1 Ideggyógyászati tételek 1. A neuron. Az idegsejt fény- és elektronmikroszkópos szerkezete. 2. A központi idegrendszer támasztószövete és kóros elváltozásai. 3. A gócos, a rendszer és a rendszeres betegségek. 4. Az agy és a gerincvelő burkai. A cisternák és a sinusok. 5. Szaglászavarok és okaik. 6. A látórendszer anatómiája, a leggyakoribb látótérzavarok. 7. A látóideg bántalmának kórjelei. 8. A pangásos papilla és differenciális diagnózisa. 9. A pupillavizsgálat diagnosztikus jelentősége. 10. A kettőslátás lehetséges okai, differenciális diagnózisa. 11. A szemmozgások zavarai. 12. A fissura orbitalis superior syndroma. 13. A nervus trigeminus anatómiája. 14. A trigeminus neuralgia kórisméje és kezelése. 15. A n. facialis anatómiája. 16. A centralis és periferiás facialis károsodás elkülönítése. 17. A perifériás facialis paresis kóroktana és kezelése. 18. A VIII. agyideg anatómiája. 19. A tinnitus leggyakoribb okai, kezelése. 20. A hallórendszer bántalmára utaló tünetek, a hallásvizsgáló próbák. 21. A centralis és perifériás vestibularis károsodás tünetei. 22. A nystagmus felosztása, jellemzői. 23. A vestibularis rendszer vizsgálata. 24. A vestibularis rendszer bántalmának kórjelei. 25. Neuronitis vestibularis. 26. A Meniére betegség és kezelése. 27. A n. glossopharyngeus anatómiája, károsodásának tünetei. 28. A dysphagia okai. 29. A pseudobulbaris és a bulbaris paresis elkülönítése. 30. A praefrontalis és frontalis lebeny anatómiája és tünetcsoportjai. 31. A parietalis lebeny anatómiája, tünetcsoportjai. 32. A temporalis és occipitalis lebeny anatómiája, tünetcsoportjai. 33. A peripheriás és a centralis motoneuron bántalmának elkülönítése. 34. A pyramispálya lefutása, sérülését jelző kóros reflexek. 35. Az izomtónus élet- és kórtana. 36. A kisagy anatómiája, legfontosabb összeköttetései. 37. A kisagy bántalmának kórjelei. 38. A gerincvelő anatómiája. 39. A fontosabb gerincvelői dermatomák és reflex-segmentumok.
2 40. A gerincvelő harántlaesiójának tünetei. 41. A felületes vagy idegen reflexek. 42. A mélyreflexek és kóros változásaik. 43. A liberatios jelek és lokalizációs értékük. 44. Az érzésfajták és felvevőkészülékeik. 45. Az érzőpályák felosztása, anatómiája. 46. Az érzészavarok felosztása. 47. Az aphasia fogalma és fontosabb formái. 48. A nem-aphasiás eredetű beszédzavarok és jellemzői. 49. Az apraxia fogalma, lokalizációs értéke. A praxia vizsgálata. 50. Alexia, agraphia, acalculia, amusia. 51. Az agnosia definitiója és formái. Anosognosia, óraidő agnosia, testséma zavarok. 52. Az epilepsia fogalma és felosztása. 53. Az epilepsiás roham differenciális diagnosztikája. 54. Partialis epilepsia (rohamformák). 55. Complex partialis epilepsia. 56. Generalizált epilepsiás rohamformák. 57. Az epilepsiák gyógykezelésének általános elvei. 58. A legfontosabb antiepileptikumok és indikációjuk. 59. A partialis epilepsiás rohamok kezelése. 60. Symptomás epilepsiák leggyakoribb okai. 61. A generalizált epilepsiás rohamok kezelése. 62. Gyakorlati teendők epilepsiás roham esetén. 63. A status epileptikus kezelése. 64. Alkalmi epilepsiás roham esetén szükséges teendők. 65. Az epilepsia és gépjárművezetés ill. munkaalkalmasság. 66. Az agy vérellátásának legfontosabb anatómiai jellemzői. 67. Az agy vérkeringésének legfontosabb élettani jellemzői az agy vérkeringését szabályozó mechanizmusok. 68. Az agy kollateralis vérellátásának lehetőségei. 69. Az agy vénás rendszere. 70. A vér-agy-gát jelentősége. 71. Az ischaemiás agyi keringési zavarok rizikótényezői. 72. A központi idegrendszer éreredetű betegségeinek felosztása. 73. Az ischaemiás cerebrovascularis betegségek felosztása a tünetek időtartama szerint. 74. Az agyi ischaemia és állományvérzés elkülönítő kórisméje. 75. Az agyi TIA leggyakoribb tünetei. 76. Embolia cerebri (kórszármazás, tünetek, elkülönítő kórisme). 77. Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetei.
