IFRS7p20(a) A Csoport 217 C nyereséget (2012-ben 187 C) és 87 C veszteséget (2012-ben 35 C) vezetett át a (ii) saját tőkéből az eredménykimutatásba. Az 55 C összegű veszteség (2012-ben 20 C) az értékvesztések miatt került elszámolásra. IFRS7p31, 34 Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé tartoznak a következők: 2013

2012

Tőzsdei forgalomban lévő értékpapírok: Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok - Magyarország

8 335

8 300

Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok - Európa

5 850

2 086

Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok - USA

4 550

4 260

210

-

78

-

347

264

19 370

14 910

Kötvények 6,5% rögzített kamatlábbal és 2015. augusztus 27-i lejárattal 9%-os nem visszaváltható, nem halmozódó elsőbbségi részvények Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6,3% és 6,5% közötti rögzített kamatlábbal, 2014. július és 2016. május közötti lejárattal Összesen

IFRS7p34(c) Az értékesíthető pénzügyi eszközök a következő devizákban vannak denominálva: 2013

2012

C

8 335

8 300

Euró

5 850

2 086

USA dollár

4 550

4 260

Egyéb devizanemek Összesen

635

264

19 370

14 910

IFRS13p93(d) A tőzsdén nem jegyzett értékpapírok valós értéke a diszkontált cash flow-kon alapul, az ilyen értékpapírokra vonatkozó tőkepiaci kamatláb és a kockázati prémium alapján számított kamatláb felhasználásával (2013-ban 6%, 2012-ben 5,8%). IFRS7p36(a) A hitelezési kockázatnak való maximális kitettség a fordulónapon az értékesíthetőnek minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értéke. IFRS7p36(c) Ezen pénzügyi eszközök egyike sem lejárt vagy értékvesztett.

96

19 Származékos pénzügyi instrumentumok 2013

2012

Eszközök

Kötelezettségek

Eszközök

Kötelezettségek

IFRS7p22(a)(b) Kamat swap ügyletek - cash flow fedezeti ügylet

351

110

220

121

IFRS7p22(a)(b) Kamat swap ügyletek - valós érték fedezeti ügyletek

57

37

49

11

IFRS7p22(a)(b) Határidős devizaügyletek - cash flow fedezeti ügyletek

695

180

606

317

361

268

321

298

1 464

595

1 196

747

Kamat swap ügyletek: cash flow fedezeti ügyletek

345

100

200

120

Kamat swap ügyletek: valós érték fedezeti ügyletek

50

35

45

9

395

135

245

129

1 069

460

951

618

Határidős devizaügyletek - kereskedési célú Összesen 1p66, 1p69 A befektetett pénzügyi eszközökkel csökkentve:

1p66, 1p69 Forgóeszközök közé besorolt származékos pénzügyi instrumentumok

A kereskedési célú származékos ügyletek forgóeszközként vagy rövid lejáratú kötelezettségként kerülnek besorolásra. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok teljes valós értéke befektetett eszközként vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kerül besorolásra, ha a fedezett tétel hátralévő lejárati ideje 12 hónapon túli, illetve a forgóeszközök vagy a rövid lejáratú kötelezettségek közé, ha a fedezett tétel hátralévő lejárati ideje 12 hónapon belüli. IFRS7p24 A valós érték fedezeti ügyletekből származó eredményben megjelenített nem hatékony rész 1 C veszteséget tesz ki (2012-ben 1 C veszteség) (7. megjegyzés). A cash flow fedezeti ügyletekből származó eredményben megjelenített nem hatékony rész 17 C nyereséget tesz ki (2012-ben 14 C nyereség) (7. megjegyzés). Nem volt a külföldi társaságokban birtokolt nettó befektetések kapcsán elszámolandó nem hatékony fedezeti ügyletet. (a) Határidős devizaügyletek IFRS7p31 A 2013. december 31-én fennálló határidős devizaügyletek névértéke 92 370 C volt (2012-ben 89 689 C). IFRS7p23(a), A külföldi devizában nyilvántartott, nagy valószínűséggel megvalósuló fedezett előre jelzett 39p100, tranzakciók a következő 12 hónap során különböző időpontokban várhatók. A saját tőkén belül 1p79(b) (27. megjegyzés) a fedezeti ügyletek tartalékában megjelenített, határidős devizaügyletekre 2013. december 31-én elszámolt nyereség és veszteség az eredménykimutatásban abban az időszakban vagy időszakokban kerül elszámolásra, amely(ek)ben a fedezett előre jelzett tranzakció érinti az eredménykimutatást. Ez általában a beszámolási időszak végét követő 12 hónapon belül történik, kivéve, ha a nyereséget vagy veszteséget a tárgyi eszközök beszerzéseként elszámolt kezdeti ös�szeg tartalmazza, amely esetben az elszámolás az eszköz élettartama alatt (5-10 év) történik. (b) Kamat swap ügyletek IFRS7p31 A 2013. december 31-én fennálló kamat swap ügyletek névértéke 4 314 C volt (2012-ben 3 839 C). IFRS7p23(a), 2013. december 31-én a fix kamatlábak 6,9% és 7,4% között alakultak (2012-ben 6,7% és 7,2% 1p79(b) között), a változó kamatlábak pedig főleg az EURIBOR, illetve a LIBOR alapján mozogtak. A saját tőkén belül (27. megjegyzés) a fedezeti ügyletek tartalékában megjelenített, kamat swap ügyletekre 2013. december 31-én elszámolt nyereség és veszteség az eredménykimutatásban a pénzügyi tevékenység ráfordítása sorában a banki hitelek visszafizetéséig folyamatosan kerül feloldásra (29. megjegyzés). (c) Külföldi társaságokban lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügyletek IFRS7p22, A Csoport USA dollárban nyilvántartott hiteleinek egy része (321 C, 2012-ben 321 C) a Csoport 1p79(b) egyesült államokbeli leányvállalatában lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügyletként került megjelölésre. A hitel valós értéke 2013. december 31-én 370 C volt (2012-ben 279 C). A hitel fordulónapon történő átváltásából származó 45 C árfolyamveszteség (2012-ben 40 C árfolyamnyereség) az egyéb átfogó eredményben kerül megjelenítésre. IFRS7p36(a) A hitelezési kockázatnak való maximális kitettség a fordulónapon a származékos eszközök mérlegben szereplő valós értéke.

97

20 Vevő- és egyéb követelések 2013

2012 Módosított

Vevőkövetelések - bruttó

18 174

17 172

(109)

(70)

18 065

17 102

1 250

1 106

Csökkentve: a vevőkövetelésekre képzett értékvesztéssel Vevőkövetelések - nettó Aktív időbeli elhatárolások Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések (39. megjegyzés)

104

86

2 668

1 388

22 087

19 682

Csökkentve: a kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök hosszú lejáratú részével

(2 322)

(1 352)

Forgóeszközök közé besorolt vevő- és egyéb követelések

19 765

18 330

Kapcsolt felek részére nyújtott kölcsönök (39. megjegyzés)

Az összes hosszú lejáratú követelés a beszámolási időszak végétől számított öt éven belül esedékes. IFRS7p25 A vevő- és egyéb követelések valós értéke a következő: 2013

2012 Módosított

Vevőkövetelések

18 065

17 102

104

86

2 722

1 398

20 891

18 586

Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések Kapcsolt felek részére nyújtott kölcsönök

IFRS13p93 A kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott hitelek valós értéke a diszkontált cash flow-kon alapul, a (b),(d), hitelekre vonatkozó 7,5%-os (2012-ben 7,2%) kamatláb alapján. A diszkontráta a LIBOR és a IFRS13p97 megfelelő hitelbesorolás alapján kerül meghatározásra. A valós értékek a valós érték hierarchia 2. szintjén vannak. 24p18(b)(i) A hosszú lejáratú követelésekre vonatkozó effektív kamatlábak a következők: Kapcsolt felek részére nyújtott kölcsönök (39. megjegyzés)

2013

2012

6,5-7%

6,5-7%

IFRS7p14 A Csoport egyes európai leányvállalatai 1 014 C követelést adtak át egy banknak készpénzért cserébe a 2013. december 31-én végződődött évben. Az ügylet fedezettel biztosított hitelként került elszámolásra (29. megjegyzés). Abban az esetben, ha a társaság nem tudná teljesíteni a hitelszerződésben foglaltakat, a bank jogot formálhat az átadott követelésekből származó cash flow-ra. Ha nem történik fizetési késedelem, a társaság behajtja a követeléseket és új követeléseket jelöl meg biztosítékként. ÖK 2013. december 31-én 17 670 C vevőkövetelés (2012-ben 16 823 C) teljes mértékben problémamentes volt. IFRS7p37(a) 2013. december 31-én 277 C (2012-ben 207 C) lejárt, de nem értékvesztett vevőkövetelést tartottak nyilván. Ezek az utóbbi időszakban fizetési késedelemmel nem érintett független ügyfelekhez köthetők. A vevőkövetelések korosítási elemzése a következő: 2013

2012 Módosított

98

3 hónapon belül

177

108

3 és 6 hónap közötti

100

99

277

207

IFRS7p37(b) 2013. december 31-én 227 C vevőkövetelés (2012-ben 142 C) volt értékvesztett. Az értékvesztés összege 2013. december 31-én 109 C volt (2012-ben 70 C). Az egyedileg értékvesztett követelések főként olyan nagykereskedőket érintenek, akik váratlanul kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Az értékelések alapján a követelések egy része várhatóan behajtható. A követelések korosítása a következő: 2013

2012 Módosított

3 és 6 hónap közötti 6 hónapon túli

177

108

50

34

227

142

2013

2012

A Csoport vevő- és egyéb követelései az alábbi devizákban állnak fent: Módosított C

9 846

8 669

Euró

5 987

6 365

USA dollár

6 098

4 500

156

148

22 087

19 682

Egyéb devizanemek

IFRS7p16 A Csoport által a vevőkövetelésekre képzett értékvesztés az alábbiak szerint alakult: 2013

2012 Módosított

Január 1-jén

70

38

74

61

A tárgyév során leírt behajthatatlan követelések

(28)

(23)

Visszaírt értékvesztés

(10)

(8)

3

2

109

70

IFRS7p20(e) A követelésekre képzett értékvesztés

Diszkont visszaforgatása December 31-én

Az értékvesztés képzése és feloldása az értékvesztett követelésekre az eredménykimutatásban az egyéb kiadások között szerepel (8. megjegyzés). A diszkont visszaforgatása az eredménykimutatásban a pénzügyi tevékenység ráfordításában kerül feltüntetésre (10. megjegyzés). Az értékvesztési számlán elszámolt összegek jellemezően akkor kerülnek a könyvekből kivezetésre, amikor további összeg megtérülése már nem várható. IFRS7p16 A vevő- és egyéb követeléseken belüli egyéb Csoportok nem tartalmaznak értékvesztett eszközöket. IFRS7p36(a) A fordulónapon a hitelezési kockázatnak való maximális kitettség a fent említett egyes követeléscsoportok könyv szerinti értéke. A Csoportnak nincs fedezetként használható biztosítéka.

99

21 Készletek Csoport

2013

2012 Módosított

2p36(b), Nyersanyagok 1p78(c) Befejezetlen termelés Késztermékek[1]

7 622

7 612

1 810

1 796

15 268

8 774

24 700

18 182

2p36(d), p38 A készlet költségként elszámolt és az értékesítés költségei között nyilvántartott bekerülési értéke 60 252 C volt (2012-ben 29 545 C). 2p36(f),(g) A Csoport 603 C korábbi készlet értékvesztést írt vissza 2013 júliusában. A Csoport valamennyi árut értékesítette egy független ausztrál kereskedő részére az eredeti bekerülési értéken. A vis�szaírt összeg az eredménykimutatásban az értékesítés költségei között került feltüntetésre.

22 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Csoport

2013

2012

- Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok - Magyarország

5 850

3 560

- Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok - Európa

4 250

3 540

IFRS Tőzsdei forgalomban lévő értékpapírok - kereskedési célú 7p8(a), p31,p34(c)

- Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok - USA

1 720

872

11 820

7 972

7p15 Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az üzleti tevékenységen belül, a működő tőkében történt változásként kerülnek kimutatásra a cash flow kimutatásban (34. megjegyzés). IFRS7p20 Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásai az eredménykimutatás „egyéb nettó (veszteség)/nyereség” sorában kerülnek kimutatásra (7. megjegyzés). IFRS13p91 A tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok valós értéke az aktív piacon elért aktuális vételi (bid) árukon alapul.

[1] Amennyiben a társaság esetén releváns, úgy külön közzé kell tenni az értékesítési költséggel csökkentett valós értéken értékelt késztermékek értékét. 100

23 Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek Csoport

2013

2012

Pénzeszközök

8 398

28 648

Rövid lejáratú bankbetétek

9 530

5 414

17 928

34 062

Módosított


7p45 A pénz és pénzeszköz-egyenértékesek a következőket tartalmazzák a cash flow kimutatásban: Csoport

2013

2012 Módosított

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek 7p8 Folyószámlahitelek (29. megjegyzés) Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek

17 928

34 062

(2 650)

(6 464)

15 278

27 598

101

24 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS5p41(a) A Shoes Limited vállalathoz (a magyarországi nagykereskedelmi szegmens része) kapcsolódó (b)(d) eszközök és források értékesítésre tartottként kerültek bemutatásra, miután a Csoport vezetése és részvényesei 2013. szeptember 23-án jóváhagyták a Shoes Limited Magyarországon történő eladását. Az ügylet várhatóan 2014 májusáig befejeződik. Csoport IFRS5p33(c) Működési cash flow-k[1]

2013

2012

300

190

IFRS5p33(c) Befektetési cash flow-k [1]

(103)

(20)

IFRS5p33(c) Finanszírozási cash flow-k[1]

(295)

(66)

(98)

104

Összes cash flow

IFRS5p38 (a) Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó eszközök Csoport

2013

2012


1 563

-

Goodwill

100

-

1 000

-

Készletek

442

-

Egyéb forgóeszközök

228

-

3 333

-

Egyéb immateriális javak

Összesen

IFRS5p38 (b) Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek Csoport Szállítói és egyéb kötelezettségek

2013

2012

104

-

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

20

-

Céltartalékok

96

-

220

-

Összesen

IFRS Az IFRS 5 standardnak megfelelően az értékesítésre tartott eszközök és források értékesítési 13p93(a), költségekkel csökkentett valós értékükre kerültek leírásra, amely 3 113 000 C. Ez nem ismétlődő (b),(d) alapon meghatározható valós érték, amely megfigyelhető alapadatok – hasonló vállalkozások közelmúltbeli eladási árai – alapján került meghatározásra, és ezért a valós érték hierarchia 2. szintjén van. A valós érték hasonló vállalkozások tranzakciós ára és az éves árbevétel egymáshoz viszonyított aránya alapján került megállapításra, majd az így kapott átlag értéket alkalmazta a Csoport a Shoes Limited esetén.

