1. Témaválasztás A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a szakdolgozat fogalmát, jellemzőit valamint megismerkedjen a témaválasztás alapvető kritériumaival. Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően az anyagot, ha: meg tudja határozni a szakdolgozat megírásának célját; fel tudja sorolni a szakdolgozat legfontosabb kritériumait; fel tudja sorolni a témaválasztás kritériumait; fel tudja sorolni a felhasználható módszereket. Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. Kulcsfogalmak: szakdolgozat, szakirodalom, önálló munka tudományos munka témaválasztás, érdeklődés, felkészültség, forrás, hozzáférhetőség kezelhetőség, idő, probléma valódisága módszerek, bemutatás, kérdőív, interjú, saját kutatás Tevékenység: Olvassa el az alábbi bekezdést! Tanulja meg a szakdolgozat megírásának célját! Gyűjtse ki és tanulja meg a szakdolgozat legfontosabb kritériumait! 1. Mi a szakdolgozat? A szakdolgozat egy „… sajátos műfajú szellemi alkotás, amely egyben […] tanúsítja, hogy a hallgató képes a szakirodalmi alkotómunkára …”1 „A szakdolgozat (diplomamunka) a hallgató tanulmányait lezáró, önállóan elkészített dolgozat, melynek kreditértékét az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. A szakdolgozat megvédése a záróvizsga része.”2 „A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá különösen a választott szakterületeken - önálló munka végzésére.”3 1
Szabó Sára, G. – Gombos Péter: Hogyan írjunk (és gépeljünk) szakdolgozatot. Kaposvár: Pofunda, 2009. p. 5. http://www.felvi.hu/Weblap/felvi/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar/defmart/!DefMart/index.php/Szakdolgoz at (Letöltve: 2011. 06. 13.) 3 Mihályi Péter: A szakdolgozat. http://a-szakdolgozat.atw.hu/ (Letöltve: 2011. 06. 13.) 2
„A szakdolgozat önálló alkotómunka, amely a felsőfokú tanulmányok lezárásaként arra hivatott, hogy bizonyítsa: a szerző elsajátította az adott szakterület alapfogalmait, alapvető összefüggéseit, módszereit, szemléletmódját, s képes önállóan kutató, elemző munkát végezni.”4 „A felsőoktatási képzés befejezésekor vagy valamely szakaszának lezárásakor kötelezően készítendő írásbeli dolgozat neve. […] Tudományos munka, ha nem is mindig szaktudományos; szerzőjének nem feltétlenül új tényekkel, összefüggésekkel kell megismertetnie olvasóját, hanem a megszerzett tudás biztos rendszerezésével, reprodukciójával. […] önállóan végzett kutatásról is számot kell adnia …”5 A fenti megfogalmazásokból is látszik, hogy a szakdolgozat nagyon fontos részét képezi a felsőoktatási tanulmányoknak, hiszen a hallgató annak megírásával bizonyítja, hogy érdemes a diplomára, az értelmiségi létre azzal, hogy képes a tanultak rendszerezésével az elméletet gyakorlatban magas színvonalon alkalmazni. Legfontosabb kritériumai: elsajátított elmélet gyakorlati alkalmazása tudás rendszerezése szakirodalmi kutatómunka önállóan végzett munka. A Bolognai Rendszer bevezetésével a felsőoktatási tanulmányokat lezáró dolgozatnak is két szintje, ennek megfelelően két elnevezése is lett: „A diplomamunka fogalma A diplomamunka MSc[/MA] szinten, egyetemi szakon, valamint szakirányú továbbképzésben a szakképzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű – tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési – feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a kiegészítő irodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával, illetőleg segítségével megoldható, és igazolja azt, hogy a jelölt képes a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladat kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére. A szakdolgozat fogalma A szakdolgozat BSc[/BA] szinten és főiskolai szakon a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával megoldható – mérnöki, gazdasági, esetleg fejlesztési – feladat írásbeli kidolgozása, amely igazolja azt, hogy a jelölt kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában és – szakmai irányítással – a tervezési, gazdasági, fejlesztési munkában, képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, helyes véleményalkotásra, a témához kapcsolódó
4
Wimmer Ágnes – Juhász Péter – Jeney Johanna: Hogyan írjunk…? : 101 tanács (szak)dolgozatíróknak. Bp.: Alinea, 2009. p. 13. 5 Könyvtári ismeretek kisszótára. (… szerk. Buda Attila). Bp: Korona, 2000. p. 222.