3 78. Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei. 79. Az arteria cerebri posterior és az arteria carotis interna elzáródásának tünetei. 80. A vertebrobasilaris területi keringészavarok tünettana. 81. Az arteria subclavia kezdeti szakasza szűkületének, ill. elzáródásának syndromája. 82. Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő neurológiai vizsgálatok. 83. Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő belgyógyászati vizsgálatok. 84. Az átmeneti agyi keringészavar (TIA) kezelése. 85. Az agy akut ischaemiás keringési zavarainak kezelése. 86. Az antikoagulánsok szerepe a cerebrovascularis kórképekben és a legveszélyesebb kölcsönhatások (más gyógyszerekkel) 87. Az a. carotis interna stenosisok kezelése. 88. A carotis endarterectomia indikációi, kontraindikációi, szövődményei. 89. Az agyvérzés kóroktana, kórbonctana, kórjóslata. 90. Az állományvérzések konzervatív és műtétes kezelése, kórjóslata. 91. Háziorvosi teendők akut stroke-ban. 92. A krónikus cerebrovascularis betegek kezelése, gondozása. 93. A cerebrovascularis betegségek megelőzése. 94. A hypertoniás krízis és kezelése. 95. Az encephalopatia hypertonica és kezelése. 96. A hypotensio jelentősége, kezelése. 97. Az arterioscleroticus encephalopathia legfontosabb tünetei, kezelése. 98. Az agyvelő vénás keringési zavarán alapuló betegségek és kezelésük. 99. A subarachnoidalis vérzések tünettana. 100. A subarachnoidalis vérzés gyanúja esetén szükséges vizsgálatok, a konzervatív kezelés. 101. A subarachnoidalis vérzés kezelési lehetőségei, kórjóslata. 102. A fejfájós beteg anamnesisének legfontosabb szempontjai. 103. A fejfájások formái. 104. A fejfájás okának kiderítése céljából elvégzendő vizsgálatok. 105. A fejfájások kezelésének általános elvei. 106. A tenziós fejfájás jelentősége, kórisméje, kezelése. 107. A cluster fejfájás és kezelése. 108. A migraine felosztása, tünetei. 109. A migraine-roham kezelése, megelőzése. 110. A szokatlan és hirtelen jelentkező fejfájás diff. diagn. vonatkozásai. 111. Súlyos betegségre utaló jelek a fejfájós beteg anamnesisében, vizsgálati leleteiben. 112. Spondylogen fejfájás. 113. A tudatállapot zavarainak felosztása. 114. A Glasgow kóma skála.