[1] Ezen módszer alapján a vállalkozásnak úgy kell elkészítenie cash flow-kimutatását, mintha nem lett volna megszűnt tevékenység, és a kiegészítő mellékletben meg kell tennie az IFRS 5 standard 33. bekezdése szerinti közzétételt. Az is elfogadható, ha a három kategória elkülönülten szerepel a cash flow-kimutatásban, illetve ha a kategóriák soronként kerülnek bontásra a kiegészítő mellékletben vagy magában a cash flow-kimutatásban. Nem elfogadható azonban a megszűnt tevékenységből származó összes cash flow egy sorban történő bemutatása befektetési vagy működési tevékenységként. 102

IFRS5p33(b) A megszűnt tevékenységek eredményének elemzése, valamint az eszközök vagy elidegenítési csoportok újraértékelésekor megjelenített eredmény a következő:[3] Csoport

2013

2012

Árbevétel

1 200

1 150

Költségek

(960)

(950)

Megszűnt tevékenységek adózás előtti eredménye

240

200

(96)

(80)

Megszűnt tevékenységek adózott eredménye

144

120

Az elidegenítési csoport eszközeinek újraértékelésekor elszámolt adózás előtti eredmény

(73)

-

29

-

Az elidegenítési csoport eszközeinek újraértékelésekor elszámolt adózott eredmény

(44)

-

Megszűnt tevékenységekből származó tárgyévi eredmény

100

120

12p81(h)(ii) Adó

12p81(h)(ii) Adó

[2] Az IFRS 5 standard alapján az értékesítésre tartott befektetett eszközökre (vagy elidegenítési csoportra) vonatkozó halmozott bevételek vagy ráfordítások összegét elkülönülten kell bemutatni az egyéb átfogó eredményben. A saját tőkében nincsenek kimutatott tételek az értékesítésre tartott elidegenítési csoportra vonatkozóan. [3] Ezeket a közzétételeket magukban az elsődleges pénzügyi kimutatásokban is meg lehet adni. 103

25 Jegyzett tőke és ázsió 1p79 2012. január 1-jén

Részvények száma (ezer)

Törzsrészvények

20 000

20 000

1 000

1 000

21 000

21 000

750

750

3 550

3 550

25 300

25 300

Dolgozói részvényjuttatási program: 1p106(d)(iii) - Részvénykibocsátásból származó növekedés 2012. december 31-én Dolgozói részvényjuttatási program: 1p106(d)(iii) - Részvénykibocsátásból származó növekedés IFRS3pB64(f) Leányvállalat felvásárlása (37. megjegyzés) (iv) 1p79(a) 2013. december 31-én

1p79 (a) A társaság 875 000 darab saját részvényt vásárolt az EuroMoney tőzsdén 2013. április 18-án. A részvények megvásárlásáért a társaság összesen 2 564 C-t fizetett (nyereségadó nélkül). A társaság a részvényeket „saját részvényként” birtokolja. [1] A társaság ezeket a részvényeket a későbbiekben újból forgalomba hozhatja. A társaság által kibocsátott valamennyi részvény ellenértéke teljes egészében megfizetésre került. A Csoport 2013. március 1-jén 3 550 000 darab részvényt bocsátott ki (ami a kibocsátott törzsrészvények 14%-a) az ABC Group részvényeseinek a jegyzett tőke 70%-áért adott ellenérték részeként. A kibocsátott törzsrészvények ugyanazokat a jogokat biztosítják, mint a többi forgalomban lévő részvény. A kibocsátott részvények valós értéke 10 050 C volt (részvényenként 2,83 C). A kapcsolódó tranzakciós költségek 50 C-t tettek ki, amelyek csökkentették az elszámolt bevételeket. 2012

IFRS2p45(a) Átlagos lehívási ár C-ben részvényopciónként

Opciók (ezer)

IFRS2p45(b)(i) Január 1-jén

1,73

4 744

IFRS2p45(b)(ii) Nyújtott

2,95

964

IFRS2p45(b)(iii) Jogvesztetté vált

2,30

(125)

IFRS2p45(b)(iv) Lehívott

1,28

(750)

-

-

2,03

4 833

Lejárat ideje - július 1.

Lehívási ár C-ben részvényopciónként

2008-11

2013

1,10

2009-12

2014

1,20

2010-13

2015

1,35

2011-14

2016

2,00

2012-15

2017

2,38

2013-16

2018

2,95

IFRS2p45(b)(v) Lejárt IFRS2p45(b)(vi) December 31-én IFRS 2p45(b)(vii), IFRS2p45(c) IFRS2p45(d) Nyújtás-megszolgálás éve

IFRS2p46,47(a) [1] A saját részvényeket a helyi társasági jogi előírások és gyakorlat alapján kell elszámolni. A saját részvények összegét a társaságok vagy a mérlegben elkülönítetten mutatja be, vagy levonhatja őket az eredménytartalékból, illetve a tőkében külön erre képzett tartalékból. A helyi társasági jogi előírásoktól függően a társaságnak jogában állhat továbbértékesíteni a saját részvényeket. 104

26 Eredménytartalék 1p106(d) 2012. január 1-jén (Módosított) Tárgyévi eredmény 1p106(d) A 2011. évre vonatkozóan fizetett osztalékok IFRS2p50 Részvényjuttatási programokhoz kapcsolódó munkavállalói szolgáltatások értéke[1] 16p41 Telkek és épületek értékcsökkenésének átsorolása (adóhatással együtt) 12p68C Részvényopciós programhoz kapcsolódó adójóváírás 19Rp120(c) Munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek átértékelése (adóhatással együtt) 2012. december 31-én (Módosított)

51 125 16 304 (15 736) 822 87 20 (637) 51 985

1p106(d) 2013. január 1-jén

51 985


31 874

1p106(d) A 2012. évre vonatkozóan fizetett osztalékok

(10 102)

IFRS2p50 Részvényjuttatási programokhoz kapcsolódó munkavállalói szolgáltatások értéke

690

16p41 Telkek és épületek értékcsökkenésének átvezetése adózás után

80

Telkek és épületek értékesítésével kapcsolatos átértékelési különbözetének átvezetése 12p68C Részvényopciós programhoz kapcsolódó adójóváírás 19Rp120(c) Munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal kapcsolatos adózott kötelezettségek átértékelése 12p81(a),(b) Társasági adókulcs változásának halasztott adóra gyakorolt hatása a közvetlenül a tőkében elszámolt tételekhez kapcsolódóan 2013. december 31-én

20 30 83 (10) 74 650

105

27 Egyéb tartalékok Átválható kötvény

Telek és épületek átértékelése[1]

Fedezeti ügyletek

-

1 152

65

-

1 320

3 827

-

6 364

15

-

1 133

-

-

-

-

-

1 133

12

-

(374)

-

-

-

-

-

(374)

12p61A, Értékcsökkenés átve12p81(ae) zetése – bruttó érték

-

(130)

-

-

-

-

-

(130)

16p39, Értékcsökkenés átveIFRS7p20 zetése - adóhatás (a)(ii)

-

43

-

-

-

-

-

43

16p39, Értékesíthető IFRS7p20 pénzügyi eszközök (a)(ii) átértékelése - bruttó

-

-

-

-

1 125

-

-

1 125

18

-

-

-

-

(152)

-

-

(152)

12

-

-

-

-

(61)

-

-

(61)

11(b)

-

-

-

-

(14)

-

-

(14)

Megj.

16p39, 2012. január 1-jén 12p61A, (Módosított) 12p81(ae) 12p61A, Telkek és épületek 12p81(ae) átértékelése – bruttó érték 16p41 Telkek és épületek átértékelése - adóhatás

12p61A, Értékesíthető 12p81(ae) pénzügyi eszközök átértékelésének átvezetése - bruttó 28p39 Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése - adóhatás Átértékelési különbözet - társult vállalkozások

Nem ellenőrÁtváltási ző részesekülönbö- désekkel zet folytatott tranzakciók

Összesen

IFRS Cash flow fedezeti 7p23(c) ügylet:

-

12p61,81 - Valós értékelés (ae) tárgyévi nyeresége

-

-

300

-

-

-

-

300

-

-

(101)

-

-

-

-

(101)

-

-

(236)

-

-

-

-

(236)

IFR- - Értékesítés miatti S7p23(e) átsorolás adóhatása

-

-

79

-

-

-

-

79

12p61, - Átsorolás a készletek 12p81(ae) értékébe

-

-

-67

-

-

-

-

-67

IFR- - Valós értékelés nyeS7p23(d) reségének adóhatása

12

12p61A, 81 - Értékesítés miatti (ae) átsorolás

39p102(a) - Készletek értékébe történő átsorolás adóhatása

12

-

-

22

-

-

-

-

22

21p52(b) Nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet

19

-

-

0

-

-

40

-

40

-

-

0

-

-

(882)

-

(882)

-

-

0

-

-

105

-

105

-

1 824

62

-

2 218

3 090

-

7 194

1 005

-

-

-

-

-

1 005

-

(250)

-

-

-

-

-

(250)

-

(129)

-

-

-

-

-

(129)

28p39 Átváltási különbözetek - Csoport Átváltási különbözetek - Társult vállalkozások

11(b)

16p39, 2012. december 3112p61A, én (Módosított) 12p81(ae) 12p61A, Telkek és épületek 12p81(ae) átértékelése – bruttó érték

15

16p41 Telkek és épületek átértékelése - adóhatás

12

12p61A, Értékcsökkenés átve12p81(ae) zetése – bruttó érték 106

ÉrtékeSaját rész- síthető vények befektetések

Megj.

Értékcsökkenés átvezetése - adó 16p39, Telkek és épületek IFRS7p20 kivezetése (a)(ii)

Átválható kötvény

Telek és épületek átértékelése[1]

Fedezeti ügyletek

-

49

-

-

-

-

-

49

-

(20)

-

-

-

-

-

(20)

ÉrtékeSaját rész- síthető vények befektetések

Nem ellenőrÁtváltási ző részesekülönbö- désekkel zet folytatott tranzakciók

Összesen

16p39, Értékesíthető IFRS7p20 pénzügyi eszközök (a)(ii) átértékelése – bruttó érték

18

-

-

-

-

690

-

-

690

12p61A, Értékesíthető pénzügyi 12p81(ae) eszközök átértékelésének átvezetése – bruttó érték

18

-

-

-

-

(130)

-

-

(130)

12

-

-

-

-

(198)

-

-

(198)

11(b)

-

-

-

-

(12)

-

-

(12)

-

-

368

-

-

-

-

368

-

-

(123)

-

-

-

-

(123)

-

-

(120)

-

-

-

-

(120)

-

-

40

-

-

-

-

40

-

-

(151)

-

-

-

-

(151)

28p39 Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése - adóhatás Átértékelés különbözet - társult vállalkozások IFR- Cash flow fedezeti S7p23(c) ügylet: 12p61,81 - Valós értékelés (ae) tárgyévi nyeresége IFRS - Valós értékelés nye7p23(d) reségének adóhatása

12

12p61A, 81 - Értékesítés miatti (ae) átsorolás IFRS - Értékesítés miatti 7p23(e) átsorolás adóhatása

12

12p61, - Átsorolás a készletek 12p81(ae) értékébe 39p102(a) - Készletek értékébe történő átsorolás adóhatása

12

-

-

50

-

-

-

-

50

21p52(b) Nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet

19

-

-

-

-

-

(45)

-

(45)

-

-

-

-

-

2 149

-

2 149

28p39 Átváltási különbözetek - Csoport 28p39 Átváltási különbözetek - Társult vállalkozások

11(b)

-

-

-

-

-

(74)

-

(74)

12p61A, Átváltható kötvény 12p81(ae) saját tőke elem

29

7 761

-

-

-

-

-

-

7 761

Átválható kötvényt adóhatás[2]

12

(2 328)

-

-

-

-

-

-

(2 328)

1p106(d) Saját részvények (iii) vásárlása

-

-

-

(2 564)

-

-

-

(2 564)

1p106(d) Nem ellenőrző része(iii) sedés megszerzése az XYZ Csoportban

-

-

-

-

-

-

(800)

IFRS3p59 A Red Limited társaságban lévő tulajdonrész csökkenése

-

-

-

-

-

-

100

Az ABC Csoportban korábban fennálló befektetés átértékelése miatti átsorolás

-

-

-

-

(850)

-

-

5 433

2 479

126

(2 564)

1 718

5 120

(700)


(800)

100

(850)

11 612

[1] A társaságoknak közzé kell tenniük éves beszámolójukban, hogy a telkek és épületek valós érték tartalékából az adott társaság tulajdonosainak történő kifizetésekre vonatkozóan van-e bármiféle korlátozás (IAS16p77(f)). [2] Az átváltható kötvény kötelezettségkomponensére vonatkozó adóköteles átmeneti különbözetek az IAS 12 standard 23. bekezdése szerint. Megjegyzés: Feltételezzük, hogy az átváltható kötvényre jutó adóalapot nem szükséges külön tartozás és tőke elemekre bontani. Az adóalap esetleges megosztása 107 hatással lenne a halasztott adó pozícióra.

Egyéb átfogó eredmény, adózás után Egyéb tartalék

Eredmény -tartalék

Összesen


Teljes egyéb átfogó eredmény

2013. december 31. ÖK Az eredménybe átsorolásra nem kerülő tételek 16p39 Telkek és épületek átértékeléséből adódó nyereség

755

-

755

-

755

-

83

83

-

83

755

83

838

-

838

362

-

362

-

362

(850)

-

(850)

-

(850)

A társult vállalkozások részesedése az egyéb átfogó eredményből

(86)

-

(86)

-

(86)

Társasági adókulcs változásának halasztott adóra gyakorolt hatása

-

(10)

(10)

-

(10)

64

-

64

-

64

(945)

-

(45)

-

(45)

2 149

-

2 149

252

2 401

-100

100

0

0

0

1 494

90

1 584

252

1 836

2 249

173

2 422

252

2 674

759

-

759

-

759

-

(637)

(637)

-

(637)

759

(637)

122

-

122

912

-

912

-

912

91

-

91

-

91

(3)

-

(3)

-

(3)

40

-

40

-

40

(882)

-

(882)

(40)

(922)

(87)

87

-

-

-

71

87

158

(40)

118

830

(550)

280

(40)

240

19p93A Munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek átértékelése ÖK ÖK Az eredménybe utólagosan átsorolható tételek Értékesíthető pénzügyi eszközök értékének változása IFRS3p59 Az ABC Csoportban korábban fennálló befektetés átértékelése miatti átsorolás

Cash flow fedezeti ügyletek 39p102 Nettó befektetésre vonatkozó (a) fedezeti ügylet 21p52(b) Átváltási különbözetek Telkek és épületek értékcsökkenése ÖK Összesen 2012. december 31. (Módosított) ÖK Az eredménybe átsorolásra nem kerülő tételek 16p39 Telkek és épületek átértékeléséből adódó nyereség 19p93A Munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek átértékelése ÖK ÖK Az eredménybe utólagosan átsorolható tételek Értékesíthető pénzügyi eszközök értékének változása 28p39 A társult vállalkozások részesedése az egyéb átfogó eredményből Cash flow fedezeti ügyletek 39p102 Nettó befektetésre vonatkozó (a) fedezeti ügylet 21p52(b) Átváltási különbözetek Telkek és épületek értékcsökkenése ÖK Összesen 108

A PwC megjegyzése A gazdálkodó szervezetek a saját tőke egyéb átfogó eredményében megjelenített ügyletek miatti változásának összetevőit vagy a sajáttőke-változás kimutatásában, vagy a kiegészítő mellékletben kell, hogy bemutassák. A jelen illusztratív éves beszámolóban ezt az információt a kiegészítő mellékletben mutatjuk be.

28 Szállítói és egyéb kötelezettségek Csoport

Megjegyzés

2013

2012 Módosított

1p77 Szállítói kötelezettségek 24p18 Kapcsolt kötelezettségek

39

Társadalombiztosítási járulékok és egyéb adók Egyéb kötelezettségek - függő ellenértékek Költségek passzív időbeli elhatárolása

37

8 983

9 495

3 202

1 195

1 502

960

1 500

-

1 483

828

16 670

12 478

109

29 Hitelek, kölcsönök 2013

2012 Módosított

Hosszú lejáratú Bankhitel

32 193

40 244

Átválható kötvény

42 822

-

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és egyéb kölcsönök

3 300

18 092

30 000

30 000

6 806

8 010

115 121

96 346

Banki folyószámlahitel (23. megjegyzés)

2 650

6 464

Jelzáloghitelek

1 014

-

Visszaváltható elsőbbségi részvények Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek Rövid lejáratú

Bankhitel

3 368

4 598

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és egyéb kölcsönök

2 492

4 608


2 192

2 588

11 716

18 258

126 837

114 604

Kölcsönök/hitelek összesen (a) Bankhitelek

IFRS7p31 A bankhitelek 2017-ig lejárnak, és évente átlagosan 7,5%-kal kamatoznak (2012-ben évi 7,4%). IFRS7p14 A kölcsönök 37 680 C (2012-ben 51 306 C) fedezettel biztosított kötelezettséget (banki- és jelzáloghiteleket) is magukban foglalnak. A banki hitelek fedezetéül a Csoport tulajdonában lévő telkek és épületek szolgálnak (15. megjegyzés). A Jelzáloghitelek fedezetéül a vevőkövetelések szolgálnak (20. megjegyzés). IFRS7p31 A Csoport hitelei/kölcsönei kamatkitettsége és a szerződéses átárazódási időpontok a fordulónapon a következők: 2013

2012 Módosított

6 hónap vagy annál rövidebb

10 496

16 748

6-12 hónap

36 713

29 100

1-5 év

47 722

38 555

5 éven túli

31 906

30 201

126 837

114 604

IFRS7p25 A hosszú lejáratú hitelek/kölcsönök könyv szerinti értéke és valós értéke a következő: Könyv szerinti érték 2013

Valós érték

2012

2013

Módosított

Módosított

Bankhitel

32 193

40 244

32 590

39 960

Visszaváltható elsőbbségi részvények

30 000

30 000

28 450

28 850

3 300

18 092

3 240

17 730

42 822

-

42 752

-

6 806

8 010

6 205

7 990

115 121

96 346

113 237

94 530

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és egyéb kölcsönök Átválható kötvény Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek Összesen 110

2012

IFRS 13p93(b),(d), IFRS 13p97, IFRS7p25

A rövid lejáratú kölcsönök/hitelek valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékükkel, mivel a diszkontálás hatása nem jelentős. A valós értékek a hitelekre vonatkozó 7,5% (2012-ben 7,2%) kamatláb alapján diszkontált cash flow-kon alapulnak, és a való érték hierarchia 2. szintjén belül vannak.