szakirodalom feldolgozására, szakszerű összefoglalására.”6
az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények
Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg a témaválasztás kritériumait! 2. Témaválasztás: A témaválasztás a szakdolgozatírás legfontosabb része, hiszen ez már eleve meghatározza a hallgató hozzáállását és viszonyát annak megírásához. Nagyon fontos már az elején tisztázni, hogy NEM CÍMET, hanem TÉMÁT választunk (a címadás a legutolsó mozzanatok egyike, amikorra már kiderült, hogy pontosan mit sikerült teljesíteni az elképzelésekből)! Majoros Pál ezt a következőképpen fogalmazta meg: „A kutatáshoz, a dolgozatíráshoz témára van szükség. A kutatási téma lesz az a konkrét cél, amelynek elérése érdekében, a már meglévő ismeretek és módszerek birtokában a jelölt belekezd a kutatási tevékenységbe.”7 Témaválasztást befolyásoló tényezők: hallgató érdeklődése hallgató felkészültsége források hozzáférhetősége források kezelhetősége rendelkezésre álló idő probléma valódisága. Hallgató érdeklődése: Mindig olyan témát válasszunk, amivel szívesen foglalkozunk, ami közel áll hozzánk, hiszen heteken vagy hónapokon keresztül kell dolgoznunk rajta/vele. Fontos, hogy ne konzulenst válasszunk (akármilyen szimpatikus is), hanem témát, elkerülve azt, hogy olyasmivel kelljen dolgoznunk, ami számunkra unalmas, amihez nincsen megfelelő képzettségünk, stb. Hallgató felkészültsége: Mindig olyan témát válasszunk, amihez megvan a kellő szakmai tudásunk, elméleti és gyakorlati képzettségünk! Tisztázzuk előbb magunkban, majd a konzulenssel, hogy pontosan mit vállalunk, és az alapján alakítsuk ki a kutatásunk vezérfonalát. („… a jó témaválasztás nem azonos a könnyen megoldható […] feladat választásával!”8) Források hozzáférhetősége: A téma körvonalazásakor végezzünk egy gyors, kisebb kutatást, amiben felmérjük, hogy milyen források állnak rendelkezésünkre. Kell-e utaznunk vagy meg kell-e rendelnünk, hogy hozzáférjünk valamihez? Van-e nyelvi akadálya annak, hogy forrásokhoz jussunk?, stb. Források kezelhetősége: a rendelkezésre álló források formátuma általunk kezelhető-e, van-e eszközünk a használatához? 6
Útmutató a szakdolgozat és diplomamunka készítéséhez. Bp.: Budapesti Corvinus Egyetem, 2008. p. 3. (letöltve: 2011. október 11.) 7 Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. [Bp.]: Perfekt, 2007[?] 8 Wimmer – Juhász – Jeney: Im. p. 20.
Főiskolásként az első szakdolgozatom írásakor találkoztam ilyen problémával: sehol nem találtam anyagot az egyik felmerülő kérdésemre, így írtam a LibInfonak (az Országos Széchényi Könyvtár tájékoztató szolgálata), hátha tudnak segíteni. Ők azt a választ adták, hogy mikrofilmen rendelkeznek anyaggal orosz és német nyelven. Mivel nem volt pénzem felutazni Pestre és fizetni a speciális dokumentum használatáért, valamint sem oroszul, sem németül nem beszélek, így ezt a forrást nem tudtam felhasználni a dolgozatírás során, kicsit át kellett alakítanom a dolgozatom alfejezeteit. Rendelkezésre álló idő: Mindig adjunk időt magunknak az alapos munkára és az esetleges csúszásokra, határidő-módosításokra (ez különösen azoknak fontos, akik kérdőíves kutatást végeznek és/vagy interjúkat készítenek, hiszen bele kell kalkulálniuk a válaszadás és a kiértékelés idejét is). Ne tévesszük szem elől az alábbi figyelmeztetést: a dátumok a naptárban sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint ahogyan elsőre látszanak! A hallgatók ugyan vészhelyzetben rendkívüli teljesítményre is képesek, és biztosan lehet néhány nap alatt is szakdolgozatot írni, azonban annak minősége biztosan nem olyan lesz, amire a későbbiekben bármit is alapozni lehetne… Probléma valódisága: Igyekezzünk mindig olyan témát választani, ami valóban problémamegoldásra késztet minket – ami aktuális (és nem divatos!), mások által még nem túl sokszor feldolgozott, tehát olyat, aminek már van előzménye, és még van „fehér foltja” is. Ahogyan Szabó Katalin nagyon találóan megfogalmazta: „Inkább olyan témát válasszunk, amely holnap lesz érdekes, mint olyant, amiről ma beszélnek!”9 Ha mindezen szempontokat figyelembe véve kiválasztottuk a témát, amivel foglalkozni szeretnénk, akkor végig kell gondolnunk, hogy mit is vállalunk ennek a szakdolgozatnak a megírásával: mit kell/nem kell teljesítenünk, vagyis milyen mértékű a választandó téma szélessége (befolyásolja a dolgozat terjedelmét) mi a célunk, vagyis milyen mélységben kell foglalkoznunk a témával. Meg kell találnunk azt az ideális állapotot, amikor a téma sem nem túl széles, sem nem túl szűk, térben és időben kellően leszűkített. Nem alkalmas sem évfolyam, sem szakdolgozati témának egy tudományág (másnéven diszciplína) bemutatása, mivel ez a fogalom az adott tudomány teljeskörű, mindenre kiterjedő ismeretét kívánja meg. Nem írhatunk általában a jogról, a közgazdaságtanról vagy az informatikáról. Keresnünk kell egy témakört, vagyis szakterületet az adott diszciplínán belül, ami minket érdekel (pl. büntetőjog, mikroökonómia vagy adatbázis-építés). Ha kiválasztottuk a minket érdeklő témakört, akkor már csak konkretizálni kell a pontos kutatási területünket. (Pl. A büntetőjog rendszere az Osztrák – Magyar Monarchia idején ; A munkáscsaládok élelmiszervásárlási szokásai Magyarországon az 1970-es években ; Vállalati adatbázisok fejlesztési tendenciái magyar kisvállalatoknál az ezredfordulótól napjainkig)
9
Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Bp.: Kossuth, 2009. p. 71.
A téma választása meghatározza a felhasználandó módszereket, amik a következők lehetnek: elméleti/történeti bemutatás kérdőíves felmérés interjú saját kutatás.