4 115. Az eszméletlen beteg vizsgálata. 116. A nem hypnoid tudatzavarok differenciális diagnózisa. 117. A hypnoid tudatzavarok leggyakoribb okai. 118. A hypnoid tudatzavarok esetén elvégzendő fizikális és egyszerű laborvizsgálatok. 119. Hypnoid tudatzavart okozó leggyakoribbbelgyógyászati betegségek és kezelésük. 120. Decorticatio, decerebratio, az agyhalál kritériumai. 121. A leptomeninx heveny gyulladásos betegségei (a kórokozók, a fertőzés utjai). 122. A gyakrabban előforduló baktériumos meningitisek jellemzöi. 123. A meningitisek diagnosztikája és kezelése. 124. A gennyes meningitis kórjóslata, szövődményei. 125. Az agytályog keletkezése, tünetei. 126. Leptospira-gombás, toxoplasmameningitisek. 127. Virusmeningitisek és kezelésük. 128. Az encephalitisek diagnosztikája, kezelése. 129. A postvaccinalis és parainfectios encephalomyelitisek. 130. A subacut sclerotisaló panencephalitis aetiológiája, tünetei és jellemző vizsgálati leletei. 131. A herpes zoster neurológiai vonatkozásai. 132. A Borreliosis tünetei, diagnosztikája. 133. A neuroborreliosis és kezelése. 134. Poliomyelitis. 135. Tetanus. 136. A lues cerebrospinalis. 137. A tabes dorsalis és differentialis diagnosisa. 138. Az AIDS neurológiai vonatkozásai és kezelése. 139. A meningitis basilaris. 140. Dementiával járó leggyakoribb neurológiai kórképek. 141. A liquor cerebrospinalis képződése, keringése, felszívódása. 142. A liquor cerebrospinalis legfontosabb jellemzői (sejtszám, fehérje szerológiai vizsgálatok stb). 143. A lumbalpunctio és cisterna punctio kivitelezése, javallatai, ellenjavallatai. 144. A véres liquor okai. 145. Az agy-gerincvelői folyadék keringésének zavarai. A normális nyomású hydrocephalus. 146. Koponya traumák esetén elvégzendő vizsgálatok. 147. A koponyatraumák következményeinek felosztása. 148. Az epiduralis haematoma. 149. A subduralis haematoma tünetei, differentialis diagnosisa, kezelése. 150. A commotio és contusio cerebri elkülönítése, therápiája.
5 151. A contusio cerebri diagnosztikája, therápiája, esetleges következményei. 152. Az agytumorok tünetképzésének mechanizmusa, tüneti therápiája. 153. Agyi metastasist leggyakrabban okozó extraneuralis tumorok, a cerebralis metastasisok konzervatív kezelése. 154. Az agyödéma kialakulása, formái és jelentősége agylágyulásban, agytumorban. 155. Az agyoedema kezelése. 156. Intracranialis térfoglaló folyamatok tünetei. 157. A cerebralis herniatio leggyakoribb formái és tünetei, a decorticatio, decerebratio tünetei. 158. A fájdalom kialakulását magyarázó elméletek. 159. A tumoros fájdalom kezelése. 160. A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás legfontosabb formái. 161. Paraneoplasiás syndromák a neurológiában. 162. Az EKG és az echocardiographia jelentősége a neurológiában. 163. Az egyszerű koponya Rtg felvétel jelentősége. 164. A nyaki erek és a koponya ultrahangos vizsgálata. 165. Az electroencephalographia és diagnosztikai jelentősége. 166. A kiváltott potenciálok vizsgálatának jelentősége. 167. EMG, ENG. 168. A myelographia és jelentősége. 169. Az angiographia javallatai, ellenjavallatai, szövődményei. 170. Az agy angiographiája és a digitalis subtractios angiographia. 171. Számítógépes rétegvizsgálat (CT). 172. Az MRI vizsgálat. 173. A positron emissios tomographia (PET). 174. A polyneuropathiák felosztása. 175. A polyneuropathiák okai és tünettana. 176. A polyneuropathiák kezelése. 177. Leggyakrabban polyneuropathiát okozó gyógyszerek. 178. A diabeteses és alkoholos polyneuropathia tünetei, kezelése. 179. A craniocervicalis átmenet fejlődési rendellenességei. 180. A spondylosis cervicalis és lumbalis neurol. vonatkozásai. 181. A nyak-vállfájdalom esetén felmerülő diff. diagn. problémák. 182. Gyöki tüneteket okozó nyaki és háti porckorong betegség és kezelése. 183. A costa cervicalis és a scalenus syndroma tünetei, kezelése. 184. A spinalis stenosis és jelentősége. 185. A myelopathiák okai és kezelése. 186. Myelosis funicularis és differenciális diagnózisa. 187. Syringomyelia és syringobulbia.