IFRS7p31, A Csoport által felvett kölcsönök/hitelek a következő devizákban állnak fent: IFRS7p34(c) 2013

2012 Módosított

C

80 100

80 200

Euró

28 353

16 142

USA dollár

17 998

17 898

386

364

126 837

114 604

2013

2012

Egyéb devizanemek Összesen 7p50(a) A Csoport az alábbi le nem hívott hitelkeretekkel rendelkezik: ÖK

Módosított Változó kamatozású Egy éven belüli lejáratú

6 150

4 100

14 000

8 400

Egy éven belüli lejáratú

18 750

12 500

Összesen

38 900

25 000

Egy éven túli lejáratú Fix kamatozású:

IFRS A rövid lejáratú hitelkeretek egy éves lejáratúak, 2013 során felülvizsgálatra és meghosszabbí7p17,1 tásra kerültek. Az egyéb hitelkeretek a Csoport európai tevékenységének tervezett kibővítését p79(b) hivatottak finanszírozni. (b) Átválható kötvények 32p28, A társaság 2013. január 2-án 500 000 darab, 5,0%-os átváltható kötvényt bocsátott ki 50 millió 32p31, C névértéken. A kötvények a kibocsátás dátumától számított öt év múlva járnak le 50 millió C 1p79(b) névértéken, vagy a tulajdonos választása szerint a lejáratkor 33 részvény / 5 000 C árfolyamon részvényekre válthatók. A kötelezettség- és tőkekomponens értéke a kötvény kibocsátásakor került meghatározásra. A mérlegben megjelenített átváltható kötvények értékének kiszámítása a következő módon történik: 2013

2012

A 2013. január 2-án kibocsátott átváltható kötvény névértéke

50 000

-

Tőkekomponens (27. megjegyzés)

(7 761)

-

A kötelezettségkomponens a kezdeti megjelenítéskor 2013. január 2-án

42 239

-

3 083

-

Kamatköltség (10. megjegyzés) Fizetett kamat

(2 500)

-

A kötelezettségkomponens 2013. december 31-én

42 822

-

111

IFRS 13p93 (b),(d), IFRS13p97

Az átváltható kötvény kötelezettségkomponensének valós értéke 2013. december 31-én 42 617 C volt. A valós érték kiszámítása a hitelekre vonatkozó 7,5%-os kamatláb felhasználásával diszkontált cash flow-k felhasználásával történik, amelyek a valós érték hierarchia 2. szintjén levő valós értéket eredményez. (c) Visszaváltható elsőbbségi részvények

32p15, A társaság 2012. január 4-én 30 millió halmozódó visszaváltható elsőbbségi részvényt bocsátott 32p18(a) ki részvényenként 1 C névértéken. A részvények 2016. január 4-én névértékükön kötelezően visszaváltandók, és évente 6,5% osztalék fizetendő utánuk. 10p21 2014. február 1-jén a Csoport 6 777 C értékű 6,5%-os USA dollár kötvényt bocsátott ki bővítési programjának és működőtőke-igényének finanszírozására az Egyesült Államokban. A kötvények 2017. december 31-én fizetendők vissza. (d) Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek A lízingelt eszközhöz kapcsolódó jogok fizetési késedelem esetén visszakerülnek a lízingbe adóhoz. 2013

2012

1 éven belüli

2 749

3 203

1 éven túli, de 5 éven belüli

6 292

7 160

5 éven túli

2 063

2 891

17p31(b) Bruttó pénzügyi lízing kötelezettségek, minimális lízingdíj-fizetések:

A pénzügyi lízingek jövőbeli finanszírozási díjai A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek jelenértéke

11 104

13 254

(2 106)

(2 656)

8 998

10 598

2013

2012

2 192

2 588

17p31(b) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek jelenértéke a következő: 1 éven belüli

112

1 éven túli, de 5 éven belüli

4 900

5 287

5 éven túli

1 906

2 723

8 998

10 598

30 Halasztott nyereségadó A halasztott adóeszközök és -kötelezettségek elemzése a következő: 2013

1p61

2012 Módosított

Halasztott adóeszközök: - 12 hónapon túl visszaforduló halasztott adóeszköz

(2 899)

- 12 hónapon belül visszaforduló halasztott adóeszköz

(647)

(3 319) (64)

(3 546)

(3 383)

10 743

8 016

1 627

1 037

12 370

9 053

8 824

5 670

Halasztott adókötelezettségek: - 12 hónapon túl visszaforduló halasztott adókötelezettség - 12 hónapon belül visszaforduló halasztott adókötelezettség Halasztott adókötelezettség (nettó) A halasztott adó bruttó egyenlegének mozgásait a következő táblázat mutatja: 2013

2012 Módosított

Január 1-jén Árfolyamkülönbözet Leányvállalat felvásárlása (37. megjegyzés)

5 670

3 047

(2 003)

(154)

1 953

-

Eredménykimutatásban elszámolt összeg (12. megjegyzés)

379

2 635

Az egyéb átfogó eredményben elszámolt adó (12. megjegyzés)

527

162

Közvetlenül a saját tőkében elszámolt adó (12. megjegyzés)

2 298

(20)

December 31-én

8 824

5 670

12p81(g)(i) A halasztott adóeszközök és -források mozgása az év során, az egyenlegek ugyanazon adóhatósá(ii) gok felé fennálló tételek beszámítása előtt az alábbiak szerint alakult:


Gyorsított adótörvények Valós értékeszerinti lés nyeresége értékcsökkenés

Átválható Egyéb kötvény

Összesen


6 412

413

-

284

7 109

12p81(g) Eredménykimutatásban elszámolt (ii) növekedés/(csökkenés)

1 786

-

-

799

2 585

12p81(e) Egyéb átfogó eredményben elszámolt növekedés/(csökkenés)

-

435

-

-

435

(100)

-

-

(54)

(154)

12p81(g)(i) 2012. december 31-én (Módosított)

8 098

848

-

1 029

9 975

12p81(g) Eredménykimutatásban elszámolt (ii) növekedés/(csökkenés)

425

-

(193)

388

620

12p81(e) Egyéb átfogó eredményben elszámolt növekedés/(csökkenés)/növekedés

-

448

-

43

491

12p81(a) Közvetlenül a saját tőkében elszámolt növekedés

-

-

2 328

-

2 328

553

1 125

-

275

1 953

(333)

(600)

-

(350)

(1 283)

8 743

1 821

2 135

1 385

14 084

Árfolyamkülönbözet

Leányvállalat felvásárlása Árfolyamkülönbözet 12p81(g)(i) 2013. december 31-én

113

Nyugdíjjuttatási kötelezettség

Céltartalékok

Értékvesztés

(428)

(997)

(732)

(1 532)

(373)

(4 062)

12p81(g) Eredménykimutatásban elszá(ii) molt növekedés/(csökkenés)

-

181

-

-

(131)

50


(273)

-

-

-

-

(273)

-

-

-

-

(20)

(20)

-

-

-

-

-

-

(701)

(816)

(732)

(1 532)

(524)

(4 305)

12p81(g) Eredménykimutatásban elszámolt (ii) növekedés/(csökkenés)/növekedés

-

(538)

(322)

750

(131)

(241)


36

-

-

-

-

36

12p81(a) Közvetlenül a saját tőkében elszámolt növekedés/(csökkenés)

-

-

-

-

(30)

(30)

Árfolyam különbözet

(150)

(280)

(210)

-

(80)

(720)

(782)

(765)

(5 260)

Halasztott adóeszközök 2012. január 1-jén (Módosított)

12p81(a) Közvetlenül a saját tőkében elszámolt növekedés/(csökkenés) Árfolyam különbözet 12p81(g) 2012. december 31-én (i) (Módosított)

12p81(g)(i) 2013. december 31-én

(815)

(1 634) (1 264)

Elhatárolt vesz- Egyéb teség

Összesen

12p81(e) Az elhatárolt veszteségre képzett halasztott adóeszközök olyan mértékben kerülnek elszámolásra, amilyen értékben valószínű, hogy az ebből eredő adómegtakarítás a jövőbeli adóköteles nyereséggel szemben realizálható. A Csoportnak 1 000 C értékben (2012-ben: 5 294 C) van olyan vesztesége, melyre nem állított be halasztott adóeszközt (2013-ban ennek értéke 333 C, 2012-ben 1 588 C lett volna), mivel várhatóan nem áll rendelkezésre ezek ellentételezésére elegendő adóköteles eredmény. 2014-ben 900 C (2012-ben 5 294 C), 2015-ben 100 C (2012-ben nulla) összegű elhatárolt veszteség felhasználásának lehetősége jár le. 12p81(f) Az egyes leányvállalatok fel nem osztott eredménye után fizetendő forrásadó tekintetében 3 141 C (2012-ben 2 016 C) összegű halasztott adókötelezettség nem került elszámolásra. Ezeket az összegeket véglegesen visszaforgatják. A fel nem osztott eredmény 2013. december 31-én 30 671 C volt (2012-ben 23 294 C).

114

31 Munkaviszony megszűnése utáni juttatások Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a Csoport által a munkaviszony megszűnése utáni juttatások kapcsán kifizetett összegeket és eseményeket az éves beszámoló mely része tartalmazza. 2013

2012 Módosított

A mérlegben szereplő kötelezettségek: - Meghatározott nyugdíjjuttatások

3 684

1 900

- Munkaviszony megszűnése utáni egészségügyi juttatások

1 432

711

Kötelezettség a mérlegben

5 116

2 611

Az eredménykimutatásban elszámolt összeg az üzleti tevékenység eredményében:[1]: - Meghatározott nyugdíjjuttatások

948

561


184

119

1 132

680

Átértékelések: - Meghatározott nyugdíjjuttatások

(84)

717


(35)

193

(119)

910

19Rp138 31(a) Meghatározott nyugdíjjuttatási programok DV, 19Rp136, 19Rp138 19Rp139

A Csoport az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban nagyrészt hasonló szabályozói keretek között Meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. Minden program közvetlenül a nyugdíjba vonulás időpontja előtt kapott fizetésen alapul és a tagoknak juttatásként életük végéig garantált összegű nyugdíjat biztosít. A nyújtott juttatások mértéke a tagok szolgálati idejétől és a nyugdíjazás előtti utolsó években kapott fizetésüktől függ. Az Egyesült Királyságbeli programok esetében a már folyósítás alatt álló nyugdíjak általában a kiskereskedelmi árindexnek megfelelően kiigazításra kerülnek, míg az egyesült államokbeli programok esetében a folyósítás alatt álló nyugdíjakat általában nem emelik az infláció mértékével. A programokban az Egyesült Királyságban jelentkező inflációs kockázat kivételével javarészt hasonló kockázatok rejlenek, amint azt az alábbiakban bemutatjuk. A juttatások nagy részének kifizetése vagyonkezelő által kezelt alapokból történik; azonban több fedezetlen program esetében a Csoport a juttatási kötelezettségét annak esedékességekor teljesíti. A nyugdíjprogramok alapokban tartott eszközeire, valamint a Csoport és a vagyonkezelők (vagy azok megfelelői) közötti kapcsolat jellegére és azok összetételére az egyes országok helyi szabályozása és gyakorlata irányadó. A programok irányítása - a befektetési döntéseket és a hozzájárulások ütemezését beleértve - a társaság és a vagyonkezelői testület közös felelőssége. A program szabályzata értelmében a vagyonkezelői testület a társaság és a program résztvevőinek képviselőiből áll.

19Rp140(a) A mérlegben megjelenített összegek számítását az alábbi táblázat mutatja be: 2013

2012 Módosított

Fedezett kötelezettségek jelenértéke A program eszközeinek valós értéke A fedezett programokkal kapcsolatos hiánya

6 155 (5 211) 944

2 943 (2 797) 146

Fedezetlen kötelezettségek jelenértéke

2 426

1 549

A Meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos deficit összesen

3 370

1 695

A minimális alapképzési követelmény/eszköz plafon hatása Kötelezettség a mérlegben

314 3 684

205 1 900

[1] Az eredménykimutatásban az üzleti tevékenység eredményében elszámolt összeg magában foglalja a tárgyidőszaki szolgálat költségét, a kamatköltséget, a múltbeli szolgálat költségét, valamint a rendezésen vagy a megszorításon elért nyereséget vagy veszteséget. 115

19Rp A Meghatározott nyugdíjjuttatási programokhoz kapcsolódó kötelezettség mozgásai az év során: 140(a), 141(a-h)

A kötelezettség jelenértéke 2012. január 1-jén (módosított)

A minimális A program alapképzési eszközeinek Összesen követelmény/ valós értéke eszköz plafon hatása

Összesen

3 479

(2 264)

1 215

120

1 335

Tárgyévi szolgálat költsége

498

-

498

-

498

Kamatráfordítás/(bevétel)

214

(156)

58

5

63

712

(156)

556

5

561

-

(85)

(85)

-

(85)

- A demográfiai feltételezések változásából eredő (nyereség)/ veszteség

20

-

20

-

20

- A pénzügyi feltételezések változásából eredő (nyereség)/ veszteség

61

-

61

-

61

- Tapasztalati (nyereség)/veszteség

641

-

641

-

641

- Eszköz plafon változása, csökkentve a kamatráfordításként kimutatott összegekkel

-

-

-

80

80

722

(85)

637

80

717

(324)

22

(302)

-

(302)

-

(411)

(411)

-

(411)

30

(30)

-

-

-

- Juttatások kifizetése

(127)

127

-

-

-


4 492

(2 797)

1 695

205

1 900

Átértékelések: - A program eszközein elért hozam, a kamatráfordítás/ (bevétel) sorban kimutatott összegekkel csökkentve

Árfolyam-különbözet Járulékok: - Munkaadók - Programokban résztvevők Programokból történő kifizetések:

116

A kötelezettség jelenértéke 2013. január 1-jén

A minimális A program alapképzési eszközeinek Összesen követelmény/ valós értéke eszköz plafon hatása

Összesen

4 492

(2 797)

1 695

205

1 900


751

-

751

-

751


431

(308)

123

9

132

Múltbeli szolgálat költsége és a rendezésekből eredő nyereség és veszteség

65

-

65

-

65

1 247

(308)

939

9

948

-

(187)

(187)

-

(187)

- A demográfiai feltételezések változásából eredő (nyereség)/ veszteség

32

-

32

-

32

- A pénzügyi feltételezések változásából eredő (nyereség)/ veszteség

121

-

121

-

121

(150)

-

(150)

-

(150)

-

-

-

100

100

3

(187)

(184)

100

(84)

(61)

(25)

(86)

-

(86)

-

(908)

(908)

-

(908)

55

(55)

-

-

-


(566)

566

-

-

-

- Rendezések

(280)

280

-

-

-

Üzleti kombinációban megszerzett

3 691

(1 777)

1 914

-

1 914


8 581

(5 211)

3 370

314

3 684

Átértékelések: - A program eszközein elért hozam, a kamatráfordítás/ (bevétel) sorban kimutatott összegekkel csökkentve

- Tapasztalatból származó (nyereség)/veszteség - Az eszközérték maximum változása, a kamatráfordítás sorban kimutatott összegekkel csökkentve Árfolyamkülönbözet Járulékok: - Munkaadók - Programokban résztvevők Programokból történő kifizetések:

19Rp141 Az egyik egyesült államokbeli programban többlet jelentkezik, amely nem kerül megjelenítésre, mert a társaság a jövőbeli gazdasági hasznokból a jövőbeli hozzájárulások csökkentése vagy készpénzben történő visszatérítés formájában nem részesül. 19Rp139 A gyár bezárásával kapcsolatban a juttatási program megszorítása miatt veszteséget számolt el a (c) Csoport és a program vagyonkezelőivel 2012. december 30-i hatállyal megkötött megállapodás alapján a gyár dolgozói részére a nyugdíjprogramokból eredő valamennyi juttatási kötelezettséget rendezett.