6 188. A gerincvelő éreredetű betegségei. 189. Magassági kórisme felállítása a gerincvelő károsodásoknál. 190. Derékfájdalom esetén elvégzendő műszeres és nem-neurológiai jellegű vizsgálatok. 191. A porckorongsérveket általában jellemző tünetek. 192. A lumboischialgia konzervatív kezelése. 193. A lumbago, az L3, L4 tünetegyüttes és kezelésük. 194. Az S1, L5 tünetegyüttes, diagnosztikus segédeljárások. 195. Derékpanaszok vizsgálatakor felmerülő diff. diagnosztikai problémák. 196. Tennivalók akut, traumás paraplegia esetén. 197. A sürgős sebészi kezelés indikációi porckorongsérveknél. 198. A conus medullae spinalis és a cauda equina tünetcsoportja. 199. Az alsóvégtagi paraparesisek okai és elkülönítésük. 200. Az organikus és a psychogén bénulások elkülönítése. 201. A hólyagműködés zavarai. 202. A végbél és a nemi szervek beidegzési zavarai. 203. A n. tibialis és a n.peroneus bénulás jelei. 204. A plexus brachialis sérülésének tünetei, kezelése. 205. A n.medianus, ulnaris és radialis bénulás tünetei, kezelése. 206. Amyotrophiás lateralsclerosis. 207. A nervus femoralis károsodásának tünetei és leggyakoribb okai, a diabeteses amyotrophia. 208. Carpalis és ulnaris alagút syndromák és kezelésük. 209. Guillain-Barré syndroma. 210. A felszívódási zavarok neurológiai vonatkozásai és kezelésük. 211. A krónikus alkoholizmus neurológiai szövődményei és kezelésük. 212. Krónikus májbetegséghez társuló neurológiai szövődmények. 213. Terhességgel, szüléssel, gyermekággyal kapcsolatos neurológiai problémák. 214. Endocrinopathiákhoz és anyagcsere betegségekhez társuló myopathiák és kezelésük. 215. A krónikusan dializált beteg neurológiai szövődményei. 216. Az autoimmun betegségek neuropsychiátriai vonatkozásai. 217. A sclerosis multiplex etiológiája és pathomechanismusa. 218. A sclerosis multiplex tüneteinek és lefolyásának általános jellemzése. 219. A sclerosis multiplex elkülönítő kórisméje. 220. A sclerosis multiplex kezdeti tünetei, lefolyása, prognózisa. 221. A sclerosis multiplex jellegzetes formái. 222. A sclerosis multiplex kezelése. 223. Az extrapyramidalis eredetű mozgászavarok felosztása, tünetei.
7 224. A parkinsonismus tünettana. 225. A parkinsonismus kezelése. 226. A torticollis spasticus. 227. A chorea minor és a chorea gravidarum. 228. A myasthenia gravis pathomechanizmusa és tünettana. 229. Myasthenia gravis pseudoparalytica kezelése, a myastheniás crisisek. 230. Mely gyógyszerek nem adhatók myastheniás betegnek? 231. A myositisek felosztása. 232. A motoneuron betegségek felosztása, tünettana. 233. Az izomdystrophiák felosztása. 234. Az izomdystrophiák és genetikai vonatkozásaik. 235. Immunsuppressiv kezelés alkalmazása a neurológiában. 236. Plasmapheresis különböző ideggyógyászati betegségekben. 237. A cerebrovascularis preventióban használt gyógyszerek mellékhatásai. 238. A legfontosabb fájdalomcsillapítók és mellékhatásaik. 239. A neuroleptikumok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. 240. A steroid-kezelés leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. 241. Az antiparkinson-szerek mellékhatásai. 242. Az izomrelaxansok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. 243. A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok mellékhatásai. 244. Az epilepsziás görcsküszöböt csökkentő leggyakoribb gyógyszerek. 245. Extrapyramidalis és motoros jelenségeket mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek. 246. Polyneuropathiát mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.