117

ÖK A meghatározott juttatási kötelezettség és a program eszközeinek összetétele az egyes országokban: 2012 Módosított

2013

A kötelezettség jelenértéke A program eszközeinek valós értéke A minimális alapképzési követelmény/eszköz plafon hatása Összesen

Egyesült Királyság

USA

Összesen


USA

Összesen

4 366

4 215

8 581

3 442

1 050

4 492

(3 109)

(2 102)

(5 211)

(2 403)

(394)

(2 797)

1 257

2 113

3 370

1 039

656

1 695

-

314

314

-

205

205

1 257

2 427

3 684

1 039

861

1 900

Az utolsó értékelés időpontjában a meghatározott juttatási kötelezettség jelenértéke kb. 3 120 C aktív munkavállalókkal, 3 900 C jelenleg nem aktív munkavállalókkal és 1 560 C nyugdíjazott munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségből tevődött össze. 19Rp144 Az alapvető aktuáriusi feltételezések az alábbiak voltak: 2013 Egyesült Királyság

2012 USA


USA

Diszkontráta

5,1%

5,2%

5,5%

5,6%

Infláció

3,0%

4,0%

3,5%

4,2%

Bérezés növekedési üteme

4,0%

4,5%

4,5%

4,0%

Nyugdíj növekedési üteme

3,0%

2,8%

3,1%

2,7%

A jövőbeli elhalálozásokra vonatkozó feltételezések nyilvános statisztikák és az egyes területeken szerzett tapasztalatok figyelembevételével aktuáriusi becslésen alapulnak. Ezen feltételezések alapján számította ki a Csoport, hogy 65 éves korban történő nyugdíjba vonuláskor mennyi a várható átlagos hátralévő élettartamuk a munkavállalóknak: 2013

2012


USA


USA

- Férfiak

22

20

22

20

- Nők

25

24

25

24

- Férfiak

24

23

24

23

- Nők

27

26

27

26

A beszámolási időszak végén nyugdíjba vonulók:

20 évvel a beszámolási időszak végét követően nyugdíjba vonulók

118

19Rp A meghatározott juttatási kötelezettség érzékenysége a jelentős alapfeltételezések változásaira az alábbi: 145(a) A feltételezések változása

A feltételezések növekedése

A feltételezések csökkenése

Diszkontráta

0,50%

8,2%-os csökkenés

9,0%-os növekedés

Bérezés növekedési üteme

0,50%

1,8%-os növekedés

1,7%-os csökkenés

Nyugdíj növekedési üteme

0,25%

4,7%-os növekedés

4,4%-os csökkenés

A feltételezés 1 A feltételezés 1 éves éves növekedése csökkenése Várható élettartam

2,8%-os növekedés

2,9%-os csökkenés

19Rp A fenti érzékenységi vizsgálatok egy adott feltételezés változásának hatását mutatják be a többi felté145(b) telezés változatlansága mellett. A gyakorlatban ez tisztán ritkán fordul elő, mivel a feltételezések változása egymással összefügghet. A meghatározott juttatási kötelezettség jelentős aktuáriusi feltételezésekkel szembeni érzékenységének meghatározása során a Csoport ugyanazt a módszert alkalmazta (a meghatározott juttatási kötelezettség jelenértékét a beszámolási időszak végén a kivetített jóváírási egység módszerrel számította), mint a pénzügyi helyzet kimutatásában megjelenített nyugdíjkötelezettség kiszámításánál. 19Rp Az érzékenységi vizsgálat során alkalmazott módszerek és a feltételezések típusai az előző időszakhoz 145(c) képest nem változtak. 19Rp138 31(b) A munkaviszony megszűnése utáni egészségügyi juttatások 19Rp144 A Csoport több munkaviszony megszűnése utáni egészségügyi juttatási programot működtet, elsősorban az Egyesült Államokban. A programok nagy része fedezetlen. Az elszámolás módja, a jelentős feltételezések és az értékelések gyakorisága hasonló a fentiekben bemutatott meghatározott nyugdíjjuttatási programokhoz. A számítások az egészségügyi költségek hosszú távú, évi 8,0%-os (2012ben 7,6%) és az igénybevételi arány évi 6%-os (2012-ben 5,2%) növekedésére vonatkozó aktuáriusi becsléseken alapulnak. 19Rp A mérlegben megjelenített összegek meghatározása a következő módon történik: 140(a) 2013

2012 Módosított

Fedezett kötelezettségek jelenértéke

727

350

A program eszközeinek valós értéke

(605)

(294)

122

56

Fedezetlen kötelezettségek jelenértéke

1 310

655

Kötelezettség a mérlegben

1 432

711

A fedezett programokkal kapcsolatos deficit

119

19Rp A meghatározott juttatási programokhoz kapcsolódó kötelezettség mozgásai az év során: 140(a), 141(a-h) A kötelezettség jelenértéke

A program eszközeinek valós értéke

Összesen


708

(207)

501


107

-

107


25

(13)

12

132

(13)

119

- A program eszközein elért hozam, a kamatráfordítás/(bevétel) sorban kimutatott összegekkel csökkentve

-

(11)

(11)

- A demográfiai feltételezések változásából eredő (nyereség)/veszteség

3

-

3

- A pénzügyi feltételezések változásából eredő (nyereség)/veszteség

7

-

7

- Tapasztalatból származó (nyereség)/ veszteség

194

-

194

204

(11)

193


(31)

2

(29)

-

(73)

(73)

(8)

8


1 005

(294)

711

2013. január 1-jén

1 005

(294)

711


153

-

153


49

(18)

31

202

(18)

184

- A program eszközein elért hozam, a kamatráfordítás/(bevétel) sorban kimutatott összegekkel csökkentve

-

(33)

(33)

- A demográfiai feltételezések változásából eredő (nyereség)/veszteség

4

-

4

- A pénzügyi feltételezések változásából eredő (nyereség)/veszteség

10

-

10

- Tapasztalatból származó (nyereség)/ veszteség

(16)

-

(16)

(2)

(33)

(35)

37

(5)

-

(185)


(7)

7

Üzleti kombinációban megszerzett (37. megjegyzés)

802

(77)

2 037

(605)

Átértékelések:

Fizetett hozzájárulások/díjak: - Munkaadók Programokból történő kifizetések: - Juttatások kifizetése

-

Átértékelések:


32

Fizetett hozzájárulások/díjak: - Munkaadók

(185)

Programokból történő kifizetések:


120

725 1 432

31(c) A munkaviszony megszűnése utáni (nyugdíj- és egészségügyi) juttatások 19Rp142 A program eszközeinek összetétele: 2013

2012

Tőzsdén Tőzsdén nem Összesen jegyzett jegyzett Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok

1 824

%

Tőzsdén jegyzett

Tőzsdén nem jegyzett

31%

Összesen

%

1 216

39%

Informatika

502

-

502

994

-

994

Energiaipar

557

-

557

-

-

-

Gyártás

746

-

746

194

-

194

-

19

19

-

28

28

Egyéb Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

2 161

37%

571

Állami

916

-

916

321

-

321

Vállalati kötvények (befektetési célú)

900

-

900

99

-

99

Vállalati kötvények (nem befektetési célú)

68

277

345

41

110

151

Ingatlan

1 047

18%

943

18%

31%

az USA-ban

-

800

800

-

697

697

az Egyesült Királyságban

-

247

247

-

246

246

Minősített biztosítási kötvények

-

496

496

9%

-

190

190

6%


177

-

177

3%

94

-

94

3%

Befektetési alapok

111

-

111

2%

77

-

77

2%

3 977

1 839

5 816

100%

1 820

1 271

3 091

100%

Összesen

19Rp143 A nyugdíj- és egészségügyi programok eszközei között megtalálhatóak saját részvények (136 C (2012ben 126 C) valós értékben), valamint a Csoport által használt, 612 C (2012-ben 609 C) valós értékű egyesült államokbeli ingatlan is.

121

19Rp A Csoport a meghatározott juttatási nyugdíjprogramok és a munkaviszony megszűnése utáni egész139(b) ségügyi programok révén számos kockázatnak van kitéve, melyek közül a leglényegesebbeket az alábbiakban részletezzük: Eszközök volatilitás A Csoport a programmal kapcsolatos kötelezettségeket a vállalati kötvények hozama alapján meghatározott diszkontráta alkalmazásával számítja ki; a programmal kapcsolatos eszközök ezen hozam alatti teljesítménye deficitet okoz. Mind az egyesült királyságbeli, mind az egyesült államokbeli programokban jelentős a részvények aránya, amelyek hosszú távon várhatóan túlteljesítik a vállalati kötvényeket, míg rövid távon volatilitást és kockázatot jelentenek. A Csoport a meghatározott juttatási nyugdíjprogramok és a munkaviszony megszűnése utáni egészségügyi programok révén számos kockázatnak van kitéve, melyek közül a leglényegesebbeket az alábbiakban részletezzük: A Csoport a programok előre haladtával a kötelezettségeknek jobban megfelelő eszközökbe történő befektetéssel a befektetési kockázat csökkentését tervezi. A folyamat első szakasza a 2012-es pénzügyi évben számos tőkerészesedés értékesítésével illetve állam- és vállalati kötvények vásárlásával lezárult. Az államkötvények csak egyesült királyságbeli és egyesült államokbeli állampapírokat foglalnak magukban. A vállalati kötvények globális, főként egyesült királyságbeli és egyesült államokbeli értékpapírok. A csoport azonban úgy véli, hogy a programmal kapcsolatos kötelezettségek hosszú távú jellege és a mögöttes eszközök csoportjának erőssége miatt a társaság hosszú távú stratégiájának menedzselése szempontjából hatékony, ha folyamatosan rendelkezik tőkebefektetésekkel. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a csoport eszközök és kötelezettségek párosítására vonatkozó stratégiáját. Kötvények hozamainak A vállalati kötvények hozamainak csökkenése növeli a programmal kapcsolatos változása kötelezettségeket, bár ezt a programok tulajdonában álló kötvények értéke részben ellensúlyozza. Inflációs kockázat A csoport bizonyos nyugdíjkötelezettségei inflációfüggőek és a magasabb infláció magasabb kötelezettségeket eredményez (bár a legtöbb esetben az inflációs emelések maximalizálva vannak annak érdekében, hogy a programot az extrém mértékű inflációval szemben megvédjék). A program eszközeinek nagy részére az infláció vagy egyáltalán nem (pl. a fix kamatozású kötvények) vagy csak kis mértékben (pl. részvények) hat. Ez azt jelenti, hogy az infláció növekedése a program nettó eszközeinek a deficitjét is növeli. Az egyesült államokbeli programok esetében a folyósítás alatt álló nyugdíjak nem inflációfüggőek, így ez kevésbé lényeges kockázat. Várható élettartam A program kötelezettségeinek nagy része abból áll, hogy a tagoknak életük végéig juttatásokat biztosítson, így a várható élettartam növekedése a programmal kapcsolatos kötelezettségek növekedését is jelenti. Ez különösen jelentős az egyesült királyságbeli program esetében, amelynél az inflációs emelések a várható élettartam változásaival szembeni fokozottabb érzékenységet eredményeznek.

19Rp146 A Csoport a fedezett programoknál biztosítja, hogy a befektetési pozíciók felvétele során olyan stratégiát alkalmaz, mely az eszközök és a kötelezettségek összhangját kívánja megteremteni és így olyan hosszú távú befektetéseket eszközöl, melyek a nyugdíjprogramokból adódó hosszú lejáratú kötelezettségek teljesítését teszik lehetővé. A stratégia alapján a Csoport célja az eszközök és kötelezettségek összhangja, vagyis hogy az eszközöket és a nyugdíjkötelezettségeket úgy párosítsa, hogy hosszú távú fix kamatozású, a juttatások esedékességének megfelelő lejáratú és megfelelő pénznemben nyilvántartott értékpapírokba fektet be. A társaság aktívan figyelemmel kíséri azt, hogy a befektetések futamideje és várható hozama hogyan illeszkedik a nyugdíjkötelezettségekből származó várható pénzkiáramlásokhoz. A csoport nem módosította a korábbi időszakokból származó kockázatainak kezelésére szolgáló folyamatokat. A csoport nem használ származékos ügyleteket a kockázata kezelésére.

122

A befektetések jól diverzifikáltak, így bármely befektetés sikertelensége nem befolyásolja lényegesen az összes eszköz szintjét. 2013-ban az eszközök nagy része részvényeket és kötvényeket foglal magában, bár a csoport ingatlanokba, kötvényekbe, készpénz- és befektetési (fedezeti) alapokba is befektet. A csoport véleménye szerint hosszú távon a részvények kínálják a legjobb hozamokat elfogadható szintű kockázat mellett. A csoport a részvények nagy részét nemzetközi blue chip társaságokból álló, globálisan diverzifikált portfólióban tartja. A csoport célja, hogy 60%-ban egyesült királyságbeli és európai, 30%-ban egyesült államokbeli és a fennmaradó részben feltörekvő piacokon jegyzett részvényekkel rendelkezzen. 19Rp A Csoport célkitűzése, hogy a nyugdíjprogramokból származó deficitet a következő kilenc év során meg147(a) szüntesse. A csoport a fedezettségi szinteket éves rendszerességgel figyelemmel kíséri. A járulék jelenleg megállapított mértéke az Egyesült Királyságban a nyugdíjra jogosító jövedelmek 14%-a, az Egyesült Államokban a nyugdíjra jogosító jövedelmek 12%-a. A következő hároméves értékelés 2014. december 31-én esedékes. A csoport úgy véli, hogy a legutóbbi értékelés időpontjában megállapított járulékok elegendőek a deficit megállapodott időszakon belül történő megszüntetéséhez és hogy a szolgálat költségein alapuló rendszeres járulékok jelentősen nem fognak növekedni. 19Rp A munkaviszony megszűnése utáni juttatási programokba a 2014. december 31-én végződő évben a 147(b) várhatóan befizetendő járulékok összege 1 150 C. 19Rp A meghatározott juttatási kötelezettség súlyozott átlagos időtartama 25,2 év. 147(c) 19Rp A nem diszkontált nyugdíjjuttatások és munkaviszony megszűnése utáni egészségügyi juttatások 147(c) várható lejáratainak elemzése:


Kevesebb, mint 1 év

1 és 2 év közötti lejáratú

2 és 5 év közötti lejáratú

5 éven túli

Összesen

Nyugdíjjuttatások

628

927

2 004

21 947

25 506

Munkaviszony megszűnése utáni egészségügyi juttatások

127

174

714

4 975

5 990

Összesen

755

1 101

2 718

26 922

31 496

32 Egy részvényre jutó osztalék 1p107, 1p137 (a), 10p12

2013-ban és 2012-ben 10 102 C (részvényenként 0,48 C) illetve 15 736 C (részvényenként 0,78 C) ös�szegű osztalék került kifizetésre. A 2014. április 30-án megtartandó éves közgyűlésen a 2013. december 31-én végződött évre vonatkozóan részvényenként 0,51 C osztalék, vagyis összesen 12 945 C osztalék kerül előterjesztésre. A jelen éves beszámolóban ez az osztalékra vonatkozó javaslat természetesen nem szerepel.

123

33 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalék 1p78(d )

KörnyeÁtszerzeti helyvezés reállítás

37p84(a) 2013. január 1-jén (módosított)

Jogi, peres ügyek

Nyereségrészesedés és bónuszok

Üzleti kombinációból származó függő kötelezettség

Összesen

842

-

828

1 000

-

2 670

316

1 986

2 405

500

-

5 207

-

-

-

-

1 000

1 000

37p84(d) - Visszaírt, fel nem használt összegek

(15)

-

(15)

(10)

-

(40)

37p84(e) - A diszkont visszafordulása

40

-

-

-

4

44

37p84(c) Év során felhasznált összeg

(233)

(886)

(3 059)

(990)

-

(5 168)

(7)

-

(68)

-

-

(75)

(96)

-

-

-

-

(96)

847

1 100

91

500

1 004

3 542

Eredménykimutatásban elszámolt növekedés/ (csökkenés): 37p84(b) - További céltartalékok - Az ABC Csoport felvásárlása

Devizás árfolyamkülönbözet IFR- Értékesítésre tartottnak miS5p38 nősített elidegenítési csoportba átsorolva 37p84(a) 2013. december 31-én Összes céltartalék elemzése:

1p69 Hosszú távú 1p69 Rövid távú Összesen

2013

2012 Módosított

316

274

3 226

2 396

3 542

2 670

(a) Környezeti helyreállítás 37p85(a) A Csoport különböző vegyi anyagokat használ a bőrmegmunkálás során. A gyártóüzemek helyre-(c) állításának várható költségének jelenértékére céltartalék van képezve. 2014 során várhatóan 531 C, 2015 során pedig várhatóan 316 C lesz felhasználva. A várhatóan felmerülő összes költség 880 C (2012: 760 C). ÖK Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba átsorolt céltartalék összege 96 C, és a Shoes Limited (a magyarországi nagykereskedelmi szegmens része) egy környezeti helyreállítási céltartalékához kapcsolódik. Az értékesítésre tartott elidegenítési csoporttal kapcsolatos további információk a 24. megjegyzésben találhatók. (b) Átszervezés 37p85 A Step-land leányvállalat esetén a vevői megrendelési mennyiségek csökkentése következtében két (a)-(c) gyárban összesen 155 állás szűnik meg. A helyi szakszervezeti képviselőkkel a pénzügyi év vége előtt megállapodás született, amely meghatározza az alkalmazottak számát, a csoport által az önkéntes létszámleépítésre felkínált javadalmazási csomagot és az elbocsátottaknak fizetendő összegeket. A személyzeti átszervezés kapcsán felmerülő költségek becsült összege 799 C 2013. december 31-én (9a megjegyzés). Az átszervezéshez hozzárendelhető egyéb közvetlen költségek összege 1 187 C, beleértve a bérleti szerződés megszüntetését. A felmerülő költségek teljes várható összegére céltartalékot képeztek 2013-ban. Az 1 100 C összegű, 2013. december 31-én elkülönített céltartalék várhatóan teljes egészében fel lesz használva 2014 első felében. 36p130 Az átszervezés következtében a Step-landhez tartozó pénztermelő egységre 4 650 C összegű goodwill értékvesztés került elszámolásra (16. megjegyzés). 124

(c) Jogi, peres ügyek 37p85 Az összegek a csoport ellen az egyesült államokbeli nagykereskedelmi szegmens vásárlói által (a)-(c) benyújtott jogi, peres ügyekre képzett céltartalékokat jelentik. A céltartalék az eredményben, az „igazgatási költségek” soron kerül elszámolásra. A 2013. december 31-i egyenleg várhatóan 2014 első felében lesz felhasználva. Az Igazgatóság véleménye szerint (melyet a jogi szakértők segítségével alakított ki) nincsen olyan jogi, peres ügyből adódó jövőbeni jelentős kifizetés, melyre a Csoport által 2013. december 31-ével megjelenített céltartalékok ne nyújtanának várhatóan fedezetet. (d) Nyereségrészesedés és bónuszok 19p8(c), A nyereségrészesedésre és bónuszokra képzett céltartalék kifizetése az auditált éves beszámoló elké10, DV, szültét követő három hónapon belül esedékes. 37p85 (a)-(c) (e) Megjelenített függő kötelezettség 19p8(c), 10, DV, 37p85 (a)-(c)

A csoport az ABC Csoport felvásárlásának időpontjában 1 000 C függő kötelezettséget jelenített meg egy folyamatban lévő peres ügyre, amelyben a társaság alperesként vesz részt. Az igényt egy vásárló nyújtotta be a részére leszállított termékek hibái miatt. A bíróságok várhatóan 2014. végéig hoznak döntést az ügyben. Az üggyel kapcsolatos hátrányos döntés esetén a csoport által teljesítendő valamennyi potenciális jövőbeli kifizetés nem diszkontált becsült összege 500 C és 1 500 C közötti. A 2013. március 31-én fennálló kötelezettségre 2013. december 31-én megjelenített összeg (a 4 C összegű diszkont visszafordulásának kivételével) nem változott, mivel a peres ügy kimenetelének valószínűsége változatlan maradt.

IFRS Az ABC Csoportot eladó korábbi tulajdonosok szerződésben nyilatkoztak arról, hogy az IFRS GAAP 3B64(g) Nyrt.-t a fenti peres ügyből származó esetleges követelések tekintetében kártalanítják. A csoport a kártalanított kötelezettség valós értékének megfelelő, 1 000 C összegű kártalanításra szánt eszközt jelenített meg. A kártalanításra szánt eszköz az üzleti kombináció ellenértékéből levonásra kerül. A kártalanított kötelezettséggel egyezően a kártalanításra szánt eszközre 2013. december 31-én megjelenített összeg nem változott, mivel a kötelezettségre vonatkozó becslésnél figyelembe vett lehetséges kimenetek vagy feltételezések változatlanok maradtak. 125

34 Szokásos tevékenységből származó pénzáramlás 2013

2012 Módosított

49 100

25 837

- Tárgyi eszközök értékcsökkenése (15. megjegyzés)

17 754

9 662

- Immateriális javak amortizációja (16. megjegyzés)

800

565

- Goodwill értékvesztése (16. megjegyzés)

4 650

-

- Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó (nyereség)/veszteség

(17)

8

- Részvényalapú kifizetések

690

822

- Munkaviszony megszűnése utáni juttatások

39

196

- Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékén elszámolt nyereség (7. megjegyzés)

(86)

(88)

- Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékén elszámolt nyereség/(veszteség) (7. megjegyzés)

(85)

238

- Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó osztalékbevétel (6. megjegyzés)

(1 100)

(883)

- Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből származó osztalékbevétel (6. megjegyzés)

(800)

(310)

- Átszervezési költségekre képzett céltartalék

1 100

-

- Készletek értékvesztése

3 117

-

- Pénzügyi tevékenység nettó ráfordítása (10. megjegyzés)

6 443

10 588

- Részesedés közös és társult vállalkozások veszteségéből/(nyereségéből) (11. megjegyzés)

(1 682)

(1 022)

- Üzleti tevékenységből származó árfolyamveszteség/ (nyereség) (8. megjegyzés)

277

(200)

Értékesíthető befektetések átértékeléséből adódó nyereség (6. megjegyzés)

(850)

-

(3 073)

(966)

1 203

(2 429)

(3 883)

(858)

1 154

543

74 751

41 703

7p18(b), Adózás előtti eredmény, a megszűnt tevékenysé7p20 gekkel együtt Módosítások:

A működőtőke változásai (a felvásárlás hatásai és a konszolidáció során felmerülő árfolyamkülönbözetek nélkül): - Készletek - Vevő- és egyéb követelések - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök - Szállítók és egyéb kötelezettségek Szokásos tevékenységből származó pénzáramlás

126

A cash flow kimutatásban az ingatlanok, gépek és berendezések eladásából származó bevételek az alábbi tételeket foglalják magukban: Csoport

2013

2012

Nettó könyv szerinti érték (15. megjegyzés)

6 337

2 987

17

(8)

6 354

2 979

Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó nyereség/(veszteség) Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítésének bevétele 7p43 Pénzmozgással nem járó tranzakciók

A legfőbb pénzmozgással nem járó tranzakció a 37. megjegyzésben szereplő felvásárlás ellenértékeként végrehajtott részvénykibocsátás.

35 Függő kötelezettségek 37p86 A Csoport 2011 óta alperesként vesz részt egy európai környezetvédelmi hivatal által indított ügyben. A csoport nem ismeri el a felelősségét, illetve az ebből adódó esetleges kötelezettségét. A csoport a jelen konszolidált éves beszámolóban nem jelenített meg ezen üggyel kapcsolatban céltartalékot, mert jogi tanácsadók szerint nem valószínű, hogy jelentős kötelezettsége származik ebből a Csoportnak. Azokat az igényeket, ügyeket, amelyekre a csoport céltartalékot képzett, a 33. megjegyzés tartalmazza.

127

36 Kötelezettség vállalások (a) Beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettség vállalások A beszámolási időszak végén leszerződött, de még fel nem merült beruházási kiadások: Csoport 16p74(c) Ingatlanok, gépek és berendezések

2013

2012 Módosított

3 593

38p Immateriális javak 122(e)

460

Összesen

4 053

3 667 474 4 141

(b) Operatív lízingbe vett eszközökkel kapcsolatos kötelezettség vállalások 17p35(d) A csoport különféle kiskereskedői árusítóhelyeket, irodákat és raktárakat lízingel fel nem mondható operatív lízing megállapodások keretében. A bérleti időszakok 5 és 10 év között változnak, a legtöbb bérleti szerződés a bérleti időszak végén piaci áron meghosszabbítható. 17p35(d) A csoport különféle gépeket és berendezéseket is lízingel felmondható operatív lízing megállapodások keretében. A csoport ezeket a szerződéseket hat hónapos felmondási idővel mondhatja fel. Az év során az eredménykimutatásban elszámolt lízingdíj a 8. megjegyzésben szerepel. 17p35(a) A fel nem mondható operatív lízingek alapján jövőben minimálisan fizetendő összesített lízingdíjak: Csoport

128

2013

2012 Módosított

1 éven belül

11 664

10 604

1 éven túl, de 5 éven belül

45 651

45 651

5 éven túl

15 710

27 374

Összesen

73 025

83 629

37 Üzleti kombinációk IFRS3B64(a)(d) A csoport 2012. június 30-án 1 150 C összegért felvásárolta az ABC Csoport részvényeinek 15%-át. 2013. március 1-jén a csoport felvásárolta a részvények további 56,73%-át és ellenőrzést szerzett az Egyesült Államokban cipő- és bőráru kiskereskedelmi tevékenységet folytató és a legtöbb nyugat-európai országban nagykereskedőként működő ABC Csoport fölött. IFRS3B64(e) A felvásárlás eredményeként a csoport ezeken a piacokon várhatóan növelni fogja jelenlétét. A csoport a méretgazdaságosság által a költségeit is csökkenteni tervezi. A felvásárlásból származó 4 501 C értékű goodwill a megszerzett ügyfél bázisból és a csoport valamint az ABC Csoport tevékenységeinek összevonásából származó várható méretgazdaságosságból adódik. A megjelenített goodwillt a nyereségadóból várhatóan nem lehet levonni. IFRS3B64(k) Az alábbi táblázat az ABC Csoportért fizetett ellenértéket, a megszerzett eszközök valós értékét, az átvállalt kötelezettségeket és a nem ellenőrző részesedések megszerzés időpontjában érvényes értékét foglalja össze. Ellenérték 2013. március 1-jén IFRS3B64(f)(i), Pénzeszközök IFRS3B64(f)(iv) IFRS3B64(f)(iii) Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (3,55 millió törzsrészvény) IFRS3B64(g)(i) Függő ellenérték IFRS3B64(f) Teljes átadott ellenérték Kártalanításra szánt eszköz IFRS3B64(p)(i) Az ABC Csoportban az üzleti kombinációt megelőzően fennálló tőkerészesedés valós értéke Teljes ellenérték

4 050 10 000 1 000 15 050 (1 000) 2 000 16 050

IFRS3B64(i) Azonosítható megszerzett eszközökre és átvállalt kötelezettségekre megjelenített összegek Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek Ingatlanok, gépek és berendezések (15. megjegyzés)

300 67 784

Védjegyek (az immateriális javak között) (16. megjegyzés)

2 500

Licencek (az immateriális javak között) (16. megjegyzés)

1 500

Értékesíthető pénzügyi eszközök (18. megjegyzés)

473

Készletek

459


585


(11 409)

Nyugdíjjuttatási kötelezettség: - Nyugdíjak (31. megjegyzés) - Egyéb nyugdíjazás utáni kötelezettségek (31. megjegyzés) Felvett kölcsönök

(1 914) (725) (40 509)

Függő kötelezettség

(1 000)

Halasztott adókötelezettség (30. megjegyzés)

(1 953)

Nettó azonosítható eszközök összesen IFRS3B64(o) (i) Nem ellenőrző részesedések

16 091 (4 542)

Goodwill

4 501

Összesen

16 050

IFRS3B64(m) A 2013. december 31-én végződött évről készült konszolidált éves beszámolóban az igazgatási költségek között szerepel 200 C felvásárlással kapcsolatos költség. IFRS3B64(f)(iv), Az ABC Csoportért fizetett ellenérték (10 050 C) részeként kibocsátott 3 550 ezer törzsrészIFRSB64(m) vény valós értéke a 2013. március 1-jén közzétett részvényáron alapul. Az 50 C összegű kibocsátási költség az ellenértékből levonásra került. IFRS3B64(f)(iii), A függő ellenértékre vonatkozó megállapodás alapján a csoportnak az ABC Csoport korábbi IFRS3B64(g), tulajdonosai felé a 2013-tól 2015-ig tartó hároméves időszakban az ABC Csoport 7 500 C fölötti IFRS3B67(b) átlagos nyereségének a 10%-át, de legfeljebb 2 500 C-t (folyóáron) kell készpénzben fizetnie. 129

A csoport megállapodás értelmében esetlegesen felmerülő összes jövőbeli fizetési kötelezettségének potenciális nem diszkontált összege 0 C és 2 500 C közötti. A csoport a függő ellenértékre vonatkozó megállapodás 1 000 C valós értékét a jövedelemalapú megközelítéssel becsülte. A valós érték becslései 8%-os diszkontrátán és az ABC Csoportban elért 10 000 C és 20 000 C közötti várható, valószínűségekkel korrigált nyereségen alapulnak. Ez az érték a valós érték hierarchia 3. szintjén áll. 2013. december 31-én a csoport a függő ellenértékre vonatkozó megállapodással kapcsolatban 500 C-vel magasabb összeget jelenített meg az eredménykimutatásban, mivel az ABC csoportban feltételezett, valószínűsíthető nyereség az újraszámítások alapján körülbelül 20 000-30 000 C. IFRS3B64(h) A vevő- és egyéb követelések valós értéke 585 C, ami 510 C valós értékű vevőkövetelést foglal magában. Az esedékes vevőkövetelések bruttó szerződéses összege 960 C, amiből 450 C várhatóan behajthatatlan. IFRS3B67(a) A megszerzett azonosítható immateriális eszközök 4 000 C összegű valós értéke (a védjegyeket és licenceket beleértve) az eszközökre vonatkozó végleges értékelések beérkezéséig ideiglenesnek tekinthető. IFRS3B64(j), A csoport 1 000 C függő kötelezettséget jelenített meg egy folyamatban lévő peres ügyre, IFRS3B67(c), amelyben az ABC Csoport alperesként vesz részt. Az igényt egy vásárló nyújtotta be a részére 37p84, 37p85 leszállított termékek hibái miatt. A bíróságok várhatóan 2014. végéig hoznak döntést az ügyben. Az üggyel kapcsolatos hátrányos döntés esetén a csoport által teljesítendő valamennyi potenciális jövőbeli kifizetés nem diszkontált becsült összege 500 C és 1 500 C közötti. A 2013. március 1-jén fennálló kötelezettségre 2013. december 31-én megjelenített összeg (a 4 C összegű diszkont visszafordításának kivételével) nem változott, mivel a becslésnél figyelembe vett lehetséges kimenetek vagy feltételezések változatlanok maradtak. IFRS3B64(g), Az ABC Csoport eladó tulajdonosai szerződésben megállapodtak arról, hogy az IFRS GAAP IFRS3p57 Nyrt-t a fenti peres ügyből származó esetleges követelések tekintetében kártalanítják. A csoport a kártalanított kötelezettség valós értékének megfelelő, 1 000 C összegű kártalanításra szánt eszközt jelenített meg. A kártalanításra szánt eszköz az üzleti kombinációért átutalt ellenértékből levonásra került. A kártalanított kötelezettséggel egyezően a kártalanításra szánt eszközre 2013. december 31-én megjelenített összeg nem változott, mivel a kötelezettségre vonatkozó becslésnél figyelembe vett lehetséges kimenetek vagy feltételezések változatlanok maradtak. IFRS3B64(o) A csoport a tőzsdén nem jegyzett ABC csoportban fennálló nem ellenőrző részesedés valós értékét az ABC csoport 55%-os tulajdoni hányadának megszerzéséért fizetett vételi ár alapján becsülte meg. A csoport a vételi ár esetében az ellenőrzés, illetve piacképesség hiánya miatt olyan korrekciókkal számolt, amelyeket más piaci szereplők is alkalmaznának az ABC Csoportban fennálló nem ellenőrző részesedések valós értékének becslésekor. IFRS3B64(p)(ii) A csoport az ABC Csoportban az üzleti kombinációt megelőzően fennálló 15%-os tőkerészesedésének valós értéken történő értékelése eredményeként 850 C nyereséget jelenített meg. A nyereség a csoport 2013. december 31-én végződött évre elkészített átfogó eredménykimutatásában az egyéb bevételek között jelenik meg. IFRS3B64(q)(i) A konszolidált átfogó eredménykimutatásban 2013. március 1. óta megjelenő, az ABC Csoporttól származó árbevétel összege 44 709 C. Az ABC Csoport ugyanezen időszak alatt 12 762 C nyereséget is termelt. IFRS3B64(q)(ii) Ha az ABC Csoport 2013. január 1-jétől konszolidálásra került volna, a konszolidált eredménykimutatásban 220 345 C összegű proforma árbevétel (1) és 35 565 C összegű nyereség szerepelt volna. (1) Az összevont árbevételre és nyereségre vonatkozó információ nem az éves ténylegesen elért eredményeket mutatja, ezért használjuk az ún. proforma jelzőt rá.

130

38 Nem ellenőrző részesedésekkel folytatott tranzakciók (a) További részesedés megszerzése leányvállalatban IFRS 2013. április 21-én a társaság 1 100 C vételárért megszerezte az XYZ Csoport kibocsátott részvényei12p18 nek fennmaradó 5%-át. A csoport jelenleg az XYZ Csoport jegyzett tőkéjének 100%-ával rendelkezik. Az XYZ csoportban fennálló nem ellenőrző részesedések könyv szerinti értéke a felvásárlás időpontjában 300 C volt. A csoport 300 C értékű nem ellenőrző részesedést vezetett ki, az anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőkében pedig 800 C értékű csökkenést könyvelt el. Az XYZ csoportban lévő tulajdonrész változásainak a társaság tulajdonosai rendelkezésére álló saját tőkére gyakorolt hatása az év során a következőképpen alakult: 2013

2012

A megszerzett nem ellenőrző részesedések könyv szerinti értéke

300

-

Nem ellenőrző részesedéseknek fizetett ellenérték

(1 100)

-

(800)

-

Az anyavállalat saját tőkéjében megjelenített fizetett többlet-ellenérték

(b) Leányvállalatban lévő részesedés értékesítése az ellenőrzés elvesztése nélkül IFRS 2013. szeptember 5-én a társaság a Red Limitedben lévő 80%-os részesedésének 10%-át értékesítette 12p18 1 100 C ellenében. A Red Limitedben fennálló nem ellenőrző részesedések könyv szerinti értéke az értékesítés időpontjában 2 000 C volt (amely a részesedés 20%-át teszi ki). Ennek eredményeként a nem ellenőrző részesedések 1 000 C-vel, az anyavállalat tulajdonosainak rendelkezésére álló saját tőke értéke pedig 100 C-vel nőtt. A Red Limitedben lévő tulajdonrész változásainak a társaság tulajdonosaira jutó saját tőkére gyakorolt hatása az év során a következőképpen alakult: 2013 december 31

2012 december 31

Az értékesített nem ellenőrző részesedések könyv szerinti értéke

(1 000)

-

Nem ellenőrző tulajdonosoktól kapott ellenérték

1 100

-

100

-

Az anyavállalat saját tőkéjének növekedése

2012-ben nem ellenőrző részesedésekkel nem történtek tranzakciók. IFR- (c) A nem ellenőrző részesedésekkel folytatott tranzakciók hatásai az anyavállalat tulajdonosaS12p18 ira jutó saját tőkére a 2013. december 31-én végződő évben 2013. december 31 A társaság részvényeseire jutó saját tőke alábbiakból adódó változásai: - További részesedések megszerzése leányvállalatban - Leányvállalatban lévő részesedés értékesítése az ellenőrzés elvesztése nélkül Az anyavállalat saját tőkéjére gyakorolt nettó hatás

(800) 100 (700)

131

39 Kapcsolt felek 1p138(c), Az Anyavállalat az Egyesült Királyságban bejegyzett M Limited ellenőrzése alatt áll, amely a társaság 24p13 részvényeinek 57%-ával rendelkezik. A részvények fennmaradó 43%-át széles kör birtokolja. A csoport legfőbb, végső anyavállalata az Egyesült Királyságban bejegyzett G Limited. A csoport esetében a végső ellenőrzést gyakorló fél Hatalom Herold úr. 24p18, A csoport a következő tranzakciókat folytatta kapcsolt felekkel: p19, p24 24p18(a) (a) Termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása 2013

2012

Termékek értékesítése: - Társult vállalkozások

1 002

204

121

87

- Legfőbb,végső anyavállalat (jogi és igazgatási szolgáltatások)

67

127

- A legvégső ellenőrzést gyakorló fél közeli hozzátartozói (tervezési szolgáltatások)

100

104

1 290

522

- A G Limited társult vállalkozásai Szolgáltatások nyújtása:

Összesen

24p23 Az áruk értékesítése a harmadik felek számára is elérhető érvényes árlista és feltételek alapján történik. A szolgáltatások értékesítése a kapcsolt felekkel egyeztetve költség alapon történik, amely lehetővé teszi a 15% és 30% közötti (2012-ben 10% és 18%) nyereséghányad alkalmazását. 24p18(a) (b) Termékek és szolgáltatások beszerzése 2013

2012

Termékek beszerzése: - Társult vállalkozások

3 054

3 058

Szolgáltatások beszerzése: - A kulcspozícióban lévő vezetők által ellenőrzött társaság

83

70

- Közvetlen anyavállalat (menedzsment szolgáltatások)

295

268

Összesen

3 432

3 396

24p23 A csoport az árukat és szolgáltatásokat társult vállalkozásoktól és a kulcspozícióban lévő vezetők által irányított társaságtól vásárolja szokásos kereskedelmi feltételek szerint. A kulcspozícióban lévő vezetők által irányított társaság Fontos Gábor úrhoz tartozik, aki a társaság egyik nem ügyvezető igazgatója. A csoport a menedzsment szolgáltatásokat a közvetlen anyavállalattól veszi igénybe költség alapon, amely lehetővé teszi a 15% és 30% közötti (2012-ben 10% és 24%) nyereséghányad alkalmazását.

132

24p17 (c) Kulcspozícióban lévő vezetők javadalmazása Kulcspozícióban lévő vezetők: ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók, Végrehajtó Bizottsági tagok, Vállalati titkár és a Belső ellenőrzés vezetője. A kulcspozícióban lévő vezetők részére munkavállalói szolgáltatásokért kifizetett vagy kifizetendő javadalmazást az alábbiakban ismertetjük: 2013

2012

24p17(a) Munkabérek és egyéb rövidtávú munkavállalói juttatások

2 200

1890

24p17(d) Munkaviszony megszűnésével összefüggő juttatások

1 600

-

24p17(b) Munkaviszony megszűnése utáni juttatások

123

85

24p17(c) Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatások

26

22

24p17(e) Részvényalapú kifizetések

150

107

Összesen

4 099

2 104

24p18(b) A fenti összegeken kívül a Csoport a Végrehajtó Bizottság tagjainak 1 250 C-ig terjedő összeget fizet a Csoport fölötti ellenőrzésben bekövetkező változás esetén. 24p18(b), (d) Az áruk/szolgáltatások értékesítéséből származó év végi egyenlegek 1p77 2013

2012

Kapcsolt felekkel szembeni követelések (20. megjegyzés): - Társult vállalkozások

26

32

- A G Limited társult vállalkozásai

24

8

- Legfőbb anyavállalat

50

40

- A kulcspozícióban lévő vezetők közeli hozzátartozói

4

6

Kötelezettségek kapcsolt felekkel szemben (28. megjegyzés): - Közvetlen anyavállalat - Társult vállalkozások - A kulcspozícióban lévő vezetők által ellenőrzött társaság

200 2 902

190 1 005

100

-

A kapcsolt felekkel szembeni követelések elsősorban értékesítési tranzakciókból származnak és az értékesítések időpontja után két hónappal esedékesek. A követelések nem biztosítottak, azokra kamat nem kerül felszámításra. A kapcsolt felekkel szembeni követelésekre nem képzett értékvesztést a Csoport (2012: nulla). A kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek elsősorban értékesítési tranzakciókból származnak és az értékesítés időpontja után két hónappal esedékesek. A kötelezettségekre kamat nem kerül felszámításra. 24p18, (e) Kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök 1p77

133

2013

2012

Január 1-jén

196

168

Az év során nyújtott kölcsönök

343

62

Kapott kölcsöntörlesztések

(49)

(34)

30

16

Kapott kamat

(30)

(16)

December 31-én

490

196

Január 1-jén

1 192

1 206


1 000

50


(14)

(64)

Felszámított kamat

187

120

Kapott kamat

(187)

(120)

December 31-én

2 178

1 192

Január 1-jén

1 388

1 374


1 343

112


(63)

(98)


217

136

Kapott kamat (10. megjegyzés)

(217)

(136)

December 31-én (20. megjegyzés)

2 668

1 388

A társaság kulcspozícióban lévő vezetői (és családtagjaik) részére nyújtott hitelek[1]:


Társult vállalkozások részére nyújtott kölcsönök:

Kapcsolt felek részére nyújtott kölcsönök összesen:

24p18 A kulcspozícióban lévő vezetők részére a hitelnyújtás a következő feltételek mellett történt: (b)(i) A kulcspozícióban lévő vezetők neve

A kölcsön mértéke

Futamidő

Kamatláb

Vezető Péter Úr

173

Visszafizetendő havonta 2 év alatt

6,3%

Menedzser Bálint Úr

170


6,3%

Vezető Péter Úr

20


6,5%

Menedzser Bálint Úr

42


6,5%

2013

2012

IFRS7p15 Az év során a társult vállalkozásoknak 1 500 C (2012-ben 500 C) összegben nyújtott hitelek fedezetét tőzsdén jegyzett vállalkozások részvényei jelentik. A részvények valós értéke a beszámolási időszak végén 65 C volt (2012-ben 590 C). A társult vállalkozásoknak nyújtott hitelek 2014. január 1-jén esedékesek, az utánuk fizetendő kamat 7% (2012-ben 8%). A társult vállalkozásoknak nyújtott hitelek valós értékeit és az effektív kamatlábakat a 20. megjegyzés tartalmazza. 24p18(c) A kulcspozícióban lévő vezetők és a társult vállalkozások részére nyújtott hitelekre 2013-ban nem kellett értékvesztést képezni (2012-ben az értékvesztés összege: nulla).

134

40 Fordulónap utáni események (a) Üzleti kombinációk 10p21, A csoport 2014. február 1-jén megszerezte az extrémsportcipők gyártására szakosodott K&Co cégcsoIFRS3 port alaptőkéjének 100%-át 5 950 C készpénz ellenérték fejében. B64 (a)-(d) A megszerzett nettó eszközök és goodwill a következők: A felvásárlás időpontjában IFRS 3B64 Fizetendő ellenérték: (f)(i) - Kifizetett pénzösszeg IFRS - A felvásárlással kapcsolatos közvetlen költségek – az eredménykimutatás3B64(m) ban elszámolva 7p40(a) Fizetendő ellenérték összesen A megszerzett eszközök valós értéke (lásd alább) Goodwill

5 950 150 5 950 (5 145) 805

IFRS A fenti goodwill a K&Co extrémsporteszközök piaci szegmensében elfoglalt erős pozíciójával és jöve3B64(e) delmezőségével függ össze. IFRS A felvásárlásból származó eszközök és források előzetesen az alábbi értéken kerültek megállapításra: 3B64(i) Valós érték Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek

195


31 580

Védjegyek

1 000

Licencek Ügyfélkapcsolatok

700 1 850

Kedvező lízing megállapodások

800

Készletek

995


855


(9 646)

Nyugdíjjuttatási kötelezettség

(1 425)


(19 259)


(2 500)

Megvásárolt nettó eszközök

5 145

(b) Társult vállalkozások 10p21 A csoport 2014. január 25-én megszerezte a szabadidőcipők gyártására szakosodott L&Co cégcsoport alaptőkéjének 40%-át 2 050 C készpénz ellenérték fejében. A megszerzett nettó eszközök és goodwill a következők: A felvásárlás időpontjában Fizetendő ellenérték: - Kifizetett pénzösszeg - A felvásárlással kapcsolatos közvetlen költségek Fizetendő ellenérték összesen A Csoport részesedése a megszerzett vállalat nettó eszközeinek valós értékéből (lásd alább) Goodwill 16

2 050 70 2 120 (2 000) 120

16 Mivel társult vállalkozásról van szó, ezért a goodwill nem az immateriális javak közt külön soron, hanem a „tőkemódszerrel elszámolt befektetések” értékében fog megjelenni.

135

ÖK A goodwill az L&Co szabadidőcipők piacán betöltött erős pozíciójának és jövedelmezőségének tulajdonítható, valamint munkaerejének, amelyek külön immateriális javakként nem azonosíthatóak a mérlegben. ÖK A felvásárlásból származó eszközök és források, melyek ideiglenesen kerültek megállapításra, a következők:

Valós érték Szerződéses ügyfélkapcsolatok Ingatlanok, gépek és berendezések

380 3 200

Készletek

500

Pénzeszközök

220

Szállítók Felvett kölcsönök Megvásárolt nettó eszközök

(420) (1 880) 2 000

(c) Tőketranzakciók 10p21, 2014. január 1-jén 1 200 ezer részvényopciót nyújtottak az igazgatók és a munkavállalók részére, a 33p71(e), piaci részvényáraknál 15%-kal alacsonyabb lehívási áron, aznapi dátummal, részvényenként 3,13 C 10p21, értékben (részvényárfolyam: 3,68 C) (lejárati idő: 2017. december 31.). 10p22(f) A társaság 2014. január 15-én újra kibocsátott 500 000 saját részvényt, melynek teljes ellenértéke 1 500 C volt. (d) Felvett kölcsönök 10p21 2014. február 1-jén a csoport 6 777 C értékű 6,5%-os USA dollár kötvényt bocsátott ki bővítési programjának és működőtőke-igényének finanszírozására az Egyesült Államokban. A kötvények 2017. december 31-én fizetendők vissza.

136

41 Számviteli politikák változásai Az IFRS GAAP Nyrt 2012. január 1-től alkalmazta az IFRS 10 „Konszolidált pénzügyi kimutatások”, az IFRS 11 „Közös megállapodások”, az IFRS 12 „Közzétételi kötelezettségek az egyéb vállalkozásokban lévő érdekeltségekre vonatkozóan” standardokat, valamint ezekből következően az IAS 28 „Társult vállalkozásokban lévő befektetések” és az IAS 27 „Egyedi pénzügyi kimutatások” standard módosításait. A csoport 2012. január 1-jétől (a 2011-ben módosított) IAS 19 „Munkavállalói juttatások” standardot is alkalmazza. Az új számviteli politikák a következő hatással voltak az éves beszámolóra. (a) Azon társaságok konszolidációja, amelyekben a csoport 50% alatti részesedéssel rendelkezik A csoport 40%-os tőkerészesedéssel a Delta Inc. legnagyobb résztulajdonosa, míg a többi tulajdonos egyenként a társaság részvényeinek kevesebb, mint 1%-ával rendelkezik. A múltban nem volt arra példa, hogy a többi tulajdonos a jogaik közös gyakorlása érdekében csoportba tömörült volna. A csoport részesedésének abszolút mérete és a többi részesedés relatív mérete alapján a menedzsment arra a következtetésre jutott, hogy a csoport megfelelően nagy szavazati aránnyal rendelkezik ahhoz, hogy irányítsa a társaság releváns tevékenységét. Ennek következtében a társaság a pénzügyi kimutatásokban teljes körűen konszolidálásra került. Korábban a Delta Inc. a csoport társult vállalkozásának minősült, és elszámolása az equity módszerrel történt. (b) Equity módszerrel elszámolt közös vállalkozások A csoport közös ellenőrzést gyakorol a Gamma Limited felett, miután a társaság törzsrészvényeinek 50%-át birtokolja, és a felek egyhangú jóváhagyása szükséges a megállapodás részét képező tevékenységekkel kapcsolatos döntésekben. A beruházás az IFRS 11 standard alapján közös vezetésű vállalatnak minősül, és így az összevont éves beszámolóban az equity módszerrel történő elszámolás került alkalmazásra. Az IFRS 11 elfogadását megelőzően a csoport Gamma Limited-ben lévő érdekeltségét arányosan konszolidálták. A csoport a közös vállalkozásban lévő befektetését a legkorábbi bemutatott időszak elején (2012. január 1.) a csoport által korábban arányosan konszolidált eszközök és források könyv szerinti értékeként számolta el. Az equity módszerrel történő elszámolás alkalmazásához ezt az összeget kell a csoport közös vállalkozásban lévő befektetése vélelmezett bekerülési értékének tekinteni. (c) A (2011-ben módosított) IAS 19 alkalmazása A módosított munkavállalói juttatások standard változásokat vezet be a munkaviszony megszűnése utáni juttatások megjelenítése, értékelése, bemutatása és közzététele tekintetében. A standard azt is előírja, hogy a nettó kamatráfordítást /-jövedelmet a nettó meghatározott juttatási kötelezettség /eszköz és az év elején meghatározott diszkontráta szorzataként kell kiszámítani. Ennek hatására megszűnik a program eszközein várható hozam elszámolásának korábbi lehetősége. A változások számviteli politikákra gyakorolt hatásait az alábbi táblázatokban mutatjuk be.

137

A számviteli politika változásának konszolidált mérlegre gyakorolt hatása 2013. december 31-én

8p28

A Delta Inc. konszolidációja

A Gamma Limited Equity módszerrel történő elszámolása

A (2011-ben módosított) IAS 19 alkalmazása

2013. december 31-én, a bemutatás szerint

6 351

(4 600)

-

155 341

Eszközök Befektetett eszközök Ingatlanok, gépek és berendezések

153 590

Immateriális javak

25 339

1 841

(908)

-

26 272

Equity módszerrel elszámolt befektetések

18 542

(5 169)

5 276

-

18 649

Halasztott adóeszköz

3 520

-

-

26

3 546


17 420

-

-

-

17 420

Származékos pénzügyi instrumentumok Vevő- és egyéb követelések

395

-

-

-

395

2 322

-

-

-

2 322

221 128

3 023

(232)

26

223 945

Forgóeszközök Készletek

25 058

1 471

(1 829)

-

24 700


19 490

2 130

(1 855)

-

19 765


1 950

-

-

-

1 950


1 069

-

-

-

1 069


11 820

-

-

-

11 820


17 549

969

(590)

-

17 928

76 936

4 570

(4 274)

-

77 232

3 333

-

-

-

3 333

Elidegenítési csoportok eszközei

80 269

4 570

(4 274)

-

80 565

301 397

7 593

(4 506)

26

304 510

25 300

-

-

-

25 300


17 144

-

-

-

17 144

Egyéb tartalék

11 435

-

-

177

11 612

Eszközök összesen Saját tőke és kötelezettségek A társaság tőketulajdonosaira jutó saját tőke Jegyzett tőke

Eredménytartalék Nem ellenőrző részesedések

75 282

-

-

(632)

74 650

129 161

-

-

(455)

128 706

6 846

1 042

-

-

7 888

136 007

1 042

-

(455)

136 594

114 730

3 812

(3 421)

-

115 121

135

-

-

-

135


12 370

-

-

-

12 370

Nyugdíjprogramok kötelezettségei

4 635

-

-

481

5 116

339

65

(88)

-

316

132 209

3 877

(3 509)

481

133 058

Saját tőke összesen Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Felvett kölcsönök Származékos pénzügyi instrumentumok

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalék Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítói és egyéb kötelezettségek

16 121

870

(321)

-

16 670

Tényleges nyereségadó-kötelezettség

2 125

540

(99)

-

2 566


11 810

458

(552)

-

11 716

460

-

-

-

460

2 445

806

(25)

-

3 226

32 961

2 674

(997)

-

34 638

Származékos pénzügyi instrumentumok Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalék Az elidegenítési csoport kötelezettségei

220

-

-

-

220

33 181

2 674

(997)

-

34 858


165 390

6 551

(4 506)

481

167 916

Saját tőke és kötelezettségek összesen

301 397

7 593

(4 506)

26

304 510

2012. december 31-én (korábbi beszámoló alapján)



A (2011ben módosított) IAS 19 alkalmazása

2012. december 31-én (módosított)

2012. január 1-jén (korábbi beszámoló alapján)



A (2011ben módosított) IAS 19 alkalmazása

2012. január 1-jén (módosított)

98 399

5 844

(4 010)

-

100 233

106 750

3 924

(3 460)

-

107 214

19 763

1 820

(883)

-

20 700

20 576

1 744

(858)

-

21 462

17 979

(4 735)

3 809

-

17 053

16 834

(3 826)

2 932

-

15 940

3 321

-

-

62

3 383

2 832

-

-

47

2 879

14 910

-

-

-

14 910

13 222

-

-

-

13 222

245

-

-

-

245

187

-

-

-

187

1 352

-

-

-

1 352

1 106

-

-

-

1 106

155 969

2 929

(1 084)

62

157 876

161 507

1 842

(1 386)

47

162 010

17 845

1 607

(1 270)

-

18 182

16 751

1 447

(925)

-

17 273

17 237

2 211

(1 118)

-

18 330

15 709

1 573

(683)

-

16 599

-

-

-

951

-

-

-

-

-

-

-

-

-

951

980

-

-

-

980

7 972

-

-

-

7 972

7 342

-

-

-

7 342

34 130

322

(390)

-

34 062

22 090

234

(192)

-

22 132

78 135

4 140

(2 778)

-

79 497

62 872

3 254

(1 800)

-

64 326

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

78 135

4 140

(2 778)

-

79 497

62 872

3 254

(1 800)

-

64 326

234 104

7 069

(3 862)

62

237 373

224 379

5 096

(3 186)

47

226 336

21 000

-

-

-

21 000

20 000

-

-

-

20 000

10 494

-

-

-

10 494

10 424

-

-

-

10 424

7 005

-

-

189

7 194

6 263

-

-

101

6 364

52 490

-

-

(505)

51 985

51 456

-

-

(331)

51 125

90 989

-

-

(316)

90 673

88 143

-

-

-230

87 913

984

782

-

-

1 766

1 263

237

-

-

1 500

91 973

782

-

(316)

92 439

89 406

237

-

(230)

89 413

95 682

3 518

(2 854)

-

96 346

66 315

1 801

(2 332)

-

65 784

129

-

-

-

129

130

-

-

-

130

9 053

-

-

-

9 053

5 926

-

-

-

5 926

2 233

-

-

378

2 611

1 559

-

-

277

1 836

353

19

(98)

-

274

184

77

(11)

-

250

107 450

3 537

(2 952)

378

108 413

74 114

1 878

(2 343)

277

73 926

11 964

755

(241)

-

12 478

10 568

650

(187)

-

11 031

2 232

632

(93)

-

2 771

6 765

543

(89)

-

7 219

17 889

916

(547)

-

18 258

41 903

995

(542)

-

42 356

618

-

-

-

618

520

-

-

-

520

1 978

447

(29)

-

2 396

1 103

793

(25)

-

1 871

34 681

2 750

(910)

-

36 521

60 859

2 981

(843)

-

62 997

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

34 681

2 750

(910)

-

36 521

60 859

2 981

(843)

-

62 997

142 131

6 287

(3 862)

378

144 934

134 973

4 859

(3 186)

277

136 923

234 104

7 069

(3 862)

62

237 373

224 379

5 096

(3 186)

47

226 336

Számviteli politika változásának hatása a konszolidált eredménykimutatásra A 2013. december 31-én végződött időszakra


Árbevétel

206 085

16 759

(11 810)

-

Értékesítés költségei

(70 977)

(11 797)

5 408

-

8p28

A Gamma Limited Módosított Equity módszerrel IAS 19 (2011) történő elszámolása alkalmazása

Folytatódó tevékenységek

Bruttó fedezet

135 108

4 962

(6 402)

-

Forgalmazási költségek

(52 054)

(1 354)

879

-

Igazgatási költségek

(29 231)

(2 535)

1 871

(210)

Egyéb bevételek

2 750

-

-

-

Egyéb nettó (veszteség)/nyereség

(90)

-

-

-

Üzleti tevékenység eredménye

56 483

1 073

(3 652)

(210)

Pénzügyi tevékenység bevétele

1 796

37

(103)

-

Pénzügyi tevékenység ráfordítása

(8 578)

(475)

880

-

Pénzügyi tevékenység (ráfordítása)/bevétele - nettó

(6 782)

(438)

777

-

389

-174

1467

-

50 090

461

(1 408)

(210)

(15 881)

(201)

1408

63

34 209

260

-

(147)

100

-

-

-

34 309

260

-

(147)

Részesedés Equity módszerrel elszámolt befektetések eredményéből Adózás előtti eredmény Nyereségadó Folytatódó tevékenységekből származó tárgyévi eredmény Megszűnt tevékenységek Megszűnt tevékenységekből származó (a társaság tulajdonosaira jutó) tárgyévi eredmény Tárgyévi eredmény

140

A 2013. december 31-én végződött időszakra




Módosított IAS 19 (2011) alkalmazása)

A 2012. december 31-én végződött időszakra (Módosított)

211 034

106 693

17 246

(11 579)

-

112 360

(77 366)

(40 373)

(11 896)

5 587

-

-46 682

133 668

66 320

5 350

(5 992)

-

65 678

(52 529)

(20 795)

(1 421)

1 003

-

-21 213

(30 105)

(9 896)

(2 089)

1 559

(85)

-10 511

2 750

1 259

-

-

-

1 259

(90)

63

-

-

-

63

53 694

36 951

1 840

(3 430)

(85)

35 276

1 730

1 891

42

(324)

-

1 609

(8 173)

(12 933)

(415)

1151

-

-12 197

(6 443)

(11 042)

(373)

827

-

-10 588

1 682

509

(364)

877

-

1 022

48 933

26 418

1 103

(1 726)

(85)

25 710

(14 611)

(9 864)

(558)

1726

26

-8 670

34 322

16 554

545

-

(59)

17 040

100

120

-

-

-

120

34 422

16 674

545

-

(59)

17 160

141

Számviteli politika változásának hatása a konszolidált átfogó eredménykimutatásra A 2013. december 31-én végződött időszakra


34 309

260

-

755

-

-

-

-

-

-

83

755

-

-

83

362

-

-

-

Az ABC Csoportban korábban fennálló befektetés átértékelése miatti átsorolás

(850)

-

-

-

A társult vállalkozások részesedése az egyéb átfogó eredményből

(86)

-

-

-

Társasági adókulcs változásának halasztott adóra gyakorolt hatása

(10)

-

-

-

64

-

-

-

(45)

-

-

-


A Gamma Limited Módosított Equity módszerrel IAS 19 (2011) történő elszámolása alkalmazása (147)

Egyéb átfogó eredmény: Az eredménybe utólagosan átsorolásra nem kerülő tételek Telkek és épületek átértékeléséből adódó nyereség Munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek átértékelése Az eredménybe utólagosan átsorolható tételek Értékesíthető pénzügyi eszközök értékének változása

Cash flow fedezeti ügyletek Nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet Devizaátváltási különbözetek

2 413

-

-

(12)

1 848

-

-

(12)

Tárgyévi egyéb átfogó eredmény, adózás után

2 603

-

-

71


36 912

260

-

(76)

34 372

-

-

(76)

Ebből: - az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész - nem ellenőrző részesedésekre jutó rész

2 540

260

-

-


36 912

260

-

(76)

34 372

-

(76)

A tulajdonosokra jutó teljes átfogó eredmény: - folytatódó tevékenységekből - megszűnt tevékenységekből

142

-

-

-

34 372

-

(76)


34 422

A 2012. december 31-én végződött időszakra 16 674


545

A Gamma Limited Equity módszerrel történő elszámolása -

Módosított IAS 19 (2011) alkalmazása) (59)

A 2012. december 31-én végződött időszakra (Módosított) 17 160

755

759

-

-

-

759

83

(494)

-

-

(143)

(637)

838

265

-

-

9143

122

362

912

-

-

-

912

(850)

-

-

-

-

-

(86)

91

-

-

-

91

(10)

-

-

-

-

-

64

(3)

-

-

-

(3)

(45)

40

-

-

-

40

2 401

(1 111)

-

-

189

(922)

1 836

(71)

-

-

-

2 674

194

-

-

189

118

37 096

16 868

545

-

46

240

34 296

16 597

-

-

(13)

17 400

(13)

16 584

2 800

271

545

-

-

816

37 096

16 868

545

-

(130)

17 400

34 296

16 597

-

-

(13)

16 584

-

-

-

-

-

-

34 296

16 597

-

-

(130)

16 584

143

Számviteli politika változásának hatása a cash-flow kimutatásra A 2013. december 31-én végződött időszakra


A Gamma Limited Módosított Equity módszerrel IAS 19 (2011) történő elszámolása alkalmazása

Szokásos tevékenységből származó pénzáramlás

76 652

1 522

(3 423)

-

Fizetett kamat

(8 187)

(483)

835

-

Fizetett nyereségadó

(16 044)

(186)

1 321

-

52 421

853

(1 267)

-

Leányvállalat megszerzésére fordított pénzösszeg, a megszerzett pénzeszközökkel nettósítva

(3 750)

-

-

-

Ingatlanok, gépek és berendezések beszerzése

(9 021)

(1 363)

879

-

6 296

90

(32)

-

Immateriális javak beszerzése

(2 990)

(165)

105

-

Értékesíthető pénzügyi eszközök beszerzése

(4 887)

-

-

-

151

-

-

-

(1 343)

-

-

-

63

-

-

-

Kapott kamat

1 077

72

(95)

-

Kapott osztalék

1 130

-

-

-

(13 274)

(1 366)

857

-

950

-

-

-


(2 564)

-

-

-

Átváltható kötvények kibocsátásából származó bevétel

50 000

-

-

-

-

-

-

-

9 500

-

(1 000)

-

Hitel/kölcsön visszafizetése

(94 429)

(253)

689

-

Anyavállalat tulajdonosainak fizetett osztalék

(10 102)

-

-

-

Visszaváltható elsőbbségi részvények tulajdonosainak fizetett osztalék

(1 950)

-

-

-

Részesedés megszerzése leányvállalatban

(1 100)

-

-

-

1 100

-

-

-

Működési tevékenységből származó cash flow

Üzleti tevékenységből származó nettó cash flow Befektetési tevékenységből származó cash flow

Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítésének bevétele

Értékesíthető pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevétel Kapcsolt feleknek adott kölcsönök Kapcsolt felektől kapott kölcsöntörlesztések

Befektetési tevékenységre felhasznált nettó cash flow Pénzügyi tevékenységből származó cash flow Törzsrészvények kibocsátásából származó bevétel

Visszaváltható elsőbbségi részvények kibocsátásából származó bevétel Hitelből/kölcsönből származó bevétel

Leányvállalatban fennálló részesedés értékesítése Nem ellenőrző részesedéseknek fizetett osztalék

144

(1 920)

-

-

-


(50 515)

(253)

(311)

-

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek nettó (csökkenése)/növekedése

(11 368)

(766)

(721)

-

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek év elején

27 666

322

(390)

-

Pénz és pénzeszköz-egyenértékeseken elért árfolyamnyereség/(veszteség)

(1 399)

1 413

521

-


14 899

969

(590)

-





Módosított IAS 19 (2011) alkalmazása

A 2012. december 31-én végződött időszakra (Módosított)

74 751

42 453

1 925

(2 675)

-

41 703

(7 835)

(15 437)

(381)

1 045

-

(14 773)

(14 909)

(11 639)

(358)

1 471

-

(10 526)

52 007

15 377

1 186

(159)

-

16 404

(3 750)

-

-

-

-

-

(9 505)

(4 915)

(2 033)

906

-

(6 042)

6 354

2 910

193

(124)

-

2 979

(3 050)

(928)

107

121

-

(700)

(4 887)

(1 150)

-

-

-

(1 150)

151

-

-

-

-

-

(1 343)

(112)

-

-

-

(112)

63

98

-

-

-

98

1 054

1 371

29

(207)

-

1 193

1 130

1 120

-

-

-

1 120

(13 783)

(1 606)

(1 704)

696

-

(2 614)

950

1 070

-

-

-

1 070

(2 564)

-

-

-

-

-

50 000

-

-

-

-

-

-

30 000

-

-

-

30 000

8 500

16 536

2 214

(750)

-

18 000

(93 993)

(34 737)

(245)

308

-

(34 674)

(10 102)

(15 736)

-

-

-

(15 736)

(1 950)

(1 950)

-

-

-

(1 950)

(1 100)

-

-

-

-

-

1 100

-

-

-

-

-

(1 920)

(550)

-

-

-

(550)

(51 079)

(5 367)

1 969

(442)

-

(3 840)

(12 855)

8 404

1 451

95

-

9 950

27 598

17 545

234

(192)

-

17 587

535

1 717

(1 363)

(293)

-

61

15 278

27 666

322

(390)

-

27 598

145

A számviteli politika változásának a saját tőke változás kimutatására gyakorolt hatása Anyavállalat tulajdonosaira jutó tőke Jegyzett tőke Egyenleg 2012. január 1-jén a korábbi beszámoló alapján


Egyéb tartalék

Eredménytartalék



20 000

10 424

6 263

51 456

88 143

1 263

89 406

-

-

101

(331)

(230)

237

7

20 000

10 424

6 364

51 125

87 913

1 500

89 413

Tárgyévi eredmény a korábbi beszámoló alapján

-

-

-

16 363

16 363

311

16 674


-

-

-

(59)

(59)

545

486

Módosított tárgyévi eredmény

-

-

-

16 304

16 304

856

17 160

Tárgyévi egyéb átfogó eredmény a korábbi beszámoló alapján

-

-

784

(550)

234

(40)

194


-

-

46

-

46

-

46

Módosított tárgyévi egyéb átfogó eredmény

-

-

830

(550)

280

(40)

240

Tárgyévi teljes átfogó eredmény a korábbi beszámoló alapján

-

-

784

15 813

16 597

271

16 868


-

-

46

(59)

(13)

545

532


-

-

830

15 754

16 584

816

17 400

Munkavállalói szolgáltatások értéke(1)

-

-

-

822

822

-

822

Részvényopciós programhoz kapcsolódó adójóváírás(1)

-

-

-

20

20

-

20

1 000

70

-

-

1 070

-

1 070

-

-

-

(15 736)

(15 736)

(550)

(16 286)

1 000

70

-

(14 894)

(13 824)

(550)

(14 374)

Egyenleg 2012. december 31-én a korábbi beszámoló alapján

21 000

10 494

7 047

52 375

90 916

984

91 900


-

-

147

(390)

(243)

782

539

Egyenleg 2012. december 31-én

21 000

10 494

7 194

51 985

90 673

1 766

92 439

A számviteli politika változásainak hatása Módosított egyenleg 2012. január 1-jén

Részvénykibocsátásból származó bevétel(1) Osztalékok(1) Közvetlenül a saját tőkében megjelenített, az anyavállalat tulajdonosai által teljesített hozzájárulások és a feléjük kifizetett osztalékok(1)

(1) A számviteli politikák változása a pénzügyi kimutatások ezen soraira nincs hatással. 146

Összesen

I. melléklet – Új standardok és módosítások Ez a függelék részletezi (a) a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra először érvényes új standardokat és módosításokat, valamint (b) a jövőbeli követelményeket – vagyis a 2013. január 1-je után kibocsátott és hatályos új standardokat és módosításokat. Új standardok és módosítások Az alábbi lista a már kiadott és 2013. január 1-jén vagy azután kezdődő időszakokra vonatkozó standardokat és értelmezéseket tartalmazza. Téma

Főbb követelmények

Hatálybalépés időpontja

Az IFRS 1 „Első alkalmazás” standard hiperinflációra és meghatározott időpontokra vonatkozó módosítása

Az első módosítás a konkrét dátumra (2004. január 1.) való hivatkozások helyett az „IFRS-ekre való áttérés időpontja” kifejezést vezeti be, így az IFRS-eket először alkalmazó cégeknek nem szükséges módosítaniuk azokat a tranzakciókat, melyek olyan eszközök/kötelezettségek kivezetéséből adódnak, amelyek az IFRS-ekre történő áttérést megelőzően történtek. A második módosítás arra nézve ad útmutatást, hogy egy társaságnak hogyan kell a továbbiakban az IFRS-ek szerint bemutatnia éves beszámolóját olyan időszakot követően, amikor nem tudott megfelelni az IFRS-eknek, mert funkcionális pénzneme súlyos hiperinflációnak volt kitéve.

2011. július 1. (EU jóváhagyás 2013. január 1-től, de a korai alkalmazás megengedett)

Az IAS 12 „Nyereségadók” standard halasztott adóval kapcsolatos módosítása

Az IAS 12 „Nyereségadók” jelenleg előírja a társaságok számára, hogy egy eszközhöz kapcsolódó halasztott adókövetelést attól függően értékeljék, hogy az adott társaság várhatóan az eszköz használatával vagy értékesítésével realizálja-e az eszköz könyv szerinti értékét. Nehéz és szubjektív azt felmérni, hogy az eszköz könyv szerinti értékének realizálása használaton vagy értékesítésen keresztül történik-e, amikor az eszköz az IAS 40 „Befektetési célú ingatlan” standardban szereplő valósérték-modell alkalmazásával kerül értékelésre. Ezért ez a módosítás kivételt vezet be a valós értéken értékelt befektetési célú ingatlanokon felmerült halasztott adóeszközök vagy -kötelezettségek értékelésével kapcsolatban. A módosítások eredményeként a SIC 21 „Nyereségadók – az átértékelt, nem értékcsökkenthető eszközök megtérülése” értelmezés már nem vonatkozik a valós értéken nyilvántartott befektetési célú ingatlanokra. A módosítások az IAS 12 standardba belefoglalják azokat az útmutatásokat is, amelyeket korábban a SIC 21 tartalmazott, amely ennek megfelelően visszavonásra kerül.

2012. január 1. (EU jóváhagyás 2013. január 1-től, de a korai alkalmazás megengedett)

Az IAS 1 „A pénzügyi kimutatások prezentálása” című standard egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó módosítása

A módosítás értelmében a társaságoknak az eddigiektől eltérően az egyéb 2012. július 1. átfogó eredményben bemutatott tételeket a szerint kell csoportosítaniuk, hogy azok az eredménybe utólagosan átsorolhatók-e (átsorolás miatti módosítások). A módosítások nem foglalkoznak azzal, hogy mely elemek kerülnek bemutatásra az egyéb átfogó eredményben.

Az IAS 19 „Munkavállalói juttatások” standard módosítása

Ezek a módosítások megszüntetik a „corridor” megközelítést, és a pénzügyi 2013. január 1. költségeket nettó fedezeti alapon számítják ki.

Az IFRS 1 „Első alkalmazás” standard állami hitelekre vonatkozó módosítása

A módosítás arról szól, hogy az első alkalmazók hogyan számolják el a piaci kamatoknál alacsonyabb kamat mellett kapott állami hiteleket az IFRS-re történő áttéréskor. A módosítás eredményeként újabb tétellel bővült az IFRSek visszamenőleges alkalmazása alóli felmentések köre: az első alkalmazókra is ugyanaz a mentesség vonatkozik, mint amit a már korábban is IFRS szerinti pénzügyi kimutatást készítők kaptak, amikor a követelményt 2008-ban belefoglalták az IAS 20 standardba.

2013. január 1.

Az IFRS 7 A módosítás új közzétételeket ír elő annak érdekében, hogy fokozza az IFRS „Pénzügyi instrumen- és a US GAAP szerint elkészített éves beszámolók összehasonlíthatóságát. tumok: közzétételek” című standard eszközök és kötelezettségek nettósítására vonatkozó módosítása

2013. január 1.

147

Az IFRS 10, 11 és 12 standardok áttéréssel kapcsolatos iránymutatásának módosítása

Ezek a módosítások további mentességet biztosítanak az IFRS 10, 11 és 12 stan- 2013. január 1. dardokra történő áttérés alól azáltal, hogy a módosított összehasonlító adatok szolgáltatását csak az előző összehasonlító időszakra vonatkozóan követelik meg. A nem konszolidált strukturált társaságokra vonatkozó közzétételek esetében a módosítások eltörlik az IFRS 12 standard első alkalmazását megelőző időszakokra vonatkozó összehasonlító információk prezentálásának követelményét.

Éves módosítások 2011

Az éves módosítások a 2009–2011. évi beszámolási ciklus tekintetében hat módosítást tartalmaznak. A változások a következőket érintik: • IFRS 1 „Első alkalmazás” • IAS 1 „A pénzügyi kimutatások prezentálása” • IAS 16 „Ingatlanok, gépek és berendezések” • IAS 32 „Pénzügyi instrumentumok: bemutatás” • IAS 34 „Évközi pénzügyi beszámolás”

2013. január 1.

IFRS 10 „Összevont éves beszámolók”

Az IFRS 10 standard célja, hogy meghatározza az összevont (konszolidált) éves beszámolók prezentálásának és elkészítésének elveit abban az esetben, amikor egy társaság egy vagy több másik társaság felett ellenőrzést gyakorol. Ennek érdekében előírja az ellenőrzést gyakoroló társaság számára az összevont éves beszámoló prezentálását. A standard meghatározza az ellenőrzés elvét, és az ellenőrzést a konszolidálás alapjaként állapítja meg. Megállapítja, hogyan kell alkalmazni az ellenőrzés elvét annak meghatározása érdekében, hogy egy befektető ellenőrzést gyakorol-e egy befektetést befogadó felett, és ezért konszolidálnia kell-e a befektetést befogadót. Továbbá meghatározza az összevont éves beszámolók elkészítésével kapcsolatos számviteli előírásokat.


IFRS 11 Közös megállapodások

Az IFRS 11 standard reálisabban tükrözi a közös megállapodásokat azáltal, hogy a jogi forma helyett a megállapodásból eredő jogokra és kötelezettségekre összpontosít. A közös megállapodás közös tevékenység és közös vállalkozás lehet. Közös tevékenység esetén a felek jogai a megállapodással kapcsolatos eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódnak, és így a felek az érdekeltségükbe tartozó eszközöket, kötelezettségeket, bevételeket és ráfordításokat jelenítik meg. Közös vállalkozás esetében a felek jogai a megállapodással kapcsolatos nettó eszközökhöz kapcsolódnak, ezért az ilyen befektetést equity módszerrel kell elszámolni. A közös vállalkozások arányos konszolidációja már nem megengedett.


IFRS 12 „Közzétételi kötelezettségek az egyéb vállalkozásokban lévő érdekeltségekre vonatkozóan”

Az IFRS 12 standard a más társaságokban lévő érdekeltség valamennyi formájára, többek között a közös megállapodásokra, társult vállalkozásokra, különleges célú társaságokra és más mérlegen kívüli jogalanyokra vonatkozó közzétételi követelményeket tartalmazza.


IFRS 13 „Valós értéken történő értékelés”

Az IFRS 13 standard célja, hogy következetesebbé és egyszerűbbé tegye a beszámolást azáltal, hogy pontos definíciót ad a valós értékre, valamint a valós érték megállapításának és közzétételének egyetlen, minden IFRS-ben használható forrásaként szolgál. Az IFRS és a US GAAP között nagymértékben harmonizált előírások nem bővítik a valós értéken történő elszámolás körét, hanem olyan esetekben adnak útmutatást az alkalmazásra, amelyekben a valós értéken történő elszámolást más IFRS vagy US GAAP standard írja elő vagy engedi meg.

2013. január 1.

A (2011-ben módosított) IAS 27 „Egyedi pénzügyi kimutatások”

A (2011-ben módosított) IAS 27 standard tartalmazza azokat az egyedi pénzügyi kimutatásokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az IAS 27 ellenőrzési rendelkezéseinek az új IFRS 10 standardba történő belefoglalása után maradtak.


A (2011-ben módosí- A (2011-ben módosított) IAS 28 tartalmazza a közös vállalkozásokra és a tott) IAS 28 társult vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, amelyeket az IFRS 11 „Társult vállalkozámegjelenését követően equity módszerrel kell elszámolni. sok és közös vállalkozások” IFRIC 20 „Meddőeltakarítási költségek a külszíni bányák kitermelési szakaszában” 148


Ez az értelmezés határozza meg a fedőréteg eltávolítási költségének (meddő- 2013. január 1. eltakarítás) elszámolását a bányák kitermelési szakaszában. Ezen értelmezés alapján előfordulhat, hogy az IFRS szerinti beszámolót készítő bányászattal foglalkozó társaságoknak le kell írniuk meglévő meddőeltakarítási eszközeiket a nyitó felhalmozott eredménnyel szemben, ha az eszközök nem rendelhetők hozzá az érckészlet valamely azonosítható összetevőjéhez.

Jövőbeli követelmények Az alábbi lista a már kiadott és 2013. január 1-je utáni időszakokra vonatkozó standardokat/értelmezéseket tartalmazza.

Téma

Legfontosabb követelmények

Hatálybalépés időpontja

Az IAS 32 „ Pénzügyi instrumentumok: bemutatás” standard eszközök és kötelezettségek nettósítására vonatkozó módosítása

Ezek a módosítások az IAS 32 „Pénzügyi instrumentumok: bemutatás” standardban található alkalmazási útmutatót érintik, és tisztáznak néhány követelményt a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek mérlegben történő egymással szembeni beszámítására vonatkozóan.

2014. január 1.

Az IFRS 10 és 12, valamint az IAS 27 standard befektetési társaságok konszolidációját érintő módosításai

Ezek a módosítások azt jelentik, hogy számos pénzpiaci alap és hasonló társaság mentesül a leányvállalatok konszolidálására vonatkozó követelmény alól. Ehelyett az eredménnyel szemben valós értéken kerülnek majd értékelésre. A módosítások alapján kivételt képeznek azok a társaságok, amelyek megfelelnek a „befektetési társaság” fogalmának, és amelyek sajátos jellemzőkkel rendelkeznek. Változások történtek az IFRS 12 standardban is: bevezetésre kerültek a befektetési társaságoktól elvárt közzétételek.

2014. január 1.

Az IAS 36 „Eszközök Ez a módosítás az értékvesztett eszközök megtérülő értékére vonatkozó információk közzétételével foglalkozik, abban az esetben, ha a megtérülő értékvesztése” című érték az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken alapul. standard megtérülő érték közzétételére vonatkozó módosítása

2014. január 1.

2014. január 1. Ez a módosítás mentességet biztosít a fedezeti elszámolás megszüntetése Az IAS 39 „Pénzügyi alól, amikor a fedezeti eszköz központi szerződő fél részére történő megújíinstrumentumok: megjelenítés és értéke- tása megfelel a meghatározott feltételeknek lés” standard módosítása – „A származékos instrumentumok megújítása” IFRIC 21 „Adók”

Ez az IAS 37 „Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standard értelmezése. Az IAS 37 a kötelezettségek megjelenítésének kritériumait határozza meg, amelyek közül az egyik az a követelmény, hogy a társaságnak egy múltbeli esemény (más néven kötelmet keletkeztető esemény) következtében meglévő kötelme álljon fenn. Az értelmezés tisztázza, hogy az adófizetési kötelezettséget eredményező kötelmet keletkeztető esemény az a vonatkozó jogszabályban leírt tevékenység, amely az adó megfizetését kiváltja.

IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok

Az IFRS 9 az első standard, amely egy nagyobb projekt részeként az IAS 39 Lásd: VIII. fügfelváltása céljából került kibocsátásra. Az IFRS 9 megtartja, ugyanakkor gelék. leegyszerűsíti a vegyes értékelési modellt, és két elsődleges mérési kategóriát hoz létre a pénzügyi eszközökre: ezek az amortizált bekerülési érték és a valós érték. A besorolás alapja a társaság üzleti modelljétől és az adott pénzügyi eszköz szerződéses feltételei alapján meghatározott cash flow jellemzőitől függ. Az IAS 39 standard pénzügyi eszközök értékvesztésére és a fedezeti elszámolásra vonatkozó útmutatása továbbra is alkalmazandó.

IFRS 14- Szabályozott tevékenységekre képzett elhatárolások17

Az IASB 2014. januárban kibocsátotta az IFRS 14-et, mely lehetővé teszi, hogy azok a társaságok, melyek az IFRS 1 szerinti első IFRS alkalmazónak minősülnek, továbbra is az áttérést megelőző számviteli politikájuk alapján számolják el a szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó speciális tételeket. Mivel a Csoport nem minősül első IFRS alkalmazónak, ezért az új sztenderdnek nem lesz hatása a beszámolóra.

2014. január 1. (a nyomtatás időpontjában az EU által még nincs jóváhagyva)

2016. január 1. (a nyomtatás időpontjában az EU által még nincs jóváhagyva)

17 IFRS 14 „Regularory deferral accounts” 149

II. melléklet – IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok A PwC megjegyzései az IFRS 9-hez IFRS9p7.2.14 Az IFRS 9 kisebb módosításait célzó projekt részeként az IASB átmenetileg úgy döntött 2013. júliusi testületi ülésén, hogy elhalasztja az IFRS 9 standard kötelező hatályba lépését. Az IASB egyetértett azzal, hogy a kötelező hatályba lépés időpontja a továbbiakban ne a 2015. január 1-jétől vagy azt követően kezdődő egyéves periódusokra vonatkozzon, hanem inkább nyitva maradjon az értékvesztési, besorolási és értékelési követelmények véglegesítéséig. E döntések és az IFRS 9 standardhoz javasolt változtatások eredményeként a standard átmeneti rendelkezései is módosulni fognak. Az IFRS 9 korai alkalmazása továbbra is lehetséges. Ha az adott társaság az IFRS 9 (2010) standardot a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazza, meg kell adnia a 2011 decemberében módosított IFRS 7 standard által előírt közzétételeket, és nincs szükség az előző időszakok módosítására. Az IFRS 9 standard alkalmazását fontolgató társaságok számára az IFRS 9 végrehajtásával kapcsolatos mintaközzétételeket a PwC 2012. év végi illusztratív IFRS szerinti konszolidált éves beszámolójának VI. függeléke tartalmazza. Megjegyezzük, hogy az IFRS 9 standard VI. függeléke szerinti közzétételek a 2012. év végi illusztratív IFRS szerinti konszolidált éves beszámolóban még nem kerültek frissítésre, ezért nem tükrözik az IFRS standardokban – különösen a 10., 11., 12. és 13. standardban – bekövetkezett változásokat, illetve az IAS 1 és IAS 19 módosításait.

150

© 2015 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-re, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.-re és a PricewaterhouseCoopers Tanácsadó Kft.-re utal, amelyek az önálló és független jogi személyekből álló PricewaterhouseCoopers International Limited hálózatának tagja.

IFRS konszolidált illusztratív pénzügyi kimutatások

Recommend Documents